Miranda (Venezuela) Miranda (spanyolul: Estado Miranda) Venezuela egyik szövetségi állama. Történet A 19. században az állam Caracas része volt, az első népszámlálást 1891-ben tartották. 1900-tól önálló, a központjai St. Lucia, Petare, Ocumare del Tuy, majd 1909-től Los Teques. 1924-ben ebben az államban jött létre Venezuela első modern papírgyára. 1967-ben a Richter-skála szerinti 6,3-es erősségű földrengés volt az államban, melynek során 240 ember vesztette életét. 1999-ben El Guapo régióban heves esőzések okoztak károkat. Közigazgatás Az állam 21 megyéből áll. Megyék: 1. Acevedo Caucagua 2. Andrés Bello San José de Barlovento 3. Baruta Nuestra Señora del Rosario de Baruta 4. Brión Higuerote 5. Buroz Mamporal 6. Carrizal Carrizal 7. Chacao Chacao 8. Cristóbal Rojas Charallave 9. El Hatillo El Hatillo 10. Guaicaipuro Los Teques 11. Independencia Santa Teresa del Tuy 12. Lander Ocumare del Tuy 13. Los Salias San Antonio de los Altos 14. Páez Río Chico 15. Paz Castillo Santa Lucía 16. Pedro Gual Cúpira 17. Plaza Guarenas 18. Simón Bolívar San Francisco de Yare 19. Sucre Petare 20. Urdaneta Cúa 21. Zamora Guatire Földrajz Döntően dombos nagy lejtőkkel és keskeny völgyekkel. Földrajzilag két része osztható: Valles del Tuy és La Depresión de Barlovento. A fő folyó a Tuy. A vízi lelőhelyek száma igen kicsi, mert az állam a legnagyobb városi területen helyezkedik el. Sok faluban nincs rendes ivóvízellátás sem. Nemzeti parkok: Avila Nemzeti Park Guatopo Nemzeti Park Tacarigua Lagoon Nemzeti Park Macarao Nemzeti Park Éghajlat A parthoz közeli, Barlevento régióban a hőmérséklet igen magas, valamint magas a páratartalom. Altomorandina régióban a hőmérséklet a száraz évszakban (decembertől márciusig) 10 és 23 fok között ingadozik. Az esős évszak első két hónapjában akár 33 fokig is felkúszhat, a többi hónapban 16 és 25 fok között mozog. Gazdaság A fő iparág a mezőgazdaság. A fő termények a kakaó, különféle zöldségek és gyümölcsök. A legfontosabb ásványkincs a mészkő. Egyre fontosabb szerepet kap a turizmus. Forrás Hivatalos honlap Fogadalmi templom (Szeged) A szegedi Magyarok Nagyasszonya székesegyház (közismert nevén fogadalmi templom vagy szegedi dóm) a Szeged-Csanádi egyházmegye főtemploma, Magyarország egyik legnagyobb bazilikája. 1913 és 1930 között épült Schulek Frigyes és Foerk Ernő tervei alapján neoromán stílusban. Története Építését az újabb árvizektől való megmenekülésért fogadalomból, 1880. november 28-án határozták el a szegedi városatyák. Sokáig tartott, amíg megfelelő telket és egy pénzügyileg is elfogadható tervet találtak. A telekben is nehéz volt megegyezni, de végül a régi barokk stílusú Demeter-templom telkére esett a választás, mert régtől fogva e területhez fűződött a lakosság kegyelete. A város vezetése a templom építésének helyéről 1883. január 22-én hozta meg határozatát. Az első terveket Schulek Frigyes, a budai Halászbástya alkotója készítette, aki neoromán stílusú templomot tervezett és a párizsi Sacré Cœur-bazilika mintájára, a szegedi dómot is fehér kővel akarta burkolni. Foerk Ernővel azonban módosíttatták a tervet, aki inkább a lombardiai tégla-architektúrához vonzódott, ami lényegesen olcsóbb is volt. Foerk terveit 1913. március 18-án fogadta el a városi vezetés. A templom alapkövét ünnepélyes keretek között, 1914. június 21-én rakták le, bár az építkezés már 1913 augusztusában megkezdődött. Az első világháború által megszakított munkálatokat csak 1923-ban tudták újra folytatni, 1924 augusztusában emelték fel a kupola aranyozott, napsugaras keresztjét a helyére. Ugyanazon év karácsonyán mutatták be az utolsó szentmisét a régi Demeter-templomban, majd celebrálta ugyanazon a napon Glattfelder Gyula csanádi püspök az első szentmisét az új templomban. 1925-ben és 1926-ban tették fel a gömböt és a keresztet a tornyokra. A közelgő gazdasági válság miatt a templom belső építészeti munkáit nem tudták teljességgel a tervek szerint befejezni, az későbbi időkre maradt. Végül 1930. október 24-én felszentelték a dómot. Az ünnepi miséhez a zenét Dohnányi Ernő komponálta. Horthy Miklós kormányzó és Klebelsberg Kuno kultuszminiszter jelenlétében szentelték föl a templomot, amely kezdettől fogva a csanád vármegyei püspökség, 1950-től a Csanádi egyházmegye, majd 1982-től a Szeged-Csanádi egyházmegye székesegyháza. A katedrális a szegedi városkép igen jellegzetes eleme, XX. századi egyházi építészetünk egyik legmonumentálisabb alkotása, hazánk egyik legnagyobb temploma, amelynek méltó építészeti kerete lett a Rerrich Béla által tervezett Dóm tér az egyetemi épületekkel és a püspöki palotával, amelyek 1929-1932 között épültek, szintén dekoratív téglaarchitektúrával. Pila-Canale Pila-Canale település Franciaországban, Corse-du-Sud megyében. Lakosainak száma 289 fő (2015). Pila-Canale Casalabriva, Cognocoli-Monticchi, Guargualé, Petreto-Bicchisano és Sollacaro községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Ramphastides A Ramphastides madarak (Aves) osztályába és a harkályalakúak (Piciformes) rendjébe tartozó alrendág. Egyes kutatók ezt az alrendágat öregcsaládként tartják számon, Ramphastoidea név alatt. Tudnivalók Ez a madáralrendág a harkályalakúakon belül magába foglalja a tukánféléket, valamint a korábban közéjük tartozó bajuszosmadárféléket, bajszikákat és az afrikai, valamint az ázsiai rokonokat. Ezek a családok, korábban a tukánfélékben alcsaládoknak számítottak. A kutatások következtében a tukánfélék parafiletikus csoportnak bizonyultak, azaz olyan taxonómiai csoportosítás, melyben a csoport tagjai visszavezethetők egy közös ősre, viszont a csoport maga nem tartalmazza annak a bizonyos legközelebbi közös ősnek az összes leszármazottját. Rendszerezésük Az alrendágba az alábbi 5 madárcsalád tartozik: bajuszosmadárfélék (Capitonidae) Bonaparte, 1838 Lybiidae Sibley & Ahlquist, 1985 Megalaimidae Blyth, 1852 tukánfélék (Ramphastidae) Vigors, 1825 Semnornithidae Richmond, 1900 Koprofóbia A scatophobiaként is ismert koprofóbia az ürüléktől való félelem, az ürülék folyamatos, abnormális utálata. A szó jellegéből adódóan lehetőséget ad különböző humoros, parodizáló szövegkörnyezetben való megjelenítésre, egyúttal a pszichiáteri szaknyelv elfogadott szakszava is, a fóbiás tünetegyüttesek egyik ritka változata. Ellentéte az ürülékhez való irracionális vonzódás, a tünetként ürülék fogyasztásával (koprofágia) is járó koprofília. Bölényugrás A bölényugrás illetve bölényugratás az észak-amerikai síksági indiánok ősi vadásztechnikája volt a bölények zsákmányul ejtésére. Miből állt A bölénynek gyenge a látása, de mint afféle egyhangú síkságokon legelésző állatnak, a füvön kívül nem is igen kellett egyebet szemügyre vennie. Ez a rövidlátás jól jött az indiánoknak, különösen addig, míg nem voltak lovak. A vadászok pánikszerű menekülésre késztették a bölényeket egy szikla vagy szakadék irányába, máskor természetes vízmosásba hajszolták őket, vagy kövekből és bozótosból készítettek mesterséges terelőket. Az állatok nem láthatták a hirtelen meredélyt, csak amikor már túl késő volt, így tucatjával, sőt olykor százszámra pusztultak el egyetlen „ugrásban”. Lelőhely Az egyik hely, ahol a bölényugrást használták, az albertai Betört Fej bölényugrató. Ezt a helyet minden bizonnyal több mint 5000 éven keresztül használták bölényvadászatra, mert több százezer állat csontváza fekszik ott. A teljesen ép csontvázak jelenléte a feldaraboltak közt arra utal, hogy olykor jóval több állat pusztult el, mint amennyire szükség volt élelemként, irhaként vagy más nyersanyagként. A 19. században lezajlott nagy megtizedelés előtt azonban a hatalmas fölöslegben lévő bölényállomány könnyedén kiheverte az ilyen túlvadászásokat. Forrás Larry J. Zimmerman: Észak-Amerikai indiánok, Magyar Könyvklub, Budapest, 2003, ISBN 963-547-932-8 Nagykőcse Nagykőcse (románul: Checea, horvátul Hrvatska Keča) falu Romániában, a Bánságban, Temes megyében. Fekvése Az Alföldön, a szerb-román határ szomszédságában, Zsombolyától közúton 15, légvonalban 10 km-re délkeletre fekvő település. Története A falut 1470-ben Kewche néven említette először oklevél. 1472-ben Keche, 1482-ben Kewche, 1494-ben Kylsewkewche, 1806-ban Kécsa, 1888-ban Román-Kécsa, 1909-ben Horvátkécsa, 1913-ban Nagykőcse néven írták. A 15. században Temes vármegyéhez tartozott és e század közepén Száti Balázs birtoka volt kinek utód nélküli halála után, 1470-ben, Dóczy László, Péter és Imre, továbbá Oláh Péter és Dési János kapták adományul. 1494-ben Csomboli Kasza Benedek, 1494-ben pedig a Kőcsei Nagy család volt a birtokosa. A török hódoltság alatt is lakott maradt, az 1717. évi összeírásban a Temesvári kerület községei között volt, nyolc lakott házzal. Később azonban elpusztult, az 1723-1725. évi gróf Mercy-féle térképen már a lakatlan helyek között szerepelt, de az 1761. évi térképen már ismét lakott helyként van feltüntetve. Lakói ekkor már románok voltak. 1779-ben Torontál vármegyéhez csatolták. A 18. század végén nagy pestisjárvány volt a településen. 1801-ben a zágrábi püspökség birtoka lett. 1910-ben 2478 lakosából 76 magyar, 167 német, 1376 román, 624 szerb, 162 cigány volt. Ebből 287 római katolikus, 2162 görögkeleti ortodox, 28 izraelita volt. A trianoni békeszerződés előtt Torontál vármegye Csenei járásához tartozott. A 2002-es népszámláláskor 1931 lakosa közül 1131 fő (58,8%) román, 539 (27,9%) cigány, 136 (7,0%) magyar, 55 (2,8%) szerb, 51 (2,6%) horvát, 16 (0,8%) német, 1 (0,05%) szlovák, 1 (0,05%) bolgár és 1 (0,05%) zsidó volt. Pöttyös trikó Pöttyös trikót (franciául: le maillot à pois rouges) a Tour de France kerékpárversenyen a hegyi összetettben vezető versenyző viseli, 1975-ben vezették be. A trikó a Poulain Chocolat nevű csokoládégyár színeit viseli (fehér alapon piros pöttyök), akik 1933-ban szponzorálták a hegyek királyát. A hegyi hajrákban megszerzett pontok alapján állapítják meg a sorrendet, azonos pontszám esetén az összetettben elért helyezés dönt. A hegyeket az emelkedő hossza és meredeksége szerint 5 kategóriába sorolják a 4. kategóriától a HC (hors catégorie) kiemelt kategóriáig. Hegyi szakaszokon hegyi befutó esetén (HC, 1. vagy 2. kategória) megduplázzák a szerezhető pontokat. Szerezhető pontok: HC: 20, 16, 12, 8, 4, 2 1. kategória: 10, 8, 6, 4, 2, 1 2. kategória: 5, 3, 2, 1 3. kategória: 2, 1 4. kategória: 1 Már a kezdetektől szerepeltek hegyek a Tour útvonalában, viszont a versenyzők akkoriban még murvás hegyi utakon tekertek váltó nélküli kerékpárokon, ami nem volt veszélytelen vállalkozás sem fölfelé, sem pedig lefelé. Az első meghódított hegy a Ballon d’Alsace (Vogézek, 1171 m) volt 1905-ben, 1910-ben már a Pireneusok csúcsait is megmászták (Col de Peyresourde, Col d’Aspin, Col du Tourmalet, Col d'Aubisque), igaz, a Tourmalet-ra egyedül a francia Gustave Garrigou jutott fel úgy, hogy nem kellett leszállnia a kerékpárjáról. Ebben az évben debütált a seprűs kocsi is, ami a versenyt föladó lemaradt kerékpárosokat gyűjtötte be. Egy évvel később, 1911-ben már az Alpokat is meghódították (Col du Télégraphe, Col du Galibier, Col d'Allos). Az évek folyamán egyre újabb, egyre magasabb hegyek kerültek a Tour útvonalába, a négy leghíresebb a Col du Tourmalet (Pireneusok, 2114 m), a Col du Galibier (Alpok, 2645 m), a Mont Ventoux (a „kopasz hegy”, Provence, 1909 m) és a L’Alpe d’Huez (Alpok, 1850 m). Számos legenda és dráma fűződik a hegyekhez, amelyek közül talán az Alpe d’Huez-i befutó a hegyimenők legbecsesebb trófeája. A híres-hírhedt 21 hajtűkanyarban táblák őrzik minden egyes győztes nevét, köztük a gyorsasági rekordot 37 perc 35 másodperccel tartó Marco Pantaniét is. Hegyi győztesek Bernhard Kohl dopping miatt megfosztva Franco Pellizotti dopping miatt megfosztva Georges Griffiths Georges Henri Griffiths (Treichville, 1990. február 24. – 2017. október 5.) elefántcsontparti labdarúgó, az NB I-ben a Lombard Pápa és a Diósgyőri VTK csatára volt. Pályafutása Georges Griffiths hazájában, a AS Indienié Abengourou csapatában kezdte pályafutását, majd a Sirocco kölcsönjátékosaként került Európába, a cseh Sparta Praha tartalékcsapatához. 2013 februárjában írt alá az akkor NB I-ben szereplő Lombard Pápa csapatához. A Pápa színeiben a 2013–2014-es magyar bajnokságban 25 bajnoki találkozón 8 gólt szerzett, ezzel a csapat házi gólkirálya lett. 2014 nyarán a Diósgyőri VTK szerződtette. Két idényt töltött a miskolci csapatnál, 2016 májusában a lejáró szerződését nem hosszabbították meg. A Pápa színeiben 36 mérkőzésen tíz gólt szerzett az élvonalban, diósgyőri mezben 34 bajnoki mérkőzésen 8 alkalommal volt eredményes. Magánélet David Trezeguet és Thierry Henry voltak a példaképei, egy interjúban úgy nyilatkozott, szívesen magára húzná a címeres magyar mezt. Halála 2017. október 5-én Abidjanban rablótámadás következtében 27 évesen vesztette életét. Chvatěruby Chvatěruby település Csehországban, a Mělníki járásban. Chvatěruby Úžice, Dolany, Kozomín, Kralupy nad Vltavou, Zlosyň, Veltrusy és Zlončice településekkel határos. Lakosainak száma 551 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Néstor Ortiz Néstor Ortiz Mena (Turbo, 1968. szeptember 6. –), kolumbiai válogatott labdarúgó. A kolumbiai válogatott tagjaként részt vett az 1994-es világbajnokságon. Loránta Loránta (Loranta), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében. Fekvése Élesdtől északnyugatra fekvő település. Története Loránta 1954-ben Kövesd tartozéka, 1956-ban vált külön településsé, 309 lakossal. 2002-ben 101 lakosából 54 román, 47 szlovák volt. Cseszmai járás A Cseszmai járás (oroszul Чесменский муниципальный район) Oroszország egyik járása a Cseljabinszki területen. Székhelye Cseszma. Népesség 1989-ben 19 638 lakosa volt. 2002-ben 20 459 lakosa volt, melyből 15 037 orosz, 1583 kazah, 1421 ukrán, 794 tatár, 628 mordvin, 304 fehérorosz, 212 baskír stb. 2010-ben 20 185 lakosa volt, melyből 15 664 orosz, 1460 kazah, 936 ukrán, 731 tatár, 476 mordvin, 182 fehérorosz, 162 baskír stb. Henrico megye (Virginia) Henrico megye az Amerikai Egyesült Államokban, azon belül Virginia államban található. Megyeszékhelye Richmond. Lakosainak száma 318 611 fő (2013. július 1.). Henrico megye Hanover, Richmond, Charles City, New Kent, Chesterfield, Powhatan és Goochland megyékkel határos. Népesség A megye népességének változása: Mattis Teutsch János Mattis Teutsch János (Brassó, 1884. augusztus 13. – Brassó, 1960. március 17.) erdélyi magyar festő, szobrász és grafikus. Az avantgárd művészetek európai rangú mestere, aki alkotó módon kapcsolódott be az expresszionizmus, a kubizmus és az absztrakt művészet stílusirányzataiba, s felépítette gazdag életművét. Életpályája Eredeti neve Mattis. A Teutsch nevet a mostohaapja iránti tiszteletből vette fel. Apja magyar, anyja szász volt. Miután faipari szakiskolát végzett Brassóban, Budapesten és Münchenben tanult, majd két évig főleg Párizsban tartózkodott. Fokozatosan eltávolodott a látvány-hű ábrázolástól. Első szín- és vonalritmusból komponált expresszionista akvarelljei 1908 és 1915 között készültek. 1917. október 14-én Budapesten az ő munkáiból szervezték meg Kassák Lajos Ma c. folyóiratának első kiállítását, amely egyben első egyéni tárlata is, még ebben az évben 12 linómetszetét adta közre a Ma. 1918-ban továbbra is a Ma kiállító művésze volt, s kapcsolatba került a Der Sturm absztrakt csoportjával, egyéni kiállítása volt Berlinben. 1919 után Brassóban élt, szülővárosában műtermi kiállítás keretében mutatkozott be, amelyet aztán minden évben megismételt. Az 1910-es és az 1920-as években igen aktív és termékeny volt, kiállított 1921-ben Paul Klee-vel, Archipenkóval és Marc Chagallal Berlinben a Der Sturm Galériájában. 1923-24-ben Rómában, Berlinben és Chicagóban is bemutatkozott. 1925-ben Párizsban volt egyéni kiállítása. 1928-ban részt vett a berlini absztrakt kiállításon. 1928-tól nyaranként gyakran a nagybányai művésztelepen dolgozott. 1931-ben fametszeteivel illusztrált formatant adott ki Kunstideologie címen. Művei sohasem váltak teljesen geometrikussá, de foglalkoztatta a geometrikus absztrakció. Idős korában művészetszervezéssel foglalkozott, monumentális freskóterveket készített és szürrealisztikus, allegorikus kompozíciós képeket festett. Emlékezete Halála után először a műveit a csíkszeredai múzeumban állították ki fiának, Mattis Jánosnak a munkáival együtt. 1996-ban a Nagybánya művészete c. kiállításon szerepeltek művei a Magyar Nemzeti Galériában. 1999-ben és 2001-ben rendeztek műveiből önálló kiállítást a Magyar Nemzeti Galériában. A MissionArt Galéria által szervezett és rendezett 2001-es kiállításának címe: Mattis Teutsch János és a Der Blaue Reiter . Ez utóbbi kiállításhoz jelent meg egy azonos című, nagyszabású katalógus a MissionArt Galéria kiadásában (angol nyelven is, önálló kötetben). Ugyanez a kiállítás Budapest után a müncheni Haus der Kunstban vendégszerepelt, német nyelvű katalógussal, a budapesti mutációjaként. Későbbi Mattis Teutsch János kiállítások a MissionArt Galéria szervezésében: Los Angeles, 2002, Berlin, 2002, London, 2004, önálló, angol és német nyelvű katalógusokkal. 2015. március 17-én Brassóban, a Hosszú utca 143. szám alatti házon emléktáblát helyeztek el román, magyar, német és angol nyelven. A magyar nyelvű tábla szövege: Itt élt és alkotott/Hans MATTIS TEUTSCH János/képzőművész/1884–1960. Művei közgyűjteményekben (válogatás) Teutsch papa portréja (c. 1908 Muzeul de Artă, Brassó ) Mattis Teutsch szülőháza (1908–1910, Muzeul de Artă, Sepsiszentgyörgy ) Táj (1908–1910 Magyar Nemzeti Galéria , Budapest ) Táj úttal (c. 1916 Nógrádi Múzeum, Salgótarján ) Sárga táj (c.1916 k. MNG ) Táj fákkal (c. 1916 Szépművészeti Múzeum , Budapest) Sárga-kék táj (c.1916 Janus Pannonius Múzeum , Pécs Napraforgók (1916 Városi Képtár, Deák-gyűjtemény, Székesfehérvár Szántóföld (c. 1916 Szépművészeti Múzeum, Budapest) Dombos táj (c. 1916 JPM , Pécs Táj (1916 MNG) Hegyes táj (c. 1916 JPM) Világos táj (c. 1917 JPM) Táj (c.1917 Muzeul de Artă, Sepsiszentgyörgy Táj (1917 Szépművészeti Múzeum, Budapest) Magányos fa, (c.1917 Xántus János Múzeum , Patkó Imre-gyűjtemény, Győr ) Sötét táj (c.1918 JPM, Pécs). Balogh Tibor (grafikus) Balogh Tibor (Fehérgyarmat, 1975. május 22. –) roma származású magyar grafikus- és festőművész. Életútja, munkássága Állami gondozásban nevelkedett, tanárai hamar felismerték rajztehetségét. Tiszadobon, a gyermekvárosban tanulta ki a hegesztő szakmát és tanult festeni is, társaival, Vári Zsolttal, Káli-Horváth Kálmánnal önképzőkört alakítottak, amelyben rajzoltak, festettek, gitároztak. Az érettségi vizsgát is letette, s jelentkezett a Magyar Képzőművészeti Egyetem képgrafika tagozatára. Tehetségének kibontakoztatásában szerepet játszott Rózsavölgyiné Tomonyák Gitta rajztanárnő és a mester, König Róbert grafikusművész. Képzőművészeti diplomájának megszerzése után figyelme a bibliai témák felé fordult, mintegy újra fogalmazta a bibliai témákat, például Szalay Lajos művét, Jákob harca az angyallal címűt. Sajátos témaválasztása: A cigányasszony tánca az angyallal című kép, amely feloldást és egyensúlyra való törekvést jelez. A művész Budapesten él és alkot, 2003-tól a Fővárosi Önkormányzat Cigány Házának (Romano Kher) kiadványszerkesztője és az intézmény képeinek kezelője (az intézmény nevét később Fővárosi Roma Oktatási és Kulturális Központra változtatták). Később szabadúszó egy ideig, majd a Magyarországi Roma Galéria megszervezését követően 2011 óta elnöke. Ő volt az első olyan ismert roma származású képzőművész, aki elvégezte a Magyar Képzőművészeti Egyetemet. Mestere, König Róbert biztatására nagy költők verseiből is merített témát, például ábrázolta József Attila: Nagyon fáj című költeményét, George Byron Csönd című költeményét. Eleinte főleg csoportos kiállításokon méretteti meg alkotásait (Tiszadobon az Andrássy-kastélyban, a Balázs János − és a Barcsay Galériában, a Fészek Művészklubban, a Műcsarnokban (itt 2004-ben Az elhallgatott holokauszt c. kiállításon jelentkezett alkotással) és a Művészetek Völgye fesztiválon. Határainkon túl is megméretteti munkáit, 2004-ben a berlini Collegium Hungaricumban a Kortárs magyar roma művészet című kiállítás keretében szerepelt munkáival, 2007-ben meghívták a Velencei biennáléra. A Zwack-család vásárolta meg magángyűjteménye számára Cigányfiú konstrukcióval című alkotását. Lassan a csúcsokat döntögeti, 2013-ban megnyílt önálló kiállítása a Pintér Galériában csupa olajfestményekből, az ember, a vallás, a hit, s épített környezetünk áll a központban színesen, felszabadultan, mint egy látomás, az egész kiállítás egyetlen látomás, a kiállítás címe is jelzi az összefogottságot: Free -Presszionista Dobbantás. Képei a 2009-es Cigány festők című albumból Ikon Cigányasszony tánca az angyallal ( aquatinta , papír, 70x100 cm, 2003) Himnusz (tus, papír, 50x40 cm, 2009) Angyali üdvözlet (tus, papír, 50x40 cm, 2009) Szimbolikus alkotások Erőviszonyok I. (tus, papír, 50x35 cm, 2009) Erőviszonyok II. (tus, papír, 50x35 cm, 2009) Mozgásban (tus, papír, 42x29 cm, 2009) Tiszadob Budapestbe csomagolva (aquatinta, papír, 65x80 cm, 2003) A rendszert összességében látni (tus, papír, 50x40 cm, 2009) Hatalom (olaj, vászon, 80x80 cm, 2007) Nagyon fáj : József Attila verse alapján (olaj, vászon, 100x100 cm, 2006) Arcképek és csendélet Bari Janó - kalózok királya (tus, papír, 40x50 cm, 2009) Becó (olaj, kasírozott vászon, 40x50 cm, 2005) Csendélet Amaro Drom újsággal (olaj, vászon, 60x55 cm, 2008) Kiállítások (válogatás) 2004 • Elhallgatott holocaust, Műcsarnok , Budapest • Kortárs magyar roma művészet, Collegium Hungaricum, Berlin 2007 • Roma Pavilon , Velencei biennálé , Velence , Olaszország 2010 • Feloldások - Balogh Tibor képzőművész kiállítása, Sirály, Budapest 2012 • Feloldások III. Sesztina Galéria, Debrecen 2013 • Free presszionista dobbantás , Pintér Galéria, Budapest. Kitüntetései Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszt polgári tagozata (2010) Alsópetény Alsópetény (szlovákul: Dolné Peťany) község Nógrád megye Rétsági járásában a Cserhát dombjai között. A határban fellelt földvár maradványok bizonyítják, hogy a terület már évszázadokkal ezelőtt is lakott volt. Fekvése A település megközelíthetősége közúton: Budapest irányából a 2-es főútról Nőtincsen és Felsőpetényen keresztül. A Nyugat-Cserhát völgyében, a 423 m magas Kőhegy, és a 446 m magas Dél-hegy lábánál fekszik a szlovák nemzetiségű település. Budapesttől 50, Váctól 23 km-re található. Szomszédos települések: Felsőpetény, Nézsa és Keszeg. Története Első írásos említése 1268-ból származik, ekkor a szomszédos Felsőpeténnyel együtt a Csák nemzetség keze alá tartozott. 1277-ben ismét említik a települést. A 15. század kezdetén a falut az Alsópetényi család birtokolta. I. Ulászló 1440-ben a Szobi családnak adományozza. 1507-ben Werbőczy István lesz a település birtokosa, aki itt írta a Tripartitum nevű törvénykönyvet. A török korban a település szinte teljesen megsemmisült, régi temploma is elpusztult. A 18. században tótokat telepítenek le a környéken, később a templomot is újjáépítik. A Somogyi-kúria az 1820-as években épült. Népcsoportok 2001-ben a település lakosságának 44%-a szlovák, 36%-a magyar, 17%-a cigány, 1%-a német, 1%-a szlovén és 1%-a egyéb nemzetiségűnek vallotta magát. Népesség A település népességének változása: Látnivalók Gyurcsányi-Prónay kastély : Magántulajdonban levő épület. 1750 körül épült, barokk stílusban . Jelenleg három épülete áll. Parkja védett természeti érték Andreánszky-kastély Templom: A régi templom a török dúlás idején elpusztult, a ma álló templom 16. századi eredetű, a 18. században alakították át és építették mellé a különálló harangtornyot. Stílusa: gótikus, barokk. Werbőczy gúla: Gyurcsányi Ignác felesége állíttatta 1791 -ben. Cser tó a Petényi patakon (horgásztó) Nevezetességek 2007 októberétől a községen is áthalad az Országos Kéktúra. A település szülötte volt Andreánszky Gábor (1895–1967) botanikus, paleobotanikus, az MTA tagja. Itt halt meg Andreánszky István (1843-1917) államtitkár. Itt forgatták 1977-ben Fazekas Lajos Defekt című filmjét. Poinson-lès-Fayl Poinson-lès-Fayl település Franciaországban, Haute-Marne megyében. Lakosainak száma 227 fő (2015). Poinson-lès-Fayl Champsevraine, Fayl-Billot, Genevrières és Pressigny községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Fehérhasú pézsmaszarvas A fehérhasú pézsmaszarvas (Moschus leucogaster) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a pézsmaszarvasfélék (Moschidae) családjába tartozó veszélyeztetett faj. Előfordulása A fehérhasú pézsmaszarvas megtalálható Afganisztán északi részén és Tibet, Kasmír, Nepál, Bhután és Szikkim területein is. Az állat a magas hegységeket kedveli, 2500 méternél lejjebb nem merészkedik. A legnagyobb veszélyt az állat számára az orvvadászat jelenti. Korábban az erdei pézsmaszarvas (Moschus chrysogaster) alfajának tekintették. Jegyzetek http://www.iucnredlist.org/details/13901/0 A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján (2009. 08. 21.) Forrás Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (editors). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3rd ed). Mattyasovszky Ilona Mattyasovszky Ilona (Fraknói Ilona, Ilona von Mattyasovszky, Helene von Mattyasovszky Esztergom 1892. március 31. - Budakeszi 1943. április 13.) magyar filmszínésznő. Élete 1892. március 31-én született Esztergomban. A legelső magyar némafilmek egyikében, a Drághfy Éva címűben (1913) már főszerepet játszott. Az első világháború alatt főként az Astra filmgyár produkcióiban lépett fel, a Tanácsköztársaság idején a filmdirektórium tagja volt. A háború után férjével, Bolváry Gézával egy ideig filmiskolát tartott fenn Budapesten, majd 1926-ban Bécsbe, Berlinbe, később Münchenbe költöztek. Több német filmben is sikerrel szerepelt. 1943-ban halt meg. Filmek A toprini nász (1915) A falu rossza (1916) Tűzpróba (1917) Tájfun (1918) Gazdag szegények (1917) Sphinx (1918) Egyenlőség (1918) Rang és mód (1918) Vörös kérdőjel (1918–19) Izrael (1918–19) Tilos a csók (1919) Tékozló fiú (1919) A színésznő (1920) Az egyhúszasos lány (1923) Egy fiúnak a fele. (1924) Kalifornia megyéinek listája Ez a lista Kalifornia állam megyéit sorolja fel. Forrás County BEARFACTS (angol nyelven). US Department of Commerce, Bureau of Economic Analysis. (Hozzáférés: 2018. április 8.) Chájesz Gerson Chájesz Gerson (? – Nagymarton, 1789) rabbi Nagymartoni főrabbi, később országos főrabbi volt. Nagyatyja, Askenázy Gerson, szintén nagymartoni országos főrabbi volt. Chájesz előbb Hotzenplotzban volt rabbi s mint ilyen, Eybenschütz Jonathán altonai főrabbi híres (Sabbatai Cevi álmessiással összefüggő) perében, emellé állt. Csak rövid ideig töltötte be a nagymartoni rabbiszéket, mivel kinevezése után kilenc évvel meghalt. La Bufa A La Bufa vagy Cerro de la Bufa nevű hegy a mexikói Zacatecas városának egyik jelképe. A hegy A Nyugati-Sierra Madre hegység részét képező La Bufa Zacatecas városának északnyugati részén emelkedik, közvetlenül a lakóterület szomszédságában. Nevét a spanyol Juan de Tolosa adta a 16. században, a szó az aragóniai nyelvből származik, és disznóhólyagot jelent. Kedvelt turisztikai célpont, mivel nemcsak a jó kilátás miatt érdemes rá felmászni, hanem csúcsán található egy múzeum, egy kápolna, egy csillagvizsgáló és több emlékmű is: Pánfilo Natera és Felipe Ángeles szobrai, valamint a központi alak, egy lovasszobor, amely Pancho Villa forradalmárt ábrázolja, emlékezve az 1914 nyarán a zacatecasi csatában a huertisták felett aratott győzelemre. Az 1984-ben megnyitott múzeumot is ennek a győzelemnek szentelték: többek között a csatában vagy a forradalom idején használt fegyverek és ruházat, valamint korabel újságok, fényképek, dokumentumok, tüzérségi eszközök és egy 1906-os várostérkép vannak benne kiállítva. A Nuestra Señora del Patrocinio-kápolnát 1548-tól körülbelül két évszádon át építették, mellette egy temető található, ahol számos helyi híresség (zenészek, zeneszerzők, oktatók és politikai harcosok) nyugszik. A csúcsot a Cerro del Grillo nevű heggyel egy drótkötélpályás felvonó köti össze. 1979-ben nyílt meg, pályája kb. 650 méter hosszú és 7 perc alatt szeli át a várost a levegőben, mintegy 85 méteres magasságban. Az év minden napján 10 és 18 óra között közlekedik, kivéve, ha túl nagy a szél. A La Bufa legendája A legenda szerint a hegy belsejében egy hosszú márványlépcső található, ami egy gyönyörű és hatalmas palotához visz. Padlója ezüstből készült (Zacatecas híres ezüstbányáiról), külsejét pedig hatalmas ezüsttáblák fedik. Falai színaranyból vannak, a tetőről pedig fényt árasztó drágakövek lógnak. Nieul-sur-Mer Nieul-sur-Mer település Franciaországban, Charente-Maritime megyében. Lakosainak száma 5774 fő (2015). Nieul-sur-Mer L’Houmeau, Lagord, Marsilly, Puilboreau és Saint-Xandre községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Tom Clancy Thomas Leo Clancy Jr. (1947. április 12. – 2013. október 1.) amerikai író, akit leginkább a hidegháború alatti és utáni időszakban történő kémkedési és katonai regényeiről ismernek. A sikeres Tom Clancy neve egy idő után márkanévvé vált és a könnyebb értékesíthetőség érdekében mások az ő neve alatt és engedélyével jelentettek meg több film forgatókönyvet, regénysorozatot illetve videojátékot. Életrajza Thomas Leo Clancy Jr. a marylandi Baltimore-ban született. 1965-ben végezte el a Loyola Blakefield középiskolát, ahonnan felvételt nyert a baltimore-i Loyola College angol irodalom szakára. Az 1969-es diplomázását követően be akart vonulni az amerikai hadseregbe, de rossz hallása miatt nem vették fel. 1993-ban Tom Clancy beszállt egy befektetői csoportba és megvásárolta a Baltimore Orioles baseball-csapatot. 1998-ban majdnem megvásárolta a Minnesota Vikings amerikai futball-csapatot is, de első feleségétől akkoriban vált el, és a válóper miatt fel kellett adnia a csapatot. 1999. június 26-án az akkor 53 éves Clancy elvette második feleségét, a 32 éves Alexandra Marie Llewellyn szabadúszó újságírót. 2008-ban Tom Clancy nevének használatát ismeretlen összegért megvásárolta a Ubisoft, egy francia videojáték-készítő cég. A nevet videojátékokkal, filmekkel és könyvekkel kapcsolatban lehet felhasználni. Politikai nézetei Clancy konzervatív, közép-jobb nézeteket vallott, több mint 256 000 dollárral támogatott republikánus jelölteket. Egy héttel a 2001. szeptember 11-ei terrortámadás után az O'Reilly Factor televíziós beszélgető műsorban kifejtett véleménye szerint a támadásért részben a baloldali amerikai politikusok felelősek, amiért "kibelezték" a CIA-t. Clancy Anthony Zinni tábornok nézeteit támogatta, aki kritizálta a Bush-kormányt és Donald Rumsfeld védelmi minisztert. Clancy könyveinek egy részét republikánus politikusoknak dedikálta, például Ronald Reagannek. Regényeiben az Amerika ellen forduló országok közé tartozik a volt Szovjetunió, Kína, India, Irán és Japán, míg a szövetségesek között szerepel Oroszország, Szaúd-Arábia, Pakisztán és az Egyesült Királyság. Regényei A Vadászat a Vörös Októberre, a Férfias játékok, a Kokainháború (Kokain akció) és a Rettegés arénája sikeres hollywoodi filmek alapjául szolgáltak, amelyekben Jack Ryan alakját Alec Baldwin, Ben Affleck és Harrison Ford játszották, John Clarkot pedig Willem Dafoe és Liev Schrieber személyesítették meg. Az első NetForce regényéből Scott Bakula és Joanna Going főszereplésével tévéfilm készült. Az első Op-Center regény a hasonló nevű NBC tévésorozattal egy időben jelent meg 1995-ben. Kettő kivétellel Jack Ryan vagy John Clark alakja az összes Tom Clancy regényben megjelenik. Az IMDb mozifilmes portál értesülése szerint a Bűntudat nélkül-ből 2011-re mozifilm készül. A Tigris karmai megírásával Clancy új főszereplőket mutatott be: Jack Ryan fiát és két unokaöccsét. A regények mellett Tom Clancy számos dokumentumkönyvet írt az amerikai haderőkről. Clancy emellett nevét adta számos regénysorozathoz, amelyet mások írtak a Clancy-regényekben található események alapján: Tom Clancy's Op-Center Tom Clancy's Power Plays Tom Clancy's Net Force Tom Clancy's Net Force Explorers Tom Clancy's Splinter Cell Tom Clancy's EndWar Tom Clancy's Ghost Recon Tom Clancy's HAWX Tom Clancy's Rainbow Six 1997-ben Tom Clancy 50 millió dolláros szerződést kötött a Penguin Putnam kiadóval két új regényre. Egy újabb 25 millió dolláros szerződés egy négyéves könyves/multimédiás üzletről szólt. A Berkley Books-szal egy 24 részes regénysorozatról kötött szerződést, amely kapcsolódott az American Broadcasting Company 1998-as Tom Clancy's Net Force sorozatához. Sorozatok kronológiája szerint Nem részei egy sorozatnak sem Vörös vihar (1986) SSN (1996) Jack Ryan és John Clark világa Bűntudat nélkül (1993) (John Clark és Jack apja, Emmett Ryan) Férfias játékok (1987) A gonosz birodalma (2002) Vadászat a Vörös Októberre (1984) A Kardinális (1988) Kokainháború / A kokain akció (1989) A rettegés arénája (1991) Elnöki játszma (1994) Az utolsó parancs (1996) Szivárvány kommandó (1998) (John Clark, utalás Jack Ryan-re) A medve és a sárkány (2000) A tigris karmai (2003) (ifj. Jack Ryan) Élve vagy halva (2011) (ifj. Jack Ryan) " Célkeresztben " (2013) (ifj. Jack Ryan) Az Op-Center világa Op-Center (1995), írta Jeff Rovin Op-Center: Mirror Image (1996), írta Jeff Rovin Games of State (1996), írta Jeff Rovin Acts of War (1997), írta Jeff Rovin Balance of Powers A Net Force világa Tom Clancy's Net Force (1998), írta Steve Perry Hidden Agendas (1999), írta Steve Perry Night Moves (1999), írta Steve Perry Breaking Point (1999), írta Steve Perry Point of Impact (2001), írta Steve Perry CyberNation (2001), írta Steve Perry State of War (2003), írta Steve Perry és Larry Segriff Changing of the Guard (2003), írta Steve Perry és Larry Segriff Springboard (2004), írta Steve Perry és Larry Segriff The Archimedes Effect (2006), írta Steve Perry és Larry Segriff A NetForce Explorers világa Virtual Vandals The Deadliest Game One is the Loneliest Number The Ultimate Escape End Game Cyberspy The Great Race Shadow of Honor Private Lives Safe House The Clone Wars Shadow Watch , írta Jerome Preisler Shadow Watch - videojáték a Red Storm Entertainmenttől Bio-Strike , írta Jerome Preisler Cold War , írta Jerome Preisler Cutting Edge , írta Jerome Preisler Zero Hour , írta Jerome Preisler Wild Card , írta Jerome Preisler A Ghost Recon világa Tom Clancy's Ghost Recon , David Michaels álnéven írta Grant Blackwood Dokumentumkönyvek Guided Tour sorozat Submarine: A Guided Tour Inside a Nuclear Warship (1993) (tengeralattjárók bemutatása) Armored Cav: A Guided Tour of an Armored Cavalry Regiment (1994) (tankhadosztály bemutatása) Fighter Wing: A Guided Tour of an Air Force Combat Wing (1995) (vadászgép-ezred bemutatása) Marine: A Guided Tour of a Marine Expeditionary Unit (1996) (tengerészgyalogos egység bemutatása) Airborne: A Guided Tour of an Airborne Task Force (1997) (ejtőernyős egység bemutatása) Carrier: A Guided Tour of an Aircraft Carrier (1999) (repülőgép-hordozó bemutatása) Special Forces: A Guided Tour of U.S. Army Special Forces (2001) (kommandós egység bemutatása) Study in Command sorozat Into the Storm - On the Ground in Iraq - társszerző: Fred Franks (1997) Every Man a Tiger - the Gulf War Air Campaign - társszerző: Chuck Horner (1999) Shadow Warriors - Inside the Special Forces - társszerző: Carl Stiner (2002) Battle Ready - társszerző: Anthony Zinni (2004) Egyebek The Tom Clancy Companion - szerkesztette Martin H. Greenberg. Válogatás Clancy írásaiból, valamint a regényeiben található személyek és katonai felszerelés bemutatása. Magyarul Vadászat a Vörös Októberre ; ford. Barkóczi András; Európa–Dunafilm, Bp., 1990 Kokainháború ; ford. Bárkányi István; Victoria, Bp., 1991 Férfias játékok ; ford. Vizi Katya; Primer, Bp., 1992 A Kardinális; ford. Molnár Éva; Textura, Bp., 1992 A kokain akció. Kokainháború ; ford. Bárkányi István; Victoria, Pécs, 1994 Tom Clancy–Steve Pieczenik: A központ. Regény ; ford. Vajda Gábor; Totem, Bp., 1995 Vörös vihar, 1-2. ; ford. Kőrös László; Totem, Bp., 1995 Tom Clancy–Steve Pieczenik: Tükörkép. A Központ hasonmása ; ford. Vajda Gábor; Totem, Bp., 1997 Elnöki játszma ; ford. Loósz Vera; Aquila, Debrecen, 1998 Tom Clancy–Steve Pieczenik: Hadiállapot, 1-2. ; ford. Süle Gábor; Totem, Bp., 1998 Tom Clancy–Steve Pieczenik: Központ: harcban a felforgatók ellen ; ford. Vajda Gábor; Totem, Bp., 1998 K Erőleves a léleknek. 5. porció. További 101 erőt adó és lélekemelő történet. Tom Clancy és még sok más szerző írásaival ; vál. Jack Canfield, Mark Victor Hansen; ford. Meskó Krisztina; Bagolyvár, Bp., 1999 Szivárvány-kommandó ; ford. Tótisz András; Aquila, Debrecen, 1999 Tom Clancy–Steve Pieczenik: Erőegyensúly ; ford. Nitkovszki Sztaniszlav; Aquila, Debrecen, 1999 Utolsó parancs ; ford. Kőrös László; Aquila, Debrecen, 2000 Szivárvány kommandó ; ford. Galli Péter; Reader's Digest, Bp., 2001 A rettegés arénája ; ford. Nitkovszki Stanislaw; Aquila, Debrecen, 2003 A gonosz birodalma ; ford. Nitkovszki Stanislaw; Aquila, Debrecen, 2004 A sejt ; ford. Nitkovszki Stanislaw; Aquila, Debrecen, 2005 A tigris karmai ; ford. Nitkovszki Stanislaw; Aquila, Debrecen, 2006 A medve és a sárkány ; ford. Nitkovszki Stanislaw; Pro-Book, Nyíregyháza, 2008 David Michaels: Barrakuda művelet ; Tom Clancy Splinter cell videojátéka alapján; ford. Nitkovszki Stanislaw; Partvonal, Bp., 2009 David Michaels: Sakk-matt ; Tom Clancy Splinter cell videojátéka alapján; ford. Nitkovszki Stanislaw; Partvonal, Bp., 2010 Tom Clancy–Grant Blackwood: Élve vagy halva ; ford. Gazdag Diana; Ulpius-ház, Bp., 2011 Tom Clancy–Peter Telep: Egy mindenki ellen ; Tom Clancy Splinter cell videojátéka alapján; ford. Kállai Tibor, Dudás Éva, Balázs Laura; Partvonal, Bp., 2012 Tom Clancy–Mark Greaney: Célkeresztben ; ford. Holbok Zoltán; Partvonal, Bp., 2013 Bűntudat nélkül ; ford. Holbok Zoltán, Vajda Tünde; Partvonal, Bp., 2014 Tom Clancy–Mark Greaney: Veszélyzóna ; ford. Holbok Zoltán; Partvonal, Bp., 2015 Tom Clancy–Mark Greaney: Krízis ; ford. Holbok Zoltán; Partvonal, Bp., 2016 Tom Clancy–Mark Greaney: Köztünk az áruló ; ford. Etédi Péter; Partvonal, Bp., 2017 Videojátékok 1996-ban Clancy közreműködésével megalakult a Red Storm Entertainment videojáték készítő vállalkozás, amely a Vörös viharról kapta a nevét. A céget később megvette a Ubisoft, amely tovább használja a Clancy nevet (vagy márkanevet). Red Storm Rising : Egy tengeralattjáró-szimulátor, amely nagy vonalakban követi a Vörös vihar menetét. 1988-ban készítette a MicroProse IBM PC , Commodore 64 és Amiga számítógépekre. Tom Clancy's SSN : Az azonos nevű regény alapjául szolgáló játék. Shadow Watch : Körökre osztott stratégiai játék a Power Play regény alapján. Rainbow Six sorozat : a Szivárvány kommandó alapján készült csapatalapú FPS . Nagyrészt zárt, szűk városi környezetben zajlik. Tom Clancy's Rainbow Six (1998) Tom Clancy's Rainbow Six: Eagle Watch (1999) Tom Clancy's Rainbow Six: Rogue Spear (1999) Tom Clancy's Rainbow Six: Rogue Spear: Urban Operations (2000) Tom Clancy's Rainbow Six: Covert Operations Essentials (2000) Tom Clancy's Rainbow Six: Rogue Spear: Black Thorn (2001) Tom Clancy's Rainbow Six: Take-Down – Missions in Korea (2001) Tom Clancy's Rainbow Six: Lone Wolf (2002) Tom Clancy's Rainbow Six 3 (2003) Tom Clancy's Rainbow Six 3: Raven Shield (2003) Tom Clancy's Rainbow Six: Broken Wing (2003) Tom Clancy's Rainbow Six: Urban Crisis (2003) Tom Clancy's Rainbow Six 3: Black Arrow (2004) Tom Clancy's Rainbow Six 3: Athena Sword (2004) Tom Clancy's Rainbow Six 3: Iron Wrath (2005) Tom Clancy's Rainbow Six: Lockdown (2005) Tom Clancy's Rainbow Six: Critical Hour (2006) Tom Clancy's Rainbow Six: Vegas (2006) Tom Clancy's Rainbow Six: Vegas 2 (2008) Tom Clancy's Rainbow Six: Siege (2015) Ghost Recon sorozat : Csapatalapú FPS . A Rainbox Six sorozattal szemben a Ghost Recon játékok általában nagyobb, kültéri helyszíneken játszódnak. Tom Clancy's Ghost Recon (2001) Tom Clancy's Ghost Recon: Desert Siege (2003) Tom Clancy's Ghost Recon: Island Thunder (2003) Tom Clancy's Ghost Recon: Jungle Storm (2004) Tom Clancy's Ghost Recon 2 (2004) Tom Clancy's Ghost Recon 2: Summit Strike (2005) Tom Clancy's Ghost Recon: Advanced Warfighter (2006) Tom Clancy's Ghost Recon Advanced Warfighter 2 (2007) Tom Clancy's Ghost Recon Future Soldier (2012) Tom Clancy's Ghost Recon Wildlands (2017) Splinter Cell sorozat : Harmadik személyben játszható lopakodó játékok. A játéksorozaból David Michaels álnéven több író írt regénysorozatot. Tom Clancy's Splinter Cell (2002) Tom Clancy's Splinter Cell: Pandora Tomorrow (2004) Tom Clancy's Splinter Cell: Chaos Theory (2005) Tom Clancy's Splinter Cell: Essentials (2006) Tom Clancy's Splinter Cell: Double Agent (2006) Tom Clancy's Splinter Cell: Conviction (2010) Tom Clancy's Splinter Cell: Blacklist (2013) End War sorozat : harmadik világháborús sorozat 2020-ban. Tom Clancy's EndWar (2008) Tom Clancy's H.A.W.X. (2009) Tom Clancy's H.A.W.X. 2 (2010) Tom Clancy's The Division (2016) Társasjátékok The Hunt for Red October (1988). A TSR, Inc. kiadásában készült társasjáték a Vadászat a Vörös Októberre alapján készült, és a NATO, valamint a Varsói Szerződés modern haditengerészeti csatáit mutatta be. Red Storm Rising (1989). A Vörös vihar alapján készült játék a NATO és a Varsói Szerződés szárazföldi csatáit mutatta be. A szabályok lehetőséget adnak a Hunt for Red October játékkal való összekapcsolásra. Tom Clancy's Politika Eredmények és kitüntetések Tom Clancy egyike annak a két írónak, aki az 1990-es években kétmillió példány feletti első kiadású könyvvel büszkélkedhet (a másik John Grisham ). Az 1989-es Kokainháború 1 625 544 példányban kelt el, amivel az 1980-as évek első számú bestsellere lett. Góliás Róbert Góliás Róbert (Budapest, 1928. július 26. – Budapest, 1993. október 12.) sportvezető. Élete 1947-ben kereskedelmi iskolai érettségit tett. 1966-ban a Testnevelési Főiskolán sportszervezői diplomát szerzett. 1946 és 1956 között a Néphadsereg munkatársa, majd katonai főiskolai történelem előadóként dolgozott. Közben 1947–48-ban a Nemzeti Sportbizottság munkatársa, 1948–49-ben az Országos Sporthivatal előadója volt. 1957-ben került a Budapesti Labdarúgó-szövetséghez, ahol 1958 és 1982 között főttitkátként is dolgozott. 1970–71-ben az ő szervező munkájával rendezték meg az első - nem hivatalos - női labdarúgó-bajnokságot Magyarországon, két csoportban 14-14 csapat részvételével. A magyar női labdarúgás első húsz évének legfőbb adatai, statisztikái az ő gyűjtő munkájának köszönhetően maradtak fenn. 21546 Konermann A 21546 Konermann (ideiglenes jelöléssel 1998 QH34) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. A LINEAR projekt keretében fedezték fel 1998. augusztus 17-én. 2006-os Tour of Qatar A 2006-os Tour of Qatar volt az 5. Katari kerékpárverseny. Január 30. és Február 3. között került megrendezésre, össztávja 820,5 kilométer volt. Végső győztes a belga Tom Boonen lett, megelőzve a német Erik Zabel-t és a svájci Aurélien Clerc-t. BUX A BUX index a legismertebb hazai részvényindex, mely a Budapesti Értéktőzsdén forgó legnagyobb kapitalizációjú részvények mozgását reprezentálja. A BUX a BÉT hivatalos részvényindexe, mely valós időben kerül kiszámításra az aktuális piaci árak alapján. Az index kalkulációja a Xetra tőzsdei kereskedési rendszerben jegyzett árak alapján történik, amely egyben referencia árfolyamokat is jelent a magyar tőkepiac számára. Az index funkciója, illetve a magyar gazdaságban játszott szerepe és irányjelző mivolta megegyezik az amerikai gazdaság számára a DJIA vagy a német gazdaság számára a DAX indexek szerepével. Az index kosarába kerülő részvények súlyának meghatározásakor a Tőzsde a világon az elsők között tért át 1999. októberétől a tisztán kapitalizáció súlyozásról a piacon ténylegesen forgó állományt jobban megragadó közkézhányad alapú súlyozásra. A BUX index egyben kereskedhető index is, határidős és opciós jegyzései a BÉT származékos szekciójában lehetségesek. A BUX összetétele A BUX jelenlegi összetevői és súlyarányuk: BUX összetétele A legutóbb hatályba lépett átsúlyozás óta az alábbi vezető magyar vállalatokból áll össze a magyar blue chip index: Az index alakulása A BUX-index értéke 1997 januárjában mintegy 200 ponttal haladta meg a 4 000 pontos értéket, amely 1997 júliusára 8 500 pont közelébe emelkedett. Ekkor az úgynevezett Kelet-ázsiai válság miatt 1997 novemberéig 5 700 pont környékére zuhant az index. 1997 végétől kezdve 1998 márciusáig 5 700 pontról 9 000 pontra emelkedett az index, majd a kialakult 1998-as orosz gazdasági válság hatására a márciusi 9 000 pontról 1998 szeptemberére 4 000 pont alá esett az index értéke. 1998 szeptemberétől kezdve több hullámban ismét 9 000 pont környékére emelkedett az árfolyam 1999 decemberére. A BUX-index árfolyam 2012 januárja után (2012 január 16 000 pont környéke) oldalazó mozgást mutatott be az árfolyam, amely több (8) hullámhegyével sem tudta átlépni a 2012 január-2014 december közti időszakban a 20 000 pontos értékhatárt. 2014 decemberében az orosz gazdaság gyengélkedése és a többek közt ezzel kapcsolatos világpiaci folyamatok hatására az index értéke ismét 16 000 pont környékére esett vissza. A válság utáni pozitív fordulat 2015-ben következett be a magyar részvénypiacon, amikor az index mozgása kitört az addigi szűk sávból, és a forgalom is növekedésnek indult. 2015 eleje óta 2017 év végéig a BUX összesen 137 százalékot emelkedett, ezzel nemcsak régiós, hanem globális összehasonlításban is kiemelkedő teljesítményt nyújtott. Az index története A magyar értéktőzsde 1864. január 8-án nyitotta meg kapuit az értékpapír-kereskedők előtt. Az első négy évben értékpapírtőzsdeként működött, majd 1868-ban nevét Pesti Érték-, Árutőzsde és Gabonacsarnokra változtatták és ekkortól árutőzsdei és gabonatőzsdei ágazatai is voltak. Elnevezése 1873-tól Budapesti Áru-és Értéktőzsde (BÁÉT) volt. 1889-től kezdve a budapesti kereskedési adatokat közölték Bécsben, Frankfurtban, Londonban és Párizsban is. A második világháború után, 1948. május 25-én a tőzsde és az általa kezelt vagyon az államosítás keretén belül állami tulajdonba került. A rendszerváltást követően 1990. június 21-én nyitotta meg ismét kapuit a pesti börze. A Budapesti Értéktőzsde ideiglenes tőzsdeindexét 1991. április 2-án publikálták először (az év elejéig visszaszámolva), kezdőértéke az 1990. január 1-jei állapot, 1000 pont volt. Hivatalosan 1995. január 6-án publikálták először a BUX-indexet. Castilruiz Castilruiz település Spanyolországban, Soria tartományban. Castilruiz Fuentestrún, Valdelagua del Cerro, Cigudosa, San Felices, Dévanos, Ágreda, Ólvega és Matalebreras községekkel határos. Lakosainak száma 181 fő (2017). Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: id Anthology Az id Anthology egy kereskedelmileg kiadott összeállítás, amely az összes addigi id Software videojátékokat tartalmazza, amíg a GT Interactive ki nem adta a csomagot 1996. november 30-án. A csomagban egyik Doom játék sem szerepel, viszont fellelhetjük benne a Quake-et, a Wolfenstein 3D-t és a Commander Keen összes epizódját. Továbbá nem tartalmazza a Heretic és a Hexen játékokat sem, amelyet az id a Raven Software-rel közösen készített. Összesen 19 játék található meg a négy CD-n. A mindössze 10.000 példányt megért csomagot gyakran árulják az eBay-en, ahol több száz dollárért árverezik el, de gyakran hiányos a készlet, szóval csak akkor ér sokat a gyűjtemény, ha annak megvan mindegyik darabja. Tartalom A gyűjteményt meglehetősen nagy becsben tartják a rajongók, mivel a csomag nem csak a játékokat tartalmazza, hanem egyéb más gyűjtőknek szánt tárgyakat is: Quake Wolfenstein 3D Commander Keen Egy id -ról szóló könyv, amely bemutatja a cég történetét. Poszter. id Anthology -s telefonkártya Két dögcédula az id Software és az id Anthology logójával. Egy ónból készült Cyberdemon modell. Egy fekete póló az id Anthology logójával. Egy 16 oldalas Doom képregény. Marius Vizer Marius Vizer (Tenke, 1958. November 7. –) román üzletember, volt cselgáncsozó, 2007 óta a Nemzetközi Cselgáncsszövetség elnöke. Vizer Budapesten él házastársával, Irina Nicolae énekesnővel. A magyar nyelvet folyékonyan beszéli. Roskóc Roskóc, (szlovákul: Roškovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Mezőlaborci járásában. 2011-ben 194 lakosából 114 szlovák és 75 ruszin volt. Fekvése Mezőlaborctól 7 km-re délnyugatra fekszik. Története A települést 1478-ban "Roskocz" alakban említik először. A 16. század közepén 4 portája volt. 1715-ben 13 volt a házak száma. 1787-ben 50 házában 316 lakos élt, földesura a Kéry család volt. 1828-ban 34 háza és 267 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal, erdei munkákkal, állattartással foglalkoztak. Vályi András szerint "ROSKÓCZ. Orosz falu Zemplén Várm. földes Ura Kéry Uraság, lakosai ó hitüek, fekszik d. Szukóhoz 1 1/2, é. Bisztrához fél órányira; egyéb minéműségei hasonlók Havaj helységéhez. " Fényes Elek szerint "Roskócz, orosz falu, Zemplén vmegyében: 8 romai, 260 g. kath., 4 zsidó lak. Görög anyaszentegyház. – 1106 hold szántófölddel. F. u. Kéry, Szirmay. Ut. p. N.-Mihály. " Zemplén vármegye monográfiája szerint "Roskócz, ruthén kisközség 44 házzal és 285 gör. kath. vallású lakossal. Postája, távírója és vasúti állomása Mezőlaborcz. A homonnai uradalom tartozéka volt s az újabb korban a Kéryek és Szirmayak voltak a földesurai. Most Wollmann Kázmérnak van itt nagyobb birtoka. Gör. kath. temploma 1766-ban épült." 1910-ben 298, többségben ruszin lakosa volt, jelentős német kisebbséggel. 1920 előtt Zemplén vármegye Mezőlaborci járásához tartozott. Az első világháborúban a falu súlyos károkat szenvedett. 2001-ben 237 lakosából 184 szlovák és 48 ruszin volt. Nevezetességei Görögkatolikus temploma 1766-ban épült barokk-klasszicista stílusban. Suchý Suchý település Csehországban, a Blanskói járásban. Suchý Buková, Žďárná, Protivanov, Velenov és Benešov településekkel határos. Lakosainak száma 444 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Villaescusa de Haro Villaescusa de Haro község Spanyolországban, Cuenca tartományban. Villaescusa de Haro Alconchel de la Estrella, Villalgordo del Marquesado, Villar de la Encina, Carrascosa de Haro, Rada de Haro, Belmonte, Cuenca, Fuentelespino de Haro, Santa María del Campo Rus, La Alberca de Záncara és Las Pedroñeras községekkel határos. Lakosainak száma 494 fő (2017). Népesség A település népessége az utóbbi években az alábbiak szerint változott: Poirot karácsonya A Poirot karácsonya (Hercule Poirot's Christmas) Agatha Christie angol krimiírónő 1938-ban megjelent regénye, melyet először a William Collins Sons and Company Ltd. a Collins Crime Club sorozatában adott ki 1938. december 19-én (1939-es dátummal). Az Amerikai Egyesült Államokban a Dodd Mead and Company 1939-ben Murder for Christmas (Gyilkosság karácsonyra), majd 1947-ben A Holiday Murder (Szünidei gyilkosság) címmel publikálta. Magyarországon először Valaki csenget… címen a Palladis Kiadó Pengős regények sorozatában jelent meg Kosáryné Réz Lola fordításában 1939-ben, majd a Magvető Könyvkiadó is kiadta 1975-ben, Csanády Katalin fordításában. Történet Simeon Lee, az öreg gyémánt milliomos meghívja hatalmas házába családját, hogy töltsék együtt a karácsonyt Gorston Hallban. Mindenki megdöbbenésére betoppan a házba a család fekete báránya, valamint megérkezett Spanyolországból a milliomos egyetlen unokája, akiknek érkezését a családfő eltitkolta fiai előtt, s egyenesen Dél-Afrikából meglátogatja Mr. Lee egykori társának a fia is. Szenteste napján, mikor éppen ügyvédével folytat telefonbeszélgetést végrendelete megváltoztatása ügyében, szobájába hívatja szeretteit, s csak azért, hogy örömöt szerezzen magának, egymásnak uszítja családját. Vacsora után azonban hatalmas hangzavar és hörgő fuldoklás hallatszik az emeletről. Mindannyian felrohannak, de Mr. Lee szobájának ajtaját belülről bezárták, ezért kénytelenek betörni az ajtót. Szörnyű látvány fogadja őket: az idős úr elvágott torokkal, nagy vértócsában fekszik a felforgatott szoba padlóján. Szerencsére éppen a megye rendőrfőnökénél vendégeskedik Hercule Poirot is, aki saját módszereit követve próbál fényt deríteni arra, vajon a házban vendégeskedők közül valaki követte-e el a bűntettet, vagy egy kívülálló keze van-e a dologban? Szereplők Hercule Poirot , belga magándetektív Simeon Lee, gyémánt milliomos Alfred Lee, Simeon fia Lydia Lee, Alfred felesége George Lee, Simeon fia, Westeringham országgyűlési képviselője Magdalene Lee, George felesége David Lee, Simeon fia Hilda Lee, David felesége Henry (Harry) Lee, Simeon fia Pilar Estravados, Simeon unokája Stephen Farr, Simeon egykori társának fia Johnson ezredes, Middleshire rendőrfőnöke Sugden főfelügyelő, a nyomozó rendőrtiszt Sydney Horbury, Simeon belső inasa és gondozója Edward Tressilian, a Lee család kormornyikja Érdekességek Az ABC-gyilkosságokhoz hasonlóan, ennek az ajánlását is sógorához, James Wattshoz írta, s „minden kétséget kizáróan gyilkosság” -ot ígért. A könyv mottójául szolgáló idézet Shakespeare Macbeth -jének V. felvonásából való, melyek Lady Macbeth szájából hangzanak el: „De ki hitte volna, hogy az öregemberben még annyi vér van?” ( Szabó Lőrinc fordítása). 1968 -as krimijének, a Balhüvelykem bizsereg… című könyvnek címe szintén ebből a drámából, a IV. felvonásból való. Feldolgozás A regényből a népszerű Agatha Christie: Poirot sorozat epizódjaként 1994-ben forgattak TV filmet, Edward Bennett rendezésében és David Suchet főszereplésével. A filmet 1995. január 1-jén mutatták be az Egyesült Királyságban. A feldolgozás kissé eltér a könyvben foglaltattaktól, ugyanis kihagyták Johnson ezredest, helyére James Japp főfelügyelőt írták be a történetbe, valamint Stephen Farrt is mellőzték, és míg a könyvben Pilar Estrevados érzelmileg hozzá kötődik, addig a filmben Harry Leehez fűződik a szerelmi szál. Maláta A maláta árpa, búza és egyéb gabona csíráztatásával készült termék. A sör és a gabonából erjesztett szeszes italok (whisky, vodka) egyik legfontosabb alapanyaga. A gabonafélék csírázásakor olyan enzim – diasztáz – keletkezik, amelyik képes a gabonában levő keményítőt maltózzá és dextrinné lebontani, amit azután az erjesztőgombák alkohollá tudnak alakítani. Csíráztatás Mindenféle gabona alkalmazható a malátakészítés céljaira, de legalkalmasabb az árpa. A megtisztított árpát vasból vagy cementből készült áztatókba teszik és annyi vizet eresztenek rá, hogy a víz az árpát ne csak fedje, hanem még néhány cm-nyire magasabbra emelkedjék. Rövid idő múlva a hibás szemek, valamint az árpában levő egyéb tisztátalanságok, úgyszintén a héjak, a víz felületén réteget képeznek, amelyet eltávolítanak, nehogy a csíráztatás egyenletességét zavarják. Az áztatás során bizonyos anyagok feloldódnak, amelyek könnyen rothadást idéznének elő, amiért a vizet többször is cserélni szükséges. Az áztatás időtartama, valamint a vízcsere függ a víz minőségétől és hőmérsékletétől. A malátakészítésnél a vízfelvételnek mindaddig folytatódni kell, amíg a gabonaszem közepén még egy pont látható, mely nincs átázva. Az árpaszem csírázásra eléggé átnedvesedettnek mondható akkor, ha a szemet ujjal összenyomva a héj könnyen, teljesen elválik a lisztes résztől. Jól ázott 100 súlyrész (sr.) árpából legfeljebb 160 sr. és legkevesebb 130 sr. ázott árpa nyerhető. Ha az árpa kellően átázott, akkor a vizet leeresztik és az árpát a csírázás céljából a malátaszérűre viszik. Itt egyenletes magasságú rakásokba rendezik. A gyökércsíra csakhamar kinő, jeléül annak, hogy a csírázás folyamata már megkezdődött. A rakásokat 6-12 óra időközökben át kell forgatni (lapátolják), nehogy a csírázásnál fejlődő meleg káros hatást okozzon. A malátakészítésnél a csírázás addig történik, míg a fejlődő diasztáz a maximumát el nem éri. Ebben az időpontban aztán a további csírázást megszakítják. Az így készült malátát zöld malátának hívják, mely körülbelül 1/3 rész vizet tartalmaz. A szeszgyártásban a zöld malátát használják fel, a sörgyártásban ellenben a feldolgozás tovább folyik. A malátaszérűkön történő költséges előállítás helyett újabb időben mechanikai csíráztató készülékek segítségével állítják elő a malátát, noha a régi eljárás is alkalmazható lenne. A mechanikai csíráztatók sokfélék, melyek közül a Galland-féle pneumatikus malátakészítési módszer említendő. Ez eljárásnak fő elve a következő: A kellően áztatott árpát magas rétegben vaslemezből készült lyukas alapra rakják. A csírázás tartama alatt bizonyos időközönként vagy folytonosan, tiszta lehűtött és nedvességgel telített levegőáramot vezetnek át a csírázó szemekből álló rétegen, ez által az árpa elegendő mennyiségű oxigént kap, a fejlődő szénsav elvezetődik, és a csírázó árpa kiszáradása mégsem következik be. Ezt az eljárását utóbbi időkben sokféleképpen módosították s különösen a Salackin-féle pneumatikus malátakészítés terjedt el. Szárítás A sörgyártás céljaira a zöld malátából a nedvességet el kell távolítani. Ezt az eljárást aszalásnak nevezzik. A sörgyártás üzemzavarai sokszor a hibás aszalásra vezethetők vissza, emiatt a maláta aszalása igen nagy gondosságot igényel. A zöld maláta szárítással – mesterségesen alkalmazott meleg igénybe vételével – aszalt malátává alakítják át 25–120 °C, sőt még ennél is nagyobb hőmérséklet mellett. A levegőn szárított malátát „légmalátának” nevezik, mely azonban még 17% vizet tartalmaz, ezért ennek eltartása nehézségekkel jár. A jól aszalt malátának nemcsak eltarthatónak kell lennie, de fontosabb ennél az, hogy magasabb hőmérsékleten a maláta bizonyos alkotórészei olyan változásokon menjenek keresztül, melyek a sör minőségét befolyásolják. A zöld maláta aszalása által már külsőleg is a következő változások vehetők észre: megszáradás, térfogat-kisebbedés, aromás ízű és szaganyagok kifejlődése és a szín megváltozása. Igen sokféle malátaaszalót használnak a gyakorlatban, a fő dolog azonban, ami egy jó aszalótól elvárható, hogy az adott sörfaj előállításához szükséges maláta minél kevesebb tüzelőanyaggal könnyen és biztosan aszalható legyen. Miután a maláta sajátságai az aszalás helyes levezetésétől függenek, a következőket kell az aszalásnál szem előtt tartani: 1. A magasságot, melyben a zöld malátát az aszalóra kirakják, 2. a hőmérséklet megemelésének módját, 3. az aszalási időtartam és az aszalási hőmérséklet nagyságát. A főbb malátát aszaló szerkezetek a következők: Megszakítással dolgozó aszalók: 1. a füstaszalók és 2. légaszalók. Ezek szitaszerű lyukas fémlemez v. dróthálóból készült egymás feletti rakterületekből (étagérek) állanak, melyekre a zöld malátát rakjuk és / vagy füstgázok direkt (füstaszalás) vagy meleg levegő bevezetése (légaszalás) vagy mindkettő együttes alkalmazásával végzik az aszalást. Újabban folytonos működésű mechanikai malátaaszalókat használnak. Az aszalási hőmérséklet értékétől függően sárga vagy barna maláta nyerhető. Az aszaláson kívül még a sötét színű sörök készítéséhez a malátát vaslemez hengerekben szabad tűz felett pörkölik (pörkölt maláta). A pörkölésnél a malátában lévő diasztáz cukorátalakító képességét teljesen elveszíti. Az aszalásnál a malátacsíra a szemtől leválik, és ettől elválasztva nyerik a malátacsírát. Forrás http://www.kislexikon.hu/diasztaz_a.html Peter Hoekstra (labdarúgó) Peter Hoekstra (Assen, 1973. április 4. –) holland válogatott labdarúgó. A holland válogatott tagjaként részt vett az 1996-os Európa-bajnokságon. Sikerei, díjai Holland bajnok (1): 1991–92 Holland kupa (1): 1995–96 Holland szuperkupa (2): 1992, 1996 Holland bajnok (1): 1997–98 Holland kupa (1): 1997–98, 1998–99 Bönnigheim Bönnigheim település Németországban, azon belül Baden-Württembergben. Lakosainak száma 7593 fő (2015. december 31.). Bönnigheim Sachsenheim községgel határos. Mircea Drăgan Mircea Drăgan (Gura Ocniței, 1932. október 3. – 2017. október 31.) román filmrendező. Életpályája 1955–1992 között 23 filmet rendezett. 1961-ben a Szomjúság című filmjét felvették a 2. Moszkvai Nemzetközi Filmfesztiválra, ahol Ezüst-díjat nyert. 1962-ben a Lupeni 29 című filmmel lépett be a 3. Moszkvai Nemzetközi Filmfesztiválba, ahol szintén Ezüst-díjat nyert. 1963-ban a 4. Moszkvai Nemzetközi Filmfesztivál zsűritagja volt. 1973-ban a Robbanás című filmjével került be a 8. Moszkvai Nemzetközi Filmfesztiválra. 1992-ben rendezett utoljára filmet. Filmjei Háború idején ( In vreme de război ) (1955) Hazatérés (1961) Lupeni 29 (1962) Asszonyok kálváriája ( Golgota ) (1966) Traianus oszlopa (1968) Nyestfiak (1973) Robbanás (1973) Lángoló sivatag (1976) Szabó Zoltán Gábor Szabó Zoltán Gábor (Debrecen, 1908. május 30. – Budapest, 1995. június 16.) kétszeres Kossuth-díjas fiziko-kémikus, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja (1964). Kutatási területe Homogén gázreakció-kinetika. Szilárd fázisú reakciókinetika. Katalízis. Életpályája Felsőfokú tanulmányokat a budapesti egyetemen folytatott fizika-kémia szakon (1926-1930). 1930-ban szerzett középiskolai tanári oklevelet, 1935-ben doktorált, „Sub auspiciis”, ami azt jelenti, hogy végig tiszta kitűnő tanuló volt. A szegedi Elméleti Fizikai Tanszéken kapott állást (1931-1939), 1938-1940-ig a Szegedi Eötvös Kollégium igazgatója. 1940-ben Kolozsvárt, majd 1946-ban Szegeden habilitálták egyetemi tanárrá. 1940-1946 között a kolozsvári egyetemen tanított. 1946-1954-ig a szegedi Általános Fizikai Kémiai, majd 1954-1967-ig a Szervetlen és Analitikai Kémiai tanszék tanszékvezető egyetemi tanára. A tanszékvezetés mellett 1946-ban dékáni, 1964-67-ig rektori teendőket látott el. 1951-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1964-ben rendes tagjává választották. 1967-től 1979-ig a budapesti ELTE Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára. 1979-ben vonult nyugalomba, de bent maradt a tudományos közéletben. Tudományos eredményeit német, angol nyelvű közleményekben hazai és nemzetközi szakfolyóiratokban adta közre. Nemzetközi szinten mérette meg tudását. 1936-38 közt Németországban, 1962-ben az Amerikai Egyesült Államokban járt tapasztalatcserén. 1960-61-ben az University of Sheffield (Sheffieldi Egyetem, Sheffield, South Yorkshire megye) vendégprofesszora volt Angliában. Munkái (válogatás) Kötetek Válogatott fejezetek a modem szervetlen kémiából. Budapest, 1959. 408 p. *Fortschritte in der Kinetik der homogenen Gasreaktionen. Darmstadt, 1961. 239 p. Advances in the kinetics of homogeneous gas reactions. London, 1964. 277 p. *Kontakt katalízis. (Szerk.) Bp. 1966. 870 p. Kinetic characterization of complex reaction systems. Amsterdam, 1969. 79 p. Anorganische Chemie. Eine grundlegende Betrachtung. Heidelberg, 1969. 160 p. Kontakt katalízis (angol)- Contact catalysis / Editor-in-chief Z. G. Szabó ; Assistant editor D. Kalló ; [Translated by Gy. Galambos ... et al.] Budapest : Akadémiai Kiadó ; Amsterdam : Elsevier, 1976. 1-2 köt. Tudományos közlemények Über jodometrische Bestimmung des Bromid-Ions. In: Z. Anal. Chem. 1931 The examination of a system carbon and hydrogen in the temperature range 1100-2600°. In: J. Am. Chem. Soc. 1950. Analytical procedures based on complex formation. ( Beck Mihállyal ) In: Anal. Chem. 1953. Mechanism of influencing the thermal decomposition of propionaldehyde by nitric oxide. ( Márta Ferenccel ) In: J. Amer. Chem. Soc. 1961. The transition state and the Arrhenius' parameters. 2-3. ( Bérces Tiborral ) In: Z. Phys. Chem. 1968. Tudományos tisztségei MTA Fizikai-Kémiai Bizottsági elnök (1963-); Katalízis Munkabizottsági elnök (1959-); Int. Congr. on Catalyis Council tagja; The Combustion Inst. M. Nemzeti Bizottsági elnök; ICSOBA Magyar Bizottsági elnökségi tag; International Union of Pure and Applied Chemistry (IUPAC) Magyar Nemzeti Bizottsági tag; UNESCO Magyar Bizottsági tag. Szerkesztő bizottsági tagság Magyar Kémiai Folyóirat; Kémiai Közlemények; Acta Chimica Hungarica (ACH); Zeitschrift für Physikalische Chemie; Journal of Catalysis; Catalysis Reviews; Combustion and Flame : the official journal of the external link Combustion Institute. Társasági tagság Magyar Kémikusok Egyesülete (1948-); The Chemical Society, London (1948-); The American Chemical Society (1948-); Deutsche Bunsengesellschaft (1954-); The Faraday Society, London (1964-). Díjak, elismerések (válogatás) Kossuth-díj ezüst fokozat (1950, 1957); Munka érdemrend arany fokozat (1962); A felsőoktatás kiváló dolgozója (1963); A József Attila Tudományegyetem díszdoktora (1980); Akadémiai Aranyérem (1984) Müller László (kiskatona) Müller László teljes nevén Müller Antal László (Csíkszereda, 1971. június 24. – Brassó, 1989. december 22./23.) erdélyi magyar sorkatona, az 1989-es romániai forradalom áldozata. Posztumusz alhadnaggyá léptették elő, a forradalom hősi halottjának nyilvánították, a csíkszeredai utca, ahol lakott, az ő nevét viseli (Müller László utca). Életút Csíkszeredában végezte általános és középiskolai tanulmányait. Tizennyolc évesen, 1989 őszén vonult be sorkatonai szolgálatra. Karácsony előtt, az 1989-es romániai forradalom hősi áldozata lett, miután az 1989. december 22-éről 23-áre virradó éjszaka elesett a Brassóban vívott harcokban. Katonai tiszteletadással évente megemlékezést szerveznek a 18 évesen elhunyt kiskatonának október 23-án Csíkszeredában. A 2009-es megemlékezést a Szentlélek utcai temetőben lévő sírjánál tartották meg. A családtagok mellett a város és megye elöljárói, valamint néhány ismerősük hajtott fejet a hősi halott sírjánál, képviseltette magát az erdőalji hegyivadász-alakulat, ott volt a katonai zenekar. Pénzes József címzetes esperes a halott lelki üdvösségért imádkozott, de az ortodox szertartás szerint is megemlékeztek az elhunytról. Aletta Az Aletta női név az Adelheid fríz és németalföldi formájából származik. Rokon nevek Adelaida, Ada, Adél, Adela, Adéla, Adelheid, Adélia, Adelin, Adelina, Adelgund, Adelgunda, Adina, Alett, Alicia, Alícia, Alida, Alitta, Alida, Aliz, Alíz, Aliza, Éda, Edda, Elke, Heidi Gyakorisága Az újszülötteknek adott nevek körében az 1990-es években az Aletta igen ritkán fordult elő. A 2000-es és a 2010-es években sem szerepelt a 100 leggyakrabban adott női név között. A teljes népességre vonatkozóan az Aletta sem a 2000-es, sem a 2010-es években nem szerepelt a 100 leggyakrabban viselt női név között. Névnapok december 16. Híres Aletták Aletta van der Maet , Apáczai Csere János felesége Aletta Ocean , magyar pornószínész MME U80701 Az U80701 egy 32 bites mikroprocesszor volt, amelyet 1986 és 1990 között fejlesztettek ki Kelet-Németországban. A VEB Mikroelektronik "Karl Marx" Erfurt (MME) gyártotta, NMOS technológiával készült, CQFP-68 tokozással. Az U80701 tervei a Digital Equipment Corporation (DEC) MicroVAX 78032 mikroprocesszor visszafejtésén alapultak. A MicroVAX egy COCOM-listás termék volt, ez azt jelenti, hogy a nyugati országokból tilos volt az exportja a keleti blokk országaiba. A szocialista tábor országai az exporttilalmat különböző módszerekkel igyekeztek megkerülni, ezek egyike volt a hardvereszközök visszafejtése és másolása. A processzort a Robotron K 1820 miniszámítógépben használták fel, ami a DEC MicroVAX II munkaállomás keletnémet klónja volt. Az U80700-as rendszer támogató chipjei: U80701: CPU (DC333) U80703: FPU (DC337) U80707: Konzol interface/kontroller DLART (DC319) U80709: CPU interface kaputömb (DC379) U80711: Q22-busz interface kaputömb (DC380) Repsol A Repsol YPF, S.A. (eredetileg a Refineria de Petróleos de Escombreras Oil - Yacimientos Petrolíferos Fiscales Sociedad Anónima rövidítése) egy multinacionális olaj és gázipari vállalat, amely működése 29 országra terjed ki. Eszközállományának nagy része Spanyolországban és Argentínában található, köszönhetően a spanyol Repsol S.A. és az argentin YPF 1999-es fúziójának. 79 milliárd amerikai dolláros árbevételével a cég a 76. helyen áll a Fortune 500 Global 2009-es listáján, és a 16. helyen áll az ásványolajipari ágazati listán. Története A cég története 1927-ig nyúlik vissza, amikor Spanyolországban az addig állami monopóliumot képező olajipart a CAMPSA nevű cégbe integrálták, amelyben a spanyol állam kisebbségi tulajdonos lett. 1948-ban létrejött a REPESA nevű vállalat, amely feladata egy olajfinomító telepítése Valle de Escombreras-ban. A finomító átadása 1951-ben megtörtént, a REPESA pedig a finomítói szektor konszolidációjának szimbólumává vált. A REPESA saját neve alatt forgalmazza az üzemanyagot és az olajat - élvonalbeli védjegye a Repsol. 1964-ben először találnak olajat Spanyolországban, La Lora (Burgos) környékén, napi 85 hordó kitermelhető. A felfedezés jelentős pozitív hatást gyakorolt a környék gazdaságára. 1974-ben a REPESA, az ENCASO és az ENTASA egyesüléséből létrejön az ENPETROL, amelyben az állami INI (National Institute for Industry) a többségi tulajdonos. 1981-ben a spanyol állam létrehozta az INH-t (National Institute of Hydrocarbons), amely az állami érdekeltségű olaj- és gázipari cégek holdingjaként funkcionál. 1987-ben az INH által birtokolt cégekből (Hispanoil, Enpetrol, Butano, Campsa, Petronor) létrejön a Repsol csoport. 1989-ben megkezdődik a Repsol privatizációja, amely 1997-ig tart. Ez alatt több hullámban értékesítik a céget, egyszerre 10-20%-os paketteket. 1996-ban a spanyol állam aranyrészvényt kap a vállalatban, amelyet 2006-ig megtart. 1999-ben a Repsol megvásárolja az argentin YPF vállalatot, amely, 1991-es privatizációja után ekkor a legnagyobb dél-amerikai magán olaj és gázipari cég. Ezzel az akvizícióval a Repsol jelentősen megerősíti nemzetközi pozícióit. 2006-ban a Repsol-t először minősítik a legátláthatóbban működő olajtársaságnak a Dow Jones elemzői. 2007-ben a cég értékesíti a YPF 14,9%-t és különböző nemzetközik projektekbe száll be a Gazprom partnereként és a Mexikói Öbölben. Részvétel a versenysportokban A Repsol YPF, S.A. négy motoros gyári csapatot szponzorál (MotoGP Honda Racing (HRC), triál HRC, cross country KTM, motocross KTM), és négy további világbajnok versenyautós csapatot (MITSUBISHI cross country ralik, Nissan sorozatok, GP2 sorozatok, WTCC Nemzetközi Túraautó Bajnokság). Cullen-számok Cullen-számnak nevezzük azokat a számokat, amelyek felírhatók n · 2n + 1 alakban, ahol n természetes szám. Jelölésük: Cn. Ezen számok James Cullen-ről kapták nevüket. Az ilyen alakú prímeket Cullen-prímeknek nevezzük. Az n-edik legkisebb Cullen-számot -nel jelöljük. Ha osztható -gyel, akkor p egy , alakú prím. A 45 legkisebb Cullen-szám 1; 3; 9; 25; 65; 161; 385; 897; 2049; 4609; 10241; 22529; 49153; 106497; 229377; 491521; 1048577; 2228225; 4718593; 9961473; 20971521; 44040193; 92274689; 192937985; 402653185; 838860801; 1744830465; 3623878657; 7516192769; 15569256449; 32212254721; 66571993089; 137438953473; 283467841537; 584115552257; 1202590842881; 2473901162497; 5085241278465; 10445360463873; 21440476741633; 43980465111041; 90159953477633; 184717953466369; 378231999954945; 774056185954305 Ba FC A Ba FC egy fidzsi-szigeteki labdarúgócsapat, amelyet 1935-ben hoztak létre és a legsikeresebb csapat az országban. Pályájuk a 4 000 fő befogadására képes Govind Park stadion. Sikerlista Fidzsi-szigeteki első osztály: 19 Inter-District Championship : 23 Battle of the Giants: 15 Fidzsi-szigeteki kupa: 8 Champions versus Champions Tournament: 16 Daniel Dagallier Robert Daniel Marie Alfred François Dagallier (Trévoux, 1926. június 11. –) világbajnok, olimpiai bronzérmes francia párbajtőrvívó. Peter Kralović Peter Královič (1983. június 5. –) szlovák nemzetközi labdarúgó-játékvezető. Pályafutása Az SFZ JB minősítésével a 2. liga, majd 2012-től Corgoň Liga játékvezetője. Küldési gyakorlat szerint rendszeres 4. bírói, illetve alapvonalbírói szolgálatot is végzett. Corgoň Liga mérkőzéseinek száma: 40 (2012. 08. 18. –2016. 04. 2. ). A Szlovák labdarúgó-szövetség JB terjesztette fel nemzetközi játékvezetőnek, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) 2012-től tartja nyilván bírói keretében. A FIFA JB központi nyelvei közül az angolt beszéli. Az UEFA JB besorolása szerint 3. kategóriás bíró. Több nemzetek közötti válogatott, valamint Európa-liga klubmérkőzést vezetett, vagy működő társának 4. bíróként, illetve alapvonalbíróként segített. A 2016-os U17-es labdarúgó-Európa-bajnokságon az UEFA JB játékvezetőként foglalkoztatta. 2012 bűnügyei Ez a lap 2012 jelentősebb bűnügyeit illetve azokkal kapcsolatos információkat sorol fel. január 25. – Magyarország : A Pécsi Törvényszék első fokon életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte Gere Ákost , aki 2009-ben lövöldözés közben megölt 1 embert és megsebesített három másikat a Pécsi Tudományegyetemen . június 5. – Magyarország: A Pécsi Ítélőtábla megerősítette az első fokú bírói határozatot, és életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte a pécsi ámokfutóként elhíresült Gere Ákost. július 7. – Magyarország: Pécsett , lakásának közelében meggyilkolták Bándy Kata rendőrségi pszichológust október 29. – Magyarország: Sántos mellett egy erdőben meggyilkolták Szita Bence 11 éves kisfiút. Malé Kyšice Malé Kyšice település Csehországban, a Kladnói járásban. Malé Kyšice Unhošť, Horní Bezděkov, Chyňava és Bratronice településekkel határos. Lakosainak száma 494 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Robert Falcon Scott Robert Falcon Scott (Plymouth, 1868. június 6. – Ross-selfjég, Antarktisz, 1912. március 29.), a Brit Királyi Haditengerészet tisztje, a Déli-sark kutatója. Két híres felfedező utazást tett az Antarktiszra. Elsőként a Discovery expedíciót (1900-1904), majd másodiknak a Terra Nova expedíciót (ami számára végzetesnek bizonyult; 1910-1913). Ezen másodikként érte el a Déli-sarkot, egy hónappal lemaradva Roald Amundsen mögött, a visszaúton szerencsétlen módon életét vesztette a Ross-selfjégen, mindössze egynapi járóföldre a biztonságot jelentő bázistól. Scott halála után jelképévé vált az akkoriban zajló hősies, rendkívül embert próbáló felfedezéseknek. Gyermekkor és a karrier kezdetei Scott az angliai Devonportban született John Edward Scott és Hannah Cuming gyermekeként. 13 éves korában otthagyta a szülői házat és a HMS Britannia nevű hadihajóra szegődött. A haditengerészethez 1881-ben csatlakozott, először a HMS Boadicea-n hajózott ki, később átkerült a HMS Rover-re. Miután előléptették a HMS Spider-en folytatta karrierjét. 1891-ben fregatthadnaggyá léptették elő a HMS Amphion hajóra. 1892-ben a HMS Majestic sorhajóhadnagya lett. A Discovery expedíció (1900-1904) Sir Clements Markham kérésére – aki a Royal Geographic Society elnöke volt – Scott vezette a Nemzeti Antarktisz Expedíciót az RRS Discovery hajóval, mellyel 1900-ban indultak útnak. A hajónak ő lett a parancsnoka, ezért előléptették korvettkapitánnyá. Ebben a küldetésben harmincnyolc ember, köztük olyan kiválóságok, mint Edward Adrian Wilson és Ernest Shackleton vettek részt. Az expedíció főbb eredményei a Ross-tenger feltérképezése, egy addig nem ismert földnyelv elnevezése VII. Edward király-földnek, és az addigi legdélebbi pont, a déli szélesség 82°17′ elérése 1902. december 31-én. A Terra Nova-expedíció (1910-1913) Scott a Discovery küldetés után visszavágyott a sarkvidékre. Nagyon élvezte a hajó irányítását a messzi délen, a tudományos erőfeszítéseket, és ő akarta elérni először a Déli-sarkot. Nyolc évig tartott, mire meg tudta szervezni új útját, mivel támogatókat akkoriban inkább az északi-sarki expedíciókra lehetett szerezni, hisz ott folyt a legnagyobb versengés. Emellett a családja anyagi problémáit is rendeznie kellett. Miután feleségül vette Kathleen Bruce-t, 1908. szeptember 14-én és megszületett fia Peter (1909), kihajózott második sarki útjára. Hajója, a Terra Nova, 1910. június 1-jén hagyta el London kikötőjét, de Scott Rotherhithe-nél az egyik kísérőhajóval visszafordult, hogy még pénzt gyűjtsön. A Terra Novára Dél-Afrikában szállt vissza ismét egy hónappal később. Scott – Amundsen táviratából – megtudta, hogy Amundsen az északi helyett szintén a Déli-sarkra igyekszik. Valószínűleg Amundsen nem Scottot akarta félrevezetni ezzel a döntéssel, hanem hitelezőit, hiszen még jótevőjét, Nansent és a királyt is csak akkor tájékoztatta, amikor elhagyta az utolsó kikötőt, Madeirát. Amundsen – csakúgy mint Scott – nagyon eladósodott, hogy az utazási költségeket fedezni tudja, miután (Cook vitatott 1908 és) Peary elérte az Északi-sarkot 1909-ben. Scott rengeteg tudományos műszert vitt magával, csapata meteorológiai, földrajzi méréseket is végzett, és az állatvilágot is tanulmányozta, Amundsen ezzel szemben csak a sarkot akarta elérni. Scott nem tért le a Ernest Shackleton által föltárt útvonalról, és a már használt McMurdót használta bázisul, amit egy szigetre telepítettek, – míg Amundsen korábbi leírások alapján kiválasztott helyre, a Ross-jégre (Bálna-öböl) telepítette bázisát, így Scott szárazföldi útja 110 km-rel hosszabb volt. Egy év tájékozódó tudományos munka után kialakult, kik kísérlik meg elérni a sarkot. Négy embert választottak ki : Scott, dr. Edward Wilson, Edgar Evans, Lawrence Oates. Később egy hirtelen döntéssel Henry Bowers is a csapat tagja lett. A sarkot sikerült elérniük 1912. január 17-18-án, de megdöbbenve tapasztalták, hogy Amundsen már ott járt majd egy hónappal előbb. Elindultak vissza a bázisukhoz, de az idő rosszabbra fordult és az egész csapat odaveszett. Scott nem számolt hibákkal, vagy rossz időjárással, pedig a visszautat március közepei érkezéssel tervezte, ami már kibírhatatlanul hideg az Antarktiszon. Az odaúton élelmiszer és petróleum depókat helyeztek el, amelyek visszafelé távolságtól függően 7-10 napra elegendő ételt és tüzelőanyagot biztosítottak. A depók helyét csak egy zászlóval jelölték, az eltévesztésük végzetes lett volna, csak a saját sínyomaikra hagyatkoztak. A terhek húzására szibériai pónikat használtak, azért, hogyha az állatok nem bírják a megterhelést, úgy levágják őket és a húsuk hasznos lesz később. Ám a pónik hamar feladták a küzdelmet a hóban, gyakran meg kellett állni kisegíteni őket, ezért már az expedíció kezdetén le kellett ölni az állatokat. Scotték végzete az előző évben legmesszebb telepített depójuktól egy napi járóföldre, sátrukban érte őket. Sokan felvetették, hogy ha Amundsen nem előzi meg őket, a jobb pszichikai állapot miatt visszaértek volna élve. A jelekből és a naplóból pedig a skorbut (C-vitamin hiány) betegsége, az elégtelen táplálkozás, elégtelen folyadékbevitel, nem megfelelő felszerelés és az emberi szánhúzás túlhajszoltsága rajzolódik ki a végzet okaként. A visszaút korábbi szakaszán meghalt Evans, aki egy zuhanás után fizikailag és pszichikailag is összeomlott. Meghalt Oates is. A lábán fagyási sérüléseket szerzett, (és a skorbut következtében régi harctéri sérülései is kiújultak,) így járni csak fél lábon tudott. Miután állapota tovább romlott, tudta, nem folytathatja a haza utat, és nem hátráltathatja a többieket. Aznap reggel a sátorban Oates azt mondta: „I am just going outside and may be some time”, majd kilépett és elindult a viharban. Holttestét sosem találták meg. Scott naplójában azt írta, Oates minden angol „gentleman” példaképe lehetne. A sátrat a három holttesttel a fél évvel későbbi keresésükre indult expedíció találta meg Atkinson vezetésével. Scott halála után Amundsen sikeres sarkelérésének híre hamar eljutott egész Európába, Scott tragédiája csak később látott napvilágot. Az expedíció és résztvevői a kor hőseivé váltak, könyvek, festmények, filmek, költemények százai keletkeztek. Utcákat, tereket, épületeket neveztek el a csapat tagjairól – főként Angliában. Amundsen teljesítményét Angliában lebecsülték, sőt azt állították, a Ross-tenger brit fennhatóság alatt áll (1841-ben James Ross fedezte fel), így Amundsen be sem hajózhatott volna oda, mindezen állításokat az angolok nemzeti büszkeségén esett csorba erősen táplálta. Scottot egy egyszerű emberséges hősnek, Amundsent professzionális felfedezőnek állította be az akkori angol sajtó. Valójában Amundsen is "amatőr" felfedező volt, problémái valóban akadtak az embereivel, és a népszerűséget sem viselte jól. Amudsen az Északi Sark felfedezését szerette volna elérni világéletében, de ebben megelőzték és sose tudott igazán örülni antarktiszi sikerének. Elektromos Mérőműszerek Gyára Az Elektromos Mérőműszerek Gyára (EIC) megalapítója 1923-ban az angol Martin Guy volt. Előzmények Martin Guy társult Sigray István gépészmérnökkel, és 1921-ben Martin és Sigray rt. Elektromos Mérőműszerek Gyára néven céget alapított. A cég telephelye Budapest IV. kerület Váci utca 58. szám alatt volt. Az 1920-ban alakult Fehér-féle vállalkozás mellett az egyetlen magyar cég volt, amely kizárólag műszergyártásra rendezkedett be. A cég 20-25 fővel dolgozott. Martin Guy azonban úgy gondolta, hogy a külföldön szerzett gyártási-, szerkesztési tapasztalatait nem tudja kibontakoztatni, ezért kivált a cégből, amely 1928-ban felszámolásra került. Története Martin Guy apja, Martin Frank a Szegedi Légszesz és Villamos Művek igazgatója volt. Apja tőkéjével új részvénytársaságot alapított Elektromos Mérőműszerek Gyára rt. néven, (angol nevének rövidítése E. I. C. lett a vállalati embléma.) és megvásárolta a Budapest XIV. kerület Kerepesi út 46. szám alatti bányalámpagyár telkét. A két épület egyikében a gépműhelyt, míg a másikban a szereldét helyezte el. A laboratóriumi géppark valamennyi darabját a Ganz gyártotta, mellyel az EIC jó kapcsolatokat épített ki. A Ganz szinte teljes egészében az EIC-től szerezte be precíziós műszer szükségletét. A megnövekedett géppark bővítést tett szükségessé, melyet 1932-1933-ban megépítettek. Termelés, tipizálás Az EIC termelési keresztmetszete szűk volt. Profilját a 0,2 osztálypontosságú precíziós műszerek határozták meg. Más műszereket nem gyártottak, ellentétben a Ganzzal. Az 50-60 fős kezdő létszám sohasem érte el a 100 főt. A kis létszám nem tette lehetővé a munkaigényes műszerek gyártását. Az átlagos sorozatnagyság 5-6 darab volt. Egyedül az Argentínába szállított motorvonatokhoz készítettek több száz műszert. 1936-ban belépett a céghez Gléria Antal gépészmérnök, aki hamarosan a cég ügyvezető igazgatója lett. Szabványosítási tevékenység nem volt. Az új termékeket a drága szerszámozási költségek elkerülésére a meglévő alkatrészekhez tervezték. Az EIC műszerei meglehetősen drágák voltak, de a versenytársak nem rendelkeztek azonos feltételekkel sem gépparkban, sem munkaerőben. Az 1930-as évek közepén kooperált a német Siemens céggel. Mivel a budapesti Elektromos Művek csak Siemens műszereket szerelt be a hálózatba, ezért a Siemenstől importáltak műszerházakat, és abba saját műszereket építettek be. Az EIC kezdetben belföldre termelő cég volt. Legnagyobb vevője a Ganz volt. A megrendelők közé tartozott a Standard, a Posta, az Egyesült Izzó, a csepeli Weiss Manfréd stb.A műszerek egy részét exportálták Argentínába, Törökországba, Romániába és Belgiumba. Az angol export 1930-as évek végén az összes eladás kb. 50%-át tette ki. A Standard szállítások főként thermoelektromos, nagyfrekvenciás műszerek voltak. A bánhidai erőmű még angol műszerekkel készült, de a kelenföldi erőmű bővítésénél már EIC műszereket építettek be. Humánpolitika Martin Guy nagy figyelmet szentelt a jó képzettségű munkaerő megtartására. Saját nevelésű törzsgárdája volt. Az univerzális képességű dolgozóinak az 1 pengő órabért is megadta. A szakmunkáskeresetek elérték a havi 200 pengőt. Ugyanez az EKA-nál 100-140 pengő volt. A hazai viszonylatban magasnak számító bérek, messze alatta maradtak az átlagos nyugat-európai béreknek. Nem véletlen, hogy Martin Guyban felmerült az angliai gyáralapítási terv. Az angol Marconi céggel előrehaladott tárgyalásokat folytatott, majd az olcsó munkaerővel előállított alkatrészeket kiszállította Angliába. Az volt a terve, hogy ott egy összeszerelő üzemet felállítva, mint angol terméket hozza vissza Magyarországra. A tervet a második világháború kitörése megakadályozta. Hadiszállítások Az 1940-es években az EIC is bekapcsolódott a hadiszállításokba. Ezek nagy része a repülőműszergyártással függött össze (hengerfejhőmérők, fordulatszámjelzők villamos adóval). A hadiszállítások révén a gyár az 1930-as évek elejétől meghússzorozta termelését. Nagy mennyiségű Multeico hordozható, lengőtekercses egyenáramú mérőműszert szállítottak a rádióhibakereső készülékekhez. A hadikonjuktúra azonban nehézségeket is okozott. Nőttek az anyagárak, munkabérek, de nem álltak arányban az eladási árakkal. Ez veszteséget okozott a vállalatnak, mely csak 1943-ban szűnt meg, mikor a 29%-os felárat 80%-ra emelték. A háború vége felé az angol tulajdonos igyekezett kivonni cégét a hadiszállításokból. Az újabb beruházásoktól tartózkodott, égető anyaghiányra hivatkozott. A vállalatot 1944. június 27-én bombatámadás érte. Megbénult a gyártókapacitás 90%-a, köztük a hitelesítő központ. A HM fenyegetőzött, de az EKA, a Marx és Marx és a Fehér-féle cég vállalták a kieső termelés fedezését. Martin Guy, szinte előre megérezve gyártelepe pusztulását a bombázás előtt mintegy két héttel a gyártási mintákat rózsadombi villájába szállíttatta. Megmenekítésüket azonban titokban tartotta. E készlet segítette a háború után a termelés újraindítását. A háború után A bombázás következtében elpusztult a gépi berendezések és szerszámkészlet mintegy 80%-a. A munkáslétszám a háború alattinak 10%-ára csökkent. A volt Fehér-féle gyárba került az EIC is. Martin Guy 1947-ben elhatározta az angliai kapcsolatok felújítását az Eliot Brothers Ltd., G. Gent, Marconi, English Electric stb. cégekkel. Azt tervezte, hogy Angliából, Svájcból speciális mérőműszereket, műszerrugókat, fúrókat, metszőket, ellenálláshuzalokat importál. A megmentett terméksablonokkal kis mennyiségben ugyan, de sokféle terméket gyártottak. 1949-ben az EIC-t államosították a többi külföldi érdekeltséggel együtt. A cég a Népgazdasági Tanács 1950. március 2-i 154/10/50. számú rendeletére a Minőségi Mérőműszerek Gyára nevet vette fel, majd beolvadt - telephelyét megtartva - a Fehér-féle gyár helyén megalakult EKM-be Forrás Koroknai Ákos: A Ganz Műszer Művek története (Ganz Műszer Művek 1975) Saint-Léonard-de-Noblat Saint-Léonard-de-Noblat település Franciaországban, Haute-Vienne megyében. Lakosainak száma 4633 fő (2015). Saint-Léonard-de-Noblat Le Châtenet-en-Dognon, Eybouleuf, Champnétery, La Geneytouse, Moissannes, Royères és Saint-Denis-des-Murs községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Venus Williams Venus Ebony Starr Williams (Lynwood, 1980. június 17. –) négyszeres olimpiai bajnok korábbi világelső, huszonháromszoros Grand Slam-tornagyőztes amerikai hivatásos teniszezőnő. Hétszer nyert egyéniben Grand-Slam tornát (Wimbledon – 2000, 2001, 2005, 2007, 2008; US Open – 2000, 2001). Egyike azon kevés teniszezőnek, akiknek párosban sikerült teljesíteniük az ún. „Non-Calendar Year” karrier Grand Slamet, azaz mind a négy nagy tornán diadalmaskodni (a Grand Slam az egy naptári évben elért négy győzelmet jelenti). Húgával, Serenával tizennégy Grand Slam-győzelmet arattak együtt, valamint a 2000-es sydney-i olimpián, a 2008-as pekingi olimpián és a 2012-es londoni olimpián is diadalmaskodtak női párosban. A 2016. évi riói olimpián vegyes párosban ezüstérmet szerzett. A 2000-es sydney-i olimpián a páros mellett egyéniben is aranyérmet szerzett, ezzel Helen Wills Moody 1924-ben elért kettős győzelme után ő lett a második olyan teniszező, aki egy olimpián mind az egyéni, mind a páros versenyt megnyerte. Vegyes párosban is kétszeres Grand Slam-győztesnek vallhatja magát: 1998-ban az amerikai Justin Gimelstob partnereként nyert az Australian Openen és a Roland Garroson. A jelenleg aktív játékosok között Serenát követve Venus rendelkezik a második legtöbb egyéni tornagyőzelemmel, negyvenkilenccel. Venus és húga, Serena az egyedüli játékos a jelenlegi mezőnyben, akiknek sikerült mind a négy Grand Slam-torna döntőjébe bejutni egyéniben. Gyermekkora 1980. június 17-én született a Kalifornia állambeli Lynwoodban. Apja Richard Williams, anyja Oracene Price. Price öt gyermeke közül Venus a második legfiatalabb. Féltestvérei Yetunde (1972–2003), Lyndrea és Isha Price. Édestestvére Serena Williams. Amikor Venus 10 éves volt, a család a Kalifornia állambeli Comptonból elköltözött Floridába, ahol ő és Serena a Rick Macci által vezetett teniszakadémiára járt. Ő fedezte fel a Williams nővérek különleges tehetségét. Játékstílusa Williams erőteljes alapvonal-játékos. Tenyerese igen erős, technikája pedig hasonló, mint húgáé, Serenáé. A fonákja – némileg szokatlan ütőfogása miatt – egy kicsit eltérő a legtöbb kétkezes fonákot használó teniszezőéhez képest, de az is ugyanolyan erős. Kicsit olyan, mintha bal kézzel ütne egy tenyerest. A hálónál Williams nagyon otthonosan mozog. Nagyon jól röptézik, ügyes és mozgékony a hálónál. Játékának egyik legnagyobb erőssége a szervája, lényege az agresszív szerva és fogadás, erőteljes alapvonal-ütések és a védekezésből támadásra való törekvés, bár a második adogatása viszonylag gyenge. Legerősebb szervája 129 mph (207,6 km/h) volt, amelyet a 2007-es US Openen ütött. Profi karrierje 1994–96: Bemutatkozó évei Williams 14 évesen indult el első WTA-versenyén 1994 októberében, szabadkártyásként. Az első fordulót sikerrel vette az oaklandi versenyen, viszont a második fordulóban három szettben kikapott az akkori világranglistán második helyen álló, első kiemelt spanyol Arantxa Sánchez Vicariótól. 1994-ben több versenyen nem indult Williams. 1995-ben három tornán vett részt, mindhármon a szervezők által adott szabadkártya segítségével. Los Angelesben és Torontóban is az első fordulóban búcsúzott. Október végén az oaklandi versenyen a negyeddöntőig jutott, s előtte legyőzte a világranglista 18. helyén álló amerikai Amy Fraziert is. 1996-ban öt tornán indult. Egyszer jutott tovább az első fordulónál, Los Angelesben, ahol 6–4, 6–4 arányban kikapott a világelső, német Steffi Graftól a negyeddöntőig. 1997–99: Az első sikerek 1997 volt Williams számára az első teljes szezon a felnőttek között. Ebben az évben 14 tornán is elindult. Az évet az Indian Wells-i tornán kezdte márciusban, ahol a kvalifikációból felkerülve a főtáblán a negyeddöntőig menetelt, ott viszont az amerikai Lindsay Davenport volt az ellenfele, aki ellen ekkor még nem tudott győzni. Miamiban újabb nehéz sorsolás várt rá. A harmadik körben kikapott a világelső, svájci Martina Hingistől. 1997. április 14-én került be először a top 100-ba karrierje során. Májusban elindult élete első Grand Slam-versenyén Párizsban, a Roland Garroson, ahol a második fordulóig jutott. Wimbledonban az első fordulóban búcsúzott, majd az év vége felé jött a nagy áttörés Williams számára. A US Openen 17 évesen jelentős sikert ért el. A harmadik fordulóban 6–3, 6–4 arányban legyőzte a nyolcadik kiemelt német Anke Hubert, az elődöntőben pedig óriási csatában, két mérkőzéslabdát hárítva kiejtette a tizenegyedik kiemelt román Irina Spirleát 7–6(5), 4–6, 7–6(7) arányban. A döntőben két játszmában kikapott a világelső Martina Hingistől. Ezzel Williams lett az első női teniszező 1978 óta, aki első US Openén a döntőbe jutott, és egyben az open era kezdete, vagyis 1968 óta ő volt az első nem kiemelt döntős a US Openen. Szeptemberben bejutott a legjobb 50 közé. Az évet huszonkettedikként zárta. 1998-ban az évet Sydney-ben kezdte, ahol a döntőben kapott ki a spanyol Arantxa Sánchez-Vicariótól. E tornát követően már a legjobb húszban volt a ranglistán. Élete első Australian Openén a második fordulóban először játszott tétmérkőzést húga, Serena ellen, akit két szettben sikerült legyőznie. Végül a negyeddöntőben kapott ki a szintén amerikai Lindsay Davenporttól. 1998 februárjában megnyerte élete első WTA-tornáját Oklahomában, ahol az elődöntőben – karrierje során először – legyőzte Lindsay Davenportot is. Indian Wells-ben az elődöntőben kikapott a továbbra is világelső Martina Hingistől, majd a következő versenyén, Miamiban már nem talált legyőzőre. Az elődöntőben először bizonyult jobbnak Martina Hingisnél, a döntőben pedig az orosz Anna Kurnyikovát győzte le. 1998. március 30-án már a legjobb 10-ben volt a világranglistán. A Roland Garros előtt csak egy salakos tornán indult, Rómában, ahol a döntőben kapott ki Hingistől. Következő versenyén, a Roland Garroson is Hingistől kapott ki a negyeddöntőben. Wimbledonban is a negyeddöntőben búcsúzott, ott a cseh Jana Novotná állította meg. Az amerikai kemény pályás sorozatban komolyabb eredményt nem ért el. A stanfordi döntője mellett a US Openen az elődöntőben búcsúzott. Mindkétszer Davenport állította meg, akitől az év végén Zürichben is vereséget szenvedett a döntőben. Vegyes párosban viszont az amerikai Justin Gimelstob oldalán megnyerte az Australian Opent és a Roland Garrost is. Serena oldalán két páros versenyt is nyertek az évben, Oklahomában és Zürichben. Venus az évet ötödikként fejezte be. Williams az 1999-es évet Ausztráliában kezdte. Sydney-ben és az Australian Openen is a negyeddöntőben szenvedett vereséget, utóbbin ismét Davenporttól. Hannoverben az első kiemelt Jana Novotnától kapott ki a döntőben, majd február végén megnyerte az oklahomai versenyt. Márciusban, Miamiban a döntőben legyőzte testvérét, Serenát a döntőben. Az európai salakszezonban jelentős eredményeket ért el. Megnyerte a hamburgi és római viadalt is, a Roland Garroson viszont meglepetésre már a negyedik körben vereséget szenvedett egy Top 100-on kívüli játékostól. Párosban Serenával megnyerték a Roland Garrost, ez volt karrierjük első páros Grand Slam-győzelme. Wimbledonban a negyeddöntőig jutott, ott a német Steffi Graftól kapott ki három szettben. Az év második felében Stanfordban és San Diegóban is a döntőben kapott ki, New Havenben viszont győzni tudott. A US Openen az elődöntőben kapott ki Hingistől. Párosban viszont megnyerték a tornát húgával, Serenával. Év végén még egy tornagyőzelemmel büszkélkedhetett, mivel Zürichben legyőzte a világelső Hingist a döntőben. Az évet harmadikként zárta. Hatvanegy győzelme mellett csak tizenhárom vereséget szenvedett 1999-ben. 2000–02: A Williams nővérek dominanciája Williams a 2000-es év első négy hónapját kihagyta csuklósérülése miatt. Visszatérése után májusban nem szerepelt jól, a Roland Garros negyeddöntőjében kikapott a spanyol Arantxa Sánchez-Vicariótól három szettben. Ezután viszont megállíthatatlannak bizonyult. Az év hátralévő részében 36 mérkőzéséből 35-öt megnyert, egymást követő hat tornán szerezte meg a végső győzelmet, beleértve mindkét hátralévő Grand Slam-tornát és az olimpiát. Wimbledonban megnyerte élete első egyéni Grand Slam-trófeáját, és párosban is győzött Serena oldalán. Egyéniben legyőzte a világelső Hingist, húgát, Serenát, majd a döntőben Davenportot is. Nem talált legyőzőre Stanfordban, San Diegóban és New Havenben sem. A US Openen folytatta remek sorozatát. Az elődöntőben legyőzte Hingist, a döntőben pedig Davenportot. A sydney-i olimpián a döntőben az orosz Jelena Gyementyjevát múlta felül, ezen kívül párosban is győztek Serenával. A győzelmi sorozata utolsó versenyén, Linzben ért véget, ahol a döntőben Davenporttól szenvedett vereséget. Ezt követően vérszegénysége miatt nem indult több tornán a szezonban. 2001-ben élete során először jutott be az Australian Open elődöntőjébe, ott viszont kikapott a világelső Hingistől. Párosban győzelemmel hagyták el Ausztráliát húgával, ezzel teljesítették a Career Grand Slamet, azaz mind a négy Grand Slam-tornán győzedelmeskedtek legalább egyszer. Indian Wells-ben az elődöntő előtt visszalépett a mérkőzéstől térdsérülés miatt, így ellenfele, Serena jutott a döntőbe. A közönség emiatt nemtetszését fejezte ki a döntő és a hivatalos díjátadó alatt, kifütyülték húgát, Serenát. Az eset miatt a Williams nővérek 2001 után 14 éven át nem indultak ezen a tornán, bojkottjukat csak 2016-ban szüntették meg. Március végén Williams megnyerte a miami viadalt. Az elődöntőben Hingist, a döntőben az amerikai Capriatit győzte le, miután utóbbi ellen nyolc mérkőzéslabdát hárított. Április végén Hamburgban győzött, viszont az európai salakszezon második felében hullámvölgybe került, mivel már az első fordulóban búcsúzott a Roland Garroson. Sikerült azonban a címvédés Wimbledonban, a döntőben a belga Justine Henint győzte le 6–1, 3–6, 6–0 arányban. Williams az amerikai kemény pályás sorozatban ismét nagyon eredményes volt. Megnyerte a san diegói és new haveni versenyt, majd a US Openen is győzedelmeskedett. A döntőben testvérét, Serenát győzte le. A US Open döntője volt az első Grand Slam-finálé 1884 óta, ahol két testvér játszott egymás ellen. 2002-ben Williams tornagyőzelemmel kezdte az évet, Gold Coaston. Az Australian Open negyeddöntőjében a nyolcadik kiemelt Szeles Mónikától szenvedett vereséget három szettben. Következő két versenyén, Párizsban és Antwerpenben viszont győzni tudott, s ezzel február 25-én karrierje során először átvette a vezetést a női világranglistán, bár csak három hétig örülhetett ennek sikernek ekkor. Miamiban nem sikerült megvédenie címét, mivel az elődöntőben testvére, Serena legyőzte. Williams jól kezdte a salakszezont, első salakos tornáját az évben megnyerte Amelia Islanden. A döntőben Justine Henint győzte le óriási csatában 2–6, 7–5, 7–6(5) arányban. A Roland Garroson másodikként volt kiemelve, a döntőben Serena volt ellenfele, aki ellen nem sikerült győznie. Serena 7–5, 6–3 arányban nyerte meg a tornát. A két Williams Wimbledonban is a döntőig jutott egyéniben, ahol két szoros szettben ezúttal is Serena bizonyult jobbnak. Párosban a Williams nővérek megnyerték ötödik Grand Slam-trófeájukat. Venus a US Open előtt három tornát is nyert, a US Open fináléjában viszont ismét alulmaradt Serenával szemben. Williams másodikként zárta az évet hét egyéni tornagyőzelemmel. 2003–06: Sérülések és vereségek Williams a 2003-as évet az Australian Openen kezdte. A döntőbe vezető úton legyőzte a belga Henint, viszont a fináléban ismét Serena volt az ellenfele, aki ezt a döntőt is megnyerte 7–6(4), 3–6, 6–4 arányban. Először fordult elő az open erában, hogy két azonos teniszező (ebben az esetben Venus és Serena) játssza a döntőt egymást követő négy Grand Slam-tornán. Párosban újabb Grand Slam-győzelmet szereztek, mivel három szettben megnyerték a döntőt. Februárban, Antwerpenben a döntőben legyőzte a hazai közönség előtt játszó Kim Clijsterst 6–2, 6–4 arányban. A salakszezonban csak két tornán indult el. Varsóban a döntő harmadik szettjében kényszerült feladni a francia Amélie Mauresmo elleni mérkőzését. A Roland Garroson a negyedik körben szenvedett vereséget az orosz Vera Zvonarjovától. Wimbledonban negyedik kiemelt volt, ahol a döntőben ismét Serena volt az ellenfele, s az eredmény is a korábbiakhoz hasonlóan alakult. Serena három szettben megnyerte a wimbledoni viadalt. Venus számára ez volt az utolsó verseny ebben az évben. Hasfalsérüléséből épült fel éppen, amikor 2003. szeptember 14-én megölték féltestvérét, Yetunde Price-t. Emiatt év végére kiesett a Top 10-ből, s a szezont a tizenegyedik helyen zárta. A 2004-es év elején nem sok babér termett Venus számára. Első négy versenyéből (beleértve az Australian Opent is) csak Miamiban jutott el a negyeddöntőig, ahol az orosz Jelena Gyementyjevától szenvedett vereséget. A salakszezonban kezdett újra formába lendülni. Charlestonban és Varsóban is tornát nyert, viszont a Roland Garroson az orosz Anasztaszija Miszkinától kikapott a negyeddöntőben. Wimbledonban nagyon korán, már a 2. fordulóban búcsúzott a versenytől. Az amerikai kemény pályás versenyek közül Stanfordban csak a döntőben kapott ki, Los Angelesben pedig az elődöntőben csuklósérülés miatt feladta a mérkőzését Davenport ellen. A 2004-es athéni olimpián egyéniben már a 3. fordulóban kiesett. A US Openen már a negyedik fordulóban kikapott, a többi tornán, ahol elindult maximum a negyeddöntőig jutott ebben az évben. Ezt az évet kilencedikként zárta. Williams a 2005-ös évet egy negyedik fordulós vereséggel kezdte az Australian Openen. Ellenfele az ausztrál Alicia Molik volt, aki 7–5, 7–6(3)-ra győzte le Venust. Februárban, Antwerpenben bejutott a döntőbe, ahol kikapott a francia Mauresmotól. Márciusban és áprilisban a legjobb eredménye a miami elődöntő volt, ahol az oroszok kiválósága, Marija Sarapova győzte le 6–4, 6–3-ra. Európában a salakszezont Isztambulban kezdte, ahol sikerült is győznie. A Roland Garroson meglepetésre már a harmadik fordulóban kiesett. Wimbledonban Venusnak sikerült újra Grand Slam-tornát nyernie. A döntőben hatalmas csatában, 2 óra 45 perc alatt, mérkőzéslabdát hárítva győzte le honfitársát, Davenportot 4–6, 7–6(4), 9–7 arányban. Wimbledon után még három tornán indult. Stanfordban a döntőben kapott ki Kim Clijsterstől, s a US Open negyeddöntőjében is ő búcsúztatta el a tornától. Szeptemberben, Pekingben az első fordulós győzelme után visszalépett a tornától, s betegség miatt nem is versenyzett többször a szezonban. Az év végén a tizedik helyet foglalta el a ranglistán. 2006-ban az Australian Openen már az első fordulóban vereséget szenvedett. Könyök- és csuklósérülés miatt a következő három hónapban nem lépett pályára. Május elején, az európai salakszezonba tért vissza. Varsóban a negyeddöntőig jutott, Rómában az elődöntőben kapott ki Hingistől, a Roland Garroson pedig a negyeddöntőben győzte le a cseh Nicole Vaidišová. Sikertelensége Wimbledonban is folytatódott, ahol a 3. körben a szerb Jelena Janković állította meg. Újabb csuklósérülése miatt megint hónapokat kihagyott ezután, nem játszott a US Openen sem. Szeptemberben tért vissza Luxembourgban, ahol a második fordulóig jutott. A csuklója újrasérült, így ez volt az utolsó tornája 2006-ban. Az évet csupán negyvennyolcadik helyen zárta. 2007–09: Ismét jó formában A 2007-es év elején is emiatt lépett vissza az Australian Opentől. Februárban Memphisben tornagyőzelemmel tért vissza, amely a 2005-ös wimbledoni győzelme utáni első tornagyőzelme volt. Wimbledonig a legjobb eredménye egy charlestoni elődöntő volt (a Roland Garroson a harmadik fordulóban kapott ki), viszont a sikertelen salakszezon után Wimbledonban újra a régi Venus Williams volt a pályán. Egészen a döntőig jutott, ahol a francia Marion Bartolit győzte le két szettben, 6–4, 6–1 arányban. Ezzel a Grand Slam-győzelemmel újra visszakerült a legjobb 20-ba. A US Openen az elődöntőben kikapott Henintől, de szeptember 14-én így is megint Top 10-es játékosnak vallhatta magát. Szeptemberben, Szöulban tornát nyert, októberben, Tokióban a döntőig jutott. Williams utolsó versenyén Bangkokban az elődöntőig jutott. Az év végi madridi világbajnokságtól visszalépett újra felmerülő, vérszegénységre utaló problémái miatt. Williams a 2008-as Australian Openen a negyeddöntőig jutott, ahol a szerb Ana Ivanović állította meg. A wimbledoni versenyig újabb hullámvölgybe került. Legjobb eredménye egy bengalurui elődöntő volt, ahol Serena győzte le három szettben. A Roland Garroson a harmadik fordulóban búcsúzott. Wimbledonban újra formába lendült, mivel a döntőig jutott, ahol ezútal sikeült legyőznie húgát, Serenát, 7–5, 6–4-re. Párosban is összeálltak újra, és sikerült megnyerniük a tornát. A 2008-as sydney-i olimpián a negyeddöntőben kapott ki Li Nától. A páros versenyt sikerül megnyernie Serenával, így már kétszeres páros olimpiai bajnoknak mondhatják magukat. A US Openen a negyeddöntő volt a végállomás, ellenfele Serena volt, aki két szoros szettben győzte le nővérét. Venus az év végén újra a régi formáját mutatta. Októberben, Zürichben sikerült nyernie és a 2008-as világbajnok is ő lett, miután a dohai döntőben legyőzte az orosz Vera Zvonarjovát. Az évet hatodikként zárta. A 2009-es év elején az Australian Openen egyéniben már a második fordulóban búcsúzott. Párosban viszont sikerült megnyerniük a 2009-es bajnokságot Serenával. Februárban, Dubajban tornát nyert, majd Acapulcóban is salakon. Győzelmi sorozata Miamiban szakadt meg, ahol az ekkor már világelső Serena állította meg az elődöntőben. A salakszezonban jelentős sikereket nem ért el. A Roland Garroson nagyon sima vereséget szenvedett Szávay Ágnestől 6–0, 6–4 arányban. Wimbledonban címvédőként a döntőig jutott, ahol megint Serenának sikerült őt legyőznie 7–6(3), 6–2 –re. Párosban újabb sikereket értek el együtt, mivel megnyerték a tornát. Wimbledon után Stanfordban indult, ahol a döntőben Marion Bartolitól kapott ki. A US Openen egy fordulatos meccsen kikapott Kim Clijsterstől 6–0, 0–6, 6–4 arányban. Párosban Serenával a címvédő duót múlták felül a döntőben, ezzel megszerezték tizedik páros Grand Slam-győzelmüket is. Az ázsiai versenyeken, Tokióban és Pekingben, csak egy mérkőzést nyert meg. A 2009-es dohai világbajnokságon a döntőben kapott ki Serenától két szettben. A 2009-es évet egyéniben hatodikként zárta, párosban harmadikként Serenával, annak ellenére, hogy csak hat tornán indultak 2009-ben. 2010: Újra második a világranglistán A 2010-es Australian Openen a negyeddöntőben búcsúzott, viszont párosban megnyerték a tornát Serenával, így zsinórban másodszor győztek ezen a tornán. Februárban, Dubajban sikerült megvédenie a címét, a döntőben Viktorija Azarankát győzte le. Ugyanúgy, mint 2009-ben, a dubaji torna után megnyerte az acapulcóit is. Ez volt a negyvenharmadik egyéni tornagyőzelme pályafutása során. Következő versenyén döntőbe került, viszont sima két szettben vereséget szenved Clijsterstől. Májusban, Madridban a döntőbe jutott salakon, ahol meglepetésre a francia Aravane Rezaï 6–2, 7–5-re felülkerekedett Venuson. Május 17-én Venus újra a világranglista második helyén állt, megelőzve Serena által. A Roland Garroson a negyedik körben búcsúzott, viszont párosban 11 év után újra sikerül megnyerniük a versenyt, ezzel karrierjük során először (2010. június 7-én) a világranglista élére álltak párosban. Wimbledonban a negyeddöntő jelentette számára a végállomást. A US Openen az elődöntőben nagy csatában búcsúzott, ellenfele a belga Kim Clijsters volt. Venus számára ez volt a 2010-es év utolsó versenye, térdsérülése miatt visszalépett az elkövetkező összes versenytől a 2010-es évben. Az évet ötödikként zárta egyéniben. 2011: Sérülések és betegségek Williams a 2011-es évet egy meghívásos tornán kezdte Hongkongban. Az Australian Openen a negyedik kiemelt volt, s a harmadik körben csípősérülés miatt feladta mérkőzését a 30. kiemelt Andrea Petković ellen. Ez volt az első alkalom 1994-es profivá válása óta, 250 meccs lejátszása után, hogy feladott volna egy Grand Slam-mérkőzést. 2004 augusztusa óta, 294 WTA-mérkőzés lejátszása után pedig ekkor adott fel először egyáltalán mérkőzést is. Sérülésének következtében egészen júniusig nem játszott. Visszatérésére a wimbledoni torna előtti felkészülési versenyen került sor, Eastbourne-ben, ahol a negyeddöntőben búcsúzott. Wimbledonban a negyedik körben esett ki. Vírusos fertőzés miatt a US Openig ismét nem lépett pályára. A US Openen pedig a második forduló előtt visszalépett a Sabine Lisicki elleni mérkőzéstől. A visszalépésének oka a több szervrendszert érintő, az immunrendszer hibás működése miatt kialakuló autoimmun betegség, az ún. Sjögren-szindróma volt. Williams így nem indult több tornán 2011-ben, az évet a legjobb 100-on kívül, a 103. helyen fejezte be. Utoljára 1996-ban zárta az évet a legjobb 100-on kívül. 2012: Visszatérése Venus Sjögren-szindromája miatt visszalépett az aucklandi tornától, az Australian Opentől és a Kuala Lumpur-i tornától is. A Fed-kupába hosszú idő után visszatért, ahol csak egy páros mérkőzést játszott Liezel Huber oldalán a fehéroroszok ellen. A mérkőzést 6–1, 6–2 arányban sikerült megnyerniük. Venus hosszú kihagyás után Miamiban tért vissza. Első mérkőzését 2 szettben megnyerte a japán Date Kimiko ellen. A második fordulóban nagy csatában legyőzte a világranglista harmadik Petra Kvitovát 6–4, 4–6, 6–0 arányban Harmadik mérkőzésén óriási csatában legyőzte a kanadai Aleksandra Wozniakot egy majdnem három órás mérkőzésen, ahol két meccslabdája is volt ellenfelének, de Williamsnek sikerült megnyernie a mérkőzést 4–6, 6–4, 7–6(5) arányban. A negyedik fordulóban a 15. kiemelt szerb Ana Ivanovićot győzte le szintén három játszmában, ahol a végeredmény 6–7(4), 6–2, 6–2 lett. A negyeddöntőben azonban nem tudta folytatni menetelését és a későbbi győztes Agnieszka Radwańskától kikapott. Négy győzelmével a 87. helyre jött fel a ranglistán. Wlliams következő versenye a charlestoni zöld salakos premier torna volt, ahol a második fordulóban legyőzte a szerb Jelena Jankovićot. Az elődöntőben azonban kikapott Samantha Stosurtól, így nem jött össze a Williams testvérek egymás elleni elődöntője. WTA-győzelmei Egyéni (49) * 2009-től megváltozott a tornák rendszere. Az egymás mellett azonos színnel jelölt tornatípusok között nincs teljes mértékű megfelelés. Páros (22) * 2009-től megváltozott a tornák rendszere. Az egymás mellett azonos színnel jelölt tornatípusok között nincs teljes mértékű megfelelés. Részvételei az év végi bajnokságokon NK=nem szerzett kvalifikációt; CSK=csoportkör; ND=negyeddöntő; ED=elődöntő; D=döntő; GY=győztes. Pénzdíjai *2017. november 1-i állapot. Magyar zászló a New York-i Szabadság-szobron 1956-ban A New York-i Szabadság-szobron 1956. november 18-án, vasárnap reggel fél órán át egy hatalmas magyar zászló lobogott, amelyet magyar emigránsok egy csoportja tűzött ki, hogy szimpátiát keltsen a szovjet hadsereg által azokban a hetekben elfojtott 1956-os magyar forradalom iránt. Az esemény hatalmas feltűnést keltett, vezető helyen számoltak be róla az amerikai lapok, rádiók és televíziók, valamint világgá röpítették a hírt a nemzetközi hírügynökségek. Az előkészületek Az akciót Sisa István, a Free World Review szerkesztője newarki lakásán eszelte ki egy csoport magyar emigráns, köztük Juharos István festőművész és Mártonffy István mérnök segítségével. Többféle erőszakmentes, figyelemfelkeltő akciót fontolgattak, és amikor a Szabadság-szoborra terelődött a beszélgetés, magától értetődően adódott a magyar zászló kitűzésének gondolata. Mártonffy egy 15 fős csoporttal az akció fizikai lebonyolításának feladatát vállalta, Keviczky Kálmán az események lefilmezését, Sisa pedig azt, hogy felveszi a kapcsolatot az amerikai lapokkal és rádiókkal. A hét méter hosszú, három méter széles zászló és a még nagyobb, fehér alapú felirat elkészítését emigráns magyar lányok vállalták. Az akciót eredetileg november 17-e, szombat délelőttre tervezték, mivel azt gondolták, a másnapi vasárnapi lapok révén így lehet a legnagyobb nyilvánosságra szert tenni. A csoport össze is gyűlt a Manhattan csúcsán lévő Battery Parkban, de teljes szélcsend és eső volt (ami elriasztja a látogatókat a szobortól), emiatt a zászló kitűzését másnapra halasztották. A tervet aprólékosan ki kellett számítaniuk, hogy a zászlót pont akkor tudják kibontani, amikor a következő kirándulóhajó a szobor alá ér. A zászló kitűzése A zászlót Mártonffy a teste köré csavarva rejtette el. Amikor a zászlóval együtt elindultak felfelé a szoborban, a csoport más tagjai különböző ürügyekkel lelassították az ugyanazzal a hajóval érkezett, és ugyancsak felfelé igyekvő turistákat. Fent Mártonffyék leverték a fáklyához vezető szűk csigalépcső ajtaját elzáró lakatot, és hamarosan kibontották a zászlót. A kívül maradtak fényképezni és filmezni kezdtek. A turisták csak akkor értették meg, mi is történt, amikor a szobor talapzatán is kibomlott a felirat: "STOP GENOCIDE, SAVE HUNGARY". Sisa István közben a manhattani partról megkezdte a média tájékoztatását. A helyszín felett megjelent a Daily News helikoptere, majd egy másik gép is. Időközben a feljutott turisták jelentették a szobor őrségének, hogy fönt valami történt. Mire az őrök felértek és bevonták a zászlót, az mintegy fél órán át lengett a Szabadság-szoborról. Az őrök igazoltatták a magyar csoportot, Mártonffy segítségével jegyzőkönyvet vettek fel. A zászlót elkobozták, ahogy a katolikusok Magyar Vasárnapja cikkének emlékezője, K. István elmondta: a szobormúzeum számára. (Nincs rá forrás, hogy még mindig megvan-e). Az akció résztvevői közül senkit nem tartóztattak le, bár tettük illegális volt. A médiareakció K. István emlékezése szerint már hazafelé menet az autórádióban azt hallották, hogy valamennyi fő állomás vezető helyen számolt be az eseményről. Este a televízió a Keviczky Kálmán összeállította filmanyagot mutatta be, amelyen még az is szerepelt, hogyan varrták a magyar asszonyok a zászlót. "Másnap a vezető lapok (New York Times, Daily News, Daily Mirror) első oldalas, képes szenzációként tárgyalták az eseményt, melynek hírét még előző nap világgá továbbították a nagy hírügynökségek, a Reuter, UPI és AP" – írta K. István. Lásd még Az 1956-os forradalom különleges pillanatai Érdekesség A Szabadság-szobor másik magyar vonatkozása, hogy meg sem épülhetett volna a magyar származású sajtómágnás, Pulitzer József lapjának kampánya nélkül, amelynek hatására 1885-re adakozásból összegyűlt a megépítés költsége. Forrás Katolikus Magyarok Vasárnapja , 1981 . november 29. Zsolnay Antal József: Az 1956-os forradalom és a pécsiek , 1996 ISBN 9630473038 La Caixa A "la Caixa" Spanyolország harmadik legnagyobb, illetve Katalónia tartomány legnagyobb bankja. A bank teljes neve Caixa d'Estalvis i Pensions de Barcelona (magyarul: Barcelonai Takarék- és Nyugdíjpénztár), de a legtöbben csak "la Caixa"-ként ismerik. Európa egyik legfontosabb nyugdíj- és takarékpénztára. Nevét mindig kis "l"-lel, és idézőjelek közé írják. A "la Caixa" mai formájában 1990. július 27-én alakult, amikor is két elődje, az 1904-ben alapított Caja de Pensiones para la vejez y de Ahorros de Cataluña y Baleares és az 1844-es alapítású Caja de Ahorros y Monte de Piedad de Barcelona fúzionált. Az új jogi személy teljes neve Caixa d'Estalvis i Pensions de Barcelona lett. A bank társadalmi szerepvállalása figyelemreméltó: a betéteken elhelyezett forrásokat olyan projektekbe fekteti be, mely a társadalom egészének javára szolgál. A bank jellemzően nagyon stabil befektetésekkel ügyködik, s ez nagy biztonságot jelent a betétesek számára. Sajátos helyzete miatt a bank tartja fenn az egyik legnagyobb jótékonysági szervezetet Spanyolországban, mely a világ egyik legnagyobb ilyen szervezete. Az alapítvány nagyszabású beruházásokat hajt végre, mint az Alzheimer-kór kutatás, a gyermek- és idősgondozás, az iskolák technológiai fejlesztése, idősek otthonainak fenntartása, és még sok mást is. 2005-ben a bank elnyerte a "Katalónia Kormányának Aranyérme" kitüntetést jótékonysági akcióiért. Jordan Mechner Jordan Mechner (1964. június 4. –) amerikai videojáték tervező, író, forgatókönyvíró és filmkészítő, legtöbben Prince of Persia videojáték-sorozat megteremtőjeként ismerik. Pályafutása New Yorkban született és a Yale Egyetemen szerzett diplomát pszichológiából 1985-ben. Mechner első játéka, a Karateka még az egyetemi évei alatt készült és jelent meg 1984-ben Apple II-re, amivel egyből komoly sikereket ért el. Második játéka a Prince of Persia 1989-ben jelent meg és kitűnt a kor játékai közül a karakterek folyamatos animációjával, amit úgy hozott létre, hogy testvére mozgását megörökítette, majd felhasználta a játék elkészítésénél. A játék még az előzőnél is nagyobb sikernek örvendett és az összes jelentősebb platformra készült belőle átirat. Apple II-re mindkét játék kiadását a Brøderbund segítette. A folytatás, a Prince of Persia 2: The Shadow and the Flame 4 évvel később jelent meg. Ezt követően létrehozta független fejlesztő stúdióját, a Smoking Car Productionst, ahol több mint 30 fejlesztő élén elkészítette a kritikailag sikeres The Last Express című játékot (Metacriticen 82-es átlag, 8 értékelés alapján), amit szintén a Brøderbund adott ki, viszont a fejlesztése drága volt, így a kiadó az alacsony marketing költségvetéshez ragaszkodott és többek között ez is hozzájárult a játék gyenge eladásaihoz. 2001-ben a Ubisoft támogatásával és Ubisoft Montreal segítségével hozzálátott az új generáció számára készülő Prince of Persia: The Sands of Time játékhoz. (Játéktervező és történetíró, és kreatív tanácsadóként vett részt a fejlesztésben.) 2003-as megjelenésekor nagy sikert aratott, az AIAS kategóriáiban 12 nevezésből 8-at díjra is váltott. A Ubisoft aztán már nélküle folytatta a sorozatot, a legutóbbi rész a 2010-ben megjelenő Prince of Persia: The Forgotten Sands volt. Mechner egyike azoknak a játéktervezőknek, akik filmre is vihették alkotásaikat, ugyanis a Disney támogatta a Perzsia hercege: Az idő homokja elkészítését. A rendező Mike Newell a producer pedig Jerry Bruckheimer lett és olyan híres színészek játszottak benne, mint Jake Gyllenhaal, Gemma Arterton, Ben Kingsley és Alfred Molina. A 2010 májusában bemutatott filmnek vezető producere és ő fektette le a történet alapjait. 2003-ban ő maga írt és rendezett egy dokumentumfilmet Chavez Ravine: A Los Angeles Story, amivel egy Oscar jelöléshez is közel került. 2005-ben a PBS amerikai közszolgálati csatornán le is vetítette. 2007-ben dolgozott egy Prince of Persia képregényen. Mechner és A.B. Sina írta a történetet és a párbeszédeket, az illusztrációkat pedig LeUyen Pham és Alex Puvilland készítette. Egy ehhez hasonló, de a sorozathoz nem kapcsolódó képregény tervei is megfogalmazódtak, ami végül 2010 májusában jelent meg Solomon's Thieves címmel First Second Books kiadásában. (Ők adták ki az előző képregényt, illetve ezúttal is LeUyen Pham és Alex Puvilland készítették a képeket.) 2010 áprilisában újabb Prince of Persia képregény a Before the Sandstorm készült el, aminek a története a filmhez kötődött. Mechner egy Michael Turner képregényből készülő film, a Fathom forgatókönyvének megírását vállalta, amit a 20th Century Fox készítene és Megan Fox alakítaná a főszereplőt, Aspen Matthewst, de azóta nem derült ki több információ a projektről. 2009 novemberében elérhetővé tette weboldalán a naplóját, amit a Prince of Persia készítése közben vezetett. Játékok Karateka (1984) Prince of Persia (1989) Prince of Persia 2: The Shadow and the Flame (1993) The Last Express (1997) Prince of Persia: The Sands of Time (2003) Filmek Waiting for Dark (1993) Chavez Ravine: A Los Angeles Story (2003) Perzsia hercege: Az idő homokja (2010) (A film forgatókönyvéért volt felelős.) Jegyzetek Jordan Mechner: blogbejegyzése a 25. szülinapján, 1989. június 4. (Hozzáférés: 2011. augusztus 1.) Metacritic: The Last Express értékelések. (Hozzáférés: 2011. augusztus 1.) AIAS: Sands of Time. (Hozzáférés: 2011. augusztus 1.) PBS – Independent Lens: Chavez Ravine: A Los Angeles Story'. (Hozzáférés: 2011. augusztus 1.) Tracy John: Játékokból készült képregények összefoglalója. MTV, 2008. június 26. (Hozzáférés: 2011. augusztus 1.) Jolene Spry: Jordan Mechner interjú a filmről és a feldolgozásokról. Gamasutra, 2007. december 6. (Hozzáférés: 2011. augusztus 1.) Michael Fleming: Variety: Jordan Mechner képregény adaptáción dolgozik, 2009. március 3. (Hozzáférés: 2011. augusztus 1.) Jordan Mechner: A Prince of Persia születése, 2009. november 2. (Hozzáférés: 2011. augusztus 1.) Forrás Jordan Mechner életrajza Nu-Mixx Klazzics A Nu-Mixx Klazzics az amerikai rapper 2Pac 2003-ban megjelent remixalbuma, a Death Row Records kiadó gondozásában. Az album az All Eyez on Me néhány dalának újrakevert változatát tartalmazza, olyan előadók új vokáljaival, mint Aaron Hall, K-Ci and JoJo és az Outlawz. Megjelenésekor a kritikusok nagy része lehúzta a lemezt. A remixeket sokan kritizálták, mivel úgy gondolták, a kiadásuk oka nem más, minthogy a Death Row újabb bevételekhez jusson. Az albumról egy kislemez, vagy videoklip sem jelent meg. Összesen 700.000 darabot adtak el belőle. Kótai Lajos (tanár, 1846–1918) Kótai Lajos (Kunhegyes, 1846. április 7. – Szatmárnémeti, 1918. október 15.) tanár, ipariskolai igazgató. Élete Kota Márton csizmadiamester és Vitalis Zsófia fia. A debreceni református főiskolában tanult és itt különösen tanárának, Szegedi Sándornak buzdítására a magyar költészet iránt tanusított vonzalmat. Azonban az önfenntartás gondjai csakhamar elvonták őt az iskolától és 1865-ben Porcsalmán (Szatmár megye) Gyene Pál családjánál nevelői állást vállalt; ekkor vette fel, pártfogójának ajánlására, a Kótai nevet. Két év múlva Zsarolyánban néptanító lett; 1869-ben a gacsályi, 1870-ben az ököritói, majd a szatmári egyház hívta meg tanítónak. Itt előbb egyházi jegyzővé, 1873-ban a református gimnáziumhoz rajztanárrá, 1884-ben pedig ipariskolai rajztanítóvá és igazgatóvá választották. Elhunyt 1918. október 15-én hajnali 4 órakor, örök nyugalomra helyezték másnap, október 15-én szerdán délután a szatmári református temetőben. Neje Gacsályi Mária volt, akir 1918. október 1-jén (temették 2-án), férje halála előtt két héttel hunyt el, 69 éves korában, 52 évig éltek házasságban. Költeményei, többnyire egyháziak és Dávid zsoltárai közül néhány a Szamosban, Szatmárban és a Debreczeni Protestáns Lapban jelentek meg; írt több hírlapi cikket és humorisztikus tárcacikket is, leginkább a Szamosba; költeményei vannak még a Vasárnapi Ujságban (1879) és a Vidéki költők Albumában (Kassa, 1896.) 1878. júl. 1-től a Szatmár segédszerkesztője is volt. Munkái A magyar királyság és az osztrák császárság rövid földirata, elemi és népiskolák használatára, takintettel a tiszántúli ref. egyházkerület által kiadott tantervre, a magyar királyság újabb területi beosztására. Szatmár, 1874. (Ism. Néptanítók Lapja 1877.; 2. kiadás 1878. A magar királyság rövid földirata cz. 3. k. 1885., 4. k. 1888. Ezután átdolgozva még öt kiadást ért. U. ott). Alkalmi imák 8-14 éves helv. hitv. növendékek számára. U. ott, 1875. (2. kiadás 1878., 3. jav. kiadás 1884. U. ott). Általános földrajz rövid kivonatban az V. és VI. elemi osztály használatára. U. ott, 1878. (2. kiadás, U. ott, 1897.) Költemények. U. ott, 1879. Magyarország történelme. Az elemi iskolák III., IV. és V. oszt. számára, tekintettel az életrajzitan módra. U. ott, 1879. Természetrajz elemi iskolák használatára (Kriesch, Pokorny és Schubert után). U. ott, 1878. (4. kiadás 1884., 5. kiadás 1889., 7. jav. k. 1892., 8. és 9. k. ... U. ott). Magyar nyelvtan. Népiskolai használatra. U. ott, 1880., (3. kiadás. U. ott, 1891., 4. jav. kiadás. U. ott, 1896.) Neveljünk a munkára munka által. U. ott, 1882. (Ism. Néptanítók Lapja). A közönséges törtszámok ismerete számtani föladatokkal ellátva. A IV. és V. elemi iskolák használatára. U. ott, 1893. Az egész és tizedes számok ismerete. Számtani feladatokkal ellátva a III. és IV. elemi osztályok használatára. U. ott, 1894. Magyarország története. Elemi iskolák számára, tekintettel az életrajzi tanmódra. U. ott, 1894. A «Szamos» története. U. ott, 1896. Kótai Lajos költeményei. Szatmár, 1902. (Ism. Vasárnapi Ujság 33. sz. - H. Szamos 47. sz.) Szerkesztette a Szamos c. hetilapot 1884. március 23-tól 1896 május végeig és szerkesztette a szatmárnémeti város alsófokú ipariskolájának Értesítójét 1885-től. I. e. 4. évezred Események a mezopotámiai Ur városa i. e. 40. század Naqada kultúra a Nílus mentén i. e. 4000–3000. krétai civilizáció i. e. 38. század Botaji kultúra Közép-Ázsiában (i. e. 3700–3100) sumer civilizáció, városállamok i. e. 36. század a Szahara elsivatagosodásának kezdete i. e. 35. század az első városok Egyiptomban i. e. 35. század Egyiptom egyesülése, i. e. 3100. Híres személyek Ötzi , a jégember, élt kb. i. e. 3300. Ur-nina, Lagash első királya Mezopotámiában ( i. e. 31. század ) Ménész , Egyiptom első fáraója ( i. e. 31. század ) FIFA év játékosa 2004 A nőknél másodszor lett az év labdarúgónője Birgit Prinz, míg a férfiaknál a brazil Ronaldinho nyert. Nigel Winterburn Nigel Winterburn (Arley, 1963. december 11. –) angol válogatott labdarúgó, edző. Pályafutása legeredményesebb éveit az Arsenalnál töltött el, 13 évet. A fővárosi gárda egyik legendájává vált, melynek színeiben 584 tétmérkőzésen léphetett pályára. Pályafutása Klubcsapatban 1981-ben a Birmingham City csapatánál lett profi de tétmérkőzésen nem kapott lehetőséget, ezért egy szezont követően távozott. Az Oxford United együttesénél sem kapott lehetőséget, innen ingyen távozott a Wimbledonhoz. 1987-ben távozott, amikor is az Arsenalnál a már kiöregedő Kenny Sansom helyére kerestek fiatal játékost. Első szezont leginkább még a tartalékok között töltötte. 2000 júniusában, 36 évesen a West Ham Unitedbe igazolt. 2003. február 2-án a Liverpool ellen lépett utoljára pályára, majd visszavonult. A válogatottban 1989. november 15-én mutatkozott be az angol labdarúgó-válogatottban az olasz labdarúgó-válogatott elleni barátságos mérkőzésen, amikor a 67. percben váltotta Stuart Pearcet. 1993. június 14-én lépett következő alkalommal pályára a német labdarúgó-válogatott ellen, ezután már csak 1999-ben egy alkalommal a kispadon kapott lehetőséget. Sikerei, díjai Arsenal Angol bajnok : 1988–89, 1990–91, 1997–98 Angol kupa : 1992–93, 1997–98 Angol szuperkupa : 1991, 1998, 1999 Kupagyőztesek Európa-kupája : 1994 Belső szájszervűek A belső szájszervűek (Entognatha, illetve Parainsecta) az ízeltlábúak (Arthropoda) törzsében a hatlábúak (Hexapoda) altörzsének egyik, gyűjtő kategória jellegű, valószínűleg polifiletikus osztálya. A „belső szájszervűek” nevet azért kapták, mert szájszervük entognath jellegű, azaz fejtokban helyezkedik el. Csápjuk a rovarokéhoz képest erősen redukált; legfeljebb 4 szelvényből áll. Lábfejük összenőtt a lábszárral — ez az összenőtt testtáj a tibiotarsus. I. e. 40. század Események Az északi Jeges-tenger jégmentes (~i. e. 5000-4000). a holocén éghajlati optimum idején. Az Ubaid-kultúra utolsó szakasza és az Uruk-kultúra kezdeti szakasza Dél-Mezopotámiában. Egyiptomban a Nagada I kezdete, a Badari kultúra befejező szakasza. Elkészül az a korong, amely ma tatárlakai lelet néven ismert. A lengyeli kultúra egyik szobrásza megalkotja a zengővárkonyi madonnát . Új népesség telepedik meg Elámban , megalapítják Szúza városát, a későbbi történelem egyik legfontosabb elámita városát. Találmányok, felfedezések Fazekaskorong. Rézöntés. Öntözéses földművelés. Festett agyagedények (Egyiptom) Forrás http://greenfo.hu/hirek/hirek_item.php?hir=19915&PHPSESSID=afa1c1083db38813959728e44e5b2bb1 Janet A Janet az EG&G amerikai hadiipari beszállító által üzemeltetett utasszállítógép-flotta félhivatalosan elterjedt neve. A repülőgépekkel Las Vegasból ingáznak több nevadai katonai támaszponton dolgozók, többek között az 51-es körzetben dolgozók. Az 1990-es évek elejéig a Janet repülőgépei ezen túl gyakran repültek a burbanki Bob Hope repülőtérre, amely többek között a Lockheed katonai repülőgépgyártó központja is volt. A társaság nevének eredete ismeretlen, a JANET hívójelet a mai napig használják. Egyes elméletek szerint a JANET a "Just Another Non-Existent Terminal" ("még egy nemlétező terminál") rövidítése. Ez arra utalhat, hogy az utasszállítók a Las Vegas-i repülőteren nem az utasterminálokon, hanem a repülőtér északnyugati kerítésén belül található EG&G épületnél vesznek fel utasokat. A Janet flottája hat darab, jól látható vörös csíkkal fehér színűre festett Boeing 737–600-ból, valamint öt, kevésbé feltűnően kék csíkkal festett, légvcsavaros kisgépből áll. A flotta tulajdonosa az amerikai védelmi minisztérium; korábbi gépei lízingcégek tulajdonában voltak. A közelmúltban eladott Boeing 737–200 modelleket a típus katonai változatából, a Boeing T–43A-ból építették át. Az újabb Boeingeket az Air China és a mára csődbe ment China Southwest Airlines kínai légitársaságoktól vásárolták. Célállomásai Az alábbi repülőtereken gyakrabban megfordulnak a Janet repülőgépei: USA Kalifornia Edwards légitámaszpont China Lake légitámaszpont Nevada 51-es körzet McCarran nemzetközi repülőtér ( bázisrepülőtér ) Tonopah lőtér repülőtere Boves Boves település Olaszországban, Piemont régióban, Cuneo megyében. Lakosainak száma 9802 fő (2017. január 1.). Boves Borgo San Dalmazzo, Cuneo, Limone Piemonte, Peveragno, Robilante, Roccavione és Vernante községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Granzay-Gript Granzay-Gript település Franciaországban, Deux-Sèvres megyében. Lakosainak száma 903 fő (2015). Granzay-Gript Beauvoir-sur-Niort, Fors, La Foye-Monjault, Frontenay-Rohan-Rohan, Marigny, Saint-Symphorien és Vallans községekkel határos. Népesség A település népességének változása: 1917-es októberi orosz forradalom Az 1917-es októberi orosz forradalom (hivatalos kommunista elnevezéssel nagy októberi szocialista forradalom) 1917. november 7-én (az Oroszországban akkor használt julián naptár szerint október 25-én) Oroszország akkori fővárosában, Petrográdban (ma Szentpétervár) lezajlott forradalmi eseménysor. Előzményei 1917 februárjában az első világháború tragikus történései, a katonai összeomlás, a nép és a katonák elégedetlensége hatására Oroszországban polgári demokratikus forradalom tört ki, megdöntötték a cári rendszert (február 23.). Az újonnan felállt ideiglenes kormánynak azonban kevesebb volt a tényleges hatalma, mint a munkások, parasztok, katonák és matrózok közvetlenül választott tanácsainak (szovjet), amelyek a városokban, gyárakban és laktanyákban működtek. Az útmutatás a petrográdi szovjettől érkezett, amely már az 1905-ös forradalomban is vezető szerepet játszott, és a februári forradalom első napjaiban újjáalakult. A szovjetek megerősödésének következtében a bolsevikok már nem támogatták az ideiglenes kormányt. Július 3–4-én a bolsevikok puccskísérlete megbukott. Lenin Finnországba menekült. Trockijt, Lunacsarszkijt, Kamenyevet bebörtönözték. A bolsevik párt – a júliusi vereség ellenére – katonailag jobban meg volt szervezve, mint az összes többi oroszországi politikai erő. Ők rendelkeztek a legrégibb illegális múlttal és legnagyobb terrorista tapasztalattal. Csak nekik jutott eszükbe, hogy a hiányzó belföldi támogatást külföldiekkel helyettesítsék: a puccsban fontos szerepet szántak az általuk beszervezett, a bolsevik mozgalom lelkes híveivé vált kínai vendégmunkásoknak és magyar, német, lett és lengyel hadifoglyoknak. A bolsevik hatalomátvétel sikerét – a politikai helyzet sajátosságai mellett – több szerencsés véletlen is elősegítette, melyeket Lenin ügyesen ki tudott használni: Éppen egynapos vasúti sztrájk volt Szentpéterváron, megszakadt a kapcsolat a főváros és az egész ország között. A puccs napján érte el a leszerelt tisztek, sebesültek, dezertőrök száma a fővárosban maximális mértékét, kb. 200 000 főt, ami súlyos problémát jelentett a kormány szempontjából. A Balti flotta hajóit október 24-én ( november 6-án ) éjszaka a Néva folyó torkolatába vezényelték. A puccs napján ülésező Tanácsokban Leninnek sikerült elérnie, hogy a fegyveres felkelés terve többséget kapjon. Események Az orosz forradalmi hagyományokat, az ingatag politikai helyzetet és a polgári kormány népszerűtlen intézkedéseit (mint amilyen például a háború folytatásának terve, a földosztás és a választások halogatása) kihasználva 1917. november 7-én (a Julián naptár szerint október 25-én) a Finnországból titokban visszatért Lenin vezetésével lázadás tört ki Szentpétervárott. Lenint a svájci emigrációjából korábban a német titkosszolgálat juttatta vissza Oroszországba, hogy ezzel is gyengítse első világháborús ellenfelét. A felkelés Lev Davidovics Trockij – a végrehajtó bizottság elnökének – irányítása alatt a városba vezető utak lezárásával vette kezdetét. Ebben részt vettek a Péter-Pál erőd átállt katonái is. Miután a Vörös Gárda tagjai körülzárták a Téli Palotát (a kormány székhelyét); Lenin a Szmolnijból irányította az eseményeket. Az állami bank és a telefonközpont is a felkelők kezére került, s az ideiglenes kormány vezetője – Alekszandr Fjodorovics Kerenszkij – elmenekült. Miután a Téli Palotában rekedt miniszterek a felkelők ultimátumát nem fogadták el, – a legendák szerint – az Auróra cirkáló által leadott ágyúlövések adták meg a jelet az ostrom megkezdésére. Lenin vezetésével összeült a Szovjetek II. Összoroszországi Kongresszusa, ahol az alábbi tételeket fogadták el: kimondták, hogy minden hatalom a szovjetek kezébe megy át dekrétumot adtak ki a hadviselő országoknak az azonnali békéről kimondták, hogy a föld köztulajdonba megy át, és a parasztok rendelkezésére bocsátják Megalakult az első szovjet kormány, a Népbiztosok Tanácsa, amely forradalmi rendelkezéseket hozott: bevezette a nyolcórás munkaidőt bevezette a munkásellenőrzést az üzemekben, majd a munkásigazgatást elismerte a volt Orosz Birodalom minden népének egyenjogúságát és teljes önrendelkezési jogát elismerte Finnország függetlenségét az iskolákat államosították ingyenessé vált az orvosi ellátás a polgári házasságkötés engedélyezése a nemzetek egyenjogúságának elismerése November 8-án hajnalra az egész Téli Palota a forradalmárok felügyelete alá került, a minisztereket letartóztatták. Lenint megválasztották a Népbiztosok Tanácsának elnökévé. A forradalom után Az új kormány első intézkedésként államosította a bankokat és a földet – ez lényegében inkább azt jelentette, hogy jóváhagyták a parasztok földfoglalását. 1918 januárjában bevezették a Gergely-naptárt. Márciusban aláírták a breszt-litovszki békét, így Oroszország már nem volt harcoló fél az első világháborúban. A forradalom győzelme után polgárháború és külföldi katonai intervenció kezdődött. Megjegyzések Szentpétervár neve 1914 – 24 között Petrográd, azaz Pétervár volt. A Téli Palota ostromáról később Eizenstein készített játékfilmet. Nézőszámok listája a világ profi sportligáiban Az alábbi lista a világ sportligáit rangsorolja nézőszám szerint az utolsó elérhető adatok alapján. Tízmilliós teljes nézőszám felett a lista valószínűleg teljes, ez alatt azonban akár jelentősen is hiányos lehet. České Budějovice vasútállomás České Budějovice vasútállomás egy csehországi vasútállomás, České Budějovice városban, a központtól keletre. Szomszédos állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: České Budějovice severní zastávka České Budějovice jižní zastávka Nové Hodějovice Yves Leterme Yves Camille Désiré Leterme (Wervik, 1960. október 6.) belga politikus, felsőházi (Senaat) képviselő, flamand miniszterelnök és egyben mezőgazdasági és halászati miniszter (2004–2007), kijelölt belga kormányfő (2007. június–december), Belgium miniszterelnöke első alkalommal 2008. március 20. és december 30. között, majd második alkalommal Herman Van Rompuy lemondását követően 2009. november 25. és 2011. december 6. között. Élete A Flandria és Franciaország határán lévő Wervik városkában született, apja vallon, anyja flamand volt. Ifjúságát az Ieper (fr: Ypres) községhez tartozó közeli Zillebeke faluban töltötte. Középiskolai tanulmányait Ieperben végezte latin-görög humán szakon. 1981-ben jogi diplomát szerzett, majd 1983-ban a Genti Egyetemen megvédte a politikai tudományok kandidátusa fokozattal. 1984-ben Nizzában a Föderalizmus Nemzetközi Tanulmányi Központjában tanult. 1985-ben még egy diplomát szerzett a non-profit szektor igazgatása témájában. Politikai tevékenysége Politikai tevékenységét a kereszténydemokrata ifjúsági szövetségben kezdte Nyugat-Flandriában. 1999-ben a szövetségi parlament képviselőjévé választották. Pártja ekkor ellenzékben volt, és ott is maradt a 2003-as választások után is, amikor Leterme átvette a flamand kereszténydemokrata párt vezetését. 2004-ben pártja a győzelmet aratott a regionális választásokon és Leterme a flamand régió miniszterelnöke, valamint mezőgazdasági és halászati minisztere lett egy szélesebb pártkoalíció élén. 2007 után A 2007. június 10-ei parlamenti választáson – mint a Flamand Kereszténydemokrata Párt (CD&V) kormányfőjelöltje – győztesen került ki a szövetségi kormányfői posztot betöltő, Guy Verhofstadt-tal szemben, így II. Albert belga király őt bízta meg kormányalakítással. Azonban a bonyolult belga rendszerben kormány csakis többpárti, holland- és francia ajkú pártokat is magában foglaló koalícióval alakítható. A nehézségekhez hozzájárultak Leterme kevéssé diplomatikus megnyilvánulásai is: egy ízben kijelentette, hogy a vallonok úgy tűnik, intellektuálisan képtelenek megtanulni a flamand nyelvet, egy más alkalommal összetévesztette a belga himnuszt a Marseillaise-zel. Egyszer úgy nyilatkozott, hogy Belgiumot csak a király, a futballválogatott és néhány sörmárka tartja össze. Miután nem sikerült életképes kormánykoalíciót összeállítania – 2007 augusztus közepén – megbízatásának visszavonását kérte a királytól, aki arra kérte, hogy tegyen még egy kísérletet a koalícióalakításra. Decemberre azonban újra feladta a kormányalakításért folytatott harcát, miután a reménybeli koalíciós partnerek az általa megszabott határidőre sem voltak képesek megegyezni az ország régióinak adott nagyobb autonómiáról. December 1-jén bejelentette, hogy visszaadja a kormányalakítási megbízását. A király ebben a helyzetben újra az előző miniszterelnököt, Guy Verhofstadt-ot bízta meg egy ideiglenes kormány vezetésével, 2008. március 20-áig, ami a 2007. júniusi választásokon győztes erők kormánya megalakulásának határideje lett. A rendkívül nehéz koalíciós tárgyalások végül eredménnyel jártak, és március 20-án Leterme elfoglalhatta a kormányfői posztot. Minthogy az előre kitűzött július 15-ei határidőre nem sikerült megegyezni az államrefromról, Leterme 2008. július 14-én lemondott, II. Albert belga király azonban három nap megfontolás után nem fogadta el a kormányfő lemondását. A Fortis-botrány és a kormány bukása 2008. december 19-én Leterme és kormánya benyújtotta lemondását, mivel a belga Legfelsőbb Bíróság elnöke szerint a kormány néhány tagja (köztük Jo Vandeurzen igazságügy-miniszter és maga Leterme) megpróbálták befolyásolni a belga bíróság ítéleteit a Fortis-ügyben. A Fortis Bankot 2008-ban államosította a belga és a holland kormány, hogy megelőzzék a bajba jutott pénzintézet összeomlását. A belga-holland társaságot ezzel két részre osztották és míg a holland kormány megtartotta részesedését, a Fortis belga és luxemburgi bankhálózatát a francia BNP Paribas banknak adta el a belga kormány. A Fortis részvényesei, akiket a kormány nem értesített az ügyletről, beperelték a kormányt, és bár első fokon a kormánynak adott igazat a bíróság, másodfokon az ügylet leállítását rendelte el a bíróság. Az ítéletet követően a bíróság elnöke, Ghislain Londers kijelentette, hogy a bíróságot a kormány tagjai befolyásolni próbálták. Vandeurzen igazságügyminiszter december 18-án lemondott, majd 19-én Leterme is benyújtotta lemondását II. Albert belga királynak, aki azt december 22-én elfogadta. II. Albert Herman Van Rompuy flamand kereszténydemokrata politikust bízta meg a kormányalakítással. Lemondása után Herman Van Rompuy alakított kormányt, ebben Leterme Karel De Gucht-ot követte a külügyminiszteri tisztségben, miután előbbit megválasztották az Európai Bizottság tagjának. Második kormányalakítása Miután Herman Van Rompuy belga miniszterelnököt 2009. november 19-én az Európai Tanács elnökének választották, lemondott kormányfői posztjáról. 2009. november 25-én II. Albert belga király elfogadta Van Rompuy lemondását és Wilfried Martens volt kormányfő javaslatára Leterme-t nevezte ki miniszterelnöknek. Leterme-t a külügyminiszteri poszton Steven Vanackere flamand politikus követte. Brussel-Halle-Vilvoorde és a kormány lehetséges bukása 2010. április 22-én Leterme bejelentette lemondását, mivel a Brüsszel környéki kétnyelvű választókerület (röviden BHV) körüli bonyolult politikai egyezkedések a pártja által szabott határidőig nem vezettek eredményre. A lemondást II. Albert belga király először nem fogadta el és Didier Reynders korábbi pénzügyminisztert kérte fel, hogy a segítsen a kormányzati válság megoldásában. Végül négy nappal később – április 26-án –, „miután megbuktak a flamand és vallon koalíciós kabinet megmentését célzó próbálkozások” az uralkodó elfogadta a kormány lemondását. A kormányfő azért kényszerült öt hónap után távozásra, mert ötpárti koalíciója felbomlott a Brüsszel környéki szavazókörzetekkel kapcsolatos flamand-vallon vita miatt. A szövetségből a flamand liberálisok (Open VLD) léptek ki, miután a holland nyelvű flamandok és a franciaajkú vallonok nem tudtak megegyezni a Brüsszelt és környékét átfogó választókerület (BHV) nyelvi határok mentén történő kettéválasztásában.) A júniusi választások után nem tudtak megállapodni a pártok, így a belpolitikai válság 541 napig húzódott, megdöntve minden addigi rekordot a világon. Leterme ügyvezető kormányfő maradt, többek között a 2010 második felében esedékes belga soros elnökség idejére is. A szükséges költségvetési takarékossági intézkedések késlekedése idővel már meglehetősen kikezdte a piacok türelmét és bizalmát, s az egyik hitelminősítő meg is vonta az országtól a legjobb adósoknak járó AAA besorolást 2011 novemberében. Ez felgyorsította a tárgyalásokat, és Elio Di Rupo december 6-án letehette a hivatali esküt. A kormánykoalíció részese a három nagy hagyományos politikai család - a jobbközép kereszténydemokrata, a balközép szocialista, valamint a liberális irányzat - flamand, illetve vallon vezető pártja. FIRKA A FIRKA (Fizika, InfoRmatika, Kémia Alapok) az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság 1991-ben létesített folyóirata iskolások számára. Első főszerkesztője Zsakó János vegyészprofesszor. A lapnak hasonló szerepet szántak, mint a kolozsvári Matematikai Lapoknak. A folyóirat jelenleg tanévenként 4 számban jelenik meg, és minden száma megtalálható letölthető formában a társaság honlapján. Jeles természettudósokból álló szerkesztőbizottság segíti a lap munkáját. Főszerkesztők Zsakó János 1991–2001 Puskás Ferenc 2001–2014 Kása Zoltán 2014– Rovatvezetők Karácsony János Kovács Lehel-István Máthé Enikő Forrás A folyóirat honlapja Hitman: Contracts A Hitman: Contracts egy számítógépes akciójáték, a Hitman-sorozat harmadik része. Fejlesztője a dán IO Interactive, kiadója pedig az Eidos. A játék 2004-ben jelent meg. Úgy vélik, hogy a sötét és nyomasztó hangja miatt ez a rész a sorozat legsötétebb és legerőszakosabb játéka. Játékmenet A Hitman 3 küldetés-alapú játék. Minden egyes pályán a főhős, a 47-es ügynök névre hallgató bérgyilkos megkapja a feladatokat, melyeket teljesítenie kell. Legtöbbször egy-egy célszemélyt kell likvidálni. A végrehajtás módját a játékos döntheti el. Akár lopakodva, észrevétlenül, vagy éppen sűrű fegyverhasználattal, vérfürdőt rendezve. A 47-es ügynök továbbra is képes, hogy a likvidált személyek öltözékét magára öltse, ezáltal bejutást nyerjen olyan helyekre, ahová egyébként nem tudna. A jól ismert gyanúmérő kijelző is megmaradt ebben az epizódban is. Minden küldetés végén a játékos láthatja teljesítményét. A felesleges öldöklést és az ártatlanok megölését negatív pontokkal, míg az észrevétlenebb megoldásokért bónuszokat ad. A Hitman világához megfelelő zene is dukál: a Jesper Kyd által készített muzsika egyfajta hangulatot ad a játéknak, csakúgy, mint a hanghatások. Változik a dallam az akciónál, ha észrevesznek, vagy ha bujkálunk. Történet A játék kezdetekor egy TV-n keresztül láthatjuk egy pisztoly működési elvét, majd az elsülése után megjelenik 47-es egy lőtt sebbel az oldalán. A sötét folyosón át betántorog a szobájába majd összeesik és elkezdenek leperegni előtte az korábbi gyilkosságok fordított időrendben, kezdve az első rész befejezésével vagyis Dr. Ort-Meyer meggyilkolásával. A történetben többek közt az eredeti játék küldetéseit játszhatjuk újra. A grafikákat, térképeket és mesterséges intelligenciát javították és módosították. Érdekesség, hogy a visszaemlékezett küldetések elején majdnem mindig esik az eső. A játékban eljuthatunk Romániába, Kamcsatkába, az Egyesült Királyságba, Rotterdamba, Budapestre, Hongkongba, és végül Párizsba is. Míg 47-es szenved váratlanul megérkezik egy az Ügynökség által küldött orvos aki kezelésbe veszi a "pácienst, majd elmenekül mikor észreveszi a GIGN tiszteket a szálloda körül (A GIGN a National Gendarmerie Intervention Group rövidítése és az országos francia csendőrséget takarja). A játék végére emberünk visszanyeri emlékezetét. Később kiderül, hogy felbérelték, Richard Delahunt egy híres tenor megölésére az operaházban (ez az esemény, később a Hitman: Blood Money fejezetben látható). 47-est még Albert Fournier felügyelő megölésére is megbízták aki Delahunt barátja. Ez a rendőr elküld egy csapatot 47-es elfogására miután felfedezték búvóhelyét. 47-es felméri a helyzetet és végez a felügyelővel majd sikeresen elmenekül a helyszínről. Repülőre szállva elhagyja az országot. Diana az Ügynökség összekötője is helyet foglal, de nem láthatjuk, mert 47-es mögött ül. A nő tájékoztatja, hogy elvesztette kapcsolatait az FBI-nál és a CIA-nál is. Az Ügynökségre nyomást gyakorolnak mert el akarják kapni 47-est. Diana szerint valami nagy dolog készül a legfelső körökben... Fogadtatás Ezt a rész összességében nem fogadták olyan pozitívan mint a sorozat előző részeit amik a játékmenet nagyobb nehézségére koncentrálnak, míg ez a rész az eredeti játék küldetéseit dolgozta át. Kapcsolódó témák Hitman (a játék alapleírása) Hitman: Codename 47 Hitman 2: Silent Assassin Hitman: Blood Money Hitman: Absolution 2007 -ben a játék alapján készült film a Hitman – A bérgyilkos címet viseli. (6857) 1990 QQ A (6857) 1990 QQ a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Eleanor F. Helin fedezte fel 1990. augusztus 19-én. Városy Gyula (érsek) Veszprémi Városy Gyula (Zombor, 1846. augusztus 14. – Kalocsa, 1910. október 28.) teológiai doktor, székesfehérvári püspök, majd kalocsai érsek, pápai kamarás. Pályafutása Középosztálybeli családból született. Teológiai tanulmányait a kalocsai főegyházmegye növendékeként Pesten, a Központi Papnevelő Intézetben végezte. 1870. július 24-én szentelték pappá; ezután 1873-ig káplánként szolgált Csonoplyán. Ezt követően visszatért tanulmányaihoz: Bécsben az Augustineum növendéke lett, 1875-ben teológiai doktorátussal tért haza. 1875-ben érseki levéltárnok, 1876-ban szentszéki jegyző lett. 1878-ban a kalocsai érseki könyvtár igazgatója, 1880-ban a kisebb papnevelő intézet (kisszeminárium) aligazgatója és az érseki líceumnak helyettes, majd rendes tanára. Ugyanekkor nevezte ki a pápa tiszteleti kamarásává. 1883-ban szentszéki ülnök és a középiskolai tanárvizsgáló-bizottság tagja lett. 1886-ban zsinati vizsgáló és bekebelezett teológiai doktor. 1887-ben a kalocsai nagyobb papnevelő kormányzójává neveztetvén ki, egyben címzetes kanonok is lett; 1889-ben a kalocsai címzetes apátságot kapta; 1892 után Császka György érsek oldalkanonokja és a tiszai kerület főesperese, majd pápai prelátus, kalocsai apátkanonok lett. 1893. augusztus 21-én tiszai, 1895. április 17-én bácsi, 1897. augusztus 15-től székesegyházi főesperes, 1899-ben babolcsai címzetes apát, és 1898. február 16-tól a budapesti Központi Papnevelő Intézet igazgatója volt. Püspöki pályafutása 1901. november 1-jén a király székesfehérvári püspökké nevezte ki, XIII. Leó pápa december 16-án erősítette meg hivatalában. 1902. január 19-én szentelte püspökké a budapesti Egyetemi templomban Császka György kalocsai érsek, Majorosy János kalocsai segédpüspök és Kohl Medárd esztergomi segédpüspök segédletével. Székét március 9-én foglalta el. A lelkipásztori lelkület elmélyítése érdekében papjait jezsuita lelkigyakorlatokra küldte, és Vianney Szent Jánost állította eléjük példának. Támogatta a vallásos egyesületeket; ennek érdekében 1903-tól nyomdát működtetett Páduai Szent Antalról nevezett egyházmegyei nyomdaintézet néven. 1905. október 17-én Ferenc József kalocsai érsekké neveztet ki, amit X. Piusz pápa december 11-én szentesített. Ő alapította a tiszakálmánfalvai templomot és plébániát, valamint 330 ezer koronából helyreállíttatta a kalocsai székesegyházat. Művei Astricus sedi suae Colocensi servatus. Colocae, 1879. (Különny. a kalocsai Schematismusból). A katholikus iskolaügy Magyarországban. I. rész. A magyar kath. alapítványok jogi természete, különös tekintettel a kath. iskolaügy körül felmerült téves nézetekre. U. ott, 1882. II. rész. U. ott, 1884. (Névtelenül). XIII. Leo pápa és az iparosok. U. ott, 1885. Honoribus excellentissimi ac reverendissimi domini domini-archiepiscopi colocensis. Kalocsa, 1906. Cikkei az Uj Magyar Sionban (1881. Egy fejezet a XVIII. század interconfessionalis viszonyainak történetéhez); a Kath. Hetilapban (1881. Haladás a középkorban); a Történelmi Tárban (1885. Újabb adalékok az esztergomi érsek és a pannonhalmi alapító levél kérdésének megoldásához); a Religióban (1885. A párbér Magyarországon, 1886. Kutassuk fel a szent Gellért ereklyéit); a kalocsai Schematismusban (1885. Disquisitio historica de unione Ecclesiarum Colocensis et Bachiensis, 1886. Observationes criticae in seriem Archi-episcoporum Colocensium et Bácsiensium); a Magyar Államban (1886. 48. sz. Rákóczi és a jezsuiták); a Századokban (1886. Antiochiai Anna magyar királyné származása és családi viszonyai). Három méreg (buddhizmus) A három méreg (szanszkrit: trivi�a; tibeti: dug gsum) vagy a három káros gyökér (szanszkrit: akusala-múla; páli: akuszala-múla), a buddhizmusban a három gyökér klésára vonatkozik, a nem tudás, a vágy és az undor. Ezt a három mérget tartják a szenvedés okának (szanszkrit: dukkha). Rövid jellemzés A buddhista tanításokban a három méreg az okozója annak, hogy az érző lények a szamszára (létkerék, az egymás utáni életek láncolata) fogságában rekednek. Ezt a három mérget tartják minden más klésa (ártó mentális tényező) gyökerének. A három mérget disznóként, madárként és kígyóként ábrázolják az életkerék (bhavacsakra) tengelyszemében a nemtudás, a vágy és az undor megjelenítésére. A bhavacsakra megmutatja, hogy a három kerék karmához, majd a szamszára hat birodalmában (lásd Buddhista kozmológia) való újjászületéshez vezet. A három közül a gyökérméreg a nemtudás. A nemtudásból fakad a vágy (ragaszkodás) és az undor (gyűlölet). Gese Tasi Cöring szerint a buddhista hagyományokban úgy tartják, hogy a három méreg okozza mind a fizikális, mint a mentális betegségeket. A hagyományos tibeti orvoslásban úgy tartják, hogy a három méreg elhomályosítja az energetizáló szelek (tibeti: lung) áramlását, amelyek a test három fő csatornájában áramlanak. A három méreg a nyugati pszichológiában a nárcizmusnak, a vágynak és a haragnak felel meg. Ellentétes üdvös tulajdonságok A három méreggel ellentétes hatású mentális tényezők: amoha (nem-zavarodottság); pradzsnyá (bölcsesség) alobha (nem-ragaszkodás) advesa (nem-agresszió, gyűlölet hiánya); mettá (szerető jóság) A buddhista ösvény fő célja kiművelni ezeket és az ezekhez kapcsolódó pozitív tulajdonságokat. Szanszkrit/páli/tibeti fogalmak és fordításaik A mahájána hagyományban a nem-tudást, a ragaszkodást, és az averziót úgy nevezik, hogy a három méreg, ugyanezt a théraváda hagyományban úgy nevezik, hogy a három ártó gyökér. A három méreg szanszkrit, páli és tibeti elnevezései a következők: Rámí ál-Bedúí Rámí ál-Bedúí (arabul: ���� ������; Szúsza, 1990. január 19. –) tunéziai válogatott labdarúgó, aki jelenleg az Étoile du Sahel játékosa. Sikerei, díjai Klub Étoile du Sahel Tunéziai bajnok : 2015–16 Tunéziai kupa: 2012, 2014 CAF-konföderációs kupa : 2015 Brue-Auriac Brue-Auriac település Franciaországban, Var megyében. Lakosainak száma 1322 fő (2015). Brue-Auriac Barjols, Bras, Châteauvert, Saint-Martin-de-Pallières, Saint-Maximin-la-Sainte-Baume és Seillons-Source-d’Argens községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Óli Breckmann Óli Breckmann (Tórshavn, 1948. március 30.) feröeri tanár, szerkesztő és politikus, a Fólkaflokkurin tagja. Pályafutása Az Edinburgh-i Egyetemen mesterfokozatot szerzett angol nyelvből, a Bristoli Egyetemen pedig BSc diplomát társadalom- és gazdaságtörténet szakon. Főiskolai tanárként dolgozott, illetve a jobboldali irányultságú Dagblaðið szerkesztője volt 1975-1991-ig, majd 1998-2002-ig. A Løgtingben 1974 óta képviseli a néppártot, amelynek 1995-2004 között frakcióvezetője is volt. 2004 után a parlament póttagjává választották, de a teljes ciklusban képviselő lett Bjarni Djurholm helyett. 2008-ban nagy visszhangot keltett, hogy jóllehet nagy nevei a pártnak, egyikük sem szerzett saját jogon mandátumot. A szeptemberi kormányátalakítás után azonban Breckmann a miniszterré kinevezett Annika Olsen helyett ismét képviselő lett, és Djurholm is bekerült a parlamentbe Jacob Vestergaard helyett. 1984 és 2001 között a Folketingben is képviselő volt, ahol a Konzervatív Néppárt képviselőcsoportjához csatlakozott. Breckmann markánsan Izrael-barát. Rasszizmus vádja is érte, amikor a muszlimokat „datolyaevő dzsihádistáknak” nevezte a Dagur & Vika élő adásában, ahol Høgni Hoydal és Jóannes Eidesgaard vitapartnere volt. A Kiotói jegyzőkönyv pedig szerinte „a legnagyobb csalás, amióta a katolikus egyház búcsúcédulákat adott el a feröerieknek”. Jellegzetes szokása, hogy mindig csokornyakkendőt visel. Magánélete Szülei Astrið és Ludvig Breckmann Tórshavnból. Feleségével, az argiri szrámazású Birna Breckmannal együtt Argirban él. Integráció Az integráció kifejezés általános értelemben egységesülést, beilleszkedést, vagy beolvasztást, hozzácsatolást jelent. Az integrációnak több formája, célja, módja létezik. Társadalmi integráció Mind a sajtóban, mind a szakmai, tudományos munkákban rendkívül elterjedt fogalom használata több szempontból sem egységes, pontos jelentése inkább körvonalazható illetve folyamatos szociológiai tudományos viták tárgya is egyben: Noha napi szóhasználatban kiemelten egyes kisebbségek, illetve a társadalomba kívülről érkező bevándorlókkal kapcsolatban kerül szóba, valójában bármelyik fenti megközelítést vesszük is figyelembe a fogalom jóval általánosabb; illetve ezek a leegyszerűsítő megközelítések és a szó ilyetén használata elfed valós társadalmi kérdéseket illetve számos társadalmi integrációs problémáról megfeledkezik. Gazdasági integráció A gazdasági integráció elméleti alapjait Balassa Béla magyar közgazdász írta le az 1960-as években. A gazdasági integráció különböző fejlődési szakaszaiban az egyes országok piacai között fennálló korlátok folyamatos lebontása zajlik. A világ pillanatnyilag legintegráltabb nemzetközi gazdasági közössége az Európai Unió és az eurózóna. A gazdasági integrációnak az alábbi fokozatai különíthetőek el: elsőbbségi kereskedelmi zóna (preferential trading area) szabadkereskedelmi zóna (free trade area) vámunió (customs union) közös piac (common market) gazdasági és monetáris unió (economic and monetary union) teljes gazdasági integráció (complete economic integration). Regionális integráció A regionális integráció folyamata során az államok nemzetek feletti (supranational) területi alapú szervezetekbe tömörülnek, hogy javítsák együttműködésüket és csökkentsék a köztük fennálló feszültségeket. Több kísérlet történt ilyen együttműködések létrehozására a személyek, a munkaerő, az áruk, a termékek, a tőke szabad áramlásának biztosítása érdekében. A regionalizmus erős szálakkal kötődik a globalizmushoz és a globalizációhoz, de nem azonosak. A nemzetközi integráció okai és előnyei az integrálódás felé terel országokat a gazdaságos előállítás igénye: több munkahely alakul ki olcsóbbak lesznek a termékek A nemzetközi szinten zajló integrálódási folyamatok különböző formái az első lépések a protekcionizmushoz kapcsolódnak tényleges gazdasági-politikai integrációhoz évtizedek szükségesek a kezdeteket az egymás közötti kereskedelem bővítése jelenti lépcsői: ezeknél az integrációknál a nemzetgazdaságok lényegében önállóan működnek tényleges gazdasági együttműködés nincs még Az integrációs szerveződések napjainkban több mint 100 integrációs megállapodás a világban (1/3-a működik!) egy kivételével mind szabadkereskedelmi megállapodás vagy preferenciális vámövezet egy részének célja: Európai Unió két fontos szabadkereskedelmi társulás Politikai integráció A politikai integráció során az egyes államok szuverenitásuk egy részét államközi szervezeteknek adják például jobb gazdasági vagy érdekérvényesítési lehetőségek érdekében. A politikai integrációnak elkülöníthetőek az alábbi szintjei: perszonálunió föderáció konföderáció unió Püspökladány vasútállomás Püspökladány vasútállomás egy Hajdú-Bihar megyei vasútállomás, Püspökladány településen, melyet a MÁV üzemeltet. Az 1857-ben, romantikus stílusban épült felvételi épületet a Tiszavidéki Vasúttársaság bécsi tervezőirodája tervezte, ma műemléki védelem alatt áll. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Szolnok–Debrecen–Nyíregyháza–Záhony-vasútvonal Püspökladány–Biharkeresztes-vasútvonal Békéscsaba–Kötegyán–Vésztő–Püspökladány-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Báránd vasútállomás Püspökladány-Vásártér megállóhely Karcag vasútállomás Kaba vasútállomás Edgar F. Codd Edgar Frank Ted Codd (Portland, 1923. augusztus 23. – Aventura (Florida), 2003. április 18.) angol matematikus, informatikus, aki hozzájárult a relációs adatbázisok elméletének kialakításához. Az IBM kutatójaként létrehozta az adatbázis-kezelő rendszerek részére a relációs adatmodellt. Az informatikához kapcsolódó további értékes felfedezései is voltak, de az adatbázis-kezelés elméletéhez született adatmodell volt legemlékezetesebb felfedezése. Életpályája Edgar Frank Codd Angliában, a dorseti Portlandben született. Miután a Poole Grammar Schoolt elvégezte, matematikát és kémiát tanult az oxfordi Exeter College-ban. A második világháború idején pilóta volt a Royal Air Force-nál. 1948-ban New York-ba költözött és az IBM-hez került programozóként. Miután összekülönbözött Joseph McCarthy szenátorral 1953-ban a kanadai Ottawába költözött. Egy évtizeddel később visszatért az USA-ba, ahol a Michigani Egyetemen doktorátust szerzett informatikából. Két évvel később kaliforniai San Jose-ba költözött, hogy az IBM Almaden Research Centerben dolgozzon. Adatbázis-kezeléssel kapcsolatos elméleteit 1960-1970-es években dolgozta ki. 1970-ben kiadta "A Relational Model of Data for Large Shared Data Banks" című művét, melyet egy évvel korábban az IBM belső kiadványában publikált. Az IBM lassan reagált Codd felfedezéseire, a versenytársak azonban kezdték megvalósítani azokat a gyakorlatban. Az IBM kezdetben megtagadta, hogy a gyakorlatban is megvalósítsa a relációs adatmodellt, hogy ezáltal saját IMS/DB rendszeréből származó jövedelmeit megőrizze. Codd ezután megmutatta az IBM ügyfeleinek a modell által nyújtott lehetőségeket, azok pedig nyomást gyakoroltak az IBM-re. Az IBM a Future System projekt alprogrogramjává választotta a System R-t, de annak programozói nem tartották szem előtt Codd javaslatait, így a csoport elszigetelődött Coddtól. A programban nem használták Codd saját Alpha programozási nyelvét, de létrehozták a SEQUEL-t. A SEQUEL jobban sikerült, mint az alapjául szolgáló relációs rendszer, a Larry Elliston által bemutatott Oracle DBMS, és kezdett a piacon elterjedni, még az SQL/DS előtt, immár saját becenevén, mint a SEQUEL-ből átkeresztelt SQL. Codd folytatta a fejlesztést és kibővítette relációs adatmodelljét a vele gyakran együttműködő Christopher J. Date-tel. Az adatbázis normalizálás első törvényét neve után, Boyce-Codd normálformának nevezik. A Codd-féle relációs adatmodell az 1980-as évek elején vált közkeletűvé. Codd néha keserű harcokat folytatott, hogy megelőzze az adatbázis-forgalmazók visszaéléseit, akik gyakran adtak relációsfelület-látszatot a régi technológiákhoz. Részben ennek a harcnak köszönhetően született meg az a 12 szabály, mely a valódi relációs adatbázisokat jellemzi. A harc végül az SQL lekérdezési nyelv kialakulásához vezetett, melyet Codd az elmélet helytelen megvalósításának tartott. Ez megnehezítette helyzetét az IBM-nél, így Date-tel és másokkal kilépett, hogy saját tanácsadó céget hozzanak létre. Edgar Codd alkotta meg az OLAP kifejezést (On-Line Analitical Processing/online analitikai feldolgozás) és elkészítette annak tizenkét törvényét. Továbbfejlesztette elgondolásait a relációs adatmodellekről és közreműködött a sejtautomaták fejlesztése területén. Codd 1981-ben Turing-díjban részesült, majd 1994-ben tagjai közé választotta az Association for Computing Machinery. Edgar F. Codd 79 évesen halt meg floridai otthonában 2003. április 18-án. Emlékezete 2004-ben a SIGMOD átkeresztelte legmagasabb díját, SIGMOD Fejlesztések díjává (SIGMOD Innovations Award) Codd tiszteletére. Vandeleuria A Vandeleuria az emlősök (Mammalia) osztályának a rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül az egérfélék (Muridae) családjába tartozó nem. Rendszerezés A nembe az alábbi 3 faj tartozik: Vandeleuria nilagirica Jerdon, 1867 - egyes biológus Vandeleuria oleracea -nak tekinti srí lankai bambuszegér (Vandeleuria nolthenii) Phillips, 1929 Vandeleuria oleracea Bennett, 1832 – típusfaj Forrás Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (szerkesztők). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3. kiadás) (angolul) Salamonfalva Salamonfalva (németül: Salmannsdorf) Pörgölény nagyközség része Ausztriában, Burgenland tartományban, a Felsőpulyai járásban. Fekvése Felsőpulyától 20 km-re délnyugatra a régi magyar határ mellett fekszik. Története A település 1390-ben „Salamonfalva” néven szerepel először abban az oklevélben, melyben Luxemburgi Zsigmond a lékai uradalmat a Kanizsai családnak adja. 1462-ben „Salamonfalwa”, a későbbiekben „Salmdorf, Salmerstorff, Szölmersdorff” alakban szerepel a korabeli forrásokban. A lékai váruradalomhoz tartozott. A 17. századtól az Esterházy család birtoka volt. Vályi András szerint „SALAMONFA. Salmersdorf. Német falu Vas Várm. földes Ura Hg. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Borostyánkőhöz 3/4 mértföldnyire; határja meglehetős termésű..” Fényes Elek szerint „ Salmansdorf, német falu Vas vgyében, 271 kath. lak. F. u. h. Eszterházy. Ut. p. Kőszeg.” Vas vármegye monográfiája szerint „Salamonfalva, 36 házzal és 205 németajkú, r. kath. vallású lakossal. Postája Pörgölin, távírója Léka. Kath. temploma 1874-ben épűlt. Földesura Eszterházy herczeg volt.” 1910-ben 221, túlnyomórészt német lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Kőszegi járásához tartozott. 1921-ben Ausztria Burgenland tartományának része lett. 1971-ben Pörgölény, Kőpatak, Kúpfalva, Lantosfalva, Létér, Németgyirót és Salamonfalva települések Pörgölény nagyközségben egyesültek. Esterházy Sándor (jogtanár) Esterházy Sándor (Kolozsvár, 1863. október 19. – Budapest, 1907. szeptember 28.) jogtanár. Élete 1892-től tanított a kassai jogakadémián jogbölcseletet és büntetőjogot, majd 1906-tól az intézmény igazgatója. Megjelent művei A párbajról ( Kolozsvár , 1885) Bölcselkedések ( Kolozsvár , 1892) A jog lényegéről ( Kassa , 1893) A bűntényről általában (Kassa, 1893) Enyhébb irányzat a büntető jogban (Kassa, 1894) A jus szó jelentése a római jogban (Kassa, 1895) A bölcseleti jogtudomány kézikönyve (Kassa, 1897-1899) A jog, mint a vagyon megoszlását rendező elv (Kassa, 1898) Tudomány és Egyetem (Kassa, 1906) Társadalmi kiválás és kiválasztás (Kassa, 1906) Forrás Szinnyei József : Magyar írók élete és munkái II. (Caban–Exner). Budapest: Hornyánszky. 1893. Külső forrás Révai nagy lexikona (VI. kötet) ARM Cortex-A9 Az ARM Cortex-A9 MPCore egy 32 bites többmagos processzor, amely legfeljebb 4 db. gyorsítótár-koherens Cortex-A9 magot tartalmazhat, amelyek az ARM v7 utasításkészlet-architektúrát implementálják. Áttekintés A Cortex-A9 legfontosabb jellemzői: Soron kívüli (out-of-order) utasításvégrehajtás, elágazásbecslővel ellátott szuperskalár futószalagok. Teljesítménye 2,50 DMIPS/MHz magonként. NEON SIMD opcionális utasításkészlet-kiterjesztés, amely max. 16 műveletet végezhet egy utasításban. Nagyteljesítményű VFPv3 opcionális lebegőpontos egység , amely kétszeresére növeli lebegőpontos teljesítményt a megelőző ARM FPU-khoz képest. Thumb-2 utasításkészlet-kiterjesztés: növeli a kódsűrűséget, a teljesítményre csak kis hatással van (az ARMv7 típusú csipek mind támogatjék a Thumb-2 kiterjesztést). TrustZone biztonsági kiegészítések. Jazelle DBX támogatás Java végrehajtáshoz. Jazelle RCT a JIT fordításhoz. Program Trace Macrocell és CoreSight Design Kit az utasításvégrehajtás beavatkozásmentes nyomkövetéséhez. L2 gyorsítótárvezérlő (0-4 MiB). Többmagos feldolgozás. Az ARM állítja, hogy a TSMC 40G hard macro implementáció tipikusan 2 GHz-en működik; egy különálló mag, a gyorsítótárak nélkül, kevesebb mint 1,5 mm2 területet foglal, a TSMC 65 nanométeres általános gyártási folyamatához illeszkedő tervezésnél, és 1 GHz fölötti órajelen üzemelhet, magonkénti 250 mW fogyasztás mellett. Csipek Számos egylapkás rendszer (system on a chip, SoC) ill. eszköz tartalmaz Cortex-A9 magot, például: Altera SoC FPGA AMLogic AML8726-M Apple A5 , A5X Broadcom BCM11311 (Persona ICE) Calxeda EnergyCore ECX-1000 Entropic EN7588 Freescale Semiconductor i.MX6 HiSilicon K3V2 -Hi3620 Marvell Avastar 88W8787, ezt a Sony PlayStation Vita használja MediaTek MT6575 (egymagos), MT6577 (kétmagos) Nufront NuSmart 2816, 2816M, 115 Nvidia Tegra 2 (NEON kiterjesztések nélkül), Tegra 3 és Tegra 4i Trident Microsystems 847x/8x/9x SoC család Renesas Electronics EMMA Mobile/EV2 Samsung Exynos 4210, 4212, 4412 Rockchip RK3066, RK292x, RK31xx STMicroelectronics SPEAr1310, SPEAr1340 ST-Ericsson Nova A9500, NovaThor U8500, NovaThor U9500 Texas Instruments OMAP4 processzorok WonderMedia WM8850, WM8950 és WM8980 Xilinx Extensible Processing Platform ZiiLABS ZMS-20 Antigua (Fuerteventura) Antigua település Spanyolországban, Las Palmas tartományban. Antigua Puerto del Rosario, Betancuria és Tuineje községekkel határos. Lakosainak száma 11 405 fő (2017). Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Saint-Maixent Saint-Maixent település Franciaországban, Sarthe megyében. Lakosainak száma 721 fő (2015). Saint-Maixent Lamnay, Lavaré, Bouër, Le Luart, Sceaux-sur-Huisne, Villaines-la-Gonais, Cherré és Cormes községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Balsa (Magyarország) Balsa község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, az Ibrányi járásban. Fekvése Balsa község Magyarország északkeleti részén, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található. A Tisza bal partja melletti falu Tokaj felett 15 km-re, már a honfoglalás előtti időkben is lakott település volt. Közvetlen szomszédságában található a megye névadó községe Szabolcs, ahol még ma is látható az avar korabeli földvár. Balsa község lakossága a jó termőföld adottságait és jó domborzati fekvését kihasználva főleg mezőgazdasági tevékenységet folytat. Balsa a korábbi időkben fontos tiszai átkelőhely volt, különösen az 1900-as évek elején megépült gyönyörű Balsai Tisza-híddal. Így a Nyírség-Zemplén-Felvidék kapcsolat a keskeny nyomtávú vonattal és kövesúttal akadálytalanná és gazdaságilag rendkívül előnyössé vált. A hidat 1944-ben a németek felrobbantották, azóta sem épült újjá. Megközelíthető Közúton a 38-as főútról Rakamaznál (11 km) letérve. Vonattal a MÁV 118-as számú ( Nyíregyháza NYK–Kótaj–Buj–Herminatanya–Balsai Tisza-part ) vonalán érhető el. Története Balsa nevével a 13. század végén találkozhatunk először. Eredetéről pontos adatok nem maradtak fenn. A település elnevezését Bulcsú vezér-től származtatják. Ezt azzal támasztják alá, hogy Árpád fejedelem a „Véresszájú zászlótartónak” Bulcsúnak adományozta a települést.Régi oklevelekben, mint átkelő és vámhely van említve. 1291-től a Szente-mágnás nemzetség szabolcsi ágának a tulajdona lett. Később a Petneházi család, majd az egri káptalan a földbirtokos. 1648-ban a sárospataki Rákóczi uradalom jobbágyfaluja. 1708-ban a II. Rákóczi Ferenc által adott privilégium, nemcsak a megyei igazgatás és igazságszolgáltatás alól mentesítette a hajdúvá lett mezőváros lakóit, hanem az uradalom tisztjeinek hatalma alól is.1720-ban a kincstár lakosokat telepített a faluba. 1836-tól kezdve a gróf Dessewffy család bírtokolja Balsa községet. Ebben az évben tűz martaléka lett csaknem az egész település. 1848. december 31-e után az Országgyűlés Debrecenbe tette át a székhelyét. E városból csakhamar átsugárzott a nemzeti önvédelem és a szabadság iránti rajongó vágy. Erre szükség is volt, mert Mészáros Lázár serege a kassai veszteség után Tokajig húzódott vissza, ahol január 19-én Klapkának adta át a fővezérséget. Klapka György január 23-án átkelt a Tiszán Mészáros tábornok szétzüllött hadával és főleg a Tisza-vonal megvédésére szorítkozott, seregét a folyóval szemközt Rakamaz és Balsa között állítva fel. Itt verte vissza Schlik tábornok támadásait. E harcokban vettek részt a balsai 48-as honvédek s ennek köszönhető, hogy a vármegyét nem fenyegette több veszély közvetlenül és egészen az orosz sereg bejöveteléig megmenekült a térség a háború borzalmaitól. Népcsoportok 2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát. Nevezetességei A község híres személyisége Cserhát József Batsányi-díjas költő, újságíró (1915-1969), aki Balsán született, itt járt iskolába és innét indult el a népi írók és a Nyugatosok nagy táborába. Haláláig Balsa, Szabolcs és a Nyírség töltötte ki írásainak zömét. A család 1928-ban költözött Budapestre. Nyírvidéki Kisvasút Kompátkelőhely Református Templom A balsai református templom története A falu lakossága három történelmi egyházhoz tartozik: Római katolikus, görögkatolikus és református. A három egyházhoz tartozó falubeliek mindig békességben, szeretetben éltek és élnek egymás mellett, tisztelve egymás hitét. Mindhárom gyülekezetnek saját temploma van a községben. A református gyülekezet régi temploma nem a jelenlegi új templom helyén állt. Az 1800-as évek elején egy tűzvészben a régi templom is leégett, de a szorgalmas és áldozatkész gyülekezet újjáépítette. A toronyban két harang volt, és a templomban egy szép hangú, hat regiszteres orgonát helyeztek el, amit Dukász Mihály orgonaépítő mester készített Beregszászban, 1860 körül. 1939–40-ben, amikor nagytiszteletű Keresztúri Sándor volt a Gyülekezet lelkipásztora, mellette segédlelkészként szolgált az akkor ifjú Körtvélyessy László. 1940-ben a Tiszántúli Egyházkerület püspöke Szeghalomra helyezte a fiatal segédlelkészt. A szeghalmi gyülekezet akkori lelkipásztora, nagytiszteletű Tildy Zoltán, későbbi köztársasági elnök volt. 1944 nyarán elhunyt Keresztúri Sándor a Balsai Református Gyülekezet korábbi segédlelkészét, Körtvélyessyt választotta meg a Gyülekezet lelkipásztorává, aki később a jelenleg is álló templomot tervezte, építését vezette és ahol a rákövetkező évtizedekben egészen nyugdíjazásáig lelkipásztorként szolgált. A második világháború viharfelhői vészesen sűrűsödtek Magyarország felett is, és 1944 őszén Balsát is elérték. A menekülő német csapatok óriási pusztítást végeztek és hagytak maguk mögött, hogy megnehezítsék a román és szovjet hadsereg áttörését a Tiszán. Felrobbantották a gyönyörű Tisza-hidat, amely azóta sem épült újjá, roncsai ma is szomorú mementói a háborús rombolásnak. A templom a Tisza vonalában lévő sok más település templomával együtt a kegyetlen háború áldozata lett, 1944. november 1-jén a németek felrobbantották. Balsa lakossága menekülésre kényszerült a Tiszától távolabbi tanyákra, településekre. A front elvonulása után a hazatérő falu népét szomorú látvány fogadta: felrobbantott híd, templomok, kivágott villanyoszlopok, elrabolt háziállatok, elrabolt takarmány, üres éléskamrák. Az alig fél éve Balsára megválasztott, már családos fiatal lelkipásztor, feleségével - Papp Jolán köröstarcsai református kántortanító Papp János leánya, okleveles tanítónő - két gyermekükkel, a másfél éves László és 10 napos csecsemő János, élték át a menekülés, a híd- és templomrobbantás borzalmait. A faluba, a parókiára, a gyülekezetbe való visszatérés, és a Jóistenbe vetett rendíthetetlen hit adott erőt mind a falu minden lakosának, mind a református gyülekezeti tagoknak, mind lelkipásztorának, aki a gyülekezet akkori fiatal tagjaival mindent megmentett, ami menthető volt a rombadőlt templomból. Épen maradt, és ma is az új templomban áll az id. Kiss Ferenc kovácsmester által készített díszes kovácsoltvas úrasztala. Kikaparták a romok közül a lezuhant és darabokra tört harangok ércdarabjait. A templomhajó hátsó karzatán lévő orgona viszonylag épen maradt. Az orgonát a lelkipásztor szakszerűen szétszedte, és alkatrészenként a parókiára hordták át. A robbanás erejétől a templomhajó oldalfalai is megrepedtek, megdőltek. A megmenthető ablakkereteket kibontották, és később a római katolikus egyháznak ajándékozták újjáépülő templomához. A lelkipásztor mérnöki szakkönyveket szerzett be, alapozást, statikát, vasbetonszerelést, tetőszerkezetet, belsőépítészetet tanult, és hozzáfogott az új templom megtervezéséhez. Isten segítségével hosszú hónapok, éjszakákba nyúló munkájával elkészültek a templom tervrajzai. A terveket a Tiszántúli Egyházkerület főépítésze átvizsgálta és hibátlannak minősítette. A lelkipásztor azokra is gondolt, akik a gyülekezetben nemigen járatosak a mérnöki tervrajzok megértésében: elkészítette a tervezett templom M=1:100 léptékű makettjét, amely azóta a Debreceni Református Kollégium múzeumában látható. Az építkezés a gyülekezeti tagok áldozatkész és önzetlen erejéből, valamint Tildy Zoltán köztársasági elnök segítségével kapott állami segélyből és a fiatal lelkipászor végtelen kitartásából valósulhatott meg. A templomszentelés ideje végül 1951. október 28-án vasárnap jött el. A templom azóta is áll, de a külső szemlélő számára nem látható probléma a templomhajó és torony tetőszerkezeteinek korhadása. A palafedés egyre több helyen mállik, porlad. Nincs a templomnak fűtése. A gyönyörű műemlék orgonát fel kellene újítani. Végezetül ha mindez megoldódna, a templom külső díszkivilágítással a környék egyik legszebb ékessége és látványossága lehetne. Mindezek megvalósításához a mai időkben már túl sok pénz kell, és a hosszú évtizedeken át óriási áldozatokat hozó, erején felül dolgozó és adakozó kis református gyülekezet saját kereteiből mindezeket már nem tudja megoldani. Mystery Jets A Mystery Jets egy brit indie-együttes, korábbi központjuk a London Twickenham külvárosában található Eeel Pie Sziget. A együttest Henry Harrison (szöveg, zongora), Blaine Harrison (ének, gitár, billentyűs hangszerek) és William Rees (gitár, ének) alapította, amikor a fiúk még iskolába jártak és dalokat küldözgettek egymásnak kazettán. A negyedik tag Kapil Trivedi (dobok). Történet Az első felállás Blaine Harrisonból, mint dobos, William Reesből, mint gitáros és Henry Harrisonból (Blaine édesapjából), mint basszusgitáros állt. Henry később második gitáros lett, ekkor csatlakozott Kai Fish basszusgitáros és Tamara Pearce-Higgis a csapathoz. Az eredeti nevük The Misery Jets volt, ez akkor lett Mystery Jets, mikor Blaine véletlenül elírta a nevet, mikor a dobelszerelésére festette. Ekkor rögzítették első EP-jüket Nick Sykes producerrel. Blaine vette át a vezető énekesi posztot, mikor Tamara elhagyta a zenekart, így egy darabig kénytelenek voltak dobgépeket használni. Végül az interneten kerestek új tagot a posztra, így találtak rá Kapil Trivedire. A Mystery Jets hangzásvilágára a Hell and Oates, Syd Barrett és a Pink Floyd voltak hatással. William Rees Robert Flippet, Adrian Belewt, Jimi Hendrixt és David Bowiet említette inspiráló gitárosokként. A The Eeel Pie Island című EP-jüket nem sokkal később egy fiatal producer, Bishop Dante segítségével vették fel. Az első turnéjukat követően megjelentették első valódi kislemezüket is, a Zoo Timeot, a Transgressive Records gondozásában. Ekkoriban a Mystery Jets egy sor illegális partit szervezett az Eel Pie Szigeten, amik hatalmas tömegeket vonzottak, mielőtt a rendőrség beszüntette ezeket. Szerződést kötöttek a 679 Records kiadóval. Miután 2005-ben világot látott néhány további kislemez, és bemutatkoztak az MTV Two Spanking New Music Week című műsorában, 2006 elején elérté addigi legmagasabb kislemezlistás helyezésüket a The Boy Who Ran Awayel, játszottak a ShockWaves NME Awards turnéján és először szerepeltek a Top of the Pops-ban is. Making Dens Az együttes debütáló albuma a Making Dens 2006. március 6-án jelent meg. 2007-ben további dalokat írtak és több külföldi koncertet adtak, főleg Amerikában, ahol Zootime címen külön albumot adtak ki, amit a Making Dens és néhány korábbi kislemez dalaiból válogattak össze. Henry Harrison úgy döntött röviddel ezután, hogy felhagy az élő zenéléssel, de a következő album felvételére még stúdióba vonult az együttes többi tagjával együtt. Jelenleg is segédkezik a dalírásban és néhányszor még feltűnik a színpadon is. 2007 végén egy rövid hazai klubturnén vettek részt és kiadták ingyenes karácsonyi kislemezüket Flakes címmel. Twenty One Második albumuk, a Twenty One 2008 márciusában jelent meg. A producer Earl Alkan volt, a keverést pedig Nick Launay készítette. A lemezt a kiadás előtt megjelent Young Love kislemez vezette fel Laura Marling közreműködésével. A második single a Two Doors Down a brit listákon a 24. helyig jutott. Az album hangzásbeli változást mutat, a pszichedelikus és progresszív rocktól inkább popposabb irányba mozdult el. Jeremy Warmsley és Adem közreműködésével született daluk, a Grains of Sand felkerült Survival International alapítvány Songs for Survival című segélyalbumára. 2009 januárjában elhagyták a 679 Recordings-t és szerződét kötöttek a Rough Trade Records kiadóval. Új album felvételeibe kezdtek és folytatták a turnézást, 2010 augusztusában a Reading és Leeds fesztiválokon álltak színpadra. Serotonin 2010 júliusában jelentették meg harmadik stúdióalbumukat, Serotonin címmel, a korong producere Chris Thomas volt. A promóciós kislemez, a Flash A Hungry Smile ingyenesen elérhető volt az együttes weboldalán. Az első valódi kislemez a Dreaming Of Another World az albummal egy időben debütált. Ebben az évben közreműködtek a The Count & Sinden After Dark című számában is. Radlands és a jövő 2011 márciusában néhány titkos fellépést követően az együttes egy házi stúdiót rendezett be a Colorado folyó partján a Texas állambeli Austinban. A szerzői és rögzítési munkák két hónapot vettek igénybe, ezután visszatértek Nagy-Brtianniába egy pár fesztiválkoncert kedvéért. Az album végül 2012 áprilisában látott napvilágot. Nemsokkal a megjelenés előtt, április 3-án bejelentették, hogy Kai Fish elhagyja a zenekart, helyét Pete Cochrane basszusgitáros veszi át. Tagok Blaine Harrison – ének, billentyűs hangszerek, gitár William Rees - gitár, ének Kapil Trivedi - dobok Henry Harrison – billentyűs hangszerek, gitár Peter Cochrane - basszusgitár Matt Park - Korábbi tagok Tamara Pearce-Higgins – billentyűs hangszerek, ének Kai Fish – ének, basszusgitár Diszkográfia Albumok Making Dens (2006. március 6., 679 Recordings) UK No. 32 Zootime (2007. május 8., U.S. only release, Dim Mak Records) Twenty One (2008. március 24., 679 Recordings) UK No. 42 Serotonin (2010. július 5., Rough Trade Records) UK No. 42 Radlands (2012. április 30., Rough Trade Records) UK No. 40 EP-k Flotsam and Jetsam EP (2006. május 9., 679 Recordings) Mystery Jets EP (saját finanszírozású) 7" special limited Powercut Serenades ("Umbrellahead" és "Half In Love With the Radio"-val közösen limitált kiadásban 300 példányban, sorsolásnyertesek számára) Korai megjelenések Mystery Jets EP (saját finanszírozású, CD) Eel Pie Island (saját finanszírozású, CD) 2004. Christmas Sessions (saját finanszírozású, CD) Gare du Havre-Graville Gare du Havre-Graville vasútállomás Franciaországban, Le Havre településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Párizs–Le Havre-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Gare du Havre Gare d’Harfleur-Halte Sophia Santi Sophia Santi (Nataia Cruz), eredeti nevén Angela Stettner (1981. december 6. –) kanadai születésű amerikai pornószínésznő. Sophia Santi (másik álnevén Natalia Cruz) a kanadai Vancouverben született. 18 éves korában Arizonába költözött, 20 évesen pedig Los Angelesbe. Az Island Fever 4-ben való szerepléséért megkapta 2007-ben az AVN Legjobb női jelenetéért járó díjat Jesse Jane-nel, Jana Covával és Teagan Presley-vel. Epigenész (költő) Epigenész (Kr. e. 6. század?) görög tragédiaköltő Sziküónból származott, s költeményeiben a Dionüszosz-kultuszon túllépve az argoszi hérosz, Adrasztosz szenvedéseit vitte színre. A Kliszthenész türannosz alatt élő sziküóni nép körében nagy sikert arattak munkái, mert a költő szimbolikusan az ő helyzetükre utalt darabjaiban, emiatt a türannosz elrendelte a Dionüszosz-kultuszhoz való ragaszkodást. A Szuda-lexikon tőle és Theszpisztől keltezi a tragédia születését, s ugyancsak Themiszthiosz is a sziküóniakat mondja a tragédia feltalálóinak. Életéről pontosabb ismereteink nincsenek. Schuby Schuby település Németországban, Schleswig-Holstein tartományban. Lakosainak száma 2659 fő (2016. december 31.). Népesség A település népességének változása: Ogar Ogar (Огар) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Szerémségi körzetben, Pecsince községben. Utazók hasmenése Az utazók hasmenése (Travelers Diarrhea, TD) a szokásosnál legalább kétszer vagy többszöri, híg széklet ürítését jelenti. Gyakran társul vele hasi diszkomfort, alhasi görcs, puffadás, erőteljes bélmozgás, székletürítési inger, láz és gyengeség. Hirtelen kezdet jellemzi, akár az utazás alatt, akár hazatérés után. Hirtelen kezdet, napi 4-5 laza széklet jellemzi, mely 3-4 nap múlva magától megszűnik. Az esetek 10%-a egy hétnél tovább tart, 1% 1 hónap, vagy annál hosszabb ideig is elhúzódik, kórokozótól függően. A betegek 25%-a hány, 2-10%-ban lázról és véres székletről is beszámol. Meghatározó kockázati tényező az úticél. Az utazók hasmenése a leggyakoribb egészségügyi probléma a külföldi tartózkodás alatt. Előfordulása földrészeként változó, befolyásoló tényező a higiénés szabályok betartása, az utazó kora, alapbetegsége, étkezési szokása, immunitása. A klinikai tüneteket változóak, súlyosságuk a só- és folyadékveszteség, a pathomechanizmus szerint kialakult gyulladásos vagy toxikus hatástól függ. A folyamat lassítására, az exsiccosis elkerülésére vagy megszüntetésére ún. orális rehidráló por (ORF) alkalmas. A tünetek enyhítésére korlátolt számú gyógyszer áll rendelkezésre. Antibiotikumok profilaktikus vagy terápiás alkalmazása meghatározott csoportoknak, szűk indikációval ajánlott. 2012-ben 1.000.000.000 nemzetközi utazásra került sor a világban. A globális utazások skáláján egy sor egészségügyi kockázatnak van kitéve az utazó - különböző kórokozók és extrém hőmérséklet, tengerszint feletti magasság és páratartalom csak néhány ezen kockázatok közül -, amelyek mindegyike vezethet az utazó egészségi állapotának romlásához. Hasonló kockázatokat minimalizálni lehet óvintézkedésekkel utazás előtt, alatt és után, többek között egy jól összeállított, felszerelt mobil házipatikával, azaz egy útipatikával és egy utazás-orvostani konzultációval. Utazók hasmenésének kapcsolata az úti céllal A legfontosabb meghatározó kockázata az utazók hasmenésének az utazási cél. Olyan környezetben, ahol az emberek nagy számban nem férnek hozzá vízvezetékhez, nincsenek megfelelő minőségű mellékhelyiségek, a széklet-szennyeződés a környezetben magasabb lesz, mert könnyebben elérhető a legyek számára. A nem megfelelő elektromos ellátás gyakori áramkimaradáshoz vezet és ezáltal a rosszul működő hűtők nem biztonságosak élelmiszerek tárolására, fokozott a megbetegedés veszélye. A nem megfelelő vízellátás vezethet a kézmosás elmaradásához például az éttermekben dolgozó személyzet esetén. A föld régiói, országai általában 3 fokozatú kockázati besorolást kapnak: alacsony, közepes és magas. A fejlődő országokban 20-50%-os előfordulást jelentenek: Latin Amerika, Afrika, Közel-Kelet éskÁzsia. Mérsékelten veszélyesek Dél-Európa országai, és néhány karib-tengeri sziget. A betegség hordozója a széklettel szennyezett étel, ivóvíz. A nem megfelelően kezelt ételekkel - félig átsült vagy nyers húsok, halak, kagylók, zöldségek, gyümölcsök, csapvíz, jégkocka, tej, tejtermék vihetők át a kórokozók. Biztonságos a dobozos vagy palackozott italok, kávé, tea fogyasztása. Az étel elkészítésének és fogyasztásának helye a következő sorrendben kockázatos: magánház, étterem, utcai kifőzde, büfé. A mikroorganizmusok jelenlétét az ételben semmi sem jelzi, általában a szagát és küllemét sem változtatják meg. A kórokozó szaporodásának kedvez a lassú lehűtés és az ismételt melegítés. Az elkészített ételt, ha azonnal nem kerül elfogyasztásra, gyorsan le kell hűteni, és hűtve tárolni vagy fagyasztani. Nyers ételek közül a kagylók és az osztriga a legveszélyesebb fertőzőforrás. TD típusos tünete a napi 4-5 laza széklet 3-4 napon keresztül. 10%-a az eseteknek egy hétnél tovább tart, 1% 1 hónapig, vagy annál hosszabb deig is elhúzódik. A betegek 25%-a hány, 2-10%-ban lázról és véres székletről is beszámol. Orvosi konzultáció A külföldre utazók betegségeinek megelőzéséről és az utazással kapcsolatos betegségeik kockázatának minimalizálásáról, oktatást nyújtó, utazás-orvostannal és utazás-orvostani klinikai gyógyszerészeti szolgáltatást biztosító szakemberekkel célszerű konzultálni utazás előtt és hazaérkezés után. Az egyes országok járványügyi helyzete alapján évente megjelenteti az International Travel and Health című kézikönyvet az Egészségügyi Világszervezet, mely kötelezően előírja a sárgaláz elleni védőoltást, a malária-profilaxist, valamint a fertőző betegségek előfordulásának gyakoriságát földrajzi területenként taglalja. A nemzetközi oltóközpontok ennek megfelelően végzik munkájukat. Magyarországon 19 betegséggel szemben van aktív immunizálásra lehetőség, melyek közül elsősorban utazással kapcsolatos a sárgaláz, hepatitis A, hepatitis B, typhus abdominalis (hastífusz), a meningococcus meningitis (járványos agyhártyagyulladás), a veszettség, a kolera, a tetanusz és a poliomyelitis (gyermekbénulás) elleni védőoltások. Hosszabb külföldi tartózkodás, tanulmányút vagy speciális feladatok ellátása előtt kibővülhet a sor a morbilli-rubeola-mumpsz (kanyaró-rózsahimlő-mumpsz), a varicella (bárányhimlő), a pneumococcus (tüdőgyulladás) és az influenza elleni oltásokkal. A védőoltást a háziorvostól, szakambulanciákon vagy kórházakban, klinikákon is megkaphatjuk. A sárgaláz elleni védőoltást az OEK és a Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervei (volt ÁNTSZ) nemzetközi oltóhelyein, valamint az erre engedéllyel rendelkező rendelőkben szerezhető be. (1097 Budapest, Gyáli út 2-6., tel.: 215-0756). Az oltásról kétnyelvű, nemzetközi oltási könyvet állítanak ki: International Certificate of Vaccination, melynek felmutatását az érintett országok hatóságai be- és kiutazáskor kérhetik. Utazás-orvostani szakrendelések Magyarországon és külföldön: Országos Epidemiológiai Központ Nemzetközi Utazás-egészségügyi és Oltóközpont www.utazaselott.hu. Mdtravelhealth Cornell Wilderness Medicine Travel Health Information Istm Fertőzések kockázata A fertőzés átvitelének módja szerint nem egyforma a kockázat. Az élelmiszerekkel, folyadékkal, vízzel, légutakon vagy vektorok révén terjedő betegségek az utazók tömegét veszélyeztetik. Ezek megelőzése aspecifikus profilaxissal (óvintézkedések) vagy védőoltással, ha lehet együttesen történik. Alkalmazásuk igen fontos a betegségek behurcolása, terjedése és az egyén szempontjából egyaránt. Például ciguatera mérgezés Ausztráliában, Brazíliában sárgaláz, schistosomiasis Egyiptomban, leptospirosis Costa Ricán. Számos betegség nem előzhető meg vakcinával vagy gyógyszerekkel, így a kockázat-felismerése és az oktatás fontos! Nagy kockázatú utazó az, aki utazással kapcsolatos betegséget szerezhet: a hátizsákosan vagy vándorként utazó 65 évesnél idősebb jelenlegi tartózkodási helyéről az anyaországba utazik vissza immunhiányos humán immundeficiencia vírus-fertőzött szervátültetésen esett át immunszuppresszív szert szed hosszú időtartamú utazást vállal Bővebben: A külföldi utazás kockázatai Az utazási hasmenést előidéző leggyakoribb kórokozók A hasmenés, más néven diarrhoea (diaré) a szervezet válasza a bélben lévő baktériumflóra hirtelen megváltozására. Kezelés nélkül akár 2-5 napig is eltarthat. Általában a (hosszabb) utazás első két hetében fordul elő, amikor valaki egy fejlett országból egy ún. fejlődő országba utazik. (ez esetben tekintsük fejlett országoknak Európa és Észak- Amerika területét). Az utazási hasmenés legfőbb kiváltó oka a patogéneket (káros baktériumok, vírusok, paraziták) tartalmazó ételek, italok fogyasztása. Leggyakoribb kórokozó az enterotoxikus Esherichia coli baktérium, ez felelős az utazási hasmenések mintegy 80%-áért. A fennmaradó esetekben kórokozó baktériumok közül a Salmonella, Shigella és a Campylobacter fajok fordulnak elő gyakran. Paraziták (férgek) kb. 5%-ban, vírusok még kisebb mértékben felelősek az utazási hasmenések kiváltásáért. A régebben rettegett kolera ma már igen csekély előfordulású: 1:200 000 arányban észlelhető. Enterotoxikus E. coli (ETEC), Campylobacter speciesek; Shigella, Salmonella speciesek, Rotavírus (Latin-Amerika), Norwalk-vírus Giardia, Cryptosporidium, Cyclospora speciesek, Entamoeba histolytica, Aeromonas, Pleisomonas, Non-cholera vibrio speciesek (vibrio parahaemolyticus, Ázsia) izoláltan fordulnak elő. E. coli Az E. coli baktériumok a vékonybélben szaporodnak, és ott toxinokat termelnek. Ezek okozzák a súlyos hasmenést, mely akár több liter folyadékveszteséggel is járhat. Az E. coli okozta hasmenés legtöbbször 48 óra leforgása alatt, magától elmúlik. Ezek a baktériumok a hasmenéses megbetegedések 40%-ért felelősek. Shigellák A shigella-csoportba tartozó baktériumok okozzák a bakteriális vérhast. A shigellák felelősek a hasmenéses betegségek 15%- ért. A bélfal gyulladása miatt, görcsös fájdalommal, lázzal, gyakori, kis mennyiségű híg, nyálkás, véres székletürítéssel jár. Szalmonellák A szalmonella fertőzések az utazási hasmenéses megbetegedések 10%-át teszik ki. Az enyhe lefolyásútól ájulásos rosszullétig fokozódó hasmenést, hányást okoz, általában pár nap alatt antibiotikus nélkül gyógyul, vér nincs a székletben. Rotavírusok A rotavírusok szintén a megbetegedések 10%-ért felelősek. A parányi részecskék a vékonybél falának sejtjeiben szaporodnak, meggátolják a folyadék felszívódását. Különösen súlyos hasmenés léphet fel - a kiszáradás veszélyével - kisgyermekeknél. Giardia lamblia A Giardia lamblia egysejtű parazita, mely utazás közbeni hasmenést nem túl gyakran okoz. A hazatérés utáni makacs bélpanaszoknak, jelentős részét azonban ez a kórokozó okozza. Az elhúzódó gyulladás tönkreteszi a bélbolyhokat, alultápláltság és vitaminhiány alakulhat ki. A korai szakasz lehet enyhe, magától múló állapot, vagy nagyon súlyos, nagy folyadékvesztéssel járó hasmenés, melyet bűzös, világosszürke széklettel járó hosszabb krónikus szakasz követ. Ázsiában és Közép-Amerikában igen elterjedt. Entamoeba histolytica Az Entamoeba histolytica egysejtű parazita, a legtöbb trópusi országban megtalálható. A vastagbelet károsítja, un. amőbás vérhast okoz, mely fekélyképződéssel járhat. A fertőzés átterjedhet a májra és ott tályogot okozhat. Salmonella typhi Jelenleg Magyarországon a baktérium tokanyagát tartalmazó vakcina van forgalomban, amely 3 éves védelmet biztosít. A védettség kialakulásához kb. 10-14 nap szükséges. Kétéves kor alatt, a tokanyagot tartalmazó oltóanyag nem alakít ki megfelelő védőhatást. Oltási reakció igen ritkán: 1-2 napig tartó helyi fájdalom. Baktérium, melyet a fertőzöttek székletükben ürítenek. Széklettel szennyezett étel, tárgyak, piszkos kéz közvetíti egyik emberről a másikra. Rossz közmű ellátottságú, zsúfolt helyeken járványos formában tör ki, ha az ivóvíz fertőzött széklettel szennyeződik. A hastífuszt a Salmonella typhi idézi elő. A vastagbél nyirokmirigyeiben és a vékonybél alsó részén tapad meg, onnan átjut a vérkeringésbe, majd fekélyt okoz a bélfalban. Nem feltétlenül hasmenéssel járó betegség. Gyakran kezdődik úgy, mint a megfázás vagy az influenza: fáj a beteg feje, torka és fokozatosan emelkedik a láza, a magas lázat nem követi a pulzus gyorsulás szaporodása. Antibiotikummal gyógyítható. Aspecifikus profilaxis Az utazók hasmenése az esetek egy részében megelőzhető a higiénés rendszabályok szigorú betartásával, valamint az étkezéssel, folyadék fogyasztással kapcsolatos ajánlások elsajátításával. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy a hasmenéses epizódok száma az elmúlt évtizedekben érdemlegesen nem változott, ami a javasolt rendszabályok megsértéséből fakad – akár objektív, akár szubjektív okok miatt. Éttermekben történt étkezések során például kivédhetetlen az infekció. Tekintettel arra, hogy az utazók hasmenése az érintettek jelentős százalékában elkerülhetetlenül fellép és a megbetegedettek többségében enyhe, illetve az utazók csak ritkán fordulnak panaszaikkal orvoshoz, célszerű az utazóknak az alábbi tanácsokat megfontolni és megfelelő gyógyszereket az utazásra elvinni. Az utazónak az alábbi higiénés, étkezési rendszabályokat be kell tartania Forrald fel, süsd meg, hámozd meg, vagy felejtsd el! Palackozott víz (fogmosáshoz is) Általános higiénia Jól átsült, átfőtt ételek Alaposan megmosott gyümölcs (fertőtlenítve) Tilos: utcai árusnál enni , inni , fagylaltozni , nyers salátát, nyers vagy félig átsült húst, halfélét , állott ételt, hidegtálat, majonézt , jégkockát fogyasztani Higiénés fegyelem (széklettel érintkezett ételek, italok kerülése) Specifikus immunprofilaxis, vakcináció Bővebben: védőoltások nemzetközi utazóknak fejezet A kiszáradás jelei Az utazó maga is felmérheti állapota súlyosságát. Súlyos esetben, csillapíthatatlan hányáskor, vagy ha bármilyen alapbetegség (krónikus bél-, vesebetegség, diabetes) fennáll, hospitalizálás indokolt, intravénás só- és folyadékpótlás vagy egyéb anyagcsere-folyamatok ellenőrzése érdekében. A rizikócsoportba tartozó utazók tartsanak maguknál egészségügyi kártyát állapotukról, gyógyszereikről és előre tájékozódjanak a külföldiek ellátására felkészült kórházak elérhetőségéről! A felnőttek számára követendő elv, hogy óránként 1 pohár vizet és minden székletürítés után még egy pohár folyadékot kell fogyasztani. Ha a beteg képtelen inni, sürgős esetként kell kezelni, és orvosi ellátásban kell részesíteni. Mit tehetünk a hasmenés ellen? A legtöbb hasmenés 48 órán belül orvosi kezelés nélkül elmúlik, csak a só ás folyadékpótlást kell biztosítani. A betegség főként gyermekeknél, időseknél és megromlott egészségi állapotúaknál lehet veszélyes a kiszáradás okozta keringési zavar miatt. Folyadékpótlás A bélben történő kiválasztás és felszívódás közötti egyensúly megbomlásáért gyomor-bél-rendszeri patogén ágensek a felelősek leggyakrabban. Az egészséges ember folyadékszükségletét is jelentősen megnöveli a külső környezet hőmérséklet növekedése. 20oC átlaghőmérsékletnél 2 liter, 30oC- nál 3 liter, 40oC-nál minimum 4 liter folyadékra van szükség naponta. Fizikai megterheléskor, hasmenéskor ez a szám sokszorosára növekedhet, melyet sóval kell kiegészíteni. Tapasztalat szerint híg széklet-ürítésenként 2 dl szájon keresztüli rehidráló folyadékot kell fogyasztani (1 tasak Normolyt por előírás szerint elkészítve). A szájon keresztüli só és folyadékpótlás, a kezelés hatékony, biztonságos és célravezető módja. Ha a hasmenéssel vér is távozik, lázzal jár vagy néhány napnál tovább tart, orvoshoz kell fordulni! Folyadékpótlás gyógyszertári forgalomban lévő készítményekkel: Normolyt és Smecta por. Házilag elkészíthető keverékkel: 4 púpozott teáskanál cukor, fél teáskanál só 1 liter forralt vagy palackozott (nem szénsavas) vízben feloldva. A stressz csak a dehidráció előidézésében játszik szerepet. Súlyos dehidráció idős korban lehetséges. Orális rehidráló oldat (ORS) javasolt (hányás esetén is). Intravénás izotóniás sóoldat csak akkor, ha komoly a testsúlyvesztés (>8-10%). Só- és vízháztartás zavarainak gyógyszerei 0,30 g kálium-klorid , 0,35 g nátrium-klorid , 0,59 g trinátrium-citrát , 4,00 g vízmentes glükóz (Normolyt por 10x 5,4 g) Só- és vízháztartás zavarainak gyógyszerei terhességben 0,30 g kálium-klorid 0,35 g nátrium-klorid 0,59 g trinátrium-citrát 4,00 g vízmentes glükóz (Normolyt por 10x 5,4 g) Diéta Éhezés nem szükséges, gyakori kis volumenű étkezés javasolt. Elkerülendők a laktóztartalmú ételek (tej!) és a koffeintartalmú italok (ezek súlyosbítják a hasmenést). Nem specifikus hasmenéstgátlók Adszorbensek Az antibiotikus terápia és a só- és vízháztartás rendezése mellett tüneti szerként: aktív szén pektin kaolin Szekréciót csökkentők Bismuthum subsalicylicum (BSS) szuszpenzió bismuthi subsalicylas (Pepto-Bismol 262 mg tabletta 30x) dioszmektit (Smecta 3 g por szuszpenzió 10 tasak) tri-potassium di-citrato bismuthate (De-nol 120 mg tabletta 120x) Ópioid bélmozgást csökkentők loperamid (+Huma-Loperamide 2 mg tabletta 100x) dihidrokodein (+Hydrocodin 10 mg tabletta 20x) diphenoxylat (++Reasec 2,5 mg/0,025 mg tabletta 20x) Terhesség és hasmenés elleni gyógyszerek Terhesség alatt leggyakrabban akut hasmenéssel találkozunk, melyet vírusok, baktériumok, paraziták okozhatnak, de meg kell említeni az élelmiszer-allergia, bizonyos gyógyszerek, irritabilis bélszindróma (IBS) vagy gyulladásos bélbetegség (IBD) lehetséges oki szerepét is. Az antibiotikus terápia és a só- és vízháztartás rendezése mellett tüneti szerként aktív szén adható, illetve rövid ideig loperamide használata megkísérelhető. loperamid (+Imodium kapszula 10x) dihidrokodein (+Hydrocodin 10 mg tabletta 20x) almapektin 300 mg; aktivált faszén: 150 mg (RenewLife DiarrheaStop kapszula 20x) Szoptatás és hasmenés elleni gyógyszerek A bélből fel nem szívódók kedvezőtlen hatás nagy valószínűséggel nem várható a készítményektől szoptatás alatt. Meg kell azonban említenünk, hogy a bizmutsók felszívódása veszélyt jelenthet a neurotoxicitás miatt. adsorbensek bizmutsók (BOLUS ADSTRINGENS) diosmectittel (SMECTA) Hányáscsillapítók diphenhydramine (+Daedalon 50 mg tabletta 10x) chlorbutanolum ; +diphenhydramine (+Daedalon 100 mg & 100 mg kúp 10x) Terhesség és hányáscsillapítók Terhesség alatt 30-50%-ban előforduló panasz a reggeli hányinger, hányás, mely az esetek 90%-ában hozzávetőlegesen a 22. gesztációs hétre elmúlik. Kialakulásának oka nem egyértelmű, de feltételezhetően a humán choriongonadotropin szintjének emelkedése és a latens pajzsmirigy-túlműködés áll a háttérben. Kezelésében biztonságosan alkalmazható a pyridoxin, hatástalansága esetén a H1-receptor antagonista dimenhydrinat és metoclopramide adható. A II-III. trimesterben a promethazin alkalmazása is elfogadott. Meg kell azonban említenünk, hogy a gyakorlatban ezen szerek alkalmazása sok esetben igen gyenge vagy semmi lényeges pozitív változást sem ér el vagy biztosít a terhes nő számára. A hyperemesis gravidarum néven ismert súlyos, elhúzódóan jelentkező hányásokkal járó kórkép, melynek következtében fogyás, kiszáradás, ketoacidosis és az elektrolit-háztartás felborulása is előfordulhat, kórházi ellátást igényel. diphenhydramine (+Daedalon 50 mg tabletta 10x) metoclopramide (+Cerucal 10 mg tabletta 50x) pyridoxin Hasmenés elleni (Travelers Diarrhea, TD) antimikrobás szerek Az utazás alatt leggyakrabban akut hasmenéssel találkozunk, melyet vírusok, baktériumok, paraziták okozhatnak, de meg kell említeni az élelmiszer-allergia, bizonyos gyógyszerek, irritabilis bélszindróma (IBS) vagy gyulladásos bélbetegség (IBD) lehetséges oki szerepét is. Láz és vér nélküli hasmenések gyakoribb formája, amely a fejlődő országokba utazók 35-50%-át érinti. Az esetek 85%-ában fertőző eredet igazolható. A tünetekre jellemző a nagy mennyiségű vizes széklet, a leukocyták hiánya a székletben, gyakori émelygés, néha hányás. Az esetek nagy részében spontán gyógyulnak az érintettekarticles. Antimikrobás kezelés Tekintettel arra, hogy a kórképek döntő többségét baktériumok okozzák, az antibiotikum kezelés hatékony lehet. Antibiotikumok szerepe fontos az utazási hasmenés kezelésében. A megfelelően alkalmazott szer elmulasztja a tüneteket, lerövidíti a betegséget. Különösen igaz ez a Shigella és Escherichia coli fertőzésekre. Az antibiotikum kezeléstől várható, hogy a betegség időtartama megrövidüljön, a tünetek gyorsabban enyhüljenek, az alapbetegség, életkor miatt veszélyeztetett populációban a szövődmények kialakulását megelőzze. Rutinszerű antibiotikum kezelés nem indokolt, a betegség spontán gyógyul. Antibiotikum kezelés akkor indokolt, ha: láz meghaladja a 38 °C-ot székürítés véres, 24 órán belül 3-5 székletürítés jelentkezik, a tünetek 2 napon túl is fennállnak. a beteg állapota súlyos, szisztémás tünetek kifejezettek, lázas, a széklet véres perzisztáló Shigella-, Salmonella- vagy Campylobacter-fertőzések alapbetegség, életkor miatt a beteg veszélyeztetett pl.( immunszupprimált betegek és AIDS -es páciensek), idősek, csökkent ellenálló képesség vagy szepszis , beültetett protézisek , (perzisztáló) parazitás fertőzés esetén. azitromicin cefixime ciprofloxacin levofloxacin metronidazol nitazoxanide rifaximin co-trimoxazol Terhesség és hasmenés elleni antimikróbás szerek Antibiotikus kezelés terhesség alatti esetleges magzatkárosító hatásának, illetve a kezeletlen betegség magzati károsodást okozó szerepének gondos mérlegelése fontos szempont. Az esetek többségében a betegség fennállása okoz nagyobb kockázatot a magzat számára, vagyis a fertőzés feltétlenül kezelendő. Penicillinek (amoxicillin, ampicillin): A placentán átjutnak, de teratogén hatásukra nincs bizonyíték, biztonságosan alkalmazhatók. Elsőként választandó szer a terhességi infekciók esetén. Cephalosporinok (cefalexin, cefuroxime, cefaclor, ceftriaxone, cefixime, ceftibuten). Szintén átjutnak a placentán. Biztonságosan az 1. generációs szerek alkalmazhatók. A 2. és 3. generációs készítmények adása megfontolandó. Makrolidok (erythromycin, spiramycin, roxithromycin, clarithromycin, azithromycin): A nagy molekulaméret miatt nem jutnak át a placentán. Alkalmazásuk különösen azok körében javasolt, akiknél penicillinérzékenység áll fenn. Szulfonamidok (sulfamethoxazole). Fluorokinolonok (ofloxacin, ciprofloxacin, norfloxacin, levofloxacin: Esetleges csont- és porcfejlődési zavart okozhatnak. azitromicin cephalospironnal ciprofloxacin Fluorokinolok használata ellenjavallt, bizonyos kivételes esetekben moxifloxacin és levofloxacin adható. A gyógyszeres terápia mellett fontos a bőséges folyadékfogyasztás, az ágynyugalom és természetesen a lázcsillapítás is. metronidazol Szoptatás és hasmenés elleni antimikróbás szerek Az utazási hasmenést okozó kórokozók nem mennek át az anyatejbe, de ilyenkor a szoptató anyának a szokásosnál is több folyadékot kell fogyasztania. Az anya a diéta megtartására is fordítson figyelmet. A szoptatós anya bizonyos fertőzéses megbetegedései esetén szükség lehet hosszabb-rövidebb idejű antibiotikus terápia alkalmazására. A kezelésnél figyelembe kell venni, hogy a készítmény a szoptatott csecsemőt szenzibilizálhatja, a bélflóráját is megváltoztathatja, illetve fennáll a bélben található kórokozók rezisztenssé válásának veszélye is. Ha a gyógyszer kiválasztódik az anyatejbe fennáll annak a lehetősége, hogy módosítja a csecsemő bélflóráját. Figyelni kell a csecsemő gyomor-és bélrendszeri elváltozásait, például szájpenész és hasmenés jelentkezhet. Ha ez megtörténik, állítsa le a gyógyszer szedését és válasszon egy másikat kezelőorvosa segítségével. Béta-laktámok: a szoptatás általában biztonságos. Elméletileg a penicillinek okozhatnak allergiás reakciót a csecsemőben. Ha az újszülött bőrén kiütés jelenik meg, ez lehet a jele az allergiának. Le kell a gyógyszert állítani és választani kell egy másikat. cefalosporinik: penicillinek: Makrolidok: Szulfonamidok: Mikor javasolt antibiotikum-profilaxis az utazás előtt és alatt? Antimikrobás profilaxis mintegy 60-90%-ban előzi meg a hasmenést. Ennek ellenére antibiotikum-profilaxis rutinszerűen nem ajánlott, csak speciális szituációkban rövid időtartamú (3-5 napnál rövidebb) utazások esetén. Az antibiotikum-profilaxis a veszélyeztetett csoportban indokolt. Egyebekben csak a nem gyógyuló és a súlyos esetek igényelnek antimikrobás kezelést. Az utazó alapbetegsége, állapota miatt infekcióra fokozottan hajlamos, illetve ha az infekció várhatóan súlyos formát ölthet. A veszélyeztetetteknek ismerni kell az antibiotikum javallatait, mellékhatásait illetve a kezelés hatékonyságának korlátait. Az alapbetegséggel rendelkező utazónak ismernie kell a hasmenés veszélyes következményeit, az ezzel kapcsolatos tennivalókat. Indokolt esetben el kell látni profilaktikus antibiotikummal az alábbi betegeket: Krónikus gyulladásos bélbetegségben szenvedők (Chron, ulcus, gyomor-, bélműtét) Alkoholisták , krónikus máj - és vesebetegek Immunhiányosak (IgA hiány, gyógyszeres, HIV) Diabéteszben szenvedőknek Szív támogatását igénylők Rövid ideig, fontos küldetést teljesítőknek: politikus , üzletember, művész Nagyon idősek Utazó olyan gyógyszert szed (H2 blokkoló, protonpumpa gátló), ami emeli a gyomor-pH-t és az utazás időtartamára sem elhagyható Esetleg bekövetkező infekció az utazó hivatásánál vagy egyéb oknál fogva kritikus, és kényelmetlen helyzetet teremt Antibiotikum-profilaxis gyógyszerei Profilaxisra ajánlott antibiotikumok (naponta a terápiás dózis fele, az utazás teljes időtartama alatt). Az antibiotikum profilaxis hátrányai nagyrészt szükségtelen antibiotikum alkalmazás az emelkedő rezisztencia miatt a klasszikusan alkalmazott antibiotikumok (tetracycklinek, cotrimoxazol, fluorokinolonok) hatékonysága csökkent; hamis biztonság érzet és ebből fakadóan az említett rendszabályok elhanyagolása; nincs olyan profilaxis, ami 100%-os védelmet nyújtana. Öngyógyítás, öngyógyszerezés Az "Utazók hasmenése" öngyógyítási algoritmusa jó példa az öngyógyszerezésre, habár az antibiotikum-rezisztencia bizonyos organizmusokra egyre gyakoribb, ezért az empirikus kezelés kiválasztása némileg problematikus az utóbbi években. A leggyakoribb betegségek az utazással kapcsolatosak, amelyt öngyógyítással kezelnek. A stratégia sikerének alapja az epidemiológiai bizonyítékok, amelyek fő oka bakteriális kórokozók (több mint 90%-a) TD-nek a rövid időtartamú utazásoknak. Tünetek: hirtelen fellépő kórosan laza, gyakori széklet, 8 órán belül 5-nél több. Diagnózis: "Utazók hasmenése" Terápia: 500 mg ciprofloxacin, minden 12 órában eredmény 1.: az utazó jobban érzi magát 6-24 órán belül eredmény 2.: a tünetek nem szűnnek meg a 24-36 óra alatt a kezelés ellenére, orvoshoz kell fordulni. Manapság a probiotikumok egyre szélesebb körű vizsgálataival megállapították, hogy bizonyos probiotikus baktérium törzsek szignifikánsan, 40%-kal csökkentették az utazók hasmenése betegség kialakulását, illetve a már kialakult hasmenés esetén csökkentik a hasmenéses napok számát, a lezajlás súlyosságát. Iható-e a víz?, a vízfertőtlenítés eszközei Számos országban csak kezdetleges víztisztító berendezések és víz elosztó rendszerek működnek, ahol gyakran a vízellátó rendszer nem zárt, vagy közegészségügyi előírásokat és ellenőrzéséket nem lehet érvényesíteni, illetve nem is létezik. Minden felszíni vízkészlet feltehetően fertőzött, nem számít, mennyire tiszta a forrás, a legtöbb patak, tó, kút vizeit nem biztonságos fogyasztani. Érintetlennek tűnő területeken a víz, a tavak és patakok szennyezettek lehetnek Giardia vagy Cryptosporidium parazitákkal, vagy patogén baktériumokkal, mint például Campylobacterrel. A csapvíz gyakran szennyezett a kevésbé fejlett országokban, de számos szálloda és üdülő biztonságos víz rendszert működtet. Meg kell győződni minden létesítményről külön-külön a vízminőségéről. Ha egy tipikus turista úton veszünk részt kereskedelemben forgalmazott palackozott vizet, üdítőt, gyümölcslevet, sört és bort, stb. igyunk. Mechanikus szűrők A kereskedelmi forgalomban kapható szűrők megfelelő pórusméretűek ahhoz, hogy eltávolítsák a Giardia szervezeteket és a legtöbb baktériumot a szennyezett vízből. Sokan most is jód gyantát alkalmaznak, amely a vírusokat is képes eltávolítani. Katadyn csepegtető szűrő hasznos szabadföldi körülmények között. A kerámia 0,2 mikronos, tisztítható, 39.000 liter lehet vele megtisztítani a cseréig. Hőkezelés forralással Közönséges bélrendszeri kórokozókat könnyen inaktiválja a hő. Mikroorganizmusok elpusztulnak rövidebb idő alatt magasabb hőmérsékleteken, míg alacsony hőmérsékleten, hosszabb melegítési idő szükséges. A pasztőrözés elvét alkalmazva, megöli az enterális kórokozókat a víz forralása, ezért minden olyan vizet, amelyt 1 percig forralunk biztonságosnak tekinthető. Mivel a forráspont csökken a növekvő tengerszint feletti magassággal, a vizet 3 percig kell forralni 6562 láb (2000 m)tengerszint feletti magasság felett. Forralásra nincs szükség ha van hőmérőnk, a víz melegítés az alábbiak szerint válik ihatóvá. Mikroorganizmusok hőkezeléssel történő inaktivációjához szükséges idő és hőmérséklet kapcsolata Kémiai fertőtlenítés Neomagnol Ivóvíz fertőtlenítésére: 10 literenként 2 tablettát kell feloldani a fertőzött vízben, időnként össze kell keverni és legalább 2 óra időtartamig állni hagyni. Ennek eltelte után a víz fogyasztható! Gyümölcs fertőtlenítésére: 2 tablettát 10 liter vízben feloldani, a gyümölcsöt 1/2-1 órán keresztül ebben kell áztatni. Tiszta vizes leöblítés után a gyümölcs fogyasztható! Terhesség és szoptatás: a tabletta külsőleg biztonságosan alkalmazható a terhesség és a szoptatás során. Rákkeltő tulajdonságára vonatkozóan humán adat nem áll rendelkezésre. Klór ajánlott vadonban és a külföldi utazásokhoz, de nem hatékony Cryptosporidium ciszták ellen és nem hatékony Giardia ellen sem. A klór-dioxid (ClO 2 ) azonban ezek a paraziták ellen is hatékony, és egyúttal elpusztítja a baktériumokat és vírusokat. Jód Fertőtlenítés Betadin 10%-os oldattal (1 csepp= 0,5 ml) Fertőtlenítés Jód tablettával Teendők hazaérkezés után Egészségesen hazaérkező utazónak nincs szüksége rutin szűrővizsgálatokra! Betegségre utaló tünetek esetén keresse fel családorvosát, aki ha szükséges elvégezteti a megfelelő laboratóriumi vizsgálatokat, illetve beutalja a területileg illetékes megyei kórház infektológia osztályára. Az utazás során szerzett fertőzések tünetei a hazaérkezést követő pár napon, de legfeljebb néhány héten belül jelentkeznek. Kivételt képeznek a hosszú lappangási idejű betegségek pl.: a malária, az amőbás májtályog, a filariázis, a hepatitis B és a HIV fertőzés. Hazaérkezés után észlelt leggyakoribb tünetek: hasmenés, láz, egyéb tünetek nélkül, bőrbetegség, nemi betegség, légúti betegség. Betegség esetén tájékoztatni kell a családorvost pontosan mikor, milyen földrajzi területen járt, mennyi ideig tartózkodott ott, a hosszabb időtartam ugyanis jelentősen megnöveli a betegségek kockázatát, mennyire volt kalandos vagy nomád az út, milyen kockázatos tevékenységet űzött, pl.: extrém sportok , védekezés nélküli szexuális kapcsolatok , történt-e rovarcsípés , állatharapás , van-e valamilyen alapbetegsége, allergiája , immunrendszert befolyásoló állapota (pl.: lépeltávolítás, citosztatikus kezelés, hormonkezelés , besugárzás a közelmúltban). Laboratóriumi és egyéb fizikális vizsgálatokat az alábbi esetekben szokás végezni ha bármilyen betegség tünetei jelentkeznek, ha az utazó konkrét megbetegedésnek volt kitéve, pl.: olyan területen járt, ahonnan járványos megbetegedést jelentettek, ha az út során átesett valamilyen fertőző megbetegedésen, még akkor is, ha meggyógyult belőle. Hasmenés Jó eséllyel térhetünk vissza hasmenéssel Ázsiából (Indiából, Thaiföldről,) Mexikóból, Közép-Afrikából és Egyiptomból. A hasmenések kórokozói lehetnek baktériumok, egysejtű élősködők (protozonok), vírusok és férgek. A hasmenés egészséges felnőttnél általában néhány nap, rosszabb esetben 2-3 hét alatt magától gyógyul, legtöbbször csak tüneti kezelést, folyadékpótlást igényel. Mindenképpen gyógyszeres kezelésre, esetleg speciális laboratóriumi vizsgálatra van szükség: ha magas lázzal jár együtt, ha vér található a székletben, ha féregdarabokat fedez fel a székletében, ha napi 10-15-nél több a székletürítések száma, vagy elhúzódik, 3 hétnél hosszabb ideig tart. A hasmenés többféle lehet, a kiváltó kórokozótól függően: A különféle E. coli törzsek a felelősek leggyakrabban az utazók hasmenéséért. Az általuk okozott 1-3 napig tartó, vizes, nem súlyos hasmenés antibiotikus kezelést nem igényel. A bakteriális dizentéria általában magas lázzal, elesettséggel, erős, gyakran véres hasmenéssel jár (ezt nevezik köznyelven vérhasnak). Az amőbás hasmenés enyhébb és hosszadalmasabb lefolyású, mérsékelt lázzal, gyakran véres hasmenéssel jár. A giardiasis szintén hosszadalmasan elhúzódó, habos, bűzös, nyálkás széklet ürítésével járó hasmenést okoz. A hastífusz a közhiedelemmel ellentétben nem okoz hasmenést, hanem inkább székrekedést, viszont mindig magas lázzal, nagyfokú elesettséggel, alacsony pulzusszámmal jár. Nagy mennyiségű vizes hasmenést okoznak a toxintermelő E. coli baktériumok, néhány hasmenést okozó vírus, és a kolera. A cryptosporidium és a cyclospora krónikus hasmenést okozó, kevésbé ismert kórokozók: hetek esetleg hónapok óta tartó bizonytalan hasi fájdalmak, hányinger, étvágytalanság, fogyás, mérsékelt láz jellemzik. Tünetek, panaszok esetén Szent László Kórház Trópusi Ambulanciájához: 1097 Budapest, Gyáli út 5-7, tel.: 455 8100; Bőr- illetve nemi betegségre utaló tünetek esetén a Semmelweis Egyetem Bőr- és Nemikórtani Klinikájához: 1085 Budapest, Mária u. 41. tel.: 266 0465 Nemesoroszi Nemesoroszi (szlovákul Kukučínov) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában. Kispeszek tartozik hozzá. Fekvése Lévától 22 km-re, délkeletre fekszik. Története 1293-ban "Vruzi" néven említik először. Kezdetben helyi nemesek birtoka, később a Kazy és Litassy családé.[forrás?] 1601-ben az esztergomi érsekség a birtokosa. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak. Vályi András szerint "Nemes Oroszi, és Kis Oroszka. Két magyar faluk Bars Várm. földes Urai Kis Oroszkának, a’ Lekéri Apáturaság, amannak pedig több Urak, fekszenek amaz Lévához más fél mértföldnyire; ez pedig Lekérnek szomszédságában, mellynek filiája, határjok jó, földgyeik termékenyek, malma egyiknek helyben, piatzok három, fájok réttyek, legelőjök van." Fényes Elek szerint "Nemes-Oroszi, magyar falu, Bars vmegyében, Honth vmegye szélén: 297 kath., 180 ref. lak. Kath. és ref. anyatemplomok. Lakosai sok marhát nevelnek, s fát a Garam füzeseiben kapnak. A verebélyi praed. székhez tartozik. Ut. p. Léva." A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Lévai járásához tartozott. Az első bécsi döntéstől (1938) a második világháború végéig (1945) ismét Magyarországhoz tartozott. 1962-ben Kispeszeket csatolták hozzá. Népessége 1828-ban 48 házában 305 lakos élt. 1910-ben 914 lakosából 896 magyar, 11 német és 7 szlovák anyanyelvű volt. 2001-ben 595 lakosából 388 szlovák és 194 magyar volt. 2011-ben 626 lakosából 447 szlovák és 162 magyar. Híres emberek Itt született 1853 -ban Kazy János ügyvéd és országgyűlési képviselő, Bars vármegye főispánja. Itt született 1855 -ben Szobonya Mihály festő. Itt született 1856 -ban Kazy József politikus, államtitkár, huszáralezredes. Itt született 1932 -ben Ozsvald Árpád költő. Nevezetességei A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 1775 -ben épült, barokk-klasszicista stílusban. Református temploma 1786 -ban épült. Parkkal övezett nemesi kúriája a 18. század végén létesült. Határában terül el a Hlohyňa Tájvédelmi Terület egyedülálló növény és állatvilággal. A faluban található két kisemléket az 1848-ban pusztítő nagy tűz emlékére emelték, mikor a falu nagyobb része leégett. Egyik egy Szent Flórián szobor, a másik egy magaslatra állított vaskereszt. Charles Maerschalck Charles Maerschalck (? – ?) olimpiai bronzérmes belga tornász. Ez első világháború után az 1920. évi nyári olimpiai játékokon indult, és mint tornász versenyzett. Svéd rendszerű csapat összetettben bronzérmes lett. Cumnoria A Cumnoria a növényevő iguanodontia dinoszauruszok egyik bazális neme, amely a jura időszakban (a kimmeridge-i korszakban), a mai Angliában levő Oxfordshire területén élt. A Cumnoria az OXFUM J.3303 katalógusszámú holotípus, egy részleges koponya és csontváz alapján ismert, melyre a Cumnor Hurst-i Chawley Brick Pitsben, a Kimmeridge Clay-formáció alsó részén találtak rá. A munkások először egy szemétdombon hagyták a maradványokat, de az egyikük később egy zsákba gyűjtötte, majd megmutatta azokat George Rolleston professzornak, a közeli Oxfordi Egyetem anatómusának. Rolleston felhívta a leletre az őslénykutató professzor, Joseph Prestwich figyelmét, aki 1879-ben az Iguanodon új fajaként számolt be róla, bár nevet nem adott a számára. Prestwich 1880-ban megjelentetett egy cikket a lelet sztratigráfiájáról. Ugyanebben az évben John Whitaker Hulke Prestwich tiszteletére a fajnak az Iguanodon prestwichii nevet adta. 1888-ban Harry Govier Seeley úgy ítélte meg, hogy a taxon egy új nemet képvisel, melynek a lelőhely, Cumnor Hurst után a Cumnoria nevet adta. Típusfaja így Iguanodon prestwichiiről Cumnoria prestwichiire változott — bár Seeley a faj nevét prestwichiként írta le. A nemet azonban rövidesen lecserélték: 1889-ben Richard Lydekker a fajt Camptosaurus prestwichii néven a Camptosaurushoz kapcsolta. Ez az álláspont egy évszázadra hivatalosan elfogadottá vált. A faj első modern leírását 1980-ban Peter Galton készítette el. 1998-ban David Norman arra a következtetésre jutott, hogy az a nem érvényes, amit Seeley eredetileg választott. Véleményét 2008-ban Darren Naish és David Martill is támogatta. Ezt igazolták Andrew T. McDonald 2010-es és 2011-es kladisztikus elemzései is, bemutatva, hogy a Cumnoria a Camptosaurus dispartól elkülönülő filogenetikus pozíciót foglal el. A Cumnoria holotípusa egy kis termetű, két lábon járó, karcsú, körülbelül 3,5 méter hosszú állat maradványa. Bár valószínű, hogy a példány még nem volt kifejlett. A Camptosaurus prestwichii hagyományosan a Camptosauridae családhoz tartozott. McDonald új elemzése szerint azonban a Cumnoria inkább a Styracosterna csoport bazális tagja, és jóval közelebbi rokonságban áll a fejlett iguanodontiákkal, mint a Camptosaurus disparral. Ezáltal a Cumnoria a legrégebbi ismert styracosternának számít. Ráskai Gáspár Ráskai Gáspár vagy Ráskay (16. század) magyar költő, II. Lajos főkamarása, később tárnokmester és temesi főispán, hadvezér. Édesapja Ráskai Balázs tárnokmester volt. Werbőczy István csoportjához tartozott, s 1526-ban Besztercebányán egy felkelést fojtott el, amelyet az ottani bányászok indítottak. Enyingi Török Bálinttal a törökök ellen harcolt. Eszék ostromakor I. Szulejmán ellen harcoltak. A mohácsi csatában lovasaival ő őrizte a királyt Török Bálinttal és Vitéz Kállai Jánossal. A mohácsi vész után Szapolyai János híve lett, akinek parancsára 1526 végén megszállta Visegrádot, majd novemberben Komáromot, nehogy I. Ferdinánd elfoglalja. A szintén Ferdinánd-párti gróf Cseszneky Györgytől Tatát foglalta el. 1530-ban Buda védelmében küzdött. Érdemeiért nógrádi főispán lett, majd Temes vármegyét kapta. Költőként egy szép históriás könyvet adott ki 1552-ben. Műve Egy szép história az vitéz Franciscorul és az ő feleségéről , Debrecen, 1574. FK Dunav Rusze Az FK Dunav Rusze (Bolgárul: ФК Дунав Русе) egy bolgár labdarúgócsapat. 1949. február 16-án alapították. A Hradszki Stadionban játssza hazai mérkőzését, amely 13 000 fő befogadására alkalmas. Sikerei Bolgár labdarúgó másodosztály (Second League) Jelenlegi keret 2017. szeptember 5-i állapotnak megfelelően. Airoux Airoux település Franciaországban, Aude megyében. Lakosainak száma 159 fő (2015). Airoux Labastide-d’Anjou, Montferrand, Montmaur, Ricaud és Soupex községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: 2013-as Australian Open – férfi páros Ez a szócikk tartalmazza a 2013-as Australian Open férfi páros mérkőzéseit. A címvédő a második kiemelt Lijendar Pedzs–Radek Štěpánek-páros volt, ezúttal azonban már az első fordulóban vereséget szenvedtek a Kevin Anderson–Jónátán Erlich-kettőstől. A tornát a Bryan-fivérek, Bob és Mike nyerték meg, a fináléban 6–3, 6–4-re legyőzve a holland Robin Haase–Igor Sijsling-párost. A két amerikai játékos pályafutása tizenharmadik Grand Slam-győzelmét aratta, ezzel egyedüli csúcstartókká váltak a férfipárosok örökranglistáján. Korábban a John Newcombe–Tony Roche-kettőssel holtversenyben vezették a rangsort, akik győzelmeik egy részét az open érát megelőző időszakban szerezték. Összességében a nyolcvannegyedik közös tornagyőzelmét ünnepelhette a két testvér. Kiemeltek Bob Bryan / Mike Bryan (győztesek) Lijendar Pedzs / Radek Štěpánek (első kör) Marcel Granollers / Marc López (elődöntő) Makszim Mirni / Horia Tecău (második kör) Mahes Bhúpati / Daniel Nestor (harmadik kör) Iszámul-Hak Kuraisi / Jean-Julien Rojer (harmadik kör) Robert Lindstedt / Nenad Zimonjić (második kör) Mariusz Fyrstenberg / Marcin Matkowski (első kör) Alexander Peya / Bruno Soares (második kör) Ivan Dodig / Marcelo Melo (első kör) David Marrero / Fernando Verdasco (negyeddöntő) Róhan Bópanna / Rajeev Ram (második kör) Santiago González / Scott Lipsky (első kör) Julian Knowle / Filip Polášek (első kör) František Čermák / Michal Mertiňák (első kör) Jonathan Marray / André Sá (második kör) Tádzsik szomoni A tádzsik szomoni (tádzsikul: сомонӣ (cirill írással), ������ (arab írással) Tádzsikisztán jelenlegi hivatalos pénzneme, váltópénze a diram (дирам). A szomoni pénznév Iszmail el-Szamani nevéből lett képezve, a diram a dirham, illetve a drachma pénznév megfelelője. Történelem 2000. október 30-áig a tádzsik rubel volt forgalomban, ekkor vezették be a szomonit 1 szomoni = 1000 rubel arányban. Bár a kezdeti bizalmatlanság miatt a szomoni árfolyama 2000-ben egyharmaddal csökkent, a szigorú monetáris politika azóta képes az árfolyam stabilan tartására, csak az export elősegítéséhez szükséges csúszó leértékelést tartják fent. Bevezetése óta a szomoni névértékének mintegy 30%-át vesztette el a dollárral szemben, és bár folyamatosak a törekvések a valuta népszerűsítésére, a dollár még mindig fontos szerepet tölt be a gazdaságban, valamint egyes tartományokban az orosz rubel és az üzbég szom is általános fizetőeszköz. Érmék 2012-es sorozat 2012 júniusában új érmesorozatot bocsátottak ki. A 2018-ban kibocsátott érméket a Kazah Nemzeti Bank Pénzverdéjében verték. Bankjegyek 2010-es sorozat 2010. szeptember 10-én (a függetlenség 19. évfordulója alkalmából) új 3, 200 és 500 szomonis bankjegyeket bocsátottak ki. Rerrich Béla (vívó) Rerrich Béla (Budapest, 1917. november 26. – Saltsjöbaden, 2005. június 24.) olimpiai ezüstérmes magyar párbajtőrvívó, edző, Rerrich Béla műépítész fia. Sportpályafutása 1957-től Svédországban élt. Edzőként a svéd párbajtőriskola egyik létrehozója volt. Châteauneuf-du-Pape Châteauneuf-du-Pape település Franciaországban, Vaucluse megyében. Lakosainak száma 2225 fő (2015). Châteauneuf-du-Pape Orange, Roquemaure, Sorgues, Bédarrides és Courthézon községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Bassing Bassing település Franciaországban, Moselle megyében. Lakosainak száma 122 fő (2015). Bassing Bidestroff, Bourgaltroff, Domnom-lès-Dieuze, Guinzeling, Marimont-lès-Bénestroff, Molring és Nébing községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Orani (Olaszország) Orani település Olaszországban, Szardínia régióban, Nuoro megyében. Lakosainak száma 2882 fő (2017. január 1.). Orani Benetutti, Bolotana, Illorai, Mamoiada, Nuoro, Oniferi, Orotelli, Ottana és Sarule községekkel határos. Népesség A település lakossága az elmúlt években az alábbi módon változott: Ideiglenes intézkedés Az ideiglenes intézkedés olyan eljárási cselekmény, amelyre mind a polgári eljárásjogban, mind a közigazgatási eljárásjogban sor kerülhet. Ideiglenes intézkedésnek csak törvényben meghatározott esetekben van helye. Az esetek jelentős többségében az ideiglenes intézkedéssel egyidejűleg a bíróság a jogtalan cselekmény folytatásának abbahagyására is kötelezi az érintett felet. A polgári eljárásban Az ideiglenes intézkedés a polgári perben a bíróság olyan eljárási cselekménye, amelynek révén a jogosult már az ítélethozatalt megelőzően hozzájuthat pernyertessége várható eredményéhez (pl. a gyermek-tartásdíjhoz vagy ingó dolog kiadáshoz). Az ideiglenes intézkedésről a polgári perrendtartás 156. § (1) bekezdése rendelkezik: A bíróság kérelemre ideiglenes intézkedéssel elrendelheti a kereseti kérelemben (viszontkeresetben), illetve az ideiglenes intézkedés iránti kérelemben foglaltak teljesítését, ha ez közvetlenül fenyegető kár elhárítása vagy a jogvitára okot adó állapot változatlan fenntartása, illetve a kérelmező különös méltánylást érdemlő jogvédelme érdekében szükséges, és az intézkedéssel okozott hátrány nem haladja meg az intézkedéssel elérhető előnyöket. A bíróság az ideiglenes intézkedés elrendelését biztosítékadáshoz kötheti. A kérelmet megalapozó tényeket nem kell ugyan bizonyítani, azonban valószínűsíteni kell. A közigazgatási eljárásban Ideiglenes intézkedés megtétele kötelező valamennyi közigazgatási szervnek hatáskörére és illetékességére tekintet nélkül, amennyiben a szerv megállapítja, hogy intézkedés nélkül a késedelem elháríthatatlan kárral vagy veszéllyel járna. Az ideiglenes intézkedésről az illetékes szervet haladéktalanul értesíteni kell. Története A közigazgatási eljárást Magyarországon – az általános szabályok tekintetében – kódex szabályozza: a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény. (Elődje az 1981. évi I. törvénnyel módosított és egységes szerkezetbe foglalt 1957. évi IV. törvény az államigazgatási eljárás szabályairól A hatályos szabályozás A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályait 2018. január 1. napjától az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) szabályozza, amely mellett és számos területen tartalmaznak jogszabályok kiegészítő eljárási szabályokat is. A 2018. január 1-jén hatályba lépett 2016. évi CL. törvény törvény (Ákr.) a következőket rendeli az ideiglenes intézkedésről: A hatóság - tekintet nélkül a hatáskörére és az illetékességére - hivatalból köteles megtenni azt az ideiglenes intézkedést, amelynek hiányában a késedelem elháríthatatlan kárral, veszéllyel vagy a személyiségi jogok elháríthatatlan sérelmével járna. A hatóság haladéktalanul értesíti a megtett intézkedésről az illetékes hatóságot. A hatóság a hivatalból megtett ideiglenes intézkedéséről szóló végzését közli az ügyféllel, valamint az illetékes hatósággal, amely az ideiglenes intézkedés szükségességét felülvizsgálja, és szükség esetén intézkedik. Az ideiglenes intézkedés felülvizsgálatánál nem érvényesül a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok védelme. Sugizo-diszkográfia Sugizo japán gitáros, hegedűs és zeneszerző 2017-ig összesen öt szólólemezt és 23 kislemezt adott ki, emellett pedig számos előadóval működött közre. Szólóelőadóként Stúdióalbumok Truth? (1997), Oricon -helyezés: #12 C:Lear (2003) #56 Flower of Life (2011) #62 Tree of Life (2011) #69 Oto ( � ; 2016 ) #132 Oneness M (2017) Remixalbumok Replicant Lucifer (1997) #24 Replicant Prayer (1997) #54 Replicant Truth? (1997) Spirituarise (2007) Vesica Pisces (2013) #227 Switched-on Oto (2018) Válogatásalbumok Sugizo meets Frank Zappa (1999) Cosmoscape (2008) #69 Spiritual Classic Sugizo Selection (2014) #133 Filmzenei és színházi albumok Parallel Side of Soundtrack (2001) H. Art. Chaos: Szuicsoku no jume (2001) Music from the Original Motion Picture Soundtrack (2002) #80 Silent Voice: Acoustic Songs of Soundtrack (2002) Nemuri Kjosiró buraihikae (2010) 7Doors: Bluebeard's Castle (2012) Kislemezek Lucifer (1997) #8 A Prayer (1997) #7 Rest in Peace & Fly Away" (2002) #46 Sugizo feat. bice Super Love (2002) #42 Sugizo & the Spank Your Juice Dear Life (2002) #47 Sugizo & the Spank Your Juice No More Machine Guns Play the Guitar (2003) #50 Sugizo & the Spank Your Juice Tell Me Why You Hide the Truth? (2009) Messiah (2009) Do-Funk Dance (2010) Fatima (2010) Prana (2010) Dear Spiritual Life (2010) No More Nukes Play the Guitar (2011) The Edge (2011) Miranda (2011) Sugizo feat. MaZDA Neo Cosmoscape (2011) Remix: System 7 Enola Gay (2011) Pray for Mother Earth (2011) Sugizo feat. Kondó Tosinori Final of the Messiah (2012) Remix: System 7 Super Love 2012 (2012) Sugizo feat. Coldfeet Life on Mars? (2016) Lux Aeterna (2016) Raummusik (2016) DVD-k A.D.2001 Final (2002) #86 Brilliant Days (2005) Rise to Cosmic Dance (2009) #109 Stairway to The Flower of Life (2012) #81 Együttesben Inner Child (2004) #70 Uetico ( ����� ; 2004 ) Positivity (2005) #104 Manacu no koibito ( ����� ; 2005 ) #93 The Flare (2006, stúdióalbum) #95 Gods & Monsters (2008) The Golden Sun of the Great East (2013) Scarlet Love Song (2011) Jade (2011) Born to Be Free (2015) Közreműködések Issay; Flowers (1994) – hegedű, az Aszamade matenai c. dalban Media Youth; Spirit (1995) Tracy Huang; Crazy for Love (1998) – dalszerző és producer, So Near, yet so far Away c. dal Glay ; Pure Soul (1998) – gitár a Júvaku ( �� ) c. dalban d-kiku; Miniature Garden (1998) – hegedű a Tamarisque c. dalban, gitár a Close , Synapse és Sound of View dalokban; Cross c. dal zeneszerzője Szakamoto Miu; Aquascape (1999) – dalszerző: Internal , Eternal , Awakening (Endo Mix) D.I.E.; Progressive (1999) Nakatani Miki; Chronic Love , Frontier (kislemezek, 1999) Coldfeet; Flavors (1999) Redrum; Redrum c. dal (1999) – producer Szakamoto Miu; Dawn Pink (1999) – dalszerző: Internal , Eternal , The Eighth Colour Sinohara Tomoe; Deep Sound Channel (1999) – dalszerző és producer: Voyage c. dal Vivian Hsu; Csiaban tö tiensi (Jiaban de Tianshi) (2000) – producer: Tata és Mokuj aj söcse jenlej (Mogui Ai Shechi Yanlei) Honeydip; Another Sunny Day (2000) – producer Paul Wong; Yellow Paul Wong (2001) – gitár N.M.L. (No More Landmines); Zero Landmine (2001) – gitár Nicholas Tse; Jade Butterly (2001) Red; Saga (dal, 2001) – producer Szakamoto Miu; Sleep Away (kislemez, 2002) – dalszerző, hangszerelő, producer Kiyoharu; Poetry (2004) – gitár a Melancholy című dalban Redrum; Second Circle (2004) – producer D'espairsRay; Born (2004) – hegedű a Marry of the Blood című dalban Szakamoto Miu; Oboro no Kanata, Akari no Kehai (2007) – producer Miyavi ; Hi no hikari szae todokanai kono baso de (kislemez, 2008) – gitár Acid Black Cherry; Black List (2008) – gitár Toshi ; Samurai Japan (2010) Tezya; Life My Babylon (2010) – Cosmo of Love című dalban m.o.v.e.; Overtakers (kislemez, 2011) – gitár Japan United with Music; All You Need Is Love (2012) – gitár Kavamura Rjúicsi; Concept RRR: Never Fear (2014) – gitár az Ai no uta című dalban Sukekiyo; Immortalis (2014) – Hemimetabolism remix Dir en Grey; Utafumi (kislemez, 2016) – hegedű a Kúkoku no kjóon c. dalban Trustrick; Trick (2016) – hegedű az I Wish You Were Here című dalban Kuroszaki Maon; Vermillion (2016) – a címadó dal zeneszerzője és producere LinkedIn A LinkedIn (NYSE: LNKD) a világ legnagyobb üzleti közösségi hálózata. 2002 decemberében alapították és 2003. május 5-én indították el. A LinkedIn üzleti kapcsolatok létesítésére épít. 2013. július 29-én a LinkedIn bejelentette, hogy már több mint 238 millió tagja van (2013. május 2-án még csak 225 millió tagja volt) a világ 200 országában és területén. Az oldal angolul, csehül, dánul, franciául, németül, olaszul, oroszul, portugálul, románul, törökül és tovább tíz nyelven érhető el. A LinkedInt 2011. május 19-én vezették be a NYSE-re (New York-i Tőzsde New York Stock Exchange), a LNKD rövidítéssel. 2016-ban a Microsoft cég bejelentette, hogy megveszi a LinkedIn céget. A cég A LinkedIn igazgatója Jeff Weiner, korábban a Yahoo! Inc. ügyvezetője. A céget Reid Hoffman és az alapító csapat tagjai a PayPaltól és a Socialnet.com-tól (Allen Blue, Eric Ly, Jean-Luc Vaillant, Lee Hower, Konstantin Guericke, Stephen Beitzel, David Eves, Ian McNish, Yan Pujante, és Chris Saccheri) Az alapító Reid Hoffman, aki korábban a LinkedIn vezérigazgatója volt, most az igazgatótanács elnöke. Bhushan Kasvekar a termékekért felelős alelnök. LinkedIn székhelye Mountain View, Kaliforniában van, irodákkal Omahában, Chicagóban, New Yorkban, Londonban és Dublinban. A Sequoia Capital, Greylock, Bain Capital Ventures Bessemer Venture Partners és a European Founders Fund alapította. A LinkedIn már 2006 márciusa óta profitot termelő vállalkozás. 2011. januárjában 103 millió dolláros befektetést kapott. Tagság A több mint 332 milliós tagsággal a LinkedIn magasan a versenytársai előtt jár. A 2004-ben Franciaországban alapított Viadeo (50 millió tag) és a német alapítású, a 2003-as, hamburgi XING (10 millió tag). A növekedési ráta eléri a másodpercenkénti 2 új tagot. Ez magyar viszonylatban is elég magas, a 10 percenként egy új taggal. A tagok eloszlása a következő: Nagyjából a tagság fele az Egyesült Államok állampolgára. 11 millióan Európában élnek. A 3 milliós indiai tagság e leggyorsabban növekvő közösség. A legmagasabb arányban az USA után Hollandia áll, a maga 30%-os tagságával. A LinkedInnek több mint 4 millió tagja van az Egyesült Királyságban . A LinkedInnek 2013. márciusa óta több mint 4 millió tagja van az Ausztráliában . 2010-ben érte el a spanyol tagság az 1 milliós tagságot. 2012-ben érte el Csehország a 250 ezres tagságot és 2012. január 31. óta mód van a LinkedIn cseh nyelven történő használatához is. A LinkedInnek 2012. augusztus 18-án Magyarországon 244 297 tagja van a LinkedIn Ads adatai szerint. A LinkedInnek 2012. november 26-án Magyarországon 271 974 tagja van a LinkedIn Ads adatai szerint. 2013. február 27-én lépte át a magyar közösség a 300 000-es határt, írta a LinkedIn Képzés sajtóközleménye a LinkedIn Ads adatai alapján. 2013. március 5-én jelent meg cikk a LinkedInről a Computerworld online felületén, Maixner Zoltán tollából. 2013. március 25-én jelent meg cikk a LinkedInről az Origon , Torontál Zoltán jóvoltából. 2012. augusztus 12-én a LinkedIn sajtó részlege bejelentette, hogy 175 millió tagja van, több mint 200 országban és területen. 2013. január 9-én jelentették be, hogy 200 millió regisztrált tagja van a LinkedInnek. 2013. januárjában a Magyarországon regisztrált felhasználók száma elérte a 300.000-et. 2013. decemberében átlépte a 400.000-es számot a LinkedIn tagsága Magyarországon. 2014. április 19-én jelentette be a LinkedIn, hogy tagsága átlépte a 300 milliót. 2014. augusztus 5-én jött a hír, hogy több, mint 313 millió felhasználója van a LinkedInnek. 2014. augusztus 20-ai nemzeti ünnepre jött meg az adat, hogy a LinkedIn magyar közössége elérte az 500.000 regisztrált tagot. A Microsoft veszi meg a céget 2016-ban 2016 júniusában bejelentették, hogy a LinkedIn cég részvényeiért a Microsoft cég felárat is tartalmazó vételárat kíván fizetni. A vételár alapján a LinkedIn piaci tőkeértéke 26,2 milliárd dollár. Az akvizíciót a Microsoft hitelfelvétellel finanszírozza; az üzleti megállapodást még 2016-ban lezárják. 2013-as Bundesvision Song Contest A 2013-as Bundesvision Song Contest volt a kilencedik Bundesvision Song Contest, melyet a baden-württembergi Mannheimben rendeztek meg, mivel a 2012-es versenyt a Baden-Württemberget képviselő Xavas Schau nicht mehr zurück című dala nyerte. A versenyre 2013. szeptember 26-án került sor. A helyszín a mannheimi SAP-Arena volt. A helyszín és a verseny A verseny pontos helyszíne a Mannheimben található SAP-Arena volt, amely 15 000 fő befogadására alkalmas. A dalfesztivál házigazdái sorozatban másodszor Stefan Raab, Sandra Rieß és Elton voltak. Az adás a 2012-es győztes, a Xavas fellépésével kezdődött. A formáció egyik tagja, Xavier Naidoo a dalok utáni szünetben szólóban is színpadra állt. Az előző évi győztes dal előadását követően köszöntötte a nézőket a két műsorvezető, Stefan Raab és Sandra Rieß. A verseny és a szabályok ismertetése után pedig kapcsolták a Green Roomot, ahonnan a harmadik műsorvezető, Elton köszöntötte a nézőket. A dalok előtti képeslapok az adott tartományról és versenyzőikről szóló kisfilmek voltak. A képeslapok előtt és után rövid felvezető szövegek hangzottak el. 2009 után másodjára fordult elő, hogy egy előadó a német nyelv egyik dialektusát használta: a Brémát képviselő De fofftig Penns alnémet nyelven énekelt. A résztvevők A versenyen Németország tizenhat tartománya vett részt. 2011 után másodszor vett részt az Alsó-Szászországot képviselő Bosse, aki első részvételén Anna Loosszal duettben a harmadik helyen végzett, ezúttal viszont szólóban nyerni tudott. 2007 után ugyancsak másodszor szerepelt az Észak-Rajna-Vesztfália színeiben versenyző Pohlmann. A Schleswig-Holsteint képviselő Luna Simao a verseny napján tizenhét éves, hét hónapos és tizenöt napos volt, ezzel ő az eddigi legfiatalabb résztvevő. A szavazás A szavazás a fellépési sorrendnek megfelelően történt, vagyis Rajna-vidék-Pfalz volt az első, és Berlin volt az utolsó szavazó. Minden tartomány az eurovíziós rendszerben szavazott, vagyis 1-8, 10 és 12 pontot osztottak ki a legjobbnak ítélt tíz dalnak. A nemzetközi versennyel ellentétben azonban saját dalra is lehetett szavazni, így a legtöbb tartomány saját magának adta a maximális tizenkét pontot. Az elsőként szavazó Rajna-vidék-Pfalz saját magát helyezte az élre. Hessen hat pontjával a Saar-vidék vette át a vezetést, a hét pont után pedig csatlakozott hozzá Berlin is. A holtversenyt az Alsó-Szászországnak adott nyolc pont oldotta fel; ekkor ők kerültek az első helyre, majd a tíz pont után Hamburg is. Mecklenburg-Elő-Pomeránia hat pontjával Berlin, a hét ponttal a Saar-vidék, a tíz ponttal Hamburg, a tizenkét ponttal pedig Alsó-Szászország vette át a vezetést. Türingia tíz pontja után Alsó-Szászország és Hamburg holtversenyben állt az élen, de Hamburg tíz pontjával Alsó-Szászország, a tizenkét ponttal pedig Hamburg került az első helyre. Ezt követően már végig ez a két tartomány váltotta egymást az élen. Végül Alsó-Szászország 2007 utáni második győzelmével zárult az izgalmas szavazás. A tartomány lett a második Berlin után, mely legalább két alkalommal nyerni tudott. A győztes dal minden tartománytól kapott pontot, a legkevesebb hét pontot Bajorország adta. Emellett a győztes dal két tartománytól – Mecklenburg-Elő-Pomeránia és Alsó-Szászország – gyűjtötte be a maximális tizenkét pontot. Három tartományt is a saját maguk által kiosztott pontok mentettek meg a nulla pontos utolsó helytől: Mecklenburg-Elő-Pomeránia nyolc pontja az utolsó, Bajorország és Szász-Anhalt tizenkét pontja pedig az utolsó előtti helyre volt elég. Részt vevő rádióállomások Az Eurovíziós Dalfesztivállal ellentétben ezen a versenyen regionális rádióállomások választják ki a tartományok képviselőit. A 2013-as verseny részt vevő rádióállomásai a következők voltak: Galéria A verseny műsorvezetői: Piller György Jekelfalussy Piller György, felsőtárkányi (Eger, 1899. június 19. – San Francisco, 1960. szeptember 6.) kétszeres olimpiai bajnok magyar vívó, edző. Pályája Piller György Ludovika Akadémián 1918-ban végzett honvédtisztként, majd Miskolcon teljesített katonai szolgálatot. Kiemelkedő eredményeket elért sportolóknál szokatlanul későn, az 1920-as években, a fővárosba kerülésekor ütközött ki sporttehetsége. 1925 és 1927 között a Sporttanárképző Intézetben (SPOTI) elvégezte a honvéd sportoktató tanfolyamot, és a honvédségnél vívást, ökölvívást és birkózást oktatott. Nagy meglepetést keltve 1928-ban és 1929-ben is megnyerte a Honvéd TVE összetett vívóversenyét. 1928-ban tőr- és párbajtőrvívásban részt vett az amszterdami olimpián: a tőr csapat tagjaként 5. helyezést ért el, a párbajtőr csapat nem került be a legjobb hat közé. 1929-ben a Magyar AC vívókapitánya lett. Kardvívásban az 1930. évi Európa-bajnokságon egyéniben és csapatban is aranyérmes lett. Pályafutása alatt még négy Európa-bajnoki címet szerzett. Vívóstílusa új fejezetet nyitott a magyar kardvívás történetében. Technikáját folyton változtatta, az alkalmazott stílust mindig az ellenféltől tette függővé, ezért vívása kiismerhetetlen volt. Az 1932. évi Los Angeles-i olimpián bajnoki címet szerzett az egyéni és csapatversenyben is. 1933-tól a magyar válogatott szövetségi kapitánya lett, de 1934-ig még versenyzőként is szerepelt. 1933-tól 1944-ig a Magyar Királyi Testőrségnél szolgált, 1944-ben alezredesként esett szovjet hadifogságba. Hazatérése után a Budapesti Vasas edzőjeként, egyúttal a magyar vívó válogatott szövetségi kapitányaként folytatta pályafutását. Kapitányként összesen négy olimpián vezette a magyar válogatottat. Az 1956. évi Melbourne-i olimpiáról nem tért haza. Súlyos, gyógyíthatatlan betegen az Egyesült Államokban telepedett le, ahol megoperáltatta magát. Ezután vívóedző lett. Sporteredményei Kardvívásban kétszeres olimpiai bajnok: 1932, Los Angeles : egyéni 1932, Los Angeles: csapat ( Gerevich Aladár , Glykais Gyula , Kabos Endre , Nagy Ernő , Petschauer Attila ) hatszoros Európa-bajnok: 1930 , Liège : egyéni csapat ( Garay János , Glykais Gyula, Gombos Sándor , Kabos Endre, Petschauer Attila) 1931 , Bécs : egyéni csapat (Gerevich Aladár, Glykais Gyula, Gombos Sándor, Petschauer Attila) 1933 , Budapest : csapat (Gerevich Aladár, Kabos Endre, Kovács Pál, Maszlay Lajos , Zirczy Antal) 1934 , Varsó : csapat (Erdélyi Jenő, Gerevich Aladár, Kabos Endre, Rajcsányi László , Rajczy Imre ) Európa-bajnoki 5. helyezett: 1929 , Nápoly :egyéni Tőrvívásban Európa-bajnoki 2. helyezett: 1931, Bécs: csapat (Hajdú János, Hatz Ottó , Kálniczky Gusztáv, Rády József , Tóth Péter ) Európa-bajnoki 3. helyezett: 1929, Nápoly: csapat (Hajdú János, Hatz Ottó, Kálniczky Gusztáv, Rozgonyi György) tizenkétszeres magyar bajnok Emlékezete Emléktáblája Egerben, a Dr. Nagy János utca 12. alati ház homlokzatán: „ A magyar kard dicsőségének emlékére jelölte meg Eger város közönsége ezt a házat, amelyben Piller György m. kir. honvéd százados az 1932. évi Los Angelesi olimpiász világbajnoka született. ” díjai, elismerései Sport Érdemérem arany fokozat (1955) Edgware (metróállomás) Az Edgware a londoni metró egyik állomása az 5-ös zónában, a Northern line végállomása. Története Az állomást 1924. augusztus 18-án adták át a Charing Cross, Euston & Hampstead Railway részeként. Napjainkban a Northern line vonatai szolgálják ki. 1920-as NFL-szezon Az 1920-as NFL-szezon volt az NFL történetének első szezonja. A ligát 1920. augusztus 20-án alapította 4 csapat, akik már 1903 óta játszottak egymással az Ohio League-ben. Ez a 4 ohio-i csapat az Akron Pros, a Canton Bulldogs, a Cleveland Tigers, és a Dayton Triangles volt. A ligát eredetileg "American Professional Football Conference"-nek nevezték. Szeptember 17-én egy második gyűlést is tartottak az ohio-o Cantonban, ahol további csapatok neveztek be a ligába: A Hammond Pros, a Muncie Flyers, a Rochester Jeffersons, a Rock Island Independents, a Decatur Staleys, és a Racine Cardinals. A liga is új nevet kapott: 1922-ig American Professional Football Association néven működött. Az elnök a legendás Jim Thorpe lett, aki játékos is volt egyben a cantoni csapatban. Később még 4 csapat csatlakozott a ligához: A Buffalo All-Americans, a Chicago Tigers, a Columbus Panhandles, és a Detroit Heralds. A mérkőzések lejátszását a liga nem szabályozta, a csapatokra bízta a menetrend kialakítását. Ebből kifolyólag nem minden csapat játszott mindenkivel, és nem is egyenlő számú mérkőzéseket játszottak, emiatt hivatalos végeredmény nem született. Mivel az Akron Pros volt az egyetlen veretlen csapat, ezért ők kapták meg 1921. április 21-én a bajnoknak járó elismerést a liga akroni gyűlésén. Nem hivatalos végeredmény GY = Győzelmek, V = Vereségek, D = Döntetlenek, SZ= Győzelmi százalék (Győzelmek/Győzelmek+Vereségek) Megjegyzés: 1972-ig a döntetleneket nem számolták bele az végeredménybe. Magyarapáca Magyarapáca település Romániában, Temes megyében, a Bánságban. Fekvése Temes megye déli részén, 3 km-re keletre Detta várostól, a Birda folyó partján. Története 1256-ban említik először az Appacchafalua néven. A trianoni békeszerződésig Temes vármegye dettai járásához tartozott. Lakossága 1910-ben 944 lakosából 794 román, 83 német, 54 magyar, 13 szerb volt. 2002-ben 637 lakosából 603 román, 25 cigány, 5 magyar, 4 egyéb nemzetiségű volt. Magyaratád Magyaratád község Somogy megyében, a Kaposvári járásban. Fekvése Kaposvártól északkeletre, Ráksi és Toponár közt fekvő település. Története Magyaratád Árpád-kori település. Nevét 1284-ben már említették az oklevelek, mint a királyné hírnökeinek faluját. 1284-ben IV. László magyar király a falut Főnévi Lukácsnak adományozta, de Lukács testvérei, Kozma és Benedek, 1309-ben eladták a pécsi káptalannak. Később, 1377-ben Zámbó Miklós mester óbudai várnagynak a fia vette meg. Neve 1332-1337 között szerepelt a pápai tizedjegyzékben is. Ekkor már plébániája is volt. 1399-ben pedig Mindenszentek tiszteletére szentelt templomát is említették. 1401-ben két hasonló nevű helységet is említenek az oklevelek; az egyik az 1415 és 1487 években az Atádi család birtoka volt. 1421-ben a nyúlszigeti apácák kapták. 1481-ben Atádi Kéri Mátyás is igényt tartott az egyik részéhez. 1502-ben Várdali Pál és nővére, Kithányi László özvegye, bírták, akiknek a kérésére II. Ulászló magyar király a sümegi konventtel új határjárást tartatott, ekkor Ispazi Ambrus, a nyúlszigeti apácák nevében, az Igal helység felőli határokra nézve ellentmondott. 1550-ben Derecskey Pál birtoka volt. 1580-ban pedig a török adószedők 10 házát írták össze. A török hódoltság alatt elpusztult és csak 1724-ben települt be újra. Az 1724 június 14-én kiállított alapítólevél, melyet Bakacs Benedek, a földesúr fia állított ki, még a 20. század elején is a község birtokában volt. 1726-ban özvegy báró Szentgyörgyvölgyi Bakacs Lukácsné Csoknay Éva, 1733-ban báró Bakacs Benedek, 1767-ben Bakacs Benedek örökösei és Zobothin László voltak a földesurai. A településen levő régi kúriát a Bakacs család építtette. 1856-ban a báró Sina család, a 20. század elején pedig Jeszenszky Ferenczné, szül. Kántorjánosi Mándy Thyrának és Kacskovics Lajos alispánnak volt itt nagyobb birtoka. A 20. század elején Somogy vármegye Igali járásához tartozott. 1910-ben 909 lakosából 904 magyar, 4 német volt. Ebből 373 római katolikus, 503 református, 19 evangélikus volt. A községhez tartozott Tátom-puszta is. Tátompuszta Tátompuszta a középkorban falu volt. Nevét 1275-ben említette először oklevél Thathum néven. Ekkor a zseliczszentjakabi benedekrendi apátság népei lakták. 1388–1405 között a Zichy család, 1417-ben pedig a zseliczszentjakabi apátság és a nyúlszigeti apáczák birtoka volt, 1426–1452 között pedig csak az apátságé. Az 1726 évi összeírásban Tátony néven telő. Ekkor özvegy Bakacs Lukácsné, szül. Csoknay Éva volt a birtokosa, majd a gróf Batthyány, később a Tallián, utóbb a Bosnyák családé lett; kitől a báró Sina, ettől pedig Ypsylanti herceg vette meg, a 20. század elején pedig Kacskovics Lajos alispán volt a birtokosa. Népesség A település népességének változása: A 2011-es népszámlálás során a lakosok 80,9%-a magyarnak, 1,4% cigánynak, 1,1% németnek, 0,2% románnak mondta magát (18,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 39,9%, református 11,4%, evangélikus 0,8%, felekezet nélküli 16,7% (30,2% nem nyilatkozott). Nevezetességek Római katolikus temploma - a 19. század közepén épült. Református temploma - 1845 -ben épült. Nigéria a 2012. évi nyári olimpiai játékokon Nigéria a nagy-britanniai Londonban megrendezett 2012. évi nyári olimpiai játékok egyik részt vevő nemzete volt. Az országot az olimpián 8 sportágban 53 sportoló képviselte, akik érmet nem szereztek. Atlétika * - egy másik versenyzővel azonos eredményt ért el *** - három másik versenyzővel azonos eredményt ért el Ködív A ködív a szivárványhoz hasonló jelenség, de nem esőcseppek, hanem a köd sokkal kisebb vízszemcséi okozzák, ezért nem válnak benne külön a színek, hanem egyenletesen fehér színű. A szivárványhoz hasonlóan a napnak háttal állva látható. Néha a holdfény is okoz ködívet. Wilson-fülemülerigó A Wilson-fülemülerigó (Catharus fuscater) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a rigófélék (Turdidae) családjába tartozó faj. Rendszerezése A fajt Frédéric de Lafresnaye francia ornitológus írta le 1845-ben, a Myioturdus nembe Myioturdus fuscater néven. Alfajai Catharus fuscater caniceps Chapman, 1924 Catharus fuscater fuscater (Lafresnaye, 1845) Catharus fuscater hellmayri Berlepsch, 1902 Catharus fuscater mentalis P. L. Sclater & Salvin, 1876 Catharus fuscater mirabilis Nelson, 1912 Catharus fuscater opertaneus Wetmore, 1955 Catharus fuscater sanctaemartae Ridgway, 1904 Előfordulása Costa Rica, Panama, Bolívia, Ecuador, Kolumbia, Peru és Venezuela területén honos. A természetes élőhelye szubtrópusi és trópusi síkvidéki és hegyi esőerdők. Nem vonuló faj. Megjelenése Átlagos testhossza 19 centiméter, testtömege 35-38 gramm. Életmódja Rovarokkal, szúnyogokkal, pókokkal, földigilisztákkal és bogyókkal táplálkozik. Jegyzetek A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2018. március 12.) Integrated Taxonomic Information System besorolása. (Hozzáférés: 2018. március 12.) Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2018. március 12.) A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2018. március 12.) Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2018. március 12.) Forrás ↑ Iucnredlist.org: A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2018. március 12.) (angolul) Gustavo Adolfo Madero Gustavo Adolfo Madero (gyakran Gustavo A. Madero formában írva) (Parras de la Fuente, 1875. január 16. – Mexikóváros, 1913. február 19.) mexikói politikus volt. Élete 1875-ben született a Coahuila állambeli Parrasban. Szülei Francisco Madero és Mercedes González Treviño voltak, bátyja Francisco Ignacio Madero, az ország későbbi elnöke. Bal szeme gyermekkorában egy labdatalálat miatt olyan súlyosan károsodott, hogy később műszemet kellett beültetni helyére. Fiatal éveit bátyjával együtt töltötte: ugyanott tanultak, együtt utaztak Párizsba, ahol 5 évig éltek, majd együtt tanultak Kaliforniában is. Útjaik csak felnőtt korukban váltak szét. Gustavo Madero pénzügyekkel és kereskedelemmel kezdett foglalkozni. Először 1895-ben a Lagos de Morenó-i La Victoria textilgyár üzleti ügyeit intézte, 1897-től pedig a parrasi ipari társaság vezetője lett. 1898-ban a monterreyi El Modelo nevű, litográfiával foglalkozó céghez került, majd a fővárosba költözött, ahol megalapította az Arte Nuevo nevű hirdetőcéget és újságját, a Nuevo Erát. 1910-ben bátyja a politikai élet középpontjába került, elnökjelöltté is vált. Innentől kezdve Gustavo útja ismét elválaszthatatlanná vált Franciscóétól: kezdetben a választási kampány pénzügyeit intézte. Miután kitört a forradalom, és 1911-ben Porfirio Díaz elnök lemondott, a Ciudad Juárezben létrejött kabinetben gazdasági miniszterré nevezték ki. Ugyanebben az évben megalapította a Partido Constitucional Progresista (Alkotmányos Haladó Párt) nevű pártot, amely az 1912-ben kezdődő, 26. törvényhozási ciklusban a képviselői helyek többségét meg is szerezte. Miután bátyja került az elnöki székbe, még nagyobb befolyása lett az országos eseményekre. Sokan úgy gondolták, a háttérből ő intézi az elnök legtöbb ügyét, ezért úgy emlegették, mint „a forradalom agya” és „a szürke eminenciás”, és mivel befolyása miatt egyre több ellenséget is szerzett magának, gúnyolni is kezdték: Ojo Paradónak („merevszemű”) kezdték nevezni műszeme miatt. A kormánnyal az idő múlásával egyre többen szembefordultak, voltak, akik egyszerűen alkalmatlannak találták Francisco I. Maderót az ország vezetésére, de voltak, akik egyenesen a forradalmi eszmék elárulásával is vádolták. Több fegyveres felkelés is kitört a rendszer megdöntésére, de 1913 elejére ezeket mind leverték. Hogy a maderisták megosztottságát csökkentse, az elnök úgy gondolta, csökkentenie kell öccse befolyását, ezért Japánba nevezte ki különleges diplomáciai feladatokra. Már megtartották a búcsúbankettet is, de még mielőtt elindult volna Ázsiába, Gustavo tudomást szerzett arról, hogy február 16-án összeesküvés készül az elnök ellen. Még a résztvevők neveit is sikerült megszereznie: Bernardo Reyes és fia, Rodolfo, Félix Díaz, Manuel Mondragón, Aureliano Blanquet, Gregorio Ruiz és valószínűleg Victoriano Huerta. Azonnal figyelmeztette a bátyját, ő azonban nem vette komolyan a fenyegetést, csak öccse túlzásának tartotta az egész ügyet. Az ügy azonban komoly volt. Február 9-én Manuel Mondragón vezetésével egy csapat fegyveres megtámadta a Santiago Tlatelolcó-i katonai börtönt, ahonnan kiszabadították Reyest és Díazt, majd megszállták a Palacio Nacionalt. Ezt az időszakot, ami most kezdődött, nevezték később tragikus tíz napnak (Decena Trágica). Gustavót elfogták, ám amikor Lauro Villar visszafoglalta a nemzeti palotát, kiszabadult. Az elnök a védelmi feladatokat Victoriano Huertára bízta. A támadók a Ciudadela épületébe húzódtak vissza, míg az elnök és hívei a nemzeti palotába vonultak. A következő napokban folyamatos volt az utcai harc, több ezren haltak meg, a lakosságot pedig élelmiszerhiány sújtotta. Gustavónak tudomására jutott, hogy a védelemmel megbízott Huerta titokban találkozókra jár Félix Díazszal. Ezért figyelmeztette az elnököt, és javasolta, hogy Huertát azonnal váltsák le. Bátyja azonban nem hallgatott rá, ezért Gustavo saját maga intézkedett: 17-én éjjel néhány társával rajtaütött Huertán, foglyul ejtette és az elnök elé kísérte, akinél árulással vádolta. Huerta mindent tagadott és időt kért, hogy bizonyíthasson. Megkapta. Másnap azonban az elnököt és José María Pino Suárez alelnököt elfogták a palotában. Ezalatt Gustavo a Zócalo közelében található Gambrinus étteremben tartózkodott, de Huerta parancsára őt is foglyul ejtették, és órákon keresztül egy ruhásszekrénybe zárva, megkötözött kezekkel várta, hogy ezután a Ciudadelába vigyék. Ott Adolfo Bassóval, a nemzeti palota szuperintendánsával együtt a részegen tomboló katonaseregbe lökték őket. Gustavót először véresre verték, majd egy szuronnyal kiszúrták egyetlen szemét, végül agyonlőtték. Ezután Bassót is meggyilkolták. Később emlékére Gustavo A. Maderónak nevezték el Mexikóváros egyik kerületét. Thouaré-sur-Loire Thouaré-sur-Loire település Franciaországban, Loire-Atlantique megyében. Lakosainak száma 9468 fő (2015). Thouaré-sur-Loire Carquefou, Divatte-sur-Loire, Mauves-sur-Loire, Saint-Julien-de-Concelles és Sainte-Luce-sur-Loire községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Háromszögű pajzs Névváltozatok: alul keskenyedő pajzs (Szilágyi M. nemzet tört. V. II.), háromszögletű pajzs (Sajónémeti címerleírása) la: scutum triangulare, fr: écu triangulaire, de: Dreieckschild, sk: gotický štít Rövidítések: A háromszögű pajzs az élő heraldika korának legkorábbi pajzsformája. A 12. század végén, a 13. század elején alakult ki. Később voltak jobban lekerekített oldalú változatai is. A csatában ténylegesen is használt hadi és heraldikai pajzs. Németalföld kivételével a leggyakrabban használt nyugat-európai pajzs. A korai időkben általában csak az ősi nemesi családok címerein fordul elő. Később más nemesi családok és esetenként a polgárok is használták. A legrégibb heraldikai pajzsforma a kerek pajzs volt. Ezt követi a mandorla alakú pajzs, mely 1200 és 1300 között előfordul az Arnsberg grófok pecsétjein, de főleg főpapi és egyházi pecséteknél használták 1140 és 1300 között, valamint az előkelő hölgyek pecsétjein is megtalálható ugyanebben az időben. A 12. században két fő pajzstípus létezett: a mandulaformájú pajzs (fr: l'écu en amande) és a szív alakú vagy csigaház-pajzs (fr: l'écu en cœur ou en toupie). A 12. század végén ezekből lett Franciaországban a lekerekített sarkú nagyméretű háromszögű pajzs. A mandulaformájú normann pajzs részben még a preheraldikus korhoz tartozik. Ilyen pajzsot használt pl. III. Henrik, Brabant grófja (1086), I. Godefroi, Brabant hercege (1110-1151), Fülöp és Theodorik, Flandria grófjai (1161), Theodorik, Hollandia grófja (1190-1201), Fülöp, Namur grófja (1206), Henrik, Lotaringia grófja (1220), Theodorik, Malberg ura (1233) és sok más dinasztia. A csigaház alakú pajzs a legrégibb heraldikai pajzsforma. Megtalálható Robert de Chartres pecsétjén (1193). Ez a forma egészen a 13. század első negyedéig volt használatban, miként az Raoul de Gif 1228-as pecsétjén is látható, amikor a megnyújtott formájú pajzs is előfordul. A csigaház alakú pajzsokat a 13-14. században felváltották az elegánsabb háromszögű pajzsok. A visszahajló oldalú (vasaló alakú) háromszögű pajzsot (a Manesse-forma) használta I. Henrik, Lotaringia hercege (1195), Vilmos, Hollandia grófja (1213), Henrik, Lotaringia hercege (1241), Henrik, Reifferscheid ura (1254). Ugyanebben az időben és valamivel később az egyenes oldalú háromszögű pajzsot használta Theodorik, Hollandia grófja (1199), Habsburg Albert (1206) és mások. A 13. század első felében a háromszögű pajzsok mérete jelentősen lecsökkent, mely a század második felében is folytatódott. Az oldaluk meglehetősen egyenes, különösen a felső részük, de a 13. század második felében néha már konkávak (homorúak), majd kialakul a „klasszikus” ívelt oldalú háromszögű pajzs. Ezt a pajzsformát használta Vilmos, Hollandia grófja (1205), IV. Flórián, Hollandia grófja (1232), Henrik, Lotaringia és Brabant hercege (1241-1253), Balduin, Bentheim grófja (1246), Rausseman von Kempenich (1251), Gerard, Wildenberg ura (1267), Godefroi d'Aerschot (1284), Gérard, Voorne ura. A háromszögű pajzs tehát a nagyméretű normann pajzs lerövidülésével jött létre. Kissé lekerekített oldala volt, egyenes tetővel. A legkorábbi heraldikai emlékek háromszögű gótikus pajzson fordulnak elő. A legrégibb címerpajzs tehát a háromszögű, amelynek a hosszúsága és a szélessége 8:7 arányt mutat. A 12. században és a 13. század első harmadában a háromszögű pajzsok még rendkívül nagyok, kb. fél embermagasságúak, ívelt oldalúak és fent némileg kerekítettek voltak. Így a testet félig körülfogta, ezért szíjjal tartották a vállon. Magasságuk a 13. század végéig 1/2 embernyi, a 14. század közepéig, 1/3 embernyi. A 13. század második felétől és a 14. század folyamán kisebb lett és felvette azt a formáját, mely az oldalain némileg kifelé hajló lett, csaknem egyenlő szárú háromszög alakban. A 14. század végén vonták ki a hadviselésből. A 13. század elején jelent meg a háromszögű pajzs erősen lekerekített oldalú változata, mely a Codex Manesse pajzsain jól megfigyelhető (de: Manesseschild, Minneschild). Ez jóval kisebb volt, mint a 13. század közepének háromszögű pajzsa. A háromszögű pajzs a lekerekített oldalú változatokkal együtt, kisebb aránymódosításokkal ma is gyakran használt pajzsforma. A háromszögű pajzsok a 14. században kezdtek kimenni a divatból, de néha még a 15. század elején is előfordulnak pecséteken, és valamivel gyakrabban sírköveken is. A háromszögű pajzsból alakult ki a csücsköstalpú pajzs. Colmenar Colmenar egy község Spanyolországban, Málaga tartományban. Colmenar Málaga, Alfarnatejo, Casabermeja, Antequera, Villanueva del Rosario, Alfarnate, Riogordo és Comares községekkel határos. Lakosainak száma 3383 fő (2017). Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Lamar Odom Lamar Joseph Odom (Queens, New York, 1979. november 6. –) világbajnok, olimpiai bronzérmes, 2x NBA bajnok (2009, 2010) a Los Angeles Lakers tagjaként, amerikai kosárlabdázó, aki erőcsatár, illetve kiscsatár poszton játszott. Pályafutása Iskolai szinten Odom már a középiskolában komolyan kosarazott, először New York környékén, majd Connecticutban is játszott. 1997-ben a Nevadai Egyetemre került, ahol több botrányba is belekeveredett. A Rhode Island-i Egyetem csapatába került, de az 1997–98-as évadban nem játszhatott. Első szezonjában viszont kiemelkedő teljesítményével és döntőbeli játékával a Rams 1999-ben először nyerte meg a bajnokságot. Korai NBA-karrier Odomot a Los Angeles Clippers draftolta 1999 nyarán a negyedik helyen. Az első szezonjában átlagban 36,4 percet töltött a pályán, leszedett 7,8 lepattanó, kiosztott 4,2 gólpasszt, illetve 16,6 pontot dobott. Első szezonjának a végére harmadik lett az év újonca szavazáson. Második szezonjában átlagban 37,3 percet töltött a pályán, leszedett 7,8 lepattanó, kiosztott 5,2 gólpasszt, illetve 17,2 pontot dobott, ám a következő években leromlott a teljesítménye. 2001 novemberében drogfogyasztás (hivatalosan marihuána-használat) miatt felfüggesztették, így sok meccset ki kellett hagynia. 2003 nyaráig a Clippersben maradt, de ezután átkerült a Miami Heat csapatához. Itt egy közepes szezont sikerült maga mögött tudnia az akkor ígéretes újonc Dwayne Wade mellett, a csapat egészen a főcsoport elődöntőjéig menetelt, ahol végül az Indiana Pacers tudta megállítani az együttest. Ezután Caron Butlerrel és Brian Granttel együtt a sztárjátékos Shaquille O’Nealra cserélték el és így ismét visszatért Kaliforniába, ám most a Los Angeles Lakershöz. Los Angeles Lakers 2004 nyarán került a Lakers csapatához. A 2004–05-ös szezonban a csapat legmeghatározóbb embere volt Kobe Bryant után, az átlagban dobott 15,2 pontjával, valamint a leszedett 10,2 lepattanóval, ám ezt mentálisan nehezen viselte, ennek, valamint a Lakers edzőváltásának az eredménye az lett, hogy a Los Angeles-iek kedvenc együttese nem jutott be a rájátszásba. A 2005–06-os szezonban már kicsit jobban mentek a dolgok – és bár a csapat még mindig nem teljesített az elvárások szerint –, bejutottak a rájátszásba a 6. helyen, ahol nagy meglepetést kiváltva a rajongókból, összesítésben 4–3-ra éppen hogy csak kikaptak a lényegesen erősebb és harmadik helyen kiemelt, ám sztárjátékosa, Amar’e Stoudemire nélkül felálló Phoenix Sunstól. A 2006–07-es szezonban a Lakers a 7. helyen végzett. A rájátszásban az előző évhez hasonlóan a Phoenix Suns-al került össze a Lakers, ahol ezúttal 4-1-gyel mehetett tovább a Suns. Ezután a szezon után nyilvánvalóvá vált, hogy a Kobe–Lamar duó egyedül nem elég ahhoz, hogy a csapat bajnokesélyes legyen, méghozzá Odom hullámzó teljesítménye miatt; ezért a holtszezonban megkörnyékezték Kevin Garnettet, de ő végül a Boston Celtics csapatához igazolt. A holtszezon végére nagyon úgy nézett ki, hogy Kobe Bryant el fog menni Los Angeles-ből, és a Lakers a liga egyik sereghajtó csapata lesz. A 2007–08-as szezon elejére változott a helyzet, mivel a csapat fiatal centere, Andrew Bynum kirobbanó formában volt és január végéig a liga legdominánsabb centerei közé tartozott, amikor is súlyos térdsérülést szenvedett. Ekkor a Lakers megint gondban volt, de a csapat pár nappal a sérülés után megszerezte Pau Gasolt, a kiváló spanyol magasbedobót, betöltve ezzel a Bynum helyén keletkezett űrt, valamint Odom addigi karrierje legjobbját nyújtotta ebben az időszakban. Pau Gasol leigazolása rövid időn belül jó döntésnek bizonyult, hiszen a 2007–2008-as szezonban, a Los Angeles Lakers első helyen végzett az alapszakaszban, illetve az NBA Odom csapattársának Kobe Bryantnek ítélte az alapszakasz MVP (Most Value Player – Legértékesebb Játékos) díját. Bryant és Gasol 2008-ban a nagy döntőig vezette a csapatot, mely időszak alatt Odom is rendkívül jól teljesített. A hatmérkőzéses döntőt azonban elvesztették a nagy rivális Boston Celtics ellen összesítésben 4-2-vel – részben Odom gyenge döntőbeli játéka miatt –, így újraszülettek az Odommal kapcsolatos cserepletykák. A 2008–2009-es szezonnak már egyértelműen bajnokesélyesként indult neki a Lakers. Ebben a szezonban a Lakers leginkább a Fisher–Bryant–Radmanović–Gasol–Bynum kezdőötössel játszik, míg Odom a mérkőzéseken csak csereemberként lépett pályára. A Los Angeles Lakers az alapszakaszban az első helyen végezett nyugaton és összesítésben is, így a kiemelt, első helyről kezdhették a rájátszást. Első körben a Utah Jazz ellen játszottak és 4-1-re győzedelmeskedett a Bryant és Gasol vezette Lakers. A második körben a Houston Rockets ellen játszottak akiket, csupán a mindent eldöntő 7. mérkőzésen tudtak legyőzni, így végül 4-3-ra diadalmaskodott a Los Angeles Lakers. A konferencia döntőben a Denver Nuggets csapatával mérkőztek meg. A Carmelo Anthony vezette gárdát, végül összesítésben 4-2-vel győzték le. Az NBA döntőben a Dwight Howard vezetésű Orlando Magic-el mérkőzhettek meg a bajnoki címért, akik felett, végül 4-1-es összesítésben diadalmaskodtak. Lamar Odom rájátszásban nyújtott teljesítményének is köszönhetően tehát a Lakers 7 év után ismét bajnok lett. A 2009–2010-es szezon alapszakaszának végére nyugaton újra az első lett a Los Angeles Lakers, ám összesítésben a másodikok, mivel a keleti Cleveland Cavaliers jobb győzelem/vereség aránnyal rendelkezett. Lamar Odom ebben az alapszakaszban átlagban 10,8 ponttal, 9,8 lepattanóval és 3,3 gólpasszal zárta az évet. A Lakers a rájátszás első párharcát a fiatal tehetség Kevin Durant vezette Oklahoma City Thunder ellen 4-2-es összesítéssel nyerték meg. A Los Angeles Lakers második ellenfele a rájátszásban a Utah Jazz volt, mely ellen söpréssel, vagyis 4-0-s összesítéssel diadalmaskodtak. A következő párharcot, vagyis a konferencia döntőt a Phoenix Suns ellen vívhatta a Gasol és Bryant vezette címvédő, amely csapattal szemben összesítésben 4-2-re nyertek. Az NBA döntőben (már fáradtan) az ősi rivális a Boston Celtics ellen egy kiélezett sorozatban, a mindent eldöntő hetedik mérkőzésen tudott diadalmaskodni a Los Angeles Lakers, összesítésben 4-3-mal. A 2009-2010-es rájátszásban Lamar Odom 222 pontot dobott, leszedett 198 lepattanót, 15 alkalommal szerzett labdát és 21 blokkot osztott ki. A 2010–2011-es szezonnak lényegében változatlan kerettel vágott neki a Los Angeles Lakers. Lamar Odom az alapszakasz összes mérkőzésén pályára lépett és nyugodtan elmondható, hogy a címvédő Lakers legkiegyensúlyozottabb teljesítményét nyújtotta az alapszakasz során. Érdemeinek elismeréseként Lamar Odomot választották meg az alapszakasz legjobb hatodik emberének az NBA 2010–2011-es idényében. A 2010-2011-es rájátszást a Los Angeles Lakers a nyugati második helyről kezdhette meg, mivel 57 győzelme mellett 25 vereséggel rendelkezett az alapszakaszból. Az első körben a Chris Paul vezette New Orleans Hornets ellen kezdett a Lakers, akik ellen 4-2-es összesítéssel tudott győzedelmeskedni a Kobe Bryant és Pau Gasol vezette címvédő. A második körben a nyugaton 3. helyen végzett Dallas Mavericks a német származású Dirk Nowitzki vezetésével 0-4-es söpréssel búcsúztatta a Lakerst. Válogatott Lamar Odom több ízben tagja volt az amerikai válogatottnak. A 2004-es athéni olimpián 14 meccset játszott 5,8 pontos átlaggal; az amerikai válogatott végül a bronzérmet szerezte meg Argentína és Olaszország mögött. Odomot meghívták a 2006-os japán világbajnokságra is, de fia halála miatt nem ment el. Odomot meghívták a 2010-es Törökországban rendezett világbajnokságra, ahol 1954, 1986 és 1994 után negyedszer hódította el a világbajnoki címet Amerika válogatottja. Magánélete Élettársától, Liza Moralestől három gyermeke született: lányuk, Destiny 1998-ban, fiaik, ifj. Lamar és Jayden 2002-ben, illetve 2005-ben. Jayden 2006. június 29-én New Yorkban meghalt. Ekkor Odom azt fontolgatta, abbahagyja a kosárlabdát. Lamar Odom 2009 szeptemberében vette feleségül Khloé Kardashiant. 2011 áprilisában a Los Angeles Lakers sztárja feleségével, Khloé Kardashiannal közösen saját reality show-t indított Khloé & Lamar címen az egyik amerikai kábelcsatornán. Szeret zenét hallgatni, Rich Soil Entertainment névvel saját zenei és szórakoztatóipari céget alapított. Ferrières (Somme) Ferrières település Franciaországban, Somme megyében. Lakosainak száma 476 fő (2015). Ferrières Ailly-sur-Somme, Bovelles, Guignemicourt, Pont-de-Metz, Saleux és Saveuse községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Oratórium Az oratórium kettős, zenei és építészeti jelentésű kifejezés. Zenei jelentése: az oratórium az operához hasonlóan szólóéneket és zenekart foglalkoztató drámai hatású kompozíció, ám attól eltérően foglalkoztat kórust és általában színpadon játszódik, jelmez nélkül. Többtételes dráma epikus kompozíció. A cselekmény összefüggő részét a tenor (rendszerint recitativo secco formájában) mondja el, de gyakran megelevenedik szólóénekek, duettek, tercettek, turbák formájában. Tárgya többnyire bibliai tárgyú, bár a 18. századtól már világi oratóriumokat is szereztek. Az első nagy oratóriumokat Giacomo Carissimi írta. A műfaj betetőzője Georg Friedrich Händel. Az egyházi építészetben: általában a szentély emeleti részén nyíló imaterem, mely többnyire a templom kegyurának magánájtatosságát szolgálta. A kifejezés a latin „oratio” (ima) szóból ered. Híres oratóriumok Bach : Karácsonyi oratórium Händel : Messiás Haydn : A Teremtés Liszt : Krisztus Teáskönyv A Teáskönyv (hagyományos kínai: ��; egyszerűsített kínai: ��; pinyin: Chá jīng; magyar népszerű: Csa csing) szerzője a „teázás isteneként” tisztelt Lu Jü (Lu Yu) (733–804). A mű a Tang-dinasztia idején, 760 és 780 között íródott, mint a világ első, és máig a legértékesebb átfogó alkotása a teázásnak és teához kapcsolódó szokásoknak. Szerkezete, terjedelme Lu Jü (Lu Yu) a valamivel több, mint hétezer írásjegyből álló művét három kötetre (csüan (juan) �) osztotta, amely további tíz fejezetet (csang (zhang) �) tartalmaz. A kötetként fordított csüan (juan)t nem a mi felfogásunk szerinti kötetként kell értelmezni. A 8. században a könyvek, írásbeli alkotások legfőbb hordozója a papír és a selyem vagy vászon volt, amelyet ekkor még nem lapokból álló könyvformában terjesztettek, hanem tekercsbe feltekerve került az olvasókhoz. A csüan (juan) eredeti jelentése tekercs. Lu Jü (Lu Yu) esetében ez úgy értelmezhetjük, hogy művét három tekercs terjedelemben készítette el, amelyek közül az első tekercs tartalmazta az első 1-3. fejezetet, a második a 4. fejezetet, a harmadik pedig az 5-10 fejezetet. Tartalma Első fejezet: „Eredete” ( Ji cse jüan (Yi zhi yuan) ���) Második fejezetet: „Kellékei” ( Er cse csü (Er zhi ju) ���) Harmadik fejezet: „Feldolgozása” ( Szan cse cao (San zhi zao) ���) Negyedik fejezet: „Eszközök” ( Sze cse csi (Si zhi qi) ���) Ötödik fejezet: „Elkészítése” ( Vu cse csu (Wu zhi zhu) ���) Hatodik fejezet: „Fogyasztása” ( Liu cse jin (Liu zhi yin) ���) Hetedik fejezet: „Történetei” ( Csi cse si (Qi zhi shi) ���) Nyolcadik fejezet: „Származása” ( Pa cse csu (Ba zhi chu) ���) Kilencedik fejezet: „Általánosságok” ( Csiu cse lüe (Jiu zhi lüe) ���) Tizedik fejezet: „A mű elhelyezése” ( Si cse tu (Shi zhi tu) ���) Jelentősége Noha mára a Lu Jü (Lu Yu) által leírtak egy része aktualitását vesztette, kultúrtörténeti jelentősége mindenképpen számottevő. A Cha jing jelentőségét ékesen bizonyítja, hogy a Lu Jü (Lu Yu)t követő ezer esztendő alatt mintegy fél tucat mű született a Cha jing kiegészítéseként, folytatásaként, de a tengernyi teázással foglalkozó szakirodalom között szinte alig találni olyat, amely ne hivatkozna Lu Jü (Lu Yu)re, vagy ne idézné őt. Magyarul Lu Jü: Teáskönyv – A teázás szent könyve a nyolcadik századi Kínából . Fordította és a záró tanulmányt írta: Nyiredy Barbara és Tokaji Zsolt . A verseket fordította, a jegyzeteket írta és a mutatót készítette: Tokaji Zsolt. Terebess Kiadó, Budapest 2005. ISBN 963-9147-69-9 Teáskönyv . Szerk.: Tokaji Zsolt. Fapadoskonyv.hu, Budapest 2010. ISBN 9789633290057 Châteauvillain Châteauvillain település Franciaországban, Haute-Marne megyében. Lakosainak száma 1607 fő (2015). Châteauvillain Latrecey-Ormoy-sur-Aube, Orges, Pont-la-Ville, Richebourg, Silvarouvres, Blessonville, Bricon, Coupray, Cour-l’Évêque és Dinteville községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Intel Timna A Timna az Intel egy tervbe vett CPU-családja. A projektet 1999-ben jelentették be, a tervezési munkák az izraeli Haifában folytak. A "Timna" projektnév az izraeli Timna-völgy nevéből származik. Az elképzelések szerint ez lett volna az Intel első integrált GPU-t és RAM vezérlőt tartalmazó processzortípusa, a RAM-vezérlő RDRAM típusú memóriákkal való működéshez lett optimalizálva. Az RDRAM-ok árai azonban nem úgy alakultak, ahogy azt az Intel feltételezte. Emiatt bevezették az Intel 820 csipkészletben is használt Memory Translator Hub (MTH) interfészt, hogy a processzor képes legyen SDRAM memóriával működni. Később az MTH-ban komoly tervezési hibát fedeztek fel, emiatt vissza kellett hívni az Intel 820 lapkakészlettel szerelt alaplapokat. Az MTH-t újratervezték, de a problémák megmaradtak. A tervezett processzorok jellemző adatai: órajel-tartomány: 600 MHz-től 700 MHz-ig, 133 MHz-es front-side bus (FSB), 128 KiB L2 cache, 180 nm-es gyártási folyamattal készültek volna. A Timna processzor mellett a Capitola kódnevű GPU-t tervezték beépíteni; ez a grafikus processzor azon az i752/i754 típuson alapul, amelyet a 810/815E lapkakészletben alkalmaznak. A Timna projektet 2000. szeptember 29-én leállították. Az Intel haifai részlege ezután az Intel mobil CPU-k tervezésébe kapcsolódott be. A Timna a P6 architektúra egy származtatott változata; a tervezése során szerzett tapasztalatokat az első Pentium M termékvonalhoz tartozó processzorokban, a Banias projektben hasznosították. Charles Ponzi Charles Ponzi (Lugo, 1882. március 3. – Rio de Janeiro, 1949. január 18.) olasz üzletember és szélhámos az Amerikai Egyesült Államokban és Kanadában. Róla nevezték el a Ponzi-rendszert. Élete 1903-ban emigrált az Amerikai Egyesült Államokba, saját állítása szerint 2 dollár 50 centtel a zsebében, és nem beszélt angolul. Mosogatásból élt meg, majd pincérré küzdötte fel magát. Azonban lopás és csalás miatt kirúgták állásából. Stazione Sant’Oliva Stazione Sant'Oliva vasútállomás Olaszországban, Licata településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Caltanissetta Xirbi-Gela-Siracusa-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Stazione di Licata Menno Simons Menno Simons (1496 – 1561. január 31.) holland katolikus pap, majd anabaptista vallási vezető. Követői mennonitákként ismertek. Menno Simons katolikus pap volt, 1536 elején lépett át az anabaptistákhoz, és ki is zárták a katolikus papok közül. Jan Matthys (wd) irányzatát, amely Isten országát fegyveres kézzel akarta felállítani a Földön, a leghatározottabban kárhoztatta, s a Biblia békés, tiszta erkölcsi szellemének megvalósítását tartotta a feladatának. A münsteri események után az anabaptistákat még nagyobb hevességgel kezdték üldözni. A szétszórt maradék Menno Simons személyében kapott támogatást, akiket ő Frízföldön (Németalföld) 1537-ben szigorú egyházi fegyelemmel gyülekezetté egyesített. Az újjászervezett közösséget mennonitáknak kezdték nevezni. 1536-ban házasodott meg, felesége: Gertrude, akitől legalább három gyermeke, két lánya és egy fia született. 1540 előtt David Joris (wd) volt a legbefolyásosabb anabaptista vezető Németalföldön, de 1544-re már többnyire a mennonita kifejezést használták, ha a holland anabaptistákra hivatkoztak. Menno Simons-t 1543-ban törvényen kívülinek, számkivetettnek nyilvánították és díjat tűztek ki a fejére. Kénytelen volt elhagyni Németalföldet és sokáig bujdosott. A Holstein Hercegségben, Fresenburgban (mai Bad Oldesloe), Alefeld grófnál talált menedéket, aki megvédte őt. Itt nemsokára még könyvnyomtatásra is lehetősége nyílt, így szabadon kiadhatta az írásait, amelyek azután széles körben elterjedtek. 1561-ben halt meg és a kertjében temették el. Jegyzetek Zsidóság és kereszténység, 274. o. Helmuth von Glasenapp: Az öt világvallás Zarándok gyülekezet, 179-181. o. Global Anabaptist Encyclopedia Forrás ↑ Zsidóság és kereszténység, 274. o.: Szimonidesz Lajos : Zsidóság és kereszténység, Dante Kiadás ↑ Zarándok gyülekezet, 179-181. o.: Edmund Hamer Broadbent: Zarándok gyülekezet, Evangéliumi Iratmisszió 63A busz (Salgótarján) A salgótarjáni 63A jelzésű autóbusz egy körjárati autóbusz volt, amely 2012.március 31-én szűnt meg. Utolsó változata a Helyi autóbusz-állomás – Sugár út – Eperjes telep – Füleki úti körforgalom – Helyi autóbusz-állomás útvonalon közlekedett. Története 1997.október 1-én új autóbusz járathálózatot hoztak lére, aminek egyik új eleme volt a 63A jelzésű járat. A korábbi 3Y és 3A jelzésű buszok, megszűntek a 10-es busz járatainak nagy részét visszavágták a ZSE Sporttelepig (ma:Uzoni Iskola). A 3Y helyett a 63Y a 3A helyett 63A jelzéssel indult új autóbuszjárat. A 63Y a Camping telep – Postai aluljáró – Eperjes telep – Sugár út – BRG – Camping telep útvonalon, míg a 63A vele ellentétesen közlekedett. 2007-ben a 63Y és a 63A megszűnt, helyettük újra a 3Y és a 3A jelzésű autóbusz közlekedett, előbbi a Helyi autóbusz-állomás – Eperjes telep – Sugár út – Helyi autóbusz-állomás útvonalon, míg utóbbi vele ellentétesen közlekedett. Még ugyanebben az évben a két járatot összevonták, és 3K jelzéssel közlekedett a továbbiakban. 2012-ben újabb fordulat következett a 63Y és a 63A járatok életében. Az év februárjában új menetrendet vezettek be, amiben jelentős járatritkítás történt, autóbuszjáratokat szüntettek meg, többek között a 3K, az akkor már újra a Sugár útig közlekedő 10-es, és a város tömegközlekedésének "ütőerének" számító 63-as busz is. A pótlásukat az újból bevezetett 63Y és 63A jelzésű járatok látták el. A 63Y a régi, míg a 63A új útvonalon (Helyi autóbusz-állomás – Sugár út – Eperjes telep – Füleki úti körforgalom – Helyi autóbusz-állomás) járt. Az új menetrend a városlakókban felháborodást keltett, így ennek hatására Salgótarján akkori városvezetése visszavonta a februári menetrendet, és 2012.április 1-től a régi járatok nagy részének visszaállításával, és új járatok indításával, új menetrendet vezetett be, amelyből kikerül a 63Y és a 63A busz is, és visszakerült a 63-as. A 3K és a 10-es busz nem. 1993-as Australian Open – férfi egyes Az 1993-as Australian Open férfi versenyét az amerikai Jim Courier nyerte a svéd Stefan Edberg előtt. Aitern Aitern település Németországban, azon belül Baden-Württembergben. Lakosainak száma 563 fő (2014). Cupron-elem A Cupron-elem a galvánelemek egy fajtája. Jellemzője, hogy a negatív elektródja cinklemezből (Zn), a pozitív pedig rézoxidlemezből (CuO) készül. Az elem elektrolitja vagy káliumhidroxid–marókáli (KOH), vagy nátriumhidroxid–marónátron (NaOH) 30 – 40%-os vizes oldata. A cink feloldásakor keletkező hidrogén a rézoxid leváló oxigénével vízzé egyesül, és így depolarizálódik a Cupron-elem. Amikor az elem kimerült, az egész felületi rézoxid réteg rézzé alakult át. Ilyenkor elegendő volt a lemezt az elemből kiemelni, leöblíteni és legalább 24 órán át, száraz, meleg helyen tartani. Ez idő alatt az elemi réz felszíne eloxidálódott. Amint az oxidálódott lemezt visszahelyezték, a Cupron-elem ismét használhatóvá vált. A leírtakból látható, hogy az elem üzemi költsége olcsó és kialakítása egyszerű volt. Az elem feszültsége 0,8 – 0,9 volt. Csengőknél és távíróknál alkalmazták. A korszerűbb és helytakarékosabb szárazelemek és akkumulátorok alkalmazását teljes mértékben visszaszorították. Brunnthal Brunnthal település Németországban, azon belül Bajorországban. Lakosainak száma 3242 fő (1987. május 25.). Ónody Andor Ónody Andor, (Krasznokvajda, 1920. augusztus 3. – Budapest, 1986. június 5.) válogatott labdarúgó, hátvéd. A sportsajtóban Ónody I néven volt ismert. Pályafutása Klubcsapatban Kispesten kezdte a labdarúgást. 1940-ben igazolt az Elektromos csapatához, ahol 1942-ig játszott. Következő klubja a Nagyváradi AC, ahol két idényen át szerepelt és egy bajnoki ezüstérem után, bajnok lett a csapattal 1944-ben. 1945 és 1948 között volt a Ferencváros játékosa. Itt egy-egy bajnoki ezüst- és bronzérmet szerzett. A Fradiban 118 mérkőzésen szerepelt (93 bajnoki, 18 nemzetközi, 7 hazai díjmérkőzés) és 3 gólt szerzett (3 bajnoki). Ezt követően a Kinizsi Sörgyárban játszott, majd két évet a másodosztályban a Vasas Izzónál. A válogatottban 1946-ban egy alkalommal szerepelt a válogatottban. Edzőként Edzői pályafutását a Kinizsi Sörgyár kölyök csapatában kezdte. Később Székesfehérváron dolgozott egy megyei csapatnál. Majd a Lőrinci Fonó, a Vörös Meteor, a Láng Vasas és a Vasas Izzó csapatainál tevékenykedett. Sikerei, díjai Magyar bajnokság bajnok: 1943–44 2.: 1942–43, 1945-tavasz 3.: 1947–48 Estrée-Cauchy Estrée-Cauchy település Franciaországban, Pas-de-Calais megyében. Lakosainak száma 376 fő (2015). Estrée-Cauchy Fresnicourt-le-Dolmen, Servins, Cambligneul, Camblain-l’Abbé, Caucourt és Gauchin-Légal községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Bessais-le-Fromental Bessais-le-Fromental település Franciaországban, Cher megyében. Lakosainak száma 333 fő (2015). Bessais-le-Fromental Ainay-le-Château, Isle-et-Bardais, Valigny, Bannegon, Neuilly-en-Dun, Saint-Aignan-des-Noyers és Vernais községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Thaddeus H. Caraway Thaddeus H. Caraway (Stoddard megye, 1871. október 17. – Little Rock, 1931. november 6.) az Amerikai Egyesült Államok szenátora (Arkansas, 1921–1931). Vásártelke Vásártelke (románul Stoboru) falu Romániában, Szilágy megyében. Nevének említése Első említése 1521-ből való. 1839, 1863,1873 Sztobor, 1920 Stobor. Lakossága 1850-ben 263 fős lakosságában már nem találunk magyarokat. A későbbiekben néhány magyar települt ugyan a faluba (legfeljebb hat fő), de az 1992-es népszámlálási adatok szerint a falunak már nincs magyar lakosa. 1850-ben a teljes lakosság görögkatolikus volt, 1992-re három fő baptista kivételével mindenki (40 fő) ortodox vallású. Története Útmaradványok ókori római időkre utalnak. Egykori görögkatolikus temploma 1715-ben épült. 1917-ben Jegenye római katolikus filiája volt. A falu a trianoni békeszerződésig Kolozs vármegye Hídalmási járásához tartozott. Forrás Varga E. Árpád Erdély etnikai és felekezeti statisztikája (1850-1992) CIMEC – Établissements religieux en Roumanie Archive Of The 'Vasile Parvan' Institute Of Archaeology Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.) Gölenkamp Gölenkamp község Németországban, Alsó-Szászországban, Bentheim-Grafschaft járásban. Lakosainak száma 585 fő (2016. december 31.). Thaddeus William Harris Thaddeus William Harris (Dorchester, 1795. november 12. – Cambridge 1856. január 16.) amerikai botanikus és entomológus. Zoológiai szakmunkákban nevének rövidítése: „Harris”. Életpályája Massachusetts államban született és ott is halt meg. Charles S. Thomas Charles S. Thomas (Darien, 1849. december 6. – Denver, 1931. június 24.) az Amerikai Egyesült Államok szenátora (Colorado, 1913–1921). (120324) 2004 MV3 A (120324) 2004 MV3 a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Sárneczky Krisztián fedezte fel 2004. június 21-én. Utrecht Lunetten vasútállomás Utrecht Lunetten vasútállomás vasútállomás Hollandiában, Utrecht városában. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Utrecht–Boxtel-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Utrecht Centraal Houten vasútállomás A magyar tőrvívó-csapatbajnokságok végeredményei A magyar tőrvívó-csapatbajnokság 1914-től kerül megrendezésre (a nők részére csak 1938-tól). A bajnokságot a Magyar Vívó Szövetség írja ki és rendezi meg. Korábban általában körmérkőzéses rendszerben, esetleg két vagy több nap alatt rendezték a bajnokságokat, de az utóbbi évtizedekben már kieséses rendszerben, egy napon. A legtöbb bajnoki címet a férfiaknál a Honvéd Tiszti VK (Tiszti VC, Honvéd Tiszti VC) és az Újpesti TE (Újpesti Dózsa), a nőknél a Bp. Honvéd nyerte, 14-14-szer, illetve 20-szor győztek. A bajnokságok végeredményei Férfiak 1914 1925 1926 1927 1928 1929 1930 1931 1932 1933 1934 1935 1936 1937 1938 1939 1940 1941 1942 1943 1944 1946 1947 1948 1949 1950 1951 1952 1953 1954 1955 1956 1957 1958 1959 1960 1961 1962 1963 1964 1965 1966 1967 1968 1969 1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 Nők 1938 1939 1940 1941 1942 1943 1944 1946 1947 1948 1949 1950 1951 1952 1953 1954 1955 1956 1957 1958 1959 1960 1961 1962 1963 1964 1965 1966 1967 1968 1969 1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 Schwaig bei Nürnberg Schwaig bei Nürnberg település Németországban, azon belül Bajorországban. Lakosainak száma 8175 fő (1987. május 25.). 1993-as Formula–1 brit nagydíj A brit nagydíj volt az 1993-as Formula–1 világbajnokság kilencedik futama. Futam A brit nagydíjon ismét Prost indult a pole-ból, Hill, Schumacher és Senna előtt. A rajtnál Hill csapattársát, míg Senna Schumachert előzte meg. Senna ezt követően a Maggotts-kanyarban körbeautózta a franciát. Míg Hill egyre nagyobb előnnyel vezetett, Senna feltartotta a mögötte haladókat. Prost a 7. körben (ekkor Hill 1 másodperces előnnyel vezetett), Schumacher a 13. körben előzte meg a brazilt. Luca Badoer balesete miatt bejött a biztonsági autó, így Hill előnye eltűnt. Hill nem sokkal ezután kiesett motorhiba miatt a 42. körben. Brundle motorja az 54. körben ment tönkre. Senna autójából az utolsó körben fogyott ki az üzemanyag. Prost győzött Schumacher, Patrese, Herbert és az ötödik helyen rangsorolt Senna előtt. Statisztikák Vezető helyen: Damon Hill: 41 (1-41) Alain Prost: 18 (42-59) Alain Prost 50. (R) győzelme, 28. pole-pozíciója, Damon Hill 1. leggyorsabb köre. Williams 67. győzelme. Hjógo prefektúra Hjógo prefektúra Japánban, a Honsú szigeten, Kanszai régióban fekszik. Fővárosa Kóbe. Városok 29 város található ebben a prefektúrában. Otterstadt Otterstadt település Németországban, Rajna-vidék-Pfalz tartományban. Népesség A település népességének változása: Aix-en-Othe Aix-en-Othe település Franciaországban, Aube megyében. Lakosainak száma 2443 fő (2015). Aix-en-Othe Bérulle, Neuville-sur-Vanne, Paisy-Cosdon, Saint-Mards-en-Othe, Villemaur-sur-Vanne, Villemoiron-en-Othe és Bœurs-en-Othe községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Foiano di Val Fortore Foiano di Val Fortore község (comune) Olaszország Campania régiójában, Benevento megyében. Fekvése A megye északkeleti részén fekszik, 80 km-re északkeletre Nápolytól, 30 km-re északkeletre a megyeszékhelytől. Határai: Baselice, Molinara, Montefalcone di Val Fortore, Roseto Valfortore, San Bartolomeo in Galdo, San Giorgio La Molara és San Marco dei Cavoti. Története A települést a normann időkben alapították. A következő századokban nemesi birtok volt. A 19. században nyerte el önállóságát, amikor a Nápolyi Királyságban felszámolták a feudalizmust. 1861-ben csatolták a megyéhez, addig Capitanata része volt. Népessége A népesség számának alakulása: Főbb látnivalói San Giovanni-templom Madonna del Rosario-templom Santa Maria di Gualdo di Mazzocca-apátság Aco Sztojkov Aco Sztojkov (Sztrumica, 1983. április 29. –) macedón labdarúgó, jelenleg az FC Aarau játékosa. Pályafutása Pályafutását az FK Belaszica együttesében kezdte. Ezt követően az Internazionale utánpótlás csapatához, az Internazionale Primaverához került, honfitársával, Goran Pandevvel együtt. Az első csapatban végül egy meccsen sem játszott, ehelyett sokáig alacsonyabb osztályú olasz csapatoknak adta őt kölcsön az Inter. 2005-ben igazolt el végleg, ekkor a belga RAA Louviéroise játékosa lett. Azóta játszott Szerbiában, Magyarországon a Debrecenben és a Nyíregyházán, jelenleg a svájci FC Aarau játékosa. MTV Movie Award a legjobb feltörekvő színésznek Ez a szócikk az MTV Movie Award a legjobb feltörekvő színésznek járó díj díjazottjainak listáját tartalmazza. A díjat egyes években külön női és férfi színész kategóriában adják át, vagy pedig összevont kategóriát alkalmaznak. 1992 Edward Furlong - Terminátor 2. – Az ítélet napja 1993 Marisa Tomei - Vinny, az 1ügyű 1994 Alicia Silverstone - Szerencsétlen baleset 1995 Cameron Diaz - A Maszk 1996 George Clooney - Alkonyattól pirkadatig 1997 Matthew McConaughey - Ha ölni kell 1998 Heather Graham - Boogie Nights 1999 Legjobb új színész James Van Der Beek - Prérifarkas Blues Legjobb új színésznő Katie Holmes - Kísérleti patkányok 2000 Legjobb új színész Haley Joel Osment - Hatodik érzék Legjobb új színésznő Julia Stiles - 10 dolog, amit utálok benned 2001 Legjobb új színész Sean Patrick Thomas - A szívem érted RAPes Legjobb új színésznő Erika Christensen - Traffic 2002 Legjobb új színész Orlando Bloom - A Gyűrűk Ura: A Gyűrű Szövetsége Legjobb új színésznő Mandy Moore - Séta a múltba 2003 Legjobb új színész Eminem - 8 mérföld Legjobb új színésznő Jennifer Garner - Daredevil – A fenegyerek 2004 Legjobb új színész Shawn Ashmore - X-Men 2. Legjobb új színésznő Lindsay Lohan - Nem férek a bőrödbe 2005 Legjobb új színész Jon Heder - Nevetséges Napóleon Legjobb új színésznő Rachel McAdams - Bajos csajok 2006 Isla Fisher - Ünneprontók ünnepe 2007 Jaden Smith - A boldogság nyomában 2008 Zac Efron - Hajlakk 2009 Legjobb új színész Robert Pattinson - Alkonyat Legjobb új színésznő Ashley Tisdale - High School Musical 3: Végzősök 2010 Anna Kendrick - Egek ura 2011 Chloë Grace Moretz - HA/VER 2012 Shailene Woodley - Utódok 2013 Rebel Wilson - Tökéletes hang 2014 Will Poulter - Családi üzelmek 2015 Dylan O’Brien - Az útvesztő 2016 Daisy Ridley - Csillagok háborúja VII: Az ébredő Erő 2017 Daniel Kaluuya - Tűnj el! Vercelli–Pavia-vasútvonal A Vercelli–Pavia-vasútvonal egy 67 km hosszúságú, normál nyomtávolságú vasútvonal Olaszországban, Vercelli és Pavia között. Fenntartója az RFI, a járatokat a Trenord üzemelteti. Története A vasútvonal több részletben nyílt meg 1882 és 1883 között. Ardipithecus Az Ardipithecus egy kihalt Homininae-nem, ami a késő miocénban és a pliocén korban élt az Afar depressziónál, Etiópiában. Eredetileg az ember egyik legkorábbi őseként írták le, miután az elágazott a fő majom származási vonaltól. Ennek a nemnek az ember őseivel való kapcsolata, valamint hogy nem hominin-e, jelenleg is vitatott. Az irodalomban két fosszilis fajt írtak le: az A. ramidust, ami körülbelül 4,4 millió évvel ezelőtt élt, a korai pliocén alatt, és az A. kadabba fajt, ami körülbelül 5,6 millió évvel ezelőtt élt (a késő miocénban). A viselkedési elemzés azt mutatta, hogy az Ardipithecus nagyon hasonló volt a csimpánzéhoz, ami azt jelzi, hogy a korai ember ősöknek nagyon csimpánzszerű viselkedése lehetett. Ardipithecus ramidus 1994-ben nevezték el. Az első kövület 4,4 millió éves két vulkáni réteg közötti rétegtani helyzete alapján. Mint a legtöbb emberszabású, de ellentétben az összes korábban elismert homininával, egy fogó nagylábujja volt, amely a fákon való mozgáshoz adaptálódott. Nem bizonyított, hogy a csontvázának hány más jellemzője tükrözi, hogy alkalmazkodott a földön két lábon járáshoz. Mint később a homininák, az Ardipithecus is redukált szemfogakkal rendelkezett. 1992–1993-ban fedezték fel az első A. ramidus kövületeket: tizenhét töredéket, beleértve a koponyát, az állkapcsot, a fogakat és a kar csontjait az Afar depresszióban, a Middle Awash folyó völgyében, Etiópiában. Több töredéket nyertek ki 1994-ben, összesen a teljes csontváz 45%-át. 1999 és 2003 között kilenc egyed fogait és csontjait találták meg As Dumánál, Etiópia Afar-régiójának nyugati szélén. A kövületek 4,35-4,45 millió évesek. Kis agya volt, 300 és 350 cm³ közötti. Ez némileg kisebb, mint a modern bonobóké vagy a nőstény közönséges csimpánzé, de sokkal kisebb, mint az australopithecineké, például Lucyé (~400–550 cm³), nagyjából a 20%-a a modern Homo sapiensének. Az állkapcsa sokkal előreállóbb volt, mint a modern emberé. A fogairól hiányzott a más majmoknál előforduló specializáció, ami azt sugallja, hogy általános mindenevő és gyümölcsevő volt, a tápláléka nem függött nagyon a lombozattól, rostos növényi anyagoktól (gyökerektől, gumóktól, stb), vagy a kemény és/vagy abrazív ételtől. A felső szemfog mérete az A. ramidus hímeknél nem különbözött határozottan a nőstényekétől. A felső szemfogaik kevésbé élesek voltak mint a modern közönséges csimpánzoké részben azért mert redukált volt a szemfog mérete, mivel a nagyobb felső szemfogakat élesíthették a kopás ellen az alsó szájban elhelyezkedő fogak. A felső szemfog jellemzői az A. ramidusnál ellentétben vannak a közönséges csimpánzoknál megfigyelt szexuális dimorfizmussal, ahol a hímeknek lényegesen nagyobb és élesebb felső szemfogaik vannak, mint a nőstényeknek. A felső szemfogának kevésbé kifejezett jellegét arra használták hogy az A. ramidus és több ősi homonida szociális viselkedésére következtessenek. Különösen arra használták hogy azt javasolják hogy a homonidák és az afrikai majmok utolsó közös ősét viszonylag kis hímek közti és csoporton belüli agresszió jellemezte. Ez feltűnően eltér a közönséges csimpánzok szociális mintáitól, amikben a hímek közötti és a csoporton belüli agresszió tipikusan magas. A kutatók egy 2009-es tanulmányban az mondták hogy ez az állapot „veszélyezteti az élő csimpánzok magatartási modellként való használatát az ősi emberszabású állapothoz”. Később élt mint az ember és a csimpánz utolsó közös őse, és így nem teljesen képviseli azt. Mindazonáltal bizonyos szempontból eltért a csimpánzoktól ami arra utal hogy a közös ős különbözött a modern csimpánzoktól. Miután a csimpánz és az ember származási vonalak elágaztak mindkettő lényeges evolúciós változáson ment keresztül. A csimpánz lábak a fa megfogásra specializálódtak, az pedig A. ramidus láb jobban megfelel a járásnak. Az A. ramidus szemfoga kisebb, és egyenlő a hímek és nőstények között ami a redukált hím hím konfliktusokat sugallja megnövekedett pár kötődéssel, és megnövekedett szülői törődéssel. „Így az alapvető reproduktív és szociális viselkedési változások valószínűleg hosszú idővel az agyméret növekedése és a kőeszközhasználat előtt jelentek meg”, a kutatócsapat következtetése szerint. Ardi 1994-ben fedezték fel az Ardi becenevű viszonylag teljes A. ramidus csontvázat. Kis agyú 50 kilogramm nőstény volt, a csontváz tartalmazta a koponya túlnyomó részét és a fogakat, valamint a medencét, a kezeket és a lábakat. Etiópiában fedezték fel az Afar-sivatagban az Awash régió közepén. A leletet rétegtana alapján 4,4 millió éves. A leírói szerint az emberi evolúció egy eddig kevéssé ismert szakaszát világítja meg, több mint egy millió évvel idősebb Lucynál (Australopithecus afarensis), az ikonikus korai emberős jelölt 3 200 000 évvel ezelőtt élt 1974-ben fedezték fel éppen 74 km távolságra Ardi felfedezési helyétől. Azonban mert az „Ardi” csontváz nem több mint 200 000 évvel idősebb mint a legkorábbi Australopithecusok, és előfordulhat hogy fiatalabb azoknál, ezért néhány kutató kétségbe vonja azt hogy az Australopithecusok közvetlen őse. Néhány kutatók arra következtet a medencéje és a végtagjai formája és a nagylábujja alapján, hogy fakultatív kétlábú volt: két lábon járt amikor a földön mozgott, de négy lábon mikor a faágakon mozgott. Primitívebb járóképessége volt mint a későbbi hominidáké, és lehet hogy nem tudott járni vagy futni hosszú távolságokon. A fogai azt sugallják hogy mindenevő volt, és hogy általánosabban mint a modern majmok. Ardipithecus kadabba Csak a fogairól és csontdarabokból és részekből ismert, és körülbelül 5,6 millió évvel ezelőtt élt. Az A. ramidus valószínű őseként írták le. A fogai "primitív morfológiát és kopás mintát" mutatnak ami bizonyítja hogy az A. kadabba egy különböző faj mint az A. ramidus. Életmód Az A. ramidus lábujj és medence szerkezete miatt néhány kutató azt javasolja hogy felegyenesedve járt. Scott Simpson a Gona Projekt fizikai antropológusa szerint a Közép-Awashi fosszilis bizonyítékok azt jelzik hogy az A. kadabba és a A. ramidus "erdők és füves vidék mozaikjában éltek tavakkal, ingoványokkal és forrásokhoz közel", de további kutatás szükséges annak meghatározásához hogy az Ardipithecus milyen élőhelyet részesített Gonánál előnyben. Alternatív nézetek és további tanulmányok Mivel számos jellemzőjén osztozik a csimpánzokkal, a majom elágazási időszakhoz való közelsége miatt, és mivel a kövületei nem hiánytalanok a pontos helyzete a fosszilis leletekben vitatott. Esteban E. Sarmiento független kutató 2010-ben módszeresen összehasonlította a azonosító karaktereket a majmoknál és az ember ős kövületeknél az Ardipithecussal kapcsolatban, és arra a következtetésre jutott hogy az összehasonlítási adatok nem elegendőek ahhoz hogy kizárólagosan támogassák az emberi származási vonalat. Megjegyzi hogy az Ardipithecusnak nincs bármilyen kizárólagos emberi jellemzője és néhány jellemzője (a csuklója és a koponyalapja) arra utal hogy a közös ember/Afrikai majom állománytól már az ember, csimpánz és gorilla szétválás előtt elágazott. Az ő 2011-es összehasonlító allometriai tanulmánya az őrlőfogon és a test szegmensek hosszúságán (beleértve élő főemlősök hasonló testméretét) megjegyezte hogy néhány méret beleértve a rövid felső végtagokat és a kézközépcsontokat az emberre emlékeztetnek, de más méretek például a hosszú ujjak és az őrlőfog felülete nagyon majomszerű. Sarmiento arra a következtetésre jutott hogy az ilyen hossz méretek oda-vissza változhattak az evolúció során és nem nagyon jó jelzői a rokonsági foknak. Az Ardipithecus hossz méretek azonban jól jelzik a tevékenységét és a fog izotóp adatokkal együtt és az állatvilág és növényvilág a kövületekből azt jelzik hogy főleg földön, négy lábon járó állat volt, és a tápláléka nagy részét a földön gyűjtötte. A fákon korlátozott időt töltött és az ágakon kizárólag a felső végtagjaival ritkán függeszkedett. Azonban néhány későbbi vizsgálat továbbra is az emberi származási vonalba való besorolása mellett érvel. Egy 2013-as összehasonlító tanulmány a modern és a fosszilis fogzománcokon belüli stabil szén és az oxigén izotópokkal felfedte hogy az Ardipithecus a fákon és a földön egy nyitottabb élőhelyen táplálkozott, ellentétben a csimpánzokkal és kihalt Sivapithecussal ami megkülönbözteti a majmoktól. 2014-ben beszámoltak róla hogy az Ardipithecus, Australopithecus sediba és A. afarensis kéz csontjai az ember származási vonalának különböző jellegzetességéből állnak (jelen van bennük a III. kézközépcsonti processus styloideus ami hiányzik a majmoknál). Az egyedülálló agy szerveződéseket (például oldalirányú eltolódása a fejütőér lyuknak, az középlaterális rövidülése az oldalsó dobhártyának, és egy rövidebb trapéz basilaris elem) az Ardipithecusban csak Australopithecusokban és a Homo kládban találták meg szintén. A foggyökér morfológiáját összehasonlítva a Sahelanthropus tchadensisével szintén erős hasonlóságot jelez, ami az emberi származási vonalba való helyes belehelyezésére utal. Egy tanulmányban ami feltételezi az Ardipithecus ramidus hominin státuszát azzal érvel hogy a testrészek fejlődésének üteme eltért az emberszabású majmoknál általánostól. Ebben a vizsgálatban összehasonlították a faj arckoponya morfológiáját a fiatal csimpánzokéval hogy elválasszák az arckoponya növekedését az agy növekedésétől és társítsák az élettörténetével például az első őrlőfog kibújásával és az első szülés életkorával. Következésképpen úgy érvelnek hogy a faj egy egyedülálló egyedfejlődést képvisel ami eltér bármely jelenlegi majométól. A csökkentett növekedése az al-orr alveoláris területnek az arcon, ami a kiálló szemfog komplexumnak ad otthont a csimpánzokban, azt sugallja hogy a fajnak növekedés arányai valamint a szaporodási biológiája különbözik minden élő főemlős fajétól. Ebben az értelemben a faj lehet hogy az első emberi társadalmi, szülői és szexuális pszichológia felé mutató tendenciát mutatja. Következésképpen a szerzők azzal érvelnek hogy már nem tarthatók fenn hosszan korai hominin társadalmi és a párzási viselkedés rekonstrukciókban a csimpánzokról levont következtetések, ami további bizonyítékot ad az úgynevezett "csimpánz referenciális modellt" ellen. A szerzők azt írják a faj szokatlan koponya-fog növekedési mintázatának és annak a lehetőségnek hogy rávilágíthat az emberi társas viselkedés eredetére tárgyalásakorː Az embereknek a csimpánzokkal való kontrasztja szintén tanulságos, amikor az emberekben elkezdek kifejlődni a széles társadalmi kötelékek az állandó fogképződés kezdete után, azonos mérföldkő a csimpánzok fejlődésében az arc egyre jobban előreálló kezdett lenni. Más szóval az embereknél úgy látszik hogy a homlok növekedés kicserélődött a szocio-emocionális fejlődés egy hosszabb és intenzívebb időszakával. Mivel az A. amidusnak nem volt előreálló állkapcspa C/P3 komplex-el (ami az egyik legfontosabb eszköz amellyel a hímek versengenek a státuszért a párzási hierarchián belül más főemlős fajoknál), a faj fiatal és juvenilis tagjai valószínűleg más utat követtek hogy a társadalmi csoportjuk reproduktív sikeres tagjai legyenek. A hatása ezeknek a fajok közötti különbségnek az hogy az A. ramidus fiatal és juvenilis egyedek szocializációjának valószínűleg volt egy szakasza amit eltért a csimpánzokétól. Következésképpen lehetséges hogy az A.ramidusban látható az első, bár kezdeti trend a gyermek szocializáció emberi formája és társadalmi szerveződés felé. Itt kell megjegyezni hogy ezt a nézetet még meg kell erősíteni az A.ramidus ontogenezisének több részletes tanulmányával. Miroslava Vavrinec Miroslava (Mirka) Vavrinec (Bajmóc, Csehszlovákia; 1978. április 1. –) svájci teniszezőnő, 2002-ben, egy lábsérülés miatt hagyta abba a profi teniszezést. Roger Federer teniszező felesége, a 2000-es sydneyi olimpián találkoztak. 2009. július 23-án iker lányaik születtek, Charlene Riva és Myla Rose. Vavrinec Csehszlovákiában született, de kétéves volt, amikor a családja Svájcba emigrált. 1987-ben, amikor Vavrinec kilencéves volt, az édesapja elvitte Martina Navratilova egy teniszmeccsére, és Navratilova ajánlotta Mirkának, hogy próbálja ki a teniszt, sőt később elküldte neki egy ütőjét és megszervezte az első teniszedzését is. Robert McNamara Robert Strange McNamara (Oakland, 1916. június 9. – Washington, 2009. július 6.) amerikai üzletember, az Amerikai Egyesült Államok 8. védelmi minisztere 1961–1968 között, a vietnámi háború alatt. 1968-as leváltása után a Világbank 5. elnöke 1981-ig. Pályafutása McNamara a Kalifornia állambeli Oakland-ben született. A középső nevét édesanyja után kapta. 1937-ben a Berkeley Egyetemen szerzett fokozatot. Tagja volt a Phi Beta Kappa társaságnak. 1939-ben mester fokozatot szerzett a Harvard Egyetem üzleti iskolájában. 1940-ben visszatért tanítani a Harvard Egyetemre és ő lett a legjobban fizetett és legfiatalabb tanársegéd. 1943-ban belépett az amerikai hadseregbe, ahol századosként szolgált a légierő Statisztikai Ellenőrzési hivatalánál. 1946-ban alezredesként leszerelt a légierőtől. A Világbank korábbi elnöke, az Egyesült Államok volt külügyminisztere – aki elrendelte Vietnám tömeges bombázását – és a Kiterjesztett Immunizációs Program tagja: Robert McNamara. A „J’ai tout compris” („Mindent megértettem") francia kiadvány így idézi őt: „Drákói intézkedéseket kell foganatosítanunk a népesség lélekszámának csökkentése céljából, a lakosság akarata ellenére. A születési arányszámok csökkentése lehetetlennek vagy elégtelennek bizonyult. Ezért a halálozási rátát kell növelnünk. Hogyan? Természetes eszközökkel. Éhínség és betegség útján.”[forrás?] Vla A vla ( kiejtése�) holland tejtermék, édes ivópuding. Állagában a joghurtra hasonlít, csak nem fehér színű, mivel tojás, cukor, keményítő és ízesítőanyag is van benne. Többek között vaníliás, csokoládés, banános és karamellízesítéssel is készül. Hollandiában az élelmiszerboltokban kapható literes dobozos kiszerelésben. Öntetként vagy csak úgy magában is fogyasztható. Hűtve tárolandó. Vážany (Blansko járás) Vážany település Csehországban, a Blanskói járásban. Vážany Okrouhlá, Sudice, Boskovice és Knínice u Boskovic településekkel határos. Lakosainak száma 230 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Klinoptilolit A klinoptilolit (klinoptillolit) káliumalapú víztartalmú alumíniumszilikát, monoklin kristályrendszerű, a zeolitcsoport ásványegyüttesének tagja. Nevezik lúgos fémek és földfémek hidratált alumíniumszilikátjának is. Csoportos kristályai gumószerűen, csoportosan találhatóak. Fehér színváltozattól a vörösön át a liláig ismertek kristályai, többnyire üregkitöltésekben, hasadékokban. Dehidratált tömege fontos ipari nyersanyag. Kémiai és fizikai tulajdonságai. Képlete: (Na,K,Na,Mg) 2 Al 3 (Al,Si) 2 Si 13 O 36 x12(H 2 O). Egyes elemzők szerint: (Na,K) 6 (Al 6 Si 30 O 72 )x20(H 2 O). Szimmetriája: a monoklin kristályrendszerben dómos, prizmás kristályai kevés szimmetriaelemet tartalmaznak. Sűrűsége: 2,2-2,4 g/cm³. Keménysége: 3,5-4,0 (a Mohs-féle keménységi skála szerint). Hasadása: rosszul hasad. Törése: kagylós, egyenetlen. Színe: fehéres, halványabban és erősebben színezett vöröses és lilába hajlóak kristályai. Fénye: üveg fényű. Átlátszósága: átlátszó vagy áttetsző, tömeges megjelenésben opak. Pora: színtelen vagy kissé barnás. Különleges tulajdonsága: hevítésre kristályvizét könnyen leadja, abszorbens anyaggá válik. Kémiai összetétele: (Klinoptilolit-Na) Nátrium (Na) =1,5% Kálium (K) =1,5% Kalcium (Ca) =2,8% Magnézium (Mg) =0,2 Alumínium (Al) =6,6% Szilícium (Si) =29,9% Hidrogén (H) =1,7% Oxigén (O) =55,8% Keletkezése. Hidrotermás képződése a jellemző, bazaltokban a hólyagüregeket és repedéseket tölti ki. Tufaszerű kőzetekben rétegeket alkot, nagy mennyiségben feldúsulva. Előfordulásai. Csehország Pribor város közelében. Lengyelország területén több helyen. Szlovákiában Hrabovec területén. Az Amerikai Egyesült Államokban Oregon szövetségi államban fordul elő. Előfordulásai megtalálhatók Japán, Irán és Ausztrália területén. Előfordulásai Magyarországon Magyarország világviszonylatban is jelentős zeolitkészletének fontos ásványa. A Zempléni-hegység déli előterében Tállya és Rátka között riolit-tufa összletben mordenit társaságában található. A rátkai zöldes elszineződésű tufa törmelékben széles pásztákban található 40-60% klinoptilolit tartalom, melyből korlátozottan termelés is folyik. A Nemti község határában található zeolit fő ásványa is klinoptilolit. Kísérő ásványok A zeolitcsoport más ásványai, kalcit. aragonit, kvarcit és opál. Zsiráfnyakú gazella A zsiráfnyakú gazella vagy gerenuk (Litocranius walleri) az emlősök (Mammalia) osztályának a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába és az antilopformák (Antilopinae) alcsaládjához tartozó Litocranius nem egyetlen faja. A gerenuk elnevezés a szomáli nyelvből származik, és „hosszú nyakú antilopot” jelent; tudományos nevében a litocranius nagyjából „kőkoponyájúként” adható vissza, ami a szarvak alapjánál levő csont tömörségére utal, a walleri kitétel pedig egy H. Waller nevű afrikai misszionáriusnak állít emléket. Elterjedése Kelet-Afrika északi részének száraz és félszáraz bozótosainak, tövises bokrokkal benőtt területeinek lakója legfeljebb 1200 méteres tengerszint feletti magasságig. A fákkal sűrűn benőtt és a túlzottan nyílt, füves pusztaságokat egyaránt kerüli. Nem kötődik a vízforrásokhoz. Dzsibuti déli részétől Etiópián és Szomálián át Kenyáig és Tanzániáig húzódik előfordulási területe, bár szomáliai állományairól nincsenek biztos adatok. Alfajai Litocranius walleri walleri – Kenya, Tanzánia Litocranius walleri sclateri – Dzsibuti, Etiópia, Szomália Megjelenése A gerenukok rendkívül kecses testfelépítésű állatok: nyakuk különösen vékony és hosszú – innen a zsiráfgazella elnevezés – de lábaik és testük is karcsú és nyúlánk. Testhosszuk 140-160 centiméter, amihez 25-35 centiméteres farok csatlakozik. A fajra a 90-105 centiméteres marmagasság és a 30-50 kilogrammos testtömeg jellemző. Az északi alfaj példányai jellemzően nagyobbak a délieknél, és a bikák is nagyobbak a nőstényeknél. A puha szőrzet a háton nyeregszerűen sötétebb, gesztenyeszínű, az oldalakon világosabb, vörösesbarna, míg a hasoldal és a nyak elülső része fehér, a farok pedig fekete pamacsban végződik. A fej ék alakú és lapított, az orr és a száj aránytalanul kicsi, ami megkönnyíti a tüskés bozótban történő táplálékkeresést. A szemek körül egy-egy vastag fehér gyűrű van, a fülek pedig hosszúkásak. Viszonylag robusztus, hátra és felfelé hajló, kampós hegyben végződő szarvai csak a bikáknak vannak. A gyűrűs trófeák hossza 25-44 centiméter között mozog. Életmódja A zsiráfgazellák magányosan vagy legfeljebb tíz állatot tömörítő csordákban – agglegénycsapatokban és tehenekből és borjaikból álló csoportokban – élnek. Az egyes állatok körülbelül 1,5-3,5 négyzetkilométeres területeket használnak, amelyek átfedésben vannak egymással. Az ivarérett bikák territoriálisan viselkednek: területük határait vizeletükkel, ürülékkupacokkal és mirigyváladékukkal jelzik. A betolakodók bikákat elűzik: ilyenkor szilárd koponyaalapjuknak és masszív szarvaiknak köszönhetően erős öklelésekkel tudnak összecsapni ellenfeleikkel. A gerenukok nappal aktívak, ilyenkor fogyasztják bokor- és falevelekből, bimbókból, hajtásokból, termésekből és virágokból álló táplálékukat. A magasan levő táplálékot két lábra magasodva, mellső patáit a fa törzsének vagy ágainak támasztva éri el, és erős felső ajka és nyelve segítségével tépi le. Akár 2-2,5 méteres magasságig is felér. Vízigényét alapvetően a táplálékából elégíti ki, ivásra többnyire nincs szüksége. A zsiráfgazellák vész esetén nem az azonnali menekülést választják, hanem elbújnak a bozótosban, ahonnan hosszú nyakuk révén mozdulatlanul figyelhetik a helyzetet. Ha mégis észreveszik vagy a közelébe mennek, jellegzetes, lapuló ügetéssel menekülnek el, nyakukat testükkel egy vonalban előrenyújtva. Hangadásuk változatos: a riadalmat zümmögő hanggal, az idegességet füttyel, a rendkívül nagy veszélyt pedig éles bégetéssel jelzik. Szaporodása A párzás nem kötődik meghatározott évszakhoz, így bármikor sor kerülhet rá. A fogantatást komplex rituálé előzi meg: a fogékony tehén fülét lehajtva védekező helyzetbe áll, míg a bika nyakát és szarvait oldalról mutogatva igyekszik imponálni neki. Ezután folyton követi a tehenet, akit gyakran megjelöl arcmirigyei váladékával a csípőtájékon, és mellső lábával igyekszik minél többször megérinteni a hasát és az oldalát. Közben a vizelet szagát a flehmen-reakcióval (azaz felső ajkainak jobb szaglást elősegítő felhúzásával) sokszor ellenőrzi, hogy megállapítsa, mikor történik a peteérés. 6,5-7 hónapnyi vemhességet követően egyetlen utód jön világra, az ikerellés ritka. Ellés előtt az anyaállat eltávolodik csordájától. Születése után a borjú hetekig az aljnövényzetben rejtőzik mozdulatlanul, csak megerősödve csatlakozik a későbbiekben anyjához, akivel addig halk bégetéssel kommunikál. A tehenek egy, a bikák másfél éves korukban érik el az ivarérettséget, és addig anyjukkal maradnak. A gerenukok 10-12 évig élnek, a nőstények némileg tovább a hímeknél. Természetvédelmi helyzete A széles körben elterjedt zsiráfnyakú gazella példányszámát közelítőleg 95 000-re becsülik, zöme pedig Délnyugat-Etiópiában és Északkelet-Kenyában összpontosul. Az állomány a védett területeket leszámítva mindenhol csökkenő tendenciát mutat, Szomáliában pedig különösen drasztikusan visszaszorul, mivel a polgárháborús helyzet ellehetetlenít bármiféle természetvédelmet. A zsiráfnyakú gazelláknak alig 10%-a él különféle rezervátumokban és nemzeti parkokban, elsősorban Tanzániában és Kenyában, így főleg a déli alfaj egyedei élvezhetik a biztonságot. A védett területeken kívül a vadászat és a túlzott legeltetés fenyegeti, bár az utóbbi nyomán terjedő bozótosok megfelelő életteret biztosítanak a számára. Bizonyos esetekben a nagy szárazságok és a járványok is súlyos csapást mérnek a gazellákra (pl. a kenyai Tsavo Nemzeti Parkban, ahol marhapestis tizedelte az állományt). Paul de Man Paul de Man (1919. december 6. – 1983. december 21.) belga származású amerikai irodalomtörténész, aki az amerikai dekonstrukció fő képviselője volt. Legfontosabb irodalomelméleti témája a nyelv létmódja, fő kutatási területe pedig a romantika irodalma, mindenekelőtt Rousseau, Wordsworth, Percy Bysshe Shelley életműve. A filozófiatörténetből erősen foglalkoztatta Nietzsche, Heidegger, Hegel és Kant munkássága, utolsó, befejezetlenül maradt és posztumusz megjelent tanulmánykötete, az Aesthetic Ideology (Esztétikai ideológia) (1996) már nem is irodalmi, hanem filozófiai szövegekkel foglalkozik, elsősorban Kant és Hegel műveivel. Gondolkodásmódjának általános jellemzői Értelmezéseit az ún "retorikai olvasás" jellemzi. Ez azt jelenti, hogy az elemzett műveknek nem annyira a tartalmi vagy poétikai jellemzői foglalkoztatják, hanem azok retorikai felépítése. De Man művei ezért sokak számára monotonnak tűnnek, mivel minden szövegelemzését a retorikai kategóriák tárgyalására redukálja. De Man gondolkodásának egyik fő jellemzője értelmezői szerint a dialektika-ellenesség. A dialektika , mely legmeghatározóbb formájában Hegel munkásságában jelenik meg a filozófiában, az ellentéteknek egy nagyobb egységben való feloldását, "megszüntetve-megőrzését", vagyis a szemben álló pólusok közti feszültségnek egy magasabb szintű nyugalomban, harmóniában való feloldását jelenti. De Man azonban általában a (főleg nyelvi) feszültségeket feloldhatatlannak gondolja el, pl. a konstatív és performatív nyelv közti szétválást, amint arról később lesz szó. Nehézséget jelent továbbá műveinek értelmezésében az, hogy szövegeinek kulcsfogalmai általában nem teljesen egyértelműek, jelentésük és viszonyrendszerük tanulmányról tanulmányra változhat. Kulcsár-Szabó Zoltán szerint de Man "pszeudodefiníciókat" ad, amik nem annyira meghatároznak és minden kontextusban értelmezhetővé tesznek terminusokat, inkább mintázatokként képzelhetők el. Szintén sajátossága de Man alkotásainak, hogy sok esetben kiüresíti azokat a fogalmakat, amelyeket használ. Kulcsár-Szabó Zoltán szerint „ezek a minták szerkezetükben önfelszámoló jellegűek vagy legalábbis ellentmondásosak s a definíció esetenként az adott fogalom kiüresítéséhez, mintsem meghatározásához vezet.” Erre példaként egy idézet de Man modernség-tanulmányából: „Hamarosan paradox megfogalmazásokra kényszerülünk: például amikor egy irodalmi korszak modernitását úgy határozzuk meg, mint azt a módot, ahogyan egy korszak ráébred annak lehetetlenségére, hogy modern legyen” A dekonstrukcióról általában A dekonstrukció elgondolásának lényege, hogy tagadja a jelenlétet. A jelenlét fogalma az önazonosságra utal, arra a hitre, hogy a dolgoknak van valamilyen önazonos (szakszóval identikus) lényegük, értelmük. Így pl. a testből és lélekből álló embernek a külsődleges, hordozó anyagként elgondolt testtel szemben a lényege az önazonos, halhatatlan lélek; az irodalmi műben a nyelv mint hordozó anyag kifejez valamilyen lényegszerű gondolatot, ami viszont már nem nyelvi; a világ lényege Isten, aki megnyilvánul ebben a teremtett világban stb. Jacques Derrida, Paul de Man barátja, a dekonstrukció francia ágának képviselője úgy vélekedik, hogy a nyugati gondolkodás kétezer évét a jelenlét elve határozta meg. Ezt a fajta gondolkodást Derrida logocentrizmusnak nevezte el. (A logosz az értelemre utal.) A dekonstrukció arra törekszik, hogy lebontsa ezt a gondolkodásmódot. A dekonstrukció kulcsfogalma még a hierarchikus jellegű logocentrikus oppozíció (ellentét). Derrida szerint a nyugati gondolkodás a létet mindig ilyen oppozíciók formájában gondolja el. A kettősségek egyik tagja mindig elsődleges, lényeges a másikhoz, a külsődlegeshez képest. Ilyen oppozíciók a fentebb már említett lélek-test, gondolat-kifejezés, Isten-világ. Derrida dekonstruktív filozófiájában arra törekszik, hogy felborítsa, újragondolja, vagyis dekonstruálja ezen ellentétpárok hierarchiáját, és megmutassa, hogy valójában az oppozíciók másodlagosnak vélt tagja határozza meg a lényegszerűt. Szókratész pl., aki csak élőszóban filozofált, elítélte az írást, mint külsődlegest a beszédhez képest. Amit mondunk, abban jelen van a gondolatunk, az írás már viszont csak a beszéd képe, másodlagos, külsődleges a beszédhez képest. Az írás leválik rólunk, sodródik az időben. A beszéd és az írás viszonya tehát a logocentikus oppozíció struktúrájában képzelhető el. Amikor viszont megkérdezik Szókratészt, hogy milyen az igazi tudás, azt válaszolja, hogy "olyan, ami bevésődik a lélekbe." Kiderül tehát, hogy az oppozíció tagjainak hierarchikus viszonya éppen az ellenkezője annak, aminek látszólag mutatkozik: az igazi tudás nem más, mint egy belső írás, ami külsődlegessé lesz, amikor kimondjuk, vagyis a beszédben. Hatások Heidegger hatása A nyelv elsődlegessége A logosz, a jelenlét megkérdőjelezésének egyik eszköze lehet a nyelvről való újfajta gondolkodás. Martin Heidegger, a filozófiai hermeneutika vezéregyénisége szerint a nyelv nem pusztán eszköz gondolataink elmondására, hanem maga a gondolkodás. Nem mi használjuk a nyelvet, hanem a nyelv teszi lehetővé számunkra, hogy önmagunkat elgondoljuk. Heidegger hatása meghatározó de Man és Derrida gondolkodásában is. Egyrészt tehát amiatt, hogy a nyelvnek elsődleges szerepet tulajdonított a gondolattal és a szubjektummal szemben. Az értelmezés Másrészt pedig amiatt, mert úgy gondolta, hogy az ember alapvető létmódja a megértés, az értelmezés. Az embert a létkérdés irányítja, a kérdés, hogy mi az értelme a létnek. A lét ilyen módon értelmezésre van utalva. A nyelv viszont már eleve érti a világot, azzal hogy megnevezi a dolgokat. Ezt az előzetes létmegértést teszi explicitté (nyilvánvalóvá) az értelmezés. Mivel az értelmezés ilyen módon önmagába tér vissza, szerkezetileg körkörös jellegű. Ezt a struktúrát nevezzük hermeneutikai körnek. A létet, a jelentést nem tudjuk, hanem egy értelmezési aktus révén elsajátítjuk, de az értelmezési folyamat lezárhatatlan. A jelentés (a lét értelme) tehát nem önmagában adott, nem immanens. A dekonstrukció ezt a gondolatot radikalizálja azzal, hogy szerinte az értelmezés (vagyis más szóval olvasás, ami a dekonstrukció fogalmi rendszerében mindenféle értelmezési aktus összefoglaló metaforája) mindig szükségképpen félreértelmezés. Nincs igazi, önazonos jelentés, csak különböző jelentések léteznek. Minden szöveg heterogén, vagyis minden szöveg különböző, egymást kölcsönösen kizáró jelentésekből áll. Nietzsche A dekonstrukció számára fontos inspirációt jelent Nietzsche munkássága. A német filozófus volt az, aki egy írásában felvetette annak a lehetőségét, hogy a nyelv alapvetően metaforikus, a szavaink, amikkel az igazságot véljük kimondani, nem mások, mint halott metaforák, amiknek a metaforikusságáról megfeledkeztünk, és igazságnak véljük azok jelentését. Másfelől fontos még Nietzsche elgondolása a "hatalomra törő akaratról." Ezt nem az egyes ember politikai akarataként kell elképzelni, ahogy sokan tévesen gondolják: a hatalom itt az interpretáció tevékenysége. A világot nem ismerjük, illetve a jelenségeknek, dolgoknak önmagukban véve nincs jelentésük. A jelentést mindig egy interpretációs tevékenység adja meg, ami ilyen módon uralmába keríti a világot. A dolgok nem azért jönnek létre, hogy azt a célt szolgálják, amit később tulajdonítanak nekik, a célt később egy interpretációs aktus rendeli hozzájuk. Ilyen interpretációs ágens pl. a keresztény vallás, amely átértelmezi a jó és a rossz eredeti fogalmát, és ezzel megfosztja az erőseket az erejüktől (mivel bűnnek nyilvánítja az erőszakot, ami önmagában nem az). A dolgok jelentése tehát nem önmagában adott, hanem a világot uraló interpretáció hozza azt létre. A hatalomra törő akarat azzal sajátítja ki a világot, hogy létrehozza a saját értelmezését. A nyelvről A nyelv figurativitása A nyelv de Man és Derrida továbbgondolásában alapvetően retorikai természetű, azaz nem a referencialitás (a nyelv valóságvonatkozása) jellemző rá, illetve nem valamilyen jelentés, jelenlét, lényeg kifejezésének eszköze, hanem a metaforikusság határozza meg. De Man és Derrida Roman Jakobson kategóriáiból indul ki, aki a nyelv különböző funkcióiról beszél. Ilyen pl. a referenciális (a valóságra vonatkozó, a valóság elemeire utaló) funkció, az emotatív (érzelemkifejező), a konatív (felhívó) funkció. A poétikai funkció Jakobsonnál az irodalmi művek jellemzője, ahol a nyelvi jel önmagára irányul, pl. egy metafora esetében, ami önmaga szépségére vagy különösségére hívja fel a figyelmet. De Man és Derrida viszont a poétikai funkciónak, a metaforikusságnak, vagyis a nyelv figurativitásának tulajdonít elsődleges szerepet. A nyelv nem a valóságot fejezi ki, nem a referencialitás határozza meg a nyelvet. Ha pl. hajnalban azt mondom, hogy "felkel a nap," akkor nem mondok igazat, a megnyilvánulásom és a kifejezni kívánt valóság között egy hasadás van, hiszen nem a nap kel fel, hanem a föld fordul a nap körül. Hasonlóképpen, amikor (Jorge Luis Borges példájával éve), azt mondom, hogy a szél fúj, félrevezető állítást teszek, hiszen valójában egy légáramlatot érzek, amit nem fúj senki. A nyelv tehát alapvetően figuratív, vagy más szóval tropologikus médium. Maga a fogalomalkotás is metaforikus. Ennek illusztrációja lehet Borges egyik novellája, a Funes, az emlékező. A történet címszereplője itt egy olyan agyi sérülést szenved, hogy attól kezdve mindenre pontosan emlékezik, nem felejt el egyáltalán semmit. Azt várnánk, hogy okosabbá válik az emlékezés képességének abszolút birtoklásával, csakhogy ennek éppen az ellenkezője történik: mivel minden konkrétumot pontosan fel tud idézni, elveszíti az absztrakció lehetőségét, ami viszont a gondolkodás alapfeltétele. pl. mivel minden fára pontosan emlékszik, nem érti meg a "fa" fogalmát. Nietzsche vetette fel azt a gondolatot, hogy a fogalomalkotás felejtésen alapul: ahhoz hogy egy adott dolog fogalmát megalkossuk, el kell felejtkezni a valóságos dolgokról. A "fa" fogalmának létrejöttéhez el kell felejteni, hogy a valóságos fák mind különbözőek. A különbséget azonossággal helyettesítjük, az azonosítás viszont nem más, mint a metafora struktúrája. Ezen az alapgondolaton túl azonban, ebből kiindulva de Man a nyelv számos más aspektusával is foglalkozik. Szimbólum és allegória Ezt a témát de Man leghíresebb tanulmányában, A temporalitás retorikája c. szövegben az allegória és a szimbólum kettősségének tárgyalásán keresztül dolgozza ki. A romantika korában a szimbólum felértékelődött az allegóriával szemben. A szimbólum olyan jelölő, amely azonos saját jelöltjével, ily módon immanens, önazonos jel. Ady Endre Jó Csönd-herceg előtt c. versének hercege pl. nem fejez ki önmagán kívüli jelentést. Nem tudjuk, ki ez a herceg, nem rendelhetünk hozzá allegorikus jelölteket (pl. a herceg a közönség, a háború stb.) Ilyen módon a herceg jelentése önmaga léte. (A szimbólumnak egyébként más meghatározásai is vannak, pl. olyan jelölő, ami egy érzékelhető dolog révén egy érzékfeletti totalitásra utal, mint pl. a kereszt a transzcendens jelenlétre. Szintén létezik olyan megfogalmazás, mely szerint a szimbólum olyan jel, ami távol tartja jelöltjét.) Az allegória ezzel szemben olyan jelölő, ami nem azonos a jelöltjével, hanem külsőleg kapcsolódik hozzá, a jelölő és jelölt kapcsolata tehát esetleges. Dante műve pl., az Isteni színjáték, jellemzően allegorikus motívumokat tartalmaz, ilyen többek között a szöveg elején a három vadállat, amelyet a császársággal, pápasággal stb. lehet azonosítani. Ilyen lehet a hegy és az erdő is, amelyeknek az erény, illetve a bűn a jelentésük. Az allegóriánál tehát a jelölő és a jelölt kapcsolata külsődleges, esetleges, míg a szimbólumnál organikus. A szimbólumot az önazonosság, az allegóriát pedig a különbség határozza meg. Mivel az allegóriánál a jel és a jelölt kapcsolata időben változhat (egy jelölőhöz, éppen az esetleges, nem lényegszerű kapcsolat miatt később más jelölteket társíthatunk), létmódját a temporalitás, azaz az időbeliség jellemzi. Az időbeliség a posztstrukturalista irodalomtudományos irányzatok számára az elkülönböződéssel kapcsolódik, az önazonosság elvesztését jelenti. A kérdés az, hogy melyik jel modellezi magát a nyelvet, szimbolikus vagy allegorikus-e a nyelv. De Man az allegória mellett érvel. Metafora és metonímia De Man gondolkodásmódjának sajátossága, hogy a retorikai kategóriákat gyakran lételméleti aspektusokkal ruházza fel. A metafora időnként úgy jelenik meg, hogy struktúráját az önazonosság, lényegszerűség jellemzi, hiszen a metafora egy hasonlóság alapján azonosít. A metonímia viszont a puszta érintkezésen alapul, ezért ezt de Man a kontingenciával, vagyis az esetlegességgel azonosítja. Ha pl. azt súgom a szerelmem fülébe, hogy "illatos rózsa vagy", akkor ott a hasonlóság lényegi, ha viszont kávét rendelek a pincértől, és ő azt továbbítja a kollégájának, azzal, hogy "hatos kávét kér", vagyis egy metonímiát használ, akkor a névátvitel egy esetleges kapcsolatot takar, hiszen az asztalom (a hatos) és köztem az összefüggés nem fejez ki lényeges viszonyt: a névátvitel a puszta térbeli összefüggésre alapul, arra, hogy ahhoz az asztalhoz ültem le, ahol éppen üres hely volt. De Mannál tehát a metafora szubverzív potenciállal (magyarul felforgató erővel) rendelkezik a metaforához képest, a metonímia viszont őhozzá képest bizonyul felforgatónak. A metafora tehát hasonló pozíciót tölt be a metonímiával való viszonyban, mint a szimbólum az allegóriával szemben. Egyes tanulmányaiban de Man ezért azt igyekszik kimutatni, hogy a metonímia elsődleges a metaforához képest (pl. Az olvasás allegóriái Proust-fejezetében). Performatív és konstatív nyelv De Mannak fontos témája még a nyelv (Austin által elkülönített és meghatározott) performatív és a konstatív aspektusa közötti összefüggés tárgyalása, vagyis a nyelv cselekvő és kifejező funkciója közötti különbség. Ezt a témát de Man legrészletesebben és legátfogóbban az Allegories of Reading (1979), magyarul Az olvasás allegóriái c. kötetének utolsó fejezetében fejti ki egy Rousseau-szövegrészlet elemzése során. A konstatív (ezt de Man itt a tropologikus nyelvvel is azonosítja) és a performatív nyelv összeegyeztethetetlen, ez az alapvető hasadás meghatározza nyelvet. A performativitás ugyanakkor de Mannál nem jelent olyan cselekvést, ami egy szubjektum akaratát fejezi ki, nála a performativitás sokkal inkább a nyelv vak, motiválatlan létesítő erejével azonosul. A defiguráció A defiguráció de Man egyik legnehezebben értelmezhető fogalma, és nagyon valószínű, hogy nem is ugyanazt jelenti minden előfordulásakor. A defiguráció egyik lehetséges jelentése mindenesetre arra utal, hogy "a figura figurátlanít", "szó szerintivé teszi saját referensét," vagyis a nyelvben a megnevezés és a fogalomalkotás mindig metaforikus (a nyelv nem a valóságot fejezi ki, a kettő között áthidalhatatlan szakadék húzódik), de használat közben erről megfeledkezünk, és a nyelv által létrehozott illúziót valóságnak tekintjük. Ezen túlmenően a "defiguráció," a "defiguráló fugurák" kategóriájába tartoznak de Mannál a nyelv azon működésmódjai, amelyek nem a jelentés létrehozásával függnek össze (ahogy a metafora). Ilyen "figurák" az irónia, illetve a nyelv performativitása (ami, mint láttuk, nem abban érdekelt, hogy jelentés hozzon létre vagy utaljon valamire). Materialitás és fenomenalitás Ez a fogalompár de Man kései műveiben kerül kidolgozásra. A fenomenalitás a nyelv képessége arra, hogy felidézzen, megjelenítsen, a tudat számára hozzáférhetővé tegyen képzeteket. A materialitás a nyelv anyagszerűsége, pl. az írott betűk a papíron, vagy a vésetek a kövön. A Hypogramma és inskripció c. tanulmányban de Man a fenomenalitást Riffater elemzésével vitatkozva egy Hugo-vers elemzésében a prozozopeiával, ar arcadás alakzatával azonosítja, a materialitást pedig az ablaküvegen megjelenő szöveggel, ami tulajdonképpen nem más, mint a vers szövegének önmegjelenítése a költeményben. Időbeliség, narratíva, történelem Az idő de Mannál központi fogalom, de az idő (temporalitás) nem organikus, nem genetikus, nem lineáris struktúrájú, nem jelenti az eseményeknek egy kronologikus tengelyen elhelyezett sorából kialakuló integritását. Az idő sokkal inkább a hasadás, az önmagától való elidegenedés metaforája, a létező képtelensége arra, hogy egybeessen saját jelenével. Ahogy Az olvasás allegóriáinak egy helyén fogalmaz: "Író lévén Proust az, aki tudja, hogy az igazság órája, miként a halálé, soha nem érkezik időben, mivel az, amit időnek nevezünk, nem más, mint az igazság képtelensége arra, hogy egybeessen önmagával". Az időbeliséget feltételező narratíva de Man elgondolásában pedig nem más, mint a trópus szinkron struktúrájának diakronikus kivetülése. Hasonlóképpen a történelem fogalmának (amit Paul de Man egyébként sohasem fejt ki tételes formában) sincs köze a lineáris időbeliséghez. De Man szerint a történelmi események időbeli kiterjedés nélküli, performatív instanciák, amik az érzékelés számára hozzáférhetetlenek, mert megvonják magukat mindenféle reprezentációtól. Az esemény jellemzője az, hogy megszakítja a kontinuitást, az esemény felforgató jellegű. Otthagyja viszont materiális nyomát a világban, amit később egy interpretációs aktus feldolgoz, és időbeliséget kölcsönöz neki. Ez elég különös elképzelés, de a struktúra ott munkál de Man számos művében, pl. az irodalmi modernségről alkotott elképzelésében. Ahogy de Man a modernségről ír: „Néha csak a divat (irányzat) marad meg a modernitásból, miután az ösztönzés elmúlt, mihelyst – és ez szinte azonnal bekövetkezhet – a modernitás megszűnt az idő egy fölizzó pillanata lenni, és megismételhető klisévé vált, ennyi marad az újdonságból, miután elveszett a vágya, amely létrehozta. A divat olyan, mint a hamu, amely a különlegesen formált tűz után marad, az egyetlen nyom, ami rámutat arra, hogy egyáltalán volt tűz.” De Man ennek a mintájára képzeli el többek között pl. Kant és Schiller viszonyát is. Kant életműve az esemény, aminek a későbbi recepcióban, interpretációban a visszahúzódása, hanyatlása, regressziója következik be. De Man ezt a fenséges értelmezésén keresztül mutatja be. Kant fogalompárját, a matematikai és dinamikai fenségest Schiller az elméleti és gyakorlati fenséges fogalompárjával helyettesíti. A gyakorlati vonatkozás viszont Kantnál, éppen mivel transzcendentális filozófiát művel, vagyis nem a tapasztalattal, hanem a tapasztalat szubjektív lehetőségfeltételeivel foglalkozik, teljességgel hiányzik. Kantnál a dinamikai fenséges a természeti tárgy és annak tudati megjelenítése, vagyis az ész és az érzékek közötti összefüggéssel kapcsolatos, tehát elméleti síkon, a szubjektum struktúrájára vonatkoztatva fontos téma, Schillernél viszont a fenséges természeti tárgy (egy vihar, egy feneketlen szakadék) közvetlenül az ember egzisztenciáját veszélyezteti. Kantnál nem az empirikus (tapasztalati) valóság az érdekes, Schillernél viszont igen, Schiller naiv és banális módon pszichologizál. Cureggio Cureggio település Olaszországban, Piemont régióban, Novara megyében. Lakosainak száma 2624 fő (2017. január 1.). Cureggio Boca, Borgomanero, Cavallirio, Fontaneto d’Agogna és Maggiora községekkel határos. Népesség A település lakossága az elmúlt években az alábbi módon változott: Juzsno-Szahalinszk Juzsno-Szahalinszk (oroszul: Ю́жно-Сахали́нск) az Oroszország távol-keleti részén található Szahalini terület székhelye, Szahalin szigetének legnagyobb városa. 1882-ben alapították Vlagyimirovka néven, majd az 1905-ös orosz–japán háború után japán birtok lett Tojohara (��) néven, mai nevét pedig 1946-ban kapta, amikor a második világháború után a Szovjetunióé lett. Lakossága: 175 085 (2002); 181 728 fő (a 2010. évi népszámláláskor). Fekvése A város a Szuszuja folyó (más néven: Fekete-folyó) partján, az északi szélesség 46,58 fokán és a keleti hosszúság 142,44 fokánál fekszik. Szahalin szigetének legnagyobb és egyetlen 100 000 lakost meghaladó települése. Moszkvától légvonalban 10 417 km távolságra helyezkedik el. A város története Vlagyimirovka városát a cári gyarmati területnek számító Szahalinon alapították 1882-ben. Az orosz–japán háborút (1904–1905) lezáró portsmouth-i béke Szahalin déli felét Japánhoz csatolta. A város immár Tojohara néven (jelentése: "a termékenység völgye") a japán Karafuto prefektúra központja lett. A második világháború végén Szahalin japán fennhatóságú területeit a szovjet csapatok elfoglalták. A város tulajdonjoga visszaszállt a Szovjetunióra, innentől kezdve napjainkig a Juzsno-Szahalinszk nevet viseli. Gazdasága és infrastruktúrája Az olyan olajtársaságok, mint az Exxon Mobil és a Shell beruházásainak köszönhetően Juzsno-Szahalinszkban jelentős a gazdasági fejlődés: mindkét cég főhadiszállása itt van, bár tevékenységük elsősorban a sziget északi részét érinti. Súlyos bírálatok érik azonban a szahalini politikai vezetést, amiért nem képviseli kellőképpen állampolgárai érdekeit. A jókora földgáz tartalékok és a beáramló beruházások ellenére ugyanis a regionális kormányzatnak nincs igazán kidolgozott stratégiai terve a természeti erőforrások nyújtotta lehetőségek kiaknázására, az ágazatra épülő szolgáltatások installálására. Az szahalini oblasztyban (oroszul: megye, közigazgatási egység) a legnagyobb a fiatalkorú bűnözés az Oroszországi Föderáció egészében. Az üzleti vállalkozások több mint 40%-a pedig veszteséges. Demográfiai és etnikai adatai A lakosság túlnyomó része orosz, 12%-a koreai. A szigeten élő 43 000 fősre becsült koreai közösség közel fele él itt. Elenyésző lélekszámú a bennszülött kisebbség, mint például az ainu, a nyivh és az oroksz etnikum. Testvérvárosai Jencsi, Kína Anszan , Dél-Korea Aszahikava, Japán Hakodate, Japán Vakkanai , Japán Aizanville Aizanville település Franciaországban, Haute-Marne megyében. Lakosainak száma 32 fő (2015). Aizanville Maranville, Orges, Vaudrémont, Braux-le-Châtel és Cirfontaines-en-Azois községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Suhlendorf Suhlendorf település Németországban, azon belül Alsó-Szászország tartományban. Lakosainak száma 2509 fő (2016. december 31.). Népesség A település népességének változása: T–90 A T–90-es harckocsi az orosz hadsereg harckocsija, amelyet az 1990-es évek elejére fejlesztettek ki. E harckocsi (amely tulajdonképpen egy, a T–80-as sikeresebb elemeit felhasználó, modernizált T–72-es) közbenső megoldást jelent Oroszország számára egy modernebb harckocsi kifejlesztéséig. A Nyizsnyij Tagil-i UralVagonZavod által kifejlesztett és gyártott harckocsit jelenleg az orosz hadseregen kívül India hadereje alkalmazza (valamint helyben, licenc alapján gyártja). Fejlesztése, gyártása A T–90-es harckocsit a T–88-as típusjelű, kísérleti jármű bázisán fejlesztette ki az 1990-es évek elejére a Nyizsnyij Tagilban található Karcev-Venediktov Tervezőiroda. A fejlesztők tulajdonképpen a T–72BM bázisjárművére építették fel a T–80-as sikeresebb elemeit, azonban a T–90-est már új generációs alváz- és toronypáncélzattal látták el. A harckocsi azonban csak átmeneti megoldás, amíg a következő generációs harckocsi el nem készül, ez azonban pénzügyi nehézségek miatt sokat csúszik. Emellett a gyártó életben maradását is jelenti az alacsony darabszámú gyártás, amivel remélhetőleg kihúzzák az új harckocsi elkészültéig. A harckocsi gyártása 1993-ban kezdődött, de pénzügyi nehézségek miatt kénytelenek voltak leállni. Az első 107 darabos széria átadására 1996 végéig került sor. A sorozatgyártásnak új lökést adott India 124 darabos megrendelése, amelyet 2004 végéig teljesítettek. Az orosz hadsereg további 91 darabot rendelt, amelyek leszállítása 2005 januárjában fejeződött be. Az orosz hadsereg a T–90-es harckocsit a Távol-Keleti Katonai Körzetnél rendszeresítette, ahol a klimatikus és úthálózat adottságai miatt jól alkalmazható. Fegyverzet Fő fegyverzet A T–90-es fő fegyverzete egy 2A46M típusú, 125 mm-es, sima csövű harckocsiágyú, amit 2E42-4 Zhasmin két-síkú elektro-mechanikus stabilizátorral láttak el. Az ágyú számítógép-vezérlésű, a töltési mechanizmus (ami 6-8 mp-et vesz igénybe) és a lövés utáni szellőztetés is teljesen automatizált, amely növeli a tűzgyorsaságot. A harckocsi integrált 1A45T Irtis típusú tűzvezetőrendszere automatikus működésű, ezért elég a célt kijelölni és a lőszertípust kiválasztani, a további tevékenység automatikus - a harckocsiparancsnok a tűzvezetőrendszer működését felülbírálhatja. Az ágyú tűzgyorsasága 6–8 lövés/perc. A harckocsi összesen 43 lőszer hordozására képes, ebből 22 van közvetlenül a töltőberendezésben. 2A46M ágyúhoz rendszeresített lőszerek A löveg széles lőszer-választékkal rendelkezik, többek-közt: 3BK18M, 3BK29M kumulatív páncéltörő lőszer (HEAT), 3BK21B szegényített uránnal szerelt páncéltörő lőszer (APDU), 3OF26 egy időzíthető szárny-stabilizált repesz-romboló lőszer (HE-FRAG-FS), amit az irányzó a lézeres távolságmérő segítségével programozhat, megnövelve a lassan repülő légi járművek, és a fedezék mögött megbúvó gyalogság elleni hatékonyságot, 3BM-44M leválóköpenyes szárny-stabilizált páncéltörő lőszer (APFSDS), valamint képes 9K119 Refleks (későbbi változatoknál 9K119M Refleks-M) típusú lézervezérlésű páncéltörő rakéta (ATGM) indítására is. A rakéta 100 m-től 5000 m-ig hatásos. Kiegészítő fegyverzet A harckocsi másodlagos fegyverzetét egy koaxiális PKTM 7.62x54mmR -es géppuska, az összes lőszer-javadalmazása 2000 darab. Ezeket 8×250 darabos hevederekre osztva tárolják, a tűzgyorsasága közel 250 lövés percenként. Ehhez társul a tetőre szerelt, alapvetően légvédelmi feladatokat szolgáló NSZVT 12,7 mm-es (12,7×108 mm) géppuska, azonban a későbbi típusokra már a 12,7 mm-es (12,7×108 mm) 6P49 Kord géppuskát szerelték. Mindkét fegyverhez 300 darab lőszert szállít, 2×150 db-os tárral. Természetesen nem csak légi célokat képes tűz alá venni, hanem szárazföldi célpontokat is. A személyzet számára további 3 db AKSZ–74U (5,45×39 mm) gépfegyver is rendelkezésre áll, arra az esetre, ha a harctéren kellene elhagyni a harcjárművet. Ezen felül van még 10 db F-1 vagy RGD típusú kézigránát. Célzórendszer A T-90 tűzvezető rendszere magában foglalja az 1G46 típusú, 2,7–12× nagyítású nappali irányzékot, amely lehetővé teszi a célzott lövést akár 5 km-es távolságra lévő célpont ellen is, tartalmazza továbbá az 1A43 lézeres távolságmérőt, a DVE-BS szélsebességmérőt, az 1V528-1 ballisztikai számítógépet és a 9S517 1S rakétavezérlőt. A parancsnokot ellátták a PNK-4S komplexummal, ami lehetővé teszi a pontos célzást tetőre szerelt géppuskával, emellett érdemes megemlíteni a hozzá tartozó TKN-4S AGAT-S - stabilizátorral rendelkező - nappal- és éjjellátó rendszert, ami lehetővé teszi a parancsnoknak a 700 m-1100 m-re lévő, tank méretű cél azonosítását éjszakai hadműveletek során; a korábbi modelleknél TO1-KO1 éjjellátó rendszert használtak, azonban a későbbi modellekbe (T-90S) már az ESSA-t építették, ami a francia Thales Optronique által gyártott CATHERINE-FC hőkamerát használja, ezen rendszer 4000 m-ig használható tank méretű cél esetén. Felügyeleti és kommunikációs eszközök Kommunikáció: R-163-50K HF és R-163-UP FM vevő egység. Ez a rendszer 2-18 MHz frekvencia tartományban (1 kHz-es lépésekben), 350 km-es távolságig használható. Védelem A harckocsi aktív és passzív védelemmel is rendelkezik. Emellett teljes atom-, biológiai- és vegyi (ABV) védelemmel is ellátták. A passzív védelmet elsősorban a rétegelt acél kompozit páncél jelenti, emellett a T-90 alapvédelméhez tartozik a Kontakt-5 – későbbi változatokon Relikt – reaktív páncélzat is , ami megtalálható a torony oldalain, és a tetején is hogy védje a harckocsit a felülről érkező lövedékek ellen. A torony emiatt egy kagylóhéjra emlékeztet, ennek köszönhetően azonban kis keresztmetszetű ("alacsony profilú") mint célpont, - emellett a lőszer nem a torony hátsó részében került elhelyezésre, mint a nyugati nehéz-harckocsiknál, hanem a harckocsi küzdőterében (a lehető legalacsonyabb ponton) kapott helyet -, ami csökkenti a jármű felderíthetőségét és a lőszer készletet ért találatok esélyét, ezzel javítva a harckocsi túlélőképességét, amennyiben nem felülről érkezik a támadás, ellenkező esetben drasztikusan megnő a lőszerrobbanás esélye, ami a személyzet azonnali halálozását eredményezheti. Tervben van a Kontakt-5 reaktív páncélzat lecserélése modernebb Kaktusra, amely nagyobb blokkokból áll. Felszerelhető továbbá KMT-7 vagy KMT-8 típusú aknakifordító eke a harckocsi elejére, amik a lánctalp előtt felrobbantják az aknát (KMT-7), vagy kifordítják a földből (KMT-8). A TShU-1-7 Shtora-1 EOCMDAS egy elektro-optikai védelmi rendszer, ami magába foglalja a digitális számítógépet, a két OTShU-1-7 elektro-optikai egységet (a löveg két oldalán látható 2 „doboz”), és a torony tetején lévő besugárzás jelzőket (2 db TShU-1-11, 2mdb TShU-1). A rendszer lényege, hogy megzavarja a SACLOS és a lézer-rávezetésű rakétákat, amik így optimális esetben irányíthatatlanná válnak, és elvétik a célt, tehát a Shtora-1 egy ellen-tevékenységet végrehajtó rendszer. A rendszer része további 12 db 81 mm-es, kifejezetten az infravörös lézerek számára átláthatatlan ködgránát (81 mm 3D17 Anti-FLIR), amit a torony hátsó-oldalsó részén található vetőcsövekből lehet kilőni, ez automatikusan megtörténik az adott irányba, amennyiben a rendszer besugárzásjelzői egy rávezető sugarat észlelnek (ehhez egy hangjelzés is párosul, ami figyelmezteti a személyzetet, és a rendszer lehetőséget ad arra, hogy a sugár forrásának irányába állítsák a tornyot), ekkor a füst néhány másodperc alatt szétterül (időjárástól függ, hogy mennyi idő alatt oszlik szét), meggátolva a lézeres-rávezetést. Igény esetén a ködgránát helyett dipólköteg, vagy infra „csali” is bevethető. Továbbá felszerelhető még Nakidka csomag, amely megnehezíti a harckocsi felfedezését infra képalkotók, és mm-es hullámhosszú radarok számára. Emellett a kipufogógázba fecskendezett gázolaj segítségével bármikor füstfüggönyt hozhat létre. Eleinte tervben volt az ARENA aktív védelmi rendszer felszerelése is, az azonban sok helyet igényelt, ami a reaktív páncélzat rovására ment, így a rakétákkal szemben javult ugyan a harckocsi védelme, de a 25–40 mm-es gépágyúk lövedékei ellen így bizonyos pontokon csak az alap páncélzat védi a harckocsit, ami azonban meglehetősen vékony, így ezt a rendszert jelenleg nem használják. Mozgékonyság A T–90-es mozgékonyságát egy dízelmotor biztosítja, amelynek típusa függ a harckocsi fajtájától. A V-84MS 618 kW (840 LE) négyütemű, V12 dízelmotor, melynek későbbi modelljei, a V-84KD turbó-töltéses 746 kW (1000 LE), illetve V-84 932 kW (1250 LE) leadására képes. A T-90S harckocsikat már V-92S2 V12 mindenevő-dízelmotorral szerelték, ez a típus 736 kW (1000 LE) leadására képes, az 1250 LE-s változata a V-96. A motort az UralVagonZavod fejlesztette és a Cseljabinszki Traktorgyár (CSTZ) gyártja. A T-90S harckocsikat ellátták egy légkondicionáló rendszerrel is, hogy a forró sivatagi időjárás ne rontsa a személyzet teljesítményét. A rendszer része még a 3ETs13 Inej automatikus tűzoltó rendszer is. A harckocsi sebessége műúton 65 km/h, míg terepen 45 km/h. Hatótávolsága 550-650 km. A harckocsi alkalmassá tehető mélyvízi átkelésre is, ehhez az OPVT toronyszellőztető rendszerre van szükség. Típusváltozatok T–90 (Objekt 188) – Alapváltozat. T–90K – A T–90-es parancsnoki változata, a hozzá szükséges navigációs és kommunikációs berendezésekkel felszerelve. T–90E – A T–90-es exportváltozata. T–90A Vladimir (Objekt 188A) – Az orosz hadsereg számára kifejlesztett speciális változat V-92S2 típusú motorral, új toronnyal, valamint 125 mm-es, 2A46M-5 sima csövű ágyúval, kompozit páncélzattal és reaktív páncélzattal, ESSA éjjellátó rendszerrel, öntömítő üzemanyag tartállyal és igény esetén Nakidka borítással. T-90AK - A T-90A parancsnoki változata. T–90S (Objekt 188S) – A T–90 exportváltozata. Opcionálisan választható Shtora-1 és ARENA rendszerrel. ( T-90C-ként is ismert ) T–90SK – A T–90S parancsnoki változata. T-90SA (Objekt 188SA) - Argentínának szállított T-90A export változata. 3. generációs Relikt reaktív páncélzattal, és opcionálisan választható Shtora-1 és ARENA rendszerrel. T–90SKA - A T-90SA parancsnoki változata. T-90M Burlak (Objekt 188M) - Prototípus, új 125 mm-es 2A82 löveg, Relikt ERA, új elektronikai rendszerek, új motor, nagyobb torony (ebben kerül elhelyezésre a lőszerek egy része, aminek köszönhetően hosszabb lőszereket is magával vihet a harckocsi, továbbá ellátták a belső teret egy új repeszfogó bevonattal), új tűzoltórendszer és légkondicionáló rendszer. T-90M1 - Prototípus. T-90M alváz, amire az Objekt 640 prototípus harckocsi tornya épül. T-90IN "Bhishma" - Indiának szánt T-90A exportváltozat. ESSA, V-92S2 dízelmotorral és 2A46M-5 Rapira 125 mm-es, sima csövű ágyúval felszerelt, aktív védelmi rendszer nélkül. Az első 127 db Oroszországban készült, a többit Indiában gyártják. További típusváltozatok BMPT - Harckocsi-támogató harcjármű. BREM-72 - Páncélozott műszaki mentő. IMR-3M - Műszaki mentő változat. MTU-72 - Hídvető jármű. IMR-2MA - Átjárónyitó harckocsi. BMR-3M - Páncélozott aknamentesítő harcjármű. Alkalmazók Oroszország : 431 db T–90A és 266 db T–90 (2011-es adat) India : 1250 db T–90S típusú harckocsival rendelkezik, ezt a számot 1640 db-ra szeretnék növelni 2018-ig, de legkésőbb 2020-ig (a még tervezett mennyiséget Indiában, orosz segítséggel, licenc alapján gyártják). 2016 szeptemberében további 464 T-90MS lett megrendelve 2,1 milliárd dollár értékben. Algéria : 572 db T-90SA. További 340 T-90MS-t licenc alapján gyártanak 2017 elejétől. Szaúd-Arábia : 150 db T-90S megrendelve. Türkmenisztán : 10 db T-90S-t rendelt 30 millió dollár értékben. Lehetséges megrendelők Líbia : 180-200 T-90-es volt tervben, ez azonban a 2011-es incidensek miatt kérdésessé vált. Irán Libanon Jemen Marokkó Nije ljubav stvar A Nije ljubav stvar (magyarul: A szerelem nem egy tárgy) egy dal, amely Szerbiát képviselte a 2012-es Eurovíziós Dalfesztiválon. A dalt a szerb Željko Joksimović adta elő szerbül. A dalt 2012. március 10-én egy speciális műsor kereteiben mutatták be a szerb közszolgálati televízión, mivel korábban az énekest egy belső zsűri jelölte ki arra a feladatra, hogy képviselje hazáját az Eurovíziós Dalfesztiválon. Zenéjét maga az előadó szerezte, míg a szövegét Marina Tucakovićnak köszönheti. Az Eurovíziós Dalfesztiválon a dalt először a május 24-én rendezett második elődöntőben adták elő, a fellépési sorrendben elsőként, a macedón Kaliopi Crno i belo című dala előtt. Az elődöntőben 159 ponttal a második helyen végzett, így továbbjutott a döntőbe. A május 26-án rendezett döntőben a fellépési sorrendben huszonnegyedikként adták elő, az ír Jedward Waterline című dala után és az ukrán Gaitana Be My Guest című dala előtt. A szavazás során 214 pontot kapott, mely a 3. helyet helyet jelentette a 26 fős mezőnyben. A maximális 12 pontot négy országtól, Bulgáriától, Horvátországtól, Montenegrótól és Szlovéniától kapta meg. A következő szerb induló a Moje 3 volt Ljubav je svuda című dalukkal a 2013-as Eurovíziós Dalfesztiválon. Balugyánszky Mihály Balugyánszky Mihály (Baludjanszky Mihály) (Felsőolsva, 1769. október 7. – Szentpétervár, 1847. április 3.) szlovák jogász, államtanácsos, akadémiai tanár. Családja Balugyánszky András görög-katolikus parókus és Dudinszky Mária fia. Neje Heher Antónia volt, akivel 1802. november 30-án kötött házasságot. Házasságukból tíz gyermekük született. Élete Gimnáziumi tanulmányait Újhelyben a pálosok vezetése alatt végezte, a bölcseletet Kassán, a jogot a Bécsi Egyetemen hallgatta. A jogtudományokból pesti szigorlata után, 1789-ben a nagyváradi jogakadémiához a politikai tudományok és tiszti írásmód tanárává nevezték ki. Amikor az orosz tanügyi minisztérium megalapította 1803-ban a szentpétervári akadémiát, hiányoztak alkalmas tanárok, s e miatt külföldi szakférfiakat kerestek; így lett Balugyánszky az államgazdászat és pénzügyi tudományok tanárává Szentpétervárott. 1813-ban Marija Fjodorovna cárné Miklós és Mihály főhercegek tanítójává fogadta. 1810-ben a Szent Anna-rend kitüntetést kapta meg, 1811-ben pedig a Vladimir-rend lovagja lett. I. Miklós cár kabinetirodájának elnökévé s 1814-ben államtanácsossá nevezte ki. 1827-ben államtitkár lett, majd 1828-ban a Szent Anna-rend parancsoki rangját kapta meg. 1843-ban meghívást kapott az orosz főrendek házába. Művei Izobrazenije različnych chazjajistvjenynych system (Különbféle gazdászati rendszerek előadása) – e művében államgazdászati orosz műkifejezéseket állapított meg. Henry Sherwood Lawrence Dr. Henry Sherwood Lawrence (New York, 1916. szeptember 22. – 2004. április 5.) amerikai orvos, kutató, immunológus, az egyik legismertebb felfedezése a transfer factor-ok voltak 1949-ben. A biológia egy új ágazatának megteremtője, amely feltárja a limfociták működését. Tanulmányai 1938-ban diplomázott a New York-i Orvostudományi Egyetemen 1943: M.D. ugyanitt Munkássága 1949-ben csatlakozott a New York-i Orvostudományi Egyetem orvosi karához. 1959–2000 között a fertőző betegségek és az immunológiai osztály vezetője. 1964–2000 között társigazgatója a Bellevue és a New York-i Orvostudományi Egyetem kórházának. A New York-i Orvostudományi Egyetem fertőző betegségek és immunológiai tanszékvezetője Az Amerikai Tudományos Akadémia tagja. A New York-i Orvostudományi Egyetem rákos betegekkel foglalkozó központjának igazgatója. A New York-i Orvostudományi Egyetem AIDS-kutató központjának igazgatója. Alapító szerkesztője a Cellular Immunology tudományos folyóiratnak. 2000-ben nyugdíjba vonult. Jelentősebb díjai és kitüntetései A New York-i Orvostudományi Egyetem érme a kiemelkedő hozzájárulásáért a tudományhoz. Az American College of Physicians díja a kiemelkedő hozzájárulásáért a tudományhoz. A Von Pirquet aranyérme az immunitás tudományában való előrelépéséért. A Kiváló Pedagógus díja a New York-i Orvostudományi Egyetemtől Lila Gruber-díj a rákkutatásért az Amerikai Bőrgyógyászati Akadémiától A The New York Times dr. Lawrence-t az „immunológia úttörőjének”, „a fertőző betegségek szakértőjének” nevezi, továbbá leírják,hogy „az ő kutatási segítségével óriási előrelépés történt az immunológia tudományában”. Az Amerikai Tudományos Akadémia „az előkelő orvosnak, a mestertanárnak”, illetve „ a sejtek által közvetített immunológiai kutatások úttörőjének” nevezte. Tomaj nemzetség A Tomaj nemzetség Anonymus Tonuzoba besenyő vezér leszármazottjának tartotta. Tonuzoba a Névtelen jegyző állítása szerint még Taksony fejedelem idejében jött be az országba. Taksony-tól az Abádi-rév mellékét kapta települési helyül: a mai Kunmadarastól a Tiszáig terjedő földterületet. Tonuzoba fia Urkund (Örkény) volt, aki azonban már nejével együtt keresztény hitre tért. Az ő fiuk lehetett az István korában birtokos Tomaj, aki a nemzetség nevét adta. A Tomaj nemzetség a Tanisz (Thonyz) és Örkény (Urkund) neveket még a 13. század folyamán is használta (Lesence-Tomaji ág). A nemzetség címere kék mezőben ágaskodó arany griffet ábrázol. Legrégebbi birtokai Heves vármegye tiszántúli (kemeji) részén feküdtek, ahol bencés nemzetségi monostoruk (Tomajmonostora) is állt. Nagyon korán szerezték Zala vármegyei birtokaikat is (Lesencetomaj, Badacsonytomaj, Cserszegtomaj). Oklevelekben a nemzetség tagjai 1216 óta fordulnak elő. Családaik nagy birtokokat szereztek a Szerémségben, a Felvidéken, Erdélyben és Szolnok megyében. A nemzetség a 12. század végére négy ágra szakadt, a losonci, az abádi, a lesencetomaji és a henei ágakra. Legfontosabb közülük a Losonci család lett. Losonci ág Sarudtól és Hevestől délre egészen a Tiszáig elterülő föld volt birtokában. Ebből származtak a Losonci és a losonci Bánfi családok. Az ág első ismert őse I. Dénes. Fia II. Dénes volt, aki az ág legmagasabbra emelkedett tagja volt, és már 1222-ben főlovászmester volt, s az maradt egészen 1224 végéig, majd tárnokmester, később nádor lett. I. Dénes másik fia Pelbárt (Privartus) A Losonci ág erdélyi birtokai A nemzetség tagjai közül I. Dénes, aki 1228-tól szolnoki ispánságot viselt, majd erdélyi vajdaságra, végül pedig a nádori székbe emelkedett. Erdélyben még mint szolnoki ispán szerzett birtokokat. II. András király a Gertrud királynő megölésében bűnös Simon bán Széplak és Gyeke nevű birtokait adományozta neki. Ugyancsak ő szerezte meg később Régent is. Kisebb fiai váltakozva, hol Losonczon, hol pedig Régenben laktak. Dénes nádor a sajómezei csatában esett el. Korai halálával gazda nélkül maradt jogtalanul elvett birtokait hasonnevű, fia szerezte vissza és még meg is tetőzte azokat. De birtokot szerzett vitézségével is: 1291-ben az osztrák háborúban tüntette ki magát, s ezért adja neki III. András király jutalmul a láposi uradalmat és Kozárvár felét, később pedig az elnéptelenedett Csicsót, melynek várjobbágy birtokosai kihaltak. Ez idő tájt vétel útján megszerezte Bonyhát is. Három fia Károly Róbert király pártjára állt, ezért László erdélyi vajda bosszúból elfoglalja összes erdélyi birtokaikat. Csak 1315-ben annak halála után jutnak ismét birtokaikhoz. A királyhoz való hűségük miatt lett fiai közül Istvánból előbb székely ispán, majd Vas vármegye főispánja és szörényi bán lett, Tamás pedig székely ispán, majd Bereg és Ugocsa megyék főispánja lett. Az ág tagjai további királyi adományokkal és egyezségekkel is birtokokhoz jutottak: Mezőségben : Földvár, Katona, Czég, Kamarás, Szombattelke Szilágyságban : Fürményes, Kérészlaka, Paptelke, Nagyhatár Szamosújvár mellett: Ormány, Kepös, Kérő, Marcaltelke, Szond Szászrégen közelében: Idecsvára Marosvásárhely vidékén: Bánd Abádi ág Az Abádi (Szentimrei) ág Abádon és Szentimrén volt birtokos. Az abádi ág-é volt Sebestyén falu is, melyet a nemzetség ezen ága 1279-ben elidegenített, de később, 1336-ban mégis igényt tartott rá. Az Abádi ág első ismert őse I. Péter volt, kinek fiai Úz és I. Sebestyén (1261-79) voltak. 1261 előtt I. Sebestyén esküvel igazolta az abádi rév hovatartozását; vagyis, hogy az egészen a Tomaj nemzetségé. 1325-ben egy a Csanád egri püspök által kiállított bizonyságlevél a Tomaj nemzetség ősi birtokai között említette Igart is, mely szerint a Tomaj nemzetség Abádi ágából származó Abádi Sebestyén fia Lóránt az apja testvérétől Úztól származó Péter özvegyét és leányát 50 márkával kielégítve, bizonyságot tett affelől, hogy a nemzetség női családtagjai és örököseik ezután Abád, Szentimre, Tinódtő és Igar nevű birtokokra semmiféle jogot nem tartanak. Nem véletlen azonos az Abaúj vármegyei Gibárt címerében szereplő griff a Tomaj nemzetség griffjével, a településen 2016-ban is élt Szent-Imrey Pál és családja. Ugyanezen család volt a II.VH előtt birtokos Krasznokvajdán is ahol Szent-Imrey kastély is található. Lesence-tomaji ág A Zala megye-i Lesencze-Tomajon, vagy annak környékén voltak birtokosok. Henei ág A Tomaj nemzetség ez ága a szabolcs megyei Bogdánytól északra eső Hene faluban (most puszta) lakott. A Tomaj nemzetség Heney ágát a korabeli oklevelek több alkalommal is említették: 1219-ben I. Örkény (Urkund) és testvérei ezt a Hene falut Majád ispánnal osztják meg. (Váradi Regestrum 1.sz.) 1268-ban II. Örkény fiát, I. Miklós ispánt mint a Kék faluval szomszédos Heney földesurát említették. 1278-ban az Anarcsi család fogott bírája volt a Várdaiak elleni perben. 1289-ben II. Miklós, Sámod fia Kágy falut átadta az Anarcsyaknak. 1300 körül pedig Berencsi Egyed fia Konrád Komorai Sándor javára tanúskodik, aki veje, vagy sógora volt, s akit úgy megszeretett, hogy 1289-ben a most Zemplén megyéhez tartozó és a Tisza jobb partján fekvő Cigánd (Zygand) falut, mely szerzett jószágsa volt is neki ajándékozta. 1327-ben fia Domokos volt említve Barsa Bekével való panaszos ügyével kapcsolatban. Elena Ramos Elena Ramos egy kitalált karakter a Dallasban. A Ewing család házvezetőnőjének lánya, aki együtt nőtt fel Jockey és Bobby fiával, Johnnal és Christopherrel. Először 2012. június 13-án jelent meg a sorozatban. Soproni KC A Soproni KC Sopron városának első osztályú férfi kosárlabda-csapata. Története Előzmények A soproni férfi kosárlabdázás gyökerei a SMAFC révén az 1940-es évektől eredeztethetők. A 40-es évek végén három évig szerepeltek az A csoportban, majd 1964-ben jutottak oda vissza, ahol azonnal meghatározó csapattá váltak, több bajnoki és kupaérmet is szereztek, közte 1969-ben a Magyar Népköztársaság Kupát is megnyerték. Ezután a sikerek elmaradtak, 1975-ben egy évre kiestek. 1979-től a SMAFC helyett Soproni SE néven szerepeltek, akik 1986-ban egy évre kiestek az NB I/B csoportból. 1989-ben feljutottak az A csoportba, ahonnan egyből kiestek, de 1991-ben újra feljutottak. A SMAFC későbbi történelme 1995-ben újraalapították a SMAFC kosárlabda szakosztályát, akik 2000-ben feljutottak az élvonalba, ám 2001-ben egyből kiestek (a Soproni Ászokkal együtt). 2003-ban a két soproni csapat osztályozót játszott az A csoportba kerülésért, majd a következő szezonban az A- és B csoportban egyaránt Soproni Ászok-SMAFC néven indultak. Ezután kiválva a fúzióból a B csoportos csapat SMAFC néven folytatta tovább. 2009-ben megnyerték a B csoportot, de nem vállalták a feljutást. Jelenleg is a B csoport tagjai. Soproni KC Az 1991-es megalakulás után a frissen A csoportba jutott csapat 1994-ben elért 4. helye a legjobb. A csapat 3-szor esett ki az A csoportból, mindháromszor rögtön fel is jutott. Linux-disztribúciók összehasonlítása A Linux disztribúciók közötti különbségek fellelhetőek a hardvertámogatás, rendszerkonfiguráció vagy éppen a csomagkezelők tekintetében. Az alábbi táblázat célja, hogy a különböző disztribúciók legutóbbi stabil kiadása alapján összegezze különböző szempontok alapján a disztribúciókat. Általános összefoglalás Általános információk a disztribúciókról. Árak Az alábbi disztribúciók ingyenesek: aLinux, ALT Linux, Annvix, Arch Linux, Ark Linux, Arudius, Asianux, Aurox, BlackPanther OS BLAG Linux and GNU, Bodhi Linux, CentOS, CRUX, Damn Small Linux, Debian, DeLi Linux, DeMuDi, Devil-Linux, dyne:bolic, Edubuntu, EnGarde Secure Linux, Fedora, Finnix, Foresight Linux, Freespire, Frugalware, Gentoo, gNewSense, Gnoppix, gnuLinEx, GoboLinux, Gobuntu, Impi Linux, Kanotix, Knoppix, Knoppmyth, Kubuntu, Kurumin Linux, Linux Mint, Lunar Linux, Musix GNU+Linux, NimbleX, NUbuntu, openSUSE, Paipix, Pardus, Parsix, PCLinuxOS, Puppy Linux, QiLinux, SabayonLinux, Satux, Scientific Linux, sidux, Slackware, SLAX, SliTaz GNU/Linux, Source Mage GNU/Linux, Symphony OS, Trustix, Ubuntu, Ututo GNU/Linux, Xubuntu, Yoper és a Zenwalk. Az alábbi disztribúcióknak számos változata van. Van köztük amely ingyenes, azonban van olyan is, amely fizetős: BlackPanther OS, Caixa Mágica, Mandriva Linux, MEPIS és a Red Flag Linux. Az alábbi disztribúciók fizetősek:blackPanther Server, Elive, Linspire, Novell Open Enterprise Server, Pie Box Enterprise Linux, Red Hat Enterprise Linux, Rxart, SUSE Linux Enterprise. Megjegyzés: A „szabad szoftver” nem feltétlenül jelent „ingyenest”. A szabad szó ebben az esetben a szoftver szabadságára utal. További információ az FSF.hu oldalán. Fehértemplom Fehértemplom (szerbül Бела Црква / Bela Crkva, németül Weißkirchen, románul Biserica Alba) város Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bánsági körzetben, az azonos nevű község központja. Fekvése Versectől 33 km-re délre, a Néra folyó völgyében fekszik. A szerb-román határ 2 km-re van a várostól. A község Fehértemplomon városán kívül a községhez még 13 falu tartozik (zárójelben a települések szerb neve szerepel): Csehfalva ( Чешко Село / Češko Selo ) Gajtas ( Кајтасово / Kajtasovo ) Gerebenc ( Гребенац / Grebenac ) Karasjeszenő ( Јасеново / Jasenovo ) Körtéd ( Крушчица / Kruščica ) Krassószombat ( Банатска Суботица / Banatska Subotica ) Kusics ( Кусић / Kusić ) Palánk ( Банатска Паланка / Banatska Palanka ) Szőlőshegy ( Калуђерово / Kaluđerovo ) Temesváralja ( Дупљаја / Dupljaja ) Udvarszállás ( Добричево / Dobričevo ) Varázsliget ( Врачев Гај / Vračev Gaj ) Vöröstemplom ( Црвена Црква / Crvena Crkva ) Története 1355-ben Fehéregyház néven említik. A régi település a török korban elpusztult. A mai települést a török kiűzése után 1717-ben alapították, ekkor lakossága német volt. 1750-ben újabb, szerb és román telepesek érkeztek. 1818-ban elzászi és württembergi németeket telepítettek le. 1774-1872. között a katonai határőrvidék része volt, ezen belül 1845-től a Szerb bánsági ezred székhelye. A lázadó szerbek először 1848. június 20-án támadták meg. 1848. augusztus 19-én, 23-án és 30-án a Maderspach Ferenc százados vezette 1400 fős magyar csapatok háromszor verték itt vissza az 5000 fős szerb túlerő támadását. 1877-ben itt alapították a Vajdaság első múzeumát. A trianoni békeszerződésig Temes vármegye Fehértemplomi járásának volt a székhelye. Híres emberek Itt született 1866 . május 13-án Ottokar Nováček szlovák hegedűművész és zeneszerző. Itt született 1876 . szeptember 28-án Schmidt József római katolikus pap, egyházi író, politikai elítélt. Börtönben halt meg 1949 -ben Nagybecskereken . Itt született 1889 . március 18-án vitéz Mészáros Ede klasszika-filológus, egyetemi tanár. Itt született 1895 . november 30-án Batizfalvy János nőgyógyász, egyetemi tanár; az orvostudományok kandidátusa. Látnivalók Római katolikus temploma - 1806 -ban épült, 1923 -ban felújították Crawford megye (Kansas) Crawford megye az Amerikai Egyesült Államokban, azon belül Kansas államban található. Megyeszékhelye Girard, legnagyobb városa Pittsburg. Lakosainak száma 39 278 fő (2013. július 1.). Crawford megye Bourbon és Cherokee megyékkel határos. Népesség A megye népességének változása: Szent Gellért Katolikus Általános Iskola és Gimnázium A Szent Gellért Katolikus Általános Iskola és Gimnázium egy katolikus iskola Krisztinavárosban (Budapest). Nyolcosztályos általános iskolából és négyosztályos gimnáziumból áll. Az iskolát 1993-ban alapította a Krisztinavárosi Havas Boldogasszony-plébánia. Az ekkor még csak általános iskolaként működő intézmény a Gellérthegy u. 7. alatti általános iskola épületében kapott helyet. 1997-ben gimnáziummal bővült, ami a nevébe is bekerült. A gimnázium a Krisztina tér 4. szám alatt, az 1787-ben alapított Krisztina Téri Általános Iskola korábbi épületében kapott helyet. Az általános iskolában egy, a gimnáziumban két osztály indul évfolyamonként. Igazgató: Nyáry Zsigmond Igazgatóhelyettesek: Király Gáborné és Tegzes Kinga 1144 Oda Az 1144 Oda (ideiglenes jelöléssel 1930 BJ) egy kisbolygó a Naprendszerben. Karl Wilhelm Reinmuth fedezte fel 1930. január 28-án, Heidelbergben. Menodotosz Menodotosz (1. század vége – 2. század eleje) görög filozófus, orvos. A szkeptikus filozófia híve volt, mint orvos az empirikus iskolához tartozott. A kis-ázsiai Bithüniából származott, a laodikeiai Antiokhosz tanítványa volt, s Domitianus és Traianus római császárok uralkodása alatt élt részint Rómában, részint a birodalom különböző tartományaiban. Menodotosz vitte be az empirikus orvosi iskola módszerei közé az epilogizmust, azaz az ismert körülményekből az ismeretlenekre való továbbkövetkeztetést. Szkepticizmusából következőleg tagadta, hogy az orvostudomány valamikor az igazi tudomány szintjére emelkedhet, ezért szerinte az orvos célja nem lehet a tudomány előmozdítása, hanem csak az anyagi haszon és a hírnév szerzése. Műveiben, amelyekkel Galénosz behatóan foglalkozott, de amelyek nem maradtak fenn, hevesen támadta a többi orvosi iskola tanait. Figyelemre méltó, hogy érvágást csakis nagyfokú vérbőség esetén tartott indokoltnak, szemben a korában elterjedt általános felfogással. Vladan Savić Vladan Savić (Berane, 1979. július 26.) montenegrói labdarúgó, középpályás, 2007 óta a Kecskeméti TE játékosa, „karmestere”, a csapat kapitánya. Korábban több szerb és montenegrói egyesületnél is játszott. A 2007/2008-as szezon végén egy sportújság által kiadott osztályzatok összesítésekor a másodosztály legjobbja lett. A csapat élvonalbeli mérkőzésein is fontos szerepet játszott, tizenhét gólja mellett harmincnégy gólpasszt is kiosztott. Francis Litsingi után ő volt a második, aki 100-szor pályára lépett az élvonalban, a KTE színeiben. 2015-ben az MLSZ lincenszadó bizottsága nem adta meg az engedélyt a Kecskeméti TE csapatának, visszasorolva őket a harmadosztályba. Vladan Savić ezután egy hónapos klubnélküliséget követően hazatért nevelőegyesületébe, az FK Berane csapatához, ahol - akárcsak Kecskeméten - a csapat kapitánya lett. TTT Tiltott, Tűrt, Támogatott (a szavak sorrendje néha változó), azaz a „Három T” a kommunista kultúrpolitika „terméke”. Közismerten működött a Szovjetunióban a támogatás és a tiltás, majd a második világháború után hamarosan az összes befolyási övezetébe tartozó szocialista országban megjelent. Magyarországon az ún. Három T „kifinomult” változata a köztudatban Aczél György nevéhez kapcsolódik, pedig már az ő fellépése előtt is jól „működött”. Kialakulása és működése Már a Rákosi-korszak tudományos és művészeti életére (is) jellemző volt az ún. kézi irányítás. 1948 után betiltottak minden polgári jellegű kulturális szervezetet, folyóiratokat tömegével. A közvetlen politikai irányításnak a művészeti, tudományos területeken intézményes hivatali rendszere is volt. A képzőművészet és iparművészet területén alkotók számára a „munkaelosztó bizottság” határozta meg, hogy ki milyen megrendelést kapjon, kaphat. A törvény által szigorúan meghatározott zsűrizés kényszere segítette, hogy látszólag a művészeti színvonal megtartása érdekében végzett munka során, leginkább ideológiai kérdéseket szem előtt tartva válogassák ki a műveket. A művészet különböző ágait mint a politikai propaganda eszközét igyekeztek irányítani, felhasználni. A mű és alkotója elválaszthatatlan, tehát azok a művészek, akik a politikailag nemkívánatos „imperialista” művészeti stílusokhoz kapcsolódó műveket hoztak létre, legyenek azok képzőművészek, iparművészek, zenészek, előadók, írók, költők, maguk is nemkívánatosak lettek. Ők kerültek a le nem írt, de a politikai bürokrácia jól működő gépezetében ismert Tiltott kategóriába. Találunk példát arra is, hogy meggyőződéses baloldali alkotókat – ma már nyilvánvaló – progresszív művészeti tevékenységük miatt szigeteltek el (pl. Kassák). A politikailag megbízható, a rendszert kritika nélkül kiszolgálók alkotók jelentették az ellenpólust, akik az állami kitüntetések és elismerések mellett, a többség számára elérhetetlen, esetenként rendkívül kiemelkedő anyagi elismerésben részesültek. Ők alkották a Támogatott művészek csoportját, számtalan megrendelést kaptak, alkotásaikat rendszeresen az állampárt mecenatúrájának köszönhetően bemutathatták külföldön, a „nyugati” országokban is. Mint szakértők meghatározták, hogy ki milyen megrendelést kaphat, nyilvánosság elé kerülhet-e művészete. A két szélső pont között helyezkedtek el a Tűrt kategóriába tartozó alkotók. Sokan a Tűrt és Tiltott besorolás között „ingáztak”, természetesen nem saját belátásuk, hanem a hatalom kénye-kedve szerint. Itt az átmenet megvolt, de ebből a helyzetből a támogatott körbe bekerülni csak kivételes esetben lehetett. A kádári diktatúra „felpuhulása” következtében ez a három kategória is szétfoszlani látszott, de gyakorlatilag a rendszer összeomlásáig megmaradt. Kalmiusz A Kalmiusz (ukránul: Кальміус), régebbi nevén Kalka egyike az ukrán Mariupol városon keresztülhaladó két folyónak. A másik folyó, a Kalcsik a Kalmiuszba ömlik. A 209 kilométer hosszú Kalmiusz a Donecki területen, a Donecki magaslat déli részén fekvő Jaszinuvata város közelében ered, és az Azovi-tengerbe (a Taganrogi-öböl déli részébe) torkollik, az Azovsztal acélkombinát közelében. Vízgyűjtő területe mintegy 5070 km². Átlagos vízhozama Szartana környékén 8,25 m³/s. Négy duzzasztott víztározó található rajta, melyek a vízszintszabályozásban is szerepet játszanak. Vizét öntözésre és ívóvízellátásra is használják. A folyó mentén fekvő legnagyobb település Doneck. A folyó mellett zajlott 1223-ban a Kalka menti csata, amelyben a tatárok legyőzték az orosz fejedelemségek és a kunok egyesült seregeit, megnyitva az utat az Európa nyugatabbi területei, köztük Magyarország elleni támadáshoz. 3395 Jitka A 3395 Jitka (ideiglenes jelöléssel 1985 UN) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Antonín Mrkos fedezte fel 1985. október 20-án. Fájdalmas anya Fájdalmas anya (latin alakjában: Mater Dolorosa) Mária, Jézus Krisztus anyjának egyik, a katolikus egyházban szokásos megnevezése, vallásos tárgyú festmények, szobrok stb. gyakori témája. Az ilyen műalkotások Máriát fájdalmas külsővel ábrázolják. A fájdalom szokásos megjelenítései: Mária keblébe, testébe, szívébe hatoló hét tőr, Mária keblébe, testébe, szívébe hatoló egyetlen tőr, tőr nélkül, szomorú ábrázattal, fájdalmában összekulcsolt kezekkel kezében töviskorona kezében kendő, mellyel könnyeit törli Ez a megjelenítés nem tévesztendő össze a Pietàval avagy fájdalmas Szűzzel, a keresztről levett Krisztust (térdére fektetve) ölében tartó Mária ábrázolásával. Teológiai magyarázat Amikor Szűz Mária bemutatja Jézust a templomban, akkor az agg Simeon pap jövendöl Máriának: "A te lelkedet is tőr járja át". Ez a prófétai mondat akkor teljesül be igazán amikor a római katona a már keresztre feszített és meghalt Jézust lándzsával átdöfi. A katolikus egyház úgy tartja, ekkor válik Szűz Mária szenvedése eggyé Jézuséval. Az élő anya ugyanis jelen volt, ott állt fia keresztfája alatt, és szemtanúja volt Jézus szenvedéstörténetének, amely azt jelenti, hogy Krisztus testével szenvedett, de lélekben nem tört meg, az anyja viszont lelkében szenvedett de testével nem tört meg. Így anya és fia, Szűz Mária és Jézus szíve összeforrt ebben a pillanatban, és ennek jogán is helyezik a katolikusok Szűz Máriát a csüggedés közbenjárójává. Emléknapja Máriáról, a fájdalmas vagy hétfájdalmú anyáról a katolikus egyház külön nappal emlékezik meg évenként kétszer: szeptember 15-én 1960 előtt fájdalmas pénteken (a virágvasárnap előtti pénteken) is Sirac (Gers) Sirac település Franciaországban, Gers megyében. Lakosainak száma 165 fő (2015). Sirac Cologne, Saint-Cricq, Saint-Georges, Saint-Germier, Saint-Orens, Thoux és Touget községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Bozsil Kolev Bozsil Najdenov Kolev (bolgár cirill betűkkel: Божил Найденов Колев; Csonevo, 1949. január 12. –) bolgár válogatott labdarúgó, edző. Pályafutása A válogatottban 1969 és 1980 között 60 alkalommal szerepelt a bolgár válogatottban és 8 gólt szerzett. Részt vett az 1974-es világbajnokságon. Sikerei, díjai Bolgár bajnok (5): 1970–71, 1971–72, 1972–73, 1974–75, 1975–76 Bolgár kupa (3): 1971–72, 1972–73, 1973–74 Ciprusi bajnok (1): 1981–82 Ciprusi kupa (1): 1981–82 Västernorrland megye Västernorrland megye (Västernorrlands län) Észak-Svédország egyik megyéje. Szomszédai Gävleborg, Jämtland és Västerbotten megyék, valamint a Balti-tenger. Tartomány A megye Ångermanland és Medelpad történelmi tartományok területein fekszik. Címer A megye a két tartomány címerének összevonásából lett. Ha a korona is rajta van, akkor a Megye Adminisztrációs Bizottságát jelöli. Klobuky Klobuky település Csehországban, a Kladnói járásban. Klobuky Stradonice, Páleč, Neprobylice, Úherce, Peruc, Třebíz, Hořešovice, Hořešovičky, Vrbičany és Dřínov településekkel határos. Lakosainak száma 1010 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: A Seychelle-szigetek az 1996. évi nyári olimpiai játékokon A Seychelle-szigetek az egyesült államokbeli Atlantában megrendezett 1996. évi nyári olimpiai játékok egyik részt vevő nemzete volt. Az országot az olimpián 5 sportágban 9 sportoló képviselte, akik érmet nem szereztek. Ökölvívás RSC - a játékvezető megállította a mérkőzést Súlyemelés * - egy másik versenyzővel azonos eredményt ért el Vitorlázás * - bírók által adott pontszám ** - nem ért célba Izland az 1948. évi téli olimpiai játékokon Izland a svájci St. Moritzban megrendezett 1948. évi téli olimpiai játékok egyik részt vevő nemzete volt. Az országot az olimpián 2 sportágban 4 sportoló képviselte, akik érmet nem szereztek. Izland először vett részt a téli olimpiai játékokon. Alpesisí * - egy másik versenyzővel azonos eredményt ért el Částkov (Uherské Hradiště járás) Částkov település Csehországban, a Uherské Hradiště-i járásban. Částkov Svárov, Pašovice, Prakšice, Nedachlebice, Březolupy, Kelníky és Velký Ořechov településekkel határos. Lakosainak száma 383 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Récourt-le-Creux Récourt-le-Creux település Franciaországban, Meuse megyében. Lakosainak száma 79 fő (2015). Récourt-le-Creux Les Monthairons, Rambluzin-et-Benoite-Vaux, Souilly, Tilly-sur-Meuse és Villers-sur-Meuse községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: 6423 Harunasan A 6423 Harunasan (ideiglenes jelöléssel 1994 CP2) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Takao Kobayashi fedezte fel 1994. február 13-án. 476 Évszázadok: 4. század – 5. század – 6. század Évtizedek: 420-as évek – 430-as évek – 440-es évek – 450-es évek – 460-as évek – 470-es évek – 480-as évek – 490-es évek – 500-as évek – 510-es évek – 520-as évek Évek: 471 – 472 – 473 – 474 – 475 – 476 – 477 – 478 – 479 – 480 – 481 Események A Nyugatrómai Birodalom bukása, az ókor vége Robert Nivelle Robert Georges Nivelle (Tulle, 1856. október 15. – Párizs, 1924. március 24.) francia tábornok, a francia erők főparancsnoka (1916-17). Pályafutása Francia apától és angol anyától született a Franciaország közepén fekvő Tulle városkában. Elvégezte a Tiszti Akadémiát (École Polytechnique) és 1878-ban belépett a hadseregbe, ahol alhadnagyi rangot kapott. A francia gyarmati hadsereg tüzértisztjeként szolgált Vietnámban, Algériában és Kínában. 1913-ban ezredessé lépett elő, és saját alakulatot kapott. Ebben a rangban vett részt a Marne-i csatában, melynek sikeres megvívása után tábornokká léptették elő. Francia főparancsnokként 1916. december 3-án a Verduni csata kudarcaiba belebukó Joseph Joffre helyébe lépett és átvette a francia hadsereg irányítását. Nivelle az agresszív támadó, nagy mennyiségű hadianyagot és katonát igénylő taktika híve volt. A gyalogsági rohamot megelőzően órákig tartó zárótűzzel vetette ostrom alá az ellenséges lövészárkokat, majd ezután mindent elsöprő rohammal próbálta meg leküzdeni az ellenállást. Nivelle e taktika alapján tervezte az 1917 tavaszán az antant támadását a nyugati fronton. Elképzelése szerint ezzel sikerült volna a két éve tartó patthelyzetet feloldani. Az Arras és Reims közötti frontszakaszon a franciák indítottak támadást, míg a brit hadsereg Flandriában lépett akcióba, hogy a németek ne vonhassanak el csapatokat az arcvonalról. Nivelle óriási hibát követett el, amikor egy londoni fogadáson újságíróknak is beszámolt támadásának terveiről. A tervek kémek útján a nyugati német parancsnokság asztalára jutottak, akik így felkészülten várták a támadást és könnyedén hárították azt. A hatalmas méretű hadművelet 350 000 fős veszteséggel járt francia oldalon, miközben csak minimális területet sikerült felszabadítani a német megszállás alól. A támadás látványos sikertelensége mélyen áthatotta a francia hadsereget, amelyben a felbomlás jelei kezdtek mutatkozni. A frontkatonák ágyútölteléknek érezték magukat és „vérszívónak” nevezték Nivelle-t. A francia hadseregben lázadás tört ki. 1917 áprilisában a katonák ezrével mentek át a frontvonalon, és adták meg magukat a császári csapatoknak. Nivelle kivégzésekkel próbálta meg elejét venni a haderő felbomlásának. Bukása után 1917. május 15-én Nivelle-t leváltották a francia csapatok éléről és helyére Henri Philippe Pétain-t állították. 1917 decemberében Észak-Afrikába küldték, ahol maradék szolgálati idejét töltötte. 1921-ben, alig egy évvel halála előtt vonult nyugállományba. A párizsi Invalidusok templomába temették. Verdellino Verdellino település Olaszországban, Lombardia régióban, Bergamo megyében. Lakosainak száma 7625 fő (2017. január 1.). Verdellino Boltiere, Ciserano, Levate, Osio Sotto és Verdello községekkel határos. Népesség A település lakossága az elmúlt években az alábbi módon változott: Növények A növények (Plantae) az élőlények egyik nagy, több százezer fajt felölelő országa. A növények összessége (a Föld teljes növényzete együttvéve) a flóra. A növényekre általában jellemző a fotoszintézis, vagyis a napfény energiáját felhasználva autotróf módon építik fel a testüket alkotó molekulákat. Találhatunk köztük ismerős élőlényeket, mint például a fák, a füvek és a páfrányok. Arisztotelész az élőlényeket állatokra és növényekre (amelyeknek általában nincsenek érzékszerveik) osztotta. Linné rendszerében ezek később a növényvilág (Plantae) és állatvilág (Animalia) nevet kapták. Korábban ide sorolták a gombákat és az algákat is. A barna-, vörös- és az egyéb eukarióta moszatokat később a protiszták országába sorolták, amely azonban többszörösen parafiletikus volt. Ma a gombák külön országot alkotnak, a kékmoszatok a baktériumok közé tartoznak, a kékeszöld moszatokat és a vörösmoszatokat visszahelyezték a növények közé, a többi moszatot pedig a Chromalveolata országba sorolják. A növényeket ma három csoportra osztják: a zöld színtestű növények (Viridiplantae) és a vörös színtestű növények (Rhodoplantae) alországára és az alországba besorolatlan kékeszöld moszatok (Glaucophyta) törzsére. Egy ideig csak a zöld növényeket tekintették a növények országának, és azt a vörösmoszatokkal és a kékeszöld moszatokkal együtt az Archaeplastida kládba sorolták. A jelenlegi rendszertan szerint tehát az Archaeplastida csoport a növényeké, ezzel a Plantae sensu lato és az Archaeplastida elvileg ekvivalens fogalmakká váltak. A növények általános tulajdonságai A növények alapvető közös sajátossága a fotoszintézis, pontosabban a szén-dioxid-asszimiláció (ld. fentebb). Ez a fiziológiai sajátosság a növények mindegyikében ugyanúgy zajlik, jelentős különbségeket biokémiailag nem találunk az egyes növénycsoportokban. Léteznek azonban olyan növények is, melyek másodlagosan elveszítették fotoszintetizáló képességüket. Ezek nem rendelkeznek kloroplasztisszal, szerves anyagaikat heterotróf módon építik fel. Ilyenek a parazita növények (például a vajfüvek, arankafélék), melyek más növényeken élősködve vesznek fel szerves és szervetlen anyagokat; illetve a mikotróf növények (például madárfészekkosbor), melyek szaprofita gombákkal élnek szimbiózisban. A rovaremésztő növények fotoszintetizáló növények, s az életműködésükhöz szükséges szervetlen anyagok egy részét (pl. nitrogén, kálium) nem csak a talajból szívják fel a gyökerükön keresztül, hanem azokhoz rovarok elfogásával és lebontásával, tehát heterotróf módon is hozzájutnak. A növények ontogenezise (egyedfejlődése) is alapvetően egységesnek mondható; általánosan jellemző a nemzedékváltakozás (metagenesis; generatio alternans). A nemzedékváltakozás során az ivaros szaporodású ivarsejttermelő vagy gametofiton (gametophyton) nemzedék és az ivartalanul szaporodó, spóratermelő vagy sporofiton (sporophyton) nemzedék váltakozik egymással. Az evolúció folyamán az ivaros nemzedék mindjobban redukálódik, míg az ivartalan nemzedék a szövetes (hajtásos) szerveződésig jut el. Érdekes a mohák (Bryophyta) esete, ahol a sporofiton nemzedék nem önállósodik, hanem a gametofitonon „élősködik”. Itt a gametofiton végzi az asszimilációt és táplálja a tulajdonképpen heterotróf anyagcseréjű sporofitont (ami a moháknál a spóratok és toknyél). Az ivartalan nemzedék a legősibb szövetes növényekben (ősedényesek Protracheophyta) egyenrangú fejlettséggel bírt, mint az ivaros nemzedék. Ez az ún. izomorf metagenezis. A korpafüvektől (Lycopodiophyta) kezdve a gametofiton mindjobban redukálódik, ún. előteleppé alakul, mely a korpafüveknél és a harasztoknál (Monilophyta) is csak telepes szerveződésű. A virágos növényeknél (Spermatophyta) a gametofiton nem szakad el a sporofitontól, hanem annak védelmében fejlődik, és attól kapja a tápanyagait is. A növényvilág evolúciója során a női ivarsejteket termelő ún. makrogametofiton marad fejlettebb, melyet az magyaráz, hogy a hím mikrogametofiton által termelt spermatozoidok (hímivarsejtek) a petesejt megtermékenyítése után befejezik munkájukat. A legszembetűnőbb közös morfológiai (pontosabban mikromorfológiai) sajátosságok a sejteket burkoló cellulóz anyagú sejtfal, a színtestek (bár ez más élőlénycsoportokban is megjelenik, kivéve a Opisthokonta országban). A klorofill-b nevű fotoszintetizációs színanyag kizárólagosan a zöld színtestű növények, azaz a Viridiplantae alország sajátossága, és még a Biliphyták között sem találkozunk vele. A növények evolúciója Az első növények megjelenése az ősóceánban A növényi evolúció kezdetét korábban a fotoszintézis megjelenésétől kezdték számítani. Tulajdonképpen a növények nem elsődlegesen autotróf szervezetek, vagyis korai őseik valószínűleg heterotróf szervezetek voltak. A Chromista országba sorolt törzsek (például sárgamoszatok, mészmoszatok, barnamoszatok) pedig még másodlagos autotrófnak sem nevezhetők. Ennek oka, hogy a növényi evolúció valószínűleg endoszimbiogenezis eredménye. Azaz az ősidőben kialakult ősi autotróf baktériumok, majd a megjelenő kékbaktériumok (Cyanobacteria) voltak az első fotoszintetizáló - egyben kemoszintetizáló - szervezetek. Ezeket az ősi autotróf prokariótákat kebelezhette be egy heterotróf eukarióta egysejtű, és nem emésztette meg, hanem szimbiózist, mutualista kapcsolatot alakított ki vele. Membránréteg vette körül, de a sejten belül megmaradt a részleges önállósága (például van saját DNS-állománya, a sejttől függetlenül önállóan is képes osztódni). A kékbaktériumokból alakultak ki tehát a növények zöld színtestei (kloroplasztiszok). A Chromista ország tagjai pedig szekunder endoszimbiogenezis során alakultak ki, vagyis már egy korábban endoszimbiózissal kialakult autotróf eukariótát kebelezett be. Ennek egyik legfőbb bizonyítéka, hogy a barnamoszatok sejtjeiben a színtestek membránja kettős (vagyis a növényi sejt kloroplasztiszához képest még plusz egy membránt tartalmaz). A legősibb növények A növények legkorábban kialakult csoportjai a Biliphyta subregnumba sorolt kékeszöld moszatok és a vörösmoszatok. A növényvilág evolúciójának következő nagy lépése az embrió kialakulása, vagyis a megtermékenyítés után a zigóta osztódásával kialakul egy kezdetleges növényke, az embrió. Embriós növényekről a moháktól kezdve beszélhetünk, ám legkifejezettebben a szövetes növények kládjában jelenik meg. Kilépés a szárazföldre A szárazföldre kilépés is óriási mérföldkő a növényvilág fejlődéstörténetében. A kijutásnak több akadálya is volt, például az, hogy a növény testét a víz felhajtóerejének hiányában meg kellett támasztani. A szárazföldön nem lehet diffúzióval az egész testfelületen vizet felvenni, ezért gátolni kellett a víz elpárolgását. A száraz környezet a szaporodási lehetőségeknek is határt szab. Mai ismereteink szerint az első szárazföldi növények a Rhyniophyta törzs rendkívül egyszerű hajtásos szerveződésű fajai voltak. Kialakultak a testüket megtartó támasztó alapszöveteik, megjelent a párologtatást csökkentő epidermisz; kezdetleges gyökereik megkapaszkodtak a földön, és vélhetőleg vizet is ezekkel vettek fel. Általában mocsarak szélén tenyésztek, hosszú rizómájuk a földön fekve kúszott, ebből ágaztak ki azok az egyszerű edényekből felfelé álló, hengerded hajtások, amelyekben még nem alakult ki a központi bélszövet, hanem a centrális xilémet (farészt, vízszállító elemeket) floém (háncsrész) övezte. Metagenezisük is érdekes volt, ún. izomorf típusú, azaz a sporofiton és a gametofiton nemzedék kinézete hasonló volt. A spóratokok és az ivarszervek a hajtások csúcsán nőttek. A szárazföldi növények további fejlődése – a mag kialakulása A további fejlődés során a spórás növényeknek számos típusa alakult ki, így például a korpafüvek (tágabb értelemben, együtt például az Asteroxylon kláddal), melyeknek még valódi leveleik nincsenek, csak a szár epidermiszének apró kinövései. A harasztoktól (Monilophyta) beszélhetünk valódi levelekről (valódi levelű növények, Euphyllophytina). A Rhyniophyta csoportban – ahogy azt már említettük – a sporofiton és gametofiton nemzedék fejlettsége vélhetőleg közel azonos volt. A növényi evolúció egy általános szabálya az – amely tulajdonképpen a korpafüvek törzsétől kezdve már jól látható –, hogy a sporofiton nemzedék, vagyis a diploid sejtekkel rendelkező növény mindjobban fejlődik (kialakul a fejlett szállítószövet-rendszer, eleinte tracheidákkal, majd tracheákkal, megjelenik a fa- és háncsparenchima, a bélszövet; kialakulnak a különféle bőrszövet- és alapszövet-rendszerek stb.), míg a gametofiton nemzedék nem lép túl a szövetes fejlettségen, teleptestű marad, mi több, elveszíti önállóságát, és mindjobban egyszerűsödik. A korpafüvek és a harasztok előtelepe (protalliuma) még teljesen önálló, lemezes szerveződésű, némi fotoszintetizációra képes, ivarszerveket létrehozó képlet, azonban a virágos növények (Spermatophyta) törzseiben teljesen elveszíti önállóságát. A másik alapvető jelentőségű törvény, hogy a gametofiton nemzedéken belül a mikrogametofiton, azaz a hím jellegű protallium sokkal inkább egyszerűsödik, és ennek a védelme kevésbé fontos, mint a női jellegű makrogametofitoné. Ennek a magyarázata igen egyszerű: a hím gametofitonok a hímivarsejtek kijuttatása után tulajdonképpen befejezik feladatukat. Azonban a női előtelep védettsége fontos, hisz ott megy végbe számos rendkívül fontos élettani folyamat, mint például a megporzás, a megtermékenyítés, az embriogenezis, a mag kialakulása stb. Létfontosságú kérdés az a növénycsoport számára, hogy milyen mértékben védik ezt a fejlődő makrogametofitont. A nyitvatermők közös sajátossága, hogy a makrogametofiton egy makrosporofillumon fejlődik, azonban ez a makrosporofillum csak részleges védelmet nyújt a számára, mert nem forrnak össze zárt magházzá, legföljebb szorosan egymásra záródnak. A nyitvatermők körében még annyira nem érzékelhetjük a redukálódást a gametofiton nemzedékben. A mikrogametofiton fejlődése bonyolultabb, mint a zárvatermőknél, még egy sejtosztódási folyamat beiktatódik; a makrogametofiton pedig alapvetően eltér a zárvatermő haploid nemzedéktől. A makrospórában alakul ki egy előtelep, amely igen nagy számú sejtet tartalmaz (a zárvatermők ellenben csak 7 sejtet tartalmaznak a magkezdemény kialakulása végén: egy centrális vegetatív magot, egy petesejtet, annak két segédsejtjét, emellett még három ellenlábas sejtet). És ami lényeges különbség még a két csoport között: a nyitvatermők makroprotalliumában kialakul az archegónium (női ivarszerv), ami a zárvatermőknél egyáltalán nincs meg. A nyitvatermők archegóniumában alakul ki aztán a petesejt, amelyet a pollenből kiszabaduló spermatozoid termékenyít meg. A zárvatermők evolúciós újítása a zárt magház, melynek a belsejében fejlődik az igencsak redukált makroprotallium. A zárt magház a megtermékenyítés után is védi a magot a teljes érésig azáltal, hogy egy bonyolult szövetrendszerű szervvé, a terméssé fejlődik. A virágos növények kialakulása a devon korra tehető, első alakjaik valószínűleg a magvaspáfrányok voltak, melyek nem mutatnak tényleges rokonságot a páfrányokkal, valószínűleg a hasonló levélszerkezet miatt vélték őket a harasztok közé sorolt páfrányok rokonainak. A magvaspáfrányok pedig feltételezhetően ősi spórás növények, méghozzá heterospórás növények leszármazottai lehetnek, melyeket ma előnyitvatermők néven ismerünk, a Lignophyta kládon belül. Ezek még spórás növények voltak, azonban jól elkülönültek a kis méretű, hím előtelepet létrehozó spóráik (mikrospórák) a nagyobb méretű, makroprotalliumot létrehozó spóráktól (makrospórák). A fejlődés folyamán a makroprotallium nem vált le az anyanövényről, hanem azon alakult előteleppé – létrehozva ezzel a magkezdeményt –, míg a hím előtelep a mikrospóra belsejébe alakult ki, és a benne lévő spermatozoidák valamilyen közvetítő közeg (főképp a szél) segítségével jutottak a női előtelephez. A magvaspáfrányoknál a női előtelep még szabadon állt a zöld fotoszintetizáló levelek fonákán, a fejlődés folyamán azonban a magkezdeményeket létrehozó levelek elkülönülnek az asszimiláló, klorofilltartalmú levelektől (például cikászok). A magvaspáfrányok a devon száraz területein terjedtek el, hisz a szaporodásukhoz, vagyis a hím és női ivarsejt találkozásához nem volt szükségük vízre. Így terjedhettek el a középidő triász időszakában az egész Földön a nyitvatermő csoportok, főképp a cikászok, a Bennettitesek és a toboztermők. Rendszerezés Hagyományos rendszerezés Vörösmoszatok (Rhodophyta) törzse Barnamoszatok (Phaeophyta) törzse Zöldmoszatok (Chlorophyta) törzse Mohák (Bryophyta) törzse Harasztok (Pteridophyta) törzse Nyitvatermők (Gymnospermatophyta) törzse Zárvatermők (Angiospermatophyta) törzse Filogenetikus rendszerezés A növények legkorszerűbb filogenetikus osztályozása: Szürkemoszatok (Glaucophyta) Vörös színtestű növények (Rhodoplantae) Cyanidiophyta Vörösmoszatok (Rhodophyta) Zöld színtestű növények (Viridiplantae) Valódi zöldmoszatok (Chlorophyta) Csillárkamoszatok (Charophyta) Embriós növények (Embryophyta) Májmohák (Marchantiophyta) Becősmohák (Antocherophyta) Lombosmohák (Bryophyta) Szövetes növények (Tracheophyta) Korpafüvek (Lycopodiophyta) Valódi levelűek (Euphyllophyta) Harasztok (Pteridophyta) Virágos növények (Spermatophyta) Cikászok (Cycadophyta) Páfrányfenyők (Ginkgophyta) Toboztermők (Pinophyta) Leplesmagvúak (Gnetophyta) Zárvatermők (Magnoliophyta) Az alábbi kladogram a zöld növények törzsfejlődését szemlélteti: Növények ökológiája A növények ökológiai csoportjai Raunkiær a növényeket felépítésük, a környezethez való alkalmazkodásuk alapján a következő csoportokra osztotta: Phanerophyta – fás szárú növények . Az áttelelő szervek magasan a talaj szintje felett vannak ( fák és cserjék ). Chamaephyta – az áttelelő szervek a föld felszínéhez közel helyezkednek el. Főleg fásszárúak (törpecserjék, kúszócserjék). Hemikryptophyta – az áttelelő szervek a talaj felszínén, vagy közvetlenül az alatt vannak. Ezek lehetnek tőrózsa, tősarj vagy földbeli hajtás (évelők). Kryptophyta v. Geophyta – az áttelelő szervek földalattiak (hagymás, gumós, gyöktörzses növények). Hemigeophyta – az előző csoport Priszter Szaniszló által bevezetett alcsoportja. Ezek a növények ősszel kihajtanak és vegetatív állapotban telelnek át. Hydatophyta – az áttelelő szervek vízben vannak. Helophyta – az áttelelő szervek a víz fenekén vannak. Hemitherophyta – az évelőkhöz hasonlóan áttelelnek, de csak egyszer (ekkor még általában nem is virágoznak), a második év végén azonban elhalnak és csak a magok maradnak meg ( kétévesek , kétnyáriak). Therophyta – egy éven belül csíráznak, növekednek és virágoznak, majd ősszel el is pusztulnak, csak a magvak maradnak meg ( egyévesek , egynyáriak). Epiphyta – fákon élő növények, a talajban nem gyökereznek (ilyen a hazánkban is előforduló fagyöngy, vagy a trópusok sok páfrány-, orchidea- vagy broméliaféléje). A globális felmelegedés hatása a növényvilágra A növényi egyed a környezet egyes jellemzőihez (pl. csapadék-változáshoz) képes bizonyos mértékig alkalmazkodni, más jellemzőkhöz (pl. a hőmérséklet-változáshoz) nem. Különösen jelentős korunkban a globális felmelegedés hatására adott növényi válasz. Az állatok viszonylag széles határok között, igen rövid idő alatt képesek az alkalmazkodásra, a növények jelentős része azonban nem képes elég gyorsan alkalmazkodni, ezért kipusztulnak. A növényfajok gyors alkalmazkodása csak elterjedési területük változtatásával lehetséges: ha melegedés van, akkor elindul egy terjeszkedési front a sarkok felé és egy kipusztulási front az Egyenlítő felől; ha az egyik front utoléri a másikat, a növényfaj kipusztul. A növények nem rendszertani csoportjai A növények biológiai szempontú csoportosításával a növényrendszertan foglalkozik. A növényeket azonban nem csak tudományos szempontból csoportosítják. Azokat a növényeket, amelyeket az ember valamilyen (élelmezési, ipari, esztétikai stb.) célra használ fel, haszonnövényeknek nevezzük. A haszonnövények közé tartoznak egyrészt a kultúrnövények, másrészt olyan vadon termő növények, melyeket az ember még ha termeszt is, nem tartoznak a kultúrnövények közé (pl. gyógynövények, egyes gyümölcsök). Kultúrnövényeknek nevezzük azokat a haszonnövényeket, amelyeket az ember saját céljait követve tervszerűen nemesít és termeszt, s emiatt korábban nem fordultak elő a természetben. A kultúrnövények vadon élő növények háziasításával jöttek létre. A kultúrnövények elsősorban abban különböznek a vadon termő növényektől, hogy elvesztették természetes elterjedésüket szolgáló adottságaikat, szinte valamennyi szervük megnagyobbodott, magasabb koncentrációban tartalmazzák azokat az anyagokat, amelyekért létrehozták őket, többnyire csekélyebb az ellenálló-képességük, érzékenyebbek a kártevőkkel, a faggyal és a szárazsággal szemben. A haszonnövények csoportosítása felhasználásuk célja szerint is történhet: Tápláléknövények (étkezési növények) – olyan növények, amelyeket táplálkozás céljára használ fel az ember. Keményítőnövények – keményítőt nagy mennyiségben tartalmazó növények. Gabonák Egyéb keményítőnövények Cukornövények – cukrot nagy mennyiségben tartalmazó növények. Olajnövények – olyan táplálék- vagy ipari növények, amelyekből növényi olajokat nyernek ki étkezési (étkezési olaj), vagy ipari célokra. Mézelő növények – ezeket a növényeket pollenjükért és cukortartalmú nektárjukért látogatják a méhek , s ennélfogva a méz alapanyagát szolgáltatják a méhészet számára is. Gyümölcsöt termő növények Zöldségnövények Főzeléknövények – főzelék készítésére használt növények. Élvezeti növények Fűszernövények Gyógynövények -nek nevezzük mindazon növényeket, amelyeknek valamely részét a bennük lévő hatóanyagok miatt gyógyászati célokra használjuk. Ipari növények – azok a növények, amelyekből az ember valamilyen használati tárgyat (ruházati cikk, szerszám, épületalkatrész, bútor stb.) készít, vagy amelyekből kinyerhetők egyes iparágak, technológiai folyamatok kiindulási anyagai. Energianövények – olyan növények, melyeket energiaültetvényeken termesztenek energianyerés céljából. Faipari növények – azok a fás szárú növények , amelyek faanyagát a faipar hasznosítja. Festőnövények – olyan növények, amelyekből festékanyagot állítanak elő. Lásd: Festőnövények listája . Illatszer-növények – belőlük olyan anyagokat (pl. illóolaj ) vonnak ki, amelyek az illatszeripar nyersanyagai. Kaucsuknövények – olyan növények, amelyek latextartalmuknál fogva kaucsuk előállítására alkalmasak, és emiatt a gumigyártás nyersanyagai. Rostnövények – olyan növények, melyekből iparilag felhasználható rostot nyernek például textíliák, hálók, kötelek készítéséhez; azaz főleg a textilipar nyersanyagai. Egyéb ipari növények Takarmánynövények – elsősorban háziállatok takarmányozására felhasznált növények. Dísznövények – azok a növényfajok, amelyeket díszítő hatásuk miatt termeszt és nemesít az ember. Egyes dísznövényeket évszázadok óta a legnagyobb tervszerűséggel nemesítenek (azaz kultúrnövények), mások azonban kertekbe és parkokba ültetett vadon élő fajok (főleg fák). Kerti virágok Díszcserjék, díszfák – fás szárú növények , melyeket elsősorban kertek és parkok díszítésére használnak. Erkélynövények – erkélyek , illetve ablakok külső díszítésére használt növények. Szobanövények Egyéb nem rendszertani szemléletű növénycsoportok ábécérendben: Gyomnövényeknek egyfelől azokat a növényfajokat nevezzük, amelyek emberi települések környékének szemetes, törmelékes romtalajain jellegzetesek, másfelől azokat a növényfajokat, amelyek egy adott helyen termesztett haszonnövény növényi kártevőinek számítanak. Kártevőriasztó növények ültetése hasznos lehet egyes növényi kártevők távol tartásában, de a megfelelő növénytársítás megválasztása a terméshozamok növelése szempontjából is fontos lehet. Légtisztító növények között léteznek olyanok is, melyek alkalmasak arra, hogy a fotoszintézishez elengedhetetlen szén-dioxidon kívül a levegőből egyéb anyagokat is kiszűrjenek. Mérgező növények néven különböztetjük meg azokat a növényeket, amelyeknek valamely részének elfogyasztása mérgezést okoz. Lásd: Mérgező növények listája . Védekezési módszereik A növények különböző módszerekkel próbálják meg kivédeni azt, hogy a növényevő állatok táplálékává váljanak. Ezen módszerek között szerepel például az, hogy tüskéket növesztenek, mérgező anyagokat termelnek, bizonyos rovarfajokkal lépnek kapcsolatba, melyek védelmezésükért cserébe különböző tápanyagokat kapnak a növényektől. A kutatók azonban felfedeztek egy új módszert, melynek során a növények összegyűjtik a rájuk rakódó homokot és abból, mintegy páncélzatot képeznek magukon, vagy a sérülékenyebb részeiken. Ezáltal a homokkal borított növényi részek ehetetlenné válnak a növényevő állatok számára. Reszkessetek, betörők! 3. A Reszkessetek, betörők! 3. (eredeti cím: Home Alone 3) 1997-ben bemutatott amerikai film, amelynek a rendezője Raja Gosnell, a producere John Hughes, a forgatókönyvírója John Hughes, a zeneszerzője Nick Glennie-Smith. A főszerepben Alex D. Linz látható. A mozifilm a 20th Century Fox és a Hughes Entertainment gyártásában készült. Műfaját tekintve bűnügyi filmvígjáték. A korábbi filmekhez nem kapcsolódik. Amerikában 1997. december 12-én, Magyarországon 1997. december 18-án mutatták be a mozikban. Cselekmény Az amerikai légierőtől ellopnak egy szigorúan titkos adatokat tartalmazó mikrochipet, ám San Francisco repterén a négy tolvaj, Peter Baupre, Alice Ribbons, Earl Unger és Burton Jernigan elveszti azt. A nyomok Chicago kertvárosába vezetek, ahol a chip – egy távirányítású játékautóban – egy nyolcéves kisfiú, Alex Pruitt kezébe kerül. Alex megbetegedik, és napközben egyedül marad. A betörők nem tudják, hogy az utca melyik házában található a játékautó, így úgy határoznak, hogy az utca összes házába betörnek. Alex az első két betörés során riasztja a rendőrséget, de a betörők elbújnak, és a rendőrség nem találja meg őket. A harmadik alkalommal Alex önálló akcióba kezd, a játékautóra kamerát szerel. A betörők azonban kiszedik a kazettát, így Alex elveszti a bizonyítékát. Alex megtalálja a chipet, és betelefonál a légierőbe, a légierő pedig az FBI tudomására hozza a dolgot. Ezek után a négy szélhámos rájön, hogy ki birtokolja a játékautót, és nagyszabású akciót kezdenek a Pruitt család háza ellen, de Alex mindannyiukkal elbánik. A film végén megjelenik az FBI, és letartóztatják a négy betörőt, Alex pedig hatalmas összegű jutalmat kap. Jorge Robledo (konkvisztádor) Jorge Robledo (1500 körül – 1546. október 5.) spanyol konkvisztádor, felfedező. Élete Pedro de Alvaradóval hajózott át Amerikába 1528-ban, majd innét Guatemala felé vette az irányt. Később Peruba ment, ahol Benalcázarral együtt számos expedíción vett részt. Popayán kormányzónak nevezték ki. 1540-ben alapította meg Cartagót. Két évvel később hazatért Spanyolországba, azonban 1544-ben újra útnak indult és Új-Granadában telepedett meg, itt érte a halál két évvel később. Részt vett a négyéves háborúban. Halálának oka lefejezés. Forrás Jorge Robledo élete Sulinet (12643) 3180 T-2 A (12643) 3180 T-2 a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Cornelis Johannes van Houten, Ingrid van Houten-Groeneveld és Tom Gehrels fedezte fel 1973. szeptember 30-án. Glottertal Glottertal település Németországban, azon belül Baden-Württembergben. Lakosainak száma 3153 fő (2014). Története Glottertal 1567-től a napoleoni háborúkig Ausztria és a Habsburg Monarchia része volt. A település bányászata a római időkre vezethető vissza, melyet 1112-ben a Szent Erdélyi Apátság krónikájában említenek meg. A település önkormányzata 1970-ben alakult, négy egykori független falu Unterglottertal, Oberglottertal, Ohrencbach, és Föhrental egyeítésével. Fekvése A város egy kis völgyben található a Kandel hegységtől dére. A völgy nyugat elé nyílik, ahol a Glotter folyó eléri az Ezt folyót, majd később a Rajnát. Bányászat Az első régészeti leletek azt igazolják, hogy a településen a római korban vasolvasztással foglalkoztak. Az ezüst bányászata a XI. században kezdődött. A bányászathoz tartozó 15 km hosszú vízi csatorna építése 1284-ben kezdődött, mely jelentősen hozzájárult a bányászathoz. Az ezüst bányászata kisebb léptékben folytatódott, és a XVIII. században elkezdődött a vas és bárium bányászata. Az utolsó bányákat 1900 előtt bezárták. A Fekete Erdő klinika A 80-as években A klinika című filmsorozat játszódott a településen. A Glottertalban álló Carlsbau klinika a 80-as években méltán sikeres népszerűséget hozott mind a sorozatnak, mind a településnek, mely népszerű turizmusi célpontja volt. Ebben az időben az épület a Wüttembergi Állami Biztosítási Intézet gyógyfürdő klinikája volt. Az épület 2004 óta üresen állt, majd 2013-ban értékesítették, mely 2014-ben megnyitotta a pszichoszomatikus akut klinikát. Sport és szabadidő A településen kerékpározási valamint közösségi foci- és teniszpályák találhatóak, de lehetőség van túrázni, valamint szabadtéri fürdőzésre is. (12644) 3285 T-2 A (12644) 3285 T-2 a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Cornelis Johannes van Houten, Ingrid van Houten-Groeneveld és Tom Gehrels fedezte fel 1973. szeptember 30-án. Colomiers Colomiers település Franciaországban, Haute-Garonne megyében. Lakosainak száma 38 801 fő (2015). Colomiers Cornebarrieu, Tournefeuille, Blagnac, Pibrac, Plaisance-du-Touch és Toulouse községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Zabrežani Zabrežani (olaszul: Presani) falu Horvátországban, Isztria megyében. Közigazgatásilag Pazinhoz tartozik. Fekvése Az Isztriai-félsziget közepén, Pazintól 7 km-re délnyugatra a Pazin – Póla vasútvonal mellett fekszik. Története A településnek 1880-ban 539, 1910-ben 624 lakosa volt. 2011-ben 417 lakosa volt. Nevezetességei Szent János és Pál apostolok tiszteletére szentelt plébániatemploma 1635-ben épült. 1896-ban bővítették, 1926-ban, 1939-ben és 1985-ben megújították. Egyhajós, négyszög alaprajzú épület, homlokzata előtt előcsarnokkal. Oltárán Szűz Mária, valamint a templom két patrónusának szép kivitelű szobrai állnak. Récsi Emil salinei nemes Récsi Emil (Kolozsvár, 1822. november 17. – Pest, 1864. június 1.) magyar jogtudós, műfordító, az MTA tagja. Életpályája Kolozsváron született erdélyi nemesi családban, Récsi József, az országos számvevőség építészeti számtisztje és Brencsán Juliánna fiaként 1822-ben. Szülei gondos nevelésben részesítették. Négyévesen már tudott írni-olvasni, ötévesen olyan jól zongorázott, hogy Carl Filtschhez hasonlították. Hétévesen beíratták e helyi gimnáziumba, amelyet 1835-ben kitűnő eredménnyel végzett el. Apja hadmérnöki pályára szánta, de a fiú gyenge testalkata miatt ez a terve meghiúsult. A kolozsvári líceumban a bölcseleti tanfolyam hallgatója volt, majd 1837. szeptember 17-én Pesten megszerezte a bölcseleti doktor fokozatot. Visszatért Kolozsvárra, és 1839-ig jogot hallgatott, majd a joggyakorlat megszerzése végett Marosvásárhelyen királyi táblai jegyzőnek esküdött fel, és 1841-ben ügyvédi vizsgát tett. Ebben az időben kezdett az irodalom területén is tevékenykedni; Erdély több nevezetes levél- és könyvtárát átkutatta, hogy egy nagyobb terjedelmű történelmi regény írásához anyagot gyűjtsön. Megindította a Francia Regénycsarnok című könyvsorozatát. Irodalmi működésének elismeréseképpen kinevezték Doboka megye és Marosszék táblabírájának. Szépirodalmi törekvései mellett folytatta szakmai tanulmányait, Pestre utazott, és az egyetemi tanfolyamot pótló magánvizsgát és 1846. szeptember 23-án első jogi doktori szigorlatát kitűnő eredménnyel végezte. Bár már ekkor mutatkoztak rajta betegségének jelei, melyben később meghalt, még ebben az évben tanítani kezdett egyházjogot és statisztikát a kolozsvári királyi líceumban. Mikor Huber Ferenc halálakor megürült a politikai tudományok tanszéke, Récsi megpályázta; dolgozata alapján 1847. október 27-én kinevezték az érintett tudományok rendes tanárává, és a királyi kormányszék 1847. december 30-án ki is nevezte a tanszék élére. Nemsokára azonban, mialatt egy általa szerkesztendő hírlap előkészületeivel foglalkozott, a bekövetkezett politikai események más térre szólították. Az erdélyi uniót követően báró Eötvös József vallás- és közoktatási miniszter 1848 májusában miniszteri titkárrá nevezte ki. Mielőtt Budára költözött, Récsi június 13-án Kolozsváron pápai felmentéssel összeházasodott unokatestvérével, Polixénával, nagybátyja, Brencsán József számvevőségi tanár leányával. A közoktatási miniszteriumban a felsőbb oktatási osztályban annak feloszlatásáig dolgozott, ezután egy ideig állás nélkül maradt. Mivel 1849. májusban nem sikerült áthelyeztetnie magát a pénzügyi minisztériumhoz, anyagi okokból az időszaki sajtó területén keresett foglalkozást, emellett szaktanulmányait is folytatta. 1850. február 3-án báró Geringer Antal teljhatalmú császári biztos, az állam- és igazgatási jog újonnan rendszeresített tanszékének ideiglenes ellátásával bízta meg; február 18-án kezdte meg előadásait. Két évi helyettesi működés után 1852 januárjában rendes tanárrá nevezték ki; 1853. július 9-én pedig a hátralevő szigorlatok és védések elengedésével jogi doktorrá avatták. Előadásait az ausztriai államjog, a közigazgatási- és pénzügyi jog témakörében tartotta. Tanszékének betöltése mellett a Pesti Napló szerkesztője is volt 1850 augusztusában, és 1851. szeptember 9-től közel másfél évig, a legsúlyosabb viszonyok közt; ez idő alatt számos tájékoztató, fejtegető, főleg nemzetgazdászati vezércikket írt. Óvatos eljárása dacára kétszer is megintették, sőt 1852 végén más könnyelműsége miatt törvényszéki vizsgálatot indítottak ellene, amelynek az uralkodó kegyelme vetett véget. A lap szerkesztését 1853. február 12-től Török Jánosnak adta át, és szabad óráit ismét a szépirodalomnak szentelte. A római jog taníthatási engedélyéért folyamodott, és azt 1856. szeptember 26-án azzal a megszorítással kapta meg, hogy előadásait kizárólag német nyelven tartsa. 1853. december 15-én a Magyar Tudományos Akadémia a törvénytudományi osztály levelező tagjának választotta. Az októberi diplomával egyidejű királyi leiratok a magyar államjog tanítását és a magyar tannyelv teljes visszaállítását eredményezték; mivel ezeket Récsi adta elő, megszaporodtak feladatai. További intézkedések a német tanárok távozását eredményezték, ezzel a római jog tanszéke megürült. Récsinek 1858. szeptember 25-én csak a római jog egyes részeinek előadására volt tanítási engedélye, 1860. március 24-én azonban a teljes tudományra kiterjesztették, és 1862. július 25-én rendes tanárrá nevezték ki. Már korábban megválasztották az 1861-62. tanévre a jog- és államtudományi kar prodékánjává, és a következő évre is megerősítették ebben a tisztségében. 1862 tavaszán egészsége megrendült, de a budai Istenhegy levegője jó hatással volt rá, így a tanév elején megkezdhette a tanítást. 1863. január 24-én egy vérhányási roham miatt félbe kellett szakítania munkáját; a gondos ápolás következtében az 1863-64. tanévben ismét megkezdhette előadásait, azonban 1864 márciusában ismét megbetegedett, június 1-jén meghalt Pesten. A Magyar Tudományos Akadémián Pauler Tivadar tartott róla emlékbeszédet 1866. december 3-án. Cikkei az Akadémiai Értesítőben (1859. II. A jogtudományról, mint jogtételek forrásáról, székfoglaló); a Pesti Naplóban (1861. 68. sz. Még egyszer a pragmatica sanctió); az Újabbkori Ismerek Tárában jelentek meg. Az Egyetemes Magyar Encyclopaedia egyes szócikkeit ő írta (többek között Achaei, Alexander Magnus, Actio, Ager álnéven). Szén József 1857-ben bekövetkezett halála után Magyarország legjobb sakkozójának tartották. Amikor Erkel Ferenc 1859-ben abbahagyta a komoly sakkozást, akkor már egyértelműen ő számított a legerősebbnek. Bár nemzetközi versenyeken nem indult, nevét külföldön is ismerték: osztrák, német, sőt angol sakklapokban és rovatokban is jelentek meg játszmái, megfejtései, hozzászólásai és elemzései. Az 1925-ös győri nemzetközi verseny tornakönyvében a történeti értekezés részben külön fejezetet szenteltek neki. Művei Polgári s büntető törvényhozási értekezések. Bentham Jeremiás kéziratai után kiadta Dumont István, franciából ford. Kolozsvár, 1842-44. Két kötet. Erinnerungsrede, womit die am 18. Febr. d. J. (1850.) in der juridischen Facultät der. kön. ung. Landes-Universität begonnenen Vorlesungen aus der politischen Gesetzkunde eröffnet hat. Ofen, 1850. A telekadó rendszere Magyarországban az 1850. márcz. 4. cs. pátens szerint. Pest, 1850. Politikai gazdászat tankönyve. Dr. Kudler József után. Buda, 1851. Két kötet. Az ausztriai birodalom közönséges és a koronaországok különös alkotmányjogának alaprajza. Vezérfonalul hallgatói számára. Pest, 1851. Tökéletes útmutató az ideiglenes bélyegtörvényhez és minden eddig megjelent utólagos rendeletekhez, betűsorozatos rendben a közvetlenül fizetendő illetékek kiszabására és beszedésére rendelt hivatalok táblázati átnézetével. Pest, 1851. Az úrbéri kárpótlás és a megszüntetett úrbéri kötelékből származó jogviszonyok szabályozása Magyarországon, a szerb-vajdaság és temesi bánságban az 1853. márcz. 2. cs. nyílt parancsok által. Előadva és jegyzetekkel ellátva. Pest, 1853. Közigazgatási törvénytudomány kézikönyve, az ausztriai birodalmi törvényhozás jelen állása szerint különös tekintettel Magyarországra. Pest, 1854-55. Négy kötet. A római jog elvei, tekintettel a történeti fejlődésre. Scheurl Adolf után. Pest, 1857. (2. jav. kiadás: «A római jog elemei…» címen, Pest, 1864.). Magyarország közjoga, a mint 1848-ig s 1848-ban fennállott, rendszeresen előadva, Buda-Pest, 1861. A római jog rendszere, tekintettel mai alkalmazhatóságára, vázlatban. Puchta Fr. Gy. után ford. Pest, 1862. Műfordításai Lélia. Regény. Sand György után franciából ford. Kolozsvár, 1842. Két kötet. (Francia Regénytár). Indiana. Kolozsvár, 1843. Két kötet. (Szerző életrajzával és arcképével. Francia Regénycsarnok 1., 2.). Matild, egy fiatal nő emlékiratai. Sue Eugen után franciából ford. Kolozsvár, 1843. Két kötet. (Bodor Lajossal együtt. Francia Regénycsarnok 3-10.). Hiúság vására. Regény. Thackeray után angolból ford. Pest, 1853. Hét kötet. (Sükeivel együtt. Külföldi Regénycsarnok 1., 2., 7-10.) Mont Reveche. Regény Sand Györgytől. Franciából ford. Pest, 1853. Három kötet. (Külföldi Regénycsarnok 4-6.). Printemps Zsófia. Regény. Írta ifj. Dumas Sándor, franciából ford. Pest, 1854. Két kötet. (Külföldi regénycsarnok 11., 12.. Nehéz idők, mostani idők számára. Dickens Károly angol eredetije után ford. Pest, 1855. Három kötet. (Téli Könyvtár 1-3. Ism. P. Napló 1855. I. 49. sz.). Puszta ház. (Bleak house). Regény. Dickens Károly angol eredetije után ford. Pest, 1855-56. Tíz kötet. (Téli Könyvtár 4-13.). Kalmár és báró. Freytag Gusztáv «Soll und Haben» c. regénye után németből ford. Pest, 1856. Hét kötet. (Névtelenül. Téli Könyvtár 14-20.). A régi görög irodalom története. Müller K. O. és Donaldson J. V. után angolból ford. Pest, 1861. Két kötet. Blaha Sári Blaha Sári, Soldos Sára Lujza Klára Mária (Budapest, 1876. október 20. – Budapest, Józsefváros, 1956. február 12.) népszínműénekesnő. Családja Soldos Sándor és Blaha Lujza leánya, Blaha Sándor testvére. Férje Beöthy László újságíró és színigazgató volt, akivel 1897. január 23-án kötött házasságot Budapesten, a Ferencvárosban, majd 1900-ban elváltak. Életútja Első színi kísérlete Debrecenben volt 1896. március 14-én, a Télen című népszínmű Annuska szerepében; ugyanez évben fellépett a Népszínházban is. Azután 1898-ban a színház szerződtetett tagja lett és október 21-én lépett föl a Nagyapóban. Innen Pozsonyba ment, Relle Iván társulatához. 1900. október 18-án a Magyar Színház tagja lett, ahol először a New-York szépe című operettben mutatkozott be. Miután sikerei nem voltak, a színészi pályáról lemondott. Bonaniné Tamás-Tarr Melinda Bonaniné Tamás-Tarr Melinda (Dombóvár, 1953. december 12.) magyar-történelem szakos és minden fokon külföldieket oktató olasztanár, újságíró, tudományos történész-újságíró, publicista, irodalomkritikus, fordító és műfordító, nyelvi- és kulturális közvetítő, a Ferrarában megjelenő Osservatorio Letterario című periodika felelős igazgatója, alapító-főszerkesztője és kiadója, író, költő, az Olasz Köztársaság Lovagja. Értelmiségi családban született (apja Tarr György). 1981-ben apai nagyanyja családnevére változtatta apai vezetéknevét, majd Olaszországban ehhez hozzácsatoltatta az eredeti, lánykori apai családnevét, amelyet hivatalosan a hagyományos, teljes asszonynévhez csatolva visel. Ebből kombináltan többféle magyar és olasz névvariációkkal, valamint szerzői álnevekkel publikál. A címszóban olvasható névforma nem a hivatalos névviselése. Olaszországban a tanulmányai és munkakeresései mellett 1986-tól alkalmi magánóraadó tanár, tolmács, fordító, 1989-től publikált alkalmilag cikkeket, olvasói leveleket a Corriere della Serában, az Il Resto del Carlinóban, a La Nuova Ferrarában, 1989/90 magán zongoratanítás, 1990-95 aktív énekkari tagja a ferrarai "Accademia Corale Vittore Veneziani" Vegyeskórusnak (szoprán), amelynek 1993-ban ő szervezi meg és teszi lehetővé a magyarországi tournée-t (Eger-Miskolc-Bélapátfalva stb.); 1996-97 publikál a verspályázaton elért eredményeként a torinói Penna d'Autore Társaság azonos című lapjában és az Osservatorio Letterariójával majdnem egyazon időben alapított messinai Noialtri kéthavi folyóiratban, 1996/97 tanévben önkéntes irodalomtanítást vállal záró bemutató óraadással egybekötve a ferrarai "G. Leopardi" 5 osztályos Elemi Iskolájában. Ez utóbbi az Iskolai Nyílt Napok alkalmából történt. Tanulmányai Az általános iskolát Barcson kezdte, majd Kazincbarcikán, valamint Dombóváron folytatta, és Veszprémben (1968) fejezte be. Gimnáziumi tanulmányait Veszprémben (1968-1970) és Debrecenben (1970-1972) végzi. Ezen évek alatt nagyszülei Balatonfüredre költözéséig többször Dombóvárott töltötte a nyarakat, 1963 szeptemberétől 1973. december közepéig zongoratanulmányokat is folytat, 1985 júliusában a ferrarai SI Tolmácsiskolában nyelvvizsgát tesz, 1986-tól 1997-ig a ferrarai Zenekonzervatórium privatista zongorista növendéke Edgardo Orsatti zongoratanár kezei alatt, 1992 júniusában szolfézsból, dallamírásból és zeneelméletből képesítést szerez. Magyarországi felsőfokú tanulmányait a pécsi Tanárképző Főiskolán végzi: magyar-ének szakon tanul 1973 szeptemberétől december közepéig, de hangszalag problémái miatt évkihagyással szakot kellett változtatnia s ennek következtében magyar-történelem szakos tanárként végez (1978). Jóval később a ferrarai (1986-88)- és a bolognai (1993-95)- tudományegyetemen jogi és bölcsész résztanulmányokat folytat, majd ezen kívül I. és II. szintű kulturális és nyelvi közvetítői továbbképző tanfolyamokat (Ferrara, 2001-2003) végez. Legutóbb a római Drengo Kiadó Távoktató- és Továbbképző Intézetének és a Tor Vergata Tudományegyetemen e-learning posztegyetemi kurzusait járta végig (2009): posztegyetemi, magas fokú, tudományos, II. szintű informatikai és tudományos történész-újságírói- (2009. január) képesítést és külföldieket oktató olasztanári, posztegyetemi, II. szintű, egyetemi Master-diplomát (2009. június 12.) szerzett. Pályája A vízgazdálkodási főiskolai sikertelen felvételét követően 1972. szeptember 1-jétől augusztus 31-éig a Veszprém megyei Bíróság Gazdasági Hivatalában adminisztrátori munkakört tölt be. A tanárképzős főiskolai évei alatt 1974/75-ös és az 1975/76-os tanévben a Baranya megyei szónokversenyen pénzjutalommal járó harmadik helyezést ér el, amelynek következtében nyelvművelés tanára megajánlja neki mindkét tanévben a félévi és az év végi jelest és az órák alól felmentést kap, de ennek ellenére bejár az órákra. "Újságíró kerestetik" országos pályázat eredményeként 1977 júliusában Veszprém megyei napilapnál, a Naplónál újságíró-gyakornokoskodik. 1978/79-es tanévben a magyar-történelem szaktárgyait a veszprémi, akkor III. sz. Általános Iskolában és 1979/80-as tanévtől 1983. szeptember 30-áig a szintén veszprémi Hriszto Botev Általános iskolában tanította. 1981. október 1-jén házasságot köt egy olasz gépészmérnök-doktorral. Verset, prózát, esszét, tanulmányokat egyaránt ír magyar és olasz nyelven. Több antológiában és önálló füzetben vagy kötetben jelentek meg munkái, amelyekért számtalan irodalmi és művészeti díjat kapott. (Ld. Edizioni O.L.F.A. (O.L.F.A. Kiadványok). 2000. október 24-étől az Olasz Újságírók Rendjének (OdG: Ordine dei Giornalisti Italiani), 2004. augusztus 24-étől a Magyar Újságírók Közösségének (MÚK), 2009. július 3-ától pedig az Olasz Nemzeti Írók Szakszervezetének (SNS) tagja. 1997 októberében megalapította, s azóta szerkeszti és publikálja az Osservatorio Letterario – Ferrara e l’Altrove, (röviden O.L.F.A. vagy Osservatorio Letterario) c. irodalmi és kulturális periodikát, amely azóta már könyvterjedelművé gyarapodott. Ezen kiadói vállalkozás elsősorban a magyar és olasz kultúra, irodalom stb. bemutatása, valamint kitekintés más nemzetek alkotásaira is. A folyóirat tartalmaz egy külön magyar nyelvű honlapot, magyar irodalmi- és kulturális galériát, egy magyar nyelvű online mellékletet és egy kiegészítő magyar nyelvű portált. (Testvérmúzsák) Olaszországban szellemi szabadfoglalkozású és a fent megjelölt foglalkozási ágakban alkalmi munkákat végezve tevékenykedik. Az olasz állami igazságszolgáltatási- és nyomozó hatóságok alkalmi tolmácsa, nyelvi szakértője és tanácsadója. Irodalmár-, történész- és nyelvész munkásságához rendszeres, tudományos kutatómunkákat is végez. Többször vett részt magyarországi és olaszországi szakmai konferenciákon, felolvasó rendezvényeken, könyvbemutatókat tartott. Kb. 10 évvel ezelőttig aktív társadalmi életet élt, most már csak ritkábban vállal ilyen szerepléseket. A legutóbbi nyilvános fellépései a 2008. augusztus 8-ai nagy sikerű CicloPoEtica nevet viselő lent, a "Külső hivatkozások”-ban jelzett felolvasó költőtalálkozó és a 2011. augusztus 7-i CicloInVersoRoMagna nevű, szintén biciklis költőtalálkozó voltak (Ferrara) Ez utóbbi, ferrarai kerékpáros költőtalálkozó gerincét az olasz-magyar Risorgimentóról szóló olasz- és magyar költők olasz nyelvű - legnagyobb részt az általa fordított - verseivel illusztrált összeállítása adta. Ezen érdekes eseménynek Ferrara, az Este-város, másodszor adott otthont. Legfrissebb kiadványtermékei - ld. a magyar nyelvű online mellékletét, a kiegészítő magyar nyelvű portálját (Testvérmúzsák) -: Umberto Pasqui: Trenta racconti brevi, Edizione O.L.F.A., 2010; Maxim Tábory: OMBRA E LUCE, Edizione O.L.F.A., 2010; Az "Osservatorio Letterario" 15 éves, jubileumi, teljesen színes I.kiadása (2010/2011 77/78. dupla sz.; Az "Osservatorio Letterario" 15 éves, jubileumi, teljesen színes II. kiadása (2011. 79/80. dupla sz.); Az "Osservatorio Letterario" 15 éves, jubileumi, teljesen színes III. kiadása (2011. 81/82. dupla sz.; Az "Osservatorio Letterario" 15 éves, jubileumi, teljesen színes IV. kiadása (2011/2012 83/84. dupla sz.; Tolnai Bíró Ábel: Élet avagy Vita Hungarica (ld. Aszalós Imre recenzióját), Jubileumi Antológia (Ld. Jakab-Zalánffy Eszter: Testvérmúzsák ünnepi találkozása c. olasz-magyar-spanyol nyelvű recenzióját) Tábory Maxim: ÁRNY ÉS FÉNY Árny és Fény CD Tábory Maxim és Jean válogatott versei művészi előadásukban Meta Tabon: Le straordinarie avventure di Sandy, Edizione O.L.F.A. Ferrara 2012., 150 old. (Húsvéti kiadás) Melinda B. Tamás-Tarr: Chronica et historia parva ferrariensis in saecula saeculorum, Edizione O.L.F.A. Ferrara 2012 (májusi kiadás); Rassegna solenne, Edizione O.L.F.A. Ferrara 2014;Az "Osservatorio Letterario" 100. számának ünnepi, színes kiadása ( Edizione Culturale O.L.F.A. Ferrara, 2014. július) Meta Tabon: Almanach (5 kötet), Edizione O.L.F.A. Ferrara 2012; Donna D'Ongaro: Sotto il cielo di Ferrara, Edizione O.L.F.A. Ferrara 2012; Szitányi György: Szőrös gyerekeim, Edizione O.L.F.A. Ferrara 2012; Meta Tabon: Fiabe, storielle, leggende, Edizione O.L.F.A. Ferrara, 2013 Melinda B. Tamás-Tarr: Rassegna solenne, Antológia, Edizione O.L.F.A. Ferrara, 2014 - az Osservatorio Letterario 100. számának alkalmából megjelentetett 640 oldalas ünnepi kötet: VENT'ANNI, Antologia 624 old. Edizione O.L.F.A. Ferrara, 2016. november, a periodika 20. évfordulójára megjelentetett kétnyelvű antológia. A legutóbbi róla írt hazai méltatás a Veszprémi irodalmi unikumok című, 2015. május 31-én publikált cikkben olvasható a Veol.hu Napló Online oldalán. Főbb művei O.L.F.A.-kiadványok és egyéb publikációk (nem teljes): VENT'ANNI, Antologia 624 old. Edizione O.L.F.A. Ferrara, 2016. november DANI & DONNA, La moneta dell'anima, Epistolario I., 600 old. Edizione O.L.F.A. Ferrara, 2015. november - DANI & DONNA, La moneta dell'anima, Epistolario II., 384 old., Edizione O.L.F.A. Ferrara, 2015. november Rassegna solenne, Antologia, Edizione O.L.F.A. Ferrara, 2014 Fiabe, storielle, leggende; Edizione O.L.F.A., Ferrara 2013. december (írói álnéven) Sotto le stelle di Ferrara, Edizione O.L.F.A. Ferrara 2012. december (írói álnéven) Chronica et historia parva ferrariensis in saecula saeculorum, Edizione O.L.F.A. Ferrara 2012 Le straordinarie avventure di Sandy, Edizione O.L.F.A., Ferrara 2012 (írói álnéven) Maxim Tábory: Ombra e Luce ('Árny és fény', Műfordítás, versek) Da padre a figlio (2010-es új-és bővített kiadás/Magyar népmesék, népmondák Műfordítás, adaptálás) Da anima ad anima, Edizione O.L.F.A. 2009 (Versek, műfordítás) Egy láng az élet, E-book 2009 (Műfordítás) Varietà italo-ungheresi nel Medioevo nello specchio dei referti archeologici, varie memorie storiche, letterarie ed artistiche (Sec. VI-XV). Un filo di continuità tra Italia ed Ungheria, master-szaktolgozat, 99 old. (Ld. pdf. 4-5. oldal.) Traduzioni - Prosa, Edizione O.L.F.A. 2002 (Műfordítás) Traduzioni - Poesie, Edizione O.L.F.A. 2002 (Műfordítás) Voci magiare, Edizione O.L.F.A. 2001 (Műfordítás) Profilo d'Autore, Edizione O.L.F.A. 2001; Nei riflessi della stampa, Edizione O.L.F.A. 2001; I signori del Danubio, Edizione O.L.F.A. 2000 dalla Pannonia, Napló 1956-1966, Kézirat 1997, 214 old.; Premio Pieve 1997 (Pieve Díj 1997) Da padre a figlio, Edizione O.L.F.A. 1997-es Girovagando nell'Impero di Discorsopolis, Taurus 1996 Grammatikai, didaktikai gyermek-kisregény Le nuove straordnarie avventure di Sandy, Történelmi, didaktikai gyermek-kisregény, Kötetben még kiadatlan kézirat 1997; Folytatásokban, 14 részben Le nuove avventure di Sandy címmel publikált az Osservatorio Letteraróban (2005.45/46-2009/2010.71/72. sz. Egyéb antológiák alkotásaival, O.L.F.A. és egyéb kiadók publikációi Edizioni O.L.F.A.: több mint 60 önálló kiadvány (verses- és prózakötetek, vegyes antológiák és irodalmi füzetek) szerkesztése és kiadása Az 1997 októberétől általa szerkesztett és kiadott Osservatorio Letterario c. folyóirat példányai Le donne nella società italiana di ieri e di oggi: Donne italiane nella letteratura nel giornalismo (esszé) gondolatok egy anyanyelvi konferencia kapcsán: Anyanyelvünk. Nyelvében él a nemzet? Akadémiai Napok", Erdőbénye, 6-11 maggio 2002, első közlés Nyelvében él a nemzet. Az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem Akadémiai Napjai «Nyelvünk és Kultúránk» XXXII évfolyam 122. számában (2002/4 másodközlés) Anyanyelvünk. Nyelvében él a nemzet? Akadémiai Napok", Erdőbénye, 6-11 maggio 2002, harmadközlés Gondolatok az anyanyelvi műveltségről Nők az olasz irodalomban, esszé Költő és presbiter Clemente Maria Rebora, tanulmány A magyar Baudelaire, esszé Régmúlt magyar nyomok Itáliában, tanulmány-sorozat (magyarul és olaszul) Egy kis reflexió az Irodalom - magyar (vízum-köteles)irodalom kapcsán, konferencia-tanulmány Gondolatok a vers(selés)ről I. Gondolatok a vers(selés)ről II. Egyéb írások, publikációk Magyar nyelvű publicisztika Voci dal silenzio Egy pártatlan bíró Hungarológia a nagyvilágban: Bemutatkozik az Osservatorio Letterario Hungarológiai Évkönyv 11 Az Osservatorio Letterario bemutatkozása (rövidített változat) PTE - Hungarológiai és Alkalmazott Nyelvészeti Szeminárium Díjak, kitüntetések Több mint harminc irodalmi- és művészeti - irodalomkritika, esszé, vers, próza, újságírás és egyéb művészetek: fotó, illusztrációk díj tulajdonosa. Ezek közül íme a legjelentősebbek: Dante-Díj 1993, 1994, 1995 (Ferrara): irodalomkritikai, verselemző tanulmányért, Olasz Etruszk Akadémia Díj 1995 (Vada): Vers-díj Giovanni Verga Nemzetközi Irodalmi Díj 1996 (Róma): Az Il Resto del Carlinó ban egy megjelent irodalomkritikai cikkéért, Alessandro Manzoni Nemzetközi Irodalmi Díj 1996 (Róma): Girovagando nell’Impero di Discorsopolis / Beszédország Birodalmában kószálva grammatika-didaktikai mese-kisregényéért, Milánói Nemzeti Irodalmi Díj 1966 (Milánó): Vers - és irodalomkritikai kategóriában, Premio d’Autore d’Oro Nemzetközi Irodalmi Díj 1997 Kiadatlan mű kategóriában (Torino), Az Olasz Etruszk Akadémia 1996-os I. Biennális Rosignano Marittimo Szépművészeti és Szépirodalmi Díja: Vers-díj, I migliori nella Cultura, nel Turismo e negli Hobbies ( A kultúra, turizmus és hobby legjobbjai ) Campagna tartományi évenkénti kitüntetés 1995/1996 XV. Gran Premio Internazionale d’Arte Carrara Hallstahammar: Migliore Artista in Assoluto ( Carrara Hallstahammar Nemzetközi Nagy Művészeti Díj - Abszolút legjobb művész díj ) vers, próza, illusztrációk, fotográfia kategóriákba küldött alkotásokért 1997/98 (Carrara) The 2000 Outstanding Scholars of the 21st Century Awards Programme International Biographical Centre Cambridge elismerése 2001, The 2000 Outstanding Scholars Intellectuals of the 21st Century Awards Programme International Biographical Centre Cambridge elismerése 2001, A ferrarai önkormányzat Con gli occhi di ieri e di oggi ( Tegnapi és mai szemmel ) tartományi díja 2002 (Ferrara). Az Olasz Köztársaság Elnöke, elismerése Az Olasz Köztársaság Érdemrend Lovagja (Rendelet 2013. december. 27.) Michel Debré Michel Debré (Párizs, 1912. január 15. – Montlouis-sur-Loire (Indre-et-Loire), 1996. augusztus 2.) francia politikus, jogász, a Francia Akadémia tagja. Élete Apja, Robert Debré orvosprofesszor, a modern gyermekgyógyászat megalapítója Franciaországban, édesanyja szintén orvos. Apai nagyapja híres talmudista, Neuilly-sur-Seine főrabbija volt. A párizsi Politikatudományok Intézetének elődjében, az ELSP-ben szerzett diplomát, majd a Párizsi Egyetemen jogi doktorátust. 22 évesen sikeres felvételi vizsga után tagja lett a Francia Államtanácsnak, a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróságnak. 1939-ben behívták katonának, 1940 júniusában hadifogságba került, de augusztusban sikerült hazaszöknie. Visszatért az állami közigazgatásba. Kezdetben támogatta Maxime Weygand-t, 1941 októberében Emmanuel Monick kabinet igazgatója lett. Monick volt a Marokkóban létrehozott Francia Protektorátus miniszteri főtitkára, és már a Torch hadművelet előkészítésén dolgozott. Debré felesküdött Henri Philippe Pétainnek. Miután a németek elfoglalták a Szabad zónát, Debré tagja lett a francia ellenállók egyik szervezetének, és teljes illegalitásba vonult. A londoni emigrációban szervezkedő de Gaulle és kormánya megbízta Debrét, hogy nevezze ki a felszabaduló Franciaország prefektusait és komisszárjait. Debré 1944-ben Angers republikánus komisszárja lett. De Gaulle kérésére a közigazgatási reform élére állt és 1945 novemberében létrehozta az ENÁt, az Államigazgatási Főiskolát. 1948-ban, majd 1955-ben Indre-et-Loire szenátorává választották. Az Európai Védelmi Közösség ellen agitált sikeresen, a francia nemzetgyűlés elutasította a szerződés ratifikálását 1954. augusztus 30-án. Debré 1957-ben havonta megjelenő újságot hozott létre Le Courrier de la colère néven (későbbi elnevezése Courrier de la Nation). Az újság fő célja a Francia Algéria védelme volt. A december 20-i számban arról értekezett, hogy a Francia Algériáért harcolni törvényes cselekedet. Az újság hasábjain visszahívta de Gaulle-t a politika színterére. 1958. június 1-jén visszatért de Gaulle és Debré igazságügyi miniszter lett. Jelentős mértékben megreformálta az igazságügyet, és de Gaulle mellett részt vállalt Franciaország alkotmányának megszövegezésében. 1962. április 8-án népszavazást tartottak Franciaországban az éviani egyezmény életbe léptetéséről. A szavazók 90 százaléka igennel válaszolt. Mivel Debré mindig is ellenezte Algéria függetlenségét, kénytelen volt lemondani áprilisban. Helyére Georges Pompidou-t nevezte ki de Gaulle. Indre-et-Loire-ban nem választották meg szenátorrá, ezért a Réunionon próbálkozott 1963-ban. Az első választási körzet képviselőjévé választották annak ellenére, hogy miniszterelnökként 1960. október 15-én olyan rendeletet adott ki, ami felhatalmazta a francia gyarmatügyi köztisztviselőket arra, hogy erőszakkal telepítsék át Franciaorszságba a tengerentúli megyékből a rendbontókat. Debré a helyi jobboldal vezetője lett. A sziget demográfiai problémáival foglalkozott. Úgy gondolta, hogy a nagyszámú gyermek ha felnő, munkát sőt az ország függetlenségét fogja követelni. A 60-as években megszervezte, hogy réunioni gyermekeket vittek át Franciaországba, elsősorban a gyér lakosú Creuse megyébe. A gyermekeket nevelőszülőknél helyezték el. 1963 és 1982 között több mint 1600 gyermeket szakítottak el családjuktól. Az egykor erőszakosan áttelepítettek vádat emeltek a francia állam ellen a családjog megsértése miatt. Debré a Réunionon betöltött funkciójával párhuzamosan aktívan vett részt hazája politikai életében: gazdasági és pénzügyminiszter (1966–1968), külügyminiszter (1968–1969), nemzetvédelmi miniszter (1969–1973). 1973-ban önként hagyta el a kormányt, 1988-ban lemondott parlamenti mandátumáról is. 1988-ban a Francia Akadémia tagjává választották. Élete hátralevő részében írással foglalkozott. Kitüntetései A Francia Köztársaság Becsületrendjének parancsnoka Croix de guerre 1939–1945 Médaille de la Résistance Emlékérem a Szabad Franciaországért végzett önkéntes szolgálatért Írásai Demain la France: Esquisse d'un ordre international (Jacquier álnéven, Emmanuel Monick-kal (Bruère) (1945) Refaire la France (Jacquier álnéven, Emmanuel Monick-kal (Bruère) 1944 La Mort de l'État républicain (1947) Projet de pacte pour une union d'États européens (1950) La République et son pouvoir (1950) La République et ses problèmes (1952) Ces princes qui nous gouvernent (1957) Refaire une démocratie, un État, un pouvoir (1958) Une certaine idée de la France , beszélgetés Alain Duhamellel (1972) Une politique pour la Réunion (1974) Le Pouvoir politique Jean-Louis Debrével közösen (1976 ) Le Gaullisme Jean-Louis Debrével közösen (1977) Français, choisissons l'espoir (1979) Lettre ouverte aux Français sur la reconquête de la France (1980) Peut-on lutter contre le chômage ? (1982) Trois républiques pour une France. Mémoires (5 kötet) (1984–1994) Combattre (1984) Agir (1946–1958) (1988) Gouverner (1958–1962) (1988) Gouverner autrement (1962–1970) (1993) Combattre toujours (1969–1993) (1994) Entretiens avec le général de Gaulle (1961–1969) (1993) Entretiens avec Georges Pompidou (1971–1974) (1996) Luxemburg vasútállomásainak listája Ez a lista Luxemburg vasútállomásait sorolja fel ábécé sorrendben. Cannon Street (metróállomás) A Cannon Street a londoni metró egyik állomása az 1-es zónában, a Circle line és a District line érinti. Története Az állomást 1884. október 6-án adták át a District Railway részeként. 1949-től a Circle line is érinti. Mirville Mirville település Franciaországban, Seine-Maritime megyében. Lakosainak száma 331 fő (2015). Mirville Beuzeville-la-Grenier, Bréauté, Nointot, Saint-Jean-de-la-Neuville és Vattetot-sous-Beaumont községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Jáfet (keresztnév) A Jáfet héber eredetű férfinév, jelentése: Isten megnagyobbít vagy szép, világos, javító. Gyakorisága Az 1990-es években szórványos név, a 2000-es években nem szerepel a 100 leggyakoribb férfinév között. Névnapok ajánlott névnap február 5. Híres Jáfetok Jáfet, bibliai alak , Noé fia ATC D05 – Pszoriázis elleni szerek Az ATC D05 – Pszoriázis elleni szerek a gyógyszerek anatómiai, gyógyászati és kémiai osztályozási rendszerének (ATC) egyik alcsoportja. Denfert-Rochereau (metróállomás) A Denfert-Rochereau egy metróállomás Franciaországban, Párizsban a párizsi metró 4-es és 6-os metróvonalán. Tulajdonosa és üzemeltetője a RATP. Metróvonalak Az állomást az alábbi metróvonalak érintik: 4-es metróvonal 6-os metróvonal Kapcsolódó állomások A metróállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Raspail (Porte de Clignancourt, 4-es metróvonal) Mouton-Duvernet (Mairie de Montrouge, 4-es metróvonal) Raspail (Charles de Gaulle - Étoile, 6-os metróvonal) Saint-Jacques (Nation, 6-os metróvonal) 160-as busz (Pécs) A pécsi 160-as jelzésű autóbusz Hirdről indult a 13-as busz vonalán, majd a Budai Állomástól a 60-as busz vonalán tett egy kört a Kertvárosban, majd visszafelé Mecsekszabolcsig közlekedett. 2016. június 16-ától 60-as jelzéssel közlekedik a Kertvárosig. Rédei Károly (nyelvész) Rédei Károly, Radanovics (Kiskanizsa, 1932. április 11. – 2008. augusztus 17.) nyelvész, az MTA tagja. Kutatási területe Elsősorban a permi (különösen a zürjén) és az obi-ugor nyelveket kutatta. Etimológiai munkássága különösen jelentős volt, a Nyelvtudományi Közleményekben több mint 330 etimológiát publikált. Munkássága során különös hangsúlyt fektetett a nyelvek közti érintkezések (közöttük a finnugor nyelvek szétválásuk utáni érintkezésének) vizsgálatára. Életpályája 1951-ben érettségizett a nagykanizsai piarista gimnáziumban. 1951 és 1955 között az ELTE Bölcsészettudományi Karán tanult magyar nyelvet és irodalmat, illetve finnugor nyelvészetet. 1955 és 1960 között Lakó György aspiránsa, ekkor írta meg kandidátusi értekezését a zürjén és a votják nyelv névutóiról. 1957 őszén osztják anyagot gyűjtött Leningrádban. 1960-tól az MTA Nyelvtudományi Intézete Finnugor osztályának munkatársa, részt vesz A magyar szókészlet finnugor elemei (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1967–1978) c. etimológiai szótár munkálataiban, társszerkesztő. A magyar nyelv történeti-etimológiai szótárának uráli, finnugor és ugor eredetű címszavai is nagyrészt az ő munkái alapján készültek. 1961 és 1973 között a Nyelvtudomány Közlemények technikai szerkesztője volt. 1964-ben Zürjénföldön kutat, Leningrádban kazimi osztják szövegeket jegyzett le. 1967-ben megvédte akadémiai doktori értekezését a vogul nyelv zürjén jövevényszavairól. 1967-től 1974-ig a Finnugor osztály vezetője volt. 1971-ben a szegedi József Attila Tudományegyetemen címzetes egyetemi tanárrá nevezték ki. 1974-től nyugdíjba vonulásáig a Bécsi Egyetem Finnugor Intézetének rendes egyetemi tanára volt. 1974 és 1985 között a Nyelvtudomány Közlemények szerkesztőjeként dolgozott. A hetvenes és nyolcvanas években főszerkesztőként az Uralisches Etymologisches Wörterbuch (Akadémiai Kiadó – Otto Harrassowitz, Budapest – Wiesbaden, 1988) munkálatait vezette. 1987-ben és 1988-ban a Nyelvtudományi Társaság elnökének tisztségét töltötte be. 1990-ben az MTA külső tagjává választották. Kitüntetései 1983-ban Zyrian Folklore Texts című művéért Akadémia Nagydíjjal tüntették ki. Akadémiai Díj (1983, megosztva: 1993) Finn Oroszlánrend (1985, parancsnoki fokozat) Pais Dezső-díj Munkácsi Bernát-díj (2004) Fő művei Die Postpositionen des Syrjänischen unter Berücksichtung des Wotjakischen . Akadémiai Kiadó, Budapest, 1962. Northern Ostyak Chrestomathy . Uralic and Altaic Series, Vol. 47., Mouton & Co., Hague, 1965. Nord-ostjakische Texte (Kazym-Dialekt) mit Skizze der Grammatik . Vandenhoech & Ruprecht, Göttingen, 1968. Die syrjänischen Lehnwörter im Wogulischen . Akadémia Kiadó, Budapest, 1970. Zyrian Folklore Texts . Akadémiai Kiadó, Budapest, 1978. Chrestomathia Syrjaenica . Tankönyvkiadó, Budapest, 1978. Zu den indogermanisch–uralischen Sprachkontakten . Verlag der Österreichischen Akademie der Wissenschaften, Wien, 1986. Óegyházi szláv szemantikai és szintaktikai hatás az ózürjén nyelvben : akadémiai székfoglaló : 1992. január 6. Budapest, 1993. Őstörténetünk kérdései . Balassi Kiadó, Budapest, 1998. Nikiasz (politikus) Nikiasz athéni politikus volt a peloponnészoszi háború idején. Mérsékelt arisztokrataként a radikális demokratákkal szemben a Spártával való kiegyezést támogatta. Periklész halála után először Kleón majd Alkibiadész fő vetélytársa volt. Nevéhez fűződik a Spártával kötött Nikiasz-féle béke. Alkibiadész hódító terveit bírálva került helyette a katasztrofálisan végződő szicíliai expedíció élére, amiben életét vesztette. Ajdai lány Az Ajdai lány története egy szlovén népi legenda, népmese, amely részben bemutatja a szlovén nép történelmét is. Írott formában először a Babica pripoveduje (Nagymama meséi) könyvben jelent meg, melyet Dušica Kunaver írt meg. Név eredete Az "ajd" szó régebben főúrt jelentett, onnét ered az Ajdai lány elnevezés, mivel Ajd lánya volt. Később az elnevezés a pogányokat illette meg. A legenda Az Ajdai lány jó szívű volt. A Prisank (Prisojnik) hegyen élt és segített az utazóknak átjutni a hóval ellepett Vršič hágón át a Trenta völgybe. Amikor az utazók visszafelé jöttek, akkor a Prisank lábánál ételt és vizet hagytak, hogy soha ne legyen éhes vagy szomjas. Az Ajdai lány jósnő is volt. Meglátogatta a kismamákat és gyermekük jövőjét jövendelte meg. Egy este meglátogatott egy pásztor feleségét a Trentában, aki nemrég fiat szült. Mivel az anya aludt, az Ajdai lány nesztelenül a gyerekhez ment, és megjósolta, hogy elejti majd a Zlatorog aranyszarvú kecskebakot, és annak szarvaival nagy gazdagsághoz fog jutni. Amikor az Ajdai lány testvérei megtudták a jóslatot, elátkozták őt, mert a Zlatorog halálát jósolta meg. Amikor visszatért a Prisojnik hegyre, kővé változott. Elemzés A legendában az Ajdai lányok szerepelnek, az újszülött és a kecskebak. A történet harmadik személyben lett írva, a Trenta völgyben és a Prisank hegyen játszódik le, éjfélkor. A központi téma a segítség, jóslat és az Ajdai lány kővé válása. Szereplők Ajdai lányok: pozitív személyek, akik segítenek az embereknek, és jószivűek. A mesében útmutató és jósnő szerepük van. Külsőleg is szépen néztek ki, mivel Ajd főúr lányai voltak. Varázsló tulajdonságuk van. Újszülött: nincs külön szerepe a legendában, viszont határozóan kihat az Ajdai lány sorsára. Kecskebak: a legendában mellékszerepe van, viszont közvetetten hibás a lány haláláért. Úgy értelmezzük mint szent állatot, hőst, aki a nép imádatát élvezi. A Zlatorog szarvai kulcsot képeznek az Isten hegye alatt elrejtett kincshez. Stazione di Taggia-Arma (1872) Stazione di Taggia-Arma 2001-ben bezárt vasútállomás Olaszországban, Taggia településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintették: Genova–Ventimiglia-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Stazione di Santo Stefano-Riva Ligure Belépés a légkörbe A belépés a légkörbe az űrhajók, űrszondák vagy természetes eredetű tárgyak (meteoritok, üstökösök) a világűrből kiindulva a légkörben való haladásának folyamata. Veszélyessége miatt az űrrepülés egyik kritikus fázisa, mivel a folyamat megszakítására nincs mód. Mesterséges tárgyak esetén a fogalom azonos a visszatérés a légkörbe fogalmával (mivel eddig még csak földi eredetű mesterséges tárgyak belépéséről van tudomásunk). A Föld esetén bármely test keringési pályájának a Kármán-vonal (100 km) alá való süllyedése számít belépésnek a légkörbe. A test ebben a magasságban haladva a levegővel súrlódva fokozatosan lefékeződik és felizzik, és tömegétől függően vagy elég a légkörben vagy a felszínbe csapódik. A sebesség a belépéskor több tíz km/s, vagyis a 20-50 Mach tartományban van, a levegő áramlása hiperszonikus. A fellépő légellenállás a levegő sűrűségével, a sebesség négyzetével és a test ellenállás-felületével arányos, az ugyanakkor termelődő hő a levegő sűrűségével, a sebesség harmadik hatványával és egy, az alaktól függő tényezővel arányos. A légellenállás és a fejlődő hőmennyiség is 60–90 km magasság között maximális. Emiatt a kisebb meteorok (<10 m) többsége ebben a tartományban elég. A szócikk elsődleges témája az űrhajók biztonságos leszállása a felszínre, de hasonló folyamaton mennek keresztül a világűrből érkező meteorok, valamint a szándékosan vagy ellenőrizetlenül alacsony pályára kerülő űrszemét, illetve a légkörbe megsemmisülés céljából vezetett, már nem használt űreszközök is. A légkörbe merülő test nem elsősorban függőlegesen „zuhan”, hanem nagyjából vízszintesen, nagy sebességgel halad, nagy mozgási energiával rendelkezik, aminek nagy részét hő formájában adja le. A folyamat során a test magas hőmérsékletre melegszik fel. Űrhajók esetén ez nem kívánatos, ami ellen elsősorban hőpajzs alkalmazásával védekeznek. Más égitestek esetén a légkörbe való belépés onnantól kezdődik, amikor az égitest felé közeledő test annak légkörében fékeződni kezd. A helyi gravitációtól és a légkör összetételétől, sűrűségétől függően a belépés a földiétől eltérő magasságban történik. Légkör megléte esetén az űreszköz körül a súrlódás miatt a légkör ionizálódik, azaz plazma keletkezik, emiatt percekig tartó rádiócsend lép fel, ami alatt az űreszközzel a felszínről elektromágneses hullámokkal (pl. rádió) nem lehet kommunikálni. Természetes tárgyak belépése a légkörbe Természetes tárgyak sorsát több tényező határozza meg: anyagi összetétel, sebesség, tömeg, gravitáció nagysága. Nagy sebesség és kis tömeg esetén a tárgy akár már 100 km magasságban meteorként elég a légkörben és el sem éri a felszínt. Nagyobb tárgyak darabokra szakadnak, felizzanak, egy részük lezuhan, ekkor a földet ért darabok kapcsán meteoritról beszélünk. A Föld légkörébe érkező tárgy esetén a Földhöz viszonyított sebességnek és iránynak lényeges szerepe van a tárgy mozgási energiája szempontjából. Ha a Föld és a meteor azonos irányban kering a Nap körül, a meteornak kisebb relatív sebessége lesz a Földhöz képest, ezáltal kisebb lesz az energiája is. Retrográd keringés esetén a légkörbe való belépés sebessége nagyobb lesz, mivel a Föld és a meteor sebessége vektorosan összeadódik, így a mozgási energia is jóval nagyobb. A Naphoz viszonyított sebességeket az alábbi táblázat tartalmazza: A hőpajzs története A hőpajzs ötlete már Robert Goddard kutató egyik 1920-as írásában is szerepel: „A légkörbe belépő meteorok, melyek sebessége eléri a 170 000 km/h-t, belseje hűvös marad, de felszínük felizzik a légköri súrlódás miatt. Ha itt kemény, de a hőt rosszul vezető réteg van, a test belseje nem melegszik fel.” A gyakorlati fejlesztés a ballisztikus rakéták egyre nagyobb hatótávolságával és sebességével kezdődött. Már a korai, kis hatótávolságú rakéták esetén is (mint a második világháborús V–2) nem csak az aerodinamikai stabilitás elérése, hanem a túlságos felmelegedés is komoly problémát okozott (sok V-2 széthullott a légkörbe való visszatéréskor). A közép-hatótávolságú rakéták, mint az orosz R-5 rakéta (1200 km hatótávolság), kerámia hőpajzzsal rendelkeztek. Az interkontinentális rakétáknak, amik hatótávolsága már 8000 és 12 000 km között volt, hőpajzzsal kellett rendelkezniük. Az Egyesült Államokban Harry Julian Allen kutató dolgozta ki a lekerekített formájú visszatérő egység elméletét, ami kisebb felmelegedéssel járt, mint az addig alkalmazott áramvonalas alak (aminek hegye többnyire elolvadt). A lekerekített formájú alak koncepciója A képen látható négy forma a légkörbe visszatérő egység alakjának korai elképzeléseit tükrözik. A képeken a testek mellett nagy sebességgel áramló gáz megjelenítése látható. Az Egyesült Államokban Julian Allen és Alfred J. Eggers 1951-ben arra a meglepő következtetésre jutott, hogy a lekerekített formájú visszatérő egység előnyösebb az áramvonalasnál. A lekerekített, tömpe forma nagyobb légköri súrlódással jár, de az így keletkező hőmennyiség a test mellett elhaladó levegőben áramlik el, így a légkörbe belépő test kevésbé melegszik fel. Allen és Eggers felfedezését katonai titokként kezelték, majd 1958-ban publikálták. A légkörbe belépő testek formái Gömbszerű alak A legegyszerűbb, tengelyesen szimmetrikus alak a gömb. Az ilyen alakú test belépése a légkörbe egyszerűen modellezhető a newtoni becsapódási elmélet alapján. Hasonlóképpen a hőáramlás pontosan modellezhető a Fay–Riddell egyenlet szerint. A gömbszerű alak statikus stabilitása akkor áll fenn, ha a súlypontja kellően magasan van a belépőélhez viszonyítva (a dinamikus stabilitás - vagyis amikor a test kibillen a statikus egyensúlyból - több problémával jár). A gömbszerű alak általában nem termel felhajtóerőt. Ugyanakkor, ha megfelelő szögben lép be a légkörbe, a gömbszerű alak mérsékelt aerodinamikai felhajtóerőt hoz létre, ami kiszélesíti a belépési folyosót. Az 1950-es évek végén és az 1960-as évek elején nagy sebességű számítógépek még nem léteztek és a numerikus áramlástani modellezés („computational fluid dynamics”) még gyerekcipőben járt. Mivel a gömbszerű alak modellezése lehetséges volt, ez vált a konzervatív tervezés alapformájává. Ennek következtében a kezdeti emberes űrhajók formáját is így alakították ki. Ilyen alakot alkalmaztak a korai szovjet Vosztok-programban és a Voszhod-programban, továbbá a Mars felé küldött űrhajóknál és a Venyera-programban, ami a Vénusz felé küldött űrhajókat jelentette. Az Apollo parancsnoki/szervizmodul gömbszerű alakot és hőpajzsot használt. Gömbszerű alakot alkalmaztak a szovjet emberes Szojuz-program és a Zond-program űrhajói, az amerikai Gemini-program és a Mercury-program űrhajói. Ezeknél az űrhajóknál alkalmazott gömbszerű alaknál fellépő csekély felhajtóerő elegendő volt arra, hogy a gyorsulás csúcsértékét 8-9 g-ről 4-5 g-re csökkentse (hasonlóképpen a keletkező hőmennyiséget is). Gömb-kúp alak A gömb-kúp alak dinamikusan stabilabb, mint a sima gömb. Az első gömb-kúp alakú űrhajó az amerikai Mk-2 RV volt, amit 1955-ben fejlesztett ki a General Electric vállalat. Az Mk-2 tervezésekor felhasználták a „lekerekített, tömpe forma” elméletet és hőpajzsot is alkalmaztak. Ennek a rakétának azonban, mint fegyvernek, több hibája volt: túl sokáig tartózkodott a felső atmoszférában és elpárolgott fémrészecskékből álló nyomvonalat húzott maga után, ami radarral jól látható volt. Ezek könnyen sebezhetővé tették a rakétaelhárító rendszerek (ABM - anti-ballistic-missiles) számára. Ezek miatt a General Electric egy alternatív tervet dolgozott ki gömb-kúp alak alkalmazásával. Ez az Mk-6 nevet viselte. Hőpajzsa nem tartalmazott fémet, hanem hőre olvadó műanyagot Ez a hővédelmi rendszer annyira hatásosnak bizonyult, hogy a visszatérő egység tompaságát is csökkenteni lehetett. Tömege azonban nagy volt, 3360 kg, hossza 3,1 m, félszöge 12,5° volt. Nem tengelyszimmetrikus alak Jó példa rá a deltaszárnyas Space Shuttle és a Buran. A légkörbe belépő egység tervezési elvei Négy kritikus paraméter van, amire figyelemmel kell lennie a visszatérő egység tervezőjének: Legnagyobb hőáramlás Legnagyobb hőterhelés Legnagyobb lassulás Legnagyobb dinamikus nyomás A legnagyobb hőáramlás és a legnagyobb dinamikus nyomás meghatározza hővédelmi rendszer anyagát. A legnagyobb hőterhelés meghatározza a hővédelmi rendszer anyagának vastagságát. A legnagyobb lassulás elsősorban az emberes űrrepüléseknél játszik fontos szerepet, értéke nem mehet 10 g fölé. Ha a leszállás hosszú idejű súlytalanság után következik, a maximális megengedett lassulás legfeljebb 4 g lehet. A „konzervatív tervezés” két legrosszabb visszatérési pályát feltételez: a túl sekély és a túl meredek pályát. Túl sekély pálya esetén a belépési szög csekély, ami még éppen lehetővé teszi a leszállást. A túl meredek pálya esetén a hőterhelés maximális és ennek elviselése a biztonságos földetérés feltétele. Egyelőre nem létezik minden alkalomra megfelelő hővédő anyag, mivel nem mindegy, mennyi ideig kell védenie az űreszközt. A hőpajzs előtt lökéshullám jön létre. A lökéshullám a belépőélhez „tapad”, ha a kúp félszöge egy kritikus érték alatt van. A kritikus félszög értékét meg lehet becsülni számítással az ideális gázelmélet alapján. Főleg nitrogénből álló légkör esetén (ilyen a Föld, de a Titán is) a legnagyobb megengedett félszög közelítőleg 60°. Szén-dioxid légkör esetén (Mars vagy Vénusz) a legnagyobb megengedett félszög közelítőleg 70°. Miután a lökéshullám leválik, az űrjármű körül további hővédő gázrétegek szükségesek a keletkező hő elvezetésére. Az aerodinamikai központ a haladási irány felé tolódik el, ami instabilitást okoz. A sikertelen szovjet Mars-programban (kevés leszállás sikerült a felszínre) a leszállóegységek félszöge 60° volt, nem pedig a Mars légkörében megfelelő 70°. Így a szondák valószínűleg a számítottnál nagyobb sebességgel közelítették meg a felszínt és nem tudtak kellően lelassulni. A program idején, az 1960-as évek elején még helytelenül úgy gondolták, hogy a Mars légköre nagyrészt nitrogénből áll (valójában a Mars légköre mindössze 2,7% nitrogént tartalmaz). Használatos a 45° félszöggel rendelkező gömb-kúp alak azoknál a szondáknál, amiknek nem kell a felszínre leszállniuk. Az ilyen alak esetén a hővédő pajzs tömege általában kisebb, aerodinamikai stabilitása jobb a tompább alakúnál. A pajzs általában rövidebb ideig védi a szondát, majd a hővédő pajzsot leválasztják és ha szükséges, a szondát más eszközökkel lassítják (fékernyő vagy fékezőrakéta). Ezt a módszert alkalmazták az amerikai Pioneer Vénusz-szondák esetén. Belépési folyosó A belépési folyosó egy légkörrel rendelkező bolygón való leszálláskor egy űreszköz leszálló pályájának paraméterei, illetve ezek megengedett szélsőértékei által kijelölt térbeli tartomány, amelyen belül a leszállás sikeresen végrehajtható. Föld körüli pályáról való leszállásnál a belépési folyosóból való kilépés esetén az űrhajó vagy elég a légkörben fellépő súrlódás miatt, vagy „visszapattan” a világűrbe. A belépési folyosó pontos határait az űreszköz lefékezésének és a légkörbe való „befogásának” az előírásai, a hővédő pajzs és hőszigetelés adatai, valamint az űreszköz és az űrhajósok fizikai teherbírási adatai szabják meg. A belépési folyosónál a belépési szög tűrése általában kb. +- 0,5-1,5 fok nagyságú (az űreszköz tömegétől és sebességétől függ). Ami elég kis érték. Légkör nélküli bolygón a belépési folyosót csak a leszálláshoz rendelkezésre álló üzemanyag mennyisége, valamint az űrhajó és az űrhajósok teherbírása szabja meg. Nevezetes balesetek a légkörbe való belépéskor Friendship 7 – A műszerek azt mutatták, hogy a hőpajzs és a leszálló egység kapcsolódása megszűnt. El kellett dönteni, hogy a fékezőrakéták a helyükön maradjanak-e. Az egyedüli űrhajós, John Glenn életben maradt. A későbbiek során kiderült, hogy a műszerek hibásak voltak. Voszhod–2 – A szervizmodul nem vált le időben, de a legénység életben maradt. Szojuz–1 – A helyzetbeállító egység már az orbitális pályán meghibásodott, ezért vészhelyzeti leszállást kellett végrehajtani. A légkörbe ereszkedéskor a fékező ejtőernyő összegabalyodott. Az egyedüli űrhajós, Vlagyimir Mihajlovics Komarov meghalt a becsapódáskor. Szojuz–5 – A szervizmodul nem vált le, de a legénység életben maradt. Szojuz–11 – Hibás működés következtében a kabinban megszűnt a légnyomás, a három űrhajós életét vesztette. Mars Polar Lander – Feltehetően szoftverhiba miatt becsapódott a Mars felszínébe. Columbia-katasztrófa – A hővédő pajzs egyik alkotóeleme a szárny belépő élén túlhevülést eredményezett hiperszonikus sebesség mellett. Az űrsikló felrobbant, a hét űrhajós életét vesztette. Genesis űrszonda – Az ejtőernyő nem nyílt ki egy fordítva beszerelt gyorsulásérzékelő kapcsoló miatt, a Genesis visszatérő egysége a sivatagos talajba csapódott. A rakomány megsérült, de a tudományos adatok többsége használható maradt. Ellenőrizetlen visszatérések a légkörbe Ellenőrizetlen visszatérésről beszélünk akkor, ha a földi irányítók nem tudják befolyásolni a légkörbe belépő űreszköz pályáját, és az így ellenőrizetlen helyen és időben érkezik a felszínre. Az irányítás nélkül lezuhanó, használaton kívüli műholdak tömegének 10-40%-a eléri a felszínt. Mivel a Föld felszínének nagy részét víz borítja, így a megmaradó űreszköz többnyire valamelyik óceánba zuhan. (számtalan ellenőrizetlen visszatérés történik, itt csak néhány nevezetes esetet sorolunk fel) 1978 -ban a szovjet Kozmosz–954 darabjai Kanada területén zuhantak le, a Nagy-Rabszolga-tó közelében. Mivel a műhold nukleáris energiaforrást használt, a maradék roncsdarabok radioaktívak voltak. 1979 -ben az amerikai Skylab űrállomás ellenőrizetlenül belépett a légkörbe, darabjai Ausztrália lakatlan területein értek földet, de több épület megrongálódott. Az ausztráliai Esperance település bírságot szabott ki az Egyesült Államokra környezetszennyezés miatt, amit az amerikaiak csak 30 évvel később fizettek ki (a pénzt adományokból gyűjtötték össze). 2018. április 2-án a Tienkung–1 kínai űrállomás visszatért a Föld légkörébe és részben elégett, a megmaradt darabok a Csendes-óceánba csapódtak. Ellenőrzött visszatérések a légkörbe Ellenőrzött visszatérésről akkor beszélhetünk, ha az adott űreszköz a földi irányítók által ellenőrzött pályán tér vissza a légkörbe és végső soron a földre. 1971 -ben az első űrállomás, a szovjet Szaljut–1 ellenőrzött körülmények között a Csendes-óceánba zuhant. Később a Szaljut–6 és Szaljut–7 is hasonló sorsra jutott. 2000 . június 4-én a Compton űrtávcső szándékosan a légkörbe lett irányítva, miután az egyik giroszkópja tönkrement. Az el nem égett roncsok a Csendes-óceánba zuhantak. Bár az űrtávcső ekkor még működőképes volt, még egy giroszkóp meghibásodása nehezebbé és veszélyesebbé tette volna a légkörbe való visszatérést. 2001 -ben az orosz Mir űrállomás szándékosan belépett a légkörbe a Fidzsi-szigetek körzetében, darabjaira hullott, és a déli Csendes-óceánba zuhant. 2008 . február 21-én egy használaton kívüli amerikai kémműholdat, az „USA 193”-at sikeresen eltalálta 246 km-es magasságban egy SM-3 rakéta, amit az amerikai tengerészet indított a USS Lake Erie (CG-70) cirkáló fedélzetéről. A műhold annak idején nem érte el a tervezett magasságot 2006-os felbocsájtása után. Mivel magassága rohamosan csökkent, ellenőrizetlenül tért volna vissza a légkörbe egy hónapon belül. Az amerikai védelmi minisztérium korábban aggodalmának adott hangot, hogy a mérgező anyagot, hidrazint tartalmazó üzemanyag-tartályok nem semmisülnének meg a légkörben. 2011 . szeptember 7-én a NASA bejelentette, hogy a felső légkört vizsgáló egyik műhold vissza fog térni a légkörbe. A darabjaira hulló műhold 2011. szeptember 24-én lépett be a légkörbe, és néhány darabja a feltételezések szerint a déli Csendes-óceánba zuhant. Sikeres visszatérések orbitális pályáról Emberes küldetések országok szerint CHN - Sencsou-program RUS - Vosztok-program , Voszhod-program , Szojuz-program , Buran USA - Mercury-program , Gemini-program , Apollo-program , Űrsikló Emberes küldetések, kereskedelmi vállalkozások szerint Mostanáig nincs ilyen Ember nélküli küldetések országok szerint CHN Európai Űrügynökség IND JPN RUS USA Ember nélküli küldetések, kereskedelmi vállalkozások szerint SpaceX - Dragon űrhajó Mauressargues Mauressargues település Franciaországban, Gard megyében. Lakosainak száma 151 fő (2015). Mauressargues Aigremont, Domessargues, Saint-Geniès-de-Malgoirès és Montagnac községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Balás Teofil Ferenc Balás Teofil Ferenc (Párkány, 1795. május 27. – Bakonybél, 1878. június 5.) Benedek rendi szerzetes, gimnáziumigazgató. Élete Középiskoláinak végeztével 1813. október 29-én a bencések rendjébe lépett. A teológiát Bécsben és Pannonhalmán végezte, 1823. szeptember 19-én pappá szentelték. 1819–1821. és 1823–1825-ig Komáromban, 1825–1827-ig Nagyszombatban, 1827–1838-ig Esztergomban tanárkodott és itt 1838–1846-ig gimnáziumi igazgató is volt. 1846–1847-ben Komáromban spiritualis; 1847–1850-ben ismét tanár Esztergomban; 1850–1854-ig komáromi spiritualis; 1854–1868-ig Nyalkán, Győr vármegyében plébánoshelyettes, 1873-ban alprior, 1875-től haláláig apát Bakonybélen. Művei Értekezéseket írt Szeder Fábián János Uraniájába és más folyóiratokba, ill. egyházi beszédeket Szent István királyról, sz. Márton és Mór püspökről. Eucharisticon honoribus… princ. Alex. a Rudna… Strigonii, 1828. Vota emin. ac. rev. dno cardinali Alex. principi a Rudna. U. ott, 1829. Carmen hon… Thomae Kovács archiabbatis… U. ott. 1830. Méltóságos mérei Mérey Sándor úrnak… U. ott. 1832. Lantos dal, melyet Krajner József úrnak nyújtott… U. ott, 1834. Rimes dal az esztergomi tanuló ifjusághoz intézve. U. ott. 1836. Cels. ac Rev. dno principi Jos. Kopácsy… devot. dicatum. U. ott, 1839. Lessus quo ill. ac. rev. dni Thomae Kovács… archiabbatis obitum in exequiis eiusdem… luxit. Jaurini, 1841. Gyászhangok, néhai Kopácsy József herczegprimás hamvai fölött. Esztergom. 1847. Örömhangok, melyekkel főm. herczeg nagy-kéri Scitovszky Ker. János beiktatását… ünneplé az esztergomi kir. tanoda. Győr. 1850. Carmen honoribus ill. ac. rev. dni Joan. Chrys. Kruesz… Comaromii, 1866. Rudnay Sándor hg. primás gyászemlékére is írt verset és beszédet. (Másokéval együtt Esztergomban 1831-ben jelentek meg.) Hátrahagyott verseit és más kéziratait a pannonhalmi és a bakonybéli apátságok könyvtárában őrzik. Pramipexol A pramipexol (INN: pramipexole) a Parkinson-kór tüneteinek enyhítésére adott gyógyszer. Monoterápiában vagy levodopával kombinálva is adható, amikor annak hatékonysága csökkenni kezd. A kontrollos klinikai vizsgálatok tapasztalatai szerint, korai vagy előrehaladott stádiumú Parkinson-kórban kb. 6 hónapig nem csökken a pramipexol hatásossága. A 3 évnél is hosszabb időtartamú nyílt klinikai vizsgálatok során sem észlelték a kezelés hatásosságának csökkenését. A pramipexolt nyugtalan láb szindróma kezelésére is alkalmazzák. Hatásmód A csíkolt test (corpus striatum) dopamin-receptorainak(en) ingerlésével enyhíti a Parkinson-kórban kialakuló mozgászavart. Szelektív D2(en)-agonista, de a D3(en)-receptorok iránt is mutat affinitást. Az állatkísérletek eredményei alapján a dopamin szintézisét, felszabadulását és anyagcseréjét is gátolja. Mellékhatások, ellenjavallatok Veseműködési zavar esetén csökkenteni kell az adagot (lásd Adagolás). Figyelmeztetni kell a beteget, hogy a szer mellékhatásaként (elsősorban vizuális) hallucinációkra számíthat. Mellékhatások: aluszékonyság, ritkán álmosság és előjel nélküli hirtelen elalvás. Ha ez előfordul, nem szabad autót vezetni, és megfontolandó az adag csökkentése, vagy akár a kezelés abbahagyása. Okozhat émelygést, hányást, székrekedést, fejfájást, fáradtságérzést, ritkán nehézlégzést és csuklást is. A betegeknél rendszeresen ellenőrizni kell az impulzuskontroll-zavarok kialakulását, beleértve a kóros szerencsejáték-szenvedélyt, fokozott libidót, hiperszexualitást, vásárlási költekezési vagy falási kényszert illetve túlevést. A szedés alatt szemészeti ellenőrzés szükséges, mert meglehetősen gyakori a látásélesség romlása és a kettős látás. Ugyancsak rendszeresen kell vérnyomást mérni (főleg a kezelés elején) az ortosztatikus hipotenzió (felálláskor bekövetkező hirtelen vérnyomáscsökkenés) veszélye miatt. Embereken nem vizsgálták, hogyan hat a pramipexol a gyermekekre, a terhességre és a szoptatásra, mivel ebben a körben az Parkinson-kór nem fordul elő. Állatkísérletekben a nőstények párzási ciklusát megzavarta a szer, a hímek nemzőképességét nem befolyásolta. Patkányoknál csak az anyaállatra is toxikus dózisban volt káros az embrióra. Genotoxicitást nem tapasztaltak. Gyógyszerkölcsönhatások Pramipexollal kezelt betegeknek nem adhatók antipszichotikus gyógyszerek, mivel pl. antagonista hatások következhetnek be. Levodopával együtt adva dyskinesis (mozgási zavar) alakulhat ki. Ilyenkor csökkenteni kell a levodopa-adagot. A vesekiválasztásra ható gyógyszerek csökkenthetik a pramipexol kiürülési sebességét. Ilyenkor szükséges lehet a pramipexol adagjának csökkentése: cimetidin : gyomorsav-termelődés csökkentésére és gyomorfekély kezelésére amantadin : Parkinson-kór ellen mexiletin : a kamrai aritmia néven ismert szívritmuszavar kezelésére zidovudin : AIDS ellen ciszplatin (en) : különféle rákos megbetegedések kezelésére kinin : a fájdalmas éjszakai lábikragörcsök megelőzésére és malária ellen prokainamid (en) : szívritmuszavar kezelésére. Az összeadódó hatásfokozódás miatt csak fokozott körültekintéssel szabad más nyugtató hatású gyógyszert szedni ill. alkoholt fogyasztani. Adagolás A kezdő adag napi 0,264 mg, mely 5–7-napos időközönként növelhető először napi 0,54 mg-ra. A második és további adagemelés 0,54 mg legfeljebb napi 3,3 mg-ig. A beteg reakcióitól függően általában célszerű a pramipexol adagemelésével egyidejűleg a levodopa adagját csökkenteni. A szedést nem szabad hirtelen abbahagyni, mert az neuroleptikus malignus szindrómát idézhet elő. Az adagcsökkentést a növeléssel azonos lépésekben célszerű végezni. A pramipexol 90%-ban a vesén keresztül ürül. Károsodott veseműködés esetén a kreatinin clearance-től függően a napi adag csökkentése lehet szükséges. Májműködési zavar esetén valószínűleg nem szükséges módosítani az adagolást, bár májelégtelenségben nem vizsgálták pramipexol hatását. A szer akár étkezéskor, akár étkezések között bevehető. Készítmények E szócikk írásakor Magyarországon 81 készítmény hatóanyaga a pramipexol. Védjegyzett nevű készítmények a kiszerelés nélkül: Calmolan Daquiran Dopraxol Erimexol Mirapexin Oprymea Pramigen Pramipexol Pramitenorm Sifrol Tomašević István bosnyák király Tomašević István (1438 körül – Jajca, 1463. június 5.), horvátul és bosnyák nyelven: Stjepan Tomašević, szerbül: Стефан Томашевић, Bosznia utolsó szuverén uralkodója (király) és Szerbia utolsó uralkodója (despota). Élete Édesapja István Tamás bosnyák király, édesanyja apjának az első felesége, Vojača volt. Szülei házasságát, melyet patarénus szokás szerint kötöttek, IV. Jenő pápa egy 1445. május 29-én kelt oklevélben érvénytelenítette, ugyanakkor fiukat, Tomašević Istvánt a válás ellenére is törvényesnek ismerte el. 1462 telén felmondta a török függést és a II. Piusz pápa által a török elleni összefogás érdekében összehívott mantovai kongresszushoz fordult védelemért, amelyik a belső vitái miatt azonban nem segíthetett. II. Mehmed oszmán szultán viszont 1463 májusában megtámadta őt, hogy megbüntesse. Júniusban a szultán elfoglalta Jajcát, elfogatta és kivégeztette Istvánt. Az 1941–1945-ös Nagy Honvédő Háborúban Németország Fölött Aratott Győzelemért érdemérem Az 1941–1945-ös Nagy Honvédő Háborúban Németország Fölött Aratott Győzelemért érdemérem vagy rövidebb formában Németország Legyőzéséért érdemérem (oroszul: медаль «За Победу над Германией в Великой Отечественной войне 1941—1945 гг.», transzliteráció: Medal „Za pobedu nad Germanyijej v Velikoj Otyecsesztvennoj vojnye 1941–1945”) második világháborús szovjet katonai kitüntetés, melyet 1945. május 9-én alapítottak. Az elismerésről A kitüntetés annak a nagy győzelemnek állít emléket, amelyet a szovjet csapatok a második világháború keleti frontján a náci Németország és európai szövetségeseik felett arattak. Hasonlóan a Szovjetunió által adományozott kitüntetések nagy részéhez, már nem adományozható. 1995. január 1-ig összesen 14 933 000 fő részesült ebben a kitüntetésben, mely a gyűjtők körében nagy becsben tartott, népszerű darab, és kereskednek is vele. Az érdemérem birtokosai jogosulttá váltak az 1941–1945-ös Nagy Honvédő Háborúban aratott győzelem kerek évfordulóira alapított jubileumi emlékérmékre az alábbi kitüntetések esetében: Az 1941–1945-ös Nagy Honvédő Háborúban aratott győzelem huszadik évfordulójára emlékérem Az 1941–1945-ös Nagy Honvédő Háborúban aratott győzelem harmincadik évfordulójára emlékérem Az 1941–1945-ös Nagy Honvédő Háborúban aratott győzelem negyvenedik évfordulójára emlékérem Az 1941–1945-ös Nagy Honvédő Háborúban aratott győzelem ötvenedik évfordulójára emlékérem Az 1941–1945-ös Nagy Honvédő Háborúban aratott győzelem hatvanadik évfordulójára emlékérem Az 1941–1945-ös Nagy Honvédő Háborúban aratott győzelem hatvanötödik évfordulójára emlékérem Kinézete Az érme sárgarézből készült, alakja szabályos kör, melynek átmérője 32 mm. Az elülső oldalán Sztálin katonaruhás mellképe látható, az érem felső körívén található felirat, «НАШЕ ДЕЛО ПРАВОЕ» fordítása Ügyünk igazságos. Az alsó részen «МЫ ПОБЕДИЛИ» felirat Győztünk. Érdekessége az arcképnek, hogy nyugatra, baloldalra néző profillal készült, míg a Japán Legyőzéséért emlékérem jobboldalra, tehát keletre figyelő arcképét használták fel a generalisszimusznak. A hátoldalon körfelirat «ЗА ПОБЕДУ НАД ГЕРМАНИЕЙ» fordítása Győzelem Németország felett és alatta középen ötágú csillag. Középen olvasható szöveg «В ВЕЛИКОЙ ОТЕЧЕСТВЕННОЙ ВОЙНЕ 1941—1945 ГГ.», fordítása Nagy Honvédő Háború 1941–1945. Az érme minden felirata és képe domború. Az éremhez tartozó szalagsáv színvilága a Szent György-kereszthez és a Dicsőség-rendhez hasonlóan narancssárga alapon szimmetrikusan futó három függőleges fekete sáv. A szalag szélessége 24 milliméter. Bozók Ferenc Bozók Ferenc (Gyöngyös, 1973. október 8.) magyar költő és esszéista. Magyar-történelem szakos tanár, piarista szerzetes. Élete Bozók Ferenc 1973. október 8-án született Gyöngyösön. Gyermekkorát a Gyöngyös és Eger közötti, mátraaljai Domoszló községben töltötte. Egerben, az Eszterházy Károly Főiskolán szerzett magyar-történelem szakos diplomát, majd a gyöngyöspatai önkormányzati általános iskolában osztályfőnök volt, valamint magyart és történelmet tanított. Jelenleg a piarista tanítórend szerzetese. Önálló kötetei: Szélkutya (esszék és versek), a Z-füzetek sorozatban jelent meg. Kötetét a Magyar Írók Egyesületének szépirodalmi folyóirata, a Lyukasóra támogatta. Könyvének előszavát Lisztóczky László irodalomtörténész írta, utószavát Simor András, az Ezredvég folyóirat főszerkesztője. Második könyve a Tükörkrisztus (esszék), a Littera Nova Könyvkiadó jelentette meg a 2009-es Ünnepi Könyvhétre. Előszavát dr. Lisztóczky László irodalomtörténész írta, utószavát dr. Ködöböcz Gábor irodalomtörténész, az Agria főszerkesztője. Bozók Ferenc harmadik könyvének címe: Azúrtemető (versek és esszék) a Z-könyvek sorozatban jelent meg 2010-ben, a Költészet Napjára. A könyv előszavát és hátsó borítójának fülszövegét Szilágyi Márton irodalomtörténész írta. Bozók Ferenc versei és esszéi folyóiratokban (Lyukasóra, Hitel, Ezredvég, Kortárs, Mozgó Világ, Prae, Új Ember, Keresztény Élet, Evangélikus Élet, Kapu, Jel, Nagyvilág, Zempléni Múzsa, Polísz, Új Forrás, Életünk, Agria, Dunatükör stb.) jelentek meg. Bozók Ferenc Tükörkrisztus című esszékötete a Littera Nova Könyvkiadó Metaphysica et Poetica című sorozatának első kötete volt. Ezt a könyvsorozatot Rónay László, Balázs Tibor, Ködöböcz Gábor és Kalász Márton szerkesztik. Bozók Ferenc negyedik könyve a Rubinpirosat visz a nyárba (félszáz vers), melyet a Hét Krajcár Kiadó jelentetett meg a 2010-es Ünnepi Könyvhétre. Ez a könyv egy folyóirat-válogatás, a szerzőnek szépirodalmi folyóiratokban megjelent verseiből válogatott 50 verset a Hét Krajcár Kiadó. A kötet előszavát és fülszövegét dr. Ködöböcz Gábor írta, a könyvben Tóth Dóra rajzai láthatók. Bozók Ferenc ötödik könyve a Szilveszteri gótika mely tíz esztendő verseiből és esszéiből válogat, a 2011. évi Ünnepi Könyvhétre jelent meg, a Porta Könyvkiadó gondozásában. Előszavát Czigány György, utószavát Buda Ferenc írta, az illusztrációkat Tóth Dóra készítette. A 2013-as Ünnepi Könyvhétre két könyve jelent meg. Az egyik a 26 kortárs magyar költővel készített interjúkat tartalmazó Kortársalgó című beszélgetőkönyv a Hét Krajcár Kiadó gondozásában, a másik a Költői Budapest, Budapest költői című versantológia, melyben 57 mai magyar költő Budapestről írott verse olvasható, az Antológia Kiadó kiadásában. A könyv előszavát írta és a könyvet szerkesztette Bozók Ferenc. 2014-ben megjelent könyvének címe: Magán(y)lexikon (szubjektív kislexikon, aforizmák, verstöredékek), Üveghegy Kiadó. A 2015-ös Ünnepi Könyvhétre két verseskötete látott napvilágot. Egyik a Tükörtenger, a Rézbong Kiadó gondozásában. A kötet tíz év folyóirat - publikációiból válogat, előszavát és fülszövegét Alföldy Jenő irodalomtörténész írta. Másik a Holt költők társtalansága, mely újabb, eddig kötetbe fel nem vett verseket tartalmaz. Fülszövegét Lezsák Sándor írta. (Antológia Kiadó) A 2016-os Ünnepi Könyvhétre jelent meg a Szárnyas idők (esszék a magyar - és a világirodalomból) című könyve. (Felsőmagyarország Kiadó) A 2018-as Ünnepi Könyvhéten jelent meg a Nagyvilági esszék (esszék és tanulmányok a világirodalomból) című kötete. (Üveghegy Kiadó) A fülszöveget Véghelyi Balázs írta. Bozók Ferenc tagja a Gyurkovics Tibor által vezetett Magyar Írók Egyesületének és a Fiatal Írók Szövetségének. Könyvek Szélkutya. Esszék és versek ; szerzői, Bp., 2007 ( Z-füzetek ) Tükörkrisztus. Szépirodalmi esszék ; Littera Nova, Bp, 2009 ( Metaphysica et poetica ) Rubinpirosat visz a nyárba. Félszáz vers ; Hét Krajcár, Bp., 2010 Azúrtemető. Versek és esszék ; szerzői, Bp., 2010 ( Z ) Szilveszteri gótika. Válogatott és új versek és esszék ; Farkas Galéria Bt., Kecskemét, 2011 ( Porta könyvek ) Kortársalgó. Beszélgetések XXI. századi magyar költőkkel ; Hét Krajcár, Bp., 2013 Költői Budapest, Budapest költői. Mai magyar költők Budapestről ; szerk. Bozók Ferenc; Antológia, Lakitelek, 2013 Magán(y)lexikon ; Üveghegy, Százhalombatta, 2014 Holt költők társtalansága. Versek ; Antológia, Lakitelek, 2015 Tükörtenger. Versek folyóiratokból ; Rézbong, Göd, 2015 "Szárnyas idők...". Esszék a magyar- és a világirodalomból ; Felsőmagyarország, Miskolc, 2016 Nagyvilági esszék (Esszék, tanulmányok a világirodalomból) Üveghegy Kiadó, Százhalombatta, 2018. Kritikák Könyvben Lisztóczky László: A költő feltámadása, Dsida Jenő Baráti Kör, 2008. in. Bozók Ferenc Szélkutya című kötetéről 113-115. oldal. Lisztóczky László: Előszó, in. Bozók Ferenc Szélkutya című könyve 3-6. oldal. Simor András: Utószó, in. Bozók Ferenc Szélkutya című könyvének hátsó borítója. Lisztóczky László: Előszó, in. Bozók Ferenc Tükörkrisztus című könyve 5-10. oldal. Ködöböcz Gábor : Utószó Bozók Ferenc Tükörkrisztus című kötetéhez, in. Bozók Ferenc Tükörkrisztus című könyve, 79-80. oldal. Balázs Tibor : Fülszöveg Bozók Ferenc Tükörkrisztus című kötetéhez, in. Bozók Ferenc Tükörkrisztus című könyve, hátsó borító Szilágyi Márton : Előszó és fülszöveg Bozók Ferenc Azúrtemető című könyvéhez, in. Bozók Ferenc Azúrtemető című könyve, 5-6. oldal, valamint a könyv hátsó borítója. Ködöböcz Gábor : Bozók Ferenc versei elé, in. Bozók Ferenc Rubinpirosat visz a nyárba című könyve, 5-6. oldal Lisztóczky László: Bozók Ferenc Azúrtemető című kötetéről, in. Lisztóczky László Az utolsó szalmaszál című tanulmánykötete, 268-276. oldal Czigány György : Előszó, in. Bozók Ferenc Szilveszteri gótika című könyve 7. oldal Buda Ferenc : Fülszöveg Bozók Ferenc Szilveszteri gótika című könyvéhez, in. Bozók Ferenc Szilveszteri gótika című könyvének hátsó borítója Tarbay Ede: Előszó és fülszöveg Bozók Ferenc Magán(y)lexikon című könyvéhez, in. Bozók Ferenc Magán(y)lexikon, 5. oldal, valamint a könyv hátsó borítója. Ködöböcz Gábor: Bozók Ferenc: Rubinpirosat visz a nyárba in. Ködöböcz Gábor Szépen magyarul, szépen emberül c. tanulmánykötete, Magyar Napló Kiadó, 2014., 257-258. oldal.: Lisztóczky László: Verseink hiányjelek (Bozók Ferenc költészetéről), in. Lisztóczky László A múló idő mérlegén c. könyve, 146-152. oldal. Alföldy Jenő: Szembesülések. (Előszó és fülszöveg Bozók Ferenc Tükörtenger című verseskötetében.) Lezsák Sándor: Fülszöveg Bozók Ferenc Holt költők társtalansága című könyvének hátsó borítóján. Novák Valentin: Fülszöveg Bozók Ferenc Szárnyas idők című könyvének hátsó borítóján. Folyóiratban Jánosi Vali: Jairus kislányától az ötödik béig. Bozók Ferenc Szélkutya című könyvéről, Evangélikus Élet, 2007. július 15. 5. old. Kristó Nagy István : Bozók Ferenc Szélkutya kötetéről, Ezredvég, 2007. november, 122-123. oldal. Bistey András : Bozók Ferenc, egy igaz katolikus költő, Ezredvég, 2007. november, 117-119. oldal. Vasvári Erika: Bozók Ferenc tanulmányai és versei, Havi Magyar Fórum, 2007. november, 76-77. oldal. Pécsi Éva: Recenzió Bozók Ferenc Szélkutya című kötetéről, Kristály, 2007. 18. évfolyam 4. szám, 24-25. oldal. Lisztóczky László: A Dsida Jenő Baráti Kör éves beszámolója, Művelődés /Kolozsvár/, 2007. december 12. o. Lisztóczky László: Csonkán is rege-kincs a tiéd, Polísz, 2007. december-január, 88. oldal. Udvardy Balázs: Bozók Ferenc: Szélkutya, Kapu, 2007. november-december, 92. oldal. Borbás Péter: Bozók Ferenc: Szélkutya, Jel, 2008. február, 28-29. oldal. Borbás Péter: Szélben táncoló, Agria, 2008. nyár, 138-141. oldal. Lisztóczky László: "Szeressétek és fogjátok pártját neki" - Bozók Ferenc költészetéről, Vár, 2009. tavasz, 63-66. oldal. Tóth Barna: Bozók Ferenc, a katolikus költő, Zempléni Múzsa, 2009. tavasz, 94-97. oldal. Bajáki Zsanett: Tükörkrisztus-Bozók Ferenc új esszékötete, Petőfi Népe, 2009. június 8., 5. oldal. Szigeti László : Könyvajánló. Spirituális tükör Bozók Ferenc Tükörkrisztus című könyvéről, Új Ember, 2009. június 21., 6. oldal. Simor András: Mit mutat a tükör? - Bozók Ferenc Tükörkrisztus című könyvéről, Ezredvég, 2010. március, 113-115. oldal Busku Anita Andrea: Tükrödben légy önmagad - Bozók Ferenc Tükörkrisztus című kötetéről, Agria, 2010. tavasz, 207-212. oldal Lisztóczky László: Bozók Ferenc versei elé, Egri Magazin, 2010. október 3. Rákász Judit: Azúrtemető - Bozók Ferenc új kötetéről, Petőfi Népe, 2010. október 12. Véghelyi Balázs : Nem nehezülni, de légiesedni - Bozók Ferenc Azúrtemető c. könyvéről, Ezredvég, 2010. november, 114-115. oldal. Cseh Károly : Lenyűgözve is röptet - Bozók Ferenc Rubinpirosat visz a nyárba c. könyvéről, Agria, 2010. tél, 224-226. oldal. Lisztóczky László: Bozók Ferenc Azúrtemető c. könyvének kecskeméti bemutatójáról, Polísz, 2011. január, 95. oldal. Véghelyi Balázs : Isten filctolla - Bozók Ferenc Rubinpirosat visz a nyárba c. könyvéről, Forrás, 2011. március, 104-105. oldal. Koloh Elek: Bozók Ferenc Szilveszteri gótika című könyvéről, in. Alföldi Napló, 2011. június, 5. oldal. Borzák Tibor: Télen kotlik, nyáron költ - Bozók Ferenc költészetéről, in. Szabad Föld, 2011. augusztus 19., 16. oldal. Bocsi Rita: Interjú Bozók Ferenccel - in. Heves Megyei Hírlap, 2011. október 19. Madár János: Bozók Ferenc Rubinpirosat visz a nyárba c. könyvéről in. Zempléni Múzsa, 2011. ősz, 95. oldal. Kovács Gergely: Költők írjatok verseket - Bozók Ferencről in. Four Four Two Futball Magazin, 2012. február, 47. oldal. Véghelyi Balázs : Gótikus szilveszter - Bozók Ferenc Szilveszteri gótika c. könyvéről in. Polísz, 2012. október, 89-90. oldal. Benke László : Az én költőm Bozók Ferenc, in. Vár, 2013./2. lapszám. Nyitrai Gyula: Bozók Ferenc Költői Budapest, Budapest költői című könyvéről, in. Nemzetőr (München), 2013. szeptember. Viczián Zsófia: Polgárok vallomásai - Bozók Ferenc Költői Budapest c. könyvéről in. Heti Válasz, 2013. szept. 19., 47. oldal. Szakolczay Lajos: Bozók Ferenc: Kortársalgó, in. Agria, 2013. ősz, 233-239. oldal. Tarján Tamás: Bozók Ferenc Kortársalgó című könyvéről, in. Könyvhét, 2013. 3, szám, 171. oldal. Szilágyi Márton: Bozók Ferenc két új könyvéről, in. PoLíSz, 2013. szeptember-október, 108-109. oldal. Pomogáts Béla: Bozók Ferenc Költői Budapest és Kortársalgó c. könyveiről, in. Vigilia, 2013. november, 876. oldal. Lisztóczky László: Portrévázlat Bozók Ferencről, in. Váci Polgár, 2013. november, 10-11. oldal. Füstös Simon Zsuzsa: Beszélgetés Bozók Ferenccel, az író könyvheti könyveiről, in. Agria, 2013. nyár, 90-92. oldal. Bistey András: Bozók Ferenc Költői Budapest, Budapest költői c. könyvéről, in. Ezredvég, 2014. január-február, 108-110. oldal. Károlyi Csaba: Bozók Ferenc Kortársalgó c. könyvéről, in. Élet és Irodalom, 2014. január 24., 19. oldal. Dancs Rózsa: Bozók Ferenc Kortársalgó c. könyvéről in. Kalejdoszkóp (Toronto), 2014. január-február. Tarbay Ede: Bozók Ferenc Magán(y)lexikon című könyvéről in. Váci Polgár, 2014. április, 13. oldal. Novák Valentin: Híd a Dunán - Bozók Ferenc Költői Budapest, Budapest költői c. könyvéről, in. Nyugat Plusz, 2014. nyár, 39. oldal. Tarbay Ede: Bozók Ferenc Magán(y)lexikon, in. Agria, 2014. nyár, 273-274. oldal. Alföldy Jenő: Bozók Ferenc Kortársalgó c. könyvéről, in. Agria, 2014. tél, 242-247. oldal. Lezsák Sándor: Bozók Ferenc versei közt járok, in. Váci Polgár, 2015. szeptember. Diószegi Szabó Pál: Kritika Bozók Ferenc Holt költők társtalansága c. kötetéről, in. Magyar Napló, 2015. szeptember, 64-65. oldal. Nemes György: Interjú Bozók Ferenccel, in. Váci Polgár, 2015. november. Elmer István: Beszélgetés Bozók Ferenc piarista paptanárral, költővel, in. Új Ember, 2015. november 29., 9. oldal. Karácsondi Imre: Foncsortempók (Bozók Ferenc Tükörtenger c. könyvéről) in. Agria, 2015. tél. Papp Máté: Kritika Bozók Ferenc Tükörtenger és Holt költők társtalansága c. könyveiről, in. Vigilia, 2016. február, 157-158. oldal. Mihályi Anikó: Gondolatok Bozók Ferenc Domoszlói advent c. verséről, in. Agria, 2017. tavasz, 46-47. oldal. Csiffáry Gergely Csiffáry Gergely (Eger, 1948. június 17. – Eger, 2014. december 17.) magyar levéltáros. Élete 1972-ben a Kossuth Lajos Tudományegyetemen végzett, ahol történelem-földrajz szakos középiskolai tanári képesítést szerzett. 1975-től a Heves Megyei Múzeumok Igazgatóságán, majd 1983-tól, megszakításokkal, nyugdíjba vonulásáig a Heves Megyei Levéltárban dolgozott tudományos és vezető munkakörökben. Előbb a legújabb kor politikatörténetével, majd gazdaságtörténettel és ipartörténettel foglalkozott. Széles szerkesztői tevékenységet folytatott, többek közt ő szerkesztette 1982-től a Hevesi honismeret és az Archivum folyóiratokat. Művei 1977 Az Egercsehi szénbánya története (1901-1976). Szerk.: Kovács Béla. Tanulmányok Heves megye történetéből 3. Eger. 1978 Kérdőív a bányaművelés, a bányász munkásmozgalom, a bányászéletmód és a bányász kultúra hagyományainak gyűjtéséhez. Miskolc. 1979 Történelmi emlékhelyek Heves megyében. A Heves megyei propagandista különkiadása. Szerk.: Szecskó Károly. Eger. 1982 Egri céhemlékek. Szerk.: Bodó Sándor. Studia Agriensia. 1. Eger. 1982 Kiss Lajos (1892-1977). Szerk.: Szecskó Károly. Munkásmozgalmi életrajzok 1. Eger. 1985 Életutak-életsorsok. Az antifasiszta fegyveres harc Heves megyei résztvevőinek életrajz-gyűjteménye. Szerk.: Kovács Béla. Eger. 1985 Történelmi emlékhelyek Heves megyében. (Második kiadás.) Eger. 1985 Akiket visszavártak...Szovjet hősi halottak Heves megyében. Szerk.: Kovács Béla. Eger. 1993 A hatvani posztómanufaktúra története. Szerk.: Kovács Béla. Tanulmányok Heves megye történetéből 13. Eger. 1996 Manufaktúrák és céhen kívüli ipar Heves megyében. Szerk.: Bán Péter. Tanulmányok Heves megye történetéből 14. Eger. 1997 A bélapátfalvi keménycserép. Szerk.: Petercsák Tivadar. Studia Agriensia 18. Eger. 1998 A Heves Megyei levéltárban őrzött gazdasági szervek iratai (1846-1953). XI. fondfőcsoport. Repertórium. Szerk.: Csiffáry Gergely. A Heves Megyei Levéltár Segédletei 3. Eger. 1999 Heves megye II. József-kori katonai leírása (1783-1785). Szerk.: Bán Péter-Csiffáry Gergely. Eger. (tsz. B. Huszár Éva) 1999 Fazolák Würzburgtól Diósgyőrig. Szerk.: Dobrossy István. Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 6. Miskolc. (tsz. Porkoláb László) 2000 Parád. Szerk.: Bán Péter. Száz Magyar Falu Könyvesháza sorozat. Budapest. (tsz. Cs. Schwalm Edit) 2004 A történelem fogságában. Szerk.: Csiffáry Gergely. Eger. 2005 Pesty Frigyes : Heves vármegye helynévtára. Szerk.: Bán Péter . Eger. 2006 Magyarország üvegipara 1920-ig. Szerk.: Petercsák Tivadar. Studia Agriensia 25. Eger. 2009 Az ércbányászat története a recski Lahócában (1850-1979). Szerk.: Hadobás Sándor. Rudabánya. 2011 Egercsehi bányászkönyv. Az egercsehi szénbányászat történetének dokumentumai. 2014 Ruszkai Dobó István életrajza. Határ (matematika) A topológiában egy X topologikus tér S részhalmazának a határán azon pontok halmazát értjük amely pontok megközelíthetőek S-ből és kívülről is. Vagyis ez olyan pontok halmazát jelenti a amik elemei S lezártjának, de nem belső pontjai S-nek. A S határának az elemei S határpontjai. Az S halmaz határát bd(S), fr(S), és ∂S-vel jelölik. Gyakori definíciók Több ismert és ekvivalens definíció ismert az S határának meghatározásához S lezártja a belső pontok nélkül: ∂ S = S \ S o . S lezártjának és a komplementerének a lezártjának a metszete: S = S ∩ (X \ S) . olyan p pontok halmaza amelyek elemei X- nek és tetszőleges környezetük tartalmaz legalább egy S -beli pontot és legalább egy nem S -beli pontot. Példák Például a valós számok halmaza R, a hagyományos topológiai értelmezésben (tehát olyan topológia ahol egy pont környezetei olyan nyitott valós intervallumok amik tartalmazzák az adott pontot), adottak, hogy: ∂(0,5) = ∂[0,5) = ∂(0,5] = ∂[0,5] = {0,5} ∂∅ = ∅ ∂ Q = R ∂( Q ∩ [0,1]) = [0,1] Az utolsó két példa jól bemutatja a tényt, hogy a határa egy sűrű halmaznak amely nem rendelkezik belső pontokkal az a halmaz lezártja. A racionális számok által alkotott topologikus téren (az R által alkotott tér résztere) a halmaznak a határa üreshalmaz ha a irracionális szám. Egy halmaz határa egy topológiai fogalom és mint olyan megváltozhat ha megváltoztatjuk a topológiánkat. Pl.: legyen adott R2 a hagyományos topológiával, egy zárt körlap Ω = {(x,y) | x2 + y2 ≤ 1} határa a körlapot körbevevő kör: ∂Ω = {(x,y) | x2 + y2 = 1}. Ha most a körlapot mint halmazt az R3 által generált hagyományos topológiából nézzük akkor: Ω = {(x,y,0) | x2 + y2 ≤ 1}, így a határa a körlapnak önmaga: ∂Ω = Ω. Ha pedig a körlapot a saját maga által alkotott topologikus térből nézzük (ami egy résztere az R2 topológiájának), akkor a határ üreshalmaz. Tulajdonságok Egy halmaz határa zárt halmaz . Egy halmaz határa megegyezik a halmaz komplementerének a határával: ∂ S = ∂( SC ). Így: p határpontja egy halmaznak akkor és csak akkor ha p tetszőleges környezete tartalmaz legalább egy pontot ami eleme a halmaznak és legalább egy pontot ami nem elme a halmaznak. Egy halmaz zárt akkor és csak akkor ha tartalmazza a határát és nyitott akkor és csak akkor ha diszjunkt a határától. Egy halmaz lezártja megegyezik a halmaz és a határának az uniójával : S = S ∪ ∂ S . Egy halmaz határa üreshalmaz akkor és csak akkor ha a halmaz nyitott is és zárt is. Határ határa Bármely S halmazra adott, hogy ∂S ⊇ ∂∂S, mégpedig úgy, hogy az egyenlőség akkor és csak akkor teljesül ha az S halmaz határa nem tartalmaz belső pontot (mármint a határra nézve belső pont). Ez nem teljesül sem nyílt sem zárt halmazokra. Mivel a határa bármely halmaznak zárt így ∂∂S = ∂∂∂S, bármely S halmazra. A határ operátorra tehát teljesül egy gyenge idempotencia. Bemarivo A Bemarivo folyó Madagaszkár északi részén ered. A folyó útja során keleti irányban halad, és Madagaszkár északkeleti partvidékén, Sambavától északra torkollik az Indiai-óceánba. E vízfolyás vezeti le a Tsaratanana-hegység keleti és a Marojejy-hegység északi hegyoldalaira hullott csapadékot. Partjai mentén fekszik a Marojejy Nemzeti Park. Az 5-ös főútvonal Nosiarina városnál keresztezi a folyót. A folyó képezi a betsimisaraka népcsoport élőhelyének északi határát. Megtévesztő módon a Sofia-folyó egyik mellékágát is Bemarivo néven nevezik. Ház A ház általában falakkal, tetővel és nyílászárókkal (ablak, ajtó) rendelkező épület, amelynek kubatúrája zárt egységet képez. Sok célt szolgálhat; állandó élőhelyet biztosít, védi a magántulajdont, lakóit a természet viszontagságaitól óvja stb. Építik magán- és közhasználatra is. Története Az emberiség szinte mindig épített valamilyen hajlékot a maga számára, ami védelemként szolgált a természet viszontagságai ellen. Ez lehetett egy kunyhó, jurta, kalyiba stb. Háztípusok családi ház ikerház: két főbejárattal, teljesen elválasztott beltérrel épített ház. sorház: olyan épület, melyben egymás mellett több (legalább3), egymástól elválasztott lakóegység sorakozik. társasház: olyan épület, amelyben több lakóegység található, általában több emeleten. emeletes ház: az ilyen házak több szinttel rendelkeznek, a 3 szintes (földszint + 2 emelet) felett szoktuk így nevezni. A legtöbb emelet jelenleg 101, a "Taipei 101" épületben Lakóházak beltere A lakóházak belterét gyakran helyiségekre tagolják, ezeket funkciójuknak megfelelően nevezik el: folyosó : közlekedésre, mellékesen tárolásra használt helyiség, általában a központi bejárattól indul. lakószoba nappali dolgozószoba konyha fürdőszoba kamra WC vagy toalett tetőtér és/vagy padlás lépcső Környezetbarát házak Egy ház építésekor több módon törekedhet a környezetbarát kialakításra. Felhasznált anyagok olcsók, helyiek, kevés energiával előállíthatóak (pl. vályog), a környezeti cél mellett itt további előny, hogy ezáltal a kevésbé tehetőseknek is elérhető. Az épület fűtése, világítása lehetőleg szelíd energiával történik, pl. megfelelő tájolással napenergiával. A szigetelés tökéletesítésével csökkentik a felhasznált energiát. Szennyvízkezelés helyben megoldott, így a pl. a helyi talajba juttatja vissza a hasznos anyagokat (pl. foszfor ) A szalmabálák felhasználásával készülő és ezért nagyon olcsó, de Magyarországon engedélyezési problémák miatt nehezen építhető szalmabálaház, a kis behatással készült ház, növénytakaróval borított tetejű rendelkező ház. Több zöld szervezet, köztük pl. az agostyáni Természetes Életmód Alapítvány gyűjti a környezetbarát építkezési eljárásokat, a TEA segítségül hívja a történeti ökológiát, a régmúlt idők építkezési módjait is. A passzívház a tökéletes hőszigeteléssel csökkenti radikálisan a fűtési energiát és ezért tekinthető környezetbarátnak. A Földhajó (Earthship) modell a felhasznált anyagok tekintetében az újrahasznosítást tekinti fő elvének. Mőcsényi Mihály Mőcsényi Mihály (Mőcsény, 1919. november 9. – Balatongyörök, 2017. szeptember 14.) Kossuth-, Széchenyi-díjas és Sir Geoffrey Jellicoe-díjas magyar kertészmérnök, tájépítész, egyetemi tanár, a tájrendezés magyarországi oktatásának megalapozója, az önálló Tájépítészeti Kar létrehozója. 1991 és 1993 között a Kertészeti Egyetem rektora volt. Sokoldalú felkészültségével, a szakágak harmóniája (az interdiszciplinaritás) szorgalmazásával, anyanyelvi szintű német és felsőfokú angol nyelvtudásával vált a tájépítészet nemzetközileg elismert tudósává. A nemzetközi kertészeti kiállításokon több díjat nyert „magyar kert” interpretációival. Ő dolgozta ki többek között a budapesti Feneketlen-tó kertépítészeti tervét is. 1976–1986 között a Tájépítészek Nemzetközi Szövetsége (IFLA) alelnöke, majd 1986 és 1990 között elnöke, e tisztségében a világkongresszusok szervezője, vezetője, előadója volt. Életrajza Tolna megyében, egy Bonyhádhoz közeli kis faluban, Mőcsényben született frank földbirtokos családban 1919-ben. Német anyanyelvű apja az első világháborút követően vitézi címet kapott, aki mindenekelőtt mégis hű maradt Magyarországhoz, és így az antifasiszta Hűséggel a Hazához mozgalom tagja is lett. A szervezethez később fia is csatlakozott. Mindezekért a családot rengeteg atrocitás érte, „fajtagadónak” bélyegezték őket, amiért minden eszközzel az akkori Magyarország fasizálódása, a hitleri Németország oldalára sodródása ellen emeltek hangot. Kilátásba helyezték többek között birtokaik elvételét és Ukrajnába deportálásukat is. Mőcsényi Mihály sikeres bonyhádi érettségi után a budapesti Kertészeti Akadémián (ma Szent István Egyetem - Tájépítészeti és Településtervezési Kar) szerzett kertészmérnöki oklevelet, amit később folyamatos önképzés eredményeként közgazdász, agrármérnök, építészmérnök és művészettörténész diplomákkal egészített ki. A Kertészeti Akadémián végzett tanulmányai közben készített kerttervei megtetszettek Ormos Imre tanszékvezetőnek, aki akkor még fakultációban oktatta a kertészmérnök képzésen belül a kerttervezést. Ormos 1941-ben meghívta majdani tanársegédének Mőcsényit „arra az esetre, ha túléljük ezt a háborút”. Ez a meghívás ösztönözte a katonának behívott Mőcsényit arra, hogy Kolozsvárott beiratkozzon az ökonómia szakra (Nebbien Henrik példáját követve az ökológiai és esztétikai ismeretek mellett a gazdaságtant is fontosnak érezte munkájához), és ott gazdálkodástudományi oklevelet szerezzen. Közgazdasági tanulmányait besorozott katonaként Erdély részleges visszacsatolása idején, a kolozsvári egyetemen kezdte meg, ahonnan az „utolsó vonattal” került haza. Magyar Hadsereg kiugrási kísérleteinek részeseként 1944 őszén önkéntes küldetésben Csehország területén partizán hadműveletekben vett részt. Többek között részese volt a rajovi incidensnek, ahol magyar katonák és cseh partizánok védték meg a polgári lakosságot az SS kegyetlenkedéseitől és a fegyveres harcok során több magyar katona elesett. A háború után lassan kialakuló Rákosi-diktatúrában családját kuláklistára tették, vagyonától és földjeitől fokozatosan megfosztották. Végül sváb (valójában frank) származásukra hivatkozva kitelepítették és rendőri megfigyelés alá helyezték őket. A háború után Ormos Imre védőszárnyai alatt a Rákosi-éra megpróbáltatásai ellenére is sikerült folytatnia tanulmányait, miközben tanársegédként megkezdte a tájrendezés oktatásának megszervezését. Először a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közgazdaságtudományi Karára iratkozott be, hogy folytassa ökonómiai tanulmányait. Ormos unszolására elvégezte az ELTE művészettörténész szakát is, később városépítési-városgazdálkodási szakmérnöki oklevelet szerzett a Budapesti Műszaki Egyetemen. 1969-ben nevezték ki a Kertépítészeti Tanszék élére, majd 1970-ben egyetemi tanárrá. 1971-től a kertépítészeti szak vezetője volt. Egyetemi munkássága alatt két doktorátust szerzett (1962, 1970), kandidált, majd az agrártudományokból megvédte nagydoktori disszertációját (1993). Munkahelye mindvégig a Kertészeti Egyetem (később Kertészeti- és Élelmiszeripari Egyetem, majd Szent István Egyetem Budai Campus, később Budapesti Corvinus Egyetem Budai Campus, végül újra Szent István Egyetem) maradt, ahol adjunktus, docens, tanszékvezető egyetemi tanár, táj- és kertépítészeti szakvezető, végül rektor (1991–93) volt. Szókimondó, megalkuvást nem ismerő jelleme, az építésügyet és a szocialista tervgazdaságot, ezen belül is az agrárgazdaságot és annak sajátos melléktermékét, a „meliorációt” is bíráló rendszerkritikája miatt folyamatosan támadták, és ezért az 1980-as végére teljesen vissza kellett vonulnia a tanszéki munkától. Ezután idejét teljesen kutatásainak és nemzetközi kapcsolatainak, valamint az általa csak „bányarekultiváció”-ként aposztrofált balatongyöröki nyaralójának szentelte. (A 25 év alatt legkedvesebb diákjaival és családjával felépített nyaralót egy régi murvabánya udvarából alakította át a legszebb balatoni panorámájú édenkertté, „kreatív tájjá”.) Az 1948-ban az angliai Cambridge-ben (Jesus College) alapított Tájépítészek Nemzetközi Szövetsége, az IFLA (International Federation of Landscape Architects) 1986-ban első magyarként választotta elnökévé. Ezt a posztot 1990-ig töltötte be. Mindez az akkor még a Szovjetunió vonzáskörzetébe (szocialista blokk) tartozó Magyarországon nem kis fegyverténynek számított és bizonyos védettséget is biztosított az egyetemi pozícióiból „eltávolított” professzornak. Rehabilitációja a rendszerváltás miatt nem váratott sokáig: 1991 és 1993 között az Egyetemi Tanács rektorává választotta. Rektorként legfőbb törekvései közé tartozott az önálló Táj- és Kertépítészeti Kar (ma Tájépítészeti Kar) létrehozása, valamint az egyetemi integrációban a Budapesti Műszaki Egyetem felé nyitás. (Ez utóbbit a rektori székben őt követők meghiúsították: a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem végül a Gödöllői Agrártudományi Egyetemmel egyesült Szent István Egyetem néven. Más kérdés, hogy e frigy nem tartott sokáig, a Campus később a Corvinus Egyetembe integrálódott át.) A rektori évei után is aktív kutató tevékenységet folytató professzor oktatóként (a diákok felkérésére) sokáig fakultációs órákat tartott. Publikálta az Esterházy 'Fényes' Miklós által létrehozott barokk műegyüttesről kutatásának eredményeit (levéltári és falfeltáró kutatásaival arra - a művészettörténészek által máig vitatott - eredményre jutott, hogy a műegyüttes tervezője Jakoby lehetett). Jelenleg is intenzíven foglalkozik egyrészt a szakma magyarországi gyökereinek kutatásával, másrészt a globális klímaváltozás és a „szén-dioxid fantom” táji összefüggéseinek feltárásával. 2017. szeptember 14-én, balatongyöröki nyaralójában hunyt el, 98. életévében. Munkássága Tanársegédként, majd tanárként az oktatás mellett gyakorlati tapasztalatokat is szerzett: Ormos Imre nemzetközi kapcsolatait felhasználva például Svájcban dolgozott kertépítészként, több magyarországi kertet és parkot tervezett, illetve volt azok átalakításának művezetője. Kutató és tervező tevékenysége mellett folyamatosan korszerűsítette, fejlesztette a tantervet és a tananyagot. Hazai előzmények nélkül állította össze a tájrendezés tantárgy komplex tananyagát; ő e diszciplína első hazai művelője. Ő dolgozta ki és oktatta először a tereprendezés tantárgyat, vezette be a városépítészet, a regionális tervezés, majd a területfejlesztés tantárgyat is. A kert- és tájépítész szak kialakulásának időszakában (a '70-es években) folyamatosan reformálta a szaktárgy tantervét. Az ekkorra már kiterjedt nemzetközi szakmai kapcsolatait a táj- és kertépítész hallgatók külföldre, egyebek között a nyugati országokba kijuttatására is felhasználta, ami akkoriban nem volt egyszerű feladat. A nemzetközi kertépítész kiállításokon szerzett sikereit, és szakmai elismertségét felhasználva megszervezte, hogy a táj- és kertépítész szakos hallgatók nyári gyakorlatukat a bécsi WIG 78 építésterületén vagy berlini parkokban, faiskolákban tölthessék, és a nyelvgyakorlás mellett megismerjék a legkorszerűbb technológiákat, anyagokat, szerkezeteket, de mindenekelőtt a környezet minőségét, a kertépítészet és a tájrendezés európai színvonalát. A 70-es évek végén a tantárgy korszerűsítésének csúcsaként (a bolognai folyamatot jóval megelőzve) kidolgozta az ún. kétlépcsős képzés tantervét, amely 3 év után kertépítő-tervező végzettségű kimenetet biztosított volna, majd újabb 2 év tanulmányaival a tájépítész oklevél megszerzésére adott volna lehetőséget. Ezzel megnyílhatott volna az út az első, 3 éves képzésre több hallgató felvételével és a második (ma így mondanánk MSC) szakaszban a legfelkészültebb hallgatókkal az intenzív műhelymunkára. Javaslatait az akkori Egyetemi Tanács nem támogatta: fokozatosan elszigetelődött a „hivatalos irányvonaltól”, és ez egy idő után ellehetetlenítette munkáját. Ezért a tanszékvezetéstől visszavonult, hogy a kutatásnak és a nemzetközi kapcsolatok építésének szentelte az idejét. A rendszerváltás utáni rehabilitációja után rektorként önálló karrá szervezte a tájépítészet magyar oktatását. Nagydoktori disszertációja után az MTA rendes tagjává, a mezőgazdasági tudományok doktorává avatták. Számos magas rangú politikai vezető (környezetvédelmi miniszterek, földművelésügyi miniszterek) szakmai tanácsadójaként, saját egyetemén professor emeritusként ténykedett. Számtalan tanulmány és szakkönyv szerzője. Többek között a táj fogalmának újszerű megközelítése (Mőcsényi-féle tájfogalom), az állományklíma szerepe (az ökológiai kiegyenlítő felületek), valamint a biológiailag aktív város kutatását is megalapozta. Több mint 30 évig kutatta Eszterháza barokk tájegyüttesét; ennek eredményeit az Eszterháza feketén-fehéren című könyvében (1998) összegezte. Könyvei Eszterháza fehéren-feketén, Jász Nyomda és Kiadó Kft, ( 1998 ), (a katalógusokban formailag hibás ISBN-nel szerepel) ISBN 963 03 6764, ISBN 978-963-12-5976-6 2015-ös kiadás Környezetünk és védelme 1., Debreceni Agrártudományi Egyetem, ( 1999 ), ISBN 9637177914, Királyi és hercegi kertek Magyarországon, társszerzők: Alföldy Gábor - M. Szilágyi Kinga, Mágus Design Stúdió Kft, ( 2001 ), ISBN 963827865X, magyar-angol-német nyelven, Televíziós interjúk Visszatérés Gaiához , MTV, ( 1993 ), (riporter: Csisztu Zsuzsa ), 75 éves jubileuma alkalmából készített két részes portréműsor a balatongyöröki és Capri-szigeti helyszíneken. Mőcsényi a Zárórában , M2, ( 2009 ), (riporter: Veiszer Alinda ), Tájtitkok tudói , Duna TV, ( 2013 ), Buella Mónika és Zajti Gábor 5 részes dokumentum filmje a magyar kortárs tájépítészetről, amelynek első részében Mőcsényi professzor beszél a szakma kialakulásának történetéről Tagságai Budapesti Építész Kamara, Magyar Tájépítészek Szövetsége, Magyar Építőművészek Szövetsége, Díjak Hild János-díj ( 1986 ) Ormos Imre-emlékérem ( 1988 ) Tessedik Sámuel-díj ( 2000 ) Széchenyi-díj ( 2000 ) Eötvös József-koszorú ( 2003 ) A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje /polgári fokozat/ ( 2009 ) Sir Geoffrey Jellicoe-díj ( 2012 ) Ezüst Corvina ( 2012 ) Cziráky Margit-díj ( 2013 ) Kossuth-díj ( 2014 ) Megjegyzések Szilágyi Anna: Elhunyt Mőcsényi Mihály. magyaridők.hu, 2017. szeptember 15. (Hozzáférés: 2017. szeptember 15.) Záróra Magyar professzor kapta idén a tájépítészek Nobel-díját Mőcsényi Mihály professzor kapta idén a tájépítészeti "Nobel-díjat” - a világ legnagyobb szakmai elismerését Feröer régiói Feröer hat földrajzi régióra (feröeriül: sýsla) oszlik, amelyek egyben rendőrségi körzetek is, más közigazgatási jelentőségük napjainkban már nincsen. 2007-ig a régiók megegyeztek a hét választókörzettel azzal a különbséggel, hogy Streymoy régió egy északi és egy déli választókörzetből állt; a választókörzeteket azonban összevonták, így ma egész Feröer egyetlen választókörzetet alkot. Az egyes régiók rendőrfőnöke a sýslumaður, akinek többek között a hagyományos cetvadászat lebonyolításában és a zsákmány elosztásában is szerepe van. Az egyes régiókhoz a következő szigetek tartoznak: Eysturoy régió – Eysturoy Norðoyar régió – Borðoy , Fugloy , Kalsoy , Kunoy , Svínoy , Viðoy Sandoy régió – Kis-Dímun , Nagy-Dímun , Sandoy , Skúvoy Streymoy régió – Streymoy , Hestur , Koltur , Nólsoy Suðuroy régió – Suðuroy Vágar régió – Mykines , Vágar Monnetay Monnetay település Franciaországban, Jura megyében. Lakosainak száma 14 fő (2015). Monnetay Marigna-sur-Valouse, Montrevel, Gigny, Louvenne és Nancuise községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Schwarz Gottfried Schwarz Gottfried (Igló, 1707. november 19. – Rinteln, 1786. november 13.) magyarországi német (cipszer) születésű evangélikus evangélikus teológus volt. Élete Schwarz Sámuel kereskedő és felesége, Judit fia volt. Hatéves korában Lőcsére került iskolába, ahol hét évig tanult. Miután édesapja a kerekedői pályára szánta, a magyar nyelv elsajátítása végett Csetnekre és Osgyánba küldte. Itteni tanulmányai befejezése után Eperjesre ment az ottani iskolaigazgatóhoz, Toperczer Péter Pálhoz élelmezésre és szállásra, a helyi gimnáziumban tanult. 1726-ban a jénai egyetemre iratkozott be, ahol különösen Gottlieb Stolle (1673–1744) gyakorolt rá nagy hatást filozófiai, irodalmi és egyháztörténeti tanulmányaiban. Christian Gottlieb Buder (1693–1763) és Martin Schmeitzel (1679–1747) történettudományi, Johann Franz Buddeus teológiai kurzusait hallgatta. Johann Heinrich Köhlertől (–1737) tanult gyakorlati és elméleti filozófiát, Leonard Hoffmanntól (–1737) héber és szíriai nyelvet, Georg Erhard Hambergertől pedig (1697–1755) matematikát és fizikát. 1730-ban visszatért Lőcsére tanítani, ahol 1731-ben a gimnázium igazgatója lett. 1734-ben egy családi peres ügyben Pestre utazott, ahol jogi tanulmányokat is folytatott. 1738-ban hosszabb tanulmányútra indult. Útjának főbb állomásai Bécs, Nürnberg, Frankfurt am Main, Marburg, Kassel, Göttingen, Gotha és Jéna voltak, majd 1739-ben a hallei egyetemen magiszteri fokozatot szerzett. 1742-ben az osnabrücki gimnázium igazgatója lett. 1749-ben lett a teológia professzora Rinteln egyetemén, valamint az evangélikus egyház főintendánsa Schaumburg grófságban. Ugyanebben az évben göttingeni Német Társaság tiszteletbeli tagja lett. 1750-ben szerezte meg a helmstedti egyetemen a teológiai doktori fokozatot. 1782-ben kora miatt visszavonult. Tudományos munkássága A teológia, filozófia, történelem és a numizmatika terén is fejtett ki tudományos munkásságot. Szívesen foglalkozott Magyarország történelmével. Az 1739-ben megjelent magiszteri értekezése olyan érdeklődést váltott ki hazájában, különösen a győri püspök részéről, hogy az több kiadásban is megjelent. A felvilágosodás híve volt. Foglalkozott a Szent Korona eredetének kérdésével is, a maga részéről azt egész koronát Bizáncból származtatta. Művei Diss. inaug. historico-critica de initiis religionis christianae inter Hungaros Ecclesiae orientalis assertis iisdem a dubiis et fabulosis narrationibus repurgatis. Halle, 1739, Edito III Clausenburg, 1749. Diss. de sensibus et quae Deo tribuuntur sensationibus. Halle, 1740. Andr. Dudithii ab Horehowitza, Episcopi tunc Tiniensis, Orationes V in Concilio Tridentino habitae, quarum posteriores duae nunc primum e MSS. prodeunt, cum Appendice orationum duarum, quas Geo. Drasoowich in eodem Concilio habuit. Praefatus est ac Dissertationem de vita et scriptis Andr. Dudithii adjecit Lorandus Samuelfy (i. e. Godofr. Schwarz). Halle, 1742. Imperator Justitianus M. slavicae genti vindicatus. Schediasma historico-philologicum. Wittenberg, 1742. Oratio de optima studiosam juventutem instituendi ratione. Osnabrück, 1743. Progr. de sonorum sine mente editorum insidiosi illius linguarum cultoribus vitii, origine. Osnabrück, 1743. Idea boni consulis, in memoriam Consulis Osnabrug. G. F. de Blechen. Osnabrück, 1744. Trias observationum grammaticarum, quibus totidem Codicis sacri Veteris Testamenti loca illustrantur. Osnabrück, 1744. Predigt von der Liebe zu Christo, als einer nothwendigen Eigenschaft eines rechtschaffenden Seelenhirten, über Joh. 21, 15–24. Osnabrück, 1746. Decadum A. Bonfinii editio nupera Pasonio. Viennensis justo pretio aestimata. Schediasma litterarium et historicum. Osnabrück, 1745. De praeconcepta eruditione, verae eruditionis obice, comment. moralis. Osnabrück, 1746. 4. Tetras observationum sacrarum, quibus totidem Codicis sacri Veteris Testamenti loca illustrantur. Osnabrück, 1746, Progr. Rei nummariae e medio aevi specimen. Osnabrück, 1747. Progr. de dignitate memoriae. Osnabrück, 1747. Elementa Logicae theoreticae. Qsnabrück und Lemgo, 1748. Unvorgreifliche Gedanken von dem Vorzuge der neuern Weltweisen vor dem alten, eine Einladungsschrift. Osnabrück, 1748. Progr. de eo, quod judicium vocant. Osnabrück, 1749. Oratio de perpetuo pietatis et practicae veritatis connubio. Rinteln, 1749. Oratio de zeli et charitatis in persona theoloci concordia. Rinteln, 1750. Progr. de justa censura hymnorum, qui publicis eccelesiae alicujus usibus commode serviant. Rinteln, 1750. Diss. inaug. doctrinae Protestantium de fide sanctitatem demonstrans. Rinteln, 1750. Christus gesetzt zum Falle, über Luc. 2, 34. 35., eine Predigt. Rinteln, 1750. Progr. de sensuum in dijudicanda transsubstantiatione missatica testimonio. Rinteln, 1751. Diss. I—III de sensu verborum Malach. 1, 11 merum elenchum sine ullo vaticinio continentium. Rinteln, 1751—1754. Christus, gesetzt zur Austehung; eine Predigt über Luc. 2, 34. Rinteln, 1751. C. Flechier's Predigt, am Tag der Bekehrung des heiligen Apostels Paulus im J. 1682 gehalten, aus dem Französischen in's Deutsche übersetzt von Gerhardine Schwarz geb. Brouning, mit einer Vorrede und Anmerkungen herausgegeben. Bückeburg, 1752. Diss. de Theologia quoad vocabulum. Rinteln, 1755. Diss. de Theologia quoad defiaitionem. Rinteln, 1755. Progr. de scientia in Deo media. Rinteln, 1765. Diss. de articulis fidei. Rinteln, 1755. C. Flechier zwo christliche Lobreden, auf den Tag aller Heiligen und Pauli Bekerung, sammt der Vorrede zur Rechtfertigung der gottesdienstlichen Verehrung verstorbener Heiligen, übersetzt und mit Anmerkungen herausgegeben. Lemgo, 1756. Diss. de finienda sacramenti notione. Rinteln, 1758. 4. Progr. de oratione primo theoloeiae addiscendae medio. Rinteln, 1758. Diss. de meditatione altero theologiae addifcendae medio. Rinteln, 1758. Progr. de tentatione tertio theologiae addiacendae medio. Rinteln, 1758. Der 19te Psalm Davids übersetzt, eingetheilt, mit Bestätigung des Inhalts und mit den nöthigsten Anmerkungen über die Textworte begleitet, zum Beispiel seiner Psalmenauslegung. Rinteln, 1759. Diss. de ministroium ecclesiae per impositionem manuum ordinatione, ejus ex constitationibus apostolicis auctoritate, neque ulla ex jure divino necessitate. Rinteln, 1759. Samuel, Rex Hungariae, qui vulgo Aba audit, ex historico et simul numario monumento, tam nomini quam populo suo restitutus, hallucinationibus et erreribus non paucis, quos Actis suis Sanctorum ad d. IV. Sept. Scriptores Antwerpienses jactantibus, affricarunt, de eadem fidelia dalatia. Lemgo, 1761. Diss. Fragmentum Theologiae dogmaticae revelatae de homine in statu integro ad Dei imaginem creato. Rinteln, 1761. Diss. theol. scholastica de Deo unitrino. Rinteln, 1761. Diss. de homine post lapsum protoplastorum in. statu corsupto. Particula I et II. Rinteln, 1762. Diss. de operibus Dei in regno naturae, sigillatim I de creatione. Rinteln, 1764. Diss. de operibus Dei in regno naturae, sigullatim II de conservatione et angelis. Rinteln, 1764. Diss. de salutis humanae principiis post lapsum, ac primo de benevolentissimi Dei patris amore in Christo. Rinteln, 1764. Diss, de sacra Domini coena, altero Novi Foederis sacramento. Rinteln, 1764. Versuch einer Beurtheilung der kritischen Schwänke über den 16ten Psalm in einem sogenannten kritischen Collegio. Rinteln, 1764. Recensio critica Schmeizetiani de numis Transsylvanicis commentarii, supplementa, emendationes et illustrationes perpetuas continent. Rinteln, 1765. Flores sparsi ad tabulas pignori ralictarum XIII civitatum Saxon. terrae Scepusiensis in Hupgaria superiori, pietatis sanctae officio ultro libenterque defungente etc. Rinteln, 1765. Diss. I et II de redemtione Jesu Christi fraterna altero salutis humanae principio post lapsum. Rinteln 1765—1766 Stromateus dissertationum de sacra Domini coena. Rinteln, 1766. Originam et eccasuum Transsylvaniae auctore Laurentio Toppeltino recensio critica; cum appendice diplomatum aliquot, omnia maxima ad natales gentis Saxonicae in magno Principatu Transsylvaniae inque Comitatu Scepusiensi supertoris Hungariae asserendos et illustrandos. Rinteln, 1766. Diss. de mediis salutis humanae post lapsum, ac primo de verbo litteris jam Scripturae Sacrae comprehenso. Rinteln, 1767. Diss. de verbo Dei liiteris jam Scripturae Sacrae compreheaso, theol. dogm. revel, secunda. Rinteln, 1767. Diss. de gratia Spiritus S. beneficiorum Dei oeconomicorum applicatrice, tertiae salutis humanae principio post lapsum. Rinteln, 1767. Progr. de ordine salutis humanae post lapsum. Rinteln, 1768. Diss. de sacramentis in genere deque baptismo Novi Testamenti et absolutione, quam vocant, speciatim. Rinteln, 1768. 4. Progr. de ipsa salute fidelium ex Deo renatoram. Rinteln, 1769. Diss, de Ecclesia Dei. Rinteln, 1769. Progr. de causis difficultatum in altioribus discipline sire tradendis sive addiscendia. Rinteln, 1769. Diss. theol. dogm. Prolegomena de praecipuis nominibus Dei in originalibus Scripturae S. textibus sistens. Rinteln, 1771. Diss. de quatuor novissimis hominis cujusque aditu ilio ad utriusque fortunae conditionem in altera vita. Rinteln, 1771. Diss, de consummata salute Christo fidelium infideliumque damnatione, nec non de consummatione saeculi. Rinteln, 1771. Progr. Annorum vitae Tharahhi et Abrahami conciliatio chronologica ad Actor. 7, 4. Rinteln, 1778. Anzeige von des Herrn Grafen Wolfgang de Bethlen Hist. Hungarico-Dacicarum libris XVI, als einem nach dem gedruckten ersten und ungedruckten anderen Theil zum Verlag ganz ausgefertigt liegenden Werke. Lemgo, 1774. Recensio critica epitomes rerum Ungaricarum auctore Petro Ranzano, Siculo, cum triplici appendice insignium ad memoriam diplomatum duorum et criseos singularis editionis epitomes Runzani. Tyrnavio. Bndensis. Lemgo, 1774. Diss. de Deo absoluta spectato, theol. scholast. I et II. Lemgo, 1776–1778. Entlarvte Bulle Pabsts Sylvesters II, die er an den heiligen Stephanus, König in Ungarn, geschickt haben soll. Sammt ihren widerlegten Behelfen aus der Legende Chartuitii und Pabst Gregorii VII. Briefen. Lemgo, 1777. Richtiger Verstand der Stelle Jes. 53, 9, sonderlich Herrn D. Kennicot's Berichtigung derselben, eine Einladungsschrift zur Zusammenkunft der Prediger in Hessen Schaumburg. Rinteln, 1779. Die große Gefahr der Todten Erkenntniß Christi und seiner heiligen Wahrheiten, über Matth. 2, 1–12. Rinteln, 1780. Auffschließung der prophetischen Stelle Amos 8, 1–3; eine Einladungsschrift zur Predigerzusammenkunft. Rinteln, 1781. Exercitationes oratione prosa et versu dicendi scribendique quas vel pro tempore vel unius linguae acuendae gratia composuit olim, nunc in unum congestae edidit. Rinteln, 1781. Gewisses Aergerniß, wenn, die da Zeugen der Wahrheit syen sollten, sich oft von Irrgläubigen beschämen lassen müssen, eine Predigt über Luc. 10, 23–37. Rinteln, 1782. Catalogus scriptorum de rebus omnis generis Hungariae, concorporatarum provinciarum gentiumque finitimarum. Rinteln, 1784. Christi Unterweisung, wie die Kinder des Lichts die Klugheit der Kinder dieser Welt heiligen können und sollen, eine Predigt über Luc. 16, 1–9. Rinteln, 1784. További információk Johann Christoph Strodtmann: Das Neue Gelehrte Europa. Verlag Johann Christoph Meißner, Wolfenbüttel, 1752, Bd. 1, S. 179, ( Online ) Georg Christoph Hamberger, Johann Georg Meusel: Das gelehrte Teutschland, oder Lexikon der jetzt lebenden teutschen Schriftsteller. Meyerische Buchhandlung Lemgo, 1784, Bd. 3, S. 506, ( Online ); Friedrich Wilhelm Strieder: Grundlage zu einer hessischen Gelehrten und Schriftsteller Geschichte. Verlag Griesbach, Kassel, 1804, S. 110, ( Online ) Johann Georg Meusel: Lexikon der vom Jahr 1750 bis 1800 verstorbenen teutschen Schriftsteller. Gerhard Fleischer d. J., Leipzig, 1812, Bd. 12, S. 608, ( Online ) Heinrich Doering: Die gelehrten Theologen Deutschlands im achtzehnten und neunzehnten Jahrhundert. Verlag Johann Karl Gottfried Wagner, 1835, Neustadt an der Orla, Bd. 4, S. 96, ( Online ) Paul Tschackert: Schwarz, Gottfried. In: Allgemeine Deutsche Biographie (ADB). 33. kötet, Duncker & Humblot, Leipzig 1891, 237 f. oldal (németül) Fordítás Ez a szócikk részben vagy egészben a Gottfried Schwarz (Theologe) című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Forrás Szinnyei József : Magyar írók élete és munkái. Schwarz Gottfried Antiszemitizmus a mai Magyarországon 1945 után Európában egy új közmegegyezés formálódott. A nyugati világ meghatározó, véleményformáló erői a szélsőjobboldali antiszemitizmus minden megnyilvánulását elítélték, amelynek a legszélsőségesebb formáit büntetik is. A második világháborút követően nem volt megfigyelhető a klasszikus értelemben vett antiszemitizmus Magyarországon sem. Ennek egyik fő oka az volt, hogy a szocialista és kommunista politikai elit az antiszemitizmust az ellenségnek tekintett fasiszta-hungarista ideológiával kötötte össze, és ennek megfelelően a 2. világháború után minden ehhez köthető irodalmat igyekezett megsemmisíteni. A Kádár-rendszerben – ellentétben a keleti blokk országaival – nem fordultak elő a zsidóság kivándorlását előmozdító anticionista kampányok. Tekintettel a holokausztra és a zsidóság helyenkénti (Izrael vagy a nyugati világ felé mutató) migrációjára, napjainkban Magyarországon található Kelet-Közép-Európa legnagyobb zsidó közössége. Másrészt a rendszerváltást követően egyes elképzelések szerint számottevő zsidó reneszánsz zajlott, mely magában foglalta a zsidó identitás hangsúlyozottabb felvállalását, egyes körökben a zsidóság nem csupán vallási, hanem nemzetiségi meghatározását, végezetül az egyes véleményformálók által zsidó nacionalizmusként emlegetett irányzat megjelenését. A fentiek ellenére a magyarországi antiszemitizmust elsősorban társadalmi és gazdasági okokra vezetik vissza, miközben alábecsülik az egymással konkuráló identitások jelentőségét, hiszen a zsidóság csoporttudatának a Kádár-korhoz képest hangsúlyozottabb felvállalása is kiválthatott unszimpátiát. 1989-ben, a rendszerváltáskor, vagyis a kommunizmusból demokráciába való átmenet és az ehhez kapcsolódó szólásszabadság megjelenésének következtében antiszemita hangok is felbukkantak a közbeszédben. A jelenség magyarázatára több lehetséges elmélet született: a gyors gazdasági és szociális változások okozták az antiszemita nézetek terjedését, vagy az addig rejtett zsidóellenesség került felszínre a szabadságjogok érvényesülésének következményeként. Egyes baloldali magyarázatok az ideológiai, kulturális és emlékezetpolitikai szempontok helyett az un. neokapitalizmus során megjelenő szociális-gazdasági problémákra adott reakcióként értékelték az antiszemitizmust, más elképzelések bűnelkövetőkre és áldozatokra osztották a társadalmat. A posztkommunista időszak antiszemitizmusa a közélet perifériáján jelentkezett; a szélsőjobboldal, illetve radikális jobboldal a nyomtatott sajtó eltérő politikai kötődése miatt a kilencvenes években kevés helyen hallatta a hangját, a kétezres évekbeli megerősödésük pedig sokkal inkább az internetes oldalaknak köszönhető. A közéletben részt vevő kommunistaellenes értelmiségiek (mint például Csurka István) által vezetett fórumoknak tulajdonítottak antiszemita tendenciákat. A zsidóság és a kommunizmus összekapcsolása mellett megjelent a holokauszt relativizálása vagy teljes tagadása is, és a pénzügyi válsággal párhuzamosan pedig újra megjelentek a „zsidó bankszektorra” vonatkozó utalások. A nyugati baloldal iszlámbarát és Izraellel szemben kritikus hangját Magyarországon a radikális jobboldal képviseli. Egyes felmérések szerint ugyanakkor a zsidó összeesküvést valósnak tartók baloldaliak aránya nem marad el sokkal a Jobbik szavazóitól. Egyes vélemények az 1990-es évek eseményeivel szemben az etnikai és vallási kisebbségekkel szembeni agresszió növekedésével számolnak. A 2010. áprilisi országgyűlési választásokon a szavazatok 17%-át megszerző Jobbik és a hozzá kötött szubkultúra kritizálásával szemben tény, hogy a jobbközépnél radikálisabb politikai erők sohasem váltak Magyarországon kormányzati tényezővé. További tény, hogy a Magyarországgal szomszédos országokban a radikális nacionalista szervezetek aktívabbak és korlátozás nélkül működhetnek. Elemzések Adatok 1994 és 2006 között a felnőtt lakosság 10-15%-a volt előítéletes a zsidókkal szemben. Az antiszemitizmusra rájátszó érzelmeket politikai célokra is felhasználták: a zsidóellenes hangok jellemzően a választási években növekedtek meg, hogy aztán a választásokat követően a korábbi szintjükre essenek vissza. A trend 2006-ban változott meg, 2009 óta a kutatások az előítéletek folyamatos növekedését mutatják. A Rágalmazás Elleni Liga (Anti-Defamation League, ADL) nevű zsidó szervezet 2012 januárjában végzett felmérése szerint tíz európai országban - köztük Magyarországon is - zavaróan magas az antiszemitizmus szintje. Az adatok szerint 63% volt azon emberek aránya, akik „valószínűleg igaznak” minősítettek 4-ből legalább 3 antiszemita sztereotípiát. Ugyanezen emberek aránya 2009-ben 47%, 2007-ben pedig 50% volt. „Magyarországon, Spanyolországban és Lengyelországban az antiszemita hozzáállás aránya kiemelkedő, és a politikai, civil és vallási vezetők komoly válaszáért kiált” - mondta Abraham H. Foxman, az ADL nemzeti igazgatója. Abraham H. Foxman véleménye szerint „a zsidókról negatív nézeteket vallók magas aránya zavaró. A kommunizmus leomlása után azt reméltük, hogy a hasonló antiszemita hozzáállás visszahúzódik, és nem növekszik”. Társadalompszichológiai elemzés A kutatók megosztottak abban a kérdésben, hogy a posztkommunista antiszemitizmus – ami a Nyugat-orientáltság és a különállást preferáló nacionalizmus közötti szakadék hátterében áll – vajon valóban a politikai mozgósítás kulcsszereplőjévé váló kulturális jelszó lett-e Magyarországon. Ha szélesebb körben vizsgáljuk a történelmi zsidóság szerepét az „elnyugatiasodásban”, Karády Viktor szerint a zsidókhoz való viszony az egyik fő forrása a jelenkori ideológiai megosztottságnak. Ezzel szemben Kovács András szociológus szerint nem csak az antiszemiták arányának növekedésére fontos felhívni a figyelmet, hanem a nézeteiket politikai kontextusba ágyazókra is. Kovács szerint a kortárs antiszemitizmus – mellyel a Jobbikot hozza összefüggésbe – nem változott az elmúlt évtized során; bizonyos gondolkodásmódok, mint az idegengyűlölet szorosan összefüggnek az antiszemitizmussal, jelezve annak befolyását. Sőt, korábbi kutatások kimutattak némi összefüggést az antiszemitizmus, valamint a demográfiai és gazdasági mutatók között is, a különböző régiókban tapasztalható nehézségek és a Jobbik támogatottsága korrelál. Ezek a kimutatások vezettek Kovács azon feltételezéséhez, mely szerint az antiszemitizmus a szélsőjobboldaliságnak következménye és nem magyarázata; ezen elképzelés az antiszemita nyelvezet elutasítóit a jelenlegi politikai intézmény támogatóiként interpretálta. Az antiszemita diskurzustól függetlenül érdemes felhívni arra a figyelmet, hogy a politikailag korrekt megfogalmazás az „inkorrektnek” minősített gondolatok elfojtásához vezethet, a problémákat elkendőző „hallgatási spirálba” húzva a közbeszédet. A szociálpszichológia jelenlegi modellje alapján megvizsgálva a zsidóellenes előítéleteket a mai Magyarországon, Bojan Todosijevic és Enyedi Zsolt – a Theodor Adorno által létrehozott F-skálára építve – az alábbiakat állapították meg: Az antiszemita magatartás egymástól függetlenül, hozzátevőlegesen egyenlő arányban kapcsolódik a tekintélyelvűséghez és a szülők magatartásához. A tekintélyelvűség tűnik a legfontosabb meghatározó tényezőnek mind a szülők, mind a gyerekek antiszemita magatartásában. A társadalmi mobilitás az antiszemitizmus növekedéséhez vezethet. Antiszemitizmus a szubkultúrában Az antiszemitizmus nem volt annyira központi fontosságú a nyolcvanas évek nacionalista szubkultúrájában, mint az sokan állítják (az első magyar skinhead zenekar a cigányokat, arabokat és a román nemzetiségpolitikát bírálta.). A rendszerváltozást követően lehetővé vált az eddigi internacionalista politika diskurzustól különböző ideológiák felvállalása. A kétezres években megerősödő radikális jobboldal elsősorban a trianoni béke revízióját és a határon túli magyarok érdekképviseletét helyezte középpontba, ehhez társult a globalizáció-ellenesség. Magyarországon ma a nacionalizmuson túlmutató, neonáci vagy a fasiszta ideológiát nyíltan felvállaló csoportok (pl. a Pax Hungarica Mozgalom, Magyar Nemzeti Arcvonal) száma és súlya csekély. Lánczi András politológus 2002-ben úgy vélte, hogy Magyarországon nincs szélsőjobboldali párt, hozzátéve, hogy „szélsőjobbos mozgalmi csoportok” viszont léteznek. A helyzet 2002 óta az internet robbanásszerű elterjedésével és a Jobbik Magyarországért Mozgalom megjelenésével megváltozott, ugyanakkor a nagyközönség és a politikai oldalak számára vitatott a fenti párt ideológiai besorolása, hiszen egyes nézetek a Jobbik politikájának baloldali vonatkozásait emelték ki. A szubkultúra részét képezi több, nemzeti rockot képviselő együttes, melyek vagy illegális koncerteken, vagy a liberálisnak tekintett Sziget Fesztivál ellenében létrehozott Magyar Sziget fesztiválon léptek fel. Az eseményeken tiltott szimbólumok, egyenruhák, dalszövegek, zászlók is megjelennek. A szubkultúra egyes hívei az ősi magyar kultúrát emelik fel és néhányan a saját szinkretista vallásukat követik, ami egyesíti a kereszténység előtti magyar pogányságot a kereszténységgel. A szubkultúra másik szegmense a nemzeti hobby egyesületek, mint például a „gój motorosok” és a „szkíta motorosok”. Megjegyzendő, hogy a zsidóellenesség csak egy részét teszi ki a fenti politika erők világképének, melynek hangsúlyos elemeit napjainkban a kapitalizmus- és elitellenesség, az euroszkepticizmus, illetve a demográfiailag növekvő cigánysággal összefüggésbe hozott bűnözés elítélése, illetve a magyarországi bevándorlás elutasítása jelenti. Antiszemita diskurzus Az anticionizmus kérdése, mely a kommunista időszak alatt jelen volt a médiában, de egyes értelmiségiek szerint csekély társadalmi hatást ért el, 1989 után is jelentkezett. Egyes vélemények szerint az anticionizmus antiszemita retorikát takar. Gadó János, a Szombat című zsidó folyóirat szerkesztője szerint az antiszemitizmus a baloldalon is egyre növekvő probléma, ami Izrael államának kritizálásával leplezi magát, utóbbit elnyomó, rasszista, a palesztinok jogait lábbal taposó államnak tartva. Ezzel szemben megjegyezhetjük, hogy Izrael politikáját ortodox zsidók és baloldali zsidó értelmiségiek, mint Noam Chomsky is kritizálták, a palesztinokkal való bánásmódot pedig többek között a Nobel-békedíjas Jimmy Carter hasonlította az apartheid-rendszerhez. Magyarországon az Izraellel szemben kritikus hangok Simón Peresz 2007. október 10-én, egy tel-avivi gazdasági kamarai rendezvényen elmondott, Magyarország felvásárlásával kapcsolatos beszéde kapcsán erősödtek meg. A Máárív napilap által közölt kijelentés radikális jobboldali vélemények szerint igazolta azt a tézist, mely szerint „új honfoglalás” zajlik Magyarországon. A rendszerváltást követő években a zsidókérdés teret kapott a szélsőjobboldali újságok és rádiók körében, de ezek a közvéleményre csak mérsékelt hatással bírtak. Ekkor jelent meg témaként a pártállam egyes zsidó származású – de nem feltétlenül zsidó identitású – vezetői felelősségének kérdése (apák és fiúk). A kilencvenes évek elejét ezen kívül kiterjedt médiaháború jellemezte, mely során a balliberális média – mint az 1990-es „hordóbotrány” esetében vagy a Göncz Árpádot fogadó 1992. október 23-ai füttykoncertkor – a vélt vagy valós antiszemita tendenciákat címoldalon közölte. A korabeli Magyarországon meghatározónak számító politikai korrektség miatt a zsidóságot annak kritikusai sokszor nem nevezték néven (pl. galíciaiak, magukfajták). Ugyanakkor egyes zsidó és nem-zsidó közösségek szerint az antiszemitizmus a kétezres években jelentősen megerősödött Magyarországon és az antiszemita, rasszista fogalmazásmód elfogadottabbá vált a közbeszédben is. Ez leginkább a médiában és az utcai köznyelvben nyilvánul meg, az antiszemita retorika a közbeszédben pedig nagyrészt a választási kampányok időszakában erősödik fel. Több esetben antiszemitának minősítettek egyes személyeket, mely nem csupán az illető személyét és életművét sérti, hanem a közéletet és médiát parttalan vitákkal terhelte. Jellemző példája ellen a Romsics Ignác ellen Gerő András által megfogalmazott antiszemita-vád. A magyarországi zsidók viszonya az antiszemitizmussal 1999-ben a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Kisebbségkutató Intézete felmérést végzett a magyar zsidók között, melyben arra voltak kíváncsiak, hogy a zsidók milyen módon és milyen mértékben érzékelik az antiszemitizmus terjedését. A válaszadók 32 százaléka csak kismértékű jelenkori antiszemitizmust tapasztalt, 37 százalék úgy gondolta, az antiszemitizmus nagy mértékeket ölt és 31 százalék válaszolta, hogy a zsidógyűlölet mértéke a két végpont között helyezkedik el. Arra a kérdésre, hogy az antiszemitizmus mértéke növekedett, vagy csökkent-e az elmúlt időszakban, a kérdezettek 63 százaléka előbbit jelölte meg válaszában. Ugyanakkor az is kiderült, hogy a válaszadók a véleményüket sokkal inkább a média híradásai, mintsem személyes tapasztalat alapján alakították ki. Polgár Kristóf Polgár Kristóf (Komárom, Magyarország, 1996. november 28. –) magyar utánpótlás válogatott labdarúgó, a Diósgyőri VTK játékosa. Pályafutása Klubcsapatban Polgár Kristóf Keszthelyen született, majd fiatalon az MTK Budapest igazolta le. A kék-fehérek Sándor Károly Akadémiáján nevelkedett, 2013-ban igazolt a szigetországba az MTK és a Liverpool együttműködésének köszönhetően. Korábban hasonló utat járt be Németh Krisztián, Gulácsi Péter és Adorján Krisztián is. Meggyőző teljesítményt nyújtott a próba-és felkészülési időszak alatt, és az U18-as csapatban debütált a 2013-14-es szezonban, azonban 2013. október 26-án a Southampton U18-as csapata elleni meccsen keresztszalag sérülést szenvedett, és közel nyolc hónapos kihagyás várt rá. A felnőttek között végül nem sikerült bemutatkoznia, és bár a Diósgyőri VTK is érdeklődött utána, 2016. július 6-án a Szombathelyi Haladás szerződtette. Az NB I-ben július 16-án mutatkozott be, a Ferencváros elleni 1-3 alkalmával. A szombathelyi csapat színeiben két szezon alatt 42 bajnokin lépett pályára a magyar élvonalban és egy gólt szerzett. 2018 nyarán nem hosszabbították meg a lejáró szerződését, majd szeptember 3-án aláírt a Diósgyőri VTK csapatához. Válogatott Pályára lépett az U18-as és az U19-es válogatottban is, 2016 augusztusában pedig meghívót kapott az U21-es válogatottba. Eraldo Monzeglio Eraldo Monzeglio (Vignale Monferrato, 1906. június 5. – Torino, 1981. november 3.) kétszeres világbajnok olasz labdarúgó, hátvéd, edző. Pályafutása Klubcsapatban A Casale csapatában kezdte a labdarúgást, ahol 1923-ban mutatkozott be az első csapatban. 1926 és 1935 között a Bologna játékosa volt, ahol az 1928–29-es idényben bajnok lett a csapattal, majd 1932-ben és 1934-ben Közép-európai kupa-győztes lett az együttessel. 1935 és 1935 között az AS Roma csapatában szerepelt. 1939-ben fejezte be az aktív labdarúgást. A válogatottban 1934 és 1938 között 35 alkalommal szerepelt az olasz labdarúgó-válogatottban. Tagja volt az 1934-es és az 1938-as világbajnoki címet nyert csapatnak. Edzőként 1946 és 1973 között edzőként tevékenykedett. Először a Como csapatát edzette 1946–47-ben, majd két éven át a Pro Sesto szakmai munkáját irányított. 1949 és 1956 között az SSC Napoli vezetőedzője volt, ahova az 1962–63-as idényben ismét visszatért. 1956–57-ben a Monza, 1958 és 1962 között a Sampdoria csapatainál tevékenykedett. 1963–64-ben a Juventus vezetőedzője volt. 1966-ban éd 1973-ban a Chiasso együttesénél dolgozott. Közte a Lecco edzője is volt. Sikerei, díjai Világbajnokság világbajnok: 1934, Olaszország , 1938, Franciaország Olasz bajnokság (Serie A) bajnok: 1928–29 Közép-európai kupa győztes: 1932, 1934 Otto Hemele Otakar „Otto” Hemele (Prága, 1926. január 22. – Prága, 2001. május 31.) cseh labdarúgócsatár. A csehszlovák válogatott tagjaként részt vett az 1954-es labdarúgó-világbajnokságon. Forrás Otto Hemele adatlapja a National-Football-Teams.com oldalon Denis Irwin Denis Joseph Irwin (Cork, 1965. október 31. –) visszavonult ír válogatott labdarúgó. Pályafutása leghosszabb és legsikeresebb időszakát a Manchester Unitednél töltötte. A védelem bármely posztján bevethető Irwin 1990 és 1999 között volt az ír labdarúgó-válogatott tagja, 56 mérkőzésén 4 gólt szerzett, és részt vett az 1994-es világbajnokságon. Klub pályafutása A Leeds United-nél kezdte profi pályafutását. Az akkor másodosztályú klubban 3 szezont töltött el és 72-szer lépett pályára. 1986-ban ingyen igazolt át a szintén másodosztályú Oldham Athletic-hez, ahol alapembere volt a csapatnak. A négy ott töltött idény alatti legnagyobb sikerként 1990 tavaszán csapatával bejutott az FA-kupa elődöntőjébe és a Ligakupa döntőjébe. A másodosztályú csapat ilyen bravúrja a legnagyobb klubok érdeklődését is felébresztette Irwin iránt, és a nyáron 625 000 font átigazolási díjért a Manchester Unitedhez szerződött. 12 év alatt 368 élvonalbeli mérkőzésen lépett pályára, ebből az idő közben létrehozott Premier League-ben 296-szor, és a klub egyik legsikeresebb időszakában ő is részese volt a sikereknek. Hétszeres bajnokként, háromszoros FA-kupagyőztesként, egyszeres ligakupagyőztesként távozott végül a csapattól 36 éves korában. Tevékeny részese volt a klub két európai kupagyőzelmének, az 1991-es KEK-, és az 1999-es BL-győzelemnek. Kemény és megbízható hátvéd volt, még harmincas éveinek közepén is ki tudta szorítani a kezdőcsapatból a tehetséges és jóval fiatalabb Phil Neville-t. Kiváló [szabadrúgás- és tizenegyeslövő volt. Manchesteri időszakában 22 gólt szerzett, köztük néhány emlékezeteset. 1991 karácsonyán két gólt is szerzett korábbi klubja, az Oldham Athletic elleni 6–3-as idegenbeli győzelemkor. 1995 májusában az utolsó előtti fordulóban a meccs végén ő szerezte a Southampton elleni győztes gólt, ezzel esélyt adva csapatának, hogy az utolsó fordulóban megszerezze a bajnoki címet; ez nem sikerült, mert bár a Blackburn Rovers kikapott az utolsó fordulóban, a United csak 1–1-es döntetlenre végzett a West Ham United otthonában. Utolsó mérkőzését 2002. május 12-én játszotta az Old Traffordon a Charlton Athletic elleni zárófordulóban a 2001–02-es Premier Leagueben. (Az eredmény 0–0 volt.) Ezt követően a másodosztályú Wolverhampton Wanderers-hez igazolt (ezúttal is átigazolási díj nélkül), ahol 43 pályáralépéssel és két góllal (Burnley, Grimsby) járult hozzá a csapat élvonalba jutásához. Pályafutása utolsó évében így ismét a Premier League-ben játszott, és az Old Traffordon rendezett Manchester United-Wolwerhampton mérkőzésen (1–0) a hazai tábor ujjongva köszöntötte. Miután a szezon végén a Wolves kiesett az élvonalból, a 38 éves Irwin bejelentette pályafutása befejezését. Válogatott pályafutása A korosztályos válogatottak után 1990-ben (éppen a Manchesterhez igazolás után) játszott először a felnőtt válogatottban, a Marokkó elleni 1–0-s barátságos meccsen. Első tétmérkőzése Törökország ellen volt az 1992-es labdarúgó-Európa-bajnokság selejtezőjében, ahol Írország 5–0-ra győzött. Két barátságos és két tétmérkőzésen volt eredményes 56 válogatottságán. Pályafutása egyik legnagyobb sikereként részt vett az 1994-es amerikai labdarúgó-világbajnokságon. Utolsó válogatott mérkőzésén szintén Törökország ellen játszott 1999. november 17-én Bursában. Az 1990-es évtized alatt rendkívül megerősödő török válogatott Irwin utolsó mérkőzésén egy döntetlennel már kiverte Írországot a 2000-es labdarúgó-Európa-bajnokság pótselejtezőjének visszavágóján. Pályafutása után Aktív sportpályafutását követően sem szakadt el a labdarúgástól, a MUTV és az RTÉ Sport csatornák szakértőjeként és az ír Sunday World újság szerzőjeként is kommentálja a főbb labdarúgó-eseményeket. Sikerei, díjai Manchester United Premier League: 1993, 1994, 1996, 1997, 1999, 2000, 2001 FA-kupa: 1994, 1996, 1999 angol ligakupa: 1992 angol szuperkupa: 1990, 1993, 1996, 1997 UEFA-bajnokok ligája: 1999 Kupagyőztesek Európa-kupája: 1991 Európai szuperkupa: 1991 Világkupa: 1999 Wolverhampton Wanderers feljutás a Premier League-be: 2003 Egyéni A Premier League első évtizedének válogatottja (1992/3 – 2001/2) A Premier League „év csapata”: 1994, 1999 Az angol másodosztály „év csapata”: 1990, 2003 Jálics Ernő Jálics Ernő (Kadarkút, 1895. március 13. – Budapest, 1964. augusztus 11.) magyar szobrász. Életpályája Középiskoláit Kaposváron és Pécsett végezte el. Egyetemi tanulmányait a Magyar Képzőművészeti Főiskolán végezte el Radnai Béla és Sidló Ferenc tanítványaként 1920–1928 között. 1925-től volt kiállító művész. 1927-től tagja volt a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Egyesületének. 1927–1928 között Sidló Ferenc tanársegédje volt a Magyar Képzőművészeti Főiskolán. 1928–1930 között Rómában dolgozott. 1930-ban részt vett a Velencei biennálén. Öngyilkos lett. Művei Éva (1930) A 44-es gyalogezred emlékműve ( Kaposvár , 1932) I. világháborús emlékmű ( Lepsény , 1937) Szent István megkoronázása ( Budapest , 1938) Baksay Sándor -emlékmű ( Csurgó , 1939) Szent Rita ( Budapest , 1940) Kapás vincellér ( Budapest , 1942) A volt szovjet laktanya épületdíszei ( Szeged , 1953) Vincellér fiú ( Dunaújváros , 1955) Gerelyvető ( Komló , 1956) Vetkőző nő ( Oroszlány , 1958) Boszorkány ( Pécs , 1958) Lovashuszár ( Pécs , 1958) Földgömböt tartó nő ( Csongrád , 1960) Fekvő nő ( Deszk , 1962) Roth Gyula ( Sopron , 1964) Madonna a kisded Jézussal ( Budapest , 1965) Robert Koch ( Székesfehérvár , 2000) Értelmiségi ( Hódmezővásárhely , 2006) Munkás ( Hódmezővásárhely , 2006) Kiállításai Válogatott, csoportos 1925, 1929, 1931, 1933-1935, 1940-1941, 1943-1944, 1946, 1950-1953, 1955, 1962 Budapest 1930, 1938, 1942 Velence 1940 Milánó Díjai Nemes Marcell-díj (1925) Ernst Lajos szobrászati díj (1927) Núbár Pasa Núbár Pasa Núbáriján (arab írással ����� ���� �������, tudományos átiratban Nūbār bāšā Nūbāriyān, Oszmán Birodalom, Szmirna, 1825. január 4. – Franciaország, Párizs, 1899. január 14.) anatóliai örmény származású egyiptomi politikus, az Egyiptomi Alkirályság első miniszterelnöke, a 19. század végének meghatározó személyisége. Három ízben viselte a kormányfői pozíciót, de ettől függetlenül döntő befolyással volt a külügyekre is, és nagy szerepe volt a korabeli intenzív vasútépítés megindításában és a Szuezi-csatorna megépítésében. Életútja Tanulmányai Egy gazdag örmény kereskedő fiaként született Szmirnában. Anyai nagybátyja, Bógósz Bég Júszufiján Muhammad Ali Pasa, az Oszmán Birodalomtól mindinkább függetlenedő egyiptomi helytartó pénzügyeit irányította, apja pedig Muhammad Ali ügynökeként tevékenykedett 1831–1833 során, amikor a helytartó lerohanta és legyőzte a szultánság főerejét és elragadta Szíriát. Az 1839-es második háború során az idősebb Núbáriján Párizsban képviselte az egyiptomi ügyet. Nagybátyja ösztöndíjat biztosított számára, így Núbár elemi iskoláit a svájci Veveyben végezte, majd 1836–1840 között a franciaországi Toulouse-ban tanult a jezsuitáknál, és a török és a görög mellett kiválóan megtanult franciául és angolul is. Arab nyelven ugyanakkor nem tudott. Állami szolgálatban 1842-ben maga is az egyiptomi állam szolgálatába lépett. Az akkor kereskedelmi és külügyeket felügyelő Búgúsz Bég titkára lett, majd 1843–44 során Huszrau Pasa tolmácsai közé került, és megindult felfelé a ranglétrán. 1844-ben Muhammad Ali másodtolmácsa lett, 1848-ban pedig a Muhammad Ali trónját elfoglaló Ibráhím Pasa udvarában lett tolmács. Az új alkirály, I. Abbász szolgálatában 1850-ben Angliában teljesített diplomáciai megbízást, majd 1851-ben főtolmáccsá lépett elő. 1853-ban lemondott hivataláról, és a kereskedelmi dívánnál helyezkedett el. Az 1854-ben trónra lépő Szaíd titkári megbízást adott neki és rábízta a Szuez és Kairó közti útvonal felügyeletét, ám 1855-ben vissza kellett vonulnia. 1856-ban került vissza a kíséretbe, 1857–59 között a vasútügyeket felügyelte. Számos szerződést kötött, javarészt brit cégekkel, amelynek eredményeképpen intenzív vasútépítés indult meg, javarészt a Nílus-deltában. Ekkor adták át a Kairó és Szuez közti vasútvonalat (1858). A kormányzat csúcsán Az 1863-ban trónra lépő Iszmáílt ismét tolmácsként szolgálta, majd 1864-ben a közmunkák minisztere lett, amely minőségben a rohamosan fejlődő vasutat is felügyelte. 1866–1874 között kül- és pénzügyminiszter, 1875-ben az újonnan létrehozott kereskedelmi tárca vezetője, majd 1876 januárjáig ismét külügyminiszter volt. A külügyek vezetőjeként nagy szerepe volt az 1866-os, 1868-as és 1873-as oszmán szultáni fermánok kiadatásában, amelyek szabályozták az egyiptomi alkirályok öröklési rendjét (ettől kezdve a primogenitúra volt érvényben a szeniorátus helyett), hivatalosan is engedélyezték Kairó számára, hogy önálló kül- és gazdaságpolitikát folytasson, és lehetővé tették a hadsereg és a flotta megnövelését is. Nagy szerepe volt a Szuezi-csatorna építési szerződésének létrejöttében (1863), továbbá az uralkodó magánhitelei és 1862-től kezdve Egyiptom állami kölcsönszerződéseinek megkötésében – ezzel maga is hozzájárult az állam súlyos eladósodásához, ami később a külföldi uralom létrejöttéhez vezetett. A nyugati befolyás veszélyét ugyanakkor felismerte, és némileg csökkentette is az ún. kevert bíróságok létrehozásával (a tárgyalások 1867-ben kezdődtek, de csak 1875-ben vezettek sikerre), amivel az egyiptomi szerveknek is beleszólása lett az országban tevékenykedő külföldieket érintő ügyekbe. Miután kiderült, hogy a kölcsönszerződések megkötésekor jutalékot kap, összekülönbözött az uralkodóval, elvesztette pozícióit, elhagyta Egyiptomot, és Európába távozott. 1876-ra Egyiptom csődközeli helyzetbe került, mire felállt a külföldi hatalmak által irányított ún. Adósságkassza (Caisse de la Dette) és létrejött a kettős ellenőrzés rendszere, ami a franciák és britek számára befolyást biztosított az államélet minden területén. 1878-ban visszatért, és ő lett az első felelős egyiptomi kormány feje. Kormányában két külföldié volt a döntő szó: a brit pénzügyminiszteré, Charles Rivers Wilsoné és a francia közmunkaügyi miniszteré, Ernest-Gabriel de Blignières márkié. A két nyugati miniszter célja az egyiptomi adósság visszafizettetése volt, ennek érdekében számos megszorító és kényszerintézkedést hoztak, miáltal Núbár Pasa kormánya rendkívül népszerűtlen volt, ráadásul az államügyekből kizárt Iszmáíl khedive is ellenségesen viszonyult a kormányhoz, amely így mindössze 1879 februárjáig volt hivatalban. Másodszor Muhammad Taufík Pasa tette kormányfővé: 1884-ben kapott kormányalakítási megbízást, már az 1882-es brit megszállást követően. Több mint négy évig tartó kormányzása alatt feltétlenül kiszolgálta a Lord Cromer főmegbízott által képviselt briteket, többek között Szudán kiürítésébe is beleegyezett, és keményen fellépett a nacionalista sajtó ellen, több lapot betiltva. Ebben a ciklusban tette meg az első lépéseket az egyiptomi rendőrség megszervezése irányába, ám le kellett mondania, mivel a britek nem járultak hozzá, hogy a szervnek egyiptomi vezetése lehessen. Harmadjára II. Abbász idején kapott kormányfői hivatalt 1894-ben, de nézeteltérésbe került a britellenes khedivével, és az lemondatta. Ezután Viktória brit királynő az India csillaga-rend első osztályával tüntette ki. Párizsban halt meg. Fia, Bógósz Núbár Pasa (1851–1930) az örmény nemzeti mozgalom egyik kiemelkedő alakja lett. Vladimirovo (Macedónia) Vladimirovo (macedónul: Владимирово), település Macedóniában, a Kelet-Macedóniai körzet Berovói járásában. Népesség 2002-ben 861 lakosa volt, akik közül 859 macedón és 2 szerb. Forrás Попис на населението домакинствата и становите во Република Македонија, 2002. - Скопје, 2005 мај / Census of population, households and dwellings in the Republic of Macedonia, 2002. - Skopje, 2005 may Buza Gábor (mérnök) Buza Gábor (Szeged, 1952. július 21. –) mérnök, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépjárművek és Járműgyártás Tanszékének nyugalmazott docense, a Miskolci Egyetem Fémtani és Képlékenyalakítási Intézeti Tanszékének címzetes egyetemi tanára. A Magyar Tudományos Akadémia Anyagtudományi és Technológiai Tudományos Bizottság szavazati jogú tagja és a Nagyenergiasűrűségű Megmunkálások Albizottság titkára. A Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány kutatóprofesszora. Pályafutása A Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem Kohómérnöki Karán diplomázott 1975-ben. Az egyetem után a Vasipari Kutatóintézetben helyezkedett el, a Fémtani Osztály kutatómérnökeként. Az acélok γ-α fázisátalakulással járó hőkezelési folyamatainak matematikai modellezését kutatta. Részt vett a Farkas Bertalan űrrepülése kapcsán végzett űr-anyagtechnológiai kísérletekben. Három évig Düsseldorfban dolgozott a Max Planck Institut für Eisenforschung nevű vasipari kutatóintézetben. 1987-től a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépjárművek és Járműgyártás Tanszékén dolgozott. Itt nagy energiasűrűségű anyagmegmunkáló technológiákkal (plazmaszórással, majd nagy fényteljesítményű lézerekkel) foglalkozott. 1986-ban a BME-n egyetemi doktori fokozatot szerzett. 1991-ben a műszaki tudományok kandidátusa lett, 1998-ban pedig PhD fokozatot nyert el a Miskolci Egyetemen. Díjai, elismerései Akadémiai-Szabadalmi Nívódíj, 2007 Kiváló munkáért miniszteri dicséretet, 1981 Hnojník Hnojník település Csehországban, a Frýdek-místeki járásban. Hnojník Komorní Lhotka, Vělopolí, Třanovice, Střítež, Smilovice és Horní Tošanovice településekkel határos. Lakosainak száma 1456 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Maurice Filion-trófea A Maurice Filion-trófea egy díj a QMJHL-ben (mely egy junior jégkorongliga Kanadában). A trófeát az év általános menedzserének (GM) ítélik oda. 2006 óta kerül kiosztásra. Vladimír Darida Vladimir Darida (Sokolov, Csehszlovákia, 1990. augusztus 8. –) cseh labdarúgó, aki jelenleg a Hertha BSC-ben játszik középpályásként. A cseh válogatott tagjaként ott volt a 2012-es Európa-bajnokságon. Pályafutása Darida a Viktoria Plzeňben kezdte profi pályafutását 2010-ben. A Dnyamo České Budějovice ellen mutatkozott be az első csapatban. 2011-ben kölcsönben a Baník Sokolovhoz került. A válogatottban Darida 2012. június 1-jén, Magyarország ellen debütált a cseh válogatottban. Bekerült a csehek 2012-es Európa-bajnokságra utazó keretébe, a sérült Daniel Pudil helyére. A tornán a Portugália elleni negyeddöntőn lépett pályára, a sérült Tomáš Rosickýt váltva. Sikerei, díjai Viktoria Plzeň Cseh bajnok : 2010/11 Cseh kupagyőztes : 2010 Cseh szuperkupagyőztes : 2011 Magyarkályán község Magyarkályán község (románul: Comuna Căianu) község Kolozs megyében, Romániában. Központja Magyarkályán, beosztott falvai Báré, Kályánivám, Kiskályán, Lárgatanya, Vajdakamarás. 2008 óta Kolozsvár metropolisz térség része. Fekvése Kolozs megye keleti részén helyezkedik el, Kolozsvártól 30 kilométer távolságra. Szomszédos községek: északon Bonchida és Magyarpalatka, nyugaton Apahida és Zsuk, délen Kolozs, keleten Mócs és Magyarszovát. Népessége 1850-től a népesség alábbiak szerint alakult: A 2011-es népszámlálás adatai alapján a község népessége 2355 fő volt, melynek 58,13%-a román, 36,26%-a magyar és 2,55%-a roma. Vallási hovatartozás szerint a lakosság többsége ortodox (54,48%), a reformátusok részaránya 20,17%, az adventistáké 15,46%, Jehova tanúié 3,65%. Nevezetességei A község területéről az alábbi épületek szerepelnek a romániai műemlékek jegyzékében: a magyarkályáni Szent Mihály és Gábriel arkangyalok fatemplom ( LMI-kódja CJ-II-m-B-07543) a vajdakamarási református templom (CJ-II-m-B-07806) Gare d’Anizy - Pinon Gare d’Anizy - Pinon vasútállomás Franciaországban, Pinon településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: La Plain-Hirson-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Gare de Soissons Gare de Laon Gare de Clacy - Mons Stazione di Terrarossa-Tresana Stazione di Terrarossa-Tresana 2005-ben bezárt vasútállomás Olaszországban, Terrarossa településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintették: Pontremolese-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Stazione di Aulla Stazione di Villafranca-Bagnone Balázs Béla Stúdió A Balázs Béla Stúdió 1959-ben alakult magyar kísérleti filmes stúdió volt. Működése első két évében tagjai filmet még nem készítettek, a Stúdió inkább filmklubként, elóadások és viták fórumaként működött. 1961-től indult be a tényleges alkotómunka, de a Stúdió tagjai munkáikat bemutatási kötelezettség nélkül készíthették, ami a cenzúra és az öncenzúra, a kompromisszumok nélküli kísérletezés lehetőségét adta meg a fiatal rendezőknek. A 70-es években nagyjátékfilmeket is készítettek a Stúdió tagjai (Maár Gyula - Prés, Lányi András - Segesvár és Bódy Gábor - Amerikai anzix), de a meghatározó alkotások a társadalmi konfliktusokat, valamint a magyar történelem egyes epizódjait bemutató dokumentumfilmek maradtak. A 80-as években indult el innen az érzékenység stílusiskolája, amelynek központi eleme a történetmesélés lehetőségeinek újrafelfedezése és a hatásközpontúság volt. A 90-es években folytatódott a mozgóképi és videós kísérletezés, az amatőrfilmek és az archív anyagok átírása, újraszerkesztése. A Stúdió fennállása során 271 rendező 511 filmet készített, igen jelentős formai, terjedelmi és stílusbeli eltérésekkel. 1989 (a rendszerváltás után a Stúdió különleges helyzete megszűnt, szellemi és anyagi bázisa meggyengült. A 2000-es években már csak kevés film készült és a Stúdió egyre inkább archívumként funkcionált tovább. Kezdetek Néhány fiatal és lelkes rendező, kritikus és dramaturg kezdeményezésére 1958-ban megalakult számottevően filmesekből álló baráti társaság, amelyet Balázs Béla Stúdiónak neveztek el, a minisztérium Film- főigazgatóságának támogatásával. Írókat, képzőművészeket, zenészeket is meghívtak a stúdióba, hogy közösen vitathassák meg a frissiben elkészült vagy a Magyarországra került filmeket. Maga a szervezet nem volt egységes, azokat a fiatalokat és tapasztalatgyűjtőket csoportosította, akik összegyűltek filmvetítésekre, baráti beszélgetésekre és néha egy-egy rövidebb film elkészítésére. Eleinte csak röpke koncepciók, pillanatnyi elhatározások alapján készíttettek filmeket, így aztán néhány kevésbé jól sikerült film is készült. 50 év alatt 271 rendező 511 filmet készített. Többféle műfajban is alkottak itt: kisjátékfilm, nagyjátékfilm, (nagyon rövid és nagyon hosszú) dokumentumfilm, etűd, animációs film, kísérleti film. Minden generáció újabb és újabb elképzelést hozott, mely hatására a Stúdió filmjei nagyon sokszínűek, néha egymás világkének nézeteinek is ellentmondanak. Közös érdemük viszont a pozitív hatásuk a korabeli magyar filmelméletre. A Kádár-korszakban született a Stúdió a hatalom kegyéből, de mégis meg tudta őrizni függetlenségét. A KISZhez hasonlóan fiatalos, pártos szerveződésnek szánták. Hamarosan kiderült, hogy nem követi az elvárt hivatalos szellemiséget. A nagypolitikában bekövetkezett változás – többé nem a párthűség, hanem a művészi minőség a fontos, mivel (Aczél szerint ez hatásosabb propaganda – hatására 1961-ben újraalapították a Stúdiót. A többiekkel ellentétben nagy szabadságot kaptak: szabadon gazdálkodhattak, választhattak vezetőséget, nem volt bemutatási kötelezettségük. A rendszerváltás után a Stúdió szellemisége nem tudott erős maradni. Már nem volt mi ellen lázadni. Lazultak a korlátok és már bárki készíthetett bármilyen filmet. A BBS tovább működött intézményként és még ma is működik. A BBS-nek köszönhetjük a felismerést, hogy a dokumentumfilm nem lehet objektív. Ez is szubjektív műfaj. Mindezt a dokumentarista szociológiai attitűd kudarcaiból szűrték le. Bódy Gábor Amerikai anzix című filmje kapcsán, ahol a dokumentálásban rejlő manipulációs veszélyt figyelhetjük meg. Korszakok 1959/1961-1969 Az 1958-1960 között készült filmek nem sokat bizonyítottak, bár két film igazán maradandó értékű. Az egyik a Bán Róbert Festenek a gyerekek, a másik pedig a Szorongó varázs. Ennek a korszaknak ügybuzgó intézője Gerhárd Pál szinkronrendező volt. Ebben az időben gyakorlóműhelynek tekinthetünk a BBS-ra, mert a Filmművészeti Egyetem hallgatói itt próbálhatták ki először magunkat. 1960-70 A kezdeti fejetlenségből kilábalva 1960 őszétől újjáalakult a Balázs Béla Stúdió (BBS) pontos szervezeti szabályzattal, munkafeltételekkel és költségvetéssel. „Figyelemre méltó, hogy néhány lelkes fiatalember kezdeményezésében egy minisztériumi hivatal milyen éles szemmel látta meg a felnövő rendezői generáció irányításának és támogatásának lehetőségét. Minden túlzás nélkül mondható, hogy ez a kezdeményezés világviszonylatban páratlan” Az alkotói szabadságnak a biztosítására olyan szervezetet hoztak létre, melyben a film elkészítéséről vagy elvetéséről maguk a stúdió tagjai döntenek. 1961-ben 1,5 millió állt rendelkezésére a stúdiónak, a rendezők honoráriumot nem kaptak. Az elkészített filmet megtekintette a felügyeleti bizottság, ami a minisztérium Film-főigazgatóságából valamint a Moképből állt. A BBS egy olyan, az állam teremtett, helyet foglalta magában, ahol a fiatal és tehetséges emberek filmeket alkothattak. Nem külön intézményként vagy vállalatként, hanem tagjai a filmgyárban, mint asszisztensek működtek. Ez az időszak tekinthető a nagyjátékfilmezés előiskolájának. Gyakorlóterepként funkcionált, mivel más művészeti ágakon tevékenykedő alkotók is beléptek a stúdióba, hiszen mindenki számára nyitott volt, így a periférián lévő művészek is lehetőséget kaptak. 1980-as évek Egyre több egész estés filmet forgatnak. A szociológiai-dokumentarista „valóságfeltárás” útját követték, erős rendszerkritika jelenik meg a művekben. A reformba, a megújulásba vetett hit itt már nem található meg. 1990-es évek Újra főként gyakorlóterepként működik a Stúdió, kísérleti filmezésműhelyévé válik. A Balázs Béla Stúdió rövid idő alatt komoly szervezetté vált, világhírnévre tett szert. Az elkészült filmjeik külföldi fesztiválokat járták. Egy sereg újságíróval és hírneves rendezővel beszélgetnek és találkoznak a BBS tagjai. Mindezt a bonyolult és hivatalos munkát illetékes apparátus nélkül végzi. Az öttagú vezetőségen kívül csupáncsak egy gyártásvezető és egy titkárnő irányította az adminisztrációt, társadalmi munkaként. Gondoskodtak a saját továbbképzésükről: a filmtudománnyal interdiszciplináris szakterületek legkiválóbb képviselőit (pl.: George Sadoul, Mihail Romm, Henri Colpi, Andrzej Wajda, Igor Talankin…) hívták meg, és az előadások után vitatkoztak. Intézményesen három külföldi városban vetítették le BBS filmjeit: Milánóban, Párizsban és Rómában. Catherine McCormack Catherine McCormack (Egyesült Királyság, Anglia, Alton, 1972. április 3.) angol színésznő. 22 évesen debütált a Loaded című nem túl sikeres misztikus thrillerben Thandie Newton mellett. A nagyközönség A rettenthetetlenben (Braveheart) ismerte meg igazán, igaz nem kapott túl nagy szerepet a filmben, de így is emlékezetes maradt az alakítása. 1998-ban már főszerepet osztottak rá A velencei kurtizán (Dangerous Beauty) című romantikus moziban Rufus Sewell partnereként. Ugyanebben az évben fontos szerepet kapott a nagy sikerű Brian Friel színműből adaptált Pogánytáncban (Dancing at Lughnasa) is, ahol olyan partnerei voltak, mint Michael Gambon és Meryl Streep. 2000-ben egy művészi elemekkel is átszőtt horrorban bukkant fel, A vámpír árnyékában (Shadow of the Vampire) John Malkovich és Willem Dafoe mellett, de azért a Jóban-rosszban (Born Romantic) című vígjátékban is szerepet vállalt. 2001-ben két kémfilmben is látható volt, igaz mindkét alkalommal csak mellékszerepben. Előbb Pierce Brosnan oldalán tűnt fel A panamai szabóban (The Tailor of Panama), majd Brad Pitt és Robert Redford mellett játszott a Kémjátszmában (Spy Game). 2005-ben Edward Burns és Ben Kingsley partnere az A Sound of Thunder című akciófilmben. 2007-ben pedig a 28 héttel később (28 Weeks Later) című horrorban vállalt szerepet. Az 1956-os forradalom eseményei Miskolcon Az 1956-os forradalom eseményeinek közvetlen előzményei Miskolcon október 22-én kezdődtek, amikor az egyetemisták összegyűjtötték követeléseiket 11 pontban. Az eseményekben a legnagyobb szerepet a diákok és a munkások játszották. Október 25-én az eredetileg a Búza térre szerveződő, majd az Egyetemvárosban folytatódó tüntetésen több ezren tüntettek és hallgatták meg a napokban a diákok által összeállított 11 pontot, továbbá a munkások által megfogalmazott 21 pontot, melyet egy küldöttség Nagy Imréhez továbbított. Még ugyanezen a napon több kisebb csapatnyi fiatal Budapestre indult, támogatni az ottani harcokat. A diákcsapatokat még az utazásuk során visszafordították, néha lövések árán, és tagjaikat letartóztatták. Október 26-án reggel a kiszabadulásukat követelve tüntetést kezdeményeztek a Zsolcai kapubeli főosztályhoz és a városi rendőr-főkapitánysághoz, ahol az épületben lévők megengedték a bemenetelt néhány üzemi és diákparlamenti megbízottnak, ők azonban nem találtak előző napi elfogottakat. A tüntetés a Zsolcai kapunál, a megyei rendőr-főkapitányságnál folytatódott. Az építmény védelmét megerősítették, az elfogottakat elengedték. Egy figyelmeztetőlövés után a védők a tömegbe lőttek, mely több áldozatot is szedett. A tömeg bejutott a székházba, az ÁVH fegyvereit elhordták. 26-án és 27-én több, a hatóságokhoz köthető embert lincseltek meg. 26-án megalakult a nemzetőrség. November legelején létrejött az Észak- és Keletmagyarországi Nemzeti Tanács, mely a környező megyékkel összehangolta a borsodi munkástanácsok, bizottságok tevékenységét. A november 4-ei szovjet inváziót nagyobb fegyveres ellenállás nem követte, csupán az Egyetemvárosban alakult ki harc, melyben két hallgató életét vesztette. A forradalmi szervezetek egyes tagjait börtönbüntetésre vagy internálásra ítélték. A 26–27-ei lincselésben résztvevő emberek közül hetet halálbüntetésre ítéltek, majd kivégeztek. 1956. december 9-én egy, a munkástanácsok megszüntetését célzó rendelet miatt három napig tartó tüntetéssorozat kezdődött, melynek szovjet és magyar áldozatai egyaránt voltak. A forradalom kibontakozása 23-án a DIMÁVAG dolgozói elkészítették a borsodi munkások követeléseinek 16, kiegészítés után 21 pontját, és megalakították a demokratikus Munkásszervező Bizottságot, amely másnap munkástanáccsá alakult. Nem sokkal később (24-én) elhatározták, hogy 21 pontjukat Nagy Imrének bemutatják. A 21 pont megfogalmazásával egy nap, a Nehézipari Műszaki Egyetemen megalakult a Diákparlament, még 22-én este az egyetemisták 11 pontos követelést állítottak össze. A DIMÁVAG dolgozóinak a pontjaival Földvári Rudolf, a megye pártbizottságának első titkára is egyetértett. Az első tüntetések Az első nagyobb demonstrációkra 25-én lehetett számítani, amikor híradások tudósítottak a budapesti sortüzekről, amely haragot váltott ki. Ezen kívül független hírforrásoktól is érkeztek hírek, például a vasutasoktól vagy a Budapestről érkezőktől. Az állami szervek fokozták készültségüket. A néphadsereg, a határőrség és a karhatalom egységeit megerősítették. A rendőröknek engedélyt adtak a fegyvereik használatára, de csak akkor, ha támadás éri őket. A honvédség a laktanyáik védelmére légvédelmi ágyút helyeztek ki, és a raktáraikból előhozták különféle fegyvereiket, tüzelésre kész állapotba hozván. A Miskolcra vezető utakra nehézfegyverzetű csapatokat rendelt ki Zombori Sándor alezredes, a helyőrségparancsnok. Földvári – a pontok megismerése után –, hogy a követeléseket Nagy Imréhez juttassák, egy delegációhoz csatlakozott. A küldöttség elindulása előtt még a DIMÁVAG Nemzeti Vállalatban a munkások felháborodtak azon, hogy a még 24-én összeállított küldöttség késlekedett. Földvári telefonon egyeztette az időpontot, a küldöttség megkezdte az utat, a főtitkárral együtt. Tüntetés kezdődött, a helyszín eredetileg a megyei rendőr-főkapitányság közelében, a Béke téren (ma: Búza tér) lett volna, de a rendőrök védelme érdekében az Egyetemvárosba irányították a tüntetőket. Elhangzott a dolgozók 21, és a diákok 11 pontja, majd Galánffy László zeneiskolai igazgató tudósított a debreceni történtekről és felolvasta a követeléseiket, Zombori Sándor is felszólalt. Nagy Attila színész elszavalta a Szózatot és a tüntetők követelésének engedve a Nemzeti dalt is. A sztrájkbizottság a gyári dolgozókra kiterjedő sztrájkot hirdetett. A sztrájkbizottság délután a Lenin Kohászati Művek műszaki klubjában tartotta ülését. A tüntetés célját elérte, de mégsem oszlott fel. Nagy Attila felszólította a tömeget, hogy vonuljanak a Belvárosba, ahol a Petőfi-szobornál fognak oszolni. Rozgonyi Ernő, a megyei tanács oktatási osztályának vezetője figyelmeztette a közeledtükről a rendőröket, a még nagyobb biztonság érdekében. Kucsera László alezredes ígérte, nem fognak a tüntetők közé lőni, nem tartatja be fegyverekkel a gyülekezési tilalmat. Ezzel az összecsapások veszélye még fennmaradt. Miskolc peremterületén a tüntetők szovjetekbe ütköztek és kövekkel próbálták megdobálni, illetve szidták őket. A katonák már lövésre készen álltak, de Nagy lecsillapította a kedélyeket. Közbeavatkozásának köszönhetően az összetűzés sérülés nélkül befejeződött. A szovjetek rövid időre visszavonultak. A Honvéd Kórháznál ez megismétlődött. Másnap létrejött a nemzetőrség. A demonstrálók a Borsodi Nyomdából érkező újságírókkal találkoztak, akik szétosztották az emberek között az Észak-Magyarország különkiadásának tízezernyi számát. A felvonulás a nyomdánál egy időre megakadt, a sztrájkbizottság határozatainak kinyomtatását várva. Végül a Petőfi-szobrot megkoszorúzták, a munkások visszavonultak a gyárakba. Ám nem mindenki hagyta abba a sztrájkot és a tüntetéseket. Zombori telefonon megkérte a Pingyomon állomásozó szovjet katonai alakulat parancsnokságát, hogy a szovjetek (katonák) ne menjenek a városba, és ne is menjenek keresztül rajta. A szobor megkoszorúzása után egy csoport fiatal – Szűcs Iván, egy másik felszólaló színész támogatását élvezve – elhatározta, hogy csatlakozik a Budapesten harcolókhoz. Az ülésező munkástanács sikertelenül próbálta megakadályozni az elindulásukat. Sikerült a Miskolci Teherfuvarozási Vállalattól (is) teherautókat szerezni. Ezen kívül még néhány fegyver is a kezükre került, sőt, kisebb tüntetőcsapatok is csatlakoztak hozzájuk. Több csapatban, teherkocsin, buszon és vonaton egyaránt indultak a főváros felé. Hamarosan átjutottak az útellenőrzéseken. Egy csoportjuk Mezőkövesden néhány építőmunkással kiegészülve elfoglalták a helyi rendőrkapitányságot és a katonai kiegészítő parancsnokságot, ahonnan szintén fegyvereket szereztek. 25-én Egerben három kisebb csapatukat megállították, és egy napra elzárták a konvoj tagjait. Több miskolciakat szállító járműre is rálőttek, így megállásra késztetve őket. Hamarosan a csapatokat megállították. Hajnalban 20-30-an érkeztek haza, megérkezéskor őrizetbe vették őket, később Papp Miklós, egy munkástanácsi tag kérésére és a viszonylagos nyugalom fenntartására a fegyverteleneket elengedték. Eközben az egyre feszültebb helyzetben több tüntetőt is őrizetbe vettek. Az október 26-ai sortűz és 27-. 26-án reggel a Zsolcai kapunál levő megyei főosztálynál, és a városi rendőr-főkapitánysághoz (az akkori Rudas László utcában) tüntetés kezdődött az elfogottak kiszabadítását várva, ahol az államvédelmisek megengedték néhány diákparlamenti és üzemi megbízottnak, hogy átkutathassák a fogdájukat, de ott politikai foglyokat nem találtak, viszont ennek nem hittek a felvonulók. Végül az itteniek a Zsolcai kapunál lévő megyei főosztályhoz vonultak. Az épület védelmét megszervezték, a letartóztatott fiatalokat elengedték, azonban a tömeg több rabot várt. Ezután lőttek, fél órával a városi rendőr-főkapitányságtól való eltávozás után, vagyis igen hamar. Egy lehetőség szerint Antal Gyula rendőr törzsőrmester figyelmeztetőlövéseket adott le. Ezt az épület emeletén tüzelésre kész rendőrök és államvédelmisek félreértelmezhették, erre gránátokat dobtak és tüzelni kezdtek az emberek közé. A lövéseknek és robbanásoknak halálos áldozata és maradandó sérültje is volt. A lövések után a tömeg szétoszlott, de az emberek a székház közelében maradtak. Sokan a közeli laktanyához mentek fegyverért, a katonák is szimpatizáltak velük, de Zombori lebeszélte őket a közbeavatkozásról. Vezetőik a munkástanácsoktól és a Diákparlamenttől kértek segítséget. Rozgonyi bejelentette a rádión keresztül, hogy a munkástanácsok irányítják az ÁVH munkáját, az államvédelem alárendeli magát. Miklós Zoltán nemzetőr bement a székházba Rozgonyi helyett, közvetíteni üzenetét. Úgy határoztak, hogy a kapitányságba hívnak egy munkástanácsi tagot, a demonstrálók lenyugtatása érdekében. Ezért Miklós Zoltán Gáti Gyula alezredessel a Lenin Kohászati Művekbe igyekezett. Az újabb riasztólövésekre – amelyet a megsegítésükre adtak le – a harag tovább nőtt, és amikor a két civilbe öltözött küldöttet elfogták, Miklós Zoltánt elengedték, mert igazolta magát, Gáti Gyulát viszont eszméletlenre verték és a Zenepalotáig vonszolva felakasztották az épület előtti szovjet hősi emlékműnél. Néhány tüntető a bányák és üzemek munkásai között elterjesztette lövetés hírét. Átvették a Nehézszerszámgyár (DIMÁVAG) gyártósorát, ahol az ágyúkat is gyártották. A megyei munkástanács még egy utolsó kísérletet tett a forradalmi erőszak szabályozására. 26-án 11 órakor már ostrom folyt az épület ellen. A bejáratokat és lépcsőket próbálták elbarikádozni, a védők az emeletekre vonultak. A kapukat próbálták befeszíteni és kézifegyverekkel támadták az épületben lévőket. Végül a tüntetők betörték a kapukat, az ÁVH felhalmozott fegyvereit szétkapkodtak, eldobálták. Volt olyan ostromló, aki védőket mentett meg a népharagtól, és olyan védő, aki megtagadta felettese parancsát. A népharagnak Antal Gyula is áldozatul esett 27-én, illetve egy zsidónak vélt gyalogost, Freimann Lajost is megöltek, akinek a megölésének indokai nem pontosan ismertek. Mohai István százados menekülés közben öngyilkos lett, halálát a Kádár-korszak idején a tömegnek rótták fel. A forradalmi eseményekkel összefüggésben több mint 20 ember halt meg. A párttagok olyan munkástanácsokat alakítottak, amelyekben ők voltak vezető szerepben vagy másokba szivárogtak be, így biztosították megmaradt hatalmukat. A tárgyalás végeztével Földváriék egyből nem indultak el, csak 27-én érkezett meg a budapesti küldöttség, amelyet ünneplő tömeg fogadott. Október 28. – november 4. 28-án a nemzetőrök átkutatták a pártbizottságot egy feljelentés után, miszerint a párttagok szervezkednek a forradalom ellen. A párttagok rendezték a problémát, befejezésül a katonák tartóztatták le az igazoltatókat, azonban a következő napon elengedték őket. Hivatalosan október 30-án Lövei István irányításával a forradalmi szervekbe beszivárgott államvédelmisek, besúgók letartóztatására a fegyveres csoportok helyett egy speciális osztag jött létre, a miskolci Defenzív-csoport, amelynek a megalakulására még 26-án engedélyt kaptak. Összesen 72 (ebből 60 ávéhást) ÁVH tagot és rendőrt zártak a megyei börtönbe a forradalom alatt, nem csak büntetésből, hanem többek biztonsága érdekében is. Október 31-én megválasztották a Miskolci Városi Nemzeti Bizottságot, amelynek elnöke Gálffy Imre, az 1945–1947 közötti polgármester lett, helyettesei Szinvavölgyi József tanácselnök és Kádár István voltak, titkára pedig Tóth Dezső. Másodikán megalakult az Észak- és Keletmagyarországi Nemzeti Tanács, amely összehangolta Borsod-Abaúj-Zemplén és a környező megyék forradalmi szervezeteinek munkáját. November 4-én a szovjetek inváziójának hírére Földvári Rudolf kivételével a korábbi megyei vezetők a kormány mellé álltak. A megyei munkástanács irányítói nem tették ezt, ezért többüket elhurcolták. A bevonulás során ellenállás csak az Egyetemvárosban volt, két diák meghalt. A szovjet invázió után November 5-én az termelés beindítását tervezték az üzemek, azonban a hatalomátvétel és az elhurcolások hírére (újból) ez nem valósult meg. A bevonulás után egyes pártvezetők, szovjet parancsnokok fenyegetőztek, mások előnyökről beszéltek a munka elindításának érdekében. A frissen alapított Forradalmi Munkás-Paraszt Bizottság ígérte, hogy a forradalomban résztvevőket bántódás nem fogja érni. 13-án gyöngyösi és miskolci munkások küldöttei egyértelműen leírták, hogy nem ismerik el Kádárékat a kormányon, ezután a hatalom némileg engedett: az elhurcoltatottakat hazaszállították, Földvárit már 17-én. 1956. december 9-én egy, a munkástanácsok felszámolását kimondó rendelet miatt tüntetések kezdődtek, a karhatalmi erők a sokaság láttán nem léptek fel. 10-én a gyülekezési tilalom ellenére folytatódtak a tüntetések. Többen a Borsodi Nyomdához mentek röplapok, versek kinyomtatása miatt. Egy szovjet tank és két szakasznyi katona érkezett az emberek elűzésére. A nyomdában lévők nem adták könnyen magukat, lövöldözés kezdődött, amelyben két szovjet és nyolc magyar halt meg, illetve negyvenen megsebesültek (a menekülők alatt leszakadt a Szinva hídja, ez is hozzájárult a nagy számhoz). Menekülés közben a szétszéledt tömegből többen a karhatalmisták laktanyájához mentek, ahol szintén lövések dördültek. Más csoportosulások a megyei tanácsból elűzték a pártfunkcionáriusokat. A harcok december 11-ig tartottak, barikádok között. Az október 26–27-én történt lincselésekben való részvétellel vádolt emberek közül hetet kivégeztek bírói ítélettel. Elfelejtett címer Névváltozatok: sk: zabudnutý erb Rövidítések Az elfelejtett címer hasonlít a várománycímerhez. Üres címerpajzs, melynek címerábráit például egy épület homlokzatán az uralomváltás, a tulajdonosváltás, új politikai vagy államhatalom stb. után eltávolították, de nem egészítették ki az új címerviselő címerével, így az üresen maradt. Nem valódi címer, mivel nem alkalmazható rá a heraldika szabályai, azaz nincs színe, nem rendelkezik címerábrákkal, nem öröklődik és senkit sem jelképez. Elfelejtett címernek tekinthető az is, mely például egy épület homlokzatán az uralom- vagy tulajdonosváltás után is fennmarad és így már nem az új címerviselőt jelképezi, hanem még mindig a régi tulajdonosra utal. A címerpajzsok ábráinak kicserélése az uralom- vagy rendszerváltás után szokásos. Például a magyar országgyűlés üléstermében az elnöki szék fölötti címer többször is cserélődött. Egyes korvinák új tulajdonosai szintén igyekeztek eltávolítani az azokban található címereket és a sajátjukéval helyettesíteni. Ez nem sikerült mindig tökéletesen és különféle modern vizsgálati módszerekkel következtetni lehet az eredeti címerekre is. Gláser József Gláser József, Glázer (Hegyeshalom, 1942. október 30. –) magyar bajnok labdarúgó, csatár, jobbszélső. Pályafutása Tagja volt az 1963-as őszi bajnokságban aranyérmes csapatnak. Négy bajnoki mérkőzésen lépett pályára. 1964-től a MÁV-DAC együttesében folytatta pályafutását. Itt tagja volt az 1969-es idényben NB II-es (akkori harmadosztály) bajnokságot nyert csapatnak. Sikerei, díjai Magyar bajnokság bajnok: 1963-ősz Dácit A dácit a magmás kőzetek egyike. Nevét Daciáról, azaz Erdélyről kapta, ahol a belső-kárpáti vulkáni ív egykori tűzhányóinak környékén nagyon sok található belőle. Magyarország mai területén a kárpáti miocén szinorogén vulkanizmusához kapcsolódóan a Visegrádi-hegységben, a Börzsönyben és a Mátrában foltokban fordul elő. Összetétel Ásványos összetétele szerint túltelített, savanyú (felzikus) kiömlési, illetve kis mélységi (5km felett) kőzet, szilícium-dioxid tartalma 65–70%-os, ezért mindig van benne szabad kvarc. Ha ennél több szilíciumot tartalmaz, akkor riolit, ha ennél kevesebbet, akkor trachit a kőzet neve. Az ilyen összetételű kőzetek közül csak a neovulkanitokat nevezzük dácitnak, azaz a harmad- és negyedidőszaki képződményeket. Ugyanezt az összetételt a kréta–paleogén határ előtt (65 millió évesnél régebbi) kvarcporfiritnek, mélységben megrekedt, és ott lehűlő, kikristályosodó változatát granodioritnak nevezzük. Jellemző ásványai szilícium-dioxid, alumínium-oxid, nátrium-oxid és kálium-oxid tartalmúak. Ezek a kvarc, földpátok, amfibol, biotit, plagioklászok, gránát és piroxének. Hialinos (üveges) változata a perlit. Jellemzés A dácit a vulkanizmus felszíni vagy felszínközeli tevékenységének terméke. Ha láva formájában kiömlik, akkor az ezt megelőző kitörés biztosan explozív (robbanásos) jellegű, ellentétben a bázikusabb lávát termelő tűzhányókkal. A nagy szilíciumtelítettség miatt ez a láva sűrű, nehezen folyó, elasztikus jellegű, ezért nehezen talál utat a kráteren keresztül. Mire elegendő nyomás gyűlik össze a kipréseléséhez, addigra a vulkán felrobbanása is megtörténhet. A dácitos kitörések gyakran járnak riolitos hamuszórással, piroklasztikus torlóárral. Jellegzetes példája a Mount Saint Helens ismert katasztrófája, ahol a dácit másik jellemzője, a lávadóm is kialakult. A dácit alapanyagát képző magma azért erősen szilikátos, mert vastag (kontinentális) kéreglemezen hatol át. A vulkanizmus tektonikus szakaszaiban csak szinorogén és szubszekvens tevékenységgel járhat együtt. Következésképp hegységképződéshez, szubdukcióhoz és posztorogén hegyvidéki törések felnyílásához köthető. Gyakran alkot lakkolitokat, mivel nagy sűrűsége miatt nem jut el a felszínig, csak felboltozza azt. A kőzet szövete nem irányított, szerkezete porfiros vagy mikrokristályos, tömött. Előfordulás Egy igen jellegzetes előfordulása a dunabogdányi Csódi-hegy évszázadok óta bányászott lakkolitja. Erről korábban azt gondolták, hogy andezit, és csak az 1990-es évek vizsgálatai derítették ki, hogy valójában biotitos amfiboldácit. A feltörekvő magma 14,8 millió éve, a középső miocénben a felszín elérése előtt nem sokkal megszilárdult, miután felnyomta a durvaszemű homokkőből és aleurolitból álló fedőrétegeket. E fedők kontakt metamorfózist szenvedtek. A metamorf fok nem túl magas, mert a riolitos–dácitos lávák mire áttörnek a földkérgen, erősen lehűlnek, ritkán haladják meg a 700 °C-ot. A magma lehűlésének hidrotermális szakaszában limonitosodtak. Ez a magas vastartalomra utal. Ugyanekkor a kőzetben még mindig volt elegendő szilícium és mindenféle fémek, ezért változatos zeolitok alakultak ki a dácit üregeiben. Forrás Magyarország kőzetei. (Hozzáférés: 2018. augusztus 1.) Savanyú kőzetek. (Hozzáférés: 2018. augusztus 1.) Uwe Gospodarek Uwe Gospodarek (Straubing, 1973. augusztus 6.) egykori német labdarúgó, aki a német U21-es labdarúgó-válogatott kapusa volt az 1996-os U21-es labdarúgó-Európa-bajnokságon. Pályafutása A Bayern München akadémiájáról került a felnőtt, illetve a tartalék csapatba. A felnőtt keretben harmadszámú hálóőr volt Raimond Aumann és Oliver Kahn mögött. Négy szezon során 7 bajnoki mérkőzésen szerepelt a bajnokságban. Miután elhagyta a Bayern Münchent, a VfL Bochum klubjának lett a játékosa. Új klubjában első számú kapus volt és az UEFA-kupában is védett. Megfordult a Kaiserslautern és nevelőegyüttesében a Jahn Regensburgben. A SV Wacker Burghausen csapatában több mint 100 tétmérkőzésen szerepelt a kapuban. 2007 és 2009 között a Borussia Mönchengladbach hálóőre volt. Innen vonult vissza 2009-ben és egykori klubja a Wacker Burghausen kapusedzője lett. 2010-ben visszatért és a Hannover 96 játékosa lett, ahol az elhunyt Robert Enke pórlására szerződtette a klub. A szezon végén végleg visszavonult az aktív labdarúgástól és a német U21-es labdarúgó-válogatott kapusedzője lett. 2012-től a Bayern München ifjúsági csapataiban kapusedzőként tevékenykedik. Sikerei, díjai Bayern München : Bundesliga bajnok (1): 1993–94 Baby, I’m in Love A Baby, I’m in Love Thalía mexikói énekesnő második kislemeze tizedik, Thalía című stúdióalbumáról, mely első angol nyelvű lemeze. Szerzői Ric Wake, Kara DioGuardi és Guy Roche sikeres popdalszerzők. Bár a modern hangzású, dallamos szám és sokak szerint jobb, mint az előző kislemez, az I Want You, nem került fel az amerikai Billboard Hot 100-ra. A Hot Dance Club Play listán azonban 12. lett, és Japánban is népszerűvé tette az énekesnőt. A dal spanyol nyelvű változata az Alguien real (’Valaki igazi’). Videoklip A dal videoklipjét a finn származású Antti Jokinen rendezte, és 2003. július 23-án forgatták. 2003. szeptember 20-án játszották először. A klipben Thalía a barátaival bulizni megy, és előadja a dalt egy klubban. Dallista Baby, I’m in Love (Albumváltozat) 3:31 Baby, I’m in Love (Albumváltozat) 3:31 Alguien real 4:15 Baby, I’m in Love (Boris & Beck Extended Vocal Mix) 7:37 Baby, I’m in Love (Boris & Beck Extended Dub) 5:26 Baby, I’m in Love (Boris & Beck Radio Edit) 4:15 Baby, I’m in Love (Norty Cotto Club Remix) 8:11 Baby, I’m in Love (Norty Cotto Dubmental Mix) 7:38 Baby, I’m in Love (Norty Cotto Radio Mix) 4:22 Hivatalos remixek, változatok GW-1 The Barrio / Urban Remix - 3:38 Boris & Beck Vocal Club Mix – 7:37 Boris & Beck Radio Edit – 4:15 Boris & Beck Extended Dub – 5:26 Norty Cotto Club Remix – 8:11 Norty Cotto Radio Mix – 4:22 Norty Cotto Dubmental Mix – 7:38 Serban Ghenea Mix - 3:34 Pumpin’ Dolls Club Mix (kiadatlan) Pumpin’ Dolls Radio Edit (kiadatlan) Norty Cotto Spanish Club Remix Norty Cotto Spanish Radio Edit Norty Cotto & A Touch of Neno’ Mix Pumpin’ Dolls Club Mix (kiadatlan) Pumpin’ Dolls Radio Edit (kiadatlan) A Cappella Régi takarékpénztár (Szekszárd) A régi takarékpénztár Szekszárd belvárosának egyik meghatározó épülete a Garay tér és a Béla tér határán, a Bezerédj utca sarkán (Garay tér 18). A ház története Az 1846-ban alapított Szegzárdi Takarékpénztár, 1855–1896 között a Tormay-házban működött. Az 1855. évben szerzett saját hajlék nem sokáig adta meg a takarékpénztárnak a remélt kényelmet. Az üzleti élet fejlődésével az intézet ugyan teljesen kiszorítja a földszintet elfoglaló lakókat, de az így nyert helyiség, a gyakori tatarozgatás és bővítés dacára sem elég, hogy az évekkel fokozódó igényeket kielégítse.Az 1866. évi március 8-iki közügyűlésen tehát elhatározzák, hogy az intézet házára még egy emeletet építene. A választmány a terveket Wágner János budapesti épitészszel el is készitteti, a május 14-iki közgyűlés azonban nem találja a válságos időt az épitkezésre alkalmasnak. 1895-ben Őrffy Lajos elnöksége(1887-1914) alatt elhatározták, hogy új székházat építenek a szomszédos telken. Az épületet Fittler Kamill budapesti műépítész tervezte, és a helybeli Hája Béla építette föl a pénztár fennállásának 50. évfordulójára. Az épületben jelenleg egy bankfiók, néhány hivatali iroda, illetve kisvállalkozás és egy söröző működik. Az épület Az épület díszei funkciójára utalnak: az ablakok timpanonjában a takarékosság jelképeként egy-egy méhecske látható. A tető sarkán, a míves bádogdíszű tornyocskák közötti apszisban egykor Mercurius szobra állt, mellette kétoldalt ma is látható a két méhkas. Falán emléktábla jelzi, hogy itt született Mészöly Miklós író (1921–2001). Moszkvai fegyverszünet A moszkvai fegyverszünet Finnország, illetve Szovjetunió és szövetségese, az Egyesült Királyság között jött létre 1944. szeptember 19-én, lezárva a második világháború idején lezajlott folytatólagos háborút. A fegyverszünet visszaállította az 1940 márciusában aláírt moszkvai békeszerződés rendelkezéseit néhány módosítással. A végleges rendezést Finnország és a többi tengely-ország, valamint a legtöbb szövetséges hatalom között Párizsban írták alá 1947-ben. A békeszerződés feltételei A szerződési feltételek hasonlóak voltak, mint az 1940-ben aláírt moszkvai békeszerződés: Finnország kénytelen volt átengedni Karélia és Salla részeit, ahogyan a Finn-öböl egyes szigeteit is. Az új szerződésben szerepel Petsamo visszaadása is (Pecsengszkiji körzet), valamint Finnország továbbra is kénytelen bérbe adni Porkkala területét újabb ötven évre. Ez a terület 1956-ban ismét finn fennhatóság alá került. Szigorú pénzbeli jóvátételt állapítottak meg a finneknek 300 000 000 USD értékben (ami 2012-es értéken 4 milliárd USD), valamint számos egyéb háborús jóvátételt kellett fizetniük hat éven keresztül. Kénytelen lett elismerni a Finn Kommunista Párt létrejöttét (később a párt szabályzatában eszközöltek némi változtatást) és megtiltották, hogy a Szovjetuniót fasiszta államnak titulálják. Továbbá a szovjetek követelték, hogy a háborús felelősöket tartóztassák le és bírósági eljárásban ítéljék el. Az egyik legismertebb ilyen eset Risto Rytivel kapcsolatos, akit tíz év letöltendő szabadságvesztésre ítélték, majd 1949-ben elnöki kegyelemmel szabadlábra helyezték. A fegyverszüneti szerződés kötelezte Finnországot, hogy korábbi szövetségesével, a náci Németország csapataival fegyveresen szálljon szembe, amely a lappföldi háborúba torkollott és egészen 1945. április végéig elhúzódott. Csige Lajos Csige Lajos (Balmazújváros, 1852. augusztus 1. – Szombathely, 1926. március 1.) népszínmű- és operetténekes. Életútja Csige József és Nagy Sára fiaként született, 1852. augusztus 4-én keresztelték. 1875. október 16-án lépett színpadra, a Népszínházban, ahol mint kardalos kezdte pályáját. 1878-ban Lukácsy főrendező a Vereshajúban Sajgó Ferke szerepét ráosztotta és ettől kezdve már önálló szereplő lett. A legközelebbi Sárga csikó népszínműben első szereposztásban ő játsszotta Bogár Imrét, 52-szer egymásután. Innen 1879-ben vidékre ment. Játszott Lőcsén, Késmárkon, Kassán Lászy Vilmosnál, Kecskeméten, majd Aradon. A vidéken 22 évig működött. 1903-ban Budapestre került, majd a Magyar Színház és Király Színház tagja lett. 1910-ben nyugalomba vonult, majd reaktiváltatta magát. 1911. július 1-én végleg nyugdíjazták. Családja Első felesége Szabó Ilka drámai színésznő (aki előbb Hahnel Károly neje volt) Második neje Török Mariska, színésznő, akivel 1889. december havában lépett házasságra, Kolozsvárt. Meghalt 1926. július 17-én, Horgoson. Harmadik felesége Erdélyi Ilona volt. Gyermekei: Csige Erzsi (előbb Thury Elemérné), hősnő, született 1880. október 10-én, Aradon. Színpadra lépett 1895. augusztus havában, Halmay Imrénél. 1904. szeptember havától a Vígszínház tagja volt. Nyugdíjba ment 1926. július 1-én. Csige Ilonka, naiva, született 1884. március 14-én, Miskolcon, meghalt 1904. május havában, Debrecenben. Csige Rózsi, színésznő, született 1893. január 23-án. 1910—1912-ben színésznő volt. Fontosabb szerepei Hannibal (Lecocq: Kisasszony feleségem) Kósza Gyurka (Csepreghy F.: Piros bugyelláris) Működési adatai 1879: Veress, Bénye; 1880: Aradi Gerő; 1881: Sztupa Andor; 1882: Bogyó Alajos; 1883: Gerőfy Jakab; 1885: Csóka Sándor; 1886: Bács Károly; 1887: Rakodczay Pál; 1888: Bokodyné; 1889: Miklósy Gyula; 1890: ifj. Károlyi; 1891: Balogh Árpád; 1892: Bárdi Lajos; Veszprémi Jenő; 1893: Monori Sándor; 1894–96: Szalkay Lajos; 1896: Halmai Imre; 1897: Nagy Dezső; 1898: Kovács Sándor; Fekete Béla; 1899: Bácskay György; 1899–1901: Szabadhegyi. Óriás télibagoly Az óriás télibagoly (Orbona fragariae) a rovarok (Insecta) osztályának a lepkék (Lepidoptera) rendjéhez, ezen belül a bagolylepkefélék (Noctuidae) családjához tartozó faj. Elterjedése Közép-Európától Kelet-Szibériáig, a Csendes-óceánig elterjedt faj. Kedveli az erdők szélét, az erdei réteket és a sziklás hegyoldalakat és lejtőket. Németországban Vörös Listán veszélyeztetett faj, a kihalás veszélye fenyegeti. Magyarországról eddig csak kevés lelőhelye ismert (a nyugati határszél néhány pontja, Kaposvár, Budai-hegység, az Északi-Középhegység egyes körzetei), mindenütt ritkaságszámba megy. Megjelenése lepke: szárnyfesztávolsága: 54–62 mm, feltűnően nagy méretű. Az első szárnyak vöröses barnák. Viszonylag egyenes sárga vonal van a sötétebb belső részen, a külső szélén látható néhány sötét folt. A hátsó szárnyak sötétbarna alapszínűek néhány sötét folttal, sárga szegéllyel. A potroh is sárga színű széles fekete kereszt sávokkal. hernyó: a fiatal hernyók zöldesek, a kifejlettek barnák. Életmódja nemzedék: augusztus végéig rajzik és hibernálja magát a következő évre májusig. hernyók tápnövényei: általában szamócafélék, az útifű - ( Plantago), gyermekláncfű - (Taraxacum), Galium, Clematis, bükköny (Vicia), vagy a fűz (Salix), és a kökény (Prunus spinosa). A szakirodalomban leírtak már kannibalizmust is ennél a fajnál. Baby, nem kell más! A Baby, nem kell más! című kislemez a Soho Party második kislemeze, mely 1994-ben jelent meg a BMG Ariola Hungary kiadónál. A kislemez érdekessége az Etz, petz, kimehetz című feldolgozás, mely Mo-Do Eins, Zwei, Polizei című dalára íródott. A dal egyetlen Soho Party albumra sem került fel, és a Best Of Collection 1993-1998 című válogatáslemezen sem hallható. A lemezen még található egy Megamix is, mely szintén csak itt hallható. Tracklista Baby, nem kell más! (Radio Edit) Baby, nem kell más! (Club RMX) Mixed by Amadeus Baby, nem kell más! (Original LP Mix) Soho Party Megamix Mixed by Dj Spigiboy Etz, petz, kimehetz (Marsh Kee RMX) Ján Babjak Ján Babjak (Kisgézsény, 1953. október 28. –) szlovák görögkatolikus pap, jezsuita szerzetes, eperjesi érsek-metropolita. Pályafutása 1978. június 11-én szentelték pappá. Püspöki pályafutása 2002. december 11-én eperjesi megyéspüspökké nevezték ki. 2003. január 6-án szentelte püspökké II. János Pál pápa, Leonardo Sandri és Antonio Maria Vegliò érsekek segédletével. Beiktatására január 18-án került sor. 2008-ban XVI. Benedek pápa az egyházmegyét főegyházmegyei rangra emelte, és január 30-án Ján Babjakot érsekké nevezte ki. Hivatalába február 17-én iktatták be. Ħal Far Ħal Far ipari terület Málta egyik második világháborús repülőterén, Birżebbuġa helyi tanács területén. Nevének jelentése Patkányok falva. Története Legkorábbi történetéről egy a környéken talált menhir, az úgynevezett Chieftain's Stone (A főnök köve) tanúskodik. A terület Málta hosszú története alatt szinte végig lakatlan volt. A 16. században arról ismerték, hogy rengeteg patkány él itt, a környékbeliek ezért sólymokat tartottak, hogy a patkányokat irtsák. 1922 tavaszán a Civil Aviation Department egy repülőtér építésébe kezdett a sík területen, amelyet 1923. január 16-án Lord Herbert Plumer kormányzó avatott fel Malta néven. Málta egyetlen repülőtereként a kalafranai RAF-támaszponthoz tartozott. 1924-ben Fairey Flycatcherek már légibemutatót tartottak a kormányzó jelenlétében. Ez év november 28-án zajlott az első torpedótámadási gyakorlat az HMS Queen Elizabeth segítségével. 1928-ban hidroplánok fogadására is alkalmassá tették, ezen kívül hangárok és műhelyek épültek. 1929-től a RAF önálló katonai támaszponttá tette Ħal Fart. Az 1935-ben kitört abesszíniai háború mutatta meg elsőként Ħal Far - és Málta - stratégiai jelentőségét. 1936. november 23-án egy tornádó hatalmas pusztítást vitt végbe az épületekben és a repülőgépekben, így a világháború kitörésekor a repülőtéren nem volt elég épület és megfelelő védelem. A második világháború elején mindössze három Gloster Sea Gladiator védte Máltát, és ezek Ta' Qaliban állomásoztak. Mivel vihar idején víz borította a kifutópályát, csak a repülőgépek számának növekedésével vették újra használatba Ħal Fart. 1941-ben kelet-nyugati kifutópályát 2700 lábra (823 méter) hosszabbították meg. Következő évben az északkelet-délnyugati kifutót is kibővítették 3300 láb hosszúra (1006 méter), majd 6000 lábra (1829 méter), hogy a bombázók is használhassák. A repülőtér épületei az északi sarokban állnak. Hangárok (állandó és hordozható), barakkok, parancsnoki épület, irányítóközpont alkották a fő épületegyüttest. A bombaraktár a szemközti, déli oldalon volt. Felszereltsége miatt a repülőtér a tengelyhatalmak támadásainak egyik fő célpontja volt, és súlyos károkat szenvedett. Az utolsó támadás 1943. május 21-én érte. A háború alatt 2300 tonna bomba hullott rá, 30 katona halt meg, 84 szenvedett sérüléseket. Nyáron a frissen lebetonozott kifutópályákon már az Olaszország megszállására készülő Spitfire-ek és Curtiss Kittyhawkok gyülekeztek. Ahogy a harcok folytatódtak, egyre több repülőgép-hordozó érkezett a térségbe, így Ħal Far hamarosan kiürült. A RAF visszaadta a bázist a haditengerészetnek, amely HMS Falcon néven vette át. Ħal Far már a két háború között a tengeri mentőrepülések egyik bázisa is lett. 1953-ban egy amerikai tengerészeti kiszolgáló egység érkezett, létrejött a FASRON 201 Special bázis. Ez egyre növekvő amerikai jelenlétet hozott Ħal Farban. Ők építették az irányítótornyot, és 1959-ben újraburkolták a két kifutót. 1958-ban a világ első támadó helikopter-századának állomáshelye lett, ez volt a 728C NAS század, Westland Whirlwind HAS.22 gépekkel. A luqai repülőtér felújítása idején polgári forgalmat is bonyolított. 1965-ben újra a RAF lett Ħal Far üzemeltetője. 1967-től egy amerikai repülőgép-javító cég, a M.I.A.CO. vette birtokba az épületeket, miután a RAF a karbantartáson kívül minden tevékenységet megszüntetett, és egészen 1978-ig itt maradt. A repülőtér 1969-től "kezdett új életet", ekkor rendezték az első Air Rally of Maltát, amelynek egészen 1978-ig Ħal Far adott otthont. Ebben az évben egy időre a máltai haderő helikoptereinek is bázisul szolgált. A Royal Navy 1979 januárban adta át a repülőteret a máltai kormánynak, amely hamarosan ipari park kialakításába fogott. Újabban menekülttábort is kialakítottak itt, ahol az afrikai menekültek a régi barakkokban és sátrakban várják, hogy Európa befogadja vagy kitoloncolja őket. Az időközben közúttá minősített kifutópályán a fiatalok illegális gyorsulási versenyeket tartanak, és több vandál támadás is érte a repülőteret, a fő kifutópályát keresztben felásták. Állomáshelyként Ħal Far számos egység állomáshelye volt, a hosszabb ideig itt tartózkodók: Hal Far Airfield Hal Far Station Flight (a repülőtér helyi egysége, 1929-től) N° 3 Anti-Aircraft Co-operation Unit (Swordfish, 1937-től) Hal Far Fighter Flight (Gloster Sea Gladiator, Hurricane, 1940), ebből lett a 261. század (1940) 830. Naval Air Service század (Swordfish, 1940–1943), később Royal Naval Air Squadron Malta része 815. NAS század (Swordfish, 1941–1943) RAF 185. század (Hurricane II, Spitfire, 1941–1944) 828. NAS század (Swordfish, Fairey Albacore, 1941–1943), később Royal Naval Air Squadron Malta része Royal Naval Air Squadron Malta (a 828. és 830. századból, 1942–1943) Air Sea Rescue and Communications Flight (Supermarine Walrus, Bristol Beaufort, Vickers Wellington, Swordfish, 1943–1945), 1944-től Malta Communications Flight néven RAF 324. század (Spitfire VB, VC, IX, 1943) RAF 229. század (Spitfire, 1943–1944) HMS Falcon: RAF 73. század (Spitfire IX, 1945-től) 765. NAS század (Wellington X, XI, 1945–1946) 728. NAS század (1946–1967) 728. Fleet Requirements Unit (1946-tól) 845. NAS helikopteres század (Westland Whirlwind HAS.22, 1954–1955) 728C NAS helikopteres század (Westland Whirlwind HAS.22, 1958), később 828 NAS számmal 750. NAS kiképző század (Percival Sea Prince T.1, Sea Venom FAW.21, Sea Venom FAW.22, Sea Vampire T.22, 1959–1965) 728B NAS század (Firefly U.9, Gloster Meteor U.15, Meteor U.16, Canberra D.14, 1959–1961) FASRON 201 Special (amerikai bázis, Lockheed WV-2, Fairchild R4Q, 1953-tól) VW-2 (Super Constellation) Marine Squadron MAG-VR-35 (Flying Boxcar) A repülőtér A repülőtér a déli part egyik kiemelkedő és lapos részén, Birżebbuġa és Żurrieq községek között terül el. Négy irányból volt megközelíthető: észak-dél, kelet-nyugat (09/27, 4800 láb, 1463 m), északkelet-délnyugat és északnyugat-délkelet (13/31, 6000 láb, 1829 m) felől. A 09/27-es és a 13/31-es kifutópályát 1943-ban betonozták le. Balesetek A balesetek nagyobbrészt elkerülték, csak néhány esetet jegyeztek fel: 1925 . október: A haditengerészet admirálisának, Sir Roger V. C. Keyesnek a gépe (egy Blackburn Dart Fleet Spotter) Ħal Farról tartott az HMS Eagle-hez, amikor a tengerbe csapódott. Az admirális túlélte a balesetet. 1927 . január 18. : egy Avro Bison csapódott földbe Għar Ħasan mellett, két halottat és egy sebesültet találtak. 1927. február 2. : Bengħajsa és Delimara között egy Fairey Flycatcher és egy hidroplán ütközött össze, négyen meghaltak, hárman túlélték, egy katonát pedig nem találtak meg. Érdekességek 1928 . február 8 -án Herbert Hinkler rekordkísérletének egyik állomása volt, amikor Avro Avianjával egyedül repült Londonból Ausztráliába. 1930 . november 25 -én innen indulva hajtotta végre Owen Cathcart-Jones hadnagy Fairey Flycatchere az első éjszakai leszállást egy repülőgéphordozóra. 1933 -ban itt ért véget egy kényszerleszállással Sir Alan Cobham rekordkísérlete, hogy leszállás nélkül repüljön Angliából Indiába. 1935 -ben a Királyi Haditengerészet hat repülőgép-hordozójából három egy időben állomásozott a Nagy Kikötőben , repülőgépeiket pedig Ħal Far igyekezett ellátni, bár számuk meghaladta a repülőtér akkori kapacitását. 1943 -ban az egyik Swordfish üzemanyaga elfogyott, így kényszerleszállt Lampedusa szigetén. A legénység meglepetésére ahelyett, hogy elfogták volna őket, a sziget lakói megadták magukat nekik. A parancsnok azonban - nem lévén elég magas rangban ahhoz, hogy ezt elfogadja - csak üzemanyagot kért, és visszatért Máltára. Varaire Varaire település Franciaországban, Lot megyében. Lakosainak száma 311 fő (2015). Varaire Bach, Beauregard, Concots, Limogne-en-Quercy, Lugagnac és Saillac községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: M (kislemez) Az M a dél-koreai Big Bang együttes első kislemeze a MADE című albumról. Az együttes összesen négy kislemezt jelentet meg, 2015 szeptemberéig havonta egyet. A kislemez megjelenésével egy időben, 2015. május 1-jén az együttes két videoklipet adott ki, a Loser és a Bae Bae című dalokhoz. A két dal 10 koreai slágerlistát vezetett, és tíz országban volt első az iTunes Store letöltési listáján is. A Loser videoklipjét nyolc óra alatt hárommilliószor nézték meg a YouTube-on. Slágerlista-helyezések A Loser három nap alatt háromszor érte el az úgynevezett all-killt, azaz Dél-Korea minden online zenei slágerlistáján egy időben volt első helyezett a napi, heti és a valós idejű listákon is. A Loser első helyezést ért el a Billboard World Digital Songs listáján, Koreában pedig hét slágerlistán több mint egy hétig első helyezett volt. Catholic Encyclopedia A Catholic Encyclopedia (magyarul Katolikus Enciklopédia, vagy ahogy ma emlegetik, az Old Catholic Encyclopedia, Régi Katolikus Enciklopédia) angol nyelvű enciklopédia, amelyet 1913-ban adott ki az Amerikai Egyesült Államokban a The Encyclopedia Press nevű kiadó. A könyv célja, „hogy a katolikus érdekek, cselekvés és doktrínák teljes területéről megbízható információt nyújtson”. Az olyan kérdésekben, amelyek megosztják a katolikusokat és a protestánsokat, a könyv természetszerűleg mindig a katolikus állásponton áll. Bizonyos részei elavultak, hiszen az ökumenizmus és a Második vatikáni zsinat (1962–1965) fontos változásokat idézett elő a római katolikus egyházban. Szerkesztők Az enciklopédiát 1905. január 11-én kezdték el írni öt szerkesztő felügyeletével. A szerkesztők: Charles George Herbermann a latin nyelv professzora, könyvtáros (College of the City of New York) Edward A. Pace, filozófiaprofesszor (Catholic University of America, Washington ) Condé Benoist Pallen, szerkesztő Thomas Joseph Shahan atya, egyháztörténet-professzor (Catholic University). John J. Wynne atya, jezsuita szerzetes, a The Messenger című folyóirat szerkesztője A szerkesztők a rendszeres levelezésen túl 134 ülést tartottak (az elsőt a The Messenger szerkesztőségében), és 1913. április 19-én adták ki az enciklopédiát. 1922-ben kiegészítő kötetet jelentettek meg. Újabb kiadások Az Amerikai Katolikus Egyetem (Catholic University of America) égisze alatt évtizedekkel később a könyvet felfrissítették. A 17 kötetes New Catholic Encyclopedia (Új Katolikus Enciklopédia) 1967-ben jelent meg, majd 2002-ben újra kiadták. Szabadon felhasználható Az 1913-as kiadás jogilag már közkincs státuszú, azaz a szövegek forrásmegjelöléssel szabadon felhasználhatóak. A szócikkek vitás esetekben katolikus nézőpontot képviselnek, de gyakran igen mély és pontos elemzést nyújt történelmi és filozófiai fogalmakról, eseményekről és személyekről. Az enciklopédia szövegei ezért eredeti, vagy szerkesztett formában sokszor előfordulnak a Wikipédia szócikkeiben és máshol is referenciaként. Maurice Jametel Maurice Jametel (Montrouge, 1856. június 11. – Párizs, 1889. május 17.; kínai neve pinjin hangsúlyjelekkel: Rǎn Mòdé; magyar népszerű: Zsan Mo-tö; kínaiul: ���) francia diplomata, sinológus, író. Élete, munkássága Maurice Jametel egyetemi tanulmányait az École des langues orientales vivantes-en végezte. 1878-tól 1880-ig Franciaország pekingi nagykövetségén dolgozott tolmácsként, majd diplomáciai szolgálatot teljesített Hongkongban és Koreában. Megromlott egészségi állapota miatt azonban pár év múlva haza kellett térnie. 1986-ban az École des langues orientales vivantes kínai tanszékén helyezkedett el, ahol nem sokkal később professzorrá nevezték ki. 1882-ben a Société d'économie politique tagjai közé választotta. Korai halála ellenére számos sinológiai tárgyú írását, könyvét hagyta hátra. Főbb művei L'épigraphie chinoise au Tibet , 1880 L'encre de chine, son histoire et sa fabrication : d'après des documents chinois , 1882, 2012 Documents à l'usage des élèves de l'École des langues orientales vivantes , 1882 La politique religieuse de l'occident en Chine , 1883 La Corée avant les traités, souvenirs de voyages , 1885 La Chine inconnue , 1886 La Chine inconnue : souvenirs d'un collectionneur , 1886 Émailleurs pékinois , 1886 Pékin : souvenirs de l'Empire du Milieu , 1887 Inscription commémorative du meurtre de deux ambassadeurs chinois au Tibet en 1752 , 1887 La métallurgie à la Chine , 1888 L'Argot pékinois et le Kim-ping-meï , 1888 Histoire de la pacification du Tibet sous le règne de l'empereur Kien-long / trad. du chinois par Maurice Jametel 1609 az irodalomban Az 1609. év az irodalomban. Publikációk Lope de Vega esszéje az újfajta vígjátékról: Arte nuevo de hacer comedias. Edmund Spenser : A tündérkirálynő (eredeti címe: The Faerie Queen); a hat részből álló hősköltemény első teljes kiadása. Az első három rész 1590 -ben, a második három rész 1596 -ban jelent meg. Születések augusztus 21. – Jean de Rotrou francia drámaíró († 1650 ) október 5. – Paul Fleming, a német barokk nevezetes lírikusa († 1640 ) ? – La Calprenède francia regény- és drámaíró († 1663 ) Rothenburg ob der Tauber Rothenburg ob der Tauber település Németországban, azon belül Bajorországban. Lakosainak száma 11 025 fő (2010). Intermission Az Intermission a Stratovarius nevű finn power metal együttes 9. nagylemeze. 2001-ben került a piacra, és gyakorlatilag nem más, mint a korábbi albumokon található bónusz számok gyűjteménye. Ezek mellett megtalálható rajta három feldolgozás, amelyből az egyik egy koncertfelvétel, valamint a "Hunting High and Low" c. dal koncertfelvétele is. Az album mindössze 5 új számot tartalmaz. A lemez Magyarországon is kapható. A lemez tartalma 1. Will My Soul Ever Rest in Peace? – 4:54 (új szám) 2. Falling into Fantasy – 5:14 (új szám) 3. The Curtains Are Falling – 4:22 (új szám) 4. Requiem – 2:52 (új szám) 5. Bloodstone – 3:54 ( Judas Priest feldolgozás, egy tribute albumról) 6. Kill the King – 4:35 ( Rainbow feldolgozás, a Father Time kislemezről) 7. I Surrender – 3:44 ( Rainbow feldolgozás – koncertfelvétel, egy tribute albumról) 8. Keep the Flame – 2:46 (a Father Time kislemezről, és az Infinite albumról) 9. Why Are We Here? – 4:41 (az It's a Mystery kislemezről) 10. What Can I Say? – 5:10 (új szám) 11. Dream With Me – 5:11 (a Destiny albumról) 12. When the Night Meets the Day – 5:26 (az Episode albumról) 13. It's a Mystery – 4:04 (az It's a Mystery kislemezről, és az Infinite albumról) 14. Cold Winter Nights – 5:13 (a Destiny albumról) 15. Hunting High and Low – 4:55 (koncertfelvétel) Bónusz számok Freedom (demó verzió) Neonlight Child (demó verzió) Arenzano Arenzano egy körülbelül 11500 lakost számláló tengerparti kisváros Olaszországban. Fekvése, környezete Arenzano a nyugat-ligúriai tengerparton fekszik. Aki keleti irányból közelíti meg a várost, Genovát elhagyva először ezzel a településsel találkozik. Területe 24,6 négyzetkilométer, melynek kétharmada gyakorlatilag hegyoldal. A legmagasabb hegy, a Reixa 1183 méter magas. Arenzano a ligúr tengerpart azon pontján található, ahol az Appenninek leginkább megközelítik a tengert (mintegy 5 kilométerre). E morfológiai viszonyoknak köszönhetően az alpesi jellegű magaslatokról lélegzetelállító kilátás nyílik a tengerre. A hegyek és a tengerpart sajátos kontrasztja az egyik legfőbb jellegzetessége a városnak. A hegyoldalakat mediterrán bozót és fenyőerdők borítják. A közeli Appenninek jó védelmet nyújtanak a hideg északi szelek ellen és így Arenzano klímája kellemesen földközi-tengeri. A téli középhőmérséklet 10 Celsiusok nyáron pedig, amikor a tenger felőli szellők hűsítik a forróságot, a középhőmérséklet 24 Celsiusok. Arenzano belterületének egy része a Beigua Nemzeti Parkhoz tartozik, mely a Tirrén-Pó vízválasztón terül el. Ez a legnagyobb természetvédelmi terület a régióban. A vízfelületet tekintve Arenzano része annak a bálnák védelmére kijelölt területnek, melynek egyik határvonala a ligúr tengerpart és Korzika északi csücskéig terjed. A vasútvonalnak és autópályának köszönhetően Arenzanónak jó az összeköttetése Észak-Olaszország legfontosabb közlekedési csomópontjaival. Ez a város a nyugat-ligúriai riviéra Milánóhoz legközelebb eső települése. A tengerpart mellett kígyózik az Aurelia nevű közút, melynek alapjai még a Római Birodalom idejében épültek. Az út Rómát és a franciaországi Arles-t kötötte össze, Napóleon idejében, a francia megszállás alatt kocsik számára is járhatóvá tették. A városról A múltban Arenzano egyszerű halászfalu volt, majd fokozatosan üdülőhellyé alakult át. A 20. század elején a tengerparti sétány mellett épült Grand Hotel megnyitása volt a végső ecsetvonás az új városkép kialakításán. Ekkorra már a luxus és az exkluzivitás voltak Arenzano legfontosabb jellemzői, számtalan villával, előkelő rezidenciával büszkélkedett a város, például a Villa Figoli, vagy a csodálatos parkkal körülvett Villa Negrotto Cambiaso. A város által kínált magas színvonalú életminőségnek köszönhetően az elmúlt évtizedek során Arenzanót sokan választották lakóhelyükül, Genovából is jelentős számban költöztek át ide. Ennek eredményeként a ligúriai régióban általánosan tapasztalható népességfogyással ellentétben Arenzano azon kevés települések egyike, ahol a népmozgalmi trend pozitív. Arenzano legfontosabb eseménye a "Mare e Monti" ("Tenger és Hegy") nevű gyalogtúra. E kétnapos sportrendezvényre, mely az egész világból vonz érdeklődőket, minden évben szeptember második hétvégéjén kerül sor. Testvérvárosai Calasetta ( Szardínia , Olaszország ) Domburg ( Hollandia ) El Jadida ( Marokkó ) Loutraki ( Görögország ) Pontoise ( Franciaország ) Tata ( Magyarország ) ( 1994 óta) Házi tücsök A házi tücsök (Acheta domesticus) a rovarok (Insecta) osztályának az egyenesszárnyúak (Orthoptera) rendjébe, ezen belül a valódi tücskök (Gryllidae) családjába tartozó faj. Előfordulása A házi tücsök elterjedési területe egész Európa. Észak-Afrikában a szabadban él, Észak-Amerikába behurcolták. Alkalmas helyeken nem ritka. Megjelenése A házi tücsök 1,5-2 centiméter hosszú. A mezei tücsöknél kisebb, gyengébb termetű és világosabb rajzolatú, de ugyanúgy hengeres testű. Teste és a 3. comb finom, bársonyos szőrzettel fedett. A fej nem teljesen fekete, a test sárgásbarna. Életmódja A házi tücsöknek a legkedvezőbb hőmérséklet a 30-31 °C, ennek megfelelően leginkább kazánházakban, szemétlerakó helyeken, laboratóriumokban, üvegházakban, pékségekben fordul elő. A szabadban csak nyáron tartózkodik. Mindenevő, kenyérmaradványokat, lisztet, öreg gyümölcsöket, elhalt rovarokat egyaránt elfogyaszt. Állatkertekben a házi tücsköt rovarevő állatok táplálására tenyésztik. Szaporodása A meleg esti időszakban a hímek órákon át cirpelnek, hogy egy nőstényt magukhoz csalogassanak. Az utóbbi petéit jól elrejti az épületek hasadékaiban. Folyamatosan szaporodik. Forrás Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. Budapest : Officina Nova. 1993. ISBN 963 8185 40 6 Zsolt Béla Zsolt Béla, 1916-ig Steiner (Komárom, 1898. január 8. – Budapest, 1949. február 6.) a Nyugat második nemzedékéhez sorolt író, polgári radikális (szocialista) újságíró, politikus. Élete Zsidó családba született, apja, Steiner Ignác ügyvéd, majd bankigazgató lett, anyja Hirschler Ilona volt. Apja korai, 1903-as halála után anyja újra férjhez ment. Komáromban tanult, majd Budapesten magyar–latin szakos tanárnak készült, de az első világháború miatt félbeszakította tanulmányait és bevonult katonának. Az orosz frontra vezényelték, ahol többször is megsebesült, végül betegen tért haza. A nagyváradi katonakórházban lábadozva írt verseit a helyi lapok közölték, első verseskötete is itt, 1916-ban jelent meg, majd a háború végén, 1918-ban itt lett belőle újságíró. Az Erdély című újság szerkesztője, valamint a Nagyváradi Napló, a Nagyvárad és a Nagyváradi Estilap munkatársa is volt. 1920-ban Budapestre költözött, ahol Bródy Sándor felfedezte benne az igazi újságírót, így Zsolt az egyik szerkesztője lett a Tavasz c. irodalmi folyóiratnak. 1921-től a Világ munkatársa lett. Írásai harcosak voltak, de a politikai írásai kiábrándultságot tükröztek. Polgári eszményképe összeomlott, nem egyezett azzal a képpel, melyet megélt a Horthy-korszakban. A rendszert bíráló írásai miatt a hatalom nem kedvelte, de írókörökben elismert volt. Ekkoriban politikailag a baloldalra sodródott, a szocializmus híve lett. 1925-ben a Magyar Hírlap és Az Ujság munkatársa, 1929–1938 között A Toll c. radikális irodalmi lap szerkesztője, 1930-tól főmunkatársa is volt. 1927. december 27-én Budapesten, a Terézvárosban házasságot kötött Hollós Ilona színésznővel, akitől 1936-ban vált el. Második felesége (a szintén elvált és zsidó származású) Rácz Ágnes gyógyszerész lett. 1934-ben került kapcsolatba a szabadkőműves mozgalommal, melyen belül a Bécsben alapított Labore Virtus nevű páholyhoz csatlakozott. Vámbéry Rusztemmel közösen felléptek a halálbüntetés eltörlése mellett. Az 1935-ös választásokon a Bajcsy-féle Nemzeti Radikális Párt és a Függetlenségi 48-as és Kossuth Párt közös jelöltjeként indult, de nem szerzett mandátumot. Az 1930-as évek vége felé gyakran tartózkodott Párizsban; a második világháború kitörésének a híre is ott érte. Először emigrálni akart, ám végül mégis hazatért. 1939-től a zsidótörvények miatt nem folytathatta újságírói pályafutását, de továbbra is publikált; 1942-ben kiadta cikkei gyűjteményét az időközben Magyarországhoz visszatért Nagyváradon. Zsolt Bélának 1943-ig tizenegy regénye, három novelláskötete és öt színdarabja jelent meg. Zsidó származása miatt 1942. július 16-án behívták munkaszolgálatra. Előbb Vácra, majd a megszállt Ukrajnába vezényelték Szeredina-Buda, majd Kijev térségébe. Volt sírásó és kocsis is. 1943. október 30-án a kegyetlen bánásmódjáról hírhedt nagykátai munkaszolgálatos századhoz került. Itt ugyan sikerült életben maradnia, mert Csatay Lajos honvédelmi miniszter személyes közbenjárására csakhamar izgatás és rémhírterjesztés vádjával letartóztattatta és elítéltette. Négy hónapot kapott, amit a budapesti Margit körúti börtönben kellett letöltenie. 1944 januárjában szabadult. Magyarország német megszállása után feleségével a nagyváradi gettóban kerestek menedéket. 1944 júliusában a Kasztner-vonattal Bergen-Belsenbe, majd Svájcba került. Ezalatt felesége egész családját megölték az előző házasságából származó lányával együtt. A második világháború befejezése után, 1945 júliusában már betegen tért haza Magyarországra. Augusztusban a frissen alakult Magyar Radikális Pártnak előbb tagja lett, majd harcias, agresszív fellépésével kiharcolta magának a párt hetilapjának, a „Haladás”-nak a főszerkesztői posztját, amit aztán saját stílusára formált. Írói ismertségével egyfelől használt a pártnak, másfelől azonban izgága, gyűlölködő természetével, össze-vissza vagdalkozásaival, gyakorta bántó, durva megfogalmazásaival ártott is annak. Az 1945-ös helyhatósági választásokon bekerült a fővárosi törvényhatósági bizottságba, az 1945-ös országgyűlési választásokon azonban pártjával együtt csúnyán leszerepelt. 1945. november 17-én a Magyar Radikális Párt társelnökévé választották Csécsy Imre mellé. 1946-ban megírta utolsó regényét, a „Kilenc koffer”-t, melyben a nagyváradi gettó életét írta le saját életén keresztül, 1947-ben pedig a Nemzeti Drogéria című színművét. Ekkoriban már folyamatosan betegeskedett, 1947-es írásainak, cikkeinek, műveinek többsége már a szanatóriumban íródott, ahol kezelték. Az 1947-es, később kékcédulás választások néven elhíresült országgyűlési választásokon a Magyar Radikális Párt országgyűlési képviselője lett (pártlistáról szerezve mandátumot). A választások előtt pártjába belépett Peyer Károly és (szociáldemokrata) köre a választási sikert nagyrészt magának tulajdonítva az összesen hat szerzett mandátumból ötöt követelt magának, egyedül a hatodikat nem vitatta, amit így Zsolt kapott. A követelésből kipattant vita során szólalt fel először a törvényhozásban, ahol saját párttársát, Peyer Károlyt bírálta a tőle megszokott harcias, személyeskedő stílusban. A vita Peyer emigrálásával megoldódott, a helyeket a "régi" MRP-sek kapták meg. 1948-ban pártja egyedüli elnöke lett. Ekkoriban léptek a Polgári Demokrata Párttal „Polgári Radikális Pártszövetség” néven (politikai önállóságuk fenntartása mellett) választási egységbe. 1948 őszén újra megbetegedett, Svájcba utazott gyógykezelésre. Szocialista világnézete miatt Zsolt pártját, majd a pártszövetséget is a Magyar Kommunista Párt elvi támogatójává tette, 1949. február 2-án pedig önként olvasztotta be a Magyar Függetlenségi Népfrontba. Az 1949-es választás (amin már csak a Népfront listájára lehetett szavazni) után pár nappal, február 6-án halt meg, a Kozma utcai izraelita temetőben helyezték örök nyugalomra. 1951-ben második feleségét Zsolt Ágnest (aki öngyilkos lett) mellé temették el. Főbb művei Zsolt Béla verseskönyve ; Nagel Ottó, Bp., 1915 Lohengrin bukása. Regény ; Pallas, Bp., 1918 Forgószél (színmű, 1919) Hiába minden ; Sonnenfeld Ny., Nagyvárad, 1921 Igaz könyv ; Genius, Bp., 1924 Házassággal végződik (regény, 1926) Erzsébetváros (színmű, 1928) Versek ; Genius, Bp., 1929 Gerson és neje (regény, 1930) Bellegarde (regény, 1931) A királynő családja. Regény ; Pantheon, Bp., 1932 Oktogon (színmű, 1933) A párizsi vonat (színmű, 1934) Kínos ügy (regény, 1935) A dunaparti nő. Arthur ; Nova, Bp., 1936 A Wesselényi-utcai összeesküvés (regény, 1937) Ars scribendi, vagy Az időszerű újságírásról ; Kner Ny., Gyoma, 1937 Villámcsapás. Schwarz András önéletrajza ; Pantheon, Bp., 1937 Kőért kenyér. Vezércikkek 1921-1939 ; Tábori és Tsa. Ny., Bp., 1939 Kakasviadal (regény, 1939) Tanulságok és reménységek (cikkek, 1942) Napraforgó (regény, 1943) Fehér könyv. Írta Bródy Sándor, folytatja Zsolt Béla ; Globus Ny., Bp., 1945 Kilenc koffer (regény, 1946) Nemzeti drogéria (színmű, 1947); Kínos ügy. Regény ; utószó Kőszeg Ferenc; Szépirodalmi, Bp., 1970 Kilenc koffer ; szerk., jegyz. Kőszeg Ferenc; Magvető, Bp., 1980 A végzetes toll. Publicisztikai írások ; vál., szerk. Bozóki András; Nyilvánosság Klub–Századvég, Bp., 1992 ( Ars scribendi ) Az igazi szerelem. Válogatott novellák ; vál. Kőrössi P. József; Noran, Bp., 2000 ( Ködlovagok ) Duna-parti nő ; Ulpius-ház, Bp., 2007 ( Ulpius anno ) Házassággal végződik ; Ulpius-ház, Bp., 2007 ( Ulpius anno ) Találkákon a sorssal. Zsolt Béla ifjúkori írásai a Komáromi Újságban, 1916-1917 ; szerk. Rabi Lenke, Számadó Emese, előszó Rédli Margit; Önkormányzat, Komárom, 2009 Még egyszer és utoljára Szilágyi Gábor (labdarúgó) Szilágyi Gábor (Eger, 1981. szeptember 4. –) magyar labdarúgó. Első NB I-es mérkőzése 1998. szeptember 12. FC Fehérvár - BVSC Budapest volt, ahol csapata sima mérkőzésen 4-1-es vereséget szenvedett a székesfehérvári klubtól. Többszörös finn gólkirály az első és másodosztályban. Hazatérése után a kieső FC Tatabánya labdarúgója volt. Monogatari A monogatari (japánul ��), hagyományos japán epikai műfaj. Jelentése: elbeszélni valamit (mono o kataru), vagy gesta, beszámoló. A Heian-korban, a 10. században jelent meg, és a Kamakura-korban, sőt egészen a 15. század végéig kedvelt irodalmi műfaj maradt. A monogatarik tematikus felosztása A 10. század kezdetén monogatarinak nevezték a regényszerű, fiktív elbeszéléseket, amik legendákról, anekdotákról, csataleírásokról, háborús krónikákról szóltak. Akkoriban Kiotó udvari nemesurai írtak monogatarikat. denki monogatari (����), fantasztikus, csodás elbeszélések: Taketori monogatari (A bambuszgyűjtő öregember meséi), Ucubo monogatari (Az odvas fa meséi) rekisi monogatari (����), történelmi elbeszélések: Eiga monogatari (Viruló virágok/Pompa és ragyogás), Ó-kagami (A nagy tükör), Mizu-kagami (Víztükör), Ima-kagami (Kis tükör), Maszu-kagami (Tiszta tükör) gunki monogatari (����), hőstettekről, csatákról szóló elbeszélések, krónikák: Hógen monogatari, Heidzsi monogatari, Heike monogatari , Gikei-ki, Taiheiki, Szoga monogatari uta monogatari (���), vers ( vaka ) és próza kombinációja: Iszei történetek (Isze monogatari), Jamato monogatari (Jamatói történetek) giko monogatari (����), a régi udvari történeteket és románcokat utánzó klasszicista stílusú romantikus elbeszélések: Macura no Mija monogatari, Szumijosi monogatari cukuri monogatari (����), fiktív, romantikus regény, elbeszélés: Gendzsi szerelmei , Ocsikubo monogatari, Hamacu csúnagon monogatari, Szagoromo monogatari, Torikaebaya monogatari (Bár csak kicserélhetném őket!), Cucumi csúnagon monogatari, Joru no nezame (Éjszakai virrasztás) Kiemelkedő monogatarik Heian-kor Az első fennmaradt monogatari a Taketori monogatari (A bambuszgyűjtő öregember meséi) 900 körül keletkezett. Egy napon az idős Taketori a bambuszerdőben járva meglátott egy fénylő bambuszfát. Felvágta a szárát, és egy gyönyörű icike-picike, hüvelyknyi kisleányt talált benne. A gyermektelen házaspár felnevelte Kaguja-himét. A csodás szépségű lány kezéért hercegek versengtek, sőt a császár is elment hozzájuk, hogy feleségül kérje. Szintén 900 körül írták az Isze monogatarit (Iszei történetek), amiben vers (vaka) és próza keveredik egymással, ezért uta monogatarinak, lírai elbeszélésnek is nevezik. A mű Arivara no Narihira költő és lovag gáláns kalandjait meséli el a Fudzsivara család felemelkedése idején. A Isze monogatari ma is rendkívül kedvelt olvasmány Japánban. 950 körül íródott a Jamato monogatari (Jamatói történetek), ami szintén lírai elbeszélés. Minden egyes története más főhősről szól. Jamato Japán ősi tartománya. A császári udvarban a nemesurak gyakran keveredtek szerelmi kalandokba. Így a nem szívesen látott mostohagyermek témája (mamako-banasi) is utat talált az irodalomba. Az Ocsikubo monogatari (Ocsikubo története) kb. 968–969-ben keletkezett. Főhőse egy fiatal lány, aki a palota szomszédságában álló épület alagsorában él, és akit mostohaanyja kénye-kedve szerint dolgoztat. Hasonló Hamupipőke-sorsról szól a Szumijosi monogatari, amit inkább a Kamakura-kor irodalmához sorolnak. A Szumijosi monogatariról készült legrégibb tekercsképet a Tokiói Nemzeti Múzeumban őrzik, és fontos nemzeti kulturális értéknek számít. A Torikaebaya monogatari (Bár csak kicserélhetném őket!) a 11. század végén keletkezett. Az udvaronc apa sóhajt fel így gyakran, mert lányos fia és fiús lánya gyakran kellemetlen helyzetbe hozza. Végül lányát fiúnak, fiát pedig lánynak öltözteti a felnőtté válás ünnepén. Az Ucubo monogatari (Az odvas fa meséi) állítólagos szerzője Minamoto no Sitagó, akit Japán harminchat költőgéniusza közé sorolnak. Ez a mű tartalmaz először fejezetcímeket, s ezt a formát a későbbi monogatarik is megtartják. A cím arra utal, hogy a főhős és anyja a hegyekbe menekült, ahol egy cédrusfa odúja lett otthonuk. A monogatari mellett megjelenik a napló, és beköszönt a nőirodalom virágkora. Muraszaki Sikibu írta a Gendzsi szerelmeit, ami a japán irodalom kimagasló alkotása, gyöngyszeme. Átmenet a Kamakura-korba A dannourai tengeri csatában 1185-ben a Minamotók legyőzték a Tairákat, s ezzel véget ért a Heian-kor. Taira–Minamoto-háború véres harcai nyomot hagytak az irodalomban is. A rekisi monogatariban (történelmi tárgyú elbeszélés, regény) tükröződtek vissza a politikai változások. A Kodzsikihez hasonló történelmi feljegyzések, krónikák már 200 éve nem születtek Japánban. De a megváltozott politikai viszonyok szükségessé tették összefüggő történeti munkák megírását. Olyan vegyes művek születtek, amik nem csak történeti tájékoztatást, de szórakozást is nyújtottak egyben. Az Eiga monogatori (Viruló virágok) vagy (Pompa és ragyogás), Fudzsivara no Micsinaga régens működését és 887 és 1092 között történt udvari eseményeket beszéli el. Az Ó-kagami (Nagy tükör) a 12. század végén született. Ez a monogatari felépítésében hasonlít Sze-ma Csien művéhez, A történetíró feljegyzéseihez. A 850 és 1025 között történt eseményekről tudósít, Montoku trónra lépésétől Go-Icsidzsó császár uralkodásáig. Két öreg, a 151 és 140 éves Ójake no Jocugi és Nacuyama Sigeki mesélik el egymásnak az eseményeket, néha kérdést intéz hozzájuk egy 20 éves szamuráj. Az Ó-kagami kiegészítésének tekinthető a Mizu-kagami (Víztükör). A két kötetből álló császári krónika Dzsimmutól Nimmjó császárig, az Ima-kagami (A jelenkor tükre) Icsidzsótól Takakura császárig terjedő időszakot öleli fel. A Kondzsaku monogatarisú (A jelen és múlt történetei) késő heian-kori antológia, több mint ezer szecuvát, továbbá japán, kínai és indiai elbeszéléseket, meséket, sőt állatmeséket tartalmaz. A Kondzsaku nagy hatással volt a szecuva irodalomra. Kamakura-kor A feudális nemesség felemelkedésével megjelennek a szenki és a gunki monogatarik, a háborúkról, csatákról, a katonák, harcosok bátor hőstetteiről szóló romantikus elbeszélések, regények. Nyelvezetük eltér az előző monogatarikétól, mert szerzőik kínai szavakat is kevernek a japán szövegbe. A legrégibb, a 13. század első felében írt Hógen monogatari a Hógen-lázadás történetét írja le, a Heidzsi monogatari pedig a Heidzsi-lázadás krónikája. A Genpei szeiszui-ki a Minamotók és a Tairák felemelkedésének és bukásának a története. A Taiheiki (A nagy béke története) a 14. század végén keletkezett háborús krónika az 1318 és 1367 közötti eseményekről. Go-Daigo császár harcolt a Kamakura-bakufu ellen, és megalakult az ’északi és déli udvar’ (nambokucsó). A krónika már a Muromacsi-kort érinti. A Szoga monogatari a Szoga fivérek, Dzsuró és Kudó vérbosszúját meséli el apjuk gyilkosán. Rothonay Rothonay település Franciaországban, Jura megyében. Lakosainak száma 131 fő (2015). Rothonay Arthenas, La Chailleuse, Augisey, Beffia, Chavéria, Cressia, Nancuise, Pimorin és Varessia községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Kvantumszám Kvantumszámnak hívjuk bármely megmaradó mennyiség kvantummechanikai operátorának olyan sajátértékét, ami egy adott kvantummechanikai rendszer valamely állapotát jellemzi, azaz ott ennek határozott értéke van. A kvantumszámok rendszere más és más az egyes kvantumrendszerek esetén. Például a hidrogénatom esetén a főkvantumszám az energia, a mellékkvantumszám az impulzusmomentum sajátállapotait jellemzi. Hány kvantumszám szükséges? Hány kvantumszám szükséges egy rendszer leírására? Erre nem lehet általános választ adni, minden rendszer esetén egyedileg kell ezt a kérdést a rendszer teljes analízisével megválaszolni. Egy rendszer dinamikáját a H Hamilton-operátor határozza meg. Ennek sajátértéke az energia az egyik kvantumszám. Minden olyan O operátor esetére, ami felcserélhető a Hamilton-operátorral (azaz kielégíti az OH = HO feltételt), szintén van egy-egy kvantumszám. Ez az összes kvantumszám, amivel egy rendszer rendelkezhet. Meg kell tehát találni az összes, egymástól független, a Hamilton-operátorral és egymással is – hogy egyszerre mérhetőek legyenek – felcserélhető operátort. Gyakran több ilyen operátorkészlet is található, ilyenkor a konkrét helyzettől függ, melyik ott a legalkalmasabb a kvantumrendszer leírására. Egyelektronos atom A kvantumszámok leggyakrabban vizsgált rendszere az egyelektronos atom esete. Nemcsak azért, mert hasznos a kémiában, mint a legfontosabb konstrukció a periódusos rendszer, a vegyérték és egy sor más tulajdonság mögött, de azért is, mert megoldható és realisztikus probléma, és így számos tankönyvben helyet kap. A nemrelativisztikus kvantummechanikában a Hamilton-operátor az elektron kinetikus energiájából és az atommag és az elektron közötti Coulomb-erőből származó potenciális energiájából áll. A kinetikus energia elkülöníthető egy az elektron mag körüli J impulzusmomentumától függő részre és a maradékra. Mivel a potenciál gömbszimmetrikus, ezért a Hamilton-operátor felcserélhető J2-tel. J2 maga felcserélhető az impulzusmomentumvektor bármelyik komponensével, a konvenció szerint ezek közül Jz-t választjuk (a komponensek egymással nem felcserélhetők). Kizárólag ezek az egymással kölcsönösen felcserélhető operátorok, ezért három kvantumszám van: A főkvantumszám ( n = 1, 2, 3,…) jelöli H' – J2 -es része nélküli – sajátértékeit. A szám növekedése az elektron és a mag távolságát is jelzi, ezért azt mondjuk, hogy a különböző főkvantumszámhoz tartozó elektronok különböző elektronhéjon vannak. A mellékkvantumszám ( l = 0, 1 … n ‒1) (amit azimutális kvantumszám és pályakvantumszám néven is ismerünk) adja meg az állapot impulzusmomentumát az J2 = l(l+1) (h/2π)2 összefüggésen keresztül, ahol h a Planck-állandó . A kémiában ez nagyon fontos kvantumszám, mivel ez adja meg az atompálya alakját és erős hatással van a kémiai kötésekre és a kötésszögre. Az l=0,1,2,3,… pályákat rendre s,p,d,f,… pályáknak hívjuk. A mágneses kvantumszám ( ml = ‒ l , ‒ l +1 … 0 … l ‒1, l ) Jz=mlh/2π sajátértéke. A spinkvantumszámot ( ms = ‒1/2 vagy +1/2) kísérletileg mutatta ki a spektroszkópia , elméletileg helyesen kezelni a relativisztikus kvantummechanika tudja, ahol a spin és pályamomentum összege a valódi megmaradó mennyiség, a teljes impulzusmomentum. A következőképpen összegezhetjük az atomi elektron állapotát leíró kvantumszámokat: Példa: A fluor (F) atom legkülső, vegyértékelektronjának (a 2p atompályán) kvantumszámai: n = 2, l = 1, ml = 1, vagy 0, vagy ‒1, ms = ‒1/2 vagy 1/2. Megjegyezzük, hogy a molekulapályák teljesen más kvantumszámokat igényelnek, mivel a Hamilton-operátoruk és annak szimmetriái egészen mások. Elemi részecskék Az elemi részecskéknek sok, gyakran belsőnek mondott, kvantumszáma van. Az elemi részecskék a standard modell kvantumállapotai, ezért ezek a kvantumszámok hasonló viszonyban vannak a standard modell Hamilton-operátorával, mint az atomi kvantumszámok az atom Hamilton-operátorával. Azaz minden kvantumszám egy-egy szimmetriát és a hozzá kapcsolódó megmaradó mennyiséget jelöl. A kvantumtérelméletben hasznos megkülönböztetni a téridő szimmetriáit a belső szimmetriáktól. Tipikus téridő szimmetriához kötődő kvantumszámok a spin (a forgási szimmetriához kapcsolódik), paritás, C-paritás és T-paritás (a Poincaré-szimmetriához kapcsolódnak). Tipikus belső szimmetriához kötődő kvantumszámok a leptonszám, barionszám vagy az elektromos töltés. Hasznos megjegyezni egy zavaró momentumot. A legtöbb megmaradó mennyiség additív, és így elemi részecskék kölcsönhatásaiban a kvantumszámok összege ugynaz kell legyen a reakció előtt és után. Vannak azonban – általában paritásoknak hívott – multiplikatí kvantumszámok is, ezeknek a szorzata marad meg, nem az összege. A multiplikatív kvantumszámok olyan szimmetriához tartoznak, ahol a szimmetriatranszformáció kétszeri almazása "nem csinál semmit", azaz visszaviszi a rendszert az eredeti állapotába. Az ilyen transzformációkat tükrözéseknek hívjuk, és a csoportelméletben a Z2 csoport példái. Edmund von Hellmer Edmund von Hellmer (magyarosan Hellmer Edmund, Bécs, 1850. november 12. – Bécs, 1935. március 9.) osztrák szobrász, Fadrusz János és Horvay János mestere. Életpályája A bécsi Akadémián tanult, majd Hanns Gasser műhelyében dolgozott. 1879 és 1922 között a bécsi Akadémia professzoraként tanított. A historizmus jeles képviselője, akinek neobarokk stílusára Adolf von Hildebrand volt hatással. Később a Wiener Secession egyik alapítója volt. Emlékművei és szoborportréi egyaránt jelentősek. Ismert tanítványai Fadrusz János Anton Hanak Horvay János Szécsi Antal Zala György Könyve "Lehrjahre in der Plastik" (1900). Főbb művei Emlékművek Türkenbefreiungsdenkmal, Stephansdom, Bécs, 1894 (1945-ben részben megsemmisült); E. J. Schindler, Bécs, 1895; J. W. von Goethe , Bécs, 1900; Ifj. Johann Strauß , Bécs, 1921; M. von Franck, Graz , 1899 (Graz); Erzsébet császárné és királyné (Kaiserin Elisabeth), Hellbrunn, 1901. Hozzájárulása híres bécsi épületekhez Parlament, Egyetem, Hofburg . Síremlékek a bécsi Zentralfriedhofban N. Dumba, (1903 körül); H. Wolf, 1904. Fátyolfarkú poszáta A fátyolfarkú poszáta (Dromaeocercus brunneus) a madarak osztályába, ezen belül a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a tücsökmadárfélék (Locustellidae) családjába tartozó Dromaeocercus nem egyetlen faja. Előfordulása Madagaszkár területén honos. Esztergom díszpolgárainak listája Az alábbi lista Esztergom díszpolgárainak listáját tartalmazza. A díszpolgári címet rendszerint március 15-én vagy október 23-án adományozzák. FSO Polonez Az FSO Polonez egy középkategóriás autó, melyet a lengyel Fabryka Samochodów Osobowych autógyártó készített 1978 és 2002 között. A kocsi eleinte a Polski Fiat 125p modernizált, ferde hátú karosszériás változatának számított, de később teljesen önálló, különböző karosszériákkal és motorokkal készülő modell lett. Nevét a lengyel táncról, a polonézről kapta. Háttér A kezdetekben az FSO Polonez a szintén a Fabryka Samochodów Osobowych által, Fiat licenc alapján gyártott Polski Fiat 125p modernizált, új karosszériás változataként készült. Ugyanarra az alvázra épült és műszaki felépítése is ugyanolyan volt, mint a Polski Fiaté, az 1,3 és 1,5 literes motorok is szinte teljesen megegyeztek, azzal a különbséggel, hogy a Polonezbe kerülők modernebb hengereket és karburátort kaptak. Külseje ezzel szemben teljesen eltérő volt, egy teljesen új, ferde hátú karosszériát kapott, melyet Giorgetto Giugiaro tervezett. A tervek szerint a kocsi az 1980-as években megkapta volna a Fiat dupla vezérműtengelyes, kétliteres motorját, de a gyárnál fellépő anyagi problémák ekkor még lehetetlenné tették az újabb Fiat licenc megvásárlását, így csak kevés ilyen darab készült. Többek között ez is volt az oka annak, hogy a Polonez és a 125p gyártása több mint egy évtizeden keresztül párhuzamosan folyt. Mi több, a gyár csak akkor vezetett be valamilyen technikai újítást, ha azt mindkét modellen alkalmazni lehetett. Ez a helyzet 1991-ben változott meg, amikor a 125p gyártása befejeződött. A Polonez egyik nagy előnye a biztonságossága volt. 1978-ban ez volt az egyetlen kelet-európai autó, melyet úgy építettek, hogy megfeleljen az Amerikai Egyesült Államok biztonsági szabványainak. 1994-ben az Európai Unió szabályai által előírt törésteszteken is részt vett a kocsi, mely a további export szempontjából volt szükséges. A Polonez remekül szerepelt a teszteken. A felhasznált, 1,9 literes dízelmotoros változat 50 km/h-s sebességgel ütközött neki egy betonfalnak és annak ellenére, hogy nem volt benne energiaelnyelő zóna, mind a négy ajtaja gond nélkül nyitható maradt, a tesztbábukon nem keletkeztek komoly sérülések és az üzemanyag sem kezdett szivárogni vagy folyni. Modellváltozatok Az évek alatt az FSO Polonez sokféle változatban és karosszériával megjelent. Ezek a következők voltak: A hagyományos ötajtós ferde hátú (ez volt az elsőként megjelent változat). A négyajtós szedán (FSO Polonez Atu, egyes országokban FSO Celina). Az első ilyen változatot 1994 -ben mutatták be, de a tömeggyártás csak 1996 -ban kezdődött meg. Az ötajtós kombi . Ezt szintén 1994 -ben mutatták be először, de a sorozatgyártás 1999 -ben indult be. A kétajtós pick-up, melyet Truck néven árultak és 1987 -ben mutattak be. A szintén kétajtós pick-up, meghosszabbított utastérrel, kis hátsó ülésekkel. A Truck Roy nevű hosszított, négyajtós pick-up, melyet 1997 -ben mutattak be és utasterének mérete megegyezett a szedánéval és a kombiéval . A különleges karosszériájú szervizautó. A külön a lengyel tűzoltóság számára készült változat. A Cargo nevű kisáruszállító variáns, mely a kombi karosszériájára épült, magasabb és hosszabb hátsó résszel, mely fém merevítőrudakkal megerősített PVC elemekből épült fel. Ebből a karosszériaváltozatból mentőautók is készültek. Ezt 1993 -ban mutatták be. A háromajtós kupé , melynek ajtaja hosszabbak, B-oszlopa szélesebb, C-oszlopa pedig más kinézetű volt, mint a hagyományos FSO Polonezé. Körülbelül mindössze 50 darab készült belőle A háromajtós ferde hátú , mely szinte teljesen megegyezett a hagyományos Polonezzel, azzal a különbséggel, hogy nem voltak hátsó ajtajai. Ebből a változatból körülbelül 300-1000 darab készült. Emellett több prototípus is készült, melyek aztán nem kerültek sorozatgyártásra. Ilyen volt például A Polski Fiat 125p pick-up változatának platójával elkészített vagy a lenyíló raktérajtók nélküli pick-up. Emellett elkészült még egy Analog névre hallgató, négykerék-meghajtású, hidropneumatikus futóművel szerelt, pick-up felépítésű terepjáró, egy ugyanilyen összkerekes változat, offroad-futómű nélkül és egy, a végleges változattól meglehetősen különböző szedán is. Modelltörténet Fejlesztés 1970-ben a Fiatnál megkezdődött az ESV (Experimental Safety Vehicle – Kísérleti Biztonsági Autó) projekt, melynek során elkészült egy, a különböző modern biztonsági technikákat ötvöző prototípus. 1974-ben az FSO úgy döntött, hogy ezt a kísérleti darabot felhasználja egy új autó megépítéséhez. A gyár tervezője, Zbigniew Watson Giorgetto Giugiaróval és Walter da Silvával közösen dolgozott azon, hogy az ESV prototípus jól illeszkedjen a Fiat 125 alvázára és megfelelően elhelyezhető legyen benne annak belsőtere. 1975-ben készült el az első "Polski" névre keresztelt próbaváltozat a Fiatnál, melyet aztán Lengyelországba küldtek, az FSO-hoz. Bemutatás Az FSO Polonez sorozatgyártása 1978 májusában indult meg, ugyanebben az évben került hivatalosan is bemutatásra az FSO Polonez 1300 és 1500. Egy évvel később megjelent az FSO Polonez 2000 Rally nevű raliváltozat, mely a Monte Carlo Rallyn mutatkozott be. Ebből a változatból korlátozott számban utcai verzió is készült, FSO Polonez 2000 néven, 1995 cm³-es, 110 lóerős, dupla vezérműtengelyes Fiat motorral. Ebbe ötsebességes sebességváltó került, 12 másodperc alatt gyorsult nulláról száz km/h-ra és 175 km/h-s sebességre volt képes. Ebből a változatból többnyire csak kormányembereknek jutott. 1980-ban megjelent az 1300 és az 1500 háromajtós változata, melyből 1983-ig mindössze körülbelül 300 darab készült. 1981-ben került piacra az addigiaknál olcsóbb, leegyszerűsített változat, melynek az oldalán nem voltak gumicsíkok, a lökhárítójára nem került króm díszcsík, hiányzott róla a hátsó ablaktörlő, a ködlámpák, nem volt benne csomagtér-takaró és fordulatszámmérő sem. Az ülések és a csomagtér borításához egyszerű vászont használt a gyár. Emellett ugyanakkor megjelent a luxusfelszereltségű, 1500 X nevű verzió, melybe 1481 cm³-es, 80 lóerős motor, ötfokozatú sebességváltó, 4:3-as áttételű differenciálmű és rádió is került. A kocsit belföldön árulták, de többnyire csak amerikai dollárért lehetett hozzájutni. 1982-ben bemutatásra került a háromajtós, kupékarosszériás FSO Polonez 1500 Coupé, melybe a hagyományos 1481 cm³-es motor került, azzal a különbséggel, hogy a típus történetében először elektromos gyújtással szerelték és ebben volt először megoldható, hogy a motor hideg időben előmelegített levegőt szívjon, ami üzemanyagtakarékossági szempontból volt fontos. Ebből a változatból mindössze néhány tucat készült. 1983-ban az FSO Fiat 125-tel kapcsolatban kötött licencszerződése lejárt a Fiattal, így nem használhatta tovább a Polski Fiat márkanevet a Polski Fiat 125p esetében. Ennek hatására az autó neve FSO 125p-re változott és a típusjelölések is átalakultak a 125p és a Polonez esetében is. Innentől kezdve a hengerűrtartalom nem "1300"-ként és "1500"-ként került megjelölésre a típusnévben, hanem "1.3"-ként és "1.5"-ként. Ugyanebben az évben került bemutatásra az FSO Polonez 2.0 D Turbo, melybe az olasz VM Motori által gyártott HR 488 turbófeltöltős dízelmotor került. Ez 1995 cm³-es volt, 83 lóerős teljesítmény leadására volt képes 4300-as fordulatszámon és 163 Nm-es nyomatékot produkált 2500-as fordulaton. Az autót 20 másodperc alatt gyorsított fel 100 km/h-ra és 146 km/h-s végsebesség elérésére tette képessé. Fogyasztása 7,1/10,6/10,0 liter volt 100 kilométeren, a használat helyétől függően. 1984-ben elkészült az FSO Polonez 2000 Turbo nevű háromajtós raliváltozat, mely soha nem esett át a homologizációs folyamaton. Ennek a kupéhoz hasonló karosszériája volt, az eleje azonban jobban hasonlított a hagyományos Polonezekre. A kocsiba többnyire turbófeltöltős, 1995 cm³-es Fiat motor került, de egyes darabokat kompresszorral szereltek a nagyobb nyomaték érdekében. Egy évvel később megjelent a hagyományos ötajtós utcai változatnak egy új variánsa, melyre a Coupé eleje került. 1986-ban megindult az 1.5 Turbo nevű verzió sorozatgyártása, melyből raliváltozat is készült, 1.5C Turbo néven, melyet gyakran "Vaseső"-ként emlegettek. 1987-ben piacra került a Polonez 1.6 LE, melybe soros négyhengeres 1598 cm³-es motor került, mely 86 lóerős teljesítményt képes leadni 5200-as fordulatszámon és 132 Nm-es nyomatékot 3800-as fordulaton. Ez a változat 155 km/h-s végsebességre volt képes. Csak nagyon kevés készült belőle. Ugyanekkor a Polonezek karosszériája valamelyest megváltozott, a csomagtérajtón elhelyezett, különálló műanyag légterelő eltűnt és maga az ajtó vált csúcsosabb kialakításúvá. Emellett a típuselnevezési rendszerben is változás lépett fel, megjelentek az "S"-kezdetű modellek, melyek nevében az "S" betű a C-oszlopon elhelyezett kis ablakra utalt. Ez a rendszer csak elméletben működött, a gyakorlatban gyakran olyan autók is "S"-sel kezdődő jelölést kaptak, melyek C-oszlopába nem került ablak. Ekkoriban a következő modellváltozatok voltak megvásárolhatóak: 1.3 SCE, 1.3 SL, 1.3 SLE, 1.5 CE, 1.5 L, 1.5 LE, 1.5 SCE, 1.5 SL, 1.5 SLE, 1.6 SLE és 2.0 SLE 1988-ban elkészült az FSO Polonez 1.5 Turbo, 1481 cm³-es, 188 lóerős (7000-es fordulatszámon) és 240 Nm-es nyomatékú (3200-as fordulatszámon motorral. Ez a kocsi kifejezetten A-osztályos ralira készült, 8,5 másodperc alatt gyorsult fel 100 km/h-ra és 220 km/h volt a végsebessége. 1989 decemberében jelent meg az 1.5 SLE Turbo, mely szintén 1481 cm³-es, turbófeltöltős motorral készült 8,5:1 sűrítési aránnyal. Ez 105 lóerős teljesítményt adott le 6000-es fordulaton és 180 Nm-es nyomatékot 3200-as fordulatszámon. Ez 11 másodperc alatt gyorsította 100 km/h-ra az autót és 180 km/h-s végsebességre tette képessé. Később ebből készült egy katalizátoros, 94 lóerős változat is. A turbófeltöltős Polonezek többnyire raliversenyekre készültek, de külön kérésre az utcai változatokba is beépíthető volt a turbó. Szintén 1988-ban készült el a Polonez mentőautó és kisáruszállító (van) változatának prototípusa is, melyek a pick-up variánson alapultak, de felfüggesztésük alacsonyabb volt és a raktérre plusz oldalajtók kerültek. 1989-ben piacra került a Polonez MR'89, modellfrissítésen átesett változat, mely új hátsólámpákat kapott, a csomagtartófedél alja egészen a lökhárítóig leért, a hátsó ablaktörlő az eddigiekkel ellentétben vízszintesen állt és hosszúkás oldalindexek kerültek az első ajtók közelébe. 1989 januárjában, az Amszterdami Autószalonon bemutatkozott az első katalizátoros Polonez (kizárólag 1,5 literes motorral). Ugyanekkor elkészült egy változat. az olasz Fratelli Negri Motori álal épített 1366 cm³-es, turbódízel motorral és ötsebességes váltóval. Ennek Polonez Piedra 1.3 Turbodiesel volt a neve és a belga piacra készült. A motor 60 lóerős teljesítmény leadására volt képes 4500-as fordulaton, az autó végsebessége pedig 155 km/h volt. Az 1990-es évektől 1990-ben a kínálatba került az FSO Polonez 2.0 SLE, melybe a Ford kétliteres, 102 lóerős motorja került. Ez 12,5 másodperc alatt gyorsult százra és 165 km/h volt a végsebessége. 1991-ben befejeződött az FSO 125p és vele együtt az 1295 cm³-es motor gyártása is. Ekkor egy időre leállt az FSO exportja az Egyesült Királyság felé. Ugyanekkor az FSO Polonez Caro külseje megújult, új fényszórókat és hűtőrácsot kapott, melyek az FSO Wars nevű prototípusra emlékeztettek, mely eredetileg a Polonez utódja lett volna. Emellett új lökhárítók kerültek az autóra, megújult a kormány és a műszerfal is, valamint a kocsi elejének a felépítése is erősebbé vált ütközésvédelmi szempontból. Szintén ekkor jelent meg az FSO Polonez Caro 1.9 GLD, 1905 cm³-es Citroën dízelmotorral. Ez 67 lóerős teljesítmény és 120 Nm-es nyomaték leadására volt képes és 140 km/h-s végsebességet tett lehetővé. Ez a változat Európa nagy részén kapható volt. 1992-ben megjelent két újabb modell, az 1.5 GLI és az 1.6 GLI, melyekbe ABIMEX egypontos üzemanyag-befecskendező rendszer került és katalizátorral, valamint anélkül is kapható volt. 1993 augusztusában a Polonez újabb modellfrissítésen esett át, melynek keretében nyomtávja 60 milliméterrel szélesebb lett, a lébeömlő nyílás a motorháztetőről átkerült a szélvédő elé, az ablaktörlők hosszabb karokat kaptak, így megnőtt az általuk megtisztított terület. A műszerfalra kerek számlapos sebesség- és fordulatszámmérő, világító kapcsolók és fényszórómagasság állító került, a szellőztető nyílások száma pedig kettőről négyre emelkedett. Ugyanezen év decemberében mutatta be az FSO a Polonez 1.4 GLI 16V-t, mely 1396 cm³-es, 102 lóerős Rover motorral készült, 11,9 másodperc alatt gyorsult százra és 178 km/h volt a végsebessége. 1994-ben ugyanebből a változatból készült egy versenyautó is, 123 lóerős teljesítménnyel, 130 Nm-es nyomatékkal és 205 km/h-s végsebességgel, mely holland versenyeken vett részt. Ekkoriban jelent meg a később FSO Polonez Atu névre keresztelt négyajtós szedán változat prototípusa, teljesen új műszerfallal és kárpitozással, valamit új hátsó felfüggesztéssel. Utóbbi merev tengelyből, hosszanti lengőkarokból és spirálrugókból állt. A hátsólámpák ugyanazok maradtak, mint a ferde hátú változaton. Szintén bemutatásra került kétféle kombi próbaváltozat és a pick-upon alapuló, négykerék-meghajtású terepjáró, az FSO Analog 4WD. Ugyanekkor az Egyesült Királyság felé is újraindult az export, ahol az ott FSO Caro néven ismert FSO Polonez 1.6 és 1.9 D, valamint az FSO Truck (pick-up) volt kapható. 1995-ben egy újabb prototípusa jelent meg a szedánnak, a Poznańi Autószalonon, melynek már a hátsó lámpái is megújultak és Lucas fékek kerültek bele. 1996 februárjában került piacra az első sorozat a szedánból, FSO Atu néven, 1,6 literes motorral, ezek a darabok gyártása 1995 decemberében kezdődött meg. Később az autó neve FSO Polonez Atu lett, az ATU biztosítócég tiltakozása miatt. A sorozatgyártás júniusban vette kezdetét a Polonez Atu 1.6 GLI és a Polonez Atu 1.4 GLI V16 típusokkal, míg nagyon kis darabszámban 1.9 GLD jelzésű autók is készültek, dízelmotorral. Ugyanekkor a Polonez Caro 1.9 GLD gyártása befejeződött. 1997 márciusában megkezdődött az új műszerfalat, hűtőrácsot és lökhárítókat kapott Caro Plus és az Atu Plus sorozatgyártása. Ugyanezen év nyarán megszűnt az export Hollandia felé, innentől a Polonez személyautó változatait csak Lengyelországban árulták. Augusztusban a Daewoo Motorral kötött együttműködési szerződés keretein belül legördült a gyártósorról az első Daewoo-FSO Lanos 1.5 S. Decemberben bemutatták az új FSO Polonez Caro Plust és Atu Plus 1.6 GSI-t, Delphi hengerenkénti üzemanyag-befecskendezéssel, 1598 cm³-es, 83 lóerős motorral, 155 km/h-s végsebességgel és új kilincsekkel. 1998-tól Olaszországban a Daewoo kereskedésekben lehetett megvásárolni az FSO Truckot. Ugyanezen év májusában került először nagyközönség előtt bemutatásra az új kombi prototípus, az FSO Polonez Kombi Plus. 1999 februárjában kezdődött meg ennek a próbagyártása, Daewoo-FSO Polonez 1.6 GSi MPI néven. A tömeggyártás áprilisban vette kezdetét, személyautó és kisáruszállító változatok is készültek, melyekbe 1,6 literes motor került. A kocsiba új, a Daewoo Nubirából származó kormánykerék került és könyöktámaszokkal is felszerelték a nagyobb kényelem érdekében. A hivatalos bemutatóra 1999 májusában került sor, a Poznańi Autószalonon és júniusban vált megvásárolhatóvá a típus. 2000-ben ismét megváltozott a Polonezek hűtőrácsa és körülbelül 200 darab klímás példány is elkészült, melyeket a nyári hónapokban adtak el, 1200 złotys felárért. 2001 nyarán szintén eladásra került néhány klímával felszerelt Polonez, de ekkor már csak 1000 złotyval kellett többet fizetni értük. 2002 első negyedévében elkészült az utolsó FSO Polonez személyautó. Mivel a gyárban eleinte csak ideiglenesre tervezték a gyártás leállítását, a Daewoo-FSO semmilyen ceremóniát nem szervezett ezen alkalomra. 2003-ban egy újonnan alapult cég, a Polska Fabryka Samochodów szerette volna újra beindítani a Polonez Truck gyártásár, Poltruck néven, új karosszériával, de a projekt végül csak néhány tesztdarabig jutott. A Polonez a külföldi piacokon A Polonezt sok országba exportálták, így például Hollandiába, Spanyolországba, Bolíviába, Argentínába, az Egyesült Királyságba, Kínába, Görögországba, Portugáliába, Olaszországba és Finnországba is. Az autó összeszerelése Egyiptomban is folyt, ahová Lengyelországból egységcsomagokban érkezett. Az afrikai országban a Polonez népszerű modellnek számított. Az 1980-as évek végén Új-Zélandra is került 150 darab. Az 1980-as évek végétől az 1990-es évek elejéig Chilébe és Kolumbiába is szállítottak Polonezeket, utóbbi országban rendőrautóként és taxiként használták a kocsikat. Egyes országokban az autót FSO Celina, FSO Caro és FSO Prima néven árulták. Az export az Egyesült Királyság felé 1997-ben szűnt meg, míg a többi nyugat-európai ország felé legalább egy évig folytatódtak a szállítások. Ennek leginkább a szigorodó károsanyag-kibocsátási szabályozások voltak az okai. Fogadtatás Az FSO Polonezt sok kritika érte gyenge teljesítménye miatt, kivéve azokat a modelleket, melyek kétliteres Fiat, Ford vagy 1,4 literes Rover motorral készültek, ennek ellenére komoly pozitívum volt, hogy az autó alkatrészei olcsók és könnyen hozzáférhetőek voltak. 1992 után a minőség javulásnak indult, különösen azután jelentkezett nagy változás, hogy az FSO együttműködési szerződést kötött a Daewoo Motorral. Az 1997-ben bemutatott PLUS sorozatba több modern felszerelés is került, egyes darabokat például klímával láttak el. A Polonez gyártása 24 éven keresztül folyt, a kocsi legnagyobb előnye alacsony ára volt a vetélytársaival szemben. A típus iránti kereslet azonban fokozatosan csökkent, ezért az utolsó időszakban már csak a pick-up változatot gyártották, ami közkedvelt volt alacsony ára, megbízhatósága és nagy terhelhetősége miatt. Egyes változatok akár egy tonna terhet is elbírtak. A Polonezek jelenleg sem számítanak ritka látványnak Közép- és Kelet-Európa egyes országaiban, természetesen Lengyelországban található belőle a legtöbb, de a 2004 májusi, Európai Unióhoz való csatlakozás óta ott is szívesebben vásárolják az emberek az olcsóbban beszállítható és hozzáférhető nyugat-európai használt autókat. Pratdip Pratdip település Spanyolországban, Tarragona tartományban. Pratdip Mont-roig del Camp, Vandellòs i l’Hospitalet de l’Infant, Tivissa és Colldejou községekkel határos. Lakosainak száma 718 fő (2017). Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Rotkreuzplatz (metróállomás) A Rotkreuzplatz egy metróállomás Németországban, a bajor fővárosban, Münchenben a müncheni metró U1 és U7 metróvonalán. Metróvonalak Az állomást az alábbi metróvonalak érintik: U1 U7 Kapcsolódó állomások A metróállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Gern Maillingerstraße Nürnbergi Krónika A Nürnbergi Krónika, vagy Schedel-krónika (Liber Chronicarum), „Világkrónika”: a korai könyvnyomdászat egyik leghíresebb, legpompásabb műve. A könyv szerzője Hartmann Schedel (1440–1514) német orvos, polihisztor és történetíró. Anton Koberger (Dürer keresztapja) nyomdájában készült 1493-ban, a kor legjelesebb művészeinek rajzai után készült fametszetekkel. A könyv 1800 példányban jelent meg és 1809 fametszetet – köztük vélhetően a fiatal Albrecht Dürer [forrás?] keze alól kikerülteket is – tartalmaz. Michael Wolgemut (1434–1519) (Dürer mestere) és Wilhelm Pleydenwurff (1462–1494) voltak a fametszetek készítői. A latin nyelvű krónikából Magyarországon 23-at, míg a német változatból 22-t őriznek. Ez utóbbiból Kalocsán három (ezen belül két régi színezésű) példányt tartanak nyilván. Jegyzet Szathmáry Tibor: Térképkincsek Kalocsán. Forrás Novák László: A nyomdászat története, I. könyv, XV. század, Budapest, 1927 I. e. 569 Évszázadok: i. e. 7. század – i. e. 6. század – i. e. 5. század Évtizedek: i. e. 610-es évek – i. e. 600-as évek – i. e. 590-es évek – i. e. 580-as évek – i. e. 570-es évek – i. e. 560-as évek – i. e. 550-es évek – i. e. 540-es évek – i. e. 530-as évek – i. e. 520-as évek – i. e. 510-es évek Évek: i. e. 574 – i. e. 573 – i. e. 572 – i. e. 571 – i. e. 570 – i. e. 569 – i. e. 568 – i. e. 567 – i. e. 566 – i. e. 565 – i. e. 564 Creodonta A Creodonta fosszilis ragadozó emlősrend, mely a paleocén korszaktól a miocénig élt. Az uralkodó szárazföldi ragadozó emlősök voltak az 55 millió évvel ezelőtt kezdődött és 8 millió éve zárult időszakban. Virágkorukat – legnagyobb fajtagazdagságukat és dominanciájukat – az eocén idején élték. Evolúciójuk, taxonómiájuk Korábban a mai ragadozók (Carnivora) rend őseinek gondolták őket, a ma elterjedt nézet szerint azonban közös őstől származnak, és a creodonták egy folytatás nélküli mellékágat képviseltek. Az öregrenden belül a Ferae csoportba tartoztak. Közös vonásuk a Carnivora rend egyes tagjaival a nagy ollószerű tépőfog, amely segített nekik életterükben dominánssá válni. Egyes vélemények szerint a creodonták különböző csoportjai nem is egy őstől eredtek (polifiletikusak) és hasonló tulajdonságaikra a konvergens evolúció útján tettek szert, azaz egymástól függetlenül fejlődve, de hasonló kihívásokkal szembesülve. Eredetük a késő kréta lehet, de szétrajzásuk csak a Kainozoikumban kezdődött. Az oligocén közepére Észak-Amerikában, Eurázsiában és Afrikában a Mesonychia rend ragadozói és a nagy testű, földön járó ragadozó madarak fölé kerekedtek, majd a Carnivorákkal keltek versenyre. Utolsó ismert nemük, a pakisztáni Dissopsalis mintegy 8 millió éve pusztult ki. Élőhelyeik A creodonták Észak-Amerikában, Eurázsiában és Afrikában éltek a mai ragadozókhoz hasonló változatokban. Köztük volt a Megistotherium, amely egyes vélemények szerint a valaha élt legnagyobb szárazföldi ragadozó emlős volt: mérete akkora volt, mint egy bölényé, koponyája pedig kétszer akkora, mint egy tigrisé. (Nagyságban talán csak a mesonychida Andrewsarchus mongoliensis vetélkedhetett vele.) Előnyük a Carnivora korai képviselőivel, a miacidákkal szemben mintegy 35 millió évvel ezelőtt kezdett szűnni. Élőhelyeiket ma a medvefélék, macskafélék, kutyafélék és menyétfélék foglalják el. Kihalásuk okai Pontosan még nem ismert, hogy miért válthatták fel a Carnivorák a Creodontákat. Lehet, hogy a Creodonták kisebb agytérfogata és nehézkesebb járása vezetett kihalásukhoz. Futásban nem versenyezhettek a későbbi uralkodókkal, mível a Creodonták hátsó lábainak izomzatát tartó csigolyanyúlványok nem úgy helyezkedtek el, hogy a tartós futás a préda után megérje a fáradságot. Ez a két tényező több millió év alatt döntötte el, hogy melyik marad életben és melyik hal ki. A Carnivorák alkalmazkodva az éghajlatváltozások következményeihez és a zsákmányállatok hosszabb lábához, tovább fejlődtek, míg a Creodonták képtelenek voltak erre. A fogazatuk is különbözött. A miacidáknál, mint a modern ragadozóknál az utolsó felső kisőrlők és az első alsó nagyőrlők képezték, illetve képezik a tépőfogakat, a rágásra alkalmas őrlőfogak ezek mögött vannak. Ezzel szemben a Creodontáknál a tépőfogak jóval hátrébb voltak – fajtól függően vagy az első felső nagyőrlők és a második alsó nagyőrlők, vagy a második felső nagyőrlők és a harmadik alsó nagyőrlők. A Creodonták kivétel nélkül ragadozó életmódot folytattak. Rendszerezésük A rendbe 2 család és 7 családba besorolt alcsalád tartozik. Még nem tisztázott, ha a Machaeroidinae alcsalád a Hyaenodontidae családba vagy az Oxyaenidae családba tartozik-e. (e.g. Egi, 2001) Hyaenodontidae – késő paleocén – késő miocén Hyaenodontinae Hyainailourinae Limnocyoninae Proviverrinae Oxyaenidae – késő paleocén – késő eocén Ambloctoninae Oxyaeninae Tytthaeninae Gare d’Argy Gare d’Argy vasútállomás Franciaországban, Argy településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Le Blanc–Argent-sur-Sauldre-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Safari (film, 2009) A Safari egy francia vígjáték, rendezője Olivier Baroux, írták Richard Grandpierre, Pascal Plisson, Olivier Baroux. A főszerepben Kad Merad szerepében Richard Dacie, bemutatták 2009. április 1-jén Franciaországban, Belgiumban és Svájcban. Áttekintés Hat francia turista úgy döntött, hogy felfedezik Dél-Afrika során a Safarit, Richard Dacier által szervezett utat. Aztán nem tudták, hogy a vezetőjük (Kad Merad) nem tette be a lábát a bokorba harminc éve ... és most fél az állatoktól! Adatlap Cím: Safari Rendező: Olivier Baroux Az első igazgatóhelyettes: Eric Pierson Későbbi segédigazgatók: Thominde Pins és Wendy Croad Forgatókönyv: Jean-Paul Bathany, Olivier Baroux Richard Grandpierre és Pascal Plisson Vezető producer: Richard Grandpierre, Frédéric Doniguian Gyártó: Eskwad, Pathé, TF1 Films Productions és M6 Films részvételével Canal + és GST Kép: Arnaud Stefani Jelmez: Nadia Chmilewsky és Leigh Bishop Annak beállítása: Riccardo Pugliese Zene: Martin Rappeneau Hang: Lucien Balibar Forgalmazó: Pathé Franciaországban és az Egyesült Királyságban, és Monopole-Pathé Svájcban Származási ország: Franciaország Ország helye: Dél-Afrikában Műfaj: komédia , Kaland Formátum: color - 35mm Időtartam: 97 perc Költségvetés: 15,6 millió euró s Box Office France Sablon:Unit a Sablon:Dátum end működési dátumot. Release Date Sablon:France Sablon:Date Gyártási év: 2008 Szereposztás Kad Merad: Richard Ironside Lionel Abelanski: Benoît Valérie Benguigui: Magalie Frédérique Bel: Fabienne Guy Lecluyse Bertrand David Saracino: Rémi Nicolas Marie: Mr. Charles Greg Germain: Bako Frederic Proust: Becker(Jean) Yannick Noah : Sagha Omar Sy : Youssouf Hammal Jean-François Fagour: Chouchou Arielle Séménoff: Ms. Solanse Alain Doutey: Mr. Solanse Florence Muller: Nicole Mark Mehal: Jawaal Maka Sidibe: Azaan Ali Karamoko Momo Didier Moestus: Katona(vám) Billing Mwimbe Siwila: Lázadó Katona Philippe Lefebvre: A producer Vincent Lambert: A sans-Culotte Günther Germain: Bako fiatal Michael Michaelides: gyermek Ironside Akihiro Nishida: japán Asa Jogi: A varázsló Jean Kalunga Eli Moto: Clinical Child Filmzene A dán Alphabeat együttes szerezte a film zenéjét. Motaz Hawsawi Motaz Hawsawi (1992. február 17. –) szaúd-arábiai labdarúgó, az élvonalbeli Al-Ahli hátvédje. Műfaj A műfaj a különböző típusú műalkotások csoportosítására szolgáló fogalom. Irodalom Az irodalmi művek egy-egy csoportjára érvényes, koronként és területenként változó (idővel módosuló) kategória. Remekművekből elvont normarendszer, amely az egyes további alkotásoknak is például szolgál, illetve a megítélésükhöz, értelmezésükhöz támpontot nyújthat. Elkülönítésében (változó súllyal és érvénnyel) formai és tartalmi ismérvek játszanak szerepet: a műnembe tartozás, jellegzetes terjedelem, a szövegforma, a nézőpont és a magatartás, a beszédhelyzet, a hangnem, a művészi cél, a jellemző téma vagy tárgykör, a sajátos ábrázolási mód, a szereplők, a világkép, a kommunikációs funkciók, a stilisztikai eszköztár, a szerkezet, a közlésmód (írás, szó, látás) stb. Jellegzetes ismérve még: eredete, virágkora, jelentős alkotói, kiemelkedő példái. A megszülető mű módosíthatja, megújíthatja a mércét. A legtöbb műfaj besorolható a három műnemi kategóriába, de vannak ún. átmeneti műfajok is. Nem tisztán szépirodalmi műfajok: visszaemlékezés, esszé, életrajz, tanulmány stb. Az egyes műfajok alcsoportokra is különülhetnek (pl.: dal, regény). A műfajok területenként és koronként is változhatnak (pl. az elégia ókori és mai meghatározása). Forrás Filmelmélet tankönyv A filmekről általában Révai Lexikon Középiskolai irodalmi lexikon A Stargate Universe epizódjainak listája A Stargate Universe amerikai sci-fi televíziós sorozat, a Csillagkapu testvérsorozata (spin-off). A premier az amerikai SyFy-on volt 2009. október 2-án. A sorozat Brad Wright, Robert C. Cooper és Carl Binder irányítása alatt készült. Magyarországon 2013. október 30-án került képernyőre az AXN műsorán. Triacastela Triacastela település Spanyolországban, Lugo tartományban. Triacastela Samos, Láncara, Becerreá, As Nogais és Pedrafita do Cebreiro községekkel határos. Lakosainak száma 658 fő (2017). Közlekedés A Pontferrada felől Lugo város felé haladó N-VI sz. országos közútról, illetve a vele párhuzamosan haladó A6-os autópályáról Pedrafita do Cebreiro településnél leváló - főleg gyalogosforgalmú, a tulajdonképpeni zarándokút halad át az 1337 méteres tszf. magasságban levő Alto do Poio-hágó-n, érinti a hajdani zarándokkórházat (Hospital) és továbbhalad Triacastela, Sarria, Melide, Burres érintésével Santiago felé. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Végh Attila Végh Attila (Budapest, 1962. február 13. –) József Attila-díjas magyar költő, próza- és esszéíró. Gödöllőn az Agrártudományi Egyetemen, valamint Debrecenben filozófia szakon szerzett diplomát. Tevékenység Verseket, novellákat, filozófiai esszéket és tanulmányokat ír, publicistaként pedig filmkritikát, interjút, tárcát és recenziót írt. Első versei az Élet és irodalomban jelentek meg. Folyamatosan a Mozgó Világban kezdett verseket és esszéket publikálni, a nyolcvanas években. Fotói is itt jelentek meg. Írásai a Magyar Napló, a Demokrata, a Kortárs, a Kapu, a Magyar Művészeti Fórum, az Ökotáj, a Cédrus, a Napút, az Országépítő, az Új Holnap, az Új Balaton, a Virrasztó, az Ezredvég, a Parnasszus, a Bárka, a Szépirodalmi Figyelő, a Palócföld, a Szegedi Bölcsészfüzetek, a Disputa, az Életünk, az Irodalmi Jelen, a Hitel, a Nagyítás és az Új Forrás című folyóiratokban jelentek-jelennek meg. Jelenleg a Magyar Hírlap főmunkatársa, a hétvégi, Hullámtér című melléklet vezetője, valamint az Ózon című összművészeti havilap főszerkesztője. Iskolák Gödöllői Agrártudományi Egyetem ELTE – Kulturális antropológia Debreceni Egyetem - Filozófia Megjelent kötetei Az ügyész sétája (versek) EPL 1999 Fényérték (filmkritikák), Magyar Ház 2000 A süllyedés metafizikája (filozófiai esszék), Kairosz 2001 Óda a nemléthez (versek), EPL 2001 A növényvilág ékszerei (természetfotó-album), Szaktudás 2002 Tiltott építkezés (versek), Parnasszus-FISZ 2003 A láthatatlan part (versek), Ráció 2004 A kígyó bőre (dialógusok Vasadi Péterrel)Kortárs 2005 Az unatkozó angyal (filozófiai esszék)Ráció 2005 Elszakadás (versek), Magyar Napló 2006 Li mester könyve (kisprózák) Napkút 2006 Hamuszáj (versek) Magyar Napló 2008 Közelítések (fotók, esszék) Napkút, 2009 A torzó tekintete (tanulmányok) Éghajlat, 2010 Parmenidész-töredékek (fordítás, tanulmány) Attraktor, 2010 Virrasztó Jenő álmai (novellák) Magyar Napló, 2012 A ragyogás ideje (esszék) Helikon, 2012 A pillanat öregkora (versek) Napkút, 2013 Hogy szívedet kiürítsd... (regény) L'Harmattan, 2014 A víz könyve (esszék, természetfotók) Orpheusz, 2015 Mistery of water ( A víz könyve ); angolra ford. Szabó Réka; Orpheusz, Bp., 2015 A görög dráma esszészótára (esszék) L'Harmattan, 2017 Dunai Lolita (regény) Orpheusz, 2017 A víz arca ; Magyar Napló, Bp., 2018 Írószervezeti tagság Magyar Írók Egyesülete (elnökségi tag) Magyar Írószövetség (választmányi tag, költői szakosztály elnökségi tag) Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete Immun Csoport Díjak Bertha Bulcsu emlékpályázat fődíja (2007) Quasimodo-oklevél (2008, 2010) Tokaji Írótábor nagydíja (2011) József Attila-díj (2012) UB40 A UB40 (ejtsd: jubiforti) brit dub/reggae együttes, melyet 1978-ban alapítottak Birminghamben. Az együttes tagjai James (Jimmy) Brown – született 1957 . november 20. , Birmingham – dob Ali Campbell – született Alistair Campbell, 1959 . február 15. , Birmingham – gitár, ének Rob Campbell – született 1954 . december 25. , Birmingham – gitár, ének Earl Falconer – született 1957. január 23. , Birmingham – basszusgitár, ének Norman Hassan – született 1958 . január 26. , Birmingham – ütős, harsona , ének Brian Travers – született 1959. február 7. , Birmingham – szaxofon Mickey Virtue – született Michael Virtue, 1957. január 19. , Birmingham – billentyű Astro – született Terence Wilson, 1957 június 24. , Birmingham – toasting, ütős, trombita Vendég előadók: Patrick Tenyue (trombita) (1983–94) Henry Tenyue (harsona) (1983–94) Martin Meredith (szaxofon) (1997–) Laurence Parry (trombita, szárnykürt , harsona) (1995–) Glükokortikoidok A glükokortikoidok a kortikoszteroidok, azon belül pedig a szteroidhormonok osztályába tartoznak. A glükokortikoidok a glükokortikoid-receptorhoz (GR) kötődnek, mely minden gerinces sejtjében megtalálható. A glükokortikoid név (glükóz + cortex + szteroid) utal szerepére a glükózanyagcserében, a mellékvesekéregben történő szintézisére, illetve szteroid szerkezetére. Szinonimája a glukokortikoid és a glükokortikoszteroid. A glükokortikoidok részei az immunrendszer negatív visszacsatolásának, így csökkentenek bizonyos immunfunkciókat, többek között a gyulladást. Ezért az orvostudományban gyakran alkalmazzák az immunrendszer túlműködése okozta kórképek (például allergiák, asztma, autoimmun betegségek, szepszis) kezelésére. Beleavatkozik a tumorsejtekben zajló abnormális folyamatokba, így nagy dózisban daganatok kezelésére is használják. Limfómák és leukémiák esetén a limfocita-proliferáció gátlására, egyéb esetekben pedig a kemoterapeutikumok mellékhatásainak csökkentésére. A glükokortikoidok a glükokortikoid-receptorhoz (GR) kötődve fejtik ki hatásukat. Az aktivált GR-komplex a sejtmagban fokozza a gyulladásellenes fehérjék expresszióját (transzaktiváció), és csökkenti a gyulladásos fehérjék expresszióját (transzrepresszió). A glükokortikoidokat a mineralokortikoidoktól és a szexuálszteroidoktól specifikus receptoruk, célsejtjeik és hatásaik különítik el. A kortikoszteroidok közé tartoznak mind a glükokortikoidok, mind a mineralokortikoidok, mivel mindkettő a mellékvesekéregben termelődik: a glükokortikoidok a zona fasciculatában, a mineralokortikoidok pedig a zona glomerulosában. A kortizol és a kortikoszteron a legfontosabb emberi glükokortikoidok. Az élethez elengedhetetlen, és számos szív- és érrendszeri, metabolikus, immunológiai és homeosztatikus funkcióval bírnak. Különféle szintetikus glükokortikoidok is léteznek; az orvosi gyakorlatban alkalmazzák ezeket egyrészt pótlásul glükokortikoid-hiányban, másrészt az immunrendszer elnyomására. Képződés A szteroidhormnok a koleszterinből képződnek a mellékvesekéregben. Zona glomerulosa A mellékvesekéreg zona glomerulosájában képződnek a mineralokortikoidok. A koleszterint a dezmoláz pregnenolonná alakítja. A pregnenolonból a 3-β-hidroxi-szteroid-dehidrogenáz (3-β-HSD) enzim progeszteront készít. A progeszteront a 21-hidroxiláz 11-dezoxikortikoszteronná (DOC) alakítja. A 11-ezoxikortikoszteron a 11-β-hidroxiláz enzim által katalizált reakcióban kortikoszteronná alakul. A kortikoszteront a 18-hidroxiláz 18-hidroxi-kortikoszteronná alakítja. Végül a 18-oxidáz segítségével a 18-hidroxi-kortikoszteronból aldoszteron képződik. A 18-hidroxiláz és 18-oxidáz enzimeket közösen aldoszteron-szintáznak is nevezik. A 11-dezoxikortikoszteron és az aldoszteron a legismertebb mineralokortikoidok. Zona fasciculata A mellékvesekéreg zona fasciculatájában képződnek a glükokortikoidok. A 17-�-hidroxiláz enzim a kéreg zona glomerulosájában képződött pregnenolonból 17-hidroxi pregnenolont, míg a progeszteronból 17-hidroxi-progeszteront képez. A 17-hidroxi-pregnenolont a 3-β-hidroxi-szteroid-dehidrogenáz alakítja 17-hidroxi-progeszeronná. A 17-hidroxi-progeszteronból a 21-hidroxiláz enzim 11-dezoxikortizolt készít. A 11-dezoxikortizolt a 11-β-hidroxiláz alakítja kortizollá. Zona reticularis A mellékvesekéreg zona reticularisában képződnek a szexuálszteroidok, más néven nemi hormonok. A zona fasciculatában képződött 17-hidroxi-pregnenolon és 17-hidroxi-progeszteron a 17,20-liáz enzim szubsztátjai, amely előbbit dehidroepiandroszteronná(DHEA), utóbbit androsztendionná alakítja. A dehidroepiandroszteront a 3-β-hidroxi-szteroid-dehidrogenáz androsztendionná, a 17-β-hidroxi-szteroid-dehidrogenáz pedig androsztendiollá alakítja. Az androsztendion a 17-β-hidroxi-szteroid-dehidrogenáz, míg az androsztendiol 3-β-hidroxi-szteroid-dehidrogenáz által katalizált reakcióban alakultesztoszteronná. Az androsztendion és a tesztoszteron is az aromatáz szubsztrátja, mely előbbit ösztronná, utóbbit ösztradiollá alaítja. Az aromatáz aktivitása főleg nőkben jelentős. A tesztoszteront az 5-�-reduktáz alakítja 5-�-dihidro-tesztoszteronná (DHT), mely a férfi nemi hormon leghatékonyabb formája. Hatások Immunrendszer és véképzés A glukokortikoidok a glukokortikoid-receptorhoz kötődve fejtik ki hatásukat: fokozzák a gyulladásellenes fehérjék expresszióját (transzaktiválás). csökkentik a gyulladásos fehérjék expresszióját (transzrepresszió). Növelik vörösvértestek és a vérlemezkék számát. A fehérvérsejtek számát csökkentik. A bazofil és eozinofil granulocyták számának csökkentésével fejtik ki antiallergiás hatásukat. A limfociták számának csökkentésével szupresszálni tudják az immunrendszert. A makrofágok citokintermelésének csökkentésével pedig képesek a gyulladást csökkenteni. Anyagcsere A "glükokortikoid" név abból a régi megfigyelésből származik, hogy ezek a hormonok szerepet játszanak a glükózanyagcserében. Éhező állapotban a kortizol számos folyamatot szabályoz, melyek együttesen felelősek a vércukor megfelelő koncentrációjának fenntartásáért. Perifériás szövetekben katabolikus hatás Gátolják a vázizom és a zsírszövet glükózfelvételét a GLUT-4 glükóztranszporterek számának csökkentésével a sejtmembránban. Serkentik a zsírszövetben a lipolízist, mely során a neutrális zsírokból glicerin és zsírsavak keletkeznek. A glicerin a glukoneogenezis szubsztrátja lesz, a zsírsavak pedig a β-oxidációban lebontásra kerülnek, és energiát szolgáltatnak. A fehérjék proteolízissel történő lebontását serkentik, így glukoplasztikus aminosavakat mobilizálnak, melyek a glukoneogenezis szubsztrátjai lehetnek. Májban anabolikus hatás Serkentik a glukoneogenezist. Ezen az útvonalon glükóz szintetizálódik nem szénhidrát prekurzorokból, például citrátkör -intermedierekből, glukoplasztikus aminosavakból , tejsavból , propionsavból és glicerinből . Serkentik a glikogenolízist, mely során a glikogénből glükóz keletkezik. Serkentik még a trigliceridszintézist, a fehérjeszintézist , a karbamidciklust és a purinszintézist is. Fejlődés Elősegítik a tüdők érését úgy, hogy serkentik a tüdő működéséhez nélkülözhetetlen surfactant faktor termelődését a 2. típusú pneumocytákban. Serkentik a csecsemőmirigy (thymus) érését, majd visszafejlődését. Glükokotikoidok hiányában thymus persistens alakul ki. Idegrendszer A glükokortikoidok hatással vannak a hippocampusra, az amygdalára és a frontalis lebenyre. Az adrenalinhoz hasonlóan elősegítik az erőteljes - akár pozitív, akár negatív - érzelmekhez kapcsolódó eseményekről való emlékek létrejöttét. Míg a glükokortikoidok vagy a noradrenalin blokkolása megnehezíti az érzelmileg jelentős információ felidézését. Ezen kívül a glükokortikoidok hatással vannak a figyelemre és a memóriára. A jelenség a Yerkes-Dodson-görbét követi, amely hasonlít egy fordított U-betűre. Tehát hosszú távú emlékek képzéséhez az az optimális, amikor a glükokortikoid-szint közepesen magas; nagyon magas vagy alacsony értékeknél jelentős csökkenés mutatkozik. A magas glükokortikoid-szint - bár segít az érzelmileg jelentős eseményekre való emlékezésben -, gyakran lerontja az érzelmileg közömbös információra irányuló emlékezőtehetséget, és megnehezíti a már korábban tárolt emlékek felidézését. Glukokortikoid-gyógyszerek hosszú távú alkalmazása esetén csökkenés figyelhető meg mind memória, mind figyelem terén a kezelés ideje alatt és kisebb mértékben utána is. Ennek a betegségnek a neve szteroid demencia szindróma. Só- és vízháztartás A glükokortikoidok nagy dózisban mineralokortikoid-hatást idéznek elő. Különböző hámsejtekre hatnak, melyek ennek következtében nátriumiont tartanak vissza, míg kálium- és hidrogéniont szekretálnak. A nátriumion-abszorbcióhoz kapcsoltan nagymértékű víz- és kloridion visszaszívás is történik. Vérnyomás A glükokortikoidok felelősek a vérnyomás szinten tartásáért is. Hiányukban csökken az értónus, így előzmény nélküli hirtelen halálhoz vezethet, melyet thymus persistens kísér. Hatásmechanizmus Transzaktiváció A glükokortikoidok céljsejtjeikben a citoszolikus glükokortikoid-receptorhoz (GR) kapcsolódnak. A receptor kezdetben gátló chaperone fehérjével komplexálódva található meg inaktív formában. A glükokortikoid kötődése a receptorhoz a gátló chaperone-fehérjét felszabadítja, és a szteroid-receptor komplex transzlokálódik a sejtmagba. Itt a receptor transzkripciós faktorként felismeri a glükokortikoid-reszponzív elemet, a célgének enhancer-elemét azok promóter régiójában, így szabályozva a génexpressziót. Ez a folyamat transzkripciós aktiváció vagy transzaktiváció néven ismert. Az így fokozott expressziójú gének által kódolt fehérjék számos funkcióval bírnak, például: gyulladásellenes: lipokortin-1, szekretoros leukoproteáz inhibitor, mitogén-aktivált proteinkináz foszfatáz (MAPK-foszfatáz). fokozott glukoneogenezis: glükóz-6-foszfatáz, tirozin-aminotranszferáz. Transzrepresszió Az előbbivel ellentétes folyamat a transzkripciós represszió vagy transzrepresszió. A klasszikus értelmezés szerint a glükokortikoid-receptor (GR) a DNS egy olyan régiójához kötődik, amelyhez kötődik egy újabb transzkripciós faktor, így megakadályozva a glükokortikoid-receptor aktiváló hatását. Gyógyszertani hatások Számos szintetikus glükokokortikoidot - mely közül néhány a kortizolnál is hatékonyabb - fejlesztettek ki terápiás célokra. Ezek mind farmakokinetikában, mind farmakodinamikában különböznek. Mivel a bélben könnyedén felszívódnak, többnyire per os (szájon át) alkalmazzák őket, de használják bőrön helyileg is. Több mint 90%-uk különböző plazmafehérjéhez köt, bár eltérő specificitással. Az endogén glükokortikoidok és néhány szintetikus glükokortikoid nagy affinitással kapcsolódik a transzkortin fehérjéhez, és mindegyik kötődik az albuminhoz. A májban gyorsan lebomlanak szulfáttal vagy glükuronsavval konjugálva, és kiválasztódnak a vizelettel. A glükokortikoidok hatásának erőssége, ideje és mineralokortikoid funkciójuk eltérő. A kortizolt (gyógyszerészeti nevén hidrokortizon) használják alapul a glükokortikoid-hatás összehasonlítására. Az alábbi adatok szájon át keresztüli alkalmazásra érvényesek. A fludrokortizon-acetát és a dezoxikortizon-acetát hivatalosan mineralokortikoidok, de rendelkeznek kismértékű glükokortikoid-hatással. Terápiás alkalmazás A glükokortikoidokat kis dózisban alkalmazzák mellékvese-elégtelenségben. Sokkal nagyobb dózisban, szájon át vagy inhalálva használják különféle allergiák, gyulladás és autoimmun betegségek kezelésére. Transzplantáció után is adják immunszupresszánsként, hogy megelőzzék az akut rejekciót és a graft-versus-host-betegséget. Azonban nem akadályozzák meg a fertőzéseket, és lassítják a későbbi regenerációt. Az új felfedezések azt mutatják, hatásos szívelégtelenségben is, mivel fokozza a vese reagálását diuretikumokra és natriuretikus fehérjékre. Fiziológiás pótlás Bármilyen glükokortikoid adható, amely megközelítőleg akkora glükokortikoid-hatással bír, mint a normális kortizol-termelés. Ez körülbelül 6–12 mg/m²/nap hidrokortizon. Terápiás immunszupresszió A glükokortikoidok elnyomják az immunrendszert, legfőképpen limfociták, a B- és T-sejtek számának csökkentésével. Az immunszupresszió az NFκB gátlásán alapul, melyet a B-sejtekben az immunoglobulin κ-láncának regulátoraként azonosítottak. Az NFκB egy transzkripciós faktor, mely serkenti gyulladásos citokinek, immunreceptorok és sejtadhéziós fehérjék transzkripcióját. Így az NFκB gátlása csökkenti az immunrendszer aktivitását. A glükokokortikoidok elnyomják a sejtes immunválaszt a IL-1, IL-2, IL-3, IL-4, IL-5, IL-6, IL8 és IFN-γ citokineket kódoló gének transzkripciójának gátlásával. A csökkent citokintermelés csökkenti a T-sejtek proliferációját. A glükokortikoidok azonban nem csak a T-sejtek proliferációját csökkentik, de azok glükokortikoid-okozta apoptózisához is vezetnek. A glükokortikoidok a humorális immunválaszt is elnyomják, ezzel humorális immundeficienciát okozva. A B-sejteken az IL-2 és IL-2-receptor csökkent expesszióját okozzák. Ez csökkenti a B-sejtek klonális expanzióját és az aktivált T-limfociták számát. Gyulladásellenes hatás A glükokortikoidok a gyulladás okától függetlenül hatásos gyulladáscsökkentők. Elsődlegesen a lipokortin-1-en keresztül hatnak. A lipokortin-1 egyrészt elnyomja a foszfolipáz A2-t, ezzel blokkolva az eikozanoidok hatását; másrészt megakadályoz számos fehérvérsejtekhez köthető gyulladásos eseményt. Más szóval a glükokortikoidok nem csak elnyomják az immunválaszt, de gátolják a gyulladás két fő termékét, a prosztaglandinokat és a leukotriéneket is. A foszfolipáz A2 és a ciklooxigenázok (COX-1, COX-2) szintjén is gátolják a prosztaglandinszintézist, így kifejtve gyulladásellenes hatásukat. Hiperaldoszteronizmus A glükokorikoidokat használják a primer hiperaldoszterinizmus (Conn-szindróma) kezelésére, azonban szekunder hiperaldoszterinizmusban hatástalanok. Rezisztencia A glükokortikoidok terápiás alkalmazására való rezisztencia komoly problémát jelenthet. A súlyos asztmás betegek megközelítőleg 25%-a nem reagál a szteroidos kezelésre. Ennek oka lehet genetikai hajam, folyamatos kitétel a gyulladás okozójának (például allergéneknek), glükokortikoidokat kikerülő immunológiai jelenség és farmakokinetikai zavarok. Mellékhatások A jelenleg használt glükokortikoid gyógyszerek nem szelektíven hatnak, ezért hosszú távon kárt tehetnek számos egészséges felépítő folyamatban. Ezt megelőzendő sok kutatás folyik, hogy kifejlesszenek szelektíven ható gyógyszereket. A mellékhatások között szerepel: Immundeficiencia. A glükokortikoidok csökkentik a neutrofil granulociták , a limfociták , a monociták, a makrofágok számát és a bőr anatómiai gátként való funkcióját. Ez súlyos esetben immundeficienciához vezethet, T-sejt-deficienciával, humorális immundeficienciával és neutropéniával. Hiperglikémia a fokozott glukoneogenezis, az inzulinrezisztencia és a károsodott glükóztolerancia következményeként. Ezt az állapotot szteroid diabétesznek nevezik. Sérülékeny bőr. Negatív kalciumegyensúly a belekben való csökkent kalciumfelszívás miatt. Szteroid indukálta osteoporosis. Csökkent csontdenzitás, ennek következményeként csontritkulás , csontnekrózis , fokozott hajlamosság a csonttörésre, lassabb gyógyulás csonttörés után. Testsúlynövekedés a megnövekedett zsigeri és törzsi zsírlerakódás (centrális elhízás) és a megnövekedett étvágy következtében. Hiperkortizolémia hosszú használat és nagy dózis esetén. Memóriakárosodás és figyelemzavar. Mellékvese-elégtelenség (hosszú használat után, folyamatos megvonás nélkül). Izomleépülés (proteolízis), izomgyengeség, csökkent izomtömeg és -regeneráció. Zsírlerakódás az arcon, kapillárisok tágulata a bőrben. Lipomatosis az epidurális térben. Excitátoros hatás a központi idegrendszerben (eufória, pszichózis). Anovuláció, rendszertelen menstruációs ciklus . Visszamaradás a növésben, kései pubertás . Emelkedett aminosavszint a plazmában, fokozott ureaképzés, negatív nitrogénegyensúly. Zöldhályog a megnövekedett szemnyomás miatt. Szürkehályog . Helyileg szteroidfüggőség. Nagy dózisban a hidrokortizon (kortizol) és a nagy mineralokortikoid-hatással bíró glükokortikoidok mineralokortikoid-hatást is kiválthatnak. Ezt fiziológiásan a mineralokortikoidok célsejtjeiben meggátolja a kortizol gyors lebontása a 11-β-hidroxiszteroid-dehidrogenáz 2 által. A mineralokortikoid-hatás só- és vízvisszatartáshoz, hipertenzióhoz, káliumhiányhoz, metabolikus alkalózishoz és az extracelluláris folyadék felszaporodásához vezethet. Megvonás A fenti hatások mellett az egy hétnél tovább tartó nagy dózisú szteroidhasználat elnyomja a mellékvesék működését, mivel a kívülről bevitt glükokortikoidok negatív visszacsatolás révén gátolják a hipotalamuszban termelődő kortikotropin-felszabadító hormont (CRH) és az agyalapi mirigyben képződő adrenokortikotrop hormont (ACTH). Ezek fiziológiás körülmények között serkentenék a mellékvesekéreg glükokortikoid-termelését. Hosszas elnyomás során mellékvese-atrófia figyelhető meg, és hónapok telhetnek el a terápia után, mire teljesen visszanyeri funkcióját. A felépülés ideje alatt a páciens stressz hatása alatt mellékvese-elégtelenségre hajlamos. Az elnyomáshoz szükséges dózis és a felépülési idő nagymértékben változik. A klinikai protokollok figyelembe veszik az esetleges mellékvese-szupressziót és a felépüléshez szükséges időt, így minimalizálva a kockázatot a betegre nézve. Bořenovice Bořenovice település Csehországban, Kroměříži járásban. Bořenovice Pacetluky, Holešov, Roštění, Rymice és Prusinovice településekkel határos. Lakosainak száma 189 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Folke Nyberg Folke Nyberg (Tampere, ? –?) finn nemzetközi labdarúgó-játékvezető. Pályafutása Nemzeti játékvezetés Nemzeti labdarúgó-szövetségének megfelelő játékvezető bizottsága minősítése alapján lett az 1. Liga játékvezetője. Küldési gyakorlat szerint rendszeres partbírói szolgálatot végzett. A nemzeti játékvezetéstől 1953-ban vonult vissza. Nemzetközi játékvezetés A Finn labdarúgó-szövetség Játékvezető Bizottsága (JB) terjesztette fel nemzetközi játékvezetőnek, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) 1946-tól tartotta nyilván bírói keretében. Ebben a korban a meghívott (nemzeti JB által küldött) partbírók még nem tartoztak a FIFA JB keretébe. Több nemzetek közötti válogatott és klubmérkőzést vezetett, vagy működő társának partbíróként segített. A nemzetközi játékvezetéstől 1953-ban búcsúzott. Válogatott mérkőzéseinek száma: 3. Olimpiai játékok Az 1952. évi nyári olimpiai játékok labdarúgó tornáját, ahol a FIFA JB partbírói szolgálatra alkalmazta. A kor elvárása szerint az egyes számú partbíró játékvezetői sérülésnél átvette a mérkőzés vezetését. Partbíróként 2 mérkőzésre első, 4 találkozóra egyes pozícióban kapott küldést. Skandináv Bajnokság Nordic Championships/Északi Kupa labdarúgó tornát Dánia kezdeményezésére az első világháború után, 1919-től a válogatott rendszeres játékhoz jutásának elősegítésére rendezték a Norvégia, Dánia, Svédország részvételével. 1929-től a Finnország is csatlakozott a résztvevőkhöz. 1983-ban befejeződött a sportverseny. Hepatitis C A hepatitis C vírusos fertőzés, amelyet a hepatitis C-vírus (HCV) okoz. A kórkép elsősorban a májat érinti, de a máj sokrétű funkcióinak károsításával az egész szervezet súlyos állapotba kerül, emellett a kórokozó más szervekben is elterjed és azokat is megbetegíti. Lappangási ideje 2-25 hét. A hepatitis C gyakran tünetmentes, a krónikus fertőzés azonban a máj hegesedéséhez, majd több év után májzsugorhoz vezethet. Egyes esetekben a májzsugorban szenvedő betegeknél májelégtelenség, májrák is kialakulhat, vagy - mivel a portális keringés akadályozott - (a portocavalis anastomozisok - a májkapugyűjtőér (vena portae) alsó nagy vénával (vena cava inferior) meglévő vékony falú összekötő erei) kitágulnak és megrepedhetnek a nyelőcső-ben és a végbél-ben és vérzést okozhatnak. A nyelőcső vénatágulatainak vérzése nagyon gyakran halálos kimenetelű. A végbél aranyeres csomóiból bekövetkező vérzés viszont a portális keringés tehermentesítésével jó hatású is lehet. A hepatitis C főként vérrel való érintkezés útján terjed intravénás droghasználat, nem steril orvosi eszközök alkalmazása, és vérátömlesztés során. Becslések szerint világszerte 130–170 millió ember fertőződött meg a hepatitis C-vírussal. A kutatók az 1970-es években kezdték el a HCV tanulmányozását és 1989-ben bizonyították a vírus létezését. Ismereteink szerint a vírus állatoknál nem, csak embereknél és csimpánzoknál okoz megbetegedést. A hepatitis C abban hasonlít az A-hoz és a B-hez, hogy szintén vírusos májgyulladás, de lényeges tulajdonságaiban különbözik is azoktól. Behatóbb megismerése lényegében az utóbbi évek eredménye, és ez a megismerési folyamat ma is tart. Rengeteg még a megválaszolandó kérdés, ez magyarázza, hogy az irodalomban is nagyon sok az egymástól eltérő, vagy éppen ellentmondó adat, ahhoz hasonlóan, ahogy korábban a Hepatitis B is komoly gondokat okozott, de az orvostudományi kutatásoknak abban is sikerült igen jelentős eredményeket elérni, és az alapvető kérdéseket megoldani. A HCV okozta megbetegedésben általánosan alkalmazott gyógyszer a peginterferon és a ribavirin. A kezelt betegek 50 és 80 közötti százaléka meggyógyul. A betegség előrehaladott szakaszában azonban, a májzsugorban vagy májrákban szenvedő betegek esetében májátültetésre lehet szükség. A műtét lehetővé teszi a beteg túlélését, de a vírus a szervátültetést követően általában visszatér. A hepatitis C-vírus ellen jelenleg nincs védőoltás a vírus rendkívüli változékonysága miatt. Tünetek Akut fertőzés A hepatitis C csupán az esetek 15%-ában okoz akut tüneteket. A tünetek a leggyakrabban enyhék és nem körülhatároltak, beleértve az étvágycsökkenést, a fáradtságot, a hányingert, az izom- és az ízületi fájdalmakat, valamint a súlycsökkenést. Csak néhány esetben fordul elő, hogy az akut fertőzés sárgaságot okoz. A fertőzés az esetek 10 és 50 közötti százalékában kezelés nélkül is elmúlik, (vagy csak tünetmentessé válik?) fiatal nőknél gyakrabban, mint másoknál. Krónikus fertőzés A vírusfertőzés az esetek nyolcvan százalékában krónikus megbetegedést alakít ki. A fertőzés első tíz évében a legtöbb beteg tünetszegény vagy tünetmentes, jóllehet a krónikus hepatitis C állandó, fokozott fáradékonysággal jár. A hepatitis C a több éven át fertőződött betegeknél a májzsugor és a májrák kialakulásának elsődleges oka. Magyarországon évente 2000 - 4000 beteg májzsugorának kialakulásáért és 600 májrákos esetért felelős a hepatitis C fertőzés. A 30 évnél hosszabb ideig fertőzött betegek 10-30 százalékánál májzsugor alakul ki. A májzsugor előfordulásának gyakorisága nagyobb az alkoholistáknál, a férfiaknál, valamint azoknál a betegeknél, akiknél hepatitis B-vírussal vagy HIV-vel való fertőzés is fennáll. A májzsugorban szenvedő betegeknél a májrák kialakulásának valószínűsége hússzor nagyobb, évente 1-3%-os arányban. Az alkoholisták esetében a kockázat százszor nagyobb. A májzsugoros esetek 27%-át és a májrákos esetek 25%-át hepatitis C okozza. A májzsugor a májhoz kapcsolódó (portális) vénák-ban fokozott nyomást idézhet elő és hasi vízgyülemhez (hasvízkór; ascites) vezethet, valamint a beteg hajlamosabb a véraláfutásra vagy a vérzésre, és a betegség, különösen a nyelőcsőben és a gyomorban visszértágulathoz, sárgasághoz (hepatocellularis icterus), valamint agykárosodáshoz (ami a megismerési funkciók zavarával jár; Hepaticus encephalopathia) vezethet. Májon kívüli hatások A hepatitis C fertőzés ritkábban Sjögren-szindrómát (autoimmun betegség), thrombocytopéniát (a vérlemezkék normálisnál alacsonyabb száma), krónikus bőrbetegséget, cukorbetegséget vagy non-Hodgkin limfómát okozhat. A Hyde's prurigo nodularis-sal és a membranoproliferative glomerulonephritis-sel való feltételezett összefüggésről is beszámoltak, a Hepatitis C fertőzés szintén kapcsolatban áll a kevert cryoglobolinémiának nevezett állapottal, amely a kis és közepes nagyságú véredények gyulladása (azaz olyan vasculitis, amelyet cryoglobolint tartalmazó immunkomplexek lerakódása okoz Kiváltó okok A hepatitis C-vírus kisméretű, burokkal rendelkező, egyszálú, pozitív irányú RNS-vírus. A Flaviviridae családon belül a Hepacivirus nemzetségbe tartozik. Hét főbb HCV genotípust különböztetünk meg. Az Egyesült Államokban az esetek 70%-át az 1-es, 20%-át a 2-es, 1%-át pedig a többi genotípus okozza. Az 1-es genotípus úgyszintén a leggyakoribb Dél-Amerikában és Európában. Terjedés A fejlett országokban a fertőzés elsősorban intravénás droghasználat útján terjed. A fejlődő országokban a betegség főként vérátömlesztés és a nem biztonságos orvosi eljárások miatt alakul ki. A terjedés okaira az esetek 20%-ában nem derül fény, azonban feltételezik, hogy ezen esetek túlnyomó többsége az intravénás droghasználatnak tudható be. Intravénás droghasználat A világ sok részén a hepatitis C legfontosabb kockázati tényezője az intravénás drog használat. Egy 77 országra kiterjedő tanulmányban kimutatták, hogy 25 országban (köztük az Egyesült Államokban és Kínában) az intravénás droghasználók között a hepatitis C fertőzés aránya 60 és 80% közötti. Tizenkét országban ez az arány nagyobb, mint 80%. Világszerte tízmillió intravénás droghasználó fertőződhetett meg hepatitis C-vel, legtöbben Kínában (1,6 millió), az Egyesült Államokban (1,5 millió), és Oroszországban (1,3 millió). Az Egyesült Államokban a börtönlakók között 10-20-szor nagyobb a hepatitis C előfordulása, mint az átlagpopulációban. Tanulmányok szerint ez a magas kockázatú viselkedési formáknak – például az intravénás droghasználatnak és a nem steril eszközökkel végzett tetoválásnak – tudható be. Kitettség egészségügyi ellátáskor HCV-szűrés nélküli vérátömlesztés, vérkészítmény, és szervátültetés jelentősen növeli a fertőzés kockázatát. Kanadában 1990-ben, az Egyesült Államokban 1992-ben általános szűrést vezettek be. Azóta a fertőzés aránya 200 egységnyi vérre eső egy esetről (0,5%) 10 000 egységenként egy esetre, majd 10 000 000 egységenként egy esetre csökkent. Ez az alacsony kockázat továbbra is fennáll, mivel a potenciális véradó hepatitis C-vel való megfertőződése és a véradó pozitív vérvizsgálati eredményének a kimutatása között hozzávetőlegesen 11 és 70 nap közötti időszak van. Egyes országok a költségek miatt még mindig nem szűrnek hepatitis C-re. Magyarországon 1992. óta végeznek szűrővizsgálatokat a hepatitis C vírus ellen. Amennyiben HCV-fertőzött személytől származó tűszúrás okozta sérülés jön létre, a megbetegedés esélye 1,8%. A kockázat nagyobb, ha a tű üreges és a szúrt seb mély. Fertőzés veszélye akkor is fennáll, ha a nyálkahártya vérrel érintkezik, ez a kockázat azonban alacsony. Nincs kockázat akkor, ha a vér ép bőrrel érintkezik. Kórházi felszereléssel is közvetíthető a hepatitis C-vírus, mégpedig tű és fecskendő újbóli használatával, többször használatos injekciós ampullával, infúziós tasakkal és nem steril sebészeti felszerelés többszöri használatával. A világon Egyiptomban a legmagasabb a fertőzöttek aránya, ahol a HCV terjedése legfőképpen az orvosi és a fogorvosi létesítményekben alkalmazott nem megfelelő színvonalú szabványok (protokoll) használatával. Nem mellékes, hogy a vérrel és szövetekkel kapcsolatba kerülő egészségügyi személyzet szintén a fokozott kockázati csoportba tartozik. Különösen eszméletlen betegen végzett sürgős beavatkozások esetén semmi garancia nincs arra, hogy a beteg nem Hepatitis C vírus fertőzött-e (amiről a hozzátartozók, sőt maga a beteg sem tud). Az általános védőfelszerelések sem jelentenek teljes védelmet, életveszélyes állapotban lévő beteg ellátásakor pedig sokszor a "beöltözésre" sincs idő. Különösen veszélyeztetett helyzetben vannak a fogászok, de más szakmák veszélyeztetettsége is komoly. Paradox módon éppen azokban a munkakörökben, ahol ez könnyen elkerülhető lenne, de nincsenek tudatában a fennálló kockázatnak. Nemi érintkezés Nem ismert, hogy a hepatitis C nemi úton terjed-e. Míg összefüggés van a magas kockázattal járó szexuális kapcsolat és a hepatitis C között, nem egyértelmű azonban, hogy a betegség a be nem ismert intravénás droghasználat vagy maga a nemi érintkezés útján terjed. A tények alátámasztják, hogy nem áll fenn kockázat azoknál a heteroszexuális pároknál, akik nem élnek nemi életet másokkal. Kockázatot jelent a végbélcsatorna belső felületének súlyos sérülését okozó nemi tevékenység - például az anális behatolás - vagy ha az érintkezéskor nemi úton terjedő fertőzés – többek között HIV-fertőzés vagy a nemi szervek fekélye - is fennáll. Az Egyesült Államok Veteránügyi Minisztériuma óvszer használatát javasolja a hepatitis C fertőzés elkerülésére azoknál, akiknek több partnere is van de nem javasolja azoknál, akiknek csak egy partnerrel van viszonyuk. Tetoválás A tetoválás elterjedésével két-háromszorosára nőtt a hepatitis C fertőzés veszélye. Ez a nem steril eszközök használatának vagy az alkalmazott festékek szennyeződésének tudható be. Az 1980-as évek közepe előtt alkalmazott, illetve a nem szakszerűen készült tetoválás vagy testékszer különös figyelmet érdemel, mivel abban a környezetben a steril eljárások nem megfelelő színvonalúak lehetnek. Úgy tűnik, a kockázat terjedelmes tetoválás esetén nagyobb. A börtönlakók közel fele használ közösen nem steril tetováló felszerelést. Engedéllyel rendelkező létesítményben készült tetoválást csak ritkán lehet közvetlen összefüggésbe hozni HCV fertőzéssel. A testékszerek (piercing) behelyezése szintén jár bizonyos kockázattal. Vérrel való érintkezés Az olyan tisztálkodási eszköz, mint a borotva, a fogkefe, a manikűr- vagy a pedikűrkészlet vérrel érintkezhet. Közös használatukkor HCV-kitettség veszélye áll fenn. Fokozott figyelemmel kell lenni a vágásra és az egyéb sérülésre vagy a vérzésre. A HCV nem terjed olyan mindennapos érintkezéssel, mint az ölelés, a csók vagy az evő- és főzőeszközök közös használata. (A fodrászoknál az AIDS miatt megtiltották a borotva használatát. Ez a Hepatitis C terjedésének korlátozására is szerencsés intézkedésnek bizonyult.) Terjedés anyáról gyermekre A hepatitis C terjedése fertőzött anyáról gyermekre a terhességek kevesebb, mint 10%-ában fordul elő. A kockázat csökkentésére semmilyen intézkedés nincs. A fertőzés a terhesség alatt vagy a szüléskor adható át. A hosszas vajúdás nagyobb fertőzési kockázattal jár. Nincs bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a HCV szoptatás útján terjed; ennek ellenére a fertőzött anyának kerülnie kell a szoptatást, ha a mellbimbója kirepedt vagy vérzik, vagy ha az anya vírusterhelése magas. Diagnózis A hepatitis C kimutatására alkalmazott vizsgálatok többek között: HCV elleni antitest, az ELISA, a Western blot és a HCV-RNS mennyiségi vizsgálata. A polimeráz láncreakció (PCR) a fertőzés után egy-két héttel képes kimutatni HCV-RNS-t, míg az antitestek képződése és kimutatása között lényegesen hosszabb idő telhet el. A korai diagnózist nyilván jelentősen megnehezíti az, hogy a tünetmentesség ill. a jellegtelen tünetek miatt a betegek nagy része nem is fordul orvoshoz. A későbbi diagnózis pedig már nagyon bekorlátozza a terápiás lehetőségeket. A krónikus hepatitis C olyan fertőzés, amelyben a hepatitis C-vírus több mint hat hónapig fennmarad; ezt az RNS jelenléte igazolja. Mivel a krónikus fertőzések jellemzően évtizedekig tünetmentesek maradnak, a klinikusok általában májfunkciós tesztek vagy a magasabb kockázatnak kitett személyek rutin szűrővizsgálata során fedezik fel. A teszt nem tesz különbséget az akut és a krónikus fertőzés között. Vérvizsgálat A hepatitis C tesztelése jellemzően vérvizsgálattal kezdődik a HCV elleni antitestek minőségi meghatározásával rekombináns sejtekben, immunoblot eljárással (RIBA teszttel). Amennyiben ez a teszt pozitív, az immunteszt ellenőrzésére, valamint a súlyosság megállapítására második tesztet is elvégeznek. Az immuntesztet a HCV elleni antitestek minőségi meghatározásával rekombináns sejtekben, immunoblot eljárással ellenőrzik és HCV RNS polimeráz láncreakcióval határozzák meg a fertőzés súlyosságát. Ha nincs RNS és az immunoblot teszt pozitív, a személy korábbi fertőzésen esett át, azonban kezeléssel vagy spontán módon meggyógyult, ha az immunoblot negatív, az immunteszt érvénytelen volt. A fertőzést követően hat-nyolc hétnek kell eltelnie ahhoz, hogy az immunteszt pozitív legyen. A fertőzés kezdeti szakaszában a májenzimek változást mutathatnak; a számuk általában a fertőzést követő hetedik héten kezd emelkedni. A májenzimek és a betegség súlyossága közötti kapcsolat gyenge. Szövettani vizsgálat A máj szövettani vizsgálatával megállapítható a májkárosodás mértéke, az eljárás azonban - mint minden szövetmintavétel (biopszia) - kockázatokkal jár. A szövettani vizsgálattal jellemzően a májszövet elváltozásai mutathatók ki, emellett rendellenességek találhatók a limfocitákban, a májkapu (porta hepatis) területének nyiroktüszőiben és az epeutakban. Számos olyan vérvizsgálat áll rendelkezésre, amellyel megkísérelhető a károsodás súlyosságának a meghatározása és annak érdekében, hogy minél kevésbé kelljen szövettani vizsgálathoz folyamodni. Szűrés Az Egyesült Államokban és Kanadában a fertőzöttek mindössze 5 és 50 közötti százaléka van tudatában az állapotának. Az olyan magas kockázatcsoportba tartozók, mint a tetováltak esetében vizsgálatot javasolnak. A szűrés továbbá a magas májenzimszinttel rendelkező személyeknél is ajánlott, mivel a krónikus hepatitisnek gyakorta ez az egyedüli jele. Az Egyesült Államokban nem javasolt a rutinszűrés, de fontolgatják az 1945 és 1965 között született személyek egyszeri szűrését. Megelőzés 2011-ben a hepatitis C ellen még nem létezett védőoltás. A védőoltások fejlesztés alatt állnak, és egyes esetekben biztatóak az eredmények. Ezt azonban rendkívül megnehezíti a vírus nagyfokú változóképessége. Az olyan megelőzési stratégiák, mint a tűcsere-programok és a kábítószer-abúzus kezelése, együttes alkalmazásával a hepatitis C kockázata az intravénás droghasználók körében hozzávetőleg 75%-kal csökkenthető. Egyaránt fontos a véradók országos szintű szűrése és az egészségügyi intézményekben nemzetközileg előírt óvintézkedések betartása. Azokban az országokban, ahol nem elégséges a steril fecskendő ellátás, az egészségügyi szakembereknek a gyógyszereket injekció helyett szájon át kellene beadniuk. Kezelés A HCV krónikus fertőzést okoz a fertőzött személyek 50 és 80 közötti százalékában. Az esetek 40 és 80 közötti százaléka kezeléssel gyógyítható. Ritka eset, hogy a fertőzés kezelés nélkül is elmúlik. A krónikus hepatitis C-ben szenvedő betegnek kerülnie kell az alkoholt és a májra nézve toxikus gyógyszert, és a beteget be kell oltani hepatitis A és hepatitis B ellen. Májzsugorban szenvedő betegnél ultrahangos vizsgálat ajánlott a májrák kimutatására. Gyógyszerek Azoknak, akiknél a májrendellenességet bizonyítottan HCV okozta, kezelésre van szükségük. A kezelés jelenleg, a HCV típusától függően, 24 vagy 48 héten keresztül tartó pegilált interferon és egy vírusellenes gyógyszer, a ribavirin együttes alkalmazásából áll. A gyógyszeres kezelést követően a betegek 50 és 60 közötti százalékánál jelentős javulás tapasztalható. A boceprevirnek vagy a telaprevirnek a ribavirinnel és az alfa peginterferonnal történő együttes alkalmazása javítja a hepatitis C 1-es genotípus elleni választ. A kezelés gyakran jár mellékhatásokkal, a kezelt betegek fele az influenzához hasonló tüneteket, egyharmaduk pedig érzelmi problémákat mutat. A fertőzés utáni első hat hónapban alkalmazott kezelés hatékonyabb, mint azután, hogy a hepatitis C krónikussá válik. Ha valaki újrafertőződik és nyolc-tizenkét hét után nem sikerül kigyógyulnia, pegilált interferon alkalmazása ajánlott 24 hétig. A thalassemiában (az egyik vérbetegségben) szenvedő betegeknél a ribavirin alkalmazása hatásosnak tűnik, vérátömlesztésre lehet azonban szükség. Alternatív kezelés Az alternatív gyógymódok hívei több kezelést is hatékonynak tartanak a hepatitis C kezelésében, többek között a máriatövis, ginzeng és ezüst-kolloid terápiát. Azonban semmilyen alternatív gyógymódról nem tudták eddig kimutatni, hogy javulást okozott a hepatitis C fertőzés kimenetelében, és nincs bizonyíték arra, hogy az alternatív gyógymódok hatnának egyáltalán a vírusra. Kilátások A kezelésre adott válasz genotípusonként változik. A HCV 1-es genotípussal fertőzöttek esetében a 48 hetes kezelés alatt elért tartós vírusválasz 40 és 50% közötti. A 2-es és 3-as genotípussal fertőzött betegek esetében a 24 hetes kezelést követően 70 és 80% közötti tartós vírusválasz figyelhető meg. A 4-es genotípussal fertőzötteknél a 48 hetes kezelést követően a tartós vírusválasz 65%. Jelenleg a 6-os genotípus okozta megbetegedésnél alkalmazott kezelésről nincsenek konkrét bizonyítékok; az eddigi bizonyítékok a 48 hetes kezelésre vonatkoznak, amely megegyezik az 1-es genotípus által okozott betegség esetén alkalmazott adaggal. Epidemiológia 130 - 170 millió személy, azaz a világ népességének megközelítően 3%-a krónikus hepatitis C fertőzéssel él. Évente 3 és 4 millió közötti személy fertőződik meg és több mint 350 000-en halnak meg hepatitis C-vel kapcsolatos betegségben. A 20. században az intravénás droghasználat és az intravénás gyógyszerek alkalmazása, valamint a nem sterilizált orvosi eszközök használata következtében az arány jelentősen megnövekedett. Az Egyesült Államokban a népesség 2%-a hepatitis C-fertőzött, és évente 35 000 és 185 000 fő közötti új esetet jegyeznek fel. Az arány csökkent annak köszönhetően, hogy Nyugaton javult a vérátömlesztés előtti szűrés az 1990-es években. Az Egyesült Államokban évente 8000 és 10 000 közötti személy hal meg HCV-fertőzésben. Ez a halálozási arány várhatóan növekedni fog, mivel a HCV vizsgálat előtt a vérátömlesztéssel fertőzött személyek megbetegednek és meghalnak. Magyarországon a vírushordozók aránya 0,7 - 1,3%-ra tehető, és a HCV vírus okozta krónikus fertőzést évente 2000 - 4000 májzsugor kialakulásával és 600 májrákos esettel hozzák összefüggésbe. Egyes afrikai és ázsiai országokban a fertőzés gyakorisága magasabb. A legmagasabb fertőzési gyakorisággal rendelkező országok Egyiptom (22%), Pakisztán (4,8%) és Kína (3,2%). Az egyiptomi magas arány összefüggésbe hozható a mára már beszüntetett vérmételyfertőzés kampányszerű tömeges kezelésével, amelynek során nem megfelelően sterilizált üvegfecskendőket használtak. A vírus felfedezésének története Az 1970-es évek közepén Harvey J. Alter, az egyesült államokbeli Nemzeti Egészségügyi Intézet Transzfúziós osztálya Fertőző betegségek részlegének főorvosa, és kutatócsoportja kimutatta, hogy a legtöbb vérátömlesztést követő hepatitis esetet nem a hepatitis A- vagy B-vírus okozza (a betegséget ekkor non-A non-B hepatitis-nek - rövidítése NANB - nevezték el). A felfedezés ellenére a következő évtizedben a vírus azonosítását célzó nemzetközi kutatások nem jártak eredménnyel. 1987-ben Michael Houghton, Qui-Lim Choo és George Kuo a Chiron Corporation alkalmazottai és Dr. D.W. Bradley, az USA-beli Betegségfelügyeleti Központ munkatársának közreműködésével az ismeretlen organizmus azonosítására új molekuláris klónozást alkalmaztak és diagnosztizáló tesztet fejlesztettek ki. 1988-ban Alter megerősítette a vírus létezését azáltal, hogy nem-A és nem-B Hepatitis-mintasorozatokat tartalmazó tálcán kimutatja a vírus jelenlétét. 1989 áprilisában a Science két cikkében közölték a HCV felfedezését. A felfedezés eredményeként jelentősen javult a diagnosztizálás esélyei és a vírusellenes kezelések hatékonysága. 2000-ben Dr. Altert és Dr. Houghtont a klinikai orvosi kutatások Albert Lasker-díj ával tüntették ki „a hepatitis C-t okozó vírus felfedezéséért tett úttörő munkájukért, valamint a szűrési eljárások kifejlesztéséért, amely következtében az Egyesült Államokban a vérátömlesztéssel kapcsolatos fertőzések kockázata 1970-ben 30%-ról 2000-ben gyakorlatilag nullára csökkent.” A Chiron számos szabadalmi kérelmet nyújtott be a vírussal és diagnosztizálásával kapcsolatban. 1990-ben ejtettek egy, a Betegségfelügyeleti Központ által benyújtott konkurens szabadalmi kérelmet, miután Chiron a Betegségfelügyeleti Központnak 1,9 millió, Bradleynek pedig 337 500 dollárt fizetett. 1994-ben Bradley beperelte a Chiront, a szabadalom hatályon kívüli helyezését követelve, önmagát társfeltalálónak foglalta bele a kérelembe és kártérítést, valamint jogdíjbevételt kért. Miután a fellebbviteli bíróságon elvesztette a pert, 1998-ban ejtette a keresetet. Társadalom és kultúra A Hepatitis Világszövetség minden év július 28-án rendezi meg a Hepatitis világnapot. A hepatitis C jelentős gazdasági terhet ró az egyénre és a társadalomra egyaránt. Az Egyesült Államokban a betegség átlagos, egész életre szóló költségét 33 407 dollárra becsülték 2003-ban, amely 2011-ben a májátültetés költségével együtt megközelítően 200 000 dollárt tett ki. Kanadában egy vírus elleni kezeléssorozat ára 2003-ban 30 000 dollár volt, míg 1998-ban az Egyesült Államokban a költségek 9200 és 17 600 dollár közé tehetőek. A világ sok részén az emberek nem engedhetik meg maguknak a vírus elleni kezelést, mivel nincs biztosításuk vagy ha van is, az nem terjed ki a vírus elleni gyógyszerekre. Kutatás 2011-ben a Hepatitis C okozta megbetegedés kezelésére hozzávetőleg száz gyógyszer állt fejlesztés alatt. A gyógyszerek közé tartoznak a hepatitis-védőoltások, az immunomodulátorok és a ciklofilin-gátlók. Ezek a potenciálisan új kezelési módok a hepatitis C-vírus alaposabb megismerésének köszönhetően jöttek létre. Babérlevelű szuhar A babérlevelű szuhar (Cistus laurifolius) a szuharfélék (Cistaceae) családjában a névadó szuhar (Cistus) nemzetség egyik faja. Származása, elterjedése A Mediterráneumban honos; más tájakon kerti dísznövény. Megjelenése, felépítése Eredeti termőhelyén egy–két méter, Magyarországon 60–80 cm magasra növő, felálló ágú bokor. Idős korában törzse megvastagszik, vörösbarna kérge hámlik. Hajtásai és levelei szőrösek, kissé ragadósak (balzsamosak). Szürkén viaszos sötétzöld, vékony, tojásdad, 6–8 cm hosszú levelei keresztben átellenesen állnak. 7 cm átmérőjű, öttagú, sugaras szimmetriájúak virágai 4–8-asával végálló bugákban nyílnak tömegesen. Pártájuk fehér, ritkábban sárga, porzóik sárgák. Életmódja, termőhelye Nap- és melegigényes. Az egyetlen olyan, természetes szuharfaj, amely nem túl nedves talajon Magyarországon is télálló. Ahhoz viszont, hogy termései jól beérjenek, termőhelye túl száraz sem lehet. A semleges vagy enyhén savanyú talajokat kedveli. Júniusban virágzik. Egy-egy virág gyorsan (hajnaltól délig) elnyílik, de az utánpótlás folyamatos: mindig újak és újabbak bontanak szirmot. Egyes területeken (például Parque Regional de la Cuenca Alta del Manzanares) a balzsamos szuharral (Cistus ladanifer) hibridizál. Hibridei Cistus × argenteus Cistus × bornetianus Cistus × cyprius Cistus × dubius Cistus × hetieri Cistus × ledon Cistus × oblongifolius Cistus × pagei Cistus × sammonsii Szilágyi József (jogász) Szilágyi József (Debrecen, 1917. június 17. – Budapest, 1958. április 24.) magyar forradalmár, jogász, rendőr alezredes. Az 1956. évi forradalom- és szabadságharc alatt folytatott tevékenységével összefüggésben letartóztatták, majd a Nagy Imre-per vádlottjaként halálra ítélték és kivégezték. 1989. június 16-án a Nagy Imre-perben halálra ítélt és kivégzett forradalmárok újratemetésével összefüggésben Budapesten, a Hősök terén tartott megemlékezésen a földi maradványait tartalmazó koporsó a Rajk László építész által tervezett ravatalon Nagy Imre, Gimes Miklós, Maléter Pál és Losonczy Géza koporsója mellé került. A megemlékezést követően az Új köztemető 301-es parcellájában helyezték örök nyugalomra. Élete Az 1956. évi forradalom- és szabadságharcig Szilágyi József 1917. június 20-án született Debrecenben. Középiskolai tanulmányait szülővárosában, a Debreceni Református Gimnáziumban végezte el. Az érettségi után felvételt nyert a Debreceni Tisza István Jogtudományi Karra, ahol 1939-ben jog- és államtudományok doktora címet szerzett. 1938-ban tagja lett az illegális kommunista pártnak. Tevékenységéért 1940-ben letartóztatták, majd egy évvel később a társadalmi rend felforgatásának vádjával három évi, letöltendő szabadságvesztésre ítélték. A börtönből 1944. március 15-én szabadult. 1947 és 1949 között a pártközpont karhatalmi, katonai osztályának vezetője. A Rajk László ellen indult koncepciós perrel kapcsolatban bírálta a párt által képviselt álláspontot, ezért tisztségéből felmentették. 1950-től volt a Terményforgalmi Vállalat osztályvezetője. 1953-tól a Budapesti Műszaki Egyetem esti tagozatos hallgatója lett. 1956-ban – nézetei miatt – kizárták a Magyar Dolgozók Pártjából (MDP). Szerepe a forradalomban 1956. október 22-én a Budapesti Műszaki Egyetemen többségében fiatal egyetemisták által szervezett gyűlésen két alkalommal is felszólalt. Felszólalásaiban bírálta a párt és a kormány vezetőit, továbbá felhívta a figyelmet a Lengyelországban lezajlott eseményekre, amik például szolgálhatnának Magyarország számára. A felszólalások után, még aznap este felkereste barátját, Budapest rendőrkapitányát, Kopácsi Sándort, és kérte, a rendőrség ne avatkozzon be az egyetemisták október 23-ára tervezett tüntetésébe. 1956. október 23-án részt vett a Bem szobornál és a Köztársaság téren tartott tüntetésen. Október 23-a és október 27-e között a Budapesti Rendőrkapitányságon tartózkodott. Majd október 27-én barátaival felkereste és meggyőzte Nagy Imrét, hogy a politikai irányváltás immáron szükséges és elkerülhetetlen. Nagy Imre belátva a tényeket, székhelyét a Parlamentbe helyezte és onnantól miniszterelnökként, úgymond a forradalom élére állt. Szilágyi követte Nagy Imrét az Országházba, ahol miután nem vállalta a megalakuló második Nagy Imre-kormány belügyminiszteri posztját, a miniszterelnök személyi titkára lett, igaz e tisztségre formálisan nem nevezték ki. Október 27-e és november 4-e között látta el a miniszterelnök mellett a titkári teendőket. 1956. november 4-én elhagyta a Parlament épületét és családjával együtt Jugoszlávia magyarországi nagykövetségén kért menedéket. A nagykövetségen Nagy Imrével és legközelebbi munkatársaival együtt tovább folytatta tevékenységét. Egészen november 22-éig ellátta azokat a teendőket, amiket, mint titkár megtehetett. A nagykövetség épületét a Nagy Imre-csoport 1956. november 22-én 18 óra 30 perckor hagyta el. Az előzetes megállapodás szerint Jugoszlávia két feltétel együttes teljesítéséhez kötötte a Nagy Imre-csapat biztonságos távozását. Egyrészt, hogy a nagykövetség épületéből mindenkit otthonukba szállítanak. Másrészt, hogy Kádár János nem fogja felelősségre vonni őket az 1956. október 23-a és november 4-e közötti tevékenységükért. E két feltétel teljesítésére Kádár János, kormánya nevében ígéretet tett. Münnich Ferenc belügyminiszter különbuszt küldött a követség épülete elé. A jugoszláv nagykövet a buszra rendelte – a Nagy Imre-csapat biztonsága érdekében - M. Georgijevics diplomatát és M. Drobac katonai attasét. Az első állomáshelyen az államvédelmi tisztek a jugoszláv követségi alkalmazottakat - tiltakozása ellenére - leszállították a buszról. A busz végállomása a Mátyásföldi szovjet katonai parancsnokság volt. Onnét a busz utasait repülővel Romániába, majd busszal Snagovba szállították. A Snagovban töltött időszakra Szilágyi József felesége a következőképpen emlékezik:„Ilyen luxust, mint ami Snagovban fogadott, soha életemben nem láttam még. (…) Gyönyörűen megterített asztalok vártak, betessékeltek bennünket, leültettek, pincérek rohangáltak, szolgáltak ki. (…) Snagovban házi őrizetben voltunk, de levelet kaphattunk és írhattunk is. Újságot minden nap osztottak, de csak a román pártlapot. Egész nap sétálhattunk a parkban, habár a park négy sarkában civil ruhás őr üldögélt. (…) Gyerekeink oktatását még december elején megszervezték. Rajk Júlia, Jánosi Ferenc, Vásárhelyi Miklós, Szilágyi József tanította őket.” Snagovból Pitestibe vitték őket. Szilágyi Józsefné visszaemlékezése: „1957. március 27-én bejött a szobánkba két ismerős román ÁVH-s és közölték, hogy csomagoljunk, mert külön költöztetnek bennünket. (…) Egy óra múlva a Tánczos házaspárral és velünk elindult a fekete kocsi. Alig egy fél órai autózás után megálltunk egy tóparti kis parasztház udvarán. Alig csomagoltunk ki, Jóska éppen hogy levetette öltönyét tréningruhára cserélve, amikor meglepték a szobánkat a smasszerek, összesen hatan. Felszólították Jóskát, hogy öltözzön fel, mert elviszik. (…) Egy fél óra leforgása alatt elkészült a két férfi és mi kikísértük őket az udvarra, ahol kocsi várt rájuk. Itt búcsúzott el tőlük, a családjától Szilágyi József. A két gyereket külön-külön a levegőbe emelte, megcsókolta őket, engem melegen átölelt és így szólt: Vigyázz rájuk édesanyám! Nagyon vigyázz! Határtalan szomorúság volt a hosszúpillájú, barna szemében. Mintha megsejtette volna a reá váró iszonyú szenvedéseket. A könnyektől homályosan láttam, hogy a kocsi ablakán hátrafordulva integet. Soha többé nem láttam, sem életben, sem holtan.” Szilágyi Pitestiből 1957. március 27-én az előzetes letartóztatás foganatosítása után, családja nélkül, tért vissza Budapestre. A Nagy Imre-per vádlottja Szilágyi József az előzetes letartóztatás alatt kihallgató tisztjeivel szemben megtagadott minden együttműködést. Éhségsztrájkot folytatott, vallomást nem tett. A vallomás megtételét erkölcsi okokra, illetve a jugoszláv kormány által nyújtott menedékjogra hivatkozva megtagadta. Ezért ügyét elkülönítették a Nagy Imre-per többi vádlottjáétól. Ügyében két alkalommal, 1958. február 6-án és április 16-án tartottak tárgyalást. Az ítélet Az 1958. április 16-án megtartott tárgyaláson a Legfelsőbb Bíróság Népbírsági Tanácsa a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés bűntettének vádjában bűnösnek találta és halálra ítélte. Az ítélet indokolása szerint Szilágyi 1956. október 22-én a Műszaki Egyetemen mondott beszédében szembeállította a magyar helyzetet a lengyel helyzettel, és az eseményt a harc fontos állomásaként értékelte. Majd második felszólalása során az egyetem rektorának mérséklésre intő szavaival szembeszállva nyíltan a tüntetés mellett foglalt állást. 1956. október 23-án részt vett a Bem-szobornál, a Parlamentnél és a Sztálin-szobornál megtartott tüntetéseken. 1956. október 27-én meggyőzte Nagy Imrét, hogy keményebben lépjen fel az „ellenforradalom” mellett, majd titkáraként tárgyalást folytatott a miniszterelnökhöz érkező küldöttekkel. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint Szilágyi nem rendelkezett menedékjoggal, mivel Jugoszlávia menedékjogot csak olyan személynek adhatott, aki országa területén tartózkodnak. Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsa szerint Szilágyi József 1956. október 23-a és november 4-e közötti politikai tevékenysége kizárólag akként értékelhető, hogy közvetlenül és tudatosan a népi demokratikus államrend megdöntésére irányult. Ügyvédje, Dr. Zalán Kornél által 1958. április 22-én benyújtott kegyelmi kérvényt az első fokon eljáró bíróság elutasította és végzésben utasítást adott a halálos ítélet végrehajtására. A kivégzés A Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsa 1958. április 23-án az elé terjesztett kegyelmi kérvényt elutasította és halálos ítélet végrehajtása céljából átadta az ítéletet az ítélet-végrehajtónak. Szilágyi Józsefen az ítéletet 1958. április 24-én 6 óra 39 perckor hajtották végre. Az orvosok jelentése szerint a halál beálltának ideje 6 óra 51 perc. Rehabilitáció A Magyar Népköztársaság legfőbb ügyésze 1989. június 9-én Nagy Imre és társai ügyében hozott 1958. évi ítéletekkel szemben 21206/1989. számon a Legfelsőbb Bírósághoz törvényességi óvást nyújtott be. A 21206/1989. számú törvényességi óvást a legfőbb ügyész a következő alapokra helyezte. Nagy Imre és társai ügyében az eljáró hatóságok a hatályos büntető perrendtartás szabályait súlyosan és sorozatosan megsértették a vádlottak személyi szabadságának és védekezési jogának törvénysértő korlátozásával. Az eljárás során kizárólag a vádlottakra terhelő bizonyítékok gyűjtése került előtérbe. Az ügyész a nyomozási szakban nem tett semmit a nyilvánvaló törvénysértések orvoslására. Az eljárás bírói szakaszában sérült a nyilvánosság és a közvetlenség elve, valamint sor került az irányadó perjogi szabályok súlyos megsértésére is. Az ítélet megalapozatlan, mivel egyrészt az ügy nincs kellően felderítve, másrészt számos ténymegállapítás hiányos, harmadrészt, mert a bíróság egyes tényekről más tényekre hibásan következtetett. Mindezek ismeretében a legfőbb ügyész szerint nincs szükség az eljárás megismétlésére, mivel az ítélet nem tartalmaz olyan megállapításokat, amik megfeleltek az 1958-ban hatályos büntető törvénykönyvben megjelölt szakaszoknak. Továbbá a Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsa a büntető törvénykönyv és a büntető perrendtartás szabályait ítéletében hibásan értelmezte és alkalmazta. A legfőbb ügyész eljárása során kikérte a Külügyminisztériumban őrzött 1956 novemberében készült magyar–jugoszláv megállapodásról szóló dokumentumot. Így a törvényességi óvás külön foglalkozik az 1956 novemberében kötött megállapodással, amire, mint ismeretes Szilágyi József is hivatkozott az előzetes letartóztatása alatt. Szilágyi József álláspontja megerősítésre került, mivel a legfőbb ügyész szerint a dokumentumból egyértelműen kiderül, hogy a Kádár-kormány írásbeli biztosítékot tett. A biztosíték garantálja, hogy a Jugoszláv nagykövetségen tartózkodó személyek 1956. november 4-ét megelőző tevékenységéért semmilyen megtorló intézkedésre nem fog sor kerülni. Mindez kimeríti az 1950. évi II. törvény 7.§-a szerinti büntethetőséget kizáró okot. 1989. július 6-án került sor a legfőbb ügyész által benyújtott törvényességi óvással kapcsolatos legfelsőbb bírósági határozat kihirdetésére. A tárgyaláson Kopácsi Sándor és Vásárhelyi Miklós nem jelent meg. A Legfelsőbb Bíróság a legfőbb ügyész által előterjesztett törvényességi óvás pontjait megvizsgálta, azokkal egyetértve és néhány elemmel kiegészítve hozta meg határozatát. A Dr. Szilbereki Jenő vezette Elnökségi Tanács döntését két irányból kell értékelni. Egyrészt anyagi jogi, másrészt eljárásjogi oldalról. Anyagi jogi oldalról nézve a büntetőeljárás felülvizsgálata során a bíróság a bűnösség kérdésének megállapítása során a kor büntető törvényének rendelkezéséből indult ki, „ /1/ Bűntett miatt büntetendő, aki a Magyar Népköztársaság Alkotmányában meghatározott népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló cselekményt követ el, mozgalmat vagy szervezkedést kezdeményez, vezet vagy azt lényeges anyagi támogatásban részesíti, mozgalomban vagy szervezkedésben tevékenyen részt vesz, vagy azt előmozdítja.” Az Elnökségi Tanács álláspontja szerint Nagy Imre és társainak tevékenysége nem irányult a népi demokratikus államrend megdöntésére. Mivel tevékenységük, olyan politikai tevékenység volt, amivel el kívánták érni az akkor hatalmon levő állampárt félreállítását. Ennek érdekében dolgoztak ki saját programot, tartottak megbeszéléseket. Hasonlóképpen értékelte a testület a Jugoszláv Nagykövetségen eltöltött idő alatt lezajlott tárgyalásokat is. Így, amikor Nagy Imre és közvetlen baráti-munkatársi köre a Jugoszláv Nagykövetségre menekült és kapcsolatba lépett a jugoszláv kormánnyal nem követett el államrendbe ütköző bűncselekményt, mivel egy ilyen esetben a kapcsolatfelvétel logikus lépésnek tekintendő és a két fél közötti tárgyalások során sem merült fel semmilyen olyan kérdés, ami kimeríthette volna a Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsának ítéletében megnevezett bűncselekményt. Eljárásjogi oldalról nézve a Legfelsőbb Bíróság a következő hibákra hívta fel a figyelmet, amik önmagukban is kizárnák a büntetőügy objektív megítélését. 1958. január 20-án történt a terheltté nyilvánítás, ami biztosította a védőválasztás lehetőségét, így azt megelőzően nem lett volna lehetőség az előzetes letartóztatás elrendelésére. A nyomozás során nem volt lehetőség a védekezésre, mivel a gyanúsítottakkal nem közölték azokat a tényeket, bizonyítékokat, amikre az ügyészség a vádat alapozta. Nem volt mód a kellően megalapozott védőbeszédek előadására, mivel azt a bíróság a tények tisztázása utáni időszakra hagyta, azonban a szubjektív és előre elfogult bíróság az általa nem ismert tények tisztázása után nem adott időt a védekezésre. A Népbírósági Tanács először 1958. február 5-én és 6-án tartott tárgyalást. A második napon pótnyomozást rendelt el és visszaküldte az iratokat a legfőbb ügyészségnek. A legközelebbi tárgyalásra június 9-én került sor, egy változott összetételű tanácsban. A büntető perrendtartás akkori szabályai szerint az elnapolt tárgyalást egy hónapon belül a korábbi jegyzőkönyv felolvasásával lehet megtartani, amennyiben a korábbi tanács összetételében nem következett be változás. Minden más esetben a tárgyalást elölről kell kezdeni. Lakatos Péterné egész idő alatt a Népbírósági Tanács tagja volt, annak ellenére, hogy férjét a Köztársaság téri fegyveres összetűzés során megölték, így elfogultság miatt nem ülhetett volna a bírói székben. Az elfogultság kérdését a kor büntető perrendtartása is szabályozta. A perrendtartás 13. § e) pontja szerint az elfogultság fennállását haladéktalanul be kellett volna jelentenie. Dr. Szilágyi József ügyének elkülönítésére semmilyen ok nem volt. Összegezve megállapítható, hogy a Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsa által hozott ítélet eljárási szempontból sem állta ki a kor joga által felállított szabályokat. Mindezek tükrében egyértelművé válik az Elnökségi Tanács által kihirdetett határozatot, ami szerint Nagy Imrét és társait a Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsa ártatlanul ítélte halálra, ezért az ítéleteket hatályon kívül kell helyezni. Michele Navarra Michele Navarra (Corleone, 1905. január 5. – Corleone, 1958. augusztus 2.) olasz belgyógyász, a maffia tagja, 1940-től vezetője. Élete Középosztálybeli családban nőtt fel. Édesapja tanár és földbirtokos volt. Michele feleségül vett egy, a Corleonesi klánban kiterjedt rokonsággal rendelkező nőt. Egyre mélyülő kapcsolatai és növekvő befolyása a maffián belül vezetett oda, hogy 1940-től lényegében ő lett a klán feje. Üzleti felvirágzásának egyik alapját az a jog képezte, amit az Amerikai Egyesült Államok hadseregétől kapott 1943-ban, miszerint ő gyűjthette be a szicíliai invázió során tönkrement járműveket, amire alapozva létrehozott egy fuvarozó céget. Ez igen nagy segítséget nyújtott rablások során (pl. haszonállatok eltulajdonításához jelentősebb mennyiségben). Mindemellett Navarra – elődje Dr. Nicolosi halála után – a vezető orvosa volt Corleone város kórházának. 1945-ben került a Corleonesi klánhoz a későbbi maffiavezér Luciano Leggio, aki az egyik legjobb embere (bérgyilkosa) lett a későbbiekben Navarranak. Leggio, illetve néhány maffiatag 1948. március 10-én hajnalban elrabolták, majd maga Leggio 3 fejlövéssel megölte Placido Rizzottót Corleone város szakszervezeti vezetőjét. Az ügy igen nagy port kavart, egyrészt mert több szemtanú is volt. Az egyikük, a fiatal pásztort Giuseppe Letiziat sokkolták a látottak. Apja vitte kórházba, ahol, miután kikérdezte, egy injekcióval Dr. Navarra megölte. Az esemény után mind Leggio, mind Dr. Navarra „háttérbe húzódott”, jelen esetben a nyilvánosság elől. Noha Leggio-t a rendőrség letartóztatta a gyilkosság gyanújával; két társa is (akik részt vettek Rizzotto elrablásában) vallomást tett ellene, melyet később visszavontak. Ennek köszönhetően két év után Leggio kiszabadult, s egy új, fiatalokból álló, erős „frakciót” kezdett létre hozni, a Corleone maffiaklánon belül. Hatalmi törekvéseit Navarra természetesen nem nézte jó szemmel, s 1956-ra ez maffiaháborúig fajult. (Leggio oldalán ekkor már ott állt a fiatal Salvatore Riina, illetve Riina későbbi jobbkeze, Bernardo Provenzano). 1958 júniusában hajszál híján sikerült is Dr. Navarranak leszámolnia Leggio-val, aki hihetetlen szerencsével, jelentéktelen sérülésekkel elmenekült a helyszínről. Leggio, Riina és Provenzano 1958. augusztus 2-án Corleone közelében, golyószórókból tüzelve lepték meg Navarrat autójában, egy barátja mellett ülve. A gépjárműbe több mint 200 lövedéket eresztettek, kioltva ezzel az autóban ülők életét. Az ezt követő 5 évben, az összes megmaradt emberét Navarranak szintén megölték/megölették. 1994-es Formula–1 francia nagydíj A francia nagydíj volt az 1994-es Formula–1 világbajnokság hetedik futama. Futam Magny Cours-ba érkezve, Schumacher már öt győzelmet tudhatott a magáénak. A Williamsnél Nigel Mansell helyettesítette Coulthardot. A Williams-Renault két pilótája szerezte meg az első sort Damon Hill-Nigel Mansell sorrendben. Schumacher a rajtnál mindkettőjüket megelőzte. Mansell a futamon erőátviteli probléma miiatt kiesett, Schumacher győzött Hill és Berger előtt. Statisztikák Vezető helyen: Michael Schumacher: 65 (1-37 / 45-72) Damon Hill: 7 (38-44) Michael Schumacher 8. győzelme, Damon Hill 3. pole-pozíciója, 6. leggyorsabb köre. Benetton 13. győzelme. Heppenheim (Bergstraße) Heppenheim település Németországban, Hessen tartományban. Lakosainak száma 25 284 fő (2015. december 31.). Fekvése Az Odenwald nyugati lejtőjén, a Starkenburg lábánál fekvő gyógyhely. Története A település keletkezése 755-ig vezethető vissza. 1232-ben a Lorsch kolostor birtokaihoz tartozott. A már messziről is látható Erős-vár (Starkenburg) a 11. században épült és a Lorsch kolostort védte. A városka gazdaságilag a 16. században élte virágkorát. Nevezetességek Városháza (Rathaus) - 1551-ben épült. A Markplatz favázas házai. Piactéri kút (Marienbrunnen) az 1793-ból való Mária-oszloppal. Népművészeti múzeum Szent Péter templom (St.Peterkirche) - A templomban látható a 13. századból való gótikus szobor, a Madonna a gyermekkel . Itt születtek, itt éltek Itt született Anton Schmitt, aki költészettel és irodalommal foglalkozott, de a legnagyobb elismerést a csőposta feltalálása szerezte neki. Itt élt 1917-től 1938-ig Martin Buber , akit szoros baráti szálak fűztek Franz Rosenzweig zsidó filozófus és teológushoz, együtt készítették elő a héber-biblia német kiadását. Itt volt patikusinas a modern vegyészet későbbi megalapozója: Justus von Liebig . Népesség A település népességének változása: 4822 Karge A 4822 Karge (ideiglenes jelöléssel 1986 TC1) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Edward L. G. Bowell fedezte fel 1986. október 4-én. Paulo Jr. Paulo Jr. (Belo Horizonte, 1969. április 30. –) brazil basszusgitáros, zenész és dalszerző. Diszkográfia Sepultura 1985 - Bestial Devastation 1986 - Morbid Visions 1987 - Schizophrenia 1989 - Beneath the Remains 1991 - Arise 1993 - Chaos A.D. 1996 - Roots 1998 - Against 2001 - Nation 2002 - Revolusongs 2003 - Roorback 2006 - Dante XXI 2009 - A-Lex 2011 - Kairos 2013 - The Mediator Between Head and Hands Must Be the Heart The Unabomber Files 2013 - The Unabomber Files Vendégként Eminence 2013 - The Stalker Argançon Argançon település Franciaországban, Aube megyében. Lakosainak száma 101 fő (2015). Argançon Dolancourt, Fravaux, Jaucourt, Jessains, Maison-des-Champs, Spoy és Vauchonvilliers községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Nemzeti Palota (Cali) A Nemzeti Palota (spanyolul Palacio Nacional) a kolumbiai Cali belvárosának egyik műemléke. Ma igazságszolgáltatási intézmények működnek benne. Története A palota építése Pedro Nel Ospina elnök idején, 1928. február 15-én kezdődött el. Eredeti terveit a francia Joseph Martins (más forrás szerint Maertens) készítette, de a munkákat irányító mérnök, Paulo Emilio Páez módosított rajtuk. Az építész a lifteket nem számítva 885 000 pesós költségvetésből dolgozhatott. Az építkezés 1931 októberében leállt, majd Guillermo Garrido mérnök fejezte be 1933-ban. A zárópárkányok kivitelezési munkálatain olasz szakemberek is dolgoztak, a kiváló minőségű cédrusfából készült ablakokat és ajtókat helyi mesterek készítették, a zárszerkezeteket Európából hozatták. A palota ünnepélyes felavatására 1933. július 1-én került sor Enrique Olaya Herrera elnök jelenlétében. Eredetileg különféle (például közigazgatással, postával, vasúttal, valamint gazdasági és katonai ügyekkel foglalkozó) irodák működtek benne. 1985-ben nemzeti műemlékké nyilvánították, 1996-ban megkezdték felújítását. Leírás A 2455 m²-es területen felépült (más forrás szerint 2600 m²-es) vasbeton szerkezetes palota Cali belvárosában, a Calle 12 és a Carrera 4 utcák sarkán, a Cayzedo tér keleti oldalán, közvetlenül az Otero-épület északi szomszédságában áll. Egy földalatti és egy manzárdszintet is beleszámítva összesen 5 szintes. Alaprajza szabálytalan, az egymást nem pontosan derékszögben metsző utcák miatt az épület falai sem derékszöget zárnak be. A tér felé néző homlokzat szimmetrikus lenne, ha nem vennénk figyelembe a sarkon emelkedő, kupolával fedett építményrészt. Legmagasabb pontja az ennek a homlokzati résznek a közepén emelkedő másik kupola, amely alatt a főbejárat is található. Stazione di Torre del Greco (Circumvesuviana) Stazione di Torre del Greco (Circumvesuviana) vasútállomás Olaszországban, Torre del Greco településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Napoli-Pompei-Poggiomarino-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Stazione di Via Sant'Antonio Stazione di Miglio d'Oro Bongó A bongó (Tragelaphus eurycerus) az emlősök osztályának a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába tartozó faj. A csavartszarvú antilopokon belül legközelebbi rokonai a nyala és a nagy kudu. De jelentősen különbözik is e fajoktól, például a nőstények is viselnek szarvat a bongóknál. Emiatt olykor különálló nembe is sorolják, mint a Boocercus nem egyetlen képviselőjét. A legújabb kutatások szerint lehet, hogy a jávorantilopok (Taurotragus) nemével áll közelebbi rokonságban. Erre utal a mindkét ivarnál jelenlevő szarv, farkuk alakjának hasonlósága. Előfordulása Bissau-Guinea, Guinea, Libéria, Sierra Leone, Elefántcsontpart, Burkina Faso, Ghána, Togó, Benin, Kamerun, Egyenlítői-Guinea, Gabon, a Közép-afrikai Köztársaság és a Kongói Demokratikus Köztársaság sűrű bozótosaiban, bambuszerdeiben és zárt esőerdeiben honos. Ettől a területtől elkülönülve Szudán déli részén, Ugandában, Kenyában és Tanzániában is előfordult egykor. Ott elsősorban a hegyvidéki erdők lakója. Alfajai Két alfaját különböztetik meg. A nyugati bongó (Tragelaphus eurycerus eurycerus) Nyugat- és Közép-Afrika esőerdeiben még viszonylag gyakori fajnak számít, de az erdőirtás azért fenyegeti. Másik alfaja a keleti bongó vagy más néven kenyai bongó (Tragelaphus eurycerus isaaci). Ez Kelet-Afrikában, Szudán déli részén, Ugandában Kenyában és Tanzániában , elsősorban hegyi jellegű erdőkben élt. Mára biztosan csak Kenya területén fordul elő, a többi helyről feltehetően kipusztították. A Természetvédelmi Világszövetség az alfajt a „veszélyeztetett” kategóriába sorolja. Megjelenése Testhossza 170–200 centiméter, farokhossza 50–65 centiméter, marmagassága 110–130 centiméter, testsúlya 250–280 kilogramm. A hímek egynegyeddel nehezebbek, mint a nőstények. Mindkét ivar visel szarvakat, ezek hossza 75–100 centiméter, a nőstényeké rövidebb. Szarvuk színe elefántcsont fehér. A nőstények szarva vékonyabb. Fülei nagyok. Gesztenyevörös szőrzetén 12–14 keresztcsík húzódik, lábain fehér foltok vannak. Arcán fehér keresztcsík és pofafoltok láthatóak. Az erdőlakó antilopok közül ez a faj nő a legnagyobbra. Életmódja Alkonyatkor és éjszaka aktív faj. Nem territoriális faj. 4–7 állatból álló családi csoportokban él, amelyeket egy tehén vezet, gyakran egy bika kíséretében. A bikák azonban többnyire magányos életmódúak, vagy agglegénycsordákban élnek. A kiadós legelőkön vagy a sónyalóknál több család is laza, nyílt csoporttá egyesülhet. Bár a bongó elsősorban a hegyi erdők bambuszzónájában él, a bambusz semmi estre sem a kedvenc eledele. Leveleket, hajtásokat, sarjakat eszik, alkalomadtán a hátsó lábaira is felágaskodik egy-egy jobb falatért. Ellenségei a leopárdok. Fogságban tartása Fogságban fűtött szálláshelyen tartják. Állandó, 20–22 °C körüli hőmérsékletet igényelnek. Nyáron egész nap a kifutóban tartják, ahol azonban szükségük van árnyékoltabb területre, ahol elrejtőzhetnek a tűző nap elől. Trópusi faj révén érzékeny a hidegebb időre, így ekkor csak rövidebb ideig engedik ki a szabadba. A fogságban tartott példányokat – a friss lombozaton kívül – főzött rizzsel, szénával, sárgarépával és a legkülönfélébb gyümölcsökkel táplálják. Szaporodása Udvarlásnál a hím kinyújtott testtel megy a nőstény mellett. Mintegy 9 hónapnyi vemhesség után egyetlen 20 kilogramm súlyú borjú születik. Születése után a borjú néhány napig a bozótba rejtőzik. Ezután anyjával együtt újra csatlakozik a csoporthoz. Crespin (Aveyron) Crespin település Franciaországban, Aveyron megyében. Lakosainak száma 306 fő (2015). Crespin Cabanès, Castelmary, Tauriac-de-Naucelle, Mirandol-Bourgnounac és Pampelonne községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Rott Sándor Rott Sándor, Rottmann (Pest, 1868. november 27. – Budapest, 1942. december 16.) színész, színházigazgató, forgatókönyvíró. Életútja Miután polgári iskoláit elvégezte, fametsző inas volt, s mellette statisztaként dolgozott az Operaházban. Első szerződése 1891-ben a Folies Caprice-hoz kötötte, ahol egy egész emberöltőt töltött, nagy népszerűségre tett szert és híres partnerével, Steinhardt Gézával Budapest legismertebb művészei közé emelkedett. Vendégszerepelt több ízben Bécsben is és ott is elsőrangú komikusnak bizonyult. Leghíresebb szerepe a Klabriász-parti kibice volt, mellyel sokszor megnevettette a publikumot. Tíz éven át önálló színigazgató volt a fővárosban, 1918–1927 között Steinhardttal együtt vezette a Kis Komédia nevű mulatót. Ezt a Tanácsköztársaság idején államosították, pénzét így elveszítette és Siófokon húzódott meg családjával. 1927-ben a Fővárosi Operett Színházban az Ábris rózsájában nagy sikert aratott. 1928. szeptember 3-ától állandó vendég volt az Andrássy-úti Színházban, ahol Zilahy Lajos Pelikán című kis darabjában új oldalról mutatkozott be: tragikus szerepet játszott és ezzel is frappáns sikert ért el. 1935-ig turnézott német nyelvterületen és a szomszédos országokban is. 1935 és 1939 között a Komédia művésze volt, majd ezután csak az OMIKE színpadán engedték fellépni. Családja Szülei Rottmann Adolf szabómester és Silbermann Katalin. 1910. május 31-én Budapesten, a Terézvárosban feleségül vette Türk Berta énekesnőt. Fia Rott Ferenc táncos-színész, táncoktató. Filmszerepei A suszterherceg (1914) - Kóbi suszterinas / Kóbiusz, Mezopotámia királya Az újszülött apa (1916) - a szolga Jobb erkölcsöket! (1916) - kikapós férj Ne csalj meg, édes! Az erkölcsliga (1918) Az önkéntes tűzoltó (1918) Forgatókönyvei A suszterherceg (1914) Jobb erkölcsöket! (1916) Ötlet Az önkéntes tűzoltó (1918) Könyve A "Kis-Rott"-ról ; bev. Zilahy Lajos ; Kis Ny., Bp., 1941 Divécs Divécs, románul: Divici, egy falu Romániában, a Bánságban, Krassó-Szörény megyében. Az első világháborúig Krassó-Szörény vármegye Újmoldovai járásához tartozott. Nevének változásai 1840-ben Divris, 1873-1900-ig Divics az elnevezése. Népessége 1900 -ban 707 lakosából 595 volt szerb , 104 román , 7 német és 1 magyar anyanyelvű; 699 ortodox és 8 izraelita vallású. 1992 -ben 382 lakosából 344 volt szerb, 31 román, 3 német, 2 cseh , 1 ukrán és 1 magyar nemzetiségű, 380 volt ortodox, 1 görögkatolikus és 1 római katolikus vallású. Forrás Varga E. Árpád - Erdély etnikai és felekezeti statisztikája (1850-1992) maplandia.com Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.) A statisztikai hivatal által rendelkezésre bocsátott 2002. évi helységenkénti adatsorok az 5 főt meg nem haladó entitások számát adatvédelmi okokból nem tartalmazzák. Elidegenedés Az elidegenedés egy – főleg a kontinentális – filozófiában és társadalomtudományokban, a 19-20. század során használt fogalom. Bár előzményeit kutatva régebbi időkre jutnánk, a fogalmat a klasszikus német filozófia, főként Fichte, Hegel és Schelling (közülük is leginkább Hegel) használja előszeretettel és munkálja ki. Hozzájuk kapcsolódik Feuerbach, és Marx, utóbbi igyekszik a fogalmat a maga teljességében kidolgozni és ábrázolni. Használja a fogalmat továbbá (kisebb-nagyobb módosításokkal) Lukács, Ernst Bloch a Frankfurti iskola képviselői, kiemelten Erich Fromm. A társadalomtudományokban alapvetően máig a marxi megközelítés az irányadó. Eszerint: az embernek létezik, létezett magához, a környezetéhez, a munkájához valamilyen a történelemben egyszer megvalósult identitása, amelyet azután valahol elveszített. Marx szerint ebben leginkább a tőkés termelési forma a ludas, amely a társadalom egyébként bonyolultnak tetsző viszonyait a végletekig lecsupaszítja, az embert elidegeníti a munkától, a másik embertől (a társadalomtól), s végül önmagától, s az ember így gyökértelenként, „idegenként” kényszerül élni, magát igen rosszul érezve ebben a világban. Ebben az értelemben ehhez a fogalomhoz kapcsolódnak az ún. életfilozófiák is (mindenekelőtt: Kierkegaard és Nietzsche), de ez legfőbb tematikája a XX. századi egzisztencializmusnak is (Heidegger, Sartre és a társaik). Az elidegenedés fogalma ma is igen divatos, számos szerző használja és tárgyalja, s általában a globalizáció jelenségét is az elidegenedés további elmélyülését elősegítő folyamatként értékelik. Az angolszász és főleg az amerikai szociológia ettől némileg eltérően – nem annyira filozofikusan, inkább praktikusan – használja a fogalmat (Alienation). Erre nézve máig irányadó Melvin Seeman 1959-ben az American Sociological Review-ban közzétett munkája, melyben az elidegenedés fogalmát öt különböző értelemben használja, s amerikai szociológusok és társadalomtudósok általában ma is az ő terminológiai megkülönböztetését követik. Az 1992. évi téli olimpia magyarországi résztvevőinek listája Az 1992. évi téli olimpiai játékokon a magyar csapat tagjaként 13 férfi és 11 női sportoló vett részt. Az olimpia műsorán szereplő tizenkét sportág ill. szakág közül hatban indult magyar versenyző. A magyarországi résztvevők száma az egyes sportágakban ill. szakágakban a következő (zárójelben a magyar indulókkal rendezett versenyszámok száma, kiemelve az egyes oszlopokban előforduló legmagasabb érték, vagy értékek): ABC-rendi bontás A következő táblázat ABC-rendben sorolja fel azokat a magyarországi sportolókat, akik az olimpián részt vettek. Lásd még: sportágankénti ill. szakágankénti bontás. Sportágankénti ill. szakágankénti bontás A következő táblázat sportáganként sorolja fel azokat a magyarországi sportolókat, akik az olimpián részt vettek. Lásd még: ABC-rendi bontás. Folleville (Somme) Folleville település Franciaországban, Somme megyében. Lakosainak száma 147 fő (2015). Folleville La Faloise, Paillart, Rouvroy-les-Merles, Esclainvillers és Quiry-le-Sec községekkel határos. Népesség A település népességének változása: 2007-es Unicum-kupa 2007-ben "Világliga az Unicum-kupáért elnevezéssel" került megrendezésre a XII. Unicum-kupa. A tornát 2007. július 3. és július 8. között rendezték a Margit-szigeten található Hajós Alfréd uszodában. A torna a magyar és a horvát válogatott gálamérkőzésével kezdődött. Résztvevők A tornán 5 válogatott vett részt: Magyarország Horvátország Oroszország Románia Spanyolország Eredmények A Világliga szabályai szerint döntetlen nincs, a 4x8 perc alatt elért győzelemért 3, a büntetőkkel kiharcoltért 2 pont járt, az 5 méteresekkel veszítő csapat 1 pontot ért, a vereségért pedig nem járt pont. Gála-mérkőzés A gála mérkőzés eredménye nem volt része a végeredmény kialakulásának. 1. forduló Szünnapos: Horvátország 2. forduló Szünnapos: Románia 3. forduló Szünnapos: Magyarország 4. forduló Szünnapos: Oroszország 5. forduló Szünnapos: Spanyolország Double Star A Double Star a kínai űrhivatal és az Európai Űrügynökség (ESA) közös tudományos programja. 2001-ben állapodtak meg abban, hogy együttesen vizsgálják a Nap hatását a Föld környezetére. A programban két műholdat indítottak Kínából CZ rakétával: az Explorer-1-et 2003 decemberében és az Explorer-2-t, fél évvel később. Michelle Hunziker Michelle Hunziker (Sorengo, 1977. január 24. –) svájci modell, színész és ismert műsorvezető az olasz és német televízióknál, Eros Ramazzotti egykori felesége (1996-2002). Élete Michelle a Lugano melletti Sorengóban született, Svájc olasz részén, anyja holland, apja német anyanyelvű svájci. 1983-ban Bern külvárosába költöztek, ami Svájc német részén fekvő fővárosa. 1993-ban, amikor szülei elváltak, anyjával Bolognába költöztek, ahol befejezte iskolai tanulmányait. Később Milánóban telepedett le, hogy az Armani és a Rocco Barocco divatcégeknél modellkedjen. 2007-ben Pippo Baudo mellett a sanremói fesztivál egyik műsorvezetője volt, jól beszél olaszul, németül, angolul, franciául és hollandul. 1997 óta műsorvezető, kezdetben a Canale 5 Paperissima Sprint című komédia-show-jában szerepelt. 1996. december 5-én, Eros Ramazotti feleségeként, egy kislánnyal, Aurora Sophie-val ajándékozta meg az énekest. 2002 ősze és 2004 között a német RTL-nél a Deutschland sucht den Superstar műsorvezetője volt. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2015. október 17.) Discogs. (Hozzáférés: 2017. október 9.) Korlát (település) Korlát község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Gönci járásban. Fekvése Miskolctól közúton kb. 55 kilométerre északkeletre. Története Korlát (Korlátfalva) már az őskorban is lakott hely volt, területén csiszolt kőeszközök kerültek napvilágra. Nevét 1332-ben említették először az oklevelek Corardi, Cunradi, Conradi, Corradi neveken. A település nevét valószínűleg az oklevelekben 1267-ben szereplő Arkai Corladus-ról kaphatta. Neve 1332-ben már szerepelt a pápai tizedjegyzékben, tehát ekkor már egyháza is volt. Papja a pápai tizedjegyzék adatai szerint 1332-1333-ban 36 garas, 1334-ben 20 garas 1335-ben 24 garas pápai tizedet fizetett. A település első ismert birtokosai a Lánczi család tagjai voltak. 1640-ben a törökök elpusztították, és majd egy évszázadig lakatlanul állt, csak az 1700-as évek közepén népesült újra. A településen Nikházy György-nek, II. Rákóczi Ferenc egyik generálisának egykor kastélya is állt, melynek a 20. század elején már csak csekély, átalakított maradványai voltak láthatók. A Fúló és Vízkelety családoknak sírboltja van itt a településen. Birtokos volt még itt a Domokos család, detki és tengerfalvi Meczner család, valamint a borzovai Téglássy család is. Korlát a 20. század elején Abaúj-Torna vármegye Gönczi járásához tartozott. Az 1910-es népszámláláskor 608 lakosa volt, ebből 604 magyar volt, 241 római katolikus, 54 görögkatolikus, 273 református volt. Népcsoportok A település lakosságának 88%-a magyar, 12%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát. Népesség A település népességének változása: Látnivalók Domokos-Téglássy kúria Domokos-Hercor kúria Szepessy-kúria Református templom ( gótikus , 15. század ) Híres szülöttei Kováts Mihály (Korlát, 1762 . június 7. - Korlát, 1851 . június 21.) orvos, akadémikus, a kémia magyar úttörője Ferenczy József (Korlát, 1846 . február 5. - Budapest, 1912 . november 23.) színész, színházi rendező Tama Ferenc - első világháborúban elhunyt hős katona. Környező települések Fony, Hernádcéce, Vizsoly, a legközelebbi város: Encs (kb. 12 km). Gare d’Aubiet Gare d’Aubiet vasútállomás Franciaországban, Aubiet településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Saint-Agne–Auch-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Gare de Gimont-Cahuzac Gare d’Auch Divényi Gyula Divényi Gyula, Divicznek (Vác, 1872. április 13. – Budapest, 1933. július 30.) kegyesrendi tanár. Életútja Vácon született, ahol hét osztályt járt a piarista gimnáziumban. Itt döntött úgy, hogy a tanügyi pályára lép és belépett a kegyes tanítórendbe. Szegeden, Léván, Nagykanizsán, Vácott, Debrecenben és Sátoraljaújhelyen tanított. 1907 januárjában 11 darab, 1556 és 1796 között nyomtatott könyvet ajándékozott a debreceni városi múzeumnak. 1919-től a váci piarista gimnáziumot vezette. Hőguta okozta halálát 1933-ban. Írásait több lap is közölte. Eligius Fromentin Eligius Fromentin (Franciaország, 1767 – New Orleans, 1822. október 6.) az Amerikai Egyesült Államok szenátora (Louisiana, 1813–1819). Batman (film) A Batman (magyar fordításban Denevérember), 1989-ben bemutatott Oscar-díjas amerikai fantasztikus akciófilm, képregény-adaptáció, amely a maga évében óriási anyagi sikerhez juttatta megalkotóit, felfrissítette a képregény-megfilmesítések és a képregények stagnáló iparát. A mozi a Batman-nagyjátékfilmek új, századfordulós vonulatát indította el: eddig 6 egész estés alkotás követte (Batman visszatér, Mindörökké Batman, Batman és Robin, Batman: Kezdődik, A sötét lovag, A sötét lovag – Felemelkedés). A film cselekménye Összefoglaló Gotham City – egy alternatív valóságban – a korrupt politikusok, szabadon garázdálkodó gengszterek és az örök sötétség nyomasztó városa. Ebben a kilátástalan világban a lakosság csupán egyetlen megmentőre támaszkodhat: Batmanre (Michael Keaton), az éjszakában fantomként megjelenő, sötét lovagra, aki megszállottja a bűnüldözésnek. A hős azonban nappal szórakozott milliomos: ő Bruce Wayne, egy dúsgazdag vállalat magányos ura, aki segítőkész komornyikjával, Alfred-dal (Michael Gough) él óriási kastélyában. A kisstílű maffiózót, Jack Napier-t (Jack Nicholson) idősödő főnöke, Carl Grissom (Jack Palance) csapdába csalja, amiért titkon elszerette fiatal barátnőjét, és Napier – egy vegyianyaggyárban lezajló tűzharc után, a Batmannel folytatott közelharc során – mérges savval teli üstbe zuhan. A közvélemény halottnak hiszi, ám egy minden eddiginél szörnyűségesebb mészáros, a mészfehér arcán idétlen vigyort hordozó Joker születik meg a szerencsétlen balesettel. A ripacsszerű őrült leszámol Grissommal, maga köré gyűjti annak hadseregét, és lassan átveszi az irányítást Gotham füstös alvilága fölött. A helyzetet bonyolítja, hogy egy szemfüles és makacs újságírónő, Vicky Vale (Kim Basinger) beleszeret Wayne-be, viszont Joker is élénk érdeklődést mutat a fiatal nő iránt. A nagyváros fülledt kohójának két abnormális teremtménye – a denevérként suhogó igazságharcos és a macskanadrágban táncoló bohóc-pszichopata – a gótikus templomtornyok és sötét háztetők szürreális világában küzd meg egymással. A részletes történet Gotham City-ben tetőzik a bűnözés. Két pitiáner zsebtolvaj épp kifoszt egy, a sikátorok között eltévedt turistacsaládot, ám amikor felmennek a tetőre megszámolni az ellopott pénzt, hirtelen fenyegető árny ereszkedik közéjük: az eddig csak homályos szóbeszédekből ismert Batman, a város titokzatos oltalmazója. A jövevény legyőzi a két gonosztevőt, majd a rendőrség elszállítja őket. A feltörekvő gengszter, Jack Napier titokban elszereti főnöke, Carl Grissom ágyasát, Aliciát. Grissom, aki értesül kettejük viszonyáról, és akinek gondja akad a rendőrséggel, titkos ülést hív össze a házába, amelyen megbízza Napier-t egy igen fontos akció lebonyolításával egy vegyianyaggyárban, majd a megbeszélés után bizalmasan a fülébe súgja: „Te vagy az én legmegbízhatóbb emberem.” Ez a kenetteljes méltatás azonban csak megtévesztés, álca. Grissom Jack Napier halálát akarja, így, miután útjára bocsátja beosztottját, rögtön telefonál a rendőrségre, és azt az embert hívja, aki Napier-t talán a leginkább utálja: Eckhardt rendőrtisztet, a korrupt szürke eminenciást. Bruce Wayne, a széllelbélelt és távolságtartó playboy eközben nagyszabású partit rendez a házában, ahol két emberrel ismerkedik meg: Alexander Knox és Vicky Vale újságírókkal. Vicky Vale felkelti Bruce érdeklődését, ám Alfred, a házigazda komornyikja félbeszakítja beszélgetésüket, és sejtelmesen annyit közöl urával, hogy "Gordon felügyelő kénytelen volt távozni." Bruce Wayne is hasonlóképp cselekszik, ugyanis amikor nem fényűző összejöveteleken pózol, akkor Batmanként látja el a városban kóborló gonosztevők baját. Ezúttal a vegyianyaggyárhoz kell sietnie, ahol Jack Napier és emberei már éppen kirámolnának egy széfet, de amikor azt üresen találják, az agyafúrt gengszter rájön, hogy főnöke átverte. Ekkor természetesen már megérkeznek a rendőrség erői is, két alakulat: Gordon és Eckhardt különítménye. Napiert azonban lehetetlen elfogni, csak Batmannek sikerülhet. Egy lepattanó golyó arcon találja Napiert, aki ezután beleesik egy savval teli hatalmas tartályba. A hatóságok halottnak hiszik a férfit, a Batmant pedig gyilkosnak, ezért a hős angolosan távozik a helyszínről. Napier azonban nem halt meg. Bőre a sav hatására mészfehérré változott, az arcát ért golyó hatására arcizma megbénult, amiatt különös, bohócszerű vigyor hatalmasodik el arcán. Mikor önmagát először látja meg a tükörben, először megretten, majd ellenállhatatlan kacagásban tör ki, ezzel Napier helyett megszületik Joker, a vihogva gyilkoló szörnyeteg, az őrült bohóc. Megöli korábbi munkaadóját, egyben kelepcébe csalóját, Carl Grissomot. Eközben Vicky Vale és Bruce Wayne közösen vacsoráznak a férfi kastélyában, és hamar szerelemre lobbannak egymás iránt. Kapcsolatuk azonban nem lehet tartós, hiszen Bruce Wayne valódi hivatása az, hogy megfékezze a bűnözést, és igazán csak Batmanként képes érvényesülni. Vale azonban ezt képtelen belátni. Joker ezalatt rövid úton átveszi Grissom helyét, majd együttműködésre készteti a város maffiózóit - azokat azonban, akik ellenállnak neki, szemrebbenés nélkül lemészárolja. Mikor kérdezik tőle, mi ez az idétlen vigyor, csak annyit válaszol gúnyosan: „mosolyt csalt arcomra az élet”. „Megjött Dingo bácsi!” – mondja cinikusan Vincent Ricorso gengszternek, akibe egy sajtótájékoztatón tollat döf, majd fegyveresei telegéppuskázzák a csípős reggeli levegőt. Bruce, aki szakítani akart Vicky-vel (a fent tárgyalt okok miatt), a megfélemlített tömegben ismét találkozik az újságírónővel. Joker kifejleszti saját "termékét", a Vigyorex gázt, ami a mérgezés után röviddel kacagást, majd vigyorszerű görcsöt vált ki a halál előtt. Joker elcsalja Vickyt azzal, hogy Wayne nevében találkozót beszélnek meg a múzeumban. Wayne erről úgy szerezz tudomást, hogy komornyikja átadja Vicky üzenetét, miszerint késni fog egy kicsit. A múzeum éttermét mérges gáz árasztja el, de Vicky a vendégekkel szemben túléli a támadást: Joker gázálarcot küld neki az egyik pincérrel. Hamarosan megjelenik Joker, és kifejezésre juttatja, hogy ellenállhatatlan vonzalmat érez a nő iránt. Batman épp a megfelelő pillanatban érkezik, hogy kimenekítse a nőt a szörnyeteg és fegyveresei karmaiból. Kalandos úton a barlangjába viszi Vicky-t, ahol átad neki egy listát azokról a mérgező illatszerekről, amelyekbe valószínűleg a Joker által reklámozott veszélyes méreganyagot keverték. Joker ezalatt nevet ad a fájdalmának: Denevérember. A város két különös szülöttje hamarosan végleg összecsap. Előtte azonban Bruce elhatározza, hogy felfedi a titkát Vicky előtt. Amikor azonban becsönget a nő lakására, és épp elárulná, hirtelen betoppan a Joker is. Bruce ügyességének köszönhetően kihátrál a szorult helyzetből: amikor a pszichopata rálő, egy, a zakója alá rejtett ezüsttálca megmenti az életét. Joker persze nem tudja, hogy az ártalmatlannak tűnő milliomos valójában leggyűlöletesebb ellensége. Joker bejelenti a nyilvánosság előtt, hogy éjszakai mulatságot rendez, amelynek keretében több millió dollárt szór szét a tömegben. A kapzsi polgárság természetesen kapva kap az alkalmon, és az agyafúrt gazfickó már-már elnyeri a könnyedén befolyásolható nép bizalmát. Bruce ezalatt gondterhelten ül barlangjában, és számítógépe elé mered. Szülei gyilkosának arcát nézi: a Joker arcát. Ő volt az, aki sok-sok éve megölte Bruce szüleit, a tehetetlen fiút viszont futni hagyta, tőle csupán ennyit kérdezett: "Táncoltál már valaha az ördöggel sápadt holdfénynél?" Bruce már arra készül, hogy felöltse jelmezét, és válaszoljon a Joker neki címzett kihívására, de ekkor megjelenik Vicky - kiderül Bruce titka. Azon rágódnak, vajon miért nem képesek kettesben hétköznapi életet élni, mire Bruce határozottan kijelenti, hogy az ő élete az igazságszolgáltatásból és az örökös küzdelemből áll, majd magára ölti a denevérruhát, és elszáguld, hogy végleg megütközzön ellenfelével. Vicky és Knox kiautóznak Joker utcabáljának helyszínére, ahol Joker hatalmas, Vigyorex gázzal töltött ballonokkal akarja megmérgezni pénzhajhász, bámészkodó tömeget. Néhány ballon kis is pukkad, de Vicky és Knox, hála a náluk lévő gázmaszknak, sértetlenül megússzák az esetet. Batman szuperrepülőgépen érkezik, majd a gép orrára szerelt csíptetővel sorra begyűjti a ballonokat. A nép megmenekül Joker tombol. Batman harci repülőgépe hamarosan ellene fordul. Joker szinte tehetetlenül áll a rárepülő szupergéppel szemben, amikor kabátzsebéből egy különlegesen hosszú csövű pisztolyt húz elő és egyetlen golyóval kilövi Batman gépét, ami az utcára zuhan. A pszichopata magával ragadja Vicky-t, és Gotham City üresen álló régi, túlméretezett, nyomasztó templomába igyekszik vele. Batman utánasiet, és a templomtoronyban - míg Joker és Vicky táncolnak - megküzd ellensége utolsó csatlósaival is. Végül számonkéri Jokeren a múltat, és arról vitatkoznak, melyikük teremtette a másikat. Batman keserves küzdelemben végül legyőzi ellenségét, aki lezuhan a toronyból és szörnyethal. Gotham ezzel megmenekült. Batman, akit eddig mindenki közellenségként kezelt, elnyeri a városi vezetőség bizalmát, és ezután már hívni is tudják majd egy hatalmas reflektor segítségével, amely a hős jelét bocsátja az égre. Vicky-t, aki elé Alfred komornyik siet autóval, már a legkevésbé sem lepi meg, hogy Bruce késni fog találkozójukról. Batman eközben diadalmasan áll egy torony tetején, némán a város fölé magasodva. A film univerzuma A Batman természetesen a Bob Kane által elindított képregény-sorozat mintájára készült, de annak is sötétebb vonulatát veszi alapul. Konkrétan Frank Miller nagy sikerű, a Denevérember világát megreformáló képregénye, Az első év (Batman) (1986) atmoszférája a mozi kiindulóalapja. Miller ebben a művében az '50-es, '60-as évek könnyedebb hangvételű, gyermetegebb Batman-koncepciójától teljesen elszakadva visszanyúl a gyökerekhez, és a karakter univerzumát olyannak mutatja be, amilyen eredetileg is volt: nyomasztónak, szorongásokkal telinek és groteszknek. Burton ezt az alapkoncepciót részesíti előnyben, és Millerhez hasonlóan elmossa az ellentétes pólusú karakterek közti határvonalat: Batmant ugyanolyan lelkileg sérült, már-már neurotikus különcnek mutatja be, mint ellenfelét, a pszichopata Jokert. A mozit a két egymással szemben álló deviáns "éjszakai teremtmény" karakterpárja élteti. Burton interpretációjában azonban Joker sokkal összetettebb és érdekesebb személyiség, míg Batmant a rendező egydimenziós mellékalakká degradálja. A vigyorgó tömeggyilkos figurája ezzel szemben - bár szeretni nem lehet, de - közönségbarát, humoros, és Jack Nicholson alakításának köszönhetően valódi főszereplővé növi ki magát. Tim Burtonnek sikerült egyedülálló látványvilágot varázsolni a folyton hadakozó szereplők köré: szikáran gótikus toronycsúcsok, rideg felhőkarcolók emelkednek, bűzös gőzfelhőket árasztó sikátorok tekeregnek, rossz arcú maffiózók, rikító színű öltönyökbe bújtatott gonosztevők vicsorognak és tehetetlen városi vezetők, politikusok sápítoznak a több mint kétórás filmben - az összhatás egy, még a képregények pontosan ismert miliőjétől is sokkal betegebb, elvontabb fikció, amely nemcsak a Kane-i és Miller-i hagyományokból táplálkozik, hanem javarészt Tim Burton legendás alkotói kreativitásából. A történet elsősorban természetesen a jó és a rossz örök harcáról szól, de emellett számtalan vezérmotívum felfedezhető a cselekmény örvénylésében: a Batman arról is szól, hogy gyermekkori élményeink mennyiben határozzák meg fejlődéstörténetünket, de benne foglaltatik a közösségért való felelősség gondolata is, és ennek a magánélettel való összeegyeztethetetlensége. A meglehetősen ámokfutásszerű elbeszélés keserű keretét Batman és Joker görög tragédiákba illő sorskereszteződései - a Wayne-szülők meggyilkolása, Jack Napier balesete, azaz a két éjszakai lény megteremtődése - képezik. Keletkezéstörténet Michael Uslan egy indiana-i egyetem College of Arts and Sciences nevű tantervrészlegénél egy különleges kurzust kezdett el oktatni, amelynek témája a képregények voltak. Nem sokkal később felhívta Stan Lee (Az Ember), és örült, hogy valaki elismeri a képregényeket a kommunikáció és a szórakozás létjogosult formájának, és Sol Harrison, a D.C. Comics New York-i alelnöke, és munkát ajánlott neki. Uslan azt válaszolta neki: "A következő álmom az életben, hogy készíthessek a Denevéremberből egy sötét, komoly hangulatú mozifilmet." Uslan koncepciójában vissza kívánt térni a gyökerekhez, Bob Kane eredeti Batman-ábrázolásához: az éjszaka titokzatos lényeként akarta ábrázolni a szuperhőst. Uslan a United Artistsnál kapott munkát New Yorkban. Itt került kapcsolatba Benjamin Melnikerrel, aki később a mozi executive producere lett. Melniker elfogadta és nagyszerűnek találta Uslan ötletét, aki hamarosan leszerződött a D.C. Comics-szal, megkapta a jogot a filmekhez, ebbe beletartozott a rajzfilm is, a tévéfilm azonban nem - a Denevéremberhez és a sorozat többi szereplőjéhez. 1979. október 3-án megalakult a Batfilm Productions, a hollywoodi stúdiók azonban először elutasították a film ötletét. Végül a Casablanca nevű filmgyártó céggel szerződtek Los Angelesben, és így kezdődött a Batman-film megszületéséért folytatott 10 éves küzdelem. A film utóélete: a folytatások A Batmant a '90-es évek folyamán még három folytatás követte: a szintén Tim Burton-féle Batman visszatér (1992), amely ugyanezen az alapkoncepción halad tovább, a történetbe a Pingvinembert (Danny DeVito) és Macskanőt (Michelle Pfeiffer) bevonva; valamint Joel Schumacher két rendezése: az 1995-ös Mindörökké Batman Val Kilmer, és az 1997-es Batman és Robin George Clooney főszereplésével. A - főleg Schumacher sokat támadott, erőtlen új interpretációja után - csökkenő színvonalú filmek azonban, ha anyagilag igen, erkölcsileg nem sok hasznot hoztak a készítőiknek, így Hollywood csaknem 10 évre felhagyott a Batman-legenda megfilmesítésével, míg 2005-ben Christopher Nolan, a Memento és az Álmatlanság rendezője mozit készített saját változatából Christian Bale főszereplésével Batman: Kezdődik! címmel. A mozit hangos siker övezte, folytatása a 2008-as A sötét lovag, melyben egy egészen más típusú Jokert ismerhettek meg a nézők. Szereplők A magyar változat munkatársai Magyar szöveg: Pataricza Eszter Hangmérnök: Miklós Miklós Rendezőasszisztens: Nikodém Zsigmond Vágó: Kocsis Éva Gyártásvezető: Miklai Mária Szinkronrendező: Rehorovszky Béla A szinkron a Magyar Szinkron- és Videovállalat, a Dolby Stereo (utó)munkálatok a Mafilm Audio Kft. műtermeiben készültek. A szinkronról A Batman magyar szinkronját a műfaj legjobbjai között szokás emlegetni, és Sinkó László színművész Joker-alakítását sokan egyenesen minden idők legnagyobb szinkronalakításaihoz sorolják.[forrás?] Érdekesség, hogy a magyar szövegben egyszer sem hangzik el a Batman név, végig „Denevérember” néven emlegetik, a főcímben is így olvassák be. Caucalières Caucalières település Franciaországban, Tarn megyében. Lakosainak száma 294 fő (2015). Caucalières Lagarrigue, Aiguefonde, Labruguière, Payrin-Augmontel és Valdurenque községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Santa María del Monte de Cea Santa María del Monte de Cea település Spanyolországban, León tartományban. Lakosainak száma 237 fő (2017). Földrajza Santa María del Monte de Cea El Burgo Ranero, Valdepolo, Villamol, Villaselán, Cea és Calzada del Coto községekkel határos. Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Görbe Katalin Görbe Katalin (Budapest, 1949. április 18. –) Munkácsy Mihály-díjas magyar festő, festőrestaurátor, egyetemi tanár. Vászonképeket és fatáblákat restaurál. Életpályája Görbe Katalin 1949. április 18-án született Budapesten Görbe Imre és Fehér Jolán gyermekeként. 1963-1967 között a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola diákja volt. 1967-1972 között a Magyar Képzőművészeti Egyetem hallgatója, ahol Bernáth Aurél és Varga Dezső tanítványa volt. 1972-1976 között a Szépművészeti Múzeum munkatársa volt. 1974-1983 között a Magyar Képzőművészeti Egyetem Restaurátorképző Intézetének tanársegédje, 1983-1987 között adjunktusa, 1987-2004 között docense volt. 2004 óta egyetemi tanár; vászonképek restaurálásának elméletét és gyakorlatát tanítja. 1980-ban és 2006-ban Bécsben volt ösztöndíjas. 1999 óta restaurátor szakértő. 2000-ben doktorált. 2002-ben habilitált. Magánélete 1971-ben házasságot kötött Kovács Kálmánnal. Két fiuk született; Gergely (1976) és Ambrus (1981). Művei Magyar Nemzeti Galéria P. N. mester Királyok imádása című táblaképe Dorfmeister István képei Kracker János Lukács képei Szépművészeti Múzeum Francesco Fontebasso festményei Martino Altomonte festményei Tihanyi apátság Stern oltárképei Díjai Kelety Gusztáv-díj (1971) Szocialista Kultúráért díj (1983) Magyar Felsőoktatásért emlékplakett (1997) Munkácsy Mihály-díj (2001) Forrás MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283 Sisi (film) Német–osztrák–olasz kétrészes tévéfilm (2009), rendező: Xaver Schwarzenberger Stáblista rendező, operatőr : Xaver Schwarzenberger forgatókönyvíró: Ivan Cotroneo, Monica Rametta, Christiane Sadlo jelmeztervező: Erica Biscossi zeneszerző : Pino Donaggio producer : Jan Mojto (wd) Cselekmény (1. rész) Az első rész indulása az Ischlbe szóló uralkodói meghívás kézbesítésének idején játszódik, 1853 augusztusában Possenhofenben. Az epizód 1857 májusában, az uralkodópár legidősebb gyermekének váratlan magyarországi halálával zárul. Cselekmény (2. rész) A második rész az első fejezet közvetlen folytatásaként a gyászoló család fájdalmának bemutatásával indul feltehetően 1857 májusában/júniusában, a Miramare-kastélyba Miksához érkező Ferenc Józseffel és családjával (Erzsébettel, Gizellával, és anyósával, Ludovika hercegnővel). A tévéfilm befejezését a magyarországi koronázás eseménysorának bemutatása zárja. Szereplők Cristiana Capotondi (wd) ( Erzsébet császárné ) David Rott (wd) ( Ferenc József ) Martina Gedeck (wd) ( Zsófia főhercegné ) Licia Maglietta (wd) ( Ludovika hercegnő ) Herbert Knaup (wd) ( Miksa bajor herceg ) Xaver Hutter (wd) ( Miksa főherceg ) Franziska Stavjanik (wd) (Esterhazy grófné (wd) , főudvarmesternő) Fritz Karl (wd) ( Andrássy Gyula ) Katy Louise Saunders (wd) ( Ferenczy Ida ) Friedrich von Thun (wd) ( Radetzky marsall ) Federica De Cola (wd) ( Sarolta főhercegné ) Erwin Steinhauer (wd) ( III. Napóleon ) Osvárt Andrea ( Eugénia francia császárné ) Dieter Kirchlechner (wd) ( Otto von Bismarck ) Jegyzetek Eredeti címe Sisi, spanyol, olasz illetve francia változatban Sissi, ami egyes fordításokban kiegészült, így a francia forgalmazás során is (egy császárné születése alcímmel), elkülönítve a korábbi azonos nevű filmalkotásoktól. Olaszul Principessa Sissi néven került bemutatásra. http://www.tv-replay.fr/sissi-naissance-d-une-imperatrice/ http://www.betafilm.com/sisi http://www.ujkor.hu/content/nem-probaltam-versenyezni-romy-schneiderrel-impressziok-2009-ben-keszult-sissi-filmrol-i http://www.ujkor.hu/content/sokkal-konnyebb-lenne-az-eletem-ha-nem-lenne-csaszar-impressziok-2009-ben-keszult-sisi http://ujkor.hu/content/nem-gondoltam-volna-hogy-politikarol-fogok-beszelgetni-felesegemmel-impressziok-2009-ben További információk http://www.betafilm.com/sisi http://www.imdb.com/title/tt1442136/fullcredits?ref_=tt_ov_wr#writers http://www.dwdl.de/nachrichten/23539/zdf_kommt_sat1_mit_sisi_nun_doch_zuvor/ http://programm.orf.at/?story=6816 http://www.port.hu/sisi/pls/w/films.film_page?i_film_id=111483 http://www.tv-replay.fr/sissi-naissance-d-une-imperatrice/ http://www.rai.it/dl/portali/site/articolo/ContentItem-968eeafd-2d78-4cde-84c6-236c83ba2330.html http://www.faz.net/aktuell/feuilleton/fernsehen/neuverfilmung-sisi-auf-dem-zauberberg-1611703.html http://www.stimme.de/teleschau/report/Sie-war-eine-von-uns;art4336,1538069 http://www.shz.de/regionales/schleswig-holstein/kultur/kaiser-franz-joseph-von-oesterreich-vermisst-norddeutschen-humor-id456681.html http://ujkor.hu/content/nem-probaltam-versenyezni-romy-schneiderrel-impressziok-2009-ben-keszult-sissi-filmrol-i http://www.ujkor.hu/content/sokkal-konnyebb-lenne-az-eletem-ha-nem-lenne-csaszar-impressziok-2009-ben-keszult-sisi http://ujkor.hu/content/nem-gondoltam-volna-hogy-politikarol-fogok-beszelgetni-felesegemmel-impressziok-2009-ben Videók interjúk http://www.cristianacapotondi.com/index2.html official trailer (fr.) https://www.youtube.com/watch?v=RdmvxABuJgk Szilágyi Pál (matematikus) Szilágyi Pál (Tasnád, 1933. június 18. – Kolozsvár, 2017. szeptember 16.) erdélyi magyar matematikus, egyetemi tanár, Szilágyi Miklós testvére, Szilágyi Judit és Szilágyi Tibor apja. Életpályája A középiskolát Nagyváradon végezte. 1954-ben végezte el a Bolyai Tudományegyetem matematika-fizika szakát. 1954–1959 között a Bolyai Tudományegyetem gyakornoka, majd tanársegéde. Az egyetemek egyesítése után a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen tanított 2003-ig. 1992–1996 között a matematika-informatika kar dékánhelyettese, 1996–2000 között az egyetem rektorhelyettese. 2003–2007 között a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora. 2000-től a Sapientia Alapítvány Kuratóriumának tagja. 1963-ban doktori címet szerzett matematikából. 1972–1973-ban Humboldt-ösztöndíjas Németországban, miután a hatóságok hosszú halogatás után engedélyezték a kiutazását. Rektorhelyettessége alatt kezdődött a Babeș–Bolyai Tudományegyetem magyar tagozatának részleges önállósága. Az erdélyi magyar nyelvű felsőoktatás kialakításában és fejlesztésében szerzett elévülhetetlen érdemeiért több kitüntetésben részesült. Munkássága Kutatási területei: parciális differenciálegyenletek, nemlineáris funkcionálanalízis, variációs egyenlőtlenségek. 1989 után több, egyetemszervezéssel kapcsolatos cikket, tanulmányt írt. Könyvei Analitikus geometria példatár , Kolozsvár, 1967. Ecuaţiile fizicii matematice (egyetemi jegyzet), Kolozsvár, 1972 Parciális differenciálegyenletek (egyetemi jegyzet), Kolozsvár, 1998. Matematikai kislexikon (társszerző), Kriterion Kiadó, Bukarest, 1983. Szakcikkei (válogatás) Dirichletsche Probleme mit unendlich vielen Lösungen, Arch. Math. 26 (1975) pp. 75–81. Parabolic systems with discontinuous nonlinearity, Studia Univ. Babeş-Bolyai Math. 40 (1995), no. 4, 63–76. Differential inclusions for elliptic systems with discontinuous nonlinearity, Studia Univ. Babeş-Bolyai Math. 38 (1993), no. 2, 21–30. Boundary value problems for strongly-elliptic quasi-linear systems with upper and lower solutions, Seminar on Differential Equations , Preprint, 89-3, pp. 101–110, Univ. Babeş-Bolyai, Cluj-Napoca, 1989. Pseudo-monotone operators in the study of nonlinear elliptic systems, Mathematica (Cluj) 30(53) (1988), no. 1, 75–82. The Dirichlet problem for a class of strongly nonlinear elliptic equations, Anal. Numér. Théor. Approx. 14 (1985), no. 1, 97–103. Solvability of the Dirichlet problem for an elliptic equation with a singularity, Studia Univ. Babeş-Bolyai Math. 25 (1980), no. 2, 72–78. Kitüntetései A Magyar Köztársaság Kisebbségekért-díja, 2000 Az MTA Arany János-érme, 2002 A Sapientia EMTE Bocskai István-díja, 2013 A Magyar Érdemrend tisztikeresztje 2015 Gnarls Barkley A Gnarls Barkley egy Grammy-díjas két főből álló amerikai együttes. A két tag az énekes/rapper Cee Lo Green (Thomas Callaway) és a hangszeres DJ, Danger Mouse (Brian Burton). A formáció nevét Charles Barkley kosárlabdázó iránti tiszteletből választotta. Első albumuk, a St. Elsewhere 2006-ban jelent meg, melyről a Crazy című szám világsikert aratott. Második lemezük 2008-ban jelent meg The Odd Couple címmel. Története A duó tagjai két nagylemez után külön utakat járt, 2010-ben Danger Mouse a Broken Bellsszel csinált bemutatkozó lemezt, Cee Lo Green pedig folytatta szólókarrierjét és saját albumot jelentetett meg The Lady Killer címmel. 2011 júniusában Cee Lo egy interjúban elárulta, hogy 2012-ben új, sokak közreműködésével készülő nagylemezt fog kiadni a Gnarls Barkley. Tagok Cee Lo Green Danger Mouse Diszkográfia Nagylemezek St. Elsewhere ( 2006 ) The Odd Couple ( 2008 ) Új album ( 2012 ) Izolda Az Izolda bizonytalan eredetű, talán kelta női név. Mivel a germán nyelvekben terjedt el, ezért germán nyelvekből levezethető értelmezése szerint a jelentése vas vagy jég + rendelkezni, uralkodni. Gyakorisága Az 1990-es években igen ritka név, a 2000-es években nem szerepel a 100 leggyakoribb női név között. Névnapok június 15. Híres Izoldák A Trisztán és Izolda című kelta rege főhőse Január 23. Január 23. az év 23. napja a Gergely-naptár szerint. Az évből még 342 (szökőévekben 343) nap van hátra. Névnapok: Rajmund, Zelma + Alfonz, Amázia, Bertram, Emerencia, Emerka, Emese, Ildefonz, Janek, János, Manyi, Maréza, Mari, Mária, Mariella, Marinka, Marion, Marióra, Mariska, Masa, Milli, Mimi, Miriam, Mirjam, Moira, Molli, Rajmond Események Politikai események 1867 – Az olasz királyi dekrétum értelmében hivatalosan feloszlatják az Olaszországban szolgálatot teljesítő magyar légiót. 1940 – Galeazzo Ciano olasz külügyminiszter és Ante Pavelić usztasa vezető titkos egyezménye a leendő olasz–horvát vám-, pénz- és perszonálunióról. 1945 – Elhagyja Magyarországot az „Aranyvonat”, mely a Magyar Nemzeti Bank arany- és devizakészletét, a Corvinákat , és a zsidóktól elkobzott értékeket menekíti nyugatra a szovjet hadsereg elől. 1950 – Az Izraeli parlament Jeruzsálemet Izrael Állam fővárosává teszi. 2008 Kosztasz Karamanlisz személyében 49 év óta először látogat görög kormányfő Törökországba . Moszkvában tárgyal Julija Timosenko ukrán és Viktor Zubkov orosz miniszterelnök. Tudományos és gazdasági események 1895 – Carsten Egeberg Borchgrevink norvég természettudós , sarkkutató elsőként lép az Antarktisz -i kontinens földjére. 1960 – Jacques Piccard francia tudós, mélytengeri búvárhajóval, 12 000 méter mélyre ereszkedik, a Csendes-óceáni Mariana-árokban , a világ legmélyebb pontján. Sportesemények 1972 – Forma-1-es argentin nagydíj , Buenos Aires - Győztes: Jackie Stewart ( Tyrrell Ford ) 1977 – Forma-1-es brazil nagydíj , Interlagos - Győztes: Carlos Reutemann ( Ferrari ) 1982 – Forma-1-es Dél-Afrikai Nagydíj , Kyalami - Győztes: Alain Prost ( Renault Turbo ) Egyéb események 2008 – A lengyelországi Mirosławiec katonai repülőterén leszállás közben lezuhan a Lengyel Légierő CASA C-295-m típusú, spanyol gyártmányú repülőgépe négyfős legénységgel és 16 utassal. 2009 – Belgiumban a város Sint-Gillis-bij-Dendermonde nevű részében sor kerül a Dendermonde-i bölcsődei támadásra . Születések 1585 – Ward Mária a Boldogságos Szűz Mária Intézete (Institutum Beatae Mariae Virginis) rendalapítója († 1645 ) 1688 – Ulrika Eleonóra svéd királynő († 1741 ) 1734 – Kempelen Farkas magyar mérnök , feltaláló († 1804 ) 1783 – Stendhal francia író († 1842 ) 1790 – Johann Jakob Heckel osztrák zoológus , ichthiológus és állatpreparátor, az MTA külföldi levelező tagja († 1857 ) 1813 – Turóczy Mózes magyar rézműves mester († 1896 ) 1825 – Albert Midlane angol keresztény énekszerző († 1909 ) 1832 – Édouard Manet francia impresszionista festő († 1883 ) 1840 – Ernst Abbe német matematikus, fizikus, egyetemi tanár, a Karl Zeiss Optikai Művek tulajdonosaként, ő vezette be először a napi nyolc órás munkarendet († 1905 ) 1855 – John Moses Browning amerikai fegyvertervező († 1926 ) 1857 – Andrija Mohorovičić horvát meteorológus, geofizikus († 1936 ) 1859 – Beleznay Antal karnagy, zeneszerző († 1915 ) 1862 – David Hilbert német matematikus, a 19. és a korai 20. század egyik legkiemelkedőbb matematikusának tartják († 1943 ) 1883 – Baló Zoltán magyar katonatiszt, posztumusz vezérőrnagy († 1966 ) 1885 – Fülep Lajos református lelkész, művészettörténész, művészetfilozófus († 1970 ) 1887 – Kállay Miklós politikus, miniszterelnök († 1967 ) 1887 – Reményi József szobrászművész , érem- és plakettművész († 1977 ) 1898 – Szergej Mihajlovics Eisenstein orosz filmrendező († 1948 ) 1898 – Széchenyi Zsigmond magyar író , vadász, Afrika -utazó († 1967 ) 1907 – Jukava Hideki Nobel-díjas japán elméleti fizikus († 1981 ) 1908 – Konecsni György magyar festőművész , grafikus, bélyegtervező († 1970 ) 1910 – Django Reinhardt roma származású dzsessz-gitáros, az európai dzsessz kiemelkedő alakja, műfajteremtő újítója († 1953 ) 1915 – Berardo Taraschi olasz autóversenyző († 1997 ) 1926 – Rozgonyi Iván magyar költő , műfordító, újságíró († 1998 ) 1928 – Jeanne Moreau francia színésznő († 2017 ) 1929 – Polányi János Nobel-díjas magyar kémikus 1934 – Madarász Katalin magyar nótaénekesnő 1940 – Miller Lajos Kossuth-díjas magyar operaénekes, a nemzet művésze 1940 – Werner Krämer német labdarúgó († 2010 ) 1944 – Tahi Tóth László Kossuth-díjas színművész , érdemes és kiváló művész († 2018 ) 1950 – Richard Dean Anderson amerikai színész, producer 1953 – Pavlo Ivanovics Lazarenko ukrán politikus, Ukrajna miniszterelnöke 1964 – Hargitay Mariska magyar származású amerikai filmszínésznő 1984 – Arjen Robben holland labdarúgó 1984 – Pálmai Anna magyar színésznő 1989 – April Pearson angol színésznő 1998 – XXXTentacion , amerikai rapper († 2018 ) If You Can Believe Your Eyes and Ears Az 1966-os If You Can Believe Your Eyes and Ears The Mamas and the Papas debütáló nagylemeze. 2003-ban a Rolling Stone Minden idők 500 legjobb albuma listáján a 127. helyet szerezte meg. Bekerült továbbá az 1001 lemez, amit hallanod kell, mielőtt meghalsz könyvbe. A teljes album szerepel az együttes All the Leaves are Brown című válogatásán. AZ, a csodálatos jármű Az AZ, a csodálatos jármű (The Entity) a South Park című amerikai animációs sorozat 76. része (az 5. évad 11. epizódja). Elsőként 2001. november 11-én sugározták az Egyesült Államokban. A történet szerint Mr. Garrison egy sajátos, új járművet talál fel, miután elege lesz a reptereken tapasztalt kaotikus állapotokból (melyeket a 2001. szeptember 11-ei terrortámadások után bevezetett biztonsági előírások okoznak). Kyle Broflovski családjához látogató érkezik, Kyle unokatestvére. Cselekmény Anyja betegsége miatt egy időre South Parkba költözik Kyle connecticuti unokatestvére, Kyle Schwartz. „Kyle II” (mivel a két fiúnak azonos a keresztneve, Kyle Broflovski ideiglenesen ezt a nevet kapja anyjától) először örül, hogy találkozhat vele, de csalódnia kell, mert kiderül, hogy a kuzinja valójában milyen ellenszenves alak (Kyle Schwartz a zsidó sztereotípiák nagy részét magán viseli – többek közt folyamatosan panaszkodik, érzékeny a száraz levegőre, allergiás szinte minden húsfélére és rendkívül zsugori). Mivel Kyle tisztában van azzal, hogy unokatestvére hamarosan az antiszemita Eric Cartman sértő megjegyzéseinek céltáblájává fog válni, megvesztegeti Cartmant, hogy fogja vissza magát. Cartman belemegy az üzletbe, de hamar elbukja a számára felajánlott pénzt, mikor az osztályteremben egy koncentrációs táborokkal kapcsolatos viccet süt el. A gyerekek számára világossá válik, hogy Kyle unokatestvére túlságosan idegesítő ahhoz, hogy velük legyen, ezért az epizód nagy része azzal telik, hogy megpróbálnak megszabadulni tőle. Szánkóra ültetik, melyet egy Connecticutba tartó buszhoz kötnek, majd becsalják egy dobozba és repülővel a Déli-sarkra küldik (melynek során Kenny McCormickot a reptéren terroristának nézi és lelövi egy biztonsági őr, miután a fémdetektorral egy körömcsipeszt talált nála), azonban Kyle mindig hazatalál. Eközben Mr. Garrison megunja a reptereken való hosszú és eredménytelen várakozást, ezért egy Enrique Iglesias klip hatására saját giroszkóp meghajtású egykerekű járművet épít, melyet egyszerűen „AZ”-nak nevez el; az „AZ” óránként 300 mérföldet képes megtenni egy tankkal, több mint 200 mérföld per órás sebességgel. A gép azonban elég különösen néz ki, mivel négy flexibilis karja van, melyek férfi nemi szervekre hasonlítanak; ebből kettőt kézzel, egyet pedig szájjal kell kezelni, a negyedik kar pedig a végbélnyíláshoz illeszkedik, hogy a vezetőt a helyén tartsa. Habár a legtöbben kényelmetlennek tartják az „AZ”-t, a jármű így is gyorsan népszerűbbé válik a légitársaságoknál és Mr. Garrison hatalmas sikert ér el, főleg azután, hogy befektetőként Bill Gates, Steve Jobs és Yasmine Bleeth támogatását is elnyeri. Még John Travolta is úgy dönt, hogy ettől kezdve az új járművel fog közlekedni. A kormány azonban a légitársaságok mellé áll, és annak érdekében, hogy biztosítsa a reptéri alkalmazottak munkahelyi biztonságát, az „AZ”-t betiltják, Mr. Garrison legnagyobb felháborodására. Kyle Schwartz bejelenti, hogy hazautazik beteg anyja ápolásához, miután korábban ötmillió dollárt keresett az „AZ”-ba való befektetéssel. A gyerekek az összeg hallatán azonnal megváltoztatják véleményüket, és győzködni kezdik, hogy maradjon még náluk, de meglepetésükre Kyle Schwartz közli velük, mekkora szemetek és faképnél hagyja őket. Végleshutakálnok Végleshutakálnok (szlovákul: Vígľašská Huta-Kalinka) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Gyetvai járásban. Végleshuta és Végleskálnok egyesítése. 2011-ben 365 lakosából 332 szlovák volt. Fekvése Nagyszalatnától 10 km-re délkeletre fekszik. Története A régészeti leletek tanúsága szerint már a hallstatt-korban éltek itt emberek. A község területe 1424-ig királyi birtok volt, ekkor Luxemburgi Zsigmond a véglesi uradalmat, melyhez a község területe is tartozott Cillei Borbála királynénak adta. Ezután hol királynéi, hol nemesi birtok volt. A mai település két korábbi községből, Végleshuta és Végleskálnok 1926-os egyesítéséből keletkezett. Végleshuta a 18. század első felében keletkezett a véglesi uradalom területén egy üveghuta körül, mely a 19. század közepén szűnt meg. Táblaüveget, palackokat, poharakat, üvegkorsókat gyártottak itt. A falut 1773-ban "Vigles Huta" néven említik először. Közelében a 18. század végére még három másik település, Kálnok, Klokocs (vagy újabb nevén Hegyhát) és Sztosok (a későbbi Dombszög) alakult ki. 1828-ban 87 házában 651 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. Vályi András szerint " Stebnik Huta, és Végles Huta. Két Orosz faluk Sáros Várm. földes Urai G. Aspermont, és Hutkai Uraságok, fekszenek a’ Makoviczai Uradalomban, javaik tsekéllyek, határjaiknak 1/4 része jobbatska." Fényes Elek szerint " Végleshuta, Zólyom m. tót f., Nógrád vármegyében szélén: 649 kath., 2 evang. lak. Kat. paroch. templom. Ut. p. N.-Szalatna." Végleskálnok a 18. században keletkezett, 1828-ban 30 háza és 230 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, állattartással foglalkoztak, de sokan az Eszterházi birtokon vagy a határában lévő kénbányában dolgoztak. Vályi András szerint "KALINA. vagy Kalinka. Tót falu Zólyom Várm. földes Ura H. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Végles Hutához közel, és annak filiája, határja soványas." Fényes Elek szerint "Kalinka, Zólyom m. tót falu, Végleshuta mellett: 79 kathol., 151 evang. lak. Sovány-hegyes határ. Birja a kamara. Ut. p. Nagy-Szalatna. Van itt egy igen nevezetes kir. kénkőbánya, melly Schweiczer Gábor főkamaragróf parancsolatjára nyittatott meg. A kénkő érczek apró darabokra zuzatván olvasztó kemenczében olvasztatnak meg. Az olvasztott kén, ismét tüz által megtisztitatik, s midőn a kénkő tisztán vörös szinben folyik; azon részből pedig, melly meg nem sürüdik, kénkővirág lesz. Tizenkét hónap alatt tiszta kén 2220 mázsa állithatik elő, mellynek ára, mázsánként 7 fr. 20 kr.; 16280 p. forint." 1910-ben Végleshutának 838, Végleskálnoknak 303, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Zólyom vármegye Nagyszalatnai járásához tartozott. 2001-ben 382 lakosából 361 szlovák volt. Nevezetességei Szent Márton tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1802-ben épült. Híres emberek Itt született Stanislav Barabáš filmrendező. Füstjel A füstjel egy optikai kommunikációs forma, melyet az amerikai őslakosok és a kínaiak egyaránt feltaláltak. A felszálló füst útjába takarót tesznek, majd eltávolítják azt, ezzel szakítva meg a folytonos füstoszlopot. Némi gyakorlással megtanulható a füstfelhők formájának és méretének manipulálása. A felszálló füstfelhőket könnyen megfigyelheti bárki, aki látótávolságon belül van. Ezért a jeladó helyeket általában úgy választották meg, hogy minél nagyobb távolságból láthatóak legyenek. A kínai nagy falra épített jelzőtornyokból is adtak le füstjeleket, hogy ellenséges támadásokra figyelmeztessék egymást a védők. Nincs szabványosított füstjel protokoll. Az alkalmazott jelrendszert közösen határozza meg a küldő és a fogadó fél. Európában is van hagyománya a füstjeles kommunikációnak. A pápaválasztás sikerességét is a mai napig füstjellel hirdetik ki a Vatikánban. Meppen Meppen település Németországban, azon belül Alsó-Szászország tartományban. Lakosainak száma 34 935 fő (2016. december 31.). Meppen Klein Berßen községgel határos. Népesség A település népességének változása: Balázs Zsolt (labdarúgó, 1988) Balázs Zsolt (Zalaegerszeg, 1988. augusztus 11. –) labdarúgó, jelenleg a Zalaegerszegi TE játékosa. Nagyapja Aradszky László táncdalénekes. Pályafutása A Zalaegerszegi TE-ben Tanulmányait a zalaegerszegi Petőfi Általános- és a Ganz Ábrahám Középiskolában végezte. Mindkét helyen sporttagozatra járt. Eleinte az atlétikát favorizálta, ám később a labdarúgás mellett döntött. Végigjárta a ZTE korosztályos csapatait, a felnőttek közt először Nagy Tamás irányítása alatt csereként lépett pályára a Vác ellen 5-0-ra megnyert találkozón 2005. május 12-én. 2006-ban az U19-es korosztályban a kiemelt ifjúsági bajnokságban a bronzérmet szerezte meg ZTE-vel. Nevét akkor ismerte meg a közönség, mikor élete harmadik NB I-es mérkőzésén 2 gólt lőtt a Tatabánya ellen 2007. május 26-án. 2008. február 23-án, a ZTE 1000. elsőosztályú mérkőzésén szerezte meg újabb gólját egy 19 méteres lövést követően a Paks ellen. 2007–2008-ban a harmadosztályban induló ZTE FC II házi gólkirálya volt 21 találattal. A Kecskemétben 2012. augusztus 30-án igazolt a KTE-hez 3 évre. A Pécs elleni mérkőzésen debütált a 77. percben, és a 83. percben győztes gólt szerzett. Klub statisztika A válogatottban 2008. október 1-én bemutatkozott a magyar U20-as válogatottban az olaszok ellen 2-1-re megnyert mérkőzésen. A 46. percben állt be Simon Attila helyére. Az U21-es nemzeti együttesben négy alkalommal szerepelt. Sikerei, díjai Magyar bajnoki bronzérmes : 2007 Magyarkupa -döntős: 2010 NB I bajnok (1): 2016–17 2007-es férfi röplabda-Európa-bajnokság A 2007-es férfi röplabda-Európa-bajnokság a 25. volt a sportág történetében. A tornát 2007. szeptember 6. és szeptember 16. között Oroszország rendezte. Az Eb mérkőzéseinek Moszkva és Szentpétervár adott otthont. Az Európa-bajnokságot Spanyolország nyerte, története során először. Lebonyolítás A 16 csapatot 4 darab, 4 csapatos csoportba sorsolták. A csoportokban körmérkőzések döntötték el a csoportok végeredményét. A csoportokból az első három helyezett jutott tovább a középdöntőbe, a negyedik helyezettek kiestek. A középdöntőben az A- és C, valamint a B- és D csoport továbbjutott csapatai újabb körmérkőzéseket játszottak, de csak azok a csapatok mérkőztek egymással, amelyek a csoportkörben nem találkoztak, azonban a csoportkörben lejátszott eredményeiket is figyelembe vitték. A két középdöntő csoportból az első két helyezett jutott az elődöntőbe. Az elődöntők győztesei játszották a döntőt, a vesztesek a bronzéremért mérkőzhettek. Végeredmény Az Európa-bajnokságon csak az első négy helyért játszottak helyosztó mérkőzéseket. A további sorrend meghatározása a következők szerint történt: jobb csoportbeli helyezés a középdöntőben, illetve a csoportkörben jobb szettarány az összes mérkőzésen jobb pontarány az összes mérkőzésen A hazai csapat eltérő háttérszínnel kiemelve. Miskolci repülőtér A miskolci repülőtér (IATA: MCQ, ICAO: LHMC) egy kisméretű, füves repülőtér Miskolcon. Jelenleg csak sportcélokra használják, de 1946 és 1967 között belföldi járatok szálltak le itt. Végállomása az MVK Zrt. következő buszjáratainak: 8, 12, 14, 14Y, 20, 24, 54, 240. 2018-ban hozták nyilvánosságra, hogy a miskolci repülőtér 2019-ben megszűnik, a területén ipari park létesül. További adatok Magasság: 119 m Hívójel: Miskolc INFO Frekvencia: 132,2 MHz Nem nyilvános repülőtér Csak nappali VFR repülés folytatható Története A kezdetek és a II. világháború Miskolc város repülőterének a területét 1931-ben jelölték ki a város északi mezőgazdasági területén. Ezt megelőzően a Miskolcot Felsőzsolcával összekötő út északi oldalán zajlottak a repülések. Az újonnan létesített repülőtér feladata az akkor alakuló légierő iskola és kiképző feladatainak ellátása volt. A repülőteret a motoros repülők és a Bükk-Mátravidéki Aero Club vitorlázó gépei közösen használták. A Horthy Repülőalap támogatásával 1934-ben vitorlázórepülő kiképző központ létesült Sajókápolnán, illetve egy leszállóhely Arnóton, így a vitorlázórepülő előképzés különvált a motoros és katonai képzéstől. A miskolci repülőtérhez kapcsolódóan több épületet és hangárt építettek. A második világháborút megelőzően a motoros kiképzés keretein kívül egy futárrepülő raj és a VII. Közelfelderítő Repülőszázad állomásozott a repülőtéren. Az 1938. november 2-án meghozott Első bécsi döntés után a Felvidék egy része visszatért az országhoz. 1934. március 14-én kikiáltották a Szlovák Köztársaságot. A magyar kormány március 13-án elrendelte a katonai készültséget Kárpátalja visszacsatolására. A szlovák légierő a magyar csapatokat támadta, ezért a magyar Légierők Parancsnoksága rendeletére a hazai repülőerőket átcsoportosították. A miskolci repülőtérre került az 1. vadászrepülő ezred kötelékéből az 1/2. (’Ludas Matyi’) vadászszázad. A század 9 darab, Fiat Cr-32 típusú vadászgéppel települt ide. 1939. március 24-én délután, innen vettek részt az Igló és Sebastova szlovák repülőterek elleni támadásban, ahová a debreceni bombázóosztály 18 darab, Ju-86K-2 típusú bombázógépének biztosítottak kíséretet. Miután a vadászszázad felszállt, a bombázók egy gépe (3/5. bombázószázad) tévedésből a miskolci repülőtérre dobott bombákat. A szlovák repülőterek elleni bevetésen veszteség nem volt. Miután március 31-én a két ország aláírta az új határokról szóló egyezményt az 1/2. vadászszázad Veszprémbe települt vissza. 1940. nyarán a Román Királysággal is kiéleződött a helyzet Erdély miatt. Július 2-ától az 1. repülődandár egységeit széttelepítették. Július 6-án települt a miskolci repülőtérre a 4/II. nehézbombázó osztály, Ju-86K-2 gépekkel. A diplomáciai tárgyalások eredményeként harci cselekményekre nem került sor, ezért a bombázó osztály július 18-án hazatelepült Veszprémbe. 1941. június 22-én hajnalban Németország megtámadta a Szovjetuniót. A hazai vadászerő egy részét hazánk északkeleti részére csoportosították át, főleg a hadiiparilag jelentős Diósgyőr – Ózd körzet védelmére. (Az 1/1. ’Dongó’ vadászszázad és az 1/2. ’Ludas Matyi’ vadászszázad Felsőábrányba, ma Bükkábrány, települt, 9-9 darab Fiat Cr-32 géppel.) Még ezen a napon a miskolci repülőtérre vezényelték az I. vadászosztály, 2/4. ’Repülő Tőr’ századát. A vadászszázad 9 darab, Fiat Cr-42 típusú vadászgéppel települt ide. Kassa 1941. június 26-án, 13 óra körül történt bombázása után a Felsőábrányban települt vadász alakulatokat riasztották és nem a miskolcit. 1940. július 4-én az első repülődandár parancsnokságát Görömböly-Tapolcára (mai neve Miskolctapolca) helyezték. A háború alatt a repülőtér átmenetileg kiegészült egy könnyűbombázó repülőszázaddal. A felvidéki és a kezdeti keleti hadmozdulatok után a harci felszállásokat Felsőábrány (mai nevén Bükkábrány), Sajóörös és Rakamaz hadi repülőtereiről hajtották végre. 1942-ben a Kassai Repülőakadémia egy évfolyama is áttelepült Miskolcra. A háború végén a megszálló román haderő repülőgépei is állomásoztak a repülőtéren 1944 novemberétől egészen 1945 júniusáig. A Kecskeméti Vadászrepülő Század Jak–9P típusokkal Miskolcra települt 1949 augusztusában. A korszerű nagy sebességű, így hosszabb futópályát igénylő repülőgépek megjelenésével viszonylag kis mérete miatt a miskolci repülőtér jelentősége fokozatosan csökkent, majd katonai alkalmazása megszűnt. A repülőtér az 1950-es, 1960-as években A háborút követően, 1946-ban, miután a Közlekedési Minisztérium hatáskörébe került a repülőtér, a MASZOVLET rövidesen megindította belföldi légi járatait. A repülőtér átalakítása és a közúti aluljáró elkészítése után, 1947. június 23-án indították el a Budapest–Miskolc közötti rendszeres járatot. A főépületet felújították, így a belföldi forgalomban közlekedő Li–2 és Il–14 típusú utasszállító repülőgépek is érintették a repülőteret. A belvárosból autóbusz szállította ki az utasokat a gép indulása előtt és biztosította kiszolgálásukat. Az utasok a főépület jelenleg használaton kívüli bejáratán közelítették meg a váró- és jegykezelő helyiséget, a mai nagytermet. Ezt követően a teraszon át vezetett az útjuk az épület előtti betonon várakozó repülőgéphez. Katonai feladatának megszűnése után a Sajón túli épületek különváltak, a félkész katonai épületeket lebontották. Ekkor alakult ki mai jellege a területnek. A sajókápolnai repülőtér megszüntetése után a sportrepülők is a repülőtér állandó használóivá lettek. A belföldi légi szállítás megszüntetése után a repülőtér üzemeltetését a Magyar Honvédelmi Szövetség (MHSZ) Repülő és Ejtőernyős Klubja vette át. A repülőtéren aktív motoros, vitorlázórepülő és ejtőernyős sportélet kezdődött. A MALÉV gazdasági hátterének kiesése után az MHSZ központi keretéből és a megye nagyobb vállalatai segítségével működött a repülőtér és a repülőklub. A repülőklub tagsága nagyrészt társadalmi munkában tartotta fent a repülőteret és bővítette az épületeket. 1974-ben a hangár tetőszerkezete egy alapos ellenőrzés és sátras hangártárolás után felújításon esett át. Ekkor merült fel ismét egy Arnót melletti terület repülőtérként. A beruházás nem valósult meg, de a terv képviselői a közeli magasfeszültségű vezeték veszélyességét és a repülőtér alkalmatlanságát annyira túlhangsúlyozták, hogy az végül a repülőtér lekorlátozásához vezetett. Emiatt 1979-től 1982-ig nem folyhatott kiképzés a repülőtér légterében. Mindezek ellenére nagyszerű repülőélet jellemezte az akkori éveket, sőt 1987-ben a Szocialista Országok Műrepülő Versenyét Miskolcon tartották. A rendszerváltás után A repülőtéri meteorológiai állomás 1991 őszén felköltözött az Avasra. 1998-ban a légtérszerkezet átalakítása során megszűnt a repülőtér ATZ és TIZ légtere (körzethatára). Az információs szolgálat illetékességi területe megszűnt, jelentősége csökkent. A többi repülőtérhez hasonlóan a tulajdon rendezetlensége a miskolci repülőtértől is távol tartotta a befektetőket, így fejlesztése leállt. Mára azonban legnagyobb hátrányává vált kivételesen jó fekvése és értékes területe. Egyre inkább körbeépül, nő a beépítésére irányuló szándék. Miskolc repülőtere adottságainál fogva nem került fel a központilag fejleszteni kívánt légikikötők listájára, mivel nem határváros, és az országot keleti, északkeleti irányban magánrepülőgéppel elhagyni szándékozók száma egyrészt csekély, másrészt válogathatnak az előnyösebb helyzetben lévő határközeli repülőterek között. 2007. június 13-án a Nemzeti Közlekedési Hatóság Polgári Légiközlekedési Igazgatósága soron kívül kiadta a Miskolci repülőtér részére a 2008. május 31-éig érvényes üzembentartási engedélyt a légiközlekedéssel összefüggő tevékenységek végzésére. A korábbi, néhány napos felfüggesztést okozó gondok ezzel elhárultak, így a polgári repülés egyelőre nem ütközött akadályba. A Borsod Megyei Repülő Klub bérleti szerződése 2019-ben lejár, és ezt a város nem kívánja meghosszabbítani. A miskolci repülőtér ezzel megszűnik, a területén ipari park létesül. A 100 legnagyobb finn A 100 legnagyobb finn (finnül Suuret suomalaiset) egy 2004-ben sugárzott televíziós műsor volt, és a száz legnagyobb finnt keresték a nézők véleményének segítségével. A lista A győztesek A fináléban három jelöltre lehetett szavazni: Risto Ryti elnökre, Carl Gustaf Emil von Mannerheim tábornokra és Urho Kekkonen elnökre. A győztes Mannerheim lett, a háborús hős, Finnország későbbi elnöke. 11 – 100 Matti Nykänen (síugró, négyszeres olimpiai aranyérmes) Väinö Myllyrinne (a legmagasabb finn, 247 cm) Ville Valo (a HIM énekese) Lalli (legendás finn, aki megölte Henrik érseket) Väinö Linna (író, az Ismeretlen katona szerzője) Linus Torvalds (A Linux kifejlesztője) Pertti "Spede" Pasanen (rendező, humorista) Pentti Linkola (filozófus) Tove Jansson (író, a Muminok kitalálója) Veikko Hursti (a gyámoltalanok segítője) Paavo Nurmi (futó, 9-szeres olimpiai aranyérmes) Minna Canth (író) J.K. Paasikivi (Finnország 7. elnöke) J.V. Snellman (államférfi, filozófus) Hertta Kuusinen (kommunista politikus) Arto Saari (profi skateboardos) Miina Sillanpää (politikus, első női miniszter) Väinö Tanner (politikus, korábbi miniszterelnök) Lucina Hagman (feminista) Cristfried Ganander (18. századi szótárkészítő) Mika Waltari (író) Mika Häkkinen (Forma-1-es versenyző, 2-szeres világbajnok) Alvar Aalto (építész) Eugen Schauman (nacionlaista) Tapio Rautavaara (énekes, színész, sportoló) Eino Leino (költő, újságíró) Jaakko Pöyry (iparos) Otto Ville Kuusinen (kommunista politikus, költő) Juice Leskinen (énekes, dalszerző) Anders Chydenius (államférfi) Uno Cygnaeus (a finn oktatási rendszer atyja) Jari Litmanen (labdarúgó) Katri Helena Kalaoja (énekes) Fanni Luukkonen (a Lotta Svärd vezetője) Anneli Jäätteenmäki (az első női miniszterelnök) Karl Fazer (iparos) K.J. Ståhlberg (Finnország 1. elnöke) Mauno Koivisto (Finnország 9. elnöke) Helene Schjerfbeck (festő) Reino Helismaa (énekes, dalszerző, szobrász, humorista) Jorma Ollila (a Nokia vezetője) Lauri Törni (katona) Georg Henrik von Wright (filozófus, festő) Arndt Pekurinen (pacifista) Tauno Palo (színész) Akseli Gallen-Kallela (festő) J.L. Runeberg (a finn himnusz írója) Kyösti Kallio (Finnország 4. elnöke) Paavo Ruotsalainen (farmer, prédikátor) Lars Levi Laestadius (lelkész, író) Lasse Virén (4-szeres olimpiai aranyérmes) Helvi Sipilä ( ENSZ főtitkár-helyettes) Yrjö Kallinen (pacifista, miniszter) Artturi Ilmari Virtanen ( Nobel-díjas kémikus) Nils-Aslak Valkeapää (számi származású író, költő, énekes) Armi Kuusela (a Miss Universe első győztese) P.E. Svinhufvud (Finnország 3. elnöke) Aki Kaurismäki (rendező) Kalle Päätalo (író) Paavo Lipponen (korábbi miniszterelnök) Aurora Karamzin (arisztokrata) Sakari Topelius (történész, író) Alli Vaittinen-Kuikka (nővér) Simo Häyhä (katona, a történelem legsikeresebb mesterlövésze) Jaakko Ilkka (parasztlázadás vezetője) Arto Javanainen (jégkorongozó) Leena Palotie (génkutató) Karita Mattila (szoprán) Veikko Hakulinen (cross country síző, 3-szor olimpiai aranyérmes) Helle Kannila (a finn könyvtárrendszer atyja) Olavi Virta (singer, entertainer) Hannu Salama (vitatott regényíró) Irwin Goodman (énekes) Laila Kinnunen (énekes) Arvi Lind (legendás műsorvezető) Kirsti Paakkanen (designer) Larin Paraske (orális költő) Mathilda Wrede (börtön-rehabitációs) Erno Paasilinna (regényíró) Antti Tuisku (énekes) Annikki Tähti (énekes) Elisabeth Rehn (korábbi védelmi miniszter) Esa Saarinen (filozófus) Maiju Gebhard (feltaláló) Kalevi Sorsa (miniszterelnök, 1972 és 1987 között 4-szer) A.F. Airo (Mannerheim segéde) Lauri Ylönen (a The Rasmus énekese) Raimo Helminen (jégkorongozó, 330-szoros válogatott) Armi Ratia (a Marimekko alapítója) Veikko Sinisalo (színész) Andreas Eschbach Andreas Eschbach (Ulm, 1959. szeptember 15. –) német sci-fi-szerző. Élete Stuttgartban repülő- és űrhajózási mérnöknek tanult, de nem diplomázott le, inkább szoftverfejlesztői munkákat vállalt. Munkássága Közben az írással is megpróbálkozott, első elbeszélése a nagy múltú Perry Rhodan-füzetek egy 1975-ös számában jelent meg. A publikálás lehetősége a ’90-es évek elején kezdte komolyabban foglalkoztatni. Először további novellák kerültek ki keze alól, majd 1995-ben egy regény, a Hajszőnyegszövők. Ezt a kötetet azóta több nyelvre lefordították, magyarul is megjelent a Galaktika Fantasztikus Könyvek sorozatában, és Európa-szerte irodalmi díjakat nyert. A siker nyomán a szerző még egyszer visszatért a Hajszőnyegszövők univerzumához, hogy egy előzményben (Quest, 2001) több ezer évvel korábbi eseményeket meséljen el, a klasszikus űroperák stílusában. Második regénye, a Solarstation (1996) inkább thrillerként jellemezhető, de izgalmas cselekménye egy japán űrállomáson játszódik. A Kelwitts Stern (1999) az E. T.-t parodizálja, de a sztorit Dél-Németországba helyezi át. Az ezredforduló óta fokozatosan távolodni látszik az SF-től, bár bestsellerei azóta is többnyire a tematika peremvidékén mozognak. A magyarul is megjelent A Jézus-videó (1998) történetének alapját egy időutazás adja, az Eine Billion Dollar (2001) főhőse mesés vagyont örököl azzal a kikötéssel, hogy jobbítania kell az emberiség életén, az Összeomlás (2007) pedig egy új olajválságot vizionál. Megjelentek még ifjúsági regényei és Perry Rhodan-füzetei, emellett 2004-ben SF-antológiát szerkesztett, valamint az interneten oktatja is az írást. Ha díjai számát nézzük, alighanem ő a legelismertebb európai SF-szerző, és a kritikusokhoz hasonlóan az olvasók is rajonganak műveiért. Művei Hajszőnyegszövők (Die Haarteppichknüpfer) (1995) Solarstation (1996) A Jézus-videó (Jesus Video) (1998) Kelwitts Stern (1999) Quest (2001) Egybillió dollár (Eine Billion Dollar) (2001) Összeomlás (Ausgebrannt) (2007) Németország királya (Ein König für Deutschland) (2009) Mindenek ura (Herr aller Dinge) (2011) Todesengel (2013) Der Jesus-Deal (2014) Magyarul A Jézus-videó ; ford. Toronyi Gyöngyi; Aranyszarvas, Nyíregyháza, 2007 Hajszőnyegszövők ; ford. Varga Csaba; Metropolis Media, Bp., 2009 (Galaktika fantasztikus könyvek) Összeomlás. Ökothriller ; ford. Varga Csaba Béla; Metropolis Media, Bp., 2011 Díjai Kurd Laßwitz-díj (2012, 2010, 2009, 2008, 2004, 2002, 1999, 1997) Német Science-Fiction Díj Szürkemellű csillagosgalamb A szürkemellű csillagosgalamb (Gallicolumba beccarii) a madarak osztályának galambalakúak (Columbiformes) rendjéhez és a galambfélék (Columbidae) családjához tartozó faj. Előfordulása Indonéziában, Pápua Új-Guineában és a Salamon-szigeteken honos. Alfajai Gallicolumba beccarii admiralitatis Gallicolumba beccarii beccarii Gallicolumba beccarii eichhorni Gallicolumba beccarii intermedia Gallicolumba beccarii johannae Gallicolumba beccarii masculina Gallicolumba beccarii solomonensis Forrás A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2010. május 8.) (13644) 1996 HR10 A (13644) 1996 HR10 a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Eric Walter Elst fedezte fel 1996. április 17-én. (8253) 1981 EU15 A (8253) 1981 EU15 a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Schelte J. Bus fedezte fel 1981. március 1-jén. Lipovlje Lipovlje falu Horvátországban Lika-Zengg megyében. Közigazgatásilag Otocsánhoz tartozik Fekvése Zenggtől légvonalban 28 km-re, közúton 48 km-re délkeletre, községközpontjától 6 km-re közúton12 km-re délnyugatra a Gacka völgyétől délre a Mala Kapela és a Velebit-hegység között fekszik. Szétszórt hegyi település Švica és Kuterevo között. Története 1890-ben 171, 1910-ben 264 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Lika-Korbava vármegye Otocsáni járásához tartozott. Ezt követően előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. Jugoszlávia felbomlása után 1991-ben a független Horvátország része lett. A falunak 2011-ben 213 lakosa volt. A szép táj és a tiszta levegő miatt a falusi turizmus ideális helyszíne. Nevezetességei Máig fennmaradtak a falu hagyományos építésű szép régi házai. Női 1000 méteres gyorskorcsolya a 2010. évi téli olimpiai játékokon A 2010. évi téli olimpiai játékokon a gyorskorcsolya női 1000 méteres versenyszámát február 18-án rendezték Richmondban. Az aranyérmet a kanadai Christine Nesbitt nyerte meg. A versenyszámban nem vett részt magyar versenyző. Rekordok A versenyt megelőzően a következő rekordok voltak érvényben: A versenyen új rekord nem született. Végeredmény Mindegyik versenyző egy futamot teljesített, az időeredmények határozták meg a végső sorrendet. Az időeredmények másodpercben értendők. 2013-as wimbledoni teniszbajnokság – női páros Ez a szócikk tartalmazza a 2013-as wimbledoni teniszbajnokság női páros mérkőzéseit. A címvédők a Williams nővérek, Serena és Venus voltak, de utóbbi visszalépett a tornától, így nem tudtak részt venni a viadalon. A tornagyőzelmet a tajvani Hszie Su-vej és a kínai Peng Suaj szerezte meg, a döntőben 7–6(1), 6–1-re felülmúlva az Ashleigh Barty–Casey Dellacqua-kettőst. Kiemeltek Sara Errani / Roberta Vinci (harmadik kör) Andrea Hlaváčková / Lucie Hradecká (negyeddöntő) Nagyja Petrova / Katarina Srebotnik (negyeddöntő) Jekatyerina Makarova / Jelena Vesznyina (harmadik kör) Raquel Kops-Jones / Abigail Spears (harmadik kör) Liezel Huber / Szánija Mirza (harmadik kör) Anna-Lena Grönefeld / Květa Peschke (elődöntő) Hszie Su-vej / Peng Suaj (győztesek) Anasztaszija Pavljucsenkova / Lucie Šafářová (első kör) Kristina Mladenovic / Galina Voszkobojeva (második kör) Cara Black / Marina Eraković (második kör) Ashleigh Barty / Casey Dellacqua (döntő) Vania King / Cseng Csie (harmadik kör) Daniela Hantuchová / Marija Kirilenko (második kör, visszaléptek) Csan Hao-csing / Anabel Medina Garrigues (első kör) Julia Görges / Barbora Záhlavová-Strýcová (negyeddöntő) Pinilla de Jadraque Pinilla de Jadraque település Spanyolországban, Guadalajara tartományban. Pinilla de Jadraque La Toba, Congostrina, Pálmaces de Jadraque, Torremocha de Jadraque és Medranda községekkel határos. Lakosainak száma 53 fő (2017). Népesség A település népessége az utóbbi években az alábbiak szerint változott: U–167 Az U–167 tengeralattjárót a német haditengerészet rendelte a brémai Deutsche Schiff und Maschinenbau AG-től 1940. augusztus 15-én. A hajót 1942. július 4-én vették hadrendbe. Ezt követő első, nyolcnapos útja Kielből új kikötőjébe, a norvégiai Bergenbe vezetett. Pályafutása Két járőrszolgálatot teljesített. 1942. december 21-én Bergenből futott ki, és 27 napon át sikertelenül vadászott szövetséges hajókra az Atlanti-óceán északi részén, majd a franciaországi Lorient-ba futott be. 1943. január 8-án egy hullám elsodort egy tengerészt a fedélzetéről. Második útjára 1943. február 27-én futott ki. Márciusban egy amerikai és egy brit szállítóhajót semmisített meg. A brit Lagosian kettétört a torpedótalálattól, legénységének 11 tagja meghalt, a többieket az Empire Denis vontató vette fedélzetére. Április 5-én két brit Lockheed Hudson repülőgép mélységi bombákkal támadta a Kanári-szigetek közelében az U–167-et. Kurt Sturm kapitány úgy döntött, hogy elsüllyesztik a súlyosan sérült hajót Las Burrasnál. Helyi halászok segítettek a legénységnek partra szállni, és a hatóságok a Corrientes nevű német teherhajón szállásolták el őket, amely már több éve vesztegelt a kikötőben. Néhány nap múlva a legenység valamennyi tagját, 52 embert fedélzetére vette az U–455. Mivel a tengeralattjáró a kisebb VIIC osztályba tartozott, súlyosan túlterhelt lett, ezért az U–167 legénységét elosztották az U–154, az U–159 és az U–518 között. Kurt Sturm és legénysége az újonnan épült U–547-en folytatta szolgálatát. 1951-ben a tengeralattjárót kiemelték a vízből, majd Spanyolországba szállították. Kereskedelmi tevékenységekre, például filmforgatásra használták. Később feldarabolták. Őrjáratok * A tengeralattjáró nem érte el úti célját, elsüllyedt Police (Horvátország) Police falu Horvátországban Krapina-Zagorje megyében. Közigazgatásilag Klanjechez tartozik. Fekvése Zágrábtól 30 km-re északnyugatra, községközpontjától 3 km-re délkeletre Zagorje területén, a megye délnyugati részén fekszik. Története A falunak 1857-ben 317, 1910-ben 503 lakosa volt. Trianonig Varasd vármegye Klanjeci járásához tartozott. 2001-ben 268 lakosa volt. Anton Gustafsson Johan Gustaf Anton Gustafsson (Svédország, Stockholm, 1877. február 6. – 1944.) az 1906-os nem hivatalos olimpiai játékokon bronzérmet nyert svéd kötélhúzó. Az 1906. évi nyári olimpiai játékokon indult kötélhúzásban. Egyenes kieséses volt a verseny. Az első körben kikaptak a görögöktől, majd a bronzmérkőzésen megverték az osztrákokat. Pinillos (La Rioja) Pinillos település Spanyolországban, La Rioja autonóm közösségben. Pinillos Almarza de Cameros, Laguna de Cameros, Gallinero de Cameros, Pradillo és Nieva de Cameros községekkel határos. Lakosainak száma 18 fő (2017). Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Klóranil A klóranil szerves vegyület, kinon, kémiai képlete C6Cl4O2. Másik neve tetraklór-1,4-benzokinon. Sárga színű, szilárd anyag. Az alapvegyület benzokinonhoz hasonlóan a klóranil molekulája is síkalkatú, enyhe oxidálószer. Reagens A klóranil a benzilnél erősebb hidrogénakceptor. Aromitizálási reakciókban, például a ciklohexadién benzolszármazékokká történő alakítása során használják. A klóranilt felhasználják szabad szekunder aminok kimutatására. A vizsgálat jól használható a prolinszármazékok jelenlétének igazolására, de segítségével tesztelhető a szekunder aminok védőcsoportjának eltávolítása is. A szekunder aminok a p-klóranillal barna/vörös/narancssárga származékok keletkezése közben reagálnak, a szín az amintól függően változhat. A reakció során az amin a kinongyűrűhöz kapcsolódó klóratomot helyettesíti. Szent István Király Múzeum A Szent István Király Múzeum Székesfehérvár legnagyobb, milliós darabszámú műtárgygyűjteményével pedig az ország második legnagyobb múzeuma. Története Központi, igazgatósági épületét eredetileg az 1740-es években emelték a jezsuiták, majd a pálosok, később a ciszterciek rendháza volt. Az 1873-ban alakult Fejérvármegyei és Székesfehérvár Városi Történeti és Régészeti Egylet jogutódaként jött létre. 1963-tól Fejér Megyei Múzeumok Igazgatóságaként, 2013-tól megyei hatókörű városi múzeumként működik. Akkor Székesfehérvár Megyei Jogú Város fenntartásába kerültek a fehérvári egységek, s azóta – eredeti nevét visszakapva – megyei hatókörű városi múzeumként működik. Leírása Az egykori refektóriumban és az első emeletre vezető főlépcsőházban rokokó stukkók láthatók. A második emeletre vezető lépcsőházat a Szűz Máriához könyörgő loretói litánia, 1768-ban készült freskóábrázolása ékesíti. Az épület rekonstrukciója és múzeummá alakítása 1978-ban indult, a faliképek restaurálását 1981–84 között végezték. A Fejér megye területén folytatott régészeti feltárások révén a Fejér Megyei Múzeumok Igazgatósága tartja dobogós helyét a legnagyobb gyűjteménnyel rendelkező magyar múzeumok között. Legfontosabb alkotásait a múzeum állandó régészeti kiállítása őrzi az egykori ciszterci kolostorban. A tárlatok hetedfél évezred történetének tárgyi emlékeit mutatják be négy önálló kiállításban. A múzeum küldetése a régészet, a néprajz, a képző- és iparművészet, a helytörténet és az antropológia tárgyi és szellemi örökségének gyűjtése, feldolgozása, kutatása, konzerválása, megőrzése és bemutatása. A múzeum kitűzött célja, hogy a múlt emlékeit, az abból kibomló ismereteket, a jelenben folyamatosan életre keltő művészetet oly módon tárja a látogatók elé, hogy az számukra izgalmas, érthető, élvezhető „időutazást” jelentsen, s hozzájáruljon jelenünk árnyaltabb megértéséhez. Az állandó kiállítás olyan i. e. 12. századi kincseket mutat be, amelyeket gyerekek találtak meg a Velencei-tó partján: ékszereket, sisakokat, lábvérteket. Királyaink, őseink sírmaradványai a múzeum rendházában tekinthetők meg. Extrém szokásokról, rítusokról tanúskodik az itt látható nyújtott koponya és a temetkezési tárgyak tömege is. Az igazgatósági épületben állandó régészeti kiállítás, foglalkoztatóterem és az időszaki kiállításoknak is helyet adó díszterem látogatható. Ez a muzeológusok, a restaurátorok, a közművelődési szakemberek munkaterülete, és a külön engedéllyel kutatható adattár is itt helyezkedik el. Kiállítóhelyei Szent István Király Múzeum – Rendház (Fő u. 6.) SZIKM Országzászló téri kiállítóhelye (Országzászló tér 3.) Középkori romkert – nemzeti emlékhely (Koronázó tér) Fekete Sas Patikamúzeum (Fő u. 5.) Régi Vármegyeháza (Megyeház u. 17.) Csók István Képtár (Bartók Béla tér 1.) PALOTAVÁROSI SKANZEN (Rác utca 11.) Palotaváros története és néprajza című állandó kiállítás Budenz-ház – YBL-gyűjtemény (Arany János u. 12.) Police nad Metují Police nad Metují település Csehországban, Náchodi járásban. Police nad Metují Žďár nad Metují, Suchý Důl, Teplice nad Metují, Velké Petrovice, Křinice, Jetřichov, Bezděkov nad Metují, Machov és Bukovice településekkel határos. Lakosainak száma 4115 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Ottweiler Ottweiler település Németországban, azon belül Saar-vidék tartományban. Lakosainak száma 15 503 fő (2014. március 14.). Népesség A település népességének változása: Jim Dobson James Herold Dobson (Kanada, Manitoba, Winnipeg, 1960. február 29.) profi jégkorongozó. Karrier Komolyabb junior karrierje 1977-ben kezdődött az akkor még WCHL-es New Westminster Bruinsban. Ezzel a csapattal az 1978-as szezon végén megnyerte a Memorial-kupát. Ezután az új nevet viselő WHL-es Portland Winter Hawks csapatába került és itt két szezonon keresztül játszott. A második szezonban 66 gólt ütött és 134 pontot szerzett. Közben az 1979-es NHL-drafton a Minnesota North Stars kiválasztotta őt a az ötödik kör 90. helyén. 1980-ban egy mérkőzésen lépett jégre az NHL-ben. 1980–1981-ben a CHL-es Oklahoma City Starsban játszott egy fél idényt és ismét egy mérkőzésen játszhatott az NHL-ben. 1981–1982-ben hat mérkőzésnyi lehetőséget kapott az NHL-ben majd szerepelt a CHL-es Nashville South Starsban, a szintén CHL-es Fort Worth Texans és a szezon végén az NHL-es Colorado Rockieshoz került három mérkőzésre. A következő idényt a Birmingham South Starsban játszotta mely a CHL-ben szerepelt. 1983–1984-ben egy mérkőzésre az NHL-es Quebec Nordiqueshoz került majd leküldték az AHL-es Fredericton Expresshez. 1985–1986-ban a szintén AHL-es New Haven Nighthawksban játszott majd a szezon végén visszavonult. Díjai Ed Chynoweth-kupa: 1978 Memorial-kupa : 1978 WHL Első All-Star Csapat: 1980 Edzői karrier 1987–1988-ban a WHL-es Seattle Thunderbirds edzője volt de a csapat gyengén szerepelt irányítása alatt. Héberville Héberville település Franciaországban, Seine-Maritime megyében. Lakosainak száma 111 fő (2015). Héberville Anglesqueville-la-Bras-Long, Bourville, Canville-les-Deux-Églises, Ermenouville, Gonzeville és Houdetot községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Hodina angličtiny Hodina angličtiny (magyarul: Angol óra) az Elán együttes kilencedik nagylemeze 1994-ből, amely Szlovákiában jelent meg. Kiadásai 1994 LP Dalok Tisíc a jeden krát (?) – 4:36 Kočka (Ráž) – 4:14 Intrák (Baláž - Filan) – 4:11 Striptízové blues (Baláž - De Ve) – 4:33 Amnestia na neveru (Baláž, Ráž - Filan) – 3:42 Anjel (Ráž) – 3:40 Anča (Jursa) – 3:51 Ninja (Baláž - De Ve) – 4:01 Hodina angličtiny (Ráž) – 4:07 Alkohol víťazí (Horňák - Ráž) – 4:58 Rok rodiny (Farnbauer, Ráž) – 3:49 Epilóg (Farnbauer, Kuruc) – 2:13 Az együttes tagjai Jožo Ráž – basszusgitár, ének Jano Baláž – gitár, ének Farnbauer Péter – gitár, billentyűs hangszerek Ľubomír Horňák – billentyűs hangszerek Juraj Kuchárek – dobok Atelopus ignescens Az Atelopus ignescens a kétéltűek (Amphibia) osztályának békák (Anura) rendjéhez és a varangyfélék (Bufonidae) családjába tartozó kihalt faj. Elterjedése Ecuador endemikus faja volt. A természetes élőhelye a hegyi erdők és gyepek patakjai volt. Forrás A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2017. november 26.) Akamasz Akamasz (görögül: Ακάμας) a görög mitológiában: 1. Thészeusz athéni király és Phaidra fia, a trójai háború egyik résztvevője, az Akamaszidák attikai phüléjének névadója. Akamaszt Diomédészel együtt együtt Trójába küldték, hogy Helenét visszakövetelje. Priamosz leánya, Láodiké beleszeretett Akamaszba, és egy fiút szült tőle: Munitoszt. Trója eleste után Akamasz és fivére, Démophoón kiszabadították a Dioszkuroszok által elrabolt és Helené rabszolganőjévé tett Aithrát, Thészeusz anyját, és visszavitték Athénba. Akamasz (más változat szerint: Démophoón) Thrákiában feleségül vette Phüllisz királylányt, aki, mikor a hős elhagyta, egy bűvös ládikával ajándékozta meg. Akamasz Küprosz (ma Ciprus) szigetére ment, hogy ott kolóniát alapítson; kinyitotta a ládikát, s tartalma láttán olyan rémület fogta el, hogy leesett lováról, egyenesen saját kardjába, s az felnyársalta - így lelte halálát. Apollodórosznál e monda hőse Démphoón. 2. Vitézségéről és gyors futásáról híres thrák hős, a trójaiak oldalán harcolt a trójai háborúban. 3. Trójai hős, Anténór és Theanó fia. Pauvres Pauvres település Franciaországban, Ardennes megyében. Lakosainak száma 188 fő (2015). Pauvres Coulommes-et-Marqueny, Dricourt, Ménil-Annelles, Mont-Saint-Remy, Saulces-Champenoises, Vaux-Champagne és Ville-sur-Retourne községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Ad Flexum Ad Flexum római kori település és katonai táborhely volt a mai Magyarország területén. Fekvése Ad Flexum a ma Mosoni-Dunának nevezett folyó partján állt, annak egyik kanyarulatánál, mint nevének jelentéséből (a.m: A kanyarulatnál) következik. Helyén napjainkban Mosonmagyaróvár város lucsonyi városrésze található. Története A Mosoni-Duna mellett létesített katonai tábor jelentős stratégiai pont volt. Bár Ad Flexum létrehozásának elsősorban katonai indoka volt, a mellette kialakult település fejlődését segítette, hogy az itt átvezető hadi úton bonyolódott le a kelet-nyugati kereskedelem. A korszerű védővonal mögött nagyobb biztonságban érezte magát a katonaság mellett létrejött iparos- és kereskedőréteg is. De ez is gyengének bizonyult, amikor 169–171 között a Duna bal partján élő germánok óriási erővel zúdultak a határra. E három év harcaiban szinte teljesen megsemmisült a limes és a tábor melletti település is. Később, a 3. században ismét fellendülés volt errefelé is, ebből az időből számos lelet került elő (ékszerek, edények, bronz- és kerámiatárgyak). A település lakossága ekkor 3000–4000 fő lehetett, s a katonai tábor a mai Magyar utcától a Károlyliget közepéig terülhetett el. I. Valentinianus 375-ben bekövetkezett halála után a hunok támadásai menekülésre kényszerítették a lakosságot, s a későbbi longobárd, majd avar uralom alatt a település és a tábor nagyrészt elpusztulhatott. Szilágykirva Szilágykirva falu Romániában, Szilágy megyében. Fekvése Szilágy megyében, Szilágyerked és Dosad között fekvő település. Története Szilágykirva (Kirva) nevét az oklevelek 1368-ban említették először Kyrwa néven. 1368-ban Kusalyi Jakcs mester és Erkedi Fülöp, a Jakab fia között az Erked mellett fekvő Kirva területéért folyó birtokperrel kapcsolatban került említésre neve. 1582-ben a település a Jakcsi család birtoka volt. 1797-ben főbb birtokosok voltak itt báró Wesselényi Farkas és Guti Sára Sebes Sámuelné. De kisebb birtokos volt még itt Mohai Lőrinc, Orgován Ferenc, Bíyró Gábor, Ligner Mihály, Baronyai Pál, Rácz Pál és Baczó Sámuel is. 1847-ben Azilágykirva 416 lakosából valamennyi görögkatolikus. 1890-ben 625 lakosából 27 magyar, 584 román, egyéb nyelvű 14, ebből 2 római katolikus, 590 görögkatolikus, 9 református, 1 unitárius, 23 izraelita. A falu házainak száma 134 vo.t. Nevezetességek Görögkatolikus kőtrmploma - 1803 -ban épült.Anyakönyvet 1827 -től vezetnek. Gnétum A gnétum (Gnetum) a leplesmagvúak (Gnetophyta) közé tartozó gnétumok (Gnetopsida) osztályának névadó nemzetsége, a Gnetaceae család egyetlen nemzetsége mintegy 40 fajjal. Származása, elterjedése A legtöbb faj Himalájától Kelet- és Délkelet-Ázsián át a Fidzsi-szigetekig nő, de hét Dél-Amerika egyenlítői övezetében honos. Megjelenése, felépítése A legtöbb faj cserje, némelyik fa vagy folyondár. Törzsének, ágainak jellegzetességei a félhold alakú, bordákként kiemelkedő levélripacsok. Átellenesen álló ágai csomósan tagoltak. Többnyire bőrnemű, tojásdad vagy hosszas, osztatlan, szárnyalt erű (a kétszikűekére hasonlító) levelei is átellenesen állnak. A sötétzöld, vékony, bőrszerűen durva, ép szélű, lándzsás, hegyes végű, mintegy 20 cm x 8 cm-es levéllemez mindkét oldala fényes. A nagyon kicsi, jelentéktelen, egyivarú virágok és a termések legfeljebb 10 cm hosszú, a levelek hónaljából kinövő, ágas-bogas, 5–8 tagú örvökből álló álfüzérekben vagy murvaszerű lepellevelekből álló, tobozszerű képletekben nőnek,. Termése csonthéjas; mérete és alakja az olajbogyóéhoz hasonlít, de ennek a magja ehető. A termés húsos része a virágtakaróból, belső, kemény héja a külső integumentum elfásodásából alakul ki. Legfeljebb 3,5 cm x 1,8 cm-es, eleinte zöld, éretten sárga vagy sötétvörös, sima, enyhén fényes. Kemény, bőrnemű külső héja kb. 1 mm vastag. Magja a világosbarna maghéj alatt fehér, strukturálatlan, kemény, dióbélszerű, enyhén keserű ízű. Életmódja, termőhelye Örökzöld, többnyire kétlaki, de a virágban, illetve virágzatban általában a másik ivar kezdeménye is megvan. Nedves trópusi, valamint monszun éghajlaton egyaránt jól nő. Melegigényes, viszont szinte bármilyen talajon megél. Magról szaporítják; 5–8 éves korában fordul termőre. Felhasználása Ehető magja miatt Délkelet-Ázsiában több faját termesztik. A sok keményítőt és ásványi anyagot, valamint A- és C-vitamint tartalmazó magokat héjuk nélkül főzve zöldségként eszik. Délkelet-Ázsiában a magokat lassan pörkölik, majd megőrlik; a lisztből kis, vékony lepényeket formálnak, és azokat a napon megszárítva, végül olajban megsütve ropogós falatkákként eszegetik. A fiatal levelek és virágzatok főzeléknek jók. Rostos kérgéből értékes köteleket, spárgát, hálókat és horgászzsinórokat készítenek. Rendszerezés A nemzetséget két fajsorra bontják: Cylindrostachys fajsor: Gnetum arboreum Gnetum catasphaericum Gnetum contractum Gnetum costatum Gnetum cuspidatum Gnetum diminutum Gnetum giganteum Gnetum gnemonoides Gnetum gracilipes Gnetum hainanense Gnetum klossii Gnetum latifolium Gnetum leptostachyum Gnetum loerzingii Gnetum luofuense Gnetum macrostachyum Gnetum microcarpum Gnetum montanum Gnetum neglectum Gnetum oxycarpum Gnetum parvifolium Gnetum pendulum Gnetum ridleyi Gnetum tenuifolium Gnetum ula Gnetum fajsor 3 alfajsorral: Gnetum subsect. Araeognemones : G. amazonicum Gnetum camporum Gnetum leyboldii Gnetum nodiflorum Gnetum paniculatum Gnetum schwackeanum Gnetum urens Gnetum venosum Gnetum subsect. Gnetum egy fajjal: Gnetum gnemon Gnetum subsect. Micrognemones : Gnetum africanum Gnetum buchholzianum Le Plessier-Huleu Le Plessier-Huleu település Franciaországban, Aisne megyében. Lakosainak száma 73 fő (2015). Le Plessier-Huleu Oulchy-la-Ville, Oulchy-le-Château, Parcy-et-Tigny, Grand-Rozoy és Saint-Rémy-Blanzy községekkel határos. Népesség A település népességének változása: 1972-es U23-as labdarúgó-Európa-bajnokság Az 1972-es U23-as labdarúgó-Európa-bajnokság az első utánpótlástorna volt ebben a korosztályban, melyet 1970 és 1972 között rendeztek. A legelső Európa-bajnoki címet Csehszlovákia szerezte meg. A sorozatban induló 22 válogatottat 8 csoportba sorsolták. A csoportgyőztesek továbbjutottak és negyeddöntők keretein belül összesorsolták őket. Itt oda-visszavágós alapon dőlt el a továbbjutás. A tornának nem volt kijelölt házigazdája. Egyenes kieséses szakasz Negyeddöntők A negyeddöntők mérkőzéseit 1972. április 26. és május 14. között rendezték. Elődöntők Az elődöntők mérkőzéseit 1972. május 17. és június 15. között rendezték. Döntő A döntő első mérkőzését 1972. június 22-én, a visszívágót június 30-án rendezték. Őraljaboldogfalva Őraljaboldogfalva (románul Sântămăria-Orlea) falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében. Fekvése Hátszegtől 3 km-re délkeletre, a Sztrigy bal partján fekszik. Nevének eredete A Boldogfalva név – éppúgy mint román nevének előtagja – Szűz Máriára utal. 1315-ben de v. Sancta Marie, 1447-ben Bodogazzonfalva néven említették. Román nevének utótagja egy középkori magyar *Váralja alakból fejlődhetett ki, amely Hátszeg várára utalt. Ezt az elemet a 18. században a magyar névhez is hozzáadták, majd később népetimológia útján a mai Őralja- alakban értelmezték. 1769-ben Orliá Bóldogfalva vel Szt. Maria, 1861-ben Oralja-Boldogfalva, 1880-ban Öralja-Boldogfalva. Népessége 1785-ben 174 lakosa volt. Ugyanekkor a vármegye 23, az ortodox főesperesség 65 ortodox családfőt számolt össze. A református egyháznak 1766-ban 21 tagja volt, a görögkatolikus egyházközséget 1790-ben 150 lélekkel vették föl. 1850-ben 272 lakosából 218 volt román és 44 magyar nemzetiségű; 222 görögkatolikus, 26 református és 21 római katolikus vallású. 1910-ben 690 lakosából 365 volt román, 183 magyar, 107 főleg olasz és 28 német anyanyelvű; 245 görög és 170 római katolikus, 139 ortodox és 25 református vallású. 2002-ben 881 lakosából 817 volt román, 33 magyar és 18 egyéb nemzetiségű; 722 ortodox, 62 római katolikus, 31 református, 22 pünkösdista és 13 baptista vallású. Története A középkorban vásáros település volt a hátszegi vár alatt, katolikus plébániával és valószínűleg magyar–román lakossággal. I. Ulászló 1442-ben „possessionem nostram wolachicalem Bodogazzonfalwa” Hunyadi János familiárisának, a pestényi Andreasnak adta, majd 1447-ben Hunyaditól a Kendeffy család elődei kapták meg. Ekkor oppidumnak írták, éves vásárral. 1453-ban a dévai várhoz, 1506-ban és 1510-ben a vajdahunyadi várhoz tartozott. 1555-ben már létezett református egyháza. Báthory Kristóf 1578-ban megerősítette jogát hetivásár és évi négy országos vásár tartására (Szent Andráskor, a húsvét előtti csütörtökön és az ezeket követő ünnepnapokon). 1667-es, I. Apafi Mihály által jegyzett szabadalma már virágvasárnapra, pünkösd utáni csütörtökre, szeptember 8-ra és november 30-ra tette országos vásárainak időpontját. 1697-ben református lelkésze, Viski János készítette a máig fennmaradt másolatot Fogarasi István román nyelvű zsoltárfordításáról (Aluj Szvent David Kraj sj Prorokul oszutye si csincsdzecs de Soltari). Az egyházközség 1766-ban tizenkét férfit és kilenc asszonyt számlált. A Kendeffyek uradalmi központja volt. 1824-ben Kendeffy Ádám iskolát szervezett a különböző felekezetű gyermekek számára, ahol 1843-ban a magyar és román ábécét, a magyar és román nyelvű számolást és a Kiskátét (ugyancsak magyarul és románul) tanították. Az iskola 1860-ig működött. Mellette 1852-ben a görögkatolikusok is iskolát szerveztek, amelyet 1876-ban a község vett át, de nemsokára bezárták. 1885-ben a református lelkész vette kezébe az oktatást. Később magyar iskolája működött, 1960-ig. A 19. század második és a 20. század első felében jelentős juhvásárokat tartottak benne. (A századfordulón a vásárokat felváltva tartották itt és a szomszédos Hátszeg területén.) Az 1890-es években Giovanni Peccol fűrészüzeméhez olasz (friuli) munkások települtek be, akiknek nagy része végleg ideköltözött. Eredetileg Bellune, Pontebba és Barcis vidékéről származtak. A második világháború előtt olasz iskola működött a faluban, 1963–65-ben pedig még tizenegy friuli család élt a településen, és az idősebbek még beszélték a nyelvet. 1918 előtt Hunyad vármegye Hátszegi járásához tartozott. Látnivalók Román stílusú , de későbbi gótikus elemeket is őrző református temploma a 13. század második feléből való. Párhuzamait a magyarországi szerzetesi, főként ciszterci építkezésben találhatjuk meg. A Hátszegi-medence közepén fekvő templom modellként szolgált a vidék későbbi, főként kenézi alapítású kőtemplomai számára, amelyek építőmesterei sokkal szerényebb eszközökkel még évszázadokkal később is utánozták. A 14. század elején készült, alsó freskóréteg töredékeit Rómer Flóris tárta fel. A bejárattól jobbra megmaradt a leprásokat ápoló Árpád-házi Szent Erzsébet ábrázolása. Szent Pál halálának ábrázolása alatt latin nyelvű felirat volt olvasható. A mai is látható, az egész hajót beborító bizánci stílusú freskókat és az apszis apostolait valószínűleg a 15. század közepe táján, a Kendeffyek birtoklásának kezdetén készítette egy talán Havasalföldről érkezett mester. Ez a réteg viszonylag épen és teljesen őrződött meg a későbbi vakolatréteg alatt, eltekintve attól, hogy a szentek szemét valószínűleg a református hívek kiszurkálták. Ha a freskók készítése idején a templom rítusa is megváltozott, úgy 1484-ben már ismét a katolikusoké volt, amire Holyczer Márton gyulafehérvári kanonok ekkor készült bevésése utal. 1555 előtt lett a reformátusoké. Néhány ezután, 1562 és 1591 között készült, cirill betűs karcolás talán arra utal, hogy – mint más Hátszeg vidéki templomok esetében – a reformátusok ezt is közösen használhatták az ortodoxokkal . Az 1591-es dátumot követően egységesen latin betűs bevéséseket találtak. 1642-ben az egész templombelsőt lemeszelték. 1788-ban a törökök megrongálták. 1810-ben Chiril Țopa görögkatolikus vikárius saját egyháza számára próbálta megszerezni. Az 1870-es években a Műemlékek Országos Bizottsága tárta fel középkori freskóit. Az eredmények publikálása után terjedt el a román írástudók körében az a vélemény, hogy a templom ortodox alapítású. Ezt nemcsak a festmények utólagos volta, de az épület stílusának kontextusa is cáfolja. 1908-ban Möller István vezetésével teljes, műemléki szempontú felújítást végeztek rajta. Azóta csak részlegesen javítgatták, és állapota mára a beázások miatt kritikussá vált. A Kendeffy-kastély 1782-ben, barokk stílusban épült. Kendeffy Árpád 1871 és 75 között neogótikus stílusban újjáépítette és angolparkkal vette körül. 1882-ben a kastély vendége volt Rudolf trónörökös feleségével, Stefániával . Az 1960-as években nyári gyermektáborként használták, állaga leromlott. 1972-ben felújították, tornyát teljesen újraépítették, és a nyolcvanas évektől 32 szobás szállodaként működött. Egykori építtetőinek örökösei 2006-ban visszakapták. Bonnetan Bonnetan egy francia település Gironde megyében az Aquitania régióban. Adminisztráció Polgármesterek: 2001 – 2008 Christian Raynal 2008 – 2020 Alain Bargue Látnivalók Saint-Martin plébánia Château de la Loubière Jegyzetek Recensement de la population 2015, 2017. december 27. Forrás INSEE Prefektúrák Hodobana Hodobana falu Romániában, Erdélyben, Fehér megyében. Fekvése Lepus közelében fekvő település. Története Hodobana korábban Lepus része volt. 1956 körül vált külön 98 lakossal. 1966-ban 96, 1977-ben 75, 1992-ben 69, 2002-ben pedig 55 román lakosa volt. (8512) 1991 PC11 A (8512) 1991 PC11 a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Henry E. Holt fedezte fel 1991. augusztus 7-én. Bonneuil-en-France Bonneuil-en-France egy község Franciaországban. Lakosainak száma 1034 fő (2015). Földrajza Bonneuil-en-France Gonesse, Le Blanc-Mesnil, Dugny, Arnouville-lès-Gonesse és Garges-lès-Gonesse községekkel határos. Esőkakukkformák Az esőkakukkformák (Coccyzinae) a madarak osztályának kakukkalakúak (Cuculiformes) rendjébe és a kakukkfélék (Cuculidae) családjába tartozó alcsalád. Egyes rendszerbesorolások a selyemkakukkformák (Phaenicophaeinae) alcsaládjába sorolják az ide tartozó nemeket. A Sibley–Ahlquist-féle madárrendszertan Coccyzidae néven önálló családként tárgyalja leválasztva a kakukkfélék közül. Rendszerezés Az alcsaládba az alábbi 4 nem és 19 faj: Coccyzus (Vieillot, 1816 ) – 9 faj mangrovekakukk (Coccyzus minor) sárgacsőrű esőkakukk (Coccyzus americanus) feketecsőrű esőkakukk (Coccyzus erythropthalmus) törpeesőkakukk (Coccyzus pumilus) szürke esőkakukk (Coccyzus cinereus) Coccyzus euleri Coccyzus ferrugineus Coccyzus melacoryphus Coccyzus lansbergi Hyetornis (Sclater, 1862 ) – 2 faj Hyetornis rufigularis Hyetornis pluvialis Saurothera (Vieillot, 1816 ) – 4 faj Puerto Ricó-i gyíkászkakukk (Saurothera vieilloti) gyíkászkakukk (Saurothera merlini) jamaicai gyíkászkakukk (Saurothera vetula) hispaniolai gyíkászkakukk (Saurothera longirostris) Piaya (Lesson, 1830 ) – 3 faj mókuskakukk (Piaya cayana) feketecsőrű mókuskakukk (Piaya melanogaster) kis mókuskakukk (Piaya minuta) Forrás Geocities.com Kormány György Kormány György (Névváltozat: Cormany N. György; angolul: George N. Cormany; ? 1837. — USA, 1863 vagy utána) amerikai katona, hadnagy, majd főhadnagy az amerikai polgárháborúban. Élete Magyarországi életéről semmit nem lehet tudni. Amerikában az ohiói Camp Denisonban 1861 júniusában lépett Lincoln katonái közé. A 6. ohiói önkéntes gyalogezredbe osztották be, ezen ezred valamennyi csatájában részt vett. Másfél év múlva hadnagy, majd főhadnagy lett. Részt vett a Chickamauga-tó melletti csatában (Georgia, 1863 szeptember 19-20), a murfreesboroi és missionary ridge-i csatákban, meg is sebesült. Szilágyróna Szilágyróna település Romániában, Szilágy megyében. Fekvése Zsibóval szemben, a Szamos jobb partján, Hosszúújfalu és Turbóca közt fekvő település. Története Szilágyróna (Róna) nevét 1338-ban említette először oklevél Rona néven. 1338 előtt Róna Belsőszolnokvármegyéhez tartozott és Renald Magnus és nagybátyja László birtoka volt, később Mihály fia Simon a székelyek ispánjának birtoka lett. 1339-ben Pogány (Pagan) István mester kapta meg. A 15. században a Jakcsiak birtoka volt. 1545-ben Kővárhoz tartozott és Jakcsi Mihály birtoka volt. 1575-ben Jakcsi Pétert írták földesurának, később pedig a Wesselényiek szerezték meg, az ő birtokuknak írták 1604-ben is. 1847-ben 338 lakosa volt, ebből görögkatolikus 336, református 2 volt. 1890-ben 389 lakosából 23 magyar, 366 román, melyből görögkatolikus 367, református 17, izraelita 15 volt. A házak száma ekkor 78 volt. Az 1910-es népszámláláskor 421 lakosából 33 magyar, 380 román, ebből 388 görögkatolikus, 23 református, 9 izraelita volt. Szilágyróna a 20. század elején Szilágy vármegye Zsibói járásához tartozott. Nevezetességek Görögkatolikus fatemploma 1849 -ben épült. Anyakönyvet 1851 -től vezetnek. Itt, a Róna határán levő Rákóczi-hegy -ről vett búcsút Erdélytől II. Rákóczi Ferenc , miután a lába előtt folyó Szamos túlsó partján levő síkságon, ahol Róna, Őrmező és Zsibó határa összeér, csatát vesztett. Nikomédiai Szent Julianna Nikomédiai Szent Julianna (Nikomédia, 286 körül – Nikomédia, 304) szentként tisztelt ókeresztény szűz, vértanú. A Kis-ázsiai Nikomédiában született pogány családból, és szülei 9 éves korában eljegyezték egy Eviláziosz nevű pogány ifjúval. Amikor Julianna 18 éves lett, az ifjú követelte a házassági ígéret végrehajtását, amelybe az időközben kereszténnyé lett Julianna csak úgy ment bele, ha Eviláziosz is felveszi a kereszténységet. Julianna pogány szülei és az időközben kormányzóvá lett Eviláziosz hiába kérlelték, hogy tekintsen el ettőlː Julianna hajthatatlan maradt. Eviláziosz erre fenyegetésekkel, kínzásokkal árasztotta el, majd megölette Juliannát 304-ben. A keresztény egyház szentként tiszteli a szüzet, és ünnepét február 16-án üli meg. Forrás Szentek élete az év minden napjára , szerk. Schütz Antal , Szent István Társulat, Budapest (I. köt. 1932. II. köt. 1933, III. köt. 1933, IV. köt. 1933); új kiadás egy kötetbe szerkesztveː Pantheon, Budapest, 1995, (a katalógusokban formailag hibás ISBN-nel szerepel) ISBN 963 225 639 7, helyes ISBN 963-225-039-7, 112–113. o. Herbert Otto Gille Herbert Otto Gille (1897. március 8. – 1966. december 26.) a Német Hadsereg tábornoka volt és birtokosa a Német Vaskereszt Tölgyfalombokkal, Kardokkal és Gyémántokkal ékesített Lovagkeresztjének, ezzel ő volt a Waffen-SS legmagasabb kitüntetésével rendelkező embere. A háború végén ő viselte a SS-Obergruppenfuhrer és a General der Waffen-SS címet. Életpályája Otto Gille 1897. március 8-án született a németországi Bad Gandersheimben, Köln közelében. Tanulmányait a bensenbergi katonai iskolában kezdte, majd 1914-ben a berlini Gross Lichterfelde-i iskolába került, mely a híressé vált Waffen-SS kiképzőközponttá nőtte ki magát a háború során. Az első világégés során hadnagyi rangot kapott, a tábori tüzérség kötelékében szolgált szakasz-, később ütegparancsnoki beosztásban. Kitűnő képességei elismeréseként főhadnaggyá léptették elő és megkapta II. illetve az I. Vaskeresztet és a Harci Érdemkeresztet. 1936. január 3-án Gille feleségül vette Sophie Charlotte Mennecke-t, egy lányuk született. A háborús vereséget követően nem kívánt a hadsereg kötelékében maradni, így 1919 májusában leszerelt, majd a mezőgazdaságban dolgozott egészen 1940 májusáig. Miután belépett a Waffen-SS-be, hamar SS-Obersturmführer rangot ért el, és egy géppuskás század irányítását látta el. 1940-ben áthelyezték Heubergbe, ahol Felix Steiner tiszteket toborzott az alakuló Wiking-hadosztályhoz. Gille végigharcolta a nyugati hadjáratot, 1942. október 8-án megkapta a Vaskereszt Lovagkeresztjét, és SS-Oberführer-i rangban átvette a SS-Wiking 5. tüzérezredének parancsnokságát. 1943 májusában az időközben páncélgránátos-hadosztállyá szervezet Wiking irányításával bízták meg. Gille 1944 és 1945 között végigharcolta a németek visszavonulását a keleti fronton, a Wiking vezetőjeként harcolt Korszonynál, Kovelnél, Varsónál és Budapestnél. 1945. május 8-án esett hadifogságba, három évig volt börtönben. Életének ezt követő részében egy kis könyvesboltot vezetett, és megalapított egy veterán lapot a Wiking Rufot (Viking Kiáltás). 1966. december 26-án szívrohamban halt meg a Hannoverhez közeli Stemmenben. Kitüntetései Vaskereszt II. és I. fokozata, SS-Becsület Gyűrű Vaskereszt Lovagkeresztje (1942) Vaskereszt Lovagkeresztje Tölgyfalombokkal ékesítve (1943) Vaskereszt Lovagkeresztje Kardokkal ékesítve (1944) Vaskereszt Lovagkeresztje gyémántokkal ékesítve(1944) Rohamtábornoki kitüntetés (1941) Anschluss Medál Sudetenland Medál Keleti front Medál (1941) Becsületrend (1934) Arany Vaskereszt (1942) Brunswick hercegének Háború Érdemrendje II. és I. fokozat, Finn Lovagrend Első Osztályú Szabadság Keresztje Kardokkal ékesítve, Altilia Altilia község (comune) Olaszország Calabria régiójában, Cosenza megyében. Fekvése A megye déli részén fekszik. Határai: Belsito, Carpanzano, Grimaldi, Malito, Martirano, Motta Santa Lucia, Pedivigliano és Scigliano. Története A települést valószínűleg a 11. század elején alapította II. Baszileiosz bizánci császár exarchája. A 19. század elejéb vált önálló községgé, amikor a Nápolyi Királyságban felszámolták a feudalizmust. 1928 és 1937 között Malito része volt. Népessége A népesség számának alakulása: Főbb látnivalói Santa Maria Assunta-templom Quarter horse A Quarter Horse valószínűleg az Amerikai Egyesült Államok legősibb lófajtája. Az egyik legnépszerűbb lófajta a világon. Az Egyesült Államokon kívül mintegy 40 országban megtalálható. A ménestörzskönyvében mintegy 4 millió állatot tartanak számon. Eredete A vadnyugat lovát, ismertebb nevén a „négyszázas lovat” (Quarter Horse), a 18. század végén az amerikai Virginia államban kezdték el tenyészteni. Tenyésztésénél a honi pónikat keresztezték az angol telepesek által behozott versenylovakal. A pónik a spanyolok által az Újvilágba behozott lovak vadon élő utódai. A vad környezetben való élet, valamint a több generáció óta folyó tenyésztés következtében a lovak ellenállóképessége megnőtt, méretük viszont csökkent, és értékes tulajdonságaik is elsorvadtak. Az első gyarmatosítók a magukkal hozott lovakkal keresztezték, hogy valamivel nagyobb, de fürge és ellenálló fajtát nyerjenek. Az ilyen módon kialakult fajta nyilvántartására és a tenyésztés összefogására alakult meg az American Quarter Horse Association Amarilloban (Texas, USA) 1940-ben. Ettől kezdve beszélhetünk a quarter horse fajta fajtatiszta tenyésztéséről. A tenyésztés során az angol telivérrel történő cseppvérkeresztezés megengedett. A keresztezésből származó ló igen jó rövid távú vágtázónak bizonyult. Ezért ezeket a lovakat hamarosan már kifejezetten a „négyszázas futamhoz” (négyszáz méteres, egyenespályás versenytáv) tenyésztették, ez volt a telepesek különösen kedvelt versenyszáma, innen ered a quarter név is (quarter jelentése: negyed). A szívós „négyszázas ló”, a vadnyugat lova, a nagy marhacsordák terelésénél is eszményi hátaslónak bizonyult. Története A negyed mérföldes verseny az Egyesült Államokban már a XVIII. század közepén is igen közkedvelt volt. A kezdeti időszakból maradt ránk Steel Dust legendája. A történet színhelye egy texasi kistelepülés, az alig pár tucat házból álló McKinney. A lóversenyt a fél mérföld hosszú főutcán rendezték. Az egyik egy fiatal, tüzes versenyló Old Monmouth volt. Megjelenése mindenki tetszését elnyerte, hiszen tele volt energiával, és sugárzott róla, hogy alig várja, hogy futhasson. Ezzel szemben a vetélytársa, Steel Dust egyáltalán nem nézett ki úgy, mint egy versenyló. 150 centiméteres termetével, hidegvérűekre emlékeztető formájával, túlzott nyugodtságával szemmel láthatóan semmi esélye nem volt a győzelemre. Ami azonban végképp nevetségessé tette sok néző szemében, az a kora volt. Az emberek csodálkozva kérdezgették, mit kereshet egy 12 éves egy gyorsasági versenyen. A lovak starthoz álltak. Rajt! És a két ló elindult. Old Monmouth hatalmas ugrásokkal haladt, de a kicsi mén a nyomában. Amikor a két ló már majdnem a táv feléhez ért, Old Monmouth lovasa a pálcáért nyúlt, míg a Steel Dust lovasa semmit nem tett. És lássatok csodát! Steel Dust 3 lóhosszal megverte fiatalabb társát. A célbafutás után a kis mén lovasa egy éles fordulattal visszafordította és hirtelen megállította lovát. A másik mén a lovasával a hátán vadul elszáguldott mellettük, és eltűntek a fák között. Old Monmouth versenytávja egy mérföld volt, Steel Dusté pedig negyed mérföld. A kis Steel Dust ezzel a győzelmével új irányzatot indított el az amerikai sportban. Negyed mérföldes távon a Quarter Horse máig is a leggyorsabb, legyőzhetetlen fajta. Jellemzői A ló marmagassága körülbelül 1,40-1,50 méter, testtömege általában 500-600 kilogramm. Zömök, erős testfelépítésű. Feje rövid, száraz, homloka széles. Nyaka középhosszú, martájéka kevésbé kifejezett. Mellkasa széles és mély. Törzse viszonylag rövid, erős és széles, így a nyereg a lovaglásnál jól felfekszik; válla hosszú, dőlt. Fara kerek, széles, erős, jól izmolt. Lábai karcsúak, patái kemények. A hátsó része olyan erős, hogy könnyen áthalad a keskeny kanyonokon, hogy gyorsan képes a galoppból megállni. Leggyakoribb sárga színben, de valamennyi egyéb színben is előfordul. Mint arra elnevezése is utal, negyedmérföldes távon a leggyorsabbként nyilvántartott lófajta. Felettébb kemény, kitartó, megbízható. Kiegyensúlyozott karakterű, ragaszkodó természetű. Gyors és fordulékony. E lovak többségére jellemző, hogy jó érzékük van az egyes állatok csordából való leválasztásához. Mindehhez hozzátéve még szelíd és jóindulatú. Hasznosítása Megérdemli a legsokoldalúbb ló címét: kiváló családi hobbiló, pólóló, vadász- és militaryló. Negyedmérföldes távon verhetetlen versenyló. Kétségtelenül a legkiválóbb képességű cowboyló. Kivételes hátaslovat láthatunk benne, de nagyon jó igavonó is. Könnyű lovaglású ló, amit Európában főleg a western lovassportban használnak. Észak-Amerikában galoppversenyeken, ugrósportban, militaryban, díjlovaglásban, fogatsportban valamint a farmok munkalovaként és hobbylóként használják. Európai tenyésztésének célja a sportló- és hobbylóként történő hasznosítás. Ez utóbbira rendkívül szelíd és nyugodt természete, könnyen kezelhetősége teszi ideálissá. Sokak szerint azért páratlan marhaterelő, mert tud a szarvasmarhák fejével gondolkodni. Ebben a Quarter horse egyelőre valóban veretlen. Félelnöki rendszer A félelnöki rendszer olyan kormányforma, amelyben egyszerre kormányoz egy viszonylag nagyhatalmú elnök, illetve egy olyan miniszterelnök és kormány, akik a törvényhozásnak felelősek. Abban különbözik a parlamentáris rendszertől, hogy az államfőt közvetlenül választják és szerepe nem ceremoniális, hanem valódi hatalma van. Az elnöki rendszertől abban különbözik, hogy a kormány, habár az elnök nevezi ki, a törvényhozásnak felelős, amely el is mozdíthatja. Bár már a Weimari köztársaság (1919–1933) is egy korai félelnöki rendszer volt, a „félelnöki” nevet csak 1959-ben vezette be Hubert Beuve-Méry újságíró egy cikke, és Maurice Duverger politológus egy 1978-as munkája terjesztette el. Mindkét írás az 1958-ban létrehozott francia Ötödik Köztársaságot írta le. Altípusai A félelnöki rendszernek két altípusa van: a miniszterelnöki-elnöki és az elnöki-parlamentáris rendszer. A miniszterelnöki-elnöki rendszerben a miniszterelnök és a kormány egyedül a parlamentnek felelős. Az elnök választja ki a miniszterelnököt és a kormányt, de csak a parlament mozdíthatja el őket, bizalmatlansági szavazással. Az elnöknek nincs joga elmozdítani a miniszterelnököt vagy a kormányt. Bizonyos esetekben az elnök azonban kikerülheti ezt a tiltást, például ha feloszlatja a parlamentet, ami lemondásra kényszeríti a miniszterelnököt és a kormányt. Ez a rendszer van a következő országokban: Burkina Faso, Franciaország, Grúzia (2013-tól), Litvánia, Madagaszkár, Mali, Mongólia, Niger, Lengyelország, Portugália, Románia, Szenegál, Srí Lanka és Ukrajna (2014 óta, illetve előtte 2006 és 2010 között). Az elnöki-parlamentáris rendszerben a miniszterelnök és a kormány egyszerre felelősek az elnöknek és a törvényhozásnak. Az elnök választja ki a miniszterelnököt és a kormányt, de ehhez szüksége van a törvényhozási többségre. Az elnök is elmozdíthatja a kormányt és a törvényhozás is, bizalmatlansági szavazással. A félelnöki rendszernek ez a formája közelebb áll az elnöki rendszerhez. A következő országok használják vagy használták: Örményország, Grúzia 2004 és 2013 között, Mozambik, Namíbia, Oroszország, Taiwan és Ukrajna 1996 és 2005, illetve 2010 és 2014 között. Ilyen volt a német Weimari köztársaság is. Félelnöki rendszerű országok Abházia Algéria – Miniszterelnöki-elnöki Azerbajdzsán Bissau-Guinea – Elnöki-parlamentáris Burkina Faso Dél-Oszétia Transznisztria Egyiptom – Elnöki-parlamentáris (2007-es alkotmány), miniszterelnöki-elnöki (2012–2013 és 2014-es alkotmány) Észak-Ciprus Franciaország – Miniszterelnöki-elnöki Grúzia – Elnöki-parlamentáris a 2010-es módosítások előtt, 2013-tól miniszterelnöki-elnöki Haiti – Miniszterelnöki-elnöki Jemen – Elnöki-parlamentáris Kazahsztán – Elnöki-parlamentáris Kelet-Timor – Miniszterelnöki-elnöki Tajvan – Elnöki-parlamentáris Kongói Demokratikus Köztársaság Litvánia – Miniszterelnöki-elnöki Madagaszkár – Miniszterelnöki-elnöki Mali – Miniszterelnöki-elnöki Mauritánia – Elnöki-parlamentáris Mongólia – Miniszterelnöki-elnöki Mozambik – Elnöki-parlamentáris Arcah Namíbia – Elnöki-parlamentáris Niger Palesztina Portugália – Miniszterelnöki-elnöki Románia – Miniszterelnöki-elnöki Oroszország – Elnöki-parlamentáris São Tomé és Príncipe – Miniszterelnöki-elnöki Srí Lanka – Miniszterelnöki-elnöki Szenegál – Miniszterelnöki-elnöki Szíria – Elnöki-parlamentáris Tunézia – Miniszterelnöki-elnöki 2014 óta, korábban Elnöki-parlamentáris) Ukrajna – Elnöki-parlamentáris (1996-os alkotmány, 2004-től, 2006-ban lépett életbe) Zöld-foki Köztársaság Combined Task Force 151 A Combined Task Force 151 (magyarul: 151-es „kombinált csapásmérő kötelék”, röviden CTF–151) többnemzeti haditengerészeti csapásmérő kötelék, melyet 2009-ben hoztak létre az Adeni-öbölben és Szomália keleti partja térségében sorozatosan végrehajtott kalóztámadások visszaszorítása értekében. Az alakulat 2009. január 8-án jött létre a Combined Maritime Forces (CMF) vezetésével. A kötelék elsődleges feladata, hogy megzavarják a kalóz- és fegyveres rablásokat a tengereken, valamint a regionális és más partnerekkel építsenek ki és fejlesszék a védelmi képességeket a globális tengeri kereskedelem és a biztonságos hajózás területén. A kötelék együttműködik az Európai Unió által létrehozott Atalanta hadműveletében és a NATO Ocean Shield hadműveletében résztvevő egységekkel. Hasonló feladatkörrel hozták létre mint korábban a Combined Task Force 150-et, amely az Indiai-óceán térségében lát el kalózellenes tengeri műveleteket. Kezdetben több mint húsz ország haditengerészete rendelt hajóegységeket a kötelékbe, a teljes műveleti képességeit 2009. január közepén érték el. A kötelék első parancsnoka Terence „Terry” McKnight ellentengernagy (rear admiral) volt. A CMF 2008 augusztusában kitűzött a térségben egy biztonsági zónát (Maritime Security Patrol Area, MSPA), amely az alakulat műveleti területe lett. Ez kiterjedt az Ádeni-öbölre, az Ománi-öbölre, az Arab-tengerre, a Vörös-tengerre és az Indiai óceánra. Az alapprobléma már az Enduring Freedom hadművelet idején is fennállt, amely miatt a CTF–150 megszervezésre került. Ekkor a kötelék feladata a tengeri biztonsági műveletek (maritime security operations, MSO) ellátása volt a későbbi MSPA térségében, beleértve a destabilizált térségekben tevékenykedő drog- és fegyvercsempészek elrettentését, tevékenységi lehetőségük szűkítését. A CTF–151 a CTF–150-nel párhuzamosan működik, azonban elsődleges feladata a kalóztevékenységek csökkentése, minimalizálása. 2013 szeptemberében a csapásmérő kötelék hat hajóegységből állt, melyeket Ausztrália, Pakisztán, Dél-Korea, Törökország, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok haditengerészetei delegáltak, a brit Jeremy Blunden parancsnok (commodore) vezetése alatt. Zászlóshajója a RFA Fort Victoria volt. A térségben véghezvitt kalóztámadások a 2010-ben jelentett „több mint 170”-ről 2013-ban már csak „egy maroknyi”-ra csökkent. Quartucciu Quartucciu település Olaszországban, Szardínia régióban, Cagliari megyében. Lakosainak száma 13 271 fő (2017. január 1.). Quartucciu Cagliari, Monserrato, Maracalagonis, Quartu Sant’Elena, Selargius, Settimo San Pietro és Sinnai községekkel határos. Népesség A település lakossága az elmúlt években az alábbi módon változott: Mickaël Madar Mickaël Madar (Párizs, 1968. május 6. –) francia válogatott labdarúgó. A francia válogatott tagjaként részt vett az 1996-os Európa-bajnokságon. Sikerei, díjai Francia bajnok (másodosztály) (1): 1987–88 Francia kupadöntős (1): 1987–88 Francia kupadöntős (1): 1999–2000 Motorola 68008 A Motorola 68008 egy Motorola gyártmányú 8/16/32 bites CISC mikroprocesszor, a Motorola m68k processzorcsalád első generációjának tagja. Ez a processzor a Motorola 68000 8 bites külső adatsínnel és keskenyebb címsínnel ellátott verziója. Az eredeti 68000-es processzor címsíne 24 bites, adatsíne 16 bites. Ezek viszonylag széles buszok, emiatt nehéz volt olcsó rendszereket tervezni a 68000-es használatával; a buszvonalakat nehéz volt elhelyezni a nyomtatott áramköri panelon és számos támogató áramkört igényeltek. Egy 16 bites adatbuszhoz kétszer annyi memóriacsip kellett, mint egy 8 biteshez. Az 1982-ben bevezetett 68008-at úgy tervezték, hogy olcsó 8 bites memóriarendszerekkel működjön együtt. A kisebb adatbusz miatt ugyanazon órajelen körülbelül fele olyan gyors volt, mint az eredeti 68000-es, azonban még így is gyorsabb volt, mint a vele versengő 8 bites mikroprocesszorok, mert a 68008-as belső felépítése egy 32 bites architektúrán alapult. A kisebb cím- és adatsínektől eltekintve a 68008 ugyanúgy működik, mint egy 68000, belső szerkezete és microarchitektúrája ugyanaz. A 68008 HMOS technológiával készült, kb. 70 000 tranzisztort tartalmaz; a csipek órajele 8 és 10 MHz lehet. A processzor két eltérő változatban készült. Az eredeti verzió 48 kivezetésű DIP tokozásban (dual in-line package) jelent meg, ennek 20 bites címbusza volt, amellyel 1 MiB memóriát volt képes címezni. Később jelent meg a második változat, 52 csatlakozós PLCC tokozásban (plastic leaded chip carrier); ennek 22 bites címbusza volt, ami 4 MiB memória használatát tette lehetővé. Nem sok számítógépes rendszer készült 68008-as processzorral; talán a legismertebb közülük a Sinclair QL személyi számítógép. A 68008-as azonban népszerű volt a beágyazott rendszerek körében. A Motorola 1996-ban szüntette be a 68008 gyártását. Jellemzők 8 db. 32 bites adatregiszter, 7 db. 32 bites címregiszter, 2 veremmutató (külön a felhasználói és a felügyelői üzemmódnak), 1 programszámláló , 8 és 16 bites állapotregiszterek 56 alap utasítástípus fejlett vektoros kivétel- és megszakításkezelés memóriába leképzett I/O – a ki/bemeneti portok memóriahelyekre vannak leképezve, memóriakezelő utasításokkal érhetők el, mint a 68000 processzorcsaládnál 14 címzési mód (ld. a Motorola 68000 processzor címzési módjai ) teljes bináris kód-kompatibilitás az MC68000 processzorral 8 bites nem multiplexelt adatsín, bájt-orientált memóriák kezeléséhez nem szegmentált, lineáris memóriacímzés Okešinec Okešinec falu Horvátországban Zágráb megyében. Közigazgatásilag Križhez tartozik. Fekvése Zágrábtól 48 km-re délkeletre, községközpontjától 4 km-re délre, a Česma jobb partján, az A3-as autópálya és a megye délkeleti határa mellett fekszik. Története Az itt talált régészeti leletek tanúsága szerint Sipćina nevű határrészén egykor római katonai tábor állt. A falunak 1857-ben 473, 1910-ben 412 lakosa volt. Trianon előtt Belovár-Kőrös vármegye Križi járásához tartozott. A településnek 2001-ben 430 lakosa volt. Nevezetességei A település régészeti lelőhelyéről nevezetes. A moslavinai múzeum 1964-ben végzett próbaásatásokat a település Sipćina nevű határrészén, ahonnan számos római kori lelet került elő. A leletek alapján arra következtettek, hogy itt római tábor, vagy legalábbis egy rómaiak által lakott őrállás volt. A leleteket egy Hadriánus korabeli pénzérme keltezi, mely 1966-ban került itt elő. Lippó Lippó (szerbül: Lipovica, Lipova,németül: Lippwar) község Baranya megyében, a Mohácsi járásban. Elnevezései Szerbül a települést hivatalosan a beremendiek által használt Lipovo-nak hívják. Lipova alakot a töttösiek használták. Fekvése Lippó jellegzetes baranyai kisközség 203 házzal Magyarország déli csücskében. Itt bújik meg a szelíd lankák között, azon a hullámos löszháton, melyet keletről a Duna határol, nyugat felől pedig a Szársomlyó 442 méter magas mészkő eredetű csúcsa zár. Története Lippó nevét az oklevelek 1274-ben Lypow néven említik először, Lippói Jánossal kapcsolatban, aki a Miskolc és Lőrinc neméből származó lippói nemesek jelenlétében lippói birtoka felét szolgákkal együtt eladta Keled fiainak 30 ezüst M-ért, a föld másik felét pedig ugyancsak 30 M-ért Miskolcnak és Lőrincnek adta el. 1281-ben és 1293-ban Lőrinc és Miskouch fiai a Beremendtől délre eső Végbala szomszédos birtokosai, akik a megye közéletében gyakran részt vettek. 1280 körül a Lippó nemzetség Bacha nevű tagját említik, aki 1241 előtt baranyai adószedő volt, s a hiányzó pénz pótlására átadta kisharsányi birtokát. 1335-ben papja 5 báni pápai tizedet fizetett.A 654 fős település Baranya délnyugati csücskében található. Egy 1274-ből származó oklevél Lypow néven említi. A község neve a XIII. században itt élt Lippó nemzetség emlékét őrzi. A XIV. században a település két részre oszlott: Alsólippó urai a Lippóiak, Felsőlippóé pedig a Maróthiak voltak. A XV. században Egyházaslippónak nevezték. A törökök kiűzését követően itt is felpezsdült a mindennapi falusi élet. Az első német telepesek a XVIII. század húszas éveiben érkeztek. A múlt századra a szerbek betelepítését követően jellegzetesen szerb többségű faluvá lett a település. A község görögkeleti szerb temploma 1804-ben épült. 1910-ben 1070 lakosa volt, ebből 32 fő magyar, 667 fő német, 342 fő szerb, 10 fő horvát és 23 fő egyéb nemzetiségű volt. A falu lakói közül 241 fő tudott magyarul. A szerb lakosság az I. világháborút követően Jugoszláviába települt, a németeket pedig a II. világháború után kitelepítették Németországba. A falu a XX. század közepéig Baranya vármegye Baranyavári járásához tartozott. Ma két község Lippó és Kislippó néven, Mohácstól délnyugatra. Viharos történelme folyamán három nemzetiségű (magyar, német, szerb, ) lakóival együtt sok viszontagságon ment keresztül. Az itt élt és itt élő emberek szorgos munkája és kitartása révén mindig sikerült az újrakezdés. A falut övező jó minőségű földeknek köszönhetően mindig a mezőgazdaságé volt a főszerep. A rendszerváltás után a kárpótlások révén többen földhöz jutottak, így ők mezőgazdasági kistermelők lettek. A zöme maradt és a termelőszövetkezetből alakult Agro-Lippó Növénytermelő és Szolgáltató Szövetkezetben dolgozik. Sokan ingáznak, főleg Mohácsra, ahol a Farostlemezgyárban tevékenykednek, míg másoknak a Bólyi Mezőgazdasági Rt. ad munkát. Ezeknek köszönhetően nem mondható magasnak a munkanélküliek száma. A nyolcosztályos körzeti iskolába és a három csoportból álló óvodába a helybeli és a környező falvak gyerekei járnak. 2001-ben lakosságának 8,9%-a német, 1,8%-a szerb nemzetiségű volt. Népesség A település népességének változása: A 2011-es népszámlálás során a lakosok 97,9%-a magyarnak, 3,1% cigánynak, 0,6% horvátnak, 19,1% németnek, 8,2% szerbnek mondta magát (1,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 72,9%, református 4,9%, görögkatolikus 0,4%, evangélikus 0,4%, felekezeten kívüli 9% (9% nem nyilatkozott). Híres szülötte Nikanor Grujić pópa, író. Szilágysági Magyarok Díj A Szilágysági Magyarok Díj (vagy Díszoklevél) a Báthory István Alapítvány által kiadott kitüntetés. A sorozat emléket kíván állítani minden Szilágyságban élő, vagy onnan elszármazott magyarnak, aki a szakmájában, közéleti munkásságával, emberi magatartásával jelentősebb érdemeket szerzett és tenni tudott a szülőföldért is, így járulva hozzá a szilágysági táj hírnevének öregbítéséhez. Odaítélés menete, utóélet Az oklevelet odaítélő bizottság kezdetekben erősen lokális volt (a díjazott személyek nagyobbrészt Szilágysomlyó vonzásköréhez tartoztak), de a BIA kuratóriuma már az ötlet születésekor döntött arról, hogy a bizottságot megyei szintűre bővítik, így a Szilágyság bármely pontjáról érkező javaslatokat fogadnak. A díjazottak személyére bárki tehet javaslatot, de az okleveleket odaítélő bizottság csak az életrajzzal, fotóval ellátott javaslatokat veszi figyelembe, és dönt sorsukról. A bizottság az Alapítvány kuratóriumából és megye magyar (kulturális) civil szervezeteinek delegált tagjaiból áll össze. Az évente kiosztott díjak száma nincs meghatározva, illetve élő személyekre, valamint post mortem díjazásra egyaránt javaslatot lehet tenni. A kitüntetettekről a Báthory Alapítvány részletes életrajzi adatokat és fotót gyűjt be, az ezek alapján megírt laudációkat az évente a Báthory Napok keretében megrendezett díjátadón a méltatók felolvassák, valamint az első 14 év díjazottjainak laudációja kötetben is megjelent (Hajdu Attila: Szilágysági Magyarok. Szilágysomlyó, 2012.). Díjazottak 1999 Andrásofszky Barna tüdőgyógyász, a Magyar Egészségügyi Társaság örökös tiszteletbeli elnöke (Szilágynagyfalu, 1924. ápr. 25.) Székely Géza orvos (Kolozsvár, 1910. febr. 19. – 2000., Szilágynagyfalu) Fodor László tanár, népművelő (Dés, 1916. jún. 22. – ?, Szilágysomlyó) Szabó Zakariás gépész, temetőőr, 1956-os politikai elítélt (Csíkszenttamás, 1919. okt. 28. –) Major Miklós tanár, néprajzkutató (Alsószentmihály, 1933. máj. 19. – 2010. máj. 21., Szilágynagyfalu) Post mortem Bereczki Sándor lelkipásztor, orvos, néprajzkutató (Nagyvárad, 1916. júl. 14. – 1999. ápr. 9., Szilágysomlyó) Nagy Lajos ügyvéd, bíró, ügyész, jogtanácsos (Székelyudvarhely, 1917. aug. 31. – 1999. márc. 1., Szilágysomlyó) Gyulafalvi Bulyovszky Mihály banktisztviselő (Szilágynagyfalu, 1906. dec. 1. – 1986. jan. 5., Szilágysomlyó) Fekete Endre gyógyszerész (Zsibó, 1903. jan. 10. – 1988., Szilágysomlyó) Kovács Gyula egyetemi tanár, tankönyvíró (Szilágysomlyó, 1899. okt. 2. – 1987., Budapest) 2000 Finta Edit (1945–) képzőművész (Budapest) Szaleczky Lajos (1923–) agrármérnök, Budapest Madár Árpád Gyula (1917–) műbútorasztalos, volt politikai elítélt (Szilágysomlyó) Post mortem Barkász Bálint (1929–1995) zenetanár dr. Hosszú László (1913–1983) nyugalmazott ordinárius, r. katolikus lelkipásztor dr. Sipos László (1948–1999) tanár, néprajzkutató 2001 Horváth Endre Fodor Levente Balogh Károly Moldován Lajos 2002 Papp Ernő Deák Ferenc Matolcsy Károly Vida Gyula Kovács Kuruc János Szabó Vilmos 2003 Hégető Ferenc Mester Zsolt Takács Albert Mártonffyné Dénes Erzsébet Eszenyiné Széles Mária Kozma nővér Acsádi Elek 2004 Gáspár Ferenc Szécsi József Miklós József Farmathy Zoltán Mózes Teréz Boér Klára Major István 2005 Sántha Pál Méhes Gyula Mentes Ferenc Balogh Sándor Kristófi János 2006 Farnas Géza Nagy József Szénási Endre Nagy Mihály Vida Katalin Papp Béla Gáspár Attila Pákai Ferenc Sepsi József Schönstein István 2007 Seres Dénes Mártonffy István Bereczki András Nagy Károly Surányi József 2008 Nagy-Tóth Ferenc B. Simon György Birtalan József Csillag István Szoboszlai Attila Kása Zoltán 2009 Hary Béla Szilágyi Ferenc Bálint István János Orsós Zoltán Sziszik László 2010 Szilágyi István Virág Károly Kisfalussy Bálint Oláh Margit Dobai István 2011 Meleg Vilmos Meleg Attila Szabó M. Attila Széll Kató Bajusz István 2012 Félegyházi László Bíró Lajos Bölöni György Sámuel Tátraerdőfalva Tátraerdőfalva (szlovákul: Tatranská Lesná) üdülőtelepülés, Magastátra város része Szlovákiában a Magas-Tátrában az Eperjesi kerület Poprádi járásában. Mintegy 50 lakosa van. Fekvése A Magas-Tátrában Ótátrafüredtől 2 km-re délnyugatra fekszik. Története Első családi panziói 1927-ben épültek, a Jurecky-szanatórium 1930-ban épült fel. Ekkor kapta nevét, mivel Felsőerdőfalvához tartozott. 1947-ben Tátralomnichoz csatolták, 1999 óta pedig Magastátra város része. Lakossága főleg a tátrai idegenforgalomból él. A település a gyermeküdültetés tátrai központja. Ma több panzió, üdülő és erdei iskola van itt. (8570) 1996 TN10 A (8570) 1996 TN10 a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Ueda Szeidzsi és Kaneda Hirosi fedezte fel 1996. október 9-én. Fejér Lipót Fejér Lipót, eredeti nevén Weisz Lipót (1900-ig) (Pécs, 1880. február 9. – Budapest, 1959. október 15.) magyar matematikus, az MTA tagja. Élete Fejér Lipót 1880. február 9-én született, Pécsett, a Szent Mór utca 3. alatti lakásban, Weisz Leopold néven lett anyakönyvezve. Apja Weisz Samu, anyja Goldberger Viktória. A pécsi főreálba járt, ám rosszul teljesített, (a matematika volt leggyengébb tantárgya,) így mikor a felfogadott korrepetitor sem tudott segíteni, apja kivette az iskolából. Ekkor apja üzletében segédkezett. Később mégis folytatta tanulmányait a főreálban, hol Maksay Zsigmond lett matematikatanára. Maksay nemcsak megszerettette Fejérrel a matematikát, hanem ápolta addig szunnyadó tehetségét is. Ösztönzésére (14 évesen) rendszeres olvasója és feladatmegoldója lett a KöMaL-nak. A lap szerkesztője, Rátz László többször jelezte: „Weisz Lipót megint nagyon szép megoldást küldött.” 1897-ben érettségizett, majd apja nyomására - aki azt szerette volna, hogy Fejérből mérnök legyen, mivel úgy meg tud élni - beiratkozott a Magyar Királyi József Műegyetemre. Itt Kürschák József és Kőnig Gyula előadásait hallgatta. Fél év múlva átiratkozott az egyetem ún. Egyetemes Szakosztályába, hol matematika-fizika szakos középiskolai tanárképzés folyt. Innen hamarosan a Pázmány Péter Tudományegyetem tanárképző szakára ment át. hol Eötvös Loránd és Beke Manó voltak tanárai. Harmadik egyetemi évét már Berlinben töltötte, hol Hermann Amandus Schwarz volt mestere. Schwartz az egyik előadásában azzal az elemi tétellel foglalkozott, miszerint adott hegyesszögű háromszögbe berajzolt háromszögek közül a talpponti háromszög a legkisebb kerületű és ezt a bizonyítást 6 tükrözéssel végezte. Az előadás végén Fejér megmutatta professzorának, hogy ez a bizonyítás 2 tükrözéssel is elérhető. Ugyancsak Schwarz előadásain ismerkedett meg a Fourier-sorok problémájával. Professzora szerint ez megoldhatatlan, ám Fejér nem így gondolta. 1900-ban a Francia Tudományos Akadémia lapjában, a Comptes Rendus-ben tette közé a Fourier-sorok lezártnak hitt elméletének továbbfejlesztéséről, új összegzési eljárásáról szóló tanulmányát (lásd Fejér-tétel). Ez alapozta meg nemzetközi hírnevét, s Henri Poincaré ekkor figyelt fel rá. Ugyanebben az évben (1900-ban) keresztelkedett ki, és változtatta meg nevét Fejér Lipótra. Ez a döntése azt eredményezte, hogy professzora, Schwarz – aki szintén zsidó származású volt – ezt a közös gyökerek megtagadásának vette, s megszakította vele a kapcsolatot. 1902-ben bölcsészdoktori oklevelet szerzett a Fourier-sorok dolgozatával. Ezután Göttingenbe ment, hol David Hilbert előadásait hallgatta. Hazatért, s itthon a Pázmány Péter Tudományegyetemen kapott munkát, mint repetitor (gyakorlatvezető). Fizetést viszont - mivel ez a munka nem számított rendes állásnak - nem kapott , így elfogadta Farkas Gyula, a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem matematikus professzorának felkérését. Kolozsváron az egyetem magántanára, majd 1906-ban adjunktusa lett. Bár 1911-ben a kolozsvári egyetem rendes tanárává választotta, mégis, még ebben az évben elfogadta kinevezését a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemre, ahol az egyik Matematikai Tanszék professzora lett. Sokan ellenezték ezt zsidó származása miatt, de végül Eötvös Loránd közbenjárására elfogadták. Fejér élete végéig a budapesti egyetemen tanított, s olyan kiválóságok voltak tanítványai mint Neumann János, Pólya György, Erdős Pál, Turán Pál, Rényi Alfréd, Kalmár László, Riesz Marcell (Riesz Frigyes szintén matematikus testvére) és Lánczos Kornél. Számos hazai (Corvin-koszorú, majd Kossuth-díj (1948)) és nemzetközi díjat, valamint elismerést kapott. 1933-ban a 4 legkiválóbb európai tudós egyikeként meghívták a chicagói világkiállításra. A világkiállítás után 15 amerikai egyetemen tartott nagy sikerű előadás-sorozatot. 1940-es években számos külföldi állásajánlatot kapott, mivel ki akarták menteni az egyre fenyegetőbb hazai politikai viszonyok közül. Ő azonban még ekkor is ragaszkodott szülőhazájához. Ám a nyilas hatalomátvétel (1944. október 16.) után katedrájától megfosztották, kényszernyugdíjazták, mint a nemzettől idegen elemet. Be kellett vonulnia budapesti gettóba, ahol őt is a Vöröskereszt által védett Tátra utcai házba zsúfolták be. Ez a védettség nem jelenthetett sokat, mivel 1944 karácsonyán, a ház többi lakójával együtt, Fejér Lipótot is besorolták az egyik Duna-parti kivégzésre vezényelt csoportba, de végül is őt egy honvédtiszt kimentette e menetből. Az átélt borzalmak csak ártottak neki. Szellemi képességei saját bevallása szerint romlottak, házát lebombázták, mindene odaveszett. Régi barátai, korábbi tanítványai segítették pénzadományokkal és élelmiszercsomagokkal. Mikor 1950-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetemen tiszteletbeli doktorrá avatták, a következőket mondta: „Nagyrészt tanítványaimnak köszönhetem, hogy el nem pusztultam”. 1959. október 15-én hunyt el Budapesten. Halála után Turán Pál két vaskos kötetben tette közzé életművét. Munkássága Munkássága a matematika számos területén meghatározó jelentőségű. Kutatásának fő területei: a Fourier-sorok elmélete, az interpoláció- és a függvényelmélet. A Fourier-sorok analízisén kívül jelentős eredményeket ért el a konstruktív függvénytanban (Fejér-interpoláció és mechanikus kvadratúra) és a komplex függvénytanban. A róla elnevezett Fejér-tétel a Fourier-sorok összegezhetőségére vonatkozik. Riesz Frigyessel kidolgozta a konform leképzések alaptételének legrövidebb bizonyítását. Körülötte alakult ki a világhírű Fejér-iskola (Csillag Pál, Egerváry Jenő, Erdős Pál, Fekete Mihály, Kalmár László, Lukács Ferenc, Pólya György, Riesz Marcell, Szász Ottó, Szegő Gábor, Szidon Simon, Turán Pál). „Kívülállónak nem lehet elmondani, hogy milyen volt Fejér Lipót. Óriás volt. Földöntúli vigasztalás a puszta lénye. Aki nem ismerte, az valamit nem tud a világról, és sohasem fogja megtudni.” (Ottlik Géza) Főbb munkái Sur les fonctions bornées et integrables . Comptes-Rendus des l'Academie des Sciences, 1900 . Vizsgálatok a Fourier-féle sorok köréből . Mat. és Term. tud. Ért., 1902 . A folytonos függvények Fourier-féle sorának singularitásairól . Budapest : Franklin, 1910 . Hatványsorok többszörösen monoton együtthatósorozattal . Budapest : Franklin, 1936 . (Klny. a Magyar Tudományos Akadémia Matematikai és Természettudományi Értesítőjéből.) Approximáció interpoláció útján. Budapest, Akadémiai Ny., 1953 . (Approximation durch Interpolation Klny. az Első Magyar Matematikai Kongresszus közleményeiből.) Összegyűjtött munkái. Sajtó alá rend. és jegyz. ell. Turán Pál. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1970 . 2 db. Díjai, kitüntetései MTA Marczibányi-jutalma (1911) MTA Marczibányi-nagyjutalma (1918) Corvin-koszorú (1930) Kossuth-díj (1948) (8605) 1968 OH A (8605) 1968 OH a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. C. Torres és S. Cofre fedezte fel 1968. július 18-án. Saichania A Saichania (mongol nevének jelentése 'gyönyörű') az ankylosaurida dinoszauruszok egyik neme, amely a késő kréta időszakban, a campaniai korszakban élt. Maradványait a dél-mongóliai Nemegt Medencében, Khulsannál, a Barun Goyot Formációban találták meg. Egyetlen ismert faja a típusfaj, a Saichania chulsanensis. A Saichania leírását Teresa Maryańska készítette el 1977-ben, a Tarchia kielanae-vel együtt. Az S. chulsanensis típuspéldánya egy koponyából és a koponya alatti (posztkraniális) csontváz elülső részéből (nyak- és hátcsigolyákból, vállövből, mellső lábból és eredeti helyzetben levő páncél darabokból) áll. A besorolt fosszíliák között koponyatető részek és kapcsolódó páncél elemek, valamint egy még leíratlan, majdnem teljes csontváz és egy koponya is található (lásd a képen). Anatómia A Saichania egy zömök, nehéz páncélzatú, körülbelül 6,6 méter hosszú dinoszaurusz volt. A feje tetején, valamint a háta és az oldalai mentén a védelmére szolgáló páncélt nagy tüskék egészítették ki, farka pedig buzogányszerűvé vált. A koponyája összetett légvezetékekkel volt ellátva, és egy szokatlanul tömör szájpad tartozott hozzá. Ezek lehetővé tehették, hogy az állat lehűtse a belélegzett levegőt, és kemény növényeket fogyasszon, ami arra utal, hogy forró, száraz környezetben élt. Létezik arra utaló bizonyíték, hogy az orrlyukai közelében egy sómirigy helyezkedett el, ami további segítséget nyújtott a sivatagos élőhelyen. Hivatkozások és jegyzetek Ez a szócikk részben vagy egészben a Saichania című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Maryanska, T. (1977). „Ankylosauridae (Dinosauria) from Mongolia”. Palaeontologia Polonica 37, 85–151. o. Seebacher, F. (2001). "A new method to calculate allometric length-mass relationships of dinosaurs." Journal of Vertebrate Paleontology, 21(1): 51–60. szerk.: Palmer, D.: The Marshall Illustrated Encyclopedia of Dinosaurs and Prehistoric Animals. London: Marshall Editions, 161. o. (1999). ISBN 1-84028-152-9 Anton Vogel Anton Vogel ( ? -1867.) osztrák altábornagy 1829-ben őrnagy a 2.gyalogezredben, 1832-ben alezredes, két év múlva pedig a 37.gyalogezred ezredese. 1841-ben vezérőrnaggyá léptették elő, és dandárparancsnok lett Samborban. 1848-ban már altábornagy és hadosztályparancsnok Lembergben. Az áprilisban Galíciából az országba betört hadosztály parancsnoka. A császári hadvezetés eredeti tervei szerint a Tiszántúl irányába indított offenzívát kellett volna támogatnia, de a tavaszi hadjárat sikerei miatt támadása felvidéki vesszőfutássá változott. Ahhoz elegendő erővel rendelkezett, hogy a magyar gerillák ne jelentsenek számára komoly veszélyt, de a szakadatlan csatározás, nehéz menetek, rossz ellátás miatt katonái teljesen kimerülve érték el a Vág-vonalat. A császári hadsereg májusi átszervezésekor csapatait más hadtestekbe osztották be. A szabadságharc leverése után a galíciai 4. hadsereg parancsnokhelyettese lett. Forrás Hermann Róbert: 1848-1849 – a szabadságharc hadtörténete Fejér Miklós Fejér Miklós (Zabola, 1913. november 30. – Sepsiszentgyörgy, 2002. május 5.) magyar pedagógus, magyar tankönyvíró, leánya Szász-Fejér Gyöngyi műfordító. Életútja Középiskoláit a kézdivásárhelyi, csíkszeredai és brassói katolikus gimnáziumokban, egyetemi tanulmányait Kolozsvárt végezte, ahol 1938-ban magyar-francia szakos tanári oklevelet szerzett. Brassóban, Székelyudvarhelyen, Gyergyószentmiklóson, 1942-től Kolozsvárt tanított, cikkeit a Tanügyi Újság, Utunk, A Hét, NyIrK közölte. 1959-ben koholt vádak alapján letartóztatták, bebörtönözték, szabadulása után nehezen kapott munkát, 1965-től nyugalomba vonulásáig Szucság községben tanított. Molnár Annával és Nagy Jenővel kidolgozott módszertani útmutatója (1954) a tanároknak szolgált segédeszközül; Gazda Ferenccel és Nagy Jenővel, majd Bartosné Lengyel Katalinnal magyar nyelvtant, Jócsák Jánossal magyar olvasókönyvet állított össze az V-VII. osztály számára (1954-58); a középiskolák felső tagozata részére Csehi Gyulával és Jócsák Jánossal Irodalomtörténeti alapfogalmak címen írt tankönyvet (1956), Jócsák Jánossal és Székely Erzsébettel pedig Magyar irodalomtörténetet (1957). Részt vett a magyar irodalmi szöveggyűjtemények szerkesztésében a VIII. (1956) és a IX. osztály (1957) számára. Bambergi dóm A Bambergi dóm (németül: Bamberger Dom), teljes nevén Szent Péter és Szent György-dóm (németül: Dom St. Peter und St. Georg), egy késő román és koragót stílusú basilica minor rangú székesegyház a bajorországi Bamberg városában, a Bambergi főegyházmegyében. A székesegyház egyike a volt Német-római Birodalom „császárdómjainak”, melyet II. Henrik császár építtetett. A dóm nevezetességei közé tartozik a szentté avatott Henrik császár és hitvesének, Luxemburgi Szent Kunigundának síremléke, az épület belső terében található különleges lovasszobor, valamint az egyetlen pápai sírhely az Alpoktól északra (II. Kelemen pápáé). Története II. Henrik király (Szent István sógora, Gizella királyné fivére; csak 1014-ben koronázták császárrá) 1004-ben határozta el, hogy dómot épített kedvenc városában, Bambergben, amelyet időközben, 1007-ben, püspöki székhellyé emeltetett. Mivel Henriknek és feleségének, Kunigundának nem született gyermeke, Henrik úgy határozott, hogy minden vagyonát a bambergi dómra fordítja. Ezt (az elsőnek tekinthető) bambergi székesegyházat 1012. május 6-án, II. Henrik születésnapján szentelték fel, 40-45 püspök (közöttük Asztrik kalocsai érsek), valamint számos más egyházi és világi méltóság jelenlétében. A Henrik-féle, román stílusban épült katedrális háromhajós, 75 méter hosszú bazilika volt kereszthajóval, lapos famennyezettel és két toronnyal. Később itt temették el az 1024-ben elhunyt, majd 1146-ban szentté avatott alapítót, Henrik császárt. Ezt az első dómot 1081 húsvét éjszakáján tűzvész pusztította, ami után nem az egészet építették újjá, csak a megsemmisült részeket pótolták. 1087-ben már tartományi zsinatot is tartottak a részben helyreállított székesegyházban, de az újjáépítést a következő évtizedekben is folytatták. 1185-ben azonban egy villámcsapás következtében fellobbant újabb és korábbinál pusztítóbb tűzvész ezt a (sokak által másodiknak nevezett) dómot is nagyrészt megsemmisítette. Az 1200-as évek elején, az andechs-merániai házból származó, II. András magyar királlyal rokonságban álló Eckbert püspök idején (1203-1237) kezdték építeni a harmadik, a korábbinál nagyobb dómot a régi templom megmaradt részeinek felhasználásával. Ezt 1237. május 6-án, vagyis – akárcsak az első dómot – II. Henrik születésnapján szentelték fel. Az Eckbert-féle katedrális is nagyobbrészt késő román stílusú, de egyes részei, például a kereszthajó, a nyugati szentély (kórus), vagy éppen a hajók boltíves mennyezetei már a gótika felé hajlanak, akárcsak a valamivel később elkészült nyugati torony magasabb emeletei és a templom szobrainak java része. A székesegyház szerkezete később már nem változott, belsejét azonban a 17. században barokk stílusúvá alakították (a falakat színesre festették, a dóm közel 30 oltára a kor kedvelt stílusának megfelelő díszítést kapott). 1803-ban szekularizálták, vagyis egyháziból állami tulajdonba vették. 1829-ben, I. Lajos bajor király kezdeményezésére kezdődött a „purifikálás”: a barokk stíluselemek eltávolítása, a templom eredeti román stílusjegyeinek visszaállítása. Ennek keretében, többek között, a mellékoltárok jelentős részét kivitték a templompból és értékesítették, a legtöbb püspöki síremléket átszállították a közeli Szent Mihály kolostortemplomba. Később, a huszadik század folyamán került a dómba néhány különlegesen értékes szárnyasoltár a késői gótika korából. 1923-ban a dóm XI. Piusz pápától basilica minor rangot kapott. A Második vatikáni zsinat után az apszis homlokzati részén elhelyezett régi főoltárt a középhajóba állított, szembemiséző oltárral váltották fel. A mai dóm teljes belső hossza 99 méter (ezen belül: keleti kórus 30 m, középhajó 37 m, nyugati kórus 28 m). Teljes belső szélessége: 28,50 m, a középhajó magassága 25,50 m; a keleti tornyok 76, a nyugati tornyok 74 m magasak. Titulusa A templomnak három védőszentje van: Szűz Mária, Szent Péter és Szent György. A patrónusok kiválasztásában szerepet játszhatott, hogy Szent Péter a római katolikus egyház első fejeként a nyugati egyházat képviseli; Szent György vértanú pedig a keleti, a bizánci egyházat, annak kedvelt szentjeként. Főbb nevezetességei Ádám-kapu Az Ádám-kapu szolgált régebben főbejáratul a hívek számára. A kapuzat kerek ívének cikkcakkos díszítése ("farkasfogas bélletek") normann mester keze munkájára utal. A bejárat két oldalán, kis kőalapzaton hat szoboralak áll, balról jobbra: Szent István vértanú, majd Szent Kunigunda és férje, Henrik császár (kezükben az általuk alapított bambergi dóm makettjével); a kapuzat másik oldalán pedig Szent Péter, majd Ádám és Éva; az utóbbiak majdnem meztelenül, ami az akkori templomépítészet történetében elég szokatlannak számított. Ezek a most látható szobrok másolatok, az eredetieket az egyházmegyei múzeum őrzi. Egyes feltételezések szerint az Ádám-kapu elnevezés egy korábbi vezeklési szertartásra emlékeztet, melynek során hamvazószerdán a vezeklőket kizavarták a templomból, mint egykor Ádámot és Évát a Paradicsomból. A kapu fölötti pápai címer a dóm basilica minor rangjára utal. Az Ádám-kapu két oldalán őrt álló, ma már eléggé elkopott kőoroszlánok még az első dóm idejéből származnak. Küldetésük a gonosz szellemek és a pogányság távoltartása a templomlomtól. A középkorban a két oroszlán között ítélkezést is tartottak. Kegyelem-kapu A Kegyelem-kaput, vagy más néven Mária-kaput ritkán, kivételes ünnepi alkalmakkor használták. Díszítése lombardiai építőmesterekre utal. A timpanon közepén Mária trónol a kis Jézussal; tőlük jobbra az első dóm alapítói: Henrik és Kunigunda, tőlük balra pedig a templom patrónusai: szent Péter és Szent György, a timpanon két külső szélén pedig két kis figura látható: balra egyes vélemények szerint Eckbert püspök, akinek hivatala alatt történt a harmadik dóm építése, jobb szélen pedig az ő nagybátyja, a dóm akkori prépostja, Poppo. A Kegyelem-kapu elnevezés arra a gyakorlatra vezethető vissza, hogy a hamvazószerdán az Ádám-kapun át kiüldözött vezeklőket nagycsütörtökön a Kegyelem-kapun át bocsátották ismét be a templomba, a bűnbocsánat jeleként. (A 2016-ban, Az irgalmasság rendkívüli szentéve alkalmával a Kegyelem-kapu minden nap nyitva áll.) A Kegyelem-kapu mellett, a dóm falának egyik kövébe rögzített, vasból készült apró oroszlánfejek a középkori Európa legrégebbi ismert hosszmértékegység-jelölései voltak: a bambergi könyök 67 cm-nek, a bambergi láb pedig 26,8 cm-nek felel meg. A város és a környék lakói ezeket a mértékegységeket használták a szövetek és kötelek mérésére. Fejedelmi kapu A dóm hosszanti oldalfalát töri meg a püspöki palota felé néző fejedelmi kapu, a székesegyház négy kapuja közül a legdíszesebb. Régebben ezen a kapun lépett be a püspök a nagyobb egyházi ünnepek alkalmával, az egyszerű nép csak a többi kaput használhatta. Különleges alkalmakkor a magas rangú egyházi tisztségviselők még ma is ezen a kapun át vonulnak a templomba. A tölcsér alakban szűkülő kapuzat két oldalán, oszlopok között az apostolok állnak az ószövetségi próféták vállán. A timpanon domborműve az utolsó ítéletet jelenetét ábrázolja, közepén Krisztussal, mint a világ bírájával. A jelenetet szemből nézve baloldalt a Jézus jobbján álló, boldogan mosolygó üdvözülteket látjuk. A töviskorona, a kereszt és a lándzsa jelképezi, hogy Jézus szenvedése és halála hozta meg számukra a megváltást. Jézus másik oldalán a szobrász kényszeredett, hisztérikus nevetéssel ábrázolja az elkárhozottakat, akiket az ördög egy lánccal a pokolba vonszol. A kárhozottak között akad egy püspök, egy király és egy pénzeszsákkal felszerelt gazdag ember is. Krisztus lábánál kétoldalt Mária és Keresztelő János térdelnek, közöttük két kiesebb alak a sírjukból felkelő feltámadottakat jelképezi. A kapuzat félkörívétől jobbra és balra egy-egy nagyobb szoboralakot látunk: szemből nézve a bal oldali az Eklézsia, a jobb oldali a Zsinagóga. Ez a két szobor másolat; az eredetieket – hogy az időjárási viszontagságoktól védve legyenek – a dóm belsejébe helyezték át. Részletképek: Császári szarkofág Az 1024-ben elhunyt II. Henriket 1146-ban, az 1033-ban elhuny Kunigunda császárnét pedig 1200-ban avatták szentté. Ők voltak a bambergi püspökség megalapítói, és ma is ők az egyházmegye védőszentjei. A szarkofág belsejében két kis koporsó őrzi a császári pár földi maradványait. A márványszarkofág a híres würzburgi szobrász, Tilman Riemenschneider műhelyében készült 1499 és 1515 között. A fedőlapon a császári párt látjuk életnagyságú ábrázolásban, a készítés korának megfelelő díszes reneszánsz ruhákban, uralkodói jelvényekkel. A kősír négy oldala a két szent legendáiból vett jeleneteket örökít meg: a tűzpróbát (a hűtlenséggel megvádolt császárnénak izzó ekevasakon járva kellett bizonyítani ártatlanságát), a pfennig-csodát (Kunigunda személyesen fizeti ki az építő munkásokat; az egyik elégedetlenkedő munkás kezét megégette a pénzdarab), Kunigundát a haldokló Henrik császár ágyánál, az elhunyt lélek megítélését (Mihály arkangyal és sátán vitáznak a lélek túlvilági sorsáról - a mérleg karja mutatja, hogy jótettek többet nyomnak a latban a bűnöknél), Henrik csodás gyógyulását (a Monte Cassino-i bencés kolostorban időző, vesekövességben szenvedő császárt éjszaka, álmában gyógyítja meg Szent Benedek). II. Kelemen pápa szobra és szarkofágja Suidger bambergi püspököt 1046-ban választották meg pápának. Ezt a püspöki címét még pápaként is megtartotta. Rövid, tíz hónapos pápaságát lezáró halála után holttestét, végrendeletének megfelelően, visszavitték szeretett városába, Bambergbe. Szarkofágja, az egyetlen ismert pápai sír az Alpoktól északra, a 13. században készült olasz márványból. A kősír oldalfalait díszítő domborművek motívumai: a halottas ágyán fekvő Kelemen pápa a lelkét Mennybe kísérő Mihály arkangyallal; az érkező Krisztusra mutató Keresztelő Szent János; a Paradicsom négy folyója; végül a négy megszemélyesített sarkalatos erény (igazságosság, erősség, okosság, mértékletesség). Fedőlapja jelenleg egy sima márványlap; az egykor rajta fekvő, az elhuny pápát ábrázoló szobrot a dóm egyik oldalhajójának a falán helyezték el, valószínűleg a 17. században. A szobor Kelement pápai ornátusban ábrázolja. Érdekesség, hogy egy olyan melldiszt visel, amely az ószövetségi áronita főpapi ruhadarabra, a Choshen Mishpat-ra vezethető vissza. Ezen a ruhadíszen tizenkét drágakő volt felerősítve, rajtuk Izrael 12 törzsének a neve. Törvénytevő melldísznek is nevezték. Fején pedig nem tiarát, hanem phrygiumot visel, keleti eredetű csúcsos süveget, amelyet csak később századokban váltott fel a pápai korona, majd a tiara. Feje alatt párna látható. Ez is igazolja, hogy eredetileg fekvő ábrázolásról van szó. Az eklézsia és a zsinagóga szobra A déli oldalhajó keleti vége táján, egy-egy oszlopán áll ma e két női alakot ábrázoló szobor. Eredeti helyük 1936-ig a Fejedelmi kapu két oldala volt. A külső térben ezeket ma már másolatok helyettesítik. Az Eklézsia női alakja az újszövetségi egyházat, a győzedelmes kereszténységet testesíti meg, fejét korona ékesíti, és bizakodóan tekint a jövőbe. A másik női alak a Zsinagóga allegóriája, ő az Ószövetség népét jelképezi. Kissé megtörten áll, szemei be vannak kötve, utalva arra, hogy Jézusban nem ismerte fel a Messiást; jobb kezében tört pálca, bal kezéből a tízparancsolat mózesi kőtáblájának összetört darabjai hullanak alá. Bambergi lovas A bambergi lovasszobor a dóm legismertebb, leghíresebb műalkotása. Ez az első ismert középkori lovasszobor, s mint ilyen, Németország legrégibb lovasszobra, s ráadásul azok közé a rendkívül kisszámú lovasszobrok közé tartozik, amelyeket templom belső terében helyeztek el. Valószínűleg a 13. század első felében készült. Nemcsak az alkotója ismeretlen, de azzal kapcsolatban is eltérnek a feltételezések, hogy kit ábrázol. A legáltalánosabb és legelfogadottabb vélemény szerint a szobrász, illetve a szobor megrendelője Szent István magyar királynak kívánt emléket állítani. Veit Stoß-oltár Ezt a hársfából faragott, Veit Stoß által 1523-ban dedikált, de valójában befejezetlen szárnyas oltárt, amelyet karácsonyi vagy Mária-oltárnak is neveznek, eredetileg Nürnbergbe szánták. 1526 körül került Bambergbe, a város egy másik templomába, és csak 1937-ben hozták át a dómba. A középső nagy kép Jézus születését ábrázolja a betlehemi istállóban, Máriával, az újszülöttet imádó pásztorokkal és angyalokkal. A bal oldali szárny felső képének jelenetei: Menekülés Egyiptomba, alul: a napkeleti bölcsek hódolata; a jobb oldali szárny felső képén: Mária születése, alul: Jézus bemutatása a templomban. Wavre-i csata A Wavre-i csata volt az utolsó katonai akció a waterlooi csata előtt 1815 június 18-19-én Johann von Thielmann porosz tábornok és Grouchy francia marsall seregei között. A csatában a poroszok meghátráltak ugyan a nagyobb francia sereg nyomása alatt, de elég ideig ellenálltak. Ez elég időt biztosított Blücher porosz tábornoknak, hogy időben odaérjen a waterlooi csatába és megfordítsa a csata sorsát. Előzmények Grouchy lovassága kora délután kezdte el keresni a poroszokat, és kutatni az után, hogy tudnak-e egyesülni Wellington seregével. Lassította őket az esőzés, ami eltartott egész délutántól estig. A francia tábornok nem tudta, hogy merre mozog a porosz fősereg, arról kapott híreket, hogy egy részük Wavre felé tart, de az a hír is elérte, hogy az előző napon 8000 fő dezertált Liège irányába. A csata A waterlooi csatával egyidőben Grouchy Walhainban, tizenöt kilométerre Wavre-tól délre tartózkodott, egy dilemma kellős közepén. Reggel 10 órakor Napóleon Soult marsall-al sürgönyzött neki. Soult ezt írta: "Hadmozdulatait Wavre felé kell irányítania, hogy egyre közeledjen hozzánk. Velünk összhangban tevékenykedjen, maga előtt tolva a porosz hadsereget, amely elfoglalta azt az utat, és amely valószínűleg Wavre-ban tartózkodik. Amilyen gyorsan csak lehet, érkezzen meg oda!" Soult bizonytalansága újból kiderül a távirat félreérthető megfogalmazásából. Napóleon azt akarta, hogy Grouchy Blücher oldalában helyezkedjen el, és tartsa távol a poroszokat Waterlootól, hogy a császár addig győzelmet vívhasson ki Wellington ellenében. Grouchy azonban - miként korábban Ney - félreértette Soult kétértelmű utasításait. Mire a sürgönyt megkapta, a poroszok már Wellington segítségére indultak. Bírálói azt vetik Grouchy szemére, hogy mikor meghallotta a bevezető ágyúzást Waterloo irányából, meg kellett volna fogadnia tábornokai sürgetését, és oda kellett volna vonulnia. De a császár közvetítőjétől érkezett parancs nem ez volt! Gneisenau tábornok, a porosz vezérkari főnök, mikor megtudta, Grouchy hadteste rátámadt a Thielmann tábornok vezette hátvédjükre. akik éppen elhagyták Wavre-ot, ezt mondta:"Keveset számít, hogy Thielmann vereséget szenved-e Wavre-nál, feltéve ha itt győzni tudunk" Késő délután, amikor Napóleon a legsúlyosabb küzdelmét vívta Waterloonál Wellington ellen, Grouchy átkelt a Dyle folyón, hogy felkészüljön a porosz erők megtámadására Wavre és Limale között. Vandamme francia tábornok kezdte el a harcot délután 4 órakor gyors támadással hozzálátott a híd elfoglalásához. Grouchy ekkor kapta meg Soult parancsát, hogy induljon Wavre felé. Egy lovas és egy gyalogos hadosztály indult a Bierges-i hídhoz, amit az első Kurmark Landwehr Regiment védett a híd falábai közé húzódva a franciák ágyútüzében megpróbálta azt helyreállítani. A Kurmarker regiment a Wavre-i kőhid jobb partját tartotta egy kis ideig, Vandamme erőinek idejét elpocsékolva ezzel. Aztán a franciák megrohamozták a hidat, átkeltek rajta, hogy aztán elkeseredett utcai harcokba bocsátkozzanak.A 11. Kurmark hadosztály az első segítségére sietett és visszavetette a franciákat a hídon. A franciák megújult rohammal benyomultak az utcákba, célpontjaivá válva az utca szélén lesben álló első és harmincadik ezred lövészeinek. A franciák bajonettre váltottak és ismét átkúsztak a hídon. Ez a "mérleghinta"-szerű csata estig folytatódott. A franciák késői támadása Bas-Wavre-nél nem sok sikerrel járt. A poroszok egy másik ezredet és három ágyút küldtek ki a hídhoz. Porosz huszárok érkeztek Bas-Wavre déli fahídjához. Lefol támadása a Bierges-i híd ellen sem bizonyult sikeresebbnek, megakasztotta a sár és a II Muskétás/6. Kurmark Landwehr seregrésszel és lovassággal megerősített 31. porosz ezred. Soult francia marsall délután egy órakor küldte a táviratot, hogy Grouchy gyorsan csatlakozzon Napóleon erőihez, csak délután 6 órakor érkezett Bulow megtámadására. Grouchy azonnal összeszedte erőit és elindult Limale-ba, ahová este 11-kor érkezett meg és Pajol lovasságát a hídért harcban találta. A porosz felderítő lovasság észrevette az erős francia ezred mozgását Limale-ba és a 12. porosz ezred átcsoportosította erőit a térségbe. A poroszok bajonettre váltottak és megpróbálták visszafoglalni Limale-t, de nem jártak sikerrel. Az este ezzel a Wavre-i csatával végződött, de előőrs-csatározások még egész éjjel folytak. Grouchynak sikerült átkelni a Dyle folyón, de a csata Waterloonál már visszavonhatatlanul, végérvényesen elveszett. Az Északi Hadsereg maradéka visszamenekült délre, francia területre és védelembe vonult. A harcok korán reggel kiújultak, a Limale déli erdőibe kényszerített Thielmann a visszavonulást választotta 9 óra körül. Kis késéssel mindkét tábornok tudomást szerzett Napóleon vereségéről, a porosz tábornok úgy vélte, hogy a hadjárat eldőlt, ezért vonulhat nyugodtan vissza. Grouchy csak később kapta meg a híreket, ezért a porosz visszavonulást látva még először Brüsszel megtámadásának tervére gondolt, aztán viszont saját seregének megsemmisülésének lehetőségére. Következmény Grouchy a waterlooi csata után Namurbe vonult vissza, s miután a szövetségeseket hiába igyekezett visszatartani, hadseregével Párizs felé visszatért. Napóleon utóbb őt okolta a waterlooi csata elvesztésével és még emlékirataiban is Grouchy-t tüntette fel bűnbak gyanánt. Eliza Az Eliza az Elisabeth (magyarul Erzsébet) név több nyelvben meglévő rövidülése. Képzett és rokon nevek Erzsébet és származékai Gyakorisága Az 1990-es években igen ritka név, a 2000-es években nem szerepel a 100 leggyakoribb női név között. Névnapok február 19. május 24. Híres Elizák Eliza Dushku amerikai színész Egyéb Elizák Eliza Doolittle kitalált alak G. B. Shaw Pygmalion című művében és a My Fair Lady című filmben Eliza számítógépes program Danny Boffin Daniel Edouward Boffin (Sint-Truiden, 1965. július 10. –) belga válogatott labdarúgó. A belga válogatott tagjaként részt vett az 1994-es, az 1998-as világbajnokságon és a 2002-es világbajnokságon. Sikerei, díjai Belga kupa (1): 1989–90 Belga bajnok (3): 1992–93, 1993–94, 1994–95 Belga kupa (1): 1993–94 Belga szuperkupa (4): 1991, 1993, 1994, 1995 Ciez Ciez település Franciaországban, Nièvre megyében. Lakosainak száma 375 fő (2015). Ciez Dampierre-sous-Bouhy, Perroy, Alligny-Cosne, Bitry, Bouhy, Couloutre, Entrains-sur-Nohain és Menestreau községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Marktoffingen Marktoffingen település Németországban, azon belül Bajorországban. Lakosainak száma 1310 fő (2010). Roberto Manzi Roberto Manzi (Rimini, 1959. március 21. –) világbajnoki ezüstérmes, olimpiai bronzérmes olasz párbajtőrvívó. Gare d’Eygurande - Merlines Gare d’Eygurande - Merlines vasútállomás Franciaországban, Merlines településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Palais-Eygurande-Merlines-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Nycke Groot Cornelia Nycke Groot (Alkmaar, 1988. május 4. –) holland válogatott kézilabdázó, jelenleg a Győri Audi ETO KC játékosa. Pályafutása Groot 2006-ig Hollandiában játszott, előbb a Koedijk, Kolping csapatában, majd az első osztályban szereplő Zeeman Vastgoed SEW-nél, amellyel szerepelt a Bajnokok ligája selejtezőjében, az EHF-kupában, és a Kupagyőztesek Európa-kupájában is. 2006-ban igazolt Dániába a Team Tvis Holstebro csapatába. Ezzel az egyesülettel 2011-ben EHF-kupa döntőt játszott, amelyet a dán FC Midtjylland Håndbold ellen elvesztettek. 2011-től négy szezont játszott az FC Midtjylland Håndbold-nál, amellyel kétszer megnyerte a dán bajnokságot és a dán kupát, valamint 2015-ben a Kupagyőztesek Európa-kupáját. 2013-ban eljutott az először megrendezett Bajnokok ligája Final Four-ba, ahol a negyedik helyet szerezték meg. 2015 óta a Győri Audi ETO KC játékosa. A holland válogatottal a 2010-es Európa-bajnokság óta vesz részt világeseményeken. Tagja volt a 2015-ben története első érmét nyerő holland csapatnak, amely ezüstérmes lett a világbajnokságon. A 2016-os rioi olimpián a holland csapatban vezéreként ő töltötte a legtöbb időt a pályán csapatából, de érmet nem sikerült szerezniük, miután a bronzmérkőzést a norvég válogatott ellen elbukták. A 2016-os Európa-bajnokságon újra ezüstérmet nyert a válogatottal és őt választották meg a torna legjobb játékosának. Sikerei Holland bajnokság győztese: 2004 Dán bajnokság győztese: 2013, 2015 Dán kupa győztes: 2012, 2014 Kupagyőztesek Európa-kupája győztese: 2015 Világbajnokság ezüstérmese: 2015 Európa-bajnokság ezüstérmese: 2016 Magyar bajnokság győztese: 2016, 2017, 2018 Magyar kézilabdakupa győztes: 2016, 2018 A 2016-os Európa-bajnokság legjobb játékosa (MVP) EHF-bajnokok ligája győztes: 2017,2018 EHF-bajnokok ligája Final4 legértékesebb játékosa (MVP): 2017 EHF-bajnokok ligája legjobb irányítója: 2016, 2017 16234 Bosse A 16234 Bosse (ideiglenes jelöléssel 2000 FR20) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. A LINEAR projekt keretében fedezték fel 2000. március 29-én. Argentína az 1976. évi téli olimpiai játékokon Argentína az ausztriai Innsbruckban megrendezett 1976. évi téli olimpiai játékok egyik részt vevő nemzete volt. Az országot az olimpián 2 sportágban 8 sportoló képviselte, akik érmet nem szereztek. Hégen Hégen (románul: Brădeni, 1964-ig Hendorf, németül: Henndorf, szászul Händerf) falu Romániában, Szeben megyében, az azonos nevű község központja. Fekvése Segesvártól 21 km-re délre, a Hortobágy folyó jobb partján fekszik. Nevének eredete Az ófelnémet Hagino személynévből való. Első említésekor, 1297-ben terra Heen, 1349-ben Hegun, 1353-ban Hendorff, 1353-ban Hegny, 1733-ban Hégen néven szerepelt. Mai román nevét a mellette található fenyőerdőről kapta (brad 'fenyő'). Története A 13. században települt szász lakossággal. Temploma a 14–15. században búcsújáróhely volt. 1427-ben országos vásár tartására nyert jogot. 1488-ban 59 gazda, négy pásztor és egy iskolamester lakta. A 16. században háromszor is porig égett, lakossága 1488-ra mégis 185 családra nőtt, ezzel Segesvárszék negyedik legnépesebb települése volt. Mivel a Segesvár és Fogaras közötti úton feküdt, sokat szenvedett a hadak átvonulásától. Amikor 1658-ban a török hadak felgyújtották a falut, a lakosok a templomerődben találtak menedéket. 1711-ben már tizenegy román család is lakta. Ácsai a 19. században messze földön híresek voltak. 1876-ban csatolták az akkor létrehozott Nagy-Küküllő vármegyéhez. 1897-ben kisközségből nagyközséggé alakult. 1946-ban a szárazság miatt települtek ide szegény magyar gazdasági cselédek Vámosgálfalváról, Haranglábról és Szászcsávásról. A kivándorolt szászok 1982-ben alapították meg a németországi hégeniek szövetségét. 1910-ben 1039 lakosa közül 474 volt német, 292 román, 240 cigány és 33 magyar anyanyelvű; 530 ortodox, 469 evangélikus és 29 református vallású. 2002-ben 785 lakosából 407 vallotta magát román, 346 cigány, 27 magyar és 5 német nemzetiségűnek; 735 ortodox, 21 református, 13 pünkösdista, 6 evangélikus és 6 adventista vallásúnak. Nevezetességek 14–15. századi gótikus evangélikus erődtemploma védőfalát eredetileg négy saroktorony erősítette, melyek közül három ma is áll. A hajó ablakait a 18. században megnagyobbították és egyenes záródásúvá alakították. A festett kazettás karzat 18–19. századi. A szentélyben , az orgona mellett 15. századi szentségfülke található. Belseje 1776 és 1851 között háromszor töltődött föl iszappal, ezért padlóját megemelték. A bal oldali padok alatt egy csapóajtóval lezárt kút nyílik. A templom két védőemeletén őrzött, 16-19. századi, festett és festetlen ládákat 2002-től német- és magyarországi szakemberek restaurálták Segesvárott. Ugyancsak a védőemeleten maradtak meg a sorszámozott élelmiszer-tároló kampók. Ezek mellett megmaradt 118 gabonatároló hombár, amelyek nagy részét a segesvári hegyitemplomban állították ki restaurálás után. Körülötte a talajszint az áradások miatt három méterrel emelkedett meg 1500 óta. Egyik harangját a 13–14. században öntötték. A falu közvetlen közelében három víztározó, melyeket halastóként is használnak. Híres emberek Itt született 1904-ben Remus Răduleț mérnök. Itt született 1910-ben Ilarion Cocișiu zeneszerző, népzenekutató. Sivatag-tó A Sivatag-tó (spanyolul Lago del Desierto) Argentína egyik tava. A helyszín az 1965-től néhány évtizeden át tartó argentin–chilei konfliktusok okozója volt, ma kedvelt turisztikai célpont, hajókirándulásokra is lehetőség van. Földrajz A tó Argentína déli részén, az Andok hegyei között található, a Viedma-tótól északra, közel a chilei határhoz. Közigazgatásilag Santa Cruz tartomány Lago Argentino megyéjéhez tartozik. Egy völgyben hosszan nyúlik el északkelet–délnyugati irányban: míg hossza meghaladja a 10 km-t is, addig legnagyobb szélessége mindössze 1,2 km. Vize tiszta és hideg, a Las Vueltas folyó vezeti le. Egyetlen pisztrángfaja a szivárványos pisztráng. Az argentin–chilei konfliktus a tó körül 1965. november 6-án néhány chilei carabinero a tó körüli argentin területen táborozott, ezt észlelve az argentin csendőrség több tucat tagja (az argentinok szerint nem több mint 40, a chileiek szerint 90) rájuk tört, a lövöldözésben pedig egy chilei carabinero, Hernán Merino Correa életét vesztette. Az argentinok szerint ő lőtt először. Három társát letartóztatták, zászlójukat pedig elvették, és egy, a csendőrséghez tartozó múzeumban helyezték el. Az események hatására Chilében felháborodás tört ki, tüntetések kezdődtek, kővel dobták be az argentin légitársaság helyi irodáinak ablakát, sőt, még argentin zászlót is égettek. Mintegy 700 carabinerót helyeztek készenlétbe, hogy bármikor megtámadhassák a területet, ám végül erre nem került sor. A konfliktus évtizedekre befagyott, csak az 1990-es évek elején rendeződtek végleg a határ körüli térségek vitái a két ország között. A chileiektől 1965-ben szerzett zászlót az argentinok 2017-ben adták vissza az országnak. Korneuburg Korneuburg az osztrák Alsó-Ausztria szövetségi tartomány Korneuburgi kerület központja. Fekvése Korneuburg a Duna jobb partján Alsó-Ausztria tartományban található. Bécstől észak nyugati irányban 12 kilométerre található és a Dunán átellenben lévő település Klosterneuburg. A tengerszint feletti magassága 168 méter. Történelme Korneuburg, mint kikötő és kereskedelmi központ már a 12. századtól jelentősnek mondható forgalmat bonyolított. A település 1208-ban városi rangra emelkedett és 1450-ben pedig várrá tették. Híres korneuburgiak Max Burckhard, (1854 -1912) színházrendező. Nico Dostal, (1895 – 1981) osztrák operett és filmzene szerző. Kurt Binder, (1944 - ) osztrák fizikus. 8745 Delaney A 8745 Delaney (ideiglenes jelöléssel 1998 FO65) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. A LINEAR program keretében fedezték fel 1998. március 20-án. Kis nyársasszarvas A kis nyársasszarvas (Mazama rufina) az emlősök (Mammalia) osztályának a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a szarvasfélék (Cervidae) családjába és az őzformák (Capreolinae) alcsaládjába tartozó faj. Rendszertani helyzete 1999-ig a Mazama nanát és a nyársas szarvast (Mazama bricenii) ennek az állatnak az alfajainak vélték. Előfordulása A kis nyársasszarvas előfordulási területe Kolumbia, Ecuador és Észak-Peru hegységei. Az Andokon levő erdők és tundraszerű térségek lakója. 1400-3600 méteres tengerszint feletti magasságok között él. Megjelenése Az egyik legkisebb méretű nyársasszarvas. A szőrzete sötét vöröses színű, míg a lábai és a feje teteje feketések. Egyéb A pleisztocénben az itt élő emberek számára fontos táplálékforrás lehetett. Motorsport Arena Oschersleben A Motorsport Arena Oschersleben egy versenypálya Németországban. Magdeburg-tól 30 kilométerre, Oschersleben-ben található. A pálya 3,667 kilométer hosszú, szélessége 11 és 13 méter között változik és 23 méter szintkülmbséggel rendelkezik. 1997. július 25-én avatták fel. Ekkor a Nürburgring és a Hockenheimring után ez volt a harmadik épített versenypálya az országban. Azóta elkészült a Eurospeedway Lausitz, valamint az újjáépített Sachsenring is. Főbb sorozatok Több nemzetközi sorozat versenynaptárában szerepel. A túraautó-világbajnokságban 2005-től-, a német túraautó-bajnokságban 2000-től-, míg az FIA GT sorozatban 1998-tól rendeznek itt futamokat. Bajnokságok: FIA GT Túraautó-világbajnokság (WTCC) Német túraautó-bajnokság (DTM) Formula–3 Euroseries Mágnesesrezonancia-képalkotás Az MRI (MRI készülék lásd I. ábra) az angol „(Nuclear) Magnetic Resonance Imaging” rövidítése, melynek jelentése: mágneses magrezonancia képalkotás. A technikát elsősorban az orvosi diagnosztikában használják a test szerkezetének leképezéséhez. (Hazánkban leginkább az „MR-vizsgálat” kifejezés használatos.) Emellett az agyi képalkotás területén is egyre gyakrabban alkalmazzák. Előnye a komputertomográfiához (elterjedtebb angol rövidítéssel CT) képest, hogy jobb a kontrasztfelbontó képessége a lágy szövetek területein. Létezik a strukturális MRI vizsgálat (sMRI) mellett ún. funkcionális mágneses rezonanciavizsgálat (fMRI) is, amellyel a vizsgált szervek működéséről nyerhető információ. Viszonyításképpen néhány adat a mágneses erő mértékére: a Föld mágneses mezője kb. 0,5 G (gauss) erősségű, az átlagos hűtőmágnesek 35–200 G, az iparban használatos eszközök 300–5000 G erősségűek. Az MRI vizsgálat során 10 000 - 30 000 G (1-3 Tesla) erősségű mágneses teret alkalmaznak. Laboratóriumokban ennél nagyobb értékeket is elérnek. Kisállatok vizsgálatára alkalmas MRI-berendezések mágneses térereje 4,7 T és 11,7 T közé esik. Történeti áttekintés Az MRI valójában nem egy eszköz, hanem inkább eszközök gyűjteményének tekinthető, nagyon összetett képalkotó eljárás. Nem könnyű egyetlen névhez kötni a felfedezését, inkább több kutatót lehet megnevezni, akik fontos szerepet játszottak a technológia megszületésében. A legfontosabb mérföldköveket mind Nobel-díjjal jutalmazták. Így például Isidor Isaac Rabi 1938-ban írta le a mágneses magrezonancia jelenségét. A felfedezéseiért 1944-ben megkapta a fizikai Nobel-díjat. 1952-ben megosztott Nobel-díjjal jutalmazták Felix Bloch-ot és Edward Mills Purcellt az anyagok szerkezetének vizsgálatára alkalmassá tett mag mágneses rezonancia vizsgáló módszer kidolgozásáért, a nukleáris mágneses rezonancia (NMR) módszerért. Az eljárás alapja a különböző atommagok azon tulajdonsága, hogy rájuk jellemző mágneses tulajdonságokkal rendelkező térben képesek a sugárzási frekvencia abszorpciójára, így többletenergiához jutnak. Később az általunk sugárzott jel megszűntével a többletenergiájuk leadása következtében, helyzetének megfelelően azonos vagy kissé eltérő frekvenciájú rádióhullámú jelet sugároznak vissza. Az atommagoknak a molekulában elfoglalt helye is karakteresen befolyásolja a rá jellemző rezonanciafrekvenciát. Tehát a molekulán belüli elhelyezkedés is befolyásolja a rezonanciafrekvenciát (ezt nevezik kémiai eltolódásnak). Ezt vizsgálva hasznos információhoz juthattak az analitikai kémiában és a biokémiában. Azonban ezzel a technikával az 1970-es évekig egyelőre csak „általános anyagvizsgálatra” volt használható a berendezés, mely az anyag szerkezeti részleteiről nem szolgált információval. 1971-ben Raymond Damadian in vitro MRI kísérletekkel kimutatta, hogy a rákos szövetek jól elkülöníthetőek az egészségesektől, az MRI paramétereik különbségének következtében (tumorok esetében hosszabb relaxációs időt mértek mint az egészséges szövetek esetében). Ezzel az MRI előfutárává vált és több más a technikával kapcsolatos szabadalmat jegyeznek a neve alatt. 1977-ben Damadiannek és munkatársainak sikerült szeletképet készíteniük egy emberi mellkasról. A vizsgálat során még az emberi testet mozgatták a felvétel készítése alatt, és így 10 mm-es felbontást sikerült elérniük. A felvétel 4,5 óráig tartott. A mágneses rezonancián alapuló képalkotásaikért Paul Lauterbur és Peter Mansfieldnek a Nobeldíj-testület 2003-ban megosztva ítélte oda az orvosi Nobel-díjat. Paul Lauterbur az MRI jelek lokalizációját oldotta meg: homogén mágneses mező használata helyett különböző gradiensű mágneses tereket használt. Így az atommagok annak megfelelően, hogy milyen mágneses gradensben helyezkednek el, más-más rezonanciafrekvenciával jellemezhetőek, melyből visszakövetkeztethető a helyzetük. Ezzel a technikával már nem volt szükség a test mozgatására a felvétel készítéséhez. A módszer érdekessége, hogy két vízzel töltött csövet használtak először a kísérlet folyamán, így tehát az első MR-kép vízzel töltött csövekről készült. A módszert Lauterbur “zeugmatographynak” nevezte el, később a ma is jól ismert MRI név vált elterjedtté. Peter Mansfield kutatásainak köszönhetően sikerült ezt az eljárást jelentősen felgyorsítani. Az általa kidolgozott technikákkal vált lehetővé az MRI és később az fMRI megalkotása, mely alapvetően tehát az NMR vizsgátlanak egytomográfiás módszere. Ami annyit tesz, hogy a CT-hez hasonlóan kétdimenziós szeletképek “gyors” sorozatát állítja elő. Melyekből matematikai elemzések sorozatán keresztül alkotják meg a jól ismert háromdimenziós MRI képet. Az MRI a CT-vel szemben több pozitív tulajdonsággal bír. Az MR ugyanis nemcsak transzverzálisan (mint a CT-esetében), hanem bármilyen tetszőleges síkban képes a képek előállítására. Emellett képes jobb kontrasztú képet adni a lágy szövetekről. A vizsgálatnak megfelelően különböző súlyozásokkal a vizsgálat szempontjaihoz igazított képet tud biztosítani. A mérőeljárások során kapott információból az előbb említett számítógépes képrekonstrukcióhoz elsőként használt Fourier-transzformációt 1975-ben Richard Ernst. Az eljárásért 1991-ben „NMR Fourier Zeugmatography” kidolgozásáért kémiai Nobel-díjat kapott. Ernst ötlete alapján az Aberdeeni Egyetemen William A. Edelstein vezetésével tovább tökéletesítették a módszert, jelenlegi ismereteink szerint szinte véglegesen, mert a további tökéletesítéshez már az anyag fizikai tulajdonsága szab határt, így a képrekonstrukció ideje pár perces nagyságrendűre csökkent. A funkcionális mágneses rezonancia vizsgálat (fMRI) során az agyat működése közben különböző feladatok elvégzése alatt vizsgálják. A pszichológiai és neurológiai kutatások szempontjából rendkívül nagy jelentőséggel bír. Az fMRI az MRI technológiának egy kifinomultabb módszere melynek élettani alapjait Charles Smart Roy és Charles Scott Sherrington fektette le. Charles Smart Roy és Charles Scott Sherrington 1890-ben, észrevettek az agy működése folytán a véráramba kerülő vegyületeket, melyek hatására változik az erek mérete és a terület vér ellátottsága. Feltételezésük szerint ez a különböző aktivitásokhoz szükséges energiamennyiség biztosítása érdekében történik. Mivel ha egy terület aktivitása növekszik, akkor annak energia- és egyben oxigénigénye is emelkedik. A megnövekedett oxigénigényt a hemoglobin molekula által leadott oxigén fedezi. Ezzel megnövelve a vér dezoxihemoglobin tartalmát. Ez azért fontos mert 1990-ben Seiji Ogawa észrevette, hogy a hemoglobin és a dezoxihemoglobin koncentrációinak a különbsége MRI-vel megállapítható. Ezzel elsőként lehetővé téve a véráramlás nyomon követését és így lehetővé téve a lokális aktivitásra való következtetést. A dezoxihemoglobin paramágneses tulajdonságánál fogva ugyanis nagyobb mértékben árnyékolja a mágneses teret, ez a helyi árnyékolás mérhető fMRI képalkotás során. Ez az úgynevezett véroxigén-szint függő (Blood-oxygen-level dependent) vagyis BOLD fMRI. Fontos tisztázni azonban egy általános félreértést: egy terület fokozott aktivitása alatt nem az adott területen lévő idegsejtek fokozott kisülésére kell gondolni. Az összefüggés a fokozott metabolikus igényekkel nem a terület tüzelési rátájával, hanem a területre beérkező feldolgozandó jelek mértékével van összefüggésben. Ami így közvetett módon az őt beidegző területek tüzelési aktivitásából eredeztethető. Ennek kísérlet tervezésekor és értelmezésekor fontos szerepe lehet. Így vált a fMRI a neurológiai jellegű kutatások széles körű eszközévé, mivel non-invazív módon az egészséget nem károsítva tudják nyomon követni az agy működését és struktúráját. Az fMRI méréseknél az MRI korlátai viszont már komolyabb problémát jelenthetnek. Az agyi eseményekhez mérten rendkívül rossz időbeli felbontás, nehézséget jelenthetnek a kísérlet tervezés folyamán. Az első MRI-készüléket Magyarországon a Semmelweis Egyetem Szív- és Érsebészeti Klinikáján helyezték üzembe 1986-ban. Az MRI berendezés A készülék központi része egy mágnes, melynek mágneses terébe fektetik a beteget (vagy kísérleti személyt). A mágneses tér erőssége nagyban meghatározza a kinyerhető jel erősségét, így erősebb mágnessel jobb minőségű képet kapunk és a mérés ideje is csökkenthető. Ebből a szempontból kétféle készülék különböztethető meg. Az alagút rendszerű és a nyitott mágneses MR. Az alagút rendszerű az elterjedtebb, mely egy nagy szupravezető tekercsből áll, melynek közepe (pácienstér) egy szűk, működés közben zajos hely. Emiatt némely ember számára nehezen elviselhető. Ezek általában nagyobb teljesítményű 1,0, 1,5, 3,0, 7,0 Tesla térerejű berendezések. A nyitott mágnessel szerelt készülékek kényelmesebbek lehetnek az ilyen szorongó betegek számára. A hátrányuk viszont az, hogy a gyengébb mágnessel rosszabb képminőséget produkálnak. Általában 0,1-0,3 Tesla térerősséget érnek el, illetve manapság már megjelentek az 1,0 Tesla mágneses térerejű készülékek is. Az MRI működési alapelve Egy mesterségesen fenntartott erős mágneses térbe helyezik a vizsgált testrészt. Ez az erőtér elbillenti a hidrogénatomokban a protonok tengelyének irányát. Azért alkalmas a hidrogén a tanulmányozásra, mert elegendő mennyiségben van jelen, és páratlan protonszámú (1). A test körülbelül 70 százalékát víz (H2O) alkotja, amely részben hidrogénből épül fel. Ezeket a szkennelés alatt, rétegenként, plusz energiával „bombázzák”, ezzel megváltoztatják a tengelyek dőlését. Ezután a proton, miközben „igyekszik” visszaállítani eredeti dőlésszögét, a kapott energiát visszasugározza. Ezt a visszasugárzott energiát képes mérni a készülék, és ez alapján rekonstruálható a háromdimenziós kép is. Így szisztematikusan, tetszőlegesen beállított síkokban képeket készítenek, amelyekből információt nyernek az adott térfogaton található szövetek víztartalmáról, sűrűségéről, végső soron az anyagáról, mely a strukturális elemzésekhez szükséges. (Pl. lásd II. ábra: „Térd rétegfelvételei”). Az MR képek felbontása A gradienstér szerepe kulcsfontosságú az MRI felvételek felbontásának szempontjából. A jó felbontáshoz arra van szükség, hogy a detektált jelet minél pontosabban tudják lokalizálni. Ezt a felbontó képességet egy voxelben határozzák meg. A voxelek milliméter nagyságrendű élhosszúsággal rendelkező téglatestek. A három dimenzióban megalkotott mágneses gradiensekkel a 3DFT (three-dimensional Fourier transformation) technikával 0,1-0,5 mm vastagságú képek készíthetők. Az MR többek közt ezekben az elektromágnesekben, gradienstekercsben folyó nagy erősségű áramtól hangos működés közben. Ezek a gradiens terek játszanak szerepet a mozgásos artefaktumok csökkentésében is (GMR). Az MR képek kontrasztja Az élő szervezet nagy arányban tartalmaz vizet, így a szövetekben a hidrogén nagy mennyiségben megtalálható. Ehhez még a zsírok, fehérjék, szénhidrátok hidrogéntartalma is hozzájárul. Ezért MR mérések leggyakrabban a hidrogén leggyakoribb izotópjának az egyetlen protonból álló prócium (1H), NMR képalkotást jelentik. A protonok a képalkotás szempontjából három alapvető tulajdonsággal jellemezhetőek. A T1 és a T2 relaxációs idővel és a protonok sűrűségével. A képalkotás a három paraméter különféle súlyozásával készíthető el. Így készíthetők T1-súlyozott, T2-súlyozott és protondenzitású képek. Ezek a képek abban különböznek, hogy a különböző befolyásoló paraméterek, mint a hőmérséklet, a szövetek mágneses inhomogenitása, különféle mozgások, mint például a szöveti diffúzió, a véráramlás, stb. Így különböző kontrasztú képek nyerhetőek. A T1-súlyozású képek részletgazdagok, ahol a zsír fehér, a liquor fekete, a szürkeállomány a fehérállománytól jól elkülöníthető. A T2-súlyozású képeken a liquor fehér erős kontraszttal határolt, így a léziók nagy része is jól kirajzolódik, a szürkeállomány sötétebb a fehérállomány világosabb képet ad. A protondenzitású képek jól használhatóak a szabad és a kötött vizek elkülönítésében, így főleg diagnosztikában játszanak számot tevő szerepet. Az anatómiai atlaszok szerepe Ahhoz, hogy a képeken lévő területekre hivatkozni tudjanak, vagy az elváltozásokat legyen mihez hasonlítani, a szakemberek elkészítettek egy „minta-agyat”, amelyben három koordinátatengely (x, y, z) mentén tájékozódhatnak. A korábbi Talairach-atlaszt (amely egyetlen, alkoholbeteg nő felszeletelt agya alapján készült) lassan felváltja a nagyobb mintából származó, átlagolással létrehozott ún. MNI-sablon. Ám mivel ez a két sablon nem teljesen egyforma, átalakító műveletekkel lehet őket egymásba konvertálni, azért, hogy a különböző tanulmányokat össze tudják hasonlítani, és mert a Brodmann-területek csak a Talairachban vannak feltüntetve, az MNI-ben nem. Nehézségek az elemzésben Bár az MRI eljárást napjaink legjobban használható képalkotó eljárásának tekintik, számos probléma nehezíti meg a használatát: a legkisebb elemzési egységek ( voxelek ) a legnagyobb felbontású gépekben is milliméter nagyságrendűek a felvételek elkészítése hosszadalmas, nagy körültekintést igényel és drága a résztvevő (akaratlanul is) mozog, a képek egymáshoz képest elmozdulnak, ami az elemzésekben komoly problémát okoz a mágneses mező nem egyenletes, ami a képeken nehezen kiszámítható torzulásokhoz vezet a szkenner az eljárás alatt felmelegszik rossz a jel-zaj arány , ami rontja a statisztikák megbízhatóságát nincs egyértelmű megfelelés a struktúrák és a hozzájuk tartozó funkciók között Abban az esetben, amikor különböző emberek agyát szeretnék összehasonlítani, még egy fontos dologgal számolniuk kell a kutatóknak: az emberi agyak nem egyformák. Különbözhetnek barázdáltságukban, méretükben, sőt még alakjukban is (hasonlóan például az arcokhoz vagy akár a kezekhez). Ahhoz, hogy össze tudják hasonlítani, bonyolult módszerekkel (regisztráció, transzformáció, illesztés) először megfeleltetik őket egymásnak. Regisztráció alatt a szükséges átalakítások felmérését, számítását értik, a transzformáció során pedig végre is hajtják ezeket. A fenti terminológiát más módon is használhatja a szakirodalom. Azért érdemes a regisztrációs számításokkal kezdeni, mert több regisztráció összevonásával kevésbé romlik a képek minősége, mintha minden lépésnél a tényleges transzformáció is megtörténne. Ezeket a számításokat a koordináta-transzformáció szabályai szerint végzik. A legjobban követhető transzformációk közé tartoznak a geometriából is ismert lineáris transzformációk. Ilyen például merev testek esetén (ugyanazon személy elmozdult agyának illesztésére) a mozgatás illetve forgatás, három dimenzió mentén. De ide tartozik a méretezés és a torzítás is. Ezeket és más, nemlineáris transzformációkat a megfelelő beállítások után általában az elemző szoftverek végzik. MR-biztonság Implantátumok és idegen testek Az egyik legfontosabb dolog az MR-biztonsággal kapcsolatban, hogy pacemakerrel rendelkező személyeket általában nem szabad alávetni a szkennelésnek, bár létezik egy nagyon szigorú protokoll arra nézve, hogy milyen esetekben engedélyezhető mégis az eljárás szívritmus-szabályozóval rendelkezőknél. Számos aritmiás rendellenességről és halálesetről beszámoltak már pacemakerrel rendelkező páciensek esetében, akiket megfelelő elővigyázatosság és előzetes vizsgálatok nélkül vetettek alá mágneses rezonancia vizsgálatnak. Egyéb elektromos implantátumok különböző mértékben jelenthetnek ellenjavallatot, a szkennelési technológia, az implantátum tulajdonságai, a szkennelési protokoll és a vizsgálni kívánt testrész függvényében. Számos egyéb orvosilag beültetett idegen test jelenléte is meghiúsíthatja az MR vizsgálat tervét, ilyenek a nervus vagus stimulátorai, inzulin-pumpák, cochlea-implantátumok, implantálható cardioverter-defibrillátor (ICD) és sok más orvosi implantátum. Az ilyen jellegű orvosi berendezésekről a páciensnek minden esetben teljes körű információt kell nyújtania (gyártó, modell, sorozatszám és a beültetés dátuma) az összes implantátumról, mind az MR vizsgálatot javasló orvosnak, mind pedig a radiológusnak vagy technológusnak az MR szobába való belépést megelőzően. Bár ezek a beültetések manapság még aktuális problémákat vetnek fel, a kutatók és gyártók folyamatosan dolgoznak olyan újabb modellek kigondolásán, amelyekkel tovább csökkenthetnék, minimalizálhatnák az MR használata miatt fennálló kockázatokat beültetett orvosi berendezések jelenléte esetén. Ebben a kutatómunkában előrelépést jelent az implantátumok olyan nano-borításának terve, amely leárnyékolva a szerkezetet, megvédené azt a rádióhullámoktól. Mágnesezhető idegen testek (pl. repeszdarabok) vagy fém implantátumok (pl. sebészeti protézisek, aneurizma sztentek) szintén lehetséges kockázati tényezőt jelentenek, és a biztonsági szempontokat személyre szabottan szükséges megfontolni. Az ilyen tárgyak mágneses- és rádióhullámok mezőibe kerülve olyan problémát okozhatnak, mint az implantátum mágneses mezőben való elmozdulása miatti sérülés, égési sérülés a tárgy indukciós felhevülése miatt, vagy a beültetett készülék meghibásodása, működésképtelenné válása. Ezek a következmények még súlyosabbak lehetnek a szem esetében. A legtöbb MRI központ szemüregi röntgent készíttet azoknál a pácienseknél, akiknél felmerül, hogy szemükben fémszemcsék, fémdarabkák lehetnek, ami nem ritka a fémmel dolgozók, hegesztők esetében. Nem mágnesezhető természete és alacsony elektromos vezetőképessége miatt a titán és ötvözetei alkalmasak hosszú távú beültetések és sebészeti eszközök alapanyagául. Nem a titán az egyetlen implantátum alapanyag, amely lehetővé teszi az MRI alkalmazhatóságát, azonban számos tekintetben ez a legpraktikusabb. A fémek által okozott műtermékek gyakran üres területekként jelennek meg az MRI képen az implantátum környékén, amit sokszor „fekete-lyuk” jelnek hívnak – például egy 3 mm átmérőjű, titánötvözetből készült koszorúér-sztent az MRI felvételen egy 5 mm-es üres térként jelenik meg, míg ugyanez rozsdamentes acél implantátum esetében 10–20 mm-es, vagy akár még nagyobb műtermékként jelentkezhet. Az ASTM International 2006-ban egy új osztályozási rendszert fejlesztett ki az implantátumok és egyéb klinikai készülékek besorolására, és jelenleg ez a US Food and Drug Administration által elfogadott sztenderd. „MR–biztos jelzés”: a készülék vagy implantátum egyáltalán nem mágnesezhető, nem vezeti az elektromos áramot, nem RF-reagens, és kiküszöböli az összes elsődlegesen potenciális veszélyforrást az MRI eljárás során. „MR–feltételes”: a készülék vagy implantátum tartalmazhat mágneses, elektromosan vezetőképes, RF-reagens összetevőket, ami lehetővé teszi az MR-készülék közelében végzett tevékenységeket, biztosítva és betartva a biztonságos tevékenységhez szükséges feltételeket (mint például biztonságos használat 1,5 tesláig tesztelve; vagy erősségben megadva: 500 gauss alatti mágneses mezőknél.) „MR–veszélyes”: magától értetődően, ez olyan tárgyakra vonatkozik, amik fokozottan mágnesezhetők, és közvetlen veszélyforrást jelentenek a helyiségben tartózkodó személyekre és az ott lévő berendezésekre. Bár a jelenlegi osztályozást eredetileg az orvosi műszerekkel kapcsolatos szabályozásra és engedélyezésre fejlesztették ki, alkalmazzák minden berendezés és felszerelés kezelésére vonatkozóan is, ami az MR készülék környezetében megtalálható. Pacemaker esetében az elsődleges veszélyforrást a rádiófrekvencia által okozott, az elektromos vezetésben beállt változások okozta szívritmus-zavarok jelentik, inkább, mint hogy a mágneses mező hatna a pacemakerre. Sok segédeszközt kifejlesztettek már, és számos kutatás és fejlesztés folyik ma is arra vonatkozóan, hogy milyen hatással vannak a rádióhullámok a testen belül. Azoknak a pácienseknek, akiknek MRI vizsgálatot írtak elő, és aggódnak a biztonság miatt, ajánlott a jegyzetben idézett internetes oldal felkeresése. Lövedékhatás A mágneses mező szkenneléshez szükséges óriási erőssége miatt (ami gyakran több mint hatvanezerszerese a Föld saját mágneses mezejének) számos baleseti biztonsági előírást tartalmaz az MR használatának leírása. A lövedékhatásból adódó balesetek, amikor a mágnes a szerkezet közelében lévő mágnesezhető tárgyakat vonz be a közepébe, már többször vezetett komoly sérüléshez vagy halálhoz. A becsapódással járó balesetek elkerülése érdekében az MR szkenner környezetében tiltott mágnesezhető tárgyakat és berendezéseket nem mágnesezhető változatokra cserélik le, miközben a szkennelési képesség megmarad. Az MR vizsgálatnak alávetett pácienseknek el kell távolítaniuk magukról minden fémtárgyat (ékszerek, övcsat, gombok, cipzár), és egy köpenyt vagy műtősruhát adnak rájuk. A mágneses mező és a hozzákapcsolódó lövedékhatásból adódó baleseti kockázat tartós veszélyt jelent – szupravezetőként a MRI mágnesek akkor is megőrzik mágneses mezejüket, ha áramkimaradás miatt leállnak. Rádiófrekvenciás energia A proton forgásának gerjesztéséhez szükség van erős rádióhullám-behatásra. Ez felhevítheti a páciens testét, és fennáll a hipertermia veszélye, főképp elhízott pácienseknél, vagy hőszabályozási zavarokkal küzdőknél. Számos országban korlátozzák a maximális jellemző abszorpciós rátát, amit a szkenner létrehozhat. Perifériás (környéki) idegi stimuláció A mágneses mező erősségének gyors fel-le állítgatása idegi stimulációt okozhat. Önkéntesek rángatózás-érzésről számoltak be, amikor gyorsan kapcsolgatott mezőknek tették ki őket, különösképpen a szélsőséges értékeknél. A környéki idegek stimulációját az okozza, hogy a változó mező nő a gradienstekercs középpontjától való távolság növekedésével (ami többé-kevésbé egybeesik a mágnes középpontjával). Akusztikus zajártalom A gradiens mező bekapcsolásakor Lorentz-erő hat a gradienstekercsekre, és ez a tekercs apró tágulásait és összehúzódásait hozza létre. Mivel a kapcsolás frekvenciája tipikusan a hallható tartományba esik, az eredményeképpen létrejövő vibráció hangos zajokat eredményez (kattogást vagy sípolást). A legjellegzetesebben a magas erőterű gépeknél és a gyors képalkotó technikáknál jelentkezik ez a hatás, ahol a hang intenzitása elérheti a 120 dB(A)-t (ami egy landoló sugárhajtású repülő motorhangjának felel meg). A fülek megfelelő védelme alapvető fontosságú mindenki számára, aki az MR szobában tartózkodik a vizsgálat alatt. Hűtőanyagok Az MRI szkenner működéséhez szükséges 1 Tesla nagyságrendbe eső, homogén mágneses mezőt szupravezető tekercs segítségével hozzák létre. Bár a szupravezetés létrejöttéhez szükséges leggyakrabban használt hűtőfolyadékok nem mérgezőek, fizikai tulajdonságaik specifikus kockázatokat jelenthetnek. A szupravezető mágnes mágneses terének megszüntetését, „quenching”-nek (elfojtásnak vagy oltásnak) nevezik, amely során a cseppfolyós hélium a berendezésből kiforr. Ha a gyorsan párolgó hélium nem tud eltávozni egy külső elvezető nyíláson, amit „oltócsőnek” („quenching pipe”) neveznek, akkor a szkenner-szobába áramlik, ahonnan kiszoríthatja az oxigént, és ez fulladásveszélyt okoz. A cseppfolyós hélium a legáltalánosabban használt hűtőfolyadék az MRI szerkezetekben, (a hélium 4,2 K-en folyadék halmazállapotúból gáz halmazállapotúvá válik). A szobák, ahol az MR készülékeket használják, olyan kialakításúak, hogy ott biztonságosan használható legyen a szerkezet. Szükséges, hogy a szobák fel legyenek szerelve nyomáscsökkentő mechanizmusokkal és gázelvezető rendszerrel, valamint a fent említett, kötelező „oltócsővel”. Mivel az elfojtás a szupravezető mágnes működéséhez szükséges összes hűtőfolyadék gyors elpárolgását eredményezi, a készülék újraüzemelése rendkívül költséges és időigényes. A spontán elfojtódás szokatlan, de előfordulhat a berendezés hibás működése, a hűtőfolyadék helytelen betöltése, a hűtőfolyadék-tároló szennyeződése, vagy szélsőséges mágneses vagy vibrációs zavar következtében. Kontrasztanyagok A leggyakrabban használt intravénás kontrasztanyagok alapját a gadolínium módozatai adják. Általában ezek az anyagok biztonságosabbak, mint a jód alapú kontrasztanyagok, amelyeket a röntgen radiográfia vagy a CT esetén alkalmaznak. Különösen figyelemre méltó a vese károsodásának alacsonyabb előfordulása, összehasonlítva a jód alapú kontrasztanyagokkal – ez tette a kontraszt javított MR szkennelést egy lehetséges alternatívává a veserendellenességgel küzdő páciensek számára, akiket egyébként nem lehet alávetni a kontraszt javított CT vizsgálatnak. Habár a gadolíniumalapú kontrasztanyagok hasznosnak bizonyultak a vese-rendellenességgel küzdő páciensek esetében, a dialízist igénylő, súlyos veseelégtelenségben szenvedő betegek esetén egy ritka, de komoly betegség kockázatát hordozza; ez a szisztémás nefrogén fibrózis, ami kapcsolatba hozható bizonyos gadolíniumtartalmú anyagokkal. Leggyakrabban a gadodiamid nevű vegyülethez kötik, de más anyagok is felelőssé tehetők. Az esetleges kapcsolat a vegyület és betegség között nem bizonyított, mégis általános érvényű alapelv az Amerikai Egyesült Államokban, hogy dialízises pácienseknél csak a legszükségesebb esetben alkalmazhatók gadolíniumvegyületek, és a szkennelés után olyan gyorsan alá kell vetni dialízisnek a beteget, amilyen gyorsan csak lehet, hogy azonnal eltávolítsák szervezetéből a káros vegyületet. Európában, ahol több gadolíniumtartalmú vegyület használatos, kidolgozták az ilyen anyagok lehetséges rizikótényezőit leíró osztályozást. Terhesség Az MRI semmilyen hatását nem mutatták még ki a magzatra nézve. Ami a leglényegesebb, hogy az MR nem bocsát ki ionizáló sugárzást, amelyre a magzat a leginkább érzékeny. Mégis elővigyázatosságból az általános irányelvek között szerepel, hogy csak akkor vessenek alá várandós anyákat MR vizsgálatnak, ha ez feltétlenül szükséges. Ez különösen igaz a terhesség első trimeszterére, ekkor lévén az organogenezis időszaka, az a periódus, amikor a magzat szervei kialakulnak. Szkenneléskor ugyanazok a dolgok adhatnak okot aggodalomra terhesség idején, mint az MRI-vel kapcsolatban általában is, annyi eltéréssel, hogy a magzat még érzékenyebb az olyan hatásokra, mint a hő és a zaj. Mindazonáltal mégis van egy plusz kockázati tényező ilyen esetekben, mégpedig a kontrasztanyagok használata; a gadolíniumvegyületekről ismert, hogy áthatolnak a méhlepényen (placenta), így bekerülve a magzat vérkeringésébe is, ezért óvakodni kell az alkalmazásuktól, ha az nem feltétlenül indokolt. Mindezen aggodalmak ellenére az MRI egyre növekvő fontosságúvá válik a veleszületett rendellenességek diagnosztizálásában és figyelemmel kísérésében, mivel sokkal több diagnosztikus információt nyújt, mint az ultrahangos vizsgálat, és általa elkerülhető a CT által kibocsátott ionizáló sugárzás. Az MRI kontrasztanyagok nélküli használata lehetőséget nyújt a magzati daganatok sebészeti beavatkozás nélküli, méhen belüli diagnosztizálásra és vizsgálatára, elsősorban teratomák felismerésére, ezen kívül magzati operációk és más magzati beavatkozások megkönnyítésére. Emellett a szülés megtervezését, a baba biztonságos megérkezését és a vele való bánásmódot is könnyítheti, amely folyamatok egyébként végzetesek lehetnének. Klausztrofóbia és diszkomfortérzés Az MRI készülékek felépítése miatt meglehetősen kényelmetlen bennük feküdni. A zárt végű MRI rendszerek régebbi modelljeinél egy meglehetősen hosszú csőbe vagy alagútba kell feküdni. A vizsgálni kívánt testrésszel kell a mágnes közepébe helyezkedni, ami a cső közepén található. Mivel a szkennelési idő ezeknél a régi modelleknél meglehetősen hosszú (alkalmanként akár 40 perc is lehet a teljes procedúra), a vizsgálati személyek sokszor még enyhe klausztrofóbia esetén is képtelenek végig eltűrni egy MR vizsgálatot mozgolódás nélkül. A modern MR készülékek általában nagyobb átmérővel rendelkeznek (elérhetik a 70 centimétert) és a szkennelési idők is rövidebbek. Ez kisebb mértékű klausztrofóbiát jelent egy szakasz alatt, és a legtöbb páciens az MRI vizsgálatot egy ártalmatlan és könnyedén elviselhető műveletnek tartja. Az ideges páciensek hasznosnak találhatják a következő módszereket: Előzetes felkészülés a szkenner megtekintése a szoba megismerése céljából, az asztalon való előzetes fekvés vizualizációs technikák gyógyszeres nyugtatás általános altatás Megküzdés a szkennerben egy „pánikgomb” kézben tartása a szemek csukva tartása az idő alatt, amíg bent vannak a csőben (szem-maszk használata) zenehallgatás fejhallgatón vagy egy film nézése egy, a fejre erősített kijelzőn a gépben töltött idő alatt a szkenner szoba megvilágítása, hangok lejátszása, és képek a falon vagy a plafonon Léteznek különböző alternatív szkenner kivitelezések, mint például a nyitott, vagy álló MRI rendszerek, ezek szintén nagyon hasznosak lehetnek a szorongás leküzdésében ott, ahol lehetőség van rájuk. Bár a nyitott szkennerek növekvő népszerűségnek örvendenek, azonban alacsonyabb szkennelési minőséggel dolgoznak, mivel kisebb mágneses mezőt használnak, mint a zárt rendszerek. Mindemellett meg kell említeni, hogy a kereskedelemben az 1 teslás nyitott rendszerek újabban kezdenek elterjedtté válni, mivel sokkal jobb képminőséget biztosítanak, mint a korábbi, alacsonyabb mezejű nyitott modellek. Csecsemők és kisgyermekek esetében gyógyszeres nyugtatást vagy általános altatás az elfogadott, mivel ezek az alanyok nem utasíthatóak arra, hogy maradjanak mozdulatlanok, amíg tart a vizsgálat. Elhízott páciensek és várandós anyák az MRI készüléket túl szűknek találhatják. Emellett a terhes nőknek problémát okozhat az is, hogy egy órán keresztül mozdulatlanul feküdjenek a hátukon. Az akusztikus zaj, ami egy MR készülék működésével jár, tovább fokozhatja a művelettel kapcsolatban fellépő diszkomfort érzést. Gazdasági vonatkozások Az Egyesült Királyságban egy 1,5 Tesla térerejű MRI készülék ára nagyjából 1,04 millió euró / 1,4 millió amerikai dollár, amihez hozzá tartozik még az üzemeltetési és fenntartási költség is, ami a gép teljes élettartama alatt hasonló nagyságrendű összeget jelent, mint a vásárlási díj. Hollandiában átlagosan az MRI készülékek ára 1 millió euró körül van, de 2007 decemberében az UMC Utrecht használatba vett egy 7T térerejű vizsgálati eszközt, ami 7 millió euróba került, tehát az árak könnyedén szaladhatnak igen magasra. A pre-polarizációs MRI (PMRI) készülékek, melyek rezisztív elektromágneseket tartalmaznak, egy ideig magukban hordozták az olcsóbb alternatív technika ígéretét. Ennek a módszernek ráadásul bizonyos vizsgálatok esetében vannak előnyei, mint például fém beültetések környékén könnyíti az ízületek vizsgálatát, ugyanakkor nem megfelelő arra, hogy általánosan alkalmazzák a teljes testfelületet érintő képalkotó eljárásként. Az egészségügyi eszközök forgalmazóinak manapság már igen jelentős jövedelmet jelent az MRI készülékek árusítása az Egyesült Államokban. Köszönhető ez egyben a biztosítóktól származó kedvező visszafizetési arányoknak, és a különböző közigazgatási programoknak. A biztosítók visszatérítései két komponensből állnak: egyik az eszközre vonatkozó díj, ami az MRI készülék tényleges működésére és teljesítményére vonatkozik, míg a másik a szakmai díj, ami a radiológusok szakértői véleményére vonatkozik, melyet az MRI felvételről adnak. Az Egyesült Államok északkeleti részén egy eszközre vonatkozó díjat akár 3500 amerikai dollárra / 2600 euróra becsülnek a felmerülő problémákkal kapcsolatos javíttatások esetén. A szakmai díj pedig akár lehet 350 amerikai dollár / 260 euró is vizsgálatonként. Azonban ezeket az igen magasra becsült összegeket ritkán éri el a tényleges juttatás, mivel függ a biztosító cég által meghatározott áraktól és a Medicare díjtáblázatától is, így viszonylag rugalmasan változik a mennyisége. Egy példa erre az az ortopédiai sebész csoport, akik 1116 amerikai dolláros / 825 eurós díjat számláztak fel egy térd MRI-ért 2007-ben, de ebben az évben a Medicare visszatérítése csak 470,91 amerikai dollár / 350 euró volt. Nagyon sok biztosító társaság a biztosítás feltételeként előzetes, hivatalos jóváhagyást kér az esedékes MRI eljárásról. 2005-ben az Egyesült Államokban, a Deficit Reduction Act sok már használatban lévő készülék esetében lényegesen csökkentette a biztosítási összegeket az eszközre vonatkozó díjak tekintetében. Ez némileg megváltoztatta a teljes biztosítási rendszert, mivel több magánbiztosító is követte az általuk meghatározott árakat. Az Egyesült Államokban egy agyról készített MRI felvétel költségei a Medicare-nek biztosított elszámolástól függetlenül, átlagosan egy 403 amerikai dolláros / 300 eurós technikai díj, és egy külön fizetendő díj a radiológusnak, ami nagyjából 93 amerikai dollár / 70 euró. Franciaországban valamennyire más a helyzet, ott egy MRI vizsgálat hozzávetőlegesen 150 euró / 205 amerikai dollár környékén mozog. Ez az összeg magába foglal három alapvizsgálatot, amik közül az egyik során intravénás kontrasztanyagot is alkalmaznak, és lefed még egy konzultációt a technikussal, illetve egy írásos jelentést a páciens orvosának. Japánban, ha leszámítjuk a kontrasztanyag és az elkészült képek árát, akkor egy MRI vizsgálat nagyjából 155 amerikai dollár / 115 euró és 180 amerikai dollár / 133 euró között mozog, amihez még hozzájön a radiológus szakmai bérezése, ami 17 amerikai dollár / 12,50 euró. Indiában egy MRI vizsgálat, amiben nincs benne sem a radiológus szakvéleménye, sem a kontrasztanyag ára, olyan 3000-4000 rúpia (37-49 euró / 50-60 amerikai dollár). A készülék túlhasználása A különböző egészségügyi szervezetek felállítottak bizonyos irányelveket azzal kapcsolatban, hogy az orvosoknak milyen körülmények között kellene MRI készüléket használni a pácienseken, illetve a túlhasználás ellen is tettek javaslatokat. Bár MRI segítségével jól lehet látni bizonyos egészségügyi problémákat, vagy hasonlóképpen eredményesen lehet alkalmazni egy diagnózis megerősítésére, de az egészségügyi szervezetek mégis inkább azt javasolják, hogy ne az MRI vizsgálat legyen a legelső ötlet egy diagnózis felállítása során, vagy egy páciens panaszainak a feltérképezése esetén. Úgy határozták meg, hogy az MRI készüléket első sorban viszonylag kis hátfájdalom okának feltérképezéséhez használják az orvosok, ennek azonban vannak ellenzői is. Például az ACP (American College of Physicians) felszólalt ezzel az elképzeléssel szemben, merthogy szerintük alapvetően nem tesz jót a pácienseknek ez a fajta vizsgálati eljárás. Speciális alkalmazások Diffúziós MRI A diffúziós MRI a biológiai szövetekben a víz molekulák diffúzióját méri. A klinikai gyakorlatban a diffúziós MRI-t sokrétűen fel tudják használni. Alkalmas különböző állapotok (pl. stroke) vagy neurobiológiai rendellenességek (pl. szklerózis multiplex) diagnosztizálására, és segít a központi idegrendszerben a fehérállományi axonok kapcsolódásának részletesebb megértésében. Izotrópikus közegben (példának okáért egy pohár vízben) a vízmolekulák természetes módon random mozognak a turbulencia és Brown-mozgás befolyásolása szerint. Azonban a diffúzió anizotrópikus is lehet abban az esetben, ha a biológiai szövetekben a Reynolds-szám elég alacsony ahhoz, hogy az áramlás lamináris legyen. Például egy molekulának a sejt axonjában viszonylag kevés az esélye, hogy átjusson a myelinhüvelyen. Így ez a molekula főként a neurális rost tengelyén mozog. Tehát, ha tudjuk, hogy egy adott voxelben ezek a molekulák jóformán egy irányba mozognak, akkor feltételezhetjük, hogy az ezen a területen lévő rostok nagy része párhuzamos erre az irányra. A manapság is fejlődésben lévő diffúziós tenzor képalkotás (DTI) lehetővé teszi a diffúzió mérését több irányból is, illetve minden irányból a töredékes anizotrópia is meghatározható a segítségével, amit minden egyes voxelben ki lehet számolni. Ez segíti hozzá a kutatókat, hogy úgynevezett térképeket készíthessenek a rostok irányáról, ami alapján megállapíthatóak a kapcsolódások a különböző agyi területeken (taktográfia használatával). Valamint ez alapján meg lehet még vizsgálni a neurális károsodásokat és demylenizációt egyes területeken, amik a különböző betegségekhez köthető, mint például a szklerózis multiplex. Egy másik alkalmazási lehetősége a diffúziós MRI-nek a DWI, diffusion-weighted imaging. Ischaemiás stroke-ot követően a DWI kifejezetten érzékeny a különböző elváltozásokra a károsodott területen. Egyelőre az eredmények alapján arra következtetnek a tudósok, hogy a DWI felvételeken megnövekedett jel annak köszönhető, hogy a citotoxikus ödéma miatt nagyobb lesz a víz diffúziójának gátoltsága. A DWI jel megnövekedése már a stroke szimptómáinak megjelenése után 5-10 perccel észrevehető, ami összehasonlítva a CT-vel igen jó eredmény, mivel a CT gyakran az akut infarktus ideje alatt nem képes kimutatni a különbségeket, csak 4-6 órával utána. A DWI jelváltozás még nagyjából két hétig fennáll a stroke-ot követően. Együtt alkalmazva a kérgi perfúzióval, a tudósok ki tudják emelni azokat a területeket, ahol perfúziós/diffúziós különbség lép fel, így meghatározva azokat az agyi területeket, melyek reperfúziós terápiával talán meg tudnak menteni. Mint sok más speciális alkalmazást, ezt is gyakran használják echo planáris képalkotással együtt. Mágneses rezonancia angiográfia A mágneses rezonancia angiográfiát (MRA) arra tudják felhasználni, hogy képeket készítsenek az artériákról, ami alapján meg tudják határozni az érszűkületeket vagy verőértágulatot (véredények falának tágulata, ami a felrepedés kockázatával jár együtt). Az MRA-t gyakran használják arra, hogy megvizsgálják a nyaki, agyi, mellkasi, hasi, vese és láb artériákat. Többféle technika is létezik arra, hogy miként generáljanak képeket ezzel a módszerrel. Ilyen például a paramágneses kontrasztanyag (gadolinium) használata, vagy az úgynevezett „áramláshoz kapcsolódó kiemelés” technikája, aminél a képen látható jel nagy részét az éppen azon a felületen átfolyó vér adja. Azok a technikák, amik fázis felhalmozódással járnak (melyek úgy is ismertek, mint fázis ellentét angiográfia), szintén alkalmasak arra, hogy az áramlás sebességét könnyen és pontosan feltérképezzék velük. A mágneses rezonancia venográfia (MRV) pontosan ugyanezen az elven működik, csak éppen a vénákról lehet képet készíteni vele. Ezzel a módszerrel a szövetet alulról stimulálják, miközben azonnal összegyűjtik a jeleket a stimulált rész felett található szövetekről, ezáltal képet készítve a vénás vérről, ami éppen áthaladt a stimulált részen. Mágneses rezonancia spektroszkópia A mágneses rezonancia spektroszkópiát (MRS) arra használják, hogy megmérjék a különböző metabolitok mennyiségét a test szöveteiben. Az MR jel egy olyan spektrumot a rezonanciákból, amelyek megfelelnek a különböző gerjesztett állapotban lévő izotópok molekuláris elrendeződésének. Ezt a fajta lenyomatot arra szokták használni, hogy diagnosztizáljanak bizonyos anyagcserezavarokat, különös tekintettel azokra, amik befolyásolják az agyműködést, és hogy információt nyerjenek a daganatos elváltozások anyagcseréjéről. A mágneses rezonancia spektroszkópia képalkotás (MRSI) összefogja a spektroszkópiát és a képalkotási eljárásokat, hogy létre lehessen hozni térben lokalizált spektrumokat a vizsgált mintáról vagy páciensről. A térbeli felbontás lényegesen alacsonyabb (az elérhető jel-zaj viszonytól függően), de a spektrum sok metabolitról tartalmaz információt minden voxelben. Mivel az elérhető jelet arra használják, hogy térbeli és spektrum információkat kódoljanak vele, ezért az MRSI igen magas jel-zaj viszonyt igényel, amit csak a nagyobb térerőre képes készülékekkel lehet elérni (3 Tesla és afölött). Polinézia-kupa A Polinézia-kupa az Óceániai Labdarúgó-szövetség által 1994 és 2000 közt négyévente megrendezett válogatott torna volt. A mű-Süsü / A bűvös virág A mű-Süsü / A bűvös virág 1987-ben megjelent meg Csukás István és Bergendy István hanglemezes albuma, mely a Süsü, a sárkány című nagy sikerű bábfilmsorozat hatodik és hetedik epizódjának hangjáték változata. Ez a lemez az 1982 és 1988 között megjelent Csukás István és Bergendy István: Süsü című ötlemezes sorozatának negyedik albuma. Alkotók Írta: Csukás István Zenéjét szerezte: Bergendy István Rendezte: Szabó Attila Hangmérnök: Horváth János Zenei rendező: Oroszlán Gábor Asszisztens: Csepeli Péter Felvételvezető: Dabasi Péter Az album számai "A mű-Süsü" – 28:09 "A bűvös virág" – 27:11 Teljes idő: 55:29 Szereposztás Süsü : Bodrogi Gyula Kém : Paudits Béla Kis királyfi : Meixler Ildikó Torzonborz : Horváth Gyula Géphang, Hadvezér II., Borbély : Szombathy Gyula Kancellár III. : Benedek Miklós Hadvezér I. : Balázs Péter Pék : Usztics Mátyás Csizmadia : Szabó Ottó Kancellár I. : Kaló Flórián Király : Sztankay István Írnok : Mikó István Zsoldos I. : Zenthe Ferenc Zsoldos II. : Horkai János Dada : Tábori Nóra Zöldséges kofa, Asszony : Hacser Józsa Sárkányfűárus : Miklósy György Kertész : Képessy József Kocsmáros : Vándor József Királyné : Hűvösvölgyi Ildikó Közreműködik a Bergendy Szalonzenekar és a Zajbrigád. Deportivo Cali Az Asociación Deportivo Cali egy kolumbiai labdarúgóklub, melynek székhelye Cali. Az első osztályban szerepelnek, és ez idáig nyolc alkalommal szerezték meg a bajnoki címet, egy alkalommal pedig a nemzeti kupát. A fő rivális A Deportivo Cali hosszú ideje rivalizál a szintén Cali-beli Américával, klasszikus rangadójuk neve Clásico Vallecaucano. A két klub sokáig közös stadionban, a Pascual Guerreróban játszotta hazai meccseit. Az első összecsapásra 1931-ben került sor, amikor a Deportivo 1-0 arányban győzedelmeskedett. A profi érában először 1948-ban játszott egymással a két csapat. Az első mérkőzést az América nyerte, a visszavágón pedig 4-3-as Depor siker született. Összes lejátszott mérkőzés: 314 (2017 végéig) Deportivo Cali-győzelem : 120 América-győzelem : 93 Döntetlen: 101 Sikerlista Hazai 9-szeres kolumbiai bajnok: 1965, 1967, 1969, 1970, 1974, 1996, 1999, 2005 (Finalización), 2015 (Apertura) 1-szeres kupagyőztes: 2010 1-szeres szuperliga-győztes: 2014 Macedónia himnusza Macedónia himnusza a Denes nad Makedonija (Ma Macedónia szerte) című dal, melynek zenéjét Todor Szkalovszki szerezte, illetve szövegét Valdo Maleszki írta 1943-ban. A dalt hivatalosan 1992-ben fogadta el az ország nemzeti himnuszaként az ország vezetése a többek között erről is szóló, illetve az országot független állammá kikiáltó 1991-es népszavazáson. A dal volt a szocialista Jugoszlávia Macedónia nevű tagállamának hivatalos himnusza. Története A Denes nad Makedonija című dalt Vlado Maleszki, a második világháború egyik a partizán mozgalomban aktív résztvevője írta 1943-ban. Maleszki intenzív és széleskörű irodalmi tevékenysége kiterjedt a macedón ábécé kialakítására, valamint számos egyéb irodalmi mű született tollából. A nemzeti himnusz zenéjét Todor Szkalovszki szerezte, aki egyúttal az ország operaházában volt zeneszerző. Szövege A macedón himnusz szövege cirill betűs, IPA átírással és magyar nyelven: Pinokkió (film, 1940) A Pinokkió (eredeti cím: Pinocchio) 1940-ben bemutatott amerikai rajzfilm, amely a 2. Disney-film. Az animációs játékfilm rendezői Hamilton Luske és Ben Sharpsteen, producere Walt Disney. A forgatókönyvet Ted Sears, Otto Englander, Webb Smith, William Cottrell, Joseph Sabo, Erdman Penner és Aurelius Battaglia írta, a zenéjét Leigh Harline és Ned Washington szerezte. A mozifilm a Walt Disney Productions gyártásában készült, az RKO Pictures forgalmazásában jelent meg. Műfaját tekintve fantasyfilm, filmdráma, filmvígjáték és musicalfilm. Amerikában 1940. február 7-én, Magyarországon 1962. december 20-án, felújított változattal 1987. december 24-én mutatták be a mozikban, új magyar változattal 2000. március 2-án adták ki VHS-en. Az InterCom által készült magyar szinkronnal 2003. május 13-án adták ki DVD-n is. Cselekmény Egy csillagfényes éjszakán, a csodák éjszakáján, egy tündér életre kelti Dzsepetto, a magányos fafaragó fabábuját, Pinokkiót, és ezzel fantasztikus kalandok egész sora veszi kezdetét, amely próbára teszi a kis Pinokkió bátorságát, hűségét és őszinteségét - azokat az erényeket, amelyeket meg kell tanulnia ahhoz, hogy igazi fiú váljon belőle. Bölcs barátja Tücsök Tihamér hiába próbálja figyelmeztetni, Pinokkió csetlik-botlik és egyik butaságot követi el a másik után. Díjak 1941 - Oscar-díj - a legjobb eredeti filmzene - Leigh Harline, Paul J. Smith, Ned Washington 1941 - Oscar-díj - a legjobb eredeti filmdal - Leigh Harline, Ned Washington - "When You Wish Upon a Star" Jegyzetek Barrier 1999, 269-73. o. Pinokkió a Box Office Mojo oldalon (angolul) (hazai bevétel a teljes élettartam alatt) Pinokkió (1. magyar változat, 1962) az Internetes Szinkron Adatbázisban (magyarul) Pinokkió (2. magyar változat, 2000) az Internetes Szinkron Adatbázisban (magyarul) Televíziós megjelenések Új magyar szinkronnal az alábbi televíziókban vetítették le. Disney Channel Elizabeth Howard Elizabeth Howard, férjezett nevén Elizabeth Boleyn (1480 körül – 1538. április 3.) angol grófné, Wiltshire és Ormond grófnéja, Rochford vikomtnéja. Thomas Boleyn felesége, Boleyn Anna angol királyné anyja, I. Erzsébet angol királynő nagyanyja. Élete Thomas Howard, Norfolk 2. hercege és Elizabeth Tilney két lánya közül az elsőként született 1480 körül. Családja III. Richárdot támogatta a Rózsák háborúja idején; mikor Richárd 1485-ben elesett a bosworthi csatában, a család azzal őrizte meg helyzetét, hogy rögtön hűséget esküdött a győztesnek, VII. Henriknek. Elizabeth fiatal lányként került a királyi udvarba, ahol 1500 körül (talán 1498-ban) feleségül ment egy fiatal, nagyravágyó udvaronchoz, Thomas Boleynhez, Wiltshire első grófjához. Többször esett teherbe, de csak három gyermeke érte el a felnőttkort: Mary Boleyn , VIII. Henrik szeretője (1499 körül - 1543. július 19.) Anne Boleyn , VIII. Henrik második felesége (1501 körül - 1536. május 19.) George Boleyn, Viscount Rochford (1504 április körül - 1536. május 17.) Először Yorki Erzsébet (VII. Henrik felesége), majd Aragóniai Katalin (VIII. Henrik első felesége) udvarhölgye volt. Korabeli szóbeszéd szerint nagyon vonzó külsővel rendelkezett, és maga is a király szeretője volt, maga Henrik azonban ezt tagadta, és a Mary Boleynnel folytatott kapcsolatával ellentétben nem említette, amikor egyházi diszpenzációt kért az Annával kötendő házasságához (erre szükség volt, ha olyat akart feleségül venni, akinek közel hozzátartozójával már volt kapcsolata). Történészek szerint a szóbeszéd vagy abból eredt, hogy Elizabeth Howardot összetévesztették Henrik híresebb szeretőjével, Elizabeth Blounttal, vagy a Boleyn család 1527 után növekvő népszerűségéből. Elizabeth lányai, Mary és Anne a francia királyi udvarban töltöttek el éveket Klaudia királyné udvarhölgyeiként. 1520 környékén a Boleyn család előnyös házasságot készített elő Mary nevű leányuk számára, aki még abban az évben feleségül ment William Carey-hez, egy tehetős és befolyásos kereskedőcsalád sarjához. Mary már az esküvő után lett Henrik szeretője. A Boleynek gyorsan elkezdtek felemelkedni az udvari hierarchiában, s Carey tagja lehetett az ún. Titkos Tanácsnak is, ami hatalmas megtiszteltetés volt, főleg egy olyan, alacsony sorból származó ember számára, mint ő. Maryvel ellentétben Annának bensőséges volt a kapcsolata édesanyjukkal, hiszen a két testvér jelleme és műveltsége erősen különbözött. Anna hatalmas tudással rendelkezett, mind a zene, a hímzés, a vallás, mind pedig az etikett terén. Anna ambiciózus volt, igyekezett függetlenedni hataloméhes édesapjától, aki szó szerint képes volt áruba bocsájtani lányait, csakhogy ő maga minél inkább gyarapodhasson birtokok és vagyon tekintetében. 1525-ben aztán Annát szemelte ki magának Henrik, ám igen csak meglepődött, amikor a hölgy már ismeretségük legelején leszögezte, addig nem adja oda magát a királynak, amíg az feleségül nem veszi őt. Anna úgy vélte, nővére azért esett ki olyan hamar a király kegyeiből, mert túl könnyen odaadta magát neki. Annának, ahhoz, hogy megvalósíthassa házassági terveit, előbb végleg semlegesítenie kellett ádáz ellenfelét, Thomas Wolsey bíborost, Henrik jobbkezét. Törekvései eredménnyel jártak, Wolsey kiesett Henrik kegyeiből, s hatalmától, vagyonától megfosztva, 1530-ban halt meg, 57 éves korában, nyomorban tengődve. Mikor 1533 szeptemberében megszületett Anna és Henrik leánya, a csecsemőt a büszke nagymama, vagyis nagymamák után nevezték el, mivel mind Henrik, mind pedig Anna édesanyját Elizabethnek hívták. 1535-ben Mary Boleyn szégyent hozott családjára azzal, hogy már özvegyasszonyként, megszökött egy udvaronccal, a csekély vagyonú William Stafforddal, akihez titokban feleségül is ment, miután terhes lett a férfi gyermekével. Ezzel a lépésével Annát is megsértette, mivel királynéként neki kellett volna engedélyt adnia ahhoz, hogy Mária újra férjhez mehessen. Ezek után száműzték az udvarból mind Máriát, mind pedig Stafford-ot, ám Anna meggyőzte Henriket, hogy Mária legalább az özvegyi nyugdíját megkaphassa minden hónapban, így viszonylagos anyagi biztonságban élhetett a házaspár, Stafford szerény vidéki birtokán. Egy évvel később újabb súlyos botrány tört ki a Boleyn családban: Anna királynét és George Boleynt vérfertőzéssel és felségárulással vádolta meg VIII. Henrik. Büntetőperük mindössze néhány nap alatt lezárult, s mindkettejüket bűnösnek találta a főnemesekből álló bíróság. George-ot 1536. május 17-én fejezték le, nővére, Anna két nappal később követte őt a vérpadra. Gyermekei halála után Elizabeth örökre távozott az udvarból, s vidékre költözött, ahol elvonultan élt tovább, két évvel később bekövetkezett haláláig. Férje, Thomas Boleyn egy évvel később követte őt a sírba. Leányuk, Mary 1543. július 19-én, 43 éves korában hunyt el, második férje, William Stafford oldalán, akinek két gyermeket szült: Anne és Edward Staffordot. Elizabeth unokája, Erzsébet hercegnő 1558. november 17-én Anglia királynője lett, I. Erzsébet néven. Ő lett a Tudor-ház utolsó uralkodója, halálával, 1603. március 24-én kihalt a dinasztia, mivel nem ment férjhez és nem született gyermeke sem. A Boleyn-család vérvonala azonban nem szakadt meg, Mary négy gyermeke (Catherine, Henry, Anne és Edward) révén. Catherine 14 gyermeket szült férjének: Mary, Henry, Lettice, William, Edward, Robert, Richard, Elizabeth, Thomas, Francis, Anne, Catherine, Maude és Dudley. Henry 12 gyermek édesapja volt: George, John, Henry, Thomas, Tamás, William, Edmund, Robert, egy ismeretlen nevű fiú, Katherine, Philadelphia és Margaret. 1994–1995-ös Szlovák Extraliga-szezon Az 1994–1995-ös Szlovák Extraliga-szezon a Szlovák Extraliga második szezonja volt. A bajnoki címet a HC Košice szerezte meg, 3:0-ra verve meg a Dukla Trenčínt a három győztes meccsig játszott döntősorozatban. A bajnokságból a HK Spišská Nová Ves esett ki, helyére a következő szezonra az ŠK Iskra Banská Bystrica jutott fel. Rájátszás az eredmények a győztes mérkőzések számát jelzik a sorozatban Negyeddöntők Dukla Trenčín - Spartak Dubnica nad Váhom 3:0 (11:3,3:2,4:2) HC Košice - ZPA Prešov 3:0 (10:1,4:3,6:1) Slovan Bratislava - Martimex ZŤS Martin 3:0 (5:1,5:2,2:0) ŠKP PS Poprad - HK 32 Liptovský Mikuláš 3:0 (8:5,4:1,4:3) Elődöntők Dukla Trenčín - ŠKP PS Poprad 3:0 (9:5,5:3,5:3) HC Košice - Slovan Bratislava 3:0 (11:1,8:1,3:1) 3. helyért Slovan Bratislava - ŠKP PS Poprad 2:1 (4:3,5:6,5:2) Döntő Dukla Trenčín - HC Košice 0:3 (2:4,3:5,1:7) 3523 Arina A 3523 Arina (ideiglenes jelöléssel 1975 TV2) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Ljudmila Ivanovna Csernih fedezte fel 1975. október 3-án. Lyfe Jennings Lyfe Jennings, született Chester Bamsu Jennings (Toledo, 1978. június 3.) amerikai R&B és soul énekes. Játszik gitáron és zongorán. Élete Lyfe a zenei karrierjét a toledói templomban kezdte még kisfiúként. Együttest hozott létre két unokatestvérével és bátyjával. Feloszlásuk után folytatta érdeklődését a zene iránt. Fiatalon elvesztette édesapját, 14 évesen börtönbe került gyújtogatás miatt, 10 évre ítélték. A börtönben elhatározta, hogy megváltozik. Folytatta a dalok írását és felelevenítette Isten iránti hitét. Első albumának címe 268-192, mely a rabszáma volt. Lemezei 2004: Lyfe 268-192 2006: The Phoenix 2008: Lyfe Change Füzikefélék A füzikefélék (Phylloscopidae) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe tartozó család. Rendszerezés A családba az alábbi két nem tartozik: Phylloscopus (F. Boie, 1826) - 66 faj Seicercus (Swainson, 1837) - 11 faj A nagy alakítás A nagy alakítás a KFT együttes 1990-ben megjelent nagylemeze. A felvételek a Magyar Rádió 8-as stúdiójában készültek 1990 február-márciusában. Megjelenése után az együttes felfüggesztette működését, mivel Laár András visszavonult. Az album számai A oldal: Eszter a meztelen nő Rómeó Kovács Pál A mamut János Vitéz B oldal: Botrány Bolhacirkusz Hókirály Az idegen lény Boleró Elképzelem, hogy Paul McCartney Tavaszi pajzsosrák A tavaszi pajzsosrák (Lepidurus apus) a levéllábú rákok (Branchiopoda) osztályának Notostraca rendjébe, ezen belül a pajzsosrákok (Triopsidae) családjába tartozó faj. Előfordulása A tavaszi pajzsosrák elterjedési területe Közép-Európa. Igen megritkult. Alfajai Lepidurus apus apus Lepidurus apus lubbocki Lepidurus apus patagonicus Lepidurus apus viridis Baird, 1850 Megjelenése A tavaszi pajzsosrák a nyári pajzsosrákhoz hasonló, de valamivel kisebb (maximális hosszúsága 5 centiméter), és farokvillája rövidebb. A farokvilla két ága közötti utolsó szelvényen nyelv alakú, hátrafelé irányuló lap található. A hátpajzson elöl 2 összetett szem és közvetlenül mögötte 4 ocellumból álló naupliusz-szem helyezkedik el. Mint a nyári pajzsosráknál, a hímek itt is nagyon ritkák. Életmódja A tavaszi pajzsosrák főleg időszakos vízgyülemlések, olvadékvizek lakója. Gyakran a korai tócsarákkal (Siphonophanes grubii) társul. Az állat közvetlenül hóolvadás után, márciusban jelenik meg, és májusban már el is tűnik. A tavaszi pajzsosrák gyakran a társaságában tömegesen előforduló korai tócsarákokat fogyasztja. Szaporodása A nőstények szűznemzéssel petéket képeznek, melyeket a tizenegyedik lábpáron levő tasakokban hordoznak. A kemény héjú, tartós peték többéves kiszáradás után is életképesek. Dániel moszkvai fejedelem (Szent) Dániel, oroszosan Danyiil Alekszandrovics (oroszul Дании́л Алекса́ндрович; 1261 november vagy decembere – 1303. március 4.) a Moszkvai Fejedelemség alapítója és fejedelme 1263-tól haláláig; a későbbi moszkvai fejedelmek és a Rurik-dinasztiából származó orosz cárok őse. Ifjúsága Danyiil Alekszandr Nyevszkij nagyfejedelem legkisebb fia volt. Nevét Dániel aszkétaszent tiszteletére kapta, és mivel az ő napja december 11-én van, a történészek feltételezése szerint Danyiil 1261 november-december környékén születhetett. Kétéves korában apja meghalt és végrendeletében ráhagyta az addig a Vlagyimiri Nagyfejedelemséghez tartozó kisvárost, Moszkvát. Danyiil hét évig a nagybátyjánál, Jaroszláv tveri fejedelemnél nevelkedett, városát pedig a Jaroszláv által kinevezett bojárok irányították. Külpolitikája Danyiil részt vett bátyjai, Dmitrij és Andrej vetélkedésében a vlagyimiri nagyfejedelemségért és a Novgorod fölötti hatalomért. 1282-ben Szvjatoszláv tveri herceggel együtt Andrej seregéhez csatlakozott, de a testvérek ekkor kibékültek, és vérontásra nem került sor. 1283-ban már Dmitrij pártjára állt, aki meg is szerezte a nagyfejedelemséget. Andrej az Arany Horda kánjához fordult támogatásért, ennek következtében 1293-ban egy tatár sereg végigfosztogatta Dmitrij híveinek birtokait, közte Moszkvát is. Dmitrij 1294-es halála után Danyiil vált az Andrej-ellenes moszkvai-perejaszlavli-tveri szövetség vezetőjévé. Miután Andrej 1296-ban vlagyimiri nagyfejedelem lett, kiéleződött a viszony az orosz hercegek között, ám egyházi közbenjárásra kibékültek egymással. Andrej még megpróbálta fegyverrel meghódítani Perejaszlavlt, de a moszkvai és tveri fejedelmek felvonulására letett szándékáról és újfent békét kötöttek. Danyiil 1301-ben részt vett a dmitrovi fejedelmi találkozón, ahol rajta kívül Andrej nagyfejedelem és a tveri és perejaszlavli hercegek próbálták elsimítani nézeteltéréseiket és véget vetni a testvérháborúknak. Birtokgyarapításai A moszkvai fejedelemség növekvő politikai súlyát jelezte, hogy 1296-ban felajánlották Danyiilnek a novgorodi fejedelmi címet. 1300-ban a rjazanyi fejedelemséggel került konfliktusba és fogságba ejtette annak uralkodóját, aki szabadságáért cserébe Kolomna városát ajánlotta fel. 1302-ben örökös nélkül meghalt a perejaszlavli fejedelem és birtokait nagybátyjára, Danyiil Alekszandrovicsra hagyta. Támogatta az egyházat, az ő idejében két új kolostort is alapítottak Moszkvában. Danyiil Alekszandrovics 1303. március 4-én (vagy 17-én) halt meg, sírját illetően ellentmondanak a források, vagy az Arhangelszkij székesegyházban vagy a Danyilov-kolostorban temették el. Családja és gyermekei A korai források nem említik feleségének a nevét, P. Dolgorukov 19. századi történész szerint Jevdokija Alekszandrovnának hívták. A párnak öt fia született: Jurij (†1325) moszkvai fejedelem és vlagyimiri nagyfejedelem Iván (1288 — 1340) moszkvai fejedelem és vlagyimiri nagyfejedelem Alekszandr (†1322) Afanaszij (†1322) novgorodi fejedelem Borisz (†1320) kosztromai részfejedelem Emlékezete 1652-ben az egyház felemelte Danyiil testét, de csak 1791-ben avatták szentté, mint istenfélő, példamutató életű fejedelmet. Emléknapja március 4-én és augusztus 30-án van (a régi naptár szerint). Nevét viseli az általa alapított Danyilov-kolostor, Danyilov városa a jaroszlavli területen és számos közterület. 1988-ban egyházi kitüntetést neveztek el róla. 1997-ben emlékművet állítottak neki Moszkvában. Moszkvai Szent Dániel az orosz hadsereg utászainak védőszentje. Zsírsavak mono- és digliceridjei A zsírsavak mono- és digliceridjei általában növényi eredetű zsírsavakból álló, mesterségesen előállított keverék. Főként gliceril-monosztearátot, gliceril-disztearátot tartalmaznak. A zsírsavak általában növényi eredetűek, de az állati eredet sem zárható ki. Az állati eredetről kizárólag a gyártó adhat felvilágosítást, ugyanis ezek a növényi és állati eredetű zsírsavak kémiailag tökéletesen megegyeznek. Élelmiszeripari felhasználásuk Emulgeálószerként és stabilizálószerként számos élelmiszerben megtalálhatóak, E471 néven. Élelmiszerekben különböző szerves savakkal alkotott észtereik is megtalálhatók. Lásd zsírsavak mono- és digliceridjeinek észterei. Egészségügyi hatások Napi maximum beviteli mennyiség nincs meghatározva. Allergén és toxikus hatások nem ismertek. A szervezetben más zsírokhoz hasonlóan lebomlanak. Alto do Poio-hágó Az Alto do Poio a spanyolországi Camino de Santiago zarándokúton található 1337 méter tszf. magasságban fekvő közúti hágó. Közigazgatásilag a galiciai Lugo tartományban, a Jakab-úton fekvő Padornelo település határában található. Manapság az Alto do Poion egy Szüzmária tiszteletének szentelt kápolna, valamint főleg a zarándokok részére üzemelő vendéglétesítmény és szálláshely található. Közlekedés A Pontferrada felől Lugo város felé haladó N-VI sz. országos közútról, illetve a vele párhuzamosan haladó A6-os autópályáról Pedrafita do Cebreiro településnél leváló - főleg gyalogosforgalmú, a tulajdonképpeni zarándokút halad át a hágón, érinti a hajdani zarándokkórházat (Hospital) és továbbhalad Triacastela, Sarria, Melide, Burres érintésével Santiago felé. Bamlak Tessema Bamlak Tessema (1980. december 30.) etiópiai nemzetközi labdarúgó-játékvezető. Teljes neve: Bamlak Weyesa Tessema. Anyanyelvén kívül angolul beszél. Pályafutása Labdarúgó-játékvezetőként Nemzetközi játékvezetés Az Etióp labdarúgó-szövetség Játékvezető Bizottsága 2009-ben terjesztette fel nemzetközi játékvezetőnek, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) bíróinak keretébe. Több válogatott és nemzetközi klubmérkőzést vezetett. Introspective A Introspective a Pet Shop Boys negyedik albuma. Megjelent 1988. október 11-én. Az eladási adatok szerint ez volt minden idők legkelendőbb Pet Shop Boys albuma, több mint 4,5 millió eladott példánnyal világszerte. Érdekességképpen megemlíthető, hogy a lemezborító csíkozásának színei és sorrendjük kiadásonként eltérő volt. Az Introspective 2001-es digitálisan felújított újrakiadása (az első hat stúdióalbumot adták ki ekkor) az Introspective/Further Listening tartalmazott egy bónusz lemezt, amelyen az albumon szereplő számok remixei, és az ezen időszakban kiadott b-oldalas számok valamint korábban ki nem adott felvételek (szintén digitálisan felújított változatban) kaptak helyet. Tracklisták Eredeti album "Left to My Own Devices" – 8:16 "I Want a Dog" – 6:15 "Domino Dancing" – 7:40 "I'm Not Scared" – 7:23 "Always on My Mind/In My House" – 9:05 "It's alright" – 9:24 Further Listening 1988-1989 B-oldalas számok és korabeli remixek "I get excited (you get excited too)" "Don Juan (demo version)" "Domino Dancing (demo version)" "Domino Dancing (alternative version)" "The sound of the atom splitting" "What keeps mankind alive?" "Don Juan (disco mix)" "Losing my mind (disco mix)" "Nothing Has Been Proved ( Dusty Springfield számára készült demó)" "So Sorry, I Said|So sorry, I said ( Liza Minnelli számára készült demó)" "Left to my own devices (seven-inch mix)" "It's alright (ten-inch version)" "One of the crowd" "It's alright (seven-inch version)" "Your funny uncle" Villardefrades Villardefrades község Spanyolországban, Valladolid tartományban. Villardefrades Urueña, San Cebrián de Mazote, Tiedra, Villavellid, San Pedro de Latarce és Villanueva de los Caballeros községekkel határos. Lakosainak száma 168 fő (2017). Népesség A település népessége az utóbbi években az alábbiak szerint változott: Őrületes szerelem Az Őrületes szerelem (eredeti cím: Mad Love) a The New Batman Adventures (szó szerinti fordításban: Az Új Batman Kalandok) 24., befejező epizódja. Amerikában 1999. január 16-án került először adásba, Magyarországon pedig az RTL Spike mutatta be 2017. február 15-én. Cselekmény Miután legújabb terve, hogy Gordon rendőrfőnököt megölje, kudarcba fullad Joker visszavonul rejtekhelyére, hogy újabb cselt eszeljen ki. Harley Quinn, Joker társa, és barátnője ebben többször is megzavarja, így Joker kidobja az utcára, Harley pedig bánatában visszaemlékszik megismerkedésükre, közös múltjukra. A Paul Dini és Bruce Timm által 1994. február 1-én kiadott azonos című képregény ihlette epizód az egyik legjelentősebb darabja a Batman animációs sorozatnak (illetve a képregény sorozatnak). Ebben a részben betekintést nyerhetünk Harley Quinn karakterének az eredetére, illetve Joker múltjából is sok dolgot tudhat meg az olvasó/néző. Harley visszaemlékezésében felidézi, hogy hogyan kezdte kezelni Jokert, mikor Dr. Harleen Quinzelként még pszichiáterként dolgozott az Arkham Elmegyógyintézetben. A kezelések során rájön, hogy Joker hányattatott sorsú gyerek volt, akit alkoholista apja rendszeresen vert, valamint, hogy dühe nagy részét Batman táplálja. (Ahogy Joker fogalmaz Batman olyan mint az apja, egyikőjük sem értette a tréfát) Harley a kezelések során beleszeret páciensébe, majd miután látja, hogy szökései után Batman bántalmazza, egy alkalommal megszökteti szerelmét, abban a reményben, hogy együtt élhetnek tovább. Visszatérve a jelenbe Harley eldönti, hogy megöli a Denevérembert, akit csapdába csal, majd egy piranjákkal teli tartály fölé lógatja, hogy majd azok eszik meg, ő pedig boldogan élhet szerelmével. Azonban Batman elmondja neki, hogy Joker története hazugság volt, és Harley könnyes szemmel ragaszkodik hozzá, hogy Joker tényleg szereti őt, Batman meggyőzi, hogy hívja a helyszínre Jokert. Mikor megérkezik, Joker égtelen haragra gerjed, hogy valaki más akarta megvalósítani a tervét, illetve megölni Batmant, és kilöki Harleyt a többemeletes épület ablakán, a lány pedig a mélybe zuhan. Batman és Joker között őrült hajsza kezdődik, ami egy metró szerelvény tetején ér véget. Batman kigúnyolja Jokert, hogy Harley sokkal közelebb jutott ahhoz, hogy megölje őt, mint Joker valaha, aki dühében rátámad Batmanra, aki visszaveri a támadást, és Joker egy égő gyárkéménybe zuhan. A zárójelenetben ismét az Arkham Elmegyógyintézetben járunk, ahol a súlyosan sérült Harley lemond Jokerről, és belemegy, hogy a gyógyulása érdekében kezeljék. A cellájában azonban egy vázában egy szál rózsa várja, rajta üdvözlőlapː "Jobbulást-Mr. J"... Érdekességek A kritikusok jól fogadták a mű elkészülését, sőt felhívást intéztek a rajongókhoz, mondván a kötet kötelező olvasmány. Az Őrületes szerelmet a 25 legnagyobb Batman képregények listáján a 12. helyre tették. 2009-ben a történetet a szerzőpáros kiadta keményboritós kiadásban is Batman: Mad Love and Other Stories (Batman: Őrületes szerelem és más történetek) címmel is. Bruce Timmet 1994-ben munkájáért jelölték a Legjobb rajzoló kategóriában az Eisner-díjra. Hamilton megye (New York) Hamilton megye az Amerikai Egyesült Államokban, azon belül New York államban található. Megyeszékhelye Lake Pleasant, legnagyobb városa Indian Lake. Lakosainak száma 4773 fő (2013. július 1.). Hamilton megye Franklin, Fulton, Essex, Warren, Saratoga, Herkimer és St. Lawrence megyékkel határos. Népesség A megye népességének változása: Nyeklinovkai járás A Nyeklinovkai járás (oroszul: Неклиновский муниципальный район) Oroszország egyik járása a Rosztovi területen. Székhelye Pokrovszkoje. Népesség 1989-ben 77 775 lakosa volt. 2002-ben 82 706 lakosa volt. 2010-ben 84 915 lakosa volt, melyből 77 538 orosz, 2 202 ukrán, 1 747 örmény, 395 cigány, 261 fehérorosz, 258 azeri, 209 török, 200 koreai, 182 német, 177 tatár, 116 moldáv, 109 grúz, 98 görög, 78 udin, 65 kumik, 46 oszét, 41 üzbég, 40 tadzsik, 36 lezg, 32 mordvin, 31 csuvas, 31 nogaj, 27 lengyel, 25 mari stb. Hosty Hosty település Csehországban, a České Budějovice-i járásban. Hosty Chrášťany, Albrechtice nad Vltavou, Všemyslice és Týn nad Vltavou településekkel határos. Lakosainak száma 156 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Gerevich András Gerevich András (Budapest, 1976. december 4. –) magyar költő, műfordító, forgatókönyvíró, szerkesztő. Életpályája Szülei: Gerevich László és Zombory Erzsébet. Gyermekkorában Budapest mellett Dublinban és Bécsben is élt. Egyetemi tanulmányai során először az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának angol-esztétika szakára járt 1995-2000 között. 2001-2003 között az Egyesült Államokbeli Dartmouth College-ra járt. Harmadik diplomáját a brit National Film and Television School forgatókönyvíró szakán szerezte 2004-2006 között. Jelenleg Budapesten él. 2006-2009 között a József Attila Kör elnöki tisztét töltötte be és a Kalligram folyóiratot szerkesztette, 2009 óta a Szépírók Társaságának alelnöke. Munkássága Gerevich András új verseskötete, a Barátok a férfiszerelem könyve. A szerző a magyar lírában szokatlan nyíltsággal és művészi erővel idézi meg az ifjúkor szerelmeinek lelki és testi tapasztalatait. A kötet beszélője tabukat sértő őszinteséggel tárja föl a „tiltott szerelmek” és kapcsolatok világát. A Barátok ugyanakkor túl is lép az előző kötet, a Férfiak tematikus zártságán: hangsúlyosabb szerepet kap az otthontalanság szorongása és rezignált elfogadása. Mindennek eredetét, nyomait keresik a családi emlékeket és a gyermekkori traumákat felidéző versek, de ott kísért a családról és a gyermekről való lemondás megrendítő vallomásaiban is. Az utazások, a külföld és az idegenség tapasztalatai az emberi kapcsolatok törékenységével és esendőségével szembesítik a Barátok lírai alanyát. De nem adja föl. Szenvedélyes józansággal figyel és beszél. Három magyar és egy angol nyelvű verseskötetet publikált, számos magyar és külföldi antológiába válogatták be írásait, több rövidfilm, elsősorban művészi animációs film szerzője. Számos angol nyelvű költő, többek között Seamus Heaney fordítója. Művei Tizenhat naplemente , versek, Kalligram Könyvkiadó , 2014 Les confessions de Tirésias ( Tiresias’s Confession ); franciára ford. Brigitte Gyr; Brémond, Remoulins-sur-Gardon, 2013 Muzse ( Férfiak ); bolgárra ford. Mina Coneva, Nikolaj P. Bojkov; Stigmati, Sofia, 2011 Barátok , versek, Kalligram Könyvkiadó , 2009 Tiresias’s Confession , versek angol nyelven, 2008 Férfiak , versek, Kalligram Könyvkiadó , 2005 Átadom a pórázt , versek, József Attila Kör -Balassi Kiadó, 1997 Műfordításai Seamus Heaney : Különös Gyümölcs (versfordítások másokkal, 1997) Philip K. Dick : Az ember a Fellegvárban (2003) David Lynch : Hogyan fogjunk nagy halat? (2007) Seamus Heaney : Hűlt hely (2010) Színházi munkái A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 1. A sünteknős. R: Németh Ilona. Stúdió K Színház. Bemutató: 2011. január 8. Csillagfiú. R: Tengely Gábor, Budapest Bábszínház, bemutató: 2008. február 7. Lies. bemutató: Londaon, 2006. március Sunday Morning bemutató: London, 2004. június A kíváncsi kiselefánt Filmjei Loved (2004) Heron People (2004) Mother and Son (2006) A Different Dish (2006) Ne felejcs (2006) Synchronoff (2007) Immeasurable (2007) Díjai Móricz Zsigmond-ösztöndíj (1998) Fulbright-ösztöndíj (2001-2002) Solitude-ösztöndíj (2012) Interjúk A gyönyör az, ami. Semmi mélyebb.. (Hozzáférés: 2009. május 1.) Csak a saját nevemben beszélek. (Hozzáférés: 2010. január 2.) Műhely-beszélgetés Gerevich Andrással. (Hozzáférés: 2011. december 4.) Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (rövidítése:IRM) a Magyar Köztársaság egyik minisztériuma volt, amelyet a 2006. évi törvény hozott létre. 2010-ben megszűnt; jogutódja a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium volt. A minisztérium élén Petrétei József igazságügyi és rendészeti miniszter állt. A minisztérium hatásköre állampolgársági ügyek anyakönyvi ügyek igazságügy kárpótlási ügyek személyi adat- és lakcímnyilvántartás közigazgatás fejlesztés Forrás 2006. évi törvény Kameda Szeidzsi Kameda Szeidzsi (����; Hepburn: Seiji Kameda; New York, 1964. június 3.) japán zenei producer, hangszerelő és basszusgitáros. Élete Kameda 1964. június 3-án született New Yorkban, azonban egyéves korában Japánba költöztek. Hároméves korában a nővérével zongoraleckéket vettek. 1970-ben Oszakába költöztek, egy évvel később beiratkozott a Csiszato Általános Iskolába. 1975-ben a bátyjával gitározni kezdett tanulni. 1976-ban Tokióba költözött, ahol hobbija lett az óceánon túlról érkező rádióhullámok befogása, hogy így nyugati stílusú zenét hallgathasson. 1977-ben a szobájából megkezdte a sugárzását a saját rádióadója, az FM Kameda. Három évvel később beiratkozott a Muszasi Középiskolába, majd megvette az első gitárját, egy Yamaha BB2000-et. 1984 elcserélte a Yamaháját egy Frettorra, majd megszerezte első Fender Jazz Bass basszusgitárját. 1987-ben sikeresen elvégezte a Vaszeda Egyetemet, majd elkezdett demókazettákat felvenni. Egy évvel később megkezdte a basszusgitárosi és hangszerelő-produceri pályafutását. 1999-ben hangszerelőként közreműködött Sheena Ringo japán énekesnő első két nagylemezeinek munkálataiban, amik hatalmas sikernek bizonyultak. Az albumok sikere révén számos felkérést kapott zeneszámok elkészítésére, amik közül számos szintén nagy siker lett. Kameda azóta többek között olyan előadókkal működött közre, mint a Spitz, Hirai Ken, Szuga Sikao, a Do As Infinity vagy Aki Angela. Számos zenész felvételein stúdiózenészként is hallható, illetve több szólóelőadó koncertegyüttesének is tagja volt. Kapcsolódó előadók A következő listában olyan előadók szerepelnek, akiknek Kameda producerelt vagy hangszerelt dalokat. Tavazzano con Villavesco Tavazzano con Villavesco település Olaszországban, Lombardia régióban, Lodi megyében. Lakosainak száma 6108 fő (2017. január 1.). Tavazzano con Villavesco Lodi, Lodi Vecchio, Montanaso Lombardo, Mulazzano, San Zenone al Lambro, Sordio és Casalmaiocco községekkel határos. Népesség A település lakossága az elmúlt években az alábbi módon változott: Ózdi járás A Ózdi járás Borsod-Abaúj-Zemplén megyéhez tartozó járás Magyarországon 2013-tól, székhelye Ózd. Területe 385,57 km², népessége 52 732 fő, népsűrűsége 137 fő/km² volt a 2012. évi adatok szerint. Két város (Ózd és Borsodnádasd) és 15 község tartozik hozzá. Az Ózdi járás a járások 1983-as megszüntetése előtt is mindvégig létezett, és székhelye az állandó járási székhelyek kijelölése (1886) óta végig Ózd volt. Oregon Route 245 Az Oregon Route 245 (OR-245) egy oregoni állami országút, amely észak–déli irányban a 26-os szövetségi országút Unitytől északnyugatra fekvő csomópontjától a 7-es út Salisburytől keletre található elágazásáig halad. A szakasz Dooley Mountain Highway No. 415 néven is ismert. Leírás A szakasz a 26-os szövetségi út Unitytől északnyugatra fekvő csomópontjánál kezdődik északkeleti irányban. A Unity-víztározóhoz érve a pálya keletre fordul, majd Hereford után a bridgeport-i elágazásnál északra fordul. Az út számos kanyart követően a 7-es út Salisburytől keletre található kereszteződésénél ér véget. Eljegesedés Az eljegesedés hosszútávú éghajlati változás, amely alatt a Föld átlaghőmérséklete jelentősen csökken, ennek következtében sarki és kontinentális jégtakaró alakul ki. Geológiai meghatározás szerint olyan időszak, amikor a Földön állandó sarki jégtakaró van jelen. Az eljegesedések alatt megfigyelhetők hidegebb és melegebb korszakok, ezek a glaciálisok és az interglaciálisok. Magára az eljegesedésre és a glaciális korszakra is használják a jégkorszak kifejezést. A földtörténet során legnagyobbrészt nem volt jelen sarki jégtakaró a Földön. Ezt az állapotot csak néhány jellegzetes eljegesedési időszak törte meg. A jelenleg is fennálló eljegesedés a kainozoikumi eljegesedés, melynek interglaciális szakaszában vagyunk. Rét-patak A Rét-patak a Zempléni-hegységben ered, Égerszög település nyugati határában, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, mintegy 290 méteres tengerszint feletti magasságban. A patak forrásától kezdve keleti irányban halad, majd Perkupa településnél éri el a Bódva folyót. A Rét-patakban 8 halfaj él. A nagy játszma (Sherlock) A nagy játszma a Sherlock című televíziós sorozat harmadik epizódja, amelyet 2010. augusztus 8-án mutattak be a BBC-n. Egyben ez az első évad szezonzáró része is, melyben Moriarty gátlástalan kegyetlenséggel hívja ki Sherlockot egy játékra, melyben gyors egymásutánban kell megfejteni a rejtélyeket. Cselekmény John ijedtében hazarohan, miután hírt kap arról, hogy robbanás történt a Baker Streeten. Sherlockot szerencséjére épen és egészségesen találja, akit a bátyja, Mycroft épp rá akar bírni arra, hogy nyomozza ki egy MI6-alkalmazott rejtélyes halálát, és azt, hogy a nála lévő, szigorúan bizalmas adatokat tartalmazó pendrive hová tűnhetett. Sherlock nem vállalja, hanem helyette a rendőrség kérésének tesz eleget: a robbanás helyszínén egy széfben ugyanis találnak egy telefont. Innentől az események váratlan fordulatot vesznek, ahogy Sherlock egyszercsak üzeneteket kezd el kapni. Az első üzenet egy pár edzőcipőhöz vezeti el őt, majd felhívja egy rémült nő, aki egy titokzatos személy üzenetét olvassa fel a számára. A rejtélyes alak azt követeli, hogy Sherlock fejtse meg a következő feladványt 12 órán belül, különben felrobbantja a nőt. Sherlock az edzőcipőt ennek hatására beviszi a laborba kivizsgálásra. Molly Hooper bemutatja neki a barátját, Jimet, ám Sherlock közli vele, hogy Jim nem lehet a randija, mert homoszexuális. Az edzőcipő esetét kinyomozva rájön, hogy az egy medencébe fulladt fiúé volt, akinek a fulladása gyilkosság volt: az ekcéma elleni krémébe botulinum toxint rejtettek. A megfejtést közli a rejtélyes alakkal telefonon, aki elengedi a nőt. A második rejtélyre már csak nyolc órát kap a következő telefonálótól, s amelynek a kezdő nyoma egy vérrel borított sportkocsi. A cél megtalálni a gazdáját. Némi kutakodást követően rájön, hogy a férfi Kolumbiába távozott, és hogy egy ügynökségen keresztül szervezte meg az eltűnését. A megfejtés ezúttal is helyes, a túszt elengedik. A harmadik túsz ezután telefonál: az ő esetében egy látszólag tetanuszban meghalt tévés műsorvezető ügyét kell kinyomozni. Sherlock rájön, hogy a sérülés a halála után keletkezett, és az ügy gyilkosság: a házvezetőjük tette el őt láb alól, aki a testvérének a szeretője is egyben, azzal, hogy megemelte a botoxadagját. Hiába fejti meg a rejtvényt, a túsz és még 12 másik ember meghalnak, mert a bombájuk felrobban, amikor a nő az elkövető hangjáról kezd el beszélni. A negyedik üzenet egy szimpla kép a Temzéről, túszok nélkül. A helyszínt beazonosítva Sherlock egy biztonsági őr holttestét találja ott, akivel a Gólem becenevű bérgyilkos végzett. Követve a nyomokat megtalálja az illetőt, de nem tudja megakadályozni a következő gyilkosságot: az illetőnek és a biztonsági őrnek is azért kellett meghalnia, mert tudtak róla, hogy egy nagy értékű festmény, ami nemrég érkezett a múzeumba, hamis. Miközben Sherlock a képet tanulmányozza, felhívja egy kislány, a negyedik túsz. Mindössze 10 másodperce van, hogy rájöjjön, miért hamis a festmény, de végül felfedezi, hogy a képre egy szupernóva van felfestve, ami nem lehetett volna rajta, ismerve a kép korát. A túsz megmenekül, a múzeum kurátora pedig bevallja, hogy ő tervelte ki a gyilkosságot, amiben egy bizonyos Moriarty volt a segítségére. Eközben Sherlock titokban kinyomozza a bátyja esetét is, ahol kiderül, hogy az MI6-munkatársat a sógora ölte meg véletlenül, azért, mert ellopta tőle a pendrive-ot, aminek a tartalmát aztán értékesíteni kívánta. Az illető nem tud az adathordozóval mit kezdeni, de Sherlocknak támad egy ötlete: ezzel csalja elő Moriartyt. Találkozót beszél meg vele egy uszodában éjfélkor, de legnagyobb megdöbbenésére a robbanó övbe kötött Johnnal találkozik ott. Végül Moriarty, az egész kitervelője is felbukkan, akivel igazából már találkoztak: ő volt Molly barátja, Jim. Követeli Sherlocktól, hogy hagyjon fel ezzel a nyomozósdival, különben „ki fogja őt égetni”, de Sherlock nemet mond. Moriarty távozik egy időre, ami arra elég, hogy Sherlock kiszabadítsa Johnt, de hamarosan visszatér, azzal a szándékkal, hogy mesterlövészeivel megöleti őket. Sherlock egy váratlan húzással előhúzza pisztolyát, és a robbanószerre céloz vele... Forgatás Miután a BBC berendelte az egész évadot, ez az epizód készült el sorrendben legelőször. Ennek oka az volt, hogy Steven Moffat, aki az első részt írta, épp a Ki vagy, doki? forgatásával volt elfoglalva. Ebben a részben mutatkozott be Andrew Scott, mint Moriarty. Moffat szerint mivel a karakter maga olyan, hogy egyszer kifinomult és meggyőző, másszor pedig enyhén bolondos, ezért olyan színészt kerestek, akinek már a megjelenésében van valami félelmetes és pszichotikus. Scott tökéletes választásnak ígérkezett a szerepre. Moriarty és Sherlock összecsapását eredetileg nem akarták már az első évadban ellőni, de rájöttek, hogy ezt meg kell csinálniuk. Így készült el az uszodai találkozó. Csillagkapu: Atlantisz A Csillagkapu: Atlantisz amerikai–kanadai sci-fi televíziós sorozat, a Csillagkapu testvérsorozata (spin-off). A premier az amerikai Sci-Fi channel-en volt 2004. július 16-án, a „Felemelkedés” című dupla résszel, amiben Richard Dean Anderson, Michael Shanks és Robert Patrick vendégszereplő volt. A sorozatot a Csillagkapu készítői, Brad Wright és Robert C. Cooper alkotta meg. Az eredeti szereplők Joe Flanigan, Torri Higginson, David Hewlett, Rachel Luttrell és Rainbow Sun Francks. Francks visszatérő vendég lesz a második évadban, helyét Jason Momoa veszi át. Paul McGillion az első évadban még visszatérő karakter, a második évadban már állandó. A 3. évad után Torri Higginson és Paul McGillion kiszáll a sorozatból, ezért Amanda Tapping a 4. évadban állandó szereplő lesz. Az 5. évadtól Jewel Staite és Robert Picardo csatlakozik az állandó szereplőkhöz. További vendégszereplők: David Nykl, Mitch Pileggi, Kavan Smith és Robert Davi. Számos országban vetítik szerte a világon. Magyarországon 2006. augusztus 19-től volt látható az első évad a TV2-n. 2009. április 20-tól az AXN Sci-fi csatorna is elkezdte játszani, jelenleg a 3. évadtól. A 4. évad vetítése 2009. június 29-én kezdődött el, szintén szinkronosan. Az 5. évad 2009. október 6-tól látható az AXN Sci-fi csatornán. A sorozat a 100 rész után az ötödik évaddal véget ért. Az utolsó epizódot 2009. január 9-én mutatták be eredeti nyelven. Legalább egy tévéfilmet készítenek majd belőle. A Csillagkapu egy új spin-off sorozattal folytatódik, melynek címe Stargate Universe. Történet A Csillagkapu: Atlantisz története a Csillagkapu hetedik évad zárórészének, „Az elveszett város”-nak a folytatása, amiben a CSK-1 talál az Antarktiszon egy előőrsöt, melyet egy, az Ősök néven ismert faj készített. A nyolcadik évad első részének történései után a Csillagkapu Parancsnokság egy nemzetközi csapatot küld az előőrs tanulmányozására. Dr. Jackson hamarosan felfedezi, hogy hol van az Ősök által készített legnagyobb város, Atlantisz. A sorozat tudósok és katonák kalandjait követi, akik egy valószínűleg egyirányú utat tesznek Atlantisz elveszett városába, a Pegazus-galaxisba, egy Lantea nevű bolygóra. A CSK csapatokhoz hasonlóan az új csapat is a csillagkaput használja, hogy kapcsolatba lépjen más kultúrákkal, néhány emberivel, néhány idegennel, barátságossal és nagyon veszélyessel, köztük a legújabb és legerősebb ellenségükkel: a lidércekkel. Megérkezésük után, azonban bele kell törődniük abba a ténybe, hogy nincs elég energia Atlantiszon, hogy visszajussanak a Földre. Évad összefoglalók Első évad A Dr. Weir által vezetett expedíció megérkezik az Ősök elveszett városába. Hamar új barátokra tesznek szert: az athosiakra és egy új, erős ellenségre: a lidércekre. Az expedíciónak a Földtől elvágva kell túlélniük az új galaxisban, miközben az Ősök technológiáját kell megfejteniük és utat kell találniuk a lidércek elpusztítására. Sheppard őrnagy összeállít egy csapatot, aminek tagjai ő maga, Dr. Rodney McKay, Aiden Ford hadnagy és az athosi vezető, Teyla Emmagan, aki Atlantisz első kapcsolatteremtő csapatát szolgálja. Első misszióik egyikében egy másik ellenséget is találnak, a Genii-t, egy emberi katonai civilizációt az 1950-60-as évek technológiai szintjével. Az évad végén a lidércek megkezdik Atlantisz ostromát. Második évad A város megsegítésére megérkezik a Daedalus nevű csatahajó, melynek segítségével megelőző támadásra indulnak Atlantisz védői, és magával hoz a fedélzetén egy teljesen feltöltött ZPM-et, amely a város pajzsát látja el energiával. Megkezdődik az ostrom, ami közben Ford egy bizarr átalakuláson megy át: félig lidérc, félig ember lesz. [A lidércek táplálkozáskor egy enzimet bocsátanak az ember testebe, ami megerősíti a szívet, hogy az áldozat ne haljon meg idő előtt.] Ez alapvetően megváltoztatja az expedíció tagjaihoz fűződő kapcsolatát. A lidérc támadást sikerül visszaverni. Az évad fő történeti szála a Carson Beckett által felfedezett retrovírus, amely képes egy lidércet emberré változtatni. A retrovírust tesztelik egy lidércen, Michaelen is, de változó sikerekkel. Az évad végén az expedíciónak szövetséget ajánl Michael csoportja, ám a végén elárulják őket. Az évad azzal zárul, hogy megtudjuk: a lidércek a Föld felé tartanak. Harmadik évad A harmadik évad elején szerencsésen megállítják a lidérceket a Földre jutástól, ám az újabb a retrovírus újabb sikertelensége és a megmaradt lidérc fenyegetés közepette egy eddig ismeretlen, hatalmas ellenséggel kell szembenézniük: az asuraiakkal. (Pegazusi replikátorok.) A helyzet tovább romlik, mikor egy kísérlet balul sül el: Atlantis ZPM-je teljesen lemerül, nem működtetve tovább a pajzsot. Hamarosan találnak egy elveszett Ős hajót, és elvesztik a város feletti uralmat, amikor a hajó személyzete visszaveszi az irányítást. A CSKP Richard Woolseyt és O'Neill tábornokot küldi, hogy egyezséget kössenek az expedíció visszatérésével kapcsolatban. Woolsey és O'Neill a Földet tárcsázzák és közlik, hogy az asuraiak átvették az uralmat Atlantisz fölött és megölték az Ősöket. Az expedíció főbb tagjai megtagadják feletteseik utasításait és visszafoglalják a várost, megölve a replikátorokat. Az évadzáróban megtudjuk: az asuraiak flottát építenek a Föld ellen. Az Apollo csatahajó megelőző csapást mér, ám az asuraiak ellentámadása katasztrofálisnak bizonyul: egy műholdban levő csillagkapun keresztül egy lézersugárral támadják Atlantiszt. Végső lépésként beindítják a város hiperhajtóműveit és elhagyják a bolygót. Azonban a hajtómű meghibásodása miatt a város ismeretlen területekre sodródik és a ZPM-ben mindössze egy napra elegendő energia marad, miközben Dr. Weir állapota kritikus. Negyedik évad A negyedik évad elején Atlantisz sikeresen megmenekül a replikátoroktól. A város egy hasonló, hatalmas óceánokkal borított bolygón talál menedéket, mint Lantea. A csapat egy rajtaütési akció keretében ZPM-eket szerez a replikátorok anyabolygójáról, ám fel kell áldozniuk a nanitok segítségével meggyógyított Dr. Weir-t. A bolygón közben elkövetnek egy óriási hibát, feltörik, és átírják a replikátorok vezérlő kódját, és aktiválnak egy olyan utasítást, melynek eredményeképp harcba szállnak a lidércekkel. Ám a replikátorok eléggé sajátságos módon teszik ezt, az embereket kezdik el irtani, mivel nélkülük a Lidércek éhen halnak. Az évadban sikerrel veszik fel a harcot a replikátorokkal. A Lidércek, és az emberek összefognak, és egy mesterségesen kreált replikátor segítségével megsemmisítik a replikátorokat, és a bolygójukat is. A korábban a bolygón fogságba esett Dr. Weir azonban pár replikátorral az ősök felemelkedéséhez hasonló formában, energiává alakulva "túléli" a katasztrófát. Az évad második felében ismét különböző feladatokat teljesítenek, majd egy Lidérc támadás elhárítása érdekében a Midway Station-t is felrobbantják. Az utolsó részekben egy betegség söpör végig a galaxisban, az emberek nagy részét megölve. A vírus mögött Michael áll, aki Teylát is elrabolja, születendő gyermekével pedig komoly, egyelőre ismeretlen tervei vannak. Az évadzáróban Sheppard egy baleset következtében előreutazik az időben, ahol segítségére van egy Rodney képére alkotott hologram. A hologram segít visszajutni az ezredesnek a saját idejébe és felfedi, milyen következményei voltak az eltűnésének: Az expedíció tagjai szétszéledtek, meghaltak, Michael pedig győzött, és uralma alá hajtotta a galaxist. Visszatérve saját idejébe, mentőakciót indítanak Teyla megmentésére, de csapdába sétálnak, és ott rekednek Michael összeomlott bázisának romjai között. Ötödik évad Az első részekben sikerült megmenekülniük a romok alól és kiszabadították Teyla-t is Michael fogságából. A 4. részben megtalálják az űrben sodródó Deadalust ami, egy alternatív valóságból érkezett. Atlantisz új vezetőt kap Richard Woolsey személyében. Shepperdék üzletet kötnek egy Todd nevű lidérccel annak érdekében, hogy a Michael által kifejlesztett - a lidérceket normál táplálkozásra késztető vírust elterjesszék, ezért Teylát mint lidérckirálynőt bejuttatják egy kaptárba. Michael elfoglalja Atlantisz irányítótermét és a kapuszobát a Shepperdéktől lopott ugróval, végül sikerül megszabadítani a várost tőle és a hibridjeitől. A következő részben Sheppard Alezredes találkozik egy régi ismerősével (Kolya). Majd, mint azt már gyanítottuk Rodney és Dr. Jennifer Keller összejönnek és ebből lesz egy szép kis szerelem. Az első találkozás című rész után mikor Todd neki akarta vezetni a Deadalust és benne megölni így az összes embert, aki a fedélzeten tartózkodott most újra kapcsolatba lép Atlantisszal, hogy segítséget kérjen. A következő részben ismét Dr. Keller kap főszerepet, mikor a tudata kicserélődik egy másik nőével az ős terminálnak köszönhetően, pechjére a tudata egy olyan nőével cserélődik ki, akit éppen ki akarnak végezni, szóval Sheppardéknek sietniük kell, hogy meg mentsék és kikapcsolják a terminált. A következő egy földi rész mely egy kicsit más, mint azt megszokhattuk, itt nem Atlantiszon játszódik a történet, hanem itt a Földön, mindenkinek egy kicsit más a szerepe. Itt a középpontban Sheppard nyomozó áll, aki egy sorozatgyilkost akar elfogni, aki nem más, mint egy Lidérc, aki zabálja az embereket, majd mikor megtalálja, ő maga is meghal a sérüléseinek köszönhetően, de még mielőtt ez megtörténne, a Lidérc elküldi a Föld koordinátáit egy másik valóságba. Ebből indul ki az évadzáró epizód, ami már a mi valóságunkban játszódik. Ebben a részben újra beköszönt Todd, kedves barátunk, aki nem éppen jó hírrel szolgál a csapatnak. Az egyik volt „kollégája” lelőtte őt és elárulta és ellopta tőle a ZPM-jeit és most egy Zéró Pont Modullal felturbózott kaptárhajót épít, ami ha elkészül, sérthetetlen lesz. Ezt Sheppardék nem nézhetik tétlenül, így hát oda mennek megnézni egy álcázott ugróval, ami sajnos hatástalan, mert a kaptár ZPM-eknek köszönhetően látják az álcázott ugrót, úgyhogy lelövik, de még mielőtt végük lenne jön a Deadalus ami alig tesz kárt a kaptárban de a Deadalus súlyos károkat szenved. Majd a kaptár hirtelen elviharzik, azt hiszik azért mert nem akart súlyos károkat szenvedni de nem így van, azért ment el mert amit a Lidérc elküldött üzenetet a kaptár éppen fogta és most a Föld felé tart. Ezt Sheppardék nem hagyhatják így vissza mennek Atlantiszra, sajnos a többi földi hajó is megütközik a kaptárral így ők sem tudták megállítani, így az viharos gyorsasággal jön a Föld felé. Sheppardöt visszahívják a Földre, hogy segítsen, így Atlantiszt nem ő irányítja majd, hanem régi barátunk Dr. Carson Beckett. Sheppard nem sok sikerrel indít, mert a lidércek elpusztítják a széket így a Föld védtelen a támadással szemben. Sheppard feljut a kaptára az atombombával felszerelt siklójával és fel akarja robbantani úgy, hogy ö is rajta van, de akkor közbe szól Rodney, hogy ne tegye, mert ők is ott vannak a kaptáron, majd megérkezik Atlantisz, ami csatát vív a kaptárral majd Sheppardék élesítik a töltetet elmenekülnek a kaptáron lévő kapun át így a kaptár elpusztul és Atlantisz leszáll a Földre, és így Happy End-el végződik a történet. A sorozat készítői terveztek egy filmet Stargate: Extinction címmel ami arról szólt volna, hogy Atlantiszt most visszaengedik a Pegazusba, vagy sem, hiszen most már a város az egyetlen, ami meg tudja védeni a Földet bármilyen támadás ellen, valamint szó lett volna Sheppard ősgénjéről is, hiszen ő benne alapvetően megvolt a gén. Technológia A Csillagkapu Atlantiszban évadról - évadra egyre többet tudtunk meg az Ősökről, illetve felfedezési módszereikről, ezek első alapkövei a Csillagkapuk, ám bizonyos esetekben nem lehet csak úgy átsétálni egy kapun csak úgy, illetve vannak bizonyos helyzetek amikor egy egyszerű kisebb jármű nem lehet elég, most tömören röviden vázolnám ezen technikai rangsort mely hozzájárult a galaxisok felfedezéséhez. Az Ugrók; melyek jól ismerten méretüknél és alakjuknál fogva egyidejűleg alkalmasak légi, vízi, és űrbéli felderítésre, és mindezek kombinálása egy csillagkapuval hiszen a hajó elsősorban a felderítőcsapatok védelmét szolgálta a csillagkapukon történő átlépéskor. Ezt évmilliókkal korábban a kaputelepítő hajók útnak indítása során KINO-kal tették, akkoriban ugyanis bár elég fejlettek voltak az Ősök, mégis inkább ezen felderítő eszközre bízták az első lépéseket. Atlantiszi járműhöz méltóan, maximális kihasználtsága csak az "ős gén" megléte esetén vehető igénybe, Ám ezen hajótípus interfésze is csak egyszeri aktiválást igényel, utána manuálisan -karok és kapcsolók segítségével is kezelhető, bár valljuk be extrém helyzetben összeszedett gondolatokkal sokkal kényelmesebb lehet a neurális interfészével vezetni a hajót. Kutatóhajók: Bolygóközi utakra szánt hajtóművel szerelt hajók, melyek legkisebb mérete alig 3 Ugrót tesz ki, kis fős legénységgel, de ezen kategóriába tartoznak drabális 1-2 Km hosszú kutatóhajók is több ezer fős legénységgel, utóbbiak módosítás mentesen is képesek galaxisok közötti utak megtételére, bolygók és naprendszerek teljes analízisére egyidejűleg. A legkisebb hajókat egy Ős bázison meghúzódó disszidált Asgard csoport vette át akik fajuk genetikai torzulását hivatottak meggátolni illetve a jövőben visszafordítani az Asgard tanács engedélye nélkül a Pegazus Galaxisban. Az ugrókhoz hasonlóan ezen kutatóhajók is gond nélkül képesek áthaladni Atlantisz védőpajzsán, amit a gyors menedék elérése érdekében a pajzsfrekvenciák egyidejű szinkronban történő változtatása tesz lehetővé. A nagyobb kutatóhajók leginkább a Végzet nevű első generációs Ős hajóhoz hasonlít, nem csak kutatóállomásaiban, hanem üveg-erőtér kupolával védett botanikus kertjével mely visszahozza kicsit a természetet a legénység számára ahol kikapcsolódhat a hosszú mélyűri felfedezések során. Ismert még néhány, Atlantisz-típusú hajó. Atlantisz nem csak egy város, hanem egy űrhajó is egyben. Ilyen hajókkal, vagy azok maradványaival találkozunk a 2. évad 15. részében, illetve a 3. évad 5. részében. A hajó rendelkezik tehetetlenségi csillapítással, csillagkapuval, és pajzsokkal is. Fegyverként ős rakétákkal van felszerelve. Energiaellátásához 3 ZPM-re van szükség. 1 darabbal is képes repülni, de úgy jóval sebezhetőbb a hajó, és többször is volt abból probléma, hogy lemerítették a ZPM-et a túlzott használattal. Atlantisz energiaellátását egy darab ZPM és naquadah generátorok végzik. Tévéadók Magyarország : TV2 , PRO4 , AXN , AXN Sci-Fi , Viasat 6 , PRIME , RTL Spike , RTL+ Amerikai Egyesült Államok : Sci Fi Channel (SyFy) Ausztrália : Seven Network Belgium : Kanaal 2, La une (RTBF) Kanada : The Movie Network, Space: The Imagination Station, City TV, Z Télé, (Québec) Franciaország : M6 Németország : RTL 2 Hollandia : Veronica Írország : Sky One Izrael : Channel 1 Mexikó : Fox Channel Új-Zéland : Prime TV Afrika : ActionX (DStv) Egyesült Királyság : Sky One , Five Malajzia : TV2 (az első évad 13. részéig) Dél-Korea : Super Action Közép-Amerika / Dél-Amerika : FOX Latino 11854 Ludwigrichter A 11854 Ludwigrichter (ideiglenes jelöléssel 1988 RM3) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Freimut Börngen fedezte fel 1988. szeptember 8-án. Hercegi korona A hercegi korona a hercegi rang tárgyi jelképe a heraldikában. A többi rangjelölő koronával együtt a 17. századtól kezdett elterjedni. Névváltozatok: fejedelmi födött korona (Thaly Kálmán, VU 1867/18. 215.) de: Fürstenkrone ('fejedelmi korona'), Herzogskrone ('hercegi korona'), Großherzogskrone ('nagyhercegi korona'), Fürstenhut ('fejedelmi süveg') Rövidítések: A hercegi koronák fajtái A külföldi rangfokozatokban különbséget tesznek a herceg (Prinz, princeps, prince, kníže) és a fejedelem (Fürst, dux, duke, vévoda) között. Ezekhez a címekhez néha külön koronák tartoznak. Eredetileg bíborsüveg volt, alul hermelinszegéllyel, melyet később egy keresztpánttal íveltek át, melyből három félpánt látható. Ez gyöngyökkel van díszítve, a tetején országalmával. Egyes országokban rangjelölő süvegekkel is találkozhatunk, mint amilyen a velencei doge brokátsüvege. A hercegi korona csak a heraldikában fordul elő. Ténylegesen csak a Brit-szigeteken viselik. A brit hercegi korona hermelinbélésű vörös süvegre van helyezve. 1814 után a francia hercegi korona kék hermelinbélésű süvegen látható, pántok nélkül. Szőllősrosztoka Szőllősrosztoka, ukrán nyelven Мала Розтока, falu Ukrajnában, Kárpátalján, az Ilosvai járásban. Fekvése Füzesmező, Cserhalom, Gázló és Felsőkaraszló között fekszik, a Borzsa folyó mellett. Története A trianoni békeszerződés előtt Ugocsa vármegye Tiszáninneni járásához tartozott. 1910-ben 234 lakosa volt, nagyrészt ruszinok és görögkatolikusok. 2001-ben 510-en lakták. 1995-ös Fiatal Táncosok Eurovíziója Az 1995-ös Fiatal Táncosok Eurovíziója volt a hatodik Fiatal Táncosok Eurovíziója, melyet Svájcban, Lausanne-ban rendeztek meg. A pontos helyszín a Théâtre de Beaulieu volt. Az elődöntőre 1995. június 3-án, a döntőre 1995. június 6-án került sor. Az Eurovíziós Dalfesztivállal ellenben itt nem az előző évi győztes rendez, hanem pályázni kell a rendezés jogára. Az 1993-as verseny a spanyol Zenaida Janovszki győzelmével zárult, aki az „Esmeralda” című táncát adta elő Svédország fővárosában, Stockholmban. A helyszín és a verseny A verseny pontos helyszíne a svájci Lausanne-ban található Théâtre de Beaulieu volt. Az intézmény korábban az 1989-es Eurovíziós Dalfesztivál helyszínéül is szolgált. A műsor egyik házigazdája Geraldine Chaplin volt, a világhírű színész, Charlie Chaplin lánya. A résztvevők Első alkalommal Magyarország is képviseltette magát a megmérettetésen. Hazánkat Weisz Sára képviselte, aki Juronics Tamás „Death” című koreográfiájával szerepelt, de nem jutott be a döntőbe. Oroszország is ebben az évben küldte első indulóját. Dánia és Észtország visszaléptek a versenytől. Így összesen 15 ország vett részt Lausanne-ban, ami megegyezett az előző két év létszámával. Az elődöntőből a szakmai zsűri kilenc országot juttatott tovább a döntőbe, így hat ország esett ki a verseny első fordulójában. Zsűri Heinz Spoerli (Zsűrielnök) Maurice Béjart Oscar Aráiz Gigi Caciuelanu Paola Cantalupo Beatriz Consuelo Peter Van Dyk Pierre Lacotte Gilbert Mayer Víctor Ullate Jorma Uotinen Vámos György Elődöntő Az elődöntőt 1995. június 3-án rendezték meg tizenöt ország részvételével. A továbbjutók sorsáról a tíztagú szakmai zsűri döntött. Kilenc ország ország jutott tovább a döntőbe. Döntő A döntőt 1995. június 6-án rendezték meg kilenc ország részvételével. A végső döntést a tíztagú szakmai zsűri hozta meg. Közvetítés Tizennyolc ország közvetítette a versenyt, a résztvevők mellett Bulgária, Dánia és Románia is. Zene Görögország: Hans Werner Henze Lengyelország: n.a. Svájc: Alekszandr Glazunov Ausztria: Vaszilij Szolovjov-Szedoj Oroszország: Léo Delibes Belgium: n.a. Franciaország: Ludwig Minkus Svédország: n.a. Spanyolország: L. Delgado U–867 Az U–867 tengeralattjárót a német haditengerészet rendelte a brémai AG Wessertől 1941. augusztus 25-én. A hajót 1943. december 12-én vették hadrendbe. Egy harci küldetése volt, hajót nem süllyesztett el. Pályafutása Az U–867 első járőrútjára Arved von Mühlendahl kapitány parancsnoksága alatt 1944. szeptember 9-én futott ki Kielből. Útja mindössze 11 napig tartott. Az Atlanti-óceán északi része felé haladt, feladata egy automatikus meteorológiai állomás üzembe helyezése volt a Labrador-félszigeten. Szeptember 17-én, a norvégiai Stadlandedtől nyugatra mindkét dízelmotorja felmondta a szolgálatot a nagy viharban. A hajó megpróbálta elérni Norvégiát az elektromos akkumulátorok segítségével. A német hadvezetés három tengeralattjárót – U–218, U–858, U–1228 – is a segítségére küldött, de az üzenetváltást a britek is fogták, és másnap reggel a helyszínre irányítottak egy Mosquitót. A repülő az U–867-et nem találta, helyette viszont rábukkant az U–275-re, amelyet megtámadott. Szeptember 19-én az U–867 akkumulátorai lemerültek, és a legénység kénytelen volt elsüllyeszteni a búvárhajót egy esti légitámadás után. A legénység valamennyi tagja, mivel a mentésükre küldött tengeralattjárók nem találták meg őket, odaveszett a viharban és a szövetséges gépek támadásaiban. Őrjárat * A tengeralattjáró nem érte el úti célját, legénysége elsüllyesztette Hélinand de Froidmont Hélinand de Froidmont (Pronleroy, 1150 körül – Froidmont, 1229 után, valószínűleg 1237) középkori trubadúr, lovag majd ciszterci szerzetes, egyházi író, történetíró, költő. Legismertebb műve A halál versei. Élete és működése A franciaországi Angiviliers-ben született flamand szülőktől. Ifjú korában Beauvais-ban tanult, ahol valószínűleg Pierre Abélard egyik tanítványa oktatta, majd nagybátyja, a reimsi érsek cubiculariusa (kamarása) jóvoltából II. Fülöp Ágost francia király udvarába került apródnak, ahol saját bevallása szerint bűnös örömökben töltötte idejét. 1190 körül azonban megcsömörlött a világi élettől, és ciszterci szerzetes lett, Froidmont-ban, Beauvais egyházmegyében. Ezután minden idejét a tanulásra, illetve az írásra fordította, hogy felhívja kortársai figyelmét a világi hívságok jelentette veszélyre. Pappá is felszentelték és már életében oly nagy tekintélyre tett szert, hogy amikor 1214-ben meghalt kolostorának apátja, a szerzetesek őt kérték föl, hogy legyen a vezetőjük – ő azonban ezt elutasította. Halála után nem avatták szentté, de Beuvais-ban és környékén szentnek kijáró tisztelettel emlékeznek meg róla. Itt emléknapja egyben halálának napja is: február 3. Művei A Halál versei Művei közül a legismertebb A Halál versei című verseskötet, melynek költeményeit 1194 és 1197 között írta. Az ófrancia nyelven írt Les Vers de la Mort 50 stanzában meséli el a Halált megszólítva a Halál hatalmát mindenek felett. A versekből a cisztercita életeszmény, a világ megvetése azaz a „contemptus mundi” domborodik ki. Hélinand – saját bevallása szerint – arisztokrata barátai okulására írta meg e művét – a 13. századból tizennyolc, a 14. századból hat kézirata maradt fenn. Ez azt bizonyítja, hogy sok olvasójuk akadt egyházi és világi olvasók körében. Később sem merültek feledésbe, mert 1594-ben kinyomatták, s azután is több ízben kiadták őket”. Nagy hatást gyakorolt Villonra, és általában a késő középkori francia költészetre. Chronicon 1211 és 1223 között latinul írt még egy világkrónikát is, Chronikon néven, melyben a világ teremtésétől kezdve adja elő az eseményeket saját koráig, 49 kötetben. A szöveg jórészt kompiláció: más írások egymás mellé illesztése. A mű több mint fele elveszett, a fennmaradók viszont forrásul szolgáltak Vincent de Beauvais Speculum Maiusa (Nagyobb Tükör), illetve Albericus Trium Fontium számára. A Chronicon kronologikus sorrendben haladva veszi végig az eseményeket, de számos ponton kitér az isteni kegyelmen való elmélkedésre, illetve érdekes történetekre. Ez utóbbiak közül kiemelkedik a Szent Grálra vonatkozó fejtegetése, illetve egy középkori szerzetesnek, Malmesburyi Eilmernek a repülését bemutató epizód. Egyéb művei Megírta latinul önéletrajzát De reparatione lapsi, azaz Botlásának kiigazításáról címen, ezen kívül még legalább 60 latin nyelvű himnuszt is költött. Birkás Géza professzor, idézi Csorba Győző, http://mek.oszk.hu/04000/04072/04072.htm#51 Magyarul A halál versei ; ford. Csorba Győző, bev. Birkás Géza; Janus Pannonius Társaság, Pécs, 1940 ( A Janus Pannonius Társaság könyvtára ) A halál versei ; ford., utószó, jegyz. Csorba Győző; Helikon, Bp., 1989 ( Helikon stúdió ) Forrás Csorba Győző : Hélinand de Froidmond: A Halál versei (fordítás és utószó): http://mek.oszk.hu/04000/04072/04072.htm#51 Stazione di Verona Parona Stazione di Verona Parona vasútállomás Olaszországban, Veneto régióban, Verona településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Brenner-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Stazione di Verona Porta Nuova Stazione di Domegliara-Sant’Ambrogio Nyelvcsalád Nyelvcsaládnak nevezzük azon nyelvek összességét, amelyek nyelvtörténetileg bizonyítottan avagy feltételezhetően egyetlen közös ősből származnak. A nyelvcsaládokon belül ezen kívül meg lehet különböztetni kisebb csoportokat is, amelyekbe az egymáshoz leginkább közel álló nyelveket sorolják a nyelvcsalád más tagjaihoz/csoportjaihoz képest. A nyelvcsaládokba nem sorolható nyelveket izolált (elszigetelt) nyelveknek nevezzük (ilyen például a baszk nyelv is). Az alapnyelv Egy nyelvcsalád közös ősét korábbi szóval „ősnyelvnek”, mai terminussal inkább alapnyelvnek vagy protonyelvnek nevezzük. A legismertebb nyelvcsalád, az indoeurópai nyelvcsalád alapnyelvét ős-indoeurópai nyelvnek nevezzük. Léteznek olyan alapnyelvek, amelyek történelmileg ismert nyelvek. Ilyen például az újlatin nyelvek ősnyelve, a „vulgáris latin” nyelv, de ilyen az óészaki nyelv is, melyet a norvég, svéd, dán és izlandi nyelv ősének tekintenek. Sok esetben azonban egy adott nyelvcsalád létezése, vagyis az oda sorolt nyelvek valódi rokonsága és közös ősének megléte nem bizonyított, csupán területi, nyelvtipológiai, hangtani és egyéb hasonló tulajdonságok alapján feltételezett (ilyen például a kaukázusi nyelvcsalád). A magyar nyelv a történeti nyelvészek szerint finnugor nyelvcsaládba tartozik. A nyelvcsaládok szerkezete és ábrázolása A nyelvcsaládok a Föld kétdimenziós felszínén az időben alakulnak ki az alapnyelvből, majd tagjai egymás mellett illetve egymástól távolabbra elszakadva fejlődnek. Vannak nyelvek, amelyek előbb válnak ki a közösségből, így csoportok jönnek létre a családon belül, majd ezek a csoportok később újabb csoportokra válhatnak szét, miközben a nyelv terjed a Földön. A folyamat tehát legjobban egy háromdimenziós ábrával lenne szemléltethető, amely két tér és egy időkoordinátát használ. Ennek nyilvánvalóak a nehézségei egy papírlapon, ezért már a 19. században kétféle egyszerűsített ábrázolásmódot alkalmaztak, a nyelvfát és a hullámelmélet nyelvtérképét. Nyelvfa August Schleicher 1853-ban közölte első fatörzsszerű nyelvfáját, amelyik egy idő- és egy térdimenziót használva közelítve szemléltette az indoeurópai nyelvcsalád időbeli kifejlődését az általa még indogermánnak nevezett alapnyelvből. Egyszerűsített formában ez gráfelméleti fadiagramként is ábrázolható, Schleicher azonban először valóban fatörzsszerű ábrázolást adott, amellyel szemléltette az egyes nyelvek beszélőinek feltételezett számát. Később 1861-ben és 1863-ban egyszerűsített fagráfszerű, de több nyelvet tartalmazó ábrákat adott. Ez az evolúciós diagram és szemlélet egyébként megelőzte Darwin elméletét a fajok eredetéről (1859), tehát nem annak hatására született. Teljes formájában azonban 1863-ban fogalmazta meg és ábrázolta elméletét. A nyelvfa jól szemléltette időben az egyes nyelvcsoportok és nyelvek szétválását, a térben viszont csak az egyszerűsített kelet-nyugati elterjedés szemléltetését tette lehetővé, de azt is csak a kiválás pillanatában. Nem alkalmas tehát az egyes dialektusok egy-egy pillanatban elfoglalt valódi helyének és egymáshoz képesti helyzetének, a nyelvek későbbi kölcsönhatásának szemléltetésére. Nem tudta szemléltetni az elválás után megmaradó, illetve újonnan kialakuló kapcsolatokat, a közös újításokat, az egyszerű árvételeket, tehát az izoglosszákat. Ezeket a hiányosságokat már maga Schleicher felismerte. Hullámelmélet Schleicher tanítványa, Johannes Schmidt, a nyelvfaelmélet hiányosságait részben felismerve 1872-ben tetté közzé saját elméletét, amelyet hullámelméletnek neveznek. Ennek előképe lehetett talán Adolphe Pictet 1859–83 között készült hullámelméletszerű nyelvtérképe. Hullámelméletében Schleicher nyolc izoglosszacsoportot állított fel, amelyeket egymást részben átfedő halmazszerű zárt ovális görbékkel szemléltetett. A halmazok közös részei jelképeztek egy-egy nyelvcsaládon belüli csoportot vagy nyelvet. A modell először mutatta meg, hogy az egyes dialektusok közötti egyezések között nemcsak genetikus – tehát a szétválás előtti közös újításos – eredetűek, hanem affinitásos – a szétválás utáni egymás közötti kapcsolatokból származó – valamint máshonnan történő közös átvételek is. Ez a tétel lett a kiindulópontja Nyikolaj Szergejevics Trubeckoj későbbi nyelvszövetség-elméletének is. A hullámelmélet jól tudja ábrázolni adott időpillanatban a nyelvek egymáshoz képesti relatív földrajzi helyzetét, szomszédsági viszonyait. Legnagyobb hátránya azonban éppen az, hogy mindezt csak statikusan, egyetlen időpillanatban képes megtenni, nem tud számot adni az időbeli változásról. Ha pedig a nyelvcsaládban kialakult összes dialektust próbálják így ábrázolni, akkor egymástól akár több ezer évre létező dialektusok kerülhetnek egymás mellé. Nyelvfa-hullámelmélet A nyelvfamodell és hullámelmélet hiányosságait egyesítésükkel lehet kiküszöbölni, amikor minden időpontban, amikor lényeges változás történik, ábrázoljuk a hullámelmélet izoglosszáit, ahol az egyes nyelvek fejlődési irányait az izoglosszákra merőleges gráfvonalak jelzik. Erre már 1876-ban történt kísérlet, de az első használható ábrát csak 1965-ben tudta megalkotni az indoeurópai nyelvek esetére Pentti Aalto. Nyelvszövetség-elmélet A nyelvszövetség-elmélet szerint, amelynek első formáját Trubeckoj alkotta meg, nem szükségszerű, hogy feltételezzünk egy kis csoport által beszélt alapnyelvet, amelyik szétvándorlás során vált szét leánynyelvekre. Hosszú ideig, nagy földrajzi térségben együtt élő különböző nyelvek között akkor is kialakulnak hasonlóságok, ha eredetileg nagyon különböztek egymástól. Ma ilyen a Duna-völgyi nyelvszövetség, amely a cseh–szlovák–szerb–horvát–magyar–német nyelvekből áll. Ezen kívül Európában még legalább kilenc nyelvszövetség van. Hajdú Péter korszerű nyelvszövetség-elmélete szerint az őskőkorban, legalább 10 ezer éve az egyes nemzetségek különböző nyelveinek területi (areális) érintkezései bizonyos nagyságú területeken belül hozták létre a rokon nyelvek családjait. A terület azonban nem lehet akármilyen nagy, lehetővé kellett tennie a rendszeres érintkezést. A terület így nem lehet Himalája vagy Kaukázus nagyságú hegyrendszer. Hajdú Péter szerint is elengedhetetlenül szükséges volt egy valamikori egységes indoeurópai és uráli alapnyelv kialakulása. A nyelvszövetség-elmélet eddig még meg nem rajzolt indoeurópai nyelvfája a koronához hasonló gyökereket is tartalmazna. Az elméletnek két különösen támadható pontja van. Az egyik az, hogy nem ad számot arról, miért uralkodnak bizonyos ideig olyan viszonyok, amelyek az egységesülés felé hatnak, majd miért fordul mindez teljesen ellentétes irányba, hogy a nyelvek újra jelentősen differenciálódjanak, miközben a területi egység még fennáll, ráadásul tudásunk szerint mindez olyan időszakokban, amikor a feltételek éppen kedvezőtlenek az adott irányú folyamat számára. A mezolitikum viszonyai között jött volna létre az egységesülés, amikor azok éppen a differenciálódásnak kedveztek és a régészet is a kis kultúrák tarka viszonyait mutatja szemben mind az az őskőkori, mind az újkőkori kulturálisan sokkal egységesebb képével. Majd a neolitikum egységesülés felé ható gazdasági integrálódási folyamatai – eke, fazekaskorong, stb. elterjedése – idején jött létre a nyelvi differenciálódás. Az elmélet másik gyengéje, hogy nem tud meghatározni időpontokat és időhatárokat, így teljességgel lehetetlen a régészeti azonosítás. Nem tudjuk például, mit jelent régészeti szempontból egy őskőkori nemzetség terület, létszám és jellemzők szempontjából. Nyelvcsaládok Bár az alábbi csoportok neve legtöbbször „nyelvcsalád” vagy „nyelvek”, helyettük sokszor inkább az annál is bővebb nyelvtörzs, ill. nagy nyelvtörzs kategória értendő. A nyelvcsaládok elnevezése vagy földrajzi alapú (pl. kaukázusi nyelvek), vagy az adott nyelvcsalád két – vagy időben / térben (leg)távolabbi vagy legreprezantatívabb (pl. indoeurópai, korábban indogermán: szanszkrit és német nyelv; sino-tibeti: kínai és tibeti nyelvek) – nyelvének nevéből tevődik össze, ritkábban etnikai alapú (pl. koiszan nyelvek: a khoi és a busman (szan) népcsoport nevéből). Elsődleges nyelvcsaládok Nagy, elsődleges, fő vagy legfelső szintű nyelvcsaládok (phylum, stock), melyek között a földrajzi közösségen kívül genetikai rokonság is kimutatható. Létezésük és nyelvészeti használatuk általánosan elfogadott. Valamennyi nagy nyelvcsalád további al-nyelvcsaládokat tartalmaz, több nagy nyelvcsalád összekapcsolásával pedig úgynevezett makronyelvcsaládok (lásd lejjebb) jönnek létre. Afroázsiai nyelvcsalád Altaji nyelvcsalád Ausztroázsiai nyelvcsalád Ausztronéz nyelvcsalád Dravida nyelvcsalád Eszkimó-aleut nyelvcsalád Indoeurópai nyelvcsalád (ide tartozik valamennyi európai nyelv, köztük egyes világnyelvek – angol , spanyol , német , francia –; kivéve a finnugor nyelveket , valamint a máltai és a baszk nyelvet) Kaukázusi nyelvcsalád Koiszan nyelvcsalád Niger-kongói nyelvcsalád (a korábbi kongó-kordofáni nyelvcsalád tagjait ebbe és az afroázsiai nyelvcsaládba sorolták be) Nílus-szaharai nyelvcsalád Sino-tibeti nyelvcsalád Tai-kadai nyelvcsalád (olykor kam-thai nyelvcsalád vagy thai nyelvek) Uráli nyelvcsalád (ezen belül a finnugor nyelvek ) Csak földrajzi alapú nyelvcsaládok A csak földrajzi alapon létrehozott nyelvcsaládok (vagy még inkább "nyelvközösségek") több, egymással nem rokon nyelvcsaládot tartalmaznak. A földrajzi alapú átfogó elnevezés ebben az esetben a nyelvek és al-nyelvcsaládok nagy száma miatt szükséges. Amerikai indián nyelvek (benne például az algonkin és a sziú nyelvcsalád) Ausztráliai nyelvek Pápua nyelvek Paleoszibériai nyelvek Makronyelvcsaládok A makronyelvcsaládok (macrofamily, superfamily, phylum) több fő nyelvcsalád összekapcsolásából létrehozott, feltételezett óriás nyelvcsaládok. Létezésük és megítélésük általában vita tárgya, érdekességük azonban, hogy a klasszikus rendszerezés alapján besorol(hat)atlan, úgynevezett szigetnyelveket is magukba képesek foglalni. Néhány példa: Ausztro-tai nyelvcsalád (ausztronéz + tai-kadai) Eurázsiai nyelvcsalád (indoeurópai, urál-altaji, eszkimó-aleut; koreai, japán, etruszk) Nosztratikus nyelvcsalád (indoeurópai, afroázsiai, urál-altaji, dravida, paleoszibériai; elámi, sumer) Sino-ausztronéz nyelvcsalád (sino-tibeti, ausztronéz, tai-kadai) Urál-altaji nyelvcsalád (uráli + altaji) Urál-szibériai nyelvcsalád (uráli, eszkimó-aleut) (Zárójelben csak a fő nyelvcsaládok és izolált nyelvek, ezeken kívül még számos kisebb nyelvcsalád vagy önálló nyelv is szerepelhet bennük.) Speciális nyelvcsoportok Ezek nem külön nyelvcsaládok, hanem valamilyen közös tulajdonságuk alapján csoportosított nyelvek. Pidzsin nyelvek Kreol nyelvek Közvetítőnyelvek (lingua franca) Mesterséges nyelvek Nyelvcsaládokba nem sorolt nyelvek Elszigetelt és tisztázatlan rokonságú nyelvek (többek között): Baszk nyelv Japán nyelv Koreai nyelv Etruszk nyelv (kihalt) Sumer nyelv (kihalt) A japánt és a koreait sokan az altaji nyelvcsalád két külön ágának tekintik. Elterjedt tévhit a nyelvcsaládokkal kapcsolatban Az egyik legelterjedtebb tévhit a nyelvcsalád fogalmával kapcsolatban, hogy a rokon nyelvek azért tartoznak egy nyelvcsaládba, mert hasonlítanak egymásra. Ez nem feltétlenül igaz teljesen. A nyelvrokonság, mint ahogy az előzőekben említettük, a közös ős elvén alapszik, ami nem feltételezi azt, hogy a rokon nyelvek mai állapotukban is hasonlítanak egymásra. A különböző nyelvek ugyanis rendszerint több évszázados elkülönült fejlődés útján jönnek létre, így két rokon nyelv között a távolság, illetve külön fejlődéstörténetük függvényében óriási különbségek is lehetnek. Egy egyszerű példával szemléltetve, még különösebb nyelvismerettel nem rendelkezőknek is feltűnik, hogy a spanyol és az olasz nyelv hangzásában nagyon hasonló (ha nem is igazán értik meg egymást a két nyelv beszélői), a francia viszont meglehetősen eltér tőlük, amikor valójában a francia sokkal közelebbi rokonságban áll a spanyollal, mint az olasszal, sőt, mindhárom nyelv igen közeli rokonságban áll egymással az indoeurópai nyelvcsaládon belül. Szőllősy András Szőllősy András (Szászváros, 1921. február 27. – Budapest, 2007. december 6.) Kossuth- és Széchenyi-díjas magyar zeneszerző, zenetudós. Életútja Amikor középiskolai tanulmányainak befejeztével 1939-ben Kolozsvárról Budapestre jött, még nem döntött a zeneszerzői pálya mellett. A Pázmány Péter Tudományegyetem magyar–francia szakára iratkozott be (ahol 1943-ban doktori fokozatot szerzett), a Zeneakadémián pedig zeneszerzést tanult. Az 1940-ben nyugalomba vonuló Kodály Zoltán csak egy évig volt Szőllősy mestere, a második tanévtől Siklós Albert volt a tanára. Siklós azonban a rákövetkező évben meghalt, így Szőllősy utolsó zeneakadémiai évét Viski János növendékeként végezte el. Közvetlenül a háborút követően ösztöndíjat kapott Rómába, ahol a Santa Cecilia Akadémián az 1947/48-as tanévben Petrassi mesteriskolájába járt. Gondolkodásmódjára és művészi hitvallására három fontos helyszín gyakorolta a legnagyobb hatást, mégpedig: Kolozsvár, az Eötvös Collegium, valamint Róma. Baráti köréhez tartozott Maros Rudolf, Ligeti György, Darvas Gábor és Halász Kálmán, akik szintén új utakat kerestek a zeneszerzésben. 1950 és 1991 között a Zeneművészeti Főiskola tanára, ahol Szabolcsi Bence és Bartha Dénes mellett asszisztált a hazai zenetudományi tanszék alapításánál. Zenetudósként szövegpublikációkkal és bibliográfiákkal szolgálta a magyar zene két nagy mesterének – Kodálynak és Bartóknak – kultuszát. Leginkább a Bartók-filológiában szerzett elévülhetetlen érdemeket Szőllősy. Létrehozta Bartók műveinek könnyen kezelhető és számos nyelvre lefordított azonosító jegyzékét, amelyet „Sz” betű jelzéssel ma is világszerte használnak a hangversenyműsorokon és a CD-ken. Díjak, elismerések A rádiótársaságok 1970 -es párizsi Tribünjén első helyezést kapott a III. Concerto (1968), minek következtében művét világszerte műsorra tűzték. Erkel Ferenc-díj ( 1971 ) Kossuth-díj ( 1985 ) Bartók–Pásztory-díj ( 1986 , 1998 ) „Commandeur de l’Ordre des Arts et des Lettres” a francia kormány által adományozott cím ( 1987 ) A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagjainak sorába választották 1993 -ban. A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal (polgári tagozat) ( 2006 ) Széchenyi-díj ( 2007 ) Főbb művei Zeneművek Csendes kévébe, József Attila -miniatűr 1947 Kolozsvári éjjel - énekhangra és fúvóskvintettre, Jékely Zoltán költeményére, Török Erzsinek dedikálva 1955 Nyugtalan ősz szólókantáta – bariton hangra és zongorára, Radnóti Miklós versére 1955 I. Concerto 1959 III. Concerto 1968 Trasfigurazioni – zenekarra 1972 Sonorità 1974 Pro somno Igoris Stravinsky quieto 1978 In Pharisaeos – vegyes karra 1982 Planctus Mariae – női karra, az 1956 . október 23-án elhunyt édesanyát sirató kórusmű Fabula Phaedri – hat férfi szólistára (két alt, egy tenor, két bariton, egy basszus), a King’s Singers együttes megrendelésére 1982 In Phariseos – vegyes karra, 1982 Miserere – szextett (a King´s Singers együttes megrendelésére) 1984 Tristia per archi – (Maros-sirató) Maros Rudolf emlékére 1983 Töredékek – dalciklus mezzoszoprán hangra, fuvolára és mélyhegedűre (a szöveget a szerző állította össze Lakatos István költeményeiből) 1985 Elégia – fúvósötösre és vonósötösre Vonósnégyes 1988 Paesaggio con morti (Tájkép halottakkal) – zongorára, Frankl Péternek 1988 Passacaglia Achatio Máthé, in memoriam – szólógordonkára és vonósnégyesre 1997 Addio Kroó György emlékére – szólóhegedűre és vonós kamaraegyüttesre (négy hegedű, két brácsa , két cselló és nagybőgő ) 2002 31 filmhez, 17 színpadi darabhoz és 18 rádiójátékhoz komponált zenét. Ezek közül is kiemelkedik a Mikszáth Kálmán hasonló című regénye alapján elkészített A fekete város c. film zenéje. Vele dolgozott Hegedűs Géza, Sára Sándor , Kósa Ferenc, Gaál István , a színházak pedig Vörösmarty -, Móricz -, Szophoklész -, Plautus -, Shakespeare - és Brecht -darabok előadásaihoz rendeltek zenét tőle. Publikációk A mi dalaink. Ifjúsági daloskönyv ; 7. kiad.; átdolg., bőv. jegyz. Szőllősy András;Ifjú Erdély, Kolozsvár, 1942 Kodály művészete ; Pósa Károly Könyvkereskedő, Bp., 1943 Bartók Béla válogatott zenei írásai ; összeáll. Szőllősy András, bev., jegyz. Szabolcsi Bence; Magyar Kórus, Bp., 1948 ( A zenetörténet kézikönyvei , 3.) Szőllősy András: Kodály-jegyzék 1953 Kodály Zoltán: A zene mindenkié ; szerk. Szőllősy András, sajtó alá rend. Martos Vilmos; Zeneműkiadó, Bp., 1954 Bartók Béla válogatott írásai ; sajtó alá rend. Szőllősy András; Művelt Nép, Bp., 1956 Arthur Honegger ; Gondolat, Bp., 1960 ( Kis zenei könyvtár , 16.) Bartók Béla összegyűjtött írásai I. ; közread. Szőllősy András; Zeneműkiadó, Bp., 1966 Bartók Béla műveinek jegyzéke ( Bibliographie der Werke Béla Bartóks , 1972, magyarul 1976) Benczúr Ida Dolányi Benczúr Ida (München, 1876. október 3. – Budapest, 1970. január 6.) magyar festőművész, Benczúr Gyula lánya. Élete és munkássága Először édesapja, Benczúr Gyula oktatta, 1907-től 1914-ig a Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanult, mesterei Révész Imre, Bosznay István, Tardos Krenner Viktor és Réti István voltak. Tanulmányutakon járt Olasz- és Németországban. 1914-től állította ki képeit. Többnyire virágcsendéletek és lakásbelsők festésével foglalkozott. Családja Benczúr Gyula festőművész és Karolina Max lánya, Benczúr Elza iparművész, Benczúr Olga képző- és iparművész, valamint Benczúr Gyula orvos testvére, Benczúr Béla építész és Gabriel von Max festőművész unokahúga, ifj. Vastagh György szobrászművész sógornője, Vastagh Éva és Vastagh László szobrászművészek nagynénje. Művei (válogatás) 1945 Virágcsendélet, (olaj, vászon 60 x 80 cm) 1945 Íriszes csendélet, (olaj, vászon 51 x 61 cm) 1941 Pipacsok, (olaj, vászon 25 x 31 cm) Virágcsendélet, (olaj, vászon 57 x 76 cm) Rózsák vázában, (olaj, vászon 52 x 58 cm) Virágcsendélet, (olaj, vászon 81 x 101 cm) Szegfűs virágcsendélet, (olaj, vászon 68 x 84 cm) 1948 Pünkösdirózsás csendélet, (olaj, vászon 60 x 80 cm) 1938 Virágcsendélet, (olaj, karton 40 x 55 cm) 1939 Őszi csokor, (olaj, vászon 60 x 80 cm) Csendélet rózsákkal, ( 45 x 50 cm) 1948 Virágcsendélet, (olaj, vászon 60 x 80 cm) Virágcsendélet, (olaj, vászon 60 x 80 cm) Színes virágok, (olaj, vászon 71 x 85 cm) 1949 Rózsás csendélet, (olaj, vászon 40.5 x 50 cm) 1940 Pünkösdi rózsák, (olaj, vászon 50 x 60 cm) 1944 Krizantémok, (olaj, vászon 50 x 60 cm) 1944 Virágcsendélet, (olaj, vászon 50.5 x 60.5 cm) 1949 Pünkösdirózsák, (olaj, vászon 45 x 60 cm) Virágcsendélet, (olaj, fa 39 x 50 cm) 1936 Tavaszi csendélet, (olaj, vászon 50 x 60 cm) 1949 Pünkösdi rózsák, (olaj, vászon 79.5 x 60 cm) Krizantémok, (olaj, vászon 60 x 80 cm) Kedvenceim, (olaj, vászon 66 x 103 cm) Virágcsendélet, (olaj, vászon 60 x 80 cm) Krizantémok, (olaj, vászon kartonon 18 x 24 cm) Rózsacsokor, (olaj, vászon 40 x 50 cm) Rózsák, (olaj, vászon 21 x 29 cm) 1937 Csendélet, (olaj, vászon 50 x 60 cm) 1947 Mályvák, (olaj, vászon 61 x 76 cm) 1942 Virágok, ( 60 x 80 cm) Vadászcsendélet, (olaj, vászon 70 x 90 cm) Virágcsendélet, (olaj, vászon 70 x 57 cm) 1904 Hölgy virágcsokorral, (olaj, vászon 45 x 60 cm) 1936 Still life of flowers, (Festmények 50.8 x 60.96 cm) 1944 Still life of flowers in glass vase, (Festmények 50.8 x 60.96 cm) Colourful flowers, (olaj, vászon 71 x 85 cm) Still life of flowers, (olaj, vászon 60 x 80.5 cm) 1948 Still life of flowers, (olaj, vászon 60 x 80 cm) 1951 Still life, (olaj, vászon 48.89 x 59.69 cm) Chrysanthemums in a basket, (olaj, vászon 73 x 86.4 cm) Red poppies, (olaj, vászon 58.42 x 78.74 cm) 1932 Interior with roses in bowl, (olaj, vászon 88.9 x 66.04 cm) Vase of roses, (olaj, vászon 99.06 x 78.74 cm) Still life of flowers, (olaj, vászon 38.1 x 48.26 cm) 1941 Still life with red and white flowers, (olaj, vászon 78.74 x 99.06 cm) Poppies, (olaj, vászon 50.8 x 60.96 cm) Vase of roses, (olaj, vászon 50.8 x 60.96 cm) Vase of roses, (olaj, vászon 60.96 x 81.28 cm) Vase with chrysanthemums, (olaj, vászon 83.82 x 71.12 cm) 1949 Roses in a vase, (olaj, vászon 40.64 x 50.8 cm) Flower still life with pinks, (olaj, vászon 68.58 x 83.82 cm) Still life with peony, (olaj, vászon 60.96 x 78.74 cm) Rose on table, (olaj, vászon 50.8 x 38.1 cm) Vase of carnations, (olaj, vászon 58.42 x 73.66 cm) Hunting scene, (olaj, vászon 71.12 x 88.9 cm) Flower still life, (olaj, vászon 60.96 x 78.74 cm) Pipacsos csendélet, (olaj, vászon 60 x 80 cm) Still life, roses, (olaj, vászon 60.96 x 76.2 cm) Pipacsok, ( 32 x 41 cm) Pipacsok, ( 34 x 42 cm) Rózsák, ( 36 x 46 cm) Rózsák, ( 36 x 46 cm) Virágcsendélet, ( 31 x 45 cm) Virágcsendélet, ( 31 x 45 cm) Virágcsendélet, ( 31 x 45 cm) Virágcsendélet, ( 31 x 45 cm) Dáhliák, ( 50 x 70 cm) Szekfűk, ( 45 x 70 cm) Virágcsendélet, ( 60 x 50 cm) Primula, ( 45 x 68 cm) Primula, ( 50 x 60 cm) Orgonák, ( 50 x 60 cm) Virágcsokor, ( 50 x 60 cm) Primula, ( 50 x 60 cm) Primula, ( 50 x 60 cm) Peoniák, ( 50 x 63 cm) Krizantemumok, ( 1 x 1 cm) Virágcsendélet, ( 18 x 25 cm) Virágcsendélet, ( 17 x 25 cm) Virágcsendélet, ( 80 x 40 cm) Virágcsendélet, ( 38 x 47 cm) Virágzó gyümölcság, ( 30 x 40 cm) Virágcsendélet, (olaj, vászon 64 x 80 cm) Egyéni kiállítások 1949 • Műterem-kiállítás. Művei közgyűjteményekben (válogatás) Fővárosi Képtár, Budapest • Jósa András Múzeum, Nyíregyháza • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest. Blaževdol Blaževdol falu Horvátországban Zágráb megyében. Közigazgatásilag Szentivánzelinához tartozik. Fekvése Zágrábtól 24 km-re északkeletre, községközpontjától 4 km-re délre a megye északkeleti részén fekszik. Története 1783-ban az első katonai felmérés térképén „Dorf Blazin Dol” néven szerepel. 1806-ban „Blasevdol” néven említik. A falunak 1857-ben 306, 1910-ben 504 lakosa volt. Trianonig Zágráb vármegye Szentivánzelinai járásához tartozott. 2001-ben 399 lakosa volt. Kray ikrek A Kray ikrek, Ronald "Ronnie" Kray (1933. október 24. – 1995. március 17.) és Reginald "Reggie" Kray (1933. október 24. – 2000. október 1.) kelet-londoni gengszterek, a helyi szervezett bűnözés első képviselői az 1950-es és 1960-as években. Életük A Firm nevű bandájukkal olyan bűncselekményekbe keveredtek, mint a fegyveres rablás, zsarolás, gyilkosság vagy gyújtogatás. Bártulajdonosként, összeköttetésben álltak több politikussal és közéleti személyiséggel, például Diana Dorsszal, Judy Garlanddal és Frank Sinatrával. A Kray fivérek méltán hírhedtek voltak a környezetükben, a '60-as évekre kész hírességgé váltak, részint a David Bailey róluk készült fényképe és tévés interjúk miatt. 1968. május 9-én tartoztatták le őket, mindkettőjüket életfogytiglanig tartó börtönbüntetésre ítélte a bíróság. Ronnie a Broadmoor kórházban maradt haláláig (1995. március 17.), Reggie, rákja miatt 2000 augusztusában kegyelmi kérvénnyel fordult a hatóságokhoz, amit meg is kapott. Nyolc héttel a szabadulása után elhunyt. Korai évek Ronnie és Reggie Kray 1933 október 24-én születtek, Észak-London Hoxton nevű negyedében, Charley David Kray (1907. március 10. - 1983. március 8.) és Violet Annie Lee (1909. augusztus 5. - 1982. augusztus 4.) gyermekeiként. Egypetéjű ikrek voltak, Reggie 10 perccel volt idősebb, mint Ronnie. A szüleiknek már volt egy 6 éves fiúk, Charles James (1927. július 9. - 2000. április 4.) valamint egy lányuk Violet (szül.: 1929), aki meghalt csecsemőkorban. Az ikreket háromévesen diftériával diagnosztizálták. 1942-ben Ronnie kis híján belehalt egy fejsérülésbe, amit Reggie okozott neki egy verekedés során. Az ikrek először a Wood Close School-ba, majd a Daniel Street School-ba jártak. 1938-ban a család elköltözött Stean Street-i otthonukból (Hoxton) a Vallance Road 178-ba (Bethnal Green). A második világháború kezdetekor Charles Kray-t besorozták katonának, ám ő megtagadta a bevonulást. Anyai nagyapjuk, Jimmy "Cannonball" Lee hatására az ikrek amatőr boxolásba kezdtek, ami népszerű szabadidős tevékenység volt az akkori munkásosztálybeli fiúk körében, az East End-en. A testvéri rivalizálás ösztönözte őket, és mindketten értek el sikereket. Azt mondják róluk, hogy egy meccset sem veszítettek 19 éves korukig. Ronnie-ról nyílt titok volt biszexualitása. ÖBB 1010 sorozat Az ÖBB 1010 sorozat egy osztrák 15 kV, 16,7 Hz áramrendszerű, Co'Co' tengelyelrendezésű villamosmozdony-sorozat volt. 1955 és 1956 között összesen 20 db épült az AEG, a BBC, az Elin, a Siemens és az SGP gyáraiban. Később a sorozat át lett építve ÖBB 1110-es sorozattá. A mozdonyokat 2003-ban selejtezte az ÖBB. Trigonometria Trigonometria (az ógörög τρίγωνος / trigonosz – "háromszög", és μέτρον / metron – "mérés" szavakból) a matematika egy ága, mely a geometriában a derékszögű háromszögek oldalai és szögei közötti összefüggésekkel foglalkozik. A gömbi háromszögeket a gömbi trigonometria tanulmányozza. A derékszögű háromszög oldalai és szögei közötti összefüggést a trigonometrikus függvények írják le, a trigonometria feladatai közé tartozik ezek tulajdonságainak vizsgálata és az ezeken alapuló számítások. Alapelvek Két derékszögű háromszög hasonlóságát teljesen meghatározza egyik hegyesszögük nagysága. Ha az egyik hegyesszög mindkét háromszögben egyenlő (ekkor a másik hegyesszögük is egyenlő egymással) , akkor hasonlóak, így oldalaik aránya megegyezik. Ha az egyik háromszögben bármelyik két oldalhosszt elosztjuk egymással, a hányados ugyanakkora, mint a másik háromszög megfelelő két oldalhosszának hányadosa. Ezeket az arányokat hagyományosan az ismert (például α szög) szögfüggvényeivel írják le: A szinusz függvény (sin) az α szöggel szemben lévő a befogó és a c átfogó hányadosa, A koszinusz függvény (cos) az α szög melletti b befogó és a c átfogó hányadosa, A tangens függvény az α szöggel szemben lévő a befogó és a szög melletti b befogó hányadosa. Átfogó a derékszöggel szembeni oldal, befogó pedig a másik két oldal egy derékszögű háromszögben. A függvények reciprokait koszekáns (csc), szekáns (sec), illetve kotangens (ctg) néven hívjuk. Az inverz trigonometrikus függvények: arkuszszinusz (arc sin), arkuszkoszinusz (arc cos) és arkusztangens (arc tg). Ezek között a függvények között fennálló összefüggések a trigonometriai összefüggések. Ezekkel a függvényekkel egy három adatával meghatározott tetszőleges háromszög hiányzó méretei (oldalhosszúságai és szögei) kiszámíthatók a szinusztétel és a koszinusztétel segítségével. Ezek az összefüggések használhatók a geometria minden területén, mivel minden sokszög véges számú háromszögre bontható. A fenti definíciók csak 0 és 90° között (0 és π/2 radián között) értelmezhetők. Az egységsugarú kört alkalmazva a definíció kiterjeszthető az összes pozitív és negatív argumentumra (l. trigonometrikus függvények). A trigonometrikus függvények periodikus függvények, 180° (π radián) vagy 360° (2π radián) periodicitással. Ez azt jelenti, hogy ismétlődnek a fenti értékekkel. Számolás trigonometrikus függvényekkel A trigonometrikus függvényekről az elsők között készültek matematikai táblázatok. Ilyen függvénytáblákat matematikai segédkönyvként használták a tanulók, akik megtanulták azt is, hogyan kell interpolációt használni a táblázatban elérhetőnél nagyobb pontosság elérésére. A logarléc szintén tartalmazott egy vagy több skálát a szögfüggvények használatához. Manapság a tudományos zsebszámológépeken a megfelelő gomb lenyomásával érhetők el a szögfüggvények (sin, cos és tg) és inverz függvényeik. A függvények argumentuma akár fok, akár radián lehet. A legtöbb számítógépes programnyelv rendelkezik függvénykönyvtárakkal, melyek többek között szögfüggvényeket is tartalmaznak. Olyan interaktív számítógépes eszközök, mint például a Microsoft Excel, szintén támogatják a szögfüggvényeket. A személyi számítógépek mikroprocesszorának lebegőpontos egysége beépített utasításkészlettel rendelkezik szögfüggvények számításához. A trigonometria korai története A trigonometriát valószínűleg asztronómiai célokra találták fel. A trigonometria kezdeteit az ókori Egyiptom, Mezopotámia és az Indus-völgyi civilizációig lehet követni több, mint 4000 évvel ezelőttig. A fokokban, percekben és másodpercekben történő szögmérés a babiloni hatvanas számrendszerből ered. Edgar Banks még a 20. század elején talált egy táblát, ahol a püthagoraszi számhármasokat írták le. Ezt sokáig nem tudták értelmezni a történészek, de valószínűsíthetően alkalmazott geometriai feladatokat oldottak meg vele. A trigonometria szögfüggvényes alkalmazása a hellenizmus korában élt görög matematikustól, Hipparkhosztól származik kb. i. e. 150-ből, aki függvény táblát készített a szinusz függvényre háromszögek számításához. Ptolemaiosz továbbfejlesztette a trigonometriai számításokat i. sz. 100 körül. Az Indiában írt Sulba Sutrák i. e. 800 és i. e. 500 között pontosan számolta ki a sin π/4 (45°) értékét, melyet 1/√2-ként adott meg. Az ókori szingalézek, amikor víztározókat építettek Anuradhapura királyságban, trigonometriát használtak a vízáram gradiensének számításához. Árjabhata indiai matematikus 499-ben szinusz és koszinusz függvénytáblát készített. A szinuszt zyanak, a koszinuszt kotizyanak nevezte, és otkram zya volt az inverz szinusz neve, valamint bevezette az 1-cosα függvényt is. Egy másik indiai matematikus, Brahmagupta 628-ban szinusz értékek számításához a később Newton-Stirling formula néven ismerthez hasonló interpolációt használt. A 10. században Abul Wáfa perzsa matematikus és asztronómus bevezette a tangens függvényt és a szögfüggvénytáblázatok kiszámításához új módszert talált fel. Felállította a szögösszegezés képleteit, vagyis például sin (a + b)-t, és felfedezte a szinusz képletet a gömbi geometriában: A 10. század végén és a 11. század elején Ibn Yunus egyiptomi asztronómus több igen pontos trigonometriai számítást hajtott végre és bemutatta a összefüggést is. Az indiai matematikusok élen jártak az algebra használatában a csillagászati számításoknál, beleértve a trigonometriát is. I. e. 1350-1200 körül Lagadha volt az első, aki geometriát és trigonometriát használt a csillagászatban a Vedanga Jyotisha művében. Omar Hajjám (1048-1131) perzsa matematikus és költő összekapcsolta a trigonometriát a közelítő számítások elméletével abból a célból, hogy geometriai problémákkal kapcsolatos algebrai egyenleteket oldjon meg. Hajjám meghatározta a harmadfokú egyenlet pozitív gyökét úgy, hogy egy hiperbola és egy kör metszéspontját vizsgálta. A megoldáshoz közelítő numerikus eljárást használt, melynek során trigonometrikus táblázatban interpolált. Az indiai Bhaskara 1150-ben részletes módszert közölt arra, hogyan kell szinusz táblázatot szerkeszteni bármely szögre és néhány összefüggést közölt szinusz és koszinusz függvényre. Bhaskara a gömbi trigonometriát is továbbfejlesztette. Valószínűleg Naszír ad-Dín Túszí perzsa matematikus volt az első a 13. században, aki a trigonometriát önálló matematikai diszciplínaként tárgyalta. Bartholemaeus Pitiscus matematikus 1595-ben megjelent fontos munkájában használta először a "trigonometria" szót. Louis Vierne Louis Victor Jules Vierne (Poitiers, 1870. október 8. – Párizs, 1937. június 2.) zeneszerző, orgonaművész, a párizsi Notre-Dame orgonistája. Élete Poitiers-ben, 1870-ben született majdnem teljesen vakon, Henri Vierne, újságíró fiaként. Egyszer egy vendég érkezett hozzájuk, aki Schubert dallamot játszott-énekelt neki, majd a kétéves Vierne zongorán visszajátszotta a dallamot. A szülei teljesen ámulatba estek ezt látva. A Vierne-család 1873-ban Párizsba költözött, édesapja főszerkesztői állást kapott a Paris-Journal-nál. A kis Vierne apjától pompás ajándékot, egy kis két-oktávos játékzongorát kapott ajándékba. Szülei nagybátyjától, Charles Colintól kértek tanácsot a fiú taníttatása ügyében. 1875-ben az apa új állást kapott a Mémorial de Lille újságnál, ezért a család öt évre Lille-be költözött. Vierne ekkor hallott először orgonahangot a St-Maurice templomban egy mise alkalmával. Később így emlékezett vissza: „elképzelhetetlen volt számomra, hogy egyetlen ember hogy tud ennyiféle díszes-színes, misztikus hangot - hol erős, hol halk- kiadni egy hangszerből, az egész meseszerű volt”. 1876-ban lánytestvére, Henriett meghalt tüdőbajban. 1876-tól látássérültek iskolájába járt, itt tanították meg speciális eszközökkel, nagyítókkal írni, olvasni. 1877-ben édesapja Dr. de Wecker nevű orvossal konzultál, aki egy kísérleti operáció segítségével hisz Vierne látásának részleges helyreállításában. A műtétre két részletben áprilisban kerül sor. A műtét sikerült, Vierne látását részlegesen helyreállította a doktor, így a fiú nagy tárgyakat, tájakat, színeket is meg tudott már különböztetni. Lille-ben kezdte el a Braille-t Richard Hormann segítségével, valamint zongorázni kezdett Miss Gossetnél. 1878-ban megszületett René öccse. 1879-ben Colin nagybátyja egy rendezvény alkalmával megmutatja a St-Maurice templom orgonáját Viernenek. A fiú teljesen a rabjává válik, olyannyira, hogy anyjának limitálnia kell a napi megengedett gyakorlását 3 órára. 1880-ban az apja kilépett munkahelyéről, majd a család visszaköltözött Párizsba. Tehetségét César Franck fedezte fel. 1886-tól Louis Lebelnél orgonálni kezdett. 1888-tól a párizsi Conservatoire óráit látogatta. Tanára, Charles-Marie Widor 1892-ben maga mellé vette segédnek a St. Sulpice-templomba. 1894-ben Widor asszisztenseként a Conservatoire orgona-osztályában tanított. A következő generáció tehetséges orgonistáit képezte, köztük Marcel Duprét is. 1900-ban négy jelölt közül őt választották a párizsi Notre-Dame orgonistájává. 1912-től az itteni Scola Cantorumban is orgonát oktatott. Egész életében komoly betegségekkel és depresszióval küzdött, amire szakmai és emberi konfliktusok, szembetegsége, és nem utolsósorban fiának az első világháborúban történt elvesztése is adott okot. 1937. június 2-án halt meg Párizsban, a Notre-Dame orgonájának játszóasztalán, szívinfarktusban. Művei Orgona 1894 : Allegretto op. 1 en si mineur 1894 : Verset fugué sur "In exitu Israël" 1895 : Prélude funèbre 1894 : Communion 1898-1899 : Symphonie n°1 en ré mineur 1902 : Symphonie n°2 en mi mineur 1911 : Symphonie n°3 en fa dièse mineur 1913 : Vingt-quatre pièces en style libre 1914 : Symphonie n°4 en sol mineur 1914 : Prélude en fa dièse mineur 1921 : Marche triomphale pour le centenaire de Napoléon Ier 1923-24 : Symphonie n°5 en la mineur 1926 : Vingt-quatre pièces de fantaisie 1928 : Trois improvisations (átírta Maurice Duruflé) 1929-1931 : Triptyque 1930 : Symphonie n°6 en si mineur Zongora 1893 : Trois pièces 1899 : Suite bourguignonne 1915-1916 : Trois Nocturnes 1915 : Douze Préludes 1916 : Poème des cloches funèbres 1918 : Silhouettes d'Enfants 1918 : Solitude 1922 : Ainsi parlait Zarathoustra Kamarazene 1895 : Deux pièces pour alto ou violoncelle et piano 1896 : Largo et Canzonetta pour hautbois et piano 1894 : Quatuor à cordes 1905-1907 : Sonate pour violon et piano 1909 : Rhapsodie pour harpe 1910 : Sonate pour violoncelle et piano 1918 : Quintette pour piano et cordes 1928 : Soirs étrangers Szimfóniák 1907-1908 : Symphonie en la mineur 1925 : Poème pour piano et orchestre 1926 : Ballade pour violon et orchestre Vokális művek 1903 : Praxinoé : légende lyrique pour orchestre, soli et chœurs 1912 : Les Djinns de Victor Hugo : poème symphonique pour chant et orchestre 1914 : Psyché de Victor Hugo : poème symphonique pour chant et orchestre 1916 : Eros d'Anna de Noailles : poème symphonique pour chant et orchestre 1917 : Dal Vertice de Gabriele D'Annunzio : ode lyrique pour ténor solo et orchestre ismeretlen : La Ballade du Désespéré Dalok 1895 : A Elle , poème de Paul Gobillard 1896 : Fini de rire de Maurice Léna 1896 : Beaux papillons blancs de Théophile Gautier 1986 : Donc ce sera pour un clair soir d ’été de Paul Verlaine 1896 : Qu’as-tu fait de ta jeunesse ? de Paul Verlaine 1897 : L ’heure du berger de Paul Verlaine 1897 : Ô triste, triste était mon âme de Paul Verlaine 1897 : Le Rouet de Leconte de Lisle 1898 : Dors, chère Prunelle de Catulle Mendès 1899 : Chanson d ’automne de Paul Verlaine 1899 : Lied d ’amour de Carly Timun 1899 : Extase de Victor Hugo 1903 : Soleils couchants de Paul Verlaine 1903 : Nox de Charles Leconte de Lisle 1903 : Adieu de Villiers de L’Isle Adam 1912 : Stances d ’amour et de rêve de Sully Prudhomme 1916 : Spleens et Détresses de Paul Verlaine 1921 : Cinq poèmes de Baudelaire 1924 : Poème de l’amour de Jean Richepin 1929 : Les angélus de Jehan le pauvre 1930 : Quatre poèmes grecs d'Anna de Noailles ismeretlen : Vocalise étude pour voix grave et piano ismeretlen : Les roses blanches de la lune de Jean Richepin ismeretlen : Deux chansons populaires roumaines Gare d’Issy-Val de Seine Gare d’Issy-Val de Seine vasútállomás és RER állomás Franciaországban, Issy-les-Moulineaux településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: RER C 2-es villamos (Île-de-France) Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Gare d’Issy Gare du Pont du Garigliano Művészetek Városa (Valencia) Művészetek Városa (Valencia) (Ciutat de les Art) területének 350 ezer négyzetmétert jelölt ki a Valenciai Kormány 1995-ben. A valenciai származású Santiago Calatrava lett megbízva a tervek elkészítésével. 5 épületegyüttes szerepelt a tervekben. Részei: Zsófia Királyné Művészeti Palota (Opera) – (Palau de les Arts Reina Sofía), Félteke (L'Hemisféric) – 1998, Tudományok Múzeuma (Museu de les Ciéncies Príncep Felipe), Lugas (L'Umbracle). Calatraván kívül Félix Candela is dolgozott az épületcsoporton. 2003-ban adták át a (L'Oceanográfic) munkáját, mely az óceán világát mutatja be. Az építési költségek meghaladták a 250 millió eurót. Antoni Gaudí ornamentális művészetéből indult ki Calatrava. Az Opera beton felületeit kerámiamozaik díszíti. A két szárnyat burkoló fedőelem 3000 tonnáját csupán két ponton támasztották alá. Az Opera területe összesen 37.000 négyzetméter. Legmagasabb pontja több mint 70 méter. Négyezer néző befogadására képes. Korobejnyiki A Korobejnyiki (cirill betűs írással: Коробейники, orosz jelentése: „vándorárusok”, más néven: Korobuska (Коробушка)) egy 19. századi orosz dal. Világszerte ismertté az 1980-as évek végétől vált a Tetris játékok zenéjeként. A dalszöveg egy vándorárus és egy lány találkozásáról szól, amelynek során az árus a lánytól csókot „vásárol”, sőt, valószínűleg ennél többet is, mivel a szöveg céloz rá, bár titokban marad, hogy valójában mi történik még. Története A dal szövege Nyikolaj Alekszejevics Nyekraszov 1861-ben keletkezett verse. Abban az 1946-ban megnyílt szentpétervári múzeumban, amelyet abban a házban rendeztek be, ahol a költő Avdotyja Panajeva nevű feleségével élt, többek között ennek a versnek egy példányát is kiállították. 1989-ben Tanaka Hirokazu átdolgozta a dalt, és megtette a Tetris Nintendo Game Boyos változatának zenéjévé, amely azóta a Tetris „»A« típusú” zenéjeként ismert. Ugyanez a zene jelent meg többek között 1994-ben a Super Nintendo Tetris & Dr. Mario játékában, valamint 2006-ban a Tetris DS-ben is. A zene remix változata választható a Super Smash Bros. Brawlban is. A Korobejnyiki felhangzik a No, megállj csak! című rajzfilmsorozat 1993-ban megjelent, 17. részében is. Szövege A dal többféle szövegváltozattal létezik, az eredeti a következő: Tázló Tázló település Romániában, Moldvában, Neamț megyében. Fekvése Neamț megyében, a Tázló forrásvidékén fekvő település. Története Tázlót a környék egyik legrégebbi településeként tartják számon. A középkorban vámszedőhely volt a Gyimesi-szoros felé vezető út mentén. A település nevezetes épületei közé tartozik a kolostortemplom. Nevezetességek Kolostortemplom - 1491 - 1497 között, Ștefan cel Mare fejedelem uralkodása alatt épült. Jellegzetesen moldvai típusú elrendezésű: keresztboltozatos előteréhez két részre osztott, kupolákkal fedett hajó kapcsolódik. Hangsúlyos szentélyzáródása; az oltártér előtti kupola boltozatú naoszhoz délen és északon félkörös fülkebővület, keleten pedig ikonosztázzal elrekesztett apszis csatlakozik. Kapuzatának tiszafából faragott ajtaja 1596-ból maradt fenn. Gare de Don - Sainghin Gare de Don - Sainghin vasútállomás Franciaországban, Sainghin-en-Weppes településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Fives-Abbeville-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Gare de La Fontaine Gare de Marquillies Gare de Bauvin - Provin Miss USA A Miss USA (esetleg Miss Amerika) általánosan használt elnevezése, megszólítása az Amerikai Egyesült Államokban tartott szépségversenyek győzteseinek. Ezek a versenyek a következők: Miss USA , amit 1952 óta rendeznek meg. A győztese a Miss Universe világversenyen vesz részt. Miss World USA , amit az 1960 -70-es években szerveztek, győztese a Miss World versenyre utazott, és Miss America , ami már az 1920-as évek óta létező verseny, a győztese semmilyen nemzetközi versenyen nem vesz részt. Az USA az egyik legsikeresebb ország a szépségversenyek világában. 7-szer nyerte meg a Miss Universe és 3-szor a Miss World versenyt. Szinte minden évben legalább továbbjutó helyezést ért el mindkét versenyen, ezzel a második legeredményesebb ország Venezuela után. Miss USA A Miss USA verseny 1952 óta létezik. Megalapításának oka, hogy az 1950. évi Miss America győztes nem volt hajlandó fürdőruhában pózolni a nyilvánosság számára készített képeken, így a verseny fürdőruha-szponzora, a Catalina cég visszalépett a rendezvény támogatásától, és Miss USA néven saját versenyt hozott létre. Az azóta eltelt több évtized alatt a versenynek több tulajdonosa volt, jelenleg Donald Trump üzletember birtokolja a jogokat, aki 1996-ban vásárolta meg a versenyt. Trump és az NBC tévétársaság birtokolja a Miss Universe és a Miss Teen USA versenyek rendezési jogát is. Az erre a hármas célra alapított cégük neve Miss Universe Organization (MUO). Az első Miss USA és Miss Universe versenyeket 1952-ben rendezték meg. Az első versenyen mintegy 30 állam képviseltette magát, és a verseny első két évtizede alatt sok állam nem csatlakozott a rendezvényhez. 1959-ben Alaszka, 1960-ban Hawaii is küldött versenyzőt a Miss USA versenyre, addig mindkét állam közvetlenül a Miss Universe versenyre küldte jelöltjét. Az 1970-es évek óta már minden állam részt vesz a Miss USA versenyen. Szabályok A szabályok szerint minden állam saját döntőt rendez, aminek a győztese vesz részt az országos döntőn. Az államok versenyein az adott állam megyéiben szervezett szépségversenyek győztesei vehetnek részt, így sok államban a helyi döntőn akár több mint 50-60 versenyző is részt vesz. Egy adott állam győztese a Miss <állam neve> USA címet nyeri el (pl. Miss Texas USA). Mivel az Egyesült Államoknak 52 állama van, ezért az országos döntőbe minden évben 52-en jutnak be. Az állami döntőn minden versenyző annyiszor vehet részt, ahányszor csak akar, mindaddig, míg a versenyfeltételeknek megfelel, vagy amíg meg nem nyeri az adott versenyt. Az országos döntőbe azonban csak egyszer lehet bejutni, azaz ha egy versenyző megnyeri valamelyik állam döntőjét, többet állami döntőn nem vehet részt, más államén sem. Némely versenyző kiemelkedő ambíciójának köszönhetően akár 5-6-szor is részt vesz az állami döntőn. Így tett például Crystle Stewart, aki a Miss Texas USA versenyen vett részt ötször, ahol szinte mindig második helyezést ért el, mígnem a 6. versenyt megnyerte, amivel bejutott a Miss USA döntőbe. Tapasztalatának és kitartásának is köszönhetően ezután elnyerte a Miss USA 2008 címet is. Televíziós közvetítés A versenyt 1963-tól 2002-ig a CBS tévétársaság közvetítette. Legnagyobb nézettségét az 1980-as évek elején érte el, amikor rendszeresen a nézettségi listák élén állt. A 2000-es évek elejére a nézőszám az átlagos 20 millióról 7 millióra esett. 2002-ben Donald Trump 50%-os tulajdonjogot ajánlott fel az NBC tévétársaságnak a Miss USA, Miss Universe és Miss Teen USA versenyekben, és megkötöttek egy 5 éves szerződést. 2003 óta az NBC közvetíti a rendezvényt. A verseny menete A Miss USA versenyen (a Miss America versenytől eltérően) nincs Tehetség-válogató, a versenyzőknek csupán három fordulóban kell részt venniük: Fürdőruhás-bemutató, Estélyi-ruhás bemutató és Interjú. A verseny modern változatában 52 döntősnek egy előválogatón kell részt vennie a televízión is közvetített döntő előtt egy héttel. Ezt az előválogatót ugyanazon a színpadon rendezik, nagyjából azonos díszletek között, mint a döntőt. Az előválogatón nézők is részt vehetnek, és ugyanúgy belépőjegyet kell rá váltani, mint a döntőre. Az előválogatón az 52 versenyzőnek fürdőruhában és estélyi ruhában kell felvonulnia a zsűri előtt. Az ezt követő (vagy megelőző) interjú eredményét hozzáadják az előválogatón elért pontszámokhoz, és ezek alapján már a döntő előtt kialakul az a névsor, mely a 15 továbbjutó nevét tartalmazza. A továbbjutók nevét csak az élőben közvetített döntőn hirdetik ki. Az így továbbjutók a döntőben újabb fürdőruhás fordulón vesznek részt, mely után öten kiesnek. A 10 versenyző estélyi ruhában is felvonul, akik közül öten ismét kiesnek. A végső 5 jelölt közül egy rövid, egyenként néhány perces interjú alapján választják ki a győztest. A szabályok szerint a végeredmény kihirdetését az 5. helyezettel kezdik. A szerencsés győztest ezután az előző évi Miss USA megkoronázza. Az előválogató és a döntő zsűrije eltérő tagokból áll azért, hogy az élő televíziós közvetítés ne csupán díjkiosztó legyen, hanem valódi verseny. Az előválogató zsűrije rendszerint szépségipari szakemberekből áll (fotós, sminkes, stylist, fodrász, modellügynökségi vezető, stb.), míg a döntő zsűrijében már hírességek és szponzorok is helyet foglalnak. Győztesek A Miss USA verseny győztesei. A táblázat utolsó oszlopában a Miss Universe versenyen elért helyezés látható. Államok győzelmei A Miss USA versenyt legtöbbször Texas nyerte meg, kilencszer. Ebből egyedülálló módon, 1985 és 1989 között ötször egymás után. Megjegyzések: 1 Miss Universe-győztes 2 1961 óta a 2. helyezetté lesz a Miss USA cím akkor, ha a győztes megnyeri a Miss Universe versenyt. Ez alól kivétel volt 1967, amikor a 2. helyezett visszautasította a címet, így az a 3. helyezetté lett. 3 A trónfosztott Miss USA helyébe lépett. 4 Megfosztották a címétől. Versenyek A Miss USA egyes versenyeit évtizedenkénti bontásban lásd: Miss USA (1950-es évek) Miss USA (1960-as évek) Miss USA (1970-es évek) Miss USA (1980-as évek) Miss USA (1990-es évek) Miss USA (2000-es évek) Miss USA (2010-es évek) Miss USA World Az Egyesült Államok a Miss World kezdete, 1951 óta küld versenyzőt a rendezvényre. A nemzeti verseny szervezői és rendszere azonban időről időre változott. 1958 és 1977 között külön versenyt szerveztek, melynek neve Miss World USA volt. 1978 és 1981 között más szervezők megszervezték a Miss World America versenyt. 1981 és 1991 között a Miss USA verseny második helyezettje volt az Egyesült Államok versenyzője a Miss World versenyen, majd 1992 és 1994 között újból külön versenyt szerveztek ismét Miss World America néven. Azóta újból más szervezők választják ki a világversenyen részt vevő jelöltet. 2010-ben az Elite Modellügynökség szervezett castingot, melyen Alexandria Millst választották ki, aki később el is nyerte a Miss World címet, ami egyúttal az USA harmadik győzelme volt Marjorie Wallace 1972-es és Gina Tolleson 1990-es győzelme után. Az alábbi táblázat az USA Miss World-jelöltjeinek a nevét tartalmazza megadva a világversenyen elért helyezésüket is. La Digne-d’Aval La Digne-d’Aval település Franciaországban, Aude megyében. Lakosainak száma 546 fő (2015). La Digne-d’Aval La Digne-d’Amont, Limoux, Magrie, Malras és Tourreilles községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Magyarország az 1983-as úszó-Európa-bajnokságon Magyarország a Rómában megrendezett 1983-as úszó-Európa-bajnokság egyik részt vevő nemzete volt. Vízilabda Férfi A magyar férfi vízilabda-válogatott kerete: V, mint veszélyes A V, mint veszélyes (V) egy 2009. november 3-án indult tudományos fantasztikus amerikai sorozat. Az American Broadcasting Company csatorna kezdte el sugározni. A sorozat tulajdonképpen feldolgozás, hiszen ugyanezzel a címmel és hasonló tartalommal 1983-ban és 1984-ben már futott egy mini-sorozat, amelynek a története Kenneth Johnson agyából pattant ki. A történet lényege, hogy a Földet idegenek szállják, meg, és azok célja az uralom megszerzése a bolygó fölött. A V főszereplői: Morena Baccarin, Morris Chestnut, Joel Gretsch, Charles Mesure, Elizabeth Mitchell és Scott Wolf, a készítői pedig: Scott Rosenbaum, Yves Simoneau, Scott Peters, és Jace Hall. A sorozatot a The Scott Peters Company, a HD Films és Warner Bros. hozta forgalomba. 2010. május 30-án az ABC csatorna bejelentette, hogy terveznek második évadot is. A második évad első részét 2011. január 4-én adta le az amerikai ABC csatorna. Magyarországon a Cool TV és az RTL Klub vetítették. Alapkoncepció A történet azzal kezdődik, hogy A Föld nagyvárosai fölé földönkívüliek érkeznek űrhajókkal. Őket nevezik Látogatóknak. A vezetőjük Anna főkancellár, akinek sötét tervei vannak bolygónkkal. Mint kiderül, a V-k már évek óta megérkeztek a Földre, és szinte mindenhová beférkőztek. Anna célja a hatalomátvétel a Föld fölött. A látogatók ellen egy kis csoport szerveződik, amely megfogadja, hogy harcol a V-k ellen. A csoport tagjai: egy FBI ügynök, egy V, egy férfi, akinek a családját a V-k ölték meg, egy bűnöző, és egy pap. A nevük az 5. hadoszlop lesz. A történet a V-k, és a hadoszlop harcáról szól. Eredet Sinclair Lewis 1935-ben It Can't Happen Here címmel írt egy novellát a fasizmusról az USA-ban. Ezt dolgozta föl a színész-rendező, Kenneth Johnson 1982-ben, Storm Warning címmel. A forgatókönyvet az NBC dolgozta föl egy mini-sorozatként. Ám az NBC vezetői elutasították a kezdeti verziót, mondván, hogy a történet túl hivatalos, túl szertartásos a nézőknek. Hogy eladhatóbbá tegyék a forgatókönyvet, újraírták azt, az új változatban az amerikai fasisztákat emberevő földönkívüliekként mutatták be, így a történet inkább hasonlóvá vált a tudományos fantasztikus kategóriához. Az újraírt történet volt a mini-sorozat, amely 1983. május 1-2-án került bemutatásra. Háttér Emberi érzelmek A történet hátterében rendkívül fontos szerepe van az emberi érzelmeknek, amelyek a V-k számára nem léteznek. Ahogy a cselekmény előre halad, egyes V-re fokozatosan rátörnek ezek, és ekkor ők először nem tudják, mit kezdjenek ezzel. A Látogatók világában az ember érzelmeket Anna úgynevezett "gyönyöre" helyettesíti, ezzel képes megnyugtatni, jókedvre deríteni alattvalóit. Természetesen a V-k, a fájdalmat, szomorúságot sem ismerik. Ám a gyönyör valójában csak szánalmas pótlék. Egyes V-k rá is jönnek erre, és úgy döntenek, nincs szükségük többé erre, és elvegyülnek az emberek között, megismerve a valódi érzéseket. A szereplők közül ilyen például Ryan, aki beleszeret egy emberbe. Ezért őt Anna árulónak tekinti, akit el kell pusztítani. Az 1. évad során Anna lánya, Lisa a szerelem hatása alá kerül, amikor találkozik Tyler-rel. Ettől fogva Lisa hajlandó anyja ellen dolgozni, és segíteni a felkelőket. Az évad végén maga Anna is találkozik egy emberi érzéssel, a fájdalommal, amikor meglátja elpusztult tojásait. Dilemma: Jók vagy rosszak? Az egész történetet végigkíséri a nagy kérdés: békével érkeztek-e a V-k, vagy rossz szándékkal. Az emberek többsége az emberiség megmentőjét, isten áldását láttja bennük. Nagyon kevesen vannak, akik gyanút fognak, és nem bíznak a V-kben. Mint kiderül, nekik van igazuk. A többség csak azt látja, hogy a V-k új oltóanyagot adnak nekik, amely meggátolja számos betegség kialakulását, a különböző új technológiákat (Kék Energia, amely még az ENSZ-t is meggyőzi). Nagyon sokan istenként tisztelik a Látogatókat, és templomot is emeltetnek nekik. Emiatt a kis ellenálló csoport egyre inkább elszigetelődik a környezettől. Erica konfliktusba kerül fiával, Tylerrel. Jack megpróbálja a hit erejével meggyőzni az embereket, hogy ne bízzanak a V-kben, ám beszéde végén alig pár ember marad a templom padsoraiban. Anna többször is sikerrel hiteti el az emberekkel, hogy az 5. hadoszlop a világ romlására tör, és, hogy a V-k csupán szenvedő alanyai támadásaiknak. Saját magukat úgy állítják be, mint akiknek egy céljuk van, a Föld jobb hellyé tétele, ennek ellenére folyamatosan bántalmazzák őket. Nagy kérdés, vajon tud-e teljesen magára hagyva győzni az 5. hadoszlop? Epizódok Első évad Az történet kezdetén 29 V hajó érkezik meg a Föld nagyvárosai fölé. Anna, a V-k főkancellárja bemutatkozik az embereknek, és bejelenti, hogy békével jöttek. Hamarosan kiderül azonban, hogy ez nem igaz, és a Anna sötét célokat tervez az emberiséggel. Egy ellenálló csoport szerveződik az USA-ban, akik nem hisznek Anna-nak. A csoport neve: 5. hadoszlop. A tagok között vannak emberek és Anna-ellenes V-k is. Miután végrehajtják első sikeres akciójukat, Anna úgy dönt, szül egy hadsereget, ezért tojásokat rak. Közben az emberek nagy része a V-k csodálójává válik, a különböző új technológiáknak köszönhetően. Az évad végén a hadoszlop sikeresen elpusztítja Anna szinte összes tojását. Anna pedig bosszúból megindít egy eredetileg későbbre tervezett hadműveletet. Második évad A második évad 2011. január 4-én kezdődött az amerikai ABC csatornán, és 10 epizódból áll majd. Lourdes Benedicto (Val) nem fog visszatérni a sorozatba, mivel karaktere halott. Charles Mesure (Kyle Hobbes) állandó szereplő lesz a továbbiakban. Jane Badler Anna anyja szerepében jelenik majd meg és Diana-t fogja alakítani, a V-k volt vezetőjét, akit lánya 15 éve tart fogságban. Badler az eredeti tv-sorozatban is Diana-t játszotta. USA-beli nézettség A V által elért nézettségi eredmény (az epizódok nézettségének súlyozott átlaga, beleszámítva az ismétléseket is). Májszúr Májszúr (kannada nyelven: ������ átírva: Maisūru, angolul Mysore) város India Karnátaka államában Bengalurutól kb. 140 km-re DNy-ra. Lakosainak száma 887 ezer, elővárosokkal 984 ezer fő volt 2011-ben. Iparváros, oktatási és kereskedelmi központ; ismertebb ipartermékei a textília, dohány, bőráru, vegyi anyagok. A 16. század végétől a gazdag és haladó szellemű hindu állam, a Májszori Királyság fővárosa volt. Látnivalók A maharadzsa palotája (Amba Vilas) ma a város fő látványossága. A palotában megtekinthető az uralkodó család néhány magán lakosztálya és a Darbár-csarnok (ahol a nemesek a fejedelem elé járulhattak). Brindavan Gardens Somnathpur-templom Namdroling Nyingmapa Monastery (kolostor) Sri Chamundeshwari templom Jaganmohan Palace Sri Chamarajendra Zoological Gardens, Mysore Zoo (állaatkert) Joseph Christian Brenner Joseph Christian Brenner, Szinnyeinél téves keresztnévvel Brenner János Keresztély (Szerdahely, ? – Szászorbó, 1819. augusztus 28.) evangélikus lelkész, tanár. Élete Lukas Brenner evangélikus lelkész fia volt; Nagyszebenben tanult és 1796 áprilisában a lipcsei egyetemre ment. Visszatérte után mint gimnáziumi tanár, majd mint lelkész szolgált Nagyszebenben; 1807. március 8-tól Doborkára, 1819 januárjában Szászorbóra ment lelkésznek, ahol azon év nyarán főbe lőtte magát. Munkája De pronunciatione linguae graecae Erasmica dissertatio. Cibinii: Hochmeister. 1802. 1973-as Roland Garros Az 1973-as Roland Garros az év második Grand Slam-tornája, a Roland Garros 72. kiadása volt, amelyet május 21–június 3. között rendeztek Párizsban. A férfiaknál a román Ilie Năstase, a nőknél az ausztrál Margaret Court nyert. Döntők Férfi egyes Ilie Năstase - Nikola Pilić 6-3, 6-3, 6-0 Női egyes Margaret Court - Chris Evert 6-7, 7-6, 6-4 Férfi páros John Newcombe / Tom Okker - Jimmy Connors / Ilie Năstase 6-1, 3-6, 6-3, 5-7, 6-4 Női páros Margaret Court / Virginia Wade - Françoise Durr / Betty Stöve 6-2, 6-3 Vegyes páros Françoise Durr / Jean Claude Barclay - Betty Stöve / Patrice Dominguez 6-1, 6-4 Forrás Hivatalos honlap 2008-as Formula–1 bahreini nagydíj Az bahreini nagydíj a 2008-as Formula–1 világbajnokság harmadik versenye. 2008. április 6-án rendezték meg a Bahrain International Circuit-ön, Sakhirban, Bahreinben. Ezen a nagydíjon debütált az az új szabály, amely szerint az időmérő edzés harmadik, 10 perces szakaszában a versenyzők fel-és levezető körüket egy előre meghatározott szintidő alatt kell teljesítsék. Ez az idő a bahreini nagydíjon 1:39.000 perc volt. A versenyen a McLaren csapat – az év első két nagydíjával ellentétben – csak az előző évi konstruktőr-világbajnokság alapján neki járó utolsó garázsokat foglalhatta el a bokszutcában, miután szabály alóli felmentést nem közölték a bahreini nagydíj szervezőivel. A bahreini herceg személyes kérésére távol maradt az eseménytől a Formula–1-es nagydíjak rendszeres látogatója, az FIA elnöke, Max Mosley, miután a brit sajtóban kompromittáló felvételek jelentek meg róla. Szabadedzések Az első és a második pénteki szabadedzést is Felipe Massa nyerte csapattársa, Kimi Räikkönen előtt. A második szabadedzés során Lewis Hamilton kicsúszott a 7-es kanyarban és összetörte az autóját. A versenyző nem sérült meg a balesetben. A szombat délelőtti, harmadik szabadedzésen Nico Rosberg volt a leggyorsabb. Időmérő edzés Száraz, napos időben 29 fokos levegő-és 47 fokos aszfalthőmérséklet mellett zajlott az időmérő edzés, amelyet – pályafutása során először – a lengyel Robert Kubica nyert meg. Az új szabály alkalmazása zökkenőmentes volt, a versenybírók senkit sem büntettek meg lassú haladásért. Első rész A versenyzők többsége az első percekben a boxban maradt, arra várva, hogy a gyengébb csapatok autói megtisztítják a pályát a betétfutamokon felhordott portól. Az első mért kört Piquet tette meg, 1:33.913-as eredménnyel. Őt Vettel, Davidson és Szató követte. Piquet idejét Trulli javította meg, majd Hamilton futott egy 1:32.758-as kört, átvéve az ideiglenes pole-pozíciót. Nem sokkal később Szató kicsúszott a bokszutca bejárata előtt és a gumifalnak csapódott. Autójának hátsó szárnya és felfüggesztése összetörött, így nem tudta folytatni az edzést. Ezalatt Massa 1:31.937-re javította Hamilton idejét. A szakasz vége előtt 4:49 perccel piros zászlóval megállították az edzést, megvárva, amíg Szató autóját eltávolítják a veszélyes területről. Mindenki a boxba hajtott. Helyi idő szerint 14:20 órakor folytatódott az edzés. A hátralevő időben Trulli a 2. helyet szerezte meg, Massa idejét már senki sem tudta megjavítani. Bourdais az évben először bejutott a második szakaszba, kiesett Coulthard, Fisichella, Vettel, Sutil, Davidson és Szató. A versenyzők eredményeiket többnyire kemény keverékű gumikon futva érték el, a jobb tapadást biztosító lágy gumikat az edzés hátralevő részére tartalékolva. Második rész A második etapban már az összes versenyző lágy keverékű gumit használt, hogy a lehető legjobb időt érje el. A két Renault-versenyző kezdte a legjobban a szakaszt, kisvártatva az idejüket Glock és Trulli is megjavította. Hamiltonnak sikerült 1:32 perc alá szorítani a köridejét, de Massa 1:31.188-cal a hétvége addigi leggyorsabb körét teljesítette és átvette a vezetést. A második helyre Kubica jött fel. A Hondával versenyző Buttonnek sikerült az első tízbe kerülnie, ami – tekintve a csapat eddigi teljesítményét – jó eredménynek mondható. Nem jutott tovább Webber, Barrichello, Glock, Piquet, Bourdais és Nakadzsima. Harmadik rész Az utolsó tíz percben Rosberg hajtott ki először a pályára, érdekes módon kemény keverékű gumikon. Így előbb Heidfeld, majd a lágy abroncsokat használó Ferrari-és McLaren-versenyzők is sorra megelőzték. Kubica 1:33.350-es idejét Massa csak 11 ezredmásodperccel tudta megjavítani. Kis szünet következett, a mezőny nagy része kereket cserélt az utolsó mért köre előtt. Hamilton vette át a vezetést, az ő idejét Kubica az utolsó másodpercekben 1:33.096-ra javította. Räikkönen csak a 4. eredményt érte el Hamilton mögött. Massa az utolsó körében a nagy forgalom miatt már nem tudott javítani az idején, így Robert Kubicáé lett a pole-pozíció. Massa, Hamilton és Räikkönen után a másik McLaren-versenyző, Kovalainen következett. Kubica csapattársa, Heidfeld a 6. időt érte el, mögüle Trulli és Rosberg rajtolhattak. Az utolsó szakaszba idén először bekerülő Button a 9. helyet szerezte meg, Alonso előtt. Utóbbi két versenyző jelentős, mintegy egy másodperces lemaradással zárt az élen végzettekhez képest. Futam A bahreini nagydíj száraz, napos időben zajlott. Az élmezőny versenyzői Nico Rosberg kivételével mind lágy keverékű gumikkal kezdték a versenyt. A felvezető körben Nelson Piquet rádión jelezte, hogy nem tud 2-es fokozatot kapcsolni és gondjai lehetnek a startnál. A rajtjel után az élen Felipe Massa megelőzte Robert Kubicát, Kimi Räikkönen pedig a beragadó Lewis Hamiltont, aki mellett még sokan elmentek az első kanyar előtt. Kovalainen rövid ideig Räikkönen előtt haladt, de a Ferrari versenyzője hamar visszaelőzte. Az első kanyarokban számos koccanás történt és több versenyző kis is csúszott a pályáról. Közülük Vettel már nem tudta folytatni a versenyt és kiesett. A kör végén az élmezőny Massa, Kubica, Räikkönen, Kovalainen, Trulli, Heidfeld sorrendben haladt át a célvonalon. A 2. kör elején a 10. helyen haladó Hamilton hátulról beleütközött az előtte haladó Alonsóba. Autójának eleje egy pillanatra a levegőbe emelkedett és letörött az első vezetőszárnya. Alonso autója csak kisebb mértékben sérült. Hamilton a boxba hajtott szárnycserére, őt Coulthard követte hasonló okból. A célegyenes végén Räikkönen kifékezte Kubicát és feljött a második helyre. (Kubica a verseny után azt nyilatkozta, hogy korábban megcsúszott egy olajfolton, Räikkönen ezért tudott előzési pozícióba kerülni vele szemben.) Heidfeld Trullit és Kovalainent is megelőzve a 4. helyen haladt. Trulli mögött Rosberg és Webber voltak még pontszerző helyen. Előbbi az elkövetkező körökben többször is megpróbálta megelőzni Trullit, de a Toyota versenyzője megvédte a pozícióját. Kubica tartani tudta a lépést Räikkönennel és az 5. körben a verseny addigi leggyorsabb körét autózta, 1:36.186-tal. Massa ezalatt körönként 0.8 mp-cel gyorsabb volt a mögötte haladóknál. A 13. helyen Bourdais sikerrel tartotta maga mögött a többször is előzni próbáló Piquet. A 9. körben a nagyon lassan haladó Sutil lett az első lekörözött versenyző. A 9. Alonso sikerrel verte vissza Glock előzési kísérleteit. A 11. körben Piquet megelőzte Bourdaist. Az élen Massa előnye stabilan 4 másodperc körül volt Räikkönennel szemben, aki a 14. körben átvette a leggyorsabb kört Kubicától. A boxkiállása után 18. helyen álló Hamilton körönként mintegy 2 másodperccel volt lassabb Massánál, mint utóbb kiderült, azért, mert szokatlanul nagy üzemanyagmennyiséget tankolt. Az utolsó helyen haladó Sutilt saját csapattársa, Fisichella is lekörözte. A 17. körben Rosberg és Kubica kezdték meg a tervezett boxkiállásokat, utóbbi a 9. helyre érkezett vissza a pályára. A kivezető körén, hideg gumikon autózva vétett egy kisebb hibát, de korrigálni tudott. Coulthard és Button nem sokkal később összeütköztek a 8-as kanyarban, a mögöttük haladó Massa időveszteség nélkül ki tudta kerülni őket. Button autójának az eleje sérült, a boxba hajtott, majd a 20. körben fel is adta a futamot. Coulthard versenyben maradt. A következő körökben az élen haladók közül mindenki kiáltt tankolni és kereket cserélni, a sorrend nem változott. Egyedül Webbernek sikerült Rosberg elé kerülnie a 22. körben, mert 5 körrel tovább kint tudott maradni a pályán, mint a Williams versenyzője. Hamilton Szatót megelőzve feljött a 14. helyre. A 24. körben Glock hajtotta végre utoljára az első boxkiállását és Alonso elé tért vissza a pályára. A következő körökben Hamilton nyomás alatt tartotta az előtte autózó Fisichellát, de csak közvetlenül második kerékcseréje előtt, a 30. körben tudta megelőzni. A versenybe visszaállva Massa lekörözte. Räikkönen egyre közeledett Massához, a 36. körben leggyorsabb kört ért el, de a lekörözött versenyzők, köztük Nakadzsima feltartották, és a boxkiállások után nem tudott Massa elé kerülni. Kubica, hosszabb második etapjának köszönhetően közelebb került a Ferrari versenyzőihez. A 40. körben a rajt óta váltóproblémákkal küszködő Piquet kiállt a versenyből. A második boxkiállások során a versenyzők többsége kemény keverékű abroncsokra váltott, amelyekkel a BMW-k érezhetően gyorsabbak voltak. Kubica hátránya egyre csökkent Räikkönenhez képest, de a sok lekörözés miatt nem tudott előzési pozícióba kerülni. Az 5. helyen haladó Kovalainen a 47. körben futotta meg a verseny leggyorsabb körét, 1:33.193-mal. Hamilton az 54. körben megszerezte a 13. helyet Nakadzsimától, aki ezúttal Heidfeldet tartotta fel. Az élen már nem változott a helyzet a verseny végéig, így Felipe Massa 2007 után ismét megnyerte a bahreini nagydíjat. Kimi Räikkönen második helyével kettős győzelmet szerzett a Ferrarinak, Robert Kubica pályafutása során harmadszor állhatott dobogóra. A pontszerző helyeken Heidfeld, Kovalainen, Trulli, Webber, Rosberg volt a sorrend. Glock, Alonso és Barrichello még körön belül fejezték be a versenyt, Hamilton csak a 13. lett, 1 kör hátrányban. Vettel, Button és Piquet kiestek. Az egyéni világbajnokságban Räikkönen 19 ponttal átvette a vezetést, Heidfeld megőrizte a második helyét, a pontot nem szerző Hamilton a 3. helyre csúszott vissza. Vele azonos pontszámmal áll Kovalainen és Kubica. A konstruktőrök között BMW Sauber egy ponttal a Ferrari előtt áll, majd a McLaren következik, szintén egy ponttal lemaradva. Az évben pontot még nem szerző Honda, Force India és Super Aguri csapatok közül az utóbbi azzal vigasztalódhatott, hogy legalább mindkét versenyzője célba ért. Statisztikák Vezető helyen: Felipe Massa: 51 (1-39 / 46-57) Nick Heidfeld: 4 (42-45) Robert Kubica: 2 (40-41) Felipe Massa 6. győzelme, Robert Kubica 1. pole-pozíciója, Heikki Kovalainen 2. leggyorsabb köre. Ferrari 203. győzelme. Itt szerezte meg első pole-pozícióját Robert Kubica . Ez volt egyben az első alkalom is, amikor lengyel versenyző indult az első helyről. A BMW Saubernek is ez az első rajtkockás versenye. A McLaren csapat a 2007-es ausztrál nagydíjtól a 2008-as maláj nagydíjig minden futamon dobogós volt. Ez a 19 futamon át tartó sorozat itt szakadt meg. Ez volt az első alkalom, amikor Felipe Massa úgy nyert futamot, hogy nem az első helyről indult. A BMW Sauber csapat a futam után történetében először vezette a konstruktőrök világbajnokságát. Cristian López Cristian López vagy Cristian López Santamaría (Alicante, Valencia, 1989. április 27.) spanyol labdarúgó, aki 2018-tól klub nélkül, posztját tekíntve csatár. Pályafutása Cristian többi ifi klubban is játszott már, de az első komoly csapatai a Crevillente Deportivo volt és az Alicante CF voltak. Debütált az Alicante első csapatában 2007-2008-as szezonban, amikor 50 év után újra a másodosztályban játszott a csapat. A következő évben többnyire a tartalék csapatban játszott, majd debütált a másodosztályban a Hércules CF csapatában 2009. június 6-án. 2009 nyarán Cristian aláírt a Real Madrid Castillához, a Real Madrid tartalék csapatához, a harmadosztályba. Az első szezonjában 10 gólig jutott - második legtöbb gólt termelte a csapatban - és a Castilla csak 8. lett a tabellán. 2011 januárjában aláírt egy szerződést kölcsönbe a harmadosztály 6-os csoportban szereplő Valencia CF Mestalla csapatába, ahol a "Che" újra feljutott a másodosztályba. Ebben a szezonban 16 meccsen 11 gólt szerzett. 2011 nyarán felbontották a szerződését a Castilla-val így ingyen igazolhatott szülővárosába, Valenciába, a Valencia CF Mestallába. 66 Évszázadok: i. e. 1. század – 1. század – 2. század Évtizedek: 10-es évek – 20-as évek – 30-as évek – 40-es évek – 50-es évek – 60-as évek – 70-es évek – 80-as évek – 90-es évek – 100-as évek – 110-es évek Évek: 61 – 62 – 63 – 64 – 65 – 66 – 67 – 68 – 69 – 70 – 71 Események A zsidók Júdeában a zélóta -szekta vezetése alatt fellázadnak a római uralom ellen. Elkezdődik az első zsidó háború . (66–70) Andrej Lukanov Andrej Karlov Lukanov, bolgárul Андрей Карлов Луканов (Moszkva, 1938. szeptember 26. † Szófia, 1996. október 2.) bolgár kommunista politikus, Bulgária egykori miniszterelnöke, a Bolgár Kommunista Párt politikai bizottságának tagja, központi bizottságának titkára, később a Bolgár Szocialista Párt elnöke volt. Pályafutása Tanulmányait a Moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében végezte 1963-ban, ugyanezen évben a Bolgár Kommunista Párt tagja lett. 1972-től a külkereskedelmi miniszter helyettese, 1973 és 1976 között külkereskedelmi miniszter. 1976 és 1986 között Bulgária Minisztertanácsának alelnöke, majd 1987-ig elnökhelyettese. 1987 és 1989 között a gazdasági külkapcsolatok minisztériumának élén állt. Az 1989-es rendszerváltás idején jelentős szerepe volt Todor Zsivkov kommunista pártvezér leváltásában. 1990 februárjától a Minisztertanács elnöke, 1990. november 15-től december 7-ig Bulgária miniszterelnöke. 1990 szeptemberében a Bolgár Szocialista Párt elnökévé választották. Pártelnöki tisztségéről 1991 augusztus 27-én lemondott, politikai tevékenységét azonban parlamenti képviselőként folytatta. 1992 július 9-én korrupció és közpénzek sikkasztásának vádjával vizsgálati fogságba helyezték, a vádemelés azonban elmaradt, így 1992. december 30-án szabadon engedték. 1996. október 2-án gyilkosság áldozata lett. Igersheim Igersheim település Németországban, azon belül Baden-Württembergben. Lakosainak száma 5496 fő (2014). Gare d’Oloron-Sainte-Marie Gare d’Oloron-Sainte-Marie vasútállomás Franciaországban, Oloron-Sainte-Marie településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Pau–Canfranc-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Gare d’Ogeu-les-Bains Hamm (Eifel) Hamm település Németországban, Rajna-vidék-Pfalz tartományban. Népesség A település népességének változása: Hofherr Mátyás Hofherr Mátyás (eredeti nevén Matthias Hofherr) (Moosbeuren, 1829. – Bécs, 1909. május 4.) német származású gépész, a kispesti Hofherr és Schrantz Gépgyár egyik alapítója. Hofherr Albert apja. Életpályája Eleinte lakatosnak tanult, később külföldre ment, megfordult Franciaországban, Angliában, Svájcban, Münchenben, végül Bécsbe került, ahol egy gépgyárban helyezkedett el. Konstrukciói a cégnél figyelmet keltettek. 1869-ben alapította meg saját üzemét Bécsben, amely kaszáló- és vetőgépek, illetve kukoricamorzsolók gyártásával foglalkozott. Később a magyar Hofherr ekék és egyéb kis gépek is megjelentek a gyártósoron. 1881-ben a magyarországi Schrantz Jánossal közösen alapítottak társaságot, majd 1888-ban Budapesten is üzemet nyitottak. Termékeiket nemsokára 20 országba exportáltak. 1900-ban a Hofherr & Schrantz mezőgazdasági gépgyár Kispestre költözött, mivel ott megfelelő méretű iparterület állt a rendelkezésére. Bécsből áthelyezték a termelési központot Magyarországra, valamint a cég száz szakembere került át. Hofherr Mátyás 1909. május 4-én Bécsben hunyt el, 81. életévében. Emlékezete Sírja a simmeringi evangélikus temetőben található. Emléktáblája és domborműve a Budapest XVIII. kerület Gyöngyvirág utca 8. szám alatt látható, a valamikori Hofherr villában, ahol emlékszobát rendeztek be. Emléktábla Mezőkövesden a Mezőgazdasági Gépmúzeum falán. I. e. 79 Évszázadok: i. e. 2. század – i. e. 1. század – 1. század Évtizedek: i. e. 120-as évek – i. e. 110-es évek – i. e. 100-as évek – i. e. 90-es évek – i. e. 80-as évek – i. e. 70-es évek – i. e. 60-as évek – i. e. 50-es évek – i. e. 40-es évek – i. e. 30-as évek – i. e. 20-as évek Évek: i. e. 84 – i. e. 83 – i. e. 82 – i. e. 81 – i. e. 80 – i. e. 79 – i. e. 78 – i. e. 77 – i. e. 76 – i. e. 75 – i. e. 74 Események Határozott dátumú események augusztus 24. – A Vezúv kitörése, melynek következtében a Nápolyi-öböl több városa, így Pompeji , Herculaneum , Stabiae és Oplontis elpusztul. Határozatlan dátumú események Római consulok : P. Servilius Vatia (Isauricus) és Ap. Claudius Pulcher Sulla lemond dictatorságáról Aesernia és Volaterrae elfoglalása M. Domitius Calvinus vereséget szenved Quintus Sertoriustól Hofi Géza Hofi Géza (született Hoffmann) (Budapest, 1936. július 2. – Budapest, 2002. április 10.) Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar humorista, előadóművész, színművész, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, a magyar kabaré történetének egyik leghíresebb és legtöbbet emlegetett alakja. A magyar kabaréműfaj külön úton járó, kiemelkedő népszerűségű mestere, aki önálló produkcióival egyéni stílust teremtett. Pályája Nagyapja, Hoffmann János negyven évig volt bíró Rácalmáson, ahol édesapja is született. Kritikai képességét apjától (Hoffmann Lajos, a Budapesti Dohánybeváltó üzem csoportvezetője), zeneszeretetét anyjától (Szabó Magdolna, a Budapesti Konzervgyár sterilező üzemében művezető) származtatta. Hoffmann Géza érettségi után sikertelenül jelentkezett a színművészeti főiskolára. Később kőbányai porcelángyári munkásként iratkozott be Rózsahegyi Kálmán színiiskolájába, ahol többek között Sas József, Sztankay István voltak társai. Emellett a kőbányai téglagyár Jászai András vezette színjátszó csoportjában játszott. Öt évig dolgozott gyári munkásként, míg a tehetségére felfigyelő Szendrő József, 1960 szeptemberében a debreceni Csokonai Színházhoz szerződtette. Itt az előadások után a szerepeket barátaival rendszeresen parodizálta, melynek sikerén felbuzdulva 1963-ban visszaköltözött Budapestre, és immár Hofi Gézaként az Országos Rendező Irodától kapott működési engedéllyel fellépéseket vállalt az egész országban. 1968-ban, a Magyar Rádió szilveszteri műsorában elhangzott táncdalfesztivál-paródiájával vált közismertté. 1969-ben a Komlós János által vezetett Mikroszkóp Színpadhoz szerződött, amelynek 1982-ig volt tagja. Estjei hangfelvételen jelentek meg, sokuk aranylemez lett. Kovács Katival és Koós Jánossal elkészített 1976-ban a Kell néha egy kis csavargás c. zenés rádiójáték és 1979-ben animációs zenés filmje, a Megalkuvó macskák is óriási siker volt. Ők hárman voltak a zenés paródia műfaj első triója. Állandó szerzőtársai: Malek Miklós, Szenes Iván. 1983-ban Ádám Ottó szerződtette a Madách Kamara Színházhoz, ahol saját szövegével és dramaturgiájával állt a közönség elé. A Hofélia c. önálló estjét ötszázszor játszotta sikerrel, 1987 októberétől pedig az Élelem bére c. estjét, amely 2001. május 27-ig 1500 előadást ért meg. Hofi a rendszerváltás után is töretlen sikerrel lépett fel, műsorainak hangvétele, stílusa, egyéni humora alapvetően nem változott. Átesett egy szívinfarktuson (1990), szemműtéten (1995), s csak 2002 februárjában tért vissza a színpadra, ahol még két hónapot játszott haláláig, nagy sikerrel. Síremléke a Farkasréti temetőben található. A Rádiókabaré szilvesztereinek állandó sztárja volt. Egyik legmaradandóbb sikerét egy táncdal, az általa énekelt Lazítani hozta. 2007. július 15-ről 16-ra virradóan megrongálták Farkasréti temetőben lévő sírját. A tettes ellopta a sírt díszítő bronzszobrokat, (melyek a humorista életútját szimbolizálták) úgymint a bakancsot, palástot és a babérkoszorút. 2007. november 2-án átadták a felújított síremléket, melyen a szimbólumok immár kőből faragva láthatók. 1968-tól haláláig az ún. Anker-palota lakója volt. Hanglemezek Hofi (Első menet) ( 1970 ) Második menet ( 1972 ) Hofisszeusz ( 1973 ) Akácos út… (1976) Szabhatjuk ( 1978 ) Te, figyelj haver! ( 1980 ) Hús-mentes áru ( 1982 ) Éljen május másodika is! ( 1983 ) Piál a föld ( 1985 ) Hegedűs a háztetőn – Válogatás Hofélia I. – II. (1987) Kell néha egy kis csavargás / Próbálj meg lazítani! ( 1989 , 2002 / 1996 ). Közös lemez Kovács Katival és Koós Jánossal Hordót a bornak! ( 1990 ) Szíveslátás ( 1991 ) Pusszantás mindenkinek! ( 1997 ) Kossuth-díj ( 1998 ) Rádiókabaré '99 ( 1999 ) Rádiókabaré 2000 ( 2000 ) Gondolj apádra (2000) 1400. (2000) Napsugaras jó éjszakát! (2002) Hegedűs a háztetőn (a musical dalai, felvétel: 1984 ) ( 2003 ) Felmegyek hozzád Zenés összeállítás 1. ( 2004 ) Gondolj apádra! Zenés összeállítás 2. ( 2005 ) Filmfelvételek Bicska Maxi klip ( Kurt Weill és Bertolt Brecht - Koldusopera (részlet) ) ( 1966 ) Armstrong -paródia (1968) Hofi–Koós show (1969) Frédi és Béni ( 1971 ) Rózsa Sándor -paródia (1971 szilveszter) Odüsszeusz (1972) Rhoda Scott -paródia (1973) A luk (1973) Mi a helyzet a gyalogosokkal? ( Kádár paródia - 1974 ) Iván Kozirev öntőmunkás elbeszélése arról, hogyan költözött új lakásba ( 1975 ) Építem a csatornámat (1975) Még mindig aktuális (1976) Kutatjuk a közvéleményt ( 1977 ) Ki fog gólt lőni? (részlet a Hofi–Koós showból) (1978) Hófehérke (Felmegyek hozzád vasárnap délben) (1979) Tiszta őrültek háza (1980) Meggyúrtuk Hofit ( 1981 ) Nevezz csak Cucinak! (1982) Menczel János – Mariska néni ( 1984 ) Temetném a munkát (1984) Gondolj apádra (1984 Szilveszter) Pia nista – Koncert ( 1985 ) Hofélia ( 1987 ) Élelem bére ( 1988 ) Hofi-szilveszter (1991) 1996 ( 1996 ) Díjai, kitüntetései Magyar Rádió nívódíja (1970, 1973, 1975, 1976, 1987, 1990) Jászai Mari-díj (1970, 1973) Magyar Televízió nívódíja (1974, 1975, 1977, 1978, 1986) Érdemes művész (1977) Karinthy-gyűrű (1979) Munka Érdemrend Aranyfokozata (1985) Veszprémi TV-fesztivál – Koncert színész- és közönségdíja (1986) EMeRTon-díj (1987) Kiváló művész (1988) Déryné-díj (1995) Kőbánya díszpolgára (1995) A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1996) Bonbon-díj (1996, 1999, 2000) Örökös tag a Halhatatlanok Társulatában (1997) Huszka Jenő-díj (1997) Kossuth-díj (1998) Demény Pál-emlékérem (2000) Pro Cultura díj (2000) VI. kerület díszpolgára (2003) (posztumusz) Emlékezete 2004 . december 28-án avatták fel a Thália Színház előtt Stremeny Géza szobrászművész Színház című bronzszobrát, melyet a köznyelv csak Hofi-szobornak nevez. Kisbolygót neveztek el tiszteletére 180857 Hofigéza néven. Hofi Géza karikatúrakiállítás a Madách Színház Tolnay Szalonjában. (2017) Könyvek Hofi Gézáról Hoffmann Ildikó et. al., Hofi Géza (Hofi Géza élete és pályafutása 1936–2002), Budapest, Hungaroton, 2003, ISBN 963-206-57-6-X. Vnoucsek László, Ajtón belül: Négy évtized Hofi Géza mellett , Budapest, Progress E-Business Kft, 2005, ISBN 963-219-813-1 Szegő András: Magánybeszélgetések ISBN 9635306792 (az egyik beszélgetés Hofi Gézával történt) Menyhért Mészáros László: HOFI – Maffia , Magánkiadás, 1991. ISBN 963-4003-78-8 „A nagy leleplező könyv” Ambrus Péter: Az igazi Hofi , 2006. ISBN 963-9615-52-8 Etióp farkas Az etióp farkas, más néven kaber, etióp sakál vagy abesszin róka (Canis simensis) az emlősök (Mammalia) osztályának a ragadozók (Carnivora) rendjébe, ezen belül a kutyafélék (Canidae) családjába tartozó faj. Elterjedése, élőhelye Afrikában egy kis területen, Etiópia hegyvidéki területein honos. Jelenlegi elterjedési területének központja a Bale-hegységi Nemzeti Park. Kifejezetten a szubalpin jellegű, fátlan hegyvidéki rétek lakója. 3000 méter alatti területen nemigen fordul elő, a hegyekben egészen 4400 méterig felhatol. Alfajai A fajnak kettő egymástól földrajzilag jól elkülönült alfaja van, melyeket a Nagy-hasadékvölgy választ el egymástól. Canis simensis simensis ; a Nagy-hasadékvölgytől északkeletre él. Arcorri része rövidebb, mint a déli alfajé. Canis simensis citernii ; a Nagy-hasadékvölgytől délkeletre fordul elő. Arcorri része hosszabb, torka pedig vörösebb színű, mint az északi alfajé. Megjelenése Megjelenése igen hasonlít a sakálokéra. Testhossza 84-100 centiméter, ehhez jön hozzá 27–40 cm-es farka. Vállmagassága 53-62 centiméter. Jellegzetes vörösessárga bundájú kutyaféle, a nőstények és a fiatalok bundája világosabb és fehér foltok vannak a torkukon, nyakukon és a mellkasukon. Farka mélyen tűzött és igen rókaszerű. Testsúlya 11–20 kilogramm. Életmódja Ez a faj kulcsszerepet tölt be az Etióp-magasföld táplálék láncában. A fő zsákmányukat képező rágcsálók számának csökkenése és a terület túllegeltetése is a populációk hanyatlása irányába hat. Ez a faj kevésbé opportunista, mint a kutyafélék többsége. Táplálékának 96%-a egerekből és patkányokból áll. A fennmaradó csekély hányad fiatal madarakból, madártojásokból, dögökből áll és igen ritkán elejthet kisebb antilopokat is. A viszonylag egyoldalú táplálkozásra való specializálódás miatt nem tud alkalmazkodni a megváltozott környezeti feltételekhez. Napközben egyedül táplálkozik. Reggelente és éjszaka zajos, 2–12 egyedből álló csapatokba tömörülve üdvözlik egymást. Mint a kutyafélék többségénél itt is egy csapatban csak egyetlen szaporodó pár van, az alfa pár. Ehhez jön még 2–13 egyéb egyed, melyek többsége előző almokból való fiatal állat. Az alfa pár minden reggel közösen végigjárja territóriumuk határát és azt folyamatosan újra meg újra megjelölik. Természetvédelmi helyzete Elterjedési területe egyre szűkül, mivel a földművelő parasztok egyre magasabb területeken jelennek meg és feltörik az ott található földet. A földművelés miatt fő zsákmányállatai, a rágcsálók megritkulnak (illetve mivel azok rájárnak a termésre a gazdák is igen intenzíven irtják a rágcsálókat) és emiatt a faj táplálékbázisa megszűnik. Ez a fő veszélyeztető tényezője. Mivel alapvetően kerüli az embert, nem jár be a falvakba baromfit rabolni, mint a sakálok, ezért a vadászata nem jelentős. Állományát 2006-ban mintegy 700 egyedre becsülték, emiatt a Természetvédelmi Világszövetség a „veszélyeztetett” kategóriába sorolta. Rendszertani helyzete Korábban eléggé különálló fajnak vélték a kutyafélék családján belül. A rókák (Vulpini) és a kutyák (Canini) nemzetségén kívül egy különálló nemzetségbe, a Simenia nemzetségbe sorolták, melyet egymaga alkotott. A modern genetikai alapú kutatások nem támasztották ezt alá. Kiderült, hogy legközelebbi rokona a farkas (Canis lupus). Ezzel közelebbi rokonságban van, mint a rá külsőleg jobban hasonlító és élőhelyéhez közelebb élő sakálokra. Az etióp farkas visszahúzódó területű maradványfajnak számít, mely korábban sokkal nagyobb területen élt, de Afrika folyamatosan szárazabbá váló éghajlata miatt az Etióp-magasföld vidékére szorult vissza. A száraz szavannákon a táplálékbázist sokkal jobban hasznosító sakálfajok mellett nem tud megélni. Fémes Beck Vilmos Fémes Beck Vilmos (Budapest, 1885. február 18. – Budapest, 1918. december 16.) magyar ötvösművész, éremművész és szobrász. Életpályája Tanulmányait fiatalon kezdte ötvösműhelyben, Vandrák Lászlónál volt bronzműves, az első művészeti irányítást bátyjától, Beck Ö. Fülöp szobrásztól kapta. Az Iparművészeti Iskola esti tagozatán ötvösséget és mintázást tanult. 18 éves korában már ügyes iparművész volt, ebből az időszakából két óntála látható az Iparművészeti Múzeumban. Ötvöstárgyaival 1906-ban a milánói nemzetközi kiállításon aranyérmet nyert. Eleinte Drezdában, aztán Darmstadtban J. M. Olbrich mellett dolgozott, akinek bútoraira vereteket és vasalásokat tervezett. 1907-ben állami ösztöndíjjal Londonban és Párizsban járt, majd önállóbban kezdett dolgozni George Roemer mellett. 1909-ben jött haza és elkezdte készíteni érmeit, kisbronzait és portrészobrait. Művészi egyénisége hamar kifejlődött, munkái a Nyolcak évenkénti kiállításain és a Művészházban kerültek bemutatásra. Hamar feltűnést keltett éremművészetével, elsőként a Lechner éremmel. Az első világháború előtt nagyobb megrendeléshez jutott, a Schiffer-villa (1910-12 között) építésénél két bronzalakot mintázott és a hall enteriőrjét ő tervezte. A VI. kerületi Munkácsy Mihály utca 19 alatt található villában ma is látható carrarai márványból faragott, négy alakot ábrázoló virágmedencéje. Szobrászként a 20. század elejének modern irányzatai (a szecesszió, a konstruktivizmus, a kubizmus és az expresszionizmus) szellemében, de egyéni stílusát hamar megtalálva alkotott kisplasztikákat. 1914-ben bevonult a háborúba, végig szolgálatban volt, 1918-ban betegen jött haza. Korai halála után a Belvedere művészeti szalon hagyatéki kiállítást rendezett munkáiból 1923-ban. Emlékkiállítást szerveztek tiszteletére Budapesten 1945-ben és Székesfehérvárott, a Szent István Király Múzeumban 1985-ben. Egyes munkái magántulajdonban vannak vagy elpusztultak, több művét a Magyar Nemzeti Galéria őrzi. Ötvösmunkáiból 2 db óntál ( 1910 körül) ( Iparművészeti Múzeum ) Lechner ( 1911 ) (érem) Térdelő akt („Térdelő akt madárral” címen is emlegetik) ( 1911 ) (Vert bronz, 5,3 cm ; MNG ) A látás-gyönyör istennőjének ( 1911 ) (Öntött bronz, vésett, átmérő 74 mm ; MNG) Merítő nő (Év nélkül) (Öntött bronz, 80 mm ; MNG) Lidinek (érem) Mária ( 1914 ) (érem) Szobraiból Tersánszky-fej ( 1910 ) (Bronz, magasság: 49,5 cm ; MNG) Férfi fej ( 1910 ) (Tihanyi Lajos?) (Bronz, magasság: 45 cm ; MNG) Nő virággal, madárral ( 1911 ) (Bronz, átmérő: 8,5 cm ; MNG ) Térdelő akt ( 1911 ) (Vert bronz, 5,3 cm; MNG) Kalászt tartó ( 1912 ) (Bronz, magasság: 28 cm ; Deák-gyűjtemény, Városi Képtár, Székesfehérvár ) Nő madárral ( 1912 ) (Bronz, magasság: 41,5 cm ; MNG) Térdelő fiú ( 1912 ) (Bronz, magasság: 63 cm ; MNG) Női akt ( 1912 körül) (Bronz, magasság: 31,5 cm ; MNG) Szendergő ( 1912 ) (Sárgaréz, 41 cm ; Kieselbach Galéria) Kenczler -fej (Év nélkül) (MNG) Kabos Edit portré szobra Éneklő leány (mellszobor) Táncosnő („Táncoló nő” címen is emlegetik) Bacchus Beatrice és Dante Cycloramphus A Cycloramphus a kétéltűek (Amphibia) osztályába, a békák (Anura) rendjébe és a Cycloramphidae családba tartozó nem. Elterjedése A nembe tartozó fajok Dél-Amerikában honosak. Rendszerezésük A Cycloramphus nembe az alábbi fajok tartoznak: Cycloramphus acangatan Verdade & Rodrigues, 2003 Cycloramphus asper Werner, 1899 Cycloramphus bandeirensis Heyer, 1983 Cycloramphus bolitoglossus (Werner, 1897) Cycloramphus boraceiensis Heyer, 1983 Cycloramphus brasiliensis ( Steindachner , 1864) Cycloramphus carvalhoi Heyer, 1983 Cycloramphus catarinensis Heyer, 1983 Cycloramphus cedrensis Heyer, 1983 Cycloramphus diringshofeni Bokermann, 1957 Cycloramphus dubius ( Miranda-Ribeiro , 1920) Cycloramphus duseni (Andersson, 1914) Cycloramphus eleutherodactylus (Miranda-Ribeiro, 1920) Cycloramphus faustoi Brasileiro, Haddad, Sawaya & Sazima, 2007 Cycloramphus fuliginosus Tschudi , 1838 Cycloramphus granulosus Lutz, 1929 Cycloramphus izecksohni Heyer, 1983 Cycloramphus juimirim Haddad & Sazima, 1989 Cycloramphus lithomimeticus Silva & Ouvernay, 2012 Cycloramphus lutzorum Heyer, 1983 Cycloramphus migueli Heyer, 1988 Cycloramphus mirandaribeiroi Heyer, 1983 Cycloramphus ohausi (Wandolleck, 1907) Cycloramphus organensis Weber, Verdade, Salles, Fouquet & Carvalho-e-Silva, 2011 Cycloramphus rhyakonastes Heyer, 1983 Cycloramphus semipalmatus (Miranda-Ribeiro, 1920) Cycloramphus stejnegeri (Noble, 1924) Cycloramphus valae Heyer, 1983 Down-szindróma-világnap A Down-szindróma világnapját (World Down Syndrome Day) március 21-én tartják. Az eredeti ötlet Stylianos E. Antonarakis genetikustól származik, majd az ART21 nevű svájci betegcsoport átvette a napot. Az első világnapot Svájcban tartották 2006-ban. Az ünnep célja, hogy felhívja a figyelmet a Down-szindrómára, növelje a megértést, és segítsen, hogy a Down-szindrómások méltósággal és a társadalom aktív tagjaiként élhessenek teljes életet. Ezen a napon jellemzően olyan események zajlanak, amelyek felhívják a figyelmet a Down-szindrómások teljesítményére, és támogatják a függetlenségüket, önképviseletüket és döntési szabadságukat. Magyarországon a Down Egyesület kezdeményezésére 2009-től rendeznek nagyszabású ünnepséget Budapesten a Vígszínházban. A Down Világnap mára országos eseménnyé nőtte ki magát és a budapesti rendezvények mellett számos más városban is megemlékeznek a világnapról. A Down Világnapi Gálát 2014-ben Székesfehérváron tartották, 2015-ben pedig Nyíregyháza adott otthont a legnagyobb rendezvénynek, miközben országszerte folytak programok: jótékonysági rendezvények, érzékenyítő játékok, koncertek, előadások. 2016-ban a Down-szindróma világnapja alkalmából Budapesten rendezik meg az 1. Nemzetközi Kromoszóma Karnevált, jótékonysági sétával, koncertekkel. Az ENSZ közgyűlésének harmadik bizottsága 2011. november 10-én tartott plenáris ülésén elfogadta, hogy 2012-től március 21. a Down-szindróma világnapja legyen. Az előterjesztést Brazília nyújtotta be és 78 ENSZ tagállam támogatta. A Down Syndrome International (DSI) felhívására két hét leforgása alatt 12000 támogató aláírás gyűlt össze, amelyeket szintén benyújtottak a bizottságnak. A DSI 2006 óta rendezi meg a Down-szindróma világnapját március 21-én (03. 21. - a dátum a Down-szindróma mögött álló, három példányban jelenlevő 21. kromoszómára utal). 2012-től kezdődően az ENSZ felhívja minden tagállamát, az érintett ENSZ szervezeteket, a nemzetközi szervezeteket, a civil társadalmat és a privát szektort, hogy ünnepeljék meg a Down-szindróma világnapját és aktívan járuljanak hozzá, hogy a társadalom a Down-szindrómásokra figyeljen. Ez óriási lépés a Down-szindrómások, családtagjaik, az értük dolgozók és mindenki számára, aki azt szeretné, hogy a Down szindrómások életminősége javuljon és emberi jogaik ne sérüljenek. Gare de Druye Gare de Druye vasútállomás Franciaországban, Druye településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Les Sables-d'Olonne–Tours-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Gare de Ballan (Gare de Tours, Les Sables-d'Olonne–Tours-vasútvonal) Gare d’Azay-le-Rideau (Gare de Chinon, Les Sables-d'Olonne–Tours-vasútvonal) Command & Conquer: Red Alert A Command & Conquer: Red Alert egy valós idejű stratégiai játék, mely része a Command & Conquer sorozatnak. A Westwood Studios fejlesztette és a Virgin Interactive adta ki 1996-ban. Ez a második játék, ami a "C&C" címet viseli, a Red Alert egy előzménye az eredeti Command & Conquer címet viselő, 1995-ös játéknak, időben pedig a Command & Conquer alternatív történelmében akkor játszódik, amikor a szövetségesek harcoltak a támadó Szovjetunió ellen Európa uralmáért. Eleinte csak számítógépre (MS-DOS és Windows 95 változat egy csomagban) volt elérhető, de később kiadták PlayStationre is. Ez utóbbi változatot később újra kiadták a PlayStation Network-ön PSP-re és PS3-ra. 2008. augusztus 31.-én az Electronic Arts, aki a tulajdonosa a Westwood Studios-nak 1998 óta, hivatalosan is freeware kategóriájúnak nyilvánította a Command & Conquer: Red Alert-et. Játékmenet A játékot sokszor dicsérték kezelőfelületéért, amit jobbnak tulajdonítottak kortársaiénál. A játékosok előre szólóan tudtak utasításokat kiadni, beszámozhatták egységeiket, így azok egyetlen gombnyomással kijelölődtek a pályán. Olyan játéknak tulajdonították, amit könnyű irányítani, egyszerű megtanulni, és alkalmazkodik a játékos igényeihez. Ráadásul két különböző játékmenetű oldalt választhattunk. A Red Alert az első online versenyezhető stratégiai játéknak is bélyegezték. Az egyszemélyes hadjárat küldetései miatt és története miatt volt különösen elismert, itt a játékosnak különféle következményekkel, és változatos helyszínekkel kellett szembenéznie. Mint a Tiberian Dawn-ban, külön utakat járhatunk be a hadjáratunk során. A cél ugyanaz marad, viszont más-más pályákon játszhatunk. A hadjáratot videós átvezetések is színesítik, amik minden Command & Conquer stratégiai játéknál jelen voltak, kivéve a Command & Conquer: Generals-t. A kiegyensúlyozottság a két oldal közt máshogy zajlik, mint az eddigi játékokban. Nem "kő-papír-olló" elven működik, hanem minden oldalnak megvan a maga erőssége, gyengesége, illetve a kárpótlás a gyengeségére. Ez a hozzáállás szembenáll az olyan játékokkal mint a Total Annihilation és a Warcraft II: Tides of Darkness, ahol a két oldal egységei hasonlók voltak, és csupán létszámbeli fölénnyel lehetett eredményes támadást indítani. A játékosok a játékbeli pénzt ércek és ásványok bányászásáért kapják. A történet szerint ilyenkor az emberiség még nem ismerte az átlagos C&C játékokban ismert Tiberiumot. A ritkább és értékesebb ásványoknak még a bányászási ideje is rövidebb, viszont nem teremnek újra, míg kevésbé értékes társaik: az ércek idő teltével újra "előbújnak a felszínre". Gazdaságunk erejét több bányászautóval, illetve ércfinomítóval növelhetjük. Szovjet játékmenet A szovjet egységek sokkal erősebbek a szövetségeseknél, ugyanakkor lassabbak és drágábbak. Erősebb a szárazföldi védelmük is: Lángtornyok és Tesla-tekercsek őrzik a szovjet támaszpontok biztonságát, amik 1-2 lövésből szedik szét az ellenséges tankokat. A szovjetek egyetlen gyenge pontja a haditengerészetük: csupán egy egységük van, ami a tengeralattjáró. Ez felderítésen kívül nem sok mindenre szolgál, ugyanis könnyen kilövik a jóval erősebb nyugati hajók. A szovjetek titkos fegyvere a vasfüggöny, egy eszköz, mely a kijelölt járműveket egy kis időre sérthetetlenné teszi, ugyanakkor az emberi szervezetet olyan mértékben károsítja, hogy ha emberre használjuk el, meghal. Légierő terén viszont fölénnyel rendelkeznek: MiG, Jak támadórepülők és Mi–24 helikopter áll a szovjet oldalon harcoló játékosok rendelkezésére. A pályát kémrepülőkkel tudják felderíteni, és ejtőernyősöket is tudnak hívni, de ezeket csak megadott időközönként tehetik. A Chinook helikopter nem tud támadni, ellenben csapatokat tud szállítani. A szovjet tankos lerohanás népszerű volt az internetes játékokban, főleg a nehéz, és a szupernehéz Mamut tank-okkal támadtak. Ezeket általában egy MiG-támadás előzte meg, ami az ellenséges támaszpont energiaellátásának kiiktatására irányult. Szövetséges játékmenet A szövetséges egységek olcsóbbak, gyorsabban épülnek, és fürgébbek. Gyalogságuk orvosokat használva tovább életben tud maradni. Ugyanakkor a legerősebb tankjukat (Közepes tank) a szovjetek leggyengébb tankja (Nehéz tank) is elveri, ha párbajra kerül sor köztük. Emiatt a szövetségeseknek van aknarakójuk is, a szovjet páncélosfölény megtörésére. A szövetségesek egyetlen légi egysége, az Apache kifejezetten tankok kilövésére van tervezve, míg a szovjeteknél három légi egység is van. Ugyanakkor a szövetségeseknek vannak olyan légvédelmi ágyúik, amik jóval erősebbek, viszont kisebb a lőtávuk a szovjetek légvédelmével (S.A.M) szemben. A szövetséges védelmi épületek szárazföldi támadás elhárítására vannak szakosodva, géppuskafészkekből és lőtornyokból állnak, melyek gyengébbek mint a szovjet Tesla-tekercsek, de mégis kevesebb energiát igényelnek. Olyan pályákon, ahol van víz is, haditengerészet terén a szövetségesek oldalára billen a mérleg. A Cirkáló, amely hatalmas hatótávolságával és erejével a játék legerősebb egysége, egy tüzérségi hajó, ami gyorsan szedi szét az ellenséges épületeket. Másik főbb hajójuk a Romboló, ami olyan sokoldalú, hogy akármilyen egységgel fel tudja venni a harcot, legyen az szárazföldi, légi, vagy vízi. A szövetségesek titkos fegyvere a Kronoszféra, amely áthelyez egységeket egyik pontról a másikra. Mint minden titkos fegyvernek, ennek is időre van szüksége, amíg feltölt, és használható lesz. Másik különlegességük a kémműhold, mely az egész térképet részlegesen felderíti (fekete marad, de apró ikonok jelölik hogy hol milyen típusú egység található; például ahol járművek vannak, ott egy kis tank ikon lesz. Ezek mozgását pedig folyamatosan figyelhetjük, így hamar értesülhetünk az ellenünk irányuló ellenséges támadásokról.). Online játékmenet Ez kissé eltér a normáltól. Mindkét oldal számára elérhető a Rakétasiló, annak ellenére, hogy a hadjáratban nem, illetve a szovjetek is tudnak néhány azelőtt kizárólag szövetséges egységet képezni: rakétavetős katonát, ami légi és páncélos célpontok ellen hatásos, illetve Tanya-t, aki épületeket tud felrobbantani, és egy-két lövésből iktatja ki a gyalogságot. Tanya-ból csak egyet lehet képezni. 1193 (szám) Az 1193 (római számmal: MCXCIII) az 1192 és 1194 között található természetes szám. A szám a matematikában A tízes számrendszerbeli 1193-as a kettes számrendszerben 10001101001, a nyolcas számrendszerben 2251, a tizenhatos számrendszerben 4A9 alakban írható fel. Az 1193 páratlan szám, prímszám. Kanonikus alakja 11931, normálalakban az 1,193 · 103 szorzattal írható fel. Két osztója van a természetes számok halmazán, ezek növekvő sorrendben: 1 és 1193. Az 1193 huszonnégy szám valódiosztó-összegeként áll elő, ezek közül legkisebb az 5863. Csillagászat 1193 Africa kisbolygó Kamenná (České Budějovice járás) Kamenná település Csehországban, a České Budějovice-i járásban. Kamenná Žár, Slavče, Trhové Sviny, Čížkrajice, Horní Stropnice és Benešov nad Černou településekkel határos. Lakosainak száma 287 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Alf McMichael Alfred „Alf” McMichael (Belfast, 1927. október 1. – 2006. január 7.) északír labdarúgóhátvéd. Az északír válogatott tagjaként részt vett az 1958-as labdarúgó-világbajnokságon. Forrás Alf McMichael adatlapja a National-Football-Teams.com oldalon Gare d’Orthez Gare d’Orthez vasútállomás Franciaországban, Orthez településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Toulouse–Bayonne-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Gare d’Artix Gare de Puyoô Koromandel-part A Koromandel-part az indiai szubkontinens félszigetének délkeleti partvidéke, Kanjakumari és a Krisna folyó deltatorkolata között. Legnagyobb kikötői Csennai és Puduccseri, a partvidéken azonban nincsenek jó természetes kikötők. Az alacsonyan fekvő, homokos parton egyfolytában nagy hullámok csapnak át, különösen a délnyugati monszun idején. A legtöbb csapadék október-december között hullik. 2004-ben hatalmas szökőár csapott le vidékre, sok ezer ember halálát okozva. Csillagok között A Csillagok között (eredeti cím: Interstellar) egy 2014-es tudományos-fantasztikus kalandfilm, amely felvonultatja a 21. századi elméleti fizika elképzeléseit a világűrről, a tér és idő viszonyáról, valamint felvázolja a zsákutcába jutott emberiség lehetséges fejlődési útját, jövőjét. A filmet anamorfikus 35 mm-es és IMAX 70 mm-es filmre fényképezték, zenéjét a sokoldalú Hans Zimmer készítette, rendezője a Batman-trilógiával híressé vált Christopher Nolan. A film készítéséhez nagy segítséget jelentett Kip Thorne elméleti fizikus, aki tanácsokkal látta el a rendezőt és a stábot. Kip Thorne 2017-ben megosztott fizikai Nobel-díjat kapott a gravitációs hullámok felfedezéséért. A film készítése 2006-ban Steven Spielberg és a Paramount Pictures bejelentett egy filmtervet, amely Obst és Thorne nyolcoldalas munkáján alapult. Ám Spielberg végül más munkákra koncentrált és a rendezést végül Nolan vette át testvére, Jonathan unszolására, így ő 2012-ben lett a projekt részese. A forgatókönyvet Jonathan négy évig írta. Cselekmény A közeli jövőben az emberiség képtelenné válik arra, hogy fennmaradjon a Földön. A természeti katasztrófák ellehetetlenítik a mezőgazdaságot, állandóak a porviharok, évről évre egyre rosszabb a termés. A korábbi civilizáció eltűnőben, a fejlődés helyett inkább visszafejlődés figyelhető meg egy agrártársadalom irányába. A film főhőse Joseph Cooper, aki korábban NASA-tesztpilóta volt, a farmján gazdálkodik, vele él két gyermeke, Tom, és a tízéves Murphy nevű lánya, valamint apósa, Donald. Murphy meg van győződve arról, hogy a házban szellem van, aki kommunikálni akar vele. Cooper nem hisz a szellemben, de vizsgálni kezdi a jelenséget és megállapítja, hogy az anomália vagy egy ismeretlen valaki morzejeleket és bináris kódokat küld. Megfejti a kódokat és egy hely koordinátáit kapja. Ez vezeti el őt és kislányát egy titkos NASA kísérleti telephelyre, amelyet Dr. Brand, a korábbi professzora vezet. A professzor bevezeti Coopert a kutatás lényegébe. Eszerint az emberiség pusztulása a Földön elkerülhetetlen a következő évtizedekben. Ugyanakkor már 48 éve felfedeztek egy féreglyukat a Szaturnusz gyűrűi közelében, amely elvezethet egy másik galaxishoz. Ez lehet az emberiség menekülésének kulcsa. Egy korábbi, ún. Lazarus-misszió (Lázár küldetés) keretében embereket küldtek át a féreglyukon, hogy kiderüljön, van-e életképes világ (bolygó) odaát. Az emberi kapszulák közül három küldött visszajelzést, a kapszulákban tartózkodó három pilótáról elnevezett bolygókról, ezek: Miller, Edmunds és Mann. Az aktuális Endurance-projekt célja, hogy asztronauták egy csoportját átküldje a féreglyukon, hogy megerősítést kapjanak a Földön, a három közül melyik bolygó a legalkalmasabb arra, hogy az emberiség kolonizálja egy építés alatt álló hatalmas űrállomással. Ennek az expedíciónak a vezetésére Brand professzor Coopert kéri fel, aki - bár először visszautasítaná a feladatot - gyermekei életének megmentése érdekében elvállalja a küldetést. Ugyanakkor nehezen hagyja ott a családját, főleg Murphyt, aki tudja, hogy apja talán soha nem tér vissza. Cooper megígéri Murphynek, hogy visszatér hozzá, majd búcsút vesz családjától és elhagyja a Földet három másik asztronauta, Amelia (Brand lánya), a fizikus Romilly és a geográfus Doyle, valamint két robot, CASE és TARS kíséretében. Az út a Szaturnuszig mintegy két évig tart, ez idő alatt folyamatosan van kapcsolat a Földdel, Cooper videóüzeneteket küld a családjának és értesül a fejleményekről, amik otthon történtek. A féreglyukat közben megtalálják és keresztülmennek rajta, így jutnak át a másik galaxisba, ahol megállapítják, hogy az első számú bolygó, Milleré túl közel van a Gargantua nevű fekete lyukhoz, így a bolygón eltöltött idő alatt a Földön sokkal több idő telik el a gravitációs húzóerő miatt. Minden, a bolygón töltött óra alatt 7 földi év telik el. A csapatból három fő, Cooper, Amelia és Doyle leszáll a bolygóra. Vízre érnek, hogy megkeressék Millert és adatrögzítőjét. Ám a próbálkozás tragédiába torkollik, hatalmas hullám közelít, amely miatt el kell menekülniük, és Doyle-t elsodorja az ár. Késve érnek vissza Romillyhoz, aki közli velük, hogy amíg lent tartózkodtak, ő 23 évet várt rájuk. A hír sokkolja Coopert, aki visszanézi a Földről küldött videóüzeneteket, melyben szerettei üzentek neki. A videókból kiderül, hogy fia leérettségizett, majd barátnője lett, akit később feleségül vett és gyermeke született tőle. Az is tudomására jut, hogy apósa, Donald meghalt, valamint hogy Murphy tudományos pályára lépett és a NASA-nak dolgozik, Dr. Brand kezei alatt. Murphy videóüzenetében megvádolja apját, amiért becsapta őt és nem tért vissza a Földre, ahogy ígérte, pedig ő már olyan idős lett közben, mint apja, amikor hátrahagyta őket. A hírek heves érzelmi reakciókat váltanak ki Cooperből. A Földön egyre inkább ellehetetlenül az élet. Az emberek menekülnének, de a helyzet kilátástalan. Murphy kísérletet tesz arra, hogy megoldja azt a problémát, amin Dr. Brand évekig dolgozott; azaz miképp menekülhetne el az emberiség a Földről, a tömegvonzás ellenére. A professzor egészsége megrendül, halálos ágyán megvallja Murphynek, hogy évekkel korábban már kidolgozta az egyenletet, de mivel kell egy adat a fekete lyuk túloldalán lévő szingularitásból, ami nincs, ezért minden hiába, az emberiség veszni látszik. Emiatt minden hitét egy populációs bombába tette, ami ott van az Endurance űrhajón. Ezek a megtermékenyített embriók lehetnek a remény zálogai, és ez ott van Cooperék kezében. Ez egyben azt is jelenti, hogy Cooper és csapata sosem fog visszatérni. A hír sokkolja Murphyt, aki ugyanakkor képtelen elfogadni, hogy nem látja viszont soha többé apját. Ezt megüzeni abban a videóban, amikor Ameliával közli apja halálhírét. Az Endurance csapata eközben választás előtt áll: vagy Mann vagy pedig Edmunds bolygóját választják; ha ugyanis mindkettőre elmennek, megvan a veszélye, hogy nem lesznek képesek időben visszatérni a Földre. Míg Amelia Edmunds bolygóját javasolja –mivel annak megfelelőbbek a körülményei– és érzelmi kapcsolat fűzi Edmundshoz, Cooper épp az elfogulatlanság miatt Mann bolygóját javasolja. Végül Mann bolygója mellett dönt Cooper, így oda mennek mindannyian. A bolygó jeges állapotban van és megtalálják Mannt hibernált állapotban. Felébresztik és felfedező útra indulnak vele. Mikor Cooper közli, hogy visszatérnek a Földre, Mann csapdát állít és egy külön expedícióra hívja Coopert, ahol megtámadja és tönkreteszi szkafanderjét. A magára hagyott Cooper rádión segítséget kér Ameliától, aki odaszáll hozzá. Ám ez idő alatt Mann felrobbantja Romillyt és megpróbál eljutni a bolygó körül keringő Endurance-re, hogy végleg megakadályozza Cooperék hazatérését és hogy elvigye az embriókat Edmunds bolygójára. Cooper és Amelia utána ered, de nem tudják megakadályozni, hogy Mann csatlakozzon az Endurance-hez. Azonban dokkolása sikertelen; a légzár kilöki az űrbe Mannt, akinek felrobban a gépe és ez tönkreteszi az Endurance egy részét is. Ennek ellenére a vadul pörgő és sodródó Endurance-hez sikerül csatlakozniuk Cooperéknek, így megmenekülnek és az a reményük is életben marad, hogy egyszer hazatérhetnek. Murphy és egyik orvos kollégája elmennek a farmra, ahol Tom és családja gazdálkodik. A család szenved a portól, a gyerek és Tom felesége állandóan köhög. Murphy megpróbálja rábeszélni Tomot, hogy hagyják ott a farmot, de a férfi hajthatatlan. Murphy közli Tommal, hogy apja nem fog már ide visszatérni, kár itt maradni. Eközben hatalmas porvihar közelít. A távozó Murphynek azonban van egy ötlete, hogyan cselezhetné ki bátyját. A kukoricásban benzinnel tüzet gyújt, ami hamar szétterjed és tönkreteszi a termés nagy részét. Tom, hogy mentse, ami menthető, otthagyja a családját és megy tüzet oltani. Ezalatt Murphyék visszatérnek és kimenekítik a családot. Murphyben azonban feltámad a kísértés, hogy visszatérjen szobájába és megfejtse a titkot. A könyvespolcáról spontán lehulló könyvek alapján próbálja kideríteni, mit üzen a szellem. Előszedi a rég lejegyzett üzeneteket és újragondolja az egészet. A család eközben lent vár rá. Amelia és Cooper tervet készítenek. Odavezetik az űrhajót a Gargantua eseményhorizontja közelébe, amelybe leküldik TARS-t, hogy információkat gyűjtsön a szingularitásról, ami a fekete lyuk mögött van és ezeket visszaküldje a Földre. Amint a robot visszajelez nekik, a két űrhajós igyekszik eljutni Edmunds bolygójára. A fekete lyuk vonzóereje azonban erős. Hogy az Endurance eljusson Edmundshoz, Cooper úgy dönt, csökkenti az űrhajó tömegét azzal, hogy kilövi magát a fekete lyukba. Így Amelia megmenekül és le tud szállni Edmundshoz, míg Cooper a szingularitásban találja magát. Mivel az eseményhorizont közelében Cooper hajója kezd darabokra hullani, ezért katapultál, majd túlcsúszik az eseményhorizonton és belezuhan egy hiperkockába, melyről később TARS közli, hogy az ismeretlen lények építették számára, mint 3 dimenziós teret az 5 dimenziós valóságukon belül, hogy lehetővé tegyék Cooper számára, hogy felfoghassa azt. Cooper a TARS-szal való beszélgetése során felismeri, hogy azok az intelligens lények, akik a féreglyukat az emberiség számára előkészítették, valójában az emberiség fejlettebb, jövőbeni formái lehetnek és éppúgy segítik őt, ahogyan ő segíti az emberiséget a lányának való üzenetküldésen keresztül. A TARS által gyűjtött adatokkal felvértezve a szingularitásról, Cooper megpróbál kommunikálni Murphyvel, aki ott tartózkodik a könyvespolcok előtt a szobájában, és próbál rájönni a titokra. Amikor Cooper meglök egy könyvet, a gravitációs hullámok miatt az leesik és ebből tud a lány jelzéseket kapni. Murphy így a hiányzó láncszemmel be tudja fejezni Brand egyenletét, lehetővé téve az emberiségnek az evakuációt. Cooper küldetését ezzel teljesítette, a féreglyukon át visszatér a Naprendszerbe, ahol egy Szaturnusz közelében lévő hajó megmenti és elviszi arra a NASA-űrállomásra, amelynek Cooper a neve és ami a lányáról lett elnevezve. Mikor felébred, megtudja, hogy még él a lánya, akivel találkozik és aki útjára bocsátja, hogy menjen vissza Ameliához. Cooper elköt egy űrhajót és útra kel. A film mintái Nolan saját bevallása szerint is a filmre hatást gyakoroltak a 20. század nagy sci-fi alkotásai, így a Metropolis, a 2001 Űrodüsszeia és a Szárnyas fejvadász. Különösen Stanley Kubrick alkotása tett nagy hatást a munkára, több jelenet a rendezőlegenda előtt tiszteleg: űrben zenére keringő űrhajó, a monolitra hasonlító robotok. A film helyszínei Kanada Izland Kalifornia Díjak és jelentősebb jelölések Elnyert díjak Oscar-díj (2015) - Legjobb vizuális effektusok BAFTA-díj (2015) - Legjobb vizuális effektusok Jelentősebb jelölések Golden Globe-díj (2015) - Legjobb eredeti filmzene jelölés: Hans Zimmer Oscar-díj (2015) - Legjobb filmzene jelölés: Hans Zimmer Oscar-díj (2015) - Legjobb hangvágás jelölés Oscar-díj (2015) - Legjobb hangkeverés jelölés Oscar-díj (2015) - Legjobb látványtervezés jelölés BAFTA-díj (2015) - Legjobb operatőr jelölés: Hoyte Van Hoytema BAFTA-díj (2015) - Legjobb látványtervezés jelölés BAFTA-díj (2015) - Legjobb filmzene jelölés: Hans Zimmer Rez-tető A Rez-tető az Udvarhelyi-dombság legmagasabb hegye Székelyudvarhelytől 10 km-re nyugatra. Magassága 932 méter. A hegycsúcsról feltáruló panoráma: balra Zetelaka, mögötte Zeteváralja, szemben Máréfalva, mögötte a Hargita csúcsai, kicsit jobbra a Szarkakő, előtte Székelyudvarhely és jobbra a félig kopasz 625 méter magas Budvár. Orbán Balázs Székelyföldről írott munkájában nagyon dicsérte a hegyről látható csodás panorámát: Japán etikett Japán egyik jellegzetes és közismert ténye, hogy egyrészről az egyik legmodernebb ország, másrészről meg rendkívül hagyomány tisztelő. Ennek fontos része a viselkedéskultúra, mely alapjaiban határozza meg a hierarchikus japán társadalmi rendszert. Már kisgyermek korban tanítják, hogy kivel szemben mit illik és mit nem, így az emberekben felnőttkorra már ösztönszerűen vannak meg ezek a dolgok. Üdvözlés és meghajlás Japánban a bemutatkozásnak, egymás üdvözlésének nagy odafigyelést szentelnek. Az energikus bemutatkozás jó képet fest az illetőről, míg egy unott olyan hatással van, mint nyugaton egy ernyedt kézfogás. Nem japán sajátosság, hogy attól függően, milyen napszak van, más-más üdvözléssel köszöntjük azokat az embereket, akikkel először találkozunk azon a napon. Itt csupán nagyobb hangsúlyt fektetnek erre a gesztusra. Ha a másik féllel először találkozunk, akkor a hadzsimemaste kifejezéssel illik köszönteni, amely annyit tesz, 'örülök a találkozásnak'. Egy helységbe való belépéskor az odzsama simasz használatos, távozáskor pedig az odzsama simasta'. A napszaktól függő köszöntések pedig az ohajógozaimasz ('jó reggelt', délelőtt 11-ig), konicsiva ('jó napot', késő délutánig) és a konbanva (jó estét). A nyugaton megszokott kézfogás helyett Japánban üdvözlésnél meghajolnak. Ennek a gesztusnak komplex szabályrendszere van, melyet nagyon komolyan is vesznek, és már egészen kisgyerekkorban megtanítják, hogy mikor melyik is használatos. Minden meghajlás derékból, egyenes háttal történik. Ezen felül befolyásoló tényező a nem és a rang. A férfiak a kezüket maguk mellett tartják, befelé néző tenyérrel, a nők pedig a combjuk előtt, úgy hogy az ujjaik összeérnek. A meghajlás szöge is meghatározott. Minél nagyobb a dőlésszög, annál nagyobb tiszteletet mutat, így egy rangban vagy korban magasabban levő személy előtt illik mélyebben meghajolni. Dőlésszög alapján három különböző meghajlást különböztetünk meg: esaku , a legközvetlenebb meghajlás, ismerősök között. Egy enyhe, tizenöt fokos hajlás, vagy csak egy biccentés a fejjel. keirei , a hivatalos meghajlás, nagyjából egy harminc fokos előredőlés. szai-keirei , vagyis a legtiszteletteljesebb. Negyvenöt fokos, rangban vagy korban fölöttünk álló személyekkel szemben. ezeken kívül ismeretes még az ún. dogeza , mely annyit jelent, hogy az illető letérdel a földre, homlokát a földhöz érinti, és a két kezét maga mellett vagy előtt tartja (ez úgyszintén nemtől függ). Régen ezt tartották a legudvariasabbnak, ám mára már inkább megalázkodásnak tartják. Épp ezért csak nagyon őszinte bocsánatkérésnél, és köszönetnyilvánításnál használják. Fontos szempont még, hogy az illető mennyi ideig marad ebben a testtartásban. Itt is, a hosszabban kitartott meghajlás nagyobb tiszteletet sugall. Alapvetően két-három másodpercig tartják ki. Ha a másik fél viszont tovább marad lent, illik ismét meghajolni. A meghajlás viszonzásának elmulasztása komoly sértésnek számít. Beszéd A magyarhoz hasonlóan a japán nyelvnek is megvan az a sajátossága, hogy a korban vagy rangban felettünk álló személyhez egy másik nyelvi rendszer használatával szólunk, így mutatva tiszteletet. Japánban ez a keigó (��). Ezenfelül a szigetországban a beszédnek három udvariassági fokozata van: amelyet barátok, és közeli ismerősöknél használunk egy általános, bárkinél használható, aki rangban, korban velünk egy szinten van illetve az udvarias, melyet felettünk álló személlyel való kommunikációnál kell használni, ez a keigó. Mivel a japán nyelv erősen szabályozott ilyen téren, így a keigót is tovább lehet osztani alázatos és tisztelettudó beszédre. Ha a felettünk álló személyhez nem a legudvariasabb nyelvhasználattal szólunk, az elég erős sértésnek számít. Vendégség Japánban nem annyira gyakori, mint az európai országokban, hogy az emberek vendégségbe járjanak, mivel sokan nem találják magát az egymáshoz vendégségbe menést szórakoztató cselekvésnek. Jobb szeretnek kávézókban, éttermekben lebonyolítani a találkákat. Ha mégis sor kerül rá, hogy valaki a saját otthonába invitálja meg a másikat, van pár dolog, amire oda kell figyelni. Az egyik ilyen dolog, a cipő levétele belépés után. A tradicionális japán előszobát genkannak (��) hívják, és jellegzetessége, hogy az ajtónál a padló alacsonyabban van, mint magában a házban. A vendégségbe érkezők ezen, a mélyített a részen veszik le az utcai cipőjüket (melyet aztán orral az ajtó felé fordítanak, hogy távozásnál praktikusabban bele lehessen lépni), hogy ne vigyenek be semmilyen koszt a fogadó fél otthonába, majd átvesznek egy kifejezetten beltérre való cipőt, az uvabakit (���). Ha szorosabb viszonyban áll egymással a vendég és a házigazda, akár zokniban is beléphet a látogató a házba. Van, ahol a fürdőszoba használatánál is külön lábbelibe kell belebújni. Amennyiben tradicionális japán házban járunk, amely tatamival és tolóajtóval van felszerelve, az uvabakit is le kell venni, mielőtt bármilyen gyékényszőnyegre lépünk. Asztalnál ülésnél egy európainak kényelmetlen lehet a sarkon ülés, ezért a férfiak ülhetnek törökülésben, a nők, meg oldalülésben. Étkezés Japánban minden étkezés előtt elhangzik az, hogy itadakimasz (������), ami szó szerint lefordítva azt jelenti, hogy 'alázatosan elfogadom'. Így adnak hálát adnak az asztalon lévő ételért. Emellett köszönetet mondanak mindenkinek, akinek szerepe volt az elkészítésében, például annak, aki learatta, aki kihalászta, levadászta és aki megfőzte. Hálát adnak ezek mellett magának az ételnek is, hogy az élő organizmusok (növények, állatok) életüket adták, és így az embert táplálják. Az ételek elfogyasztása után a gocsiszószama-desta (���������, 'ez egy tisztességes lakoma volt') kifejezést használják. Nem számít illetlenségnek, ha valaki nem fejezi be az ételt. Amennyiben a vendég mindent elfogyasztott, vagy legalább a rizst, az azt jelenti, hogy ízletesnek talált mindent, és nem kíván már többet fogyasztani. A gyerekeket is már fiatalon arra tanítják, hogy az utolsó szem rizst is egyék meg, ellenkező esetben pazarlónak titulálják. Az egyes hozzávalók kiválogatása, amelyeket aztán nem fogyasztanak el, illetlenségnek számít. Rágni csukott szájjal szokás. Elfogadott, hogy valaki a szájához emelje a leveses vagy rizses tányért, és úgy fogyassza el. A miso levest kifejezetten így szokás fogyasztani, egy kisebb tányérból. Néhány ételnél az sem számít faragatlanságnak, ha szürcsölik, ilyen például a rámen és a szoba. A szója szószt nem szokták közvetlenül az ételre vagy mellé önteni, hanem az erre a célra kihelyezett szószos tálkába. Emellett például, ha nigirizusit fogyasztunk, azt nem a rizses oldalával szokás belemártani a szószba, hogy a már amúgy is laza rizst ne áztassa szét, ezért a feltétes oldalával szokták. Az éttermekben mindig kihelyeznek a vendégeknek egy-egy összetekert, meleg vízzel átitatott törölközőt, vagyis osiborit. Étkezés előtt így az asztal elhagyása nélkül meg tudják tisztítani a kezüket. Fogpiszkáló használatánál az egyik kézzel illik az embernek eltakarni a száját. Bentó A bentó egy japánban népszerű, otthon elkészített dobozos ebéd. A nem otthon ebédelő emberek napjának fontos része. A dobozban több kisebb rekesz van, hogy külön-külön lehessen rakni a húst, rizst és a zöldségeket. Olyannyira fontos része ez a mindennapoknak, hogy az ember megítélését is befolyásolhatja. Épp ezért ügyelnek arra, hogy szépen elrendezett, és tiszta legyen a doboz belseje, néhányan ki is dekorálják az ebédjüket. A bentó lényege, hogy a tartalmát teljesen el kell fogyasztani, épp ezért a fent említett díszek is ehetőek. Az iskolába járó gyerekek esetében a szülők is nagy odafigyeléssel készítik el a gyermekük bentóját, ügyelve arra, hogy olyan ételt csomagoljanak, amit biztosan elfogyaszt. Evőpálcikák A Nara-korban (710-794) jelentek meg Japánban, azóta ennek használatára is sok írott és íratlan szabály alakult ki. Az egyik legjellemzőbb, hogy ételt nem szokás pálcikáról pálcikára adni. Amennyiben erre mégis sor kerül, hogy valaki adna az ételéből valaki másnak (ami önmagában se igazán udvarias cselekedet), akkor a saját pálcikájának a tiszta végével (hogy az étel ne érintkezzen azzal az oldallal, ami az illető szájánál volt) egy tányérra helyezi, amelyet átnyújt a másik félnek. Éttermekben gyakran vannak kihelyezve kis papírtasakban egyszer használatos pálcikák, melyek teteje egyben van, és ketté kell törni. Távozás előtt ezeket vissza szokás tenni a papír tartóba, hogy a felszolgálóknak ne kelljen hozzá érniük közvetlenül a pálcikához, ami a vendég szájánál volt. Függetlenül attól, hogy egyszer használatosat vagy rendeset használunk, illetlenség a összedörzsölni a két pálcikát. Ez ahhoz hasonló, mint mikor a nyugati országokban valaki az evőeszközökkel játszik az asztalnál. Nem szokás össze nem passzoló pálcikákkal enni. Ajándékok, ajándékozás Az ajándékok átadásának is megvan a megfelelő módja. Átadni és elvenni is két kézzel szokás, elutasítani faragatlanság és a kapott ajándékot illik valamilyen formában viszonozni. Ezeken kívül, az ajándékozott nem bontja fel a csomagot az őt megajándékozó fél előtt, hogy az ne lássa a reakcióját. Szezonális ajándékok Japánban hagyomány évente kétszer, félév eltéréssel, megajándékozni azokat, akiknek hálásak vagyunk valamiért. Például a páciens megajándékozza a kezelőorvosát, a diákok a tanáraikat és a rokonok egymást. Az egyik az oszeibo (���, tél közepe, még újév előtt) a másik pedig az ocsügen (���, július közepe). Ezek ma már főleg csak formális ajándékok, nem a tartalmon van a hangsúly, hanem magán a gesztuson. Inkább praktikus tárgyakkal lepik meg egymást, mintsem személyes dolgokkal, nagyjából 5000 yen (10-15 ezer forint) értékben. A csomagolásra is különösen ügyelnek, hogy díszes, de ne túl díszes és szép, igényes legyen. Illetlen ajándékok Lévén, hogy az ajándékozás különösen nagy szerepet játszik a japánok életében, így magától értetődő, hogy vannak olyan tárgyak, szimbólumok, amiket érdemes elkerülni. A négyes és a kilences szám általánosságban kerülendő. Balszerencsét jelent, ha valamiből négy vagy kilenc darabot adunk, illetve ha valahol megjelenik a tárgyon maga a szám, vagy annak az olvasata (a négy egyik olvasata a si (�), amelynek egy másik jelentése halál, míg a kilenc, japánul a ku (�) pedig szenvedést is jelenthet). Ezen kívül még nem tartják szerencsés számnak a tizenhármat sem. Nászajándékként kerülendő bármi, ami kerámiából vagy üvegből készült, tükör, kés és bármi, ami kapcsolatba hozható töréssel, szakadással, szétválással. Ezeket ugyanis a kapcsolat szétvágásával, végével asszociálják. Házavatón vagy boltnyitásnál pedig nem szokás semmi olyat ajándékozni, aminek köze van bármilyen szinten a tűzhöz (hamutál, öngyújtó, stb.). Beteg, kórházban levő embereknek szokás virágot adni, viszont itt is vannak olyanok, amiket rossz néven lehet venni. Ilyenek például: a ciklámen, mert a japán olvasatában benne van a si és a ku is (�����, sikurámen) a hortenzia, mert hamar elhervad, és ezt egyértelműen rossz kívánságnak veszik semmilyen cserepes növény, mert a 'gyökeres' (���, nezuku) japánul nagyon hasonlít a 'sokáig ágyban maradni' (���, necuku) kifejezéshez. Valentin-nap A megszokott nyugati mintával ellentétben, Japánban Valentin napon a nők adnak csokoládét a férfinak, aki iránt érdeklődnek, vagy akivel bármilyen kapcsolatban állnak, például a főnöküknek. Ezt úgy hívják, hogy honmei-csoko (�����, 'szeretet csokoládé') vagy giri-csoko (�����?, 'udvariasság csokoládé). Amennyiben a férfi érzései kölcsönösek, egy hónappal később, március 14-én, az úgynevezett Fehér Napon viszonozzák a gesztust. Ahogy a neve is mutatja, valamilyen fehér színű ajándékkal (fehér csokoládé, fehér virág, ékszer, vagy akár fehér fehérnemű). Íratlan szabály, hogy a férfi ilyenkor az eredeti ajándék értékének a háromszorosát adja vissza. Levélírás, képeslapok Megszólítás, címzés Opciók, amik közül választani lehet: -csan (���, nőkre használják, közeli barátra vagy fiatalabb személyre), -kun (�, a csan férfiaknál használt megfelelője), -szan (��, általános megszólítás felnőtteknél, nőkre, férfiakra, bárki, akivel nincs közeli viszonyunk, és nincs rang szempontjából fölöttünk), és -szama (�, feljebbvaló, főnök, szolgáltatásban dolgozók eseténél a vevőre). Ugyanakkor a levelek megszokott módon formális nyelven íródnak, még ha barátnak is szól, ezért a legjellegzetesebb megszólítás a -szán és a -számá. Amennyiben a levél egy konkrét vállalatnak szól, a cégnév után az oncsü (��) szót, azután meg a vállalat típusát szokás írni. Ha pedig egy cégen belül dolgozó személynek írunk, akkor a megszólításnak tartalmaznia kell a hely nevét, és az illető pozícióját. A levélírás módja A legtradicionálisabb forma, hogy kézzel íródik, fekete vagy kék tollal, vagy fekete tintába mártott ecsettel, vasira. A szöveget lehet írni vízszintesen és függőlegesen is, bár utóbbi hivatalosabb és elterjedtebb. A legfontosabb kerülendő dolog, a piros tintával való írás, ugyanis ha valakinek ezzel a színnel írják le, az azt fejezi ki, hogy a halált akarják. Üdvözlőlapok Japánban az új év előtt szokás a kedves ismerősöknek üdvözlőlapot küldeni, ez az úgy nevezett nengadzsó (���), melybe jó kívánságokat írnak a címzettnek. Amennyiben a posta által kiírt határidő előtt feladják, akkor pontosan az új év első napján kiszállítják a címzetthez. Ezeken a lapokon a kínai zodiákusok közül szerepel az, amelyiknek az éve kezdődött. Ha olyantól kapunk levelet, akinek mi nem küldtük, akkor utólag illik küldeni egyet, aminek január 7-ig meg kell érkeznie. Amennyiben valakinek meghalt rokona az év során, neki nem küldenek újévi üdvözlőlapot, hanem csak egy levelet, amelyben elnézést kérnek, hogy nem küldenek ebben az évben üdvözlőlapot. Emögött az áll, hogy mivel az illetőnek elhunyt valakije, így nem kívánhatnak neki boldog újévet. Nyáron is szokás képeslapokat küldeni, az egyik ilyen a socsu-mimai (�����), amelyeket július elejétől augusztus 7-ig kell elküldeni, majd augusztus 8-tól a hónap végéig zanso-mimai (�����). Mind a kettőben a címzett egészsége felől érdeklődnek. Egyéb jellegzetességek Az ujjal mutogatás fenyegetést fejez ki. A nyugati viccek erős többségét nem találják humorosnak, épp ezért kerülendők. Fizetéskor nem illik a pénzt kézből kézbe adni, ezért az üzletekben ki van helyezve egy tál, erre a célra, hogy arra helyezzék az összeget. Nem szokás borravalót adni. Tömegközlekedési eszközön is tiltott minden, ami a többi utast zavarhatja, ilyen például a telefonálás, hangoskodás. Nyilvános helyen nem elfogadott a női-férfi testi érintkezés. A nyilvánosan, mások előtt történő orrfújást úgyszintén illetlenségnek tartják (a szipogást nem). Ha mégis elkerülhetetlen, azt félreesőbb helyen illik, zsebkendőbe, melyet érdemes rögtön kidobni, mert visszataszítónak találják egy használt kendő zsebre tételét, vagy újrahasználását. Az üzleti világban nagy szerepük van a névjegykártyáknak, átadásuknak pedig szigorúan betartandó forgatókönyve van. A kártyát a másik fél felé fordítva, két kézzel, írással felül illik átadni, így egyből el tudják olvasni (asztalon keresztül vagy egy kézzel átadni durva kihágásnak számít). Fogadni úgyszintén két kézzel illik. Nem elfogadott zsebre tenni, vagy pénztárcába (mivel a névjegykártyák osztása általában üzleti találkozókkor jellemző, így maguk elé teszik az asztalon). Japánban a szolgáltató rendszer alapja, hogy a vevővel nagy tisztelettel bánnak. A nyugati "vevőnek mindig igaza van" sémához hasonló. A legudvariasabb nyelvhasználattal szólítják meg a vendégeket, és - szamának szólítják őket. A temetésekre szokás kódent (��), vagyis pénzt vinni, melyet egy speciális, erre szolgáló csomagolásban, kóden-bukuroban (���) szoktak átadni. Régiótól és a szertartás típusától függ, hogy mennyi pénzt visznek, és a csomagolásra mit írnak. Pavlov (Jihlava járás) Pavlov település Csehországban, a Jihlavai járásban. Pavlov Otín, Dlouhá Brtnice, Panenská Rozsíčka, Nevcehle, Třešť és Stará Říše településekkel határos. Lakosainak száma 436 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Rouvrel Rouvrel település Franciaországban, Somme megyében. Lakosainak száma 302 fő (2015). Rouvrel Ailly-sur-Noye, Dommartin, Hailles, Mailly-Raineval, Moreuil, Morisel és Remiencourt községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Női 10 méteres szinkronugrás a 2016-os úszó-Európa-bajnokságon A 2016-os úszó-Európa-bajnokságon a műugrás női szinkron 10 méteres versenyszámának fináléját május 10-én este rendezték a London Aquatics Centreben. Versenynaptár Az időpontok helyi idő szerint olvashatóak (GMT +00:00). Női 10 méteres toronyugrás a 2009-es úszó-világbajnokságon A női 10 méteres toronyugrást a 2009-es úszó-világbajnokságon július 17-én és 18-án rendezték meg. Előbb a selejtezőt, majd másnap az elődöntőt és a döntőt. Eredmények Zölddel kiemelve a döntőbe jutottak Kékkel kiemelve az elődöntőbe jutottak UTC+01:30 Az UTC+01:30 egy időeltolódás volt, amely egy és fél órával volt előrébb a greenwichi középidőtől (GMT). Korábban ebbe az időeltolódásba tartozó területek Afrika Oranje Szabadállam Egyesült Királyság Fokföld (az Egyesült Királyság tengerentúli területe) Német Délnyugat-Afrika A korábban ebbe az időeltolódásba tartozó területekről Ez az időeltolódás 1903-ig volt használatban, és csak olyan területek használták, amelyek ma ilyen néven már nem léteznek. Az Oranje Szabadállam (a mai Dél-afrikai Köztársaság területén) és Fokföldön (szintén a mai Dél-afrikai Köztársaság területén) 1892-től az időeltolódás megszűnéséig használták, alkalmazója volt továbbá Német Délnyugat-Afrika (mai Namíbia). 3578 Carestia A 3578 Carestia (ideiglenes jelöléssel 1977 CC) egy kisbolygó a Naprendszerben. Félix Aguilar Obszervatórium fedezte fel 1977. február 11-én. Cijuela Cijuela település Spanyolországban, Granada tartományban. Cijuela Chauchina, Chimeneas, Pinos Puente, Láchar és Fuente Vaqueros községekkel határos. Lakosainak száma 3228 fő (2017). Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Ellecourt Ellecourt település Franciaországban, Seine-Maritime megyében. Lakosainak száma 143 fő (2015). Ellecourt Aumale, Marques, Lafresguimont-Saint-Martin, Morienne, Vieux-Rouen-sur-Bresle és Saint-Germain-sur-Bresle községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Pintér Mihály Ürményi Pintér Mihály (Jászberény, 1813. július 14. – Jászberény, 1892. június 4.) jászberényi főbíró, polgármester. Család származása A család a Nyitra vármegye Ürmény településről származik. A XVIII. század második felétől a város képviselő testületében már a család több tagja is megtalálhatók. Édesapja Pintér Mihály, aki a városi testület tagja volt, anyja pedig Kosótzky Terézia. Életrajza Iskoláinak elvégzése után 1837-ben Jászberény város aljegyzője lett. Apja idős kora miatt 1844-ben lemondott a hivataláról és ekkor vagyonának egy részét átadta fiának és a városi tanácsban betöltött tanácsnoki feladatát. 1848-ban már ő képviselte a várost a kerületi közgyűlésben. Később főbíró lett, 1873. január 26-án pedig Jászberény város első polgármesterévé választották. Hat évig töltötte be ezt a tisztséget, mint a város első embere. Abban az időben sem volt idegen a politikától az alaptalan vádaskodások. Ennek egyik emlékezetes esete amikor Farkas János polgármestert megvádolta Pintér Mihály. A főhatóság által lefolytatott vizsgálat nem állapított meg visszaélést így a vád később elbukott, de Farkas már nem tért vissza a jászberényi közéletbe, hanem elhagyta a várost is. Polgármestersége éveiben nagymértékben fejlődött a város, s ebben része volt neki is. Az, hogy vasút létesült, az hogy múzeumot alapítottak az érdem elsősorban Sipos Orbán és Pethes József országgyűlési és városi képviselőké. Az viszont elsősorban az ő hibája, hogy a város gazdálkodásában sok rendezetlen ügy volt. A városképviselő testülete egy felkészültebb városvezetőt akart. 1879-ben Pintér visszavonult, de mint első tanácsnok benne maradt a városvezetésben. Gazdag vagyonos ember volt, nem nősült meg így örököse sem volt. Végrendeletében a vagyonát a városra hagyta és ez volt életének legnagyobb és legemlékezetesebb tette. Emlékezete Hatalmas vagyonának jelentős részét közcélokra adta, így négy ártézi kutat fúrtak a város lakói részére. Megjegyzések A jászberényi Nagyboldogasszony templom kriptájának helyreállítása során megtalálták ürményi Pintér Mihály édesanyjának Kosótzky Terézia fehér porcelánszögekkel kivert koporsóját. A gazdálkodás nem állt távol tőle, hiszen már fiatal korában besegített apja gazdaságába városi főtisztviselő A XIX. század közepéig a város első embere a főbíró volt Ez abban az időben polgármester helyettesi funkciónak felelt meg 1893-ban a Szűzlány kútja, 1895-ben a Lehel Szálló udvarán és a Jákóhalmi úton, végül a legnevezetesebb az 1908-as Bundáskút Gare de Feuguerolles - Saint-André Gare de Feuguerolles - Saint-André vasútállomás Franciaországban, Feuguerolles-Bully településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Cean–Cerisy-Belle-Étoile-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Chasse-sur-Rhône Chasse-sur-Rhône település Franciaországban, Isère megyében. Lakosainak száma 5913 fő (2015). Chasse-sur-Rhône Ternay, Seyssuel, Communay, Givors és Loire-sur-Rhône községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Blekendorf Blekendorf település Németországban, Schleswig-Holstein tartományban. Lakosainak száma 1721 fő (2014. január 2.). Népesség A település népességének változása: Tiberius Sempronius Gracchus (néptribunus) Tiberius Sempronius Gracchus (i. e. 163 – Róma, i. e. 133 júliusa) római politikus, az előkelő plebejus Sempronia gens tagja volt. Elsősorban földtörvényéről ismert, amit élete utolsó évében hozott néptribunusként; a római kisbirtokos réteg felbomlását megakadályozni és a hadsereg erejét visszaállítani hivatott intézkedés kirobbantotta ellenkezés végül a politikus halálához vezetett. Származása, ifjúsága Tiberius Gracchus a hasonló nevű illusztris hadvezér és politikus, a kétszeres consul Tiberius és felesége, Cornelia Scipionis gyermeke, anyja révén a Hannibalt legyőző Scipio Africanus unokája volt. Szüleinek tizenkét gyermeke született a feljegyzések szerint, de többségük valószínűleg fiatalon meghalt; csupán Tiberius és szintén híres, nála jóval fiatalabb öccse, Caius, illetve Sempronia nevű leánytestvérük ismert, akit utóbb ifjabb Scipióhoz adtak feleségül. Tiberius viszonylag fiatalon vesztette el apját (legkorábban Kr. e. 154 körül), ezután anyja gondoskodott ő és testvérei oktatásáról. Görög tanítómestereiktől (a marathóni Menelaosz, a mütilénéi Diophanész és a cumaei Blossius) kiváló és sokoldalú nevelést kaptak, melynek eredményeképpen Tiberius kiemelkedő szónoki képességekre tett szert, amihez megnyerő személyiség párosult. Karrierjének kezdetei Felnőtt korba érve augurrá választották, Appius Claudius Pulcher pedig feleségül adta hozzá Claudia nevű lányát. Kr. e. 147-ben sógorával és barátjával, ifjabb Scipióval tartott a harmadik pun háborúba, akitől katonai ismereteket szerzett. A harcban rendkívüli bátorságról és fegyelmezettségről tett tanúbizonyságot, állítólag a Karthágó falaira elsőként felhágók között volt a végső ostrom során. Ezután sokáig nem hallani róla; végül Kr. e. 137-ben quaestorként Caius Hostilius Mancinus consul oldalán Hispania Citeriorba ment, ahol mind a rómaiak, mind a helyi lakosság nagyrabecsülését kivívta. A numantiai háborúban Mancinus vereséget szenvedett a keltibérektől, ám azok Tiberius Gracchusra (és apja korábbi, tartományban szerzett érdemeire) való tekintettel hajlandóak voltak a quaestor közvetítésével a vereséghez mérten enyhe feltételekkel békét kötni. A legalább húszezer bekerített legionárius így sértetlenül elvonulhatott, ami nagy népszerűséget szerzett Gracchusnak hazatérését követően. A senatus azonban méltatlannak és dicstelennek ítélte a békekötést, így a konzervatív csoport Scipio vezetésével Mancinus ellen fordult, akit Kr. e. 136-ban meztelenre vetkőztetve és megkötözve kiszolgáltattak a numantiaiaknak, hogy jelezzék: a megállapodást semmisnek tekintik. Gracchusra azonban nem háramlott baj az eset miatt. A politikus Kr. e. 134-ben néptribunusnak jelöltette magát, és meg is választották a következő évre. A földtörvény Kr. e. 133-as hivatali évében – talán a katonák körében tapasztalható elégedetlenség, a besorozható polgárok számának csökkenése, a nincstelenek szaporodása miatt – a földreformot tűzte zászlajára. A Kr. e. 367-es Licinius–Sextius-féle földtörvény annak idején szabályozta, hogy ki mennyi földet birtokolhat és mennyit vehet bérbe az állami, közös földekből (agri publici). Az idők folyamán azonban a törvény feledésbe merült, és hatalmas birtokkomplexumok alakultak ki állami- és magánföldekből. Ezeken a háborúk során szerzett rabszolgák dolgoztak. A nagybirtokosok (akik jórészt a senatus tagjai voltak) birtokaikat tovább növelték, és az állandó háborúskodás miatt a távol levő kisbirtokosok földjeit is olcsón felvásárolhatták, ami drasztikusan csökkentette a vagyon alapján besorozható polgárok számát és demoralizálta az éveken át idegen földön szolgáló katonákat, amellett jelentősen növelte a Róma városába áramló, idénymunkákból és szavazatai adásvételéből élő nincstelen polgárok számát. A válságot Gracchus és tekintélyes elvbarátai – apósa, Appius Claudius, a jeles jogtudós Publius Mucius Scaevola, illetve Publius Licinius Crassus, a pontifex maximus – a kisbirtokok helyreállításával próbálta megoldani. Ezért Gracchus javasolta, hogy a több mint kétszáz éves földtörvényt újítsák meg, kedvezményképpen kibővítve azzal, hogy a közföldekből fejenként birtokolható 500 iugerumnyi (126 hektárnyi) területhez a tulajdonos legfeljebb két fia nevében 250-250 iugerumnyi hozzátehető. Így egy személy összesen 1000 iugerumnyi (252 hektárnyi) földet bérelhetett a közföldekből. A fennmaradó többletet egy állandóan működő háromfős bizottság (triumviratus) kisbirtokok formájában kioszthatta a nincstelen polgárok között. Az kiosztandó birtokrészekre épített ingatlanokért kárpótlást helyezett kilátásba. Sikerek A nagybirtokosokat tömörítő senatori arisztokrácia jó része nem volt hajlandó belenyugodni a földosztás gondolatába, ezért a maguk oldalára állították a szintén túlzottan sok birtokkal rendelkező Marcus Octavius Caecina néptribunust. A két tribunus vitája parttalanul folyt, végül a senatus elé vitték, ahol szintén nem sikerült eredményre jutni. Végül Gracchus iustitiumot hirdetett, azaz felfüggesztett minden kormányzati tevékenységet az ellentmondás megszűnéséig, és javaslatot tett riválisának leváltására. A népgyűlés végül megvonta Caecina tribunusi megbízatását, a törvényt pedig nagy többséggel elfogadta. Rövidesen felállt a hármas földosztó bizottság, amelyben a triumviri tisztségeket Gracchus és öccse, Caius, illetve Appius Claudius foglalta el. Noha Tiberius Gracchus népszerűsége a tetőpontján volt, a senatusban Publius Cornelius Scipio Nasica Serapio vezette konzervatív tömörülés folyamatos, heves támadásokat intézett ellene és reformja ellen. (Újabb elképzelések szerint nem a törvény tartalma, hanem az elintézés módja – a senatus teljes kizárása a döntéshozatalból – váltott ki ellenállást a honatyákból.) Egy barátja mérgezésre utaló halála nyomán a néptribunus jobbnak látta védekezni az esetleges gyilkossági kísérletek ellen, ezért mindig afféle barátaiból álló testőrség körében mutatkozott. Időközben híre jött, hogy III. Attalosz, az anatóliai Pergamon királya végrendeletében a Római Köztársaságra hagyta országát. Gracchus az ebből származó vagyont részint kárpótlásra, részint a létrehozott birtokok feltőkésítésére kívánta felhasználni, de erre vonatkozóan, úgy tűnik, nem született határozat. A bukás Bár Gracchus kétségtelen sikert ért el, ellenfelei áskálódása nem szűnt meg. Elterjesztették annak gondolatát, hogy Octavius tribunusi hivatalának elvétele törvényellenes eljárás volt, sőt azt is, hogy a politikus egyeduralomra tör. Ennek további tápot adott, hogy a hagyományokat felrúgva Gracchus néptribunusnak jelöltette magát a következő évre is. Ezt mind törvényét, mind életét féltve tette, mivel hivatala lejártával a földreformot szabadon eltörölhették volna, őt magát pedig perbe lehetett volna fogni, nem lévén már szent és sérthetetlen (sacrosanctus). Balszerencséjére a választások júliusban voltak, amikor a törvényéből hasznot húzó földnélküliek zöme idénymunkát végezve távol volt Rómától, a helyben maradó városi lakosság pedig kevéssé szimpatizált Gracchusszal, és nem volt hajlandó megvédeni őt. A feszült hangulatban kezdődő szavazást az arisztokraták nyomására elnapolták, másnap pedig a hírre, hogy Gracchust meg akarják gyilkolni, pánik tört ki. A Scipio Nasica vezette senatorok egy csoportja – a consulok és a testület beleegyezése és felhatalmazása nélkül – rárontott a menekülő tömegre, és mintegy háromszáz emberrel végeztek bunkósbotokkal és kövekkel felfegyverkezve. Gracchust a senatus ülésének helyet adó Fides-templom előtt verték fejbe, amibe belehalt. (Meggyilkolásának „dicsőségét” Lucius Rufus és egy tribunustársa, Publius Satureius is magáénak vallotta.) Gracchus és hívei (köztük nevelője, Diophanész) holttestét másnap a Tiberisbe vetették, és számos más párthívét börtönözték be vagy kényszerítették menekülésre. Öröksége, emlékezete Bár Gracchust meggyilkolták, reformját nem vonták vissza: a törvény érvényben maradt, a triumvirátus pedig tovább működött, ráadásul Kr. e. 123-ban tribunusi hivatalt viselő, Caius nevű öccse kiterjesztette a reformelképzeléseket. Utóbb az ő tevékenységét is vérbe fojtották. Az optimata hagyomány később negatív színben tüntette fel a Gracchusok tevékenységét, bár Tiberius személyes kvalitásait a későbbi szerzők (Titus Livius, Plutarkhosz, Appianosz, Velleius Paterculus stb.) is elismerték. Rasošky Rasošky település Csehországban, Náchodi járásban. Rasošky Smržov, Vlkov, Jaroměř és Nový Ples településekkel határos. Lakosainak száma 697 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Blendecques Blendecques település Franciaországban, Pas-de-Calais megyében. Lakosainak száma 5072 fő (2015). Blendecques Arques, Longuenesse, Wizernes, Campagne-lès-Wardrecques, Helfaut és Heuringhem községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Greenwood megye (Dél-Karolina) Greenwood megye az Amerikai Egyesült Államokban, azon belül Dél-Karolina államban található. Megyeszékhelye és legnagyobb városa Greenwood. Lakosainak száma 69 723 fő (2013. július 1.). Greenwood megye Laurens, Newberry, Saluda, Edgefield, McCormick és Abbeville megyékkel határos. Népesség A megye népességének változása: Blenheim kastély A Blenheim kastély barokk műemlék épület Woodstockban (Oxfordshire, Anglia), 1705–1722 között épült. A kastélyban született Winston Churchill. Az angliai barokk építészet egyik remekműve. Története A kastélyt Anna angol királynő jutalmul építtette John Churchillnek, Marlborough első hercegének, a spanyol örökösödési háborúban elért sikereiért. Marlborough a háború döntő győzelmét 1704. augusztus 13-án aratta a höchstädti csatában. Parancsnoksága a felső-dunai Blindheim község közelében volt. Ennek angolosan ejtett nevét adta az új kastélynak. (A britek a höchstädti csatát máig blenheimi csatának nevezik). Az építész, Sir John Vanbrugh és a ház úrnője, Sarah, több részletben nem értettek egyet, ezért a kastély tervét többször módosítani kellett, ami nem tervezett költségekhez vezetett. A többletköltségek felemésztették a herceg vagyonának java részét, és a kastélyt csak az építész halála után sikerült befejezni. A befejező munkálatokat Nicholas Hawksmoor, John Vanbrugh munkatársa felügyelte. A parkot különösen sokszor átalakították. 1764-ben a befolyásos tájépítész, Capability Brown átalakította az 1010 hektáros parkot és kialakította a kastély előtti tavat. A teraszokat 1920-ban a francia Achille Duchêne építette újjá a 17. század stílusában. A kastély ma a tizenegyedik Marlborough herceg tulajdona, de belépődíj ellenében látogatható. Leírása Az Oxford melletti Woodstock kisvárosból egy diadalíven át lehet a kastélyhoz jutni. Ez a blenheimi csata (1704) emlékére épült. A kastély a legnagyobb nem királyi kastély Nagy-Britanniában. A főcsarnok 20 méter magas, amely után egy freskókkal díszített szalon következik. A szalon a kastély parkjában található 41 méter magas győzelmi oszlopra néz. (A környező fák Marlborough katonáit jelképezik.) A déli portál felett a csatában legyőzött XIV. Lajos francia király mellszobra áll, aki innen tekint le a berendezés gazdagságára. Azt nem lehet tudni, hogy a déli portál ilyetén kialakítása az építész javaslata volt, vagy a csatagyőztes Marlborough iróniája. Az itt született Sir Winston Churchill életéről állandó kiállítást rendeztek be a kastélyban. Blenheim a filmművészetben Az alábbi játékfilmek egyes jeleneteit a Blenheim kastélyban és annak parkjában forgatták: Hamlet – Kenneth Branagh 1996 -os filmje, Ne folytassa, felség! (King Ralph) – David S. Ward 1991 -es filmje, Harry Potter és a Főnix Rendje – David Yates 2007 -es filmje. Chasseneuil-sur-Bonnieure Chasseneuil-sur-Bonnieure település Franciaországban, Charente megyében. Lakosainak száma 3036 fő (2015). Chasseneuil-sur-Bonnieure Cellefrouin, Lussac, Les Pins, Saint-Adjutory, Suaux, Taponnat-Fleurignac, Vitrac-Saint-Vincent és Saint-Mary községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Joseph Fourier Jean-Baptiste Joseph Fourier (Auxerre, 1768. március 21. – Párizs, 1830. május 16.) francia matematikus és fizikus. Nevéhez köthető a hővezetés matematikai modellezése, a Fourier-sor és a Fourier-transzformáció megalkotása. Kevésbé ismert róla, hogy elsőként fedezte fel az üvegházhatást. Élete Szegény szabó fiának született, és már nyolcadik életévében árvaságra jutott. Szülei halála után az auxerre-i püspök vette pártfogásába, és a Szent Benedek-rend által vezetett Saint-Maur katonaiskolába adta. Már 14 éves korától érdekelte a matematika. A tüzériskolába akart lépni, de visszautasították, mert nem volt nemes. 1789-ben az auxerre-i katonaiskolán ő lett a matematika első tanára — emellett retorikát, történelmet és filozófiát is oktatott 1793-ig. 1796-ban tanárrá választották a hadiiskolán, majd rövid idő múlva az École Polytechnique-en lett Lagrange és Monge tanársegéde. A forradalom ideje alatt részt vett a jakobinusok gyűlésein, és a rettegett Comité de surveillance révolutionnaire tagja volt. Napóleon tudományos tanácsadójaként 1798-ban elkísérte a császárt Egyiptomba, ahol az Institut d'Egypte titkára lett. Hazaérkezése után az Isère megye prefektusa lett. A császárság bukása után magánemberként, kutatásainak élt Párizsban. 1808-ban báró rangot kapott, és a Seine-et-Marne département statisztikai hivatalát vezette. 1817-ben a Francia Tudományos Akadémia tagjává választották, és nemsokára ennek állandó titkára lett. Munkássága 1807-ben Grenoble-ban Isère megye kormányzója volt. Itt kezdte tanulmányozni a hő terjedését a szilárd közegekben. A problémát kétdimenziós objektumokra (vékony fémlapokra) már megoldotta Johann Heinrich Lambert, Fourier viszont számos kísérletet is végzett különböző háromdimenziós testekkel, és ezeket a tapasztalatait öntötte matematikai formulákba. A hővezetés elméletének kidolgozásával vált a matematikai fizika egyik megteremtőjévé. Ehhez jelentősen fejlesztenie kellett a parciális differenciálegyenletek és a trigonometrikus sorok elméletét. Az általa kidolgozott fogalmak közül nevét viseli: a Fourier-sor , a Fourier-analízis , a a Fourier-együttható és a Fourier-transzformáció . Eredményesen foglalkozott a valószínűségszámítással és a matematikai statisztikával is. 1807-ben és 1811-ben elnyerte a Francia Természettudományi Akadémia pályadíját. Egyenleteit felhasználva kiszámította egyebek közt azt is, mennyi idő kellene egy Föld méretű, olvadt anyagú gömb kihűléséhez. Ezzel a problémával előtte Georges-Louis Leclerc de Buffon foglalkozott, és számításai eredményeként 75 000 évet kapott. Buffon koncepcióján jelentősen túllépve Fourier rájött, hogy a hűlő gömb megszilárduló felszíne hőszigetelő takaróvá dermed, és ez jelentősen lelassítja a hőleadást. Az ennek figyelembe vételével kapott időtartam (100 millió év) azonban olyan nagy volt, hogy Fourier nem merte publikálni, sőt, feljegyzéseit is megsemmisítette. Főbb művei Mémoire sur la résolution des équations numériques (Párizs, 1822), Théorie analytique de la chaleur (Legnevezetesebb munkája — Párizs, 1822), Mémoire sur les températures du globe terrestre et des espaces planétaires (több tanulmány az Akadémia emlékirataiban). Querol Querol település Spanyolországban, Tarragona tartományban. Querol Santa Maria de Miralles, La Llacuna, Pontons, Aiguamúrcia, El Pont d’Armentera és Pontils községekkel határos. Lakosainak száma 532 fő (2017). Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Marmagne (Côte-d’Or) Marmagne település Franciaországban, Côte-d’Or megyében. Lakosainak száma 221 fő (2015). Marmagne Touillon, Fain-lès-Montbard, Montbard és Nogent-lès-Montbard községekkel határos. Népesség A település népességének változása: ''N''-nitrozo-dietil-amin Az N-nitrozo-dietil-amin a nitrózaminok közé tartozó karcinogén és mutagén szerves vegyület. Megtalálható a dohányfüstben. A WHO a rákkeltő anyagok 2A csoportjába sorolja (valószínűleg humán karcinogén), a dohányfüst egyik alkotója. Szent László Katolikus Szakkollégium A Szent László Katolikus Szakkollégium 1978-ban épült és 1995-ben nyitott meg mint kollégium. Dr. Pápai Lajos, a Győri Egyházmegye püspöke alapította 1995. július 4-én, abból a célból, hogy magas szakmai tudással rendelkező, hiteles, elkötelezett, felelős keresztény értelmiségi réteg kialakulását segítse Az intézmény - az első évek előkészítő munkálatai után - a 2000/2001-es tanévben csatlakozott az országos szakkollégiumi mozgalomhoz, s azóta mint Szent László Katolikus Szakkollégium működik. A jelenlegi igazgató Tóth Tibor, a kollégiumi lelkész Kaposi Gábor. Katolikus Egyetemi Lelkészség A Széchenyi István hallgatói számára is nyitott tanévnyitó, tanévzáró ökumenikus istentiszteleteket szervez a kollégiumhoz kapcsolódó templomban, a Győri Szentháromság Plébánián. Vasárnaponként ugyanitt este nyolckor van egyetemista szentmise, hétköznaponként este hatkor. A szakkollégisták számára évente két lelkigyakorlat van megrendezve. Tanulmányi program Az első évben a hallgatóknak kötelező részt venni egy Keresztény hit alapjai kurzuson, majd félévente egy-egy kötelezően választható, főként teológiai témájú kurzuson. A kurzusok felhozatala félévente változik, jelenleg ezek indultak: Pályaorientáció, ha számít a hit Formáljunk embert! Környezeti és kommunikációs etika Krisztus arcvonásai az evangéliumokban Csillagászat Igény szerint angol, német, spanyol nyelvkurzust is indít. Felszereltség A kollégium 100 férőhelyes, többnyire kétágyas szobákkal. A szobákban van mosdó, az épület folyosónként egy fürdőszobával és egy teakonyhával felszerelt. Van lehetőség mosógép használatra. A kollégiumban vannak tantermek, kápolna és díszterem. A kollégiumi díj jelenleg az államilag támogatott képzésben részt vevő hallgatók számára 14500 Ft havonta. A wifi a hallgatók számára ingyenes. Egyetemi hallgatók számára van lehetőség vendégként megszállni. A szakkollégium nem akadálymentesített. A szakkollégiumban délelőttönként van jelen a takarító és a gondnoki személyzet, portásszolgálat nincs. Az épületben kialakított lakrészben lakik a kollégiumi lelkész, ő jelenleg Kaposi Gábor atya, a Győri Szentháromság Templom plébánosa. Felvételi Felvételi jelentkezést a kollégium honlapján lehet kezdeményezni, itt egy kérdőív kitöltése szükséges, azután egy személyes beszélgetésre is sor kerül. A szakkollégiumba a felvételt félévente kell megigényelni, minden felvételikor személyes beszélgetés történik az igazgatóval vagy a lelkésszel. Oktánszám Az oktánszám, kompressziótűrés, a benzin nyomástűrésére, illetve öngyulladására vonatkozó mérőszám. Nemzetközileg egységes érték, a benzinkutak töltőoszlopain fel van tüntetve a benzin oktánszáma. Ha az előírtnál kisebb oktánszámú benzint használunk, az a motor kopogását (detonációs égésfolyamat kialakulást) idézi elő, - azaz még mielőtt a gyújtógyertya szikrát adna, már a sűrítési ütemben berobban az üzemanyag-levegő keverék. Ez károsíthatja a motor szerkezeti elemeit. A nagyobb oktánszámú üzemanyag a számítógép vezérlés nélküli autóknál kárt nem, de a tökéletlenebb égés miatt teljesítménycsökkenést okoz. Az injektorral szerelt kocsiknál a nagyobb oktánszámú benzin használata minimális teljesítmény növekedéssel járhat. Az oktánszám adalékanyagokkal (például a – környezetszennyező hatása miatt – már nem használatos ólom-tetraetillel, vagy bio-etanollal) növelhető. Manapság a legtöbb benzinüzemű jármű 95-ös oktánszámú (ún. szuper-) benzint használ. Az oktánszámmérés alapja A mérendő benzint izooktánból (izooktán-C8H18) és n-heptánból (C7H16) komponált keverékkel hasonlítják össze. A mérendő benzinnel kompressziótűrés szempontjából azonos tulajdonságokkal rendelkező keverék térfogatszázalékban megadott izooktán tartalmát nevezzük a benzin oktánszámának. Tehát például a 95-ös benzin kompresszió-tűrése azonos a 95 V/V% i-oktánt és 5 V/V% n-heptánt tartalmazó keverékével. Mérési módszerek, különböző oktánszámok Kísérleti oktánszám: RON (Research Octane Number) A világon legáltalánosabban elterjedt oktánszám mérési eljárás. Ellenőrzött körülmények között 65,6 °C hőmérsékletű üzemanyagot fecskendeznek be egy 600 fordulat/perc fordulatszámmal járó nagy teljesítményű egyhengeres tesztmotorba, és így nézik a kompressziótűrését. Motoroktánszám: MON (Motor Octane Number) A mai modern, illetve a repülésben használt motorokban jellemzőbb viszonyok tesztelésére találták ki a motoroktánszám mérését. A különbség az, hogy a befecskendezett előmelegített üzemanyag hőmérséklete magasabb, 148,9 °C, valamint a tesztmotor fordulata is másfélszerese a kísérleti oktánszámmérésnél használtnak, 900 fordulat percenként. A mérési módszerből adódóan a motoroktánszám (mintegy tíz egységgel) kisebb a kísérleti oktánszámnál. Nemzetközi jelölések OZ Oktanzahl ON (octane number) Saint-Maurice-de-Rotherens Saint-Maurice-de-Rotherens település Franciaországban, Savoie megyében. Lakosainak száma 214 fő (2015). Saint-Maurice-de-Rotherens Champagneux, Gerbaix, Gresin, Loisieux, Sainte-Marie-d’Alvey és Saint-Pierre-d’Alvey községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Robleda Robleda település Spanyolországban, Salamanca tartományban. Robleda El Bodón, El Sahugo, Descargamaría, Villasrubias, Peñaparda és Fuenteguinaldo községekkel határos. Lakosainak száma 503 fő (2017). Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Naizin Naizin település Franciaországban, Morbihan megyében. Lakosainak száma 1795 fő (2015). Naizin Kerfourn, Crédin, Réguiny, Moréac, Remungol, Moustoir-Remungol és Noyal-Pontivy községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Oustalet-szalangána Az Oustalet-szalangána (Aerodramus germani) a madarak osztályának sarlósfecske-alakúak (Apodiformes) rendjébe, ezen belül a sarlósfecskefélék (Apodidae) családjába tartozó faj. Előfordulása A Fülöp-szigetek, Kína, Indonézia, Laosz, Malajzia, Mianmar, Szingapúr, Thaiföld és Vietnám területén honos. Alfajai Aerodramus germani amechanus Aerodramus germani germani Megjelenése Átlagos testhossza 12 centiméter, testtömege 13-14 gramm. Tollazata felül, feketés barna, de alul sokkal világosabb. Farka kissé villás. Szárnyai hosszúak és keskenyek. Csőre és lábai feketék. A hajnani alfaj, A. g. germani, farok alatti része, fehéres, míg a másik alfajé szürke. Egyesek a két alfajt a szalangána (Aerodramus fuciphagus) alfajainak tekintik. A madár a barlangokban echolokációra fejlesztett, erős hangokat ad ki. A himalájai szalangána (Aerodramus brevirostris), amely az Oustalet-szalangánával együtt telel át, sötétebb szürke, mint az A. g. germani alfaj. Életmódja Az Oustalet-szalangána életmódja eléggé változatos. A trópusi és szubtrópusi nedves erdők, a tengerparttól a hegységekig. Tápláléka rovarokból áll, amelyeket röptében kap el. Sokszor társul egyéb sarlósfecske- és fecske-fajokkal. Szaporodása Ez a szalangána-faj, fészkét a barlangok és épületek falára építi. A kosár alakú fészek teljes egészében, csak száraz nyálból áll. A fészek körülbelül 6 centiméter átmérőjű, 1,5 centiméter mély és körülbelül 14 gramm testtömege. Az Oustalet-szalangána tojó 2, ovális, fénytelen, fehér tojást tojik. Védettsége Az Oustalet-szalangána elterjedési területe nagyon nagy; körülbelül 1-10 millió négyzetkilométerre becsülik. E hatalmas területen az állomány is nagy. A Természetvédelmi Világszövetség szerint, a faj távol áll a csökkenőfélben levő státusztól; ezért nem fenyegetett fajnak minősíti az Oustalet-szalangánát. Ahhoz, hogy veszélyeztetettnek minősüljön, három generáción keresztül, azaz 10 év alatt legalább 30 százalékos állománycsökkenést kellene regisztrálni. Djent A djent a heavy metal alműfaja, nem önálló műfaj. A progresszív metál spinoffjaként tekintenek rá. A "djent", mint szó egy hangutánzó a torzított, tompított gitárhangra, amivel nevezetesen gyakran foglalkozott a Meshuggah és a Sikth együttes. Ezt a kifejezést kezdetben a Meshuggah szólógitárosa, Fredrik Thordendal használta. Manapság használják a kifejezést a műfaj és a köré irányuló mozgalom megjelölését. Története A djenttechnika létrehozójának a svéd Meshuggah zenekart tartják. Viszont magát a mozgalmat egy rajongói online közösség hozta létre, akik eleinte otthon vették fel a lemezeiket, például Misha Mansoor együttese, a Periphery, ami a djentet "virtuális világból a valódiba vitte". A műfaj kialakításának meghatározó zenekarai még a Sikth, az Animals as Leaders, a Tesseract, és a Textures. A mozgalom gyorsan növekedett, ezzel együtt az online közösség együttesei, mint például a Chimp Spanner, a Gizmachi és a Monuments elkezdtek turnézni és albumokat kiadatni. Több zenekart is djent stílusúnak sorolnak be, például a After the Burial, az A Life Once Lost, a Veil of Maya, a Vildhjarta, és a Xerath együtteseket. A Born of Osiris zenekart is egy djent mozgalom által inspirált együttesként írják le. Műfaji jellemzői A djent műfajra jellemző a progresszív, ritmikus és technikás dalszerkezet. Általában torzított, tenyérrel tompított gitárakkordokat és szinkópás riffeket. Továbbá gyakori eleme a djentzenekaroknak a hét- és nyolchúros gitárok használata. Fogadása A metálmozgalom néhány tagja erősen kritizálja a 'djent' kifejezést, gyakran egy rövid életű hóbortnak ítélve és megkérdőjelezve az érvényességét, mint műfaj. A Rosetta nevű posztmetál-együttes tagjai szerint "akkor a doom metalt akár 'DUNNN'-nak lehetne ejteni." Egy djenttel kapcsolatos kérdésre a Lamb of God énekese, Randy Blythe azt válaszolta, hogy "nincs olyan dolog, hogy 'djent', ez nem egy műfaj." Cazaril-Tambourès Cazaril-Tambourès település Franciaországban, Haute-Garonne megyében. Lakosainak száma 93 fő (2015). Cazaril-Tambourès Balesta, Boudrac, Larroque, Lécussan és Saint-Plancard községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Női 1500 méteres gyorskorcsolya az 1968. évi téli olimpiai játékokon Az 1968. évi téli olimpiai játékokon a gyorskorcsolya női 1500 méteres versenyszámát február 10-én rendezték. Az aranyérmet a finn Kaija Mustonen nyerte meg. A versenyszámban nem vett részt magyar versenyző. Rekordok A versenyt megelőzően a következő rekordok voltak érvényben: A versenyen új olimpiai rekord született: Végeredmény Mindegyik versenyző egy futamot teljesített, az időeredmények határozták meg a végső sorrendet. Az időeredmények másodpercben értendők. A rövidítések jelentése a következő: OR : olimpiai rekord Betpouey Betpouey település Franciaországban, Hautes-Pyrénées megyében. Lakosainak száma 96 fő (2015). Betpouey Viey, Luz-Saint-Sauveur, Sers, Viella és Barèges községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Varga László (játékvezető, 1950) Varga László (Budapest, 1950. január 31. –) magyar nemzetközi labdarúgó-partbíró, asszisztens. Polgári foglalkozása: iskolaigazgató, tanár Pályafutása Labdarúgó-játékvezetőként Nemzeti játékvezetés 1987-ben lett az országos, NB II-es, majd 1991-ben az NB I-es játékvezetői keret tagja. Az őszi bajnokságban, a Pécs–Vác (1:0) bajnoki találkozón debütált az NB I-ben. A FIFA 1993-ban elrendelte a nemzeti- és nemzetközi partbírói keret felállítását, ahova Varga is bekerült. 1993-ban, az MTK–Pécs (1:1) bajnoki találkozó irányításával búcsúzott el a játékvezetéstől, FIFA partbíró lett. Első ligás mérkőzéseinek száma 50. Nemzetközi játékvezetés A Magyar Labdarúgó-szövetség Játékvezető Bizottsága (JB) terjesztette 1993-ban fel nemzetközi partbírónak, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) partbíróinak keretébe. Több nemzetek közötti válogatott- és klubmérkőzésen lehetett a működő játékvezető segítő partbírója. Márton Sándor társával sokáig Puhl Sándor segítői voltak. A világbajnokságot követően nem minősítették vissza játékvezetőnek, amiért megsértődött a JT elnökségére. 1998-tól a lehető legtöbb fórumon feljelentette a Nagy Miklóst, a JT elnökét, valamint az elnökség tagjait. Európa-bajnokság Svédországban rendezték a IX., az 1992-es labdarúgó-Európa-bajnokság záró szakaszát, ahol a Franciaország–Anglia (0:0) csoportmérkőzést vezető Puhl Sándor – asszisztensei: Szilágyi Sándor és Varga László – negyedik játékvezető Varga Sándor lehetett. Családi kapcsolat Édesapja elismert játékvezető, majd a Budapesti Labdarúgó-szövetség Játékvezető Bizottságának (JB) elnökségében társadalmi munkájával segítette a fiatalok útba indítását. Moulins-Engilbert Moulins-Engilbert település Franciaországban, Nièvre megyében. Lakosainak száma 1478 fő (2015). Moulins-Engilbert Maux, Vandenesse, Limanton, Onlay, Préporché, Saint-Léger-de-Fougeret és Sermages községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Alva B. Adams Alva B. Adams (Del Norte, 1875. október 29. - Washington, 1941. december 1.) az Amerikai Egyesült Államok szenátora (Colorado, 1923–1924 és 1933–1941). Sunyovszky Szilvia Sunyovszky Sylvia (Rozsnyó, 1948. február 2. –) Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész. Életpályája Sunyovszky Dezső és Steidl Margit gyermekeként született. Pozsonyban, a Színművészeti Főiskolán tanult 1966–1968 között. 1970-ben diplomázott a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. 1967–68-ban a pozsonyi Hviezdoslav Színházban játszott. 1970–71-ben a kassai Thália Színház tagja. 1971–1991 között a Madách Színház színésznője. 1989–1999 között a Drogmentes Élet Nemzetközi Alapítvány elnöke. 1991–95 között a pozsonyi Magyar Kulturális Intézet igazgatójaként dolgozott. 1995-től 1998-ig a Határon Túli Magyarok Hivatalának főtanácsosa. 1998–2000 között a Magyarországért Alapítvány elnöke. 1998-ban a KDNP jelöltjeként indult az országgyűlési választásokon, de nem szerzett mandátumot. 2003–2005 között a Fidesz elnöki tanácsosa. 2004 óta a Polgári Hermina Alapítvány kuratóriumának elnöke. Magánélete Első férje Szőnyi G. Sándor rendező, tőle született a lánya, Szőnyi Beáta közgazdász, akitől két unokája van, Csenge és Villő. Második férje Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke.. Színházi szerepei Színházi adattár A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 47; ugyanitt huszonnyolc színházi felvételen is látható. Szinkron Gyilkosság a hajón -Woman of straw (1964) - Gina Lollobrigida Művei Fekete György–Sunyovszky Sylvia: A Szent Korona ezer arca ; Kairosz, Bp., 2000 Vonzáskör Sunyovszky Sylviával beszélget Dvorszky Hedvig ; Kairosz, Bp., 2010 ( Magyarnak lenni ) Csak semmi titok ; Holnap, Bp., 2013 + DVD Díjai Jászai Mari-díj (1986) Rozsnyó díszpolgára (1998) Érdemes művész (2013) A Magyar Érdemrend tisztikeresztje (2016) A Beyblade: Metal Fusion epizódjainak listája Ez a cikk a Beyblade: Metal Fusion című animesorozat epizódjait sorolja fel. Manihi Manihi egy majdnem egészen körbezárt atoll sziget a Dél-Csendes-óceánon. A terület politikailag Francia Polinéziához tartozik. Manihi a Tuamotu-szigetek egyik alcsoportjának, a György király szigetcsoportnak a része. A György király-szigetek a Tuamotu szigetcsoport északnyugati részén található. A György király-szigetek másik négy tagja Ahe, Takaroa, Takapoto és Tikei. A szigetcsoport legkeletibb szigete Tikei és a legnyugatibb Ahe. A kettő között lévő távolság mintegy 200 km. Legközelebbi szomszédja Ahe csupán 14 km-re van tőle keletre. Manihi Tahititől 215 km-re északkeletre található. Az északnyugatról délkelet felé elnyúló Palliser szigetcsoport alakjától eltérően a György király-szigetek ennek a tükörképeként délnyugatról északkelet felé nyúlik el. Földrajza Manihi egy viszonylag nagy, elnyújtott, atoll, ovális alakú lagúnával, amely 10 km széles és 20 km hosszú, területe 160km2. A korallzátony számtalan kis szigetből áll. A lagúna gazdag élővilága a búvárok körében jól ismert. A lagúnának csupán egy bejárata van az atoll déli csúcsánál, ezen át lehet az óceán felől bejutni. A szoros neve franciául Passe de Tairapa. A legfőbb település az atollon Paeua. Egy másik fontos település Turipaoa a délnyugati oldalon, amely 400 embernek ad otthont. A szigetek közül több is lakatlan. Története Az első európaiak, akik a szigetre érkeztek Willem Schouten és Jacob Le Maire holland hajósok voltak 1616-ban. A szigetnek a „Waterland” nevet adták. John Byron brit felfedező, aki 1765. júniusában érte el Manihi szigetét, Wales-i hercegnek („Prince of Wales Island”) nevezte el az atollt. A 19. században Manihi szigetét a franciák magukhoz csatolták, amelyen akkor mintegy 100 fő élt (1850). A lakosság kókuszolajat készített, évente 20 tonnát (1860 tájékán). Manihi repülőteret 1994-ben adták át. Manihi atollon két ősi polinéz vallási helyszín található (marae Tuamotu nyelven), amelyeket koráll szikla darabokból építettek. Közigazgatás Közigazgatásilag Manihi települési önkormányzathoz (commune) két atoll tartozik: Manihi és Ahe. Manihi jelenlegi polgármestere Jeannot Mataoa (mandátuma: 2008-2014). Gazdasága A sziget víz és áramellátási gondokkal küzd. A Rosenthal fivérek Manihi atollon létesítették az első gyönyfarmot 1968-ban, és 1972-ben szüretelték az első természetes színű Tahiti gyöngyöket. Jelenleg számos gyöngyfarm működik az atollon. Manihi atoll lagúnájában épült egy ötcsillagos hotel, víz fölötti bungalókkal (Pearl Beach Manihi resort). Az atollon működő repülőtér a Manihi repülőtér. Közel van Turipaoa szigethez, amely elérhető az Air Tahiti társasággal. Mont Blanc-alagút A Mont Blanc-alagút (olaszul Traforo del Monte Bianco, franciául Tunnel du Mont-Blanc) egy autópálya-alagút, amely Courmayeur és Chamonix városokat, ezzel együtt Olaszországot és Franciaországot köti össze. Az építési munkálatokat 1957-ben kezdték meg, és 1965. július 16-án került sor az alagút átadására. Az alagúton belül kétirányú a forgalom. Az alagút az egyik legfontosabb, az Alpokon átvezető útvonal. Hossza 11,6 kilométer, nagyobb része francia területen található (7640 méter). Huzamos ideig a világ leghosszabb autópálya-alagútjaként tartották számon. Salvador az 1968. évi nyári olimpiai játékokon Salvador a mexikói Mexikóvárosban megrendezett 1968. évi nyári olimpiai játékok egyik részt vevő nemzete volt. Az országot az olimpián 7 sportágban 60 sportoló képviselte, akik érmet nem szereztek. Salvador első alkalommal vett részt az olimpiai játékokon. Labdarúgás * - nem játszott csak nevezve volt Zala megyei múzeumok listája Múzeumok Zalaegerszeg Göcseji Múzeum - Batthyány u. 2. Göcseji Falumúzeum - Falumúzeum utca Magyar Olajipari Múzeum - Falumúzeum utca Finnugor Néprajzi Park - Falumúzeum utca Nagykanizsa Thúry György Múzeum - Fő u. 5. Keszthely Balatoni Múzeum - Múzeum u. 2. Georgikon Majormúzeum - Bercsényi Miklós u. 65-67. Helikon Kastélymúzeum - Kastély u. 1. Tájházak Csesztreg : pásztorház - Ady E. u. 31. Galambok : népi lakóház - Somogyi B. u. 12. Gyenesdiás : nádtetős pásztorház - Kossuth L. u. 97. Kávás : népi műemlék házak - Temető u. 11-13. Kustánszeg : tájház - Kossuth L. u. 50. Zalaistvánd : tájház - Ady E. u. Zalalövő : tájház - Petőfi S. u. 35. Zalaszántó : tájház - Vadász u. 20. Brünhilde frank királyné Brünhilde (543 körül, Toledo – 613, Rénéve) frank királyné. Athanagild nyugati (vizigót) gót király leánya, aki I. Sigebert feleségeként (561-575) Austrasia Meroving királynéja, majd Merowechnak, Chilperich fiának hitvese lett. 595-től országának régense volt. Fredegundával való viszályáról nevezetes, amely háborút robbantott ki Austrasia és Neustria között. II. Chlothár kivégeztette. Házasságkötései Első házasságkötésére 566-ban (vagy 567-ben) Reimsben került sor. Férje a Frank Birodalom keleti részének, Austrasiának a királya I. Sigebert volt. A birodalom másik részének, Neustriának az uralkodója, Brünhilde sógora I. Chilperich ugyanakkor Brünhilde idősebb nővérét Galswinthát vette feleségül. A házasságkötés alkalmából Brünhilde az ariánus hitről áttért a katolikus hitre is. I. Chilperich azonban a házasságkötés után sem szakított korábbi szeretőjével, Fredegundevel. Galswintha ezért megfenyegette a férjét, hogy elhagyja, és természetesen magával viszi a hozományát is. Ekkor Fredegunde felbujtására 568-ban Gailswinthát megölték. A gyilkosságban I. Chilperich szerepe nem tisztázott, de végérvényesen Fredegunde mellé állt. Nővére meggyilkolása után Brünhilde a vérbosszú jegyében rávette férjét, hogy indítson háborút I. Chilperich ellen. A két asszony közti ellenségeskedés ezzel tovább élezte az örökösödés miatt már amúgy is meglévő konfliktust a királyi testvérek között. 575-ben I. Sigebert indított hadjáratot Párizsból I. Chilperich ellen, akinek sikerült elmenekülnie. Ám még ugyanebben az évben Fredegunda révén I. Sigebert gyilkos merényletnek esett áldozatul, s így I. Chilperich kezdeményezhetett ellentámadást, melynek során Brünhilde a lányaival együtt fogságba esett, majd Rouenbe került száműzetésbe. Az özvegy Brünhilde itt ment férjhez másodszor, mégpedig I. Chilperich legidősebb fiához, Merowech-hez, akinek az anyja I. Chilperich első jegyese, Audovera volt. A házasságkötéssel Brünhilde nyilvánvalóan ellenségét, Fredegundét akarta bosszantani. Röviddel ezután Champagneban felkelés tört ki I. Chilperich ellen, mellyel a király Merowechet gyanúsította, akit 577-ben le is győzött. Brünhildenek a zűrzavarban sikerült Autrasiába menekülnie. Kormányzása Austrasiában Brünhilde Austrasiában átvette a kormányzást kiskorú fia, II. Childebert nevében és régensként keménykezű uralkodónak bizonyult. Célja elérésehez le kellett győznie a nemesség ellenállását. A hatalmi harc közte és az ellenséges nemesi csoportok között váltakozó sikerrel folyt. Brünhilde és csatlósai 581-ben komoly veszteséget szenvedtek, de az évtized közepére befolyása a fiára újra megerősödött, ami egy újabb nemesi összeesküvéshez vezetett. 584-ben I. Chilperich is gyilkos merénylet áldozata lett, így Fredegunde is megözvegyült, s régensként hároméves fia, II. Chlothar trónigényének elismertetéséért küzdött. Brünhilde 587-ben az Andelot-szerződésben, melyet Guntrammal, Burgundia uralkodójával kötött, biztosította fia, II. Childebert számára a burgund trónt, mivel Guntramnak nem volt fiú örököse. 592-ben Guntram halálával a burgund trónra is II. Childebert került. 596-ban 26 éves korában meghalt II. Childebert. Mindkét ország trónjára így Brünhilde kiskorú unokái kerültek. Austrasiában II. Theudebert, Burgundiában II. Theuderich mellett Brünhilde kormányzott régensként. Neustriában 597-ben meghalt Fredegunde, így ott 13 éves fia II. Chlothar lépett a trónra, s így mindhárom frank királyságban gyermek uralkodott. Kormányzása Burgundiában 598/599-ben Brünhildét ellenségei Austrasiából elűzték és Burgundiába menekült, ahol unokája, II. Theuderich fogadta be. Ott rendkívüli hatalomra tett szert, melynek megszerzésében a Burgundiában meglévő széles, római, lovagi rétegre támaszkodott. A germán nemességgel itt is konfliktusba került, mivel annak befolyását Burgundiában is megkísérelte visszaszorítani. A római Prodatiust nevezte ki majordomussá, majd annak megölése után utódjául Claudiust, egy másik rómait választott. 612-ben Brünhilde két unokája esett egymásnak egy testvérháborúban, amit II. Theudebert elveszített, majd fogságba esett és még ugyanebben az esztendőben meghalt. Ezután II. Theuderich II. Chlothar ellen akart háborút kezdeni, de 613-ban ő is meghalt. Ezután Brünhilde dédunokáját, II. Sigebertet Theuderich kiskorú fiát, fiútestvéreinek a trónutódlásból való kizárásával emelte a trónra és annak nevében kísérelt meg kormányozni. De a burgund nemesség fellázadt ellene és szövetkezett II. Chlotharral és a királynő ellenségeivel Austrasiából. II. Sigebertet megölték, miután serege harc nélkül megadta magát. Brünhilde elmenekült, de elfogták és kiszolgáltatták a győztesnek. II. Chlotharnak így sikerült a Frank Birodalmat saját uralma alatt újra egyesítenie. Brünhildét négy lóhoz kötözték, majd azokkal széttépették. Holttestét Autunban a Márton-templomban temették el. Brünhilde bukása, melynek révén a nemzetségének a hatalma is lehanyatlott, a germán nemesség győzelme volt a központosítás és egy erős királyság eszméje felett. Brünhildének és I. Sigebertnek fiukon, II. Childeberten kívül két lánya volt, Chlodoswinth és Ingund. Az utóbbi a nyugati gót király, Leovigild két fia közül az idősebbnek, Hermenegildnek lett a felesége. Brünhilde alakja a Nibelung-ének Brünhildéjeként vált inkább ismertté. Neve Franciaországban utcanévként, épületek névadójaként él tovább. Arhat Az arhat, arahat vagy arahant (szanszkrit: ����� arhat; páli: arahat, arahant) a buddhizmusban olyan spirituális gyakorlót jelent, aki egy bizonyos magas szintet elért. A különböző hagyományokban és iskolákban eltérően használatos a fogalom. Az arhat szó eredeti jelentése „érdemre méltó”, amit régtől fogva használnak a védikus, a dzsaina és buddhista írásokban. A théraváda buddhizmusban ezzel a kifejezéssel nevezik azokat a személyeket, akik elérték a megvilágosodást. A korai buddhista iskolákban A korai buddhista iskolákban még többféle nézet létezett az arhatok tökéletességéről. Általában a Mahászánghika ágon (pl. Ekavjávahárika, Lokottaraváda) Bahusrutíja, Pradzsnaptiváda, és a Csaitika iskolák) az arhat egy transzendentális és emberfeletti természetű buddha vagy bodhiszattva, aki esendő természetű. A Kaitika iskolában például az eszményített bodhiszattvához (bodhiszattvajána) képest az arhat (srávakajána) alacsonyabb szinten van, aki még nem teljesen szabadult meg a tudatlanságtól. A théraváda buddhizmusban A théraváda buddhizmusban az arhat olyasvalakire utal, aki elérte a teljes megvilágosodást és a nirvánát. Az arhat megszabadult a kapzsiságtól, gyűlölettől és a téveszméktől és halála után nem fog újjászületni semelyik világba, mivel már nem kötődik semmilyen szállal a szamszárához. A páli kánonban az arhat kifejezést gyakran használják a tathágata szinonimájaként. A nirvána elérése után az öt halmaz (fizikai forma, érzés/érzékelés, észlelés, akarati formáció és tudatosság), tehát a test-tudati együttes továbbra is működésben marad, csak többé nem hatja ezeket át a ragaszkodás, az én-képzet. Ám, amint egy arhat elhuny, halmazai "szétesnek", mivel már nincs meg az a ragaszkodás, ami összefogná a test-tudati együttest. Az öt halmaz többé nem működik már, így a jelenségek világában a létezésének minden nyoma megszűnik. Így teljesen megszabadul a szamszárától. Az arhat halálakor történik az ún. parinirvána. A páli kánonban Ánanda állítása szerint négyféle módon érték el az általa ismert szerzetesek az arhat szintet: kifejlesztették a belátást miután elérték a nyugalmat (páli: szamatha-pubbangamam vipasszanam ), kifejlesztették a nyugalmat, miután elérték a belátást (vipasszaná-pubbangamam szamatham) , lépcsőzetesen kifejlesztették a nyugalmat és a belátást (szamatha-vipasszanam juganaddham) , tudatukat hatalmába kerítette a Dhamma okozta izgatottság, így képesek voltak kifejleszteni a nyugalmat és megszabadulni a béklyóktól (dhamma-uddhaccsa-viggahitam mánaszam hóti) . A mahájána buddhizmusban A mahájána buddhizmus követői Buddhát tartják a legideálisabb spirituális példaképnek. Ezen kívül különböző szinteket lehet elérni, például az arhatok, a pratjékabuddhák és a teljesen megvilágosodott buddhák (Skt. samyaksa�buddha), avagy a tathágaták (mint pl. Gautama Buddha) szintjét. Egy srávaka saját maga számára keresi a megvilágosodást, ami nem egyezik meg egy teljesen megvilágosodott buddha céljával. Léteznek mahájána szövegek is, amelyek szerint az arhatságra való törekvés egy oldalsó ösvény (módszer). Ezért a mahájána buddhizmusban a gyakorlókat a bodhiszattva szint elérésére ösztönzik és intik, hogy nehogy visszaessenek az arhat vagy a srávaka szintre. Ezért azt tanítják, hogy végül az arhat is bodhiszattvává kell hogy váljon. Ha ez nem sikerül még abban az életükben, amelyben az arhat szintet elérték, akkor hatalmas ürességbe fognak zuhanni, hogy elsajátíthassák a bodhiszattva szintet. A Lótusz szútra (szanszkrit Szaddharmapundaríka szútra) szerint minden igaz arhat végül el fogja fogadni a mahájána ösvényt. A mahájána tanításokban gyakran szerepel, hogy a srávaka motivációja a szamszárától való félelem, amely miatt nem képesek a buddhaiság elérésére törekedni, ezért nem rendelkeznek a bodhiszattvák bátorságával és bölcsességével. Az új bodhiszattvákat olykor szokták még a srávakákhoz és az arhatokhoz hasonlítani. Stazione di Villastellone Stazione di Villastellone vasútállomás Olaszországban, Villastellone településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Torino-Fossano-Savona-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Stazione di Trofarello Stazione di Carmagnola Villasbuenas de Gata Villasbuenas de Gata település Spanyolországban, Cáceres tartományban. Villasbuenas de Gata Acebo községgel határos. Lakosainak száma 357 fő (2017). Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Missy-aux-Bois Missy-aux-Bois település Franciaországban, Aisne megyében. Lakosainak száma 104 fő (2015). Missy-aux-Bois Chaudun, Courmelles, Dommiers, Ploisy és Saconin-et-Breuil községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Weberocereus bradei A Weberocereus bradei egy közép-amerikai esőerdei kaktusz, mellyel kultúrában nem lehet találkozni Elterjedése és élőhelye Costa Rica: Cerro Turriwares területe, Orotina vidékén. Tömött, lecsöngő bozótot alkot pacifikus erdőkben. Jellemzői Csüngő hajtásrendszerű epifiton növény, hajtásai 150–300 mm hosszúak, 50–100 mm szélesek, matt zöldek, kiemelkedő középérrel, az élek hullámosak. Areoláin 1-3 sötétbarna 6 mm hosszú tövis fejlődik. Virágai 60–70 mm hosszúak, lassan fejlődnek ki. A külső szirmok vaskosak, fénylők a viasztól, tojásdadok, rózsaszínesek, fehér csillogással, a belső szirmok fehérek, a bibe és a porzók hasonlóképp, a bibe lobusai rózsaszínűek. A pericarpium vaskos, rózsaszín pikkelyekkel fedett, hónaljukban rövid szőrök fejlődnek. Termése megnyúlt, valamelyest görbült, pikkelyes. Magjai 1,5 mm hosszúak, feketék. Gyalogsülfélék A gyalogsülfélék (Hystricidae) az emlősök (Mammalia) osztályába és a rágcsálók (Rodentia) rendjébe tartozó család. Hosszú és vastag tüskéik, hasított felső ajkuk, csökevényes kéz-, és teljesen fejlett lábhüvelykujjuk, hatalmas vájó karmaik és csupasz, sima, egyenes állású tenyerük és talpuk van. Rendszerezés A családba 2 alcsalád, 3 nem és 11 faj tartozik: bojtosfarkú sülök (Atherurinae) alcsaládjába 2 nem tartozik valódi sülök (Hystricinae) alcsaládjába 1 nem tartozik 8839 Novichkova A 8839 Novichkova (ideiglenes jelöléssel 1989 UB8) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Ljudmila Ivanovna Csernih fedezte fel 1989. október 24-én. Bauer Péter Bauer Péter (Budapest, 1998. március 9. –) magyar labdarúgóhátvéd, jelenleg az NBIII– Keleti csoportjában szereplő Újpest II játékosa. Pályafutás 2009 és 2010 között az MTK Hungária U12-es csapat játékosa volt. 2010-ben került az Újpest akadémiájára. 2010 és 2016 között itt nevelkedett. Újpest 2015. szeptember 16.-án került az NBIII– Keleti csoportjában szereplő Újpest II-höz. 2016-ban be is mutatkozott a felnőttek között. 2016. január 8-án az Újpest első csapata profi szerződést kötött vele. Eddig az első csapatban még nem lépett pályára. Az NBIII-ban szereplő Újpest II-nél szerepel. Soudé Soudé település Franciaországban, Marne megyében. Lakosainak száma 182 fő (2015). Soudé Poivres, Coole, Dommartin-Lettrée, Faux-Vésigneul, Sommesous és Sompuis községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Tagsdorf Tagsdorf település Franciaországban, Haut-Rhin megyében. Lakosainak száma 300 fő (2015). Tagsdorf Obermorschwiller, Emlingen, Wittersdorf, Hausgauen, Schwoben és Heiwiller községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Edward John Thye Edward John Thye (Frederick, 1896. április 26. – Northfield, 1969. augusztus 28.) az Amerikai Egyesült Államok szenátora (Minnesota, 1947–1959). Djurgårdens IF Fotboll A Djurgårdens IF Fotboll, röviden Djurgården svéd labdarúgócsapat Stockholm Östermalm kerületében lévő Djurgården szigeten. A klubot 1891-ben, a labdarúgó szakosztályt 1899-ben alapították. Hétszeres svéd bajnok, négyszeres kupagyőztes. Jelenleg az első osztályban szerepel. Története A csapatot 1891-ben alapították a főváros, Stockholm egyik kávézójában. Az első igazi futballpálya 1896-ban lett kész, a klub labdarúgó-szakosztálya három évvel később, 1899-ben alakult a GIAS korábbi játékosa, Teodor Andersson segítségével. Első komolyabb sikerét 1902-ben érte el, amikor a Rosenska Pokalen elnevezésű sorozatban a második helyen végzett. Egy másik rangos svéd sorozatban, a Svenska Serienben többször is jól szerepelt, megnyernie azonban egyszer sem sikerült azt. Az Allsvenskan első szezonjában nem játszott, 1924 és 1944 között mindössze kétszer játszhatott a legmagasabb osztályban. Ekkor a csapat még nem tudta állandósítani helyét az első osztályban, három szezont a harmadosztályban is eltöltött. Az Allsvenskannak 1944 óta rendszeres tagja. Az új bajnokság megalakulása utáni első sikeres időszak az 50-es évekre esett, ekkor a klub négy bajnoki címet is szerzett. Érdekesség, hogy 1959-ben a Djurgårdens IF jégkorongcsapata is bajnok lett. A 70-es és a 80-as évek nem voltak túl sikeresek a csapat számára, előbbiben harmadik helyezések számítottak a legnagyobb sikernek, utóbbiban viszont többször csak a másodosztályban játszhatott, néha a feljutás sem sikerült rögtön a kiesés utáni szezonban. Ebben az időben egyébként rövid ideig a későbbi sikeres angol csatár, Teddy Sheringham is a csapat tagja volt. 1988-ban aztán hosszú idő után ismét nagy sikert könyvelhetett el az egyesület, a rájátszás második helyén végzett. A 90-es években a csapat folyamatosan ingázott az első- és a másodosztály között, közel kerülve a csődhöz is. A 2000-es években a Djurgårdensismét nagy sikereket ért el, három bajnoki- és kupagyőzelmet is aratott. Rivalizálás A Djurgårdens legfőbb riválisai az AIK és a Hammarby csapatai. Sikerek Allsvenskan: Győztes (7): 1954–55 , 1959 , 1964 , 1966 , 2002 , 2003 , 2005 Második (3): 1962 , 1967 , 2001 Allsvenskan rájátszás: Második (1): 1988 Svenska Serien: Második (1): 1911–12 Svenska Mästerskapet: Győztes (4): 1912, 1915, 1917, 1920 Második (7): 1904, 1906, 1909, 1910, 1913, 1916, 1919 Svenska Cupen: Győztes (5): 1989–90, 2002, 2004, 2005, 2017 Második (3): 1951, 1974–75, 1988–89 Corinthian Bowl: Győztes (1): 1910 Második (2): 1908, 1911 Rosenska Pokalen: Második (2): 1902 Wicanderska Välgörenhetsskölden: Győztes (4): 1907, 1910, 1913, 1915 Második (3): 1908, 1914, 1916 Jelenlegi keret 2011. január 21. szerint. Ismertebb játékosok 1940-es évek : Hasse Jeppson (1948), Sigge Parling (1949). 1950-es évek : Gösta 'Knivsta' Sandberg (1951), John 'Jompa' Eriksson (1951), Arne Arvidsson (1952), Ronney Pettersson (1958). 1960-as évek : Tommy 'Baloo' Berggren (1968), Sven 'Svenne' Lindman (1965), Hans 'Tjalle' Mild. 1970-es évek : Björn Alkeby (1971), Anders Grönhagen (1976), Vito Knezevic (1977), Gary Williams, Malcolm Macdonald (1979) 1980-as évek : Teddy Sheringham (1985), Stefan Rehn (1986), Leif 'Leffe' Nilsson (1986), Steve Galloway. 1990-es évek : Chic Charnley (1992), Magnus Pehrsson (1995), Markus Karlsson (1996), Mikael Dorsin (1999). 2000-es évek : Andreas Johansson (2000), Andreas Isaksson (2001), Kim Källström (2002), Johan Elmander (2002), Fredrik Stenman (2003), Tobias Hysén (2004), Matias Concha (2004), Mattias Jonson (2005). Vezetőedzők Nem lehet tudni biztosan, ki volt a csapat vezetőedzője 1922-ig, az egyetlen biztos dolog, hogy Birger Möller ezalatt az idő alatt valamikor biztosan irányította a csapatot. Schœnbourg Schœnbourg település Franciaországban, Bas-Rhin megyében. Lakosainak száma 434 fő (2015). Schœnbourg Hangviller, Bust, Eschbourg és Lohr községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: IBM Rivina A Rivina egy kísérleti 64 bites PowerPC-típusú mikroprocesszor, amelyet az IBM készített 2000-ben. Ez a "guTS" (Gigahertz Unit Test Site) leszármazottja, mindkettő célja a nagyon magas órajelfrekvenciák elérése volt. Ezek voltak az első mikroprocesszorok, amelyek órajele elérte és túllépte az 1 GHz-es határt. A tervezőmunkát kevesebb mint húsz nérnök végezte egy húszéves időszak alatt. A tervezet alapvetően a agresszív integrált áramkörtervezési technikákra támaszkodott, körültekintően kialakított alaprajz és mikroarchitektúra mellett, benne egy rövid hatfokozatú futószalaggal. A guTS processzorban a PowerPC utasításkészlet mindössze kb. 100, főleg egészértékű utasítását valósították meg, ez csak egy kísérleti eszköz volt. A Rivina a teljes 64 bites PowerPC specifikációt támogatta, beleértve a duplapontos lebegőpontos utasításokat és a címfordítást is. A guTS egy kis egyciklusos 4 kB méretű L1 gyorsítótárat tartalmazott, a Rivina már kétciklusos, két 64 kB-os csoport-asszociatív gyorsítótárat kapott. A processzor több mint 19 millió tranzisztorból állt, az IBM CMOS 7S, 0,22 μm-es réz gyártási technológiájával készült. Elérte az 1,15 GHz-es órajelet, 101 °C hőmérsékleten 112 watt disszipáció mellett. Fachbach Fachbach település Németországban, Rajna-vidék-Pfalz tartományban. Népesség A település népességének változása: Szőrös szitakötő A szőrös szitakötő (Brachytron pratense) dús vegetációjú, kisebb tavakban élő, európai előfordulású szitakötőfaj. Nemének egyetlen faja. Magyarországon nem védett. Előfordulása Dél-Európa és Észak-Skandinávia kivételével egész Európában megtalálható, egészen az Urálig. Kisebb, szigetszerű populációi megtalálhatóak Anatóliában, Iránban és Grúziában is. Elterjedésének északi határát a Skóciától Dél-Finnországig terjedő vonal alkotja. A mediterrán régiókból gyakorlatilag hiányzik, bár Észak-Olaszországban és Korzikán előfordul. Magyarországon országszerte előfordul. Megjelenése A szőrös szitakötő testhossza 54–63 mm között lehet. Mindkét nem esetében a tor láthatóan szőrös (erről kapta a faj a nevét), szárnyjegye keskeny és hosszú, színe barna. A hím tora feketén és halványzölden csíkozott, felülről két széles zöld sáv látható rajta. Potroha felülnézetben fekete, amin szelvényenként két-két ovális kék folt található. Oldalt is valamivel nagyobb kék foltok sorakoznak rajta. Szemei kékek. A nőstény torának felső része barna, szemei is barnák és potrohán ugyanaz a mintázat látható, mint a hím esetében, csak fekete alapon sárga színezetben. Hímje a zöld acsával téveszthető össze, de az csak a nyár második felétől repül, amikor a szőrös szitakötővel már nem lehet találkozni. Életmódja Két-három évig fejlődő lárvája dús növényzetű, kisebb tavacskákban, lápokban, holtágakban, vagy egyéb lassú mozgású vagy állóvizekben él; lehetőleg ahol a parton nádas vagy bozótos található. Azon kevés szitakötőfaj egyike, amely tolerálja a félig sós brakkvizet; északon a Balti-tenger alig sós partvidéki vizeiben is megél. Az imágó április közepétől július elejéig repül, de csúcsidőszaka május-júniusban van. Erdőszéleken, tisztásokon vadásznak. Párzási időszakban a hím a parti vegetációhoz közel, a víz fölött röpködve keresi a nőstényeket. A nőstény megtermékenyített petéit egyesével helyezi el a vízinövények elpusztult, korhadó részeibe. Gare de Francardo Gare de Francardo vasútállomás Franciaországban, Omessa településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Bastia-Ajaccio-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Gare de Ponte-Leccia Gare de Soveria Ellenzéki Kerekasztal Az Ellenzéki Kerekasztal vagy EKA a Kádár-rendszerrel szemben álló ellenzék egyeztető fóruma volt. Célja az volt, hogy a diktatúrát fenntartó MSZMP ne tudja az ellenzéki csoportokat különalkukkal megosztani, szétforgácsolni. A Kerekasztal megalapítása A szétforgácsolt ellenzék 1989. március 22-én hozta létre a kerekasztalt, amelyet a Független Jogász Fórum kezdeményezett és koordinált. Így erőiket egyesítve, erős tárgyalópartnerként léphettek fel az állampárttal szemben. A tárgyalások a nyilvánosság fokozott figyelme mellett, feszült légkörben, de a kompromisszumok keresésének jegyében zajlottak. Április 19-én elhatározták, hogy tárgyalásokat kezdeményeznek az MSZMP-vel. Alapító szervezetek Bajcsy-Zsilinszky Társaság (BZST) Fiatal Demokraták Szövetsége (Fidesz) Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt (FKgP) Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája (FSZDL) (megfigyelőként) Magyar Demokrata Fórum (MDF) Magyar Néppárt (MNP) Magyarországi Szociáldemokrata Párt (MSZDP) Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) Tárgyalás az MSZMP-vel Az MSZMP igyekezett a tárgyalásokat kisiklatni és húzni. Így például május elején egy politikai egyeztető fórum létrehozását javasolta, majd a hónap végén négyoldalú tárgyalásokat, ahol az MSZMP és a Kerekasztal mellett független szervezetek és „megfigyelők” kaptak volna helyet. Ezt az Ellenzéki Kerekasztal nem fogadta el így az első tárgyalás június 2-án az MSZMP-vel sikertelennek bizonyult. A két fél végül június 10-én megegyezett arról, hogy Nemzeti Kerekasztal néven az állampárt, a Kerekasztal és a társadalmi szervezetek és mozgalmak bevonásával háromoldalú tárgyalások kezdődnek a Parlamentben az alkotmányos rendszer átalakításáról. A Nemzeti Kerekasztal eredményei és hasadás az Ellenzéki Kerekasztal tagjai között A reformpártiak vezette MSZMP az Ellenzéki Kerekasztallal folytatott tárgyalásokon még 1989 nyarán megállapodott a békés átmenet programjában, a többpárti szabad választások kiírásában. Az Ellenzéki Kerekasztal és az állampárt megállapodását két párt, az SZDSZ és a FIDESZ nem írta alá. Ennek oka a köztársasági elnök választásának a módja volt. A megállapodás szerint az elnököt a későbbiekben az országgyűlés választja, de az átmenet időszakában először még a nép közvetlenül dönthetett volna. A két párt ebben az utóbbi kitételben a pártállam hatalomátmentési kísérletét látta, mivel egy népszavazáson Pozsgay Imrének komoly esélyei lettek volna. Ezért a két párt az FKGP-vel és az MSZDP-vel együtt az elnökválasztás ügyét más kérdésekkel összekapcsolva - a munkásőrség feloszlatásával, az MSZMP vagyoni elszámoltatásával és a munkahelyi pártszervezetek kérdésével - népszavazást kezdeményezett. Az ún. "Négyigenes népszavazás 1989. november 26-án zajlott, az eredmény (a többi közt a később kormányt alakító MDF referendum-bojkottja miatt is) kiegyenlített volt, de 6101 szavazattal az „IGEN” győzött, a köztársasági elnök választása az új országgyűlés feladatává vált. Fekete Imre (grafikus) Fekete Imre (Budapest, ? –) reklámgrafikus, képregényrajzoló és -író, illusztrátor. A kilencvenes években felbukkanó képregényalkotó generáció egyik kiemelkedő alakja. Pályafutás Fekete Imre gyermekkora óta rajong a képregényekért. Már öt-hatéves korában rajzolt pálcikaemberes képregényeket, elsősorban science-fiction tematikában. A Képző- és Iparművészeti Szakközépiskolába járt, grafika szakra, és már elsős korában megnyert egy képregénypályázatot a Kölyök magazinban. Ezt követően a Ludas Matyi pályázatán is nyert, majd bekerült a Magyar Iparművészeti Főiskolára. Még csak harmadéves főiskolás, amikor 1993 végén megjelennek első illusztrációi a Galaktikában. Diplomamunkája egy képregény volt: Bulgakov Kutyaszív című regényét Kiss Ferenc adaptálta számára (nyomtatásban csak jóval később jelent meg). Kiss Ferenc egyik szerzői, alig néhány példányban készült kiadványában, a Profilban jelentek meg Fekete Imre első képregényei, a Nyakék és az őr és a képregényrajzolói ambícióit humorosan, önironikusan tálaló Bemutatkozik Fekete Imre. Nem sokkal ezután került kapcsolatba a Kretén másfélkegyelmű humormagazinnal, amelynek 1995 óta rendszeres munkatársa, itt publikálta legtöbb képregényét. Első Kreténbeli munkájával, egy abszurdba forduló krimirejtvénnyel a Pifből jól ismert Ludo felügyelőt parodizálta, főszereplője Paul Tron mesterdetektív volt. Még ugyanebben az évben egyetlen oldalba sűrítette a Háború és békét, ötvözte az Egri csillagokat a Csillagok háborújával, elmesélte a Télapó valódi történetét és útjára indította első igazi sorozatát, a Kovács Pistikét. Több szatirikus comic strip-szerű kezdeménye is volt ebben az időszakban: Mármegintatv, David Tetemborough, X-Atkák. Kegyetlenül biztos kézzel költötte át a Ludas Matyit, majd figyelmét egyre inkább a népszerű tévésorozatokra és az ugyancsak főleg a televízióból áradó reklámdömpingre irányította. Képregényeken kívül számos karikatúrát, illusztrációt és írást is publikált a Kreténben, és 1997-től kezdve ő készítette a laphoz a legtöbb címlap-rajzot. 1995 és 1997 között a kiadó egy másik lapjának, a Tiszta Dilinek és készített néhány többoldalas képregényt, illusztrált történetet és Lemmingek képsorokat. Egyre gyakrabban írt más rajzolóknak is. 1998-ban besegített Varga Zerge Zoltánnak a Dállász forgatókönyvébe, majd Star Trek és Dragon Ball paródiákat írt a számára. 2001-től Láng Istvánnal, a Kretén főszerkesztőjével együttműködve több képregényben tárta fel a lap elkészülésének rejtett (és persze fiktív) titkait. Ugyanebben az évben indult eddigi leghosszabb munkája, a Desodora, amelyet Garisa H. Zsolt rajzolt. Időközben más orgánumokban is adódtak megjelenési lehetőségei, közte a Kreténhez hasonlóan szintén az ADOC-Semic által kiadott Tiszta Diliben. Kiss Ferenc újabb szerzői kiadványának, a Kalóznak az 5. számában volt először olvasható a Hauck Ferenc forgatókönyve alapján készült Gömb. 2004-ben, a Beszélő decemberi számában végre megjelent nyomtatásban is a Kutyaszív. Részt vett a Fekete-Fehér Képregényantológia elindításában. Ő tervezte a sorozat logóját és tördelte mind a hat szám címlapját, (később ugyanezt megtette a Fekete-Fehér Képregénymúzeum számára is), valamint tagja volt a magazin által kiírt pályázat zsűrijének. A Gömb végleges verziója a Fekete-Fehér 2. számában jelent meg, és ezzel a munkával Fekete Imre el is nyerte a 2006-ban első ízben kiírt Alfabéta-díjat. A 2005-ben indult Eduárd fapados képregényújság szinte valamennyi számában szerepeltek képregényei, amelyekben több stílust is kikísérletezett. Az Eduárd 3. számában jelent meg a Cserkuti Dávid számára írt A torony. Fekete Imre ha ritkábban is, de a mai napig publikál a Kreténben, immár főleg Kovács Pistikére koncentrálva. Fantasy és science-fiction illusztrációival több díjat nyert. Három önálló és ötvennél is több kollektív kiállításon szerepeltek munkái. Gyakori vendég képregényes rendezvényeken, ahol rendszeresen dedikál. Művek Kovács Pistike-sorozat Véres aratás a jövőben 1 (Kretén 11, 1995) Véres aratás a jövőben 2 (Kretén 19, 1996) Véres aratás a jövőben 3 (Kretén 26, 1997) Godzilla André Pandhy ellen (Kretén 29, 1998) Melső Generáció (Kretén 49, 2001) Epizód Kettő (Kretén 55, 2002) Mókus őrs az Alfa Holdbázison (Kretén 56, 2002) IQ-teszt a villában (Kretén 61, 2003) Mátrix trilológia (Kretén 64, 2003) A gyűrű ura trilológia (Kretén 66, 2004) Passzió (Kretén 67, 2004) Dr. Csernus a Predátor ellen (Kretén 68, 2004) A Pókemberegy (Kretén 69, 2004) A Pókemberkettő (Kretén 69, 2004) Csí: Majami: Helyszínelés (Kretén 70, 2004) ER: Vészhelyzetben! (Kretén 71, 2005) Kín Kong él (Kretén 72, 2005) Epizód 3 (Kretén 73, 2005) Fantasztikus 4S (Kretén 74, 2005) Teletabiz: Az iraki bevetés (Kretén 75, 2005) Dooom (Kretén 76, 2005) Körfűrész (Kretén 77, 2006) Alienz vs. Választások (Kretén 78, 2006) Élethalálharc (online képregény, kreten.hu, 2006) Ikszek (Kretén 80, 2006) Sperman visszatér (Kretén 81, 2006) Casino toyás (Kretén 82, 2006) Mangalica (Kretén 84, 2007) 299 (Kretén 85, 2007) Pókmber3 (Kretén 87, 2007) John Rambovich (Kretén 90, 2008) A hihetetlen Halk (Kretén 93, 2008) CSI: Gay (Kretén 96, 2009) 25: (Kretén 97, 2009) G. I. Dzso (Kretén 99, 2009) Hosszabb képregények a Kreténben és a Tiszta Diliben Egri csillagok háborúja (Kretén 10, 1995) Ludas Matyi igaz históriája (Kretén 12, 1995) Kutyák városa (Tiszta Dili 8, 1995) Borlock és Voltson: A királynő gyűrűje (Tiszta Dili 9, 1995) Borlock és Voltson: A fáraó átka (Tiszta Dili 10-11, 1995) James Pont, a titkolt ügynök (Tiszta Dili 12-13, 1995-1996) The True Télapó Story 1-3 (Kretén 13, 22, 28, 1995-1997) Y-Men - A mutánsok pusztulása, avagy a gyilkos pite (Kretén 30, 1998) Star Tok (Rajzolta Varga Zerge Zoltán , Kretén 38-39, 1999) Dragonbill (Rajzolta Varga Zerge Zoltán , Kretén 46-49, 2000-2001) Desodora (Rajzolta Garisa H. Zsolt, Kretén 50-64, 2001-2003) Egy szerkesztőségi vacsora igaz története (Kretén 58, 2002) Diplopia (Rajzolta Varga Zerge Zoltán , Kretén 65-78, 2004-2006) Az alkotás folyamata (Kretén 70-71, 2004-2005) Csak egy átlagos hétfő (Kretén 74-83, 2005-2007) Jódban-rosszban (Rajzolta Varga Zerge Zoltán , Kretén 78-80, 2006) Schwartzwalter Klinik (Rajzolta Varga Zerge Zoltán , Kretén 81-83, 2007) Broáfka Afrikában (Kretén 100, 2009) Munkák más lapokban és antológiákban Kutyaszív (Írta Bulgakov nyomán Kiss Ferenc , Füles, 1997/23-31, majd Beszélő 2004/12) Traven doktor kedvtelése (Írta Robert Stratton nyomán Kiss Ferenc , Füles, 1998/42-47) A gömb (Írta Hauck Ferenc, Fekete-Fehér Képregényantológia 2, 2006) First contact ( Fekete-Fehér Képregényantológia 5, 2006) A nagy nanorobot-háború ( Fekete-Fehér Képregényantológia 6, 2006) Új isten (Eduárd 1, 2006) Apádüte (Eduárd 2, 2006) A torony (Rajzolta Cserkuti Dávid , Eduárd 3, 2006 és Pinkhell 2, 2006) Példakép (Eduárd 4, 2006) Büfi (Eduárd 6, 2006) A próba (Eduárd 7, 2006) Rutin (Eduárd 8, 2006) Vérvonal (Panel különszám 2, 2009) Iskola, stílus Fekete Imre nagy tisztelője ugyan a hagyományos magyar képregénynek, elsősorban Zórád Ernő munkáinak, ám saját, egyedi stílusa a legmodernebbek közé tartozik. Bár főleg az utóbbi időben új technikákkal és megoldásokkal is kísérletezett, alapvetően háromféle rajzot alkalmaz: a Galaktikában megismert, és az Eduárdban ismét felbukkanó, a science-fiction és a fantasy világához illeszkedő szálkás, majdnem realista stílusút, a Kreténben egy csak rá jellemző karikatúra-grafikát, a Kovács Pistikében pedig egy tudatosan lebutított, egy 8-10 év körüli, minden rajzi tehetséget nélkülöző gyerek firkáit. Írásaiban mindig tetten érhető az abszurd, a paródia iránti fogékonyság, a sajátosan "fekete" humor. Munkamódszerében kulcsfontosságú, hogy már a mind a saját maga, mind mások számára készített forgatókönyveket is képregényformában vázolja fel. Lourches Lourches település Franciaországban, Nord megyében. Lakosainak száma 3889 fő (2015). Lourches Escaudain, Bouchain, Denain, Douchy-les-Mines, Neuville-sur-Escaut és Rœulx községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Kisbolygók listája (1001–1500) Ezen a lapon a sorszámmal rendelkező kisbolygók listájának egy részlete található. 1001–1100. • 1101–1200. • 1201–1300. • 1301–1400. • 1401–1500. Forrás A sorszámmal ellátott kisbolygók listája (1-5000) (angol nyelven). (Hozzáférés: 2009. május 29.) Gregor Baumgartner Gregor Baumgartner (Ausztria, Kapfenberg, 1979. július 13.) profi jégkorongozó. Karrier Komolyabb junior karrierjét a Clarkson University egyetemi csapatában kezdte 1995-96-ban. A következő szezonban már a QMJHL-ben játszott a Laval Titanban. Az 1997-es NHL-drafton a Montréal Canadiens választotta ki a második kör 37. helyén. Utolsó junior évében a Acadie-Bathurst Titanban játszott. Az 1999-es NHL-drafton a Dallas Stars újra kiválasztotta őt de már csak az ötödik kör 156. helyén. Felnőtt pályafutását az IHL-es Michigan K-Wingben kezdte meg 1999-ben. 2000–2001-ben játszott a CHL-es Oklahoma City Blazersben, a WCHL-es Idaho Steelheadsben és az akkor még IHL-es Utah Grizzliesben. A következő szezonban a Utah Grizzlies az AHL-be került. Ebben az évben rövid időre a CHL-es Fort Worth Brahmas keretébe is beletartozott. Eddigi utolsó amerikai szezonjában az ECHL-es Pensacola Ice Pilotsban szerepelt. Ezután visszatért Ausztriába a bécsi csapatba, ahol 2006-ig játszott. 2006 óta a linzi jégkorong csapat tagja. Díjai President's-kupa: 1999 AHL All-Star Gála: 2002 Osztrák bajnok: 2005, 2012 Divízió 1-es világbajnokság ezüstérem: 2012 Trinidad és Tobago szigetei Trinidad és Tobago egy szigetország a Karib-tengerben. Főszigetek Trinidad , az ország legnagyobb szigete Tobago Bocas-szigetek A Bocas-szigetek Trinidad és Venezuela között, a Bocas del Dragónban találhatók. Chacachacare Monos Huevos Gaspar Grande Gasparillo-sziget Parasol Rocks Cabresse-sziget Öt sziget Az "öt sziget" valójában hat sziget, ám egy ezek közül emberkéz alkotta. Ezek a szigetek Port of Spain-től nyugatra, a Paria-öbölben találhatók. Caledonia-sziget Craig-sziget Lenagan-sziget Nelson-sziget Pelican-sziget Rock-sziget San Diego-szigetek Cronstadt Carrera, egy börtönsziget Más szigetek a Paria-öbölben Faralon Rock Soldado Rock Trinidad északi partjánál Saut d'Eau Külső területeken Little Tobago St. Gilles-sziget Goat-sziget Sisters' Rock FactoryCAD A FactoryCAD a Siemens PLM Software gyár és gyárelrendezés tervező alkalmazása. Vonalak, ívek és körök rajzolása helyett a FactoryCAD lehetővé teszi intelligens gyárkomponensek használatát a tervezéskor, amelyek megtestesítik a valós gyárban alkalmazott eszközöket, berendezéseket, vagy akár a dolgozókat is. Az intelligens gyárobjektumok segítségével egyszerűen és gyorsan felépíthető a gyármodell. Használata A FactoryCAD az AutoCAD és az AutoDesk Architectural Desktop (építészeti felület) termékek kiegészítése, amely ebben a formában a gyárberendezéseket és erőforrásokat megjelenítő intelligens objektum könyvtárral együtt egy teljes gyártervezési megoldást jelent. Minden objektum rendelkezik 2D és 3D nézetekkel, és összefoglalja a főbb teljesítmény információkat. A FactoryCAD szimulációs adatcserére alkalmas SDX formátuma alkalmazásával az elrendezés adatai átvihetők más szimulációs szoftverekbe is. Az objektum építőeszköz a FactoryCAD-ben lehetővé teszi olyan parametrikus gyárkomponensek létrehozását, melyek nincsenek beépítve a szoftverbe. A FactoryCAD futtatása nem lehetséges AutoCAD vagy AutoDesk Architectural Desktop nélkül. Funkciók 3D modellek megtekintése CAD rendszer használata nélkül Az intelligens objektumokba ágyazott technológia lehetővé teszi a gyármodellek megtekintését különböző vizualizációs szoftverek alkalmazásával. Például Teamcenter© Visualization Mockup, Volo Vies, Víz 4 (3D StudioVis), és sok más egyéb szoftver. Anyagmozgató objektumok. A konvejorok minden fajtája elérhető a FactoryCAD –ben, a csomagoló géptől elkezdve, a szállító szalagon, görgősoron, gravitációs görgősoron, a nyomkövető targoncán és raklapos összeszerelő gépeken keresztül a rendkívül modern berendezésekig, mint például az automata padlószintű futószalag, az keresztátvitelek, lift rendszerek, lánchajtású, illetve elektromos konvejorok. Robot objektumok. Számos robottípus – ABB, Fanuc, Kuka, Kawasaki - részletes modellje megtalálható a szoftverben, mint intelligens objektum. Az előre beépített kinematikával a robotok bármely kívánt pozícióba beállíthatók az adott modellben. További anyagkezelő objektumok. A híddarutól kezdve, a forgó darun, emelő- és forgó asztalokon át, a különböző típusú konténerekig, az anyagmozgató eszközök széles skáláját tartalmazza a FactoryCAD. Objektumok készítése objektum építővel. Az objektumépítő (object builder) eszköztár segítségével készíthetők saját 3D gyárberendezések, melyek bármikor, bármilyen gyármodell esetén felhasználhatók. Ezek a saját objektumok a későbbiekben ugyanúgy módosíthatók, mint a FactoryCAD-ben eredetileg is megtalálható objektumok. Objektumok megosztása az objektumkezelő segítségével. Az objektumkezelő (object enabler) eszköztár segítségével lehetőség van arra, hogy a FactoryCAD modelleket, illetve rajzokat azok a felhasználók is tudják használni valamilyen AutoDesk programban, akik nem rendelkeznek FactoryCAD rendszerrel. Megengedett szimulációs adatcsere (SDX – Simulation Data Exchange). Minden FactoryCAD objektum rendelkezik ún. SDX paraméterekkel (pl. ciklus idő, selejtarány, felrakodási-, lerakodási idő, meghibásodások, átszerelések, stb.), amelyek az objektumba bele vannak építve. A FactoryCAD képes SDX fájlok beolvasására az objektumok frissítése céljából. A diszkrét eseményvezérelt szimulációs szoftverek többsége kezeli az SDX adatokat. Blokk- és szimbólumkezelő eszközök. Az intelligens gyárobjektumokon túl a FactoryCAD több számos hagyományos gyári szimbólumot, illetve blokkot tartalmaz. A FactoryCAD lehetővé teszi ezeknek a szimbólumoknak, és blokkoknak a szabad mozgatását, kiválasztását, hozzáadását, másolását, illetve törlését. BOM (darabjegyzék) generálás. A FactoryCAD –ben egyéni, intelligens BOM (darabjegyzék) készíthető. Ez az alkalmazás az összetett, több-szelvényű felszereléseknél különösen fontos, mint például a kábellétrák, vagy rácsok. CAD adatok importálása. A szerszám- és termék adatok VRML vagy JT formátumban beimportálhatók a FactoryCAD –be, mint intelligens objektumok NX, vagy Parasolid rendszerből. Lásd még A GraphIT Kft. (A Siemens magyarországi PLM képviselőjének) honlapja A Siemens PLM Software honlapja Belső hivatkozások RobCAD FactoryFlow Process Simulate Process Designer Plant Simulation Málom Málom Pécs egyik külső városrésze, 1954-ig önálló község volt. Már a pécsi templom (székesegyház?) építésénél említik 1200 körül. A málomi határ mentén, a mai Malom-völgyben, ahol a Rockmaraton zenei fesztivált rendezik, az 1860-as években még nyolc malom működött. Pécshez csatolása után az egykori község külterületén a falutól keletre a Rózsadombon és nyugatra a Malomvölgyi úton lakótelepeket húztak fel, melyek szintén Málom városrész részét képezik. Határa északon Megyer (Lahti utca, Eszék utca, Felső utca, Szaturnusz utca, Tildy Zoltán utca, Sztárai Mihály út), nyugaton Postavölgy (II. János Pál út), délen és keleten a városhatár. (Így formálisan Málom részét képezi a Kertváros névre keresztelt új autóbusz-állomás is.) Nevének eredete A Málom helynév Árpád-kori névváltozatai: Malu(n), Malim, Malom, Malun azt dokumentálják, hogy a mai Málom helységnevünk a szláv eredetű mlim 'malom' szóval hozható kapcsolatba. Nevezetessége A városrész nevezetessége Árpád-kori temploma és a Malomvölgyi-tó. Tömegközlekedés 1 : Malomvölgyi út → Uránváros 7 : Főpályaudvar – Malomvölgyi út 7Y : Főpályaudvar → Málom – Malomvölgyi út 8 : Fagyöngy utca – Árkád – Főpályaudvar 22 : Kertváros/Fagyöngy utca – Árkád – Nagydeindol 23 : Kertváros/Fagyöngy utca – Árkád – Deindol 23Y : Kertváros – Árkád – Deindol – Nagydeindol 24 : Kertváros/Fagyöngy utca – Árkád – Mecsekszentkút 33 : Fagyöngy utca → Főpályaudvar → Tettye, Havi-hegyi út 51 : Fagyöngy utca – Déli Ipari Park 61 : Kertváros – Malomvölgyi út 62 : Kertváros – Fagyöngy utca 73 : Főpályaudvar – Kertváros → Fagyöngy utca – Malomvölgyi út 73Y : Főpályaudvar → Kertváros → Fagyöngy utca → Málom → Malomvölgyi út 107E : Malomvölgyi út – Egyetemváros – Deindol / Nagydeindol 109E : Fagyöngy utca – Klinikák 122 : Fagyöngy utca – Árkád – Nagydeindol 123 : Fagyöngy utca – Árkád – Deindol 123Y : Fagyöngy utca – Árkád – Deindol – Nagydeindol 124 : Fagyöngy utca – Árkád – Mecsekszentkút 142 : Nagyárpád – Fagyöngy utca Zalaegerszegi kistérség A Zalaegerszegi kistérség kistérség Zala megyében, központja: Zalaegerszeg. A statisztikai térség 65 településéből 39-nek a népessége 500 fő alatti. 1000 fő feletti település van 11, ebből 5000 fő feletti 1 település, maga Zalaegerszeg. A statisztikai térségben 2 város van, Zalaegerszeg több mint 60 ezer fővel, és Zalalövő mintegy 3 ezer fővel. Kistérségi alapadatok Terület (km²) 993 Lakónépesség (fő, 2004. december 31.) 106099 Területfejlesztési szempontból kedvezményezett térség (64/2004. Korm. rendelet szerint) Nem Típus szerint Társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térség Nem Ipari szerkezetátalakítási térség Nem Vidékfejlesztési térség Nem Mérték szerint Hátrányos helyzetű Nem Leghátrányosabb helyzetű Nem Települések száma 79 Jogállás szerint Város 2 Község 77 Területfejlesztési szempontból kedvezményezett települések száma (7/2003. Korm. rendelet szerint) 20 Típus szerint Társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott település 20 Országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott település 3 Leghátrányosabb kistérséghez nem tartozó leghátrányosabb helyzetű település 3 Fekvése A Zalaegerszegi kistérség Magyarország nyugati szélén helyezkedik el, Zala megyében, közel mind az osztrák, mind a szlovén határhoz. Természetföldrajzi megközelítés szerint a Zalai-dombságban, a Nyugat-Zalai-dombság alegységben, ezen belül Göcsejben és a Felső-Zala völgyben fekszik. Természeti jellemzők Földtörténet, geológia A területen a földkéreg vastagsága: 25–27 km, a litoszféráé 60–80 km. Az aljzatban új paleozoos, mezozoos képződmények találhatóak. Tengeri üledékképződés (márga) és szárazföldi lepusztulás egyaránt zajlott a területen. A krétában, az alpi orogenezishez kapcsolódóan enyhe metamorfizáció. A terület ezután kiemelkedett, majd az eocénra újra megsüllyedt, ekkor a Szőci mészkő rakódott le. Az eocén korból datálható az egyetlen jelentősebb vulkáni eredetű kőzet a térségben, a Zalaszentmihályi andezit formáció. Feküje Szőci mészkő, a Padragi márgával összefogazódik. Kialakulása a Magura-óceán szubdukciójához köthető. Az alsó miocén (24-17 Ma) során folyóvízi hordalékkúpok (kavics) ill. ártéri üledékek (homok, agyag) képződtek. Mura–Dráva-tengermedence felől tengerelöntések. Középső miocénban (17,5-14,5 Ma) mélyvízi, part távoli üledék (slír, aleurolit és agyag) jellemző. Késő miocén (14,5-7,5 Ma.) még jellemző a mélytengeri üledékképződés is, de már megindul a folyóvízi feltöltés ÉNy-Ny felől. (100-200m vastag, főleg homok). A Pannon-tenger elvonulása után a terület emelkedni kezdett. A pliocén kor legfontosabb eseménye a folyóvízi feltöltésből kialakuló kavicsterületek kialakulása. A pleisztocén során lösz fed be nagy területeket. A felszínen szinte kizárólag a legfiatalabb korú kőzetek találhatóak, a völgytalpakon kibukkanhatnak a felső pannon korúak is. Ásványkincsek A területen található ásványkincsek két fő csoportból kerülnek ki: szénhidrogének és építőipari alapanyagok. A szénhidrogén-lelőhelyek közül Budafa körüli területen 1400-1800 méter mélységben egy 18.3 km 2 kiterjedésű szénhidrogén mező húzódik. A Budafapuszta-1 számú fúrás (1937. február 9.) volt az első magyarországi földgázlelőhely, a Budafapuszta-2 számú pedig az első, amely már ipari mennyiségű kőolajat termelt. Jelentőségét ma elsődlegesen széndioxidvagyona adja. Építő- és díszítőkőbánya található Zalaegerszegen, kerámiaipari alapanyagot Teskándon bányásztak a legutóbbi évekig. Geomorfológia A Felső-Zala völgy tektonikailag előrejelzett és kelet felé tölcsérszerűen kiszélesedik. A völgy jobb oldalán mély, szűk völgyek, nehezen felismerhető teraszok, pannon agyaghoz kapcsolódó ó-holocén suvadások, baloldalt hosszabb, lankás, lösszel fedett lejtők találhatóak. A Göcsej felszíne dombos – völgyes jellegű. Észak-Göcsej észak-déli, Dél-Göcsej északkelet-délnyugat irányban billent ki. A magasra emelkedő "hegyek" szabálytalanul szabdaltak, erodált jellegűek. Göcsej hazánk egyik legtagoltabb felszínű térsége. A dombok rendre 250 méter fölé emelkednek, a legmagasabb a 301 méteres Kandikó. Déli-délnyugati irányban lejtősödő felszínét a vízerózió lépcsőzetesen lehanyatló, közel párhuzamos dombsorokra szabdalta, melyeket viszonylag keskeny, szabálytalan alakú völgyközi hátak kapcsolnak össze. Az északkeleti és keleti lejtők a legmeredekebbek, dél-délnyugat felé vályoggal fedett, fokozatosan alacsonyodó, derázió és geliszoliflukció által formált lejtők ereszkednek. Éghajlat A napfénytartam: 1950-2000 óra/év között alakul, ami azonos szélességi körön levő magyar területekhez viszonyítva a legkisebb érték. Ez visszavezethető az 56-62%-os évi átlagos felhőzetre, amit az atlanti hatás erőssége okoz. Szélirányok közül a meridionális, vagyis az észak és dél irányú leggyakoribb, összesen kb. 30%, irányuk megtartására rásegítenek a meridionális völgyek. A szélcsendes időszakok szintén gyakoriak, mintegy 25% értékkel. A már említettet atlanti és a mediterrán hatás a csapadékra és a hőmérsékletre is erőteljes hatást gyakorol. Az év leghidegebb hónapja a január, de nem sokkal enyhébb a február sem. Ezekben a hónapokban a levegő hőmérséklete a keleties irányokból, azaz az ázsiai kontinens felől áramló légtömegek hőmérsékletének függvénye. A januári középhőmérséklet térségünkben átlagosan -1 oC és -1,7 oC között ingadozik, ami által a térség ekkor csaknem legenyhébb tája az országnak, ritkán fordul elő tartósan -3 oC alatti átlagok. Ez az Adriai-tenger irányából be-betörő légtömegek mérséklő hatása miatt érezhető. A legmelegebb hónap a július (20 oC). A nyári melegért a keletről jövő kontinentális és a délnyugat felől jövő mediterrán légáramlatok a felelősek. Gyakori, hogy a nyugatról kelet felé vonuló óceáni eredetű ciklonok hűvös levegője beáramlik a térségbe. A nyári félév (IV-IX.) középhőmérséklete az országos 17,8 oC -hoz képest csak 16,7 oC. A sokévi középhőmérséklet adatok azt igazolják, hogy a térség nyáron a kissé hűvös tájak közé tartozik. Az atlanti eredetű légtömegek nagyobb hatása miatt a térség hőmérsékleti viszonyai, a hőmérséklet évi járása, az országoshoz képest kiegyenlítettebb. A legnagyobb ingadozás februárban van, 16,1 oC,. A fagyos napok számottevő előfordulása november – március időszakban várható. Leggyakoribb a fagy januárban. Ekkor 76-83%-os gyakorisággal fordul elő. A nyári napok száma 64-65 között ingadozik, ám a hőségnapok száma nem éri el a 14-et. Az évi csapadék mennyisége a nyugaton 800mm, keleten 750mm körül alakul. A legkevesebb csapadék télen, februárban hullik. A csapadékösszegek jelentős mértékű emelkedése áprilisban indul meg. A legcsapadékosabb hónap azonban általában a június és a július (75-85mm), az országosan megszokottal szinkronban. Kialakul az ún. őszi másodmaximum, az ún. mediterrán ciklontevékenység hatására. A hótakarós napok átlagos száma 45 nap. A legvastagabb takaró februárban alakul ki (8 cm), de a januári sem sokkal kisebb (6 cm), és ez országos viszonylatban kiugróan magas. A völgyek klímája köd-hajlamos. Gyakori az átmeneti évszakokban az ún. talajmenti, a völgytalpak felszíne felett 5–10 m vastagságban kialakuló köd. Létrejöttében a helyi domborzatnak, a talajminőségnek és a csapadéknak van vezető szerepe. Felszíni és felszín alatti vizek A terület vízrajzára erőteljes hatást gyakorol a már tárgyalt csapadék mennyisége, illetve a területenként más-más vízáteresztő-képességű kőzetek . Az agyagos, vályogos részeken viszont adottak a lehetőségek a sűrű vízhálózat kialakulásához, az országban a legsűrűbbek közé tartozik. Ezzel összefüggésben a völgysűrűség is igen nagy mértéket mutat. Elősegítette a völgyek képződését a laza felszíni kőzet és a terület negyedidőszaki kiemelkedése is. A domborzat tagoltsága igencsak behatárolja a nagy vízfolyások kialakulásának lehetőségeit, így csak a Zalát tekinthetjük annak. Természetes tavak kialakulásának nem kedvez a domborzat. Mesterségen viszont könnyen, a völgyben folyó patak elgátolásával kialakítható kisebb-nagyobb víztükör, ahogy ezt elég sok település meg is tette az évek folyamán. Vannak még a tőzeg- és építőanyag-bányászat felhagyása után visszamaradt bányatavak is a területen szép számmal. Nem alakult ki összefüggő talajvíztükör, ez visszavezethető a domborzati tagoltságra. A völgytalpakon felszínhez közel található, de a dombsági területeken nem ritkán a több tíz méter mélyen található csak meg. Átlagos keménysége közepes szintű, 15-20 Nko. Mennyisége szintén a terület minőségének függvénye a völgyekben akár a 7 l/s km2 – et is elérheti.Rétegvizek bőségesen találhatóak, a kavicsos vízzáró réteg által megrekesztve. Ez tette lehetővé a területre oly’ jellemző szétszórt településforma kialakulását. Fontos a termálvíz is, amelynek hőmérséklete az esetek túlnyomó többségében 60Co feletti, legfőképpen a felsőpannon rétegekben található. Az olajipari kutatások miatt a térségben az országos átlagnál több ismert termálkút van. Növényzet A területen húzódik két flórajárás: a (zalai) és a (göcseji) határa. A zalai flórajárásra jellemző erdőtársulás a gyertyános és kocsánytalan tölgyesek, zalai bükkösök, cseres tölgyesek, gyakori még a szelídgesztenye előfordulása is. Jellegzetes nyílt társulása a magyarcsenkeszes pusztai gyep. Általánosan előforduló fajok még: a gyűrűvirágfélék, a berzedt galaj, a sávos here, a csenkeszfélék. A göcseji flórajáráson már alpi hatás érzékelhető. Ennek jele a nagy területet elfoglaló erdei fenyő. Előfordul elegyesen tölggyel vagy önálló erdőalkotóként. A mai területének nagy részén telepítve van. A fő haszonnövények: búza, kukorica, árpa, vöröshere. Az itt növő gombák: vargánya, csiperke, őzlábgomba, fenyőalja, galambdúc a régebbi korokban jelentős szerepet töltöttek be a lakosság élelmezésében. Állatvilág A tisztább vizű patakok (például Kerka, Kerca és Zala) jellemző faja a folyami kagyló és a folyami rák. A zalai faunatartomány állatállománya nem különbözik jelentősen a magyar átlagtól. Jellemzően nagyvadakból áll (őz, vaddisznó), és kevés különleges állatfajnak ad otthont. E vadállomány gazdasági jelentőségét a vadhús és a bérvadászat adja. Híresek a zalai szarvastrófeák, már több világbajnoki érmet kiérdemeltek. Göcsej állatvilága viszont kifejezetten változatos, ami a különböző állatföldrajzi hatások keveredésének, a tagolt felszín és a változatos mikroklíma élőhelyek sokféleségének kialakulásának köszönhető. Az állatvilág faji összetételében meghatározó a pannóniai fauna, de erősen érezhető a nyugat-balkáni (illír), és az atlanti-mediterrán hatás is. Egyrészt az erdősültség, másrészt a már említett földrajzi helyzet következtén a göcseji erdők állatvilága kiemelkedően gazdag. Jelentősek a reliktum állatfajok is. A patakok újra megjelenő ritkasága a réti csík. Már február végén, márciusban megjelenek a pettyesgőték, és a tarajosgőték a patakok mentén a tavaszi kiöntésekben. Göcsej gőteállománya kiemelkedő. A vizes területek kétéltűekben gazdagok: kecskebéka, vöröshasú unka, zöld varangy, barna varangy, zöld levelibéka, erdei béka. A hüllőket a vízisikló, erdei sikló, fürge gyík, fali gyík képviseli. A madarak közül fontos megemlíteni a harkályféléket, mivel a Magyarországon megtalálható fajok mind költenek itt is. A baglyok előfordulása is gyakori az erdőkben. Két igen ritka madár a holló és a lappantyú is jelen van. Göcsej denevérállománya is gazdag, mind az erdei, mind az épületlakók tekintetében, de a vizes területekhez kötődő fajok is jelen vannak. Az utóbbi évtizedekben jelentősen megnövekedett a rókák és néhány menyétféle ragadozóállománya (nyest, nyuszt). Örvendetesen szaporodik a vadmacska, az aranysakál dél felőli megjelenése várható. A fokozottan védett vidra elsősorban a nászidőszakában (október-április) gyakran kóborol a patakok mentén, de megfelelő élettér és táplálékbázis híján egész évben csak kis számban jellemző. Talaj A talajfajták fő előfordulási területe a csapadék függvényében nyugat-kelet irányban változik, de ez nem jelenti azt, hogy az egyik talajra jellemző környezetben ne fordulna elő egy másik. Alapvetően a következőt mondhatjuk el: a legnyugatibb, legcsapadékosabb részeken a pangó vizes vagy pszeudoglejes barna erdőtalajok jellemzőek, ezek alacsony termékenységűek, akár 70%-ot is erdő fed. Kevés humusztartalma a sok csapadék által okozott kilúgozódásra vezethető vissza. A következő sávot az agyagbemosódásos barna erdőtalajok alkotják. A domborzati viszonyok miatt jellemző az eróziós földes kopárok létrejötte. A völgyek talpán a réti és láptalajok különböző változatai fejlődtek ki az elmúlt évezredek során. Ahol a felszíni víz szerepe kisebb jelentőségű, ott a réti talajok, ahol viszont a gyakori vízborításhoz magas talajvízszint is járul, ott lápos talajok uralkodnak. Ezeknek a talajoknak termőrétege általában a magasabb, mint az erdőtalajoké. E két típusnál azonban megjelenik a humusz sajátos változata a nyershumusz, ami a kevéssé elbomlott növényi részekből álló anyag. Gazdaság Zalaegerszeg statisztikai térség alapvetően mező- és erdőgazdasági jellegű terület. A gazdasági tevékenységek között meghatározó a mezőgazdaság, erdőgazdaság és vadgazdaság, amely a termékeivel a helyi szükségleteken kívül részben hozzájárul a távolabbi területek nyers termékekkel való ellátásához, illetve export igényeket is kielégít (húsipar, konzervipar, faipar). A térségben a nemzetgazdasági ágazatok közül a kisipari tevékenységek és a helyi szolgáltatások is jelentősek. A kedvező természeti adottságok és gazdag kulturális örökség miatt egyre inkább húzóágazatnak számít a turizmus. A statisztikai térségen belül működő kistérségek jelentőségét növeli, hogy hozzájárul Zalaegerszeg megyeszékhely (5–25 km-en belül) munkaerő szükségletének biztosításához, valamint a városok lakosai számára egészségfenntartó szabadidős tevékenységekre is adnak lehetőséget. Infrastruktúra A statisztikai térség 79 településein az infrastrukturális ellátottság 80%-os. A 90-es évek elején mindenütt kiépült a vezetékes gázhálózat, és a telefonhálózat is. Az elmúlt években Göcsej térségét és a Közép-zalai térség nagy részét kivéve (2004-ben elkészül) mindenhol kiépült a szennyvízhálózat is (2001-2003-ban). A statisztikai térség települései a 76-os, 74-es és 75-ös főközlekedési utak közvetlen vonzáskörzetében helyezkednek el, több település vasúti csomópontként funkcionál. A települések belső úthálózata megfelelő, azonban a mezőgazdasági utak, hegyi utak állapota kifejezetten rossz. Az utóbbi években az önkormányzatok nagy erőfeszítéseket tettek a javítások elvégzésére, azonban a korszerű mezőgazdasági utak építése és felújítása ez ideig nem történt meg. A Sapard pályázatoknak, valamint a Nyugat-Dunántúli régió pályázatainak köszönhetően 2004-ben több településen is elkezdődhet ezen utak felújítása. A felújítások elmaradását hátráltatják a rendezetlen tulajdon- és birtokviszonyok. A volt zártkerti területeken lévő utak állapota változatos. A dombvonulatokon végigvezető utak általában jó állapotúak. A lejtő irányú utak többsége elmélyült, időszakonként nehezen járható. A vizes területeken, mélyfekvésű területeken átmenő utakon a nem megfelelő kivitelezés, illetve a karbantartás hiánya okoz gondot. A probléma halmozódik, ha az időjárás csapadékosabb. A kistérségben a telefonellátás követi az igényeket, jelenleg folyamatban van több településen is a széles sávú internet kiépítése. Kábeltelevízió hálózat minden településen működik. Az I. sz. melléklet összegzi, hogy a térségben a kábeltelevíziós hálózatba bekapcsolt lakások száma 2002-ben: 27.429. Emellett egyre több azon háztartások száma, akik számítógéppel rendelkeznek. A vállalkozások, cégek 90%-a számítógépen végzi napi munkáját. Az elektromos hálózat jelenlegi kiépítettsége megfelelő, folyamatosan bővül az ipari felhasználás is. A lakások elektromos hálózatba való csatlakozása teljes, egyre bővül a külterületek villamosítása is. A gázvezetékkel való ellátottság évről évre bővül, jelenleg 79%-os. Mint ahogy az I. sz. melléklet is részletezi, a térségben a gázzal fűtött lakások száma: 26.648 a 2002. évben. Az alternatív energia felhasználása nem jellemző. A szennyvízhálózat kiépítése a kistérségekben részben megtörtént, ahol működik, ott a lakások, és vállalkozások 64%-a használja azt. Jelenleg is folyamatban vannak szennyvízberuházások a térségben. Adanaspor Az Adanaspor egy professzionális labdarúgóklub a törökországi Adana városából, melyet 1954-ben alapítottak. Hazai stadionja a 14 805 férőhelyes Adana 5 Ocak Stadion. Az 1980-as és 1990-es évek nagy részében az első osztályban szerepelt, majd kiesett a másodosztályba, ahonnan 2016-ban került fel újra. Az 1975-76-os, illetve az 1980-81-es idényben dobogós helyen végzett a török labdarúgó-bajnokságban, így részt vehetett a Bajnokcsapatok Európa-kupája küzdelmeiben. Sikerei Török bajnokság: Ezüstérmes (1): 1980-81 Bronzérmes (1): 1975-76 Török másodosztályú bajnokság: Győztes (3): 1970-71, 1987-88, 2015-16 Liga szereplés Süper Lig: 1971–84, 1988–91, 1998–01, 2002–04, 2016– 1. Lig: 1966–71, 1984–88, 1991–98, 2001–02, 2004–05, 2008–16 2. Lig: 2005–06, 2007–08 3. Lig: 2006–07 Amatőr liga: 1954–66 Jelenlegi keret 2016 július 18. Fekete János (bankár) Fekete János (Budapest, 1918. szeptember 4. – Budapest, 2009. október 23.) bankár, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese. Életpályája Édesanyja korai halála után családja Szarvasra költözött. A numerus clausus miatt nem tanulhatott tovább, ehelyett a szarvasi takarékpénztár irattárosa lett. A második világháború alatt munkaszolgálatosként esett hadifogságba, ahonnan 1945-ben szabadult. Budapestre került, ahol 1946-tól 1948-ig a Magyar Nemzeti Bankban dolgozott. 1950-ben lett a Pénzügyminisztérium deviza főosztályának, majd a Külügyminisztérium pénzügyi főosztályának osztályvezetője. Hazánk képviseletében részt vett a háborút követő 1950-es párizsi jóvátételi tárgyalásokon. 1953-ban tért vissza az MNB-be, ahol 1988-ig, nyugdíjba vonulásáig különböző pozíciókat töltött be. 1953-tól 1968-ig a devizagazdálkodási főosztály vezetője volt. Ebben a minőségében javasolta az 1956-os forradalmat követően – szélsőbalos véleményekkel szembeszegülve – hogy a korábbi nyugati hiteleket törleszteni kell. 1968-tól 1980-ig elnökhelyettes, 1980-tól első elnökhelyettes volt az MNB-ben. Ez utóbbi pozíciójában 1982-től 1988-ig a Nemzetközi Valutaalap magyarországi kormányzójának a tisztét is betöltötte. 1989-1990-ben ő képviselte Kelet-Európát a globális gazdaság problémáinak megoldására javaslatokat tenni hívatott, Helmut Schmidt vezette 15 tagú Világgazdasági Tanácsadó Testületben. Nyugalomba vonulása után számos pénzintézet, társadalmi szervezet vezetőségének volt tagja. 2006-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetésben részesült. Jegyzetek Hungary’s savvy banker (angol nyelven). time.com. (Hozzáférés: 2011. május 15.) Forrás HVG.hu – Meghalt Fekete János (Hozzáférés: 2009. október 27.) Stazione di Cagliari Piazza Repubblica Stazione di Cagliari Piazza Repubblica 2004-ben bezárt vasútállomás Olaszországban, Szardínia régióban, Cagliari településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintették: Cagliari–Isili-vasútvonal Cagliari könnyűvasút Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Stazione di Cagliari Via Puccini Stazione di Cagliari (FCS) Baulay Baulay település Franciaországban, Haute-Saône megyében. Lakosainak száma 303 fő (2015). Baulay Montureux-lès-Baulay, Amance, Buffignécourt, Faverney, Fouchécourt és Purgerot községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Trinity (nukleáris teszt) Trinity volt a neve az Egyesült Államok első nukleáris fegyver tesztjének, amit 1945. július 16-án hajtottak végre. A teszt helyszíne a Jornada del Muerto sivatagban volt, 56 kilométerre délkeletre az új-mexikói Socorrotól a White Sands kísérleti bázison. A teszt időpontját rendszerint az atomkorszak kezdetének tekintik. A Trinity egy implóziós-szerkezetű plutóniumbomba volt. Az 1945. augusztus 9-én, Nagaszaki fölött felrobbantott Fat Man bomba is ezzel a lényegi kivitelezéssel készült. A Trinity detonációja 20 kilotonna TNT felrobbantásának megfelelő energiát eredményezett. A bomba A szerkezet a "The gadget" ("A szerkentyű") kódnevet kapta. A név onnan ered, hogy a fegyver nem volt bevethető, valamint kémkedéstől tartva a projekt során kerülték a leleplező jellegű bomba szó használatát. Egy szubkritikus tömegű plutónium gömböt helyeztek egy nagyobb, robbanószert tartalmazó üreges gömb középpontjába. A robbanószerekből álló burok felületén elhelyezett számos detonátor egyidőben történő aktiválásával erőteljes, befelé irányuló robbanás keletkezett, ami a plutónium magot összenyomva annak sűrűségét megnövelte, ezáltal szuperkritikus állapotot, következésképpen nukleáris robbanást eredményezett. Az eredeti elgondolás a Hirosimára ledobott Little Boy uránt tartalmazó bomba szerkezetéhez hasonló volt, amiben két, szubkritikus tömeget lőnek egymásba. Azonban ez a kivitelezés plutónium esetében (Thin Man), mint kiderült, nem használható, ugyanis a tömegtermeléses módszerrel előállított plutónium egyik sajátossága, hogy elegendő mennyiségű neutront termel, ami valószínűsíti az idő előtti alacsony hozamú robbanás kialakulását. Következésképpen a Fat Man néven ismertté vált implózió alapú konstrukciót választották. Megemlítendő, hogy sem a gadget, sem a Nagaszakira ledobott Fat Man szigorú értelemben véve nem Fat Man típusú fegyverek, ugyanis ez a típusú tervezés egy némileg módosított változatot jelentett annak érdekében, hogy a bombákat nagyobb számban is elő tudják állítani; ezzel ellentétben az illető két bomba egyszeri prototípus volt. A szerkezetet a Trinity telephelyen robbantották fel Alamogordo (Új-Mexikó) közelében. A bombát a teszt előtt egy 30 méter magas bombatorony tetején helyezték el. Elnevezése Az atomfegyver kifejlesztése a legteljesebb titoktartás alatt folyt. Robert Oppenheimer, amikor megkérdezték, mi legyen a kísérlet kódneve, hirtelen John Donne költeménye jutott az eszébe, és kibökte: „Szentháromság”. A teszt helyszíne A projekt vezetői nyolc számításba jöhető helyszín közül kellett válasszanak, többek között a San Nicolas-sziget (Kalifornia), Padre-sziget (Texas), San Luis-völgy, El Malpais Nemzeti Természetvédelmi Terület és egyéb új-mexikói területek közül. A legmegfelelőbb helyszínnek a kaliforniai Rice melletti katonai bázis tűnt a Mojave-sivatagban, azonban Leslie Groves tábornok, a projekt katonai vezetőjének hatására elutasították, mivel nem akart bárminemű kapcsolatba kerülni a bázis vezetőjével, George S. Patton tábornokkal. A végül kiválasztott helyszín a White Sands Rakétakísérleti Telep északi részére esett, Socorro megyében, Carrizozo és San Antonio városok között, az Egyesült Államok délnyugati részén. 1944 őszén katonák érkeztek a területre és megkezdték az előkészítő munkálatokat. Marvin Davis őrmester és katonai rendőrsége 1944. december 30-án érkeztek Los Alamosból. Ez az egység kezdeti ellenőrző pontokat állított fel a terület körül. Az őrjáratokat kezdetben lovas egységekkel akarták megoldani, azonban a távolságok túl nagynak bizonyultak, ezért végül terepjárókat és teherautókat használtak szállításra. Két bunkert állítottak fel a teszt megfigyelésére, 16, illetve 27 kilométer távolságokra a robbanás pontjától. Előkészületek Május 7-én a műszerek kalibrálása céljából egy teszt előtti robbantást hajtottak végre 108 tonna TNT és a hozzáadott 37 TBq sugárzású, a Hanford reaktorból származó hasadási termékek felhasználásával. Az aktuális teszthez a plutónium magos szerkezetet egy 30 méter magas torony tetejére vontatták fel. A szerkezetet Rudolf Peierls szerelte össze a közeli McDonald farmházban, július 13-án. Az alkatrészek július 12-én érkeztek meg. Az összerakás utáni napon csörlővel felemelték a toronyba. Groves tábornok parancsára egy 214 tonnás acéltartályt készítettek ("Jumbó"-nak nevezték el), az értékes plutónium visszanyerése céljából, arra az esetre, ha az 5 tonna hagyományos robbanószer képtelen lett volna azt a kritikus tömegre összenyomni. A tartályt nagy kiadások mellett a pennsylvaniai Pittsburghben építették meg, és vasúton szállították a helyszínre, azonban mire megérkezett, a tudósok elég biztosak voltak abban, hogy nem lesz rá szükség. Ehelyett egy acéltoronyra szerelték 730 méterre a bombától, a robbanás pusztító erejének hozzávetőleges felmérése céljából. Végül is a torony elpusztult, a Jumbo viszont nem. A robbantás időpontját eredetileg hajnali 4 órára tervezték, azonban eső és villámlások miatt elhalasztották. Attól tartottak, hogy a sugárzási és kihullási veszélyt nagyban megnöveli az eső, a villámlás pedig hozzájárulhat a szerkezet véletlen felrobbanásához. A robbanás 4 óra 45 perckor kedvező időjárás jelentés érkezett és 5 óra 10 perckor kezdetét vette a 20 perces visszaszámlálás. A tornyot öt katona őrizte. Náluk volt a gyújtás indítását gátló lakat kulcsa. Ezért, ha nem értek volna vissza biztonságosan, nem lett volna indítható a robbantás. A legtöbb magas szintű tudós és katonatiszt, így Oppenheimer és Thomas Farrell dandártábornok a toronytól 16 kilométerre délnyugatra elhelyezkedő alaptáborból figyelték a tesztet. Sokan mások több mint 30 kilométer távol tartózkodtak és néhányan különböző távolságokban szétszóródva foglaltak helyet, egyesek nem előírásos helyeken. Richard Feynman volt az egyedüli személy, aki a sötét védőszemüveg nélkül nézte a robbanást, ehelyett egy gépkocsi szélvédője mögött védte magát a káros ultraibolya sugaraktól. Egy részeg katona az ágyán feküdt, nem tudott az eseményről, és a robbanás fényétől három vagy négy napra megvakult. A végső visszaszámlálást Samuel K. Allison olvasta. Helyi idő szerint 05:29:45-kor a bomba felrobbant, körülbelül 20 kilotonna TNT (90 TJ) egyenértéknek megfelelő energiahozammal. Egy 3 méter mély és 330 méter széles radioaktív üvegből álló krátert hagyott maga után a sivatagban. A robbanás pillanatát követő 1-2 másodpercben a környező hegyeket a nappali fénynél is erősebb fény világította meg és az alaptáborban a hőmérséklet egy sütőéhez volt hasonló (ahogy mondták: aznap kétszer kelt fel a Nap). A megfigyelt színek bíbortól zöldig és fehérig változtak. A robbanás moraja 40 másodperc múlva ért el a megfigyelőkhöz. A lökéshullámot 160 kilométer távolságban is érezni lehetett. A jelenlévők meglepően kicsinek érezték a lökéshullámot. A jelen lévő Groves tábornok ezt azzal magyarázta, hogy a robbanás által keltett hihetetlen nagyságú fény úgy lenyűgözte őket, hogy képtelenek voltak más egyebet érzékelni. Kenneth Bainbridge kifakadt: „Most mindannyian szukák fiai vagyunk”. Oppenheimer a Bhagavad-gíta egyik mondatát idézte: „Szólt a Magasztos Úr: Most én vagyok a Halál, világok pusztítója”A gombafelhő 12 kilométeres magasságot ért el. A kráterben a nagyrészt szilícium-dioxidból álló sivatagi homok megolvadt és enyhén radioaktív világos zöld üveggé alakult; ezt trinititnek nevezték el. Saint-Maurice (Val-de-Marne) Saint-Maurice település Franciaországban, Val-de-Marne megyében. Lakosainak száma 14 574 fő (2015). Saint-Maurice Charenton-le-Pont, Joinville-le-Pont, Párizs és Maisons-Alfort községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Brđani Brđani település Szerbiában, a Raskai körzet Novi Pazar-i községben. Népesség 1948-ban 367 lakosa volt. 1953-ban 465 lakosa volt. 1961-ben 525 lakosa volt. 1971-ben 524 lakosa volt. 1981-ben 503 lakosa volt. 1991-ben 379 lakosa volt. 2002-ben 195 lakosa volt, melyből 184 bosnyák (94,35%) és 11 szerb (5,64%) Forrás ^ Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9 ^ Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima 1. kötet. (szerbül) Belgrád : Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 86-84433-00-9 Lourquen Lourquen település Franciaországban, Landes megyében. Lakosainak száma 173 fő (2015). Lourquen Lahosse, Laurède, Mugron, Nousse és Poyanne községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Baulne Baulne település Franciaországban, Essonne megyében. Lakosainak száma 1311 fő (2015). Baulne Ballancourt-sur-Essonne, Cerny, Champcueil, La Ferté-Alais, Itteville, Mondeville és Videlles községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Mankós kereszt Névváltozatok: mankóvégű kereszt (Bárczay 119.), mankósvégű kereszt, teuton kereszt, jeruzsálemi kereszt fr: croix potencée, de: Krückenkreuz, gekrücktes Kreuz, Hammerkreuz, Kreuzknospenkreuz, en: cross potent, Teutonic cross, la: crux patibulata Rövidítések: A mankós kereszt olyan közönséges kereszt, melynek szárai T-alakban végződnek. Ilyen volt régen a mankó alakja is, melytől ez a kereszt a nevét vette. Legkorábbi ábrázolása a 3. század végéről, a római Szent Péter-bazilikában fordul elő. Az őskeresztény időkben a T szégyenletes kivégzőeszközt is jelentett. Nagy Konstantin császár korától gyakran a Khí-ró (Krisztogram) monogrammal helyettesítették. A heraldikában számos változata van, legismertebb a jeruzsálemi kereszt. A sarlóvégű kereszt (Bárczay 118., la: crux lunis terminata, fr: croix croissante, en: lunate cross, horned cross, de: Halbmondkreuz) szárainak vége félholdszerű; a Szent Katalin kereszt (fr: croix de Sainte Catherine, de: Katharinen-Kreuz, la: crux Catharinae) kettős gyűrűbe foglalt mankós, illetve sarlóvégű kereszt, de másféle változatai is vannak; a kettős mankóvégű kereszt (Bárczay 119., la: crux repatibulata, fr: croix repotencée, de: Wiederkrückenkreuz, wiedergekrücktes Kreuz) végein még egy-egy nyúlvány van; hasonló a visszásan mankós kereszt (Bárczay 119., la: crux contra patibulata, fr: croix contre potencée, de: Doppelkrückenkreuz mit Halbkrücken); a félmankóvégű kereszt (Bárczay 119., la: crux semipatibulata, fr: croix demi potencée, croix cramponnée, de: halbgekrücktes Kreuz) megegyezik a horogkereszt egyik változatával. Ide sorolható még a keresztvégű kereszt (spanyol kereszt, szentelőkereszt, keresztszárú kereszt, la: crux brachiata, crux recruciata, fr: croix recroisetée, de: Wiederkreuz, en: cross crosslet) is, melyet az angol heraldikában nem mindig különböztetnek meg a Lázár-kereszttől. A mankós harántkereszt (de: Krückenschrägkreuz) az András-kereszt egyik változata. Változatai: Rév Erzsi Rév Erzsi, beceneve: Snupszi (Budapest, 1922. október 26. – Hajdúszoboszló, 1994. július 15.?) színésznő. Életútja Az Operaház balettiskolájában kezdte tanulmányait, tehetségével már itt feltűnést keltett. 1941-ben a Royal Revü Színházban szerepelt, majd egy év alatt ünnepelt tánccsillaggá avanzsált. 1944-ig lépett fel az intézményben, majd ezután a prózai színjátszás felé fordult. Az 1950-es évek elején házasságot kötött Kublin Jánossal, a Fővárosi Népművelési Központ és az Állami Faluszínház gazdasági igazgatójával. 1951-től 1954-ig az Állami Faluszínház és a Déryné Színház tagja volt, ezután 1955-56-ban a József Attila Színház szerződtette. 1956 nyarán kiköltözött férjével előbb Bécsbe, később továbbmentek Svájcba. Itt Rév Erzsi előbb dohányüzleti eladó volt, majd fotóüzletben dolgozott. 1963-tól a Harper's Bazaar divatmagazin munkatársa volt. Később férjével együtt visszatért Magyarországra. Filmszerepei Európa nem válaszol (1941) - virágárus Legény a gáton (1943) - szerelmes hölgy Mese a 12 találatról (1956) Akszubajevói járás Az Akszubajevói járás (oroszul Аксубаевский район, tatárul Аксубай районы, csuvas nyelven Аксу районĕ) Oroszország egyik járása Tatárföldön. Székhelye Akszubajevo. Népesség 1989-ben 32 664 lakosa volt. 2002-ben 33 154 lakosa volt. 2010-ben 32 161 lakosa volt, melyből 14 149 csuvas, 12 398 tatár, 5 398 orosz, 43 ukrán, 22 mordvin, 20 udmurt, 16 mari, 14 baskír. Max Prieto Max Prieto, teljes nevén Maximiliano Prieto Sánchez, (Guadalajara, 1919. március 28. – 1998. május 30., Guadalajara) néhai mexikói válogatott labdarúgó, csatár. Karrierje Pérez pályafutása legnagyobb részében a Chivas Guadalajarában játszott. 1946 és 1950 között egy kivételével minden évben a klub házi gólkirálya volt, 14, 13, 11, illetve tizenöt góllal. A Chivas színeiben összesen hetvenkét gólt szerzett, ezzel az együttes ötödik legeredményesebb góllövője. Nyolc év után, 1951-ben elszerződött az Atlashoz, majd egy év elteltével visszavonult. A mexikói válogatottal részt vett az 1950-es világbajnokságon, de egyetlen percet sem játszott. Egyetlen válogatott összecsapása 1947-re datálódik. 12. Oscar-gála Az 12. Oscar-gálát, melyen a Filmakadémia díjait osztották ki, 1940. február 29-én tartották. 1939-es év aranybetűkkel íródott Hollywood történelmébe, olyan filmek készültek abban az évben, melyeket korunkban is naponta vetítenek. Óz, a csodák csodája, Becsületből elégtelen, Isten vele, tanár úr!, Egerek és emberek, Ninocska, Üvöltő szelek, Hatosfogat és a mindent megnyerő Elfújta a szél. Tizenhárom jelöléséből tízet váltott díjra az amerikai polgárháború idején játszódó, a filmek között szokatlan hosszúságú, 3 óra 40 perces alkotás. Margaret Mitchell regényének filmváltozatát George Cukor kezdte el, majd Victor Fleming folytatta és Sam Wood fejezte be, a bemutatót 56,5 millió néző várta. Mozis nézői siker rekordja csak az 1980-as években dőlt meg. Két operatőri díjat adtak ki ettől az évtől, különválasztva a fekete-fehér és a színes filmeket. Kategóriák és jelöltek nyertesek félkövérrel jelölve Legjobb film Elfújta a szél (Gone With the Wind) – Selznick, Metro-Goldwyn-Mayer – David O. Selznick Becsületből elégtelen (Mr. Smith Goes to Washington) – Columbia – Frank Capra Egerek és emberek – Roach, United Artists – Lewis Milestone Hatosfogat (Stagecoach) – United Artists – Walter Wanger Isten vele, tanár úr! (Goodbye, Mr. Chips) – Metro-Goldwyn-Mayer (brit)- Victor Saville Későn jött boldogság (Dark Victory) – Warner Bros. – David Lewis Ninocska (Ninotchka) – Metro-Goldwyn-Mayer – Sidney Franklin Óz, a csodák csodája (The Wizard of Oz) – Metro-Goldwyn-Mayer – Mervyn LeRoy Várlak... (Love Affair) – RKO Pictures Radio – Leo McCarey Üvöltő szelek (Wuthering Heights) – Goldwyn, United Artists – Samuel Goldwyn Legjobb színész Robert Donat - Isten vele, tanár úr! Clark Gable - Elfújta a szél Laurence Olivier - Üvöltő szelek Mickey Rooney - Nem gyerekjáték James Stewart - Becsületből elégtelen Legjobb színésznő Vivien Leigh - Elfújta a szél Bette Davis - Későn jött boldogság Irene Dunne - Várlak... Greta Garbo - Ninocska Greer Garson - Isten vele, tanár úr! Legjobb férfi mellékszereplő Thomas Mitchell - Hatosfogat Brian Aherne - Juarez Harry Carey - Becsületből elégtelen Brian Donlevy - Kék csillag Claude Rains - Becsületből elégtelen Legjobb női mellékszereplő Hattie McDaniel – Elfújta a szél Olivia de Havilland – Elfújta a szél Geraldine Fitzgerald – Üvöltő szelek Edna May Oliver – Dobok a Mohawk mentén Maria Ouspenskaya – Várlak... Legjobb rendező Victor Fleming – Elfújta a szél Frank Capra – Becsületből elégtelen John Ford – Hatosfogat Sam Wood – Isten vele, tanár úr! William Wyler – Üvöltő szelek Legjobb adaptált forgatókönyv Elfújta a szél – Sidney Howard forgatókönyve Margaret Mitchell regénye alapján Isten vele, tanár úr! – R. C. Sherriff, Claudine West, Eric Maschwitz forgatókönyve James Hilton regénye alapján Becsületből elégtelen – Sidney Buchman forgatókönyve Lewis R. Foster elbeszélése alapján Ninocska – Charles Brackett, Billy Wilder, Walter Reisch forgatókönyve Melchior Lengyel elbeszélése alapján Üvöltő szelek – Charles MacArthur, Ben Hecht forgatókönyve Emily Brontë regénye alapján Legjobb operatőr Gregg Toland - Üvöltő szelek (ff) – Ernest Haller és Ray Rennahan - Elfújta a szél (színes) Látványtervezés Lyle Wheeler – Elfújta a szél Hans Dreier, Robert Odell – Kék csillag Charles D. Hall – Captain Fury Jack Otterson, Martin Obzina – First Love Van Nest Polglase, Alfred Herman – Várlak... John Victor Mackay – Man of Conquest Lionel Banks – Becsületből elégtelen Anton Grot – Erzsébet és Essex magánélete William S. Darling, George Dudley – Hindu álom Alexander Toluboff – Hatosfogat Cedric Gibbons, William A. Horning – Óz, a csodák csodája James Basevi – Üvöltő szelek Legjobb vágás Elfújta a szél – Hal C. Kern , James E. Mewcom Isten vele, tanár úr! – Charles Frend Becsületből elégtelen – Gene Havlick, Al Clark The Rains Came – Barbara McLean Hatosfogat – Otho Lovering, Dorothy Spencer Legjobb vizuális effektus The Rains Came – E. H. Hansen Elfújta a szél – Jack Cosgrove Only Angels Have Wings – Roy Davidson Erzsébet és Essex magánélete – Byron Haskin Topper Takes a Trip – Roy Seawright Union Pacific – Farciot Edouart Óz, a csodák csodája – A. Arnold Gillespie Legjobb animációs rövidfilm Detouring America ( Warner Bros. ) Peace on Earth ( Metro-Goldwyn-Mayer ) The Pointer ( Walt Disney ) The Ugly Duckling ( Walt Disney ) Statisztika Egynél több jelöléssel bíró filmek 13 jelölés: Elfújta a szél (Gone with the Wind) 11 jelölés: Becsületből elégtelen (Mr. Smith Goes to Washington) 8 jelölés: Üvöltő szelek (Wuthering Heights) 7 jelölés: Isten vele, tanár úr! (Goodbye, Mr. Chips), Hatosfogat (Stagecoach) 6 jelölés: A sors útjai (Love Affair), The Rains Came, Óz, a csodák csodája (The Wizard of Oz) 5 jelölés: Erzsébet és Essex magánélete (The Private Life of Elisabeth and Essex) 4 jelölés: Ninocska (Ninotchka), Egerek és emberek (Of Mice and Men) 3 jelölés: Későn jött boldogság (Dark Victory), First Love, The Great Victor Herbert, Man of Conquest 2 jelölés: Nem gyerekjáték (Babes in Arms), Kék csillag (Beau Geste), Dobok a Mohawk mentén (Drums Along the Mohawk), Gulliver's Travels, The Hunchback of Notre Dame, Intermezzo, Juarez, Only Angels Have Wings Egynél több díjjal bíró filmek 8 díj: Elfújta a szél 2 díj: Hatosfogat, Óz, a csodák csodája Skandináv túraautó-bajnokság A Skandináv túraautó-bajnokság egy autóversenysorozat Skandináviában. A skandináv túraautó-bajnokság ami a svéd és dán túraautó-bajnokságot váltja, 2011-ben rendezik meg az első szezont. A skandináv túraautókupát 2010-ben ítélték oda a svéd és dán túraautó-bajnokság közös futamain legjobban teljesítő versenyzőnek, név szerint Robert Dahlgrennek. Pionsat Pionsat település Franciaországban, Puy-de-Dôme megyében. Lakosainak száma 1104 fő (2015). Pionsat Marcillat-en-Combraille, Saint-Fargeol, La Cellette, Le Quartier, Saint-Hilaire, Saint-Maigner és Virlet községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Banglades a 2004. évi nyári olimpiai játékokon Banglades a görögországi Athénban megrendezett 2004. évi nyári olimpiai játékok egyik részt vevő nemzete volt. Az országot az olimpián 3 sportágban 4 sportoló képviselte, akik érmet nem szereztek. Atlétika Férfi Sportlövészet Férfi * - három másik versenyzővel azonos eredményt ért el Úszás Férfi Női Gyapjas orrszarvú A gyapjas orrszarvú (Coelodonta antiquitatis) az orrszarvúfélék családjának egy kihalt faja, amely körülbelül 350 000 éve (újabb kutatások szerint legalább 460 ezer éve) jelent meg a pleisztocén kori Eurázsiában és a kainozoikumi eljegesedés végével (Würm-glaciális) tűnt el, mintegy 10 000 éve. Legközelebbi ma élő rokona a szumátrai orrszarvú. A jégkorszak emberének kortársa volt, őseink vadászták és a barlangok falain ábrázolták. Nyugat-Európától Kelet-Ázsiáig elterjedt volt. A mai orrszarvúakhoz hasonlóan két hatalmas tülke volt, amelyek közül az első akár az 1 méteres hosszt is elérhette, a második valamivel kisebb volt. Hosszú, tömött szőrzetet viselt a hideg ellen és a mai rokonainál mélyebben hordta fejét. Tömege 1800–2700 kilogramm között lehetett, hossza 3,0–3,8 méter között volt, a marmagassága pedig körülbelül 2 méter volt. Úgy élhettek a tundrán, mint afrikai rokonaik a szavannákon: vagyis egyedül vagy kis csoportokban a tundra növényeit legelték. Ősei valószínűleg Ázsiából származnak. Legkorábbi ismert rokonsága mintegy 1,7 millió évvel ezelőttről, a Duna-glaciális időszakából ismert, a Dicerorhinus nembe tartozó D. etruscus. legközelebbi rokona a kihalófélben levő szumátrai orrszarvú. Valószínűleg az utolsó glaciálist követő felmelegedés miatt pusztulhatott ki. Mások szerint őseink túlzott vadászata okozhatta eltűnésüket. Jegyzetek Félmillió éves gyapjas orrszarvút találtak Forrás Zdenek V. Spinar – Zdenek Burian: Élet az ember előtt; Gondolat, 1985. Ignoratio elenchi Az ignoratio elenchi vagy lényegtelen konklúzió érvelési hiba, melynek során a beszélő egy olyan érvet fogalmaz meg, amely bár önmagában érvényes lehet, de valójában nem azt az állítást támasztja alá, amelyet a beszélő eredetileg bizonyítani kívánt. Figyelemelterelés Ezt az érvelési hibát gyakran használják a figyelem elterelésére vagy a másik fél összezavarására. Ezt angolul red herringnek (vörös hering) hívják. Az elnevezés vélhetően onnan ered, hogy füstölt heringeket használtak a nyomkövető kutyák figyelmének elterelésére. A füstölt hal erős szaga el tudta nyomni az eredeti nyomot. Példák Védőügyvéd: „Az adócsalás egyáltalán nem komoly bűncselekmény, és nem lenne igazságos ügyfelemet kitenni ennek a hosszú és kimerítő pereskedési folyamatnak ilyen csekély kihágás miatt.” (Ez lényegtelen. Az ügyvéd feladata az ártatlanság bizonyítása, nem pedig a törvénykezés.) Az Egyesült Államok belvárosaiban gyakori az erőszak. Tehát szükséges a társadalombiztosítási juttatások növelése. (Bárki egyetérthet a két állítás közül az egyikkel, anélkül hogy egyetértene a másikkal. Nincs bizonyíték, hogy az egyik a másikhoz kapcsolódik.) A miniszterelnök adóreformja lehet, hogy népszerű, ám szerintem házasságtörést követ el, miközben pénzzel vásárolja meg a nő hallgatását. A médiának inkább ezt kéne kivizsgálnia! (Ez a figyelemelterelés vagy „vörös hering” egy példája. A beszélő el akarja terelni a témát az adóreformról az egyáltalán nem ahhoz kapcsolódó házasságtörésre.) Mark McGwire baseballjátékos épp most vonult vissza a sporttól. Egyértelmű, hogy megérdemli, hogy bekerüljön a Baseballhírességek Csarnokába. Hiszen olyan rendes ember, és rengeteget adományoz különböző jótékonysági szervezeteknek. (A barátságosság és a jótékonykodás egyáltalán nem szükséges a Hírességek Csarnokába kerüléshez, emiatt egyáltalán nem támasztják alá a következtetést.) Szatirikus példák De Amerikában meg verik a négereket (a régi vicc szerint, amikor a szovjet vitapartner kifogyott az érvekből). Szintén besorolható tu quoque- típusú érvelési hibának. NCIS (hatodik évad) Az itt található lista az NCIS című televíziós sorozat hatodik évadjának epizódjait tartalmazza. Seychelle-szigeteki békafélék A Seychelle-szigeteki békafélék (Sooglossidae) a kétéltűek (Amphibia))osztályába és a békák (Anura) rendjébe tartozó család. Egyes rendszerek ebbe a családba sorolják a lilabékát (Nasikabatrachus sahyadrensis) is. Rendszerezés A családba az alábbi 2 nem és 4 faj tartozik: Nesomantis ( Boulenger , 1909) – 1 faj Nesomantis thomasseti Sooglossus ( Boulenger , 1906) Gardnier-béka (Sooglossus gardineri) Sooglossus pipilodryas seychelles-szigeteki béka (Sooglossus sechellensis) Forrás ITIS szerinti rendszerbesorolása Kamil Zayatte Kamil Zayatte (Conakry, 1985. március 7. –) guineai labdarúgó, az angol Sheffield Wednesday FC játékosa. Hátvédként és középpályásként is bevethető. Pályafutása Zayatte 2002-ben került a Lens ifiakadémiájára, ahol három évet töltött el, majd megkapta első profi szerződését. A francia klubnál töltött ideje alatt mindössze két meccsen lépett pályára, egyszer a bajnokságban, egyszer pedig a kupában. 2007-ben a svájci Young Boyshoz igazolt, ahol olyan jól teljesített, hogy erősebb bajnokságokban szereplő csapatok is felfigyeltek rá. 2008 nyarán próbajátékon vett részt az Evertonnál és a Newcaslte Unitednél, mielőtt kölcsönben a Hull Cityhez igazolt volna. 2008. október 25-én, a West Bromwich Albion ellen megszerezte első gólját. 2009. január 23-án a Hull 2,5 millió fontért véglegesítette a szerződését. Kála (keresztnév) A Kála női név újabb keletű névalkotás a kalla virágnév ejtésváltozatából. Gyakorisága Az 1990-es években egyedi név volt, a 2000-es évek első évtizedében nem szerepel a 100 leggyakoribb női név között. Névnapok ajánlott névnap: augusztus 1. Nyesztor Joszifovics Cshatarasvili Nyesztor Joszifovics Cshatarasvili (ukránul: Чхатарашвілі Нестор Йосипович) (Tbiliszi, 1912. december 14. – 1993. augusztus 28.) szovjet és grúz labdarúgó, szovjet nemzetközi labdarúgó-játékvezető, edző, sportvezető. Pályafutása Labdarúgóként Alapfokú iskolai tanulmányai során, 14 évesen ismerkedett meg a labdarúgással. Labdarúgóként 1930-1934 között a ТССТ (Tbilisz) csapatában játszott. 1935-1940 között a SZK Lokomotivi Tbiliszi csapattal 1937-ben a Grúz SZSZK területi labdarúgó-bajnokságot nyert, 24 gólt rúgott. 1940-ben 13 gólt szerzett. Játékos pozíciója védő középpályás. Nemzeti játékvezetés Nemzeti labdarúgó-szövetségének megfelelő játékvezető bizottsága minősítése alapján 1945-ben lett a Szovjet labdarúgó-bajnokság (Major League) játékvezetője. Küldési gyakorlat szerint rendszeres partbírói szolgálatot végzett. A nemzeti játékvezetéstől 1953-ban vonult vissza. Első ligás mérkőzéseinek száma: 38 Nemzeti kupamérkőzések Vezetett kupadöntők száma: 1. Nemzetközi játékvezetés A Szovjet labdarúgó-szövetség Játékvezető Bizottsága (JB) terjesztette fel nemzetközi játékvezetőnek, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) 1950-től tartotta nyilván bírói keretében. Ebben a korban a meghívott (nemzeti JB által küldött) partbírók még nem tartoztak a FIFA JB keretébe. Több nemzetek közötti válogatott és klubmérkőzést vezetett, vagy működő társának partbíróként segített. A nemzetközi játékvezetéstől 1953-ban búcsúzott. Válogatott mérkőzéseinek száma: 1. Olimpiai játékok Az 1952. évi nyári olimpiai játékok labdarúgó tornáját, ahol a FIFA JB partbírói szolgálatra alkalmazta. A kor elvárása szerint az egyes számú partbíró játékvezetői sérülésnél átvette a mérkőzés vezetését. Partbíróként egy mérkőzésre 2. pozícióban kapott küldést. Sportvezetőként Edzőként 1940-től szolgálta a szovjet és a grúz labdarúgást. Az SZK Dinamo Tbiliszi csapatával 1962-ben bajnoki aranyérmet nyertek. 1943-1958 között az OBO (kerületi tisztviselőket, Tbiliszi) csapatával a szovjet hadseregbajnokságban három (1945, 1946, 1947) bajnoki aranyérmet nyertek. 1946-ban lett az olimpiai válogatott edzője. 1968-1970 között a Grúz labdarúgó-válogatott mestere. 1976-1989 között a Grúz labdarúgó-szövetség JB elnöke. Sportvezetőként fontos szerepet játszott a grúz labdarúgás fejlesztésében. Szakmai sikerek A Szovjet Labdarúgó-szövetség Játékvezető Bizottsága (JB) négy alkalommal (1949, 1950, 1951, 1953) az Év Játékvezetője címmel ismerte el felkészültségét. A JB 1959-ben és 1977-ben tiszteletbeli bírói címmel megerősítette szakmai elismerését. Edzőként 1960-ban és 1962-ben kapott elismerő címet. Nyesztor Joszifovics Cshatarasvili Aktinométer Az aktinométer görög eredetű szó. Az aktinos sugárt jelent, a metreo pedig mérek-et. Az aktinométer a napsugárzás mérésére szolgáló műszer a meteorológiában. Direkt sugárzásokat mérnek vele. Az aktinométerek többfélék: Michelson-Martin-féle, Linke-Feussner-féle, kémiai A Michelson-Martin-féle aktinométer nemzetközileg elfogadott alapműszer. Érzékelője egy feketére festett bimetál, amely meggörbülve kvarcszálat mozgat. Ezt nagyítón keresztül olvashatjuk le a skálán. A mérés menete: az érzékelő részt t ideig sugárzásnak tesszük ki, ekkor T hőmérsékletre melegszik. Ezután t ideig árnyékoljuk, ekkor T1 hőmérsékletre hűl. T-T1 arányos a sugárzás erősségével. A kémiai aktinométer lényegében zselatingélbe ágyazott, együttesen lecsapott ezüst-oxalát/higany-oxalát szuszpenziója. Megvilágítás hatására az eredetileg fehér színű fényérzékeny réteg szemmel láthatóan barnul, ami egy színskálához viszonyítva könnyedén azonosítható. A színváltozás lineárisan arányos a fényerősséggel. A kémiai mérés különösen UV-sugárzás gyors mérésére alkalmas. Marokkó az 1992. évi téli olimpiai játékokon Marokkó a franciaországi Albertville-ben megrendezett 1992. évi téli olimpiai játékok egyik részt vevő nemzete volt. Az országot az olimpián 2 sportágban 12 sportoló képviselte, akik érmet nem szereztek. RhB ABe 8/12 Az RhB ABe 8/12 egy kétáramnemű (11 kV AC és 1 kV DC) villamosmotorvonat-sorozat, a svájci Stadler Rail Allegra típuscsaládjának tagja. Összesen 15 db készült belőle a Rhätische Bahn (RhB) számára. A járműveket az RhB a 2010-es menetrendtől üzemelteti az 1000 V-os egyenárammal villamosított Bernina-vasúton és 11 kV-os váltakozóáramú törzshálózatán, például az Albula-vasúton, a Chur–Arosa-vasútvonalon, valamint a Landquart–Davos Platz-vasútvonalon. A vezetőfülke mögött vonzó kilátás nyílik a pályára. A vonat közepén van egy tágas alacsony padlós terület, amely a mozgáskorlátozott utasok számára biztosít kényelmes utazást. A motorvonat alkalmas hagyományos személy- és teherkocsik korlátozott továbbítására is. Az RhB ABe TW II sorozatú motorkocsikat váltja le fokozatosan 2010 végétől. Sebességrekord 2009 decemberében az egyik motorvonat elérte a 139 km/h sebességet, mely egy új sebességrekord a méteres nyomtávú vonatok között. Nyica A Nyica (oroszul: Ница) folyó Oroszország ázsiai részén, a Szverdlovszki területen, a Tura jobb oldali mellékfolyója. Földrajz Hossza: 262 km, vízgyűjtő területe: 22 300 km², évi közepes vízhozama (Irbit városnál): 42,5 m³/sec. A Nyejva és a Rezs folyók találkozásával keletkezik és a Nyugat-szibériai-alföldön folyik délkelet felé. Nagyobbik forráságával, a Középső-Urál keleti oldalán eredő Nyejvával együtt hossza 556 km. Eső és főként hóolvadék táplálja. Október végén, november elején befagy és áprilisban szabadul fel a jégpáncél alól. Hajózható. Legnagyobb, jobb oldali mellékfolyója az Irbit (171 km), melynek torkolatánál, a Nyica jobb partján fekszik Irbit város. Itt vezet át a folyón a Jekatyerinburg–Tavda vasútvonalon fekvő vasúti híd. Japán szardella A japán szardella (Engraulis japonicus) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának a heringalakúak (Clupeiformes) rendjébe, ezen belül a szardellafélék (Engraulidae) családjába tartozó faj. Előfordulása A japán szardella a Csendes-óceán nyugati részén él. Elterjedési területe a Szahalin-sziget déli részétől és Japán csendes-óceáni partjától Tajvanig terjed. Ritkábban megtalálható a Fülöp-szigetek és az indonéziai Celebesz-sziget vizeiben is. Megjelenése Ez a halfaj általában 14 centiméter hosszú, de akár 18 centiméteresre is megnőhet. Legfeljebb 45 gramm súlyú. Igen hasonlít az európai Engraulis encrasicolusra. Életmódja A japán szardella a nyílt tengereket kedveli, mélyen beúszik az óceánba, akár 1000 kilométerre is a parttól. Általában 0–400 méteres mélységben található meg. Nagy rajokban él. Tápláléka kis rákok, ezek lárvái és egyéb tengeri állatok lárvái. Tavasszal és nyáron északabbra vándorol. Legfeljebb 4 évig él. Felhasználása A japán szardellát ipari mértékben halásszák. Csalétekként, tenyésztett halak táplálékaként; üzletekben frissen, sózva és olajban is fogyasztják. Néha ciguatera-mérgezést okozhat. Női 200 méteres hátúszás a 2011. évi nyári európai ifjúsági olimpiai fesztiválon A Trabzonban rendezett 2011. évi nyári európai ifjúsági olimpiai fesztiválon az úszó versenyszámok közül a női 200 méteres hátúszást július 26-án rendezték. Nalo Hopkinson Nalo Hopkinson jamaicai születésű sci-fi-író. Kanadában él. Pályafutása Művei Brown Girl in the Ring ( 1998 ) Midnight Robber ( 2000 ) Whispers from the Cotton Tree Root: Caribbean Fabulist Fiction ( 2000 ) Skin Folk ( 2001 ) Mojo: Conjure Stories ( 2003 ) The Salt Roads ( 2003 ) So Long Been Dreaming ( 2004 ) The New Moon's Arms ( 2007 ) Díjai John W. Campbell-díj a legjobb új írónak Brown Girl in the Ring Philip K. Dick-díj jelölés 1998 -ban Compiègne-i fegyverszünet (1940) A második compiègne-i fegyverszüneti egyezményt 1940. június 22-én, 18.50-kor írták alá a Harmadik Birodalom és a Francia Köztársaság képviselői a Compiègne város közelében állomásozó vasúti kocsiban. Az egyezmény értelmében. Franciaországot három zónára osztották: egy német és egy olasz megszállási zónára és a Vichy-kormány (németbarát bábkormány) fennhatósága alá tartozó, névleg önálló szabad zónára (zone libre). A compiègne-i erdőre azért esett a választás, mert 1918-ban ugyanitt írták alá az első világháborút lezáró fegyverszüneti egyezményt. Előzmények A franciaországi hadjárat (1940. május–június) során a német hadsereg döntő győzelmet aratott a brit és francia erők felett. A hadjárat első szakaszában (1940. május 10. –június 4.) a német harckocsizó csapatok bekerítették és felmorzsolták a legjobban felszerelt brit és francia hadseregeket, majd június 5. –június 21. között délnek fordulva bevették Párizst, a Maginot-vonalat és mélyen behatoltak Franciaország területére. Június 10-én a francia kormánynak is távozni kellett, Bordeaux-ba tette át székhelyét. A küszöbön álló vereséget látva Philippe Pétain marsall, francia miniszterelnök június 17-én rádión jelentette be szándékát, hogy fegyverszünetet kér a németektől. Eddigre a francia veszteségek elérték a 92 000 halottat, 200 000 sebesültet és több, mint 1 millió hadifoglyot. A britek is több mint 68 000 főt veszítettek halottakban és sebesültekben. Compiègne kiválasztása Amikor Adolf Hitler tudomást szerzett arról, hogy Pétain marsall fegyverszünetet kért, a compiègne-i erdőt jelölte ki a tárgyalások helyszínéül. Hitler tudatos bosszút akart állni a franciákon, mivel Compiègne volt a helyszíne az első világháborút lezáró, a németek számára megalázó első compiègne-i fegyverszünet aláírásának. A tárgyalásokat ugyanabban a vasúti kocsiban folytatták, amelyben Ferdinand Foch marsall fogadta a német fél képviselőit 1918-ban. A tárgyalások kezdetén Hitler pontosan abban a széken, pontosan abban a pozícióban foglalt helyet, mint Foch, de a fegyverszüneti egyezmény bevezető részének felolvasása után elhagyta a helyszínt, a tárgyalásokat pedig a legfelsőbb német vezérkar (Oberkommando der Wehrmacht) parancsnokára, Wilhelm Keitel tábornokra hagyta. Feltételek A tárgyalásokat francia részről vezető Huntziger tábornok állítólag arról panaszkodott, hogy a Franciaországra kényszerített feltételek sokkal keményebbek voltak, mint amelyeket Németországnak kellett elfogadni 1918-ban. Franciaország háromötöde közvetlen német megszállás alá került, a Genftől Tours-on át a spanyol határig húzott képzeletbeli vonal mentén. Az atlanti partvidék közvetlen katonai kormányzás alatt álló tiltott zóna lett, hogy a német Kriegsmarine szabadon használhassa a francia kikötőket. Elzászt és Lotaringiát a Harmadik Birodalomhoz csatolták és a férfilakosságot közvetlenül besorozták a német hadseregbe. A franciáknak ki kellett adni minden olyan személyt, akik korábban politikai menedékjogot kértek az országban. A megszállás költségeit is a franciáknak kellett állni, ez elérte a 400 millió francia frankot naponta. Csak egy minimális francia hadsereg fenntartását engedélyezték, bár Hitler beleegyezett abba, hogy a franciák megtarthatják a hadiflottát. A meg nem szállt területen Vichy központtal alakult meg az új francia kormányt, amely a zone libre igazgatását végezte, bár polgári közigazgatási fennhatósága névleg kiterjedt az ország egészére. A harcok elől elmenekült polgári lakosságot repatriálni kellett eredeti lakóhelyükre. A fegyverszüneti egyezmény elvben addig lett volna csak érvényes, amíg a két fél meg nem egyezik a végleges békeszerződés feltételeiben. Erre azonban sosem került sor - 1942 novemberében, a szövetségesek észak-afrikai partraszállását követően a német és az olasz hadsereg megszállta Franciaország teljes területét. A francia küldöttség, Huntziger tábornok vezetésével, megpróbált egyezkedni és a feltételeket enyhíteni, de Keitel kijelentette, hogy a fegyverszünetet ezzel a feltételekkel kell elfogadni vagy elutasítani. Mivel a franciák katonai helyzete reménytelen volt, Huntzigernek nem volt más választása. A francia küldöttség emellett meg volt győződve arról, hogy a magára maradt Nagy-Britannia már csak néhány hétig tud ellenállni a németeknek, mielőtt békét kell kérnie a németektől. Érdekes módon ezért nem is tiltakoztak az egyezmény egyik kitétele ellen, amely szerint az összes francia hadifogoly (több, mint 1 millió fő) német fogságban maradhat a hadműveletek befejezéséig. Ennek az lett az eredménye, hogy a francia hadifoglyok nagy többsége (közel 200 000 főt engedtek haza a németek) egészen a háború végéig német fogolytáborokban raboskodott. Az egyezmény június 25-én hajnali 0.35-kor lépett életbe. Compiègne lerombolása Három nappal a fegyverszüneti egyezmény aláírása után Hitler utasítására a helyszínt a németek lerombolták: dinamittal felrobbantották a „gall dicsőség” központi gránit emlékművét, feltúrták a sugárutakat, kivágták a fákat, eltávolították a síneket és a vasúti kocsit Berlinbe hurcolták. Egyedül Foch marsall emlékműve maradt érintetlenül, mivel Hitler azt akarta, hogy az első világháborús győző szobra tanúja legyen a pusztításnak. A vasúti kocsi 1944-ben a szövetséges bombázások következtében megsemmisült, de a háború után német hadifoglyok munkájával a Compiègne-i emlékműveket újjáépítették. A vasúti kocsi mása egy közeli színben továbbra is megtekinthető. Játék az egész A Játék az egész Nguyen Thanh Hien vietnami származású magyar énekesnő első stúdióalbuma. Az album 12 teljesen új dalt tartalmaz, mind a hazai könnyűzenei élet kiválóságainak kifejezetten Hien stílusára és egyéniségére írt szerzemények. Hien ezen az albumon dolgozott többek között a United zongoristájával, Romhányi Áronnal, aki a nagy sikerrel debütáló Túl szép című kislemez szerzője is, Mester Tamással, aki már a tévés versenyt követően stúdiómunkába kezdett Hiennel, hogy felvegyék az album címadó dalát, Játék az egész címűt. Hien szintén a Megasztár alatt barátkozott össze Nagy Laci ’Gitano’ énekes, gitáros zeneszerzővel, akivel két dalt is megírtak közösen a lemezre. A szerzők, közreműködők között találhatjuk még a lemez producerét, a Korál együttesből ismert Dorozsmai Pétert, vagy Szakos Krisztiánt (Ákos, Kozma Orsi) és Józsa Alexet. Stílusát tekintve igazi dögös, lendületes és vidám lemez, amelyen egyaránt szerepelnek diszkósabb és lassabb lüktetésű R’n’B és pop szerzemények is, egy duett és két bónusz feldolgozás a fiatal énekesnő előadásában. Az album dalai Túl szép /Romhányi Áron-Szabó Ági/ A szíved elrejtem /Romhányi Áron-Dorozsmai Péter/ Játék az egész /Mester Tamás-Mester Tamás/ Ne fordulj vissza /Józsa Alex-Dorozsmai Péter/ Nem leszek ma egyedül /Romhányi Áron-Dorozsmai Péter/ Árnyék és a fény /Dorozsmai Péter-Dorozsmai Péter/ Valami történt /Romhányi Áron-Szabó Ági/ Fogd a kezem /Szakos Krisztián-Szakos Krisztián/ Légy te a kérdés /Romhányi Áron – Szűts Rita/ Tudom jól (duett SP -vel) /Romhányi Áron–Éder Krisztián/ Ugye hívsz /Nagy Laci-Szabó Ági/ Érted sír a felhő /Nagy Laci-Szűts Rita/ Valami történt zongora verzió /Romhányi Áron-Szabó Ági/ Túl szép (Yosh remix) /Romhányi Áron-Szabó Ági/ Forrás Hien hivatalos honlapja Hiennek meg kellett küzdenie az előítéletekkel Skarlátbegyű cinegelégykapó A skarlátbegyű cinegelégykapó (Petroica multicolor) a madarak osztályának a verébalakúak (Passeriformes) rendjéhez és a cinegelégykapó-félék (Petroicidae) családjához tartozó faj. 1999-ben Schodde & Mason két fajra osztotta, a Petroica multicolor-ra és a Petroica boodang-ra, ezt a rendszerezők egy része még nem fogadja el. Előfordulása Ausztrália, a Salamon-szigetek, a Fidzsi-szigetek és Amerikai Szamoa területén honos. A természetes élőhelye erdők és cserjések. Alfajai Petroica multicolor ambrynensis Petroica multicolor becki Petroica multicolor cognata Petroica multicolor dennisi Petroica multicolor feminina Petroica multicolor kleinschmidti Petroica multicolor kulambangrae Petroica multicolor multicolor Petroica multicolor polymorpha Petroica multicolor pusilla Petroica multicolor septentrionalis Petroica multicolor similis Petroica multicolor soror Petroica multicolor taveunensis Megjelenése Testhossza 12-14 centiméter, testtömege 13 gramm. A hímnek fekete a feje, nyaka, háta, szárnya egy része és a farka, a tojóé barna. Mindkét nem homlokán kis fehér folt van, mellük vörös, a hímé erősebb, hasuk szürkésfehér. Táplálkozása Rovarokkal táplálkozik, melyeket a földön keresgél. Szaporodása Fészekalja 1-4 (átlagban 3) tojásból áll, melyen 14 napig kotlik. A fiókák kirepülési ideje még 17 nap. I’ve Been Expecting You Az I've Been Expecting You című album Robbie Williams második stúdióalbuma. A lemez két legsikeresebb kislemeze: a Millennium és a She’s the One voltak. Az album az egyik legnagyobb példányszámban eladott lemez volt 1998-1999-ben: a mai napig több, mint 2,7 millió kópiát adtak el belőle Angliában. Az IFPI szerint további 5 millió példányt adtak el belőle Európában. A brit Channel 4 televízió egy 2005-ös felmérése szerint minden idők legjobb 100 albumának listáján a 91. helyén áll a nagylemez. Az Egyesült Királyságban 10-szeres platinalemez minősítést kapott az album. Williams és Guy Chambers 1998 tavaszán Jamaicában kezdte készíteni a lemezt. Ebben az időszakban Williams Nicole Appletonnal, az All Saints egyik tagjával járt. A kapcsolat hatása az album dalain is érződik. Például a Grace című dalt Williams annak a magzatnak címezte (ha az kislány volt), akit Nicole Appleton elvetetett. Az énekes azt próbálta elképzelni, milyen apa vált volna belőle. Siker Amikor 1998. október végén az I've Been Expecting You megjelent, a brit albumlista első helyén debütált és az év legtöbbet eladott lemeze lett Angliában. Ekkor a lemez nagyobb figyelmet kapott Anglián kívül, otthagyta a névjegyét az európai és a latin-amerikai piacon. Az I've Been Expecting You világsiker lett, több, mint 3 millió példányt adtak el belőle az Egyesült Királyságban. A BPI tízszeres platinalemezzé minősítette. Az album Williams legtöbbet eladott albuma lett az országban és a 30. a brit könnyűzene történetében. Világszerte 5 millió példány kelt el belőle. Kislemezek 1.Millennium 2.No Regrets 3.Strong 4.She’s the One Az album első kislemezét, a Millennium ot John Barry James Bond -filmzenéje nyomán írta Guy Chambers . 1998 szeptemberében jelent meg, Williams első szóló No.1 kislemeze lett az Egyesült Királyságban . Le is söpörte a slágerlista első helyéről az All Saints-t. A második kislemez, a No Regrets az album egyik legtöbbet vitatott dala lett a Take That-korszakra utaló hivatkozásoknak köszönhetően. Williams együtt készítette a dalt Neil Tennanttal , a Pet Shop Boys énekesével és Neil Hannonnal a The Devine Comedy nevű brit zenekarból. A kislemez 1998 novemberében jelent meg, és negyedik lett a brit slágerlistán a B-oldalas Antmusic című dal feldolgozásával az Adam & The Ants-től. A No Regrets világszerte nagy siker lett, több, mint 200 000 példányt adtak el belőle és ezüstlemez lett 2004 októberében, csaknem 6 évvel azután, hogy az eredeti kislemezt kiadták. Az album harmadik kislemeze, a Strong egy igen tevékeny időszakban jött ki. A dal a németországi Kölnben egy szállodában született, Williams fanatikus rajongói inspirálták, akiket "ijesztett a nappalok megélése" az énekes nélkül. A dal a negyedik helyen debütált az Egyesült Királyságban és a kilencedik lett Új-Zélandon . Európában és világszerte több országban bekerült a Top 40-be. A negyedik kislemez, a She’s the One Karl Wallinger Egyptology című albumáról származik, Williams kedvenc dala volt abból az időszakból, amikor kiengedték őt a rehabilitációs klinikáról. A második No. 1 sikere lett az Egyesült királyságban és Új-Zélandon is bekerült az első háromba. A She's The One több díjat nyert el szerte a világon, többek közt a BRIT Award „Az Év Kislemeze” díjat és a Capitol Radio Award „Legjobb Kislemezért” járó díját. A kislemez dupla A oldallal jelent meg az It's Only Us -szal és hivatalos dala lett a Sony Playstation FIFA 2000 játékának. Komoly sikere volt, több mint 400 000 darabot adtak el belőle csak Angliában és a BPI 2000 elején aranylemezzé nyilvánította. Williams az 1999-es évet az Európai Turnéval zárta. Plágium? 1998-ban az énekest beperelte a Ludlow Publishing a Jesus in a Camper Van című dal miatt, mert szerintük a szám egyik sora Loundon Wainwright III I am the Way című számából származik (Az Attempted Mustache című albumról). 2002-ben a Ludlow Publishing megnyerte a pert, 25%-ot kapott abból az összegből, amit a dal „megkeresett” és az albumot újra kiadták, de már az It’s Only Us című dalt tették a helyébe. Stazione di Campo di Carne Stazione di Campo di Carne vasútállomás Olaszországban, Aprilia településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Albano–Nettuno-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Stazione di Padiglione Stazione di Aprilia Březina (Jičín járás) Březina település Csehországban, a Jičíni járásban. Březina Podhradí, Ohaveč, Ostružno és Holín településekkel határos. Lakosainak száma 115 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Götz János Götz János (Hercegkút, 1941. július 5. – Róma, 1971. december 13.) magyar szobrászművész Életútja Rövid élete ellenére rengeteg szobrot készített, többek között a Vénuszt, az Anya gyermekkelt, a Prométheuszt és a ma egy zalaegerszegi iskola előtt álló Legendát. Továbbá található szobra egy balatonalmádi katolikus templomban is. Fiatal volt még, mikor ösztönösen elkezdett szobrokat készíteni. (Iskolában gyakran lebújt a pad alá, és ott farigcsált, anélkül, hogy tudta volna mi az a szobrászat). Aztán levelet írt a Szabad Föld című újságnak, és részletesen leírta, hogy miket szokott készíteni (szobrokat), és megkérdezte, van-e ennek neve, és lehet ezt valahol tanulni. A szerkesztő visszaírt neki, hogy ezt szobrászatnak hívják, és a Budapesti Képzőművészeti Főiskolán is lehet tanulni. Götz János ezután jelentkezett a Budapesti Képzőművészeti Főiskolára (1959) és 6 évvel később végzett (1965). Itt a szobrász szakon Szabó Iván volt a mestere. A diploma megkapása után a Szépművészeti Múzeumban dolgozott szobrász-restaurátorként. Korai műveire Medgyessy Ferenc és Ferenczy Béni hatottak (Kis lovas, 1966; Hajnal, 1967; Testvérpár, 1968.) Szobrászata a klasszikus tradíciókhoz kötődik, ugyanakkor erősen expresszíven, tömbszerűen formáz, érzelmi, hangulati elemeket ragad meg. 1971-ben kiutazott Rómába megtekinteni a Sixtusi kápolnát és Michelangelo más műveit. Rómában érte a korai halál, szülőfalujában temették el. Munkáiból Kassa István portréja (1968, Veszprém, Veszprémi Vegyipari Egyetem); Élet (vörösréz lemez, dombormű, 1969, Fővárosi Művelődési Ház, Budapest); Legenda (1970, Zalaegerszeg) Szűz Mária (fa, 1970, Balatonalmádi); Szent Borbála (vörösréz lemez, 1971, Budapest, Hentes utcai Kápolna); Ivó szarvas (bronz, Szekszárd, Gemenc Szálló előtt); Nyújtózkodó (1971, felállítás 1972, Sátoraljaújhely). Kiállításai és emlékkiállításai 1966 • XIII. Vásárhelyi Őszi Tárlat, Hódmezővásárhely; 1967 • Képzőművészeti főiskolások kiállítása, Hódmezővásárhely; 1968 • Dolgozó emberek között, Ernst Múzeum , Budapest; 1969 • Egervár '69, Zalaegerszeg • Stúdió '69, Ernst Múzeum, Budapest • Ferencvárosi Pincetárlat; 1970 • Hét fiatal művész tárlata, Kecskemét • Egervár '70, Zalaegerszeg • Stúdió '70, Ernst Múzeum, Budapest; 1971 • Ötök, Műcsarnok Kamaraterme, Budapest • Egervár '71, Zalaegerszeg • Stúdió '71, Ernst Múzeum, Budapest • Vadászati Világkiállítás, Műcsarnok , Budapest 1972 • Stúdió '72, Ernst Múzeum, Budapest 1974 • Vásárhelyi Tárlatok, Magyar Nemzeti Galéria , Budapest. 1973 • Emlékkiállítás, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest; 1986 • Emlékkiállítás, Sárospataki Képtár, Sárospatak (kat.) • Mini Galéria, Miskolc; 1997 • Emlékkiállítás, MOL RT. Galéria, Szolnok (kat.). 2014 • „Kölcsön-hatások – festmények, szobrok” című kiállítás a budapesti Vízivárosi Galériában, ahol Götz János, Jándi Zsuzsanna, Götz Johanna alkotásai kerültek bemutatásra, a kiállítást megnyitotta Pataki Ferenc Művei közgyűjteményekben Göcsej Múzeum, Zalaegerszeg; Magyar Nemzeti Galéria , Budapest; Tornyai János Múzeum , Hódmezővásárhely. Ficzere Andrea Ficzere Andrea (Debrecen, 1967. Július 20. –) az Uzsoki Utcai Kórház főigazgatója és a Magyar Kórházszövetség elnökhelyettese. Orvosi szakvizsgáit a neurológia és a reumatológia területén szerezte. Tanulmányok Középfokú tanulmányait az egri Gárdonyi Géza Gimnáziumban végezte 1981 és 1985 között, ezt követően pedig 1986 és 1992 között a Debreceni Orvostudományi Egyetemen folytatta egyetemi tanulmányait. Később, 2002-ben ugyancsak a Debreceni Orvostudományi Egyetemen szerzett Ph.D. diplomát. Szakvizsgát előbb 1997 a neurológia, majd 2006-ban a reumatológia terén szerzett. 2009 és 2010 között a Budapesti Corvinus Egyetemen Egészségügyi Menedzsment Szakon szerzett diplomát. Karrier A Debreceni Orvostudományi Egyetem elvégzését követően az egyetem Neurológiai Klinikáján előbb klinikai orvosként (1992-1997), majd egyetemi tanársegédként (1997-2003), majd pedig osztályvezetőként dolgozott (2002-2003). 2003 és 2004 között a Debreceni Egyetem Gyermekklinikáján dolgozott mint a gyermek neurológiai osztály vezetője és egyetemi adjunktus. Ugyancsak Debrecenben 2004-től 2009-ig, öt éven keresztül ügyvezető igazgatóként munkálkodott a helyi egészségügy fejlesztésén. Ezzel párhuzamosan 2008-tól neurológiai főorvosként is dolgozott, amely pozícióját egészen 2011-ig töltötte be. 2009-től Nyíregyházán a DE-OEC intézetében lépett munkába mint az Egészségügyi Kar Egészségügyi Informatika Tanszékének docense, ezzel párhuzamosan számos egészségügyi informatikai projekt vezetője. E munkaköreiben 2012-ig látta el feladatait. 2012-ben lett a budapesti Uzsoki Utcai Kórház, a Semmelweis Egyetem Oktató Kórházának főigazgatója. Vezetése alatt olyan fejlesztések valósultak meg a kórházban, mint az Uzsoki Utcai Kórház VIP osztálya, sajátfejlesztésű telefonos alkalmazása, az Uzsoki App) valamint a különféle képzési programok. A kórház 2014-ben és 2015-ben Kiváló Főorvosi Kórház elismerésben részesült a Medicina 2014 szakmai konferencián. Az Uzsoki Utcai Kórház főigazgatójaként részt vett a Zuglói Egészségmegőrző Modell elindításában. Emellett több, a kórházi személyzet és a betegek és hozzátartozóik számára elindított további szolgáltatás kötődik hozzá. 2016. február 29-én nyitott meg az Uzsoki Utcai Kórház ingyenes gyermekmegőrzője. A kezdeményezés célja a dolgozók és a páciensek támogatása gyermekeik elhelyezése terén a műszak, illetve a vizsgálat ideje alatt. Emellett a kórház dolgozóinak gyerekei számára ingyenes táboroztatást, a dolgozók számára pedig kommunikációs és pszichoterápiás tréninget is indított a kórház. Ficzere Andreát 2016 márciusában nevezték ki a Magyar Kórházszövetség elnökhelyettesévé a testület tisztújító közgyűlésén. Oktatási tevékenység Neurológia - 15 év, magyar és angol nyelven DE-OEC Neurológiai Klinika DE-OEC Gyermekklinika Reumatológia – 2 év Egészségügyi informatika DE-OEC, Egészségügyi Kar, Egészségügyi Informatika Tanszék Nyugat-magyarországi Egyetem -Közgazdaságtudományi Kar-Közgazdasági és Módszertani Intézet - Egészségügyi menedzsment Egyéb tevékenységek Ficzere Andrea az úgynevezett betegfókuszú (patient-centered) egészségügyi szolgáltatás hazai szakértőjeként 2016-ban új szakmai blogot indított: a Betegfókusz Blogot. A szerző a blogon a betegfókuszú szolgáltatás teóriáját, alapjait, kihívásait és gyakorlati példáit mutatja be. Salzburgi Szent Rupert Salzburgi Szent Rupert (660/670 körül – Worms, 718. március 27.), püspök, hitvalló, a bajorok apostola. Élete Salzburgi Szent Rupert a germán frank törzsből, királyi nemzetségből, a Meroving-dinasztia rokonságából származott. A Wormsi egyházmegye püspöke volt midőn a felemelkedő Karolingokkal viszályba kerülve kénytelen volt elhagyni püspöki székhelyét, és 696-ban rokonához II. Theodo Agilolfing bajor herceghez Regensburgba menekült. Theodo kérésére a felületesen keresztény bajor népet megerősítette új hitében. Keresztény templommá alakíttatta át Regensburg és Altötting pogány germán szentélyeit. Az Alpokban missziós utat tett. 700-ban az egykori római település Juvavum romjain várost alapított Salzburg néven. Ekkor még éltek itt rómaiak is. Kolostorukat újjászervezte és templomot építtetett. 711-ben kolostor alapításával létrehozta a mai Bischofshofen települést. A szintén általa 714-ben alapított nonnbergi apácakolostor a máig működő legrégibb apácakolostor német nyelvterületen. A történetkritikai kutatásokból ma már tudjuk, hogy élete végén visszatérhetett püspöki székhelyére Wormsba, ahol rövidesen elhunyt. Sírja Salzburgban a Szent Rupert-székesegyházban található. Hatása Rupert a ma Bajorország és Ausztria néven ismert terület térítője. Salzburgban magas színvonalú iskolát alapított. Itt tanított Szent Chuniald és Szent Gislar is. Rupert az alapokat rakta le, az egyházi szervezetet, a püspökséget Szent Bonifác hozta létre 739-ben. Szent Virgil 774-ben Salzburgban felszentelte a Szent Rupert Székesegyházat, földi maradványait ekkor hozták át Wormsból. Salzburgot 798-ban emelték érseki rangra, ettől kezdve a keleti misszió és a kultúra központjává vált. Adalwin salzburgi érsek (860–873) több templomot szentelt fel a Balaton mellett. Rupert támogatta az ír térítőket, ezért Írországban is népszerű szent. Szorgalmazta a Salzburg környéki sóbányák fejlesztését, a helyi sóbányászok védőszentjükként tisztelték. Rupert a Salzburgi főegyházmegye fővédőszentje. Gare de Germaine Gare de Germaine vasútállomás Franciaországban, Germaine településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Épernay–Reims-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Gare d’Avenay Gare de Rilly-la-Montagne Mannheimi iskola A mannheimi iskola a 18. század második felének, a kora klasszikus kornak egyik legjelentősebb szimfonikus irányzata, melynek képviselői a Mannheimban tevékenykedő udvari zenekar tagjaiból kerültek ki. A Mannheimi iskola mind a zenekarra, mind az együttesre komponáló zeneszerzők csoportjára is értendő, mely alapítójának a cseh zeneszerzőt, Johann Stamitzot tekintik, ugyanakkor rajta kívül a klasszikus zeneszerzők két generációja is komponált a zenekar számára, melynek hírneve rendkívüli felkészültségének, a zenekari tagok virtuóz technikai tudásának, valamint új zenekari játékmódjuknak köszönhető. A mannheimi iskola zeneszerzői fontos szerepet játszottak a kora klasszikus zenei korszakban a klasszikus kor műfajainak és a klasszikus szimfonikus formáknak kialakításában. Története A mannheimi iskola kialakulásának kezdete Károly Fülöp pfalz-neuburgi választó fejedelemhez vezethető vissza, akinek udvartartása Innsbruckból majd Heidelbergből 1720-ban települt Mannheimba, s akinek uralkodása idején szervezték meg a mannheimi udvari zenekart. A zenekar kapellmeistere 1733-tól 1753-ig az olasz zeneszerző, Carlo Grua lett, aki a pezsgő udvari zenei élet minden területéért felelt, irányítása mellett kora jelentős zenészeit nyerték meg a zenekar számára, 1741/42-ben a cseh virtuóz hegedűst és zeneszerzőt Jan Václav Antonín Stamicot, később Johann Stamitzként vált ismertté. Johann Stamitzot tekintik a mannheimi iskola alapítójának, az iskola fénykora Károly Tivadar uralkodásának idejére, az 1743-78 közötti időszakra esik. A kortárs zenészek beszámolóiból vált ismertté a zenekar kiemelkedő színvonala, Leopold Mozart 1763 -ban, W. A. Mozart 1777/78-ban kelt leveleiben említi, majd az angol zenetudós, Charles Burney is. 1777-ben W. A. Mozart maga is pályázott posztra a mannheimi udvarnál, de eredménytelenül. Bár a mannheimi iskola zeneszerzőinek szerepe a klasszikus szimfonikus formák kialakulásában kiemelkedőek, mégis a legtöbb kutató jelenlegi véleménye szerint a késő barokk kor és a kora klasszikus korszak közötti átalakulási folyamatok egyidejűleg több zenei műhelyben zajlottak, többek között Berlinben és Bécsben is. A korszakra gyakorolt jelentős hatásuk részben az európai hírű zenekarnak valamint annak a ténynek köszönhető, hogy zeneszerzőik művei rendkívül hamar, gyakran többszörös kiadásban jelentek meg Párizsban és Londonban is. Zeneszerzők A mannheimi iskolához tartozó zeneszerzőknek két nemzedékét különböztetik meg, akik nemcsak zeneszerzők voltak, hanem az udvari zenekar tagjai, szólistái, koncertmesterei, ill. kapellmeisterei. Az idősebbik generáció jelentősebb alkotóegyéniségei nem német területekről szerződött zenészek voltak, közéjük tartozik az iskola alapítójának és legfölényesebb tehetségének számító cseh származású Johann Stamitz, aki a zenekar koncertmestere és 1750-től zenei vezetője is volt, a morva Franz Xaver Richter, az olasz Karl Theodor Toeschi, aki a zenekar hegedűse majd koncertmestere lett, a sziléziai csellista Anton Filtz és a bécsi születésű Ignaz Holzbauer, aki 1753-tól lett a zenekar kapellmeistere. A fiatalabb generáció kiemelkedő zeneszerzői közé tartoznak Franz Ignaz Beck, Christian Cannabich, és Wilhelm Cramer, Franz Danzi, Ernest Eichner, Ignaz Fränzl, és az iskolaalapító Johann Stamitz fiai, azaz Johann Carl Stamitz és Anton Stamitz, a testvérpár Alessandro Toeschi és Karl Joseph Toeschi, és az 1784-ben az udvari zenekar kapellmeisterévé tett Georg Joseph Vogler, valamint P. Winter. Az új generáció az idősebb nemzedék tanítványai és a mannheimi irányzat folytatói voltak, jórészt már mannheimi vagy németországi születésűként. Zenei innovációik A mannheimi iskola zeneszerzői számos újítást vezettek be egyfelől a zenekari játékban, másrészt a zenei formákban is. A zenekari játékukban feltűnést keltettek az árnyalt dinamikai különbségek, melyek eltérnek a barokk kor teraszos dinamikájától, híresek voltak crescendoik és diminuendoik, valamint a hosszú crescendo szakasz utáni general pauza, ezenkívül a kortársak beszámolnak a kitűnően irányított együttes egységes vonókezeléséről, az újszerűnek számító vonós tremolókról is. Zeneszerzőik a kompozícióikban gyorsan elhagyták a barokk korban általános basso continuót, a kontrapunktikus elemeket is kevéssé alkalmazták, valamint a homofón zenei szövet vált általánossá. Mannheim felől terjedt el Európa-szerte a klasszikus négy tételes szimfónia, melybe beemelték a barokk szvitek egyik tételét, a menüettet, és a szimfónia harmadik tételévé tették, ezáltal a barokk kor háromtagú olasz nyitányának és a tánctételekből álló szviteknek egy új szintézisét teremtették meg a klasszikus szimfónia formájában. Ugyanakkor a klasszikus szimfóniák első tételének jellemző formája, azaz a szonátaforma elterjedése is nekik tulajdonítható. A mannheimi iskolához tartozó zeneszerzők műveinek jellegzetességei még új motivikus elemek is, az úgynevezett rakéta téma, mely a mély regiszterektől felfutó akár akkord törésként, ill. felfelé haladó futamként szólal meg, később más zeneszerzők – pl. W. A. Mozart – műveiben is gyakran alkalmazták. Hangszerelési újításaik közé tartozik a vonósok és a fúvós szólamok függetlenített alkalmazása, valamint ők alkalmazzák a klarinétot először zenekari hangszerkén és szóló hangszerként is. Kapcsolódó cikkek Szimfónia Szonátaforma Média Johann Stamitz: D-dúr szimfónia op. 4 no. 2 Karl Joseph Toeschi: D-dúr szimfónia Christian Cannabich: B-dúr szimfónia Bauska Bauska (németül: Bauske) város Lettország déli részén. A város a második világháborúban nagyon súlyos károkat szenvedett. Fekvése A város Zemgale délii részén 20 kilométerre a litván határtól terül el, ott, ahol Mūsa és Mēmele összefolyásából kialakul a Lielupe folyó. Bauska közvetlenül kapcsolódik Európához a Via Baltica (E67) európai főútvonallal. Története Az első írásbeli feljegyzés Bauskáról 1443-ból származik. Ekkor épült a Német Lovagrend vára. A Nagy északi háború idején 1701-ben XII. Károly elfoglalja Baskát és Lengyelországhoz csatolja. Lakossága Bauska lakosságának 77% – lett, 11% – orosz, 6% – litván 1,4% – belarusz 4% – egyéb nemzetiségű. Látnivalók A lívek vára, amely remek példája a 15-17. század katonai építészetének. Az építmény legidősebb része az egyetlen erőd, amelyet a Livóniai Rend lőfegyverek használata céljából épített. Az újabb részét - egy lakóhelyül szolgáló kastélyt - bástyákkal, védőfalakkal vették körbe. Rundalei kastély. Ez a Bartolomeo Francesco Rastrelli a Szentpétervári Ermitázs tervezője által épített kastély, Lettország legimpozánsabb barokk kastélya. Bauska testvérvárosai Kolomna , Oroszország Atlétika az 1984. évi nyári olimpiai játékokon Az 1984. évi nyári olimpiai játékokon az atlétika műsora négy új női számmal bövült: 3 000 méteres sikfutás, 400 méteres gátfutás, maraton, az ötprobát felváltotta a hétproba. Így az atlétika negyven versenyszámból állt. Éremtáblázat A táblázatban a rendező ország csapata és a magyar csapat eltérő háttérszínnel, az egyes számoszlopok legmagasabb értéke, vagy értékei vastagítással kiemelve. Érmesek Férfi számok * – a versenyző az előfutamok során szerepelt, de a döntőben nem Ökölvívás az 1936. évi nyári olimpiai játékokon Az 1936. évi nyári olimpiai játékokon az ökölvívásban nyolc súlycsoportban avattak olimpiai bajnokot. A legtechnikásabb ökölvívónak kiosztott Val Barker-díjat az amerikai Louis Laurie kapta. Éremtáblázat (Magyarország és a rendező ország csapata eltérő háttérszínnel, az egyes számoszlopok legmagasabb értéke illetve értékei vastagítással kiemelve.) Gokels Gokels település Németországban, Schleswig-Holstein tartományban. Népesség A település népességének változása: (9210) 1995 BW2 A (9210) 1995 BW2 a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Ueda Szeidzsi és Kaneda Hirosi fedezte fel 1995. január 27-én. Alfred García Alfred García Castillo (El Prat de Llobregat, 1997. március 14. –) spanyol énekes. Amaiaval együtt képviseli Spanyolországot a 2018-as Eurovíziós Dalfesztiválon, Lisszabonban a Tu canción cimű dallal. Petrus Apianus Petrus Apianus (Leisnig, 1495. április 16. – Ingolstadt, 1552. április 21.) sokoldalú német reneszánsz tudós. Élete Eredeti neve Peter Bennewitz (vagy Bienewitz) volt. (A latin apis a német Biene -magyarul a méh - szó fordítása.) A szászországi Leisnig-ben született, iskolai tanulmányait Rochlitz-ben végezte. 1516-tól 1519-ig a lipcsei egyetemen tanult. Ekkor vette fel a korabeli szokásoknak megfelelő latinos Apianus nevet. Tanulmányait Bécsben folytatta annak a Georg Tannstetternek a tanítványaként, aki Magyarország 1527-es térképét szerkesztette. 1521-ben a B.A. fokozat megszerzése után Regensburgban, majd Landshutban tanult. 1527-ben egyetemi katedrát kapott Ingolstadban. Élete során több másik egyetemre is meghívták, de haláláig megtartotta katedráját. Munkássága Matematikus, csillagász, földrajztudós és térképész volt, és így került V. Károly német-római császár kegyeibe, aki 1541-ben a regensburgi birodalmi gyűlésen nemesi rangba emelte. Apianus kifejlesztett egy módszert a földrajzi hosszúságok meghatározására, a csillagok Holdtól való távolságának a mérése segítségével. 1527-ben a nyugati világban elsőként (a névadó Blaise Pascal előtt) foglalkozott a Pascal-háromszög egy változatával. Emlékezete A Holdon egy krátert és a 19139-Apian kisbolygót nevezték el a tiszteletére. Művei Cosmographicus Liber (1524) Ein newe und wolgegründete underweisung aller Kauffmanns Rechnung ….. (1527) (ISBN 3-928671-11-1); im Gemälde "The Ambassadors" (1533) von Hans Holbein d. J. (National Gallery, London) wiedergegeben Instrument Buch (1533) Astronomicum Caesareum (1540) Listasavn Føroya A Listasavn Føroya (Feröeri Művészeti Múzeum) Feröer művészeti múzeuma. A fővárosban, Tórshavnban található, és a feröeri művészet legjelentősebb gyűjteményének ad otthont. A Viðarlundin (a Tórshavni városliget) északi szélén áll, mintegy öt perc sétára az Észak Házától és pár lépésre a Gundadalur sportközponttól. A múzeum független intézmény. Négytagú tanács vezeti, melybe egy-egy főt delegál a kormány, a művészeti egyesület, a képzőművészek szövetsége és Tórshavn község tanácsa. Történelem A múzeumot 1989-ben alapították. Az új intézmény átvette a Listafelag Føroya (Feröeri Művészeti Egyesület) által 1970-ben felépített Listaskáli művészeti galériát, amelyet Jákup Pauli Gregoriussen tervezett. A régi épület mellett 1993-ban adták át az új, 1600 m²-es alapterületű múzeumi épületet. Kiállítások A feröeri művészek festményeit, grafikáit és plasztikáit bemutató állandó kiállítás mellett rendszeresen rendeznek időszaki kiállításokat (nemzetközieket is), valamint koncerteket. A múzeum egyúttal a Listafelag Føroya székhelye is; a hazai és külföldi művészeknek ezen kívül grafikai műterem is rendelkezésére áll. A múzeum december 15. és január 15. között zárva tart. Az év többi részében hétfő kivételével naponta néhány órát van nyitva, nyáron hosszabbított nyitvatartási idővel. A látogatókat egy kávézó és egy bolt is fogadja, ahol albumokat, nyomatokat, képeslapokat vásárolhatnak. 12074 Carolinelau A 12074 Carolinelau (ideiglenes jelöléssel 1998 FZ68) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. A LINEAR projekt keretében fedezték fel 1998. március 20-án. Voivres-lès-le-Mans Voivres-lès-le-Mans település Franciaországban, Sarthe megyében. Lakosainak száma 1379 fő (2015). Voivres-lès-le-Mans Louplande, Allonnes, Étival-lès-le-Mans, Fillé, Roézé-sur-Sarthe és Spay községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Rhaebo A Rhaebo a kétéltűek (Amphibia) osztályába, a békák (Anura) rendjébe és a varangyfélék (Bufonidae) családjába tartozó nem. Előfordulása A nembe tartozó fajok Kolumbiában, Ecuadorban, Venezualában, Peruban, Bolíviában és Brazíliában honosak. Rendszerezés A nembe az alábbi fajok tartoznak: Rhaebo andinophrynoides Rhaebo blombergi Rhaebo caeruleostictus Rhaebo ecuadorensis Rhaebo glaberrimus Rhaebo guttatus Rhaebo haematiticus Rhaebo hypomelas Rhaebo lynchi Rhaebo nasicus Forrás A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System Az Rhaebo az Amphibiaweb oldalon Amphibian Species of the World 6.0 Leszczowate Leszczowate (ukrán nyelven: Ліщувате) Lengyelország délkeleti részén, a Kárpátaljai vajdaságban, a Bieszczadi járásban, Gmina Ustrzyki Dolne község területén található település, közel a lengyel–ukrán határhoz.A község központjától, Ustrzyki Dolnétől 8 kilométernyire északra található és a vajdaság központjától, Rzeszówtól 72 kilométernyire található délkeleti irányban. Dmitro Dmitrovics Szidor Dmitro Dmitrovics Szidor (ukránul: Дмитро Дмитрович Сидор, ruszin nyelven: Дмитрий Дмитриевич Сидор; Kislécfalva, 1955. március 29.) kárpátaljai közéleti személyiség, kárpátaljai ruszin ortodox lelkész. A Kárpátaljai Ruszin Szojm elnöke, a kárpátaljai ruszinok ruszofil irányzatának egyik vezető személyisége. Kárpátalja Munkácsi járásában, Kislécfalván (Lecovicja) született ortodox lelkész családjában. 1971-től 1976-ig az Ungvári Állami Egyetem fizika karán tanult. Ezt követően a munkácsi műszergyárban dolgozott. Közben tanult a Moszkvai Teológiai Akadémián is, melyet 1982-ben végzett el. 1982–1900 között Perecseny ortodox templomában szolgált. 1990-ben Ungvárra helyezték. Aktív közéleti tevékenységet fejt ki. 1994-ben egyik fő szervezője volt az ungvári Cirill és Metód Társaságnak. Küldöttként részt vett a Budapesten 1997-ben megrendezett 4. Ruszin Világkongresszuson, majd fő szervezője volt az ungvári 5. Ruszin Világkongresszusnak. A ruszin autonómia egyik szószólója. 2011 elején az ukrán médiában és a szomszédos országok sajtóiban is nyilvánosságot kapott Szidor állítólagos kijelentése, mely szerint Kárpátalján felkelést kellene indítani a ruszinok kisebbségi jogaiért. Szidor egy interjúban tagadta, hogy ilyesmit állított volna, véleménye szerint a SZBU találta ki ezt az egészet, hogy a külföldiek előtt is le lehessen jártani a ruszin autonómia mozgalmat. Az ukrán média egyebek mellett azt is állította, hogy a háttérből Moszkva támogatja Szidort. Két lánya van, Anna és Marija. La Gaillarde La Gaillarde település Franciaországban, Seine-Maritime megyében. Lakosainak száma 390 fő (2015). La Gaillarde Angiens, La Chapelle-sur-Dun, Gruchet-Saint-Siméon, Gueures, Luneray, Saint-Pierre-le-Vieux és Saint-Pierre-le-Viger községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Sant’Ambrogio sul Garigliano Sant’Ambrogio sul Garigliano település Olaszországban, Lazio régióban, Frosinone megyében. Lakosainak száma 969 fő (2017. január 1.). Sant’Ambrogio sul Garigliano Rocca d’Evandro, Sant’Apollinare és Sant’Andrea del Garigliano községekkel határos. Népesség A település lakossága az elmúlt években az alábbi módon változott: Roxy Music (album) Az 1972-es Roxy Music a Roxy Music debütáló nagylemeze. A kritikusok dicsérték, a brit albumlistán pedig a 10. helyig jutott. Szerepel az 1001 lemez, amit hallanod kell, mielőtt meghalsz című könyvben. Női 200 méteres pillangóúszás a 2015. évi nyári európai ifjúsági olimpiai fesztiválon A 2015. évi nyári európai ifjúsági olimpiai fesztiválon az úszás női 200 méteres pillangóúszás versenyeit július 27.-én rendezték a Tbilisziben. Rekordok A versenyt megelőzően a következő rekordok voltak érvényben: Előfutamok Az összesített eredmények alapján a legjobb időeredménnyel rendelkező 8 úszó jutott a döntőbe. A döntőben egy nemzet csak egy versenyzővel képviseltethette magát. 2008-as azerbajdzsáni elnökválasztás A 2008. évi azerbajdzsáni elnökválasztásra 2008. október 15-én került sor Azerbajdzsánban. Több párt is bojkottálta a megtartott választásokat, többek között a Müsavat, az Azerbajdzsáni Népfront Pártja és az Azerbajdzsáni Demokrata Párt is. Ennek oka a közvélemény-kutatások adatainak állítólagos összezavarása és a politikai ellenfelekre nehezedő nyomás. A leadott szavazatok 89%-ával İlham Əliyev lett ismét az ország elnöke. Háttér A hivatalban lévő elnököt 2008. augusztus 3-án az Új Azerbajdzsán Párt ismét jelölte elnöknek. A Müsavat, az Azerbajdzsáni Népfront Pártja és az Azerbajdzsáni Demokrata Párt ugyanakkor bejelentette, hogy a nem megfelelő feltételek miatt bojkottálják a választásokat. Ezzel szemben Alijev egyik segítője azt mondta, az ellenfelek azért nem indulnak, mert már előre tudják, hogy az elnök nagy többséggel nyerne. Összesen hét jelölt nyújtotta be a jelentkezéshez szükséges iratokat. Minden jelöltnek 40 000 támogató aláírást kellett gyűjtenie. A kampányidőszak szeptember közepén kezdődött. A törvény szerint a jelölteknek négy hét áll rendelkezésére a kampányukhoz. A Radio Free Europe/Radio Liberty szerint mind az állami, mind a magán médiaállomásokon a hivatalban lévő elnök javára csaltak a jelölés alatt is. A választás A választáson több mint 500 nemzetközi megfigyelő vett részt, nagy részük az EBESZ képviseletében. Az EBESZ jelentése szerint az előző választásokhoz képest történtek előrelépések, azonban még mindig messze van a nemzetközi normáktól. Ennek az az oka, hogy a hivatalban lévő Ilham Alijevnek nem akadt kihívója. Ennek ellenére az Egyesült Államok meg volt elégedve a választások végeredményével, s a következőt hozták nyilvánosságra:"A választások lebonyolításáért gratulálunk az azerbajdzsáni népnek, és értékeljük az előző választástól eltérő lebonyolításban megmutatkozó előrelépéseket. A választást bojkottáló Azerbajdzsáni Liberális Párt jelöltje azt mondta, hogy ennek a vezetőségnek nincs meg a legitimitása, és a választás eredménye nem tükrözi a nép akaratát. Eredmények Összesen hét jelölt regisztráltatta magát a Központi Választási Bizottságnál. A hivatalban lévő İlham Əliyev a leadott szavaztatok több mint 88,73%-ával megnyerte a választást. A második a szavazatok 2,86%-ával Igbal Aghazade lett. A választásokon a jogosultak 75,64%-a vett részt. Gold (Ryan Adams-album) A 2001-es Gold Ryan Adams második nagylemeze. Az album Adams legnagyobb példányszámban eladott lemeze, az Egyesült Királyságban aranylemez. Az Egyesült Államokban 364 ezer, világszerte 812 ezer példányban kelt el. Adams eredetileg egy dupla lemezt akart, de a kiadója egy lemezre sűrítette az albumot. Néhány dalon Adams lakótársa, Adam Duritz háttérvokálozik. Az album kapcsán Adamset három Grammy-díjra jelölték 2002-ben: legjobb album, legjobb férfi rockénekes teljesítmény (a New York, New York-ért), legjobb férfi countryénekes teljesítmény (a Lovesick Blues-ért). Az album szerepel az 1001 lemez, amit hallanod kell, mielőtt meghalsz című könyvben. Mitchell Weiser Mitchell-Elijah Weiser (Troisdorf, 1994. április 21. –) német labdarúgó. 2018 nyarától a Bayer Leverkusen középpályása. Pályafutása Mitchell Weiser korai gyermekkorát Braunschweigben töltötte, ahol az amatőr TV Eintracht Veltenhof csapatában játszott. 1. FC Köln A 2005-2006-os szezonban került az 1. FC Köln ifjúsági csapatához, ahol 2011-ben korosztályos kupát nyert a csapattal. 2011. február 25-én mutatkozott be a felnőttek között, egy Bayer Leverkusen elleni bajnokin. Bayern München 2012. június 1-jén Weiser a Bayern Münchenhez szerződött, ahová 2015 nyaráig írt alá. 2013. január 2-án a szezon végéig kölcsönbe a Kaiserslauternhez került. A 2013-14-es szezon előtt a 2013-as Audi-kupán a São Paulo ellen megszerezte első gólját a bajor csapat színeiben. 2013. november 5-én bemutatkozhatott a Bajnokok Ligájában is a cseh Viktoria Plzeň ellen 1-0-ra megnyert csoportmérkőzésen, amikor a 87. percben csereként állt be Mario Götze helyére. 2014. április 5-én első Bundesliga-találkozóján is pályára lépett a csapatban. Az Augsburg elleni 1-0-s vereség alkalmával a kezdőcsapatban kapott helyet. Ezen a mérkőzésen a bajorok 53 mérkőzéses bajnoki veretlenségi sorozata ért véget. 2015. február 21-én a Padeborn elleni 6-0-s győzelem alkalmával megszerezte első bajnoki gólját. Hertha BSC 2015. június 17-én három évre szóló szerződést írt alá a Hertha BSC csapatával. 2016. szeptember 18-án a Schalke 04 ellen szerezte első gólját a csapatban. Heringen/Helme Heringen/Helme település Németországban, azon belül Türingiában. Lakosainak száma 4936 fő (2013. december 31.). Népesség A település népességének változása: Veronica Franco Veronica Franco (Velence, 1546 – Velence, 1591) olasz kurtizán, költő, III. Henrik francia király szeretője. Élete 1546-ban született a Velencei Köztársaságban, egy ottani kurtizán és ismeretlen apa leányaként. Kurtizán A reneszánsz Itáliában a prostituáltakat két csoportba sorolta a társadalom: Cortigiana onesta , vagyis az intellektuális, művelt kurtizán, aki jártas a kulturált társalgásban és a művészetekben Cortigiana di lume , vagyis a műveletlen, alantas viselkedésű, közönséges modorú, olcsó prostituált Veronica édesanyja cortigiana onesta típusú kurtizán volt, aki ilyen téren jól kitanította lányát is. (Ezeket a kurtizánokat talán leginkább a japán gésákhoz lehetne hasonlítani, akik szintén nyújtottak bizonyos szolgáltatásokat, ugyanakkor szellemi téren is nagyon felkészültek voltak a gazdag, befolyásos férfiak szórakoztatására. Tudtak hangszeren játszani, énekeltek, táncoltak, fejlett volt a szókincsük, illemtudóak és nagyon olvasottak voltak, s jól ismerték, tiszteletben tartották országuk hagyományait.) Veronica azt is kiválóan elsajátította, hogyan csábítson el vagyonos főurakat, s később hogyan használja ki ezen férfiak befolyását a saját boldogulása és jóléte érdekében. A lány még tizenéves korában feleségül ment egy gazdag itáliai fizikushoz, ám később bebizonyosodott, hogy elhibázott házasság volt. A frigy nem is tartott sokáig, Veronica pedig elhagyta férjét, egy vagyonos nemesember kitartottja lett, s onnantól kezdve már gyorsan elkezdett emelkedni a társadalmi ranglétrán. Ezt annak köszönhette, hogy magas rangú pártfogói révén ismeretségbe kerülhetett a kor itáliai arisztokratáival, sőt, még III. Henrik francia királlyal is volt egy rövid kis liezonja. Veronicát a korszak legnépszerűbb és legismertebb kurtizánjai közé sorolta az Il Catalogo di tutte le principale et più honorate cortigiane di Venezia (Katalógus Velence minden fontos kurtizánjáról) című kiadvány. Ennek a részletes listának a kiadását Veronica szorgalmazta leginkább. A könyv név szerint megemlíti Velence luxusprostituáltjait, feltüntetve azok lakcímét s szolgáltatásaik árát is. (A katalógus úgy tünteti fel Veronica anyját, mint az a személy, aki átveszi a pénzt az érintett lányok nevében.) Addigra Veronica már egy gyermek édesanyja volt, aki több mint valószínű, hogy még a volt férjétől született. Költő, mecénás, „feminista” Az igen művelt Veronica két meghatározó verset is írt, az egyik 1575-ös keltezésű, s a Terze Rime , a másik pedig 1580-as, és a Lettere familiari a diversi címet kapta. A Terze Rime egy 18 versszakból álló, levelezésszerű, lírai költemény, a Lettere familiari a diversi (Bizalmas levelek különböző embereknek) pedig 50 írói levelet tartalmaz, s két szonettet is, melyeket Franco kifejezetten III. Henrik francia uralkodóhoz írt, aki még 6 évvel korábban látogatta meg a kéjnőt. Az ismert kurtizán több irodalmi gyűjtemény megjelentetésében játszott fontos szerepet. Ezek az antológiák a sajátján kívül más kortárs írók irodalmi munkáit is tartalmazták. Veronica szívén viselte sorstársai, vagyis a többi prostituált boldogulását is, s ezzel a céllal adakozott a saját vagyonából, azért, hogy segítse őket és gyermekeiket. Akárcsak a többi velencei cortiagana onesta, Veronica is szép kis vagyont halmozott fel csáberejének köszönhetően. Ezeknek a nőknek a környezete sokszor elítélte őket foglalkozásuk miatt, Franco mégis köztiszteletben álló, tekintélyes, független nővé küzdötte fel magát az évek során a velencei társadalomban. Veronica mint nagy művészetpártoló értelmiségi asszony, mecénásokat keresett, hogy egyesíthessék vagyonukat az itáliai kulturális élet fejlődése érdekében. Ezen felül az 1570-es években több jeles irodalmi kört is alapított Velencében, ahová a könyv- és versbarátok időnként összegyűlhettek eszmét cserélni, és részt venni különböző irodalmi antológiák szerkesztésében. Veronica tudtán kívül a feminizmus egyik előfutára, egy ízben ezt írta a teremtés koronáival kapcsolatban: „Ha mi, nők fegyvert ragadunk, és olyan műveltek leszünk, mint a férfiak, meg tudjuk győzni őket arról, hogy nekünk is van kezünk, lábunk és szívünk, s habár kecsesek és finomak vagyunk, néhány gyöngéd férfira mégis azt mondják, erős, s noha egyesek keménynek mutatják magukat, valójában gyávák.” Veronica a források szerint összesen hat gyermeknek adott életet, akik közül három még csecsemőkorban meghalt. Amikor 1575-ben a himlőjárvány végigvonult Itálián is, Franco azonnal elmenekült Velencéből, egyenesen Franciaországba. Ennek következtében a fiatal asszony elveszítette vagyona nagy részét, amikor ottani birtokait és házát, a káoszt kihasználva, ismeretlenek kifosztották. Csak 1577-ben tért vissza Velencébe, és rögtön meg kellett védenie önmagát és a többi, ottani kurtizánt az inkvizíció boszorkányvádjaival szemben. Szerencsére a per kimenetele jól alakult Veronica és sorstársai számára, s végül nem ítélték el őket, habár az azóta sem nyert bizonyítást, hogy velencei arisztokraták vetették volna latba befolyásukat a megmentéséért. 1577-ben Veronica sikertelenül próbálta meggyőzni a velencei városvezetést egy szegény sorsú nők részére létrehozandó menedékotthon megépítéséről. (A jótékony célú létesítmény vezetője ő maga lett volna.) Ebben az otthonban helyezték volna el Veronica elárvult unokaöccseit is, akik a himlőjárvány miatt veszítették el szüleiket. A per lefolytatása után már csak homályos információk maradtak fenn Veronica Franco későbbi, 1580 utáni életének alakulásáról, de egyes feltételezések szerint ezek után az asszony elvesztette minden vagyonát, ugyanis az a gazdag úr, aki addig anyagilag támogatta, hirtelen meghalt. Ennek fényében úgy tűnik, az asszony már szegénységben töltötte élete utolsó éveit. Louzes Louzes település Franciaországban, Sarthe megyében. Lakosainak száma 100 fő (2015). Louzes Roullée, Villaines-la-Carelle, Aillières-Beauvoir, Les Aulneaux, Contilly és Villeneuve-en-Perseigne községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Gold - 20 Super Hits A The Gold - 20 Super Hits válogatáslemez a brit diszkócsapat Eruption legnagyobb slágereinek válogatása, melyen az 1979-ben szólókarriert kezdett Precious Wilson sikeres dalai is helyet kaptak. A CD válogatáson 20 dal szerepel, köztük egy Funky Fingers Medley, mely klasszikus diszkó dalok keveréke. Ezen dalok nem Eruption slágerek, viszont Precious égisze alatt jelentek meg kislemezen 1984-ben. Az album sikeres volt, bár slágerlistára nem került fel, és erről a lemezről jelent meg az One Way Ticket 94-es változata is kislemezen. A dalok zömében eredeti felvételek, azonban az I Can’t Stand the Rain, és One Way Ticket 94-es változata hallható a lemezen. Tracklista Németország (MCI 35 384 7) I Can’t Stand the Rain (Remix ’94) - 2:52 One Way Ticket (Remix ’94) - 4:15 Cry To Me - 3:48 Precious Wilson dal We Are On The Race Track - 3:32 Precious Wilson dal Valley Of Dolls - 4:31 Hold On I’m Coming - 3:31 Precious Wilson dal Go Johnnie Go - 3:52 Raising To My Family - 3:02 Precious Wilson dal I Don’t Know - 3:54 Precious Wilson dal Leave a Light - 3:15 The Way We Were - 4:22 Funky Fingers (Medley) - 5:53 Precious Wilson dal Stay By My Side - 4:48 If I Loved You Less - 4:08 Precious Wilson dal All Colored In Love - 3:11 Precious Wilson dal Mr. Pilot Man - 3:26 Precious Wilson dal Everyday Will Be Like A Holyday - 3:25 Party, Party - 2:29 The Night The Music Died - 3:56 Together Forever - 3:45 Ion Gheorghe Maurer Ion Gheorghe Maurer (Bukarest, 1902. szeptember 23. – Bukarest, 2000. február 8.) román kommunista politikus, jogász. Gheorghe Gheorghiu-Dej román pártfőtitkár szűkebb környezetének tagjaként 1957–1958-ban Románia külügyminisztere, 1958–1961-ben a Nagy Nemzetgyűlés elnökeként hazája államfője, 1961–1974-ben pedig Nicolae Ceaușescu politikáját a kezdetektől támogató miniszterelnök volt. Élete A román fővárosban született erdélyi szász apa és francia gyökerekkel rendelkező román anya gyermekeként. Jogi tanulmányai elvégzését követően ügyvéd lett, s az illegális baloldali, antifasiszta mozgalom vád alá helyezett tagjainak védelmét látta el. Időnként, így például a Román Kommunista Párt aktivistái – Ana Pauker, Alexandru Drăghici, Alexandru Moghioroș és mások – ellen Craiovában lefolytatott perben a Lucrețiu Pătrășcanu által vezetett védelmet erősítette. Rövid ideig részt vett a Grigore Iunian vezette, a Parasztpártból (PT) kivált Radikális Parasztpárt munkájában, de hamarosan, 1937-ben csatlakozott az illegális Román Kommunista Párthoz, ahol agitációs feladatokat vállalt. A második világháború során, 1942–1943-ban politikai tevékenységéért két ízben is elítélték és a zsilvásárhelyi fogolytáborba került. Kiszabadulását követően az Antonescu-rezsimet eltávolító 1944. augusztus 23-ai puccsot végrehajtó paramilitáris csoport tagja volt. Ekkor, noha korábban a kommunista párt főtitkára, Ștefan Foriș legszűkebb vezetői környezetéhez tartozott, a korábban bebörtönzött párttagokból alakult, Gheorghe Gheorghiu-Dej által vezetett pártfrakcióhoz csatlakozott. Még ugyanebben az évben szerepet játszott Foriș eltávolításában, ezzel hozzájárult Gheorghiu-Dej és Emil Bodnăraș hatalmi ambícióinak kibontakozásához. A második világháború lezárultával, 1945-ben Maurert beválasztották a Román Kommunista Párt és a Román Szociáldemokrata Párt egyesüléséből alakult Román Munkáspárt központi bizottságába. Petru Groza 1945-ben alakult kormányában a Gheorghiu-Dej irányította hírközlési és építésügyi minisztérium államtitkára volt. 1946-ban a nemzetgazdasági minisztériumot vezette, 1946–1947-ben pedig a román delegáció tagjaként részt vett a világháborút lezáró párizsi béketárgyalásokon. 1947–1948-ban iparügyi miniszterként tevékenykedett, majd rövid ideig az Ana Pauker vezette külügyminisztériumban dolgozott, de bizonytalan politikai meggyőződésére hivatkozva hamarosan menesztették állásából. Az elkövetkezendő évtizedben a politikai élet élvonalából a háttérbe szorulva a Jogtudományi Kutatóintézet munkatársa volt. 1957-ben ismét megnyílt előtte a politikai érvényesülés útja, amikor az immár pártfőtitkár Gheorghiu-Dej nacionalista politikájának támogatójaként Románia külügyminisztere lett. Hat hónapon keresztül vezette a tárca munkáját, ez időszak alatt szorosabbra fűzte a diplomáciai kapcsolatokat a népi Kínával (a szovjet–kínai viszony elhidegülésének időszakában), illetve előkészítette a Románia és Franciaország közötti baráti jellegű diplomáciai kapcsolatok 1959-es felvételét. A pártfőtitkári pozíciót betöltő, azaz Romániát de facto vezető Gheorghiu-Dej – egyes állítások szerint – lehetséges utódjaként számon tartott Maurer 1958 januárjától 1961 márciusáig az elnöki tanács elnöki tisztét töltötte be, azaz de iure Románia államfője volt. 1960-tól 1965-ig a párt politikai bizottságának tagja volt. 1961 márciusában Chivu Stoicát váltva foglalta el a miniszterelnöki bársonyszéket, ezzel párhuzamosan 1961 és 1965 között az államtanács alelnöki feladatait is ellátta. Gheorghiu-Dej 1965-ben bekövetkezett halála után, Emil Bodnărașsal az oldalán a pártfőtitkári ambíciókat dédelgető Gheorghe Apostol ellenzékét vezette a központi bizottságban és az állandó elnökségben, és Apostol ellenében Nicolae Ceaușescut segítette hozzá a hatalom átvételéhez. 1974 márciusáig töltötte be a kormányfői posztot. Ezt követően nyugdíjba vonult, de a kommunista párt reprezentatív eseményein rendre az első sorban tűnt fel. Kortárs Magyar Galéria Koordináták: é. sz. 47° 59′ 54″, k. h. 17° 36′ 48″47.998444444444, 17.613277777778 A Kortárs Magyar Galéria kortárs magyar képzőművészeti gyűjtemény és galéria Dunaszerdahelyen. Címe: 929 01 Dunaszerdahely, Szabó Gyula utca 304/2. (Vermes-villa). A felvidéki magyar művészek alkotásai mellett gyűjteményét magyarországi és Európa-szerte élő magyar képzőművészek alkotásai egészítik ki. A galériát működtető alapítványt Luzsicza Lajos kezdeményezésére 1994-ben hozták létre. Gyűjteményében több mint nyolcszáz műalkotás található. Az intézmény Dunaszerdahely egyik legpatinásabb épületében, a Vermes Ferenc főszolgabíró által 1904 és 1909 között építtetett villában található. Időszakos kiállításokat szervez magyar képzőművészek alkotásaiból, emellett gyűjteményét rendszeres időközönként bemutatja. Számos kulturális kísérőrendezvényt szervez, így koncertek, könyvbemutatók, workshopok és előadások is megvalósulnak a Vermes-villában. Évente megrendezi a Nemzetközi Művésztelepet, a Múzeumok Éjszakáját, de rendszeresen itt zajlik a Vészfék Fesztivál, a Dunaszerdahelyi Kastélyfesztivál és a HistoryCon - Kortárs Magyar Történelmiregény-írók Fesztiválja is. Antonín Kinský Antonín Kinský (Prága, 1975. május 31.) cseh válogatott labdarúgó. Jelenleg klub nélküli, miután csapata a Szaturn Moszkovszkaja Oblaszty 2011-ben csődbe ment. Profi pályafutását a Dukla Praha együttesénél kezdte, ahol egy szezont töltött. Ezután következett a Příbram (1996–1998). A Slovan Liberec kapuját 5 szezonon keresztül védte. Majd 2004-ben Oroszországba, a Szaturn Moszkvához igazolt, ahol ő volt a csapatkapitány helyettes. 2004-től 2010-ig 182 alkalommal jutott neki szerep. A válogatottban 2002 és 2006 között szerepelt és összesen 5 alkalommal lépett pályára. Tagja volt a 2004-es labdarúgó-Európa-bajnokságon és a 2006-os labdarúgó-világbajnokságon részvevő Cseh válogatott keretének. Branco Cláudio Ibrahim Vaz Leal, azaz Branco korábbi világbajnok brazil labdarúgó. Uca Az Uca a felsőbbrendű rákok (Malacostraca) osztályának a tízlábú rákok (Decapoda) rendjébe, ezen belül a futórákfélék (Ocypodidae) családjába tartozó nem. Előfordulásuk Az Uca-fajok a világ melegebb területein mindenhol megtalálhatók, a Csendes-óceán partjain éppúgy, mint az atlanti térség déli részén és a Földközi-tenger partvidékén. E ráknem fajai nincsenek veszélyeztetve. Megjelenésük E rákfajok hossza legfeljebb 3-4 centiméter, az olló hossza legfeljebb 5 centiméter. A hím rákoknak van egy túlméretezett és feltűnő ollójuk. Udvarláskor a hímek világos színű ollójukat mutogatják a nőstényeknek, és remélik, hogy sikerül így párosodásra az odúikba csalogatniuk. Azzal, hogy ollójukkal integetnek, más hímeket figyelmeztetnek, nehogy a területükre hatoljanak. Ollójukat a más hímekkel vívott harcra is használják. A nőstények ollói rendes méretűek; azokkal könnyebb élelmet gyűjteni. A rákok egyes fajainál a hím bal ollója nagyobbodott meg, míg másoknál a jobb. Megint más fajoknál a bal és jobb oldali olló megnövekedése körülbelül egyenlő arányban oszlik meg. Egy idő után visszanő az olló, ha a rák elveszíti. Az Uca-fajok színükben és méretükben némileg különböznek egymástól. Egyes fajokat párosodási viselkedésükről lehet felismerni. Ahhoz, hogy növekedjenek, a rákoknak vedleniük kell. Vedlés közben, egy ideig puha az új páncélzatuk, de az odúban biztonságban vannak. Életmódjuk Az Uca-fajok magányos partlakók, odúkban élnek, amelyek védik őket. Táplálékuk szerves törmelék. Szaporodásuk Az ivarérettséget 1-2 éves korban érik el. Évente többször párzanak, fajtól, helytől és árapály-viszonytól függően. A peték száma néhány száz lehet. Mintegy 7-10 nap kell a petéből való kifejlődéshez. A petékből piciny planktonszerű lárvák kelnek ki. Rendszerezés A nembe az alábbi alnemek és fajok tartoznak: Forrás Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6 Macropus A Macropus a kengurufélék (Macropodidae) családjának egyik legismertebb neme, melybe 14 faj tartozik. Hosszúlábú kenguruk néven is ismertek. Egy fajuk, a keleti Irma-wallaby mára kihalt. Közéjük tartoznak a legnagyobb ma élő erszényesfajok, a szürke óriáskenguruk és a vörös óriáskenguru is. Ezenkívül a hegyikengurukat és a vallabik fajainak többségét is ide sorolják. Rendszerezésük A nembe az alábbi alnemek és fajok tartoznak: Notamacropus alnem, wallabyk, 8 faj fürge wallaby (Macropus agilis) csíkoshátú wallaby (Macropus dorsalis) Derby-kenguru (Macropus eugenii) keleti Irma-wallaby (Macropus greyi) – kihalt nyugati Irma-wallaby (Macropus irma) Parma-kenguru (Macropus parma) szép wallaby (Macropus parryi) Bennett-kenguru (Macropus rufogriseus) Macropus alnem, szürke óriáskenguruk, 2 faj Keleti szürke óriáskenguru (Macropus giganteus) Nyugati szürke óriáskenguru (Macropus fuliginosus) Osphranter alnem, hegyikenguruk vagy wallaroo-k, 4 faj Hegyi óriáskenguru (Macropus robustus) fekete hegyikenguru (Macropus bernardus) antilopkenguru (Macropus antilopinus) vörös óriáskenguru (Macropus rufus) Csinger-patak A Csinger-patak Úrkúttól nyugatra ered, Veszprém megyében. A patak forrásától kezdve délnyugati irányban halad Ajkáig, ahol beletorkollik a Torna-patakba. A Csinger-patak vízgazdálkodási szempontból a Marcal Vízgyűjtő-tervezési alegység működési területéhez tartozik. Kortárs Építészeti Központ A Kortárs Építészeti Központ (KÉK) a kortárs építészet, városépítészet, térkultúra összefüggéseivel foglalkozó civil szervezet, független kulturális központ és közösségi intézmény. A budapesti Bartók Béla út 10-12. alatt működik. Működtetője a Kortárs Építészeti Központ Alapítvány, amelynek kuratóriumi elnöke, egyben a KÉK vezetője Kádár Bálint építész, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Urbanisztika Tanszékének oktatója. Története, tevékenysége A Kortárs Építészeti Központ Alapítvány mintegy féléves előkészítő munkát követően 2006 februárjában jött létre autonóm építészek és az építészet iránt érdeklődő civilek összefogása révén. Az alapítvány, ezáltal a KÉK tevékenységét kuratórium felügyeli, 2014-ig Finta Sándor építész, 2014-től Kádár Bálint vezetésével. A KÉK azzal a céllal jött létre, hogy párbeszédet generáljon az építészetről, a városról és annak kultúrájáról a városlakók és az építészek között. Emellett szeretné bekapcsolni a magyarországi kortárs építészetet a nemzetközi szcénába, teret adva az innovatív, alulról jövő kezdeményezéseknek. Az alapítása óta eltelt években a KÉK számos egyedülálló kezdeményezést indított el. A 2008 óta megrendezett Budapesti Építészeti Filmnapok a régió első építészeti filmfesztiválja, amely 2016-ra Európa második legnagyobb ilyen eseményévé nőtt. A 2008-ban, 2010-ben és 2013-ban megrendezett Nemzetközi Építészeti Makettfesztivál a maga nemében egyedülálló kezdeményezésként jött létre. A 2009-2010-ben létrehozott, Budapest és Pécs építészetét bemutató artur.org.hu 2010-ben World Summit Youth Awardot nyert. A centenáriumukat ünneplő budapesti házak megnyitására létrehozott Budapest100 fesztivált 2013-ban a brit Guardian Európa legjobb kulturális eseményi között említette, a hamburgi Lebendige Stadt Stiftung pedig a „Legszebb városi ünnep” témában ismerte el. A KÉK legsikeresebb kezdeményezései közé tartozik a közösségi kertészkedés budapesti elterjesztése. A 2010-ben kezdeményezett program keretében jött létre többek között a Millenáris Parkban található ún. Lecsós Kert, a VIII. kerületi Leonardo Kert, valamint Budapest legnagyobb, 2600 négyzetméteres közösségi kertje a Soroksári úton. A KÉK emellett számos projektet indított a budapesti városi élet jobbítására, a civil közösségek fejlesztésére; más kezdeményezései, mint például a Tálaló című vitasorozat, az építészeti fejlesztések résztvevői és a lakosság közössi párbeszéd elősegítését szolgálják. A KÉK 2016-ban ünnepelte alapításának 10. évfordulóját. Ehhez kapcsolódóan 2015 végén új, állandó helyszínre költözött és közösségi irodaként nyitott újra, valamint tevékenységi körét is bővítette. Az évfordulóhoz kapcsolódva hozta létre a KÉK a világ első építész sörét. A szervezetet ebben az évben a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala „a magyar kortárs építészet, urbanisztika és tudatos civil társadalom ügyének meghatározó képviselőjeként” Millenniumi Díjjal ismerte el. Helyszíne A Kortárs Építészeti Központ 2006-tól a Budapest VII., Nefelejcs utca 26. szám alatt működött, a Róth Miksa ma múzeumként működő egykori lakóházához tartozó üzemépületben. A KÉK beköltözését nagyrészt önkéntes munka, illetve adományok tették lehetővé. Az eredetileg üvegfestő műhelyként működő, háromemeletes épület 700 m² alapterületen adott teret időszaki kiállításoknak, konferenciáknak, pódiumbeszélgetéseknek és workshopoknak. Szűk két év alatt a KÉK itteni rendezvényeit több mint tízezren látogatták. 2008 márciusában a Róth Miksa Emlékház felújítási munkákra hivatkozva azonnali távozásra szólította fel a Kortárs Építészeti Központot. A költözést követően, 2008 áprilisától az év végéig a KÉK az ORCO Csoport által felajánlott Szervita téri irodaházat használhatta programjai megvalósítására. A Szabó István tervei alapján, 1969-1973 között emelt irodaépület régebben az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság (OMFB) székháza volt. 2009 januárját követően a KÉK saját helyszín hiányában külső helyszíneken valósította meg programjait. 2015 végétől a budapesti Bartók Béla úton, egy korábbi üzlethelyiségben működik, projektgalériaként, közösségi irodaként és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Karával partnerségben működtetett szakmai műhelyként. A KÉK fontosabb projektjei, programjai Állandó és visszatérő programok Bubbles from Japan: a 2008-tól megrendezett előadássorozat részeként számos ismert japán építész látogatott Budapestre Közösségi kertek: a 2010-től folyamatosan gondozott program budapesti közösségi kertek létrehozására és fenntartására fókuszál Pecha Kucha Night Budapest: 2006 óta megrendezett, építészet-design témájú prezentációs rendezvénysorozat Tálaló: nyilvános vitasorozat kiemelt építészeti közberuházásokról, városfejlesztési projektekről Városi séták: elhagyott vagy a közönség számára zárt épületek szakmai bemutatása Fesztiválok Betontavasz: 2011 tavaszán megrendezett, látszóbeton építészettel foglalkozó programsorozat Budapest100: az OSA Archívummal közösen, 2011-ben létrehozott, a százéves budapesti épületeket ünneplő, azokat a lakók és használók segítségével egy hétvégére nyilvánossá tevő városi fesztivál. A 2016-ban kissé módosított koncepció a 120 éves Nagykörutat ünnepelte; az alkalomhoz a Nagykörút megújulását megcélzó programsorozat is kapcsolódott. Budapesti Építészeti Filmnapok: 2008 óta minden évben megrendezett, az építészeti filmekre fókuszáló fesztivál Nemzetközi Építészeti Makettfesztivál: 2008-ban, 2010-ben és 2013-ban megrendezett, az építészeti tervezés során készülő modellek és a szakmagyakorlás folyamatának bemutatására fókuszáló eseménysorozat Nyitva! Fesztivál: az üresen álló budapesti üzletek hasznosítására, a Lakatlan program fejlesztéseként megrendezett városi fesztivál először 2015-ben, majd 2016-ban került megrendezésre. Kiállítások és kutatási projektek Artur.org.hu: 2009-ben létrehozott kortárs építészeti túraajánló oldal Közép-Európai Építészeti Adatbázis: a Kortárs Építészeti Központ a magyarországi kurátora a bécsi Nextroom által kezdeményezett Közép-Európai Építészeti Adatbázisnak (CEDARCH). Lakatlan: a 2012-ben indított program az üresen álló városi ingatlanok hasznosításának módjait kutatja Lifting the Curtain: a 2014-ben lebonyolított kutatás a közép-európai építészeti csoportosulások viszonyrendszerét mutatta be vándorkiállításként, többek között a 14. Nemzetközi Építészeti Biennálén, Velencében Remix Architecture: alternatív építészeti ötletpályázatok metodológiájának kidolgozása Translations of Modernism: a II. világháború utáni közép-európai építészet kutatóit összefogó, nemzetközi kollektíva A Kortárs Építészeti Központ önálló programja a Wikipédia kortárs építészetről és építészekről szóló tartalmának bővítése, az építészektől kapott adatok segítségével. Ennek keretében a következő szócikkek készültek el: Csomay Zsófia, Getto Tamás, Gunther Zsolt, Kalmár László, Kis Péter, Nagy Iván, Patartics Zorán, Pelényi Margit, Potzner Ferenc, Tima Zoltán, Turi Attila. Szinnyei Júlia-emlékdíj A Szinnyei Júlia-emlékdíj vagy Jelenkor-nívódíj - az alapító okirat szerint - „a Jelenkor előző évfolyamában megjelent legjobb írásért” jár, évente egy alkalommal. 1988-ban Benedek Mihály (Benedek Elek dédunokája és Szinnyei Júlia könyveinek a szerkesztője) alapította Szinnyei Júlia rá hagyott örökségéből. Az alapítási nevén 1989-től 2005-ig adták át a díjat. Története 1988-ban alapította Benedek Mihály, Szinnyei Júlia könyveinek szerkesztője Szépirodalmi Kiadóban, a Pécsett induló írónő végrendeletében őrá hagyott hagyatékrészéből. 1989–2005 között minden évben a megelőző évfolyam legjobb Jelenkor-publikációjáért, kuratóriumi döntés alapján ítélték oda. A kuratórium tagjai: Ágoston Zoltán, Bertók László, Méhes Károly, Molnár G. Judit és Takáts József voltak. Az emlékdíj tőkéjének elfogytával 2006-ban átkeresztelték Jelenkor-nívódíj-ra és a Jelenkor folyóirat új támogatói formában őrizte meg az elismerés hagyományát. Ekkor ketten kapták meg a kuratórium döntése alapján: egy szépíró és egy értekező szerző. Az átadásra a folyóirat szerkesztőségének is otthont adó pécsi Művészetek és Irodalom Házában került sor minden év júniusában. Díjazottak Szinnyei Júlia-emlékdíj 1990. – Makay Ida 1991. – Bertók László 1992. – Takáts József 1993. – Márton László 1994. – Darvasi László 1995. – Baka István 1996. – Csorba Győző (posztumusz) 1997. – Závada Pál 1998. – Takács Zsuzsa 1999. – Garaczi László 2000. – Tolnai Ottó 2001. – Csuhai István 2002. – Forgách András 2003. – Thomka Beáta 2004. – Parti Nagy Lajos 2005. – Németh Gábor Jelenkor-nívódíj 2006. – Kőrösi Zoltán és Györffy Miklós Rocca di Papa Rocca di Papa település Olaszországban, Lazio régióban, Róma megyében. Lakosainak száma 17 144 fő (2017. január 1.). Rocca di Papa Albano Laziale, Aricia, Artena, Castel Gandolfo, Lariano, Marino, Monte Compatri, Rocca Priora, Velletri, Grottaferrata és Nemi községekkel határos. Népesség A település lakossága az elmúlt években az alábbi módon változott: Dragan Đokanović Dragan Đokanović, (szerb cirill írással: Драган Ђокановић; magyar átírással: Dragán Gyokanovity; Szarajevó, 1958. április 20. –) boszniai szerb politikus, gyermekorvos. A magyarországi Dunaújváros Torna Club tornásza volt 1979 és 1983 között. Papbikó Papbikó falu Romániában, Szatmár megyében. Fekvése Szatmár megye keleti részén, Remetemező-től délre fekvő település. Története A település neve az oklevelekben a XV. században tűnik fel. Ekkor a környéken több bikó nevű falu is volt: 1424-ben Magerbyko, Oláhbyko, Nagbyko. 1463-ban Zakalosbyko, 1470-ben Oláh, Nagh és Kysbiko neve tűnt fel az okiratokban. A fent felsorolt települések mindegyike a bélteki uradalom-hoz tartozott. A szatmári béke után a település a gróf Károlyi Sándor birtoka lett. A XX. század elején gróf Károlyi Lajos-nak volt itt nagyobb birtoka. Az 1900-as évek elején Borovszky így ír a községről: "Kisközség a váraljai járásban 65 házzal és 331 görögkatolikus oláh lakossal. Határa 1905 hold… A község utolsó postája, táviró és vasúti állomása Válaszút". Nevezetességek Görögkatolikus templom - 1877-ben épült. Petry Látványműhely és Múzeum A Petry Látványműhely és Múzeum egy multifunkcionális épületegyüttes az erdélyi Marosvásárhelyen. A 2016-ban Magyart Termék Nagydíjas Múzeum épületének első fele a látványműhely, amelynek célja a vásárló bevonása a különböző termékek elkészítésébe; a második fele egy bolt, ahol megtalálhatóak úgy saját termékeik, mint a helyi termelők portékái. Az épület harmadik része múzeum, amelyben megtalálhatóak a hentes szakmában régen használt eszközök, továbbá az érdeklődők a mészáros céhről, a városról és a Petry családról tudhatnak meg értékes információkat. A komplexum negyedik részében 2017. decemberében nyitották meg a Petry Bistro Grill&Wine-t. A Petry Látványműhely és Múzeum a rendszerváltás utáni 25. évforduló megünneplése alkalmából született, 2015 őszén ugyanis a Petry cég újraindulásának negyedévszádos évfordulóját ülte. A lakosság körében az 1879-ben Petry Zsigmond által megalapított "Szalámi gyár" Petry néven volt ismeretes. Figyelembe véve a család történetében elfoglalt fontos szerepét, nem csak megtartani akarták ezt, hanem még nagyobb jelentőséget akartak tulajdonítani neki. Így született meg hosszas eszmecserét és ötletelést követően a Petry Látványműhely és Múzeum. Amint már a neve is sugallja, egy multifunkcionális komplexumról beszélünk, amely jelen pillanatban négy részből áll, egy látványműhelyből, a bemutató üzletből, egy múzeumból és egy bisztróból. A múzeum egy teljes falát a mészáros céh történetét bemutató idővonal foglalja el, amelyen érdekes információkat tartalmaz a mészáros céhről, a városról, annak flekkenváros-mivoltáról, és a Petry családról. A kiállított tárgyak között megtekinthetőek régi húsdarálók, kolbásztöltők, mérlegek, kések, fenőeszközök és egyéb, a mészáros szakmában használatos eszközök. A 140 éves receptes könyv egyike a család legértékesebb örökségének, hiszen ezek a receptek képezik a ma gyártott termékeink alapját is. Ugyancsak a múzeumban található egy sókamra is a különböző szárított specialitások maturálására, amelyeket a folyamat befejezése után természetesen eladásra bocsájtunk. A múzeum célja nem csak a történelem egy szegmensének a bemutatását szolgálja. Feltett szándékuk a város "Flekkenváros" nevének a felelevenítése, és a helyiek és látogatók érdeklődésének a felkeltése különböző programok keretén belül. A Petry Látványműhely és Múzeum egyik fontos jellemzője, hogy számos gasztronómiához köthető eseménynek ad otthont, mint a Helyi Termelők Vására (Local Farmers’ Market), ahol helyi kistermelők és kézművesek saját termékeiket mutatják be, és árusítják. Különböző érlelésű sajtok, mézek, házi szörpök és lekvárok, friss zöldségek, teafüvek, pálinka és bor, valamint házi szappanok, ékszerek, táskák színes választékát kínálták. A rendezvény célja a tudatos vásárlásra nevelés, a vásárlók hazai termékek fogyasztására ösztönzése. A látványműhely egyik fontos tevékenysége a 2017-ben Magyar Termék Nagydíjas Kiskukták elnevezésű interaktív gyermekfoglalkozás. Az oktató-nevelő foglalkozáson évente több mint 2000 gyerek vesz részt, melynek célja a hagyományőrzés és a szakma megismertetése, a gyerekek bevonása a kolbásztöltés folyamatának lépéseibe. (9288) 1981 EV46 A (9288) 1981 EV46 a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Schelte J. Bus fedezte fel 1981. március 2-án. Salò, avagy Szodoma 120 napja A Salò, avagy Szodoma 120 napja (Salò o le 120 giornate di Sodoma / Salò ou les 120 journées de Sodome) 1975-ben készült színes, olasz–francia film. De Sade márki hírhedt regénye nyomán Pier Paolo Pasolini a filmtörténet egyik legszélsőségesebb alkotását rendezte meg, amely több országban még az új évezredben is tiltólistán szerepel, vagy csak cenzúrázott formában hozzáférhető. A cselekmény Helyszín: az észak-olaszországi Salò, a Garda-tó partján, a fasiszta uralom idején. A Hatalmat szimbolizáló négy úr fegyveresek segítségével fiatal fiúkat és lányokat ejt foglyul. A legszebbeket kiválogatják, és egy kastélyba vonulnak velük. Itt szigorú rendszabályok szerint tartják fogva őket. Az Orgiák termében mindennap idős prostituáltak különleges perverzitásokról szóló történetekkel szítják fel a négy hatalmasság szexuális vágyait, melyeket ők aztán a fiatalokon vezetnek le. A mániák után az emberi ürülék, majd a vér lesz a történetek központi témája, végül a sokkoló fináléban a négy úr testőreik segítségével, a kastély zárt udvarán, válogatott kegyetlenséggel kivégzi a foglyokat. Pasolini a Salòról „A Salòval mindazokhoz fordulok, akik hozzám hasonlóan gyűlölik a Hatalmat azért, amit az emberi testtel művel: dologgá aljasítja, s ezáltal az embert megfosztja személyiségétől. A hatalom anarchiája ellen is szólok, mert a hatalomnál nincs anarchikusabb, mert a hatalom mindig azt teszi, amit akar, a végletekig önkényes, kizárólag saját szükségletei hajtják, más logikát nem tűr. Mindenki azt a hatalmat gyűlöli legjobban, amely leigázza. Én tehát különös hévvel gyűlölöm azt a hatalmat, amelytől most, 1975-ben szenvedek. Ez a hatalom olyan rettenetes eszközökkel manipulálja a testet, hogy még Hitlertől sincs mit irigyelnie.” Az előzmények Irodalmi háttér A film a szadizmus névadója, De Sade márki (1740–1814) magyar nyelven is megjelent Szodoma 120 napja (Les 120 journées de Sodome) című regényének motívumain alapul. Az írásmű keletkezési idejét általában 1785-re teszik, de a különböző forrásanyagokban 1787-es dátummal is találkozhatunk. A megbotránkoztató regény egyik célja megcáfolni az erkölcs és a hit mindenhatóságáról szóló korabeli nézeteket. A forgatókönyv A Szodoma 120 napja hosszú ideje izgatta a filmesek fantáziáját. Állítólag mások mellett már a fiatal Luis Buñuel is foglalkozott a megfilmesítés gondolatával, ám a terjedelmes és nehéz anyag miatt végül mindenki letett a nehéznek tűnő vállalkozásról. Sergio Citti, a Magyarországon kevéssé ismert forgatókönyvíró-filmrendező azonban kitartó volt: forgatókönyvet írt a műből. Terjedelmes változata túlságosan erősen kötődött a regényhez, ezért Citti jó barátja, Pier Paolo Pasolini segítségét kérte. Pasolini javaslatára a cselekményt a fasiszta Salói Köztársaság idejére helyezték át, és a négy mesélő nő egyike zongorista lett, akinek játéka részben aláfesti, máskor ellenpontozza a történeteket. A szkript megírásában Pupi Avati is részt vett, ő azonban azt javasolta, hogy az egészet ironikusan kéne előadni. Elképzelése nem találkozott Pasolini koncepciójával, és Avati neve nem is szerepel a stáblistán. Dante pokla A közös forgatókönyvírás során Citti lassan elveszítette érdeklődését a téma iránt, Pasolini viszont egyre inkább belemelegedett a munkába. Dante Isteni színjáték című művének szerkezete nyomán a Salòt körökre osztotta: A Pokol tornáca, A mániák köre, A szar köre, A vér köre. Mindegyik egyre mélyebbre viszi a nézőt az embertelenség poklába, és ezt az alászállást szimbolizálják a körökben látható egyre bizarrabb házassági ceremóniák, melyek egyben annak bizonyítékai is, hogy a polgári társadalmat képviselő urak saját intézményrendszereiket sem tekintik szentnek. Egyes kritikusok szerint azonban a dantei szerkezetnek semmi jelentősége sincs a film egésze szempontjából. Történelmi háttér A Salòi Köztársaság hivatalos neve Olasz Szociális Köztársaság volt: közkeletűbb nevét központjáról, a festői szépségű tóparti városról, Salòról kapta. Ez a bábállam volt az olasz fasizmus utolsó mentsvára: 1943-ban hozták létre, és a háború végéig létezett. Benito Mussolini volt a miniszterelnöke, akit Hitler helyezett ebbe a pozícióba, miután megbízottja, Otto Skorzeny egy kommandó élén kiszabadította Mussolinit Gran Sassó-i fogságából. A Salòi Köztársaság a fasizmus kegyetlenségének és embertelenségének szimbóluma. Így készült a film A színészekről Pasolini korábbi filmjei esetében is mindig nagy figyelmet fordított a szereplők kiválasztására. Soha nem arra törekedett, hogy szereplői minél tökéletesebben játsszanak, hanem arra, hogy minél hitelesebben éljék a szerepüket. Éppen ezért igen gyakran foglalkoztatott amatőröket, akiknek már külső megjelenése is tükrözte mindazon jellegzetességeket, melyek az adott figurákat jellemezték. A Salò legtöbb szerepére ugyancsak amatőröket választott, és csak azokra a szerepekre szerződtetett hivatásos színészeket, ahol színészi előképzettségre volt szükség. A mesélő hölgyeket például kivétel nélkül tapasztalt színésznők játsszák: Elsa De Giorgi az 1930-as évek–1940-es évek népszerű színésznője volt, a szintén akkortájt filmezni kezdő Caterina Boratto azonban csak az 1960-as évektől kapott különösen sok filmszerepet. Hélène Surgère és Sonia Saviange az Asszonyok, asszonyok című 1974-es filmben nyújtott alakításukkal hívták fel magukra Pasolini figyelmét. A négy hatalmasság közül csupán Paolo Bonacelli volt hivatásos színész. Umberto Paolo Quintavalle civilben író volt, Giorgio Cataldi Pasolini régi jó barátja, Aldo Valletti pedig statisztaszerepeket játszott addig (és a Salò után is). Az áldozatok szerepére Pasolini többnyire ismeretlen amatőröket választott, köztük saját felfedezettjét, Franco Merlit, aki előző filmje, Az Ezeregyéjszaka virágai főszereplője volt. Esetükben fontos szempont volt, hogy ne érezzék magukat feszélyezve, mikor meztelenül állnak a kamera elé. A komoly szexfilmes múlttal rendelkező Dorit Henke számára ez valószínűleg nem volt gond. Az áldozatokat alakító fiatalok közül számottevő színészi karriert később csak Antonio Orlando futott be, aki olyan jeles rendezők filmjeiben kapott kisebb-nagyobb feladatokat, mint Carlo Lizzani, Walerian Borowczyk, Werner Schroeter, Pasquale Festa Campanile, Luigi Comencini és Pasquale Squitieri. A testőröket játszó négy fiatalember (Guido Galletti, Efisio Etzi, Rinaldo Missaglia és Giuseppe Patruno) esetében nem volt követelmény az átlagon felüli intim méret: a szükséges jelenetekben műpéniszek használatával érték el a kívánt hatást. A forgatásról A filmet 1975 márciusa és májusa között forgatták, zömmel Salò városában, de bizonyos jeleneteket máshol, például a Cinecittà stúdióiban vettek fel. Pasolini szinte hermetikusan elzárta a külvilágtól a stábot, állítólag még a producer, Alberto Grimaldi sem jutott be a forgatásra. Az óvintézkedésekre nem csak nagyzolásból volt szükség: a stábot több fenyegetés érte, melyek miatt olykor rendőri védelmet is kaptak. Ugyanakkor maga a forgatás meglepően derűs légkörben zajlott, állítólag a legnagyobb gond az volt, hogy az amatőrök el ne nevessék magukat egy-egy szörnyű jelenet felvétele közben. Velük egyébként csak néhány perccel a kamerák elindítása előtt közölték, hogy éppen melyik jelenetet fogják rögzíteni: Pasolini ezzel is arra törekedett, hogy a fiatalok reakciói minél hitelesebbek legyenek. A hivatásos színészek számára Pasolini olykor megengedte az improvizációt, de általában igyekeztek az egész filmet úgy forgatni, hogy később minél kevesebb vágásra legyen szükség. Végső változat? A Salò végső változatának összeállítását nagyban megnehezítette, hogy ismeretlen tettesek 1975. augusztus 27-én betörtek a római Technicolor laboratóriumba, és ellopták a filmtekercsek egy részét. Állítólag a rendező a megmaradt, illetve a fel nem használt anyagokból volt kénytelen összevágni a filmet. Beszélik, hogy Pasolinit az ellopott tekercsek visszaadásának szándékával csalták tőrbe és gyilkolták meg 1975 novemberében. Számos fotó maradt fenn olyan jelenetekről, melyek a film végső változatában nem láthatók. Joggal feltételezhető az is, hogy valamennyi áldozat megkínzását és megölését filmre vették, ám a kész filmbe ezeknek csak egy része került be. Feltűnő, hogy a Paolo Bonacelli megformálta Herceg nem látható a film végén olyan képsorokban, melyekben saját kezűleg kínozná az áldozatokat, noha a standfotók tanúsága szerint vele is készültek ilyen jelenetek. Az IMDb szerint a műnek létezik egy közel hatórás változata is, ám ez alighanem pletyka, tekintve Pasolini forgatási módszerét, illetve a lopás okozta károkat. Az azonban nem kizárt, hogy a rendező bizonyos meglévő anyagokat tényleg nem használt fel: egy ilyen jelenet látható is a francia DVD kiadás egyik extrájában. (A magyar DVD-verzió extrái megegyeznek a francia kiadáséval, ám maga a film a gyengébb minőségű angol DVD alapján került a hazai kiadványra.) 2006 szeptemberében, a velencei filmfesztiválon mutatták be Giuseppe Bertolucci 63 perces, a Salònak szentelt dokumentumfilmjét (Pasolini prossimo nostro), mely számos érdekes anyagot tartalmaz. (A dokumentumfilm olasz DVD-változatának extrái között fotók segítségével rekonstruáltak néhány jelenetet a Salò elejéről.) 7200 fotó állt Bertolucci rendelkezésére, melyek egy részét attól a Gideon Bachmanntól kapta, aki annak idején Federico Fellini Fellini-Satyricon (1969) című alkotásának elkészítését is dokumentálta a Ciao, Federico! című értékes munkájával. 2006-ban terjedt el az illetékesek által megerősített hír, hogy az amerikai Criterion kiadó – amelyik annak idején elsőként adta ki a Salòt DVD-n, erősen korlátozott (2000 darabos) példányszámban – 2007-ben újra forgalomba hozza a filmet. Az előzetes hírek a kópia felújításáról és arról szóltak, hogy mintegy 50 percnyi, eddig még nem látott anyaggal bővítik ki a lemezt. 2007 második felében viszont már az a hír terjedt el, hogy az amerikai jogok továbbra is tisztázatlanok, ezért az új kiadás megjelenése elmarad. 2008 májusában a Criterion bejelentette, hogy nyár végén kétlemezes kiadásban újra kiadják a filmet, digitálisan felújított transzferrel, a korábbi francia kiadás extráival, továbbá új, eddig még nem látott extra anyagokkal (például egy 40 perces dokumentumfilmmel az eredetileg tervezett befejezésről), valamint egy új esszéket tartalmazó booklettel. Rokon alkotások Noha a Salòt szélsőségei miatt afféle magányos monstrumnak tekintik a filmtörténetben, mégsem teljesen előzmények és következmények nélkül való. Maga Pasolini ezzel a filmjével mintegy befejezi annak a bomlási folyamatnak az ábrázolását, melyet a polgári társadalomra vonatkoztatva a Teoréma (1968) és a Disznóól (1969) című alkotásaiban kezdett meg. Másrészt mozgóképes formában tagadja meg saját előző filmjeit, Az Élet trilógiáját, melynek alapelveit írásban is visszavonta. (Ezt csak halála után publikálták.) Ezekben az években főleg az olasz filmesek körében volt divatos a fasizmust nemi perverziókkal párhuzamba állítva elemezni: Luchino Visconti Elátkozottak (1969), Liliana Cavani Az éjszakai portás (1974), Bernardo Bertolucci Huszadik század (1976) és Tinto Brass Salon Kitty (1976) című munkái tartoznak ezen irányzat híresebb és jobb darabjai közé. Ugyancsak ebben az időszakban egyes filmesek olyan alkotásokat készítettek, melyek azt vizsgálták, hogy többé-kevésbé elzárt környezetben mi a szexualitás szerepe az emberi kapcsolatokban. A témának adózott Bernardo Bertolucci (Utolsó tangó Párizsban, 1972), Marco Ferreri (A nagy zabálás, 1973), Jancsó Miklós (Magánbűnök, közerkölcsök, 1976) és Nagisa Oshima (Az érzékek birodalma, 1976) is. Meztelenség, szexualitás és Hatalom kapcsolatának ábrázolásában Pasolini Jancsó jobb filmjeit tekintette követendő példának. A film fogadtatásáról Az ősbemutató A Salò ősbemutatóját néhány héttel Pasolini halála után, 1975. november 22-én tartották, Párizsban. Sokan állítólag vetítés közben távoztak a teremből. A fogadtatás ugyanolyan szélsőséges volt, mint maga a film, és némi zavart okozott a tisztánlátásban a művész borzalmas halála is. Egyesek úgy érezték, emiatt nem szabad rosszat írniuk a filmről, mások viszont úgy gondolták, csak rosszat lehet és szabad írni róla. Nyilvánvalóan semmilyen figyelmet nem érdemelnek az olyan vélemények, amilyeneket magyar weboldalak fórumain is olvashatunk, melyek szerint Pasolini csak azt kapta ezért a filmért, amit megérdemelt, s virágot inkább a gyilkosa sírjára kell majd vinni. A legtöbb nézőt ugyanakkor annyira sokkolta a brutális látvány, hogy nem voltak hajlandók azon gondolkodni, milyen célja lehetett mindezzel a közismerten haladó gondolkodású, nagy műveltségű rendezőnek. Intellektuálisabb megközelítésből némelyek azt emlegették, hogy Pasolini tökéletesen félreértette De Sade-ot, aki éppenhogy az egyén szabadsága mellett tört lándzsát, és legkevésbé sem tekinthető a hatalom, az elnyomás és a szexuális kizsákmányolás zászlóvivőjének. Mások úgy vélik, hogy a film döbbenetes allegória a fasizmus és általában minden elnyomó rendszer működési mechanizmusairól. Több mint három évtized után ugyanolyan szélsőséges a Salò megítélése, mint az ősbemutató idején. A Salò Magyarországon A Salò 1988. szeptember 24-én került először nyilvánosan a magyar közönség elé, egy nagyszabású, de bérlettel látogatható Pasolini-retrospektív keretében a Tanács körúti volt Filmmúzeumban. A fogadtatás hatására a néhány nappal későbbre meghirdetett nyilvános előadások elmaradtak. Az ezt követő években az Örökmozgó filmszínház vetített néhány alkalommal egy fekete-fehér, megvágott változatot. A Budapest Film 1995 márciusában szűkített forgalmazásban mutatta be a filmet: az érdeklődés óriási volt, de a Pasolinit alig vagy egyáltalán nem ismerő közönség zömmel csalódottan, felháborodva vagy undorodva távozott a vetítőteremből. 2003 novemberében a film VHS-en is megjelent nálunk, 2005 márciusában pedig DVD formátumban is kiadták. Magyar kritikai visszhang „A Salò a jelen elfogadása. Túl minden reményen könyörtelen tanulmány az embertelenségről. Pasolini könyörtelen tudatossággal, szinte élveboncoló pontossággal építi fel filmprózáját, visszájára fordítva mindent, ami filmjeit eddig jellemezte. A történések közvetlensége helyébe kimódolt teatralitás, többszörös áttételeken át érvényesülő szerepjátszás lép. […] A film a Pó-síkság – az olasz filmművészetben oly kitüntetett szerepet játszó – képeivel indul. Mintha fázós, hidegrázásos álomban látnánk, hogyan terelik össze a kiskatonák az áldozatul szánt fiatalokat. Messze van már a Csóró vakító napsütése vagy Az Ezeregyéjszaka homokjának különös csillogása. A mozdulatok kimértek, pontosak – nem az élet zajlik a szemünk előtt, előkészületek folynak egy ceremóniához. A bevezető képsorok után a továbbiak szigorúan zárt térségben, egy fantasztikus palota belsejében játszódnak. A hatalom négy képviselője, egy Herceg, egy Kegyelmes úr, egy Főpap és egy Elnök celebrálja sátáni rítusát, amelynek során az összegyűjtött fiatalokat előbb tökéletesen kiszolgáltatottá teszik, testileg-lelkileg lealjasítják, végül ténylegesen megsemmisítik. Az anarchisztikus hatalom mögött fegyverek állnak, korlátlan uralmát azonban jobban támogatja az áldozatok bűnrészessége. A Dante Komédiájának mintájára körökben szerveződő pokol legsötétebb pillanatai, amikor az áldozatokat a szabadság illúziója vagy a túlélés reménye arra készteti, hogy egymást és önmagukat megalázva szinte felkínálkozzanak a legsötétebb erőszak számára.” (Csantavéri Júlia: „Álom valamiről” – Pasolini filmköltészete. In: Filmvilág 1988/10, 2–5. oldal) „Egy sokoldalú, érzékeny és értelmes, nagy tehetség riasztó melléfogása lett a Salo. Pasolini, semmibe véve Sade szellemét, a képzeletbeli, filozófiai játék helyszínéül szolgáló kínkastélyhoz Dante Pokoljának keretét szerette volna alkalmazni. Filmjét egy bevezetés után (A pokol tornáca) dantei »körökkel« (alcímekkel) látta el, és ezek köré szerkesztette. Úgymint: A mániák köre – A szar köre – A vér köre. Figyelemre méltó, hogy e »körök« valójában önkényesek és felejthetőek, a film szerkezetére alig vonatkoznak. […] A motívumok és epizódok valóban Sade márki Szodoma 120 napja című vaskos filozófiai kegyetlenség-enciklopédiájából és tételregényéből valók, azonban a mű szelleme sehol. Még antitézis formájában, még kifordított mivoltában sem leljük. […] A Salo… menthetetlenül primitív és együgyűen fantáziátlan, óvodás tákolmány. […] De lehet, hogy tévedek, és a jövő e primitív képet igazolja. Mindenesetre a műalkotásokban is csak vagy elsősorban politikára figyelő »aktualizálók«, politológusok és minden rendű s rangú médiaszakértők helyzete e film kapcsán hirtelen kedvezőnek látszik. Egy-egy új olasz politikus kísértetiesen hasonlít a Salo sovány veresróka küllemű főperverzére. Pasolini bosszút áll a művészetet nem politikai üzenetért becsülő nézőkön és kritikusokon. Sade-ot durván félreértette, a fasizmusról nem jutott eszébe semmi új, de az olasz politikusok (vagy általában a politikusok?) rókapofáját felismeri, még húsz évvel halála után is.” (Bikácsy Gergely: Rókapofák és szarformancia. In: Filmvilág 1995/3, 49–51. oldal) Fontosabb szereplők Paolo Bonacelli (Herceg) Giorgio Cataldi (Püspök) Umberto Paolo Quintavalle (Bíró) Aldo Valletti (Elnök) Caterina Boratto (Signora Castelli) Elsa De Giorgi (Signora Maggi) Hélène Surgère (Signora Vaccari) Sonia Saviange (a zongorista) Guido Galletti, Efisio Etzi, Rinaldo Missaglia, Giuseppe Patruno (a testőrök) Tatiana Mogilansky, Susanna Radaelli, Giuliana Orlandi, Liana Acquaviva (szolgálólányok) Sergio Fascetti, Bruno Musso, Antonio Orlando, Claudio Cicchetti, Franco Merli , Umberto Chessari, Lamberto Book, Gaspare Di Jenno (fiú áldozatok) Giuliana Melis, Faridah Malik, Graziella Aniceto, Renata Moar, Dorit Henke, Benedetta Gaetani, Olga Andreis, Antiniska Nemour (lány áldozatok) Claudio Troccoli, Fabrizio Menichini, Maurizio Valaguzza, Ezio Manni (kollaboránsok) Ines Pellegrini (cselédlány) 8925 Boattini A 8925 Boattini (ideiglenes jelöléssel 1996 XG32) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. M. Tombelli és U. Munari fedezte fel 1996. december 4-én. Rattenkirchen Rattenkirchen település Németországban, azon belül Bajorországban. Lakosainak száma 764 fő (1987. május 25.). 2008-as jordán rali A 2008-as jordán rali (hivatalosan: 26th Jordan Rally) volt a 2008-as rali-világbajnokság ötödik futama. Április 24 és 27 között került megrendezésre, 22 gyorsasági szakaszból állt, melyek össztávja 359 kilométert tett ki. A versenyen 54 páros indult, melyből 33 ért célba. A jordán rali először szerepelt a világbajnokság versenynaptárában, valamint ez volt egyben az első Közel-Keleten rendezett rali-világbajnoki futam is. A versenyt a finn Mikko Hirvonen nyerte, másodikként Dani Sordo végzett, harmadik pedig Chris Atkinson lett. A futam a junior rali-világbajnokság szezonbeli második futama is volt egyben. Ezt az értékelést Sébastien Ogier nyerte, Shaun Gallagher és Gilles Schammel előtt. Beszámoló Első nap Az első napon nyolc gyorsasági szakaszt rendeztek. Sordo kihasználva, hogy az előtte rajtolók takarították a murvás pályákat, megnyerte ezt a napot. Sordo mögött Loeb állt a nap végén. A címvédő francia mindössze 1,1 másodperccel maradt le csapattársa mögött. Latvala és Hirvonen a harmadik és a negyedik helyen voltak ekkor. Atkinson az ötödik helyről kezdhette meg a második napot. Petter Solberg és Gigi Galli hibáztak, így nem tudtak résztvenni az összes pénteki szakaszon. Második nap Loeb megnyerte a nap első három szakaszát, amivel átvette a vezetést, és több mint fél perces előnyt szerzett a második Sordo előtt. A tizenegyedik gyorsasági után azonban egy, a ralisportban ritka incidens történt. A szakaszt már befejező Loeb összeütközött a rajt felé igyekvő Conrad Rautenbach-al. Az eset egy beláthatatlan kanyarban történt, ahol a két Citroen C4-es frontálisan ütközött egymásnak. Mind a két autó kiesett a második napról, és Loeb elveszette esélyét a győzelemre. Az első helyért ezután Latvala, Hirvonen és Sordo küzdött egymással. Az utolsó szakaszon a két finn szándékosan időt vesztett, hogy a zárónapon ne nekik keljen majd elsőként rajtolniuk. A napot így Sordo zárta az élen, Latval és Hirvonen előtt. Mögöttük Atkinson, Aava, Henning Solberg és Villagra következett. Petter Solberg a legutolsó gyorsaságin borult fel. Harmadik nap Az utolsó napon hat gyorsaságit rendeztek. Latvala már az első szakaszon átvette a vezetést. A következő etapon azonban autójának futóműve megsérült, és több mint tíz percet vesztett még elért a szervizparkig. Az első helyet Hirvonen örökölte meg tőle, aki szakaszról szakaszra növelte az előnyét. A visszatérő Loeb három részsikert is szerzett a zárónapon, ám így sem ért fel pontszerző helyre. Hirvonen végül megnyerte a viadalt, amivel átvette a vezetést a pontversenyben. Második Sordo, harmadik pedig Atkinson lett. Henning Solberg a negyedik helyen zárt. Őt követte Wilson, majd Villagra. Latvala a problémák ellenére felért a hetedik pozícióba, míg a nyolcadik az első nap még szintén gondokkal küzdő Gigi Galli lett. Ovidiu Stîngă Ovidiu Stîngă (Craiova, 1972. december 5. –) román válogatott labdarúgó, edző. A román válogatott tagjaként részt vett az 1996-os Európa-bajnokságon, illetve az 1994-es és az 1998-as világbajnokságon. Sikerei, díjai Román kupa (1): 1992–93 Holland bajnok (2): 1996–97, 1999–00 Holland szuperkupa (3): 1997, 1998, 2000 Román bajnok (1): 2001–02 Deskófalva Deskófalva település Ukrajnában, Kárpátalján, az Ilosvai járásban fekvő. Fekvése Ilosvától északnyugatra fekvő település. Története Deskófalva nevét 1581-ben említette először oklevél, mikor a Sigo-patak és Sztremtura-hegy körüli területekre Mágócsi Gáspár kenézséget adott új helység alapítása céljából Deskó Andrásnak, később a település tőle kapta a Deskófalva bevet is. Deskófalva a Munkácsi vár tartozékai közé tartozott, a vár urai voltak mindenkori birtokosai is. 1672-ben az akkori úrbéri összeírás már említette papját, Pap Lászlót is. A trianoni békeszerződés előtt Bereg vármegye Felvidéki járásához tartozott. 1910-ben 469 lakosából 29 magyar, 26 német, 414 ruszin volt. Ebből 402 görögkatolikus, 53 izraelita volt. Nevezetességek Görögkatolikus fatemplomát 1699 -ben már említették. A templom a ruszin faépítészet jellegzetes épülete. Nyeregtető fedi, homlokzata fedett erkélyes, tornya hagymasisakos. A bejárat előtti tornác oszlopai faragottak, a tornác félnyereg fedése folytatódik a templomhajó körül, kettős tetőzet hatását keltve. A templom melletti fa harangláb egy idős a templommal, A harangtorony háromrészes, zömök épületét lapos eresz, alacsony törzs és sátortető jellemzi. Korvin-ház A Korvin-ház Pápa legrégibb ma is álló épülete, valószínűleg a 15. század végén vagy a 16. század elején épült. A helyi hagyomány szerint a ház − mint elnevezése is mutatja − egykor Mátyás király vadászháza volt (korabeli tulajdonosainak a király szolgálatában álló Marczaltőy Miklóst és fiát, a Gutkeled nemzetség tagjait tételezték fel), ezt azonban a történeti kutatás megcáfolta. A tévhit forrása az ugyancsak Gutkeled nemzetségbeli Ráskai családnak a kapualj felett látható címere, mely csőrében köves gyűrűt tartó madarat ábrázol; ebben ugyanis a nép a Hunyadiak gyűrűs-hollós címerét vélte felismerni. Az épület első bizonyítható tulajdonosai a 16. században a Tahyak voltak: valószínűleg vagy Tahy János vránai prior, vagy testvére, Ferenc, Stupnica várura, pozsegai főispán építtette a házat, akinek stupnicai sírkövén a pápaival teljesen azonos címer áll. Ezt támasztja alá a kapualjboltozat gyámkövein látható 1515-ös évszám is. A reneszánsz stílusú, egyemeletes, manzárdtetős épület utcai homlokzatát egyszerű övpárkány osztja két részre, udvari homlokzata viszont már nem őrzi eredeti stílusjegyeit. Tört íves, tagolt kőkeretes kapuja dongaboltozatos kapualjba nyílik, melynek fiókboltozatai reneszánsz gyámkövekre támaszkodnak. A kapuszerkezet eredeti, a 16. századből való. Ablakait egyszerű szalagkeretezés futja körül, az emeletieket ezen kívül alul és fölül finom vonalú rokokó stukkódíszítés emeli ki. A házat a nyolcvanas évek végén Káldy Gyula építész tervei alapján felújították, emeleti részén ma lakások, a földszinten üzlethelyiségek vannak. Jegyzetek Balogh Jolán szerint a házat Ráskai Balázs budai várnagy építtette, aki az 1480-as években a pápai vár birtokosa volt. Balogh Jolán: Mátyás király és a művészet. Magvető, Budapest, 1985 (ISBN 963-14-0535-4) 147. o. Forrás Németh Adél - Szabó Lajos: Pápa (Panoráma - Magyar városok sorozat). Budapest, 1989 (ISBN 963-243-383-1) Super Étendard A Dassault-Breguet Super Étendard (az étendard jelentése „zászló”) szubszonikus, egyhajtóműves, repülőgép-hordozó fedélzeti vadászbombázó repülőgép, melyet a korábbi Étendard repülőgépek továbbfejlesztésével az 1970-es években hoztak létre Franciaországban. Bár a korszerűtlen repülőgépet kis mennyiségben gyártották, exportált példányai több helyi háborúban játszottak fontos szerepet. Argentína a Falkland-szigeteki háborúban, Irak az irak-iráni háborúban vetette be, és AM.39 Exocet hajók elleni irányított rakétáikkal számos hajót elsüllyesztettek vagy megrongáltak. A Francia Haditengerészetnél még hadrendben áll, a Rafale M repülőgépek fogják leváltani. Aristide Guarneri Aristide Guarneri (Cremona, 1938. március 7. –) Európa-bajnok olasz labdarúgó, hátvéd, edző. Pályafutása Klubcsapatban A Juventina csapatában kezdte a labdarúgást. Az 1956–57-es idényben a Codogno, az 1957–58-as szezonban a Como játékosa volt. 1958-ban szerződött az Internazionale együtteséhez. Három olasz bajnoki címet szerzett a csapattal (1962–63, 1964–65, 1965–66) illetve tagja volt az 1963–64-es és 1964–65-ös BEK-győztes csapatnak. Az 1967–68-as idényben a Bologna, az 1968–69-es szezonban a Napoli labdarúgója volt, majd egy idényre visszatért az Interhez. 1970 és 1973 között a Cremonese csapatában szerepelt és 1973-ban itt fejezte be az aktív labdarúgást. A válogatottban 1963 és 1968 között 21 alkalommal szerepelt az olasz válogatottban és egy gólt szerzett. Részt vett az 1966-os angliai világbajnokságon. 1968-ban Európa-bajnok lett a válogatottal. Edzőként Az 1973–74-es idényben utolsó klubja a Cremonese szakmai stábjának a tagja volt. Az 1980–81-es idényben Sant'Angelo, majd a következő szezonban a Parma segédedzője volt. Az 1982–83-as idényben a Viadana, az azt követő idényben a Soresinese vezetőedzőjeként tevékenykedett. Az 1984–85-ös szezonra visszatért a Sant'Angelo együtteséhez, mint vezetőedző. 1986-ban Fiorenzuola szakmai munkáját irányította. Az 1991–92-esidényben egykori klubja az Internazionale segédedzőjeként tevékenykedett. Sikerei, díjai Európa-bajnokság aranyérmes: 1968, Olaszország Olasz bajnokság (Serie A) bajnok: 1962–63 , 1964–65 , 1965–66 Bajnokcsapatok Európa-kupája (BEK) győztes: 1963–64 , 1964–65 Interkontinentális kupa győztes: 1964, 1965 Piprites griseiceps A Piprites griseiceps a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a királygébicsfélék (Tyrannidae) családjába tartozó faj. Rendszerezés Besorolása vitatott, egyes rendszerezők a kotingafélék (Cotingidae) családjába sorolják a nemet. Előfordulása Közép-Amerikában, Costa Rica, Guatemala, Honduras és Nicaragua területén honos. A természetes élőhelye szubtrópusi és trópusi síkvidéki esőerdők. Megjelenése Átlagos testhossza 12 centiméter, testtömege 16 gramm. Wittlingen Wittlingen település Németországban, azon belül Baden-Württembergben. Lakosainak száma 965 fő (2014). Verrayes Verrayes egy község Olaszországban, Valle d’Aosta régióban. Elhelyezkedése Szomszédos települések :Chambave, Fénis, Nus, Saint-Denis és Torgnon. Ég a gyertya, ég Az Ég a gyertya, ég egy népi eredetű gyermekmondóka kezdő sora, illetve az ehhez kapcsolódó körjátékok neve. Eredetileg a palóc néphagyományok része volt, később különböző változatokban országosan elterjedt. A mondóka A gyermekmondóka több változatban ismert. A Magyar néprajzi lexikon. szerzői által feljegyzett változat: Más változatban: A Magyar gyermekjátékgyűjteményben többféle változat is van, pl.: Ismert a mondóka folytatása is, utóbbi azonban németből fordított: Más szöveggel: Feldolgozás: Körjátékok Az Ég a gyertya, ég egy énekes gyermekjáték (leányjáték), úgynevezett guggolós egyszerű körjáték. A gyermekek egymás kezét fogva kört alkotnak, a mondókát énekelve körbejárnak, majd az utolsó sorhoz érve leguggolnak. A játék ismert – a Zöld fű, zöld fű… kezdetű résszel kiegészített változatban – táncos körjáték formájában is, ilyenkor a kör közepén ketten párt alkotva táncolnak. A Cirmos cica, haj változatban a gyermekek körben állnak. A cica a körön belül „nyalja a vajat”, a gazdasszony a körön kívül áll. A dal végén a körben állók felemelt kézzel kaput tartanak, a gazdasszony pedig megkergeti a cicát. Jegyzetek Kiss Áron: Magyar gyermekjátékgyűjtemény. Budapest: Hornyánszky Viktor könyvkereskedése (1891) 430. o. (Hozzáférés: 2016. júl. 29.) Források Népdalgyűjtemények: Béres József : Szép magyar ének. Negyedik kiadás. (hely nélkül): Akovita Könyvkiadó Kft. 2016. I kötet., 47. o. ISBN 978 963 88686 9 5 Daloskönyv: Gyermekdalok, játékok, versek. Válogatta: Halmos Katalin. Kolozsvár: Ábel kiadó. 2002. 18. o. ISBN 973-8239-64-8 Hozzáférés: 2016. júl. 29. Kiss Áron : Magyar gyermekjátékgyűjtemény. Budapest: Hornyánszky Viktor könyvkereskedése (1891) 430. o. (Hozzáférés: 2016. júl. 29.) Tücsök koma, gyere ki: Gyermekdalok és -játékok óvodásoknak és kisiskolásoknak. Összeállította: Petres Csaba . II., javított kiadás. (hely nélkül): Ábel kiadó. 2007. ISBN 978 973 114 033 9 130. és 131. kotta Száz népi játékdal. Közreadja: Kerényi György . Polifon Reprint Sorozat. Budapest: Magyar Kórus. 1944. 16. kotta Tankönyvek: Iskolai énekgyüjtemény I: 6–10 éves tanulóknak. Szerkesztette: Kodály Zoltán . Budapest: Országos Közoktatási Tanács. 1943. 36. o. 54. kotta Feldolgozások: Ludvig József : Kis kacsa fürdik…: Gyermekdalok gitárakkordokkal. Miskolc: Koncert 1234 Kft. 25. o. Szöveg: Magyar népdalok: Ég a gyertya, ég, … Szerkesztette Ortutay Gyula Budapest: Neumann Kht. (2000) (Hozzáférés: 2016. júl. 29.) Egyéb: Magyar néprajzi lexikon I. (A–E). Főszerk. Ortutay Gyula. Budapest: Akadémiai. 1977. ISBN 963-05-1286-6 Felvételek Cirmos cica: Gyerekdal, rajzfilm gyerekeknek. YouTube (2013. okt. 1.) (Hozzáférés: 2017. okt. 20.) (videó) Cirmos cica, haj. Orosz Csilla Ovitévé (2015. jún. 23.) (Hozzáférés: 2017. okt. 20.) (videó) 2008-as labdarúgó-Európa-bajnokság (selejtező – C csoport) A 2008-as labdarúgó-Európa-bajnokság selejtezőjének C csoportjának mérkőzéseit tartalmazó lapja. A csoportban Görögország, Törökország, Norvégia, Bosznia-Hercegovina, Magyarország, Moldova, és Málta szerepelt. A csapatok körmérkőzéses, oda-visszavágós rendszerben játszottak egymással. Görögország és Törökország kijutott az Európa-bajnokságra. Tétisz A Tétisz görög eredetű női név, mely a görög mitológiában szereplő Thetisz nevéből származik. Gyakorisága Az 1990-es években szórványos név, a 2000-es években nem szerepel a 100 leggyakoribb női név között. Névnapok február 6. december 19. Szalontai Lapok Szalontai Lapok – Nagyszalonta leghosszabb életű magyar nyelvű lapja: 1894-ben indult mint az 1889-től megjelenő Nagy-Szalonta és Vidéke utódja, de új évfolyamszámozással. 1937 júniusában betiltották és megszűnt. Története Eleinte alcíme „közművelődési hetilap” volt, s szerkesztője Nagy Márton, akinek neve azonban csak 1895-től, mint felelős szerkesztőé szerepel a lapon, Bogdándy Sándor és Czájlik György társszerkesztőkkel együtt. Ebben az időben helyi szerzők (pl. Rozvány Jenő) mellett írása jelenik meg Ábray Károlynak, E. Kovács Gyulának, a váradiak közül Adorján Árminnak, Fehér Dezsőnek, Lovassy Andornak. A tárcarovatban Benedek Elek, Biró Lajos, Kozma Andor elbeszéléseivel, verseivel, cikkeivel is találkozunk. 1904-től a felelős szerkesztő Költő Kálmán, társszerkesztő Kornstein Herman, laptulajdonos Székely J. Jenő; a munkatársak között Ábrányi Emil, Pakots József, Szabolcska Mihály, Szini Gyula neve is felbukkan. 1906-ban beharangozót közöl Ady Endre Új versek c. kötetéről, majd annak megjelenése után terjedelmes tárcát Békessy Imre tollából, egy Ady-vers kíséretében. Felbukkannak a holnapos Miklós Jutka és a szárnyait bontogató Zilahy Lajos írásai is. A Szalontai Lapok ugyanakkor hű tükre Nagyszalonta magyar kulturális életének is: hírek, cikkek olvashatók benne az Arany-kultusszal kapcsolatban, a Bocskai-, a Kossuth-, az Arany-szobrok előkészületeiről, majd felavatásáról, a helyi színházi eseményekről, az Arany Emlék-Egyesület, a Kaszinó rendezvényeiről. 1910-től „független politikai hetilap”-ként (majd 1910. november 20-tól napilapként) jelenik meg, Kiss István szerepel társszerkesztőként a már 1898-tól társszerkesztő Podraczky Rezső mellett, aki a napilappá válás után a nyíltan függetlenségi és 48-as párti szimpátiát felvállaló lap főszerkesztője lesz. A többszöri szerkesztőváltással tarkított „napilap-időszak” mérlege: a belpolitikai eseményekkel foglalkozó írások megszaporodása, kiemelten harcos elkötelezettség a Függetlenségi Párt és az erősödő radikalizmus irányában (különösen amikor Neményi Vilmos, a szociáldemokrata párt helyi titkára, később a baloldali Székely József lesz a Szalontai Lapok felelős szerkesztője), zajos polémiák a Szalontai Friss Újsággal, amely a Tisza család anyagi támogatásával jelenik meg. Az őszirózsás forradalom időszakában „a Járási Munkástanács hivatalos lapja” alcímet viselte, s annak politikai vonalát követte, de a Magyarországi Tanácsköztársaság néhány hónapja alatt inkább mértéktartó volt. A szépirodalom az 1910 utáni években teljesen kiszorult a Szalontai Lapok oldalairól, legfeljebb a színház-, a sajtó- és a helytörténész talál bőséges híranyagot benne Szalonta múltjának az 1918-as összeomlásig terjedő szakaszára vonatkozóan. A román hatalomátvétel napjaiban a Szalontai Lapok megjelenése szinte folyamatos volt, 1919 májusában azonban a román cenzúra betiltotta, s csak októberben indulhatott újra, felelős szerkesztőként Faragó Rezsővel. „Politikai napilap”-ként megtartotta korábbi baloldali beállítottságát: vezércikkben méltatta Jászi Oszkár békítő erőfeszítéseit, az új hatalom iránti lojalitással közvetítette-kommentálta a közélet, a politika eseményeit. A trianoni béke aláírása után azonban az újonnan berendezkedő hatalom változtatott korábbi magatartásán, s ez a Szalontai Lapokban is tükröződik: beszámolnak arról, hogy Arany János és Bocskai István arcképeit az új polgármester eltávolíttatta a városháza díszterméből, hogy merényletet követtek el a Kossuth-szobor ellen, s a talapzatáról lezuhant szobor visszaállítását sem engedélyezték. Foglalkozik a Belényes környéki románok betelepítésével a földreform alapján, s cikkezik arról, hogy „bolsevista eszmék terjesztése” vádjával letartóztatták Rozvány Jenőt. Az OMP megalakulása után a Szalontai Lapok egyre inkább hangot ad a kisebbségbe került magyarság jogvédő harcával kapcsolatos eseményeknek. Közben ismét fajsúlyosabbá válik a hasábjain közölt irodalom: Ady, Kosztolányi Dezső, Szép Ernő, Szini Gyula, az ekkor már ismert Zilahy Lajos, Szombati-Szabó István, Kóró Pál álnéven Kubán Endre írásaival találkozunk, s méltató ismertetőkkel a különböző színtársulatok szereplései és a bemutatott darabok kapcsán. 1924 márciusától új szerkesztő neve tűnik fel a Szalontai Lapok fejlécében: a Serényi Józsefé, akit még ugyanabban az évben Vigh J. Ernő, majd rövid időre Felei Fazekas Bertalan vált fel. 1925 januárjától viszont már csak a laptulajdonos Székely J. Jenő és a szerkesztésért felelő Székely Ármin nevét tartalmazza az impresszum. Ezzel párhuzamosan a helyi eseményekhez és igényekhez sokkal jobban kötődik a lap belső anyaga: rendszeres a Mozi, Sport, Színház rovat, s mellettük gyakran jelenik meg szépirodalom is: főképp az ünnepi (karácsonyi, húsvéti, pünkösdi) számokban Finta Zoltán, Juhász Gyula, Gulácsy Irén, Reményik Sándor, Szombati-Szabó István, Tabéry Géza (1935-ös nagyszalontai fellépése alkalmával Mécs László) verseivel, elbeszéléseivel. A romániai politikai élet jobbratolódásával a Szalontai Lapok mind nehezebb helyzetbe került, s végül 1937. június 7-én végleg betiltották egyik cikkének „magyar soviniszta irányzata” miatt. Ekkor már Reményi (Rosenbaum) Sándor szerkesztette, aki az időközben visszatérő Serényi Józseftől vette át a lap vezetését 1935-ben. A bécsi döntés után a laptulajdonos megpróbálta újraindítani a Szalontai Lapokat (a felelős szerkesztői tisztet Szabó Gyula református felekezeti iskolai tanító vállalta), de az 1940. szeptember 6-án megjelent újság mindössze tíz napot ért meg: Nagyszalonta magyar katonai parancsnoka – „zsidó érdekeltségére” hivatkozva – végleg betiltotta. A Vagina Monológok A Vagina Monológok egy rendkívül sikeres színpadi darab, amely New York-i írónő és feminista Eve Ensler (1952) azonos címen megjelent könyve alapján készült. Magyarul először a Dee-Sign kiadónál jelent meg a mű, Debreczeni Júlia, Pordán Ferenc, Szurdi András és Tandori Dezső fordításában, 2002-ben. 2008-ban pedig hangoskönyv is készült Fullajtár Andrea, Pálmai Anna és Udvaros Dorottya előadásában. Első alkalommal 1996 végén vitték színre egy Off-Broadway színházban. A színdarab az évek során egyre sikeresebbé vált, úgy hogy már ismert közszereplők működtek közre különböző színpadi változatokban. Leggyakrabban jótékonysági rendezvényeken olvasott fel többek között Whoopi Goldberg, Alanis Morissette, Glenn Close, Melanie Griffith, Winona Ryder, Dannii Minogue, Julianna Margulies, Cate Blanchett, Calista Flockhart és sokan mások. Még Donna Hanover az egykori New York-i polgármester Rudolph Giuliani felesége is szeretett volna szerepet vállalni az egyik rendezésben, de aztán tekintettel a férjére mégis lemondta a részvételt. Időközben 26 nyelvre lefordították a darabot és a legtöbb európai országban is bemutatták. Magyarországon 2007-ben került színpadra a Thália Színházban Bozsik Yvette rendezésében. Az HBO produkciójában készült film is. Tartalom A szerző kereken 200 nővel készített interjúból válogatta össze az anyagot. A monológok bár egyazon téma köré csoportosulnak, mégis személyenként igen eltérőek; megszólal például. egy a Délszláv háborúban megerőszakolt bosznia-hercegovinai nő, hallhatunk egy 13 éves kislány első szexuális tapasztalatairól vagy egy 72 éves hölgy megrázó monológját. Az egyes interjúk időnként elgondolkodtatóak, adott esetben nyomasztóan ridegek, vagy kifejezetten viccesek. Ensler "antropológiai tanulmánynak" nevezi művét, amely nők erotikus fantáziáit, szenvedélyüket, vágyukat, csalódásaikat vagy adott esetben szexuális erőszakot mutatja be. Eve Ensler számára a nők ellen elkövetett erőszak központi téma, a bemutatókkal világszerte támogatnak jótékonysági projekteket. 1998-ban kezdeményezte Eve Ensler a V(agina)-DAY, mint a nők elleni erőszak napját ("victory over violence"), február 14-re. Frasni A frasni a késő devon földtörténeti kor két korszaka közül az első, amely 385,3 ± 2,6 millió évvel ezelőtt (mya) kezdődött a középső devon kor giveti korszaka után, és 374,5 ± 2,6 mya ért véget a famenni korszak kezdetekor. Nevét a belgiumi Frasnes-lez-Couvin faluról kapta. Az elnevezést Jean Baptiste Julien d'Omalius d'Halloy belga geológus vezette be a szakirodalomba 1862-ben. A frasnit követően, a famenni korszak elején vette kezdetét a késő devon kihalási esemény néven ismert nagy kihalási hullám. Meghatározása A Nemzetközi Rétegtani Bizottság meghatározása szerint a frasni emelet alapja (a korszak kezdete) a Ancyrodella rotundiloba konodontafaj megjelenésével kezdődik. Az emelet tetejét (a korszak végét) a 'Ancyrodella és az Ozarkodina konodonták, valamint a Gephuroceratidae és Beloceratidae ammoniteszek kihalása jelzi. Fieffes-Montrelet Fieffes-Montrelet település Franciaországban, Somme megyében. Lakosainak száma 323 fő (2015). Fieffes-Montrelet Berneuil, Bonneville, Canaples, Candas, Fienvillers, Gorges és Pernois községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Kisbucsa Kisbucsa község Zala megyében, a Zalaegerszegi járásban található, a Zalai-dombságban, az Egerszeg–Letenyei-dombság területén. Fekvése Zalaegerszegtől 12 km-re, a 76-os főút és a Szombathely–Nagykanizsa-vasútvonal kereszteződésétől kb. 1 km-re fekszik.A Szévíz-medence tőzegkincset rejt, melynek kitermelése jelenleg is folyik. A bányaterület vízi világában számos növény- és állatfaj honos. A homokbányában a Pannon-tenger üledékének maradványai lelhetők fel. Története A település több évezredes létét igazolja, hogy a község területén fekvő homokbányában őskori emberi csontokat találtak. A későbbi kutatások során a kőkorszaki leletekre rétegződött kelta maradványokat hoztak felszínre. Bwucha-t, Bucha-t, Buc-ot, Bocha-t először 1268-ban említik az oklevelek. A falu nevének eredete az egyik forrás szerint a Bucsa patak. Más elképzelés szerint bolgár-szláv eredetű, amely a Buda névvel van összefüggésben. Fuxhoffer bencés atya úgy vélte – török nyelvtudása alapján –, hogy a Bucha, Buca nem más, mint egy őshonos szavunk, csak azt mi "Bükk"-nek ejtjük. A mai falu határában feküdt az egykori Szenttamás település, melynek egy részét 1268-ban IV. Béla visszaadta a nemeseknek, később a kiegyezés idején a faluhoz csatolták. A falut XIV. században a Bucsai család, 1401-ben a Besenyő család birtokolta. Ekkor már két Bucsáról írtak: Egyházasbucsa és Pető Bucs. 1482-ben a magvaszakadt Bucsai Mátyás birtokát Egervári László szerezte meg. A XIV. században a két falu külön életet élt, más-más földesurakkal. A század végére mindkettő elpusztult, régi birtokos családjaik kihaltak. 1700-ban egy részét a Perneszi család birtokolta, majd 1848-ig a Horváth család. Birtokaik nagy része összefüggő erdő volt. Népesség A település népességének változása: A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 97,9%. A lakosok 64,1%-a római katolikusnak, 2% reformátusnak, 4,26% felekezeten kívülinek vallotta magát (27,1% nem nyilatkozott). Nevezetességei Csirkehegy Halas tavak Széchenyi Emlékmű Wittmund Wittmund település Németországban, azon belül Alsó-Szászország tartományban. Lakosainak száma 20 437 fő (2016. december 31.). Wittmund Aurich községgel határos. Fekvése Werdumtól délre fekvő település. Története A település a 9. században keletkezett. A keletfríz Kankena-törzs vezetőjének székhelye volt. Mai formája 1972-ben, 11 környező település hozzácsatolásával alakult ki. Több mint 20 ezer lakosa van. Nevezetességek Szent Miklós temploma - 1775-ben épült. Népesség A település népességének változása: Bor Pál (tanár) Bor Pál (Szentes, 1919. június 4. – 2004. április 24.) matematika–fizika szakos középiskolai tanár, a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola tanára. Élete Bor Pál tanári diplomáját 1942-ben szerezte a Szegedi Tudományegyetemen. A második világháború idején és az azt követő évtizedben az orosházi Táncsics Mihály Gimnáziumban tanított. 1956-ban került Szegedre, ahol a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Fizika Tanszékén tanított nyugdíjba vonulásáig. Tanári munkássága Szegedi tanársága idején, a hatvanas évek közepétől, fizika feladatmegoldó szakkört szervezett a tehetségesnek tartott középiskolás diákok számára. A kéthetente megtartott foglalkozásokon a szegedi gimnáziumok diákjai vettek részt, akik a szakköröket szívesen látogatták. Világosan és pontosan magyarázta el feladatokhoz kapcsolódó főbb tételeket és összefüggéseket, majd a diákok segítségével építette föl a példák megoldását. A szakkör tagjai közül sokan tartoztak a Középiskolai Matematikai Lapok Fizika Rovatának feladatmegoldói közé. E feladatok megoldásához sokszor adott olyan apró módszertani gondolatot, amelynek segítségével a diákok elkészíthették a feladatmegoldásokat. Fontos módszertani újítása volt, hogy mindenkinek megtanította a logarléc használatát a végeredmény gyors kiszámításához (váltott léckezelés). A versenypéldák beadását követő szakköri foglalkozáson aztán elhangzottak az érdekesebb megoldások. A szakkör hallgatói közül sokan lettek fizikusok, fizika tanárok. Bor Pál érdeme az, hogy tudását önzetlenül, a háttérbe húzódva, a tanítványok irányítására használta föl, sikereiknek katalizátora volt. A tudománytörténeti események fölvillantásával, a jeles fizikusok főbb életrajzi eseményeinek bemutatásával a fizika fejlődését is érzékeltette a feladatmegoldások mellett. A Jedlik Ányos fizikai feladatmegoldó verseny megszervezésével a Dél-Alföld középiskolás tanulói számára adott verseny lehetőséget s ezzel segítette a fizikai fogalmak és törvények mélyebb megértését, de az eredmények pontos kiszámítását is. Taiyo Taiyo (jelentése Nap), napsugárzás és termoszféra űreszköz (Solar Radiation and Thermospheric Strucure) (SRATS), Japán 6. műholdja, tudományos műhold. Küldetés A 3. hasonló, önálló tudományos és technikai feltételekkel rendelkező Nap és ionoszféra kutató műhold. Jellemzői Építette és működtette Uchu Kagaku Kenkyujo (japánul: �� ���� ��), 1964-től Institute of Space and Astronautical Science (ISAS), 2003-tól JAXA. 1975. február 24-én a Kagosimai ISAS űrközpontból (Kagoshima Space Center) egy Mu–3C–2 hordozórakétával állították magas Föld körüli pályára (HEO = High-Earth Orbit). Megnevezései: Taiyo; Taiyo (1975-014A); Solar Radiation And Thermospheric Satellite (SRATS); Scientific Satellite (SS –3]]. Kódszáma: SSC 7671. Formája nyolcszögletű oszlopos test, átmérője 75, magassága 65 centiméter. Feladata aeronómiai (8 féle) mérések végzése, mérte az ionizáló napsugárzást, a Föld ultraibolya albedóját, az ionoszféra egyes komponenseinek sűrűségét és az ionösszetételt. Vizsgálatai az egyenlítői zónára korlátozódtak. Nemzetközi kutatási együttműködés keretében a nyugatnémet AEROS–B műhold hasonló méréseit összehasonlították, elemezték. Forgó mozgású (10 mp /perc), giroszkóppal stabilizált, geomágneses igazodása függőleges a Föld irányába. Négy új típusú napelemtáblával (5700 napelem) felszerelt, 15 W teljesítmény biztosításával, éjszakai (földárnyék) energia ellátását ezüst-cink akkumulátorok biztosították. Az orbitális egység pályája 120,1 perces, 31,5 fokos hajlásszögű, elliptikus pálya perigeuma 260 kilométer, az apogeuma 3140 kilométer volt. Hasznos tömege 86 kilogramm. 1980. június 29-én 1952 napot (5.34 év) követően belépett a légkörbe és megsemmisült. Petróleum A petróleum gyúlékony, jellegzetes szagú, halványsárga színű folyékony szénhidrogén, amelyet kőolajból lepárlással állítanak elő. Magyar neve a kőolaj latin megnevezéséből (oleum petrae) származik. Az 1920-as évek közepéig Magyarországon a kőolajat (ásványolajat) nevezték petróleumnak, amely a petrolkémia szóban él tovább. Legismertebb egykori alkalmazása a kanócos (vihar)lámpa, fejtetűirtás, ezenkívül használják még modellmotorokban, de túlnyomórészt finomított formában az utasszállító repülőgépek sugárhajtóműveinek hajtóanyaga, illetve rakéta-hajtóanyag is, amit kerozinnak neveznek. Elnevezések Kanadában, az Egyesült Államokban, Ausztráliában és Új-Zélandon a petróleumot kerosene néven forgalmazzák. Magyarországon a kerozin szó tisztított petróleumot jelent, amelyet főként légi járművek (repülőgép, rakéta) sugárhajtóműveinek működtetésére használnak. Az Egyesült Királyság, Írország, Dél-Ázsia és Dél-Afrika területén a petróleum paraffin néven ismert, míg Magyarországon a paraffin szó elsősorban a paraffin viasz jelölésére szolgál. Története 1846-ban Abraham Gesner a Prince Edward-szigeten bemutatott egy új eljárást, amellyel világító olajat (petróleumot) lehetett készíteni. Az eljárást szabadalmaztatta és a készített petróleum Kerosene néven indult útjára. Az első eljárással előállított petróleum még meglehetősen drága volt. Később a természetben előforduló bitumenforrásokból állították elő. Európában Ignacy Łukasiewicz lengyel gyógyszerész már kísérletezett különböző petróleum-desztillációs technikákkal a helyi, szivárgó kőolajból. Sokan ismerték a munkáját, de kevés figyelmet fordítottak rá. 1853. július 31-én éjszaka, a helyi kórházban elvégzendő életmentő műtéthez nem volt elegendő a gyertyák fénye. Ezért küldtek Łukasiewicz új lámpáiért. A lámpák olyan fényesen és tisztán égtek, hogy a kórházi tisztviselő elrendelte több lámpa beszerzését és a szükséges üzemanyagellátás megszervezését. Łukasiewicz felismerte a potenciális piacot, és Bécsben szabadalmaztatta eljárását a kormánnyal. A 19. században eleinte kanócos petróleumlámpákban használták világításra, ám később megjelentek a munkagépek és a gázharisnyás petróleumlámpák is. Magyarországon az 1950-es évek végéig gyártottak izzófejes, petróleummal működő traktorokat. Tulajdonságai A petróleum vízhez hasonló folyékonysággal rendelkező – de azzal nem keveredő – rendszerint sárgás színű, átlátszó folyadék, amelynek sűrűsége 0,78–0,81 g/cm3 között van. Ezt és a színárnyalatot befolyásolja a lepárlás hőmérséklete, amely 150 °C és 275 °C között van. A petróleum szénláncában 6–15 szénatom helyezkedik el molekulánként. A szénatomok száma a lepárlás körülményeitől függ. Függetlenül a kőolajfinomítás körülményeitől és a kőolaj lelőhelyétől, a petróleum 70%-át alkánok és cikloalkánok (naftének) teszik ki. Aromás szénhidrogénekből áll a maradék 20% és az olefinek aránya sohasem nagyobb mint 5%. A petróleum lobbanáspontja 37 és 78 °C között van, míg az öngyulladási hőmérséklete 220 °C (428 °F). Fagyáspontja függ a tisztasági fokától, de a kereskedelmi célra forgalmazott petróleumnál −47 °C (−53 °F)-ra állítják be. Fűtőértéke hasonló a gázolajhoz: 43,1 MJ/kg. Bőrirritáló hatású, gőzei mérgezőek és kábultságot okoznak, lenyelve vagy légutakba kerülve halálos lehet. Feltehetően károsítja a termékenységet. Előállítása A kőolaj számos szénhidrogén molekula elegye. Lepárlásakor a különféle frakciókat szétválasztják. A szénlánc hossza arányos az elpárolgás hőmérsékletével. A benzin viszonylag alacsony forráspontú párlat. A petróleum a hosszabb molekulákból álló párlat és a lepárlási folyamat során a benzin és a gázolaj között helyezkedik el (ez a 180–270 °C forrásponthatárok közötti párlat). Felhasználása A villamosítás előtt széles körben használták petróleumlámpákban világításra és izzófejes motorral felszerelt traktorok valamint erőgépek működtetésére. Jelenleg inkább fűtő- és mosóolajként játszik fontos szerepet, továbbá finomított formában gázturbinás repülőgép-hajtóművek üzemanyagaként (kerozin). Felhasználják továbbá polimerek gyártásához, habosító anyagként műanyagokhoz, mezőgazdasági vegyszerek és tisztítószerek gyártásához. Egyes alternatív gyógyászok javasolják külsőleg az alkalmazását, ám az orvosi tapasztalatok ezt nem erősítik meg, mert a súlyos mellékhatások miatt jóval több a kockázata, mint az elért eredmény. Ázsia egyes országaiban továbbá Nigériában tűzhelyekben főzésre használják. Erős peszticid hatása miatt elvétve használják rovarölő szerként is. Tiencsini Olimpiai Stadion A Tiencsini Olimpiai Stadion (egyszerűsített kínai: �����������, angolul: Tianjin Olympic Center Stadium) Kínában, Tiencsinben található a többcélú sportlétesítmény. A létesítményt 2003. augusztusában kezdték építeni és 2007. augusztusában adták át rendeltetésének. A 2008. évi nyári olimpiai játékok rendezésének próbájaként 2007-ben a FIFA női labdarúgó-világbajnokságot rendezett. A stadion nézőterének befogadóképessége 60 000 fő. Hossza 380 méter, szélessége 270 méter, magassága 53 méter, 78 000 négyzetmétere befedhető. A stadion fantázia neve „csepp víz”. 1662 az irodalomban Az 1662. év az irodalomban. Új művek François de La Rochefoucauld : Emlékiratok (Mémoires). Molière vígjátéka: Nők iskolája (L'École des femmes). Savinien de Cyrano de Bergerac: Histoire comique des États et Empires du Soleil (előzménye: 1657 ). Petróniusz A Petróniusz latin Petronius nemzetségnévből származik, ami vagy az etruszk petro, vagy a latin petra szóból ered, aminek a jelentése edzett férfi illetve kő. Női párja: Petrónia. Gyakorisága Az 1990-es években szórványos név, a 2000-es években nem szerepel a 100 leggyakoribb férfinév között. Névnapok május 31. Polverigi Polverigi település Olaszországban, Marche régióban, Ancona megyében. Lakosainak száma 4590 fő (2017. január 1.). Polverigi Agugliano, Ancona, Jesi, Offagna, Osimo és Santa Maria Nuova (Marche) községekkel határos. Népesség A település lakossága az elmúlt években az alábbi módon változott: Villebrumier Villebrumier település Franciaországban, Tarn-et-Garonne megyében. Lakosainak száma 1365 fő (2015). Villebrumier Saint-Nauphary, Villemur-sur-Tarn, Nohic, Reyniès és Varennes községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Hold My Hand A Hold My Hand Michael Jackson és Akon énekesek duettje, amely Jackson Michael című posztumusz albuma első kislemezeként jelent meg, 2010-ben. A dalt Jackson és Akon együtt írta, és eredetileg Akon 2008-ban megjelent Freedom című albuma első kislemezének szánták. 2010-ben Akon új vokálokat énekelt fel a dalhoz. Háttere és megjelentetése Claude Kelly, a dal társszerzője elmondta a HitQuartersnek, hogy a dal írásakor eredetileg Whitney Houstonra gondolt. Akon és Kelly épp Houston I Look to You albumára írtak dalokat, és Kelly egy Akon által félbehagyott dalból készítette a Hold My Handet. Akon, miután meghallotta a dalt, megkedvelte, és úgy döntött, megtartja magának. Nem sokkal később Akon Las Vegasba ment, hogy Michael Jackson következő albumán dolgozzon. Jacksonnak is megtetszett a dal, és szeretett volna ő is dolgozni rajta. Akont és Jacksont egyaránt a barátság és összefogás témája fogta meg a dalban. Jackson és Akon 2008-ban énekelték fel a dalt. Akon 2010-ben, pár nappal a megjelenés előtt még felénekelt pár vokált hozzá. Jackson egy kézírásos feljegyzése, amit birtokán, Neverlanden találtak, arra utal, hogy ezt a dalt szánta következő albuma első kislemezének. A dal 2008-ban, még befejezetlen állapotában kiszivárgott az internetre és emiatt lekerült Akon 2008-as, Freedom című albumának végleges dallistájáról. Ez volt az utolsó új Jackson-dal, ami még az énekes életében kiszivárgott. „A világ még nem állt készen rá, hogy hallja a Hold My Handet, amikor pár éve kiszivárgott. Nagyon elkeserített a dolog. De most eljött az ideje: befejezett állapotában hihetetlenül gyönyörű, himnuszszerű dal lett. Nagyon büszke vagyok rá, hogy együtt dolgozhattam Michaellel, aki mindig az egyik bálványom volt” – nyilatkozta Akon. A hivatalos megjelenés előtt Akon bejelentette a Twitteren, hogy a végső változatban több lesz Michael hangjából. A dal 2010. november 15-én jelent meg, keleti parti időszámítás szerint éjfél után egy perccel (6:00 CET), és meg lehetett hallgatni Jackson hivatalos weboldalán. Jackson unokaöccse, Taj Jackson azt mondta, nagybátyja büszke volt a dalra. „Sosem felejtem el a mosolyt az arcán, amikor a vegasi Palms hotelban lévő szobájában lejátszotta a dalt.” Ez Jackson és Akon második duettje a Wanna Be Startin’ Somethin’ 2008 után, ami nagy sikert aratott. Fogadtatása A dal nagyrészt pozitív kritikákat kapott, eltérően az előző, csak promóciós céllal megjelent daltól, a Breaking Newstől. Ashante Infantry, a Toronto Star riportere szerint „fülbemászó, jóindulatú új eleme Jackson katalógusának (…) az énekes angyali tenorjának szárnyalása kiemeli a dal szeretetről és egységről szóló üzenetét, hasonlóan Jackson legutóbbi listavezető számához, az 1995-ös You Are Not Alone-hoz.” A Huffington Post munkatársa, Joe Vogel is dicsérte a dalt: „egyszerű, de nagy erejű dal, ami megtestesít rengeteg mindent, amit a rajongók szerettek Michael Jacksonban… a személyes itt valami sokkal mélyebbé és egyetemesebbé válik (…) fülbemászó refrénjébel és óriási crescendójával minden megvan benne, ami slágerré teheti”. Vogel azt is megjegyezte, hogy az első sor, a „This life don't last forever” ('Az élet nem tart örökké') megrendítő emlékeztető az élet mulandóságára. Az MTV munkatársa, Gil Kaufman szerint „a felemelő Hold My Hand Jacksonak a szeretetről szóló klasszikus dalainak egyike, szívbemarkoló felhívás az egységre”. Gerrick D. Kennedy a Los Angeles Times zenei blogjában azt írta, hogy „a felemelő, közepes tempójú dal klasszikus M. J.” Negatív kritikát többek közt a Yahoo! Music munkatársa, Chris Willman írt, aki szerint a dal a Hootie & the Blowfish azonos című dalából emelt át részleteket, illetve a Minneapolis City Pages újságírója, Ray Cummings, aki szerint „nem lehet megúszni a csalódottságot és lehangoltságot a dal sekélységétől”. A Boston Herald kritikusa, Jed Gottlieb szerint a dal „átlagos, autotune-olt Akon-dal” és „Jackson morog a sírjában”. Jason Lipshutz, a Billboard magazin munkatársa szerint a dal „nem klasszikus Jackson-kislemez”, de „a rajongók biztosan szívesen hallanak egy stílusos popdalt, ami nem foglalkozik az énekes problémákkal teli életével”. A dal a Billboard Hot R&B/Hip-Hop Songs slágerlista 53. helyén nyitott a 2010. november 27-én végződő héten. A Billboard Hot 100-on, ahol a 84. helyen nyitott, ez lett Jackson 48. száma. Ugyanezen a héten az Adult R&B Airplay slágerlista 16. helyén nyitott, ezzel 2010 legmagasabb pozícióban debütáló dala lett. A dal Jackson első top 40 dala lett a Billboard Hot 100-on a 2002-ben megjelent Butterflies óta. A dal a 2011. január 15-én végződő héten a 24. helyen nyitott a Billboard Jazz Songs slágerlistán, és a 16. helyig jutott; ezen a listán ez Jackson első dala. A SoundScan adatai szerint a dal 2011 januárjának közepéig 304 000 példányban kelt el. Videoklip A dal videoklipjét Mark Pellington rendezte, és 2010. november 22-én kezdték forgatni a kaliforniai Tustinban, többek közt egy helyi repülőgéphangárban. Jackson hivatalos weboldalán kerestek rajongókat, akik szerettek volna szerepelni benne. December 4-én megjelent a klipből egy 30 másodperces előzetes Michael Jackson hivatalos YouTube-csatornáján és weboldalán. A klipelőzetesben táncoló rajongókat lehetett látni és részleteket Jackson híres bukaresti koncertjéből, amire a Dangerous turnén került sor, és ami a Live in Bucharest: The Dangerous Tour DVD-n is megjelent. Magát a videoklipet december 9-én mutatták be Jackson hivatalos weboldalán és más weboldalakon. A klipben a Dangerous turné bukaresti és a HIStory turné müncheni felvételein kívül az éneklő Akon, Jacksonra emlékeztető ruhákban táncoló gyerekek, valamint érzelmes jelenetek láthatóak. Számlista Hold My Hand – 3:32 Hold My Hand (Vocals & Orchestra) – 3:44 Hold My Hand (Alternative Mix) – 3:48 Hold My Hand (Instrumental) – 3:32 Bálint Mihály (orvos) Bálint Mihály vagy Michael Balint (Budapest, 1896. december 3. – Bristol, 1970. december 31.) magyar származású orvos és pszichoanalitikus, a Bálint-csoportok megalapítója, atyja. Felesége Bálint Alice. Életútja Bálint Mihály (vagy ahogy külföldön ismerik: Michael Balint) Bergmann Mór Mihály néven született 1896. december 3-án, Budapesten. Asszimilált polgári zsidó családban nevelkedett, apja, Bergmann Ignác praktizáló zsidó orvos, anyja Berger Mária Bianka. Apja akarata ellenére változtatta nevét Bálint Mihályra, mely néven vált ismertté. Emellett vallást is változtatott, kilépett a judaizmusból, és átkeresztelkedett az unitárius vallás követői közé. Az első világháború alatt a fronton szolgált, először Oroszországban, majd a Dolomitok között. Visszatérve a háborúból orvosi diplomát szerzett, majd 1921. július 7-én feleségül vette Székely-Kovács Alizt, a későbbi neves gyermek-pszichoanalitikust, Székely Zsigmond és Rossnitz Vilma gyermekét, akit Kovács Frigyes fogadott örökbe. Felesége javaslatára olvasta el többek között Sigmund Freud: Három értekezés a szexualitás elméletéről (1905), és Totem és Tabu (1913) című műveit, melyek nagy hatással voltak rá, ahogy az is, hogy Ferenczi Sándor pszichoanalitikus szemléletű előadásainak részese lehetett. 1920-ban későbbi feleségével Berlinbe költözött, ahol biokémikusként dolgozott az 1931-ben Nobel-díjas Otto Heinrich Warburg laboratóriumában. Ebben az időben biokémiából írta doktori munkáját, és házastársával együtt pszichoanalitikus képzésben vett részt, ahol Hanns Sachs képezte. 1924-ben visszatért Budapestre, ahol hamar fontos szerepet kapott a magyar pszichoanalízis szellemi légkörében. Ferenczi Sándor tanítványa ebben az időszakban, az 1920-as évek közepétől maga is pszichoterapeutaként kezdett el dolgozni. Magyar munkássága pont arra az időszakra esett, melyet többen a pszichoanalízis budapesti iskolájának hőskoraként emlegetnek. Ebben az eseménydús időszakban Mészáros u. 12. sz. alatt működő pszichoanalitikus rendelőjében próbálkozott meg először a róla elnevezett csoportok működtetésével, nagy sikert kiváltva. Az 1930-as évek végén a politikai helyzet ellehetetlenítette a pszichoanalitikusok munkáját, így több társával együtt Bálint Mihály is emigrációba kényszerült. Manchesterbe, Angliába költözött családjával, ahol újabb megpróbáltatások vártak rá. Nem sokkal az utazás után ugyanis felesége meghalt, férjére hagyva fiukat, Jánost. Ezt követően 1944-ben újraházasodik, mely kapcsolat rövid életű, annak ellenére, hogy csak 1952-ben váltak el. Otthon maradt szülei a náci megszállást követő deportálások és letartóztatások miatt öngyilkosságot követtek el 1945-ben. Ugyanebben az évben költözött Manchesterből Londonba, ahol Master of Science (!) diplomát szerzett pszichológiából. Itt találkozott 1949-ben későbbi feleségével, Enid Flora Eichholz-cal, aki a londoni családsegítő szolgálatnál dolgozott, és akinek segítségével terápiás-kiképző csoportokat szervezett. 1950-ben szervezte meg hivatalosan az első Bálint-csoportot, és 1957-ben írta meg fő művét: Az orvos, a betege és a betegség című könyvet. Az ezt követő évben, 1958-ban feleségül vette Enidet, akivel haláláig házastársi viszonyban élt. Angliában elismerték munkásságát, 1968-ban a Brit Pszichoanalitikus Társaság elnökévé választották. 1970-ben halt meg az angliai Bristolban, abban az országban, ahol munkásságának legfőbb részét alkotta. Elméleti munkássága Bálint Mihály alapvetően a jól bevált orvosi gyógyítási metodikával kapcsolatban javasolt azóta is jól bevált elveket, szabályokat. Alapelve szerint nem a betegséget, hanem a beteget kell gyógyítani, melyhez legfőbb gyógyszer maga az orvos (Harmathy & Lajtai, 2001). Úgy gondolta, hogy nagyon sok múlik a beteg és a gyógyító közötti kommunikáción, hiszen míg az egyik iatrogén (orvosi képzésből eredő) diagnózist fogalmaz meg, addig a másik autogén (önmagából eredő) megfogalmazását nehezen, vagy nem pontosan érti meg. Fontos, hogy kialakuljon egy bizalmi légkör, melyet Bálint ”kölcsönös befektetési társaságnak” nevezett, hiszen ez egy olyan befektetés, mellyel mindkét fél jól jár. Úgy véli, fontos időt szánni a betegre, melyet Enid Bálint és Jack Sorel könyvének címe, a Six minutes for the Patient (Hat perc egy beteggel) jól jelképez. Emellett nagyon fontos figyelni a beteg verbális jelzéseire, hiszen az orvos által feltett kérdésekre érkező válaszok létfontosságúak lehetnek a páciens számára. Úgy véli, hogy a betegség egy rosszindulatú regresszió, melyben a páciens pszichésen és társadalmilag is beszűkülhet. Összekapcsolva ezt a pszichoanalízis gondolatvilágával, szerinte ebben az állapotban a preverbális korban megtapasztalt anya-gyermek kapcsolat védelmére vágyunk. Úgy véli, hogy szomatikus betegségek alatt a beteg ebbe az időszakba lép vissza. Elméletébe beleveszi a Ferenczi Sándor által leírt gyermek és felnőttek közötti kommunikációs zavart, melyet a beteg és a doktorok közötti nyelvhasználatbeli különbségekhez hasonlít. Ez részben a szociális különbségekből, részben az orvosi szaknyelvből ered megállapítása szerint. Gyakorlati munkássága: Bálint-csoportok Bálint Mihály módszerét véglegesen az 1950-es, 1960-as években alakította ki Angliában. A Bálint-csoport egy 7-18 főből álló, szakemberekből (pl. szociális munkás, családi orvos) képződő társaság, melyek gyűléseinek alapja az esetmegbeszélés. Bálint arra a következtetésre jutott, hogy konkrét eseteken keresztül jól működne az egyes esetek mélyebb megértése. Tulajdonképpen hasonlóan működik a Bálint-csoport a pszichoterápiához, csak itt a kapcsolatok verbalizálásán, átélésén van a hangsúly, tehát a lényeg a kapcsolati diagnosztika és terápia. Az alábbi egy jól bevált módszer ezeken az üléseken: egy referáló beszámol egy esetről, melyet 10 perc alatt elmond, majd 10 perc alatt válaszol a kiegészítő kérdésekre. Ezt követően a beszámoló fél órán át figyeli a csoportot, ahol a tagok fantáziájukat szabadon engedve beszélik meg az esetet. Ezt követően reagál az elhangzottakra, majd aki akar, beszámolhat közérzetéről. Fontos, hogy mind a referáló, mind a hallgatóság meg tudjon nyílni a másik előtt, hiszen így tágul az orvosi önismeret, és rá tudnak jönni esetleges tévedésekre, vak-foltokra is. Ezt sztereóhatásnak nevezi a szakirodalom. Mindezek mellett fontos a jó vezető személye, aki csupán arra ügyel, hogy mindenki lelkileg ép maradjon, és a beszélgetés parttalan legyen. A gyűlések jellemzően 50-90 percesek, és a csoportok két-három éven át találkoznak heti rendszerességgel. A Bálint-csoportok haszna, mai helyzete A Bálint-csoportok hasznát több kutatásban is vizsgálták (pl. Turner és Malm 2004). Ezeket összefoglalva elmondható, hogy az orvoslás hatékonyságát elősegíti a Bálint-csoportok működése, mely jó kezelése lehet az orvosi kiégésnek is. Azonban az is kijött a vizsgálatokból, hogy nem mindenkire van jó hatással a Bálint-csoport módszere, többen kiléptek a vizsgálatok alatt. Ez a módszer is, ahogy minden terápia, egyén-függő, és nem általános gyógymód mindenkire nézve. Jelenleg 19 országban működik nemzeti Bálint-társaság, ezen kívül 11 másik nemzetben találhatóak tagok és csoportok (Molnár, Harmathy, & Somorjai, 2009). A legerősebben Németországban van jelen a módszer, itt a hivatalos orvosi képzés része, itt van a legtöbb tag és csoport egy nemzeten belül. Őket követi Franciaország és az USA, ahol az utóbbi időben egyre nagyobb népszerűségnek örvend ez a fajta esetmegbeszélés. Magyarországon főleg pszichoanalitikus irányultságúak a csoportok, és a Magyarországi Bálint Mihály Pszichoszomatikus Társaság fogja össze működésüket. Összességében elmondható, hogy bár nincs benne az orvosképzés fő áramában, a Bálint-csoportok a családorvoslás körében a kulturális örökség részét képezik és szerepe jelentős nemzetközi szinten is ezen a területen. Magyarul Primary love and psycho-analytic technique ; Liveright, New York 1953 ( The international psycho-analytical library ) Amour primaire et technique psychanalytique ; franciára ford. Judith Dupont, R. Gelly, S. Kadar; Payot, Paris 1972 ( Collection Science de l'homme ) Les voies de la régression. Avec une étude de Enid Balint Distance dans l'espace et dans le temps ; Payot, Paris 1981 ( Petite bibliothèque Payot ) Le médecin, son malade et la maladie ; franciára ford. J. P. Valabrega; Payot, Paris 1988 ( Science de l'homme ) Le défaut fondamental spects thérapeutiques de la régression ; franciára ford. Judith Dupont, Myriam Viliker; Payot, Paris 1991 ( Petite bibliothèque Payot ) Az orvos, a betege és a betegség / The doctor, his patient and the illness ; ford. Liebermann Lucy, tan. Buda Béla; Magyar Pszichiátriai Társaság, Bp., 1991 Az őstörés regresszió terápiás vonatkozásai ; ford. Boros Ottilia; Akadémiai, Bp., 1994 ( Hermész könyvek ) A borzongások és regressziók világa ; ford. Huller Ervin, Enid Bálint Távolság térben és időben című fejezetével; Animula, Bp., 1997 ( A pszichoterápia klasszikusai ) Elsődleges szeretet és pszichoanalitikus technika, 1-2. ; szerk. Széchey Orsolya; Animula, Bp., 1999 ( A pszichoterápia klasszikusai ) Les voies de la régression. Suivi de Distance dans l'espace et dans le temps par Enid Balint ; franciára ford. Myriam Viliker, Judith Dupont; Payot, Paris, 2000 ( Petite bibliothèque Payot ) Kisbékés Kisbékés, románul: Bichigi, település Romániában, a Bánságban, Temes megyében. Fekvése Lugostól északkeletre, Facsádtól nyugatra, a Béga jobb partján, Porzsony, Beketyő és Facsád közt fekvő település. Története Kisbékés, Békés nevét 1717-ben említette először oklevél Bikiz néven. 1778-ban Bikits, Bikisch, 1808-ban és 1888-ban Bikis, 1913-ban Kisbékés néven írták. A trianoni békeszerződés előtt Krassó-Szörény vármegye Facsádi járásához tartozott. 1910-ben 886 lakosából 881 román volt. Ebből 882 görögkeleti ortodox volt. Weihmichl Weihmichl település Németországban, azon belül Bajorországban. Lakosainak száma 1804 fő (1987. május 25.). Weihmichl Ergolding községgel határos. Herleshausen Herleshausen település Németországban, Hessen tartományban. Népesség A település népességének változása: Kochánky Kochánky település Csehországban, a Mladá Boleslav-i járásban. Kochánky Benátky nad Jizerou, Sedlec, Předměřice nad Jizerou, Mečeříž és Tuřice településekkel határos. Lakosainak száma 443 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Kripton A kripton egy nemesgáz, a periódusos rendszer 36. eleme. A vegyjele Kr. Szobahőmérsékleten gáz halmazállapotú. Felfedezése 1898-ban fedezte fel William Ramsay és Morris William Travers. A neve a görög eredetű krüptosz szóra vezethető vissza; jelentése rejtőzködő. Fizikai adatai A kripton a többi nemesgázhoz hasonlóan egyatomos gázként létezik, színe, íze nincsen, a hőt és az elektromosságot nem vezeti. Fénycsőben (kisülési csőben) halvány ibolya színű fényt áraszt. 19 izotópja közül 6 stabil. Vegyületei A kripton nemesgáz, így inert, azaz semleges gáz. Ez azt jelenti, hogy nem lép semmilyen más anyaggal reakcióba. 1962-ben azonban sikerült laboratóriumban kripton-vegyületeket előállítani. A kripton gerjesztett állapotban képes vegyületeket alkotni a fluorral, az oxigénnel és a fluorral együtt, a fluorral és a platinával együtt, illetve a fluorral és az antimonnal együtt. A 6 fluor és 1 kriptonból álló 7 atomos molekula stabilabbnak bizonyult, így ennek van gyakorlati felhasználása is (lézertechnológiában). Később előállítottak kriptonból és radonból álló vegyületeket, bár ezek nem voltak stabilak a radon bomlása miatt. Felhasználása A kripton a levegő 1/900000-ed részét alkotja (pontosan: 0,000114%-a), ami azt jelenti, hogy 1000 liter levegőből 1,1 ml kripton állítható elő. A levegő hűtésekor -150 Celsius-fokon a kripton folyékonnyá válik, amit szobahőmérsékletre visszamelegítve már tiszta kriptonként izzólámpákba töltenek. A kriptonnal töltött izzó Bródy Imre találmánya, gyártása a TUNGSRAM-nál kezdődött el. A kripton fluorral alkotott vegyületét alkalmazzák lézeres tisztítási eljárásokban. Reklám- és dekorációs célokra szolgáló neoncső töltésére is használatos. A kriptontöltésű neoncső törtfehér fényt bocsát ki. A Varázslók a Waverly helyből epizódjainak listája Az itt található lista a Varázslók a Waverly helyből című televíziós sorozat epizódjait tartalmazza. Golden Globe-díj a legjobb animációs filmnek A legjobb animációs filmnek járó Golden Globe-díjat (angolul Golden Globe Award for Best Animated Feature Film) első alkalommal 2007-ben, a 64. Golden Globe-gálán osztották ki. Az animációs filmek 2007 előtt a legjobb filmek között, főleg a legjobb filmmusical vagy vígjáték kategóriában szerepeltek. A kezdetekben a többi kategória öt-öt jelölésével szemben mindössze három animációs film volt jelölhető. 2010 óta a szabály a következő: alapesetben öt alkotást lehet jelölni; amennyiben tizenkettőnél kevesebb alkotásból lehetne csak választani, a jelöltek számát háromra korlátozzák; az animációs filmeknek legalább 70 percesnek kell lenniük, és mindössze 25%-ban tartalmazhatnak élő felvételt. A Golden Globe-díj szabályai szerint az angol nyelvű filmek csupán egy kategóriában indíthatók, ezért a legjobb animációs film kategóriában jelölt, alapvetően angol nyelvű párbeszédet tartalmazó alkotás nem vehet részt a legjobb drámai filmért, illetve a legjobb vígjátékért vagy zenés filmért folyó versenyben. Ugyanakkor a legjobb idegen nyelvű film kategóriában jelölt filmek jogosultak a legjobb animációs film kategóriában való versenyzésre. Díjazottak és jelöltek Megjegyzés: A díj nyertesei minden évben kék háttérrel szerepelnek. "†" jelzi az Oscar-díjas alkotásokat. "‡" jelzi azokat az alkotásokat, amelyeket Oscar-díjra is jelöltek. "§" jelzi azokat Golden Globe-díjas alkotásokat, amelyeket nem jelöltek Oscar-díjra ebben a kategóriában. Joseph von Eichendorff Báró Joseph Karl Benedikt von Eichendorff (Lubowitz-kastély, 1788. március 10. – Neiße, 1857. november 26.) 19. századi német romantikus költő. Élete Joseph Karl Benedikt von Eichendorff a felső-sziléziai Racibórz melletti Lubowitz-kastélyban látott napvilágot báró Adolf Theodor Rudolf von Eichendorff porosz katonatiszt és bárónő Karoline von Kloch gyermekeként, katolikus családban. Édesanyja sziléziai nemesi családból származott, a családi kastély az ő hozománya volt. Joseph 1793-tól 1801-ig, a két évvel idősebb barátjával, Wilhelm von Bernhard Heikével együtt tanult. 1800. november 12-én kezdett naplót vezetni. Ekkor születtek első irodalmi kísérletei. Joseph és Wilhelm 1801 októberétől 1804-ig Breslauban katolikus gimnáziumba jártak. Jogtudományt tanult Halléban 1805 és 1806 között, majd Heidelbergben, Regensburgban és Bécsben folytatott tanulmányokat. 1809-ben visszatért Lubowitzba. 1809/10 telén tért vissza a tanulmányaihoz, ekkor már a Wilhelm von Humboldt kezdeményezésére létrejöttt új Berlini Egyetemre. Itt hallgatta Fichtét, Heidelbergben szoros viszonyba lépett a romantikának számos jeles képviselőjével: találkozott Achim von Arnimmal, Brentanóval és Kleisttel, és velük együtt gyűjtött népkönyveket és népdalokat. Ugyanott adta ki első dalait Flórens álnév alatt. Nyártól jogi tanulmányokat folytatott Bécsben egészen 1812-ig. Tanulmányainak befejezte után meglátogatta Párizst, majd 1813-ban a porosz seregbe belépett és 1815-ig tevékeny részt vett a szabadságháborúban. Eichendorff 1815 áprilisában megnősült. Felesége, Luise von Larisch (1792–1855) egy Lubowitz környéki nemesi család lánya volt. Még ebben az évben megszületett első fiuk Hermann, 1817-ben lányuk Therese, 1819-ben második fiuk Rudolf. Gyakornokként városi szolgálatba lépett 1816-ban Breslauban, 1821-től katolikus egyházi és iskolai tanácsos volt Danzigban, 1824-ben Königsbergben elnöki főtanácsossá nevezték ki. 1831-től Berlinben találjuk, ahol 1841-ben a kultuszminisztériumban titkos államtanácsos lett. Azonban három év után elhagyta az állami szolgálatot, mert nem helyeselte Eichhorn miniszter egyházpolitikáját. Ezután gyakran változtatta lakóhelyét. 1849-ben elvesztette barátját (Wilhelm von Bernhard Heinke, †1849. január 7.) majd felesége halála (1855) után Therese lányához költözött. Eichendorff 1857. november 26-án halt meg Neissében (ma Nysa, Lengyelország). Költészete A romantika utolsó kiváló képviselője Németországban és a romantikus iskola legjelesebb és legnépszerűbb dalköltője. Művei tarkán követik egymást. Első nagyobb alkotása: Ahnung und Gegenwart (regény, 1815, 3 kötet, a szerző neve nélkül adta ki Fouqué); ezt követték: Krieg der Philistern (drámai mese Tieck modorában, 1824); Aus dem Leben eines Taugenichts (1826, bájos kis elbeszélés, Eichendorff legismertebb prózaműve, mely 1891-ig 17 kiadást ért). Das Marmorbild (novella, 1826); Meierbeths Glück und Ende (drámai paródia, 1828); Ezzelin von Romano (tragédia, 1828); Der letzte Held von Marienburg (szomorújáték, 1830); Die Freier (vígjáték, 1833); Viel Lärm um nichts (elbeszélés, 1833); Dichter und ihre Gesellen (novella, 1834); Gedichte (1837-1883-ig 13 kiadásban). Utolsó három epikai műve (Julian, 1853, Robert und Guiscard, 1855 és Lucius, 1857); túlságosan érezteti egyoldalú katolikus álláspontját, úgy, hogy eme felekezeti tendencia megrontja a költői hatást. Ugyanez áll élete utolsó éveiben irt, nagy műveltségéről tanúskodó és sokszor szellemes, de kizárólagos felekezeti fölfogásánál fogva egyoldalú irodalomtörténeti dolgozatairól: Über die ethische und religiöse Bedeutung der neueren romantischen Poesie in Deutschland (1847); Der deutsche Roman des 18. Jahrhunderts in seinem Verhältniss zum Christenthum (1851); Zur Geschichte des Dramas (1854) és Geschichte der poetischen Litteratur Deutschlands (1857). Kiválóbbak igen sikerült műfordításai: Don Manuel, Graf Lucanor (1840) és Calderon, Geistliche Schauspiele (1846-53, 2 kötet). Összes munkái: Berlin, 1842, 4 kötet; Münster, 1889 és Lipcse, 1891, 2 kötet. Prózai (irodalomtörténeti) dolgozatai: Vermischte Schriften, 1866, 5 kötet. Hátrahagyott költeményeit H. Meisner adta ki (1888). Életét megírta H. Keiter, 1887. Eichendorff kiválóan lírikus tehetség, mint ilyen nyilvánul drámáiban és regényeiben is, melyek szerkezet és jellemzés tekintetében többnyire gyengék, de gazdagok lírai szépségekben. Legsikerültebb: Aus dem Leben eines Taugenichts című elbeszélése, mely csupa hangulat, valóságos dal bájos prózában, szeretetreméltó humorral előadva. Dalai a német irodalom legszebb remekei közé tartoznak. Művei Oberschlesische Märchen und Sagen (1808–1810) Abschied (1810) Ahnung und Gegenwart (1815) Das Marmorbild (1819) Aus dem Leben eines Taugenichts (1826) Dichter und ihre Gesellen (1833) Viel Lärmen um nichts (1833) Auch ich war in Arkadien (1834 or 1838) Die Meerfahrt (1835) Mondnacht (1837) Das Schloß Dürande (1837) Die Entführung (1839) Die Glücksritter (1841) In Danzig (1842) Über die ethische und religiöse Bedeutung der neuen romantischen Poesie in Deutschland (1847) Der deutsche Roman des 18. Jahrhunderts in seinem Verhältniss zum Christenthum (1851) Julian (verseposz, 1853, Julianus császárról ) Geschichte der poetischen Literatur Deutschlands (1857) Libertas und ihre Freier (1864) Magyarul Egy naplopó életéből ; ford. Gábor Endre, Brenner Hugo; Táltos, Bp., 1922 Egy mihaszna életéből. Elbeszélés ; ford. Vajda Miklós, versford. Kormos István; Irodalmi, Bukarest, 1968 Scindapsus A Scindapsus az egyszikűek (Liliopsida) osztályának a hídőrvirágúak (Alismatales) rendjébe, ezen belül a kontyvirágfélék (Araceae) családjába tartozó nemzetség. Előfordulásuk A Scindapsus-fajok előfordulási területe a trópusi és szubtrópusi Ázsia, Észak-Ausztrália, valamint a Csendes-óceán nyugati részén levő szigetek. Rendszerezés A nemzetségbe az alábbi 35 faj tartozik: Scindapsus alpinus Alderw. (1922) Scindapsus altissimus Alderw. (1922) Scindapsus beccarii Engl. (1881) Scindapsus carolinensis Hosok. (1937) Scindapsus coriaceus Engl. (1879) Scindapsus crassipes Engl. (1881) Scindapsus curranii Engl. & K.Krause (1908) Scindapsus cuscuaria (Aubl.) C.Presl (1851) Scindapsus cuscuarioides Engl. & K.Krause (1916) Scindapsus falcifolius Engl. (1905) Scindapsus geniculatus Engl. (1879) Scindapsus glaucescens (Engl. & K.Krause) Alderw. (1920) Scindapsus grandifolius Engl. (1898) Scindapsus hederaceus Miq. (1856) Scindapsus javanicus Alderw. (1920) Scindapsus latifolius M.Hotta (1966) Scindapsus longipes Engl. (1879) Scindapsus longistipitatus Merr. (1926) Scindapsus lucens Bogner & P.C.Boyce (1994) Scindapsus maclurei (Merr.) Merr. & F.P.Metcalf (1945) Scindapsus mamilliferus Alderw. (1920) Scindapsus marantifolius Miq. (1856) Scindapsus officinalis (Roxb.) Schott (1832) Scindapsus perakensis Hook.f. (1893) ezüstös szobafutóka (Scindapsus pictus) Hassk. (1842) Scindapsus roseus Alderw. (1922) Scindapsus rupestris Ridl. (1905) Scindapsus salomoniensis Engl. & K.Krause (1908) Scindapsus schlechteri K.Krause (1912) Scindapsus scortechinii Hook.f. (1893) Scindapsus splendidus Alderw. (1922) Scindapsus subcordatus Engl. & K.Krause (1908) Scindapsus suffruticosus Alderw. (1922) Scindapsus sumatranus (Schott) P.C.Boyce & A.Hay Scindapsus treubii Engl. (1898) Réz(I)-oxid A réz(I)-oxid (nyelvújításkori magyar nevén rézélecs) vörös színű por, vízben nem oldódik. Atomrácsos jellegű vegyület. Az összegképlete Cu2O. A természetben rézércként (kuprit) található meg vörös színű kőzetekben. A réz oxigénnel találkozó felülete lassan alakul át oxiddá, mesterségesen magas hőmérsékleten oxidálják nagy nyomáson. További hevítéssel réz(II)-oxidot nyerünk belőle. Története Ez az oxid volt az első anyag, amiről kiderült, hogy félvezető tulajdonságokkal bír. 1924-től kezdve, a szilícium felhasználása előtt használták a félvezetőgyártásban. Előállítása Ha réz(I)-só oldatához hidroxidionokat juttatnak (például lúgoldatot adnak hozzájuk), a réz(I)-oxid csapadék alakjában leválik. A Fehling-próba során a réz(I)-oxid vörös módosulata válik le csapadékként. A Fehling-próba redukáló tulajdonságú szerves vegyületek, például aldehidek vagy egyes cukrok kimutatására szolgál. Ekkor a borkősav rézzel alkotott komplexének lúgos oldatából keletkezik réz(I)-oxid redukcióval. Forrás Nyilasi János: Szervetlen kémia. Gondolat Kiadó, Budapest, 1975. 220. oldal Roccanova Roccanova község (comune) Olaszország Basilicata régiójában, Potenza megyében. Fekvése A település az Agri, Sinni és Sarmento folyók közötti dombvidéken fekszik. Határai: Aliano, Castronuovo di Sant’Andrea, Chiaromonte, Gallicchio, Missanello, San Chirico Raparo, Sant’Arcangelo és Senise. Története Alapításáról pontos adatok nincsenek. Első említése a 12. századból származik, amikor a Rinaldo család birtoka volt. A közelmúltban elvégzett régészeti vizsgálatok i.e. 6 századi leleteket hoztak felszínre, így valószínűsíthető már már az ókorban lakott vidék volt. A 19. század elején, amikor a Nápolyi Királyságban felszámolták a feudalizmust, önálló község lett. Népessége A népesség számának alakulása: Főbb látnivalói Madonna Delle Serre-szentély Santa Maria delle Grazie-templom San Rocco-templom San Nicola di Bari-templom Manos al aire A Manos al aire (jelentése spanyolul: ’Kezeket a levegőbe’) Nelly Furtado 2009. szeptemberében megjelent negyedik, Mi Plan című spanyol nyelvű albumának első kislemeze. A dal két hétig ült a közép-amerikai rádiók listáinak csúcsán, második lett a német rádiósok listáján, az USA-ban és Puerto Rico-ban harmadik, Olaszországban és Svájcban a legjobb ötben, míg Latin-Amerikában és Spanyolországban a legjobb tízben van. A dalhoz készült videó az internetes áruházban a tíz legkeresettebb videó között van, Argentínában meghódította a slágerlistákat, és világszerte a legmagasabb rotációba tették a zenetévék, és második helyen áll a Billboard "Hot Latin Songs" listáján. Kana A kana a japán szótagírások összefoglaló neve, amelyek különböznek a kandzsitól és a latin ábécétől. Három írásmód tartozik hozzá: a hiragana, a katakana, valamint a kandzsi régi szótagírásos használata, a manjógana, amely a másik kettő ősének tekinthető. A kana írásmódok a kandzsi egyszerűsítésével alakultak ki. A hiragana jeleit a japán szavak írására használják, míg a később kialakult katakana főként az idegen szavak és külföldi nevek írására szolgál. Mai alakjukat 1900-ban határozták meg, majd az 1946-os reform során két-két jelet töröltek belőlük, így ma mindkettő 46 jelből áll. Cinclodes A Cinclodes a madarak (Aves) osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a fazekasmadár-félék (Furnariidae) családjába tartozó nem. Rendszerezésük A nemet George Robert Gray írta le 1840-ben, jelenleg az alábbi 15 faj tartozik ide: Cinclodes pabsti Cinclodes fuscus falklandi partibillencs vagy falklandi tengeririgó (Cinclodes antarcticus) Cinclodes comechingonus Cinclodes albidiventris vagy Cinclodes fuscus albidiventris Cinclodes olrogi Cinclodes albiventris vagy Cinclodes fuscus albiventris Cinclodes oustaleti Cinclodes excelsior Cinclodes aricomae Cinclodes palliatus Cinclodes atacamensis Cinclodes patagonicus perui tengeririgó (Cinclodes taczanowskii) chilei tengeririgó (Cinclodes nigrofumosus) Előfordulásuk Dél-Amerika területén honosak. Lethe (folyó) A Lethe folyó az alaszkai Katmai hegytől 12 kilométerre nyugatra folyik, az Ukak folyó középső ága. A folyót 1917-ben Robert F. Griggs nevezte el, aki az 1912-es Novarupta kitörés utóhatásait kutatta a környéken a National Geographic Society megbízásából; a név a görög mitológiai Léthe vagy Léthé, "a felejtés folyója" nevével azonos. Lovas (Magyarország) Lovas község Veszprém megyében, a Balatonfüredi járásban. Fekvése Lovas a Balaton északi partján, a Királykút völgyének kapujában fekszik. Közvetlen szomszédai Paloznak, Felsőörs és Alsóörs. Nyugaton az Öreghegy és a Kishegy szőlőskertjei övezik. A két hegy között folyik a Lovasi-Séd, amelynek vize évszázadokon keresztül több malomnak nyújtott energiát. Ezt a részt ma is Malomvölgynek nevezik. A falun római kori út húzódik keresztül. Története Lovas Magyarország nyugati felén, a Balatontól északkeletre fekvő, alig 400 lelkes község, amely a Balatonfüred-csopaki borvidékhez tartozik. A település 1951-ben vált világszerte ismertté: ekkor fedezték fel a község határában a Kr. e. 30-40 ezer évvel ezelőtt működött festékbányát. Az őskori telepen mintegy 100 csonteszközt, s több kőeszközt találtak. Az ősember a kultikus célra használt vörös festékkel kiterjedt kereskedést folytathatott. Az őskortól lakott vidékre 900 után telepedtek le a magyarok, akiknek itteni élete az első okleveles említésig (1290) a régészeti leletekből ismerhető meg. A szőlőműveléssel, halászattal, földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkozó lakosok a 13. században kőtemplomot építettek, amelyet 1754-ben barokk stílusban átépítettek. A község életét a 13. század végétől az 1945-ig, a nagybirtokok felszámolásáig a veszprémi káptalan határozta meg. A jobbágyok 1848-ban felszabadultak a földesúri függés alól, s földtulajdonosokká váltak. A község népe a 17. században a református hitre tért át. A 18. században a káptalan egy részüket visszatérítette a katolikus hitre, s 1753-ban nekik adta a templomot és a parókiát. A lovasi katolikus egyház a paloznaki plébánia filiája lett. A reformátusok 1858-ban iskolát, 1910-ben templomot építettek maguknak. 1945-ig a református gazdák irányították a község és a hegyközség (promontorium) életét. Lovas hagyományos paraszttársadalma 1945 után felbomlott. Az egyéni gazdálkodást 1951-től a termelőszövetkezeti gazdálkodás váltotta fel. A 20. század második felében a községben városias infrastruktúrát építettek ki, a lakosság többsége az iparban, kereskedelemben és szolgáltatási szférában helyezkedett el. Napjainkra a falusi turizmus jelentősége is megnőtt. Közélete Polgármesterei Ferenczy Gáborné (független) Népesség A település népességének változása: A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,8%-a magyarnak, 3,3% németnek mondta magát (10,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 46,3%, református 21,2%, evangélikus 3,1%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 13,8% (14,6% nem nyilatkozott). Nevezetességei A község területén murvabányászat közben a régészek őskori festékbányát találtak, amelyet ez emberiség történetének egyik legősibb festékbányájának tartanak. A település másik nevezetessége a 13. századi, Szűz Mária Szent Neve tiszteletére emelt Árpád-kori templom. A templombelsőben középkori falfestmények voltak, amiknek csekély maradványai a mai napig láthatóak. Felújításkor a belső vakolatleverés során, az északi hajófalon ép állapotú elszedett kőkeretes, csúcsíves ajtót láthatunk, amely bizonyította a 14. századi északi kápolna létezését. A román kori templom mai formáját alapjában véve a 18. századi barokk átépítés, majd az 1911-es és 1990-es újjáépítések, restaurálások során nyerte el. 1990 októbere óta műemlék, mely építészeti múltunk ritka és pótolhatatlan tárgyi bizonyítéka. {{}} Szakirodalom és források Vértes László : Őskori bányák Veszprém megyében (Lovas, a legősibb bánya, A sümegi ősbánya) - Veszprém, 1969. - Athenaeum Ny. Bp. 69.0415 Fraternitas Rosé Crucis Az első FRC Pascal Beverly Randolph [1825-1875] által alapítva 1856-ban. Az első Amerikai Rózsakeresztes Rend. Randolph 1868-ban beavatást kapott a SRIA-ba, valószínűleg tagja lehetett 1840 körül a Luxori Fény Hermetikus Testvériségének (Hermetic Brotherhood of Light Luxor). Ezen felül beutazta a világ mind a négy sarkát, miközben számos prominens ezotérikus, okkultista személyiséggel találkozott, mint például Eliphas Levi [1810-1975]. Az újraszerveződés Rózsakereszt Testvériség (RT) - Fraternitas Rosé Crucis (FRC) 1920 körül került megalapításra a színes egyéniségű Reuben Swinburne Clymer [1878-1966] által. Ő azt állította, hogy ez a mozgalom a folytatása az eredetileg Pascal Beverly Randolph [1825-1875] által 1856-ban alapított ugyanilyen nevű rendnek. Aki később, 1868-ban beavatást kapott a SRIA-ba, valószínűleg tagja lehetett 1840 körül a Fény Hermetikus Testvériségének (Hermetic Brotherhood of Light Luxor), amely Luxorban működött. Randolph beutazta a világ mind a négy sarkát, miközben számos prominens ezotérikus személyiséggel találkozott, mint például Eliphas Levi [1810-1975]. Bár Randolph a „Rózsakeresztes”–nek határozta meg magát, éppen maga jelenti ki írásaiban, hogy nem volt semmilyen fizikai kapcsolata a korábbi testvériséggel, ellenben tapasztalatokat szerzett róla személyes vízióiban. Viszont, Randolph munkáiból kiderül, hogy kapcsolatban állt egy bizonyos Rózsakereszt Temploma - Temple of the Rosy Cross nevű renddel, amelynek feje Dr. Edward Brown of Boston. Brown rövid ideig tartotta a kapcsolatot Clymer-el, amelyet azonban meg is bánt, így megszüntette a vele való kapcsolatát. Ehelyett inkább G. W. Plummer-rel tartott szorosabb kapcsolatot 1899-től kezdődően, mivel Plummer kapcsolatban állt Randolph örökségével. Semmit sem hagyott Randolph Clymer-re, de akármit is mondjanak a dokumentumok Clymer azt állította, hogy „megvásárolta” Randolph örökségét. Ez tehát azt eredményezte, hogy Clymer azon állításai, hogy származását illetően a randolphyi örökség birtokosa érvénytelen, ennek ellenére mégis állította, hogy az általa alapított rend képviseli az első Amerikai Rózsakeresztes Rendet. Hogy igazát bizonyítsa sok erőt és munkát fektetett abba, hogy lejárassa és megtámadja az AMORC-t és alapítóit. Kölcsönösen azzal vádolták egymást, hogy tanításaikban szexuálmágiát hirdetnek, de az FRC-nek semmilyen kapcsolata sem volt Randolph tanításaival, azonban ez nem bizonyult teljesen igaztalannak, mert volt szexuálmágikus tartalma tanításiknak. A Clymer-Lewis viták egyre bonyolultabbá váltak, míg végül akkorára duzzadtak, hogy más kezdtek bevonódni más csoportok is, mint az RF. Végül több bírósági tárgyalás lett a vége, amelyet Cymer elvesztett. Ezek az elfogult és szubjektív nézőpontok képezik a néhány Clymer által kiadott munka alapját. Annak ellenére, hogy Clymer számos hamis forrásra hivatkozik, valóban tartotta a kapcsolatot néhány akkori jól ismert okkultistával, mint Arnold Krumm-Heller az FRA (A. K. Heller alapította 1927) –ból. Néhány FRA és FRC ág egyesült is. Miután Reuben és Clymer eltávoztak, az ő fia vette át az FRC vezetését. A jelenleg magában foglalja a következő egyesített okkult testvériségeket: The Priesthood of Eth - The Rosicrucian Order - The Secret Schools - The Hermetic Brotherhood - Fraternitas Rosae Crucis - Temple of the Rosy Cross - The Order of the Magi - Sons of Isis and Osiris - Illuminatae Americanae Magában foglalja még a Nemzetközi Beavatottak Szövetségét - International Confederation of Initiates és a Megvilágosodás Temploma –t - Church of Illumination, amely a külső átriumait és átjáróit képezi a testvériségnek. Jelenlegi vezetője a rendnek Gerald E. Poesnecker. Jelenleg a központja Beverly Hall egy gyönyörű helyen található Quakertown, Pennsylvania-ban. Forrás The Alchemy Website Szalézi Szent Ferenc Szalézi Szent Ferenc (latinul: Franciscus Salesius), Szalézi Ferenc-Bonaventura (franciául: François de Sales de Boisy), (Sales kastélya, Thorens-Glières mellett (Haute-Savoie), 1567. augusztus 21. – Lyon, 1622. december 28.) francia püspök, teológus, lelkiségi író és egyházszervező, kiemelkedő szónok, több pápa személyes tanácsadója. Arisztokrata családban született, de lemondott nemesi rangjáról, és életét Isten szolgálatának szentelte. A Római katolikus egyház egyik legjelentősebb teológusának tartják. Megalapította a Vizitációs nővérek rendjét. Számos művet írt, melyeket nyomtatott formában terjesztett, és ezért tartják őt az újságírók és írók védőszentjének. 1877-ben IX. Piusz pápa emelte az egyháztanítók sorába. Élete Édesapja katonatisztként szolgált I. Ferenc seregében. Hatéves koráig szülei nevelték, oktatták, majd kollégiumba került Annecy-ben, ahol megtanult franciául. Tízévesen lett elsőáldozó, és röviddel utána megbérmálkozott. Tizenegy éves korában jelentette ki először, hogy pap szeretne leni. Szülei azonban túl korainak tartották döntését. Édesapja jogi pályára szánta, Párizsba küldte a jezsuita Clermont-kollégiumba. Szónoklattant, latint, görögöt, hébert, filozófiát és teológiát tanult. Megszerette az országot, annak ellenére hogy hazája, a Savoyai Hercegség gyakran állt konfliktusban Franciaországgal. Rendkívül vonzotta őt a teológia, különösen a predesztináció és a kegyelem. 1588-ban visszatért Savoyába, majd ősztől Padovában kezdte el jogi tanulmányait édesapja kívánságára. Padovában működött akkoriban Európa egyik leghíresebb egyeteme. Antoine Possevin jezsuita szerzetes lett tanácsadója, szellemi irányítója. Ajánlására kezdte el olvasni Loyolai Szent Ignác Lelkigyakorlatos könyvét. Tanulmányozta Hippói Szent Ágoston, Szent Jeromos, Aranyszájú Szent János és Aquinói Szent Tamás írásait. A világi életet visszautasítva szigorú aszkéta életet kezdett élni, de súlyosan megbetegedett. Azt hitte, hogy hamarosan meghal, és felajánlotta testét tudományos célokra. Meggyógyult, 1592-ben megkapta jogi diplomáját, és visszatért családjához. Édesapja földeket vásárolt neki, és menyasszonyt is választott számára. Szintén édesapja kívánságára jelentkezett ügyvédnek Chambéry bíróságán. I. Károly Emánuel, Savoya hercege fiatal kora ellenére szenátorrá nevezte ki, de Ferenc nem fogadta el a tisztséget. 1593. május 9-én közölte édesapjával, hogy pap szeretne lenni. 1593 júniusában diakónussá, december 18-án pedig pappá szentelték, és Genf prépostja lett Annecy-ben, mert a kálvinizmus térhódítása után a genfi püspökség székhelye ide került. Ferenc híressé vált prédikációt mondott: „A szeretet erényével kell lerombolni Genf falait, a szeretet erényével kell visszafoglalni a várost.. nem vassal és puskaporral, amelynek szaga és íze a pokol tüzére emlékeztet…”. Egyházi tevékenységét misézéssel és prédikációkkal kezdte, és visszautasított minden adományt. Savoya Chablais tartománya kitartott a kálvinista hitben. A herceg vissza akarta téríteni az uralma alá tartozó területeket a katolikus hitre, Chablais azonban ellenállt. A kálvinisták sorra elűzték a katolikus papokat, s ekkor Ferenc önként jelentkezett missziós munkára. 1594. szeptember 9-én indult unokatestvérével Chablais-ba. Magával vitte a Bibiliát és Bellarmin Szent Róbert Kontroverziáit. Allinges várában szállásolták be magukat. Thonon-les-Bains kálvinista város egyetlen katolikus templomában prédikált, és óvatosságból minden este visszatért a várba. A szigorú tél rendkívül megnehezítette a bejárást. A kálvinistáknak rendelettel tiltották meg, hogy hallgassák prédikációit. Megrágalmazták, életveszélyesen megfenyegették, de Ferenc határozottan visszautasította a katonai kíséretet. Mivel üres templomban prédikált, beszédeit kinyomtatta, és szétosztotta az emberek között. A kommunikációnak ez a formája teljesen ismeretlen volt azokban az időkben. Azután végleg beköltözött a városba, ahol egy idős asszonynál talált szállást. Csupán egy ügyvédet és néhány embert sikerült megtérítenie. Egy év után azt írta a hercegnek, hogy a prédikációk nagyon kevés eredménnyel jártak. 1596-ban Ferenc nyilvánosan is prédikálni kezdett. Antoine de Saint-Michel, Avully földesura 1596. február 19-én visszatért a katolikus hitre. A konverzió hírére vitára hívta Ferencet Antoine de la Faye, a genfi egyetem filozófia professzora. Ferenc Antoine de Saint-Michellel indult Genfbe. A savoyai hercegtől kért támogatást, hogy nyilvánosan is misézhessen. Karácsonykor három misét mondott. 1597 januárjában megérkezett a herceg engedélye, és Thonon-les-Bains-ben újra misézhetett. Titokban találkozott Théodore de Bèze-zel, Kálvin utódjával, akit a reformáció pátriárkájának neveztek. Teológiai kérdésekről tárgyaltak, nevezetesen a tevékenység fontosságáról a keresztény életben. VIII. Kelemen pápa is támogatta Ferenc munkáját, négy papot rendelt mellé. 1597-98-ban Chablais lakosainak nagy része visszatért a katolikus hitre. Thonon-les-Bains-be látogatott Alessandro Ottaviano de’Medici pápai legátus, a későbbi XI. Leó pápa és Károly Emánuel, Savoya hercege. A város Szent Ágoston-templomában rendezett nagyszabású liturgikus ünnepségek után 2300-an tértek vissza a katolikus hitre. Genf püspöke Ferencet akarta segédpüspökévé tenni, ezért 1598. november 12-én elküldte őt Rómába, hogy megszerezze a pápa hozzájárulását. VIII. Kelemen pápa, aki már hallott Ferencről Médici legátustól, három teológus jelenlétében tüzetes vizsgálat alá vetette. Ferenc ragyogón megfelelt a vizsgán, és a pápa Genf segédpüspökévé nevezte ki. Hazatérése után közel két esztendeig a püspökség újjászervezésén dolgozott. Azon munkálkodott, hogy betelepítse a jezsuitákat és a Néri Szent Fülöp által alapított Oratórium kongregációját, amelyet Rómában ismert meg. Művelődési központot is alapított Alberge néven, ahol művészek és tudósok tanítottak. IV. Henrik francia király 1600-ban Annecy-be látogatott, és támogatásáról biztosította Ferencet. 1602-ben a püspök elküldte őt a királyhoz Párizsba azzal a kéréssel, hogy IV. Henrik segítse visszaszerezni a savoyai háború alatt elkobzott egyházi javakat. A királyi udvarban is prédikált, és hírneve egyre nőtt. A király arra kérte, hogy legyen Párizs püspöke, de Ferenc nem vállalta el. Párizsi tartózkodása alatt találkozott Acarie asszonnyal (a későbbi Megtestesülésről nevezett Boldog Mária kármelita nővérrel), akinek segített a Sarutlan Kármelita Rend francia földre történő betelepítésében. Azután visszatért Savoyába, ahol az a hír várta, hogy a püspök meghalt. Ferencet 1602. december 8-án szentelték fel Genf püspökévé. A katekizmusra támaszkodva fáradhatatlanul azon munkálkodott, hogy a hívők megismerjék, és meg is értsék a katolikus hit lényegét. 1604 márciusában, nagyböjt idején Dijonban tartott prédikációkat. Itt találkozott többek között Chantal Johanna Franciskával, aki már megjelent neki egy látomásban. Két évig tartó levelezésbe kezdett unokahúgával, Charmoisy asszonnyal. Leveleiben imára és keresztényi szeretetre buzdított. Unokahúga felolvasta leveleit ismerőseinek, és egy jezsuita szerzetes azt ajánlotta, hogy jelentessék meg nyomtatásban is. Ferenc beleegyezett. 1608–ban kisebb javításokat végzett a szövegekben, és Bevezetés a lelkiéletbe vagy Filótea címmel adták ki. Óriási sikere lett, Ferenc életében negyvenszer adták ki. IV. Henrik is olvasta, felesége gyémántokkal diszített kötésű példányt ajándékozott az angol királynak. Ferenc már 1608-ban foglalkozott a Vizitációs nővérek rendjének alapításával. Ezt a nevet azért választotta, mert a szegényeket látogató nővérek Máriát utánozzák, aki látogatást tett Erzsébetnél. A nővérek feladata a szemlélődés, a szegények segítése és a háztartási munkákban való részvétel. Ferenc gyakran mondta: „Égre szegezett tekintettel kell végezni a földi dolgokat .. Amit szeretettel csinálunk, az maga is szeretet...” 1615-ben született Értekezés az istenszeretetről vagy Temotius című írása, amelynek egy része a vizitációs nővéreknek szólt. Korának olyan nagy személyiségei tisztelték őt, mint IV. Henrik, XIII. Lajos, VIII. Kelemen pápa, Richelieu bíboros. Sírja Annecy-ben van, a Basilique de la Visitation-ban. Bosco Szent János az ő emlékére alapította 1854-ben a Szalézi rendet. Írásai Bevezetés a lelkiéletbe vagy Filótea Értekezés az istenszeretetről vagy Temotius Lettre Ouverte aux Protestants (Kontroverziák) Les Entretiens Avis spirituels - 1 Avis spirituels - 2 Petit Traité sur la Communion Bien faire sa confession L'amour du prochain 1 L'amour du prochain 2 Méditations des Mystères Joyeux Méditations des Mystères Douloureux Traité de la Prédication Conseils aux supérieurs Sermon sur le Notre Père Sermon sur la paille et la poutre Sermon sur la Transfiguration Lettre à Sainte Jeanne de Chantal Méditation sur la passion Sermon pour la Saint Blaise Sermon pour Noël Sermon pour la Sexagésime 13 février 1594 Sermon commentaire de Jean XX, 11-18 en date du 26 juillet 1618 Sermon pour le Vendredi Saint 17 avril 1620 Sermon pour l'Annonciation 25 mars 1621 Sermon 2 juillet 1621 Sermon 1. novembre 1621 Sermon de saint François de Sales pour le mercredi des cendres 9 février 1622 Sermon pour le premier Dimanche de Carême 13 février 1622 Sermon 20 février 1622 Önjáró szeizmikus talajvibrátor Az önjáró szeizmikus talajvibrátor egy geofizikai eszköz, amelyet napjaink földtani kutatásaiban széleskörűen használnak. Ezeknek a nagyméretű, tízméteres teherautókkal egybeépített több mint húsztonnás gépeknek a feladata, hogy a mérőcsoport által előzetesen kijelölt jelgerjesztési pontokon szeizmikus rezgéseket keltsen. Ez úgy történik, hogy a jármű a közepén található bázislapot leteszi a földre, és elkezdi ütni vele a föld felszínét, vagy ahogy a szakemberek mondják, megvibrálja a földet. A gerjesztett jelek rezgéshullámként terjednek a föld belseje felé, amelyek közül néhány visszaverődik, míg a többi továbbhalad a föld mélyébe. A visszavert hullámokat a földbe leszúrt több tízezer geofon érzékeli, és kábeleken továbbítja az adatokat egy jelrögzítő, -feldolgozó műszerkocsiba. A hullám kibocsátása és a felszínre való visszaérkezése között eltelt idő mérésével, az így nyert adatok további elemzésével megismerhetővé válik a vizsgált terület földtani felépítése, szerkezete. A kutatási módszert az 1950-es években az amerikai egyesült államokbeli Continental Oil Company (Conoco) olajtársaság fejlesztette ki. Fierville-Bray Fierville-Bray település Franciaországban, Calvados megyében. Lakosainak száma 520 fő (2015). Fierville-Bray Airan, Billy, Le Bû-sur-Rouvres, Condé-sur-Ifs, Poussy-la-Campagne, Saint-Sylvain és Vieux-Fumé községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Kockázatkezelő A kockázatkezelő bankok, pénzügyi szervezetek belső szabályzataiban rögzített tevékenységet folytató szakember (tipikusan közgazdász, jogász) aki a már megkötött, vagy kötés előtt álló üzleteket a generált kockázat szempontjából elemzi és véleményezi, illetve javasolja azoknak a bankári vagy jogi biztosítékoknak a bevonását, melyek a kockázatot elfogadható szintre leszállítják. A kockázatkezelő az adott szakterület döntéshozó grémiumának (tipikusan Cenzúra Bizottság) általában állandó tagja. Feladatát képezi hitel, biztosíték illetve egyéb kockázati elemzések készítése, hitelezési és egyéb természetű egyedi döntések véleményezése, a work-out tevékenység során a célravezető alternatívák véleményezése. Manowar Kills A Manowar Kills az amerikai Manowar 1992-ben megjelent első válogatáslemeze. Számlista "The Demon's Whip" "Ride the Dragon" "Metal Warriors" "Fighting the World" "Kings of Metal" "Defender" "Black Wind, Fire and Steel" "Blood of the Kings" Forrás http://rateyourmusic.com/release/comp/manowar/manowar_kills/ Adelophryne mucronatus Az Adelophryne mucronatus a kétéltűek (Amphibia) osztályába, a békák (Anura) rendjébe és az Eleutherodactylidae családjába tartozó faj. Előfordulása A faj Brazília endemikus faja. Brazília Bahia államában, Itacaré, Ilhéus és Una települések környékén honos. Kati Kovács (album) A Kati Kovács Kovács Kati negyedik nagylemeze, első NDK-beli albuma. 1974-ben jelent meg német nyelven. A dalok zenéjét Koncz Tibor, Sipos Péter, szövegét Szenes Iván, S. Nagy István, Sztevanovity Dusán, Tardos Péter és Fred Gertz írta. A Wind, komm, bring den Regen her c. dal 1972-ben Drezdában (NDK) nemzetközi fesztivált nyert, akárcsak magyar eredetije, az Add már, uram, az esőt! Magyarországon. Dalok A Wind, komm, bring den Regen her /Add már, Uram az esőt/ (Tibor Koncz–Fred Gertz) Ah, was habe ich getan? /Jaj, nem vigyáztam! / (Tibor Koncz–Fred Gertz) Ohne Liebe /Légy szerelmes/ (László Tolcsvay–Gisela Steineckert) Viva la vida Wohin bist du gegangen? /Merre mentél tőlem/ (Tibor Koncz–Ingeburg Branoner) Flügel mit zwei Beinen /Kétlábú zongora/ (Tibor Koncz–Wolfgang Brandenstein) B Sehnsucht /Arcok a sötétben/ (Tibor Koncz–Fred Gertz) Der Schaukeljunge /Hintáslegény/ (Tibor Koncz–Bernhard Bohlke) Bis zum letzten Atemzug /Kifulladásig/ (Tibor Koncz–Fred Gerzt) Weil du mir so fehlst (Klaus Hugo–Fred Gertz) Komm und laß uns gehn /Menjünk világgá! / (Tibor Koncz–Fred Gertz) Dein Lächeln bleibt bei mir /A mosolyod itt marad/ (Péter Sipos–Fred Gertz) Közreműködők Kovács Kati – ének Hungária együttes Juventus együttes Kislemezek Wind, komm, bring Regen her Sehnsucht Komm und laß uns gehn Forrás http://www.kovacskati.hu/Album/Album2/album2.html Csipkerózsika-paradoxon A Csipkerózsika-paradoxon egy valószínűségszámítási probléma: egy alvó személyt egy érme feldobása alapján egyszer vagy kétszer felébresztünk, és megkérdezzük, hogy mekkora a szubjektív valószínűsége, hogy fejet dobtunk. A problémát eredetileg Adam Elga vetette fel, de valójában a már korábban megszületett „tökéletlen emlékezés”, és a „szórakozott sofőr paradoxonon” alapszik. Probléma A paradoxon szerint Csipkerózsikával elvégezzük a következő kísérletet: vasárnap altatót kap, majd egy hagyományos érmével dobva határozzuk meg a továbbiak menetét. Ha fejet dobunk, Csipkerózsikát hétfőn felébresztjük, és a kísérlet véget ér, ha írást, felébresztjük hétfőn, majd újabb altatót kap, és kedden ismét felébresztjük. Az altató egyfajta amnéziával jár, és az alany nem tud visszaemlékezni, hogy korábban fel volt-e már ébresztve, és kísérlet közben nem tudhatja meg sehonnan, hogy milyen nap van, azonban tisztában lesz a kísérlet menetével. Minden ébresztésnél feltesszük a kérdést: „Mit gondolsz, mekkora a valószínűsége, hogy fejet dobtunk?” A probléma azért tekinthető paradoxonnak, mert a kérdésre a válasz ½ vagy �. A válasz a „Mit gondolsz, mekkora a valószínűsége, hogy fejet dobtunk?” kérdésre minden ébresztésnél �. Három eset lehetséges: fejet dobtunk, és hétfőn felébresztettük, írást dobtunk, és hétfőn felébresztettük, írást dobtunk, és kedden felébresztettük. Csipkerózsika szemszögéből az esetek egyenrangúak, mégis két esetben írást dobtunk, és csak egyben fejet, így szerinte � eséllyel dobtunk fejet. Ugyanakkor a „Mit gondolsz, mekkora a valószínűsége, hogy fejet dobtunk?” kérésre nem Csipkerózsikát kérdezve a válasz nyilvánvalóan ½. Megoldás A válaszok különbsége abból ered, hogy két különböző kérdésre felelnek. Egyszer azt vizsgáljuk, hogy mekkora az esélye a kísérlet egyik ágának lefuttatásának, ami ½, mások viszont Csipkerózsika kihallgatásakor az írás valószínűségét vizsgálja, ami viszont �, mivel az egyik esetet „megcinkeltük”, kétszeresére növelve a szubjektív valószínűségét. Variációk A hét napjai lényegtelenek, csupán a szemléltetést szolgálták. A probléma nem feltétlenül kitalált helyzetre vonatkozik. Például számítógépek programozhatók úgy, hogy „Csipkerózsikaként” viselkedjenek, és ne tudjanak a korábbi futtatásokról. Ilyen körülmények mellett a fent kísérletet elvégezve, ha a program minden esetben fejnek tippeli a dobást, csupán az esetek �-ában lesz igaza. Hawaii réce A hawaii réce (Anas wyvilliana) a madarak osztályának lúdalakúak (Anseriformes) rendjébe és a récefélék (Anatidae) családjába tartozó faj. Előfordulása Az Amerikai Egyesült Államokhoz tartozó Hawaii-szigeteken honos. Megjelenése A gacsér testhossza 50 centiméter. A tojóé 45 centiméter. Alap tollazata mindkét nemnél barna, sötétebb, világosabb mintázattal. Életmódja Puhatestűeket, rovarokat fogyaszt. Még eszik édesvízi vegetációt és más vízi gerincteleneket. Természetvédelmi állapota Az élőhelyének elvesztése és a betelepített állatok (elvadult macskák, patkányok, jávai mongúz). Az IUCN vörös listáján a veszélyeztetett kategóriában szerepel. Mára (démon) Mára (szanszkrit: ���, māra; kínai: �, pinjin: mó; tibeti: bdud; burmai: �������; thai: ���), a buddhizmusban egy démon, aki megkísérelte elcsábítani Gautama Buddhát gyönyörű nőkkel, akik - a különféle legendák szerint - a lányai voltak. A buddhista kozmológiában Mára testesíti meg az ártó ösztönzéseket, az ügyetlenséget és a spirituális élet „halálát”. Csábítóként Mára eltéríti az embereket a spirituális gyakorlatoktól, úgy hogy a negatív dolgokat pozitív színben tünteti fel. A hinduizmusban a halálos betegségek istene és a káma-dhátu ura: az érzéki élvezet iránti vágyé, amely miatt az emberek meggondolatlanul cselekszenek. Nevének eredete A „Mára” szó az indoeurópai alapnyelv *mer- szótövéből ered, melynek jelentése „meghalni”. Az igető szanszkrit formája √m�. Ennek jelenidejű jelzői alakja mrjate és a műveltető alakja márajati. Mára a műveltető szótő verbális főnévi alakja, amelynek jelentése 'halált okozni' vagy 'gyilkolni'. Más, halállal kapcsolatos szóhoz is kapcsolható ugyanezzel a tővel: marana vagy mrtju (halál). Áttekintés A hagyományos buddhizmusban a Mára névhez négy értelmét szokás társítani: Klésa-mára , vagy Mára az összes tévelygő érzés megtestesülése. Mrtju-mára , vagy Mára a halál, amely a születések és halálok végtelen körforgását jelenti. Szkandha-mára , vagy Mára a kondicionált létezések összességének metaforája . Dévaputra-mára , vagy Mára egy déva fia - tehát létező, nem metaforikus. A korai buddhizmusban Mára szó szerinti és pszichológiai értelmezést is kapott. Létező lényként közvetlenül a meditáló Buddha mellett is megjelent. A Buddha-szobrok közkedvelt témája Délkelet-Ázsiában a meditáló Buddha. Bal keze az ölében, a bal tenyér az ég felé néz. A jobb karja a jobb térdén helyezkedik el, a jobb kezén az ujjak a földet érintik, ami az jelzi, hogy Buddha a Földet hívja, hogy legyen tanúja, amint legyőzi Márát és eléri a megvilágosodást. Ezt a testtartást nevezik 'föld-érintő mudrának'. Három lánya Buddha megvilágosodásának egyes elbeszéléseiben Mára nem küldte lányait, hogy csábítsák el Buddhát, hanem saját akaratukból mentek, amikor Mára már feladta, hogy megállítsa Buddhát a megvilágosodás felé vezető úton. Mára lányait hagyományosan három dolog megtestesüléseként értelmezik: Tanhá (sóvárgás), Arati (unalom) és Rága (érzékiség). Kállay Ferenc Nagykállói Kállay Ferenc (Debrecen, 1790. december 2. – Buda, 1861. január 1.) művelődéstörténész, nyelvtörténész, jogász, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A magyarság műveltségi elemeinek, nyelvének, hagyományos életmódjának és vallási képzeteinek őstörténeti irányultságú kutatója volt, akit a hazai művelődéstörténet és néprajztudomány is úttörő alakjai között tart számon. Életútja A Debreceni Református Kollégiumban folytatott jogi tanulmányokat, itt kötötte évtizedekre szóló barátságát Kölcsey Ferenccel. 1812-től Pozsonyban dolgozott Mailáth György Pozsony vármegyei főjegyző mellett mint joggyakornok. 1813-ban Pesten megszerezte ügyvédi oklevelét, s rövid ideig a királyi ítélőtáblán tevékenykedett jegyzőként. Rövid bécsi jogi tanulmányait követően különbözeti vizsgát tett az osztrák jogrendszerből, majd 1814-től a Kézdivásárhelyen állomásozó 2. székely gyalogezred hadbírájaként tevékenykedett. 1827-ben százados hadbírói rangban nyugalomba vonult, s előbb Nagyenyeden, 1830-tól Kézdivásárhelyen, 1832-től pedig Budán élt, s kutatásainak szentelte életét. Munkássága Pályája során sokrétű tudományos érdeklődésről adott tanúbizonyságot, behatóan foglalkozott művelődés-, vallás- és nyelvtörténeti, összehasonlító filológiai, filozófiai, jogtudományi és politikai tanulmányokkal. Az 1820-as évektől – még hadbírói tevékenysége idején, de főként nyugalomba vonulását követően – tevékenyen részt vett az akkoriban kibontakozó őstörténeti kutatásokban. Maradandóbb értékű tanulmányai a magyarság és a székelyek eredetének, néptörténetének, műveltségi elemeinek összehasonlító történeti kutatásához kapcsolódtak, ezért a néprajztudomány és a művelődéstörténet úttörő alakjai között tartja számon. Nem pusztán történeti kutatásokat végzett, hanem a finnugor nyelvrokonság híveként behatóan foglalkozott a magyar és a finnugor nyelvek közötti egyezésekkel, etimológiai párhuzamokkal, a kazár–magyar etnikai-kulturális kapcsolatok múltjával. A hagyományos gazdálkodás történeti elemzésén keresztül szintén a magyarság néptörténeti sajátosságaira kívánt rámutatni, elsőként írta le a külterjes állattartás keleti hozadékait, és ő mutatott rá az elsősorban az Alföldön hagyományos szálláskertes, kétbeltelkes településforma nomád földművelési formákhoz kapcsolható hagyományaira. A Kisfaludy Társaság 1846-ban meghirdetett pályázatára – történeti források, illetve a néphagyományban fennmaradt hiedelemelemek és képzetek alapján – megírta a magyar ősvallás áttekintését, s ezt összefüggésrendszerbe helyezve összehasonlította a finnugor és uráli népek mitológiájával, valamint az ókori indoiráni népek körében dívó Mithra-kultusszal. Munkájával megnyerte ugyan a pályadíjat, az azonban csak halála után jelent meg nyomtatásban, így Ipolyi Arnold 1854-ben közreadott, hasonló tematikájú monográfiája mellett jelentősége elsikkadt. Mindezeken túlmenően foglalkozott poétikával (rím- és ritmuselmélet), filozófiai (filozófiatörténet, szabad akarat) és jogi kérdésekkel (halálbüntetés), zeneelmélettel (operaesztétika) is. Mintegy nyolcvan ismert tanulmánya és cikke főként a Tudományos Gyűjtemény, a Tudománytár és az Akadémiai Értesítő lapjain jelent meg. Kéziratban maradt munkái közül említést érdemel a középkori magyarországi okleveleket névtani szempontból feldolgozó írása. Társasági tagságai és elismerései Tudományos érdemei elismeréseként 1832 márciusában a Magyar Tudós Társaság levelező tagjává választották, majd még ugyanazon év szeptemberében a rendes tagok sorába emelték. Főbb művei Magyar régiségek nyomozása. in: Tudományos Gyűjtemény 1823. Reprint: Magyar régiségek nyomozása. Szerk. Tálasi István. Budapest, Magyar Néprajzi Társaság, 1990, 57 p. Historiai értekezés a’ nemes Székely nemzet’ eredetéről, hadi és polgári intézeteiről a régi időkben. Nagyenyed, Ref. Kollégyom, 1829, 289 p. Szövege a MEK-ben A’ magyar nemzetiségről. Pest, Trattner és Károlyi, 1836 , 96 p. REAL-EOD Kölcsey Ferencz gyermek és ifjukori életrajza s néhány erdti levele. Pest, 1839. A Szózat criticai bírálatja. Pest, 1843. ( Wesselényi Miklós Szózat a magyar és szláv nemzetiség ügyében című munkája kapcsán) Finn-magyar nyelv. Pest, 1844. REAL-EOD Az esküttszékről, tekintettel az alsó táblai szónoklatokra. Pest, 1844. A pogány magyarok vallása. Szerk. Réső Ensel Sándor . Pest, Lauffer és Stolp, 1861, 332 p. REAL-EOD Reprint: A pogány magyarok vallása. Budapest, Püski, 1999, 332 p. Kállay Ferenc két előadása: A magyar és kozár kapcsolatokról – A Gúti, Coth, Geta nevekről. Budapest, Lélekfa, 1990, 34 p. Atrani Atrani község (comune) Olaszország Campania régiójában, Salerno megyében. Az Amalfi-part többi településével együtt 1997 óta része az UNESCO Világörökségének. Fekvése Amalfitól keletre, kevesebb, mint 1 km-re fekszik, egy kis öbölben a Dragone hegyi patak torkolatvidékénél, meredek sziklafalak között. Mindössze 0,2 km-es területtel és 965 lakossal Atrani Olaszország legkisebb önálló községe. Története Története minden tekintetben megegyezik a szomszédos Amalfi városának történetével. Római arisztokrata családok telepedtek meg először ezen a vidéken, majd később a gazdag amalfii kereskedők építették fel itt fényűző palotáikat. Az Amalfi Köztársaság idején a pisai flotta kétszer is kifosztotta (1135-ben és 1137-ben), ami a település hanyatlásához vezetett. Ehhez hozzájárultak a Manfréd, Szicília régense és királya által betelepített szaracén kalózok is, akiket csak a 13. században I. Anjou Károly uralkodása alatt sikerült elűzni. Atraniból származik Masaniello, az Első Nápolyi Köztársaság vezéralakjának anyja. A forradalmár többször is az Atrani melletti hegyvidéken bujkált, ennek emlékét ma is örzi a Masaniello-barlang (Grotta di Masaniello). A további évszázadokban az Amalfit is uraló nápolyi nemesi családok birtoka volt. 1861-ben az Olasz Királyság része lett. Népessége A népesség számának alakulása: Fő látnivalói Az aprócska település központja a Piazza (hivatalos nevén Piazza Umberto I), számos vendéglővel és kocsmával. A San Salvatore de’Bireto-dómban, amelyet 940-ben alapítottak, és amelyet egy 1087-ben Konstantinápolyban öntött bronzkapu díszít, koronázták meg a hagyomány szerint az Amalfi Köztársaság dózséit. A Santa Maria Maddalena-templom 1274-ben épült, azóta kevés módosításon esett át, ezek közül a legjelentősebb a homlokzat barokkosítása volt (1771). A templom és harangtornya már az építése után a település jelképeivé váltak. Szállodák és egyéb turisztikai látványosság hiányában Atrani megőrizte eredeti arculatát. Atraniból a környéken jellegzetes meredek lépcsős utak vezetnek Ravellóba, a part mentén Castiglioneba és Minoriba. Raupenschlepper Ost A Raupenschlepper Ost (magyarul: „Kelet lánctalpas vontató”), röviden RSO német könnyű lánctalpas vontatójármű volt, melyet a német haderő részére fejlesztett ki az osztrák Steyr 1500 A típusából a második világháború elején. Főként a kelet-európai hadszíntér mostoha viszonyaira tervezték, ahol a féllánctalpas és gumikerekes tehergépjárművek képtelenek voltak haladni a felázott, sártengerré váló járhatatlan utakon. Hasonló kialakítású vontatójárműveket a szovjet és nyugati szövetségesek is bevetettek a háború idején. Harckocsi elhárításra kifejlesztett változata a PaK 40-nel felszerelt RSO mit Pak 40 (sf, selbstfahrlafette). Nagy hasonlóságot mutat ezzel a típussal a hidegháború idején, a svéd Hägglunds által kifejlesztett Bandvagn 206, melyet napjainkban is széleskörűen alkalmaz 25 ország (köztük a Bundeswehr is). Története Miután a németek első őszi-téli offenzívájukat indították 1941-ben az orosz fronton szembesültek, hogy a rendkívül primitív utak találhatók a Szovjetunióban. A tavaszi és őszi esőzések sártengerré változtatták az utakat amely komoly ellátási gondokat okozott a Wehrmacht egységeinek. Ezért igény mutatkozott egy új járműre, amely megbirkózik a mostoha körülményekkel. Az osztrák Steyr javasolt egy kicsi, olcsón előállítható járművet, amely az 1,5 tonnás Steyr 1500 A kisteherautó alapján készült és használatban volt a német hadseregben. A vontatót 1942-ben állították hadrendbe mint Raupenschlepper Ost (RSO). Elsődleges feladata a szállítás és tüzérségi egységek ellátása lett volna de mivel megbízhatónak bizonyult ezért mindenfajta szerepet rábíztak. Hamarosan a megrendelések száma felülmúlta termelési kapacitását ezért több gyártót is be kellett vonni a termelésbe, hogy megfeleljenek az egyre növekvő igényeknek. Napjainkban is széleskörűen alkalmaz 25 ország köztük a Bundeswehr is hasonló típusokat. Ilyen például a hidegháború idején kifejlesztett svéd Bandvagn 206. Technika A vontatót Cletrac típusú differenciálművel szerelték. A motort a padlón a vezetőfülkében helyezték el közvetlenül a kuplunggal és a sebességváltóval. A sebességváltó négy előremeneti és egy hátrameneti fokozatú volt. A futómű négy nagy préselt acélból készült gumiperem nélküli lemezkerékből állt mindkét oldalon párban, elliptikus laprugókkal és láncfeszítő görgőkkel. Kormányzást függőleges karokkal végezték, amely hidraulikus fékeket üzemeltetett azaz forduláskor a lánckereket fékezték. A létra alváz hátul rugós csapos vonóhoroggal volt felszerelve. Gázlómélysége 85 cm, szabad hasmagassága 55 cm, lánctalpa 32 cm (téli 60 cm) amely lehetővé tette, hogy a jármű mozogni tudjon a legrosszabb körülmények között is. A vezetőfülke acélból később 1944-től takarékossági okokból préselt fából készült. A mérete 4425 mm hosszú, 1990 mm széles és 2530 mm magas volt ponyvával. A meghajtást egy 3500 cm³-es léghűtéses V-8-as benzin üzemű motor szolgáltatta amellyel 17,2 km/h (RSO/03 14 km/h) sebességet ért el kiépített úton. Az üzemanyag-ellátást egy 180 literes tartály biztosította amellyel akár 300 km-t is megtett a vontató. A jármű tömege üresen 5500 kg, hasznos teherbírása 1500 kg, maximális vontatható tömege 2000 kg volt. RSO/PAK40 1943-ban a gyalogságnak égetően szüksége volt páncéltörő fegyverekre viszont a vontatott lövegek mozgatása szinte lehetetlen volt a járhatatlan utak miatt. Ráadásul az ágyúk vészhelyzeti áthelyezésekkor hatalmas veszteségeket szenvedtek mivel a nappali fényben könnyen észrevették az ellenséges tüzérségi megfigyelők a teherautók magas sziluettjét. A probléma megoldására az OKW javasolta a tökéletesen bevált és olcsón előállítható RSO alapjára építsenek rá egy 7,5 cm Panzerabwehrkanone 40 páncéltörő ágyút és ezzel egy új önjáró löveghordozót hozzanak létre. Miután Hitler látta a terveket elrendelte egy limitált darabszámú önjáró löveg legyártását és harctéri tesztelését. A projektet Steyr cég vállalta. Az RSO felfüggesztésén és futóművén nem változtattak, de az vezető kabin helyett egy alacsony, könnyen páncélozott felépítmény helyeztek. Az eredmény egy könnyű, olcsón előállítható és rendkívül mobil gyalogsági páncéltörő fegyver lett. Bár a járművet a gyalogsági páncéltörő egységeknek szánták mégis először a páncélos egységek kaptak belőle (Panzerjäger-Abteilungen 743 és 744, valamint a 18. páncélgránátos hadosztály), mivel sürgősen szükség volt az elavult páncélosok cseréjére. A járműnek viszont komoly hiányosságai is voltak. Ilyen volt például az alacsony sebesség és a gyenge páncélozottság amely elkerülhetetlenül vezetett hogy más harcjárművekkel nem tudták együtt bevetni és a személyzet ki volt téve az ellenséges fegyvereknek. Végül körülbelül 60 darabot gyártottak belőle. 1943 októberében tesztelték a jármű továbbfejlesztett változatát, amely egy szélesebb futóművet és lánctalpakat, valamint egy erősebb, kevésbé zajos V8-as benzinmotort kapott, hogy elbírja a 8,8 cm Panzerabwehrkanone 43 ágyút. Ezek a változások javították a teljesítményt és csökkentették a súlypontját. A tervek szerint a termelés 1944-ben indították volna be de a szovjetek időközben elfoglalták a gyárat. Változatok Az RSO három változatban készült sorozatban. RSO/01 Alapváltozat zárt kabinnal. RSO/02 Harckocsi-elhárításra kifejlesztett változata a PaK 40-nel felszerelt (RSO mit Pak 40 sf) önjáró löveg. RSO/03 Dízel motorral felszerelt egyszerűsített változat félig nyitott, fából készült kabinnal. Sant’Ilario d’Enza Sant’Ilario d’Enza település Olaszországban, Emilia-Romagna régióban, Reggio Emilia megyében. Lakosainak száma 11 261 fő (2017. január 1.). Sant’Ilario d’Enza Gattatico, Montecchio Emilia, Montechiarugolo, Campegine, Parma és Reggio Emilia községekkel határos. Népesség A település lakossága az elmúlt években az alábbi módon változott: (9433) 1997 CF3 A (9433) 1997 CF3 a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. NEAT program keretében fedezték fel 1997. február 3-án. Az Egyesült Nemzetek Szervezete főtitkárainak listája Forrás Angol wikipédia. http://www.nytimes.com/1996/10/26/world/lord-gladwyn-is-dead-at-96-briton-helped-found-the-un.html https://www.un.org/sg/en/formersg/lie.shtml A Veiga A Veiga település Spanyolországban, Ourense tartományban. A Veiga Carballeda de Valdeorras, Porto de Sanabria, Viana do Bolo, O Bolo, Petín és O Barco de Valdeorras községekkel határos. Lakosainak száma 907 fő (2017). Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Szvobodniji járás A Szvobodniji járás (oroszul Свободненский райо́н) Oroszország egyik járása az Amuri területen. Székhelye Szvobodnij. Népesség 1989-ben 16 879 lakosa volt. 2002-ben 14 568 lakosa volt. 2010-ben 14 315 lakosa volt. A Búcsú (album) A Búcsú a Fonográf együttes 1984 decemberében a Budapest Sportcsarnokban megtartott három estés búcsúkoncertjeinek felvételeiből összeállított dupla koncertalbum, melyet 1985-ben adott ki a Hungaroton. A koncerteket eredetileg az 1984-es Jelenkor című lemezük bemutatójának szánták, ám Szörényi Levente úgy döntött befejezi színpadi pályafutását, így az album dalai ekkor hangoztak el először és utoljára élőben. A búcsúkoncert 20. évfordulójára a Hungaroton 2004-ben dupla CD-n újra kiadta a koncertalbumot bónuszdalokkal kiegészítve. A tíz plusz felvétel többségét a Kertészeti Egyetem Klubjában (KEK) egy évvel korábban, 1983 decemberében adott koncerten elhangzott dalok adják, míg két dal az angol nyelvű Country & Eastern című albumról származik. Az album dalai 1985-ös eredeti kiadás Tiltott forrás (Bródy János/Tolcsvay László) - 6:36 A show folytatódik (Bródy/Tolcsvay) - 5:50 Edison Magyarországon (Bródy/Szörényi Levente) - 3:28 Útközben (Bródy/Szörényi) - 5:28 Dal az ártatlanságról (Bródy/Szörényi) - 4:39 Vihar előtt (Bródy/Móricz Mihály) - 8:47 Egy nap az élet (Bródy) - 1:37 Egy év elmúlt (Bródy/Szörényi) - 6:09 Ha én rózsa volnék (Bródy) - 3:35 A bengázer (Bródy/Tolcsvay) - 7:32 Hej, barátom (Szörényi) - 2:58 Európa csendes (Petőfi Sándor/Szörényi) - 5:42 Nemzeti dal (Petőfi/Tolcsvay) - 4:30 Utazás (Szörényi) - 5:51 Levél a távolból (Bródy/Szörényi) - 3:29 Jöjj, kedvesem (Bródy/Tolcsvay) - 4:12 Vidéki kislány (Bródy/Szörényi) - 6:46 Gondolj néha rám - 5:16 2004-es jubileumi kiadás Tiltott forrás (Bródy/Tolcsvay) - 6:36 A show folytatódik (Bródy/Tolcsvay) - 5:50 Edison Magyarországon (Bródy/Szörényi) - 3:28 Útközben (Bródy/Szörényi) - 5:28 Dal az ártatlanságról (Bródy/Szörényi) - 4:39 Vihar előtt (Bródy/Móricz) - 8:47 Egy nap az élet (Bródy) - 1:37 Egy év elmúlt (Bródy/Szörényi) - 6:09 Ha én rózsa volnék (Bródy) - 3:35 A bengázer (Bródy/Tolcsvay) - 7:32 Hej, barátom (Szörényi) - 2:58 Európa csendes (Petőfi/Szörényi) - 5:42 Nemzeti dal (Petőfi/Tolcsvay) - 4:30 Utazás (Szörényi) - 5:51 Levél a távolból (Bródy/Szörényi) - 3:29 Jöjj, kedvesem (Bródy/Tolcsvay) - 4:12 Vidéki kislány (Bródy/Szörényi) - 6:46 Hát eladtuk végül a házunk - 1:40 Gondolj néha rám - 5:16 Zazi (Bródy/Szörényi) - 4:35 Wagner úr (Bródy/Szörényi) - 8:16 Hét évig tart (Bródy) - 5:20 Koordináták (Bródy/Szörényi) - 5:26 Menjünk, gyerekek (Bródy/Móricz) - 2:53 Rám vár az élet (Bródy/Tolcsvay) - 8:56 Az első villamos (Bródy/Tolcsvay) - 2:56 Útközben (Bródy/Szörényi) - 5:52 Heaven Is In Your Eyes (Mosolyod vigasztal) (Stan Alexander/Bródy/Tolcsvay) - 3:51 Bluebirds (Hét évig tart) (Bródy/Pierre Tubbs) - 3:49 South Beach A South Beach egy televíziós játékfilmsorozat, mely az USA-ban 2006 januárjától 2006 februárjáig futott az NPU-n. Magyarországon a TV2 mutatta be, először 2007. június 3-án. Rendezője Matt Cirulnick és egyik producere a híres énekes-színész Jennifer Lopez. A műsort a kritikusok és a nézők a Nielsen TV listáján 152. helyre sorolták, így a sorozat később megszűnt. Rövid cselekmény Vincent és Matt, a két brooklyni srác úgy dönt, hogy leköltöznek a csillogással teli Miamiba (South Beachre) a jobb élet reményében. Vincentet a sok szép és csinos nő is csábítja South Beachre, de Matt csak elég pénzt akar szerezni, hogy folytathassa az egyetemet, mivel az apja elpazarolta az erre szánt összeget. Ezután Mattnek már más okok is eszébe jutnak amiért érdemes délre menniük. Több évvel ezelőtt Matt, a csinos lánnyal Arielle-lel járt. Ennek a kapcsolatnak azért lett vége, mert Matt nem akarta korlátozni Ari nagy álmait, mivel a lány szupermodell szeretne lenni. Aztán Arielle beleszeretett Nocturnal, Miami egyik legfelkapottabb nightklubjának a vezetőjébe, Alex Bauerbe. A Noctural az előkelő Hotel Soleil-ben található, ahol a modellek, politikusok, hírességek és gazdagok töltik South Beach-i szabadidejüket. A hotelt Alex anyja, Elizabeth vezeti, egy agyafúrt üzletasszony, aki úgy hiszi fiának még nincs elég üzleti érzéke. Viszont az is kiderül, hogy a sikeres Elizabeth a fiatalabb társaságot kedveli. Matt megérkezése, sok bonyodalmat szül Alexben, aki féltékeny barátnője előző fiújára. Elizabeth se könnyíti meg fia helyzetét, hiszen felveszi Mattet (így Matt is szem előtt tarthatja Arielle-t) a szállodába dolgozni, „tüzet oltani”. A küzdelmek verekedésig fajulnak Ariért, de végül Alex bocsánatot kér, Matt pedig elkezdi tisztelni Arielle és Alex kapcsolatát. Vincent is munkát kap időközben a hotelnél, de később munkába áll, Robert Fuentes-hez, egy olyan befektetőnél, aki otthon van Miami sötét, illegális életében. Fuentes megpróbálja társulásra bírni Elizabethet, de a nő nem akar a férfivel közös vállalakozásba kezdeni, és állandóan visszautasítja őt. Szereplők Állandó: Matt Evans – alakítja: Marcus Coloma Arielle "Ari" Casta – alakítja: Odette Yustman Alex Bauer – alakítja: Lee Thompson Young Vincent – alakítja: Chris Johnson Robert Fuentes – alakítja: Giancarlo Esposito Elizabeth Bauer - alakítja: Vanessa L. Williams Mellék: Brianna – alakítja: Adrianne Palicki Maggie Murphy – alakítja: Meghan Ory Égig érő fa Az égig érő fa, vagy életfa nem meseelem, de meséknek is része, önálló mesetípus, sámánisztikus képzet, amely a magyar népmesekincsnek is fontos része, keletről magunkkal hozott örökség. A magyar néphagyomány világfa, tetejetlen fa, életfa néven is ismerik. Változatok Több változata ismert. Az egyik a kiskondásról szól – a királykisasszony után mászik a fára, akit elrabolt a sárkány (Világhírű Szép Miklós mese). Nagyon gyakori a magyar hazugságmesékben, vagy a tréfás mesékben (a cigány egy nyárfán mászva az égbe és a pokolba megy). Jellegzetes típus az égben járás: gyakori előzménye a szarvasból (lóból) kinövő fa, melyen a hős az égbe megy. Az égig érő fa képzete a mitikus mesékkel is szoros kapcsolatban lehet. A mesemotívumnak többek közt német (erdélyi szász), román, cigány , szerb, horvát, török, turkesztáni, kalmük változatai ismertek. Samanisztikus hagyomány Solymossy Sándor és Diószegi Vilmos is keletről hozott, samanisztikus típusnak tartja, s a képzetet a sámánszertartás fájával azonosítja, melynek lépcsőin a sámán az ég 7 (9) rétegét megjárja (világfa). A samanisztikus világkép szempontjából jellegzetes az a zajzoni (hétfalusi) csángó és az alsó-ausztriai német változatban, továbbá Ámi Lajos meséiben és világelképzelésében felbukkanó elem, hogy az égig érő fa az ég alatt hétszer (13-szor) meggörbült „Azért, mert az arany égboltot nem bírta beszakítani…” Világfa A világfa a magyar népi hitvilágnak is fontos része, ágai között van a Nap és a Hold. A hit szerint csak a táltos tudja, merre van, és csak kiválasztott személy mászhat fel rá. A magyar népművészetnek is egyik legismertebb motívuma, például pásztorok szarusótartóit, szarutégelyeit díszíti. Van olyan változata is, amely szerint madár ül a csúcsán. A világfa a világszerte ismert elképzelés (lásd pl.: Yggdrasil, Ötüken), a napos-holdas képzet azonban az uráli, az altaji és a paleoázsiai népek sajátossága, a samanisztikus világkép része . A sámánhit szerint az ősök valamikor régen fent jártak az égben. Ezt a gondolatot őrizheti Tejút szavunk is. A világfa gyakran a világhegyen áll, gyökerei a pokolba nyúlnak és ezt a helyet gyakran népesítik be kígyók, békák, férgek. Töve, a középső világ az emberek lakhelye, koronája a felső világ. Gyakran ülnek rajta madarak – sólyom, sas, turul – amelyek a lelkeket is jelképezhetik. Életfa a magyarországi templomok épületszobrászati kőfaragásain A román kori építészet sokat megőrzött a megelőző korok ábrázoló művészetéből. Ez különösen jól látszik a templomkapuk, oszlopfők kőfaragásain. Most itt kettőt említünk a mostani Magyarországról és kettőt Erdélyből. Sopron régi szép temploma a Szent Mihály-templom. Déli oldalán áll egy centrális építmény, a középkori Szent Jakab-keresztelőkápolna, melynek sárkányos faragásán életfa áll középen. Madarak veszik körbe a monoszlói templom déli kapujának életfáját. Erdélyben Vurpód és Vízakna templomának timpanonját díszíti életfajelenet. Jegyzetek Magyar néprajzi lexikon V. (Szé–Zs). Főszerk. Ortutay Gyula. Budapest: Akadémiai. 1982. 558–559. o. ISBN 963-05-2443-0 Források Magyar néprajzi lexikon I. (A–E). Főszerk. Ortutay Gyula. Budapest: Akadémiai. 1977. 639–640. o. ISBN 963-05-1286-6 Bérczi Szaniszló, Bérczi Zsófia, Bérczi Katalin: Román kori templomkapuk: régi és új műveltség egymásrarétegződése a román kori templomok épületszobrászatában, kapukon és oszlopokon , TKTE, Piremon, 1997. (ISBN 963-00-6320-4) Bérczi Sz., Bérczi K., Bérczi Zs. (1999): Szent László kifestő. TKTE, Piremon, Vámospércs (ISBN 963-00-6321-2) Dercsényi D. (1972): Román kori építészet Magyarországon. Corvina, Budapest Henszlmann Imre: Magyarország ó-keresztyén, román és átmeneti stylü mű-emlékeinek rövid ismertetése , Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest, 1876. Feldolgozások Jankovics Marcell tíz perces rajzfilmet készített a Magyar népmesék című televíziós sorozatban Az égig érő fa címmel. May Britt May Britt (Lidingö, 1934. március 22.) svéd származású amerikai színésznő. Életpályája Pénztáros volt egy üzletben; olasz filmesek – Mario Soldati és Carlo Ponti – fedezték fel és ajánlottak számára szerződést. 1952–1957 között Rómában, 1957-től Hollywoodban filmezett. Munkássága A magyar közönség a Hűtlen asszonyok (1953) szép Lilliannájaként fekete hajjal ismerte meg. Különben szőke, skandináv típus. Játékai illúziót keltő, de néha túlságosan hideg, kimért. 1959-ben eljátszotta Marlene Dietrich hajdani, nagy sikerű szerepét, Lola-Lolát, a kisvárosi énekesnőt A kék angyalban. Magánélete 1958–1959 között Edwin Gregson (1938–2000) amerikai színész volt a férje. A kitűnő néger művésszel, Sammy Davis Jr.-ral (1925–1990) kötött házassága (1960–1968) (amely azóta felbomlott) a fajgyűlölő, reakciós amerikai körökben óriási felzúdulást keltett. 1993 óta Lennart Ringquist a párja. Filmjei Hűtlen asszonyok (1953) Jolanda, a fekete kalóz lánya ( Jolanda la figlia del corsaro nero ) (1953) A farkas ( La lupa ) (1953) Az elátkozott asszonyok hajója ( La nave delle donne maledette ) (1953) Modern szűz ( Vergine moderna ) (1954) Utolsó szerető ( L'ultimo amante ) (1955) Háború és béke (1956) A rossz foglyai ( Prigionieri del male ) (1956) Oroszlánkölykök I.-II. (1958) A vadászok ( The Hunters ) (1958) A kék angyal ( The Blue Angel ) (1959) Murder, Inc. (1960) Mission: Impossible (1969) Brando (2007) Forrás Ábel Péter: Új Filmlexikon, 1. kötet, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971. 151-152. old. Lithaire Lithaire település Franciaországban, Manche megyében. Lakosainak száma 568 fő (2015). Lithaire Varenguebec községgel határos. Népesség A település népességének változása: Buckenhof Buckenhof település Németországban, azon belül Bajorországban. Lakosainak száma 2771 fő (1987. május 25.). Stefan Wyszyński Stefan Wyszyński (Zuzela, 1901. augusztus 3. – Varsó, 1981. május 28.) Varsó érseke és Gnieznó érseke, August Hlond utóda. 1953. január 12-től haláláig bíboros, Lengyelország prímása, gyakori nevén az "évezred prímása". A lengyel katolikus egyház egyik legnagyobb 20. századi alakja, jelentősége Mindszenty Józseféhez hasonló. Boldoggá, illetve szentté avatásának sok támogatója van a Vatikánban és Lengyelországban, a nácizmussal és a kommunizmussal való szembenállása, valamint a II. János Pál pápához fűződő kapcsolata miatt. Az eljárás 2001 óta Rómában folyik. Korai élete Wyszyński egy Zuzela nevű faluban született 1901-ben, mely település a Nyugati-Bug folyónál fekszik, s mely terület az első világháború végéig az Orosz Birodalom területe volt. Szüleinek, Stanisławnak (a helyi templom orgonistájának) és Juliannának (leánykori nevén Karp) második gyermekeként látta meg a napvilágot. A családja 1910-ben Andrzejewbe költözött. Kilencévesen elveszítette édesanyját, 1911-ben édesapja Varsóba küldte, ahol 1912 és 1914 között a Górskiego Gimnazjum tanulója volt. 1914 és 1916 között Łomżában, a Piotr Skarga Fiúgimnázium diákja volt. 1917-ben jelentkezett a X. Pius Gimnáziumba, mely szemináriumi tanulmányainak megkezdését jelentette Włocławekben. Papi pályája A püspöki kinevezése előtt 1920–1924 között Włocławekben a Felsőfokú Szeminárium tanulója volt volt. Felszentelésére 1924. augusztus 3-án (23. születésnapján) került sor szintén ebben a városban, mégpedig a Szűz Mária Mennybemenetele Főszékesegyházban Wojciech Stanisław Owczarek megyés püspök által, miután Wyszyński felépült a kórházi kezelést igénylő súlyos betegségéből. Tanulmányaival ezt követően sem hagyott fel: 1925–1929 között joghallgató volt a Lublini Tudományegyetem (a mai II.János Pál Tudományegyetem) Jogi, kánonjogi és közigazgatási karán, majd a Lublini Katolikus Egyetem Jogi és közgazdaságtudományi karán, ahol doktorált „A család, az egyház és az állam iskola joga” című disszertációjával. 1931-ben segédlelkész a przedczi Szent Család plébánián. Társadalmi tevékenysége ez alatt az idő alatt sem csökkent: 1932-től főszerkesztője a włocławeki „ Ateneum Kapłańskie” egyházi havilapnak, s vezetője a „Sodalicja Mariańska” nevű világi keresztény egyesületnek, valamint keresztény munkásegyetemet és társadalmi-oktatási tevékenységet vezetett a keresztény szakszervezetekben. Miután a második világháború kirobbant, Michał Kozal püspök utasítására, a lublini vajdaságban, egy Stanisławka nevű faluban rejtőzködött a Gestapo elől. Ekkor történt, hogy véletlenül betoppant egy teljesen kimerült szülőanya házába, miután már nem tudott segítséget hívni, bába és ápolónő lett a szülés idejére. A varsói felkelés idején a város környékén elterülő Laskiban élt. „Radvan” álnéven a Honi Hadsereg egyik alakulatánál és a felkelők tábori kórházában volt káplán. Lublini püspök Miután a világháború véget ért, Wyszyński visszatért Włocławekbe, ahol újjászervezte a szemináriumot s ellátta a rektori feladatokat. 1946-ban kinevezték őt a Lublini egyházmegye megyés püspökévé. A püspökké Hlond lengyel prímás szentelte ez év augusztusában. Püspöki címerébe a Soli Deo (Gloria) jelszót helyezte, mely annyit tesz, hogy Egyedül Istennek (legyen dicsőség). Film A prímás - Wyszynski bíboros, ( lengyelül : Prymas - trzy lata z tysiaca ); lengyel filmdráma (2000), rendező: Teresa Kotlarczyk, alakítja: Andrzej Seweryn Dél-Korea az 1992. évi nyári olimpiai játékokon Dél-Korea a spanyolországi Barcelonában megrendezett 1992. évi nyári olimpiai játékok egyik részt vevő nemzete volt. Az országot az olimpián 24 sportágban 226 sportoló képviselte, akik összesen 29 érmet szereztek. Atlétika * - egy másik versenyzővel azonos eredményt ért el ** - két másik versenyzővel azonos eredményt ért el Birkózás DQ2 - passzivitás miatt mind két versenyzőt kizárták Lovaglás * - négy másik versenyzővel azonos eredményt ért el Ökölvívás RSC - a játékvezető megállította a mérkőzést Öttusa * - egy másik versenyzővel azonos időt ért el ** - három másik versenyzővel azonos eredményt ért el *** - négy másik versenyzővel azonos eredményt ért el **** - hat másik versenyzővel azonos eredményt ért el Sportlövészet * - egy másik versenyzővel azonos eredményt ért el ** - két másik versenyzővel azonos eredményt ért el *** - három másik versenyzővel azonos eredményt ért el **** - öt másik versenyzővel azonos eredményt ért el Súlyemelés * - egy másik versenyzővel azonos eredményt ért el Torna * - egy másik versenyzővel azonos eredményt ért el Vívás * - egy másik versenyzővel azonos eredményt ért el 2014-es műugró-világkupa A Nemzetközi Úszószövetség (FINA) 2014-ben a 19. alkalommal rendezte meg – kilenc versenyszámban – július 15. és július 20. között a műugró Világkupa-viadalt a kínai Sanghajban. A versenyszámok időrendje A világkupa eseményei helyi idő szerint: A versenyen részt vevő országok A világkupán 28 nemzet 157 sportolója vett részt, az alábbi megbontásban: F = férfi, N = nő Stazione di Carrara San Martino Stazione di Carrara San Martino 1969-ben bezárt vasútállomás Olaszországban, Carrara településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintették: Avenza–Carrara-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Stazione di Carrara Monterosso Katie McGrath Katherine Elizabeth "Katie" McGrath (Ashford, Írország, 1983. január 3. –) ír színésznő és modell. Ismertebb szerepei közé tartozik Morgana a Merlin kalandjai című sorozatból, valamint Zara Young a 2015-ös Jurassic World című kalandfilmből. McGrath 1,68 m magas. Élete 1983. október 24-én született az ír Ashford községben, itt is nőtt fel két testvérével, Roryval és Shaunnal. A St. Andrews Collegeban tanult, majd a Trinity Collegeban diplomázott le történelem szakon. Ezután az Image magazinnál lett divatújságíró, majd a Tudorok televíziós sorozatban vállalt kellékesi feladatot. Karrierje 2007-ben, a Tudorok forgatásán indult karrierje, miután azt tanácsolták, hogy próbálja ki a filmezést. Előbb sorozatokban kapott szerepeket, majd mozifilmekben is láthatta a közönség, legutóbb a Jurassic World című moziban, ahol Zara Young szerepét kapta meg. A filmezés mellett modellként is tevékenykedik. Fains Fains település Franciaországban, Eure megyében. Lakosainak száma 405 fő (2015). Fains Gadencourt, Hécourt, Pacy-sur-Eure, Le Plessis-Hébert és Saint-Aquilin-de-Pacy községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Pettonville Pettonville település Franciaországban, Meurthe-et-Moselle megyében. Lakosainak száma 65 fő (2015). Pettonville Hablainville, Herbéviller, Mignéville, Réclonville és Vaxainville községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Önmatt Az önmatt olyan sakkfeladvány, amelyben világosnak az a feladata, hogy egy megadott számú lépésben sötétet akarata ellenére a világos fél bemattolására kényszerítse. A jobb oldalon szereplő példa, Wolfgang Pauly 1912-ben írt feladványa az egyszerűbbek közé tartozik. Világos indul és arra kell kényszerítenie sötétet, hogy leüsse a g2 futót és így mattot adjon. Az egyetlen lépés, amellyel világos két lépésen belül mattadásra kényszerítheti sötétet 1.c8 és a gyalog huszárra cserélése. Ezután két változat lehet. Az egyszerűbb 1…exf6, 2.exf6 Fxg2#. A másik finomabb: 1…e6, 2.g8 és a gyalog cseréje futóra, amire nincs más lépés, mint Fxg2#. Alváltozata a reflexmatt, amelyben világosnak ugyancsak mattadásra kell bírnia sötétet, de kiegészítő szabály, hogy egy adott lépésben bármelyik fél is képes mattot adni, azt meg is kell tennie. Ha ez a kiegészítés csak sötétre vonatkozik, akkor ez egy fél-reflexmatt. Josh Peck Joshua Michael ’Josh’ Peck (New York City, New York, USA, 1986. november 10.) amerikai színész, humorista, alkalmi rendező, producer. Élete New York Manhattan negyedében született. Születésekor szülei nem voltak házasok. Josht zsidó származású édesanyja, Barbara nevelte fel. Biológiai apját soha nem ismerte. Gyermekkorában asztmával küzdött, ezért sokat ült otthon. Akkor látta azokat a régi sorozatokat, filmeket, amelyek korai karrierjét ihlették. 2017 júniusában feleségül vette kedvesét, Paige O'Brient. Magyarországi Iszlám Kulturális Egyesület A Magyarországi Iszlám Kulturális Egyesület egy non-profit szervezet, amit 2006 őszén magyar és magyarországi török muszlimok alapítottak. A szervezet elnöke Fadil Basar újságíró és építési vállalkozó. Az egyesület központja, és egyben mecsete Budapesten, Kőbányán, a Makk utca 6/A alatt található. 2016-ban fennállásának nincs nyoma. A Magyarországi Iszlám Kulturális Egyesületet Süleyman Hilmi Tunahan követői alkotják. Az Egyesület akkor vált országosan ismertté, amikor 2008 márciusában elterjedt a hír, hogy egymilliárd forintos projekt keretében felújítanák a szigetvári várat, ahol egy iszlám vagy török kulturális központot is létesítenének. Bálizs Anett Bálizs Anett (Zalaegerszeg, 1984. július 25.) magyar színésznő és szinkronszínésznő. A televíziós sikert és ismertséget a TV2 Jóban Rosszban című sorozata hozta meg számára 2008-ban, amelyben Oravecz Fanni főnővér karakterét alakítja. Számos szinkronszerepet tudhat a háta mögött: 2009 óta filmekben, sorozatokban és animációs filmekben is hallható. 2012-ben az Újszínház társulatának tagja lett, ahol olyan színpadi alkotásokban szerepelt, mint A gyertyák csonkig égnek vagy a Bodnárné. Jelenleg a Csongor és Tünde főszereplője, illetve A Noszty fiú esete Tóth Marival, a Nem élhetek muzsikaszó nélkül és A kőszívű ember fiai című színdarabokban is látható. Időnként a Hadart Színház színpadán tűnik fel, mint vendégművész. Életpálya Korai évek és a karrier kezdete Bálizs Anett Zalaegerszegen született 1984. július 25-én. Gyermekkorát is itt töltötte szüleivel – akik a Szovjetunióban ismerkedtek meg, majd Magyarországra költöztek –, és bátyjával. Édesanyjával már gyermekkorában sokat járt színházba. Abban az időben tetszett meg neki a színpad világa, a díszletek és a kosztümök. Egy-egy előadás után sokat ábrándozott a színházi közegről, de nem mert komolyan arra gondolni, hogy mindez egyszer akár valósággá is válhat. Miután befejezte általános iskolai tanulmányait, az Ady Endre Művészeti Általános Iskola és Gimnáziumban tanult tovább ének-zene tagozaton. Eközben a zalaegerszegi Pálóczi Horváth Ádám Zeneiskolában képezte hangját magánórákon. Ekkor értesült arról, hogy énekeseket keresnek a Hevesi Sándor Színház kórusába, ahová később be is került. Mint mondta, önmagában már az öröm volt számára, hogy a művészbejárón mehetett be, és így egy lépéssel közelebb kerülhetett céljához, még, ha csak kóristalányként is. Itt nyerhetett betekintést a színészet világának széles spektrumába. Ebben az időszakban döntötte el, hogy színésznőként fog tevékenykedni. A színpad volt az, ami felkeltette benne a színészet iránti érdeklődést. A tánctudására is felfigyeltek, később pedig folyamatosan dolgozott a színházban, mint énekes-táncos. Mindezt a gimnázium mellett csinálta. 16 éves korától kezdve három évadot töltött itt. Hét évig zongorázni tanult, illetve táncszeretetéből adódóan ugyancsak hét évig dzsesszbalettozott is. 2003-ban érettségizett, ezt követően pedig felköltözött Budapestre, majd a Gór Nagy Mária Színitanodában folytatta tanulmányait. Közben folyamatosan dolgozott, hogy a tandíjra valót gyűjtse: sorra kapta a modellfelkéréseket, emellett válogatásokra és meghallgatásokra járt. Úgy képzelte el, hogy a tanulmányai befejezése után bekerülhet egy színházba. „Akár vidékre, akár a fővárosba, csak színház legyen” – gondolta akkoriban a színésznő. 2005-ben egy magyar zenei producer és lemezlovas, Lotters Krisztián, művésznevén DJ Lotters Hogyan tudnék élni nélküled című videoklipjében egy szerelmespár női tagját alakította. Egy évvel később a zenész és Galambos Dorina Vinnélek című videójában játszott szerepet. Ugyanebben az évben vendégszerepet kapott az Egy rém rendes család Budapesten című sorozat 11. epizódjában, a Földre szállt angyal-ban, mely 2007 márciusában került a TV2 képernyőjére. 2006. július 15-én aközött a 250 versenyző között volt, akik részt vettek a siófoki Hotel Azúrban megrendezésre került Miss Balaton szépségverseny elődöntőjén. Ezt követően bekerült a 33 fős középdöntőbe. Végül az augusztus 4-ei döntőbe jutott: a legjobb 16 versenyző közé. Jóban Rosszban, színház és szinkron 2006 novemberében, a GNM Kontúr Fizikai Táncszínház Portugál című darabjában kapott szerepet a művésznő. 2007 márciusában pedig Felhőfi-Kiss László által írt és rendezett Miért pont szerdán? című alkotásban keltette életre Penyige Niki karakterét. 2007-ben végzett a színitanodában, és mivel rendszeresen járt válogatásokra, ennek meglett az eredménye: megkapta a TV2 egyik napi sorozatának, a Jóban Rosszban főnővérének szerepét. 2008 óta rendszeresen Oravecz Fanni karakterének bőrébe bújik. Úgy véli, a színpadi munka és a filmezés nem összehasonlítható, hiszen előbbinél kapcsolatban van az előtte ülő nézővel: „Mindegyiknek megvan a maga szépsége. A sorozat felvételén valamit elront az ember, legfeljebb újravesszük. A színházban viszont valahogy ki kell jönni egy ilyen szituációból, és az nagyon nehéz, de nagyon izgalmas. És ne feledkezzünk meg arról, hogy egy ilyen produkciónak, mint a Jóban Rosszban, milliós nagyságrendű nézője van, egy színházba pedig pár százan férnek be estéről estére - velük viszont megvan a személyes kontaktus.” A szinkronszínészet világában is megállja a helyét. Számos szinkronszerepet tudhat a háta mögött: 2009 óta filmekben, sorozatokban és animációs filmekben egyaránt hallható. 2011-ben a Dokik című sorozat egyik szereplőjének szinkronhangjaként kérték fel: egy amerikai színésznő, Eliza Coupe által megformált karakternek, Dr. Denise Mahoneynak kölcsönözte a hangját, melyről így nyilatkozott: „Teljesen más csak a hangommal játszani, figyelni a színész mimikáját és azonosulni vele, mint kamera elé állni és úgy megszemélyesíteni valakit.” Később így fogalmazott a szinkronszínészetről: „Fel kell venni az adott karaktert. Az eredeti szöveg hanglejtésére, a hangszínére, a habitusára szoktam fókuszálni. Apróságokra is oda kell figyelni. Sok információ van ilyenkor a lapon a szöveg mellett: rövidítések; zárójelben néha azt is leírják, hogyan adjuk elő a mondatokat. Többféleképpen hangozhat, például hüppögve, kiabálva, suttogva.” 2014. július 18-án és augusztus 15-én mutatták be a Csak egy kis pánik című krimi-komédiát a velencei Esztrád Vízi Színházban, amelyben a művésznő is szerepet kapott a Jóban Rosszban című sorozatból ismert színészkollégái mellett. J. Simon Aranka (Juhász Adrienn édesanyja) írta, míg Kubinszky Péter rendezte a darabot, Kondákor Zsófia édesapja pedig a díszletet készítette. Időnként a Hadart Színház színpadán tűnik fel a színésznő, mint vendégművész. 2016. április 29-én és november 25-én az Őrületek tornya című színpadi alkotásában vendégszerepelt; Végh Juditot helyettesítve. 2017. december 2-án, Dombóváron pedig a Süsü, a sárkány kalandjai című zenés mesejátékban szerepelt. Az Újszínház társulatának tagjaként 2012 óta tagja az Újszínház társulatának, ahol legelőször Márai Sándor A gyertyák csonkig égnek című regényéből készült darabban alakította Krisztinát, melyet október 5-én mutattak be Pozsgai Zsolt rendezésében. „Megtisztelő ilyen kiváló színészekkel együtt játszani. Pozsgai Zsolttal áprilisban találkoztunk. Talán volt egy elképzelése Krisztináról, és én ennek szerencsére megfeleltem. Fontos ez nekem, mivel a filmezés mellett most egy másik oldalamat is megmutathatom. A próbák során kezdtem egyre inkább azonosulni Krisztinával, hiszen az elején egy kissé fiatalnak éreztem magam a karakterhez. Nem akartam például elhinni, hogy jó is lehet egy ősz paróka egy fiatal lány arcához, de ahogy felvettem, rájöttem, hogy ez abszolút nem zavaró, és szerintem kifelé sem fog ez feltűnni a közönségnek. (...) Bízom benne, hogy egy szép előadást hoztunk létre, és elnyeri a közönség tetszését is” – mondta a színésznő az előadásról. Oldalán Helyey László, Tordai Teri és Szabó Sipos Barnabás is megjelent. A színdarab 2013. október 18-án volt utoljára látható. 2013. szeptember 3-án és 5-én mutatta be az Újszínház társulata a Városmajori Szabadtéri Színpad nyári szezonzáróján Móricz Zsigmond Nem élhetek muzsikaszó nélkül című vígjátékát, amelyben a művésznő is szerepet kapott. A szeptember 19-ei nyilvános főpróba óta pedig a színház műsorán látható e színdarab, melyben Borcsát, a szakácsnét formálja meg a színésznő. Oldalán olyan nagy múltú színművésznők is feltűnnek, mint Esztergályos Cecília, Tordai Teri és Császár Angela. 2013. november 24-től Cica szerepét osztották a művésznőre: Bátyai Éva helyett testesítette meg a karaktert a Bodnárné című színházi darabban. 2014. április 23-án az alkotás utolsó előadása volt látható. 2014. november 27. és 2016. május 2. között Tünde karakterét öltötte magára az Újszínházban; Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde című művének színpadi változatában. Az alkotásban Bordán Irén, Gregor Bernadett, Jánosi Dávid és Brunner Márta is feltűnt a művésznő mellett. A 2015. november 12-ei nyilvános főpróba után, november 13-án Mikszáth Kálmán A Noszty fiú esete Tóth Marival című regényéből készült előadás premierje volt látható. E darabban Velkovics Rozáliát alakítja. Olyan művészek oldalán jelenik meg, mint Kautzky Armand, Pikali Gerda, Kökényessy Ági vagy Mihályi Győző. A bemutató előtt – Vass György rendező vezetésével – hét héten át, időnként naponta kétszer próbálták el a színdarabot. A társulat egy saját változatot mutatott be, mivel egyik korábbi előadás jogát sem sikerült megszerezni, így eltért a régebbi feldolgozásoktól. 2017. január 13-tól Jókai Mór A kőszívű ember fiai című regénye alapján készült színpadi adaptációban játszik szerepet a művésznő. Koncz Andrea helyett testesíti meg Lánghy Aranka karakterét. Február 20-án egy figyelemfelkeltő kampányban vett részt a színésznő a Miss Spinner 2017 Kerekesszékes Szépségkirálynő-választás csapata, illetve Pikali Gerda oldalán. Magyarországon ez volt az első ilyen kezdeményezés, amikor e kampányban résztvevő hölgyek együtt álltak kamera elé egy fotózáson. A fotósorozat témája: „Együtt az esélyegyenlőségért! Szerepcsere, nemcsak a színházban!” A Miss Spinner csapatának küldetése, hogy elhalványodjanak a különbségek, illetve, hogy a társadalom befogadóképességének pozitív irányba történő átfordítását eredményezze a fotósorozat. Március 16-tól kezdve ismét műsorra tűzte az Újszínház a Csongor és Tünde című darabot a művésznő főszereplésével, mely 2016 májusában került le a repertoárról. 2017. október 4-től A királylány bajusza című színdarabban vette át Ágacska szerepét a színésznő. 2018. február 23-án mutatja be az Újszínház Herczeg Ferenc BIZÁNC című történelmi színművét, melyben a művésznő Olga szerepét ölti magára. Színházszerepek * Végh Juditot helyettesítve. Filmográfia Televíziós sorozatok Jóban Rosszban ~ Oravecz Fanni főnővér (2008 óta) Egy rém rendes család Budapesten ~ Melinda Tizenegyedik epizód: Földre szállt angyal (2006) Film ZooKids - Mentsük meg az Állatkertet! (2008) Videoklipek OZIRISZ – Save Your Life (2012) Dure – Nem ismerlek már (2008) DJ Lotters vs. Nyeste feat. Galambos Dorina – Vinnélek (2006) DJ Lotters – Hogyan tudnék élni nélküled (2005) Reklám Chio Chips (2007) Szinkronszerepek Filmek Csillagok háborúja VIII: Az utolsó Jedik (2017) ~ Paige Tico (Ngo Thanh Van) A szépség és a szörnyeteg (2017) Zsivány Egyes – Egy Star Wars-történet (2016) A démon arca (2016) Kivétel és szabály (2016) ~ Betty (Louise Linton) Doktor Strange (2016) Kedves öcsém, facsiga (2016) Rossz anyák (2016) Központi hírszerzés (2016) Démonok között 2. (2016) Tini Nindzsa Teknőcök: Elő az árnyékból! (2016) X-Men: Apokalipszis (2016) Batman Superman ellen – Az igazság hajnala (2016) ~ Leblanc (Nicole Forester); Erika R. Erickson (Erika R. Erickson) Bazi nagy görög lagzi 2. (2016) ~ Esküvőszervező (Ashleigh Rains) Csillagok háborúja VII: Az ébredő Erő (2015) Kész katasztrófa (2015) ~ Rachel nővér (Rachel Feinstein) Törtetők (2015) ~ Maria Menounos (Maria Menounos) Mad Max – A harag útja (2015) ~ The Dag (Abbey Lee) Farkas Totem (2015) A szürke ötven árnyalata (2015) ~ Andrea (Rachel Skarsten) A szörny az anakonda ellen (2015) Holnapolisz (2015) Vörös bosszú (2014) Véres igazság (2014) A Zöld Sárkányok bosszúja (2014) X-Men: Az eljövendő múlt napjai (2014) Tomboló bosszúvágy (2014) A mindenség elmélete (2014) ~ Sarah (Victoria Emslie) Jack Ryan: Árnyékügynök (2014) Az igazság védője (2014) ~ Lena (Iulia Verdes) Herkules: Feltámadás (2014) Hello Ladies: A mozifilm (2014) ~ Carrie (Carly Craig) Gabby Douglas – Egy tornászlány története (2014) ~ Li (Sarah Surh) Éjjeli féreg (2014) A csodálatos Pókember 2. (2014) Birdman avagy (A mellőzés meglepő ereje) (2014) Menekülj! 2. (2014) ~ Kayla (Chelan Simmons) 50 az 1-hez (2014) Z világháború (2013) Vakáció Mr. Darcyval (2013) R.I.P.D. – Szellemzsaruk (2013) Mellékhatások (2013) ~ Gyógyszerügynök (Andrea Bogart) Locke – Nincs visszaút (2013) ~ Katrina (hang) (Ruth Wilson) Insidious – A gonosz háza (2013) Farkas (2013) Az elnök végveszélyben (2013) Don Jon (2013) ~ Gina (Italia Ricci) Démonok között (2013) ~ Camilla (Amy Tipton) 47 Ronin (2013) A sárkány szeme (2012) ~ Rosanna (Crystal Mantecon) A legjobb pillanatban! (2012) Kispályás szerelem (2012) A Kaptár – Megtorlás (2012) Gyötrelmes csapda (2012) Én, a séf (2012) ~ Kritikus (Élodie Hesme) A vér és méz földjén (2011) X-Men: Az elsők (2011) ~ Amy (Annabelle Wallis) Pszichoszingli (2011) Pláza Mikulások (2011) ~ Tonya (Kim Roberts) Lopott idő (2011) Krízispont (2011) ~ Heather Burke (Ashley Williams) A kereszt - Ha eljön a vég (2011) Frászkarika (2011) ~ Doris (Emily Montague) Zöld darázs (2011) ~ Anna Lee (Analeigh Tipton) Féktelen harag (2011) Tron: Örökség (2010) Tőzsdecápák - A pénz nem alszik (2010) Országúti bordély (2010) A karate kölyök (2010) Casino Jack (2010) Rémségek cirkusza (2009) Az aranykezű sebész (2009) ~ Karen Smith (Emily Sutton-Smith) [szinkron 2016-ban] Ámítás (1992) [szinkron 2014-ben] Félek (1977) [szinkron 2016-ban] Emmanuelle: Az antiszűz (1975) Férfivadászat (1964) Pecsnarócz Pecsnarócz (szlovénül Pečnarovci) egykori község a Muravidéken, Szlovéniában, Ottóháza mellett. A település Ottóháza déli oldalán helyezkedik el a Macskócz-patak partján. Szomszédai Vidorlak, Mátyásdomb, Ottóháza, Vaskovácsi, Kölesvölgy, Kerkaszabadhegy. A falut először 1365-ben említik Pechneruchi névvel, egy évvel később Pechnarouch in dystrictu Waralyakurniky. Utóbbi név esetében a Waralyakurniky nyilván Váralja környéki jelentéssel bír, ez pedig nyilván az innen messze fekvő Felsőlendva várára utal, amelynek váruradalmához tartozott Pecsnarócz is. A közeli Szentsebestyént is ebben az időben így jelölték. Mivel Szentsebestyén szlovén neve Pečarovci, ezért könnyen keverhető a két település. 1499-ben Pesnarowcz néven található írott forrásokban. Egyházilag a felsőlendvai templom része, a reformáció idején a falu evangélikussá vált. A település gyermekei az 1870-es, 1880-as években Otóczra jártak iskolába. 1890-ben egyesítették Ottóházával. Roye-sur-Matz Roye-sur-Matz település Franciaországban, Oise megyében. Lakosainak száma 461 fő (2015). Roye-sur-Matz Biermont, Canny-sur-Matz, Conchy-les-Pots, Gury, Laberlière, Ricquebourg és Beuvraignes községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Roche-en-Régnier Roche-en-Régnier település Franciaországban, Haute-Loire megyében. Lakosainak száma 502 fő (2015). Roche-en-Régnier Chamalières-sur-Loire, Retournac, Saint-André-de-Chalencon, Saint-Pierre-du-Champ, Solignac-sous-Roche és Vorey községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Original Dixieland Jass Band Az Original Dixieland Jass Band (ODJB) az a New Orleans-i zenekar volt, amellyel elsőként készült hanglemez, már 1917-ben. Ez a szám a Livery Stable Blues volt. 1917-től a zenekar nevét már így írták: Original Dixieland Jazz Band. A zenekar öt muzsikusból állt és Nick LaRocca trombitás vezette, aki rájött a hanglemezkészítés előnyeire, ezért az együttes hamar ismert lett, és a felvételei fennmaradtak az utókor számára. Az együttes mindmáig leghíresebb száma a Tiger Rag: Női 3 méteres szinkronugrás a 2013-as úszó-világbajnokságon A női 3 méteres szinkronugrást július 20-án rendezték meg a 2013-as úszó-világbajnokságon. Reggel volt a selejtező, este a döntő. Eredmény Zölddel kiemelve a döntőbe jutottak Joan Segarra Joan Segarra Iracheta (Barcelona, 1927. november 15. – Taradell, 2008. szeptember 3.) spanyol válogatott labdarúgó, edző. A spanyol válogatott tagjaként részt vett az 1962-es világbajnokságon. Sikerei, díjai Vásárvárosok kupája (2): 1955–58 , 1958–60 Latin kupa (1): 1952 Spanyol bajnok (4): 1951–52 , 1952–53 , 1958–59 , 1959–60 Spanyol kupa (6): 1950–51, 1951–52, 1952–53, 1956–57, 1958–59, 1962–63 Joan Sims Irene Joan Marion Sims (1930. május 9. – 2001. június 28.) angol színésznő volt, akire leginkább a Folytassa…-sorozatban játszott szerepei és később az As Time Goes By-ban alakított Madge Hardcastle miatt emlékeznek. Életrajz Korai évei Joan Sims 1930-ban született a laindoni (Essex) vasútállomás állomásfőnökének leányaként. A vasútállomáson töltött gyermekkorból ered Sims korai érdeklődése a színészet iránt. Gyakran szórakoztatta színi előadásokkal a várakozó utasokat. Tinédzser éveiben hozta azt a döntést, hogy a szórakoztatóiparban kíván tevékenykedni, és hamarosan ismerős arccá vált az egyre szaporodó helyi amatőr produkciókban. Sims először 1946-ban jelentkezett a RADA-ba (Royal Academy of Dramatic Art), de felvételije sikertelen volt. Első meghallgatása a Micimackó egy interpretációját tartalmazta. Felvették azonban a PARADA-ba, az akadémia előkészítő iskolájába, és végül, negyedik próbálkozásra Joan elvégezte és a RADA-n képezte magát. 1950-ben, 19 évesen végezte el az akadémiát. Sims Brian Rix számos Aldwych színházi komédiájában feltűnt, de az igazi közege a színházi zenés, táncos előadások voltak, különösen Peter Myers darabjai. 1958-ban szerepet kapott Peter Coke Breath of Spring című darabjában, melyet a Cambridge-i színház három évig játszott. Folytassa…-karrierje (1959–1978) Sims 1953-ban a Will Any Gentleman-ben tűnt fel először a filmvásznon George Cole-al, melyet hamarosan követett a Trouble in Store (Botrány az áruházban). 1954-ben a Doctor in the House-ban szerepelt Dirk Bogarde-dal, mint a szexuálisan elfojtott, beszélő nevű „Rigor Mortis” (magyarul „hullamerevség”) nővér. Sims rendszeres szereplővé vált a Doctors sorozatban, melynek Betty E. Box volt a producere, így figyelt fel rá Betty férje, Peter Rogers. Néhány évvel később, 1958-ban Sims egy új forgatókönyvet kapott Rogerstől, a Carry On Nurse-t (Folytassa, nővér!). A Carry On Sergeant (Folytassa, őrmester!) hatalmas kasszasiker volt az év őszén, így Rogers és Gerald Thomas folytatást terveztek. Először a Carry On Nurse-ben játszott főszerepet, majd a Carry On Teacher-ben (Folytassa, tanár úr!) (1959), melyet a Carry On Constable (Folytassa, rendőr!) követett. Sims feltűnt a Carry On Regardless-ben (Folytassa tekintet nélkül!) is, mely megerősítette rendszeres szereplői pozícióját a Folytassa…-filmekben. Gyengélkedése miatt a Carry On Cruising-hoz (Folytassa a hajózást!) hirtelen kellett a helyére színésznőt keresni, így Dilys Laye játszotta a szerepét. Sims újra csatlakozott a csapathoz a Carry On Cleo-nál (Folytassa, Kleo!) (1964). A Carry On Cleo sikerét követően a szereplőgárda tagja maradt az eredeti filmszéria végéig (Carry On Emanuelle), mely időszakban 24 Folytassa…-filmben tűnt fel. A sorozat gyengére sikerült felélesztési kísérletére, a Carry On Columbus (Folytassa, Kolumbusz!) forgatására nem tért vissza. Magánélete Sims, hasonlóan Folytassa… szereplőtársához, Kenneth Williamshez, soha nem házasodott meg. A homoszexuális Williams azonban érdekházasságot ajánlott neki, melyet ő visszautasított. 1958-tól 3 évig együtt élt a szintén színész Antony Bairddel, de akárhányszor a szülei meglátogatták, megkérte őt, hogy az összes holmiját vigye el a lakásából. Miután egy látogatás során elmondta anyjának, hogy együtt él Bairddel, apja levelet írt neki, és Sims engedelmes gyermekként véget vetett a kapcsolatnak. A szakítást követően belevetette magát a munkába és keményebben dolgozott, de magányosnak érezte magát. Kései karrierje A Folytassa…-sorozat 1978-as befejeztével számos szerepet játszott el helyzetkomédiákban, pl. az On the Up-ban. Vendég főszereplő volt a The Goodies című brit vígjáték-sorozatban. 1975-ben Katharine Hepburn és Sir Laurence Olivier oldalán tűnt fel a Love Among the Ruins-ban. Sims egy gyakran feltűnő szereplőt, Alf Garnett fecsegő anyósát alakította a hosszú ideig futó Till Death Us Do Apart brit televíziós sorozatban. Sims 1986-ban a szintén hosszú ideig futó BBC sci-fi sorozatban, a Doctor Who-ban Katryca szerepét játszotta a The Trial of a Time Lord, és a The Mysterious Planet részekben. Az A Murder is Announced című filmben – Miss Marple történeteiből készült adaptációs sorozat - Miss Murgatroyd szerepét alakította. Szintén feltűnt Dickens Martin Chuzzlevitjének feldolgozásában Betsy Prig szerepében, valamint a Simon and the Witch-ben mint Lady Foulkes-Custard. Az 1990-1992 között futott BBC tévékomédia-sorozatban, az On the Up-ban is főszereplő volt Dennis Waterman mellett, Mrs. Wembley megformálójaként. 1993-ban rövid időre feltűnt a One Foot in the Grave, One Foot in the Algarve karácsonyi epizódjában. 1994-től ismert televíziós szereplővé vált az As Time Goes By-ban játszott Magde Hardcastle, a Geoffrey Palmer által alakított Lionel mostohaanyjának figurája által. Sims az utolsó két évad forgatásán már nem tudott részt venni 2001-es halála miatt, így a sorozatban mindig valamilyen indokot adtak arra hogy nincs Rockyval: pl. ásatáson vett részt Egyiptomban. Sims feltűnt az Only Fools and Horses című nagy sikerű komédiasorozat egy epizódjában, és vendégszereplő volt egy sketch showban Victoria Wooddal. Utolsó évei Élete végén Sims hosszú harcot vívott a depresszióval. Állapotát rontotta, hogy két éven belül elvesztette ügynökét, Peter Eade-et, legjobb barátnőjét, Hattie Jacques-t, és édesanyját. Az események elől alkoholizmusba menekült. 1999-ben Bell bénulástól szenvedett, 2000-ben eltörte csípőjét, melyből sikeresen felépült. Azonban az alkoholizmus eluralkodott rajta. Orvosával való egyeztetése után felajánlottak neki egy helyet egy rehabilitációs központban, de ő elhatározta hogy maga veszi kézbe életének irányítását. Ajánlatot kapott önéletrajzának megírására, és elvállallt egy szerepet a The Last of the Blonde Bombshells című BBC tévéfilmben Judy Dench és Olimpia Dukakis oldalán, mely Simsnek – együtt önéletrajzi írásának kiadásával 2000 elején – rengeteg munkát, és mérhetetlen személyes örömet jelentett. Halála 2000. novemberében Sims ismét kórházba vonult, és egy rutinműtét okozta komplikációk miatt kómába esett. Élethossziglani barátnője, és színpadi helyettesítője, Norah Holland elmondta, hogy az orvosokat ámulatba ejtette Sims ereje és bátorsága végső betegsége idején. 2001. június 28-án, 10 perccel halála előtt Norah Holland gyengéden beszélt hozzá, felidézve a régi időket a Folytassa…-sorozatban, Kenneth Williamsről, és Hattie Jacques-ről. Holland fogta kezét halálakor. Testét elhamvasztották a Putney Vale-i krematóriumban, és a temető területén szórták szét hamvait. Tisztelgés Halála után a még élő Folytassa…-szereplő, Barbara Windsor így szólt róla: „Számomra Ő volt az utolsó a Folytassa… legnagyobbjai közül; Ő ott volt a kezdetétől. Tehetsége csodálatos volt; bármilyen akcentust, nyelvjárást elő tudott adni; tudott táncolni, énekelni, eljátszani a lompost és az elbűvölően elegánst. Állandóan nevettünk, és sokat kuncogtunk. Fájdalmasan hiányozni fog.” 2002. szeptemberében egy, Sims emlékének adózó dísztáblát avattak fel Barbara Windsorral a Thackeray Streeten Kensingtonban, és 2005. júniusában egy másikat a Joan Sims Tisztelőinek Társasága a laindoni vasútállomáson Essexben. Emlékére mutatták be a The Unforgettable Joan Sims c. műsort az ITV-n. Szintén fő helyet kapott a Folytassa… rajongóklub tag, Robert Reel vezette Comedy Map of Britain c. BBC 2 programban. Referenciák High Spirits by Joan Sims (ISBN 1-85225-280-4) Filmjei (The Canterville Ghost) ( 1996 ) (tv-film) Folytassa Angliában! ( 1976 ) Best of Folytassa... ( 1975 ) Ellopták a dinoszauruszt ( 1975 ) Folytassa az ásatást! ( 1975 ) (Love Among the Ruins) ( 1975 ) (tv-film) Folytassa, Dick! ( 1974 ) Folytassák, lányok! ( 1973 ) Folytassa, főnővér! ( 1972 ) Folytassa külföldön! ( 1972 ) Folytassa, amikor Önnek megfelel! ( 1971 ) Folytassa, Henry! ( 1971 ) Folytassa a dzsungelben! ( 1970 ) Folytassa a szerelmet! ( 1970 ) Folytassa a kempingezést! ( 1969 ) Folytassa újra, doktor! ( 1969 ) Folytassa újra, doktor! (1969) Folytassa a Khyber-hágón! ( 1968 ) Folytassa, doktor! ( 1968 ) Folytassa a sivatagban! ( 1967 ) Folytassa az idegenlégióban! ( 1967 ) Folytassa, forradalmár! ( 1966 ) Folytassa sikoltozva! ( 1966 ) Folytassa, cowboy! ( 1965 ) Folytassa, Kleo! ( 1964 ) Csak a javadat akarom ( 1961 ) (tv-film) Duplacsavar ( 1960 ) Folytassa, tanár úr! ( 1959 ) (tv-film) Folytassa, admirális! ( 1957 ) A meztelen igazság ( 1957 ) (Just My Luck) ( 1957 ) Lett Wikipédia A lett Wikipédia (lett nyelven Vikipēdija) a Wikipédia projekt lett nyelvű változata, egy szabadon szerkeszthető internetes enciklopédia. 2003-ban indult és 2009 májusában már több mint 21 000 szócikket tartalmazott. Több mint 11 000 szerkesztője közül 17 rendelkezett adminisztrátori jogosultságokkal. Mérföldkövek 2006 . szeptember . - Elkészül az 5 000. szócikk. 2007 . július . - Elkészül a 10 000. szócikk. 2009 . február 13. - Elkészül a 20 000. szócikk. Royler Gracie Royler Gracie (Rio de Janeiro, 1965. december 6. –) amerikai-brazil MMA-harcos. A brazil dzsúdzsucut tulajdonképpen kitaláló Gracie család második generációjának tagja. Rendelkezik hetedrangú fekete és piros övvel a sportágban. Szent Mihály és Gábriel arkangyalok fatemplom (Tuszatelke) A tuszatelki Szent Mihály és Gábriel arkangyalok fatemplom műemlékké nyilvánított épület Romániában, Szilágy megyében. A romániai műemlékek jegyzékében az SJ-II-m-A-05136 sorszámon szerepel. Iparjogi Szemle Az Iparjogi Szemle magyar iparjogvédelmi folyóirat volt 1906 és 1939 között. (A folyóirat 1917 és 1925 között szünetelt.) 1906-tól Az Iparjogi Szemle első száma 1906. január 15-én jelent meg. Az első szám tudósított a Magyar Iparjogvédelmi Egyesület megalakulásáról és belső oldalán szerkesztőségi felhívást tett közzé az Egyesület és az Iparjogi Szemle céljairól. Az I. évf. 1. szám fejlécének a következő volt a szövege: "Iparjogi Szemle. Az üzleti tisztesség, a szabadalmi, védjegy-, minta- és szerzői jog és az összes ipari eszmei javak oltalmát szolgáló folyóirat. A „Magyar Iparjogvédelmi Egyesület” közlönye. Megjelenik minden hó 15-én." A Magyar Gyáripar mellékleteként Az Iparjogi Szemle 8 év szünetelés után, 1925-től a Magyar Gyáripar melléklapjaként jelent meg újra. Az utolsó száma az 1939. évi -ig, utolsó száma az április-júniusi volt. Szerkesztői Hoffler Károly, Fenyő Miksa , Bányász Jenő Dél-Korea miniszterelnökeinek listája A lista a Koreai Köztársaság (ismertebb nevén Dél-Korea) miniszterelnökeit gyűjti össze terminus és elnökök szerint. Miniszterelnökök (1948–) konzervatív liberális katonai független S.: Személyenkénti sorrend A.: Miniszterelnöki terminus vagy adminisztráció szerinti sorrend Skrzyszów Skrzyszów – falu Lengyelországban, a Kis-lengyelországi vajdaság Tarnówi járásának község (gmina) székhelye. 2004-ben a községben (melynek területe 86 km²) 12,8 ezren éltek , összesen 5 településen (Ładna, Łękawica, Pogórska Wola, Skrzyszów, Szynwałd). Tarnówtól 5 km-re délkeletre fekszik, a város agglomerációjához tartozik. A falunak mintegy 3,3 ezer lakosa van . A település legértékesebb műemléke a Szt. Bolesław-fatemplom, mely 1517-ben épült. A Sanguszko-család kastélya a 19. század elejéről származik. Kisdér Kisdér község Baranya megyében, a Siklósi járásban. Fekvése Baranya megyében, a Mecsek és a Villányi-hegység csatornájában húzódik. Pécstől délkeletre, 20 km-re terül el. Megközelíthető a 6-os számú Budapest – Barcs főútról, az 5801 sz. Pécs–Vajszló úton keresztül a Baksánál leágazó 5812-es számú összekötő útról, és Ócsárdból lekanyarodva. Története Kisdér fennmaradt első írásos emlékei 1314-ből valók, másfél évtized múlva már possesióként – nagyobb faluként – tartják számon. Nevét ekkor Kwzdyrnek írták, és a pécsi káptalan birtoka volt. A török megszállás idején a Pestényi, az Őri-Dachol családnak voltak itt részbirtokai; 1550 után Bika Imre szigeti hadnagy és a kisasszonyfai Istvánffyak, majd utóbbiakkal kötött házasság révén a Draskovich grófok birtokába került a terület. A törökök kiűzése után ismét a pécsi káptalané, majd a Pécsi Papnöveldéé lett a birtok. A falu fejlett állattartásról, tehetős kisbirtokos múltról tanúskodik. Az 1600-as évektől két vízimalom működött, 1925-től pedig tejház is volt a faluban. Kisdér határában aranyló búzamezők ringanak, melyre a zöld-arany-zöld zászló emlékeztet. Az 1725-ben készült címeren a fektetett ekevas (vagy domb) felett látható három búzakalász is a múltba gyökerező mezőgazdasági hagyományokra utal. Idegen elnevezései Horvátul két neve ismert: a szigetváriak által használt Dirovo és a szőkeiek által használt Kizdir. A népesség alakulása A helyi önkormányzat adatai szerint: A 2011-es népszámlálás során a lakosok 98,3%-a magyarnak, 0,9% cigánynak mondta magát (1,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 78,6%, református 4,3%, felekezeten kívüli 8,5% (8,5% nem nyilatkozott). Nevezetességei A temetőben található hét darab védett kocsánytalan tölgy . Ebből hat egy csoportba van ültetve, ezek 120-220 évesek, a különálló példány több mint 400 éves. A falu főutcáján egy 1930-ban épült harangtorony áll. Carcharhinus cautus A Carcharhinus cautus a porcos halak (Chondrichthyes) osztályának a kékcápaalakúak (Carcharhiniformes) rendjébe, ezen belül a kékcápafélék (Carcharhinidae) családjába tartozó faj. Előfordulása A Carcharhinus cautus előfordulási területe a Nyugat-Csendes-óceánban van. Az elterjedése Pápua Új-Guinea déli partjaitól egészen a Salamon-szigetekig és Ausztrália északi részéig tart, beleértve Nyugat-Ausztrália északi partjait is. Megjelenése A nőstény legfeljebb 150 centiméter centiméter hosszú. 85-91 centiméteresen már felnőttnek számít. Háti része szürke vagy világosbarna, hasi része fehér. A hátúszók, a mellúszók és a farokúszó szélei fekete színűek. A farokúszó nyúlványain és a mellúszók végein ez a fekete színezettség úszóvégi foltozottsággá válik. A cápa oldalain fehéres sávok húzódnak. Életmódja Trópusi szirticápa, amely a korallzátonyok közelében él. Főleg a kontinentális selfterületeken és a szigetek környékén található meg, bár a mélyebb vizekbe is leúszhat. Kisebb halakkal és rákokkal táplálkozik. Félénk és titokzatos cápafaj, az emberre nézve aligha veszélyes. Szaporodása Elevenszülő; a peték kiürülő szikzacskója az emlősök méhlepényéhez hasonlóan a nőstény szöveteihez kapcsolódik. Párosodáskor a cápák egymáshoz simulnak. A kis cápa születésekor 35-39 centiméter hosszú. Felhasználása Ennek a szirticápának, csak kisméretű halászata folyik. Emberi fogyasztásra alkalmas. Églisolles Églisolles település Franciaországban, Puy-de-Dôme megyében. Lakosainak száma 261 fő (2015). Églisolles Baffie, Grandrif, Saillant, Saint-Just, Saint-Romain és Viverols községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Hanerau-Hademarschen Hanerau-Hademarschen település Németországban, Schleswig-Holstein tartományban. Lakosainak száma 2990 fő. Népesség A település népességének változása: NGC 5005 Az NGC 5005 (más néven Caldwell 29) egy spirálgalaxis a Canes Venatici (Vadászebek) csillagképben. Felfedezése A galaxist William Herschel fedezte fel 1785. május 1-jén. Tudományos adatok A röntgen megfigyelések arra utalnak, hogy egy szupermasszív fekete lyuk található a középpontjában. Nagyon közel van hozzá az NGC 5033 spirálgalaxis. A két galaxis gravitációs mezője gyengén befolyásolja egymást. A galaxis 946 km/s sebességgel közeledik hozzánk. Megfigyelési lehetőség Mivel nagyon fényes magja van, amatőrcsillagászok is megfigyelhetik. Forrás NASA/IPAC Extragalactic Database. (Hozzáférés: 2008. augusztus 6.) Freak of Nature A Freak of Nature Anastacia amerikai énekesnő második albuma. 2001. november 26-án jelent meg Európában és Ausztráliában, és 2002. június 18-án az Egyesült Államokban. Fő producere Ric Wake, de közreműködött rajta Sam Watters, Louis Biancaniello és Richie Jones. Az album a 27. helyen nyitott az amerikai Billboard 200 albumslágerlistán,és nem is jutott feljebb; mint Anastacia előző albuma, a Not That Kind, ez is nagyobb sikert ért el az énekesnő hazáján kívül: Belgiumban, Dániában, Hollandiában, Németországban, Norvégiában, Svájcban és Svédországban listavezető lett, az Egyesült Királyságban pedig a negyedik helyet érte el. 2002. november 4-én újra megjelentették Freak of Nature (Collector’s Edition) címmel, ehhez bónuszlemez járt új dalokkal (az európai és ausztrál kiadáson szerepelt köztük a 2002-es labdarúgó-világbajnokság hivatalos dala, a Boom, és Walt Disney Hófehérkéjének egy betétdalának feldolgozása), remixekkel és koncertfelvételekkel. Az album egyes változatai a sokat kritizált másolásvédelem miatt nem játszhatóak le Windows és Mac operációs rendszereken. Számlista Nemzetközi kiadás Az album észak-amerikai kiadásán a You’ll Never Be Alone, One Day in Your Life és Don’t Stop (Doin’ It) című számoknak kicsit eltérő változata szerepel (4:40, 3:52 illetve 4:28 perc hosszal), és felkerült a standard kiadásra is az I Thought I Told You That, a How Come the World Won’t Stop után. A Collector’s Edition brit és amerikai kiadásának bónuszlemezén nem szerepel a Boom. Kislemezek Paid My Dues (2001. november 6.) One Day in Your Life (2002. március 4.) Boom (2002. június 3.) Why’d You Lie to Me (2002. szeptember 9.) You’ll Never Be Alone (2002. november 4.) Skukani Skukani falu Horvátországban, Károlyváros megyében. Közigazgatásilag Generalski Stolhoz tartozik. Fekvése Károlyvárostól 20 km-re délnyugatra, községközpontjától 4 km-re északnyugatra, a Dobra bal partján fekszik. Története A településnek 1857-ben 153, 1910-ben 267 lakosa volt. Trianon előtt Modrus-Fiume vármegye Ogulini járásához tartozott. 2011-ben 55 lakosa volt. Nevezetességei A Dobrán átívelő kőhíd. 1976-os Formula–1 francia nagydíj A francia nagydíj volt az 1976-os Formula–1 világbajnokság nyolcadik futama. Statisztikák Vezető helyen: Niki Lauda: 8 (1-8) James Hunt: 46 (9-54) James Hunt 3. győzelme, 4. pole-pozíciója, Niki Lauda 8. leggyorsabb köre. McLaren 17. győzelme. Branko Ojdanić Branko Ojdanić (Banja Luka, 1990. június 21. –) bosnyák labdarúgó, jelenleg a Pécsi Mecsek FC játékosa. Szent Miklós-fatemplom (Egregypósa) Az egregypósai Szent Miklós-fatemplom műemlékké nyilvánított épület Romániában, Szilágy megyében. A romániai műemlékek jegyzékében az SJ-II-m-A-05092 sorszámon szerepel. Március 30. Március 30. az év 89. (szökőévben 90.) napja a Gergely-naptár szerint. Az évből még 276 nap van hátra. Névnapok: Zalán, Amadé, Amadea, Amadeusz, Amadó, Gujdó, Izidor, Izor Események 1722 – Az erdélyi országgyűlés elfogadja a Pragmatica sanctio törvényeit, azaz a Habsburg-ház nőági örökösödési jogát. A magyar országgyűlés ugyanezt 1722 . június 30-án fogadja el. 1856 – Aláírják a párizsi békeszerződést , amely lezárja a krími háborút . 1867 – Az Amerikai Egyesült Államok megvásárolja Alaszkát az Orosz Birodalomtól 7 200 000 dollárért . 1945 – Somogyszob községet elfoglalják a szovjet csapatok a második világháború után. 1988 – Megalakul a mai Bibó István Szakkollégiumban a Fidesz . 1990 – A Szlovák Nemzeti Párt tüntetést szervez az önálló szlovák államért. 1994 – Janez Drnovšek szlovén elnök a brüsszeli NATO –központban aláírja a PfP keretdokumentumot. 2008 – A schengeni szabványoknak megfelelően építik át Ferihegyen az ellenőrzőrészeket. 2009 – Felszáll az új szlovákiai légitársaság, a Danube Wings első menetrend szerinti gépe. 2009 – Elstartol a Malév első Jászvásárra tartó Q400-as gépe. Egyéb események 2013 - Ezen a napon mérték az év legvastagabb hótakaróját. Ekkor 106 cm volt a hó vastagsága. Sportesemények Forma-1 1974 – Dél-Afrikai Nagydíj , Kyalami - Győztes: Carlos Reutemann ( Brabham Ford ) 1980 – amerikai nagydíj - Nyugat , Long Beach - Győztes: Nelson Piquet ( Brabham Ford ) 1997 – brazil nagydíj , Interlagos - Győztes: Jacques Villeneuve ( Williams Renault ) 2014 – maláj nagydíj , Sepang - Győztes: Lewis Hamilton ( Mercedes ) Születések 1432 – II. Mehmed az Oszmán Birodalom hetedik szultánja († 1481 ) 1746 – Francisco de Goya spanyol festőművész († 1828 ) 1750 – John Stafford Smith angol zeneszerző († 1836 ) 1777 – Heinrich Rudolf Schinz svájci orvos és természetbúvár († 1861 ) 1787 – Czinár Mór Pál magyar bölcsészdoktor, bencés szerzetes, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja († 1875 ) 1818 – Friedrich Wilhelm Raiffeisen német társadalmi reformer, az első falusi hitelszövetkezet alapítója († 1888 ) 1844 – Paul Verlaine francia szimbolista költő († 1896 ) 1848 – Puskás Ferenc magyar hadmérnök, az első budapesti telefonközpont megépítője és első igazgatója, Puskás Tivadar öccse († 1884 ) 1853 – Vincent van Gogh holland expresszionista festőművész († 1890 ) 1854 – báró kövessházi Kövess Hermann hadmérnök, cs. és kir. tábornagy, első világháborús hadvezér († 1924 ). 1875 – Gratz Gusztáv magyar újságíró, politikus, miniszter, közgazdasági és történetíró , az MTA lev. tagja († 1946 ) 1879 – Széki János magyar kohómérnök, egyetemi tanár († 1952 ) 1892 – Stefan Banach lengyel matematikus († 1945 ) 1894 – Szergej Vlagyimirovics Iljusin szovjet repülőgéptervező mérnök († 1977 ) 1895 – Jean Giono francia író († 1970 ) 1906 – Gelléri Andor Endre magyar író , újságíró († 1945 ) 1907 – Rudolf Krause német autóversenyző († 1987 ) 1910 – Peter Hirt svájci autóversenyző († 1992 ) 1910 – Tony Bonadies (Anthony Bonadies) amerikai autóversenyző († 1964 ) 1926 – Ray McAnally ír származású brit színész („Misszió”) († 1989 ) 1927 – Johnny Baldwin amerikai autóversenyző († 2000 ) 1931 – Szokolay Sándor magyar zeneszerző († 2013 ) 1934 – Ligeti Erika magyar szobrász és éremművész († 2004 ) 1937 – Warren Beatty Oscar-díjas amerikai színész, rendező, producer, forgatókönyvíró 1940 – Astrud Gilberto brazíl bossa nova és szamba énekesnő 1945 – Eric Clapton brit rockzenész 1950 – Robbie Coltrane brit színész 1953 – Máriáss Melinda színésznő († 2015 ) 1960 – Christoph M. Ohrt német színész 1961 – Mike Thackwell (Michael Thackwell) új-zélandi autóversenyző 1962 – MC Hammer amerikai rapper 1964 – Tracy Chapman fekete bőrű amerikai zeneszerző , énekesnő 1967 – Barabási Albert László magyar fizikus 1967 – Christopher Bowman világbajnoki érmes, többszörös amerikai bajnok műkorcsolyázó († 2008 ) 1967 – Hajasibara Megumi japán szinkronszínésznő, énekesnő, szövegíró, rádiós műsorvezető 1968 – Céline Dion többszörös Grammy-díjas kanadai énekesnő 1976 – Alekszadr Haritonov orosz jégkorongozó 1976 – Tariska Szabolcs magyar dalszövegíró-előadóművész 1979 – Gál Róbert magyar tornász 1980 – Katrine Lunde Haraldsen norvég kézilabdázó 1982 – Jason Dohring amerikai színész 1983 – James Goddard angol úszó 1984 – Samantha Stosur ausztrál teniszező 1986 – Sergio Ramos spanyol labdarúgó 1990 – Michal Březina cseh műkorcsolyázó 1990 – Nkuya Sonia magyar énekesnő, fotómodell 1990 – Simon András magyar labdarúgó Fontrailles Fontrailles település Franciaországban, Hautes-Pyrénées megyében. Lakosainak száma 139 fő (2015). Fontrailles Sarraguzan, Barcugnan, Duffort, Manas-Bastanous, Bernadets-Debat, Sadournin és Trie-sur-Baïse községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Női 400 méteres gyorsúszás a 2013. évi nyári európai ifjúsági olimpiai fesztiválon A 2013. évi nyári európai ifjúsági olimpiai fesztiválon az úszó versenyszámok közül a női 400 méteres gyorsúszás versenyeit július 18.-án rendezték Utrechtben. Rekordok A versenyt megelőzően a következő rekordok voltak érvényben: Villejuif Villejuif település Franciaországban, Val-de-Marne megyében. Lakosainak száma 56 661 fő (2015). Villejuif Ivry-sur-Seine, L’Haÿ-les-Roses, Arcueil, Cachan, Le Kremlin-Bicêtre és Vitry-sur-Seine községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Kálmán László (kosárlabdázó) Kálmán László (Körmend, 1972. december 20. –) visszavonult 78-szoros válogatott kosárlabda-játékos, edző. Karrierje 1984-től 1992-ig a Körmend,1992-től visszavonulásáig, 2013-ig a Falco KC Szombathely csapatát erősítette. Az 1990-es évek végén és a 2000-es évek elején Kálmán László 78 alkalommal volt válogatott. Tiszteletére a csapat visszavonultatta az általa viselt 8-as számú mezt. Visszavonulása után a szombathelyi csapat vezetőedzője lett. Sikerei Magyar bajnok: 2008 Bajnoki ezüstérmes: 1999, 2012 Bajnoki bronzérmes: 2000, 2002 Magyar Kupa ezüstérmes: 1998, 2008, 2009, 2010 Magyar Kupa bronzérmes: 1997, 2005 78x válogatott 9x Allstar: 1996, 1998, 1999, 2000, 2002, 2003, 2004, 2005, 2006 4x Az év játékosa Klubjai játékosként 1992-2013 Falco KC Szombathely (NB I/A) Klubjai edzőként 2014-2016 Falco KC Szombathely (vezetőedző) Attenhofen Attenhofen település Németországban, azon belül Bajorországban. Lakosainak száma 1055 fő (1987. május 25.). Saint-Aubin-de-Scellon Saint-Aubin-de-Scellon település Franciaországban, Eure megyében. Lakosainak száma 364 fő (2015). Saint-Aubin-de-Scellon Bailleul-la-Vallée, Barville, Le Favril, Folleville, Fontaine-la-Louvet, Fresne-Cauverville és Heudreville-en-Lieuvin községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Vítkov (Sokolov) Vítkov (németül: Wudingrün) Sokolov településrésze Csehországban a Karlovy Vary-i kerület Sokolovi járásában. Sokolovtól 2,5 km-re délkeletre fekszik. A 2001-es népszámlálási adatok szerint 106 lakóháza és 133 lakosa van. Ikafalva Ikafalva (románul Icafalău) falu Romániában Kovászna megyében. Közigazgatásilag Csernátonhoz tartozik. Fekvése Kézdivásárhelytől 8 km-re nyugatra a Bodoki-hegység keleti oldalán a Sajgó-patak mellett fekszik. Története A települést 1334-ben Ika néven említik először. Az Ika és a Csernáton patak találkozásánál keskeny fennsíkon állnak Ika várának romjai, keleti tornya kb. 10 m magasságban áll. Építéséről és pusztulásáról nincsenek adatok. Régi temploma a Paphegyen áll, 13. századi eredetű. Egykor fal vette körül, ma elhagyottan omladozik. 1875 körül bontották le, amikor az új református templomot építették. A Lukács Péter-ház 18. századi. 1910-ben 630, 1992-ben 306 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Kézdi járásához tartozott. Híres emberek Itt született 1751 -ben Andrád Sámuel író, anekdotagyűjtő. Szent Miklós-fatemplom (Kerekesfalva) A Szent Miklós-fatemplom műemlékké nyilvánított épület Romániában, Bihar megyében. A romániai műemlékek jegyzékében a BH-II-m-B-01191 sorszámon szerepel. Gerponville Gerponville település Franciaországban, Seine-Maritime megyében. Lakosainak száma 397 fő (2015). Gerponville Bertheauville, Bertreville, Ourville-en-Caux, Riville, Theuville-aux-Maillots és Valmont községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Fred A Fred (eredeti cím: Fred: The Show) egy amerikai televíziós sorozat. Amerikában először Nickelodeon vetítette 2011. január 16-tól 2012. augusztus 3-ig. A sorozatról 3 film is készült. Történet Ki az a Fred? Fred Figglehorn, a furcsa, és kicsit beképzelt fickó, akit Lucas Cruikshank talált ki és alakít, ezúttal a TV-ben egy vadiúj műsorban! Kövesd velünk, ahogyan Fred mindennapi kalandjai egyre bonyolultabbá és kacifántosabbá válva, sajátos nézőpontján keresztül egyre viccesebb helyzeteket eredményeznek. Szereplők Lucas Cruikshank - Fred Figglehorn Magyar hang: Hamvas Dániel Daniella Monet - Berta (Később Jennette McCurdy játssza a szerepét) Jake Weary-Kevin Dawg Siobhan Fallon Hogan - Hilda Figglehorn Stephanie Courtney -Kevin anya Katolikus lelkiségi mozgalom Egy katolikus lelkiségi mozgalom olyan közösség, amely a római katolikus egyház tanítását követve, a szerzetesrendek és a különféle társulatok, egyesületek mellett újabb alternatívát kínálnak a katolikus hit megélésének területén. Mai meghatározás szerint egy lelkiség, mozgalom olyan közösség, ahol elsődlegesen világi hívek, bizonyos nem- plébániai strukturáltsággal, meghatározott lelki karizmát követve, az egyetemesség egyfajta távlatával élik meg kereszténységüket. A régebbi korokban elsősorban a szerzetesrendek és a különféle társulatok, egyesületek jelentettek alternatívát a hit megélésének területén. A mai idők hasonló új kezdeményezéseit általában „mozgalmak és lelkiségek” néven foglaljuk össze. A régebbi kezdeményezések az idők során jórészt intézményesültek, alkalmazkodtak a plébániarendszer által meghatározott szervezeti struktúrához. Egyes nagy múltra visszatekintő szervezetek eredeti lendületüket fölelevenítve maguk is az újonnan induló áramlatok mellé sorakoznak fel. A lelkiségi mozgalmak jellemzői emberi léptékű csoportokat létrehozva személyesség- és közösségélményt nyújtanak, megtalálták az eszközöket ahhoz, hogy mély istentapasztalatra hívjanak és vezessenek egyszerre sok embert, radikalitásukkal „versenyképessé” teszik a katolikus Egyházat a szektákkal és az új vallási irányzatokkal szemben, megújítva benne a kezdetekre jellemző elkötelezettséget, általában hangsúlyozottan a világiakra építik evangelizációs munkájukat, ami egybeesik a II. vatikáni zsinat egyik fontos célkitűzésével, sokszínűségük, sajátos feladatérzékenységük egyfajta „lelki választékot” jelent egy specializálódásra hajlamos korban: ki-ki megtalálhatja a maga lelki alkatának megfelelő hitkifejezési, apostolkodási formát. Úgy is tekinthetők ezek a kezdeményezéseket, mint amelyek az utolsó egy-másfél évszázad társadalmi, lélektani, gondolkodásmódbeli változásainak, fejlődésének hatásait viselik magukon és fordítják le vallási nyelvre. Ilyen jellemzők például a szabadság, az egyéniség értéke; a hagyományos közösségek bomlásával párhuzamosan a szabad választáson alapuló közösségi elköteleződés felértékelődése; a tágabb közösségért, az egész emberiségért való személyes felelősségvállalás. Mindezekkel a jelenségekkel a plébániai lelkipásztorkodásnak is szembe kell néznie, amiben segítségére lehetnek a lelkiségi mozgalmak. Struktúrájukat tekintve egyik oldalról némelyik mozgalom hasonlít a szerzetesrendekre (pl. harmadrendként, világi rendként kifejezetten azokhoz kötődik, vagy pedig keretein belül jön létre szerzetesi vagy ahhoz hasonló életforma); más oldalról nézve esetleg az egyesületekhez lehet hasonlítani őket. Lelkiségük és közösségeik mindig egy körülírható karizma, és többnyire a karizmát hordozó személy vagy személyek köré épülnek fel. Ezek a karizmák közösségenként egészen különfélék lehetnek: vannak, amelyek az apostoli munkára vagy az evangelizációra helyezik a hangsúlyt, mások esetében az imádság, engesztelés, közbenjárás kerül előtérbe. Pápai megnyilatkozások XVI. Benedek pápa 2006 pünkösdjére meghívta Rómába az egyházi mozgalmak és közösségek képviselőit. Ez volt a második ilyen jellegű esemény. A hozzájuk intézett beszédében, amelyben a találkozót rendkívüli eseménynek nevezte, úgy szólt róluk, mint akik „megmutatják, mennyire elevenen működik a Lélek Isten népében”. A Pápa szavai szerint a „mozgalmak az igaz élet szomjúságából születtek; minden szempontból az élet mozgalmai”. Hangsúlyozta a mozgalmak sokféleségét, amit Isten akar, ugyanakkor az egységet is, ami szintén isteni akarat. 1998 pünkösdjén, a Mozgalmak I. Világtalálkozóján – akkor még Ratzinger bíboros, a Hittani Kongregáció prefektusa – így vázolta fel az Egyház életének egy kezdettől fogva felfedezhető kettősségét: „létezik az egyházi életnek egy folyamatos és alapvető formája, amely az Egyház történelmi rendjének folytonosságát juttatja kifejezésre. Ugyanakkor a Szentléleknek léteznek mindig új megjelenési formái, amelyek mindenkor élővé és újjá változtatják az Egyház szerkezetét”. II. János Pál pápa mindezekkel az új közösségekkel kapcsolatban, az ő bátorításukra mondta, az Egyház egésze és az új közösségek közt fennálló mély harmóniára utalva: „Az Egyház maga is mozgalom.” Katolikus lelkiségi mozgalmak Katolikus lelkiségi mozgalmak a teljesség igénye nélkül, alapítás helye és ideje szerinti rendezésben: Az 1940-ben, Franciaországban alapított Taizéi közösség (Communauté de Taizé) ökumenikus alapon szerveződik, így egyetlen keresztény egyház fennhatósága alatt sem áll, de igen jó kapcsolatokat ápol mind a keresztény, mind a nem keresztény vallásokkal, így a katolikus egyházzal, és annak közösségeivel is. Eszmerendszerének középpontjában a kiengesztelődés áll. Az 1949-ben, Pierre abbé katolikus pap által Franciaországban alapított Emmaüs közösség szintén ökumenikus alapon szerveződik, célja a társadalom legkiszolgáltatottabbjainak segítése. Az 1957-ben, Joseph Wresinski katolikus pap által Franciaországban alapított ATD Negyedik Világ Mozgalom (Mouvement international ATD Quart Monde) is ökumenikus alapon szerveződik, célja a mélyszegénység felszámolása. Szerzetesi karizmához kapcsolódó lelkiségek Katolikus szerzetesi karizmához kapcsolódó mozgalmak a teljesség igénye nélkül, alfabetikus sorrendben: Családmozgalmak Katolikus családmozgalmak a teljesség igénye nélkül, alfabetikus sorrendben: Az 1987-ben, Németországban alapított Új Életet a Családoknak (Team.F – Neues Leben für Familien) lelkiség ökumenikus alapon szerveződik a házasságok, családok lelki támogatása céljából. Támogató szervezetek Országos Lelkipásztori Intézet A II. vatikáni zsinat a püspöki karok feladatának jelöli meg, hogy hozzanak létre "célszerűen kiválogatott plébániákkal együttműködő lelkipásztori intézeteket" - elsősorban az új társadalmi körülmények miatt - a papság képzésére. Az Országos Lelkipásztori Intézetet (OLI) 1989 tavaszán hozta létre Paskai László bíboros, prímás. Az Intézet célja, hogy támogassa és megújítsa a hazai pasztorációt. Létrehozta a Katolikus Közösségek Kárpát-medencei Hálózatát (HÁLÓ) és a Katolikus Ifjúsági Mozgalmat (KIM) az ifjúsági csoportok egymás közti kapcsolatának elősegítésére. Magyar Katolikus Családegyesület A magyar katolikus egyház a szakpasztorációs feladatok irányítását, koordinálását és felügyeletét szakpüspökökre bízva kívánja megoldani. A szakpüspökök az adott pasztorációs szakterületen összefogják az országos, egyházmegyei és mozgalmi szerveződéseket és velük együttműködve szolgálják a hitéletet. A családpasztoráció letéteményese a családpüspök, aki egyben a Magyar Katolikus Családegyesület (MAKACS) elnöke, amely munkáját elsősorban a technikai, gyakorlati feladatok megoldásával támogatja. A MAKACS szervezi, koordinálja és végrehajtja a családpüspök által kezdeményezett akciókat, projekteket, programokat, és elvégzi a kapcsolódó adminisztratív feladatokat; nem konkurense és nem alá vagy felé rendeltje bármely mozgalmi, plébániai, intézményi család-szervezetnek. La Iglesuela del Cid La Iglesuela del Cid település Spanyolországban, Teruel tartományban. Lakosainak száma 414 fő (2017). Népesség A település népessége az utóbbi években az alábbiak szerint változott: II. Emund svéd király II. Emund Emundsson (? – 970) svéd király 950-től. I. Emund fiaként született, és édesapja halála után lépett a trónra. Brémai Ádám szerint Emund Kékfogú Harald dán király szövetségeseként uralkodott és VI. Eriket említi Emund utódaként. Forrás Ez a szócikk részben vagy egészben az Emund Eriksson című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. C. A. Pinto Fonseca C. A. Pinto Fonseca (Belo Horizonte, 1933 – 2006) brazil karmester és zenész. Különféle díjakat nyert hazájában, Argentínában és Olaszországban is. Egyik leghíresebb műve két északkelet-brazíliai népdalt ötvöz (Olê, Muié Rendêra és É Lampa, é Lampa, é Lampeão): ez a Muié Rendêra. Quintus Servilius Caepio (quaestor) Quintus Servilius Caepio (†Kr. e. 90) ókori római politikus, az előkelő patrícius Servilia gens tagja volt. Feltehetően Quintus Servilius Caepio, Kr. e. 106 egyik consulja, az arausiói csata vesztese volt az apja. Kr. e. 100-ban quaestor volt, amely minőségben ellenezte Lucius Appuleius Saturninus néptribunus azon törvényjavaslatát, miszerint a római plebsnek olcsón osztottak volna gabonát. Miután Saturninus kollégáinak vétóját figyelmen kívül hagyva szavazásra vitte a kérdést, Caepio fegyverrel akadályozta meg annak lefolytatását, amiért hazaárulással (laesa maiestas) vádolták meg. Feltehetően ekkor mondott beszédet ellene Titus Betucius Barrus, amire Caepio Lucius Aelius Stilo Praeconinusszal, a kor jeles szónokával és grammatikusával íratott válaszbeszédet. Kr. e. 91-ben hajdani jó barátja és kétszeres sógora, Marcus Livius Drusus és a senatusi többség ellen foglalt állást, amikor Drususnak a bíráskodást a testület hatáskörébe utaló javaslata helyett lovagrendnek is részt akart biztosítani a bíráskodásban. Rivalizálásuk az egész várost megosztotta, és Drusus meggyilkolásakor is sokan Caepiót gyanították a háttérben. A politikai küzdelem során Caepio igyekezett megfélelmíteni az arisztokratikus ellentábort, és Lucius Marcius Philippus consult vesztegetéssel (ambitus), a köztiszteletben álló Marcus Aemilius Scaurust pedig harácsolással (repetundae) vádolta meg. Úgy tűnik, mindkét vádlottat felmentették, sőt Scaurus bosszúból őt helyezte vád alá. Kr. e. 90-ben kitört az itáliai szövetségesháború, mire Caepio ismét megvádolta Scaurust, ezúttal azzal, hogy szerepe volt a szövetséges itáliai népek és városok fellázításában. Ezt követően Publius Rutilius Lupus consul alatt szolgált legatusként, majd Lupus halála után ő és Caius Marius osztozott meg seregének vezetésén. Az ellenség egyik vezetője, Quintus Pompaedius Silo rövidesen csapdába csalta azzal, hogy elhitette vele az átállását, majd a gyanútlan Caepiót seregével együtt levágta egy rajtaütésben. Caepio felesége Livius Drusus testvére, Livia volt, aki korábban Marcus Porcius Catóhoz ment feleségül, és tőle származott a híres ifjabb Cato. Caepio és Livia három gyermeket nemzett: két Servilia Caepionis nevű lányt, illetve egy Quintus Servilius Caepiónak nevezett fiút. Az egyik Servilia Lucius Licinius Lucullushoz, a híres hadvezérhez, a másik pedig Marcus Iunius Brutushoz ment feleségül, de mellette Caius Iulius Caesar szeretője is volt; tőle született utóbbi egyik gyilkosa, Marcus Iunius Brutus. A fiúgyermek Kr. e. 72-ben katonai tribunusként harcolt Spartacus ellen. Röviddel ezután a trákiai Ainoszban halt meg, útban Kis-Ázsia felé; még életében örökbe fogadta unokaöccsét, az ifjú Brutust. Kertész Lajos Kertész Lajos (Gyula, 1925. november 2. –) magyar zongoraművész-tanár, református teológus. Kertész Andor matematikus bátyja. Életútja A Debreceni Tudományegyetemen 1950-ben szerzett református lelkészi oklevelet, majd tanulmányait a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zongora szakán folytatta, ahol 1949 és 1954 között Kodály Zoltán, Járdányi Pál, Banda Ede, Bartha Dénes, Szabolcsi Bence, Vásáry Tamás voltak a tanárai, főtárgytanára Antal István volt. 1954-ben lett a budapesti Bartók Béla Konzervatórium tanára, ahol később tanszakvezető lett. 1972-ben Japánban, 1983-ban Ausztriában tanított. 1982-ben a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Zenetanárképző Intézetének lett a tanára. 1954 tavaszán mint koncertező művész debütált a Zeneakadémia nagytermében Liszt: Haláltáncának előadásával, az Állami Hangversenyzenekarral, Vaszy Viktor vezényletével. Magyarországon kívül Ausztriában, Németországban, Svájcban és Japánban is népszerűsítette a magyar zeneszerzők műveit. Kiterjedt ismeretterjesztő-népművelő munkája igen jelentős, ebben a minőségében számtalan ismertető hangversenyt és előadást tartott szerte Magyarországon, cikkei is megjelentek. 1956-ban mint forradalmi bizottsági tag hitet tett a magyar szabadság eszménye mellett. Hanglemezei a rendszerváltást követően jelentek meg, magyar szerzők műveiből, ezek közül a legjelentősebbek Liszt, Kodály és Bartók CD-felvételei. A Magyar Kodály Társaság alapító és tiszteletbeli tagja. Díjai, elismerései 1982 – Kiváló munkáért ( Pozsgay Imre miniszter) 1991 – Pedagógus Szolgálati Emlékérem ( Andrásfalvy Bertalan miniszter) 1994 – Németh László-díj ( Mádl Ferenc miniszter) 1995 – Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt ( Göncz Árpád köztársasági elnök) 2007 – Trefort Ágoston-díj (Pro Renovanda Cultura Hungariae) 2015 – Patronus Arts Alapítvány zeneművészeti díja Rochlitz Rochlitz település Németországban, azon belül Szászország tartományban. Lakosainak száma 5905 fő (2015. december 31.). Rochlitz Geithain községgel határos. Népesség A település népességének változása: Steffeln Steffeln település Németországban, Rajna-vidék-Pfalz tartományban. Népesség A település népességének változása: Crouttes Crouttes település Franciaországban, Orne megyében. Lakosainak száma 315 fő (2015). Crouttes Les Autels-Saint-Bazile, Sainte-Foy-de-Montgommery, Saint-Germain-de-Montgommery, Val-de-Vie, Camembert, Les Champeaux, Le Renouard és Vimoutiers községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Els Guiamets Els Guiamets település Spanyolországban, Tarragona tartományban. Els Guiamets El Masroig, Marçà, Capçanes, Tivissa és Garcia, Tarragona községekkel határos. Lakosainak száma 272 fő (2017). Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Ródéf A ródéf (héberül ������, újhéberben ródef, szó szerint "üldöző"), a tradicionális zsidó jogban olyan személyt jelent, aki valakit azért "üldöz", hogy meggyilkolja. Forrása A zsidó törvény értelmében az ilyen személyt bárkinek meg lehet ölnie (a személy érdekében, hogy ne követhesse el azt a tettet), feltéve, hogy előtte figyelmeztette, hogy álljon meg, amit az illető visszautasított. A törvény egyetlen forrása a Babilóniai Talmud Szanhedrin 73a fejezetének misnája, miszerint: Az üldözőket (ródéf) meg kell menteni [attól, hogy megtegyék, amit akarnak], akár az életük árán is [tehát előtte megölhetőek]. [Ide tartozik:] Aki a szomszédját (ismerősét, barátját) üldözi, hogy megölje (ródéf ahar havéró lehargó); [vagy] férfit [üldöz pederasztriára]; [vagy] eljegyzett menyanyszonyt. De aki egy állatot üldöz [szexuális célból], vagy megszentségteleníti a szombatot, vagy bálványimádást követ el, nem kell megmenteni [attól, hogy elkövesse a bűnt] az élete árán. Ez a törvény, a dín ródéf, az üldöző törvénye, ami a zsidó jog azon kevés rendelkezésének egyike, ami speciális esetekben megengedi az ölést. Modern alkalmazása Az utóbbi években számos rabbi állította, hogy egyes közéleti személyiségek kimeríthetik a rodef státusz fogalmát, amivel feltételezések szerint a megölésükre buzdítottak. Közülük a legismertebb volt izraeli korábbi miniszterelnöke, Yitzhak Rabin, akit egyesek ródéfnek bélyegeztek az Oslói Békeszerződés miatt, és 1995-ben meggyilkolták. A merénylő, Jigal Amir, következetesen a dín ródéf alapján igazolta tettét, azon az alapon, hogy a palesztinoknak tett engedmények szerinte zsidó életeket veszélyeztetnek. Izrael jogrendje a dín ródéf törvényét nem ismeri el, melynek következtében Jigal Amirt többszörös életfogytiglan börtönbüntetésre ítélték a kegyelem lehetősége nélkül. Az Oslói Békeszerződés megítélése erősen ellentmondásos Izraelen belül és megosztotta a lakosságot, mert a kormány politikájának alapvető megváltozását jelentette, hogy tárgyalásokba bocsátkozott olyan, korábban terroristának tekintett szervezetekkel, mint a PFSZ. Más esetekre is volt példa. 2005-ben Avigdor Neventzhall, prominens izraeli rabbi, azt állította, hogy „tudomásul kell venni, hogy bárki, aki fel akarja adni az izraeli földet, olyan, mint egy ródéf”, ami nagy felzúdulást keltett és egy különleges vitát a Knesszetben. Kocski járás A Kocski járás (oroszul Кочковский район) Oroszország egyik járása a Novoszibirszki területen. Székhelye Kocski. Népesség 1989-ben 16 745 lakosa volt. 2002-ben 16 301 lakosa volt, melynek 91,5%-a orosz, 3,4%-a német, 2,6%-a ukrán. 2010-ben 14 863 lakosa volt, melyből 13 924 orosz (94%), 426 német (2,9%), 121 ukrán (0,8%), 78 kazah (0,5%), 51 azeri (0,4%), 40 tadzsik (0,3%), 39 örmény (0,3%), 27 üzbég (0,2%), 17 fehérorosz, 13 csuvas, 13 kirgiz stb. GIUK-átjáró A GIUK-átjáró az északi Atlanti-óceán egyik, haditengerészeti szempontból rendkívül fontos átjárója. Nevét elhelyezkedéséről kapta, mivel Grönland, Izland és az Egyesült Királyság (angolul "G-I-UK") között fekszik. Általában hadtudományokkal kapcsolatos témáknál használják. Fontossága a Brit Királyi Haditengerészet számára A GIUK-átjáró kifejezetten fontos szereppel bír a Brit Királyi Haditengerészet számára, mivel egy Észak-Európából az Atlanti-óceánra kitörni szándékozó haderőnek vagy a La Manche-csatornán, vagy pedig Izland valamelyik oldala mellett kell áthaladnia. Azon tény figyelembe vételével, hogy a Royal Navy Gibraltárról ellenőrzése alatt tudja tartani a Földközi-tengerre vezető tengeri utakat, Spanyolország, Franciaország és Portugália kivételével egy európai ország sem tudja tengeri erőit az Atlanti-óceánra juttatni anélkül, hogy a brit haditengerészetbe ne ütközne. Története A legújabb korban a GIUK-átjáró járőrzése és felügyelete fontos szerepet játszott az érintett országok haditengerészeti stratégiáinak kialakításában. Második világháború A második világháború során a GIUK-átjárón számos észak-németországi és norvégiai bázisról indult hadihajó próbált áttörni, hogy azután a Nagy-Britanniát ellátó atlanti konvojokat támadhassák, ám ezek az áttörési kísérletek általában kudarccal végződtek. Franciaország elestével a németek páratlan előnyhöz jutottak, mivel így a francia partoknál alakíthattak ki tengeralattjáró-támaszpontokat. 1940. és 1942. között a RAF bombázói számára egyedül a Grönlandot és Izlandot elválasztó Dánia-szoros volt túl messze, így ezen a területen számos haditengerészeti összecsapás történt. A GIUK-átjárót néha GIUK-résnek is nevezik – ennek eredete az „rés”, amely kívül esett a szövetségesek szárazföldi indítású bombázóinak hatókörén, ezért ebben a résben nem tudtak tengeralattjáró-elhárítást végezni. Ezt a rést 1943-ban a hosszabb hatósugarú bombázók megjelenése bezárta – ilyen bombázó volt például a Short Sunderland és a B–24 Liberator. Ezzel az atlanti-óceáni tengeralattjárók számára gyakorlatilag nem volt lefedetlen terület. Hidegháború A GIUK-átjáró az 1950-es években újra a haditengerészeti stratégiák középpontjába került, mivel csak ezen az egy átjárón juthattak ki a szovjet tengeralattjárók a Kola-félszigeti bázisaikról az Atlanti-óceánra. A kitüntetett figyelem oka az volt, hogy amennyiben a hidegháború esetleg "felforrósodott", akkor az európai hadseregeket ellátó amerikai konvojok elfogadhatatlan veszteségeket szenvednének a szovjet tengeralattjáróktól, amennyiben azokat nem sikerült a GIUK-résnél feltartóztatni. Az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság a második világháború utáni korszak haditengerészeti stratégiáját a GIUK-rés blokádja köré építette, és létehozták a SOSUS (Sound Surveillance System) tengeralatti mikrofon-hálózatot. A Brit Királyi Haditengerészet, a nukleáris elrettentő-csapásmérő egységeit kivéve, gyakorlatilag tengeralattjáró-elhárító haditengerészetté szakosodott. Az Invincible-osztályú helikopter-hordozó kifejlesztése ezt a doktrínát tükrözi, mivel elsődleges küldetése a Sea King tengeralattjáró-elhárító helikopterek szállítása és bevetése volt. A Type 23 fregattot eredetileg kifejezetten tengeralattjáró-elhárító szerepre tervezték, és csak a Falkland-szigeteki háborút követően kapott más jellegű feladatokat is. A nyugati szövetségesekkel megegyezően a GIUK-átjáró a Szovjetunió számára is kiemelt fontosságot képviselt. Tu–142 járőrgépekkel, hajókkal és tengeralattjárókkal készültek arra az esetre, ha a NATO katonai egységei a Szovjetunió felé tartanának, különös tekintettel, ha repülőgép-hordozók is voltak a csoportosításban. The Eight Dimensions A The Eight Dimensions (egyszerűsített kínai: ����, hagyományos kínai: ����, pinjin: Bā dù kōng jīan, magyaros: Pa tu kung csien) Jay Chou tajvani mandopop énekes harmadik albuma, mely 2002-ben jelent meg. Az albumból Ázsia-szerte 2 200 000 példány fogyott. Számlista Az összes szám szerzője Jay Chou. A dalokról Az album An Hao (Titkos jel) című dalához Hszu Si-csang (Xu Shi Chang) írta a dalszöveget, aki egy szövegíró versenyt nyert meg, így választották ki a dalszövegét Jay Chou zenéjéhez. A Pan sou zsen (Bàn Shòu Rén) (Az orkok) című dal a Warcraft III: Reign of Chaos című videojátékhoz íródott. Az albumon extraként szerepel a Cuj hou tö csan ji (Zui hou de zhan yi) (A végső csata) című dal videoklipjének hosszú változata, valamint a klip készítésének dokumentumfilmje. A Pan tao tie ho (Bàn Dǎo Tiě Hé) (A sziget vasdoboza) című dal ötlete alapján Vincent Fang könyvet is írt, azonos címmel. A könyvben exkluzív Jay Chou-fotók láthatóak. A Lung csuan (Long Quan) (Sárkányököl) című dal szövege a kínai nép egységét hirdeti, ezért Chout 2004-ben meghívták a kínai állami televízió egyik gálaműsorába fellépni, tajvani származása ellenére. A Milan tö hsziao tie csiang (Mǐ Lán De Xiǎo Tiě Jiàng) (A milánói kovács) című dal olasz népdal-stílusban íródott és 40 másodperces klasszikusgitár-szóló hallható benne. A Huej csa do vej ki (Huei Cha Do Wei Ki) (Hová megy a vonat?) című dalt Chou teljes egészében tajvani hokkien dialektusban adja elő. Samir M�mm�dov Samir M�mm�dov (1988. május 15.) azeri amatőr ökölvívó. Eredményei 2005-ben junior Európa-bajnok légsúlyban. 2006 -ban ezüstérmes az Európa-bajnokságon légsúlyban. Az elődöntőben a francia világbajnok Jérôme Thomast győzte le, majd a döntőben az orosz Georgij Balaksintól kapott ki. 2007 -ben bronzérmes a világbajnokságon légsúlyban. A negyeddöntőben a Pánamerikai bajnok puerto ricoi McWilliams Arroyót győzte le, majd az elődöntőben a későbbi bajnok amerikai Raushee Warrentől szenvedett vereséget. Pedro Almodóvar Pedro Almodóvar (Calzada de Calatrava, 1949. szeptember 24. –) spanyol filmrendező, forgatókönyvíró, producer. Életrajz 17 évesen Madridba költözött. Az 1970-es években egy független spanyol színházi társulat tagja. Alkalmi munkákból élt, majd állást kapott a spanyol nemzeti telefontársaságnál. Ezekben az években kezd el Super 8-as kamerával amatőr filmeket forgatni. Ez a gyakorlat az egyetlen szakmai iskolája: nem végzett semmilyen filmes felsőoktatási iskolát, mivel Franco bezáratta a filmfőiskolát. 1972–1978 között rövidfilmeket forgatott. Délelőttönként a Telefónica telefontársaság irodai alkalmazottja volt, esténként forgatókönyveket írt, színdarabokban lépett fel a Los Goliardos független társulatnál. Transzvesztita punk bandát alapított, novellákat írt, képregényeket rajzolt. Ismertté vált underground berkekben. Pár évvel később az El Vibora képregénylap állandó munkatársa lett és megduplázta az olvasottságot az Általános erekció című fotósorozatával. Az első filmjét 1980-ban forgatta 16 mm-es filmre 18 hónapon keresztül. A főszerepet régi barátja, Carmen Maura alakította, a botrányos film óriási sikert aratott. Komolyabb nemzetközi sikert az 1984-es Áldott mélységek című munkája jelentette. Fő témája filmjeiben a végletes érzelmek, a homoszexualitás, a magány. Antonio Banderasra egy színházi előadás során figyel fel a rendező, majd 1986-ban rá osztotta a Matador egyik férfi főszerepét. Az 1988-as Asszonyok a teljes idegösszeomlás szélén című filmje megindító női monológ a boldogságról és a magányról. A film vázlatosan Jean Cocteau 1930-as drámájára, az Emberi hangra épül. 1990-es évekre Almodóvár korábbi vehemenciája csillapodott, nyers stílusát egy visszafogottabb és finomabb ábrázolásmód váltotta fel munkáiban. Homoszexuális beállítottságát nyíltan vállalja, azonban filmjei központi témája majdnem minden esetben a nő. Az 1999-es Mindent anyámról a spanyol filmtörténelem legtöbbet díjazott alkotása (többek között Oscar, Golden Globe és cannes-i elismerésben részesült). A 2002-es Beszélj hozzá! című alkotását César-díj és Oscar-díjra jelöléssel jutalmazták. A film ellenpontja az élvezetesen katartikus Mindent anyámról emberi melegségének. A Beszélj hozzá a férfi szereplőkre koncentrál. Filmjei rendezési feladata mellett gyakran a produceri, forgatókönyvírói, zeneszerzői és látványtervezői feladatait is ellátja. A produceri teendőkben legtöbbször besegít neki fivére, Agustín Almodóvar is. Filmjeit A vágy törvénye óta az El Deseo (A Vágy) nevű produkciós cége finanszírozza. Játékfilmek 2016 - Julieta 2013 - Los amantes pasajeros (Szeretők, utazók) 2011 - La piel que habito (A bőr, amelyben élek) 2009 - Los abrazos rotos (Megtört ölelések) 2006 – Volver (Visszatérés) Almodóvar 16. játékfilmje, a Volver részben La Manchában, a rendező szülőföldjén játszódik. A forgatókönyv egy család három generációjának nőtagjairól és az ő életük viszontagságaikról szól. Nem először Almodóvar filmjeiben a férfiszereplők tehetetlenségükkel tűnnek ki. Számos szereplőjének mintáját Almodóvar saját életéből merítette. A történet vázlata regényként és forgatókönyvként már megjelenik húsz évvel korábban a Titkom virága írónője által. Almodóvar újra rendezheti Carmen Maurát, korai múzsáját és mecénását, akivel kapcsolata korábban elhidegült. 2004 – La mala educación ( Rossz nevelés ) A film többkanyaros elbeszélés két fiatalról és egyházi iskolájuk tanárának több évtizedet átölelő kapcsolatáról, ami szexuális aberrációval, nemi identitásproblémával terhes. A főszerepet Gael García Bernal játssza. 2002 – Hable con ella ( Beszélj hozzá !) A film két férfi kapcsolatáról szól, akiket kómában fekvő szerelmük köt össze. Mindezt előre és hátraugrásokkal, film a filmben jelenetekkel oldja meg Almodóvar. A Mindent anyámról után újabb nemzetközi sikereket ér el a rendező ezzel a filmmel. 1999 – Todo sobre mi madre ( Mindent anyámról ) A Mindent anyámról kiindulópontja a Titkom virága egyik jelenetével mutat erős rokonságot. Egy gyászoló anya történetét meséli el, aki fia kívánságának annak halála után próbál eleget tenni: elindul Madridból fiatalsága helyszínére Barcelonába megkeresni Esteban édesapját. Ott számos bonyodalomba és színes karakter életébe csöppen bele, akik életét próbálja helyrerakni, mintegy közben feldolgozva saját gyászát is. A film szereplői sok szállal kötődnek a színpadhoz, a főszereplő életének fő eseményei a Vágy villamosa című Tenesse Williams darabhoz kapcsolódnak. 1997 – Carne trémula (Eleven hús) Egy rendőri akció eredményeképpen összecserélt életek sorsa bogozódik össze és ki. A fiatal fiú újsütetű barátnője mellől a börtönbe kerül, míg az akcióban részt vevő rendőr lebénul, de feleségül veszi az előbbi barátnőjét. A rendező szokásától eltérően nem saját forgatókönyvből dolgozik, aminek a végeredménye talán a legkevésbé "almodóvaros" film. 1995 – La flor de mi secreto (Titkom virága) Egy alkotói és magánéleti válságba kerülő középkorú nő története, aki a családja révén próbál kiutat találni elkeseredettségéből. A történet párhuzamba hozható a rendező saját alkotói krízisével a film születése tájékán. A melodráma határvonal a filmes karrierjében, kettévágja a "harsányabb" és "érettebb" alkotásokat. 1993 – Kika 1991 – Tacones lejanos (Tűsarok) 1990 – ¡Átame! (Kötözz meg és ölelj!) 1988 – Mujeres al borde de un ataque de nervios ( Asszonyok a teljes idegösszeomlás szélén ) 1987 – La ley del deseo (A vágy törvénye) 1986 – Matador 1984 – ¿Qué he hecho yo para merecer ésto? (Mit vétettem, hogy ezt érdemlem?) 1983 – Entre tinieblas (Áldott mélységek) 1982 – Laberinto de pasiones (Szenvedélyek labirintusa) 1980 – Pepi, Luci, Bom y otras chicas del montón (Pepi, Luci, Bom és más lányok a tömegből) Jelentősebb díjak 2006 – Cannes-i fesztivál , legjobb forgatókönyv díja (Volver) 2003 – Oscar-díj , legjobb eredeti forgatókönyv díja (Beszélj hozzá!) 2003 – BAFTA-díj, legjobb nem angol nyelvű film, legjobb eredeti forgatókönyv (Beszélj hozzá!) 2002 - Európai Filmdíj , Legjobb európai film (Beszélj hozzá!) 2003 – Bangkoki Nemzetközi Filmfesztivál, legjobb rendezés, legjobb film (Beszélj hozzá!) 2000 – César-díj, legjobb külföldi film (Mindent anyámról) 2000 – BAFTA-díj, legjobb nem angol nyelvű film 1999 – Oscar-díj , Oscar-díj a legjobb idegen nyelvű filmnek (Mindent anyámról) 1999 – Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál , legjobb rendezés díja (Mindent anyámról) 1999 - Európai Filmdíj , Legjobb európai film (Mindent anyámról) 1993 – César-díj, legjobb külföldi film (Tűsarok) Magyar nyelvű kötetek Pedro Almodóvar. Írások, beszélgetések ; szerk. Frédéric Strauss, ford. Varga Emese; Osiris, Bp., 2005 ( Osiris könyvtár. Film ) Patty Diphusa ; ford. Mester Yvonne; Palatinus, Bp., 2006 Patty Diphusa. Egy pornósztár vallomásai ; ford. Mester Yvonne; Cartaphilus, Bp., 2011 Alacsony Föld körüli pálya Alacsony Föld körüli pályának (Low Earth Orbit, rövidítve LEO) olyan műholdpálya, ahol a Föld felszínétől legfeljebb 2000 km távolságra lévő műholdak keringenek. Mivel a 200 km alatt keringő testek gyorsan veszítenek magasságukból, ezért általánosan a földfelszín fölött 200–2000 km-re keringő műholdakra használják ezt a kifejezést. Pályájuk nagy általánosságban kör alakú és nagyjából 90 perc alatt kerülik meg a Földet. Ilyen pályán kering a Nemzetközi Űrállomás és ezt használták a Space Shuttle küldetések alatt is. Népszerűsége miatt az űrszemét nagyrészt itt található. Az alacsony Föld körüli pálya előnyei A legkisebb energiabefektetéssel elérhető pálya, ezért a pályák közül ez a legolcsóbb A műhold méretétől függően kisebb rakétával is el lehet érni (a kisebb rakéta költsége a nagyobbnak mindössze 10%-a is lehet) Mivel a műhold közel van a földfelszínhez, ezért kisebb teljesítményű és méretű optika is elegendő a megfigyelésekhez A kis távolság miatt kis teljesítményű rádió adóvevő is megfelelő a jelek vételéhez Az alacsony Föld körüli pálya hátrányai A kis magasság miatt nagyobb a légkör fékező hatása (ami végső soron a műhold lezuhanásához vagy a légkörben való elégéséhez vezet), amit hajtómű működtetésével kell kompenzálni, ez azonban a legtöbb kis műholdon nem áll rendelkezésre (ilyen például a Hubble űrtávcső ). A magasságemelést jellemzően egy külső űrjármű hozzákapcsolásával és annak a hajtóművével oldják meg. A műhold élettartama nagyban függ a kezdeti pálya magasságától és a levegő sűrűségétől a felső atmoszférában. Mivel erre hatással van a Nap aktivitása, nem mindegy, mikor indítják a műholdat. Jellemzői Az alacsony Föld körüli pályán mozgó műhold a gyors áthaladás miatt rövid idő alatt a Föld nagy területét képes figyelni, ezért általánosságban különféle megfigyelésekre alkalmas, például erdőtüzek, tornádók esetén korai riasztásra. Logikus lenne, hogy méretükből és távolságukból adódóan az alacsony pályás műholdakat nem lehetne látni a Földről szabad szemmel. Azonban ez nem igaz, például a Nemzetközi Űrállomást nagyon jól lehet látni. A műholdak (még az ISS is) valóban nem elég nagyok hozzá, hogy a formájukat ki lehessen venni, de a napelemeken vagy egyes fémalkatrészeken megcsillanó Nap fényét szabad szemmel is észre lehet venni! Fontos megemlíteni, hogy az alacsony pályás műholdak nagy sebességgel haladnak el az égbolton (sokan ezért repülőgépnek gondolják őket), és emiatt az áthaladás esetleg csak néhány percig tart. Ezért a céltudatos megfigyeléshez előzőleg tájékozódni kell a műhold áthaladásának időpontjáról a megfigyelési pont földrajzi helyzete függvényében. Nem minden műhold látszik a Föld minden pontjáról. Beyond the Apocalypse A Beyond the Apocalypse az 1349 együttes 2004-ben megjelent albuma, amely már erős saját stílussal rendelkező 1349-et mutat. Kiváló black metal album-nemhiába valották a tagok is hogy, ettől a lemeztől számítják a zenekar kezdetét. A minőségi ugrásban közrejátszhatott az is, hogy itt csatlakozott hozzájuk teljesértékű tagként Frost, a Satyricon dobosa aki az egyik legjobb a műfajában. Számlista "Chasing Dragons" – 6:31 "Beyond the Apocalypse" – 4:01 "Aiwass-Aeon" – 3:32 "Necronatalenheten" – 4:30 "Perished in Pain" – 3:57 "Singer of Strange Songs" – 7:30 "Blood is the Mortar" – 3:52 "Internal Winter" – 7:41 "The Blade" – 5:58 Gerstengrund Gerstengrund település Németországban, azon belül Türingiában. Gerstengrund Geisa községgel határos. Népesség A település népességének változása: Filep Mária Filep Mária (Debrecen, 1953 –) építészmérnök, a páneurópai piknik főszervezője. Élete 1953-ban született Debrecenben. Építészmérnöki diplomát szerzett a Debreceni Egyetemen, majd a Hajdú Megyei Állami Építőipari Vállalatnál helyezkedett el tervezőmérnökként. Alapító tagja volt a Magyar Demokrata Fórum debreceni szervezetének, az első ellenzéki szervezetnek a városban. Pártszervezet vagy székház híján a tagok hétvégente vendéglőkben, kocsmákban gyűltek össze. Egy ilyen gyűlésen, 1989. június 30-án a Régi Vigadó kerthelyiségében merült fel először a páneurópai piknik megszervezésének a gondolata. Ezt követően néhány társával munkája mellett szervezte a pikniket. A tervezőmérnöki iroda telefonját, telexét használta, sokszor azonban még így sem kapott rendes városi vonalat. Ezzel nemcsak az állását, de a személyes szabadságát is kockáztatta. A vállalatnál, bár sejtették, hogy valami készül, nem firtattak semmit. Július 10-én a debreceni Aranybika Szálló fogadóban a Debreceni Ellenzéki Kerekasztal résztvevőit arra kérte, csatlakozzanak a piknik megvalósításához, ám a széles körű ellenzéki összefogás nem valósult meg. Később az MDF külpolitikai szakértőit is megkereste, ám ők nemhogy támogatást nem adtak, még jól le is teremtették a külpolitikába való „amatőr” beavatkozása miatt. A páneurópai piknik azonban az MDF debreceni és soproni önkénteseinek áldozatos munkája, valamint Filep Mária kitartása révén megvalósult. A rendezvény során NDK-s állampolgárok százai áttörték a határzárat és elhagyták Magyarország területét a semleges Ausztria irányába. Ezzel gyakorlatilag megkezdték a vasfüggöny lebontását. A hír nyomán Magyarországra özönlő több tízezer NDK-s menekült okozta nyomás végül a határok 1989. szeptember 11-i megnyitásához vezetett. Filep Mária később is részt vett a Magyar Demokrata Fórum munkájában, 1994-ben azonban kilépett a pártból, és ezzel szakított mindenféle pártpolitikai tevékenységgel is. Ettől kezdve civil foglalkozásával, a mérnöki munkával foglalkozott. Emellett kiemelten fontos volt számára a civilek közéletben vállalt szerepe. A városvédelemért, az épített és a természeti örökség védelméért elkötelezett Hajdúság–Partium Értékmentő Egyesület elnöke, valamint a Város- és Faluvédők Országos Szövetsége választmányi tagja. Nagy hangsúlyt helyezett a páneurópai piknik szellemi örökségének ápolására: 1998-ban alapítója volt a soproni székhelyű Páneurópai Piknik ’89 Alapítványnak, melynek azóta is kuratóriumi tagja. 2000-ben a tiszai ciánszennyezés okozta ökológiai katasztrófával kapcsolatban szervezett nagyszabású konferenciát Debrecenben. Több kiállítást rendezett Közép-európai változások címmel a páneurópai piknik és rendszerváltoztatás történelemének megismertetése érdekében, itthon és külföldön egyaránt. Elismerése 1999-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét . 2004-ben Aphelandra-díjjal is elismerték a rendszerváltoztatásban játszott szerepét. Petőfi-díj (2014) Šinkovica Bednjanska Šinkovica Bednjanska falu Horvátországban Varasd megyében. Közigazgatásilag Bednjához tartozik. Fekvése Varasdtól 31 km-re délnyugatra, községközpontjától 3 km-re nyugatra fekszik. Története 1857-ben 204, 1910-ben 339 lakosa volt. 1920-ig Varasd vármegye Ivaneci járásához tartozott. 2001-ben 38 háztartása és 129 lakosa volt. Job (Puy-de-Dôme) Job település Franciaországban, Puy-de-Dôme megyében. Lakosainak száma 1021 fő (2015). Job Chalmazel-Jeansagnière, Saint-Bonnet-le-Courreau, Sauvain, Ambert, Bertignat, La Forie, Saint-Pierre-la-Bourlhonne, Valcivières és Vertolaye községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Vívás az 1980. évi nyári olimpiai játékokon Az 1980. évi nyári olimpiai játékokon a vívás az 1960-as római olimpia óta kialakult szokás szerint nyolc versenyszámból állt. Férfi vívásban egyéni és csapatversenyt tartottak mindhárom fegyvernemben, női vívásban csak tőr egyéni és csapatverseny szerepelt a programban. Éremtáblázat (A magyar csapat és a rendező ország csapata eltérő háttérszínnel, az egyes számoszlopok legmagasabb értéke, vagy értékei vastagítással kiemelve.) Magyar részvétel Az olimpián tizennyolc vívó – tizenhárom férfi és öt nő – képviselte Magyarországot. A magyar vívók összesen két második, három harmadik és egy hatodik helyezést értek el és ezzel huszonhárom olimpiai pontot szereztek. A legerdeményesebb magyar vívó Maros Magda volt, egy ezüst- és egy bronzéremmel. Az érmes magyar vívókon kívül pontszerző helyen végzett: 6. helyezett: tőr, csapat (Demény László, Kolczonay Ernő , Papp András, Pap Jenő , Szelei István ) Nem került az első hat közé: Demény László, tőr, egyéni Gerevich Pál , kard, egyéni Nébald György , kard, egyéni Osztrics István , párbajtőr egyéni Papp András, tőr, egyéni Pethő László, párbajtőr, egyéni Stefanek Gertrúd, tőr, egyéni Szelei István, tőr, egyéni Tordasi Ildikó , tőr, egyéni párbajtőr, csapat (Kolczonay Ernő, Osztrics István, Pap Jenő, Pethő László, Takács Péter) Teekek A teekek (kiejteni: tikek; angolos írásmóddal: Teek) a Csillagok háborúja elképzelt univerzumának egyik értelmes, rágcsálószerű faja. Leírásuk A teekek anyabolygója nem ismert. Az Endor nevű bolygó erdőholdjára Y. e. 800-ban kerültek el, amikor is egy állatkertet szállító űrhajó lezuhant erre az égitestre. Az űrhajón a teekek mellett értelmes gupinok és lajhárszerű choreamnosok is voltak. Mindhárom faj megtelepedett és kolóniákat alkotott az evokok világában. A teekek bőre narancssárgás-vörös, az arcuk és kezük kivételével a testüket piszkos-szürkésfehér szőrzet borítja. A nagy füleiken hosszú, pamacsszerű szőrszálak lógnak. Szemszínük egyedenként lehet sötétbarna vagy fekete. Mivel rágcsálószerűek, a szájukból két nagy metszőfog látszik ki. Magasságuk kevesebb mint 1 méter. Az anyagcseréjük nagyon gyors, emiatt igen fürgék, alig észrevehető gyorsasággal tudnak mozogni. Nem beszélik a galaktikus közös nyelvet, de megértik azt, ők pedig makogásokat hallatnak, azaz teek nyelvet beszélnek. Vonzzák őket a csillogó tárgyak. A közönséges teekek mellett még létezik egy kisebb és karcsúbb testfelépítésű teek-változat is. Az úgynevezett kisebb teekek végtagjai vékonyabbak, a fejük kisebb és megnyúlt arcban végződik; a fülükbe bronzkarikákat aggatnak. Megnevezett teekek Teek - férfi; Noa Briqualon barátja Yeep - férfi; Y. e. 22-ben Tuner Ryna űrhajójának potyautasa, később a Mobquet Presents: Fastest Land Beings nevű gyorsasági verseny nyertese Megjelenésük a filmekben, könyvekben, videojátékokban Az első teeket, azaz a faj névadóját, Teeket a „Harc az Endor bolygón” (Ewoks: The Battle for Endor) című filmben láthatjuk először. Továbbá könyvekben, képregényekben és videojátékokban is találkozhatunk ezzel a rágcsálónéppel. Lányi Bertalan Dr. Jakobi Lányi Bertalan (Hibbe, Liptó vármegye, 1851. március 21. – Budapest, 1921. február 15.) jogász, igazságügyminiszter, jogtudós és jogi szakíró. Számos cikke jelent meg hírlapokban és a jogi szaklapokban. Több cikket írt a Pallas nagy lexikonába. Életpályája Ősrégi Liptó vármegyei nemesi család sarja; a családi neve az összetett alakban Jakobi-Lányi már 1666. december 17-én szerepelt amikor felmenője, "Jacobey-Lány Márton" adományban részesült. Apja, kaposztafalvi Jakobi Lányi Péter (1816–1898), Liptó vármegye szolgabírája, anyja, benedekfalvi Luby Rozália (1830–1912) volt. Iskoláit Liptóújváron, Késmárkon, Miskolcon, Iglón és Eperjesen végezte. Tanulmányainak befejezése után a kir. kincstári jogügyek igazgatóságánál mint fogalmazógyakornok nyert alkalmazást. 1873-ban letette a köz- és váltóügyvédi vizsgát. 1884-ben Rimaszombatban törvényszéki bíró lett. 1889-ben a budapesti kir. ítélőtáblához kisegítő bírónak hívták be, 1890-ben pedig ugyanoda rendes bíróvá nevezték ki. Részt vett a bányatelekkönyvi rendtartás kidolgozása végett 1890 folyamán megtartott szaktanácskozáson, utóbb pedig megbízást kapott a bányajogi kodifikáció alapelveinek rendszeres kidolgozására. 1891 és 1895 között az Igazságügyminisztérium törvényelőkészítő osztályán dolgozott mint Szilágyi Dezső miniszter egyik közvetlen munkatársa. Tagja volt annak a szaktanácskozásnak, amely 1892–93-ban a sommás eljárásról szóló törvény tervezetét tárgyalta, amikor pedig a javaslat törvényerőre emelkedett, Szilágyi igazságügyminiszter megbízta a törvény életbeléptetésére és végrehajtására vonatkozó munkálatokkal. A miniszter megbízásából hosszabb tanulmányutat tett Németországban és Svájcban; elkészítette az új ügyviteli szabályok és a többi életbeléptetési és végrehajtási rendeletek tervezeteit. Ugyancsak a miniszter megbízásából gyakorlati kézikönyvet írt. Ő dolgozta ki az osztrák igazságügyminiszter megbízottjával együtt a Konstantinápolyban felállítandó konzuli főtörvényszék szervezeti szabályzatát, valamint a többi életbeléptetési és végrehajtási rendeletek tervezeteit. 1895-ben miniszteri tanácsossá nevezték ki. 1883 és 1886 között a felügyelője volt a hibbei evangélikus egyháznak, 1893-ban pedig bírája lett a Magyarhoni Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyház egyetemes törvényszékének. 1889-től tagja volt a budapesti ügyvédi vizsgabizottságnak. Az irodalommal korán kezdett foglalkozni. 1867-től több cikket irt a Képes Ujság és Jó barát című lapokba. 1872-ben a társszerkesztője volt az Eperjesen megjelent, ottani első magyar lapnak, a Felvidéki Lloydnak. Nagy része volt az 1877-ben Liptószentmiklóson megjelent, ottani első magyar lap, a Tátravidéki Híradó alapításában és szerkesztésében. Fiatalabb éveiben a zenét is kultiválta. Több szerzeményei nyomtatásban is megjelentek, közülük nagyobb figyelmet keltett a Búcsú és Viszontlátás című zenekölteménye, amely 1870-ben jelent meg. 1895-től a törvényelőkészítő osztály vezetője volt. 1905–1906-ban a Szabadelvű Párt híveként országgyűlési képviselő volt. 1905. június 18-tól 1906. április 2-ig az igazságügyminiszteri posztot töltötte be Fejérváry Géza ún. darabont kormányában. Részt vett számos fontos törvényjavaslat előkészítésében. Részt vett a Fodor Ármin-féle Magyar magánjog megalkotásában (tulajdonjog) (Bp., 1897–1905). Házasságai és gyermekei Első neje, Thomann Júlia (1853–1875), Thomann Johann lánya volt. Házasságukból származott: Lányi Rózsa ( 1875 – 1924 ). Második felesége, vitálisfalvi és sztosházi Vitalis Gizella (1857–1890) úrnő volt. Vitális Gizella szülei vitálisfalvi és sztosházi Vitális Antal (1828–1910), Liptó vármegyei nagybirtokos, árvaszéki elnök, és Pottornyay Rózsa (1819–1876) voltak. Lányi Bertalan és Vitális Gizella házasságából született: Lányi Márta ( 1879 – 1964 ), hazslini Hazslinszky Géza ( 1861 – 1928 ) törvényszéki elnök felesége. Lányi Gyula ( 1881 – 1892 ). Lányi Valéria ( 1882 – 1974 ), ghiczi, assa- és ablanczkürthi Ghyczy Miklós ( 1869 – 1930 ), mérnök, helyettes államtitkár felesége. A harmadik házastársát, csáfordi Csillagh Mária Matild (1864–1906) úrnőt, iszkázi dr. Árvay István (1854–1887), jogász, ügyvéd özvegyét, 1893 körül vette feleségül. Csillagh Mária szülei csáfordi Csillagh László (1824–1876) Zala vármegye alispánja, országgyűlési képviselő és koronghi és tropóczi Gombosy Judit (1827–1892) voltak. Főbb művei Az ügyvéd mint meghatalmazott (1879) Az elidegenítési és terhelési tilalom (1889) Az átadás, mint az ingókra vonatkozó tulajdonszerzés kelléke (jogászgyűlési vélemény, 1889) A bányászati célokra kisajátított területek telekkönyvezése, különös tekintettel a bányavasutakra (1890) A bányamívelési jog önállósága szemben a földtulajdonnal (1891) Online A sommás eljárásról szóló törvényjavaslat igazságügyi politikai jelentősége és alapelvei (Bp., 1892) Útmutatás a sommás eljárásról és a fizetési meghagyásokról szóló törvények gyakorlati alkalmazására (1894 és 1895) A bányajog alapelvei tekintettel a kodifikációra (Bp., 1897) A családi hitbizományok reformjának jogászi szempontjai (Bp., 1899) A bányatörvényjavaslat előadói tervezete (Bp., 1903) Ex-lex (Bp., 1903) A Fejérváry-kormány kormányzatpolitikai és alkotmányjogi megvilágításban (Bp., 1909) Online La Lande-Saint-Siméon La Lande-Saint-Siméon település Franciaországban, Orne megyében. Lakosainak száma 144 fő (2015). La Lande-Saint-Siméon Ménil-Hubert-sur-Orne, Taillebois, Cahan, Sainte-Honorine-la-Chardonne és Ségrie-Fontaine községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Loveless Az 1991-es Loveless a My Bloody Valentine második, egyben utolsó nagylemeze. A felvételek két éven keresztül, 19 stúdióban készültek. A munkálatokból Kevin Shields énekes-gitáros vette ki a leginkább a részét. A lemeznek egy konkrét hangzást szeretett volna kialakítani, így több különféle technikát alkalmaztak, mint a tremolókart, dob-sample-öket és háttérbe szorított éneket. A munkálatok során több hangmérnököt foglalkoztattak és rúgtak ki, de végül az együttes mindenkit feltüntetett a borítón, aki részt vett a munkálatokban. A lemez elkészítése a pletykák szerint 250 ezer fontba került, ami csődközeli állapotba sodorta a kiadót. A felvételek alatt megromlott az együttes és a kiadó kapcsolata, így a kiadó megvált az együttestől a lemez kiadása után, a Shields-szel való együttműködés nehézségeire és drágaságára hivatkozva. Bár a Loveless nem ért el komoly kereskedelmi sikereket, a kritikusok dicsérték. A shoegazing egyik mérföldkövének tartják, több művészre gyakorolt mély benyomást. A kritikusok a 90-es évek egyik legjobb albumának tartják. A Pitchfork Media az 1990-es évek legjobb lemezének nevezte 1999-ben, a 2003-as összeállításukban a 2. helyre csúszott vissza. 2003-ban 219. lett a Rolling Stone magazin Minden idők 500 legjobb albuma listáján. 2004-ben a The Observer a 20. helyre rakta a 100 legjobb brit album listán. Szerepel az 1001 lemez, amit hallanod kell, mielőtt meghalsz című könyvben. Öreg János Öreg János (Pátka, 1838. január 6. – Debrecen, 1911. május 4.) tanár, filozófus, teológiai, pedagógiai, lélektani és jogi szakíró. Életútja 1847-ben szülei a német nyelv tanulására Budára vitték, ahol a II. normális osztályba vették föl. 1850-ben Pápára ment a III. latin osztályba, itt végezte a gimnáziumi osztályokat kitűnő eredménnyel. Mint ügyes rajzoló és szépen író a gimnázium hat alsó osztályában szépírás- és rajztanító lett még tanuló korában. 1856-ban Pestre ment és az újonnan felállított egyesült protestáns papnevelőben hallgatta a teológiai előadásokat. 1859-ben elvégezte teológiai kurzust, Pesten maradt és az református egyházban tanító káplánként nyert alkalmazást. 1861-ben a II. papi vizsgát is letette, s külföldre ment az Utrechti Egyetemre, ahol két évet töltött a Berchardinum ösztöndíjat élvezve. Ezen idő alatt nemcsak a teológiai előadásokat hallgatta, de Karsten filológustól a klasszikafilológiát, Opsoannetől pedig a bölcseletet is. Hogy a francia nyelvben kellő jártasságra tegyen szert, a hosszú szünidők egyikét Brüsszelben, a másikát Párizsban töltötte, mindkét helyen az egyetemet is látogatva. Hazatérése közben Németország nevezetesebb városaiban a műkincseket tanulmányozta. Itthon Gángol János kiliti lelkész mellé ment segédlelkésznek. 1863-tól Szentesen a gimnázium V. és VI. osztályában a latin és görög nyelvet tanította, de már 1865-ben Verebre ment helyettes lelkésznek, ahol 1866-ban rendes lelkésznek választották meg. Itt töltött hivatalának legszebb emléke a 10 000 forintba került templom. 1874-ben Nagykőrösre ment tanárnak, ahol a bölcseleti tanszéket foglalta el. A középiskolai tanári vizsgát még 1870-ben a budapesti egyetemen, a doktori vizsgát pedig pedagógiából és bölcseletből ugyanott 1879-ben tette le. 1884-ben Debrecenbe ment főgimnáziumi tanárnak, 1891-től a kollégium akadémiai tagozatának filozófiatanáraként működött. Értelmi, erkölcsi s testi nevelés (Nagykőrös, 1875) címen Losonczy Lászlóval együtt magyarra fordította Herbert Spencer Education: intellectual, moral and physical című pedagógiai művét. Főbb munkái Nevelés és oktatástan. ( Kiss Áronnal ) Budapest, 1875. Tapasztalati lélektan. Nagykőrös, 1884. A francia középoktatás és tanárképzésről. Debrecen, 1888. Bűntárs-e a philosophia? Budapest, 1890. Schuchhardt Károly: Schliemann ásatásai Trója, Tiryns, Mykéne, Orchomenos és Ithakában . Ford. Budapest, 1892. Berzeviczy Albert és a debreceni egyetem. Debrecen, 1895 Jog- és állambölcselet kézikönyve. Debrecen, 1897. A bölcseleti tudományok ismeretköre enycloaediája. Debrecen, 1898. Thierry Amadé: Elbeszélések a római történetől az V-ik században. Ford. Öreg János. Szent Jeromos : a keresztyén társadalom nyugaton ; A nyugoti birodalom végső napjai ; Alarik : a birodalom haldoklása ; Aranyszájú Szent János és Eudoxia Császárné : a keresztyén társadalom keleten . Budapest, 1884-1888. Tijdeman-tétel A számelméletben a Tijdeman-tétel azt állítja, hogy véges sok egymás után következő hatványszám van, vagyis az exponenciális egyenlet megoldásszáma véges, ha n és m is nagyobb, mint 1. A tételt a holland Robert Tijdeman látta be 1976-ban a transzcendenciaelmélet Baker módszerével, ami minden x, y, m és n-re az exp exp exp exp 730 korlátot adta. A Tijdeman-tétel bizonyítása nyomán Preda Mihăilescu nekiállt belátni a Catalan-sejtést, amiből következik, hogy a Tijdeman-tétel egyenletének egyetlen megoldása van, a 9=8+1. A tételben fontos, hogy egymást követő hatványszámokról van szó. Az egyenlet máig nyitott probléma; ez az általánosított Tijdeman-sejtés. Ez következne a Pillai-sejtésből (1931), ami azt állítja, hogy az egyenlet megoldásainak száma véges. A Pillai-sejtés pedig következne az abc-sejtésből. Gary Trousdale Gary A. Trousdale (La Crescenta-Montrose, 1960. június 8. –) amerikai filmrendező. Gyakran dolgozik Kirk Wise és Don Hahn mellett. Dolgozott a Walt Disney Picures-nek. 2003-ban át pártolt a Dream Works Animation stúdióba, ahol olyan projekteken dolgozott, mint a Madagaszkár pingvinjei, a Shrek és a közelmúltban a Félelem és Shrekketés. Filmjei Atlantisz – Az elveszett birodalom A Notre Dame-i toronyőr (film, 1996) A szépség és a szörnyeteg (film, 1991) Félelem és Shrekketés Shrek Madagaszkár pingvinjei Kung Fu Panda (2008) Pomerol Pomerol település Franciaországban, Gironde megyében. Lakosainak száma 642 fő (2015). Pomerol Lalande-de-Pomerol, Libourne, Néac és Saint-Émilion hegyközség községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Egerszalók Egerszalók község Heves megyében, az Egri járásban. Fekvése Egertől 5 km-re, az Egri-Bükkalja területén, a Laskó-patak völgyében található. A településtől északra a Laskó-patak felduzzasztásával létrehozott 130 hektáros víztározó és horgásztó, délre pedig gyógyfürdő, szálloda, kemping várja az ide látogatókat. Története Szalók a honfoglalás óta lakott hely volt, a Szalók nemzetség ősi birtoka. A település valószínűleg a tatárok áldozatául esett, mivel az 1248-as okiratokban nevét már terra Zolouknak írják, a fennmaradt oklevelekben is ekkor említik első ízben. 1248-ban, 1318-ban, 1323-ban, Kocs (Coch, Koch) szomszédjaként írják az oklevelekben. 1261-ben a Szalók nemzetségbeli Pál és Achilles 8 millió garas(?)ért megvásárolta Becsenegh és fia Verpleth (vásárolt) Szalókkal szomszédos Kocson levő földjét. 1262-ben ugyanezen Pál és Achilles a Bechenektől (Becsenegh) és fiától Velprethtől vásárolt kocsi földet ugyanannyiért eladták Benedeknek és Lodomernak, László zempléni főesperes testvéreinek, Szalók nemzetségbeli Ádám (Ade de eodem gen. Zalouk) beleegyezésével; e föld az egri püspök, a káptalan és Tek földje szomszédságában terült el. 1551-ben, a török időkben végzett összeírás szerint csak 17 család élt itt. Két évvel később Szalók ismét pusztává vált, azonban hamarosan újranépesedett. 1579-ben a települést már Egyházasszalók néven írják az okiratok. 1550-es évektől és 1730-as évekig Szalók többször vált néptelenné, de mindig újranépesedett. 1731-ben német telepesek érkeznek a községbe, majd a 18. század közepétől ismét sok magyar telepes érkezik ide. Szalók lakossága főleg mezőgazdaságból és szőlőtermelésből él, de sokan vállaltak munkát, vagy költöztek el a közeli városokba is. Népcsoportok 2001-ben a település lakosságának 92%-a magyar, 8%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát. Kocs Szalók mai határába esett Kocs mára már elpusztult Árpád-kori település is. Története Kocs nevét első ízben 1248-ban említik először az oklevelek, nevét ekkor Coch alakban írják, mint Szalók-kal határos települést, s mint Vitalis eclericus néhai feleségének, Halmaji András leányának azon kocsi földjét, amelyet hitbérbe néhai Vrbanus egri éneklőkanonoktól kapott; rajta kívül határos volt errefelé Becenek. 1250-ben Szalók nemzetségbeli Leusták egri kanonok végrendelkezett, s unokaöccsére, Thek-re (Theconi) hagyta azon körülhatárolt kocsi földjét, melyet Rosa asszonytól, Vitalis clericus néhai feleségétől bírt, valamint homokkocsi földjét (Szabolcs m.). 1261-ben Bechenegh és fia Verpereth azon vásárolt kocsi földrészt, mely őket a Bencs és Bencsen atyafiokat illeti, 8 M-ért eladták Szalók nb. Pálnak és Achillesnek. 1262-ben ugyane Pál és Achilles a Bechenek-től és fiától, Velpreth-től vásárolt kocsi földet ugyancsak 8 M-ért eladták Benedeknek és Ladomérnek, László zempléni főesperes testvéreinek, Szalók nb. Ádám (Ade de eodem gen. Zalouk) beleegyezésével; e föld az egri püspök és káptalan és Tek földje szomszédságában terült el. 1275-ben Kocs tizedét az egri püspök visszaadta a káptalannak. 1318-ban és 1323-ban a káptalan birtokának mondják Szalók (Egerszalók) szomszédságában. Ma puszta, Egerszalók határában északra, és helynév Eger határában Ny-ra: Nagy-Kocs, Kis-Kocs szőlőhegy. 1886-os térképen Kocs völgy, Kocs tető. Nevezetességei Római katolikus templom . 1738 -ban épült barokk stílusban. Szűz Mária tiszteletére van felszentelve. Nyaranta itt keresztény ifjúsági találkozót rendeznek. Római katolikus plébániaház. 1831 és 1834 között épült, késő barokk stílusban. Nepomuki Szent János szobor. Az 1800-as években készült, késő barokk stílusban. Kőhíd. A Laskó-patakon átívelő egylyukú kőhíd, a 19. században készült. Barlanglakások. A Sáfrány utca végén több, egybefüggő barlanglakás felújításával és konzerválásával skanzent alakítottak ki. A barlanglakásokat az 1960-as évekig lakták, némelyiket ma is használják, például nyárikonyhának. A skanzenben a helyi életvitelt is bemutatják. 2011 augusztusában minden nap megtekinthető volt. Kaptárkövek . A vulkanikus eredetű, kiálló kövekbe vájt fülkék célja vitatott. A néphagyomány többféle magyarázatot is kínál. Egyes kaptárkövekben az elnevezésüket igazoló módon méhviasz maradványokat is találtak. Borospincék. A településen számos borászat található, némelyik különleges kialakítású pincékben fogadja a látogatókat. Gyógyfürdője A település déli részén 410 méter mélyről feltörő 65-68 Celsius-fokos melegvizű hőforrás domboldalon lefolyó vize csodálatos természeti képződményt – 120 négyzetméteres mészkőlerakódást – épített ki. A kalciumot, nátriumot, magnéziumot, ként tartalmazó hidrogénkarbonátos gyógyvíz, melynek metakovasav tartalma is jelentős. A vizet 1992-ben az Egészségügyi Minisztérium gyógyhatásúnak minősítette. Értékét felismerve a falu mára gyógyfürdőkre épült gyógyturizmus központja. Gyógyvizét sokan keresik fel, a víz főleg csontsérülések, ízületi és reumatikus bántalmakban szenvedők részére hatásos, de ivókúrára is javallt. A sódomb A feltörő gyógyvíz lehűlésekor kevesebb oldott anyagot tud megtartani, ez kicsapódva úgynevezett sódombot hoz létre. Hasonló csak Pamukkaléban (Törökország), és a Yellowstone Nemzeti Parkban (USA) található. Horgásztó A Laskó-patak felduzzasztásával kialakított tó a környék legnagyobb vízfelülete, mely kitűnő horgász- és kirándulóhely. Sportélete Az Egerszalók SE labdarúgó-klubot 1950-ben alapították. Megyei bajnokságban szerepel. Brassac-les-Mines Brassac-les-Mines település Franciaországban, Puy-de-Dôme megyében. Lakosainak száma 3300 fő (2015). Brassac-les-Mines Auzat-la-Combelle, Sainte-Florine, Vézézoux, Beaulieu, Charbonnier-les-Mines és Jumeaux községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Dél-dunántúli Regionális Alapítvány A Dél-Dunántúli Regionális Alapítvány, rövidítve DURA elsősorban az eszperantó nyelv oktatásának támogatására és az eszperantizmus népszerűsítésére létrejött civil szervezet. Székhelye Dombóvár, alapításának éve 2005. Kuratóriumi tagjai G. Nagy Róbert elnök, valamint Kőszegi Csaba Valér és Rostás János. Céljai Tolna megye, Baranya megye, Somogy megye eszperantistáinak és művelődni vágyó embereinek tevékenységét fogja össze és támogatja. Mindhárom megyében, de kivált Pécsett, Szekszárdon és Dombóváron vannak hagyományai az eszperantó nyelv tanulásának és az eszperantó klubéletnek. Az alapítvány a következő célok szerint tevékenykedik Nemzetközi tevékenység : Euroatlanti integráció elősegítése. Nemzetközi kulturális és szakmai cserekapcsolatok segítése. Az Eszperantó nemzetközi nyelv előnyeinek népszerűsítése, gyakorlati alkalmazása, nyelvgyakorló klubok működtetése. A Lengyel Pál (nyomdász) nyomda Dombóvár, Eszperantó Park - Pécs, mint kulturális értékek megőrzése. Ismeretterjesztés és közművelődési tevékenység : Művelődési, közéleti események, művészeti programok szervezése. Hagyományőrzés, hagyományőrző csoportok és programok támogatása. A határon túli magyarok részére, illetve velük partnerségben vidék és közösségfejlesztő programok szervezése. Képességfejlesztés, ismeretterjesztés. Jogvédő tevékenység : Fogyasztóvédelem – fogyasztói jogvédelem. Emberi és állampolgári jogok védelme. Nők és férfiak esélyegyenlőségét megcélzó tevékenység. Részvétel mindenféle nyelvi diszkrimináció megszüntetése érdekében, a nyelvek egyenjogúságának, így a magyar nyelv megóvása érdekében. Szociális tevékenység : A szociálisan hátrányos helyzetű rétegek, csoportok segítésére irányuló szociokulturális tervek (projektek) szervezése. Az alapítvány feladatai a fenti célok elérése érdekében A lakosságot mindennapi, közhasznú információkkal látja el. Anyagi és erkölcsi eszközökkel támogatja a közhasznú rendezvényeket, programokat. Adományszervező tevékenységet folytat. Önmaga kiállításokat, rendezvényeket szervez, írásos anyagokat, egyéb információhordozókat ad ki és árusít. Céljainak megfelelő, főként nonprofit szolgáltatásokat alakít ki. A célok megvalósítása érdekében pályázatokkal fordul a meghirdető szervezetekhez, egyéb pénzforrásokhoz. Vállalkozási tevékenységet folytat vagy vállalkozásban részt vesz alapvető céljai és feladatai minél hatékonyabb és magasabb színvonalú ellátása érdekében, vagyis a vállalkozási tevékenység eredményét visszaforgatja alapcéljaira. Kapcsolatot épít ki, együttműködik más civil, önkormányzati és gazdálkodó szervezetekkel helyi, országos és nemzetközi szinten. Dombóvári eszperantisták 1956-ig Dombóvár első eszperantistája Lehman György (1901-1932) közigazgatási jegyző lehetett. Az 1910-es évek végén, az 1920-as évek elején kezdett eszperantóval foglalkozni. Eszperantó tanfolyamokat tartott a helyi iskolákban. Pécsi eszperantisták is sikeres eszperantó nyelvtanfolyamokat tartottak Dombóváron. 1923-ban Giesswein Sándor megalapította az Eszperantisták Nemzetközi Békeligáját. Ennek köszönhetően meg is szilárdul az eszperantó nyelv Dombóváron, innentől indul az eszperantó mozgalom Dombóváron. 1929-ben tartották Budapesten az I. Magyar Eszperantó Világkongresszust, melynek hatására nagy lendületet kapott az eszperantó mozgalom, ennek hatására kezdett el két dombóvári MÁV dolgozó foglalkozni az eszperantóval, Borza József (1911-1997) és Tóth József. 1934-ben Tolna-Somogy-Baranya megyékben megalakították a Magyar Munkás Eszperantisták Szövetségének Dél-dunántúli titkárságát. Pausing Irén 9 hónapot, Audi Sándor, May Zoltán 3-3 hónap büntetést kaptak érte. 1934-ben Borza József, Audi Sándor és még néhány dombóvári fiatal kísérletet tett egy eszperantista csoport megalakítására, de engedélyt nem kaptak, így a valamikori Járásbíróság előtti parkban jöttek össze az eszperantó nyelv gyakorlása céljából. A II. világháború és a hidegháború idején nincs adat a dombóvári eszperantó életről. Sztálin 1953-ban bekövetkezett halála után Borza József vasutas eszperantó klubot alapított. A klub elnökévé Réh Dezsőt, később (1969?) Gyöngyössy Györgyöt választották. 1957-től 1961-ben mintegy 10 fő volt a dombóvári vasutas eszperantó csoport taglétszáma. 1962-ben a Magyarországon működő vasutas eszperantó klubok közül a Budapesten, Dombóváron, Dunakeszin, Hódmezővásárhelyen, Miskolcon, Székesfehérváron működő csoportok voltak a legeredményesebbek. 1963. december 15-re sikeres Zamenhof-ünnepséget szervezett a dombóvári eszperantista vasutas csoport. Réh Dezső, vasutas orvos, a klub elnöke mondott ünnepi beszédet. Közzétettek egy plakátot is a napi programokról, melyeket a városi és a Vasutas Művelődési Házban rendeztek. Ezen a plakáton olvasható a havi négy eszperantó tanfolyam, hétfőnként és négy alkalommal csütörtökönként klubnap, mindkettő a Vasutas Művelődési Házban. 1964. július 25-26-ra Réh Dezső, Horváth Rozália és Borza József sikeres eszperantó találkozót szervezett Dombóvárra. Réh Dezső klubelnök üdvözölte a részvevőket. Ezen a napon 12 tanfolyam hallgató tett írásbeli és szóbeli vizsgát. A vasárnap délelőtti összejöveteleken Bácskai István, Balkányi Pál és Pechan Alfonz tartottak tájékoztatót. Feledi Ildikó Baghy Gyula: Rusa samovaro c. versét szavalta. (Baghy Gyulát is meghívták, de betegség miatt nem tudott jelen lenni, üdvözlő táviratot küldött.) Vasárnap délután filmeket vetítettek külföldi eszperantista találkozókról, s kiosztották az eszperantó nyelvből sikeresen vizsgázóknak az „A” oklevelet. 1966-ban Budapesten rendezték meg II. Magyar Eszperantó Világkongresszust. Ezen a kongresszuson Dombóvárról 13 fő eszperantista vett részt. Nagy természetbarátok az eszperantisták, az 1960-as, 1970-es években a dombóváriaknak is egyik kedvenc kirándulóhelye volt Abaliget. 1977-ben állítottak is ennek az emlékére egy rombusz alakú követ az Abaligeti-barlang bejárata mellett, zöld ötágú csillag van felül, alatta az emléktábla szövege: Eszperantista Természetbarátok/ 10. nemzetközi találkozója/ emlékére állította/ 1977-ben/ Magyar Természetbarát /Szövetség /Magyar Eszperantó/ Szövetség. 1967-ben az eszperantista vasutas szakosztály minden csütörtökön megtartotta klubnapját, s a már hagyományossá váló eszperantó bált a helyi gimnázium szakcsoportjával. 1968-ban megélénkült az élet a dombóvári eszperantó csoportban. Február elején heten részt vettek a Győrben megrendezett eszperantó karneválon. Február 29-én otthon, Dombóváron szerveztek irodalmi estet, melyre Polecsák Sándort is meghívták Komlóról. Májusban hét tag készült részt venni a XX. IFEF (nemzetközi vasutas találkozó) kongresszuson, Várnában. 1974-ben 10 fő fölött volt a dombóvári eszperantisták taglétszáma a MÁV Szakosztályban: 1975-től Az 1970-es évek közepétől hullámvölgybe került az eszperantó mozgalom Magyarországon, amely a szovjet neosztálinista irányvonal nyomásának következménye lehetett. A dombóvári csoport küldötte, Törőcsik Árpád arról számolt be a Hungara Fervojista Mondo szerkesztőségének, hogy sem a lakosság, sem a vasutasok nem érdeklődnek kellőképpen az eszperantó iránt, nem tud jó hírekről beszámolni. 1975. december 22-re a dombóvári eszperantista vasutasok Zamenhof-ünnepet szerveztek. Ünnepi beszédet az eszperantista csoport elnöke, Gyöngyössy György mondott. Zamenhof nyelvi munkásságáról Borza József tartott előadást, néhány Zamenhof verset is felidézett. Az ifjúsági csoport Baghy Gyula költeményeket adott elő, és eszperantó nyelvre fordított magyar népdalokat énekelt. A csoport hölgytagjai megvendégelték a klub tagjait, beszélgettek és közösen énekeltek. A csoport elnöke az ifjúsági csoport tagjainak jelvényeket adott át. 1976-ban Gyöngyössy György arról számolt be, hogy néhány városban vannak jó eredmények, de van számos település, amely nem tud eredményeket felmutatni. Felveti, hogy azon kellene gondolkodni, hogyan tudnának több hívet megnyerni az eszperantó mozgalom számára. Áttörés az 1980-as évek elején következett be, amikor a SZOT és a Hazafias Népfront védnöksége alatt megalakultak a Magyar Eszperantó Szövetség megyei csoportjai. Somogy és Tolna megyében 1982-ben, legutoljára szerveződtek meg a MESZ helyi csoportjai, Pallós Istvánné, a szövetség területi bizottságának elnöke számolt be erről. A két országos hatáskörű szervezet megyei testületei ösztönzést adtak számos kisebb településen is az eszperantó klubok megalakulásának, főleg azokon a helyeken, ahol korábban is élénk eszperantó élet folyt, köztük Paks, Németkér, Zomba, Tamási, Simontornya. A pangás éveiben is keresték egymást az eszperantisták, akik megszokták az eszperantó klubéletet, azok hiányolták, Csurgó László például Pécsről Tamásiba kerülve hiányolta az eszperantó életet. Mostoha körülmények közt is továbbadták az eszperantó nyelvtudást, például Kincses Lajosné zombai pedagógus, Gyöngyössy György MÁV szakorvos. Szigeti Károlyné munkásasszony, mihelyt lehetett, gyermekeit is vitte az eszperantó klubba. Audi Sándor dombóvári kőműves még 1929-ben, nővére hatására tanulta meg az eszperantó nyelvet, s a két világháború közt még gimnáziumban is tanított eszperantót, de még nyugdíjas korában is, az ő külön óráinak sokan köszönhetik az eszperantóban való jártasságukat. 1983-tól 1983-tól talán Tolna megye egyik legélénkebb eszperantó klubja működött Dombóváron, egyre több új fiatal tag lépett be a klubba. A szervezésben és a vezetésben részt vállaltak a tapasztalt idősek, akik még az 1920-as években sajátították el a nyelvet, Audi Sándor, Borza József, Balogh Imre, s csatlakozott hozzájuk Hír Erzsébet, a fiatal MÁV orvos, majd Béldi Judit fiatal ügyvéd, Lehoczkyné Pörös Eszter tanár. Balogh Imre még a Viharsarokból, Orosházáról került Dombóvárra, s nagyon megörült, hogy Dombóváron is van eszperantó klub, már korábban is eszperantista volt, rokona, Darvas József író révén. A klub tagjai minden hét csütörtökjén rendszeresen találkoztak, egy órahosszát intenzív nyelvtanfolyammal töltöttek, utána együtt maradtak beszélgetni. 1983-ban immár harmadszorra Budapesten rendezte meg az Eszperantó Világszövetség soron következő 68. kongresszusát. A dombóváriak Gyöngyössy Györgyöt, Lehoczkyné Pörös Esztert és Audi Sándort delegálták a kongresszusra, végül Gyöngyössy és Lehoczkyné ment el. Az 1983-as balatonfüredi vasutas eszperantó találkozóra is delegáltak dombóvári eszperantistákat, bár kifejezetten a vasutas eszperantó szakosztály már nem működött Dombóváron. 1983-ban Zamenhof-estjüket összekötötték egy eszperantó kiállítással, amelynek anyagát eszperantista öregjeik emlékeiből gyűjtötték össze. A tamásiakkal, majd a szekszárdiakkal tartották a kapcsolatot a dombóvári eszperantisták, taglétszámuk azonban erősen csökkent, az eszperantó klubélet hanyatlott, már csak alkalomszerűen jött össze 6-8 eszperantista. 1987-ben nagy érdeklődést keltett Kelet-Európában a Lengyelországban megrendezett 72. Eszperantó Világkongresszus, amelyen részt vett a dombóvári G. Nagy Róbert (KN-ro: 4085) és a kaposvári Fiolás Antal (KN-ro: 4031). Oly nagy volt az érdeklődés, hogy Dombóvárról Rostás János is jelen volt. 1988-ban a 73. Eszperantó Világkongresszust Hollandiában tartották, a dél-dunántúli régióból a dombóvári G. Nagy Róbert (KN-ro: 1212) és a kaposvári Filotás Antal (KN-ro: 1195) vett részt. Innentől kezdve G. Nagy Róbert a szekszárdi Lengyel Pál (nyomdász) Eszperantó Klubhoz tartozott a néhány megmaradt dombóvári eszperantistával együtt. A dombóvári G. Nagy Róbert (KN-ro: 1629) mint a szekszárdi Eszperantó Klub küldötte vett részt az 1995-ben a Finnországban megrendezett 80. Eszperantó Világkongresszuson. 1997-ben Ausztráliában rendezték meg a 82. Nemzetközi Eszperantó Világkongresszust Adelaide-ben, melyen a dombóváriakat ezúttal is G. Nagy Róbert (KN-ro:634) képviselte. A kongresszusi tapasztalatok révén elektronikus eszperantó szótár szerkesztésébe kezdett G. Nagy Róbert, s rengeteget fáradozott az eszperantó nyelv népszerűsítésén multimédiás eszközökkel. G. Nagy Róbert az eszperantóról és kongresszusi tapasztalatairól CD-ROM-ot adott közre „espeROM Hrom” címen 1999-ben, ez volt szakdolgozatának CD-ROM melléklete. 2000-es évek Az ezredfordulóra nehéz időszak köszöntött a dombóvári eszperantistákra, a mozgalom régi nagy öregjei elfáradtak, meghaltak, köztük Audi Sándor, Borza József, Balogh Imre, a fiataloknak kellett továbbvinni az eszperantista klub működtetését olyan légkör közepette, amikor a eszperantó nyelvnek és kultúrának nem voltak jeles propagálói a különböző szakmák körében. Leginkább arra törekedtek, hogy a dél-dunántúli régió eszperantistáit összefogják, kapcsolataikat ápolják a szűkebb és a tágabb hazában. Egyszerre törekedtek a hagyományok őrzésére és az eszperantó kultúra expanziójára. 2002 óta van Dombóvár és környékén eszperantó nyelvoktatás, Tolna megyében egyébként csak Szekszárdon és Dombóváron lehet eszperantó nyelvet tanulni. Főként egyetemisták és főiskolások érdeklődnek e lehetőség iránt. Dombóvár és környékén eszperantó nyelvvizsgával (alap- vagy középfok) rendelkezők száma 15-20 fő közé tehető. A hagyományok őrzése keretébe tartozik, hogy 2004-ben a Dombóvári Helytörténeti Múzeumba beállítottak egy eszperantó szekrényt, amelyben a régióbeli eszperantó kultúra ereklyéit (könyvek, plakátok, jelvények, bibliák, CD-ROM-ok, bélyegek, képeslapok) őrzik. 2005-ben G. Nagy Róbert, Baksa József, Gelencsér Gabriella szervezésében megalapították a Dél-dunántúli Regionális Alapítványt, melynek hátszelet adott Magyarország 2004-es Európai Uniós tagságának elnyerése, majd az a tény, hogy Pécs elnyerte azt a lehetőséget, hogy 2010-ben Európa Kulturális Fővárosa legyen. Nagy szervező munkák kezdődtek, sokat pályáztak, hogy terveiket megvalósítsák a hagyományőrzés, a nyelv és a kapcsolatok ápolása terén. G. Nagy Róbert könyvtárakban, levéltárakban és idős eszperantistáknál vagy leszármazottaiknál értékes dokumentumokat tárt fel az eszperantó mozgalom XX. századi múltjáról elsősorban a dél-dunántúli régióra vonatkozóan. Az eszperantó nyelv tanulásához és tanításához lendületet adott az, hogy legtöbb helyütt 2004-től elfogadják a diploma-kiadáshoz az eszperantó nyelvből tett középfokú nyelvvizsgát. Dombóvárhoz legközelebb a Pécsi Tudományegyetemen és a Kodolányi János Főiskolán (Székesfehérvár) működik eszperantó szak. A tanulni vágyó fiatalok számára netklub működik a Dombóvári Művelődési Házban, ahol tábla hívja fel a figyelmet az eszperantisták start lapjára. Az alapítvány 2006 őszén indította el a „Kőbe fújt plakátok” elnevezésű projektjét, melyek fotói megtekinthetők ezen oldal kép mellékletei közt. Ezen projekt keretén belül készültek el a pécsi Eszperantó Park emléktáblái is. A Magyar Vasutas című újság 2007. májusi számában a DURA elnöke foglalkozott a nemzetközi vasúti közlekedés nyelvezetének sokszínűségével. A XX. század első felében az eszperantó nyelv látszott a legjobb megoldásnak, olyannyira, hogy legtöbb helyütt, Dombóváron is, a vasutas dolgozók köréből kerültek ki az első eszperantisták. A DURA eszperantistái tiszteletükre 2007. júniusban - a MÁV Zrt. Területi Ingatlankezelési Központjának engedélyével - emléktáblát helyeztek el a Dombóvári nagyállomás peron felőli oldalán. 2007 júliusának utolsó hetében eszperantó fővárossá vált Zalaegerszeg, itt rendezték meg a nemzetközi eszperantó ifjúsági hetet. Mintegy 250 fiatal érkezett a világ minden tájáról. A fesztivál egyben jubileumi ünnepség is volt, mert éppen 120 éve jelent meg az első eszperantó nyelvkönyv. A fesztivál keretében eszperantó nyelvtanári konferenciát is tartottak, az utolsó napokban (július 29.) dzsesszfesztivált rendeztek, amely az uruguayi Miguel Delaquin koncertjével zárult. A dombóváriakat a DURA elnöke képviselte a rendezvényen. 2007 augusztusában Japánban lett megrendezve a 92. Eszperantó Világkongresszus. Jokohamában Baksa József, a DURA kuratóriumi elnökségének volt tagja, aki egyben a MESZ akkori elnöke is volt, képviselte a dombóváriakat is. 2007 októberében a dombóvári eszperantisták javaslatot tettek a dombóvári iskoláknak arra, hogy a tanulók második idegen nyelve az eszperantó legyen, számos ország iskolái érdeklődnek hasonló lehetőségek iránt: Portugália, Lengyelország, Franciaország, Litvánia, Bulgária, Spanyolország, Olaszország, Németország, Nagy-Britannia. 2008. október 30-án csak dombóváriak kerültek az eszperantó kuratóriumba. Változások történtek a dombóvári székhelyű Dél-dunántúli Regionális Alapítvány életében. A korábbi vidéki, -így nagykanizsai és zalaegerszegi tagok helyett- helyi kuratóriumi tagok töltenek be pozíciót Kőszegi Csaba Valér és Rostás János személyében. 2008. december 15-én (Zamenhof születésnapja december 15.) az Eszperantó könyv napját ünnepelték Budapesten, ezen a rendezvényen a dombóvári eszperantisták is rész vettek. 2008. december 17-én a DURA vezetősége részt vett a „Civil Honfoglalás - Civil Vérszerződés” című ópusztaszeri találkozón, ahol együttműködést kezdeményeztek olyan civil szervezetekkel, amelyek népszerűsítik a mesterséges nyelvek használatát. 2009. februárban a Humán Európa Szövetség Eszperantó farsangi bált rendezett Zalaegerszegen, az álarcos bálon bemutatták a szervezet majdnem 100 éves lemaradást pótló amerikai csatos, ovális plakettjét. A DURA Szentkatolnai Bálint Gábor-emléktáblát ajándékozott az egri eszperantistáknak, az avató ünnepségre 2009. március 13-án került sor. Söjtör, Szekszárd, Szeged, Kecskemét, Budapest is kapott a DURA szervezésében Bálint Gábor emléktáblát. 2009. március 30-án már másodszor szervezett a DURA Eszperantó vasárnap délutánt Dombóváron. Műsort adtak eszperantó nyelven, Szép Attila szekszárdi plébános Szentkatolnai Bálint Gábor munkásságát méltatta, s fellépett Kőszegi Csaba Valér kuratóriumi titkár, gitárművész. Későn délután eszperantó nyelven szentmisét tartottak a katolikus nagytemplomban. Este a Kapos-kórus adott jótékonysági hangversenyt. Tradicionálisan részt vesznek minden évben a Civil fesztiválon és a kertvárosi virágfesztiválon is. 2009. májusban Deák Ferenc nagyszüleinek egykori lakóhelyén, a szlovéniai Lendván szlovén-eszperantó-magyar nyelvű emléktáblát avattak a DURA képviselői és az ő szlovén barátaik a két ország civil szervezeteinek együttműködése jegyében. Magyarországi eszperantisták fogtak össze, hogy Szentkatolnára, Bálint Gábor szülőhelyére emléktáblát vigyenek születésének 165. évfordulója évében (2009. augusztus 23). A DURA kezdeményezése volt a döntő, de támogatta e törekvést a Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Alapítvány, s a MESZ volt elnöke, Baksa József, számos romániai, magyarországi szervezet és magánemberek. 2009. augusztus 24-én a Humán Európa Szövetség és a Magyarországi Eszperantó Szövetség felkérte a dombóvári székhelyű DURA civilszervezetet arra, hogy vegyen részt a 2010-ben, Pécsett megrendezendő Nemzetközi Eszperantó Ifjúsági Hét és az Európa Eszperantó Kongresszus kulturális rendezvényeinek megszervezésében, lebonyolításában. A civil szervezet részt vett továbbá az 1966-ban átadott Eszperantó park felújításában is. Minden vállalásuknak eleget tettek, s nagy megelégedésre zajlottak az előadások, a megbeszélések, a felújított pécsi Eszperantó Park avatása remekbe sikerült. Az alapítvány által készített eszperantáliák Dombóváron Lengyel Pál (nyomdász) nyomdájának szedőszekrénye, Dombóvári Helytörténeti Múzeum : Pátria Nyomda terem - 2004 Zöld gránitkőből készült plakát, 40 cm x 40 cm x 1,5 cm, Dombóvár vasútállomás, peron felőli oldalon - 2007 Dombóvári Reménykedő Fa , Szigeterdő - 2011 Dombóvári eszperantisták emléktáblája, Rákóczi utcai temető ravatalozójának falán - 2011 Giesswein Sándor-emléktábla - 2012 Lazar Markovics Zamenhof emléktábla - Illyés Gyula Gimnázium, Dombóvár - 2013 Barátság emléktábla, Dombóvár-Gunaras fürdő, Hotel Európa szálló homlokzatán. - 2013 Más városokban Szentkatolnai Bálint Gábor , Lengyel Pál (nyomdász) , Barabás Ábel , Lazar Markovics Zamenhof emléktáblái - Magyarországi Eszperantó Szövetség székhelye, Budapest - 2006 - 2012 Bálint Gábor emléktáblája, Bükkösd - 2010 Bálint Gábor és Lengyel Pál (nyomdász) emléktáblája, Eger - 2009, 2012 Eszperantó földgömb, a barátság nyelve emléktábla, Kaposvár vasútállomás - 2010 Bálint Gábor emléktáblája, Kecskemét - 2010 Lengyel Pál (nyomdász) emléktáblája, pécsi Eszperantó Múzeum - 2009 A barátság emléktáblája, Pécs , Pollack Mihály Műszaki Középiskola - 2010 A pécsi Eszperantó Park emléktáblái, Pécs , Európa kulturális fővárosa - 2010 Bálint Gábor, Lengyel Pál (nyomdász) emléktáblái, Szeged - 2009 Bálint Gábor, Lengyel Pál (nyomdász) emléktáblái, Szekszárd - 2008 Bálint Gábor, Lengyel Pál (nyomdász) emléktáblái, Zalaegerszeg - 2007 Külföldön Emléktábla a Deák hagyományok tiszteletére - Szlovénia , Lendva - 2009 Emléktábla az első magyar eszperantista, Szentkatolnai Bálint Gábor , születésének 165. évfordulójára - Erdély , Szentkatolna - 2009 Lengyel Pál (nyomdász) emléktáblája, Szerbia , Szabadka - 2011 Zágoni Albu Zoltán Zágoni Albu Zoltán (Marosludas, 1934. július 19. – Bukarest, 2002. május 5.) erdélyi magyar református lelkész, egyházi író. Életútja Középiskolai tanulmányait a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban és Brassóban végezte. 1956-ban a kolozsvári Református Teológián szerzett lelkészi képesítést; a hittudományok doktora címet 1999-ben nyerte el Bukarestben. Segédlelkész Marosvásárhelyen (1956–59), lelkipásztor Radnóton (1959–74), a bukaresti Calvineum református egyházközség vezető lelkésze (1974–2002). Ösztöndíjasként posztgraduális képzésen vett részt a münsteri egyetemen az ökumenizmus tárgykörében. Az Erdélyi Egyházkerület püspöki ökumenikus előadótanácsosa, egyházkerületi képviselő, egyházmegyei tanácsos. Az UNESCO égisze alatt működő Bukaresti Nemzetközi Ökumenikus Központ által létrehozott Világvallások és Művelődéstörténet Nemzetközi Akadémiája előadótanára (1993–2002). Munkássága Szakdolgozatai, tanulmányai tárgyát az egyház- és vallástörténet, a keresztyénség első évszázadai és az ökumenizmus tárgyköréből választotta: Az Egyház szolgálatában; Hitbeli párbeszéd és keresztyén szeretet; Unitas in diversitas; Az Istennek kedves dialógus; Az ökumenikus mozgalmat megelőző protestáns–ortodox együttműködés Bukarestben; A három monoteista világvallás – zsidó, keresztyén, iszlám – közötti kölcsönhatások; A qumrán tekercsek nyomában; Az orosz ortodox keresztyénség ezer éve; Az óhitű lipován gregoriánus egyház; Válaszd az életet. Ezeket a Református Szemle, A Hét, Ortodoxia, Armonia közölte. Cikkei, beszámolói jelentek meg egyházi rendezvényekről, nemzetközi találkozókról, a bukaresti egyházközség életéről, a vallásos ünnepek jelentőségéről a Romániai Magyar Szó, Orient Express, Valóság, Változó Valóság hasábjain. A bukaresti református egyház történetéből c. dolgozatát A bukaresti Petőfi Művelődési Társaság 1994–1997. évi Értesítője (Bukarest, 1999), az Adalékok Radnót rég- és közelmúltjához címűt pedig A Maros megyei magyarság történetéből első kötete (Marosvásárhely, 2000) tartalmazza. Kötete Ecumenism – retrospecţiuni şi mărturii (Buk. 2002); magyar nyelven kéziratban. Társasági tagság Kezdeményezésére 1991 őszén újraalakult a bukaresti Koós Ferenc Kör, amelyet haláláig irányított. Alapító tagja és egyik alelnöke volt az ugyancsak Bukarestben 1990-ben létrehozott Petőfi Művelődési Társaságnak. Neptunuszon túli objektumok A Neptunuszon túli objektumok (angolul: Trans Neptunian Object=TNO): a Neptunusz pályáján túl keringő égitestek, melyek pályájának bizonyos szakaszai lehetnek a Neptunusz pályáján belül is. A Pluto is ebbe a csoportba sorolható. A Neptunuszon túli objektumok típusai: A Kuiper-öv objektumai (angolul: Kuiper belt objects, KBO) A szórt korong objektumai (angolul: Scattered disc objects, SDO) Az Oort-felhő objektumai (angolul: Oort cloud objects; OCO) Uelzen Uelzen (kiejtése kb. 'ülcen', város Németországban, Alsó-Szászországban. Fekvése A város Hamburg, Hannover és Ludwigslust között, Lüneburgtől mintegy 35 kilométerre délre, a Lüneburger Heide keleti részén fekvő település. Története A várost 1250-ben alapították. Alapítása után 20 évvel János Braunschweig-Lüneburg hercege városi joggal is felruházta, annak köszönhetően, mivel a város a Hamburg-Hannover közötti kereskedelmi útvonal mellett feküdt. 1374-től Uelzen is tagja lett a Hanza városok szövetségének. A város virágzása azonban csak a 17. századig tartott. A harmincéves háború és egy 1646-os pusztító tűzvész nyomán az egykor virágzó város jelentéktelen mezőgazdasági településsé sorvadt. Újjáépítésére csak a 19. század végén, az első ipari üzemek megnyitásával került sor. 1830-ban a város mellett található Ebstorf-kolostor-ban találtak rá a középkor legnagyobb, 1330 körül készült térképére (Ebstorfer Weltkarte), amelyet Gervasius von Tilbury apát leírása alapján készítettek. 1943-ban a térkép eredetije megsemmisült, fakszimiléje a kolostorban található. Nevezetességek Mária templom (St. Marienkirche) - A 13.-14. század között épült. Szentlélek kápolna (Heiligen-Geist-Kapelle) - 1321-ben említették először. Mária oltára 1520-ból való. Malommúzeum (Mühlenmuseum Suhlendorf) - a várostól 15 km-re található a B 71-es úton. Itt 36 vizi és szélmalommásolat látható különféle országokból és korokból. Közlekedés Közúti közlekedés A várost érinti a B4-es (Gifhorn – Lüneburg), B71-es (Salzwedel – Soltau), B191-es (Dömitz – Celle) és a B493-as úton. z A61-es és az A6-os autópálya. Vízi közlekedés Uelzenben átfut az Elba mellett fekvő csatorna ( Elbe-Seitenkanal), és itt a uelzeni kikötő 1976 óta található. Itt születtek, itt éltek Friedrich Kuhlau (1786-1832) - német származású dán zeneszerző, a késő klasszicizmus és a korai romantika legfontosabb dániai képviselője. Lovero Lovero település Olaszországban, Sondrio megyében. Lakosainak száma 660 fő (2017. január 1.). Lovero Sernio, Tovo di Sant’Agata, Edolo és Vervio községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Dramane Danté Dramane Danté (1961. december 9. –) mali nemzetközi labdarúgó-partbíró. Polgári foglalkozása laboratóriumi asszisztens. Pályafutása Nemzeti játékvezetés A küldési gyakorlat szerint rendszeres partbírói szolgálatot végzett. 1993-ban a FIFA JB felkérte a nemzeti labdarúgó-szövetségeket, hogy alakítsák meg az önálló asszisztensi (partbírói) keretet. Ezzel az intézkedéssel szétválasztották a mérkőzésvezetői és asszisztensi (megnövekedett feladatok) tevékenységet.1990-ben lett az I. Liga játékvezetője. A nemzeti játékvezetéstől 2006-ban vonult vissza. Nemzetközi partbíráskodás A Mali labdarúgó-szövetség Játékvezető Bizottsága (JB) terjesztette fel nemzetközi asszisztensnek, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) 1993-tól tartotta nyilván asszisztensi keretében. A FIFA JB központi nyelvei közül a franciát és az angolt beszéli. Több nemzetek közötti válogatott és klubmérkőzésen szolgálta a labdarúgást partbíróként. Szakmai felkészültségét jellemzi a nemzetközi tornákon való foglalkoztatása. Nemzetközi asszisztensi tevékenységtől 2006-ban vonult vissza. Labdarúgó-világbajnokság U20-as labdarúgó-világbajnokság Katar rendezte a 10., az 1995-ös ifjúsági labdarúgó-világbajnokságot, ahol a FIFA JB asszisztensként alkalmazta. 1995-ös ifjúsági labdarúgó-világbajnokság --- A világbajnoki döntőhöz vezető úton Franciaországba a XVI., az 1998-as labdarúgó-világbajnokságra, Dél-Koreába és Japánba a XVII., a 2002-es labdarúgó-világbajnokságra, valamint Németországba a XVIII., a 2006-os labdarúgó-világbajnokságra a FIFA JB asszisztensi feladatokra alkalmazta. 1998-ban négy csoportmérkőzésen, az egyik negyeddöntőben tevékenykedett. 2002-ben egy csoportmérkőzésen és az egyik nyolcaddöntőben szolgált partbíróként. 2002-ig a partbírók szakmai tevékenységük során még nem kapcsolódtak szorosan a delegált nemzeti játékvezetőhöz. 2006-ban egy mérkőzésen volt lehetősége partbíróként tevékenykedni. Ez volt az első világtorna, amikor a meghívott játékvezetőhöz (nemzeti vagy nemzetközi) szorosan kapcsolódtak asszisztensei. Partbírói mérkőzéseinek száma világbajnokságon: 9. Labdarúgó-Európa-bajnokság Az európai-labdarúgó torna döntőjéhez vezető úton Belgiumba és Hollandiába a XI., a 2000-es labdarúgó-Európa-bajnokságra az UEFA JB asszisztensként foglalkoztatta. Partbírói mérkőzéseinek száma Európa-bajnokságon: 3. Afrikai nemzetek kupája Tunézia a 24., a 2004-es afrikai nemzetek kupáját, Egyiptom a 25., a 2006-os afrikai nemzetek kupáját rendezte, ahol CAF JB asszisztensi szolgálatra alkalmazta. Partbírói mérkőzéseinek száma az Afrikai nemzetek kupáján: 10. Olimpiai játékok Amerikában rendezték a XXVI., az 1996. évi nyári olimpiai játékok labdarúgó tornáját, ahol a FIFA JB bírói szolgálatra alkalmazta. Konföderációs kupa Dél-Korea és Japán adott otthont az 5., a 2001-es konföderációs kupa tornának, ahol a FIFA JB kettő csoportmérkőzésen foglalkoztatta. Katonagalambok Katonagalambok a postagalambok azon fajtája, amelyet fegyverzajhoz szoktattak. Így lehetővé téve a kommunikációt a hadszíntér és a parancsnokságok között. 19. század elején jelentek meg, belga galambászoknak köszönhetően. Elterjedése „Az 5. hadsereg 31 mozgó állomással, kb. 22 000 galambbal, a „c” hadcsoport 35 galambállomással és kb. 5000 galambbal dolgozott. Az 1916. év végén a nyugati fronton 450 állomás, mintegy 100 000 postagalambbal teljesített szolgálatot. Ezek aktív galambok voltak, hadviselési célra kiképezve.” A galambtenyészetek a tökéletesség elérése érdekében beleépültek a honvédség állományába. A szelekcióra hatalmas figyelmet fordítottak, aminek meg is lett az eredménye, hiszen a galamb-hírnökök szinte tökéletesen ellátták a rájuk bízott feladatot. „Az antant hadsereg még a Monarchiánál és Németországnál is nagyobb létszámú galambállományt használt fel hírszolgálatra.” Érdekesség A katonagalambok jó néhányszor még kitüntetést is kaptak egy-egy jól végrehajtott feladat után. Colonel Fearless katonagalamb volt, neki köszönhető – többek közt – hogy a németeknek nem sikerült bekeríteniük az angolokat az első világháborúban. A galamb, akkor megsebesült, de túlélte. Egy másik ütközet során gránát-szilánk találta el. Ekkor egyik szemére megvakult így már nem folytathatta a katonaságnál a pályáját. Később Londonban Colonel Fearless ezredest díszes temetés keretében helyezték végső nyugalomra. Forrás, jegyzetek, külső hivatkozások Jegyzetek Szikora András: Katonagalambok, hírvivő galambok. Zrínyi Katonai Kiadó, 1963. 40. p. Forrás Szikora András: Katonagalambok, hírvivő galambok. Zrínyi Katonai Kiadó, 1963. Kálvária Kálvária (latinul: calvaria), Krisztus kereszthalálának helyszíne Jeruzsálemben. A magyar elnevezés a héber „gulgólet” (����������� koponya) szóból ered, melynek arámi változata (�������������� gulgóltá). A görög evangéliumi fordításokban „kranion”, a latinban pedig „calvaria” alakban maradt meg, ebből származik a mi kálvária szavunk. A szó jelentése: koponyák helye. Josephus Flavius zsidó történetíró leírásából ismert, hogy a hegyet az "asszírok táborának" hívták. A középkorban sok-sok keresztény zarándok látogatta a Jeruzsálemi keresztutat, főleg a ferences rendi atyák vezetésével. Ők „szent circulus”-nak, körjáratnak nevezték. Mivel nem kereshette fel minden hívő a Szentföldet, ezért a római Szentszék („Sedes Sancta”) megengedte, hogy másutt is állítsanak fel kereszteket és képeket, amelyek a keresztút jeleneteit ábrázolják, és azoknak, akik ezeken a felállított keresztutakon ájtatosságukat végezték, hasonló búcsút engedélyezett. A Ferences rend volt a legbuzgóbb terjesztője a keresztúti ájtatosságnak. Különösen a Porto Maurizio-i Szent Lénárd (1676–1751) római ferences tűnt ki ebben, és tulajdonképpen ő volt az, aki ezt az ájtatosságot rendszeresítette. Ő maga 576 keresztutat állított fel. Negyvenéves missziós működése idején 326 népmissziót tartott Észak- és Közép-Itáliában. (Itália „apostolának” is nevezték.) 1867-ben avatták szentté, 1923-ban pedig a népmissziók védőszentje lett. Épp ezért a pápák a keresztutak felállításának jogát kizárólag a ferencesekre ruházták, akik esetleg másokat is felruházhatnak e hatalommal. Megjegyzendő azonban, hogy egy keresztút érvényességéhez feltétlenül szükséges, hogy mind a 14 állomáson egy-egy fakereszt legyen. A keresztút egyes jeleneteit ábrázoló képek nem szükségesek. A történelmi Magyarországon a legszebb kálvária a selmecbányai. Franciaországban és Németországban több művészi kivitelű kálvária maradt reánk, mint pl. a frankfurti, lübecki, nürnbergi (ez utóbbi stációinak reliefjeit Adam Kraft készítette). Keresztút A húsvétot megelőző nagyböjt péntekjein a katolikus hívők keresztutat járnak, amely a templomokban, illetve sok helyen szabadtéren lévő kálvária tizennégy stációja előtti imádságból áll. Az egyik leghíresebb keresztút a római Colosseum keresztútja. A hagyományos keresztútjárás az apostolok koráig nyúlik vissza. A keresztút az az útvonal Jeruzsálemben, amelyet Jézus végigjárt a kereszttel a Golgotáig. Ezt nevezik a szenvedés vagy fájdalmak útjának (via dolorosa), illetve a kereszt útjának (via crucis). Stációk A keresztút állomásai Jézus harmadnapra feltámad Sovizzo Sovizzo település Olaszországban, Veneto régióban, Vicenza megyében. Lakosainak száma 7582 fő (2017. január 1.). Sovizzo Altavilla Vicentina, Castelgomberto, Creazzo, Gambugliano, Montecchio Maggiore és Monteviale községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Quo vadis (regény) A Quo vadis Henryk Sienkiewicz Nobel-díjas lengyel író regénye, amely az ókori Rómában, a Nero-féle keresztényüldözések idején játszódik. A könyv 1896-os megjelenését követően hamarosan világsikert ért el: még abban az évben megjelent angol nyelven is, egy évvel később oroszul és cseh nyelven is, 1898-ban olaszul és németül adták ki, 1899-ben következett a dán, örmény, portugál kiadás, egy XIII. Leó pápának ajánlott latin nyelvű változat, és megjelent eszperantóul is. Noha a köztudatban az él, hogy Sienkiewicz ennek a regénynek köszönheti a Nobel-díjat, a hivatalos indoklás szerint „kiemelkedő epikai munkásságáért” tüntették ki. A cím jelentése A Péter apostol cselekedetei című apokrif iratban fennmaradt hagyomány szerint Péter apostol, menekülni akarván a rá váró vértanúság elől, kifelé indult Rómából, találkozott Jézussal, és megkérdezte tőle: Domine, quo vadis? azaz hová mész, Uram? Jézus azt válaszolta, hogy megy Rómába, vállalja a megfeszíttetést Péter helyett. Ekkor Péter visszatért a városba, ahol a kereszthalál várt rá. A találkozás helyén, a Via Appián egy kis templom, a Santa Maria in Palmis-templom őrzi a hagyományt. A mondás megjelenik János evangéliumában is (Jn 13,36), ahol Péter kérdezi Jézustól: „Uram, hová mégy? Felele néki Jézus: A hová én megyek, most én utánam nem jöhetsz; utóbb azonban utánam jössz.” Történelmi események A cselekmény Nero uralkodásának utolsó szakaszában játszódik, amikor a császár elvesztvén az előkelőségek támogatását, a plebs körében igyekezett népszerűséget szerezni élelemosztással és látványosságok rendezésével. Sienkiewicz regényében több eseményt ábrázol ebből a korszakból, ezek közül egyesek hitelessége kétséges. 57 -ben Pomponia Graecinát valóban megvádolták „idegen babonaságok” gyakorlásával, amely kifejezéssel általában a kereszténységet illették. Mindazonáltal nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy milyen vallásról volt szó. Az ősi római hagyománynak megfelelően házi bíróság ítélkezett felette, aholis férje, Aulus, a pater familias felmentette. A római katakombákban talált feliratokból azonban arra lehet következtetni, hogy családtagjai valóban keresztények voltak. Vespasianus valóban elaludt Nero dala közben, a következő napon pedig nem engedték be a palotába, ezért vidékre vonult vissza. Claudia Augusta, Nero egyedüli gyermeke, négy hónapos korában halt meg 63 -ban. Róma égését 64 . július 18-áról 19 -re virradó éjjel a regény szerint maga Nero rendelte el, erre azonban nincs kétségtelen bizonyíték. Suetonius és Cassius Dio szerint a Trója kirablása című eposzt szavalta színpadi öltözékben, míg a lángokban gyönyörködött. Tacitus Annales ei szerint az égésért a keresztényeket tették felelőssé. Petronius Arbiter 66 tavaszán öngyilkos lett, miután hamisan megvádolták a Piso-összeesküvésben való részvétellel. Szereplői Marcus Vinicius a történelmi Marcus Vinicius (consul) kitalált fia, Petronius unokaöccse, katonai tribunus és római patrícius . Lygia , eredeti nevén Kallina (kitalált szereplő), a lugiak királyának lánya, aki túszként érkezik Rómába. Petronius , akit „arbiter elegantiarum"-ként (a választékos ízlés mestere) ismernek, Bithünia korábbi consulja . Eunice (kitalált szereplő), Petronius spanyol rabszolganője. Chilon Chilonides (kitalált szereplő), sarlatán. Nero római császár Tigellinus , a pretoriánusok prefectusa Poppaea Sabina , Nero felesége. Akté , Nero rabszolgája és korábbi szeretője. Aulus Plautius római parancsnok, aki részt vett Britannia meghódításában. Pomponia Graecina , Aulus felesége. Ursus (kitalált szereplő), Lygia testőre. Péter apostol Pál apostol Linus , római püspök Értékelése Noha a regény óriási sikert aratott, és a legtöbb európai nyelvre lefordították, Sienkiewicz csodálói úgy vélték, hogy a Quo vadis nem éri el az író más műveinek színvonalát. Az első francia kritikusok majdnem egyöntetűen támadták a művet, mivel egyrészt a francia piacot féltették az idegen nyelvű könyvsikerek importjától, másrészt (beállítottságuktól függően) a regény szellemiségét és minőségét kifogásolták. A keresztények túl profánnak, a szkeptikusok túl kereszténynek tartották, az ókori Róma történetével foglalkozók szerint nem volt eléggé ókori és nem volt eléggé római, az Action française egyes képviselői pedig Sienkiewiczben lengyel kereszténynek álcázott zsidót gyanítottak. A magyar megjelenést követően 1901-ben Ady Endre szuperlatívuszokban írt a regényről: „Olyan szép könyv, olyan nagy, csodás könyv a Sienkiewicz könyve... ” A Nyugat köreiben azonban több kritikusnak volt az a véleménye, hogy a Quo vadis inkább a giccs kategóriájába sorolható: „... igen rossz könyv - majdnem olyan rossz könyv, mint a Quo Vadis” (Ignotus); „csaknem Ohnet tógában” (Fenyő Miksa).Kosztolányi Dezső középszerű írásműnek tartotta, Babits Mihály pedig tudatosan hagyta ki a szerzőt Az európai irodalom története című munkájából: „Mellőztem a divat által időről időre fölkapott írókat is, Sienkiewicztől Galsworthyig.” Filmfeldolgozásai A regény első filmfeldolgozását Lucien Nonguet és Ferdinand Zecca rendezők készítették 1902-ben. Ezt követően még két némafilm készült 1912-ben, Enrico Guazzini, illetve 1925-ben, Gabriellino D'Annunzio és Georg Jacoby rendezésében. Az 1912-es film, amelyet 1913-ban mutattak be az Egyesült Államokban, volt az egyik elindítója a látványos történelmi filmek divatjának: rengeteg extrával, valódi oroszlánokkal és kocsihajtóversennyel nyűgözte le a nézőket. Mindmáig leghíresebb Mervyn LeRoy 1951-ben készült filmje, amelyben Marcus Vinicius szerepét Robert Taylor, Lygia szerepét Deborah Kerr, Nerót pedig Peter Ustinov játszotta. A filmet nyolc Oscar-díjra jelölték és Ustinov 1952-ben Golden Globe-díjat nyert alakításáért, mint legjobb férfi mellékszereplő. Az 1985-ben készült, Franco Rossi rendezte olasz televíziós sorozatban szintén a mellékszerepeket alakították híres színészek: Nerót Klaus Maria Brandauer játszotta, Péter apostol alakját pedig Max von Sydow. 2001-ben Jerzy Kawalerowicz rendezésében lengyel film készült, amelyet II. János Pál pápa jelenlétében a Vatikánban mutattak be. Nižní Lhoty Nižní Lhoty település Csehországban, a Frýdek-místeki járásban. Nižní Lhoty Frýdek-Místek, Nošovice, Dobratice, Raškovice és Vyšní Lhoty településekkel határos. Lakosainak száma 275 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: 12368 Mutsaers A 12368 Mutsaers (ideiglenes jelöléssel 1994 CM11) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Eric Walter Elst fedezte fel 1994. február 7-én. Benissanet Benissanet település Spanyolországban, Tarragona tartományban. Benissanet Móra d’Ebre, Tivissa, Ginestar, Miravet, El Pinell de Brai, Gandesa és Corbera d'Ebre községekkel határos. Lakosainak száma 1172 fő (2017). Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Papp Éva (táncos) Papp Éva (? –) táncművész, koreográfus. Az ExperiDance tánckarról Idézet a hotdog.hu Élményeim c. oldaláról: „Román Sándor 2000 októberében hozta létre az ExperiDance Tánctársulatot, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy otthonául szolgáljon egy új műfajnak, a néptáncshow-nak. A néptánc egykor valóban a nép tánca volt, ám mára teljesen eltűnt mindennapjainkból, funkciója és természete is visszafordíthatatlan átalakuláson ment át. Színpadra emelkedett, a nyári napsütést reflektorok ragyogása váltotta fel. Ám minél messzebbre sodornak bennünket hagyományainktól a századok, annál jobban ragaszkodunk meséinkhez. A mai táncosok feladata sokkal nehezebb, összetettebb, mint elődeiké volt, hiszen fel kell ébreszteniük alvó emlékezetünket, meg kell idézniük a mesét, de a mai világ eszközeivel, motívumaival. Az ExperiDance 26 fős tánckara az ország legképzettebb táncosaiból áll, akik 9 hónapon keresztül, napi 12-13 órát próbáltak, hogy ez a produkció megszülethessen. Nem csupán technikailag kellett kidolgozniuk és tökéletesíteniük minden egyes mozdulatot, hanem színészileg is fel kellett nőniük Törőcsik Mari színpadi jelenlétéhez.” (A Revans című kétfelvonásos táncműről van szó, amely Fazekas Mihály Lúdas Matyijának előadása a tánc nyelvén - Törőcsik Mari a darab narrátorának szerepét vállalta). Szereplései, források ? ? ? ? - Hungarythm 2003 - Revans 2005 - Steel - A fém legendája 2009 - Játék? 2010 - Transit 2011 - Variációk 2011 - Esszencia Interjú Papp Évával PORT.hu Papp Éva (táncos) hotdog.hu: Élményeim Wolfgang Jörchel Wolfgang Jörchel (Zabrze, 1907. augusztus 9. – Prága, 1945. május 12.) német katona. A sziléziai német Jörchel 1941 és 1945 között volt a Waffen-SS tagja. Elnyerte a Vaskereszt Lovagkeresztjét is a második világháborúban teljesített szolgálataiért. 1945. május 12-én a elfogták és kivégezték. Erdőtelep Erdőtelep (Pădureni), település Roimániában, a Partiumban, Bihar megyében. Fekvése Érszőllős közelében, Úsztató (Păgaia) mellett fekvő település. Története Erdőtelep korábban Úsztató (Păgaia) része volt. 1956-ban vállt önálló településsé, ekkor 69 lakosa volt. A 2002-es népszámláláskor 2 magyar lakosa volt. Örkény István Örkény István (Örkény István György, Budapest, 1912. április 5. – Budapest, 1979. június 24.) Kossuth-díjas író, gyógyszerész, az Újhold társszerkesztője; a világirodalmi rangú magyar groteszk próza megteremtője. Radnóti Zsuzsa Kossuth- és Jászai Mari-díjas dramaturg férje. Életút Örkény jómódú zsidó polgárcsaládban született a tízes évek elején. Édesanyja Pető Margit, édesapja Örkény Hugó patikus. 1930-ban érettségizett a Piarista Gimnáziumban, majd a Műegyetem vegyészmérnöki karára iratkozott be. 1932-ben átiratkozott gyógyszerész szakra, ahol le is diplomázott 1934-ben. 1937-ben került kapcsolatba a Szép Szó körével, majd Londonba, Párizsba utazott, ahol alkalmi munkákból élt. 1940-ben tért vissza Budapestre, ahol befejezte műegyetemi tanulmányait, s 1941-ben diplomázott mint vegyészmérnök. A második világháborúban munkaszolgálatos volt a Donnál, majd hadifogságba esett, s csak 1946-ban térhetett haza. 1949-től az Ifjúsági Színház, 1951-től a Magyar Néphadsereg Színházának dramaturgja volt. 1954-től a Szépirodalmi Kiadó lektoraként dolgozott, 1958 és 1963 között az 1956-os forradalomban való részvétele miatt publikációs tilalmat róttak ki rá – ez idő alatt az Egyesült Gyógyszergyárban (ma Egis Gyógyszergyár) dolgozott vegyészmérnökként. Első felesége Gönczi Flóra volt, akivel 1937. június 23-án kötött házasságot Budapesten, 1941-ben váltak el. Második felesége 1948–1959 között F. Nagy Angéla, szakácskönyvíró. Harmadik felesége Radnóti Zsuzsa irodalomtörténész, a Vígszínház dramaturgja, akivel 1965-ben kötött házasságot. 1979-ben végzetes kór támadta meg, de még a halálos ágyán is dolgozott. Szívelégtelenségben hunyt el, a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra. Halálát követően Radnóti Zsuzsa gondozza hagyatékát, életművét. Írói munkássága Örkény a magyar groteszk dráma kitűnő képviselője. Írásait groteszk humor hatja át, nincs bennük egyértelműen jó vagy rossz ember – a tragédiák néhol komédiába fordulnak, s írásainak szereplői hol így, hol úgy reagálnak az eseményekre. Első elbeszélése a Szép Szóban jelent meg 1937-ben Tengertánc címmel. A háború után 1947-ben jelent meg a Lágerek népe, melyben a munkaszolgálat és a hadifogság időszakát dolgozta fel. Szintén ebben az időszakban írt termelési regényt is, mely színvonalában mélyen alatta maradt más műveinek. 1952-ben jelent meg a Lila tinta című elbeszélése, amit az akkori kultúrpolitika ellenszenvvel fogadott. 1956 után első ízben 1963-ban jelenhetett meg műve, a Macskajáték című kisregény. A stílusteremtő Egyperces novellák 1967-ben látott napvilágot. Nem csak Magyarországon, de a világirodalomban is újdonság volt a rendkívül rövid, tömör, filozofikus vagy groteszk írásmód. Egyperceseiben azt mutatta meg, hogy a hétköznap tényeit más közegbe helyezve milyen megdöbbentő hatást kelthetnek. Örkény élete végéig csiszolgatta remekeit, ezért az egypercesek majd mindegyik kiadásában találni új darabot. 1964-ben írta, s 1967-ben mutatták be a Tóték című drámáját, amit később több nyelvre is lefordítottak, s meghozta számára a világsikert. A drámából 1969-ben film is készült Fábri Zoltán rendezésében (Isten hozta, őrnagy úr!). Néhány más művéből is készült filmes feldolgozás (például a Macskajátékból). 1971-től a Szépirodalmi Kiadó megkezdte életművének kiadását Időrendben címmel. Dramaturgként, színházi szerzőként 1949-ben az Ifjúsági-, majd 1951–1953 között a Magyar Néphadsereg Színházának dramaturgjaként dolgozott. A Voronyezs című színművének bemutatását nem engedélyezték, s később is sokszor és sokat vitatkozott egy-egy darabja bemutatása érdekében. 1948 és 1960 között átdolgozásai (Molière: Zsugori; Mikszáth Kálmán: Különös házasság) kerültek színpadra. A Mikszáth darabban alkatótársa volt Gyárfás Miklós, akivel egy közös, bemutatott alkotást is jegyezhettek. A darab címe: Zichy palota. A bemutató helyszíne ls időpontja: Ifjúsági Színház - 1949. szeptember 23. Jelentős sikert a Tóték című műve Thália Színház-beli bemutatójával aratott 1967-ben. Ettől kezdve viszonylag rendszeresen vitték színre darabjait Szolnokon, a Vígszínházban és a Nemzeti Színházban. Színpadi műveit gyakran novelláiból, kisregényeiből írta át, mivel az ezekben rejlő helyzet- és jellemkomikum a színpadon érvényesült igazán. A Színházi Adattárban regisztrált bemutatók száma: 145, ugyanitt több, mint száz fotó és számtalan cikk is található. Házasságai 1937–41 Gönczi Flóra 1948–59 F. Nagy Angéla gasztronómus-író. Ebből a házasságából két gyermeke született: 1949-ben Örkény Angéla, televíziós vágó, 1954-ben Örkény Antal, szociológus. 1965-től haláláig Radnóti Zsuzsa Művei Tengertánc (elbeszélések, 1941) Amíg idejutottunk (vallomás, 1946) Hajnali pisztolylövés (elbeszélés, 1947) Lágerek népe (szociográfia, 1947) Budai böjt (elbeszélések, 1948) A borék (vígjáték, 1948) Idegen föld (elbeszélések, 1948) Voronyezs (színmű, 1948) Házastársak (regény, 1951) Koránkelő emberek (riportok és elbeszélések, 1952) Négy vidám jelenet (1953) Hiszek a szabadságban (1954) Hóviharban (válogatott elbeszélések, 1954) Ezüstpisztráng (elbeszélések, 1956) Nehéz napok (regény, 1957) Macskajáték (1963) Jeruzsálem hercegnője (elbeszélések, 1966) Nászutasok a légypapíron (elbeszélések, 1967) Tóték (színmű, 1967) Egyperces novellák (1968) Macskajáték (színmű, 1969) Időrendben (válogatott elbeszélések, 1971) Időrendben (színművek, 1972) Időrendben (arcképek, korképek, 1973) Glória, Macskajáték, Tóték (3 kisregény, 1974) Vérrokonok (dráma, 1975) Meddig él egy fa? (elbeszélések, 1976) „Rózsakiállítás” (regény, 1977) Az utolsó vonat (elbeszélések, 1977) Kulcskeresők (színmű, 1977) Élőszóval (drámák, 1978) Vérrokonok. Játék két részben ; bibliográfia Szathmáry Györgyné; Szigligeti Színház–Verseghy Megyei Könyvtár, Szolnok, 1978 ( A szolnoki Szigligeti Színház műhelye ) Élőszóval. Drámák ; Magvető, Bp., 1978 Forgatókönyv. Tragédia ; Szépirodalmi, Bp., 1979 Egy négykezes regény tanulságos története ; Magvető, Bp., 1979 ( Rakéta regénytár ) Novellák ; Szépirodalmi, Bp., 1980 ( Örkény István művei ) Élőszóval. Drámák ; 2., jav. kiad.; Magvető, Bp., 1980 Kisregények ; Szépirodalmi, Bp., 1981 ( Örkény István művei ) Lágerek népe ; szerk., szöveggond. Radnóti Zsuzsa; Szépirodalmi, Bp., 1981 ( Örkény István művei ) Párbeszéd a groteszkről. Beszélgetések Örkény Istvánnal ; vál., szöveggond. Radnóti Zsuzsa; Magvető, Bp., 1981 Drámák, 1-3. ; szerk., szöveggond Radnóti Zsuzsa; Szépirodalmi, Bp., 1982 ( Örkény István művei ) Babik. Kisregény ; Szépirodalmi, Bp., 1982 Bevégzetlen ragozás. Kisregények, novellák ; vál. Molnár Tibor; Kriterion, Bukarest, 1982 Pisti a vérzivatarban. Groteszkjáték ; Szigligeti Színház–Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár, Szolnok, 1983 ( A szolnoki Szigligeti Színház műhelye 1983-1984 ) Önéletrajzom töredékekben. Befejezetlen regények ; szerk., szöveggond., jegyz. Radnóti Zsuzsa; Szépirodalmi, Bp., 1984 ( Örkény István művei ) Egyperces novellák ; szerk., szöveggond. Radnóti Zsuzsa; Szépirodalmi, Bp., 1984 ( Örkény István művei ) Visszanézve. Arcképek, korképek ; összegyűjt., szerk., szöveggond. Radnóti Zsuzsa; Szépirodalmi, Bp., 1985 ( Örkény István művei ) Párbeszéd a groteszkről ; összegyűjt., sajtó alá rend. Radnóti Zsuzsa; bőv. kiad.; Szépirodalmi, Bp., 1986 ( Örkény István művei ) Négyeskönyv, 1-4. ; vál., sajtó alá rend. Radnóti Zsuzsa; Szépirodalmi, Bp., 1987 Búcsú. Kiadatlan novellák ; összegyűjt., sajtó alá rend. Radnóti Zsuzsa; Szépirodalmi, Bp., 1989 ( Örkény István művei ) Egyperces novellák (1991) Levelek egypercben. Levelek, emlékezések, interjúk a hagyatékból ; vál., szerk., jegyz. Radnóti Zsuzsa; Szépirodalmi, Bp., 1992 Kisregények, 1-2. ; szöveggond. Győri János; Pesti Szalon, Bp., 1994 Egyperces novellák. Az első kiadás teljes, gondozott szövege ; szerk., szöveggond. Reményi József Tamás és Tarján Tamás; Ikon, Bp., 1996 ( Matúra Klasszikusok ) Örkény István–Tibor Tardos: Minimítoszok. Válogatott egypercesek. Bizalmas levelezéssel, Tardos Tibor bevezetőjével és utószavával ; szerk. Szabó B. István; Palatinus, Bp., 1997 Novellák, 1-2. ; szerk., jegyz. Radnóti Zsuzsa; Palatinus, Bp., 1998 ( Örkény István művei ) Mese-levelek ; összeáll., szerk., fényképvál. Radnóti Zsuzsa; Palatinus, Bp., 1999 Párbeszéd a groteszkről ; összeáll., jegyz. Radnóti Zsuzsa; bőv. kiad.; Palatinus, Bp., 2000 ( Örkény István művei ) Drámák, 1-3. ; szöveggond., összeáll. Radnóti Zsuzsa; Palatinus, Bp., 2001 ( Örkény István művei ) Azt meséld el, Pista. Örkény István az életéről ; összeáll. Bereményi Géza , Mácsai Pál ; Palatinus, Bp., 2002 A mesterség titkaiból. Arcképek, korképek ; szerk., jegyz. Radnóti Zsuzsa; Palatinus, Bp., 2003 ( Örkény István művei ) Önéletrajzom töredékekben. Befejezetlen regények ; szerk., jegyz. Radnóti Zsuzsa; Palatinus, Bp., 2004 ( Örkény István művei ) Válogatott egyperces novellák (2004) Online változat ISBN 963 9578 28 2 Elsárgult kéziratok. Írások a hagyatékból ; szerk., jegyz. Radnóti Zsuzsa; Palatinus, Bp., 2005 ( Örkény István művei ) Április. Regény ; szöveggond., Szubjektív jegyzet Radnóti Zsuzsa; Palatinus, Bp., 2012 Elsárgult kéziratok. Írások a hagyatékból ; összeáll., jegyz. Radnóti Zsuzsa; bőv., átd. kiad.; Palatinus, Bp., 2013 ( Örkény István művei ) Levelek a Lipták-házba. Örkény István levelei Lipták Gábornak ; szerk. Praznovszky Mihály; Balatonfüred Városért Közalapítvány, Balatonfüred, 2013 ( Tempevölgy könyvek ) Díjai József Attila-díj (1955, 1967) Kossuth-díj (1973) Fekete Humor díj (Párizs) Magyar Örökség díj (2004, posztumusz) Budapest II. kerülete díszpolgári címe (2012, posztumusz) Emlékezete Örkény István nevét egy drámaírói ösztöndíj, az Örkény István Színház , az Örkény István Könyvesbolt és néhány róla elnevezett közterület őrzi. 2009. április 8-án nyílt meg egy róla szóló átfogó, multimédiás honlap az OSZK szerkesztésében az orkeny.oszk.hu címen. A centenáriumi Örkény év zárórendezvényeként Remeteszőlős község területén Örkény emlékművet avattak fel. A Ballada a költészet hatalmáról nevet viselő emlékmű-telefonfülkében korabeli készülék segítségével a népszerű magyar író egyperceseit felvételről hallgathatják az emberek Hegedűs D. Géza, Mácsai Pál, Gados Béla, Gábos Katalin és Oberfrank Pál tolmácsolásában. Rácz Zsuzsa Nesze Neked Terézanyu! című regényében Kéki Kata a kaliforniai Big Sur mozgókönyvtárában az egypercesek és Janikovszky Éva Velem mindig történik valami jének angol fordítását olvasgatja, mielőtt eldönti, hogy hazatér Indiánhoz Magyarországra. Samoreau Samoreau település Franciaországban, Seine-et-Marne megyében. Lakosainak száma 2338 fő (2015). Samoreau Vulaines-sur-Seine, Avon, Champagne-sur-Seine, Samois-sur-Seine és Thomery községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: CB&Q 9900 A CB&Q 9900 egy B-2 tengelyelrendezésű áramvonalas dízelmozdony-sorozat volt, melyet az amerikai General Motors Electro-Motive Division gyártott. A 447 kW teljesítményű mozdonyból összesen egy db-ot gyártottak 1934-ben. Baglán Baglán (perzsául ����� - Baġlân, Baghlān) város Afganisztán északkeleti részén, Baglán tartományban, nem messze a Kunduz folyótól. Gazdaság Cukorrépa-termesztő vidék központja, cukorgyára is van, továbbá jelentős a pamutipara is. Az ipari fejlődés előmozdította a népesség gyors ütemű növekedését. Jochberg (Ausztria) Jochberg település Ausztriában, Tirolban a Kitzbüheli járásban található. Területe 87,8 km², lakosainak száma 1 554 fő, népsűrűsége pedig 18 fő/km² (2014. január 1-jén). A település 923 méteres tengerszint feletti magasságban helyezkedik el. Bapaume Bapaume település Franciaországban, Pas-de-Calais megyében. Lakosainak száma 3956 fő (2015). Bapaume Favreuil, Ligny-Thilloy, Riencourt-lès-Bapaume, Avesnes-lès-Bapaume, Bancourt, Beaulencourt és Biefvillers-lès-Bapaume községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Daruváry Alajos Daruváry Alajos, dr. (Kalocsa, 1826. október 21. – Budapest, 1912. április 23.) magyar jogász, egy időben a királyi Kúria másodelnöke, Daruváry Géza apja. Életpályája A pesti egyetemen jogot és filozófiát tanult. 1845-ben Temes vármegye tiszteletbeli aljegyzője, 1851-ben a pesti országos törvényszéknél államügyészi helyettes, 1854-ben székesfehérvári megyei törvényszéki államügyész, 1856-ban pesti országos törvényszéki tanácsos, 1861-ben pesti váltó-törvényszéki, 1864-ben pesti királyi ítélőtáblai, 1869-ben kúriai legfőbb ítélőszéki biró lett. 1871-ben pesti ítélőtáblai, 1875-ben kúriai tanácselnökké, 1888. május 25-én a kúria másodelnökévé nevezték ki, ezt a tisztséget 1893-ig viselte. 1885-től a főrendiház élethossziglani tagja, 1898 és 1900 között alelnöke volt. Ő volt a kereskedelmi és váltótörvény egyik szerkesztője. 1893. szeptember 8-án vonult nyugalomba. Díjai, elismerései A kodifikáció és az igazságszolgáltatás terén szerzett érdemei elismeréséül a király a Szent István-rend kiskeresztjét adományozta neki és valóságos belső titkos tanácsossá nevezte ki. A kolozsvári egyetem 1896-ban, a budapesti egyetem 1901-ben díszdoktorrá választotta. Brassói aprópecsenye A brassói aprópecsenye egy sertéshúsból készített főfogás. Eredete ismeretlen, többféle legenda övezi. Eredete Az egyik felvetés szerint a brassói receptjét egy Gróf Nándor nevű vasúti szakács találta ki 1948-ban, a Budapest–Brassó között közlekedő járaton (sertés-szűz hús, fokhagyma, fekete bors, burgonya összetevőkkel). Dózsa György mesterszakács azonban egy 19. századi szakácskönyvre hivatkozva állítja, hogy Brassóból származik ez az étel, ami egy fokhagymás marhatokány. Csáky Sándor a „XX. Század Szakácsművészet” című könyve szerint a brassói eredete ismeretlen, viszont bélszínből készül (paradicsom, vörösbor, gomba, tarhonya). Pető Gyula „Ételkészítési ismeretek” című szakkönyve szűzpecsenyét készíttet füstölt szalonnával, fokhagymával, főtt burgonyával. Az eredetről nem beszél. Papp Endre állítja, hogy a receptet ő találta ki egy versenyre 1950-ben és trianoni nosztalgiából nevezte el (szalonnás, szűzpecsenyés, hagymás, zöldborsós, paradicsomos, zöldpaprikás recept, resztelt burgonyával.) Az óbudai Weiss kocsma tulajdonosának felesége találta ki a brassóit egy más változat szerint mint egytálételt Brassóy Károly asztalos mester születésnapjára. Ez majoránnás, hagymás sertéshús, tarhonyával. Megjegyzés Papp Endre: - 1950. szeptember 17-én alkottam ezt az ételt egy ételújítási versenyre. A szavai szerint : "Szeptember 15-én kaptunk árut a konyhára, konkrétan 137 sertésfarkat. Szépek voltak, le kellett őket „snájdolni”. Még a pincérek is ezzel foglalkoztak. Ezekből a sertésfarkakból készült az első ilyen étel, noha a receptben már valóban sertésszűz szerepelt. -S hogy miért lett brassói? "- Mert Kolozsvárról ugye már elnevezték a kolozsvári töltött káposztát, Erdélyről az erdélyi rakott káposztát... 1950-ben bennem még nagyon élt Trianon emléke, ezért nem akartam Erdélyt kihagyni, s így a névadáskor Brassóra esett a választásom mert erről a városról még akkor nem neveztek el ételt..." A Papp Endre által írt recept szerint a brassói aprópecsenye hozzávalói 10 adagra: 1,6 kg sertésszűzpecsenye 0,3 kg kolozsvári szalonna 0,5 kg vöröshagyma 0,1 kg sertészsír 0,3 kg zöldpaprika 0,2 kg paradicsom 0,5 kg zsenge zöldborsó 1 db hegyes erőspaprika Forrás Brassói aprópecsenye. SZTE BTK Kulturális Örökség és Humán Információtudományi Tanszék. (Hozzáférés: 2015. július 17.) Cruz Azul Hidalgo A Cruz Azul Hidalgo a mexikói Hidalgo állambeli Tula de Allende község labdarúgócsapata, mely jelenleg a harmadosztályú bajnokságban szerepel. Az együttes a mexikóvárosi „nagy csapat”, a Cruz Azul fiókcsapata. Stadionjuk a 17 000 férőhelyes Estadio 10 de Diciembre, melyet 1964. július 12-én avattak fel. Története A jelenleg Mexikóváros székhellyel működő Cruz Azul csapatát eredetileg Hidalgo államban alapították, így történetéből fakadóan a „nagy” csapat mindmáig kötődik az államhoz. A Cruz Azul Hidalgo fiókcsapatukat is ott hozták létre 1993-ban. Ez a csapat 1995-ben megnyerte a harmadosztályt, majd a tulajdonosok 2003-ban Oaxaca de Juárez városába költöztették őket. Ekkor nevük Cruz Azul Oaxaca volt, de 3 év múlva visszatértek Hidalgóba. A másodosztályú bajnokság 2014-es Clausura idényében a kieső helyen végző Zacatepec felvásárolta a Cruz Azul Hidalgót, így ez utóbbi csaknem megszűnt, a Zacatepec pedig megtartotta másodosztályú tagságát. Végül az ügy úgy zárult, hogy a Cruz Azul Hidalgo megszűnés helyett a harmadosztályba esett vissza. 6856 Bethemmons A 6856 Bethemmons (ideiglenes jelöléssel 1989 EM) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Eleanor F. Helin fedezte fel 1989. március 5-én. 9032 Tanakami A 9032 Tanakami (ideiglenes jelöléssel 1989 WK4) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Tsutomu Seki fedezte fel 1989. november 23-án. Rayleigh-féle olajcseppkísérlet A Rayleigh-féle olajcseppkísérlet az olajmolekulák méretének meghatározására alkalmas kísérlet. Ennek a módszernek a segítségével Lord Rayleigh elsőként tudta megadni egy molekula méretét. A kísérlet lényege Egy edényben lévő tiszta víz felületére kis kámfor darabkákat dobunk. Az oldásnál fellépő lokális felületi feszültség változások miatt a darabkák ide-oda táncolnak a víz felszínén. Ahol azonban bármiféle szennyeződés, például olajcsepp megváltoztatja a relatív felületi feszültségviszonyt, ott a kámfor darabkák nem mozognak, nyugalomban maradnak. Az úgynevezett Rayleigh-féle olajcseppkísérletben azt használjuk ki, hogy a vízre öntött olaj szétterül, és egyenletes vastagságú vékony hártyát alkot a felületen. Egyre kisebb és kisebb olajcseppet cseppentve a tiszta víz felszínére, egyre vékonyabb és vékonyabb olajfilm hozható létre. Egy bizonyos méretűnél kisebb csepp esetén azonban már nem elég az olaj mennyisége, hogy beterítse az edényben a teljes vízfelszínt, így a szétterülő olaj kör alakú foltot képez, melyen kívül lesznek olajtól mentes területek, és ott a kámfor darabkák újra táncolni kezdenek. A kísérletben azt a „legkisebb” olajmennyiséget kell meghatározni, melynél nem marad szabad vízfelszín, azaz nem táncolnak kámfor darabkák. A lehető legkisebb vastagságú, azaz egyetlen olajmolekulányi réteget („monomolekuláris réteget”) tartalmazó egyenletes olajfilm létrehozásához szükséges olajcsepp tömegét megmérve, a vízfelszín területét és az olaj sűrűségét ismerve ki lehet számítani az olajhártya vastagságát. Az olajcsepp m tömegének és sűrűségének ismeretében kifejezhető a térfogata: . Ez az egyetlen csepp hozza létre a kör keresztmetszetű R sugarú edényben szétterülő, h magasságú, henger alakú olajfilmréteget, aminek térfogata: . Mivel: . Az olajfilm vastagságára: adódik. A kísérletben Rayleigh által használt edény átmérője 84 cm, a vízfelszínt beborító legkisebb olajcsepp tömege mérése szerint 0,81 mg volt. Olívaolajat használt; melynek fő alkotórésze a glicerin, sűrűségét 0,9 g/ml-nek véve az egy molekularétegnyi olajfilm vastagságára, azaz egy molekula méretére 1,6 nm-t kapott. 123gy busz (Budapest) A budapesti 123-as (gyors 123-as) jelzésű autóbusz a Kispest, Határ út és a Dél-pesti Kórház között közlekedett. A viszonylatot a Budapesti Közlekedési Vállalat üzemeltette. Története A 3-as metró Nagyvárad tér és Kőbánya-Kispest közötti szakaszának átadásával egy időben, 1980. március 30-ától a korábbi 123-as busz gyorsjáratként, meghosszabbított útvonalon 123-as jelzéssel közlekedett a Határ út és a Dél-pesti Kórház között. 1981. február 16-ától a gyorsjárati jellege megszűnt és újra 123-as jelzéssel közlekedett. Gare de La Souterraine Gare de La Souterraine vasútállomás Franciaországban, La Souterraine településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Orléans–Montauban-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Gare de Fromental (Gare de Montauban-Ville-Bourbon, Orléans–Montauban-vasútvonal) Gare de Saint-Sébastien (Gare des Aubrais - Orléans, Orléans–Montauban-vasútvonal) Hódít az árnyék A Hódít az árnyék a negyedik kötete Az Idő Kereke sorozatnak, melyet Robert Jordan amerikai író írt. 1992 szeptemberében jelent meg, később két kötetre bontva. Karakterszámát illetően a könyvsorozat legterjedelmesebb kötete. 58 fejezete van, és egyedülálló módon nincs prológusa. Cselekmény A könyv elején az összes főszereplő együtt van Tear Kövénél, ahol Rand al'Thor végre tanúbizonyságát teszi, hogy tényleg ő az újjászületett Sárkány, azzal, hogy Callandor kristálykardját magához veszi. Selene ugyanakkor leleplezi magát, nem más ő, mint Lanfear, az egyik Kitaszított, aki csatlakozni akar Randhoz. Váratlanul azonban rajtuk ütnek, két másik Kitaszított, Sammael és Semirhage, akik egymással is rivalizálnak. Rand az ellenségeket kardjával, vihar keltésével öli meg, aminek hatására többen azt hiszik, hogy elkezdett megőrülni. Rand elhatározza, hogy vér szerinti ősei földjére, az Aiel-pusztába látogat. Egwene al'Vere és Moiraine Damodred vele tartanak, majd némi hezitálást követően Mat Cauthon is. Perrin Aybara, aki pletykákat hallott arról, hogy bajban van a Folyóköz, hazatér, hogy körülnézzen, Faile Bashere pedig vele tart. Elayne Trakand, Nynaeve al'Meara és Thom Merrilin pedig Tarabon felé veszik útjukat, hogy végezzenek a Fekete Ajahhal. Mindeközben Min Farshaw Tar Valonba tart, hogy jelentsen Siuan Sanche-nak, amely tevékenységével tudtán kívül a Fehér Torony megosztottságát segíti elő. A történet innentől kezdve a négy kis csoport kalandjait dolgozza fel. Rand egy portálkő felhasználásával az Aiel-pusztába teleportál, ahol Taardad és Shaido Aiel klánok már várnak rájuk. Randnak át kell sétálnia a kristálykerten, amely próbatételek helyszíne, s ahol megismerkedik ősei múltjával. Kiállván a próbát, megjelenik rajta a Sárkány jele, bizonyítván, hogy ő a Kiválasztott, Aiel népének vezetője. Közben Mat kíváncsiságában egy ter'angreal segítségével korábbi, kígyókkal kapcsolatos látomásaira kíván válaszokat kapni. Kiderül, hogy veszedelmes játékba kezdett, és majdnem belehal, de végül szert tesz rég halott emberek emlékeire és az ősi nyelv ismeretére. Emellett megszerez egy lándzsát és egy medált, mely védelmet nyújt neki az Egyetlen Hatalommal szemben. Ennek azonban megvan az ára: Rand Matet az Élet Fájára fellógatva találja meg. Képes lesz visszahozni őt az életbe, de Mat nyakát onnantól csúf hegek torzítják el. Moiraine közben Rhuidean városában marad, ahol az aiel bölcsek segítségével képes lesz látni a jövő egyes részleteit. Később útra kelnek, ám Al'cair Dal-nál a Shaido-klán vezetője, Couladin is magát mondja minden aiel vezetőjének. Hogy igazolja magát, Rand-nek fel kell fednie a vezetők előtt is a Legendák Korának titkos történetét, hogy leleplezze az imposztort. Mivel ez nem tűnik elegendőnek, Rand az Egyetlen Hatalmat felhasználva esőt fakaszt a pusztaságban, mely az első a Világtörés óta. Az aielek azonban továbbra is megosztottak és viszálykodás tör ki köztük. Rand üldözőbe veszi Asmodeant, az árulót, aki a Choedan Kal nevű sa'angreal nyomában jár. Rand Lanfear segítségével elvágja őt a Sötét Úrtól, és lényegében rákényszeríti, hogy tanítsa meg, hogyan kell használni az Egyetlen hatalmat úgy, ahogy azt csak a férfi Kitaszítottak tudják. Amikor visszatér Al'cair Dal-ba, nagy örömére azt tapasztalja, hogy az aielek túlnyomó többsége csatlakozott hozzá. Mindeközben a Folyóközbe utazó Perrin azt tapasztalja, hogy egy Slayer nevű illető és a Fény Gyermekei asszisztálása mellett trallokok rabolnak el embereket. Padan Fain nekik dolgozott, és ezért azt hiszik, Perrin is egy árnybarát. Folyóközben rátalál Verin Mathwin-re és Alanna Mosvani-ra, akik mindketten aes sedai-ok, és potenciális jelölteket keresnek, akik olyanok, mint Egwene. Majd Tam al'Thor és Abell Cauthon vezetésével hadsereget szervez a trallokok ellen, s miután győz, feleségül vesz egy Faile nevű lányt. Döbbenten veszi azonban észre, hogy a folyóközi Lord Luc nem más, mint a lázító Slayer. Közben Tarabonban Elayne és Nynaeve rálelnek Moghedienre és a Fekete Ajahra, és egy szolgálóját elvágják a bűvkörétől. Ugyancsak itt találkoznak Bayle Domonnal és Egeanin-nal, aki a seanchan nép tagja. Végül rálelnek Amatherára is, akivel korábban már találkoztak. Áldásos munkájuknak hála megszerzik a Sötét Urat börtönében tartó pecsétek egyikét. Nynaeve összecsap Moghediennel, de az az utolsó pillanatban öröktűz használatával képes lesz megszökni. Eközben Min Farshaw a Fehér Toronyba érkezik, hogy jelentést tegyen. Elaida azonban előbb talál rá a Fehér Toronyban, és rájön, hogy valami van Moiraine, Siuan, és az Újjászületett Sárkány között. Hogy elejét vegye a továbbiaknak, Min a toronyban rejtőzik el, miközben Elaida és más aes sedai-ok fellázadnak Siuan ellen. Elaida önmagát kiáltja ki Amyrlin trónnak, emiatt sok aes sedai-nak menekülnie kell. Min végül kiszabadítja Siuant, és mielőtt elhagynák a várost, belebotlanak Logainba, aki szeretne velük menni. Herman’s Hermits A Herman’s Hermits egy brit popegyüttes, melyet 1964-ben alapított Peter Noone (ének), Derek Leckenby (szólógitár), Keith Hopwood (ritmusgitár), Karl Green (basszusgitár, ének) és Barry Whitwam (dobok). Angliában az "I'm into Something Good" dal feldolgozásával vezették a slágerlistát 1964-ben, míg az USA-ban másik két feldolgozásuk, a "Mrs. Brown, You've Got a Lovely Daughter" és az "I'm Henry the Eighth, I Am" lett első, de több számuk is bekerült a Top 10-be. Az eredeti tagok közül egyedül a dobos Barry Whitwam játszik még a zenekarban. Diszkográfia Albumok Herman’s Hermits (1965) Herman’s Hermits on Tour (1965) Hold On! (1966) Both Sides of Herman’s Hermits (1966) There’s a Kind of Hush All Over the World (1967) Blaze (1967) Mrs. Brown, You’ve Got a Lovely Daughter (1968) Classic Collection (1989) Live in Salem, Oregon (1992) TrolZa A Trolibuszgyár (röviden TrolZa, oroszul: Троллейбусный завод [Trollejbusznij zavod]) Oroszország Szaratovi területén, Engels városában működő gépgyártó vállalat. Korábban Urickij Gyár, röviden ZiU (ЗиУ – Завод имени Урицкого [Zavod imenyi Urickovo]) néven működött. Gyártmányainak típusjelzése a szovjet időszakban ZiU volt, napjainkban TrolZa. Története A gyár elődjét 1868-ban alapították az Orosz Birodalom Orjoli kormányzóságának Brjanszki járásában fekvő Ragyica faluban. Kezdetben vasúti járműveket (vagonokat, gőzmozdonyokat) gyártott. A szovjet időszakban Moiszej Urickij bolsevik forradalmárról nevezték el. A második világháború kitörése után a gyárat keletebbre, a Szaratovi területen fekvő Engels városába telepítették át. A háború idején a gyár hadiipari termelést folytatott. A gyár 1951 óta gyárt trolibuszokat. Legnagyobb mennyiségben gyártott típusai az MTB–82, a ZiU–5 és a ZiU–9 trolibuszok. Kishárs Kishárs, (1899-ig Kis-Lipnik, szlovákul: Malý Lipník) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Ólublói járásában. 2011-ben 456 lakosából 386 szlovák és 62 ruszin volt. Fekvése Ólublótól 16 km-re északkeletre a lengyel határ mellett fekszik. Története A 14. század végén egy irtványon keletkezett falut az 1580-as években a vlach jog alapján telepítették ruszin telepesekkel, a palocsai uradalomhoz tartozott. Első írásos említése 1600-ból származik. 1715-ben "Kis-Lipnik" néven említik. 1787-ben 85 ház és 564 lakos, 1828-ban 96 ház 725 lakossal volt a faluban. Lakói főként mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak, ezenkívül gyapjútermékeket és lenolajat állítottak elő. 1848-ban lakói részt vettek a szlovák nemzeti felkelésben. A falu lakói közül ebben az időben sokan éheztek és elvándoroltak innen. 1887-ben csendőrök verték le a zsellérek felkelését. Vályi András szerint "LIPNIK. Orosz falu Sáros Várm. földes Ura B. Palocsai Uraság, lakosai többen ó hitűek, fekszik Héthárshoz más fél mértföldnyire, határja ollyan mint Matisováé." Fényes Elek szerint "Lipnik, orosz falu, Sáros vmegyében, a Poprád mellett: 725 görög kath. lak. Görög kath. paroch. templom. Savanyuvíz-forrás. Fenyves erdő. F. u. b. Palocsay Horváth. Ut. posta Eperjes 10 óra." 1910-ben 687, túlnyomórészt ruszin lakosa volt. A trianoni békeszerződés előtt Sáros vármegye Héthársi járásához tartozott. Az első világháborúban 8 helybéli lakos esett el. A faluban vízimalom és fűrészüzem működött. 2001-ben 477 lakosából 460 szlovák volt. Nevezetességei Szent Kozma és Damján tiszteletére szentelt görögkatolikus temploma 1820 -ban épült, 1889-ben és 1937-ben megújították. Mesemondók Mesemondók – A mesekincset az emberiség gyermekkorától napjainkig világszerte a mesemondók alkották, őrizték meg, fejlesztették tovább és hagyományozták nemzedékről nemzedékre. Mesemondó nélkül nem volt és nincs élő népmese. Annál különösebb, hogy miközben a meséket szórványosan már az ókorban kezdték írásba foglalni, a mesemondók nevét ritkán örökítették meg: ez a szokás csak nagyon későn, még a rendszeres mesegyűjtés kezdetei után is csak lassan és fokozatosan kezdett tért hódítani, majd végül tudományosan kötelezővé válni. Így a múltból százszorta több mesét, mint amennyi mesemondót ismerünk. Erdélyben Kriza János volt az első, aki 1863-ban, Vadrózsák c. népköltési gyűjteményének jegyzetei közt három székely mesemondó: Róka Tamás, Pucok Geci és Fa Miska nevét dicsérőleg említette. Utóbb a levéltári kutatások a reájuk vonatkozó ismereteinket több adattal is gyarapították. Egyebek közt sikerült a három ragadványnév közül kettőt feloldani: Róka Tamás családneve Puskás, a Pucok Gecié Gotthárd Gergely. Ez utóbbinak a fényképe is előkerült, sőt a három mesemondó mellé egy ugyancsak névről ismert negyedik: Péterfi György (ragadványnevén Kóta Gyurka) csatlakozott. Jánosfalvi Sándor Istvánnak kéziratban maradt, majd 1942-ben nyomdafestéket látott székelyföldi útirajza egy még korábbi mesemondó emlékét őrizte meg: egy Hincsi (ragadvány)nevű csizmadiáét, aki az 1810-es években a székelykeresztúri unitárius gimnázium udvarán nap mint nap a diákok csizmáit foltozgatta, s a munka során, miközben a diák félmezítláb állt, mesével is szórakoztatta. Benedek Elek Édes anyaföldem! (1920) c. önéletrajzában állított írói emléket annak a három feledhetetlen mesemondójának, akik bizonnyal későbbi mesegyűjtői-meseírói életművéhez is az első indítást adták. E három mesemondó az édesapja, a növendékleányka Rigó Anis, valamint a "nagyokat füllentő vén Demeter András". A századforduló táján gyűjtötte Ősz János, mint fiatal kibédi tanító, azokat a székely népmeséket, amelyek csak halálának napjaiban, 1941-ben jelentek meg Kolozsvárt A csudatáska címmel. Ennyi idő múltán, amint maga írta, mesemondói közül név szerint csak Bukló Györgyre és Seprődi Sándorra emlékezett. Az erdélyi magyar mesegyűjtés történetében az író Bözödi Györgyé az úttörésnek az az érdeme, hogy Bágyi Jánosnak nemcsak a nevét örökítette meg, hanem valamennyi meséjét összegyűjtve, első ízben tárta fel egy jeles mesemondó teljes repertoárját. Sajnálatos, hogy A tréfás farkas (1942), valamint Az eszös gyermök (1957) c. kötetekben ennek csak egy részét tudta közölni, és adós maradt a mesemondó alaposabb bemutatásával is. A kolozsvári Folklór Intézet – később a Román Akadémia keretében működő Folklór Archívum – 1949-es megalakulása a mesegyűjtésben is egy hivatásos, tudományos korszak kezdetét jelentette. Elődeink ugyanis, a korabeli lehetőségek és igények szintjén, a meséket – ritka kivételektől eltekintve – nem a mesemondók szája után, hanem rövidebb-hosszabb idő, némelykor épp gyermekkori emlékek alapján, emlékezetből vetették papírra. Ennek az ún. emlékező gyűjtésnek a középpontjában nem a mesemondó (akinek túlnyomórészt még a nevét is mellőzték), hanem a mesegyűjtő állott. Ezért kívánta tőle Arany János, az emlékező gyűjtés elméletének és gyakorlatának kodifikálója, hogy "olyan legyen ő, ki ha ama körben marad, születve volt a vidék legügyesebb mesemondója gyanánt szerepelni". Valamennyi néhai emlékező vagy a szó szerinti hűség felé közelítő gyűjtési módszert egy csapásra érvénytelenített a magnetofon megjelenése. Ma már nincs olyan mesegyűjtemény, amely a mesemondók nevét elhallgatná, a tudományos igényű mesekiadványok pedig mind magnetofonfelvételek után készülnek. Mi több, mesekutatásunkban az egyik legerősebb vonulat épp az egyéniségvizsgálat, vagyis egy-egy kiváló mesemondó teljes repertoárjának összegyűjtése és minél sokoldalúbb értelmezése, mint Faragó József: Kurcsi Minya havasi mesemondó (1969); Balla Tamás: Fehér Virág és Fehér Virágszál (Magyardécsei népmesék. Mesélte Balla János. 1970); Nagy Olga-Vöő Gabriella: A mesemondó Jakab István (1974); Szabó Judit: Rózsa királyfi (Berekméri Sándor gernyeszegi meséi. 1977) és Fábián Imre: Világszép asszony (Koczkás Sándor meséi. 1984). A monográfiák is, a részletkutatások is azt tanúsítják, hogy nincs két egymáshoz hasonló mesemondó, mesemondásuk lehetőségei és formái pedig szintén annyira különböznek egymástól, hogy a gyűjtőknek minden erőfeszítést érdemes megtenniök további jeles mesemondók felkutatásáért és bemutatásáért. Orlát Orlát (románul Orlat, németül Winsberg, szászul Awersch-Bleschderf) falu Romániában, Szeben megyében, az azonos nevű község központja. Fekvése Nagyszebentől 15 km-re nyugatra, a Csindrel-hegység lábánál, az ún. Mărginimea Sibiului tájegységben fekszik. Nevének eredete Mai neve a románban alakult ki, valószínűleg egy középkori *Váralatt alakból, amelynek kezdőhangja a románban vokalizálódott. Történeti névalakjai: Suburbio (1309), de monte Civinii (1317), Warolyafalw (1322), Waralia (1366), mons Cibinij (1394), Winsperg (1495), Oralath (1507), Wynczperg (1509), Orlát (1733). Története Szeben (Salgó) vára alatt kialakult település. 1309-ben és 1318-ban katolikus plébániájáról írnak. 1322-ben uradalmához tartozott Szecsel, Ecsellő, Omlás és öt román falu. Az 1350-es években szász lakossága vagy a pestisjárvány áldozatává vált, vagy elvándorolt, ettől kezdve több évszázadon keresztül román falu. 1366 és 1472 között a havasalföldi vajdák omlási kerületéhez tartozott. A 15. század végén és a 16. század első felében az Apafi család birtoka volt. 1534-ben papírmalma épült. Az 1760-tól megszervezett I. Erdélyi Román Határőrezred székhelyéül választották. Ez a fordulat teljesen átalakította a település életét. A hatóságok végrehajtották a vallási uniót, román lakói ezután kivétel nélkül a görögkatolikus egyházhoz tartoztak. A militarizálás elől 162 családfő elmenekült, illetve elüldözték őket. 1763-ban a mai Grănicelor utcába katolikus osztrákokat költöztettek be. Az utca környékén 22 határőrségi épületet emeltek, a korábban ott élőket máshová költöztették. 1765–1766-ban megszervezték a görögkatolikus, ún. Nationalschulét és az altisztképző Trivialschulét, amelybe az előbbi tehetségesebb diákjait válogatták. Egyidejűleg a határőrcsaládok gyermekei számára nyolc és tizenhat éves kor között bevezették az iskolakötelezettséget, amelyet szigorúan be is tartattak. A Határőrség többi részétől eltérően azonban az ezred területén nem a teljes lakosság látott el határőrszolgálatot. Orláton például a zsellérek helyzete változatlan maradt, ettől kezdve főként ők foglalkoztak juhászattal (azonban a falu kimaradt a transzhumálás nagy, a környező falvakat fellendítő konjunktúrájából). 1783-ban valószínűleg tisztképző, ún. Normalschulét is felállítottak. 1836-ban megszervezték az első, hat hónapos tanítóképző tanfolyamot. Új papírmalmát a katonai kincstár létesítette 1770-ben, a határőr-adminisztráció papírszükségletének biztosítására. 1780-tól szebeni vállalkozók bérelték. Ez volt saját korának a legmodernebb, a legnagyobb mennyiségű és legfinomabb papírt előállító erdélyi üzeme. 1841 körül évi jövedelme 60–80 ezer forint volt. 1852–1856-ban száz–százharminc munkást foglalkoztatott, évi 3500 mázsa papírt készített, Moldvába és Havasalföldre is exportált. 1865-ben ideiglenesen megszűnt, 1878-ban azonban modernizálták és újraindult. 1806-ban hetivásár tartására kapott szabadalmat. 1812-ben a határőrparancsnokság rendeletben kötelezte a román családok gyerekeit, hogy mesterséget tanuljanak. 1847-ben Josef Bedeus von Scharberg 25 munkást foglalkoztató pamutfonót állított föl, amely azonban az 1850-es évek elején csődbe ment. Ugyanekkor lőporüzeme, 1878-ig sörgyára is működött. Az 1848. szeptember 10–11-én megtartott gyűlésen az ezred katonái megtagadták az engedelmességet a magyar kormánynak, és követeléseiket pontokba foglalva megküldték az uralkodónak. Az orláti határőrök (korabeli magyar szóval granicsárok) ettől kezdve Puchner oldalán vettek részt az erdélyi harcokban. 1851-ben feloszlatták a határőrséget. A kaszárnyák egy részét azonban továbbra is használták, még 1883-ban is állomásozott itt helyőrség. Az iskola német tannyelvét pedig csak 1866-ban váltotta fel a román. A korábbi ún. egyenruhaalapból 1861-ben hozták létre a korábbi román Nationalschulék utódait fenntartó orláti iskolaalapot. 1876-ban Szeben vármegye Szelistyei járásához csatolták. Az 1830-as–1840-es évek között a mindennapok kultúrája jelentősen megváltozott, polgárosodott. 1870 körül vált általánossá a vetésforgó, az 1870-es évek második felében terjedt el a vaseke. A ruházat díszesebbé, választékosabbá vált: a bocskort felváltotta a cipő és a csizma, a nők fehér kendőjét a drága, többszínű selyemkendő, a dísztelen, háznál készült kötényt és katrincát a fekete gyapjúkötény és a piros katrinca és állandó ruhadarabbá vált a harisnya. Az 1895-öt megelőző ötven évben 190 kőház épült (korábban csak boronából építkeztek). 1885-ben megszervezték a dalárdát, 1893-ban a Brădetul takarékpénztárat. 1895-ben 44 ipari üzeme működött: a jelentős Fabritius-féle szeszkazángyár, a papírgyár, két olajmalom, három gyapjúfésülő, négy lisztelő és hét kallómalom és 24 fűrészmalom. A Kis-Küküllő vidékéről is hoztak ide ványoltatni gyapjút. Tíz boltja és négy kocsmája volt. 10160 holdas határának 72%-a volt erdő, 11%-a szántó, 8%-a kaszáló és 5% legelő. 1916 őszén hadszíntérré vált, határában lövészárkokat ástak. A falusiak a hegyekbe menekültek. A két világháború között tejtermék-, kazein-, posztó-, vasszerelvény-, kazán-, posztó-, fűrészáru-, faszeg- és szeggyár, szövöde és sárgaréz-feldolgozó működött benne. Kicsiny, német ajkú római katolikus gyülekezete, amely 1880-tól rövid ideig saját népiskolát is fenntartott, a második világháború után elnéptelenedett. A szocializmus idején gyapjúszőnyeggyárat alapítottak benne, amelynek utóda ma is működik. Népessége 1850 -ben 1459 lakosából 1315 volt román, 74 német, 51 cigány (román nyelvű beások ) és 19 magyar nemzetiségű; 1366 görög és 91 római katolikus vallású. 1910 -ben 1836 lakosából 1711 volt román, 72 német és 47 magyar anyanyelvű; 1630 görögkatolikus, 74 ortodox, 54 római katolikus, 50 evangélikus és 27 református vallású. 2002 -ben 3271 lakosából 3226 volt román és 27 magyar nemzetiségű; 3243 ortodox vallású. Híres emberek Itt született 1884 . március 18 -án Julius Bielz művészettörténész, néprajzkutató, muzeológus. Itt született 1893 . július 9 -én Octavian Beu népzenekutató. 1910 és 1916 között a falu görögkatolikus papjaként szolgált Ion Agârbiceanu író. A két világháború között gyakran töltötte itt szabadságát Liviu Rebreanu író. Látnivalók A határőrezred egykori központjában helytörténeti gyűjteményt rendeztek be. Klasszicista római katolikus temploma a 18. század második felében épült. Ortodox Szent Miklós -temploma 1796 -ban épült, 1798 -ban egy Simion nevű mester festette ki. Irak vasúti közlekedése Irak vasúthálózatának hossza 2272 km, 1435 mm nyomtávú. A vasúthálózatot az Iraqi Republic Railways Company (arabul: ������ ������ ���� ������ ��������) üzemelteti. Vasúti kapcsolata más országokkal Törökország - Szírián keresztül Irán - egy vonal építés alatt, egy tervezés alatt Kuvait - nincs vasút Szaúd-Arábia - ? Jordánia - részben megépített, eltérő nyomtáv Szíria - van Lárnaka kerület Lárnaka kerület a Ciprusi Köztársaság egyik kerülete. Lakosainak száma 143 192 fő (2011). Nyugatról Limassol kerülettel, északról Nicosia kerülettel, keletről Famagusta kerülettel határos. Alárendelt egységek Kivisili Livadia Mosfiloti Kato Kalavasos Kosi Pyla Aradhippou Tochni Dromolaxia-Meneou Municipality Lefkara Tremetousia Maroni Agia Anna Agioi Vavatsinias Agios Theodoros Alaminos Alethriko Anafotida Anglisides Aplanta Arsos Avdellero Choirokoitia Larnaca önkormányzat Athienou Lageia Pergamos Kato Drys Kellia Kiti Kofinou Kornos Klavdia Mari Mazotos Melini Melouseia Menogeia Odou Ora Oroklini Perivolia Petrofani Psematismenos Psevdas Pyrga Zygi Delikipos Skarinou Softades Tersefanou Troulloi Vavatsinia Vavla Xylofagou Xylotymvou Ormideia Kalo Chorio Közlekedés Itt található a Larnaca nemzetközi repülőtér. Pycnandra acuminata A Pycnandra acuminata a Sapotaceae családba tartozó esőerdei fafaj. Élőhelye a Franciaországhoz tartozó Új-Kaledónia. E növényfaj jól alkalmazkodott a nikkelben gazdag talajhoz, amely jellemző élőhelyén. A növény szöveteiben, leveleiben, gyökereiben és még a magjában is jelentős, olykor a növényi szövet súlyának 25 százalékát elérő mennyiségben szaporodik fel a nikkel. A növény fás részeinek megsebzésekor a nikkel tartalom miatt kékes színű mézgát bocsát ki. A botanikusok és biológusok szerint a növény így próbálja elriasztani a növényevőket, illetve azokat a rovarokat, amelyek veszélyt jelentenek rá. A nikkel az élőlények jelentős része számára mérgező anyagnak számít. Fakúszfélék A fakúszfélék (Certhiidae) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe tartozó család. Két nem és nyolc faj tartozik a családba. Rendszerezésük A családot William Elford Leach írta le 1820-ban, jelenleg az alábbi 2 nem tartozik ide: Certhia amerikai fakúsz (Certhia americana) barnatorkú fakúsz (Certhia discolor) Certhia hodgsoni Certhia manipurensis hegyi fakúsz (Certhia familiaris) himalájai fakúsz (Certhia himalayana) nepáli fakúsz (Certhia nipalensis) rövidkarmú fakúsz (Certhia brachydactyla) szecsuani fakúsz (Certhia tianquanensis) Salpornis Salpornis salvadori pettyes fakúsz (Salpornis spilonotus) Megjelenésük Testhosszuk 11-14 centiméter közötti. Életmódjuk A fák törzsén csavarvonalban közlekedve, a farkukra támaszkodva keresgélik rovarokból és pókokból álló táplálékukat. Jegyzetek A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2018. február 10.) Integrated Taxonomic Information System besorolása. (Hozzáférés: 2018. február 10.) Forrás Novum állatvilág enciklopédia V.: Madarak II. Szerk. Christopher Perrins, Rita Demetriou, Tony Allan. Szeged: Novum. 2008. ISBN 978-963-9703-41-4 – magyar nevek (16270) 2000 JH48 A (16270) 2000 JH48 a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. A LINEAR projekt keretében fedezték fel 2000. május 9-én. Vízi rucaöröm A vízi rucaöröm (Salvinia natans) a valódi páfrányok (Pteridopsida) osztályának a rucaörömpáfrányok (Salviniales) rendjébe, ezen belül a Salviniaceae családjába tartozó faj. Előfordulása A vízi rucaöröm Európában a kontinentális és mediterrán területeken található meg. Melegigényes növény. Továbbá fellelhető: Törökországban, az Arab-félszigeten, Ázsia középső, déli és keleti részein, beleértve Japánt, a Kínai Köztársaságot és Indonéziát, valamint Észak-Afrikában. Sok helyre betelepítették ezt a növényfajt. Megjelenése A vízi rucaöröm a víz felszínén úszó, gyökér nélküli páfrány. Nem vagy gyengén elágazó rövid szárán két sorban átellenesen helyezkednek el úszó levelei. A 10-15 milliméter hosszú, elliptikus levelek felső oldalát rövid, lágy szőrök borítják. A vízbe gyökérszerű, módosult levelek csüngenek. Egyéves faj, tavasszal az iszapban áttelelt spóráiból fejlődnek ki az új növények. Életmódja A vízi rucaöröm tápanyagban gazdag, meleg állóvizek, holtágak és kisebb tavak lakója. Atália júdai királynő Atália, más írásmóddal Athália, (héberül: ��������� / ʻĂ�alyâ ['erős az Ár'], görögül: Γοθολια, latinul: Athalia), (? – Kr. e. 836) Júda királynője Kr. e. 842-től Kr. e. 836-ig, Akháb északi király és Jezabel leánya. Édesapja a júdai Jórám királyhoz, fegyverbarátjának, Jósafátnak a fiához adta feleségül. Atália utóbb fiának, az alig egy évig uralkodó Akházjáhunak halála után kiirtotta Dávid házának minden élő férfi tagját, saját fiait és unokáit is beleértve, egyedül a csecsemő Jóás menekült meg bátor nagynénje jóvoltából. Ezután Atália, mint királynő 6 évig uralkodott Júdában, Baál kultuszát terjesztve mindenfelé. Végül Jójáda főpap pártot szervezett ellene, és Atáliát a templom előtt megölték. Anzex Anzex település Franciaországban, Lot-et-Garonne megyében. Lakosainak száma 312 fő (2015). Anzex Leyritz-Moncassin, Caubeyres, Fargues-sur-Ourbise, La Réunion és Villefranche-du-Queyran községekkel határos. Népesség A település népességének változása: VJ A VJ: video jockey kifejezés a DJ: disk jockey kifejezés mintájára jött létre, vagyis a VJ az személy, elfoglaltság, foglalkozás, aki videóközvetítő, mozgóképvetítő eszközöket is használ zenei bemutatóin; általában az audiovizuális tömegkultúrában. Az 1980-as években kezdte használni az MTV (Music Television Network). Eulate Eulate település Spanyolországban, Navarra autonóm közösségben. Eulate Améscoa Baja és Aranarache községekkel határos. Lakosainak száma 289 fő (2017). Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Férfi 1500 méteres rövidpályás gyorskorcsolya a 2017. évi téli európai ifjúsági olimpiai fesztiválon A 2017. évi téli európai ifjúsági olimpiai fesztiválon az rövidpályás gyorskorcsolya versenyszámainak Erzurum adott otthont. A férfi 1500 méteres rövidpályás gyorskorcsolya futamait február 15-én rendezték. Mesir A mesir (törökül: mesir macunu; mesir-massza) egy több száz éves recept alapján készülő török édesség, melyet eredetileg gyógyszerként készítettek Manisa városában. Története A legenda szerint I. Szelim szultán felesége, I. Szulejmán anyja, Ajse Hafsza férje halála után nagyon beteg lett. Az orvosok nem tudták meggyógyítani, ezért Szulejmán a manisai teológiai iskola vezetőjéhez, Merkez Muszlihiddin Efendihez fordult tanácsért, aki egy kis kórházat működtetett a manisai Szelim-mecset mellett és gyógyfüvekkel kísérletezett. Merkez Efendi 41 gyógynövényből és fűszerből masszát készített és ezt elküldette a palotába. A szultána meggyógyult, és szerette volna megosztani az emberekkel a csodaszert, ezért a szultán úgy rendelkezett, hogy minden évben március 22-én, a tavasz (a megújulás) eljövetelének napján a város mecseteinek minaretjeiből szórják a masszát a nép közé papírba csomagolva. 1527–28 környékén kezdték el a tradíciót, ami azóta is tart. Március 21-én, vagy ahhoz közel eső napon a Mesir-fesztivál keretein belül színes papírba csomagolva dobálják ma is a fesztiválozók közé a mesirt. A mára édességgé szelídült mesir akár a szupermarketekben is beszerezhető Törökországban. Összetevői szegfűbors (Pimenta dioica) galangál (Alpina officinarium) ánizs (Anisum vulgare) feketekömény (Nigella sativa) fekete mirobalán (Terminalia nigra) feketebors (Piper nigrum) varjútövis (Rhamnus alaternus L., Nerprun alaterne) kardamom (Elettaria cardamomum) kasszia (Cassia) mirobalán (Terminalia chebula) kínagyökér (Smilax china) fahéj (Cinnamomum verum) szegfűszeg (Syzygium aromaticum) kókusz (Cocos nucifera) koriander (Coriandum sativum) kubébabors (Cubebae fructus) római kömény (Cuminum cyminum) narancsvirág édeskömény (Foeniculum vulgare) kínai gyömbér (Alpinia officinarum) gyömbér (Zingibar officinalis) Iksir -cukor India blossom hosszúbors (Piper cubeba) édesgyökér -kivonat (Glycyrrhiza uralensis fisch) édesgyökér (Glycyrrhiza glabra) masztix (a Pistacia lentiscus gyantája) indiai köles (Pennisetum glaucum) mirha (A Commiphora molmol gyantája) pézsmaboglár (Adoxa moschatellina) fekete mustár (Brassica nigra) narancshéj rebarbara (Rheum Palmatum) sáfrány citromsav alexandriai szenna (Cassia senna) kurkuma (Curcuma domestica) Udülkahir vanília (Vanilla planifolia) festőcsülleng (Isatis) sárga mirobalán (Fructus myrobalani) Gyógyhatása és hiedelmek A felhasznált gyógynövényeknek köszönhetően a mesirnek töbféle gyógyhatást is tulajdonítanak, többek között növeli az étvágyat, csökkenti a bélgázok mennyiségét, vizelethajtó hatású, csökkenti a fáradságot, növeli a hormontermelést; egyes vélemények szerint pedig afrodiziákum is egyben. A török nép körében különféle hiedelmek is kapcsolódnak hozzá, így például úgy vélik, azt, aki rendszeresen fogyasztja a mesirt, nem marja meg kígyó; eladósorban lévő lányok, ha mesirt fogyasztanak, még abban az évben férjhez fognak menni; növeli a férfiasságot és segít a terméketlen pároknak. Vízibivaly A vízibivaly (Bubalus bubalis vagy Bubalus bubalus, régebben Bos bubalus) a szarvasmarha rokonfajainak egyike. Három genetikailag eltérő alfaja ismert, a vadbivaly (Bubalus bubalis arnee), a Bubalus bubalis bubalis és a Bubalus bubalis carabanesis. A két utóbbit régebben egyazon alfajnak tekintették házibivaly (Bos bubalus domesticus) néven. A vízibivaly alfajait olykor két vagy három külön fajnak tartják Bubalus arnee és Bubalus domesticus, illetve Bubalus arnee, Bubalus bubalus és Bubalus carabanesis néven. A vízibivaly a Bubalus nem (ázsiai bivaly) legismertebb képviselője. A házibivalyokat általában csak a bivaly névvel jelölik. (Lásd még a Bivaly egyértelműsítő lapot!) Kicsinyét borjúnak, Székelyföld nagyobb részén bocsnak nevezik. Története A vadbivaly vagy vad vízibivaly (Bubalus bubalis arnee) ma már csak Kelet-India mocsaraiban él. Domesztikációja valószínűleg Kínában ment végbe az i. e. 4. évezred eleje körül, majd Indiában és Mezopotámiában is megjelent a házibivaly. Ezekből az országokból terjedt el egész Délkelet-Ázsiában, majd Afrikában. Innen került át Európába Spanyolországon és Görögországon keresztül. A Kárpát-medence területén először az avarok tenyésztették. Ma a világon mintegy 150 millióra tehető a házibivalyok száma. Az állomány 95%-a Dél-Ázsiában és Délkelet-Ázsiában található. Hagyományosan sok bivalyt használnak még Egyiptomban is. Európában a dél-európai országok tartanak jelentős állományt. Magyar bivaly A magyar házibivaly őse valószínűleg az indiai vadbivaly, az arnibivaly lehetett. A bivaly első magyarországi említése Erdélyből a 11. századból származik, majd II. Béla király 1138-as dömösi prépostsági adománylevelében szintén szerepelnek bivalyok. Magyarországon a bivalyt a 16. század óta tenyésztik. A történelmi Magyarországon 1911-ben 155 192 bivaly élt. Elsősorban a mai Somogy és Zala megye nehezen járható, nedves, sáros területein használták ki munkaerejét. A második világháború előtt még Mezőhegyesen is volt egy értékes bivalytenyészet. A második világháború utáni évtizedekben a bivaly tenyésztése a Kárpát-medencében szinte teljesen megszűnt. Napjainkban alig néhány tucatnyi állat őrzi a hajdani magyar bivalyállomány emlékét. A bivalytehenek kétharmada a nemzeti parkok területén, főleg a Balaton-felvidéki Nemzeti Park és a Fertő–Hanság Nemzeti Park területén él. A kápolnapusztai bivalyrezervátum Magyarország legnagyobb állományának ad helyet, egyben génmegőrzési feladatokat is ellát. 1999 óta a tenyésztésszervezés feladatát a Magyar Bivalytenyésztők Egyesülete látja el. A bivalytenyésztésnek régi hagyományai vannak Erdélyben, ahol még ma is tenyésztik. A Kolozsvár melletti Méra a nádasmenti bivalytenyésztés közponja. Itt 1950-ben 1500 bivalyat számoltak, ma ez a szám 140-re csökkent. Kalotaszegen a bivalyt a „szegény ember marhájának” nevezték. A Székelyudvarhely melletti Szejkefürdő jellegzetes jelképe volt a borvízhordó bivalyszekér, amellyel az 1800-as években cserépkorsókban hordták az ásványvizet az udvarhelyi lakosoknak. Az egyik legnagyobb erdélyi állományt az udvarhelyszéki Énlakán fejik. A parajdi sóbányában bőrét a só felszínre emelésére használták, ugyanis ez volt az egyetlen bőrfajta, amely jól ellenállt a só maró hatásának. Kárpátalján Aknaszlatinán maradt nagyobb számban bivaly. Tulajdonságai Marmagassága 150–180 cm. A tehenek tömege 400-800 kg, a bikáké 600–700 kg, az ökröké 500–800 kg. Szarvai sarlószerűen felfelé irányulnak. Bőre fekete, feketés barna vagy szürkés, szőrzete ritka, a fara kopasz. Az újszülött borjú dús szőrzettel jön a világra. A bivaly igénytelenebb állat még a szürke marhánál is, mivel megeszi a sziki kákát, a nádat a szittyót és a mocsári füveket és edzett a gümőkórral szemben is. A szarvasmarhánál nyugtalanabb, félénkebb, gondozójával szemben azonban engedelmes és jóindulatú. De kevesebb veszedelmesebb állat létezik a felingerelt bivalybikánál. Igaz, csak akkor támad, ha sarokba szorítják. A bivaly hármas hasznosítású. Elsőrendű feladata a vontatás volt. Igavonó ereje 50%-kal nagyobb, mint a szarvasmarháé, ezért terméskövek, vastag fatörzsek vontatására és termőföldek feltörésére használták. Teje porcelánfehér színű, kellemes ízű, hamarabb alszik meg, mint a tehéntej és vitamintartalma is magasabb. Zsírtartalma eléri a 8%-ot, de a laktáció folyamán akár a 16%-ot is. 6 liter tejből 1 kg sajtot tudnak készíteni. Híres bivalytejből készült sajt a mozzarella, a feta és a cheddar. Húsa nem olyan értékes, mint a szarvasmarháé, sötét vörösesbarna, durva rostú, kevésbé porhanyós. Ellenben több foszfor és vas van benne, mint a marhahúsban. A bivalyborjúhús egyenértékű a marhaborjúéval. Szaporodása Az ivarérettséget 3 évesen éri el, azonban a párzásra általában csak 4-5 év után kerül sor. Nincs meghatározott párzási ideje. A vemhesség 310-330 napig tart, ennek végén 1-2 borjú születik. Védettsége A magyarországi bivalyállomány a törvényileg védett őshonos állataink közé tartozik. 1977-es UEFA-kupa-döntő Az 1977-es UEFA-kupa-döntő két mérkőzését 1977. május 4-én és május 18-án játszották az olasz Juventus FC és a spanyol Athletic Bilbao csapatai. A kupát idegenben szerzett góljával az olasz csapat nyerte. Hóka Hóka (1899-ig Havka szlovákul: Havka) község Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Késmárki járásban. 2011-ben 43 lakosából 40 szlovák volt. Fekvése Késmárktól 41 km-re északra, Szepesófalutól 6 km-re délkeletre a Szepesi Magura északi lejtőjén a lengyel határ közelében fekszik. Története Vöröskolostori karthauzi szerzetesek alapították a 14. században, 1337-ben "Hafka" alakban említik először. A 15. században a husziták gyújtották fel. 1786-ban württembergi németekkel telepítették be. 1828-ban 15 házában 116 lakos élt. Itt működött a környék egyetlen fazekasműhelye, lakói főként állattenyésztéssel foglalkoztak. Fényes Elek szerint "Havka, puszta, Szepes vmegyében, II. Józseftől alapítatott német gyarmat, Lechniczhez 1 1/4 órányira: 166 kath. lak. " 1910-ben 116, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Szepes vármegye Szepesófalui járásához tartozott. Lakossága egyre fogy. 2001-ben 46 szlovák lakosa volt. Nevezetességei Kápolnája a 19. század első felében épült. Jellegzetes magastetjű régi faházai ma is állnak. Samsung C3300 - Champ A Samsung C3300 (más néven Samsung Champ) egy 2010-ben megjelent érintőképernyős mobiltelefon. Egy kisebb készülék, ami kisebb kijelzőt kapott. Főként a 9-12 éves korosztályban volt népszerű. A telefont fekete, fehér és rózsaszín színben lehet kapni. Később megjelent a "Hello Kitty" változat is. A telefonban nincs Wi-Fi sem, Android sem. Hátul egy 1.3 mpx-es kamera van. Általában 13000 Ft egy új darab. Már a Champ 2 is kapható 20000 Ft-ért. Szent Paraszkiva-fatemplom (Radulesd) A radulesdi Szent Paraszkiva-fatemplom műemlékké nyilvánított épület Romániában, Hunyad megyében. A romániai műemlékek jegyzékében a HD-II-m-A-03426 sorszámon szerepel. Leun Leun település Németországban, Hessen tartományban. Lakosainak száma 6116 fő (2010. augusztus 6.). Leun Greifenstein (Hessen), Ehringshausen, Solms, Braunfels és Löhnberg községekkel határos. Népesség A település népességének változása: PrimeFaces A PrimeFaces egy nyílt forráskódú implementációja a JavaServer Faces 2.0 (JSF2.0) komponenskészlet-specifikációnak. Tulajdonságok Több, mint 100 komponenssel rendelkezik. Pehelysúlyú, azaz JAR -függőségektől mentes. Skinning támogatás több, mint 25 témával és kreátorral. Jól dokumentált. Nagy és aktív közösség áll mögötte. jQuery alapú. Mobilra optimalizált UI-támogatás: TouchFaces. AJAX Push támogatás. Nyílt forráskódú (Apache licenc). Használata A konfiguráció szerveroldalon történik a WAR-ba csomagolt faces-config.xml-ben. Példa: Ez egy Java osztályra hivatkozik, ezeket JavaServerFaces Driven objektumoknak nevezzük. Ezek a csatolt web.xml-ben a megjelenítéskor használt XHTML fájlok elérése konfigurálhatók. Fontos, hogy legyen az xhtml-nek tagja, mert máskülönben hiányozni fog a skin és a JQuery elemek. Eretnekség Az eretnekség (herezis) valamely vallás alapvető hittételeivel való szándékos és lényeges szembehelyezkedés. Etimológia Az eretnek szó a görög haireomai = „választani, kiválasztani” igéből eredő hairetikosz (latin haereticus) melléknév, a mindennapi nyelvben egy bizonyos filozófiai vagy vallási irányzathoz tartozó emberre vagy embercsoportra alkalmazták. Pál apostol az Apostolok Cselekedeteiben még a "felekezet" értelmében használja, kétszer is. A görög haireszisz (αἵρεσις, eretnekség) szó eredeti jelentése: „választás, döntés”. Ebből következőleg: valamilyen tanítás vagy vallási-bölcseleti iskola, amelyhez az ember választás, illetve döntés alapján csatlakozik. Később a másként gondolkodókat bélyegzik meg ezzel a megjelöléssel. Maga a haireszisz főnév a haireo = „venni, nyerni, megragadni, választani”, illetve a visszaható alakú haireomai = „(magának) kivenni, kiválasztani” igéből ered. A klasszikus görög nyelvben a haireszisz elfoglalást (például egy városét), választást (például valamely hivatásét), hajlamot, döntést, vállalkozást, célratörő szándékot jelentett. A hellenizmus korában első jelentése: tanítás, tan; a második pedig: iskola (ahol azt a bizonyos tant terjesztik és aszerint élnek). A tant és az annak megfelelő életet szorosan összekapcsolták a görög-római bölcselet világában. Az egyes tanhoz, iskolához tartozók természetesen bizonyos fokú életközösséget alkottak és elhatárolták magukat a más nézeteket valló, más tekintélyeket tisztelő, más tanítókra hallgató csoportoktól. Ehhez a jelentéshez kapcsolható a szó Újszövetségi értelmében a latin secta szó. A héber megfelelője: nödábá. A hellenista és rabbinista zsidó irodalomban a haireszisz jelentése alkalmazkodik az általános hellenista görög szóhasználathoz s főleg bölcseleti-vallási nézetek szerint elkülönült csoportokra vonatkozik. Josephus Flavius zsidó történetíró a Zsidó háború c. könyvében a júdeai pusztában lakó esszénusokat, a szadduceusokat és a farizeusokat nevezi így. Később már nem a zsidóságon belüli iskolákat, nézeteket, hanem a máshitűeket nevezték így. A haireszisz nagyobb veszély a szkhiszmánál (szakadásnál), mert az eretnekség, a haireszisz az alapvető egyházi tanítás helyett valami más, veszedelmes dolgot csempész be a gyülekezetbe. Keresztény eretnekségek A történelem során mindig voltak egymástól független kisebb csoportok a keresztény világ csaknem minden részén, amelyek a hivatalos egyházi hatalmak árnyékában titokban életben tartották egyik-másik eretnekségnek kikiáltott hittant, elméletet és gyakorlatot. A katolicizmus felfogása szerint eretnekek azoknak a gyülekezete, akik magukat keresztényeknek tartják, de a katolikus hittől eltérő nézeteket vallanak. Az ókorban A korai keresztény gyülekezetek között a nézetek sokfélesége uralkodott és harcolt egymással. Az egymással torzsalkodó gyülekezetek egyike sem tekinthető azonban eretnekségnek, mert a kezdeti időkben még nem volt olyan egységes hitszabály vagy szervezet, amelyhez viszonyítva eltérőknek minősíthetnénk őket. Az első eretnekek az ún. páli fordulat (2. század) következtében jelentek meg, tiltakozásul a kereszténység zsidó gyökereivel való szakítás ellen (→ ebioniták) és a kompromisszumkötésre hajló törekvésével (→ gnosztikusok, montanizmus, priscillianisták, donatisták, markioniták). A következő mozgalmakat szintén eretnekségnek nyilvánították: pelagianizmus, adopcianizmus, nesztorianizmus, monofizitizmus, monotheletizmus, szubordinacionizmus, patripasszionizmus, theopaszkhitizmus, modalizmus, markellionizmus. Az Arius által képviselt, a Szentháromság tanát elutasító nézetekkel együtt, az őskeresztény hit egyes elvei, tanai és gyakorlatai is sokáig fennmaradtak az évszázadok eretneküldözései ellenére (→ arianizmus). A középkorban A középkori római katolikus egyház az egyház filozófiai, de nem feltétlenül teológiai nézeteivel szemben álló személyeket nevezte eretneknek. Keleten többek között a bogumilok (bogomilok) vagy paulánusok tartották fenn a titkos tanításokat, nyugaton pedig a katárok, valdensek és más kisebb mozgalmak újították fel a tiltott eszméket, amelyek már a későbbi huszitizmus és a reformáció előkészítői voltak. Az eretnekséggel szemben az inkvizíció és a világi hatalmak együtt léptek fel, büntették és akár ki is végezték őket, esetenként máglyahalállal. Erre csak akkor került sor, ha az illetőt semmilyen módon nem tudták rávenni álláspontja visszavonására. A középkor évszázadai folyamán egész Európában néhány ezer ilyen esetre került sor. Máglyán végezte például a katolikus pap Giordano Bruno is. A pápa barátja, Galileo Galilei elkerülte az elítélést álláspontja visszavonásával. Az inkvizíció túlkapásaiért II. János Pál pápa pápa bocsánatot kért, a természettudományos felfedezések eredményeit képviselő személyek ellen hozott ítéleteket megsemmisítette. Szintén eretnekségnek tekintették a manapság New Age-nek hívható vallási cselekményeket, illetve egyes, akkoriban filozófiainak számító, ma természettudománynak tekintett felfedezéseket, meglátásokat. A bogumilok Bogumiloknak („istenesek”) hívták a 7. században feltűnt gnosztikus eredetű vallási szekta tagjait, akik a Balkán déli részén és a Kárpátokon túli szláv népek (bolgárok, szerbek, ukránok és oroszok) között éltek a 10. századtól. Nyugat-Európában bolgár eredetűnek tartották őket, és néha Bulgari-nak, francia nyelvterületeken pedig Bougresnek, Boszniában pataréneusoknak és pataréniknek hívták, de pauliciusoknak, pavlikeniknek is nevezték őket. A történelem során csaknem minden felnőttkeresztséget hirdető vallási mozgalommal azonosították vagy szoros kapcsolatban lévőnek tartották őket. Katarok Kataroknak hívták a 10. század közepén a dél-franciaországi Languedocban feltűnő gnosztikus eredetű eretnek vallási mozgalom tagjait. Nevüket maguk a görög „katharosz”= „tisztultak” szóból eredeztetik, míg ellenségeik, a Római Katolikusok, a latin „cattus”= „macska” szóból származtatják a mozgalomnak az eretnekséggel és boszorkánysággal való összekapcsolása érdekében. A név első írásos emléke a Kölnben 1181-ben Schönaui Egbert által az eretnekségről írt Hos nostra germania catharos appellat című könyvében található. Újkor A szentháromság-tagadó unitárius, vagy antitrinitárius egyházat megalapító Szervét Mihály orvost – többek között Kálvin János szavazatával is – ítélték máglyahalálra. Modern keresztény eretnekségek Manapság az eretnekség nagyon ritka, bár akad rá példa. A protestánsoknál, azon belül a világon 38 önálló egyházat számláló Anglikán Közösség amerikai, ún. episzkopális egyházainál főleg a nők pappá szentelése és homoszexualitás kapcsán kialakult vita miatt lángoltak fel az indulatok. Ezek először akkor csúcsosodtak, amikor 1989. február 11-én pappá szentelték az első nőt (Barbara Harris), majd tovább gyűrűztek, amikor 1977-ben megtörtént az első nyíltan homoszexuális pap (Ellen Barrett) felszentelése. A konfliktus 2003 júniusában érte el csúcspontját, amikor Gene Robinson személyében az Amerikai episzkopális Egyháznak nyíltan homoszexuális püspöke lett. Ez egyházszakadáshoz vezetett, sok egyházközség kivált a közösségből, és Canterbury érsekétől kért új püspököket. Az amerikai episzkopális egyház 2006-ban felfüggesztette új homoszexuális papok felszentelését, de ezt a moratóriumot 2009-ben megszüntették, ami újabb rengéshullámot indított el az Anglikán Közösségben. A viták lezárását a 2012-ben rendezendő általános konventtől (General Convention: az anglikán egyházak zsinata) remélték. Eretnekség a judaizmusban A judaizmus eretneknek tekinti azokat a zsidókat, akik nem fogadják el Maimonidész 13 alapvető hitelvét. Az ortodox judaizmus a reform, neológ és konzervatív judaizmust is eretneknek tekinti. Eretneknek tekintik továbbá a nem rabbinikus csoportokat, így a karaitákat is. Eretnekség az iszlámban Az iszlám két fő ága, a síita és a szunnita ág, kölcsönösen eretneknek tekinti a másikat. Kisebb iszlám csoportokat, mint például a szúfik, szintén eretneknek tekinthetnek. Az eretnekség, mint nem vallásos jelölés A köznyelvben ma eretneknek, vagy nem ortodoxnak szokás nevezni az a személyt vagy csoportot, aki, illetve amely a hivatalosan elismert, vagy leginkább népszerű irányzattal ellentétes nézeteket képvisel. Így beszélnek eretnek fizikusokról, politikusokról, közgazdászokról, orvosokról, művészekről stb. Az eretnekként való megbélyegzés korántsem annyira elítélő, mint egyházi berkekben, de a közelmúltban, főleg a diktatórikus berendezkedésű államokban az „eretnekek” komoly hátrányokat szenvedtek el. Például, a Szovjetunióban az 1950-es évek elején az olyan modern tudományágakat, mint a genetika, kibernetika stb. áltudományoknak, burzsoá spekulációknak minősítették, művelőiket „eretnekként” bélyegezték meg, és karrierjüket tönkre tették. Scott Joseph Kelly Scott Joseph Kelly (Orange, New Jersey, 1964. február 21. –) amerikai villamosmérnök, űrhajós. Egypetéjű ikertestvére, Mark Edward Kelly szintén pilóta, űrhajós. Az egyedüli testvérek, akik szolgálhattak az űrrepülőgépen és a Nemzetközi Űrállomáson. Scott Kelly legutolsó küldetése teljesítése után, melyben 340 napot töltött az űrállomáson, 2016. március 2-án tért vissza a Földre társával Mihail Boriszovics Kornyijenkóval.Kelly számára ez a küldetés különleges volt, hiszen 1 évvel ezelőtt egy kísérlet vette kezdetét az űrállomáson és a Földön is. Az ikerpár mindkét tagját közel egy éven át orvosi megfigyelés alatt tartották, hogy kiderüljön mennyit változott a szervezetük, különös tekintettel az űrállomáson tartózkodó Scottra. Ilyen jellegű kísérletet még eddig nem végeztek, ezért nagy jelentősége van arra nézve, hogyan hat az emberi szervezetre a Földön kívüli lét. Életpálya 1987-ben a New York-i Tengerészeti Főiskolán szerzett mérnöki diplomát. A texasi repülőbázison szerzett pilóta jogosítványt. 1996-ban Knoxvilleben szerzett mérnöki diplomát. A Haditengerészetnél F–14 Tomcat gépeken, a USS Dwight D. Eisenhower (CVN–69) repülőgéphordozó-anyahajón szolgált, több mint 250 leszállást végrehajtva. 1993-ban Marylandban tesztpilóta képzést kapott, elsajátítva a repülőbalesetek kivizsgálásának módszertanát. Több repülőgéptípust tesztelt (F–14A/B/D, F/A–18A/B/C/D, KC–130F). Az első pilóta, aki egy F–14 digitális repülésirányító kísérleti rendszert tesztelt. Több mint 8000 órát repült, több mint 40 különböző repülőgépen és űreszközön. 1996. május 1-től részesült űrhajóskiképzésben a Lyndon B. Johnson Űrközpontban, valamint a Jurij Gagarin Űrhajóskiképző Központban. Egy űrszolgálata alatt összesen 180 napot, 1 órát és 51 percet töltött a világűrben. A Nemzetközi Űrállomás működését biztosító NASA szervezet vezetője. Űrrepülések STS–103 : a Discovery űrrepülőgép 27. repülésén pilóta. A Hubble űrtávcső harmadik javítása. Összesen 7 napot, 23 órát és 11 percet töltött a világűrben. 120 alkalommal kerülte meg a Földet . STS–118 : az Endeavour űrrepülőgép 20. repülésének parancsnoka. A 150. amerikai emberes űrutazás, a 119. űrsikló repülés, a 22. repülés az űrállomásra. Alapellátáson kívül az űrállomás építéséhez szállított mintegy 5000 kilogramm anyagot, eszközt, csereeszközt. Ellenőrizték az űrsikló hőpajzsát. Elszállítottak mintegy 4000 kilogramm felesleges felszerelést. Összesen 12 napot, 17 órát és 56 percet töltött a világűrben. Szojuz TMA–01M : az első az új generációs Szojuz űrhajó , az űreszköz fedélzeti mérnöke, az ISS parancsnoka. A változás legjellemzőbb része a modern fedélzeti számítógép (hardver, szoftver). 2010 . november 25-től az ISS parancsnoka. Az Endeavour űrrepülőgép 25., egyben utolsó repülésén Mark Kelly volt a parancsnok, aki ikertestvére. Az első alkalom, hogy az ISS fedélzetén egyszerre kettő családtag tartózkodott. Összesen 159 napot, 8 órát és 44 percet töltött a világűrben. Tartalék személyzet STS–111 : az Endeavour űrrepülőgép 18. repülésén fedélzeti mérnök. Szojuz TMA–18 : fedélzeti mérnök Topraisar Topraisar község Constanța megyében, Dobrudzsában, Romániában. A hozzá tartozó települések: Biruinţa, Moviliţa és Potârnichea. Fekvése A település az ország délkeleti részén található, Konstancától harminc kilométerre délnyugatra. Története Régi török neve Toprakhisar, jelentése sárga föld vagy földvár. Lakossága A nemzetiségi megoszlás a következő: Pompás kacérkolibri A pompás kacérkolibri (Lophornis magnificus) a madarak osztályának sarlósfecske-alakúak (Apodiformes) rendjébe és a kolibrifélék (Trochilidae) családjába tartozó faj. Rendszerezése A fajt Louis Jean Pierre Vieillot francia ornitológus írta le 1817-ben, a Trochilus nembe Trochilus magnificus néven. Előfordulása Brazília területén honos. A természetes élőhelye szubtrópusi és trópusi síkvidéki esőerdők, száraz szavannák, valamint ültetvények és erősen leromlott egykori erdők. Megjelenése Testhossza 6-7 centiméter, testtömege 2,55 gramm. Életmódja Ízeltlábúakkal és a nektárral táplálkozik. Soós Miklós Soós Miklós (Rimaszombat (Gömör megye), 1835. december 6. – Hanva, 1875. április 29.) református lelkész. Élete Polgári szülőkt gyermeke. Tanulását szülővárosában kezdte; 1850-től a losonci gimnáziumban két évet töltött, egyszersmind nevelősködött. Innét Sárospatakra ment a teológiára, ahol az önképző-társaság buzgó tagja volt. 1856-ban Bajára (Szabolcs-megye) küldték legációba; a hároméves rektóriát Putnokon töltötte, 1861-ben jánosi, 1863-ban rozsnyói káplán volt, mely évben második papi vizsgát tett. 1869-ben Tompa Mihály halála után Hanvára ment papnak. Költeményeket írt a Vasárnapi Ujságba (1860-62), a Hölgyfutárba (1862-64) és a Sárospataki Füzetekbe (VII. 1863). Munkája Ének Tompa Mihály koporsója felett Hanván 1868. aug. 2. Hely és év n. (Egy leveles nyomtatvány.) Forrás Szinnyei József : Magyar írók élete és munkái XII. (Saád–Steinensis). Budapest: Hornyánszky. 1908. Frederick W. Baller Frederick William Baller (1852. november 21. – Sanghaj, 1922. augusztus 12.; kínai neve pinjin hangsúlyjelekkel: Bào Kāngníng; magyar népszerű: Pao Kang-ning; egyszerűsített kínai: ���; hagyományos kínai: ���) brit protestáns hittérítő, sinológus. Élete, munkássága Frederick W. Baller már 17 évesen a Londonban működő Missziós Intézet hallgatója volt. A végzés után kínai szolgálatra kérte magát, és 1973. szeptember 3-án elhagyta Angliát. November 5-én érkezett meg tárasaival Sanghajba. Egyik misszionárius társát, Mary Bowyert 1874. szeptember 17-én vette feleségül. Baller majd négy évtizeden át végzett hittérítő munkát Kína több régiójában. Élete során számos, a sinológiához is kapcsolódó művet publikált. Főbb művei Frederick William Baller, China Inland Mission. Lessons in elementary Wen-li. SHANGHAI: China Inland Mission, 128. o. (1912). Hozzáférés ideje: 2011. május 15. Frederick William Baller, China Inland Mission. Mandarin primer: prepared for the use of junior members of the China Inland Mission, 4, SHANGHAI: China Inland Mission, 350. o. (1900). Hozzáférés ideje: 2011. május 15. Frederick William Baller, China Inland Mission. An idiom a lesson: a short course in elementary Chinese, 3, SHANGHAI: Morgan and Scott Ltd., 106. o. (1921). Hozzáférés ideje: 2011. május 15. Robert Henry Mathews, Frederick William Baller. Kuoyü primer: progressive studies in the Chinese national language. China inland mission, 5. o. (1938). Hozzáférés ideje: 2011. május 15. Frederick William Baller, China Inland Mission. An analytical Chinese-English dictionary. SHANGHAI: China inland mission and American Prebysterian mission press, 637. o. (1900). Hozzáférés ideje: 2011. május 15. Life of C. H. Spurgeon Translated into Mandarin A Retrospect by J. Hudson Taylor (translated into Chinese) An analytical Chinese-English dictionary : compiled for the China Inland Mission (1900) 'An analytical vocabulary of the New Testament (1907) A Mandarin primer (1911) An idiom a lesson; a short course in elementary Chinese (1921) Frederick William Baller. An analytical vocabulary of the New Testament, 2, SHANGHAI: China Inland Mission and American Presbyterian Mission Press, 418. o. (1907). Hozzáférés ideje: 2012. február 10. (Harvard University) Frederick William Baller. An analytical vocabulary of the New Testament. SHANGHAI: China inland mission and American Presbyterian mission press, 264. o. (1893). Hozzáférés ideje: 2012. február 10. (Harvard University) Frederick William Baller. The A.B.C. of Chinese writing .... China inland mission, 70. o. (1913). Hozzáférés ideje: 2012. február 10. (Princeton University) Kangxi (Emperor of China), Yongzheng (Emperor of China), Youpu Wang, Frederick William Baller. The Sacred edict. SHANGHAI: American Presbyterian Mission Press, 216. o. (1892). Hozzáférés ideje: 2012. február 10. (Columbia University) Frederick William Baller. A vocabulary of the colloquial rendering of the Sacred edict. SHANGHAI: American Presbyterian mission press, 217. o. (1892). Hozzáférés ideje: 2012. február 10. (the University of California) Kangxi (Emperor of China), Yung-chang (Emperor of China ;), Frederick William Baller, China Inland Mission. The sacred edict: with a translation of the colloquial rendering, 2, reprint, American Presbyterian Mission Press, 216. o. (1907). Hozzáférés ideje: 2012. február 10. () Kangxi (Emperor of China), Yongzheng (Emperor of China), Youpu Wang, Frederick William Baller, China Inland Mission. The Sacred edict: Shen yü kuang hsün, with a translation of the colloquial rendering, 6, China Inland Mission, 216. o. (1924). Hozzáférés ideje: 2012. február 10. (the University of Michigan) Naoko Jamazaki Naoko (Sumino) Yamazaki (japánul:�� � �) (Matsudo, Chiba Prefecture, 1970. december 27. –) japán mérnök, űrhajósnő. Chiaki Naito-Mukai után a második japán nő a világűrben. Életpálya 1993-ban az University of Tokyo keretében repülőgép mérnöki oklevelet. 1996-ban megvédte diplomáját. 1996-ban tagja volt a Japanese Experiment Module fejlesztési csapatnak. 1998. júniusától 2000. márciusáig részt vett az ISS Centrifuge Accomodations Module (törölték a programot kiképzési programjában. 1999. február 10-től két társával részt vett a Japán Űrügynökség (NASDA, majd 2003. október 1-től JAXA) űrhajóskiképzésén. 2001. szeptemberétől támogatta a japán Kibo kísérlet modul építését. 2004. májusában befejezett kiképzésben részesült a Jurij Gagarin Űrhajóskiképző Központban. 2004. júniusától a Lyndon B. Johnson Űrközpontban részesült űrhajóskiképzésben. Egy űrszolgálata alatt összesen 15 napot, 02 órát, 47 percet, és 10 másodpercet (362 óra) töltött a világűrben. Űrhajós pályafutását 2011. augusztus 31-én fejezte be. Az University of Tokyo kutatója. Űrrepülések STS–131, a Discovery űrrepülőgép 38. repülésének pilótája. A Leonardó Multi-Purpose Logistics Module (MPLM) űreszközzel logisztikai árut – 27 000 kilogramm – (víz, élelmiszer, ruházat, személyes tárgyak, orvosi- eszközök, berendezések, kutatási- kísérleti anyagok és eszközök) szállítottak. Egy űrszolgálata alatt összesen 15 napot, 02 órát, 47 percet, és 10 másodpercet (362 óra) töltött a világűrben. 10 029 810 kilométert (6 232 235 millió mérföldet) repült, 238 alkalommal kerülte meg a Földet. Krisztus Közössége Az Krisztus Közössége teljes nevén Utolsó Napok Szentjeinek Újraalapított Jézus Krisztus Egyháza a mormon vallásalapító, Joseph Smith halála után alakult ki, mint – saját meghatározásuk szerint – az eredeti mormon tanítás egyetlen legitim örököse. Érdekesség, hogy polgári jogi értelemben is így van ez: nem a nagy mormon egyház, hanem a Krisztus Közössége az eredeti mormonizmus örököse, ezért a mormonok korai tulajdona az ennek a felekezetnek a tulajdonában áll. Tanok Jézus Krisztus, az élő Isten fia vezeti ma is az egyházát Az újjáalapított mormonok hisznek Jézus Krisztusban, hogy ő Isten fia és a Megváltó, aki legyőzte a halált, kiengesztelte az emberiség bűneit és magához hív mindenkit, hogy általa üdvözöljön. Hiszik, hogy Isten megjelent Jézus Krisztussal Joseph Smithnek és elhívták profétának, hogy megszervezze újból az eredeti egyházat azáltal, hogy visszaállítsa a papsági felhatalmazást és elhívjon tizenkét apostolt. Papság A papság Istentől az embernek adott hatalom és felhatalmazás, hogy az Ő nevében cselekedjenek gyermekei üdvözüléséért. Kétféle papság van: az ároni (előkészítő papság) és a melkisédeki (magasabb rendű papság). A papság egy hierarchikus rendszer, csúcsán az elnök és két tanácsosa áll (Első Elnökség). 1984-től kezdődően nőket is elrendelhetnek a papságba. Szentírás A Biblia a fő szentírás, azt kiegészíti a Mormon könyve és a Tan és szövetségek. Szentségek Az egyház nyolc szentséget ismer el: Keresztelés. Úrvacsora. Konfirmáció (Szentlélek-ajándék). Papi felszentelés. Betegek kenete. Gyermekek megáldása. Házasság. Evangélistai áldás. Létrejötte Az egyház előtörténete azonos a mormonizmuséval, erről lásd: mormonizmus. Joseph Smith halála súlyos vezetői válságot okozott az egyházban, mivel nem volt semmilyen szokás arra vonatkozóan, hogy hogyan történik az utódlás, sőt az sem volt világos, hogy az utód úgyszintén proféta-e vagy csupán egyházvezető. A vélemények megoszlottak e kérdésben a hívek között. A gondokat nehezítette, hogy majd minden fontosabb egyházvezető éppen misszión volt Joseph Smith halála idején. Több rivális frakció alakult ki, köztük a legnagyobb a Brigham Young által vezetett. Több gyülekezet azonban egyik rivális frakcióhoz sem csatlakozott, hanem folytatták megszokott gyülekezeti életüket. Az egyik gyülekezeti vezető Jason W. Briggs 1852-ben felismerte a szétszórt gyülekezetek összefogásának szükségességét. A gyülekezetek 1853-ban általános konferenciát tartottak, melyen elfogadták, hogy egyetlen rivális csoporthoz sem csatlakoznak, ehelyett új kinyilatkoztatásokra várnak a teendőket illetően. A hamis proféciák kiszűrése céljából elfogadták, hogy minden kinyilatkoztatást a gyülekezetek konferenciájának kell megerősítenie, így a gyakorlatban kollektív vezetési elvet fogadva el. Úgyszintén a vezetői ambíciók rivalizációjának megszüntetése érdekében megegyeztek abban, hogy Joseph Smith egyenes ági leszármazottjának kell lennie az új egyházelnöknek. Joseph Smith III – Joseph Smith fia – sokáig ellenállt a gyülekezetek meghíváásnak, csak 1860-ban fogadta el az egyházelnökséget. Innentől számítható az Utolsó Napok Szentjeinek Újraalapított Jézus Krisztus Egyházának hivatalos megalakulása, mely Missouri államban történt. Az egyház vezetését egészen a XX. sz. 90-es éveiig Joseph Smith leszármazottjai látták el. Jelenleg a Krisztus Közössége a második legnagyobb mormon felekezet. A mormon felekezetek közül ez került legközelebb a hagyományos kereszténységhez, annak protestáns ágához, az egyetlen mormon gyökerű felekezet, mely tagja az Egyházak Világtanácsának. Az egyház 2001-ben nevét Krisztus Közösségére változtatta, ami egy sor radikális változtatás után történt. Az egyház megpróbál egyre jobban hozzáidomulni a hagyományos keresztény-protestáns dogmatikához, egy sor eredeti mormon elképzelést a háttérbe szorítva. Ennek legújabb jele Veazey egyházelnök 2006-os kijelentése arról, hogy az egyház legfőbb szentírása a Biblia, a Mormon könyvében való hit pedig nem kötelező az egyházba újonnan belépők számára. Az egyház, a nagyobbik mormon egyházhoz hasonlóan, intenzív misszionárius tevékenységet folytat a világ számos országában. Magyarországon egyesületként, egyetlen gyülekezettel működött, de a szervezeti hátterét adó Resztoránus Egyesület ellen 2016-ban törlési eljárás indult, 2017-ben pedig már nem szerepelt az egyesületek nyilvántartásában. Az Egyház elnökei Joseph Smith 1830 - 1844 1844 - 1860 között nincs központi vezetőség Joseph Smith III (Joseph Smith fia) 1860 - 1914 Frederick Madison Smith (Joseph Smith III fia) 1915 - 1946 Israel A. Smith (Joseph Smith III fia) 1946 - 1958 W. Wallace Smith (Joseph Smith III fia) 1958 - 1978 Wallace B. Smith (W. Wallace Smith fia) 1978 - 1996 W. Grant McMurray 1996 - 2004 Stephen M. Veazey 2004 -től Szakadások A hagyományos protestáns dogmatikához való közeledés és az Egyház ökumenikus tevékenysége miatt sok, a mormon hagyományokhoz ragaszkodó egyháztag kilépett az utóbbi években, akik Visszaállítási Gyülekezetek (Restoration Branches) néven külön felekezetet hoztak létre, taglétszámuk jelenleg kb. 12 ezer fő. E felekezet értelmezése szerint 1957 -től kezdődően az Egyházban egy új aposztázia alakult ki. 1991 -ben alakult egy második, a reformokkal elégedetlen csoport, Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Visszaállítási Egyháza (Restoration Church of Jesus Christ of Latter Day Saints) néven, tagságuk néhány ezer. 2000 -ben vált önálló felekezetté Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Maradék Egyháza (Remnant Church of Jesus Christ of Latter Day Saints) néven az a szakadár csoport, mely elutasította az Egyház új gyakorlatát, mely szerint immár nem szükséges, hogy az egyházelnök Joseph Smith leszármazottja legyen. Vezetőjük Frederick Niels Larsen, Joseph Smith ükunokája. Szentírások Szentírások az újjáalapított mormonok számára: A Bibliát fogadják el fő szentírásnak, amennyiben a fordítása helyes , egyaránt használják az angol a King James verziót és Joseph Smith saját bibliafordítását. A Mormon könyve , mely a Kr. e. 600-tól amerikába hajózott zsidók története és amely beszámol Krisztus feltámadása után tett látogatásról Amerikában. A könyv állítása szerint e zsidók leszármazottai a mai indiánok. Eredetileg reformált egyiptomi írással írták, Joseph Smith isteni segítséggel fordította le. A Tan és szövetségek , mely Joseph Smith és a későbbi egyházelnökök kinyilatkoztatásait tartalmazza. A felekezet 1903-ban megvásárolta a Mormon könyve első kiadásának nyomdai kéziratát. Ez a mű teljes szövegének legkorábbi ismert példánya, mivel az alapjául szolgáló, Joseph Smith által diktált erdeti kéziratnak mintegy háromnegyede az évek során megsemmisült. Egy közös kiadási projektet követően a kéziratot 2017. szeptember 18-án Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza meg is vásárolta a felekezettől 35 millió amerikai dollárért. Névértéken tekintve ez a valaha volt legmagasabb ismert összeg a világon, amelyet bármely kéziratért kifizettek. A Krisztus Közössége továbbra is a szentírásai közé sorolja a Mormon könyvét, a kézirat eladása ezt nem befolyásolja. Lásd még Bejegyzett egyházak Magyarországon Hivatkozások a felekezet saját becslése http://documents.birosag.hu/sites/default/files/allomanyok/civ_eljarasok/kss500_20161217_06035648.pdf http://www.mormonnewsroom.org/article/church-acquires-printers-manuscript-book-of-mormon http://www.cofchrist.org/Common/Cms/documents/QA-Printer-Manuscript-Sale.pdf Кülső hivatkozások Az egyház magyarországi hivatalos honlapja (megszűnt) Ormos Gerő Ormos Gerő Vilmos, Orlik (Pozsony, 1907. október 14. – Szeged, 1987. december 18.): magyar író, drámaíró, újságíró, szerkesztő. A háború előtt befutott író volt nyolc regénnyel. Postai tisztviselőként kezdte pályáját Székesfehérváron. 23 évesen már drámáját mutatták be a királyi városban, számos novella után hamarosan regényekkel jelentkezett. A nyilvánosság korán meghozta számára az íráskedvet lendületbe hozó elismerést és sikert. Olyan buzdítói és támogatói voltak fiatalon, mint Herczeg Ferenc, Benedek Marcell, Zsigray Julianna vagy Vikár Béla - utóbbihoz később szoros baráti szálak fűzték, mint pécsi kapcsolatai révén Weöres Sándorhoz is. ,, Korai elismertségére jellemző - írja róla nekrológjába Foltényi Tibor - , csupán 28 éves volt, amikor a La Fontaine Irodalmi Társaság még most is a Tudományos Akadémián tartott felolvasó ülésére, József Attila mellett, meghívták vendégszereplőnek". Tehetsége kivívta Herczeg Ferenc, Vikár Béla, Weöres Sándor, Takáts Gyula barátságát. A II. világháború előtt a Fehérmegyei Napló munkatársa volt. 1945 után az ő kiadásában jelent meg a Fehérvári Kis Újság. Novellái jelentek meg az Új Idők, tárcái a Népszava c. lapban. Életútja Származása és családja Pozsonyban született, sokgyerekes, plebejus gyökerű, postás családban. Gyermek- és ifjúkora (1907–1926) Ő volt az elsőszülött és egyedüli fiúgyerek, utána hat leány testvér következett. A hat leánytestvérével együtt őt is igyekeztek taníttatni szülei. Ilyen körülmények között a hat leánytestvér mellett az elsőszülött fiúnak is kevés esélye mutatkozott arra, hogy megfelelő iskolai végzettséggel értelmiségi pályát fusson be. Oldhatatlan tudásszomja és bámulatos akaratereje révén azonban káprázatos műveltségre tett szert, ez is segítette tehetsége kibontakozásában. Gyermekévei egy részét Nyitrán töltötte, ahonnan nyaranta a nagyszülőkhöz vitték a közeli kis szlovákiai faluba, Lédecre. Tizenkét éves volt, amikor -mert magyarnak vallották magukat- el kellett hagyniuk szülőföldjüket. Győrbe költöztek, ahol csak két évig laktak, utána Csorna lett végleges letelepedési helye a családnak. A Puskás Tivadar Műszaki Iskola után Székesfehérváron kap állást az irodalom iránt érdeklődő, érzékeny fiatalember, aki postatisztviselőként halkan zümmögő fehérvári rádióüzem műszereit figyelte tizenkétórás műszakban - több mint négy évtizeden át, s közben az ősi koronázó város hű polgáraként élt és alkotta itt műveit 1927-től nyugdíjazásáig, 1969-ig. Budapest (1922 - 1926) 1922-től Budapesten, később Székesfehérváron, illetve Szegeden élt. Székesfehérvár, az ünnepelt regény- és drámaíró (1927–1968) 23 éves korától a Székesfehérvári Rádióállomáson dolgozott 1968-ig nyugdíjazásáig. A hétköznapok szolgálattal teltek, a posta fehérvári rádióállomása volt a munkahelye mindvégig. Egy sziklahasadékban, több méteres vasbeton páncél alatt működött ez az állomás, kilátással egy szép bányatóra Fehérvár-öreghegyen. Ha a gépek rendben működtek, szolgálatban is tudott írni. Leginkább mégis otthon dolgozhatott, mert 24 órai szolgálat után 48 óra pihenő következett. A Fejér-megyei Napló előzetes hírben közli, hogy Büntetőnovella c. színpadi művét 1930. november 15-én tűzi műsorára a Művész Színház társulata, a Vörösmarty Színházban. A tehetséges írót fiatalon, már huszonévesen szárnyaira vette a hír, hiszen hangjátékait sorra műsorára tűzte a Rádió, novelláit elbeszéléseit az Új Idők, a Magyar Kultúra és más rangos fővárosi lapok közölték rendszeresen. Azt, hogy talán Ő is az Új Idők ,,holdudvarához" tartozhatott, csak egy mondatából következett: Neve írói körökben ismerten csengett, hiszen mindössze négy év alatt, 1939 és 1943 között nyolc (köztük két ifjúsági) regényét adta ki a Singer és Wolfner Irodalmi Intézet Rt. és a Szent István Társulat). Megnősül, felesége (Kneifel Margit), gyermekei születnek (Ormos Ágnes és Ormos Zsuzsanna), irodalmi pályája is Székesfehérvárott kezdődik. Kisprózái, karcolatai, tárcái, szinte követhetetlen mennyiségben, publicisztikái mellett, 1927-től egyre inkább székesfehérvári, majd 1969-től szegedi napilapokban,( többnyire a Délmagyarországban jelentek meg), míg legtöbben talán a Népszava novellistájaként ismerték. Balzacra emlékeztető termékenysége láttán fel kellett tételeznünk, hogy Ormos Gerő írói munkája, noha gyorsan dolgozott, már a harmincas évektől legalább napi 5-7 órát vett igénybe. 1945 után, Ő is falujáró író, hamar bekapcsolódik az újjá alakult Vörösmarty Társaság életébe, irodalmi esteken vesz részt, s mint a társaság alelnöke, kulturális rendezvényeket szervez. Egykori sajtótudósítása Fehérvár művészeti életének spektrumáról (melyet a pécsi Sorsunk közölt), ma a helytörténeti kutatás érdekes dokumentuma. 1947-ben, amikor Ormos Gerő a Fehérvári Kis Újság kiadója és főszerkesztője, a Pécsett megjelenő Sorsunk dunántúli vidéki hálózatának megerősítésére- olyanok társaságában, mint a kaposvári Takács Gyula költő vagy a szekszárdi Mészöly Miklós író - Várkonyi Nándor Székesfehérváron őt kérte fel társszerkesztőnek. E tisztséget - a folyóirat megszűnése következtében - csak rövid ideig tölthette be. Szegedi remetesége (1969–1987) A család 1969-ben, a családfő nyugdíjazása után költözött Szegedre, Ormos Gerő attól kezdve a Délmagyarországnak is írt tárcákat, és közben regényeket. Leányaitól, unokáitól (Aracsi Ágnes, Aracsi Éva (2014†) és Mészáros Magdolna) ismert, hogy a délelőtti és délutáni írás szokásával kialakított szigorú napirendjét a nyugdíjas, szegedi évek időbeosztásában is megőrizte. Pedig mennyire szeretett családjával - később már csak feleségével - a hegyekbe, természeti környezetbe utazni. E számára nélkülözhetetlen tájak levegőjét úgy szívta magába, mint növény az éltető napfényt. Talán, "a múltnak mélységes kútja", gyermekkorának varázslatosan nyüzsgő emlékrengetege közelítgette - érintette meg, valahányszor ebbe a más embert feltételező, zordon és fenséges fényű világba lépett. A feszített munkával töltött, sikereket hozó, majd háborús esztendők után még azoknál is hosszabb ideig tartó mellőzöttség, elutasítás, a csendes félreállítás jutott osztályrészéről, miközben új regényeit- mekkora hittel és benső bizakodással a majdani utókor iránt - azért íróasztalának mégis megírta. Csak az életmű teljes ismeretében derülhet ki majd, mit gondolt arról a tudathasadásos korszakról, melyben csalódnia kellett, ellentmondásaitól maga is szenvedhetett, s hogyan vélekedett műveiben a hatalomról, amely kisprózáit a nyomtatott sajtó hasábjain elfogadta (,,tűrte") ugyan, de új regényeit nem engedte (ha nem is tiltotta", nem ,,támogatta"), hogy eljussanak azokhoz, akiknek megírta. Emlékezete Hagyaték gondozása Az irodalmi hagyatékokat ma a Petőfi Irodalmi Múzeum gondozza, elvileg Ormos Gerőével is ez történt volna. A leányok (Ágnes és Zsuzsa) és a vő, Aracsi László akkor kezdtek a hagyatékkal foglalkozni, amikor nyugdíjba mentek. Ekkor döbbentek rá arra, mennyi kéz- és gépiratot, újságot őriz a szekrényben hat nagy kartondoboz. Egy életművet. Hogyan tudnak nyugdíjas pedagógusok könyvkiadással foglalkozni? Mennyibe kerül mindez? Bár a számlák megvannak, még nem számoltak mindent össze, hány millió forintot is költöttek eddig erre. Ám ez nem üzleti, hanem inkább szellemi vállalkozás, így a megtérülést sem forintban számolják. A családtagok úgy gondolják, az ő felelősségük, hogy ami édesapjuknak nem sikerült, azt ők megpróbálják. Ágnes, Zsuzsa és László megtanulták kezelni a számítógépet, begépelték a novellákat, regényeket, a digitalizált műveket pendrive-ra mentették. 2007-ben pedig – Ormos Gerő születésének 100., halálának 20. évfordulóján – kiadták A nagy fa című novelláskötetet. Ezt követte a Homokhegy című kétkötetes nagy családregény és a Kámától indultak népvándorlás korában játszódó regények követték a sort. Ezután az Ágrulszakadtak, amely szlovák–magyar történet, ez a negyedik műalkotás. Apám és más önéletrajzi kisprózák zárja a sort. Úgy számolnak, egy színdarabot még kiadnak. Vannak rádiójátékok, színművek is, köztük lappangó kéziratok, az egyik – tudomásuk szerint – Tolnay Klárinál, a színésznőnél maradt. De József Attila és Weöres Sándor levelezések is értékesek lehetnek az irodalomtörténészek és az utókor számára. Művei 1937 - Aranycipő Rónay György, Bartók Béla: Magyar Kultúra 1937. január-december I-II. 179. oldal 1937 - Sáros út Rónay György, Bartók Béla: Magyar Kultúra 1937. január-december I-II. 211. oldal 1939 - Gábris bojtár (ifjúsági regény Bp., 1939) 1940 - Házhely Szenthegyi István, Gergely Pál: Élet 1940. január-december I-II. 422. oldal 1940 - Isten árvája (r., Bp., 1940); 1941 - Fekete barázda (r.,Bp., 1941); 1942 - Az alma messze hullt (r., Bp., 1942); 1943 - Bérestarisznya Szent István-Társulat Budapest 1943 Oldalszám: 145 Györgyfi György fekete-fehér rajzaival illusztrált kiadás. Nyomtatta a Stephaneum nyomda, Budapesten. 1943 - Sikátor (r., Bp., 1943); 1943 - Mindent eldönt az Úr (r., Bp., 1943); 1944 - Szabó Jani (r., Bp., 1944). 1944 - Mindent eldönt az úr Budapest, (1944) Uj Idők Irodalmi Intézet Rt. Regény, elbeszélés 1971 - Üzenet 49 Könnyű munka 55 Jule nem marad 59. oldal Tüskés Tibor, Rónay László: A tavasz ígéretei 1971 1981 - Boldog Ádám kovácslegény gyermekkora 1981 Délmo, okt. 4. 8. 2007 - A nagy fa Válogatott elbeszélések, karcolatok 2007., 254 p. ISBN 978-963-9717-34-3 Bába és Társai Kft. 2010 - Kámától indultak [szerk. Neményi László] Publication: Szeged : Ormos G. örökösei, 2010 regény 2010 - Homokhegy [szerk. Neményi László] Publication: Szeged : Ormos G. örökösei, 2010 regény Classification no.: 894.511-31 ISBN 978-963-06-8487-3 fűzött 2011 - Ágrulszakadtak regény szerk. Neményi László Ormos G. örökösei, 2011 ISBN 978-963-08-1493-5 fűzött 2012 - Apám és más önéletrajzi kisprózák szerk: Neményi László 2012 ISBN 978-963-08-3721-7 fűzött Kéziratok: Devla elhagyott bennünket (cigányságról szóló regény, 1940-es években íródott) Armeau Armeau település Franciaországban, Yonne megyében. Lakosainak száma 774 fő (2015). Armeau Villeneuve-sur-Yonne, Dixmont, Saint-Julien-du-Sault és Villevallier községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Primetime Emmy-díj a legjobb férfi főszereplőnek (drámasorozat) Az Emmy-díj a legjobb férfi főszereplőnek (drámai tévésorozat) elismerést az Emmy-díjátadó gálán adják át, 1956 óta. Díjazottak és jelöltek 1950-es évek Az ötvenes évek alatt többször megváltozott a kategória neve. 1960-as évek A hatvanas években változott a kategória elnevezése. Forrás Ez a szócikk részben vagy egészben az Emmy Awards című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Wolgast Wolgast város a Németország Mecklenburg-Elő-Pomeránia tartományában. Hanza-város volt. Fekvése A város részben az Usedom szigeten fekszik. Városrészei Wolgastnak következik városrészei vannak: Története 1250 és 1259 között Wolgast város lett. 1295-től 1625-ig Pomeránia-Wolgast hercegség székhelye volt. A harmincéves háborúban itt érkezett II. Gusztáv Adolf svéd király 1630-ban Németországba. Innen szállították a holttestét 1633-ban Svédországba. 1648-tól 1815-ig a város Svéd-Pomeránia tartomány részeként a svéd koronához tartozott, utána a Porosz Királysághoz. 1713-ban, a nagy északi háborúban I. Péter orosz cár felégette a várost. Gazdaság A városban van egy hajógyár és egy kikötő. Turistalátványosságok törtelemi belváros templomok városi múzeum álltokért Wolgast híres szülöttei Phillip Otto Runge (1777–1810) festő Adolf Friedrich Stenzler ( 1807 – 1887 ) szanszkritista. Forrás Ez a szócikk részben vagy egészben a Wolgast című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Rozsomák kitalált története A Rozsomák nevű Marvel Comics szereplő kitalált története. Cselekmény James Howlet, valamikor 1880 körül született, egy gazdag földbirtokos család egyetlen gyermekeként. A kis James félénk és visszahúzódó fiúcska volt, és mivel allergiás volt, szinte sohasem mozdult ki otthonából, ezért James apja felfogadott egy környékbeli kislányt, Rose-t, hogy vigyázzon fiára, és legyen a játszótársa. James és Rose hamar megkedvelték egymást, és összebarátkozott a Howlet birtok gondnokának fiával, Dog-gal, és a három gyerek elválaszthatatlan lett egymástól, egészen addig, amíg Dog apja, Thomas, alkoholista nem lett, és fiát rendszeresen verni kezdte. Dog, a kegyetlen bánásmód miatt követni kezdte apja léha életmódját, és ő is egyre durvábbá és erőszakosabbá vált. James megpróbálta visszatéríteni barátját a helyes útra, de igyekezete kudarcba fulladt, és barátságuk is megromlott. A dolgok odáig fajultak, hogy Dog és James összeverekedett, és a bunyó után Dog bosszúból megölte James karácsonyra kapott kiskutyáját. John Howlet természetesen azonnal kidobatta birtokáról Dog családját. Thomas azonban nem hagyta annyiban a dolgot, egyik nap visszalopódzott a birtokra, és végezni akart James egész családjával. Beosont a Howlet házaspár hálószobájába, ahol megtámadta James anyját, Elizabeth-et. John és James meghallva az asszony kétségbeesett sikolyait, betörték a szoba ajtaját, ott találtak a tébolyult tekintetű Thomast, aki könyörtelenül lelőtte James-t és az apját. A lövés okozta sokk, felébresztette James Howlet szunnyadó mutáns képességeit, és anyja szeme láttára forrtak össze golyó ütötte sebei. Anyja, aki istenfélő ember volt, annyira megrémült fia “feltámadásától”, hogy kidobta őt a családi fészekből, és James-nek télvíz idején a fagyos hóban kellett aludnia. Rose, hosszas keresgélés után megtalálta átfagyott barátját, és elvitte őt nagyapja házába. Az öreg Howlet pénzt adott unokájának, és megeskette, hogy soha többé nem tér vissza a szülői házba. Rose és James együtt vágtak neki az útnak, és egészen a brit fennhatóság alatt álló kolumbiai gyarmatokig jutottak. Itt találkoztak egy Smitty nevű emberrel, aki azonnal pártfogásába vette őket, James időközben Logan-re változtatta nevét, hogy elrejtse valódi származását, és bányászként kezdett dolgozni. Smitty és Rose egymásba szerettek, és össze is házasodtak volna, ha nem bukkan fel egy régi ismerős, Dog, aki be akarta fejezni, amit annak idején apja kezdett el, vagyis ki akarta irtani a Howlet-eket. Logan és Dog egymásnak estek, Logan lassan felülkerekedett Dog-on. Rose megpróbálta szétválasztani őket a végső csapás előtt, ám Logan véletlenül végzett vele. Logan fájdalmában berohant az erdőbe, és eltűnt az emberek szeme elől. Legközelebbi ismert felbukkanásakor a második világháborúban láthattuk őt viszont, a kanadai hadsereg tisztjeként, ahol saját bevallása szerint néhány akcióban Amerika Kapitánnyal együtt vett részt. Amerika Kapitány megerősítette ezt. Rozsomák sok éve ismeri az orgyilkos Kardfogot, ugyanis együtt szerepeltek a kanadai kormány Alfa különítmény nevű titkos programjában. Mielőtt Rozsomák csontjait adamantiummal ötvözték, háborúban is szolgált. A háború után független hírszerző ügynökként dolgozott. Rozsomák csontjait mesterséges eredetű, gyakorlatilag elpusztíthatatlan fémmel, adamantiummal ötvözték, ezen kívül kézfejében lévő csont karmokat is bevonták vele. Az adamantiumot elsőként egy dr. Myron McLain nevű amerikai tudós fejlesztette ki. A második világháború után egy japán tudós, akit a Sötét Szél Lovagjának is neveztek, kidolgozta azt az eljárást, amellyel az adamantiumot beépíthetik az emberi szervezetbe. A Sötét Szél Lovagjának az volt az elképzelése, hogy az eljárás segítségével majd létrehozzák a legyőzhetetlen szuperkatonák hadseregét, amelynek minden tagja adamantium ötvözet csontozattal rendelkezik. Sajnos azonban a japán tudós feljegyzéseit ismeretlen tettesek ellopták, és esztendőkbe telt, amíg újra kidolgozta az eljárást. Tudjuk, hogy az elmúlt évtizedben James MacDonald, a H Ügyosztály későbbi vezetője (amely a kanadai kormány megbízásából az Alfa-Különítmény elnevezésű szuperhős csapat összeállításán dolgozott) szert tett egy írásos anyagra, amely az emberi csontok adamantiummal történő ötvözésének lehetőségeivel foglalkozott, és amelyet állítólag japán nyelvből fordítottak angolra. Hudson és felesége, Heather éppen kissé megkésett mézesheteiket töltötték a kanadai Buffalo Nemzeti Parkban. Itt támadta meg őket az elvadult, elállatiasodott Logan, aki szemmel láthatóan még beszélni is elfelejtett. Heather egy pisztolylövéssel megsebesítette Logant, aztán férjével a bungalójukba vitték. James Hudson figyelmét nem kerülte el, milyen gyorsan regenerálódik Logan szervezete, és megállapította, hogy a férfi nagyon hasznosnak bizonyulhat a H Ügyosztály számára. Hudson azt mondta, orvosi segítséget hoz, és elment magára hagyva Heathert az eszméletlen „vademberrel”, akit odakötözött az ágyhoz. Egy heves hóvihar meggátolta Hudsont, hogy visszatérjen a bungalóba. Logan visszanyerte eszméletét, ösztönösen kieresztette karmait és megszabadult kötelékeitől, majd újra csak ösztönösen, visszahúzta a karmokat. Tehetetlen dühében, amiért a bungalóban rekedt, Heather Hudson elkezdte szidalmazni Logant, aki, láthatóan támadó célzattal, újra kieresztette karmait. Ám ekkor rápillantott a karmokra (Rozsomák saját állítása szerint ez az első emléke a karmokról), és elborzadt, Heather úgy gondolta, hogy az adamantium karmokat Logan akarata ellenére ültette be valaki, és egészen James Hudson visszatéréséig vigasztalta az elkeseredett férfit. Heather ma már nem tartja elképzelhetetlennek, hogy James Hudsonnak valami köze lehetett ahhoz, hogy Logan testébe adamantium csontváz és a karmok kerültek. Heather ugyancsak gyanítja, hogy James tudta: találkozni fognak Logannel a nemzeti parkban, és azért hagyta őt kettesben a férfival, hogy lecsillapítsa Logan dühöngő őrjöngését. Azonban Heather semmiféle bizonyítékkal nem tudja alátámasztani fenti gyanúit és James Hudsont sem kérdezheti meg, mert férje az óta – úgy tudja – meghalt. A Hudson házaspár magánál tartotta Logant, amíg a férfi vissza nem nyerte egészségét. Emellett naponta dolgoztak vele, hogy mielőbb magához térjen sokkos állapotából, és visszanyerje emberi mivoltát, bár Logan még sokáig hajlamos volt állatias dühkitörésekre. Logan nem emlékszik, hogyan kapta adamantium csontjait és karmait. Heatherrel együtt úgy gondolják, hogy a szervezetébe került különleges fém okozta a sokkot, amelynek következtében arra az állatias szintre süllyedt, amelyben James és Heather megtalálták. Nem lehet tudni, hogy aki Logan szervezetébe ültette az adamantiumot, valóban a Sötét Szél Lovagjának feljegyzései alapján dolgozott-e. Logan egy ideig a kanadai titkosszolgálat ügynöke volt (azt nem lehet tudni, hogy ez volt-e az egyetlen korszak az életében, vagy tevékenykedett már titkos ügynökként azelőtt is, hogy James Hudson megtalálta). Ez alatt az idő alatt Logan, Carol Danvers amerikai titkos ügynökkel (a leendő Ms. Marvellel – később Gemini) dolgozott együtt. Ismerve különleges képességeit, adamantium ötvözet csontvázát és karmait, magas rangú kanadai vezetők úgy határoztak, hogy Logan lesz a vezetője az Alfa-Különítmény elnevezésű, szuperhősökből álló ügynökcsapatnak. Ezért aztán a kanadai kormány milliókat költött arra, hogy Logan tökéletesen elsajátítsa különleges képességeinek használatát, valamint arra, hogy tanuljon meg uralkodni dühkitörésein. Logan segített James Hudsonnak az Alfa-Különítmény létrehozásában, ő szerezte meg a szupergyors, repülni képes Aurórát a H Ügyosztály számára. Logan álneve eredetileg „X-Fegyver” volt, ugyanakkor Rozsomáknak is nevezték, a kicsi, de erős kanadai emlőshöz való külső hasonlósága miatt. X-Fegyverként Hulkkal és a Wendigóval is megütközött. A mutáns szuperhősökből álló X-Men összeállítása során Charles Xavier professzor Kanadába is ellátogatott, és felajánlotta Rozsomáknak, hogy csatlakozzon a csapathoz. Logan szerelmes volt Heather Hudsonba, de rá kellett döbbennie, hogy Heather sosem hagyná el érte a férjét; Loganhoz való vonzódása inkább anyai természetű volt. Így aztán, hogy túltegye magát Heather iránti érzelmein, Logan elfogadta Xavier professzor meghívását. Xavier professzor ugyanis egy új, második X csapatot toborzott az eredeti X-menek megmentésére, akiket ekkoriban egy élő sziget tartott fogságban. Rozsomák otthagyta a Hydra Ügyosztályt, és az óta is az X-ek aktív tagja. A kanadai kormány utasította Hudson-t és az Alfa-Különítményt, hogy hozzák vissza Logant, akár erőszakkal is, azonban a Rozsomák foglyul ejtésére irányuló valamennyi kísérlet csúfos kudarcot vallott. Miután a kanadai kormány letett arról, hogy erőszakkal visszavitesse Kanadába, Rozsomák többször önként segítette a harcban az Alfa Különítményt. Rozsomák tökéletesen megtanult uralkodni dührohamai felett, mialatt Shingen Harada japán bűnöző és a Kéz nevű ninjaszövetség ellen harcolt. Ugyan Logan gyűlöli, ha ezt kell tennie, de szükség esetén szabadjára tudja engedni vadállatias indulatait. Jelenleg az Új Bosszú Angyalok tagja. Mihalik Sándor (művészettörténész) Hernádszurdoki Mihalik Sándor (Kassa, 1900. február 18. – Budapest, 1969. január 13.) művészettörténész, muzeológus, egyetemi magántanár, a történelemtudományok doktora (1969), a kassai Felsőmagyarországi Múzeum, majd a budapesti Iparművészeti Múzeum igazgatója, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgató-helyettese; Mihalik József művészettörténész fia. Élete Édesapja, Mihalik József művészettörténész. Felesége Dutka Mária művészettörténész. Tanulmányait a budapesti tudományegyetemen végezte. 1926-ban szerzett egyetemi doktorátust. 1926 és 1928 között Olaszországban végzett kutatásokat a római Magyar Történeti Intézet ösztöndíjasaként, elsősorban a magyar iparművészet itáliai kapcsolatait tanulmányozásával foglalkozott. 1927-ben tagjai közé választotta a sienai Irodalmi és Művészeti Akadémia. 1950-ben kinevezték a budapesti Iparművészeti Múzeum muzeológusává. Az 1930-as évek közepén berlini tanulmányútja tett, melynek során a középkori magyar ötvösművészet több, Németországban őrzött emlékét kutatta fel és azonosította. Az 1930-as évek második felében készítette első tanulmányait a magyarországi kerámiaművesség 18-19. századi történetéről, a gácsi és a regéci keménycserép-manufaktúrák korai történetét dolgozta fel. Ezzel párhuzamosan elkészült a pest-budai ónöntés történetének első összefoglalójával. 1939-től a kassai Felső-magyarországi Múzeum igazgatói tisztségét töltötte be, ő létesítette a korszerű kőtárat, valamint irányította a városi műemlékek helyreállításának munkálatait. 1945-ben tért vissza Budapestre. Egy éven keresztül az Iparművészeti Múzeum igazgatója volt, 1946-tól 1965-ig a MNM főigazgató-helyetteseként működött. Részben az ő irányításával valósultak meg a múzeum kiállításai. 1954-ben rendezte sajtó alá Szentpéteri József pesti ötvösmester önéletrajzát. 1961-ben német, angol és francia nyelven jelent meg Régi magyar zománcművészet c. könyve. A hatvanas években publikált tanulmányainak túlnyomó része a magyarországi keménycserép- és kőedénygyártás 18-19. századi történetével foglalkozik. Doktori értekezésében Hann Sebestyén életművét dolgozta fel. Az 1960-as évek második felében jelentősen működött közre a régi magyar művészet emlékeit bemutató kiállítások (Neuchâtel, 1965; Párizs, 1966; London, 1967; Belgrád–Zágráb, 1968) iparművészeti anyagának összeállításában és feldolgozásában. Munkái A rimaszombati ötvöscéh (Bp., 1919) Le coppe ungheresi del Duomo di Rieti Roma (Bp., 1928) Gioielli di Santa Elisabetta d'Ungheria a Udine ed a Cividale (Roma, 1936) Pest-Budai ónműves emlékek (Bp., 1940) Kerámiatörténeti előadások (Bp., 1951) Denkmäler und Schulen des ungarischen Drahtemailes im Ausland (Bp., 1958) Die ungarischen Beziehungen des Glockenblümenpokals (Bp., 1959) Zur Geschichte der alten keramischen Fabriken Siebenbürgens (Bukarest, 1960) Adatok a régi magyar kerámiagyárak történetéhez (Bp., 1960) Emailkunst im alten Ungarn (Bp., 1961) Versuch einer Zentralisierung des ungarischen Punzierungswesens im XVIII. Jahrhundert (Bp., 1961) Problematik der Rekonstruktion der Monomachos–Krone (Bp., 1963) Magyar ötvösművészek Svédországban (Bp.–Stockholm, 1968) Der Goldschmied Sebastian Hann (Bp., 1970) Little Miss Rhythm And Blues / Here I Am A lemez a Bee Gees és Trevor Gordon közös lemeze. A dal előadója Trevor Gordon, a későbbi Marbles együttes énekese, a vokálban Robin Gibb énekével. A dalok szerzője Barry Gibb, a The Bee Gees a kísérőzenekar. (valószínűleg Maurice Gibb orgonán kísér). Ledenice (Novi Vinodolski) Ledenice falu Horvátországban, Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Novi Vinodolskihoz tartozik. Fekvése A horvát tengerpart északi részének közepén, Novi Vinodolskitól 6 km-re északkeletre, a tengerparttól 5 km-re a hegyek között fekszik. Története Ledenice első írásos említése 1248-ban történt. Vára a Vinodol keleti részének stratégiai fontosságú helyén a falu feletti magaslaton állt. II. András magyar király 1223-ban kelt adománylevelében érdemiért Frangepán II. Vidnek adományozta egész Vinodolt, így a mai Ledenice vidékét is. A Frangepánok alatt Ledenice vára a Vinodol egyik fontos közigazgatási központja volt. A család hűbéri viszonyainak megszilárdítására 1288. január 6-án Noviba hívták össze a völgy tíz közigazgatási egységének képviselőit, hogy megalkossák a Vinodol életét szabályzó törvényi előírásokat. Írásba fektették a régi közösségi élet szabályait, melyeket új előírásokkal egészítettek ki, egyúttal szabályozták a hűbéri viszonyokat és a hűbérúr iránti kötelezettségeket. Ezeknek a normáknak az összessége a horvát nyelven íródott "Vinodoli törvénykönyv" egyúttal az egyik legrégibb horvát nyelvemlék. Ledenicét ezen a gyűlésen Ratko és Radoslav papok, valamint Dobriša Ledenica várának kapitánya képviselte. A török 1522-ben és 1539-ben is betört Ledenicéig, mely a Frangepánok itteni birtokvesztését jelentette. 1563-ban Ledenice a katonai határőrvidék részeként a zenggi kapitányok igazgatása alá került. Közben egyre nagyobb méreteket öltött az uszkók probléma. Az uszkókok eredményes kalóztámadásokat hajtottak végre a török hajók ellen, azonban a török előrenyomulás következtében Klissza vidékéről egyre északabbra, Zengg környékére szorultak. A Zrínyiek és a Frangepánok nem akartak fellépni ellenük, de amikor már a velencei és osztrák hajókat is fosztogatták egyre kényelmetlenebbé váltak a számukra. Végül Velence elégelte meg először a tétlenséget. Az uszkókok elleni hadjáratuk során 1600-ban lerombolták Ledenice várát is és a harcok ezután is tovább folytatódtak. Az 1617-es madridi béke súlyos döntést hozott az uszkókok ügyében amikor hajóik elégetéséről és a tengermellékről történő kitelepítésükről határozott. Ledenice település jelentősége csak azután nőtt meg, miután a 17. században a török elől Lika vidékéről számos család menekült ide. A családok férfi tagjai a határőrvidéken végzett katonai szolgálatuk fejében földet kaptak itt. Ilyen letelepített családok voltak a Mataija, Frković, Buneta, Komadina, Butković, Uremović, Stilin, Smolčić, Pemper, Draginić családok és mások. A legnagyobb településrészre Poljéra 1827-ben felépítették a Kármelhegyi Boldogasszony tiszteletére szentelt plébániatemplomot. Az alapiskola 1868-ban nyílt meg Poljén az egykori katonai parancsnokság épületében. Amikor 1874-ben Derašnicától nyugatra új út épült elveszítette korábbi gazdasági jelentőségét, amelyet még a Frangepánok uralma alatt élvezett. Lakói ugyanis egykor fuvarozásból és más erdei munkákból éltek. Emellett földet műveltek és állatokat tartottak. Idővel megélhetés sokan elköltöztek a lakosság száma visszaesett. 1857-ben 537, 1910-ben 695 lakosa volt. 1920-ig Modrus-Fiume vármegye Novi járásához tartozott. A falunak 2011-ben 170 lakosa volt. Nevezetességei A település feletti 376 méter magas hegyen állnak Ledenice várának romjai. A nép által Gradinának nevezett várat valószínűleg a Frangepánok építették a 13. század első felében. Első említése 1248-ban történt és stratégiai helyzeténél fogva fontos szerepet játszott a Vinodol keleti részének védelmében. 1699-ig a török veszély megszűnéséig a határőrvidék védelmét látta el. Ezt követően jelentőségét vesztve sorsára hagyták. Mára a falaknak csak egy része áll a négyszögletes torony és a Szent Istvánnak szentelt egykori vártemplom maradványaival. A Kármelhegyi Boldogasszony tiszteletére szentel plébániatemploma 1827-ben épült, 1909-ben V. Rauscher tervei szerint építették át. Értékes berendezési tárgyai a 17. századi barokk oltár és a 15. századi szentségtartó, mely még a Szent István vártemplomból származik. Itt őrzik még Szent Orsolya 14. századi gótikus ereklyetartóját. Vastag falakkal körülvett régi temető közepén a 18. századi Szent György kápolna romjaival. A faluban néhány néprajzi értékkel rendelkező lakóház is található. Jó Pásztor-kápolna (Esztergom) A római katolikus Jó pásztor-kápolna területileg a belvárosi plébániához tartozik. A Vaskapu nyugati lejtőjén áll, a belvárosi temető felett. Története Az esztergomi Jó pásztor-kápolna építése 1900-ban kezdődött meg. A város egyik legszebb kápolnája dr. Fehér Gyula volt belvárosi plébános kezdeményezésére épült a belvárosi temető fölött a Kálvária-kápolnától nem messze. Elkészülése után alakították át a temető bejáratánál álló régi Jó pásztor-kápolnát ravatalozó kápolnává. Felszentelésére 1901. július 17-én került sor a kálváriával együtt. A szertartást Fehér Gyula végezte, de az épület végleges átadása csak 1907. május 28-án történt. Jelenleg elhanyagolt állapotban van, egy időben hajléktalanok szálltak meg benne. Leírása A neogótikus kápolna alatt hatalmas, téglából és terméskőből készült kriptaépületet alakítottak ki. A sírboltok „eladására számítva építtették a kápolnát is”. Bejáratát két pillér fogja közre, mellettük két-két keskeny ablak húzódik. A kriptaépítményre a nyeregtetős kápolna csúcsíves stílben készült. A bejárata egy bélletes, csúcsíves keretezésű kapu, előtte díszes vaskorlát húzódik. A kapu fölött az építés dátuma látható MDCCCC alakban. Az évszám fölött egy térdelő, glóriás alak domborműve helyezkedik el. A homlokzatot egy rózsaablak díszíti, és egy háromszög alakú oromzatban végződik. Az oromzat szélét levélmintájú díszítés látható. A rózsaablak alatt, két román stílusú oszlop között hetes tagozású árkádsor sorakozik. A hét fülkéből három nyitott ablak, négy pedig vak. Az oldalfalakon támpillérek állnak. A hajót és a szentélyt összekötő tagozatot idő közben elbontották. Wolkenberg Alajos Wolkenberg Alajos (Szatmárnémeti, 1871. június 17. – Budapest, 1937. augusztus 29.) hittudós, egyetemi tanár, legitimista politikus. Életrajza Wolkenberg Alajos 1871. június 17-én született a Szatmár megyei Szatmárnémetiben. A szatmárnémeti Katolikus Főgimnáziumban érettségizett, majd Bécsben a Pázmáneumban végezte teológiai tanulmányait. 1893. december 21-én szentelték pappá. 1893-tól a szatmárnémeti papnevelő intézet tanára, 1894-től a tanítóképzőben is tanított, 1896. július 17-én a bécsi egyetemen hittudományból doktorált. 1900-ban kanonok és bölcseleti tanár a szatmárnémeti líceumban, 1901-től 1912-ig teológia tanár ugyanott, 1904-ben szentszéki ülnök, 1905-ben rektorhelyettes, 1907-ben zsinati vizsgáló Szatmárt. Közben székesegyházi hitszónok, 1901–1902 között az egyházmegye könyvtárosa is volt. 1906-ban a budapesti tudományegyetem doktorává fogadta. Közben 1909-ben a szatmári Leszámítoló Bank és a Gazdasági és Iparbank felügyelő bizottságának tagja. A Szent Imre Kör tiszteletbeli elnöke, a SZIT és 1915-ben a SZIA alapító tagja is. 1912 júniusában kinevezték a budapesti egyetemhez a hitszónoksággal kapcsolatos hitszónoklati tanszék rendkívüli tanárának. 1919-1921, majd 1924-1925-ben a Hittudományi Kar dékánja, 1928-1929-ben a Pázmány Péter Tudományegyetem rektora volt. 1922-ben Apostoli protonotárius. 1926-ban a Menza Akademika elnöke, 1927-től a felsőház tagja. Írásai a Szatmár és Vidéke, Szamos, Magyar Állam, Hittudományi Folyóirat, Jó Pásztor, Religió, Bölcseleti Folyóiratban jelentek meg. 1937. augusztus 29-én Budapesten érte a halál. Főbb művei A szatmári papnevelő-intézet története. (Szatmár, 1896) A szatmári papnevelő-intézet tanulmányi rendjének története, statisztikai adatai sat. (Szatmár, év nélkül) A spiritizmus. A budapesti egyetem hittudományi karától a Horváth-féle díjjal jutalmazott pályamunka. (Szatmár, 1899) Emlékbeszéd Lengyel Geiza dr. nyug. honvéd törzsorvos felett 1902. jún. 1. (Szatmár, 1902) Nagyböjti szent beszédek (Szatmár, 1903) Colombiere Kolos S. J. élete és lelki naplója. (Szatmár, 1904) Jézus szíve a kegyelmek napja (Szatmár, 1904) Gyászbeszéd... meszleni Meszlényi Gyula püspök emlékére. (Szatmár, 1905) Egyházi beszéd, melyet a Szatmár-Németiben épült Szent János templom megáldása ünnepén 1906. nov. 1. mondott (Szatmár, 1906) Bölcseleti szabadság a szónoklatban (Budapest, 1910) A béke útjain (Budapest, 1917) Az okkultizmus és spiritizmus múltja és jelene (Budapest, 1923) A katolikus világmisszió könyve (Budapest, 1928) Istenért, hazáért és a királyért (Budapest, 1930) Missziós előadások és szentbeszédek vademecuma (Budapest, 1931) Manzini (Szváziföld) Manzini (korábbi nevén Bremersdorp) város Szváziföldön, Manzini tartomány fővárosa. A város az ország második legnagyobb városa a főváros Mbabane után, lakossága 2005-ös becslés szerint 110 537 fő.[forrás?] Szváziföld legfontosabb ipari központja, Matsapha a város nyugati határához közel esik. Testvérvárosok Keighley, Egyesült Királyság Ramales de la Victoria , Spanyolország Amaroni Amaroni község (comune) Calabria régiójában, Catanzaro megyében. Fekvése A megye központi részén fekszik. Határai: Girifalco, Squillace és Vallefiorita. Története A település első említése 1314-ből származik, amikor a squillacei nemesi birtokhoz tartozott. Középkori épületeinek nagy része az 1783-as calabriai földrengésben elpusztult. A 19. század elején amikor a Nápolyi Királyságban felszámolták a feudalizmust Squillace része lett. Önállóságát 1850-ben nyerte el. Népessége A népesség számának alakulása: Főbb látnivalói az 1790-ben újjáépített Santa Barbara-templom Leutheni csata A leutheni csata a hétéves háború 1757. december 5-én megvívott csatája volt, melyben a kétszer nagyobb osztrák sereg súlyos és megalázó vereséget szenvedett a II. Frigyes király vezette porosz csapatoktól. A győzelem kulcsa a poroszok számára a helyismeret, az osztrák tábornok, Lotaringiai Károly naivitása, és a jobban képzett, magasabb harcértékű porosz gyalogság harcereje és szívóssága volt. Előzményei Szászország 1756-os lerohanása és a csehországi hadjárat kudarca után Poroszország súlyos helyzetben találta magát. 1757-ben nyugatról a francia-birodalmi sereg fenyegette a frissen megszerzett Szászországot, míg keletről a Habsburg Birodalom indított támadást az osztrák örökösödési háborúban elveszített Szilézia visszaszerzéséért, jelentősen megerősített haderejével. Frigyes a kettős fenyegetést úgy akarta kivédeni, hogy először egy kisebb sereggel megállítja a francia-birodalmi erőket, majd visszasiet Sziléziába, mielőtt az osztrák hadműveletek teljességgel kibontakoznának. A terv kockázatos volt, mivel azt az elképzelést vette alapul, hogy Frigyes hamarabb szét tud verni egy, a sajátjánál nagyobb sereget, mint ahogy az osztrák csapatok legyőzik a keleti porosz határt védő kisebb helyőrségeket. Ennek ellenére Frigyes számításai a szövetséges invázió kezdetén úgy tűnt, működnek. A rossbachi csatában a francia-birodalmi sereg teljes vereséget szenvedett, minimális porosz veszteségek mellett. Frigyes rohamléptekkel sietett vissza, hogy megállítsa az osztrák csapatokat, akik addigra szinte egész Sziléziát visszafoglalták. A Breslau környékén állomásozó, 65 000 főt számláló császári hadsereg Lotaringiai Károly parancsára azonnal kivonult a frissen elfoglalt városból, hogy megütközzön a 35 000 főnyi porosz erővel. A csata A csatatér és a seregek kezdő pozíciója Az osztrák csapatok centruma Leuthen városa mellett volt, maga a sereg 8,5 km hosszan észak-déli irányban állt föl két vonalban, a kor szokásainak megfelelően lovassági szárnyfedezettel. Az irreálisan hosszú felállás feltehetően Frigyes kedvenc taktikája, a szárnyak megtámadása, majd a gyalogság oldalról való felgöngyölítése, ellen lett kifejlesztve. A császári főtisztek elgondolása szerint ilyen hosszú vonalnak nem lehet észrevétlenül az oldalába kerülni. A porosz csapatok számára a csatatér ideális volt, ugyanis a kor két nagy háborúja, az osztrák örökösödési háború és a hétéves háború között ez a környék volt a kiképző terepük. Frigyes és Lotaringiai Károly erői közt néhány kisebb domb is volt, mely könnyen elrejthette a porosz csapatmozgásokat az osztrák felderítők elől. A porosz menetelés az osztrák balszárny felé Frigyes, kihasználva a dombok és a köd nyújtotta fedezéket, dél, majd kelet felé menetelt teljes rendben a porosz gyalogsággal, miközben az osztrák sereg jobbszárnyát zaklatta lovassági elterelő támadásokkal. Lotaringiai Károly erre a balszárnyáról is a jobbszárnyra rendelte lovasságát, arra számítva, hogy a porosz támadás ezen a részen fog összpontosulni. Miután az elterelő támadások abbamaradtak, és a porosz hadsereget sehol nem találta, a császári fővezér azt hitte, Frigyes visszavonult nyugat felé. A porosz támadás Miután a porosz menetoszlopok túlhaladtak az osztrák vonalakon, az egész hadsereg elfordult balra, majd megkezdte a támadást a teljesen védtelen osztrák balszárny ellen. Frigyes aznap elképesztően szerencsés volt. Már arra sem számított, hogy nem kell a balszárny lovasságával megküzdenie, hogy rátámadhasson az osztrák gyalogságra, de arra végképp nem, hogy az előtte helyet foglaló osztrák színekben harcoló, de protestáns württembergi csapatok, akik szimpatizáltak a szintén evangélikus Poroszországgal, egy-két sortűz leadása után alakzatot bontottak és elmenekültek. A mögöttük elhelyezkedő osztrák gyalogság is megingott a porosz tüzérségtől, valamint a porosz gyalogosok sortüzétől, és ők is menekülésbe kezdtek. A császári csapatok összeomlása A csata mindezek ellenére még nem dőlt el. A Habsburg Birodalom csapatai sietve rendezték soraikat, és Leuthen (az egykori osztrák centrum) környékén kialakították másodlagos állásaikat, az előrenyomuló porosz sereggel szemben, eredeti vonalukra merőlegesen. Az osztrákok még így is győzhettek volna túlerejüknek köszönhetően, de az eredeti elnyúlt felállásuknak köszönhetően nem tudták erőiket koncentrálni. Másfél óráig is eltartott, mire a jobbszárnyról az osztrák gyalogság el tudta foglalni a helyét az új vonalban. A két sereg között harcok alakultak ki, elsősorban a város utcáin. A poroszok nem álltak meg előrenyomulásukban, pokoli körülmények között is kicsikarták az áttörést Leuthennél. Ekkor érkezett az osztrák lovasság a jobbszárnyról, hogy összezúzza a kimerült poroszokat és megnyerjék a csatát. Ez nem sikerült nekik, mert a porosz lovasok időben elvágták az útjukat, óriási csatát kialakítva a két sereg vértesei között. A lovassági közelharc az új osztrák vonalak mögé hömpölygött, óriási káoszt és felfordulást okozva a megingó Habsburg csapatok hátában. Ezt már nem bírta el az osztrák sereg, a vonal felbomlott, a katonák pedig menekülni kezdtek. A porosz csapatok nagyszámú hadifoglyot ejtettek, elsősorban az új osztrák vonal jobbszárnyának katonáit, akik nem tudtak időben kijutni Leuthenből. Következményei Ez a csata volt Frigyes egyik legnagyobb és legzseniálisabb győzelme, mely ideiglenesen visszaszerezte Sziléziát a poroszoknak. Ezzel azonban nem döntötte el a háborút, bár megnyerte Anglia széles körű támogatását, mely jelentősen hozzájárult a háború további öt évének túléléséhez Frigyes számára. Mária Terézia császárné leváltatta Lotaringiai Károlyt. A Dallas Stars 2010–2011-es szezonja A Dallas Stars egy profi jégkorongcsapat az észak-amerikai National Hockey League-ben és a 2010–2011-es szezon a 18. az alapításuk óta. Az előző szezonhoz képest a csapatot felforgatták: elment a csapat legendája Mike Modano (ő a Detroit Red Wingsben folytatta a játékot, mert nem kapott szerződést a Starstól), valamint az évekig első számú kapus Marty Turco sem kapott szerződéshosszabbítást így a Chicago Blackhawkshoz igazolt. A csapatban sok régi név volt két-három nagy játékossal, de a többség fiatal játékos. A szezonkezdés október 8-án volt. Rájátszás A Dallas Stars nem jutott be a rájátszásba. Díjak, események, rekordok Mérföldkövek A Dallas Starsnak a Detroit Red Wings elleni 2011. február 24-i alapszakasz mérkőzésen szerzett győzelme a 700. volt a csapat történetében. Rekordok A Dallas Stars 95 pontos szezonja rekord beállítás, ami a legtöbb pontot szerző csapat, mely mégsem jutott be a rájátszásba. Naosz (szentély) A naosz az egyiptomi templomok szentélye, amely rendszerint a templom legbelsőbb helyisége. A naoszban állt az áldozati asztal, vagy a szintén naosznak nevezett szekrény, amelyben rendszerint az isten szobrát tartották A naosz az egyiptomi templomok minden szempontból legelzártabb része volt: ide csak a kiválasztott személyek: a fáraó, a főpap, és az istenszobor körül szolgálatot teljesítő papok léphettek be, ők is csak a megadott alkalmakkor. A naosz nem csak az emberek, de a fény elől is el volt zárva. Kivételes esetekben, mint Abu Szimbel Nagytemplománál, úgy alakították ki az épületet, hogy az év magadott napján vagy napjain elérhesse a nap fénye, de más napokon az ilyen szentélyek sem kaptak természetes fényt. A naosz az Újbirodalom idején már gazdagon díszített volt. Az előteréül szolgáló, rendszerint a templom hossztengelyére merőleges tengelyű előcsarnok (pronaosz) felől szárnyas napkoronggal díszített átjáró vezetett a szentélybe. A naosz falát a templom főistenét dicsőítő, színesre festett domborművekkel díszítették. A sziklatemplomoknak, mint Hatsepszut Dejr el-Bahari-i halotti templomának, vagy II. Ramszesz Beit el-Wáli-i templomának szentélyét a sziklába vágták. Egyes, főleg az Ozirisz-kultusszal kapcsolatos templomokban a szentély mennyezetét boltozatosra alakították ki. I. Széthi Abüdoszi templomának érdekessége, hogy hét szentélye van, Ozirisz, Ízisz, Hórusz, Amon-Ré, Ré-Harahti, Ptah és a halála után megistenült I. Széthi tiszteletére. Hasonlóan több szentélyt építettek (szám szerint kettőt) a Kom Ombó-i templomban is, de ott a teljes templom kettős építmény, mivel két háromság részére épült. Taklung kagyü A taklung kagyü (tibeti: �������������������, wylie: stag lung bka' brgyud) a tibeti buddhizmusban a kagyü iskola egyik ága. Története A taklung kagyü átadási vonalat Taklung Thangpa Tasi Pal alapította 1180-ban. A többi szarma, azaz új fordítás iskolához hasonlóan, a taklung kagyü is ahhoz a csoporthoz tartozik, amelyeket a buddhizmus második tibeti megalapításakor alapítottak. Ennek megfelelően a taklungba is a korai kadam iskola tanításai épültek be. A taklung kagyü egyik legfontosabb gyakorlata a mahámudrá. A taklung kagyü székhelye Tibet északi részén található, a Taklung-palotában. A 13. században a vonal harmadik tartója, Csödzsej Szangye Von megalapította a Rivocse kolostort Khamban. Később ezt a hagyományt úgy nevezték el, hogy marthang taklung, mintegy megkülönböztetve a lhászai taklungtól. Végül a taklung kagyü iskola elterjedt egész Tibetben, Mongólia egyes részein, Kínában, sőt még Indiában is. A jelenlegi vonaltartók a 7. phakcsok rinpocse, a 7. taklung ma rinpocse és a 26. taklung sabdrung rinpocse. Átadási vonal Marpa Locava hozta el a kagyü hagyományt Indiából miután elvégezte tanulmányait mesterénél, Náropánál, aki Tilopa tanítványa volt, aki a beavatást Vadzsradhara és Vadzsrajogini mesterektől kapta. Marpa legfőbb tanítványa Milarepa volt, aki a tibeti történelem egyik legnevesebb jógija. Milarepa a vonalat Gampópának adta tovább, aki addigra már a kadam iskola jeles képviselője volt. Gampópa a szintén kadampa Phagmo Drupa Dordzse Gyalpónak adta tovább, akinek a legfőbb tanítványa volt Taklung Thangpa Tasi Pal, a taklung vonal alapítója. Nap-éj egyenlőség A nap-éj egyenlőség (latinul aequinoctium) egy csillagászati esemény, amelyben a földi egyenlítő síkja áthalad a Nap középpontján, ez évente kétszer fordul elő (március 21. és szeptember 23. körül). Márciusi (tavaszi) nap-éj egyenlőség A Földön a márciusi nap-éj egyenlőség napja általában március 21. (illetve március 20., ritkábban március 19., a naptárrendszer és a Föld mozgásának eltérései miatt). A 21. században 2011 volt az utolsó olyan év (közép-európai idő szerint), amikor március 21-én következett be ez az időpont, innentől a század végéig mindig korábban lesz. 2011-ben ugyanis még március 21-ére esett a csillagászati tavasz kezdete, de mivel 2012 szökőév volt, ezért ebben az évben 20-án reggel következett be. Ezt követően, mivel 365 napos évek jönnek, a nap-éj egyenlőség időpontja ismét egyre későbbre kezdett tolódni, de 2015-ben is még március 20-ára esett, nem sokkal éjfél előtt köszöntött be a csillagászati tavasz. Ezután, mielőtt még újra elérte volna a 21-ét, ismét szökőév jött, ezért 2016-ban a nap-éj egyenlőség március 20-án reggelre került vissza. A négyévenkénti 45 perces csúszás azt eredményezi, hogy 2012-től 2047-ig minden évben – közép-európai idő szerint – március 20-ára, 2048-tól viszont már 19-ére esik a jeles nap, a tavasz kezdete – csillagászatilag. Mivel 2100-ban kimarad (az egyébként négyévente esedékes) február 29., így 1 napot előrefelé mozdul el a folyamat, és 2102-ben már – a 22. században először – ismét 21-én következik be a természet újjászületésének e fontos szimbóluma. Viszont mivel a Földön mindenhol ugyanabban az időpillanatban következik be, és csak időzónánként változik az időpontja, ez azt is jelenti, hogy 2050-ben a legkeletebbre található időzónában helyi idő szerint (UTC+14) március 21-én, 0 óra 20 perckor következik be, tehát ott még a század közepéig kell várni a 21. század utolsó 21-ei nap-éj egyenlőségére. Az északi félgömbön tavaszi nap-éj egyenlőségnek, a délin őszi nap-éj egyenlőségnek nevezik. A két féltekén ez a csillagászati tavasz, illetve a csillagászati ősz kezdete is egyben. Az időnként előforduló eltérés a naptári és csillagászati számítás között abból adódik, hogy a római katolikus egyház annak érdekében, hogy a húsvét időpontját egyszerűbben meg lehessen határozni, a nap-éj egyenlőség időpontját mindig március 21-ére teszi. Szeptemberi (őszi) nap-éj egyenlőség A szeptemberi nap-éj egyenlőség napja szeptember 22., illetve szeptember 23. Jellemzően 23-ára esik, csak szökőévekben, illetve közvetlenül 1 évvel utána fordul elő 22-én, illetve a nyugatabbra található időzónákban – ritkán – 21-én este köszönt be a csillagászati ősz. Az északi féltekén őszi nap-éj egyenlőségnek, a délin tavaszi nap-éj egyenlőségnek nevezik. A két félgömbön ez a csillagászati ősz, illetve a csillagászati tavasz kezdete is egyben. A nappal hossza a nap-éj egyenlőség időpontjában A nap-éj egyenlőség idején a Nap és a Föld középpontját összekötő egyenesre merőlegesen, a Föld középpontjában állított sík a földfelszínből a terminátornak nevezett gömbi főkört metszi ki, amely ekkor az egyenlítőre és minden szélességi körre merőleges; ezeket felezi, amiből következik, hogy az egész Földön nap-éj egyenlőség van. Ezt a bevezető ábra is szemléletesen mutatja. A geometriai magyarázattól eltérően a nappal és az éjszaka hossza a definícióból adódóan ekkor sem azonos. Az egyenlítőn a nappal megközelítőleg 12 perccel hosszabb az éjszakánál, és az eltérés az egyenlítőtől távolodva egyre jobban növekszik: a pólusoknál fél évig tart a nappal, és fél évig az éjszaka. Életjáték Az életjátékot (angolul: The game of life) John Conway, a Cambridge Egyetem matematikusa találta ki. Játékként való megnevezése megtévesztő lehet, mivel „nullszemélyes” játék; és a „játékos” szerepe mindössze annyi, hogy megad egy kezdőalakzatot, és azután csak figyeli az eredményt. Matematikai szempontból az ún. sejtautomaták közé tartozik. A játék egyes lépéseinek eredményét számítógép számítja ki (ez elvileg nem szükséges, korlátozottabb mértékben lehet emberi erővel és négyzethálós táblán is játszani, de ehhez türelem szükséges). A „játék”, a felfedezése utáni években, sokak hóbortos szabadidőtöltésévé vált Amerikában, s mint kiderült, komoly matematikai és filozófiai vonatkozásai vannak. Szabályok A négyzetrács mezőit celláknak, a korongokat sejteknek nevezzük. Egy cella környezete a hozzá legközelebb eső 8 mező (tehát a cellához képest „átlósan” elhelyezkedő cellákat is figyelembe vesszük, feltesszük hogy a négyzetrácsnak nincs széle). Egy sejt/cella szomszédjai a környezetében lévő sejtek. A játék körökre osztott, a kezdő állapotban tetszőleges számú (egy vagy több) cellába sejteket helyezünk. Ezt követően a játékosnak nincs beleszólása a játékmenetbe. Egy sejttel (cellával) egy körben a következő három dolog történhet: A sejt túléli a kört, ha két vagy három szomszédja van. A sejt elpusztul, ha kettőnél kevesebb (elszigetelődés) , vagy háromnál több (túlnépesedés) szomszédja van. Új sejt születik minden olyan cellában, melynek környezetében pontosan három sejt található. Fontos, hogy a változások csak a kör végén következnek be, tehát az „elhalálozók” nem akadályozzák a születést és a túlélést (legalábbis az adott körben), és a születések nem mentik meg az „elhalálozókat”. A gyakorlatban ezért a következő lépéseket célszerű ilyen sorrendben végrehajtani: Az elhaló sejtek megjelölése A születő sejtek elhelyezése A megjelölt sejtek eltávolítása Ha a számítási igényt nem vesszük figyelembe, alternatívaként lehet két táblát fenntartani: Az egyik a régi, a másik az új. A régi tábla szerint végrehajtjuk a módosítások - az új táblán. A művelet végeztével átmásoljuk az új tábla tartalmát a régibe, és kezdjük elölről. Alakzatok Sejtek egy halmazát alakzatnak hívjuk. Néhány ilyen alakzat rövid időn belül kihal (azaz egy sejtje sem marad életben), eltűnik; mások változatlanok maradnak (tengődő alakzatok), és olyanok is léteznek, amelyek ciklikusan önmagukba térnek vissza (pulzáló alakzatok). Néhány pulzáló (dinamikusan stabil) alakzat (oszcillátor) Béka Vészjel Óra Sikló (más néven glider) alakzat az érdekes tulajdonsága, hogy négy fázison át (a kiindulást nem számolva) önmagába alakul vissza, és eközben átlósan egy kockányit elmozdul, összességében véve átlósan mozog. Ez az alakzat a hackerek hivatalos emblémája is. Néhány tengődő (statikusan stabil) alakzat Cső Ló Kígyó Méhsejt Hajó Cipó Léteznek továbbá például vég nélkül szaporodó, illetve más alakzatokat elnyelni képes alakzatok is. Andrășești Andrășești község és falu Ialomița megyében, Munténiában, Romániában. A hozzá tartozó település: Orboești. Fekvése A megye középső részén található, a megyeszékhelytől, Sloboziatól, tizenkilec kilométerre nyugatra, a Ialomița folyó bal partján. Története A 19. század közepén Ialomița megye Ialomița-Balta járásához tartozott és Andrășești illetve Orboești falvakból, továbbá Cadâna és Bălănică tanyákból állt, összesen 938 lakossal. A község területén ekkor két templom és egy iskola működött. 1925-ös évkönyv szerint Andrășești községe Slobozia járás része volt, 1293 lakossal és Andrășești illetve Orboești falvakból állt. 1950-ben a Ialomițai régió Slobozia rajonjának volt a része, majd 1952-ben a Bukaresti régióhoz csatolták. Az 1968-as új megyerendszerben ismét Ialomița megyéhez csatolták. Látnivalók Andrășești település iskolaépülete - 1928 -ban épült. Susa (Olaszország) Susa (ejtsd: [szúza], franciául Suse) olasz község (comune) a Piemont régióban. 2008-ban 6760 lakosa volt. Elhelyezkedése Susa Torinótól 53 km-re nyugatra, a francia határ közelében, a Susai-völgyben helyezkedik el. Története A község eredetéről többféle feltevés is létezik, de a terület első lakosai majdnem biztosan a ligurok voltak, akiket az i. e. 5. században a kelták követtek. Később, Iulius Caesar idejében a rómaiak őket is leigázták. A császár később egy, a falu számára előnyös szövetséget kötött királyukkal, Donnóval. Nem sokkal később felépült Augustus császár diadalíve is. A településnek ekkor még Segusium volt a neve, és az Alpes Cottiae nevű római provincia központja volt. A főtér, a Piazza Savoia és környéke rengeteg római kori leletet megőrzött. A település Napóleon megszállása idején városi rangot is kapott. Közlekedés Vasúti A településnél lesz majd a jövőbeli Mont d’Ambin-bázisalagút olaszországi bejárata. Látnivalók Amfiteátrum Augustus császár diadalíve Susai Adelaide kastélya Cattedrale di San Giusto San Francesco konvent Porta Savoia Gasztronómia Közismert termékei a gesztenye, eredetvédett susa-völgyi borok és a focaccia. A község szülöttei Pietro Cambiani, boldoggá avatott katolikus pap Testvérvárosok Paola Briançon Barnstaple Sarentino Sarentino, németül: Sarntal, település Olaszországban, Bolzano autonóm megyében. Lakosainak száma 7058 fő (2017. január 1.). Sarentino Avelengo, Chiusa, Meltina, Renon, San Genesio Atesino, San Leonardo in Passiria, Scena, Varna, Villandro, Campo di Trens, Fortezza, Racines (Dél-Tirol) és Verano (Dél-Tirol) községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Loxstedt Loxstedt község Németországban, Alsó-Szászországban, a Cuxhaveni járásban. Lakosainak száma 15 995 fő (2016. december 31.). Egor Krimets Egor Krimets (üzbégül: Egor Krimets; Taskent, 1992. január 27. –) ukrán-üzbég labdarúgó, az üzbég élvonalbeli a taskenti Paxtakor hátvédje. Sikerei, díjai Üzbég bajnokság bajnok (3): 2012, 2014, 2015 Üzbég kupa győztes: 2011 Monte Stella A Monte Stella a Serre Calabresi hegyvonulat egy 832 m magas csúcsa Olaszország Calabria régiójában, Pazzano község területén. A hegységet devoni mészkövek építik fel. A 11. században vasércet találtak, melyet egészen a 18. század végéig bányásztak. A Monte Stella vidékén egészen a 17. századig ortodox szerzetesek éltek, akiket a katolikusok űztek el. A hegy oldalába vájt grottóban egy kápolnát rendeztek be a Szűzanya tiszteletére, aki a helyi legendák szerint elűzte a hegyben lakozó ördögöt. Mivel a hegység jellegzetesen kúp alakú, a helyiek tűzhányónak tartották a közeli Strombolihoz, Etnához és Vulcanóhoz hasonlóan. Forrás Blanchard, Paul - Southern Italy , Somerset Books Company, London, 2007 ISBN 9781905131181 Kostreši Šaški Kostreši Šaški falu Horvátországban, a Sziszek-Monoszló megyében, közigazgatásilag Sunja községhez tartozik. Fekvése Sziszek városától légvonalban 29, közúton 35 km-re délkeletre, községközpontjától 11 km-re délkeletre, a Sunja-mező nyugati szélén, a Sunjáról Hrvatska Dubicára menő főút és a Zágráb – Novszka vasútvonal mentén fekszik. Története Kostreši a török kiűzése után a 17. század végétől pravoszláv boszniai szerbekkel betelepített falvak közé tartozik. A falu 1773-ban az első katonai felmérés térképén „Dorf Kostresy” néven szerepel. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott Repertóriumában „Kosztressi” a neve. Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében ugyancsak „Kosztressi” néven 37 házzal és 164 lakossal szerepel. A Petrinya központú második báni ezredhez tartozott. 1857-ben 216, 1910-ben 298 lakosa volt. A katonai közigazgatás megszüntetése után Zágráb vármegye részeként a Kostajnicai járáshoz tartozott. A délszláv háború előtt lakosságának 91%-a szerb nemzetiségű volt. 1991. június 25-én a független Horvátország része lett. A délszláv háború idején lakossága a szerb erőkhöz csatlakozott. A Krajinai Szerb Köztársasághoz tartozott. A falut 1995. augusztus 5-én a Vihar hadművelettel foglalta vissza a horvát hadsereg. A szerb lakosság többsége elmenekült. A településnek 2011-ben 71 lakosa volt. Hermész Triszmegisztosz Hermész Triszmegisztosz (Háromszor magasztos vagy Háromszor nagy Hermész), minden bizonnyal mitikus alak, feltehetőleg Hermész és az egyiptomi Thot isten (az írás feltalálója) hellenisztikus összevonásából jött létre. Az ókori hagyomány szerint számos alkimista és hermetikus szöveg szerzője, állítólag az ő múmiájának kezében találták meg egykor a híres Tabula smaragdinát (Smaragdtábla), amely az alkímia egyik alapszövegének számít. Valószínűleg egyiptomi származású ember volt, a Hermész Triszmegisztosz pedig nem név, hanem egy ún. beavatási fokozat. Thot a leviták magas kasztja, mint az iráni Zarathustra, vagy az indiai risi; mai szóhasználattal mesterek kasztja. Gyakran összekeverik az egyházatyák által igen tisztelt Hermásszal nevük hasonlósága miatt. A Corpus Hermeticum dialógus-gyűjtemény számos tagját (például a Poimandrészt) neki tulajdonítják; valamilyen beavatásra felkészítő művek töredékei ezek, kései gnosztikus iratok stílusában íródtak és kevésbé H. T. tanításainak továbbadását, mint inkább a hermetikus hagyományba való beavatást szolgálhatták. A gondolatai továbbéltek a korai egyházban, az alkímiában, a középkori misztikusoknál. La Mothe-Achard La Mothe-Achard település Franciaországban, Vendée megyében. Lakosainak száma 2940 fő (2015). La Mothe-Achard La Chapelle-Achard, Sainte-Flaive-des-Loups, Saint-Georges-de-Pointindoux és Saint-Julien-des-Landes községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Kanizsai Ferenc Csuka Ferenc, írói nevén Kanizsai Ferenc (Magyarkanizsa, 1879. november 28. – Budapest, 1914. május 2.) író, újságíró, kritikus. Pályafutása Csuka Sándor és Devics Mária fia. Középiskoláit Szegeden és Versecen végezte, majd Budapesten és Kolozsvárt járt egyetemre. Szegeden indult újságírói pályafutása, majd Szabadkára ment, innen pedig a fővárosba került. Molnár Ferenc hatása alatt születtek első művei. Novelláinak főként városi témájúak. Több regényt és elbeszéléskötetet is kiadott. Terka című művéről 1907-ben Csáth Géza írt kritikát a Bácskai Hírlapban. Művei Csuka Ferenc: Faustus redivivus, tárcanovellák, Szeged, 1905 Ifjabb Sóti Pál, Délmagyarország, 1909, folytatásokban Jó figurák ; Schenk, Bp., 1909 ( Mozgó könyvtár ) Az apja fia ; Schenk, Bp., 1910 ( Mozgó könyvtár ) Bűntársak. Elbeszélések ; Athenaeum, Bp., 1912 ( Modern könyvtár ) A kígyóbűvölő ; Schenk, Bp., 1912 ( Mozgó könyvtár ) Roppant nagy szerelem, Élet, folytatásokban A cserebogár, elbeszélések, Singer és Wolfner, 1911 Az eltitkolt riport, Tolnai Világlapja, 1911 Poczok Palkó története z ifjúság számára ; Tolnai Ny., Bp., 1918 Diáknovellák ; Magyar Jövő, Bp., 1920 ( A Zászlónk diákkönyvtára ) Janeiró: Karcsi, a mintadiák válogatott kalandjai ; Magyar Jövő, Bp., 1921 ( A Zászlónk diákkönyvtára ) Gestaltterápia A gestaltterápia alternatív pszichoterápiás irányzatként van jelen szerte a világon. Fritz Perls és Laura Perls, illetve Paul Goodman számos forrást (fenomenológia, egzisztencializmus, gestaltpszichológia, pszichoanalízis, mezőelmélet, zen buddhizmus) felhasználva alkotta meg a 20. század derekán. A gestaltterápiának csak az egyik eleme a talán ismertebb gestaltpszichológia (alaklélektan), amely az észleléssel foglalkozott az 1920-as években Németországban. A gestaltterápia abban segít az embereknek, hogy gazdagabb és élvezetesebb életet éljenek, tisztábban lássák a helyzetüket, felfedezzék lehetőségeiket, és felelősséget vállaljanak azért, hogy ezekkel a lehetőségekkel éljenek is – azaz felelősséget vállaljanak a boldogságukért. Fókuszában az itt-és-most megélt tapasztalat áll – tiszteletben tartva azt, hogy ahányan vagyunk, annyiféle valóságot élünk meg. A terapeuta nem objektív szakértőként vesz részt a folyamatban: a terápia fontos eleme a terapeuta–páciens között kialakult kapcsolat, ami ebben a kapcsolatban megjelenik, és az a folyamat, ahogyan ezt közösen létrehozzák. A hagyományos terápiáktól abban is különbözik, hogy a hangsúly nem (csak) a verbalitáson van, dolgozik a testtel, mozgással, úgynevezett „kísérletekkel”. A páciens által hozott témákra nem betegségként vagy megoldandó problémaként tekint, hanem jelenségként, és azt keresi, hogyan vesznek részt a rendszer különböző elemei ennek a jelenségnek a létrejöttében – tehát nemcsak az egyént vizsgálja, hanem rendszerszemléletben gondolkodik. 2009-es Roland Garros – férfi egyes Ez a szócikk tartalmazza a 2009-es Roland Garros férfi egyes mérkőzéseit. A férfi mezőny címvédője a spanyol Rafael Nadal volt, aki meglepetésre a negyedik körben kiesett a 23. kiemelt svéd Robin Söderling ellen. A tornát Roger Federer nyerte, aki ezzel teljesítette a karrier Grand Slamet, és tizennegyedik Grand Slam-győzelmével beérte Pete Samprast. Made in Abyss A Made in Abyss (��������; Hepburn: Meido in Abisu) japán mangasorozat, amelyet Cukusi Akihito írt és rajzolt. A történet egy fiatal lányról szól, aki egy nap egy emberformájú robotfiúra bukkan, akivel leereszkedik az Abyss-nak nevezett feneketlen mélységbe, hogy megkeresse édesanyját. A mangát 2012 októberétől a Takeshobo publikálja Web Comic Gamma digitális kiadványában, valamint 6 tankóbon kötetbe gyűjtve. A 12 részes anime adaptációt a Kinema Citrus stúdió készítette és 2017. július 7-én kezdték sugározni. Történet A történet középpontjában egy Riko nevű árva kislány áll, aki egy Ószu (Ōsu) nevű városban él Beoluska tenger egyik szigetén. A város egy furcsa, Abyss-nak nevezett ismeretlen gigantikus lyuk körül épült, ami a Föld mélye felé tátong. Az Abyss rengeteg kincset és egy rég elveszett civilizáció nyomait rejti, ezért népszerű hely azon barlangászoknak, vállalják a nehéz és veszélyes ereszkedést köddel teli gödörbe, hogy értékes relikviákat találjanak. Azonban minél mélyebbre hatolva fokozatosan fejti ki végzetes hatását az Abyss átkának nevezett halálos kór. Azon kevesek, akik mégis visszatértek az alsóbb régiókból számolnak be tapasztalataikról. Riko célja, hogy édesanyja nyomdokaiba lépve barlangász mester (Fehér Sípos) lehessen és megoldja Abyss rejtélyét. Egy nap egy Reg nevű emberformájú robotfiúra bukkan a mélységben. Médiamegjelenések Manga A mangát a Takeshobo publikálta 6 tankóbonban 2017. július 29-éig. A Seven Seas Entertainment bejelentette a 2017-es Anime Expo-n, hogy licencelik a mangát. Anime Az anime-adaptációt a Kinema Citrus stúdió készítette Kodzsima Maszajuki rendezésében, a forgatókönyvet Kurata Hidejuki írta és Kazuchika Kise készítette a karaktereket. Az első epizódot 2017. július 7-én sugározták az AT-X és egyéb adókon. A Sentai Filmworks licencelésében a sorozat az USA-ban az Amazon Prime Video felületén angol felirattal érhető el. Közepes szabad úthossz Közepes szabad úthossz alatt a fizikában egy részecske által két ütközés közt megtett út átlagos hosszát értjük. A közepes szabad úthosszat két tényező határozza meg: a jelenlevő részecskék koncentrációja, és az ütközésük valószínűsége. Ahol a közepes szabad úthossz, n a részecskék koncentrációja, és a hatáskeresztmetszet (ez nem feltétlenül esik egybe a geometriai keresztmetszettel). Életrevalók Az Életrevalók (eredeti cím: Intouchables) 2011-ben bemutatott francia vígjáték, dráma. A film valóságos történeten alapul, amit a rendezők egy 2004-es dokumentumfilmben láttak. Mindössze kilenc héttel a franciaországi bemutató után a második legsikeresebb filmmé vált a nézőszám tekintetében a 2008-as Isten hozott az Isten háta mögött után. A drámai vígjáték 2011-ben Franciaországban kulturális jelenséggé vált a francia szavazók 52%-a szerint. Cselekménye Egy afrikai származású sofőr békésen vezet a kocsisorban, a párizsi éjszakában, és időnként figyelmes pillantást vet a mellette ülő, körszakállas, bajuszos, fehér utasára. Egyszer csak kilő a sorból és száguldani kezd a sötét színű Maserati Quattroporte V. Hamarosan egy szirénázó rendőrautó ered a nyomukba. A sofőr 100 euróval arra fogad, hogy le tudja rázni a rendőröket. Utasa tartja a tétet. Ez majdnem sikerül neki, de egy másik rendőrautó keresztbe fordul előtte, így kénytelen megállni. Ekkor a két férfi arra fogad, hogy fognak-e díszkíséretet adni nekik a rendőrök. A 200 euróra emelt tétet a néger sofőr nyeri meg, mert azt mondja a rendőröknek, hogy mozgássérült utasa súlyos beteg és sürgősen kórházba kell szállítania. Ennek hihetőségéhez a fehér férfi által szándékosan produkált, látványos, nyálcsorgató roham is hozzájárul. Ezután az előzményeket ismerjük meg, amik több hónappal korábban játszódtak le. Philippe, a gazdag francia arisztokrata párizsi lakosztályában állandó ápolót keres maga mellé. Philippe ugyanis egy baleset következtében nyaktól lefelé megbénult, csak a fejét tudja önállóan mozgatni. Az állásra rengetegen jelentkeznek, köztük sok a jól képzett ápoló, de vannak képzetlenek is. Közéjük tartozik Driss, egy szenegáli származású magas fiatalember, aki igazából nem is az állásra akar jelentkezni, csak arra van szüksége, hogy igazolást adjanak róla: jelentkezett az állásra, mert a harmadik elutasított jelentkezés a feltétele annak, hogy munkanélküli segélyt kapjon. Philippe-et bosszantja a fiatalember műveletlensége (nem ismeri Berliozt például) és arroganciája (rögtön flörtölni kezd a vörös hajú Magalie-val, aki a jelentkezőket kikérdezi és feljegyzéseket készít róluk), de azt mondja neki, hogy másnap reggel 9-kor megkapja a papírt. Driss este hazamegy egy lakótelepi lakásba, ahol rengeteg gyerek van (később kiderül, hogy a féltestvérei). Amikor anyja hazaér, kiderül, hogy Drisst már fél éve nem látta, meg is mondja neki, hogy azonnal menjen el és ne jöjjön vissza többet. Driss éjszaka a haverjaival lóg egy darabig. Másnap reggel elmegy az igazolásért. Yvonne, egy idősebb nő megmutatja neki a lakás helyiségeit. Drisst sokkolja a fürdőszoba látványa, ami ápolóként járna neki (előző este nem tudott nyugodtan megfürdeni a szűk kis kádban, ahol 2-3 gyerek állandóan fogat mosott mellette). Philippe-et éppen masszírozzák. Philippe szerint az állandó ápolók csak pár hétig bírják ki mellette, és próbaidőre felajánlja Drissnek az állást. Driss kihívásnak fogja fel a dolgot, bár a betanulásnál már az egészségügyi harisnya felhúzását is nehezen hajtja végre (a filmben nem láthatók ennél intimebb részek, bár utalás történik rá, hogy természetszerűleg Drissnek kell a székelés utáni tisztogatást is elvégeznie). Amikor ki akarnak mozdulni, eredetileg egy Renault Kangoo autóba kellene beraknia Philippe-et, Driss azonban inkább a ponyvával letakart Maserati Quattroporte V-t választja helyette, amit Philippe is örömmel fogad. Driss egy teljesen más életstílust ismer meg és ugyanúgy Philippe is. Philippe szereti a komolyzenét és a verseket, ő maga is ír. Driss kedvence az Earth, Wind and Fire együttes, lenézi a nonfiguratív festészetet és az operákat. Driss közelében állandóan ott van egy „bébifon”-nak nevezett adóvevő. Egyik éjszaka Philippe-nek minden különösebb ok nélkül hiperventillációja van. Driss megijed, nem tudja, mit csináljon, majd ösztönösen hidegvizes borogatást alkalmaz, amitől Philippe kissé jobban lesz. Philippe-et egyik barátja beszélgetésre hívja. Miközben Driss kint várakozik a hóban, figyelmezteti Philippe-et, hogy Driss veszélyes lehet, több kisebb bűnügyben részt vett, fél évig börtönben is volt ékszerrablásért. Philippe azt válaszolja neki, hogy nem érdekli a férfi múltja. Egy kiállítási megnyitó előtt Philippe hosszasan néz egy nonfiguratív festményt, ami néhány piros pacából áll. Driss viccesnek találja, hogy Philippe-nek tetszik a kép és meg akarja venni 30 000 euróért, amiről le akarja beszélni, de ez nem sikerül. Philippe azt mondja neki, hogy a művészettel az ember nyomot hagy maga után. Philippe elmondja Drissnek, hogy nagyon szerette a feleségét, akinek nem lehetett gyereke (többször elvetélt), ezért örökbe fogadtak egy kislányt, majd az asszony súlyos beteg lett, és meghalt. Philippe ez után az extrém sportokra vetette magát. Egy ejtőernyős ugrás alkalmával rosszul érkezett a talajra, a gerince eltört a 3. és 4. csigolya között, és emiatt nyaktól lefelé megbénult. Sem mozgatni nem tudja a tagjait, sem fájdalmat nem érez. Ezt korábban Driss már tesztelte, a forró teáskannát nyomta a férfi lábához, majd gőzölgő forró vizet öntött rá, de semmilyen reakciót nem kapott. A kísérletet a masszőrnő szakította félbe. Philippe örökbe fogadott lánya, Elisa tiszteletlenül viselkedik Driss-szel. Driss figyelmezteti Philippe-et, hogy a lányt kordában kellene tartania, illetve felajánlja, hogy leken neki néhány atyai pofont. Philippe a beszélgetés mellett dönt, ami hatásosnak bizonyul. Driss a kiállítóteremben látott festményhez hasonló stílusban megfest egy nonfiguratív képet, amit Philippe (magában mulatva) egyik sznob barátjának elad 11 000 euróért azzal a megjegyzéssel, hogy „a művész kezdő, de később híres lehet, és a kép sokkal többet fog érni”. A pénzt odaadja Drissnek. Philippe születésnapján a rokonság és a barátok összegyűlnek és a szalonban egy komolyzenei együttes által előadott klasszikus zenei koncertet hallgatnak meg. Driss ekkorra már a Philippe által kiválasztott és kifizetett, elegáns sötét öltönyben jár (addig farmert és dzsekit hordott). A koncert befejeződése után Driss egy Earth, Wind and Fire számot hangosít ki, táncolni kezd és másokat is erre biztat (ami meg is történik). Driss felfedezi, hogy Philippe rendszeresen levelezik valakivel. Kiderül, hogy fél éve tart a kapcsolat, amelyet Philippe teljes mértékben lelki kapcsolatnak minősít, és Driss-szel szemben nem érzi szükségét annak, hogy más módon is megismerje az Eleonore nevű hölgyet. Amikor éppen költői sorokat diktál a vörös hajú titkárnőjének, Driss közbeavatkozik, és felhívja a levélben megadott számot, majd Philippe füléhez teszi a mobilt. Philippe kínosan érzi magát, de randevút beszél meg a Dunkerque-ben élő hölggyel (aki nem tudja, hogy Philippe tolószékben él). Philippe és Driss megbeszéli, hogy Philippe egy fényképet küld magáról a hölgynek, amin diszkréten a tolószék is látható. Philippe ezt a levél elküldése előtt Yvonne-nal kicserélteti egy másik képre, amin egészségesen látható. Philippe már órákkal a randevú előtt a helyszínen van egy kávéházban, de az utolsó pillanatban visszavonulót fúj Yvonne számára, aki felhívja Drisst, aki éppen anyját figyeli, amint a munkahelyéről, ahol takarít, hazafelé indul. Philippe elviszi Drisst egy magánrepülőgépen (ahol csak ők ketten vannak utasok) egy siklóernyős hétvégére. Driss igencsak tiltakozik, de végül élvezi a dolgot. Mindketten úgy repülnek, hogy egy tapasztaltabb siklóernyős van velük. Adama, Driss fiatalabb féltestvére nála keres menedéket. Driss beszél egy bandataggal, akikkel Adama el szokott menni, de ennek eredményességéről nem tudunk meg semmit. Philippe azt tanácsolja Drissnek, hogy keressen más elfoglaltságot magának, hiszen „bizonyára nem akar egész életében tolószéket tologatni”. Driss visszatér a haverjaihoz. Philippe újabb ápolót alkalmaz, akivel nincs megelégedve, mert nem figyel rá annyira, mint Driss tette. Philippe szakállt és bajuszt növeszt. Yvonne aggódik Philippe miatt, és felhívja Drisst, aki el is jön Philippe-hez. Először elviszi arra az utazásra, amelynek az eleje a film elején látható volt. Az éjszakai vezetés után megérkeznek a tengerhez, aminek látványa lenyűgözi Philippe-et, majd Driss vicces módon megborotválja Philippet. Driss egy étterembe viszi, majd magára hagyja, miután közli vele, hogy egy randevút hozott össze Eleonore-ral. Philippe kissé pánikba esik, de Driss biztatóan mosolyog rá, immár a kirakaton kívülről. Nemsokára megérkezik Eleonore, aki átlagos kinézetű, de igen csinos. A film utolsó pillanataiban az igazi Philippe és ápolója, Abdel látható (aki fehér ember) egy hegyoldalban. Szereposztás François Cluzet ( Dunai Tamás ): Philippe, gazdag arisztokrata mozgássérült Omar Sy ( Galambos Péter ): Driss, Philippe állandó ápolója Audrey Fleurot ( Major Melinda ): Magalie Clotilde Mollet (Ősi Ildikó): Marcelle Anne Le Ny ( Igó Éva ): Yvonne Alba Gaïa Bellugi ( Csifó Dorina ): Elisa, Philippe fogadott lánya Cyril Mendy ( Berkes Bence ): Adama, Driss féltestvére Christian Ameri ( Cs. Németh Lajos ): Albert Grégoire Oestermann ( Fazekas István ): Antoine Marie-Laure Descoureaux: Chantal, szobaasszony Absa Dialou Toure: Mina Salimata Kamate: Fatou Dorothée Briere Meritte: Eléonore Fogadtatás A film a bemutatója után négy héttel 2011-ben, Franciaországban a legnézettebb film lett. Tizenhat hét után Franciaországban 19 millió néző látta, ezzel minden idők második legnézettebb francia filmje lett Franciaországban (a külföldi filmeket is figyelembe véve a harmadik). 2012. január 10-én francia rekordot állított fel azzal, hogy tíz héten át folyamatosan a legnézettebb film volt. A film más európai országokban is jól szerepelt. Németországban kilenc egymás utáni héten vezette a nézettségi listát, Ausztriában hat hétig, Olaszországban, Spanyolországban, Belgiumban és Svájcban egy-egy hétig. 2012. március 20-ra az Életrevalók lett „a legjobban jövedelmező, nem angol nyelvű film” 281 millió USD-vel. Az előző rekordot a Chihiro Szellemországban című japán rajzfilm tartotta 275 millió USD-vel. Díjak, jelölések elnyert díjak: 2011, 24. Tokiói filmfesztivál: Szakura nagydíj legjobb színész - François Cluzet és Omar Sy 2012, 16. „City of Lights, City of Angels” filmfesztivál díjai: : közönségdíj a kritikusok különdíja 2012, 14. nemzetközi filmfesztivál, Wisconsin : legjobb film közönségdíj 2011, „A francia film” magazin díjai: : közönségdíj, TF1 ; legjobb francia film ; díjak díja ; 2012, Lumière-díj : Lumière-díj, legjobb színész - Omar Sy 2012, Globes de Cristal legjobb film legjobb színész - Omar Sy 2012, César-díj : legjobb színész - Omar Sy (a The Artist – A némafilmes főszereplőjét, Jean Dujardin -t előzte meg) jelölések: 2012, César-díjra: legjobb film legjobb rendező legjobb eredeti forgatókönyv legjobb színész - François Cluzet) legjobb színésznő mellékszerepben - Anne Le Ny legjobb operatőri munka legjobb vágás legjobb hang Érdekesség Omar Sy az első afrikai származású, aki megkapta a César-díjat . A The Weinstein Company megszerezte a film angol nyelvű változatának elkészítési jogát az angol nyelvű országok, Skandinávia és Kína területére. Zenei anyag Ludovico Einaudi - "Fly" (3:20) Earth, Wind & Fire - "September" (3:33) Omar Sy, François Cluzet & Audrey Fleurot - "Des références..." (1:08) Ludovico Einaudi - "Writing Poems" (4:09) George Benson - "The Ghetto" (4:57) Omar Sy & François Cluzet - "L'arbre qui chante" (1:01) Terry Callier - "You're Goin' Miss Your Candyman" (7:18) François Cluzet & Omar Sy - "Blind Test" (2:21) Earth, Wind & Fire with The Emotions - "Boogie Wonderland" (4:45) Ludovico Einaudi - "L'origine nascosta" (3:12) Nina Simone - "Feeling Good" (2:53) Ludovico Einaudi - "Cache-cache" (3:51) Angelicum De Milan - "Vivaldi: Concerto pour 2 violons & Orchestra" (3:21) Ludovico Einaudi - "Una mattina" (6:41) Vib Gyor - "Red Light" (4:29) V for Vendetta A V mint vérbosszú egy tízrészes képregénysorozat, mely 1982 és 1988 között jelent meg a Quality Communications Warrior nevű magazinjában az Egyesült Királyságban. A képregény írója Alan Moore, rajzolója pedig David Lloyd. A V mint vérbosszú története egy disztópikus jövőben (az 1980-as évekhez képest) játszódik az Egyesült Királyságban, ahol egy titokzatos anarchista valószinőleg a történelemből ismert Guy Fawkes, aki magát csak „V”-nek nevezi, megpróbálja elpusztítani az országot uraló totalitárius kormányt. Tejeda de Tiétar Tejeda de Tiétar település Spanyolországban, Cáceres tartományban. Lakosainak száma 802 fő (2017). Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Tóth Eleonóra Tóth Eleonóra (Zalaegerszeg, 1958. október 24. –) magyar színésznő. Életpályája 1958-ban született Zalaegerszegen. 1971-1975 között a Ságvári Endre Gimnázium tanulója volt. 1977-től a kaposvári Csiky Gergely Színház tagja, ahol kezdetben kellékesként dolgozott. Fontosabb színházi szerepei Magdaléna ( García Lorca : Bernarda Alba háza) Remingtonova elvtársnő ( Majakovszkij : Gőzfürdő) Sidonie ( Fassbinder : Petra von Kant keserű könnyei) Díjai és kitüntetései Komor István -emlékgyűrű (1993) Nagymama-díj (2012) Aase-díj (2012) Irigy Hónaljmirigy Az Irigy Hónaljmirigy (rövidítve: IHM) nyolctagú magyar könnyűzenei együttes, mely zenei paródiáiról és ezek közé szervezett humoros tévéműsorairól ismert. A pop, rock, reggae, techno, rap és a mulatós zene egyaránt szerepel repertoárjukban, de például a Boci, boci tarka című gyermekdal acapella-változata vagy a Village People YMCA-jéből elferdített Mirigy-himnusz operajellegű előadása is a nevükhöz fűződik. Történet Az Irigy Hónaljmirigy 1990-ben, egy mátyásföldi szilveszteri bulin alakult meg, akkor még "Fintorock" néven. A csapat tagjai ekkor Molnár Imre, Kabai László, Sipos Péter, Ambrus Zoltán, továbbá Katona „Katec” Gábor és Várszegi Attila volt. Az együttes első fellépése a következő év farsangján a Tüzesvíz nevű szórakozóhelyen volt. Katec és Várszegi Attila hamarosan kilépett az együttesből. A gitáros hiány kompenzálására került be a csapatba Papp Ferenc, Uszkó László pedig néhány hét múlva már az együttes billentyűseként lépett színpadra. Később csatlakozott még Sipos Péter öccse, Tamás, valamint Varga György (becenevén Győző), akik elsősorban látványban utánozták a sztárokat, bár a későbbiekben már Sipos Tamás is énekelt. 1993-ban született meg az együttes demófelvétele, majd 1994 novemberében jelent meg az első lemezük Fetrengés címmel. 1994. december 9-én a csapat már telt házas koncertet adott. A buli után indultak meg a hétvégi fellépések, de ebben az időben több tag még polgári foglalkozását is űzte. 1996 februárjában aztán megjelent a második lemezük, A csillagok háborognak, mely hamarosan arany-, majd platinalemez lett. A lemezen profi énekesnők énekeltek, s köztük volt Keresztes Ildikó is. Ő a ma is ismert nagy slágert énekelte a lemezen, a Bat-mant. 1997-re az Irigy Hónaljmirigy az ország egyik legnépszerűbb együttesévé vált. Ekkor jelent meg ez első kislemezük, a Buliwood. Hamarosan megjelent a Snassz Vegas! című albumuk is, mely platinalemez lett. A csapat egyre több meghívást kapott, így például Lagzi Lajcsi Dáridó című műsorába is. 1999 tavaszán jelent meg a Sovány Vegasz című maxi lemezük. Októberben készült el a Selejtező című albumuk. November 12-én addigi legnagyobb szabású koncertjét adta az Irigy Hónaljmirigy. 2000-ben jelent meg a Ráncdalfesztivál című kislemezük, melyből az első tévéműsorukat készítették. Ezt 2000. december 31-én mutatták be a TV2-n, melyen azóta rendszeresen jelentkezik a zeneparódiákra épülő, olykor koncertfelvételeket bemutató, szórakoztató műsoruk. 2001-ben készült el a Flúgos futam című nagylemez, melyet a következő évben Mirigy Nagydíj címen a Kisstadionban adott koncert anyagából készítettek. Ezt követően tematikus jellegű nagylemezeket készítenek. Az együttes 2003-as albuma, a ValóságShokk a divatos valóságshow-kra és holdudvarukra reflektált, míg a 2004-es Bazi nagy lagzi (eredetileg Bazi nagy roma lagzi) a mulatós zene és rokon stílusainak gyöngyszemeit tűzte tollhegyre. Ugyanebben az évben jelent meg Daléria címmel az IHM válogatáslemeze. A fiúk 2005-ös Retro Klub című albumukon a magyar könnyűzene nagy öregjeit (Illés, Omega, Metro, LGT, Koncz Zsuzsa, Szűcs Judith, Hobo Blues Band, Cseh Tamás stb.) parodizálták, míg a 2007-es K.O.Média áldozatai a média által felkapott „sztárok” Gáspár Győzikétől Kelemen Annán át az Il Divóig. 2011-ben Ambrus Zoltán egy időre nem tartott a csapattal koncertekre (valószínűleg az autóbalesetéből származó sérülések miatt). A csapat úgy döntött, hogy Ambrus Zoltán helyére Csarnoki "Atom" Antal lép be, majd kis idővel a csapat állandó tagjává vált. Az együttes ettől az évtől kezdve inkább videóklipeket forgatott, amiket 2010-ben létrehozott csatornájára töltöttek fel. Diszkográfia 2000 előtti lemezeladási adatok nem elérhetőek a Mahasz online adatbázisában. Videoklipek Mi vagyunk a jók?! / Fetrengés Medley (Edda Művek, XL Sisters, Manhattan, Bíró Ica - Metal Lady, Mester és tanítványai, Beatrice paródiák) Anyáddal jártam (Sing-Sing: Halál a májra paródia, 1995-ös koncertfelvételekkel) Batman Party: Bat-Man, Gyere és tátogj (Ámokfutók, Carpe Diem paródia) Mirigymix: Furcsa ez a srác, Gettó dedó, Képzeld a víz kiver (Kimnowak, Action, Charlie paródia) Rockant válogatott: A csillagok háborognak A csillagszórók háborognak (Az Irigy Hónaljmirigy saját száma) Whiskey-s üvegek (TNT: Titkos üzenet paródia) Rum a tejbe / Spájz Görlz vagyok (Ganxsta Zolee és a Kartel, Baby Sisters paródia) Kanbuli / Ettől megvadulok én (Roy és Ádám, Zámbó Jimmy paródia) Ez a dal miről szól? (ShyGys: Hello paródia) Csóró a téren / A szex majom ki? (Fekete Vonat, Pain paródia) Dal a csávóról (Romantic: Dal a távolból paródia) Nem élhetek pia nélkül Numerakirály (O-Zone - Dragostea din tei paródia) így hülyítjük a népet (Bob Sinclar - Love Generation paródia műsorban, illetve koncertfilmben felhasználva) Kéthetes gatyó (Fluor: Mizu paródia) Rúgj, Chuck Norris! (Moves Like Jagger paródia) Szívós Szemű Márta (Ai se eu te pego! paródia) Kakaó gengszter (Majka paródia) Mondd, ez hogy lett sztár? (Gangnam Style és egyben X-Faktor paródia) Tragikus videó (Ákos: Tipikus sztereo paródia, koncertklip) Mulat a király (István, a király "paródia") Rémes élet (Varga Viktor- Lehet zöld az ég paródia, és egyben Édes élet paródia) Nincs fuxa jáj (No roxa áj paródia) Apu vedd meg a Rakpartot (Wellhello - Rakpart és Apuveddmeg paródia) Darabokra törted a számom (Halott Pénz paródia) Ma van a szülinapom (Alma együttes paródia) Origo (Pápai Joci paródia) Mindenki Majka (Majka: Mindenki táncol paródia) László József (esperes) László József (Padány, 1812. február 27. – Kocs, 1899. július 4.) királyi tanácsos, református esperes-lelkész. Élete Közbirtokos szülők gyermeke. Az I. latin osztályt a szülői háznál tanulta. 1824. november 1-jén Pápán a II. osztályba vették fel és ott végezte a többi osztályokat. A bölcselet hallgatása idején több úri család gyermekei mellett mint magántanító működött. Elvégezve a teologiát, gimnaziális tanárrá nevezték ki és a költészeti osztályban tanított 1837-1838-ban. 1838-ban a kocsi (Komárom megye) református egyház első tanítói állására küldték. 1841 szeptemberében bevégezte akademikus tanítóságát, majd Pápára ment a lelkészjelölti vizsgák letételére, azután nyomban Bécsbe indult és innét április 10-én Halléba, ahová 23-án érkezett és ott töltött az egyetemen egy évet. 1843. március 15-én utazott vissza és Németország nevezetesebb városait látogatva, április 14-én érkezett Kocsra, ahol segédlelkész volt 1845-ig, amikor főnökét Nagy Mihályt püspökké választották, a község őt választotta meg lelkészének. Tíz év alatt az egyház ügyeit rendezte, adósságait törlesztette és épületeit jó karba helyezte. 1848-ban a Jellacsicsot üldöző magyar sereg előkelőit magyar vendégszeretettel fogadta; ezért és mert a függetlenségi nyilatkozatot a templomi szószéken kihirdette, 1849-ben bujdosnia kellett; azonban Haynau emberei elfogták és Nagyigmándra Susan tábornok elé vitték, aki ötven botot veretett reá. Sebeivel a pozsonyi kórházba vitték és november 5-én bocsátották szabadon. A lelkészvizsgáló bizottság tagjává és 1858-ban a tatai egyházkerület aljegyzőjévé választatott. Mint társiskolalátogató a legszorgalmasabb tanítónak évenkénti jutalmazására két aranyat ajánlott fel. 1860-ban esperes lett. Részt vett a pátens elleni mozgalmakban és annak visszavonása idején négy egyházkerületben tartott konferenciákon. 1874-ben a dunántuli református egyházkerület pápai főiskolájának gondnoka lett. 1872. szeptember 29-én ünnepelte meg Kocson hivataloskodásának negyvenedik évfordulóját, mely alkalommal az egyházi elöljáróság, többnyire már tanítványai, 130 forintos díszkötésű bibliával tisztelték meg és 1881 októberében az egyházkerület kiküldte zsinati képviselőnek Debrecenbe. Végrendeletében összes szerzeményének, mely 70 ezer forint értéket képvisel, főörökösévé a pápai református leánynevelő intézetet tette; ezer forintot a Pápán tanuló szegény kocsi fiúk javára hagyott. Költeményei vannak az Örvendező versek, mellyek ... Szilassy József úrnak a magyar szent korona egyik őrévé Pozsonyban az 1835. eszt. lett elválasztása alkalmatosságával bényújtattak a pápai ref. collegiumban tanuló ifjuság által. Veszprém és Hálakoszorú ... id. Kazay Gábor úrnak és élete párjának siskei Oroszy Juliannának ... Pápa, 1838. c. munkákban; cikkei és egyházi beszédei a Fördős Lajos szerk. Papi Dolgozatokban (Kecskemét VII. VIII. X. 1856-1857.) és a protestáns lapokban. Munkája Gyászbeszéd ... gróf Teleki László emlékére a tatai ev. ref. egyház 1861. jún. 11. gyászünnepe alkalmával. Pápa, 1861. The Haunted A The Haunted Svédországból származó death/thrash metal együttes. 1996-ban alakultak Göteborgban. Első nagylemezüket 1998-ban jelentették meg. Lemezkiadóik: Century Media Records, Earache Records. Melodikus death metalt, thrash és groove metalt játszanak. Legelső stúdióalbumukat a Terrorizer magazin 1998 legjobb albumai közé válogatta. Tagok Patrik Jensen - ritmusgitár (1996-) Jonas Björler - basszusgitár (1996-) Adrian Erlandsson - dobok (1996-1999, 2013-) Marco Aro - éneklés (1999-2003, 2013-) Ola Englund - gitár (2013-) Diszkográfia Stúdióalbumok The Haunted (1998) Made Me Do It (2000) One Kill Wonder (2003) Revolver (2004) The Dead Eye (2006) Versus (2008) Unseen (2011) Exit Wounds (2014) Strength In Numbers (2017) 1998-as UEFA-kupa-döntő Az 1998-as UEFA-kupa-döntő 1998. május 6-án került megrendezésre két olasz csapat az Internazionale és a Lazio között. A mérkőzést az Internazionale nyerte 3–0-ra és hódította el az UEFA-kupát. Ez volt az első olyan döntő, amikor előre kijelölt helyszínen, egy mérkőzés döntött a kupa sorsáról. Gesztenyebarna-sapkás álszajkó A gesztenyebarna-sapkás álszajkó (Garrulax mitratus) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a Leiothrichidae családjába tartozó faj. Rendszerezése A fajt Salomon Müller írta le 1835-ben, a Timalia nembe Timalia mitrata néven. Egyes szervezetek a Pterorhinus nembe sorolják Pterorhinus mitratus néven. Alfajai Garrulax mitratus major (Robinson & Kloss, 1919) Garrulax mitratus mitratus (S. Muller, 1836) Előfordulása Délkelet-Ázsiában, Indonézia, Malajzia és Thaiföld területén honos. A természetes élőhelye a szubtrópusi vagy trópusi síkvidéki- és hegyi esőerdők, valamint szántóföldek. Nem vonuló faj. Megjelenése Testhossza 22–24 centiméter. Életmódja Rovarokkal táplálkozik. Jegyzetek Integrated Taxonomic Information System besorolása. (Hozzáférés: 2018. január 22.) Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2018. január 22.) A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2018. január 22.) A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2018. január 22.) Forrás A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2018. január 22.) Saint-Paër Saint-Paër település Franciaországban, Seine-Maritime megyében. Lakosainak száma 1352 fő (2015). Saint-Paër Blacqueville, Bouville, Duclair, Épinay-sur-Duclair, Saint-Pierre-de-Varengeville és Villers-Écalles községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Prince Buster Cecil Bustamente Campbell, ismertebb nevén Prince Buster (Kingston, 1938. május 24. – 2016. szeptember 8.) jamaicai reggae zenész. A ska és a rocksteady műfajok történetének egyik legnagyobb alakja. Felvételei, amelyeket az 1960-as években készített a Blue Beat kiadónál számos más reggae és ska művészre nagy hatással voltak. Lemezei I Feel The Spirit – FAB Fly Flying Ska Pain In My Belly Ska-Lip-Soul It's Burke's Law What A Hard Man Fe Dead Prince Buster On Tour Judge Dread Rock Steady She Was A Rough Rider Wreck A Pum Pum The Outlaw FABulous Greatest Hits – 1963-1981 – FAB/Sequel (1993) 15 Oldies but Goodies – FAB Tutti Frutti -Melodisc Chi Chi Run – FAB The Message-Dub Wise – 1972 – FAB/Melodisc Sister Big Stuff – Melodisc Big Five – Melodisc Jamaica's Greatest – Melodisc Ten Commandments – 1967 – RCA Dance Cleopatra Dance – Blue Elephant Litvánia a 2002. évi téli olimpiai játékokon Litvánia az egyesült államokbeli Salt Lake Cityben megrendezett 2002. évi téli olimpiai játékok egyik részt vevő nemzete volt. Az országot az olimpián 3 sportágban 8 sportoló képviselte, akik érmet nem szereztek. Sífutás * - egy másik versenyzővel azonos eredményt ért el Koháry Péter csábrághi és szitnyai báró Koháry Péter (1564 – 1631) katona, diplomata. Élete Koháry Imre és ráhói és szuhai Jákóffy Katalin elsőszülött gyermeke. Kezdetben Hont vármegye jegyzője volt, de a tollat hamar felcserélte karddal. 1593-ban harcol Szabadka és Fülek ostromában, 1594-ben pedig Esztergomnál. 1596-ban Pálffy Miklóssal együtt harcol a mezőkeresztesi csatában (október 23-26.), ahonnan Pálffyval együtt csak nagy bajjal tudtak megmenekülni. 1606-ban királyi biztosként része volt a bécsi béke megkötésében. Tagja volt annak a küldöttségnek, amelyik a Prágában, Rudolf királynál lévő koronát 1608-ban hazahozta II. Mátyás király megkoronázásához. 1613-ban királyi követ Bethlen Gábor fejedelemnél. Érdemei elismeréséül 1616. február 15-én II. Mátyás király bárói rangra emeli. Ezután 1619-ben Érsekújvár kapitányaként védi a várat Bethlen Gáborral szemben, ahol is legénysége feladta a Gyarmat felől közeledő Széchy Györgynek és Rhédey Ferencnek. Így fogságba került, előbb Kassára, majd Erdélybe vitték. Több ízben megpróbálták Bethlen pártjára csábítani, de ő tanúbizonyságát adta hűségének, ezzel mutatva példát örököseinek. 1621-ben szabadult ki fogságából. Szabadságát visszanyerve engedélyt kapott arra, hogy állandóan 40 lovast és 60 gyalogost tarthasson maga mellett testőrségül. 1621-ben visszakapta szabadságát, és ezután már mint Érsekújvár főkapitánya jeleskedett. Ebben a minőségében sikeresen harcolt a törökkel, és az erdélyi seregekkel is. II. Ferdinánd Koháryt a nemrégen elhalálozott Cziráky Mózes helyett, 1627-ben királyi személynökké nevezte ki. II. Ferdinánd 1622-ben először zálogbirtokként, 1629-ben pedig örökös adományként Csábrág és Szitnya várával és uradalmával ajándékozta meg. Második felesége gyarmati gróf Balassa Borbála volt. Családja Első felesége Vethle Regina volt, akitől négy gyermeke született: Koháry Katalin (?),aki trebosztói báró Révay András felesége lett. István (1616-1664) feleségei: 1. divékújfalusi Újfalussy Éva, 2. gyarmati gróf Balassa Judit Koháry Magdolna (?), aki öcsényi és vedrédi Baranyai Tamás felesége volt. Koháry Mária (?), fiatalon elhunyt. Grko Pole Grko Pole (macedónul: Грко Поле) település Macedóniában, a Délnyugati körzet Debarcai járásában. Népesség 2002-ben 30 lakosa volt, akik mindannyian macedónok. Forrás Попис на населението домакинствата и становите во Република Македонија, 2002. - Скопје, 2005 мај / Census of population, households and dwellings in the Republic of Macedonia, 2002. - Skopje, 2005 may (III.) Frigyes német király III. Frigyes vagy Szép Frigyes (németül: Friedrich der Schöne), (1289 – 1330. január 13.) német király 1314-től és ugyancsak III. Frigyes néven Ausztria uralkodó hercege 1308-tól haláláig. Családja révén említik még I. Habsburg Frigyes néven is. Német királyként az ellenkirályok között tartják számon, ezért a sorszámozása csak feltételes. Élete Ifjúkora Frigyes I. Albert német király és Karintiai Erzsébet fiaként látta meg a napvilágot. Bátyja, Rudolf halála és az édesapja elleni 1308-as merénylet után ő lett Ausztria hercege. Eredetileg baráti viszonyt tartott fenn unokatestvérével Bajor Lajossal, de kapcsolatuk elmérgesedett, amikor Frigyest bízták meg Alsó-Bajorország kormányzásával. 1313. november 9-én Lajos legyőzte unokatestvérét a gamelsdorfi csatában és lemondásra kényszerítette. Királlyá választása VII. Henrik német-római császár halála után Frigyes is indult a császári címért. Frigyest a rajnai palotagróf, a szász–wittenbergi herceg és a kölni érsek választotta meg Sachsenhausenben. Ez utóbbi koronázta meg vetélytársával, Bajor Lajossal egy napon – a hagyományos koronázóváros, Aachen elzárkózása miatt – Bonnban. A helyzetet eleinte csak bonyolította a pápa trón betöltetlensége (1316 – 1318) is, így kettejük között csak a fegyverek dönthettek. Polgárháború Németországban Frigyes harcias öccse, I. Lipót osztrák herceg ugyan 1315-ben végigdúlta Bajorországot, de a bátyját el nem ismerő svájciaktól még ugyanebben az évben Morgartennél vereséget szenvedett – ami meggyengítette a Habsburgok helyzetét az alpesi országban. Jó lehetőséget kínált volna az előrelépésre a szövetkezés a Lajost támogató János cseh király ellenzékével (1317), ám megfelelő támogatás híján a felkelés nem vezetett sikerre. Ugyancsak kudarcba fulladt 1318-ban Speyer, majd Strassburg ostroma. 1320-ban Lipót ismét megpróbálkozott Speyer bevételével, de a város felmentésére siető Lajos elől visszavonult. Az időközben 1316-ban megválasztott új pápa, XXII. János sem könnyítette meg a harcoló felek helyzetét. Minden diplomáciai ötlet és pénzügyi támogatás hiábavalónak bizonyult, a pápa nem volt hajlandó sem Frigyes, sem Lajos megválasztását szentesíteni. A két király közti küzdelmet végül a (valójában ampfingi) mühldorfi csata döntötte el (1322. szeptember 28.). Itt a magyar csapatok által is segített Frigyest vereség érte, másik fivérével, Henrikkel együtt fogságba esett: két és fél évet töltött rabként a felső-pfalzi Trausnitz várában (Rajnai Palotagrófság északi részén). Továbbá 1300 osztrák és salzburgi nemese sem kerülte ki a fogságot. Eközben Lipót 1324-ben még IV. Károly francia királlyal is hajlandó volt tárgyalásokba bocsátkozni annak császárrá választásáról és a maga birodalmi helytartóvá emeléséről. Közös uralkodása Bajor Lajossal Frigyes végül már hajlott volna a lemondásra. Lajos elengedte, hogy ehhez testvérei beleegyezését is megszerezhesse, de mivel Lipót ezt megtagadta, Frigyes visszatért a fogságba. A megegyezés ennek dacára sikerült, sőt Lajos az 1325-ben Münchenben megkötött titkos szerződés értelmében táruralkodóként is elismerte. Mivel a pápa ellenezte a császári cím ilyen megosztását, a két „társcsászár” 1326 januárjában Ulmban kiadott egy dekrétumot, amelynek értelmében Frigyes német király lett, Lajos pedig Itália uraként megtartotta a német-római császár címét. A szembenállás kettejük között később újra kezdődött, ám Frigyes – legfőbb támogatójának, Lipótnak 1326-ban bekövetkezett halála után – egyre jobban háttérbe szorult Lajos mögött. Azzal, hogy visszavonult, lényegében lemondott a további politikai szereplésről. Frigyes támogatta a Károly Róbert magyar király ellen pártot ütő Kőszegi családot, ezért a magyar uralkodó Frigyes ellen lázadó öccsét, a családi tartományok megosztását kívánó Ottót segítette. Az egyesült cseh–magyar támadással szemben az osztrák hercegek tehetetlenek voltak. Az 1328-ban megkötött brucki békében Frigyes és fivérei kénytelenek voltak visszaadni a birtokukban lévő nyugat-magyarországi területeket, amire egyébként már korábban többször – így például a mühldorfi segélyért cserébe – ígéretet tettek. Frigyes másfél évvel ezután, 1330 januárjában halt meg a Bécsi erdőben álló gutensteini várban. Mauerbachban temették el az általa alapított monostorban. 1783-ban maradványait átszállították a bécsi Szent István-dómba. Gyermekei Frigyes 1315 . május 11 -én kötötte meg házasságát Ravensburgban Aragóniai Izabellával ( 1296 – 1330 . július 12. ). Frigyükből 3 gyermek született: Frigyes (1) ( 1316 – 1322 ) Erzsébet ( 1317 – 1336 . október 23. ) Anna ( 1318 – 1343 . december 14. ) ∞ 1) XV. (Wittelsbach) Henrik alsó-bajorországi herceg 2) IV. (Meinhardiner) János Henrik görzi gróf Ezenkívül Frigyesnek született még 3 törvénytelen gyermeke is: Frigyes (2) (? – 1331 után) Frigyes (3) (? – 1334 után) Offmei (? – 1327 után) Kessler-géb A Kessler-géb vagy békafejű géb (Ponticola kessleri) a csontos halak (Osteichthyes) főosztályának a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, ezen belül a sügéralakúak (Perciformes) rendjébe, a gébfélék (Gobiidae) családjába és a Benthophilinae alcsaládjába tartozó faj. Neve A Kessler-gébet Karl Kessler német-orosz zoológusról és taxonómusról nevezték el. Előfordulása A Kessler-géb a köves vagy kemény homoktalajú parti vizekben él, ahonnét a folyókba úszik. Újabban a Dunán egyre feljebb terjeszkedik. 1996-ban eljutott Bécsig. A Dunán keresztül a Rajna folyóba is bejutott, ahol inváziós fajnak bizonyult. A Fekete-tenger partjain, levő tavakban és folyótorkolatokban, majdnem mindenütt megtalálható, kivéve az Azovi-tengert és annak vidékét. Nagyobb folyók, amelyekbe megtalálható a Kessler-géb: Duna, Dnyeper, Dnyeszter és Volga. A Kaszpi-tenger mindegyik partjánál is vannak állományai. Megjelenése A hal testhossza 12-18 centiméter, legfeljebb 22 centiméter. 64-79 pikkelye van egy hosszanti sorban. A fejtető és a kopoltyúfedők egyharmada pikkelyezett. Életmódja Mérsékelt övi gébféle, amely egyaránt megél az édes- és brakkvízben is. A 4-20 Celsius-fokos hőmérsékletet és az alacsony sótartalmú vizet kedveli. A dús vízinövényzetű és a törmelékes aljzatot választja élőhelyül. A hím területvédő. Tápláléka férgek, apró rákok, puhatestűek és kishalak. Szaporodása Kétévesen ívik először. Március-májusban van az ívási időszaka. A hím őrzi és gondozza az ikrákat. A ragadós ikrák a vízinövényeken és törmelékeken vannak elhelyezve. HMAS Sydney (1934) A HMAS Sydney az Ausztrál Királyi Haditengerészet egyik módosított Leander osztályú könnyűcirkálója volt. A hajó nagy sikereket ért el a második világháború elején, de 1941 novemberében történő elvesztése körül viták alakultak ki. A Sydney elsüllyedésekor a hajó teljes legénysége is odaveszett, így ez az eset az Ausztrál Királyi Haditengerészet történetének legnagyobb embervesztesége. Ezen kívül a Sydney volt a legnagyobb hajó a világháborúban, mely túlélők nélkül süllyedt el. A hajó felkutatására küldött expedíciók egészen 2008 márciusáig sikertelenek voltak. Története Építése és hadrendbe állítása A Sydney építését a Swan Hunter & Wigham Richardson Limited, Wallsend-on-Tyne-i hajógyárában kezdték el 1933. július 8-án. A könnyűcirkáló eredeti neve HMS Phaeton lett volna, de az ausztrál kormány 1934-ben megvásárolta a hajót és a korábbi HMAS Sydney tiszteletére a Phaeton is megkapta ezt a nevet. A Sydney vízrebocsátására 1934. szeptember 22-én került sor, az ausztrál királyi főbiztos felesége, Mrs S. M. Bruce jelenlétében. A hajót 1935. szeptember 24-én állították hadrendbe. Szolgálatba állása A Sydney a háború elején a Földközi-tengeren teljesített szolgálatot, ahol elsüllyesztette az olasz Espero nevű rombolót, valamint a Calabria-i csata során többedmagával megsemmisítette a szintén olasz Zeffiro nevű rombolót. A Sydney 1940. július 19-én, a görög szigetvilágban zajló Spada-foki csata során szerzett magának igazi hírnevet. Az egyik brit rombolóval együtt a Sydney megtámadott két olasz könnyűcirkálót, a Bartolomeo Colleonit és a Giovanni dalle Bande Neret. Az ezután kialakuló ütközetben a Bartolomeo Colleonit a brit romboló torpedói eltalálták, aminek következtében az olasz hajó elsüllyedt. Eközben a Giovanni dalle Bande Nere, nagy sebességének köszönhetően el tudott menekülni, ezzel elkerülve azt, hogy a Bartolomeo Colleoni sorsára jusson. Ennek a győzelemnek fontos stratégiai hatása volt, ugyanis Görögország kilenc hónappal későbbi német megszállásáig a Földközi- és Égei-tengert vitathatatlanul a szövetségesek tarthatták ellenőrzésük alatt. Július 27-én mikor a HMS Neptune és a HMAS Sydney egy konvojt kísért a Dardanellák felé, az ausztrál cirkáló elsüllyesztett egy olasz tankerhajót, az Ermionit, amely Dodekanéz-szigeteken állomásozó olasz helyőrségnek szállított üzemanyagot. Augusztusban és szeptemberben a Sydney különböző hadműveletekben vett részt. Ezek közt volt a líbiai Bardia városában lévő olasz támaszpont, vagy a Dodekanéz-szigeteken fekvő Kapathos repülőterének ágyúzása. Ezek után a Sydney Alexandriába hajózott, ahol karbantartási és javítási munkákat végeztek el rajta. Októberben a HMS Orion és a Sydney a Dodekanéz-szigeteki Astypalaia városát ágyúzta. Novemberben a HMAS Sydney csapatokat és ellátmányt szállított Krétára. November 11-én a Sydney, az Orion, a HMS Ajax és további két romboló, az Otrantói-szorosban megtámadott egy négy szállítóhajóból és két kísérőhajóból álló olasz konvojt. A támadás során a szállítóhajók elsüllyedtek, de a kísérőknek sikerült elmenekülniük. Ezt követően a Sydney-t Máltán rendbe rakták, majd 1941. január 12-én áthelyezték a Földközi-tengerről Ausztrália partjaihoz. A hajó még az Ausztráliába történő áthajózás közben is kísérő feladatokat látott el. A Sydney február 5-én érte el a Nyugat-Ausztráliai Fremantle városát, majd nem sokkal később Sydneybe hajózott, hogy ott további javításokat végezzenek rajta. Ez idő alatt az addigi kapitány, John A. Collins átadta a parancsnokságot Joseph Burnett kapitánynak. Február 27-én a könnyűcirkáló elhagyta Sydney-t és új főhadiszállására, Freemantle-ba hajózott. Ezután a Sydney az Indiai-óceánon látott el kísérőfeladatokat és őrjárat szolgálatokat. Végső összecsapása és eltűnése 1941. november 5-én a Sydney – az általa kísért Zeelandia nevű csapatszállítóval – elindult a Nyugat-Ausztráliai Albany-ból a Szunda-szoros felé. A két hajó november 9-én Fremantle-be ért. Itt két napig vesztegeltek a Zeelandia fedélzetén kialakuló munkaügyi viták miatt, de november 11-én végül sikerült elhagyni a kikötőt. November 17-ére elérték Szumátra szigetét. Ezt követően a Sydney visszaindult a freemantle-i támaszpontra, ahová november 20-án kellett volna megérkeznie. Az ellenséges tengeralattjárók és hajók ekkor már jelen voltak az Indiai- és Csendes-óceánon, és várható volt, hogy valamelyik ausztrál hajó jelenti majd a jelenlétüket. November 19-én délután 4 órakor, Nyugat-Ausztrália partjainál a Sydney észrevett egy körülbelül 20 km-re lévő szállítóhajót, és ellenőrizni akarta azt. Az észrevett hajó látszólag egy holland hajó, a Straat Malakka volt, valójában viszont a német Kormoran segédcirkáló állt a Sydneyvel szemben. A Kormoran túlélőinek elbeszélései alapján a Sydney már 1000 méternél is közelebb ért a hajóhoz, mikor legénysége meglepődve vette észre, hogy az tüzet nyitott rá az addig elrejtett ágyúival és torpedóival. Az ezután kialakuló tűzharcban a Kormoran is súlyosan megsérült, így legénysége elhagyta azt. Amikor a Kormoran túlélői a Sydney-t utoljára látták, a hajó erősen lángolt és orral lefelé állt. Az ausztrál hajót és 645 főnyi legénységét soha többé nem látták. A Sydney roncsa Az Ausztrál Háborús Emlékmúzeumban (Australian War Memorial) található az egyetlen, Sydney-re utaló nyom: egy lövésnyomokat viselő mentőcsónak, melyet kilenc nappal a hajó elsüllyedése után találtak meg. 1942. február 6-án egy mentőcsónakot vetett partra a víz a Karácsony-szigeten, 2500 km-re a csata helyszínétől. A csónakban egy felnőtt fehér férfi teste volt. Sem a csónak sem a férfi eredetét nem tudták megállapítani, de nem kizárt hogy a Sydney-ről származnak. A talált testről, és a férfi sírhelyéről szóló dokumentumok elvesztek a sziget japán megszállása alatt, és számos temetőbeli kutatással sem találták meg az emberi maradványokat. 2006 októberében egy régészeti vizsgálat során az azonosítatlan holttestet ismét megtalálták. A csontok vizsgálatakor a koponyában találtak egy 9 mm-es lövedéket vagy egy repeszdarabot. Mindezek ellenére a férfi személyazonosságát, vagy hogy köze lenne a Sydney katasztrófájához nem sikerült felfedni. A kutatók jelenleg a férfi és a lehetséges rokonok DNS mintáit hasonlítják össze. 1943 márciusában egy, a Sydney-ről származó bóját találtak az ausztráliai Queensland egyik szigetén, bár lehet hogy az még a Kormorannal való összecsapás előtt veszett el. A Kormorán és a Sydney megtalálása A Finding Sydney Foundation bejelentette, hogy a Kormoran német segédcirkáló roncsát 2008. március 15-én megtalálták. A 3,9 millió dolláros – részben magán, részben közpénzből finanszírozott – kutatóprogram a Sidney roncsainak felkutatására indult március elején. A kutatócsoport vezetője David Mearns, veterán amerikai hajóroncsvadász volt. A hajót Steep Pointtól 207 kilométerre nyugatra találták meg, 2560 méter mélyen fekszik a tengerfenéken. Két nappal később, 2008. március 17-én azután rátaláltak a HMAS Sydney-re is, a jelentés szerint Steep Pointtól nagyjából 190 km-re nyugatra, a Kormoran roncsaitól mintegy 27 km-re, 2470 méter mélyen, a tengerfenéken. A bejelentést még aznap hivatalosan is megerősítette Kevin Rudd ausztrál miniszterelnök. Russ Shalders altengernagy szavai szerint: „Az ausztrál nemzet 66 éve szeretné tudni, hol van a Sydney, és hogy mi történhetett vele, ezennel a rejtély első fele megoldódott…, most jön a másik fele, hogy mi a csoda történhetett vele.” 2008. április 3-án publikálta az alapítvány az első víz alatti képeket a Sydney-ről. A roncs az 1976-os ausztrál Historic Shipwrecks Act védelme alatt áll, hadisírként fogják gondozni. Források és jegyzetek HMAS Sydney II és a Kormoran. Ausztrál Háborús Emlékmúzeum A New Zeeland Herald cikke a tengerész személyazonosságának kutatásáról (Angol) Sponsors. HMAS Sydney Search Pty Ltd, 2008 (Hozzáférés: 2008. április 2.) „Kormoran's ocean grave found”, Sydney Morning Herald, 2008. március 17. (Hozzáférés ideje: 2008. március 17.) „HMAS Sydney II Is Found”, 2008. március 17. (Hozzáférés ideje: 2008. március 26.) „Wreck of warship HMAS Sydney found”, The Courier Mail, 2008. március 17.. [2008. március 31-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2008. március 17.) Elsüllyedt hajó az ausztrál partoknál. AFI, 2008 (Hozzáférés: 2008. április 5.) Historic Shipwrecks Act 1976. Australian Commonwealth Government, 1976 (Hozzáférés: 2008. március 30.) „Historic protection for HMAS Sydney, Kormoran”, ABC News, 2008. március 17. (Hozzáférés ideje: 2008. március 17.) Anon., " Sydney Still Controversial," Naval History magazine (Annapolis, Md., October 2005) Wesley J. Olson, 2002, Bitter Victory , US Naval Institute Press, (ISBN 1-876268-91-3). Michael Montgomery, 1981, Who Sank the Sydney? Theodor Detmers, 1961, The Raider Kormoran , Kimber Books. Tom Frame, 1993, HMAS Sydney: Loss and Controversy , Hodder and Stoughton. Barbara Winter, 1991, HMAS Sydney: Fact, Fantasy and Fraud , Boolarong Press. Ez a szócikk részben vagy egészben a HMAS Sydney (1934) című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Benke Sándor Benke Sándor (Kolozsvár, 1922. május 24. – Budapest, 1992. december 13.) romániai magyar közgazdász, egyetemi tanár. Életútja Középiskolát és egyetemet szülővárosában végzett, itt szerzett közgazdasági doktorátust (1945). Előbb a mezőgazdasági főiskola tanára, majd 1975-től a Babeș–Bolyai Tudományegyetem közgazdasági karán tanszékvezető tanár. Agrárgazdaságtudományi tanulmányait a Probleme de Economie Agrară, a Revista de Cercetări Economice és a Korunk közli. Több munkaközösségben társszerző. Önálló munkái A kollektív gazdaságok jövedelme ( Opra Pállal , 1956); A börvelyi Előre kollektív gazdaság monográfiája (Opra Pállal, 1958); Az oszthatatlan alap a kollektív gazdaságok jólétének forrása (1960). P. G. T. Beauregard Pierre Gustave Toutant Beauregard (St. Bernard megye Louisiana, 1818. május 28. – New Orleans, 1893. február 20.) Louisianában született frankofón amerikai katona, politikus, feltaláló, író és közszolga. Ő volt az Amerikai Konföderációs Államok első széles körben hírnevet szerző, prominens tábornoka az amerikai polgárháborúban. Általában P. G. T. Beauregard néven említik a források, de valójában ritkán használta Pierre keresztnevét. Levelezését például a G. T. Beauregard szignóval látta el. Mérnöki képesítését a West Point katonai akadémián szerezte, hadmérnökként kiemelkedő teljesítményt nyújtott az 1848-as mexikói–amerikai háborúban. Rövid West Point-i kitérő után 1861-ben, a tizenegy déli állam elszakadása után kilépett az Amerikai Egyesült Államok haderejéből, és hamarosan a Konföderáció első dandártábornoka lett. Ő vezette 1861. április 12-én a dél-karolinai Charleston védőit még a polgárháború kezdetén, Fort Sumter ostrománál. Három hónappal később diadalt aratott a Bull Run-i csatában Manassasnál. A Beauregard parancsnoksága alatt álló csapatok a nyugati hadszíntéren részt vettek a shiloh-i csatában Tennesseeben és Corinth ostromában Észak-Mississippiben. Ezt követőben visszatért Charlestonba és megvédte a várost az Unió 1863-as partraszállási kísérletei és szárazföldi támadásai ellen. Legkimagaslóbb katonai eredménye Petersburg fontos ipari városának megvédése volt az 1864. júniusi csatában, amellyel közvetve a közeli konföderációs fővárost, Richmondot védte a nyomasztó uniós túlerővel szemben. A Konföderáció általános katonai stratégiájára való befolyását csökkentette az elnökkel, Jefferson Davisszel és más vezető beosztású tábornokokkal való rossz viszonya. 1865 áprilisában Beauregard és közvetlen parancsnoka, Joseph E. Johnston tábornagy meggyőzte Davist és a megmaradt kormánytagokat, hogy a háborúnak véget kell vetni. Johnston és a konföderáció megmaradt haderejének többsége, soraiban Beauregard katonáival, letette a fegyvert William Tecumseh Sherman tábornok előtt. Katonai pályafutása végeztével Beauregard hazatért Louisianába és vasúti tisztviselő lett. Később a Louisiana Lottery szerencsejáték népszerűsítésével szerzett vagyont magának. Fiatal évei és tanulmányai Beauregard a Contreras nevű cukornádültetvényen született a louisianai St. Bernard megyében, New Orleanstól körülbelül 30 km-re, francia ajkú kreol családban. Édesanyja Hélène Judith de Reggio volt, aki egy itáliai nemesi család tagjaként vándorolt ki Franciaországba, majd azt követően Louisianába. Férje a francia és walesi ősöktől származó Jacques Toutant-Beauregard lett. Összesen négy fiuk és három lányuk született, közülük a harmadik gyermek volt Pierre Gustave Toutant. Beauregard New Orleans-i magániskolákban kezdte tanulmányait, majd a New York-i Francia Iskolába iratkozott be. Tizenkét éves korában, négyéves New York-i tartózkodása alatt tanult meg angolul beszélni. Az Egyesült Államok Katonai Akadémiáján, a West Pointon folytatta tanulmányait. Tanárai egyike az a Robert Anderson őrnagy volt, aki később a Sumter-erőd ostromát követően Beauregard előtt tette le a fegyvert. A West Pointra való jelentkezése idején Beauregard elhagyta a kötőjelet nevéből, és a Toutant-t második keresztnévként kezdte kezelni, hogy beilleszkedjen társai sorába. Ezt követően ritkán említette a Toutant-t, és mint G. T. Beauregard nevezte magát. Osztálymásodikként végzett 1838-ban, tüzérként és katonai mérnökként kitűnve. Barátaitól több becenevet kapott, úgy mint: „Kis kreol”, „Bory”, „Kis francia”, „Felix”, „Kis Napóleon”. Az Egyesült Államok hadseregében teljesített szolgálata A mexikói–amerikai háborúban Beauregard hadmérnökként szolgált Winfield Scott altábornagy parancsnoksága alatt. A contrerasi és a churubuscói ütközetekben való részvételért címzetes századossá léptették elő, a chapulteci ütközetben szerzett váll- és combsebesülése után pedig őrnagy lett. Scott egyik haditanácsán meggyőző érveléssel rávette a tábornoki kart véleménye megváltoztatására, miáltal elérte a Chapultec erőd támadási tervének átdolgozását. Egyike volt a Mexikóvárost elsőként elérő tiszteknek. Beauregard a veszélyes felderítési akciókban és a stratégia kidolgozásában végzett tevékenységét jelentősebbnek érezte, mint mérnök kollégája, Robert E. Lee százados teljesítményét, ezért kiábrándultan fogadta, hogy Lee-t és más tiszteket magasabb beosztásokba léptették elő. Beauregard 1848-ban tért haza Mexikóból. A rákövetkező 12 évben a Mississippi és a delta tóvidékének védelmét szervezte Louisianában a hadmérnöki kar utasításai alapján. Jelentősebb hadmérnöki munkát azonban máshol végzett, például Florida és Mobile alabamai partvidékén, ahol régebbi erődöket erősített meg és újakat is épített. Szintén ő erősítette meg a St. Philip és Jackson erődöket a Mississippi mentén, New Orleanstól délre. Részt vett a hadsereg és a flotta mérnökeinek tanácsában, amely a Mississippi deltatorkolatának hajózhatóságát javította. Megtervezett és szabadalmaztatott egy „önműködő mederkotrót”, agyag és homokzátonyok elsimítására. Még mint a hadsereg tagja, segítette Franklin Pierce demokrata elnökjelölt, a mexikói háborúban részt vett egykori tábornok választási kampányát 1852-ben. Pierce-et annak idején lenyűgözte Beauregard Mexikóvárosi teljesítménye, ezért az 1848-ban épített New Orleans-i szövetségi vámház hatalmas gránit épületének főmérnökévé tette. Beauregard fő problémája az volt, hogy a laza louisianai talajon emelt épület dőlni és süllyedni kezdett, ezért renoválási programot kellett indítani. Ebbéli tevékenységét 1853 és 1860 között látta el és végül sikeresen stabilizálta az építményt. New Orleans-i tevékenysége során Beauregard kiábrándult a tisztek békeidőben végzett munkájából. 1856 végén jelentette a hadsereg mérnökkarának, hogy William Walker Nicaraguát meghódító kalandoraihoz fog csatlakozni. Walker saját helyettesévé akarta tenni. Winfield Scott, a hadsereg rangidős tábornoka és más főtisztek azonban meggyőzték Beauregard-t, hogy ne hagyja el az Amerikai Egyesült Államokat. Rövid kirándulást tett a politikai életben is, mint New Orleans polgármesterjelöltje, akinek 1858-as megmérettetését egyaránt támogatta a Whig és a Demokrata párt, de a Semmittudók mozgalom (Know Nothing párti) jelölttel szemben kis különbséggel elvesztette a választást. Sógora, John Slidell politikai befolyását felhasználva 1861. január 23-án Beauregard megszerezte a West Point katonai akadémia szuperintendánsi pozícióját. Öt nap múlva, amikor Louisiana elszakadt az Egyesült Államoktól, utasításait visszavonták és elhagyta beosztását. A hadügyminisztériumhoz ment panaszával, miszerint „a hadmérnöki karban betöltött szerepét és tisztességét kedvezőtlen fénybe állították” azzal, hogy déli katonaként bélyegezték meg, még mielőtt az ellenségeskedés kezdetét vette volna. Családi élete 1841-ben Beauregard elvette Marie Antoinette Laure Villeré-t (1823. március 22. –1850. március 21.), Jules Villeré, Plaquemines Parishbe való cukornádültetvényes lányát, aki az egyik legismertebb francia ajkú kreol család tagja volt Dél-Louisianában. Marie apai nagyapja Jacques Villeré, Louisiana második kormányzója volt. Szemét kéknek, bőrét világos árnyalatúnak írták le. Három gyermekük született, René (1843–1910), Henri (1845–1915), és Laure (1850–1884). Marie 1850 márciusában, Laure születése közben meghalt. Tíz évvel később az özvegy Beauregard feleségül vette Caroline Deslonde-ot, André Deslonde, St. James Parish-beli cukornád-ültetvényes lányát. Caroline John Slidell louisianai szenátor és később konföderációs diplomata sógornője volt. 1864 márciusában halt meg az unionista megszállás alatt álló New Orleansban. Nem született közös gyermekük. A polgárháborúban Charleston Beauregard gőzhajóval New Yorkból New Orleansba utazott, és csakhamar katonai tanácsokat adott a helyi közigazgatásnak, beleértve a New Orleansba vezető vízi utakat védő St. Philip és Jackson erődök további megerősítését. Louisiana állam hadsereg-parancsnokságának elnyerésében reménykedett, de csalódására Braxton Bragget nevezték ki helyette. Bragg felismerte, hogy kihívta maga ellen Beauregard-t, és hogy leszerelje ellenállását, ezredesi előléptetést kínált neki. Beauregard ehelyett közlegényként jelentkezett az „Orleans Guards”-ba, a francia ajkú kreol arisztokraták zászlóaljába. Ezzel egy időben, Slidellel és Davisszel egyeztetve, rangidős beosztásért folyamodott a konföderációs hadseregben. Annak kilátása, hogy Beauregard esetleg az egész hadsereg parancsnoka lesz, feldühítette Bragget. Davis ekkortájt aggódott az unionista katonaság Fort Sumterben való jelenléte miatt, és Beauregard tökéletes jelöltnek tűnt az ottani feladatok megoldására: nemcsak karizmatikus déli vezetőegyéniség volt, de egyben hadmérnök is, melynek folytán Davis Beauregard-t nevezte ki a charlestoni véderők parancsnokává. Beauregard lett a Konföderáció első tábornoka, amikor 1861. március 1-jén a Konföderált Államok Ideiglenes Hadseregében dandártábornokká nevezték ki. (A Bull Run-i győzelem kívívásakor július 21-én léptették elő a Konföderációs Hadsereg hét tábornagyának egyikévé; kinevezése időpontja szerint ötödik rangidős lett a tábornagyok közötti szenioritási sorrendben Samuel Cooper, Albert Sidney Johnston, Robert E. Lee, és Joseph E. Johnston mögött.) 1861. március 3-án Charlestonba érve Beauregard találkozott Francis W. Pickens kormányzóval, és szemrevételezte a kikötő védműveit, amelyeket nagy káoszban talált. Állítólag „igen energikusan és nagy hévvel látott munkához, … de kevés szakértelmet, vagy tudást mutatva”. Robert Anderson őrnagy az ostromlott Fort Sumter erődjéből azt írta Washingtonba, miszerint 1837-es west pointi diákjának, Beauregard-nak kinevezése garantálni fogja, hogy Dél-Karolina akcióit „szakértelemmel és józan ítélőképességgel fogják kivitelezni”. Beauregard azt írta az első konföderációs fővárosba, Montgomery-be küldött levelében, hogy Anderson „rendkívül lovagias tiszt”. Ennek ellenére nem habozott tüzet nyitni öreg tanárára és barátjára. Több alkalommal kiváló brandyket és whiskey-ket, valamint szivarokat küldött Andersonnak és tiszttársainak az erődbe, de ezeket Anderson visszaküldette. Április elejéig a politikai feszültség egyre nőtt, melyre reagálva Beauregard Fort Sumter megadását követelte, mielőtt az uniós expedíció megérkezhetett volna az erőd számára szánt utánpótlással. Április 12-én kora hajnalban a tárgyalásnak vége szakadt, és Beauregard szárnysegédei, akiket Andersonnal tárgyalni küldött, elrendelték az erőd lövetését. Az amerikai polgárháború első lövéseit a szomszédos Fort Johnsonból adták le. Az ostrom 34 órán át tartott, több ezer lövedéket lőttek ki a kikötő körül álló lövegek, míg Anderson április 14-én feladta az erődöt. Beauregard életrajzírója, T. Harry Williams megörökítette, milyen extravagáns megbecsülésben részesült „Fort Sumter hőse” ezért a győzelemért „ő lett Dél első lovagja”. A Bull Run-i csata (1861) A konföderációs főváros, Richmond felé tartva Beauregard-t hősként ünnepelték minden állomásán. Megkapta az Alexandria-vonal parancsnokságát, az Irvin McDowell dandártábornok szervezte uniós haderő a manassas-i vasúti csomópont elleni várható támadásának kivédése céljával. Beauregard stratégiai terve szerint Johnston Shenandoah-völgyi hadseregét és a sajátját összevonva nem csak megvédte pozícióját, de támadással fenyegette a Washingtont védő McDowellt. Johnston rangidőssége ellenére nem ismerte a terepet, ezért a küszöbönálló összecsapás taktikai tervezését – szakmai előzékenységet tanúsítva – átengedte Beauregard-nak. Davis elnök Beauregard sok kezdeményezését utasította el kivitelezhetetlenség miatt, melyet a Konföderációs hadsereg 1861-es tapasztalatlan állapota okozott. A háború folyamán Davis és Beauregard folyamatos vitában áll afölött, hogy utóbbi hivatásos hadseregre vonatkozó tankönyvi elvek alapján tervezett háborús stratégiákat. Davis úgy érezte, hogy Beauregard mindennemű gyakorlati logisztikát, felderítést, katonai erőfölényt és -hátrányt, valamint politikai megfontolást sutba vág. A Bull Run (Manassas) mellett vívott első ütközet 1861. július 23-án kora reggel kezdődött, mindkét felet meglepve. McDowell és Beauregard egyaránt azt tervezte, hogy a jobbszárny felől keríti be ellenfelét. McDowell támadott elsőként, egységei átkeltek a Bull Run (Occoquan folyó) folyásán és Beauregard balszárnyát fenyegették. Beauregard egy ideig még a jobbszárnyán, Centreville felé való támadás irányába mozgatta hadseregét, de Johnston sürgette, hogy vele együtt menjen a fenyegetett szárnyon a Henry House Hillre, melyet kis erőkkel védtek. Átlátva az uniós erők támadásának súlyponti jellegét Beauregard ragaszkodott hozzá, hogy Johnston hagyja el a fenyegetett körzetet, és a csata irányítását két és fél kilométerrel hátrábbra eső állásból vegye át. Beauregard eközben felsorakoztatta az ezredeket, soraik közé lovagolva lobogtatta az zászlaikat, lelkesítette a katonákat, és a konföderációs frontvonal kitartott állásában. Amikor Johnston utolsó csapatai is megérkeztek a Shenandoah völgyből, a konföderációs hadsereg ellentámadásba lendült. Ez elsöpörte az uniós vonalakat és megszalasztotta az egész hadsereget, amely visszamenekült Washington felé. William C. Davis történész Johnstonnak tulajdonítja a győzelem érdemének nagyját, mivel a fő taktikai döntést ő hozta meg, míg „Beauregard leginkább olcsó regényhősként játszotta a tábornoki szerepkört: egyik ezredének élére állva vezette annak rohamát, a katonák hurrázását fogadta, miközben ellovagolt előttük és elismerő szavakat mondott nekik válaszként. Taktikai döntéshez leginkább az a lebegtetett szándéka hasonlít, hogy visszavonuljon a Henry Hill vonalból, mikor rövid ideig összetévesztette [Johnston erősítésének előrenyomulását friss uniós csapatok érkezésével]”. Ennek ellenére Beauregard zsebelte be a sajtó és a közvélemény elismerését. Július 23-án Johnston javasolta Davis elnöknek, hogy Beauregard-t léptessék elő tábornaggyá. Davis jóváhagyta, és Beauregard kinevezésének napját győzelme napjára, július 21-re datálták. A Bull Runi ütközetben elért győzelmet követően a harctéri tévedések elkerülése érdekében Beauregard előterjesztette a Stars and Bars-nak nevezett (vörös háttérben kék andráskereszten a konföderációs államokat szimbolizáló fehér csillagokkal díszített zászló) a szövetségi lobogótól eltérő hadi lobogót. Johnstonnal és William Porcher Milesszal közösen alkotta meg a Konföderációs hadi lobogót. Az első három lobogót Beauregard, Johnston és Earl Van Dorn részére úgy sikerült elkészíteni, hogy déli hölgyek selyemanyag hiányában saját ruhatáruk darabjait áldozták fel, s ezért ezek a zászlók inkább feminin rózsaszínben pompáztak, mintsem harcias vörösben. Beauregard egész konföderációs pályafutása alatt azért fáradozott, hogy lobogóját elfogadtassa; népszerűség tekintetében sikerült is túlszárnyalnia minden más konföderációs szimbólumot. A hadsereg téli szállásra vonulásakor Beauregard jelentős meghasonlást idézett elő a főparancsnokság köreiben. Igen nyomatékosan követelte Maryland megtámadását, miáltal Washington városának oldalait és hátát tudták volna fenyegetni. Amikor a tervet kivitelezhetetlenség miatt elutasították, kérte áthelyezését New Orleansba, mivel aggódott, hogy nem sokkal később uniós támadás fogja érni szülővárosát, de kérelmét szintén elutasították. Hadseregének elégtelen ellátmánya miatt összetűzésbe került Lucius B. Northrop főkomisszárral, Davis személyes barátjával. A közvélemény elé tárta abbéli kétségeit, hogy a konföderációs hadügyminiszter vajon elegendő hatáskört ad-e egy a frontvonalban tevékenykedő tábornagynak. A Bull Runi ütközetről küldött jelentésének sajtóban való megjelenése különösen felmérgesítette Davist, mivel azt sugallta, hogy az elnök beavatkozása akadályozta meg McDowell menekülő hadseregének üldözésében és teljes megsemmisítésében, majd pedig Washington elfoglalásában. Shiloh és Corinth Miután Virginiában politikailag terhessé vált az adminisztráció számára, Beauregard-t átvezényelték Tennessee-be, ahol 1862. március 14-én Albert Sidney Johnston tábornagy helyettese lett a Mississippi hadsereg kötelékében. A két tábornok nagyarányú konföderációs csapatkoncentrációt tervelt ki Ulysses S. Grant vezérőrnagy előrenyomulásának megállítása céljából, mielőtt az egyesülhetett volna Don Carlos Buell vezérőrnagy csapataival és a Tennessee mentén fekvő Corinth ostromára vonulhattak volna. A Shiloh-i csatában 1862. április 6-án a konföderációs katonák meglepetésszerű támadást intéztek a Grant által vezetett Tennessee hadsereg ellen, és kis híján legyőzték. Ezúttal egy másik rangidős tábornok, Johnston tábornagy engedte át a tervezést az alacsonyabb katonai rangú Beauregard-nak. Azonban a lendületes frontális támadást gátolta, hogy Beauregard rosszul szervezte meg a csapatokat – kb. 5 km hosszú vonalakban, egymás után támadtak a hadosztályok ahelyett, hogy minden hadosztálynak egymás mellett jelölte volna ki a helyét a vonalban, és vállt válnak vetve támadhattak volna. Ez a csapatok összekeveredését és a parancstovábbítás káoszát okozta, továbbá nem lehetett a vonal adott részén súlypontot képezni, ami által elérhető lett volna a támadás általános célja. Délután Johnston a front közelében halálos sebet kapott. Beauregard ekkor a hadsereg hátsó vonalaiból küldte előre az erősítést, és átvette a parancsnokságot a hadsereg és Johnston egész katonai körzete fölött, melyet hivatalosan Második körzetnek neveztek. A sötétség leszálltával leállította a támadást Grant utolsó, tömött félkörbe szorult védelmi vonala ellen, melynek hátában már csak Pittsburgh Landing városa volt a Tennessee folyó mentén. Beauregard döntése a háború egyik legvitatottabb katonai momentuma. Számos veterán és történész tanakodott azon, mi történt volna, ha éjjel is folytatják a rohamokat. Beauregard azt gondolta, hogy a csatát lényegében megnyerték, és reggelre kelve katonái felszámolhatják Grant ellenállását. Tudta, hogy a terep – egy meredek lejtő, melyet a Dill Branch nevű patak keresztezett – nagyon bonyolultnak számított és Grant védelmi vonalát erős tüzérség is támogatta. Azt azonban nem tudta, hogy Buell Ohio hadseregének első egységei már aznap délután megérkeztek és Granttel egyesülve április 7-én lendületes ellentámadást indítanak. A nagy hátrányba kerülő konföderációs hadsereg Corinthig vonult vissza. Grant átmenetileg kegyvesztetté vált a váratlan támadás és a kis híján elszenvedett vereség következtében, ami miatt Henry W. Halleck vezérőrnagy átvette mindkét hadsereg fölött a parancsnokságot és egyesítette őket. Halleck óvatosan és lassan közelítette meg Beauregard corinthi erődítményeit; hadműveletét gúnyosan Corinth ostromának nevezték. Beauregard május 29-én visszavonult Corinthból Tupelo felé. Sikeresen megtévesztette Hallecket, aki azt gondolta, hogy a konföderációsok támadni fognak, mert üres vasúti vagonokat járatott ide-oda, nagy füttyögések és zajongás közepette, mintha erősítések érkeztek volna. Beauregard visszavonulásának oka nem csak a nyomasztó uniós túlerő volt, hanem a városbeli víz megfertőződése is. Április és május folyamán a konföderációs hadsereg majdnem annyi veszteséget szenvedett a fertőzött víz miatt bekövetkező halálozás következtében, mint a rendkívül véres shiloh-i csatatéren. Másrészt azonban az igen fontos vasúti csomópont harc nélküli feladása újabb vitatott döntéssé vált. Mikor pedig Beauregard engedély kérése nélkül egészségügyi szabadságra ment, Davis elnök felmentette a parancsnokság alól és Braxton Bragget nevezte ki helyére. Újra Charlestonban Beauregard kérésére a Konföderációs Kongresszusban levő politikai szövetségesei petíciót intéztek Davishez annak érdekében, hogy visszakapja a parancsnokságot a nyugati hadszíntéren. Davis azonban továbbra is dühös volt Beauregard eltávozása miatt, és azt mondta neki, hogy akkor is a posztján kellett volna maradnia, ha hordszéken kell vitetnie magát. „Még ha a világ összes embere kérne, hogy Beauregard tábornagyot helyezzem vissza beosztásába, melyet már Bragg tábornokkal töltöttem be, akkor is visszautasítanám.” Beauregard-t Charlestonba vezényelték, hogy lássa el Dél-Karolina és Georgia katonai körzetének parancsnokságát 1862. augusztus 29-től október 7-ig. Ezt követően kibővítették körzetét Dél-Karolina, Georgia és Florida államaira, melyet 1864. április 18-ig igazgatott. Elődjét, John C. Pemberton vezérőrnagyot altábornaggyá léptettek elő és Vicksburg védelmének parancsnoki teendőivel bízták meg. Beauregard nem örült új megbízatásának, mivel azt gondolta, hogy kiérdemelte a Konföderáció egyik nagy hadseregének vezetését. Ennek ellenére sikeresen megakadályozta Charleston elfoglalását, amit az uniós tengerészeti és szárazföldi erők 1863 folyamán megkíséreltek. 1863. április 7-én Samuel Francis Du Pont ellentengernagy, az uniós blokádot kivitelező South Atlantic Blockading Squadron parancsnoka páncélozott csatahajókkal támadást indított a Charlestoni öböl ellen, melyet Beauregard erőinek hajszálpontos tüzérségi csapásai visszavertek. Júliustól szeptemberig Quincy A. Gillmore dandártábornok csapatai támadást támadásra vezettek a Morris-szigeten levő Fort Wagner elfoglalása és a kikötő, valamint a torkolat közelében fekvő erődítések elfoglalása érdekében. Eközben John A. Dahlgren ellentengernagy a kibontakozó második ostromban megpróbálta megsemmisíteni Fort Sumtert. Mivel ez utóbbi hadművelet kudarcba fulladt, a Morris-sziget sikeres elfoglalása már nem tudta fenyegetni Charlestont. Beauregard innovatív tengerészeti védekező módszereket alkalmazott, mint például tengeralattjáró bevetésével kísérletezett, a polgárháború idején torpedónak nevezett tengeri aknákat alkalmazott. Torpedo-ramnek nevezett apró, gyors hajókat is alkalmazott, amelyek az orrból kinyúló rúdra erősített robbanószerkezettel igyekeztek ellenséges hajók vízvonal alatti részét támadni. Más konföderációs tábornokok számára is dolgozott ki stratégiákat. Kezdeményezte, hogy az államok kormányzói találkozzanak az Unió kormányzóival a nyugati államokban (ma ezt az Egyesült Államok középnyugati részének nevezik), és segítsenek egy békekonferencia létrehozásában. A Davis-kabinet elutasította az ötletet, de Davis politikai ellenfelei jócskán ki tudták használni a Kongresszusban folytatott politikai vitákban. Beauregard előterjesztett egy átfogó háborús stratégiát is, melyben Lee hadseregéből elvont egységek segítségével a nyugati hadseregeket erősítette volna meg. A cél a Tennessee-ben levő uniós hadseregek megsemmisítése lett volna, ami egyúttal arra kényszerítette volna Grantet, hogy enyhítse az ostromlott Vicksburgre nehezedő nyomást, és ezáltal olyan helyre vezette volna seregét, ahol az akár megverhető lett volna. A konföderációs hadsereg ezután elfoglalta volna Ohiót, és ez arra ösztönözhette volna a nyugati államokat, hogy szövetségre lépjenek a Konföderációval. Eközben Angliában torpedo-ram hajók flottáját építették volna fel, mellyel visszafoglalták volna New Orleanst, és akár véget is vethettek volna a háborúnak. Nincs arra mutató információ, hogy ezt a tervet valaha is bemutatták a kormányzatnak. A Floridában állomásozó és a Jacksonville-t megtámadó uniós csapatokat éppen visszavert katonáinak meglátogatása közben Beauregard táviratot kapott, miszerint felesége 1864. március 2-án meghalt. Caroline az uniós megszállás alatt levő New Orleansban élt és már két éve súlyosan beteg volt. Egy északi propagandát terjesztő helyi sajtótermék azt a véleményt hangoztatta, hogy férje tevékenysége fölött érzett neheztelése súlyosbította állapotát. Ezzel annyira felkorbácsolta a felháborodást Beauregard ellen, hogy felesége temetésén 6000 ember tüntetett részvételével. Nathaniel P. Banks tábornok gőzöst bocsátott a rendelkezésre, amivel felszállították a holttestet a folyón, hogy szülőföldjén temethessék el. Beauregard később arról írt, hogy hadsereg élén szeretné megmenteni „megszentelt sírját”. Richmond 1864 áprilisában Beauregard már csak kevés katonai sikerre látott esélyt, mivel érezte, hogy Charleston ellen nem vezethetnek több támadást, és a hadsereg-parancsnokságra egyre nagyobb nyomás nehezedett. Betegszabadságot kért, hogy felépülhessen kimerültségéből és krónikus torokbetegségéből, de ehelyett parancsot kapott, hogy jelentkezzen az észak-karolinai Weldonban, a virginiai határ közelében azért, hogy fontos szerepet játsszon Virginia védelmében. Új állomáshelye, az Észak-Karolina és Cape Fear katonai körzetéhez tartozott ez volt Virginia államának a James Rivertől délre eső része. A körzetet április 18-án saját kezdeményezésére átnevezte Észak-Karolina és Dél-Virginia körzetére. A konföderációs hadsereg Ulysses S. Grant altábornagy küszöbön álló tavaszi hadjárata ellen készült fel, és aggasztó volt, hogy a Richmondtól dél felé vezető kritikus fontosságú hadtápvonalakat esetleg megszakíthatja ez a támadás, elvágva ezzel a fővárost és Robert E. Lee hadseregét. Mikor Grant megindította 1864-es hadjáratát Lee erői ellen, Benjamin Butler meglepetésszerű partraszállást hajtott végre a James Riveren, a Bermuda Hundred hadjárat keretében. Beauregard a fölfelé, Davis elnök katonai tanácsadójává buktatott Braxton Braggel együtt sikeresen kiharcolta, hogy kis hadseregéből ne küldjenek segítséget a Richmondtól északra levő Lee-nek. Így idejében beavatkozhatott, és Butler inkompetens hadvezetése miatt sikeresen elhárította a Lee utánpótlási vonalának láncszemét képző virginiai Petersburg elleni fenyegetést. Miután ez a térség stabilizálódott, nőtt a nyomás, hogy adjon csapatokat Lee-nek. Beauregard a Cold Harbor-i csatához küldött egy hadosztályt Robert Hoke vezetésével, de Lee sürgősen még több erősítést akart, és felajánlotta Beauregard-nak az Észak-virginai hadsereg jobbszárnyának vezetését az együttműködés érdekében. Beuregard passzívan elutasító modorban válaszolt: „Kész vagyok mindent megtenni a siker érdekében, de katonai körzetemet nem hagyhatom el a hadügyminisztérium engedélye nélkül”. A Cold Harbor-i ütközet után Lee és a konföderációs főparancsnokság nem tudta kiszámítani Grant következő lépését, de Beauregard stratégiai érzéke azt súgta, hogy Grant át fog kelni a James folyón, és megpróbálja elfoglalni Petersburgöt, melyet csak csekély erők biztosítottak. Petersburg kulcsfontosságú vasúti csomópont volt a Richmondba áramló utánpótlási vonalon. Annak ellenére, hogy Beauregard megjósolta Grant műveletét és kitartóan kérte a szektor megerősítését, nem tudta meggyőzni feletteseit a veszéllyel kapcsolatban. Június 15-én az 5400 főt számláló serege, melyben fiatalokat, katonakorból kiöregedetteket és a katonai kórházakból összeszedett járóképes betegeket is felvonultattak, visszaverte az 16 000 fős uniós hadsereg támadását, melyet a második Petersburgi üközet néven ismerünk. Beauregard sokat kockáztatott a Bermuda Hundredhez vitt véderői kivonásával, de helyesen gondolta, hogy Butler nem fogja kihasználni a lehetőséget. A rizikó vállalása kifizetődőnek bizonyult, mivel sikerült megtartani Petersburgöt Lee hadseregének beérkezéséig, s ezzel élete legkiemelkedőbb hadseregparancsnoki teljesítményét nyújtotta. Beauregard Petersburg ostromának kezdeti fázisában is tovább irányította a védelmet. Az augusztus 18–21-ig tartó Globe kocsma melletti csata eredményeként elvesztett Weldon vasút miatt súlyos kritikák kereszttüzébe került, hogy miért nem támadott lendületesebben és nagyobb erőkkel, ami végül a Lee alatti beosztással való elégedetlenségéhez vezetett. Önálló hadseregparancsnoki poszt elnyerését akarta elérni, de reményeit lelohasztotta, hogy Lee Jubal A. Early altábornagyot választotta a Shenandoah-völgy elleni vállalkozás parancsnokának, mely Washingtont fenyegette, illetve Davis elnök John Bell Hooddal váltotta föl az Atlantát egyre fogyó reménnyel védelmező Joseph E. Johnstont. Visszatérés a nyugati hadszíntérre 1864 szeptemberében, Atlanta eleste után Davis elnök fontolóra vette John Bell Hood leváltását, és megkérte Robert E. Lee-t, hogy tudja meg, vajon érdekelné Beauregard-t a Tennessee hadsereg vezetése. Beauregard-t érdekelte, de nem világos, hogy vajon Davis komolyan fontolóra vette-e a leváltást, mert végül annyiban hagyta a dolgot. Davis és Beauregard október 2-án Augustában találkoztak, ahol előbbi felajánlotta utóbbinak az öt déli államra kiterjedő Department of the West katonai körzet irányítását, benne Hood és Richard Taylor hadseregeivel. Ez azonban hálátlan feladat volt, mindössze logisztikai és tanácsadó kötelezettségeket rótt rá, valódi operatív irányítási hatáskört nem adott, hacsak végveszélyben nem kellett személyesen a hadsereg védelme alá vonulnia. Ennek ellenére, hogy csinálhasson valamit, elfogadta a megbízatást. 1864 őszén a fő katonai műveletek a Hood kezdeményezte Franklin-Nashville hadjáratban folytak. Beauregard azon tanácsa ellenére indította ezt a Tennessee elleni támadást, miszerint annak kevés hadműveleti és logisztikai értelmét látja. Hood nem adta meg a körzet parancsnokának járó tiszteletet Beauregard-nak, terveit csak vonakodva közölte, és hadműveletei során figyelmen kívül hagyta az utánpótlási vonalát fenyegető tényezőket, miáltal Beauregard nem tudta ellátni feladatát. Miközben Hood Alabamán keresztül Tennessee-be indult William T. Sherman vezérőrnagy Atlantától Savannah-ig tört előre, mely Beauregard figyelmét megint Georgiára vonta. Elégtelen mennyiségű, mindössze 20 000 főre rúgó csapatok felett diszponálva nem volt képes eldönteni, hogy a partvidéket, vagy Augusta környékét védje, és mivel egyiket sem akarta megfosztani védelmétől, ezért csekély erejét nem tudta összpontosítani. Így Sherman előrenyomulását nem tudta sem megállítani, sem hatásosan késleltetni. Emellett Sherman kiváló teljesítményt nyújtva tévesztette meg a Konföderációt közvetlen és végső célja tekintetében. Savannah december 21-én elesett, majd Sherman hadserege északra fordult és januárban elérte Dél-Karolinát. December végén Beauregard tudomására jutott, hogy Hood hadseregét a nashville-i csatában súlyosan megverték, és alig néhány ember maradt fegyverfogható állapotban, akik megállíthatnák Shermant. Beauregard megpróbálta szétaprózódott erőit összpontosítani, mielőtt Sherman elérte volna a Dél-Karolina fővárosát, Columbiát. Richmondba küldött táviratait hitetlenkedéssel fogadták. Davis és a vezérkari főnöknek kinevezett Lee nem tudta elhinni, hogy Sherman működő utánpótlási vonal nélkül nyomul előre, éspedig olyan sebességgel, ahogy azt Beauregard jelentette. Február 17-én Lafayette McLaws feladta Columbiát és Sherman csapatai felégették a várost. Beauregard ekkor a következő táviratot küldte Davisnek: „Amennyiben az ellenség Charlotte-on és Salisbury-n keresztül betör Észak-Karolinába, amely majdhogynem bizonyos, határozottan szükségesnek találom 35 000 főnyi gyalogság és tüzérség összevonását az utóbbi ponton, abból a célból, hogy harcba bocsátkozzunk és megsemmisítsük, majd ezt követően mind erőnket Grant ellen koncentrálva Washington ellen vonuljunk és a béke feltételeit diktálhassuk. Hardee és jómagam körülbelül 15 000 katonát tudunk összegyűjteni Cheatham és Stewart egységeit nem számítva, mert azok valószínűleg nem érnek oda időben. Ha Lee és Bragg további kb. 20 000 főt fel tudnak szabadítani, akkor a Konföderáció sorsa biztosítható.” Az elképesztően hurráoptimista és a valódi körülményeket teljesen figyelmen kívül hagyni látszó táviratot Davis továbbította a vezénylő tábornoknak kinevezett Lee-nek, aki azt válaszolta rá, hogy a szándék ugyan dicséretes, de az eszközök nyilvánvalóan hiányzanak hozzá. A katonai, kormányzati körökből szorgalmazni kezdték Beauregard leváltását. Ehhez csatlakozva Lee Beauregard gyenge egészségére hivatkozva azt ajánlotta az elnöknek, hogy váltsa föl Joseph E. Johnstonnal, ami 1865. február 22-én megtörtént. Beauregard együttműködő és udvarias volt Johnstonnal, de keserű kiábrándultságot érzett. A háború hátralevő részében Johnston beosztottja maradt és rutinfeladatokat végzett, harctéri megbízatást nem kapott. Johnston Beauregard társaságában találkozott Davis elnökkel 1865. április 13-án, és a konföderációs hadseregről nyújtott áttekintésük segített meggyőzni Davist, hogy Johnston találkozhasson Shermannal és tárgyalhasson a megadásról. 1865. április 26-án az észak-karolinai Durhamben mindketten letették a fegyvert, és május 2-án Greensboroban kegyelmet kaptak. Beauregard Mobile-ba utazott és egy szállítóhajón visszatért szülővárosába, New Orleansba. A háborút követő életút A háború után Beauregard vonakodott kegyelemért folyamodni és hűségesküt tenni, de Johnston és Lee is unszolták, ezért New Orleans polgármestere előtt 1865. szeptember 16-án letette az esküt. 1868. július 4-én Andrew Johnson elnök széles körű kegyelmet adott konföderációs tisztek számára, amely Beauregard-ra is vonatkozott. Az amerikai állampolgársághoz tartozó hivatalviselési jogot 1876. július 24-én kapta vissza Grant elnök aláírásával, miután petíciót intézett a Kongresszushoz, és törvényben rögzítették jogainak visszaadását. Beauregard 1865-ben állásért folyamodott a brazil hadsereghez, de végül elutasította az ajánlatot. Magyarázata szerint Johnson elnök Dél iránt mutatott jóindulata miatt változtatta meg szándékait. „Inkább élek itt, szegényen és elfelejtve, mintsem hogy megbecsültségben és gazdagságban fürödjek egy idegen országban.” Szintén elutasította a román és az egyiptomi ajánlatokat, hogy legyen parancsnoka a hadseregnek. Lévén egész életében a Demokrata Párt támogatója, Beauregard a republikánusok ellenében fejtett ki politikai tevékenységet a rekonstrukció folyamán. A rekonstrukció visszásságai fölött érzett haragjával magyarázhatóak a hazájában maradással kapcsolatos kétségei és az idegen hadseregekkel való kacérkodás, melyet 1875-ben zárt le. Az állampolgári jogok érdekében és a felszabadított rabszolgák szavazati joga mellett érvelő Reform Pártban fejtett ki tevékenységet, remélve, hogy a négerek és a demokraták közötti együttműködés megteremtésével a radikális republikánusokat kiszavazhatják az állami törvényhozásból. Beauregard 1865 októberében a New Orleans, Jackson and Great Northern vasúttársaság főmérnöke és felügyelője lett, 1866-ban pedig a társaság elnökévé nevezték ki. 1870-ben ellenséges felvásárlás következtében elveszítette pozícióit. Emellett viszont a New Orleans and Carrollton Street Railway elnöki tisztjét is betöltötte 1866 és 1876 között, ahol kifejlesztett egy kábelmeghajtású utcai vasúti kocsitípust. Beauregard felvirágoztatta a társaságot, de 1876-ban a részvénytulajdonosok leváltották, amikor a cég menedzsmentje fölött közvetlen ellenőrzést akartak szerezni. A két vasúttársaság igazgatói székének elvesztése után Beauregard civil mérnöki hivatását űzve több más cégnél töltött be különböző állásokat, de egzisztenciáját csak 1877-ben, a Louisiana State Lottery Company, a Louisianai Lottótársaságnál történt munkavállalása biztosította. Konföderációs tábornoktársa, Jubal Anderson Early társaságában elnökölte a lottóhúzásokat és számos nyilvánosság előtti fellépést, mellyel elismertséget szereztek a vállalkozásnak. 15 évig a két tábornok látta el ezeket a feladatokat, de ezt követően a közvéleménynek elege lett a kormányzat által támogatott szerencsejátékból és lottózásból, és törvényileg betiltották ezt a tevékenységet. Beauregard hadászati témájú könyvei az 1863-ban kiadott Principles and Maxims of the Art of War, a Report on the Defense of Charleston, az 1891-ben megírt A Commentary on the Campaign and Battle of Manassas. Barátja, Alfred Roman könyvének, az 1884-es The Military Operations of General Beauregard in the War Between the States-nek fel nem tüntetett társszerzője volt. Szintén hozzájárult a Century Illustrated Monthly Magazine 1884 novemberi kiadásában megjelent The Battle of Bull Run című cikk megírásához. Ezen idő alatt Beauregard és Davis cikkek hosszú sorát jelentette meg, amelyekben egymást okolták a konföderációs vereség miatt. Beauregard 1879 és 1888 között a Louisiana állami milícia szárnysegédje volt. 1888-ban megválasztották a New Orleans-i közmunkák felügyelő biztosának. Amikor 1879-ben John Bell Hood és felesége tíz nyomorgó árvát maga után hagyva meghalt, Beauregard – befolyását kihasználva – kiadatta Hood emlékiratait, és annak teljes jövedelmét a gyermekek számára biztosította. Virginia kormányzója Beauregard-t jelölte Robert E. Lee richmondi szobrának alapkőletételi ünnepségének szervezőjének. Amikor Jefferson Davis 1889-ben meghalt, Beauregard elutasította a temetési szertartás levezetését, mondván „Örök ellenségeskedésben álltunk. Nem tudok úgy tenni, mintha sajnálnám, hogy elment, hiszen nem vagyok képmutató”. Beauregard álmában halt meg New Orleans-ban. A halál oka szívgyengeség, keringési összeomlás és valószínűleg szívizomgyulladás volt. Edmund Kirby Smith, a Konföderáció utolsó életben levő tábornagya búcsúztatta a gyászszertartáson, és földi maradványait a Tennessee hadsereg kriptájába, a történelmi Metairie temetőben helyezték örök nyugalomra. Beauregard emlékezete A nyugat-louisianai Beauregard egyházközséget az egykori tábornagyról nevezték el, szintúgy mint a korábban az Egyesült Államok katonai bázisát, Camp Beauregard-t, valamint a Nemzeti Gárda Pineville melletti bázisát Közép-Louisianában. Alabamában, Lee megyében Beauregard-ról neveztek el külterületet. Alexander Doyle lovasszobra Beauregard-t ábrázolja, amely New Orleansban, a Beauregard Circle-nél látható, az Esplanade Avenue és a City Park találkozásánál. Beauregard New Orleans-i lakhelyét ma Beauregard-Keyes háznak hívják, és múzeumházként szolgál. Az amerikai polgárháború történetét számos film feldolgozta már. Beauregard tábornok szerepében játszott Donald Sutherland a Harc a tenger alatt (1999) című filmben, valamint karakterét két epizódban is Chris Mekow alakította a Civil War: The Untold Story (2014) című amerikai sorozatban. Megjegyzések Fort Sumter tájékoztatóanyag, National Park Service, Egyesült Államok belügyminisztériuma. Eicher, 124. és 323. o., valamint Williams, 103. o. szerint Beauregard beosztásának hivatalos neve először Department of the Potomac (május 31. –június 2.), később Alexandria Line (Alexandria vonal) (június 2. –június 20.), majd végül Confederate Army of the Potomac (Potomac-hadsereg (Konföderáció)) (június 20. –július 21.). Utóbbit a Bull Run-i ütközetet követően Joseph E. Johnston egyesítette a Shenandoah hadsereggel és átvette fölötte a parancsnokságot, ebből született meg az Észak-Virginiai hadsereg. Beauregard ragaszkodott közvetlen parancsnoksága alatt maradó egysége Potomac hadsereg elnevezéséhez, noha valójában 1862. március 4-ig beosztott hadosztályparancsnokká vált Johnston irányítása alatt. McDowell Beauregard West Point-i osztálytársa volt. A konföderációs harci lobogó angol elnevezése Stars and Bars hasonlóan hangzatos név, mint az Amerikai Egyesült Államok lobogójának neve, a Stars and Stripes („csillagos-sávos lobogó”). Jegyzetek Williams, 1955 3. o Detzer, Allegiance 207. o Williams, 1955 5. o Williams, 1955 6. o. Woodworth, 1990 72. o. Eicher, 2001 123–124. Williams, 1955 33. o. Woodworth, 1990 73. o. USPTO Williams, 1955 41. o Williams, 1955 44. o Hattaway, Taylor 21. o Williams, 1955 45. o. Woodworth, 1990 75. o. Cochran 144. o Basso, 1933 29. o. Williams, 1955 35. o Williams, 1955 203–205. o. Detzer, Allegiance 207. o Williams, 1955 47–50. o. Woodworth, 1990 75. o. Eicher, 2001 123–124. Gallagher, 1991 85. o. Eicher, 2001 123., 807. o. Hattaway, Taylor 21. o. Detzer, Allegiance 208. o. Detzer, Allegiance 272–301. o. Williams, 1955 57–61. o. Civil War Home Williams, 1955 66–80. o. Detzer, 2004 172–173. o. Williams, 1955 81–85. o. Davis 248. o Williams, 1955 91–92. o. Stars and Bars Williams, 1955 109–110. o. Hattaway, Taylor 23. o Coski, 2005 9. o Williams, 1955 96–112. o. Woodworth, 1990 76–77. o. Williams, 1955 113–132. o. Woodworth, 1990 99–102. o. Cunningham, 2007 99. o., 138–40. o., 277–280. o. Eicher, 2001 124. o. Hattaway, Taylor 23-24. o Williams, 1955 148–149. o. Woodworth, 1990 102–103. o. Cunningham, 2007 323–327. o. Williams, 1955 150–159. o. Woodworth, 1990 103–106. o. Cunningham, 2007 387–396. o. Kennedy, 1998 52–55. o. Williams, 1955 165. o. Eicher, 2001 124. o. Williams, 1955 166. o Reed, 1978 263–320. o.; Williams, 1955 177–196. o. Wise, 1994 1–204. o. Kennedy, 1998 191–194. o. Williams, 1955 167–168. o. 181–183. o., 203–204. o. Hattaway, Taylor 25. o Williams, 1955 204–205. o. Williams, 1955 207–208. o. Eicher, 2001 124. o. Williams, 1955 225. o. Williams, 1955 208–225. o. Kennedy, 1998 278. o. Williams, 1955 225–235. o. Gallagher, 1991 90. o. Kennedy, 1998 352–353. o. Williams, 1955 236–238. o. Gallagher, 1991 90. o. Williams, 1955 239–242. o. Woodworth, 1990 293. o. Hattaway, Taylor 25–26. o Williams, 1955 243-250. o. Woodworth, 1990 296. o. Brown Williams, 1955 251-256. o. Eicher, 2001 124. o. Williams, 1955 257–261. o. Williams, 1955 262–265. o. Williams, 1955 266–272. o. Hattaway, Taylor 26. o. Williams, 1955 273–286. o. Hattaway, Taylor 27. o. Williams, 1955 291–303. o. Hattaway, Taylor 27–28. o. Eicher, 2001 124. o. Williams, 1955 304–318. o. Hattaway, Taylor 28–29. o Eicher, 2001 124. o. azonos HT2829 Welsh 19. o Williams, 1955 328. o. Eicher, 2001 124. o. Gallagher, 1991 90. o. Hattaway, Taylor 29. o Camp Beauregard (angol nyelven). alexandria-louisiana.com. (Hozzáférés: 2015. január 29.) J. Levy Dabadie Correctional Center (angol nyelven). corrections.state.la.us. [2010. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. január 29.) Beauregard (angol nyelven). geonames.usgs.gov. (Hozzáférés: 2015. január 30.) Külterület angolul, unincorporated area (magyar nyelven). anglofon.hu. (Hozzáférés: 2015. január 30.) Beauregard-Keyes House Hunley - Harc a tenger alatt (1999) az Internet Movie Database oldalon (angolul) Civil War: The Untold Story az Internet Movie Database oldalon (angolul) Források ↑ Basso, 1933: Basso, Hamilton. Beauregard: The Great Creole (angol nyelven). New York: Charles Scribner's Sons (1933) ↑ Brown: Philip Brown: The Final Campaign of the Army of Tennessee (Lecture) (angol nyelven). Gettyburg National Pakr Service. (Hozzáférés: 2017. május 17.) ↑ Cochran: Cochran, Estelle Mina Fortier. The Fortier Family, and Allied Families (angol nyelven). Madison: University of Wisconsin (1963) ↑ Coski, 2005: Coski, John M.. The Confederate Battle Flag: America's Most Embattled Emblem (angol nyelven). Boston: Belknap Press (2005). ISBN 0-674-01983-0 ↑ Cunningham, 2007: Cunningham,, O. Edward.. Shiloh and the Western Campaign of 1862. Szerkesztette: Gary Joiner and Timothy Smith. (angol nyelven). New York: Savas Beatie,. ISBN 978-1-932714-27-2. (2007.) ↑ Davis: Davis, William C.. Battle at Bull Run: A History of the First Major Campaign of the Civil War (angol nyelven). Baton Rouge: Louisiana State University Press (1977) ↑ Detzer, Allegiance: Detzer, David. Allegiance: Fort Sumter, Charleston, and the Beginning of the Civil War (angol nyelven). New York: Harcourt (2001) ↑ Detzer, 2004: Detzer, David. Donnybrook: The Battle of Bull Run, 1861 (angol nyelven). New York: Harcourt (2004) ↑ Eicher, 2001: Eicher, John H., Eicher, David J.. Civil War High Commands (angol nyelven) (2001). ISBN 0-8047-3641-3 ↑ Hattaway, Taylor: Hattaway, Herman M., Taylor, Michael J. C..szerk.: Charles F. Ritter, Jon L. Wakelyn: "Pierre Gustave Toutant Beauregard, Leaders of the American Civil War: A Biographical and Historiographical Dictionary (angol nyelven). Westport, CT: Greenwood Press. ISBN 0-313-29560-3 (1998) ↑ Gallagher, 1991: Gallagher,, Gary W. "Pierre Gustave Toutant Beauregard.". In The Confederate General, Az első kiadást szerkesztette William C. Davis és Julie Hoffman.. Harrisburg, PA: National Historical Society,. ISBN 0-918678-63-3. (1991.) ↑ Kennedy, 1998: Kennedy,, Frances H.. The Civil War Battlefield Guide. 2. kiadás Boston: Houghton Mifflin Co.,. ISBN 0-395-74012-6. (1998.) ↑ Reed, 1978: Reed, Rowena. Combined Operations in the Civil War (angol nyelven). Annapolis, MD: Naval Institute Press (1978). ISBN 0-87021-122-6 ↑ Welsh: Welsh, Jack D.. Medical Histories of Confederate Generals (angol nyelven). Kent, OH: Kent State University Press (1999) ↑ Williams, 1955: Williams, T. Harry. P.G.T. Beauregard: Napoleon in Gray (angol nyelven). Baton Rouge: Louisiana State University Press (1955). ISBN 0-8071-1974-1 ↑ Wise, 1994: Wise, Stephen R.. Gate of Hell: Campaign for Charleston Harbor, 1863 (angol nyelven). Columbia: University of South Carolina Press (1994). ISBN 0-87249-985-5 ↑ Woodworth, 1990: Woodworth, Steven E.. Jefferson Davis and His Generals: The Failure of Confederate Command in the West (angol nyelven). Lawrence: University Press of Kansas (1990). ISBN 0-7006-0461-8 ↑ Stars and Bars: Gevinson, Alan: The Reason Behind the 'Stars and Bars. Teachinghistory.org. (Hozzáférés: 2011. október 8.) ↑ USPTO: Self-acting bar-excavator US 10147 A. Az Egyesült Államok Szabadalmi és Védjegy Hivatala (USPTO) ↑ Civil War Home: Pierre Gustave Toutant Beauregard. Biography. Civil War Home. (Hozzáférés: 2011. május 11.) ↑ Beauregard-Keyes House: Beauregard-Keyes House honlap Fordítás Ez a szócikk részben vagy egészben a P. G. T. Beauregard című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Beuregard életével foglalkozó irodalom Conrad, Glenn R.. Dictionary B, A Dictionary of Louisiana Biography, első kötet (angol nyelven). New Orleans: Louisiana Historical Association (1988). Hozzáférés ideje: 2015. január 20. Robertson, William Glenn. Backdoor to Richmond: The Bermuda Hundred Campaign, April–June 1864 (angol nyelven). Baton Rouge: Louisiana State University Press (1987) Roman, Alfred. The Military Operations of General Beauregard in the War between the States, 1861 to 1865: Including a Brief Personal Sketch and a Narrative of his Services in the War with Mexico, 1846-8 (angol nyelven). New York: Da Capo Press [1884 (Harper & Brothers)] (1994) Wintes, John D.. The Civil War in Louisiana (angol nyelven). Baton Rouge: Louisiana State University Press (1963) Bahia-osztály A Bahia-osztály egy első világháborús brazil hadihajó osztály volt. Története Létrehozása Az osztály hajóit a brit Adventure-osztály alapján építették meg, és megépítésükkor a Brazil Haditengerészet legütőképesebb alakulatának számítottak. Tagjai Az osztálynak mindössze két tagja volt, vezérhajója a Bahia. A Bahia cirkálót 1907-ben kezdték építeni az Armstrong Whitworth hajóépítő vállalatnál. 1910-ben bocsájtották a Brazil Haditengerészet rendelkezésére. Egyik legnagyobb előnye volt kortársaival szemben, hogy fő meghajtóerőnek gőzturbinákat használt. Brazília 1917-es hadba lépése után a brazil hadihajók szerepe eddig sohasem látott teret nyert. Ezután a Bahia testvérhajójával a Rio Grande do Sul cirkálóval együtt őrjáratozott az Atlanti-óceánon . A Bahia ezt követően a Brazil Haditengerészet zászlóshajója lett. A újonnan felállított Hadműveleti Tengerészeti Különítmény nek (Portugálul: Divisão Naval em Operações de Guerra , röviden DNOG ) pedig szintén a vezérhajója lett, kapitánya pedig Pedro Max Fernando Frontin admirális. A Brazil haditengerészet üdvöskéje végigszolgálta az első és a második világháborút , azonban haza már nem tért. 1945-ben a hajón éppen légvédelmi gyakorlat folyt, amelynek során a legénység tagjai egy 20 mm-es gépágyút használtak. Egyikük azonban olyan balszerencsésen találta el a tatot, hogy a keletkező robbanás hatalmas lyukat ütött a hajótesten. A hatalmas hajó ennek köszönhetően alig több mint három perc alatt elsüllyedt. A Rio Grande do Sul cirkáló építését 1909-ben kezdték meg. A cirkáló testvérhajójához ( Bahia ) hasonlóan az Armstrong Whitworth hajóépítő vállalatnál épült, feltehetően Newcastle -ben. Építése 1909-ben kezdődött meg, s 1910-ben fejeződött be. Ekkor a Bahiaval együtt a Brazil Haditengerészet szolgálatába állt. A újonnan felállított Hadműveleti Tengerészeti Különítmény nek (Portugálul: Divisão Naval em Operações de Guerra , röviden DNOG ) vezérhajója a Bahia lett, viszont a megegyező tulajdonságaik miatt a vezérkar rövid ideig hezitált a zászlóshajó kijelölésével kapcsolatban. A hajót a világháborút követően kiselejtezték, majd szétbontották. Lásd még Brazília az első világháborúban Brazil Expedíciós Hadsereg Forrás Ez a szócikk részben vagy egészben a Bahia-class cruiser című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. La Neuveville-devant-Lépanges La Neuveville-devant-Lépanges település Franciaországban, Vosges megyében. Lakosainak száma 504 fő (2015). La Neuveville-devant-Lépanges Deycimont, Docelles, Faucompierre, Laveline-du-Houx és Lépanges-sur-Vologne községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Samuel McKean Samuel McKean (Huntingdon megye, 1787. április 7. – West Burlington, 1841. december 14.) az Amerikai Egyesült Államok szenátora (Pennsylvania, 1833–1839). Sussex (tyúkfajta) A sussex egy tipikus kéthasznú tyúkfajta. Jó tojáshozamú és húshozamú egyaránt. Fajtatörténet Angliában tenyésztették a 19. század elején. Keletkezésében részt vett a cochin és a brahma. Fajtabélyegek, színváltozatok Teste kocka alakú, háta széles, lapos. Farktollak széles, enyhén felfelé ívelő. Melltájék széles, mély. Szárnyait felhúzva és testhez simulva tartja. Fej kicsi, széles. Arca piros. Szemek vörösek. Csőre enyhén görbült, erős, hús-szarv színű. Taraj egyszerű típusú, 4-5 recével. Füllebenye gyengén fejlett, piros. Nyaka közepes méretű. Combok finom csontozatúak. Csüd hússzínű. Tollazat puha struktúrájú. Színváltozatok: Fehér-columbia, sárga-columbia, vörös-columbia, barna-porcellán, fekete-columbia, „vadbarna”. Tulajdonságok Kéthasznú tyúkfajta, kockatesttel. Nyugodt, bizalmas fajta. Jól tűri a különféle időjárási viszonyokat. Csibék hamar nőnek, izgágák, korán ivarérettek. Ali Larajed Ali Larajed (arab betűkkel ��� �������, ʿAlī al-ʿArayyi�; Medenine, 1955. augusztus 15. –) tunéziai politikus, Tunézia miniszterelnöke 2013 és 2014 között. 2011-től 2013-ig belügyminiszter volt Hamadi Dzsebali kormányában. 2013-tól a mérsékelt iszlamista Ennahda Mozgalom főtitkára. Pályafutása Ali Larajed 1955-ben született Medenine városában. 1981-ben részt vett az Ennahda Mozgalom megalapításában, amelynek szóvivője lett 1990-es letartóztatásáig. Habib Burgiba elnöksége alatt a rendőrség részéről állandó zaklatásnak és megfigyelésnek volt kitéve. 1990-ben, már Zín el-Ábidín ben Ali elnök idején, 15 éves börtönbüntetésre ítélték. A börtönben több ízben megkínozták, majd szándékosan megfertőzték a HIV-vírussal. A Belügyminisztérium illetékesei a beszámolók szerint Larajed feleségét is szexuálisan bántalmazták. 2011. december 24-én a Dzsebali-kormány belügyminiszterévé nevezték ki. Larajed támogatta a forradalom utáni békés rendezést, elutasítva a szélsőséges vallási fanatizmust, a törzsi elkülönülést és a tartományi decentralizációt. 2013. február 22-én a tüntetések hatására a lemondott Dzsebali helyére miniszterelnökké nevezték ki. Larajed terminusa kevesebb mint egy évig tartott; a folytatódó tüntetések és zavargások miatt a parlamenti pártok egy független szakértői kormány létrehozása mellett döntöttek Mehdi Dzsoma miniszterelnök irányítása alatt 2014 januárjától. Samuel Price Samuel Price (Fauquier megye, 1805. július 28. – Lewisburg, 1884. február 25.) az Amerikai Egyesült Államok szenátora (Nyugat-Virginia, 1876–1877). Páfrányfenyő A páfrányfenyő (halfarkfa) – tudományos nevén (Ginkgo biloba), röviden Ginkgo, újabb köznyelvi nevén ginkó – sajátos leveleiről szerte a világon ismert fafaj. Származása, elterjedése Nagyon ősi növényfaj. Közeli rokonai, amelyek levele már hasonlított a mostani páfrányfenyőéhez, mintegy 270 millió éve, a perm időszakban fejlődtek ki. A modern ginkgo a paleogénben jelent meg. Élő kövület, aminek nincsenek közeli rokonai. A páfrányfenyőkövület-felfedezések megmutatják, hogy a Ginkgo a mezozoikus korszak óta a nedves, mérsékelten meleg éghajlatok alatt élt. A jégkorszakot is túlélte. A Ginkgót Kínában is megtalálták palotákban, templomi kertekben, ahol buddhista szerzetesek a sok jó tulajdonsága miatt gondozták és azóta is nagy becsben tartják. A jégkorszakot rokonai közül egyedüli fajként vészelte át Kínában. Ott ismerték meg az európaiak, ezután gyorsan kedvelt dísznövénnyé vált. Európába 1738-ban hozták be Kína Csöcsiang tartományából (Johnson, 2004). Rendszertani helyzete Az új, filogenetikus osztályozás a páfrányfenyőknek (Ginkgophyta) önálló törzset hozott létre; ennek egyetlen ma élő faja a Ginkgo biloba. Törzs: Páfrányfenyők (Ginkgophyta) Osztály: Ginkgoopsida Rend: Ginkgoales Család: Ginkgoaceae Nemzetség: Ginkgo Faj: Ginkgo biloba Megjelenése, felépítése 20–35 méteresre nő meg, egyes példányai Kínában 50 méter fölé magasodnak. Fiatalon karcsú és kevéssé elágazó, később a kúp alakú korona kiszélesedik. Az ágak már fiatalon is erősek, vastagok, hegyesszögben felfelé törnek, csak később terülnek szét. A hosszúhajtások egyenesek, messzire nyúlnak, a vörös rügyben végződő törpehajtások télen különös külsőt kölcsönöznek a csupasz ágaknak. Kérge barnásszürke-sötétbarna, mélyen repedezett vagy hálósan barázdált, felfelé haladva a növényen egyre vékonyodik. A törzsön bütykök találhatók. A hosszúhajtásokon csavarvonalban, egymástól messze, a törpehajtásokon 3–5-ös csomókban elhelyezkedő, kb. 10 cm hosszú levelei bőrszerűek, legyező formájúak. Erezetük villás, a levéllemez középen mélyen bemetszett. A feltűnően puha, hosszú szárú levelek világos- vagy középzöldek, ősszel élénksárgává válnak, majd lehullnak, néha már 1–15 nap alatt. A hímivarú növények porzós virágai sárga, hengeres barkákban fejlődnek, általában a törpehajtásokon. A nőivarú ginkgók termős virágainak száma 2-3, a szél porozza be őket. A szabadon álló, világoszöld, ovális magkezdemények igen aprók. A csonthéjas termésre emlékeztető magvak húsos magköpenye érés közben szürkészöldről aranysárgára változik. A termés vajsavtartalma miatt kellemetlen szagú, ezért közterületekre általában a hímivarú példányokat ültetik át (a növények ültetés előtt nem szelektálhatók nem szerint). Érdekesség, hogy a fa szaporodó képessége csak 25-30 éves kora után kezdődik és legalább 1000 évig tart! Életmódja, termőhelye Kétlaki, lombhullató. A betegségeknek, kártevőknek ellenáll, a szelet, hókárt jól tűri. A városokban gyakori füstgázokat (kén-dioxid, nitrogén-monoxid stb.) minden más fánál jobban tűri. A radioaktív sugárzás különböző fajtáinak is ellenáll: 1945 augusztusában Hirosimára ledobott atombomba hipocentrumától számított 1,6 km-en belül mindössze hat súlyosan sérült, de életképes fát találtak – mindegyik páfrányfenyő volt. Az egyik leghosszabb életű fa; ezer évesnél idősebb példányai is ismertek. Kezdetben lassan nő, de később „belelendül”. Fényigényes. A mély rétegű, üde talajt meghálálja, de kevesebbel is beéri (Czáka, Rácz). Felhasználása A 18. század óta kedvelt díszfa, számos kertészeti változattal. Hatóanyagai, gyógyászati szerepe Levelei flavonoidokat (kvercetint, kempferolt) és terpenoidokat tartalmaznak. A terpenoidokat a ginkgolidok (diterpén-laktonok) és a bilobalidok (szeszkviterpén) képviselik. Tavasztól őszig szedhető leveleit gyógyászati célokra hasznosítják, így az agy vérellátásának zavarai, szédülés, fülzúgás, hallásgyengülés gyógyítására. Jótékonyan hatnak a visszértágulatra, az aranyérre és a lábfekélyre. Kutatások szerint hatásos enyhe és közepes depresszió, impotencia kezelésére. A vizsgálatok kimutatták, hogy a páfrányfenyő flavonoidjai jó értágítók. Javítják a bőr és az izmok vérellátását, fokozzák az anyagcserét. Kiváló antioxidáns. A homeopátiában mandulagyulladás és fejfájás ellen alkalmazzák, azaz a placebohatást képes kiváltani a ginkgo feliratú, amúgy hatóanyag nélküli készítmény is. A kivonat állítólag javítja a koncentrálókészséget, szellemi teljesítőképességet. Használják még az öregkori elbutulás (demencia) és Alzheimer-kór ellen is – alaptalanul. A humán vizsgálatok, például egy 2008-ban publikált nagy amerikai vizsgálat, ezt nem igazolták. 2007–2012 között a Toulouse-i Egyetem kórházának kutatói követéses, placebokontrollos vizsgálatban vizsgálták meg egy standardizált (állandó összetételű) ginkgo-kivonat hatását több mint 2800, 70 évesnél idősebb ember bevonásával. A résztvevők egyik fele naponta 240 mg ginkgo-kivonatot kapott, a másik fele placebót. A páciensekkel a követés öt éve alatt évente végeztettek kognitív teszteket, amelyekkel felmérték megismerő és tanuló képességeik aktuális szintjét. A ginkgo-kivonatot szedő csoportban a követés ideje alatt 61 részvevőnél mutatták ki az Alzheimer-kór jeleit, míg a másik csoportban 73 embernél. Ez a különbség nem szignifikáns, véletlen is lehet. Források és jegyzetek Ingrid Schönfelder – Peter Schönfelder: Gyógynövényhatározó. 2001. ISBN 963 684 124 1 Bruno P. Kremer: Fák: Őshonos és betelepített fafajok Európában. Ford. Dani Tivadar, illusztrálta Hans Held. Budapest: M-Érték Kiadó Kft. 2006. = Természetkalauz , ISBN 963 7304 80 0 ISSN 1219-3178 Czáka, Rácz: Czáka Sarolta, Rácz István : Fenyők és örökzöldek, p. 27. Szépia Könyvkiadó. ISBN 963 7849 04 1 Johnson, 2004: Owen Johnson, David More: Európa fái, p. 46–47. Kossuth Kiadó. ISBN 978-963-09-6602-3 Páfrányfenyő Ginkgo biloba - fenyő fajták ismertetése. https://www.tuja.hu Az Origo cikke: Nem véd a ginkgokivonat az Alzheimer-kór ellen 1978-as Tour de France Az 1978-as Tour de France volt a 65. Tour de France, amit 1978. június 29-e és július 23-a között rendeztek meg. Összesen 22 szakasz volt 3908 km-en keresztül, amit átlagosan 36.084 km/h sebességgel tettek meg a versenyzők. Szakasz eredmények A * jelölt szakaszok egyéni időfutamok voltak. A ** jelölt szakaszok csapatidőfutamok voltak. Troposzféra A troposzféra a Föld légkörének azon legalsó rétege, ahol az időjárási jelenségek nagy része lejátszódik. Az üvegházhatás szintén itt folyik le. A troposzféra a Föld felszínén kezdődik és a trópusi területeken 16–18 km magasságig, míg a sarkköröknél csupán 10 km magasságig tart. Ez a réteg tartalmazza az atmoszféra tömegének 80%-át. Általában a sugárhajtóműves repülőgépek a troposzféra és a közvetlenül felette található sztratoszféra között repülnek. A troposzférát hat áramlási zónára oszthatjuk, amiket cellának neveznek. Ezek felelősek a légkörzésért, és okozzák az uralkodó szeleket. A troposzféra szó a görög „troposz”, „forgás” vagy „keverés” szóból ered. Ez az állandóan mozgásban lévő réteg a Föld atmoszférájának legsűrűbb része. Főként nitrogénből és oxigénből áll. A magasságtól függő hőmérsékleti csökkenés nagyobb, mint a többi rétegben. A térítők mentén a tengerszinti +17 °C-os levegőtől indulva mire a tropopauza kezdetéhez érünk, −52 °C-ra hűl le az. A sarkköröknél, ahol a troposzféra vékonyabb, a hőmérséklet csupán −45 °C-ra, míg az Egyenlítőnél −75 °C-ra süllyed le. Ezeknek a különbségeknek az oka a földfelszíntől való távolság, mivel az sugározza vissza a hőt a légkörnek. Így amikor távolodunk a földfelszíntől a konvektív fűtés hatása csökken, és egyre hűvösebb a levegő. 1000 méterenként a hőmérséklet körülbelül 6,4 °C-kal csökken. A tropopauza jelöli a troposzféra végét és a sztratoszféra kezdetét. A tropopauza felett 50 km-s magasságig a hőmérséklet lassan növekszik. A bolondos, bolondos, bolondos Tapsi Hapsi mozifilm A bolondos, bolondos, bolondos Tapsi Hapsi mozifilm (eredeti cím: The Looney, Looney, Looney Bugs Bunny Movie) 1981-ben bemutatott amerikai rajzfilm, amelynek rendezője és producere Friz Freleng. A forgatókönyvírói John W. Dunn David Detiege és Friz Freleng, a zeneszerzői Robert J. Walsh és Don McGinnis. A mozifilm a Warner Bros. Animation és a DePatie-Freleng Enterprises gyártásában készült, a Warner Bros. forgalmazásában jelent meg. Műfaját tekintve bűnügyi film, filmvígjáték, westernfilm és zenés film. Amerikában 1981. november 20-án mutatták be a mozikban, Magyarországon 2009. augusztus 4-én adták ki DVD-n. Összeállítások A Bolondos dallamok részleteinek felhasználásával állították össze a filmhez. Knighty Knight Bugs (teljes film után klipeket tartalmaz a történelemben: Little Red Rodent Hood, Speedy Gonzales és A Pizza Tweety Pie) Televíziós megjelenés HBO, HBO 2, HBO Comedy 696 Évszázadok: 6. század – 7. század – 8. század Évtizedek: 640-es évek – 650-es évek – 660-as évek – 670-es évek – 680-as évek – 690-es évek – 700-as évek – 710-es évek – 720-as évek – 730-as évek – 740-es évek Évek: 691 – 692 – 693 – 694 – 695 – 696 – 697 – 698 – 699 – 700 – 701 Események Abd al-Mallik kalifa arab- iszlám pénzrendszert teremt: arany és ezüstérméket veret ( dinár és dirham ). Rodenbach (Westpfalz) Rodenbach település Németországban, Rajna-vidék-Pfalz tartományban. Népesség A település népességének változása: Crépy (Aisne) Crépy település Franciaországban, Aisne megyében. Lakosainak száma 1901 fő (2015). Crépy Besny-et-Loizy, Brie, Bucy-lès-Cerny, Cerny-lès-Bucy, Couvron-et-Aumencourt, Fourdrain, Saint-Gobain, Saint-Nicolas-aux-Bois és Vivaise községekkel határos. Népesség A település népességének változása: 17103 Kadyrsizova A 17103 Kadyrsizova (ideiglenes jelöléssel 1999 JC42) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. A LINEAR projekt keretében fedezték fel 1999. május 10-én. Ildefonso Urizar Azpitarte Ildefonso Urizar Azpitarte (Bilbao, 1943. november 19. –) spanyol nemzetközi labdarúgó-játékvezető. Pályafutása Játékvezetésből Bilbaóban vizsgázott. A RFEF Játékvezető Bizottságának (JB) minősítésével 1975-től a Liga Adelante, majd 1977-től a Primera División játékvezetője. Küldési gyakorlat szerint rendszeres partbírói szolgálatot végzett. A nemzeti játékvezetéstől 1991-ben visszavonult. Liga Adelante mérkőzéseinek száma: 27. Primera División mérkőzéseinek száma: 148. Vezetett kupadöntők száma: 3. A Spanyol labdarúgó-szövetség JB terjesztette fel nemzetközi játékvezetőnek, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) 1987-től tartotta-tartja nyilván bírói keretében. A FIFA JB központi nyelvei közül a spanyolt beszéli. Több nemzetek közötti válogatott (Labdarúgó-Európa-bajnokság), valamint UEFA-kupa és Bajnokcsapatok Európa-kupája klubmérkőzést vezetett, vagy működő társának partbíróként segített. A spanyol nemzetközi játékvezetők rangsorában, a világbajnokság-Európa-bajnokság sorrendjében többedmagával a 34. helyet foglalja el 1 találkozó szolgálatával. A nemzetközi játékvezetéstől 1991-ben búcsúzott. Európában a legtöbb válogatott mérkőzést vezetők rangsorában többed magával, 3 (1987. június 1. – 1990. szeptember 12.) találkozóval tartják nyilván. Az 1992-es labdarúgó-Európa-bajnokságon az UEFA JB játékvezetőként foglalkoztatta. Az UEFA JB küldésére vezette az UEFA-kupa találkozót. Kauliflória A kauliflória, törzsvirágzás vagy törzsönvirágzás (néha ágvirágzás) a botanikában az a jelenség, amikor a virágok (majd a termések) nem a csúcshajtásokon, hanem az idősebb fás szárakon és a törzsön fejlődnek ki. Ez lehetővé teszi, hogy olyan állatok porozzák be a fákat, illetve továbbítsák magvaikat, melyek nem képesek a fára felmászni vagy felrepülni. A magok esetében alternatív stratégiaként a növény természetesen le is hullajthatja a termését a földre. Példák Theobroma dinnyefafélék kefevirág (Callistemon) Cercis (pl. júdásfa ) kenyérfa nemzetségen belül: jákafa , Artocarpus champeden 17104 McCloskey A 17104 McCloskey (ideiglenes jelöléssel 1999 JV46) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. A LINEAR projekt keretében fedezték fel 1999. május 10-én. Alan Dean Foster Alan Dean Foster (New York, New York, 1946. november 18. –) amerikai író, forgatókönyvíró. Élete Alan Dean Foster ugyan New Yorkban született, de Los Angelesben nőtt fel. 1969-ben fejezte be tanulmányait, politikatudományból, és filmes képzőművészetből szerzett diplomát. Majd egy kisebb reklámügynökségnél szövegíróként helyezkedett el. 1968-tól kezdett novellákat írni különböző magazinoknak. Első megjelent írása egy H. P. Lovecraft stílusában írt levélnovella, amelyet August Derleth vásárolt meg, és publikálta saját fél évente megjelenő magazinjában, a The Arkham Kollektor-ban. Közben otthagyta állását. Első regényét (The Tar-Aiym Krang) 1972-ben adta ki, amelyet sok humoros, néha pedig megrendítő és szívbemarkoló novella, regény, és publicisztika követett. Állandó rendszerességgel jelentek meg írásai minden fontosabb SF magazinban, melyekben több ízben nyerte el az év legjobbja címet.Az 1970-es évek végére már elismert író volt. Filmes korszaka George Lucas is felkérte a Csillagok háborúja regényváltozatának megírására (Egyesek szerint Fosternek a történet kialakításában is szerepe volt). Bár ez nem Foster nevén jelent meg, később azért írt még a Star Wars univerzumban játszódó regényt saját néven is. Forgatókönyvíróként köze volt még az első Star Trek-film, a Csillagösvény történetének kialakításához, és ő írta A nyolcadik utas: a Halál, illetve az Alien trilógia további két részéből készült filmregényt. Ő a szerzője a John Carpenter által rendezett A dolog című filmklasszikus regényváltozatának is. Foster a számítógépes játékok világából is merített ihletet, a Telarium Corporation (akkori nevén Thrilium) játékfejlesztő cég Shadowkeep című játékából írta meg azonos című regényét. A játék születését mindvégig figyelemmel kísérte. Erről így nyilatkozott: Újabb művei közt szerepel a Transformers című film regényváltozata. Magyarul Csillagok háborúja (Star Wars, 1976) (Bár könyv George Lucas nevén jelent meg, de a történetet ő írta, illetve a novelláció az ő nevéhez fűződik.) A nyolcadik utas: a Halál. Tudományos fantasztikus regény ; ford. F. Nagy Piroska; Kozmosz Könyvek, Bp., 1987 (Kozmosz fantasztikus könyvek) Az utolsó csillagharcos ; ford. Veres Mihály; Móra, Bp., 1987 A szörnykirálynő ; ford. Nemes Ernő; Kozmosz Könyvek, Bp., 1988 (Kozmosz fantasztikus könyvek) A bolygó neve: Halál ; ford. Nemes Ernő; Móra, Bp., 1988 (Galaktika fantasztikus könyvek) A fekete lyuk. Tudományos-fantasztikus regény ; ford. Rákosi Ferenc; Gulliver, Bp., 1991 A végső megoldás a halál. Alien. Alan Dean Foster regénye ; David Giler, Walter Hill, Larry Ferguson forgatókönyve alapján, Vincent Ward filmnovellájának felhasználásával; Nemo, Bp., 1992 Az út végén a halál [ A végső megoldás a halál ]; ford. F. Nagy Piroska; Móra, Bp., 1992 (Galaktika fantasztikus könyvek) Erőpróba. Star wars. A Csillagok háborúja elveszett fejezete ; ford. Gálvölgyi Judit; Valhalla Páholy, Bp., 1992 Ítélet ; ford. Prince-L; Lap-ics, Debrecen, 1993 A dolog . Alan Dean Foster regénye ; John Carpenter filmklasszikusa alapján, ford. Szántai Zsolt; Valhalla Páholy, Bp., 1993 Kristálykönnyek ; ford. Szegi György; Lap-ics, Debrecen, 1994 Utazás a halál bolygójára ; ford. Besnyi Erika; Fátum-ars, Bp., 1994 Cat-alysator ; ford. Cherubion Kft; Lap-ics, Debrecen, 1994 Elfelejtett űrhajó ; ford. F. Nagy Piroska; Móra, Bp., 1994 (Galaktika fantasztikus könyvek) Kiberrítus ; ford. Mohácsi Enikő; Szukits, Szeged 1997 Lala, a hulla ; nyersford. Sipka János, ford. Pál Dániel, Pál Tamás; Excalibur, Szeged, 1999 Mostohámnak ; ford. Varga Attila; CAHS, Debrecen, 1999 Transformers. Alan Dean Foster regénye ; Roberto Orci és Alex Kurtzman forgatókönyve alapján, Roberto Orci, Alex Kurtzman, John Rogers történetéből; ford. Novák Gábor; Gold Book, Debrecen, 2007 Transformers. A múlt árnyai ; David Cian története alapján; ford. Békési József; Gold Book, Debrecen, 2007 Terminátor. Megváltás. Hivatalos filmregény ; John Brancato és Michael Ferris forgatókönyve alapján; Delta Vision, Bp., 2009 Aliens. A bolygó neve: halál ; ford. Farkas Veronika; Agave Könyvek, Bp., 2015 Alien covenant. Eredet ; ford. Szántai Zsolt; Szukits, Szeged 2017 A közelgő vihar ; ford. Oszlánszky Zsolt; Szukits, Szeged 2017 Erőpróba (Az első kiadás a Robur magazinban jelent meg folytatásos formában, A Jedi-kristály címen.) Forrás Alan Dean Foster honlapja Csombókos harangozómadár A csombókos harangozómadár (Procnias albus vagy helytelenül Procnias alba) a madarak (Aves) osztályának a verébalakúak (Passeriformes) rendjéhez, ezen belül a kotingafélék (Cotingidae) családjához tartozó faj. Rendszerezése A fajt Johann Hermann francia orvos és természettudós írta le 1783-ban, az Ampelis nembe Ampelis alba néven. Alfajai Procnias albus albus (Hermann, 1783) Procnias albus wallacei Oren & Novaes, 1985 Előfordulása Dél-Amerika északi részén, Brazília, Guyana, Suriname, Venezuela, Trinidad és Tobago területén honos. A természetes élőhelye a szubtrópusi vagy trópusi síkvidéki és hegyi esőerdők. Megjelenése A hím testhossza 28,5 centiméter, testtömege 210-215 gramm, a tojóé 27,5 centiméter, 219-222 gramm. A hím tollazata fehér, csőre lapos. Életmódja Gyümölcsökkel táplálkozik. Szaporodása Fészkében általában 2 tojás található. Jegyzetek A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2017. december 2.) Integrated Taxonomic Information System besorolása. (Hozzáférés: 2017. december 2.) Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2017. december 2.) A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2017. december 2.) Forrás A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2017. december 2.) Adoniszi sor Az adoniszi sor egy daktilusból és egy spondeusból vagy egy trocheusból álló időmértékes verssor. A szapphói strófa záró (negyedik) sora. Az adoniszi sor ritmusképlete: — ∪ ∪ / — — vagy — ∪ ∪ / — ∪ Példák „fényes egeknek” „büszke vitorlád” „Izzada orcám” „halld, idemormol” „Árt a sugárzás” Oldřišov Oldřišov település Csehországban, a Opavai járásban. Oldřišov Opava, Hněvošice, Služovice, Chlebičov és Velké Hoštice településekkel határos. Lakosainak száma 1367 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Éljen a mama! Az Éljen a mama! (olaszul Le convenienze ed inconvenienze teatrali) Gaetano Donizetti egyik kétfelvonásos vígoperája. Szövegét Antonio Sografi írta Velencében bemutatott Le convenienze teatrali majd az ennek folytatásaként 1800-ban színre vitt Le inconvenienze teatrali című komédiái alapján. Az opera első változata egyfelvonásos volt, ezt 1827. november 21-én mutatták be a nápolyi Teatro Nuovóban. A zeneszerző 1831-ben dolgozta át kétfelvonásossá a művet, ezt 1831. április 20-án mutatták be először, szintén Nápolyban, ezúttal a Teatro della Cannobianában. A darabot Horst Georges és Karlheinz Gutheim 1969-ben átírta. A Viva la mamma! címre keresztelt művet 1969. február 25-én mutatták be a müncheni Cuvilliés-Theaterben. Magyarországon az eredeti változatot még nem játszották, a mannheimi változatot a debreceni Csokonai Színházban mutatták be. Az opera egyik fő érdekessége, hogy Donizetti férfi énekesre, basszistára írta a színházi mama szólamát. Cselekmény Helyszín: Lodi , Olaszország Idő: 19. század első fele Első felvonás Lodi színházában a karneváli szezonra készülnek egy új operával. A társulat kissé megkésett a betanulással, ezért az utolsó órákban is lázas munka folyik. Az elégedetlen Corilla saját elképzelése szerint énekli a részét, de ez egyedül a férjének tetszik, a zeneszerző és a zongorista a haját tépi, a többi énekes pedig zúgolódnak, mert ők is mutatósabb áriákat szeretnének. A próbán Guglielmo következik, aki azonban hibát hibára halmoz. Közben a vezető tenor és a primadonna azon civakodnak, kinek a neve kerüljön az első helyre a címlapon. Váratlanul megérkezik Agatha, a társulat egykori énekese és lányának egy új, mutatós áriát követel, valami temperamentumosabbat. A zűrzavart fokozza, hogy megérkezik Neocle, az angol énekes, akiről kiderül, hogy nem alt, mint azt várták, hanem kasztrált. Minden veszve látszik, hisz kasztráltként nem tudja elénekelni a rá kiosztott szerepet, a szirént, sőt Guglielmo egyenes elutasítja, hogy a kasztrálttal egy színpadon énekeljen. A mentőövet Agatha asszony jelenti, aki beugrik Neocle helyett. Guglielmo továbbra sem akar színrelépni ilyen zűrzavaros körülmények között, ezért a szerepének eléneklésére Procolót próbálják rávenni. A zeneszerző nekiáll, hogy újraírja a szólamot. Közben azonban levél érkezik Corillának, s egy fontos újság a zeneszerzőnek. Ebben a zűrzavarban (levél, újság, kottaírás, szólamcserék) minden összekuszálódik, s az események általános sértődésbe torkollanak. Második felvonás Közben a polgármester is értesül a társulatban eluralkodott zűrzavarról és közbelép. Hatalmas összeget ígér a társulatnak, ha sikerül nekik minden bonyodalom nélkül időben színre vinni az előadást. A pénz hallatán Guglielmo is meggondolja magát és visszaköveteli szerepét. Így viszont Procolónak új szerepet kell kitalálni. A darabban a polgármester kifejezett kérésére helyet kap Neocle is, de egy másik szerepben. Elkezdődik a főpróba, de az előadás csak nem akar összeállni. Ekkor váratlan hír érkezik: a város elöljárói, tartván a csúfos bukástól és a vele járó rosszízű pletykáktól, betiltja az előadást, hacsak a társulat nem tesz le nagyobb kauciót. A helyzetet Agatha asszony menti meg: előveszi ékszereit, ifjúkori fellépéseinek emlékeit, amelyeket egykor hódolóitól kapott. Áruk biztosan elegendő lesz biztosítéknak. A társulat egyvalamiben végre egyetért: éljen a mama! Noceda del Bierzo Noceda del Bierzo település Spanyolországban, León tartományban. Lakosainak száma 692 fő (2017). Földrajza Noceda del Bierzo Bembibre, Toreno, Igüeña és Folgoso de la Ribera községekkel határos. Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Gaboni labdarúgó-szövetség A gaboni labdarúgó-szövetség (franciául: Fédération Gabonaise de Football, rövidítve FEGAFOOT) Gabon nemzeti labdarúgó-szövetsége. A szövetség szervezi a Gaboni labdarúgó-bajnokságot. Működteti a férfi valamint a női labdarúgó-válogatottat. Forrás A FIFA honlapján 2009-es Vuelta ciclista a España A 2009-es Vuelta a España augusztus 29-én kezdődött Assenben, Hollandiában és szeptember 20-án fejeződött be Madridban. A verseny 23 napja alatt 3292,3 km-t tettek meg a kerekesek. Az előző évi győztes spanyol Alberto Contador nem volt jelen a versenyen. Részt vevő csapatok Amerikai Egyesült Államok Belgium Dánia Franciaország Hollandia Kazahsztán Németország Olaszország Spanyolország Svájc Végeredmény Összetett Pontverseny Hegyi pontverseny Kombinált verseny Csapatverseny .32 ACP A .32 ACP (Automatic Colt Pistol) félperemes, egyenes falú pisztolylőszert John Browning fegyvertervező fejlesztette ki az FN M1900 öntöltő pisztolyhoz. A lőszer még 7,65×17mm Browning SR és 7,65 mm Browning néven is ismert. A Fabrique Nationale által 1899-ben bevezetett lőszert először a Browning M1900 (FN M1900) pisztolyban használták. Története John Browning tervezte a legtöbb modern öntöltő pisztolymechanikát és lőszert. Mint a legelső általa tervezett lőszer, a .32 ACP egyenes hüvelyt követelt a megbízható hátramozgás, valamint kis peremet a megbízható lőszeradagolás miatt. A lőszer sikeres lett, országok tucatjai és számtalan állami ügynökség vezette be. Hírnévre is szert tett, ez a lőszer vetett véget a második világháborúnak Európában: Adolf Hitler a jelentések szerint egy gravírozott .32 ACP kaliberű Walther PPK-val lett öngyilkos. Kivitel A .32 ACP a reteszeletlen tömegzáras öntöltő pisztolyokhoz lett tervezve. A viszonylag alacsony energiája egy praktikus lőszerré tette. Napjainkban elsődlegesen kisméretű, olcsó pisztolyokban használják. Ezenkívül a .32 ACP lőszereket néha adapterhüvelyekben is alkalmazzák a .30 kaliberű vadászpuskákban. Teljesítmény A .32 ACP kicsi és könnyű, de rövid hatótávú és csekély stopphatású lőszer. Az erre a kaliberre készített pisztolyok gyakran értékesebbek kis méretük és tömegük miatt a nagyobb kaliberű pisztolyokkal szemben, főleg a rejtve viselés szempontjából. Bár emberölésre alkalmas, a 65 vagy 71 grain (4,2 illetve 4,6 gramm) tömegű alacsony sebességű lövedékek nem teszik az embert azonnal cselekvőképtelenné. Üregeshegyű lövedékeket már évtizedek óta gyártanak, amelyek megnövelhetik a stopphatást, hatásuk azonban vitatott: alacsony sebességű becsapódáskor az üregeshegyű lövedék nem expandál az elvárt módon, ezért a kiterjedés sem következik be. Nagyobb stopphatás valósulhat meg a mélyebbre hatoló telejesköpenyes (FMJ) lövedékek létfontosságú szervet érése esetén, szemben az üregeshegyű felszíni sérülésével, ha a célpont vastag téli öltözetet visel. Európában 7,65 mm Browning néven ismert, a .32 ACP szélesebb körben elfogadott Amerikában a civil, valamint katonai és rendőri ügynökségeknél meglévő hosszú használati múltja miatt. Napjainkban a lőszer népszerűsége megnőtt az erre a kaliberre készült modern kisméretű, rejtve viselhető pisztolyoknak köszönhetően. Ilyenek például a Kel-Tec P–32, Beretta Tomcat és a Seecamp LWS 32. Ez a népszerűség-növekedés késztette a lőszergyártókat, hogy új, jobb teljesítményt nyújtó lőportölteteket fejlesszenek ehhez a lőszerhez. Egyéb elnevezései 32 Auto (általános elnevezése Amerikában) .32 Browning Auto 7,65×17 mm 7,65×17 mmSR (SR — Semi-Rimmed) 7,65 mm Browning (általános elnevezése Európában) Jelentősebb .32 kaliberű lőfegyverek FN M1900 FN Model 1910 és 1910/22 Colt Model 1903 Pocket Hammerless Mauser HSc Sauer 38H CZ–50 és CZ–70 Walther PPK Škorpion vz. 61 Seecamp LWS 32 Fég 37 M Fég 29 M Frommer Stop Fég R 78 Sutina (Muć) Sutina falu Muć községben Horvátországban Split-Dalmácia megyében. Fekvése Split központjától légvonalban 21, közúton 34 km-re északra, községközpontjától 6 km-re keletre, a dalmát Zagora központi részén fekszik. Területe a Mućko poljétól a Plišivica-hegységig terjed. A településen átfolyik a Sutina-patak, mely a Plišivica- és a Visočica-hegység között ered és a Cetinába torkollik. Története A középkorban területe a zminai plébániához tartozott. 1538-ban a szomszédos Neorić várának elestével török uralom alá került. A török kiűzése után, a 17. század végén a ferencesek Boszniából és Hercegovinából érkezett katolikusokkal telepítették be. 1713-ban megalapították a neorići Mindenszentek plébániát, melynek Sutina is a része lett. 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a település a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az I. világháború végéig tartott. A falunak 1857-ben 247, 1910-ben 297 lakosa volt. Az I. világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A II. világháború idején olasz csapatok szállták meg. A háború után a település a szocialista Jugoszlávia része lett. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. Lakossága 2011-ben 349 fő volt. Nevezetességei Szent Illés próféta tiszteletére szentelt temploma a neorići plébánia filiája. Minden év július 20-án nagy vásárt rendeznek itt. Messier 100 A Messier 100 (más néven M100, vagy NGC 4321) egy spirálgalaxis a Coma Berenices (Bereniké haja) csillagképben. Felfedezése Az M100 galaxist Pierre Méchain fedezte fel 1781. március 15-én. Charles Messier 1781. április 13-án katalogizálta. Tudományos adatok Az M100 a Virgo halmaz tagja. 1571 km/s sebességgel távolodik tőlünk. Az M100 az egyike azon 18 galaxisnak, ami a Hubble űrtávcső kulcsfontosságú projektjének keretében figyeltek meg; ennek célja a Hubble-állandó 10% hibahatáron belüli meghatározása volt. Ehhez a galaxisban található cefeidákat vizsgálták, hogy megállapíthassák a galaxis távolságát. Az M100 esetén 52 valószínűsíthető cefeidát figyeltek meg 10 és 70 nap közötti periódustartományban. A mérések és számítások eredményeként a galaxis távolságát 16,1 ± 1,3 Mpc-ben határozták meg. Eddig öt szupernóvát észleltek a galaxisban: SN 1901B I típus, 1901 márciusában SN 1914A ismeretlen típus 1914 . február-március SN 1959E I típus, 1959 . augusztus-szeptember SN 1979C II típusú , 1979 áprilisa SN 2006X Ia típusú , 2006 . február 7. Raúl de Tomás Raúl de Tomás Gómez (Madrid, 1994. október 17.) spanyol korosztályos válogatott labdarúgó, aki a Real Madrid játékosa. Pályafutása Madridban született dominikai anyától. 2011 és 2004 között a San Roque csapatánál nevelkedett, majd a Real Madrid akadémiájára került. 2012. április 8-án debütált a Real Madrid C-ben a CF Pozuelo de Alarcón ellen csereként. Augusztus 27-én a Castillában is bemutatkozhatott a Villarreal CF elleni bajnokin, Juanfrant váltotta. December 16-án a C-csapatban mesterhármast szerzett a CD Marino elleni 5-2-es győzelmet hozó bajnoki mérkőzésen. 2013. december 4-én szerezte meg első gólját a Castillában a Girona FC ellen. 2014. júliusában a felnőtt kerettel részt vett az amerikai túrán. Október 29-én debütált az első csapatban a kupában az UE Cornellà ellen, amikor is Karim Benzemát váltotta. A 2015-16-os szezont a Córdoba CF csapatánál, míg a 2016-17-es szezont a Real Valladolidnál töltötte kölcsönben. Sikerei, díjai Rayo Vallecano Segunda División : 2017–18 Marafkó László Marafkó László (Győr, 1944. július 14. –), magyar író, újságíró, szerkesztő, főiskolai oktató. Élete Az általános iskolát, majd a gépipari technikumot szülővárosában végezte. 1962 és 67 között az ELTE magyar–orosz szakán tanult és négy évig Eötvös-kollégista volt. 1967-ben dokumentátor a Győri Rába Vagon- és Gépgyárban. 1968-ban a Pécsi Tanárképző Főiskola irodalmi tanszékének szerződéses tanársegéde. 1969–1972 között a Dunántúli Napló munkatársa. 1972 nyarán, a Központi Sajtószolgálat különtudósítója a háború sújtotta Észak-Vietnamban. 1972–1975 az újonnan alapított Universitas című pécsi összegyetemi hetilap felelős szerkesztője. Főállásai mellett 1968–1975 között a Jelenkor szerkesztőbizottsági tagja. 1975–77 a Magyar Ifjúság munkatársa, 1977–1981 a Világ Ifjúsága olvasószerkesztője. 1978 végén riportúton jár az egyesült Vietnamban, a Kínával kirobbant konfliktus idején az ország északi és a déli, Kambodzsával határos hadműveleti területein. 1981–2000 között a Magyar Nemzetnél kezdetben a kulturális rovat vezetőhelyettese, majd olvasószerkesztő, 1990-ben főszerkesztő-helyettes, azután ügyvezető szerkesztő, végül szerkesztő. A lapnak a Napi Magyarországgal történt összevonásakor elbocsátják. Könyvraktári munka, majd kiadói szerkesztés után 2001–2005 között nyugdíjba vonulásáig olvasószerkesztő a Heti Válasznál. Főállása mellett, majd néhány évig nyugdíjasként is lapszerkesztést oktatott a Budapesti Kommunikációs Főiskolán. Írói pályája Első versei és írásai 1961-ben jelentek meg egy megyei lapban. Később szinte valamennyi irodalmi folyóiratban, jelentősebb lapban publikált, több antológiában szerepelt, országos irodalmi pályázatokon nyert díjakat. Több kisregénye (Az árulás, A balek) szól a hatvanas években felnőtté váló nemzedék kényszereiről. Mélyen foglalkoztatja a kelet-közép-európai értelmiség zsákutcás sorsa (a Martinovicsról szóló Az idegen, majd A robbantó és az Időprés című kisregény). Nyelvileg érzékletes, filozofikus munkája a Feljegyzések senkinek. A rendszerváltozásról nyújt szatirikus képet a Kukkoló, összegző jellegű könyve a Búcsúregény. Az Egyszervoltak novellái húsz termését fogják össze, kormetszetszerűen. A Dávid és Góliátok egy merénylő társadalmi motivációjú lélekrajza, így témájában visszautal a pártállam legvégén játszódó A robbantó című kisregényre. A publicisztikát, riportot és az esszét is irodalmi igénnyel műveli. A világ jelentős szellemi embereinek kárpát-medencei nyomait kutató sorozatai (Magyar Nemzet, majd Népszabadság, kötetben: Helyben a világ, Múltidőző) alapján készült rövid dokumentumfilmeket a köztévé sugározta. A Lapzárka írásai a szerző irodalmárrá válásán kívül a különböző redakciókban, jellemző szituációkban szerzett szerkesztői tapasztalatait örökítik meg. Művei Készülődések ideje (1975, antológia, szerk.) Gazdasági vezetők (1978, riportok Szántó Péterrel közösen) Irodalmi séták (1985, esszériportok) Kulcs a bőrszíjon (1988, ifjúsági regény) A balek (1989, két kisregény) Az árulás (1989, kisregények és novellák) Az utókor inspektora (1991, tárcák, interjúk) Helyben a világ (1994, kultúrtörténeti topográfia) Időprés (1995, kisregény és novellák) Szerelmes játékok (1996, ifjúsági regény) Futamok életre-halálra (1998, aforizmák) Feljegyzések senkinek (1999, naplóesszé) Tigrismentők (2002, ifjúsági regény) Kukkoló (2004, kisregény) Előkor (2004, esszék, interjúk) Múltidőző (2005, kultúrtörténeti topográfia) Búcsúregény (2006, kisregény) Litera-túra (2007, cikkek, interjúk) Észsömör (aforizmák, szójátékok, 2008) Egyszervoltak (novellák, 2010) Dávid és Góliátok (zsebregény, 2012) Lapzárka (Szerkesztői emlékek a Kádár-korszakból, 2013) Holnapoló (válogatott versek, 2014) Égforduló (regény, 2015) A többi néma csont (szociokrimi, 2016) Díjai Eötvös József Alapítvány ösztöndíja (1990) Bertha Bulcsu-emlékdíj (2004) Hruškovec (Rakovec) Hruškovec falu Horvátországban Zágráb megyében. Közigazgatásilag Rakovechez tartozik. Fekvése Zágrábtól 27 km-re északkeletre, községközpontjától 3 km-re délre az A4-es autópálya közelében, a megye északkeleti részén fekszik. Története A falunak 1857-ben 63, 1910-ben 154 lakosa volt. Trianonig Belovár-Kőrös vármegye Kőrösi járásához tartozott. 2001-ben 71 lakosa volt. 911 (szám) A 911 (római számmal: CMXI) egy természetes szám, prímszám. A szám a matematikában A tízes számrendszerbeli 911-es a kettes számrendszerben 1110001111, a nyolcas számrendszerben 1617, a tizenhatos számrendszerben 38F alakban írható fel. A 911 páratlan szám, prímszám, azon belül Sophie Germain-prím, Eisenstein-prím és Chen-prím. Normálalakban a 9,11 · 102 szorzattal írható fel. A 911 középpontos tízszögszám, továbbá megadható három egymást követő prímszám összegeként: 911 = 293 + 307 + 311 A 911 négyzete 829921, köbe 756058031, négyzetgyöke 30,18278, köbgyöke 9,69407, reciproka 0,0010977. A 911 egység sugarú kör kerülete 5723,98181 egység, területe 2607273,717 területegység; a 911 egység sugarú gömb térfogata 3166968474,5 térfogategység. A 911 helyen az Euler-függvény helyettesítési értéke 910, a Möbius-függvényé −1, a Mertens-függvényé −1. A szám mint jelkép, kód A 911 általános segélyhívószám Észak-Amerikában. Azokban az országokban, ahol a dátumírás szabályai szerint a hónap a napot megelőzi, a 911 szám (gyakran 9/11 alakban) egyeseket a 2001. szeptember 11-ei terrortámadásra emlékeztethet. Račice-Pístovice Račice-Pístovice település Csehországban, Vyškovi járásban. Račice-Pístovice Bukovinka, Drnovice, Ruprechtov, Luleč, Nemojany, Ježkovice, Hostěnice és Olšany településekkel határos. Lakosainak száma 1237 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Száműzetésben – szabadon – a tibeti Dalai Láma önéletírása A Száműzetésben – szabadon – a tibeti Dalai Láma önéletírása a 14. dalai láma, Tendzin Gyaco önéletrajzi írása, amelyet 1991-ben adtak ki angol nyelven Freedom in Exile: The Autobiography of the Dalai Lama címmel. A dalai láma 1962-ben kiadott, első önéletrajzi könyvének a címe My Land and My People, amelyet pár évvel azután írt, hogy száműzetésben létrehozták a Központi Tibeti Adminisztrációt Indiában és nemzetközi hírnévre tett szert. Háttere A bevezetőben a dalai láma kifejti, hogy azért írta a könyvet, hogy kijavítsa a kínaiak által helytelenül leírt tibeti történelmet. A „Száműzetésben – szabadon” cím arra utal, hogy Indiában igazi szabadságban élhetnek. Egy második önéletrajzi témájú könyv ötlete a brit újságírótól, Alexander Normantól ered, aki az 1980-as években több órás videó felvételeket készített a dalai láma életéről, majd a tibeti tanító az ezekhez készült kéziratok alapján írta meg a könyvet. Története A történet egy vidéki farmer családban kezdődik, ahová a dalai láma született Lhamo Thondup néven. Ezt követi az, amikor kétéves korában felismerték benne a soron következő dalai láma személyét, majd hamarosan elkerült Lhászába, Tibet fővárosába, ahol szigorú szabályok között nevelkedett és komoly képzésben telt az ideje. Ezt követően tárgyalja a Kínai Népköztársasággal folytatott, komoly nehézségekkel teli kapcsolatát, majd a fizikai veszélytől való szökését követő életét Indiában. A könyv kritikusan fogalmaz az Egyesült államokkal szemben, amiért a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) képtelen volt megfelelő módon támogatni a tibeti függetlenségi mozgalmat, ugyanis azok első sorban nem a tibeti nép sorsával törődtek, hanem sokkal inkább a kommunista kormányokkal szemben folytatott világméretű küzdelmük részeként tekintettek az ügyre. Fogadtatása A könyvet az 1989-es kommunistaellenes tüntetések időszakában adták ki, nem sokkal azután, hogy a dalai lámának ítélte oda a norvég Nobel-bizottság a Nobel-békedíjat. Levent Levent Isztambul városának egyik mahalléja, egyben üzleti központja, a város európai oldalán fekszik. Közigazgatásilag Beşiktaş kerülethez tartozik. Levent és a közeli Maslak városrész Isztambul felhőkarcolóinak ad helyet, egymással versengve az újabb projektekért. A felhőkarcolók érdekes módon mégsem zavarják az ősrégi város történelmi negyedeinek harmóniáját, mivel a Boszporusz magas dombjai elrejtik őket a turisták szeme elől. Leventben találhatjuk Törökország legmagasabb felhőkarcolóját, az 52 emeletes İş Bankası Tower 1-et, mely 181 méter magas (195 méter, ha a zászlórudat is számoljuk a tetején). A legmagasabb épülő felhőkarcoló a 238 méteres (261 az antennát is számítva), 54 emeletes Sapphire. Most tervezik a Dubai Towers Istanbul elnevezésű ikertornyokat, melyek 94 illetve 74 emeletesek lesznek, és egy hétemeletes bevásárlóközpont tetejére épülnek majd. A beruházást a Sama Dubai (dubaji állami tulajdonban lévő holding) végzi. A Levent név egyébként népszerű férfinév Törökországban, mely a Levend (tengerész) szóból ered, és az Oszmán Birodalom Haditengerészetében szolgálókat jelölte. Maga a szó olasz eredetű, a Levantino szóból származik, melynek jelentése „a Földközi-tenger keleti részéről származó”. A velenceiek így nevezték az oszmán hajósokat, s maguk az oszmán törökök is befogadták az elnevezést. Levent egyik toronyházában található a Magyar Köztársaság isztambuli főkonzulátusa. Dasymutilla A Dasymutilla a rovarok (Insecta) osztályának a hártyásszárnyúak (Hymenoptera) rendjébe, ezen belül a fullánkosdarázs-alkatúak (Apocrita) alrendjébe és a pókhangya-félék (Mutillidae) családjába tartozó nem. Tudnivalók A Dasymutilla-fajok, hangyákra emlékeztető fájdalmas szúrású darázscsoport. A hangyakinézetű nőstények elvesztették szárnyaikat, a hímek azonban továbbra is röpképes maradtak. A lárvák egyéb hártyásszárnyúaknak a külső élősködői. Mielőtt használják fullánkjaikat, a Pogonomyrmex hangyákéhoz hasonló vinnyogó hangokat hallatnak. Rendszerezés A nembe az alábbi 40 faj tartozik (meglehet, hogy a lista hiányos): Dasymutilla alesia Dasymutilla archboldi Dasymutilla arenivaga Dasymutilla asopus Dasymutilla aureola Dasymutilla bioculata Dasymutilla californica Dasymutilla calorata Dasymutilla chattahoochei Dasymutilla chiron Dasymutilla chisos Dasymutilla coccineohirta Dasymutilla creon Dasymutilla creusa Dasymutilla dilucida Dasymutilla foxi Dasymutilla gibbosa Dasymutilla gloriosa Dasymutilla gorgon Dasymutilla heliophila Dasymutilla klugii Dasymutilla lepeletierii Dasymutilla magnifica Dasymutilla meracula Dasymutilla monticola Dasymutilla mutata Dasymutilla nigricauda Dasymutilla nigripes Dasymutilla nitidula Dasymutilla nocturna Dasymutilla nogalensis Dasymutilla occidentalis (Linnaeus, 1758) Dasymutilla pyrrhus Dasymutilla sackenii Dasymutilla scaevola Dasymutilla sicheliana Dasymutilla thetis Dasymutilla vesta Dasymutilla vestita Dasymutilla quadriguttata Wenczl József Wenczl József (Pilisvörösvár, 1945. május 8. – 2014. október 26.) dunai sváb néptáncos és koreográfus. A magyarországi német tánckultúra egyik kiemelkedő személyisége. Élete 1945. május 8-án született a Pest megyei Pilisvörösvárott, német nemzetiségi szülők gyermekeként. 1946-ban vélhetően az ő családját is kitelepítették volna Németországba, ha a városban nem fújták volna le – szinte az utolsó napokban – a német nemzetiségű lakosság tervbe vett kitelepítését. Gyerekkorában így a településen általános német nemzetiségi hagyományok között nevelkedett és érdeklődése már fiatalon a néptánchagyományok megőrzésének és továbbadásának az irányába fordult. Első munkahelye még tizenévesen, 1962-ben a Magyar Hajó- és Darugyár lett, ahol több mint húsz évet dolgozott, 1983-ig, fizikai munkakörben, mint mintakészítő, de már 1973-ban elvégezte a kulturális minisztérium által koordinált néptánc vezetőképző szakot, tíz évvel később, 1983-ban pedig megszerezte a budapesti tanárképző főiskola oklevelét is, közművelődés-néprajz szakon. Ettől kezdve mintegy negyedszázadon keresztül, 2008-ig az időközben városi rangra emelkedett szülőhelyének művelődési házában kapott állást, előbb német nemzetiségi kulturális szakelőadóként, később az intézmény vezetőjeként. Közben ő lett az 1954-ben megalakult helyi német nemzetiségi táncegyüttes koreográfusa, szakmai vezetője, majd elnöke, 2006-ban pedig elnyerte a Pilisvörösvári Német Nemzetiségi Táncegyüttes tiszteletbeli elnöki címét is. Az együtteshez egyébként még 1961-ben csatlakozott, az alapító Hidas-Herbst György biztatására, és 1975-ig volt aktív néptáncos, közben 1965-től a Budapesti Központi Nemzetiségi Táncegyüttesnek is tagja lett, 1969-től pedig a pilisvörösvári gyermek tánccsoport vezetését is magára vállalta. Egyre többször készített saját koreográfiákat, melyeket a pilisvörösvári együttes mellett rendszeresen táncoltak Dunaszentmiklós, Iklad, Leányvár, Mórágy, Pilisszentiván, Szomor és Szár tánccsoportjai is. Koreográfiái megalkotásához felhasználta azon gyűjtőmunkáinak eredményeit is, amelyeket 1973-tól kezdve folytatott Baranya, Bács-Kiskun, Vas, Fejér, Tolna és Pest megyék németlakta településein, a nemzetiségi lakosság körében még élő népdalokat, néptáncokat, hagyományokat gyűjtve. Munkája elismeréseként két alkalommal – 1989-ben és 1996-ban – is elnyerte a Magyarországi Németek Szövetségének Koreográfusi Nívódíját; 2014. októberében pedig, több mint fél évszázados kiemelkedő táncművészeti tevékenysége, illetve a magyarországi németek tánckultúrájának megőrzésében és továbbadásában táncosként, koreográfusként és művészeti vezetőként játszott kiemelkedő szerepe elismeréseképpen, a Pilisvörösvári Német Nemzetiségi Táncegyüttessel megosztva elnyerte Pilisvörösvár Város emlékérmét is, amit a táncegyüttes 2014. október 24-25-én tartott 60 éves jubileumi rendezvénye keretében vehetett át. Az ünnepséget követő napon, 2014. október 26-án, tragikus hirtelenséggel vesztette életét. Legismertebb koreográfiái Akazien polka, Aufmarsch, Babarci táncok, Baranyai hangulatok, Baranyai táncok, Borosjenői táncok, Finálé (Búcsú polka), Dorffest, Donau polka, Döngölős polka, Emlékképek, Farsangnyitó, Gartenfest, Glückliches Wiederseh’n, Grüne Auen, In Schwung, Kalapos verbunk, Kalocsai leánytánc, Karcsai csárdás, Lahmkruam polka, Majális, Menyasszony-búcsúztató, Oberkreiner, Pilisvörösvári német játékok (Hidas Györggyel közös), Ratsch polka, Regruták tánca, Ritmus, Schwabenfest, Steierisch, Sváb hangulatok, Svábbálon (Komáromi táncok), Szentiváni körtánc, Újévi köszöntő, Ünnepnap, Vidám táncok, Vörösvári rezgős polka, Zenész polka Kitüntetései, díjai 1972 – A Szocialista Kultúráért díj 1978-tól kezdődően több koreográfiai első díj a nemzetiségi néptáncfesztiválokon 1980-as évek – Pest Megye Közművelődéséért díj 2001 – Piliscsabáért emlékérem 2003 – Auszeichung für das Ungarndeutschtum in der Region Nord – Az Északi Régió Németségéért Díj (Észak-Magyarországi Német Önkormányzatok Szövetsége) 2004 – Pest Megye Művészetéért Díj (Pest Megye Közgyűlése) 2005 – „A magyarországi német tánckultúráért” (Landesrat der ungarndeutschen Chöre, Kapellen und Tanzgruppen – Magyarországi Német Ének-, Zene- és Tánckarok Országos Tanácsa) 2007 – Ehrennadel in Gold (Landesmannschaft der Donau-schwaben – Duna menti Svábok Világszövetsége) 2008 – Általános Művészeti Díj (Művészetek Háza, Pilisvörösvár) 2011 – Ehrenurkunde (Landesrat der ungarndeutschen Chöre, Kapellen und Tanzgruppen – Magyarországi Német Ének-, Zene- és Tánckarok Országos Tanácsa) 2011 – Freész Károly Díj (Szári Örökség Közhasznú Egyesület) 2014 – Pilisvörösvárért Emlékérem (Pilisvörösvár Város Önkormányzata) 2014 – Ehrenabzeichen in Gold (Landesmannschaft der Donauschwaben – Duna menti Svábok Világszövetsége) Emlékezete 2017. október 15-én emléktáblát avattak a tiszteletére a pilisvörösvári Művészetek Háza bejáratánál; a tábla bronzplakettje Bajnok Béla helyi szobrászművész alkotása. Célfotó (A szökés) A Célfotó (Photo Finish) A szökés című amerikai sorozat harmadik évadának hatodik epizódja, összességében pedig az ötvenedik. Az epizód kezdetén Michael érdeklődik az új rabtól, Tyge-tól, hogy honnan ismeri Whistlert. Az azt válaszolja, hogy egy hotelban ismerkedett meg vele Nice-ban, de nem mond többet. Később figyeli, amint Michael, Whistler és Mahone beszélgetnek, de nem hallja őket. Eközben Susan elmondja LJ-nek, hogy elkapták, és fogva tartották, amíg Mosulban szolgált. Amikor helikopterek érkezését hallotta, meg akart szökni, de nem sikerült neki, a társait megölték és mint kiderült egy túszcseréről volt szó. Megmutatja a sebesüléseit is, amiket ott szerzett, miközben megerőszakolták és megkínozták a szökési kísérlete után, valamint elmondja LJ-nek, hogy ma is egy ilyen túszcsere lesz majd. A Sonában Mahone-nak elege van Tyge-ból és figyelmezteti, hogy törődjön a saját dolgával. Ezalatt Linc meglátogatja Michaelt, aki elmondja, hogy Hurtado kávéjába valahogy altatót kéne tenni. A szökés három órán belül kezdődik, délután 15:13-kor és Michael nem megy sehová, ha 14:30-ig Linc nem szerez képet Saráról és LJ-ről, hogy életben vannak. Zsebes nem tudja senkire rábizonyítani, hogy ő lenne a besúgó Lechero csapatából, bár szerinte Sammy az. Lecherónak ez nem elég, többet akar megtudni. Kiderül, hogy Lechero igazi neve Norman. Michael kinézi magának a cellát, ahonnan meg fognak szökni, de el kell rejtőznie, amikor a cella lakói - Papo, Cheo és Sammy - jönnek. Cheo rágyújt egy szivarra, amit Sammy Augustóval csempésztetett be. Michael még idejében ki tud menni a hátsó ajtón, mielőtt észrevennék. Eközben Mahone-t meglátogatja Lang és közli vele, hogy ki fogja vinni a Sonából. 48 órán belül átszállítják St. Louisba, ahol majd csak 8 évet kell leülnie, cserébe, ha tanúskodik a Cég ellenében. Ha viszont nem működik közre, akkor többszörös emberölési váddal kell szembenéznie. Ennek ellenére Mahone nem fogadja el az ajánlatot és visszamegy a börtönbe. A Sona udvarán Tyge holttestét találják meg. Lechero dühös, hogy ki intézte a háta mögött a dolgokat a börtönben. A hullát ott találták meg, ahol McGrady szokott kosarazni, ezért a fiúnak el kell árulnia, hogy Whistlert látta a lépcsőknél veszekedni Tyge-gal. Lechero felviteti Whistlert a szobájába és kifaggatja a történtekről. Michael nem hiszi, hogy James tette volna, mivel túl sok a kockáztatnivalója. Ő Mahone-t gyanúsítja. Whistler megpróbálja meggyőzni Lecherót ártatlanságáról, hiába. Ekkor Lechero elmondja, hogy utálja a gazdagokat. 13 éves korában ugyanis az anyja cselédként dolgozott egy gazdag embernél, aki megerőszakolta. Ezt Norman nem tudta feldolgozni és tejesembernek, spanyolul 'lechero'-nak öltözve végzett a férfival. Erre Whistler elmondja, hogy azért van itt, mert megölt egy férfit, aki molesztálta a barátnőjét. Lechero ezt becsüli és időt ad neki, hogy bebizonyítsa ártatlanságát. Eközben Susan találkozik Lincolnnal és altatókat ad neki. Linc fényképet kér Saráról és azt hazudja a nőnek, hogy a szökés este 9 órakor lesz. A Sonában Zsebes azt mondja Michaelnek, hogy terelje a gyanút Sammyre, de ő inkább elmegy Mahone cellájába, ahol talál egy véres kést. Ezalatt Lincnek nem sikerült kicserélnie Hurtado kávéját, ezért Sofia fuvart szeretne a börtönbe, így elviszi az őr. Linc követi őket és látja, hogy félreállnak. Hurtado felismerte Sofiát a börtönből és felajánlja neki, hogy bármikor bemehet látogatóba a barátjához a börtönbe, ha lefekszik vele. Ekkor Linc kiszáll az autójából, miközben felhívja őt Susan, hogy megvan a kép Saráról. Sofia beleegyezik, de csak ha Norman nem tudja meg a dolgot. Erre Hurtado meghátrál és elviszi őt a börtönhöz. A beszélgetés közben sikerül Sofiának kicserélnie az őr kávéját. Susan érdeklődik Linctől, hogy mi a helyzet, erre ő elmondja, hogy komplikációk léptek fel az őr elaltatásában. A nő ezt nem érti, mivel az altató egy órán belül hat, miért most akarják elaltatni az őrt. Rájön, hogy Linc megint hazudott és LJ megölésére készül. Lincoln kétségbeesésében visszahívja és megmondja a szökés rendes időpontját. Mindeközben Michael számon kéri Mahone-on a véres kést, de Alexet hívják látogatóra. Lang és Sullins ügynökök látogatják meg, és Alex most már igent mond az együttműködésre. A Sonában Michael elmegy Lecheróhoz és Mahone-t vádolja meg a gyilkossággal, akit épp most visznek el az ügynökök a börtönből. Ezek után Lechero Whistler helyett egyik emberét, Cheót öli meg, mivel érezte rajta a szivart, amit neki szokott Augusto küldetni és elengedi Whistlert. Amikor Sucre kesslivollal fújja le Tyge holttestét, az egyik őr, Rafael megfenyegeti, hogy szemmel fogja tartani. Lincoln találkozik Susannal, aki elmondja, hogy LJ még életben van és átadja Saráról a fotót, amiben egy újságot tart. Linc szerint az öccse ezt nem fogja bevenni, mert a kép ugyanaz, amit már egyszer odaadott nekik. Linc meglátogatja Michaelt és megmondja, hogy Susan tud az eredeti szökési időpontról. Mikor Michael a fotóról kérdezi, végül bevallja neki, hogy Sara meghalt. Erre Michael otthagyja és visszamegy a börtönbe, ahol az epizód végén megvádolja Whistlert, hogy miatta kellett Sarának meghalnia és csirkelábat ad neki. 1998-as rali-világbajnokság Az 1998-as rali-világbajnokság volt a 26. rali-világbajnoki szezon. Január 19-én kezdődött és november 24-én lett vége. Az egyéni bajnok Tommi Mäkinen lett, a csapat világbajnok pedig a Mitsubishi. Takács Miklós (könyvtáros) Takács Miklós (Kámon, 1933. december 3. – Szombathely, 2013. április 1.) magyar könyvtáros, bibliográfus, egyetemi docens. Életpályája 1952-1955 között az Apáczai Csere János Pedagógiai Főiskola hallgatója volt. 1955-1994 között a szombathelyi Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtárban dolgozott, 1961-1994 között a könyvtár igazgatója volt. 1968-1973 között a Magyar Könyvtárosok Egyesületének alelnöke volt. 1980 óta címzetes főiskolai docens. 1995-ben nyugdíjba vonult. Magánélete 1966-ban házasságot kötött Rainer Valériával. Három gyermekük született; Thyra (1967), Dóra (1969) és Veronika (1976). Művei Útmutató a helyismereti gyűjtemények kezeléséhez és a helyismereti bibliográfiai munkához (1968) A Vasi Szemle repertóriuma 1933-1976 (Dalmi Kálmánnal, 1978) A Vasi Szemle repertóriuma, II. 1977-1992 (1993) Együttműködés a határ mentén. Könyvtári Nap. Szentgotthárd, 1995. május 26. ( Sodelovanje ob meji. Knjižničarski dan. Murska Sobota, 28. oktober 1994 ); szerk. Takács Miklós, Jože Vugrinec; Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtár–Pokrajinska in študijska knjižnica, Szombathely–Murska Sobota [Muraszombat], 1996 Szombathely bibliográfiája ; Szombathely megyei jogú város Önkormányzata–Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtár, Szombathely, 1997 Forrás MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283 Ribeaucourt (Somme) Ribeaucourt település Franciaországban, Somme megyében. Lakosainak száma 253 fő (2015). Ribeaucourt Beaumetz, Bernaville, Domart-en-Ponthieu, Domesmont, Franqueville, Fransu és Lanches-Saint-Hilaire községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Závodszky Péter Závodszky Péter (Debrecen, 1939. március 18. –) Széchenyi-díjas magyar biofizikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe a szerkezeti biokémia, az enzimológia és a molekuláris immunológia. Fontos szerkezeti modellek felállítója. 1990 és 1992 között a MOM Finommechanikai és Optikai Rt. igazgatótanácsának elnöke. 2007-től az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont Enzimológiai Intézet igazgatója. Életpályája 1957-ben érettségizett, majd felvették a Kossuth Lajos Tudományegyetem (ma: Debreceni Egyetem) Természettudományi Karára, ahol 1962-ben szerzett fizikus diplomát. Diplomájának megszerzése után az MTA Szegedi Biológiai Központ (MTA SZBK) Enzimológiai Intézeténél kapott állást munkatársi beosztásban, később főmunkatársként, majd tudományos tanácsadóként dolgozott. 1987-ben az intézetben kutatóprofesszori megbízást kapott. 2007-ben megbízták az MTA SZBK Enzimológiai Intézet igazgatói pozíciójának betöltésével. Kutatóintézeti munkája mellett 1968-tól az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karán tanít biofizikát. Az oktatói beosztási létrát végigvárja 1989-ben vette át egyetemi tanári kinevezését a biológiai fizika tanszéken. 2009-ben professor emeritusi címet kapott. Emellett 1987 és 2004 között a Budapesti Műszaki Egyetemen is tanított a biológusmérnök-képzésen. 2002-ben a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai Karán kapott egyetemi tanári kinevezést. 2004-ben a Debreceni Egyetem Tudományos Tanácsának elnökévé választották. Számos külföldi intézmény vendégprofesszora volt: Oxfordi Egyetem (1977–1978), Kaliforniai Egyetem Los Angeles (UCLA, 1985–1986, valamint 1995-től), Regensburgi Egyetem (1988–1989), Tokiói Farmakológiai Intézet (1994). Tevékenykedett az iparban is: 1964 és 1988 között a Magyar Optikai Művek tudományos tanácsadója. 1990 és 1992 között az átalakított MOM Finommechanikai és Optikai Rt. igazgatótanácsának elnöke, emellett 1993-ig a Tudományos Tanácsadó Testület elnöke volt. 1999-ben a Richter Gedeon Nyrt. tudományos kutatási tanácsának tagjává választották. 1972-ben védte meg a biológiai tudományok kandidátusi, 1987-ben akadémiai doktori értekezését. Az MTA Biokémiai, illetve az MTA Biofizikai Bizottságának lett tagja. Előbbinek 1974 és 1986 között, utóbbinak 1994 és 1997 között titkára volt. 2001-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 2007-ben rendes tagjává választották. 2008-ban a Biológiai Tudományok Osztálya elnökévé választották, ezzel az MTA elnökségének munkájában is részt vesz. 2000-ben a párizsi Európai Tudományos és Művészeti Akadémia vette fel tagjai sorába. 1999-ben az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság tagja lett, illetve 2001 és 2006 között a Magyar Akkreditációs Bizottság munkájában vett részt. 1991-ben a Magyar Innovációs Szövetség alelnöke, valamint 2000-ben a Miniszterelnöki Hivatal tudomány- és technológiapolitikai tanácsadója lett. Emellett a Magyar Biofizikai Társaság elnöke. 2005. április 18-án a Mindentudás Egyeteme előadója volt. Előadásának címe: Fehérjék – a szerkezettől a funkcióig, a fizikától a biológiáig. Munkássága Fő kutatási területei a szerkezeti biokémia, a molekuláris immunológia és az enzimológia egyes kérdései. Sikerült lokalizálnia és feltérképeznie a humán 1-es kromoszómával kapcsolatos C1q korai fehérjeenzim-kötőhelyet a nyúl ImmunoglobinG monomermolekulán. Emellett szerkezeti modellt dolgozott ki a C1 heteropentamer (azaz biológiailag nagyon aktív, kettő vagy több különböző, de hasonló monomermolekulából derivált) molekula működésének leírásához. Munkatársaival több nemzetközileg is jelentős eredményt ért el: a komplement proteázok (fehérjebontást előidéző enzimek) kutatásának terén számos génsebészeti, funkcionális és szerkezeti vizsgálatokat végzett. Ezek jelentős mértékben járultak hozzá a szerinproteázok (a proteáz enzimtípus egyik alcsaládja, ahol az aktív centrumában a szerin nevű aminosav található) specifikusságáról, fejlődéséről és szabályozásáról kapcsolatos információk megszerzéséhez és felhasználási módjának további bővítéséhez. Számos eljárást dolgozott ki munkatársaival a komplex emberi fehérjék élő rovarokban történő bioszintetikus előállítására, ezzel kapcsolatban egy új, úgynevezett omega-interferon pszeudogént fedezett fel. Kutatóintézeti vizsgálataik során számos új általános megoldást és szabályt ismertek fel a fehérjék hőmérsékleti adaptációjának térszerkezeti hátterével kapcsolatban. A számítógépes grafika és homológiai (egyértékűségi) modellezés, az enzimkinetika, a szerkezetvizsgáló módszerek, valamint a génsebészet kombinálásával, vegyítésével alapot teremtettek az úgynevezett hőstabilis fehérjék tervezésére. Több mint százötven tudományos közlemény, egy könyv és három könyvrészlet szerzője vagy társszerzője. Díjai, elismerései Szörényi-díj (1970) Wellcome Research Award (1977) Straub-plakett (1999) Palladin-érem (2000) Gábor Dénes-díj (2003) Széchenyi-díj (2010) A Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal (2015) Főbb publikációi Investigation of the Conformation of D-glyceraldehyde-3-phosphate Dehydrogenase (társszerző, 1967) Hydrogen-Exchange Study of the Conformational Stability of Human Carbonicanhydrate B and its Metallocomplexes (társszerző, 1975) Dynamic Aspects of Signal Transfer in Antibody Molecules (társszerző, 1983) Proteins Under Extreme Physical Conditions (társszerző, 1990) Adjustment of Conformational Flexibility is a Key Ecent in Thermal Adaptation of Proteins (társszerző, 1996) One Active C1r is Sufficient for the Activity of the Complement C1 Complex (társszerző, 1999) A statikus fehérjemodellektől a kvantumenzimológiáig (2001) Suur Munamägi A Suur Munamägi (magyarul: Nagy Tojás-hegy) Észtország és a balti államok legmagasabb pontja tengerszint fölötti 318 méteres magasságával. A domb Haanja falu közelében, Võru megye területén található, Észtország délkeleti csücskében, a lett és orosz határtól nem messze. Az alapkőzet tulajdonságainak köszönhetően a lágy lejtésű dombokkal tarkított vidéken számos apró tó alakult ki. A dombtetőn egy 29 méter magas kilátótorony áll, ami belépődíj ellenében látogatható. Az első ilyen jellegű létesítményt Friedrich Georg Wilhelm von Struve építette 1816-ban egy háromszögelési pontként. A mai építmény elődjét 1939-ben hozták létre, majd legutóbb 2005-ben újították fel, kialakítva a mai állapotot. Eurich nyugati gót király I. Eurich, más írásmóddal Evaric vagy Erwig (440 körül – 484. december 28.) a nyugati gótok királya 466-tól haláláig. I. Theuderich egyik fia volt. Nevéhez fűződik az első germán joggyűjtemény, a "Codex Euricianus", amelyet a római hivatalnokok vetettek papírra. Számos hadjáratot indított, és birodalmát a Loire-tól és a Rhône-tól egészen Hispániáig terjesztette ki. Elfoglalta Clermont-t és Auvergne városait. Testvére, II. Theuderich meggyilkolásával jutott hatalomra Az ő uralkodása alatt jött létre a független gót állam. Uralma alatt bontották fel a vizigótok a szövetséget a Nyugatrómai Birodalommal. 468-ban pedig bevonult Hispániába is. Anthemius római császár hiába próbálta Riutimis britanniai király segítségével megállítani. Eurich elfoglalta Areverna városát, amelynek élén akkor Ecdicius, a rómaiak parancsnoka állt, majd 473-ban Arelatumot és Massiliát saját területéhez csatolta. Lényegében 477-re megteremtette nagybirodalmi álmát: létrehozott egy zárt gót hazát, melyet vizek határoltak és amely Gallia jelentős részét magába foglalta. Hispaniában a teljes északi rész, Tarraconensis provincia az Ebro folyónál a gótok kezére kerül. Eurich kiadott egy törvénykönyvet is, melyben a gót és a római alattvalók viszonyát szabályozta (475 körül – elsőként a germán uralkodók közül). A régi római adminisztrációs és pénzügyi szervezetet megtartotta, és az általa kinevezett duxok és comesek irányítása alá helyezte. Uralkodása alatt érte a fénykorát a nyugati gót királyság. Toulouse-i (Tolosa) udvara nemzetközileg is tekintélyes volt. Eurich is ariánus keresztény volt. Az arianizmust a gótok függetlenségével azonosította, a katolicizmust pedig a Római Birodalom uralmával. Bár nem üldözte a katolikusokat, de ha megürült egy püspöki szék, azt nem töltötte be. Káposztalepke A káposztalepke (Pieris brassicae) a rovarok (Insecta) osztályának, a lepkék (Lepidoptera) rendjébe és a fehérlepkék (Pieridae) családjába tartozó faj. Előfordulása A káposztalepke a Brit-szigetektől és Dél-Skandináviától kezdve majdnem egész Európán át Észak-Afrikáig, Ázsiában a Himalája déli vidékéig honos. A Himalájában 3700 méteres magasságban is megtalálható. Időnként, ha túlszaporodik, nagy tömegekben észak felé vándorol. Alfajai Pieris brassicae brassicae Pieris brassicae catoleuca Pieris brassicae cyniphia Pieris brassicae cypria Pieris brassicae italorum Pieris brassicae marghanita Pieris brassicae ottonis Pieris brassicae subtaeniata Pieris brassicae vazquezi Pieris brassicae verna Pieris brassicae wollastoni ( Madeirán honos) Megjelenése Fehér szárnyai erősen erezettek, az elülső pár csúcsi része fekete, a nőstény szárnyain további egy-egy fekete folt található. A nyári nemzedékek szárnycsúcsa feketébb, mint a tavasziaké. Szárnyfesztávolsága 56-68 milliméter. A hernyó hossza maximum 50 milliméter. Életmódja Gyakori lepke kertekben, szántókon, réteken, valamint más nyílt területeken. Április és október között 2–3 nemzedéke van. A legkülönbözőbb virágokon táplálkozik. 200-300 petéjét csomókban rakja káposztafélék vagy más rokon keresztesvirágú növények leveleinek fonákjára. A hernyók 4-10 nap alatt kelnek ki. 3–4 heti fejlődés után alkalmas védett helyet keresnek maguknak épületekben vagy a szabadban, és ott bebábozódnak. A 2–3. nemzedék bábjai védett helyen áttelelnek. A káposztafélék megrágásával olykor tetemes károkat okoz. Gromo Gromo település Olaszországban, Lombardia régióban, Bergamo megyében. Lakosainak száma 1209 fő (2017. január 1.). Gromo Valbondione, Valgoglio, Gandellino, Vilminore di Scalve, Ardesio és Oltressenda Alta községekkel határos. Népesség A település lakossága az elmúlt években az alábbi módon változott: Vízvölgyi-patak A Damaki-patak a Zempléni-hegységben ered, Varbóc településen, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, mintegy 290 méteres tengerszint feletti magasságban. A patak forrásától kezdve délnyugati irányban halad, majd Perkupa településnél éri el a Bódva folyót. Levergies Levergies település Franciaországban, Aisne megyében. Lakosainak száma 555 fő (2015). Levergies Lehaucourt, Joncourt, Lesdins, Magny-la-Fosse, Ramicourt és Sequehart községekkel határos. Népesség A település népességének változása: NTNU MTC Az NTNU MTC, vagyis a Mandarin Training Center (kínaiul: ������) Tajvan egyik kínai nyelviskolája, mely a Kínai Köztársaság fővárosában, Tajpejben található. A National Taiwan Normal University alá tartozó nyelviskolát 1956-ban alapították a kínai, mint második nyelv oktatásának céljából. Alapítása óta nagyjából 1700 diákot fogadott a világ több mint 70 országából. Kurzusok A nyelviskola különböző típusú és nehézségű kurzusokat kínál a hallgatóknak, amelyből mindenki kiválaszthatja magának a legmegfelelőbbet. Általános Az általános, vagyis "Regular" kurzusok esetén az osztály létszáma 6-10 között változik, a teljesítendő nyelvórák száma 15 óra/hét. Ez a következőképpen oszlik el: hétfőtől péntekig minden nap 2 óra rendes tanóra, plusz heti 5 kiegészítő óra. Intenzív Az intenzív kurzusok esetén az osztály létszáma 6-8 fő között változik. A diákoknak nem szükséges kiegészítő órákon részt venni, azonban a tanóráik 3 órásak, és a feladott házi feladat mennyisége is jelentősebb, így az intenzív kurzus több munkával és tanulással jár, de az anyaggal is gyorsabban haladnak. Szemeszterek Az MTC tanítási éve négy, három hónapos szemeszterre oszlik, ezen felül a nyári időszakban külön ajánlanak két hónapos kurzusokat. Őszi szemeszter : szeptember 1. - november 30. Téli szemeszter : december 1. - február 29. Tavaszi szemeszter : március 1. - május 31. Nyári szemeszter : június 1. - augusztus 31. Két hónapos nyári kurzus : július 1. - augusztus 31. Választható nyelvi és kulturális órák A tanórák kiegészítésére a diákok minden szemeszterben (külön díjazás ellenében) különböző kiegészítő órákat választhatnak, hogy még jobban megismerkedjenek a kínai nyelvvel és a tajvani kultúrával. Néhány kurzus az iskola választékából: Kalligráfia Kínai főzéstudomány Kínai gravírozás Kínai festészet Kínai papírkivágások Népművészetek Erhu (kínai hegedű) Gu zheng (kínai hárfa) Tai-chi-chuan Tea szertartás Tradicionális tajvani kultúra és ünnepek Ezeken felül elérhetők üzleti nyelvi órák és nyelvvizsga felkészítés is. Tandíj Általános (regular) : NT$ 25,200 / 3 hónapos szemeszter Intenzív: NT$ 32,400 / 3 hónapos szemeszter Nyári általános: NT$ 16,800 / 2 hónap Nyári intenzív: NT$ 21,600 / 2 hónap Regisztrációs díj (első alkalommal): NT$ 1,000 Kötelező baleset biztosítás: NT$ 300 (három hónapra) / NT$ 200 (két hónapra) A jelentkezéshez szükséges dokumentumok MTC Jelentkezési Lap (Letölthető: http://service.mtc.ntnu.edu.tw/mtcreg ) Igazolványkép Érettségi bizonyítvány másolata Pénzügyi igazolás (három hónapnál nem régebbi) US$ 2,500 összegről vagy annak megfelelő valutáról Az útlevél első oldalának fénymásolata Az iskola elérhetőségei Cím: 162 Heping East Road, Sec. 1 Taipei, Taiwan, ROC (kínaiul: ���������162�) Nyitvatartási idő: 8:30 - 12:30 és 13:30 - 17:00 A szolnoki csata emlékműve A szolnoki csata emlékműve Szolnokon, a Szabadság téren található, a Tisza-híd lábánál. Az emlékmű a szolnoki csatának állít emléket, amikor a magyar honvédsereg Damjanich János honvédtábornok vezetésével győzelmet aratott az osztrák seregek felett. Ezzel indult a „dicsőséges tavaszi hadjárat”. Az emlékművet az 1849. március 5-én vívott csata emlékére állították, 1886-ban. Alkotója Gerenday Antal szobrászművész. Az emlékművet 1985-ben Simon Ferenc szobrászművész segítségével felújították. Ma egy másolat található a felső plasztika helyén, amelynek alkotója Benke Zoltán kőfaragó. A sérült eredeti plasztika ma a Művésztelepen látható, a csonkatorony előtt. Szent Vlagyimir-székesegyház (Kijev) A Szent Vlagyimir-székesegyház (Володимирський кафедральний патріарший собор) Kijevben, a Tarasz Sevcsenko körút 20-ban áll. Története A kereszténység felvételének 900. évfordulója alkalmából építették, ezért nevezték el a Kijevi Rusz akkori uralkodójáról, I. Vlagyimir nagyfejedelemről. Az építkezéshez szükséges pénz nagyját I. Miklós cár adta, a többit országos gyűjtéssel teremtették elő — így például a Pecserszka Lavra 1 millió téglát adott. 1862-ben rakták le az alapjait, de csak 1896-ra készült el. Ivan Vasziljevics Strom pétervári és P. I. Szparro egyházmegyei építész eredetileg 13 kupolásra tervezte, de az 1853-ban jóváhagyott terv túl sokba került volna, ezért az építkezést Alekszandr Vikentjevics Beretti egyszerűbb elképzelése szerint kezdték el. Később további építészek (R. B. Bernhardt, Karl Jakovlevics Majevszkij, Vlagyimir Nyikolajevics Nyikolajev) közreműködése is szükségessé vált — így például a központi kupolát nem sikerült megépíteni az eredetileg tervezett formában, mert berogyott. Emiatt az épületet két kereszthajóval egészítették ki, a külső falakat pedig támpillérekkel erősítették meg. 1896-ban szentelték fel II. Miklós cár és felesége, Alexandra Fjodorovna jelenlétében. Az épület Neobizánci (orosz-bizánci) stílusú külseje a keleti szlávok vallásának bizánci eredetére emlékeztet. Alaprajza oroszos, de az 54,93 m hosszú, 29,85 m széles és a főkupola keresztjével együtt 48,99 m magas templomot hét kupola ékíti. A főhajó freskóit 9 orosz (Viktor Mihajlovics Vasznyecov, Mihail Alekszandrovics Vrubel, Mihail Vasziljevics Nyesztyerov), lengyel (Wilhelm Kotarbiński, illetve oroszosított névváltozattal: Pavel Alekszandrovics Szvedomszkij), valamint ukrán (Viktor Zamirajlо, Коsztyenko, Pimonyenko) festő 11 éven át készítette Adrian Viktorovics Prahov professzor vezetésével. A képek fő témája Vlagyimir és a kijeviek keresztelése. A templom falait, padlóját színes, francia, belga, olasz és spanyol márványlapok díszítik. Berendezése A háromajtós, keresztkupolás templomba kétszárnyas, bronzzal borított ajtón lehet bejutni. A gazdagon díszített borítás központi alakja Olga fejedelemasszony (Vlagyimir nagyanyja), amint felveszi a kereszténységet. A további domborműveken unokája, Vlagyimir fejedelem jelenik meg. Az ikonosztáz carrarai márványból készült. Környezete A templom melletti kút vize a néphit szerint különösen tartós, sokáig eláll és gyógyhatású. McGraw-Hill A McGraw-Hill, ahogyan sokan ismerik, teljes nevén The McGraw-Hill Companies, Inc., egy New York City-beli központtal (Rockefeller Center) rendelkező, tőzsdén bejegyzett magánvállalkozás, mely Magyarországon főleg a kiváló színvonalú műszaki könyveiről ismert. Tevékenységi köre számos szolgáltatásra kiterjed (pénzügyi szolgáltatások, könyvkiadás, műsorszórás, oktatás és egyéb üzleti tevékenységek). Számos tankönyvet és magazint is publikál, mint például az Architectural Record és az Aviation Week. A McGraw-Hill a Standard & Poor's, Platts és a J. D. Power and Associates cégek anyavállalata, a kanadai McGraw-Hill Ryerson kiadó többségi tulajdonosa. A vállalat története A vállalat eredete 1888-ig nyúlik vissza, amikor a vállalat társalapítója, James H. McGraw megvette az American Journal of Railway Appliancest (vasúti folyóirat, USA). Ezután folyamatosan növelte a folyóiratok számát, és 1899-ben megalapította a The McGraw Publishing Company-t (McGraw Kiadó). Társalapítója, John A. Hill, szintén számos műszaki és üzleti folyóirattal járult hozzá a vállalat megalapozásához, és eközben 1902-ben megalapította a saját kiadóvállalatát is, a The Hill Publishing Company-t. 1909-ben az alapítók, akik jól ismerték egymást és közös volt az érdeklődési területük, megállapodtak egy közös könyvkiadó vállalat létrehozásában, ez lett a The McGraw-Hill Book Company. John Hill lett az elnök, James McGraw az alelnök. 1917-ben a vállalataik maradó részeit is integrálták a The McGraw-Hill Publishing Company, Inc. nevű cégbe. 1986-ban a McGraw-Hill megvásárolta a The Economy Company nevű vállalatot, ezzel az USA legnagyobb oktatási célú kiadója jött létre. 1995-ben a McGraw-Hill Publishing Company, Inc-ból létrejött a The McGraw-Hill Companies a cégidentitás egységesítésére. 2007-ben a McGraw-Hill létrehozott egy online oktatási hálózatot, a GradeGuru.com-ot. 2011. októberben a McGraw-Hill eladta a teljes televíziós csoportját a The E. W. Scripps Company-nak. A vállalat szervezete A McGraw-Hill vállalat három fő üzletágba szerveződik: Oktatás A McGraw-Hill az oktatás minden szintjét ellátja oktatási anyagokkal online és tradicionális módon is. A McGraw-Hill brandnevek az oktatás területén: CTB/McGraw-Hill (oktatókat segítő hálózat) Glencoe/McGraw-Hill (online szolgáltatás) The Grow Network/McGraw-Hill (online oktatási hálózat) Macmillan/McGraw-Hill (interaktív oktatási szolgáltatás elemi iskolák részére) McGraw-Hill/Irwin (kiadó) McGraw-Hill Contemporary McGraw-Hill Digital Learning (digitális tanulás) McGraw-Hill Professional Development (széles körű oktatási szolgáltatások) SRA/McGraw-Hill (oktatási eszközök) Wright Group/McGraw-Hill McGraw-Hill Higher Education (magas szintű oktatási anyagok) McGraw-Hill Custom Publishing (márkamagazin, mely a törzsvásárlókhoz szól) McGraw-Hill Professional (professzionális kiadványok) Open University Press A McGraw-Hill Education jelen van Ázsiában, Ausztráliában, Európában, Latin-Amerikában, Kanadában és Indiában. Pénzügyi szolgáltatások A Standard & Poor's független befektetési tanácsadással, hitelminősítéssel és számos más pénzügyi szolgáltatással foglalkozik, mint például a S&P 500. Információ és média Platts (energia- és fémipari információk) Aviation Week & Space Technology|Aviation Week Group (repülés- és űrtechnikai kiadványok) McGraw-Hill Broadcasting (műsorszóró tevékenység) KMGH-TV (Denver, Colorado) KZCO-LP és KZFC-LP (Denver, Colorado) KZCS-LP (Colorado Springs, Colorado) KGTV (San Diego, Kalifornia) KZSD-LP (San Diego, Kalifornia) KERO-TV (Bakersfield, Kalifornia) KZKC-LP (Bakersfield, Kalifornia) WRTV (Indianapolis, Indiana) J. D. Power and Associates (globális marketinginformációs szolgálat) McGraw-Hill Construction (építészeti kiadvány) Akvizíciók A McGraw-Hill vállalat története során jelentősen bővült az akvizícióin keresztül, és nem csak kiadói tevékenységi körben, hanem más területeken is, mint például a pénzügyi szektorban (Standard & Poor's, 1966) vagy Time-Life (média, 1972). Partnerség A McGraw-Hill partneri viszonyban van öt másik, felsőfokú oktatási anyagokkal foglalkozó kiadóval, és létrehozták a 'CourseSmart' nevű vállalatot, mely egyetemi tankönyveket publikál egységes 'eTextbook' formátumban. A McGraw-Hill épület A McGraw-Hill épület New York City-ben, Manhattanben található. A felhőkarcolót 1969-ben építették a hatodik és a hetedik sugárút között. McGraw-Hill Szövetségi Hitelunió A McGraw-Hill Szövetségi Hiteluniót 1935-ben alapították, eredetileg azzal a céllal, hogy alkalmazottaiknak nyújtsanak szolgáltatásokat. A jelenlegi portfólió: megtakarítások, számlavezetés, letéti jegyek, hitelkártya-kezelés, hitelek, lakáscélú jelzálogkölcsön. Díjak 1999-ben a Nemzeti Építészeti Múzeum (USA) a McGraw-Hill-nek adományozta az évenként kiosztott tiszteletdíjat a vállalat hozzájárulásáért az építészeti kiadványok terén. Euritmia Az euritmia (görögül: jó, szép, harmonikus ritmus) előadóművészeti ág, amit a táncterápiában és az oktatásban is felhasználnak, különösen a Waldorf-iskolákban. Rudolf Steiner, az antropozófia megalapítójának nevéhez fűződik, aki már 1908-ban indítványozta egyfajta mozgásművészet gyakorlását és terjesztését Története Margarita Volosina (1882–1973) orosz festőnő volt az első, aki Steiner misztériumdrámáinak bemutatóin fellépett. Az első nyilvános euritmia-bemutató 1911 decemberében, Berlinben volt. Az euritmia szót 1912-ben, az első euritmia-kurzuson Marie Steiner indítványozta. Lory Maier-Smits (1893-1971) lett Dornachban, az antropozófia központjában az első euritmia-tanár; őt követte Tatyjána Kiszeljova (1881-1970), Marija Szavics (1882-1975) és Ászja Turgenyev-Bugajev (1890-1966). 1919-ben az első Waldorf-iskola tantárgyai között már szerepelt az euritmia. Németországban és Hollandiában is tartottak bemutatókat. 1924-ben, Dornachban Rudolf Steiner két nagy bemutatót rendezett, Euritmia mint látható beszéd és Euritmia mint látható ének címekkel. Magyarországi helyzet Az euritmia az antropozófia hazai meghonosodása idején (1926–1946) még nem tudott gyökeret verni. Ezután Magyarországon csak 1989 után tarthattak nyilvános bemutató előadásokat, amik Scheily Mária és Clemens Scheuning nevéhez fűződnek. 1992-ben indult a hazai képzés. Alapvetések (S. Pintye Mária írása alapján.) „Az euritmia lélekkel teli testi kifejezésformát öltő belső mozdulat.” Az euritmiában minden hangzónak van egy testtel kifejezhető alapmozdulata, mely nem önkényesen jött létre, hanem attól függően, hogy abban a hangzóban milyen képi tartalom sűrűsödött össze korábban, valamint milyenek a hang képzésének karakterjegyei. A magánhangzók inkább a beszéd lelki tartalmát közvetítik, a mássalhangzók inkább a lélek külvilágra való reagálását tükrözik Élettani hatása: javítja az izomtónus-szabályozást; élénkíti az anyagcsere-folyamatokat (az anyagcsererendszerben van a legnagyobb szerepe a ritmusoknak). A beszédhez, olvasás-előkészítéshez kapcsolódó készségek: kialakítja, fejleszti az utánzókészséget; segíti a testséma kialakulását, fejleszti a térbeli tájékozódást; javítja a mozgáskoordinációt; segít a harmonikus mozgás- és beszédritmus kialakításában; segíti a fonematikus hallás kialakulását; kialakítja a beszédfigyelmet; elősegíti a mozgás és a beszéd szeriális felépítését (hangok, szavak helye, egymásutánisága); hozzájárul a beszédértés fejlődéséhez, élő fogalma kialakulásához; segít a szókincs megtartásában, mobilizálásában; segít a belső beszéd rendezésében. Lelki hatások: a mozgás által oldódnak a gátlások, erősebb mozdulatokba beleoldódik az agresszió; a test átjárhatóvá válik a lélek számára, megteremtődik a kettő egyensúlya; a nem beszélő gyermekek is úgy érzik, ki tudják fejezni magukat; az apatikus, kevéssé érdeklődő gyermeket felélénkíti az euritmia; a hipermotilis gyermek lelki feszültségei a testtel végzett mozgásokba tevődnek át, megnyugszik. (Neki még az is fontos, hogy a foglalkozások ritmusosan ismétlődjenek egy héten belül, mert a rendezettség, a ritmusok betartása hat rá; fejleszti a szociabilitást, az egymásra való odafigyelést; elősegíti az én erősödését, az önkontroll kialakulását. Hatása a kognitív funkciókra: fejleszti a figyelem tartósságát; fejleszti a vizuális és a verbális emlékezőkészséget; serkenti az észlelési folyamatokat, főleg a kinesztéziát, a hallást és a látást; elősegíti az összefüggések felismerését; szerepet játszik a gondolatritmusok kialakulásában. Gyógyeuritmia A gyógyeuritmia az antropozófus orvoslás egy speciális vállfaja. 1921-től Ita Wegman kezdeményezte az euritmiát mint kiegészítő gyógymódot. A gyógyeuritmia úttörői Ilse Knauer (német) Erna van Deventer (holland) Elisabeth Baumann-Dollfus (svájci) Julia Bort-Pache (német) Margarete Krause (német) Csoncshon Csoncshon (hangul: ���, Csoncshon-kun, handzsa: ���, latin betűkkel: Chŏnch'ŏn-kun, ’elülső patak’) megye Észak-Koreában, Csagang (Chagang) tartományban. 1949-ben vált le Kanggje (Kanggye) megyéről. Nevét azelőtt ��� alakban írták, amely jelentése „nyílpatak” volt. Földrajza Északkeletről Szonggan (Sŏnggan), Északnyugatról Üvon (Wiwŏn), nyugatról Kophung (Kop'ung), délnyugatról Szongvon (Songwŏn), délről Tongsin (Tongsin), keletről Rjongnim (Ryongrim) megye határolja. Legmagasabb pontja a 1978 méter magas Szungdzsokszan (���; ���, Sungjŏksan). Közigazgatása 1 községből (up (ŭp)), 11 faluból (ri) és 5 munkás lakótelepből (rodongdzsagu (rodongjagu)) áll: Gazdaság Csoncshon (Chŏnch'ŏn) megye gazdasága gépiparra, erdőgazdálkodásra, bányászatra és fafeldolgozásra épül. Oktatás Csoncshon (Chŏnch'ŏn) megye kb. 60 oktatási intézménynek ad otthont. Egészségügy A megye ismeretlen számú egészségügyi intézménnyel rendelkezik, köztük saját kórházzal. Közlekedés A megye közutakon Phenjan (P'yŏngyang) és Kanggje (Kanggye) felől közelíthető meg. Wendisch Rietz Wendisch Rietz település Németországban, azon belül Brandenburgban. Népesség A település népességének változása: Liu Hsziao-po (irodalmár) Liu Hsziao-po (egyszerűsített kínai: ���; hagyományos kínai: ���, pinjin átírással Liú Xiǎobō, Csangcsun, 1955. december 28. – 2017. július 13.) kínai irodalomtörténész, esztéta, emberi jogi aktivista. 2010-ben Nobel-békedíjat kapott „Az alapvető emberi jogokért Kínában folytatott hosszú és erőszakmentes küzdelméért”. Élete A Pekingi Tanítóképző Egyetem irodalomprofesszora, több egyetem vendégoktatója, többek között az Oslo-i, Hawaii-i, és Columbia Egyetemé. Az 1989-es pekingi diáklázadás egyik vezéralakja volt, az erőszakmentességre való biztatásával a Tienanmen téri vérengzés továbbgyűrűzését sikerült elérnie. Az 1990-es években 20 hónapra bebörtönözték, ezután három évet töltött egy átnevelő kényszermunkatáborban. 2003-2007 között a PEN Club írószövetség kínai egyesületének elnöke. Liu ezalatt több bíráló esszét írt és publikált a Kínai Kommunista Pártról. 2008-ban ő volt a kezdeményezője a demokratikus reformokat – egyebek között az emberi jogokat szavatoló alkotmányt – követelő Charta 2008 kiáltványnak, amelyet több százan, köztük vezető értelmiségiek írtak alá. 2009-ben „államellenes felforgatás” címén 11 év börtönbüntetést szabtak ki rá. Egy Liaoning tartománybeli börtönben tartották fogva. 2010-ben Nobel-békedíjat kapott. 2017. május 23-án végső stádiumú májrákot állapítottak meg nála, és néhány nap múlva emiatt kiengedték a börtönből. Ezután Senjangban, a Kínai Orvosi Egyetem 1. számú klinikáján ápolták. Itt halt meg július 13-án. A díjazás körülményei és hatásai A hivatalos indoklás szerint Liu az alapvető emberi jogok érvényesüléséért hosszú ideje folytatott, békés küzdelméért kapta meg az elismerést. A rá kiszabott súlyos büntetések révén Liu Hsziao-po a demokráciáért küzdők legfőbb jelképévé vált. Fu Jing kínai külügyminiszter-helyettes egy korábbi nyilatkozatában figyelmeztette a norvég Nobel-békedíj Bizottság elnökét, hogy ártana a Kína és Norvégia közötti kapcsolatoknak, ha Liu kapná a kitüntetést. Kína hivatalos álláspontja szerint Liu tettei „szöges ellentétben állnak” a Nobel-békedíj célkitűzéseivel. Kínában leállították a BBC televízió élő közvetítését, amikor Oslóban bejelentették a Nobel-békedíj kitüntetettjét. A kitüntetésről a kínai hivatalos médiában egyetlen hír sem jelent meg, az internetes keresőket blokkolták. Franciaország és Németország a bejelentést követően arra kérte Kínát, hogy Liut mielőbb engedje szabadon. Feleségét, Liu Hsziát a kínai hatóságok őrizetbe vették, jelenleg házi őrizetben van. Kína egyúttal saját békedíjat alapított Konfuciusz-békedíj néven, melynek első kitüntetettje Lien Csan, Tajvan korábbi alelnöke. Madison (Georgia) Madison város az USA Georgia államában. Lakosainak száma 3636 fő (2000). Népesség A település népességének változása: 1944 a légi közlekedésben Ez a lista az 1944-es év légi közlekedéssel kapcsolatos eseményeit tartalmazza. Események október október 10. – Hans Wunderlich pilóta gépe, egy Messerschmitt Bf 109 -es típusú vadászgép egy mocsaras területre zuhan a dán Birkelse repülőtér közelében. McHenry megye (Észak-Dakota) McHenry megye az Amerikai Egyesült Államokban, azon belül Észak-Dakota államban található. Megyeszékhelye Towner, legnagyobb városa Velva. Lakosainak száma 5922 fő (2013. július 1.). McHenry megye Bottineau, Pierce, Sheridan, McLean, Ward és Renville megyékkel határos. Népesség A megye népességének változása: Hrádek (Krajková) Hrádek (németül: Pürgles) Krajková településrésze Csehországban a Karlovy Vary-i kerület Sokolovi járásában. Központi községétől 2,5 km-re délre fekszik. A 2001-es népszámlálási adatok szerint 15 lakóháza és 5 lakosa van. Fregattmadárfélék A fregattmadárfélék (Fregatidae) a madarak (Aves) osztályába és a szulaalakúak (Suliformes) rendjébe tartozó család. Rendszertani besorolásuk 2014-ben Jarvis és társai alaktani- és DNS-vizsgálatok végeztek a mai madarak körében; felfedezésüket a „Whole-genome analyses resolve early branches in the tree of life of modern birds” (A genom teljes vizsgálata meghatározza a modern madarak családfájának a korai ágait) című írásban adták ki. Ennek a nagymértékű kutatásnak a következtében, az Ornitológusok Nemzetközi Kongresszusánnak (International Ornithological Congress) jóváhagyásával ezt a madárcsalátot kivették a gödényalakúak (Pelecaniformes) rendjéből és áthelyezték az újonnan létrehozott szulaalakúak rendbe. Előfordulásuk A partokon ugyanúgy megtalálhatóak mint a nyílt vizeken. Telepek a szaporodási időszakban inkább kis óceáni szigeteken találhatóak, nagy ritkán partokon is. Leginkább trópusi vizeken vannak, nagy ritkán mérsékelt övieken. Megjelenésük Testhosszuk 71–144 centiméter, szárnyfesztávolságuk 175–244 centiméter. Csontozatuk lyukacsos, levegővel telített, így csak 5%–a a teljes testsúlyuknak. Testsúlyuk 600–1600 gramm. Testük karcsú, nyakuk rövid, fejük rövid és lekerekített. Farkuk villa alakú, de ez általában nem látható, mivel a 12 faroktoll összefonódott. Repülés közben a farkuk számít a kormánylapátnak. Lábuk nagyon kicsi, emiatt szinte lehetetlen hogy ússzanak vagy járjanak. Tollazatuk nagyon kis mértékben olajos, ami szinte egyáltalán nem alkalmas vízálló tollazatnak. Csőrük karcsú és erős, hossza akár 15 centiméter és éles kampóban végződik. A tojók 25%–kal nagyobbak és nehezebbek mint a hímek, de sokkal világosabb színűek. A hímeknek egy nagyméretű torokzacskójuk van, amely élénk piros. A kifejlett hímek tollazata szinte teljesen fekete. Életmódjuk A fregattmadarak legtöbb idejüket a vízen töltik. Leszállnak pihenni a hajók árbócaira. Háromféleképpen jutnak élelemhez: vadászattal a tengeri állatok után, madárfészkek fosztogatásával és a táplálék lopással. Vadászat útján a víz tetején lévő állatokkal táplálkoznak: halakkal, medúzákkal, rákokkal és fiatal tengeri teknősökkel is. Ritkán az is megtörténik, hogy teljesen a víz alá buknak. Szaporodásuk Telepekben költenek. A telepek 7–30 páros csoportokból állnak. A hímek csoportokban udvarolnak piros torokzacskójuk felfújásával és közben remegően mozgatják a fejüket és csőrüket le fel mozgatják miközben hozzá ütik a torokzacskójukhoz. A tojókat a piros szín vonzza oda, és ez után választják ki párjukat. Fészküket fára építik, ezek hiányában bokrokra és a növényzet nélküli partokon a földre. Néha kölcsönösen ellopják egymás fészkeit. Fészekaljuk 1 vagy 2 fehér tojásból áll. A fiókákat mindkét szülő felváltva eteti. Ellenségeik Az embertől eltekintve csak néhány természetes ellensége van. Nagyon ritkán megesik hogy tengeri ragadozók ragadják el. Különösen veszélyben vannak a fiatal madarak, amelyek gyakran meghalnak az éhségben, néha az idősebb rokonok ölik meg őket. Rendszerezés A családba az alábbi 1 élő nem és 5 faj tartozik: Fregata Lacépède , 1799 – 5 faj fehérhasú fregattmadár (Fregata andrewsi) Mathews, 1914 indiai fregattmadár (Fregata ariel) (Gray, 1845) ascension-szigeti fregattmadár (Fregata aquila) ( Linnaeus , 1758) pompás fregattmadár (Fregata magnificens) Mathews, 1914 szalagos fregattmadár (Fregata minor) ( Gmelin , 1789) Az Ascension-szigeten pleisztocén és holocén kori F. aquila maradványokra bukkantak. A Szent Ilona-szigeten és a Csendes-óceán egyes szigetein fosszilis F. minor és F. ariel csontokat találtak. A riboszomális RNS- és mitokondriális DNS-vizsgálatok szerint az öt recens fajnak 1,5 millió éve egy közös őse volt. Ez a kutatás azt mutatja, hogy először a közös ősből a F. minor és a F. andrewsi közös őse, valamint a F. magnificens és a F. aquila közös őse váltak le, míg a F. ariel az ősfregattmadárnak egy új, harmadik elágazása. A fenti recens madárnem és fajok mellé, egy eocén kori fosszilis nem is tartozik, az úgynevezett Limnofregata, melynek három faja van és két észak-amerikai lelőhelyről került elő. A mai tengeri fajoktól eltérően, ezek az eocén kori fajok az édesvizek közelében éltak; csőrük rövidebb és kevésbé kampós, míg lábaik hosszabbak voltak; az orrnyílásaik is - a mai madarakéhoz képest - hosszabbak voltak. Irmgard Möller Irmgard Möller (Bielefeld, 1947. május 13. –) a nyugatnémet Vörös Hadsereg Frakció (RAF) nevű szélsőbaloldali terrorszervezet egyik alapítója volt. Hosszú időt töltött börtönben, jelenleg anonimitásban él. Irmgard Möller diákként csatlakozott a szélsőbaloldali mozgalmakhoz. 1972. május 12-én Angela Luther társaságában csőbombákat helyezett el az augsburgi rendőrkapitányság épületében. A robbanásokban öt rendőr megsebesült, és beomlott a negyedik emelet mennyezete. Május 24-én feltehetően egyike volt annak a két terroristának, aki egy robbanóanyaggal megpakolt autót hagyott a heidelbergi amerikai bázisnál. A merényletben három katona meghalt, öt megsebesült. 1972. július 9-én a rendőrség letartóztatta, majd a hamburgi bíróság hosszú börtönbüntetésre ítélte. Büntetése letöltésére a stammheimi börtönbe vitték. 1977. október 18-án, azon az éjjelen, amikor Andreas Baader, Gudrun Ensslin és Jan-Carl Raspe véget vetett életének a börtönben, ő is öngyilkosságot követett el, megszúrta a mellkasát. Möller később azt állította, hogy nem próbált meg öngyilkos lenni, hanem megszúrták. 1995-ben szabadult, azóta anonimitásban él. Fordítás Ez a szócikk részben vagy egészben az Irmgard Möller című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Jegyzetek Rafinfo DN Forrás ↑ Rafinfo: Irmgard Möller. Rafinfo.de. Hozzáférés ideje: 2017. február 12. ↑ DN: Death Night. baader-meinhof.com. (Hozzáférés: 2012. november 7.) Rašovice (Kutná Hora járás) Rašovice település Csehországban, a Kutná Hora-i járásban. Rašovice Suchdol, Bečváry, Drahobudice, Vavřinec, Chlístovice, Nepoměřice, Onomyšl, Uhlířské Janovice és Sudějov településekkel határos. Lakosainak száma 369 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: EuroSprinter Az Eurosprinter (illetve az ES 64) a Siemens cég egyik mozdonycsaládja. Többféle változatban gyártják, az eltéréseket jelzi a megnevezés, ES jelenti az EuroSprintert, a következő 2 szám a teljesítményt, majd az U betű az univerzális, a P betű a prototípust, F betű a tehervonati változatot (Freight), az utolsó számjegy az áramrendszerek számát. A kezdetek, az ES64P 1992-ben készült az ES64 P prototípus-mozdony, amely a Deutsche Bahn-nál 127 001 számot kapott, kísérleti terepként szolgált az új komponensek és anyagok teszteléséhez. Németországon kívül megfordult Norvégiában, Svédországban, Svájcban is demonstrációs célokból. Jelenleg a Dispolok flottába tartozik ES64P-001 számon. Első megrendelésként a Görög Vasút (OSE) rendelt a típusból 1996-ban, amely azonban 25 kV-tal üzemel és csak 5000 kW teljesítménnyel rendelkezik, 30 db-ot állítottak forgalomba H561-566, majd 120 001-030 számokon. Szintén a prototípushoz köthető a Portugál Vasutak (CP) LE5600 mozdonycsaládja, a Spanyol Vasutak (RENFE) S252 családja, melyek részben helyben kerültek összeszerelésre. Ezek a valamivel hosszabb és szélesnyomtávú spanyol mozdonyok egyenáramra is alkalmasak. ES64F Az ES64F verzió egy nagy teljesítményű tehervonati mozdonynak lett tervezve, de rendelkezik vonatfűtéssel is személyszállító vonatok energiaellátására. A Deutsche Bahn azonban a DB 152 sorozatát kizárólag tehervonati célokra alkalmazza, akárcsak az ITL magánvasút a 2 db hasonló mozdonyát. Ezen mozdonyok maximális sebessége 140 km/h. DSB EG3100 A Dán Vasutak (DSB) DSB EG 3100 sorozata az EuroSprinter hattengelyes tehervonati változata. Alkalmas mind 25 kV 50 Hz, mind 15 kV 16,7 Hz feszültségre és rendelkezik a német, a dán és a svéd vonatbefolyásolóval is. A hattengelyes kivitel miatt a mozdony indító vonóereje 300 kN helyett 400 kN értéket érhet el, ez a vonóerő szükséges a 2000 tonnás tehervonatoknak a Dánia-Svédország közötti alagúton (15,6‰-es emelkedők) továbbítására, illetve szükség esetén egy forgóvázzal történő megindítására. Ezen az útvonalon korábban 1400 tonnás vonatok közlekedhettek egy mozdonnyal. 13 darab mozdony épült 1999-2000-ben, 6500 kW teljesítményűek, sebességük 140 km/h. ES64U2 Az ES64U2 változat eredetileg az ÖBB részére készült, módosított áramvonalas mozdonyszekrénnyel a 230 km/h maximális sebesség miatt. A 332 db mozdony (50 db 1016 egyáramnemű, 282 db 1116 sorozatú kétáramnemű) a védett "Taurus" nevet kapta. A típusból rendelt a DB Cargo 25 darabot (DB 182 sorozat), a MÁV 10 darabot (MÁV 1047 sorozat), a GYSEV 5 darabot és a Dispolok cég is rendelkezik kb. 50 darab hasonló mozdonnyal. Az ÖBB 1116-os sorozat 25 darab mozdonya (1116 001-025) és 10 darab Dispolok-mozdony a magyar vonatbefolyásolóval felszerelve korlátlanul közlekedhet Magyarországon is. ES64U4 A Siemens az ES64F4-et és az ES64U2-t továbbfejlesztve létrehozta az ES64U4-et, amely egy univerzális háromáramnemű mozdony 230 km/h maximális sebességgel, igény esetén négy áramnemmel is gyártható. 2005 elején kezdődtek a próbái az első mozdonyoknak, az ÖBB 1216 sorozatként 50 darabot, a szlovén vasút 10 darabot, az RTS magánvasút 2 darabot, a Regentalbahn magánvasút 4 darabot rendelt idáig. Az ÖBB 1216 050 mozdony 2006. szeptember 2-án 357 km/h sebességgel haladva a Nürnberg-Ingolstadt közötti nagysebességű vonalon megdöntötte a villamosmozdonyok korábbi sebességrekordját. ES64F4 Az ES64F4 verzió egy univerzális négyáramrendszerű mozdony tehervonati célokra, maximális sebessége 140 km/h. Valamennyi európai nagyvasúti feszültségrendszert ismeri, LED-bázisú jelzőlámpái valamennyi vasút jelzési rendszerére alkalmasak, az eltérő vonatbefolyásoló rendszerek bármelyike installálható rajtuk az aktuális alkalmazásnak megfelelően. A típusból a DB Cargo, majd Railion rendelt 100 darabot (DB 189 sorozat), a Dispolok kb. 40 darabbal rendelkezik (ES64F4 sorozat). 2003 nyarától a Siemens Eurosprinter ES64F4 típusú, 189 szorzatjelű mozdonyai folyamatosan szolgálatban vannak. 2005 decembere óta a Railion Deutschland AG, Dispolok és az SBB Cargo AG összesen 140 db ilyen mozdonyt üzemeltet. Az ES64F4 típusú mozdonnyal 16 országban végeztek tesztelési futópróbákat. Az EBA Német Szövetségi Hivatal a mozdonyt a lengyel CTL Logistic üzemében is engedélyezte. 2008. július 9-i engedéllyel a határátlépő forgalomra szóló egyéves próbaüzemre szóló engedélyeztetés befejeződött. Lengyelország így a tizedik ország, melyben az ES64F4-nek közlekednie szabad. Öt további országban megkezdődött a honosítási folyamat. Napjainkban 14 vasútvállalatnál napi gyakoriságú interoperábilis személy- és teherforgalomban közlekedik ES64F4 mozdony. Ez is azt mutatja, hogy nincs áthidalhatatlan technikai akadálya a határokon átmenő forgalomnak. SNCB 18 Az SNCB 18 az Eurosprinter család legfiatalabb tagja. Jelenleg gyártás alatt van. Neszmélyi vár A neszmélyi vár (Nagyvár) egy mára elpusztult középkori erősség a Gerecse északnyugati részén, Neszmély közelében. A közelben két másik Árpád-kori vár (Kisvár, Korpás-kő vára) maradványai is megtalálhatóak. Fekvése A vár a falutól délkeletre fekvő 200 méter magas Várhegyen található. A tetőt három oldalról meredek lejtők veszik körül, délkelet felől keskeny gerinccel kapcsolódik a szomszédos Melegeshez. Története Keletkezésének és pusztulásának idejét és körülményeit nem ismerjük. Vélhetően Luxemburgi Zsigmond korában épült, ekkor a Kanizsai család lehetett birtokosa. A vár neve egyetlen oklevélben szerepel, eszerint 1439-ben Albert király a török elleni hadjáratra való készülés közben betegedett meg vérhasban. A titeli táborból megpróbálták Bécsbe szállítani, ám út közben Neszmélynél a romló állapota miatt hosszabb pihenőt tartottak. Néhány nap múlva, 1439. október 27-én itt érte a halál. A helyi néphagyomány szerint a király dinnyére vizet ivott, mert a kíséret távozása után mindenhol szétdobált dinnyehéjakat találtak. A közelben található forrást Király kútjának nevezik. A vár kis mérete, kedvezőtlen, alacsony fekvése a későbbiekben nem tette lehetővé, hogy - akár átépítések árán - komoly katonai szerepet töltsön be. A török időkben a falu elpusztult. Feltárása Bél Mátyás 18. századi leírása szerint a falu szélén álló dombok egyikén egy vár romjai találhatóak. A helyi lakosság szerint a "Gustusok" (gótok) használták, ám a szó eredhet a latin "custos" (őr) kifejezésből is. A leletek (urnák, pénzérmék) alapján a területen már a honfoglalás előtt is volt erődítés. A vár területén régészeti feltárást nem folytattak. Alaprajzát Virágh D. készítette el. Leírása Megközelítését egy árok nehezítette. A belső vár közepén egy négyzetes alaprajzú, talán a 15. századra keltezhető torony pinceszintjének alapfalai találhatóak meg. Ennek belső átmérője négy, külső pedig nyolc méter. A toronytól nyugatra egy újabb árok választja el a külső várat. A várfalat három oldalról mély szakadékok, a negyedik irányból pedig egy negyven méter széles, tizenöt méter mély árok védte. Ez a Magyarországon ismert legmélyebb várárok. A Kisvár A vártól északkeletre egy másik Árpád-kori erődítmény nyomai találhatóak. Sándorfi György véleménye szerint ezt a Nagyvárnál korábban használták, annak felépülte után elhagyták. Az erősség vélhetően fából épült, máig csak az azt körülvevő árok maradt fenn. Korpás-kő vára A falutól 3,5 kilométerre keletre, a Duna partján álló dombon egy ovális alaprajzú, 10-15 méter széles és két méter mély árokkal határolt erősség állt, melynek északnyugati része a vasúti töltés építesekor semmisült meg. Az itt talált kerámialeletek alapján a várat az Árpád-korban használták. (16477) 1990 QH5 A (16477) 1990 QH5 a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Henry E. Holt fedezte fel 1990. augusztus 25-én. Kavakacu Rjóicsi Kavakacu Rjóicsi (Kiotó, 1958. április 5. –) japán válogatott labdarúgó. Nemzeti válogatott A japán válogatottban 13 mérkőzést játszott. Mahatma Otoo Mahatma Osumanu Otoo (Accra, 1992. február 6.) ghánai válogatott labdarúgó, aki jelenleg az Ümraniyespor játékosa. Sikerei, díjai Csapat Espérance de Tunis Tunéziai bajnok : 2010-11 Egyéni Ghánai első osztály szezon játékosa: 2008 Ghánai első osztály év játékosa: 2009 Ghánai első osztály gólkirálya: 2012-13 Afrikai játékok szezon játékosa: 2011 Afrikai játékok gólkirálya: 2011 Tóth István (ókortörténész) Tóth István (Pápa, 1944. május 15. – Pécs, 2006. augusztus 10.) magyar egyetemi oktató, ókor- és vallástörténész. Halála után, 2006. szeptember 4-én a Pécsi Tudományegyetem a „Pro Facultate Philosophica Universitatis Quinqueecclesiensis” kitüntetésben részesítette. Élete 1947-1967 között Debrecenben élt, itt szerzett történelem szakos tanári diplomát – és ókori történelemből külön szakképesítést – a Kossuth Lajos Tudományegyetemen. Bölcsészdoktori vizsgát 1977-ben tett az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, summa cum laude eredménnyel. Szakmai vizsgáztatói: Hahn István és Kákosy László voltak. Egyetemi diplomája megszerzése után nem kért állást az akkor még létező elosztó bizottságtól, hanem népművelő muzeológusként helyezkedett el a Fitz Jenő igazgatta székesfehérvári István Király Múzeumban. Később dokumentátor lett az MTA Történettudományi intézetében, majd tudományos segédmunkatárs a Harmatta János vezette Ókortudományi Kutatócsoportban. 1978–1982 között a keszthelyi Helikon Könyvtár vezetője, innen a szombathelyi Tanárképző Főiskolára, majd – megalakulásakor – 1983-ban, a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemre került adjunktusként, 1997-től pedig haláláig docensként dolgozott ugyanitt. 1993–1996 között a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen is tanított. Tudományos művei Oktatói munkája mindvégig szorosan kapcsolódott tudományos tevékenységéhez: írt egyetemi jegyzetet és tankönyvként használt egyetemi segédkönyvet. Ezt a munkáját (szerzőtársa a tanítványa, Szabó Ádám volt) a Pécsi Tudományegyetem 2000-ben az év legjobb publikációja címmel jutalmazta. Kutatási területe: a római császárkor társadalomtörténete, Pannonia és Dacia provinciák története, római vallástörténet, epigráfia. Számos könyve és közel 130 szakmai tárgyú publikációja jelent meg ezekből a témákból magyar, német, angol, francia és olasz nyelven. Fontosabb, ismertebb három könyve: A rómaiak Magyarországon. Bp. 1975. Gondolat, 242 l. Magyar História. 2. kiad. Bp. 1979. Epigraphica Pannonica 1-2. Egyetemi segédkönyv. Szerk.: Tóth I., ford.: komm. Pozsárkó Cs.-Szabó Á. Pécs, 1998. Mithras Pannonicus. Esszék-Essays. (Specimina Nova Univ. Quinqueeccl. XVII.) 146 p. Bp.-Pécs 2003. Martin Opitz. Tudományos tevékenysége Tudományszervező-oktatói munkássága Az 1970-es évek végén és az 1980-as évek elején szervezte és vezette a fiatal régészek-történészek körét; rendszeres találkozók és konferenciák során vitatták meg legfrissebb kutatási eredményeiket. 1983-ban, a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemen megszervezte az Ókortörténeti Tanszéket, amelynek kilenc évig tanszékvezetője is volt. Megalapította és munkatársaival együtt szerkesztette a Specimina Nova tanszéki évkönyvet, ennek máig több mint 20 kötete látott napvilágot. Alapító tagja volt a PTE-BTK Multidiszciplináris Doktori iskolájának. „Jó humorú, széles látókörű, kitűnő előadó volt, óráit tömegek látogatták; sok humán és természettudományos területre kiterjedő ismeretével a hallgatók százait nyűgözte le az óráin és az általa vezetett tanulmányi kirándulásokon egyaránt.” Konferenciák Tudományos konferenciákon, kongresszusokon több ízben vett részt előadással, köztük az 1975-ös II. Internat. Congr. Mithraic Studies-on (Teherán). 1969-1974 között szervezője volt a Fiatal Történészek Munkakonferenciáinak (Debrecen, Eger, Sopron, Veszprém, Székesfehérvár). 1974-ben felsőbb beavatkozás leállította ezek további szervezését. Tudományos fokozatai 1997-ben a történettudományok (régészet) kandidátusa lett. A 2003/2004-es akadémiai évben benyújtott „Pannoniai vallástörténet” c. nagydoktori disszertációját 2005. június 28-án védte meg, decemberben ítélték meg számára a tudományok doktora címet. A 2005/2006. tanévben habilitációra jelentkezett (PTE Interdiszciplináris Doktori Iskola, Néprajz-Kulturális Antropológia Program). Ez év március 22-én tartotta meg habilitációs előadását: „Pannoniai elemek a magyarországi népi vallásosságban” címmel. Tudományos társaságok, kitüntetések Több hazai tudományos társaság tagja volt. Az Ókortudományi Társaság Maróth Károly (1973) és Révay József-díjjal (1978) jutalmazta. 2004-ben ismét Maróth Károly díjat kapott. 2006. szeptember 4-én a „Pro Facultate Philosophica Universitatis Quinqueecclesiensis” posztumusz kitüntetésben részesítette a Pécsi Tudományegyetem. Emlékezete Emlékkönyvek: Virtuális emlékkönyv - rokonok, kollégák, tanítványok, ismerősök emlékei és fotói Tóth Istvánról, búcsúzó gondolatai: Nyomtatott, 3 kötetes emlékkönyv - pályatársak, tanítványok tanulmányai: Ókortudományi Dolgozatok 1. Ádám Szabó - Péter Vargyas (eds.) Cultus Deorum Studia Religionum ad Historiam Vol. I. De Oriente Antiquo et Regione Danuvii Praehistorica, In Memoriam István Tóth, Pécs, 2008. - Ókortudományi Dolgozatok 2. Cultus Deorum Studia Religionum ad Historiam Vol. II. De Rebus Aetatis Graecorum et Romanorum, In Memoriam István Tóth, Pécs, 2008. - Ókortudományi Dolgozatok 3. Cultus Deorum Studia Religionum ad Historiam Vol. III. Res Medievalia et Recentiora ab Oriens ad Europa, In Memoriam István Tóth, Pécs, 2008. Emléktáblái: A PTE Botanikus kertjében és a fertőrákosi Mithras-szentély előtt őrzik nevét és tisztelegnek személye és munkássága előtt. Emlékére a PTE-BTK Történettudományi Intézet I. emeleti nagyelőadóját – 2009. május 11-én – Tóth István-terem néven, az intézet PhD-hallgatóinak tudományos konferenciájával avatták fel. Szombathelyen, a Savaria Megyei Jogú Városi Múzeumban őrzik Tóth Istvánnak emlékét, mint Savaria-kutatóét, elsősorban az Iseum kutatásában elért eredményeiért. Tóth István és Tóth Endre közös 70. születésnapjára készült egy felirat a Romkert régi fogadóhelyiségében. Posztumusz munkái: Halála után kiadatlan, illetve egy-egy folyóiratban megjelent kézirataiból elkészült egy válogatás: Tóth István: Pannoniai lakomák. Válogatás Tóth István tudományos–szépirodalmi munkáiból. (Ed.: Horváth Sz.- Kiss M. - M. H. Rauert) Vivarivm Fontivm 5. 1. kiadás. GeniaNet, Pécs 2011. II. Ünnepi Könyvudvar – XIII. POSZT Off-program; Tóth István: Mercurius szentélyében, Játék egy képben a Pécsi Tudományegyetem régészhallgatóinak előadásában. A GeniaNet Kiadó szervezésében. Az eseményről készült videó itt látható. Orosz Gábor (pszichológus) Orosz Gábor (Szentes, 1982. február 22. –) pszichológus, egyetemi oktató, SZTE Pszichológiai Intézet Fejlődés és Társadalomlélektani szakcsoport tagja (2006-2013). 2014. január 1-től az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pszichológiai Intézetének oktatója és kutatója, ezek mellett 2012 óta a Magyar Tudományos Akadémia TTK Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézetében posztdoktori pozícióban kutat Winkler István egyetemi tanár irányítása alatt. Az Országos Doktori Tanács egyik témavezetője. Oktatási területei Szociálpszichológia, alkalmazott pszichológia, a versengés és a csalás pszichológiája, gazdaságpszichológia, az iskola szociálpszichológiája. Kutatási területei Versengés, iskolai csalás, időperspektíva, egyéni különbségek, hangulat és társas megismerés. Életútja A szentesi Horváth Mihály Gimnáziumban érettségizett (2000). Felsőfokú tanulmányokat a SZTE Pszichológiai Tanszékén folytatott (2000-2006), ebből egy tanévet a Provence-i Egyetem hallgatója (2004/05) volt ERASMUS ösztöndíjjal. Pszichológus diplomát nyert kognitív pszichológia szakirányon (2006). 2006-tól az Eötvös Loránd Tudományegyetem és Reimsi Egyetem (Université de Reims, LPA Université de Reims) együttműködésében végezte PhD-tanulmányait és kutatásait, PhD-fokozatát Reimsben szerezte (2010), ahol co-tutelle ösztöndíjat kapott a Reimsi Egyetem Alkalmazott Pszichológiai Laboratóriuma és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Karának Szocializáció és Társadalmi Folyamatok doktori programjának közreműködése által (Mesterei: Prof. Fülöp Márta és Prof. Christine Roland-Lévy). Doktori disszertációjának címe: Social representation of competition, fraud and cheating of French and Hungarian citizens (A verseny és a csalás a francia és a magyar állampolgárok szociális reprezentációjában). 2011-ben posztdoktori ösztöndíjjal volt tapasztalatcserén Franciaországban (University of Rheims Champagne-Ardenne, Laboratoire Psychologie Appliquée) Egyetemi oktatói munkát pszichológus diplomájának kézhezvétele óta folyamatosan végez a SZTE Pszichológia Intézetében, közben a Reimsi Egyetemen és párizsi René Descartes Egyetemen is tartott órákat a versengés és a csalás témakörben, s itthon is a Szegedi Tudományegyetemen és a budapesti Virus Club előadó termeiben. 2014. január 1-től az ELTE Pszichológiai Intézetében folytatja oktatói és kutatói munkáját. Tudományos publikációi (válogatás) OROSZ G. , Roland-Lévy C. (2013). Hungarian and French Business School Students’ Social Representation of Competition and Fraud. CITIZENSHIP TEACHING AND LEARNING 8:(2) pp. 157–177. OROSZ G. , Farkas D, Roland-Lévy C. (2013). Are competition and extrinsic motivation reliable predictors of academic cheating? FRONTIERS IN PSYCHOLOGY 4:(87) Farkas D, OROSZ G. (2013). The link between ego-resiliency and changes in Big Five traits after decision making: The case of Extraversion. PERSONALITY AND INDIVIDUAL DIFFERENCES 55:(4) pp. 440–445. (2013) OROSZ G , Jánvári M I, Salamon J. (2012). Csalás és versengés a felsőoktatásban, PSZICHOLÓGIA (MTA PSZICHOLÓGIAI INTÉZET) 32: (2) pp. 153–171. OROSZ G , Fülöp M , Roland-Levy C (2010). Magyar és francia hallgatók tisztességtelen viselkedése versenyhelyzetekben. In: A Magyar Pszichológiai Társaság XIX. Országos Tudományos Nagygyűlése. Pécs, Magyarország, 2010.05.27-2010.05.29. p. 122. (Tudományos konferenciacikk kivonata) OROSZ G , Fülöp M, Roland-Levy C (2010). Csalás a felsőoktatásban: francia és magyar közgazdászhallgatók összehasonlító vizsgálata. In: A Magyar Pszichológiai Társaság XIX. Országos Tudományos Nagygyűlése. Pécs, Magyarország, 2010.05.27-2010.05.29. p. 46. (Tudományos konferenciacikk kivonata). OROSZ G ábor (2010). Social representation of competition, fraud and academic cheating of French and Hungarian citizens. (473 p.) PhD disszertáció, védés időpontja: 2010 . március 5. , Reims . OROSZ G ábor (2009). Csalás a felsőoktatásban francia és magyar közgazdász hallgatók összehasonlító vizsgálata. Magyar Pszichológiai Szemle , 64(1), 253-284. OROSZ G ábor (2008). From Competition to Academic cheating, 33rd IAREP-SABE Rome, September 3-6, Conference Proceedings, 70-96. CD-ROM OROSZ G ábor (2008). Magyar és francia egyetemisták versengésről alkotott szociális reprezentációja. Pszichológia, 28(2), 165 -194. Németh Dezső , Gönci Dániel, Aczél Balázs, Ambrus Géza, Háden Gábor, OROSZ G ábor (2008). A mentális lexikon modelljei a magyar nyelvben. In: Gervain Judit, Pléh Csaba (szerk.) A láthatatlan nyelv. Gondolat, Budapest. OROSZ G ábor (2007). Hungarian and French Economics Students' Social Representation of Competition and Fraud. 32nd IAREP-SABE Ljubljana, September 9-12, Conference Proceedings, 597-603. CD-ROM OROSZ G ábor (2007). Good Citizens? The Dark Side of the Hungarian Competitive Business Life, In. A. Ross (eds.) Citizenship Education: Europe and the World. 412-425 p. CD-ROM OROSZ G ábor, Fülöp Márta (2007). Középiskolások versengésről alkotott szociális reprezentációja: a gazdasági oktatás és a nem szerepe. Alkalmazott Pszichológia, 9(3-4), 46-70. Fülöp Márta, OROSZ G ábor (2006). The Perception of Economic Competition and the Competitive Strategies of Hungarian Business People, IAREP-SABE Paris, July 5-9, Conference Proceedings, 1-12 Díjak, ösztöndíjak ERASMUS ösztöndíj a Provance-i Egyetemre (9 hónap Aix-en-Provence) (2004-2005) Co-Tutelle ösztöndíj (15 hónap, Reims) (2006-2009) Posztdoktori ösztöndíj (2011) Paragvári Utcai Általános Iskola A Paragvári Utcai Általános Iskola, korábbi nevén Hámán Kató Általános Iskola Szombathely egyik általános iskolája. Története Az intézményt 1907-ben alapították a Domonkos-rendi nővérek. Nevét az államosításkor, 1948-ban változtatták Paragvári Utcai Általános Iskolára, később Hámán Kató Általános Iskolára. 1956 óta működik a zenei tagozat. 1990-től neve ismét Paragvári Utcai Általános Iskola. Korábbi Petőfi Sándor utcai épületét a város visszaadta a püspökségnek, cserébe 1997-ben a szomszédos Szent-Györgyi Albert Szakközépiskola épületét nyitották össze a Paragvári utcai épülettel. 2000-ben 5 tanár létrehozta a Kreatív tanár műhelyt, hogy a diákok művészeti kibontakozását segítsék. Közös munkával sikerült színre vinni 2000-ben a csodaszarvas legendáját, 2001-ben Mátyás király korát Reneszánsz lakoma címmel, 2003-ban az egyiptomi kultúrát Egyiptom a Napisten országa címmel, 2004-ben a Háry Jánost, 2006-ban pedig az iskola történetét Iskola a város közepén címmel, az intézmény alapításának 100. évfordulója tiszteletére. Oktatás Jelenleg 32 tanteremben, 9 szaktanteremben és 3 tornateremben folyik az oktatás. 1964 óta már első osztálytól elkezdődik az első idegen nyelv játékos oktatása, 4. osztálytól pedig egy második idegen nyelvet is tanulnak a diákok. A számítástechnika is az alap tanterv része. Ezen kívül a zeneiskola helyben tart zeneoktatást, és nagy hangsúlyt fektetnek az egyéb művészetek, népi mesterségek és néptánc oktatására is. Az iskolának 15 000 kötetes könyvtára van. Továbbtanulási adatok és a szülők és diákok véleménye alapján a város legerősebb iskolái közé tartozik. A szakmai előrehaladást segítik a különböző szakkörök is. Rendezvények Diáknap Luca napi vásár Madarak és fák napja Rodolfo Neri Vela Rodolfo Neri Vela (Chilpancingo de los Bravo, Guerrero, 1952. február 19. –) mexikói mérnök/tudós, űrhajós. Az első és egyetlen mexikói űrhajós (bár az amerikai állampolgárságú José Moreno Hernández is mexikói családból származott), a második latin-amerikai a világűrben. Életpálya 1975-ben az Universidad Nacional Autónoma de Mexico (UNAM) keretében villamosmérnöki oklevelet kapott. 1976-ban az Essex Egyetemen (Colchester) telekommunikációból doktori (Ph.D.) diplomát szerzett. 1979-ben az University of Birmingham keretében megvédte doktori diplomáját. 1985 júliusától a Lyndon B. Johnson Űrközpontban részesült űrhajóskiképzésben. Egy űrszolgálata alatt összesen 6 napot, 21 órát, 4 percet és 49 másodpercet (165 óra) töltött a világűrben. Űrhajós pályafutását 1985. december 3-án fejezte be. 1989-től 1990-ig az Európai Űrügynökség (ESA) keretében Hollandiában segített tervezni a Nemzetközi Űrállomás (ISS) kialakítását. A Mexikói Nemzeti Egyetem villamosmérnöki tanszék tanára, kutatója (UNAM). 2005-ben néhány más mexikói tudóssal együtt javaslatot tett a Mexikói Űrügynökség (Agencia Espacial Mexicana, AEXA vagy AEM) létrehozására. Javaslatát 2006-ban a képviselőház elfogadta, a szervezet végül 2010-ben alakult meg. Űrrepülések STS–61–B, az Atlantis űrrepülőgép 2. repülésének parancsnoka. Mexikó tudósai által összeállított kísérleteket végzett (fiziológia, pszichológiai, Mexikó fényképezése – geológiai). Több technikai (három telekommunikációs műhold telepítése, köztük a Morelos–II nevű mexikói műhold 1985. november 27-én) és egyéb, meghatározott kutatási, kísérleti programot hajtottak végre. Összesen 6 napot, 21 órát, 4 percet és 49 másodpercet töltött a világűrben. 4 568 883 kilométert (2 466 956 mérföldet) repült, 109 alkalommal kerülte meg a Földet. Írásai Számos cikket, értekezést, konferencia anyagot készített. Több szakmai könyv, kiadvány írója, szerkesztője. Kommunikációs műholdak Lakott űrállomások (Espaciales Habitadas) Suzannecourt Suzannecourt település Franciaországban, Haute-Marne megyében. Lakosainak száma 374 fő (2015). Suzannecourt Joinville, Montreuil-sur-Thonnance, Poissons, Saint-Urbain-Maconcourt és Thonnance-lès-Joinville községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Prior Games A Prior Games magyar független videojáték-fejlesztő cég volt, a Docler Holding leányvállalata. A céget Sine Morán dolgozó egykori Digital Reality-munkatársak alapítottak 2011-ben Theodore Reiker kreatív igazgató vezetésével. Első videojátékuk 2013-ban Rotolla címen jelent meg iOS-re, második munkájuk Project Verona néven készült, azonban végül nem jelent meg. Története A Prior Gamest 2011 októberében alapították a Digital Realityből kiváló munkatársak a Docler Holding leányvállalataként. A vállalatot a Sine Mora fejlesztőcsapatának kulcsfigurái alkotják, a cég a játék PlayStation 3-, PlayStation Vita- és Microsoft Windows-konverzióinak elkészítésében is segítséget nyújtott a Digital Realitynek. Első saját játékuk Rotolla címen jelent meg 2013-ban iOS mobilplatformra a „mikrojáték” sorozat első tagjaként. Következő játékuk Project Verona kódnéven futott. A Verona finanszírozását 2015 nyarán az anyacég leállította, majd 2015 októberében kikerült a Kickstarter közösségi finanszírozási platformra, de a kampány sikertelenül zárult, a céget ezután bezárták. Játékaik Sine Mora (2012, a Digital Realityvel közösen, PS3, PSVita, Windows) Rotolla (2013, iOS) Project Verona (nem jelent meg) Križovljan Radovečki Križanče falu Horvátországban, Varasd megyében. Közigazgatásilag Cesticához tartozik. Fekvése Varasdtól 17 km-re északnyugatra, Cestica közvetlen déli szomszédságában a Zagorje hegyeinek északi peremén, a Dráva jobb partján fekszik. Története A falu várkastélyának elődje, melyet még fából építettek 1552-ben már állt. Maruševec urainak a Vragovics családnak a tulajdona volt. A mai várkastélyt a 17. században építették. Később a laki Bakics, majd a Pászthory család tulajdona lett, akik emeletet építtettek rá. Pászthory Erzsébettel kötött házasság révén jutott utolsó birtokosa, a Várady család tulajdonába. A várkastély 1949-ben egy tűzvészben égett ki és mivel nem hozták rendbe fokozatosan pusztul. A falunak 1857-ben 249, 1910-ben 288 lakosa volt. 1920-ig Varasd vármegye Varasdi járásához tartozott. 2001-ben a falunak 319 lakosa volt. Nevezetességei Križovljan várkastélya romos állapotú, teljesen üres. A Drávától alig 500 méterre áll. A kastély magját, egy négyzetes, toronyszerű épület adja. A várkastély magjában egy felvonóhíd, valamint épületet egykor övező árok maradványai láthatók. .bo A .bo Bolívia internetes legfelső szintű tartomány kódja, melyet 1991-ben hoztak létre. A BolNet tartja karban. Második szintű tartománykódok com.bo – kereskedelmi szervezeteknek. net.bo – hálózatfenntartóknak. org.bo – nonprofit szervezeteknek. tv.bo – televízióknak, médiaszervezeteknek. mil.bo – katonaságnak. int.bo – nemzetközi szervezeteknek. gob.bo – kormányzati szervezeteknek. gov.bo – kormányzati szervezeteknek. edu.bo – oktatási intézményeknek. Saint-Caprais (Allier) Saint-Caprais település Franciaországban, Allier megyében. Lakosainak száma 87 fő (2015). Saint-Caprais Le Brethon, Hérisson, Louroux-Bourbonnais és Le Vilhain községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: 25374 Harbrucker A 25374 Harbrucker (ideiglenes jelöléssel 1999 TC178) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. A LINEAR projekt keretében fedezték fel 1999. október 10-én. Gauss–Lucas-tétel A Gauss–Lucas-tétel kapcsolatot teremt egy komplex együtthatós polinom gyökei és deriváltja gyökei között. A tétel állítása Ha egy komplex együtthatós polinom, akkor minden gyöke gyökeinek konvex burkában van (a komplex számsíkon). A tétel bizonyítása Legyen gyöktényezős felbontása ahol a különböző gyökök multiplicitásai . Ekkor Legyen s egy gyöke. Ha az gyökök valamelyike, az állítás nyilvánvaló. Tegyük fel tehát, hogy nem közülük való. A fentiek szerint A nevezőket konjugáltjaikkal megszorozva az adódik, hogy ahol Minden pozitív valós szám. A bal oldal tagjait konjugálva az adódik, hogy . Legyen . Ekkor azt kapjuk, hogy Ha most bevezetjük a számokat, akkor egyrészt másrészt a -k nemnegatív valós számok amelyek összege 1, tehát valóban benne van az -k konvex burkában. Beaucamps-le-Vieux Beaucamps-le-Vieux település Franciaországban, Somme megyében. Lakosainak száma 1412 fő (2015). Beaucamps-le-Vieux Le Quesne, Beaucamps-le-Jeune, Brocourt, Lafresguimont-Saint-Martin, Liomer, Neuville-Coppegueule, Saint-Aubin-Rivière és Saint-Germain-sur-Bresle községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Anfo Anfo település Olaszországban, Lombardia régióban, Brescia megyében. Lakosainak száma 494 fő (2017. január 1.). Anfo Bagolino, Idro és Lavenone községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Mahershala Ali Mahershalalhashbaz Ali Gilmore, ismertebb nevén Mahershala Ali (1974. február 16. –) amerikai színész, rapper. Pályafutását televíziós sorozatokban kezdte, feltűnt többek között a Bostoni halottkémek és a Végveszélyben visszatérő szereplőjeként. Az áttörést Richard Tyler szerepe hozta el számára a 2000-es évek közepén futó 4400 című sci-fi sorozatban. Ali szerepelt még a Netflix cég Kártyavár és Luke Cage című sorozataiban is – előbbiért 2016-ban Primetime Emmy-díjra jelölték legjobb férfi vendégszereplő (drámasorozat) kategóriában. Első fontosabb filmszerepe a 2008-as Benjamin Button különös élete című romantikus fantasydrámában volt. További nevezetesebb filmjei közé tartozik a Ragadozók (2010), a Túl a fenyvesen (2012), a Harc a szabadságért (2016) és A számolás joga (2016). Az Az éhezők viadala-filmek kétrészes, befejező epizódjában Boggs szerepét osztották rá. A Holdfény (2016) című filmdrámában nyújtott alakítását méltatták a kritikusok. Ali megnyerte a legjobb férfi mellékszereplőnek járó Oscar-díjat és ugyanebben a kategóriában a Screen Actors Guild-díjat is. A színész emellett Golden Globe- és BAFTA-jelöléseket is szerzett. A 89. Oscar-gálán elért győzelmével ő lett az első muszlim vallású Oscar-nyertes színész. Gyermekkora és tanulmányai Szokatlan keresztneve Ézsaiás könyvéből (8:1–3) való (a próféta adja ott beszélő névként saját fiának, ez a Biblia leghosszabb neve). Jelentése „Hamar a zsákmányra! Gyorsan a prédára!” Biblikus neve ellenére Ali az iszlám valláson belül az ahmadik közé tartozik.[forrás?] .cat A .cat egy szponzorált internetes legfelső szintű tartomány kód, melyet 2005-ben hoztak létre. Elsődleges célja a katalán nyelv és kultúra népszerűsítése. Törtélem Mielőtt a .cat elérhető volt, és mivel bizonyos katalán intézmények, vállalatok és emberek vonakodtak használni domainjeiket (az államtól függően) domainjeikben, alternatívák jöttek létre. Ennek egyik példája Katalóniában található Girona város honlapja, amely a .gi domain ("http://www.ajuntament.gi/", az "ajuntament" szó használatát részesítette előnyben, mind a "városi tanács", mind a " városháza "), még akkor is, ha az a .gi Gibraltár országkódja, a spanyol helyi hatóság helyett a megfelelő. Az ügy megoldásához 2005 szeptemberében jóváhagyták a .cat TLD-t, amelynek célja a katalán nyelvi és kulturális közösség kívánságainak és igényeinek kielégítése az interneten. Ez a közösség azokból áll, akik katalán nyelvű online kommunikációt használnak, és / vagy elősegítik a katalán kultúra különböző aspektusait és előnyben részesítik más területekhez képest. Az első regisztrációs időszak 2006. február 13-tól 2006. április 21-ig tartott. A nyilvántartás 2006. április 23-tól mindenki számára nyitott volt. 2017 szeptemberében egy spanyol bíróság elrendelte, hogy minden, a tervezett katalán függetlenségi népszavazáshoz használt .cat domain nevet le kell cserélni. Szeptember 20-án a spanyol rendőrség betört a puntCAT irodájába és letartóztatta a Pep Masoliver CTO-t a lázadásért. Ezután a puntCAT több tweetet és egy sajtótájékoztatót adott ki weboldalán, amely elítélte ezt a cselekvést, ezt "szégyenletesnek és megalázónak, civilizált országnak méltatlan [és] rendkívül aránytalannak" nevezte. 2017. október 31-én Katalónia jelenlegi politikai válsága miatt a katalán kormány weboldalait, köztük a president.cat, a govern.cat és a catalangovernment.eu-t is lebontották, a spanyol kormány felhatalmazása miatt. Öröklés-környezet vita Az öröklés-környezet vita ("nature-nurture" vita) arra a tudományos irodalomban és időnként a médiában is felbukkanó kérdésre utal, hogy az ember tulajdonságai, hajlamai (pl. betegségekre) és egyéb jellemzői inkább genetikai tényezőknek, vagy környezeti hatásoknak tudhatók be. Az egyik szélső nézet modern megfogalmazását John Locke angol filozófusnak tulajdonítják, aki szerint az újszülött lelke üres lap (tabula rasa), melyet majd a tapasztalás ír tele. Az öröklődés gondolatát Charles Darwin evolúció-elmélete élesztette fel. Az "öröklés kontra környezet" megfogalmazást Darwin unokatestvére, a polihisztor Francis Galton vezette be. Mára a legtöbb szerző által elfogadott nézet szerint az öröklés kontra környezet típusú szembeállítás megérett a "nyugdíjazásra", elvetendő. Ennek egyik oka az epigenetika területén elért eredmények. A biológusok szerint, miközben génjeink a tulajdonságainkra számottevő hatással bírnak, gének valamely konkrét csoportjától a felnőtt egyed valamely konkrét tulajdonságáig vezető út hosszú, körülményes és számos visszacsatolást tartalmaz. A géneket működésük közben folyamatosan környezeti hatások érik. Sőt, valamely gén működése szempontjából a többi gén is a befolyásoló környezet részét képezi. Gének és a környezet interakciója A gének valamilyen irányba terelik az organizmust, de hatásuk kifejtésekor befolyásolja őket a környezet, amibe a többi gén is beleértendő. Pl. ahhoz, hogy valamely gén kifejthesse a neki tulajdonított hatást, szükséges lehet számos más gén aktivitása, vagy éppen annak hiánya. Éppen ezért a médiában felbukkanó olyan fogalmakat, mint "boldogság gén", vagy általánosságban "X tulajdonság génje" úgy kell kezelnünk, mint egy bonyolult folyamat könnyebb megértését célzó leegyszerűsítést. Valamely komplex hatás jellemzően gének egész csoportjának és nem egyetlen gén jelenlétének az eredménye. Több szerző a süteménysütés analógiáját használja a gén-környezet kapcsolat érzékeltetésére. Ahhoz, hogy jó süteményt süssünk, nyilván szükség van megfelelő alapanyagokra (gének). Az alapanyagok egymásra is hatással bírnak. De süteményünk tulajdonságait szintén befolyásolják olyan tényezők (környezet), mint pl. a sütő hőmérséklete, valamint, hogy a sütőből éppen időben, hamarabb, vagy kicsivel később vesszük-e ki a süteményt. A kész sütemény az alapanyagok és a "környezet" összjátékának az eredménye. Donald Hebb kanadai neuropszichológus, amikor megkérdezték tőle, vajon a génektől vagy a környezettől függ-e inkább az ember személyisége, így válaszolt: "Vajon a téglalap területe a hosszúságától vagy a szélességétől függ-e jobban?" Példa: skizofrénia A skizofrénia részbeni genetikai meghatározottságra utaló egyik jel, hogy a skizofrénia a világon minden társadalomban, kultúrától függetlenül a népesség mintegy 1%-át érinti. A rokonságban előforduló megbetegedés esetén a veszélyeztetettség a rokonsági fokkal arányosan nő. Pl. egypetéjű ikreknél 40–50% a valószínűsége annak, hogy az ikerpár egyik tagjának megbetegedése esetén a másik is megbetegszik, kétpetéjű ikreknél ennek valószínűsége 12–15%, stb. Valószínű, hogy sok gén érintett a betegség kialakulásában, mindegyikük kis behatású, az átörökítésük és expressziójuk nem ismert. Ugyanakkor más kutatók felfigyeltek arra, hogy sokkal több skizofrén születik télen, mint nyáron. Ráadásul ez mindkét féltekére igaz, a hat hónapos évszak-eltolódás dacára. Finn adatok tüzetes átnézése után a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy azok az anyák, akik terhességük második harmadában influenzásak lettek, nagyobb arányban adtak életet később skizofréniával diagnosztizált gyermeknek. Ezen eredmény szerint tehát a magzati fejlődés során az anyát érő bizonyos hatások enyhén növelhetik a későbbi élet során kialakuló skizofrénia kockázatát. A skizofrénia kialakulásával összefüggésbe hozható környezeti tényezők közé tartozik a lakókörnyezet, a droghasználat és a születés előtti stressz hatása. További fontos környezeti tényezőnek számítanak a szociális elszigetelődéssel és a bevándorlással összefüggő hátrányos társadalmi helyzet, a faji megkülönböztetés, a családi kapcsolatok működési zavarai, a munkanélküliség és a rossz lakhatási körülmények. A szülői nevelési stílusnak viszont valószínűleg nincs jelentősebb hatása, bár a támogató szülőkkel rendelkezők eredményesebbek, mint a kritizáló vagy ellenséges érzületű szülőkkel rendelkezők. Összefoglalva nem lehet egyértelműen csak a géneket, vagy csak a környezetet okolni a skizofrénia kialakulásáért. Habár a betegségnek bizonyosan van genetikai oka, a környezet bizonyos hatásai is szükségesek ahhoz, hogy a gének által közvetített öröklött fenyegetettségből tényleges betegség alakuljon ki. Kári Árnason (labdarúgó, 1982) Kári Árnason (Göteborg, 1982. október 13. –) svéd születésű izlandi válogatott labdarúgó, a skót Aberdeen FC játékosa. Az izlandi válogatott tagjaként részt vett a 2016-os Európa-bajnokságon. 254 Évszázadok: 2. század – 3. század – 4. század Évtizedek: 200-as évek – 210-es évek – 220-as évek – 230-as évek – 240-es évek – 250-es évek – 260-as évek – 270-es évek – 280-as évek – 290-es évek – 300-as évek Évek: 249 – 250 – 251 – 252 – 253 – 254 – 255 – 256 – 257 – 258 – 259 Események május 12. – Szent Luciusz pápa utódaként Istvánt szentelik fel Róma püspökévé. Work Work A Work Work a nigériai Dr. Alban kislemeze, mely először 2003-ban jelent meg, albumra azonban 2007-ben került. A dalt 2008-ban ismét kiadták maxi cd-n. A dal Svédországban 13., míg Finnországban a 19. helyig jutott. Tracklista "Work Work" - 3:05 "Work Work" (instrumental) - 3:05 "Work Work" (radio edit) - 3:09 "Work Work" (afrika recall remix) - 2:55 "Work Work" (moods power remix) - 3:49 Napóleon (keresztnév) A Napóleon olasz eredetű férfinév, jelentése: Nápolyból származó. Gyakorisága Az 1990-es években szórványos név, a 2000-es években nem szerepel a 100 leggyakoribb férfinév között. Névnapok május 7. augusztus 15. Híres Napóleonok I. Napóleon francia császár II. Napóleon francia császár III. Napóleon francia császár Napóleon Lajos francia császári herceg („IV. Napóleon”) Az Osztrák–Magyar Monarchia ászpilótái Az osztrák–magyar katonai repülés csak egy légi ballon hadtesttel kezdte meg a működését 1893-ban. 1912-ben Emil Uzelac ezredest nevezték ki a légierő parancsnokának. Később a légierő neve Császári és Királyi Légierő lett. A háború kezdetén a légierő nem állt másból, mint 9 repülést támogató illetve repülőépítő cégből, 39 használható repülőgépből, 10 légi ballonból és 85 pilótából. Az osztrák–magyar pilóták repülőgépei Osztrák–magyar repülőgépek Aviatik D.I Hansa-Brandenburg C.I Hansa-Brandenburg CC Hansa-Brandenburg D.I Hansa-Brandenburg K.D.W. Hansa-Brandenburg W.12 Hansa-Brandenburg W.29 Lloyd C.II Lohner C.I Lohner E Phönix C.I Phönix D.I Ufag C.I Németektől vásárolt repülőgépek Albatros D.II Albatros D.III Weng (Isar) Weng település Németországban, azon belül Bajorországban. Lakosainak száma 1028 fő (1987. május 25.). Weng Niederviehbach és Moosthenning községekkel határos. HMS Ulysses A HMS Ulysses Alistair Maclean első regénye, 1955-ben jelent meg. Magyarországon Őfelsége hadihajója címmel adták ki. A történet egy angol hadihajó kalandos útját mutatja be a II. világháborúban. Az Északi-sarkvidéken magára hagyott hajó különleges és izgalmas kalandja egyaránt megmozgatja a tizenéves és a felnőtt olvasó elméjét is. Völgyi Dániel Völgyi Dániel (Szeged, 1987. június 6. –) magyar labdarúgó. Többszörös magyar utánpótlás-válogatott játékos, posztját tekintve középpályás, de gyakran játszik szélső hátvédet is. Egyszeres magyar bajnok, háromszoros bronzérmes és kétszeres magyar kupa ezüstérmes. Pályafutása Szeged Völgyi Szegeden kezdte el profi pályafutását 2004-ben. A 2004-05-ös szezonban húsz mérkőzésen lépett itt pályára, de gólt nem szerzett. Még 2005. nyarán az első osztályú Vasashoz szerződött. Vasas Első mérkőzése az első osztályban 2005. augusztus 6-án volt az Újpest ellen idegenben. A mérkőzésen csereként állt be, és huszonnyolc percet kapott. Ezt a mérkőzést még további tíz követte a Vasas színeiben, de mindössze három mérkőzést játszott végig, és egy gólt sem szerzett. A bajnokság végén a tizenötödik, azaz a kieső helyen álltak, de a Fradi kizárása miatt bennmaradtak. A kupában viszont a döntőig jutott a Vasas, de Völgyi nem játszott és csapata is kikapott az FC Fehérvár elleni fináléban. Völgyi a szezon után eligazolt Újpestre. Újpest FC Első mérkőzését az Újpest színeiben, 2006. július 30-án játszotta, a Diósgyőr ellen. Kezdőként lépett pályára és ötvenkilenc percet kapott. Összesen hét bajnokit játszott a liláknál, gólt nem szerzett. A bajnokságot a negyedik helyen zárták, de Völgyi továbbállt a bajnokságot tizenharmadikként befejező Győri ETO-hoz. Győri ETO 2007-től a Győr játékosa, bemutatkozó mérkőzése 2007. július 27-én volt a Debrecen ellen. A csapatban a tizennégyes mezt osztották ki neki. Ebben az idényben megszerezte első NB1-es gólját is, 2007. október 6-án a Paks ellen. Ezt a gólt még négy követte a szezonban, gólt rúgott volt csapata, az Újpest ellen is, valamint betalált még a Nyíregyháza, a Loki és a Siófok ellen is, ebben a sorrendben. A bajnokság végén megszerezte pályafutása első érmét is, hiszen a harmadik helyen végzett a csapatával. Így a Győr kiléphetett a nemzetközi kupaporondra is. Az UEFA-kupa első selejtező körében a grúz Zestafoni volt az ellenfél. Völgyi a hazai mérkőzésen a hatvannyolcadik percben állt be csereként, míg az idegenbeli mérkőzésen nem kapott szerepet, de csapata így is továbbjutott. Következett a második forduló és a Stuttgart ellen kellett volna továbbjutni. Az első mérkőzésen kezdőként lépett pályára és a félidőben cserélték le, a visszavágón csereként lépett pályára. A Győr nem jutott tovább. Következett a 2008-09-es szezon ami Völgyi második szezonja volt Győrben. Ebben a szezonban huszonkettő mérkőzésen lépett pályára és egy gólt szerzett. Azt az egy gólt, a DVTK-nak lőtte, a nyolcadik fordulóban (6–0). A bajnokság nem sikerült valami fényesen a Győrnek, mindössze a nyolcadik helyen végeztek, ellenben a kupában a döntőig meneteltek. A fináléban a Honvéd volt az ellenfél, és az első mérkőzésen Völgyi hatvan percet töltött a pályán, a visszavágót pedig végigjátszotta, de nem sikerült csapatával elhódítania a kupát. Dánielnek ez volt a második elbukott kupadöntője. A 2009-10-es szezon előtt Völgyi kérte a vezetőktől, adják kölcsön, mivel nem akar együtt dolgozni a gárda élére kinevezett Pintér Attilával. A labdarúgó korábban már dolgozott a tréner keze alatt, akkori tapasztalatai miatt forszírozza a klubcserét. Több kérője is volt neki, többek között a Debrecen és a Honvéd is szívesen látta volna soraiban, de még a Ferencvárosról is szó volt mint kérője. Végül ez nem történt meg, így a szezon őszi fele nem sikerült jól Völgyinek. Mindössze hat mérkőzésen lépett pályára, gólt nem szerzett. A téli átigazolási szezonban szintén felmerült a neve több csapatnál is, de végül a Paks lett a befutó. Paksi FC Völgyi 2010. január 29-én fél évre a Paksi FC-hez került kölcsönjátékosként. Válogatott Többszörös utánpótlás válogatott. Az U17-es válogatottban 2003 és 2004 között háromszor lépett pályára, és egy gólt szerzett. A következő szezontól az U19-es csapatban játszott és itt is háromszor jutott szerephez, de itt már nem sikerült gólt szereznie. Az U21-es csapatban 2007 és 2008 között játszott. A felnőtt válogatottba eddig még nem kapott meghívót. Győri ETO 2017 szeptemberében szabadon igazolhatóvá vált miután közös megegyezéssel felbontották debreceni szerződését, majd visszatért a ETO FC Győr csapatához.. Sikerei, díjai Magyar kupa ezüstérmes: 2006 Magyar bajnoki bronzérmes: 2007/08, 2009/10, 2011/12 Magyar kupa ezüstérmes: 2009, 2013 Magyar bajnok : 2012/2013 Ligakupa -döntős: 2010 Másodosztályú bajnok : 2016 Elxleben (Landkreis Sömmerda) Elxleben település Németországban, azon belül Türingiában. Népesség A település népességének változása: The King’s Demons A The King's Demons a Doctor Who sorozat 128. része, amit 1983. március 15. –e és március 16.-a között adtak négy epizódban. Itt adja hangját először Gerald Flood Kamileon-nak, a Doktor új útitársának. A történet első része a sorozat 600.-ik része. Történet 1215-n János király Sir Ranulf kastélyában vendégeskedik és egy nézeteltérés miatt éppen ki lovagi csetepaté zajlik, mikor a Doktor és társai odaérkeznek. A király feltűnően érdeklődik a Doktor kék gépezete iránt. Közben megérkezik Sir Ranulf unokatestvére, Sir Geoffrey és nagyon elcsodálkozik a király láttán, hiszen nemrég hagyta ott őt Londonban, épp a Magna Charta aláírására készülődvén... A háttérben ismét megjelent egy régi ellenség. Könyvkiadás A könyvváltozatát 1986. július 10.-n adta ki a Target könyvkiadó. Írta Terence Dudley. Mahmoud El-Gohary Mahmoud El-Gohary (arabul: ����� �������; Kairó, 1938. február 20. – Ammán, Jordánia, 2012. szeptember 3.) egyiptomi labdarúgócsatár, edző. Geyssans Geyssans település Franciaországban, Drôme megyében. Lakosainak száma 725 fő (2015). Geyssans Saint-Michel-sur-Savasse, Arthémonay, Le Chalon, Châtillon-Saint-Jean, Génissieux, Peyrins és Triors községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Reagan megye (Texas) Reagan megye az Amerikai Egyesült Államokban, azon belül Texas államban található. Megyeszékhelye és legnagyobb városa Big Lake. Lakosainak száma 3601 fő (2013. július 1.). Reagan megye Glasscock, Sterling, Tom Green, Irion, Crockett és Upton megyékkel határos. Népesség A megye népességének változása: A béka és az ökör A béka és az ökör a La Fontaine-mesék című rajzfilmsorozat első évadának első epizódja. Alkotók Mesélő : Bodrogi Gyula Rendezte : Dargay Attila Írta : Georges De La Grandiere Zenéjét szerezte : Pethő Zsolt Operatőr : Henrik Irén Hangmérnök : Horváth Domonkos Vágó : Czipauer János Háttér : Sajdik Ferenc Rajzolták : Dékány Ferenc, Gáspár Imre, Szabó Szabolcs , Tóth Sarolta Kisérőzöveg : Jacques Degor Gyártásvezető : Kunz Román Készítette a Pannónia Filmstúdió az Edition et Diffusion Cinématographique közreműködésével. Veszprém vára A vár elhelyezkedése Veszprém városa a Bakony peremén, mély völgyekkel és függőleges sziklafalakkal határolt területen helyezkedik el. Egy, a környező térszínből alig 40 m-re kiemelkedő sziklagerincen emelkedik a hosszan elnyúló, szabálytalan alaprajzú, hozzávetőleg 400 x 100 m-es alapterületű, festői szépségű barokk és klasszicista palotákkal beépített várnegyed, számos egyházi, tudományos és művészeti intézmény otthona, élénk forgalmú turisztikai célpont. A veszprémi vár, mint településtörténeti jelentőségű hely ..." A veszprémi vár, mint településtörténeti jelentőségű hely, elsősorban középkori múltjával tűnik ki. Bár a legújabb régészeti kutatások (Kralovánszky Alán, Cs. Dax Margit, Rainer Pál) eredményei arra engednek következtetni, hogy a Várhegyen a neolit (új-kőkori) időkben már emberi településhely volt. Napjainkban számunkra legfontosabb történelmi jelentősége abban áll, hogy a honfoglalás, az államalapítás idején már ismert hely, amelynek jelentőségét területi elhelyezkedése és megerősíthető jellege adta. Ilyen módon az Árpád-házi királyok által végrehajtott államszervezés szempontjából – mint fejedelmi (királyi) hatalmi központ (várispánság), mint egyházszervezeti központ (püspökség), illetve gazdasági központ (fejedelmi, majd királyi birtokközpont, piachely), a későbbiek során kulturális központ (veszprémvölgyi apácakolostor, illetve a szabad művészeteket és a jogtudományt oktató főiskola (stúdium), közép-európai mértékkel ítélve is jelentős állományú könyvtár, (talán könyvmásoló műhely) – nagy jelentőséggel bírt. A veszprémi vár jelentősége a mohácsi csatavesztést követő időszakban ismét megnövekedett. Végvár jellegéből adódóan ebben az időben jelentősége elsősorban erődítmény jellegéből származik, tehát hadászati volt. (Többszöri ostromviseltségének következményei napjainkig hatnak.) Gazdasági jelentősége lényegében ennek rendelődött alá. Egyházszervezeti, kulturális szempontból jelentősége időlegesen – szinte teljesen – megszűnt (a püspökség Sümegre költözött), majd a háborúskodás után újraéledt. A vár és régészeti feltárásai Veszprém városa – és központjában a várnegyed – korábbi komplex funkcióját csak a Rákóczi-szabadságharcot követő időszakban nyerte vissza (abban az időben, amit a település történetét kutatók és történészek a katolikus restauráció idejének neveznek). Ebben az időben a püspök kettős funkciójából adódóan (püspök és főbíró is) az egyházi és világi közigazgatás, a püspöki gazdaság irányítása szervezése kapcsán, a várnegyed központszerűen működött. A Váralja településrészek kereskedő-kisiparos lakosságának növekedésével a városi gazdasági szerepkör is visszatért. Az egyház-szervezéshez kapcsolódó papnevelés, illetve egyházi oktatás kapcsán az oktatási szerepkör is kibontakozott. A katolikus restauráció (ellenreformáció) történelmi időszakának megpezsdülő életrendje a várnegyed teljes átformálódását eredményezte, melynek során még ma is élő, s emlékeiben is grandiózus művészeti – elsősorban építőművészeti – tevékenység bontakozott ki a 17–18. században, amely aztán majd a következő évszázadban az irodalmi, tudományos életben országos hírnevűvé váló személyiségeket teremtett Veszprém iskoláiban. A 19–20. század elejének gazdasági átalakulása nem talált Veszprémben olyan településalakító adottságokat, amelyek a város urbánus fejlődésének, gazdasági megerősödésének robbanásszerű eredményét hozta volna. Ebben az időben csak közigazgatási – oktatási és egyház-igazgatási szerepkörei teljesedtek ki, aminek kapcsán a várnegyed, mint egyházi és polgári központ, funkciójában megbomlott, s megkezdődött a Veszprém városra egyedülállóan jellemző központvándorlás, melynek folyamata tulajdonképpen mindmáig tart. Ebben a folyamatban a világi funkciók fokozatosan elhagyták a várat, először a hozzá délről csatlakozó Váraljára, a Piac tér környékére, majd a Gizella térre tolódott el. A 20. században innen, különválva, kelet felé, a mai Kossuth Lajos utca irányában a kereskedelmi-ellátási, délre, a mai Erzsébet tér irányában a közigazgatási, nyugati irányban az oktatási-művelődési funkciók letelepedésére került sor. Ez időtől megerősödött – és ma is tapasztalható – a veszprémi várnegyedre jellemző „városban levő, mégis különállóság", amelyet alapvetően a Várhegy domborzati-geológiai adottságai határoztak meg, de nagymértékben hatást gyakorolt ebben a városi funkciók előbb említett kivonulása is. A várnegyed szerencsésen elkerülte a második világháború károsításait. A várost ért bombatámadások következtében keletkezett lakóépületkárok enyhítése érdekében a vár épületeinek jelentős részét lakóépületekként használták. Mivel korábbi történetének idején a lakóterületi közművesítése nem volt cél, a megváltozott épület- és területhasználat következtében rohamos – a 80-as évekre már helyenként életveszélyes – károsodások keletkeztek. A veszélyeztetett Várhegy és várnegyed megmentésére vállalkozó országos mentőakció első – grandiózus – programja 1980–94 között valósult meg. Napjainkban a várnegyed ismét intézményfunkciókkal gazdagodott. A város településszerkezetének fejlesztésekor, a várnegyed városi funkcióinak szervezésekor – rendszeresen felmerül a vár-együttes monofunkcionális jellegének lehetséges feloldásának keresése." A Veszprémi Vár története A hazai településhálózatban, mint fejedelmi szállás- és tartózkodási hely a kezdetektől kitüntetett szerepet játszó Veszprém, amely nevét minden bizonnyal Géza fejedelem Beszprim nevű unokájáról nyerte, az ország legkorábban kialakult vármegyei és püspöki székhelyei közé tartozott. Az egyházi és államigazgatási központ intézményeinek helyet adó vár, illetve annak védművei két szakaszban épültek meg. Elsőként a várhegy északi harmada, a székesegyháznak és a püspöki palotának otthont adó terület népesült be, amelyet dél kivételével – mint természetes védelmi vonal – minden oldalról meredek falú sziklaoldalak határoltak. Déli oldalán viszont már az államalapítás körüli évtizedekben árokból és sáncból álló védőrendszert létesítettek. A vár bővítésének és további megerősítésének pontos kronológiája nem ismert. Az északi, belső és a déli, alsó vár között később, két építési fázisban kapuvédő létesítményekkel (kaputornyok, kapuszoros, kapuudvar) ellátott kettős kőfal épült a 13. század második, illetve a 14. század első harmadában. Legkésőbb ebben az időszakban keletkezett az alsó várat övező falrendszer is. Ennek egyetlen maradványa a mai Tűztorony alsó szintje, amely az egykori felvonóhidas várkaput őrző torony része volt. A belső vár védőfalai keletkezésének ideje sem ismert pontosan, az azonban bizonyos, hogy az 1412 és 1424 között pápai adminisztrátorként a püspöki udvarban tartózkodó Branda de Castiglione bíboros itáliai palotájában található, Masolino da Panicale által készített, és 1420 körüli időre datált egyik falfestményen, Veszprém legkorábbi ismert ábrázolásán az erőd északi részét tornyokkal kiegészített várfalak veszik körbe azokon a részeken is, ahol a meredek sziklafalak egyébként megfelelő védelmet nyújtottak. E falszakasz megépítése összefüggésben állhat a Zsigmond király által 1405-ben egybehívott országgyűlésen hozott azon törvénnyel, amely a városok kőfallal történő megerősítését rendelte el. Ennek eredményeként Veszprém vára a 15. század első felében az ország jelentősebb erődítményei közé emelkedett ugyan, de a Ferdinánd és Szapolyai között kibontakozó belháború idején, illetve a végvári harcok kezdetekor a viszonylag gyors haditechnikai fejlődés következtében elavulttá vált. 1526 után mindehhez hozzájárultak a gyakran gazdát cserélt vár elleni gyakori támadások is, amelyek során védművei egyre rosszabb állapotba kerültek. Miután Szalaházy Tamás püspök, a főpapság mohácsi csatát túlélő kevés tagjának egyike a Habsburgok oldalára állt, János király hívei 1527-ben megostromolták, majd elfoglalták. Noha a császáriak rövidesen visszavették, a Szapolyaihoz átpártoló Török Bálint 1537-ben visszafoglalta Veszprémet. A rákövetkező évben azonban Ferdinánd spanyol zsoldosai ismét megszerezték. Mint az észak-dunántúli hatalmi tér centrumának számító Buda–Esztergom–Székesfehérvár-háromszög – Győrrel és Pápával együtt – legkülső védelmi vonalába tartozó erőd a hódoltság időszakában is számos alkalommal került ellenséges kézbe. A törökök elsőként 1552-ben, hétnapos ostromot követően foglalták el, és a későbbiekhez hasonlóan mintegy 300-350 főnyi várőrséget állomásoztattak a falai között. A veszprémi birtok ura, a püspök, aki 1313 óta a megye főispáni tisztét is betöltötte, Sümegre menekült. A Győrben állomásozó Salm császári tábornok 1566-ban indított hadjáratot a dunántúli várak visszafoglalására. Veszprém esetében nem ütközött különösebb ellenállásba, hiszen egynapos ostromot követően az erőd elesett. E harc során a bástyák és falak szinte teljes egészében megsemmisültek (ekkor égett le a székesegyház is), ezért elkerülhetetlenné vált az udvar kezelésébe került vár kincstári forrásokból történő újjáépítésének és megerősítésének elvégzése. A felújítási, erődítési munkálatokra az 1570-es években itáliai hadmérnökök tervei alapján, illetve irányításukkal került sor. Az új védművek rövid életűnek bizonyultak, mert 1593-ban egy 50 ezer fős török sereg hatnapos tüzérségi támadással lerombolta a falakat és bástyákat, majd miután a reménytelenné vált helyzetben lévő védők megpróbáltak elmenekülni, harc nélkül birtokba vették a várat. Öt évvel később azonban már ismét a császáriak kezén találjuk, minthogy Pálffy Miklós és Schwarzenberg fővezérek csapatai közeledésének hírére a törökök meg sem próbálkoztak a megtartásával; felgyújtották és elmenekültek. 1605-ben ismét az oszmánok, majd 1608-ban megint a Habsburgok foglalják el. A császárpárti hatalomnak Bethlen Gábor erdélyi fejedelem katonái vetnek véget, akik 1620-ban kiűzték a várból Zichy Pál kapitányt, bár két évvel később a Habsburgokkal megegyezésre kényszerülő Bethlennek a nikolsburgi béke egyik feltételeként le kellett mondania Veszprémről, ahol ismét a királytól zálogjogot szerzett Zichy Pál került hatalomra. 1629-ben a Sümegről visszatérő Senyey István püspök a győri kapitánnyá kinevezett Zichytől megváltotta a veszprémi birtokot és a várőrséggel elismertette a püspök és az új kanonokok kinevezésével megalakuló káptalan földesúri jogait. Az 1640-es években védelmi képességének erősítése céljából újabb átalakításokat végeztek a váron: oldalazó tüzelésre alkalmas fülesbástyákat építettek, helyreállították a nyugati rondellákat és bizonyos helyeken módosították a falak vonalvezetését is. A Bécs meghódításának céljából indított utolsó oszmán hadjárat keretében Thököly Imre törökpárti csapatai harc nélkül elfoglalták Veszprém várát, miután Babocsay kapitányt katonáival együtt Győrbe rendelték a császári főváros ellen vonuló török sereg elleni küzdelemre. Három hónap múlva azonban újra és véglegesen keresztény kézbe került; a Buda 1686-os visszavételét követő néhány éven belül a törökök kivonultak Magyarországról. A hódoltságot követően erőd funkciója a hazai várak védműveinek királyi rendeletre történő megsemmisítése és a Rákóczi-szabadságharc bukását követően Heister generális csapatai által végzett pusztítás következtében megszűnt. Végvári státusát a tábornoki székhelyeknek a határvidékekre való áttételéről és a szükségtelen erősségeknek kiürítéséről címet viselő 1723. évi XXIII. törvénycikk hatályba lépése után jogi értelemben is elveszítette. Acsády Ádám püspök idejében, az 1730-as években elbontották a belső és alsó vár között falat, illetve kapuépítményeket is, majd a várnegyed területén a 18. század második felében új építkezési hullám vette kezdetét, amelynek keretében az egyházmegyei építmények megújítása mellett számos, a mai utcaképet meghatározó barokk stílusú polgári épületet, palotát emeltek. Ezzel egyidejűleg, hogy további teret nyerve a várhegy keskeny platóját kiszélesíthessék, a régi, többségében megsemmisült falak külső vonalában, azzal párhuzamosan húzódó támfalakat építettek. A két falsáv közötti terület feltöltésével kerteket alakítottak ki és az új épületek belső udvarai számára biztosítottak helyet. A várhegyet övező ezen újkori támfalakat több esetben – tévesen – a középkori erőd maradványainak vélik. Dexter Masters Dexter Masters (Springfield, 1909. január 15. – 1989. január 5.) amerikai író, újságíró, szerkesztő, aki számos alkalommal írt az atomfegyverkezés veszélyeiről. A baleset (The Accident) című 1955-ös regénye, amelyben egy nukleáris balesetben sugárfertőzést szenvedett kutató életének utolsó nyolc napját írja le, tizenhárom nyelven jelent meg, köztük Borbás Mária fordításában magyarul is. 1960-tól haláláig az angliai Totnesben élt. Forrás Harold C. Schonberg: Dexter Masters, 80, British Editor; Warned of Perils of Atomic Age. The New York Times, 1989. január 6. (Hozzáférés: 2014. szeptember 29.) Internet Speculative Fiction Database. (Hozzáférés: 2017. október 9.) Joan Brady Montella Montella község (comune) Olaszország Campania régiójában, Avellino megyében. Fekvése A megye délkeleti részén fekszik. Határai: Giffoni Valle Piana, Acerno, Serino, Volturara Irpina, Montemarano, Nusco, Bagnoli Irpino és Cassano Irpino. Története A települést a hirpinusok alapították valószínűleg az i. e. 4. században. A longobárd időkben a vidék egyik jelentős központjává nőtte ki magát. A következő századokban nemesi birtok volt. A 19. században nyerte el önállóságát, amikor a Nápolyi Királyságban felszámolták a feudalizmust. Népessége A népesség számának alakulása: Főbb látnivalói San Francesco a Folloni-templom Koszmosz–1614 A Koszmosz–1614 (oroszul: Космос–1614) a szovjet BOR–4 kísérleti űrrepülőgép negyedik, utolsó repülése volt. Küldetés A Molnyija Tudományos Termelési Egyesülés által a Szpiral program keretében készített BOR–4 kísérleti űrrepülőgép, amely az űrrepülőgépekhez fejlesztett hővédő pajzs tesztelésére szolgált. A BOR–4 jellegében a MiG–105 űrrepülőgép kicsinyített modellje volt, bár alakjában kissé eltért attól. A légkörbe való visszatérés során az LII vizsgálta a hővédő pajzs működését. A világűrbe függőlegesen feljuttatva, egy Föld körüli fordulat után siklórepüléssel Szevasztopoltól nyugatra a Fekete-tengerre ereszkedett. Jellemzői 1984. december 19-én a Kapusztyin Jar rakétakísérleti lőtérről egy Koszmosz–3MRB (11К65М–RB) hordozórakétával juttatták alacsony Föld körüli pályára. A pálya 88,4 perces, 50,7°-os hajlásszögű, elliptikus pálya perigeuma 172 km, az apogeuma 222 km volt. A BOR–4 tömege 1000 kg volt. Áramforrása kémiai akkumulátor. 150 ponton mérték a hőadatokat, amit egy telemetriai egység továbbított a Földi állomásra. Fékező rendszere biztosította a visszatérést. 1984. december 19-én földi parancsra belépett a légkörbe, a siklási manővert követően 7,5 km magasságból ejtőernyővel visszatért a Földre. Constantine-i vérengzés 1945. május 8-án az algériai Constantine-tól nyugatra lévő Sétif városában az arab lakosságnak a második világháború európai befejezésével és a Harmadik Birodalom feletti győzelemmel kapcsolatos ünnepségei Algéria függetlenségét követelő tüntetésekké alakultak át. Mintegy 5000 arab vonult az utcákra és a nap végére több alkalommal is összecsaptak a francia csendőrséggel, akik megpróbáltak egy kolonializmus elleni transzparenst megszerezni. Az arabok ezután a környező területeken több francia telepest is megtámadtak, 103-at megölve közülük. Alistair Horne történész kutatásai szerint több nőt is meggyaláztak a támadások idején és a sok holttestet megcsonkítottak. Ötnapos káosz után a francia rendőrség helyreállította a rendet és megkezdte a megtorlást. A szenegáli származásúakat is tömörítő francia gyarmati hadsereg több tömeges kivégzést is végrehajtott. A kevésbé elérhető arab falvakat a francia légierő bombázta, míg a Duguay-Trouin cirkáló ágyúzta Kerratát. A telepes polgárőrök több, a környékről származó muzulmán rabot is meglincseltek. Az ekkor megölt arabok többségének azonban semmi köze nem volt a megtorlást kiváltó akcióhoz. A francia megtorlás áldozatainak számát 1020 (a hivatalos francia adat) és 45 000 (a kairói rádió akkori becslése) közé teszik. Alistair Horne 6000 főre teszi az áldozatok számát és a mai történészek többsége is ezt a számot fogadja el hitelesnek, ám ez továbbra is csupán egy becslés. A Dunaferr SE 2002–2003-as szezonja A Dunaferr SE 2002–2003-as szezonja szócikk a Dunaferr SE első számú férfi labdarúgócsapatának egy szezonjáról szól. Alicia Rodríguez (színművész) Alicia Rodríguez (Málaga, Spanyolország, 1934. május 2. –) spanyol-mexikói színésznő, író. Élete Alicia Rodríguez 1934. május 2-án született Málagában. 1986-ban Beatriz szerepét játszotta a De pura sangre című telenovellában Christian Bach és Humberto Zurita mellett. 2000-ben Consuela Rivas szerepét játszotta a María del Carmen című sorozatban. 2007-ben megkapta Regina Belmonte szerepét a Pokolba a szépfiúkkal! című telenovellában. 2011-ben Fernandát alakította az Una familia con suerte című sorozatban. Filmográfia Telenovellák Una familia con suerte (2011) .... Fernanda Peñaloza Iturralde A szerelem diadala (Triunfo del amor) (2010) .... Sor Clementina Pokolba a szépfiúkkal! (2007) .... Regina Lascuráin Vda. de Belmonte María del Carmen (Abrázame muy fuerte) (2000) .... Consuelo Rivas de Álvarez De pura sangre (1986) .... Beatriz Valencia Vda. de Duarte Pobre señorita Limantour (1987) .... Soledad Amalia Batista (1983) .... Doña Ana Mercedes El combate (1980) .... Rosario Lágrimas de amor (1980) .... Camila Los ricos también lloran (1979) .... Doña Elena Salvatierra (No.1) Gotita de gente (1978) .... Doña Margarita Rina (1977) .... María Julia/Victoria Los que ayudan a Dios (1973) .... Elena Aquí está Felipe Reyes (1972) El profesor particular (1971) .... Alicia Yesenia (1970) .... Marisela Angelitos negros (1970) .... Ana Luisa de la Fuente Del altar a la tumba (1969) No creo en los hombres (1969) .... Alicia Cruz de amor (1968) .... Inés de los Monteros Fallaste corazón (1968) .... Virginia Sueña conmigo, Donaji (1967) Las víctimas (1967) El ídolo (1966) Marianela (1961) Filmek Yesenia (1971) ....Marisela El derecho de nacer (1966) La edad de la inocencia (1962) El ataúd del vampiro (1957) Mi esposa me comprende (1957) Mi canción eres tú (1956) Me perderé contigo (1954) Chucho el roto (1954) Hijas casaderas (1954) Fruto prohibido (1953) Yo soy gallo donde quiera (1952) Una calle entre tú y yo (1952) Ave de paso (1948) Los buitres sobre el tejado (1946) Más allá del amor (1946) Sinfonía de una vida (1946) Una sombra en mi destino (1946) Mamá Inés (1945) Entre hermanos (1945) Cuando escuches este vals (1944) El jagüey de las ruinas (1944) El secreto de la solterona (1944) Las aventuras de Cucuruchito y Pinocho (1943) Marble Halls A Marble Halls Enya ír dalszerző és énekesnő negyedik, utolsó kislemeze harmadik, Shepherd Moons című albumáról. 1994-ben jelent meg. Annak alkalmából adták ki, hogy a dal szerepelt Az ártatlanság kora című filmben. A dal az 1843-ban bemutatott The Bohemian Girl című opera egyik áriája, szerzői Alfred Bunn (szöveg), Michael William Balfe (zene). Változatok A kislemez különböző kiadásai. Marble Halls 'S Fagaim mo Bhaile Book of Days (angol/ír szöveg) As Baile Forrás Diszkográfia Enya hivatalos oldalán. [2006. augusztus 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. február 24.) Saint-Chaptes Saint-Chaptes település Franciaországban, Gard megyében. Lakosainak száma 1851 fő (2015). Saint-Chaptes La Calmette, Dions, Garrigues-Sainte-Eulalie, Moussac, Sainte-Anastasie, Saint-Dézéry, Saint-Geniès-de-Malgoirès és Sauzet községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Netokrácia A Netokrácia egy szóösszetétel, amit a Wired magazin szerkesztősége hozott létre az 1990-es évek elején. Az internet és az arisztokrácia szavak keresztezésének eredményeképpen a netokrácia, mint kifejezés egy globális felsőosztályra utal, ami az erejét a technológiai és internetes tudására építette, felváltva a burzsoázia fokozatosan csökkenő fontosságát. Ahogyan a feudalizmusban elkülönült a földesúri és paraszti réteg, a kapitalizmusban a burzsoázia és a munkásosztály, úgy most az internet határozza meg azt, hogy ki birtokolja kezében a hatalmat és ki az, aki alulmarad a versenyben. A hatalom azoké, akié az információ. A koncepciót két svéd filozófus, Alexander Bard és Jan Söderqvist taglalta részletesebben a Netokrácia – Az új hatalmi elit és az élet a kapitalizmus után című könyvben (eredeti kiadása Svédországban 2000-ben jelent meg Nätokraterna - boken om det elektroniska klassamhället címmel, angol nyelven 2002-ben az Egyesült Királyságban a Reuters/Pearsall kiadásában). Bard és Söderqvist az új infokommunikációs technológiák által formált gazdaság és társadalom formációját informacionalizmusnak nevezik, ami szerintük ugyanúgy felváltja majd a kapitalizmust, ahogyan az felváltotta a feudalizmust. A netokrácia koncepciója hasonlóságot tartalmaz Richard Florida kreatív osztály koncepciójával. Bard és Söderqvist definiált egy osztályalatti ellenállást a netokráciával szemben, amit az angol Consumer (fogyasztó) és a Proletariat (proletár) szó keresztezéseképpen Consumtariat-nak neveztek el. A netokrácia az információ birtoklását, kezelését és szűrését kezében tartó új osztály, az internet elitje. Ők azok, akik sikeresen használják a modern kommunikációs eszközöket arra, hogy kapcsolatokat építsenek és tartsanak fenn a világ minden táján. A hatalom elhagyja a fizikai teret és a virtuális térbe költözik, ahol azok számítanak a legtöbbet, akiknek a legtöbb kapcsolatuk van. A hatalom mértéke a hálózati pozíció lesz. A netokrácia minden korábbi elitnél sebezhetőbb és támadhatóbb, hiszen nem képes arra, hogy monopolizálja a pályát, amelyen az információ birtoklásáért folyó verseny zajlik. A netokrácia tízparancsolata A netokraták csak úgy maradhatnak talpon, ha egy pillanatra sem állnak le. Nem szabad megelégedniük kapcsolataik állapotával, újra és újra kell építeniük a kapcsolati hálójukat. A legfontosabbak és legnélkülözhetetlenebbek körébe kell tartozniuk. Mindig be kell szerezniük a legújabb információt, folyamatosan tanulniuk kell. A netokrácia részese az, akire sok figyelem hárul. Akié az információ, azé a hatalom. A netokraták csoportjai eternalisták: a mémeket birtokolják, ők hitelesítik az információt hálózati vállalkozók: az információ hozzájuk fut be és tőlük megy ki kurátorok: közvetítenek az eternalisták és kapcsolati tőkés vállalkozók között Az új típusú társadalom leírására a szociológusok az informacionalizmus kifejezést használják. A társadalmi csoportok a szerint különülnek el, hogy ki mennyire használja ki a világhálót. Az internethasználat típusai szerint öt fő típus különíthető el: rejtőzködők (31,3%) informálódók (28,5%) tanulók (18,2%) befogadók (14,4%) extenzív felhasználók (7,6%) A netokraták az úgynevezett extenzív felhasználók csoportjának tagjai. Azoknak az életében, akik ebbe a csoportba kerültek, alig akad olyan tevékenység, amelyet ne tudnának online végezni. Egyedül az informálódásban maradnak le. Informálódáson kívül gyakorlatilag minden dimenzióban ők a legaktívabbak. Az interneten keresztül szerzik be az információt, ezen keresztül intézik ügyeiket és még szórakozásuk is az internethez kötődik. Az érvényesülés új médiuma az internet. Az internet révén létrejövő virtuális közösségekben az online kommunikáció nemcsak a személyes kapcsolatok dominanciáját hozza vissza az emberek életébe, hanem a munkavégzést is visszatereli az otthonokba. 2015-ös mű- és toronyugró-Európa-bajnokság A kontinens legjobb mű- és toronyugrói június 9. és 14. között mérték össze tudásukat a németországi Rostockban, ahol 2009 után negyedszer rendezték meg a sportág önálló – vagyis nem a többi vizes rokonterülettel közös – Európa-bajnokságát. A viadalon 11 számban – köztük az ötkarikás programban nem szereplő csapatversenyben – hirdettek végeredményt. Mindkét nemnél a 3 méteres műugrás és a toronyugrás Eb-aranyérmese kvótaszerzője lett országának a riói olimpiára. A versenyszámok időrendje Az Európa-bajnokság eseményei helyi idő szerint (GMT +01:00): A versenyen részt vevő nemzetek Az Eb-n 19 nemzet 100 sportolója – 54 férfi és 46 nő – vett részt. Magyarország háron női (Kormos Villő, Reisinger Zsófia, Gondos Flóra) és egy férfi (Bóta Botond) versenyzőt indított. F = férfi, N = nő 1946-os finn labdarúgó-bajnokság (első osztály) Az 1946-os finn labdarúgó-bajnokság (Mestaruussarja) a finn labdarúgó-bajnokság legmagasabb osztályának tizenhatodik alkalommal megrendezett bajnoki éve volt. A pontvadászat 8 csapat részvételével zajlott. A bajnokságot a VIFK Vaasa csapata nyerte. Bajnokság végeredménye A Sudet Viipuri a hazai mérkőzéseit Helsinkiben játszotta. TPV Tampere 2-5 VIFK Vaasa VIFK Vaasa 0-1 TPV Tampere VIFK Vaasa 5-1 TPV Tampere Paranoid (dal) A Paranoid a Black Sabbath angol heavy metal együttes egyik dala. Az együttes 1970-ben készítette el a felvételt, azonos című albumára. A címadó dalt az együttes az utolsó pillanatban a stúdióban írta meg, mivel a már felvett lemez túl rövid volt, és a kiadó is akart egy kislemeznek való számot. A Paranoid a Black Sabbath valaha volt egyik legsikeresebb dala, a kritikusok és a rajongók szerint egyaránt. Az alapriff, amely minden versszak után ismétlődik, nagy hatást gyakorolt a későbbi heavy metal gitárosokra és zenekarokra egyaránt. A dalt több ismert előadó is feldolgozta. Ozzy Osbourne a Sabbathból való kiválása után koncertjein adta elő a dalt, valamint számos válogatásalbumára felrakta. A Nativity In Black: A Tribute To Black Sabbath nevű válogatásalbumra, a thrash metalt játszó Megadeth készített feldolgozást, amit 1996-ban Grammy-díjra is jelöltek a "Best Metal Performance" kategóriában. A glam metal Mötley Crüe is feldolgozta a dalt. A Dél-afrikai Köztársaság a 2010. évi téli olimpiai játékokon A Dél-afrikai Köztársaság a kanadai Vancouverben megrendezett 2010. évi téli olimpiai játékok egyik részt vevő nemzete volt. Az országot az olimpián 2 sportágban 2 sportoló képviselte, akik érmet nem szereztek. Alpesisí Férfi Sífutás Férfi Jacky Ickx Jacques Bernard "Jacky" Ickx (Brüsszel, 1945. január 1. –) belga autóversenyző, volt Formula–1-es pilóta, hatszor nyerte meg a Le Mans-i 24 órás autóversenyt, és egyszer a Dakar-ralit. Pályafutása Jacky először motorkerékpárokkal, majd 1965-től városi forgalomban használatos autókkal versenyzett. Kétszer is megnyerte s spa-i 24 órás autóversenyt. A Formula–1-es csapatfőnök Ken Tyrrell érdeklődését is felkeltette, aki leszerződtette a Formula-3-as csapatába, a Matra autók azonban nem voltak elég megbízhatóak. Tyrrell 1966-ban benevezte a Formula–2-es versenysorozatra. Formula–1 Formula–1-es pályafutása 1968-ban kezdődött, a Ferrari színeiben. Az első idényben negyedik lett összetettben, s megnyerte a francia nagydíjat. 1969-ben a Brabham-hez igazolt, két futamon győzött, s megnyerte a Le Mans-i 24 órás autóversenyt, de Jackie Stewart világbajnokságát nem tudta megakadályozni. 1970-ben visszatért a Ferrari-hoz, három futamot is nyert, de ez összetettben csak a második helyhez volt elég. Még három évet töltött a Ferrari-nál, de egyre inkább elkedvtelenedett, mert az olasz autók nem tudták felvenni a versenyt a Tyrrell és a Lotus autóival. 1974-ben a Lotus-hoz igazolt, de a csapat éppen akkoriban kezdett hanyatlani. Ezzel szemben a Ferrari akkor kezdett megerősödni. Pályafutása utolsó éveit a Williams-nél, az Ensign-nál és a Ligier-nél töltötte. A Le Mans-i 24 órás autóverseny-en hat alkalommal is aratott győzelmével rekordot állított fel. Visszavonulása óta a spa-i pálya korszerűsítésével foglalkozik. Teljes Formula–1-es eredménysorozata (Táblázat értelmezése) (Félkövér: pole-pozícióból indult Dőlt: ő futotta a leggyorsabb kört) Irodalomtörténet (folyóirat) Irodalomtörténet (folyóirat) (1912—1962; 1969—); A folyóirat rövidítése: It. A Magyar Irodalomtörténeti Társaság és az ELTE BTK Irodalom- és Kultúratudományi Intézetének folyóirata; Lapalapító: Magyar Irodalomtörténeti Társaság folyóirata (1912); MTA (1969). Székhely: Budapest. Periodicitása: 1940-ig változó; 1940-től negyedévente. ISNN 0324-4970 Története Az Irodalomtörténetet alapította a Magyar Irodalomtörténeti Társaság, amely egyetemi és középiskolai tanárokból alakult meg 1911-ben. Irodalomtörténet c. tudományos folyóiratuk az aktuális élő magyar irodalom történéseivel is foglalkozik, s követi az irodalomtudományos közleményeket a hazai sajtóorgánumokban. Induláskor a pozitivizmus. majd a szellemtörténeti irányzat jellemezte. 1948 után a Magyar Irodalomtörténeti Társaság tagjai az egyetemi műhelyekbe vonultak vissza, s így az Irodalomtörténet szerkesztésének otthona is az egyetem lett. 1948-ban és 1956-ban nem jelent meg; 1963—1968 között szünetelt, ez utóbbi időszakban a Kritika c. folyóirat „helyettesítette”. 1969-ben újra indították új évfolyamszámozással, de folyamatosan számozzák a régi folyam szerint is, érzékeltetve a folytonosságot. Rovatai: Tanulmányok; Kisebb közlemények; Szemle. Állományadatok 1.1912:1-10—11.1922:1-10; 12.1923:1—13.1924:1; 14.1925:1-4; 15.1926:1-6; 16.1927:1-8—27.1938:1-8; 28.1939:1-7; 29.1940:1-4—32.1943:1-4; 33.1944:1,3/4; 34.1945:1/4; 35.1946:1/2; 36.1947:1/2; 38.1949:1-2; 1950:1-4—50.1962:1-4; 51.úf.1.1969:1-4—84.34.2003:1-4; 85.35.2004:1-4; 86.36.2005:1-4; 87.37.2006:1-4; 88.38.2007:1-4; 89.39.2008:1—90.2009:1-3. Szerkesztői Pintér Jenő (1912–1914; 1917–1933) Baros Gyula (1914–1917; 1933–1936) Alszeghy Zsolt (1936–1941) Kozocsa Sándor (1941–1949) Waldapfel József (1949–1950) Barta János (1950–1952) Bóka László (1952–1962) Nagy Péter (1969–1992) Kabdebó Lóránt (1993–2007) Kulcsár Szabó Ernő főszerkesztő (2007–) Pál apostol cselekedetei Pál apostol cselekedeit alatt újszövetségi apokrif iratot értenek, mely némelyek szerint a 3. században keletkezett. A mű kiegészíti az Apostolok cselekedeteit, és beszámol Pál apostol vértanúságáról. A mű szerint Pált Rómában, az ostiai úton lefejezték, feje a földön hármat ugrott, és három gyógyító forrás fakadt az esések helyén. Forrás szerk.: Gecse Gusztáv – Horváth Henrik: Bibliai kislexikon, 3., részlegesen átdolgozott, bővített kiadás, Kossuth Könyvkiadó (1984). ISBN 963 09 2446 3 , 176. oldal Dautmergen Dautmergen település Németországban, azon belül Baden-Württembergben. Lakosainak száma 403 fő (2014). Werdohl Werdohl település Németországban, azon belül Észak-Rajna-Vesztfália tartományban. Werdohl Plettenberg községgel határos. Népesség A település népességének változása: Gaviálfélék A gaviálfélék (Gavialidae) a hüllők (Reptilia) osztályába és a krokodilok (Crocodilia) rendjébe tartozó család. Tudnivalók Ebbe a családba, csak egy élő faj tartozik, az Indiában élő gangeszi gaviál (Gavialis gangeticus), azonban emellett számos fosszilis faj is van. Egyes rendszerezők a Szunda-krokodilt (Tomistoma schlegelii) is a gaviálfélék családjába helyezik, mivel a gangeszi gaviál és a Szunda-krokodil testfelépítése és életmódja igen hasonló. Azonban a Szunda-krokodil koponyaalakja a krokodilfélékéhez (Crocodylidae) hasonlít inkább. A legújabb DNS-vizsgálatok azt mutatják, hogy e két ma is élő faj, szoros rokonságot mutat egymással, tehát a Szunda-krokodil e családba való áthelyezése nagyon is helyénvaló. A gaviálfélék félig vízi hüllők, amelyek a krokodilfélékre hasonlítanak, azonban pofájuk hosszabb és elvékonyodott. Ez a hosszú pofa a halfogásra alkalmas és nem a nagy emlősök elfogására, mint a krokodilfélék és az aligátorfélék (Alligatoridae) esetében. Rendszerezés A családba 2 alcsalád és 8 nem tartozik: Gavialinae † Eogavialis Gavialis † Gryposuchinae † Aktiogavialis † Gryposuchus † Ikanogavialis † Siquisiquesuchus † Piscogavialis † Hesperogavialis A Tomistominae alcsaládnak és a 13 nemének az idehelyezése még vitatott, egyes rendszerezők a krokodilfélék családjába helyezik. † Dollosuchoides † Dollosuchus † Ferganosuchus † Gavialosuchus † Kentisuchus † Maroccosuchus † Megadontosuchus † Paratomistoma † Penghusuchus † Rhamphosuchus † Thecachampsa Tomistoma † Toyotamaphimeia Saint-Christo-en-Jarez Saint-Christo-en-Jarez település Franciaországban, Loire megyében. Lakosainak száma 1828 fő (2015). Saint-Christo-en-Jarez Valfleury, Fontanès, Grammond, Marcenod, Saint-Chamond, Saint-Romain-en-Jarez és Sorbiers községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Rózsa Dániel Rózsa Dániel (Szombathely, 1984. november 24. –) magyar labdarúgó, kapus. Sikerei, díjai Magyar bajnokság bronzérmese: 2008-2009 Cherrueix Cherrueix település Franciaországban, Ille-et-Vilaine megyében. Lakosainak száma 1132 fő (2015). Cherrueix Mont-Dol, Baguer-Pican és Saint-Broladre községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Centrès Centrès település Franciaországban, Aveyron megyében. Lakosainak száma 473 fő (2015). Centrès Camboulazet, Camjac, Cassagnes-Bégonhès, Meljac, Rullac-Saint-Cirq, Sainte-Juliette-sur-Viaur és Saint-Just-sur-Viaur községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Shonisaurus A Shonisaurus a halgyíkok vagy ichthyoszauruszok családjába tartozó, a késő triász időszakban, 225 millió éve megjelenő, és körülbelül 208 millió éve kipusztult hüllőnem. Kanada területéről csak a triász rétegeiből ismert, karni korú fekete, meszes palában és mélyszublitorális mészkőben, amelyek oxigénhiányos környezetre utaló, bitumenes, szerves törmelékes üledékek. Legkorábbi példányai Olaszországban, Belluno mellett kerültek elő, körülbelül 230 millió éves sekélyszublitorális homokkőből. Nevadai leletei átnyúlhatnak a jura elejére is. Felépítése, életmódja 15 méteres, zömök testét négy keskeny úszójával hajtotta előre, miközben farkával kormányzott. A négy uszony nagyjából azonos méretű, de a mellsők valamivel nagyobbak, amely tulajdonság már a bazális Ichthyosauriáknál is megjelenik. A törzsfejlődés során a mellső uszonyok növekedése jellemző a farok erősödésével párhuzamusan. A farok átveszi a hajtás szerepét, a mellső uszony pedig vízszintes vezérsíkká válik. A nagyméretű uszonyok arra utalnak, hogy gyors függőleges mozgásra volt képes. A Shoniosaurus farka kezdetleges felépítésű, az Ichthyosaurus-félék korai evolúciós szakaszára jellemző. Teste mély, oldalnézetből nagy keresztmetszetűnek tűnik, de vertikálisan lapított, mint sok hal. A farok a test felső szegmensében tűzött és viszonylag keskeny, ezért valószínűleg lassú úszó volt, mivel a gyors mozgásúaknál általában súlyponti helyzetben van és erőteljes a farok. Erre utal a dorsalis uszonyok teljes hiánya, ami a későbbi, a kora jurától kifejlődő alakoknál mindig megvan. Ezért inkább a kora triász Cymbospondylusra hasonlít, mint az Ichthyosaurusra. Egyes vélemények szerint volt hátuszonya, de vagy bőrfüggelék volt, vagy porcos vázú, ami csak a későbbi nemeknél csontosodott el. Ez azonban a leletanyagból nem bizonyítható. Hosszú állkapcsában csak elöl voltak fogak, amelyek rendkívül specializált alakúak. Valószínűleg belemniteszeket és halakat fogyasztott, mindenesetre lágy testű tápláléka lehetett, az ammoniteszek már kevésbé jöhetnek szóba. Ezekhez inkább a Temnodontosaurus állkapocsba mélyen beágyazott, kemény és erős fogai kellettek. A többi Ichthyosauriához hasonlóan egész életét a vízben töltötte. A legnagyobb Shonisaurus a leletek szerint 21 méteres volt. Ezt a leletet tették meg a Shonisaurus sikanniensis típuspéldányának. Átlagos testtömege 30 tonna körüli lehetett. Egyes példányokon a szem eléri a 90 centiméteres átmérőt is. A nagy test valószínűsíti, hogy hosszú időn át képes volt víz alatt maradni, vagyis mélyebbre juthatott le, mint más Ichthyosauria-nemek. Ezzel a mai nagy ámbráscethez hasonló, akik a fogascetek között szintén nagy mélységekre és puhatestű kalmárokra specializálódtak, és szintén csoportjuk legnagyobb testű képviselői. A Shoniosaurus jelenleg a legnagyobb termetű ismert Ichthyosaria, megelőzve a korábbi rekordert, a Shastasaurust. Az oxigénhiányos mészkő és terrigén törmelék jelenléte arra engednek következtetni, hogy a trópusi selfek karbonátplatformjai környékén élt a karni és az idősebb nori korban. A nem áthalmozott, jó megtartású leletek a lebontó szervezetek hiányára utalnak. A megtalált példányok magányos egyedek és nagyobb csoportok maradványai, amiből arra következtetnek, hogy a lelőhelyen tömeges pusztulás történt. A bőséges leletanyag elosztása mutatja, hogy ezek az állatok állandó, meglehetősen nagy sűrűségű populációban éltek. Az egyetlen, felső karni tömeges pusztulásból származó bizonyítékok alapján a csoportokat nagyrészt a faj felnőtt egyedei alkották, de azért fiatalabb példányok fogait is megtalálták. E leletcsoport miatt a Shoniosaurus az egyik legjobban ismert nagy testű vízi hüllő. Korábban feltételezték, hogy a S. popularis hajlamos volt a partközelbe menni és partra vetődni. Ezt az elképzelést eddig nem sikerült bizonyítani. A Shonisaurus genus valószínűleg több későbbi Ichthyosauria őse volt. Elágazó fejlődéssel a Shastasaurus és az Eoichthyosauria alakult ki, az utóbbi a Californosaurust, Callawayiát, Metashastasaurust, Parvipelviát és Thunnosauriát tartalmazza. Kutatástörténete Először 1928-ban Nevadában, a Soson-hegységben találtak a nembe tartozó leleteket, e típuspéldányok lelőhelye után kapta a nevét (shoshone-gyík). Az 1954-től kezdődő rendszeres ásatások 35–40 részleges vázat eredményeztek, míg 1976-ban Charles Camp leírta a Shonisaurus popularis fajt. A későbbiekben más fajokat is leírtak más lelőhelyekről, de ezek hovatartozása vitatott, ezért az önálló család besorolásához a S. popularist használták fel típusfajként. Jelentősége Az Amerikai Egyesült Államok Nevada államának hivatalosan elismert ősmaradványa NRS 235.080 State fossil, vagy Nevada State Fossil néven. Carla Estrada Carla Estrada (Mexikóváros, 1956. március 11. –) mexikói producer. Élete Carla Estrada 1956. március 11-én született Mexikóvárosban. 1987-ben elkészítette a Quinceañera című telenovellát. 1995-ben elkészítette a Lazos de amor című telenovellát Lucero és Luis José Santander főszereplésével. 1998-ban elkészítette a nagysikerű Titkok és szerelmek sorozatot. 2001-ben Az ősforrás című sorozatot készítette el. 2003-ban a nagysikerű Amor realt készítette el Adela Noriega és Fernando Colunga főszereplésével. Telenovellái Mint vezető producer Por siempre Joan Sebastian (2016) Kettős játszma (Sortilegio) (2009) Pasión (2007) Alborada (2005-2006) Amor real (2003) Az ősforrás (El manantial) (2001) Mi destino eres tú (2000) Titkok és szerelmek (El privilegio de amar) (1998-1999) María (1997) Te sigo amando (1996) Lazos de amor (1995) Alondra (1995) Más allá del puente (1993) Los parientes pobres (1993) De frente al sol (1992) Amor de nadie (1990) Cuando llega el amor (1989) Amor en silencio (1988) Quinceañera (1987) Pobre señorita Limantour (1987) Pobre juventud (1986) Humoros programok El privilegio de mandar (2005-2006) La Parodia (2002-2007) La hora pico (2000-2007) Zenés programok La vida es mejor cantando 2011 Versenyek Picardía mexicana 1997-2000 Sorozatok Los doctores (2012-2013) Hoy (2013-) Budapest novemberben A Budapest novemberben Kondor Vilmos magyar író ötödik regénye, a Bűnös Budapest-ciklus zárókötete, amely 2012 júniusában jelent meg az Ünnepi könyvhétre az Agave Könyvek gondozásában. A regény fő vezérmotívuma – sorozat többi kötetéhez hasonlóan – egy bűnügy felderítése, melyhez a történelmi hátteret ezúttal az 1956-os forradalom biztosítja. A könyv címe egyébként megtévesztő, mert a cselekménye szinte teljes egészében 1956 októberének második felében játszódik, csak az utolsó néhány oldal történései esnek november legelső napjaira. Tartalom 1956 októberének végén Gordon Zsigmondnak egy bécsi halottasházban kell azonosítania egy fiatal lány holttestét, akiről a hatóságok azt hiszik, hogy a nevelt lánya. Kiderül, hogy a lány nem az, akinek a papírjai mondják, Gordon pedig Krisztinával együtt Budapestre indul, hogy megtalálják fogadott lányukat, akiről egy ideje nem hallottak már. Közben Budapesten kitör a forradalom, a város félig lángokban áll, amikor leszállnak az utolsó pesti vonatról a Nyugati pályaudvaron. Gordon azonnal beleveti magát az eseményekbe, de nem azért, mert tudósítani akar a forradalomról, hanem mert meg akarja találni Emmát. A nyomozásban Krisztina is segíti, és Gordon elmerül Budapest szövevényes bűnvilágában, mert saját magán kívül csak a bűnözőkre számíthat, piti tolvajokra, izgatott bukikra és minden hájjal megkent szélhámosokra, hiszen a párt figyelő szeme mindent lát, és még a tisztességes embereket is korrumpálja, de a bűnözők legalább tudják, mibe kerül a tisztesség, a hűség, a megbízhatóság, sőt még a tisztességtelenség is. Mindennek ára van, a szabadságnak, az árulásnak, talán a reménynek nincs csak ára, ami október végén még egyszer felvillan egy meggyötört ország fásult lakói előtt, és bízni lehet abban, hogy a bűnösök most az egyszer elnyerik méltó büntetésüket. Gordon Zsigmondon nem fog múlni. A regény fogadtatása A Budapest novemberben a ciklus lezárásaként pozitív fogadtatásban részesült. Falvai Mátyás a Könyvesblogon a regény történelmi olvasatát húzza alá. Jeges-Varga Ferenc az olvasbele.com-on a cselekményfűzést emeli ki. Szilvási Krisztián az ekultura.hu-n a regény hangulatáról ír. Varga Betti az kötve-fűzve-n a személyes érzelmek meghatározó voltára mutat rá. Zbigniew Gut Zbigniew Gut (Wymiarki, 1949. április 17. – Saint-Jean-de-Maurienne, 2010. március 27.), lengyel válogatott labdarúgó. A lengyel válogatott tagjaként részt vett az 1974-es, illetve az 1972. évi nyári olimpiai játékokon. Sikerei, díjai Világbajnoki bronzérmes (1): 1974 Olimpiai bajnok (1): 1972 Cherré (Maine-et-Loire) Cherré település Franciaországban, Maine-et-Loire megyében. Lakosainak száma 537 fő (2013). Cherré Champigné, Châteauneuf-sur-Sarthe, Contigné, Juvardeil, Marigné és Sœurdres községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Ribécourt-Dreslincourt Ribécourt-Dreslincourt település Franciaországban, Oise megyében. Lakosainak száma 3779 fő (2015). Ribécourt-Dreslincourt Cambronne-lès-Ribécourt, Cannectancourt, Chiry-Ourscamp, Machemont, Montmacq, Pimprez és Ville községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Rodriguez-szigeti repülőkutya A Rodriguez-szigeti repülőkutya (Pteropus rodricensis) az emlősök (Mammalia) osztályába, azon belül a denevérek (Chiroptera) rendjébe és a nagy denevérek alrendjébe tartozó repülőkutyafélék (Pteropodidae) családjának egyik faja. Elterjedése Az Indiai-óceánban lévő Rodriguez-szigeten honos, mely Mauritiushoz tartozik. A szigetet borító síkvidéki trópusi esőerdők lakója. Megjelenése Szárnyfesztávolsága 90 centiméter, súlya 350 gramm. Szőrzete aranybarna színű. Természetvédelmi helyzete Egészen az 1970'-es évekig a szigeten még több ezer repülőkutya élt. A hetvenes években pusztító szélviharok szétrombolták élőhelyüket és megsemmisítették a táplálékukat adó növényeket, ezért akkoriban alig több, mint 70 egyed maradt életben. Állományuk a következő évtizedben helyreállt és 1991-re újra nagyjából 1000 egyed élt a szigeten. 1991-ben azonban hatalmas erejű szélvihar irtotta ki a populáció 80%-át. Jelenleg körülbelül 200 repülőkutya él a szigeten. A Gerald Durrell által vezetett Durrell Wildlife Conservation Trust egy tenyészprogramm keretében sikeresen megoldotta a faj zárttéri szaporítást a jersey-i állatkertben, ahonnan több állatkertbe is kerültek egyedek, így ma már több állatkertben is vannak fogságban élő kolóniák. Egy erdőtelepítési program keretében új élőhelyeket teremtenek a repülőkutyáknak a Rodriguez-szigeten. A szigeten tiltott a vadászatuk, így amennyiben nem kerül sor újabb természeti katasztrófára, az állomány valószínűleg hamarosan felduzzad, illetve amennyiben rendelkezésre állnak az új élőhelyek a szigeten a fogságból való visszatelepítés is elképzelhetőnek tűnik. Forrás A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. május 4.) Pflach Pflach település Ausztria tartományának, Tirolnak a Reutte járásában található. Területe 13,84 km², lakosainak száma 1 303 fő, népsűrűsége pedig 94 fő/km² (2014. január 1-jén). A település 840 méteres tengerszint feletti magasságban helyezkedik el. Vörhenyestorkú nyaktekercs A vörhenyestorkú nyaktekercs (Jynx ruficollis) a madarak (Aves) osztályának harkályalakúak (Piciformes) rendjébe, ezen belül a harkályfélék (Picidae) családjába tartozó faj. Előfordulása Angola, Burundi, Kamerun, a Kongói Demokratikus Köztársaság, a Kongói Köztársaság, a Közép-afrikai Köztársaság, Etiópia, Gabon, Kenya, Mozambik, Nigéria, Ruanda, a Dél-afrikai Köztársaság, Szváziföld, Tanzánia, Uganda és Zambia területén honos. Alfajai Jynx ruficollis aequatorialis Jynx ruficollis diloloensis Jynx ruficollis pectoralis Jynx ruficollis pulchricollis Jynx ruficollis rougeoti Jynx ruficollis ruficollis Jynx ruficollis striaticula Rodriguezi sándorpapagáj A rodriguezi sándorpapagáj (Psittacula exsul) a madarak osztályának a papagájalakúak (Psittaciformes) rendjébe, ezen belül a papagájfélék (Psittacidae) családjába és a nemespapagáj-formák (Psittaculinae) alcsaládjába tartozó kihalt faj. Előfordulása Az Indiai-óceánban található Mauritiushoz tartozó Rodriguez-sziget területén volt honos. Megjelenése Testhossza 40 centiméter volt. A nem többi tagjától eltérően, tollazata nem zöld, hanem palaszürke színű. Kihalása Az utolsó példányát 1875-ben látták. Kihalását az élőhely elvesztése és a vadászat együtt okozta. Rodvínov Rodvínov település Csehországban, a Jindřichův Hradec-i járásban. Rodvínov Jarošov nad Nežárkou, Blažejov, Horní Skrýchov és Jindřichův Hradec településekkel határos. Lakosainak száma 592 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Alien Swarm Az Alien Swarm (szabad fordításban: idegen raj) egy 3D-s felülnézetes akciójáték a Valve Corporation-tól. A játék az Unreal Tournament 2004-hez készült Alien Swarm modifikáció ugyanazon csapat által fejlesztett remake-je. Történet A jelenleg egyetlen, fejlesztők által készített küldetéssorozatban a Jacob's Rest-ben (szabad fordításban: Jákob Menedéke) 2052-ben egy agresszív idegen faj lerohan egy kolonizált bolygót. Az esetleges túlélők felkeresésére és a kolónia megsemmisítésére tengerészgyalogosokat küldenek a bolygóra. Az osztag tagjai lassan rájönnek hogy az inváziót senki sem élte túl. A kolóniát, hogy az űrlények szaporodását megakadályozzák, egy termonukleáris bombával robbantják fel. A detonáció előtt egy űrhajóban elhagyják a bolygót. Játékmenet Alaphelyzetben 4 játékos csatlakozik egy kooperatív játékhoz. A cél, hogy a folyamatosan támadó űrlények közt csapatmunkával átverekedjék magukat science-fiction környezetben játszódó pályákon. A játékosok 40 különböző fegyver közül válogathatnak. Emellett fejlődési rendszert, feloldható tartalmakat és teljesítményeket ("achivement") is megtalálhatunk a játékban. Osztályok Az Alien Swarm különböző karakterosztályokra épül. A választott osztály (angolul class) határozza meg a karakter kinézetét, képességeit, az általa használt fegyvereket, harci technikákat és a szerepét a csapatban. A játékos 4 osztály közül választhat, ezek a Medic (Szanitéc), a Tech (Mérnök), az Officer (Tiszt) és a Special Weapons (Nehézfegyveres). Mindegyik osztály 2 választható karaktert tartalmaz. Officer/Tiszt Special Weapons/Nehézfegyveres Medic/Szanitéc Tech/Mérnök Fejlesztés Az Alien Swarm először 2005-ben, Alien Swarm: Infested név alatt került bejelentésre az Unreal Tournament 2004 modifikáció Source motort használó folytatásaként. Azonban 2007 végére a fejlesztői blogot nem frissítették tovább így a fejlesztés állapota bizonytalanná vált. 2010 júliusában az Alien Swarm bejelentésével kiderült hogy a Valve az eredeti modot készítő csapatot szerződtette a fejlesztés befejezésére. Source SDK Az Alien Swarm teljes forráskódját tartalmazó Source SDK (Source Software Development Kit azaz Source Szoftver Fejlesztői Csomag) a játékkal együtt került megjelentetésre. Ez a programcsomag minden felhasználó számára lehetővé teszi a új tartalmak (például új pályák és modifikációk) létrehozását. Az SDK emellett tartalmazza a TileGen-t, egyfajta leegyszerűsített pályakészítő programot ami többek között abban különbözik a más Source motorra épülő játékokhoz használt Valve Hammer Editor-tól hogy a pályák előregenerált részekből építhetők fel. A TileGen azonban nem helyettesíti a Hammer Editort mivel a pályák finomhangolásához és publikálásához elengedhetetlen ez a program. Javier Jattin Javier Jattin (Barranquilla, 1983. április 24. –) kolumbiai színész, modell és műsorvezető. Élete Javier Jattin 1983. április 24-én született Barranquillában. Karrierjét 2007-ben kezdte a Tu voz estéreo-ban. 2009-ben Matíast alakította a Szívek iskolája című sorozatban. 2010-ben főszerepet játszott a Chepe Fortunában. 2012-ben megkapta Camilo szerepét a La mujer del Vendaval című telenovellában. Filmográfia Televízió La Vecina (2015) - Eliseo "Cheo" Hasta el fin del mundo (2014-2015) - Paolo Elizondo El color de la pasión (2014) - Román Andrade Las trampas del deseo (2013-2014) - Darío Alvarado Jáuregui La mujer del Vendaval (2012-2013) - Camilo Preciado Casa de reinas (2012) - Chepe Fortuna Primera dama (2011-2012) - Mariano Zamora Chepe Fortuna (2010-2011) - José "Chepe" Fortuna Szívek iskolája (Niños Ricos, Pobres Padres) (2009-2010) - Matías Quintana El penúltimo beso (2008) Tu voz estéreo (2007) Spanyol nyelv A spanyol vagy kasztíliai nyelv (spanyolul lengua española vagy castellana, illetve idioma español vagy castellano) a nyugati újlatin nyelvek egyike, közelebbről az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán az újlatin nyelvek iberoromán csoportjába tartozik. A legtöbb anyanyelvi beszélővel rendelkező újlatin nyelv, az összes nyelv közül pedig – különböző becslések alapján – az első öt között szerepel a világon. Jelenleg 21 ország államnyelve, valamint az ENSZ és az Európai Unió egyik hivatalos nyelve. A spanyol nyelvű irodalom szintén része a nyugati műveltségnek, s ezért, továbbá az amerikai földrész gazdasági jelentősége miatt sokan tanulják ezt a nyelvet. Történetileg a spanyol nyelv a Római Birodalom Hispania tartományának északi középső területén beszélt latin nyelvjárások folytatása. A gyarmatosítások korában Amerikában is elterjedt, sőt, Afrikában és Ázsiában is fellelhetőek anyanyelvi beszélők. A nyelv és a nép neve (español, spanyol) – a provanszálon keresztül – a középkori latin Hispaniolus (’hispániai’) szóból származik. A spanyol kevésbé távolodott el a latintól, mint a francia, a különbség inkább az olaszéhoz hasonló; ugyanakkor mássalhangzórendszerében az ismertebb újlatin nyelvekhez képest kialakított néhány újító vonást. A spanyol – a nyelvterület óriási kiterjedése és a nagy távolságok ellenére – a szakemberek véleménye szerint egységes és viszonylag homogén nyelv. A sztenderd nyelvváltozat Spanyolországban az ó-kasztíliai, Latin-Amerikában a közép-mexikói nyelvjárásra épül. Elnevezése „Spanyol” vs. „kasztíliai” A nyelv korrekt elnevezésének kérdése régóta foglalkoztat mindenkit beszélői körében, és örökös vita tárgyát képezi. Eredetileg csak a „kasztíliai” (castellano) elnevezést használták, mivel a történelmi Ó-Kasztília tartomány latin nyelvjárásából alakult ki, és e területen találták a nyelvjárás első írásos nyomait is. Ezzel szemben a középkori spanyol királyságoknak önálló nyelvjárásaik voltak, legjelentősebbek közülük az aragóniai és az asztúriai–leóni. Mára e nyelvjárások a kasztíliaival szemben visszaszorultak, csupán néhány ezer beszélőjük van, akik valamennyien „kétnyelvűek”, hiszen mind beszélik a hivatalos kasztíliait. A középkori Spanyolország visszahódítása (Reconquista) idejétől a kasztíliai nyelv egyre nagyobb területet nyert, míg végül a 16. században, I. Károly uralkodásának ideje, azaz a spanyol királyságok egyesítése óta egyre gyakrabban használják a nyelvre az español (azaz ’hispániai’) jelzőt mint általánosítást. A nyelv elnevezése beszélőinek körében máig érzékeny társadalmi és politikai kérdés. A nyelvi kisebbségek (katalánok, galiciaiak, baszkok, asztúriaiak, aragóniaiak) ugyanis a megkülönböztető jellegű castellano elnevezést részesítik előnyben, mondván, hogy nemcsak a kasztíliai, hanem az ő nyelvük is spanyolországi nyelvnek minősül, hiszen Spanyolországban beszélik őket is. Éppen ezért az 1978-ban kiadott spanyol alkotmány (Constitución Española) 3. cikkelyének 1. pontjában a castellano megjelölést alkalmazzák: A spanyol alkotmány – eleget téve mindkét nézetnek – a „kasztíliai spanyol” elnevezést használja, ezzel szemben külföldön mindenütt általános az español megnevezés. A helyzetet bonyolítja még az is, hogy a modern terminológiában a castellano szót a spanyol nyelv mai, Kasztília és León, illetve Kasztília-La Mancha (együttesen a történelmi Kasztília) tartományokban beszélt északi nyelvjárásaira is használják, megkülönböztetésül a déli (andalúz, extremadurai, murciai stb.), szintén kasztíliai nyelvjárásoktól. Egy másféle értelmezés szerint, azok a nyelvészek, akik az asztúriait és az aragóniait nem tekintik különálló nyelveknek, csak spanyol nyelvjárásoknak, a „spanyol nyelv” fogalma alatt az aragóniai, asztúriai–leóni és a kasztíliai dialektusok együttesét értik. Az akadémiai álláspont A Spanyol Királyi Akadémia és a Spanyol Nyelvi Akadémiák Egyesületének álláspontja, ahogy az a 2005-ben kiadott Összspanyol nyelvhelyességi szótárban megjelenik, a következő: Földrajzi elterjedtsége Beszélők száma és nyelvi státusz Spanyolországon túl a spanyol gyakorlatilag az amerikai kontinens legtöbb országának hivatalos nyelve – kivétel Kanada (angol és francia), USA (de facto angol, illetve regionálisan spanyol), Brazília (portugál), Suriname (holland) valamint Francia Guyana és Haiti (francia). Az Egyesült Államokban az angol mellett a spanyol a legelterjedtebb nyelv, kivált a déli államokban. Afrikában Egyenlítői-Guinea államnyelve, s egészen az 1970-es évekig a Fülöp-szigeteknek is hivatalos nyelve volt a filippínó (tagalog) és az angol mellett, ahol kreol változata is kialakult (→chabacano nyelv). Összes (anyanyelvi és második nyelvi) beszélőinek száma jelenleg 400 millió körülire becsülhető (az anyanyelvi beszélők száma egy 1986. évi felmérés szerint 322 299 171, második nyelvként használók száma 60 000 000). Ezzel a spanyol a beszélők számát tekintve (a kínai és az angol után) egyes források szerint a harmadik, más források szerint a második helyen szerepel a világ nyelveinek rangsorában. Az alábbi ábrán a spanyol nyelv földrajzi elterjedése és státusza látható. A legnépesebb spanyol nyelvű ország Mexikó, amely közel 100 millió anyanyelvi beszélővel a spanyol ajkúak mintegy negyedét teszi ki; egyúttal fővárosa, a csaknem 20 milliós Mexikóváros a világ legnépesebb spanyol nyelvű városa. Érdekességként megemlítendő még, hogy a nyelvet használóknak mindössze ~10%-a él az anyaországban. Spanyol nyelvjárások Mindenekelőtt érdemes tisztázni, hogy a hagyományos dialektológia a spanyol nyelv fogalmába beleérti a történelmi aragóniai–navarrai és asztúriai–leóni nyelvjárásokat is a – művelt irodalmi és köznyelv alapjául szolgáló – kasztíliaival együtt. Szűkebb és modern értelmeben azonban a spanyol nyelv csak a Kasztíliában kialakult nyelvváltozatot jelenti, s ennek nyelvjárásait beszélik Spanyolország legnagyobb részén, valamint a Kanári-szigeteken és Latin-Amerika országaiban is. A szakemberek többsége egyetért abban, hogy a kasztíliai spanyol egységes nyelv, ahogy az elismert spanyol dialektológus és akadémikus, Manuel Alvar is említette a Manual de dialectología hispánica című művében: A spanyol nyelvjárások (dialectos) között – a legszélsőségesebb esetektől eltekintve – a nagy távolságok ellenére sem nagyobbak a különbségek, mint a magyar nyelvjárások között, ami lehetővé teszi, hogy mind a közel 400 millió anyanyelvi beszélő megértse egymást. Spanyolországban az elfogadott felosztás szerint északi (septentrionales), valamint déli nyelvjáráscsoportot (meridionales) különböztetnek meg, míg az Amerikába vitt spanyol nyelv területi változatai nagy mértékben függtek az egykori spanyol hódítók (Spanyolországon belüli) földrajzi származásától. Mivel az első hódítók, akik a Kanári-szigetekre, majd az Antillákhoz érkeztek, Andalúziából származtak, ez a spanyolországi nyelvjárás gyakorolta a legjelentősebb hatást, s adta az amerikai spanyol nyelvhasználat alapját. A hódítók ez után több hullámban is érkeztek az Újvilágba az ország különböző területeiről (északról is), ami az ottani nyelvjárások kialakulását az évszázadok során szintén jelentősen befolyásolta. Így ma, többszöri „nyelvjárási kiegyenlítődést” követően inkább az északi nyelvváltozatokhoz állnak közel Mexikó, Peru, Ecuador, Bolívia és belső Kolumbia nyelvjárásai, míg a déliekhez a Kanári-szigetek, Közép-Amerika és az Antillák, valamint – az előbb felsorolt területeken kívül – Dél-Amerika nyelvhasználata. A spanyolországi sztenderd nyelvhasználat az északi nyelvváltozatokon alapszik. A nyelvjárások főleg kiejtésben és szókincsben (szinte minden országnak megvan a saját szlengje, amelyet spanyolul a jerga ’zsargon’ vagy a modismo szóval illetnek) különböznek egymástól, az alaktani és mondattani eltérések nem jelentősek. A legfontosabb különbségek a két nyelvjáráscsoport között a sziszegő hangok és bizonyos szóközi mássalhangzók (főleg a magánhangzók közötti -d-) ejtésében mutatkoznak. Míg az északi nyelvjárásokban ezeket minden helyzetben „tisztán” kiejtik, addig a déliekben szótag és szó végén sokszor elgyengülnek (azaz alig hallható közelítőhanggá alakulnak) vagy kiesnek. Az egyik legszembetűnőbb sajátossága a déli nyelvjárásoknak a szó- és szótagvégi /s/ gyenge hehezetté alakulása, amely a legnépiesebb területeken teljesen elnémulhat, azonban a művelt köznyelvben és a médiában törekednek az [s] teljes értékű kiejtésére. Fontos különbség továbbá, hogy Spanyolország legnagyobb részén az e vagy i előtt a c-vel, illetve a z-vel jelölt hangot az s-től megkülönböztetik: az előbbi zöngétlen interdentális réshangként [θ] realizálódik (mint az angol think szó th-ja), míg a másik a magyar sz-hez áll közelebb (északon erősen palatalizált ejtéssel), míg délen a nyugat-andalúziai nagyvárosokban, a Kanári-szigeteken, valamint egész Spanyol-Amerikában mindkettőt egyformán ejtik a magyar sz-hez hasonló hangértékkel; ezt a fajta nem megkülönböztető kiejtést a spanyol szakirodalom seseo-nak nevezi. Mindkét ejtésmód – a megkülönböztető és a nem megkülönböztető – egyaránt helyes és elfogadott. Spanyolország legdélibb területein, a népi nyelvhasználatban él még az ún. ceceo-ejtés is, amely szintén nem megkülönböztető, csak itt az s is [θ]-ként realizálódik. Ez utóbbi kiejtés tájnyelvi jellegű és beszélőit sokáig hátrányos megkülönböztetés érte; csak napjainkban kezdik elfogadni és a többi nyelvjárással egyenrangúan kezelni. A déli nyelvjárások között az andalúziai (el andaluz, l’andalú) külön említést érdemel Andalúzia kulturális jelentősége és zenei hagyományai miatt; e nyelvjárásnak nagyobb szerepe volt Latin-Amerika nyelvváltozatainak kialakulásában (bővebben lásd: A spanyol nyelv története). A népies andalúz nyelvhasználatban a legtöbb szó végi mássalhangzót nem ejtik, helyette az előtte lévő magánhangzó változik meg minőségileg vagy mennyiségileg (például cantar [kanˈtaː], cantas/canta [ˈkanta], cantan [ˈkantã], español [eʰpaˈ�oː] stb.), a mássalhangzó előtti l hangot r-nek ejtik (el mundo [erˈmundo], alto [ˈarto] stb.), az s hangot csak szó(tag) elején ejtik ki, máskor gyenge hehezetté alakul, vagy egyáltalán nem hangzik; szintén nem ejtik ki sok esetben a szóközi d hangot. Erre a nyelvjárásra épül sok közép- és dél-amerikai spanyol nyelvváltozat is. A dél-amerikai nyelvváltozatok közül figyelmet érdemel az Argentínában és Uruguayban beszélt rioplatense nyelvjárás, amelynek jellegzetessége, hogy az y (magánhangzó előtt) és az ll a sztenderd spanyol [�], illetve [�] helyett magyar ’zs’-nek [�] vagy ’s’-nek [�] hangzik. A spanyol nyelvjárások között a nyelvtani eltérések szintén nem jelentősek. Az egyik legfontosabb különbség, hogy Spanyol-Amerikában a többes szám második személyű vosotros névmás és az ennek megfelelő igealakok helyett a harmadik személyű ustedes (’önök, maguk’) használatos a ’ti’ jelentésében is (például Spanyolországban vosotros cantáis, szemben a latin-amerikai ustedes cantan alakkal). Ezen kívül Közép- és Dél-Amerika néhány országában elterjedt egyes szám második személyben tú helyett a régies vos névmás használata (a latin vos, ’ti’ alakból), amelyhez (a kijelentő mód jelen idejében, valamint a felszólító mód állító alakjában) külön igealak tartozik (részletes leírás a voseo szócikkben). Szabályozása A nyelv szabályozására 1713-ban megalakult a Spanyol Királyi Akadémia (Real Academia Española, RAE), amely az 1951-ben létrejött Spanyol Nyelvi Akadémiák Egyesületének (Asociación de Academias de la Lengua Española, ASALE) keretein belül – az egyes spanyol ajkú országokban később megalakult társakadémiákkal együttműködésben – mint a „változások őre”, munkájával folyamatosan küzd a nyelvi egység fenntartásáért. Az intézmény azzal az eredeti célkitűzéssel jött létre, hogy elkészítse a spanyol nyelv legteljesebb értelmező szótárát – „a legsajátosabb formájában, eleganciájában és tisztaságában rögzítse a kasztíliai nyelv szavait és kifejezéseit” – s legfőbb feladát ma is ez képezi. E célt egy tűzben lévő tégelyt ábrázoló embléma szemléltette a Limpia, fija, y da esplendor („Ápol, rögzít s fényesít”) felirattal, engedve annak az eltökélt szándéknak, hogy megküzdjön a nyelv „eleganciájának és tisztaságának” esetleges változásaival, és rögzítse azt a 16. században elért teljességében. E szabályozás révén a spanyol nyelv világszerte egységes helyesírással rendelkezik, s az írott nyelv befolyásának köszönhetően a nyelvjárási különbségek sem jelentenek nagyobb nehézségeket abban, hogy mind a közel 400 millió spanyol anyanyelvű megértse egymást. Történeti áttekintés A mai spanyol nyelv történetileg olyan latin nyelvjárások folytatása, amelyeket az Ibériai-félsziget északi középső területén – a történelmi Kasztília (Castilla) vidékén – beszéltek. A középkori Hispániában még számos beszélője volt egyéb latin (vagy inkább már újlatin) nyelvjárásoknak is, például a leóninak, amelynek változatai az asztúriai vagy bable nyelvként élnek tovább, illetve az aragóniainak, amely mintegy átmenetet képez a spanyol és katalán nyelv között, még néhány ezer (legalább kétnyelvű) beszélővel. A ránk maradt dokumentumok alapján feltehető, hogy Hispániában egészen a 6. századig egységes latin köznyelvet beszéltek; a nyelvjárásokra bomlás az arabok hodítása idején gyorsult fel igazán. Az írott nyelv azonban sokkal konzervatívabb volt, az oktatás is igyekezett a „tiszta”, azaz az aranykori Róma nyelvét megőrizni. Így vált el egyre jobban írott és beszélt nyelv egymástól, míg az előbbit már külön meg kellett tanítani, le kellett fordítani a beszélőknek (az elkülönülés folyamata természetesen több száz évig tartott). A Hispániában beszélt latin tehát alakult a maga útján, míg egyszer csak a Kasztíliában kialakult változatát spanyolnak nevezzük, mégpedig az első nyelvemléktől számítva, tehát akkortól, amikor a beszélt nyelvet bizonyíthatóan elkezdték írásban is használni, s a kettő tudatosan is szétvált (hiszen a korai középkorban még nem tudatosult az emberekben, hogy már más, a latintól eltérő nyelvet használnak, csupán az „írott latin” és a „beszélt latin” létezett). A kasztíliai nyelvjárás vagy óspanyol első írásos nyomai elvétve a 9. század elejéről származó valpuestai okiratokban találhatóak, az irodalomban azonban csak a 12. század végén bukkant fel először, az anonim szerzőtől származó, Cantar de Mio Çid néven ismert eposzban, amely egyúttal az első jelentősebb terjedelmű újlatin nyelvemlék. A latinra természetesen, már kezdettől fogva, az őslakosság (baszkok, ibérek, keltibérek és egyéb kelta törzsek) nyelvei is hatottak, utóbb a vizigótok, arabok nyelve is befolyással volt rá, legfőképpen a szókincsére, majd az amerikai gyarmatosítások során sok indián szó is gazdagította. Az első spanyol nyelvtant 1492-ben írták (Antonio de Nebrija: Grammatica), így a spanyol az első modern európai nyelv, amely írott nyelvtannal rendelkezett, megelőzve ezzel olyan történelmi múltú nyelveket, mint az angol, a francia vagy a német. A kasztíliai nyelvjárás kialakulásának területén a romanizáció előtt feltételezhetően ókelta dialektusokat beszéltek. A középkori muzulmán megszállás során a terület védelme érdekében északról baszkokat telepítettek be, akik – valószínűleg hosszú ideig tartó kétnyelvűségen át – részben feladták saját ősi nyelvüket, beilleszkedve a már romanizált lakosságba. Fejlődéstörténeti szempontból így a spanyol nyelv három fő korszakra osztható: óspanyol vagy középkori spanyol: az első írásos emlékek megjelenésétől, vagyis a 10. század környékétől 1492-ig, az első írott nyelvtan elkészítéséig, Amerika felfedezéséig; középspanyol vagy klasszikus spanyol: a nyelvi változások időszaka és az irodalom virágkora, 1492-től 1726-ig, a Spanyol Királyi Akadémia megalakulásáig, illetve az első akadémiai értelmező szótár megjelenéséig; valamint modern spanyol: 1726-tól napjainkig. Hangtan Főbb jellemzők A spanyol nyelv néhány fonetikai–fonológiai sajátossága: A latin hangsúlyos rövid (nyílt) Ĕ -ből ie , Ŏ -ból pedig ue kettőshangzó lett ( TENET > tiene , POPULU > pueblo) . Ez nem kizárólagosan a spanyolra jellemző, hiszen megfigyelhető például az olaszban (pl. VENIT > viene , NOVU > nuovo) , a franciában (pl. BENE > bien , FOCU > feu) és a románban (pl. FERRU > fier , PORTA > poarta) is. A magánhangzó előtti F - az örökölt szavak jelentős részében – ma már nem ejtett – h-vá alakult ( FACERE > hacer , FILIA > hija) , kivétel kettőshangzó előtt (pl. FORTE > fuerte , FUI > fui , FESTA > fiesta) és még néhány szóban (pl. FIDE > fe) . A CL -, FL - és PL - csoportokból a szavak egy részében jésített l lett ( CLAMARE > llamar , FLAMMA > llama , PLUVIA > lluvia ; kivételek pl. CLARU > claro , FLORE > flor , PLAGIA > playa) . A latin hosszú - LL - és - NN - palatalizálódott ( ILLA > ella , ANNU > año) . Egy 16 – 17. században végbement hangváltozás eredményeként a j és e, i előtt a g a mai spanyolban nem zs -nek vagy dzs -nek, hanem ch -nak hangzik, mint a technika szóban (így például a gente ’emberek’ szónak míg az olaszban „dzsente” [ˈ�ente] , a spanyolban a „chente” [ˈxente] kiejtés felel meg). A nyugati újlatin nyelvekkel közös általános jellemzők: A magánhangzók (illetve a magánhangzó és R ) közötti zöngétlen zárhangok zöngésülése ( hasonulása ) és lazulása ( APOTHECA > bodega , VITA > vida , PATRE > padre) . Az előzővel áll összefüggésben a hosszú zárhangok ( gemináták ) egyszerűsödése ( CAPPA > capa , GUTTA > gota , VACCA > vaca) . A szó végi - E lekopása a „nélküle is kiejthető” végződésekben ( PACE > paz , NORMALE > normal , CANTIONE > canción , CANTARE > cantar , MENSE > mes , CIVITATE > ciudad) . A szó végi - S megtartása ( DEUS > Dios , MAGIS > más , SEX > seis , TRES > tres , VIVIMUS > vivimos ; vö. olasz Dio, ma, sei, tre, viviamo) . Magánhangzók A magánhangzók rendszerében a sztenderd nyelvváltozatban öt – minden helyzetben tisztán ejtett – fonéma /a, e, i, o, u/ ismert, amelyeket írásban hat betű: a, e, i, y, o, u jelöl; vagyis tulajdonképpen megegyezik a latin magánhangzókkal. A leggyakrabban előforduló magánhangzók az e és az a. A nyílt [�] és [�] hangoknak a sztenderd nyelvváltozatban nincs jelentésmegkülönböztető szerepe (ellentétben az olasszal vagy például a portugállal), csupán az /e/ és /o/ allofónjaiként fordulnak elő bizonyos hangkörnyezetekben. Léteznek ezenkívül kettőshangzók (diptongos), illetve – ritkábban – hármashangzók (triptongos) is, amelyek mindig egy hangsúlytalan (rövid) i vagy u és egy másik magánhangzó szétválaszthatatlan kapcsolatai; ezekben az esetekben az i és az u félhangzóként – [j], [w] – valósulnak meg. A magánhangzók hosszúságának a latinnal ellentétben – akárcsak a legtöbb újlatin nyelvben – nincs fonológiai szerepe, de a hangsúly valamennyire megnyújthatja őket, főként nyílt szótagban és a szó végén. Mássalhangzók A mássalhangzó-fonémák száma – területtől függően – 17~19, amelyek között találhatóak: Zöngétlen és zöngés zárhangok : /p, t, k/ és /b, d, g/ . Az utóbbiak – az abszolút szókezdő helyzetet, valamint az [mb], [ld], [nd], [ng] csoportokat kivéve – „zöngésebbek” magyar párjaiknál, azaz [β, ð, �] réshangokként valósulnak meg, főként magánhangzók között. Folyékony hangok (likvidák): /l/ , /�/ (jésített l , a nyelvterület legnagyobb részén egybeolvadt a /�/ -vel), valamint /�, r/ . Nazális hangok : /m/ , /n/ és palatális /�/ . Zöngétlen réshangok : /f, s, x/ , valamint a csak Spanyolországban használatos /θ/ . Zöngés palatális réshang vagy zár-rés hang: /�/ . Zöngétlen posztalveoláris zár-rés hang (affrikáta): /�/ . Az /�, r/ hangokat külön fonémaként tartják számon, lévén az egyetlen olyan mássalhangzó, amelynél a hosszúság magánhangzók között jelentésmegkülönböztető szereppel bír: például caro ’drága’ / carro ’autó’ (az egyértelműség érdekében az /r/ hang a továbbiakban /rr/-ként, míg az /�/ hang /r/-ként szerepel az átírásban). Szótagszerkezet A megengedett legbonyolultabb szótagstruktúra CCVCC vagy CCDC, ahol a C mássalhangzót, a V magánhangzót, a D pedig kettőshangzót jelöl (részleteiben lásd a spanyol hangtan szócikkben). A spanyol nem szereti a mássalhangzó-torlódásokat, szó elején legfeljebb két mássalhangzót tűr meg, és az is csak zárhang vagy f-, és likvida kapcsolata lehet (bl-, cr- stb., a tudományos szavakban szereplő gn-, ps-, x- első tagja nem hangzik); szó végén is csak réshang (-s, -z, néhány szóban -j is), likvida (-l, -r), valamint -n és -d jelenhet meg (az utóbbi valójában alig hallatszik). A hanyag kiejtésben – főként Spanyolországban – még bizonyos szóközi mássalhangzócsoportok is leegyszerűsödnek (például az éxito gyakran csak [ˈesito]-nak hangzik). Hangsúly A szóhangsúly helye változó, de legtöbbször az utolsó előtti szótagra esik; ezenkívül jelentésmegkülönböztető szerepe is lehet. A hangsúlyos magánhangzót ékezettel jelölik, kivéve az alábbi (leggyakoribb) esetekben: az utolsó előtti szótagon hangsúlyos (másodéles) szavakban, ha azok magánhangzóra , magánhangzó+ s -re vagy magánhangzó+ n -re végződnek, illetve az egyéb mássalhangzó végződésű, véghangsúlyos szavakban. Az ékezet ezenkívül jelentésmegkülönböztetésre is használatos, általában olyan azonos alakú szópárok esetében, amelyek közül az egyik hangsúlytalanul mást jelent: például tú – ’te’ és tu – ’a te…-d’ (birtokos melléknév). Helyesírás A többi újlatin nyelvhez hasonlóan a spanyol a latin ábécét használja. A latinban meg nem lévő (vagy írásban nem jelölt) hangok jegyzésére két digráfot (CH és LL), valamint egy mellékjeles betűt (Ñ) alkalmaznak (ez utóbbi lényegében a latin NN-ből alakult ki: a középkori szövegmásolók egyszerűsítési szándékkal a hosszú n-t egy fölé helyezett vízszintes vonallal jelölték, amelyet később hullámvonal váltott fel). A helyesírás nagyjából fonetikusnak (kiejtés szerintinek) tekinthető, bár történetileg őriz olyan betűket (például H, LL, V), amelyek a nyelvterület legnagyobb részén ma már nem jelölnek külön hangokat. Ezek közül az LL eredeti ejtését – [�] – még őrzik néhol Spanyolországban, valamint Latin-Amerikában (Bolíviában, Közép-Kolumbiában stb.). A spanyol helyesírás (Ortografía) különlegessége az újlatin nyelvek – és általában a latin betűs nyelvek – írása között, hogy a felkiáltó- és a kérdőjelet a vonatkozó mondatrész elé is kiteszik, mégpedig 180 fokban megfordítva: ¿Qué hora es?, preguntó. ’Hány óra van? – kérdezte.’ ¡¡¡Cuánta gente!!! ’Mennyi ember!!!’ Az ábécé A hivatalos spanyol ábécé (abecedario vagy alfabeto) 27 betűből áll. A K és W betűket a latinhoz és a többi újlatin nyelvhez hasonlóan csak idegen szavakban használják. Ñ betűvel – néhány indián vagy idegen eredetű, illetve hangutánzó vagy hangfestő szótól eltekintve – nem kezdődik szó. A Q csak az u-val együtt állhat és csak a que, qui csoportokban, melyek hangértéke [ke], [ki] – nem pedig *[kve], *[kvi]. A betűk neve nőnemű: la a, la be, la ce, la equis, la zeta stb. A betűk előfordulási gyakoriságát illetően a legtöbbször használt magánhangzók az E és az A, a mássalhangzók közül pedig az S, az R és az N. A legritkábban előforduló mássalhangzók (a K és W betűket nem számítva) a Z, az Ñ és az X. Nyelvtan Nyelvtipológiai leírás Morfológiai típusára nézve a spanyol – sok indoeurópai nyelvhez hasonlóan – flektáló nyelv (lengua flexiva), ami röviden azt jelenti, hogy a ragozás, szóképzés (flexió) során egyetlen morféma több jellemzőt is hordozhat, s nemegyszer a szótő is megváltozik: például sabemos (’tudunk’) és supimos (’tudtunk’). Ennek megfelelően szintetikus nyelv, bár – a többi újlatin nyelvhez hasonlóan – sokkal több analitikus megoldást használ, mint őse, a latin, amely fejlett névszóragozással rendelkezett. Mint az indoeurópai nyelvek többségében, a spanyolban is megvan a nyelvtani nem (hím-, nő- és bizonyos esetekben semlegesnem) és az elöljárószók használata. Általánosságban véve nyelvtanilag nem tér el a többi újlatin nyelvtől. Alaktan A spanyol alaktan (Morfología) általánosságban nem tér el a többi újlatin nyelv alaktanától. A névszóragozás (a spanyol személyes névmás kivételével) csaknem teljesen leépült, így helyette az esetek kifejezésére elöljárószók használatosak (ahogy az a legtöbb indoeurópai nyelvben mára bekövetkezett). A főnevek hím- és nőneműek lehetnek, jellemző sajátosság viszont, hogy a névelők és bizonyos névmások megtartották a semlegesnemű alakot is (el, la, lo; él, ella, ello; este, esta, esto; stb.). A latinban határozott névelő nem létezett, a harmadik személyű személyes névmásoknak pedig szintén nem voltak önálló alakjaik: a mutató névmások közül kölcsönözték őket. A spanyol határozott névelők, valamint a személyes névmások harmadik személyű alakjai a latin ILLE, ILLA, ILLUD mutató névmások folytatásai. A főnevek neme legtöbbször a végződésből megállapítható. Így általában hímneműek az -o-ra vagy a mássalhangzóra, míg általában nőneműek az -a-ra végződő – viszont mindig nőneműek a -ción, -sión, -xión, -dad, -tad, -tud végződésű – szavak, vannak azonban kivételek (pl. la mano, la labor, illetve el día, el planeta stb.). A melléknév nemben és számban egyezik a jelzett főnévvel. A főnevek és melléknevek többes számának képzése – a nyugati újlatin nyelvekhez hasonlóan – általában -s vagy -es hozzáadásával történik, bizonyos esetekben azonban a többes számú alak megegyezik az egyes számúval. A személyes névmás kitétele a mondatban mindig opcionális (ahogyan a magyarban is), csak hangsúlyos esetben használatos, mivel az ige ragjából pontosan kiderül a szám és a személy. Az igék egyik legjellemzőbb sajátossága a többféle létige használata. A tulajdonképpeni ser létige (a latin ESSE – vulgáris latin *ESSERE – ’lenni’, valamint az eredetileg ’ülni, tartózkodni’ jelentésű SEDERE igék összeolvadásából) eleve meglévő vagy annak vélt – inherens, állandó, maradandó – tulajdonságot (így például származást, mesterséget, anyagjellemzőt, időpontot stb.) fejez ki; az estar (a latin STARE ’állni, fennállni’ igéből) pedig valamilyen cselekvés, folyamat, változás eredményeképpen szerzett jellemzőt, átmeneti állapotot, helyzetet jelöl; ebből is következik, hogy bizonyos melléknevekkel – jelentésükből adódóan – csak a ser, vagy csak az estar használható, egyéb esetben – ugyanazon melléknévvel – állandóság–időlegesség (pillanatnyi állapot) jellegű ellentét áll fenn. Továbbá annak kifejezésére, hogy valami valahol ’létezik, van’ (vagyis a létezés puszta tényének rögzítésére) egy harmadik igét használnak: az haber (a latin HABERE, eredetileg ’birtokolni’ jelentésű) ige személytelen alakját, az hayt, amely csak harmadik személyekben fordulhat elő (például Hay dos alumnos en el aula. ’Két tanuló van a teremben.’). A birtoklás kifejezésére szintén külön ige használatos, mégpedig a tener (a latin TENERE ’tartani’ igéből): Tengo una casa. ’Van egy házam.’ (Több újlatin nyelv ezzel szemben csak egy létigét, és egy birtoklást kifejező igét használ, amelyek általában a latin ESSE, illetve HABERE folytatásai.) Az igeragozás rendszere a spanyol alaktan legösszetetteb és talán legbonyolultabb területe. Az ige szótári alakja a főnévi igenév, amely alapján három ragozási csoport létezik. Három igemódot (modos): kijelentő mód, kötőmód, felszólító mód, három igenevet (formas no personales): főnévi igenév, melléknévi igenév, határozói igenév, valamint egyszerű, illetve összetett igeidőket különböztetnek meg. A szabályos igeragozások végződései az alábbi táblázatban láthatóak összefoglalva. Mondattan A mondattan (Sintaxis) a mondatot alkotó szófajok kapcsolatának szabályszerűségeit írja le. E fejezet keretein belül a spanyol szórend sajátosságairól, az egyszerű és összetett mondatok legfőbb jellemzőiről szólunk tömören. Egyszerű mondatok és a szórend A spanyol szórend (orden de las palabras) viszonylag szabad, azonban – a hiányos névszóragozás miatt – a latinénál kötöttebb. Bizonyos esetekben, akárcsak a magyarban, az egyes mondatrészek helye az értelmi hangsúly szerint változhat. Az egyenes szórend általában alany (sujeto) – ige (verbo) – tárgy (objeto directo), majd a többi mondatrész. Az alábbi példamondat (’Három szép tanulólány kijött a teremből’) hat egyformán lehetséges változata jól szemlélteti a spanyol szórend változatosságát: Tres bellas alumnas salieron del aula. (alany–ige–határozó) Del aula salieron tres alumnas bellas. (határozó–ige–alany) Salieron del aula tres bellas alumnas. (ige–határozó–alany) Salieron tres alumnas bellas del aula. (ige–alany–határozó) Del aula tres bellas alumnas salieron. (határozó–alany–ige) Tres alumnas bellas del aula salieron. (alany–határozó–ige) Tárgy nélküli mondatokban az „állítmány – alany – többi mondatrész” szórend a gyakoribb (lásd a 4. változatot). A jelző állhat a jelzett szó előtt és mögött is. Bizonyos esetekben a sorrend jelentésmegkülönböztető szerepet tölt be; a főnév előtt álló jelzőnek általában nincs új információtartalma, szemben a mögötte állóval. Vannak azonban olyan melléknevek (például a népnevek), amelyek csak a jelzett főnév után állhatnak. A névelők, és általában a melléknévként használt mutató névmások a főnév előtt állnak; a főnév mögött álló mutató névmás sokszor rosszalló értelmű kiemelést jelöl: este hombre ’ez az ember’, szemben az el hombre este ’az ilyen ember’ alakkal. A főnevek a deiktikus (rámutató, kijelölő, magyarázó) szerkezeteknél a névelővel helyettesíthetők: el libro que está a la derecha (’a könyv, amely a jobb oldalon van’) → el de la derecha ’az ott, jobb felől’, María la del barrio ’María, az [a lány] a külvárosból’. A személyes névmások hangsúlytalan (tárgyesetű, részes esetű, visszaható) alakjai mindig közvetlenül az igét megelőzik, illetve bizonyos igealakokhoz (imperativo, infinitivo és gerundio) simulószóként tapadnak. E névmások kombinált használata esetén a sorrend kötött, amitől eltérni nem lehet: [se]–[te/os]–[me/nos]–[lo(s)/la(s)/le(s)], vagyis mindig a se névmás áll legelöl, azt követi a második, majd az első, végül a harmadik személyű névmás. Példák: Te lo hago. ’Megteszem neked (azt).’ ¡Pregúntaselo! ’Kérdezd meg tőle (azt)!’ ¡No te me caigas! ’Nehogy elessél nekem!’. Összetett mondatok Az összetett mondatok (oraciones compuestas) a magyarhoz hasonlóan lehetnek mellérendelőek és alárendelőek: ennek megfelelően a tagmondatokat mellérendelő, illetve alárendelő kötőszókkal kapcsolják össze (a kötőszavak csoportosítását lásd az alaktanról szóló szócikkben). Az alárendelő összetett mondatok (oraciones compuestas subordinadas) jellegzetessége, hogy a bizonytalanság, kívánság kifejezésére, valamint a jelen és múlt idejű feltételes mondatok ’ha’ utáni főmondataiban a többi újlatin nyelvben is jellemző kötőmódot használják: például No creo que vengan (nem pedig *vienen) ’Nem hiszem, hogy eljönnek’. Példa feltételes mondatra: Si hubieses/hubieras estudiado bien, no habrías (vagy hubieses/hubieras) recibido mala nota. ’Ha rendesen tanultál volna, nem kaptál volna rossz jegyet.’ Érdemes említést tenni még a mondatbeli időviszonyokról is. A spanyol a magyarral ellentétben abszolútidő-viszonyítású nyelv, ami annyit jelent, hogy az igeidőket az elbeszélés abszolút jelen idejéhez is kell viszonyítani, nem csak a történésen belüli idősíkok számítanak. Ennek megfelelően a spanyolban több igeidő szükséges, például egy adott múltbeli cselekvést megelőző cselekvés kifejezésére. Például a magyarban az ’azt mondta, hogy olvas’ mondatban az ’olvas’ automatikusan az elbeszélés múlt idejében értendő, vagyis az időviszonyítási alap átugrik a múltra a múlt idejű főmondatnak köszönhetően. A spanyolban ezzel szemben nem állhat jelen időben formailag sem az állítmány ilyenkor, mivel az alany nem a jelenben mondta azt, hogy olvas: ilyen esetekben az ún. folyamatos múlt használandó: Dijo que leía. A jelenség gyökere a latin consecutio temporum (’az idők egymásra következése’) felettébb összetett hagyományaiban keresendő. Szókincs Egy nyelv szókincsének eredet szerinti összetételét nehéz pontosan meghatározni; megközelítő adatokat csupán egy behatárolt referenciaszókincs (ún. corpus) ismeretében lehet szolgáltatni. Ha a nyelvterület bármely részén használt, illetve megértett alapszókincsből – passzív szókincsből – indulunk ki, akkor ennek mintegy 90~95%-át latin, a maradékot főleg germán, görög, illetve – a középkori arab megszállás, majd a Reconquista miatt – sok arab kölcsönszó alkotja, míg az amerikai nyelvváltozatot indián elemek is gazdagították. Más nyelvek hatása a szókincsre nem volt jelentős, bár napjainkban egyre nő az angolból átvett szavak száma. A latinból örökölt spanyol szókincs a franciáéhoz és az olaszéhoz mérten archaikusnak tekinthető, aminek fő oka az ún. periféria-elmélet szerint, hogy a szélső területek – így Hispania is – hagyományőrzőbbek, mint a dinamikusan fejlődő központ. Ennek köszönhetően a spanyolban máig fennmaradtak olyan latin szavak, amelyeket a többi újlatin nyelv már egy későbbi, népiesebb alakkal helyettesített: comer (< lat. COMEDERE ’enni’), hermoso (< lat. FORMOSUS ’szép’, eredetileg ’formás’), cuyo (< lat. CUIUS ’akié, amié’), nunca (< lat. NUNQUAM ’soha’) stb. Amennyiben a teljes szókincset – vagyis a Spanyol Királyi Akadémia értelmező kéziszótárában szereplő összes szót – vesszük alapul, úgy az arab jövevényszavak alkotják a legnagyobb idegen réteget, amely mintegy 1400 szót jelent az élet minden területéről, a mindennapi életben azonban az arabizmusok túlnyomó többségét nem használják (például a legalapvetőbb szókincset tartalmazó 207 szavas spanyol Swadesh-listán egyetlen arab eredetű szó sincs), Latin-Amerikában nagy részüket meg sem értik. Ehhez még hozzátartozik, hogy a klasszikus korszakban, a mórok kiűzése után nagyon sok arab jövevényszó kiveszett a használatból, helyükbe (új)latin szavak léptek. A nyelvtani segédszavak között is mindössze kettő arab eredetű: az hasta (< arab hattá + latin AD ISTA) ’-ig’, ’sőt, még’, és az ojalá (< arab lau sa-llá) ’bárcsak’. A szülőtisztelet könyve A szülőtisztelet könyve a tizenhárom konfuciánus szent könyv egyike, amely 18 rövid fejezetben szolgál útmutatással arra nézve, hogy a Konfuciusz tanítása szerint oly fontos 'szülőtisztelet' (hsziao (xiao) �) eszménye szerint, miként illendő viselkedni, mi a kívánatos és elvárt magatártásforma az idősebbekkel, vagyis a fivérekkel, az apával és az uralkodóval szemben. Története A mű feltehetően Konfuciusz halála után, valamikor az i. e. 4. században íródhatott. A hagyomány a mester egyik közvetlen tanítványának, Ceng-ce (Zengzi)nek (��) tulajdonítja, de ennek hitelességét már a 12. században is megkárdőjelezték. A mű ismeretét a Han-dinasztia folytonosságát megszakító, rövid életű Hszin (Xin)-dinasztia (�; 9–23) uralkodója, Vang Mang (Wang Mang) (��) tette kötelezővé a hivatalnokképzésben. A tizennyolc rövid fejezet Konfuciusz és Ceng-ce (Zengzi) párbeszédén keresztül példázza az uralkodó és a miniszterei, a feljebbvalók és az alárendeltek, valamint az apa és a gyermeke közötti illendő és a konfuciánus tanítás szerint elvárt viselkedési normákat. Nyugati nyelven először faranciálus volt olvasható Pierre-Martial Cibot (1727–1780) jezsuita szerzetes tolmácsolásában. A magyar nyelvű fordítását P. Szabó Sándor készítette el, amely 2003-ban jelent meg. Live Evil A Live Evil az angol Black Sabbath heavy metal együttes, 1982-ben megjelent koncertlemeze. A felvételek Seattleben, San Antonioban és Dallasban készültek a Mob Rules album turnéja keretében. Így a lemezen már Ronnie James Dio énekes és Vinny Appice dobos hallható, Tony Iommi gitáros és Geezer Butler basszusgitáros mellett. Az anyag készítése közben Iommi és Butler részéről feltűnt egy olyan állítás, miszerint Ronnie és Vinny titokban az éneksávokat és a dobokat előtérbe kívánja helyezni. Ez persze konfliktusokba torkollott (mert nem volt igaz) ezért az énekes és a dobos a kiadást követően távozott a zenekarból. A lemez a Billboard listán a 37. lett. Számlista "E5150" ( Ronnie James Dio , Tony Iommi , Geezer Butler ) – 2:21 "Neon Knights" (Dio, Iommi, Butler, Bill Ward ) – 4:36 "N.I.B." ( Ozzy Osbourne , Iommi, Butler, Ward) – 5:09 "Children of the Sea" (Dio, Iommi, Butler, Ward) – 6:05 "Voodoo" (Dio, Butler, Iommi) – 6:07 "Black Sabbath" (Osbourne, Iommi, Butler, Ward) – 8:39 "War Pigs" (Osbourne, Iommi, Butler, Ward) – 9:19 "Iron Man" (Osbourne, Iommi, Butler, Ward) – 7:29 "The Mob Rules" (Dio, Iommi, Butler) – 4:10 "Heaven and Hell" (Dio, Iommi, Butler, Ward) – 12:04 "The Sign of the Southern Cross/Heaven and Hell" (Dio, Butler, Iommi/Dio, Iommi, Butler, Ward) – 7:15 "Paranoid" (Osbourne, Iommi, Butler, Ward) – 3:46 "Children of the Grave" (Osbourne, Iommi, Butler, Ward) – 5:25 "Fluff" (Iommi) – 0:59 Live In Hamburg A Live In Hamburg a Scooter 2010-ben megjelent koncertlemeze, mely audio CD-formátumban, DVD-n, és az együttes történetében először Blu-Ray-en is megjelent. A felvételek az Under The Radar Over The Top Tour hamburgi állomásán készültek. Audio CD A zenei CD-változat 16 tracket tartalmaz. Ezek sorrendben a következők: Intro / J´adore Hardcore Posse (I Need You On The Floor) (2010-es verzió) The Sound Above My Hair Stuck On Replay (turnéverzió) Jumping All Over The World The Question Is What Is The Question? Second Skin Weekend! Bit A Bad Boy One (Always Hardcore) Ti Sento Jump That Rock (Whatever You Want) Nessaja How Much Is The Fish? (2008-as verzió) Maria (I Like It Loud) Endless Summer (2010-es verzió) / Hyper Hyper / Move Your Ass! (2010-es verzió) Az iTunes rendszeren keresztül is letölthető változat három bónusz dalt is tartalmaz. Ezek a következők: Clic Clac / Scarborough Reloaded Fire Fuck The Millennium DVD-kiadás A DVD-lemezes változat közel két óra hosszú koncertfelvételt takar. A következő számok találhatóak meg rajta: Intro / J´adore Hardcore Posse (I Need You On The Floor) (2010-es verzió) The Sound Above My Hair Stuck On Replay (turnéverzió) Jumping All Over The World The Question Is What Is The Question? Second Skin Clic Clac / Scarborough Reloaded Fire Fuck The Millennium / Call Me Manana Weekend! Bit A Bad Boy One (Always Hardcore) Ti Sento Jump That Rock (Whatever You Want) Nessaja How Much Is The Fish? (2008-as verzió) Maria (I Like It Loud) Endless Summer (2010-es verzió) / Hyper Hyper / Move Your Ass! (2010-es verzió) Blu-Ray változat Ez a variáns 2 BD-lemezzel érkezik. Az elsőn a koncert látható HD-minőségben, míg a másodikon a Scooter eddigi összes klipje, valamint Sido-tól a "Beweg Dein Arsch!" videója, mindezek szintén HD-minőségben. Nyolc videoklip, az életkor-besorolás miatt, eltérő, mint ahogy azt eddig láthattuk. Emellett érdekes új változatok is láthatóak: Stuck On Replay - a jégkorong-világbajnoksághoz kötődő jelenetek teljes egészében kimaradtak. Valószínűleg ez lett volna az eredeti klip. Jump That Rock! - cenzúráztak egy jelenetet And No Matches - német változat, kicsivel hosszabb Lass Uns Tanzen - Day Version Shake That! - cenzúrázatlan változat Jigga Jigga! - Porn Star verzió Weekend! - cenzúrázatlan klip Nessaja - cenzúrázott változat Posse (I Need You On The Floor) - hosszú változat Érdekességek Mindegyik változatról lemaradt egyetlen szerzemény: a "Where The Beats...". Ez utóbbi ugyanis módosított verzióban hangzott el a koncerten, melyben az eredeti refrént kicserélték a U2 "Where The Streets Have No Name" című dalából származóra. Azonban nem kapták meg a jogosultságot arra, hogy bármilyen hanghordozón terjesszék az új változatot, így végül ki kellett vágni az anyagból. 2017-ben a brit Clubland TV bemutatta az eredeti, vágatlan felvételt is a koncertről, így a közönség először itt hallhatta jó minőségben a számot. Ugyancsak szerzői jogi okokból kismértékben módosították az intrót a koncerten elhangzotthoz képest - ennek tudható be a visszafelé lejátszottnak hallatszó hangeffekt. Dogliola Dogliola község (comune) Olaszország Abruzzo régiójában, Chieti megyében. Fekvése A megye keleti részén fekszik. Határai: Fresagrandinaria, Mafalda, Palmoli és Tufillo. Története Első írásos említése a 12. századból származik. A következő századokban nemesi birtok volt. Önállóságát a 19. század elején nyerte el, amikor a Nápolyi Királyságban felszámolták a feudalizmust. Népessége A népesség számának alakulása: Főbb látnivalói Palazzo della Fazia Santa Maria delle Grazie-templom Cirès Cirès település Franciaországban, Haute-Garonne megyében. Lakosainak száma 11 fő (2015). Cirès Ferrère, Bourg-d’Oueil, Cathervielle, Caubous és Poubeau községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Aligátorfélék Az aligátorfélék (Alligatoridae) a hüllők (Reptilia vagy Sauropsida) osztályába és a krokodilok (Crocodilia) rendjébe tartozó család. Rendszerezés A családba az alábbi alcsaládok, nemek és fajok tartoznak. Aligátorformák Az aligátorformák (Alligatorinae) alcsaládjába 1 nem tartozik: Alligator ( Cuvier , 1807) – 2 faj mississippi aligátor (Alligator mississippiensis) kínai aligátor (Alligator sinensis) Kajmánformák A kajmánformák (Caimaninae) alcsaládjába 3 nem tartozik: Caiman Spix, 1825 – 3 faj pápaszemes kajmán (Caiman crocodilus) Sakáre-kajmán (Caiman latirostris) yacare kajmán (Caiman yacare) Melanosuchus Gray , 1862 – 1 faj fekete kajmán (Melanosuchus niger) Paleosuchus Gray , 1862 – 2 faj Cuvier-törpekajmán (Paleosuchus palpebrosus) Schneider-törpekajmán (Paleosuchus trigonatus) Forrás ITIS szerinti rendszerbesorolása Erik Dekker Hendrik Dekker, ismertebb nevén Erik Dekker (Hoogeveen, 1970. augusztus 21. –) visszavonult holland országúti kerékpáros, jelenleg a Rabobank egyik menedzsere. Karrierje Amatőrként Dekker nyolcévesen kezdett el kerékpározni, majd rögtön elkezdte nyerni a kisebb versenyeket. Első komolyabb nemzetközi sikereit az 1987-es ifjúsági világbajnokságon, valamint 1992-ben, az olimpián érte el. Az olimpián az országúti versenyben szerepelt. Sokáig az élen állt, de 30 kilométerrel a cél előtt Fabio Casartelli és Dainis Ozols utolérte őt. Bár Casartelli a sprintbefutóban legyőzte őt, Dekker tökéletesen elégedett volt az ezüstéremmel is. Rögtön az olimpia után profinak állt, első versenye profiként a néhány héttel az olimpia után megrendezett Tour de l'Avenir volt. Profiként Első sikere profiként az 1994-es Vuelta al País Pascón aratott szakaszgyőzelem volt. 1997-ben megnyerte a Ronde van Nederland nevű versenyt, és ebben az évben először elindult a Tour de France-on is. 1998-ban nem sokat versenyzett, ugyanis sérülések sújtották. 1999-ben néhány hétre eltiltották, ugyanis szervezetében túl magas volt a hemotakrit-szint. Ez azt jelentette, hogy nem indulhatott a világbajnokságon. 2000 volt Dekker legsikeresebb éve. Ebben az évben három szakaszt is megnyert a Touron, emellett a legagresszívabb versenyzőnek is megválasztották. Az év őszén megnyerte a Clásica San Sebastiánt. 2001-ben ismét több győzelmet aratott, megnyerte az Amstel Gold Race-t és az UCI-világkupát, ezenkívül a Touron is szerzett egy szakaszgyőzelmet, azután, hogy előzőleg csapattársát, Marc Wauters-t segítette hozzá ehhez. Év végén az év holland sportolója lett. 2002 és 2003 sikertelen év volt a sérülések miatt. 2004-ben visszatért, és megnyerte a Párizs-Tours egynapos viadalt. Miután a 2006-os Tour de France-on nagyot bukott, bejelentette visszavonulását. Visszavonulása után 2007-ben, visszavonulása után maradt korábbi csapatánál, jelenleg az egyik menedzser a Rabobanknál. Főbb sikerei Olimpia, országúti verseny: ezüstérem Tour of Sweden Tour de France - 101. Tour of Sweden Holland időfutam-bajnok Ronde van Nederland: győztes GP Eddy Merckx (Marc Wautersszel) Ronde van Nederland: második Holland időfutam-bajnok Tour de France : 3 szakaszgyőzelem Ronde van Nederland: győztes Clásica de San Sebastián UCI-világkupa - győztes Tour de France : 1 szakaszgyőzelem Vuelta a Andalucía Amstel Gold Race Holland dőfutam-bajnok Tirreno-Adriatico - győztes Grand Prix Erik Breukink Amstel Gold Race - hetedik Holland országúti bajnok Paris-Tours Ricardo Ferretti Ricardo Ferretti, legismertebb becenevén Tuca Ferretti (Rio de Janeiro, 1954. február 22. –) egy brazil származású, de mexikói állampolgársággal is rendelkező labdarúgó és labdarúgó-edző. Jelenleg a Tigres de la UANL edzője, 2015-ben ideiglenesen a mexikói labdarúgó-válogatott ideiglenes szövetségi kapitánya is volt, majd 2018-ban ismét kinevezték ideiglenesen. Jellemzői Ferretti erős karakterű, fegyelmezettséget kedvelő, gyakran ordítozó edző. Kifejezte már, hogy mennyire tiszteli a hadsereg tagjait és mennyire kedveli a katonás fegyelmet. Nem mindenkivel barátságos, több „nagy ellenséget” is szerzett már magának, például tolucai edzősködése idején egyik játékosát, a paraguayi válogatott José Saturnino Cardozót. Beceneve, a Tuca onnan származik, hogy ez volt az első szó, amit életében kimondott. A labdarúgás mellett a teniszt kedveli legjobban. Pályafutása Játékosként Első éveit labdarúgóként hazájában, Brazíliában töltötte, majd Nicola Gravina volt az, aki „felfedezte” a mexikói labdarúgás számára. Az ő javaslatára lett 1977-ben 1 millió pesóért a Club Atlas középpályása, azóta folyamatosan Mexikóban dolgozik. A fővárosi Club Universidad Nacionalhoz (Pumas) 1978-ban került, legnagyobb sikereit az itt töltött hét év alatt érte el: 250 bajnoki mérkőzésen több mint 100 gólt szerzett, kétszer megnyerte a bajnokságot, kétszer a CONCACAF-bajnokok kupáját, egyszer pedig a Copa Interamericanát. Pályafutásának későbbi állomásai közül csak a Tolucával tudott trófeát szerezni: egyszer elhódították a mexikói kupát. Edzőként Alig hogy befejezte játékos-pályafutását, máris edző lett korábbi sikereinek helyszínén, a Club Universidad Nacional (Pumas) csapatánál, de 1993-ban egyetlen mérkőzés erejéig a válogatottat is irányította: ekkor a mexikói nemzeti csapat 2–0-s győzelmet aratott Costa Rica legjobbjai fölött a mexikóvárosi Estadio Azulban. Ezután több klubcsapatnál is edzősködött: a Guadalajara, a Pumasszal egy, a Tigres csapatával két bajnoki címet szerzett, a Tolucával CONCACAF-bajnokok kupáját nyert, a Tigresszel pedig egyszer mexikói kupát is. 2015-ben ugyancsak a Tigrest elvezette a Copa Libertadores döntőjéig is, de ott alulmaradtak brazil ellenfelükkel szemben. 2015 nyarán a válogatott éléről lemondott Miguel Herrera, majd a Mexikói labdarúgó-szövetség lázas szövetségikapitány-keresésbe kezdett. Augusztus végén Ricardo Ferrettit kérték fel ideiglenes szövetségi kapitánynak. Vele négy mérkőzést játszott a válogatott: három barátságos meccset (döntetlent játszottak Trinidad és Tobagóval és az akkor világelső Argentínával, Panamát pedig legyőzték) és egy tétmérkőzést, ahol az amerikai válogatottat múlták felül 3–2 arányban, ezzel pedig Mexikó kijutott a 2017-es konföderációs kupára. A 2018-as világbajnokság után Juan Carlos Osorio helyett is új kapitányt kerestek: a választás ekkor is Ferrettire esett. César-díjak 2003 A 28. César-gálára 2003. február 22-én került sor, az esemény házigazdája Géraldine Pailhas színésznő volt. A 2002-es év francia filmtermését felmérő és értékelő rendezvény legnagyobb favoritja François Ozon 8 nő című alkotása volt Fanny Ardant, Catherine Deneuve és Isabelle Huppert főszereplésével, azonban a legnagyobb csalódást éppen ez a film okozta, mivel a 12 jelölés, a közönségsiker és a nemzetközi elismerések ellenére egyetlen Césart sem kapott! E filmgálán is Roman Polański 2002. évi cannes-i Arany Pálmás filmje volt a legeredményesebb: A zongorista 10 jelölésből 7 Césart vitt el, köztük a legjelentősebbeket, a legjobb film, a legjobb rendező és a legjobb színész díjakat. Szép sikert könyvelhetett el az elsőfilmes Zabou Breitman is, akinek Csak a szépre emlékezem című alkotását három Césarral jutalmazták. Megindító pillanatai voltak a rendezvénynek, amikor megemlékeztek a közelmúltban elhunyt Maurice Pialat rendezőről, valamint Daniel Toscan du Plantier producerről, az e rendezvényt is szervező francia Filmművészeti és Filmtechnikai Akadémia igazgatójáról, s amikor eddigi munkásságuk elismeréseként három művésznagyság vehette át a Tiszteletbeli Césart: az amerikai Spike Lee és Meryl Streep, valamint a francia Bernadette Lafont. Kisebb kavarodás is támadt a színpadon, amikor Jamel Debbouze megismételte előző évi mutatványát: noha nem ő lett a nyertes, kiment és magának követelte a legjobb mellékszereplő színésznek járó Césart. A jelen lévő Spike Lee ekkor figyelt fel a színészre, és ajánlott neki szerepet Utál a csaj című filmjében... Említésre méltó, hogy ez évben debütált a César új kategóriája, az Európai Unió legjobb filmje. Én elmentem a vásárba félpénzzel Az Én elmentem a vásárba félpénzzel kezdetű, Kitrákotty mese című magyar népdalt Vikár Béla gyűjtötte az Udvarhely vármegyei Felsőboldogfalván 1903-ban. A felvételt Bartók Béla jegyezte le. A dal az Alföld kivételével mindenütt ismert. Hat változata van. Feldolgozások: Kotta és dallam Én elmentem a vásárba félpénzzel, tyúkot vettem a vásárban félpénzen. Tyúkom mondja: kitrákotty. Kárikittyom, édes tyúkom, mégis van egy félpénzem. …Csirkém mondja: csip, csip, csip, …kakas mondja: bok- ré- ta, …récém mondja: rip haj - nal, …pulykám mondja: dan- da - rú, …ludam mondja: gi - gá - gá, …disznóm mondja: röf, röf, röf, …juhom mondja: be - he - he, …kecském mondja: mek, mek, mek, …csikóm mondja: nyi - ha - ha. Jegyzetek A 3. sor minden versszakkal bővül. Kitrákotty-mese. Magyar Néprajzi Lexikon. Budapest: Akadémiai Kiadó (Hozzáférés: 2016. ápr. 21.) Két másik változat: Elmentem én a vásárra. Csemadok (Hozzáférés: 2016. ápr. 21.) (kotta és szöveg) Dobszay László: A magyar dal könyve: 4. fejezet - III. TRÉFÁS ÉS GÚNYOS DALOK. Digitális Tankönyvtár. Timp Kiadó (Hozzáférés: 2016. ápr. 17.) 146. kotta. Kodály Zoltán: Székely fonó: Én elmentem a vásárba. Komlóssy Erzsébet és a Magyar Állami Operaház YouTube (2011. jún. 30.) (Hozzáférés: 2016. ápr. 21.) (videó) Kodály Zoltán: Magyar Népzene II. rész Hungarian Folksongs - Part II. Hamari Júlia (ének), Kocsis Zoltán (zongora) YouTube (2012. feb. 12.) (Hozzáférés: 2016. jún. 25.) (videó) 3:06-ig. Kodály Zoltán: Four songs. Szabó Krisztina ének, Amanda Johnston zongora YouTube (2008) (Hozzáférés: 2016. ápr. 17.) (videó) 3:52–6:42. Források Weblapok: Énekeljük együtt!: Kitrákotty-mese. teisz.hu (Hozzáférés: 2016. ápr. 21.) (kotta, szöveg, audió) Én elmentem a vásárba félpénzzel. Szegedi piaristák (Hozzáférés: 2016. ápr. 21.) (kotta és szöveg) Daloskönyv: Én elmentem a vásárba félpénzzel. Szerk.: Kríza Kálmán mek.oszk.hu (1992. dec. 16.) (Hozzáférés: 2016. ápr. 21.) (kotta és szöveg) Népdalgyűjtemények: Béres József : Szép magyar ének. Negyedik kiadás. (hely nélkül): Akovita Könyvkiadó Kft. 2016. I kötet., 207. o. ISBN 978 963 88686 9 5 Törzsök Béla: Zenehallgatás az óvodában: Dallamgyűjtemény óvodák számára. Budapest: Zeneműkiadó. 1980. ISBN 963 330 402 4 130. kotta Tücsök koma, gyere ki: Gyermekdalok és -játékok óvodásoknak és kisiskolásoknak. Összeállította: Petres Csaba . II., javított kiadás. (hely nélkül): Ábel kiadó. 2007. ISBN 978 973 114 033 9 191. kotta Száz népi játékdal. Közreadja: Kerényi György . Polifon Reprint Sorozat. Budapest: Magyar Kórus. 1944. 88. kotta Tankönyvek: Iskolai énekgyüjtemény I: 6–10 éves tanulóknak. Szerkesztette: Kodály Zoltán . Budapest: Országos Közoktatási Tanács. 1943. 139. o. 197. kotta Feldolgozások: Ludvig József : Kis kacsa fürdik…: Gyermekdalok gitárakkordokkal. Miskolc: Koncert 1234 Kft. 18. o. Zenetudomány: Bereczky János – Domokos Mária – Olsvai Imre –Paksa Katalin–Szalay Olga: Kodály népdalfeldolgozásainak dallam- és szövegforrásai. Budapest: Zeneműkiadó. 1984. ISBN 963 330 478 4 175. kotta Támlap a Kodály-rendben. MTA Zenetudományi Intézet (Hozzáférés: 2017. dec. 14.) Egyéb: Kitrákotty-mese. Magyar Néprajzi Lexikon. Budapest: Akadémiai Kiadó (Hozzáférés: 2016. ápr. 21.) Felvételek Én elmentem a vásárba félpénzzel. cimbalom.nl (Hozzáférés: 2016. ápr. 21.) (audió) N elmentem a vsrba fel penzzel. Ovitévé YouTube (2014. feb. 1.) (Hozzáférés: 2016. ápr. 21.) (videó) Én Elmentem a Vásárba. Mesegyár Zenekar YouTube (2013. ápr. 4.) (Hozzáférés: 2016. ápr. 21.) (videó) Marc Garneau Joseph Jean-Pierre Marc Garneau dr. (Quebec, Quebec, 1949. február 23. –) kanadai a haditengerészet kapitánya űrhajós, politikus. Az első kanadai űrhajós. Életpálya 1970-ben a Royal Military College of Kingston keretében szerzett főiskolai gépészmérnöki oklevelet szerzett. 1973-ban Royal Military College of Kingston (London) villamosmérnöki doktori (Ph.D.) címet szerzett. 1974–1976 Algonquinban HMCS rendszer mérnöke. Több mint 4000 kérelmező közül a hat kanadai kiválasztott űrhajós egyikeként 1983. december 5-től a Lyndon B. Johnson Űrközpontban részesült űrhajóskiképzésben. 1976–1977 között a haditengerészeti rakétarendszer (Tribal osztályú rombolók) oktatásának elősegítésére szimulátort tervezett. 1977–1980 között Ottawában a haditengerészeti fegyverrendszerek tervező-mérnöke. 1983-ban egy repülőgéppel vontatott céleszközt készített a haditengerészeti tüzérség gyakorlatainak értékeléséhez. Három űrszolgálata alatt összesen 29 napot, 2 órát és 1 percet (698 óra) töltött a világűrben.Űrhajós pályafutását 2001. január 31-én fejezte be. 2001. november 22-től 2005. november 28-ig a Kanadai Űrügynökség (CSA) ügyvezető alelnöke. 2005-től beválasztották a kanadai parlamentbe. Űrrepülések STS–41–G , Challenger űrrepülőgép 6. rakományfelelős. Egy műholdat állítottak pályairányba. Filmre vették a teljes szolgálatot, amiből dokumentumfilm készült. Egy űrszolgálata alatt összesen 8 napot, 5 órát, 23 percet és 33 másodpercet (197 óra) töltött a világűrben. 5 293 847 kilométert ( 3 289 444 mérföldet) repült, 133 alkalommal kerülte meg a Földet . STS–77 , az Endeavour űrrepülőgép 11. repülésének küldetésfelelős. Pályára állítottak kettő műholdat valamint a Spartan-207/IAE (Inflatable Antenna Experiment) – felfújható, gömb alakú űreszközt. Tesztelve a felfújható űreszközök készítésének lehetőségét. Szolgálata alatt kereskedelmi kutatást, kísérleteket és anyag előállítást (gyógyszernek nem minősülő) végeztek. A Coca-Cola megbízásából vizsgálták termékeinek fogyaszthatóságát. Második űrszolgálata alatt összesen 10 napot, 00 órát és 40 percet (241 óra) töltött a világűrben. 6 600 000 kilométert ( 4 100 000 mérföldet) repült, 161 kerülte meg a Földet. STS–97 , az Endeavour űrrepülőgép 15. repülésének küldetésfelelős. A Nemzetközi Űrállomásra (ISS) repült, telepítették az első napelemet. Utánpótlás ellátást vittek, visszafelé leszállították a becsomagolt szemetet . Elvégezték a meghatározott kutatási, kísérleti, anyag előállítási feladatokat. Egy űrszolgálata alatt összesen 10 napot, 19 órát és 58 percet (260 óra) töltött a világűrben. 7 203 000 kilométert ( 4 476 000 mérföldet) repült, 170 kerülte meg a Földet. Eurostar e320 A Eurostar e320 a Siemens Velaro motorvonatcsalád tagja, mely az angliai Eurostar vasúttársaságnak tervezett a német Siemens. A Csatorna-alagútban közlekednek Londonból Kölnbe és Amszterdamba. Maximális sebessége 320 km/h lesz és 900 utas utazhat egyszerre rajta. A Csalagútban egyedüliként csak az Eurostar közlekedtet személyszállító vonatokat. A bővítéshez 10 új motorvonatot szereztek be, melyeket egy pályázattal választottak ki. A pályázaton a Siemens és a francia Alstom indult. Végül a Siemens nyert a Velaro motorvonattal. A vonatokból tíz darabot vásárolt az Eurostar 600 millió euró értékben. Ezek kb. 900 utast fognak majd szállítani, ami mintegy 20%-kal magasabb az Alstom vonatainál. A 390 méter hosszú vonatok 2 zárókocsiból és 14 betétkocsiból állnak, alapból három áramrendszerűek 25 kV 50 Hz AC; 1,5 kV DC és 3 kV DC. A 15 kV 16,7 Hz AC opcionális, csak a Németországban is közlekedő vonatok számára szükséges. A vonatba a Velaro-knál már megszokott megosztott hajtás kerül beépítésre (50%-nál több tengely lesz hajtott), szemben a korábbi Eurostar vonatoknál alkalmazott vonófejes megoldással. Legelőször a jövőbeli utazóközönségnek a vonófejet Londonban, a Royal Albert Hall előtt mutatták be. Az új vonatok gyártása 2012-ben kezdődött el és az első 2015-ben állt forgalomba. A vonat többáramnemű, így alkalmas lesz arra, hogy Európa belső területei felé is közvetlen kapcsolatot teremtsen London felől. A tervek között szerepel Hollandia, Svájc, Németország és Dél-Franciaország is. A szerelvények 16 részesek lesznek és 400 méter hosszúak, hogy megfeleljen a jelenlegi Csalagút előírásoknak. Ezek nem ugyanolyanok, mint a nyolcrészes 200 m hosszú Velaro D szerelvények, amelyeket a Deutsche Bahn akar Londonba közlekedtetni. Története Egy 2010. október 7-i londoni sajtókonferencián jelentették be, hogy a Euro-alagút vonatokra kiírt pályázatot a Siemens nyerte. A 700 millió angol fontos pályázat a vasúti flotta megújítását tűzte ki célul. A szerződés 2010 decemberi aláírásával egy időben a Eurostar Group vállalta, hogy módosítja a vonófejes vonatok kízárólagosságát előíró Euro-alagút szabályozást, hogy a jóval biztonságosabb megosztott hajtást alkalmazó Velaro is alkalmazható legyen az alagútban. A Siemens-es pályázatnyerés komoly politikai viharokat kavart, ugyanis az alagútban mindaddig csak a konkurens Alstom vonatai hajthattak be, ráadásul a tulajdonos Eurostar Group is 55%-ban francia tulajdonban van. A szerződést az Alstom bíroság előtt támadta meg. Az Eurostar Group által kiírt pályázaton a Siemens a 100 lehetséges pontból 98-at ért el, míg az Alstom csak 74-et. Ráadásul az Alstom igazán modern megoldást nem tud kínálni az Eurotunnel vonatokra, mert az új fejlesztésű (Alstom) AGV vonatának a tengelyterhelése nagyobb, mint az alagútban megkövetelt. A Alstom a angol bíróság előtt azzal érvelt, hogy a Siemens alagútbeli térnyerése hátráltatja a cég vasúti fejlesztéseit. A bíróság a keresetet elutasította, szerintük az Alstom vétója a európai szerződési jogot sérti, és az egyenlő bánásmód ellen hat. Ukk vasútállomás Ukk vasútállomás egy Veszprém megyei vasútállomás, Ukk településen, melyet a MÁV üzemeltet. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Bajánsenye–Zalaegerszeg–Boba–Celldömölk-vasútvonal Balatonszentgyörgy–Tapolca–Ukk-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Rigács megállóhely Dabronc megállóhely Gógánfa megállóhely Nadia (Lost) Nadia egy szereplő az ABC sorozatában, a Lostban. Andrea Gabriel alakítja. Életrajz Nadia Sayid Jarrah gyermekkori barátja és szerelme. Felnőttként, csatlakozik egy Szaddám Husszein kormánya ellen harcoló terrorszervezethez, és több merényletben is részt vesz. Az iraki Republikánus Gárda katonái elfogják és bebörtönzik. A vallatásai során többször megkínozzák, és maradandó sérülések keletkeznek a testén. Sayid kommunikációs tisztként szolgál a Gárdában, és miután megbízzák Nadia kivallatásával, oly sok év után először találkozik vele. Majd' egy hónapon keresztül faggatja őt, kik voltak a társai a merényletben, de Nadia nem árulja el. Sayid felettese, Omar, nem akar tovább várni, ezért megbízza Sayid-ot Nadia kivégzésével. Sayid képtelen ennek megtételére. Segít Nadia-nak a szökésben. Lelövi Omar-t, és a saját lábába is belelő a fedősztori hitelssége érdekében. Odaadja Nadia-nak a pisztolyt, de ő vonakodik egyedül elmenni. Miután Sayid elmondja, mért nem tarthat vele, ad neki egy fényképet önmagáról, és a hátuljára arabul ráírja: „Találkozunk egy következő életben, ha ebben nem is.” Egy kamionban elbújva szökik meg, amit kifelé menet nem ellenőriznek. Miután sikeresen megszökik, Los Angeles-ben alkalmazza John Locke-ot, hogy vizsgálja meg a házat, amit venni készül. Rövid beszélgetésük közben elmondja, hogy sohasem volt férjnél. Nadia pontos hollétének ismerete lehetőséget ad a CIA-nek arra, hogy Sayid-ot rávegyék egy terrorista sejtbe való beépülésre. Később, elmondják neki, hogy Nadia a kaliforniai Irvine-ben él, és laborsegédként dolgozik egy gyógyszergyárban. Angliában, Nadia-ra rátámad egy rabló egy sikátorban. Charlie Pace észreveszi őt, és elkergeti a támadót. Nadia köszönetet mond neki tettéért, és elmondja, hogy többen is látták őt, de egyikük sem segített rajta. Hősnek nevezi Charlie-t, és arra kéri, ne hagyja, hogy bárki másként tekintsen rá. Később, miután Sayid az Oceanic 815-ös járatával lezuhan a szigetre, azt mondja Rousseau-nak, Nadia az ő hibájából meghalt. Azt azonban sohasem említi, miből gondolja, hogy halott. Hedri Hedri (szlovákul: Hendrichovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Eperjesi járásában. 2011-ben 234 lakosából 227 szlovák volt. Fekvése Eperjestől 18 km-re nyugatra a Szinye partján fekszik. Története A falu a 13. században nemesi betelepítéssel keletkezett. 1320-ban "villa Herrici" alakban említik először, ekkor részben a Merse család birtoka volt. 1330-ban "Hedrychfalva" néven említik, ekkor szerez itt birtokot az Aba nemzetség. 1427-ben 16 porta után fizetett adót. A 19. század elejéig a Hendri család birtoka volt. 1787-ben 32 házában 193 lakos élt. 1828-ban 22 háza és 175 lakosa volt. A mezőgazdaságon kívül lakói főként alkalmi fuvarokból éltek. Vályi András szerint "HEDRI. Hedrikovce. Tót falu Sáros Várm. földes Ura Hedry Uraság, lakosai katolikusok, fekszik az Ország úttyában, Bertholdhoz nem meszsze, Fricsnek filiája, régi Kastéllya van, mellyet hajdani Hedri Uraság építtetett, határja termékeny, réttyének egy része kétszer kaszáltatik, legelője, fája tűzre van. " Fényes Elek szerint "Hedri, (Hedrikowce), tót falu, Sáros vármegyében, ut. p. Bertóthoz közel, a szepesi országutban: 157 kath., 3 evang. lak. Termékeny földekkel és rétekkel. F. u. a Hedri nemzetség. " 1910-ben 222, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 1920 előtt Sáros vármegye Kisszebeni járásához tartozott. 2001-ben 213 lakosából 211 szlovák volt. Nevezetességei Szent István első vértanú tiszteletére szentelt római katolikus temploma eredetileg a 14. század második felében épült gótikus stílusban . 1641 -ben átépítették, majd 1753 -ban barokkizálták. Klasszicista kastélya 1832 -ben épült. 1832 -ben épített gazdasági épület. Források és jegyzetek http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Formello Formello település Olaszországban, Lazio régióban, Róma megyében. Lakosainak száma 13 010 fő (2017. január 1.). Formello Róma, Campagnano di Roma és Sacrofano községekkel határos. Népesség A település lakossága az elmúlt években az alábbi módon változott: Ukozjas Ukozjas (orosz betűkkel: Укозяш, baskír nyelven: Укузәш) falu Oroszországban, a Baskír Köztársaságban, a Miskinói járásban. Népesség 2002-ben 158 lakosa volt, melynek 94%-a mari. 2010-ben 156 lakosa volt. Forrás Всероссийская перепись населения 2002 года. Национальный состав населения по регионам России. Демоскоп Weekly. Baskírföld nemzetiségi összetételéről: Янгузин Р.З. Этнический состав населения Башкортостана (по итогам Всероссийской переписи населения 2002 г.) - Уфа: Китап, 2007, 124 стр, ISBN 978-5-295-04114-3 A 2010-es népszámlálás eredményei: Итоги Всероссийской переписи населения 2010 года по Республике Башкортостан 2014. augusztus 20., http://bashstat.gks.ru/wps/wcm/connect/rosstat_ts/bashstat/resources/2f055a804e303140ba45fe3bf8d20d64/Численность+населения+по+населенным+пунктам+Республики+Башкортостан.pdf, 2014. augusztus 20., http://www.webcitation.org/6Rxi3K6iw Timo Van Der Bosch Timo Van Der Bosch (Heidelberg, 1993. november 29. –) német válogatott vízilabdázó, az Esslingen bekkje. Slověnice Slověnice település Csehországban, a Benešovi járásban. Slověnice Radošovice, Divišov, Bílkovice és Libež településekkel határos. Lakosainak száma 37 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Én vagyok Jeromos Az Én vagyok Jeromos 1971-ben bemutatott magyar filmvígjáték, szatíra, Szeberényi Lehel Jeromos a kőfejű című kisregénye alapján. A film DVD-változatban is megjelent, Magyar Filmek Gyűjteménye, 18. rész. Cselekmény 1970 nyara, falu valahol a Duna mentén. Katona doktor a falu megbecsült orvosa, munkáját lelkiismeretesen, de szigorúan végzi. A táppénzcsalást nem tűri, hálapénzt sosem fogad el. Felesége amatőr festőművész, szerinte a doktor túlzottan naiv és becsületes. Asszisztense az orvosnak készülő, csinos Juditka. Háza, egyben rendelője közvetlenül a Duna partján áll. Egy gondja van mindössze, két évvel ezelőtt az árvízvédelmi töltést ráépítették a telek szélén álló emésztőgödörre, amit a töltés miatt nem tud kitisztíttatni, így használni. Az ügy megoldása végett azóta levelezik a Hivatallal, eddig minden eredmény nélkül. Egy pénteki reggelen egy különös figura érkezik hozzá, ő Jeromos, akit hivatalból küldtek ide, de ő sem tudja, hogy pontosan miért. Némi nyomozás után kiderül, az emésztőgödör ügye végre sorra került. Miután a tényállás tisztázódott, Jeromos munka helyett elmegy reggelizni. Hamarosan megérkezik fia, Zserom is. Noha földmunkára készültek, szerszámot egyikük sem hozott, a doktortól kérnek, mert ha nincs „akkor leállunk, holnap is van nap”. Közben számolatlanul fogynak a Jeromos célozgatásai miatt a doktor által nekik hozott sörök, majd a pálinka. Kiderül, az emésztő tele van, viszont nekik csak az üres gödör javítására van utasításuk, mivel az állami feladat, a gödör viszont „magánúton” telt meg. A végső döntést a főnök hozza meg, ő viszont sehol, addig leheverednek egyet szundikálni a fa alá. Végül a doktor sürgetésére Zserom megy be a központba, délutánra ki is érkezik motoron a főnök. Valójában most sem a munka érdekli, hanem Jeromos munkásbódéjának a kulcsát akarja elkérni egy kis alkalmi légyotthoz. Ha már ott van, némi unszolásra a gödröt is megnézi. Úgy dönt, hogy maradjon ahol van, megerősítik, de előtte ki kell pucoltatni, majd a mögötte ülő csinos hölggyel elviharzik a kalibába. A gödör megjavítása a felette lévő gát miatt teljesen értelmetlen. Ha lyukacsos anyagból csinálnák beáramlik a víz, ha tömörből, akkor megáll benne a tartalma. Be kéne temetni és újat építeni némileg odébb. Ezt mindenki tudja, de nincs rá utasítás és senkinek sem az érdeke, persze a doktor kivételével. A főnök csak a tervteljesítésre kap prémiumot, az meg csak javításra vonatkozik, új építésére nem. A főnök következő, szintén csak a bódékulcsért való látogatásakor a doktor össze is vész vele, mikor az értelemre próbál hivatkozni az értelmetlen javítással kapcsolatban. Az meg is sértődik, elvonulással fenyegetődzik, csak a doktorné paprikáscsirkéje és Juditka bájai bírják maradásra és a munka folytatására. Az elsőre igen egyszerű munkásembernek tűnő Jeromos szép lassan az irányítása alá von mindent és mindenkit. Némi kéretés után 500 forintért (kb. egy heti átlagfizetésért) feketén és munkaidő után elvállalja az emésztőgödör kitisztítását. Noha munkaidőben csak a fa alatt aludtak, a fekete munka alatt Jeromos és Zserom villámgyorsan kipucolják az emésztőt. Következő lépésben Jeromos felajánlja, hogy míg az eredeti emésztő javítása csigatempóban halad, ők az erre dupla mennyiségben igényelt építőanyagból szépen felépítik az újat. Közben arra is van gondja, hogy a doktor telkén hulló szilvából pálinkát főzzön, meg néhány zsák vállalati cementet is eladjon a szemben lévő közértesnek. A doktor a nemtörődömség, szakszerűtlenség, szervezetlenség, fejetlenség, korrupció ilyen fokától fel van háborodva, Zsuzsanna csitítja, hogy gondoljon az emésztő híján használt bilire. Egyik este kis összejövetel van a kertben. Kiderül, a doktorné sem éppen szent, a helyi iskola egyik tanárával flörtöl. A megérkező főnök Juditkára hajt, nem is sikertelenül. Az antialkoholista doktor Jeromos unszolására inni kezd az éppen kifőtt szilvapálinkából, ettől úgy berúg, hogy eszméletét veszti. Lázálmában szembesül az utóbbi napok abszurditásával, hogy felesége becsületes bolondnak nézi, hogy állami költségen megcsinálnak egy értelmetlen munkát, hogy a lopott anyagból feketén felépítik az értelmeset, hogy ennek a világnak az elsőre kissé lenézett, de élelmes Jeromos a nyertese, ő, a becsületes orvos meg a vesztese. Mire ki tudja mennyi idő után magához tér, az új gödör is kész van, a régi is. Az egyik a doktor magánpénzéből, fekete munkával, „szerzett” anyagokból készült, de szükséges, a másik állami pénzból, legálisan, de teljesen feleslegesen és értelmetlenül. A munka befejeződött, az organikus káoszból drágán, lassan és értelmetlenül, de csak rend lett. Jeromos a munka alatt megivott a doktor költségén ki tudja mennyi sört és pálinkát, elvitte Zsuzsanna francia parfümjét, feketén kipucolta a régi emésztőt, „szerzett” anyagból, szintén feketén megépítette az újat, feketén eladott több zsák vállalati cementet, kifőzte a doktor szilváját és elvitte a pálinkát, tetejébe jó munkájáért megtarthatta a vállalat vándorzászlóját. Végezetül elköszön: „Így múlik el az élet kéremszépen, fejrant”, majd Zserommal elindulnak a következő gödörhöz. Szereplők Kállai Ferenc – dr. Katona Benő, községi orvos Psota Irén – Zsuzsanna, a doktor felesége, amatőr festőművésznő Alfonzó – Jeromos, a Védőműveket Fenntartó Vállalat gátjavító embere Harsányi Gábor – Zserom, Jeromos fia és beosztottja Pálos Zsuzsa – Juditka, a doktor asszisztense Bujtor István – Kemény Béla, a Vállalat nőfaló főnöke Tomanek Nándor – Nagy Jenő iskolai tanár, Zsuzsanna titkos lovagja Molnár Tibor – sérült kezű bányász a rendelőben Szentek élete (Dedek Crescens) A Dedek Crescens-féle Szentek élete egy nagy terjedelmű 20. század eleji hagiográfiai mű. Leírás A 2 nagy alakú kötetben Budapesten a Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság kiadásában megjelent, összesen mintegy 1100 oldal terjedelmű mű szerzője a történettudomány területéről is ismert Dedek Crescens Lajos volt. A mű teljes címe a következő: Szentek élete, különös tekintettel a magyar szentekre és azokra, akik Magyarországon ősrégi időktől fogva kiváló tiszteletnek örvendenek, valamint a különböző védőszentekre. A kötetek igen díszes borítóval és gazdag képanyaggal jelentek meg, és naptári sorrendben tartalmazták a Római katolikus egyház által szentként tisztelt személyek életrajzait. A mű sem fakszimile, sem elektronikus kiadással máig nem rendelkezik. Forrás Petrik Géza : Magyar Könyvészet , Marc Hendrikx Marc Hendrikx (Hamont-Achel, 1974. július 2. –) belga válogatott labdarúgó. A belga válogatott tagjaként részt vett a 2000-es Európa-bajnokságon. Sikerei, díjai Belga bajnok (1): 1998–99 Belga kupa (2): 1997–98, 1999–2000 Belga bajnok (1): 2003–04 Koszmosz–189 A Koszmosz–189 (oroszul: Космос–189) a szovjet Celina–O típusú rádiófelderítő műhold makettjének tesztindítása volt. Jellemzői A Celina rádiófelderítő rendszer kis érzékenységű Celina–O típusú műholdjának méret- és tömeghű makettje volt, melyet a rendszer tesztelése céljából indították. A műholdat a dnyipropetrovszki OKB–586 tervezőiroda, a fedélzeti elektronaikai felderítő rendszert a kalugai CNII–108 kutatóintézet fejlesztette ki. 1967. október 30-án a Pleszeck űrrepülőtérről egy Koszmosz–3M (11K65M) típusú hordozórakétával juttatták alacsony Föld körüli pályára. A műhold keringési ideje 95,7 perc, a pályasík inklinációja 94° volt. Az enyhén elliptikus pálya perigeuma 526 km, az apogeuma 574 km volt. 1978. június 8-án belépett a légkörbe és megsemmisült. Alilaguna Gialla vízibusz (Velence) A velencei Alilaguna Gialla jelzésű vízibusz Fondamente Nove és Punta Sabbioni között közlekedik. A viszonylatot az Alilaguna S.p.A. üzemelteti. Története Az Alilaguna Gialla vízibusz 2011-től közlekedik, csak nyári időszakban. 2014-ben lerövidítették Punta Sabbioniig. Az Alilaguna Gialla története: Megjegyzések A járatok csak nyáron, főszezonban közlekednek. Talbot megye (Georgia) Talbot megye az Amerikai Egyesült Államokban, azon belül Georgia államban található. Megyeszékhelye és legnagyobb városa Talbotton. Lakosainak száma 6456 fő (2013. július 1.). Talbot megye Upson, Marion, Taylor, Chattahoochee, Muscogee, Harris és Meriwether megyékkel határos. Népesség A megye népességének változása: Ricardo Roberto Barreto da Rocha Ricardo Rocha, teljes nevén: Ricardo Roberto Barreto da Rocha (Recife, 1962. szeptember 11. –) világbajnok brazil válogatott labdarúgó. A brazil válogatott tagjaként részt vett az 1987-es és az 1991-es Copa Américán, illetve az 1990-es és az 1994-es világbajnokságon. Sikerei, díjai Pernambucano bajnok (1): 1983 Brazil bajnok (1): 1990–91 Paulista bajnok (2): 1989, 1991 Carioca bajnok (1): 1994 Spanyol kupagyőztes (1): 1992–93 Spanyol szuperkupagyőztes (1): 1993 Copa América ezüstérmes (1): 1991 Világbajnok (1): 1994 Bola de Ouro (1): 1989 Zöld anolisz A zöld anolisz vagy vöröstorkú anolisz más néven (a falakó életmódja miatt) amerikai kaméleon (Anolis carolinensis) a hüllők (Reptilia) vagy (Sauropsida) osztályába és a leguánfélék (Iguanidae) családjába tartozó faj. Előfordulása Az egyetlen anoliszfaj, amely az Egyesült Államokban is előfordul. Észak-Amerikában őshonos, kedvelt hobbiállat. Dél-Karolina államtól délre egészen Florida legdélebbi részéig előfordul. Legnyugatabbra Texas államban él San Antonio mellett. Kuba szigetén is őshonos. Mivel kedvelt hobbifaj, betelepítették a Hawaii-szigetekre is. Alfajai Anolis carolinensis carolinensis Anolis carolinensis seminolus Megjelenése A hím testhossza 15 centiméter, a nőstényé 13 centiméter. A hímnek vörös toroklebenye van, melyet a rivalizáláskor és a párzáskor is használ. A nemek megkülönböztetése is a toroklebeny alapján lehetséges, mely a hímnél sokkal szélesebb és nagyobb. Képes a színét zöldből barnára változtatni a hőmérséklettől és a körülményektől függően. Életmódja Párzása Ha a nőstény nem eszik, az lehetséges azért van mert készül tojásokat úgymond:ragasztani. Több hím anolisz is akkor kezdi meg a párzást amikor esőztetjük a terráriumot + még melegítőlámpát kapcsolunk neki a hím azonnal megkezdi a bólogatást amire a nőstény is szintén bólogat, közben kivétel nélkül mindig látni vörös és lila, esetleg fehér pettyekkel tarkított toroklebenyét. Ha a nőstény nem eszik az lehetséges azért van mert készül a tojásokat úgymond ragasztani. Nemek meghatározása A hímnek felülnézetből szélesebb a feje és nagyobb a termete is. Ezenkívül a feje alján látni a vörös toroklebenyét még akkor is, ha éppen nem mutogatja. Tartása Táplálása A tücsköt nem kedveli (szöcske és légy ami inkább megfelel neki). Etetésnél érdemes vitaminport szórni az eleségre, mely pótolja a D-vitamin-hiányt, amit igazi napfénynél kapna meg. Kizárólag rovarevő, bár van, amikor meglepő módon elfogyasztja a joghurtot is. Itatásához Sera reptilin vitaminos oldat ajánlatos, melyet az itatóvízbe kell keverni. Az élő növényeket elviselik és nem teszik tönkre. Tipp: a kertből is szedhetünk esetleg évelő mutatós futónövényeket. Talajnak homok és "A"tipusu virágföld keveréke is használatos, a növények érdekében műnövények esetén mulcsot lehet alkalmazni. Éjszaka ők is alszanak. Ilyenkor nem érdemes őket zavarni "alvás" közben általában zöld színük van. Mivel magas páratartalmú helyröl származik igényli a párát, mely nagyon fontos a sikeres vedléshez. Üvegen is kiválóan mászik, ezért mindenképpen fedett terrárium szükséges a tartásra. Beszerzése Tenyésztőhöz érdemes fordulni, de állatkereskedésekben is megtalálható. Egy hímhez több nőstényt kell biztosítani, ha jó tenyészetet szeretnénk (a nőstények kisebb arányban születnek, valószínűleg az alacsony hőfok miatt, emiatt beszerzésük nehéz). Gazdag Erzsi Gazdag Erzsi (eredeti neve: Sebesi Erzsébet) (Budapest, 1912. november 14. – Szombathely, 1987. február 9.) magyar ifjúsági író, költő. Életpályája Sebesi Erzsébet néven született, törvénytelen gyermekként. Korán Sárvárra került, anyai nagyanyjához, Gazdag Erzsébethez (az ő nevét vette fel később). Első versét 13 éves korában írta, diákként színésznő szeretett volna lenni. Szombathelyen a neves nyelvész, költő, néprajztudós, Pável Ágoston karolta fel már az elemi iskolában. Büszkén vallotta magáról, hogy 14 éves korától önálló kereső. Az önfenntartás nehézségeivel is magyarázható, hogy tanulmányait gyakorta megszakította. 1936-ban érettségizett Kőszegen, az 1938-1939-es tanévben a Szegedi Ferenc József Tudományegyetem Természettudományi Karára iratkozott be. 1945-től a Pécsi Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karán végzett el egy fél évet. Közben újságírásból, leckeadásokból, alkalmi munkákból tartotta fenn magát. Volt laboráns, gyógyszertári technikus, gyógynövénybegyűjtő, majd 1961-től nyugdíjazásáig, 1970-ig a szombathelyi Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtár munkatársa. Fiatalkori barátságot kötött Weöres Sándorral. Otthona 1974-től haláláig a könyvtár szomszédságában, a Petőfi Sándor utca 45. alatt volt. Munkássága Első kötete Pável Ágoston segítségével jelent meg 1938-ban Üvegcsengő címen. Ez a kötet egyaránt tartalmazott felnőtt-, illetve gyermekverseket. Weöres Sándor főként ez utóbbiakat méltatta a Nyugat hasábjain, és ezekre figyelt fel Kodály Zoltán is, aki többet megzenésített közülük. A biztatásoknak köszönhetően Gazdag Erzsi figyelme egyre inkább a gyermekversek felé terelődött. Sorra jelentek meg népszerű kötetei: Mesebolt (1957), Itt a tavasz! (1967), Egérlakta kis tarisznya (1970), Ringató (1974), Mézcsurgató (1981) stb. Míg gyermekverseiből a derű és a humor árad, élete egyre inkább komorabb lett, és a társnélküliség, a magány kiérződött felnőttverseiből is, melyek sokáig csak folyóiratokban jelentek meg. Élete alkonyán kezdte összerendezni ezeket a műveket, ám a felnőttversekből álló Az utolsó szó jogán (1987) című kötet már csak a halála után tudott megjelenni. Munkásságáról azt tartják, hogy igen nehezen szokta meg a rendszeres munkát, hiszen addig független volt. Ha reggel versírásba kezdett, nem ért be a hivatalos munkakezdésre. Ha a tájékoztató pultnál ült, és valaki megzavarta a versfaragásban, összegyűrte a papírt, és kidobta. Életét Merklin Tímea könyvben (Szép szavak kincstárnoka), Horváth Zoltán pedig dokumentumfilmben (A meseboltos, 2006. 42 perc) dolgozta fel. Gazdag Erzsi mesélőkedve, a természet világában való különös otthonossága a Mesebolt című versében álomképszerűen válik teljessé. Művei Üvegcsengő (versek, 1938) Palika flótája (verses-képeskönyv, 1953) Mesebolt (versek, 1957) Száll a sárkány (verses-képeskönyv, 1959) Itt a tavasz! (1967) Hívogató (gyermekversek, 1967) Egérlakta kis tarisznya (mesék, versek, 1970) Barátaink (1971) Jóbarátaink (1973) Ringató (1974) A megtalált Tündérország (verses mese, 1975) Honnan jöttél Télapó? (1976) Itt a nyár! (1977) Itt az ősz! (1978) Mit játszottunk a héten? (1979) Erdőn, mezőn... (1980) Mézcsorgató (gyermekversek, mesék, 1981) Biztató (versek, 1986) Az utolsó szó jogán (versek, 1987) Meseforrás (1990) Volt egyszer egy Mesebolt (1992) A nefelejcs dala ; General Press, Bp., 2005 Ricardo Rocha Ricardo Sérgio Rocha Azevedo (Santo Tirso, Portugália, 1978. október 3. –) portugál labdarúgó. Jelenleg a Standard Liège csapatához köti szerződés 2010. júniusáig. Pályafutása Tottenham Hotspur Rocha 2007. január 23-án szerződött az angol Tottenham Hotspur-höz közel 3.5 millió fontért 3 és fél évre. Első mérkőzését január 27-én játszotta az FA-kupában a Southend United csapata ellen. A végeredmény 3-1 lett a Spurs javára. Február 10-én játszott először a Premier League-ben a Sheffield United ellen. 2008. május 14-én hírül adták, hogy Rocha az átigazolását kérte a Tottenhamtól, miután Martin Jol távozása után Juande Ramos vezetőedzőnél nem tudott stabil kezdővé válni, csak a tartalékcsapatban számítottak rá. 2009. június 1-jén a Tottenham bejelentette, hogy nem újítják meg Rocha lejárt szerződését, így a játékos szabadon távozhatott a klubtól. 2009. augusztusában hároméves szerződést írt alá a belga Standard Liège együttesével. Válogatottság Rocha 2002-ben debütált a portugál válogatottban Skócia ellen. Három év után ismét meghívást kapott a portugál keretbe a 2008-as EB-selejtezőkre Finnország és Dánia ellen. Sikerei, díjai SL Benfica Portugál Kupa -győztes 2003-04 Portugál bajnok 2004-05 Portugál Szuperkupa 2004-05 Jacob van Lennep Jacob van Lennep (Amszterdam, 1802. március 24. – Oosterbeek, 1868. október 25.) holland költő és író. Pályája Hosszabb ideig bíró volt Amszterdamban, majd a költészettel kezdett foglalkozni és Hollandiában a romantikus irány képviselője volt. Sikerült költői elbeszéléseket írt (Nederlandsche Legenden), továbbá számos történeti regényt (De pleegroon, De roos van Dekama stb.) és végül több mint 310 színművet, melyek közül néhány vígjátéka zajos sikert aratott. Fordított Shakespeare-től is. Összes művei Romantikus művek (23 kötet) és Költői művek (13 kötet) cím alatt jelentek meg holland nyelven. Forrás Bokor József (szerk.). Lennep, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X data.bnf.fr. (Hozzáférés: 2015. október 10.) Jacob van Lennep RKDartists. (Hozzáférés: 2017. október 9.) SNAC. (Hozzáférés: 2017. október 9.) http://web.archive.org/web/20170323043658/http://jeugdliteratuur.org/auteurs/jacob-van-lennep Vörös Gábor Vörös Gábor (1965. szeptember 27. –) magyar rockzenész, basszusgitáros. Életpályája Legkorábbi együttese 1981-ben alakult meg Mahagóni néven. Az első jelentős együttese a Szekeres Tamás Project volt, ahonnan 1988-ban átment az Ossianba, melynek egészen az 1994-es feloszlásig tagja volt. Az Ossian legsikeresebb korszakában vele készültek a zenekar legnépszerűbb lemezei. Az ő játéka hallható olyan klasszikus lemezeken, mint például a Rock katonái, az Ítéletnap vagy a Kitörés. Összesen hat Ossian lemezen játszott. Az Ossian feloszlása után Maróthy Zoltánnal és Tobola Csabával megalapította a Fahrenheit zenekart. 2000 és 2001 között Keresztes Ildikó énekesnő kísérőzenekarában, a Keresztes Ildikó Bandban is játszott. 2003-ban tagja lett az újjáalakuló Omen zenekarnak. Ő szervezi a zenekar koncertjeit. 2009-ben Závodi János, Köves Miklós és Gallai Péter újra életre hívták a magyar rockzenében ikonikus Piramis zenekart, ahová felkérték basszusgitárosnak. 2017. május 6-án bejelentette, hogy 14 év után kilép az Omen zenekarból. Felszerelése Basszusgitárok: Fender Precision Bass 2011 Fender Jazz Bass 1975 Korábbi basszusgitárok: Fender Precision Bass 1972 Rickenbacker 1979 Warwick Thumb 1990 Gibson Thunderbird Egyéb: Brodtrager fretless Sansamp előfok Trace Elliot erősítő Darco 45' húrok Shure ULXP4 URH mikrofon Diszkográfia Ossian A rock katonái - 1990 Ítéletnap - 1991 Kitörés - 1992 Ossian 86-92 - 1992 Emberi dolgok - 1993 Keresztút - 1994 Fahrenheit Fahrenheit - 1995 Egyedül - 1996 Fahrenheit III. - 1999 Omen Tiszta szívvel - 2003 Best of Omen - 2004 A hetedik nap - 2006 Agymosás - 2006 Nomen est Omen - 2012 Huszonöt év - 2015 Nyugotszenterzsébet Nyugotszenterzsébet (horvátul Senžebet) község Baranya megyében, a Szigetvári járásban. Fekvése Baranya megyében, Szigetvártól északkeletre, Szentlőrinctől északnyugatra, Almáskeresztúr déli szomszédjában fekvő település. Története Nyugotszenterzsébet (Szenterzsébet, S. Elisabeth) nevét 1332-ben említette először egy oklevél S. Elyzabeth néven. Nevét valószínűleg temploma védőszentjéről kapta. 1333-ban papja 20, 1335-ben 5 báni pápai tizedet fizetett.[forrás?] A török hódoltság alatt is folyamatosan lakott volt, mindig magyarok lakták. A településen található élelmiszer- és italbolt is, azonban egyik sem üzemel, így a helyiek a faluba naponta bejáró mozgóboltokból tudnak vásárolni. A falut északról, nyugatról és keletről erdős terület borítja mezőkkel és legelőkkel. A településen élő gyerekek a szomszédos Nagypeterd faluba járnak iskolába és óvodába. 2015-től térfigyelő kamerákat helyeztek el a falu közepén lévő művelődési ház sarkaira. A településnek több hektárnyi mezőgazdálkodásra alkalmas területe is van, amelyet művelnek, a terményeket pedig a közösségben élők között osztják szét. Az országos médiába is bekerült (2018. jan.), midőn a település vezetői új buszmegállót szerettek volna építtetni, de csak kilátóra lehetett pályázni, s így végül a kettő elegye került kialakításra. A település régen búcsújáró hely volt. Népesség A település népességének változása: A 2011-es népszámlálás során a lakosok 97,1%-a magyarnak, 0,8% cigánynak, 1,7% németnek, 0,4% románnak mondta magát (2,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 42,7%, református 11,6%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 34% (11,2% nem nyilatkozott). Látnivalók Református templom (az Esterházy-család építtette 1824-34 között, az épület megsüllyedt, állaga folyamatosan romlik) Erzsébeti pihenő Szent Erzsébet szobor Madáretető szobor Állatsimogató Mester Edit Mester Edit (Tiszapalkonya, 1958. május 11. –) magyar színésznő. Életpálya Tiszapalkonyán született, 1958. május 11-én. Elsőre felvették a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, Kerényi Imre osztályában végzett 1980-ban. Gyakorlati idejét a Madách Színházban töltötte. Pályáját Bagossy László hívására a Pécsi Nemzeti Színházban kezdte. Petrik József 1981-ben szerződtette a budapesti Népszínházhoz. 1984-től a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház tagja volt. 1987-től a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház művésze. A Nádasdy Kálmán Színészképző Stúdió-ban sminkelni tanítja a növendékeket. Fontosabb színházi szerepei Friedrich Schiller : Turandot ...Turandot Schiller: Ármány és szerelem ...Lujza Schiller: Az orleansi szűz ...Orleansi tanácsúr; csavargó 2. Vörösmarty Mihály : Csongor és Tünde ...Tünde Madách Imre : Az ember tragédiája ...Hippia; Heléne; Anya, Éva anyja Szigligeti Ede : Liliomfi ...Mariska Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij : Ördögök ...Liza Arthur Miller : Alku ...Esther Franz Miller: A salemi boszorkányok ...Walcottné William Shakespeare : Macbeth ...2. boszorkány Shakespeare: Sok hűhó semmiért ...Beatrice Shakespeare: Makrancos hölgy, avagy a személyiség megzabolázása ...Özvegy Molière : Tartuffe ...Mariane, Valér szerelme Bertolt Brecht : Kurázsi mama és gyermekei ...Yvett Friedrich Dürrenmatt : Az öreg hölgy látogatása ...Polgármesterné; Első Asszony Luigi Pirandello : Így van, ha így tetszik ...Amalia Dario Fo : Egy anarchista véletlen halála ...Rendőrfőnöknő Illés Endre - Vas István : Trisztán ...Brangwaint Mihail Sebastian : Névtelen csillag ...Cucu kisasszony Ken Kesey - Dale Wasserman: Kakukkfészek ...Ratched nővér Frank Wedekind : A tavasz ébredése ...Gáborné Ljudmila Petrusevszkaja: Zeneórák ...Nyina Alekszandr Iszajevics Szolzsenyicin : A kopasz és a lágerkurva avagy /A munka köztársasága/ ...Bella, fogoly, szakácsnő Makszim Gorkij - Morcsányi Géza : Idelenn ...Né Békeffi István - Stella Adorján : Janika ...Malvin Eisemann Mihály – Zágon István – Somogyi Gyula: Fekete Péter ...Mme Lefebre Eisemann Mihály - Szilágyi László : Én és a kisöcsém ...Kadelkáné Barta Lajos : Szerelem ...Nelli Háy János : A Gézagyerek ...Szomszéd nő, Rózsika korosztálya Klaus Mann - Ariane Mnouchkine: Mefisto ...Erika Brückner Szabó Magda : Sziget-kék ...Mami, Valentin édesanyja Szabó Magda: Régimódi történet ...Bányay Rákhel Szabó Magda: Az ajtó ...Polett Móricz Zsigmond : Nem élhetek muzsikaszó nélkül ...Veronika Molnár Ferenc : Üvegcipő ...Roticsné Molnár Ferenc: Liliom ...Első túlvilági rendőr Kálmán Imre : Zsuzsi kisasszony ...Olga, az özvegy nővére, zászlóanya Kálmán Imre - Békeffi István - Kellér Dezső : Csárdáskirálynő ...Klementina, grófnő Kálmán Imre: Marica grófnő ...Guddenstein Ghlumetz Cecília hercegnő Jim Jacobs - Warren Casey: Grease ...Miss Lynch Vámos Miklós : Vegyes páros ...Babus Zerkovitz Béla - Szilágyi László : Csókos asszony ...Hunyadiné Szirmai Albert - Bakonyi Károly - Gábor Andor : Mágnás Miska ...Nagymama Joseph Stein : Hegedűs a háztetőn ...Sandel Illyés Gyula - Litvai Nelli : Szélkötő kalamona ...Rontó anyja Alex Koenigsmark: Agyő, kedvesem! ... Čuliková Andrzej Javien - Karol Wojtyla : Az ékszerész boltja ...Teréz, a feleség Peter Schaffer : Komédia a sötétben ...Miss Furnival, vénkisasszony Rideg Sándor : Indul a bakterház ...Anya Dobozy Imre - Ránki György - Garai Gábor - Vajda Anikó - Vajda Katalin: Villa Negra ...Csordásné Forgách András : Holdvilág és utasa ...Tolnai Sári Georges Feydeau : A hülyéje ...Mme Pinchard Alfonso Paso: Mennyből a hulla ...Rosa Egressy Zoltán : Fafeye, a tenger ész ...szereplő Walter Bobbie - Tom Snow - Dean Pitchford: Footloose ...Lulu Warnicker (Ren nagynénje) Dale Wassermann - Mitch Leigh - Joe Darion: La Mancha lovagja ...Juanita (a fogadósné) Erich Kästner - Horváth Péter - Novák János : Emil és a detektívek ...Emil anyja Fenyő Miklós - Tasnádi István : Made in Hungária ...Anya Richard Rodgers - Oscar Hammerstein - Howard Lindsay - Russel Crouse: A muzsika hangja ...Schweiger kisasszony (a Szent Ágota templom szólistája) Jaroslav Hašek - Spiró György : Svejk ...Müllerné (Öregasszony) Nógrádi Gábor : Az anyu én vagyok! ... Rózsi (szomszédasszony) Nagy Tibor - Bradányi Iván - Pozsgai Zsolt : A kölyök ...Árvaházi felügyelő Ray Cooney : A miniszter félrelép ...A szobalány Ray Cooney: Család ellen nincs orvosság ...Mama Mikszáth Kálmán : Szent Péter esernyője ...Ancsura, Wibra anyja Adameczné Filmek, tv Ítélet előtt (sorozat) Kezdők című rész (1978) A versailles-i rögtönzés - Tartuffe (színházi előadás tv-felvétele) (1978) Drága jótevőnk (1979) Naplemente délben (1980) Szerelmem Elektra (1980) A doktor úr (színházi előadás tv-felvétele) (1980) Gyilkosság a 31. emeleten (1981) A tenger boszorkánya (1981) Zsebtévé Családi kör Kicsi a bors… (sorozat) (1983-1984) Díjak, elismerések Színházbarátok Köre-díja (1998) Kazahsztán a 2006. évi téli olimpiai játékokon Kazahsztán az olaszországi Torinóban megrendezett 2006. évi téli olimpiai játékok egyik részt vevő nemzete volt. Az országot az olimpián 7 sportágban 56 sportoló képviselte, akik érmet nem szereztek. Jégkorong Férfi Posztok rövidítései : K – Kapus, V – Védő, T – Támadó Kor : 2006 . február 15 -i kora Sífutás * - egy másik versenyzővel azonos eredményt ért el Síugrás * - egy másik versenyzővel azonos eredményt ért el Illiberális demokrácia Az illiberális demokráciának több értelmezése is létezik. A fogalmat először Fareed Zakaria használta egy gyakran idézett cikkében, mely 1997-ben jelent meg a Foreign Affairs című lapban. Eredeti meghatározása szerint egy olyan kormányzati rendszer, melyben ugyan szabad választásokat tartanak, de a polgári szabadságjogok hiányosságai miatt a nép hatalma korlátozott. Ennek egyik oka lehet, hogy a demokratikus működést ("fékek és ellensúlyok rendszerét", a hatalmi ágak szétválasztását) garantáló alkotmányt az adott ország kormánya figyelmen kívül hagyja, vagy ha a szabadságjogok alkotmányos keretei eleve hiányoznak. Az illiberális demokráciák kormányai felhatalmazva érzik magukat bármilyen intézkedésre, mindaddig amíg országukban rendszeres választásokat tartanak. Az illiberális demokráciák sajátos jellemzője, hogy a választásokon nem biztosítottak az egyenlő versenyfeltételek, hiszen valamennyi hivatalos szerv mellett a televízió és rádióadók jelentős része állami felügyelet alatt áll és a regnáló kormányt támogatja. Az illiberális demokráciák széles spektruma létezik, a közel liberális demokráciáktól a diktatúrákig. Más értelmezésekben az illiberalizmus fogalma a modern liberalizmus kritikájaként jelenik meg, magát újabb, sikeresebb korszaknak definiálva. Az illiberalizmus a liberális eszmékkel nem ért egyet, így a nyílt társadalom eszméje helyett a nemzeti szuverenitást és a hagyományokat tartja fontosabbnak, a melegházasság helyett pedig a klasszikus családmodellt népszerűsíti. Ebben az értelmezésben a liberalizmus fogalma nem azonos a demokrácia fogalmával (sőt, egyes liberális irányzatok egyenesen antidemokratikusak), így az illiberalizmus sem a demokrácia ellen irányul. Orbán Viktor Magyarország miniszterelnökeként a következőképpen definiálta az illiberalizmust 2017. 04. 26.-i parlamenti felszólalásában: "Az illiberális demokrácia az, amikor nem a liberálisok nyernek". A liberális demokrácia kritikája A liberális demokráciával szemben sok kifogás merült fel a 20. század végének égető politikaelméleti kérdésére választ kereső politológusok részéről, politikai, jogi és történelemelméleti szempontból is. A bírálatok egy része Francis Fukuyama 1992-ben megjelent, A történelem vége és az utolsó ember c. művéhez kapcsolódik, mely egy sajátos evolucionista felfogás szellemében a liberális demokráciát nevezte meg a létező legfejlettebb, 1989 után világszerte előretörő és támogatandó politikai berendezkedésként; vele szemben Samuel P. Huntington 1993-as cikkében az államok kulturális, civilizációs alapon való önmeghatározását hangoztatta. A liberális demokrácia működési elvének nem megfeleltethető, un. zárt társadalmak kritikája Karl Popperhez fűződik. A liberális demokrácia fogalma gyakori, szubjektív és polemikus felemlegetése miatt egyes vélemények szerint elkoptatottá vált: míg George W. Bush a nyugati típusú demokrácia exportálása érdekében vállalt nemzetközi fegyveres konfliktusokat, addig többek között Soros György ugyanazon demokrácia nevében Bush leváltását tekintette egyik legfontosabb feladatának. További különbség, hogy Karl Popper a totalitárius rezsimeket támadta, míg a Soros által létrehozott alapítványok félig vagy egészen demokratikus országokat bírálnak. További viták tárgya ugyanakkor, hogy milyen mértékben exportálható és adaptálható a nyugati típusú demokrácia, valamint egyes földrajzi régiókban milyen ideológia és államforma képes biztosítani a politika szabadságjogok, a biztonság és a jólét együttesét és minél magasabb szintjét. Terminológiai hibákhoz vezethet, hogy számos politikus és véleményformáló értelmiségi napjaink liberális demokráciáját magával a demokráciával azonosítja és a liberalizmus-kritikát utóbbi bírálataként értelmezi. A fogalmi tisztánlátást nehezíti, hogy a liberalizmusnak többfajta irányzata is kialakult – és ezek nem mindegyike számított a mai értelemben véve demokratikusnak –, továbbá a liberális demokrácia nem jelenti a többségi akarat egyértelmű érvényesülését, azáltal, hogy az egyéni és a kisebbségi jogokra helyez különös hangsúlyt. Az illiberális demokrácia fogalmának kialakulása A liberális politikai autokrácia korlátozhatatlannak tartja az egyéni szabadságot, ezért általában ellenez minden állami szabályozást a következő területeken: irodalom, művészet, tudomány, szerencsejáték, szex, prostitúció, abortusz, eutanázia, alkohol, könnyű drogok. Az illiberalizmus fogalma elsőként a polgári demokrácia, a köztársasági államforma és a többpártrendszer kritikáját foglalta magában. Oswald Spengler (1890-1936) konzervatív filozófus Poroszság és szocializmus (Preußentum und Sozialismus) c. könyvében a liberális parlamentarizmus ellen szólalt fel. A konzervatívok és baloldaliak liberalizmus-ellenes összefogását sürgette, hisz e két irányzat "sohasem veszítette el illiberális és antiparlamentáris tendenciáját." Az illiberális demokrácia fogalmát Fareed Rafiq Zakaria indiai származású USA-beli szerző írta le a The Rise of Illiberal Democracy című tanulmányában, 1997-ben. Szerinte az életviszonyok és az egyéni szabadságjogok szempontjából sokszor előnyösebb egy féldemokratikus-félautoriter, de önkorlátozásra törekvő jogállam, mint egy többségi felhatalmazásra hivatkozó, hatalmát korlátlannak tételező politikai autokrácia. A nyugati demokráciákat követő társadalomfejlődéshez ezért nem annyira többpárti választásokra van szükség, mint inkább jogállamra és a szabadságjogok tiszteletére, aminek kialakulása és megszilárdulása természetesen fokozatos folyamat. A fogalom kritikája Steven Levitsky, a Harvard Egyetem professzora és Lucan Way 2002-ben írt kritikája szerint az ellenzéki pártokat vagy a független médiát korlátozó rendszer nem demokrácia, hanem pszeudodemokrácia, egy fölülről irányított demokrácia. Példaként ilyen állam volt Szerbia Milosevics alatt. Zimbabwe vagy Oroszország sem tekinthetők valódi demokráciának, hanem egyre inkább tekintélyelvű működés felé haladnak. A szerzőpáros a kompetitív önkényuralom kifejezést használta az ilyen rezsimekre. A fejlett demokrácia jellemzően a gazdag országokban megvalósuló társadalmi rendszer. Olyan államokban, ahol a középosztály aránya növekszik és a civil kontroll erősödik, a társadalom egyre összetettebbé válik, ezért az így fejlődő államokban egyre nehezebb illiberális, autokratikus eszközökkel kormányozni. Az ilyen államok esetében, ha a liberális normarendszer sérül, egy jól működő demokrácia az intézményes kontroll és a hatalommegosztás mechanizmusaival korrigálni tud. Egy felmérés szerint Magyarországon nem alakult ki a középosztály. Karl Popper életműve, többek között A nyitott társadalom és ellenségei (The Open Society and Its Enemies) c. könyve nagy hatást gyakorolt Soros György közgazdászra; utóbbi a „A nyílt társadalom, avagy a globális kapitalizmus megreformálása” c. írásában és nyilatkozataiban annak adott hangot, hogy az illiberális demokrácia nem felel meg a nyílt társadalom feltételinek. Kornai János közgazdász 2016 októberében kijelentette, hogy „az illiberális demokrácia olyan, mint az ateista pápa: magában a jelzős szerkezetben ellentmondás van”, illetve emlékeztetett rá, hogy „a kommunista diktatúra is népi demokráciának nevezte magát”. Példák Az illiberális demokrácia egy klasszikus példája Szingapúr, ahol az 1960-as évektől a Népi Akciópárt bebetonozta a hatalmát és korlátozta gyülekezési jogot és az egyesülési jogot, majd megszállta a médiát, a nem kormányzati szervezeteket, az akadémiákat, oktatási intézményeket. Így bár technikailag többpárti választások vannak, Szingapúr politikai valóságában, az ellenzéki politikában nagyon nehéz megjelenni, ami meglátszik a választási eredményeken. Ugyanakkor nem illiberális demokrácia, hanem liberális önkényuralom Hongkong, ahol a lakosok elvileg a korábbi gyarmattartó Egyesült Királyságban elfogadott szabadságjogokat élvezik, de nem választhatnak vezetőket, mivel a kínai kormány korlátozza a szabad választásokat és ellenőrizni szeretné, hogy mely jelöltekre lehetne szavazni a hongkongi kormányzó megválasztásakor. Oroszországban az újságírók meggyilkolásának sorozata jól mutatja a szólásszabadság brutális elnyomását. Az összes nagy televíziós hálózatot a kormány birtokolja, és ezek egyoldalúan és teljesen nyíltan támogatják a kormányt támogató pártokat a választások során. Az illiberális demokrácia kifejezés használata a magyar közéletben A kifejezés, Zakariára hivatkozva és a magyar belpolitikai viszonyokra alkalmazva először a második Orbán-kormány kormányzásának idején jelent meg a magyar ellenzéki sajtóban. Orbán Viktor tusnádfürdői beszéde Az illiberális demokrácia fogalma azután került újra a figyelem középpontjába, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a 2014. július 25-én elmondott tusnádfürdői beszédében a világban létező illiberális demokráciákról beszélt, amelyek nem nyugatiak, nem liberálisok és talán nem is demokráciák, és mégis sikeresek, a politológia elemzések „sztárjai" Szingapúr, Kína, India, Oroszország, Törökország. A miniszterelnök részben Zakaria téziseire hivatkozva bírálta a liberális felfogást. Szerinte az új magyar államszerveződés a liberális demokrácia korszaka után a kereszténység, a szabadság, az emberi jogok értékeit tiszteletben tartva, ismét versenyképessé teszi a magyar közösséget. Kijelentette, hogy a munkaalapú társadalom az élősködő társadalmi elit uralmának ellentéte, nem pedig a liberális szabadságjogok felszámolása. Az illiberális fogalom és politológiai terminológia használata belföldön és külföldön azonnal élénk visszhangot váltott ki. A miniszterelnök vonatkozó mondatai:: A komoly érdeklődést keltett beszédét később egy kötcsei pártrendezvényen úgy értelmezte, hogy se neki, se a Fidesznek nincs semmi gondja a demokráciával, se a versenygazdaság jelenlegi működésével. Csak arra akarta felhívni a figyelmet Tusnádfürdőn, hogy ezeket a liberális jelző nélkül is lehet működtetni. A tusnádfürdői beszéd fogadtatása A beszéd jelentős politikai vitatémává vált belföldön és külföldön egyaránt. Többször előfordult, hogy a beszédet erősen leegyszerűsítve, sőt manipulatívan fordították le idegen nyelvekre. A Békemenet egyik szervezője szerint az illiberális demokrácia elnevezés helyett a közösségelvű és nemzeti demokrácia a pontos elnevezése annak a konzervatív állameszménynek, amiről a miniszterelnök beszélt. 2014. július 28-án az Együtt-PM Szövetség az Európai Bizottsághoz fordult Orbán Viktor miniszterelnök Tusnádfürdőn mondott beszéde és a civil szervezetek helyzete miatt. Lánczi András, a Politikatudományi Intézet igazgatója szokatlannak nevezte, hogy egy politikus gondolkodni kezd. Az Európai Bizottság szóvivője szerint egy nyári diáktáborban elmondott beszédből a bizottságnak nincs oka arra következtetni, hogy Magyarország elállna szerződésben rögzített kötelezettségeinek teljesítésétől. Az ellenzéki LMP pártvezető reagálása szerint önmagában a liberális demokrácia valóban számtalan 21. századi kérdésre nem ad választ. Külföldi reagálások a tusnádfürdői beszédre 2014. július 31-én maga Fareed Zakaria reagált cikkében Orbán Viktor beszédére és úgy vélekedett hogy, a magyar miniszterelnök olyan rendszert vezetett be Magyarországon, ami leginkább putyinizmusként írható le. 2014. augusztus 1-jén a The New York Times az Európai Unió próbája című szerkesztőségi cikkében keményen bírálta a tusnádfürdői beszédben megfogalmazott gondolatokat. 2014 augusztusában az arab Al Jazeera hírtévé is foglalkozott a tusnádfürdői beszéddel. A műsor szerint Magyarország az oroszoktól lesi el az „illiberális” modellt. 2014. augusztus 6-án a Washington Post szerkesztőségi cikkben kritizálta Orbán Viktort. 2014. augusztus 9-én a Politiken című dán lapban Rune Lykkeberg szerkesztő kifejtette, hogy Orbán beszéde a nyugati demokrácia hatékony rendszerkritikája. Szerinte a nyugati ostobaság és süketség jele Orbánt a politikai gonoszság ikonjaként beállítani. 2014. augusztus 28-án a Die Weltben jelent meg reagálás. A német liberális lap szerint Orbán Viktor gondolatai annyira illenek a nyugati értékrendhez, mint egy krumpli a tulipánföldhöz. 2014. szeptember 3-án Orbán Viktor beszédével kapcsolatban írásbeli kérdéssel fordult az Európai Bizottsághoz Pavel Telicka, az európai liberálisok európai parlamenti (EP-) frakciójának egyik alelnöke. Szeptember közepén Benjamin Cardin Maryland szenátora a civil szervezetek elleni magyarországi rajtaütést hozta föl példának, amikor arról beszélt, hogy sok országban visszafejlődik a demokrácia. „A hét elején a magyar hatóságok rajtaütöttek két budapesti civil szervezet irodáján, ami, úgy tűnik, a civilekre gyakorolt egyre erősebb nyomásgyakorlás része. Ezek a tettek nem csak a demokráciát ássák alá, de az oknyomozó újságírásra is bénítólag hatnak. Itt az ideje, hogy a nemzetközi közösség visszaverje ezeket a civilek ellen intézett támadásokat és megvédje munkájukat, amellyel az erős demokratikus intézményrendszer kiépítésén dolgoznak.” 2014. szeptember 19-én Bill Clinton volt amerikai elnök egy tévéműsorban kritizálta Orbán Viktort, miszerint a tekintélyelvű kapitalizmus-modell vonzó a magyar miniszterelnök számára. 2014. szeptember 23-án az USA elnöke a sajtóhadjáratnak is köszönhetően a következőket nyilatkozta Magyarországról: 2014. október 2-án a Washingtonban , az Európai Politikai Elemző Központ által Kelet-Európa atlanti kapcsolatainak tárgyában szervezett konferencián , Victoria Nuland az Egyesült Államok külügyminisztériumának európai és eurázsiai ügyekért felelős államtitkár-helyettese súlyos kritikával illette a magyar kormány politikáját. 2014. november 7-én minden addiginál súlyosabban támadta címoldalán Orbán Viktort az amerikai New York Times című napilap, mert a lap cikkírói szerint "illiberális" államá akarja tenni Magyarországot. 2015. július 16-án az amerikai Szenátus meghallgatásán Tom Malinowski, demokráciáért és emberi jogokért felelős külügyi helyettes államtitkár említette meg a tusnádfürdői beszédet. Orbán Viktor illiberális demokráciával kapcsolatos megfogalmazásának utóélete 2015. február 2-án, Angela Merkel német kancellár budapesti látogatása alkalmával, kifogásolta az Orbán Viktor által kifejtett gondolatokat az illiberális demokráciáról. Mint a sajtótájékoztatójukon kijelentette „Nem tudok mit kezdeni az illiberális szóval a demokrácia összefüggésében”. Orbán Viktor válaszában kitartott álláspontja mellett, „a liberalizmus privilégiumot követel magának, amit nem adhatunk meg neki”. 2017. szeptemberében a német kormány pedzegette, hogy megpróbálnak nyomást gyakorolni Magyarországra a migránsok befogadása kapcsán: az uniós források Magyarországtól való megvonását javasolta Heiko Maas német igazságügyi miniszter, arra az esetre, ha a magyar kormány nem hajlandó igazodni a nyugati országok bevándorláspárti politikájához. 2018. májusában a Financial Times szerint Brüsszel arra készül, hogy megvonja az uniós forrásokat azoktól az országoktól, melyek nem tartják be a liberális demokrácia alapelveit. Orbán Viktor beszéde az illiberális demokráciáról, mint kereszténydemokráciáról 2018. május 4-én Orbán Viktor a Kossuth Rádióban megerősítette, hogy illiberális demokráciát épít, melyet ezúttal kereszténydemokráciaként aposztrofált: "a mi fölfogásunk szerint nekünk a demokráciának azt a fajtáját érdemes építeni, amit kereszténydemokráciának nevezünk. Tehát mi nem vagyunk liberálisok, és nem liberális demokráciát építünk. (...) Mi itt egy kereszténydemokrácia fölépítésén dolgozunk, európai hagyományokban gyökerező, régi vágású – ezt is mondhatnám – kereszténydemokrácia fölépítésén."[forrás?] Barbadosi dollár A dollár Barbados hivatalos pénzneme 1972 óta. Érmék 2014. május 7-étől a Központi Bank nem ad ki több 1 centes érmét. Ambrus Ákos Ambrus Ákos (Budapest, 1961. december 29. –) magyar operaénekes (bariton). Életpályája Zenei tanulmányait 1969-ben kezdte a Weiner Leó Zeneiskola zongora- majd később zeneszerző-zenelméleti szakán. Főiskolai tanulmányait a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán végezte el, 1981-ben diplomázott zeneszerzőként. Ezt követően Sziklay Erika magántanítványaként folytatta énektanulmányait. 1988-tól a budapesti Tomkins együttes szólistája volt. 1992-ben szerezte meg operaénekesi diplomáját, majd ugyancsak ebben az évben került a Magyar Állami Operaházhoz, mint minisztériumi ösztöndíjas. Az Operaház 1993-ban szerződtette magánénekesként. Főbb szerepei Bizet : Carmen - Morales Mozart : Figaro házassága - Antonio, a gróf kertésze Puccini : Bohémélet - Schaunard Puccini : Pillangókisasszony - Yamadori Rossini : A sevillai borbély - Fiorello, a gróf szolgája Verdi : A végzet hatalma - Alcade Verdi : Traviata - D'Obigny márki Verdi : Rigoletto - Marullo, udvaronc Wagner : A nürnbergi mesterdalnokok - Sixtus Beckmesser Wagner : Parsifal - Grál-lovag Sárgaláz A sárgaláz szúnyog által terjesztett fertőző vírusbetegség, mely emésztőrendszeri vérzést és sárgasághoz vezető májgyulladást okoz. Formái A sárgaláznak két formája ismert: Dzsungel-sárgaláz : a trópusi esőerdőkben élő majmok között elterjedt betegség, amelyet a szúnyogok visznek át az emberre. Városi sárgaláz : a sűrűn lakott településeken a fertőzést egy másik szúnyogfaj, az Aedes albopictus terjeszti emberről emberre. A betegség lefolyása A betegség gyakran tünetmentes vagy enyhe lefolyású. Ritka a súlyos forma, azonban a halálozási aránya magas. A lappangási idő 3-6 nap, amelynek elteltével láz, fejfájás, hasi fájdalom és véres hányás jelentkezik. Ez után átmeneti javulás következik be, amelyet sokkos állapot és testszerte jelentkező vérzések követnek, majd kialakul a vese- és májelégtelenség, amely halált okoz. A májelégtelenség sárgasággal is párosul (innen a betegség neve). Különösen veszélyeztetett területek Európában utoljára 541-549 között volt sárgaláz-járvány, miután egy globális természeti katasztrófa után a Föld klimatikus egyensúlya egy időre felborult. Napjainkban a trópusi és szubtrópusi területeken szed még áldozatokat a betegség, elsősorban Afrika középső részén és Dél-Amerika északi országaiban (Brazília, Venezuela stb.). Ellenszere A sárgaláz ellen az orvostudománynak sikerült védőoltást kifejlesztenie, amely élő, legyengített (attenuált) vírusokat tartalmaz, és a beadástól számított 10 nap múlva aktivizálja az immunrendszert. Igen hatékony, és legalább 10 évre védelmet biztosít. Oltási reakcióként enyhe tünetek jelentkezhetnek: az injekció helyén bepirosodik vagy megduzzad a bőr, fejfájás, izomlázszerű tünetek, nyirokcsomó-duzzanat is előfordulhat. A védőoltás nem ajánlott a tojásallergiában szenvedő betegeknek (mivel anafilaxia léphet fel), legyengült immunrendszerű embereknek és azoknak, akik kortikoszteroidokat tartalmazó gyógyszereket szednek. Nem ajánlott a terhes nők és a kilenc hónapnál fiatalabb gyerekek oltása, de különös veszélyeztetettség esetén nekik is be lehet adni az oltást. A sárgaláz által sújtott területre utazóknak az oltás kötelező. Magyarországon a védőoltást oltóközpontokban lehet beadatni. 2006-tól bármely jogosult orvos beadhatja, ha arról nemzetközi bizonyítványt állít ki. Az oltásról háromnyelvű nemzetközi oltási könyvet (International Certificate of Vaccination) adnak, amelynek felmutatását az érintett országok hatóságai a be- és kiutazáskor kérhetik. Az oltási könyvet, illetve az oltás igazolását akkor is kérhetik, ha a tranzitország sárgalázfertőzött, bár a célország nem. Barbadosi labdarúgó-válogatott A barbadosi labdarúgó-válogatott Barbados nemzeti csapata, amelyet a barbadosi labdarúgó-szövetség (angolul Barbados Football Association) irányít. CONCACAF-szereplés 1963 – 1973 : Nem indult . 1977 : Nem jutott be . 1981 : Visszalépett . 1985 – 1989 : Nem indult . 1991 : Nem indult . 1993 – 2011 : Nem jutott be . Világbajnoki szereplés 1930 – 1974 : Nem indult . 1978 : Nem jutott be . 1982 : Nem indult . 1986 : Visszalépett . 1990 : Nem indult . 1994 – 2018 : Nem jutott be . 921 Évszázadok: 9. század – 10. század – 11. század Évtizedek: 870-es évek – 880-as évek – 890-es évek – 900-as évek – 910-es évek – 920-as évek – 930-as évek – 940-es évek – 950-es évek – 960-as évek – 970-es évek Évek: 916 – 917 – 918 – 919 – 920 – 921 – 922 – 923 – 924 – 925 – 926 Események A kalandozó magyarok 920 óta tartó, Verdun felégetését is magában foglaló franciaországi hadjárata ebben az évben ér véget. I. Berengár itáliai király a kalandozókat hívja be ellenfelei ellen Itáliába (→ 922 ). ROMP A ROMP avagy Research (Office Products Division) Micro Processor az IBM által az 1980-as évek elején tervezett és gyártott 32 bites 10 MHz-es órajelű RISC mikroprocesszor. A processzor 2 µm-es folyamattal készült és 45 000 tranzisztort tartalmaz. A ROMP processzort az IBM RT 6150 és 6151 munkaállomásokban alkalmazták. Története A ROMP processzor, amelyet bizonyos körökben 032-ként is ismernek, 1981-ben készült el szilícium csip formájában, és eredetileg irodai alkalmazásokba szánták. Ez lett volna az 1970-es évek közepén készült "OPD Mini Processor" utódja – ez a processzor olyan szövegszerkesztő rendszerekben volt használatos, mint pl. az IBM Office System/6. A ROMP végül az 1986-ban megjelent IBM RT/PC vonalban került felhasználásra, és később egy IBM-gyártmányú lézernyomtatóban. Egy darabig az IBM RT/PC számítógépcsaládot személyi számítógépként szándékoztak forgalmazni, amelyekben a ROMP processzor váltotta volna fel az Intel 8088-as processzort. Azonban a szoftvertámogatás sokkal inkább a műszaki munkaállomások irányát célozta meg. A ROMP eredetileg 24 bites RISC architektúráját az IBM tervezte, de az utasításkészletet a tervezés évei során 32 bitesre változtatták. A lapkák – a processzor és a memóriakezelő egység – egyedi tervezésű VLSI áramkörök, az IBM 2 µm-es NMOS technológiájával készültek. Mindkét komponens 36 mm-es kerámia hordozóra került, PGA tokozásban gyártották. A ROMP processzor 7,65 × 7,65 mm felületű lapkán 45 000 tranzisztort, a MMU egy 9,0 × 9,0 mm-es csipen 62 000 aktív egységet tartalmaz. A processzornak 16 db. 32 bites általános célú regisztere van, és 32 bites címeket használ a címzéshez és az adatútvonalakban. A processzor utasításai nem egyforma hosszúak: az utasítások egy része 16 bit, más részük 32 bit hosszú; utasításkészlete összesen 118 egyszerű utasítást tartalmaz. A felépítése lehetővé tette, hogy a processzor a legtöbb utasítást, különösen a regiszter-regiszter operandusú utasításokat, 1 órajelciklus alatt hajtsa végre, azonban az utasítások átlagos végrehajtási ideje 3 óraciklus volt. A processzorhoz egy IBM által fejlesztett memóriavezérlő csatlakozhatott, amely elvégezte a virtuális memóriacím-fordítási funkciókat és lehetővé tette a virtuális memóriakezelést. Amíg a fizikai címek 32 bitesek, a virtuális cím 40 bites, ami 240 bájt, azaz 1 terabájt v. tebibájt méretű memória címzését teszi lehetővé. A processzor teljesítménye 1982-ben 2,5 MIPS (más forrás szerint 1,7 és 2,1 MIPS között) volt, ami gyorsabb, mint egy korabeli DEC VAX minigép és kb. megegyezik a csak 1986-ban megjelent Intel 386-os processzor teljesítményével. A tervezési munkálatokat 1977 tavaszán kezdték meg, a T.J. Watson Kutatóközpont 801 processzorából kiindulva, annak egy mellékágaként; innen származik a névben a "Research" (kutatás) szó. Több felépítésbeli változtatást tettek a költségek csökkentése érdekében, így pl. ezért vezették be a 16 bites utasításokat is, a kódsűrűség növelése miatt, mivel ez akkoriban fontos szempont volt, és a beágyazott rendszerek körében még ma is az; az eredetileg 32 bites ARM, MIPS és Power architektúrákban is bevezették a 16 bites utasításokat. Ugyancsak a költségcsökkentő intézkedéseknek köszönhető, hogy a processzornak csak 16 regisztere van (szemben a 801-esben lévő 32-vel), hiányzik belőle a belső gyorsítótár és a Harvard-architektúrának megfelelő felépítés, és a lebegőpontos utasítások, bár ezt az is magyarázhatja, hogy eredetileg szövegszerkesztők processzorának szánták, amelyben nincs szükség lebegőpontos számításokra. A processzorhoz külső lebegőpontos koprocesszort lehetett csatlakoztatni, eleinte a National Semiconductor NS32081 FPU-t, később megoldották a Motorola 68881 vagy 68882 csatlakoztatását is. A processzort és a kapcsolódó memóriakezelő egységet két integrált áramkörrel valósították meg. Az első lapkák 1981-ben készültek el. Tehát a ROMP valószínűleg az első, kereskedelmi forgalomba került RISC processzortípus, feltéve, hogy valódi RISC-felépítésűnek tekintjük-e vagy sem, és hogy kereskedelmi terméknek számított-e 1981-ben, mivel egészen 1986-ig nem szállítottak belőle. Ezt a késést a RT/PC számára készülő szoftverkészlet és operációs rendszer túlzottan nagyratörő célkitűzései okozták. Az operációs rendszer virtualizált hardvert kezelt és több operációs rendszer használatát is megengedte (más rendszereket is hostolhatott), habár a legalsó virtuális operációs rendszer szintjére csak egy UNIX rendszert portoltak. Ezt a technológiát hívják részleges virtualizációnak, amelyet széles körben használnak a nagyszámítógépek körében, de a kisebb rendszerekben csak a 21. században kezdett megjelenni. Az IBM RT/PC ennek következményeképpen lemaradt a konkurenciától, a Sun Microsystems és az Apollo Computer rendszereitől, amelyeknél a UNIX-ot közvetlenül portolták a platformokra. Österåker község Österåker község (svédül: Österåkers kommun) Svédország 290 községének egyike. Stockholm megyében található, székhelye Åkersberga. Települések A község települései: Rebarbara A rebarbara (Rheum) a szegfűvirágúak (Caryophyllales) rendjébe és a keserűfűfélék (Polygonaceae) családjába tartozó, lágyszárú növénynemzetség. A növényeknek nagy, háromszögforma leveleik vannak, húsos levélnyéllel. A kétivarú virágok aprók, színük a zöldesfehértől a rózsavörösig terjed, bogas fürtvirágzatba tömörülnek. Számos faját termesztik gyógynövényként vagy emberi fogyasztásra - ide tartozik a zöldségként termesztett Rheum rhabarbarum vagy Rheum x hybridum, illetve a Rheum rhaponticum faj is. Bár a levelek mérgezők (vesekövet, és nagy mennyiséget elfogyasztva akár halált is okozhat), a levélnyeleket fanyar ízükért felhasználják. A növénynem nevének eredete A növénynem elnevezése az ókori görög rhéon (ῥῆον) szóból származik, melyet Pedaniosz Dioszkoridész alkalmazott, valószínűleg egy, a Rheum nembe tartozó növényfajra. A rhéon szó pedig a Volga folyó ókori szkíta nevéből – a görögök hallásához és nyelvük szabályaihoz igazítva Oaros (Οαρος), Rha (Ρα), Rhos (Ρος) – ered. Az eredeti szkíta szó Fischer Károly Antal szerint Ár volt. Hatása A rebarbaragyökér antranol-glikozidokat tartalmaz, amelyeknek aglikonjai, az emodinok hashajtó hatásúak. Közvetlen beválasztás A (közvetlen) beválasztás a telefonhálózat azon szolgáltatása, melynek segítségével a hívó a hívott alközpont keresett mellékállomását kezelő közreműködése nélkül – „közvetlenül tárcsázva” – érheti el. A kezelők forgalma ily módon jelentősen csökken: akár a recepciós is el tudja látni a feladatot (például úgy, hogy közli a hívóval a keresett fél beválasztásos hívószámát). A hívónak kedvező, hogy csak a keresett mellékállomás jelentkezésekor kell fizetnie. A szolgáltatás további előnye, hogy egy vállalat minden alkalmazottjának külön hívószáma lehet anélkül, hogy ehhez megannyi telefonvonalat kellene létesíteni a főközpont és az alközpont között. Működési elve A hívott szám elemzésével a főközpont megállapítja, hogy a hívás egy beválasztásos alközpont felé irányul. Keres egy szabad beszédáramkört, majd a hívott szám utolsó néhány jegyét átadja az alközpontnak. A számjegyek átadására többféle rendszer terjedt el. Egyenáramú impulzusok MFC ISDN Számozás Magyarországon zárt számozási rendszer van, vagyis a budapesti előfizetői hívószám mindig hétjegyű, a vidéki pedig mindig hatjegyű. Az alközpontot kijelölő szám és a mellékállomás száma együttesen tehát pontosan hét (illetve hat) számjegyű: a hívószám két része nem különíthető el egymástól. Például: egy négyszáz állomásos budapesti beválasztásos alközpont számmezeje 445 5800 … 445 6199, a mellékállomások egymást három- vagy négyjegyű számmal hívják (800 … 999, 6000 … 6199). A mellékállomás számából tehát nem képezhető triviálisan a beválasztásos hívószám. Beválasztás Magyarországon Magyarországon a beválasztás viszonylag későn terjedt el: Rotary-központokhoz egyáltalán nem kapcsolódott beválasztásos alközpont. Az első – MFC jelzésrendszert használó – beválasztásos alközpontok az ARF keresztrudas főközpontok üzembe helyezése után jelentek meg. Žehuň Žehuň település Csehországban, a Kolíni járásban. Žehuň Kněžičky, Lovčice, Polní Chrčice, Choťovice, Hradčany és Dobšice településekkel határos. Lakosainak száma 436 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: 173E busz (Budapest) A budapesti 173E jelzésű autóbusz Újpalota, Nyírpalota út és a Kelenföldi pályaudvar között közlekedett. A vonalat a Budapesti Közlekedési Zrt. üzemeltette. Története A 2008-as paraméterkönyv bevezetésével augusztus 21-én az Újpalota, Nyírpalota utca és Etele tér, Kelenföldi pályaudvar között közlekedő 173-as jelzését 173E-re módosították, útvonala nem változott. A 7-es autóbuszcsalád 2005. december 3. és 2013. május 31. között: A 7-es busz: Albertfalva vasútállomás – Bornemissza tér – Kelenföld, városközpont – Bosnyák tér A 7E busz ( 2008 . augusztus 21. előtt 7 -es busz): Kelenföld vasútállomás – Kelenföld, városközpont – Bosnyák tér A 173-as busz ( 2008 . augusztus 21. előtt 73-as busz): Bornemissza tér – Kelenföld, városközpont – Bosnyák tér – Újpalota, Nyírpalota út A 173E busz ( 2008 . augusztus 21. előtt 173 -as busz): Kelenföld vasútállomás – Kelenföld, városközpont – Bosnyák tér – Újpalota, Nyírpalota út 2013-ban a 7-es buszcsaládot átszervezték, a megrövidített 173-ast átnevezték 7A-ra, a 173E szerepét pedig a 7E és a 107E vette át. Teleki Pál (politikus) Széki gróf Teleki Pál János Ede (Budapest, 1879. november 1. – Budapest, 1941. április 3.) magyar geográfus, egyetemi tanár, politikus, miniszterelnök, tiszteletbeli főcserkész, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a SZEFHE rabonbánja. Családja Édesapja Teleki Géza (1843–1913) író és politikus, aki rövid ideig belügyminiszter volt Tisza Kálmán kormányában. Édesanyja Muráty (Muratisz) Irén (1852–1941), egy jómódú pesti görög kereskedő leánya. 1908. november 24-én vette feleségül Bissingen-Nippenburg Johanna (1889–1942) grófnőt, gróf Bissingen Nippenburg Rezső Antal Gábor és foeni Mocsonyi Georgina lányát Budapesten. Házasságukból két gyermekük született: Teleki Mária (1910–1962) és Teleki Géza (1911–1983). Géza fia geológus, egyetemi tanár lett Kolozsvárott 1940-44 között, majd az Ideiglenes Nemzeti Kormány vallás- és közoktatási minisztere volt 1944-45-ben. 1949-ben Amerikába emigrált. Egyik unokája, Teleki Géza neves antropológus lett Amerikában. Tanulmányai Elemi iskoláit magántanulóként végezte a budapesti evangélikus elemi népiskolában (a mai Deák Ferenc téren) 1885–1889 között, majd a pesti Piarista Gimnáziumban (1889–1897) folytatta tanulmányait, szintén magántanulóként. 1897 szeptemberében beiratkozott a Budapesti Tudományegyetem jog- és államtudományi karára. A természettudományi karon földrajzi előadásokat hallgatott, publikált a Földrajzi Közleményekben és előadást tartott a Földrajzi Társaságban az ázsiai felfedezőutak történetéről. A Természettudományos Társulat 1898. december 15-ei, nyilvános ülésén mutatta be dolgozatát. Egyetemi évei alatt részt vett az erdélyi társaság jeles, évente ismétlődő eseményein, a zsuki falkavadászatokon és a kolozsvári jótékonysági bazáron. 1901-ben szerezte egyetemi diplomáját: ekkor első államtudományi szigorlatán magyar közjogból, politikából, egyházi jogból és nemzetközi jogból vizsgázott. A következő tanévre vendéghallgatóként beiratkozott a Magyaróvári Magyar Királyi Gazdasági Akadémiára, a kétéves képzés második évére. 1902 áprilisában a bizottság nem találta elégségesnek tudását, majd a következő évben megismételt szigorlaton közigazgatási jogból ismét megbukott. Végül 1903. decemberben, „Az elsődleges államkeletkezés kérdéséhez” címmel benyújtott dolgozata alapján az államtudományok doktorává nyilvánították. Tudományos pályafutása 1902-től Lóczy Lajos földrajzi tanszékén volt gyakornok. 1904-től szolgabíróként tevékenykedett Szatmárban. 1906 március-áprilisban nagy nyugati utat tett, 1907-ben Szudánban, majd Európában járt tanulmányúton. 1909–1913 között a Földrajzi Intézet nevű kiadóvállalat tudományos igazgatója, 1910–1923 között pedig a Földrajzi Társaság főtitkára volt. 1911-ben Atlasz a japáni szigetek cartographiájának történetéhez című munkája magas francia elismerésben (Jomard-díj) részesült. 1912 augusztus-októberében Cholnoky Jenővel nagy körutat tett az Egyesült Államokban. Ebből az útból született 1922-ben az Amerika gazdasági földrajza című egyetemi jegyzete. 1913-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta, azonban székfoglalóját a háború miatt csak 1917-ben mondhatta el. 1913-ban kinevezték a Kereskedelmiiskolai Tanárképző tanárának. A Turáni Társaság tagja, majd elnöke lett. A háborúban önkéntesként szolgált, ez idő alatt született (nemegyszer a lövészárokban írva) korai jelentős műve: A földrajzi gondolat története. 1918 őszétől a párizsi békekonferenciára többekkel elkészítette a Magyar Királyság etnikai térképét, majd a híres „vörös térképet”, amelyen a magyar nemzetiséget vörössel jelölte (carte rouge). Politikai pályafutása Először az 1905-ös választásokon indult az ifj. Andrássy Gyula vezetésével a Szabadelvű Párt „disszidenseiből” formálódó (de csak a választás után bejegyzett) Országos Alkotmánypárt színeiben a Szatmár vármegyei nagysomkúti választókerületben, mely országgyűlési képviselőjévé választotta. Az 1906-os választásokon ismét elnyerte a mandátumot. Az 1910-es választásokon, amikorra nyilvánvalóvá vált a koalíciós kormány bukása, nem vállalt újabb mandátumot (nem indult), a politikától időlegesen visszavonult. Ekkoriban még nem volt jelentős politikai tényező. Az első világháborúban önkéntesként harcolt. 1917-ig főhadnagyként szolgált a szerb, majd az olasz fronton, ekkor kinevezték az Országos Hadigondozó Hivatal élére. Az őszirózsás forradalom győzelme után visszavonult, a Magyarországi Tanácsköztársaság idején Svájcban tartózkodott, eközben az Antibolsevista Comité felkérésére az ellenforradalmi szegedi kormányokban (mindháromban) külügyminiszterként tevékenykedett. Az ellenforradalom győzelme utáni első, 1920-as választásokon a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja színeiben Szeged belvárosi kerületében nyert országgyűlési mandátumot. A március 15-én alakult Simonyi-Semadam-kormányban Simonyi-Semadam felkérte külügyminiszternek, melyet április 19-ével fogadott el, a trianoni békeszerződés aláírására már ilyen minőségében ment el, azt azonban nem ő, hanem a magyar delegáció két másik (politikailag súlytalan) tagja írta alá. A kormány ezután egy hónappal lemondott, a kabinetalakításra Horthy Telekit kérte fel, aki el is vállalta azt. Első miniszterelnöksége 1920. július 25-én Horthy Miklós kormányzó kinevezte miniszterelnökké. Emellett ő volt a nemzeti kisebbségek tárca nélküli minisztere és ő vezette a külügyi tárcát is. IV. Károly király visszatérési kísérlete után, 1921. április 14-én lemondott a miniszterelnökségről. Teleki első kormányzásának egyik máig leginkább ellentmondásos kérdése a "numerus clausus"- törvény. A numerus clausus tulajdonképpen az 1920. évi XXV. törvény ("a tudományegyetemekre, a műegyetemre, a budapesti egyetemi közgazdaságtudományi karra és a jogakadémiákra való beiratkozás szabályozásáról"), nevének jelentése: "lezárt (értsd: meghatározott, állandó) szám". A parlament elé a vallás- és közoktatásügyi miniszter terjesztette, 1920 szeptemberében fogadták el. A törvény elsősorban a magyar felsőoktatásban tanulók számát kívánta az ország vélt vagy valós szükségleteihez igazítani, korlátozni kívánta a felsőoktatásba bekerülők számát. A felsőoktatásban tanulóknak számarányukban tükrözniük kellett a Magyarországon élő "népfajok" arányszámát. A törvény fő célja elsősorban az volt, hogy biztosítsa a magyaroknak a lakosságon belüli arányuknak megfelelő részvételt az egyetemeken. A törvényt sokan az első zsidótörvénynek tekintik, mivel a zsidóságot korlátozta leginkább, amelyet az addigi joggyakorlattól eltérően felekezet helyett nemzetiségként kezelt. Első miniszterelnöksége után 1925-ben részt vett a török–iraki határ megállapítása előtti felmérésben, mint a Népszövetség által kiküldött Moszul-bizottság tagja. A korszak tudományos életében meghatározó szerepet töltött be: professzor, és több ízben dékán volt a budapesti egyetem közgazdaságtudományi karán, illetve 1937–1938-ban rektor a jogutód József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, a Műegyetem elődjén. Az Eötvös-kollégiumnak is kurátora ebben az időben. Munkásságát 1930-ban Corvin-lánccal ismerték el. Az 1926-os választásokon nem indult, mivel a Közgazdasági Egyetem őt kívánta delegálni az újjáalakuló felsőházba. A felsőháznak az 1927-es újjáalakulásától 1938-ig maradt a tagja (mindvégig a Közgazdasági Egyetem küldötteként). Ez idő alatt országgyűlési választáson nem indult. A cserkészet élén 1922. június 10-ével Horthy Miklós kormányzó Teleki Pált nevezte ki az ország főcserkészévé. Népszerű és nagy hatású szereplője az ifjúsági mozgalom történetének. Teleki azonban nem viselte hosszú ideig a címet, ugyanis 1923 márciusában egészségi állapotára hivatkozva benyújtotta lemondását, főcserkészi tisztsége alól a kormányzó felmentette, és tiszteletbeli főcserkésszé nevezte ki. E szerepében volt 1933-ban a 4. Cserkész Világdzsembori, cserkész világtalálkozó (jamboree, dzsembori) szervezője és irányítója: Gödöllőn, a Királyi Kastély parkjában a világ számos országából érkező 30 000 cserkész táborozott. Második miniszterelnöksége Teleki 1938-ban a tokaji kerületben egy időközi választáson ismét képviselői mandátumhoz jutott, amivel lemondott felsőházi tagságáról és újra csatlakozott a képviselőházhoz. Az 1938. május 14-én az alakuló Imrédy-kormányban vallás- és közoktatásügyi miniszter lett, melyet Imrédy bukásáig el is látott. Az első bécsi döntés tárgyalásánál a magyar delegáció egyik vezetője volt. Az elvesztett területek visszaszerzése érdekében Németország és Olaszország, más szóval a tengelyhatalmak felé forduló Imrédy-kormánnyal szemben meggyőződéses angolbarát volt. 1939. február 2-án a parlamenti viszály megoldásaként (még korábban 62 kormánypárti képviselő kivált és szembefordult Imrédyvel) Teleki vezérletével a kormánypárt és a korábbi „disszidens” képviselők újraegyesültek, a kormánypárt pedig felvette a Magyar Élet Pártja nevet (ami addig a „Nemzeti Egység Pártja” volt). Imrédy Béla szintén ekkori lemondatása után Horthy újfent Telekit bízta meg a kormányalakítással. Teleki és második kabinetje 1939. február 16-án tette le hivatali esküjét, így az 1939. IV tc.-t, azaz a II. zsidótörvényt már az ő kormányzása alatt fogadta el a parlament. Teleki második miniszterelnöksége idején zajlott le Kárpátalja (1939. március) és Észak-Erdély (a II. bécsi döntés, 1940. augusztus 30.) visszacsatolása. Hivatali ideje alatt nagyszabású infrastrukturális beruházásokat és szociális reformokat is elindított (pl. az Országos Nép- és Családvédelmi Alap, észak-erdélyi vasútépítések, stb.). Az 1939-es ún „pünkösdi választásokon” a vezetése alatt álló kormánypárt, a Magyar Élet Pártja a Horthy-korszak legnagyobb arányú választási győzelmét aratta, ugyanakkor mind a kormánypárton belül, mind azon kívül előretörtek a szélsőjobboldali erők. Itt újfent Szeged belvárosában nyert képviselői mandátumot. Teleki Pál külpolitikájának kétségtelen sikere, hogy 1939 szeptemberében a magyar kormány megtagadta azt a német kérést, amely a Nagyszalánc-Velejte vasútvonal magyar területen húzódó szakaszának használatát kérte, hogy azon a lengyel frontról német sebesülteket és utánpótlást szállító szerelvények haladhassanak át. Lengyelország szeptemberi kudarca után a magyar kormány megnyitotta a határt a lengyel menekülők előtt, és megadta az összes lehetséges segítséget számukra: az 1944. márciusi német megszállásig lengyel iskolák és szervezetek működtek Magyarországon. Ugyancsak Teleki Pál utasítására szerveztek meg és szereltek fel titokban egy magyar légiót, hogy azok a Téli háborúban a finn oldalon harcoljanak a szovjet csapatok ellen. 1940. szeptember 26-án elsőként kapta meg Horthy kormányzótól a Magyar Királyi Szent István-rend nagykeresztjét. Teleki külpolitikájának, s kormánya mozgásterének végzetes szűkülését jelentette, hogy 1940. november 20-án a magyar kormány csatlakozott a Háromhatalmi egyezményhez (Németország, Olaszország és Japán), elismerve a fasiszta Olaszország és a náci Németország európai hegemóniáját. Az egyezmény értelmében ha a világháborúban addig részt nem vevő állam támadná meg a tengelyhatalmakat, Magyarország szolidaritást vállal a megtámadottal. A második világháborúban A magyar kormány 1940. december 12-én Belgrádban örökbarátsági szerződést kötött Jugoszláviával. Az ottani katonai puccs – mely egyúttal németellenes élű volt – után azonban a berlini vezetés bejelentette igényét arra, hogy német csapatok Magyarországon áthaladhassanak. Telekinek választania kellett a revíziót lehetővé tevő és addig győztes helyzetben levő Németország, és a térséget minden szempontból feladó, de nagy anyagi tartalékokkal rendelkező angolszász hatalmak és a velük potenciálisan szövetséges Szovjetunió között. Teleki tartani akarta magát a barátsági szerződéshez, Németország ellenében. Április 2-án a londoni nagykövet tájékoztatta arról, hogy Magyarország hadüzenetre számíthat angol részről Jugoszlávia megtámadása esetén. A német hadsereg Jugoszlávia elleni felvonulásának másnapján 1941. április 3-án reggel Telekit holtan találták a Sándor-palotában lévő lakosztályában, fejlövés végzett vele. Íróasztalán drámai hangú levelet találtak a kormányzónak címezve, melyben erős szavakkal ítélte el a Jugoszlávia elleni agressziót. A német csapatok már a halálhír előtt elindultak Jugoszlávia ellen. Halálát – bár körülményei sok vitát váltottak ki – a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a történettudomány öngyilkosságként értékeli. Öngyilkossága morális síkra emelt egy merőben politikai kérdést. Sírja Gödöllőn, a máriabesnyői temetőben található. Az emléktáblájára liliom van vésve a cserkészetre utalva, és a következő felirat olvasható rajta: "DOLGOZOTT A CSERKÉSZETÉRT ÉS ÉLETÉT ADTA A MAGYAR NÉP BECSÜLETÉÉRT". Emlékezete Első köztéri szobrát Gödöllőn állították fel 2001-ben. 2004-ben magyar értelmiségiek egy csoportja mellett lengyel üzletemberek is részt vettek annak lehetővé tételében, hogy a budapesti szoborállítás meghiúsulása után Balatonbogláron mégis emlékművet állíthassanak neki. A Pannonhalmi Bencés Gimnázium (melynek egyik alapítója) filmvetítő termének neve őrzi emlékét. Ezeken kívül Varsóban és Sopronban is egy utca, Gödöllőn egy tér - a Gróf Teleki Pál tér - viseli a nevét. Fontosabb művei Az elsődleges államkeletkezés kérdéséhez (1903) A földrajzi gondolat története (1917) La Hongrie Occidentale. Párizs-Budapest, 1920. ( Domanovszky Sándorral ) Online Amerika gazdasági földrajza (1922) The Evolution of Hungary and its Place in European History (1923) Európáról és Magyarországról (1934) A gazdasági élet földrajzi alapjai I-II. (1936) Beszédek 1939 (1939) Magyar politikai gondolatok (1941) Teleki Pál országgyűlési beszédei I-II. (1944) Teleki Pál: Válogatott politikai írások és beszédek (2000) Cistugo lesueuri A Cistugo lesueuri az emlősök (Mammalia) osztályának a denevérek (Chiroptera) rendjébe, ezen belül a kis denevérek (Microchiroptera) alrendjébe és a Cistugidae családjába tartozó faj. Tudnivalók A Cistugo lesueuri csak két országban található meg, Lesothóban és a Dél-afrikai Köztársaságban. Kedvelt élőhelyei a száraz szavanna, mediterrán éghajlatú bokros tájak és a forró sivatagok. Az élőhely elvesztése veszélyezteti ezt a denevérfajt. Budapesti Autonóm Gyülekezet A Budapesti Autonóm Gyülekezet egy magyarországi protestáns, teljes evangéliumi és karizmatikus jellegű egyház. Története A Budapesti Autonóm Gyülekezet azután jött létre, hogy egy csoport kiszakadt a Hit Gyülekezetéből. 1998 nyarán a Hit Gyülekezete néhány presbitere – saját bevallása szerint – megelégelte a közösség vezetésében uralkodó állapotokat, és a felekezet elhagyása mellett döntött. Néhány hónappal később, miután a kivált tagokban megfogalmazódott az igény a közösségi Istentisztelet további gyakorlására, megalakult az Autonóm Gyülekezet. A Fővárosi Bíróság 1998. november 19-én kelt végzésevel hivatalosan is nyilvántartásba vette a 256 természetes személy által alapított egyházat. Az ezt megelőző és követő néhány hét-hónap zajos médiafigyelem kereszttüzében telt, az új közösség vezetőségéből (Piszter Ervin, Görbicz Tamás, Takács Ferenc) többen is kaptak szereplési lehetőséget az országos médiában. Később a figyelem elterelődött a felekezetről, a 2006-os választási kampány során lehetett róluk hallani, amikor Orbán Viktor személyesen fogadta tíz kisegyház, így az alig évtizedes múlttal rendelkező Autonóm felekezet vezetőit is, majd a 2011-es egyházügyi törvény kapcsán emelték fel szavuk a vallás- és szólásszabadság mellett. A közösség gazdasága és vezetése A 2003. évi 1-1%-os felajánlások során 387 fő jelölte meg kedvezményezettként az egyházat, az eltelt időben a szám valamelyest csökkent. Az egyházat a négytagú presbitérium vezeti. A presbitérium vezetője, a gyülekezet pásztora Piszter Ervin lelkész. Tagjai: Görbicz Tamás, Takács Ferenc és Fóris Attila. Az egyház javait a közgyűlés által közvetlenül választott hat fős Gazdasági Bizottság kezeli, vezetője ideiglenesen Orsovai Dezső. A presbitérium munkáját a diakónusok segítik, akik szervezésben, különböző az istentisztelettel kapcsolatos szolgálatokban és házi kisközösségek, imacsoportok vezetésében tevékenykednek. Az egyház legfelsőbb döntéshozó szerve a közgyűlés (eklézsia), amely az egyházat megalapító természetes személyekből és az egyházhoz csatlakozó tagokból áll. A csatlakozni kívánó tagoktól az egyház írásbeli nyilatkozatot kér. Emellett a gyülekezet rendelkezik egy saját YouTube csatornával (BPAtube), ahol az istentiszteletek élőben megtekinthetők. Lapátorrú tok A lapátorrú tok vagy kanalas tok (Polyodon spathula) a kanalas tokfélék (Polyodontidae) Polyodon nemének egyetlen faja. Elterjedése A kanalas tok a Mississippi-völgy lakója. Főleg magában a Mississippiben él, de megtaláljuk nagy mellékfolyóinak alsó szakaszán is. Különösen gyakori az alsó Mississippi-csatorna nagy, tó alakú kiöblösödéseiben, az ún. bayou-kban. Romániai és bulgáriai halastavakban tömegesen tenyésztik (Romániában 1992 óta). Kiszabadulva a Duna Vaskapu-szoros alatti szakaszán is megjelent. Mivel az ívási időszak alatt többször is szaporodik, míg az őshonos dunai tokfélék csak egyszer (a viza pedig csak minden harmadik évben), a környezetvédők aggódnak, hogy a betelepült új faj kiszoríthatja a régieket. A 2000-es évek második felében már a Duna Vaskapu fölötti szakaszán is megjelent. Oroszországban most tervezik tömeges telepítését halastavakba. Néhány magyar horgásztóba is betelepítették (pl. Százhalombatta mellett). Hivatalos magyar rekordját nem tartják nyilván; a nem hivatalos rekord 25 kg (2006). Megjelenése Nagy termetű hal: eléri a 2,2 m hosszt és a 90 kg-ot, bár a 25 kg-nál testesebb példányok ritkák. Színe halvány szürkéskék vagy olajzöld. Akár 55 évig is elélhet. Életmódja Apró rákokat, rovarlárvákat, parányi növénykéket és más planktonszervezeteket eszik. Kitátott szájjal, többnyire 1,5 m-nél mélyebben, a fenék fölött úszik a vízben, és eközben jobbra-balra ingatja a fejét (ez az ún. „szakkád” mozgás). A száján át beáramló víz a kopoltyúnyílásain jön ki, miközben a vízben élő apró szervezetek fennakadnak a kopoltyúívek sűrű fogacskáin és azok kiszűrik őket; a fennakadt tömeget időnként lenyeli. Jól takarmányozott halastavakban évente akár 4–5 kg-ot gyarapodhat. Őshazájában rendszerint április-májusban, hosszú vándorút után ívik. Felhasználása A fiatal példányok húsát eszik; íze a harcsáéra hasonlít. Főleg ikrája miatt fogják; ebből éppúgy kaviárt készítenek, mint a valódi tokok ikrájából. Prizren Prizren (albánul Prizreni vagy Prizrend, szerbül: Призрен/Prizren, törökül: Prizren, Pürzeyn vagy Perzerrin) történelmi város Koszovó délnyugati részén. Az ország második legnépesebb városa, az azonos nevű község és körzet székhelye. A város minaretjeivel, templomaival és oszmán-kori építészeti örökségével Koszovó legszebb városának számít. Leghíresebb temploma Világörökségnek számít Koszovó középkori műemlékei részeként, 2006 óta veszélyeztetett státusszal. Története A várost már Ptolemaiosz is említette a 2. században Theranda néven. A mai neve feltehetően a szlávból származik. A középkor során a várost számos balkáni államalakulat birtokolta. A bizánci uralom után a bolgár, majd a szerb birodalom része lett. IV. István Uroš szerb cár Prizrent országa fővárosává tette. Prizrent az Oszmán Birodalom 1455-ben foglalta el. A török uralom alatt a városban számos vallás (iszlám, ortodox, katolikus) és nép (szerb, albán, török) élt egymás mellett. Prizren a 19. században az albán nemzeti mozgalom központjává vált. Itt kötötték meg 1878-ban a Prizreni vagy Albán Ligát, melynek célja egy autonóm Albánia megteremtése volt az Oszmán Birodalmon belül. A várost ennek ellenére az első Balkán-háborúban Szerbia foglalta el és nem vált az 1912-ben megalakuló Albánia részévé. A külföldi haditudósítók szerint a szerb hadsereg több ezer albánt mészárolt le a városban. Prizren 1918-tól a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, illetve Jugoszlávia része lett. A második világháború alatt a város az olasz függésben lévő Nagy-Albánia része volt. A szocialista Jugoszlávia 1946-ban autonómiát adott Koszovónak, amit az évtizedek során fokozatosan bővített. Prizren továbbra is albán többségű város maradt, népessége gyorsan növekedett. A városban a koszovói háború alatt nem folytak komolyabb harcok, az albán lakosság jelentős része azonban elmenekült. Koszovó NATO-megszállását követően viszont a szerb és roma kisebbség kényszerült a város elhagyására. A 2004-es koszovói zavargások során az albánok több szerb műemléket is megrongáltak Prizrenben, köztük az UNESCO Világörökség részét képező Ljeviš-katedrálist. Az utóbbi években Prizren egyre jelentősebb turistacélponttá vált. A 2013-ban átadott R7 (Ibrahim Rugova) autópálya gyorsabb összeköttetést biztosít a város számára Albániával és Phristinával. Népesség Prizren lakossága a 2011-es népszámlálás szerint 177.781 fő volt. A városban az albán többség mellett élnek még bosnyákok, törökök, romák, goránik és kis számban szerbek is. A lakosság nemzetiségi megoszlása a 2011-es népszámlálás szerint: Gazdaság A városban nagyrészt kis és középvállalkozások, illetve az állami szektor biztosítja a munkahelyeket. A mezőgazdaság és kereskedelem mellett a szolgáltatások a meghatározóak. A város infrastruktúrája kedvezőbb a koszovói átlagnál. Látnivalók Szinán pasa mecsetje Kalaja-erőd Ljeviš-katedrális Prizreni kőhíd a Bisztrica folyón Auer Pál Auer Pál, alsóterényi, dr. ( Budapest, 1885. október 3. – Párizs, 1978. június 21.) magyar jogi író, nemzetközi jogász. Életpályája Jómódú budapesti zsidó családban született. Apja, Auer Róbert tőzsdetanácsos, a Kereskedelmi Utazók Egyesületének elnöke, anyja Gallitzenstein Klára. a református hitre tért át. A család 1910-ben nemesi címet kapott, ettől fogva viselték az alsóterényi toldatot. Auer Pál a budapesti VII. kerületi főgimnáziumban érettségizett 1903-ban, majd a budapesti tudományegyetemen 1908-ban szerzett jogi doktorátust. Külföldi tanulmányait követően 1910-ben tett ügyvédi szakvizsgát. 1911-ben Budapesten nyitott ügyvédi irodát, ahol elsősorban nemzetközi jogi vonatkozású ügyekkel foglalkozott. Az I. világháborúban tüzértisztként teljesített frontszolgálatot 1914 és 1918 között. A Tanácsköztársaság idején Bécsben élt. Az első világháború befejezése után 1919-ben Magyarországot képviselte a Nemzetek Szövetségét előkészítő nemzetközi konferencián, majd 1920-ban a békeszerződés által létesített határmegállapító bizottság jogi szakértője volt. A két világháború között ismét ügyvédi irodája volt Budapesten. 1923-ban a Magyar Békeegyesület elnöke lett, később (1924) a Páneurópai Unió magyar osztályának elnöke, a francia követség jogtanácsosa volt. 1926-ban a frankhamisítási ügyben a francia államot képviselte. 1936-ban javaslatot dolgozott ki a Nemzetek Szövetsége reformjára. A Journal de Genève magyarországi munkatársa volt. A gróf Károlyi Mihály vezette Függetlenségi és 48-as Párt tagja (1918–1919), Kossuth-párti, majd független képviselőként a budapesti törvényhatósági bizottság tagja (1926–1939). 1943-tól volt a Független Kisgazdapárt (FKgP) tagja. Francia és angol kapcsolatai, valamint németellenes nézetei miatt 1944-ben - az ország német megszállása után - illegalitásba kényszerült. A II. világháború után az FKgP budapesti VI. kerületi szervezetének elnöke és az országos intéző bizottság tagja volt (1945–1946), továbbá a budapesti nemzeti bizottság (1945), illetve a budapesti törvényhatósági bizottság tagja (1945–1946). Az Ideiglenes Nemzetgyűlés (Budapest, 1945. ápr.–nov.), a Nemzetgyűlés képviselője (Nagy-Budapest, 1945–1946) és Külügyi Bizottságának elnöke (1945–1946). Auer Pál volt 1946-tól Magyarország párizsi nagykövete Amikor Nagy Ferenc miniszterelnök lemondott és elhagyta az országot, 1947. június 2-án Auer is lemondott tisztségéről és Franciaországban maradt. Ezután haláláig Párizsban élt. Számos jogi tanulmány szerzője. A magyar politikai emigráció egyik meghatározó személyiségeként írott politikai írásai az európai egység kérdésén kívül főleg a nagyhatalmak konfliktusainak békés megoldásával foglalkoztak. Főbb művei Kezdetben Avar Pál néven szépirodalmi műveket is írt, és műfordításaiból Benedek Marecellal közösen adott ki egy kötetet ( Idegen költők , Bp., 1906). Becsület és becsületsértés (jogi tanulmány, Bp., 1908); A magyar középosztály forradalma (politikai tanulmány, Bp., 1913); A népek szövetsége (tanulmány, Bp., 1918); Das Páriser Völkerbundabkommen (1920); The protection of national minorities ( International Law Association , London ); L'ONU. Ce qu'elle est. Ce qu'elle devrait être (tanulmány, Párizs, 1962); Fél évszázad (emlékezések, Washington, D.C., 1971); Elkerülhető-e a harmadik világháború? (politikai tanulmány, München , 1977). Díjai, elismerései A Francia Becsületrend lovagja 2015 a vasúti közlekedésben Ez a szócikk a 2015-ben történt vasúti eseményeket mutatja be. Események a világban Dátumhoz köthető események november 19. – Megnyílt a teljesen átépített Arnhem Centraal vasútállomás. december 1. – Átadták a teljesen újjáépített aradi vasútállomást. december 8. – A menetrendváltással Svédországban a Göteborg és Malmö közötti vonalon megnyílt a 8,5 km hosszú Hallandsås-alagút. Svédország leghosszabb alagútja lehetővé tette, hogy a két város között közlekedő vonatok számát a kétszeresére emeljék. december 9. – A menetrendváltás napján Németországban megnyílt a 123 km hosszú, Lipcse és Erfurt közötti nagysebességű vasútvonal. Holten vasútállomás Holten vasútállomás vasútállomás Hollandiában, Rijssen-Holten városában. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Deventer–Almelo-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Rijssen vasútállomás Deventer Colmschate vasútállomás 7007 Timjull A 7007 Timjull (ideiglenes jelöléssel 1981 EK34) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Schelte J. Bus fedezte fel 1981. március 2-án. (17048) 1999 FD34 A (17048) 1999 FD34 a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. A LINEAR projekt keretében fedezték fel 1999. március 19-én. Szárazjeges tisztítás A szárazjeges tisztítás az iparban előforduló szennyeződések és lerakódások kiváló minőségű tisztítására használt technológia. A gépeket, berendezéseket a tisztításhoz nem szükséges megbontani, szétszerelni. Azt a szennyeződést, amit drótkefével, csavarhúzóval, spaklival vagy hasonló szerszámmal meg lehet bontani, sérteni, a szárazjég szórásos technológiával tökéletes minőségben lehet tisztítani. Mindez úgy történik, hogy az alapfelület nem károsodik, szemben az egyéb szemcseszórásos tisztítási technológiákkal. A tisztítás elve és folyamata A felület tisztítása A szárazjég pelletet nagynyomású levegő segítségével rászórják a tisztítandó felületre. A szerves anyagok megkeményednek, törékennyé válnak az alacsony hőmérséklet hatására. Ez lecsökkenti a rugalmasságukat és tapadó képességüket, ezáltal könnyebbé válik az eltávolításuk. Hőmérséklet különbség, hősokk A hirtelen helyi „fagyasztás” hatására a térfogatváltozás (összezsugorodás) eltérő aránya nagyfokú hőfeszültséget idéz elő a határfelületen, melynek következtében fellazítja az eltávolítandó réteget. Lökéshullám A szárazjég mozgási energiájából származó lökéshullám, amely a feltört réteget eltávolítja. Robbanó szublimáció A szárazjég átalakulása alatt a nagyon hideg jégdarabok a relatív meleg megtisztítandó felülettel érintkezve majdnem azonnal gáz halmazállapotúvá válnak, azaz szublimálnak. Ezt a folyamatot a gáz térfogatnövekedése kíséri, amely a szén-dioxid tulajdonképpeni mikrorobbanása. Ez a robbanás ellöki a már leoldódott szennyeződést és a sűrített levegő segítségével lesöpri azt a szennyezett felületről. A tisztítás után a felület teljesen száraz marad, nem igényel semmilyen kezelést, melléktermék vagy veszélyes hulladék nem keletkezik. Hans Münch Hans Wilhelm Münch (Freiburg im Breisgau, 1911. május 14. – 2001) német SS-tiszt, az NDSAP tagja, aki a második világháború alatt orvosként működött a dachaui, illetve az auschwitzi koncentrációs táborban. Az Auschwitz-per vádlottai közül egyedül őt nem ítélték el, mivel számos fogoly életét mentette meg, akik aztán tanúskodtak érdekében. Később visszatért Németországba, s orvosként működött Roßhaupten városában. Élete A kezdetek Érettségi vizsgája után Münch orvosi tanulmányokat folytatott a tübingeni, illetve müncheni egyetemeken, s részt vett a Reichsstudentenführung politikai szekciójában. 1937-ben tagja lett az NSDStB-nek, a Nemzetiszocialista Német Diákszövetségnek (Nationalsozialistischer Deutscher Studentenbund), illetve az NSKK-nak (Nationalsozialistisches Kraftfahrerkorps). 1937-ben belépett az NSDAP-be. Doktori oklevelet szerzett, és 1939-ben elvett egy orvosnőt. A második világháború kitörésekor vidéki orvosokat helyettesített Bajorországban, mivel azokat behívták a hadseregbe. A kísérlet Münch besorozására a Wehrmachtba el lett utasítva, mivel doktori tevékenységét fontosabbnak ítélték. Auschwitzban 1943 júniusában mégis besorozták a Waffen-SS-be, mint tudóst, s a Waffen-SS raiskói higiéniai intézetébe került, körülbelül 4 kilométerre Auschwitztól. Münch dolgozott a hírhedt Josef Mengele mellett, aki vele egykorú volt, és szintén Bajorországból jött. Itt tovább folytatta bakteriológiai kutatásait, amely már ismertté tette korábban. Emellett még alkalmi ellenőrzéseken is részt vett, amelyek keretei közt táborokat látogattak és foglyokat vizsgáltak meg. 1944 nyarán SS–Untersturmführerré (alhadnaggyá) léptették elő. Más orvosokkal együtt, Münchöt is kiválasztották, hogy az auschwitzi zsidórámpán szelektáljon, hogy eldöntse, melyik férfi, nő és gyerek tud dolgozni, melyeken lehet kísérletezni, melyeket kell elgázosítani. Ezt Münch iszonyatosnak találta, s megtagadta a részvételt; ezt később szemtanúk is igazolták a krakkói bíróság előtt. Helyette dr. Delmottét bízták meg. Münch bár végzett emberkísérleteket, ezek gyakran színjátékok voltak, amelyekkel a táborlakókat védte, mivel a "használhatatlanná" vált kísérleti alanyokat rendszerint meggyilkolták. Auschwitz evakuálásakor 1945-ben három hónapot töltött a dachaui koncentrációs táborban, München mellett. Dr. Louis Micheels tanúvallomása alapján Münch utolsó tette a tábor felszámolása előtt az volt, hogy ellátta őt fegyverrel, hogy segítse menekülését. Az Auschwitz-per 1945-ben a háború után, az amerikaiak letartóztatták, miután azonosították, mint auschwitzi orvost. Fogolyként 1946-ban Krakkóba vitték, s bíróság elé állították. Kifejezetten azzal volt vádolva, hogy foglyoknak malária-fertőzött vért, illetve reumát okozó szereket injekciózott be; azonban számos korábbi fogoly Münch mellett tanúskodott. A bíróság 1947. december 22-én felmentette, "nem csupán azért, mert nem követett el egyetlen bűncselekményt sem a foglyok ellen, hanem mert jóindulatú volt irántuk, és segítette őket, mialatt a felelősséget vállalnia kellett. A fogoly nemzetiségétől, rasszától, vallásától, politikai meggyőződésétől függetlenül csinálta mindezt." A bíróság döntését mások mellett arra alapozta, hogy Münch megtagadta a szelektálásban való részvételt. Az Auschwitz-per vádlottai közül csupán őt mentették fel. További élete A háború után egy vidéki orvosi rendelőben helyezkedett el Roßhauptenben, Bajorországban. Kelet-Németországban, Münch számos értekezleten, megemlékezési ceremónián vett részt. Méltányolták, hogy számos auschwitzi rabot megmentett, veszélyeztetve saját életét. 1995-ben az auschwitzi tábor felszabadításának 50. évfordulóján látogatást tett a koncentrációs táborban. Eva Mozes Kor hívta meg, aki túlélte Mengele kísérletezéseit. Münch és Kor aláírt egy nyilatkozatot, azzal kapcsolatban, ami történt, és kinyilatkoztatták: soha többé nem történhet ilyen. Münch a holokauszt-tagadóknak is üzent: egy német filmrendező (Bernhard Frankfurter) által készített interjúban Frankfurter megkérdezte, mit gondol a holokauszt tagadásról, amelyre Münch a következőket mondta: Élete utolsó éveiben Münch a Forggen–tó mellett élt, egy Neuschwanstein kastélyra néző házban. 90 évesen halt meg 2001-ben. Jegyzetek 'Politischer Leiter der Reichsstudentenführung'. [2007. szeptember 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. május 17.) Jewish Virtual Library Biography FU Berlin: SS-Mediziner in Auschwitz.Berlin 2005 (pdf) Hans Münch. Jewishvirtuallibrary.org, 1995. január 27. (Hozzáférés: 2013. március 24.) The Nuremberg Trials: Charges Against Hans Münch. (Hozzáférés: 2015. május 12.) Reportage zu Dr. Hans Münch. Die Welt, 2005 (Hozzáférés: 2015. május 12.) Frankfurter, Bernhard. Die Begegnung. Auschwitz-Ein Opfer und ein Täter im Gespräch. Vienna, Verlag für Gesellschaftskritik, 1995, p. 102. cited in Jan van Pelt, Robert. The Case for Auschwitz: Evidence from the Irving Trial. Indiana University Press, 2002, p. 291. Források A holokauszt Magyarországon I.. (Hozzáférés: 2015. május 12.) A holokauszt Magyarországon II.. (Hozzáférés: 2015. május 12.) Hans Münch. Jewish Virtual Library. (Hozzáférés: 2015. május 12.) Fordítások Ez a szócikk részben vagy egészben a Hans Münch című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ukrajna magyar emlékei, látnivalói Ez a szócikk Ukrajna legfontosabb magyar történelmi emlékeit, valamint a kárpátaljai magyarok kulturális életéhez, művészetéhez, néphagyományaihoz kötődő látnivalókat mutatja be terület és téma szerinti csoportosításban. Látnivalók terület szerint Kárpátalja Kárpátaljai-alföld Kárpátalja magyar lakossága az alföldi területen él. Ungvári járás Ungvár Ungvári vár , benne Kárpátaljai Helytörténeti Múzeum többek között magyar történelmi emlékekkel Vármegyeháza: Boksay József Kárpátaljai Megyei Szépművészeti Múzeum, a festmények között Munkácsy Mihály , Révész Imre , Aba-Novák Vilmos , Mednyánszky László , Rudnay Gyula , Erdélyi Béla (a kárpátaljai festőiskola megalapítója), Boksay József és számos kárpátaljai magyar művész képei. Római katolikus templom Petőfi tér Petőfi Sándor szobrával Gyöngyösi-kastély, Gyöngyösi István barokk költő szülőháza emléktáblával Szabadtéri néprajzi múzeum - benne magyar parasztporta Viskről Nevickei várrom Szerednye : szerednyei várrom - a Dobó család birtoka volt, a város nevezetessége a Dobó István által építtetett öt kilométeres borospince-labirintus Gerényi körtemplom (13. század eleje, korabeli freskókkal) Szalóka : festett kazettás mennyezetű református templom Beregszászi járás Beregszász Római katolikus templom (15. század eleje, gótikus stílus) Bethlen-Rákóczi kastély (17. század) – Beregvidéki Múzeum, benne a város magyar emlékei, Rákóczi-korabeli ereklyék, Garanyi József festményei, néprajzi gyűjtemény, Fedák Sári -kiállítás, a kárpátaljai várak története Egykori vármegyeháza, egykori törvényszék épülete, úri kaszinó, volt Oroszlán-szálló Szent István , Petőfi Sándor , Illyés Gyula szobrai Bereg Könyvesbolt: a kárpátaljai magyar kiadók könyvei és folyóiratai mellett kárpátaljai magyar népművészek, iparművészek munkái is kaphatóak, szőttesek, kosarak, kerámiák stb. Nagybereg : gótikus református templom, népi lakóházak, a falu nevezetessége a házi készítésű beregi szőttes Kígyós : 14. századi református templom haranglábbal, a falu szintén híres a beregi szőttesről Csetfalva : 15. századi, kazettás mennyezetű gótikus református templom haranglábbal, Széchenyi István és Móricz Zsigmond emléktáblája Nagymuzsaly : 14. századi református templom haranglábbal, kismuzsalyi Árpád-kori romtemplom Bene : 14. századi gótikus református templom, a falu a beregvidéki falusi vendéglátás központja Kovászó : kovászói várrom Tiszacsoma : a honfoglalás kori régészeti lelőhelynél történelmi emlékpark honfoglalási emlékművel, Árpád vezér és Szent István szobrával Munkácsi járás Munkács Munkácsi vár , a fellegvár Lorántffy-bástyáján Zrínyi Ilona és az ifjú II. Rákóczi Ferenc szobra Reneszánsz Rákóczi-kastély (Fehér-ház) II. Rákóczi Ferenc domborművével Gótikus Szent Mihály-kápolna Szecessziós stílusú városháza Munkácsi Mihály mellszobra egykori szülőháza közelében Beregszászi Illyés Gyula Magyar Színház Őrhegyalja (Podhering) városrész: 1849-es emlékmű Beregvár : Schönborn-kastély Szentmiklós : reneszánsz Telegdi-Rákóczi-kastély Ilosvai járás Dolha : Teleki-várkastély, kuruc emlékoszlop a főtéren Nagyszőlősi járás Nagyszőlős Nagyszőlős magyar vonatkozású látnivalói közé tartozik a gótikus középkori Nagyboldogasszony templom, a barokk stílusú ferences templom, ferences kolostor és Perényi-kastély, valamint a klasszicista református templom. A volt vármegyeháza (ma a magyar tannyelvű Perényi Zsigmond Középiskola) előtt áll Perényi Zsigmondnak , a város szabadságharcos vértanújának szobra, az iskola parkjában pedig Bartók Béla szobra. A város feletti Fekete-hegy sziklateraszán állnak a 13. századi Ugocsavár romjai. Királyháza : Nyalábvár Tiszaújlak : egykori sóház Esze Tamás emléktáblájával, Turul-emlékmű a Rákóczi-szabadságharc első győztes csatájának emlékére Salánk : Rákóczi-emlékpark Szent István, II. Rákóczi Ferenc és Mikes Kelemen szobrával Tiszabökény : 14. századi, kazettás mennyezetű gótikus református templom haranglábbal - Farkasfalva településrészben Tiszaháti Tájmúzeum, a kárpátaljai magyarság egyetlen szabadtéri néprajzi múzeuma Huszti járás Huszt Református erődtemplom Petrőczy Kata Szidónia sírjával Huszti várrom Visk : 14. századi református erődtemplom, tájház, Técsői járás Técső Református templom (13. század, 192 kazettával borított famennyezet) Kossuth -szobor, Hollósy Simon szobra Aknaszlatina : kopjafaegyüttes és az Árpád-házi szentek szoborcsoportja Északkeleti-Kárpátok Szolyvai járás Szolyva Szolyvai Emlékpark az 1944 -ben málenkij robotra elhurcolt kárpátaljai magyar férfiak gyűjtőtábora egyik temetőjének helyén. A táborban a rossz bánásmód, az elégtelen táplálkozás és a járványok miatt több ezer ember halt meg. A magyarság mártírjai jeltelen tömegsírban nyugszanak. Volóci járás Vereckei-hágó : millecentenáriumi emlékmű Kelet-Ukrajna Dnyipro és környéke Az etelközi ősmagyarok emlékei a Dnyiprói Történelmi Múzeumban Történelmi emlékmű kopjafákkal Korobcsino falu mellett egy ősmagyar vezér feltárt sírhelyénél Látnivalók téma szerint Néphagyományok, népművészet Nagyberegen és Kígyóson ma is sok asszony foglalkozik a híres beregi szőttes készítésével Múzeumok, kiállítóhelyek Ungvár : Kárpátaljai Helytörténeti Múzeum - részben magyar történelmi vonatkozású Boksay József Kárpátaljai Megyei Szépművészeti Múzeum - részben magyar művészeti vonatkozású Szabadtéri néprajzi múzeum - benne egy magyar parasztporta Viskről Beregszász : Beregvidéki Múzeum - magyar helytörténeti, művészeti gyűjtemény Munkács : Vármúzeum - részben magyar történelmi vonatkozású Tiszabökény : Tiszaháti Tájmúzeum, a kárpátaljai magyarság szabadtéri néprajzi múzeuma Visk : magyar tájház Műemlékek Templomok Kárpátalján számos román kori templomot találhatunk, ezek közül a legjelentősebb az Ungvár egyik külvárosában álló gerényi rotunda (körtemplom), itt találhatóak Kárpátalja legszebb középkori freskói. A gótikus stílus szép emléke a beregszászi katolikus templom és a munkácsi Szent Mihály-kápolna. A barokk stílus legjelentősebb magyar emléke az ungvári püspöki székesegyház. A falusi templomok közül a festett fakazettás mennyezetű templomok a leglátványosabbak. A legszebbek Csetfalván, Szalókán, Visken és Técsőn találhatóak. A templomok jelentős része a szovjet időben nem működhetett eredeti funkciójában, sokszor ateista múzeumnak vagy raktárnak használták azokat. Az 1991-es rendszerváltás után visszanyerték eredeti funkciójukat, és az anyagi forrásokhoz mérten elkezdődött felújításuk. Várak, erődök A régió építészetében a legnagyobb múltja a váraknak van. A ma is álló két legjelentősebb, a munkácsi és az ungvári vár Kárpátalja fő turisztikai látnivalói közé tartoznak. Ezenkívül sokfelé láthatóak várromok, közülük érdekes látnivalóként szolgál a huszti vár, a nagyszőlősi Kankó vár (Ugocsavár), a királyházai Nyalábvár, valamint a nevickei, szerednyei és kovászói vár romjai. Kastélyok Kárpátalján számos kastély található. Ezek közül némelyik fontos történelmi vagy kultúrtörténeti nevezetesség. A kastélyok közül a beregvári Schönborn-kastély a legszebb, de érdemes megnézni a nagyszőlősi Perényi-kastélyt, a beregszentmiklósi Telegdi-Rákóczi-kastélyt, a beregszászi Bethlen–Rákóczi-kastélyt és a munkácsi Rákóczi-kastélyt („Fehér ház”) is. Köztéri szobrok, emlékművek és emléktáblák Magyar vonatkozású köztéri szobrot csak kevés helyen lehet találni. Ilyenek Ungvár, Munkács, Beregszász, Técső, Aknaszlatina. A legtöbb magyar vonatkozású emléktábla Beregszászon van. Kárpátalja számos településén találhatóak I. és II. világháborús katonai temetők vagy sírok, ahol magyar, német, ukrán és orosz katonák nyugszanak. A sztálinizmus és a málenykij robot áldozataira emlékezve minden kárpátaljai magyar településeken található emlékmű vagy kopjafa. A sok ezer magyarságáért meggyilkolt kárpátaljai központi emlékműve Szolyván, az egykori gyűjtőtábor helyén kialakított emlékparkban található. Temetők A kárpátaljai magyar temetők közül a beregszászi érdemel kiemelt figyelmet. Történelmi emlékhelyek, bemutatóhelyek A legfontosabb magyar vonatkozású történelmi emlékhelyek a Vereckei-hágóban található millecentenáriumi emlékmű, a munkácsi vár, a tiszaújlaki Turul-emlékmű és a tiszacsomai honfoglalási emlékpark. Fesztiválok, kulturális események Beregszászi Borfesztivál Alique Alique település Spanyolországban, Guadalajara tartományban. Alique Mantiel és Pareja községekkel határos. Lakosainak száma 18 fő (2017). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Eurípedes Barsanulfo Eurípedes Barsanulfo (Sacramento, 1880. május 1. – Sacramento, 1918. november 1.) brazil tanár. A világ egyik első spritista iskolája, a Colégio Allan Kardec alapítója és első igazgatója. Bailleul-aux-Cornailles Bailleul-aux-Cornailles település Franciaországban, Pas-de-Calais megyében. Lakosainak száma 264 fő (2015). Bailleul-aux-Cornailles Monchy-Breton, Ligny-Saint-Flochel, Magnicourt-en-Comte, Marquay, Tincques, Averdoingt és Chelers községekkel határos. Népesség A település népességének változása: 26-os busz (Tatabánya) A tatabányai 26-os jelzésű autóbusz az Autóbusz-állomás és a Környebányai forduló között közlekedik. A vonalat a T-Busz Tatabányai Közlekedési Kft. üzemelteti. Története Az új buszvonalat 2018. január 1-jén indította el Tatabánya új közlekedési társasága, a T-Busz Kft. Megállóhelyei Az átszállási kapcsolatok között az azonos útvonalon közlekedő 26R busz nincsen feltüntetve. Carlo Nash Carlo James Nash (Bolton, 1973. szeptember 13. –) angol labdarúgó, aki jelenleg a Norwich Cityben játszik kapusként. Pályafutása Nash a Rossandale United csapatában kezdte meg profi pályafutását 1993-ban, majd innen a Clitheroe-hoz került. 1996-ban leigazolta a Crystal Palace, ahol két évet töltött. Innen a Stockport Countyhoz került. 2000-ben kölcsönben a Wolverhampton Wanderershez igazolt. 2001 januárjában 100 ezer fontért leszerződtette a Manchester City. Mire a csapat stabil tagja lett a Premier League-nek, újra mennie kellett. 2003-ban a Middlesbrough igazolta le. Két év alatt alig kapott lehetőséget, így a másodosztályú Preston North Endnél próbált szerencsét. A 2005/06-os szezonban 24 alkalommal őrizte meg kapuját a góltól, amivel klubrekordot állított fel. 2006 júliusában azt nyilatkozta, hogy a klub céljai nem egyeznek meg az övéivel, amivel magára haragította a vezetőséget. 2007 januárjáig megőrizte helyét a kezdőben, ekkor úgy tűnt, a Fulham le fogja igazolni. A sajtóban egy 500 ezer fontos ajánlatról cikkeztek, de a Preston cáfolta a híreszteléseket, és végül nem lett semmi az átigazolásból. Nash nem sokkal később elvesztette helyét a csapatban, 2007-ben egy hónapra kölcsönvette a Wigan Athletic, mivel több kapusuk is sérült volt. 2007 nyarán véglegesen is leigazolták 300 ezer fontért. 2008. március 4-én kölcsönben a Stoke Cityhez került, akiknek kellett egy második számú kapus, miután Fülöp Mártont visszahívta a Sunderland. 2008 szeptemberében gyerekkori kedvenc csapatához, az Evertonhoz került. Jelenleg ő a második számú hálóőr Tim Howard mögött. Szlovák női kézilabda-válogatott A szlovák női kézilabda-válogatott Szlovákia nemzeti csapata, amelyet a Szlovák Kézilabda-szövetség irányít. Eredmények nemzetközi tornákon Szlovákia 1993-ban elnyert függetlenségét követően a csapat részt vett az 1994-es női kézilabda-Európa-bajnokságon; valamint az 1995-ös női kézilabda-világbajnokságon; mindkét alkalommal a 12. helyen végzett. A válogatott helyezései a nemzetközi tornákon Világbajnokság 1993 : az egyesített Cseh és Szlovák Köztársaság csapat részeként vett részt 1995 : 12. hely 1997 – 2017 : nem jutott ki Európa-bajnokság 1994 : 12. hely 1996 – 2012 : nem jutott ki 2014 : 12. hely 2016 : nem jutott ki Deák Gábor (százados) Kehidai Deák Gábor Ignác (Zalatárnok, 1812. július 1. – Novara, Olaszország, 1848) királyi testőr, százados. Élete A Zala vármegyei nemesi származású kehidai Deák család sarja. Édesapja, kehidai Deák József (1764-1831), földbirtokos, főhadnagy, édesanyja nemtelen származású István Katalin (1780-1850) volt. Deák Gábor unokatestvérével, Deák Ferenccel nevelkedett Zalatárnokon, Deák József és István Katalin otthonában. Deák Gábor, alig 18 évesen, 1830. április 8-ától önköltséges hadapród lett, majd 1831. szeptember 1-étől káplár a 48. (Gollner) gyalogezredben. A testőrségnél 1834. január 1. és 1838. december 31. között szolgált, és az utolsó évében, Zala vármegye ajánlatára almásodtestőrőrmesterként. Ez idő alatt 1836-ban beosztották a prágai koronázásra kirendelt testőrkülönítménybe. A gárdától alhadnagyi rangban került a 32. (Este) gyalogezredhez, amelyen 1842-ben főhadnaggyá, 1847-ben pedig II. századossá léptették elő. 1848-ban 36 évesen és nőtlen hunyt el Novarán, Olaszországban. Barbara Carrera Barbara Carrera (született Barbara Kingsbury, San Carlos, Río San Juan, 1945. december 31. –) nicaraguai származású amerikai színésznő és modell. Ismert szerepe Fatima Blush bérgyilkosnő a Soha ne mondd, hogy soha című James Bond-filmben. Magánélete Édesanyja Florencia Carrera, édesapja pedig Louis Kingsbury. Fiatalon felvette édesanyja vezetéknevét, a Carrerát. Első férje Otto Kurt Freiherr von Hoffman volt (1966-1972). Később Uva Barden modellel élt együtt (1972–1976), majd 1983-ban Nicholas Mark Mavroleonnal kötött házasságot. Egy gyermeke született: Manuel Basil Mavroleon. Filmográfia Paradise – Katherine (2004) Pánikjárat (2001) Amynek ítélve – Francesca Messina (1999) JAG – Becsületbeli ügyek – Marcella Paretti (1998) Találkahely – Julia (1996) Szerelem és semmi más – Maria Malacici (1996) Becsapódási pont – Eva Largo (1993) Indián hold (1992) A gonosz mostoha – Priscilla (1989) Emma - A déltenger királynője – Emma Coe (1988) Gengszterakadémia – Katherine (1987) Love at Stake – Faith Stewart (1987) Dallas – Angelica Nero (1985–1986) Vadlibák 2: Rudolf Hess elrablása – Kathy Lukas (1985) Magányos farkas – Lola Richardson (1983) James Bond: Soha ne mondd, hogy soha – Fatima Blush (1983) Egyszemélyes esküdtszék – Dr. Charlotte Bennett (1982) Masada – Sheva (1981) Condorman – Natalia (1981) Az idő szorításában – Iolani (1980) Dr. Moreau szigete – Maria (1977) Sven Forssman Sven Otto Forssman (Göteborg, 1882. szeptember 12. – Göteborg, 1919. március 1.) olimpiai bajnok svéd tornász. Részt vett az 1908. évi nyári olimpiai játékokon, és tornában csapat összetettben aranyérmes lett. Klubcsapata a Göteborgs GF volt Illueca Illueca település Spanyolországban, Zaragoza tartományban. Lakosainak száma 3044 fő (2017). Népesség A település népessége az utóbbi években az alábbiak szerint változott: 530 (szám) Az 530 (római számmal: DXXX) egy természetes szám, szfenikus szám, a 2, az 5 és az 53 szorzata. A szám a matematikában A tízes számrendszerbeli 530-as a kettes számrendszerben 1000010010, a nyolcas számrendszerben 1022, a tizenhatos számrendszerben 212 alakban írható fel. Az 530 páros szám, összetett szám, azon belül szfenikus szám, kanonikus alakban a 21 · 51 · 531 szorzattal, normálalakban az 5,3 · 102 szorzattal írható fel. Nyolc osztója van a természetes számok halmazán, ezek növekvő sorrendben: 1, 2, 5, 10, 53, 106, 265 és 530. Érinthetetlen szám: nem áll elő pozitív egész számok valódiosztó-összegeként. Az 530 négyzete 280 900, köbe 148 877 000, négyzetgyöke 23,02173, köbgyöke 8,09267, reciproka 0,0018868. Az 530 egység sugarú kör kerülete 3330,08821 egység, területe 882 473,37639 területegység; az 530 egység sugarú gömb térfogata 623 614 519,3 térfogategység. Éomer Éomer J. R. R. Tolkien A Gyűrűk Ura című regényének egyik szereplője, Éomund fia, Rohan királyának, Théodennek unokaöccse, később Rohan királya volt. Éomer A két toronyban és A király visszatérben szerepelt. Aragornnal, Legolasszal és Gimlivel akkor találkozott, amikor azok a társaikat fogva tartó uruk-hai csapatot üldözték. Éomer Tolkien műveiben Éomer Éorl házából származott, és Théodwyn és Éomund, Lovasvég kapitányának fia volt. Éomernek volt egy húga is, Éowyn. Miután szüleik meghaltak, Théoden nevelte fel őket. Éomer Lovasvég harmadik kapitánya volt, és az emberek erőskezű vezetőjeként vált ismertté. Az ő éoredje végzett azokkal az uruk-hai-okkal, akik elrabolták Borbak Trufát és Tuk Peregrint. A Fangorn-erdőnél érték utol az orkokat, és mindegyikkel végeztek. A hobbitokat azonban nem látták meg, mert a csata alatt megszöktek. A csata után találkozott Éomer Aragornnal, Legolasszal és Gimlivel Rohan pusztáin. Éomer kölcsönadott nekik két lovat, Hasufelt és Arodot. Éomer ezután visszatért Edorasba, hogy bejelentse találkozását a dúnadánnal és barátaival. Azonban Gríma, Théoden áruló tanácsadója kérésére letartóztatták. Akkor engedték szabadon, amikor Théodent megszabadították Szarumán befolyásától. Éomer a király mellett harcolt a kürtvári csatában, ahol éoredje Aragorn és Théoden vezetésével legyőzte Szarumán seregét. Miközben harcoltak, Gandalf megérkezett Erkenbranddal, azoknak a rohíroknak a vezérével, akiket a Vas-folyónál győztek le az orkok. Azok a lovasok is a mágussal voltak, akik szétszóródtak a Vas-folyónál vívott csatában. Szarumán orkjai a váratlan támadástól elrettenve a huornok erdejében kerestek menedéket, de az erdő elpusztította őket. A dúnföldi embereket megadásra kényszerítették. A csata után Éomer Théodennel, Aragornnal és Gandalffal Vasudvardba lovagolt, ahol találkoztak a toronyba zárt Szarumánnal. Éomer a Pelennor mezei csatában is királya oldalán harcolt Rohan és Gondor jövőjéért. Théoden halálos sérülést szenvedett a csatában, és trónutódjának Éomert nevezte ki. Éomer azt hitte, hogy Éowynt megölte a Boszorkányúr, ezért embereivel az ellenséges csapatok közé vetette magát. Az orkok túlerőben voltak és körülvették Éomert és embereit, de ekkor érkezett meg Aragorn Pelargirból, ezáltal beváltva jóslatát, miszerint egymás oldalán fognak harcolni, mikor legközelebb találkoznak. Éomer később Aragornnal tartott Mordor kapujához és Cormallen mezejéhez is. Théoden temetése után Minas Tirithben maradt, hogy segítsen Aragornnak újjáépíteni királyságát (mivel utóbbit az Egyesített Királyság Elesszár királyává koronázták), mielőtt visszatért Rohanba, ahol Rohan királyává koronázták. Éomer volt Rohan tizennyolcadik királya, és a Harmadik Nemzetség első királya volt (Théoden halálával halt ki a Második Nemzetség, Pörölykezű Helm halálával halt ki az Első). Éomer Aragornnal megújította Éorl esküjét miután mindkettőjüket megkoronázták: örök barátságot esküdtek Rohan és Gondor között (és megerősítették, hogy Calenardhon az Éothéodok, a rohírok őseinek tulajdona, ahogy azt Cirion az esküben megígérte). Később Éomer Éadig, "az Áldott" néven vált ismertté, mert Rohan felépült a háborús sérülésekből és újra gazdag termésű föld lett uralma alatt. Éomer találkozott Lothíriel hercegnővel, Imrahil Dol Amroth-i herceg lányával, mialatt Gondorban tartózkodott, és össze is házasodtak. Gyerekük született, Szép Elfwine, aki apját követte a trónon Éomer halála után a Negyedkor 63. évében. Trufa és Pippin a Megyéből Rohanba utaztak Éomer kérésére és a király mellett voltak, amikor meghalt. Éomer kardját Gúthwinë-nek nevezték, ami egy óangol szó (gūð wine), és jelentése "harci barát". Gúthwine-t apjától, Éomundtól kapta. Éomer a regény adaptációiban Ralph Bakshi 1978-as A Gyűrűk Ura című animált adaptációjában Éomert árulóként ábrázolja. Nincs szövege, de mégis fontos a cselekmény szempontjából. Éomer Rankin/Bass 1980-as A király visszatér c. animált adaptációjában is megjelenik. Peter Jackson A Gyűrűk Ura filmtrilógiájában Éomert Karl Urban játszotta, magyar hangja Viczián Ottó volt. A Gyűrűk Ura: A két toronyban Gríma száműzi őt mielőtt találkozna Aragornnal. Száműzöttként a Théodenhez hű csapatok vezére. Bakshi és Jackson változatában is a Helm Szurdoki csata tetőpontján érkezik meg Gandalf oldalán (habár az animációs film nem emeli ki jelentőségét a Helm Szurdoknál). Ebben az értelemben Éomer karaktere kombinálva van Erkenbrandéval, mert ez utóbbi tért vissza Gandalffal Helm Szurdokba a regényben. Éomer cselekedetei nem térnek el nagyban a regénytől Jackson A király visszatér című adaptációjában néhány jelenetet kivéve (például amikor Éomer csatakiáltással fejezi ki ellenállását a közelgő kalózhajókkal szemben, nem tudva, hogy a hajókat Aragorn elfoglalta a kalózoktól), amiket az időhiány miatt hagytak ki. Jackson adaptációjában Éomer öli meg a Mûmakokon lovagló haradiak vezérét, ezzel szemben a regényben Théoden végez a haradiak vezérével, aki a filmadaptációval ellentétben lóháton ült. Éomer beszédét, amit Théoden halála után mondott a regényben, a filmben Théoden mondta el, mielőtt először lerohanták volna az ellenséget. Haas György Haas György (Budapest, 1955. február 28. –) magyar terapeuta, coach, életviteli tanácsadó. A világban egyre inkább terjedő műfaj, az ún. sétáló coaching élenjárója és gyakorlója. Terapeutaként elsősorban a személyiség- és készségfejlesztő, problémamegoldó módszerekkel támogatja a lelki megújulást. Kiadóként számos, a témához kapcsolódó könyv és kiadvány létrejötte fűződik a nevéhez. Életpályája Édesapja Haas László (1925–2014) műszerész, édesanyja Hegedűs Mária (1927–2008) szövőnő. Iskolai tanulmányait a Szent István téri Általános Iskolában kezdte, majd a budapesti Piarista Gimnáziumban folytatta. Az érettségi után számos területen kipróbálta magát, volt tűzoltókészülék-ellenőr, művelődési ház-igazgató, könyvtáros, segédmunkás, biztosítási üzletkötő, díjbeszedő, népművelési előadó, vállalt takarítást, telefonügyeletet, volt a Nemzeti Színház stúdiósa. Később autodidakta módon, majd Rákosné Ács Klárától és Biegelbauer Páltól tanulva, majd szervezett formában tanította a kézírás pszichológiáját. 1985-ben végezte el az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának magyar szakát (magyar nyelv és irodalom szakos bölcsész). Diplomamunkájában a nyelvészet és pszichológia határán álló pszicholingvisztika területére tartozó témát dolgozott fel. Ezt követően a Róbert Károly krt-i (ma Nyírő Gyula) Kórház Alkohológiai Osztályán dolgozott foglalkoztató terapeutaként (1981–1984). Érdeklődése ekkor fordult először tartósabban a segítő szakmák felé. Az egyetem végzésével párhuzamosan – a Magyar Pszichológiai Társaság és a Magyar Pszichiátriai Társaság munkacsoportjainak szervezésében – sokféle pszichoterápiás módszerben szerzett jártasságot. Hamarosan saját műhelyt alapított, amely kihozta a klinikum falai közül a személyiség- és készségfejlesztő, problémamegoldó módszerek egy részét. Kezdeményezőként vett részt a Pszichoteam Mentálhigiénés Módszertani Központ (1983–1989) mentálhigiénés modellkísérleteiben (Pszichológiai Kultúra Hete, Lelki Kalauz, Válási szeminárium stb.). A nyolcvanas évek végén ismét váltott, érdeklődése a lap- és könyvkiadás, majd a hálózatos piacszervezés szociálpszichológiai hátterének tanulmányozása felé fordult. Nevéhez fűződik az Országgyűlési Tudósítások című kiadvány (Ruttner György, Hankiss Elemér és Manchin Róbert), de számos későbbi hírlevél is, többek között a Kódexpress kodifikációs értesítő, amelyet az Igazságügyi Minisztérium munkatársaival hoztak létre (1992. május), és amely a minisztérium hivatalos kiadványává vált. Szerkesztői ismereteit a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesületének képzésén szerezte, a Tudósítások Kiadó és a Haas & Singer Könyvkiadó vezetőjeként könyvek és periodikák felelős kiadójaként tevékenykedett, a 90-es évek elején a Magyar Kiadói Kamara alapító elnöke volt. 1992-ben a ma is működő Alapítványi és Magániskolák Egyesületének (AME) alapítását szervező háromtagú előkészítő bizottság tagja volt. Az ezredfordulót követően figyelme a szülés/születés biológián túli (egyéni, családi, szociálpszichológiai, kulturális, lélektani, mentálhigiénés, spirituális) dimenziói felé fordult. 2002–2003 között az Alternatal Alapítvány kuratóriumi elnöke volt. Ezt követően elfogadta az Országos Bábaszövetség (OBSZ) elnökségének felkérését a szóvivői tisztség betöltésére (2003–2007), és a Közösség a Születés Méltóságáért által alapított Országos Bábaképző Intézet (OBI) kommunikációs igazgatója lett (2003–2007). A Születés Hete védjegyjogosultja. Az országos tájékoztató, szakmai és kulturális rendezvénysorozatot munkatársaival 2003-ban indította útjára, majd részt vett a Magyarországi Dúlák Egyesületének (Module) újjászervezésében és társaival elindította a Születés Hete Portált (2004) és Békés Emőkével, a Module első elnökével kiképző trénerként vett részt a hazai dúlák képzésében (2003–2007). Különböző szakmai műhelyek összefogását segítendő 2007 októberében közreműködött a Perinatális Kerekasztal megvalósulásában, aminek első szervezete az Intézeten Kívüli Szülés Szabályozását Előkészítő Bizottság lett, és ennek szóvivőjeként segítette a párbeszédet az új jogszabályt előkészítő egészségügyi tárcával /35/2011. (III. 21.) Korm. rendelet Az intézeten kívüli szülés szakmai szabályairól, feltételeiről és kizáró okairól./ Évekig járt pszichoanalízisbe (Hidas György), tranzakciónalízisbe (Oldal Krisztina), tanult autogén tréninget (Bagdy Emőke), szimbólumterápiát (Szőnyi Magda), Rorschach tesztet (Kapusi Gyula). A családállítást a Frankfurti Symbolon Terápiás Intézet és Hellinger Intézet képzésein tanulta, a metaverbális kommunikáció alkalmazását a gyógyításban pedig a Magyar Hipnózis Egyesület és a Semmelweis Egyetem Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika közös szervezésében tartott képzésén sajátította el. Jelenleg a mentálhigiéné és a coaching határán elhelyezkedő, a világban egyre inkább terjedő műfaj, az ún. sétáló coaching élenjárója és gyakorlója, de írói vénáját felfedezve egyre többen kérik fel könyveik megírására is, ezért kiadói körökben ghostwriterként tartják számon. Magánélet Háromszor nősült, gyermekei: Laura (1976) és Olivér (1978) Adamecz Etelkával kötött házasságából születtek, (1951); Sára (1991) és Benjámin (1995) édesanyja pedig Singer Magdolna (1952). Kiadóként Bencsik Andrea: Nyertesek és vesztesek (Budapest, 1988) Bóta Gábor, Kiss Csaba: Rendhagyó kézikönyv nyugat autók vásárlásához (Budapest, 1988) Dr. Telkes József (szerk.) Lelki Kalauz (Pszichoteam, Budapest 1988) Tóth Miklós, Stadinger Zsuzsa: Bevezetés a szexuálterápiába (Pszichoteam, Budapest 1988) Viktor E. Frankl: ...mégis mondj igent az Életre! (Pszichoteam, Budapest 1988) Balogh Sándor, Sziklai Andor: Jalta és Szuez között (Tudósítások, Budapest 1989) Dr. Császár Gyula: Pszichoszomatika a gyakorlatban (Pszichoteam, Budapest 1989) Gustav Wagner: Daniela és a gyémántok (Tudósítások, Budapest 1989) Gazsó Ferenc – Zelei Miklós: Tűz is volt babám! (Tudósítások, Budapest 1989) Korányi G. Tamás (szerk.) Tudósítások ‘56-ból (Tudósítások Kiadó, Budapest 1989) Korányi G. Tamás (szerk.): Egy népfelkelés dokumentumai 1956 (Tudósítások, Budapest 1989) Kiglics István: Japán – Múlt a holnapban (Pszichoteam, Budapest 1989) Mérei Ferenc: A pszichológiai labirintus (Pszichoteam, Budapest 1989) Manchin Róbert: 1956 sajtója (Tudósítások Kiadó,Budapest 1989) Charlotte Vincent: Gyógyulásom hihetelen történe (Haas & Singer, Budapest 1990) Szakonyi Péter (szerk.): Blokád /avagy kocsisor Kelettől Nyugatig/ (Haas & Singer Alapítvány, Budapest, 1990) Dimitrij Lihanov, Vagyim Belih: Tovaris keresztapa (Haas & Singer, Budapest 1991) Szigeti Sándor (szerk.) Privát Ki kicsoda 1992 (Haas & Singer, Budapest 1992) Bognár Gábor, Telkes József: A válás lélektana (Haas & Singer, Budapest 1994) Bercsi János – Telkes József Lel-Tár /Új társadalmi szervezetek katalógusa/(Pszichoteam, Budapest 1998) P. Armstrong, S. Feldman: A születés művészete (Alternatal, Budapest 2002) Finnország városai A finnországi városok listája Terület szerint Finnország területi felosztása: Dél-Finnország tartomány (Etelä-Suomen lääni, Södra Finlands län) Nyugat-Finnország tartomány (Länsi-Suomen lääni, Västra Finlands län) Kelet-Finnország tartomány (Itä-Suomen lääni, Östra Finlands län) Oulu tartomány (Oulun lääni, Uleåborgs län) Lappföld tartomány (Lapin lääni, Lapplands län) Åland megye (Ahvenanmaan maakunta, Ålands landskap) Dél-Finnország Anjalankoski Artjärvi Asikkala Askola Elimäki Espoo Forssa Hamina Hanko Hartola Hattula Hauho Hausjärvi Heinola Helsinki Hollola Humppila Hyvinkää Hämeenkoski Hämeenlinna Iitti Imatra Inkoo Jaala Janakkala Jokioinen Joutseno Järvenpää Kalvola Karjalohja Karkkila Kauniainen Kerava Kirkkonummi Kotka Kouvola Kuusankoski Kärkölä Lahti Lammi Lapinjärvi Lappeenranta Lemi Liljendal Loppi Loviisa Luumäki Miehikkälä Myrskylä Mäntsälä Nastola Nummi-Pusula Nurmijärvi Orimattila Padasjoki Parikkala Pernaja Pohja Pornainen Porvoo Pukkila Pyhtää Raseborg Rautjärvi Renko Riihimäki Ruokolahti Ruotsinpyhtää Sammatti Savitaipale Sipoo Siuntio Suomenniemi Sysmä Taipalsaari Tammela Tuulos Tuusula Valkeala Vantaa Vihti Virolahti Ylämaa Ypäjä Nyugat-Finnország Akaa Alahärmä Alajärvi Alastaro Alavus Askainen Aura Dragsfjärd Eura Eurajoki Evijärvi Halikko Halsua Hankasalmi Harjavalta Himanka Honkajoki Houtskari Huittinen Hämeenkyrö Ikaalinen Ilmajoki Iniö Isojoki Isokyrö Jakobstad Jalasjärvi Joutsa Jurva Juupajoki Jyväskylä Jyväskylän mlk Jämijärvi Jämsä Jämsänkoski Kaarina Kangasala Kankaanpää Kannonkoski Kannus Karijoki Karstula Karvia Kaskinen Kauhajoki Kauhava Kaustinen Kemiö Keuruu Kihniö Kiikala Kiikoinen Kinnula Kisko Kiukainen Kivijärvi Kokemäki Kokkola Konnevesi Korpilahti Korppoo Korsnäs Kortesjärvi Koski Tl Kristinestad Kronoby Kuhmalahti Kuhmoinen Kuortane Kurikka Kuru Kustavi Kuusjoki Kylmäkoski Kyyjärvi Kälviä Köyliö Laihia Laitila Lappajärvi Lappi Lapua Laukaa Lavia Lehtimäki Lempäälä Lemu Lestijärvi Lieto Lohtaja Loimaa Luhanka Luoto Luvia Maalahti Marttila Masku Mellilä Merikarvia Merimasku Mouhijärvi Multia Mustasaari Muurame Muurla Mynämäki Mänttä Naantali Nakkila Nauvo Nokia Noormarkku Nousiainen Nurmo Närpes Oravainen Oripää Orivesi Paimio Parainen Parkano Pedersöre Perho Perniö Pertteli Petäjävesi Pihtipudas Piikkiö Pirkkala Pomarkku Pori Punkalaidun Pyhäranta Pylkönmäki Pälkäne Pöytyä Raisio Rauma Ruovesi Rusko Rymättylä Saarijärvi Salo Sauvo Seinäjoki Siikainen Soini Somero Suomusjärvi Säkylä Särkisalo Taivassalo Tampere Tarvasjoki Teuva Toholampi Toivakka Turku Töysä Ullava Ulvila Urjala Uurainen Uusikaarlepyy Uusikaupunki Vaasa Vahto Valkeakoski Vammala Vampula Vehmaa Velkua Vesilahti Veteli Viitasaari Vilppula Vimpeli Virrat Vähäkyrö Västanfjärd Vöyri-Maksamaa Ylihärmä Ylistaro Yläne Ylöjärvi Äetsä Ähtäri Äänekoski Kelet-Finnország Eno Enonkoski Heinävesi Hirvensalmi Iisalmi Ilomantsi Joensuu Joroinen Juankoski Juuka Juva Kaavi Kangasniemi Karttula Keitele Kerimäki Kesälahti Kitee Kiuruvesi Kontiolahti Kuopio Lapinlahti Leppävirta Lieksa Liperi Maaninka Mikkeli Mäntyharju Nilsiä Nurmes Outokumpu Pertunmaa Pieksämäki Pielavesi Polvijärvi Punkaharju Puumala Pyhäselkä Rantasalmi Rautalampi Rautavaara Ristiina Rääkkylä Savonlinna Savonranta Siilinjärvi Sonkajärvi Sulkava Suonenjoki Tervo Tohmajärvi Tuusniemi Valtimo Varkaus Varpaisjärvi Vesanto Vieremä Oulu tartomány Alavieska Haapajärvi Haapavesi Hailuoto Haukipudas Hyrynsalmi Ii Kajaani Kalajoki Kempele Kestilä Kiiminki Kuhmo Kuusamo Kärsämäki Liminka Lumijoki Merijärvi Muhos Nivala Oulainen Oulu Oulunsalo Paltamo Piippola Pudasjärvi Pulkkila Puolanka Pyhäjoki Pyhäjärvi Pyhäntä Raahe Rantsila Reisjärvi Ristijärvi Sievi Siikajoki Sotkamo Suomussalmi Taivalkoski Tyrnävä Utajärvi Vaala Vihanti Yli-Ii Ylikiiminki Ylivieska Lappföld Enontekiö Inari Kemi Kemijärvi Keminmaa Kittilä Kolari Muonio Pelkosenniemi Pello Posio Ranua Rovaniemi Salla Savukoski Simo Sodankylä Tervola Tornio Utsjoki Ylitornio Åland Brändö Eckerö Finström Föglö Geta Hammarland Jomala Kumlinge Kökar Lemland Lumparland Mariehamn Saltvik Sottunga Sund Vårdö http://pxnet2.stat.fi/PXWeb/pxweb/fi/StatFin/StatFin__vrm__vamuu/001_vamuu_tau_107.px/?rxid=82ce39f0-3202-4b33-bfcd-3ece427997ad A csitári hegyek alatt Az A csitári hegyek alatt új stílusú, alkalmazkodó ritmusú magyar népdal. Kodály Zoltán gyűjtötte Alsócsitárban 1914-ben. Feldolgozások: A dal egyik változatát Bartók Béla dolgozta fel Húsz magyar népdal című művében. Jegyzetek Kodály Zoltán: A csitári hegyek alatt. Andor Éva, Berkes János YouTube (2011. jún. 30.) (Hozzáférés: 2016. jún. 20.) (videó) Kodály Zoltán: A csitári hegyek alatt (folksong). Rost Andrea, Kocsis Zoltán YouTube (2011) (Hozzáférés: 2016. jún. 4.) (videó) IV. sorozat: új dalok, 3. Már Dobozon régen leesett a hó. Bartók Béla: 20 (21) Magyar Népdal. Ének: Lukin Márta; Zongora: Kocsis Zoltán YouTube (2012. feb. 14.) (Hozzáférés: 2016. márc. 27.) 30:06–31:55. Források Népdalgyűjtemények: Kotta, audio (Magyarnóta.com) Kotta (Magyar Természetbarát Szövetség) Tiszán innen, Dunán túl. Editio Musica, 92. oldal. ISMN 979 0 080 00459 3 Béres József : Szép magyar ének. Negyedik kiadás. (hely nélkül): Akovita Könyvkiadó Kft. 2016. I kötet., 164. o. ISBN 978 963 88686 9 5 Sárosi Bálint : Nótáskönyv. Második, változatlan kiadás. Budapest: Nap Kiadó. 2012. ISBN 978 963 9658 17 2 5. kotta Törzsök Béla: Zenehallgatás az óvodában: Dallamgyűjtemény óvodák számára. Budapest: Zeneműkiadó. 1980. ISBN 963 330 402 4 347. kotta A mi dalaink. Összeállította: Ugrin Gábor . Budapest: Tankönyvkiadó. 37. o. Tankönyvek: Iskolai énekgyüjtemény II: 11–14 éves tanulóknak. Szerkesztette: Kodály Zoltán . Budapest: Országos Közoktatási Tanács. 1944. 103. o. 445. kotta Zenei olvasókönyv: Szolfézs példatár, alsófok, III. kötet. Szerkesztette: Agócsy László és J. Irsai Vera. Budapest: Editio Musica. 110. kotta Pécsi Géza: Kulcs a muzsikához: Művészeti, zeneelméleti és magyar népzenei alapismeretek. Tizedik, bővített kiadás. Pécs: Kulcs a muzsikához kiadó. 2003. 350. o. ISBN 963 03 5519 1 Feldolgozások: Máriássy István: Elindultam szép hazámból: A legszebb magyar népdalok zongora- vagy gitárkísérettel. (hely nélkül): Rózsavölgyi és Társa. 2004. 27. kotta Ludvig József : A csitári hegyek alatt: Magyar dalok zongorára, gitárakkordokkal. Budapest: Zeneműkiadó Koncert 1234 Kft. 2. o. ISMN 979-0-900529-4-5 Muszty Bea – Dobay András: Csalamádé: Nagy Daloskönyv 3. (hely nélkül): Muszty-Dobay Bt. 2003. 44. o. gitárkísérettel Zenetudomány: Bereczky János – Domokos Mária – Olsvai Imre –Paksa Katalin–Szalay Olga: Kodály népdalfeldolgozásainak dallam- és szövegforrásai. Budapest: Zeneműkiadó. 1984. ISBN 963 330 478 4 194. kotta Támlap a Kodály-rendben. MTA Zenetudományi Intézet (Hozzáférés: 2016. szept. 16.) Felvételek Videók: Lantos Borbély Katalin (www.televizio.sk) Feldolgozás: Mága Zoltán. a YouTube -on hegedű Bornemissza László Bornemissza (Bornemisza) László (Tiszadada, 1910. május 22. – Budapest, 1995. május 22.) festő, grafikus. Élete és munkássága Irodalmi próbálkozások után, 1940-ben, 30 évesen döntött a festői pálya mellett. A második világháború alatt haditudósítóként szolgált Lvivben ahol önképzés útján készült a festői pályára, majd a krakkói akadémiát látogatta. 1946 és 1952 között Debrecenben a város közművelődési apparátusának munkatársa volt. A Képzőművészek Szabad Szakszervezetének alapító lett. 1952-től Budapesten élt. 1961-től szabadfoglalkozású képzőművész lett. Tanulmányutakat tett: 1960-ban Lengyelországban, 1962-ben Olaszországban, 1964-ben Finnországban, 1965-66 között egyéves svéd kormányösztöndíjat nyert. Posztimpresszionista indulás után nyugat-európai élményeinek hatására sajátos stílust dolgozott ki, amellyel a 60-as évek magyar művészetének élvonalába emelkedett. Képei a képzelet és a realitás ötvözetei. Illusztrátorként is komoly sikereket aratott. Művei számos magyar, lengyel és finn közgyűjteményben megtalálhatók. Egyéni kiállítások 1956 • Bányász Művelődési Ház, Komló 1957 • Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely 1958 • Déri Múzeum, Debrecen 1960 • M. Zamek, Lublin • Déri Múzeum, Debrecen 1962 • Fészek Klub, Budapest (kat.) 1964 • Taidehalli, Helsinki 1965 • Djurgarden Galerie, Stockholm 1966 • Konsthalli, Uppsala • Kulturális Kapcsolatok Intézete Kiállítóterem, Budapest (gyűjt., kat.) 1968 • KS-Galerie, Lund 1969 • McCaffery Gallery [Kepner Ritával], Washington • Képcsarnok, Pécs • Lengyel Kultúra Háza 1970 • G. d'Arte Arno [Pekáry Istvánnal és Molnár G. Pállal], Firenze 1972 • Szőnyi Terem, Miskolc 1973 • Galerie Ina Broerse, Amszterdam • McCaffery Gallery, Los Angeles 1974 • Rudnay Terem, Eger • McCaffery Gallery, Los Angeles 1976 • Galerie Hoffmann, Köln 1976 • Gulácsy Terem, Szeged • Galerie Hoffmann, Köln 1979 • Galerie Sin' Paora, Párizs • Galerie Hoffmann, Köln 1980 • Galerie Capa, Athén 1981 • Galerie Brueghel, Venlo (B) 1983 • Galerie Hoffmann, Köln 1985 • ART 16 '85, Basel • Galerie Hoffmann, Köln 1986 • ART 16 '86, Basel • Csontváry Terem, Budapest • Schloss Windelsbach Galerie, Stuttgart 1987 • Dési Huber Terem, Veszprém. Mudzsáhid A mudzsáhidok, perzsás kiejtés alapján modzsáhedek (arabul: �����, muǧāhid, magyarul „küzdő”) azon muszlimok, akik részt vesznek a dzsihádban. Sok nyugati nyelvben a többesszám tárgy-birtokos esetű alakjában (muǧāhidīn, azaz arabosan mudzsáhidín, perzsásan modzsáhedin) ismert. A kifejezést gyakran „Isten harcosai”-ként fordítják, bár a küzdelemnek nem kell feltétlenül háborúnak lennie. Az utóbbi években mudzsáhidoknak szokás nevezni azokat, akik a muszlim földek fegyveres védelmében vesznek részt. Nem egységes mozgalomról van szó: akik részt vesznek benne, magukat istenfélő embernek tartják, akik az igazságtalanság, különösen a külföldi megszállás, illetve az állami elnyomás ellen küzdenek. A kifejezés a nyugati világban az 1980-as években vált ismertté, amikor az afgán modzsáhedek a szovjetek ellen harcoltak. Azóta muszlim önkéntesek a világ több pontján harcoltak e név alatt, többek közt Albániában, Kasmírban, Koszovóban, Boszniában, Csecsenföldön és Szíriában. Kapcsolódó cikkek Al-Shabaab ( Mudzsahedin Ifjúsági Mozgalom ) Forrás szerk.: John L. Esposito: The Oxford Dictionary of Islam (angol nyelven). Oxford University Press, USA, 213. o. (2004). ISBN 0195125592 Sibinacocha-tó A Sibinacocha-tó a perui Cusco megye egyik tava. A tenger szintje felett 4860 méterrel helyezkedik el az Andok hegyei között, Cusco megye Canchis tartományában, azon belül is Pitumarca körzetben. Vize a környező hegyek, például a tőle északra emelkedő Chumpe gleccsereiből ered. Déli végére 1996-ban egy gátat építettek, amelyet egy kis teljesítményű vízerőművel is elláttak. Ezt az egységet az EGEMSA (Empresa de Generación Eléctrica Machupicchu S. A.) kezeli. Az így felduzzasztott tó térfogata körülbelül 100–110 millió köbméter. Sebastian Bachmann Sebastian Bachmann (Bad Mergentheim, 1986. november 24. –) Európa-bajnok, világbajnoki ezüstérmes, olimpiai bronzérmes német tőrvívó. Roger Neilson-emlékdíj A Roger Neilson-emlékdíj egy trófea az Ontario Hockey League-ben, melyet a legjobbnak ítélt egyetemista vagy főiskolás játékosnak ítélnek oda. A díjat a legendás Roger Neilsonról nevezték el. Jacqueline Audry Jacqueline Audry (Orange, 1908. szeptember 25. – Poissy, Yvelines, 1977. június 22.) francia filmrendező. Életpályája A náci megszállás alatt a női rendezőknek kevés lehetősége volt. 1933-tól dolgozott a filmiparban, kezdetben mint produkciós titkárnő, majd mint több ismert rendező – Georg Wilhelm Pabst, Jean Delannoy, Max Ophüls és mások – munkatársa volt. Első önálló dokumentumfilmjét 1943-ban készítette el. 1945-ben áttért a játékfilmre. A nők problémái foglalkoztatták. Nem riadt vissza a merészebb témák feldolgozásától sem. Legnagyonn sikerét két Colette-regény megfilmesítésével aratta (Gigi (1949), Mitsou (1956)). Filmjei Párizs - New-York (1940) Szerelmes asszonyok (1940) A vercors-i lovak (1943) Sophie boldogtalanságai (1945) Komor vasárnap (1948) Gigi (1949) Olivia (1951) Zárt ajtók (1954) Mitsou (1956) Keserű gyümölcsök (1967) Forrás Ábel Péter: Új Filmlexikon, 1. kötet, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971. 57.-58. old. Lucas Pouille Lucas Pouille (Grande-Synthe, 1994. február 23. –) francia hivatásos teniszező. Karrierje során 5 ATP tornán diadalmaskodott. Legnagyobb sikere a 2016-os Rome Mastersen játszott elődöntője volt, ahol a későbbi győztes Andy Murraytől szenvedett vereséget. Rich Ajax Platform A Rich Ajax Platform (RAP) egy nyílt forráskódú szoftver projekt, melynek célja, hogy lehetővé tegye a fejlesztők számára gazdag, Ajax alapú webalkalmazások készítését az Eclipse fejlesztési modell, pluginek, és egy kizárólag Java alapú API segítségével. Tekinthető a Rich Client Platform (RCP) webes megfelelőjének is, hiszen mindkettő hasonló API-kat és megközelítést alkalmaz, pusztán a célplatform tér el. Támogatja az ún. single sourcing-ot, amit azt jelenti, hogy a RAP segítségével készített alkalmazások háttérkódja könnyedén újrafelhasználható egy RCP alkalmazásban, ezáltal pedig a fejlesztőnek nem kell jelentős többletmunkát végezni, ha az üzleti alkalmazásuknak web- és desktop alapú felhasználói felülettel is rendelkeznie kell. Felépítése Az Equinox keretrendszerre épül. A RAP használatával készített alkalmazások üzleti logikáját tisztán Java nyelven kell megfogalmazni, amely majd a servlet containerben fog futni. Ez a réteg felelős a felhasználói felületen történő események kezeléséért. Az UI felépítése az asztali alkalmazásoknál megszokott módon történik. Ehhez a RAP az RWT nevű SWT újraimplementációt biztosítja. Ebben a komponensben találhatóak a legnagyobb eltérések az RCP-től, hiszen a segítségével webes, és nem desktop megjelenítést kell biztosítani. Efelett helyezkednek el a JFace és Workbench nevű rétegek. Előbbi egy segédosztályokat tartalmazó gyűjtemény, ami leegyszerűsíti a benne implementált kész komponensek révén az UI fejlesztését. A segítségével megvalósítható az MVC szemlélet az alkalmazáslogikában. A Workbench ezzel szemben a nézetek kezeléséért és az ablakozásért felel, egy Eclipse szemléletű felhasználói felület modellt biztosít a fejlesztőnek. A kliens oldali megjelenítés a Qooxdoo nevű JavaScript keretrendszer segítségével van megoldva. Ennek nagy előnye, hogy egy böngészőfüggetlen környezetet biztosít a megjelenítés, és az azt működtető szkriptek számára. Ez felel továbbá a felhasználói felületen történő események Ajax-szal történő továbbítására a háttérlogika felé szokványos HTTP rétegen keresztül. A RAP használatakor nem kell a webes fejlesztésnél megszokott kliens oldali HTML, CSS, vagy JavaScript kódokat írni, ezek automatikusan készülnek a Java nyelven megfogalmazott reprezentáció alapján. Kiadások Az új verzió kiadása az Eclipse következő kiadásával (Juno) összhangban fog történni. Aromás elektrofil szubsztitúció Az aromás elektrofil szubsztitúció (SEAr) olyan szerves kémiai reakció, amelyben egy aromás rendszerhez kapcsolódó atomot (többnyire hidrogénatomot) egy elektrofil helyettesít. A legfontosabb aromás elektrofil szubsztitúciós reakciók közé tartozik az aromás vegyületek nitrálása, halogénezése és Friedel–Crafts-acilezése vagy –alkilezése. Szemléltető reakciók Az aromás elektrofil szubsztitúció legkiterjedtebben használt példája a benzol etilezése. 1999-ben mintegy 24 700 000 tonna etilbenzolt gyártottak. A folyamat során a kiindulási karbokation kialakításához katalizátorként szilárd savakat használnak. A benzol egyéb elektrofil reakcióit sokkal kisebb léptékben végzik, ezek fontos köztitermékek előállításához biztosítanak értékes szintézisutat. A benzol nitrálása során az elektrofil részecske a nitrilkation. A benzol füstölgő kénsavval végzett szulfonálása során benzolszulfonsav keletkezik. A benzol brómmal, klórral vagy jóddal végzett halogénezése aril-halogenid terméket ad, a reakciót a megfelelő vas-trihalogenid katalizálja. A Friedel–Crafts-reakció acilezésre vagy alkilezésre használható. A reakció során jellemzően alumínium-kloridot alkalmaznak, de csaknem bármely erős Lewis-sav megfelelő katalizátort lehet. Az acilezési reakcióhoz a szokásos katalitikus mennyiség helyett sztöchiometrikus mennyiségű alumínium-klorid szükséges. A szubsztituensek hatása Az aromás elektrofil szubsztitúciós reakciók regioszelektivitását és sebességét is befolyásolják a már a benzolgyűrűn található szubsztituensek. A regioszelektivitás tekintetében bizonyos csoportok az orto és para helyzetbe történő szubsztitúciót segítik elő, míg más csoportok a meta pozícióban végbemenő szubsztitúció arányát növelik. Ezeket a csoportokat orto-para irányítóknak illetve meta irányítóknak nevezzük. Ezen kívül bizonyos csoportok növelik a reakció sebességét (aktiváló csoportok), míg mások csökkentik azt (dezaktiváló szubsztituensek). Míg a regioszelektivitás a rezonanciaszerkezetek segítségével írható le, a sebességre gyakorolt hatás magyarázatához mind a rezonanciaszerkezetek, mind az indukciós effektus szükséges. A szubsztituensek általánosan két csoportba sorolhatók az elektrofil szubsztitúciós reakciók szempontjából: az aromás gyűrűt aktiválóakra és dezaktiválókra. Az aktiváló szubsztituensek vagy aktiváló csoportok stabilizálják a szubsztitúciós reakció köztitermékeként létrejövő karbokationt, azáltal, hogy a gyűrűbe induktív vagy rezonancia effektus révén elektront donálnak. Az aktivált aromás gyűrűkre példa a toluol, az anilin vagy a fenol. A szubsztituens által a gyűrűbe juttatott elektronsűrűség-többlet nem egyenlő mértékben oszlik meg a teljes gyűrűn belül, hanem a 2-es, 4-es és 6-os számú atomon (azaz orto és para pozícióban) koncentrálódik. Emiatt az elektronban szegény elektrofillel ezek a helyek reagálnak a leggyorsabban. A legnagyobb elektronsűrűség a két orto és a para pozícióban jelentkezik, de ezt a fokozott reaktivitást ellensúlyozhatja a szubsztituensek és az elektrofil közötti sztérikus gátlás. Az aromás elektrofil szubsztitúció termékét így nem mindig könnyű előre megmondani, és azt rendszerint úgy állapítják meg, hogy végrehajtják az adott reakciót és meghatározzák az orto és para szubsztituált termékek arányát. A fentiekkel szemben a dezaktiváló csoportok destabilizálják a kationos intermemdiert, és így csökkentik a reakciósebességet. Mindezt azáltal, hogy csökkentik az aromás gyűrű elektronsűrűségét, és ez a hatás is az orto és para pozíciókban jelentkezik leginkább. Ez azt jelenti, hogy a legreakcióképesebb (vagy legkevésbé reakcióképtelen) helyzet a meta pozíció lesz (3-as és 5-ös atom). Dezaktivált aromás gyűrűk például a nitrobenzol, a benzaldehid vagy a trifluormetil-benzol. Az aromás rendszer dezaktiválása többnyire azzal is jár, hogy a reakció végbemeneteléhez erélyesebb körülmények szükségesek. Erre példa a toluol trinitrotoluol előállításának céljából végzett nitrálása. Míg az első nitrálási lépes a toluol aktivált gyűrűjén híg savval szobahőmérsékleten is elvégezhető, a második lépés a dezaktivált nitrotoluol gyűrűn már tartós melegítést és töményebb savat igényel, a harmadik lépcsőben az erősen dezaktivált dinitrotoluol már csak forró tömény kénsavban vihető reakcióba. A funkciós csoportok tehát a fenti két helyzet közül az egyiket előnyben részesítik a másikkal szemben, azaz az elektrofilt meghatározott helyzetbe irányítják. Azokat a funkciós csoportokat, melyek például az elektrofilt a meta helyzetben történő támadásra hajlamosítják, meta-irányítóknak nevezzük. Orto/para irányítók A nemkötő elektronpárral rendelkező csoportok, például az anilin aminocsoportja, erősen aktiváló és orto/para irányító. Az ilyen aktiváló csoportok nemkötő elektronpárjukat a pi-rendszerbe donálják. Amikor az elektrofil az anilin orto és para pozíciójába támad, a nitrogénatom képes növelni a pi-rendszer elektronsűrűséget (azáltal, hogy az alapreakcióban fellépő három határszerkezet helyett egy négy határszerkezettel leírható iminiumion képződik). Ez jelentősen növeli a kationos intermedier stabilitását. Hasonlítsuk ezt össze azzal az esettel, amikor az elektrofil meta helyzetben támad. Ilyenkor a nitrogénatom nem tudja növelni a pi-rendszer elektronsűrűségét, csak három határszerkezeti képlet írható fel. Emiatt a meta-szubsztituált termék sokkal kisebb arányban keletkezik, mint az orto vagy para termékek. Más szubsztituensek, például az alkil- vagy arilcsoportok is képesek lehetnek növelni a pi-rendszerben az elektronsűrűséget, mivel azonban nem rendelkeznek nemkötő elektronpárral, hatásuk jóval korlátozottabb. Emiatt a gyűrűt csak kis mértékben aktiválják, és nem annyira részesítik hátrányban a meta helyzetet. A halogének orto/para irányítók, mivel ugyanúgy rendelkeznek nemkötő elektronpárral, mint a nitrogén. Az ezáltal okozott stabilitásnövekedést azonban ellensúlyozza az a tény, hogy a halogének a szénnél jóval elektronegatívabbak, így a pi-rendszer elektronsűrűségét csökkentik. Ez csökkenti a kationos köztitermék stabilitását, így az elektrofil szubsztitúció nehezebben megy végbe. A halogének tehát dezaktiváló csoportok. Az irányított orto lítiálás speciális típusú aromás elektrofil szubsztitúciós reakció, melyben speciális orto irányítókat használnak. Meta irányítók A szénnél elektronegatívabb nem halogén csoportok, például a karboxilcsoport (CO2H) jelentősen csökkentik a pi-rendszer elektronsűrűségét. Ezek a csoportok erősen dezaktiváló csoportok. Ráadásul mivel a szubsztituált szénatom már eleve elektronban szegény, ezért az a határszerkezet, amelyben (orto/para támadás esetén) ez a szénatomon pozitív töltést hordoz, a többinél kevésbé stabil. Emiatt az elektronszívó csoportok meta irányítók. Reakciómechanizmus Az első lépésben az elektronban gazdag aromás gyűrű – a legegyszerűbb esetben benzol – megtámadja az A elektrofilt. Ennek során egy pozitív töltésű ciklohexadienil kation, más néven aréniumion keletkezik. Ez a karbokation instabil, egyrészt a molekula pozitív töltése miatt, másrészt az aromás jelleg ideiglenes megszűnésének következtében. A ciklohexadienil kationt azonban részben stabilizálja a mezoméria, melynek révén a pozitív töltés három szénatom között oszlik el. A reakció második lépésében a B Lewis-bázis elektront ad át az elektrofil támadás helyén lévő hidrogénatomnak, és a hidrogén kötő elektronpárja a pi-rendszerbe visszakerülve helyreállítja az aromás rendszert. A benzolon bekövetkező elektrofil szubsztitúciós reakció nem mindig monoszubsztituált terméket eredményez. Bár az elektrofil szubsztituensek többnyire elszívják az elektronokat az aromás gyűrűből és így a további reakciókkal szemben dezaktiválják azt, a kellően erős elektrofilek második vagy akár harmadik szubsztitúciót is okozhatnak. Ez különösen igaz abban az esetben, ha katalizátor is jelen van. Ipso szubsztitúció Az ipso szubsztitúció az aromás elektrofil szubsztitúció különleges esete, ahol a távozó csoport nem hidrogén. Ennek a reakciónak klasszikus példája a szalicilsav reakciója salétromsav és kénsav elegyével, melynek során pikrinsav keletkezik. A 2-es pozíció nitrálása CO2-vesztéssel megy végbe. Gyakori példa a deszulfonálás, melynek során egy szulfonilcsoport protonnal helyettesítődik. A szilíciummal szubsztituált aromás vegyületekben a szilícium ipso szubsztitúciós reakcióban reagál. Öttagú gyűrűs heterociklusos vegyületek A benzolhoz képet a furán, tiofén, pirrol és származékaik erősen aktivált rendszerek. Ezen vegyületek mindegyikében található egy olyan atom (oxigén, kén vagy nitrogén), mely az aromás gyűrű tagja, és nemkötő elektronpárral rendelkezik. Ez a kationos intermedier stabilitását jelentősen megnöveli. A pirrolon történő elektrofil szubsztitúcióra példa a Picktet–Spengler-reakció vagy a Bischler–Napieralski-reakció. Aszimmetriás aromás elektrofil szubsztitúció Aszimmetriás szintézis céljából a prokirális szénatomot tartalmazó elektrofillel végzett aromás elektrofil szubsztitúciós reakciót úgy módosítják, hogy – különösen a Friedel–Crafts-típusú reakció esetén – katalizátorként királis Lewis-savat használnak. Ilyen reakcióra az egyik korai példa a klorál fenolra történő addíciója volt, amikor is katalizátorként (-)-mentollal módosított alumínium-kloridot alkalmaztak. Egy másik munkában ugyancsak Friedel–Crafts-hidroxialkilezéssel egy glioxilsav-származékot addícionáltattak N,N-dimetilanilinre királis biszooxazolin lingandum–réz(II)-triflát katalizátorrendszer alkalmazásával: Egy másik alkilezési reakcióban N-metilpirrol és krotonaldehid reagál királis imidazolidinonnal módosított trifluorecetsav katalizátor mellett: Indol és énamid királis foszforsav-BINOL-származékkal katalizált reakciója: A fenti reakciókban a királis katalizátort 10–20% közötti mennyiségben alkalmazzák, az új szén kiralitáscentrum 80–90%-os enantiomerfeleslegben képződik. További reakciók További, az aromás elektrofil szubsztitúció sémáját követő reakciócsoport az aromás formilezés, ide tartozik például a Vilsmeier–Haack-reakció, a Gattermann–Koch-szintézis és a Reimer–Tiemann-reakció. További elektrofilek lehetnek: az aromás diazóniumsók az azokapcsolási reakciókban, a szén-dioxid a Kolbe–Schmitt-reakcióban vagy az aktivált karbonilcsoportok a Pechmann-kondenzációs reakcióban. A többlépcsős Lehmstedt–Tanasescu-reakció során az egyik elektrofil egy N-nitrozo intermedier. A Joseph Tscherniac és Alfred Einhorn után elnevezett Tscherniac–Einhorn-reakcióban az elektrofil részecske egy amid N-metanol-származéka. Kazimierz Barburski Kazimierz Zygfryd Barburski (Łódź, 1942. augusztus 7. – Łódź, 2016. május 26.) világbajnoki ezüstérmes, olimpiai bronzérmes lengyel párbajtőrvívó. Illyefalvi református templom A kettős várfallal övezett illyefalvi református templom a falu északnyugati részén, egy kiemelkedő domb peremén áll. A templom története A települést először az 1332-es pápai tizedjegyzékben Villa Helye néven említették. Az 1567-es regestrumban már Illyefalva néven jelent meg. Első templomának építési ideje a korabeli dokumentumok szerint a 12. századra tehető. A korabeli dokumentumok szerint a várudvar közepén a 14. század elején kis román kori templom állott. A lakosság számának növekedése egy nagyobb méretű templom építését tette szükségessé, így a régi templom helyére 1443 körül Szent Illés tiszteletére egy gótikus templomot emeltek. 1612-ben, Báthory Gábor idején a várfalat Weiss hadai ostromolták, 1658-ban és 1661-ben a tatárok dúlták fel az erődítményt. A 15. századi templom egytornyos várfalát a 16. század végén, a 17. század elején egy külső várfallal vették körül, sarkait bástyákkal és tornyokkal erősítették. Az 1738-as földrengés az épületet nagyon megrongálta, így kisebb javítások után egy újabb templom építésére került sor. 1782-ben az egykori templomot lebontották és 1786-ban elkészült az új, ma is teljesen épen álló épület. A hajó-szentély térfűzésű templomot kazettás mennyezettel és festett bútorzattal látták el. 1802. október 26-án egy újabb nagyméretű földrengés következtében a templom falai megrepedeztek és a harangtorony összeomlott. 1803-ban a templomot kijavították, a tornyot 1816-1819 között újjáépítették. 1902-ben a belső várfal délkeleti szakaszát lebontották. 1940-ben földrengés, 1944-ben a közeli frontvonal ágyúlövedékei rongálták meg a védőfalat, amelyet 1961-ben kijavíttattak. Az 1977. március 4-i földrengés miatt a templom, a belső torony és a kaputorony nagyon megrongálódott, a helyreállításra és kijavításra 1978-ban került sor. A templom leírása Az illyefalvi református templom jellegzetességét kettős várfala határozza meg. A várudvarba a reneszánsz kori várfal déli oldalán álló négyszögletes, kétszintes kaputorony alatt van a bejárat. A műemlék épület külseje egyszerű, déli és északi oldalfalait négy pár, keskeny, téglából felrakott, cseréppel fedett támpillér erősíti. A déli és nyugati részen nyíló bejáratait népies barokk árkádíves tornác fedi. A mai templom szentély-hajó méretaránya a falak vastagsága, a falazás, valamint a középkori elemek hiánya egy teljesen újjáépített templomra utalnak. A templom kettős térfűzésű, hajó és szentély együtteséből álló keletelt épület. Rövid szentélye kívül sokszögzáródású, a belső részen a szögletek enyhén lekerekítettek. Délen és nyugaton a bejárat elé egy-egy portikusz épült. Támpillérek csak a hajó falához épültek, amelyek csupán a falak erősítésére szolgálnak. Az alaprajzi elrendezés és a falak felépítése szerint a templom a Székelyföldön elterjedt népi barokk építészetnek egyik szerény emléke. A hajó-szentély térfűzésű templomot 1785-ben kazettás mennyezettel és festett bútorzattal látták el. A székelyföldi templombelsőkre jellemző díszítést ebben a templomban csokrokba kötött, kancsókba vagy kosárba állított stilizált virágok jelentik, amelyek a karzatok mellvédjét, a padok oldalait hálózzák be. A kék, barnás, natúr színűre festett kazettákat kitöltő napraforgók, tulipánok, rózsák hűen tükrözik a templom belsejének egykori hangulatát. A szószék felett egy korona látható, amely a felirat szerint 1786-ból származik, ugyanabban az évben készültek a déli és nyugati oldalon lévő festett faajtók. A templom várfala A templom kettős várfallal van körülvéve, a belső falnak csak egy része maradt fenn, a külső védőfal romos állapotban látható. A várfal korai eredetére utalnak a védőfolyosóról nyíló, téglával boltozott, lefele rézsűsen szélesedő szuroköntők, amelyek a 15-16. század eleji építkezésekre jellemzőek. A külső várfal öt bástyával rendelkezik és szabálytalan hatszöget alkot. A bástyák közül három ötszögű, kettő meg négyszögű. A sarokbástyákat összekötő falak magassága 5,50-6,50 méter, vastagságuk az alapoknál 1,60-1,70 méter. A tornyok 1,10-1,20 méter magasak, a kaputorony a várfalaknál 2 méterrel magasabb. A reneszánsz stílusú belső várfal kapubejárata fölé épített torony egyben bástyául is szolgál. A várfal belső oldalán körben védőfolyosó húzódott, magasságából kisebb-nagyobb lőrések nyíltak. A kisebb méretű lőréseket egyszerű lapos terméskővel boltozták. Kroó György Kroó György (Eger, 1926. augusztus 26. – Budapest, 1997. november 12.) a 20. századi magyar zenekritika és zenetörténet-írás egyik legnagyobb alakja Tóth Aladár és Szabolcsi Bence mellett. Munkásságával a zenei ismeretterjesztés terén is maradandót alkotott. Élete, munkássága Tanulmányait 1949 és 1952 között a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola hegedű szakán Rados Dezsőnél, 1951 és 1956 között a zenetudományi szakon Szabolcsi Bence irányításával végezte. 1957-től a Magyar Rádió munkatársaként, 1958-tól a Zenei Népművelési rovat vezetőjeként, 1991-től főmunkatársként dolgozott. Rádiós tevékenységével megalapozta és felvirágoztatta a magyar zenei ismeretterjesztést és zenekritikát. Az 1960-as évek elejétől kritikái rendszeresen elhangzottak a Magyar Rádió általa alapított Új zenei újság című műsorában (a Rádió A mikrofonnál Kroó György címmel kiadta elhangzott kritikáit). Népszerű ismeretterjesztő rádiós sorozata volt a Hallgassuk együtt!. Az Élet és Irodalom hetilapban 1964 és 1996 között mintegy 240 írása jelent meg, többnyire kortárs magyar művekről. Stílusát egyedülállóvá és a mai zenekritikusok számára mértékadóvá tette közérthetőséggel párosult szakszerűsége, valamint a zene iránti szeretete és tisztelete, amely minden szavából sugárzott. Halálára két nagy magyar zeneszerző is komponált darabot: Kurtág György In memoriam Kroó György (cselló szólóra); Szőllősy András: Addio Kroó György emlékére (szólóhegedűre és vonós kamaraegyüttesre, 2002). Könyvek, írások Zenei panoráma - az Élet és Irodalomban 1964-1996 között megjelent cikkek ( Közreadta Várkonyi Tamás, a Klasszikus és Jazz Nonprofit Kft. kiadásában, 2011 ) Robert Schumann (1958) Hector Berlioz (1960) Bartók Béla színpadi művei (1962) Muzsikáló zenetörténet I (1964) A „szabadító opera” (1966) Muzsikáló zenetörténet III (1966) Richard Wagner (1968) Bartók-kalauz (1971) A magyar zeneszerzés 25 éve (1971) A magyar zeneszerzés 30 éve (1975) Rácz Aladár (1979) A mikrofon előtt Kroó György (1981, a Magyar Rádió Új zenei újság című adásában 1960–1980 között elhangzott zenekritikák) A mikrofonnál Kroó György (1998, a Magyar Rádió Új zenei újság című adásában 1981–1997 között elhangzott zenekritikák - közreadta Batta András, Kovács János, Zsoldos Mária) Heilawâc avagy délutáni álom a kanapén (1983) Az első zarándokév (1986) Szabolcsi Bence (1994) A mikrofonnál Kroó György, 1981-1997 ; vál., sajtó alá rend. Batta András, Kovács János, Zsoldos Mária, szerk. Sári László ; Magyar Rádió, Bp., 1998 + 2 CD A mikrofonnál Kroó György. Új zenei újság, 1981-1991 ; 2. kiad., Syllabux, Bp., 2011 Zenei panoráma. Kroó György írásai az Élet és Irodalomban, 1964-1996 ; összegyűjt., közread. Várkonyi Tamás; Klasszikus és Jazz Nonprofit Kft., Bp., 2011 ( Gramofon könyvek ) Díjak, fokozatok, kitüntetések Erkel Ferenc-díj (1963) A zenetudományok kandidátusa (1964) SZOT-díj (1970) Munka Érdemrend arany fokozata (1976) A zenetudományok doktora (1984) A Művészeti Alap Nagydíja (1987) Pethő Sándor-díj (1994) Széchenyi-díj (1995) – A magyar zenetudomány és zenekritika magas színvonalú műveléséért, valamint pedagógiai tevékenységéért. Tornai József Tornai József (Dunaharaszti, 1927. október 9. –) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és József Attila-díjas magyar költő, író, műfordító. Életpályája A szülei Tornai Gyula és Jákli Rozália voltak. 1947-48-ban a sertésvágóhídon volt segédmunkás. 1948-1949 között a Csepel Vas- és Fémművek betanított munkása volt. 1949-től 1961-ig a Csepel Autógyár diszpécsere volt. 1961-1976 között szabadfoglalkozású író volt. 1976-1987 között a Kortárs munkatársa volt. 1989-2001 között az Írószövetség elnökségi tagja, 1992-1995 között elnöke volt. Munkássága Első mestere Szabó Lőrinc volt. Írói alapelve, hogy a 20. században is a modern és az ősi egységet kell felmutatni. Lírájára az avantgárd látásmód, a szürreális képalkotás, a gondolatritmus jellemzők. A harmonikus világkép hiánya határozta meg a Kiszakadva (1972) című kötet verseit. A Naptáncban (1975) a filozofikus epikus költeménnyel kísérletezett. A Veres Péter-énekekben (1981) a siratókra emlékeztető hang szólal meg. A többszemélyes én (1982) írásakor arra döbbent rá, hogy az emberről leváló szerepek önálló életet élnek. Magánélete 1970-ben házasságot kötött Rátkay Ildikóval, gyermekük Tornai Szabolcs (1971). Lánya, Tornai Veronika (1952) korábbi házasságából született. Művei Verseskötetei Paradicsommadár ( Budapest , 1959) Az égig érő föld ( Budapest , 1962) Jársz és kiáltasz ( Budapest , 1964) Aranykapu ( Budapest , 1967) Időtlen idő ( Budapest , 1969) A bálványok neve ( Budapest , 1970) Kiszakadva ( Budapest , 1972) Naptánc ( Budapest , 1975) 17 ábrándozás ( Budapest , 1976) Fejem alatt telihold ( Budapest , 1979) Veres Péter-énekek ( Budapest , 1981) Semmiből semmibe ( Békéscsaba , 1981) A többszemélyes én ( Budapest , 1982) Ajándékozások ( Budapest , 1982) Ádám és Éva oltára ( Budapest , 1987) Mezítláb, énekelve (válogatott versek, Budapest , 1988) Megcsókolom a szomjas folyót ( Budapest , 1988) A szerelem szürrealizmusa ( Budapest , 1991) Pünkösdi lobbanás ( Budapest , 1993) A sikoltozó rózsa ( Budapest , 1995) Minden, ami virágzik ( Budapest , 1998) Holdfogyatkozás ( Budapest , 1999) Miért sírnak a metaforák? ( Budapest , 2001) Drága nyelvem, zöld lebegés őrülete ( Budapest , 2002) Csillaganyám, csillagapám I-IV. ( Budapest , 2004-2011) A semmi ellen ( Budapest , 2012) Éjfél ; Kráter, Pomáz, 2013 Hirdetve törvényt ; Gondolat, Bp., 2014 Vízesések robaja ; Gondolat, Bp., 2015 Világtojásban. Versek ; Gondolat, Bp., 2016 Ó, kettős ember. Versek ; Gondolat, Bp., 2017 A virágos föld titkai. Válogatott versek ; vál., szerk., utószó Jánosi Zoltán; Hitel Könyvműhely–Nemzeti Kultúráért és Irodalomért Alapítvány, Bp., 2017 Sár lesz a gyémánt ; Gondolat, Bp., 2018 Prózái Nap jár a homoktetőkön (novellák, Budapest , 1980) A Lemenő Nap Dombja (próza, Budapest , 1982, 1998) Az ihlet sötét és világos foltjai (esszék, Budapest , 1982) Vadmeggy (önéletrajzi írások, Budapest , 1984) A páva szépsége (regény, Budapest , 1988) A menekülő (regény, Budapest , 1993) Mágia és metafizika. Képzelt beszélgetés Nagy Lászlóról és Pilinszky Jánosról (esszék, Pomáz , 1995) Tóth László: Szó és csend. Tizenegy beszélgetés. Csiki László, Fodor András, Géczi János, Kukorelly Endre, Petőcz András, Somlyó György, Tornai József, Tőzsér Árpád, Vasadi Péter, Vörös István, Zalán Tibor ; JAMK–Új Forrás Szerk, Tatabánya, 1996 ( Új Forrás könyvek ) A kiűzetés modern formái (esszék, Budapest , 1998) Leszálltam anyám öléből. Esszé és önéletrajz ; Ister, Bp., 2000 ( Ister kortárs írók ) Az emberiség görbe fája ( Budapest , 2002) Villám sújtotta kor ( Budapest , 2005) Léda megerőszakolása ( Budapest , 2006) Kirké és Odüsszeusz mítosza ( Budapest , 2006) A szabadgondolkodó ( Budapest , 2009) Európa már kevés. Interjú, versek, fotók ; riporter Jánosi Zoltán ; Magyar Napló, Bp., 2011 Az esztétikai nihilizmus. Esszék ; Gondolat, Bp., 2013 A tévhit ; Anonymus, Bp., 2013 Versfordításai Nâzım Hikmet : Nehéz a távollét ( Budapest , 1963) Boldog látomások. A világ törzsi költészete ( Budapest , 1977) Vicente Aleixandre : Testedből számkivetve ( Budapest , 1979) D. H. Lawrence : Az érintés föltámadása ( Budapest , 1988) Charles Baudelaire : A Rossz virágai ( Budapest , 1991, 2007) Himnuszok az éjszakához. Válogatott műfordítások ( Budapest , 1994) A Második Eljövetel. Válogatott műfordítások ( Budapest , 2010) Díjai, elismerései József Attila-díj (1975) Alföld-díj (1983) A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (1997) Arany János-díj (1998) Magyar Köztársaság Babérkoszorúja díj (2001) Kortárs-díj (2001) Tiszatáj-díj (2006) MAOE nagydíj (2007) A Magyar Érdemrend tisztikeresztje (2012) Balassi Bálint-emlékkard (2012) Kossuth-díj (2013) A Nemzet Művésze (2014) A Magyar Művészeti Akadémia díja (2015) Olimpia Asunción A Club Olimpia egy paraguayi labdarúgó klub, melynek székhelye Asunciónban található. A klubot 1902. július 25-én alapították és az első osztályban szerepel. A legeredményesebb paraguayi csapat, miután a bajnokságot 40 alkalommal nyerte meg. Emellett háromszoros Copa Libertadores, kétszeres Recopa Sudamericana és egyszeres világkupa győztes. Az egyetlen paraguayi csapat, melynek sikerült rangos nemzetközi kupát nyernie. Hazai mérkőzéseit az Estadio Manuel Ferreirában játssza, amely létesítmény 22 000 fő befogadására alkalmas. A klub hivatalos színei: fekete-fehér. Sikerlista Paraguayi bajnok (40): 1912, 1914, 1916, 1925, 1927, 1928, 1929, 1931, 1936, 1937, 1938, 1947, 1948, 1956, 1957, 1958, 1959, 1960, 1962, 1965, 1968, 1971, 1975, 1978, 1979, 1980, 1981, 1982, 1983, 1985, 1988, 1989, 1993, 1995, 1997, 1998, 1999, 2000, 2011 Clausura, 2015 Clausura Copa Libertadores győztes (3): 1979, 1990, 2002 Világkupa győztes (1): 1979 Recopa Sudamericana győztes (2): 1991, 2003 Supercopa Sudamericana győztes (1): 1988 Copa Interamericana győztes (1): 1979 Copa Libertadores döntős (4): 1960, 1989, 1991, 2013 Copa CONMEBOL döntős (1): 1992 Copa Interamericana döntős (1): 1990 Augmentált valóság Az augmentált valóság jelentési és megjelenési horizontja igen széles, valamennyi formája azonban közös tulajdonságokkal rendelkezik. Ezek közül a legfontosabb, hogy a tárgyi világ kontextusába a virtuális tárgyak valós időben épülnek be. A folyamat, mely mindenképpen valamilyen mediatizált kommunikáció része, elválaszthatatlan az augmentált valóságot létrehozó technológiától, ugyanis a külvilágot érzékelő optikára (és más szenzorokra), illetve a természethűség követelményének megfelelő kijelzőre van szükség. Az alkalmazások segítségével a tárgyi világról szóló információk interaktívak lesznek és digitalizálódnak, ilyen módon tárolhatóvá és könnyebben hozzáférhetővé válnak, miközben a való világra információs rétegként rakódnak. Az augmentált valóság tehát eszközfüggő, technikailag determinált és konvergens: az okostelefon, a film és a könyv, sőt az orvosi vizuális diagnosztika kontextusában is megjelenik. Az augmentált valóság tipikus példáival a befogadó eddig általában a fogyasztás kultúrájának keretein belül alkotott mozifilmekben találkozott. A Terminátor 2 című film egyik látványos újdonsága az volt, hogy az android robotszemén keresztül láthatta a néző a film világát. A vörös képernyőn folyamatosan váltakozó számok, a környezet elemzéséből nyert információ szerepeltek. Virtuális és valós tér rajzolódott ki a befogadó előtt egy időben. Az említett filmben kifinomult módon jelenik meg, ahogy a T1000-es azonosítja egy adatbázis segítségével azt őt körülvevő tárgyakat és jelenségeket. Egy olyan kifinomult audio- és videoszenzorokkal felszerelt gépet ismerhetünk meg, melynek nincsenek korábbi tapasztalatai, logikáját pedig sem érzelmek, sem élmények nem befolyásolják. Az indusztriális társadalom felismerte a technológia fogyasztási cikkekhez kapcsolódó kiegészítő értékét, így például személyautókba szerelnek olyan rendszereket, melyek a kijelzőre vetítik a jármű aktuális sebességét, a rossz látásai viszonyok között is hőkamerával érzékelt gyalogosokra figyelmeztető piktogramot stb. Hüttingen bei Lahr Hüttingen bei Lahr település Németországban, Rajna-vidék-Pfalz tartományban. Népesség A település népességének változása: Stazione di Fiumicino Stazione di Fiumicino 2002-ben bezárt vasútállomás Olaszországban, Fiumicino településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintették: Róma–Fiumicino-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Stazione di Porto Stazione di Fiumicino Porto Canale Richard-Strauss-Straße (metróállomás) A Richard-Strauss-Straße egy metróállomás Németországban, a bajor fővárosban, Münchenben a müncheni metró U4 metróvonalán. Metróvonalak Az állomást az alábbi metróvonalak érintik: U4 Kapcsolódó állomások A metróállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Arabellapark (Arabellapark) Böhmerwaldplatz (Westendstraße) Sárgás tirannusz A sárgás tirannusz (Empidonax flavescens) a madarak (Aves) osztályának a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe a királygébicsfélék (Tyrannidae) családjába tartozó faj. Előfordulása Mexikó, Costa Rica, Salvador, Guatemala, Honduras, Nicaragua és Panama területén honos. Alfajai Empidonax flavescens flavescens Lawrence, 1865 Empidonax flavescens imperturbatus Wetmore, 1942 Empidonax flavescens salvini Ridgway, 1886 Megjelenése Testhossza 12,5 centiméter, testtömege 12 gramm. Szaporodása Fészekalja 2-3 tojásból áll, melyen 14-15 napig kotlik. Telepítés (informatika) A telepítés (gyakran lehet találkozni az angol installation és setup kifejezésekkel) az a folyamat, amikor egy alkalmazás vagy operációs rendszer a számítógépre kerül. A folyamatot végrehajtó programok elkészítése külön programozással vagy telepítőkészítő programok segítségével történik. Maga az eljárás gyakran részben vagy egészében testre szabható (például a célkönyvtár, telepítendő összetevők, parancsikonok stb.). A legtöbb program és operációs rendszer ilyen telepítőket használ, vannak azonban olyanok is, melyek egyszerűen átmásolják a szükséges fájlokat (például Mac OS X alkalmazások, a Mozilla Firefox korábbi változatai). Egyes operációs rendszerek egyszerűen, telepítés nélkül, CD-ről, DVD-ről vagy pendrive-ról indíthatóak, és manapság egyre több népszerű programnak készítik el az ilyen (ún. portable) változatát. A telepítéskor végzett tipikus változtatások közé tartozik a következők létrehozása vagy módosítása: osztott vagy nem osztott használatú futtatható állományok és programkönyvtárak (DLL-ek) mappák beállításjegyzék -elemek ( Microsoft Windows alatt) konfigurációs fájlok környezeti változók parancsikonok Tallahassee Tallahassee az Amerikai Egyesült Államok Florida államának fővárosa és Leon megye székhelye. A város 1824 óta Florida fővárosa, népessége 2007-ben 168 979 fő volt, elővárosokkal együtt 352 319 fő. Tallahassee a környező régió kereskedelmi és mezőgazdasági központja, egyben Florida egyik leggyorsabban növekedő gépgyártási és csúcstechnológiai pólusa. A főbb befektetők között szerepel a General Dynamics hadiipari cég, az izraeli tulajdonú Elbit Systems of America katonai távközlési berendezéseket gyártó vállalat és a Danboss Turbocor olajmentes kompresszorgyártó. A városban található emellett számos országos méretű ügyvédi iroda, lobbicég és szakmai kamara, többek között a floridai ügyvédi kamara és a floridai kereskedelmi kamara. 2612 Kathryn A 2612 Kathryn (ideiglenes jelöléssel 1979 DE) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Norman G. Thomas fedezte fel 1979. február 28-án. Johann Friedrich Gmelin Johann Friedrich Gmelin (Tübingen, 1748. augusztus 8. – Göttingen, 1804. november 1.) német természettudós, botanikus, entomológus, herpetológus és a puhatestűek kutatója. Zoológiai szakmunkákban nevének rövidítése: „Gmelin”. Botanikai szakmunkákban nevének rövidítése: „J.F.Gmel.”. Élete Johann Friedrich Gmelin 1748-ban, a Német-római Birodalomhoz tartozó Tübingenben született. Philipp Friedrich Gmelin legidősebb fia volt. Apja tanítása alatt orvosit végzett 1768-ban a Tübingeni Egyetemen. Disszertációjának címe, „Irritabilitatem vegetabilium, in singulis plantarum partibus exploratam ulterioribusque experimentis confirmatam”. E disszertáció védelmében Ferdinand Christoph Oetingernek volt szerepe, emiatt Gmelin hálából a következőt írta neki: „Patrono et praeceptore in aeternum pie devenerando, pro summis in medicina obtinendis honoribus.”. Karrierje 1769-ben Gmelin a Tübingeni Egyetem adjunktus professzora lett. 1773-ban a Georg-August-Universität Göttingen adjunktus professzorává, valamint filozófiai professzorává vált. Itt 1778-ban megkapta az egyetemi tanár címet az orvoslásban, kémiában, botanikában és geológiában. 1788-ban megszületett a fia, Leopold Gmelin, akiből vegyész lesz. Johann Friedrich Gmelin jó néhány könyvet adott ki élete során. A könyvek témája a kémiát, a patikai tudományt, az ásványtant és a botanikát érinti. 1788-ban, a Carl von Linné által elindított „Systema Naturae” című enciklopédia, tizenharmadik kiadásába is belesegített. 1804-ben halt meg Göttingenben. Öröksége Az Artemisia gmelinii nevű ürömfajt róla nevezték el. Híres tanítványai között szerepelnek: Georg Friedrich Hildebrandt, Friedrich Stromeyer, Carl Friedrich Kielmeyer és Wilhelm August Lampadius, valamint saját fia, Leopold Gmelin. 1789-ben Gmelin fedezte fel a sávos csukát (Esox americanus). Herpetológusként számos új kétéltű- és hüllőfajt írt le. Ugyanúgy a puhatestűek kutatójaként számos csigát fedezett fel és írt le. Néhány írása Gmelin, Johann Friedrich, Ferdinand Christoph Oetinger. Irritabilitatem vegetabilium, in singulis plantarum partibus exploraam ulterioribusque experimentis confirmatam, Thesis Tübingen (1768). OCLC 10717434 Allgemeine Geschichte der Gifte , Two Volumes, 1776/1777 Allgemeine Geschichte der Pflanzengifte , 1777 Allgemeine Geschichte der mineralischen Gif te, 1777 Einleitung in die Chemie , 1780 Beyträge zur Geschichte des teutschen Bergbaus , 1783 Ueber die neuere Entdeckungen in der Lehre von der Luft, und deren Anwendung auf Arzneikunst , 1784 Grundsätze der technischen Chemie , 1786 Grundriß der Pharmazie , 1792 Geschichte der Chemie , 1799 Allgemeine Geschichte der thierischen und mineralischen Gifte , 1806 Johann Friedrich Gmelin által alkotott és/vagy megnevezett taxonok Az alábbi linkben megnézhető Johann Friedrich Gmelin taxonjainak egy része. Bibó István (művészettörténész) Bibó István (Budapest, 1941. december 25.) művészettörténész, gimnáziumi igazgató. Életrajz Nagyapja Bibó István etnológus, édesapja Bibó István politikus, édesanyja Ravasz Boriska, Ravasz László református püspök lánya. 1959-ben érettségizett a II. Rákóczi Ferenc Gimnáziumban. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen diplomázott magyar-művészettörténelem szakon, majd 1970-ben építészettörténeti témával egyetemi doktori címet szerzett. 1965-től az I. kerületi Ingatlankezelő Vállalat Műemléki Osztályán dolgozott. 1980-tól 1990-ig a Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Kutatóintézetének tudományos munkatársa. Feleségével jelentős szerepet játszottak a Baár–Madas Református Gimnázium 1989-es újjászervezésében, amelynek 1990-től igazgatója lett. 1995-ben leváltották a gimnázium éléről, ennek hatására a tanári kar jelentős része is távozott. 1996-ban feleségével és tanár munkatársai egy részével együtt megalapították a Protestáns Gimnázium Egyesületet, majd 1997-ben a Sylvester János Protestáns Gimnáziumot, amelynek igazgatója volt 2008-as nyugdíjba vonulásáig. 2001-ben Várhegyi György Díjat, 2008-ban Pannon Példakép Díjat kapott. Főbb művei A rákoskeresztúri egykori Podmaniczky-Vigyázó kastély története ; MTA Könyvtára, Bp., 1979 ( A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának közleményei ) Budapest, Kálvin téri református templom ; TKM Egyesület, Bp., 1999 ( Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára ) A Gönczy Pál Református Iskola-Alap, 1986/88-1998. A budapesti református gimnáziumok újraindításáért ; szerk. Bibó István, Járosi Márton; Gönczy Pál Református Iskola-Alap Kuratóriuma, Bp., 1999 A Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Kutató Intézetének Levéltári Regesztagyűjteménye. Repertórium ; szerk. Bibó István, Kerny Terézia , Serfőző Szabolcs; MTA Művészettörténeti Kutatóintézet, Bp., 2001 Pollack Mihály ; Holnap, Bp., 2008 ( Az építészet mesterei ) 1956/Bibó István ; szerk., utószó ifj. Bibó István; Argumentum–Bibó István Szellemi Műhely, Bp., 2011 ( Bibó István munkái ) Legjobb európai mellékszereplő A legjobb európai mellékszereplő (angolul: Best European Supporting Performance) elismerés az Európai Filmdíjak egyike volt, melyet az Európai Filmakadémia (EFA) egyetlen alkalommal, 1989-ben osztott ki az előző év európai filmjében nyújtott legjobb mellékszereplői alakításért. A díjátadóra 1989. november 25-én, egy Párizsban megrendezett gála keretében került sor. 1988-ban az 1. díjátadó gálán külön díjazták a férfi és női mellékszereplőket, azonban 1989-ben az Akadémia igazgatótanácsa úgy döntött, hogy összevonja a két kategóriát és a korábbi kilenc helyett csupán öt színészt (három nőt és két férfit) jelöl egy díjra. 1990-ben visszatértek a külön történő elismerésekre, legjobb európai mellékszereplő színésznő, illetve legjobb európai mellékszereplő színész elnevezéssel. Tekintettel arra, hogy az Európai Filmdíjat 1996-ig Felix-díj néven osztották ki, gyakorlatilag e kategória győztesét is Felix-díjasként emlegették. Illyés Géza (történész) Illyés Géza (Sóvárad, 1883. szeptember 4. – Dicsőszentmárton, 1950. május 28.) erdélyi magyar református lelkész és történész. Életpályája A Marosvásárhelyi Református Kollégiumban érettségizett (1903), a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetben folytatta tanulmányait, miközben a tudományegyetem bölcsészeti karán is hallgatott előadásokat s történelem–pedagógiai tárgykörből doktorátust szerzett. 1907-től haláláig Magyarkirályfalván volt lelkész. 1941 és 1944 között a Bethlen Gábor Kollégium akadémiai tagozatán történelmi tárgyakat adott elő. A Küküllő-vidék levéltáraiban való kutatások után 1926-tól a Református Szemle hasábjain számos adatközléssel, közéleti férfiak jellemrajzával járult hozzá az erdélyi múlt alaposabb megismeréséhez. Az Ünnepnapok II. sorozatában külön is megjelent élet- és jellemrajzai: Bethlen János (Kolozsvár, 1929); Bethlen Miklós (Kolozsvár, 1930); Gróf Mikó Imre (Kolozsvár, 1931). Eredeti kutatásokon alapuló tanulmányokat tett közzé a Református Családban Lorántffy Zsuzsannáról (1931/10, 11, 12) és Petrőczy Kata Szidóniáról (1932/4). Az Útban Bonyhai Simon Györgyről (1934/8), gróf Listius László válóperéről (1936/4) és Apafi Mihály fejedelemről (1936/10). Tanulmányai Milyenek voltak a pásztorok és a rektorok a XVII. században (Nagyenyed 1942). Az erdélyi ref. zsinatok emlékeiről és végzéseiről szóló fő műve kéziratban a kolozsvári egyházkerületi levéltárban. Saint-Prix (Allier) Saint-Prix település Franciaországban, Allier megyében. Lakosainak száma 782 fő (2015). Saint-Prix Barrais-Bussolles, Billezois, Le Breuil, Droiturier, Lapalisse és Saint-Christophe községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Sárgástorkú mézevő A sárgástorkú mézevő (Nesoptilotis flavicollis) a madarak osztályának a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a mézevőfélék (Meliphagidae) családjába tartozó faj. A magyar név forrással nincs megerősítve, lehet, hogy az angol név tükörfordítása (Yellow-throated Honeyeater). Rendszerezés Besorolásuk vitatott, eredetileg a Lichenostomus nembe tartozott Lichenostomus flavicollis néven, áthelyezése még nem terjedt el igazán. Előfordulása Ausztrália és Tasmania területén honos. Természetes élőhelye a mérsékelt övi erdők, parti bozótosok és pusztaságok. Megjelenése Átlagos testhossza 21 centiméter. Életmódja Rovarokkal, nektárral, eukaliptusz virágaival és gyümölcseivel táplálkozik. Szaporodása Fészekalja 2-3 tojásból áll, melyen 16 napig kotlik. Kevin Gameiro Kevin Gameiro (Senlis, 1987. május 9. –) francia válogatott labdarúgó, aki jelenleg a Valencia játékosa. Pályafutása Szerepelt az országa 17 éven aluli (U17), 18 éven aluli (U18) és a 20 éven aluli (U20) válogatottjában is. Nyolcszoros felnőtt válogatott. Az első mérkőzését a Ligue 1-ben 2005. szeptember 10-én játszotta a Paris SG–Strasbourg (1-0) találkozón. A francia bajnokság első osztályában 2006. február 4-én lőtte az első gólját a Lens–Strasbourg (2-1) bajnokin. 2007. június 9-én a Touloni Ifjúsági Torna döntőjében Kína ellen mesterhármast szerzett, amellyel csapata megnyerte a tornát. 2016. július 30-án négy évre aláírt az Atlético Madrid csapatához, amely 32.000.000 €-ért szerződtette őt, de bizonyos feltételek teljesülése mellett ez növekszik 40.000.000 €-ra. 2017. február 18-án az Atlético Madrid 4–1-re nyert a Sporting Gijón vendégeként. Ezen a mérkőzésen mesterhármast szerzett, miután a 80., 81. és a 85. percben gólt szerzett. Statisztikái Klub 2017. november 25. Válogatott 2016. november 15. Sikerei, díjai Klub Paris Saint-Germain Francia bajnok : 2012-13 Sevilla Európa-liga : 2013-14 , 2014-15 , 2015-16 Atlético Madrid : Európa-liga : 2017–18 Egyéni A 35. Touloni Ifjúsági Torna legjobb játékosa: 2007 A 35. Touloni Ifjúsági Torna gólkirálya (5 góllal): 2007 Martin Kierszenbaum Martin Kierszenbaum (San Diego, 1968. ? ) (Cherry Cherry Boom Boom művészneven is ismert; az angol "Cherry" (cseresznye) szó azt jelzi nevében, hogy a Kirschenbaum a "cherry tree" (cseresznyefa) szó német megfelelője) argentin származású amerikai zenei producer és dalszövegíró. Az Interscope Records lemezkiadó egyik legfőbb munkatársa, és az Interscope-hoz tartozó Cherrytree Records alapítója és elnöke. Élete Nagyszülei Lengyelországból emigráltak Argentínába. Szülei PhD tanulmányokat folytattak az Amerikai Egyesült Államokban, amikor ő született. Fiatal éveit azonban javarészt ő is Argentínában töltötte. Apja munkája miatt élt és tanult Londonban is. Otthon spanyolul beszéltek, de mikor apja a Yale Egyetemen dolgozott akkor, tökéletesen elsajátította az amerikai angolt is. Zeneszövegeket tízéves kora óta írt. Nővére hegedülni tanult, míg ő zongorázott. Középiskolás korától játszott zenekarokban is, de hamar rájött, hogy sokkal ügyesebb a háttérmunkában, a zene körüli szervezési teendőket kezdte el intézni. Emiatt egyetemi tanulmányait is abbahagyta a Michigan Egyetemen és elköltözött Kaliforniába, ahol a PolyGramnál és a Warner Brothersnél kezdett el dolgozni. Kezdetben nemzetközi cikkeket írt a sztárvilágról. Dalszövegíróként, zenei producerként is megjelent, illetve A&R feladatokat végezett. Együtt dolgozott már többek között Lady Gagával és Stinggel is. Zeneszerzőként együtt dolgozott a t.A.T.u-val, Alexandra Burke-kel, és Colby O’Donis-szal is, illetve társ-zeneszerzőként részt vett Lady Gaga több számában is. Művészneve, a Cherry Cherry Boom Boom, elhangzik Lady Gaga Christmas Tree, Eh, Eh (Nothing Else I Can Say), és Starstruck című számaiban, illetve Colby O'Donis I Wanna Touch You-jában. Néhány Space Cowboy számban is történik rá utalás, például a Falling Down-ban és a Cinema Bizarre közreműködésével készült I Came 2 Party-ban. Családja Nős, felesége Heather, akivel 1990-ben a munka révén ismerkedtek meg. Négy gyermekük van, mind tanultak zenét. A gyerekek közül az egyik fiú producer és lánya énekes-dalszerző. Spartathlon A Spartathlon egy 246 kilométeres ultramaratoni futóverseny Görögországban, Athén és Spárta között. Az 1983 óta évente rendezett verseny szeptember utolsó péntekén rajtol, és a futók az Akropolisz lábától Leonidász király Spárta főterén álló szobráig futnak. A Spartathlon egy Pheidippidész nevű athéni futár Hérodotosz által dokumentált futását reprodukálja, és történészek szerint ez a futás képezi a modern maratoni mitológia alapját. A verseny az egyik legkeményebb ultramaratoni futás a világon, és negyedszázados története során számos magyar sikert hozott. Történelem Hérodotosz elbeszélése szerint i. e. 490-ben, a marathóni csata előtt Miltiadész athéni sztratégosz egy küldöncöt menesztett Spártába, hogy segítséget kérjen Leonidász királytól a perzsák ellen. Hérodotosz így emlékszik Pheidippidész futásáról: „Mielőtt a hadvezérek elhagyták volna a várost, követet küldtek Spártába egy Pheidippidész nevű athéni férfit, aki nagyon gyorsan tudott futni, és ez is volt a foglalkozása…” „A hadvezérek tehát ezt a Pheidippidészt, aki azt állította, hogy találkozott Pannal, elküldték Spártába, s az Athénból való indulása utáni napon már meg is érkezett. Felkeresvén az elöljárókat, ezt mondta: »Lakedaimóni férfiak! Az athéniak azt kérik tőletek, hogy siessetek a segítségünkre, és ne nézzétek tétlenül, hogy a legősibb hellén várost a barbárok leigázzák.«” Történészek szerint Pheidippidész spártai futása szolgál a modern maratoni futás mitológiájának alapjául. Hérodotosz, aki néhány évtizeddel a marathóni csata után írta meg a görög-perzsa háború történetét, nem említ olyan hírvivőt, aki a csata után Athénbe futott volna a győzelem hírével. A modern legenda, mely szerint Pheidippidész úgy kimerült a 35-40 kilométer körüli futástól, hogy odaérve csak annyit bírt mondani, hogy „Győztünk!”, és holtan esett össze, több száz évvel későbbi adalék, mely vélhetőleg a Pheidippidész-legenda átalakulásából képződött. A marathóni futás első ismert írásos említése Plutarkhosztól származik, aki bő fél évezreddel a marathóni csata után, Athén dicsőségéről című művében írta le a történetet, de ő még egy Therszipposz vagy Euklész nevű hírvivőről beszélt. Az első újkori futás Hérodotosz szavai John Fodent, a brit légierő tisztjét gondolkodóba ejtették. Foden, aki maga is amatőr ultramaratonista, 1982-ben négy társával elindult kipróbálni, hogy vajon lehetséges-e ezt a 246 kilométeres távot másfél nap alatt futva megtenni. Fodenék kísérlete többször is majdnem kudarcba fulladt. A latin betűs táblák teljes hiánya és a rossz minőségű térkép miatt a csapat lépten-nyomon eltévedt. Felszerelésük hiányos volt, és kísérőjük eltévedései és kerülései miatt a futók többször is kiszáradtak és eléheztek. Volt olyan szakasz, ahol öt órán keresztül víz nélkül kényszerültek futni. A futóknak a kutyákkal is gyakran meggyűlt a bajuk, ezért a szokásos felszerelésen túl köveket is cipeltek, a támadó kutyák visszarettentéséhez. Az ötfős csapatból csak John Scholten ért 36 órán belül Spártába, és ezzel megszületett a Spartathlon. A következő évben a csapat megszervezte az első hivatalos versenyt, amit azóta évről évre megtartanak. Útvonal és verseny A futók Athén belvárosából a tengerpart felé futnak, és Eléfszina, Megara és Kineta érintése után, 78,5 kilométernél érik el a Korinthoszi-csatornát. A csatorna után a Peloponnészosz-félszigeten az ókori Korinthosz, Nemea és Lürkeia után, 159 kilométernél érik el a közel 1200 méter magas Parthenio-hegyet, ahol Pheidippidész a monda szerint találkozott Pan istennel. A hegyet követően Nesztani és Tegea érintése után érik el Spártát a futók. A cél Spárta pálmafákkal övezett főterén, Leonidász király szobránál van és a verseny a Leonidász lábának megérintésével ér véget. A verseny részletes térképe Fodenék útvonala, mely az ókori utak és városok vonalát követte, zömében szekérutakon haladt, és az útnak kevesebb mint fele volt leaszfaltozva. Az évek során a görög úthálózat folyamatosan fejlődött, és már csupán 10 kilométer halad szekérutakon, ösvényeken. A verseny során a futóknak 75 ellenőrző ponton kell áthaladniuk, és minden pontot egy előre meghatározott szintidőn belül kell elhagyniuk. Aki szintidőn túl érkezik, bármelyik ponton kizárhatják, azonban a verseny első felében a versenybírók rugalmasan kezelik a szintidőt, és csupán az este leszállta után kezdik szigorúbban venni a késéseket. A futók zöme a Parthenio-hegyet és az azt megelőző több mint 10 kilométeres emelkedőt tartja a Spartathlon vízválasztójának. Az emelkedőt a futók többsége már éjszaka kezdi meg, és a csúcsra 20-22 óra futás után érkezik meg. A csúcs előtti utolsó három kilométert kivilágítatlan hegyi ösvényen, egy szakadék peremén kell megtenni. Több beszámoló említ a csúcsot megelőző és követő 10-15 kilométerről hallucinációs élményeket és a versenyt feladók többsége még a hegy (ahogy a bennfentesek nevezik: „A Hegy”) előtt száll ki. A szigorú szintidők, a kemény emelkedők és a gyakran szélsőségesen meleg időjárási körülmények miatt ultramaratonista körökben úgy tartják, hogy a Spartathlon az egyik legkeményebb, ha nem maga „a” legkeményebb futóverseny a világon. A verseny tisztaságát védve a szervezők nem osztanak pénzdíjakat, és az összes célbaérkező azonos díjazásban részesül, azaz nyer egy olajág-koszorút, melyet spártai elöljárók helyeznek a fejére, és egy érmet. Továbbá minden célba érkezőt spártai lányok kínálnak az Evrotasz folyó vizével. A szervezők a versenyt nemcsak sporteseménynek, hanem kulturális rendezvénynek is tekintik, és ezt jól tükrözi, hogy 2006 óta évről évre a verseny kizárólagos szponzora a Stravos Niarchos Alapítvány, mely szinte kizárólag kultúrát, művészetet, oktatást és orvosi kutatást támogat. Nevezési feltételek Az a futó nevezhet, aki teljesíti a Spartathlon egyik kvalifikációs feltételét a versenyt megelőző két évben. A szintet 100 kilométertől szinte minden szabvány távon, illetve bizonyos kiemelt versenyen lehet teljesíteni. Nevezhet az a futó aki 100 kilométeren 10 órán belül (nők 10:30-on belül) fut, illetve 24 órán legalább legalább 180 kilométert (nők 170 kilométert) fut. Magyarországon az Ultrabalaton is kvalifikációs versenynek számít. Magyar teljesítők Az eddigi magyar célbaérők (időrendben – név, teljesítés éve, idő, félkövérrel a dobogós helyek): Magyar sikerek A verseny évről évre népes magyar csapatot vonz, és a sikerek sem maradnak el. Bogár János 1991-ben megnyerte a Spartathlont és 1990-ben harmadik helyen ért célba. Lubics Szilvia 2011-ben, 2013-ban és 2014-ben is nyert a nők között, 2015-ben nagy küzdelemben a 3. helyet szerezte meg, csakúgy, mint 2012-ben. Lubics 2014-es győzelmével 26:53:40-re javította a női pályacsúcsot és az abszolút versenyben 9. helyen ért célba. 2015-ben Nagy Katalin amerikai színekben nyert 25:07:12-es újabb pályacsúccsal, abszolút negyedikként. Érdekesség, hogy Lubics Szilvia és Nagy Katalin ugyanannak az edzőnek, Lőrincz Olivérnek a tanítványa. Kis-Király Ernő 1986-ban ezüstérmes volt, Hári Gyula 1991-ben harmadik lett míg Nagy Katalin 2014-ben második helyen ért célba. A magyar futók közül legtöbbször, 20 alkalommal, Lőw András ért célba. A magyar nők közül először Bontovics Tímea futotta le a Spartathlont 2004-ben. 2014-ben nem kevesebb, mint tizenkilenc magyar teljesítette a versenyt míg 2006-ban Simon László húsz év után tért vissza. 2011-ben Bögi Sándor a 100. magyar teljesítést érte el (beleértve a határon túli magyarokat is). 2018-ban Maráz Zsuzsanna lett a verseny női bajnoka. Statisztika 2012-ig Az országok relatív rangsora a teljesítések számának és az ország lakosságának arányában Az országok abszolút rangsora a teljesítések száma szerint Rekordok A görög születésű ausztrál futó, Jánisz Kúrosz, az első Spartathlon győztese 20:25-ös idővel tartja a pályacsúcsot. Kúrosz négy Spartathlonon indult, mind a négyet megnyerte, és a verseny történetének négy leggyorsabb idejét futotta. 2005-ben versenyen kívül sikeresen teljesítette az oda-vissza Spartathlont, azaz az Athén–Spárta–Athén távot, és ezzel teljes egészében reprodukálta Pheidippidész futár útját. Hubert Karl (Németország) és Lőw András 21 teljesítéssel vezeti a teljesítők ranglistáját. Lőw András 2000 és 2018 között zsinórban 19-szer ért célba. Dusan Mravlje első (1983) és legutóbbi (2008) teljesítése között 25 év telt el. Mary Larsson (Hanudel) első és legutóbbi, 2006-os teljesítése között 22 év telt el. Kimie Noto (Funada) 1995 és 2007 között minden évben célba ért (ez 13 teljesítés zsinórban). Ezalatt kétszer első, ötször második, kétszer harmadik, háromszor negyedik és egyszer hatodik lett a nők között. A brit Elizabeth Hawker 2012-ben minden idők legjobb abszolút helyezésével, 3. helyezettként nyert a nők között, egyúttal 27:02:17-tel új női pályacsúcsot is felállított, több mint fél órával megjavítva a régit. Egy bajnok tanácsai a résztvevőknek A háromszoros győztes svéd Rune Larsson az alábbi tanácsokat gyűjtötte össze a Spartathlon aspiránsainak. Larsson szerint akik ezeknek a feltételeknek megfelelnek, illetve tanácsait megfogadják, jó eséllyel teljesíteni tudják a távot. A sikerre pályázó versenyző: Olyan felkészülést tud maga mögött, mely révén 10 órán belül képes 100 kilométert lefutni. Aki 10 órán kívüli 100 kilométert fut, rossz esélyekkel indul, annak, aki 9 órán belül futja, jó esélyei vannak. Maximum egy övtáskányi terhet visz, és lehetőleg innivalót sem cipel, hanem a frissítőállomások kínálatára hagyatkozik. Cipelés helyett előreküldi a felszerelését. Larsson maga három különböző pontra küldte előre az éjszaka használt meleg ruháit. Az éjszakai világításhoz fejlámpát használ. Ebből a négy LED-es a legjobb. Minél többet eszik, inkább többször keveset, többféle ételből. A verseny során jelentős, a testsúly közel 25%-ának megfelelő folyadékot iszik. A kiizzadt sót rendszeresen pótolja. Ezt legjobb sótablettával tenni, de az egyszerű konyhasó is megfelelő. A lehető legkevesebb időt tölti a frissítőállomásokon. Felkészül arra, hogy átmeneti gyomorproblémái lesznek, és ezekre tudatosan készül. A felmerülő problémák idővel megoldódnak, a pánik felesleges erőpocsékolás. Kimerültség esetén és evés közben gyalogol. Az emelkedőkön nem fut, csak a sík és lejtős szakaszokat futja meg. Egyértelmű célt tűz ki maga elé, ami Spártával kapcsolatos, és ezt a célt folyamatosan szem előtt tartja. Élvezi a versenyt. A legjobbak Örökranglista Teljes eredménylista Minden idők 50 legjobb időeredménye 2018: Nők Minden idők 50 legjobb időeredménye 2018-ig: Teleszkopikus összeg A teleszkopikus összegek a matematikában olyan összegeket takarnak, amelyekből némi átalakítás és egyszerűsítés után csak véges számú kifejezés összege marad. A név is ezt hívatott leírni: az egyszerűsítés előtti többtagú összegből egyszerűsítés után kevesebb tag marad, azaz hasonló dolog történik, mint egy teleszkóp összecsukásakor. Teleszkopikus összegek A módszer alkalmazásához általában némi algebrai átalakításra van szükség, amivel kialakítható a szükséges szerkezet (azaz, hogy az egyszerűsítés lehetséges legyen). Ez történhet például (összegek esetében) egy nevezőben lévő szorzat összegekre történő felbontásával (partial fraction decomposition, parciális törtekre bontás). Általánosan A módszer akkor alkalmazható, ha van egy sorozatunk, amelynek pl. az első n elemének összegét szeretnék meghatározni. Ekkor kell találnunk egy olyan sorozatot, amelyre igaz, hogy . Ekkor felírható a következő: A két oldalt összeadva végül eljutunk a keresett végeredményhez: (Természetesen nem kell, hogy az egymásutáni tagok ejtsék ki egymást. Bármilyen olyan összegre való felbontása jó az sorozatnak, amely garantálja, hogy az összegzendő tagok számától független darabszámú tag marad.) Példák összegekre Téglalapszámok reciprokösszege (A téglalapszámok az alakú számok, ahol n egy természetes szám.) A megoldáshoz a parciális törtekre bontás technikát hívhatjuk segítségül, amellyel megállapítható, hogy Ezen információ felhasználásával már könnyedén kialakíthatjuk a teleszkopikus formát. Hasonló módszerrel belátható, hogyha , akkor ahol a k-dik harmonikus szám. Első n pozitív egész szám m-dik hatványának összege Ezen módszerrel tetszőleges számra meghatározhatjuk a összeg zárt képletét. A módszerben a teleszkopikus összeg a következőképpen jelenik meg: felhasználva, hogy , felírható a következő: A két oldal összeadva, az eredmény: Azaz, ha ismerjük az m-nél kisebb hatványokra vonatkozó összegképleteket, akkor az m-dik hatványra vonatkozó összegképlet kifejezhető. m = 1 esetén: Mivel , ezért felírható a következő: Mindkét oldalt összeadva azt kapjuk, hogy: Majd algebrai átalakításokkal eljuthatunk a végeredményhez: m = 2 esetén: Hasonlóan az előzőhöz itt is felírható a következő egyenlőség: Azaz itt is felírható az általános azonosságot kihasználva, hogy: amelyből némi algebrával kifejezhető, hogy A módszer könnyedén általánosítható bármilyen pozitív egész m -re, ha ismerjük az m -nél kisebb hatványok összegének a zárt képleteit. 1∙1! + 2∙2! + … + n∙n! A fenti sorozat ( ) összegének teleszkopikus kifejezéséhez a következő megfigyelés használható: ha , akkor látható, hogy Ezáltal az összeg felírható a következőképpen: A két oldalt összeadva megkapjuk a kívánt zárt képletet: Teleszkopikus összeg visszafelé Néhány speciális esetben hasznos eredményre juthatunk, ha fordítva végezzük el a teleszkopikus felbontást. Azaz a teleszkopikus felbontás ismeretében próbáljuk meg megtalálni az eredeti sorozatot. Ehhez persze meg kell találnunk a megfelelő segédsorozatot. Ezt a módszert például a (ahol n pozitív egész) kifejezés szorzattá alakításához használhatjuk. Ha segédsorozatnak a következőt választjuk: akkor látható, hogy és , továbbá . Ezután úgy teszünk mintha az sorozat lenne a teleszkopikus felbontása a keresett sorozatnak, és felírhatjuk a következőt: Ha a két oldalt összeadjuk, azt kapjuk, hogy Azaz, Teleszkopikus szorzatok A technika szorzatok esetében is ugyanúgy használható, mint összegeknél. Szorzatoknál a számlálók és nevezők megfelelő formára hozása szükséges, hogy az egyszerűsítés lehetséges legyen. Példák szorzatokra Továbbá az előbbi szorzat felbontható két szorzatra, amelyek kiszámítására szintén használható a teleszkopikus formára alakítás: Sven Vermant Sven Vermant (Lier, 1973. április 4. –) belga válogatott labdarúgó, edző. Sikerei, díjai Club Brugge Belga bajnok : 1995–96, 1997–98 Belga kupa : 1994–95, 1995–96, 2006–07 Belga szuperkupa : 1994, 1994, 1998, 2005 Schalke 04 Német kupa : 2001–02 Felidae – Karmok harca A Felidae – Karmok harca (eredeti cím: Felidae) 1994-ben bemutatott német neo-noir rajzfilm, amely Akif Pirinçci Bársonytalpon oson a halál című regénye alapján készült. A Trickompany és az A. Film A/S által készítette, a Senator Film Distribution forgalmazta. Németországban 1994. november 3-án mutatták be a mozikban, Magyarországon 1995-ben adták ki VHS-en. Cselekmény A történet főszereplője Francis, egy házi macska, aki gazdájával új környékre költözik. A környéken viszont rejtélyes gyilkosságokat követ el egy ismeretlen sorozatgyilkos a macskák ellen. Francis hamar megismeri Kékszakállt, a félszemű kandúrt, tőle tudja meg, hogy már egy jó ideje nincsenek rendben a dolgok a környéken. Francis ki akarja nyomozni ki és miért követi el a gyilkosságokat, Kékszakáll segítségével hamar megismeri a környék macskáit, akik közül többen egy szekta tagjai, ami Claudandust, egy mitikus macskát imád, aki a múltban titkos orvosi kísérletek alanya volt. A gyilkosságok azonban tovább folytatódnak és Francis lassacskán rájön milyen sötét terv áll a gyilkosságok hátterében... Forrás Felidae – Karmok harca az Internet Movie Database oldalon (angolul) Felidae – Karmok harca a Rotten Tomatoes oldalon (angolul) Felidae – Karmok harca a Mafab.hu -n (magyarul) Felidae – Karmok harca a Snitt.hu-n (magyarul) Aphrissa Az Aphrissa a rovarok (Insecta) osztályának a lepkék (Lepidoptera) rendjébe, ezen belül a fehérlepkék (Pieridae) családjába tartozó nem. Rendszerezés A nembe az alábbi fajok tartoznak: Aphrissa boisduvalii Aphrissa fluminensis Aphrissa godartiana Aphrissa neleis Aphrissa orbis Aphrissa schausi Aphrissa statira Aphrissa wallacei Zebegény Zebegény község Pest megyében, a Szobi járásban. Földrajz A település a Duna bal partján, Pest megye északi részén, a Dunakanyarban található. Vele átellenben fekszik a Komárom-Esztergom megyei Pilismarót. A Budapest–Szob közötti villamosított vasúti fővonalon, illetve a 12-es főközlekedési úton közelíthető meg. Nyáron a Dunán, hajóval érhető el, illetve egész évben komppal Pilismarótról. A déli Börzsöny hegység nyugati oldalánál, a Malomvölgy patak partján fekszik. A váci agglomerációhoz tartozik. Egyéb belterületei: Újvölgy Külterületi településrészei: Akácdomb Csapásdűlő Csapásszántó Természeti környezete Határában folyik a Medres-patak, amely szintén a Duna vízgyűjtő területéhez tartozik. Északkeletre a vulkanikus andezit és a riolit összetételű Börzsöny fekszik. A patakok környékén löszös, agyagos és homokos talajok találhatók amelyekre lajta mészkő telepedett. Kutatófúrással barnaszenet találtak. Mészkövet jelenleg is bányásznak. Az éves csapadékmennyiség 630 mm. A természetes növénytakaróját, bükk, tölgy, és kőris alkotja. Agrokultúráját málna, szőlő és némi szántóföld alkotja. Az erdeiben honos a szarvas, őz, vaddisznó Története Középkor A település kialakulására vonatkozó legrégebbi adatok a 13. századból maradtak fenn először. Első írásos említése Zebeguen-ként 1295-ből származik. Adatok utalnak arra, hogy a zebegényi Malom-patak völgyében már 1251-ben bencés zárda állott. Az Árpád-korban a pécs-baranyai egyházmegyében volt egy bencés kolostor, aminek a neve Szöbegény volt. Minden valószínűség szerint az esztergomi érsekség által odaadományozott területre innen – a Szöbegény nevű kolostorból – települtek a bencések. Az 1295. szeptember 26-án kelt peres irat a bencés kolostort „Monasterium de Zebeguennak” zebegényi monostornak nevezi. A 14. századból találhatók még följegyzések arról, hogy Papy Miklós fia Lőrincz volt az apátság kegyura. E család magva szakadtával Zsigmond király 1396-ban a kegyúri jogot a Trentul testvérekre ruházta. 1483-ban a bencés monostor már elhagyott volt. 18. század A falu községként a török uralom utáni időszakban alakult ki. A középkorban fejlődésnek indult település lakossága a török idők alatt majdnem teljesen elpusztult. Zebegény és térsége 1685 táján szabadult meg a töröktől. Az 1700-as évek első felében a lakosság pótlására németeket, magyarokat és szlávokat telepítettek le. A katolikus németek 1735 táján a rajna-pfalzi Mainz vidékéről jöttek, a Sebegin nevet adták a településnek. Népi etimológia szerint a sváb telepesek kiáltottak így föl, a Dunakanyar láttán: „See beginnt” (a.m. tenger kezdődik). A korabeli írások a 19. század elején Zebegényt német–magyar-szlovák településként említik. 19. század A község első templomát – amely a Kálvária-domb sziklájába bevájt Szentélyből és eléje épített helyiségből állt – 1813-ban építették és 100 évvel később az új templom megépítésekor elbontották. Zebegény első iskolájának keletkezési ideje nem ismert. Az 1830-as években volt római katolikus iskolája az ősi sziklatemplom mellett. 1846-ban kezdik építeni a Budapest-Pozsony vasútvonalat, amelynek Vác-Párkánynána közötti szakaszát 1851-ben adják át a forgalomnak. A Budapest – Vác vasútvonal Pozsonyig történő meghosszabbításával nagyon gyorsan fejlődött. Ekkor épült meg a hétlyukú zebegényi vasúti völgyhíd, ami a maga kategóriájában Magyarországon a második legnagyobb híd. Az állomás épülete a Monarchia stílusában épült. Eredeti formájával turisztikai látványosság. A község első temetője a jelenlegi vasútállomás környezetében volt, ahol a vasútépítés miatt meg kellett szüntetni. Ekkor került át jelenlegi helyére a Kálvária-domb déli oldala alá. Ma is itt van a község temetője. Fekvése, domborzati viszonyai és érdekes elrendezése miatt az ország egyik legszebb temetője. 1853-ban a Kálvária-dombon megépült a barokk oromzattal ellátott homlokzati tornyos kisebb méretű, keletelt, klasszicista „Kálvária kápolna”. Feltehetően ebben az időben épült a kápolnához vezető út mellett kilenc kisebb méretű stációs házikó; mindegyiken kis fülkében Jézus keresztútját ábrázoló kép. Ugyan csak a 19. század elején épült a kálvária északnyugati lábánál a Nepomuki Szent János kápolna (úti kápolna) kisméretű oltárral, szobrokkal. 1890-ben megszélesítik a hétlyukú vasúti völgyhidat, így már két pár vágányon közlekedhetnek a vonatok. Egyik érdekes építészeti emléke a "Ferencz József Gyermektelep", amely az 1896-os Millenniumi kiállításon "dohányjövedéki" pavilon volt. Az ezredéves kiállítás fából épült pavilonjait lebontásuk után értékesítették, s többek között a "svájci renaissance" stílusban épült dohányipart, bemutató épületet a főváros vásárolta meg. 1899-ben majdnem megsemmisült a település. Óriási felhőszakadás volt, s ez a Bükkös árokban felhalmozódott, mivel korábban az árkot – szekérátjáró miatt – bánya-meddővel feltöltötték. A felgyülemlő víz átszakította, elsodorta a bánya-meddőt és a víz házakat elsodorva rázúdult a községre. 20. század 1906-1910 között Havas Boldogasszony tiszteletére épült a plébánia templom, Kós Károly erdélyi polihisztor (építész, író, néprajztudós) és Jánszky Béla tervei alapján szecessziós stílusban az erdélyi fatemplomok mintájára. Freskóit Körösfői-Kriesch Aladár tervei alapján tanítványai készítették Leszkovszky György tanársegéd festőművész segítségével. Az 1900-as évek elejétől egyre ismertebbé vált Zebegény. Főleg a fővárosi polgárok közül egyre többen fölfedezték. Ekkor épülnek az első nyaralóházak, villák. Páratlanul szép természeti adottságai és kiváló, gyógyító levegője ugyancsak eredeti falusi arculata pezsgő nyaralóéletet indukált. 1924-ben Szőnyi István festőművész – aki elnyerte a Szinyei társaság első ízben kiadott nagydíját – feleségül vette a zebegényi nyaraló tulajdonos, földművelésügyi államtitkár Bartóky József kisebbik lányát, Bartóky Melindát és nem sokkal később Zebegénybe költöztek. Az új templom építése kapcsán megjelent Kós Károly és művésztársai, majd Szőnyi István és az általa létrejött művészkolónia jó értelemben megpecsételte Zebegény sorsát. A század első felében olyan romantikus, pezsgő, magas szellemi színvonalú nyaralóéletnek lehettek tanúi elődeink, ami meg nem ismételhető. Hogy mennyire gazdag volt világszínvonalú eseményekben az évszázad ezen első fele, ezen belül is a 30-as évek, tanúskodik a Virág Egylet Zebegény és a maga nemében páratlan Országzászló és a Hősök Emléke. Ugyancsak az 1930-as évek első felében Zebegény közössége elhatározta, hogy Országzászlót állít. Az Országzászló megtervezésével Maróti Géza nemzetközi hírű építészt, építőművészt, iparművészt bízták meg, aki zebegényi nyaralótulajdonos, és őslakosnak vallotta magát. Az Emlékmű megépítésére Országos közadakozást kezdeményezett a zebegényi Dalkör. A szervező Bizottság úgy döntött, hogy ne csak Országzászlónak, hanem az első világháborúban elhunyt zebegényi hősi halottaknak is állítsanak emléket. Így egy összetett szimbolikájú, nagyobb léptékű monumentum megtervezése volt a feladat. Egy nyolcszögletű fallal körülvett pódiumon négy kőoszlop veszi körül az országzászló rúdját. Eredeti tervek szerint a négy kőoszlop tetejére 1-1 hatalmas kettős kereszt került volna, ezek eddig nem készültek el. 1944-ben községet is elérte a második világháború közvetlen hatása. December 8-án három monitor horgonyzott le a Duna Zebegényi szakaszán. 11. napon át szüntelenül tüzeltek a Törökmező irányába, feltehetően a szovjet csapatokra. 19-én délután megszűnt az ágyúzás és eltávoztak a hajók: Délután 4- és 5 óra között a Törökmező felől a Malom-patak két oldalán 300 szovjet katona nyomult be a községbe. A harcokban 7 szovjet katona esett el, akiket ideiglenesen az iskola előtt majd véglegesen a temetőben helyezték örök nyugalomra. Két magyar katona is áldozatul esett. Mint német ajkú településről 112 férfit és nőt írtak össze, és hurcoltak el kényszermunkára Ukrajnába. Az utolsó hazatérők 1947. július 28-án szálltak le a vonatról. A temetőben elhelyezett emléktábla tanúskodik a II. világháború áldozatairól. 1923-ig Hont vármegyéhez tartozott, 1923 és 1938 között Nógrád és Hont k.e.e. vármegyéhez, 1938 és 1945 között Bars és Hont k.e.e. vármegyéhez, 1945 és 1950 között Nógrád-Hont vármegyéhez tartozott, és az 1950-es megyerendezéskor csatolták Pest megyéhez. Jelene A rendszerváltás óta önálló önkormányzata van. Alapintézményekkel (általános iskola, óvoda, könyvtár, háziorvos) rendelkezik. Kulturális élete a hasonló nagyságú települések közül kimagaslik. Itt található: a Szőnyi István Múzeum és Farkas Vince hajóskapitány hajózási múzeuma. 1968 óta nyaranta rendeznek képzőművészeti szabadiskolát. A munkavállalók nagy része ingázik Budapestre, Vácra, Szobra. A Mészkő Bányászati és Feldolgozó Kft-ben több helybéli kap munkalehetőséget. A község turizmusa fejlődőben van. (17 kiskereskedelmi bolt, 11 vendéglátóhely, panzió van.) Vallás A település körülbelül fele arányban római katolikus jelenleg. Más egyházak tagjai közül nagyobb számban élnek itt reformátusok, evangélikusok, a Hit Gyülekezetének tagjai és Jehova Tanúi. Temploma csak a római katolikus felekezetnek van. A Római Katolikus Egyházközség legelső helye valószínűleg a Kálvária-hegy alján levő sziklabarlang volt, amelyben a hagyomány szerint remete lakott és az ő alkotása a barlang belső falán a Mária mennybevitelét ábrázoló dombormű. A hívek a barlang elé kápolnaszerű építményt emeltek. A mai, a táj panorámájába páratlanul simuló, műemlék jellegű templomot Kós Károly és Jánszky Béla tervezték erdélyi népi elemeket is felhasználva. A belső díszítés Körösfői Kriesch Aladár festőművész és tanítványai munkája. 1910. július 10-én a község pap szülötte, dr. Koperniczky Ferenc kanonok áldotta meg, aki kezdettől fogva fáradhatatlanul buzgólkodott létrejöttén. 1926-ban, amikor nagyrészt az ő támogatásával a plébániaház is elkészült, az egyházi hatóság Zebegényt plébánia rangra emelte. A templomot 1958-ban és 1975-ben újították fel külsőleg. 1979-ben alakították ki az új liturgikus teret. A Kálvária-kápolnát 1854-ben Fischer Borbála építtette. A Nepomuki Szent János kápolna az 1820-as évekből származik. Mai helyére útkorszerűsítés miatt 1965-ben helyezték át a patak mellől. Az újvölgyi nyaralótelepen közadakozásból épült 1944-ben Árpád-házi Szent Margit tiszteletére a kápolna. Látnivalók A Havas Boldogasszonynak szentelt római katolikus templom – Györgyi Dénes, Jánszky Béla, Kós Károly szecessziós, magyaros formavilágú alkotása 1910 -ből, Körösfői-Kriesch Aladár tervei alapján készült freskókkal. Kálvária-kápolna és a mellette lévő kálvária Sziklaszentély a Kálváriahegy lábánál – a hagyomány szerint eredetileg remetebarlang volt és lakója faragta a barlang falán látható Szűz Mária domborművet. 1938 -ban díszes homlokzatot és kovácsoltvas kaput építettek a barlang elé. Szőnyi István Emlékmúzeum Maróti-villa Dőry-kastély Hajózástörténeti gyűjtemény – Farkas Vince magyar hajóskapitány emlékei. Országzászló és nemzeti hőseink emlékparkja a Kálváriahegyen Szlovák és sváb parasztházak, a színesre festett, faszerkezetű „napraforgó-házak” – az 1930-as években gróf Károlyi Lászlóné vette meg a házsort, itt működött a szegény gyerekeket segítő Zebegényi Virágegylet. A Dunakanyar természeti környezete A Börzsöny hegység Öreg malom a Fischer közben Nevezetes emberek Berény Róbert festőművész Bogányi Gergely Kossuth-díjas zongoraművész Bőzsöny Ferenc a Magyar Rádió főbemondója Farkas Vince tengerésztiszt, múzeumalapító Glatz Ferenc a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke Kórusz József festőművész Maróti Géza építész ( 1875 – 1941 ), többek közt a kálváriadombi emlékmű alkotója. Nagy Mariann labdarúgó Szalai Attila labdarúgó Szőnyi István ( 1894 – 1960 ) festő. Műveiben Zebegény lakóit és a Dunakanyart örökítette meg. Vass Elemér festőművész La Rochelle (Haute-Saône) La Rochelle település Franciaországban, Haute-Saône megyében. Lakosainak száma 41 fő (2015). La Rochelle Chauvirey-le-Châtel, Pressigny, Cintrey, Molay és La Quarte községekkel határos. Népesség A település népességének változása: David Cassel David Cassel (Glogau, 1818. március 7. – Berlin, 1893. január 22.) német zsidó tudós, Paulus Stephanus Cassel testvérbátyja. Élete Teológiai tanulmányait Boroszlóban és Berlinben végezte, 1846-tól 1879-ig a Nauen-féle nevelőintézet igazgatója volt Berlinben, 1862-től az ottani zsidó tanitóképző tanítója is. 1872-től egészen haláláig mint a berlini zsidó teológiai főiskola tanára működött. Főbb munkái Leitfaden für den Unterricht in der jüdischen Geschichte und Litteratur (8. kiad., Majna-Frankfurt 1890); Hebräisches-Deutsches Wörterbuch (Berlin, 1871); Geschichte der jüdischen Litteratur (u. o. 1772-74, 2 kötet); Lehrbuch der jüdischen Geschichte und Litteratur (Lipcse, 1879). Azonkívül kiadta de Rossi Ázarjá: Meor-enájim c. munkáját (Vilna, 1866); valamint Jehuda ha-Lévi: Kuzári c. vallásbölcsészeti könyvét (Lipcse, 1879), az utóbbit német fordítással és magyarázattal. Magyarul megjelent: A zsidó nép és irodalom története. Ford. dr. Kleinmann Mór (Pest, 1868). Forrás Bokor József (szerk.). Cassel, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X SNAC. (Hozzáférés: 2017. október 9.) 2010-es FIFA-klubvilágbajnokság-döntő A 2010-es FIFA-klubvilágbajnokság-döntőjét 2010. december 18-án a 2010-es CAF-bajnokok ligája győztese, a kongói TP Mazembe és az európai kontinensbajnok olasz Internazionale játszotta az Abu-Dzabiban található Sheikh Zayed Stadionban. A FIFA-klubvilágbajnokságok történetében ez volt az első olyan alkalom, amikor Európán vagy Dél-Amerikán kívüli csapat a döntőbe jutott. A mérkőzést az Internazionale 3–0-ra nyerte meg. Carlos Felipe Álvarez Carlos Felipe Álvarez (Barquisimeto, Lara, Venezuela, 1983. augusztus 2. –) venezuelai színész, modell. Élete Carlos Felipe Álvarez 1983. augusztus 2-án született Barquisimetóban. Karrierjét 2002-ben kezdte az Édes dundi Valentína című sorozatban, ahol Aquiles Villanueva szerepét játszotta. 2007-ben a Toda una damában játszott. 2010-ben főszerepet kapott a Que el cielo me explique című telenovellában Marianela González és Mónica Spear mellett. 2011-ben Josué szerepét játszotta a La viuda jovenben. Nyársas antilop A nyársas antilop vagy orix (Oryx gazella) a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába és a lóantilopformák alcsaládjába tartozó afrikai kérődző. Délkelet-Afrika szavannáin él, bár hajdan a kontinens déli részén is előfordult. Mexikóba és az Egyesült Államok déli részére is betelepítették a fajt, ahol elszaporodva legelésével súlyos károkat okoz a helyi ökoszisztémában. Elterjedése A nyársas antilop Angola, Botswana, Namíbia, a Dél-afrikai Köztársaság és Zimbabwe területén él. Amennyiben a bejzát alfajának tekintjük, úgy ezektől a területektől hatalmas távolságra, Kelet-Afrikában is előfordul. Megjelenése A nyársas antilop nemének legnagyobb faja. Nyaka izmos, bőre vastag és kemény. Pofája fehér, jókora fekete maszkkal. Háta, fara és oldala alapvetően szürkésbarna, hasa fehér, a két színt pedig egy-egy vízszintes fekete sáv választja el mindkét oldalon, amely combjaira is átterjed. Lábai ettől lefelé fehérek. Farka fekete. A bikák nagyobbak a teheneknél, ezen túlmenően a nemek hasonlóak. A nyársas antilopok átlagos marmagassága 115-125 centiméter, teljes testhosszuk pedig a 180-195 centimétert is elérheti. Tömegük körülbelül 180-225 (a bikák esetében akár 240) kilogramm. Az enyhén görbülő, gyűrűs, fekete szarvak hossza 60-150 centiméter. A nőstények szarva általában hosszabb és vékonyabb a bikákénál. Életmódja A nyársas antilopok a kiterjedt füves pusztaságok lakói. Csordákban élnek, és életüket vándorlással töltik a legelők között. Alapvetően fűféléket fogyasztanak. Vízigényük korlátozott, és a hőséget is nagyon jól bírják. Képesek például akár 10 Celsius-fokos testhőmérséklet-emelkedést is elviselni, és ilyenkor kipárolgásuk mértéke is csökken. A csordák átlagosan 14 példányból állnak, de nem ritkák az 50 egyedet számláló csoportok sem – sőt, táplálékbőség idején akár 200 nyársas antilop is együtt legelhet. A nagyobb csordákban a tehenek vannak többségben, de sok bika is velük tart – ellenben a kisebbekre jellemző az egyneműség (fiatal hímek, illetve nőstények és borjaik csordái). A vegyes csordák hierarchikusan épülnek fel, élükön a domináns bika, majd a domináns tehén áll. A vezérhím többnyire a csorda mögött halad, és összetereli a lemaradókat. Nagyobb csapatok esetén nem ritka, hogy ún. béta-hím követi a vezérbikát a rangsorban. A hierarchiát a bikák agresszív bemutatókkal tartják fenn: hosszú, hegyes szarvaikkal oldalra tudnak vágni és döfni. Az esetleges balesetek elkerülése végett a vonuló antilopcsordák mindig szarvnyi távolságra maradnak egymástól. A csoportok nem zárkóznak el az új jövevények elől, és a vezérhím jelképes küzdelem után még a bikákat is befogadja. Egyes hímek territóriumot tartanak fenn, amit védenek a betolakodóktól, bár ez a szűkös táplálék- és vízkínálat miatt nem gyakori. Ezek a bikák igyekeznek a vegyes- és tehéncsordákat birtokukra csalogatni, hogy elnyerhessék a velük való párzás kizárólagos jogát. Szaporodása A nyársas antilopok szaporodása nem köthető évszakhoz. A csordák alfahímjei bármikor párosodnak a termékeny tehenekkel, és a territoriális példányok is igyekeznek kihasználni minden alkalmat, ha nőstények vonulnak át a területükön. A tehenek kétéves korukra lesznek ivarérettek, és 8,5 hónapon belül hozzák világra egy kicsinyüket. A borjak világrajöttükkor 9-15 kilogrammot nyomnak, és teljesen barnák. Az első időkben, bár hamarosan képesek lábra állni és járni, a borjak nem tartanak anyjukkal, hanem hathetes korukig valamilyen rejtett helyen maradnak, és anyjuk napi két-három alkalommal tér vissza szoptatni őket. Az elválasztás 3,5 hónapos korban történik meg, amikorra az ifjú antilopok már felnőtt színekben pompáznak. A fiatal bikák ilyenkor elhagyják a csoportot, a tehenek viszont anyjuk csordájával maradnak. A fiatal példányok kedvelt zsákmányállatai a ragadozóknak: oroszlánok, leopárdok, gepárdok és foltos hiénák gátolják az állomány túlszaporodását. Védettsége A világon ma körülbelül 275 000 nyársas antilop él. Ez viszonylag nagy mennyiség, ám sok helyen erősen visszaesett a létszám a háziállatok túllegeltetésének, a földek feltörésének vagy a túlzott vadászatnak köszönhetően. A bennszülöttek egyébként nem elsősorban húsáért, hanem vastag bőréért és hegyes szarváért vadászták/vadásszák, mivel belőlük kiváló pajzsok, lándzsák készíthetők. A nyugati vadászok kedvelt célpontja a tekintélyes trófeája miatt. Rokonai A nyársas antilop mellett az Oryx nemnek három faja ismeretes: arab bejza (Oryx leucoryx) bejza (Oryx beisa) – vitatott. kardszarvú antilop (Oryx dammah) Gaál György (református lelkész) Gaál György (Ireg 1814 – Kőröshegy 1896) református lelkész. A mai Iregszemcsén, Tolna megyében született. Édesapja, Gaál György, tanító volt. Édesanyja Szabó Klára. Elemi iskoláit Miszlán végezte, ahol édesapja tanítóskodott. Az algimnáziumot Gyönkön végezte. 1829-től Pápán tanult, a református főiskolán, majd 1836-tól Nagyszékelyben káplán, illetve segédpap. Papi vizsgát 1837-ben tett, és Pesten szentelték pappá. Először Túrban (ma Somogytúr) lett pap. Innen 1838-ban Nagykőrösre ment, és Farkas Ferenc fiainak nevelője, tanítója. 1846. április 27-én került Kilitibe. Ugyanebben az évben megnősült. Gulyás György látrányi lelkész Eszter nevű lányát vette feleségül. 1848-ban a szószékről is hirdette a szabadságharc eszméjét, ezért annak leverése után feljelentették. 1849-ben október végén Pesten, mint felségsértőt kötél általi halálra ítélték, ezt Haynau húsz évi vasban töltendő várfogságra változtatta. 1850 áprilisában Kufsteinbe szállították. Gaál György 1856 júliusában amnesztiával szabadult, és feleségéhez Látrányba ment. 1857-től Nágocson szolgált, majd innen 1859-ben Kőröshegyre került. Az egyházmegye elismerte tehetségét, szorgalmát, előbb pénztárossá, majd tanácsbírává nevezték ki. 1873-ban esperessé, majd 1877-ben kerületi tanácsbírává választották. Tevékenyen és köztiszteletben szolgált mindaddig, míg élete vége felé a várbörtönben szerzett betegsége miatt, látását majdnem teljes egészében el nem vesztette. Sírja jelenleg Kőröshegyen a Széchenyi Zsigmond-féle kastélytól pár száz lépésre levő régi temetőben található. A kufsteini börtöntorony falára, 1937-ben a budapesti evangélikus leánygimnázium márványtáblát helyezett el. A táblán szereplő 94 név között ott van Gaál Györgyé is. 1756 Giacobini Az 1756 Giacobini (ideiglenes jelöléssel 1937 YA) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. André Patry fedezte fel 1937. december 24-én, Nizzában. Hőgye Zsuzsanna Hőgye Zsuzsanna (Budapest, 1941. január 29. – 2009. november 7.) Jászai Mari-díjas (1994) színművésznő. Életpályája A Színművészeti Főiskola elvégzése után a Szegedi Nemzeti Színházhoz szerződött 1963-ban. 1970-1977 között a kaposvári Csiky Gergely Színház tagja volt. 1977-1980 között a Pécsi Nemzeti Színházban szerepelt. 1978-tól a debreceni Csokonai Színházban játszott. 1980-ban ismét a Pécsi Nemzeti Színház tagja lett. 1981-1984 között a Veszprémi Petőfi Színház színésze volt. 1984-től visszavonulásáig újra a Szegedi Nemzeti Színház művésze volt. 2009. november 7-én hunyt el. Színházi szerepei A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 107. Filmjei Játékfilmek Amíg holnap lesz (1961) Kitörés (1971) – Erzsi, Feri felesége Szikrázó lányok (1974) 141 perc A befejezetlen mondatból (1975) Ékezet (1977) Angi Vera (1979) A téglafal mögött (1980) Te rongyos élet (1984) Tévéfilmek Zokogó majom 1-5. (1978) Védtelen utazók (1981) Özvegy és leánya 1-4. (1983) Linda (1986) Fagylalt tölcsér nélkül (1989) Barbat na Rabu Barbat vagy teljes nevén Barbat na Rabu (olaszul Barbato) település a horvátországi Rab szigeten. Rab várostól délkeletre található a sziget délnyugati oldalán, a Barbati-csatorna mentén. Lakosainak száma 1205 fő. Történet Barbat volt az első település, amelyet a Rabra települők megalapítottak. A helyiek már a kezdetektől fogva állattenyésztéssel (juhok és méhek elsősorban), valamint zöldség- és gyümölcstermesztéssel foglalkoztak. Turizmus Manapság a városka az idegenforgalomból él, számos kisebb, de jól felszerelt jachtkikötő és -javítóműhely áll a hajósok rendelkezésére. A városkától délre elterülő Pudarica homokos-aprókavicsos strandja vonzza az ide látogatókat. A Barbati-csatorna kiváló vitorlázó-, szörf- és vízisízőhely. Látnivalók A Kamenjak oldalában található kora keresztény Szent Demjén templom (mely egykor görög erődítmény volt), valamint a városka központjában álló Szent István templom. Mišnjak Közigazgatásilag a településhez tartozik Mišnjak, mely a sziget déli kompkikötője, sűrű kompjáratokkal a szárazföldi Jablanac felé. Nevét a közeli Mišnjak szigetről kapta, melynek északi részén egy világítótorony is található, melynek láthatósága 3 tengeri mérföld. A kompkikötőt csak a komphajók használhatják, más vízi járművek kikötése csak vész esetén megengedett. A bóra miatt a szigetet és Rabot összekötötték egy hullámtörővel, így a kompkikötés biztonságosabbá vált. Dolin Barbattal szemben fekvő, közigazgatásilag hozzá tartozó hosszú, keskeny Dolin sziget lakatlan. Legmagasabb pontja a Samotarac 117 m magas. Északi végén (Donji rt) egy világítótorony található, láthatósága 7 tengeri mérföld. Mikekarácsonyfa Mikekarácsonyfa község Zala megyében, a Lenti járásban, a Zalai-dombság területén, a Göcsejben. A falu Mikefa és Karácsonyfa települések egyesítéséből jött létre 1941-ben. Fekvése A település a Cserta patak két partján fekszik: Mikefa a bal, Karácsonyfa a jobb partra esik. A 75-ös főútvonal közelében, Rédicstől 22, Zalaegerszegtől 34 kilométerre található. A falu a Göcsej tájegységhez tartozik, négy kilométerre található innen a Göcsej központjának számító Nova. A falut lankás dombok veszik körül, a környéken sok az erdő. Története A mai Mikekarácsonyfa két település, Mikefa és Karácsonyfa egyesítéséből jött létre 1941-ben. A fa végződés egykor mindkét névben falva volt, amely – a tájra jellemző módon – a 17. századra lerövidült. Mikefát először 1381-ben Mikefalua néven említik az ismert írott források, a rövidült névalak 1773-ban fordul elő először. Karácsonyfa egy 1211-ből származó iratban Karasun néven fordul elő, 1549-ben Karachonfalwaként írtak róla, majd 1612-ben már ez a név is röviden, Karachonfa formában jelenik meg. Mindkét község neve személynévből ered: Mike a Miklós (esetleg a Mihály) becézett formája volt, Karácsony pedig az ünnep nevéből származó név.. Karácsonyfa a források szerint 1394-ben a veszprémi püspökséghez tartozott, 1778-ban viszont a szombathelyi püspökség tulajdonába került. A török időkből származó iratokból kiderül, hogy a falu jobbágyai sokat szenvedtek a szécsiszigeti várkapitánytól. Előfordult, hogy három hétig tartott fogságban karácsonyfai lakosokat, mert nem akartak palánkfát hordani a várhoz. Mikefán a 16. században több nemesi família is élt, például a Czigány, a Geráth, a Garázda és a Lóránt család. A két településről összesen tizenöten vettek részt az 1848–49-es szabadságharcban. Az ezt követő évtizedek fontos eseménye volt, hogy Mikefán 1895-ben megkezdte működését az első iskola, egy tanítóval. A falunak nagy jelentőséget adott a közeli Csertán épült vízimalom, mert itt őrölték a szomszédos falvak gabonáját. A polgári közigazgatás korában, a kiegyezés utáni időktől 1950-ig Karácsonyfa és Mikefa egyaránt a novai körjegyzőséghez tartozott, ugyanott vezették anyakönyvüket is az állami anyakönyvezés bevezetésétől (1895). A második világháborúban több falubeli is életét vesztette. Karácsonyfa és Mikefa 1941-ben egyesült. 1950-ben, a tanácsrendszer bevezetésekor az ország legtöbb községéhez hasonlóan Mikekarácsonyfán is önálló községi tanács alakult. Ez 1970-ig működött, attól kezdve a tanácsrendszer megszűnéséig Novával és Barlahidával közös tanácsa volt a falunak, melynek székhely Nován volt. 1990-ben önálló önkormányzat jött létre minden községben, és Mikekarácsonyfa a következő tíz évben ismét önálló közigazgatással rendelkezett, 2000-től azonban Barlahidával körjegyzőséget alkot, ottani székhellyel. A népesség a legtöbb Zala megyei faluhoz hasonlóan csökkent az elmúlt évek során, bár a betelepülők száma is egyre nagyobb. Ma közel 300 fő él a községben. Népesség A település népességének változása: A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 89,6%, cigány 7,7%, német 2%. A lakosok 78,8%-a római katolikusnak, 2,2% reformátusnak, 9,3% felekezeten kívülinek vallotta magát (7,8% nem nyilatkozott). Nevezetességei A falu legkiemelkedőbb látnivalója a Hétfájdalmas Szűz Mária templom, amelyet 1994. október 9-én szenteltek fel. Az építkezés 1993 augusztusában kezdődött. A Karácsonyfáról elköltözött Gróf Károly ajánlotta fel régi házát, amelyet a helybeliek társadalmi munkával szétbontottak. A ház tégláiból készültek el a falak, amelyekre az önkormányzat által adott nyírfákból ácsolták a tetőzetet. A szombathelyi püspökség anyagi támogatásával segítette a templom megépítését. A településen egy tó, körülötte pedig egy park is található. Hervay Ferenc Levente Hervay Ferenc Levente (Pozsony, 1919. január 7. – Zirc, 2016. február 8.) tanár, történész, könyvtáros, bibliográfus. A zirci Ciszterci Apátság Új Könyvtárának vezetője. Életútja Tanulmányai Elemi iskoláit Debrecenben kezdte 1926-ban, majd Pécsett folytatta. A nyolc gimnáziumi osztályt Pécsett végezte a ciszterciek Nagy Lajos Gimnáziumában 1929-1937 között. Érettségi előtt határozta el, hogy jelentkezik a ciszterci rendbe, melynek tagja 1937. augusztus 29-én lett. Erdőmérnök szeretett volna lenni, mivel diákkorában különösen a földrajz és a történelem érdekelte. Elhivatottságot érzett az ifjúság iránt is, főként a cserkészet keretében, sokat jártak kirándulni, táborozni. Érettségi után 1937-től 1940-ig Zircen a rend Szent Bernát Hittudományi Főiskoláján hallgatott teológiát, 1940-től a Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészeti karán földrajz-történelem szakon folytatta tanulmányait, és középiskolai tanári oklevelet szerzett. Ünnepélyes örök fogadalmát 1944. január 4-én tette le. Pappá szentelése Pappá Mindszenty József veszprémi püspök szentelte 1944. május 16-án, Zircen. 1944 szeptemberében Budapesten a Trefort utcai mintagimnáziumban kezdte meg gyakorló tanári évét, de 1944 végén a front közeledtével az iskolákat bezárták, ezért elöljárói engedélyével Zircre utazott. Ott először segédlelkész, majd segéd novíciusmester, utána házgondnok, jószágfelügyelő, erdészeti felügyelő lett. 1946-ban Endrédi Vendel apát Egerbe helyezte, ahol az általános iskolában és a rend gimnáziumában tanított. Több tevékenységet végzett: osztályfőnök volt, a diákotthont vezette és a cserkészéletbe is bekapcsolódott. 1946-1952-ig az egri Szent Bernát plébánia lelkésze volt. Viszontagságos évek A szerzetesházak feloszlatása után, 1953-1955-ig erdőgazdasági segédmunkás volt. 1955-1959-ig magántanítványoknak adott nyelvórákat. 1959-ben ismét segédmunkás lett a Nyugatbükki Állami Erdőgazdaságban, Bélapátfalván, majd rövid ideig a Nagyalföldi Kőolajtermelő Vállalatnál dolgozott. 1959-1960-ban könyvtáros volt az Egri Főegyházmegyei Könyvtárban. 1960-1961-ben a Miskolc-Hámor-Lillafüredi Erdőgazdasági Vállalatnál először tehergépkocsi kísérőként, majd ezt követően raktárosként dolgozott. Ebben az időszakban is foglalkozott az ifjúsággal, de nem hivatalosan, ezért illegális hitoktatás miatt 1961. február 6-án letartóztatták, 4 és fél évi börtönre ítélték. Szabadságvesztését Márianosztrán és a kőbányai Gyűjtőfogházban töltötte számos paptársával együtt. 1963-ban szabadult amnesztiával. Tudományos munkássága Mezey László segítségével került 1963-ban a Tudományos Akadémiához, és ennek keretén belül az Országos Széchényi Könyvtárban a régi magyar nyomtatványok kutatásán dolgozott, Borsa Gedeon, Holl Béla, Käfer István és Kelecsényi Ákos kollégáival. A Magyarországhoz köthető nyomtatott könyvek feltárását Szabó Károly kezdte el, s neve alatt jelent meg (1879-1898) a háromrészes monumentális munka Régi Magyar Könyvtár címmel. Hervay Ferenc Levente szerkesztőként jegyzi a Régi Magyarországi Nyomtatványok első két kötetét (1971 és 1983), amelyek nemcsak bibliográfiai leírást adtak, hanem könyvészeti és szakirodalmi összefoglalásokat is. A kutatások során Hervay Ferenc Levente a Bernhard, a Bornemissza-, a debreceni, a Farkas-, a lőcsei, a Manlius-, a Mantskovit-nyomdák anyagát, valamint a cirillikákat és a Calepinus szótárakat dolgozta fel. Kezdeményezésére kerültek a kötetekbe a tárgyalt nyomtatványok címlapjainak kicsinyített reprodukciói, amely nemzetközi viszonylatban is úttörő újítás volt, de ő készítette a kötetekhez a címek, tárgyak, nyelvek és könyvtárak mutatóját, továbbá a bibliográfiák konkordanciáját. 1976-tól az OSZK tudományos főmunkatársa lett, 1981-ben vonult nyugdíjba. 1983-tól a püspöki kar egyháztörténeti munkabizottságának titkára lett, 1983-1990-ig kisegítő lelkész volt a budapesti pozsonyi úti Szent Ágoston-kápolnában. A ciszterci rend újbóli felállását követően elsőként érkezett meg Zircre, ahol 1990-1994-ig a Zirci apátság szerzetese volt. 1993-ban a rend Szent Bernát Hittudományi Főiskolán tanított egyház- és rendtörténelmet. 1998-tól lett a Zirci Apátság Újkönyvtárának vezetője. Ciszterci rend Hervay Ferenc Levente több mint hatvan éve dolgozik a ciszterci rend történeti repertóriumán. Amikor lehetősége nyílt külföldre utazni, egy-egy országot célba véve felkereste az ottani ciszterci történelmi helyeket, könyvtárakat, monostorokat – összesen csaknem négyszázat, Norvégiától Szicíliáig, Írországtól Lengyelországig. A témában számos cikke, publikációja született. A teljes kutatási területet felölelő, több kötetesre tervezett munka kéziratát jelenleg is készíti, ennek terjedelme a feldolgozott és begépelt részeket tekintve eléri a 4000 oldalt. Ez a készülő mű nemzetközi szinten egyedülálló. A magyar egyháztörténeten belül minden szerzetesrend középkori történetének feldolgozását is célul tűzte ki. A bencés, a ferences és a pálos rend történetéből önálló írásai vagy cikkei gyarapították a téma irodalmát. Szakértelmét felhasználták a Documenta artis Paulinorum, Korai Magyar Történeti Lexikon, a Magyar katolikus lexikon és Magyar Művelődéstörténeti Lexikon szerkesztői, s ezt több száz szócikk is jelzi. Magyar egyház- és szerzetességtörténeti cikkei több rangos külföldi szaklexikonban is helyet kaptak (pl. Dizionario degli istituti di perfezione. Roma, 1974-2003). Ilyen formában munkássága nyomán a nemzetközi szakirodalom is megismeri Magyarország gazdag történelmét és egyházi kultúráját. Az 1984-ben megjelent kötete Repertorium Historicum Ordinis Cisterciensis in Hungaria a történeti Magyarország ciszterci apátságainak történetét dolgozza fel. Elismerései 2001-ben Fraknói Vilmos-díjjal tüntették ki. 2011. augusztus 19-én közgyűjteményi munkásságának elismeréseként Széchényi Ferenc-díjban részesült. Tiszteletére jelent meg: Levente atya. Tanítványok és barátok emlékezései; Várallyay Iván, Gyöngyös, 2012. Publikációi Önálló kötetek Magyarország anyagi kultúrája. Bp., 1938. Vörösváry litogr. 76 p. Régi Magyarországi Nyomtatványok I. 1473-1600. (Borsa Gedeon, Holl Béla, Käfer István és Kelecsényi Ákos társszerzőkkel). Bp., 1971. Akadémiai Kiadó. 928 p. + 82 t. Régi Magyarországi Nyomtatványok. II. 1601-1635. Bp., 1983. (Borsa Gedeon és Holl Béla társszerzőkkel). 856 p. + 70 t. Documenta artis Paulinorum, 1-3. kötet. A magyar rendtartomány monostorai. Gyűjtötte Gyéressy Béla. A bevezetést és az egyes monostorok összefoglaló történelmi ismertetését Hervay Ferenc írta. Budapest 1975-1978. (Magyar Tudományos Akadémia Művészettudományi Kutatócsoportjának Forráskiadványai 10. 13-16.) Zirc, apátsági templom. Bp., 1982. (2001-ig 7 kiadás) (Tájak, Korok, Múzeumok Kiskönyvtára, 114.) Repertorium Historicum Ordinis Cisterciensis in Hungaria. Roma – Budapest 1984. 329 p. (Bibliotheca Cisterciensis, 7.) Gregorius Gyöngyösi: Vitae fratrum eremitarum Ordinis Sancti Pauli primi eremitae. Edidit: Franciscus L. Hervay. Bp., 1988. 252 p. (Bibliotheca Scriptorum Medii Recentisque Aevorum. Series Nova 11.) Ciszterciek. (Legeza László és Szacsvay Péter társszerzőkkel). Bp., 1997. 48p. + 64 t. (Szerzetesrendek a Kárpát-Medencében) Zirc, apátsági templom ; átd., bőv. kiad.; TKM Egyesület, Bp., 2001 ( Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára ) Tanulmányok, cikkek L’imprimerie du maître Philippe de Nagyszeben et les premièrs livres en langue roumaine. Magyar Könyvszemle 81 (1965) 119-127. L’imprimerie cyrillique de Transylvanie au XVIe siècle. Magyar Könyvszemle 81 (1965) 201-216. Die erste kyrillische Buchdruckerei zu Hermannstadt in Siebenbürgen (1544-1547). Bibliothek und Wissenschaft Bd. 3 (Wiesbaden), 1966. 145-155. Magister Philippus von Hermanstadt, Drucker der ersten Bücher in rumänischen Sprache. Gutenberg-Jahrbuch, 1966. 195-199. A XV-XVI. századi magyarországi könyvnyomtatás számokban. Magyar Könyvszemle 82 (1966) 63-66. Notes critiques sur l’Atlas de l’Ordre Cistercien de Frédéric van der Meer. Analecta Cisterciensia 23 (1967) 134-152. Ismeretlen XVI. századi magyarországi nyomtatványok. Magyar Könyvszemle 85 (1969) 403-405. Még egy tíznyelvű Calepinus. Magyar Könyvszemle 85 (1969) 405-406. Magyar krónika a régi magyar kalendáriumokban. Magyar Könyvszemle 86 (1970) 373-378. Megoldás Rimay János Balassi-gyászversének kiadástörténetéhez. Irodalomtörténeti Közlemények 74 (1970) 498-499. The first book translated from English into Hungarian. Acta Litteraria Academiae Scientiarum Hungariae 13 (1971) 155-160. Notes and Additions to a Cistercian Bibliography. Analecta Cisterciensia 27 (1971) 310-321. L’état actuel des recherches sur la géographie historique ecclésiastique en Hongrie. In: Miscellanea Historiae Ecclesiasticae V: La cartographie et l’historie socio-religieuse de l’Europe jusqu’à la fin du XVIIe siècle. Colloque de Varsovie, 27-29 octobre 1971. Louvain 1974. 411-417. Magyarország történeti földrajza a XVI-XVIII. században. In: Régi könyvek és kéziratok. Tanulmánygyűjtemény. Szerk. Pintér Mária. Bp., 1974. 109-160. Pataki Vidor János 1901-1973. Az Egri Vár Hiradója 11 (1975) 56-62. o. Borsa Gedeon és Hervay Ferenc: Pótlások és kiegészítések a "Régi Magyarországi Nyomtatványok" (RMNy) első kötetéhez . Magyar Könyvszemle 91 (1975) 85-92. Diffusione dei monasteri cistercensi sino al 1500. In: Dizionario degli istituti di perfezione 2. Roma, 1975. 1071-1095. Die Geschwister der heiligen Hedwig in Ungarn. Archiv für schlesische Kirchengeschichte 40 (1982) 223-240. 800 Jahre Abtei Zirc, 1182-1982. Ein kurzer historischer Überblick. Analecta Cisterciensia 38 (1982) 7-21. Geschichte der Franziskaner in Ungarn bis zum Beginn der Reformation. In: 800 Jahre Franz von Assisi. Franziskanische Kunst und Kultur des Mittelalters. Wien, 1982. 312-317. A pálos rend elterjedése a középkori Magyarországon. In: Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok. Mályusz Elemér emlékkönyv. Bp., 1984. 159-171. A magyarországi kolostorok pusztulása a 16. század közepén és a reformáció. In: Tanulmányok a lutheri reformáció történetéből Luther Márton születésének 500.évfordulójára (szerk. Fabinyi Tibor). Bp., 1984. 183-194. Nyolcszáz éves a pilisi apátság. Vigilia 49 (1984) 830-833. Részletek a pilisi apátság történetéből. In: Régészeti Tanulmányok Pest megyéből. Szerk. Ikvai Nándor. Szentendre, 1987. (Studia Comitatensia 17.) 595-601. A magyar katolikus egyház történeti kronológiája 1945-1987. In: Magyar Katolikus Almanach II. A magyar katolikus egyház élete 1945-1985. Bp., 1988. 19-67. Szerzetesrendek. Férfirendek. In: Magyar Katolikus Almanach II. A magyar katolikus egyház élete 1945-1985. Bp., 1988. 157-198. Szerzetesi iskolák és irataik. In: Iskola, egyház és művelődés. Bp., 1990. 93-98. Ciszterci lelkiség a mai világban. Teológia 25 (1991) 88-93. A Ciszterci Rend története Magyarországon. In: Lékai Lajos: A ciszterciek. Eszmény és valóság. Bp., 1991. 470-492. A premontreiek és majki prépostságuk. In: Majk és Grosbois. (Kamalduli szerzetesek, Rákóczi és az Esterházyak). Az 1995. szeptember 14-i majki társadalomtörténeti konferencia tanulmányai. 1995. 19-24. A bencések és apátságaik története a középkori Magyarországon. In: Paradisum plantavit. Bencés monostorok a középkori Magyarországon. Pannonhalma, 2001. 461-547. Lexikonban való közreműködés Magyar katolikus lexikon I -. Főszerkesztő: Diós István. Bp., 1993-. Korai Magyar Történeti Lexikon (9-14. század). Főszerkesztő: Kristó Gyula. Bp., 1994 Magyar Művelődéstörténeti Lexikon I -. Főszerkesztő: Kőszeghy Péter. Bp., 2003-. Philadelphia 76ers A Philadelphia 76ers (vagy röviden Sixers) egy profi kosárlabdacsapat, amely az NBA Keleti főcsoportjában, az Atlanti csoportban játszik. Hanson megye Hanson megye az Amerikai Egyesült Államokban, azon belül Dél-Dakota államban található. Megyeszékhelye és legnagyobb városa Alexandria. Lakosainak száma 3405 fő (2013. július 1.). Hanson megye Miner, McCook, Hutchinson, Davison és Sanborn megyékkel határos. Népesség A megye népességének változása: A titkos háború A Titkos háború (eredeti címén: Marvel Super Heroes Secret Wars) egy, a Marvel Comics által kiadott mini-képregénysorozat, mely mely 1984 és 1985 között jelent meg az Egyesült Államokban. A képregény írója Jim Shooter, rajzolója Mike Zeck. A crossover történetben a Marvel majd minden, az 1980-as években népszerű és fontosabb szuperhőse és szuperbőnözője feltűnik. Magyarországon a történet 1993 és 1994 között jelent meg az X-Men, a Marvel Extra és a Csodálatos Pókember lapjain. Cselekmény A Titkos Háború azon események leírását foglalja magába, mikor egy Túlontúli nevű, istenszerű lény elrabolt számos földi "szuperhőst" és "szupergonosztevőt", hogy egy idegen, csak erre teremtett világban egymásnak uszítsa őket. A győztesnek felajánlotta, hogy teljesíti minden vágyukat, de a csata, amiben gyönyörködni vágyott, még számára is tartogatott meglepő fordulatokat.. Magyarországi megjelenés Magyarországon a történet 1993 decembere és 1994 augusztusa között jelent meg az X-Men, a Marvel Extra és a Csodálatos Pókember lapjain. 1. rész: X-Men #13 (1993. december) 2. rész: Marvel Extra #6 (1993. december) 3. rész: X-Men #14 (1994. február) 4. rész: Csodálatos Pókember # 57 (1994. február) 5. rész: Marvel Extra #7 (1994. február) 6. rész: X-Men #15 (1994. április) 7. rész: Csodálatos Pókember #59 (1994. április) 8. rész: Marvel Extra #8 (1994. április) 9. rész: X-Men #16 (1994. május) 10. rész: X-Men #17 (1994. június) 11. rész: Marvel Extra #9 (1994. június) 12. rész: X-Men #18 (1994. augusztus) 13. rész: Marvel Extra #10 (1994. augusztus) Hansruedi Führer Hansruedi Führer (Bern, 1937. december 24.) svájci válogatott labdarúgó. Pályafutása A válogatottban 1965 és 1968 között 19 alkalommal szerepelt a svájci válogatottban. Részt vett még az 1966-os világbajnokságon. Marcel Pelletier Marcel Pelletier (Drummondville, Québec, 1927. december 6. – Cherry Hill, New Jersey, USA, 2017. május 13.) kanadai jégkorongozó. Pályafutása Az NHL-ben a Chicago Black Hawks és a New York Rangers csapatában védett hat illetve két mérkőzésen. Pályafutása nagyrészét a Victoria Cougars együttesében töltötte a Western Hockey League-ben. 1967-ben vonult vissza az aktív játéktól. Visszavonulása után több mint negyven éven át tevékenykedett az NHL-ben a Philadelphia Flyers és a Boston Bruins szakmai stábjában és játékosmegfigyelőként. Probactrosaurus A Probactrosaurus (jelentése 'Bactrosaurus előtti') a korai hadrosauroidea iguanodontia dinoszauruszok egyik neme, amely a kora kréta korban élt Kína területén. A típusfajáról, a Probactrosaurus gobiensisről Anatolij Konsztantyinovics Rozsdesztvenszkij készített leírást 1965-ben. A Probactrosaurus egy körülbelül 6 méter hosszúságú növényevő volt. Szűk pofával, meghosszabbodott állkapocscsonttal és két sor lapos pofafoggal volt ellátva. Ez az állat a kacsacsőrű hadrosaurida dinoszauruszok egyik lehetséges őse, melyekkel közös jellemzőkkel is rendelkezett. Források és jegyzetek Ez a szócikk részben vagy egészben a Probactrosaurus című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. szerk.: Palmer, D.: The Marshall Illustrated Encyclopedia of Dinosaurs and Prehistoric Animals. London: Marshall Editions, 145. o. (1999). ISBN 1-84028-152-9 Probactrosaurus. Thescelosaurus!. [2009. április 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 3.) Díjfizetés Ausztria gyorsforgalmi útjain Ausztriában az autópályák és gyorsforgalmi utak használata 1997 óta díjköteles. A díjfizetés módja és a díjszabás függ a jármű kategóriájától és a használt útszakasztól, de a legáltalánosabb a Magyarországon is használt matricás rendszer, amely a 3,5 tonna alatti járművek számára a legtöbb szakaszon érvényes. A tíz napos, két hónapos vagy éves matricák Magyarországon is sok helyen megvásárolhatók. Díjköteles szakaszok Valamennyi osztrák autópálya és gyorsforgalmi út használata díjköteles az út típusát jelző táblától kezdődően, kivéve a következőket: az S5-ös autópálya 2×2 sávosra még ki nem épített szakasza Grafenwörth és Krems an der Donau között díjmentes, az A12-es (Inn-völgyi) autópálya ugyan végig díjköteles, de a fizetés meglétét a kiefersfeldeni határátkelő és a Kufstein -Süd csomópont között nem ellenőrzik. Ezen kívül van hat különleges, extra úthasználati díj ellenében igénybe vehető szakasz (hágók, alagutak), ahol a díjat közvetlenül a fizetőkapuknál kell kiegyenlíteni. Díjfizetés Matricák és GO-Box készülékek többek között benzinkutaknál kaphatók. Matricák érvényessége A vásárló által megjelölt kezdőnapra és további 9 napra (összesen 10 egymást követő naptári napra) A vásárló által megjelölt kezdőnaptól a következő utáni hónapban számát tekintve a kezdőnappal megegyező nap 24. órájáig; ha ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hónap utolsó napjának 24. órájáig Az előző év december 1-jétől a tárgyévet követő év január 31-ig, összesen 14 hónapig Matrica árak 2013-ban érvényes árak: Go-Box Ausztriában 3,5 tonnát meghaladó, négykerekű járművekre elektronikus útdíjszedő készüléket kell felszerelni. A készülék mikrohullámú technológiát használva kommunikál az autópályákon elhelyezett fizetőkapukkal, mikor a jármű elhalad alattuk. A készülék által kiadott hangjelzés tájékoztatja a vezetőt arról, hogy az útdíjat rendben elszámolták. Az útdíj kifizetése történhet előre feltöltéssel, illetve utólagos kiszámlázással. Épisy Épisy település Franciaországban, Seine-et-Marne megyében. Lakosainak száma 571 fő (2015). Épisy Villecerf, Villemer, La Genevraye, Montigny-sur-Loing és Moret-Loing-et-Orvanne községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Férfi 5000 méteres síkfutás az 1992. évi nyári olimpiai játékokon Az 1992. évi nyári olimpiai játékokon az atlétika férfi 5000 méteres síkfutás versenyszámának selejtezőit és döntőjét augusztus 6. és 8. között rendezték a Barcelonai Olimpiai Stadionban. Rekordok A versenyt megelőzően a következő rekordok voltak érvényben férfi 5000 méteres síkfutásban: A versenyen új rekord nem született. Eredmények Az időeredmények másodpercben értendők. A rövidítések jelentése a következő: Előfutam Minden futam első három helyezettje automatikusan az döntőbe jutott. Az összesített eredmények alapján pedig a legjobb időeredménnyel rendelkező 4 futó került tovább. Döntő A döntőt augusztus 3-án rendezték. Gagliano del Capo Gagliano del Capo község (comune) Olaszország Puglia régiójában, Lecce megyében. Fekvése A Salentói-félsziget déli részén fekszik. Története A települést valószínűleg a 13-15. században alapították. Védőfalai 1413-1421 között épültek fel. A kalózok által gyakran kifosztott Dél-Salento egyik legjelentősebb települései volt falainak köszönhetően. Támadások esetén a szomszéd települések lakói itt leltek menedékre. Több nemesi család is birtokolta. 1806-ban vált önállóvá, amikor a Nápolyi Királyságban felszámolták a feudalizmust. Népessége A lakosság számának alakulása: Főbb látnivalói San Rocco-templom (16. század) Madonna Immacolata-kápolna (19. század) San Francesco di Paola-templom (17. század) Palazzo Ciardo - Vincenzo Ciardo festő szülőháza. Finta János Finta János (angolul: John Finto; Magyarország, 1831. november 21. – Wilson, Texas, USA, 1905. január 12.) magyar származású polgárháborús katona a déliek oldalán. Élete Feltehetően részt vett az 1848/49-es magyar szabadságharcban, de erre jelenleg nincs forrás. 1854-ben emigrált Amerikába, Texas államban telepedett le. Az amerikai polgárháború kitörésekor San Antonióban (Texas) jelentkezett katonai szolgálatra. Az 5. texasi gyalogezred „D” századába nyert besorozást. Az 1862-es új-mexikói hadjáratban megsebesült, a Santa Fében kórházban gyógyították, amikor az uniós seregek fogságába került, Camp Douglas-be (Illinois) küldték, még 1862 szeptemberében Vicksburgben belekerült egy fogolycserébe, s San Antonióban (Texas) szabadon engedték. A polgárháború után továbbra is farmján gazdálkodott Texasban, első feleségének, Lurinda Locke Finto (1845 - 1881) halála után 1887-ben újra megnősült, első feleségétől összesen nyolc gyermeke született, 1 gyermek nem érte meg a felnőtt kort. Finta János 1905-ben hunyt el, eltemették Wilson megyében (Texas) a Fairview temetőben. Kiss Beáta Kiss Beáta (Budapest, 1950. május 29. –) Balázs Béla-díjas (2003) magyar szinkronrendező. Élete 1972-1976 között a Ho Si Minh Tanárképző Főiskola angol-orosz szakos hallgatója volt. 1976-1979 között az ELTE BTK magyar szakán tanult. 1979-1982 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola adásrendező szakán tanult. 1969 óta a Pannónia Filmstúdióban segédoperatőr, asszisztens, majd 1982 óta szinkronrendező. Jelenleg a Szombathy Varga Studio Kft. ügyvezetője. 2002-2006 között elvégezte a Színház- és Filmművészeti Egyetem DLA tagozatát. Jegyzetek Az évszámok nem a szinkronizálás évét, hanem a film bemutatási évét mutatják Forrás MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283 Sasad-busz (Budapest) A budapesti Sasad-busz a Sasadi út és a Baross tér, Keleti pályaudvar között közlekedett. A vonalat a Budapesti Közlekedési Rt. üzemeltette. Története 2002. május 7. és augusztus 30. között közlekedett tehermentesítő járatként a Sasadi út – Baross tér, Keleti pályaudvar útvonalon, Sasad jelzéssel. 2006-ban hasonló útvonalon indult el a 239-es buszjárat is. Modern Times Rock ’n’ Roll A Modern Times Rock ’n’ Roll a hetedik dal a brit Queen együttes 1973-as bemutatkozó albumáról, a Queenről. A szerzője Roger Taylor dobos volt. Ez volt az első Queen-dal, amelyen ő énekelt. Az együttesen belül a keményebb, nyersebb hangvételű dalokat szerette, a hangjához is jól illettek az ilyen felvételek. Ez a stílusa később sok az 1970-es években írt dalában felbukkan: Loser in the End, I’m in Love with My Car, Rock It (Prime Jive). A felvételen egy pillanatra hallható John Anthony producer is, a dal végi öblös hangot ő produkálta. 1973. december 3-án a BBC rádió stúdiójában felvettek egy az eredeti albumverzióhoz hasonló verziót, amely 1989-ben az At the Beeb válogatásalbumon jelent meg. A korai koncerteken Freddie Mercury énekelte. 1A busz (Salgótarján) A salgótarjáni 1A busz a Helyi autóbusz-állomás és az Ötvözetgyár között közlekedett, főként az Ötvözetgyár munkásjárataként, műszakváltásokkor. Saint-Quentin-des-Isles Saint-Quentin-des-Isles település Franciaországban, Eure megyében. Lakosainak száma 227 fő (2015). Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Roggiano Gravina Roggiano Gravina község (comune) Olaszország Calabria régiójában, Cosenza megyében. Fekvése A település a Crati folyó völgyében fekszik, a megye központi részén. Határai: Altomonte, Malvito, San Lorenzo del Vallo, San Marco Argentano, San Sosti, Santa Caterina Albanese és Tarsia. Története A település ősét valószínűleg az oszkok alapították. Titus Livius feljegyzéseiben Vergae néven szerepel. A Nyugatrómai Birodalom bukása után a gótok, longobárdok, szaracénok, majd a 11. századtól a normannok fennhatósága alá került, akik a Szicíliai Királyság részévé tették. 1864-ben lett önálló község. Népessége A népesség számának alakulása: Főbb látnivalói Sant’Antonio-templom San Pietro Apostolo-templom Philautus oxyrynchus A Philautus oxyrhynchus a kétéltűek (Amphibia) osztályába, a békák (Anura) rendjébe és az evezőbékafélék (Rhacophoridae) családjába tartozó kihalt faj. Előfordulása Srí Lanka területének endemikus faja volt. Megjelenése Alapszíne szürke színű, lábait sárga csíkok tarkították, hátán vörös homokóra alakú minta volt. Kihalása Kihalásának oka nem ismert, bár a fő tényező valószínűleg élőhelyének elvesztése volt Kevin Richard Kregel Kevin Richard Kregel (New York, 1956. szeptember 16. –) amerikai űrhajós, ezredes. Életpálya 1978-ban a Haditengerészeti Akadémián (USAF Academy) űrhajózási mérnök diplomát kapott. 1979-ben kapott repülőgép vezetői jogosítványt. Szolgálati repülőgépe az F–111 volt. Az USS Kitty Hawk fedélzetén az A–6E repülőgépen szolgált. 66 fedélzeti leszállást végzett. Tesztpilóta kiképzésben részesült. Az F–111, F–15 gépek variációit repülte, tesztelte. 1988-ban a Troy State University keretében közigazgatási ismeretekből szerzett oklevelet. Több mint 5000 órát repült, több mint 30 különböző repülőgép variáción. 1990-ben a NASA keretében repülőgép pilóta oktató. A T–38 oktatógéppel repülési ismeretek frissítését, A NASA repülőgépeivel (Boeing 747) gyakorlati, ismeretbővítő oktatásokat végzett. 1992. március 31-től a Lyndon B. Johnson Űrközpontban részesült űrhajóskiképzésben. Négy űrszolgálata alatt összesen 52 napot, 18 órát és 21 percet (1266 óra) töltött a világűrben. Űrhajós pályafutását 2002. június 27-én fejezte be. 2003-ig a Johnson Space Center (JSC) program igazgatója. A Southwest Airlines pilótája. Űrrepülések STS–70 , a Discovery űrrepülőgép 21. repülésének pilótája. A legénység pályairányba állította a Data Relay Satellite (TDRS), híradástechnikai műholdat. Második űrszolgálata alatt összesen 8 napot, 22 órát és 20 percet (214 óra) töltött a világűrben. 6 000 000 kilométert ( 3 700 000 mérföldet) repült, 143 alkalommal kerülte meg a Földet. STS–78 a Columbia űrrepülőgép 20. repülésének pilótája. A mikrogravitációs laboratóriumban 46 kísérletet (10 nemzet és öt űrügynökség programja) vezényeltek le az élet (orvostudomány) és az anyagtudomány kérdéskörében. Az élet kísérletek között a növények, az állatok és emberek mellett az űrrepülés körülményei is szerepeltek. Az anyagok kísérletei között vizsgálták a fehérje kristályosítást, a folyadék dinamikáját és magas hőmérsékleten a többfázisú anyagok megszilárdulását. Harmadik űrszolgálata alatt összesen 16 napot, 21 órát és 48 percet (406 órát)töltött a világűrben. 11 000 000 kilométert ( 6 800 000 mérföldet) repült, 272 alkalommal kerülte meg a Földet. STS–87 , a Columbia űrrepülőgép 24. repülésének parancsnoka. Az amerikai mikrogravitációs laboratóriumban (USMP–4) a legénység 12 órás munkaciklusokban végezte az előírt szakmai programot. Az üzemképtelen SPARTAN 201-04 nap megfigyelő műholdat kívánták visszanyerni. A lassan forgó műholdat a robotkar segítségével többszöri próbálkozás ellenére sem sikerült elfogni. Doi Takao több mint 2 órás várakozás után a lassan forgó műholdat kézzel megfogta és bevezette az űrrepülőgép rakterébe. Első űrszolgálata alatt összesen 15 napot, 16 órát és 34 percet (376 óra) töltött a világűrben. Kettő űrséta (kutatás, szerelés) 12 óra 42 percet töltött az űrrepülőgépen kívül. 10 500 000 kilométert ( 6 500 000 mérföldet) repült, 250 kerülte meg a Földet. STS–99 , a Endeavou űrrepülőgép 14. repülésének parancsnoka. A High-Definition Television (HDTV) kamerával Föld megfigyelést végeztek. Ötödik űrszolgálata alatt összesen 11 napot, 5 órát és 39 percet (269 óra) töltött a világűrben. 6 540 000 kilométert ( 4 060 000 mérföldet) repült, 182 kerülte meg a Földet. Hanti nyelv A hanti nyelv (vagy az oroszoktól kapott néven osztják nyelv) az uráli nyelvcsalád tagja, legközelebbi rokona a manysi (vogul) valamint a magyar. A manysi és a hanti nyelv beszélőinek száma nem éri el a harmincezret. Mivel a beszélők számához képest a hantik hatalmas területet népesítenek be, érthető, hogy a hanti nyelv három fő nyelvjárásra oszlik. Ezek annyira eltérnek egymástól, hogy mindhárom nyelvjárás beszélői számára egységes irodalmi nyelvet kialakítani nem lehetett. Ezért ma a tankönyvek és más kiadványok különböző nyelvjárásokra alapuló több irodalmi nyelven jelennek meg. Beszélőinek száma A hantik vagy orosz nevükön osztjákok lélekszáma az 1989-es statisztika szerint 22 500 fő, de csak 14 ezer az anyanyelvi beszélők száma (61%). A hozzá legközelebbi nyelv a manysi nyelv (oroszul vogul nyelv), mellyel közösen az obi-ugor nyelvek csoportját alkotja, ill. távolabbi a magyar nyelv, amelyekkel a finnugor nyelvcsaládon belül az ugor nyelveket alkotják. Az irodalmi nyelv A hanti nyelv saját módján készít új szavakat: sofőr ~ autót vezető ember. Schmidt Éva a serkáli nyelvjárás szóösszetevését vizsgálta dolgozatában. Az adat kevés. Az új jelentésváltozások nem törvényszerűek. Az új jelentés néhány évtized alatt szilárdul meg. Kevés a tükörszó az orosz és hanti gondolkodás különbsége miatt. A szókapcsolás nyelvtani/ grammatikai szabályát adja meg. Ezek alapján bármikor alkothatók új szavak és szókapcsolatok a közép obi és kazimi irodalmi nyelvben. Ábécé Cirill (2000) Cirill (1958) Latin (1931–1937) Számok Hanti számok a magyarral összehasonlítva: A "tíz" és annak összetett alakjainak kivételével a két nyelvben elég hasonlatosak a számnevek. Érdemes megfigyelni a [xot]-[haːz] és [sot]-[saːz] közötti szabályszerűséget. Vörös szövőhangya A vörös szövőhangya (Oecophylla smaragdina) a rovarok (Insecta) osztályának a hártyásszárnyúak (Hymenoptera) rendjébe, ezen belül a hangyák (Formicidae) családjába tartozó faj. Az Oecophylla hangyanem típusfaja. Előfordulása Az előfordulási területe Ázsiában és Ausztráliában van. Alfajai Oecophylla smaragdina fuscoides Oecophylla smaragdina gracilior Oecophylla smaragdina gracillima Oecophylla smaragdina selebensis Oecophylla smaragdina smaragdina Oecophylla smaragdina subnitida Emery, 1892 Megjelenése A szövőhangyák színe lehet zöld, vagy vöröses. Életmódja E hangyaféle a fákon alakítja ki levelekből készült fészkét, melyhez a leveleket a lárvák által előállított selyemszálakkal fonja össze. Felhasználása Thaiföldön és Indonéziában a lárvákat és a bábokat a hagyományos orvoslásban használják fel; továbbá ezek, a madarak táplálékaként, vagy halcsaliként is felhasználhatók. Vrandol Vrandol (cirill betűkkel Врандол) egy falu Szerbiában, a Piroti körzetben, a Bela Palankai községben. Népesség 1948-ban 450 lakosa volt. 1953-ban 429 lakosa volt. 1961-ben 460 lakosa volt. 1971-ben 433 lakosa volt. 1981-ben 420 lakosa volt. 1991-ben 410 lakosa volt 2002-ben 372 lakosa volt, akik közül 361 szerb (97,04%), 9 cigány, 1 horvát. Albany (Oregon) Albany város az USA Oregon államában. Lakosainak száma 50 158 fő (2010). Albany Jefferson községgel határos. Népesség A település népességének változása: Sveta Helena (Körös) Sveta Helena falu Horvátországban Kapronca-Körös megyében. Közigazgatásilag Kőröshöz tartozik. Fekvése Köröstől 7 km-re északra fekszik. Története 1857-ben 310, 1910-ben 473 lakosa volt. Trianonig Belovár-Kőrös vármegye Körösi járásához tartozott. 2001-ben 345 lakosa volt. Nevezetességei Szent Ilona tiszteletére szentelt temploma. Szarvaskő vára A Bakony nyugati oldalán, enyhébb lankák közötti völgyben bújik meg Döbrönte kicsiny települése, ami felett drámai festőiséggel törnek az égbolt felé a középkori vár maradványai. A vár rövid története Nagy Lajos király 1367-ben adott engedélyt kedvelt udvari emberének, Himfy Benedek pozsonyi ispánnak, hogy kővárat emeltethessen a döbröntei uradalmának területén. A 15. század elejére a nemesi család politikai befolyása lehanyatlott, így a környékbeli földesurak egyre nagyobb területeket ragadtak el tőlük, sőt 1401-ben az a csúfos eset is megtörtént, hogy a Rátóti Gyulaffyak fegyvereseikkel megtámadták és kifosztották az erősséget is. Mivel birtokaik bevétele erősen lecsökkent, maga a Himfy família is a rablólovagok szintjére süllyedt. Leghírhedtebb rablásuk során 1464-ben a családtagok fegyveres szolgáikkal megrohanták és kirabolták a Szent Márton-hegyi (Pannonhalma) apátságot is, jelentős értékű kegytárgytól fosztva meg a szerzeteseket. Ezt már Hunyadi Mátyás király sem tűrhette, a Himfy család birtokait elkoboztatta és Kanizsai László bárónak adományozta. Rövidesen visszakerült a garázda Himfyek tulajdonába, akik most a családon belül perelték egymást. Így értesülünk egy 1469-es feljegyzésből, hogy az erősségből éppen kiszorult Lőrinc úr embereivel megtámadta és kifosztotta Döbröntét. 1499-ben Himfy Imre feleségül adta Orsolya nevű leányát Essegvári Ferenchez, aki egyúttal zálogba vette a döbröntei várbirtokot is. A törökkel vívott 1526-os mohácsi csata utáni belháborús időszakban urai igyekeztek megerődíteni, ekkoriban emelték a hatalmas, vastag falú rondellát, aminek lőréseiből pusztító ágyútűz alá vehették a rohamozó ellenséget. 1547-ben még a pozsonyi országgyűlés öt lovas katonát fogadott fel a kicsiny helyőrség létszámának növelésére, de továbbra sem számították a jelentősebb véghelyek közé. Nádasdy Tamás nádorispán 1555-ös jelentésében még épségben említette Döbröntét, pusztulását valószínűleg egy török portyázó csapat okozhatta, később a gazdátlan romok köveit a környékbeli lakosság elhordta. Döbrönte várromjának falait a 21. század elején részben restaurálták, de még sok részletét a föld mélye rejti. A vár a Nemzeti Várprogram harmadik ütemének helyszíne. Felújítását 2017/2018-tól kezdődően tervezik. 2018. március 17-én a Szarvaskör Egyesület elnöke és Szarvaskő polgármestere aláírta azt a megállapodást, mely a döbröntei Szarvaskő várát és a Szarvaskői várat testvérvárrá nyilvánította. Ez a fajta partneri viszony, elsőként jött létre az országban. Kárpáti Károly (birkózó) Kárpáti Károly, eredetileg Kellner Károly (Eger, 1906. július 2. – Budapest, 1996. szeptember 23.) olimpiai bajnok birkózó, edző, szakíró, sportvezető. Sportolói pályafutása Orvosi tanácsra kezdett el sportolni. A Debreceni Úszó Egylet műugrója volt. Ebben a sportágban 1924-ben vidékbajnokságot nyert. 1923-ban egy cirkuszi birkózó bemutató keltette fel érdeklődését a sportág iránt. 1925-től a Debreceni TE versenyzője lett. Még ebben az évben vidékbajnok lett birkózásban is. 1926-tól az UTE birkózója lett. Kötöttfogásban indult az 1928-as olimpián és negyedik helyezett lett. Ekkor ismerkedett meg a szabadfogású szakággal. 1927-től 1936-ig, összesen tizenkilenc alkalommal szerepelt a magyar válogatottban. A magyar birkózók közül ő volt az első, aki a kötöttfogású mellett szabadfogású birkózásban is jelentős eredményeket ért el, őt tekintik a magyar szabadfogású birkózóstílus kialakítójának. A fogásnemben máig ő a legeredményesebb magyar birkózó. Az 1929. évi párizsi Európa-bajnokságon ő nyerte a magyar szabadfogású birkózás első Európa-bajnoki érmét. 1930-ban és 1935-ben – mindkét alkalommal Brüsszelben – Európa-bajnoki aranyérmet nyert. Három olimpián vett részt, 1928-ban Amszterdamban kötöttfogásban, 1932-ben Los Angelesben és 1936-ban Berlinben szabadfogásban indult. Súlycsoportjában 1932-ben ezüst, 1936-ban aranyérmet szerzett. Az aktív sportolást az 1936. évi olimpia után fejezte be. Sporteredményei Szabadfogású birkózásban: olimpiai bajnok (könnyűsúly: 1936) olimpiai 2. helyezett (könnyűsúly: 1932) Európa-bajnok (könnyűsúly: 1930, 1935) Európa-bajnoki 2. helyezett (könnyűsúly: 1929) Európa-bajnoki 3. helyezett (kisközépsúly: 1934) magyar bajnok (könnyűsúly: 1931) Kötöttfogású birkózásban: olimpiai 4. helyezett (pehelysúly: 1928) Európa-bajnoki 2. helyezett (pehelysúly: 1927) Európa-bajnoki 3. helyezett (könnyűsúly: 1930) négyszeres magyar bajnok (pehelysúly: 1928 ; könnyűsúly: 1930, 1931, 1932) kétszeres magyar csapatbajnok (1930, 1933) Edzői és szakírói pályafutása Edzői tevékenységét már sportolóként megkezdte, majd 1937-ben a Testnevelési Főiskolán birkózómesteri vizsgát tett. Visszavonulása után középiskolai testnevelő tanárként tevékenykedett, majd a második világháború után bekapcsolódott a magyar sport újjászervezésébe. 1945-től haláláig a Magyar Olimpiai Bizottság tagja volt. 1948-ban rábízták a magyar birkózóválogatott 1952. évi olimpiára történő felkészítését. Egyúttal 1950-től a Budapesti Honvéd birkózószakoszályának vezetőedzője lett. Tanítványai közül Hódos Imre és Szilvásy Miklós olimpiai bajnoki címet, Polyák Imre ezüstérmet, Gurics György bronzérmet nyert. A sikerek ellenére az a helsinki olimpia után a válogatott vezetőedzői posztjáról lemondatták. Pályafutását 1967-ig a Budapesti Honvéd vezetőedzőjeként folytatta. 1967-től szaktanácsadó volt Az 1972-es olimpián a Magyar Televízió szakkommentátora volt. A sportággal tudományos alapossággal foglalkozott, 1949-től 1953-ig a Testnevelési Főiskola előadója is volt. Főbb művei Kárpáti Károly. A ferde cipősaroktól a görbe hátig : az emberi test mechanikája és javító tornája. Debrecen: szerzői kiadás (1940) Kárpáti Károly. Birkózás. Nova Irodalmi Intézet (1947) Kárpáti Károly. Görög-római és szabadbirkózás (1949) Kárpáti Károly. Az aranyérem két oldala. Budapest: Medicina (1962) Kárpáti Károly. Az idő sodrában : Sportról, olimpiáról, munkáról, életről, békérő. Budapest: Sportpropaganda Vállalat (1985) Díjai, elismerései Toldi aranyérem (1936) Testnevelési Főiskola emlékérem (1936) Mesteredző (1952) FILA-érdemrend arany fokozat NOB-érdemrend bronz fokozat (1981) Sportérdemérem arany fokozat (1981) Zsidó Hírességek Csarnokának tagja (1985) FILA jubileumi emlékjelvény (1988) Magyar Birkózó Szövetség tiszteletbeli elnökségi tag (1990) A Magyar Köztársaság aranykoszorúval diszitett Csillagrendje (1991) MOB olimpiai érdemérem bronz fokozat(1992) MOB életmű Fair Play-díj (1996) A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1996) Biczó András Kiskéri Biczó András (Pátka, 1888. augusztus 13. – Budapest, 1957. március 13.) festőművész, grafikus; Biczó Pál református lelkész fia. Életútja Pátka Községben született1888-ban. A Képzőművészeti Főiskola elvégzése után Budapesten rajztanárként dolgozott. Mesterei Hegedűs László és Révész Imre voltak. 1925-ben egy csoportos kiállításon mutatta be műveit. Készített képeslapokat és gyerekkönyv illusztrációkat. Az 1920-as években tartotta meg első kiállítását, ahol történeti, zsáner- és tájképei szerepeltek. Zsánerképei: Karácsonyfaág, Templomozás, Piros pünkösd napja, Farsang vége, Fiatal pár. Egyéb képei: Omnibusz, Farsang, Várbeli hangulat hajdanán Szent István napján. Később mesék és ifjúsági regények számára készített színes rajzokat, mint például Gárdonyi Géza Egri csillagok és Az én falum (1935-ös kiadásához) című művéhez. Illusztrálta még Gál György Sándor Dúlok szárnya (1947), Kósa János Snukó elindul a Grundról!, Bálint Ágnes Az elvarázsolt egérkisasszony (1941) és Csekő Árpád A fizika csodavilága című műveit is. 1926-ban ércpénz tervezéssel I. díjat nyert, amely után megkapta a Jankó János díjat, de sajnos nem az ő tervei alapján valósult meg végül az ércpengő képe. Budapesten halt meg 1957-ben. Sírhelye a Kerepesi temetőben található. David Doig David Doig (1939. június 15.) kenyai rali-navigátor. Pályafutása 1973 és 1981 között összesen nyolc világbajnoki versenyen navigált. A világbajnokságon kivétel nélkül csak hazája versenyén állt rajthoz. Joginder Singh társaként két győzelmet szerzett ezalatt; 1974-ben, valamint 1976-ban lettek elsők a szafari ralin. 1974-es sikerük a Mitsubishi autógyár első világbajnoki futamgyőzeme is volt egyben. Nolai Szent Paulinus Nolai Szent Paulinus, születési nevén Pontius Meropius Anicus Paulinus (Bordeaux, 353 – Nola, 431. június 22.) nolai püspök, ókeresztény költő. Élete Paulinus gazdag szenátor családban született 353-ban. Ausonius tanítványa volt, és már 378-ban consul suffectus lett. Lassan érlelődött meg benne az az elhatározás, hogy a nyilvános élettől visszavonul, és minden földi javáról lemond. 389-ben keresztelkedett meg, 393-ban Barcelonában presbiterré szentelték, majd feleségével Therasiával Nolába vándorolt, védőszentjének Szent Félixnek sírjához. Nolában szigorú szerzetesi életet kezdett, amit felesége is követett. Kortársai a keresztény lemondás és szeretet példaképét látták benne. 409-ben a város püspökévé választották. 22 évnyi szolgálat után 431-ben halt meg. Mintegy 78 éves lehetett ekkor. A Római katolikus egyház szentként tiszteli, és június 22-én üli meg emléknapját. A hagyomány neki tulajdonítja a harang feltalálását. Művei Paulinus tehetséges költő volt. A következő munkái maradtak fenn: évenként Szent Félix ünnepén ( január 14. ) a szent tiszteletére írott költeményeiből ( Carmen natalicia ) tizenhármat, illetve egynek töredékeit ismerjük; három zsoltár-parafrázis, amelyekkel a keresztény líra új műfaját teremtette meg; „ad Antonium”, a pogány vallások tévelygéseiről; „Juliani et Jae” című keresztény költemény 120 disztichonban ; 2 költemény Ausoniushoz címezve 30 levél kortársaihoz ( Tours-i Szent Márton , Szent Ágoston , Sulpicius Severus ). A levelek jó források a korabeli vallásos élet (elsősorban a liturgiai és liturgián kívüli hitbuzgalmi élet) vizsgálatához. Jegyzetek Pecz, i. m., Paulinus Altaner, i. m., 224–225. o. Bells, Catholic Encyclopedia Művei a Patrologia Latina-ban Jacques Paul Migne (szerk.). 61. kötet, Patrologia Latina ( → hely: Patristica.net) (1841–1855). Hozzáférés ideje: 2016. szeptember 4. Művei magyar nyelven Himnuszok Inː Sík Sándor ː Himnuszok könyve , Szent István Társulat, Budapest, 1943, 109–117. o. Copa Centroamericana A Copa Centroamericana (korábban UNCAF-nemzetek kupája) egy kétévenként megrendezésre kerülő labdarúgótorna közép-amerikai (UNCAF) labdarúgó-válogatottak számára: Belize, Costa Rica, Guatemala, Honduras, Nicaragua, Panama és Salvador. Az 1991 óta tíz alkalommal megrendezett kupa legsikeresebb csapata Costa Rica, amely eddig hat alkalommal hódította el a legjobb közép-amerikai csapatnak járó trófeát. A torna a 2011-es kiírástól kezdődően a Copa Centroamericana nevet viseli. A torna képezi a CONCACAF-aranykupa selejtezőjét. Kevin Wehrs Kevin Wehrs (Plymouth, 1988. április 7. –) amerikai-magyar kettős állampolgárságú, magyar válogatott profi jégkorongozó. Pályafutása Klubcsapatban Kevin Wehrs a Cedar Rapids Roughridersben, az amerikai juniorligában, az USHL-ben szereplő csapatban kezdte pályafutását. 2005-ben bajnoki címet szerzett csapatával, őt pedig az All-Star csapatba választották. 2007-től 2011-ig az National Collegiate Athletic Associationban játszott, olyan későbbi NHL-es játékosok csapattársaként, mint Blake Wheeler és Nick Bjugstad. 2011-ben igazolt Európába, a norvég Lillehammer IK csapatához. 2012-től 2014-ig a romániai ASC Corona 2010 Braşov játékosa volt, ahol egyaránt pályára lépett a román bajnokságban és a regionális MOL-ligában. 2014-ben utóbbi sorozatban döntőt játszott és román bajnokságot nyert a Brassóval. 2014 és 2016 között két szezont töltött az Alba Volán Székesfehérvárnál. 2016 júniusában az osztrák EBEL-versenytárshoz, a Villachoz igazolt, majd egy év elteltével az Innsbruck játékosa lett. A válogatottban 2016 márciusában kapta meg a magyar állampolgárságot, mad részt vett a 2016-os IIHF jégkorong-világbajnokságon is. Córdobai egyezmény Az 1821. augusztus 24-én a mexikói függetlenségért harcoló Agustín de Iturbide és Juan O'Donojú új-spanyolországi alkirály által a Veracruz-beli Córdoba városában megkötött códrobai egyezmény az a szerződés volt, melyben a felek rögzítették, jórészt elismerik a fél évvel korábban kiadott Iguala-tervben rögzített célokat, többek között Mexikó függetlenségét alkotmányos monarchia formában. Előzmények Az acatempani ölelés során kibékült Agustín de Iturbide és Vicente Guerrero február 24-én kiadták az Iguala-tervet, melyben kimondták: Mexikó Spanyolországtól független alkotmányos monarchia, az egyetlen államvallás a római katolikus, a lakókat pedig azonos jogok illetik meg származásuktól függetlenül. Ennek a három „garanciának” védelmezésére és a háború lezárására hozták létre a Három Garancia Hadseregét. Az új hadsereg létszáma kezdetben még a 2500 főt sem érte el, míg az alkirály több tízezer katonával rendelkezett. Hamarosan azonban a háromgaranciásokhoz ugyanúgy csatlakozott a maradék felkelők többsége, ahogy az eddig ellenük harcoló, korábban spanyolhű hadak (a mintegy 40 000-es (más forrás szerint 84 000-es) seregből mindössze 8000 maradt hű eredeti uraihoz). Óriási területeket bejárva csak kevés helyen kényszerültek csatára és azokat is könnyedén megnyerték. Számos város, melyet a hadsereg nem is érintett vonulása során, önként kinyilvánította csatlakozását az Iguala-tervhez. A háromgaranciások ellen nem elég határozottan fellépő Apodaca alkirályt (pontosabban új rangja szerint jefe políticót, azaz „politikai vezetőt”) a spanyolok leváltották, helyébe július 5-én Francisco Novellát nevezték ki, aki magát, sorsát előre látva „ideiglenes alkirálynak” nevezte. Katona alig állt rendelkezésére, és akik igen, azok is főként csak a fővárosban, Veracruzban, Durangóban, Perote erődjében és Acapulcóban. Oaxaca júliusban fogadta el a tervet, augusztus 2-án pedig Iturbide a tömeg éljenzése közepette vonult be Pueblába, ahol néhányan már az kiáltották: „Éljen I. Ágoston!” Az utolsó, kisebb csatára augusztus 19-én került sor Azcapotzalcónál (ma Mexikóváros egyik kerülete), itt Encarnación Ortiz háromgaranciás serege mért végső csapást a spanyolhű seregek maradványaira. Az egyezmény megkötése Időközben, július 30-án Veracruz kikötőjébe megérkezett Juan O'Donojú, akit a spanyolok új politikai főnöknek szántak. Ellenségei a kikötőt már megérkezésekor blokád alá vették, így az új „főnök” egy lépést sem tudott megtenni, és Novellával sem tudott találkozni, mivel ő akkor Mexikóvárosban tartózkodott. Ekkor egy kiáltványban kijelentette, hogy ha az ő rendszere (melyben még hitt, hogy létrejöhet) ellen bárki a legkisebb kifogást is emeli, meg fogja adni a lehetőséget, hogy helyette olyan vezetőt válasszanak maguknak, akit alkalmasabbnak gondolnak a feladatra. Továbbá írt egy levelet Iturbidének is Pueblába, melyben találkozóra és a helyzet végső tisztázására hívta, egyúttal menlevelet is kért tőle. Iturbide azonnal továbbította mind a kiáltványt, mind a levelet Novellának. Ideiglenes fegyverszünetet kötöttek, találkozási helyül pedig a Veracruztól nem túl messze fekvő Córdobát jelölték ki. O'Donojú augusztus 23-án érkezett meg a városba, ahol másnap Iturbidével részt vettek a misén, majd megtartották megbeszélésüket. Végül aláírták a 17 pontból álló córdobai egyezményt, melyben rögzítették: kisebb módosításokkal elismerik az Iguala-tervben megfogalmazott célokat. A módosítások közül legfontosabb volt, hogy már nem kötötték ki, hogy ha VII. Ferdinánd vagy rokonai nem fogadják el a mexikói trónt, akkor más uralkodóházból kell császárt választani, hanem bárkit lehetett. Ezzel megnyílt a lehetőség Iturbide császárrá választása előtt is. Spanyolország válasza A córdobai egyezményt Spanyolország nem ismerte el, és a veracruzi San Juan de Ulúa-erődben még négy évig tartották magukat spanyol csapatok, sőt, 1829-ben még egy visszahódítási kísérletet is indítottak Mexikó ellen Isidro Barradas vezetésével. Ez Vicente Guerrero elnöksége idején történt, de könnyen sikerült leverni. Végül 1836-ban hivatalosan is elismerték a córdobai egyezményt. Cerhenice Cerhenice település Csehországban, a Kolíni járásban. Cerhenice Vrbová Lhota, Sokoleč, Velim, Břežany I, Plaňany, Ratenice és Dobřichov településekkel határos. Lakosainak száma 1685 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Meszókhrisz Meszókhrisz (görög Μεσώχρις) Manethón munkájában szereplő, Sextus Iulius Africanus kompilációjában fennmaradt név az ókori Egyiptom III. dinasztiájának korában. Manethón szerint a dinasztia negyedik, 17 évig regnáló uralkodója, Τοσέρτασις (Toszertaszisz) utódja és Σωύφις (Szóüphisz) elődje. A III. dinasztia kora a jelenleg Szehemhettel azonosított Τοσέρτασις után homályos, Szehemhet utódja nem nevezhető meg biztosan, öt uralkodónév is szóba jöhet, akiknek személye és uralkodásuk sorrendje nem ismert kellőképpen. Ezért Jürgen von Beckerath és Rainer Hannig szerint Manethón adataira támaszkodva Noferkaré vagy Nebka a valószínű. A nevek talán azért nem hasonlítanak, mert a Meszókhrisz a születési névből keletkezett, amit viszont az említett két királynál nem ismerünk. Thomas Schneider II. Hudzsefát vagy Hunit sejti benne, Nabil Swelim elmélete szerint viszont Szanaht trónneve lehet. Manethón Jeromos-féle latin fordításában Momcheiri a neve, aki 79 évig uralkodott. Fiorella (teleregény, 2000) A Fiorella (eredeti spanyol címén Pobre diabla, „Szegény ördög”) 2000-ben készült perui telenovella. Főszereplői Angie Cepeda és Salvador del Solar. A 180 epizódból álló sorozatot Magyarországon 2001. február 12-én tűzte műsorára a TV2 kereskedelmi csatorna. Történet Fiorella Morelli egy szegény lány, aki megismerkedik egy gazdag, nála jóval idősebb üzletemberrel, Andrés Mejía Guzmánnal, és azonnal egymásba szeretnek, és össze is házasodnak. Andrés azonban halálos beteg, így röviddel találkozásuk után meghal. Az eset megváltoztatja Fiorella életét, Andrés ugyanis minden vagyonát Fiorellára és fiára, a fiatalabb Andrésra hagyja. Az ifjú Andrés is beleszeret Fiorellába, akárcsak apja, de a fiú családja – főként nagyanyja, Roberta asszony - ellenzi a kapcsolatot. Roberta asszony lányának, Patriciának férje a pénzéhes Diego Hernández Martín is gyűlöli a lányt, bérgyilkosokkal próbálja meggyilkoltatni Andrést és Fiorellát. Diego legfőbb szövetségese a szeretője, Bárbara. A legveszélyesebb ellenség azonban Rebeca Montenegro, aki halálosan szerelmes ifjabb Andrésba. Andrés azonban csakis Fiorellát szereti... A produkció Eredeti történet: Delia Fiallo Írta: Alberto Migré Rendező: Rubén Gerbasi Producer: José Enrique Crousillat Kiadó: América Producciones Főcímdal: Pobre diabla Előadja: Maritza Rodríguez Huecas Huecas település Spanyolországban, Toledo tartományban. Huecas Novés, Fuensalida, Villamiel de Toledo, Rielves és Barcience községekkel határos. Lakosainak száma 654 fő (2017). Népesség A település népessége az utóbbi években az alábbiak szerint változott: Második modernizáció Garai László gazdaságpszichológiai elmélete – amely szerint egy modernizálódó gazdasági-társadalmi rendszer a maga működéséhez szükséges feltételeket nemcsak igazgatja és felhasználja, hanem egyre inkább maga gyártja is, nagyüzemi méretarányú folyamatokkal avatkozva be a feltételek képződésének természetes folyamataiba – megkülönbözteti két szakaszát a modernizációnak. Az első, XVIII-XIX. századi szakaszban a gazdasági-társadalmi rendszer megtehette, hogy működésének csak anyagi feltételeire legyen gondja, a XIX. és XX. század fordulóján azonban minőségileg új szakasz veszi kezdetét: egy második modernizáció. Ez a rendszer működésének anyagi feltételeivel együtt immár az emberi feltételeket is gyártási folyamatban törekszik előállítani. A második modernizáción belül is megkülönböztet a hipotézis két szakaszt: 1. amelyikben a tudás tömegtermelését valósítja meg a gazdasági-társadalmi rendszer; és 2. amelyikben az emberi feltételek másik iker-tényezőjét, a szociális identitást is nagyüzemi méretarányú gyártási folyamatokban alakítják. A hipotézist a gazdaságpszichológia huszadik századi jelenségek különböző univerzumának vizsgálatában alkalmazza: az emberi tőkéről szóló ismert elméletet összefüggésbe hozza a második modernizációnak egy olyan tendenciájával, hogy növekvő mértékben fogyaszt anyagi erőforrást emberi erőforrás termelésének céljából; a XX. századi totális államokat az emberi erőforrás termelésének műhelyeiként mutatja be; ennek keretében a „létezett szocializmus” társadalmán belül olyan mélystruktúrát tár fel, amelynek működéséről azt a sejtést fogalmazza meg, hogy az az emberi tőkével való gazdálkodás funkcióit látta el, egyszerre valósítva meg egy sajátos információgazdálkodást és egy éppolyan sajátos identitásgazdálkodást; a mélystruktúra duális (állami és párt-) jellegéről kimutatja, hogyan él tovább a „létező szocializmus” összeomlása után az emberi erőforrás felső szintű gyártásának duális szerkezetében: egy kettős kompetenciá t termelő felsőoktatásban. Arquèves Arquèves település Franciaországban, Somme megyében. Lakosainak száma 162 fő (2015). Arquèves Léalvillers, Louvencourt, Marieux, Raincheval, Toutencourt és Vauchelles-lès-Authie községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Hősök temploma (Kaposvár) A kaposvári Hősök temploma (más néven Jézus szíve templom) a város egyik helyi építészetiérték-védelem alatt álló épülete. Nevét onnan kapta, hogy többek között a somogyi katonák hősiességének és a harcban elesett katonáknak állít emléket. Ma falán több hasonló témájú emléktábla, körülötte több katonai jellegű emlékmű is található. Története Kaposvár keleti városrésze a cukorgyár 1894-es elindulásának köszönhetően épült ki. Néhány évtized alatt szinte a semmiből egy több mint hatezer lakosú városrész jött létre a térségben, ám temploma ekkor még nem volt. Az 1920-as évekre jutottak el odáig a helyiek, hogy komolyan elkezdték tervezni egy új templom építését. Nagy lehetőséget kínált, hogy Vétek György polgármester és a város vezető testülete az építkezés céljára ingyen odaadta a Keleti temető régi, használaton kívüli részét, azonban az anyagi háttér még hiányzott. A probléma megoldásához óriási összefogás alakult ki: amellett, hogy felhasználták Döbrössy Alajos pécsi kanonok egy kaposvári templom építésére felajánlott vagyonát, Rott Nándor veszprémi püspök is jelentős pénzösszeggel járult hozzá az építkezéshez, és Kladnigg Alajos, a cukorgyár igazgatója is csatlakozott az adományozókhoz, a helyi lakók pedig mintegy 250 000 téglát és 1400 kocsi homokot gyűjtöttek össze. Ugyancsak sok pénzadományt szedett össze Boldizsár József Zoltán, aki annyit járt-kelt a cél érdekében, hogy csak „lukas talpú papnak” nevezték ezután. Mindezek mellett tárgysorsjátékok, színielőadások és ünnepélyek bevételéből is jelentős pénzt ajánlottak fel a templom javára. Bár az alapkövet csak 1925. július 5-én tették le, az építkezés már tavasszal elkezdődött, így az alapkőletétel idején a falak már több méter magasan álltak. A Petrovácz Gyula tervei alapján épülő templom két év alatt lett kész, felszentelésére 1927. június 19-én került sor. A főoltár alá elhelyezték azt az okmányt, amely leírja, hogy a templom többek között „a nagy Magyarország feltámadásának reményében” épült. A szomszédos, Kappéter István által tervezett plébániaház körülbelül a templommal egy időben épült: 1927. október 30-án adták át. Ennek felépítéséhez a legjelentősebb hozzájárulást özv. Szekér Ferencné adta, aki teljes vagyonát erre a célra ajánlotta fel. A templom négy harangját, amelyet a soproni Seltenhofer és Fia nevű cég készített, 1929 márciusában szentelték fel. Míg az egyik harang felirata szerint azt „a magyar katonák vitézségének megörökítésére a kaposvári helyőrség és a somogymegyei vitézek ajándékozták”, a nagyharangra az van írva, hogy „Jézus Szíve egyházközség híveinek és egész Kaposvár rt. város közönségének áldozatkészségéből készült ezen harang, hogy ércszavával hirdesse örök időkön át Jézus Szent Szíve dicsőségét és ezen szegény munkásnegyed lakóinak verejtékes, áldozatos szeretetét, mely ezen templomot Jézus Szent Szíve tiszteletére és a világháborúban elesett somogyi hősök emlékére 1925–1928 létrehozta”. Maga a Jézus Szíve plébánia, amelynek a központja ez a templom, 1929-ben jött létre, plébánosává 1930-ban Boldizsár Józsefet választották. Kladnigg Alajos cukorgyári igazgatót az egyházközség világi elnökévé nevezték ki. Az épület A nyugat–délnyugati irányba néző templom egy kis parkosított területen áll. Egyetlen tornya a bélletes, három félköríves bolthajtással ellátott kapujú főbejárat fölött magasodik, rajta egy körablak éppúgy megfigyelhető, mint a romanikus építészet egyik jellegzetessége, az ikerablakok. Csúcsa gúla alakú, ám ennek négy oldalát a torony falainak síkjában lemetszették, az így keletkezett oromzati felületeken pedig vakolatkerettel övezett toronyórákat helyeztek el. A bejárati kapu két szárnyának burkolata tömör deszkából készült, díszes vasveretekkel. Maga az épület alaprajza latin kereszt, a szentély és a kereszthajó is félkörívvel záródik, hátsó részén kapott helyet a kör alaprajzú keresztelőkápolna. A templomhajó egyszerű dongaboltozatos, torony felőli részén galéria található. Mind a szentély, mind az oldalkápolnák padlóját egy-egy lépcsőfoknyival megemelték a főhajóéhoz képest. A falakat gazdag freskódíszítés jellemzi (1948–1949-ben alkotta őket Gebauer Ernő), a festett üvegablakok feliratai az adományozók neveit is megörökítik. A hajó és a kápolnák ablakai szenteket ábrázolnak, a szentélyé a hét szentség jelképeit jeleníti meg. A főoltár, a szószék és a keresztkút is márványból készült, de míg előbbi szürke és sárgásfehér, addig utóbbiak vörösek. A beltéri lakatosmunkákat Győrffy Gyula készítette, különösen figyelemre méltó a főhajó tetejéről lógó csillár. A templom orgonája, amely a szegedi dóménak kicsinyített mása, 1932 óta működik. Emlékművek és emléktáblák A templom falán több emléktábla, körülötte pedig több emlékmű hívja fel a figyelmet az egykori katonák hősiességére. Az első emléktáblát 1929. augusztus 25-én avatták fel, ez a császári és királyi 24. tábori vadászzászlóalj hősi halottainak állít emléket, 2000 májusában pedig a bejárat előtt állítottak fel egy négy és fél méter magas márványobeliszket. A belső falon látható emléktáblák, amelyek 1100-nál is több elesett katona, munkaszolgálatos és polgári áldozat neveit tartalmazzák, 2001-ben kerültek a helyükre. 2006-ban a Somogy megyei ’56-osok, négy évvel később, 2010. november 16-án a Horthy Miklós által alapított vitézi rend, 2013-ban Mindszenty József, 2016-ban pedig Agg József korábban itt szolgált főesperes–plébános kapott emléktáblát a templom falán. 2015-ben újabb emlékművel bővült a templom környezete: az 1993-ban a Jókai ligetben felavatott második világháborús emlékművet ugyanis áthelyezték a Hősök temploma elé. Emberi sors (kisregény) Az Emberi sors Mihail Alekszandrovics Solohov szovjet (orosz) író 1956-ban megjelent kisregénye, eredeti címén: Судьба человека. Ezért a művéért (is) 1965-ben irodalmi Nobel-díjat kapott. A kötet Magyarországon 1957-ben jelent meg a Magyar Helikon Könyvkiadó gondozásában. Történet A Felső-Don vidékén Solohov két órai kényszerű várakozás közben találkozott egy férfival és egy 5-6 éves kisgyerekkel. A beszélgetésük során a sofőr elbeszélte az életét az írónak. Andrej Szokolov 1900-ban született, fiatalon harcolt a Vörös Hadseregben, 1922-ben - a nagy éhínség idején - meghalt az apja, anyja és a húga. Ekkor Voronyezsbe költözött, ahol ácsként, majd lakatosként dolgozott. Irinát, egy árva, de tisztességes, dolgos lányt vett el feleségül, aki három gyermekkel ajándékozta meg. A férfi 1929-től sofőrként dolgozott, és 10 év alatt a kis család annyira jutott, hogy 1939-ben a repülőtér mellett házat építettek. A gyerekek: Anatolij, Nasztyenka és Oljuska kitűnően tanultak. 1941-ben elérte őket a háború, és Szokolov bevonult katonának. Ukrajnában harcolt, kétszer megsebesült, majd 1942 májusában német hadifogságba esett. A foglyoknak az első éjszakát egy szétlőtt templomban kellett eltölteniük, ahol Szokolov megfojtott egy árulót, mert az be akarta árulni a németeknek az egyik szakaszparancsnok nevét, akire azonnali kivégzés várt volna. Amikor Poznańba szállították őket, Andrej szökni próbált, de 40 kilométernyi menekülése után vérebekkel elfogták. Ezután éveket töltött hadifogolytáborokban: Szászországban, a Ruhr-vidéken és Bajorországban. A Drezda melletti B-14-es lágerben a 86 kilós férfi már csak 50 kg-ot nyomott, s 142 bajtársából csak 57 élt. Amikor szóvá tette, hogy a napi 4 m³ kő kitermelése mennyire embertelen, akkor hívatta a hírhedt táborparancsnok, de amiért a 331-es számú „ruszki Iván” bátran viselkedett, ezért Müller lagerführer életben hagyta. 1944-ben német egyenruhába öltöztetve beosztották sofőrnek egy hátországi műszaki alakulatba. Amikor már közeledett a front, a parancsnokát leütötte, és áthajtott a kocsijával az övéihez. Itt örömmel fogadták, hiszen értékes információkat szerzett. Szokolov kórházba került, ahol a voronyezsi szomszédja leveléből megtudta, hogy a házára még 1942-ben nehézbomba zuhant, egy hatalmas gödör lett a helyén, a felesége és a lányai meghaltak, a fia beállt önkéntesnek. Andrej egy hónapnyi szabadsága alatt hazalátogatott, megnézte a rozsdás vízzel teli bombatölcsért, a temetői csendet, majd visszatért az egységéhez, amely Berlin irányában támadott. A főszereplő fia is ott harcolt, már tüzér kapitányként, azonban vele már nem találkozhatott. Szokolov fiát, Anatolijt 1945. május 9-én a győzelem napján agyonlőtte Berlinben egy mesterlövész. A férfi így jutott hát haza, ahol már sem a háza nem állt, sem a felesége, sem a gyermekei nem éltek. Végül Vanyuskát, egy árva kisfiút vette magához, és vele járta teherautójával az országot. A gyermekkel osztotta meg életének hátralévő napjait. Szereplők Andrej Szokolov Irina, Szokolov felesége Anatolij, Nasztyenka és Oljuska, Szokolov gyermekei Krizsnyev, áruló szakaszparancsnok Müller lagerführer német mérnök őrnagy szovjet hadtestparancsnok Ivan Tyimofejevics, Szokolov szomszédja urjupinszki barát és a felesége Vanyuska az író (a kerettörténetben) Magyar fordítások Embersors ; ford. Tóth Tibor; Az Orosz Könyv, Bukarest, 1957 Emberi sors / Béresek. Elbeszélés ; ford., utószó Makai Imre, ill. Csergezán Pál; Magyar Helikon, Bp., 1957 A hazáért harcoltak / Emberi sors. Elbeszélések ; ford. Makai Imre; Szlovákiai Szépirodalmi, Bratislava, 1960 Emberi sors. Elbeszélések ; ford. Makai Imre, Németh László, Soproni András; Európa, Bp., 1981 ( Európa zsebkönyvek ) Film Bondarcsuk forgatókönyvet írt a kisregényből, majd 1959-ben megfilmesítette. Az alkotást nagy sikerrel játszották a mozikban nemcsak a Szovjetunióban, hanem külföldön is. Philip Dowd Philip Dowd (Staffordshire, 1963. január 26. –) angol nemzeti labdarúgó-játékvezető. Becenévvel írt neve Philip Phil Dowd. Polgári foglalkozása hivatásos játékvezető. Pályafutása Nemzeti játékvezetés A játékvezetői vizsgát 1984-ben tette le. Vizsgáját követően a Staffordshire Labdarúgó-szövetség által irányított bajnokságokban, a Staffordshire Senior Football League majd a Midland Football Alliance játékvezetője és partbírója. Nemzeti labdarúgó-szövetségének megfelelő játékvezető bizottsága minősítése alapján, az angol gyakorlatnak megfelelően 1992-1997 között a Football League asszisztense/játékvezetője, majd 1997-2001 között a Football League bírója. 2001-től a Premier League játékvezetője. A küldési gyakorlat szerint rendszeres 4. bírói szolgálatot is végzett. A nemzeti játékvezetéstől 2015-ben vonult vissza. Első ligás mérkőzéseinek száma: 2008-2013 között 547 mérkőzést irányított. Nemzeti kupamérkőzések Vezetett kupadöntők száma: 4. II. Simeon bolgár cár II. Simeon, teljes polgári nevén Szimeon Boriszov Szakszkoburgotszki (bolgárul: Симеон Борисов Сакскобурготски; Szófia, 1937. június 16. –) Bulgária utolsó cárja (1943–1946 között), később hazatérve miniszterelnöke (2001–2005). III. Borisz cár és Savoyai Johanna (Giovanna di Savoia) olasz királyi hercegnő gyermeke trónra lépéséig a „tarnovói herceg” titulust viselte. Életrajza Gyermekkora és uralkodása 1937-ben Szófiában született, a Szász–Coburg–Gotha dinasztiából származó III. Borisz cár, 1918-1943 között Bulgária uralkodójának és Savoyai Johanna olasz királyi hercegnőnek fiaként. 1943-ban, 6 éves korában apja halálát követően Bulgária cárjává nyilvánították, azonban kiskorúsága miatt az államfői hatalmat háromtagú kormányzótanács gyakorolta helyette. Miután az ország kilépett a háborúból, a három régenst letartóztatták és 1945. február 2-án kivégezték, majd újabb régens vette át az irányítást, de 1946 szeptember 8-án a szovjet Vörös Hadsereg által megszállt Bulgária köztársasági államformát vett fel, a gyermekcár pedig emigrációba kényszerült. Emigrációban 1946–1951 között Egyiptomban élt, itt végezte el a brit katonai kollégiumot Alexandriában. 1951-ben ötven évre átköltözött Spanyolországba, itt 1955-ben, nagykorúsága elérése idején, spanyolországi emigrációban saját magát Bulgária cárjává nyilvánította. 1958–1959-ben az Amerikai Egyesült Államokban elvégezte a Valley Forge Military Academy and College katonai iskolát, melyet altiszti rangban hagyott el. Később az üzleti életben helyezkedett el, különböző marokkói cégeket képviselt Madridban.[forrás?] Visszatérése Bulgáriába, új politikai szerepvállalása 1989-től kezdődően újra bekapcsolódott a bolgár politikai életbe.[forrás?] 1996-ban visszatért Bulgáriába és a korábbi királyi tulajdon jelentős részét visszaszerezte. 2001-ben véglegesen hazatért Bulgáriába, saját pártot alapított (Második Szimeon Nemzeti Mozgalom), mely 49%-os eredményt szerzett a 2001-es parlamenti választásokon a 240 parlamenti mandátum felét megszerezve. Pártja koalícióra lépett a török kisebbség pártjával (Mozgalom a Jogokért és Szabadságokért) és 2001. július 24-én Szimeon Szakszkoburgotszki néven ő lett Bulgária miniszterelnöke. Miniszterelnökként az ország Európai Unióhoz és NATO-hoz való csatlakozásáért dolgozott. Bulgária 2004-ben miniszterelnöki ciklusa alatt csatlakozott a katonai szövetséghez. Cári címéről de jure sosem, de facto 2001-ben mondott le, amikor miniszterelnökké választása alkalmából a bolgár parlamentben esküt tett a új alkotmányra, mely Bulgáriát köztársaságként határozta meg. A 2005-ös választásokon pártja második helyet ért el a Bolgár Szocialista Párt mögött. A szocialisták nem tudtak egyedül kormányt alakítani, így elhúzódó válság után koalícióra léptek a korábbi kormánypártokkal: a Második Szimeon Nemzeti Mozgalommal és a török párttal. Pártja nevét 2007-ben Stabilitás és Felemelkedés Nemzeti Mozgalom-ra változtatták. További választásokon Szimeon pártja nem jutott be a parlamentbe. Családja 1962. január 21-én feleségül vette Margarita Gomez-Acebo y Cejuelát, egy spanyol származású nemesi hölgyet. A házasságból négy fiú és egy leány született: Kardam, Tarnovo hercege ( 1962 –) Borisz ( 1997 –) Beltran ( 1999 –) Kiril, Preszlav hercege ( 1964 –) Mafalda-Cecilia ( 1994 –) Olimpia Preszlavszka ( 1995 –) Tassilo ( 2002 –) Kubrat, Panagjuriste hercege ( 1965 –) Mirko ( 1995 –) Lukás ( 1997 –) Tirso ( 2002 –) Konsztantin-Aszen, Vidin hercege ( 1967 –) Umberto ( 1999 –) Sofia ( 1999 –) Kalina hercegnő ( 1972 –) Szimeon-Haszan ( 2007 –) Freunde im Herzen Europas Freunde im Herzen Europas (csehül Přátelé v srdci Evropy, magyar jelentése Barátok Európa szívében) német és cseh határmenti települések együttműködési szövetsége. Alapító oklevelét kilenc bajor és szász, valamint öt cseh település nevében 2002. október 11-én Aš városban írták alá. A szövetségnek 2011-ben tizenhat tagja van, védnöke Günter Verheugen. Történelmi háttér A Csehország északnyugati határvidékén elterülő Aš-vidék lakosságának döntő többségét évszázadokon keresztül németek alkották. A második világháború után ezen térség lakossága drámai történéseket élt át. A nemzetállam létrehozására törekvő Csehszlovákia a Beneš-dekrétumok alapján 1945-ben német lakosságát elűzte, s a határokat vasfüggönnyel zárták le. A határokkal elválasztott települések együttműködése több évtizeden keresztül szünetelt, az enyhülés csak 1989-ben vette kezdetét. A szövetség céljai A szövetség elsődleges célja a régió történelmének fekete foltjain túlmutató, az érintett települések korábbi virágzó együttműködésének felújítása. Ennek elérése érdekében támogatják az érintett térség települései közötti gazdasági és kulturális kapcsolatok létrejöttét, felújítják a szocializmus évtizedeiben lezárt, határsávban fekvő úthálózatot. A szövetség 2004-ben Egységesülő Európa-emlékművet emelt a Krásná-Neuhausen határátkelőhelyen. Tagjai Adorf (Szászország) Aš (Csehország) Bad Brambach (Szászország) Bad Elster (Szászország) Eichigt (Szászország) Hazlov (Csehország) Hranice (Csehország) Krásná (Csehország) Oelsnitz (Szászország) Plesná (Csehország) Podhradí (Csehország) Regnitzlosau (Bajorország) Rehau (Bajorország) Schönwald (Bajorország) Selb (Bajorország) Triebel (Szászország) Külső hivatkozások A szövetség alapítólevele A szövetség német nyelvű weblapja Forrás Ez a szócikk részben vagy egészben a Přátelé v srdci Evropy című cseh Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Tallóci Matkó Tallóci Matkó (? – 1445. január), névalakjai: Thallóczy Matkó (Máté, Mátyus), horvátul: Matko Talovac, raguzai származású zászlósúr, szlavón (1435–1445) és dalmát-horvát bán (1436–1445). Élete „Raguzai” Lukács fia, Tallóci Péter, Frank és János testvére. Felesége özv. Garai Miklósné Lévai Cseh Margit, (III.) Garai Miklósnak (–1435/36), (II.) Garai Miklós (1366–1433) nádor és első felesége, Lazarević Teodóra (Ilona) (I. Lázár szerb cár lánya) fiának az özvegye, akinek már volt egy lánya az első házasságából, Garai Katalin. Cseh Margit apja Lévai Cseh Péter macsói bán (ur.: 1427–1431) volt. Tallóci Matkó és Cseh Margit 1439-ben október 23. előtt házasodtak össze. Tallóci Matkó Brankovics Györggyel került Magyarországra, majd 1428-ban Galambóc ostroma után a menekülő Luxemburgi Zsigmond király segítségére volt a dunai átkelésben, amiért a király megajándékozta őt és családját a névadó Tallóc birtokával, valamint kevei és krassói ispánsággal, nándorfehérvári kapitánysággal. 1430 és 1431 között csanádi ispán, 1433 és 1438 valamint 1441-44 között Zágráb város és a zágrábi püspökség kormányzója. Hathatós szerepe volt II. Tvrtko bosnyák király hatalomba történő visszahelyezésében, valamint a bosnyák várak, köztük Jajca visszaszerzésében. 1435-45 között ő töltötte be a szlavón bán tisztséget, majd 1436-tól haláláig dalmát-horvát bán volt. Zsigmond király halálakor ő is fő résztvevője volt Cillei Borbála magyar királyné letartóztatásának. 1437. december 11-én Bécsben Ragusához írott levelében így számolt be erről az eseményről: Támogatta I. Ulászló királlyá választását, ezért Luxemburgi Erzsébet királyné fogságba vetette. Marcellinus comes Marcellinus Comes (6. század) író Életéről mindössze annyit tudunk, hogy I. Justinianus római császár egyik kegyeltje volt. Szent Jeromos krónikáját először 513-ig, aztán 534-ig folytatta. Dolga Poljana Dolga Poljana falu Szlovéniában, a Goriška statisztikai régióban, a Vipava-völgyben, a Vipava-folyó jobb partján. Közigazgatásilag Ajdovščinához tartozik. A falut Dolenjével összekötő régi kőhíd a Vipava-folyó fölött ível át.. A háromlyukú kőhíd a tizenkilencedik században épült. Útburkolatát kavics alkotja, melyet oldalról a híd támfalai határolnak. Cölesztin A cölesztin rombos kristályrendszerű stroncium-szulfát, fontos ipari nyersanyag magas stronciumtartalma miatt. Az üveggyártásban adalékanyagként és a kerámiaiparban mázanyagnak hasznosítják. Stroncium (Sr) =47,7% Kén (S) =17,5% Oxigén (O) =34,8% Keletkezése Hidrotermás érctelérekben kalcit és kvarc társaságában keletkezik, már magas hőmérsékleten megkezdődik kiválása. Üledékes kőzetekben, így mészkőben is gyakran kiválik. Magas oldott sótartalmú folyadékokból a besűrűsödés során is képződik. Ércesedésekben nem meghatározó, járulékos ásvány. Előfordulásai Romániában Rézbánya (Baita) területén. Szlovákiában Úrvölgy (Špania Dolina) közelében. Belgiumban Rochefort mellett. Németország területén Hessen tartományban Diemstadt, Sondershansen és Göttingen közelében; Észak-Rajna-Vesztfália területén Stadtberg és Waldeck városok közelében, míg Türingia tartományban Jéna közelében és a főváros Berlin környékén. Spanyolország területén Murcia, Arneva és Alicante közelében. Olaszországban Toscanában. Agrigento környékén gipszformációkkal és Szicília szigetén. Jelentősebb előfordulások vannak Grönlandon. Angliában Bristol és Yale vidékén található. Hollandia területén Winterswijk közelében. Lengyelországban Machov és Tarnobrzg környékén találhatók előfordulásai. Törökországban Sivas közelében és Anatóliában több helyen megtalálható. Jelentősebb előfordulások vannak észak Afrika területén Algériában Marokkóban az Atlasz-hegységben és Tunéziában Hammam Zriba közelében. Oroszország területén a Volga középső szakaszához közeli területeken és Archangelesz vidékén. Az Amerikai Egyesült Államok Ohio, Michigan és Texas szövetségi államokban. Mexikóban Masquiz és Couhulla területén fordul elő jelentősebb mennyiségben. Gyöngyösoroszi ércbánya Tölgyes-Keresztes elnevezésű telérrendszere nagy mennyiségű baritot tartalmaz, ahol megjelent a cölesztin is kékes átlátszó kristályhalmazokban. Ugyanitt más telér-részekben több helyen gipsz kristályokkal leveles, táblás cölesztin előfordulást is találtak. Eplényben a bauxit előfordulás alunit fészkei tartalmaznak cölesztin kristályokat. Zsámbék közelében mélyfúrással tártak fel besűrűsödéses (evaporitos) képződményeket, melyek a gipsz kristályok és a cölesztin mellett barit tartalmúak. Key Key Karimba A Key Key Karimba című dal az olasz Baltimora együttes második, és egyben utolsó stúdióalbumának, a Survivor in Love című album 2. kimásolt kislemeze. A dalt Maurizio Bassi írta. Előzmények A Baltimora 1985-ös debütáló Tarzan Boy sikerét nem sikerült felülmúlnia a csapatnak, így a következő Woody Boogie is mérsékelt siker volt csak Európában, de a Living in the Background című kislemez sem ért el átütő sikert. 1986-ban csupán a Juke Box Boy című dal jelent meg, mely csupán a Living in the Background című debütáló album kanadai változatára került fel elsőként. A Key Key Karimba című dalt nagy visszatérésnek szánták, és annak ellenére, hogy különféle tv-műsorokban is feltűnt, valamint készült hozzá videoklip, nem sikerült az 1985-ös csúcsot megismételnie. A dal csupán az olasz kislemezlista 37. helyéig jutott. Az albumról a Global Love, Key Key Karimba, Juke Box Boy és a Call Me in the Heart of the Night című dalok után a csapat a sikertelenség miatt feloszlott. A Key Key Karimba című dal a Milánói Morning Stúdióban készült, melyet végül a Londoni Abbey Road Stúdióban fejeztek be. Megjelenések 12" Németország 1C K 060-11 8789 6 A Key Key Karimba 6:00 B1 Key Key Karimba (Children Version) 4:50 B2 Key Key Karimba (Radio Version) 4:01 A dal 7" és 12"-es vinyl lemezen jelent meg Európában, melyet az EMI lemezkiadó terjesztett, és forgalmazott, mely elsősorban Olaszországban, Németországban, és Spanyolországban jelent meg. A kislemez változaton a dal Children verziója kapott helyett. A dalban gyermekkórus hallatszik az énekhang helyett, a többi pedig instrumentális, beleértve a dal verzéit is. Spanyolországban csak 7 inches kislemezen jelent meg a dal. Mexikóban szintén 7-es promóciós vinyl lemezen került kiadásra a Survivor in Love című dallal együtt, mely a kislemez B. oldalán szerepelt. A mexikói kiadáson a dalt Karimba és Sobreviviente Enamorado címkével jelölték meg. Olaszországban a dal 7 inches vinyl lemezen jelent meg Off Electrica Salsa (Baba Baba) című dalával együtt. A Key Key Karimba című dal ezen a változaton a B. oldalon kapott helyet. A kislemez a Bari'87 nevű Tv-műsorhoz kapcsolódott. Promóció A dalhoz egy promóciós zenei videot is forgattak, mely az utolsó Baltimora videoklip volt. A klipet 2008 közepén feltöltötték a YouTube-ra, ahol 108 ezer megtekintése volt. A videoklipben használt gyermekkórus egy általános iskolai osztályt ábrázol, akik unatkoznak, még mielőtt az énekes McShane énekelne, és táncolna. Ekkor a gyerekek csatlakoznak, és együtt énekelnek McShane-val. A klip második részében az egyik fiatal lány nővé cseperedik, majd táncol McShane-val, majd a kórus további tagjai is felnőttek lesznek, majd végül együtt táncolnak az énekessel. A dal több show műsorban is feltűnt, többek között Olaszországban, úgy mint a Mixitalia, Rai Tv, Azurro'87, és Tutto nevű show műsorokban. Marcello Tegalliano Marcello Tegalliano (? – 726) volt Velence történetének második dózséja. A történeti források róla is igen szűkösen adnak információt a mai kutatóknak, és gyakran felmerül a kérdés, hogy Tegalliano esetleg mitikus, legendákban szereplő történelmi alak volt. Ennek az esélye különösen nagynak tűnik, ha figyelembe vesszük a későbbi korok azon szokását, hogy a velencei uralkodók szerették elődjeiket minél korábbi időkre datálni. Ő is, hasonlóan elődjéhez, Paolo Lucio Anafestóhoz, Heracleia szülöttje volt, és nemesi származása emelte a dózsei tisztségbe. Igen valószínű, hogy ő és Anafesto úgynevezett magister militumként, tehát a sereg vezetőiként tettek szert politikai hatalomra. A fennmaradt források alapján ugyanis nehéz szétválasztani az első két dózse személyét. A krónikák ebben az időben datálják a lagúnák lakóinak békekötését a longobárdok királyával, Liutpranddal, amit a hagyományok szerint Marcello Tegalliano kötött meg. A győzelem népszerűvé és megalapozottá tette a dózsék helyzetét, és ezért viszonylag hamar elfogadták a velenceiek, hogy Anafesto halála után egy újabb uralkodó irányítja a kicsiny államot. A történetek alapján Tegalliano 726-ban halt meg. Testét Heracleiában temették el, ahonnan a legendák szerint két ismert velencei család is származik, és mindkettő Tegallianótól származtatja magát: az egyik a Fonicalli család, a másik pedig Marcelli família. Az egyetlen olyan adat, amelyet minden forrás megemlít Tegallianóval kapcsolatban, hogy ő volt az első, aki felvette a dózse címet. A dózse szó (olaszul: doge) valószínűleg a latin dux, vagyis herceg szóból származik. Egyes kutatók azonban megjegyzik, hogy ez a széles körben elterjedt magyarázat nem feltétlen igaz. Többen a görög származású doxi szóra gyanakszanak, amely azt jelenti, hogy kap. Ezt arra alapozzák, hogy a késő római korban megjelent a doxi szó latinosított verziója, a doga. Ez egyfajta boradót jelentett, és mivel a lagúnák urát is megillette ez az adó, ezért lehetségesnek tartják akár ezt a verziót is. Ezen felül fontos megjegyezni, hogy a dózsékat kivétel nélkül a nép választotta. A korabeli kifejezésekben pedig az található, hogy a dózse a néptől kapta hatalmát. Ez is utalhat ennek az elméletnek az igazára. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2015. augusztus 14.) Alkommentárok (théraváda) Az alkommentárok (páli: tika, �īkā) bevezető szövegmagyarázatok a korábbi szövegmagyarázatokhoz (páli: atthakathá), amelyek a théraváda hagyományhoz tartozó Páli kánonhoz készültek. This literature continues the commentaries' development of the traditional interpretation of the scriptures. (Note that some commentaries are apparently also named with the term tika.) A burmai gyűjtemény A hivatalos burmai gyűjtemény kiadása a következő szövegeket tartalmazza: Paramatthamandzsusza , Dhammapala írása Buddhagósza Viszuddhimagga című művéhez; a tudósok nem értenek egyet abban, hogy melyik Dhammapalára vonatkozik Három tika a Szamantapaszadika -hoz, amely a Vinaja-pitaka szövegmagyarázata: Vadzsirabuddhi által írt tika Szaratthadipani - Száriputta (12. század) Vimativinodani - Kasszapa (13. század) Két tika a Kankhavitarani -hoz, szövegmagyarázat a Patimokkha -hoz Dhammapala tikái Buddhaghosa Szumangalavilaszini , Papancsaszudani és Szaratthapakaszini című műveihez, amelyek a Dígha , a Maddzshima és a Szamjutta-nikája szövegmagyarázatai. A tudósok többsége szerint ez a Dhammapala ugyanaz, mint aki a szövegmagyarázatokat írta. A Nanabhivamsza által írt Viszuddhadzsanavilaszini , amelyet a burmai szangha egykori vezetője írt 1800-ban. Ez egy részleges tika a Szumangalavilaszini című műhöz, amely csak a Dígha-nikája első fejezetével foglalkozik. Száriputta Szaratthamandzsusza című műve, amelyet Buddhagósza Manorathapurani című művéhez írt, az Anguttara-nikájához készült. Nettitika , amely Dhammapala Netti című művéhez készült. Nettivibhavini, amelyet egy burmai szerző írt. A nevét különbözőképpen írják: Szaddhamma-, Szamanta- vagy Szambandha-pala. Ez nem egy új tika a Netti szövegmagyarázatokhoz, hanem maga a Netti Mulatika , amelyet Ánanda írt az Abhidhamma-pitakához írt szövegmagyarázathoz írt Anutika , amely a Mulatika című műhöz készült. Léteznek hivatalosan el nem fogadott tikák is, amelyek közül néhány nyomtatott, néhány kézirat formában létezik. Nem kizárólag kanonikus művekre használják a tika kifejezést. A Mahávamsza is tikának számít. Žuknica Žuknica (olaszul: Sunizzari ) falu Horvátországban, Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Kostrenához tartozik. Fekvése Fiume központjától 5 km-re délkeletre a Tengermelléken, a Kostrena-félszigeten, a tengerparttól 600 méterre fekszik. Története Területe a 13. századtól a Frangepánok vinodoli hercegségéhez tartozott. A 16. és 17. században a Zrínyiek bakari uradalmának része volt, majd a család kihalása után előbb magyar, majd a 18. század végén osztrák kincstári birtok. 1778-ban a bakari municipium része lett. 1874-ben Kostrena többi területeivel együtt különvált Bakarból és önálló község része lett. Az önállóságot Kostrena azonban csak 1876-ig élvezte, mert a tersattói, majd a sušaki községhez csatolták. 1857-ben 210, 1910-ben 186 lakosa volt. 1920-ig Modrus-Fiume vármegye Sušaki járásához tartozott. 2001-ben 162-en lakták. American Pie (dal) Az „American Pie” egy dal az amerikai énekes, Don McLean második, azonos című stúdióalbumáról, az American Pie-ról. A dal McLean szerzeménye, amely megjelenését követően egyből az amerikai lejátszási listák élére került, és négy hétig vezette a lejátszási listákat az Egyesült Királyságban 1972-ben. A dalnak számos feldolgozása készült már, közülük a legismertebb az amerikai énekesnő, Madonna dance-pop stílusú feldolgozása 2000-ből, amely változat A második legjobb dolog című film filmzenéjeként készült. Forrás American Pie. BBC Radio 2. (Hozzáférés: 2008. június 9.) Koszmosz–334 Koszmosz–334 (oroszul: Космос 334) (DSZ-P1-Yu – oroszul: ДС-П1-Ю/31) a Koszmosz műhold a szovjet műszeres mesterséges műhold-sorozat tagja. Technikai műhold. Küldetés Feladata, hogy kijelölt pályán mozogva mérési etalonként segítse a ballisztikus-ellen rakéták felderítését végző lokátorok (radarok) technikai műveleteinek tesztelését. Segítse a légvédelem szerves egységeinek (irányítás, védelmi eszközök riasztását, imitált elfogás és megsemmisítés) összehangolt működését. Jellemzői Az OKB–1 tervezőirodában kifejlesztett és építését felügyelő műhold. Dnyipropetrovszk (oroszul: Днепропетровск), Ukrajnában OKB–586 a Déli Gépgyár (Juzsmas) volt a központja több Koszmosz (DSZ–2/, ДС-2) műhold összeszerelésének. Üzemeltetője a moszkvai MO (Министерство обороны) minisztérium. 1970. április 23-án a Pleszeck űrrepülőtérről, a PL LC–133/1 indítóállásából egy Koszmosz–2 (11K63) típusú hordozórakétával juttatták (LEO = Low-Earth Orbit) alacsony Föld körüli pályára. Az orbitális egység pályája 91,4perces, 70,9 fokos hajlásszögű, elliptikus pálya perigeuma 259 kilométer, az apogeuma 430 kilométer volt. Hasznos tömege 325 kilogramm. A Koszmosz–324 programját folytatta. Alakja hengeres, átmérője 1.2 méter, hossza 1.8 méter. A sorozat felépítését, szerkezetét, alapvető fedélzeti rendszereit tekintve egységesített, szabványosított tudományos-kutató űreszköz. Áramforrása kémiai, illetve a felületét burkoló napelemek energia hasznosításának kombinációja (kémiai akkumulátorok-, napelemes energiaellátás – földárnyékban puffer-akkumulátorokkal). 1970. augusztus 9-én 107 napos programja után belépett a légkörbe és megsemmisült. Firdauszí Firdauszí vagy Firduszi Abul-kászim Manszúr (perzsául: ��������� ������), (940 körül – 1027) a perzsa irodalom (egyben a világirodalom) egyik legjelentősebb költője. Firdauszí a Túsz közelében fekvő Sádab nevü faluban született. Mahmúd gaznavida szultán udvarában működött, és itt bízták meg a Dakíkí költő által megkezdett Királyok könyvének (Sáhnáme) megírásával. Firdauszí mintegy 30 évig dolgozott művén, amely végül egy közel 60.000 verspárból álló költeménnyé vált. Tartalma a perzsák története volt a régi perzsa királymondáktól a Szászánidák 651-es bukásáig. A történet szerint a szultán által megígért 60.000 arany helyett csak ugyanannyi ezüstpénzt kapott a mű befejeztekor Firdauszí. A csalódott költő lesujtó szatírát írt Mahmúd számára, majd a szultán haragja elől Bagdadba menekült. Itt a kalifa nagyvezérének jóindulatát megszerezte, és öreg korában megírta a pogánykori hősök dicsőítésére a Juszuf és Zulejkhá című eposzt. A műben a Korán legszebbnek nevezett történetét énekelte meg vallásos szellemben. Később barátai és Mahmúd szultán nagyvezérének közbenjárására Firdauszí visszaköltözhetett Perzsiában, és Túszban tölthette utolsó éveit. Magas korban hunyt el 1027-ben. A monda szerint végül Mahmúd – megbánva korábbi tettét – mégiscsak 12 tevét útnak indított a 60.000 arannyal. A tevék éppen Firdauszí temetésének napján érkeztek meg Túszba. Magyarul Zál, Rusztem atyja. Részlet a Sáhnáméból ; ford., jegyz. Erődi Béla; Református Kollégium Ny., Kolozsvár, 1889 Feridun és fiai. Részlet a Sahnámé c. eposzból ; ford., bev. Radó Antal; Lampel, Bp., 1891 Firduszi Sahnáméjából. Szijavusz ; ford. Radó Antal; Franklin, Bp., 1896 ( Szépirodalmi könyvtár ) Firduszi Sahnáméjából. Zál és Rudabé ; ford. Radó Antal; Franklin, Bp., 1897 ( Világirodalom gyöngyei ) A Sahnáméból. Feridun és fiai. Szijavus. Zál és Rudabé ; ford., bev. Radó Antal; Lampel, Bp., 1905 ( Remekírók képes könyvtára ) Királyok könyve ; vál., prózaford. Honti Rezső, prózaford. kieg. Végh Mária, ford., bev. Devecseri Gábor; Európa, Bp., 1959 ( A világirodalom klasszikusai ) Sáhnáme A Királyok Könyve – részletek ; in: Dr. Gaál László fordításai ; L.N.L., Hajdúszoboszló, 2014 ( A fenséges kert legerősebb fája sorozat ) Forrás Bokor József (szerk.). Firduszi, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2016. március 10. Pennes-le-Sec Pennes-le-Sec település Franciaországban, Drôme megyében. Lakosainak száma 31 fő (2015). Pennes-le-Sec Aucelon, Barnave, Pradelle és Rimon-et-Savel községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Nomain Nomain település Franciaországban, Nord megyében. Lakosainak száma 2474 fő (2015). Nomain Genech, Orchies, Templeuve, Aix, Auchy-lez-Orchies, Cappelle-en-Pévèle, Landas és Mouchin községekkel határos. Népesség A település népességének változása: 13125 Tobolsk A 13125 Tobolsk (ideiglenes jelöléssel 1994 PK5) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Eric Walter Elst fedezte fel 1994. augusztus 10-én. Goran Pandev Goran Pandev (macedónul: Горан Пандев; Strumica, 1983. július 27. –) macedón labdarúgó, jelenleg a Genoa CFC játékosa. Napjaink legértékeltebb macedón játékosa Darko Pancsev mellett. 2010 januárjában ingyen szerződött az olasz Interhez, miután összeveszett Claudio Lotito elnökkel és nem hosszabbította meg a lejáró szerződését a Lazio csapatánál. Szerződése a milánóiaknál 2014-ig szólt. Ezt követően egy szezonra a török Galatasaray csapatához igazolt, jelenleg a Genoa játékosa. Pályafutása A Belasicánál kezdett játszani, ám a makedón bajnokságban csak egy évet töltött. Az Inter megfigyelői az utánpótlás csapatba csábították, ahol a jelenlegi segédedző Beppe Baresi kezei alatt Martins és ő volt a csapat két elsőszámú gólzsákja. A bemutatkozás jól sikerült, hiszen előbb a Viareggioi karnevál kupát, majd az IFI bajnokságot (primavera) is megnyerték a fiatalok. Martins felkerült a nagyok közé, Pandev pedig szerencsét próbált előbb a Serie-C-ben (Spezia), majd pedig a Serie-A újonc Ancona csapatához került kölcsönbe. Az Ancona visszaesett a B ligába, Pandevet pedig a Lazio kapta meg a Stankovic üzlet részeként. A római alakulatnál aztán elkezdte a gólgyártást is. 191 meccsen 64 gólig jutott. A bajnokok ligájában 5 alkalommal volt eredményes 7 meccsből. Kétszer a Real Madrid ellen is betalált. 2009-ben az Olasz Kupa győzelemben is nagy szerepe volt. 6 gólt szerzett a sorozatban. Viszonya azonban neki és Ledesmának megromlott a klub vezetőjével Lolitoval. A mindössze félmillió eurós fizetésről szóló szerződését csak egy sokkal magasabb összegre emelve lett volna hajlandó meghosszabbítani. Ez a vita aztán annyira eldurvult, hogy Ledesmát és őt is száműzték a csapatból. Bíróság elé került az ügy, Pandev megnyerte a pert, és 2010. januárban az Inter visszaszerezhette egykori fiatal tehetségét. Mourinho azonnal a kezdőbe dobta, ahol első meccsén gólt is fejelt. Később a találatot Balotellinek adták, mert már az ő lövése is áthaladt a gólvonalon. Aelia Verina Aelia Verina (? – 484 k.) I. Leó keletrómai császár felesége, II. Leó anyja, Zénón anyósa és a trónbitorló Basiliscus testvére volt. Életéről nagyon keveset tudunk. Származása ismeretlen, de amennyiben elfogadjuk, hogy fivére barbár sorból érkezett, akkor ez nyilvánvalóan igaz rá is. Még 457 előtt házasodott össze Leóval, és három gyermeket szült neki: Ariadnét (a trónra lépés előtt), Leontiát (457-ben) és egy fiút, aki néhány hónaposan meghalt. Az Aelia nevet feltehetően férje megkoronázásakor vette fel: már I. Theodosius felesége, Aelia Flacilla óta szokásossá vált. Császárnéként Leó családjáról alig tudunk – egy Euphemia nevű, feltételezett testvérét kivéve – Verina igen kiterjedt rokonsággal büszkélkedhetett, akik jelentős befolyásra tettek szert. Basiliscus mellett ismert még Verina unokaöccse, Armatus, és egy sógora, Zuzus. Leó uralkodása idején nem tudni, milyen szerepet játszott az udvar életében. 466-ban, miután a nagyhatalmú Aspar fia, Ardabur árulásba keveredett, és az alán hadvezér presztízse megrendült, a kis-ázsiai izauriak vezetője, Tarasikodissa – a későbbi Zénó császár – feleségül vette lányát, Ariadnét, és hamarosan megszületett a trónörökös, II. Leó. 468-ban a vezetésével megbízott Basiliscus tehetségtelenségén megbukott egy, a Vandál Királyság ellen indított nagyarányú hadjárat. Ez Aspar súlyának növekedéséhez vezetett, és fia, Patricius feleségül vehette Verina másik lányát, Leontiát. Amikor 471-ben Leó beleegyezésével puccsszerűen végeztek Asparral és Ardaburral, Patricius házasságát is felbontották. Ekkor Anthemius nyugatrómai uralkodó fia, Marcianus vette feleségül Leontiát. Zénó udvarában Leó 474 elején bekövetkezett halála után Verina a palotában maradt. Érdekes módon élete hátralevő tíz évében sokkal nagyobb szerepet játszott a Birodalom történetében, mint császárnéként. Unokája, II. Leó 474 novemberében meghalt. Zénó egyeduralkodó maradt, az özvegy császárné – akinek egy korábbi praefectus praetorio, bizonyos Patricius a szeretője volt – valamilyen oknál fogva rossz viszonyba került vejével. Így lett szervezője, vagy inkább résztvevője a császár ellen szövődő összeesküvésnek. Állítólag ő csalta el családostul Zénót Konstantinápolyból 475-ben, miután Basiliscust azonnal trónra emelték. Állítólag maga Verina koronázta meg fivérét. Elképzelhető – ám az események gyorsasága miatt kétségbe vonható – hogy a császárné azt remélte, hogy Patriciust teheti a trónra. Basiliscus azonban kivégezte testvérének szeretőjét, aki átállt veje oldalára, emiatt a Blakhernai negyed egyik templomában kellett menedéket keresni. Végül Armatus nevű unokaöccse mentette ki. Intrikák, konspiráció Zénó 476 augusztusában tért haza nagyrészt a szintén izauri Illus segítségével, aki hamarosan magas rangra – magister officiorum – emelkedett. Verina haragja ekkor Illus ellen fordult. Már 477-ben megkísérelte meggyilkolni az izauri tisztviselőt az egyik császári rabszolga, ám a források nem tudnak róla, hogy Verina keze lett volna a dologban. Illus 478-ban consuli rangra emelkedett, akkor az özvegy császárné egyik bizalmasának, Epinicusnak az ügynöke próbált meg végezni vele. Az összeesküvésre fény derült, Illus pedig mindaddig nem volt hajlandó hazatérni Izauriából, amíg Verina a fővárosban maradt. Így aztán 478 végén Verinát a cilicai Tarsusba, majd az izauriai Dalisandusba, végül Cherrisbe száműzték. Sosem tért vissza Konstantinápolyba. Verina még ilyen távolságból is képes volt gondot okozni Zénónak és Illusnak. 479 végén veje, Marcianus fivéreivel, Procopiusszal és Romulusszal együtt puccsot szerveztek, amely majdnem megdöntötte a császár hatalmát. Csak Illus Khalkédónból a Boszporuszon gyorsan áthozott csapatai mentették meg Zénó trónját. Verinának még maradtak támogató az udvarban, többek között lánya, Ariadné császárné. Ő 480 táján férjétől kikönyörögte-kizsarolta anyja számára az elbocsátó menlevelet – mondván, hogy férje Illus és őközüle láthatóan az előbbit választotta. Nemsokára egy harmadik merényletet is megkíséreltek Illus ellen, aki ezúttal megsebesült. Az özvegy uralkodóné élete utolsó éveiben nagy ellenfele, Illus mellé állt. Ő ugyanis 484-ben a keleti hadseregek főparancsnokaként fellázadt pártfogója, Zénó ellen. Illus vele koronáztatta meg jelöltjét, Leontiust, emellett számos rendeletet adatott ki vele, amelyeket a kis-ázsiai városokba küldtek szét, hogy elismertessék Leontius császárságát. Még egy nyilatkozatot is kiadott, amelyben kifejtette, hogy a császár kapzsisága miatt fordult el tőle. Ez a pálfordulás nagy valószínűséggel azzal magyarázható, hogy az idősödő Verina Illus nyomására cselekedett, mert annak jól jött a császári ház egy tagjának támogatása. Bizonyítja ezt az is, hogy a koronázás után Papiriusba küldték, míg Illus és Leontius Antiochia felé menetelt. A lázadók végül nem tudtak széles bázist szerezni, így kénytelenek voltak visszavonulni Papirius izauriai erődjébe. Itt halt meg az idős asszony, valószínűleg 484 végén. Holttestét lánya, Ariadné hozatta haza 488-ban, miután a vár elesett. A jóval későbbi Parasztaszeisz szüntomoi khrónikai, mely sok megbízhatatlan hagyományt őrzött meg, említi, hogy Basiliscus alatt szobrot emeltek Verinának, illetve azt is, hogy elátkozta Kranosz szigetét, ami így évszázadokra elhagyatottá vált. Angol labdarúgó-bajnokság (másodosztály) A Football League Championship (röviden Championship vagy Sky Bet Championship a szponzor miatt) az angol ligák közül a legelső, a szintek közül a második a Premier League után, a The Football League legmagasabb osztálya. A legutóbbi győztes a Wolverhampton Wanderers. A 2014–15-ös szezonban a nyolcadik leggazdagabb labdarúgó bajnokság, és a legtehetősebb nem első osztályú bajnokság volt a világon. Története A Football League Championship a 2004–05-ös szezonra lett bevezetve, korábban Football League First Divisionként működött. Rögtön az első évében összesen 9,8 millió néző látogatott ki a stadionokba, amivel az európai labdarúgás negyedik legnézettebb bajnoksága lett a Premier League (12,88 millió), a spanyol La Liga (11,57 millió) és a német Bundesliga (10,92 millió) mögött, de megelőzte az olasz Serie A-t (9,77 millió) és a francia Ligue 1-et (8,17 millió). Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy amíg a Championshipben 24 csapat van, addig a La Ligában, a Serie A-ban és a Ligue 1-ben 20, a Bundesligában pedig 18. A bajnokság sikerében a TV-s jogdíjak hatalmas szerepet játszanak. A bajnokság lebonyolítása A Championship mezőnye 24 csapatból áll, melyek az augusztustól májusig tartó szezon alatt kétszer játszanak egymással, egyszer otthon, egyszer idegenben. Ez azt jelenti, hogy egy csapat bajnoki szezonja 46 meccsből áll. A pontozás a megszokottak szerint zajlik, a győzelemért 3, a döntetlenért 1 pont jár, vereség esetén pedig nem jár pont. A csapatok rangsorolásakor legfontosabb adat a gyűjtött pontok száma, utána veszik számításba a gólkülönbséget, legvégül pedig a lőtt gólok számát. Ha az évad végén egy csapatnál az előbbi mutatók közül mindegyik megegyezik, akkor a betűrend szerint dől el a helyezés. Ha azonban az adott pozíció megszerzésén feljutás, kiesés vagy osztályozós hely múlik, akkor az érintett csapatok még egyszer játszanak egymással. Az első két helyen végző gárda automatikusan feljut a Premier League-be, a harmadik, negyedik, ötödik és hatodik helyen végző csapatok pedig rájátszásban vesznek részt a feljutásért. E szerint a harmadik és a hatodik, valamint a negyedik és ötödik csap össze egy kétfordulós elődöntőn. A győztesek bejutnak a döntőbe, ahol egy találkozón dől el a győzelem. Aki itt nyer, az szintén feljut az élvonalba és kap egy trófeát is. A feljutókat a Premier League-ből kieső három csapat pótolja. Az utolsó három helyezett kiesik a League One-ba, a harmadosztályba, helyükre pedig a League One legjobbjai érkeznek. Gólkirályok Football Ground Guide. Football Ground Guide. (Hozzáférés: 2016. november 30.) Smokvica Krmpotska Smokvica Krmpotska falu Horvátországban, Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Novi Vinodolskihoz tartozik. Fekvése A horvát tengerpart északi részének közepén, Novi Vinodolskitól 8 km-re délkeletre, a Noviból Zengg felé menő főút mellett a tengerparton fekszik. Története A település egyik jellegzetes növényéről a fügéről (latinul „Ficus Carica”, horvátul „smokva”) kapta a nevét. A füge a szőlő mellett egykor a tengermellék legfontosabb gyümölcse volt. Smokvica környékén is olyan hatalmas ültetvények voltak belőle, hogy egyes családok ősszel két tonnát is szüreteltek ebből a zamatos édes gyümölcsből. Smokvica a Novi és Zengg között fekvő Krmpote vidékének fiatalabb települései közé tartozik. A folyamatos emberi jelenlét csak a 17. század közepétől adatolható. Első lakóinak életéről mesélnek a máig fennmaradt kőkerítések és kőházak maradványai, melyek a szomszédos Klenovica felé találhatók, de Zengg felé a parttól 1,5 kilométerre fennmaradtak egy emeletes toronyszerű ház falai is. A falunak 1857-ben 38, 1910-ben 56 lakosa volt. 1920-ig Modrus-Fiume vármegye Novi járásához tartozott. 2011-ben 30 lakosa volt. Zöldtorkú kolibri A zöldtorkú kolibri (Eulampis holosericeus) a madarak osztályának sarlósfecske-alakúak (Apodiformes) rendjébe és a kolibrifélék (Trochilidae) családjába tartozó faj. Rendszerezése A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1758-ban. Alfajai Eulampis holosericeus chlorolaemus Gould, 1857 Eulampis holosericeus holosericeus (Linnaeus, 1758) Előforulása A Karib-térségben, Anguilla, Antigua és Barbuda, Barbados, a Dominikai Köztársaság, Grenada, Guadeloupe, Martinique, Montserrat, Puerto Rico, Saba, Saint-Barthélemy, Saint Kitts és Nevis, Saint Lucia, Saint-Martin, Saint Vincent és a Grenadine-szigetek, Sint Eustatius, Sint Maarten, a Brit Virgin-szigetek és az Amerikai Virgin-szigetek területén honos. A természetes élőhelye szubtrópusi és trópusi síkvidéki esőerdők és cserjések, valamint erősen leromlott egykori erdők, szántóföldek és városi környezet. Megjelenése Testhossza 13 centiméter, testtömege 5-7,8 gramm. Életmódja Nektárral táplálkozik. Hivatkozások A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2017. július 31.) Integrated Taxonomic Information System besorolása. (Hozzáférés: 2017. július 31.) Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2017. július 29.) A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2017. július 30.) Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2017. július 30.) Forrás A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2017. július 29.) Szentháromság-templom (Hrastovlje) A hrastovljei Szentháromság-templom a 13. században épült kicsiny román stílusú templom Szlovénia Obalno-kraška régiójában, az Isztriai-félsziget északi részén. A templomot a dalmáciai Johhanes de Castua által 1490 körül festett, a templom teljes belső falfelületét beborító freskók teszik nevezetessé. Története A templomot a feltételezések szerint a 13. században kezdték építeni majd a 15. században átépítették és ekkor festette a Kasztvából való János (Johhanes de Castua) a templom ma is látható freskóit. Kézjegyét glagolita betűkkel maga írta fel, és az ma is látható. A templom egy kicsi (hossza 11.7 m szélessége 6.05 m) 3 hajós épület. Alig található rajta ablak ezt a környezet klimatikus viszonyai indokolják. A vékony rések nyáron védenek az erős napfénytől, télen pedig a borától. A templom köré 1581-ben emeltek falakat a területre betörő török kóbor csapatok, rablóbandák ellen. 1896-ban a templom északi falán ablakot nyitottak tönkre téve ezzel az itt található freskókat. A freskók feltárása a falu szülöttjének Joze Pohlen festőnek és Viktor Snoj restaurátornak köszönhető, akik 1949 és 1951 között végezték a freskók restaurálását. A szegény ember bibliája A templom freskóit leginkább mint a szegény ember bibliáját, vagy képes bibliát emlegetik. A főhajó jobb oldali falának freskója a teremtéstörténetet ábrázolja. A bal oldali falfelületet pedig Ádám és Éva története illetve Káin és Ábel története foglalja el. A északi oldalhajó freskói a mindennapok életképeit (vadászat, halászat, aratás, szüret stb.) illetve a liturgikus év hónapjait és az évszakoktól függő feladatokat ábrázolják. A déli hajó felső sávjában a Passió van megfestve, míg az alsó sávban található a nevezetes Haláltánc freskó amelyik azt mutatja be, hogy a halál előtt mindenki egyenlő, a szegény és a gazdag egyaránt. A Haláltánc freskón 11 csontváz és 11 emberi alak táncol a frissen ásott sír felé ahol a 12. csontváz tartja a félig nyitott koporsó fedelét. Ennek üzenete, hogy a halál mindenkit elér - ugyanis a 11 alak által ábrázolt embertípusokkal megpróbálták legszélesebb skálán lefedni a korabeli emberiséget (gyerek, földműves, bankár, pap, király, stb.) Turisztikai információk Honlap: http://www.slovenia.info/?kul_zgod_znamenitosti=4376&lng=2 Jelenleg 2 EUR / fő a belépőjegy, melyhez magyar nyelvű idegenvezetés is jár (előre rögzített hangfelvételt játszanak le), és a jegyárus közben mutogatja is, hogy épp melyik freskót kell nézni a falon. A templomon belül fényképezni nem szabad. A bejáratnál a helyi jellegű Refosk és Malvazija borok kaphatók. Parkolni lent érdemes a tájékoztató táblánál (kb. 50m séta a templomig), a templom előtt már nincs árnyékos hely és az út is rossz minőségű. Marcelo Brozović Marcelo Brozović (Zágráb, 1992. november 16. –) világbajnoki ezüstérmes horvát válogatott labdarúgó, az Internazionale játékosa. Posztját tekintve középső középpályás. Pályafutása Klubcsapatokban Pályafutását a Hrvatski Dragovoljac csapatában kezdte. A 2011–2012-es szezont a Lokomotiva Zagrebnél töltötte. 2012. augusztusában a Dinamo Zagrebhoz igazolt. Válogatott A horvát U21-es válogatottban 2011 és 2013 között 12 mérkőzésen lépett pályára és 7 gólt szerzett. A felnőtt csapatban 2014-ben mutatkozhatott be. Kezdeti σ-algebra A kezdeti σ-algebra a matematikában a mértékelmélet egy fogalma. Arra használják, hogy σ-algebrát hozzanak létre olyan tereken, amelyeken eredetileg nem volt struktúra. Speciális esetei a nyom-σ-algebra és a szorzat-σ-algebra. Szorosan összetartozik a kezdeti topológiával. Ez a legnagyobb σ-algebra, ahol függvények egy halmaza mérhető. Nevezik úgy is, mint függvények által generált σ-algebra, így a valószínűségi változók által generált σ-algebrák is kezdeti σ-algebrák. A generált algebra megnevezés nem egyértelmű, mivel halmazrendszerekkel is generálható σ-algebra. Definíció Adva legyenek az leképezések, és mértékterek egy családja egy nemüres indexhalmazzal. Ekkor az σ-algebra -n az leképezések kezdeti σ-algebrája, vagy az által generált σ-algebra. Példák Legyen leképezés, ahol mértéktér, ekkor σ-algebra, és . Ha például konstans függvény , akkor az triviális σ-algebra. Az részhalmaz indikátorfüggvénye esetén . és mértéktér, ahol a természetes beágyazás, akkor a kezdeti σ-algebra éppen a nyom σ-Algebra: . az halmazok Descartes-szorzata egy nemüres indexhalmazzal és mértéktér. Legyenek az leképezések vetületek az -edik komponensre, ekkor a vetületek kezdeti σ-algebrája éppen a szorzat σ-algebrája : Tulajdonságok A kezdeti σ-algebra definíció szerint a legkisebb σ-algebra -n, amire az függvények mérhetők. Ha az halmazok generátorai, akkor az generátora. Alkalmazása Kezdeti σ-algebrákat használnak például a valószínűségszámításban a valószínűségi változók függetlenségének definiálására. Két valószínűségi változó független, ha kezdeti σ-algebráik független halmazrendszerek. Forrás Jürgen Elstrodt. Maß- und Integrationstheorie, 6., javított, Berlin Heidelberg: Springer-Verlag (2009). ISBN 978-3-540-89727-9 Trévé Trévé település Franciaországban, Côtes-d’Armor megyében. Lakosainak száma 1639 fő (2015). Trévé Grâce-Uzel, Loudéac, La Motte, Saint-Caradec és Saint-Thélo községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Arrasi unió Az arrasi unió vagy arrasi szerződés néven ismert egyezményt 1579. január 6-án az észak-francia Arras (hollandul: Atrecht) városában írták alá. Az egyezmény értelmében Spanyol-Németalföld déli tartományai (azaz a mai Belgium déli része, Nord-Pas-de-Calais és Pikárdia régiók a mai Franciaországban) kifejezték hűségüket a spanyol koronának és II. Fülöp spanyol királynak, valamint elismerték az 1578-ig kinevezett kormányzó, Don Juan de Austria fennhatóságát. Néhány nappal később, január 23-án a hét lázadó északi tartomány képviselői aláírták az Utrechti Uniót, és megalakították a Holland Köztársaságot (másik elnevezése a Hét Egyesült Holland Tartomány Köztársasága). Előzményei A németalföldi tartományok a középkorban a Burgundi Hercegséghez tartoztak. 1477-ben az utolsó burgundi uralkodó, a Valois-házból való I. Mária burgundi hercegnő (1457–1482) feleségül ment I. Miksa német-római császárhoz. Mária halálakor a tartományok fiára, I. Fülöp spanyol királyra szálltak, aki az első Habsburg-házból származó uralkodó volt a spanyol trónon. Fia és utóda, V. Károly német-római császár 1556-ban felosztotta a Német-római Birodalmat, és a németalföldi Tizenhét Tartományt fiának, II. Fülöp spanyol királynak juttatta. A Tizenhét Tartomány magában foglalta a mai Belgium, Hollandia és Luxemburg területének nagy részét. A katolikus uralkodó és a protestáns északi tartományok közötti feszültségek hamarosan felkelésben robbantak ki és 1581-ben a protestáns holland tartományok elszakadtak Spanyolországtól és a Német-római Birodalomtól is. A szerződés előírásai A szerződés értelmében a király a következő engedményeket adta a tartományoknak hűségük fejében: A tartományokban nem állomásoztat idegen (vagyis spanyol) eredetű katonákak. A tartományi Államtanács visszakapja az V. Károly idejében szerzett jogait és az akkor kialakult szervezetét. Az államtanács tagjainak kétharmadát csak az összes tartomány beleegyezésével lehet kinevezni A holland tartományok lázadása előtt érvényben lévő királyi kiváltságok és előjogok változás nélkül újra érvénybe lépnek. A tartományok katolikus vallásúak maradnak és minden más vallást (mint például az északiak által támogatott kálvinista reformátust) betiltanak. A szerződést a következő tartományok képviselői írták alá: Az Hainaut-i grófság Artois Lille , Douai és Orchies Ma Artois Franciaország része. A lille-i tartomány nagy része szintén Franciaországhoz tartozik, míg az hainaut-i grófság nagy része a belgiumi Vallónia régióban található, Hainaut és Namur tartományokban, illetve kisebbik része a francia Oise és Nord megyékben. Szintén a spanyol királyt támogatta, de a szerződéshez nem csatlakozott Namur grófsága, a luxemburgi hercegség, valamint a limburgi hercegség. A történelmi Limburg nem azonos a mai limburgi tartománnyal, amely akkoriban a független Liège-i Püspökség része volt, hanem részben azonos a ma szintén Hollandiához tartozó Limburggal. A szerződés aláírása után Spanyol-Németalföld kormányzója, Alessandro Farnese (1545–1592), Párma és Piacenza hercege, nekilátott a lázadó északi tartományok meghódításának, de 1579. augusztus 1-je után, amikor III. Henrik francia királyt meggyilkolták, Fülöp a katolikus tábor megsegítésére küldte Franciaországba. A déli tartományok, lényegében a mai Belgium és Luxemburg területe a spanyol örökösödési háborúig a Spanyol Királysághoz tartoztak (Spanyol Németalföld), majd az 1713-as utrechti békeszerződés után a Habsburg Birodalom fennhatósága alá kerültek (Osztrák Németalföld) néven. Csangsai csaták 1939-44 A csangsai csatákra 1939 és 1944 között került sor, amikor is a japán hadsereg és a kínai nacionalisták vívtak véres harcokat a városért. Csangsa Hunan tartomány fővárosa. A város a Vuhan Kanton vasútvonal mentén található, így természetes hogy fontos volt a japán agresszorok számára. Előzmények Japán az 1937-es Marco Polo hídi incidenset követően támadást indított Kína ellen. 1937- ben számos kínai várost foglaltak el, köztük Shanghait és a nacionalista kormány fővárosát, Nankingot (Shanghai a Jangce torkolatánál, Nanking pedig a folyó mentén, Shanghaitól nyugatra található). Nanking elfoglalását követően Csang Kaj-sek új fővárosa Vuhan lett, azonban 1938-ban a japánok ezt is elfoglalták. A Kuomintang ezután Csungkingba költözött. Nem sokkal ezután a Vuhanhoz közeli Nancsang is japán uralom alá került. Csang Kaj-sek 1939 tavaszán ellentámadást kísérelt meg, amelynek célja Nancsang visszafoglalása lett volna. Nem járt sikerrel. Valószínű volt hogy a japánok a Vuhantól délre lévő Csangsa elfoglalásával is megpróbálkoznak, ezért Csang Kaj-sek parancsot adott a város védelmének kiépítésére. Első Csangsai csata A japán támadás 1939 szeptember 17-én indult meg. Kevéssel ezelőtt szenvedtek vereséget a japánok Halhin-golnál, és ez a katonák moráljára is kihatott. Több japán hadosztály is megindult Hunan tartományba, ezek közül a 101. és a 106. feladata volt a főváros Csangsa elfoglalása. A védelem parancsnokai Csen Cseng és Xue Yue tábornokok voltak. A kínai erők rögtön ellentámadást indítottak és eleinte sikerült is visszaszorítani a japánokat, lévén a kínaiak túlerőben voltak. Szeptember 23-án fordult akocka és ismét a japánok kerekedtek felül. Már egészen Csangsa határáig nyomultak előre mikorra a Kuomintang csapatok megállították őket 29-én. Eddigre azonban a japán hadsereg katonái kifáradtak és az utánpótlásuk akadozott. A japán csapatok attól tartván hogy a kínaiak elvágják az utánpótlásukat - ugyanis a kínaiak oldalba támadták a japánokat - visszavonultak október 6-án. A japánok több mint 40 000 emberüket vesztették el. Régóta ez volt az első kínai győzelem a háborúban. A kínai csapatokat a nyugati sajtó is méltatta. Második Csangsai csata Két évig viszonylagos béke honolt Csangsában és környékén, de 1941-ben a japánok újra támadtak. Az offenzíva szeptember 6-án, 120 000 emberrel indult meg. A japán katonák gyorsan nyomultak előre. Szeptember 27-én betörtek Csangsába. Véres utcai harcok során 30-ára sikerült a kínaiaknak kiűzniük a támadókat a városból, majd ellentámadásba mentek át. Október 8-áig folytak a harcok, majd a japánok visszavonultak. Ismét vesztettek. Ezúttal a japánoknak 10 000 halottjuk volt. Harmadik Csangsai csata A japánok nem hagytak időt a védőknek pihenésre: már 1941 decemberében megindult az újabb roham a város ellen. Ismét körülbelül 120 000 emberrel támadtak. A védők ezúttal jelentős túlerőben voltak: összesen 300 000 katona állt Xue Yue tábornok rendelkezésére. A japán parancsnokok úgy vélték a légifölényük ellensúlyozza ez utóbbi tényezőt. Ez okból a japán pilóták alaposan szétbombázták a védők állásait, azonban a súlyos légicsapás sem volt elég a győzelemhez. A december 27-én indított támadás hamar elakadt. Január elsején pedig a kínaiak ellentámadásba mentek át. A japán katonáknak sikerült megállítaniuk a rohamot. Egy újabb sikertelen japán támadást követően a csata kínai győzelemmel ért véget január 15-én. Negyedik Csangsai csata 1944-ben a Kínai Expedíciós Hadsereg (a kínában harcoló japán haderő) hatalmas méretű támadást indított Kína déli részén. Ez volt az Icsi-Gó hadművelet. A hadműveletben a Kínában állomásozó 680 000 japán katonából több mint 400 000 vett részt. 1944 nyarán megindult az addigi legnagyobb támadás Csangsa ellen több mint 300 ezer katonával. Ennek az offenzívának a védők már nem tudtak ellenállni. Csangsa oly sok évnyi sikeres védekezés végül elesett a Japán Birodalom előtt. Következmények A japánok Csangsa elfoglalása után még több nagyobb sikert is arattak az Icsi-Go offenzíva keretében. Ám a hódításaikat nem tarthatták meg sokáig, mert a következő évben az amerikai hadsereg fegyverletételre kényszerítette Japánt, amelyet a USS Missouri fedélzetén írtak alá. João Fernandes Lavrador João Fernandes Lavrador (IPA:[�uˈ�̃w̃ f��ˈn�̃ð�� l�v��ˈðo�]) portugál felfedező a XV. század végén. Ő hajózta végig először Észak-Amerika északkeleti partjait, s felfedezte a róla elnevezett Labrador-félszigetet is. Szintén ő térképezte fel Grönland délnyugati partjait. A Labrador retriever kutyafajta a nevét a félszigetről kapta, s ezáltal közvetve a felfedezőről. (Nem összetévesztendő az azonos nevű (João Fernandes) utazóval, aki a Nyugat-Szahara felfedezésében játszott szerepet.) Nevének eredete A családi neve Fernandes volt. Mint földbirtokos használhatta a ”lavrador” címet melynek jelentése ”gazda – szántó”. Felfedezései I. Mánuel portugál király 1498-ban megbízást adott neki az Atlanti-óceánnak, a Tordesillasi szerződésben Portugáliának ítélt, északnyugati területeinek felkutatására. Fernandes és Pêro de Barcelos voltak az elsők akik 1498-ban megpillantották a ma Labrador-félszigetként ismert partot. Abban a hitben, hogy egy szigetet fedeztek fel, tiszteletére Labrador-szigetnek vagy Labrador-földnek nevezték el. A felfedezett területeken a király sok földet adományozott neki, és őt tartják az első európai földbirtokosnak Labradorban. Grönlandról visszatérve, Bristolba hajózott ahol megbizást kapott VII. Henrik angol királytól, hogy újabb területeket fedezzen fel Anglia számára. Fernandes 1501-ben vitorlázott el erre a felfedező útra, és nyomtalanul eltűnt. Wythe megye (Virginia) Wythe megye az Amerikai Egyesült Államokban, azon belül Virginia államban található. Megyeszékhelye és legnagyobb városa Wytheville. Lakosainak száma 29 344 fő (2013. július 1.). Wythe megye Smyth, Bland, Pulaski, Carroll és Grayson megyékkel határos. Népesség A megye népességének változása: Lhasa apso A Lhasa apso tibeti kutyafajta. Története A tibeti hegyvidék őshonos fajtája, eredete ősi időkre nyúlik vissza, noha megbízható adat nem áll rendelkezésre sem arról, hogy a Lhasa Apso mikor jelent meg, sem arról, hogy milyen ősöktől származik. Mindazonáltal egyes vélekedések szerint i. e. 800-ban már létezett. A 14. dalai lámának, Tendzin Gyacónak is volt két lhászai apszó kutyája Testi adottságok A Lhasa Apso kisméretű kutya 25 cm-es marmagassággal és 6 kg-os súllyal. Arányos, robusztus testfelépítésű. Járása fürge és könnyed. Feje arányos, egyenes tartású, orrtükre fekete, szeme sötét színű és közepesen nagy, füle lelógó, tincsekkel sűrűn borított. Dús szakálla és bajsza is tincsekből áll. Gyapjas aljszőre közepes mennyiségű, fedőszőre egyenes, durva tapintású. Jelleme és alkalmazkodóképessége A lhasa apso vidám, magabiztos és kiegyensúlyozott eb. A gyerekek legnagyobb örömére nagyon szórakoztató és játékos természetű. A család többi tagjához elismerésre méltó módon ragaszkodó és hűséges. Intelligens és engedelmes természetének köszönhetően nevelése könnyű feladat. Az idegenekkel bizonytalan. Gare de Montreuil-sur-Mer Gare de Montreuil-sur-Mer vasútállomás Franciaországban, Montreuil településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Saint-Pol-sur-Ternoise-Étaples-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Gare d’Étaples - Le Touquet Vilopriu Vilopriu település Spanyolországban, Girona tartományban. Vilopriu Sant Mori, Ventalló, Garrigoles, Jafre, Colomers, Sant Jordi Desvalls, Viladasens és Saus községekkel határos. Lakosainak száma 207 fő (2017). Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Olimpiatorony Az Olimpiatorony München egyik nevezetessége, mely az Olimpia parkban található. 1968-ban nyílt meg. Teljes magassága 291 méter, tömege 52 500 tonna. 182 méter magasan egy forgó étterem található, mely 230 férőhelyes. Az étterem 53 perc alatt fordul körbe. Az épületben van egy szervizlift, melynek sebessége 4 m/s, és két 30 személyes lift a látogatóknak. A látogatók liftje 7 m/s sebességű, a 190 métert 30 mp alatt teszi meg. 2004-ig 35 millió látogatója volt. Tetején számos analóg és digitális rádió- és tévéadó antennája található. Rádióadók Analóg FM rádiók 89 MHz : Radio 2Day 92.4 MHz: Radio Horeb / Radio Lora /Radio Feierwerk/CRM 93.3 MHz: Energy München 95.5 MHz: Charivari 96.3 MHz: Gong 96.3 101.3 MHz: Antenne Bayern (moving to 107.5 MHz) 107.2 MHz: Klassik Radio Bayern Tóték (rádiójáték) A Tóték Örkény István művének rádióváltozata, melyet Szinetár Miklós rendezett. A felvételt Galydos Ferenc és Kosárczki Péter készítette. Zenéjét összeállította: Kelemen László. A rendező munkatársai: Ózer Imre és Bódog Pál. Dramaturg: Bárdos Pál. Szereposztás Tót... Szabó Gyula Mariska... Dajka Margit Ágika... Schütz Ila Az őrnagy... Latinovits Zoltán Postás... Rajz János Tomaji... Balázs Samu Lőrinc úr... Kozák László Gizi Gézáné... Ronyecz Mária A lajt tulajdonosa... Kibédi Ervin Cipriáni... Körmendi János Női hang...Szécsi Ilma 1771 az irodalomban Az 1771. év az irodalomban. Megjelent új művek Tobias Smollett : The Expedition of Humphry Clinker (Humphry Clinker kalandozásai). Henry Mackenzie angol író első regénye: The Man of Feeling (Az érző ember). Friedrich Gottlieb Klopstock kötete: Oden (Ódák). Dráma Carlo Goldoni vígjátéka: Le Bourru Bienfaisant (A jótékony zsémbes). Richard Cumberland angol szerző szentimentális drámája: The West Indian (A nyugat-indiai). Születések augusztus 15. – Walter Scott skót költő, regényíró, az angol romantika kimagasló alakja († 1832 ) Rökk Szilárd-jutalom A Rökk Szilárd-jutalom egy díj, melyet a 19–20. század fordulóján ítéltek oda képzőművészeti alkotásokért. A névadó és alapító Rökk Szilárd ügyvéd volt, aki végrendeletében 750 000 (más forrás szerint egymillió) akkori forint összegű, megtakarított hatalmas vagyonát a tudományok és művészetek előmozdítására, szociális gyámolításra és kisebb részben egyházakra hagyta. Ebből az összegből a nagylelkű filantróp 13 000 forint (26 000 korona) névértékű 5% járadékkötvényt ajándékozott az Országos Magyar Képzőművészeti Társulatnak, aminek kamataiból minden második évben volt esedékes a megállapított 2000 korona jutalomdíj. A díjazottak 1889 . Róna József : Megszorult faun, gipszszobor 1891 . Ujváry Ignác : Templomba menet, olajfestmény 1893 . Tóth László: Szépség, pénz, szellem, olajfestmény 1895 . Karvaly Mór : Huszárok, olajfestmény 1897 . Boruth Andor: Toreador, olajfestmény 1900 . Zemplényi Tivadar : Zarándoknő, olajfestmény 1902 . Telcs Ede : Tanulmányfej, gipszszobor 1904 . Kallós Ede : Részlet Kozma Sándor síremlékéről, gipszszobor 1906 . Vesztróczy Manó : Babpirgálók, olajfestmény 1908 . Szentgyörgyi István: Panasz, gipszszobor 1910 . Koszta József : Mezei munkások, olajfestmény Forrás Magyar életrajzi lexikon Művészet folyóirat (szerk. Lyka Károly) 10. évfolyam 3. szám Gyál vasútállomás Gyál vasútállomás egy Pest megyei vasútállomás, Gyál településen, melyet Gyál önkormányzata üzemeltet. A gyáli vasútállomás a Budapest–Lajosmizse–Kecskemét-vasútvonal első szakaszának megnyitásakor, 1998-ban nyílt meg Puszta-Gyál néven. Az állomás Alsónémedi közigazgatási területén feküdt, magától a községtől 8 kilométernyi távolságban, a környéken csupán elszórt tanyák voltak. A környékbeli földesurak parcellázásai révén a századfordulót követően Gyál község népessége gyors növekedésnek indult, így az állomás forgalma is megnőtt. A 20. század közepén a vasútállomást többször is bővítették, hogy a növekvő teherforgalmi igényeket kiszolgálják. Az állomás mellett működő tüzéptelep akkoriban rendszeres szállító volt, kiszolgálásukra nyilvános rakodóterület és rakodóvágány létesült. 1985-ben létesült az AUTÓKER vállalat gyáli raktárbázisához vezető iparvágány, amely a vasútállomás harmadik vágányából ágazott ki. Mindezek mellett az egyre növekvő népességnek köszönhetően az állomás személyforgalma is megnövekedett. Az állomás ebben az időben nem volt alkalmas vonattalálkozások lebonyolítására. A két rakodóvágányt vágányzáró sorompók zárták el, ez pedig a forgalmi zavaroknak kitettebbé tette az egész vasútvonalat. Az 1990-es rendszerváltás után a rakodók és az iparvágányok forgalma erősen visszaesett, majd az 1990-es évek végére a teherforgalom teljesen meg is szűnt az állomáson. A továbbra is erőteljes személyforgalom ellenére az állomást hosszú ideig nem alakították át, csak alacsony és szűk peronon lehetett a vonatokra felszállni. Az ezredforduló körüli évtized az állomás teljes műszaki lezüllésének ideje volt. Az állomásépület ekkorra látványosan rossz állapotba került, a vágányok közül csupán az átmenő fővágány volt használható. 2011-ben a MÁV a vasútvonal fejlesztése érdekében Gyál állomás teljes átépítése mellett döntött. Az addigra használhatatlanná vált rakodóvágányokat az AUTÓKER-iparvágány kivételével felszámolták, a helyükön pedig egy egyszerű, kétvágányos vasútállomást alakítottak ki, amely már alkalmas volt vonattalálkozások lebonyolítására is. Mindkét vágányhoz szintben megközelíthető magasperonok épültek. A rá következő években felújították az állomásépületet is. A 2010-es években a vasútállomás az elővárosi vonatok találkozásait bonyolító, kizárólag személyforgalmi funkciójú létesítményként működött. Áthaladó vasútvonalak Budapest–Lajosmizse–Kecskemét-vasútvonal (142) Megközelítése tömegközlekedéssel Helyi és helyközi busz: 55 , 89E , 94E , 294E 609 Hegyesfejű domolykó A hegyesfejű domolykó (Telestes turskyi) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának a pontyalakúak (Cypriniformes) rendjébe, ezen belül a pontyfélék (Cyprinidae) családjába tartozó faj. Előfordulása A hegyesfejű domolykó csak a dalmát tengerpart kis területén, a Neretva medencéjében él. A tiszta vizű, oxigéndús élőhelyeket kedveli. Megjelenése A hal erősen nyújtott teste orsó alakú. 70-72 pikkelye van az oldalvonal mentén. Testhossza 15-20 centiméter, legfeljebb 25 centiméter. Életmódja A felszín közelében tartózkodó rajhal. Tápláléka vízre hullott vagy repülő rovarok, emellett apró rákok és rovarlárvák. Vailly (Haute-Savoie) Vailly település Franciaországban, Haute-Savoie megyében. Lakosainak száma 904 fő (2015). Vailly La Baume, Bellevaux, Lullin, Lyaud, Orcier, Reyvroz és La Vernaz községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Prodontocharax A Prodontocharax a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, a pontylazacalakúak (Characiformes) rendjébe a pontylazacfélék (Characidae) családjába tartozó nem. Rendszerezés A nembe az alábbi 3 faj tartozik: Prodontocharax alleni Prodontocharax howesi Prodontocharax melanotus Großweil Großweil település Németországban, azon belül Bajorországban. Lakosainak száma 1133 fő (1987. május 25.). Großweil Sindelsdorf községgel határos. Fekvése Benediktbeuerntől délnyugatra, Ohlstadttól északkeletre fekvő település. Leírása A település híres skanzenéről, melyeket régi alpesi parasztházakból alakítottak ki. Jacques Villon Jacques Villon, igazi nevén Gaston Émile Duchamp (Damville, 1875. július 31. – Párizs, 1963. június 9.) francia festő, grafikus, Marcel Duchamp, Raymond Duchamp-Villon és Suzanne Duchamp-Crotti képzőművészek bátyja. Élete, munkássága Jómódú és a művészetek iránt érdeklődő családba született, apja jegyző volt. A család hat gyermeket nevelt. A gyerekeket anyai nagyapjuk, sikeres üzletember és tehetséges festőművész tanította. Gaston Émile, a későbbi Jacques Villon, 1894-ben Raymond öccsével együtt Párizsba költözött, ahol jogot tanultak a Sorbonne-on. A Montmartre-on laktak, és apjuk engedélyével – jogi tanulmányaik folytatása mellett – művészeti tanulmányokat is folytathattak. Hogy megkülönböztesse magát testvéreitől, felvette kedvenc költője, François Villon nevét, így lett Jacques Villon. A Montmartre légkörében Villon hamar elvesztette érdeklődését a jogi pálya iránt, és grafikusként kezdett dolgozni különböző újságoknak. A Le Rire, a Gil Blas, a L’Assiette au Beurre és a Le Courier Française közölte humoros-szatirikus rajzait, és úgy tizenöt évig ez volt megélhetésének fő forrása, de emellett plakátokat rajzolt mulatóknak, és rézkarcokat is készített. A Moulin-Rouge-ban megismerkedett Toulouse-Lautrec-kel és más művészekkel. 1904-től rendszeresen részt vett a Salon d’Automne (Őszi Szalon) kiállításain, miközben a Julian Akadémán, Rodolphe Julian híres magániskolájában tanult. 1906-tól végre már csak a festészettel foglalkozhatott. Első időszakában, korábban, még Degas és Toulouse-Lautrec hatását lehetett felfedezni művein, de ettől kezdve a fauvizmus hatása alá került. Párizs Puteaux kerületébe, a forrongó művészvilág közepébe költözött, ahol Manuel Robbe segítségével elsajátította a hidegtű technikát. Az első világháború idején besorozták a hadseregbe, térképészként szolgált. 1911-ben csatlakozott a kubizmushoz, aminek viszonylagosan kötött szabályrendszere jobban „megfelelt fegyelmezett és rendszerető természetének.” Ekkoriban kezdett foglalkozni a „látógúla-elmélettel”, amit már Leonardo da Vinci is megfogalmazott. „Ennek értelmében a tárgyakat és különböző részleteiket olyan gúlák révén észleljük, amelyeknek csúcsa szemünkben, alapja pedig a tárgyban, illetve annak valamely részletében van.” Ezt a módszert következetesen alkalmazta munkáiban (A terített asztal, Menetelő katonák). Villon a műtermében rendszeresen vendégül látta a hasonló érdeklődésű képzőművészeket (Marcel Duchamp, Suzanne Duchamp, Raymond Duchamp-Villon, Jean Metzinger, Fernand Léger, Robert Delaunay, Francis Picabia, František Kupka), akik élénk vitákat folytattak a síkok, a ritmus és az arány kérdéseiről, Cézanne jelentőségéről, és megfogalmazták a szintetikus kubizmus lényegét. Csoportjuknak és egyben mozgalmuknak Villon a Section d’Or nevet adta (néha Puteaux-csoport néven is említik őket). Első közös kiállításukat 1912. október 10. és október 30. között rendezték a La Boétie galériában, 31 művész részvételével. A megnyitó beszédet Guillaume Apollinaire tartotta. 1913-ban Villon is kiállított a nevezetes Armory Show kiállításon, New Yorkban – Marcel és Raymond fivéreivel együtt. A három fivért a kiállítás szervezői szenzációként akarták „tálalni” az amerikai közönségnek, de végül Marcel Lépcsőn lemenő aktja lett a „botrányos” szenzáció. Ennek ellenére azért Jacques Villon alkotásait jóindulattal fogadták, és a képei kelendőek voltak. Hírneve folyamatosan nőtt, és az 1930-as évekre ismertebb volt Amerikában, mint Európában. 1919-ben kezdődött első absztrakt periódusa. A síkok egymásra helyezésével alkotta visszafogott színvilágú képeit (Nemesség, 1920; Piros egyensúly, 1921; A versenyló). 1922-től jó darabig nem festett, színes metszeteket készített, többnyire más művészek (Manet, Picasso, Matisse, Dufy) alkotásairól készített másolatokat. 1930-ban kezdte újra a festést, és újabb, rövid absztrakt korszaka indult el, melynek során fontos szerepet szánt a fénynek (Le bond”, Allégresse). Ezt követően a valóság és a színek kezdtek megjelenni képein (Rajzoló férfi, 1935; A küzdők, 1939). 1940-ben Tarn vidékére költözött, és a környező tájat festette. Jelentős alkotásai születtek ebben az időben: Konyhakert tökökkel (1942), A három rend (1944), A kastély (1944), Orly (1954), Daruk Rouen mellett (1960). Színei finomak, különlegesek, festői stílusa könnyed, a felületen minden elem egyensúlyban van. Önálló kiállítása volt 1944-ben a párizsi Louis Carré galériában, amit számos nemzetközi kiállítás követett. 1950-ben megkapta a világ legjelentősebb festészeti elismerését, a Carnegie-díjat, 1954-ben pedig a Francia Becsületrend tulajdonosa lett. 1956-ban a velencei biennálé díjazottja volt. 1967-ben, az egyetlen életben lévő Duchamp-testvér, Marcel együttes kiállítást rendezett A Duchampok (Les Duchamp: Jacques Villon, Raymond Duchamp-Villon, Marcel Duchamp, Suzanne Duchamp) címmel. Jacques Villon 1963-ban hunyt el puteaux-i műtermében. „Értelem és érzékenység, gondolkodás és intuíció, vakmerőség és alázat: mindezek az ellentétek harmonikus szintézist alkotnak életművében.” Giant Wheel A Giant Wheel egy 130 méter magas óriáskerék volt, mely 1973 és 2004 között működött a pennsylvaniai Hersheyparkban. Története A Giant Wheel 1973-ban került a Hersheypark vidámparkba, építője az Intamin AG. Ez a kerék egy kér karú, dupla óriáskerék volt, karjai egy középső állványhoz csatlakoztak, mintha két kéz lett volna. Az „ujjak” végei voltak maguk a kapszulák, melyek nyolc ember befogadására voltak képesek. A „kezek” nagyjából 100 méteres magasságba emelkedtek fel felváltva, miközben az óra mutató járásával megegyező irányba forogtak. Közben egy irányító kar segítségével a kapszulákat forgathatták utasaik. Álló helyzetben a két „kéz” egyforma magasságban, kb. 12-15 méter magasan nyugodtak. A teljes szerkezet 135 tonnát nyomott, 24 kapszulája volt. A kerék működése során mindig nagy tömegeket vonzott, óránként kb. 2000 utast bírt el. Röviddel lebontása előtt egy rajongó megpróbálkozott egy „Save the Giant Wheel” kampánnyal a kerék megmentése érdekében, azonban a kísérlet sikertelen volt. 2005-ben két új játék épült a Giant Wheel helyére. Firenzuola Firenzuola település Olaszországban, Toszkána régióban, Firenze megyében. Lakosainak száma 4844 fő (2013. december 31.). Firenzuola Barberino di Mugello, Borgo San Lorenzo, Castel del Rio, Castiglione dei Pepoli, Monghidoro, Monterenzio, Palazzuolo sul Senio, San Benedetto Val di Sambro, Scarperia és Scarperia e San Piero községekkel határos. Népesség A település lakossága az elmúlt években az alábbi módon változott: Kaptafa A kaptafa vagy kapta a láb alakját követő eszköz, melyet a cipő és egyéb lábbeli gyártásnál használnak, erre építik fel alkatrészeiből a cipőt. Anyaga hagyományosan fa (gyertyán, gőzölt bükk), polietilén, fém (acél, alumínium). Kaptafát használnak a cipők javításánál is. A kaptafa a cipész, csizmadia és a felsőrész készítő iparosok régebben a vargák hagyományos szerszáma. Az egy darabból készült kaptafák mellett használnak hosszabbítható, csuklós és ékes szerszámokat is. Története A korai középkorban nem használtak kaptafát a cipők készítésekor, az egyes bőrdarabokat egyszerűen csak összevarrták. Később szimmetrikus kaptafákon állították össze a cipőket, vagyis nem volt külön jobb és ballábas kaptafa. Amikor a középkor folyamán a keskeny, csőrös cipők jöttek divatba, külön jobb és ballábas kaptafákat kellett használni, majd a középkor végén, amikor megint szélesebb cipők lettek divatosak, visszatértek a szimmetrikus kaptafákhoz. A 19. század elejétől szorította ki az aszimmetrikus kaptafa a korábbiakat, de például a híres szegedi papucs ma is szimmetrikus formában készül. A kaptafa formája követi a mindenkori cipődivatot, a lapos, széles vagy hegyes orrot. Készítése Hagyományosan a kaptafakészítés önálló mesterség volt. A kézzel varrott drága bőrcipőkhöz a cipész méretet vett a megrendelő lábáról, majd a kész cipővel átadta a kaptafát is. A cipők nagyipari gyártásához mindenekelőtt a cipőméretek szabványosítására volt szükség. Korábban a kaptafagyártás nagyipari módon másolóesztergákon vagy marógépeken folyt, ahol egy korábban kézi munkával készült mesterdarabot egyidejűleg akár 12 példány másolására is használtak. A cipész a nyers kaptafát kézzel igazította a megrendelő lábához. Ma a kaptafa műszaki dokumentációját térbeli CAD fájl formájában állítják elő, majd erről közvetlenül CNC gépek készítik el vagy magát a kaptafát, vagy a műanyag fröccsöntő szerszámot. Produced and Directed by the Upsetter A Produced and Directed By The Upsetter egy Lee "Scratch" Perry válogatáslemez 1998-ból. Számok I Man Free – King Burnett Free Man – The Upsetter Zion – The Flames Zion (Version) – The Upsetter Bike No Licence – Easton Clarke Unlicenced Dub – The Upsetter Crying Over You – The Heptones Crying Dub – The Upsetter Financial Crisis – The Silvertones Financial Dub – The Upsetter False Teachings – Junior Murvin Teachers Dub – The Upsetter Backbiting – Winston Heywood and the Hombres Chastising Dub – The Upsetter Houses of Parliament – The Meditations Dub of Parliament – The Upsetter Guide Line – George Faith Dub Line – The Upsetter Philistines on the Land – Junior Murvin Bingo Kid – The Upsetter 7146 Konradin A 7146 Konradin (ideiglenes jelöléssel 3034 P-L) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Cornelis Johannes van Houten, Ingrid van Houten-Groeneveld, Tom Gehrels fedezte fel 1960. szeptember 24-én. 2016-os MotoGP francia nagydíj A 2016-os MotoGP francia nagydíjat május 6. és 8. között rendezték. A MotoGP-t Jorge Lorenzo, a Moto2-t Álex Rins, míg a Moto3-at Brad Binder nyerte meg. MotoGP Időmérő A MotoGP időmérőjét május 7-én, délután rendezték. A pole-pozíciót Jorge Lorenzo szerezte meg Marc Márquez és Andrea Iannone előtt. Futam A MotoGP futamát május 7-én, délután rendezték. Lorenzo talán idei legjobb rajtját követően megtartotta a vezetést, mögé pedig Dovizioso és a kiválóan rajtoló Pol Espargaró érkezett meg. Iannone és a rosszul rajtoló Márquez is megelőzte a spanyolt, akit már Rossi üldözött. Rossi próbálta megelőzni, de helyette Aleix Espargaró és Smith is megelőzték őt, a negyedik körig azonban sikerült feljönnie Márquez mögé. Eközben Iannone kezdtett felzárkózni csapattársára, sőt, meg is előzte Doviziosót. Nem sokáig örülhetett második helyének, a nyolcas kanyarban kicsúszott. Felült a motorra és folytatta a versenyt, majd a boxba hajtott a csere motorért, de pár kör múlva feladta a versenyzést. Bukása után rövidesen Cal Crutchlow is bukott, aki az év során már harmadik futamát nem tudta befejezni. Rossi könnyedén felért Márquezre és Doviziosóra, majd a 13. körben mindkettejük mellett elmotorozott. Rossi nem tudott elszakadni tőlük, egészen a 17. körig amikor a hatos kanyarban Dovizioso és Márquez egymástól függetlenül egy időben dobták el a motort. Márquez visszaült, így a már a meglehetősen sok kiesőnek köszönhetően a pontszerző helyek egyikén haladt, majd Smith bukása után a 13. helyen állt. Lorenzo már több, mint hét másodperces előnnyel állt az élen, semmi sem fenyegette a futamgyőzelmét. A sorrend az utolsó körökre nem változott, Lorenzo ismét megnyerte a francia nagydíjat Rossi előtt, a harmadik pedig Viñales lett, aki a Suzuki első dobogóját szerezte meg a 2008-as cseh nagydíj óta. Mögötte Pedrosa, Pol Espargaró és Aleix Espargaró értek be. A sérülése után először versenyző Petrucci az utolsó körökben nagy csatát vívott Barberával, de sikeresen megvédte a hetedik pozícióját. Moto2 Időmérő A Moto2 időmérőjét május 7-én, délután rendezték. Futam A Moto2 futamát május 8-án, délután rendezték. Lüthi megőrizte elsőségét, mögé pedig az ötödik helyről rajtolva jött fel Morbidelli. A bajnokság éllovasainak nem alakultak jól az első körök: Lowes és Zarco a rajtnál hátraestek, Folger pedig a hatos kanyarban el is dobta a vasat. Rins folyamatosan támadta Lüthit az első helyért, egészen az ötödik körik, amikor is a spanyol átvette a vezetést. A következő körökben még sokszor váltottak pozíciót, de a hetedik körben Lüthi látszólag megelégedett a második hellyel, ezzel pedig Corsi és Baldassarri is felértek a svájcira, majd megelőzték őt. Mint később kiderült, Lüthi váltásjelzője romlott el, ami számára sokkal nehezebbé tette a versenyzést. Corsi nem hagyta, hogy Rins ellépjen a mezőnytől, de Lüthi sem szakadozott el Baldassarritól, sőt, a 17. körben visszavette a harmadik helyét. A következő körben Zarco csúszott ki, visszaesve a 24. helyre, de visszaült a motorra azzal a céllal, hogy befejezze hazai nagydíját. Ezután Baldassarri is bukott, ezzel Lüthi dobogója szinte biztossá vált. Az utolsó körökre Rins kialakított egy kisebb előnyt, így magabiztosan zsebelte be idei második győzelmét, megelőzve Corsit és Lüthit. Morbidelli negyedik, Nakagami pedig ötödik lett. Mögöttük Lowes, Pons, Syahrin, Salom és Oliveira értek célba. Moto3 Időmérő A Moto3 időmérőjét május 7-én, reggel rendezték. Futam A Moto3 futamát május 8-án, reggel rendezték. A pole-ból induló Antonelli jó rajtott vett, ám a mezőnyből egyedüliként lágyabb keverékű hátsó gumit rakatott fel, így idővel sokan megelőzték. A rajt nagy nyertese Pawi volt, aki egészen Brad Binder mögé jött fel. A négyes kanyarban Norrodin bukott, kiállt a versenyből. A második körben Binder átvette a vezetést, majd hamarosan Romano Fenati örökölte meg a pozíciót. A dél-afrikai és az olasz között körről-körre változott az első hely kiléte. Fenati az első szektorban volt kifejezetten gyors, Binder azonban a pálya többi részén tudott faragni a hátrányából. Eközben Canet megelőzte csapattársát, Navarrót. Mögöttük Quartararónak, a hazai pilótának Bulega és Migno ellen kellett védekeznie az egész verseny alatt. Esélyük nem maradt a futamgyőzelemre, hiszen Binder, Fenati, Canet és Navarro elszakadtak a többi versenyzőtől. Igaz, a győzelemre csak a dél-afrikainak és az olasznak maradt esélye. A versenyt végül Binder nyerte Fenati előtt, valamint az előtt a Navarro előtt, aki az utolsó előtti kanyarban előzte meg csapattársát Canetot. Ötödik lett Bulega, Quartararo, Antonelli, Kornfeil és Locatelli előtt. (17360) 1978 UX5 A (17360) 1978 UX5 a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. C. Michelle Olmstead fedezte fel 1978. október 27-én. A túró A túró (La ricotta) 1963-ban bemutatott fekete-fehér, olasz rövidfilm. Pier Paolo Pasolini alkotása eredetileg az Agymosás (Laviamoci il cervello – ROGOPAG) című összeállítás számára készült. A korabeli olasz cenzúra azonban elrendelte Pasolini epizódjának kivágását az államvallás meggyalázása miatt, s ugyanezért a vádért a rendezőt egy római bíróság 4 hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte. A túró a filmtörténet egyik legelső olyan alkotása volt, amelyben a cselekmény keretét egy filmforgatás adja. A filmet Pasolini javarészt fekete-fehérben forgatta, a történet szerint készülő bibliai témájú alkotáshoz kapcsolódó beállítások azonban színesek. A túrót a magyar közönség a televízióban láthatta először az 1980-as évek legelején, az Agymosás részeként. 1988-ban a Magyar Filmintézet és a Magyarországi Olasz Kultúrintézet közös szervezésében Budapesten és Szegeden életmű-bemutatót tartottak Pasolini alkotásaiból. A rendezvény keretében A túró A düh (1963) című dokumentumfilm Pasolini által rendezett epizódjával együtt volt látható. A cselekmény „Nincs semmi elrejtett dolog, melynek meg nem kell jelentetni, vagy mely elrejtethetnék, hanem szükség, hogy nyilvánvalóvá legyen. Ha valakinek vagynak fülei a hallásra, hallja.” (Márk evangéliuma) „A pénzváltóknak pénzeket elhinté és az asztalokat elfordítá, és a galambok árosinak monda: Vigyétek el ezeket innét, ne tegyétek az én Atyámnak házát kalmárságnak házává.” (Máté evangéliuma) „Nem nehéz megjósolni e történet elfogult, kétértelmű, felháborodott bírálatait, én mégis kijelentem: tekintsük bár A túrót egy szenvedély történetének, számomra a lehető leghatalmasabb és a történetet elbeszélő – ha mégoly fennkölt – szöveget sosem írták le.” (Pier Paolo Pasolini) Egy Rómához közeli réten bibliai témájú filmet forgatnak. Stracci, az örökké éhes nincstelen statiszta játssza a Jézussal együtt keresztre feszített egyik lator parányi szerepét. A férfi látogatóba érkező családjának adja aznapi élelmiszeradagját. Álruhába öltözve sikerül még egy adag ennivalót szereznie, melyet elrejt, hogy gyorsan visszacsempéssze a kölcsönvett jelmezt. Mire visszatér, a női főszereplő dédelgetett ölebe megette az eldugott ennivalót. A könnyező Straccinak azonban szerencséje van: a forgatásra látogató újságíró megveszi tőle a kutyát, mert azt hiszi, az övé. A kapott ezer lírával Stracci boldogan elrohan, és az út mentén árusító férfitól megveszi az összes túrót. Utána szalad vissza a forgatásra. A stáb többi tagja folyamatosan gúnyolja azért, hogy állandóan éhes. Amikor szerepe szerint a keresztre kötözik, az egyik női statiszta levetkőzik előtte. Mivel a készülő film sztárja azzal fenyegetőzik a rendezőnek, hogy elmegy, ha nem veszik fel azonnal az ő jeleneteit, Straccinak végre lehetősége nyílik arra, hogy hozzálásson a túró elfogyasztásához. Mohó falatozása mulatságos látványossággá válik. Egyre többen gyűlnek köré, kinevetik, de a tréfa kedvéért etetni kezdik, újabb és újabb fogásokat hoznak elé. Amikor Stracci jelenetének felvételére kerül sor, a jóllakott férfi már nem tudja elmondani néhány szavas szövegét: meghal a kereszten. A rendező e szavakkal búcsúzik tőle és a nézőtől: „Szerencsétlen Stracci! Meg kellett halnia ahhoz, hogy észrevegyük, hogy élt.” Háttér-információk ROGOPAG A túró eredetileg az Agymosás (1963) címmel bemutatott, négy epizódból álló összeállítás számára készült. A szkeccsfilm ötlete 1962 februárjában született meg Roberto Amoroso producer fejében. A műfaj akkoriban kezdett divatba jönni, és Amoroso úgy gondolta, érdemes lenne a „szerzői film” néhány jelentős alakját felkérnie, hogy forgassanak egy-egy rövidfilmet Az élet szép címmel tervezett összeállítás számára. 3 hónappal később az egyik felkért rendező, Pier Paolo Pasolini megmutatta neki A túró című filmnovellát. Amoroso csak beleolvasott, és az volt a véleménye, hogy a szöveg „a közerkölcsöt és az egész közönséget sértő arcátlanságok halmazát tartalmazza”. A nézeteltérés nyilvánosságra került, a Lo Specchio című újság egyenesen megdicsérte Amorosót, amiért „nem áldoz milliókat arra, hogy Pasolini újabb támadást intézzen az Egyház, az olasz polgárság, a kapitalisták, az angyalok és a szentek ellen”. Amoroso októberben szerződésszegés miatt pert indított, 60 millió líra kártérítést követelt. Az ügy Alfredo Bini színre lépésével vett kedvező fordulatot. Bini volt Pasolini első két filmjének a producere, aki a botrányok ellenére is hitt a művész tehetségében. Az új producer átvette a produkciót, megtartotta az eredetileg felkért rendezőket is, sőt ő javasolta, hogy az alkotók vezetékneveinek (ROssellini, GOdard, PAsolini, Gregoretti) kezdőbetűiből alkossák meg a film címét. Szakralitás és profánság Pasolini első rendezése, A csóró (1961) kapcsán évek múlva így nyilatkozott: „A csóróban egy olyan személy lealacsonyodását, emberi megaláztatását akartam bemutatni, aki a római szegénynegyedek sarában és porában él. Éreztem, tudtam, hogy ennek a lealacsonyodásnak a mélyén van valami, ami szent, ami a szó általános és tág jelentésében vallási, és ezért a »szent« jelzőt a zenével tettem hozzá a történethez. Azt állítottam tehát, hogy Csóró nyomorúsága valamilyen módon igenis szent, és Bach zenéjét arra használtam, hogy ezt a széles közönség is megértse.” (Bianco e Nero, 1967, 3–4. szám) Lényegében ugyanez a szemléletmód jellemezte a Mamma Rómát (1962) és A túrót is. Ám amíg a két egész estés játékfilm hangvétele drámai, addig a rövidfilmet gyilkos irónia jellemzi. A cselekmény keretét egy bibliai témájú alkotás forgatása adja: látványos bibliai eposzokat akkoriban gyakran forgattak Olaszországban, javarészt a Cinecittà stúdióiban. A túró a keresztény vallás alapvető tanításainak és értékeinek elüzletiesedésére, elsivárosodására hívja fel a figyelmet. Megmutatja, hogy egy olyan közegben, ahol éppen az emberiség históriájának legmagasztosabb szenvedéstörténetét idézik fel az emberek (a filmbeli stáb), valójában mennyire érzéketlenné vált mindenki a közvetlen környezetében megjelenő valóságos szenvedésre. De mi mást lehetne várni azoktól, akik nemcsak hogy valóságosan nem képesek a keresztényi viselkedésre, hanem a színjáték szintjén sem, mikor szerepük szerint az igazi Krisztus szenvedéseit kéne átérezniük? Ezt az érzéketlenséget leplezik le a színes filmbetétek, melyeket Pasolini Jacopo Pontormo Krisztus levétele a keresztről (1521) című festménye alapján állított be. Az állókép előtt csapóval a kezében bóklászó fiú ironikus célzás arra, hogy a szent ikonográfia szerinti élőszereplős kompozíció is csupán az illúzió, a szakralitás mint üzlet szemléletének eszköze. Ráadásul az állókép szereplői még néhány percre sem képesek beleélni magukat a szerepeikbe, izegnek-mozognak, profán mozdulatokat tesznek. A technikai személyzet közönyösségét mutatja, hogy rendre összekeverik a lemezeket, és a magasztos beállításhoz oda nem illő, profán aláfestő zenéket játszanak le. Támadás és önirónia A túró egyik kulcsjelenete, amikor egy Pedoti nevű újságíró meginterjúvolja a filmbeli rendezőt, akit Orson Welles alakít. A firkász arról kérdezi a direktort, hogy miről szól új filmje. A művész válasza: mély, belső, ősi katolicizmusomról. Elmondja azt is, hogy szerinte az olasz társadalom a leganalfabétább nép, a legtudatlanabb polgárság Európában. A halálra vonatkozó kérdésre azt feleli, hogy marxistaként nem foglalkozik vele. Amikor az újságíró véleményt kér tőle Felliniről, a rendező így értékeli világhírű kollégáját: „Ő táncol”. Ezután egy versrészletet olvas fel a Mamma Róma nyomtatott változatából. Orson Welles figurájával Pasolini lényegében ironikus önportrét alkotott saját magáról, ám a közönség az iróniát vette észre a legkevésbé. A katolikusok felháborodtak azon, hogy a magát marxistának tartó művész „mély, belső, ősi katolicizmusáról” beszél, míg az ortodox marxisták kikérték maguknak azt a „botrányos” állítást, hogy az ő ideológiájuknak nincsen spirituális tartalma, és nincs mondanivalója az emberi lét múlandóságáról. Egyáltalán, honnan veszi magának a bátorságot egy baloldali és homoszexuális művész – e kategóriákkal sokak szerint az ateizmus is automatikusan együtt jár –, hogy szentségről és megváltásról beszéljen, megsértse az olasz átlagembereket, s azt követelje, hogy a keresztény vallás váltsa be a hit ígéretét? Fellini és Pasolini Alig néhány nap telt el az Agymosás és Fellini éppen aktuális alkotása, a filmkészítés nehézségeiről szóló Nyolc és fél (1963) olaszországi bemutatója között. Fellini – Pasolinihez hasonlóan – szintén afféle botrányhősnek számított az olasz kulturális életben, néhány korábbi alkotása körül parázs viták lángoltak fel. A Cabiria éjszakáit (1957, egyik forgatókönyvírója Pasolini volt) például egyesek naturalistának és profánnak bélyegezték, amely megszentségteleníti az Örök Várost. Az édes élet (1960) körül még nagyobb botrány robbant ki, parlamenti interpellációra került sor „Róma mint a katolikus világ és ősi kultúrák központja nemes hivatásának banális kigúnyolása” miatt, a Katolikus Filmművészeti Központ pedig nemcsak tilalmat hirdetett Az édes élet ellen, hanem követelte, hogy a cenzúra újra vizsgálja meg Fellini alkotását. A protestálók egy része magát a filmet ugyan nem látta, de egyikőjük így érvelt: „Nem kell látnunk a disznóságot ahhoz, hogy elítéljük.” Empatikusabb polgárok úgy gondolták, imádkozniuk kell Fellini lelki üdvéért. Ugyanakkor nem lehetett figyelmen kívül hagyni, hogy Fellini – részben e vitatott alkotásaival – milyen sokat tett az olasz filmművészet nemzetközi tekintélyének növeléséért és megszilárdításáért. Bár a Nyolc és félnek is megvoltak a maga kényes pontjai, a konzervatív olasz közönség és kritika mégis megértőbben fogadta, mint A túrót, ráadásul befejezése is az „élet egy nagy ünnep, élvezzük együtt” hangulatot árasztotta, s nem minősült nyílt támadásnak sem az állami, sem az egyházi intézmények és eszmék ellen. Vallásgyalázás Egyházi körök ugyan felháborodva fogadták A túrót, mindazonáltal sem a Vatikán cenzúrabizottsága, sem az apostoli Római Gregorián Egyetem nem nyilvánította istenkáromlónak a filmet. A peres eljárást Di Gennaro államügyész kezdeményezte, aki egyébként filmbarátnak számított, kisebb szerepet is vállalt néhány televíziós alkotás és dokumentumfilm megszületésében. A Büntető Törvénykönyv 402. paragrafusa adott jogi alapot az államvallás meggyalázásának vádjára, egy friss törvényi szabályozás pedig lehetővé tette, hogy a feltételezett bűncselekmény megvizsgálása érdekében lefoglalják a kópiát. Ivo Barnabo Micheli 1986-ban bemutatott Emlékezetül a jövőnek című dokumentumfilmjében Di Gennaro úr az alábbi szavakkal idézte fel A túró elleni vádakat: „Pasolini bemutat egy Stracci, azaz Rongyos nevű lumpenproletárt, aki a megfeszített Jézus szerepét játssza. Amikor ez a szereplő megjelenik, mindig szakrális zene hallható. Amikor viszont a katolikus ikonográfia klasszikus alakjai láthatók – Krisztus vagy Magdolna –, akkor a kísérőzene profán. Mintha azt akarná sugallni, hogy az igazi Krisztus Stracci, az igazi vallás a proletariátus éhsége. De ez még semmi, ez még mondhatni, csak a háttere azoknak az epizódoknak, amelyek iszonyatosan sértik a vallásos érzést. Csak egyet említek. Egyszer csak elfordul a kamera a megfeszített Krisztusról – Stracci ekkor tökéletesen azonosul Krisztus figurájával –, és ekkor Magdolna levetkőzik, közszemlére teszi dús idomait, és csacsacsázni kezd. (Akkor az volt a divatos tánc.) Ekkor a kamera megint Straccit mutatja, a megfeszített Krisztust, aki a táncoló, ruhátlan test látványától izgalomba jön, rángatózni kezd, mint aki gondolatban önkielégítést végez, míg végül az ejakuláció összetéveszthetetlen pillanatában elernyed a teste. Namármost az, hogy Krisztus – a hagyományos katolikus ikonográfia Krisztusa – ejakulál, suttyomban elélvez a kereszten, nem tudom, lehet-e ez érv vagy eszköz valamiféle bírálat kifejtéséhez, nem pedig brutális támadás, gyalázkodó támadás egy érzés, egy féltett közkincs ellen.” Di Gennaro szavai arról tanúskodnak, hogy az államügyész teljesen félreértette a filmet. Apróságokban téved – némelyik tévedése talán betudható annak, hogy bő két évtized után emlékezett vissza a filmre és az ügyre –, de ezek összessége elegendő ahhoz, hogy helytelen vagy legalábbis erősen vitatható következtetéseket vonjon le. Látszólag apró, de nagyon lényeges tévedése, hogy Stracci nem Krisztust, hanem az egyik latort játszotta, a neki tulajdonított reakciók a kereszten tehát nem vonatkoztathatók egyértelműen a katolikus vallás Krisztusára. Nem mellékes szempont az sem, hogy miként Stracci és Krisztus személye közé nem tehető egyenlőségjel, úgy a katolikus ikonográfia szent alakjai és az őket megszemélyesítő színészek közé sem. Krisztust és Magdolnát tulajdonképpen ugyanolyan statiszták játsszák, mint Stracci – a Magdolnát játszó nő például azért kezd vetkőzni, mert a többiek pénzt ígértek neki a sztriptízszámért –, így e figurák filmbeli megjelenésének sem érdemes több szakralitást tulajdonítani, mint a Stracci által megszemélyesített latornak. A már említett 1986-os dokumentumfilmben Pasolini jó barátja, Alberto Moravia író így emlékezett vissza A túró körüli botrányra: „Abszurd dolog volt, ugyanis A túró mélyen keresztényi film, amely Jézus Krisztus alakjának szakralitását hangsúlyozza, igen konkrétan. Vagyis bemutatva, hogy Jézus Krisztus is ki volt téve mindenféle evilági kísértésnek. Éppen attól jó a film, hogy párhuzamba állítja a hús-vér Jézus Krisztust, akit keresztre feszítettek, gyaláztak, és azt a Jézus Krisztust, akit ma imádnak, és akit senkinek eszébe nem jutna megsérteni. Ennek a filmnek mélyen keresztényi lényegét nem fogta fel az ügyész, meg sokan mások sem.” Pasolini állítólag azt tervezte, hogy nyilvános vitára hívja ki Di Gennarót vallási alapkérdésekben, hogy mindenki megbizonyosodjon arról, vajon kellően tájékozott-e a témában az államügyész ahhoz, hogy Pasolinit megítélje. E vita nem valósult meg. 1963. március 7-én a bíróság 44 oldalas ítéletében bűnösnek mondta ki Pasolinit az ellene felhozott vádban, és négyhavi felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte. Az ítélet hallatán a rendező édesanyja rosszul lett és elájult. Pasolini Di Gennarót tette felelőssé anyja állapotáért. (Ebben az időszakban írta a Könyörgés anyámhoz című versét.) 1975-ben, néhány hónappal halála előtt Pasolini nyílt levelet írt egy általa kitalált, valóságban nem létező tanítványához, Gennariellóhoz. Ebben így idézte fel a pert: „Nem tudok visszaemlékezni senkire, aki reakciósabb lett volna, mint ez a Di Gennaro. A filmem ellen intézett kirohanása oly mértékben konformista és begyöpösödötten klerikális volt, mint azt a jelenlévő számos újságíró és értelmiségi is tanúsíthatja, már a grand guignol és a nevetségesség határát súrolta – hogy közönségességét már ne is említsem. Az ötvenes évek kleriko-fasizmusának egyik legmesteribb beszédét hallhattuk.” Di Gennaro úr bő egy évtizeddel később, 1986-ban így emlékezett vissza az ítéletre és Pasolinire: „Az ítéletet igazságosnak tartom, és úgy gondolom, azonos körülmények fennállása esetén ma is azt szabnám ki. Ami az adott pert illeti, meg kell említenem, hogy Pasolini akkor, az olasz kultúra stagnáló szakaszában ritka elevenséget képviselt, igazán jelentős tényező volt. Úgyhogy nagy figyelemmel kísérte mindenki, főképp azok, akik akkoriban művelt embereknek számítottak, azt ne mondjam, a nómenklatúrának, a kulturális vezető rétegnek. Másfelől a hagyományos kultúra, kivált a katolikus eredetű, gyakorlatilag nem létezett, vagy pedig megfélemlítette Pasolini egyénisége, aki az ő képviselőikhez képest kétségtelenül valóságos óriás volt.” Apja: vadember A túró körüli viharok próbára tették Pasolini és Alfredo Bini többé-kevésbé barátinak mondható munkakapcsolatát. Mint producer, természetesen Bini sem maradhatott távol a film miatti csatározásoktól, melyek egy részét szerinte el lehetett volna kerülni. Így például fölösleges provokációnak tartotta, hogy Pasolini az Italia sera tenyérbemászó képű újságírójának a Pedoti nevet adta, ami nyilvánvaló célzás volt a római törvényszék Pedote nevű bírájára. Állítólag Pasolini és Bini között tettlegességre is sor került a viták hevében. A producert érthető módon igen érzékenyen érintette, hogy a kópia elkobzása miatt 300 milliós vesztesége keletkezett. A nézeteltéréseket ugyan sikerült tisztázniuk, ám a Pasolini irányában addig feltétlen bizalmat tanúsító Bini a továbbiakban már óvatosabbá vált. Elutasította a rendező Apja: vadember című forgatókönyvét, amelynek megvalósításával Pasolini az európai és a bennszülött kultúra találkozását szerette volna ábrázolni. (A kiszemelt főszereplő Serge Reggiani volt.) A művész egyértelműen A túró botrányának utóhatásaként értékelte az elutasítást, ezért amikor 1975-ben legalább nyomtatásban megjelenhetett a történet, ezt írta az ajánlásba: „Olyan fájdalom ért, amely még ma is kínzóan éget. Ajánlom ezt a forgatókönyvet az ügyésznek és a bírónak, akik a perben elmarasztaló ítéletet hoztak.” Pasolini és Bini munkakapcsolata az Oidipusz király (1967) című film után ért véget. A Médea (1969) rendkívül áttételesen ugyan, de mégis egyfajta variációja az Apja: vadember alaptémájának: „A Médea alapjában véve a technikai civilizációval kapcsolatba került harmadik világ lelki katasztrófájának története.” (Pasolini) Érdekességek A film mottóinak egyike Máté evangéliumá ból származik. Pasolini következő alkotása a Máté evangéliuma (1964) volt. A túró volt Pasolini és Danilo Donati , a később Oscar-díjjal elismert díszlet- és jelmeztervező első közös munkája. A dívát alakító Laura Betti Pasolini legbelső baráti köréhez tartozott. A túró volt az első közös alkotásuk. A producer feleségének szerepében néhány pillanatra feltűnik Elsa De Giorgi, aki később a rendező utolsó filmje, a Salò, avagy Szodoma 120 napja ( 1975 ) egyik mesélője lett. A filmben látható amatőr szereplők némelyike Pasolini egyéb alkotásaiban is szerepelt. A Straccit játszó Mario Cipriani A csóró (1961) egyik fontos mellékszereplője volt. Cipriani kőművesként dolgozott Carlo Lizzani A púpos ( 1960 ) című filmjének forgatásán. Akkor barátkozott össze Pasolinivel, aki színészként működött közre Lizzani opuszában. A túró ban egy angyalt játszó Ettore Garofolo volt Pasolini előző filmje, a Mamma Róma (1962) egyik főszereplője. A forgatásra látogató vendégek között felbukkan A csóró két női epizodistája, Franca Pasut (Stella) és Adele Cambria (Nannina). Cambria később Pasolini Teoréma ( 1968 ) című alkotásában is szerepelt. A túró bibliai élőképének egyik ismeretlen fiatalja néhány év múlva a Dekameron ban ( 1971 ) kapott kisebb szerepet mint a szerencsétlen Lisabetta egyik bátyja. Pasolini A túró forgatásán ismerte meg Ninetto Davolit , aki a stábban dolgozó fivérét jött meglátogatni. Az ismert rendező és a göndör hajú kamaszfiú között szoros barátság alakult ki, s Davoli a Madarak és madárkák tól ( 1966 ) kezdve Pasolini alkotásainak meghatározó figurája lett. Ninetto gyerekeinek Pasolini lett a keresztapjuk: az egyik srác neve Pier Paolo volt, a másiké Pasolini fiatalon meggyilkolt fivére után Guido. A filmrendező együtt töltötte élete utolsó estéjét a színésszel és annak családjával kedvenc éttermükben. Főszereplők Orson Welles (a rendező) Mario Cipriani (Stracci) Laura Betti (a díva) Edmonda Aldini (a másik díva) Ettore Garofolo (angyal) Maria Bernardini (Natalia, a vetkőző nő) (nem szerepel a stáblistán) Elsa De Giorgi (a producer felesége) (nem szerepel a stáblistán) Rossana Di Rocco (Stracci lánya) (nem szerepel a stáblistán) Vittorio La Paglia (Pedoti, az Italia Sera újságírója) (nem szerepel a stáblistán) Tomas Milian (centurio) (nem szerepel a stáblistán) Franca Pasut (látogató) (nem szerepel a stáblistán) Adele Cambria (látogató) (nem szerepel a stáblistán) Apollo (dal) Az Apollo (magyarul: Apolló) című dal Svájcot fogja képviseli a 2017-es Eurovíziós Dalfesztiválon, Kijevben. A dalt a svájci Timebelle fogja előadni a második elődöntőben. A zenekar a SRF közszolgálati televízió Die Entscheidungsshow című műsorán nyerte el a jogot , hogy képviselje az országát a dalfesztiválon. Európai Szociális Alap Az Európai Szociális Alap (ESZA) a tagállamokban az Európai Unió legfontosabb foglalkoztatást elősegítő, valamint a gazdasági és szociális kohéziót előmozdító pénzügyi eszköze. Az ESZA rendelkezik az EU teljes költségvetésének 10 százaléka fölött. Az ESZA az EU egyik strukturális alapja, amelynek célja a társadalmi kohézió erősítése és a gazdasági jólét megteremtése az Unió régióiban. A strukturális alapok az újraelosztás pénzügyi eszközei, amelyek azzal próbálják csökkenteni az Európán belül előforduló különbségeket, hogy a kevésbé fejlett régiókat támogatják. Az ESZA célja elsősorban az, hogy minél több és jobb munkahelyet teremtsen az EU-ban, mindezt pedig olyan nemzeti, regionális és helyi projektek társfinanszírozásával próbálja elősegíteni, amelyek a tagállamok és régióik teljes munkaerőpiacán a foglalkoztatás szintjének, a munkahelyek minőségének javítását célozzák. Története Az Európai Szociális Alapot az 1957-es Római szerződés hozta létre, ez a legrégebbi strukturális alap. Míg az ESZA mindig is a foglalkoztatottság szintjének növelését tekintette céljának, az évek során alkalmazkodott az új idők új kihívásaihoz. A II. világháborút követő években elsősorban a munkavállalók Európán belüli vándorlásának irányítására összpontosított, majd később a fiatalok és képzetlenek munkanélkülisége elleni harcot tekintette fő feladatának. A jelenlegi költségvetési időszakban (2007–2013), amellett, hogy azokat próbálja támogatni, akik számára különös nehézséget jelent az elhelyezkedés – így a nőket, pályakezdőket, idősebb munkavállalókat, bevándorlókat, csökkent munkaképességűeket –, az ESZA mind a munkavállalókat, mind a munkáltatókat segíti a változásokhoz történő alkalmazkodásban. Mindezt a munkahelyek innovációjának, az élethosszig tartó tanulásnak és a munkavállalók mobilitásának elősegítésével teszi. Az ESZA helye az EU politikái és stratégiái között Az Európai Unió kiemelkedő stratégiája a Lisszaboni Stratégia. Ennek célja, hogy 2010-re Európa a világ legdinamikusabban fejlődő és legversenyképesebb tudásalapú társadalmává váljon, amely úgy képes a fenntartható gazdasági növekedésre, hogy egyre több és jobb munkahelyet létesít, csökkenti a társadalmi különbségeket és tiszteli a környezetet. A Lisszaboni Stratégia célkitűzései határozzák meg az ESZA fő prioritásait. Az EU számos pénzügyi és politikai eszköze támogatja a Lisszaboni Stratégia megvalósulását. Ezek közül a kohéziós politika célja az EU országai és régiói közötti gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése. Az EU költségvetésének pénzügyi forrásait (strukturális alapok) – ideértve az ESZA-t is – használja a kevésbé fejlett régiók társadalmi és gazdasági fejlesztésének támogatására. A globalizáció és az elöregedő népesség háttere ellenében, a versenyképesség és a foglalkoztatottság növelése szükségességének fényében az Európai Foglalkoztatási Stratégia keretet biztosít az EU-tagállamok számára a foglalkoztatás területén közös célkitűzések és prioritások kialakításához. Ezeket a közös célkitűzéseket veszik fel ezt követően a foglalkoztatási irányelvek közé, és foglalják bele a nemzeti reformprogramokba, amelyeket az egyes tagállamok készítenek el. Az ESZA forrásokat a tagállamok osztják el nemzeti reformprogramjaik, illetőleg nemzeti stratégiai referenciakereteik (NSRK) útján, amelyek meghatározzák az adott tagállam EU strukturális alapokból kapott támogatásai felhasználásának prioritásait. Az Európai Szociális Menetrend szintén fontos szerepet játszik az ESZA felhasználási prioritásainak kialakításában. A Szociális Menetrend az „Európai társadalmi modell” aktualizálását tűzte ki célul a munkaerőpiacok és a társadalmi védőháló modernizálása útján, így a munkavállalók és a vállalkozások is hasznot húzhatnak a nemzetközi verseny folytán adódó lehetőségek, technológiai előnyök és változó népesedési mutatók kihasználásával, miközben megvédik a társadalom legsebezhetőbb rétegeit. Ráadásul a „rugalmas biztonság” koncepciója hozzájárul az ESZA kezdeményezéseihez. A rugalmas biztonság olyan politikai stratégia, amely segít növelni egyfelől a munkaerőpiacok, munkaszervezetek és munkaügyi kapcsolatok rugalmasságát, másfelől a munkavállalás és a jövedelem biztonságát. A rugalmas biztonság fogalma újszerűen közelíti meg a foglalkoztatást, és előnyben részesíti az „élethosszig tartó foglalkoztatottság” modelljét az „élethosszig tartó állás” modelljével szemben. Arra bátorítja a dolgozókat, hogy vegyék saját kezükbe sorsukat az élethosszig tartó tanulás, a változásokhoz való alkalmazkodás és a mobilitás segítségével. Az ESZA: a stratégia lényege AZ ESZA hétéves programidőszakokra bontva működik. AZ ESZA stratégiája és költségvetése az EU tagállamai, az Európai Parlament és az Európai Bizottság tárgyalásai nyomán alakul ki. A stratégia meghatározza az ESZA finanszírozási célkitűzéseit, amelyek részben vagy egészben megegyeznek más strukturális alapok finanszírozási céljaival. A jelenlegi ESZA finanszírozási időszak céljai a következők: A regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzés : a regionális versenyképesség megerősítése, a foglalkoztatás, és a befektetések számára vonzóvá tétel. A konvergencia célkitűzés : a növekedés és a foglalkoztatás serkentése a kevésbé fejlett régiókban. Ez a célkitűzés kapja az ESZA források teljes összegének 80%-át. A stratégia átfogó „prioritás tengelyeket” fektet le, amelyek meghatározzák, mit kell tenni a célkitűzések elérése érdekében, és melyek jogosultak a finanszírozásra. Az ESZA források kihelyezése Az ESZA finanszírozás szintje régiónként különböző, az adott régió relatív gazdagságától függ. Az EU régióit jogosultság alapján négy régiós kategóriára osztották, az egy főre jutó regionális GDP EU-átlaghoz (az EU-25, vagy az EU-15 átlagához) viszonyított aránya alapján, a két célkitűzés alapján megosztva. A konvergencia célkitűzés körébe tartoznak: a konvergencia régiók: ahol az egy főre jutó GDP kevesebb az EU-25 átlagának 75%–ánál, a fokozatosan kikerülő régiók: ahol az egy főre jutó GDP több az EU-25 átlagának 75%-ánál, de kevesebb az EU-15 átlagának 75%-ánál. A regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzés: a fokozatosan bekerülő régiók: ahol az egy főre jutó GDP a 2000 és 2006 közötti időszakra vonatkozóan kevesebb az EU-15 átlagának 75%-ánál, de a 2007 és 2013 közötti időszakra vonatkozóan több az EU-15 átlagának 75%-ánál a versenyképességi és foglalkoztatási régiók: ide tartozik az EU összes további régiója. A konvergencia régiókban az ESZA társfinanszírozás a projektekben elérheti a teljes költség 85%-át. A regionális versenyképességi és foglalkoztatási régiókban inkább az 50%-os társfinanszírozás fordul elő. A gazdagabb tagállamok és régiók esetében az ESZA forrásai a létező nemzeti foglalkoztatási kezdeményezések kiegészítésére szolgálnak, míg a kevésbé gazdag tagállamok esetében az ESZA finanszírozás a foglalkoztatás-központú kezdeményezések fő forrása. A térképen látható a régiók jogosultság szerinti felosztása az ESZA jelenlegi programidőszakában (2007–2013). Az ESZA végrehajtása Míg a stratégiák meghatározására uniós szinten kerül sor, az ESZA finanszírozás végrehajtása a tagállamok és a régiók feladata. Amint a stratégia és a költségvetés kérdésében egyezség született, megkezdődik a közös programozás. A hétéves operatív programokat a tagállamok és régióik az Európai Bizottsággal közösen tervezik meg. Ezek az operatív programok határozzák meg a finanszírozott tevékenységi területeket, amelyek lehetnek földrajzi vagy tematikus alapúak is. A tagállamok nemzeti ESZA irányító hatóságokat hoznak létre, amelyek a projektek kiválasztásáért, a források kifizetéséért, valamint a projektek folyamatának és eredményeinek kiértékeléséért felelősek. A tagállamok kijelölnek továbbá ellenőrző és hitelesítő hatóságokat is, amelyek ellenőrzik és biztosítják, hogy a kiadások megfeleljenek az ESZA szabályozásoknak. Az ESZA projektjei Az ESZA gyakorlati végrehajtása projekteken keresztül zajlik, amelyek pályáztatása és végrehajtása széles körben, a köz- és a magánszféra szervezeteinek bevonásával zajlik. Ezek közé tartoznak a nemzeti, regionális és helyi hatóságok, oktatási és szakképző intézmények, a civil szervezetek és az önkéntes szervezetek, továbbá társadalmi partnerek, például szakszervezetek, munkástanácsok, ipari és szakmai kamarák, illetve egyes cégek. Az ESZA projektek haszonélvezői változóak, lehetnek egyes munkavállalók, emberek csoportjai, szakszervezetek, közigazgatási szervek vagy egyes gazdasági társaságok. Az emberek főleg azon sebezhető csoportjai a célcsoportok, akik számára különösen nagy nehézséget okoz az elhelyezkedés vagy a pályakezdés, így például a hosszabb ideje munkanélküliek és a nők. Jelzésértékű, hogy az említett sebezhető csoportok tagjai közül becslések szerint 9 millióan részesülnek valamilyen segítségben az ESZA projektekben való részvétel útján – lásd az 1. grafikont. Az Európai Szociális Alap 2007–2013 Az ESZA jelenlegi programidőszaka 2007-től 2013-ig tart, és zászlajára az „Értékünk az ember” jelmondatot tűzte. Ebben az időszakban mintegy 75 milliárd eurót – az EU költségvetésének közel 10%-át – fordít foglalkoztatást növelő projektekre. A finanszírozásban hat különösen kiemelt terület részesül: Az emberi tőke növelése (a teljes finanszírozás 34%-a) A foglalkoztatáshoz való hozzáférés és fenntarthatóság (30%) A munkavállalók és a cégek, a vállalkozások és vállalkozók alkalmazkodóképességének növelése (18%) A hátrányos helyzetűek társadalmi életbe való bevonásának növelése (14%) Az intézményi férőhelyek növelése nemzeti, regionális és helyi szinten (3%) A reformok érdekében történő mozgósítás a foglalkoztatás és a bevonás területén (1%) A források eloszlásának minden régióban tükröznie kell a helyi és regionális prioritásokat. Mind a hat prioritás alkalmazható mind a konvergencia, mind a regionális versenyképességi és foglalkoztatási célkitűzések esetén, bár a konvergencia régiók alapvetően az „emberi tőke növelésére” fektetik a hangsúlyt. A 2. grafikon az ESZA ráfordítások tagállamok szerinti felosztását mutatja a 2007–2013 közötti időszakban. Az ESZA újraelosztó jellegét jól szemlélteti a 3. grafikon, amely megmutatja a tagállamokban az egy főre eső ráfordítás nagyságát. Értékelés A Bureau of Investigative Journalism (City University, London) és a Financial Times nyolc hónap munkájával próbálta megfejteni, hogy a 2007-2013-a költségvetési periódus strukturális alapjaiból mennyit, hol, mire költöttek el. Az értékelés legfontosabb megállapítása, hogy a strukturális alapok kifizetései nagyon-nagyon lassúak minden tagállamban. Ennek két oka van: a hatalmas adminisztrációs terhek és a mindenhol költségvetési deficittel küzdő állami és önkormányzati szervek társfinanszírozásának hiánya. Mulgi nyelv A mulgi a déli észtek által beszélt nyelvek, nyelvjárások egyike. Az ilyeneket összefoglalóan dél-észt nyelv néven emlegetik, a mulgi mellett ide tartozik még a tartu, võro és a szetu nyelv. A mulgikról A mulgik Észtország déli részén élnek, a Võrtsjärvtől délkeletre, Viljandi megye (Viljandi maakond) déli felében. Mulgiföld központjának számít Viljandi, bár kívül esik a hagyományos értelemben vett mulgi területen. A városban minden évben népzenei fesztivált rendeznek, és itt működik a Tartui Egyetem kihelyezett tagozata, a Viljandi Kultúrakadémia, mely népművészeti és zenei szakembereket képez. A mulgi nyelvjárás A mulgi nyelvjárást a déli nyelvjárások közé sorolják, de nem tekintik önálló nyelvnek, mint a võrui vagy a szetu nyelvváltozatoknak. Ma már csak néhány ezren beszélik, de jelentős mennyiségű népköltészeti szöveget gyűjtöttek össze mulgi nyelvjárásban. Történelem A két különböző történelmi észt nyelv - északi és déli észt - a modern észt ősök migrációján alapul Észtország területén legalább két különböző hullámban és mindkét csoport meglehetősen eltérő nemzeti nyelven beszél. Az erőteljes népmozgások miatt azonban ezen nyelvjárások beszélői ma az ország területein szétszóródva élhetnek Az első dél-észt nyelvtant 1648-ban Johann Gutslaff írta és az Újtestamentom fordítását (Wastne Testament) 1686-ban publikálták. 1806-ban jelent meg az első észt újság megjelent dél-észt irodalmi nyelven (Tarto-ma rahwa Näddali leht). Rohingják A rohingják vagy egyéb átírásokban rohingyák vagy ritkábban rohindzsák (burmai: ���������; bengáli: ��������) egy kisebbségben lévő népcsoport Mianmarban. Jellemzően a Bengáli-öböl parti sávjában élnek, ott is leginkább a Bangladessel határos Rakhaing állam északi részén. Számuk az államban kb. 1 millió fő lehet. Zömmel szunnita muzulmán vallásúak (a jellemzően buddhista Mianmaron belül). Gyakran említik őket ugyanakkor a világ legüldözöttebb népei között, többek között arra hivatkozva, hogy egy, az akkori Burmában 1982-ben elfogadott törvény megfosztotta őket az állampolgárságuktól, sőt még a nevük használatát is eltörölte, azóta a rohingjákat csak bengáli néven nevezik. A rohingjáknak – egyes feltevések szerint – száműzött arabok voltak az ősei, a délkelet-ázsiai régió államainak a gyarmatosítás alól történt felszabadulása előtt chittagongiaknak nevezték őket, a kelet-bengáli Chittagong negyed után. A mianmari kormány buddhista nacionalizmusa következtében, az ellenük folytatott katonai akciók miatt, 2017-ben pár hét alatt több százezren menekültek át Bangladesbe. 2017. szeptember végére már – António Guterres, az ENSZ főtitkára szavai szerint: „a helyzet a világ leggyorsabban növekvő menekültválságává és emberi jogi rémálmává vált”. Gecse Gyula Gecse Gyula (Budapest, 1993. március 23. –) magyar labdarúgó. Jelenleg a magyar NB3 Keleti csoportjában szereplő Erzsébeti Spartacus MTK LE labdarúgója. (17375) 1981 EJ4 A (17375) 1981 EJ4 a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Schelte J. Bus fedezte fel 1981. március 2-án. Beranov Beranov (németül Böhmisch Borau) Teplá településrésze Csehországban a Karlovy Vary-i kerület Chebi járásában. Központi községétől 3.5 km-re északkeletre fekszik. A 2001-es népszámlálási adatok szerint 23 lakóháza és 39 lakosa van. Richard Lazarus Richard Stanley Lazarus (New York, 1922. március 3. – Walnut Creek, 2002. november 24.) amerikai pszichológus. Főként érzelmi mechanizmusokat vizsgált, az érzelem és a kogníció kapcsolatát, később pedig stresszel és megküzdéssel foglalkozott. A legfontosabb fogalom, amelyet bevezetett, a kognitív kiértékelés. Lazarus szerint a helyzet értelmezése két értékelő folyamat eredményeképpen jön létre. A helyzet értékelése határozza meg az érzelmi élményünk intenzitását és minőségét. Életpályája 1942-ben diplomázott a New York-i főiskolán, majd az amerikai hadseregben szolgált a II. világháború idején, ami nagy hatással volt a későbbi munkásságára. 1947-ben a Pittsburgh-i Egyetemen doktorált, kezdetben a Johns Hopkins Egyetemen (1948–1953), majd a Clarck Egyetemen (1953–1957 között) tanított. 1957-ben csatlakozott a Berkeley Egyetem karához, és itt is maradt 1991-ig, amíg professzor emeritusz nem lett. Élete során 13 könyvet írt, ebből ötöt az 1991-es nyugdíjba vonulása után. 1945. szeptember 2-án feleségül vette Bernice Lazarust, akivel 57 évig voltak házasok. Két gyerekük született: Daniel és Nancy. Munkássága Szembe ment az 1950-es években még domináns behaviorista nézőponttal. Ebben az időszakban indított el egy vizsgálati sorozatot, amelyben jellemzően mozgóképet használtak fel stressz- és érzelemkeltésre. A körülmények úgy voltak kitalálva, hogy énvédő mechanizmusok jelentkezzenek és megváltoztassák azt, ahogy a nézőre hatással volt a film mind szubjektíven, mind pszichofiziológiailag. Az 1960-as években a kognitív kiértékelés hatásait kutatta a stresszre vonatkozóan laboratóriumi körülmények között (a '70-es években terepvizsgálatok keretein belül). Ezek a vizsgálatok vezettek ahhoz, hogy a UC Berkeley Stress and Coping Projectet elindította, majd ennek keretein belül 1984-ben publikálta a Stress, Appraisal, and Copingot, amely ezen a területen az egyik legtöbbet idézet és olvasott könyv, melyet egy korábbi diákjával, Susan Folkmannal együtt írt. Díjak, elismerések 1969: Guggenheim Fellowship 1984: a Kaliforniai Pszichológiai Társaság elismerése 1988: a Johannes Gutenberg Egyetem tiszteletbeli doktorátusa (Mainz) 1989: az Amerikai Pszichológiai Társaság egyik legmagasabb elismerése a tudományos hozzájárulásáért 1995: a Haifa Egyetem (Izrael) tiszteletbeli doktorátusa March ör Die A March ör Die album a brit Motörhead zenekar 1992-ben megjelent, sorrendben tizedik stúdiólemeze. Története Az előző évben megjelent 1916 után a March ör Die a második Motörhead-album, melyet a WTG/Epic számára készítettek. A lemezt a nagykiadós recept szerint állították össze: van itt lírai sláger ("I Ain't No Nice Guy"), van ismert dal feldolgozása (Ted Nugent: "Cat Scratch Fever"), filmzene betétdal ("Hellraiser") és persze ismert vendégzenészek (Ozzy Osbourne és Slash). A kommersz megközelítés mégsem működött és a March ör Die csúfosan megbukott. A régi rajongók nem értékelték a helyenként popos dallamokat, új rajongókat pedig nem sikerült szerezni. A Motörhead Angliában ezzel az albummal produkálta a legrosszabb eladási eredményeket, de az áhított amerikai áttörés sem sikerült. A lemezen újra Peter Solley producerrel dolgoztak, de már a stúdiózás sem indult jól, mivel kritikán aluli teljesítménye miatt a dobos Phil 'Philthy Animal' Taylort ki kellett rúgniuk. Philthy játéka egyedül az "I Ain't No Nice Guy" dalban hallható. Az albumot végül Tommy Aldridge (Whitesnake, Ozzy Osbourne) dobolta fel vendégzenészként. A felvételek végére a Motörhead új dobosát is sikerült megtalálniuk, a korábban King Diamond és Don Dokken zenekarában játszó Mikkey Dee személyében. Vele szintén felvettek két új számot, a Hellraiser III: Hell on Earth mozifilmben hallható "Hell on Earth" és "Hellraiser" dalokat, épp az 1992-es Los Angeles-i zavargásokkal egyidőben. A "Hellraiser" eredetileg Ozzy Osbourne 1991-es No More Tears albumára íródott , amelynek négy dalához Lemmy írt dalszövegeket. A filmhez a Motörhead újra feljátszotta a dalt. Az "I Ain't No Nice Guy" dalban Ozzy Osbourne énekel duettet Lemmyvel, míg a gitárszólót Slash játszotta a Guns N’ Rosesból. A lírai dalt a slágerrádióknak szánták, de a kiadó nem támogatta eléggé ahhoz, hogy komolyan vegyék. A dalhoz forgatott klipet is a zenekarnak kellett kifizetnie, és mire a March ör Die megjelent a lemezt gondozó WTG tönkrement és az anyacég Sony kirúgta a zenekart. Az album dalai "Stand" (Campbell, Würzel, Lemmy) – 3:31 "Cat Scratch Fever" (Ted Nugent) – 3:52 "Bad Religion" (Campbell, Würzel, Lemmy) – 5:01 "Jack the Ripper" (Campbell, Würzel, Lemmy) – 4:39 "I Ain't No Nice Guy" (Lemmy) – 4:18 videoklip "Hellraiser" (Lemmy, Ozzy Osbourne, Zakk Wylde) – 4:35 "Asylum Choir" (Campbell, Würzel, Lemmy) – 3:40 "Too Good to Be True" (Campbell, Würzel, Lemmy) – 3:36 "You Better Run" (Lemmy) – 4:51 "Name in Vain" (Campbell, Würzel, Lemmy) – 3:06 "March ör Die" (Lemmy) – 5:41 Közreműködők Ian 'Lemmy' Kilmister – basszusgitár , ének Phil Campbell - gitár , háttérvokál Mike 'Würzel' Burston - gitár, háttérvokál Tommy Aldridge - dobok Mikkey Dee - dobok a "Hellraiser" dalban Phil 'Philthy Animal' Taylor - dobok az "I Ain't No Nice Guy" dalban Slash - gitárszóló az "I Ain't No Nice Guy" dalban és gitár a "You Better Run" dalban Ozzy Osbourne - ének az "I Ain't No Nice Guy" dalban Forrás Motörhead hivatalos diszkográfia Encyclopaedia Metallum - Motörhead: March or Die Ian Fraser Kilmister & Janiss Garza. Fehércsíkláz (White Line Fever. The Autobiography) (2002). ISBN 9789637448676 (magyarul) 2-es busz (Balatonfüred) A balatonfüredi 2-es jelzésű autóbusz az Újtelep – Óváros – Lakótelep – Hajóállomás – Autóbusz-állomás – Volán-telep útvonalon közlekedik. A vonalat az Északnyugat-magyarországi Közlekedési Központ üzemelteti. Közlekedése A reggeli csúcsidőben óránként, egyéb időszakban kétóránként közlekedik. Forrás Balatonfüred helyi autóbuszvonalai (magyar nyelven) (PDF). Északnyugat-magyarországi Közlekedési Központ. (Hozzáférés: 2017. augusztus 20.) ÉNYKK Zrt. Interaktív térkép Interaktív menetrend Augustini Mátyás Augustini Mátyás (Liptószentmiklós, ? – Trencsén, 1753.) evangélikus lelkész. Élete Tanult Sopronban, azután a Wittenbergi egyetemre iratkozott be 1714. szeptember 17-én. Magyarországra visszatérve előbb Felsőnecpáli tanító volt; onnan 1733-ban Trencsénbe ment lelkésznek, s haláláig itt működött. Művei Služebnjk Bolia Živeho… Daniel Knogler… Trencsén, 1736. (Knogler Dániel temetése alkalmával tartott szlovák halotti beszéde.) Safarik szerint még néhány templomi éneket és három alkalmi munkát is irt, de címüket nem jegyezte föl. Bartholomaeides: De praeparatione ad mortem , és De patientia címekkel sorolja fel munkáit, mint 1734-ben kiadottakat. Iltő Iltő, románul: Ilteu település Romániában, a Partiumban, Arad megyében. Fekvése Soborsintól keletre, a Maros jobb partja közelében fekvő település. Nevének eredete Nevét az Iltyó nevű patakról vette, mely románul Ilteu, ami magyarul mocsaras tavat jelent. Története Iltő, Iltőtó nevét 1337-ben pisc. Ilteuthow vocata super v. Pesthus néven említette először oklevél. 1743-ban Iltyio, 1808-ban Iltyó alias Ilgyó h., 1888-ban Iltyó, 1913-ban Iltő néven írták. Román lakosságú falu, mely egykor a báró La Presti család uradalmához tartozott. Lakói egykor földműveléssel és hajókészítéssel foglalkoztak. A község régi pecsétjén egy zászlós hajó és egy csáklyás ember volt látható. A hagyományok szerint a település régen közel a Maroshoz egy Perczok nevű helyen feküdt és ez is volt a neve, de a Maros áradásai miatt lakói feljebb költöztek. Határában a Coşta Ogurului nevű helyen 1812-ben rézbányát nyitottak, de később a bányászatát abbahagyták. 1784-ben a felkelő román parasztok hamuvá égették az uraság minden épületét és gazdaságát, majd innen Tokra vonultak, ahol szintén dúltak. 1809-ben kilenc román haramia kirabolta az akkori birtokosnőt: Vojd Antóniát, nagyon megkínozták, és magukkal hurcolták a Marosig. Birtokosai voltak a Vojd család, Herceg Lichtenstein Alajos, valamint La Presti is. La Prestiről az a hagyomány maradt fenn, hogy itt levő kastélya pincéiben vadállatokat tartott; hálószobájából süllyesztőn éjjelenként lejárt hozzájuk fáklyafény mellett. Ugyanő fatalpú hegyi-vasútat épített. 1910-ben 828 lakosából 759 román, 44 magyar, 13 német volt. Ebből 770 görögkeleti ortodox, 44 római katolikus volt. A trianoni békeszerződés előtt Arad vármegye Máriaradnai járásához tartozott. Park Hill Metodista Gyülekezet A Park Hill Metodista Gyülekezet (Park Hill United Methodist Church) egy több mint 100 éves közösség Colorado állam fővárosában, Denverben. A mintegy 700 tagú gyülekezet arról nevezetes, hogy 2014. január 19-én ünnepélyes keretek között partneri együttműködésre lépett a reformzsidó irányzathoz tartozó Temple Micah közösséggel, amelynek jegyében a metodista templom egyúttal zsinagógaként is működik. Weboldal http://www.phumc.org/ Orsago Orsago település Olaszországban, Veneto régióban, Treviso megyében. Lakosainak száma 3882 fő (2017. január 1.). Orsago Cordignano, Godega di Sant'Urbano és Gaiarine községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Joó György Joó György (Gyöngyös, 1881. május 11. – Arolsen, 1945. február 6.) tanító. Élete 1906-ban szerzett tanítói oklevelet, Egerben, ezt követően pedig szülővárosában, Erdőteleken, Rimaszombatban, majd Hatvanban oktatott. 1915-ben a frontra vezényelték, főhadnagyi rangban harcolt, ám a következő évben súlyos betegen tért vissza a hátországba. Az első világháború után a Magyarországi Szociáldemokrata Párt tagja lett, a Magyarországi Tanácsköztársaság idején a magyar Vörös Hadseregben szolgált, illetve a hatvani belvárosi iskola igazgatójaként működött. A kommün összeomlását követően lefogták, s három év börtönbüntetést szabtak ki rá. Szabadulását követően alkalmi munkákból tartotta fenn magát, a második világháború idején Németországba hurcolták, ahonnan nem tért vissza. Gajdos József Gajdos József (Tata, 1962. március 27.) színész, rendező, táncos, koreográfus, producer. Életpályája 1968–1976 között Békéscsabán végezte el az általános iskolát. 1969–1977 között amatőr, majd hivatásos néptáncos volt. 1978–1980 között dzsesszbalett-táncos volt. 1980–1986 között a Rock Színház alapító tagja volt. 1983–1986 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola operett, musical színész szakán tanult Kazán István osztályában. 1983–2004 között musical színész volt a Rock Színházban, a Madách Színházban (1990, 1993), a Budapesti Operettszínházban (1989, 1991-1992) és a Thália Színházban. 1990–1996 között önálló producer, rendező, koreográfus. 1991–1993 között a Madách Színház balettkarának egyik alapító vezetője volt. 1995–1998 között a bécsi konzervatórium vendégtanára. 1999-től szabadúszó színész. 2013 óta a Magyar Film és Média Intézet színészmesterség tanára. Színházi munkái A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: színészként: 18; rendezőként: 2; koreográfusként: 44. Filmjei Zuhanás közben (1987) Álomasszony (1993) Az öt zsaru (1998) Tamara (énekesnő) Tamara Macarena Valcárcel Serrano (Sevilla, 1984. június 27. –) spanyol énekesnő. Családja Édesapja: Federico Valcárcel, édesanyja: Matilde Serrano. Rafael Farina flamencoénekes unokája. Házastársa: Daniel Roque (2005–), gyermekei: Daniela Roque Valcárcel (2006), Leandro Roque Valcárcel (2009), Valentina Roque Valcárcel (2012) és Hector Roque Valcárcel (2015). Diszkográfia 1999: Gracias 2001: Siempre 2003: Abrázame 2004: Canta Roberto Carlos 2005: Lo Mejor de Tu Vida 2006: Emociónes en Directo 2007: Perfecto 2009: Amores 2011: Más 2012: Encadenados 2013: Incondicional 2015: Lo Que Calla el Alma Díjai 4 Nominaciones a los Grammys Latinos Premio de la Música ‘Mejor artista revelación’ Premio Cadena Dial (1999) (2004) (2009) (2013) Premio Ondas ‘Mejor canción: Herida de Amor’ (2001) Ulpius-ház Könyvkiadó Az Ulpius-ház Könyvkiadó budapesti székhelyű magyar könyvkiadó, melyet 1998-ban hozott létre Kepets András. Története A kiadó nevét Szerb Antal Utas és holdvilág című kötete ihlette. Az első kiadott könyvük Mark Twain Puddingfejű Wilson című műve volt. 2002-ben elnyerte az Év kiadója címet. Működése A kiadó a piaci viszonyokat veszi figyelembe, korábban főként nagy sikerű külföldi regények fordításaival vált ismertté, később azonban magyar szerzőket is elkezdett kiadni. A magyar szerzőkkel a kiadó hosszú távú, öt-nyolcéves szerződést köt. Kepets András szerint a kiadó számára a nagy sikerű bestsellerek teszik lehetővé, hogy a kisebb számú olvasóközönséget vonzó igazi szépirodalmi műveket is ki tudják adni. Évente átlagosan 60 új könyvet jelentetnek meg. 2015. március 17-én a kiadó csődvédelmet kért. Az okok között van a könyvpiacot sújtó válság, illetve a kiadó túl gyors ütemű terjeszkedése. Válogatott magyar szerzők Cserna-Szabó András Czifrik Balázs Fábián Janka Fejős Éva Fliegauf Benedek Frei Tamás Gerlóczy Márton Hamvai Kornél Harcos Bálint Hazai Attila Karafiáth Orsolya Lakatos Levente Maros András Méhes György Nagy Koppány Zsolt Nagy Gergely Orbán János Dénes Salamon Pál Szálinger Balázs Teslár Ákos Ugron Zsolna Vass Virág Nobel-díjas szerzők Orhan Pamuk Doris Lessing Jean-Marie Gustave Le Clézio Bátaszék vasútállomás Bátaszék vasútállomás egy Tolna megyei vasútállomás, Bátaszék városában, melyet a MÁV üzemeltet. Tervezője Pfaff Ferenc MÁV-főépítész volt. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Dombóvár–Bátaszék-vasútvonal Bátaszék–Baja–Kiskunhalas-vasútvonal Sárbogárd–Bátaszék-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Decs vasútállomás Mőcsény megállóhely Alsónyék megállóhely Richard Mollier Richard Mollier (Trieszt, 1863. november 30. – Drezda, 1935. március 13.) osztrák származású német fizikus, gépészmérnök, a Göttingeni és a Drezdai Egyetem tanára, a termodinamika alapjait képező fizikai anyagjellemzők élenjáró kutatója. Kiemelkedő eredményeket ért el a víz, a vízgőz(wd) és a nedves levegő(wd) fizikai állapotjellemzőinek kutatásában. Élete Származása, családja Az Osztrák–Magyar Monarchia polgáraként született. Apja a pfalzi Montabaurból való Eduard Mollier (1828–1906) hajóépítő mérnök volt, a trieszti E. Mollier hajógyár műszaki igazgatója, Martin Joseph Mollier földbirtokos (1796–1848) fia.. Anyja a felső-pfalzi Riedenburgból származó Armine von Dyck (1836–1910) volt, az 1861-ben bajor nemesi címet kapott Carl von Dyck vasúttisztnek (1803-1888), a müncheni távíróhivatal igazgatójának leánya. Fivére, Siegfried (? –?) 1908-ban feleségül vette Elisabeth Barkhausent (1885–1974), a brémai Friedrich Barkhausen (1840–1896) és Catharina Hegeler (1851–1928) leányát, Heinrich Barkhausen fizikus (wd) (1881–1956) húgát. Húga, Hilde Mollier (1876–1967) a Müncheni Műszaki Főiskola egyik első női hallgatója, majd Oskar Knoblauch professzor (1862–1946) asszisztense lett 1909-ig, ekkor feleségül ment sógorához, Heinrich Barkhausenhez, aki később a Drezdai Műszaki Egyetem professzora, a tudományos akadémia tagja lett, nevéhez az akusztika és a nagyfrekvenciás elektrofizika több fontos jelenségének felfedezése fűződik. Iskolái, pályakezdése Richard Mollier 1882-ben érettségizett a trieszti német gimnáziumban. Felsőfokú tanulmányait a grazi Károly–Ferenc Tudományegyetemen(wd) kezdte, majd a Müncheni Műszaki Főiskolán (a mai Műszaki Egyetemen) folytatta. A főiskola docensi rangú magántanára (Privatdozent) lett, első publikációi az elméleti géptan területén jelentek meg. Műszaki doktori disszertációját „A gázok entrópiájáról” (Über die Entropie der Gase) címmel 1895-ben védte meg a müncheni Műegyetemen. Tudományos pályafutása 1896-tól egy tanéven át a göttingeni György Ágost-Egyetemen(wd) dolgozott. 1897-ban a Drezdai Műszaki Egyetemen kinevezték a géptan rendes egyetemi tanárává, a nyugállományba vonuló Gustav Zeuner professzor (1828–1907) utódaként. 1904-ben Drezdában, majd 1906-ban Berlinben is megjelentette „Új diagramok a műszaki hőtanhoz” (Neue Diagramme zur Technischen Wärmelehre) című könyvét, az ebben leírt módszerek jelentősen leegyszerűsítették a műszaki termodinamikai folyamatok mérnöki számításait. Több német és nemzetközi tudományos egyesület munkájában részt vett. 1909-ben ő képviselte Németországot a Nemzetközi Hűtéstechnikai Egyesület első kongresszusán. Munkásságának jelentős nemzetközi elismeréseként 1923-ban a termodinamikával foglalkozó tudósok Los Angelesben tartott világkongresszusa határozatba tette, hogy minden olyan műszaki állapot-diagramot, amelynek egyik tengelyére az entalpiát vitték fel, Mollier nevéről „Mollier-digramnak” neveznek. Ezek közül a két legismertebb a vízgőz h–s (entrópia–entalpia) diagramja, amely a Carnot-körfolyamat számítását könnyíti meg, és a nedves levegő h-x diagramja, a levegőkezelés és a klímatechnika számításainak alapvető segédeszköze. 1919-ben titkos tanácsosi rangot kapott, a Braunschweigi Műszaki Egyetem díszdoktorává (Dr.-Ing. E. h.) fogadta. 1928-ban a Német Mérnökök Egyesülete(wd) (Verein Deutscher Ingenieure, VDI) a Franz Grashofról(wd) elnevezett Grashof-emlékérmet adományozta Mollier-nak. 1931-ben nyugállományba vonult, de professor emeritusként 1933-ig dolgozott a Drezdai Egyetemen. 1935-ben hunyt el Drezdában. Sírja a tolkewitzi urnatemetőben (Urnenhain Tolkewitz) található. Emlékezete A Drezdai Műszaki Egyetemen egy új oktatási épület, a „Mollier-Bau” viseli a nevét. Mollier századik születésnapján, 1963-ban itt avattak fel emléktábláját. Hatása Tanítványai közül többen is a termodinamika világhírű tudósai lettek, köztük Wilhelm Nusselt (1882–1957) és a „hűtéstechnika pápájaként” emlegetett Rudolf Plank (1886–1973). A Mollier-diagramok bekerültek a fizikusok és gépészmérnökök alapvető tananyagába, nyomtatott és digitalizált változataikat tudósok és mérnökök generációi használják napi munkájukban. Főbb művei, publikációi Das Wärmediagramm (Entropie-Temperatur-Diagramm) (1893) – Online a drezdai SLUB (Sächsische Landesbibliothek – Staats- und Universitätsbibliothek) honlapján . Die Entropie der Wärme (1895) Dampftafeln und Diagramme des Kohlendioxid (1896) Neue Diagramme zur Technischen Wärmelehre (1904) Bierville Bierville település Franciaországban, Seine-Maritime megyében. Lakosainak száma 304 fő (2015). Bierville Blainville-Crevon, Longuerue, Morgny-la-Pommeraye és Pierreval községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Sárospataky István Sárospataky István (Kolozsvár, 1941. augusztus 8.) magyar drámaíró, pszichiáter, fogorvos. Élete Sárospataky István 1941. augusztus 8-án született Kolozsváron. A középiskolát az óbudai Árpád Gimnáziumban végezte. Orvosi diplomáját (diploma száma: 121/1966) a budapesti Semmelweis Orvostudományi Egyetem Fogorvostudományi Karán szerezte 1966-ban. Színházi bemutatók Zóra - 1974 Táncpestis - 1976 Kőmíves Kelemenné - 1978 Salome - 1980 Fekete tűz - 1980 Szemfényvesztők - 1983 Teakúra - 1984 Drágamama - 1985 Mese a halhatatlanságról - 1986 Egyéb művei Condra – 1973 Köd – 1977 Lóének – 1977 Agria – 1978 Sárospataky István- Eck Imre - Petrovics Emil : Salóme TV-film 1982 Országút a mennyországba – monodráma – 2010 (MyBook könyvkiadó) ISBN 978-963 12-4990-3, 2016 Sárospataky István Drámák I. (MyBook könyvkiadó) ISBN 978-963-12-4995-8, 2016 Sárospataky István Drámák II. (MyBook könyvkiadó) ISBN 978-963-12-5617-8, 2016 Filmszereplés A harangok Rómába mentek - 1958 Tagság Magyar Írószövetség Magyar Orvosi Kamara Lucillo Lucillo település Spanyolországban, León tartományban. Lakosainak száma 391 fő (2017). Földrajza Lucillo Luyego, Truchas, Ponferrada és Santa Colomba de Somoza községekkel határos. Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: 5443 Encrenaz Az 5443 Encrenaz (ideiglenes jelöléssel 1991 NX1) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Henry Holt fedezte fel 1991. július 14-én. Las Colonias megye Las Colonias egy megye Argentína középpontjától északkeletre, Santa Fe tartományban. Székhelye Esperanza. Népesség A megye népessége a közelmúltban a következőképpen változott: Emese (Álmos anyja) Emese fejedelemasszony az ősmagyar hitvilág szerint az Árpád-ház ősanyja. Férje valószínűleg Ügyek törzsfő, fia Álmos vezér volt. A név jelentése Egyes feltevések szerint a szó a magyar nyelv ősi rétegéből származik, az eme, ana vagy ene szótő az ótörökben is megtalálható azonos jelentéssel („anya”). A név eredeti jelentése egyesek szerint anyácska, bár a csuvas nyelvben az amăšĕ szó azt jelenti: „az ő anyja”. Az álmában megjelenő turul (törökül toghrul) madár, az Árpád-ház védőszelleme, hadijelvényként az Árpádok lobogóján is szerepelt. Szabados György történész tanulmányában, Szentmártoni Szabó Géza nyomán megállapítja, hogy Béla király jegyzője "valószínűleg félreértésből tette meg az emesu szót személynévnek. Az 'emes', azaz 'émés' szó, 'émést' alakban, valószínűleg az 'émik' igéből lett képezve, amely a régi magyar nyelvben a virrasztás közbeni félig éber, félig révült állapotot jelentette, amikor az álom és a valóság határai elmosódnak." Emese nevének ilyetén értelmezését Langó Péter régész is elfogadhatónak tartja. Szentmártoni Szabó érvelését segíti, hogy középkori forrásaink Emus, Hemes, Emes, Empsa, Emsa, Emse neveken rendre férfiakat jelöltek. Anonymus Emeséje kilóg e sorból, minden más tulajdonnévvel való összevetése indokolatlan, mint ahogy az emse köznév sem hozható jelentésbeli összefüggésbe egyik példával sem. Emese álma Az Emese álma – eredetét, tipológiai jellegzetességeit és talán első feljegyzését tekintve is – egyike a legkorábbi magyar mondáknak. Álmos nagyfejedelem származásáról szól, keletkezését 860–870 körülre, de mindenképpen 820 és 997 (Álmos születése és a kereszténység felvétele) közé teszik. A monda nemcsak pogány, kereszténység előtti, hanem kimondottan ősi jellegű. Az Árpádok eredetmondájaként évszázadok múltán is jelentőséggel bírt, így kerülhetett be a Képes krónikába. Az első írásos változat keletkezésének ideje nem tisztázott, az azonban igazolt, hogy az Anonymus által feljegyzett és a Képes krónika által tartalmazott szöveg is egy régebbi közös forrásra támaszkodik. Emese Ügyek vezér felesége, Álmos vezér anyja. A monda szerint a turulmadár álmot sugallt neki, amiben Emese méhéből folyó ered, mely idegen földön terebélyesedik ki. Az álomfejtők szerint ez azt jelentette, hogy fiút szül, aki kivezeti népét hazájából, Levédiából, s utódai dicső királyok lesznek. Szövegváltozatok, értelmezésük Álmos első magyar nagyfejedelem turultól jövendölt születését kétféle latin megszövegezésben örökítette ránk a középkori magyar íráshagyomány. Az őseredeti változat sajnos elenyészett. A rendelkezésünkre álló szövegek közül a korábbi Anonymus Gesta Hungarorumában öltötte mai írott formáját. Ő 819-re teszi Emese férjhezmenetelét. A gestában Mágóg király nemzetségéből származtatja az általa Ügyek vezérnek nevezett kérőt, aki Őnedbelia (Eunedubélia) vezér lányát, Emesét veszi el feleségül. Ő az Álmos név eredetére utalva megjegyzi: az almus szó latinul szentet jelent, és a szent királyokra való álombéli utalás révén lett a gyermek neve Álmos. Árpád leszármazási vonala, Anonymus szerint, a következő: Jáfet – Mágóg – Ügyek (felesége Emes) – Álmos – Árpád. Anonymus szerint Előd nem Álmos vezér atyja volt, hanem Szabolcs vezéré. Árpád vérvonala Kézai Simon szerint: Jáfet – (?) – Thana – Menróth (felesége Eneth) – Ögyek – Előd – Álmos – Árpád. Kézai nem mondja meg, Jáfet melyik fiától erednek a magyarok. A középkor vallásos meggyőződése, illetve a bibliai hagyomány szerint minden nép a vízözönt túlélt Noétól, illetve fiaitól származott. Történetíróink is ezen hitet vallották. A magyarokat szkítáknak mondták, a szkítákat pedig Noétól származtatták. Mózes első könyve (10: 3) – hasonlóképpen A krónikák első könyve (1: 6) – Gómer fiának nevezi a szkíták bibliai ősét: „A Gómer fiai pedig: Askhenáz, Rifáth, és Tógármah.” Askenáz tehát Gómer legidősebb fia, ez pedig Jáfeté, aki Noé legkisebb fia. Askenáz leszármazottai pedig a szkíták. Iosephus Flavius ezzel szemben a szkíták ősapjának Mágogot, Jáfet második fiát, Gómer fivérét jelöli ki: „… Mágog pedig a róla elnevezett mágogokat alapította, kik magukat szkítáknak nevezik” (A zsidók története, 1: 6). A magyar hírmondók e helyen valami okból eltértek a bibliai hagyománytól, s a szkíták, illetve magyarok származását illetően Iosephus Flavius megállapítását tekintették mérvadónak. Magyar szerzők Menróth nevét gyakorta összekapcsolják, illetve helyettesítik Nimródéval. Menróth a magyarok mondabeli vagy valóságos őse, fejedelme lehetett. Személyét Nimróddal felcserélni már csak azért sem szerencsés eljárás, mivel utóbbi a Biblia szerint nem Jáfet, hanem Kám legidősebb fia, Khús sarjadéka. A fennmaradt szövegváltozatok közül Anonymusé a bővebb, harmadik fejezete eredeti nyelven: Ugyanez magyarul így szól: A Képes Krónikában fennmaradt változat rövidebb: Magyarul: Értelmezés Fogantatás A régebbi értelmezések rendre amellett törtek lándzsát hogy a Turul 'teherbe ejti' az ősanyát, már amennyire ez lehetséges. Ezt samanisztikus-animisztikus alapon vélték elfogadhatónak, noha a magyar ősvallás ennél magasabb fokon állt. Az újabb kutatások (Demény István Pál, Dümmerth Dezső, Szabados György) ezzel szemben a Turul egyrészt hírhozó, másrészt védőszellem szerepére mutatnak rá, mely nem teherbe ejt, hanem a már várandós asszonynak jelenik meg. A keleti mondavilágban egyébként az ilyen madarat Szimurgnak hívják és jellemző feladata a (később nagy sorsra hivatott) kisded őrzése, bajoktól óvása. Ezáltal az eddigi kettő külön(nek tartott) magyar eredetmonda (Attilától való leszármazás, Turul-monda), egyesül, egymást kiegészítő szöveggé válik: az első magyar uralkodóház saját hiteles öröksége. Ez értelmezést a latin szöveg Geréb László általi fordítása is alátámasztja: „álmában keselyűforma madár jelent meg,amikor terhes állapotban volt.” Ez a fordítás a helyes; szó sincs madár általi nemzésről. Eunedubelia Szabados György megállapítása szerint a latin „Eunedubelia vezér” egy elírás, magyar jelentése valójában „Ünődbéli”, ílymódon Emese jelzőjeként értelmes. Makkay János szerint az Eune du beli, Eunodbilia kifejezés jelentése „Jenő (törzs)béli”. Hasonló mondák A fogantatás csodás körülményekkel viszonylag gyakori motívum a különböző népek történeti és hősmondáiban (a keleti rokon népek körében is), méghozzá a legkülönbözőbb változatokban. Közel áll hozzá egy kazah samanista eredetmonda, melyben a pusztába menekült asszony egy uhu szavaitól fogan meg, és szül iker fiúkat, akiknek leszármazottai az uhut nemzetségősükként tisztelték. A monda másik motívumának, az Emese öléből meginduló folyóvíznek egyetlen párhuzama ismert: a Kürosz perzsa király születéséről szóló monda az ókori görög történetíró Ktésziász lejegyzésében. Eszerint a felnőtt Kürosznak anyja elmondja az álmát, amelyet születésekor látott: az ágyékából kiömlő víz hatalmas folyóvá változott, egész Ázsiát elárasztotta, és a tengerbe ömlött. Az álom megfejtése szerint Kürosz Ázsia legfőbb méltósága. A magyar legenda lejegyzésével csaknem egyidőben keletkezett Ertuğrul legendája, amelyben a turul és Edebali sejk nevének feltűnése komoly párhuzamosságot mutat. Északkelet-indiában a sakja nemzetségbeli Suddhódana Májá királyné fia Gautama Siddharta Kr. e. 563-ban jött e világra, és a Buddha „a megvilágosodott” néven vált híressé. Megtestesülése előtt a tusita-égben tartózkodott. Születése közeledvén isteni lények jelentek meg a földön papok alakjában, hogy elősegítsék felismerését. Májá böjtöt tartott, majd Buddha elefánt alakjában behatolt anyja jobb oldalán keresztül a méhébe. „A királyné álmot látott, melyet így mesélt el: A királyné megkérdezte a Brahma-papokat, mit jelent ez az álom. Azok pedig megjósolták, hogy különleges adottságokkal megáldott fia fog születni, aki ha a királyi palotában marad, a világmindenség ura lesz, ha pedig szerzetesi életre tér, el fogja érni a buddha-állapotot.” Feldolgozások Emese álma több művészt is megihletett. Példaképpen álljon itt Juhász Gyula Emese álma című verse: Sassy Árpád Sassy Árpád (?, 1844 – Miskolc, 1915. május 25.) polgármester-helyettes, lapszerkesztő. Sassy Csaba és Sassy Attila apja. Életútja 1869. január 23-tól Táncsics Mihállyal közösen, megszűnéséig (1869. december 23.) szerkesztette az Arany Trombita című lapot, s 1869 júliusától Táncsiccsal és Gonda Lászlóval együtt tagja lett az Általános Munkásegyletnek. Vezetésükkel jött létre 1869 őszén az Óbudai Munkásegylet. 1869-ben Sassyt egy év börtönbüntetésre és 500 forint pénzbüntetésre ítélték sajtóvétség (felségsértés) miatt. A váci államfogház első lakója volt, háromszobás magánlakosztályt kapott. Sokat olvasott és dolgozott fogsága idején, miniszteri engedéllyel vendéglőből hozhatott magának kosztot. Miután 1870-ben letöltötte büntetését, kilépett a munkásmozgalomból. Miskolcon telepedett le, és a város kultúrtanácsnokaként is tevékenykedett. Két fia Sassy Attila festőművész és Sassy Csaba író, költő, újságíró. Sebestyén Zoltán (fizikatanár) Sebestyén Zoltán (Szeged, 1944. március 4. –) matematika–fizika–technika szakos tanár, több fizikatankönyv társszerzője. Fizikatanári tevékenysége elismeréseként 2004-ben Rátz Tanár Úr Életműdíjat kapott. Élete, tevékenysége A Pécsi Tanárképző Főiskolán népköztársasági ösztöndíjasként végzett 1966-ban, matematika–fizika–technika szakon. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen 1978-ban fizikatanári egyetemi diplomát szerzett. A diploma megszerzése után 1966–1967 között Székesfehérvárott a Schönherz Zoltán Általános Iskolában kezdett tanítani. 1967–1969 között a Pécs-Vasas II. számú Általános Iskola, majd 1969–1981 közt a Pécsi Tudományegyetem 1. számú Gyakorló Általános Iskola tanára volt. 1981–1984 között a Janus Pannonius Gimnáziumban, ezután pedig 1984–2006 között a Testvérvárosok Terei Általános Iskolában tanított, ez utóbbiból ment nyugdíjba. Munkaközösség-vezető, 1990-től vezetőtanár, 1994-től tanácsos, 1996-tól országos szakértő volt, továbbá 1970–1984 közt a Pécsi Tanárképző Főiskola óraadó tanáraként is dolgozott. Pályája során mindig szívügyének tekintette a tehetséggondozást, a fizika népszerűsítését, valamint a szertár- és eszközfejlesztést. A Nyíregyházán 1977-ben megrendezett I. Országos Általános Iskolai Fizikatanári Ankéttól kezdve részt vett a fizikatanári ankétokon, amelyek eszközkiállításain többször nyert díjat saját készítésű eszközeivel. Országszerte, sőt Szlovákiában és a Vajdaságban is tartott továbbképző előadásokat, bemutató órákat, tanfolyamokat és kísérleti bemutatókat. A tehetséggondozás területén is kiemelkedő munkát folytatott. Éveken át iskolai, illetve városi tehetséggondozó fizikaszakkört vezetett. A Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok feladatmegoldó versenyén közel húsz éven át szerepeltek diákjai és értek el helyezéseket. Egyik tanítványa, Vigh Máté általános iskolásként megnyerte az Öveges József Fizikaversenyt, középiskolásként az Országos középiskolai tanulmányi versenyen is első helyezést ért el, végül 2004-ben a 35. Nemzetközi Fizikai Diákolimpián ezüstérmet szerzett. Az Öveges József Fizikaverseny országos döntőjébe több mint tíz tanítványa jutott be. A szakmai közéletben is aktívan tevékenykedik, az Eötvös Loránd Fizikai Társulat Általános Iskolai Oktatási Szakcsoportjának több cikluson keresztül vezetőségi tagja, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) megyei fizika szakosztályának évekig titkára volt. Három alkalommal képviselte a magyar delegáció tagjaként Magyarországot a Physics on Stage elnevezésű nagy nemzetközi összejövetelen. Publikációk Könyvek Fizika 7., Munkatankönyv az általános iskola 7. osztálya számára (Csákány Antalnéval és Károlyházy Frigyessel), Budapest, Tankönyvkiadó, 1988, 158 oldal, ISBN 963-18-0949-8 Fizika 8., Munkatankönyv az általános iskola 8. osztálya számára (Csákány Antalnéval és Károlyházy Frigyessel), Budapest, Tankönyvkiadó, 1989, 167 oldal, ISBN 963-18-1817-9 Fizika 7., Tankönyv az általános iskola 7. osztálya számára (Csákány Antalnéval és Károlyházy Frigyessel), Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1994, 184 oldal, ISBN 963-18-5501-5 Fizika 8., Udžbenik za 8. razred osnovne škole (Csákány Antalnéval és Károlyházy Frigyessel), Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1994, 199 oldal, (szerb nyelven), ISBN 963-18-7049-9 A hőtanról kicsit másképp, Kísérletek és feladatok általános iskolásoknak (Faránki Gyulával), Pécs, Pécsi Erőmű Rt., 1998, 71 oldal Fizika 7., Tankönyv az általános iskola 7. osztálya számára (Csákány Antalnéval és Károlyházy Frigyessel), Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1998, 155 oldal, ISBN 963-18-8704-9 Fizika 7., Udžbenik za 7. razred osnovne škole (Csákány Antalnéval és Károlyházy Frigyessel), Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1999, 160 oldal, (szerb nyelven) ISBN 963-18-9693-5 Fizika 8., Tankönyv az általános iskola 8. osztálya számára (Csákány Antalnéval és Károlyházy Frigyessel), Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1999, 181 oldal, ISBN 963-18-9599-8 Erőműséta fizikafeladatokkal, Gondolkodtató feladatok középiskolások számára (Faránki Gyulával és Kiss Jenővel), Pécs, Pécsi Erőmű Rt., 2000, 35 oldal Fizika feladatok 10 éves kortól (Vida Józseffel és Zátonyi Sándorral), Piliscsaba, Konsept-H Könyvkiadó, 2002, 132 oldal, ISBN 963-9362-24-7 Fizika 7., Tankönyv az általános iskola 7. osztálya számára (Csákány Antalnéval és Károlyházy Frigyessel), Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2003, 159 oldal, ISBN 963-19-2049-6 Fizika 8., Tankönyv az általános iskola 8. évfolyama számára (Csákány Antalnéval és Károlyházy Frigyessel), Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2004, 143 oldal, ISBN 963-19-3322-9 Egységes érettségi feladatgyűjtemény, Fizika, Gyakorlófeladatok I. , (társszerzőkkel), Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2003, 206 oldal, ISBN 963-19-2345-2 Egységes érettségi feladatgyűjtemény, Fizika, Gyakorlófeladatok II. , (társszerzőkkel), Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2004, 190 oldal, ISBN 963-19-5100-6 Egységes érettségi feladatgyűjtemény, Fizika, Megoldások I. , (társszerzőkkel), Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2004, 237 oldal, ISBN 963-19-2470-X Egységes érettségi feladatgyűjtemény, Fizika, Megoldások II. , (társszerzőkkel), Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2004, 252 oldal, ISBN 963-19-2504-8 Cikkek Magfizikai kísérletek 14 éves tanulóknak I. , Fizikai Szemle, 1998, 1. szám, 31-34. Magfizikai kísérletek 14 éves tanulóknak II. , Fizikai Szemle, 1998, 5. szám, 168-172. Fizikai mérések útközben , (társszerzőkkel), Fizikai Szemle, 2006, 12. szám, 420-424. (→ PDF ) Kitüntetések, díjak Kiváló Újító Mikola Sándor-díj (1980) Pécs Város Oktatási Díja Ericsson-díj (1999) Rátz Tanár Úr Életműdíj (2004) Öveges József-díj (2007) A Magyar Érdemrend tisztikeresztje (2013) Barby (Savoie) Barby település Franciaországban, Savoie megyében. Lakosainak száma 3408 fő (2015). Barby Challes-les-Eaux, Curienne, La Ravoire, Saint-Alban-Leysse és Saint-Jean-d’Arvey községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Miklósi-Sikes Csaba Miklósi-Sikes Csaba (Egeres, 1947. október 20.) erdélyi magyar népművelő, újságíró, helytörténész, muzeológus. Életútja, munkássága Kolozsvárt képzőművészeti líceumot végzett (1966) és felsőfokú technikumban diplomát szerzett (1969). A Kolozs megyei Kutató és Tervező Intézet alkalmazottja (1971-89). A műemlékvédelemre szakosította magát, várostörténeti, néprajzi, fotótörténeti és képzőművészeti írásait az Igazság, Korunk, Utunk, Református Szemle, A Hét, Művelődés közölte. Kolozsvár utcáinak, tereinek, épületeinek régi források alapján történő sorozatos bemutatása mellett szívesen foglalkozott Kalotaszeg múltjával. Az 1981-es Korunk Évkönyv számára elkészítette Kalotaszeg műemlék-térképét. Szabadegyetemi előadásain Beszterce, Szamosújvár, Gyergyószentmiklós hagyományos és korszerű városképét szemléltette. 1989 óta Magyarországon, Sümeg városi múzeumában dolgozik. Kötetei (válogatás) Bánffyhunyad : református templom. Közread. Erdélyi Műemlék-Restaurátorok Egyesülete és a Transylvania Trust Alapítvány Kolozsvár : Utilitas Könyvkiadó, 1999 . 16 p. Fényképészek és műtermek Erdélyben, 1839-1916 : tanulmány és okmánytár. Székelyudvarhely : Haáz Rezső Alapítvány, 2001 . 446 p. ill. Múzeumok, gyűjtemények a Székelyföldön. Székelyudvarhely [etc.] : Haáz Rezső Alapítvány Nemzeti Kulturális Alapprogram - Múzeumi Kollégiuma, 2002 . 208 p. 20 cm Kőbe vésett történelem : a sümegi városi temetők története és sírjelei 1950-ig. Sümeg : Sümegi Fórum Alapítvány, 2002 . 255 p. ill. Fadrusz János és az erdélyi köztéri szobrászat a 19. században : két tanulmány. Székelyudvarhely Sümeg : Haáz Rezső Alapítvány, 2003 . 365 p. Kalotaszeg, [elektronikus dok.] / szöveg Miklósi-Sikes Csaba, Lóczy István ; rajzok Miklósi-Sikes csaba ; fotó, video Lóczy István ; szerk. Lóczy István. - Interaktív multimédia. [Kozármisleny] : Imedias Szomszédvárak Egyesület, 2003 . 1 CD-ROM 100 éves Ramassetter Vince szobra : köztéri emlékek Sümegen. Sümeg : Sümegi Fórum Alapítvány, 2008 . 111 p. ill. Darnay Kálmán: Kaszinózó táblabírák. Korfestő történeti tréfák. I-II. kötet ; szerk., jegyz. Miklósi-Sikes Csaba; Sümegi Fórum Alapítvány, Sümeg, 2010 ( Sümeg és vidéke ) Sümegi ismeretek tára. Életrajzok, családtörténetek ; összeáll. Miklósi-Sikes Csaba; Sümegi Fórum Alapítvány, Sümeg, 2016 Díjak, elismerések Schönvisner István-emlékérem (2004) Szmrecsán Szmrecsán (szlovákul Smrečany) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Liptószentmiklósi járásban. Fekvése Liptószentmiklóstól 5 km-re északra a Nyugati-Tátra lábánál a Szmrecsányi-patak két partján fekszik. A szomszédos Zsárral teljesen egybeépült. Története Környéke már a vaskorban is lakott volt, a közeli Hrádok-dombon kora vaskori erődítmény maradványaira bukkantak, leletei a Kr. e. 5.-6. századból valók és a lausitzi kultúrához tartoznak. A mai település a 13. században keletkezett, 1299-ben "Zemerchen" néven egy birtokvita kapcsán említik először. Az oklevél a Szentiványi család levéltárából származik. 1272-1290-ben és 1299-ben "Zemerchen", 1349-ben "Szmercen, Szmrchan, Szmrecsan Szemeretsen", 1352-ben "Scemerchen", 1422-ben "Zemrechan, Zemrechen", 1447-ben "Szmreczano", 1460-ban "Smereczany" alakban szerepel a korabeli forrásokban. A 13. században Bohumir és Szerafin comes birtoka, majd utódaiké a Szmrecsányi családé. A család Liptó vármegye egyik legjelentősebb családja volt, az évszázadok során is birtokos maradt a vármegyében. 1900 és 1906 között Szmrecsányi Arisztid Liptó vármegye főispáni tisztségét töltötte be. A község első temploma a 13. században még fából épült. A 14. század közepén épült fel a Szűz Mária tiszteletére szentelt gótikus templom, mely ma is dísze a községnek. A templom Simon nevű papját 1346-ban említik. 1574-ben a templom az evangélikusoké lett és csak 1707-ben szerezték vissza a katolikusok. 1588-ban 14, 1596-ban 20 ház állt a faluban. A 16. század végén 16 lakóházán kívül nemesi kúria, uradalmi malom, templom és plébánia állt a községben. Ezzel Szmrecsány akkoriban a környék legnagyobb településének számított. A 18. században határában vasat bányásztak. 1715-ben 23 adózója volt. 1784-ben 66 házában 526 lakos élt. 1828-ban 65 háza volt 614 lakossal. Lakói főként a közeli vasérc bányákban dolgoztak. A 18. századtól vászonszövéssel foglalkoztak, a 19. században sokan dolgoztak kőművesként nagy magyarországi építkezéséken, főként Budapesten. Vályi András szerint "SZMERCSÁN. Tót falu Liptó Várm. földes Ura Szmercsányi Uraság, lakosai külömbfélék, fekszik N. Bobróczhoz nem meszsze, mellynek filiája; határja jó, fele soványabb, javai külömbfélék." Fényes Elek szerint "Szmrecsán, tót falu, Liptó vármegyében, 93 kath., 521 evang. lak. Kath. filial. templom. Van 2 kastélya, savanyuviz forrása a Kárpátok tövében; s nevezetes vászonszövése. F. u. Szmrecsányi család. Ut. p. Okolicsna." A trianoni békeszerződésig Liptó vármegye Liptószentmiklósi járásához tartozott. 1944. október 28-án a németek a falu egy részét felégették és még 1945 elején is ádáz harcok dúltak birtoklásáért. Népessége 1910-ben 553,túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 2001-ben 616 lakosából 609 szlovák volt. 2011-ben 625 lakosából 604 szlovák volt. Nevezetességei Római katolikus temploma a Gyertyaszentelő Boldogasszonynak van szentelve, már a 13. században állott, ekkor még fatemplom volt. A 14. század közepén kőből építették fel, a 15. században, az 1517 előtti években, majd a 20. század közepén átépítették. Egyhajós templom sokszögzáródású szentéllyel. Középkori freskók díszítik, melyek a 14. század második feléből származnak. Késő gótikus szárnyasoltára 1480 körül készült, mellékoltárai 1510 körül készültek. A templomot 1954-55-ben restaurálták. Keresztelőmedencéje gótikus, kórusát népi festmények díszítik. Barokk orgonája 1750 körül készült. Harangját 1509 -ben öntötték. 1574 és 1707 között evangélikus templomként szolgált. Evangélikus temploma 1880 -ban épült. A Szmrecsányi család kastélya a 18. század közepén épült barokk stílusban, 1810 -ben klasszicista stílusban átépítették, ma szociális otthon. Paars Paars település Franciaországban, Aisne megyében. Lakosainak száma 303 fő (2015). Paars Bazoches-sur-Vesles, Courcelles-sur-Vesle, Dhuizel, Mont-Notre-Dame, Quincy-sous-le-Mont, Vauxtin és Les Septvallons községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Wörth an der Donau Wörth an der Donau település Németországban, azon belül Bajorországban. Lakosainak száma 4756 fő (2015. december 31.). Faragó Zsuzsa Faragó Zsuzsa (Budapest, 1957. július 14.) színházi dramaturg. Életpályája Szülei: Faragó Vilmos és Sugár Rózsa. 1976–1981 között a Szombathelyi Tanárképző Főiskola magyar-népművelés szakán tanult. 1979–1983 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola dramaturg szakán tanult. 1983-ban a Rock Színház tagja volt. 1983–1984 között a moszkvai Művész Színházban volt ösztöndíjas. 1984–1986 között a Játékszín dramaturgja volt. 1987–1988 között a József Attila Színház tagja, dramaturgként és rendezőasszisztensként. 1988–1990 között a Fővárosi Tanács színházi főelőadója volt. 1990–1993 között a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház tagja volt. 1993–1997 között a Miskolci Nemzeti Színház vezető dramaturgja volt. 1997–1998 között a Szegedi Nemzeti Színház tagja volt. 2000–2001 között a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban dolgozott. Színházi munkái A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: dramaturgként: 126; szerzőként: 15; fordítóként: 2; színészként: 4; rendezőként: 1. Dramaturgként Hauptmann: A bunda Mózsik-Vinnai: A humor forrása Brecht: A jóember Barillet-Grédy: A kaktusz virága Kárpáti Péter : A negyedik kapu Díszelőadás Pájinkás János Harold Pinter : A szerető Harling: Acélmagnóliák (Nők búra alatt) William Shakespeare : Ahogy tetszik Tévedések vígjátéka Kleist: Az eltört korsó Madách Imre : Az ember tragédiája Molnár Ferenc : Az ördög Az üvegcipő Anouilh: Colombe Genet: Cselédek Ende: Gombos Jim és Lukács, a masiniszta Wilder: Hát akkor itt fogunk élni Fenyő-Novai: Hotel Menthol Csehov: Ivanov Platonov Kacsóh Pongrác : János vitéz Ödön von Horváth : Kasimir és Karoline Herczeg Ferenc : Kék róka Carlo Goldoni : Két úr szolgája Szálinger Balázs : Köztársaság Örkény István : Kulcskeresők Gibson: Libikóka Füst Milán : Máli néni (ősbemutató) Margit kisasszony Sebastian: Névtelen csillag Lázár Ervin : Szegény Dzsoni és Árnika Maugham: Színház Garcia Lorca: Vérnász Coward: Vidám kísértet Szép Ernő : Vőlegény Máthé János (vegyész) Máthé János (Kolozsvár, 1932. június 21. – Kolozsvár, 1982. május 12.) kolozsvári magyar vegyész, vegyészeti szakíró. Felesége Máthé Enikő. Életútja, munkássága Szülővárosában érettségizett (1951), a Victor Babeş Egyetem kémia karán szerzett diplomát (1955). Előbb a kolozsvári OGYI vegyésze, 1957-től a Bolyai Tudományegyetem kémia karán tanársegéd, adjunktus. 1970-ben doktorrá avatják, 1978-tól a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen előadótanár. Első írását a Revista de Chimie közölte (1954). Dolgozataival bel- és külföldi szakfolyóiratokban (köztük az Acta Chimica Hungarica hasábjain) s számos tudományos értekezleten jelentkezett. Tudománynépszerűsítő cikkeit a Korunk, A Hét közölte, az 1977-es Korunk Évkönyvben A természettudományok osztályozása címen értekezik. A kolozsvári, nagyváradi, székelyudvarhelyi magyar szabadegyetemek előadója. Feleségével együtt az Romániai Magyar Irodalmi Lexikon kémiai szerkesztője. Munkái Fizikai kémia, reakciókinetika (egyetemi jegyzet, Kolozsvár, 1972); Az anyag szerkezete. A modern kémiai fizika alapjai (Kolozsvár, 1974. bővített 2. kiadás, Budapest , 1979); Calcule şi probleme de chimie fizică. Spectroscopie moleculară şi chimie cuantică (egyetemi jegyzet, Kolozsvár, 1977); Molekulaspektroszkópia és kvantumkémiai számítások (tankönyv, Budapest, 1982). Albert Camus Albert Camus (kiejtve Kam-ü, IPA: ka.m�̟ː) (Mondovi, Algéria, 1913. november 7. – Villeblevin, Franciaország, 1960. január 4.) Nobel-díjas francia író és filozófus, az egzisztencializmus egyik meghatározó alakja. Életrajza Gyermekkora, fiatal évei Apai felmenői Algéria első francia telepesei közé tartoztak, Bordeaux vidékéről költöztek Észak-Afrikába. Apját egyéves korában veszítette el: Lucien Camus-t az első világháború kitörésekor azonnal besorozták, s a marne-i csatában szerzett súlyos fejsérülésébe hamarosan belehalt. Apjáról csak egy fénykép és egy annál jelentőségteljesebb anekdota maradt fenn: az undor, amit egy halálos ítélet végrehajtásának megtekintése ébresztett benne. Anyai ágon szegény, Menorcáról áttelepült spanyol családból származott. Anyja neve Catherine Sintès. Az analfabéta özvegyasszony Algírba költözött, édesanyja lakásába. Camus testvérével anyai nagybátyjánál, Belcourt-ban, egy szegények lakta negyedben nevelkedett, más hozzátartozókkal összezsúfolva, egy villany és vízvezeték nélküli házban. Zsarnoki természetű nagyanyja mielőbb pénzkeresetre kívánta fogni a gyermeket, de tanítója, Louis Germain felismerve tehetségét, külön foglalkozott vele, legyőzte a matróna ellenállását, és ösztöndíjpályázatokra nevezte be kiváló diákját. Camus ettől kezdve naponta ingázott Belcourt szegényes világa és az iskola polgári légköre között, ahol osztálytársai előtt eltitkolta származását, szégyellve analfabéta és hallás- illetve beszédgyenge édesanyját. Sokat sportolt, egy futballcsapat kapusaként szerette volna javítani státuszát az osztályban. Camus tanítójának ajánlotta az irodalmi Nobel-díj átvételére írott beszédét. 17 éves korában jelentkeztek betegségének első tünetei: súlyos tüdőbajt állapítottak meg nála, ezért több hónapot egy dél-franciaországi szanatóriumban kellett töltenie. Visszatérése után édesanyja gyermektelen lánytestvéréhez és annak jól szituált és az irodalom iránt érdeklődő férjéhez került. Itt nagyon jól érezte magát, sokat olvasott és írt. Tanulmányai és első politikai aktivitása 1932-ben sikeresen letette érettségi vizsgáit (baccalauréat). Szeretett volna az École normale supérieure nevű párizsi elitiskolában tovább tanulni, de Algériában nem volt a felvételi vizsgára előkészítő osztály. Filozófiai tanulmányait az éppen megnyílt Algériai Egyetemen folytatta, ahol életre szóló barátságot kötött tanárával, Jean Grenier-vel. Ő egész pályája során bátorította őt, s egyben szigorú kritikusa is volt. 1934-ben, 21 évesen (ahogy nagykorú lett) elvette a 19 éves csinos és extravagáns Simone Hiét, egyik barátja exjegyesét. Camus rövid szövegeket írt Simone-nak ifjúságáról, amelyeket egy kis kötetbe foglalt össze: L’Envers et l’Endroit (Színe és visszája, 1937-ben jelent meg). 1935-ben a népi front (a francia bal és középbal pártok antifasiszta szövetsége) megalakulása után – sok más fiatal értelmiségihez hasonlóan – kommunista lett és belépett a francia kommunista párt algériai tagozatába, hogy lehetősége nyíljék a szegények érdekében cselekedni. A párt azt a feladatot adta neki, hogy a város muzulmán-arab lakossága körében antikoloniális és prokommunista propagandát terjesszen és tagokat toborozzon. Ez utóbbi szinte lehetetlennek bizonyult, mivel a marxista ateizmus elutasította a muszlimokat. Camus bepillantást nyert az akkoriban kb. 8 millióra becsült arab és berber őslakosok szociális és pszichológiai problémáira. 800 000 algériai francia (vagyis francia, spanyol és olasz bevándorlók leszármazottai, valamint „elfranciásodott” zsidók) uralkodott felettük. Amikor 1936-ban a népi front megnyerte a választásokat és egész Franciaországban új kulturális intézmények létesültek a munkások műveltségi színvonalának emelésére, Camus más baloldaliakkal létrehozta Algírban a Théâtre du travail-t (Munka Színháza). Még abban az évben moszkvai utasításra minden antikolonialista propagandát megszüntettek, mert az Franciaország védelmét a fegyverkező Németországgal szemben gyengítette volna. Camus, aki szívén viselte az arabok szociális és politikai egyenjogúságát, felháborodott pártja politikájának pálfordulásán és szembekerült a hivatalos, sztálinista vonallal, ezért 1937-ben kizárták a pártból. Első írásai Első írásai 1932-ben a Sud című folyóiratban jelentek meg. Az első kettő Paul Verlaine-ről és Jehan Rictusről készült, a harmadikban Henri Bergson utolsó nagy vallás- és erkölcsfilozófiai munkája fölött érzett csalódottságának ad hangot. A negyedik, zenéről szóló esszéje Nietzschéről és Schopenhauerről írott disszertációjának átalakított változata volt. Ifjúságában Nietzsche mellett döntő hatással volt rá Dosztojevszkij és Melville. Első könyve, a L’Envers et l’endroit című esszégyűjtemény (1937), majd az 1939-ben megjelent Noces (Nász) című esszékötet Franciaországban gyakorlatilag ismeretlenek maradtak, noha Gide és Montherlant is felfigyeltek a szerzőre. Csalódottságában regényt kezdett írni (La mort heureuse) egy tüdőbajos emberről, aki megöl és meglop egy gazdag, nyomorék embert, hogy aztán ő maga is meghaljon. A regényt soha nem fejezte be, de 1938-ban alapkőnek használta a L’Étranger-hez, egy politikai indíttatású regényhez, amelyben egy fiatal algériai francia (Meursault) véletlenül lelő egy arabot, és tettét be akarja vallani, de bűnbak válik belőle és saját halálos ítéletét provokálja (Meursault: meurs, sot! = halj meg, te bolond!). Az év szeptemberében talált rá arra a tevékenységi formára, amely hosszú időre munkásságának legfontosabb terepe lett: az újságírásra és szerkesztésre. Ekkor ismerkedett meg Pascal Piával, élete egyik legfontosabb barátjával, akit az abszurd irodalom ember megtestesülésének tekintett. Pia nemrég érkezett Algírba, ahol alapítója és főszerkesztője lett a baloldali Alger Républicain című lapnak. Camus ebben az újságban dolgozott 1938 szeptemberétől. Egyik specialitása az arabok és berberek elleni perekről szóló birósági riportok készítése volt. Ebben az időben kezdett hozzá a Le Mythe de Sisyphe című filozófiai esszéhez. 1939-ben egy cikksorozatot írt, amelyben a hatóságokat vádolta az algériai hátországban lévő éhínségért. A hatóságok a lap működését rendkívül rossz szemmel nézték, Camus tevékenységét kiváltképp kártékonynak ítélték, a fiatal írót minden eszközzel megpróbálták Algériában ellehetetleníteni. A második világháború kitörése után bevezetett cenzúra tovább gátolta munkáját. A lap 1940-ben megszűnt. Camus – miután sikerült elválnia Simone-tól – újra nősült, de munka és bevétel híján felesége, Francine tartotta el, amit nagyon nehezen viselt. Ezért Párizsba ment, ahol szintén Pascal Pia segítségével a Paris Soir szerkesztőségében kapott munkát. Háborús évek Camus a háborús Párizsban nem találta a helyét, idegennek (étranger) érezte magát. A szerkesztői órák után az Étranger (Közöny) című regényén és nagy filozófiai-erkölcstani esszéjén, a Sziszüphosz mítoszán dolgozott tovább. Röviddel azelőtt, hogy a német csapatok bevonultak Párizsba, Camus Clermont Ferrandba, majd Lyonba menekült, ahol tanúja volt a június 22-ei fegyverszünetnek és a Pétain vezette új État français kezdetének. A következő években Camus hol Franciaországban, hol Algériában élt, szorgalmasan írt. 1941/1942 telén Oránban befejezte a Sziszüphosz mítoszát, s itt gyűjtött tapasztalatokat a háború utáni nagy regényéhez, mely a La Peste (A pestis) címet viseli (1941–42-ben súlyos tífuszjárvány pusztított az észak-afrikai országban). 1942-ben Camus ismét Dél-Franciaországba ment gyógykúrára, és miután Algériát angol-amerikai csapatok foglalták el, a németek pedig november 11-én az addig megkímélt déli zone libre-et is bevették, nem tudott visszatérni Oránba. Ezért Párizsba ment, ahol a Gallimard kiadó lektori állást kínált neki. André Malraux és Jean Paulhan közvetítésével a kiadó elfogadta közlésre a Közönyt, ami óriási sikert aratott, nagy kritikai visszhangja támadt. Sartre 1943-ban a Cahiers du Sudben és 1945-ben a Vogue-ban is elismeréssel méltatta. Még ugyanebben az évben napvilágot látott a Sziszüphosz mítosza is, amelyet az író Pascal Piának ajánlott. Az ún. „abszurd ciklus” harmadik darabja, amely a többivel párhuzamosan íródott, az őrült római császárról szóló Caligula című dráma végleges változata 1944-ben készült el, ősbemutatója 1945-ben volt a théâtre Hébertot-ban, az 1946. novemberi világpremiert pedig Ingmar Bergman rendezte a Göteborgs Stadsteaterben (Göteborgi Városi Színház). Szorgalmasan dolgozott a Pestis című regényén, amely hűen tükrözi egyrészt személyes helyzetét – az embereket elválasztó, a száműzetés érzését keltő háború és megszállás, illetve a közös harc és a szolidaritás érzésének átélését az ellenállásban, másrészt az ország általános állapotát, amelynek fiai többnyire egykedvűen kollaborálnak a megszállókkal, vagy mint később maga Camus is – csatlakoznak az ellenállási mozgalomhoz. (A pestis 1947-ben került kiadásra, és nagy siker lett.) 1943-ban írta Camus a Le Malentendu darabot is, és dolgozni kezdett a földalatti mozgalom Le Combat című lapjának, amelynek 1944-ben főszerkesztője lett. Annak ellenére, hogy politikailag az ellenállást képviselte, Lettres à un ami allemand (Levelek egy német baráthoz) írásaival (1945) a német–francia kibékülésen dolgozott. 1944-ben részt vett A legyek bemutatóján, s megismerkedett Sartre-ral, akivel a továbbiakban szoros kapcsolatba került. A háború utáni évek 1947-ben írói sikere csúcspontjára ért. Az „abszurd” divatszóvá vált. Június 10-én megjelent La Peste (A pestis) című regénye, melyért megkapta a kritikusok díját. Sartre a Harvard Egyetemen tartott róla előadást. A következő évek kiújuló betegsége és a L'Homme révolté (A lázadó ember) jegyében teltek. Második nagy könyvesszéje, amelynek végleges változata 1951-ben készült el, a Sziszüphosz mítoszában megkezdett gondolkodási folyamat folytatásaként értékelhető. Az abszurd hőst önmagában középpontba állító korábbi művel ellentétben A lázadó ember kiinduló kérdése nem az öngyilkosság, hanem a gyilkosság. A lázadó ember társadalomban él, és a vele és embertársaival szembeni elfogadhatatlan méltánytalanságra kell választ találnia. A második könyvesszé az ideologikusan igazolt bűn és az elnyomó rendszerek elfogadása ellen szólal fel rendkívül határozottan. A tisztán látó, s a jövő veszélyeit érzékenyen kitapintó könyv azonban egyúttal igen polemikus, sok kortárs értelmiségi találva, vagy sértve érezte magát, s hamarosan ellentámadásba lendültek. Camus számára a legfájóbb Sartre és a Temps modernes körének reakciója volt. Sartre, el akarván kerülni a nyílt vitát, egyik munkatársát, Francis Jeansont kérte fel recenzió írására. Utóbbi rendkívül kemény szövegét Camus a szívére vette és nyílt levelet intézett Sartre-hoz, a barátjához, Főszerkesztő úrnak szólítva őt. Ezzel a két író között véglegesen megszakadt a kapcsolat. A vita, Sartre szerint, a Szovjetunió megítélése miatt mérgesedett el. Kevésbé sikeresek voltak a L’État de siége (1948) vagy a cári Oroszországban játszódó Les Justes (1949), amely a Szergej Alexandrovics Romanov nagyherceg elleni merényletből (1905) kiindulva a politikailag motivált merényletek problematikáját elemzi: megkérdőjelezi az értelmét, de nem teljesen ellenzi azt. L’Exil et le Royaume (A száműzetés és az ország) című novelláskötetén dolgozott, amikor a hetedik novellának szánt La Chute (A bukás) az eredeti tervektől eltérően önálló könyvvé nőtte ki magát. A keserű irodalmi és ideológiai viták hatása nyomon követhető a regényben, ám az egykori barátokat és szövetségeseket élesen bíráló részeket az író kihagyta a végső változatból. Az 1956 májusában kiadott mű főhőse, Clamence, a Közöny Meurseault-jának kifordított figurája. Míg az utóbbiban a gyilkosságért elítélt kishivatalnok ártatlannak vallja magát, addig Clamence, az ítélkező bíró mély bűntudatot érez. A száműzetés és az ország hat novellája különböző elbeszélésmódokban ugyanazt a témát jeleníti meg: a Camus által ekkoriban ténylegesen átélt száműzöttség-élményt. A novelláskötet 1957-ben jelent meg. Nobel-díj Camus 1957. december 10-én irodalmi Nobel-díjat kapott. A díj átvételekor a következőképpen magyarázta a művész, az író, az értelmiségi feladatát: „… ma már nem léphet azoknak a szolgálatába, akik a történelmet csinálják, azoknak a szolgálatában áll, akik a történelem szenvedő alanyai …” Arra a kérdésre, hogy „mit tehet a művész a mai világban?” így válaszolt: „véget ért az üldögélő művészek kora… A művészet, önmagában nyilvánvalóan nem tudja biztosítani azt az újjászületést, amely elhozza az igazságot és a szabadságot. De nélküle ez az újjászületés formátlan lenne, azt mondhatnánk, hogy létre sem jöhet. A kultúra nélkül az a relatív szabadság, amelyet egy – ha akár tökéletes – társadalom is létre tudna hozni, nem lenne más, mint egy dzsungel. Ezért van az, hogy minden igazi alkotás egy-egy ajándék a jövőnek.” Az élet értelméről így nyilatkozott: „Egy élet értelme, a művészet nem lehet más, mint hogy hozzájáruljon a minden emberben és a világban fellelhető szabadság és felelősség növeléséhez.” December 12-én, stockholmi egyetemi előadására menet az írót provokáció érte: egy algériai diák számon kérte rajta, hogy miért nem hallatja szavát Franciaország és Algéria véres háborújában. A támadás Camus-t, aki maga is „feketelábú” volt, érzékenyen érintette. 1958-ban Actuelles III címen újraközölte Algériával kapcsolatos írásait, később De Gaulle tábornokkal folytattak eszmecserét Algéria függetlenségének kérdéséről. Halála 1960. január 4-én Camus és Michel Gallimard egy Facel Vega FV3 típusú sportkocsiban utaztak vissza Párizsba, amikor délután két óra előtt, Petit-Villeblevinnél halálos kimenetelű balesetet szenvedtek. Camus a Le Premier Homme című önéletrajzi regényen dolgozott, amelyben gyerekkoráról és korai fiatalságáról mesél. A regény halála után 1994-ben fragmentumként (befejezetlen műalkotás) jelent meg. Magyar vonatkozások A magyar olvasó számára érdekes lehet, hogy Camus, csaknem egyedüliként, 1956-ban kiállt a magyar forradalom ügye mellett. Szolidaritását mutatja A magyarok vére című kiadványa is. Így ír benne a forradalomról: „Létezik egy igazi Európa, mely abban egységes, hogy az igazság és a szabadság nevében ellenszegül a zsarnokságnak. A magyar szabadságharcosok ezrei ma ezért az Európáért halnak meg.” Irodalmi tevékenysége Albert Camus Közöny (L’Étranger) című regénye 1942-ben jelent meg. Az ún. „abszurd ciklus” első darabját ugyanebben az évben követte egy esszé, a Sziszüphosz mítosza (Le Mythe de Sisyphe), majd 1944-ben a Caligula című dráma. Mindhárom mű témája a camus-i filozófia alapélménye: az abszurd. A regényt negyven nyelvre fordították le, 1967-ben Luchino Visconti rendezésében filmadaptáció is készült belőle. 1947-ben megjelent legismertebb műve A pestis, Camus így ír a regényéről: „A pestis, amely szándékom szerint több szinten értelmezendő… nyilvánvalóan az európai ellenállási mozgalomról is szól a nácizmus ellen. Ennek bizonyítéka, hogy anélkül, hogy név szerint is szerepelne, mindenki ráismert az ellenségre, Európa összes országában” – „A pestissel azt a légkört szeretném érzékeltetni, amely mindannyiunkra nehezedett, s a veszélynek és száműzetésnek atmoszféráját, melyben mindannyian éltünk. Ugyanakkor ezt az érzést az egész létre kívánom vonatkoztatni” – „a műnek társadalmi és metafizikai jelentése van”. A bukás című regény főhőse egy sikeres párizsi ügyvéd, aki egy váratlan esemény hatásának következtében rádöbben önmaga és környezete hazug voltára. Tehetetlenül, gyáván végignézi, ahogy egy nő a Szajnába öli magát. A regény egy vallomás, amelyet vezeklő bíróként mond el a hős, aki vádbeszéde után nemcsak önmaga, hanem az egyetemes emberi gyengeség felett is pálcát tör. Filozófiája Filozófiáját – de általában minden művére is elmondható – „képekben gondolkodás” jellemzi. Nem ír rendszeres filozófiai értekezéseket: esszékben, elbeszélésekben és drámákban fejti ki mondanivalóját. Filozófiájának központi problémája: az emberi létezés értelme. Camus filozófiájában két embertípust különböztet meg: a „sziszüphoszi” abszurd embert és a „prométheuszi” lázadó embert. A Sziszüphosz mítosza (1942) című írásában azt vizsgálja, hogy megéri-e az embernek, hogy egyáltalán éljen. Sziszüphosz alakját a görög mitológiából ismerhetjük: mivel Sziszüphosz szembeszegült az istenekkel, ezért azok büntetésből soha véget nem érő értelmetlen munkára ítélték. Camus azonban azt mondja, hogy Sziszüphosz éppen azáltal, hogy mindennap véghezviszi munkáját és nem szegül ellen az istenek akaratának, felette áll a sorsának: sziklája az övé, ebben van minden boldogsága. Sziszüphoszt boldognak kell elképzelni, fölötte áll sorsának, mert tagadja az isteneket és felemeli a kősziklákat. A Lázadó ember (1951) című munkájában az ember felismeri, hogy nincs egyedül a világban hanem azonosul a többi emberrel akik, akár csak ő, szenvednek. Ezért minden lázadás alapja az emberek közti szolidaritás. Camus példája a lázadó ember típusra Prométheusz, aki ellopta az istenektől a tudást, hogy az emberek szenvedésein enyhítsen. A lázadás téves normái a történelemben ott jönnek létre, ahol az megtagadja az abszurdban és a szolidaritásban való eredetét és feláldozza az embert az általános abszolút végcél érdekében, ahol nihilizmusban és emberek megvetésében végződik. Camus fontosnak tartja az emberi mérték betartását: mindenféle szélsőség tragédiához vezet: „A nemezis éber; ő a mérték és nem a bosszú istennője. Mindenkit aki a határokat átlépi, kérlelhetetlenül megbünteti”. Az abszurd Az abszurd, Camus felfogásában egy paradoxon, melynek két tagja van: az életének értelmet kereső emberi egyén és az őt lehatároló-tagadó, idegen, néma világ. Az abszurd ennek az ellentétnek a tudatos meg- illetve átélése. Az ember a világban él ugyan, de képes különállóan látni magát, mint az ember-világ reláció egyik tagját. A két pólus elválaszthatatlan, ugyanakkor a tagok feloldhatatlan meghasonlásban állnak szemben egymással. Az öntudatára ébredt ember, lényéből fakadóan bizonyos igényeket támaszt a világgal szemben: otthonosságot követel tőle, megmagyarázhatónak, megismerhetőnek, emberi léptékűnek szeretné tudni, egységre kíván lépni vele. Nem akar belenyugodni az emberi lét végességébe, a halál mindent tagadó, mindent egy csapásra értelmetlenné tevő hatalmába, s abba sem, hogy életét véletlenek irányítsák. Hogyan válaszol a világ az ember e követeléseire? Süket csönddel. Otthontalannak, megmagyarázhatatlannak, és értelem nélkülinek mutatkozik. Lelepleződik idegensége az embertől. Az abszurd paradoxon lényege ember és világ szükségszerű egymásrautaltsága és ezen egymásrautaltság mélyén rejlő szörnyű össze-nem-illés, aránytalanság, idegenség. Camus erőteljesen hangsúlyozza, hogy nem a világ az, ami abszurd, hiszen az önmagában véve pusztán értelem nélküli. Az emberi szellem sem abszurd, hisz értelemigénye folytán éppenséggel ellentétes az abszurditással. Abszurdnak csakis a két oldal kapcsolatát, az ember értelemigényének és a világ értelmetlenségének összefüggését nevezzük. Az abszurd azonban nem pusztán tudás, hanem magatartás, életszabály is egyben: az emberi lét egyetlen autentikus módja. Megmaradni benne rendkívüli, heroikus erőfeszítést igényel. „Az abszurd embert az út egy bizonyos pontján nógatni kezdik. Felszólítják, hogy ugorjon”, írja Camus a Sziszüphosz mítoszában. Az abszurdban álló ember lépten-nyomon olyan késztetések elé néz, amelyek megpróbálják kimozdítani belőle. A hit valamiben, bármi legyen is az, az öngyilkosság, a rezignáció vagy a derűs elfogadás, csakúgy, mint a megbánás, a bűntudat általi önsanyargatás mind-mind felszámolja az abszurdot. A hit, vagy a derűs elfogadás elmossák az emberi lét abszurditásának a tényét, az egyetlent, amelyben pedig biztosak lehetünk, az öngyilkosság pedig ugyancsak felszámolja az abszurdot, hiszen megszünteti a szembenállás két tagja közül az egyiket, az embert. Ahogy Camus írja, „az öngyilkosság is, az ugrás is végsőkig vitt elfogadás”. Camus éppen azt veti az egzisztencialisták szemére, hogy bár felismerik az abszurdot, paradox módon végrehajtják az ugrást, s vallásos vigaszhoz menekülnek. Ezek a megfontolások vonatkoznak a mindennapi tevékenységekre is: ha egyszer felismertük az emberi lét abszurditását, többé nem élhetjük úgy mindennapjainkat, ahogy a „boldog tudatlanság” állapotában tettük: „A holnapra gondolás, a célok kitűzése, bizonyos dolgok előnyben részesítése mind, mind azt feltételezi, hogy hiszünk a szabadságban. De e pillanatban az egyetlen szabadságról, melyen igazság alapulhat, a lét szabadságáról már tudom, hogy nincs. A halál az egyetlen realitás. Az abszurd felvilágosít: nincs holnap”. Ha pedig nincs holnap, ez azt jelenti, hogy közönyösek vagyunk a jövő iránt: „az élet értelmébe vetett hit mindig értékhierarchiát, választást föltételez […], az abszurdba vetett hit a minőség mennyiségre való felcserélésével egyenlő […], nem az a fontos, hogy minél jobban, hanem az, hogy minél többet éljünk”, fogalmazza meg a kvantitatív etika tételét Camus. A földi élet felértékelése mindenféle túlvilággal szemben, ez az abszurd ember lázadása az őt elnyomó és tagadó sors hatalmával szemben. „Tisztánlátásomat abba helyezem, ami tagadja. Felmagasztalom az embert, azzal szemben, ami rátapos, s ebben a feszültségben, tisztánlátásban, mértéktelen ismétlődésben találkozik össze szabadságom, lázadásom és szenvedélyem. Igen, az ember önmaga célja. Ő az egyetlen cél. Csak ebben az életben lehet valamit”. Az abszurd ember tehát permanens lázadásával változtatja életszabállyá azt, ami korábban az öngyilkosság felé csalogatta, s heroikus erőfeszítése árán elnyeri szabadságát és metafizikai boldogságát egy olyan világban, amit nem tagad többé. Jegyzetek Sziszüphosz mítosza Művei L'Envers et l'Endroit , 1937 Noces , 1938, recueils d'essais et d'impressions Le Mythe de Sisyphe , 1942 L'Étranger , 1942 Caligula , 1944 Le Malentendu , 1944 La Peste , 1947 L'État de siège , 1948 Lettres à un ami allemand , 1948 Les Justes , 1950 L'Homme révolté , 1951 L'Été , 1954 La Chute , 1956 Réflexions sur la Guillotine , 1947 L'Exil et le royaume , 1957 Le Premier Homme , 1994 Les Possédés , 1959, színmű Dosztojevszkij műve alapján. Albert Camus, Maria Casarès. Correspondance inédite (1944-1959). Édition de Béatrice Vaillant. Avant-propos de Catherine Camus. Collection Blanche, Gallimard. Parution : 09-11-2017. Magyarul megjelent művei Közöny. Regény ; ford. Gyergyai Albert; Révai, Bp., 1948 (Révai könyvtár) A pestis / A bukás ; ford. Győry János, Szávai Nándor, bev. Köpeczi Béla; Magvető, Bp., 1962 (Világkönyvtár) A száműzetés és az ország ; ford. Antal László, Benyhe János, Szávai Nándor; Európa, Bp., 1969 Regényei. (Közöny. A pestis. A bukás.) Bp.: Európa, 1970 Regények és elbeszélések. Bp.: Európa, 1979 Boldog halál ; ford. Örvös Lajos; Magvető, Bp., 1984 (Rakéta regénytár) Sziszüphosz mítosza. Válogatott esszék, tanulmányok ; vál. Réz Pál, ford. Ferch Magda et al.; Magvető, Bp., 1990 (Világkönyvtár) A lázadó ember ; ford. Fázsy Anikó; Bethlen, Bp., 1992 Noteszlapok. 1935. május–1942. február ; ford. Fázsy Anikó, szerk. Albert Tibor; Bethlen, Bp., 1993 Az első ember ; ford., előszó Vargyas Zoltán; Európa, Bp., 1995 Boldog halál. Bp.: Fiksz Könyvkiadó, 1996 Caligula / Félreértés ; ford. Illés Endre, Örvös Lajos; Fiksz, Bp., 1997 Ostromállapot / Az igazak ; ford. Örvös Lajos; Fiksz, Bp., 1998 A lázadó ember. Bp.: Nagyvilág Kiadó, 1999 Albert Camusː Az akasztófák szocializmusa / A magyarok vére ; ford., tan. Nagy Alajos / Hannah Arendtː A magyar forradalom és a totalitárius imperializmus ; ford. Kocsis Gábor; Antológia, Lakitelek, 2006 A száműzetés és az ország ; ford. Antal László, Benyhe János, Szávai Nándor; Európa, Bp., 2006 Amerikai útinapló (részletek). inː Nagyvilág, 2014/8. Az idegen ; ford. Ádám Péter, Kiss Kornélia; Európa, Bp., 2016 Johann May Johann May (egyes forrásokban May János, Bécs, 1809. – Bécs, 1851. december 15.) magyar honvédalezredes, az 1848–49-es szabadságharcot követő függetlenségi szervezkedések egyik vezetője. 1827-ben lépett a császári hadsereg 2. tüzérezredébe. 1847-től hadnagyként az 5. (Bervaldo) tüzérezred állományában, a komáromi várőrségnél szolgált. A honvédség kötelékében sikereket tudhatott magának Komárom várának védelmében, illetve a nemzetőrség tagjainak tüzérségi képzésében is. Novembertől a komáromi erődítési munkálatok vezetője, nevéhez fűződik a Duna jobbparti sáncok építése. Részt vett a vár védelmében, Klapka György 1849 szeptemberében alezredessé léptette elő. A vár kapitulációja után egy ideig bujdosott, majd Piemontba emigrált. 1850-ben visszatért Bécsbe és a műszaki egyetemen tanított. Kapcsolatba került magyar ellenállási mozgalom tagjaival, a Pesten szervezkedő Jubál Károllyal és Kossuth Zsuzsannával, illetve az erdélyi szervezkedést irányító Makk Józseffel. 1851 nyarán titokban Törökországba utazott és ekkor Kossuth Lajossal is találkozott. A tárgyalás eredményeképpen megbízták, hogy szervezzen forradalmi csapatokat Komárom környékén. Volt bécsi forradalmárokból és diákokból Bécsben ellenálló csoportot szervezett. 1851 októberében személyesen találkozott Jubál Károllyal. Közösen kidolgozott tervük szerint a nagyobb magyarországi várakat akarták rajtaütésszerűen elfoglalni, ezzel megteremtve a fegyveres felkelés bázisát. Az osztrák rendőrség azonban besúgók és Kossuth megbízottja, Piringer Mihály elfogása révén tudomást szerzett a tervezett akciókról és a vezetők kilétéről. Mayt 1851. december 1-jén Bécsben letartóztatták, s bár több bizonyíték is ellene szólt, vallomást tenni nem volt hajlandó, a kegyetlen kínzások ellenére sem vallott a szervezkedés részleteiről. Hogy semmilyen módon ne kényszeríthessék vallomásra, börtöncellájában vajjal kente be ruháját, és szalmazsákját magára gyújtva öngyilkos lett. Egyhetes agónia után halt meg. Jože Plečnik Jože Plečnik (Ljubljana, 1872. január 23. – Ljubljana 1957. január 7.) szlovén építész. A 20. századi szlovén építészet egyik legnagyobb alakja. Élete Andrej Plečnik ljubljanai műbútorasztalos négy gyermeke közül harmadikként született a Gradišče utca 14-ben; anyja, Helena Molka háztartásbeli volt. 1878 és 1882 között Ljubljanában járt elemi iskolába. és eleinte úg tűnt, hogy ő a legbutább gyerek a családban: Andrej bátyja teológiát tanult és pap lett, Marija nővére sokáig apácának készült, öccse, Janez a bécsi egyetem elvégzése után orvos lett, Jože viszont kimondottan gyenge tanuló volt. Miután apja belátta, hogy fia németből, latinból, sőt, matematikából sem tudja a minimumot teljesíteni, az első év végén kivette a gimnáziumból, és felvette tanulónak műhelyébe. Ott aztán rajztehetségével, befelé forduló, elmélyült koncentrációjával és gyakorlati érzékével kitűnt inastársai közül, és Carniola tartomány ösztöndíjával bekerülhetett egy grazi asztalosipari iskolába, ahol 1892-ben felsőfokú bútortervező és -kivitelező képesítést szerezett. Az építész-tanár Leopold Theyer közbenjárására munkát rajzolónak és bútortervezőnek alkalmazták egy bécsi cégnél. Iskolás éveiben főleg a rajz és festészet foglalkoztatta, majd 1892 és 1894 között, bútortervezőként ismerte meg alaposabban a manierizmus és a barokk, a rokokó dekorativitás komplex formai jegyeit. Emellett közel álltak hozzá az olyan, újabb keletű művészeti irányzatok, mint az impresszionizmus, a szimbolizmus és Gustave Doré monumentális, emocionális romanticizmusa. Rendkívüli hatással volt rá Otto Wagner: Moderne Architektur című könyve, és elfogult lelkesedéssel vallotta, hogy az építészet radikális megújítása elvezethet egy jobb és emberibb világhoz. Miután személyesen is megismerkedett Wagnerrel, 1894-ben az ő irodájába ment át dolgozni. Egy év múlva e munka mellett beiratkozott Wagner osztályába a Képzőművészeti Akadémiára (Gemäldegalerie der Akademie der bildenden Künste). 1898-ban osztályának legjobb hallgatójaként végzett. 1898 késő őszétől 1899 júniusáig a legjobb diplomamunkáért járó, legmagasabb rangú Róma-díj nyerteseként Olaszországba és Franciaországba utazhatott. Ahogy megismerte az ókori, ókeresztény templomépítészetet, a korai reneszánsz tobzódását és a késő reneszánsz építészet mélységeit, egyre idegenebbnek érezte a Wagner-iroda technicista szemléletét. Amikor 1899-ben visszatért Bécsbe, Otto Wagner őt nevezte ki a stúdiója vezető építészévé, de elégedetlensége egyre fokozódott. Wagner fiával, Ottóval tervezett közös cége aem jött létre. Csaknem egyedül tervezte a bécsi városi vasút Roßauer Lände és Schottenring állomásépületeit, majd 1901-ben elhagyta mesterét, és önállóan kezdett dolgozni. 1911-ig szabadúszó építészként családi házakat, lakó- és üzleti épületeket, templomokat, emlékműveket és belsőket tervezett. Első lakóházaira: Langer-villa ( Hietzing , 1900–1901), Loos-villa ( Melk , 1901), Langer-bérház ( Bécs , 1901–1902), Zacher-bérház (1903–1905) a hagyományos, puritán, geometrikus alaprajz és a homlokzaton „textilszerűen” alkalmazott tégla-, illetve kőborítás jellemzi. Ezzel épp úgy szembehelyezkedett a korszak szecessziós dekorativitásával, mint a neostílusokat vegyítő eklektikával, és visszanyúlt a régió, illetve szűkebb hazája, Szlovénia szláv-szakrális építészeti gyökereihez. Mind többre értékelte a vallásos művészet megújítására törekvő beuroni iskola festő szerzeteseit, akik az individualizmus helyett az isteni, időtlen kifejezési formákat keresték az egyiptomi és őskeresztény hagyományokban. 1905-ben a bécsi Secession-ban együtt állított ki a beuroni festőkkel, és végképp elkötelezte magát a szakrális építészet mellett. Első ilyen munkája a Szentlélek-templom az Ottakringen (1908–11). Akadémiai osztálytársa és barátja, Jan Kotěra meghívására Plečnik a prágai Iparművészeti Iskola professzora lett, ezalatt számos épületet, bútort és kegytárgyat tervezett. 1919-ben összebarátkozott Tomáš Garrigue Masaryk államelnökkel, aki 1920-ban meghívta, hogy vegyen részt a prágai vár felújításában és az új cseh nemzetállam hatalmát reprezentáló „nemzeti akropolisszá” átépítésében. Kotěra halála után Plečniket nevezték ki a prágai vár főépítészévé; megbízták a vár kertek, udvarok és belső terek renoválásával és áttervezésével, a Hradzsin várkerület terveinek elkészítésével. Prágai munkáit 1933-ban fejezte be. Ugyancsak 1920-tól az újonnan alapított Ljubljanai Egyetem műszaki karán is professzor volt. 1921-től haláláig (az 1943 és 1945 közötti háborús időszakot kivéve) az építészeti rajz és kompozíció professzora, egyúttal a Plečnik-iskolaként működő műterem vezetője volt. A második világháborúig rengeteg közteret és épületet tervezett Szlovéniában: több templomot, közintézményt és banképületet; egy templomot Belgrádban is. 1929-től felújította a Gradaščica folyó partszakaszai, átalakította a Tivoli parkot. A háború alatt Ljubljanába és Szlovénia más helyszíneire tervezett monumentális épületeket. 1947-ben felkérték a szlovén parlament terveinek elkészítésére, de az általa tervezett épületet nem építették meg. Nagyszabású tervei közül nem épült meg a Szabadság székesegyház sem. Plečnik és műterme több nemzeti és háborús emlékművet emelt. Renoválta a teuton lovagok križankei monostorát (1952-1956), Kranjban a színházat (1952-53) és a Rosario-lépcsőt (1953-54), szerte az országban több templomot és kápolnát. Rövid betegség után 1957. január 7-én, nem sokkal 85. születésnapja előtt Ljubljanában, A Ljubljanához tartozó trnovói házában hunyt el. Munkássága Három közép-európai fővárosban is jelentőset alkotott; stílusára egyéni neoklasszicizmus és mívesség jellemző. Ljubljanában a Szlovén Nemzeti és Egyetemi Könyvtár (1936–1941) a belváros meghatározó épületévé és egyben nemzeti kulturális szimbólummá vált. A város szélén álló Žale temető (1937–1940) a kegyeleti építészet felülmúlhatatlan példája. Mindennek ellenére fő művének nem valamely konkrét épületet kell tekintenünk, hanem Ljubljana mai, egységes benyomást kelő városképének kialakítását az „új Athén” szellemében (1926-1957). A víz és a szárazföld játékával a hellén építészet modern kori változatát dolgozta ki. Modern szellemiségű munkáiban minduntalan visszanyúlt az ókori és középkori építészet hagyományaihoz. Így például „kedvenc” épületszerkezeti elemei az oszlopok voltak, de az ő oszlopai mindig eltérnek a klasszikus arányoktól, oszloprendtől. Ars poeticáját így foglalta össze: „Pókként fűzöm szálaimat a hagyományhoz, hogy belőlük megszőjem saját hálómat.” Határozott stílusának köszönhetően a város maga is műalkotássá vált, és mindenhol felismerhető rajta Plečnik kézjegye. Nemcsak építészként és várostervezőként, de mint iparművészet is jelentőset alkotott. Jelentős épületei Bécsben Langer-ház (1900–1901), Zacher-ház (1903–1905), Szent Károly — Borromeus kút (1906-1909), Josef Engelhart szobrásszal közösen, Szentlélek-templom (1908–1913. az Ottakringen) Prágában Prágai vár (1920–1934): az Új királyi palota oszlopcsarnoka (1927–1951 között épült meg), az Első udvar díszes zászlótartó oszlopai, sala terrena típusú kilátóterem az Új várlépcső felett, a Harmadik udvar végleges arculata, az elnöki palota bejárata a Harmadik udvarban (1927-ben tervezte, 1929–1931 között épült), az Első udvar rendezése és a Paradicsomkert (Rajská zahrada) (1920–1926), a Lány-kastély (a köztársasági elnök nyári rezidenciájának) átalakítása Szent Szív templom (Jézus Szíve) a Vinohrady kerületben (1928–1932) Ljubljanában Bežigrad Stadion (1923–1939) Assisi Szent Ferenc-templom (1925–1927) Szlovén Kereskedelmi és Iparkamara székháza (1925–1927) Katolikus Biztosítótársaság Bankja (1928–1930) Hármas híd (1929–1932) Szlovén Nemzeti és Egyetemi Könyvtár (1936–1941) Cipészek hídja (Čevljarski most , illetve Šuštarski most) (1931–1932) Peglezen épület (1932–1934) Žale temető búcsúztató termei (1937–1940) Halpiac (1939–1942) Ursuline gimnázium (1939–1940) Szlovénia más településein Krisztus Mennybemenetele templom ( Bogojina , 1924–1927) Szent Mihály arkangyal templom (Sveti Mihael na Barju) , (Črna vas, Ljubljana mellett, 1925–1939) Takarékpénztár ( Celje , 1927–1930) Angyali üdvözlet temploma (Ponikve, 1952–1958) Tito marsall kerti pavilonja a Brioni-szigeteken (1956) Az egykori Jugoszlávia más köztársaságaiban Páduai Szent Antal templom ( Belgrád , 1928–1932) a Vöröskereszt székházának tornya ( Belgrád , 1928–1932) Jelentősége, emlékezete A nemzetközi építész szakma a modernizmus lehanyatlásával, az 1980-as években fedezte fel életművét. Azóta a posztmodern építészet előfutárának tekintik, sorra jelennek meg róla a tanulmányok. Ljubljanai lakóháza (Trnovska ulica) ma múzeum. The Rasmus A The Rasmus egy 1994-ben alakult négytagú finn rockzenekar. Világszerte több mint 4 000 000 lemezt adtak el, ebből 400 000-et Finnországban. Számos hazai és nemzetközi díjat nyertek el. Az együttes története A Rasmus tagjai 1994-ben adták első koncertjüket egy helsinki gimnáziumban. Azzal kezdtek el 16 évesen zenélni, hogy friss vért vigyenek a skandináv zenei életbe. 1996-ban Peep címmel megjelent első lemezük viszonylag rövid időn belül aranylemez lett Finnországban. A csapat folyamatosan turnézott, évente több mint 100 koncertet adtak, majd újra stúdióba vonultak, hogy felvegyék második, Playboys című lemezüket. Az újabb aranylemez után igazi siker következett: 1997-ben átvehették a „finn Grammy”-ként emlegetett Emma-díjat, a legjobb új zenekar kategóriájában. A szakmai elismerésnek köszönhetően a The Rasmus olyan együttesek előzenekaraként léphetett fel hazai pályán, mint a Rancid, a Red Hot Chili Peppers vagy a Garbage. 1999-ben Janne helyére Aki érkezett. Megjelentették a harmadik nagylemezüket Hellofatester címmel, melyről a Liquid című dal mind a rajongók, mind a kritikusok szerint az év dala lett. Az igazi áttörést a 2001-es év hozta meg számukra: ekkor szerződtek le a svéd Playground Music Scandinavia kiadóval, s a F-F-F-Falling című daluk Svédországban is sláger lett. Pár hónappal később elkészítették az Into című negyedik korongjukat, ami eladási adatai alapján a dupla platina elismerésig jutott. E sikernek köszönhetően a Rasmus készen állt a nemzetközi karrierre; a HIM, valamint a Roxette kísérőiként több európai országba is eljutottak. A spanyol Dover rockzenekarral Olaszországban tartottak koncertkörutat, miközben Európa-szerte kapták a felkéréseket. A 2001-es év Emma-díjátadójáról 4 elismeréssel térhettek haza. 2005-re a Dead Letters Európa-szerte ismert lett. 2005. szeptember 12-én megjelent hatodik albumuk Hide from the Sun címmel. 2008. szeptember 24-én jelent meg a Black Roses, 2012. áprilisában pedig az aktuális albumuk, a The Rasmus. Albumok Peep (1995-1996) 1995-ben találkoztak első menedzserükkel, Teja Kotilainen-nel, aki az Oranssi klubban látta őket fellépni. Biztatására készítették el 1995-ben első kislemezüket 1st címmel, melyet 1996-ban két másik követett 2nd, illetve 3rd címmel. Nemsokkal ezután szerződést kötöttek a Warner Music Finnlanddel, és még 1996. szeptemberében megjelent első igazi albumuk Peep címmel, amely gyorsan aranylemez lett. Több, mint száz koncertet adtak Finnországban, Oroszországban és Észtországban. 1996-ban megnyerték a „legjobb új előadónak” járó EMMA-díjat. Playboys (1997) 1997 augusztusában jelent meg, új menedzserük, Illka Herkman vezetésével, második stúdióalbumuk Playboys címmel, ami Finnországban aranylemez lett. Zeneileg közel áll a Peep-hez, megspékelve szaxofonnal és trombitával. Emiatt az albumban keverednek a rock, a funky és a ska stílusjegyei. Nagy sikerű koncertet adtak 40 ezres tömeg előtt Helsinki Olimpiai Stadionjában . A Playboys című számra Illka Herkmannal közösen klipet készítettek. Hell of a Tester (1998-1999) 1998-ban adták ki a Hell of a Tester című, harmadik korongjukat, ami azonban nem bizonyult sikeresnek. Liquid című számukhoz klipet készítettek, ami végül is felkerült a skandináv MTV top 40-es listájára, és amelyet a finnek megválasztottak „az év dalának”. Into (2000-2002) 1999-ben Janne Heiskanen dobost Aki Hakala váltotta fel. 2000-ben a zenekar neve elé illesztették a „The” névelőt, hogy ne keverjék őket össze a feltörekvőben lévő svéd DJ Rasmus-szal. 2001-ben szerződést kötöttek a Playground Music Scandinaviával, új menedzserük Seppo Vesterinen lett. Még ez évben kiadták az Into című albumukat, ami platinalemez lett. Ez volt az első albumuk, amit a Mikael Nord Andersson - Martin Hanssel párossal készítettek a stockholmi Nord Studiosban. Ugyancsak 2001-ben jelent meg az új korong első kislemeze F-F-F-Falling címmel, mely Finnországban három hónapig vezette a slágerlistát. A klipet több országban vetítették, nagy sikerrel. Chill című, a finn listákon második helyezést elért második kislemezüket a többi skandináv országban is kiadták. Ezt követte harmadik kislemezük, a Madness. Időközben az Into megjelent Németországban, Franciaországban, Olaszországban és Spanyolországban. Hellofacollection (2001,2003) 2001-ben adták ki a Hellofacollection-t, mely érdekes és szórakoztató válogatása az előző három albumnak, amelyhez hozzátették az új lemezről a Chillt és a F-F-F-Fallingot. A lemez 2003-ban újra megjelent, változatlan tartalommal. 2002-ben, az EMMA-gálán, nyertek a „legjobb együttes”, a „legjobb pop/rock album” (Into), a „legjobb album” (Into), valamint a „legjobb dal” (F-F-F-Falling) kategóriákban. Dead Letters (2003-2004) Az ötödik, Dead Letters című album hozta meg a nagy áttörést. A lemez legsikeresebb száma az In the Shadows. Az angol listákon hét héten át tartotta harmadik helyét, 180 000 darabot adtak el belőle, és bekerült az év legtöbbet eladott lemezei közé. Az In the Shadows-t a Music Television„Európa legjobb klipjévé” választotta, és jelölték az angol Kerrang-díjátadóra a „legjobb nemzetközi felfedezett” és a „legjobb zeneszám” kategóriában. E lemezből készítettek egy limitált szériás, 50 000 példányszámú változatot, ami csak Finnországban jelent meg. 2004 augusztusában Magyarországon is jártak a Sziget Fesztivál keretében. A 2004-es Emma-gáláról szintén 4 díjjal távoztak. Ebben az évben koncerteztek még Ázsiában és Amerikában, sőt Japánban is. A 2005-ös Emma-gálán ismét díjat nyertek Funeral Song című klipjükkel, illetve az NRJ Radio Awards „legjobb északi csapat” kategóriájában. Live Letters (2004) A Dead Letters sikerein felbuzdulva 2004. november 22-én megjelent a Live Letters című koncert DVD-jük, mely a 2004. augusztus 21-i, svájci koncertjüket mutatja be. A legtöbb dal a Dead Letters-ről került rá, de visszaköszönnek korábbi ismerősök is, mint a F-F-F-Falling, Bullet, Every Day vagy a One & Only. Ezen kívül a 107 perces összeállítás tartalmaz még videoklipeket (többek között az In the shadows mindhárom változatát), valamint képeket és interjúkat. Külön ajándékkal is kedveskedtek a rajongóknak: a Making of the videos megtekintésével rengeteg klip készítésébe nyerhettek betekintést. Hide From The Sun (2005-2006) Hide From The Sun címmel 2005. szeptember 12-én megjelent a zenekar legújabb stúdióalbuma Európában, az Egyesült Királyságban, Skandináviában és Japánban, majd egy év múlva az Amerikai Egyesült Államokban. „Ahány ország, annyiféle megjelenés” – mondhatnánk, hiszen a korong öt különböző változatban jelent meg. Az „Original Edition” a 11 „alapdalt” tartalmazza, bónusz nélkül. A „Limited Edition” nem sokban tér el az „Original”-től, mindössze felkerült egy 12. dal, a Dancer in the Dark. A soron következő „UK Version”-ben csak annyi eltérés figyelhető meg, hogy a Dancer in the Dark helyett az Open my Eyes a bonus track. A legkiváltságosabbak a japánok és az amerikaiak voltak. A „Japan Edition” egy harmadik bonus track-kel, a Trigger-rel egészült ki, valamint a No Fear egy remix változatával, továbbá külön ajándék a No Fear „Így készült”-je. Az 5. és egyben utolsó változat az „USA Edition”. Ez a verzió a fent említett összes bonus track-kel kiegészül (Dancer in the Dark, Open my eyes, Trigger). A japánokéhoz hasonlóan az amerikai változatra is rákerül a No Fear remixe, valamint kiegészül a Sail Away remixével és a Lucifer’s Angel akusztikus változatával. Megtalálható még rajta az Immortál klipje is. 2005. szeptember 5-től a rádiók sugározni kezdték az albumról az első dalt, a No fear-t, melyből maxi és klip is készült, hasonlóan a Sail away és a Shot dalokhoz. Azok közül a dalok közül, melyből klip is készült, a legérdekesebb az Immortal, amit Eero Heinonen rendezett, barátai segítségével. Érdemes még megemlíteni a Night after Night (Out of the Shadows)–ot, hiszen ez a világsikerű In the Shadows folytatása. A zenekar énekese, Lauri úgy nyilatkozott, hogy szükségét érezte az In the Shadows folytatásának; a Night after Night egyfajta lezárása ennek a történetnek. Black Roses (2008-2009) 2008. szeptember 26-án került a boltokba Európában a zenekar hetedik nagylemeze, Finnország és Svédország kivételével, ahol már két nappal korábban kapható volt. Az album UK verzióján található a Yesterday You Threw Away Tomorrow című szerzemény. Mindemellett kapható egy „Special Fan Edition” is, amely a lemez mellett tartalmaz egy The Making Of Black Roses című dvd-t, amelyet az együttes basszusgitárosa, Eero Heinonen rögzített és vágott. Lauri Ylönen elmondta, hogy véleménye szerint az együttes a HFTS után mélypontra került, nyáron pedig magánéleti válsággal is küszködtek. Az első kislemezük (mely egyben a korong nyitó dala), a Living in a World Without You, már júliustól hallható volt a rádiókban, de forgalomba csak szeptember 10-én került. A nagyközönség legelőször az együttes berlini koncertje alkalmával hallhatott az új albumról 2 dalt, a Living in a World Without You-t és a Ten Black Roses-t. A második videoklip a Justify című számból készült, amit Owe Lingvall valósított meg, Pauli Rantasalmi ötlete alapján. A kislemez 2009. január 30-án jelent meg. Az album producere Desmond Child volt (Bon Jovi, Cher, Ricky Martin), a dalokat Michael Wagener keverte (Metallica, Ozzy Osbourne) és Harry Sommerdahl is hozzájárult a felvételekhez. 2009. február 18-án a Black Roses Tour egyik állomása Budapest volt, ez év nyarán pedig a debreceni Campus Fesztiválon is fellépett az együttes. Best of The Rasmus 2001-2009 (2009) 2009. november 28-án megjelent a második The Rasmus válogatásalbum Best of 2001-2009 címmel, ami az együttes legutóbbi négy albumának legsikeresebb számait tartalmazza. Egy tévéinterjúban Lauri Ylönen a következőt nyilatkozta: „Szerettünk volna egy gyűjteményt készíteni az elmúlt 10 évről amit együtt töltöttünk. Ez egy jó megoldás arra, hogy lezárjunk egy korszakot a Rasmus történelmében, és ez lehetőséget ad arra, hogy belekezdjünk valami újba. Remélem, hogy a 2010-es év meglepő lesz.” A 2001-es Into-ról a F-F-F-Falling és a Chill, a 2003-ban megjelent Dead Letters-ről a In the Shadows, a Guilty, a First Day Of My Life, a Funeral Song és az In My Life, a 2005-ös Hide From The Sun-ról a No Fear, az Immortal, a Shot, a Sail Away és az album amerikai kiadásán szereplő Open My Eyes, a 2008-as Black Roses-ról pedig Livin' in a World Without You, a Justify, a Ghost Of Love és a Ten Black Roses kapott helyet a korongon. Az album egyetlen olyan száma, amit addig sehol sem hallhattak a rajongók, egy duett, amit Lauri a Nightwish énekesnőjével énekel, és az October & April címet viseli. A számhoz videoklip is készült, továbbá november 17-én kislemez formájában is megjelent. Las Médulas Las Médulas történelmi helyszín Spanyolországban, közel Ponferrada városhoz, León tartományban. Egykor a Római Birodalom legfontosabb aranybányája volt, ahol Kr. e. I. századtól kezdve kétszáz éven át folyt a bányászat. Las Médulas szerepel az UNESCO listáján. Története A hihetetlen látványt nyújtó tájképet a ruina montium, egy rómaikori bányászati módszer (technika) eredményezte. Az idősebbik Plinius Naturalis historia című művében írja le, hogy járatokkal, alagutakkal átlyuggatták a hegyet, majd ezt követően nagytömegű vízzel árasztották el(1). Ennek hatására a hegycsúcs szó szerint összeomlott. A művelethez szükséges nagy mennyiségű vizet a Siera de la Cabrerából mintegy 100 kilométer hosszú csatornaművön (csatorna és viadukt kombináción) át hozták ide. Ennek a módszernek egyes elemeit még napjainkban is alkalmazzák. Augusztus császár uralkodása idején hosszadalmas háborúskodás folyt (kantábriai háború: i. e. 29-19), amelynek befejezéseként a rómaiak véglegesen uralmuk alá hajtották (okkupálták) a kantábriai régiót. A rómaiakra jellemző intervenciós törekvések értelmében a római források a kantábriaiakat mindenkor olyan szomszédos területnek (régiónak) tekintették, amelyre a birodalmi uralmat ki kell terjeszteni. Azon kívül, hogy a kantábriai területet birodalmi uralmuk alá kívánták vonni, a régiót még gazdasági szempontból is fontosnak tekintették. Ezt bizonyítja, hogy már röviddel a terület megszerzését követően megkezdték a Las Medulas-i aranybányászatot. Magát Las Medulas területét röviddel a kantábriai háború kitörését követően (i. e. 25-ben), a mons meduliusi csatában Publius Carisius foglalta el. Brenner János (építész) Brenner János (Szombathely, 1927. március 20. – Budapest, 1997. március 12.) Ybl Miklós-díjas építészmérnök, gyakorló és elméleti városépítész, szakoktató, szakíró. 2018. szeptember 14-én nagyszabású eseményt rendeztek az építész emlékére a Lakatos lakótelep közössége részvételével. Brenner János építészeti munkásságának mérföldkövét jelentő Lakatos úti lakótelepnek otthont adó Budapest XVIII. kerület Önkormányzata kezdeményezte, hogy a lakótelep közelében lévő volt erőműi tavat és időközben rehabilitált környezetét Brenner János parknak nevezze a hálás utókor. Főbb alkotásai Bp. Kerepesi uti lakótelep beépítési terve Bp. Római-part üdülőterület terve Bp. Lakatos uti lakótelep terve Szakmai, közéleti elismerései Ybl Miklós-díj (1964) Hild János-díj (1981) σ-additivitás A mértékelméletben σ-additívnak nevezünk egy halmazfüggvényt, ha értelmezési tartományába tartozó diszjunkt halmazok megszámlálható unióján is értelmezve van, és az itt felvett értéke megegyezik az uniót alkotó halmazokon felvett értékeinek (esetleg végtelen) összegével. A σ-additív halmazfüggvény a területfogalom általánosítása. Halmazfüggvények Legyen A egy nemüres halmaz, és jelölje M az A részhalmazainak egy családját. Halmazfüggvénynek nevezzük az olyan leképezést, amelynek értelmezési tartománya , értékkészlete pedig a kiterjesztett számegyenes. Halmazfüggvény például a háromdimenziós euklideszi tér térfogattal bíró halmazain a térfogatfüggvény, de ilyen az egészek részhalmazain értelmezett számosságfüggvény is. Additív halmazfüggvények Egy halmazfüggvényt akkor nevezünk additívnak, ha az értelmezési tartományabeli diszjunkt halmazpárok unióján is értelmezve van, és ott értéke az egyes halmazokon felvett értékek összege. Képletben: valahányszor fennáll, teljesül a egyenlőség is. Indukcióval belátható, hogy az additivitás kettőnél több (de véges sok) halmazra is kiterjeszthető, azaz ha X1, X2, X3, … Xn halmazok egy páronként diszjunkt családja, akkor A σ-additivitás ennek a tulajdonságnak a kiterjesztése megszámlálhatóan sok Xi-re: ha X1, X2, X3, … halmazok egy páronként diszjunkt megszámlálhatóan végtelen családja, akkor Forrás P.R. Halmos: Mértékelmélet, Gondolat, 1994 Happy Nation A Happy Nation című album a svéd Ace of Base első stúdióalbuma, melyet 1992. december 24-én jelentettek meg Skandináviában. A közeli stúdióban épp egy reggae együttes készítette a felvételeit, mely az együttesre erős benyomásokat tett. 1995-ben a Guninnes Recordok könyvében a zenetörténet legjobban fogyó debütáló albumát tartották számon, mely több mint 19 millió példányszámban értékesítette albumát világszerte. Ez a szám 2007-re kb. 23 millió darabot jelentett az amerikai The Sign című albummal együtt. Előzmények A Happy Nation című album 1993 elején jelent meg Európában, Afrikában és Latin Amerikában a Festival Records kiadónál. Az album 14 országban volt slágerlistás helyezés, és 23 millió példányszámban kelt el világszerte. A Happy Nation (US Version) 1993 szeptember 25-én jelent meg, megegyező időben az Észak-Amerikai kiadású The Sign című albummal, mely 1993 november 23-án jelent meg. A Happy Nation amerikai verziója a nevével ellentétben soha nem került kiadásra az Egyesült Államokban. Mindkét változat ugyanazokat a dalokat tartalmazza, csak más sorrendben. Megjelenések CD Európa Metronome – 517 749-2 Voulez-Vous Danser 3:17 Engineer, Mixed By – Björn Stenström, John Ballard, Producer – Joker*, T.O.E.C., Buddha, Vocals – Jenny, Linn* All That She Wants 3:30 Engineer – Denniz Pop, Producer – Denniz Pop, Joker, Buddha, Vocals – Joker, Linn, Buddh* Münchhausen (Just Chaos) 3:27 Engineer, Mixed By – Björn Stenström, John Ballard, Producer – Joker, Buddha, Vocals – Jenny, Joker, Buddha Happy Nation 4:11 Backing Vocals – John Ballard, Choir [Latin] – Joker, Engineer, Mixed By – Björn Stenström, John Ballard, Producer – Joker, Buddha, Vocals – Joker, Linn, Buddha Waiting for Magic 5:17 Drums [Additional] – Tony (21), Engineer, Mixed By – Björn Stenström, John Ballard, Producer – Joker, Buddha, Vocals – Jenny, Joker, Linn, Buddha Fashion Party 4:10 Co-producer – Johnny Lindén, Edited By [Re-edit] – Joker, Martin Selwall, Buddha, Engineer – Joker, Buddha, Producer – Joker, Vocals – Jenny, Joker, Buddha Wheel of Fortune 3:52 Engineer, Mixed By – Björn Stenström, John Ballard, Producer – Joker, T.O.E.C., Buddha, Vocals – Jenny, Linn, Buddha Dancer In A Daydream 3:37 Engineer, Mixed By – Björn Stenström, John Ballard,Producer – Joker, Buddha,Vocals – Linn My Mind (Mindless Mix) 4:09 Engineer – Joker, Buddha, Producer – Joker, Buddha, Vocals – Jenny, Buddha Wheel of Fortune (Original Club Mix) 3:58 Engineer, Mixed By – Björn Stenström, John Ballard, Producer – Joker, Buddha, Vocals – Jenny, Linn, Buddha Dimension Of Depth 1:45 Edited By [Re-edit] – Buddha, Engineer – Joker, Buddha, Producer – Joker Young And Proud 3:54 Engineer – Joker, Buddha, Producer – Joker, Buddha, Vocals – Linn All That She Wants (Banghra Version) 4:14 Engineer – Denniz Pop, Producer – Denniz Pop, Joker, Buddha, Vocals – Joker, Linn, Buddha Vasútszimulátor Vasútszimulátornak olyan számítógépes videojátékokat nevezünk, amik vasúti közlekedési tevékenységeket szimulálnak. Fajtái A játékok különböző valós vasúti helyzeteket szimulálhatnak: Vonatvezetés: Vonatot vezethetünk egy mozdony vezetőállásából, Gazdasági szimuláció: Egy vasúttársaságot kell irányítani, Forgalomirányító: A jelzők és kitérők segítségével kell a forgalmat megszervezni, Áruszállító: Kocsikat kell le- és felkapcsolni, majd eljuttatni a célhoz, Modellező: saját pályát építhetünk különösebb végső cél nélkül. Vasútszimulátor játékok Fizetős Southern Belle (1985) és folytatásai, Evening Star (1987) Kiadó: Hewson Consultants. Train Simulator (1995) Let's Go by Train (1996) (Más néven: Densha de GO! ) Hornby Virtual Railway (2000) Microsoft Train Simulator (2001) Fejlesztő: Kuju Entertainment. Kiadó: Microsoft . Microsoft Train Simulator 2 A Microsoft Train Simulator második része, jelenleg fejlesztés alatt. Trainz (2001) Az Ausztrál Auran cég fejleszti. Hornby Virtual Railway 2 (2003) Rail Simulator (2007) Fejlesztő: Kuju Entertainment. Kiadó: Electronic Arts (EA). World of Subways - World of Subways Zusi - der Zugsimulator (2003?) Fejlesztő: Carsten Hölscher. Train Fever - 2014 Freeware BVE Trainsim MaSzyna EU07-424 Törölt játékok TrainMaster Train Simulator (Törölve 2006-ban) Egyéb MetroSim Vasúti stratégiai játékok Fizetős A-Train BAHN Chris Sawyer's Locomotion Railroad Tycoon sorozat Railroad Pioneer Rails Across America Sid Meier's Railroads! SIAM UK Train, Driver, and Signal Simulations Transport Tycoon Cities in Motion Freeware Freight Yard Manager OpenTTD Simsig Simutrans TTDPatch II. Vologaészész pártus király II. Vologaészész (? – 147?) pártus király 105-től 147-ig: II. Pakórosz trónjának egyik rivális trónkövetelője. Először 105–106-ban lépett fel Parthia királyaként, és úgy tűnik, Oszroész uralkodása (kb. 110–129) alatt mindvégig fenntartotta trónigényét. Oszroész halála után Vologaészész egy másik vetélytársát, IV. Mithridatészt is legyőzte, és megszerezte a Parthus Birodalom nagyobbik felét, amelyet egészen haláláig uralma alatt is tartott. Vöröshasú halkapó A vöröshasú halkapó (Chloroceryle inda) a madarak osztályának szalakótaalakúak (Coraciiformes) rendjébe és a jégmadárfélék (Alcedinidae) családjába tartozó faj. A magyar név forrás nincs megerősítve. Előfordulása Bolívia, Brazília, Kolumbia, Costa Rica, Ecuador, Francia Guyana, Nicaragua, Panama, Paraguay, Peru, Suriname és Venezuela területén honos. Jelenléte Hondurasban bizonytalan. Megjelenése Testhossza 24 cm, tömege 60 g. A faj onnan kapta a nevét, hogy a hímnek vörös hasa van. Egy tipikus jégmadár, a csőre hosszú, a farka rövid. Életmódja Tápláléka halak és rákok. Ernest Solvay Ernest Gaston Solvay (1838. április 16. - 1922. május 26.) belga kémikus, iparos és politikus. Élete Rebecq városában született. Betegsége miatt nem mehetett egyetemre, de már fiatal korában foglalkoztatták a természettudományok, a természetrajz, a fizika és a kémia. 21 éves korától apja kémiai üzemében dolgozott. Bátyjával, Alfred-el együtt itt dolgozták ki 1861-ben a Solvay-eljárást, amely a szódagyártásban használt Leblanc-eljárásnál jóval hatékonyabb volt. A Solvay-eljárás során nátrium-karbonátot kalcium-karbonátból és nátrium-kloridból. A folyamat alapanyagai a sósvíz (nátrium-klorid) és mészkő, amely nagy mennyiségben hozzáférhető Belgiumban. Az eljárást Solvay szabadalmaztatta és 1863. december 24-én megalapította a Solvay & Cie vállalatot Couillet városában (ma Charleroi része). Több, mint 10 éven keresztül tartott az eljárás tökéletesítése, amely során a vállalat többször is majdnem csődbe ment. Kitartásának, illetve a család és a barátok támogatásának köszönhetően azonban végül sikerre vitte az eljárást, és világszerte számos Solvay üzem indult be, elsőként Angliában, az Egyesült Államokban, Németországban és Ausztriában. Ma kb. 70 üzemben használják a Solvay-eljárást nátrium-karbonát, illetve kalcium-klorid előállítására. Az eljárás szabadalmaztatásából Solvay jelentős vagyont szerzett, amelyet elsősorban emberbaráti célokra fektetett be. Solvay korát meghaladó szociálpolitikai nézetekkel rendelkezett, és vagyona révén ezeket a gyakorlatba is át tudta ültetni: dolgozóinak társadalombiztosítási rendszert hozott létre és nyugdíjat fizetett 1878-tól, bevezette a 8 órás munkanapot 1897-ben és 1913-tól fizetett szabadságot adott a gyár munkásainak. A belga társadalomban is megpróbálta eszméit elterjeszteni, ezért 1895-ben létrehozta az "Institut des Sciences Sociales" (Társadalomtudományi Intézet) a brüsszeli szabadegyetemen belül (amely ma két részre oszlott, a francia Université Libre de Bruxelles és a flamand Vrije Universiteit Brussel). 1903-ban megalapította a Solvay Business School-t, amely szintén a brüsszeli szabadegyetem része. 1911-ben nagy jelentőségű fizikai konferenciát rendezett, olyan hírességek, mint Max Planck, Ernest Rutherford, Marie Curie, Raymond Poincaré, és az akkor még csak 32 éves Albert Einstein részvételével. Egy később konferencián Niels Bohr, Werner Heisenberg, Max Born, és Erwin Schrödinger vettek részt. A konferenciasorozatot 1911 és 1991 között 20 alkalommal rendezték meg. Politikai pályafutása során kétszer is megválasztották a belga szenátusba és élete vége felé államminiszternek nevezték ki. Nevét máig őrzi az Egyesült Államokban található Solvay, New York, városa, ahol az első Solvay-üzem felépült. 83 éves korában Brüsszelben, Ixelles-ben halt meg és az ixelles-i temetőben van eltemetve. Dózsa II. városrész (Dunaújváros) Dózsa II. városrész (Dunaújváros) a kezdeti tervek szerint sportterületnek szánták. Stadion kapott volna helyet és további sportpályák. Dunaújváros Dózsa II. városrészét löszfalra épült más városrészek határolják. Központi jellege a környező épületek miatt adódik. Ebbe a városrészbe kevesebb forgalom megy, vendég leginkább a katolikus templomba igyekszik. Ez a vallási gyülekezőhely a Dózsa II. városrész vérkeringését javítja. Férfi 67,5 kg-os súlyemelés az 1992. évi nyári olimpiai játékokon Az 1992. évi nyári olimpiai játékokon a súlyemelés férfi 67,5 kg-os versenyszámát július 29-én rendezték a Industrial Spain Pavillionban. Rekordok A versenyt megelőzően a következő rekordok voltak érvényben: A versenyen új rekord nem született. Eredmények Az eredmények kilogrammban értendők. A rövidítés jelentése a következő: =OR : olimpiai rekord beállítás DNF : érvényes kísérlet nélkül Mátraalja A Mátraalja a Mátra déli előtere. Elsősorban a mátrai borvidékről híres: Abasár, Gyöngyös, Gyöngyössolymos, Gyöngyöstarján, Nagyréde és Rózsaszentmárton híres bortermelő települések. Jellegzetes hegye a Gyöngyös keleti szomszédságában önálló tömbként kiemelkedő Sár-hegy (500 m). A kistáj keleti felének ékessége a markazi és a kisnánai várrom. Visontán található a Mátravidéki Hőerőmű, amely a helyben, külszíni fejtéssel bányászott lignittel üzemel - aminek kalóriaértéke alacsony, előnye viszont, hogy könnyen kitermelhető. A táj jellegzetességei a jégkorszakból fennmaradt kavicsmezők: a Markaz melletti Tatármező, és a kisnánai Tarnóca-völgy. Gyöngyössolymos és Mátrafüred közötti útelágazásnál látható geológiai érdekesség a Bába-kő nevű gejzírkúp. Kistájai Nyugati-Mátraalja Keleti-Mátraalja Vízrajza Számos patak itt ered. Gazdaság Mátrai borvidék 1952-es Formula–1 világbajnokság Az 1952-es Formula–1-es szezon volt a harmadik Formula–1-es világbajnoki szezon. 1952. május 18-án kezdődött, és nyolc verseny után szeptember 7-én ért véget. Kikerült a versenynaptárból a spanyol nagydíj, bekerült a holland nagydíj. Az első öt célba érkezőnek járt világbajnoki pont (8, 6, 4, 3, 2). 1 pontot adtak a leggyorsabb körért. A nyolcból csak a legjobb négy pontszám számított bele a világbajnokság végeredményébe. A pontokat megosztott autókért egyformán megosztották a versenyzők között, tekintet nélkül arra, hogy ki vezette többet az autót. A szezon menete Az Alfa Romeo képtelen volt finanszírozni egy új autót, ezért visszavonult a Formula–1-ből. A csapat visszavonulásával a Scuderia Ferrari komoly vetélytárs nélkül maradt az 1952-es idényben. Indianapolist nem számolva minden versenyen Ferrari indult az élről, minden versenyen Ferraris pilóta nyert, és futott leggyorsabb kört. Giuseppe Farina a Ferrarihoz igazolt, Fangiónak pedig egy év eleji balesetben megsérültek a nyakcsigolyái, így az egész szezont kénytelen volt kihagyni. Alberto Ascari kihagyta az évadnyitót, mert az 1952-es indianapolisi 500-asra készült, ahol viszont eredménytelenül versenyzett. svájci nagydíj Az évadnyitót, akárcsak egy évvel azelőtt, akkor is Svájcban rendezték meg, Bremgartenben. A Pole pozíciót Giuseppe Farina szerezte meg a szintén Ferraris Piero Taruffi előtt. Farina vezette a versenyt, de a 16. körben motor problémák miatt kiállni kényszerült, ezért átvette francia csapattársa André Simon autóját, de az 51. körben annak is meghibásodott a motorja. A győzelem így Pierro Taruffi ölébe hullott, aki a verseny leggyorsabb köréért járó egy pontot is magáénak tudhatta. indianapolisi 500 A második verseny az indianapolisi 500-as volt. Alberto Ascari is indult, ő volt 1952-ben az egyetlen nem amerikai induló. Az olasz a verseny feladására kényszerült. belga nagydíj Az évad harmadik futamát, a belga nagydíjat Spa-Francorchamps-ban rendezték. A rajtrács első három pozícióját a Ferrarisok szerezték meg, Ascari-Farina-Taruffi sorrendben. A három Ferrari zavartalanul körözött az élen, amíg Taruffi a 13. körben balesetet nem szenvedett. Ezután már csak az Ascari-Farina páros autózott a mezőny előtt. Kettőjük közül Ascari bizonyult gyorsabbnak, a 36 körös verseny végére már két percet vert Farinára, és a verseny leggyorsabb körét is ő futotta meg. francia nagydíj A szezon negyedik versenye a francia nagydíj volt, amit ezúttal új helyszínen, a Rouen-Les-Essarts pályán rendeztek meg. A rajtrács első három pozícióját ismét a három Ferraris szerezte meg, ismét Ascari-Farina-Taruffi sorrendben. Ezúttal minden probléma nélkül, mindhárman be is értek a célba. Az egyes pilóták gyorsaságát jól le lehet mérni az által, hogy Ascari egy kört vert Farinára, aki szintén egy kört vert Taruffira. A leggyorsabb kört ismét Ascari teljesítette. brit nagydíj Az ötödik versenyen, az angliai Silverstone-ban is Ferrarik indultak az első három rajtkockából, de ezúttal Farina-Ascari-Taruffi sorrendben. A versenyt viszont ismét Ascari uralta, megfutotta a leggyorsabb kört, és lekörözte a második helyen befutó csapattársát, Turaffit. Farina a hatodik helyen futott be, így nem szerzett pontot. német nagydíj A hatodik futam a német nagydíj volt a Nürburgringen. Az Ascari-Farina duó után a Gordini csapat két pilótája következett, és csak mögülük indult Taruffi, valamint a szintén Ferraris svájci, Rudi Fischer. A versenyt végül a négy Ferrari fejezte be az élen (Ascari-Farina-Fischer-Taruffi sorrendben). Ez minden idők legnagyobb Ferrari fölénye (és általában csapat fölény is) a befutók sorrendjét tekintve. A verseny leggyorsabb körét ismét Ascari futotta. Minthogy Ascarinak volt négy első helye és leggyorsabb köre, ezért már elérte az egy évad alatt elérhető legmagasabb pontszámot (4*9=36). A Formula–1 történelmében először fordult elő, hogy egy pilóta a világbajnokság utolsó futama előtt bebiztosította magának a bajnoki címet. holland nagydíj 1952-ben újabb nagydíjjal bővült a versenynaptár a holland nagydíj személyében, amit a Zandvoorti pályán rendeztek. Alberto Ascari újra pole-pozícióból indult, rajt-cél győzelmet aratott, miközben a leggyorsabb kört is megfutotta. Fontos volt viszont ez a verseny a második és harmadik hely sorsa miatt. Taruffi 22 ponttal rendelkezett, Farina viszont "csak" 18-cal. Viszont Farina 3 verseny alatt gyűjtötte össze a pontjait, míg Taruffinak már négy versenyt számoltak. Döntő momentumnak bizonyult, hogy Taruffi nem vett részt a versenyen (Luigi Villoresi helyettesítette). Farina viszont a második lett Ascari mögött, ezzel két ponttal Taruffi elé került. olasz nagydíj Az utolsó futamot immár három éve hagyományosan Monzában rendezték meg. Farina már csak egy első hellyel növelhette pontjai számát, Taruffinak Farina előtt kellett volna végeznie az összesítettbeli második helyért. Ascari ismét pole-pozícióból indulva aratott rajt-cél győzelmet, megfutva a leggyorsabb kört is. A második helyen befutó Maseratis José Froilán González leggyorsabb köre tizedmásodpercre megegyezett Ascari leggyorsabb körével, így az azért járó 1 pontot megosztották a két pilóta között, akik így fél-fél pontot kaptak. További pontszerzők Villoresi és Farina, illetve a Maseratis Felice Bonetto voltak. Taruffi hetedik lett, így nem szerzett pontot. Maradt a 22 pontja, ami az összetett harmadik helyhez volt elegendő. Ascari végül 12 pontos előnnyel lett bajnok Farina előtt, de ha a pontjaik valódi számát nézzük, Ascari előnye 26,5 pont. A negyedik helyen pontegyenlőség alakult ki Rudi Fisher, és az ötödiknek rangsorolt fiatal, mindössze 23 éves újonc, Mike Hawthorn között. A korban rendkívül fiatalnak számító újonc tehetségére azonnal felfigyelt Enzo Ferrari is, és a következő évre leszerződtette a Scuderiához. Végeredmény Pontozás: (Félkövér: pole-pozíció, dőlt: leggyorsabb kör, a színkódokról részletes információ itt található) ** Több versenyző futott ugyan olyan gyors leggyorsabb kört (megosztott 1 pont). † A helyezés ugyan annak az autónak két pilótája között megosztott Kecelhegy Kecelhegy Kaposvár egyik városrésze, a megyeszékhely nyugati szélén, Cserimajortól délnyugatra, Csertől nyugatra helyezkedik el. A városrész régebbi és új építésű családi házakból áll. A középkor előtt önálló falu volt a területén. A „hegy” egyike annak a hét dombnak, amelyre Kaposvár épült - akárcsak az ókori Róma. Közlekedés A városrész főbb útvonala a Kőrösi Csoma Sándor utca, a Kecelhegyi út és a Cseri út. Tömegközlekedés Kecelhegyet az alábbi helyi járatú buszok érintik: Intézmények és egyéb létesítmények Itt található a Bárczi Gusztáv Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Kollégium, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, mellette helyezkedik el a Kecelhegyi Nyugdíjasház. 1987 nyarán épült fel a jellegzetes kecelhegyi víztorony, amely 1989 tavaszától üzemel. Szabadidő A hegyen álló kettős kereszt mellől szép kilátás nyílik a városra. A közelben található a Cseri park, ahol rendezvényeket, koncerteket tartanak, és rendszeresen érkeznek ide cirkuszok is. Látnivalók A hegy peremén, a városra kilátást nyújtó pontnál áll a 2001-ben felavatott, 18 méter magas apostoli kettőskereszt, melynek alsó, 10 méteres (azaz 1000 centiméteres) része az ezeréves magyar államiságra utal, felső, 8 méteres (azaz 80 deciméteres) része pedig a trianoni békediktátum 80. évfordulójára. A városrész egyik utcájának házsora mögött áll az 1904-ben épített ( 114 éves) Szent Antal-kápolna . Története az 1870-es évekig nyúlik vissza, ekkor választották ugyanis védőszentjükké a környékbeli szőlősgazdák Páduai Szent Antalt , és innentől kezdve évenként lombsátorban tartottak szentmisét a hegyen. 1899. november 19-én Maurer Kálmán kéményseprőmester a hegyközségi gyűlésen felajánlotta telkét, hogy azon kápolna épülhessen, azonban mivel ezután hat-hét további felajánlás is érkezett, nem tudtak dönteni, melyik ajánlatot fogadják el. Három és fél évvel később, 1903. március 29-én Maurer felajánlását kiegészítette 500 korona pénzadománnyal is, ami már elég volt ahhoz, hogy az ő ajánlatát fogadják el. Domján Lajos kaposvári kőműves hamarosan nekifogott a közadakozásból is támogatott építkezésnek (a költségek összesen 2450 koronát tettek ki), majd 1904. június 12-én Zimmer József prépost-plébános már meg is áldhatta az elkészült épületet. Az 1980-as években még hetente tartottak benne miséket, de akkorra már állapota eléggé leromlott. 2013-ban megkezdődött a felújítása, ami 2014 végére lényegében be is fejeződött, de az újraszentelésre csak az eredeti felszentelés évfordulója után egy nappal, 2015. június 13-án került sor. Férfi 7,5 km-es sprint biatlon a 2017. évi téli európai ifjúsági olimpiai fesztiválon A 2017. évi téli európai ifjúsági olimpiai fesztiválon a biatlon versenyszámainak Erzurum adott otthont. A férfi 7,5 km-es sprint biatlont február 14-én rendezték. Nagy-Kurultáj A Nagy-Kurultáj vagy röviden Kurultáj magyar hagyományőrző rendezvény, amelyre kétévenként kerül sor Bugacon. A rendezvény célja a magyarság egymással és a rokon őstörténetű keleti népekkel való összefogásának erősítése, a sztyeppei lovas nomád kultúra és a keleti eredet hagyományainak ápolása. Először 2007-ben tartották a kazahsztáni Saga településen. Az első magyarországi Kurultajra 2008-ban került sor, legutóbb pedig 2016. augusztus 12-14 között rendezték meg Bugacon. Előzmények 2006 szeptemberében Bíró András Zsolt antropológus, humánbiológus vezetésével öt fős kazak-magyar kutatócsoport több mint egy hónapos expedíció keretében járta be az észak-kazahsztáni Torgaj-vidék területét (Kosztunaj-tartomány, Dzsangeldi-megye), és a kutatás genetikai kapcsolatot mutatott ki a mai magyarság és az említett területen élő madjar törzs (ejtsd: magyar, más néven „torgaji magyarok”) között. Az eredményekről az American Journal of Physical Anthropology tudományos szakfolyóirat is beszámolt. 2006 decemberében a madjarok vezetői Bíró Andrást is meghívták első közös megbeszélésükre Kazahsztánba, ahol a magyar antropológus tevékenysége hatására úgy döntöttek, hogy létrehoznak egy alapítványt és a következő évben összehívják a Kurultájt, a madjarok törzsi gyűlését (a 19. század óta először!) A rendezvény fő célja az volt, hogy a Kazahsztán területén szétszóródott madjar törzsbelieket összegyűjtse néhány napra, és hagyományőrző programok révén megerősítse a kis nemzeti közösség összetartozástudatát. Az alapítvány vezetői Magyarországot is meghívták. A magyar küldöttség szervezését Biró András vállalta el, és a Baranta Hagyományos Magyar Harcművészetek Szövetségének 10 fős válogatott csapatát kérte fel arra, hogy egy Magyarország képviseletében a Madjar Kurultájon bemutassák a magyar harci, zenei és tánchagyományt. A küldöttségbe további tagokat is bevont, többek között a Magyarok Világszövetsége képviselőjét. Miután állami támogatást nem sikerült szereznie, a csapat kiutazását a Magyarok Világszövetsége, Székesfehérvár és Dunaszerdahely városok önkormányzata, egy kassai vállalkozó, a UPC és a Front Line Magyarország Kft. támogatták. Számos kazahsztáni támogató segítségével végül 2007. július 4-8 között a Szariözön folyó mellett fekvő Saga településen, a madjar törzsi terület központjában tartották meg a törzsi gyűlést. A rendezvényen mintegy tízezer ember vett részt. A 20 fős magyar küldöttség részvételével lefolytatott törzsi tanácskozás mellett a program keretében sor került a hagyományos kurasz versenyre, a lófuttatásra és a magyar csapat baranta bemutatójára, esténként pedig kulturális műsorokra. A rendezvény során a muszlim vallású madjarok ünnepélyesen felavatták a „Magyarok (madjarok) Ősatyjának” szentelt mecsetet, majd megkoszorúzták legnagyobb hősük, Karcag batir síremlékét. Július 7-én a madjar törzsi vezetők és a magyar küldöttség közös testvéri szerződést fogalmazott meg, amelyet július 10-én a megyeszékhelyen, Arkalikban írtak alá a madjar vezetők és a magyarságot képviselő küldöttség tagjai. A szerződésben kijelentik, hogy a két nép tagjai a testvéri közösséget a jövőben ápolni fogják és e hagyományt gyermekeiknek is továbbadják. A magyar küldöttség kezdettől igen meleg fogadtatásban részesült, nemcsak a madjar törzs részéről, hanem a kazak államtól is. Június végén a három legnagyobb kazak tévé és több újság riportot közölt Bíró Andrással a genetikai vizsgálatokról. A megyeszékhelyen, Arkalikban kormányküldöttségnek kijáró díszfogadást rendeztek a magyar csapat tiszteletére, és ez a többi útba ejtett településen is folytatódott (Amangildi és Torgaj városok, Kumsik, Saga). A kazahsztáni országos médiákban az ott-tartózkodásának teljes időtartama alatt kiemelt helyet foglalt el a magyar küldöttség útja. A Kazak Nemzeti Televízió már Asztanába, a kazak fővárosba érkezésükkor külön riportot készített velük. Ezt követően naponta több hírösszefoglalónak is helyet adtak televíziókban, rádiókban, nyomtatott sajtóban. Az utazásról egy magyar forgatócsoport is készített dokumentumfilmet. Kazahsztánon kívül Üzbegisztánban, Oroszországban és a muzulmán országokban (pl. Szaúd-Arábia) közöltek hírösszefoglalókat a küldöttség látogatásáról. A magyarországi média az eseményről nem adott hírt. Bíró András kezdeményezésére és szervezésében 2008. augusztus 8-10 között több mint 80 magyar hagyományőrző és kultúrcsoport részvételével tartották meg a Magyar-Madjar Kurultájt a kunszentmiklósi Bösztörpusztán. A Kárpát-medencei magyarság és a kazahsztáni madjar törzs küldöttsége együtt emlékezett a közös múltbeli gyökerekre, Attilára, Baján kagánra, a magyar honfoglalásra és a madjar törzs hősére, Karcag batirra. A bevezető ünnepséget Kunszentmiklós polgármestere, Kazahsztán magyarországi nagykövete és a kazahsztáni madjar küldöttség vezetője nyitotta meg, majd látványos zenés élőkép és csatajelenet következett. Ezután hagyományos lakomára („Magyarok Asztala”), majd a részt vevő küldöttségek nyilvános tanácskozására került sor. A rendezvény programját a lovas és gyalogos harci és ügyességi játékok mellett a felállított jurtafalu, koncertek, táncház, népi kirakodóvásár, őstörténeti előadások, természetgyógyászati kezelések, kézműves foglalkozások és gyermekfoglalkozás színesítette. Több tízezer látogató ünnepelt együtt. A 2008-ban szervezett Magyar-Madjar Kurultáj Magyarország eddigi legnagyobb hagyományőrző rendezvénye volt, amelyen több mint 80 Kárpát-medencei hagyományőrző és kulturális szervezet vett részt és látta vendégül a Kazahsztánból érkező madjar küldöttséget. Olyan nemzetközi fesztivál és egyben „magyar-magyar” találkozó valósult meg, amelynek színvonala és szellemisége kizárta a magyar őstörténetkutatás „vadhajtásait”, és nem engedett teret a hiteltelenségnek, az öncélú magamutogatásnak. A rendezvényt záró tanácskozáson a Kurultáj tanácsa úgy döntött, hogy ezentúl kétévente megrendezik az ünnepet, legközelebb tehát 2010-ben. A Bíró András Zsolt és Varga Zoltán által létrehozott Magyar-Turán Alapítvány az összefogás jegyében egy szövetséget hívott életre, amelyhez 2009-ben több mint 30 szervezet csatlakozott a magyar hagyományőrzés összehangolás, a magyar őstörténeti kutatások segítése és a Kurultáj szervezése céljából. A szervezők úgy döntöttek, hogy a Kurultáj nem egy állandó helyszínen lesz, hanem bármely település számára meg kell adni a lehetőséget, hogy pályázhasson. A következő Kurultáj helyszínére több mint tíz település nyújtott be pályázatot, a szervezők végül a magyar lovaskultúrában és hagyományőrzésben betöltött szerepe, illetve jó megközelíthetősége alapján Bugac mellett döntöttek. Az önkormányzat hozzáállása is nagyban segítette a döntést. 2009. augusztus 23-án ugyancsak Bösztörpusztán egy újabb rendezvény is lezajlott Magyarok Országos Gyűlése majd negyedmillió résztvevővel, a Kurultaj korábbi szervezőcsapatából kivált Magyarok Szövetsége Egyesület rendezésében. Ez a rendezvény részben hasonló összmagyar kulturális célokat tűzött ki maga elé, mint a 2009-es, azonban a rokon őskultúrájú népek képviselői közül csak az ujgur, a kazak és az oszét voltak jelen és az esemény politikai jelleget is kapott a Szövetség politikai céljai következtében (új nemzeti alkotmány megfogalmazása és követelése az Országgyűléstől). (Ezekből később semmi sem valósult meg.) A rendezvény szervezésében a Magyar-Turán Alapítvány nem vett részt. A Kurultaj név a Magyar-Turán Alapítvány jogvédelme alatt áll. A 2010-es Kurultáj előkészítése A 2008-as magyarországi rendezvény híre Közép-Ázsiáig is eljutott, és azt eredményezte, hogy egyre több rokon, illetve kulturálisan rokon nép vette fel a kapcsolatot a szervezőkkel. 2010-ben várhatóan 12 ország hagyományőrző csoportjai érkeznek a helyszínre. Az eseményen így már nemcsak a Kárpát-medence magyarsága és a kazakisztáni madjar törzs, hanem 12 ország rokon, illetve kulturálisan rokon népei is együtt ünnepelnek majd. Az előkészítő tárgyalások alapján nagy létszámú hagyományőrző csoportok és delegációk érkeznek: Kazahsztánból, Üzbegisztánból, Ujgurisztánból (Kína), Törökországból, Azerbajdzsánból, Türkmenisztánból, Kirgizisztánból, Baskírföldről (Oroszországi Föderáció), Tatárföldről (Oroszországi Föderáció), Gagaúziából (Moldova) és Bulgáriából. A 2010-es Kurultáj eredményei A 2010-es Kurultáj a 2008-ban megfogalmazott elvek mentén szerveződött. Ősök sátra Megépült az ősök sátra, ahol a belépő saját honfoglalás kori ősével nézhetett szembe. A kegyeleti jurtában az első ismert honfoglalás kori vitéz, trepanált koponyáját nézhették meg az érdeklődők és tiszteleghettek az ősök emléke előtt. A koponyáról hiteles antropológiai arcrekonstrukció készült. Ez alapján festették meg azt a képet, amely azt ábrázolja, hogyan is nézhetett ki a honfoglalás kori vitéz. A kegyeleti jurtában, amelyet egyébként a kiskunmajsai Balogh Sándor, Balogh Ákos és csapata készített, számos nagyon értékes honfoglalás kori leletet állítottak ki. Láthattak az érdeklődők még egy eredeti „In situ” honfoglalás kori lovas temetkezéses sírt, színarany kaftán díszeket, aranyozott lószerszámokat és díszeket, a félegyházi tarsolylemezt. A kegyeleti jurtát a félegyházi Kiskun Múzeum, a kecskeméti Katona József Múzeum, a halasi Thorma József Múzeum és a Természettudományi Múzeum szakemberei rendezték be. Táltosdob Az ünnepre készült el és a szertűznél meg is szólalt a világ legnagyobb ilyen jellegű táltosdobja. Átmérője 188 cm. A kiskunmajsai Balogh Sándor bőrösmester és csapata kifejezetten a Kurultajra készítették. A dob keretéhez szibériai nyírfát használtak, bőréhez egy egész szarvasmarhabőrt dolgoztak ki. Külföldi delegációk A meghívott, genetikailag illetve kulturálisan rokon[forrás?], hun-türk tudatú népek mindegyike elfogadta a meghívást. Sőt, magas rangú diplomáciai küldöttségeken túl népzenei és néptáncbemutatóval is készültek. A seregszemle után a vendégek aláírták a jövőbeni szövetség alapjául szolgáló szerződés lapjait. A rendezvényen megjelentek többek között a következő országok képviselői: Kazahsztán Kairat Karabayev, a Kazak Köztársaság magyarországi konzulja Serik Akilbayev, a kazak Országgyűlés szenátora Nursan Alimbay, a Kazak Központi Múzeum igazgatója Yerbulat Tastanov, a Kazak Tudományos Akadémia Kohászati Intézet igazgatója Aibolat Kushkumbayev, a Kokshetau Egyetem tanára Zhengis Temirkhan (madjar), a Kokshetau Egyetem történésze Okas Kurmanuly, az Eurázsiai Egyetem professzora Kulzhikan Abugaliyeva, a Kazak Akadémia Központi Könyvtár igazgatója Kazahsztán képviseletében a TURAN zenekar mutatkozott be, archaikus kazak népzenével. Azerbajdzsán Vilayat Guliyev, Azerbajdzsán rendkívüli és meghatalmazott nagykövete Gunay Efendiyeva, Azerbajdzsán UNESCO-képviselője Zaur Hasanov történész Nuriya Husseinova, az azeri Zenetörténeti Intézet igazgatója Az azeri küldöttség 14-15. századi antik hangszereken játszott. Törökország Musa Tasdelen, a Sakariya Egyetem tanszékvezetője Gülec Erskin, az Ankarai Egyetem Biológiai Intézetének igazgatója Törökországot a Sakaria MEHTER katonazenekar képviselte. Baskíria Firdaus Hisamitdinova, a Baskír Akadémia Nyelvi Intézetének igazgatója Rinat Muhamedovich Yusupov, a Baskír Akadémia Antropológiai Intézetének igazgatója Bulgária BAGATUR hagyományőrző csapat Üzbegisztán Samaraddin Mustafakulov, a Szamarkandi Történeti Múzeum igazgatója Abduraim Iskanderov, az üzbég TURAN Szövetség elnöke Rustam Bakaev, a Tradicionális Birkózó Szövetség elnöke Shukrob Bazarov, a Horezmi Regionális Kultúrszövetség elnöke Kirgizisztán Kadyrali Konkobayev, a MANAS Kirgiz Egyetem tanszékvezetője, akadémikus Akilbek Atabayev, a Kirgiz Világszövetség Elnöke Türkmenisztán Ahmet Aziz Akaraoglu, Türkmén Lovassport Szövetség Tatársztán Gülnar Gabdulrahmanova, az Etnográfiai Intézet igazgatója Ujgurisztán Ümit Hamit, az Európai Ujgur Szövetség alelnöke Nurmamat Rozahun, az Ujgur Világkongresszus titkára Kurban Wali régész, történész Halise Abdulla, a Kelet-Turkesztáni Kulturális Szövetség Európai részlege Jakutföld Lvova Vilena etnográfus, a jakut Kultúrszövetség alelnöke Mongólia a Mongol Kulturális Központ munkatársai Az eseményről tudósított a TRT török televízió, a MIR Orosz Föderációs TV, Associated Press, MTV, DUNA TV, valamint számos más tudósító. Távlövés 2010 tavaszán két magyar sportoló megdöntött egy 1226 óta érvényes íjászrekordot a nyílegyenes távlövő-bajnokságon. Az íjász távlövés eddigi rekordját 1226-ban állította fel a kelet-tadzsikisztáni Sartaulban Dzsingisz kán egyik győzelme alkalmából rendezett versenyen egy Esunkhei nevű íjász. 335 aldnyi – 502,5 méter – távolságra röpítette nyílvesszejét. A teljesítményt emlékoszlopon örökítették meg, a Dzsingisz kán köve néven ismert emléket a szentpétervári Ermitázs Múzeumban őrzik. Idén tavasszal a Mónus József, Grózer Csaba páros nyila 508,74 méterre szállt, 6 méterrel haladva meg a középkorból ismert rekordot. Mónus József megígérte: a Kurultáj tiszteletére megpróbálja megdönteni – immár saját – világrekordját. 2010. augusztus 8-án, közvetlenül a Kurultáj szertüzének meggyújtása előtt került sor az eseményre. Hosszú előkészület és lelki ráhangolódás után röpítette ki Mónus József íjából a közönségből kiválasztott két személy kézjegyével ellátott nyílvesszőket a korábbi rekordot jelölő zászló irányába. A nyílvesszőket többen keresték, míg a szertűz lobogott, végül négyet találtak meg. Közülük pedig egy a 603 méternél fúródott a földbe. Immár a hitelesített világrekord hagyományos visszacsapó íjjal: 603 m, amit Mónus József ért el a 2010. évi Kurultájon, Bugacon. Azóta Mónus megtoldotta rekordját 50 méterrel. 2012-ben Kína belső-mongóliai tartományának Ergun városában rendezett íjászversenyen, 653 méteres lövésével. Páncélrekonstrukció A hunoknak saját útjuk volt a páncélkészítés területén. Míg a szkíták a pikkelyvértet használták, a hunok lamellás szerkezetű páncélzatot fejlesztettek. Ennek a lamellás szerkezetű páncélnak működési elvét, gyártási módját kutatja Kelemen Zsolt és csapata. Megterveztek és megépítettek egy sorozat gyártható, formai kialakításában, látványában és jellegzetességében a Kárpát-medencébe a VI. és VII. században betelepülő, avar néven ismert fehér hunok leletanyagához hasonló páncélt. A rekonstrukció során számos esetben úgy kellett kikísérletezni őseink mára feledésbe merült briliáns kézműves technológiáját. A kész munka tesztelése során megdöbbenve tapasztalták őseink zsenialitását és korukat messze meghaladó fémműves technikai színvonalát. A leggyengébben épített felületek is tökéletesen ellenálltak a nyíllövéseknek. Sőt, a modern tűzfegyverek lövedékei sem hatolnak át még az első lemezsoron sem. A Kurultájon öt, tetőtől talpig ilyen páncélba öltözött ló és lovas jelent meg és mutatott be harci gyakorlatokat. A felszerelés, mely a sisaktól a kengyelig minden darab korhű másolat, előállítása kb. 2 millió Forint (2011-es áron). Szertűz A szert Sólyomfi Nagy Zoltán tartotta. Őt Karaul még életében avatta őrzővé. A körben helyet kapott valamennyi testvérnép, továbbá a japán küldött. A küldöttek mindegyike egy-egy fahasábot tett a tűzbe. Az életfa alá pedig az elcsatolt magyar területek (Őrvidék, Felvidék, Kárpátalja, Erdély, Délvidék) földjéből került egy-egy jelképes adag. A szertűz végén a küldöttek megszavazták, hogy a következő Kurultáj 2012-ben legyen újra magyar földön. Lezsák Sándor, mint az országgyűlés alelnöke, elvállalta a Kurultáj védnöki tisztét. A magyar-Turán Alapítvány 2011-ben megrendezte az első Ősök Napja ünnepet, és kezdeményezte a hivatalos magyar ünneprendbe történő bevezetését. San Jose Earthquakes A San Jose Earthquakes egy amerikai labdarúgócsapat. Székhelye San José, Kalifornia állam. A klubot 1994-ben alapították. Játékosok Jelenlegi keret 2016. április 6. szerint. Saint-Didier-sous-Aubenas Saint-Didier-sous-Aubenas település Franciaországban, Ardèche megyében. Lakosainak száma 956 fő (2015). Saint-Didier-sous-Aubenas Aubenas, Lavilledieu, Lussas és Saint-Privat községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Szo Thedzsi Szo Thedzsi (hangul: ���, latin betűkkel: Seo Taiji; eredeti nevén Csong Hjoncshol (hangul: ���, handzsa: ���, latin betűkkel: Jeong Hyeon-cheol) 1972. február 21. –) dél-koreai zenész, énekes és dalszerző. A modern koreai popzene megalapítójának tartják, aki zenéjével óriási hatást gyakorolt a dél-koreai populáris kultúrára, megalkotva a mai K-pop-dalok sikerformátumát, amit azóta is követ a popipar Koreában. Élete és pályafutása Csong Hjoncshol zenei pályafutása már tinédzserkorában elkezdődött, több együttesben is játszott, 1990-ben Dél-Korea első heavy metal együttesének, a Sinawe-nek lett tagja, ami azonban egy évvel később feloszlott. Csong az együttesbe való belépése előtt otthagyta a középiskolát, mert úgy vélte, a dél-koreai oktatási rendszer „manipulálja és elrontja” a fiatalokat. Seo Taiji & Boys A Sinawe 1991-es feloszlása után stílust váltott és megalakította a Seo Tai-ji & Boys (���� ���, Szothedzsiva aidul) nevű együttest I Dzsunóval (���) és Jang Hjonszokkal (���). 1992-es bemutatkozásukat a koreai popzene fordulópontjaként tartják számon. A trió az MBC csatorna tehetségkutató műsorában debütált � ��� (Nan arajo, Tudom) című dalukkal, és a legkevesebb pontot kapták a zsűritől. A dal – és az azonos című album – a műsoron kívül azonban óriási sikert aratott, és az MTV Iggy megfogalmazása szerint az együttes „mindörökre megváltoztatta a K-popot”. Fülbemászó dallamokat kombináltak emlékezetes, a társadalom problémáit boncolgató rapszövegekkel, nekik tulajdonítják a modern koreai popdalok alapformátumának kifejlesztését. A Seo Taiji & Boys nyomdokain indultak el az első hiphop és R&B-előadók, mint a Deux duó, a Jinusean, a 1TYM és Drunken Tiger. A Seo Taiji & Boys albumok hangzása folyamatosan változott. Az első album a dance-pop műfajához állt közel, később azonban olyan műfajokkal is kísérleteztek, mint a rock, a heavy metal, az Indusztriális zene vagy a hardcore. Második albumuk címadó kislemeze, a Hajoga (���, Akárhogyan) a hagyományos koreai fúvós hangszert, a (���) thephjongszót is felvonultatta. A Kjosil idea (�� ���, Classroom Idea) című dalban Szo nyíltan kritizálta a dél-koreai oktatási rendszert, agymosással vádolva meg az iskolákat, ami miatt éles kritikákat kaptak és többször is megvádolták őket a „fiatalság megrontásával” és azzal, hogy sátánista üzeneteket rejtenek a dalaikba. Szo Thedzsi 1996-ban az együttes feloszlatása mellett döntött, majd két évre New Yorkba költözött. Együttesbeli csapattársa, Jang Hjonszok 1996-ban megalapította a YG Entertainment kiadóvállalatot és producer lett. Szólókarrierje Szo 1998-ban szólóalbummal tért vissza, mely a Seo Taiji címet viselte. 2000-ben jelent meg második szólólemeze, az Ultramania című metalalbum, aminek dalai igen népszerűek lettek. 2004-ben Seotaiji 7th Issue, 2009-ben pedig Seotaiji 8th Atomos címmel jelent meg lemeze. Magánélete Szo Thedzsi 1997-ben titokban vette feleségül I Dzsia (���) színésznőt, akivel 2006-ban különváltak, majd 2009-ben hivatalosan is elváltak. Házasságukat végig titokban tudták tartani, csak 2011-ben ismerték el a nyilvánosság előtt. Friedersdorf (Türingia) Friedersdorf település Németországban, azon belül Türingiában. Népesség A település népességének változása: Progressz M–27M A Progressz M–27M (oroszul: Прогресс М–27М) a Nemzetközi Űrállomás (ISS) ellátására indított orosz Progressz M típusú teherűrhajó. 2015. április 28-án indították a Bajkonuri űrrepülőtérről egy Szojuz–2.1a típusú hordozórakétával. Az űrhajónak rövid dokkolási profillal, az indítást követően 6 óra múlva kellett volna csatlakoznia az ISS-hez, de ezt műszaki hiba miatt nem tudták végrehajtani. A Repülésirányító Központ április 29-én úgy döntött, hogy nem kísérelik meg a dokkolást és az űrhajót eltávolítja a Föld körüli pályáról. Satellite Award A Golden Satellite Award (vagy Satellite Award) egy évente átadásra kerülő filmes díj, melyet az International Press Academy (IPA) szervezet ad át televíziós- és mozifilmek, szereplőik és alkotóik számára. Kategóriák Mozifilmek Legjobb színész - dráma kategória Legjobb színész - zenés film, vígjáték kategória Legjobb színésznő – dráma kategória Legjobb színésznő - zenés film, vígjáték kategória Best Animated or Mixed Media Feature Legjobb díszlet Legjobb szereposztás (2004–től) Legjobb vágás Legjobb jelmez Legjobb rendező Legjobb dokumentumfilm Best Editing (or Film Editing) Legjobb film - dráma kategória Legjobb film - zenés film, vígjáték kategória Legjobb idegennyelvű film Legjobb eredeti filmzene Legjobb eredeti betétdal Legjobb forgatókönyv adaptáció Legjobb eredeti forgatókönyv Legjobb hang (1999-től) Legjobb férfi mellékszereplő (2006–tól) Legjobb férfi mellékszereplő – zenés film, vígjáték (1996–2005) Legjobb férfi mellékszereplő - dráma (1996–2005) Legjobb női mellékszereplő (2006–tól) Legjobb női mellékszereplő – dráma (1996–2005) Legjobb női mellékszereplő – zenés film, vígjáték (1996–2005) Legjobb vizuális effektek Televíziós műsorok Legjobb színész - dráma sorozat Legjobb színész - zenés, vígjáték sorozat Legjobb színész – minisorozat, TV film Legjobb színésznő – dráma sorozat Legjobb színésznő - zenés, vígjáték sorozat Legjobb színésznő – minisorozat, TV film Legjobb szereposztás (2005–től) Legjobb televíziós sorozat - dráma sorozat Legjobb televíziós sorozat - zenés, vígjáték sorozat Legjobb minisorozat vagy TV film (1996–1998) Legjobb minisorozat (1999–től) Legjobb TV film (1999–től) Legjobb férfi mellékszereplő sorozatban, TV filmben (2001–től) Legjobb női mellékszereplő sorozatban, TV filmben (2001–től) 2016-os amerikai elnökválasztás Az Amerikai Egyesült Államok alkotmányának előírása szerint 2016. november 8-án, kedden az országban elnökválasztást tartottak. Az előírások szerint aznap az egyes államok és egyéb területek lakói megválasztották az elektori kollégium tagjait, akik 2016. december 19-én formálisan is megválasztották az elnököt és az alelnököt. Őket aztán 2017. január 20-án, pénteken iktatták be a hivatalukba. Az elnökválasztással egy időben választják meg a 115. kongresszus tagjait (a teljes képviselőházat és a szenátus egyharmadát.) A választást a Republikánus Párt jelöltje, Donald Trump nyerte. A választhatóság feltételei Az alkotmány a választhatóság feltételéül a legalább harmincöt éves életkort írja elő, valamint azt, hogy a jelölt született amerikai állampolgár legyen, továbbá követelmény az is, hogy a jelölt 14 éve állandó lakhellyel rendelkezzen az USA-ban. Emellett a huszonkettedik alkotmánymódosítás értelmében nem lehet elnökké választani azt, akit már kétszer elnökké választottak, és mint bármely más szövetségi tisztviselő, az elnök sem lehet a törvényhozás tagja. Konkrétan a hivatalban lévő Barack Obama elnök nem indulhatott az újraválasztásért. A 2016-os választási kampányban ismét vita tárgya volt az állampolgársági kritérium pontos jelentése. Az alkotmány konkrétan úgy fogalmaz, hogy az elnök „született állampolgára” kell legyen az Egyesült Államoknak („natural-born Citizen [...] of the United States”), de nem magyarázza meg a kifejezés konkrét jelentését. Egyesek ezt úgy értelmezik, hogy elnök csak az lehet, aki az Egyesült Államok területén született, mások szerint viszont a szabály azt jelenti, hogy olyan személy is lehet elnök, aki bár külföldön született, de születésétől fogva amerikai állampolgár. A 2016-os kampány során Ted Cruz kapcsán merült fel a kérdés, Cruz ugyanis a kanadai Calgaryban született, amerikai állampolgárságú anyától, így az alkotmányos szabály szigorúbb értelmezésének nem felel meg, de a kevésbé szigorú értelmezés szerint teljesíti az állampolgársági feltételt. Előválasztások Demokrata Párt Lásd még: Az Egyesült Államok Demokrata Pártja Hillary Clinton, az egykori amerikai First Lady, New York állam volt szenátora, az Egyesült Államok korábbi külügyminisztere, valamint a 2008-as elnökválasztás során is esélyes induló volt az első demokrata, aki egy videó keretein belül bejelentette indulását a demokrata elnökjelölti tisztségért, 2015. április 12-én. A 2015-ös országos közvélemény-kutatások kimutatták, hogy Clinton a legesélyesebb induló a 2016-os elnökválasztáson, de komoly kihívással nézhet szembe a független vermonti szenátor, Bernie Sanders személyében. Sanders lett a második hivatalos jelölt, miután április 30-án bejelentette indulását a demokrata elnökjelölési tisztségre. 2015. augusztusára a mérések alapján a Clinton és Sanders közti különbség minimálisra csökkent. Maryland állam korábbi kormányzója, Martin O’Malley volt a harmadik, aki május 30-án bejelentette indulását. További három amerikai politikus jelentette még be, hogy megmérettetné magát a demokrata elnökjelölti tisztségért, köztük volt a korábbi független Rhode Island-i kormányzó, Lincoln Chafee, a volt virginiai szenátor, Jim Webb, és a Harvard Egyetem jogi professzora, Lawrence Lessig. Utóbbi három később mind visszamondta indulási szándékát. A korábbi Delaware állam szenátora, és a verseny alatt az amerikai alelnöki tisztséget is betöltő Joe Biden, október 21-én, a sokáig tartó spekulációk után jelentette be, hogy nem indul az elnökjelöltségért. Az elnökjelöltségért folyó verseny június 8-án Hilary Clinton elsöprő győzelmével zárult. A volt külügyminiszter mind a szavazók, mind pedig az el nem kötelezett szuperküldöttek körében jelentős különbséggel tudott nyerni (2780 delegált támogatását szerezte meg, míg Bernie Sanders csak 1876-ot). Republikánus Párt Lásd még: Az Egyesült Államok Republikánus Pártja A Texas állam szenátori tisztségét betöltő Ted Cruz volt az első republikánus politikus, aki kifejtette indulási szándékát az elnökjelöltségi posztra, 2015. március 23-án. Az ő bejelentését követte április 7-én Kentucky állam szenátora, Rand Paul.Marco Rubio, floridai szenátor volt a következő jelölt, aki hivatalosan április 13-án jelentette be indulási szándékát. Az idegsebész Ben Carson, és az üzletasszony Carly Fiorina ugyanazon napon, május 4-én jelezték, hogy megmérettetnék magukat. Rájuk egy napra, Mike Huckabee, a 2008-as választások egy esélyese is bejelentette, valamint Rick Santorum, a 2012-es választások egy esélyese is, május 27-én jelezte, hogy indul a tisztségért. A korábban három cikluson keresztül New York állam kormányzói tisztségét betöltő, magyar származású George Pataki is bejelentette, hogy indul a 2016-os elnöki posztért republikánus színekben. További hat jelölt jelezte még, hogy kampányolni fog a republikánus elnökjelölti tisztségért, sorrendben, az Dél-Karolinai szenátor, Lindsey Graham, a volt texasi kormányzó, Rick Perry, a korábbi floridai kormányzó, Jeb Bush, az üzletember, Donald Trump, New Jersey kormányzója, Chris Christie, és Ohio állam kormányzója, John Kasich. Republikánus előválasztások Forrás: USA Today and The Green Papers Egyéb pártok Jelen listában azon pártok kerültek felsorolásra, amelyek a 2012-es választáson országosan mérhető eredményt (0,04%-nál többet) értek el, illetve 2016-ban esélyes, hogy akár elektori szavazatokat is szerezhetnek. Rajtuk kívül még több mint 50 fő indul az elnökségért. Megfelelő számú ajánlás esetén lehetett felkerülni az állami szavazólapra, az ezt el nem elért, de szintén egy bizonyos (államonként elértő számú) ajánlás esetén a szavazólapra a szavazó ráírhatja a jelölt nevét, s rá szavazhat. Ahol ezt a szintű ajánlást sem sikerült elérni, ott az adott jelöltre nem lehet szavazni. Konvenciók Demokrata konvenció A demokrata jelöltállító ülést 2016. július 25. és július 28. között rendezték meg Philadelphiában, a Philadelphia 76ers csapat stadionjában. A demokratáknál ugyan hivatalosan nem lépett vissza Bernie Sanders, de egyértelműen jelezte, hogy támogatja Hillary Clinton elnökjelöltségét. Bill Clinton exelnök mellett beszédet mondtak Barack Obama, Joe Biden alelnök, Michelle Obama first lady, valamint a demokraták képviselőházi és szenátusi vezetői is. Az eseményt jelentősen befolyásolta, hogy a WikiLeaks nyilvánosságra hozta a pártvezetésnek megfelelő Demokrata Nemzeti Bizottság (DNC) belső levelezésének egy részét, amikből az derült ki, hogy Clintonnak lejtett a pálya a pártvezetésen belül a Sanders elleni küzdelem alatt. Az ülés második napján zajlott le a formális elnökjelölt-választás, amelyen a nem hivatalos végeredmény 2842–1865 lett Clinton javára, 6-an nem szavaztak. Sanders támogatóinak egy része (már a konvenció alatt, de utána az utcán) spontán tüntetésbe kezdett, mivel nem értettek egyet a választás eredményével. Egyúttal megválasztották Tim Kainet alelnökjelöltnek. A konvenció harmadik napján a leköszönő alelnök, valamint elnök szólalt fel. Joe Biden alelnök arról beszélt, hogy soha nem volt még nemzetbiztonsági kérdésekben annyira felkészületlen elnökjelölt, mint most Trump, a republikánus elnökjelölt. Barack Obama beszédében a korábbi leköszönő elnökökhöz képest aktívabban támadta a másik párt rivális jelöltjét, miközben teljes mellszélességgel kiállt az elnöki öröksége biztosítékának tartott Hillary Clinton mögött. A jelölés elfogadására csütörtökön került sor. Hillary Clinton beszéde 56 percig tartott, beszédében szó volt munkahelyteremtésről, a klímaváltozás elleni küzdelem fontosságáról, a minimálbér megemeléséről, a fegyvertartásról, és az „igazságtalan kereskedelmi egyezmények elutasításáról", a hazai termelők támogatásáról, valamint – különösen a nemzetbiztonság tekintetében – ostorozta Trumpot. Republikánus konvenció A republikánus jelöltállító ülést 2016. július 18 és 21. között rendezték meg Clevelandben. Az ülés első napján egy kisebbség a jelöltállítás szabályainak megváltoztatását szerette volna elérni, mivel nem akartak Donald Trumpra szavazni. Ezt a javaslatot a gyűlés elvetette. A nap legfontosabb beszédét Trump felesége, Melania Trump mondta, és e beszéd körül több kérdés is felmerült, mivel egyes vélemények szerint ennek a beszédnek jelentős része erősen hasonlított Barack Obama jelenlegi elnök feleségének, Michelle Obamának nyolc éve, az akkori demokrata gyűlésen elmondott beszédére. A plágiumbotrányt Melania Trump egyik szövegírója, Meredith McIver vállalta két nappal később magára, aki állítása szerint felajánlotta a lemondását, de Trumpék nem fogadták el. Kedden zajlott le a konkrét elnökjelölésről szóló szavazás, amely eredménye szerint a 2472 leadott szavazatból Donald Trump – 1725 Ted Cruz – 484 John Kasich – 125 Marco Rubio – 123 Ben Carson – 7 Jeb Bush – 3 Rand Paul – 2 szavazatot kapott meg, miközben hárman tartózkodtak. A győzelemhez legalább 1237 támogató kellett. Ezzel egy időben Mike Pence indianai kormányzót alelnökjelöltnek választották meg. Az elnökjelölésen kívül több beszéd is elhangzott, melyek elsődlegesen a Demokrata Párt jelöltje, Hillary Clinton ellen szóltak. Chris Christie New Jersey kormányzója egyenesen börtönbüntetést követelt a volt külügyminiszterre, az e-mailszervere körüli botrányok miatt. A szerdai napon a legnagyobb hangsúlyt a korábbi jelölt, Ted Cruz beszéde jelentette, aki nem volt hajlandó kijelenteni, hogy támogatja Trumpot. A jelölés elfogadására csütörtökön került sor. Trump amellett, hogy elfogadta a jelölést, rekordhosszúságú, 1 óra 16 perces beszédében a jelenlegi helyzetet rendkívül sötétnek nevezte, és kijelentette, hogy miután megválasztják, a beiktatása napján rend lesz és nyugalom, fal épül a mexikói határra, és az illegális bevándorlókat kiutasítják. Kampány Demokrata Párt – Hillary Clinton Alelnök Clinton 2016. július 23-án twitteren jelentette be, hogy Virginia állam korábbi kormányzóját, jelenlegi szenátorát Tim Kaine-t választotta maga mellé alelnökjelöltnek. A bejelentést azután tette, hogy arról tájékoztatta Barack Obama jelenlegi demokrata elnököt. „Azt imádom benne, hogy sosem vesztett el egy választást sem. Világszintű polgármester volt, kormányzó és szenátor, utóbbiként az egyik legtiszteletebbre méltóbb, akit valaha ismertem” nyilatkozta jelöltjéről Clinton. E-mail-botrány 2015 márciusában robbant a hír, hogy Hillary Clinton külügyminiszterként nem a kormányhivatalos e-mail címét, hanem egy magáncímről intézte levelezését, külföldi és hazai partnereivel egyaránt. Ennek következtében Clinton teljes levelezését homály fedi abból az időből, amikor 2009 és 2012 között az amerikai diplomáciát vezette. Az amerikai kormány éppen biztonságpolitikai szempontokra hivatkozva 2009-ben vezette be a dolgozók e-mail rendszerét. Bár a törvény lehetőséget biztosít a magáncím használatára ugyanakkor rögzítették, hogy a használónak másolatot kell küldenie a hivatalos e-mail címre is. Ennek az az oka, hogy a szabad információáramlásról szóló törvény kimondja, hogy a dokumentumokat hiánytalanul meg kell őrizni, archiválni kell, hogy kérésre kutatók, történészek, újságírók számára elérhető legyen. Republikánus Párt – Donald Trump Alelnök Előzetes híreknek megfelelően Donald Trump a jelenlegi Indianai kormányzót Mike Pence-t kérte fel alelnökjelöltnek. Erről Trump egy twitter-posztban tájékoztatta az embereket 2016. július 15-én. „Örömmel jelentem be, hogy Mike Pence kormányzót választottam magam mellé alelnökjelöltnek.” Mike Pence 2001 és 2013 között volt kongresszusi képviselő mielőtt 2013-ban Indiana állam kormányzójává választották volna. Mikrofon-botrány 2016. október 7-én a Washington Post nyilvánosságra hozott egy 11 éves hangfelvételt, amin Donald Trump megalázóan beszél a nőkről. 2005-ben Billy Bush társaságában a bemikrofonozott Trump arról beszélt, hogy mivel ő egy sztár, mindent megtehet. „És ha egy sztár vagy, akkor engedik. Ha engedik, akkor bármit engednek: ragadd meg a pináját, akármit csinálhatsz” A botrányt enyhítendő Trump videó üzenetben kért bocsánatot. Közvéleménykutatások eredménye A választás előtti napon (2016. november 7-én) készült közvéleménykutatások eredményei A választás napja A legelső szavazókörök eredményei Az elnökválasztás 2016. november 8-án zajlott le. Hagyományosan az első három helység, ahol megnyitották a szavazást, a New Hampshire államban található Dixville Notch, Millsfield, valamint Hart’s Location volt, ahol pontban éjfélkor szavazhattak a résztvevők. Dixville Notch szavazati joggal rendelkező lakossága 8 fő, akik közül négyen Hillary Clintonra, ketten Donald Trumpra, egy-egy pedig Gary Johnsonra, a Libertárius Párt elnökjelöltjére és Mitt Romney-ra, aki négy évvel ezelőtt volt a republikánusok elnökjelöltje, szavaztak. Az ő neve nem szerepel ugyan a szavazócédulán, de valaki odaírta a nevét. Millsfieldben 21 fő adta le a szavazatát, itt Donald Trump nyert 16 szavazattal, Hillary Clintonnak 4 szavazata és a szavazólapon nem szereplő Bernie Sandersnek egy szavazata lett. Hart's Location 37 szavazója szintén éjfélkor szavazott, s Hillary Clinton nyert 17 szavazattal, Donald Trump 14, Gary Johnson, a Libertárius Párt jelöltje egy szavazatot kapott. Bernie Sanders két szavazatot kapott, valamint szintén kézzel lett beírva a John Kasich–Sanders-páros, aki egy szavazatot kapott. Az eredménybe nem számító területek eredményei Az USA külterületein lakók – bár amerikai állampolgárok – szavazatai nem számítanak, mivel ezek a területek nem küldenek tagot az elektori kollégiumba, de ettől függetlenül több területen hagyományosan „szimpátiaszavazást” tartanak. Guam Az 52 ezer regisztrált szavazóból 32 071 vett részt a szavazáson. Hillary Clinton: 71,63% Donald Trump: 24,16% Emidio Soltysik (helyi jelölt): 4,22% Eredmény A választást Donald Trump (Republikánus Párt) nyerte, aki 306 elektort szerzett az 538 tagú Elektori Kollégiumban. Hillary Clinton 232 elektort szerzett. Clinton annak ellenére veszített, hogy országos szinten két millióval többen szavaztak rá, mint Trumpra. Ez azért volt lehetséges, mert az amerikai elnököt nem a szavazók, hanem az egyes államok által delegált elektorok választják. Szoros eredmények Piros színnel a republikánus Donald Trump által elnyert államok vannak szedve; kék színnel a Demokrata párti Hillary Clinton által elnyert államok. A különbség kevesebb, mint 1% volt (30 elektori szavazat sorsa dőlt el így: 26-ot nyert el Trump, 4-et nyert el Clinton): Michigan: 0,27% New Hampshire: 0,37% Wisconsin: 0,93% A különbség 1% és 5% között volt (a 116 elektori szavazatból 75-öt nyert el Trump, 41-et nyert el Clinton): Pennsylvania: 1,24% Florida: 1,27% Minnesota: 1,46% Colorado: 2,62% Maine: 2,68% Nevada: 2,73% Észak-Karolina: 3,77% Arizona: 4,40% Virginia: 4,81% A különbség aránya több volt, mint 5% és kevesebb, mint 10% (a 83 elektori szavazatból 78-at nyert el Trump, 5-öt nyert el Clinton): Georgia: 5,46% Új-Mexikó: 8,21% Ohio: 8,55% Texas: 9,11% Iowa: 9,50% Szavazók demográfiája A szavazók demográfiai megoszlását a 2016-os választások során Edison Research, National Election Pool, valamint az alábbi újságok mérték fel: ABC News, The Associated Press, CBS News, CNN, Fox News and NBC News. Összesen 24,537 szavazót kérdeztek meg 350 helyszínen a szavazás napján, valamint 4,398 telefonos interjút készítettek. Az elektori szavazatok eredménye Az alkotmány előírásának megfelelően az egyes államok elektorai 2016. december 19-én összegyűltek államuk székhelyén, hogy leadják szavazatukat az elnökre és az alelnökre. A papírforma szerint a szavazatoknak a november 8-i választási eredményeket kellett volna tükrözniük, tehát Trumpnak 305, Clintonnak pedig 232 szavazatot kellett volna kapnia. A november 8. és december 19. közti hetekben azonban a republikánus elektorokra szokatlanul nagy nyomás nehezedett, hogy ne Trumpra szavazzanak. Lawrence Lessig, a Harvard Egyetem neves jogászprofesszora, a Saturday Night Live nevű népszerű humoros tévéműsor, és tüntetők ezrei biztatták az elektorokat, hogy ne szavazzanak Donald Trumpra. Az érvek között voltak egyszerű politikai indokok (az országot meg kell menteni Trumptól), az a gondolat, hogy Trump orosz segítséggel nyerte meg a választást, és az is, hogy egy demokráciában nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy Clintonra közel hárommillióval többen szavaztak, mint Trumpra. Szerepet játszott az is, hogy Trump a Republikánus Párton belül is sokakat magára haragított. Végül voltak ugyan olyan elektorok, akik nem úgy szavaztak, ahogyan a november 8-i eredmények alapján kellett volna (Texasban például, ahol mind a 38 elektornak Trumpra kellett volna szavaznia, Ron Paul képviselő, illetve John Kasich ohiói kormányzó is kapott egy-egy szavazatot, Washington államban pedig, ahol mind a 12 elektornak Clintont kellett volna támogatnia, hárman is Colin Powell tábornokra, a volt külügyminiszterre szavaztak), de Trump így is több szavazatot kapott az elnökséghez szükséges 270-es minimumnál. Az elektori szavazások összesített eredményét 2017. január 6-án, a Kongresszus két házának együttes ülésén hirdetik ki. Fort Wayne (Indiana) Fort Wayne város az USA Indiana államában. Népesség A település népességének változása: Bechstedtstraß Bechstedtstraß település Németországban, azon belül Türingiában. Bechstedtstraß Isseroda és Bad Berka községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Szentkozmadombja Szentkozmadombja község Zala megyében, a Zalaegerszegi járásban, a Zalai-dombság területén, a Göcsejben. Fekvése Zalaegerszegtől 24 km-re délnyugatra, Lentitől 31 km-re északkeleti irányban található. A község a Zalai-dombság közepén húzódó hegyháton terül el. Vizeit a Bécsi- és a Szigeti-patak gyűjti össze. A 75-ös főútról Zalatárnoktól bekötőúton érhető el. Vasútállomás legközelebb 5 km-re Gutorfölde, de a 11 km-re levő Bak jobban elérhető. Nevének eredete Az írott források szerint Szent Kozma és Damján orvos-ikerpárról kapta eredeti nevét, ez változott Szentkozmadombja elnevezésre. Történelem Egyes kutatók szerint már 1199-ben említik. 1334-ben "in villam Cosme et Damiani martirum" írnak róla az oklevelek, utalván Szent Kozma és Domján tiszteletére emelt templomra, mely a falu névadója. 1408-ban már "Zentkcozmadamyan", s ez módosul úgy, hogy a "-damyan"-ból "dombja" lesz. 1786-ban "Kozmadombja", 1877-ben pedig "Szent-Kozmadombja" néven említik. Az oklevelek egy része a 15-16. században "Tharnaki Kozmadamjan" formában is előfordul, utalva a közeli Tárnok településre. Szent Kozma és Szent Domján Zala megyében népszerű szentek, több templom viseli nevüket. Szentkozmadombja egyházának 1333-ban Domonkos nevű papja, 1421-ben Jakab nevű plébánosa volt. A falu legkorábbi birtokosait nem ismerjük, azonban egy 1490-ből származó irat szerint György nagybaki plébános vallja, hogy Bezerédy László és néhai Bezerédy György özvegye, Margaretha teljes telküket Tarnok Zenth-kozmadamjan posseessiokban 40 magyar forintokért elzálogosították Peleskei Erdegh Miklósnak. Az 1513-as adójegyzék Ewry Kozmadamyan nevű falut sorolt fel Kerbely Tófej, Sompács helységek szomszédságában. A Bezerédyek még később ismét birtokosok lettek, ugyanis 1564-ben Miksa császár és király nova donatio-t ad a Bezeréd családnak Zenth-kozmadamjan possessioban. Mintegy 300 éven át a falu életét meghatározó birtokosok. 1550-54-ben Tárnokikozmadamjánnak Mihály a plébánosa. Egy per szerint 1568-ban a szántói Bottka testvérek jobbágyokkal elfoglaltatták a "Bezerédi testvérek kegyurasága alatt álló szent Cozma és Damian tiszteletésre épült egyház 12 hold földjét". A következő évszázadból nincsen említésre érdemes adat, a Bezerédj család folyamatosan birtokos, s gyakorolja a templom kegyuraságát. A török időkben a települést a portyázó csapatok sem kímélték. A 17. század utolsó évtizedeiben puszta lett, csak 1693 után kezdett benépesülni. Fennmaradt Bezerédi Ferenc és a jobbágyok közötti 1725-ben kelt contractus, melyet Zala megye officiálisai előtt kötöttek. Ebben a jobbágyok kérésére a Bezerédi Ferenc jóváhagyja, hogy tekintettel arra, hogy a földesúri major messze van, a parasztok a robottól megszabaduljanak, helyette árendásai legyenek azok. Feltételeik kedveztek a parasztoknak. Kertjeik után, melyekben kendert, mákot és zöldségféléket szoktak termelni, semmiféle tizedet nem kell hogy adjanak. Minden helyes gazda megadja ajándékként a földesúrnak a karácsonyi kappant, a zsellérek együttesen adnak egyet. Az őri pusztát tized ellenében szabadon bírhatták. Bezerédi azt is kikötötte, hogy a parasztok kötelesek a természetben kért gabonatizedet a lakóhelyére szállítani. 1749-ben Bezerédy Ádám és Bezerédy István földesurak igen szigorú falusi rendfenntartást adtak ki. Kikötik, hogy a falubeli elöljárók istenfélő, jámbor emberek legyenek (ha káromkodnak, 1 forint bírságot fizessenek, felét a templomnak). A panaszosoknak panaszpénzt kell letenni, a bíráknak két hét alatt kellett dönteni. Ha késik a döntés, "mindenik közölük, ötven pálczát bizonyosan szenvednyi fog". A közös terhek szétosztásánál úgy kellett eljárniuk, hogy akinek több van, arra több terhet kell osztani. Gyalázkodás esetén "nyelves pénzt" kellett fizetni, ha a rágalmozó nem fizet, a büntetés kaloda és 24 botütés. Az urasággal való szembeszegülést szintén kalodával és korbáccsal büntették. A tilalmas erdők tilalmasságának megszegőit pénzbírsággal sújtották. A bírák és esküdtek sértegetéséért kaloda és 50 botütés járt. S végül: "ha a bírák a közjó érdekében öszveparancsolják valamire a lakosságot, de akadna olyan, aki nem jön el ilyenkor, azt láncra kell verni, s amíg 25 pénzt le nem tesz bírságként, nem szabad szabadságra engedni." 1751-ben a Bezerédyek megújították az árendás szerződését, 1761-ben pedig úrbéri szerződést kötnek. A modern közigazgatás megszervezésekor a novai járás kisközsége a zalatárnoki körjegyzőséghez tartozott. Az anyakönyv-vezetést is ott végezték. Közorvos Nován volt. 1925-ben 1 tantermes községi elemi iskolája volt. A faluban egy kiskereskedő működött. Tíz évvel később területe 1156 kataszteri hold, lélekszáma 519 volt. 94 lakóház volt. A legnagyobb birtokos Schwarcz Mór volt, akinek Vilmamajorban volt birtoka, 197 kataszteri holddal. A második világháborúnak 14 áldozata volt a községből. 1949-ben elcsatolták a községtől Vilmamajor és Külsőtanya területét Gutorföldéhez. A falu területe ekkor 505 hektár volt, s a 105 lakóházban 465 fő lakott. A zalai község lélekszáma az utóbbi években-évtizedekben meglehetősen lecsökkent. Építészet A kis település lakóházai eredetileg szétszórtan, a vidékre jellemzően "szeresen" helyezkedtek el, melyek fő építőanyaga a fa volt, egyesek sövény-falúak voltak, a tetők zsúpból készültek. A szobákban szemeskályha, a konyhákban sárkemence állt. Gyúrkó vár dűlőhöz a néphagyomány török kori vár mondáját fűzi. Kápolnája Szentháromság titulussal lett felszentelve. Hagyományos búcsújukat június első vasárnapján tartják. Tervbe van véve egy víztározó építése, valamint a kastély épületének visszavásárlása. Népesség A település népességének változása: A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 91,7%, német 4,2%. A lakosok 84,8%-a római katolikusnak, 9,1% felekezeten kívülinek vallotta magát. Látnivalók Dervarics uradalmi kastély Temető-kápolna Faluház Fogadalmi kereszt Hírességek A falu világhírű szülötte Gerencsér Ferenc cimbalomművész, cimbalomtanár (Szentkozmadombja, 1923. szeptember 8. – Szentkozmadombja, 1989. augusztus 28.). Pentóz-foszfát út Bevezetés A pentóz-foszfát út, más néven foszfoglukonát út vagy hexóz-monofoszfát út a legtöbb állati szövetben megtalálható. A legtöbb állati szövetben a glükóz 6-foszfát lebontása a glikolízis folyamatában alakul át piruváttá (piroszőlősav), amely a Citromsavciklusban alakul tovább és a Citromsavciklusban termelődött NADH+H+ és FADH2 folytatja az útját a légzési lánc felé, amelynek a végeredménye az ATP. De egyes szövetekben a glükóz 6-foszfát átalakulása nem a glikolízis felé, hanem az úgynevezett pentóz-foszfát-út felé megy. Ezen az útvonalon a glükóz 6-foszfátból oxidációs reakciókon keresztül pentóz-foszfátok keletkeznek. Ebben az oxidatív útvonalban az elektron akceptor a NADP+, így NADPH+H+-á alakul. A gyorsan osztódó sejtek, mint a vörös csontvelő, bőr, bélnyálkahártya és a tumorok, használják nagy mennyiségben a pentózt, amely esetünkben a ribóz 5-foszfát, azért, hogy RNS-t, DNS-t, ATP-t, NADH-t, FADH2-t és koenzim-A-t készítsenek. Más szövetekben a pentóz-foszfát-út esszenciális terméke nem a ribóz 5-foszfát, hanem az elektron donor NADPH+H+, amely feltétlenül szükséges a reduktív bioszintézisekhez vagy az oxigén szabad gyökök (reaktív oxigén származékok, ROS) hatástalanításához. Azok a szövetek, amelyek intenzív zsírsavszintézist végeznek (máj, zsírszövet, laktáló emlő) vagy nagyon aktív koleszterin vagy szteroid hormon szintézist végeznek (máj, gonádok, mellékvesék) nagyon sok NADPH+H+-t igényelnek, ezt az igényt pedig a pentóz-foszfát-út elégíti ki. A vörösvértestek (vörösvérsejtek, erythrocyták), a szemlencse és cornea (szaruhártya) közvetlen oxigén behatásnak vannak kitéve, amely oxigén szabad gyököket hoz létre, amely károsítja ezeket a sejteket, de a NADPH+H+ és a GSH (glutation) redukálják ezeket a szabad gyököket, így védik az oxidatív károsodásoktól a sejtek alkotórészeit, mint például a fehérjéket, lipideket és egyéb oxidációra érzékeny molekulákat. A pentóz-foszfát utat két nagy részre lehet osztani: oxidatív fázisra és nem oxidatív fázisra. A pentóz-foszfát út két szakasza Oxidatív fázis A PPP (pentóz-foszfát-út) azon része, amelyben a pentóz-foszfátok és a NADPH+H+-ok keletkeznek. Reakciók A PPP első reakciója a glükóz 6-foszfát oxidációja. Ezt a reakciót a glükóz 6-foszfát dehidrogenáz (G6PD) enzim katalizálja. A reakció végterméke a 6-foszfoglükono-δ-lakton. Az elektron akceptor pedig a NADP + . Ezután a 6-foszfoglukono-δ-lakton hidrolizál a laktonáz enzim katalizációjával 6-foszfoglükonáttá. A következő reakció lévén a 6-foszfoglukonát oxidálódik és dekarboxilálódik a 6-foszfoglükonát dehidrogenáz segítségével. A reakció terméke a D-ribulóz 5-foszfát. Ebben a reakcióban is keletkezik egy NADPH+H + és keletkezik egy CO 2 . A következő reakciót a foszfopentóz izomeráz enzim segíti. Ebben a reakcióban a D-ribulóz 5-foszfát alakul át D-ribóz 5-foszfáttá. Ez a reakció az oxidatív fázis egyetlen reverzibilis folyamata. Egyes szövetekben itt meg is áll a reakciósorozat. Az oxidatív fázis nettó egyenlete Glükóz 6-foszfát + 2 NADP+ + H2O à ribóz 5-foszfát + 2 NADPH + 2 H+ + CO2 Nem oxidatív fázis A PPP azon része, amelyben a pentóz foszfátok visszaalakulnak glükóz 6-foszfáttá. Azokban a szövetekben, ahol elsősorban NADPH kell és nem pentóz-foszfát, ott megy végbe ez a reakciósorozat, hogy a felesleges ribulóz 5-foszfátok visszaalakuljanak glükóz 6-foszfáttá. Reakciók A nem oxidatív fázis első reakciója a ribulóz 5-foszfát átalakítása xilulóz 5-foszfáttá a ribulóz 5-foszfát epimeráz enzim segítségével. A transzketoláz reakció katalizálja két szénváz töredék áthelyezését egy ketóz donorról egy aldóz akceptorra (befogadó). A donor a Xylulose-5-foszfát, az akceptor a ribóz-5-foszfát. A donor ebben az esetben a C-1 és C-2-es töredékét helyezi át az enzim az akceptorra, így a reakció végére kapunk egy 7 szénatomos molekula, a sedoheptulóz 7-foszfát. A visszamaradt 3 szénatomos töredék a xylulózból a glicerinaldehid 3-foszfát. A transzketoláz reakcióhoz elengedhetetlen a TPP (tiamin pirofoszfát) mint kofaktor. A transzaldoláz reakció hasonló a glikolízis aldoláz reakciójához. A sedoheptulóz 7-foszfátról egy 3 szénatomos töredéket helyez át az enzim a glicerinaldehid 3-foszfára, így kialakítja a fruktóz 6-foszfátot és a maradékból az eritróz 4-foszfátot, ami egy 4 szénatomos molekula. Ekkor még egyszer végbemegy egy transzketoláz reakció, amely egy fruktóz 6-foszfátot és egy glicerinaldehid 3- foszfátot hoz lére xilulóz 5-foszfátból és eritróz 4-foszfátból. Két glicerinaldehid 3-foszfátból a glikolízis enzimjeinek segítségével először fruktóz-1,6-biszfoszfáttá (trióz foszfát izomeráz, aldoláz, fruktóz 1,6-biszfoszfatáz), majd glukóz 6-foszfáttá (foszfohexóz izomeráz) alakulnak. A pentóz foszfát-út összes enzime a citoplazmában található. A Pentóz-foszfát-út módjai mód: Ribóz 5-foszfátra van szükség mód: Ribóz 5-foszfátra és NADPH+H + -ra is szükség van mód: NADPH+H + -ra van szükség mód: NADPH+H + -ra és ATP-re van szükség Szabályozás A glukóz 6-foszfát magas intracelluláris szintje serkenti a PPP-t. A NADPH+H+ magas szintje gátolja, a NADP+ magas szintje pedig serkenti a PPP-t. A NADP+ a PPP allosztérikus aktivátora. A NADP+ a glukóz 6-foszfát dehidrogenáz működésének befolyásolásán keresztül szabályozza a PPP-t. Ha a PPP lelassul, akkor a felhalmozódó glukóz 6-foszfát a glikolízis útján fognak haladni. Betegség Wernicke-Korsakoff szindróma: ez egy súlyos tiamin hiányos állapot. A tiamin az egyik komponense a TPP-nek, így ennek a defektusakor a transzketoláz reakció szenved zavart. A betegség sokkal gyakoribb alkoholistáknál, mert a krónikus alkoholfogyasztás csökkenti a tiamin abszorpcióját (felszívódását) a bélrendszerből. Egy másik lehetősége a betegség kialakulásának a glukóz 6-foszfát dehidrogenázt kódoló gén mutációja. Tünetek: a PPP lelassul, súlyos memóriazavar, zavartság, parciális paralysis (részleges bénulás). Lehninger: Principles of Biochemistry Planck-nyomás A Planck-nyomás a Max Planck német fizikus által megalkotott, alapvető fizikai állandókra épített természetes egységrendszer nyomásegysége. ahol Kecseti Kaláka Kecseti Kaláka ének- és táncegyüttes (1934-1936). Székhely: Kecsetkisfalud. Története 1934-ben Szentimrei Jenő segítségével az udvarhelyszéki Kecsetkisfalud lelkésze, Kiss István csoportot szervezett helyi táncosokból és dalosokból, akik egy klánétással és egy cimbalmossal Erdély különböző részein éveken át bemutatták a közigazgatásilag egyesített Kecset és Kisfalud eredeti népi kultúrájának sajátos kincseit, így a seprűtáncot, a párnatáncot és a menyasszony-búcsúztatót. A kötetlen műsor keretében Szentimreiné Ferenczy Zsizsi székely népdalokat adott elő Bartók és Kodály gyűjteményéből, Zsizsmann Rezső zongorakíséretével. Az együttes 1935. március 31-én Budapesten is vendégszerepelt, ahol Móricz Zsigmond bevezetőjét Benedek Marcell olvasta fel s a csoportot Szentimrei Jenő mutatta be a közönségnek. Bajorhegyi Ádám Bajorhegyi Ádám (Szeged, 1980. november 17. –) magyar kézilabdázó, a Eger-Eszterházy SzSE csapatának játékosa. Eredményei Nemzeti Bajnokság I : Ezüstérmes : 2011 Nemzeti Bajnokság I/B : Győztes : 2006 Magyar Kupa : Döntős : 2012 Penzin Penzin település Németországban, Mecklenburg-Elő-Pomeránia tartományban. Lakosainak száma 148 fő (2014. január 1.). Népesség A település népességének változása: 1-es busz (Lenti) A lenti 1-es jelzésű autóbusz az Autóbusz-állomás és Zajda, bejárati út között közlekedik. A járatot az ÉNYKK Zrt. üzemelteti. 945 Évszázadok: 9. század – 10. század – 11. század Évtizedek: 890-es évek – 900-as évek – 910-es évek – 920-as évek – 930-as évek – 940-es évek – 950-es évek – 960-as évek – 970-es évek – 980-as évek – 990-es évek Évek: 940 – 941 – 942 – 943 – 944 – 945 – 946 – 947 – 948 – 949 – 950 Események augusztus – meghal Túzún, a főemír. A sereg a titkárát, Ibn Sírzádot választja utódául, aki tárgyalásokba kezd Ahmad ibn Búja húzisztáni emírrel. Szajf ad-Daula elragadja Aleppót az Ihsídidáktól , önálló emírséget alakítva. Vater-papilla A Vater-papilla a patkóbél (duodenum) homorulatában, annak második, leszálló részébe ferdén érkező közös epe- (ductus choledochus) és hasnyálmirigy-vezeték (ductus pancreaticus major) beszájazódása. A papilla mintegy 7–10 cm-rel a gyomorkapu (pylorus) alatt található. Néha előfordul, hogy a közös vezetékhez kapcsolódó hasnyálmirigy-vezeték a papilla felett, és kb. 2 cm-rel az előtt kapcsolódik az epevezetékhez. Anatómiai története Nevét a papilla első leírójáról Abraham Vater (1684-1751) német anatómusról kapta. Az 1720-ban megjelent, "Az epevezeték beszájazodásának leírása a vékonybélbe" című munkájában felsorolt megállapítások nagy része ugyan aligha felelne meg az orvostudomány mai elvárásainak, de fontos részévé vált az orvostudomány történetének. Később a wittenbergi anatómusok körében maga a papilla mégis „Papilla Vateri”, azaz Vater-papilla néven vált ismertté és maradt fenn máig az anatómiában és az orvosi szakzsargonban. Működése A Vater-papilla valójában egy kis kiemelkedés melyet egy záróizomgyűrű vesz körül (musculus sphincter Oddii). A záróizomgyűrű sima izomszövetből áll és körkörösen körbeveszi a beszájazódást. A simaizomsejtek mindenkori kontrakciós állapota befolyásolja a közös epe és hasnyálmirigy-vezeték tartalmának ürítését a patkóbélbe. Torre dei Conti A Torre dei Conti Róma egyik középkori lakótornya, a város fontos műemléke a császári fórumok közelében. 1238-ban építtette III. Ince pápa testvére családjuk, a Conti-család számára. Története Az épületet a császári fórumok romjain emelték, ott, ahol akkoriban a Conti-család és a Frangipani-család befolyási övezeteinek határa húzódott. Eredetileg 50-60 méter magas volt, és az ókori romokból „bányászott” travertínó mészkő borította, később azonban ezt leszedték és a Michelangelo Buonarroti használta fel azt újra a Porta Pia építéséhez. A felső emeleteket egy sor földrengés súlyosan megrongálta, leginkább az 1348-as friuli földrengés, ami után el is hagyták lakói. 1620-ban a pápa kamara újjáépíttette, de 1630-ban és 1644-ben megint károkat szenvedett földrengésektől. A 17. század végén VIII. Sándor pápa restauráltatta, falait pedig támpillérekkel erősíttette meg. Magasságát mintegy a felére, 29 méterre csökkentették. 1937-ben Benito Mussolini a feketeinges rohamcsapatainak adományozta az épületet. Ők ebben alakították ki vezetőjük, Alessandro Parisi tábornok mauzóleumát, aki 1938-ban autóbalesetben vesztette életét. Holtteste azóta is itt nyugszik egy ókori római szarkofágban. Imakerék Az imakerék vagy imamalom a buddhizmusban használt henger alakú nyeles kerék (tibeti: �����, wylie: khor) fémből, fából, kőből, bőrből vagy durva pamutból. Hagyományosan az om mani padme hum mantra szerepel a kerek külsején szanszkrit nyelven. Előfordul, hogy dákiníkat, azaz védelmező alakokat ábrázolnak, valamint hordozzák a nyolc szerencsehozó szimbólumot is, az astamangalákat. A henger közepén található a fából vagy fémből készített "életfa", amelyre bizonyos mantrákat írnak vagy rátekerik. Akár több ezer (nagy kerekek esetében akár több millió) mantrát tekernek az életfára. Az om mani padme hum mantra a legjellemzőbb, de más mantrákat is használnak. A tibeti buddhizmus hagyományaiban az imakerékkel kapcsolatban az átadási vonalakban használt szövegekre támaszkodnak. Az ilyen kerekek meghajtása ugyanolyan érdemeket szül, mint a szóval kimondott ima. Eredete Az imakerekek legkorábbi említése egy i.sz. 400 környéki kínai szerzetestől valók, aki Ladakh városban látott ilyen eszközöket. Az imakerék elképzelése azon alapszik, hogy azzal létrehozzák a "dharmakerék megforgatásának" fizikális eszközét. A dharma kerekének első megforgatásának azt nevezik, amikor a történelmi Buddha legelőször adott tanításokat a megvilágosodása után. Az imakerék segítségével az írástudatlan és iskolázatlan emberek is gyakorolni tudják a buddhista tanokat, ugyanis ezek hatása megegyezik a szóbeli gyakorlással. A tibeti hagyományok szerint az imakerék átadásvonala egészen Nágárdzsuna indiai mesterig nyúlik vissza. A tibeti szövegek azt is leírják, hogy ezt a gyakorlatot Tilopa és Náropa indiai mesterek valamint Marpa és Milarepa tibeti mesterek tanították. A gyakorlat Az imakerekekről szóló hagyományvonal szövegei szerint az imakerekek a bölcsesség és az érdemek (jó karma) összegyűjtésére használhatóak, illetve a negatív cselekedetek megtisztítására. A buddhizmusban a buddhák és a bodhiszattvák sok módszert hoztak létre annak érdekében, hogy segítsék a gyakorlókat a megvilágosodás eléréséhez. A mantrák forgatása a tantrikus gyakorlatok közé tartozik, amelyekben a tantrikus gyakorló vizualizálja a nádik körül forgó mantrákat, főleg a meridián csakra körül, amely a szív és a korona. Az imakerekek ezáltal vizuális segédeszköznek számítanak a tantrikus gyakorló számára. Az imakerék gyakorlatát végzők spirituális módszere meglehetősen specifikus (ezek buddhista szektánként valamelyest eltérőek). A gyakorlók általában óramutató járásával megegyező irányban forgatják a kereket, ahogyan a mantrákat írták és ahogyan a nap halad át az égen. Ritkábban, a haladó tantrikus gyakorlók, mint például a Szenge Dongma, az oroszlán arcú dákiní, ellentétes irányban forgatja a kereket, amely harciasabb védelmező energiának számít. Miközben a gyakorló forgatja a kereket a tudatát a mantra szövegére összpontosítja és az om mani padme hum szövegét recitálja. Ez nem csak az imakerék forgatásából eredő erényeket növeli, hanem stabilizálja a tudatot is, miközben a test mozog. Ez növeli az imakerék hatékonyságát. Mindazonáltal úgy tartják, hogy még az is érdemszerzéssel jár, ha a gyakorló nem képes teljesen fókuszálni és ha egy rovar áthalad akárcsak az imakerék árnyékán, már haszna lesz belőle később. Ajánlatos a kereket lassan forgatni, mert így könnyebb a tudatot megfelelően összpontosítani az együttérzésen minden érző lény irányába. Az imakerék forgatásának rendkívüli előnyöket tulajdonítanak. Nem csak a bölcsességet, együttérzést és az ún. bódhicsitta tudatot fejleszti a gyakorló, hanem a spirituális erejét is, mint például a látás, a gondolatolvasás, stb. A gyakorlatok elvégzése után a tibeti buddhista hagyományoknak megfelelően a gyakorló felajánlhatja minden megszerzett érdemét az összes érző lény javára. Thubten Zopa Rinpocse szerint egy imakerék telepítése teljesen átalakíthatja az egész helyet, amely által az békésebbé, kellemesebbé és a tudatnak megfelelőbbé válik. Típusai Mani kerék A mani kerék vagy kézi imakerék hengeres, általában fémlemez-testű (gyakran mívesen nyomott) fémtengelyre vagy tűre erősített, fa vagy fém nyeles eszközök, amelyek egy kör alakú tartó segítségével forognak, amelyet kagylóhéjból készítenek. Magát a hengert egy húr vagy egy lánc rögzíti, amelynek végére fém súlyt helyeznek, hogy segítsék a forgathatóságát. A súly kiegyensúlyozza a forgatást, amely ezáltal kevesebb erőkiejtést igényel. Az általánosan használt “imakerék” kifejezés nem túl pontos, mivel az eszközökre mantrákat írnak és nem imákat és a kerék, helyett a "malom" szó jobban visszaadná a tibeti ‘khor-lo kifejezés lényegét, mivel a henger forgatása pozitív energiát termel, amely által a gyakorló bölcsességet és érdemeket gyűjt. Az eszköz tibeti neve mani-csos-khor (��������������). Vízkerék Ezt a fajta imakereket víz hajtja. Úgy tartják, hogy a kereket érintő víz áldottá válik és a tisztító hatását eljuttatja minden életforma számára egészen az óceánokban vagy tavakban is, amelyeket táplálnak. Tűzkerék A tűzkerekeket gyertya láng, vagy elektromos fény hője hajtja. Az imakerék által kiadott fény megtisztítja azok negatív karmáit, akik megérintik. Szélkerék A szélkereket a szél hajtja. Az imakereket érintő szél segít a negatív karmák megszüntetésében azok számára, akik megérintik az imakereket. Állandó imakerekek Sok tibeti kolostorban találhatók egymás mellett elhelyezett rögzített, fémkerekek. Az arra járók megforgathatják az egész sor kereket, ha haladás közben egyszerűen végig húzzák a kezüket a kerekeken. Elektromos dharma-kerekek Egyes imakerekeket elektromos árammal hajtanak ("thardo khorlo"). Ezek ezer Csenrezig és egyéb mantra másolatot viselnek testükön. Ezeket az eszközöket gyakran kíséri fény és hangjáték, azonban Lama Zopa Rinpocse szerint az elektromos imakerekek megforgatásából származó érdemek a villanygyártó céghez szállnak. Homonnai járás A Homonnai járás (Okres Humenné) Szlovákia Eperjesi kerületének közigazgatási egysége. Területe 754 km², lakosainak száma 64 446 (2011), székhelye Homonna (Humenné). A járás területe legnagyobb részben az egykori Zemplén vármegye területe volt, de keleten a Vihorlát-hegység és vidéke Ung vármegyéhez tartozott. A Homonnai járás települései Agyidóc (Adidovce) Alsóalmád (Nižná Jablonka) Alsóberek (Brestov) Alsócsernye (Černina) Alsólászlófalva (Nižné Ladičkovce) Alsóvirányos (Nižná Sitnica) Barátlak (Rohožník) Barkó (Brekov) Dadafalva (Dedačov) Felsőalmád (Vyšná Jablonka) Felsőbaskóc (Baškovce) Felsőkohány (Kochanovce) Felsőkörtvélyes (Vyšný Hrušov) Felsőlászlófalva (Vyšné Ladičkovce) Felsővirányos (Vyšná Sitnica) Gorzó (Gruzovce) Görbény (Slovenské Krivé) Göröginye (Ohradzany) Hegedűsfalva (Hudcovce) Hegyvég (Prituľany) Hegyzávod (Závada) Helmecke (Chlmec) Homonna (Humenné) Homonnarokitó (Rokytov pri Humennom) Homonnazávod (Závadka) Izbugyarabóc (Hrabovec nad Laborcom) Jánosvágása (Hankovce) Jánosvölgye (Jankovce) Kisgézsény (Hažín nad Cirochou) Kiskárna (Karná) Kiskemence (Kamienka) Kisortovány (Porúbka) Kisökrös (Slovenská Volová) Kosárvágása (Košarovce) Koskóc (Koškovce) Laborcmező (Zbudské Dlhé) Lácfalva (Lackovce) Lukácsi (Lukačovce) Maskóc (Maškovce) Modra (Modra nad Cirochou) Mogyorósfalu (Lieskovec) Mislye (Myslina) Nagykemence (Kamenica nad Cirochou) Oroszkánya (Ruská Kajňa) Oroszvágás (Ruská Poruba) Papháza (Papín) Pásztorhegy (Valaškovce) Peticse (Ptičie) Rubó (Hrubov) Szélesmező (Veľopolie) Szerelmes (Ľubiša) Szinnamező (Nechválova Polianka) Szopkóc (Sopkovce) Topolóka (Topoľovka) Tótalmád (Jabloň) Tölgyeshegy (Zubné) Turcóc (Turcovce) Udva (Udavské) Várjeszenő (Jasenov) Vitézvágás (Víťazovce) Zemplénpálhegy (Pakostov) Zemplénróna (Rovné) Reddit A Reddit egy közösségi weboldal, amelyen a felhasználók megoszthatják híreiket, képeiket és cikkeiket az ún. "alredditeken". Kizárólag a regisztrált felhasználók adhatnak hozzá tartalmat, illetve értékelhetik a már meglévőeket a "fel" és "le" nyilak segítségével. Több nyelven, köztük magyarul is elérhető. Története A Redditet Steve Huffman és Alexis Ohanian alapította 2006 októberében. Eredetileg a Common Lisp programozási nyelven írták, majd ezt Python-ra átírták (a további rugalmas fejlesztési lehetőségek érdekében). 2009 óta Pylons-t használ webfejlesztési keretrendszerként. 2009 november 10. -én leállították a szervereiket, és az Amazon Web Services részévé váltak. 2009 eleje óta a jQuery technológiát használja. 2010 június 7. -én megújították a mobiltelefonokon elérhető változatot. 2012 július 12. -től az Amazon CloudSearch technológiát használja. A név eredete A "reddit" szó egy szójáték az angol "read" (olvas) és "edit" (szerkeszt) szavakból, valamint a "read it" (elolvassa/elolvasta) kifejezésből származik. Az alredditek A Reddit kisebb aloldalakból, úgynevezett "alredditekből" áll, amelyeket bárki létrehozhat és moderálhat. Logója mellett Snoo, az űrlénykabalájuk látható. Az alredditekre háromféle típusú bejegyzés küldhető: link, kép vagy szöveges üzenet. A regisztrált felhasználók hozzászólhatnak ezekhez a bejegyzésekhez, illetve értékelhetik azt. Az alredditek moderátorai eltávolíthatják vagy lezárhatják a bejegyzéseket, ha azt szükségesnek találják. A felhasználó beállításaitól függően automatikusan eltűnnek azok a hozzászólások, amelyek sok negatív szavazatot vagy NSFW (nyilvánosságban nem ajánlott) megjelölést kaptak. Az alredditek moderátorai CSS segítségével teljesen testre szabhatják a "csoportjukat". Felhasználói A Redditre való regisztráláshoz egy felhasználónév és egy kívánt jelszó megadása szükséges. E-mail cím megadása nem kötelező, de lehetőség van rá. A felhasználók ún. "link karma" és "comment karma" pontokkal rendelkeznek, mely az általuk beküldött linkekre és hozzászólásokra kapott pozitív és negatív értékelések alapján számolódik ki. A "link karma" értéke minden alredditen megjelenik a felhasználó neve mellett a jobb felső sarokban. A regisztráltak profiljában mindenki megtekintheti a saját maga pontszámának lebontását alredditenként. Lehetőség van a tartalmak elmentésére is, ekkor a felhasználó profiljába kerül a megjelölt link/bejegyzés, hogy a továbbiakban könnyen elérhesse azt. A felhasználók "barátokat" jelölhetnek meg, mely jelölés egy listára helyezi a neveket, könnyű elérést biztosítva az üzenetküldési linkeknek és a baráti profiloknak. Montiel Montiel település Spanyolországban, Ciudad Real tartományban. Montiel Alcaraz, Alhambra, Ciudad Real, Albaladejo, Alcubillas, Villanueva de los Infantes, Fuenllana, Villahermosa, Villanueva de la Fuente, Bienservida, Torres de Albánchez, Villarrodrigo, Siles, Orcera, Villamanrique, Puebla del Príncipe, Almedina, Santa Cruz de los Cáñamos, Terrinches, Cózar, Torre de Juan Abad, Valdepeñas és Carrizosa községekkel határos. Lakosainak száma 1364 fő (2017). Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Corbins Corbins település Spanyolországban, Lleida tartományban. Corbins Lleida, Alcoletge, Torre-serona, Benavent de Segrià, Vilanova de Segrià, La Portella, Torrelameu és Vilanova de la Barca községekkel határos. Lakosainak száma 1411 fő (2017). Népesség A település népessége az utóbbi években az alábbiak szerint változott: Affing Affing bajor falu Augsburgtól és Aichachtól 15 km-re található. A falu a következő településekből áll: Affing, Anwalting, Aulzhausen, Bergen, Frechholzhausen, Gebenhofen, Haunswies, Iglbach, Katzenthal, Miedering, Mühlhausen és Pfaffenzell. Fekvése Meitingentől délkeletre fekvő település. Története Affing és környéke az itt talált régészeti leletek alapján már a római időkben is lakott hely volt. Nevét az írásos források 1040-ben említették először.1800 előtt a leydeni Hofmark grófok birtokai közé tartozott. Látnivalók Affingban Az affingi kastélyt a több hektáros erdővel együtt, a von Gravenreuth család vásárolta meg 1816 -ban. A kastély kertjében tartják meg évente a híres affing karácsonyi vásárt . Az Iglhof nemesi tanya, mely a 17. században épült Az affingi katolikus templom, mely a 19. század elején épült A várromok Mühlhausenben és Miederingben A Szent Mihály kapella 1698 -ban készült Karácsonyi vásár Minden évben, az adventi időszakában kerül megrendezésre a Németország szerte ismert affingi karácsonyi vásár. A vásár helyszínéül az affingi kastély udvara szolgál. Sport A falu első csapata az FC Affing a bajor Landesliga élmezőnyébe tartozik, és 2008-ban a legjobb sváb csapatnak választották. Popovići Žumberački Popovići Žumberački falu Horvátországban, a Karlovác megyében. Közigazgatásilag Ozalyhoz tartozik. Fekvése Károlyvárostól 33 km-re, községközpontjától 20 km-re északnyugatra, a Zsumberki-hegységben a szlovén határ mellett fekszik. Története 1830-ban 3 házában 33 görögkatolikus lakos élt. A radatovići plébániához tartozott. 1857-ben 48, 1910-ben 81 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Zágráb vármegye Jaskai járásához tartozott. 2011-ben már nem volt állandó lakossága. Buddhizmus Iránban A buddhizmus Iránban az i. e. 5-6. századra nyúlik vissza, a történelmi Buddha (Gautama, Gótama, Sakjamuni, Sziddhártha, stb.) Egy páli nyelvű legenda szerint a buddhizmust legelőször egy Baktriából (a mai Afganisztán) származó kereskedő testvérpár hozta el Balkh ősi városba. A 2. századi Pártusok aktívan terjesztették a buddhizmust Kínában, mint például An Sikao. A buddhista irodalmak korai fordítói Kínában és a mai Iránnal kapcsolatba állítható országokban is a pártusok voltak. Az iráni alkotmányban az iszlám mellett a keresztény, a zsidó hit és a zoroasztrizmus hivatalosan is elismert, azonban az is szerepel benne, hogy minden nem-muzulmán jogait tiszteletben kell tartani. Története Az iszlám előtt A Perzsa Birodalom egyes részein néhány évszázad aladt elterjedt a buddhizmus az indiai megjelenését követően. A Maurja Birodalom segített elterjeszteni a buddhizmust a mai modern Irán teljes területén. Nagy számban küldtek szét buddhista hittérítőket, hogy terjesszék Buddha tanításait és a kelet-iráni Horászán tartományban még hivatalos vallássá is vált. Perzsiában különféle nyelvek, vallások és kultúrák léteztek egymás mellett. A buddhizmus ezekkel érintkezve és keveredve fejlődött és vett fel helyi jellegzetességeket. A hanyatlás előtt egymás mellett létezett a buddhizmus, a sámánizmus, a zoroasztrizmus, a kereszténység és később az iszlám. Bizonyos fokú szinkretizmusra is akadnak bizonyítékok a buddhizmus és a manicheizmus között, amely az egyik legnagyobb iráni eredetű gnosztikus vallás a 3. századból. A Szászánida Birodalom idején a zoroasztrizmus vált államvallássá és üldözték a buddhistákat az egész térségben. Ekkor rengeteg buddhista helyszínt égettek fel. Azok a buddhista helyszínek, amelyek valahogyan mégis átvészelték ezt az időszakot, az 5. században a heftaliták (fehér hunok) fosztogatásai jelentették a véget. Az arab hadjárat és az azt követő hanyatlás A 7. század közepén, az arab hódítás előtt a kelet-iráni területek legnagyobb része buddhista volt. Afganisztánban ma is rengeteg buddhista helyszínt találni és akadnak helyszínek Türkmenisztánban, Üzbegisztánban, Tádzsikisztánban és Iránban is. Az arab hódítás okozta a kelet-iráni és afganisztáni buddhizmus végét, jóllehet egyes helyszínek (például a buddha-szobrok a Bámiján völgyben) túlélték egészen a 8-9. századig. Gázán ilhán mongol uralkodó, aki fiatal korában buddhista oktatásban részesült, áttért az iszlám hitre 1310-ben, amelyet az ilhánok államvallásává tett. Betiltotta a buddhizmus gyakorlását, de engedte, hogy a szerzetesek elvándoroljanak szomszédos buddhista területekre. Jelenleg Az elmúlt években az iráni emberek közül egyre többen érdeklődnek a buddhizmus iránt. Szohrab Szezpehri néhány költeménye buddhista hatást mutat, valamint a kortárs Ahmad Samlu lefordított perzsa nyelvre egy haiku költeményes könyvet. Iránról köztudott, hogy régóta küzd a nyugati befolyást megtestesítő tárgyak és a Keletről származó jelképek ellen. A hatóságok elkobozzák a Buddha-szobrokat a teheráni üzletekből, hogy megállítsák a buddhizmus terjedését az országban. Parlamentáris köztársaság A parlamentáris köztársaság egy kormányforma, a köztársasági államforma egyik típusa, amelyben a törvényhozó és a végrehajtó hatalmi ágak nem különülnek el egyértelműen, a végrehajtó hatalom fölötti ellenőrzést is a törvényhozás látja el (a tényleges végrehajtói hatalommal rendelkező kormányfőt nem közvetlenül választják a választók, hanem a parlament szavaz neki bizalmat), viszont az államfő és a kormányfő szerepe és személye világosan elkülönül – az utóbbi a valós hatalom feje. A köztársasági elnök jogosultságai gyengék (bár ő az állam első embere), a parlamentnek alárendelten működik, főként protokolláris szerep jut neki, és többnyire a parlament választja. Ez a kormányforma főleg Európában jellemző. Magyarország jelenlegi államformája köztársaság, kormányformája pedig parlamentáris köztársaság. Jelenlegi parlamentáris köztársaságok Afrika Etiópia Mauritius Szomália Amerika Dominikai Közösség Trinidad és Tobago Ausztrália és Óceánia Szamoa Vanuatu Ázsia Banglades India Izrael Kelet-Timor Nepál Szingapúr Törökország Európa Albánia Ausztria Bulgária Csehország Észtország Finnország Görögország Horvátország Izland Írország Lengyelország Lettország Litvánia Macedónia Magyarország Málta Németország Olaszország Portugália Szerbia Szlovákia Szlovénia Nagy-Teleki-csúcs A Nagy-Teleki-csúcs (románul: Telecu Mare) egy hegy az erdélyi Hagymás-hegységben, a Fehér-mező fennsík keleti szélén. A Hargita és Neamț megye közötti határvita miatt még nem egyértelmű, melyik megyéhez tartozik. Keleti nyúlványa a Kicsi-vész teteje (1642 m). A Nagy-Teleki-csúcs északi oldalában, 1650 m-en található a térség legnagyobb függőleges barlangja, a Nagy-Teleki-zsomboly, helyi nevén a Medve-gödör. A barlang teljes hossza 57 méter. Turizmus A tetőre nem vezet fel jelzett útvonal. A hegyet érintő útvonal a nyugati oldalon halad át, jelzése kék kereszt. Borovszky Lénárd János Borovszky Lénárd János (Esztergom, 1792. május 21. – Győr, 1869. január 22.) benedek rendi áldozó-pap, gimnáziumi tanár és főapáti szentszéki ülnök. Élete Gimnáziumi tanulmányainak végeztével a Benedek rendiek közé lépett 1810. október 30. A teológiát Pannonhalmán végezte. 1821. szeptember 13-án felszentelték. Tanár volt Győrött, 1813–1816-ig, Sopronban 1816–1817-ig és másodizben ugyanott 1821–1826-ig, Pozsonyban 1826–1837-ig. A növendékpapok mestere 1837–1850 között Pannonhalmán. Ekkor jószágkormányzó lett ugyanott 1867-ig. Mint a győri rendház papja halt meg. Munkái Liber precum et hymnorum. Posonii. 1840. (Újabb kiadása. Pest, 1861. Magyar és német szöveggel.) Új lelki manna, azaz imádságos és énekes könyv a ker. kath. ifjuság számára. Pozsony. 1869. A boldogságos szűz Mária illatos fehér lilioma. Imádságos és énekes könyv, ker. kath. leányok számára. Pozsony. 1872. Női légpisztoly a 2008. évi nyári olimpiai játékokon A 2008. évi nyári olimpiai játékokon a sportlövészet női légpisztoly versenyszámának selejtezőjét és döntőjét augusztus 10-én rendezték a Pekingi Lövészpályán. A pisztolylövők egy 10-es skálájú, kör alakú célra tartottak. Ha a lövedék nyomán keletkezett lyuk széle érintette a vonalat, a magasabb értékű kör számított. Pisztolylövők csak állva lőttek – egy kézzel kellett tartaniuk a fegyvert, a másikkal nem segíthettek. Légpisztolyosoknál a nők 10 m-es távról 40 lövést adtak le a selejtezőben, és a selejtező első 8 helyezettje magával vitte a selejtezőben elért összpontszámát a döntőbe. A döntőben versenyzők a bíró kommandírozására tüzeltek – ekkor a 10-est tovább osztották tizedesvonalakkal, így a klasszikus telitalálat már nem 10-et, hanem 10,9-et ért. A döntőben a versenyzők még 10 lövést adtak le, ehhez adódott a selejtezőből hozott összpontszám, és ebből alakult ki a végeredmény. Rekordok A versenyt megelőzően a következő rekordok voltak érvényben: Selejtező Döntő A versenyen új olimpiai rekord született: Selejtező Döntő Eredmények Q : továbbjutás helyezés alapján OR : olimpiai rekord DNF : nem fejezte be Selejtező A selejtező első nyolc helyezettje jutott a döntőbe. Fischer Mór (porcelángyáros) Farkasházy Fischer Móric (Tata, 1799. március 25. – Tata, 1880. február 15.) porcelánfestő, porcelángyáros, a Ferenc József-rend lovagja; a herendi porcelángyártás felvirágoztatója, Farkasházy Tivadar ükapja. Életpályája Édesapja, Fischer Wolfgang a 18. században Sziléziából érkezett, ahol műhelyházat épített és türelmi adót fizetett. Fia, Fischer Mór Tatán, a Kossuth tér sarkán, a Bercsényi utca 1. számú házban, a 18. század végén épült barokk stílusú manzárdtetős házban született. 1824-ben vette át tatai majolikagyárat Schlögl János Györgytől, s a ház melletti földszintes épületben alakítottak ki helyet az égetőkemencéknek. A Pápán jól jövedelmező keménycserépgyár bérlője volt. Ugyanebben a házban halt meg 1880-ban. A porcelángyár Egy kisvárosban, Nyugat-Magyarországon, Herenden 1826-ban Stingl Vince alapított „porczelán fabrikát”. Kőedény és porcelán előállításával kísérletezett, de nem sikerültek erőfeszítései. Tőke hiányában a tatai Fischer Mórral társult 1839-ben. A gyár akkoriban még kőedénygyártással valamint porcelán előállítási kísérletekkel foglalkozott. Fischer egy év múlva, 1840-től egyedüli tulajdonosa lett a gyárnak. Egy év alatt felépítette a herendi gyár épületeit és a gyártáshoz szükséges legfontosabb berendezéseket, a tüzelőszert és a szükséges nyersanyag nagy részét pedig Herend vidéke szolgáltatta. Ekkor 54 porcelánfestőt, köztük számtalan külföldit alkalmaztak a művészi és üzleti siker érdekében. Miután sikerült megfelelő keményporcelánt előállítani, a tökéletesség és a minőség a herendi porcelángyártás védjegyévé vált. Ezzel európai hírnévre tett szert a herendi gyár. Termékeiket az 1842-es Első Magyar Iparmű Kiállításon mutatták be, ahol Kossuth Lajos méltatta a porcelánokat: „a honi műipar örvendetes fejleményének díszes jeleként”. 1842-ben elnyeri a „császári, királyi kiváltságos porcelángyári” címet. 1843-ban a felvirágzás első évében azonban nagy baj zúdult a gyárra. Vélhetően gyújtogatás miatt nagy tűzvész pusztított, amelyet egy porcelán tányéron meg is örökítettek. Ennek ellenére az 1843-as országos kiállításon Herend ismét megjelenik és aranyérmet nyert. Majd az 1845-ös bécsi kiállításon, az 1851-es londoni I. Világkiállításon, az 1853-as New York-i, az 1855-ös Párizsi Világkiállításon is bemutatták. Az 1851-es londoni, valamint az 1867-es párizsi világkiállításon begyűjtött elismeréseknek köszönhetően a megrendelők között nem csak vagyonos emberek voltak (Rotschildek, Esterházyak, Batthyányak, Apponyiak), hanem az európai uralkodóházak tagjai. Név szerint: Viktória angol királynő, Eugénia francia császárné, II. Sándor orosz cár, I. Ferenc József osztrák császár és magyar király, valamint annak öccse Miksa mexikói császár. A herendi porcelángyár a lehető legjobbkor váltott a minőség irányába. A főúri családok értékes kínai és meisseni készleteik pótlását bízták Fischer Mórra, melyet ő kifogástalan minőségben oldott meg. 1851 és 1875 között a gyár egyértelműen sikeres fénykorát élte, melyet az 1851-es londoni Világkiállítás alapozott meg. Itt a Kristály Palotában lépett először a gyár a világ nagy nyilvánossága elé. Ekkor rendeli meg Viktória angol királynő a kínai hatás alatt készült lepkés-virágos készletet, amely azóta is „Queen Victoria” néven a porcelángyár máig is állandóan gyártott és rendelt terméke. 1866. április 22.-én Ferenc József magyar király nemességet és családi címert adományozott Fischer Mórnak, a herendi porcelángyár tulajdonosának, aki egyben a Ferenc József rend lovagja is volt. Az 1867-es Párizsi Világkiállításról elhozza az ezüstérmet a herendi porcelán, Fischer Mór pedig a francia becsületrend kitüntetését is megkapta. 1870. május 4.-én I. Ferenc József császár pedig a "farkasházi" nemesi előnevet adományozta Fischer Mórnak, feleségének, Salzer Máriának, és hét fiú- és három leánygyermekének. Fischer Mór a tatai szülőház (Wolfhaus) és apja után a „farkasházi” előnevet választotta. 1870-es években a gazdasági válság hatására egyre kevesebb lett a megrendelés, ami Fischer Mór és fia között feszültséget okozott. Míg az öreg Fischer a herendi porcelánok művészi jellegét kívánta erősíteni, addig fiai a tömegtermelés fontosságát emelték ki. 1872-ben az udvari szállító rangot kapja meg a Herendi Porcelángyár. 1874-ben Mór mégis átadja a gyár vezetését fiainak. Ők azonban az exkluzivitást már kevésbé tartották fontosnak, a tömegtermelésre tértek át. Ennek következtében a gyár hamarosan csődöt jelentett be. A manufaktúra addig dicsősége kissé megkopott. 1880. február 15-én bekövetkezett halála után fia, Sámuel vette át a gyár vezetését, aki a tömegtermelés irányába nyitott a minőség és az igényesség helyett, de ebben a tekintetben nem tudtak versenyre kelni az olcsó cseh porcelánnal. Ezekben az időkben Fischer és Nobel néven működött. 1884-ben a felhalmozott kölcsönök miatt gróf Széchenyi Pál miniszter, és Matlekovics államtitkár közreműködésével a gyárat minden tartozékával együtt az állam megvette. 12 évi adómentesség és kamatmentes kölcsön juttatása mellett még ugyanezen évben, a "Herendi Porcelángyár Rt." néven alakult társaságnak eladta. A részvénytársaság igazgatósági tagjai: Zichy Jenő, gróf Batthyányi Géza, dr. Matlekovics Sándor, Hüttl Tivadar és Wahrmann Mór voltak. A gyár vezetését a csehországi Hippmann Ferencre bízták, aki különösebb szaktudással nem rendelkezett, és főként a munkaszervezésben volt járatlan, napszámban dolgoztatta a meglévő munkásokat, így egy tányér festése, gyakran 3 napot is igénybe vett. 1896-ban maga az Állam ajánlotta fel Fischer Mór unokájának, Farkasházi Fischer Dezső (1827-1914) és Pressburger Mária fia, Farkasházi Farkasházy Jenő, keramikusnak a 80 000 Ft-ot érő gyár megvételét 5000 Ft-ért. Jenő képzett keramikus, 1893-tól az ungári porcelángyár művészeti vezetője. Felismerte, hogy Nagyatyja művészi törekvései voltak helyesek, visszatért az 1850-76 között jellemző ó Meisseni-i, keleti, bécsi, sevres-i modorban készült Herendi darabok gyártásához és ismét felvirágoztatta nagyapja egykori üzemét, a külföldön szerzett tapasztalataival. Ezt az 1900-as párizsi és 1901-es szentpétervári kiállítások nagydíja igazolta. 1916-tól 1920 elejéig egyáltalán nem volt Herenden termelés az első világháború következtében. 1923-ban alakul át ismét részvénytársasággá, melynek elnöke haláláig, 1926-ig Farkasházi Jenő volt. Az 1930-as évektől a Herendi porcelánoknak ismét nemzetközi sikerei vannak. A második világháború után az 1948-as államosítás határozta meg a porcelángyár életét. Az 1993-ban privatizálták a Herendi Porcelánmanufaktúra Rt.-t, azóta szinte minden esztendőben előrukkol esztétikai csodákkal. Emlékezete A porcelángyár udvarán mellszobor őrzi a két alapító, Stingl Vince és Fischer Mór emlékét. Mindkét szobor Hanzély Jenő alkotása, amelyeket 2008 -ban avattak fel. Emléktábla Tatán a Kossuth tér sarkán, a Bercsényi u. 1 sz. ház homlokzatán, a kapubejárat mellett: „Farkasházi Fischer Mór halálának 100. évfordulója alkalmából állította a FIM Herendi Porcelángyár és a Tata Barátainak Köre 1980-ban” Emléktábla Tatán a Kossuth tér sarkán, a Bercsényi u. 1. sz. ház udvarra néző, kapubejáró feletti falán: „E házban született 1799. Farkasházi Fischer Mór a herendi Porcelángyár alapítója.” Egy porcelán mellszobor Tata Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatala Dísztermében. Fischer Mór Porcelánipari Szakképző Iskola Olivia Sanchez Olivia Sanchez (Párizs, 1982. november 17. –) francia teniszezőnő. Legjobb világranglista-helyezését 2008 júniusában érte amikor kilencvenedik volt. Egyéniben hét, párosban egy ITF-tornát nyert. David Pegg David Pegg (Highfields, 1935. szeptember 20. - München, 1958. február 6.) angol válogatott labdarúgó, a Manchester United egykori játékosa, egyike azoknak, akik a müncheni légikatasztrófában vesztették életüket. Sikerei, díjai Angol bajnok (2): 1955–56, 1956–57 Torre di Mosto Torre di Mosto település Olaszországban, Veneto régióban, Velence megyében. Lakosainak száma 4785 fő (2017. január 1.). Torre di Mosto Caorle, Ceggia, Cessalto, Eraclea, San Dona di Piave és Santo Stino di Livenza községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Farinelli Farinelli (Andria, 1705. január 24. – Bologna, 1782. szeptember 16.) (eredeti neve Carlo Maria Broschi) olasz énekes, a kor legünnepeltebb kasztrált énekeseinek egyike. Élete Régi nemes család sarja, akit gyermekkorában kasztráltak. Farinelli apja hivatalnok volt, első zeneleckéit hét évvel idősebb bátyjától kapta. Farinelli tízéves korától Nicola Porpora tanítványa lett, akinek Pietro Metastasio librettójára írt Angelica e Medoro című operájával debütált 1720-ban. Virtuóz énekével mesterének, Porporának, Eumene című operájában 1722-ben nagy sikert aratott. VI. Károly német-római császár, magyar és cseh király tanácsára a bensőséges, drámai éneket is tökéletesen elsajátította. Többször énekelt Bécsben. Porpora biztatására 1734-ben Londonba ment, ahol rendkívüli sikerei fölöslegessé tették a másik operavállalatot, melyet akkor Händel vezetett, aki emiatt tért át végleg az oratóriumok komponálására. A dúsgazdaggá vált Farinelli 1736-ban Spanyolországba ment, s miután V. Fülöp királyt a legendák szerint „énekével kigyógyította”, befolyásos udvaroncává lett, sőt VI. Ferdinánd politikájában is része volt. Csak 1759-ben tért vissza hazájába. Allan Cunningham (költő) Allan Cunningham (Blackwood, Dumfriesshire, 1784. december 7. – London, 1842. október 29.) skót költő. Élete Foglalkozására nézve kőműves volt, amikor azonban első irodalmi kísérletei tetszésre találtak, otthagyta foglalkozását és egészen irodalmi tevékenységre adta magát. Nagy érdemeket szerzett Robert Burns műveinek kiadása körül (London, 1831; 2. kiad. 1835, 8. kötet, végül 1864-ben egy kötetben). Munkái Sir Marmaduke Maxwell (drámai költemény, London, 1822) The mermaid of Galloway, The legend of Richard Faulder, and twenty Scotish songs (1822) Traditional tales of the English and Scottish peasantry (London, 1822, 2 kötet, új kiad. 1874) Songs of Scotland (London, 1826, 4 kötet) Paul Jones (London, 1826, 3 kötet) Sir Michael Scott (London 1828, 3 kötet) The Anniversary, zsebkönyv 1829-re History of the British painters, sculptors and architects (1829, 6 kötet, új kiad. 1880) Stuart Mária és Erzsébet királynők, valamint Wilkie Dávid festő életiratai (1842, 3 kötet) Biographical and critical history of the English literature from the time of Johnson to the death of Walter Scott (1833) Maid of Elvar (London, 1832) Poems and songs (1847), melyeket fia, Peter Cunningham adott ki. Jegyzetek Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. május 12.) data.bnf.fr. (Hozzáférés: 2015. október 10.) Encyclopædia Britannica Online. (Hozzáférés: 2017. október 9.) SNAC. (Hozzáférés: 2017. október 9.) Internet Speculative Fiction Database. (Hozzáférés: 2017. október 9.) V. ö. D. Hogg. Life of Allan Cunningham (London, 1875). Forrás Bokor József (szerk.). Cunningham, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X Project Pigeon A Project Pigeon (galamb projekt), más néven Project Orcon (az organic control, azaz szerves irányítás kifejezésből) egy második világháborús katonai kutatási program volt az Amerikai Egyesült Államokban galambok által vezérelt rakéták kifejlesztésére. A programot Burrhus Frederic Skinner, a híres behaviorista találta ki és irányította. Az elképzelés szerint a rakéták orrába egy optikai lencsét építettek volna, ami a galambok előtti képernyőre vetíti külvilág képét; az operáns kondicionálással erre idomított galambok pedig csőrükkel a célpontra koppintanak. Ha a koppintás nem a kép közepét éri, a képernyő elbillen és a rakéta irányt vált. Egy-egy rakétát három galamb irányított volna többségi döntéssel. A National Defense Research Committee, bár kételkedett az ötlet kivitelezhetőségében, 25 000 dollárt adott a kutatásra. Végül azonban Skinner terve, hogy galambokkal irányíttassa a Pelican rakétákat, túl radikális volt a katonai vezetés számára: a javaslatot nem vették komolyan, noha az idomítás nem volt eredménytelen. A kutatást 1944 őszén leállították; 1948-ban rövid időre újra feltámasztották, majd 1953-ban végleg bezárták. Beck Zoltán Beck Zoltán (Devecser, 1971. szeptember 1. –), Az Év Szövegírója díjjal kitüntetett énekes-gitáros, a 30Y rockegyüttes alapítója, dalszerzője, író. A zenélés mellett a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán, a Romológia Tanszéken dolgozik egyetemi adjunktusként, megvalósította a Zenélő Egyetem című projektet. Életútja A szombathelyi BDTF-n szerzett magyar nyelv és irodalom (1994) és tanító (1995) szakos diplomát, majd a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar nyelv és irodalom szakon (1998). Doktori fokozatát (Phd) 2010-ben irodalom- és kultúratudományokból szerezte. Jelenleg a Pécsi Tudományegyetem BTK NTI Romológia és Nevelésszociológia Tanszékének egyetemi adjunktusa, valamint az általa alapított PTE ZEN (Zenélő Egyetem) szakmai igazgatója. Rendszeres vendégelőadója az Universität Wien-nek. Rendszeresen publikál hazai és külföldi folyóiratokban, felületeken, konferenciák előadója. Szerkesztőbizottsági tagja a Romológia folyóiratnak, első könyve a Lehetséges cigány irodalom címmel jelent meg 2004-ben. A kortárs irodalom ajánlásával, népszerűsítésével foglalkozik a Libri által működtetett Beck Zoli könyvespolca, ahová ajánlókat, kisesszéket ír, tagja továbbá az egyik legmagasabb kortárs irodalmi díj, a Libri-Díj zsűrijének. Öccsével, Beck Lászlóval (Zaza) alapította 2000-ben a 30Y nevű zenekart Pécsett A 30Y az elmúlt majd 20 évben 9 sorlemezt adott ki (Egy perccel tovább, 2004; Csészényi tér, 2006; Semmi szédítő magasság, 2007; No. 4., 2008; Városember, 2010; Szentimentálé, 2012; 30Y_2014, 2014; Best of 30Y, 2015; Dicsőség, 2016), rendszeresen turnézik, 2012-ben megkapta az MTV-EMA Hungary díjat, 2015-ös Best of albumuk platinalemez. Szintén öccsével alapította a Bezzeg a kurva Beckek nevű formációt, amelynek első stúdióalbuma 2013-ban jelent meg. Háy János íróval 2010-ben hozzák létre pódiumműsorukat, Háy come Beck címmel. A műsort a szerzők az alapítás óta rendszeresen játsszák. Dalszerzői munkásságát Artisjus-díjjal ismerték el 2012-ben, 2011-ben és 2017-ben dalszerző-szövegíróként volt meghívottja a nemzetközi költészeti fesztiválnak, a Poesiefestival Berlin hivatalos programjának („Der Ungar Zoltán Beck schreibt auf den ersten Blick eher private Texte, die genau deshalb eine politische Haltung spürbar machen.”(2017, Haus für Poesie)). Szerzői, dalszerzői munkájának önálló estjét Gyereknek bátor címmel játssza rendszeresen. Sárközy Zoltánnal (30Y) közösen írja A kis herceg című táncmese zenéjét a Pécsi Balett számára, az előadást 2016-ban, a XII. Magyar Táncfesztiválon (Győr) „Arany Bab”-díjjal jutalmazták. Dalszerzőként, szövegíróként és/vagy előadóként számos előadóval ill. projektben dolgozik, tk. Magashegyi Underground, DJ Titusz, Óriás, Sorbonne Sexual, etc., alapító tagja a Rájátszás nevű projektnek, amely kortárs dalszerzők-előadók és kortárs írók közös alkotó műhelye és színpadi előadása. Zenekarával stúdiót és kiadót (ZAJZAJZAJ) alapított, amely kreatív alkotói közösségeket, előadókat és zenekarokat segít a klasszikus és populáris zenei színtereken való megjelenésben. Írt színdarabot (Hamupipőke, bábelőadás – Ördögszekér; kékpingvin, monodráma; 30Y_MONO – Bárka Színház), novellái jelennek meg a Jelenkor-ban, ad hoc személyes publikációs felületként működteti a szentimentale-hu oldalt, ahol novellák, személyes feljegyzések, tollrajzok egyaránt megtalálhatók. A kis herceg valamint a Kis herceg és a planéták című táncmesék társ-zeneszerzője Sárközy Zoltán Papa mellett. Az előadásokat a Pécsi Nemzeti Színház adja elő. Messziről szép címmel közös előadásokat tart Grecsó Krisztiánnal. 2012. március 21-én Bereményi Géza és Havasréti József mellett a „Mi más is lehetnék” beszélgetés közreműködője. Feleségével és Kacat nevű kutyájukkal Pécsett élnek, lányuk 2017-ben érettségizett. Munkássága A kis herceg és a planéták (2015. december 18. Pécsi Nemzeti Színház) A kis herceg (2016. január 29. Pécsi Nemzeti Színház) Napozz Holddal - A Kispálfilm (2012) (koncertfilm) versmob 0411 (2011) (dokumentumfilm) ÁFOR, telep, kovbojok (Trafik Lokál) Egy Bárkában Weöres Sándorral (Bárka Színház) Hamupipőke (színpadi előadás) Rájátszás - Költészet popritmusban (társszerzőként) Elismerések, díjak 2012-ben megkapta az Artisjus Az Év Szövegírója díjat. Bródy János szerint „stílusteremtő előadóművészi tevékenységével jelentősen hozzájárult az igényes pop–rock kultúra magyarországi térnyeréséhez.” So Jealous A So Jealous Tegan and Sara 2004-ben kiadott negyedik nagylemeze. Az albumon szereplő "Walking With The Ghost" című számot később feldolgozta a The White Stripes . A Borító kitalálta és megalkotta EE Storey. Számok A nagylemezen a következő számok szerepelnek: "You Wouldn't Like Me" (Tegan Quin) – 2:56 "Take Me Anywhere" (T. Quin) – 2:31 "I Bet It Stung" (Sara Quin) – 3:35 "I Know I Know I Know" (T. Quin) – 3:44 "Where Does the Good Go" (T. Quin) – 3:37 "Downtown" (S. Quin) – 4:25 "I Won't Be Left" (T. Quin) – 2:38 "Walking with a Ghost" (S. Quin) – 2:30 "So Jealous" (S. Quin) – 2:58 "Speak Slow" (T. Quin) – 2:21 "Wake Up Exhausted" (T. Quin) – 3:16 "We Didn't Do It" (S. Quin) – 3:48 "Fix You Up" (T. Quin) – 2:53 "I Can't Take It" (S. Quin) – 4:30 A számok előfordulása a televízióban A "So Jealous" hallható volt Veronica Mars című sorozatban a Green-Eyed Monster részben. és az "I Know I Know I Know"-t később felhasználták a The Rapes Of Graff című részben. A "So Jealous" szerepelt még a Showtime sorozatban a The L Word -ben, a harmadik évad premier epizódjában a "Labia Majora"-ban. A "Where Does The Good Go"-t felhasználták az ABC sorozatban a Grace Klinikában az első évad negyedik részében a "No Man's Land"-ben, ugyanebben az évadban még hallható volt a "Take Me Anywhere", a "Fix You Up", a "You Wouldn't Like Me", az "I Won't BE Left" és a "Downtown". Meteor Garden A Meteor Garden egy 2001-ben bemutatott tajvani dráma Barbie Hsu, Jerry Yan, Vic Zhou, Vanness Wu és Ken Chu főszereplésével. A sorozat a Boys Over Flowers (����� Hana Yori Dango) című mangán alapszik. Szereplők Barbie Xu a Shan Tsai Jerry Yan a Dao Ming Tse Vic Zhou a Hua Ze Lei Ken Chu a Xi Men Vanness Wu a Mei Zuo Rainie Yang a Xiao You Winnie Tang a Teng Jing Qian Edward Ou a Qing Ő Ye An Ting a Li Zhen Belinda Cheng a Bai He Wang Yue az anyja Shan Tsai Dong Zhi Cheng az apja Shan Tsai Xiu Zhen Zhen a Dao Ming Feng Mária Dao Ming a Zhuang Hsu Lan Cheng a Long Yamen Ruo Zhang Qian a Zhen Hui Xiao Ke Huan a Ru Zi jelentése Liu Jin Er a családi komornyik Dao Ming Wallace Chung az Ah Sung Tang Qi a nevelőnő Li Jie Sheng a barátja Xiao You Bu Xue Liang a főiskolai tanár Xu Wei a Lun Xun Ah Xiu Qin Bai Yan An Harlem Yu (epizód 19) Wet Wet Wet A Wet Wet Wet egy Skóciából származó pop/rock együttes, mely 1982-ben alakult a Glasgow melletti Clydebank városában. Nevüket egy Scritti Politti dal címéből kölcsönözték. Az 1980-as és 1990-es években hét nagylemezt adtak ki, és az egyik legsikeresebb brit előadónak tartották őket. Legnagyobb nemzetközi slágerük az 1994-es Love is All Around volt. 1997-ben feloszlottak, majd 2004-ben újraalakultak, és elkészítették nyolcadik stúdióalbumukat. Stúdióalbumok Popped In Sealed Out (1987) The Memphis Sessions (1988) Holding Back the River (1989) High on the Happy Side (1992) Cloak and Dagger (1992) Picture This (1995) 10 (1997) Timeless (2007) Sátor Csaba Sátor Csaba (Győr, 1966. október 14. –) üzletember, a Vidanet Zrt. vezérigazgatója. Élete Pályáját a Széchenyi István Főiskola munkatársaként kezdte meg, majd 1993-ban csatlakozott az akkor még WESTEL Rádiótelefon Kft. néven működő vállalathoz. Összesen 7 évig volt a napjainkban T-mobile-ként ismert WESTEL900 GSM Mobil Távközlési Rt. munkatársa, kezdetben mint régióvezető tevékenykedett a cégnél, majd 2000-ben a marketing igazgatóhelyettesi posztról távozott a vállalattól. Sátor Csaba ezt követően is távközlési területen maradt, 2001-től a TVNET Számítástechnikai Kft. ügyvezető igazgatójaként, majd 2003-tól az Etel Magyarország Kft. kereskedelmi igazgatójaként. 2005-ben távozott posztjáról, és az Interware Internet Szolgáltató Zrt. kereskedelmi igazgatójaként folytatta munkáját. 2008 augusztusában Sátor Csabát kinevezték az Interware Internet Szolgáltató Zrt. vezérigazgatójává, azonban csupán 2009 decemberéig töltötte be ezt a pozíciót, mivel 2010 január óta a Vidanet Zrt. regionális távközlési szolgáltató vezérigazgatójaként tevékenykedik. Az ő nevéhez kapcsolódik a Vidanet Zrt. 2010-ben végrehajtott arculatváltása is, mely jelentős fordulatot hozott a cég életében és szemléletében is. Végzettsége 1985-ben gimnáziumi érettségit tett a győri Bercsényi Miklós Közlekedési Szakközépiskola és Gimnázium autóforgalmi szakán, majd a győri Széchenyi István Főiskolán diplomázott. Ezt követően közgazdasági végzettséget szerzett a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem közgazdasági karán, majd elvégezte az egyetem 2 éves MBA képzését is. Családja Élettársi kapcsolatban él párjával, akivel közösen nevelik fiúkat. Felsmann János Felsmann János (Nagymányok, 1839. február 3. – Lugos, 1891. január 15.) tanító. Élete Az első zeneoktatást atyjától Felsmann Ferenctől, ki szintén tanító volt, nyerte s már tízéves korában az orgonán nagy ügyességgel és szabatossággal játszott. A tanítói pályára lépett és 1855–1856-ban a pesti tanítóképzőben tanítójelölt volt. Szegény fiú lévén, zenetanítással iparkodott szükségleteit fedezni. A nemzeti zenedében Thern Károly zenetanár vezetése alatt tanulmányozta az összhangzattant és a zongora-osztálynak is szorgalmas látogatója volt. 1886-tól tanító és a dalegylet elnöke volt. Munkái Zenészeti s méhészeti cikkeket és lugosi leveleket irt a Zenészeti Lapokba, Tanodai Lapokba (1862), az Ungarische Bienebe (1873–78), a Méhészeti Lapokba (1880–85), a Deutsche Bienenfreundba (1880–85), a Bienenwirthschaftliches Centralblattba (1880–81. 1886), a bécsi Bienenvaterba (1882–83.), A Blätter für Bienenzuchtba (1885–86. 1890.) és a Méhészeti Közlönybe (1888). A dr. Beltramini Ferenc általános méhészeti Bibliographiájában a magyarországi részt ő irta (1885.) Szerkesztette a Dalárzsebkönyvet (Pest, 1865.) Galambos Erzsi Galambos Erzsi (Budapest, 1931. december 5. –) Kossuth-díjas és Jászai Mari-díjas magyar színművésznő, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. Főként modern zenés darabok főszereplőjeként aratta sikereit, de jelentős prózai szerepeket is játszott. Életpályája Szülei Galambos Dezső és Palásthy Ilona voltak. Gyerekként Lakner Artúr Gyermekszínházában játszott. 1955-1958 között a Miskolci Nemzeti Színház tagja volt. 1958-1962 között a kecskeméti Katona József Színházban játszott. 1962–1964 között a Petőfi Színház tagja volt. 1964–ben a Fővárosi Operettszínházhoz szerződött 1983-ig. 1983–tól a József Attila Színház tagja. Kezdőként Somlay Artúr, Latabár Kálmán, Rátonyi Róbert, Básti Lajos, Gombaszögi Ella és Honthy Hanna partnere volt. Magánélete Első házasságát Nagy Attila színésszel kötötte, akitől elvált. Második férje Petrovics Emil zeneszerző volt. Egy lányuk született 1972. április 21-én, Petrovics Eszter, aki a Duna Televízióban rendezőként és szerkesztőként dolgozik. Lányának férje Lafferton Zsolt lap- és reklámtervező. 2007-ben egy új szerepben is megmutatkozott, a nagymamáéban, amikor megszületett az unokája, Lafferton Zsófia. Színházi szerepei A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 115. Hangjátékok Óz, a nagy varázsló (1980) .... Rossz boszorkány Szinkronszerepei Burattino kalandjai (Priklyucheniya Buratino) [1976]1 Cserebere (Trampa) [1978] A szépség és a szörnyeteg (Beauty and the beast) 1991 - Mrs. Potts ( Angela Lansbury ) A Szépség és a Szörnyeteg: Varázslatos karácsony (Beauty and the Beast: The Enchanted Christmas) [1997] - Mrs. Potts ( Angela Lansbury ) Mulan (1998) - Fa nagyanyó ( June Foray ) Díjak, kitüntetések Jászai Mari-díj (1968) Érdemes művész (1973) Kiváló művész (1981) Tévékritikusok díja (1984) – az Osztrigás Mici és a Lola Blau című tévéjátékokban nyújtott alakításaiért Déryné-díj (1993) Kritikusok díja (1993) Örökös tag a Halhatatlanok Társulatában (1998) Kossuth-díj (2002) József Attila-gyűrű (2013) Kaló Flórián-díj (2016) Vatnsoyrar Vatnsoyrar település Feröeren, Vágar középső részén. Közigazgatásilag Vágar községhez tartozik. Földrajz Vatnsoyrar a sziget középső részén fekszik. Ez Feröer egyetlen olyan települése, amely nem tengerparton található – a falu a Sørvágsvatn tó partján épült. Itt folyik a tóba legfontosabb tápláló vízfolyása, a Skjatlá. Történelem A települést 1921-ben alapította három ember, akik egy-egy darab földet kaptak, hogy azon gazdaságot létesítsenek. Az első húsz évben csak ez a három ház alkotta a települést. A II. világháború alatt a brit hadsereg hidroplánok leszállóhelyeként használta a közeli tavat. A Vágari repülőtér építése során itt rendezték be főhadiszállásukat, a helyi lakosságot pedig kitelepítették, de a háború után visszatérhettek. Ekkor indult növekedésnek a falu népessége. Vatnsoyrar 2009. január 1. óta Vágar község része, előtte Miðvágur községhez (Miðvágs kommuna) tartozott. Turizmus A településen népszerű ifjúsági tábor található. Bigastro Bigastro község Spanyolországban, Alicante tartományban. Lakosainak száma 6656 fő (2017). Bigastro Jacarilla és Orihuela községekkel határos. Testvértelepülések Cisano sul Neva Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Habsheim Habsheim település Franciaországban, Haut-Rhin megyében. Lakosainak száma 4758 fő (2015). Habsheim Rixheim, Hombourg, Dietwiller, Eschentzwiller, Niffer, Petit-Landau és Zimmersheim községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Johann Simon Conrad Johann Simon Conrad, magyaros írásmóddal Conrad János Simon (Nagyszeben, 1772. december 26. – Felek, 1810. május 12.) evangélikus lelkész, gimnáziumi igazgató-tanár. Élete 1794-től tanult Jénában és Lipcsében; 1805–1807 között a nagyszebeni gimnázium rektora volt; 1807. november 5-én evangélikus lelkész lett Feleken. Munkái De animae cognitione generali dissertatio. Cibinii, 1801. Ueber die Verwandtschaft der Siebenbürgisch-Sächsischen Sprache mit der Englischen. (Siebenb. Prov. Blätter II. 14–20.) Carnin Carnin település Franciaországban, Nord megyében. Lakosainak száma 975 fő (2015). Carnin Gondecourt, Allennes-les-Marais, Annœullin, Camphin-en-Carembault, Chemy és Carvin községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Csungin A csungin (hangul: ��, handzsa: ��, latin betűkkel: jungin; chungin; „középen elhelyezkedő emberek”) a koreai Csoszon (Joseon) társadalmának egy csoportja volt, amely a jangban (yangban) nemesség alatt, de a köznép felett helyezkedett el a társadalmi ranglétrán. Ebbe a tulajdonképpeni „középosztályba” tartoztak az úgynevezett „technikai szakemberek” és a vidéki, örökletes kis tisztségviselők. Jellemzőik A középosztályt alkotó csungin (jungin) réteg örökletes társadalmi osztály volt, ide sorolták az úgynevezett „technikai szakembereket”, azaz a tolmácsokat, írnokokat, csillagászokat, könyvelőket, orvosokat, zenészeket, festőket, jogászokat, valamint a vidéki tisztségviselőket (adzson (ajeon)). Közéjük tartoztak a jangbanok (yangbanok) illegitim (alsóbb osztályból származó ágyasoktól született) gyermekei (szodzsa (seoja)) is. Ezek a szakemberek speciális vizsgát tettek le (csapkva (japkwa), ��), a szigorúan vérvonalkövető koreai társadalomban a jobbára lecsúszott nemesekből vagy felemelkedett közrendűekből álló osztály tagjai magas pozíciókat nem tölthettek be. Népszerűek voltak a tolmács és orvos pozíciók, mivel ezek lehetőséget adtak az utazásra, akár külföldre is, ahol kereskedelmi tevékenységet folytathattak. A Szöulban dolgozó csungin (jungin)ok egy része meglehetősen gazdagnak számított. Saját genealógiát, családfát vezettek, a 18.-19. században sokuk járult hozzá az irodalmi élethez. Ugyanakkor nagy befolyással bírtak a vidéki adminisztrációban és megkerülhetetlenné tették magukat. Az idegen nyelveket ismerő tolmácsok közül kerültek ki később azok, akik megismertették a nyugati kultúrát Koreával. A legtöbb hivatásos művész ebből az osztályból került ki, képességeiket azonban kevesebbre tartották, mint az amatőr jangban (yangban) irodalmárokét. Néhányuknak ennek ellenére sikerült számottevő hirnévre szert tenniük, min például An Gjon (An Gyeon) (��; 15. század), I Szangdzsva (Yi Sang-jwa) (���, 16. század) vagy Sin Junbok (Sin Yun-bok) (���, 18. század). Clairavaux Clairavaux település Franciaországban, Creuse megyében. Lakosainak száma 154 fő (2015). Clairavaux La Courtine, Croze, Féniers, Gioux, Magnat-l’Étrange, Le Mas-d’Artige és Poussanges községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Harald Meschendörfer Harald Meschendörfer (Brassó, 1909. június 14. – Brassó, 1984. szeptember 23.) erdélyi szász festő és grafikus. Életútja Apja Adolf Meschendörfer író volt. 1927 – 1932 között Harald Meschendörfer Münchenben, Berlinben és Párizsban tanult, 1932-től kezdődően Brassóban dolgozott. 1953 – 1969 között a brassói népművészeti iskolában is tanított. Édesapjának több könyvéhez ő készítette a fedőlapot. Jellegzetesek virágmotívumos akvarelljei, valamint kollázstechnikával készített, a régi Brassót ábrázoló művei. Szívesen foglalkozott kalligráfiával és tervezett betűkészletet is. 1955-től kezdődően bélyegtervezőként is tevékenykedett. Az első sorozata az három bélyegből álló Az erdő hónapja volt. A második sorozata, A Kárpátok flórája, 1957 júliusában jelent meg. (Eredetileg mindegyik bélyegen rajta kellett volna legyen a tervező nevének kezdőbetűje, de a nyomtatás előtt úgy döntöttek, hogy a kezdőbetűket eltávolítják a matricákról. Nem lehet tudni, hogy véletlenül-e vagy akarattal, két helyen bent maradt az M betű, így az 1,55 lejes és 1,75 lejes tömbök mindegyikében egy-egy példány tartalmazza azt. Ezek a bélyegek román filatéliai ritkaságnak számítanak.) Az 1960-as évek végéig a Román Posta 152 bélyeget adott ki Harald Meschendörfer grafikájával. Az általa tervezett bélyegek 1958 és 1966-ban Bukarestben, 1964-ben Párizsban nyertek díjat. Phillips Lee Goldsborough Phillips Lee Goldsborough (Princess Anne, 1865. augusztus 6. – Baltimore, 1946. október 22.) az Amerikai Egyesült Államok szenátora (Maryland, 1929–1935). Fishes of the World A Fishes of the World (magyarul: A világ halai) Joseph S. Nelson (professor emeritus, University of Alberta, Canada) könyve, amely a halak modern rendszertanának alapvető hivatkozási pontja. A mű alaptémáján kívül áttekinti az ichthiológia alapjait, valamint megemlíti a halak mellett a gerinchúrosok más csoportjait is. Legújabb, 2006-os negyedik kiadása több mint 25 000 halfaj rendszertanáról ad átfogó képet. Minden családról legalább egy bekezdés szól, de a népesebb családok alcsaládjait, nemzetségeit külön részletezi. Az első kiadás 1976-ban, a második 1984-ben, a harmadik 1994-ben (ISBN 0-471-54713-1), a negyedik 2006-ban (ISBN 0-471-25031-7) jelent meg. Ez utóbbi elsőként használta fel a DNS-analízisek eredményeit, felülírva számos hagyományos rendszerezést. 2. szimfónia (Magnard) Albéric Magnard 2. (E-dúr) szimfóniáját (franciául: Symphonie nº 2, op. 6.) 1892 és 1896 között komponálta. A művet 1896. február 16-án mutatták be Nancy-ban, az előadást a szerző barátja Guy Ropartz vezényelte. Keletkezése 1892-ben, két évvel az első szimfónia befejezését követően látott hozzá a második szimfónia megírásához, de a befejezésére csak a harmadik szimfónia írásával egy időben, 1896-ban került sor. Miután Édouard Colonne elutasította a mű bemutatását, a zeneszerző barátja Guy Ropartz vezényletével mutatták be a darabot 1896. február 16-án Nancy-ban. A szimfóniát a premiert követően Ropartz javaslatai alapján Magnard átdolgozta, főleg a második tételt. A javított változat bemutatójára még ugyanabban az évben sor került Nancy-ban, ezúttal is Ropartz irányítása alatt. Szerkezete tétel Ouverture - Nyitány (Assez animé - Nagyon vibrálóan) tétel Danses - Táncok (Vif - Élénken) tétel Chant varié - Változatos énekek (Andante con moto) tétel Finale (Vif et gai - Élénken és vidáman) Hangszerelés A művet a szerző egyszerű szimfonikus zenekarra komponálta, melynek a felállása a következő: 2 fuvola, 2 oboa, 2 klarinét, 2 fagott, 4 kürt, 2 trombita, 3 harsona, üstdob, hárfa, vonósok. Fordítás Ez a szócikk részben vagy egészben a Symphonie nº 2 de Magnard című francia Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Megjegyzések Egyes források szerint február 9-én. Más források a javított változat első bemutatójának az 1899. május 14-én tartott koncertet tekintik. I. Antef I. Antef Szehertaui [jnj.(j)tj=f s-hr-t3.w(j)] (ur.: kb. i. e. 2134 – i. e. 2117) a XI. dinasztia harmadik tagja, és valószínűleg a második, aki a királyi címet viselte, bár az első, akinek névgyűrűbe írt nevét meg is találták egykorú emlékeken. I. Montuhotep és I. Noferu idősebb fia. Uralkodási idejéről az egyiptológusoknak különböző elképzeléseik vannak. Van, aki szerint összesen három évig, mások hat–hét évnyi, sőt akár tizenhét év uralkodási időt adnak neki. További vélemény szerint apja és ő összesen tizenöt évig uralkodtak. Antef uralkodásáról nem sokat tudni. Abban az időben székvárosát, Uaszetet (Théba) a közeli ellenség, Anhtifi és a távoli, a hahninszui (Hérakleopolisz Magna) uralkodóház fenyegette. A Hórusz-név az igények és óhajok kifejezése az első átmeneti korban több darabra szakadó Egyiptomban, miközben tényleges befolyása talán alig terjedt túl Uaszeten. II. Antef már Kebu (Antaiopolisz) városáig nyomult előre, és nem tudni, hogy a harcok melyik fázisában lépett trónra. Ezért elképzelhető, hogy I. Antef győzte le Anhtifit, aki nem sokkal korábban még Uaszetet fenyegette. Talán kortársa volt Tefibnek is. Mégis gazdaságilag és politikailag azonban stabil lehetett a kor, hiszen Antef hatalmas méretű sírt építtetett. A sírt Szaff el-Davabának nevezik a mai helyiek, amiből a szaff szó sort jelent. A szaffsírokat egy udvar, az arról nyíló, oszlopsoros homlokzaton keresztül megközelíthető sziklasír jelző. Antef udvara 300×54 méteres, mintegy 400 000 m³ térfogatú. A következő két uralkodó ehhez hasonló szaffsírt építtetett, amelyek nem különülnek el a közrendűek temetőjétől, ahogyan azt az óbirodalmi hagyományok megkövetelnék. Antef feleségéről és gyermekeiről nincs adat. Halála után öccse, Uahanh követte II. Antef néven. Titulatúra Antef nevének egy névgyűrű nélküli előfordulása: III. Thotmesz kápolnájában „örökös herceg”, máshol „örökös herceg, nemes és nagy úr az uaszeti szepatban”, egy tariri (Dendera) sztélén „a nagy déli fejedelem”. Női műlesiklás az 1998. évi téli olimpiai játékokon Az 1998. évi téli olimpiai játékokon az alpesisí női műlesiklás versenyszámát február 19-én rendezték Jamanúcsiban. Az aranyérmet a német Hilde Gerg nyerte meg. A Magyarországot képviselő Barsi Kinga és Labancz Marika egyaránt nem ért célba az első futamban, így helyezetlenül zártak. Eredmények A versenyzők két futamot teljesítettek, a két futam időeredményeinek összege határozta meg a végső sorrendet. Az időeredmények másodpercben értendők. Secret Agent A Secret Agents című lemez a Robin Gibb harmadik kiadott önálló nagylemeze. Az album dalai Boys Do Fall In Love (Robin Gibb, Maurice Gibb) – 3:53 In Your Diary (Barry, Robin és Maurice Gibb) – 3:43 Robot (Robin és Maurice Gibb) – 3:45 Rebecca (Robin és Maurice Gibb) -3:53 Secret Agent (Robin és Maurice Gibb) -4:56 Livin' In Another World (Barry, Robin és Maurice Gibb) – 3:42 X-Ray Eye's (Robin és Maurice Gibb) -4:01 King Of Fools (Robin és Maurice Gibb) -3:43 Diamonds (Robin és Maurice Gibb) -3:54 A számok letekezésének ideje, helye 1984 . március-június, Criteria Recording Studios, Miami Közreműködők Robin Gibb – ének Rob Kilgore – gitár, billentyűs hangszerek Chris Barbosa – ütőhangszerek Jim Tunnell – gitár, ének Maurice Gibb – ének, zongora, szintetizátor Evan Rogers, Cindy Mizelle, Audrey Wheeler, Arlene Gold, Lari White, Lori Ellsworth – backvokál hangmérnök: Dennis Hetzendorfer; Richard Achor Az album dalaiból megjelent kislemezek, EP-k Secret Agent / Robot A Boys Do Fall In Love / Diamonds La Trinité (Savoie) La Trinité település Franciaországban, Savoie megyében. Lakosainak száma 342 fő (2015). La Trinité Betton-Bettonet, Hauteville, Saint-Pierre-de-Soucy, Villard-d’Héry, Villard-Léger és Villard-Sallet községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Forčići Forčići (olaszul: Forsici ) falu Horvátországban, Isztria megyében. Közigazgatásilag Buzethez tartozik. Fekvése Az Isztriai-félsziget északi részének közepén, Pazintól 21 km-re északkeletre, községközpontjától 7 km-re délkeletre Roč és Hum között fekszik. Története A falunak 1880-ban 38, 1910-ben 135 lakosa volt. 2011-ben 22 lakosa volt. Sávoly Ferenc Sávoly Ferenc (Alsóelemér, 1870. április 29. – Budapest, 1938. május 16.) magyar meteorológus, egyetemi tanár, a magyarországi agrometeorológia megalapozója. Életpályája 1906-tól a Meteorológiai Intézetben munkálkodott, megszerezve bölcsészeti oklevelét. 1919-ben megszületett ennek az intézetnek az agrometeorológiai osztálya, saját maga kezdeményezésére, amelynek a kezdetektől saját magát nevezték ki az osztály vezetőjévé. 1925-től kezdődően az éghajlat tanát adta elő a József Műegyetemen. 1927-től a Magyar Mezőgazdasági Múzeum igazgatóhelyettesévé vált, sőt, ezután 1936-tól igazgatója is volt, 1937-ben bekövetkezett nyugdíjba vonulásáig. Munkássága Nagyon érdeklődött a biológia iránt is, ezért főképpen a növények betegségei és a meteorológia közötti összefüggések tanulmányozásáért és kutatásáért szerzett érdemeket és kitüntetéseket. Ezeken kívül még tanulmányozta a fásítás problémáit, és az Alföld és környékének szélviszonyaival is foglalkozott. Majd állandó munkatársává vált Az Időjárás című folyóiratnak, itt 1910–1927 között ő készítette el Magyarország havonta megjelenő jelentését a meteorológia témájában. Művei, irodalom Számos kötetet írt a meteorológiáról, ezek közül a legfontosabbak: A levegőnedvesség higienikus jelentősége ( Budapest , 1906) Az Alföld fásításától és öntözésétől a mezőgazdaság terén várható bioklimatikus értéknövelésről ( Budapest , 1920) A magyar Alföld szélviszonyai ( Budapest , 1921) Irodalma is volt: Róna Zsigmond: S. F. ( Az Időjárás , Budapest , 1938) Köztelek (1938., 1. szám) Növényvédelem (1938., 6. szám) Becsehely Becsehely (horvátul Bečehel) község Zala megye Letenyei járásához tartozik. Földrajzilag a Zalai-dombságban, az Egerszeg–Letenyei-dombság területén fekszik. Fekvése A település az ország délnyugati határán, Nagykanizsától 16 kilométerre, míg Letenyétől 5 kilométerre található a 7-es főút mentén. A falu mellett húzódik a nemrég megépült és átadott M7-es autópálya, amely jelentős mértékben csökkentette a községen áthaladó gépjárműforgalmat. A térség autóbuszközlekedése fejlettnek mondható. A település története Előzmények Becsehely és környéke már az i.e. VI. évezredben lakott területnek számított. A környéken lakó népcsoportok legfőbb tevékenysége a földművelés volt, s nagy szerepük volt az élelemtermelés tudományának továbbadásában Közép-Európa más népeinek. Mindezt alátámasztja a régészeti feltárások során előkerült gazdag leletanyag. Ugyancsak a régészeti leletekből valószínűsíthető, hogy a római korban Pannónia provincia egyik őrhelye lehetett. Az Árpád-kortól napjainkig Első említése 1278-ból való, amikor is a zágrábi püspökség tulajdonaként említik meg az egyházi iratok. Keresztelő Szent Jánosról elnevezett plébániáját 1334-ben alapították, s 1380-ban főesperesi székhely vált Becsehelyből, és így a megye egyházi életének jelentős hányadát irányíthatta. A 14. századtól fontos vásárhely, majd a 15. század folyamán mezővárosi rangot kapott. Legrégebbi birtokosai a Szalók nemzetségbeliek voltak, később Becsehely a Kanizsaiak kezébe került. Kanizsai Orsolya házassága és fiúsítása okán a Nádasdyak kezébe került. A török időkben a mezővárost többször pusztítták török és császári hadak, s ennek köszönhetően az egykor virágzó vásárhely fokozatosan veszített a jelentőségéből. 1546-ban egy török támadás következtében 30 porta leégett, míg 1555-ben a pestis tizedelte meg a település lakosságát. 1568-ban a császári csapatok végvárat alakítottak a mezővárosból, azonban a törökök hamar elfoglalták és elpusztítták a csekély ellenállást kifejtő erődítményt. A török pusztítás következtében önálló plébániája megszűnt, előbb Béczhez, majd Letenyéhez tartozott, és csak évszázadokkal később, 1928-ban kapott ismét önálló plébániát. A község a 17. század során kettős adóztatással bírt. A település a 18. század elején sűrűn cserélt gazdát, s végül 1728-ban a Szapáry család kezébe jutott. Ezt követően lassú fejlődés jellemezte a mezővárost, de az életszínvonal továbbra is elég alacsonynak mutatkozott, így lakosság létszáma a 19. század elejétől kezdve stagnált. A 19. századidején Becsehely földesura a gőgös és szélsőségesen konzervatív Csúzy Ferenc volt, kinek fia, Csúzy Pál a zalai liberálisok fiatal vezéralakjaként az 1848–49-es forradalom és szabadságharc során jelentős szerepet vállalt Deák Ferenc oldalán. Korai halála után Kovács Sebestyén Miklós lett a falu kegyura. Az 1941-ben Becsehelyhez csatolt Pola pedig Schmidt Ottó és Kornél birtoka volt. Az 1930-as években újabb fejlődési hullám jellemezte Becsehelyt: kultúrkörök és különféle egyesületek nyíltak, melyek jelentős mértékben élénkítették a falu lakóinak egyhangú életét. A második világháború borzalmai után a rossz magyar-jugoszláv viszony sokat rontott a határmenti település helyzetén. Napjainkban a települést eőteljes fejlődés jellemzi, mivel fokozatosan a térség egyik központjává vált. A település nevének alakulása Becsehely településnek először 1320-ban Boxseként, majd 1354-ben Bekchunelként említették a nevét, mely Bekcsény földjére, birtokára utal. Van olyan vélemény is, hogy a török benki (jelentése: őr) szóra vezethető vissza. 1940-ben Bekcsény egyesült a szomszédos községgel, Polával, s ezentúl az egyesített település neve előbb Bekcsény-Pola, majd 1942-től pedig Becsehely lett. Lakosság A település lélekszáma meghaladja a 2000 főt. A lakosság jelentős része magyar anyanyelvű, de összetartó cigány és horvát kisebbség is él a faluban. Becsehely lakosságának túlnyomó része római katolikus hitű, s a település lakosságának közel 20-30%-a rendszeresen gyakorolja is vallását. A lakosság nagy része jelentős mezőgazdasági tevékenységet folytat Sokan dolgoznak azonban a közeli városok - Nagykanizsa és Zalaegerszeg - ipari üzemeiben is. A település népességének változása: A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 91,4%, cigány 4,38%, horvát 3,63%. A lakosok 81,45-a% római katolikusnak, 0,95% reformátusnak, 3,2% felekezeten kívülinek vallotta magát (13,6% nem nyilatkozott). Nevezetességei polai templom ( román ) A közeli múltban renoválták a polai falurészben álló Árpád kori templomot. A déli falon kicsiny lőréses ablakok láthatók és egy szép bélletes kapu is. Római katolikus templom ( 1758 , rokokó berendezés) Településrészek Pola Tuskóspuszta Újmajor Szurdapuszta Gerecse Gyanócz Perenye Ismert emberek, akik a településhez kötődnek Budapesten született ugyan, de családja miatt mindig is becsehelyinek, zalai származásúnak vallotta magát Schmidt Egon ornitológus, Kossuth-díjas író. Itt született Dr. Vlasics Antal bíró, akit 1973 -ban egy bomlott elméjű volt munkásőr meggyilkolt, mert érintett volt az ellene folyó büntetőeljárásban. Testvértelepülés Korond , Románia Gyógyszerkönyv „A gyógyszerkönyv (latinul pharmacopoea) a gyógyszerkészítés, a gyógyszerminőség, a gyógyszerellenőrzés és a gyógyszerminősítés általános szabályait, valamint az egyes gyógyszerek minőségét és összetételét tartalmazó külön jogszabály szerinti szerv által kiadott, illetve módosított, a gyógyszergyártókra, forgalmazókra, orvosokra és gyógyszerészekre kötelező hivatalos kiadvány” (Az emberi felhasználásra szánt gyógyszerekről szóló 2005. évi XCV. törvény definíciója a gyógyszerkönyvre.) Az egyes gyógyszerkönyvek neve általában a Pharmacopoea után a kibocsátó ország latin neve (például a magyar: Pharmacopoea Hungarica, röviden: Ph. Hg.). Magyar gyógyszerkönyv Magyarországon az első hivatalos gyógyszerkönyv a „Bécsi Gyógyszerkönyv” volt, amelynek három kiadása jelent meg. Ezután az „Osztrák Tartományi Gyógyszerkönyv” (Pharmacopoea Austriaco-Provincialis) volt érvényben, majd 1812 és 1871 között a „Osztrák Gyógyszerkönyv” (Pharmacopoea Austriaca). A Magyar Gyógyszerkönyv első kiadása 1871-ben jelent meg, a szerkesztőbizottság elnöke Than Károly volt. Az 1888-ban megjelent második, az 1909-ben megjelent harmadik, illetve az 1933-ban megjelent negyedik kiadás az első kiadáshoz hasonlóan minden szöveget két nyelven (magyarul és latinul) tartalmazott. A Magyar Gyógyszerkönyv első négy kiadása abban is hasonlított egymáshoz, hogy kizárólag a gyógyszertári gyógyszerkészítést és gyógyszerellenőrzést szabályozta; a gyógyszerkönyvekbe felvett készítményeket kötelező volt készletben tartani a gyógyszertárakban. Az 1954-ben megjelent V. Magyar Gyógyszerkönyv, amelynek szerkesztése Schulek Elemér elnökletével folyt, az előző négy kiadástól eltérően figyelembe vette az időközben nagy jelentőségre szert tett gyógyszeripar igényeit, így a Gyógyszerkönyvbe felvették az iparban alkalmazott korszerű műszeres analitikai eljárásokat is. Az V. Magyar Gyógyszerkönyvbe felvett készítmények már nem voltak kötelezően készletben tartandók a gyógyszertárakban. Az V. Magyar Gyógyszerkönyv Addenduma 1958-ban, majd a VI. Magyar Gyógyszerkönyv, melynek angol fordítása is készült, 1967-ben jelent meg. A Magyar Gyógyszerkönyv VII. kiadása (Ph. Hg. VII.) 1987. szeptember 1-én lépett hatályba. Szerkesztőbizottságának elnöke Végh Antal volt, 2206 lapon 705 cikkelyt tartalmaz. A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvet 2006-ban adták ki, amiben 2011-ben az Országos Gyógyszerészeti Intézet változtatásokat eszközölt. Európai gyógyszerkönyv Régi törekvés, a gyógyszeripar nemzetközivé válásával párhuzamosan, hogy a gyógyszerkönyveket világszerte egységesítsék, ennek egyik eredménye a hatodik kiadásánál járó Európai Gyógyszerkönyv (Ph. Eur.). Az Európai Gyógyszerkönyv az Európa Tanács egyik intézményének, a strasbourgi székhelyű Európai Gyógyszerminőségi Igazgatóságnak (European Directory of Quality of Medicines, EDQM)() kiadványa, amelynek 3 évente jelenik meg egy új kiadása (angol és francia nyelven), illetve évente 3 kiegészítő kötetet (supplementum) adnak ki. Magyarország 1991 és 1999 között megfigyelőként, majd 1999-től teljes jogú tagként vesz részt az Európai Gyógyszerkönyvi Bizottság munkájában, ami egyrészt azt jelenti, hogy az Európai Gyógyszerkönyv szerkesztésében a nemzeti delegáció tagjaként magyar szakemberek is részt vesznek, másrészt kötelezettséget jelent az Európai Gyógyszerkönyv előírásainak hazánkban történő bevezetésére; ez az Európai Gyógyszerkönyv magyar fordítását tartalmazó VIII. Magyar Gyógyszerkönyv 2006. augusztus 1-én történt hatályba lépésével valósulhatott meg. Az Európai Gyógyszerkönyv változásaival párhuzamosan a VIII. Magyar Gyógyszerkönyv előírásai is folyamatosan módosulnak, mely változásokról az Országos Gyógyszerészeti Intézet () közleményeket tesz közzé. Lásd még Magyar gyógyszerészek Gyógyszerészet További információk, források A Magyar gyógyszerkönyv első kiadása (1871) (MEK) Online Magyar Gyógyszerkönyv VII. kiadás I. kötet. Előszó. Medicina Könyvkiadó, Budapest, 1986 23-35. Az Országos Gyógyszerészeti Intézet OGYI-Ph. Hg. VIII. 2/2011. számú közleménye a VIII. Magyar Gyógyszerkönyv előírásainak változásairól Magyar Gyógyszerkönyv VIII. kiadás I. kötet. Előszó. Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2003 XIV-XV. 28/2006. (VII. 11.) EüM rendelet a Magyar Gyógyszerkönyv VIII. kiadásának alkalmazásáról, http://net.jogtar.hu/jr/gen/getdoc.cgi?docid=a0600028.eum Chikán Attila Chikán Attila (Budapest, 1944. április 4.) magyar közgazdász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe a vállalatgazdaság-tan, a vállalati versenyképesség és a logisztika. 1970-től a Rajk László Szakkollégium alapító igazgatója. 1998–1999-ben Magyarország gazdasági minisztere (az első Orbán-kormány elején), majd 2000 és 2003 között a Budapesti Corvinus Egyetem rektora. Életpályája 1962-ben Egerben érettségizett, majd felvették a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemre, ahol 1967-ben szerzett közgazdászdiplomát terv-matematika szakon. Ennek megszerzése után a Kohó- és Gépipari Minisztérium Tervezőirodáinak közgazdásza volt, de már 1968-ban az MKKE oktatója lett. 1969-ben védte meg egyetemi doktori disszertációját. 1970-ben a Rajk László Szakkollégium alapító igazgatójává nevezték ki, tisztségét azóta is (2010) betölti. Később adjunktus, majd egyetemi docens lett. 1990-ben kapta meg egyetemi tanári kinevezését. Még egyetemi tanári kinevezése előtt, 1989-ben a vállalat-gazdaságtan tanszék vezetője lett. A tanszéket 1998-ig vezette, amikor Orbán Viktor első kormányában kinevezték gazdasági miniszterré. Tisztségét 1999 végéig töltötte be. 2000-ben az egyetem rektorává választották három évre. 2004-ben a Versenyképesség-kutató Központ vezetője lett. Időközben a logisztika és termelési lánc tanszékre került egyetemi tanári beosztásban. 2006-ban a Collegium Budapest felügyelőbizottságának elnöke lett. 1997-től miniszteri kinevezéséig Széchenyi professzori ösztöndíjjal kutatott. 1981-ben védte meg a közgazdaság-tudományok kandidátusi, 1999-ben akadémiai doktori értekezését. Az MTA Közgazdaság-tudományi Bizottságának, a Marketingtudományi Bizottságnak és a Logisztikai Bizottságnak lett tagja. 1997 és 2000, valamint 2004 és 2007 között a Magyar Tudományos Akadémia közgyűlésének doktori képviselője volt. 2010-ben az Akadémia levelező, 2016-ban rendes tagjává választották. 2003-ban a Svéd Királyi Mérnöki Akadémia külső tagja lett. Akadémiai tisztségei mellett többek között a Nemzetközi Készletezési Tudományos Társaság főtitkára, illetve 1991-től a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság társelnöke, 2014-től elnöke. A Magyar Közgazdasági Társaság Gazdaságpolitikai és Gazdaságelméleti Szakosztályának elnöke. A Közgazdasági Szemle és a Vezetéstudomány című tudományos folyóiratok szerkesztőbizottságának tagja. Számos gazdasági társaságban töltött be vezető funkciót: 1986 és 1991 között a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt., valamint 1993 és 1998 között az Aranykor Nyugdíjpénztár igazgatóságának tagja volt, emellett a Dunaferr Rt. (1990–1998), az MTI Rt. (1997–1998) és a Richter Gedeon Rt. (2000–) felügyelőbizottságának elnöke volt. 2004-től több éven át a MOL Nyrt. felügyelőbizottságának alelnöke volt. Munkássága Fő kutatási területe a vállalatgazdaság-tan, a versenyképesség és a logisztika. E témakörökkel kapcsolatban ért el nemzetközileg is elismert eredményeket, valamint végzett iskolateremtő tevékenységet. Kutatási eredményei három fő témakörre összpontosulnak. Az első témakörben, a vállalati versenyképesség területén a mikro- és makroszintű versenyképesség egymás közötti kapcsolatára vonatkozó írásai, illetve a vállalati versenyképesség mérésére vonatkozó kutatásai emelhetőek ki. A második fő témakör a vállalatgazdaság-tan, ahol jelentős tankönyvszerzői (ezzel kapcsolatos tankönyve 2008-ban érte meg negyedik kiadását) és iskolateremtő munkássága. Harmadik fő témaköre a reálgazdaság jelenségeinek, főként a készletezés és a termelés menedzsmentjének kutatása. A 2000-es években több kutatást végzett a készletezés menedzsmentjének új paradigmáját megfogalmazó, empirikusan alátámasztott kutatásai. Több mint kétszáznegyven tudományos publikáció szerzője, ebből több mint tizenöt magyar és több mint tizenöt angol nyelvű könyv szerzője, társszerzője vagy szerkesztője. Munkáit elsősorban magyar és angol nyelven adja közre. Díjai, elismerései Pázmány Péter-díj (2000) Máriás Antal-emlékérem (2001) Popovics Sándor-díj (2003) a Babeş–Bolyai Tudományegyetem díszdoktora (2003) A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2006) Közgazdász Életműdíj, Magyar Közgazdasági Társaság (2015) az IPSERA életműdíja (2015) Főbb publikációi Készletgazdálkodás ; Tankönyvkiadó, Bp., 1971 Készletek a gazdaságban (társszerző, 1978) Operációkutatás és döntéselmélet 2. Bevezetés a döntéselméletbe ; Műszaki, Bp., 1978 A Rajk László Szakkollégium tíz éve, 1970-1980 ; szerk. Chikán Attila; MKKE Rajk László Szakkollégium, Bp., 1980 The Economics and management of inventories. Proceedings of the first International symposium on inventories. Budapest, September 1-5, 1980, 1-2. ; szerk. Chikán Attila; Akadémiai, Bp., 1981 Készletezési modellek (társszerző, 1983) (angolul is) A vállalati készletezési politika (1984) New results in inventory research. Proceedings of the second International symposium on inventories. Budapest, August 23-27, 1982 ; szerk. Chikán Attila; Akadémiai–Elsevier, Bp.–Amsterdam, 1984 Inventory in theory and practice. Proceedings of the Third International Symposium on Inventories. Budapest, August 27-31, 1984 ; szerk. Chikán Attila; Elsevier–Akadémiai, Amsterdam–Bp., 1986 ( Studies in production and engineering economics ) Bibliography of inventory literature. First, tentative version, 1-3. ; szerk. Chikán Attila et alii; ISIR, Bp., 1986 Inventory in theory and practice. Proceedings of the Third International Symposium on Inventories. Budapest, August 27-31, 1984 ; szerk. Chikán Attila; Akadémiai–Elsevier, Bp.–Amsterdam, 1986 Erőforrás-tartalékok a vállalati gazdálkodásban (1988) Készletek, ciklusok, gazdaságirányítás (társszerző, 1989) Progress in inventory research. A selection of papers presented at the Fourth International Symposium on Inventories, Budapest, August 25-29, 1986 ; szerk. Chikán Attila; Elsevier–Akadémiai, Amsterdam–Bp., 1989 Készletirodalom, 1968-1988. A magyar nyelvű készletirodalom rendszerezett bibliográfiája ; szerk. Chikán Attila, Gelei Andrea; Nemzetközi Készletezési Tudományos Társaság, Bp., 1990 Inventory Models (szerk., 1990) Vállalatgazdaságtan ; Aula, Bp., 1991 Manufacturing Strategies in Hungarian Industry (1995) Vállalataink erőltetett (át)menetben (1996) Emerging issues in purchasing and supply chain management. Selected papers of the First and Second IFPMM Summer Schools held in Salzburg, Austria in 1995 and 1996 ; szerk. Chikán Attila; IFPMM Summer School Secretariat, Bp., 1997 Az értékteremtő folyamatok menedzsmentje. Termelés, szolgáltatás, logisztika ; szerk. Chikán Attila, Demeter Krisztina; Aula, Bp., 1998 Managing Business in Hungary: An International Perspective (társszerk., 1999) Az értékteremtő folyamatok menedzsmentje - Termelés, szolgáltatás, logisztika (társszerző, társszerk., 1999, 2007) National competitiveness in global economy. The case of Hungary ; szerk. Chikán Attila, Czakó Erzsébet, Zoltay-Paprika Zita; Akadémiai, Bp., 2002 ( Transition, competitiveness and economic growth ) Vállalatelméleti szemelvények ; szerk. Chikán Attila; Aula, Bp., 2002 Vállalati versenyképesség a globalizálódó magyar gazdaságban (társszerk., 2002) Üzleti fogalomtár (társszerk., 2003, 2004) Kutatási tervtanulmány ; szerk. Chikán Attila, Czakó Erzsébet; BCE Vállalatgazdaságtan Intézet Versenyképesség Kutató Központ, Bp., 2005 ( Versenyképesség kutatások műhelytanulmány-sorozat ) Bevezetés a vállalatgazdaságtanba. A vállalatgazdaságtan tantárgy BSc színtű oktatási anyaga ; Aula, Bp., 2006 ( Bologna – tankönyvsorozat ) Vállalatgazdaságtan (4., átdolgozott, bővített kiadás, 2008; korábbi kiadások: 1991, 1997, 2003) Versenyben a világgal. Vállalataink versenyképessége az új évezred küszöbén (társszerk., 2009) A multinacionális vállalatok hatása a hazai versenyre és a versenyképességre ; szerk. Chikán Attila; BCE Vállalatgazdaságtan Intézet Versenyképesség Kutató Központja, Bp., 2011 17th International Symposium on Inventories. August 20-24, 2012, Budapest. Book of abstracts ; szerk. Chikán Attila; Diamond Congress Ltd., Bp., 2012 Chikán Attila–Szabó Erika Márta: Nemzeti versenyképességi intézmények és programok ; BCE Vállalatgazdaságtan Intézet Versenyképesség Kutató Központ, Bp., 2013 ( Versenyképesség kutatások műhelytanulmány-sorozat ) 18th International Symposium on Inventories. August 18-22, 2014, Budapest. Book of abstracts ; szerk. Chikán Attila; Diamond Congress Ltd., Bp., 2014 Rudyard Kipling Joseph Rudyard Kipling ([ˈd���z�f ˈ��dj�d ˈk�pl�ŋ], Bombay, 1865. december 30. – London, 1936. január 18.) irodalmi Nobel-díjas angol író és költő. Napjainkban leginkább gyermekeknek szóló műveiről ismert, melyek között leghíresebb A dzsungel könyve (1894). Édesapja John Lockwood Kipling (1837–1911) metodista lelkész, képzőművészeti iskolai tanár, illusztrátor, szobrász és festő volt, édesanyja Alice Macdonald (1837–1910). 6 éves koráig szüleivel Indiában élt. Tanulmányait Angliában folytatta, majd Indiában lett újságíró. Bejárta szinte az egész világot. Amerikában 4 évet élt, Európában politikai szerepet is vállalt: lelkes híve volt az angol gyarmatbirodalomnak. Híres regénye továbbá a Kim is (1901), melynek cselekménye Indiában játszódik, és meg is filmesítették. Mesegyűjteménye Az elefántkölyök címen jelent meg. Ha... (1895) című versét több magyar költő lefordította (Kosztolányi Dezső, Devecseri Gábor, Szabó Lőrinc). A novella művészetének egyik legnagyobb újítójaként tartják számon; gyermekeknek szóló művei a gyermekirodalom örökzöld klasszikusai; legjobb írásai kifinomult, sokoldalú és ragyogó elbeszélő tehetségét mutatják. A 19. század végén és a 20. század elején Kipling az egyik legnépszerűbb angol próza- és versíró volt. Henry James is csodálattal nyilatkozott zsenialitásáról. 1907-ben irodalmi Nobel-díjat kapott, az angol nyelven alkotó írók közül elsőként, és máig a legfiatalabbként. Többször felajánlották neki a lovagi címet, amit azonban ő mindig visszautasított. Később George Orwell a „brit imperializmus prófétájaként” emlegette Kiplinget. Sokan előítéletesként és militaristaként értelmezték munkáit, Douglas Kerr mai kritikus szerint Kipling még ma is indulatos vitákat kavar, és máig tisztázatlan, hová helyezzük el az irodalom- és kultúrtörténetben. Azonban mindenképp figyelemre méltó nemcsak kivételes elbeszélőtehetségének köszönhetően, hanem amiatt is, hogy műveiből hű képet kaphatunk arról, milyen lehetett a Brit Birodalomban élni. Gyermekkora és ifjúsága Joseph Rudyard Kipling Bombayban született, a brit gyarmati Indiában. Édesanyja Alice MacDonald, akinek minden nővére híres emberhez ment feleségül, édesapja pedig John Lockwood Kipling művésztanár és illusztrátor. Alice Kipling a Viktoriánus kor figyelemreméltó gyermeke, élénk és jó kedélyű hölgy volt. Egy indiai alkirály egyszer úgy említette: "Az unalom és Mrs. Kipling nem lehetnek ugyanabban a szobában." Lockwood Kipling, aki szobrászattal és fazekassággal is foglalkozott, az épp akkor alapított bombayi Sir Jamsetjee Jeejeebhoy Művészeti és Ipari iskola igazgatótanára volt. Szerelmük hajnalán a Rudyard tónál jártak az angliai Staffordshire-ben, ahol a táj szépsége olyannyira magával ragadta őket, hogy elsőszülött fiuk erről a tóról kapta a nevét. Nénjei házassága révén Kipling rokonságban állt Stanley Baldwinnal, aki háromszor lett Nagy Britannia konzervatív párti miniszterelnöke az 1920-as és 1930-as években. Kipling születési helyére ma is ellátogathatunk, bár az eredeti épületet lerombolták. A Sir J.J. Művészeti Intézet területén lévő épületet 2007 novemberében múzeummá nyilvánították az itt született szerző és műveinek tiszteletére. Kipling egy egész verset szentelt szülővárosának, melyet a városok anyjának nevezett. Bernice M. Murphy azt írja, mivel Kipling szülei anglo-indiaiaknak tartották magukat, csakúgy, mint a többi, a 19. században Indiában élő brit, ezért az író is ezt vallotta magáról. Mivel azonban élete legnagyobb részét másutt töltötte, a műveiben gyakran olvashatunk az identitás és a nemzethűség összetett problémáiról. Kipling így írt ezekről a konfliktusokról: "Mielőtt aludtunk egyet a délutáni hőségben, a portugál ayah (dada) vagy Meeta, a hindi inas mesélt nekünk és felejthetetlen indiai altatókat énekeltek, aztán felöltöztettek minket, és azzal küldtek át a szalonba, hogy “most beszéljetek szépen angolul anyuval és apuval”. Úgy beszéltünk angolul, hogy közben ügyetlenül fordítottuk az anyanyelvünket, amin gondolkodtunk és álmodtunk.". Kipling hatéves korában elkerült Bombayből. Az akkori szokás szerint hároméves Alice húgával együtt Angliába küldték őket. Hat évig éltek Southsea-ben, a Holloway házaspárral, akik Indiában élő britek gyermekeit nevelték. 65 évvel később kiadott önéletírásában Kipling felidézte az itt töltött idő rossz emlékét, amit a Mrs Holloway részéről megtapasztalt kegyetlenség és semmibevétel különös elegye jelentett. Kipling Trix becenevű húga jól megvolt Hollowayéknél, mivel a nevelőanya azt remélte, hogy Alice fia felesége lesz majd. A Kipling gyerekek időnként meglátogatták Angliában élő rokonaikat. Kipling különösen a londoni nagynéninél töltött időket élvezte, olyan volt ez számára, mint a paradicsom, ami megmentette. 1877 tavaszán Alice Kipling visszatért Indiából, és elhozta gyermekeit Hollowayéktől. Kipling kedves nénje többször szemrehányást tett a kisfiúnak, amiért nem szólt a rossz bánásmódról, amelyben részük volt. Az író erre így emlékszik vissza: "A gyerekek alig szólnak többet az állatoknál, hiszen amit átélnek, azt öröktől fogva valónak gondolják. Ráadásul a bántalmazott gyerekek pontosan tudják, mire számíthatnak, ha elárulják börtön-otthonuk titkait". 1878 januárjában Kipling felvételt nyert a United Services College nevű devoni intézménybe, amely a brit hadsereg tagjainak képezte ki a fiúkat. Bár kezdetben nehéznek érezte az iskolát, később szoros barátságokat kötött itt, és ez az iskola lett a helyszíne több gyerektörténetének. Itteni iskolaévei alatt esett szerelembe Trix ismerősével, Florence Garrarddal, akiről első regénye, az Elhalványult fény (The Light that Failed, 1891) Maisie nevű szereplőjét mintázta. Tanulóideje végén kiderült, hogy nincs elég tehetsége egy oxfordi ösztöndíjhoz, a szülei pedig nem tudják finanszírozni tanulmányait, így Lockwood Kipling a mai Pakisztán területén levő Lahoreban szerzett munkát fiának, ahol az apa a művészeti főiskola igazgatója és a Lahorei Múzeum kurátora volt. Az író a Civil & Military Gazette című helyi újság segédszerkesztője lett. 1882 szeptemberében Indiába hajózott, ahol a látványok és szagok felidézték benne gyermekkorát, és az akkor hallott, ismeretlen jelentésű, de anyanyelvként megtanult mondatokat. Az ideérkezés megváltoztatta Kiplinget, angliai évei elszálltak, és sosem tértek vissza. Könyvei külső papírborítóján, illetve belső címlapján később gyakran feltűnt a szvasztika, amit a jó szerencse jelképeként használt egészen addig, amíg a nemzetiszocialisták át nem vették azt. Első utazásai A lahori Civil és katonai híradó (Civil and Military Gazette), amelyet Kipling "úrnőként és igaz szerelmeként" emlegetett hetente hatszor jelent meg egész évben, kivéve egy egyhetes karácsonyi, és ugyanannyi húsvéti szünetet. Stephen Wheeler szerkesztő keményen dolgoztatta Kiplinget, akinek írói szükségletei kielégíthetetlennek bizonyultak. 1886-ban kiadta első verseskötetét Szolgálati nóták (Departmental Ditties) címmel. Ugyanabban az évben új szerkesztő került az újság élére Kay Robinson személyében, aki nagyobb teret adott Kipling kreativitásának, és felkérte, hogy írjon novellákat a lapba. 1883 nyarán Kipling ellátogatott Simla népszerű hegyi városkájába, a brit India nyári fővárosába. Az indiai alkirály és a kormány szokása volt, hogy fél évre Simlába helyezték a székhelyüket, ezzel téve a helyet a "hatalom és a pihenés központjává". Kipling családja minden évben ellátogatott ide, sőt az író apját a helyi keresztény templom szolgálatára hívták. Az író 1885 és 1888 itt töltötte éves szabadságát, és Simla fontos szerepet kapott a Gazetteben megjelenő elbeszéléseiben. Kipling így ír erről: "Egy hónapos nyári szabadságom minden egyes arany órája csupa öröm volt. Hőségben és kényelmetlenségben kezdődött úton és vasúton, aminek a vége egy hűvös este, a kandallóban tűz ropog, másnap reggel – sőt, utána még harminc reggelen át! - Anya behoz egy csésze teát, és mindannyian végre sokat beszélgetünk. Az ember nyugodtan dolgozhatott bármin, ami csak eszébe jutott, és általában sok minden jutott eszébe." Amikor visszatért Lahorebe, mintegy 39 történetet publikált a Gazetteben 1886 novembere és 1887 júniusa között. E történetek többsége megjelent Egyszerű hegyi történetek (Plain Tales from the Hills) című első prózai gyűjteményében, amely nemsokkal 22. születésnapja után, 1888 januárjában látott napvilágot Kalkuttában. A Lahoreben töltött időnek vége szakadt 1887 novemberében, amikor Kiplinget a Gazette nagyobb testvéréhez, a The Pioneer (Az úttörő) című laphoz helyezték át Allahabadba. Frenetikus tempóban folytatta az alkotást, és a következő évben hat novelláskötetet adott ki: Három katona (Soldiers Three), Gadsbyék története (The Story of the Gadsbys), Fekete és fehér (In Black and White), A deodarfák alatt (Under the Deodars), A fantomriksa (The Phantom Rickshaw), és a Wee Willie Winkie, összesen 41 írást, köztük néhány elég hosszút. Ezen kívül a The Pioneer rajputanai tudósítójaként számos vázlatot készített, amelyek később Letters of Marque címen lettek összegyűjtve, és a Tengertől tengerig és más vázlatok, úti levelek kötetben jelentek meg. 1889 elején egy vita után a The Pioneer felmentette Kiplinget a kötelezettségei alól. Az író ekkor többet kezdett gondolkodni a jövőjén. Hat kötetének szerzői jogát eladta, az Egyszerű történetek kötetet £50-ért; a The Pioneertól pedig felmondás helyett megkapta hat havi fizetését. Ebből a pénzből Londonba, a brit birodalom irodalmi fővárosába akart utazni. 1889 márciusában elhagyta Indiát, és a Rangun-Szingapúr-Hongkong-Japán útvonalon át San Franciscóba utazott. Amerika minden fontos nagyvárosába ellátogatva továbbra is írt cikkeket a The Pioneer számára, amelyek szintén olvashatók a Tengertől tengerig és más vázlatok, úti levelek kötetben. Utazása során találkozott Mark Twainnel, akinek jelenlétében egészen megilletődötten érezte magát. Az Atlanti-óceán átszelése után Kipling 1889 októberében érkezett Liverpoolba, majd hamarosan sikeresen debütált a londoni irodalmi életben. Írói útja Londonban Londonban Kipling számos történetét adta el különböző magazinszerkesztőknek. Talált egy helyet, ahol két évig lakott: A következő két év folyamán előbb megjelentette The Light That Failed című regényét, nem sokkal ezután idegösszeomást kapott, majd találkozott Wolcott Balestier amerikai íróval és kiadóval, akivel együtt dolgozott a A Naulahka című regényen (rá nem jellemző módon Kipling rosszul írta ezt a szót). 1891-ben orvosi tanácsra újabb tengeri útra indult, amelynek során a karácsonyt Indiában töltötte a családjával, ám amikor Wolcott Balestier hirtelen haláláról hallott, visszatért Londonba. Indulás előtt táviratban kérte meg Wolcott Caroline (Carrie) nevű testvérének kezét, akivel az év elején ismerkedett meg. Ugyanannak az évnek a végén jelent meg az Indiában élő britekről szóló elbeszélésgyűjteménye Life's Handicap címmel Londonban. A 29 éves Carrie Balestier és a 26 éves Rudyard Kipling 1892. január 28-án házasodtak össze Londonban. A menyasszonyt Henry James kísérte az oltárhoz. Az Egyesült Államokban Az ifjú pár nászútra indult, melynek egyik állomása a Balestier család vermonti birtoka volt, majd Japánba utaztak. Yokohamába érkezve megtudták, hogy bankjuk csődbe ment. Visszatértek Vermontba. Carrie ekkor már első gyermekükkel volt várandós. Egy kis kunyhót béreltek egy Brattleboro melletti gazdaságban. Nagyon szerényen rendezkedtek be, de boldogan éltek. Ebben a házban, az Örömkunyhóban (Bliss Cottage) született első gyermekük, Josephine, "1892 december 29-ének éjjelén, három lábnyi hóban. Mivel édesanyja születésnapja ugyanazon hónap 31-én, az enyém pedig 30-án van, gratuláltunk neki a tökéletes időzítéshez..." Ugyanebben a decembertől áprilisig a hó fogságában álló házban kapott ihletet Kipling A dzsungel könyvéhez (The Jungle Book), amelyben az indiai erdőségben élő, farkasok nevelte fiú a főszereplő. Josephine érkezésével az Örömkunyhó kicsinek bizonyult, így a pár vett egy darab földet az asszony bátyjától, és saját házat építettek. Wolcott és a vele folytatott munka emlékére kapta a ház a "Naulakha" nevet (ezt ezúttal Kipling a jó helyesírással írta). A Lahoreban töltött idő alatt az író lelkes híve lett a mogul építészetnek elsősorban a Lahore erődje területén álló Naulakha pavilon, amely egyik regénye címét és háza nevét ihlette. A ház ma is a Kipling Roadon áll, három mérföldnyire északra Brattleborotól. Vermonti elszigeteltsége, amelyhez hozzájárult egészséges, "józan, tiszta élete", Kiplinget kezdeményezővé és termékennyé tette. Négy év leforgása alatt A dzsugel könyvén kívül egy sor novellát írt (A napi munka - The Day's Work), egy regényt (Bátor kapitányok - Captains Courageous), valamint versek tömkelegét, többek között A hét tenger (The Seven Seas) kötetet. Különösen élvezte A dzsungel könyve történeteinek írását, főleg a könyv kapcsán neki író gyerekekkel való levelezést. A Naulakha írását időközben félbeszakította a szerző látogatóinak érkezése. Nyugdíjazása után nem sokkal eljött hozzá édesapja, valamint Arthur Conan Doyle brit író, aki golfleckéket is adott neki. Úgy tűnik, Kipling élvezte a játékot: havas tájon piros labdával játszott. Azonban a téli játék nem volt annyira kedvére, mivel ha a labda megcsúszott egy lejtőn, könnyen a Connecticut folyóba esett. Minden beszámoló arról tanúskodik, hogy Kipling nagyon szeretett a szabadban lenni, elsősorban pedig a vermonti őszi levélhullás nyűgözte le, erről levelei tanúskodnak. 1896 februárjában született második gyermekük, Elsie. Ekkor kapcsolatuk már nem volt könnyed és spontán. Bár mindig hűségesek maradtak egymáshoz, úgy tűnt, a kapcsolatuk kiürült. A 29 éves író erről barátjának írt levelében vall. Kiplingék talán egész életüket Vermontban élték volna le, azonban a nemzetközi politika és a családi összhang hiánya véget vetett ennek. Egy Venezuela és Brit-Guyana közötti határvita miatt kialakult angol-amerikai krízis háborús hangulatot teremtett az Egyesült Államokban. Az író keményen ellenállt az elsősorban az amerikai sajtóban jelenlevő britellenes érzelmeknek. Egy levelében így fogalmazza ezt meg: "úgy érzem magam, mint akire borosüveggel céloznak egy baráti vacsora közben." 1896 januárjában úgy döntött, véget vet családja amerikai életének, és máshol próbálnak szerencsét. Devonban Egy családi probléma volt az utolsó csepp a pohárban. Carrie és bátyja között egyre romlott a viszony Beatty iszákossága miatt. 1896 májusában Beatty részegen támadott sógorára a nyílt utcán, és bántalmazással fenyegette. Az eset után Beattyt letartóztatták, viszont a történet nagy port kavart a sajtóban, és az íróra irányította a figyelmet. Emiatt Kiplingnek egyáltalán nem volt többé magánélete, ami kimerítette és elcsüggesztette őt. 1896 júliusában Kipling összecsomagolta a holmiját, és örökre elhagyta nemcsak Naulakhát, hanem az Amerikai Egyesült Államokat is. 1896 szeptemberében a Kipling család az angliai Devon tengerpartján fekvő Torquaybe költözött. Az író továbbra is produktív és társadalmilag aktív volt. Kipling mostanra hires lett, és az előző 2-3 évben írásaiban egyre inkább hangot adott politikai állásfoglalásának. 1897 augusztusában megszületett fia, John. Ugyanakkor kezdett két költeményen dolgozni: "Recessional" (1897) és "A fehér ember terhe" (The White Man's Burden, 1899) amelyek megjelenésükkor vitákat váltottak ki. Egyes vélemények szerint a felvilágosult és kötelességtudó birodalomépítés himnuszai (amivel a viktoriánus kor hangulatát idézik), míg mások az arcátlan imperializmus propagandájának tartották ezeket a verseket faji megnyilvánulásai miatt, ugyanakkor olyanok is voltak, akik a költeményekben iróniát és a birodalomra leselkedő veszélyeket látták. Termékeny íróként – mivel egyik műve sem könnyen kategorizálható – a Torquayben töltött idő alatt írta a Stalky és társa (Stalky & Co) című gyerektörténet-gyűjteményt (amely a Westward Ho!-ban átélt tapasztalatai alapján született). Ennek ifjú főszereplői mindentudó cinizmussal tekintenek a patriotizmusra és a tekintélyre. Családja beszámolói szerint Kipling nagy élvezettel olvasott föl nekik a Stalky és társából, sőt időközönként nevetőgörcsöt kapott a saját maga által írt tréfákon szórakozva. Dél-Afrikában 1898 elején Kipling családjával Dél-Afrikába utazott téli üdülésre, és ez egészen 1908-ig minden évben hagyomány lett náluk. A Birodalom költőjének kijáró újonnan szerzett elismerése révén melegen üdvözölték őt a Cape Colony politikusai: Cecil John Rhodes, Sir Alfred Milner, Leander Starr Jameson. Kipling nagyra becsülte barátságukat és nagy csodálója volt mindhármuknak, és az általuk folytatott politikának. Visszatérve Angliába Kipling a búr háborút vívó britek mellett szólt verseiben. 1900 elején ismét Dél-Afrikába utazott, ahol segített a Barát (The Friend) című lap beindításában, amely az újonnan létrehozott Orange Free State fővárosában, Bloemfonteinben állomásozó brit katonáknak szólt. Először dolgozott újra újságnak, mióta tíz évvel azelőtt búcsút mondott az Úttörőnek. Újságírói munkája most csupán két hétig tartott. Cikkeket is írt, amelyekben a konfliktussal kapcsolatos véleményét fogalmazta meg. Más írásai Kipling további klasszikussá vált gyermekirodalomhoz kezdett anyagot gyűjteni. A Mesék (Just So Stories for Little Children) 1902-ben jelent meg, egy évvel a Kim című regény után, amely szintén maradandó műnek bizonyult. A család 1899-es amerikai útján legnagyobb lányuk, Josephine tüdőgyulladást kapott, amibe később belehalt. Az első világháború idején a háború tengerészeti témáiról írt esszéi és versei The Fringes of the Fleet címmel jelentek meg egy kötetben. Versei közül néhányat Edward Elgar angol komponista zenésített meg. Kipling két tudományos-fantasztikus novellát írt: Az éjjeli postával (With the Night Mail, 1905) és Könnyű, mint az ábécé (As Easy As A. B. C, 1912). Mindkettő a 21. században játszódik, a Kipling által elképzelt Aerial Board of Control világában, és a legkomolyabb modern sci-fi történetek közé illenek. 1934-ben a Strand Magazine-ban látott napvilágot a "Proofs of Holy Writ" című novellája, aminek állítása szerint William Shakespeare segített a King James Bible prózai nyelvezetének finomításában. Részt vett a növekvő német tengeri készültségre adott brit válasz körüli vitában. Ennek kapcsán keletkezett A létező flotta (A Fleet in Being) címen összegyűjtött cikksorozata 1898-ban. Pályája csúcsán A 20. század első évtizedében Kipling fürdött a népszerűségben. 1907-ben első angol nyelvű szerzőként tüntették ki az irodalmi Nobel-díjjal "megfigyeléseinek pontosságáért, fantáziájának eredetiségéért, gondolatainak férfiasságáért és kiemelkedő elbeszélő tehetségéért, melyek e világhírű szerző műveit jellemzik." A december 10-én stockholmI díjátadáson C. D. af Wirsén, a Svéd Akadémia elnöke méltatta az írót és három évszázad angol irodalmát. 1906-ban jelent meg a Puck a pooki dombokon (Puck of Pook's Hill), majd 1910-ben a Jutalmak és tündérek (Rewards and Fairies) című próza- és versgyűjteményei, az utóbbiban a "Ha..." című költemény. Egy 1995-ös BBC közvéleménykutatás szerint ez a britek kedvenc verse. Ez a fegyelmezettségre és sztoicizmusra buzdító költemény Kipling leghíresebb verse. Sokan tették már fel a kérdést, hogy miért nem lett Kipling Poeta Laureatus. Egyes állítások szerint felajánlották ezt neki, de ő elutasította. Meglepő módon a tények arról tanúskodnak, hogy Viktória királynő nem hagyta jóvá Kipling kinevezését.[forrás?]. Az első világháború hatása Mivel Kipling a 19. század végi terjeszkedő és magabiztos európaiság képviselője volt, az első világháborúban és azt követően hírnevének egyértelmű elhalványulását lehetett sejteni. Személyes tragédiája is beárnyékolta ezt az időszakot, mivel 1915-ben fia meghalt a loosi csatában. Emlékére írta a A fiam, Jack (My Boy Jack) című költeményét, melynek egy színdarab és egy televíziós adaptáció lett a feldolgozása, valamint a Rudyard Kipling: Az emlékezés meséje (Rudyard Kipling: A Remembrance Tale) című dokumentumfilm. Az író bűnösnek érezte magát, amiért a csupán 17 éves Johnt, akit gyenge látása miatt nem akartak besorozni, bejuttatta az Ír Nemzeti Gárdába. Részben e tragédia miatt csatlakozott Kipling a Sir Fabian Ware jóvoltából létrejött sírgondozó bizottsághoz (Imperial War Graves Commission, mai nevén Commonwealth War Graves Commission), amelynek tagjai a világ minden táján az elhunyt nemzetközösségi katonák emlékére kert-szerű hadisírokat létesítettek és gondoznak. Kipling választotta a nagyobb sírköveken látható "Nevük örökké fennmarad" (Their Name Liveth For Evermore) idézetet a Bibliából, valamint az "Isten ismeri" (Known unto God) mondatot az ismeretlen katonák síremlékére. Ezenkívül két kötetben megírta annak a seregnek a történetét, amelyik szolgálatában a fia harcolt. Az 1923-ban megjelent mű a hadtörténet egyik legragyogóbb darabja. A "Kertész" (The Gardener) című novella a katonai temetőkben tett látogatásokat írja le. A személygépkocsi népszerűvé válásának köszönhetően Kipling sok angliai és külföldi utazásra indult (bár legtöbbször nem ő vezetett), és útjairól beszámolókat írt brit lapoknak. Kipling több versében és írásában tett említést a mérnöki munkával kapcsolatban. Erre válaszként 1922-ben a Torontoi Egyetem egyik mérnökprofesszora felkérte, hogy segítsen neki a végzős hallgatók méltó diplomaosztó ünnepségének kialakításában. Az író örömmel látott munkához, így jött létre a A mérnöki hivatás rituáléja (The Ritual of the Calling of an Engineer) c. alkotás. A végzős mérnökök Kanada minden egyetemén ma is egy vasgyűrűt kapnak ajándékba, emlékeztetőül a társadalom iránti elkötelezettségükre. Ugyanabban az évben a skóciai St. Andrews Egyetem rektora lett, ezt a címét 1925-ig viselte. Halála és öröksége Kipling az 1930-as évek elejéig folytatta a munkát, ám lassabb tempóban és egyre kevesebb sikerrel. 1936. január 18-án halt meg perforált gyomorfekély következtében fellépő belső vérzés miatt, 70 esztendős korában (két nappal V. György előtt). Tévedésből korábban jelentették meg a halálhírét, amire Kipling így reagált: Épp most olvastam, hogy halott vagyok. Ne felejtsenek el törölni az előfizetők listájáról. Rudyard Kipling hamvait a Poets' Corneren, a Westminster apátság déli kereszthajójában helyezték örök nyugalomra, több kimagasló irodalmi személyiség földi maradványai mellé. Posztumusz elismerése Több íróra volt nagy hatással Kipling munkássága, többek között Edmund Candlerre. Halála után azonban kritikai megítélése negatívabb lett.[forrás?] A költészeti trendek eltértek Kipling szabályos verslábaitól és rímeitől. Ráadásul ahogy a század közepén összeomlottak az európai birodalmak, írásai elvesztették időszerűségüket. Ellenzői véleménye szerint Kipling írásai csak az író társadalmi-politikai nézeteivel együtt értelmezhetőek, és ezek fényében indiai szereplőinek ábrázolása fajgyűlölő. Ugyanakkor figyelemreméltó világpolgár szemléletről is tanúságot tesz és meglepő tiszteletet mutat a nem európaiak iránt. Ennek egyik példája, ahogyan a „Recessional” című költeményben kifigurázza II. Vilmos német császárnak a kínai boxerlázadás kapcsán elhangzott, egy „magasabb” törvényre vonatkozó megjegyzését. [forrás?]. Érvként többen idézik Kiplingtől „A fehér ember terhe” című költemény „félig ördög, félig gyermek” sorát a gyarmatokon élőkre való utalásként. George Orwell Kiplingről írt esszéjében azonban arra sorol magyarázatokat, hogy ezek a gondolatok majdnem biztosan a náci németekre utalnak, és azt állítja, hogy a költemény valójában mind a brit, mind a német hatalmi politika bírálata. Egy másik novella, A királynő szolgái (The Servants of the Queen) történetét egy katonai tábor állatai mesélik el, akik azon gondolkodnak, vajon mire valók az emberek háborúi. A mű egyértelmű háborúellenes üzenetet közvetít, valamint finoman kigúnyolja az Afganisztán ellen háborúzó angolokat, akik annak ellenére elbuktak, hogy több fegyvert vonultattak fel, mint egy évszázaddal később a Szovjetunió.[forrás?] Kapcsolata a cserkészettel Kipling erős szálakkal kötődott a cserkészmozgalomhoz. Robert Baden-Powell, a mozgalomalapító több témát használt fel A Dzsungel könyve történeteiből és a Kimből: a Farkaskölykök ifjúsági mozgalom nevét, a felnőtt segítők nevét és sorolhatnánk. Vélemények költeményeiről és írásairól A faji attitűdök és a költészettel szembeni irodalmi követelmények változása ellenére Kipling költészete továbbra is népszerű azok körében, akik "életerősnek" látják azt. Még egy nagyon más stílusú költő, T. S. Eliot is szerkesztett Kipling-kötetet Kipling válogatott versei (1943) címmel, bár előszavában azt írja róla, hogy "[Kipling] alkalmi költő volt – még akkor is, ha véletlenül írt verset!" Kipling felnőtteknek szóló történetei szintén több kiadást megértek és olyan írók nagyrabecsülését vívták ki, mint Poul Anderson, Jorge Luis Borges, és George Orwell. Kiplinget mégis gyermekkönyveiért szeretik leginkább. A dzsungel könyve számtalan filmes változatban ismert, jó néhány költeményét pedig Percy Grainger megzenésítette. 1964-ben a BBC sorozatot sugárzott történeteiből. Kipling otthona Burwashban Az író felesége 1939-ben hunyt el. Ekkor otthonuk, a Burwash-beli "Bateman's" a történelmi jelentőségű és természeti értékű helyek megőrzéséért felelős hivatal (National Trust for Places of Historic Interest or Natural Beauty) gondozásába került, akik a szerző emlékére rendezték be, és múzeumként látogathatóvá tették a nagyközönség számára. A család három gyermeke közül csak Elsie érte meg a felnőttkort, ám ő 1976-ban gyermektelenül halt meg, és a birtokában levő szerzői jogokat ugyanerre a hivatalra hagyta. Az Egyesült Királyságban létezik egy aktív Kipling Társaság (Kipling Society). Elismerése Indiában A mai modern Indiában, ahonnan az író a legtöbbet merítette, még mindig ellentmondásos a megítélése, elsősorban a modern hindu nacionalisták és néhány poszt-koloniális kritikus körében. India első miniszterelnöke, Pandit Dzsaváharlál Nehru azonban mindig a Kimet vallotta kedvenc regényének. 2007 novemberében pedig az író születésének helyén múzeumot hoztak létre Kipling és művei tiszteletére. Művei Szolgálati nóták (Departmental Ditties, 1886, versek) Egyszerű hegyi történetek (Plain Tales from the Hills, 1887, rövid elbeszélések) Három katona (Soldiers Three, 1888) Gadsbyék története (The Story of Gadsbys, 1888) Fekete és fehér (In Black and White, 1888) A deodarfák alatt (Under the Deodars, 1888) A fantomriksa és más történetek (The Phantom Rickshaw and Other Tales, 1888) Kaszárnya balladák (Barrack Room Ballads, 1892, versek) A dzsungel könyve (The Jungle Books : 1-2. köt., 1894–1895, ifjúsági irodalom, próza) Ha... (If, 1895, versek) A három kópé (Stalky and Co., 1899, elbeszélések) Kim (1901, regény) Mesék/Elefántkölykök (Just So Stories for Little Children, 1902, ifjúsági irodalom) Ügyletek és felfedezések (Traffics and Discoveries, 1904) Puck a pooki dombokon (Puck of Pook’s Hill, 1906, ifjúsági irodalom, próza és vers együtt) Jutalmak és tündérek (Rewards and Fairies, 1910, ifjúsági irodalom, próza és vers együtt) Szárazföldi és tengeri történetek (Land and Sea Tales, 1923, elbeszélések) A Száz Bánat Kapuja (elbeszélések) Versek (Poems, 1886–1929, 1929) Valami magamról: önéletrajz (Something of Myself, 1937) Magyar fordítások Elborult világ. Regény, 1-2. ; ford. Ny. J.; Athenaeum, Bp., 1893 ( Az Athenaeum olvasótára ) Papi áldás nélkül. Regény ; Magyar Hírlap, Bp., 1898 Indiai történetek. 1-3. sorozat ; ford. Mikes Lajos; Lampel, Bp., 1898 ( Magyar könyvtár ) Indiai történetek. Elbeszélések, 1-2. ; ford. Zoltán Vilmos; Gross, Győr, 1899 ( Egyetemes könyvtár ) Történetek az őserdőből ; ford. Békési Gyula; Athenaeum, Bp., 1899 A dzsungel könyve, 1-3. ; ford. Mikes Lajos; Lampel, Bp., 1899-1902 ( Magyar könyvtár ) Rudyard Kipling–Edgar Allan Poe versei ; ford. Pásztor Árpád, Szebenyei József; Sebő, Nagyvárad, 1904 A hídépítők. Indiai történet ; Vass, Bp., 1902 Gyermekmesék ; ford. Mikes Lajos; Lampel, Bp., 1903 A birmai leányzó és más elbeszélések ; Freund, Bp.–Bécs, 1904 ( Modern írók könyvtára ) A fekete Jack és más elbeszélések ; Freund, Bp.–Bécs, 1904 ( Modern írók könyvtára ) Purun Bhagat csodája és egyéb elbeszélések ; ford. Demény Dezső; Országos Irodalmi Rt., Bp., 1908 Újabb dsungel-történetek ; ford. Békési Gyula; Lampel, Bp., 1909 ( Magyar könyvtár ) Muszkák foglya és egyéb történetek ; ford. Benedek Marcell; Lampel, Bp., 1919 ( Magyar könyvtár ) Hanuman isten bélyege. Indiai történet ; ford. Vécsey Leó; Muzsa, Bp., 1919 ( Különös könyvek ) Történetek, mesék ; ford. Bartos Zoltán; Világirodalom, Bp., 1920 ( Világirodalom könyvtár ) A pillangó. Az eredeti teljes szöveg és hű fordítása ; ford. Czobor Béla, Lantos, Bp., 1920 ( Kétnyelvű klasszikus könyvtár ) Kim. Regény ; ford. Bartos Zoltán; Világirodalom, Bp., 1920 A rőzsés fiú ; ford. Reichard Piroska; Athenaeum, Bp., 1921 ( Modern könyvtár ) A gyöngy-elefánt. Elbeszélések ; ford. Bartos Zoltán; Genius, Bp., 1923? ( Genius könyvtár ) Három kópé ; ford. Benedek Marcell, ill. Pólya Tibor; Genius, Bp., 1923 ( Az ifjúság szépírói ) Vitéz kapitányok... Történet a nagy zátonyokról. Regény ; ford. Bartos Zoltán; Athenaeum, Bp., 1924 ( Az angol amerikai irodalom remekei ) Tévedésből ; Szent István Tápszerművek, Bp., 1926 ( Szent István könyvtár ) Naulahka. Regény ; ford. Déry Tibor; Pantheon, Bp., 1927 ( A regény mesterei ) A fény kialudt. Regény ; ford. G. Beke Margit; Pantheon, Bp., 1927 ( A regény mesterei ) Suddhoo házában és más indiai történetek ; ford. Pantl Kálmán; Lampel, Bp., 1929 ( Magyar könyvtár ) A dzsungel világa ; ford. Benedek Marcell, ill. Haranghy Jenő; Hungaria, Bp., 193? A dzsungel könyve és az új dzsungel-könyv ; ford. Benedek Marcell, ill. Haranghy Jenő; Győző Andor, Bp., 1930 Három katona ; ford. Balassa József; Franklin, Bp., 1930 ( Külföldi regényírók ) Maugli kalandjai az őserdőben ; ford. Benedek Marcell, ill. Haranghy Jenő; Győző, Bp., 1934 Indiában történt ; Napsugár, Bp., 1943 ( Napsugár könyvek ) Tilos terület ; Siményi, Bp., 1943 Túl a rácson ; Aurora, Bp., 1943 Ez India! ; ford. Rácz György; Aurora, Bp., 1943 Kincs a dzsungelben ; Csongor, Bp., 1944 Íme a Dzsungel ; Csárdás, Bp., 1944 Tumai, az elefántok kedvence ; ford. Mikes Lajos; Hungária Ny., Bp., 1949 ( Forintos regény ) A fantomriksa. Válogatott novellák ; ford. Hajnal Péter, Kemény Dezső; Móra, Bp., 1991 Maugli kalandjai az őserdőben. Fejezetek A dzsungel könyvéből gyerekeknek ; ford. Benedek Marcell, versford. Weöres Sándor, ill. Haranghy Jenő; Móra, Bp., 1992 A maharadzsa kincse ; ford. Déry Tibor; Fátum-ars, Bp., 1994 A sivatagi harcos ; ford. G. Beke Margit; Fátum-ars, Bp., 1994 Riki-tiki-tévi és más történetek ; ford. Benedek Marcell, versford. Weöres Sándor; Ciceró, Bp., 1997 ( Kenguru könyvek ) Mesél a dzsungel ; ford. Benedek Marcell, ill. Budai Tibor; Sensus, Bp., 2003 Kim, az ördöngös ; ford. Sári Júlia, versford. Tandori Dezső, ill. John Lockwood Kipling, utószó, jegyz. Sári László; Kelet, Bp., 2006 Kipling állatmesék ; szerk. Ballér Piroska, ford. Simon Mónika, ill. Andrej Klepakov, Larisza Klepakova; Canissa, Nagykanizsa, 2007 Riki-tiki-tévi és más történetek. A dzsungel könyvének második része ; ford. Benedek Marcell, versford. Weöres Sándor, ill. Szántó Piroska; Ciceró, Bp., 2007 ( Klasszikusok fiataloknak ) A dzsungel könyve. Regény. Maugli történetei ; ford. Rindó Klára, Szabados Tamás; Könyvmolyképző, Szeged, 2008 ( Jonatán könyvmolyképző ) A dzsungel könyve. Mese a hűségről ; átdolg. Jane Arlington, ford. Gordos Judit, ill. Joel Schick; Reader's Digest, Bp., 2009 ( Tanulságos történetek ) A Száz Bánat Kapuja. Elbeszélések ; szerk., utószó Sári László; Palatinus, Bp., 2009 ( Nobel-díjasok könyvtára ) A fény kialszik ; ford. M. Nagy Miklós; Kelet, Bp., 2009 Indiai történetek. Válogatott elbeszélések ; vál. Sári Júlia, utószó Sári László; Kelet, Bp., 2009 Hogyvolt-mesék ; ford. Elekes Dóra, Greskovits Endre, ill. Rudyard Kipling; Sziget, Bp., 2010 Fekete és fehér. Indiai történetek ; ford. Balassa József, cop. 1930; Metropolis Media, Bp., 2010 ( Irodalmi Nobel-díjasok könyvtára ) A gondolkodó bika. Válogatott elbeszélések ; Kelet, Bp., 2010 A dzsungel könyve ; átdolg. Lisa Church, ford. Csonka Ágnes, ill. Lucy Corvino; Alexandra, Pécs, 2010 ( Klasszikusok könnyedén ) Kívánságok háza ; ford. Kollárik Péter; Metropolis Media, Bp., 2010 ( Galaktika fantasztikus könyvek ) Aki király akar lenni. Válogatott elbeszélések ; Kelet, Bp., 2010 A dzsungel könyve ; átdolg. Maria Seidemann, ford. Kincses Edit, ill. Ute Thönissen; Ciceró, Bp., 2012 ( Klasszikusok kisebbeknek ) A dzsungel könyve ; ford. Varró Gábor, versford. Varró Dániel, ill. Békés Rozi; Ciceró, Bp., 2014 A dzsungel könyve. 2. szint ; Rudyard Kipling alapján átdolg. Sol Arráez, ill. Carmen Guerra, ford. Sándor István; Napraforgó, Bp., 2015 ( Olvass velünk! ) A dzsungel könyve ; ford. Greskovits Endre, versford. Horváth Viktor, ill. Szabó Levente; Helikon, Bp., 2016 The man who would be king / Az ember, aki király akart lenni ; ford. Bánki Veronika; Kossuth, Bp., 2017 ( Angol-magyar kétnyelvű klasszikusok ) A dzsungel könyve 2. Riki-tiki-tévi és más történetek ; ford. Rindó Klára; Könyvmolyképző, Szeged, 2017 ( Kaméleon könyvek ) 4012 Geballe A 4012 Geballe (ideiglenes jelöléssel 1978 VK9) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Eleanor F. Helin, Schelte J. Bus fedezte fel 1978. november 7-én. III. Bermudo leóni király III. Bermudo (1009/1010 – 1037. szeptember 4.), akit Vermudo néven is szoktak írni, leóni király (1028-1037) volt. Élete III. Bermudo a Kantábriai-házból származott, V. Alfonz leóni királynak (994-1028) a fia és utóda. Édesanyja V. Alfonz első felesége, Elvira Menéndez (996?–1022), Menendo González galíciai gróf lánya volt. (Apja nem VI. Alfonz néven volt király, ahogyan egy-két forrásmunka – tévesen – jelöli, ugyanis nem Froilaz Alfonz leóni király (? – ?) a IV. Alfonz nevű leóni király, Froilaz Alfonzt a spanyol forrásmunkák nem sorolják be León királyai közé; ezért Szerzetes Alfonz (897? – 933), aki 925-től 931-ig uralkodott, volt IV. Alfonz leóni király.) III. Bermudo egész uralkodására rányomta a bélyeget az, hogy a Ximena-házból (egyes források írásmódja szerint a Jimena-házból, avagy Jiménez-házból) származó III. (Nagy) Sancho (992 körül-1035), az akkor még Pamplonai Királyságnak nevezett Navarra királya, ekkor érkezett hatalma csúcspontjára. Pamplona túlsúlyán az sem enyhített, hogy III. Bermudo a Lara -házból származó, Sancho Garcíának (965?-1017), Kasztília grófjának (más jelölés szerint I. Sancho grófnak) a lányát, Jimenát (1012-1063) vette feleségül, akinek a nővére, Munia (Muniadonna, Munia Elvira, 995? – 1066), pedig III. Sancho felesége volt, így a két király sógorságba került. III. Bermudo azt tervezte, hogy a testvérét, Sanchát (1013?-1067), feleségül adja a nővérek testvéréhez, García Sánchezhez (1010-1029), Kasztília grófjához (aki más jelölés szerint II. García gróf). 1029-ben azonban García Sánchez grófot meggyilkolták. (Egyes feltételezések szerint a gyilkossághoz Sanchának is köze lehetett.) García Sánchez halálával a Lara – ház férfiágon kihalt. III. Sancho, aki a kiskorúsága idején a kasztíliai gróf gyámja volt, kihasználta az alkalmat, és Kasztíliát elszakította a Leóni királyságtól, ő lett Kasztília ura (egyes forrásokban II. Sancho gróf néven szerepel is), azonban – formálisan – már ebben az évben a Muniától született középső fiát, Ferdinándot (1016? 1018? – 1065), Kasztília grófjává tette. III. Sancho pedig egy területrészt el is hódított a Leóni Királyságtól. III. Bermudo vissza akarta szerezni az elveszített területeket, de Bermudón az sem segített, hogy Ferdinánd 1032-ben feleségül vette Sanchát, így Bermudónak a sógora lett. Ellenkezőleg, a házasságkötés lehetőséget adott arra III. Sanchónak, hogy a Leóni Királyságot is a fennhatósága alá vonja. III. Sancho 1034-ben bevonult Leónba, a királyság fővárosába, ahol magát császárrá koronáztatta, bár még ebben az évben önként ki is vonult. III. Bermudo a navarrai király elől Galíciába vonult vissza. 1035-ben III. Sancho meghalt, a végrendeletében a birodalmát négy királyságra felosztva, a négy fiára hagyta, ekkor emelte fel Kasztíliát grófságból királysággá. I. Ferdinánd gróf, akit a történetírás a „nagy” jelzővel tisztel, így vált I. Ferdinánd néven Kasztília első királyává (1035 – 1065), mint a Navarrai – házból származó uralkodó. III. Bermudo a navarrai király halála után szinte nyomban visszatért Leónba, és visszaszerezte a III. Sancho által elvett területeket, illetve folytatta a harcot I. Ferdinánd ellen, Tierra de Campos területének megszerzéséért. E harc során azonban, 1037. szeptember 4-én, Tamarónnál, csatát veszített I. Ferdinánddal és a segítségére siető testvérével, V. (Nájerai) García, pamplonai/navarrai királlyal szemben, az ütközetben maga III. Bermudo is elesett. A leóni király fia, Alfonz, még 1030-ban meghalt, így III. Bermudóval – férfiágon – a Kantábriai-ház kihalt. A kasztíliai király, szintén I. Ferdinánd néven, leóni király (1037 – 1065) is lett, ugyanis Sancha a férje javára visszalépett, bár a királyság fővárosa, León, csak 1038-ban hódolt meg I. Ferdinánd előtt. III. Bermudo halálával León végleg elveszítette az elsőbbséget Kasztíliával szemben, a későbbiekben – pár kivételtől eltekintve – Kasztília királyai lettek León királyai is. Nathan L. Bachman Nathan Lynn Bachman (Chattanooga, 1878. augusztus 2. – Washington, 1937. április 23.) az Amerikai Egyesült Államok szenátora (Tennessee képviseletében, 1933–1937 között). Élete Bachman a Tennessee állambeli Chattanooga városban született, és ott járt elemi és középiskolába. 1903-ban a Virginiai Egyetem jogi karán szerzett diplomát, majd visszatért szülővárosába, ahol ügyvédként praktizált. 1906-tól 1908-ig városi ügyész volt Chattanoogában. 1912-től 1918-ig bíró volt Hamilton megyében, majd 1924-es lemondásáig Tennessee állam Legfelsőbb Bíróságának bírája volt. 1924-ben sikertelenül indult a szenátusi választáson, de kilenc évvel később, 1933. február 28-án, amikor Cordell Hull szenátor lemondott, a kormányzó őt nevezte ki, hogy töltse ki Hull hivatali idejét. Az 1934-es választáson a polgárok is bizalmat szavaztak neki, így a következő ciklusban már saját jogán volt szenátor egészen 1937. április 23-án bekövetkezett haláláig. Bachman Washingtonban hunyt el és Chattanoogában temették el. Munkaerőpiaci diszkrimináció Munkahelyi vagy munkaerőpiaci diszkriminációnak nevezzük azt a jelenséget, amikor a munkáltatók, felettesek vagy munkatársak a munkavállaló képességeit (pl. termelékenységét) egy bizonyos csoporthoz való (vélt vagy valós) hovatartozása alapján ítélik meg, és ez hatással van a munkavállaló munkaerő-piaci helyzetére vagy jövőbeli kilátásaira. A negatív munkahelyi diszkriminációra példa lehet, ha valakit neme, életkora, szexuális preferenciái, vallási hovatartozása, bőrszíne vagy származása miatt egyáltalán nem, vagy bizonyos munkakörökben nem alkalmaznak; ha az adott munkakörben dolgozó egyéb alkalmazottakhoz képest alacsonyabb bérrel vagy fizetéssel alkalmaznak (bérdiszkrimináció); előnytelenebb munkakörülmények között alkalmaznak; kedvezőtlenebb kilátásai vannak előléptetés, teljesítmény-értékelés, képzési lehetőségek stb. terén. Magyarországon leginkább érintett csoportok Magyarországon a munkáltatók által leginkább diszkriminált csoportok közé a romák, a nők, az idősek és a megváltozott munkaképességűek („rokkantak”) tartoznak. Bár a munkahelyi diszkrimináció pontos mértékét nehéz becsülni, egy 2014-es vizsgálatból kiderült, hogy a megkérdezettek 76%-a nem tudna elképzelni roma származású felettest, 54% roma származású beosztottat, 42% pedig kollégát. A romák után az LMBTQ csoporthoz tartozókkal és a testi fogyatékosokkal voltak a legkevésbé elfogadók a válaszadók. A romák foglalkoztatottsága alacsonyabb, mint a nem-romáké. Ennek számos oka van, az egyik diszkrimináció. A kutatások szerint a teljes foglalkoztatottságbeli különbség kb. egyharmadát magyarázza a diszkrimináció. Munkahelyi diszkriminációs modellek A munkahelyi diszkriminációval foglalkozó szakirodalom alapvetően két fő típust különböztet meg: ízlésalapú (preferencia- vagy előítélet alapú) diszkriminációt, illetve statisztikai diszkriminációt. Ízlésalapú diszkrimináció Ízlésalapú diszkrimináció esetén a diszkriminált csoporthoz tartozó munkavállalók azért szenvednek hátrányos megkülönböztetést a munkaerő-piacon, mert a munkáltatók vagy munkavállalók előítéleteik miatt nem szívesen dolgoznak velük együtt. A többségi munkapiaci résztvevők, amennyiben diszkriminatív preferenciákkal rendelkeznek, hajlandóak felárat is fizetni: kevésbé termelékeny vagy magasabb fizetésigényű munkavállalókat alkalmaznak a roma/LMBTQ/mozgássérült/muszlim stb. jelentkezők helyett, vagy maguk vállalják a többletmunka terheit. Az ízlésalapú diszkrimináció közgazdasági modellje szerint emiatt az ízlésalapú diszkrimináció költséges a vállalat számára, vagyis az ilyen vállalatok hosszabb távon – piaci verseny mellett – nem maradnak fenn, mivel a nem előítéletes versenytársaik nem viselik ezeket a többletköltségeket, így hatékonyabban tudnak termelni és magasabb profitot képesek elérni. Statisztikai diszkrimináció A statisztikai diszkrimináció modellje szerint a munkáltatók nem azért nem alkalmaznak (vagy alkalmaznak alacsonyabb bérrel) bizonyos csoportokba tartozó munkavállalókat, mert ez saját komfortérzetüket csökkentené, hanem mert az állásra jelentkezők tulajdonságait (termelékenységét) nem képesek közvetlenül megfigyelni, ezért csoportátlagokból kiindulva próbálják az információhiányból fakadó kockázatokat csökkenteni. Amennyiben az egyes csoportok átlagos termelékenysége alacsonyabb vagy alacsonyabbnak gondolt, a statisztikai diszkrimináció – az ízlésalapú diszkriminációval ellentétben – a vállalat szempontjából racionális döntés: mivel a nem diszkriminált csoportba (ténylegesen, vagy a vélekedés szerint) átlagosan magasabb termelékenységűek tartoznak, az ebbe a csoportba tartozó jelentkező nagyobb valószínűséggel kedvezőbb tulajdonságokkal rendelkezik, mint a diszkriminált csoport tagjai. A munkáltató tehát a kockázatot próbálja csökkenteni és ezáltal a vállalat hosszú távú profitját maximalizálni, amikor a csoportok átlagos teljesítményét veszi figyelembe. A munkahelyi diszkrimináció mérése A tradicionális béregyenlet A munkáltatói diszkrimináció mérésére a legáltalánosabban használt módszer a tradicionális béregyenlet. Az egyenletben azok a tulajdonságok szerepelnek béreket magyarázó változókként, amelyek leírják a dolgozók megfigyelhető termelékenységét, ilyen például az iskolázottság és a munkapiaci tapasztalat. Ezeken kívül egy adott kisebbségi csoportba való tartozást jelző változók is szerepelnek az egyenletben. Ha feltételezzük, hogy a megfigyelt dolgozói tulajdonságok jól mérik a termelékenységet, illetve hogy ezeken a változókon kívül nincs a csoportok között különbség a termelékenységben, a csoportokat jelző változók becsült együtthatóiból kiderül a diszkrimináció mértéke. A legnagyobb probléma ezzel a mérési módszerrel, hogy ez a feltételezés azonban túl erős. A csoportok között ugyanis minden valószínűség szerint léteznek nem megfigyelhető és nem mérhető különbségek, amelyek befolyásolják a termelékenységüket. A diszkrimináció-tesztelés A szakirodalomban diszkrimináció-tesztelésnek nevezett módszer lényege a mindennapi élet legkülönbözőbb területein felmerülő diszkrimináció gyakoriságának és jellemzőinek vizsgálata, kontrollált kísérleti elrendezés segítségével. A diszkrimináció-tesztelés a célja szerint lehet: igazságszolgáltatási, kutatási, illetve valamilyen intézmény ellenőrzésének céljából végzett tesztelés. A tesztelés módszerének lényege a kísérleti elrendezés és a homogenizálás. Olyan helyzeteket választ ki a kutató – állásszerzés, lakásbérlés, igazságszolgáltatás, rendőrségi igazoltatás, szolgáltatás stb. –, amelyekben a diszkrimináció vélhetően elterjedt társadalmi probléma lehet, s tesztelő párok segítségével vizsgálják ennek gyakoriságát. Tehát például egy cigány és egy többségi származású álláskeresõ jelentkezik ugyanarra az állásra. A homogenizálás lényege, hogy a „diszkrimináció-gyanús” folyamatokat (meghirdetett állás megszerzése, lakásvásárlás, ügyintézés, szolgáltatás stb.) minél több, az adott jelenségre ható tényező hatásától megtisztítják. Például a munkaerő-piaci diszkriminációt a foglalkozások csak azon körében mérik, ahol az adott kisebbség előfordulhat, illetve, hogy a tesztelő párok az állásra való alkalmasság szempontjából lehetőleg minél több lényeges tulajdonsága megegyezik. Ideális esetben az egyetlen eltérés köztük a vizsgálandó etnikai különbség, aminek azonban a lehető legszembeszökőbb (látható, nyelvhasználatból vagy névből következő) módon kell érvényesülnie. A jól felépített és kontrollált kísérleti elrendezés biztosítja, hogy az esetlegesen tapasztalt diszkrimináció nagy valószínűséggel a kísérleti változóra, azaz pl. az etnikai hovatartozásra, és ne más különbségre, úgy mint eltérő megjelenésre, képzettségre stb., legyen visszavezethető. Krüper A Krüper egy régi németországi tyúkfajta. Fajtatörténet Már régről ismert tyúkfajta, mely Németország északnyugati területén honos. Fajtabélyegek, színváltozatok Háta hosszú, széles, vízszintes. Farktolla nagy, jól fejlett, zárt. Melltájék széles, mély, kissé előre dőlt. Szárnya nagy, széles. Feje közepes méretű, közepesen széles, nyújtott. Arca piros, enyhén szőrös/pelyhes. Szemek nagyok, sötétbarnák. Csőre sötét, erős, kicsit ívelt. taraja alacsony fűrésztaraj, 4-6 fogazattal. Füllebenyek fehérek, közepesen nagyok. Toroklebeny vékony, közepesen hosszú, piros. Nyaka rövid, lekerekített. Combok rövidek, csüd szintén rövid, finom csontozatú; fekete színű. Tollazata puha. Színváltozatok: Fekete, fehér, sávozott, fekete-fehér, fekete-sárga, fogolyszínű. Tulajdonságok Közepes méretű tyúkfajta, vízszintes testtartással. Nagyon rövid lábai vannak. Alkalmasak szűkös kifutókba. Bizalmaskodó, szelíd, nyugodt fajta. Homécourt Homécourt település Franciaországban, Meurthe-et-Moselle megyében. Lakosainak száma 6157 fő (2015). Homécourt Montois-la-Montagne, Sainte-Marie-aux-Chênes, Auboué, Briey, Jœuf és Moutiers községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Zen cart A Zen Cart e-kereskedelmi menedzsmentrendszer. PHP-bázisra épülő, MySQL adatbázist használó és HTML-összetevőket is használó nyílt forráskódú programrendszer. Ez egy nyílt szoftver, a GNU General Public License alatt. Több nyelvet és pénznemet támogat. A Zen Cart különálló projektként az osCommerce-ből vált ki. Néhány modulja kísértetiesen hasonlít hozzá. Esztétikájában módosult, könnyen cserélhető sablonrendszerrel rendelkezik, új benne a ajándékkupon készítő és utalvány modul. A szállítás letöltéssel bővült. A Zen Cart Webáruház csomagját célorientált koncepciók alapján állította össze. Tartalmazza nemcsak az elinduláshoz szükséges alapvető elvárásokat, hanem már a középtávú értékesítés elemeit is magában foglalja. A programkódok és modulok, melyeket alkalmaznak, jól kiforrott több éves globális fejlesztések és marketing tapasztalatok eredményei. 2007. augusztus 12-én a Zen Cart projekt bejelentette, hogy a szoftver jövőbeli verzióiban áttér a PHP 5.2-re. Jellemzők A Zen Cart könnyedén üzembehelyezhető. Kevés alapbeállítást igényel. (Adatbázisnév, hostcím, boltadatok.) A szoftver jól teljesíti célját, bár jótállás nincs. Adminisztrációs felületen jól kezelhető. (Termék, árazás, szállító, hírlevelek, eladások, stb.) Több féle fizetési mód mellett a PayPal is lehetséges. Fizetős modulban létezik a bankkártya elfogadás is. A Zen Cart fő jellemzői közül néhány: többnyelvű támogatás széles körű vevőtámogatás korlátlan mélységű kategorizálás több szempontú akció és engedmény XHTML 1.0 sablonszisztéma extra lapok bannermenedzser többféle fizetési mód többféle szállítási lehetőség hírlevélküldés phpBB fórum beépíthető Bár a Zen Cart a módosított sablonrendszerrel javította a bolti menedzsmentet és adminisztrációt, új sablon kialakítása még mindig nehézkes. A testreszabásért az alapfájlokat gyakran szükséges szerkeszteni. (Nem igazán moduláris szerkezet). Aulnois-en-Perthois Aulnois-en-Perthois település Franciaországban, Meuse megyében. Lakosainak száma 515 fő (2015). Aulnois-en-Perthois Cousances-les-Forges, Lavincourt, Rupt-aux-Nonains, Savonnières-en-Perthois és Stainville községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Becski Irén Becski Irén (Sárközújlak, 1900. december 2. – 1982) magyar költő, lélektani szakíró. Becsky Andor húga. Brassai Viktor felesége, korábban Hamburgné Becski Irén. Fia Hamburg Péter matematikus. Lánya Kende B. Hanna pszichológus, szakíró. Életútja A kolozsvári egyetemen szerzett orvosi diplomát. Bécsben a Lázár klinikán szakosodott, majd Budapesten az Állami Gyógypedagógiai Intézetben dr. Szondi Lipót főorvos mellett dolgozott. Később a kolozsvári gyermek-ideggyógyászati klinikán lett egyetemi adjunktus, magánklinikáján ideges, anorexiás, borderline, figyelemzavaros gyerekek ambuláns és bentlakásos kezelését vállalta. Első versei a nagyváradi Tavasz és Magyar Szó (1919) hasábjain jelentek meg, majd a Keleti Újságban, Napkeletben (1920-22), Vasárnapi Ujságban (1924) és Nyugatban (1928). Lefordította Max Brod Reubeni, a zsidók fejedelme c. regényét (Új Kelet 1928). Tevékeny szerepe volt férje, Brassai Viktor előadóművész és költő antifasiszta szavalóestjeinek megszervezésében. Főleg gyermeklélektani szakcikkei tájékoztató jelleggel napilapokban jelentek meg. David Slade David Slade (1969. szeptember 26.) brit filmrendező, karrierjét videoklipekkel kezdte, olyan előadók klipjeivel, mint az Aphex Twin, Rob Dougan, a System of a Down, a Stone Temple Pilots, Tori Amos vagy a Muse. Első játékfilmjét 2005-ben mutatták be Cukorfalat címmel. Élete 2005-ben mutatták be a Cukorfalat című filmjét a Lions Gate Entertainment kiadásában; a stúdió a független filmet a Sundance Filmfesztiválon vásárolta meg. 2007-ben a 30 Days of Night című vámpírfilmet rendezte. A Summit Entertainment szerződtette a rendezőt az Alkonyat-filmsorozat harmadik részének megfilmesítésére, melyet 2010 nyarán mutatnak be Alkonyat – Napfogyatkozás címmel. Slade következő projektje a Cold Skin című regény filmváltozata lesz. Filmográfia Rövidfilmek I Smell Quality (1994) Do Geese See God? (2004) MEATDOG: What’s Fer Dinner (2008) Játékfilmek Cukorfalat (2005) 30 Days of Night (2007) Alkonyat – Napfogyatkozás (2010) Cold Skin' (?) Televíziós sorozatok Amerikai istenek (2017) Borsa (település) Borsa (románul Borșa, németül Borscha, ukránul Бoршa, jiddisül �����) város Romániában, Máramaros megyében, a történeti Máramarosban. Fekvése A városközpont 665 méteres tengerszint feletti magasságban, a Visó partján, Máramarosszigettől 83 km-re délkeletre, a Radnai-havasok lábánál, a Nagy-Pietrosz csúcs északi oldalán fekszik. Tőle 11 km-re kelet–délkeletre, a folyó forrásvidékén, 860–900 m magasan található Borsafüred. A kettőt összekötő műút két oldalán is épületek sorakoznak és a városhoz tartozik még néhány további külterületi lakott hely (Poienile-Borșei, Repedea, Pietroasa, Șesul Poienii). Története Vidékét II. Endre a Német Lovagrendnek adományozta. A települést 1365-ben említették először. Előbb a Drágffyak konyhai uradalmához tartozott, 1450-ben az alsóvisói nemesek birtokolták, később román kisnemesi falu volt. 1717. szeptember 14-én a máramarosi nemesek és a román, valamint magyar parasztok Sándor Lupu pópa (egykori kuruc) vezérletével a Sztrimtura nevű helyen csapdába csalták és megsemmisítették a közeli Tatár-hágón betörő tatár sereget. 15 ezer tatár esett el és kiszabadult a több ezer, Erdélyből elhurcolt rabuk. 1720-ban 31 nemes és két jobbágy telket írtak össze. 1750 körül költöztek be zsidó kereskedők Galíciából. 1800-ban már 250 zsidó élt Borsán, akik a haszid vallási irányzathoz tartoztak. Egy helyi haszid legenda szerint egykor Baál Sém Tóv is járt a településen. Román lakói 1786-ban erdei haszonvételekből, fakitermelésből, szarvasmarha-tenyésztésből és szőttesek készítéséből tettek szert jövedelemre. Közelében korábban aranyat is fejtettek, de a lelőhelyek ekkorra már kimerültek. A 19. század első felében fejlődött azonban ki később önállósuló rézbányász telepe, Borsabánya. 1848-ban a kiváltságaik elvesztése miatt elégedetlenkedő korábbi nemesek nemcsak „pazsurát” (címeres levelet) fogadtak el Urbantól, de marháik nagy részét is Naszódra menekítették és határőröket hívtak be a falu védelmére. November 8-án az idelátogató Szaplonczay József főszolgabíró és országgyűlési képviselő hasztalanul próbálta őket kibékíteni. A máramarosszigeti és a szabolcsi nemzetőrök kiűzték a határőröket. Néhány falu széli házat fölégettek ugyan, de Szaplonczay fellépése megmentette a falut a pusztulástól. A statáriális bíróság öt embert ítélt halálra, a rabságra ítéltek közül később többen beléptek a honvédseregbe. Görögkatolikus papját, Szálka Mihályt később a császári szervek vonták felelősségre, amiért „Erdélybe járt izgatni” a császár ellen. Az 1890-es években Pollák Jehuda Meir kezdte meg Borsafüred üdülőhely kiépítését, az ott található ásványvízforráshoz kapcsolódóan. 1894-ben megalapították a Borsai Takarékpénztárat és első gyógyszertárát, 1913-ban pedig kiépült a vasúti összeköttetés Máramarosszigettel. Az 1920-as években az 550 borsai zsidó családfő közül 150 volt munkás, 100 földműves és 80 kiskereskedő. 1930 nyarán, valószínűleg egy Dănilă nevű legionárius felbujtására elkövetett gyújtogatás miatt keletkezett tűzben 128, többségében zsidó ház égett le. 1934-ben kb. harminc borsai zsidó család költözött Palesztinába. 1941 nyarán a magyar hatóságok negyven zsidó családot toloncoltak ki Galíciába, ahol a kamenyec-podolszkiji vérengzés áldozataivá váltak. 1944 áprilisában zsidó lakosságát a felsővisói gettóba hurcolták. A deportálásból 395 borsai és környékbeli zsidó tért vissza. Hitközségük az 1950-es évek elejéig működött, amikor kivándoroltak Izraelbe. 1942-ben építették ki Borsafüreden az első sípályát. 1968-ban nyilvánították várossá. Lakossága 1838 -ban 3098 görögkatolikus, 306 zsidó és 24 római katolikus vallású lakosa volt. 1910 -ben 9343 lakosából 6493 román (69,49%), 2321 német és jiddis (24,82%), 378 magyar (4,04%) és 133 ruszin (1,42%) anyanyelvű; 6516 görögkatolikus, 2260 zsidó, 412 római katolikus és 140 ortodox vallású volt. 2002 -ben 21 232 lakosából 20 997 volt román, 103 cigány és 73 magyar nemzetiségű; 20 549 ortodox, 184 adventista, 172 római katolikus, 156 görögkatolikus és 136 pünkösdista vallású lakosa volt. Látnivalók Borsafüred Máramaros megye legnagyobb üdülőhelye és síparadicsoma. Az 1717-es győzelem emlékműve (Preluca Tătarilor), Borsafüredtől keletre. Ortodox fatemplom Híres emberek Itt született 1909 -ben Israel Polack chilei–izraeli textilgyáros. Borsa az irodalomban Bodor Ádám több művébe, a Sinistra körzet be is beépítette a város környékén szerzett élményeit. Redvás Åmål A Redvás Åmål egy 1998-ban készült svéd film. Eredeti címe „Fucking Åmål”, melyet az angol nyelvű országokban „Show Me Love”-ra (Mutasd meg mi a szerelem) tompítottak. A filmet hazánkban először a 8. Titanic Nemzetközi Filmfesztiválon (2000) mutatták be „Kurva Åmål” címen. A címben szereplő Åmål egy kisváros Svédország nyugati részén. A filmet Lukas Moodysson írta és rendezte, mely egyben első egész estés filmje is volt. A filmet valójában nem Åmål-ban, hanem a tőle nagyjából 100 kilométerre fekvő Trollhättan-ban forgatták. Cselekmény A film két középiskolás lány történetét meséli el, akik egy iskolába járnak egy jelentéktelen kisvárosban, Åmålban. Elinnek (Alexandra Dahlström), sok barátja van, sokat jár szórakozni, mégis valahogy üresnek érzi az életét. Agnes (Rebecka Liljeberg) ennek pont az ellenkezője, visszahúzódó és szinte nincsenek is barátai. Agnes szerelmes Elinbe, de nem tudja, hogyan mondhatná el neki. Elin elmegy Agnes születésnapi bulijára (főleg kifogásból, hogy ne kelljen egy másik bulira elmennie), és fogad nővérével, Jessicával, hogy meg meri csókolni Agnest. A csók elcsattan, és Elin rádöbben, hogy ő sem teljesen közömbös Agnes iránt. Filmzene A filmben a Broder Daniel nevű svéd indie pop zenekar több száma is hallható. Az utolsó jelenet végén, valamint a stáblista alatt Robyn "Show Me Love" című száma szól. 5526 Kenzo Az 5526 Kenzo (ideiglenes jelöléssel 1991 UP1) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Urata Takesi fedezte fel 1991. október 18-án. Nevét Szuzuki Kenzó japán csillagászról kapta. Hackett Hackett az ausztrál főváros, Canberra egyik elővárosa. A város Sir John Winthrop Hackett-ről (1848-1916) kapta nevét, aki egy újság szerkesztője és az Ausztrál Szövetség egyik munkatársa volt. Hackett utcáit ausztrál tudósokról nevezték el. A várost 1960-ban alapították. A település utcái megtekinthetők a Google Street View (Utcakép) szolgáltatással. Hackett városa Watson, Dickson (Ausztráliai fővárosi terület), és Ainslie (Ausztráliai fővárosi terület) városok közt fekszik. A városka az Antill Street és a Philipp Avenue közt fekszik, de szomszédos még vele a Canberra Nature Park is. A város keleti határában a Mount Majura hegy helyezkedik el. Földrajza A Canberra-képződmény meszes sziklaalakzatai, valamint negyedidőszaki hordaléklerakódások borítják a területet. A vidék magasabb részei az Ainslie vulkán kiemelkedésein fekszenek. Itt vulkanikus eredetű riodacit képződményeket találunk. Utcanevek eredete A Madigan Street a geológus Cecil Thomas Madigan után kapta nevét. A Rivett Street a kémikus Albert Cherbury David Rivett után kapta nevét. A Selwyn Street a geológus Alfred R. C. Selwyn után kapta nevét. A Skeats Street a geológus Ernest Willington Skeats után kapta nevét. Mogyoróska Mogyoróska törpefalu Borsod-Abaúj-Zemplén megye Gönci járásában, Miskolctól közúton 63 kilométerre északkeletre. Története Mogyoróskát 1363-ban említik először, a regéci uradalom részeként. A 15. században Giskra birtoka, majd a Szapolyaiaké. A török hódoltság alatt népessége fogyott, pótlására ruténeket telepítettek be. Népcsoportok A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar lakossága van. Népesség A település népességének változása: Környező települések Fony (4 km), Regéc (4 km), a legközelebbi városok: Abaújszántó (kb. 21 km) és Encs (kb. 25 km). Nevezetességei A településen áthalad az Országos Kéktúra . Regéci vár Cagnac-les-Mines Cagnac-les-Mines település Franciaországban, Tarn megyében. Lakosainak száma 2464 fő (2015). Cagnac-les-Mines Taïx, Albi, Castelnau-de-Lévis, Le Garric, Lescure-d’Albigeois, Mailhoc és Sainte-Croix községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Alle Farben Frans Zimmer, művésznevén Alle Farben (Minden szín németül) (Berlin, 1985. június 5.) német DJ, producer. 2014 óta szerződött a Guesstimate/b1 Recordingsszal és a Budde Musickal. Karrier Frans Zimmer Berlin Kreuzberg negyedében nevelkedett, ahol most is él és dolgozik. A középiskola után Zimmer művészetet szeretett volna tanulni, de nem vették fel az egyetemre. Az azt követő években különböző alkalmi munkákat vállalt, például cukrász volt egy berlini kávézóban. 2010-ben kezdte el zenei pályafutását mint Dj Berlinben, éjszakai klubokban, bárokban. Egy művész ösztönözte őt: Friedensreich Hundertwasser, akitől a művésznevét vette: Hundert Farben (azt jelenti, Száz szín), amelyet lecserélt az Alle Farbenre, amit mind a mai napig használ. 2012. május 9-én 30 000 ember előtt játszott az akkori Tempelhof reptéren Berlinben, ami meghozta számára a nemzetközi ismertséget. Azóta Zimmer szinte minden hétvégén fellép egész Európában, illetve játszik még különböző előadásokban Tel Avivban is. 2013 szeptemberében Zimmer bejelentette a Facebook-oldalán, hogy elkezdett dolgozni a debütáló albumán, és 2014 januárjában egy interjúban a Die Tageszeitung német újságban megerősítette, hogy az albuma pár hónap múlva készen lesz. 2014. április 15-én Alle Farben bemutatta Mozog (Messze) c. számát mint előzetest debütáló albumáról, amelyben Graham Candy énekelt. Peralada Peralada település Spanyolországban, Girona tartományban. Peralada Figueres, Rabós, Castelló d’Empúries, Mollet de Peralada, Garriguella, Pedret i Marzà, Pau, Fortià, Vila-sacra, Vilabertran, Cabanes és Masarac községekkel határos. Lakosainak száma 1859 fő (2017). Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Afrika állatkertjeinek listája Az alábbi lista Afrika állatkertjeit tartalmazza, országonként betűrendben: Algéria Algiers Zoo Jijel Zoo Oran Zoo Benin Jardin Botanique et Zoologique de l'Université d'Abomey-Calavi Burkina Faso Ouagadougou Zoo Dél-afrikai Köztársaság Bester Birds and Animals Zoo Park Birds of Eden Bloemfontein Zoo East London Zoological Gardens The Elephant Sanctuary Plettenberg Bay, Plettenberg Bay The Elephant Sanctuary Hartbeespoort Dam, Hartbeespoort Dam The Elephant Sanctuary Hazyview, Hazyview Emerald Zoo Vanderbijlpark Groote Schuur Zoo (zárva) Hartebeesport Dam Snake and Animal Park Johannesburg Zoo Lory Park Zoo National Zoo, Pretoria Tygerberg Zoo (zárva) World of Birds Wildlife Sanctuary and Monkey Park, Cape Town Egyiptom Alexandria Zoo Giza Zoo Qariyet El Assad (Lions' Village) Elefántcsontpart Abidjan Zoo Etiópia Addis Ababa Lion Zoo Ghána Kumasi Zoo Kamerun Mvog-Betsi Zoo, Yaoundé Limbe Botanical & Zoological Gardens, Limbe Kenya Mwaluganje Elephant Sanctuary, Kwale District, Coast Province Kongói Demokratikus Köztársaság Jardin Zoologique et Botanique d'Eala Parc Zoologique de Lubumbashi Zoo National de Kinshasa Líbia Tripoli Zoo Benghazi Zoo ( "Il bosco" ) Madagaszkár Tsimbazaza Zoo, Antananarivo Croc Farm, Antananarivo Lemurs' Park, Antananarivo (a város közelében) Parc Ivoloina, Toamasina Madagascar Exotic, Marozevo Parc Endemika, Sainte-Marie Malawi Blantyre Zoological Gardens Mali Bamako Zoo Mauritius La Vanille Nature Park Marokkó Exotiques de Bouknadel Zoologique de Rabat Jardin Zoologique de Rabat Mozambik Maputo Zoo Nigéria Abuja Children's Zoo, Abuja Audu Bako Zoo, Kano Enugu Zoo, Enugu Ibadan University Zoo, Ibadan Jos Wildlife Park Ogba Zoological Garden and Nature Park, Benin City Port Harcourt Zoo, Port Harcourt Sanda Kyarimi Zoo, Maiduguri Szenegál Parcs Forestier et Zoologique de Hann, Dakar Szudán Khartoum Zoo Tanzánia Dar es Salaam Zoo, Dar es Salaam Saa Nane Museum and Zoo, Mwanza Tunézia Zoo du Parc de Belvedere, Tunisz Friguia Park, Bouficha Uganda Uganda Wildlife Education Centre, Entebbe Zambia Munda Wanga Zoo, Lusaka Ollans Ollans település Franciaországban, Doubs megyében. Lakosainak száma 38 fő (2015). Ollans Maussans, Avilley, Cendrey és Larians-et-Munans községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Juan Francisco Torres Juan Francisco Torres Belén, ismertebb nevén: Juanfran (Crevillent, 1985. január 9. –) spanyol labdarúgó középpályás, jelenleg az Atlético Madrid játékosa. Pályafutása Real Madrid A Real Madrid akadémiáján nevelkedett. Az első csapatban 2004. január 24-én egy Villarreal elleni 2–1-es győzelemmel zárult mérkőzésen mutatkozhatott be, ekkor 15 perc játékidőt kapott. A 2005–2006-os idényben az Espanyol csapatához került kölcsönbe. Osasuna 2006 nyarán írt alá az Osasuna csapatához, 10 millió €-ért hagyta el a Real Madridot. 2006. szeptember 24-én lépett először pályára az Osasuna színeiben és mindját góllal járult hozzá csapata 2–0-s győzelméhez. A Celta Vigot sikerült legyőzniük és Juanfran szerezte a második gólt. Atlético Madrid 2011 január 11-én az Atlético Madriddal 2015-ig szóló szerződést kötött 4 millió € értékében. Első gólját az Atléticoban 2011. május 21-én szerezte az RCD Mallorca elleni 4–3-as győzelem alkalmával. Klubkarrierje legnagyobb sikere, hogy az Atléticoval megnyerte az Európa-liga 2011–2012-es kiírását. Válogatott Utánpótlásszinten szerepelt az összes korosztályos csapatban. Tagja volt a 2003-as ifjúsági labdarúgó-világbajnokságon második helyen végző és a 2004-es U19-es Európa-bajnokságon aranyérmet nyerő válogatottnak. A felnőtt csapatban 2012. május 26-án debütált egy Szerbia elleni felkészülési, barátságon találkozón, amit 2–0-ra a spanyolok nyertek. Sikerei, díjai Klub Spanyol kupa győztes: 2005–06 Európa-liga (győztes): 2011–2012 , 2017–18 UEFA-bajnokok ligája döntős: 2013-14, 2015-16 Válogatott U19-es Európa-bajnok : 2004 U20-as világbajnokság (2. hely): 2003 Európa-bajnokság (1. hely): 2012 Kék gém A kék gém (Egretta caerulea) a madarak (Aves) osztályának a gödényalakúak (Pelecaniformes) rendjébe, ezen belül a gémfélék (Ardeidae) családjába és a gémformák (Ardeinae) alcsaládjába tartozó gázlómadár. Rendszertani besorolása Sorolták az Ardea nembe Ardea caerulea néven is. Előfordulása Az USA-ban, Közép-Amerikában, a Karib-térségben, Peruban és Uruguayban él, tavak, szabad vizek mellett. Megjelenése Testhossza 60 centiméter, szárnyfesztávolsága 102 centiméter, testtömege 325 gramm. Életmódja Tavakban, mocsarakban és nádasokban keresi, halakból, férgekből és rovarokból álló táplálékát. Szaporodása Fészekalja 3-7 tojásból áll. 5535 Annefrank Az 5535 Annefrank egy kisbolygó, melyet Karl Wilhelm Reinmuth német csillagász fedezett fel 1942. március 23-án. Az Augusta család tagja, felszíne kráterekkel szabdalt, körülbelül 4,8 km (6,6 × 5,0 × 3,4 km) átmérőjű. Tömege 1,3·1014 kg, sebessége 20,02 km/s, abszolút magnitúdója 14,2. A kisbolygó a nevét Anne Frank zsidó származású német kislányról kapta, akit a második világháború idején írt naplója tett világhírűvé. A Stardust nevű amerikai űrszonda 1999. február 7-én indult a Wild-2 üstököshöz, hogy a kómájából gyűjtsön porszemcséket. Az üstököshöz vezető úton a szonda – miközben áthaladt a fő kisbolygóövön – 2002. november 2-án találkozott az 5535 Annefrankkal. A Stardust 3079 km-re közelítette meg a kisbolygót és képeket készített róla. A kisbolygóról visszaverődő fény alapján kapott fénygörbe árulkodik a forgási periódusról, a kisbolygó alakjáról, a forgástengely térbeli helyzetéről, annak precessziójáról, valamint akár az objektum alakját is meg lehet vele határozni. Az alakmodellek elkészítéséhez azért finomabb mérésékre is szükség van. A legegyszerűbb esetben az alakmodellek elkészítése egy háromtengelyű ellipszoid illesztéséből áll. A forgó ellipszoid különböző irányú vetületei okozzák a fényváltozást. Ennek azért van hatalmas szerepe, mert fontos információkat nyújthatnak a kisbolygók időbeli fejlődéséről, a Naprendszerben való ütközéseikről. A égitestek fényvisszaverő képessége, albedója 0,02 és 0,6 között mozog. (A Földé például 0,39). Éppen az 5535 Annefrank esete világított rá, hogy ezek az értékek pontatlanok lehetnek. A Stardust szonda által megvizsgált 5535 Annefrank reflexiós értéke ugyanis a korábban feltételezett érték fele (0,24), amiből az következik, hogy a kisbolygó valójában kétszer akkora, mint azt korábban gondolták. Forrás JPL Small-Body Database. (Hozzáférés: 2009. január 19.) Friedrich Julius Neumann Friedrich Julius Neumann (Königsberg, 1835. október 12. – Freiburg im Breisgau, 1910. augusztus 15.) német közgazdasági író. Életútja Jog- és államtudományi tanulmányait bevégezvén, 1865-ben a königsbergi egyetem magántanára, 1871-ben a közgazdasági egyetem tanára a bázeli egyetemen, 1876-tól pedig Tübingenben működött. Főként a közgazdaságtan alapfogalmaival és adópolitikai kérdésekkel foglalkozott. A Beiträge zur Geschichte der Bevölkerung in Deutschal seit dem Anfang dieses Jahrhunderts című gyűjteményes vállalatot 1883-tól szerkesztette. Munkái Die progressive Einkommensteuer im Staats- und Gemeindehaushalt (Lipcse, 1874) Ertragssteuern oder persönliche Steuern von Einkommen u. Vermögen? (Freiburg, 1876) Die Steuer und das öffentliche Interesse (Lipcse, 1887) Grundlagen der Volkswirtschaftslehre (Tübingen, 1889) Jegyzetek Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. április 26.) Forrás Bokor József (szerk.). Neumann, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X Emilio Estevez Emilio Estevez (New York, New York, USA, 1962. május 12. –) amerikai színész, rendező. Élete Emilio Estevez 1962. május 12-én született New Yorkban, Martin Sheen és Janet Sheen gyermekeként. 1968-ban családjával Malibuba költözött. Középiskolai tanulmányait a Santa Monica High Schoolban végezte. 1979-ben szerepelt az első filmben, amely az Apokalipszis most volt. Édesapja azt szerette volna, ha felveszi a Sheen nevet, de ő úgy döntött, hogy megtartja a családi nevet. 1983-ban A kívülállók című film hozta meg számára az ismeretséget, amelyet Francis Ford Coppola rendezett. Ezt követte 1984-ben a Segítő kezek című film. Egy évvel később a Szent Elmo tüze következett. Két évre rá mutatták be a Zsarulesen című film első részét. Az 1990-es évek elején olyan filmekben volt látható, mint például a Tökös ötös (1990), Szabad préda (1992) és a Haláli fegyver (1993). Az 1990-es évek második felében két nagy sikerű filmben is szerepelt, amelyek a Mission: Impossible (1996) és a Házi háború (1996) volt. A 2000-re években leginkább rendezőként dolgozott. 2004–2005 között a Döglött akták című sorozat rendezője volt. Ezt követte a CSI: New York-i helyszínelők című filmsorozat. 2008–2009 között a Gyilkos számok című film rendezője volt. Magánélete 1992–1994 között Paula Abdul volt a párja. Filmjei Színészként Tex (1982) Rémálmok (1983) A kívülállók (1983) Segítő kezek (1984) Nulladik óra (1985) Szent Elmo tüze (1985) Az volt akkor, ez van most (1985) Stephen King : Maximális túlhajtás (1986) Bölcsesség (1986) (forgatókönyvíró, rendező is) Zsarulesen (1987) Határ (1987) A vadnyugat fiai (1988) Kedden soha (1988) Végzetes utóhatás (1989) Tökös ötös (1990) (rendező és író is) A vadnyugat fiai II. (1990) Szabad préda (1992) Kerge kacsák (1992) Zsarulesen II. (1993) Haláli fegyver (1993) Az ítélet éjszakája (1993) Kerge kacsák II. (1994) Bunkókáim - Belefonódtam a telefonomba (1995) (producer) Kerge kacsák III. (1996) Mission: Impossible (1996) Házi háború (1996) (rendező is) Tegnap késő éjjel (1998) The Bang Bang Club (1998) Egy maréknyi aranyért (1998) Killer's Head (1999) Csak 18 éven felülieknek (2000) (rendező is) American Outlaws (2000) Sand (2000) A három királyok (2003) Az elnök emberei (2003) Bobby (2006) (rendező és forgatókönyvíró is) Arthúr és a villangók (2006) Két pasi – meg egy kicsi (2008) Vándorút (2010) (rendező is) Rendezőként The Guardian (2003–2004) Döglött akták (2004–2005) Close to Home (2005) CSI: New York-i helyszínelők (2005) Gyilkos számok (2008–2009) Vándorút (The Way, 2010) Díjai Hollywoodi filmdíj (2006) Bobby Forrás Hermann Péter: Ki kicsoda 2002 CD-ROM, Biográf kiadó ISBN 963-8477-64-4 Dolog (filozófia) A dolog szót mindenféle – elsősorban élettelen tárgyra használt – fogalom megjelölésére használjuk, illetve minden konkrétumra is, amely az észlelés, érzékelés számára hozzáférhető. Dolog – a logikában, a gondolkodásban A dolgokat a térbeliség ismertetőjegyei, az idő, a mozgás és különböző minőségei közül kiválasztott valamely jegy alapján lehet különválasztani. A dolgok közti határ nemcsak térbeli, azaz nem mennyiségileg kezelhető, hanem minőségi is lehet. Minden dolog csak határában, a határa által az, ami. A határ áthatja a dolog egész létezését, ezért a határolás vagy tagolás központi gondolati művelet. Ha van egy darab földünk és az három hektár, az a telek mennyiségi határa, Továbbá azonban a telek rét, legelő vagy tó, ez a föld minőségi határa. Az adott föld esetében ez a kettő egybeesik. Ha azonban egy szervezetre gondolunk, amely térben különböző pontokon található, az még nem szünteti meg a szervezetet, csak szétválik a mennyiségi és minőségi határa. A dolgokat elválasztó minőségi határok nem foghatók fel mennyiségi határokhoz hasonlóan. Mielőtt azonban egy homogén közeget térbeli ismertetőjegy alapján akarnánk tagolni, minőségi különbséget kell találnunk benne, akár csak egy ponton is, amely különbözik a többi ponttól. A dolog térbeli elhatárolása maga is csak minőségi elkülönítés alapján lehetséges. Van, hogy a minőségileg különböző dolgoknak egyáltalán nincsenek térbeli határai. Néha egy és ugyanazon ember különböző körülmények között annyira különbözően cselekszik, mintha két különböző ember volna. A minőségi határ megváltoztatása egy dolgot a fejlődés során más dologgá alakít át, függetlenül attól, hogy megmaradnak, vagy megváltoznak-e a térbeli jellemzők. A jég más dologgá, vízzé, a víz pedig gőzzé alakul át. Vagyis: A dolgok minőségek rendszerei A különböző dolgok minőségek különböző rendszerei Egy és ugyanazon dolog minőségek egy és ugyanazon rendszere A minőségileg felfogott dolog – részekből áll. E részek azonban nem térbeli részek, hanem minőségek rendszereinek részei. Minthogy ezek a részek megint csak minőségek rendszerei maguk is külön dolgot alkotnak. A dolgok közti minőségi határok nem mindig pontosan meghatározottak, de még homályosabbak olyankor a dolgok közti térbeli határok. A határ meghúzása kérdését a fraktálok leírásában találhatjuk meg szépen. A minőségi határ megvan, de az esetek többségében nem végezhető a látás, tapintás vagy más érzékek segítségével. A valóság racionális elemzésének eredménye, amely persze az érzékszervekből indul ki. Nyilvánvaló, hogy a térbeli határokat is csak korlátozottan látjuk, a lehetőséget azonban feltételezzük. Ha egy rendszer valamilyen tulajdonsággal bővül vagy szegényül, az adott dolog nem alakul át mindaddig, amíg nem változik át az egészet alkotó minőségek rendszere. Például a víz hőmérsékletének változása bizonyos határok közt nem változtatja meg a vizet alkotó minőségek rendszerét. Ez a változás csak akkor következik be, ha a hőmérséklet közönséges viszonyok között eléri a 100°C-ot. A megsebzett állat ugyanaz az állat marad, míg fel nem bomlik stb. De itt be kell vezetni az állapot kategóriát. Állapot Testek azonosságának meghatározásánál nincs szükség összes pontjaik egybeesésének ellenőrzésére. Elegendő meghatározni térbeli határaik azonosságát. Ha egyikük határainak átszelésének mindannyiszor átszeljük a másik határát is, akkor a testek azonosak egymással. Ennek megfelelően elegendő a minőségeknél a minőségi határok egybeesését tisztázni. Két dolog azonos, ha minden olyan minőségváltozás, amely az egyiket átalakítja, átalakítja a másikat is. Ugyanaz az ember Szókratész vagy Szókratész teste: csúsztatás dologról testre. Az azonosság egyben relatív is. Bizonyos tekintetben azonos dolgok más tekintetben nem azonosak. Következésképpen relatív a dolog minőségi fogalma A dolog szinonimái: tárgy, objektum. A dolog szót más értelemben teendő, kötelesség jelentéssel is használjuk. Forrás http://www.gportal.hu/gindex.php?pg=14551319&PHPSESSID=b4c7fda5ce6d95d3cc36a782a3f4927c Honda CB900F A 2000 és 2006 között gyártott Honda CB900F motorkerékpár, amit Európában és így Magyarországon is Honda Hornet 900 néven forgalmaztak, illetve az Egyesült Államokban Honda 919 néven ismert, egy vízhűtéses, soros négyhengeres 919 köbcentiméteres erőforrással rendelkező gép, ami 100 LE felett teljesít és 194 kg-ot nyom szárazon. Hatfokozatú váltóval szerelik. Elöl kettő, hátul egy tárcsafék található rajta. A négyhengeres erőforrás egyébként a Honda CBR900RR-nél használt motoron alapul. 1953-as magyar női nagypályás kézilabda-bajnokság Az 1953-as magyar női nagypályás kézilabda-bajnokság a huszonhetedik női nagypályás kézilabda-bajnokság volt. A csapatok területi (budapesti és megyei) bajnokságokban játszottak. Budapestről az első négy helyezett, valamint két békéscsabai csapat játszhatott az országos döntőben (középdöntőket nem rendeztek). Budapesten kilenc csapat indult el, a csapatok két kört játszottak. Az országos döntőben már csak egy kör volt. Országos döntő * M: Mérkőzés Gy: Győzelem D: Döntetlen V: Vereség G+: Dobott gól G-: Kapott gól P: Pont Budapesti csoport * M: Mérkőzés Gy: Győzelem D: Döntetlen V: Vereség G+: Dobott gól G-: Kapott gól P: Pont Megjegyzés: A Bp. Vörös Meteor-VL Keltex meccs eredménye hiányzik. A VL Keltex legalább egy pontot szerzett, mert egyébként a Bp. Kinizsi jutott volna a döntőbe. Terembajnokság Országos döntő * M: Mérkőzés Gy: Győzelem D: Döntetlen V: Vereség G+: Dobott gól G-: Kapott gól P: Pont Országos középdöntő I. 1. VL Magyar Posztó 8, 2. Békéscsabai Lokomotív 6, 3. Tatabányai Bányász 4, 4. Debreceni Petőfi 2, 5. Miskolci Építők 0 pont II. 1. Bp. Vörös Meteor 8, 2. Békéscsabai VL Pamutszövő 6, 3. Debreceni Lokomotív 4, 4. Miskolci Lokomotív 2, 5. Egri Vörös Meteor 0 pont III. 1. Bp. Postás 8, 2. Dorogi Bányász 6, 3. Győri Vasas 4, 4. Budakalászi Vörös Lobogó 2, 5. Pécsi Petőfi 0 pont Budapesti csoport * M: Mérkőzés Gy: Győzelem D: Döntetlen V: Vereség G+: Dobott gól G-: Kapott gól P: Pont Forrás Népsport 1953.09.28. (döntő) 1953.09.18., 09.22. (Bp) 1953.02.23. (terem döntő) 1953.02.09. (terem középdöntő) 1953.02.03. (terem Bp) Bresztyenszky Béla Bresztyenszky Béla (Bresztyanszky Béla Adalbert Antal) (Németpróna, 1786. augusztus 5. – Tihany, 1851. február 15.) bencés szerzetes, tihanyi apát, bölcsészdoktor, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Élete A gimnáziumot Privigyén kezdte s Székesfehérvárott végezte. 1803. november 5-én a szent Benedek rendiek szerzetébe lépett és Pannonhalmára ment a bölcseleti és hittani szakok folytatása végett. 1810. augusztus 30-án pappá szentelték. 1810-től a tanári pályán működött a győri gimnáziumban és akadémián. 1813-ban bölcselettudorrá lett. 1838. február 3-án tihanyi apáttá nevezték ki. Több tudományos utat tett. A Magyar Tudományos Akadémia 1836. szeptember 10-én választotta levelező tagjai sorába. Tagja volt még a jénai mineralógiai társaságnak és 1813-tól a pesti bölcseleti karnak. Művei Lectiones academicae ex mathesi adplicata in usum suorum auditorum conscriptae. Jaurini, 1819. (Ism. Tud. Gyűjt. 1820. V.) Elementa arithmeticae generalis seu algebrae. U. ott, 1824. (Ism. Tud. Gyűjt. 1824. X. 2. bőv. és jav. kiadás. U. ott, 1829.) Elementa geometriae et trigonometriae planae, in commodum suorum auditorum conscripta. U. ott, 1827. Elemente matheseos purae in usum academiarum Budae. 1829–30. Két rész. Kéziratban: Kis geometria, Mechanika magyar nyelven (1835) és Kotzebuenak Az óra és a mandolatorta czimű szindarabjának fordítása a győri leánynevelő intézet számára (1837.) A Tudományos Gyűjteménybe két mathematikai értekezést irt (1818. VI. 1823. IV.) Kolverath Kolverath település Németországban, Rajna-vidék-Pfalz tartományban. Népesség A település népességének változása: Szatócs A szatócs mai nyelven kiskereskedő volt, aki vegyesáru-boltjában élelmiszert és különböző háztartási kellékeket (papíráru, textil, vasáru, stb.) árusított és emellett italokat is mért ki. A szó török eredetű. Magyarországon (de feltehetően más országokban is) a zsidó népesség egyik kedvelt foglalkozása volt a második világháború előtti korokban, de boltjuk a két világháború között hozott zsidótörvényeknek, a háború után pedig az államosításoknak esett áldozatul. Szatócs foglalkozása volt több híres személyiség családjának, pl. Adolf Zukor, William Fox, Niccolò Paganini, Jány Gusztáv. Forrás Bokor József (szerk.). Szatócs, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2009. szeptember 29. Csarada család Elefánti Csarada család egy állítólag Bereg vármegyéből Nyitra vármegyébe származott család. Származásukat a Charnavodai családtól feltételezték, mely szerint Charnavodai Gábor fia Mihály Nyitra vármegyében a nemespanni Bartha család egyik nőtagját vette volna feleségül. Tőle származott fia Mihály fia, pani Bartha Mihály lelkész kérésére 1686-ban (?) I. Lipót királytól nemességet kapott, amelyet Nyitra vármegyében 1687-ben Galgócon hirdettek ki. Nemesi bizonyítványokat Nyitra vármegyétől 1826-ban Csarada János és József kaptak. Ezen Mihály Dávid László leányát vette feleségül, tőle származott unokája Pál, Kopcsányi Évát vette feleségül, aki révén Elefánton lett birtokos. Neki János fia a pozsony megyei Alsócsöllén lett birtokos. Csarada György királyi udvarnok, császári tanácsos Szomorfalván, Lovászon, Körtvélyesen, Alsó- és Felsőelefánton is birtokos volt. 1847-ben Csarada István Sarlóskán is birtokos volt. A család címerét és családfa részletét Nagy Iván, Kempelen Béla, Siebmacher, Magyarország Címeres Könyve I. és Szluha Márton közölte. Címerükben Kék alapon, zöld hármasdombon vérző török fejet átszúró szablyát tartó és három nyílvesszővel (szeggel ?) átlőtt, vértes kar található. Jobbra hatágú csillag, balra csökkenő félhold. Sisakdíszben növekvőn. Foszladék arany-kék és ezüst-vörös. Címerük a leírtak szerint azonos a Bartha és a Nigrini családéval. Kastélyaik Felsőelefánton a kihalt Elefánty család kastélyát birtokolták. Június 6. Június 6. az év 157. (szökőévben 158.) napja a Gergely-naptár szerint. Az évből még 208 nap van hátra. Névnapok: Norbert, Artemisz, Artemízia, Cintia, Citta, Délia, Filip, Fülöp, Gilbert, Klaudia, Klaudiusz, Kolos, Kolozs, Lícia, Norberta, Norman, Norton, Szintia Események 1446 – A pesti országgyűlés kormányzóvá választja Hunyadi János erdélyi vajdát . 1523 - A svéd Riksdag megválasztja Svédország királyának I. Gusztávot a svéd nép dán uralom alóli felszabadítóját, a Vasa dinasztia és a modern Svédország megalapítóját, ugyancsak I. Gusztáv uralma alatt tértek át a svédek a protestáns hitre; trónra lépésének napja Svédország nemzeti ünnepe. 1707 – Az ónodi országgyűlésen lekaszabolják Turóc vármegye követeit: Rakovszky Menyhért táblabíró a helyszínen életét veszti, Okolicsányi Kristóf alispán súlyosan megsérül. (Néhány nappal később őt is kivégzik.) 1778 – Az addig katonai kormányzás alatt álló temesi kerület visszaadásra és az anyaországba bekebeleztetésre került, így régi megyéi: Krassó , Temes és Torontál újra működni kezdtek. 1792 – I. Ferencet Budán magyar királlyá koronázzák ( július 14-étől II. Ferenc néven német-római császár ). 1805 – I. Napóleon francia császár annektálta a Ligur Köztársaságot, és három francia megyét hozott létre a területből. 1827 – 25 ezer néző előtt tartották az első magyarországi lóversenyt, amelyen az első győztes a Széchenyi István istállójában nevelt Babieka (más források szerint Gawing) volt, másnap 22 versenyló közül az ugyancsak Széchenyi cenki lovardájából származó ötéves Al-Borac nevű kanca bizonyult a leggyorsabbnak. 1919 – A Magyar Vörös Hadsereg megdönti a Vendvidéki Köztársaságot . 1933 – Megnyílt az első autósmozi New Jerseyben , Camden városában. 1944 – A normandiai partraszállási hadművelet első napja, a „D-day” . 1953 – Ránki György : Pomádé király új ruhája című operájának bemutatójára június 6-án került sor a Magyar Állami Operaházban . 1994 – Bulgária és Magyarország átadja a NATO –központban a PfP jelentkezési okmányát. 2014 – Megalakul a harmadik Orbán-kormány . Sportesemények Forma-1 1960 – holland nagydíj , Zandvoort - Győztes: Jack Brabham ( Cooper Climax) 1982 – amerikai nagydíj - Kelet , Detroit - Győztes: John Watson ( McLaren Ford ) Születések 1436 – Regiomontanus (er. Johannes Müller), német matematikus , csillagász († 1476 ) 1502 – III. János portugál király († 1557 ) 1606 – Pierre Corneille francia drámaíró († 1684 ) 1621 – Gróf Zrínyi Péter horvát bán , kivégezték († 1671 ) 1714 – I. József portugál király († 1777 ) 1772 – Bourbon–Szicíliai Mária Terézia magyar királyné V. Ferdinánd magyar király édesanyja († 1807 ) 1796 – Balogh Sámuel református lelkész, író, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja († 1867 ) 1799 – Alekszandr Szergejevics Puskin orosz költő , író , nyelvújító († 1837 ) 1850 – Karl Ferdinand Braun német feltaláló, Nobel-díjas fizikus († 1918 ) 1855 – Czóbel Minka költőnő († 1943 ) 1857 – Alekszandr Mihajlovics Ljapunov orosz matematikus, fizikus († 1918 ) 1859 – Bánki Donát magyar gépészmérnök , feltaláló, egyetemi tanár († 1922 ) 1868 – Robert Falcon Scott kapitány, brit tengerésztiszt, sarkkutató († 1912 ) 1872 – Hesseni Alekszandra Fjodorovna orosz cárné († 1918 ) 1875 – Thomas Mann német író († 1955 ) 1876 – Borsos Endre közigazgatási bíró, a Közigazgatási Bíróság elnöke, lakásügyi kormánybiztos, a budai református egyházközség főgondnoka 1879 – Fasching Antal geodéta mérnök († 1931 ) 1886 – Bajcsy-Zsilinszky Endre magyar politikus, újságíró († 1944 ) 1891 – Lányi Sarolta magyar költő , műfordító († 1975 ) 1893 – Szalay Sándor Európa-bajnok műkorcsolyázó († 1965 ) 1894 – Álgyay Hubert Pál magyar hídmérnök († 1945 ) 1896 – Italo Balbo olasz fasiszta politikus, légügyi miniszter, Líbia kormányzója († 1940 ) 1903 – Aram Iljics Hacsaturján szovjet-örmény zeneszerző († 1978 ) 1908 – Giovanni Bracco olasz autóversenyző († 1969 ) 1911 – Ferdinando Righetti olasz autóversenyző († 1966 ) 1913 – Gobbi Hilda Kossuth-díjas magyar színésznő († 1988 ) 1914 – Fazekas György magyar újságíró, író , Nagy Imre munkatársa († 1984 ) 1916 – Kenneth Connor angol színész („Folytassa” sorozat) († 1993 ) 1917 – Tildy Zoltán fotóművész, természetfotós, Tildy Zoltán lelkész (későbbi köztársasági elnök ) és Gyenis Erzsébet írónő fia († 1994 ) 1923 – Jim Rigsby (James Rigsby) amerikai autóversenyző († 1952 ) 1923 – Ivor Bueb brit autóversenyző († 1959 ) 1932 – Billie Whitelaw angol színésznő († 2014 ) 1933 – Goffredo Unger olaszországi színész, statiszta, rendezőasszisztens († 2009 ) 1934 – II. Albert Belgium hatodik királya 1940 – Nagy Anna magyar színésznő 1946 – Darvas Ferenc zeneszerző 1947 – Robert Englund amerikai színész 1950 – Bálint Péter magyar színész 1950 – Dan Shaver autóversenyző († 2007 ) 1951 – Noritake Takahara japán autóversenyző 1953 – Molnár Zsuzsa Jászai Mari-díjas magyar színésznő 1961 – Németh Judit magyar színésznő 1970 – Kálloy Molnár Péter magyar színész, költő, műfordító, rendező, énekes 1976 – Nagy Tamás magyar labdarúgó, aki jelenleg az feröeri B36 Tórshavn játékosa 1981 – Gajda István magyar labdarúgó († 2011 ) 1984 – Igor Cukrov horvát énekes, dalszövegíró, zeneszerző 1985 – Fekecs Norbert magyar jégkorongozó 1987 – Yahel Castillo mexikói műugró 1988 – Ryan Brathwaite barbadosi atléta 1988 – Varga József magyar labdarúgó 1989 – Paweł Wojciechowski világbajnok lengyel atléta, rúdugró Clancy Brown Clarence J. "Clancy" Brown III (Urbana, Ohio, 1959. január 5. - ) amerikai színész, szinkronszínész. Legismertebb szerepei Kurgan a Hegylakó, Byron Howard kapitány a A remény rabjai és Charles Zim őrmester a Csillagközi invázió című filmekből, valamint Justin Crowe a Carnivàle – A vándorcirkusz című sorozatból. Szinkronmunkái közül a legismertebb Rák úr a SpongyaBob Kockanadrágból és Lex Luthor a DC Comics animációs produkcióiból. Életpályája Clancy Brown 1959. január 5-én született az ohio-i Urbanaban. Anyja Joyce Helen zeneszerző, apja Clarence J. "Bud" Brown, Jr., a családi újságcég, a Brown Publishing Company működtetője, egykori kongresszusi képviselő. Személyes élete Brown 1993-ban házasodott össze feleségével, Jeanne Johnsonnal, akitől 2 gyermeke is született. 1353 Évszázadok: 13. század – 14. század – 15. század Évtizedek: 1300-as évek – 1310-es évek – 1320-as évek – 1330-as évek – 1340-es évek – 1350-es évek – 1360-as évek – 1370-es évek – 1380-as évek – 1390-es évek – 1400-as évek Évek: 1348 – 1349 – 1350 – 1351 – 1352 – 1353 – 1354 – 1355 – 1356 – 1357 – 1358 Események Határozott dátumú események március 3. – Bern csatlakozik a Svájci Konföderációhoz . április 20. – I. Lajos magyar király bevonja a hiteleshelyek pecsétjeit. Határozatlan dátumú események az év folyamán – I. Lajos magyar király dinasztikus házassági szerződést köt IV. Károly német-római császárral . (Ez alapján lesz majd később Luxemburgi Zsigmond Anjou Mária férje, majd magyar király.) Giovanni Boccaccio befejezi a Dekameront . Bátyja, Szemjon utódaként II. Iván foglalja el a moszkvai és vlagyimiri nagyfejedelmi trónt. Születések I. Margit dán királynő († 1412 ) Nyírpazony Fekvése Nyírpazony nagyközség Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Nyíregyházi járásban, Nyíregyházától északkeletre, a 4-es számú főút mellett, a megyei jogú várostól 6 km-re helyezkedik el. Megközelítése Nyíregyházával és Nyírturával a 4-es számú főút köti össze, mindkét település irányába végig kiépült a kerékpárút is. Megközelíthető még Nyíregyháza-Oros felől a 4-es és 41-es számú főutat összekötő útvonalon, valamint Nyíregyháza-Sóstóhegy felől két földúton, Kabalás községrész irányából. A tömegközlekedési lehetőségeket az ÉMKK helyközi autóbuszjáratai biztosítják, amelyek többféle útvonalon közlekednek: a nyírpazonyi autóbusz-fordulóig, a község belterületére betérve, a 4-es számú főúton, illetve Kabalásba. A rendszeres összeköttetés leginkább Nyíregyházával biztosított, de közvetlen járatokkal elérhető többek között Nyírtura, Sényő, Nyírbogdány, Székely, Ramocsaháza, Baktalórántháza, Mátészalka, Kisvárda (utóbbi három csak a Székelyen át közlekedő járatokkal). Vasútvonal nincs a községben, a legközelebbi vasútállomás a nyíregyházi, amely az autóbusz-állomás szomszédságában található, így buszjáratokkal könnyen elérhető. Története A község területén már a bronzkorban is éltek emberek. A Jósa András Múzeum több száz tárgyat őriz itteni ásatásokból. Még 1970-ben is fordított ki egy mélyenszántó eke - gazdagon díszített - bronz baltát. A különböző korokból származó leletek annak bizonyítékai, hogy ez a hely mindig lakott volt. A honfoglalás idejéből egy ezüstberakásos kengyel került elő, mely különlegesen szép díszítése miatt a millecentennáriumi országos kiállításon is szerepelt. A honfoglaló magyarok szlávokat találtak itt. Valószínűleg tőlük ered a település elnevezése. Pagony, pazony, mocsaras területet jelent. /Feltehetően a mai szlovák főváros is így kaphatta nevét.) Ez a vidék ugyanis a Nyírség vizeinek múlt századi lecsapolásáig vadvizekben, mocsarakban bővelkedő terület volt. Más vélemények is vannak a név eredetéről, mivel a különböző korokban más-más alakban található leírva. (Pozdum, Posdom stb.) Érdekes módon az őslakosok között egyaránt találhatók Pazonyi és Pozsonyi nevűek. A község neve először 1282-ben fordul elő - latin nyelvű szövegben - Pason formában. Erre több dokumentum is hivatkozik a levéltárakban. Az eredeti pápai tizedjegyzék a leleszi káptalan mint hiteleshely birtokában volt. Onnan - a szerzetesrendek feloszlatásakor - a jászói prépostsághoz került. Innen ismeretlen időben Prágába vitték, hol már nem lelhető fel . A későbbi korokból sok írásos emlék maradt. Ezek közül néhány érdekesség: A tatárjáráskor két község volt, Kis-Pazony és Nagy-Pazony. Mindkettőt felégették. Ez a terület, a földcserék miatt, ma Oroshoz tartozik, az úgynevezett Várrét. Egyes kutatók ezen a részen földvár maradványait vélik felfedezni és ez szerepel a máig élő szájhagyományban is. (Oros egyébként a honfoglaló Oros vezértől kapta nevét). A felégetés után a megmaradt lakosság, a kissé magasabban fekvő mai helyre települt, hol templomot is építettek. A pontos évszám nem ismert, de azt már írásos emlékek bizonyítják, hogy 1440-ben husziták szállták meg a falut és a templomot is elfoglalták. A kórus mellvédjén cseh nyelvű feliratot is hagytak, melyre az idősebbek még emlékeznek. Sajnos az ezerkilencszáz-harmincas években ezt lefestették, de bármikor restaurálható. Ezt a mai református templomot a múlt században a katolikusok is használták. A község rendezésekor szép park létesült a templom előtt és itt kialakított új utcát Blaha Lujzáról nevezték el. Volt a községben - egymás után - több görög szertartású fatemplom (Egyes vélemények szerint már a honfoglalók is találtak itt fatemplomot). Ezek sorra leégtek, az utolsó kivételével, melyet 1934-ben bontottak le. Az idősebbek még emlékeznek rá. Batári László festőművész szép képe is megörökítette. A körülötte lévő temetőben voltak a pazonyi Elek család sírboltjai, sajnos már a temető nyomai sem lelhetők fel. Az Elek család két kúriát is épített a faluban, melyből egy a mai református parókia. Építési stílusa török kori szokásokra utal. (Alap nélkül vízszintes gerendákra épült, nagyméretű vályogok, a falazatban vízszintesen elhelyezett gerendák stb.). 1848-ban sokan álltak a községből a szabadságharc zászlaja alá. Ennek leverésére érkezett cári csapatok 1849-ben a "Nagyhegyen" táboroztak. (Szeles domb - ma itt van a Szabadidő központ, melyet egy újságíró tájékozatlansága miatt ma Kabalási dombként emlegetnek.). A szabadságharcosok itt ellopták a hadipénztárt és valószínűleg elásták. A cári katonák ezért feldúlták a községet, de a pénzesládát nem találták meg. A katonák zsold nélkül nem akartak tovább menni. Lovas futár Kijevből hozott utánpótlást. A lakosság, mintegy száz évig, ásott a kincs után, némelyhelyen sok lyuk van a földben. Innen ered a Lyukas hegy elnevezés is. Az oktatás a régi századokban a templomokban folyt. Ezt a lelkészek végezték. Az 1600-as évekből már tanítói lakásos épületekről is vannak emlékek. Egy ilyen épületet az 1950-es évek végén bontottak le. (Árpád u. 77.) Az építési stílus, a téglák jelzése és a faanyag állapota, mintegy 300 évesre tették az épületet. Ez volt a legrégebbi iskolaépület. Mellette épült 1927-ben az "új" református iskola. A régi görögkatolikus templommal szemben volt a tanítói lakásos iskola. Azt 1961-ben bontották le. Az "új" iskola, tanítói lakással 1926-ban épült. Az ötvenes években a lakást is tanteremmé alakították, majd 1958-ban - társadalmi munkával - két tanterem, nevelő szoba, iroda épült hozzá. Folytatólagosan épült hozzá egy egységet alkotva 1984-ben a tornatermes, emeletes iskola. Római katolikus iskola - bérelt épületben 1933-ban kezdte meg működését a községben és a görögkatolikus iskolával közös szervezetben, az államosításig 1948-ig állt fenn. Az óvoda - szintén bérelt épületben - 1933-ban kezdte tevékenységét. 1934-ben felépült Liptay Jenő földbirtokos költségén, meghalt kislánya emlékére "Olga Óvoda", mely többszöri bővítés után ma öt foglalkoztató teremmel, 300 adagos korszerű konyhával és az iskolai napköziseket és felnőtteket befogadó 160 férőhelyes étteremmel egészült ki. Napjainkban az "Aranyalma" nevet viseli. Az iskola, az óvoda és a könyvtár 2007-től öt éven át Színi Károly Általános Művelődési Központ néven közös szervezetben működött, majd 2012-ben a közoktatás átszervezése miatt különvált az Aranyalma Óvoda és a Színi Károly Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola. Művelődési ház nincs a községben. A harmincas évektől volt gazdakör, majd 1945-től művelődési otthon, de összedőlt. Az újjáépítése nem történt meg. Azóta az iskola ad helyet a közművelődésnek. Több öntevékeny művészeti csoport is van a községben, legrégibb az 1955-ben alakult nívódíjas népdalkör. A régi görögkatolikus templom helyett 1936-ban 300 férőhelyes új épült. Ivancsó Dénes, népművelő-tanár írásai nyomán Műemlék épületek református templom – késő gótikus eredetű, épült a 15. században (eredetileg katolikus templomnak), bővítve 1790-ben és 1880-ban. Vályi-kúria ( Vályi–Nánásy-kúria) – épült 1843-ban, késő klasszicista stílusban. Napjainkban használaton kívül, az elhanyagoltság miatt súlyosan leromlott állapotban van. Neves nyírpazonyiak A református templomban kötöttek házasságot 1848. február 24-én Blaha Lujza szülei: Reindl Sándor és Ponti Aloisa, mindketten pazonyi lakosok. Az anyakönyvi bejegyzés az orosi plébánián megtalálható. Elek Ferenc 1819-ben született a községben. A kassai katonai iskola elvégzése után hamar kapta az egyre magasabb rendfokozatokat. A szabadságharcban már alezredes. A leveretés után bujdosott egy ideig, de elfogták és 15 évi várfogságra ítélték. Később kegyelmet kapott, de nem tért vissza a községbe, Hajdúdorogon halt meg. Itt született 1829-ben Színi Sámuel tanító és Márczy Klára gyermekeként Színi Károly tanító, később író, költő, lapszerkesztő, néprajzkutató. Ő volt az első magyar nyelvű énektankönyv társszerzője. A szabadságharc után Budára költözött és itt tevékenykedett. Táncsics Mihály és Tompa Mihály baráti köréhez tartozott, Gyula fiának, ki szintén jeles író lett, Táncsics Mihály volt a keresztapja. 1904-ben itt született Kovács Mária festőművész, aki 1945-ig Temesvárott, majd Debrecenben élt. 2001-ben halt meg. Egy másik festő is a község szülötte: Batári László. Ő kiváló művész, majd érdemes művész kitüntetést is kapott. A képzőművészeti főiskola elvégzése után Budapesten telepedett le. 1996-ban, halál előtt 10 nappal a Köztársaság Ezüstkeresztje kitüntetést érdemelte ki. Itt született Kovács Miklós céllövő Európa-bajnok, olimpikon és Kató Mihály a thai-box világbajnoka. 2016 októberétől a község sportlétesítményei az ő nevüket viselik. Népcsoportok A 2011-es népszámláláson a nemzetiség, az anyanyelv, a családi vagy baráti közösségben használt nyelv legalább egyike alapján 2987 fő magyarnak vallotta magát, ami a válaszolók 98,1%-a, az összlakosság 86,7%-a. Vallások, egyházak római katolikus – A 2011-es népszámláláson 670 fő, a lakosság 19,5%-a vallotta magát a felekezethez tartozónak (ez 119 fővel kevesebb, mint 2001-ben). Római katolikus templom nincs a községben (a jelenlegi református templom eredetileg katolikusnak épült, a 19. századig római katolikusok is használták), a település az orosi plébánia alá tartozik. A helyi görögkatolikus templom római katolikus szertartásoknak is helyt ad. görögkatolikus – A 2011-es népszámláláson 475 fő, a lakosság 13,8%-a vallotta magát a felekezethez tartozónak (ez 2001-hez képest 161 fős csökkenés). Az Istenszülő Oltalma templom 1930–35-ben épült, a parókia a templommal szemben található. református – A 2011-es népszámláláson 857 fő, a lakosság 24,9%-a vallotta magát a felekezethez tartozónak, ami relatív többséget jelent. (Ez 2001-hez képest 268 fős csökkenés.) A templomot a 15. század második felében építették, késő gótikus stílusban. 1550-ben még a katolikusok birtokolták. A települést újranépesítő reformátusok a 17. században valószínűleg fával bővítették a romos kőtemplomot. 1790-ben nyugati, 1806-ban keleti irányban bővítették, jelenlegi formáját 1923-ban nyerte el. A templom műemléki védelmet élvez. A parókia az egykori Elek-kúriából átköltözött a templommal szembe. Az egyház tartja fenn a Simeon Szociális Szolgáltató Központot, amely bentlakásos idősek otthonaként működik, valamint szociális étkeztetésről és házi segítségnyújtásról is gondoskodik. evangélikus – A 2011-es népszámláláson 76 fő, a lakosság 2,2%-a vallotta magát a felekezethez tartozónak (2001-hez képest nem jelentős változás, 5 fővel kevesebb). Templom és parókia nincs a községben, a legközelebbi templom és egyházközség a nyíregyházi. egyéb felekezetek – Más vallási közösséghez, felekezethez tartozónak a 2011-es népszámláláson 91 fő, a lakosság 2,6%-a vallotta magát (ez 23 fővel több, mint 2001-ben). A legjelentősebb ezek közül a Hetednapi Adventista Egyház , amelynek imaháza van a községben. Ortodox kereszténynek és izraelita felekezethez tartozónak senki sem vallotta magát. A községben élő zsidókat 1944-ben elhurcolták. A régi zsidó temető a mostani 4-es számú főúttól északra, Kabalás on volt található. A 2011-es népszámláláson vallási közösséghez nem tartozónak 320 fő (9,3%), ateistának 21 fő (0,1%) vallotta magát. A nem válaszolók száma 933 fő (27,1%) volt (2001-ben 199 fő vallotta magát egyházhoz nem tartozónak, 235 nem kívánt nyilatkozni, vagyis mindkét szám növekedett, különösen utóbbi). Testvérközségek Aknasugatag Nagygéres Galaxis útikalauz stopposoknak (rádiójáték, 3–5.) A Galaxis útikalauz stopposoknak című rádiójáték harmadik, negyedik és ötödik sorozata (The Hitchhiker's Guide to the Galaxy Tertiary to Quintessential Phases), melynek megalkotója Douglas Adams, 2004-2005-ben került műsorra a BBC Radio 4 rádiócsatornán. Létrejötte 2004. június 21-én a BBC sajtókonferenciáján bejelentette, hogy 2004 szeptemberében sugározza a harmadik sorozatot, mely Az élet, a világmindenség, meg minden című harmadik regényen alapszik. Epizódjait már 2003 végén fölvették, de a műsorra kerülése csúszott, amíg sikerült megegyezniük a The Walt Disney Companyval az internetes ismétléssel kapcsolatban, mivel a Disney közben elkezdte a mozifilm előmunkálatait. A következő hírek arról szóltak, hogy további rádiójátékok készülnek a negyedik és ötödik regény alapján. Ezek 2004. szeptember-október, illetve 2005. május-júniusban kerültek műsorra. A CD megjelenések az egyes sorozatok utolsó epizódját követően történtek. A harmadik rádiójáték szorosan követte a harmadik regény eseményeit, ami jelentős szerkezeti problémákat vetett föl a második rádiójáték és regény összefüggései kapcsán. Mivel a második rádiójáték eseményeiből számos rész kimaradt a második regényből, és a benne lévők is más sorrendben történtek, a rádiójáték és a regény is különböző irányba fordult. A két utolsó adaptációban emiatt eltérések vannak. A Jobbára ártalmatlan egyes eseményeinek előhangjai vannak a Viszlát, és kösz a halakat! adaptációjában, illetve mindkettő tartalmaz olyan plusz eseményeket, melyek a harmadik rész történéseire épülnek, hogy összekössék mind az ötöt. Különösképpen vonatkozik ez Zaphod szerepének kiemelésére az utolsó fejezetekben. Míg a Jobbára ártalmatlan című utolsó regénynek meglehetősen zord bejezése lett, Dirk Maggs eltérő végjátékot alkotott a rádiójáték-verziónak, sokkal vidámabb események keretében még utoljára összehozta újra a főszereplőket. Szereplők A stáb magja a harmadik-negyedik-ötödik sorozatban azonos volt, kivéve, hogy az útikalauz hangja Peter Jones helyett William Franklyn lett, és a Szlartibartfaszt szerepét játszó Richard Vernon helyett Richard Griffiths került a csapatba. Sandra Dickinson, aki a televíziós sorozatban Trilliant alakította, a rádiójátékban egy angol származású, amerikai akcentusú alternatív univerzumbeli Trilliannek, vagyis Tricia McMillannek adta hangját. Jane Horrocks kapta meg Fenchurchnek, Arthur barátnőjének a szerepét, és az utolsó részben megjelenő Vakta Dentnek, Arthur és Trillia lányának szerepe Samantha Béarté lett. Az eredeti rádiójáték-sorozatban szereplő Jonathan Pryce (Zarniwoop), Rula Lenska (Lintilla) és Roy Hudd (a Teljesút műsorvezetője) szintén visszatérő szereplő lett az utolsó három sorozatban. A sorozatban számos vendégszereplő is részt vett, köztük olyan ismert személyek, mint Joanna Lumley színésznő, Jackie Mason stand-up komikus, Miriam Margolyes színésznő, Henry Blofeld sportújságíró, Fred Trueman krikettjátékos, June Whitfield színésznő, Leslie Phillips színész, Saeed Jaffrey színész, Sir Patrick Moore amatőr csillagász és Christian Slater színész. Maga az író, Douglas Adams adta hangját Agradzsagnak, akinek különböző inkarnációit a sorozat folyamán Arthur Dent több alkalommal is megölte. Főszereplők Simon Jones - Arthur Dent Geoffrey McGivern - Ford Prefect Susan Sheridan - Trillian Mark Wing-Davey - Zaphod Beeblebrox Stephen Moore - Marvin , a paranoid android Richard Griffiths - Szlartibartfaszt Sandra Dickinson - Tricia McMillan Jane Horrocks - Fenchurch Rula Lenska - madár hangja Samantha Béart - Vakta Dent William Franklyn - Útikalauz Soběšovice Soběšovice település Csehországban, a Frýdek-místeki járásban. Soběšovice Těrlicko, Žermanice, Dolní Domaslavice és Lučina településekkel határos. Lakosainak száma 878 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Tisza 1 Tisza 1 (ukránul Тиса 1) egy regionális ukrán nyelvű televíziós csatorna. Az ukrán nyelven kívül a csatorna a Kárpátalján élő nemzetiségek nyelvén (magyarul, oroszul, románul, szlovákul, németül és ruszinul) is közvetít műsorokat. A Tisza 1 a Kárpátaljai Regionális Televízió és Rádió Társaság márkaneve. A Tisza 1 2005 novemberében indult. Székhelye Ungvárban található. Eleinte csak az ungvári járásban és Ungvár területén sugárzott adást. 2006-ban a Tisza 1 volt az első ukrán regionális csatorna, amely megkezdte műsorszórását műholdon keresztül. Először a (Sirius 2) mai nevén Astra 4A műholdon volt fogható, azóta több műholdon keresztül is szabadon nézhető. A csatorna közvetítési ideje 18 óra. Forrás Tisza 1 hivatalos honlapja Tisza 1 Phineas F. Bresee Phineas F. Bresee (1838. december 31. - 1915. november 13.) amerikai teológus, valamint a Názáreti Egyház megalapítója. Életének és szolgálatának korai szakasza Bresee egy farmon született a New York állambeli Franklin mellett. Gyermekkorát ezen a farmon valamint Davenport mellett töltötte. 1856-ban tért meg, és lett keresztény a Metodista Episzkopális Egyházban. Ugyanebben az évben, később már prédikált. 1860-ban feleségül vette Maria Hebbard-ot. 1857-től 1883-ig lelkész volt Iowában. Itt sok szolgálatot teljesített számtalan gyülekezetben, beleértve a East Des Moinest, Charitont, a Wesley Kápolnát Des Moinesben, a Broadway Gyülekezetet Council Bluffsban, Red Oakat és Crestont. Egy ideig szolgált mint elnök is (ma: kerületi szuperintendens) és képviselőként vett részt 1872-ben az M.E. Egyház Közgyűlésén (Generálkonferencia) Brooklynban, New Yorkban. 1883-ban átköltözött a Nyugati-Partra szüleivel, hat gyermekével és unokaöccsével. Kaliforniában különböző los angeles-i gyülekezetekbe helyezték át, először a Fort Street Metodista Gyülekezetbe (ma: az Első Egyesült Metodista Gyülekezet), majd az Első Pasadenai Gyülekezetbe, később Simpson Tabernaclebe (L.A.), Asbury M.E. Gyülekezetbe (L.A.) és végül Boyle Heightsbe (szintén L.A.). Ebben az államban is szolgált a Los Angelesi Kerület levezető elnökeként, és az 1892-es Közgyűlésen gyülekezeti képviselő volt. A Názáreti Egyház 1884-ben Bresee visszavonult a Metodista Episzkopális Egyház kijelölt szolgálatától hogy lelkészként vehessen részt a Peniel Misszióban, mely egy független szolgálat volt a los angeles-i hajléktalanokért. Az év során ellentét alakult ki Bresee és a Peinel Misszió alapítói, Tev Theodore Pollock Ferguson és felesége, Manie Payne Ferguson között. Bresee meg volt róla győződve, hogy a legjobb szolgálat a városi szegényeknek szilárd felekezetek kialakítása lenne, melyek egész családokat segítenek. Ezzel szemben a Fergusonok, a misszió alapítói, úgy vélték hogy a Peniel Misszió középpontjában a kirekesztett szegényeknek kellene lenniük. 1895 októberében Bresee és Dr. Joseph Pomeroy Widney, egy vezető los angelesi pszichológus és hajdani elnök a Dél Kaliforniai Egyetemen, számos laikus férfival és nővel közösen új egyházat alakítottak. Widney a "Názáreti Egyház" nevet javasolta, mert azt mondta, hogy ez a szó kifejezi a gürcölő egyszerű emberek tömegeiért végzett szolgálatot, akikért Jézus élt és meghalt. Virágzásnak indult az új egyház Los Angelesben. 1898-ban két új egyházközség jelent meg San Franciscóban és környékén. Widney szintén elhagyta a szervezetet abban az évben és kis ideig visszatért a Metodista Egyházhoz, mielőtt megalapította volna a saját független gyülekezetét. 1903-tól Bresee belefogott egy rendszerezett gyülekezetplántálási folyamatba és 1907-re az egész Nyugati-Parton egészen Kelet-Illinoisig megjelentek a Názáreti Egyház gyülekezeti. 1907-ben Bresee egyesüléshez segítette a Názáreti Egyházat egy másik wesleyánus-szentségmozgalombeli felekezettel, a Pünkösdi Amerikai Egyházak Szövetségével, mely hasonlóan New Englandból származott, kiterjedt Nova Scotiára és New England, illetve a Közép-Atlanti államok felé irányult nyugatra Iowától. Chicagóban történt meg az első Egyetemes Gyűlést, ahol a két csoport hitelesítette az egyesülést felvéve a Pünkösdi Názáreti Egyház nevet és kijelöltek két egyetemes szuperintendenst (püspököt), egyet a nyugati csoportból, a másikat a keleti testületből. Bresee volt az első megválasztott egyetemes szuperintendens és hamarosan a brooklyni H.F. Reynolds is csatlakozott hozzá. Következő évben megtartották a texasi Pilot Pointban a Pünkösdi Názáreti Egyház Egyetemes Gyűlést, amelyen a déli Krisztus Szentsége Egyház egyesült a Pünkösdi Názáreti Egyházzal. Ekkor megválasztották harmadik egyetemes szuperintendensnek E.P. Ellysont Texasból, aki így tagja lett Bresee és Reynolds által alkotott Egyetemes Szuperintendensek Testületéhez. Bresee egyetemes szuperintendensként szolgált egészen haláláig, 1915-ig. Ezen évek alatt Bresee folytatta a Názáreti Egyház Los Angeles-i Első Gyülekezetében a lelkészi szolgálatát 1911-ig, mikoris nyugdíjba vonult ebből a pozícióból. 1912-ig folytatta a Názáreti Hirnök hetilap szerkesztését, melyet még 1898-ban kezdett el. Ezen hetilap segítségével kötötte össze az egyház tagjait és épített ki szoros családias köteléket közöttük. Mikor egy nőkből álló csoport biblia iskolát szeretett volna megvalósítani Bresee (némiképp vonakodva) beleegyezett támogatásukba és a főiskola elnöke lett, 1911-ig betöltve ezt a pozíciót. Ez az iskola a Pasadena Főiskola néven lett ismert, amíg 1973-ban át nem költözött San Diegoba, ahol a Point Loma Názáreti Főiskola, majd később Point Loma Názáreti Egyetem néven működik tovább. Utolsó éveiben egészsége leromlott egy 1900-ban történt autóbalesetben szerzett sérülései miatt. Phineas F. Bresee 1915-ben halt meg. Új Erdély Új Erdély címen két rövid életű lap is napvilágot látott Kolozsváron. 1. Kolozsvárt Szentimrei Jenő által szerkesztett „heti szemle”: 1918. január 19. – 1918. május 18. között összesen 18 száma jelent meg. Az elsőt Szentimrei Jenő Valaminek történnie kell c. verse és Ady Endre Ismeretlen Korvin-kódex margójára c. cikke nyitja. Verset közöl benne Áprily Lajos, Berde Mária, Bodor Aladár, Jékey Aladár, Ligeti Ernő, Makkay Domokos, Páll Rózsa, Reményik Sándor, Sajó Sándor, Törzs Jenő, Várnai Zseni, novellát Berde Mária, Brázay Emil, Franyó Zoltán, Szentimrei Jenő, Szentmihályi Gyula. Folytatásokban közli Oláh Gábor Barangolások Erdélyben című sorozatát (1918/1–12); Emil Isac cikkével (1918/3) vitát indít az erdélyi kultúráról (további hozzászólók: Apáthy István, Bodor Aladár, Körösy György, Szabó Ervin, Szentimrei Jenő). Könyvkritikát, ismertetést Reményik Sándor, Szentimrei Jenő, Turnowsky Sándor, színházi krónikát Monostori Kamilló, képzőművészeti kritikát Sziklay Dezső, közgazdasági krónikát Bizony László közöl a lapban. 2. Kolozsváron 1944 márciusa és augusztusa között megjelent katolikus szemle, az 1943 decemberében megszűnt Erdélyi Tudósító folytatása, de új évfolyamszámozással. Felelős szerkesztője Kovrig Béla, felelős kiadója Faragó Ferenc. Jeles katolikus egyházi írók, tudósok (Balanyi György, Entz Géza, Erőss Alfréd, Heszke Béla, Rejőd Tiborc, Vámszer Géza) írásai jelentek meg benne. Egyiptom a 2011-es úszó-világbajnokságon Egyiptom a 2011-es úszó-világbajnokságon 17 sportolóval vett részt. Szinkronúszás Hana Khaled Ali The Silver Tongued Devil and I A The Silver Tongued Devil and I Kris Kristofferson második albuma. 1971-ben jelentette meg a Monument Records. Az egyik dal (The Pilgrim, Chapter 33) bevezetőjében Kristofferson elmondja, hogy a dalt Johnny Cash és Dennis Hopper tiszteletére írta. Ezt a dalt később elő is adta a The Johnny Cash Show egyik epizódjában. Az 1976-ban készült Taxisofőr című filmben is szerepel az album, mivel a főszereplő Travis (Robert De Niro) megvásárolja az albumot barátnőjének, akit Cybill Shepherd alakít, hogy meghallgassák a The Pilgrim, Chapter 33 című dalt. Dalok Az összes dalt Kris Kristofferson szerezte, kivéve ahol jelezve van. The Silver Tongued Devil and I – 4:18 Jody and the Kid – 3:06 Billy Dee – 2:57 Good Christian Soldier (Bobby Bare/Billy Joe Shaver) – 3:22 Breakdown (A Long Way from Home) – 2:44 Loving Her Was Easier (Than Anything I'll Ever Do Again) – 3:47 The Taker (Kristofferson/Silverstein) – 3:16 When I Loved Her – 3:03 The Pilgrim, Chapter 33 – 3:12 Epitaph (Black and Blue) (Donnie Fritts/Kristofferson) – 3:23 Munkatársak Kris Kristofferson – Gitár, Ének Jerry Kennedy, Jerry Shook, Chris Gantry – gitár Norbert Putman, Bobby Dyson, Billy Swan – basszusgitár Jerry Carrigan – dobok David Briggs, Donnie Fritts – billentyűs Norman Blake – dobro Charlie McCoy – szájharmonika/trombita Billy Swan, Donnie Fritts, Rita Coolidge – ének Fred Foster – Producer Gene Eichelberger – hangmérnök Tommy Strong – hangmérnök Slágerlisták Album - Billboard (North America) Kislemezek - Billboard (North America) Ruffec Ruffec város Nyugat-Franciaországban, a Poitou-Charentes régióban, a Charente folyó partján. Története A város 963-ban jött létre, mikor II. Guillaume Taillefer megkapta a királytól Ruffus vagy Ruffiacus területét a normannok elleni harci sikerei jutalmául. 1443-ban VII. Károly francia király is látogatást tett a városban. Fia, a későbbi XI. Lajos majdnem a folyóba fulladt, mikor hajókirándulásra indultak. 1891-ben éri el a vasút, amitől kezdve megindul máig tartó élénk fejlődése. Ma kiemelkedően fontos járási székhely és kereskedelmi központ. Látnivalói Szent-András román kori templom Vár Lavoir, azaz egykori folyóparti ruhamosó Aire de Rajallant, turistaközpont a Charente partján Testvérvárosai Pásztó , Magyarország Waldsee, Németország Karasszentgyörgy Karasszentgyörgy románul: Giurgiova, falu Romániában, a Bánságban, Krassó-Szörény megyében. Fekvése Resicabányától délnyugatra, a Karas jobb partján fekvő település. Története Karasszentgyörgy, Györög nevét 1285-ben említette először oklevél t-e ... iuxta fl-m Karasu ... usque Gyreug a pt. formában. 1354-ben Lorandus de Gyreud nevében. 1394-ben Gyreg, 1404-ben Gyurgyew, 1424-ben Gywrwgh, 1738-ban Zsurzsova, 1808-ban Zsurzsova val., Xurxova formákban volt említve. 1285-ben a Krassó (Karas) folyó mellett feküdt. 1424-ben Nicolaus de Gywrwgh ~ Gywrwg iudex nobilium. A Györögi nemesek lakhelye. A trianoni békeszerződés előtt Krassó-Szörény vármegye Oraviczai járásához tartozott. 1910-ben 738 lakosából 4 magyar, 732 román volt. Ebből 733 görög keleti ortodox volt. Nyírő Beáta Nyírő Beáta névvariáns: Nyírő Bea (Balatonboglár, 1966. december 25. –) magyar színésznő, rendező Életpálya A szentesi Horváth Mihály Gimnázium irodalmi – drámai tagozatán érettségizett. 1989-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, Békés András osztályában. Egy évadot a Józsefvárosi Színházban töltött, majd 1990-től a Thália Színház illetve a Tháliából alakult Arizona Színház tagja volt. 1993-tól szabadfoglalkozású színművésznő. 1997-től 2003-ig a Soproni Petőfi Színház tagja volt. Vendégművészként játszott a Pécsi Nemzeti Színházban, a Karinthy Színházban és a Játékszínben is. Jelenleg a Turay Ida Színház színésznője, rendezéssel és jelmeztervezéssel is foglalkozik. Fontosabb színházi szerepei Harsányi Zsolt : A bolond Ásvayné...Zelmányi Lenke John Lennon - Paul McCartney - Munkácsi Miklós : Mindhalálig Beatles...Judit Mary Chase: Barátom, Harvey...Myrtle Mae Simmons Tersánszky Józsi Jenő : Kakuk Marci...Csuri Linka Karol Józef Wojtyla : Az aranyműves boltja...Mónika Ludvig Holberg : A politikus csizmadia...Rózsi Noël Coward : Vidám kísértet...Ruth Katona József : Bánk bán...Gertrudis Örkény István : Macskajáték...Egérke Hernádi Gyula : Csillagszóró...Patrícia Pozsgai Zsolt : A kölyök...Mildred Ábrahám Pál : Bál a Savoyban...Tangolita Alexandre Dumas - Várady Szabolcs : A három testőr...Mylady Peter Ustinov : Beethoven X. ... Jessica Zágon István - Nóti Károly - Eisemann Mihály : Hyppolit, a lakáj...Julcsa Arthur Schnitzler : Beláthatatlan táj...Génia Michael Frayn : Ugyanaz hátulról...Viki Neil Simon : Furcsa pár...Cecily Edward Knoblock: A faun...Miss Lydia Vancey Vadnay László : A csúnya lány...Sziszi Paul Portner: Hajmeresztő...Barbara DeMarco William Shakespeare : Rómeó és Júlia...Dajka Dale Wasserman - Mitch Leigh - Joe Darion: La Mancha lovagja...Aldonza Hubay Miklós - Vas István - Ránki György : Egy szerelem három éjszakája...Melitta Tamási Áron : Vitéz lélek...Panna Eisemann Mihály - Baróti Géza - Dalos Géza: Bástyasétány '77...Tini Csurka István : Döglött aknák...Zsóka Kálmán Imre : Marica grófnő...Marica Kálmán Imre : Cigányprímás...Zsigáné William Somerset Maugham - Nádas Gábor - Szenes Iván : Imádok férjhez menni...Victoria Szirmai Albert - Gábor Andor : Mágnás Miska...Marcsa Spiró György : Az imposztor...Skibinska Gaal József : A peleskei nótárius...Sötétség királynője; Szeréna; Cigányasszony (Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza) Huszka Jenő - Martos Ferenc - Darvas Szilárd : Lili bárónő...Illésházy Agatha Huszka Jenő - Martos Ferenc: Gül baba...Zulejka Móricz Zsigmond : Nem élhetek muzsikaszó nélkül...Kisvicákné Jókai Mór : A kőszívű ember fiai...Remigia nővér Willy Russel: Vértestvérek...Mrs. Lyons Robert Thomas: Nyolc nő...Pierrette (a sógornő) Robert Thoeren: SUGAR (Van, aki forrón szereti)...Sue Ron Aldridge: Csak kétszer vagy fiatal...Julia Vajda Katalin: Anconai szerelmesek...Agnese Vajda Anikó: Nem tudok élni nélküled...Ági (szállodamenedzser, Tibor felesége) Gyökösi Zsolt: A maláji lány...Cleo Topolcsányi Laura: A vöröslámpás ház...Szidónia Topolcsányi Laura: Csakazértis szerelem...Mariska Topolcsányi Laura: Szellem a spájzban...Magda (Öregasszony lánya, telt, de csinos 39 éves, vénlány) Topolcsányi Laura - Berkes Gábor : Ikrek előnyben!...Olga Georges Berr - Louis Verneuil - Fényes Szabolcs - Mihály István : Hazudni tudni kell...Suzy Flute, színésznő Topolcsányi Laura - Berkes Gábor :A férfiak a fejükre estek...Adél, terapeuta Hollywoodi Csillagok: Gyémántok Asszonya: Gábor Zsazsa ...szereplő Topolcsányi Laura: A medve nem játék!...szereplő Zilahy Lajos : Az utolsó szerep...Szabin / Emma nővér Filmek, tv Eszmélet (1989) Linda Erotic show epizód (1989) Erdély aranykora Sztálin (amerikai-magyar) Szeszélyes évszakok Eisemann-Baróti-Dalos: Bástyasétány 77 (A Soproni Petőfi Színház és a Radnóti Színház közös produkciója) Rendezései Péter és a farkas A négy évszak A suszter manói Holle anyó Betlehem csillaga Csipkerózsika Hófehérke és a hét törpe A hattyúk tava A szeméthegyen túl A didergő király A rátóti csikótojás Tündéria Charley nénje? Hamupipőke Mágnás Miska Csingiling Szinkron munkái Sorozat szinkronszerepei: Anyák, feleségek, szeretők : Maria Lipert - Maria Gladkowska Asszonymaffia : Barbara Du Prez - Felicity Montagu A nevem Earl : Billie - Alyssa Milano A vadmacska új élete : Apolonia Rudell - Azela Robinson Az egység: Sgt. Kayla Medawar - Kavita Patil Baywatch : Donna Marco - Donna D'Errico Baywatch Hawaii : Leigh Dyer - Brande Roderick Bűvölet : Mariella Corradi - Giulietta Revel Célkeresztben : Brandi Shannon - Nichole Hiltz Charlie-majom a családban : Maren Waldner - Saskia Valencia Csengetett Mylord? : Penelope Barrington-Blake - Sorel Johnson Csupa-csupa élet : Nicole - Angelica Zeibner Dinasztia : Samantha Josephin "SammyJo" Reece Dean Carrington - Heather Locklear Esmeralda : Esmeralda Rosales-Peńarreal - Leticia Calderón Fekete nyíl : Magdalia di Toblach - Jane Alexander Harmadik műszak : Off. Sasha Monroe - Nia Long Jenny : Jenny McMillan - Jenny McCarthy Jóbarátok : Phoebe Buffay- Hannigan - Lisa Kudrow Julieta : Julieta Valderrama - Leticia Calderón Kedves nővérek : Karen - Florentine Lahme Két pasi-meg egy kicsi : Judith Harper - Marin Hinkle Modellügynökség : Stephanie Smith - Heather Medway Monk - A flúgos nyomozó : Sharona Fleming - Bitty Schram Páran párban : Jane Christie - Gina Bellman Providence : Heather Tupperman - Dana Daurey (TV2 szinkronverzió) Sleeper Cell - Terrorista csoport : Special Agent Patrice Serxner - Sonya Walger Tűzoltók : Firefighter Marilyn 'Tex' Perez - Tottie Goldsmith Vadmacska : Eduarda Arismendi - Mara Croatto Vágyrajárók : Jackie Garcia - Rain Pryor Vészhívás : Const. Dee Suzeraine - Jennifer Kent Amerikai vakondok Az amerikai vakondok (Scalopini) az emlősök (Mammalia) osztályának Eulipotyphla rendjébe, ezen belül a vakondfélék (Talpidae) családjába tartozó nemzetség. Rendszerezés A nemzetségbe az alábbi 4 nem és 6 élő faj tartozik: Parascalops True, 1894 – 1 faj sörtés vakond (Parascalops breweri) (Bachman, 1842) Scalopus É. Geoffroy, 1803 – 1 faj csupaszfarkú vakond (Scalopus aquaticus) ( Linnaeus , 1758) Scapanulus Thomas, 1912 – 1 faj kansu vakond (Scapanulus oweni) Thomas , 1912 Scapanus Pomel, 1848 – 3 élő faj Jegyzetek (1894. október 7.) „Diagnoses of New North American Mammals”. Proceedings of the United States National Museum 17, 242. o. DOI:10.5479/si.00963801.999.241. (2017. október 7.) „Parascalops breweri (Hairy-tailed Mole)”. The IUCN Red List of Threatened Species 2016, e.T41469A115188181.. o. DOI:10.2305/IUCN.UK.2016-3.RLTS.T41469A22322790.en. (2008) „Scalopus aquaticus”. 41471. Smith, A.T. (2016). „Scapanulus oweni”. The IUCN Red List of Threatened Species 2016, e.T41472A115188420. o, Kiadó: IUCN. DOI:10.2305/IUCN.UK.2016-3.RLTS.T41472A22322596.en. Forrás Mammal Species of the World Caillavet (Gers) Caillavet település Franciaországban, Gers megyében. Lakosainak száma 211 fő (2015). Caillavet Bazian, Biran, Riguepeu, Roquebrune, Saint-Jean-Poutge és Vic-Fezensac községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Vicente Guerrero Vicente Guerrero (teljes nevén Vicente Ramón Guerrero Saldaña; Tixtla, 1782. augusztus 9. – Cuilápam, 1831. február 14.) mexikói függetlenségi harcos volt, aki a függetlenné vált Mexikó második elnöke lett 1829. április 1. és 1829. december 17. között. Később róla nevezték el Guerrero államot, több település pedig az ő tiszteletére kapta a de Guerrero előtagot, példátul Tixtla de Guerrero, ahol született és Cuilápam de Guerrero, ahol kivégezték. Fiatal évei 1782-ben született Tixtlában, szegény mesztic–mulatt családban. Fiatalon városok közötti áruszállítással foglalkozott (úgynevezett arriero volt), eközben ha nagy műveltségre nem is tett szert, de az írás-olvasás és a számtan alapjait elsajátította. Ezalatt megtapasztalta a vidéki, alacsony osztálybeli emberek nyomorúságos életét, így nem volt kérdés, hogy a spanyol elnyomás ellen 1810 őszén kitörő függetlenségi mozgalomhoz hamar csatlakozott: novemberben lépett be Hermenegildo Galeana seregébe, mely José María Morelos irányítása alá tartozott. Részvétele a függetlenségi háborúban Azokat a csapatokat, melyben Guerrero szolgált, Morelos a déli országrészekbe küldte harcolni. A fiatalember katonai tehetsége hamar megmutatkozott (jelentős szerepet játszott szülővárosa és Chilpancingo elfoglalásában), ez pedig az arrieróskodás során szerzett helyismerettel párosulva megkönnyítette, hogy sikereket érjen el és fokozatosan feljebb-feljebb lépdeljen a ranglétrán. 1812. február 23-án részt vett az izúcari csatában is, ahol Mariano Matamoros felkelő seregei vereséget mértek Ciriaco del Llano csapataira, az 1814-es puruaráni vereség után pedig a déli hegyekben folytatta harcát. Itt legyőzte José de la Peña 700 fős csapatát, 400 foglyot is ejtett és rengeteg fegyvert zsákmányolt. A harcok során élete sokszor veszélybe került, volt, amikor már csak kardjával küzdött. Morelos 1815-ös elfogása és kivégzése után a függetlenségi mozgalom hanyatlásnak indult, a maradék harcosok közül egyre többen adták meg magukat, ám Guerrero a végsőkig kitartott, a déli országrészekben, a hegyek között gerillaháborút folytatva. Cañada de los Naranjosnál vereséget szenvedett, viszont Azoyú közelében legyőzte a Zavala és Reguera által vezetett spanyolokat. Mivel Juan Ruiz de Apodaca alkirály tudomására jutott, hogy Guerrero apja nem támogatja fia harcát, apjával próbálta meg rávetetni a fiút, hogy hagyjon fel tevékenységével. Ekkor mondta Guerrero máig híres mondatát, melynek utolsó néhány szava önálló mondatként a mai mexikói kongresszus törvényhozási falára felírva díszhelyet foglal el: „Mindig is tiszteltem apámat, de a haza az első.” 1819-ben maga köré gyűjtötte az összes megmaradt harcoló felkelőt. Eközben a spanyolok Agustín de Iturbidét bízták meg, hogy számoljon le velük, ám neki más tervei voltak. Levelezni kezdett Guerreróval és amellett érvelt, hogy egyesítsék erőiket, a független Mexikót pedig császárságként hozzák létre. 1821. február 10-én történt meg az úgynevezett acatempani ölelés, mely kettejük személyes találkozója és megegyezése volt a terv elfogadásáról. Ennek következményeként két héttel később, február 24-én tették közzé az Iguala-tervet, melyben kinyilvánították, hogy Mexikó Spanyolországtól független, alkotmányos monarchia, az egyetlen államvallás a római katolikus és minden lakót egyenlő jogok illetnek meg, függetlenül attól, hogy spanyol vagy helyi származású. Ennek az úgynevezett „három garanciának” a védelmére és a harc folytatására létrehozták a Három Garancia Hadseregét, mely Iturbidével az élén és Guerreróval soraiban 1821. szeptember 27-én bevonult Mexikóvárosba, így téve pontot a 11 éve tartó függetlenségi háború folyamatára. Guerrerót capitán general rangra emelték, a déli országrész politikai vezetőjévé tették és megkapta a Caballero de la Gran Cruz de la Imperial Orden („A Birodalmi Rend Nagykeresztjének Lovagja”) címet is. Iturbidét I. Ágoston néven császárrá koronázták, azonban erősen centralizált, már-már despotikus rendszerével Guerrero, egykori harcostársa, Nicolás Bravo és Antonio López de Santa Anna hamarosan szembefordult. Út az elnökséghez A császárpárti seregek elleni csatában súlyosan megsérült, de túlélte, és hamarosan csatlakozott az úgynevezett yorkistákhoz (yorkino, azaz York-rítust követő szabadkőművesek), akik köztársaságpártiak voltak és a szövetségi rendszert támogatták a Nicolás Bravo által vezetett skótokkal (escosese, azaz a Skót-rítust követő szabadkőművesek) szemben, akik inkább spanyolbarátok és a centralizáció hívei voltak. A császárság bukása utáni, polgárháborúhoz hasonló helyzetben országszerte felkelések törtek ki, Guerrero Cuernavacában és Pueblában vett részt leverésükben. Az 1824-es első elnökválasztáson Guadalupe Victoria lett az elnök, az alelnöki posztért Guerrero és Nicolás Bravo versengett: ebből az utóbbi került ki győztesen. Guerrero ekkor évekre visszavonult a politikától. Hamarosan viszont egyre fenyegetőbbé vált egy esetleges spanyol kísérlet a függetlenné vált amerikai területeik visszahódítására, ezért Guerrero spanyolellenes jelszavakat hangoztatva visszatért. 1827. május 17-én a legfelsőbb hadbíróság elnökévé választották, később Veracruz comandante generalja is lett. Perote erődjében egy spanyolpárti összeesküvőt is elfogott. A belső lázadások azonban folytatódtak, maga Nicolás Bravo is szembefordult a kormánnyal és Guerreróval is, aki legyőzte és száműzetésbe küldte. Az 1828-as választáson Guerrero már elnöknek jelöltette magát, ellenfele a skót szárnyhoz tartozó Manuel Gómez Pedraza volt. Bár az államok törvényhozó testületei 11–9 arányban Pedrazát választották meg, az eredményt el nem ismerő yorkisták fellázadtak, ez volt az úgynevezett Acordada-felkelés, melynek során kirabolták Mexikóváros egyik fontos kereskedelmi központját, a Pariánt is. A történtek hatására Pedraza visszavonult és hagyta, hogy Guerrerót nevezzék ki elnöknek, az alelnök Anastasio Bustamante lett. Köztársasági elnökként Vicente Guerrero nem volt nagy műveltségű ember (már 1829. április 1-jén, az eskütétel napján elhangzott beavatási beszédét is nehezen tudta felolvasni, ezáltal köznevetség tárgyává vált) és csak főként a katonai életben volt tapasztalt, a politikaiban nem. Miniszterei, köztük José María Bocanegra, Lorenzo de Zavala és José Manuel de Herrera nem sok támogatást nyújtottak számára, Joel R. Poinsett USA-beli miniszter, korábbi nagykövet pedig saját céljainak érdekében próbálta befolyásolni az elnököt. A nehéz körülmények ellenére el tudott érni néhány jelentős eredményt: szeptember 15-én, a függetlenségi harc kitörésére emlékezve hivatalosan is eltörölte a rabszolgaságot (ezt a háború alatt már többen is megtették, de országos érvényt csak most szerzett), megszüntette az állami dohánymonopóliumot és szabaddá tette a növény termesztését, szabályozta a bányászatot, létrehozta a hadirokkantak intézetét, kegyelmet hirdetett minden halálra ítélt, de még ki nem végzett ember számára és végrehajtotta az előző kormány idején született, spanyolok kitelepítését célzó rendeletet. Nagylelkűen felajánlotta Nicolás Bravónak és követőinek, hogy hazatérhessenek és betölthessék korábbi tisztségeiket, azonban ez sokak ellenszenvét váltotta ki. Legnagyobb eredménye azonban a júliusi, Isidro Barradas-féle spanyol visszahódítási kísérlet visszaverése volt. A spanyol csapatok Kubából indulva Tampicóban szálltak partra 24-én, a kongresszus augusztus 2-án szavazott meg rendkívüli intézkedéseket visszaverésükre. Az Estado Interno de Oriente (belső keleti állam) vezetőjét, Felipe de la Garzát az ellenség támogatása miatt felmentették tisztségéből, helyére Antonio López de Santa Anna és Manuel Mier y Terán került, akik seregei hamarosan szétverték a támadó spanyol erőket. Guerrero mintegy visszavágásként eltervezte Kuba megsegítését a függetlenné válásban, de sosem kezdett bele a terv megvalósításába. Év végére azonban a déli Campechében egy Guerrero-ellenes mozgalom kezdett kibontakozni, mely egy központosított államszervezet létrehozását szerette volna elérni. Bustamante alelnök ezt kihasználva elárulta az elnököt, és a spanyolok ellen létrehozott hadsereg és a campechei mozgalom élére állva Jalapa városában kihirdette a Jalapa-tervet, melyben Guerrero távozását sürgette mindazokkal együtt, akik a szövetségi rendszert támogatták. Guerrero személyesen bocsátkozott harcba az ellene lázadókkal, miután december 17-én saját felmentését kérte tisztségéből. Nem sikerült legyőznie, a kongresszus pedig 1830. február 4-én kinyilvánította, hogy Guerrero nem is képes kormányozni az országot. Elnöksége után Ezután hazatért szülőföldjére, a déli országrészekbe, majd hamarosan újabb háborút indított, hogy visszatérjen a hatalomba. A harcok egész 1830-ban folytak, az új kormány José Gabriel de Armijo korábbi függetlenségi harcost küldte ellene, de Texcánál a Guerreróval szövetséges Juan Álvarez vereséget mért rá, a csata során Armijo is meghalt. A kormányerők nem tudtak mit kezdeni a katonailag igen képzett és helyismerettel rendelkező Guerreróval, ezért más módszerhez folyamodtak. Elfogása és halála 1831 elején egy régi barátja, a genovai származású Francisco Picaluga meghívta egy tál ételre az Acapulco kikötőjében horgonyzó Colombo nevű hajójának fedélzetére. Miután az ételt megették és Guerrero a szárazföldre léphetett volna, a hajón tartózkodó néhány ember feltartóztatta, majd fogolyként a központi kabinba zárta. Amikor később az esetet vizsgáló, valószínűleg csak a látszat kedvéért létrehozott bizottság Picalugát az esetről kérdezte, ő azt állította, Guerrero le akarta foglalni a hajó értékes rakományát, ezért lépett fel ellene. Később azonban kiderült, valójában pénzért követte el az árulást: José Antonio Facio tábornok 50 000 pesót fizetett neki, hogy hajtsa végre tervét. A foglyot a hajó a kormányerők kezében található Huatolco kis kikötőjébe szállította, ahonnan Oaxaca városába vitték. Itt egy 11 tagú testület 11 szavazatával halálra ítélte hazaárulás vádjával. Február 14-én lőtték agyon a közeli Cuilápam városában. Közel egy évszázaddal később testét a mexikóvárosi Függetlenség-emlékmű alá temették el. Whataya Want from Me A Whataya Want from Me Adam Lambert amerikai énekes For Your Entertainment című debütáló albumának második kislemeze, mely 2009. november 20-án jelent meg. A dalt Pink, Max Martin és Shellback szerezték. Eredetileg Pink saját Funhouse című albumára készült a dal, de végül nem került fel rá. A dal producerei Max Martin és Shellback voltak, akik korábban olyan sztárokkal dolgoztak együtt, mint Britney Spears vagy Katy Perry. A Whataya Want from Me szép sikereket ért el világszerte. Lambert első dala lett, amely a legjobb tíz közé jutott a Billboard Hot 100 listán az Egyesült Államokban. Ezen kívül a legjobb öt közé került Ausztráliában, Kanadában és Németországban is. Magyarországon a Mahasz Editors’ Choice rádiós játszási listáján 2010. június 7-én megszerezte az első helyet. Lambert később Grammy-díj jelölést kapott a Whataya Want from Me-vel a Legjobb férfi popénekes teljesítményért. Háttér A számot eredetileg Pink saját Funhouse című nagylemezére készítette el, de végül nem került fel az albumra. Lambert 2009. november 18-án hivatalos weboldalán bejelentette, hogy Whataya Want from Me című dala lesz debütáló For Your Entertainment című stúdióalbumának második kislemeze. A dal 2009. november 20-tól vált digitálisan letölthetővé az Egyesült Államokban, nem sokkal az album megjelenését megelőzően. 2010-ben bejelentették, hogy a dal Pink által előadott eredeti változata felkerül az énekesnő Greatest Hits… So Far!!! címmel megjelent válogatásalbumára. Megjelenési forma és számlista Whataya Want from Me – 3:47 Whataya Want from Me (Fonzerelli's Electro House Club Remix) – 5:52 Whataya Want from Me (Brad Walsh's A-Vivir Mix) - 4:31 Whataya Want from Me (Fonzerelli's Electro House Club Remix) - 5:52 Whataya Want from Me (Jason Nevins Electrotek Extended Mix) - 6:22 The Sims 3 A The Sims 3 egy stratégiai élet-szimulációs játék, amit a The Sims Studio fejlesztett ki. A játékot az Electronic Arts adja ki. Amerikában 2009. június 2-án, Európában pedig június 5-én, Magyarországon június 6-án jelent meg. A játék többek között megjelent mobiltelefonra, PlayStation 3-ra, Wii-re, Xbox 360-ra, Nintendo DS-re pedig 2010. október 26-án jelent meg. A játékból az első héten 1,4 millió példányt adtak el, a havi összesítésen az első helyezést érte el. Játékmenet, simek A The Sims 3 arra épül, mint amelyre az elődjeik: életszimuláció. Simjeink éljék dolgos mindennapjaikat, gyereket neveljenek, dolgozzanak, legyenek hobbijaik, vágyaik, félelmeik és céljaik, pontosan mint a való életben. A The Sims 3 nyitott végű, nincs meghatározott célja. Simjeink egy teljesen nyitott városban élnek, elugorhatnak az étterembe bedobni egy spagettit, elmehetnek a fürdőházba kezelést kérni, vagy akár állást vállalhatnak a kórházban. A The Sims 3 legnagyobb újdonsága, a város teljesen nyitott, és mindent látunk. A játékosok végre nincsenek lekorlátolva egyetlen telekre, most már számunkra minden nyitott. A játékban a napszakok realisztikusabbak, végig nézhetjük, ahogy felkel nap, majd ahogyan az lemegy, és a csillagok megjelennek az égen. A játékkészítők elmondása szerint a legnehezebb a mesterséges intelligencia megteremtése volt, ugyanis ezzel minden simnek rendelkeznie kell. Amíg mi simjeink élnek a szomszédban élő simek is élik a mindennapjaikat, ellentétben a széria előző sorozataihoz képest, vagyis megházasodnak, gyereket szülnek, állást vállalnak, elválnak. A sorozat előző részéhez képest simjeink életét most már nem a vágyai, és félelmei fogják befolyásolni; ugyanis ezek részben eltűnnek. A vágyaikhoz egy ún. pontszám tartozik, amelyet a simünk eszköztárában az "Életcél-jutalmak"-nál beválthatjuk egyes dolgokra. (Pl. Jó megfigyelő) Lehetnek olyan vágyaik is, mint elugrani a moziba, vagy egy sokkal komolyabb, például gyermeket vállalni. Az emlékek eltűnnek a 3-ban, helyettük ún. moodletek, vagyis hangulatdarabkák hatnak simjeink életére. (Pl. ha jól érzi magát kap egy elszórakoztatva hangulatjelzőt). A hangulatjelzők befolyásolják simünk általános állapotát, és arcképüket is. A játékban alapból 50 személyiségjegy található, ezek közül minden fiatal felnőtt- felnőtt, és idős simnek 5 darab van (rossz neveltetés esetén 4). Egyes személyiségjegyek kiütik egymást, például: jó humorú-humortalan, családközpontú-gyermekkerülő. A kiválasztott öt személyiségjegy alapján simünk kap egy életcélt, amelyért küzdeni fog egész életében, például: Világhírű sebész, Űrhajós, Hivatásos író. Egyes személyiségjegyek különlegessé tehetnek simeket, egyes jártasságokat például gyorsabban sajátítanak el, vagy munkájukban is segíthetik őket. A játékban 7 korcsoport van, melyek a következőek: csecsemő, tipegő, gyermek, tinédzser, fiatal felnőtt, felnőtt, idős. A fiatal felnőtt és a felnőtt korcsoport között nincs különbség, csupán simünk még fiatal, tehát több ideje van még az élet mosolygósabb oldalával foglalkozni, összeköltözni a barátaival, megtalálni a nagy románcot, és állást keresni. Korcsoportok 90 napos, normál beállításon (nem muszáj csecsemőnek beállítani Simünket) Csecsemő Simünk legelső korszaka, mely összesen 3 napig tart (már ha a beállításokat normálon hagyjuk). Ha a csecsemő olyan családba születik, ahol az édesanyának komplikációtól mentes volt a terhesség alatti korszak, akkor mi magunk választhatjuk ki azt a két személyiségjegyet, amivel megkezdődik simünk élete. (Egyes személyiségjegyek csak bizonyos korszakoktól elérhető, egy csecsemő pl. nem lehet reménytelenül romantikus, flörtölő, sznob, vagy éppen vegetáriánus) A csecsemőknek sok alvásra, társaságra, és ételre van szükségük, éppen ezért az édesanyák 4 nap szülési szabadságot kapnak, hogy a picivel foglalkozzanak. Tipegő Simjeink e korszaka összesen 7 napig tart. Simünknek még mindig csak két személyiségjegye van, de lehetőségei már tágabbak. Feladatunk ebben a korszakban a simeket megtanítani járni, beszélni, és WC-t használni, valamint egyéb képességfejlesztő könyveket is vásárolhatunk nekik a könyvesboltban, amikkel egyes jártasságok hamarabbi elsajátításához járulunk hozzá. Egyedül nem képes közösségi területek meglátogatására. Gyermek Ez a korszak is 7 napig tart, ekkor kiválaszthatjuk simünk 3. személyiségjegyét, ha kellemes, megrázkódtatásoktól mentes tipegő korszaka volt. Ha ez nem történik meg, ez esetben a játék automatikusan egy negatív személyiségjegyet ad a simnek. A személyiségjegyek tárháza itt már szélesebb, de egyes jártasságokhoz, opciókhoz kötődő személyiségjegyek továbbra sem érhetőek el. Ebben a korszakban a simek iskolába járnak, jártasságokat fejlesztenek, és barátságokat kötnek. A gyermekek iskolaideje 9:00–15:00-ig tart, és kijárási tilalmuk a sötétedés megkezdődése után, 22:00-kor lép érvénybe. A házifeladatnál kérhetnek szülői segítséget, de például egy zseni sim ezt megoldja. Tinédzser Ez a korszak összesen 14 napig tart, ekkor kiválaszthatjuk simünk 4. személyiségjegyét, ha simünk az iskolában jól tanult, átlaga legalább 4-es volt. Ha ez nem történik meg, akkor a játék vagy egy negatív személyiségjegyet ad simünknek, vagy nem kap személyiségjegyet. Ekkor a simek számára már az összes személyiségjegy elérhetővé válik. A tinédzserek részmunkaidős állásokat vállalhatnak az alábbi helyszíneken: Fürdőház, Élelmiszerbolt, Könyvesbolt, Temetői Mauzóleum. Ezeknek a munkaideje főleg 16:00 - 19:00-ig tart. A tinédzser simek 9:00–14:00-ig járnak iskolába. Ebben a korszakban jelenik meg a simeknél az első szerelem. A kijárási tilalom 22:00-kor lép érvénybe, ha nem érnek haza egy órán belül, a rendőrség is elkezd utánuk szaladgálni és ha rajtakapják őket, hogy éjszaka járnak az utcán akkor (rosszabb esetben) beviszik a Rendőrőrse vagy pedig haza viszik, ahol a szülőktől kap egy két dorgálást. A nemzedékek kiegészítő hibája ezekben az esetekben, hogy a szülő szobafogságot is kiszabhat a csíntalan gyerekekre, akik még iskolába sem mehetnek el, ha a szülők meg nem bocsájtanak nekik. Fiatal felnőtt Ez a korszak 21 napig tart, ekkor választatjuk ki simünk utolsó, 5. személyiségjegyét, abban az esetben, ha jó tanuló volt. A fiatal felnőtt simek mindent csinálhatnak, amit a felnőttek: teljes munkaidejű állást vállalhatnak, megházasodhatnak, gyereket vállalhatnak stb. Ez a korszak a simek számára általában az élet megkezdődése, az összebútorozás, otthonteremtés, és a ranglétrán elkezdődő menetelés időszaka. Felnőtt Ez a korszak összesen 21 napig tart. Simjeink ebben a korszakban főként a családalapításra, a munkahelyükön való beteljesedésre fókuszál. Idős Simünk utolsó korszaka, mely optimális esetben a 73. napon kezdődik meg, és a 90. napon ér véget, tehát 17 napos. Egyes esetekben simjeink tovább élhetnek maximum 20 nappal, ha fitt, vagy beteljesedett élete álma, vagy éppenséggel vegetáriánus. (A személyiségjegy leírása szerint a vegetáriánusok tovább élnek.) Simjeink ebben a korszakban nyugdíjba vonulhatnak, törődhetnek az unokákkal, és kiélvezhetik életük utolsó időszakát, de akár még teljes, felnőttekre jellemző életet is élhetnek. Családkészítő A családkészítő (CAS), egy teljesen új kinézetet kapott, melyben messzemenően részletekig szabhatjuk simünket. Beállíthatunk neki megfelelő frizurát, szemszínt, ruhát, bőrszínt, mindezt az RGB színkör alapján is, de olyan apróságok beállítására is lehetőség nyílik, mint a szeplők vagy szépségpöttyök, smink, tetoválás. Ruha: beletartozik a mindennapi viselet az elegáns a hálóruhák a sportos, a fürdőruhák, évszakok kiegészítővel a kinti ruházat és a munka ruha, amit nem szerkeszthetünk, de létre hozhatunk egy második munkaruhát, amit bárhogyan beállíthatunk. Különböző kiegészítők is vannak: szemüvegek, napszemüvegek, ékszerek, kesztyűk, harisnya kötők és harisnya (csak nőknél) szépség hibák és zoknik. Ha a Simünk kész akkor már nem lehet nagyon módosítani rajta ( csak akkor ha még nem mentél rá a pipára ) Építés/Vásárlás mód Alapból nem sok tárgyat találunk, de ezeket messzemenően a részletekig szabhatjuk, így bármilyen otthont létrehozhatunk simjeink számára.Lehet emeletes ház, teraszos. A simek ha nem művészet gyűlölők, szeretik a festményeket, ezért érdemes sok díszt elhelyezni otthonaikban. Minden kiegészítő lemezzel bővül a bútorok mennyisége és fajtája. Színüket, mintázatukat kedvünk szerint alakíthatjuk, így készítve egy teljesen egyedi otthont. Szomszédságok és lakóik A játékban, alapból egy Sunset Valley nevű szomszédság van, mely leírása szerint a The Sims 2-ben megjelenő Szépkellemes elődje. A városban több visszatérő család is megjelenik; Goth, Bachelor, Landgraab, Langerak stb. Sunset Valley egy völgyi városka egy tenger partján. A játékhoz, a hivatalos oldalról letölthető a Riverview nevű szomszédság, ami egy vidéki farmváros. Itt is több visszatérő család van, többek között; Newbie, Lothario stb. A legtöbb kiegészítő lemezhez új városok jelennek meg, pl.: Bridgeport (nagy város a Leszáll az éj kiegészítőben), Moonlight false (a Természet feletti erők városa), Island paradise (Szigetvilág) Twinbrook (Álom állások) Apaloosa Plains (Állatok) Oasis Landing (Előre a jövőbe, itt tartósan nem lehet élni, szükséges egy eredeti, jelenbeli város is) Az utazások alkalmával meglátogatható 3 helyszín: Champ le Sims (Franciaország) Al Simhara (Egyiptom) és Shang Simla (Kína) A kiegészítők mellett, még több lehetőséget kaphatunk a beállítások menűben. Az évszakok kiegészítők segítségével, be állíthatjuk az időt, eshet az eső, hó jégeső, emellett lehet köd. Ezeket persze ki is lehet kapcsolni, így a kedvünknek megfelelő időjárás lehet. A simek élet hosszát is belehet állítani, valamint az állatokét. Emellett a telihold sűrűségét is meg lehet adni. A The Sims közösség A játékhoz kapcsolódó hivatalos weboldal a www.thesims3.com, ez magyar nyelven hu.thesims3.com címen érhető el. A játékosok ezen a portálon megoszthatják tapasztalataikat, valamint a játékban használt hajakat, ruhákat, szomszédságokat, simeket, tárgyakat tölthetnek fel-le, a Bazár című szolgáltatással. A portálhoz tartozik egy Store weboldal, amiről tárgyakat, ruhákat, hajakat lehet letölteni simpontokért. A simpontokat az alapjáték és a Világ Körül regisztrálásakor kapunk, valamint internetes úton pénzért is lehet ilyeneket vásárolni. 1954-es finn labdarúgó-bajnokság (első osztály) Az 1954-es finn labdarúgó-bajnokság (Mestaruussarja) a finn labdarúgó-bajnokság legmagasabb osztályának huszonnegyedik alkalommal megrendezett bajnoki éve volt. A pontvadászat 10 csapat részvételével zajlott. A bajnokságot a Pyrkivä Turku csapata nyerte. Paci Manci frizurája A Paci Manci frizurája a Mekk Elek, az ezermester című bábfilmsorozat tizedik része. Flórián papagáj segíteni próbál Mekk mesternek és népszerűsíti fodrásztudományát. A hír eljut Nyihaha Mancihoz, aki elmegy hozzá igazításra, de most igazi kontármunkát végez és cégérvesztéssel ér véget fodrász mesterségbeli tudománya is. Cselekmény Flórián papagáj röpcédulákat osztogat ezzel a szöveggel: „Jó tanácsom ingyen adom, keresse fel fodrászatom, egy káposzta csak az ára, göndör lesz a frizurája.” A teknős nem találja drágának az egy káposztás árat, de mivel nincsen haja megígéri, hogy az írást odaadja Nyihaha szomszédjának, hiszen ott van ám sörény, amit kiondoláltathatna. Nyihaha Manci a hír hallatán elsőre csak nyihaházik nagyot rajta és hazugságnak véli, de aztán mégis kötélnek áll. Ám nem a sörényét, hanem a farkát szeretné göndöríttetni. A mester rápróbálja beszélni, hogy a fején viseljen lófarkat, mivel annak ott a helye. Levágja hát és enyvvel odaragasztja a sörényéhez. A kétkedő lovat, arra kéri sétáljon egyet és látni fogja mindenkinek tetszeni fog az új frizurája. Nem így lesz, sőt amikor előre hajol a szemét eltakarja új fejkoronája és egy ideig vakon csetlik-botlik, míg egy kerítésen átesik és újra látni kezd. Az arra járó Szamárpapa meg is jegyzi, épp most nyílt ki a szeme és rájöhetne végre, hogy a hitvány, zsivány Mekk mester vele is a bolondját járatta. Manci ráébred, hogy tényleg így járt és a szamár vasvillájával a mester házához rohan, aki maga veszi le a cégérét és megállapítja nem hozott szerencsét a lópatkó és ezzel véget ér a fodrász karrierje is. Alkotók Rendezte : Imre István Írta : Romhányi József Dramaturg : Bálint Ágnes Zenéjét szerezte : Ránki György Operatőr : Kiss Lajos Hangmérnök : Bársony Péter Hangasszisztens : Zsebényi Béla Vágó : Czipauer János Figura- és díszlettervező : Koós Iván Munkatársak : Benedek László, Lambing Antal, Mazács Miklós, Móritz Róbert, Pölöskei Gyula, Pintér Pálné, Sánta Béla, Szabó László Felvételvezető : Dreilinger Zsuzsa Gyártásvezető : Magyar Levente Produkciós vezető : Gyöpös Sándor, Komlós Jánosné A Magyar Televízió megbízásából a Pannónia Filmstúdió készítette. Szereplők Mekk Elek : Balázs Péter Flórián papagáj : Szuhay Balázs Nyihaha Manci : Schubert Éva Teknős : Miklósy György Tehén Helén : Vay Ilus Anyajuh : Váradi Hédi Bárányok : Faragó Sári, Havas Gertrúd Szamárpapa : Kibédi Ervin I. Charles de Bourbon roueni érsek Charles de Bourbon (Ferté-sous-Jouare, 1523. szeptember 22. – Fontenay-le-Comte, 1590. május 4.) roueni érsek, Nevers, Saintes, Carcassonne és Beauvais püspöke, bíboros volt. A francia vallásháborúk során a Szent Liga X. Károly néven ellenkirállyá kiáltotta ki unokaöccse, a III. Henrik által kijelölt protestáns Navarrai Henrikkel szemben. Egyházi pályafutása IV. Charles de Bourbon vendôme-i és bourboni herceg és Françoise d’Alençon fia, Antoine de Bourbon navarrai társkirály és Louis de Condé fivére származásának köszönhetően szép egyházi karriert futott be. Tizenhat évesen, 1540. július 5-én lett Nevers püspöke, majd Saintes-é ezzel párhuzamosan, 1544. január 23-án. Huszonnégy évesen, 1548. január 9-én nevezte ki III. Pál Vendôme bíborosává. Nevers-ről 1546. január 23-án, Saintes-ről 1550. március 19-én mondott le. Miután részt vett az 1549–50-es konklávén, 1550. március 9-én Carcassonne adminisztrátor-püspöke lett, október 3-án pedig Rouen érseke. Ez utóbbi címét haláláig megtartotta. Mindemellett húsznál is több apátság felett rendelkezett, minek következtében Európa egyik leggazdagabb egyházi vezetőjévé vált. Felügyelete alá tartozott többek között a roueni Szent Ouen monostor, a corbie-i apátság (1557), a párizsi Saint-Germain des Prés (1562) és a Jumièges-i apátság (1574). 1551-ben II. Henrik Párizs és Île-de-France katonai kormányzójává (lieutenant-général) nevezte ki. 1553. december 15-én lemondott carcassonne-i püspökségéről. Mindkét 1555-ös konklávén részt vett. 1560-ban jelen volt az orléans-i, 1561-ben pedig a roueni rendi gyűlésen, illetve részt vett az ugyanebben az évben rendezett a poissyi megbeszélésen, ahol a katolikusok és hugenották vallási vezetői vitáztak egymással különösebb eredmény nélkül. Ellenkirályság fogságban A francia vallásháborúknak sokáig nem volt tevékeny résztvevője. 1565-ben elkísérte Bayonne-ba az országában békítő célzattal körútra vitt IX. Károlyt, ugyanebben az évben a pápa avignoni legátusa lett. (Ez utóbbi város zsinatán is részt vett 1569-ben.) 1565. október 4-én ismét Carcassonne püspöke lett, mely címet ezúttal 1567-ig viselt. 1569. augusztus 26-án Beauvais püspöke, ezáltal pair lett, de 1575. augusztus 24-én lemondott rangjáról. 1580-ban elnökölt az egyházi rend gyűlésén Melun városában. A szélsőséges katolikusokat tömörítő Szent Liga szemében mindössze annyi érdemmel rendelkezett, hogy a Bourbon-házhoz tartozott, és megmaradt katolikus hitén. 1589. augusztus 2-án ugyanis III. Henrik, a Valois-ház utolsó uralkodója gyermektelenül hunyt el, és a trónt a bíboros unokaöccsére, Antoine de Bourbon fiára, a hugenotta Navarrai Henrikre akarta hagyni. A fanatizált párizsi nép és a Liga nem tűrt el protestánst a trónon, ezért Henrik halálhírére a Ligát vezető Charles, Mayenne hercege augusztus 5-én bejelentette a Bourbonok idősebbik ágához tartozó bíboros királlyá tételét X. Károly néven. A párizsi parlament november 21-én elismerte királynak in absentia, 1590. március 5-én pedig egy másik rendelkezésével Károly elismerésére szólított fel minden alattvalót. A Liga még pénzt is veretett „királya” nevében, amivel csak jóval annak halála után hagyott fel. A bíborosnak ezekhez az eseményekhez azonban nem sok személyes köze volt. Amikor a blois-i rendi gyűlés során 1588. december 23-án III.Henrik meggyilkoltatta I. Henri de Guise-t, a Liga akkori vezetőjét, az öröklési terveire potenciális veszélyt jelentő Bourbon bíborost is lefogatta. Az érsek hátralevő rövid idejét Tours-ban, majd Fontenay-le-Comte kastélyában töltötte fogolyként, és megválasztása hírére lemondott Navarrai Henrik javára. Gaillon általa alapított apátságában helyezték örök nyugalomra, ahol annak 1764-es leégése után ismét eltemették hamvait. A nagy francia forradalom során az apátságot lerombolták, márvány sírköve jelenleg a szomszédos Aubevoye Szent Györgyről elnevezett templomában láthatóak. Hagyatéka Az érsekségben unokaöccse, Charles de Bourbon, a hugenotta tábort vezető Condé hercegének fia követte. A legitim, szintén Bourbon-házi X. Károly, a végül IV. Henrik néven trónra jutó navarrai király leszármazottja 1824–1830 között uralkodott. Ő volt a legutolsó egyenes ági Bourbon Franciaország trónján. Hegyvidéki Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság A Hegyvidéki Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság, rövidítve Hegyvidéki ASZSZK (oroszul:Го́рская АССР), az Orosz Szovjet Szocialista Szövetségi Köztársaság egyik autonóm tagállama volt 1921 és 1924 között. 1921. január 20-án született, miután a Vörös Hadsereg elfoglalta az Észak-kaukázusi Köztársaságot és hozzá csatolták az Észak-kaukázusi Emirátust. Területe nagyjából 73 000 km², lakossága megközelítette a 800 000 főt. Közigazgatásilag hat beosztásra lett osztva, ezek nevei megegyeztek az ott élő népek neveivel, sorban balkári, csecsen, kabard, karacsáj, ingus és oszét. Emellett Groznij és Vlagyikavkaz is külön egységet képzett, valamint a tereki kozákok speciális igazgatású területe, amely két részből, a nagyobb ingusföldi és a groznij melletti kisebb. Az autonóm köztársaság nem sokáig állt fenn az eredeti állapotában. Már 1921. szeptember 1-én a kabardi tartományt átcsatolták az Orosz Szovjet Szocialista Szövetségi Köztársaság igazgatásához. 1922. január 12-én a Karacsáj, 16-án a Balkár Terület, majd utolsó lépésként 1922. november 30-án a Csecsen Terület csatlakozott az orosz államhoz. 1924. július 7-én a Legfelsőbb Szovjet Tanács hivatalosan megszüntette a köztársaságot, maradék két tagállama pedig Oroszország alá rendelték. A kozákok államát és Vlagyikavkazt október 17-ig külön egységként kezelték, majd létrehozták az Észak-kaukázusi határterületet. A 19. század folyamán a jól termő területeket a kozákoknak, oroszoknak és ukránoknak adományozták, az őslakosság emiatt magasabbra költözött. 1920-ban a szovjet kormány határozatot hozott a tereki kozákok Ukrajnába és Arhangelszkbe való költöztetéséről, földjüket pedig az őslakosoknak juttatták, támogatás fejében. Néhány száz család azonban maradhatott, akik ki tudták fizetni a maradás költségét. 1921 januárjában az áttelepítési határozatot visszavonták és a kozákok egy része hazatérhetett. Egy 1882-es felmérés szerint az ingusok, akik a legnagyobb lélekszámú népcsoport volt, 24,7%-a élt a hegyekben, 1924-ben már csak 2,1%-a folytatta ezt az életmódot. Ezek az adatok szinte megegyeznek a többi népcsoportokon végzett felmérések adataival. A hidegháború alatt a nyugati történészek többsége szerint a hegyvidéki állam felszámolása volt az első áldozata a szovjet oszd meg és uralkodj politikának. Az 1990-es években nyilvánosságra hozott iratok is ezt a tényt támasztották alá. A köztársaság szétbontása 1921-ben kezdődött, amikor a kabarok a néptanácson felvetették a terület státuszának megváltoztatását. 1921. áprilisa és júniusa között 140 fő vett részt, ebből csak 28 fő volt kommunista, akik az autonóm köztársasági státuszt szavazták meg. Sztálin korai politikájának volt köszönhető, hogy nem jött létre egy egységes észak-kaukázusi szovjet tagköztársaság. Sauli Niinistö Sauli Väinämö Niinistö (Salo, 1948. augusztus 24. –) finn konzervatív politikus, Finnország 12. elnöke. Megválasztása előtt volt a finn országgyűlés elnöke, pénzügyminiszter, miniszterelnök-helyettes és igazságügyi miniszter. A Finn labdarúgó-szövetség elnöki tisztségét is betöltötte 2009-2012. között. Életrajza Salóban született, a Turkui Egyetemen végzett és kezdetben ügyvédként dolgozott. Szociáldemokrata vezetésű koalíciós kormányban volt igazságügyi (1995-1996), majd pénzügyminiszter (1996-2003). A pénzügyi tárcát ő vezette, amikor Finnország csatlakozott az eurózónához. A 2004-es indiai-óceáni szökőár túlélője, életét annak köszönheti, hogy felmászott egy villanypóznára. 2009. november 8. óta betölti a Finn labdarúgó-szövetség elnöki tisztét. 2012-ben Finnország 12. elnökének választották meg. A választáson a szavazatok 62,6 százalékát szerezte meg. Juho Kusti Paasikivi hivatali idejének lejárta 1956. március 1. óta nem töltötte be ezt a tisztet Nemzeti Koalícióhoz tartozó konzervatív politikus. 2018. január 28-án újabb hat évre elnökké választották a szavazatok 62,7%-ával. A finn választási rendszer 1994-es reformja óta ez alkalommal fordult elő első ízben, hogy a köztársasági elnököt már az első fordulóban megválasztották. Vakabajasi Maszatosi Vakabajasi Maszatosi (Hepburn-átírás szerint Wakabayashi Masatoshi, japánul ����) japán politikus, a Fukuda-kormány tagjaként Japán korábbi mezőgazdasági, erdészeti és halászati minisztere. Azután nevezték ki, miután Macuoka Tosikacu előző miniszter öngyilkosságot követett el, két utódja pedig korrupciós botrányok miatt lemondásra kényszerült. Vakabajasi a Liberális Demokrata Párt, azon belül a Macsimura tagja. Nagano prefektúra első választókerületében tevékenykedik. 1934. július 4-én született, tanulmányait Japánban, a Tokiói Egyetem jogi karán végezte. 1957. áprilisában belépett a Mezőgazdasági, Erdészeti és Halászati Minisztériumba (ennek egészen 1983. januárjáig volt a tagja). 1981. júliusában a Mezőgazdasági Minisztériumban az Általános Ügyek Bizottságának vezetésével bízták meg, és még ezen év decemberében a Japán Országgyűlés Képviselőházának tagjává is megválasztották. 1994. júliusában a Liberális Demokrata Párt Közlekedési Bizottságának elnökének nevezték ki. Három választási időszak után, 1996-ban, elvesztette a választásokat a Képviselőházba. 1998. júliusában a Tanácsosok Házába jelöltette magát, és ennek tagjává meg is választották. 1999. augusztusában a felsőházban a Mezőgazdasági, Erdészeti és Halászati Bizottság, 2001. szeptemberében a Pénzügyi Bizottság, 2003. májusában a Rendkívüli Adatvédelmi Bizottság, 2004. júliusában a Fegyelmi Bizottság vezetője lett. 2004. júliusában ismét megválasztották a Tanácsosok Házának tagjává. Mori Josiró és Koidzumi Dzsunicsiró miniszterelnökök kormányában egyaránt a pénzügyminiszter helyettesi pozícióját töltötte be. 2005. novemberében a Választási Kutatóbizottság és az Alkotmányi Bizottság ügyvezető igazgatója lett pártján belül. A környezetvédelmi miniszter és globális környezetvédelmi problémák felügyelő minisztere pozíciót 2006. szeptember 26-a és 2007. augusztus 27-e között töltötte be. 2007. augusztus 1-jén, Akagi Norihiko lemondása után mezőgazdasági miniszternek nevezték ki, így csaknem egy hónapon keresztül két miniszteri tisztség viselője volt. Abe miniszterelnök kormányátalakítása után mezőgazdasági miniszteri pozíciót kapott. Abe Sindzó miniszterelnök lemondása után az új kormányfő, Fukuda Jaszuo kormányában mezőgazdasági miniszter lett. Ezt a tisztséget 2007. szeptember 4-e óta viseli. Környezetvédelmi miniszterként Vakabajasi szerette volna növelni a bio-üzemanyagok kihasználtáságát, a japán társadalomban környezetbarát életmódot kívánta kialakítani, meg akarta szüntetni az illegális szemétlerakókat és Japánt a környezetvédelmi világpolitika vezető államává szerette volna tenni. Mikio Aoki, aki a Liberális Demokrata Párt tagja és Mori Josiró kormányzása alatt államtiktár volt, többször bírálta Vakabajasit az ellenzékkel szembeni enyhe magatartásával. Vakabajasi otthonában kertészkedéssel tölti szabadidejét. Aumühle Aumühle település Németországban, Schleswig-Holstein tartományban. Lakosainak száma 3156 fő (2015. december 31.). Népesség A település népességének változása: Olmedo de Camaces Olmedo de Camaces település Spanyolországban, Salamanca tartományban. Lakosainak száma 106 fő (2017). Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: A Grincs (film, 2000) A Grincs (eredeti cím: How the Grinch Stole Christmas) 2000-ben bemutatott amerikai film, amely Dr. Seuss azonos című, 1957-ben megjelent könyvén alapul. Mivel ez eredetileg egy gyermekeknek szóló képeskönyv, a készítőknek jelentősen ki kellett egészíteniük a történetet, hogy egész estés filmet alkothassanak. A Grincs az első élőszereplős film Dr. Seuss műveinek adaptációi közül, amely valós díszletek között készült. A rendezője Ron Howard, a forgatókönyvírói Jeffrey Price és Peter S. Seaman, a producere Brian Grazer, a főszereplője Jim Carrey, a zeneszerzője James Horner. A mozifilm az Universal Pictures és az Imagine Entertainment által készült. Műfaját tekintve filmvígjáték. A kritikusok vegyes reakciókkal fogadták, ám a film bevétele elérte a 260 millió dollárt csak az Egyesült Államokban. Magyarországon 2000. december 7-én mutatták be a mozikban, 2008. november 11-én adták ki DVD-n. Cselekmény A kifalvi Kik rajonganak a karácsonyért; sokkalta jobban, mint bármely más ünnepért, de a Grincs, egy zöld, szőrös lény, aki Kifalvától északra, a Kobak-hegyen lakik, ki nem állhatja sem a karácsonyt, sem a Kiket. Max nevű kutyájával egy barlangban él, és meglehetősen rossz emlékeket őriz a karácsonyról, noha nyolcesztendős koráig őt is úgy nevelték, „mint minden más Ki gyereket… hogy nagyon szeresse a karácsonyt.” A Grincs gyermekkorában gyöngéd érzelmeket táplált Martha May Kivier iránt, ám meglehetősen kemény vetélytársa akadt a későbbi polgármester, Augustus Mayki személyében. A nyolcéves Grincs karácsonyi ajándékként egy angyalfigurát készít Martha Maynek. A tükörbe nézve azonban aggódni kezd, hogy Martha talán visszataszítónak találja majd a szőrös arcát. Megborotválkozik, s eközben számos helyen megvágja magát. Sebhelyekkel borított arcáért másnap osztálytársai kegyetlenül kicsúfolják, még a tanítónőjük sem állja meg nevetés nélkül. A gyermek Grincs ettől a pillanattól fogva gyűlöli a karácsonyt, és Kifalváról a Kobak-hegyre költözik. Jó néhány évvel ezután, a karácsonyi bevásárlási láz kellős közepén egy szintén nyolcéves kislány, Cindy Lou-Ki úgy érzi, az ünnep igazi lényege elveszett. Nyomasztja a sok ajándék, a sok talmi csillogás. A Grincs története viszont elbűvöli, és innentől kezdve más vágya sincs, mint újra megnyerni őt a karácsony szellemének. Sikerül is meggyőznie a Kobak-hegy zöld lakóját, hogy vegyen részt a Kik karácsonyi Kivigasságán; igen nyomós érve, hogy Martha May is ott lesz. Az ünnep azonban botrányba fullad: a polgármester egész Kifalva előtt azzal alázza meg, hogy borotvát ad neki ajándékba, majd ezután megkéri Martha May kezét. Az igencsak dühös Grincs kijelenti, hogy „az egész karácsonyi ünnep kész röhej”, és a Kik körében „a kapzsiságnak nincs vége”. Kifalva lakói menekülni próbálnak; a kialakuló káoszt pedig a Grincs csak tovább fokozza azzal, hogy felgyújtja a főtéren magasodó karácsonyfát. Szenteste a zöld, szőrös lény elhatározza, hogy egyszer s mindenkorra véget vet a karácsonynak. Mikulásnak öltözve szánt készít, hogy Kifalvára repülhessen, és a Kik minden karácsonyi dekorációját és ajándékát egy hatalmas zsákba gyűjtve ellopja tőlük az ünnepet. Rénszarvasnak a kutyáját, Maxet teszi meg, a fejére kötött agancs segítségével. Cindy Lou-Ki házába érkezve azonban szembetalálja magát a kislánnyal, aki nem ismeri fel őt a Mikulás-öltözéke miatt. A gyermek arra kéri a „Mikulást”, hogy a Grincsről se feledkezzen meg. A Grincs egy pillanatra meghatódik, de aztán gyorsan visszatér eredeti szándékához. Miután kirabolta az egész falut, Max felhúzza a szánt a Kobak-hegy tetejére. A Kik felébredve felfedezik, hogy a Grincs az egész karácsonyt ellopta, és elkeseredésükben Cindyt okolják. Édesapja, Lou Lou-Ki azonban a védelmére kel, és kijelenti, hogy „a karácsonyt nem lehet ellopni, mert a karácsony lényege nem az ajándék, vagy a díszek”, a karácsony szelleme ettől még közöttük lehet, mert azt nem lehet boltban megvásárolni. A Kik megértik mindezt, és ajándékok nélkül is boldogan énekelni kezdenek a főtéri karácsonyfa körül (melyet még a Grincs távozása után villámgyorsan helyreállítottak). Az énekszó a Kobak-hegyre is felhallatszik, és a karácsony szelleme végül a Grincs szívét is betölti, mely ennek hatására „három számmal nőtt meg”. Ezután észreveszi, hogy az ajándékokkal megrakott szán már-már lezuhan a hegyről. Megpróbálja visszahúzni, de mindhiába, a szán megállíthatatlanul csúszik lefelé. Ekkor azonban a zsák tetején felbukkan Cindy, aki éppen a Grincshez jött, hogy „senki ne legyen egyedül karácsonykor”. A zöld lény megnőtt szíve már képtelen lenne elviselni, ha a kislánynak baja esnék, így emberfeletti erővel mégis sikerül visszahúznia a szánt a szakadék széléről, s Cindyvel együtt visszatérnek az ajándékokkal Kifalvára. A rendőr előtt a Grincs beismeri a bűnét, és megbánást tanúsít, így az nem tartóztatja le őt. A polgármester csalódását csak tovább fokozza, amikor Martha May a Grincs zsákjában megtalálja az Augustus által neki ajándékozott gyűrűt, és visszaadja azt neki, mondván, az ő szíve már valaki másé, s ez a más maga a Grincs. A zöld lény ezt követően egész Kifalvát vendégül látja a barlangjában, és ő maga szeleteli fel az ünnepi pecsenyét. Szereplők A Grincs : Zöld, szőrös lény, aki ki nem állhatja a karácsonyt, és el akarja lopni. (A gyermek Grincs szerepében Josh Ryan Evans látható.) Cindy Lou-Ki : nyolcéves kislány, aki meg van győződve róla, hogy a karácsony lényege nem az ajándékok számában és méretében rejlik. Augustus Mayki : Kifalva polgármestere; gyermekkorában rengeteget csúfolta a Grincset a külseje miatt, és hozzá hasonlóan szerette volna elnyerni Martha May szerelmét. (A gyermek Augustus szerepében Ben Bookbinder látható.) Martha May Kivier : a Grincs szíve hölgye, akinek kegyeiért a polgármester is verseng. (A gyermek Martha szerepében Landry Allbright látható.) Lou Lou-Ki : Cindy édesapja, a posta vezetője Betty Lou-Ki : Cindy édesanyja, mindenáron el akarja érni, hogy az ő házukon legyenek a legszebb karácsonyi fények, és ne Martháén. Drew Lou-Ki : Cindy bátyja Stu Lou-Ki : Cindy bátyja A polgármester minden lében kanál segédje Rendőrfőnök Kifalva tanítónője Max : A Grincs kutyája Anthony Hopkins : A mesélő A film elkészítése A fő kihívást a Dr. Seuss-i világ megteremtése jelentette; a Kiknek és környezetüknek, használati tárgyaiknak egyszerre kellett groteszknek, emberinek és szerethetőnek lenniük. A maszkmester Rick Bakerre nem kis feladat hárult: nem pusztán Jim Carreyt kellett átváltoztatnia, hanem valamennyi színészt is. Jim Carrey számára a forgatás 92 napig tartott, és maszkjának elkészítése minden egyes napon két és fél órát vett igénybe, eltávolítása egy órába került. A sminkeseknek arra is figyelniük kellett, hogy bőrbarát ragasztóanyagokat használjanak az orr (és egyes esetekben a fülek) felhelyezéséhez, hiszen a maszkot a színészek egész nap viselték. A rendező, Ron Howard is pontosan szerette volna tudni, mindez milyen megpróbáltatásokat jelent a „Kiknek”, így egy napon saját magát is Grinccsé maszkíroztatta, és Grincs külsővel járt-kelt egész nap, olykor némi zavart okozva ezzel a stábnak. A Kiknek nem csupán a külseje, a mozgása is meglehetősen groteszk. A színészeket kaszkadőrök és cirkuszi artisták segítették ezek elsajátításában. A stáb trambulinokon, ugródeszkákon és hatalmas golyókon egyensúlyozva gyakorolt. Ez, különösen Kinek maszkírozva, meglehetősen kemény fizikai munka volt. Kifalva a legnagyobb díszlet volt, melyet a Universal Pictures valaha felépített. A forgatáshoz használt műhó elég lett volna kilenc focipálya teljes beborításához. A falu képének tökéletesítéséhez a különféle digitális trükkök is nagyban hozzájárultak – a maszkok mellett ezek szintén az alkotás gerincét képezték. A felvételek java része kékháttér-technológiával készült; a Kifalvát körülvevő hegyeket és a felhős eget, valamint olykor a falu egy részét is számítógép segítségével alkották meg. A digitális technika a Grincs ördögi vigyorának kialakításában is szerepet kapott. Fogadtatás A film jórészt negatív kritikákat kapott, ám ennek ellenére kimagasló bevételt hozott. Két kategóriában jelölték Arany Málna díjra, de sem a legrosszabb forgatókönyv, sem a legrosszabb adaptáció „díját” nem kapta meg. Ezzel ellenben a filmnek három Oscar-jelölése is volt (legjobb jelmez, legjobb díszlet, legjobb smink és maszk), melyek közül a legjobb maszkoknak járó aranyszobrot el is nyerte. CGI feldolgozás Universal Pictures és a Illumination Entertainment bejelentette, hogy csinálnak egy CGI animációs feldolgozást a filmből. Peter Candeland lesz a rendező "A macska - Le a kalappal" című film újrafeldolgozásában is, Illumination CEO Chris Meledandri produkciójában és Audrey Geisel (Dr. Seuss özvegye) lesz a produkciós vezető. Filmzenealbum A hivatalosan megjelent album nem tartalmazza James Horner művének egészét; az eredeti filmzene csak a játékidő második részében hallható, az első felében a filmből származó párbeszédek és különféle előadók dalai kaptak helyet (ez utóbbiak részben hallhatók a filmben is). Létezik azonban egy bootleg verzió is, mely az eredeti, instrumentális filmzenét tartalmazza, a hivatalos kiadás betétdalai és a párbeszédek nélkül. Trakclista: Televíziós megjelenések HBO , TV2 , Cinemax Vicente Iborra Vicente Iborra (Moncada, 1988. január 16. –) spanyol labdarúgó, jelenleg a Leicester City védekező középpályása. Pályafutása Levante Pályafutását a Levante korosztályos csapatában kezdte. A 2007–2008-as szezonban debütált. 2008. január 9-én játszott Copa del Rey-ben a Getafe ellen. Négy nappal később is játszott a La Liga-ban a Real Madrid ellen 0–2-re elveszített meccsen. 2008. március 30-án Iborra megszerezte az első gólját az UD Almería 1–2-re elveszített mérkőzésen a 2009-10-es szezonban 36 meccsen 2640 percet töltött a pályán. Sevilla 2013. augusztus 16-án írt alá egy 5 éves szerződést Sevilla-val. Meghálálta a bizalmat, 41 mérkőzésen lépett pályára az idény során, és négy gólt szerzett. A 2014–2015-ös szezonban Unai Emery kérésére támadó középpályásként játszott, összesen kilenc gól lett az eredménye. Leicester City 2017. július 4-én az angol Leicester Cityhez szerződött. Sikerei, díjai Európa-liga győztes: 2013–14 , 2014–15 , 2015–16 Copa del Rey : döntős 2016 UEFA-szuperkupa : döntős 2014 , 2015 Porcsalma Porcsalma nagyközség Szabolcs-Szatmár-Bereg megye délkeleti részén, a Szatmári-síkságon, a Csengeri járásban. Fekvése Mátészalkától 24 km, Fehérgyarmattól 17 km, Csengersimától 12 km távolságra fekszik. Megközelítése Közúton a 49-es főúton; vonattal a Mátészalka–Csenger-vasútvonalon (Porcsalma-Tyukod vasútállomás). Legközelebbi települések Ököritófülpös 5,5 km , Pátyod 2,5 km, Tyukod 4,5 km. Nevének eredete A Károlyi család egykori levéltárosa Walther László szerint a település eredetéről: 1388-ban Csaholyi Sebestyén Sós helység határán egy új községet alapított, s azt az ott található sok porczhfűtől Porczhalmának nevezte el. Története Nevét írásos alakban 1237-ben említik először az oklevelek. 1388-ban, Csaholyi Sebestyén új községet alapított itt, de a Kaplon nemzetségbeliek tiltakoztak a nádor előtt a jogtalan betelepítés ellen, mivel az az ő területükre esett. 1397-ben már Drág és Balk vajdák az urai, de a Csaholyi családnak is marad benne része, mert 1399-ben mikor Eke Tyukodját elfoglalták, a lakosokat ide telepítették. A 15. században a Domahidy Istvánnak volt itt birtoka. 1448-ban Lónyay András kap benne részt, anyai jusson, majd 1454-ben a Domahidy családnak zálogosítják el. 1466-ban ecsedi Báthory István, András és László is birtokosai a településnek. Az ecsedi Báthori-családtól a Bethlen-, majd a Rákóczi-család tagjai örökölték. A Báthory és Domahidy családbeliek mellett 1516-ban Ungai Hajas Tamás, 1517-ben Guthy Ferenc és Imre is részt kapott benne. 1562-ben a községben nagy tűzvész pusztított, csak 11 és fél porta maradt meg. Ekkortájt részben már királyi birtok. 1570-ben Báthory Miklós birtoka. 1624-ben Bethlen Gábor erdélyi fejedelem kapta meg a Báthory birtokot, de van itt részbirtoka Pogrányi Györgynek, majd 1630-ban Csapy Zsófiának, Mosdóssy Imrének is. A szatmári béke után a gróf Károlyi családbeliek kapták meg a Rákóczi részt. Gróf Károlyi Antal a birtok nagyobb részét Szaplonczay Kristófnak engedte át. A 19. században birtokosa a Bajnay, a Balla, a Balogh, a Belényesi, a Czibere, a Császár, a Csehi/Csehy, a Csúri, a Domokos, az Erdős, a Farkas, a Galgóczy, a Galvácsi, a Gyarmathi, a Gyene, a Juhász, a Kanyó, a Katona, a Kállay, a Károlyi, a Lázár Kovács, a Marsovszky, a Pap, a Péchy, a Sajó, a Szaplonczay, a Szentmarjay, a Szuhányi, a Tarczali, a Turbucz és a Vállyi család. A 20. század elején a község nagyobb birtokosai Péchy László, Gyene Zsigmond örökösei, Groszmann Adolf, Gyene Károlyné, Balogh Pál és Sándor. 1944-ben Gyene Pál, Gyene István, Péchy Manó, Péchy Szabolcs, Péchy László, a Policzer, a Groszmann és a Trencsényi család a birtokosai. Porcsalma a szomszédos Tyukodhoz hasonlóan az egykori Ecsedi-láp szélén fekvő település volt, melyet a környező falvak népe Rétnek, a környező vidéket pedig Rétoldalnak nevezett. Népcsoportok 2001-ben a település lakosságának 90%-a magyar, 10%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát. Itt születtek, itt éltek Kiss Áron (Porcsalma, 1845 . június 21. – Budapest , 1908 . október 15.) bölcseleti doktor, tanítóképző intézeti igazgató, néprajzi gyűjtő, pedagógiai szakíró. Kiss Pál (Porcsalma, 1885. március 12. – Budapest, 1950. május 3.) ügyvéd, liberális politikus, országgyűlési képviselő, Kiss Áron féltestvére. Kiss Kálmán (Porcsalma, 1843. augusztus 14. – Nagykőrös , 1913 . október 31.) tanítóképző-intézeti igazgató, tanár, egyházi író. Erdős Jenő (Porcsalma, 1912. december 23. – Bp., 1981. szeptember 30.) újságíró, szerkesztő. Nevezetességei Műemlék református temploma (amely eredetileg katolikus templom volt) a 15. században épült, késő gótikus stílusban. A templom berendezése a 18. században készült, copf stílusban. Tornyát 1795-ben építették hozzá (ekkor már református templom, amit a református egyház vett meg a mai református temetővel, ami szintén katolikus volt), és a templomot 1842-ben megnagyobbították. Falába építve egy emléktábla található, amely Kovács György emlékét örökíti meg, aki 1717-ben a községet megmentette a török-tatár csapatok dúlásától azáltal, hogy a község köré szalmát rakott és azt meggyújtotta. A tatárok azt hitték, hogy a község leégett és elvonultak. Görögkatolikus templomát 1786-ban Szűz Mária Oltalma tiszteletére szentelték. A díszesen faragott szentségházat és a főoltárt Juhász Mihály máriapócsi asztalosmester készítette 1939-ben. 1999-ben új ikonosztázt készített Gergely József mátészalkai mester és Pikó László debreceni festőművész. 2013 novemberében 30 millió forintos állami támogatással felújították. Stazione di Lodi Stazione di Lodi vasútállomás Olaszországban, Lombardia régióban, Lodi településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Milánó–Bologna-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Stazione di Secugnago (Milánó–Bologna-vasútvonal, R38) Stazione di Tavazzano (Milánó–Bologna-vasútvonal, Line S1) Friedrich Wilhelm Barthold Friedrich Wilhelm Barthold (Berlin, 1799. szeptember 4. – Greifswald, 1858. január 14.) német történész. Pályája 1817-től a hittudományokkal foglalkozott, Berlinben azonban Wilken buzdítására a történelemre adta magát és Raumer és Wachler tanítványa lett. Azután Striesában, Boroszló mellett, házi tanító volt és itt írta első történeti munkáját (Johann von Werth im nächsten Zusammenhang mit seiner Zeit; Berlin, 1826). Még ugyanazon esztendőben a königsbergi Frigyes-kollégium tanára lett. Der Römerzug König Heinrich's von Lützelburg című munkája (Königsberg 1830-31. 2 kötet) alapján Greifswaldba hívták meg a történelem tanárául, ahol haláláig működött. Számos jeles értekezést írt Raumernek Historisches Taschenbuch című folyóiratába, melyek részben külön kiadásban is megjelentek. Művei Georg von Frundsberg , oder das deutsche Kriegshandwerk zur Zeit der Reformation (Hamburg, 1833); Geschichte von Rügen und Pommern (Hamburg, 1839-45. 5 kötet); Geschichte des grossen deutschen Kriegs vom Tode Gustav Adolfs ab (Stuttgart, 1841-43, 2 kötet); Die geschichtlichen Persönlichkeiten in Jakob Casanovas Memoiren (Berlin, 1846); Geschichte der Fruchtbringenden Gesellschaft (1848); Deutschland und die Hugenotten (Brema, 1848, 1 kötet); Geschichte der Kriegsverfassung und des Kriegswesens der Deutschen (2. kiad. Lipcse, 1854); Geschichte der deutschen Städte und des deutschen Bürgertums (1850-52, 4 kötet); Geschichte der deutschen Hansa (1853-54, 3 kötet); Soest, die Stadt der Engern (Soest, 1855). Jegyzetek Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. április 26.) Forrás Bokor József (szerk.). Barthold, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X Martyr A Martyr kanadai death metal zenekar. 1994-ben alakultak meg a Québec-i Trois-Rivières-ben. Lemezeiket a Galy Records kiadó jelenteti meg. Az együttes 2012 óta szünetet tart. Technikás, illetve progresszív death metalt játszanak. Tagok Daniel Mongrain – ének, gitár (1994–2012) Martin Carbonnaeu – gitár (2002–2012) François Mongrain – vokál, basszusgitár (1994–2012) Diszkográfia Stúdióalbumok Hopeless Hopes (1997) War Zone (2000) Feeding the Abscess (2006) Egyéb kiadványok Extracting the Core (koncertalbum, 2001) Havoc in Quebec City (DVD, 2008) Vince Lombardi-trófea A Vince Lombardi-trófea egy díj, amelyet minden évben a National Football League bajnoki döntőjének, a Super Bowl győztese kap meg. Története 1967-ben a Tiffany & Co. cég alelnöke, Oscar Riedner tervezte meg a Super Bowl trófeáját, amelyet Pete Rozelle-nek megmutatott, aki az NFL főtitkára volt. Azóta a trófeát a Tiffany & Co. cég készíti minden évben, Parsippany-ban, New Jersey-ben. A munka négy hónapot vesz igénybe, mert kézzel készítik. A trófeát 1967-ben a Green Bay Packers nyerte el először, a bajnoki döntő akkor még „AFL-NFL World Championship Game” néven létezett. A kezdetekkor a „World Professional Football Championship” szavakkal jegyezték, és általában világbajnokság-trófeaként utaltak rá. A Green Bay Packers legendás vezetőedzőjének, Vince Lombardi emlékére, annak hirtelen bekövetezett halála után egy héttel, 1970. szeptember 10-én hivatalosan átnevezték a trófeát. A Lombardi által irányított Packers nyerte meg az első két Super Bowlt. Első alkalommal a Super Bowl V győztese, a Baltimore Colts kapta meg a díjat Vince Lombardi-trófeaként, 1971-ben. A Super Bowl XXX óta a díjat a mérkőzés helyszínén a győztes csapat tulajdonosának adják át. A trófea A Vince Lombardi-trófea 56 centiméter magas (22 hüvelyk), a súlya 3,2 kilogramm (7 font). Egy tojáslabdát ábrázol rúgó helyzetben, amely egy három oldalú, konkáv lábon áll és az egész tiszta ezüstből készült. A „Vince Lombardi Trophy” szavakat és az aktuális Super Bowl római számmal kifejezett sorszámát belevésik és a NFL logóját ráragasztják az alapra. A trófeát a bajnoki döntőn történő átadása után visszaküldik a Tiffany & Co. céghez, ahol a dátumot, a mérkőzés végeredményét és a győztes csapat tagjainak nevét belevésik. Ezt követően a győztes csapathoz kerül, amely megtartja a trófeát. Az első négy mérkőzés alkalmával mindkét liga, az NFL és az AFL logója is a trófeán szerepelt. A Super Bowl V és a XLII között a korábbi NFL logó volt a trófea elején. A Super Bowl XLIII óta egy moderinzáltabb logó található rajta. A trófeán nem volt nagyobb jelentőségű változtatás a kezdetek óta. A Green Bay Packers az egyetlen csapat, amely mindhárom verziójú trófeát elnyerte (Super Bowl I, II, XXXI, és XLV). Legtöbb győzelemmel rendelkező csapatok A Pittsburgh Steelers nyerte el legtöbbször a trófeát, összesen hatszor. A San Francisco 49ers, a Dallas Cowboys és a New England Patriots öt-öt alkalommal hódította el. A Green Bay Packers, a New York Giants egyaránt négyszer, míg a Washington Redskins és az Oakland Raiders háromszor emelhette a magasba. Háromszor egymás után egyik csapat sem nyerte meg a Super Bowlt, de két csapat négy éven belül háromszor is megnyerte a bajnoki címet. A két csapat a Dallas Cowboys (1992, 1993, 1995) és a New England Patriots (2001, 2003, 2004). A Pittsburgh Steelers négy győzelmét hat éven belül aratta (1974, 1975, 1978, 1979) és a Steelers volt az első csapat amely négyszeres bajnoknak mondhatta magát. Albertin Az Albertin női név az Albertina alakváltozata, jelentése nemes és fényes, híres. Rokon nevek Albertina, Alberta, Berta, Bertina Gyakorisága Az újszülötteknek adott nevek körében az 1990-es években szórványosan fordult elő. A 2000-es és a 2010-es években sem szerepelt a 100 leggyakrabban adott női név között. A teljes népességre vonatkozóan az Albertin sem a 2000-es, sem a 2010-es években nem szerepelt a 100 leggyakrabban viselt női név között. Névnapok augusztus 24., november 15. National Geographic Society A National Geographic Society (röviden: NGS) a világ egyik legnagyobb non-profit tudománnyal és oktatással foglalkozó alapítványa. Tevékenysége kiterjed a földrajz, az archeológia tudományaira, és a természettudományokra. A társaság természeti és történelmi értékek megóvásával is foglalkozik, kulturális tevékenységet is folytat. A szervezet jelképpé vált logója egy sárga téglalap, mely a társaság által kiadott magazin címlapját is szegélyezi. Áttekintés A National Geographic Society küldetése „A földrajzi ismeretek bővítése és terjesztése a világ kulturális és természeti értékeinek megőrzésével.” Ifjabb John M. Fahey szerint a társaság feladata arra késztetni az embereket, hogy törődjenek bolygójukkal. A szervezetet egy 23 fős csoport vezeti, mely a legkiválóbb oktatókból, vállalkozókból, politikusokból és természetvédőkből áll. A NGS számos tudományos kutatást, expedíciót támogat. Egy folyóiratot is kiad National Geographic Magazine néven. A lap számos országban, köztük Magyarországon is havonta jelenik meg. A Society más magazinokat, könyveket, tankönyveket, térképeket, filmeket, ajándéktárgyakat és más termékeket is kiad többféle nyelven, különböző országokban. Egy oktatási alapot is működtet, mely iskolákat, szervezeteket és magánszemélyeket támogat, a világ földrajzi ismereteinek bővítése érdekében. A Kutatás és felfedezés bizottság a társaság történetének nagy részében támogatja a tudományos kutatásokat és nemrég volt a 9000. támogatás tudományos kutatásra a világon. A kutatások gyakran szerepelnek a médiájában, melyek a világon 360 millió emberhez jutnak el havonta.. A National Geographic egy múzeumot ingyen fenntart a közösségnek a washingtoni székhelyén és szponzorált népszerű utazó kiállításokat, például a "King Tut"-ot, amely bemutatta a műalkotásokat a fiatal egyiptomi fáraó sírjában, ami több amerikai városban is látható volt. Ez a kiállítás jelenleg Atlantában látható. Egy másik National Geographic kiállítás a "The Cultural Treasures of Afghanistan" (Afganisztán kulturális kincsei), amely 2008 májusában nyílt meg a washingtoni National Gallery f Art-ban. A kiállítás a következő 18 hónapban látható lesz Houston Museum of Fine Arts-ban (Houston-i Képzőművészeti Múzeum), az Asian Art Museumban (Ázsiai Művészetek Múzeuma), San Franciscoban, és a Metropolitan Museumban (Városi Múzeum) New York városban. Ács József (festő) Ács József (Topolya, 1914. november 14. – Újvidék, 1990. április 3.) magyar festőművész, műkritikus. Élete Tanulmányait a belgrádi Királyi Művészeti Iskola pedagógia szakán végezte (1938), majd a belgrádi Képzőművészeti Akadémia tanulója 1941 áprilisáig. Mestere: Milun Milunović. 1941 és 1953 között az újvidéki és zentai gimnáziumban rajztanár, majd 1953-1956 között az újvidéki iparművészeti iskola igazgatója. 1956-tól 1980-ig a Magyar Szó képzőművészeti kritikusa, a lap állandó rovata, a Képzőművészeti Iskola az ő nevéhez fűződik. 1952-ben megalapította az 1. jugoszláv művésztelepet Zentán. 1953-ban a topolyai, 1956-ban az écskai, 1954-ben az óbecsei művésztelepeknek lett alkotója és szervezője. Művészetének fejlődési szakaszon keresztülmentek a posztimpresszionizmuson, a szocialista realizmuson, az expresszionizmuson, a szürrealizmuson. Sajátos ábrázolásmódot, szimbólumrendszert alakított ki az informelen keresztül, amely kifejezőbbé válik alkotásainak 1-1 ciklusba rendeződésekor. 1968 volt alkotói korszakának fordulópontja, utána alakította meg az EK (Első Kísérlet) nevű csoportot, mely gazdasági, termelési és társadalmi kérdésekre keres választ. Papírszobrai 1968 utáni korszakának jelentős kifejező alkotásai. A tér irányába nyitás első kísérletei az 1979-1980-ban készült politikai tematikájú művei, az assemblage-ok, zsák és kifeszített vászon kompozíciók. Kiállításai Egyéni kiállításai 1954 Zenta 1956 Zenta , Topolya , Szabadka , Nagybecskerek 1961 Szabadka , Újvidék 1964 Stuttgart 1967 Újvidék , Szabadka 1972 Szabadka 1982 Újvidék 1986 Újvidék Válogatott csoportos kiállításai 1938 Szabadka 1942 Szeged 1949 Belgrád 1952 Újvidék , Zenta 1959 Belgrád , Titográd , Szarajevó , Óbecse 1960 Belgrád , Újvidék , Topolya , Szkopje , Versec , Zenta , Óbecse , Nagybecskerek , Szarajevó , Ljubljana 1972 Modena , Regensburg , Belgrád , Zágráb , Ljubljana , Nagybecskerek , Szabadka , Versec , Bitola 1981 Újvidék , Banja Luka , Bécs , Párizs , Belgrád , Nagybecskerek , Sremska Mitrovica , Zombor 1984 Újvidék , Szarajevó , Dubrovnik 1986 Zágráb , Split , Pancsova Könyvei A zentai festőtelep ( Újvidék , 1962 ) Művei Mechanika a fehér mezőben ( 1962 ) Forgás egy helyben ( 1963 ) Kör, négyzet és a kettő között ( 1969 ) Díjak, elismerések Forum Képzőművészeti díj ( 1960 ) Újvidék Város Októberi Díja ( 1969 ) Vajdaság tartomány Állami díja ( 1969 ) Vuk-díj ( 1969 ) Nagyapáti Kukac Péter Képzőművészeti díj ( 1973 ) Porcuna Porcuna település Spanyolországban, Jaén tartományban. Porcuna Cañete de las Torres, Lopera, Arjona, Torredonjimeno, Higuera de Calatrava, Valenzuela és Baena községekkel határos. Lakosainak száma 6403 fő (2017). Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Výčapy Výčapy település Csehországban, a Třebíči járásban. Výčapy Ostašov, Třebíč, Jaroměřice nad Rokytnou, Petrůvky, Mikulovice és Horní Újezd településekkel határos. Lakosainak száma 873 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Foto-Art díj A Foto-Art díjat 1995-ben Máthé András fotográfus a Csokonai Nemzeti Színházzal közösen alapította, melyet minden évben a Csokonai Színház évadzáróján az alapító adja át. Célja, hogy elismerje és díjazza az adott színházi évad egy kiemelkedő művészi teljesítményét. A díjazottak között szerepelnek színművészek, operaénekesek, balett-táncosok is. A díjazott kap egy fotóalbumot, melyben színpadi szerepeiről készült fotók találhatóak, egy 30x40-es keretezett fotót és 30 000 forintot. A Foto-Art díj nyertesei 1995: Varga Éva , színész 1996: Laczó Zsuzsa, balettművész, koreográfus 1997: Majzik Edit , színész 1998: Várnai Szilárd, színész 1999: Váradi Zita, énekes (szoprán) 2000: Garay Nagy Tamás , színész 2001: Réti Iringó, színész 2002: Koncz Lóránt, balett-táncos 2003: Kóti Árpád , színész 2004: Vranyecz Artur, színész, rendező 2005: Sallai Nóra , színész 2006: Garay Nagy Tamás, színész 2007: Ürmössy Imre , énekes (basszus) 2008: Miske László , színész 2009: Szűcs Kata , színész 2010: Oláh Zsuzsa , színész 2011: Újhelyi Kinga , színész 2012: Szűcs Nelli , színész 2013: Szalma Noémi, színész Komazeci Komazeci falu Horvátországban Zára megyében. Közigazgatásilag Obrovachoz tartozik. Fekvése Zárától légvonalban 50, közúton 70 km-re keletre, községközpontjától légvonalban 16, közúton 21 km-re délkeletre, Dalmácia északi részén, a Zrmanja folyásától délre fekszik. Tőle délre magasodnak a Zmištak (560 m) és a Veliki Prosjek (657 m) hegycsúcsai. Története A történelmi Žegarhoz tartozó település egyik népes családjáról a Komazecről kapta a nevét. Lakosságát csak 1948-tól számlálják önállóan.1991-ben lakosságának száz százaléka szerb nemzetiségű volt. 1991-től szerb lakói csatlakoztak a Krajinai Szerb Köztársasághoz. A Vihar hadművelet idején 1995 augusztusában a horvát hadsereg visszafoglalta a települést, melynek lakossága elmenekült. A településnek 2011-ben 42 lakosa volt. A faluban területi iskola, a žegari alapiskola kihelyezett tagozata működik. Mátészalka–Csenger-vasútvonal A Mátészalka–Csenger-vasútvonal a MÁV 114-es számú, egyvágányú, nem villamosított 33 km hosszú mellékvonala. A vasútvonalon a személyszállítás 2009. december 13-tól, a 2009/2010. évi menetrendváltástól szünetelt. A vasútvonalon a 2010/2011. évi menetrendváltástól újra elindultak a vonatok. Története A Szatmár-Mátészalkai HÉV társaság 49,3 km hosszú vasútvonalát 1908. augusztus 1-jén adták át a forgalomnak. A helyiérdekű vasútvonal a MÁV Szatmárnémeti–Nagykároly fővonalából a Szatmárnémeti gőzfűrész állomásnál ágazott ki, mintegy 4 km-re Szatmárnémeti állomástól. A vonal másik vége Mátészalka állomáson a Szabolcs vármegyei HÉV társaság vonalaihoz csatlakozott. A síkvidéki jellegű vasútvonal építése, a magas töltések miatt, jelentős földmunkát igényelt. A legnagyobb műtárgy a vasszerkezetű 48 m fesztávolságú Kraszna-csatorna híd volt. A felépítményt 23,6 kg/fm tömegű sínekből építették. A vasútvonalat a trianoni határ kettévágta, a határátmeneten Csenger és Óvári között a síneket felszedték. Miután 1940-ben a II. bécsi döntés visszaadta Észak-Erdélyt, a forgalom 1940. november 19-én újraindult, azonban 1944. október 24-én újból megszűnt a határátmenet, a pályát felbontották. Román oldalon a 14 km hosszú Óvári–Szatmárnémeti gőzfűrész vonalszakaszt 1972-ben szüntették meg. Forgalma A vonalon Bzmot motorvonatok járnak. Menetrend szerinti közlekedés A vasútvonalon a 2013/2014 évi menetrend szerint minden nap 2 járat közlekedik oda és vissza. 1. járat Mátészalkáról indul 11:15 perckor és érkezik Csengerre 12:05 perckor 2. járat Mátészalkáról indul 14:00 órakor és érkezik Csengerre 14:50 perckor 1. járat Csengerről indul 12:10 perckor és érkezik Mátészalkára 13:00 órakor 2. járat Csengerről indul 15:05 perckor és érkezik Mátészalkára 15:50 perckor Változást csak pénteken tapasztalhatunk, ugyanis visszaállítottak egy Debrecentől Csengerig átszállás nélkül közlekedő vonatot. Ez a vonat ezután csak Mátészalkáig közlekedik vissza. Pénteki menetrend: 1. járat Mátészalkáról indul 14:00 órakor és érkezik Csengerre 14:50 perckor 2. járat Debrecenből indul 15:57 perckor, Mátészalkára 17:52 percre érkezik és tovább indul 17:54 perckor és 18:44 perckor érkezik Csengerre 1. járat Csengerről indul 15:00 órakor és érkezik Mátészalkára 15:50 perckor 2. járat járat Csengerről indul 19:00 órakor és érkezik Mátészalkára 19:50 perckor Mátévágása Mátévágása, (szlovákul: Matovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Felsővízközi járásában. 2011-ben 134 lakosából 125 szlovák volt. Fekvése Felsővízköztől 20 km-re délre, Girálttól 6 km-re északkeletre az Alacsony-Beszkidek délnyugati részén fekszik. Története A falut a 14. század második felében alapították a radomai uradalom területén, 1381-ben említik először. 1423-ban "Matheywagasd", 1427-ben "Matheugasa" néven említik. 1427-ben 21 adózó porta állt a faluban. Kezdetben az Aba nemzetség birtoka, később a Kapy, Péchy, Semsey és Bán családoké. 1787-ben 27 házában 186 lakos élt, 1828-ban 27 háza és 223 lakosa volt. Lakói erdei munkákkal foglalkoztak. A 19. század második felében számos lakója kivándorolt. Vályi András szerint "MÁTÉVÁGÁS. Matyovce. Orosz falu Sáros Várm. földes Urai több Urak, lakosai ó hitűek, fekszik Girálthoz nem meszsze, földgye közép termékenységű, réttye, legelője, fája van. " 1910-ben 115, túlnyomórészt ruszin lakosa volt. 1920 előtt Sáros vármegye Girálti járásához tartozott. 2001-ben 139 szlovák lakosa volt. Nevezetességei Görögkatolikus temploma 1819-ben épült. Angyali üdvözlet (Simone Martini) Az Angyali üdvözlet Simone Martini alkotása, a firenzei Uffizi képtárban található. A képet Martini fára festette 1333-ban, az elkészítésben Lippo Memmi is közreműködött. A kép mérete 265×305 cm, eredetileg a sienai dóm Sant'Ansano-oltárára készült. A képet mindkét festő szignálta és dátumozta az alul húzódó frízen. A kép két oldalán lévő szárnyakon Szent Ansanust és Szent Giuliettát ábrázolták, két szent alakját valószínűleg a művész sógora Lippo Memmi festette, erre utal, hogy a két alak nagymértékben különbözik a központi alakoktól. A csúcsíveken elhelyezkedő medaillonokban pedig Jeremiás, Ezékiel, Izajás és Dániel próféta láthatóak. Kezükben tekercseket tartanak, amik a megtestesülés misztériumára utalnak. Az oltárkép közepén, felül lévő tondó üres, valószínűleg Istent ábrázolta. A kép háttere egyenletes aranyszínű, a jelenet helyszínére a legcsekélyebb utalás sincs. A két főszereplő, Szűz Mária és Gábriel arkangyal között liliomokkal teli váza áll. Mária arcvonásai feszültek, úgy tűnik, mintha az angyal álmából ébresztette volna fel. Összehúzza magát, ahogy meghallja az angyal üzenetét. A színes márványpadlón térdelő angyal olajágat nyújt Máriának, különleges kockás köntösének redői érzékeltetik viharos megjelenését. Szárnyait a művész miniatúrafestőre valló alapossággal dolgozta ki. Forrás Az itáliai művészet nagy mesterei, Corvina, 2002, ISBN 963 13 5206 4 Angyali üdvözlet bazilika (Názáret) Izraelben, Názáret városában olasz kezdeményezésre felépült az Angyali üdvözlet bazilika Hagyomány Egeria spanyol zarándoknő 383-ban járt Názáretben és egy nagy alakú barlangról állították, hogy itt lakott Szűz Mária, és egy oltár volt ott. Az állítás miatt valószínű, hogy itt történt az angyali üdvözlet. 1620. november 29-én olasz ferencesek egy kis csoportja megérkeztek Názáretbe, és megpillantották annak a háznak a helyét ami saját országukba Loretoi házként ismeretes. A helyszín lenyűgözte őket, hiszen olyan helyen vannak amiről az evangélium úgy számol be itt történt az angyali üdvözlet, azaz Gábriel angyal hírül viszi Máriának, hogy fiút fog szülni, Jézust, ahol az ige megtestesült. A helyszín fenntartása és megvédése azonban nem volt könnyű az idők során. Építése 1730-ban egy kis kápolnát építettek, amit 1877-ben bővítettek. Ezt azonban lebontották 1955-ben. 1954-ben a Szeplőtelen fogantatás centenáriumán a ferences tartomány főnök elhatározta a templom megépítését. A jóváhagyás csak 1959-ben érkezett meg sok adminisztratív gátló körülmények miatt. A szentföldi olasz ferencesek rendelték meg a bazilikát. Az izraeli külügyminisztérium szerint a közel-kelet legnagyobb méretű kegyhely építménye. A templom leírása A templom egy domboldalba épült egy barlang fölé. A domborzati viszonyok miatt kétszintes templom, amelyben felül a domboldal felől lehet bejutni, alul nyugati irányból. A felső templom falain egy-egy kisebb fülkében 5-6 méteres falképek díszítik, amelyek egy-egy ország művészei alkottak és adományozták a templomnak. Az altemplomban van a barlang, a loretoi háznak az alapjai és a mellé épített keresztes korból való templomnak az alapkövei. Van egy fedett udvar, ahová kisebb méretű képek kerültek, folytatva azt az elvet, hogy minden országból legyen ott egy a Szűz Mária tiszteletét kifejező kép. Régészeti leletek 1960 előtt régészeti feltárások voltak. A templom magába foglal egy 12 századi keresztes templom alapköveit. Murális kép galéria Számtalan nemzet készített Madonna ábrázolásokat, a saját országuk ízlése illetve hagyományaira támaszkodva. A magyar mozaikot Kolozsváry Moldován István készítette 1967-ben. Forrás Izraeli Külügyminisztérium a Bazilikáról http://www.americancatholic.org/ Ricigliano Ricigliano község (comune) Olaszország Campania régiójában, Salerno megyében. Fekvése A megye északkeleti részén fekszik. Határai: Balvano, Muro Lucano, Romagnano al Monte és San Gregorio Magno. Története Első említése a 12. századból származik, bár a régészek szerint egy ókori lucanus település helyén alakult ki. A következő századokban nemesi birtok volt. A 19. században nyerte el önállóságát, amikor a Nápolyi Királyságban felszámolták a feudalizmust. Népessége A népesség számának alakulása: Főbb látnivalói Hannibal hídja (ókori kőhíd, amelyet a hagyományok szerint a karthágói vezér építtetett, hogy megkönnyítse útját dél felé) San Pietro Apostolo-templom Santa Caterina-kolostor Madonna dell’Incoronata-templom Báznai erődtemplom A báznai erődtemplom műemlékké nyilvánított épület Romániában, Szeben megyében. A romániai műemlékek jegyzékében az SB-II-a-A-12324 sorszámon szerepel. Martín Rivas (színművész) Martiño Rivas López (Vimianzo, Spanyolország, 1985. január 10. –) vagy ismertebb filmes nevén Martín Rivas galiciai színész. Életrajz 1985. január 10-én született a galiciai Vimianzo községben. Londonban folytatta középiskolai tanulmányait, majd visszatérve Galiciába, a Santiago de Compostela Egyetemen audiovizuális kommunikáció szakára nyert felvételt, valamint színjátszást tanult az Espazo Aberto Tánc- és Színművészeti Iskolában. 13 évesen kapta első tévészerepét, a Televisión de Galicia (TVG) Mareas Vivas sorozatában szerepelt három évadot 1998 és 1999 között. 2005-ben szerepet kapott a TVG Maridos e mulleres című sorozatának első két évadjában. Első országos lefedettségű szereplése a La Sexta SMS, sin miedo a soñar sorozatban volt, ahol öt epizódban szerepelt. 2007-ben főszerepet kapott az Antena 3 Internátus című sorozatában, mely nem csak országos lefedettségű volt, de egész Kelet-Közép-Európában látható volt a sorozat az AXN csatornán. Az Internátus meg is hozta számára a várt sikert. Sorozatbeli barátjával, Yon Gonzálezzel a valóságban is szoros barátság alakult ki közöttük. Közben 2008-ban a Vak napraforgók (Los girasoles ciegos) című mozifilmben kapott főszerepet. Az Internátusban és a Vak napraforgókban nyújtott alakításáért 2008-ban négy díjkiosztón is az év felfedezett férfi színésze díjra jelölték: a Spanyol Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia (AACCE) Goya-díjára, a Talento Revelación del Cine Español díjára, az EP3-díjra, továbbá a Viera de Plata-díjra. Utóbbi két díjat haza is vihette. Miután 2010-ben vége lett az Internátusnak, egy évvel később, 2011 decemberében jelentette be a Telecinco csatorna, hogy új sorozatának az El don de Alba-nak a főszereplője Martín Rivas lesz. Szerepek Sorozatok Mareas Vivas (TVG), mint Dani (1998-1999) Maridos e mulleres (TVG), mint David (2005) SMS (La Sexta), mint Moisés (2006) Internátus (Antena 3), mint Marcos Novoa Pazos (2007-2010) El don de Alba (Telecinco), mint Pablo Escudero (2012-) Magánélet Édesapja Manuel Rivas híres galiciai író, költő, újságíró. Édesanyja María Isabel López Mariño. Korábban együtt élt a Maridos e mulleres-ben szereplő Sara Casasnovas színésznővel, de 2008-ban szakítottak, azóta Irene Escolar a párja. Ács Mihály (lelkész, 1631–1708) Ács Mihály, névváltozatok: Aács, Aachs (Győrszentmárton, 1631. július 9. – Nemescsó, 1708. december 23.) evangélikus lelkész, esperes. Ács Mihály evangélikus lelkész, teológus és iskolaigazgató édesapja. Élete Tanulmányait német egyetemeken, Wittenbergben és Tübingenben folytatta. Hazatérte után 1669-től Győrött volt tanító, de 1671-ben az ellenreformáció miatt el kellett hagynia a várost. 1673-tól a farádi, kőszegi, devecseri majd a nemescsói gyülekezetek lelkésze volt. A protestánsüldözések idején bujdosni kényszerült. 1683-ban Thököly Imre seregében tábori lelkész volt. 1706-tól haláláig a kemenesalji evangélikus gyülekezeteket vezette esperesként. Munkái Fontes Calvinismi obstructi sive principale falsum religionis Calvinisticae Tübingen, 1669 . Boldog halál szekere, melyet az üdvösséges halált kívánó emberek kedvéért, maga az úr Jézus elkészített. Strasbourg , 1702 . (Az előszó szerint e munkát atyja kéziratából fia, Aachs Mihály javította és nyomatta ki.) Zengedező mennyei kar, azaz németből magyarra fordíttatott szép isteni dicséreteket és háláadó énekeket , más magyarúl szereztetett kegyes énekekkel együtt magában foglaló könyvecske Lőcse , 1696 . Arany láncz, avagy oly buzgó fohászkodások és rövid alázatos imádkozások, kikkel a győzhetetlen Isten meggyőző igaz hit, ő felségét magához kapcsolhatja. Lőcse , 1696 . Fotoellenállás A fotoellenállások fénytől függő ellenállások. A fényérzékeny rétegek kialakítására nagyon erős fényelektromos tulajdonságokkal bíró anyagokat (kadmium-szulfid CdS, ólom-szulfid PbS stb.) használnak. Minél jobban megvilágítunk egy fotoellenállást, annál inkább csökken az ellenállása. A fotoellenállás meghatározott fényerősséghez tartozó ellenállásértéke azonos típusoknál is meghatározott tartományban szór, ez a tartomány az ún. szórási sáv. A fotoellenállás meghatározott fényhullámhossznál éri el a legnagyobb érzékenységet, ezt spektrális érzékenységnek nevezzük. Vannak olyan fotoellenállások amelyek kimondottan speciális hullámhosszra, azaz színekre érzékenyek. A fotoellenálláshoz megadják a sötét-ellenállást (megvilágítás nélküli ellenállásérték MΩ nagyságrendű) és a világos ellenállást (1000lx megvilágításhoz tartozó ellenállásérték 100Ω… 1-2kΩ-ig). A fotoellenállások tehetetlensége néhány milliszekundumnyi. Keeps Gettin’ Better – A Decade of Hits A Keeps Gettin’ Better – A Decade of Hits Christina Aguilera amerikai énekesnő első válogatásalbuma. Megtalálható rajta első slágerének, a Genie in a Bottle-nak, valamint a Beautifulnak egy új változata, és két új dal is. A két új dalnak a dalszövegét is tartalmazza a kiadvány. Megjelent egy kétlemezes, DVD-vel bővített deluxe verzió is, amelyen tíz videoklip található. Dalok Genie in a Bottle What a Girl Wants I Turn to You (Album Version) Come On Over Baby (Radio Version) Nobody Wants to Be Lonely (with Ricky Martin) Lady Marmalade (with Lil’ Kim, Mya & Pink) Dirrty (feat. Redman) Fighter Beautiful Ain't No Other Man Candyman Hurt Genie 2.0 Keeps Gettin’ Better Dynamite You Are What You Are (Beautiful) Bónusz DVD Genie in a Bottle What a Girl Wants I Turn to You Come On Over Baby Dirrty (feat. Redman) Fighter Beautiful Ain’t No Other Man Candyman Hurt Gräfenhain Gräfenhain település Németországban, azon belül Türingiában. Népesség A település népességének változása: Gräfenthal Gräfenthal település Németországban, azon belül Türingiában. Gräfenthal Lichte községgel határos. Népesség A település népességének változása: Rufus King Rufus King (New York, 1755. március 24. – New York, 1827. április 29.) az Amerikai Egyesült Államok szenátora (New York, 1789–1796 és 1813–1825). Rügysodró tükrösmoly A rügysodró tükrösmoly (Hedya nubiferana) a valódi lepkék (Glossata) alrendjébe tartozó sodrómolyfélék (Tortricidae) családjának Magyarországon is honos faja. Elterjedése, élőhelye Európában, Kis-Ázsiában, a Kaukázusban és Szibériában honos, Észak-Amerikába behurcolták. Hazánkban mindenütt előfordul, de egyenetlen sűrűségben. Megjelenése Feltűnően tarka lepke. Első szárnyának kétharmada fekete, egyharmada fehér, kék pikkelyekkel. A szárny fesztávolsága 15–21 mm. Életmódja Egy évben egy nemzedéke kel ki úgy, hogy az L2 vagy L3 fejlettségű hernyók telelnek át a fák koronájában, rejtett helyeken szőtt telelő gubókban. A hernyók rügyfakadáskor bújnak elő, a megpattanó rügyek csúcsán vagy a levelek csúcsai között behatolnak a rügyekbe, és kirágják azokat. Májusban bábozódnak. A lepkék rövid idő múlva kikelnek, és hosszan rajzanak. A petékből ugyancsak gyorsan kelnek ki a hernyók, és eleinte a levelek fonákját rágják, vagy a gyümölcsöt károsítják egy ráhúzott levél védelmében. Polifág faj, amelynek hernyói a legkülönbözőbb fákon és cserjéken is kifejlődhetnek. Hazánkban nemcsak számos gyümölcsfán és cserjén nevelték ki, de a szamócán is. Főleg az almafát károsítja, de a nyár második felében egyéb gyümölcsök felületi rágásával is jelentős károkat okozhat. A külföldi irodalom tápnövényeként megnevez erdei fákat is: tölgy , nyír , kőris , fűz , éger , rezgő nyár . Gazdasági jelentősége időben és térben változó; időnként a gyümölcsösök tavaszi molylepkeegyüttesében fontos kártevő lehet. Barfleur Barfleur település Franciaországban, Manche megyében. Lakosainak száma 579 fő (2015). Barfleur Gatteville-le-Phare és Montfarville községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Davide Santon Davide Santon (1991. január 2. Portomaggiore, Ferrara tartomány) olasz labdarúgó, az olasz AS Roma játékosa. Santon az Internazionale klubjában nevelkedett, és már nagyon korán felfigyeltek rá. A fiatal hátvéd hamar alapemberré vált, és José Mourinho edzősködése alatt rendszerint helyet követel magának az Inter kezdő tizenegyében. Fiatal kora ellenére már az olasz U21-es válogatottban is bemutatkozhatott. Azonban a következő szezonban kölcsönadták, megsérült, de az olasz klubnál az mutatott ajtót neki, hogy 2011 nyarán Gian Piero Gasperini lett az olasz klub edzője, aki közismerten a három védős rendszert részesíti előnyben. Így nem volt hely a továbbiakban Santonnak, aki kénytelen volt új klubot keresni. Végül aláírt a Newcastle Unitedhez, ahol azt remélik, hogy tudja pótolni a Liverpool-hoz igazoló José Enriquét. Az angol csapatnál az első hónapokban nem tudott bemutatkozni sérülése miatt. Nemzetközi pályafutása Santon 2009. március 31-én debütált az olasz U21-es válogatottban egy barátságos mérkőzésen Hollandia ellen a Parkstad Limburg Stadionban, Kerkrade-ben. A mérkőzés 1–1-es döntetlennel végződött. 2009. május 28-án meghívót kapott a felnőtt válogatottba is az északír labdarúgó-válogatott elleni mérkőzésre. Gil-galad Gil-galad , kitalált szereplő J. R. R. Tolkien világában. A Középföldén élő tündék nagykirálya a másodkor végén (a Lindon nevű tündebirodalom felett uralkodott). A Sauron bukásához vezető Utolsó Szövetség háborúja idején Gil-galad vezette a tündéket Mordor ellen, szövetségben a númenori emberek hadaival (akiket Elendil vezetett). A tündekirály e csatában esett el Elendillel együtt. Celebrimbor, miután elkészítette a három tünde gyűrűt, egyet Gil-galadnak adott, a Vilyát, a zafír gyűrűt. Gil-galad gyűrűjét és híres lándzsáját az Aiglost eleste előtt hadvezérének, Elrondnak adta, aki titokban tartotta a gyűrűt és az Aiglost Völgyzugolyban a Narsil darabjai mellé helyezte. A gil-galad szó magyarul csillagfényt jelent. Bârlești-Cătun Bârlești-Cătun falu Romániában, Erdélyben, Fehér megyében. Története Bârleşti-Cătun korábban Kozsokány része volt. 1956 körül vált külön 148 lakossal. 1966-ban 99, 1977-ben 38, 1992-ben 35, 2002-ben 27 román lakosa volt. Vaulx (Haute-Savoie) Vaulx település Franciaországban, Haute-Savoie megyében. Lakosainak száma 952 fő (2015). Vaulx Étercy, Hauteville-sur-Fier, Lovagny, Nonglard, Saint-Eusèbe, Sillingy és Thusy községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Grästorp község Grästorp község (svédül: Grästorps kommun) Svédország 290 községének egyike. A mai község 1971-ben jött létre. Települései A községben 3 település található: 732 Tjilaki A 732 Tjilaki (ideiglenes jelöléssel 1912 OR) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Adam Massinger fedezte fel 1912. április 15-én. Szofoniás könyve Szofoniás vagy Zofóniás, Szefaniás könyve egy protokanonikus ószövetségi prófétai könyv, a kispróféták sorában a kilencedik. A szerző Szofoniás, a Károli Bibliában: Sofóniás, (héber: ��������� Zefánjah, Szefanja, Cefanja, jelentése: Jahve elrejt, megvéd) Kr. e. 7. századi héber próféta. A bevezető sor szerint Jósiás király (Kr. e. 641-610) idejében tevékenykedett a Júdai Királyságban. Valószínűsíthető, hogy Jozija (Jósiás) vallási reformja (Kr. e. 630) előtt tevékenykedett, mert a király ebben az évben már eltávolította a bálványokat. Náhum és Jeremiás próféta kortársa volt. A könyv felépítése 1,1 A könyv felirata 1,2-2,3 Fenyegető prófétai mondások Júda és Jeruzsálem ellen 2,4-7,5 Fenyegető prófétai mondások a pogány nemzetek ellen 3,1-8 Fenyegető prófétai mondások Jeruzsálem ellen 3,9-20 Üdvösség ígérete a nemzeteknek és Izraelnek Tartalma és üzenete Könyvének két fő témája: Isten ítélete és öröme. Először beszél a pusztulásról, amely Júda népét fenyegeti bálványozása miatt. Az Úr napjáról úgy szól, mint amely a harag, a nyomorúság és az ínség napja lesz. Felszólítja az embereket, hogy tartsanak bűnbánatot, hogy ezáltal megmeneküljenek Istenítéletes haragja elől. Írásában Isten a szomszédos népeket is megítéli a gonoszságuk miatt. Egyetlen ember sem menekül meg az ítélet elől, aki nem bánja meg és hagyja el bűneit. A próféta részletesen felsorolja Júda és Jeruzsálem vétkeit és Isten haragjának okát: pogány kultikus szokásokat, a szinkretista vallásgyakorlatot. (1,4-6). Mindez még párosul az élet minden területén megtalálható romlottsággal is, mely az egész népet járja át. (1,8-9.10-11; 3,3-4). Az ítélet meghaladja a történelem kereteit, világítélet méretet ölt,, kiterjed a környező népekre (2,4-15), az egész kozmoszra, emberre állatra egyaránt (1,2-3). Minden fenyegetés ellenére Jahve napja nem a teljes pusztulás, hanem az üdvösség reményét hozza (3,9-20). Isten új népet szeretne teremteni, amely követi őt, A menekülés feltétele a megtérés (2,3). Úgy, amilyen a szegények bizalma, amely Isten erejére és hűségére támaszkodik. A szent maradékot, a megtért és Isten által összegyűjtött emberiséget a Jahvére hagyatkozás bizalma és „szegénység” jellemzi. Minden nép Jahvéhoz tér (2,11; 3,9-10)Izrael maradéka pedig Jahve oltalmát élvezi (3,11) Szofoniás könyvének teljes szövege: http://hu.wikibooks.org/wiki/Párhuzamos_biblia/Szofonás_könyve Forrás A szócikk egésze a Biblia, Bevezetés a kispróféták könyveihez-ből való Szent István Társulat 2008 William MacDonald: Amit a Biblia tanít, Evangéliumi Kiadó Galesburg (Michigan) Galesburg város az USA Michigan államában. Lakosainak száma 2009 fő (2010). Népesség A település népességének változása: Tanai csata Tanai csata: 1543. február 21-én a portugál-abesszin sereg és az adali-török sereg összecsapása a Tana-tó mellett, Etiópiában. A terjeszkedő Adal uralkodójával szemben 1541-42-ben az abesszinok a portugáloktól kértek segítséget, akik mintegy 4-500 muskétást küldtek segítségül. Ahmed Grán adali fejedelem akinek eddig is egy török csapat állt rendelkezésére, még újabb oszmán, arab és albán muskétásokat, valamint ágyúkat szerzett a harcra. Most Galavdevosz etióp uralkodó összeszedte megmaradt seregét és az életben maradt portugálokat, s a Tana-tó melletti csatában leverték az adaliakat és török szövetségeseiket. A portugálok a csatában küzdő 200 oszmán muskétásból 160-at megöltek. Saumur Saumur (francia kiejtéssel: [so.my�]) település Nyugat Franciaországban, a Loire völgyében, Maine-et-Loire megyében. Fekvése A Loire völgyében, a Loire és a Thouet összefolyásánál fekvő város. Története A történelmi város a Loire és Thouet folyók között helyezkedik el, szőlőültetvényekkel körülvéve. Saumur, mint Chinon, Bourgueil, Coteaux du Layon is néhány olyan hely, ahol Franciaország legjobb borai teremnek. Saumur történelmi műemlékei a San Pedro a templom a város központjában, és a Castle Briacé. Azonban a várost a két folyó, a Loire és a Thouet összefolyásánál épült vár uralja. Saumur várát a Château de Saumurt eredetileg a 10. században I. Theobald Blois grófja építtette a normannok elleni védelmi bástyaként, a Loire és Thouet folyók összefolyásánál. Saumur 1026-ban Nerra Fulk Anjou gróf birtokában volt. 1067-ben a vár elpusztult, majd a 12. században II. Henrik a várat gótikus stílusban újjáépíttette. Az 1200-as évek első évtizedeiben II. Fülöpé, ekkor Saumur is csatlakozott a királyi tartományokhoz. Később, 1410 után Saumur is többször gazdát cserélt, amíg 1589-ben a protestáns IV. Henrik Franciaország (és Navarra) királya a várat Duplessis-Mornay-nak adta. 1621-ben a Saumur várát katonai laktanyává alakították át, majd két évszázaddal később állami börtönné alakították át. A huszadik század elején Saumur városa szerezte meg a várat is és elkezdte a helyreállítását; Iparművészeti Múzeumot alakított ki benne. Összhangban a város lovas hagyományaival a Saumur kastély ad otthont a lovas múzeumnak is. A kastély egy börtön, és őrtornyot, és otthont ad a Musée de la figura-Joue, a nagyon régi játékok és figurák a katonák, a francia királyok és bohócok gyűjteményének. Szőlőkultúra A város egy tuffeau halmon ül, mely porózus, homokos-sárga szikla, és a Loire legjobb szőlő területeit képezi. A környéken sok mérföldnyi föld alá vágott pince sorakozik, melyeket közvetlenül ebbe a puha kőzetbe vájtak, amelyeknek jellemzője a hideg, hőmérséklet-moderált környezet, mely tökéletes tárolást biztosít az itteni tradicionális boroknak. A francia Loire-völgy borvidékén fekvő város Saumur szőlőültetvényeire a vörös bort adó szőlőfajták jellemzőek. Talán legismertebb közülük a száraz vörösbort adó Cabernet franc, melyből a Loire völgyének legjobb borai készülnek. Az itt készített borok anyaga nagyrészt Cabernet Franc, de megengedett a keverése 30% Cabernet sauvignon és/vagy Pineau d'aunis de cabernet franc-al. Saumur vörös bor fajta. A térség éves bortermelésének csak kis hányadát teszik ki a fehér Saumur blanc borok. Ezeket kizárólag a Chenin blanc fajta alkotja.Kis mértékben készülnek itt habzóborok is, melyeknek azonban hagyományosan meglehetősen alacsony a karaktere és íze. A jelenleg az érdeklődés a jó minőségű Chenin Blanc felé fordult, ezek minősége azonban egyenletlen. A térség fehér bor termelésénél kisebb mértékben termelnek még rozé borokat is, rosé-specifikus megnevezéssel Cabernet de saumur néven értékesítik. Kis mennyiségben édes bort is készítenek Saumur környékén, melyet Coteaux de saumur elnevezéssel értékesítenek. Az édesbor kibocsátás elhanyagolható mennyiség, és a minőség szempontjából is messze elmarad a nyugati, Coteaux du layon zóna édes borainak termelésétől. Saumur környéke geológiailag különösen alkalmas a pezsgőkészítéshez használt szőlőfajták termelésére. A pezsgőkészítéshez felhasznált szőlőfajták, nagyjából ugyanazok. A fehér mousseux blanc, melyre nagymértékben támaszkodik a Chenin blanc, gyakran kiegészítésként a Chardonnay. A rózsaszín mousseux rosé, a különböző vörös borszőlő mix - leggyakrabban a Cabernet franc és Cabernet sauvignon, a Kékfrankos, GROLLEAU és Pineau d'aunis. Itt születtek, itt éltek Anne Le Fevre Dacier (1654–1720), tudós és a klasszikusok fordítója François Bontemps (1753–1811), Charles Ernest Beule (1826–1874), régész Coco Chanel (1883–1971), divattervező Yves Robert (1920–2002), színész, zeneszerző, rendező, író, producer Fanny Ardant (1949), színésznő Philippe Vercruysse (1962), világbajnoki bronzérmes francia labdarúgó Dominique Pinon, színész Youna Dufournet, francia művészi tornász XI. Gergely pápa XI. Gergely (1329, Rosiers-d’Égletons – 1378. március 27., Róma) volt a római katolikus egyház történetének 201. pápája. Ő volt a hetedik és egyben utolsó avignoni egyházfő. Éppen ezért pontifikátusa igen jelentős mérföldkő az egyházi történelemben. Gergely uralma alatt a százéves háborúval foglalatoskodó francia udvar nem ért rá a pápai tervek felülvizsgálatára és annak befolyásolására, így Gergely elődje nyomdokain igyekezett megteremteni az alapjait a Rómába való visszatérésnek. A francia klérus aktív ellenállása Gergelyt sokáig megakadályozta terve megvalósításában, de végül mégis Rómába helyezte át a székhelyét. Ezzel azonban előidézte a nagy nyugati egyházszakadást is, amely negyven éven át megosztotta a pápai hatalmat. Élete és pályája a trón előtt Az utolsó Avignonban székelő egyházfő eredetileg Pierre Roger de Beaufort néven látta meg a napvilágot a Limousin tartománybeli Maumont kastélyban, 1330-ban. A név és születésének helye sem cseng ismeretlenül az avignoni pápák sorában, hiszen VI. Kelemen pápa is hasonló életrajzi adatokkal rendelkezik, ami nem véletlen, hiszen Kelemen az ifjú Pierre nagybátyja volt. A korabeli egyházfők a pápai konzisztóriumban úgy igyekeztek megragadni a tényleges hatalmat, hogy saját megbízható embereiket, leggyakrabban rokonaikat juttatták bíborosi rangba. Kelemen jótékony hatására Pierre jóformán még azt sem dönthette el, hogy egyházi pályára lép-e, máris bíborosi rangot kapott. 1348-as felszentelése előtt azonban több egyházi méltóságot is betölthetett gyors egymásutánban. Ha az évszámokat megnézzük, kiderül, hogy Pierre alig tizennyolc évesen került be a pápaválasztó bíborosi kollégiumba. Éppen ezért ebben az esetben némileg fordított életrajz tárul elénk. Pierre gyorsan elérte az egyházi hierarchia legmagasabb köreit, azonban tudásbeli háttere ekkor még nem volt megalapozva. Bíborosként Perugia egyetemén tanult teológiát és kánonjogot. Ezek után néhány évet a párizsi egyetemen is eltöltött, és valóban elismert egyházjogász és kiváló teológus vált belőle, legalábbis a krónikák beszámolói alapján. Amikor V. Orbán 1370. december 19-én meghalt, az Avignonban összeülő bíborosok nem vitatkoztak túl sokáig utódjának megválasztásához, és december 30-án egyöntetűen Pierre-t tették meg a pápai trón örökösének. A negyvenévesen trónra lépő Pierre a XI. Gergely uralkodói nevet vette fel. Minden út Rómába vezet Gergely nagy tervekkel vágott bele pontifikátusába. Mindenekelőtt a béke hírnökeként akart fellépni január 5-ei koronázásán mondott beszéde alapján. Igyekezett rábírni Anglia és Franciaország uralkodóit a békére, de minden kísérlete kudarcba fulladt. A spanyol uralkodók közötti viszályt azonban sikerült elsimítania, így Aragónia, Kasztília, Navarra, Szicília és Nápoly uralkodói ismét békében tárgyalhattak a későbbi trónutódlás kérdéséről, amely mindegyik országban felkavarta a politikai indulatokat. Mégis Gergely legnagyobb jelentőségű intézkedései Itáliával kapcsolatban maradtak fenn. Már Gergely elődjének, V. Orbánnak is erélyes fellépésre volt szüksége Milánó urával, Bernabò Viscontival szemben, aki nemcsak a város világi ura volt, hanem egyben érseke is. A lombard uralkodó kihasználva a pápaság élén zajló változásokat újra megkísérelte saját hatalma alá vonni az Egyházi Állam egyes területeit. Gergely eleinte tárgyalások útján akarta elsimítani a helyzetet, de amikor Visconti érsek csak további területeket hajtott uralma alá, a pápa kiközösítette őt. Azonban a milánói zsarnokot nem igazán érdekelte Gergely fenyegetőzése, sőt a krónikák szerint azt mondta a pápai legátusnak, hogy egye meg a bullát, amelyet elhozott Milánóba. 1372-ben a pápa háborút hirdetett Visconti ellen. A harcok eleinte Bernabò győzelmét hozták, de Gergely diplomáciai ténykedésének köszönhetően hamarosan megfordult a hadi szerencse. A pápai seregek mellé álltak a német-római császár hadai, Magyarország és Nápoly katonái is. Az érsek veresége elkerülhetetlen volt, de az 1374. június 6-án megkötött béke mégis igen engedékeny volt a milánói Viscontihoz. Ezt az egyik pápai követ lefizetésével magyarázza az egyik krónika. De Gergely és Bernabò csatája ezzel nem zárult le. Gergely minden krónikában nagyrabecsült tudásával együtt sem volt képes megérteni egy fontos egyházi ellentétet. Ez az ellentét a francia és az itáliai klérus között feszült, amely Gergely halála után a nyugati egyház legnagyobb szakadásához vezetett. Gergely a korábbi avignoni pápák mintáját követve francia származású bíborost nevezett ki Róma és az Egyházi Állam élére. A külföldi egyházi és politikai vezetőt nemcsak az itáliai klérus fogadta ellenségesen. Az egyházi birtokokon élő köznép, de legfőképpen a Pápai Állam birtokaira pályázó firenzeiek sem lelkesedtek az új francia vezetőért. A gazdag Firenze olyannyira féltette közép-itáliai hatalmát, hogy 1375-ben szövetséget kötött Viscontival. A milánói érsek és a kereskedőváros aktív kampányba kezdett a francia uralom és a pápa ellen az Egyházi Államban. Ez annyira sikeres volt, hogy rövid időn belül már az egész Patrimonium Petri a pápa ellen forrongott. Gergely a történtekre habozás nélkül kemény választ adott. Firenzét interdiktum alá helyezte és polgárait kiátkozta, valamint megfosztotta őket a szabadsághoz és vagyonukhoz való joguktól. A pápa lépései sikeresek voltak, hiszen Firenze pénzsóvár szomszédai ugyan nem tudtak fegyverrel a köztársaság ellen támadni, de minden kereskedelmi utat elzártak előle. Firenze pár nap alatt hatalmas veszteséggel számolhatott, ezért érdekük képviseléséért Avignonba küldték Sziénai Szent Katalint, akinek a történelmi források szerint kiemelkedő hatása volt abban, hogy Gergely meghozza döntését: Rómába helyezi át székhelyét. A később szentté avatott hölgy befolyása minden bizonnyal megkérdőjelezhetetlen, de az igazsághoz valószínűleg közelebb áll a pápai kúria gazdasági megfontolása. Gergely pontosan tudta, hogy a pápai kincstár az utolsókat rúgja, és egyedül az itáliai birtokok jövedelmének köszönhető, hogy nem lett fizetésképtelen az egyház feje. Amikor mindennek az elvesztése elérhető közelségbe került, Gergely nem habozott meghozni a döntést, miszerint személyesen akarja megerősíteni itáliai pozícióit. A francia klérus és a király heves tiltakozása ellenére a pápa 1376. szeptember 13-án hagyta el Avignont, és a történelem folyamán többé már nem is költözött oda vissza. A pápai flotta október 2-án indult útnak Marseille kikötőjéből, és Genova érintésével Tarquiniába érkezett december 6-ára. Innen csak 1377. január 13-án indulhatott tovább, amikor az örök városban rendeződtek a politikai viszonyok. Ostián keresztül január 17-én hajózott fel a Tiberisen Róma belvárosába. A lázongásnak azonban nem lett vége egy csapásra Gergely megérkeztével. A pápai seregeknek komoly ütközeteket kellett megvívniuk Gergely hatalmáért. Ezek közül kiemelkedik a cesenai mészárlás, amelyben a Genfi Róbert bíboros által vezetett pápai csapatok kegyetlenül vérbe fojtották a nép lázadását. Ezzel Gergelyt még erősebb ellenszenv övezte Itáliában. A mészárlás sem vetett véget a harcoknak, és májusban a pápának el kellett hagynia Rómát is. 1377. november 7-én a pápa és szövetségesei lassan megtörték a lázadók erejét, és ekkor Gergely ismét visszatérhetett Rómába, ahol egy béketárgyalás előkészítése közben érte a halál 1378. március 27-én. Gergely pontifikátusának legkarakteresebb vonala mindenképpen a Rómába való visszatérés és az itáliai hatalom megszilárdításáért vívott küzdelem volt. Emellett a források csak néhány eseményt jegyeztek fel, amely Gergely uralma alatt esett meg. 1377. május 22-én a pápa négy bullát adott ki, amelyben elítélte John Wycliffe tizenkilenc pontját. IV. Károly, német-római császár és I. Lajos, magyar király között békét közvetített. A történészek XI. Gergely uralkodását azonban nem pontifikátusának cselekedetei miatt emelik az egyházi történelem egyik fordulópontjává. Gergellyel ugyanis bezáródott az avignoni fogságban uralkodó pápák sora, de ettől sokkal fontosabb eseményekre kell rávilágítanunk. Az európai történelmi változások ugyanis elérték a sokáig az árral szemben úszó egyházat is. A Rómából elköltözött pápák uralma alatt a különböző országok klérusa titkos szövetségre lépett az ország uralkodójával. Az egyházi hatalom tehát elmozdult az egyetemes hatalomról és az egyes országok szintjére jutott el, összefonódva a világi hatalommal és annak érdekeivel. A pápaság tehát hanyatlásnak indult az avignoni egyházfők után, amely az egyházfői hatalom virágkorának is tekinthető sok szempontból. Művei Documenta Catholica Omnia (latin nyelven). (Hozzáférés: 2011. december 6.) Kissolymos Kissolymos (románul Șoimușu Mic) falu Romániában Hargita megyében. Fekvése Székelykeresztúrtól 7 km-re északnyugatra fekszik a Kissolymosi-(vagy Mogyorós) patak mentén. Nevének eredete Neve arra utal, hogy egykori lakói fejedelmi solymászok voltak. Története 1318-ban említik először. A Várhegy tetején egykor várszerű erődítmény állott, melyet a helyiek Törökvárként emlegetnek és Domán pasa várának tekintik. Az egykori földvár nyomai ma is láthatók. Régi református templomának maradványai a Homló nevű temető helyén ma is megvannak. A templomot 1638-ban említik, majd valószínűleg 1642-ben lebontották. Ekkor fatemplomot építettek, majd 1784-ben kőből újjáépítették. Unitárius temploma 1797 és 1811 között épült klasszicizáló késő barokk stílusban. 1910-ben 1089 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Székelykeresztúri járásához tartozott. 1992-ben 518 lakosából 487 magyar, 30 cigány és 1 román volt. Kissolymosi Unitárius Egyházközség Híres emberek Itt született 1924 . január 1-jén Lőrinczi Ferenc biológus, botanikus, tudományos kutató. Saunières Saunières település Franciaországban, Saône-et-Loire megyében. Lakosainak száma 81 fő (2015). Saunières Charnay-lès-Chalon, Les Bordes, Bragny-sur-Saône, Ciel, Pontoux és Sermesse községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: A zamárdi római katolikus templom orgonája A zamárdi római katolikus templom orgonája hárommanuálos, pedálos, 16 regiszteres francia barokk stílusú orgona. A templom régi orgonájának lebontását követően az új orgona felépítésére és átadására 2010-ben került sor. A templom Zamárdi Somogy megyében, a Balaton partján található. Legnagyobb temploma a Zamárdi Kisboldogasszony római katolikus plébániatemplom. A barokk stílusú épület 1774-ben épült. Az orgonák története A Zamárdi templom első orgonája nem sokkal a templom építése után, 1786-ban épült. Ezt a hangszert azonban a II. világháborúban a balatoni harcok során a szovjetek tönkretették. Az orgonaszéket elégették, a sípokat pedig elvitték. Az új orgona építéséről 2006-ban, a templom új harangjának felszentelésekor döntöttek, s Kocsis György atya jelentette be. Az orgona terveit Budavári Attila ezüstkoszorús orgonaépítő mester, a Pécsi Orgonaépítő Manufaktúra Kft. tulajdonos-ügyvezetője készítette el. Egy Magyarországon egyedülálló, francia barokk stílusú hangszert képzelt el a templomba. A hangszer megépítése a Pécsi Orgonaépítő Manufaktúra Kft. és a francia Bertrand Cattiaux orgonaépítő mester műhelyének együttműködésével valósult meg. Az orgona 26,5 millió forintba került, amely összeg a plébánia által eladott telkekből, valamint adományokból gyűlt össze. Érdekesség, hogy az orgona megépítése előtt az épület állapotából adódóan szükség volt több kiegészítő munkára. A II. világhúború előtt földrengések miatt ugyanis a megrepedt boltozatot vasrúddal kellett összekötni, amely rúd zavarta az orgona külső megjelenésének összképét. Ezt a problémát végül egy áthidaló acélsodrony beépítésével oldottak meg. Az építő munkálatok 2009. július 16.-án kezdődtek és augusztus 16.-án fejeződtek be. Az orgona alkatrészeinek elkészítését és az orgona felépítését a pécsi orgonaépítők végezték, a francia mester által elkészített tervek alapján. A hangszert Bernard Cattaux intonálta 2009 augusztusában. Az orgona felépítése összesen 6500 munkaórát vett igénybe. Az orgonát Dr. Takács Nándor ny. székesfehérvári püspök szentelte fel 2010. június 27-én. A két nyitó koncertet a Budapesti Zeneakadémia professzorai: Pálúr János, Ruppert István, Fassang László, valamint Kováts Péter orgonaművész adták. Az orgona A zamárdi orgona külső megjelenésében és hangzásában is egyedülálló, hiszen az első francia barokk stílusú orgona Magyarországon. A hangszer súlya 2340 kg. A csúszkaládás orgona játék- és regisztertraktúrája tisztán mechanikus rendszerű. A fújtatómotor és a két ékfúvó az orgona mögött, a toronyban foglalnak helyet. Az orgonaszekrény, a játszószekrény, a szélládák és a fasípok tölgyfából készültek. A manuálbillentyűkön csont- és ébenfafeltét található. Az ónsípok 10 és 80%-os ónötvözetből valók. Az orgonának 1030 db sípja van, amelyből 37 homlokzati síp, 820 belső ónsíp, 63 fasíp és 110 nyelvsíp. A hangolás magassága 415 Hz/18 °C. A hangszeren a tervezett 2 manuál mellé végül egy különleges szóló cornet manuált is beépítettek. A hangszer teljes egészében magyar termék, a fújtatómotor kivételével minden alkatrész a Pécsi Orgonaépítő Manufaktúra műhelyében készült. Saint-Fuscien Saint-Fuscien település Franciaországban, Somme megyében. Lakosainak száma 1070 fő (2015). Saint-Fuscien Amiens, Boves, Cagny, Dury, Hébécourt, Rumigny és Sains-en-Amiénois községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Cornale e Bastida Cornale e Bastida település Olaszországban, Lombardia régióban, Pavia megyében. Lakosainak száma 870 fő (2017. január 1.). Népesség A település lakossága az elmúlt években az alábbi módon változott: A zaporozsjei kozákok levele IV. Mohamednek 1675-ben IV. Mehmed oszmán szultán ki akarta terjeszteni az Oszmán Birodalom fennhatóságát a zaporizzsjai kozákok területére is. Mielőtt a török hadakat megindította volna, a kor szokása szerint egy levelet intézett a kozákok vezetőjéhez, amelyben meghódolást követelt, és a harc nélküli megadás fejében kíméletes bánásmódot ígért. Szintén a kor szokása szerint a levélben felsorolta az őt megillető, keletiesen nagyzoló címeket is: A kozákok rendkívül goromba hangú üzenettel válaszoltak a szultánnak, amelyben akkurátusan kitértek a szultán minden egyes címére. A levél eredeti szövege: Történelem mindenkinek (toriblog) oldalán szereplő fordítás: A szultán személyes reakciója a levélre nem ismeretes, annyi bizonyos, hogy a törökök nem támadták meg a kozákok földjét, a Zaporozsjét. Más kozákok a lengyelek mellett harcoltak a törökök ellen, akik meg akarták hódítani Ukrajnát. A levél több irodalmi, illetve képzőművészeti alkotást is ihletett, ezek közül a legismertebb Ilja Repin „A zaporozsjei kozákok levelet írnak a szultánnak” című festménye. Propionsav A propionsav (vagy propánsav) (E280) a természetben is előforduló karbonsavak egyike. Képlete CH3CH2COOH. Tiszta állapotban színtelen, korrozív, csípős szagú folyadék formájában van jelen. Anionját (CH3CH2COO‒) valamint sóit és észtereit egyaránt propionátoknak nevezzük. Története A propionsavat először Johann Gottlieb írta le 1844-ben. Gottlieb a propionsavat a cukortartalmú vegyületek bomlása során izolálta. A következő néhány év során számos más kémikus is azonosította, de mivel különböző úton jutottak el a propionsavhoz, nem tekintették őket egy vegyületnek. 1847-ben Jean-Baptiste Dumas, egy francia kémikus jött rá, hogy ugyanarról az anyagról van szó, és propionsavnak nevezte el (gör. protos = első és pion = zsír), mert ez volt a legkisebb zsírsav (H(CH2)nCOOH), mely más, akkor már ismert zsírsavak tulajdonságait mutatta. Tulajdonságok A propionsav tulajdonságai hasonlóságot mutatnak mind a kisebb karbonsavakkal (hangyasav, ecetsav), mind a nagyobb zsírsavakkal. Vízzel elkeverve elegyet képez, de só hozzáadásával különválasztható. Csakúgy, mint a hangyasav és az ecetsav, a propionsav gőze egyáltalán nem nevezhető ideális gáznak, mert nem különálló propionsav molekulákból áll, hanem két molekula között hidrogénkötés található. Ez a hidrogénkötés folyadék halmazállapotban is jelen van. A karbonsavak általános tulajdonságaival összhangban, a propionsav is amid, észter, anhidrid és klorid származékokat alkothat. Brómmal halogénezhető (katalizátorként foszfor-tribromidot alkalmazva): CH3CHBrCOOH. Fémekkel (vas, alumínium) reagál, hidrogént fejleszt. Előállítása Ipari keretek közt általában a propionaldehid oxidációjából nyerik. Kobalt és mangán jelenlétében ez a reakció igen gyors lefolyású, még mérsékelt hőmérsékleten is. Ipari körülmények esetén a reakció ideális hőmérséklete 40-50 °C: Régebben az ecetsav gyártása során jelentős mennyiségű propionsav keletkezett melléktermékként, de a gyártás technológiájában bekövetkezett változtatások miatt ez a mennyiség napjainkban elhanyagolható. Biológiai előállítása során a szervezet a koenzim-a-észtert (propionil-CoA) állítja elő, mely a páratlan számú szénatomot tartalmazó zsírsavak, valamint egyes aminosavak bontása során keletkezik. A kérődző állatok gyomrában és az ember verejtékmirigyeiben található propionsavat a Propionibacterium törzsbe tartozó baktériumok állítják elő anaerob lebontás során. A propionsav felelős egyes sajtok és az izzadság jellegzetes szagáért. Felhasználása A propionsav meggátolja egyes penészgombák és baktériumok szaporodását. Ennek eredményeként széles körben használják mind állati, mind emberi fogyasztásra szánt élelmiszerek tartósításához E280 néven. Állati takarmány esetén általában a propionsavat, vagy annak ammóniával alkotott sóját használják, míg emberi fogyasztásra szánt élelmiszerekben inkább nátrium- vagy kalciumsóját alkalmazzák. Jellegzetes szaga miatt nem alkalmazható nagy töménységben, ezért nincs maximum beviteli korlátja. Előfordulhat egyes sajtokban, pékárukban, pizzákban és egyes hústermékekben. Egyes esetekben mesterséges ízesítők oldószereként adják az élelmiszerhez. Régebben lábgomba elleni porokban, krémekben is alkalmazták. Ipari keretek között a cellulózrostok módosítására is használják. Biztonsági tudnivalók A fő veszélyforrás a koncentrált propionsav, mely égési sérülést okozhat. Hosszú távon, igen nagy mennyiség fogyasztása esetén a bélrendszerben tályogot, fekélyt okozhat. Mérgező, vagy rákkeltő hatást nem mutattak ki. Előfordulása az emberi szervezetben A Propionibacterium acnes nevű baktérium termeli, mely az emberi bőrön, főként a faggyúmirigyekben található, és ez a baktérium a pattanások egyik fő okozója. Rickenbacker A–22 „frying pan” A „frying pan” (serpenyő), vagy hivatalos nevén a Rickenbacker A–22 a világon valaha készített első elektromos gitár. Készítője George Beauchamp, aki Adolph Rickenbacker segítségével építette meg a prototípust 1931-ben. A „frying pan” elnevezés a hawaii gitárok jellegzetes testformája, valamint alumínium szerkezete miatt ragadt rá. George Beauchamp, az amerikai National String Instruments Company egyik alapítója már 1925-ben elkezdett elektromos hangszedőkkel kísérletezni. Az ilyen módön történő hangerősítés ötletét Paul Barth és Harry Watson segítségével sikerült végső formába önteni, majd Adolph Rickenbackernek köszönhetően indulhatott meg a sorozatgyártás. A gyártásra Beauchamp, Rickenbacker, valamint Barth külön céget hozott létre Ro-Pat-In néven, melyet később átneveztek Electro String Instrument Corporation névre. Az eredeti A–22 mellett később bevezették a hosszabb nyakkal készülő A–25 modellváltozatot is. A frying pan 1931-es prototípusa jávorfából készült, amit azonban az 1932-es sorozatgyártásra már alumíniumra cseréltek. A felépítése a klasszikus hawaii stílusú lap steel gitárokét követi. Hosszú, 24 érintős nyakát a testtel egy faanyagból vágták ki. A testen két patkó alakú mágnes alatt elhelyezkedő vasmag szolgált hangszedőként. Közvetlenül a mágnes mellett kapott helyet a két különálló kivezetés, melyre csavarozással lehetett a vezetéket rögzíteni. A serpenyő igazán sosem volt sikeres gitártípus, de az biztos, hogy ez a modell adott ihletet Les Paulnak, Leo Fendernek és a többi neves úttörőnek a tömörtestű, valamint a jazzgitárok kifejlesztéséhez. Az eredeti prototípus jelenleg a kaliforniai Santa Anában, a Rickenbacker Múzeumban található. Forrás Tony Bacon: Nagy gitárkönyv (Budapest, 1993, ISBN 963 7628 649) Soest Zuid vasútállomás Soest Zuid vasútállomás vasútállomás Hollandiában, Soest községben, településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Den Dolder–Baarn-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Soest vasútállomás Den Dolder vasútállomás Új kriticizmus Az új kriticizmus (angolul New Criticism) az irodalomelmélet egy formalista áramlata, mely a 20. század közepén az angolszász irodalomkritikában volt domináns. Nagy hangsúlyt helyezett az „alapos olvasásra” (close reading), különösen a költészet tekintetében, hogy felfedezhesse azt, hogy miként működik az irodalom egy önálló egész, önmagára hivatkozó esztétikai objektumként. Képviselői Roland Barthes Latabár Endre Gyula Latabár Endre Gyula (néha: Latabár Endre, ifj.) (Kassa, 1872. január 2. – Újpest, 1901. május 18.) színész. A Latabár-színészdinasztia tagja. Élete, pályája Latabár Dezső és Fodor Júlia fia, id. Latabár Árpád unokatestvére. 1890. április 2-án kapott játszási engedélyt, ezen a napon vizsgázott le a Színészegyesületben. Első szerződése Bokody Antalhoz, Nagysurányba kötötte, majd ősztől Győrbe települt át, Somogyi Károly színtársulatához. Később a nagyváradi színház ügyelője volt. Pályafutása túl rövidnek bizonyult ahhoz, hogy tehetsége teljesen kibontakozhasson. Főbb szerepei Jancsi (ifj. Bokor: Az édes) Curan ( Shakespeare : Lear király ) Börtönőr (Deréki: Dreyfuss) Működési adatai 1891–92: Sopron 1892: Pécs 1892–93: Sopron, majd Kömley Gyula 1892–93: Szatmár 1894–99: Makó Lajos 1899 nyara: Városligeti Színkör 1899 tele: Relle Iván 1900: Városligeti Színkör, majd Nagyvárad Pacsirtatelep Pacsirtatelep Budapest egyik városrésze a XX. kerületben. Fekvése Határai: Virág Benedek utca az Átlós utcától – Alsó határút – Temető sor – a temető délkeleti kerítése – Kő utca – Könyves utca – Alsó határút – Vágóhíd utca – Átlós utca a Virág Benedek utcáig. Története A családi házas lakótelep az 1910-es elején alakult ki. Forrás Budapest lexikon II. (L–Z). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 272. o. ISBN 963-05-6411-4 Budapest teljes utcanévlexikona. (Dinasztia Kiadó - Gemini Kiadó, Budapest, 1998) ISBN 963 657 176 7 Where My Heart Will Take Me A Where My Heart Will Take Me a Star Trek: Enterprise tévésorozat főcímdala, melyet Russell Watson énekel. Az eredeti mű címe Faith of the Heart volt, s mint ilyen, a Patch Adams mozifilm Diane Warren által írt zeneszáma, Rod Stewart előadásában. Ez az egyetlen Star Trek-téma az eredeti sorozaton kívül, melyben énekhang is szerepel a hangszereken kívül. A Where My Heart Will Take Me hangzott el a Discovery űrsikló legénységének ébresztőként 2005. augusztus 2-án reggel. Szintén ezzel ébresztették az Endeavour legénységét az STS–118 bevetésre 2007. augusztus 9-én. Ugyanez a dal szólt a STS–125 program keretében a Hubble űrtávcső javítása végett az Atlantis űrsikló fedélzetére lépő űrhajósoknak 2009. május 24-én. Ten A Ten a Pearl Jam debütáló lemeze, 1991. augusztus 27-én jelent meg az Epic kiadó gondozásában. Az album minden idők egyik legtöbb példányban eladott rocklemeze lett, több mint két évig volt a Billboard listán. Napjainkig csak az USA-ban 10 000 000 példány kelt el belőle, így 15-szörös platina státuszt ért el világszerte. A Q Magazine minden idők 43. legjobb albumának választotta, a VH1 csatorna 2003-ban 79.-nek sorolta. Szintén 2003-ban a Rolling Stone magazin a 207. helyre rangsorolta 500-as listáján. Szerepel az 1001 lemez, amit hallanod kell, mielőtt meghalsz című könyvben. Az albumcím eredete Az együttes eredeti neve Mookie Blaylock volt, aki egy amerikai kosárlabdázó volt a New Jersey Nets-ben, és a tagok rajongtak érte. A név megváltozott, miután a zenekar leszerződött az Epic kiadóhoz, és kisebb jogi viták születtek a sportoló nevének használatából, ugyanis a Nike cég is igényt tartott rá. A Pearl Jam azonban az eredeti névre való emlékezésként a debütáló albumot a játékos mezének száma után Ten-re keresztelte. (A "ten" angolul 10-et jelent.) Az album dalai A dalszövegeket Eddie Vedder írta. 13765 Nansmith A 13765 Nansmith (ideiglenes jelöléssel 1998 SM138) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. A LINEAR projekt keretében fedezték fel 1998. szeptember 26-án. Keglevichháza Keglevichháza (románul Cheglevici, németül Keglewitschhausen) falu Romániában, a Bánságban, Temes megyében. Története Borovszky Samu „Torontál vármegye községei” című művében így ír a településről: Népessége 1900 -ban 1158 lakosából, 1102 német , 49 magyar és 7 román anyanyelvű; 1149 római katolikus , 7 ortodox és 2 református vallású. 1992 -ben 577 lakosából 310 román, 179 magyar, 40 bolgár , 35 német, 6 cigány , 6 szlovák és 1 ukrán , 283 ortodox , 276 római katolikus, 8 református, 5 pünkösdista , 3 evangélikus és 2 görögkatolikus vallású. Látnivalók Római katolikus templom Vicovaro Vicovaro település Olaszországban, Lazio régióban, Róma megyében. Lakosainak száma 3994 fő (2017. január 1.). Vicovaro Mandela, Roccagiovine, Sambuci, San Polo dei Cavalieri, Saracinesco, Tivoli és Castel Madama községekkel határos. Népesség A település lakossága az elmúlt években az alábbi módon változott: Parthenstein Parthenstein település Németországban, azon belül Szászország tartományban. Lakosainak száma 3487 fő (2014. január 2.). Parthenstein Naunhof, Grimma, Otterwisch és Belgershain községekkel határos. Népesség A település népességének változása: RollerCoaster Tycoon 3 A RollerCoaster Tycoon 3 egy stratégiai számítógépes játék, amely a vidámparkok irányítását szimulálja. Fejlesztője a Frontier Developments, kiadója az Atari. A RollerCoaster Tycoon sorozat harmadik része, jelenleg az egyetlen, amely háromdimenziós grafikát alkalmaz. Játékmenet Hasonlóan az első két részhez, a játékos feladata, hogy sikeres vidámparkokat építsen, majd igazgasson. Ehhez, rengeteg hullámvasút típus, és egyéb játékok állnak a játékos rendelkezésére, mint a hajóhinta, az óriáskerék, vagy a körhinta. A játékban, lehetőség van saját hullámvasutak építésére, de előre elkészített terveket is lehet használni - akár a játékos is készíthet tervet, és azt bárhol megépítheti. Ezen kívül, figyelni kell a látogatók szükségleteire is, ételt vagy italt eladó bódék, toalettek, információs kioszkok és egyéb ajándékboltok építésével. Lehetőség van tereprendezésre, valamint a vidámparkot díszíteni különféle stílusokban (pl.: Kalandos, Űr vagy Vadnyugati). A játékosnak ki kell fizetnie az alkalmazottakat - amennyiben felfogad -, valamint fenn kell tartania a játékokat, a játékokért - vagy a park belépésekor fizetett -, jegy árából. A RollerCoaster Tycoon 3 küldetéseiben, a megszokott egy helyett, három cél van: Tanonc, Vállalkozó, és Iparmágnás. A lezárt pályák megnyitásához, elég a Tanonc feladatokat teljesíteni, azonban az utolsó küldetések a nehezebb feladatok teljesítése nélkül, nem elérhetőek. A játékban - az első két részben sokak által hiányolt -, Homokozó mód is megtalálható, melynek segítségével a játékos korlátok nélkül építhet vidámparkot. Az első részekben készített hullámvasút terveket is át lehet importálni a RollerCoaster Tycoon 3-ba. Összehasonlítás az első két résszel A játék legnagyobb különbsége, hogy az izometrikus nézőpont helyett, háromdimenziós grafikát használ. A kamerát 360°-ban lehet forgatni, lehet közelíteni vagy távolodni. Igen népszerű újítás, hogy játékokat, a látogatók szemszögéből is meg lehet tekinteni. A kezelőfelület, valamint a hullámvasút építés menüje megújult, az előző részek kedvelőinek elsőre elég bonyolult, de nagyon megkönnyíti az építkezést. A vidámparkok díszítése sokkal több lehetőséget kíván, mint eddig, és először a sorozat történetében az éjjelek és nappalok is váltakoznak, ami okot ad lámpák elhelyezésére. A játékos akár tűzijátékot is rendezhet, időzítheti zenére és beállíthatja, hogy milyen gyakran induljon el. A RollerCoaster Tycoon 3 a látogatók kidolgozásában is mérföldkő. Mesterséges intelligenciájuk sokkal fejlettebb, igényeik, természetük változatos. Három korcsoportra vannak osztva (gyerek, tinédzser, felnőtt), és ezek alapján az intenzitás toleranciájuk is különböző. A látogatók, csoportokban (család) érkeznek, egy vezetővel. Néhány küldetésben, VIP látogató érkezik a vidámparkba, és az ő igényeire kell specializálnunk egy hullámvasutat, tűzijátékot vagy valami mást a vidámparkban. A játékos, akár saját maga is készíthet családot, ami ellátogat a vidámparkokba a játék folyamán. Kiegészítők Az első kiegészítő, a Soaked! lehetőséget kínál arra, hogy a játékos vízi vidámparkot építsen. A medencéken kívül vízi csúszdákat, lassú folyót, egyéb kellékeket (pl.: naptej, gumimatrac) eladó bódékat lehet építeni, akár delfin - és kardszárnyú delfin - előadásokat is lehet tartani az erre kialakított arénákban. Egy másik újítás, hogy látogatók leéghetnek, ha sok időt töltenek a napon, ami boldogtalanná teszi őket. Ezen kívül új díszítő elemek, és zenék színesítik a kiegészítőt. A második kiegészítő, a Wild! állatkertek kialakítását helyezi előtérbe. A játékosnak az állatok igényeire is figyelni kell - bár az etetést és a takarítást alkalmazottak végzik. Új szafari (hatalmas mozgó rovarokkal), és őstörténeti témák (mozgó dinoszauruszokkal és más őstörténeti élőlényekkel) állnak a játékos rendelkezésére. Újdonság még az oroszlán illetve a tigris előadás, illetve a kiszabadult állatok elfogására kialakított „DartCam” mód. Kidderminster Harriers FC A Kidderminster Harriers Football Club egy 1886-ban alapított angliai labdarúgóklub Kidderminster városban. A csapat a National League North, az angol hatodosztály északi régiójának tagja. Sikerek National League: 1993–94, 1999–00 FA Trophy győztes: 1987 Isona i Conca Dellà Isona i Conca Dellà település Spanyolországban, Lleida tartományban. Isona i Conca Dellà Abella de la Conca, Tremp, Salàs de Pallars, Conca de Dalt, Coll de Nargó, La Baronia de Rialb, Artesa de Segre, Gavet de la Conca, Llimiana, Talarn és Vilanova de Meià községekkel határos. Lakosainak száma 1027 fő (2017). Népesség A település népessége az utóbbi években az alábbiak szerint változott: Arthur Bloch Arthur Bloch (Egyesült Államok, 1948. január 1. –) amerikai író, a Murphy törvénykönyve, avagy miért romlik el minden? (Murphy's law ) c. folklórrá vált mű (első) szerzője. 1986-tól a Thinking Allowed című tévésorozat rendezője és producere. Művei Magyar nyelven Murphy törvénykönyve avagy Miért romlik el minden? ( Murphy's law and other reasons why things go wrong ); ford. Hernádi Miklós, ill. Réber László; Gondolat, Bp., 1985 (további kiadások: 1988, 1989) Murphy törvénykönyve – Jogászok - A jogok jogtanítása a jogban (GABO, 2007) Az eredeti, teljes és végre végérvényes Murphy törvénykönyve ; ford. Hernádi Miklós, ill. Ed Powers; 2. bőv. kiad.; Akkord–Ciceró, Bp., 1993 (1995, 1997; GABO, 2006) Murphy törvénykönyve. Jogászok. A jogok jogtalanítása a jogban ; ford. Hernádi Miklós, ill. Kimi Weart; Gabo, Bp., 2007 Murphy törvénykönyve. Orvosok. Műhiba teszi a mestert ; ford. Hernádi Miklós, ill. Tom Glass; Gabo, Bp., 2007 Bakonybánk Bakonybánk: község Komárom-Esztergom megyében, a Kisbéri járásban. Fekvése A Bakony keleti lábánál, a Bakonyalja és a Kisalföld határán fekszik. Többutcás úti falu. Mellette folyik a cuhai Bakony-ér. Népesség A település népességének változása: A 2011-es népszámlálás során a lakosok 77,4%-a magyarnak, 1,6% cigánynak, 0,9% németnek, 0,2% örménynek mondta magát (21,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 40,4%, református 6%, evangélikus 9,5%, felekezeten kívüli 14,3% (29,3% nem nyilatkozott). Története Első írásos említése 1340-ből való. A neve a középkori személy- és méltóságnévből, a Bán-ból származik. A török hódoltság idején elpusztult. A 18. század középétől kezdett újra benépesülni. Ekkortól az Esterházy, a Hunkár, a Stróbel, a Potyondi és a Dombay családoknak voltak itt birtokai. A Rákóczi-szabadságharc idején a kuruc brigadéros, Bezerédi Imre birtokában volt a település. Jelentős lendületet adott a falu fejlődésének a századfordulón (1901-1902-ben) megépült helyiérdekű vasút, posta és távírda. A falu 1950-ig Veszprém megyéhez tartozott. Nevezetességei Római-kori leletek, köztük a Bacchus-fej, mely a Pannonhalmi apátságban látható. Bánki Donát-emlékszoba: A faluban született 1859-ben Bánki Donát a porlasztó feltalálója. Minden év június 6-án Bánki Donát Emléknap. Római katolikus templom: barokk stílusú , 1750-ből. Hunkár-kúria - copf stílusú , ma Polgármesteri Hivatal. Bezerédy-kúria - a posta, az orvosi rendelő és a könyvtár működik benne. Stróbel-kastély - Bánki Donát Általános Iskola és Kúltúrház Phong-árnyalás A Phong-árnyalás az illuminációs képletben felhasznált normálvektort interpolálja a háromszög csúcspontjaiban érvényes normálvektorokból. Az illuminációs képletet pedig minden pixelre külön határozza meg. A phong-árnyalás a színtérben nemlineáris interpolációnak felel meg, így nagyobb poligonokra is megbirkózik a tükrös felületek gyorsan változó radianciájával. A Phong-árnyalás programja: for to do for to do Pixel δ endfor δ δ δ endfor Kiebitzreihe Kiebitzreihe település Németországban, Schleswig-Holstein tartományban. Népesség A település népességének változása: Női szuperóriás-műlesiklás a 2018. évi téli olimpiai játékokon A 2018. évi téli olimpiai játékokon az alpesisí női szuperóriás-műlesiklás versenyszámát február 17-én rendezték. Az aranyérmet a cseh Ester Ledecká nyerte. A versenyszámban nem vett részt magyar versenyző. Eredmények A verseny egy órás halasztást követően helyi idő szerint 12:00-kor, magyar idő szerint 4:00-kor kezdődött. Mindegyik versenyző egy futamot teljesített, az időeredmények határozták meg a végső sorrendet. Az időeredmények másodpercben értendők. Parti fűz A parti fűz (Salix elaeagnos) vagy szürke fűz (S. incana), a fűzfafélék (Salicaceae) családjába tartozó növényfaj. Magyarországon védett. Élőhelye Mészkedvelő faj, folyóhordalékon, zátonyokon hordalékcserjést alkot. Leírása Terebélyes, 2–3 m magasra növő cserje, vékony, hajlékony, szőrös hajtásokkal. Levelei szálasak vagy szálas-lándzsásak, 5–10 cm hosszúak, 3–6 mm szélesek, felül sötétzöldek, fényesek, fonákukon szürkén nemezesek, a hajtásokon sűrűn állók. A levélszél behajló. A levélfonák erezete nem vagy alig látszik. Nyúlánk kissé hajlott barkái 2–3 cm hosszúak, a lombfakadással egy időben (március-május) jelennek meg. A porzó kétágú, a bibe kéthasábú. Egyedülállóan keskeny levelű faj, díszcserjeként is ültetik. Hozzá legjobban a kosárkötő fűz (S. viminalis) hasonlít, de ennek levelei 10–20 cm hosszúak, szélesebbek, a hajtásokon ritkán állók, a levélfonák erezete jól látható, kiálló. Jegyzetek A vidékfejlesztési miniszter 100/2012. (IX. 28.) VM rendelete a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet és a növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 128. sz. (2012. szept. 28.) 20903–21019. o. Forrás Magyarország védett növényei (Szerk: Farkas Sándor) Mezőgazda Kiadó ISBN 963-9239-13-5, 1999. Lekötött tartalék A lekötött tartalék egy számviteli kifejezés. A tőketartalékból, illetve az eredménytartalékból a számviteli törvény előírásai szerint lekötött összegeket és a kapott pótbefizetés összegét foglalja magában. Története Magyarországon 2001-től a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény vezette be ezt a fogalmat. A 2015. évi CLXXVIII. törvény meghatározása szerint Late Imperial China A Late Imperial China 1981-ben alapított sinológiai szakfolyóirat, amely évente két alkalommal jelenik meg. Története A folyóiratot 1981-ben alapították és elsősorban a Ming- és Csing-kori vonatkozású tudományos cikkeket publikál évente két alkalommal. Ádám Tamás (színművész) Ádám Tamás (született Nagy Sándor Tamás, Győr, 1952. május 23. – Budapest, 2018. szeptember 6.) magyar színész, rendező. Fia a Roy & Ádám Trió „Ádámja”, Nagy Ádám. Életpályája Nagy Sándor Tamás néven született Győrben, 1952. május 23-án. 1977-től a győri Kisfaludy, 1978-tól 1985-ig a szolnoki Szigligeti Színház tagja volt. 1986-tól 1990-ig a Radnóti Miklós Színházban volt színész-rendező. 2013-ban a kecskeméti Katona József Színház tagja. Az 1990-es évek egyik népszerű magyar televíziós sorozatában a Família Kft.-ben Szép Károlyt, a főszereplőt alakította. A Szomszédokban Mágenheim doktor kollégáját alakította 1988 és 1989 között. 2010-től rendszeresen szerepelt és rendezett a Szegedi Nemzeti Színházban. Holttestét fővárosi lakásában 2018. szeptember 6-án a fia találta meg. A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: színész-89, rendező-33; ugyanitt ötvenkét színházi felvételen is látható. Színpadi szerepei Jelmeztervezőként Molière: Tartuffe Dušan Kovačević: III. Radován Díszlettervezőként Szigeti József: A vén bakancsos és fia, a huszár Molière : Tartuffe Kellér Dezső : Az alvó férj August Strindberg: Az apa Dušan Kovačević: III. Radován Sütő András : Káin és Ábel Filmjei Játékfilmek Hatásvadászok (1983)… Vízi Tévéfilmek Linda (1989, 1 epizód)… Gyújtogató Angyalbőrben (1990, 1 epizód)… Zolnai Viktor Szomszédok (1988–1989)… Zoltán (nőgyógyász) Família Kft. (1991–1999)… Dr. Szép Károly Privát kopó , Az egyszer-volt gyilkosságok (1992)… Krizsán György 2000-es strandlabdarúgó-világbajnokság A 2000-es strandlabdarúgó-világbajnokság volt a 6. világbajnokság a standfutball történetében. A tornát 2000. február 13. és február 20. között rendezték meg Brazíliában, Rio de Janeiróban. A világbajnoki trófeát a brazil csapat szerezte meg. Résztvevők Brazília (Dél-amerikai zóna) Franciaország Németország Olaszország Portugália Spanyolország Argentína Peru Uruguay Venezuela Egyesült Államok Japán Médaille de la Résistance Eredeti nevén Médaille de la Résistance magyarul az ellenállás medáliája 1943. február 9-én Charles de Gaulle által alapított francia katonai kitüntetés. A francia alapítók szerint az alapítás célja az volt, hogy „ezzel a kitüntetéssel ismerjék el azokat, akik 1940. június 18. óta Franciaországban, az anyaországban és annak határain kívül, hitről és bátorságról tettek tanúbizonyságot, valamint részt vettek a francia ellenállásban az ellenség és azok cinkosainak a legyőzésében.” Története A kitüntetést a második világháborúban a német megszállás idején a Szabad Francia Erők tagjai és a nagyvárosi titkos ellenállók közül 38 288 fő életében és 24 463 fő posztumusz kapta meg. A magasabb érdemek elismerésére is létrehoztak kitüntetést, melyet szűkebb körben adományoztak ez volt az Ordre de la Libération (Felszabadítási Érdemrend). Adományozások 1947. március 31-ig és Indokínában még ugyanebben az évben december 31-ig történtek. Az ellenállás medáliáját nem csak magánszemélyek, hanem 18 közösség és terület, 21 katonai egység, valamint 15 egyéb szervezet, kolostortok, iskolák és kórházak kapták meg. Kinézete Az érem bronzból készült averz oldalán a Lorraine-kereszt és római számírással írt dátum a XVIII.VI.MCMXL (1940. június 18.) látható, mely De Gaullenak a BBC rádióállomáson közzétett híres felhívásának időpontja. A reverz oldalon egy az érme egész nagyságát kitöltő z formában meghajtott szalagsávon a "PATRIA NON IMMEMOR" (A Haza nem felejt) felirat látható. Az éremhez tartozó piros szalagot fekete sávok díszítik. A kitüntetés két fokozatból áll van tiszti fokozata is, mely kinézetében abban különbözik, hogy mind a szalagsávon és mind a szalagon rozettát alakítottak ki. A tiszti fokozatot 4253 személy kapta meg. Gemasolar naperőmű A Gemasolar naperőmű egy Spanyolországban 2012-ben felavatott naphőerőmű, amely különleges technológiájának köszönhetően felhős napokon és éjjel is képes energiatermelésre. A Sevilla és Córdoba között épített erőmű egy 140 méter magas toronyból és 2000 darab, egyenként 120 m²-es tükörből áll. A tükrök a toronyra irányítják a napfényt, így a Földre jutó napfény átlagos energiájának ezerszeresét meghaladó intenzitást koncentrálnak a toronyban elhelyezett, olvadt sókkal teli tartályokban, melyek az energia tárolására alkalmasak. Az 500 °C-nál magasabb hőmérsékletre hevülő sókból származó hő hőcserélőn keresztül vízgőzt állít elő, mely turbinák révén elektromos energiát termel. Az erőmű teljesítménye 19,9 MW, energiatermelése évi 110 GWh, amely közel 30 000 háztartás teljes energiaigényét képes ellátni. Ha nem süt a Nap, az erőmű akkor is 15 órán át képes áramot termelni. Ez a megújuló energiaforrás 30 000 tonna szén-dioxid kibocsátást takarít meg. A Gemasolar különlegessége, hogy a napközben benne felgyülemlő és a felhevült olvadt sókban eltárolt hőenergia igények szerint csapolható meg, lehetővé téve ezáltal a felhős nappali és az éjszakai energiatermelést. A tárolásnak köszönhetően az erőmű 60%-kal nagyobb energiatermelésre képes, mint egy hasonló méretű, tárolás nélküli erőmű, mert évenként 6400 órányi működésre képes, szemben a „hagyományos” naperőművek 1200–2000 órányi működési idejével. Hadnagy Csaba Hadnagy Csaba (Kovászna, 1919. december 7. – 2004) erdélyi magyar orvos, hematológus. Életpályája A nagyenyedi Bethlen Kollégiumban érettségizett (1937), oklevelét a kolozsvári egyetemen nyerte el (1942). Ugyanitt az élettani intézetben tanársegéd, majd 1949-től a marosvásárhelyi Vérátömlesztő Központban főkutató, 1954-től a 2. számú Belgyógyászati Klinika laboratóriumának vezetője. Több neves tudományos testület, így a német hematológiai társaság (1964) és az Amerikai Egyesült Államok geriatriai társasága (1967) tagjai közé választotta. Szakirodalmi tevékenysége a vér megbetegedései, a cukorbaj, a vitaminhiány okozta kórállapotok, gerontológia, immunológia és kórélettan kérdéseit öleli fel. Elsőként írt le 1952-ben egy sajátos, az anti E faktor okozta vérmegbetegedést újszülöttnél; Szabó Istvánnal együtt kimutatta, hogy a vérátömlesztés szövődménye, a vörös vérsejtek feloldása okozta ún. hemolitikus sokk a szervezet védekező válasza; elsők között bizonyította, hogy a fonalas sejtosztódást (mitózist) gátló anyagok (vegyszerek, röntgensugárzás) ugyanakkor csökkentik a szervezet ellenanyag-termelését, vagyis védekezőképességét a kórokozókkal szemben. Önálló és társszerzőkkel írt dolgozatai az Orvosi Szemlében s más bel- és külföldi szakfolyóiratokban, így az Acta Morphologica Hungarica, Medizinische Monatsschrift, Archív für Physiologie und Therapie, Journal of American Geriatrie, Pediatria (Moszkva), Gerontologia Clinica (USA) hasábjain jelentek meg. Munkája A vérátömlesztés szövődményei ( Szabó Istvánnal közösen), 1957. Forrás Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés II. (G–Ke). Főszerk. Balogh Edgár . Bukarest: Kriterion. 1991. ISBN 973-26-0212-0 Peredi csata A peredi csata az 1848–49-es szabadságharc egyik fontos csatája volt 1849. június 20-án. Előzmények Ludwig von Wohlgemuth altábornagy az Alsó-Vág menti események hírére még a június 16-án és 17-én a Perin dandárt Vágára és e helyett a Galgócon álló Jablonowski dandár 2 zászlóalját és 1 ütegét Szeredre rendelte. Eközben kapta Haynau táborszernagy parancsát, hogy saját IV. hadtestével, valamint az egyidejűleg rendelkezésére bocsátott Panjutin orosz hadosztállyal nyomuljon előre, és a magyar csapatokat a Vág balpartjára vesse vissza. Ehhez képest Wohlgemuth a főhadiszállását június 18-án Galántára tette át és a következő napon a Zsigárdnál álló Pott dandár mögé a 4 zászlóaljat és 6 löveget számláló Theissing dandárt, valamint az Auersperg-vérteseket 1 lovas üteggel, nemkülönben 1 fél század Ferdinand-császár vértest 1 hatfontos üteggel Perednél egyesítette. Panjutin hadosztálya június 18-án Szencig és Sárfőig, június 19-én pedig Diószegig nyomult előre. Anton Herzinger tábornok, aki a 8 fél zászlóaljból, 7 fél lovas századból és 36 lövegből álló Pott és Theissing dandárok felett hadosztályparancsnoki minőségben szerepelt, még június 18-ika folyamán az Alsó-Vág felé erősebb kémszemlét tartott, mely alkalommal tudomására jutott, miszerint az Alsó-Vág és a Feketeviz alkotta szögben legalább 18-20 ezer főnyi magyar sereg áll összpontosítva; ennek folytán Herzinger az elrendelt támadó műveletet csakis újabb erősítések beérkezte után vélte megkezdhetőnek s így dandárjait június 19-én Zsigárd és Pered mellett elfoglalt állásukban hagyta meg, ahol azokat 20-án a magyar sereg megtámadta. A zsigárdi ütközet után a magyar sereg II. hadtestének csapatai Andódnál, a III. hadtesté Tardoskeddnél, az I. hadtest pedig Mocsonoknál állt. Rakovszky különítménye Farkasdot és Negyedet tartotta. Görgey a balul végződött zsigárdi ütközet után, bár Klapka azt határozottan ellenezte, június 20-ára a támadás megismétlését határozta el. Ezen felül Klapkának még külön meghagyatott, hogy a VIII. hadtesttel Andódra vonuljon és onnen a Vásárútnál álló ellenség ellen menjen és ha a II. hadtest támadása nem sikerülne, úgy azt majd felvegye. Időközben elkészült a negyedi híd is. E szerint a támadás újból nem az egész erő által egységesen, hanem csak a II. hadtest által volt végrehajtandó, amelynek most magára hagyatva, az osztrákok jobb összpontosítása és a Panjutin hadosztály közreműködése mellett, még kevesebb kilátása lehetett a sikerre, mint június 16-án. A csata A II. hadtest, hogy már hajnalban megkezdhesse a támadást, már június 19-én éjfél előtt 11 órakor elindult Andódról és hajnali fél 5 órakor érkezett Zsigárd közelébe, ahol sűrű köd által fedve várta Görgey megérkezését. Miután 1 teljes óra hiába telt el várakozásban, nehogy Rakovszky, akinek parancsa volt Negyed felől szintén hajnalban megindítani a támadását a zsigárdi állás balszárnya ellen, elszigetelten menjen neki az ellenséges túlerőnek, Asbóth Lajos elhatározta, hogy nem várva tovább Görgey beérkezésére, maga vezeti hadtestét támadásra. Reggel 7 óra tájban, amidőn a köd oszladozni kezdett, megkezdte Asbóth a támadó előnyomulást; Királyrévet a Beregi csapat s a pozsonyi vadászok csekély ellenállás után bevették, mialatt a 49. és 60. zászlóalj, valamint Rakovszky őrnagy különítménye megelőző hatásos ágyúzás után Zsigárdra támadtak és Pott dandárját csakhamar visszavonulásra bírták Pered irányában. Ekkor érkezett be Herzinger a Theissing dandárral és Pott visszavonulását fedezendő, Királyrévet igyekezett elfoglalni, ahol azonban makacs ellenállásba ütközött. Asbóth látva a fenyegető veszélyt, parancsot adott ütegeinek, miszerint tüzelésüket a támadó Herzinger ellen irányítsák s egyidejüleg Mándy alezredest a lovassággal szintén rohamra indította ellene. A Württemberg-huszárok a 16-án szenvedett csorbát kiköszörülendő, a legnagyobb elszántsággal küzdöttek Herzingernek szintén rohamra induló lovassága ellen és azt heves kézi tusa után a Theissing dandár balszárnyára vetették vissza. Ez által az egész dandár összekeveredett, úgy hogy Herzinger kénytelen volt a magyar balszárny által üldöztetve, csapatait Alsószeli felé visszavezetni. Mialatt mindez Királyrév körül történt, Asbóth ezredes nyomon követte Pottot Pered felé és azt 3 zászlóaljjal arcban, 2 zászlóaljjal pedig Szekulits alatt oldalban támadta meg és egyidejüleg Rakovszky őrnagynak parancsot adott, hogy a zsigárd-peredi erdőt megkerülve, az ellenséget hátba támadja. Wohlgemuth a Pott dandárt és hadteste tüzérségének java részét Pered előtt ismét harcra fejlődtek fel és különösen az utóbbinak tüze annyira érezhetővé vált, hogy Asbóth első harcvonala, a 60., 61. és 63. zászlóalj, de kivált ez utóbbi, mely közé egymás után két gránát csapott, megingott. Erre Privoda őrnagy, hogy a gyalogságot kissé degagirozza, egy század Württemberg-huszárral az osztrák balszárny ütegre vetette magát, de ennek fedezésére a sövények mögött rejtve felállított vadászzászlóalj úgy a huszárokat, valamint a Zsigárd felől szintén errefelé tartó Szekulitsot is oly hatásos tűzzel árasztotta el, hogy azok csakhamar hátrálni voltak kénytelenek. Erre Asbóth tartalékhadát, az 56. zászlóaljat és a Don Migueleket, vezényelte rohamra. Ő maga ragadta kezébe a 63. zászlóalj lobogóját s így serkentette csapatait a küzdelem folytatására. Épp akkor, délután 1 óra után érkezett be Görgey is a harc színhelyére, aki aznap reggel már csak a II. hadtest elindulása után ért Andódra, ahol aztán, ahelyett, hogy a II. hadtestet mielőbb utolérni iparkodott volna, délelőtt 10 óráig környezetével együtt az erdő árnyékában húzta meg magát, állítólag azért, hogy a szintén odaérkező Klapkát a támadás folytatásának szükségéről személyesen meggyőzze. Asbóth előrerendelt tartalékhada elszántan ment neki a Peredet megszállva tartó ellenségnek, de ennek öldöklő tüze folytán a magyarok vonala ismét ingadozni kezdett, ámde Asbóth semmi áron sem akart tágítani, végig száguldott a vonalon, egyik zászlóaljat a másik után bátorítva, lelkesítette, majd személyesen a közép támadó oszlop élére állva, negyedízben indította rohamra csapatait. Az erőteljes roham Pered templomáig jutott, amely körül mindkét részről elkeseredett harc alakult ki. E válságos pillanatban nyomult be Rakovszky a 48. zászlóaljjal és a Bocskay-gyalogsággal hátulról a faluba, aminek folytán Pott attól tartva, hogy minden oldalról bekerítik, dandárját, melyből mintegy 100 ember foglyul esett, harcolva Deáki felé vezette vissza. Ily körülmények között az ellenfele által különben is szorongatott Theissing sem maradhatott meg Alsószelinél, minek folytán Herzinger a két dandárt Vízkeletre és Taksonyra rendelte vissza. Asbóth a harc fáradalmaitól végképp kimerült csapatait Pered, Deáki és Alsószelinél gyülekeztette. Csak ekkor, délután 2 óra után lettek láthatóvá a III. hadtest oszlopélei, amennyiben Görgey beérkezése után azonnal parancsot küldött a hadtestével a Vág túlsó partján veszteglő Knezić Károlynak, miszerint előrenyomulását haladéktalanul kezdje meg. Ezalatt Görgey Asbóthtal heves szóváltásba keveredett, s utóbbinak – bizonyára jogtalanul – szemrehányólag kifogásolta, hogy a támadást önhatalmúlag az ő beérkezte előtt indította meg, de egyszersmind hevesen kikelt a III. hadtest tétlensége ellen is. A hosszas vita eredménye volt, hogy Görgey még ugyanaznap Asbóthot túlbuzgalma, Knezićet ellenben tétlensége miatt elmozdította hadtestparancsnoki állásukból és a II. hadtest élére Kászonyi József ezredest, a III. hadtest parancsnokává pedig gróf Leiningen Károly ezredest nevezte ki. Asbóthnak saját volt hadtestében a több heti szabadságra menő Szekulits helyett hadosztályparancsnokságot kellett átvennie. Egyidejüleg a II. hadtest vezérkari főnökévé, Meszéna alezredes helyett báró Hűgel őrnagy neveztetett ki, Leiningen ezredes hadosztályát pedig Földváry Károly alezredes vette át. A csata befejeztével Görgey a következő tudósítást küldte a központi irodának Tatára: „Pöröd, június 20. 1849. délután 4 órakor. A II. hadtest jelenleg Alsó-Szélyt és Királyrévet tartja megszállva, és maga Alsó-Szély és Pöröd közt táboroz. A III. hadtest Pörödet tartja megszállva; táboroz pedig ezen helység és a Vág között. Hir szerint az ellenség Deákiból és Sélyéből is kivonult már; de mi már tovább nem bírjuk követni, annyira kifáradtak az emberek. A küzdelem kivált Pered birtokáért, meglehetősen meleg volt. Valami nagy veszteségeinkről nem tudok. Az ellenség, amint nekem jelentik, csak foglyokban valami 70 embert őrmestertől lefelé, és 13 tisztet vesztett. Holnap, 21-én megkísérlem a III. hadtesttel Sélyén át Galantha felé nyomulni előre, emellett természetesen arra számítok, hogy mind Klapka Vásárútnál, mind Nagy Sándor Szerednél szerencsésen harcolnak. A II. hadtest azalatt Alsó-Szély és Deáki között állva marad, hogy a III-iknak baloldalát fedezze. Ezen közlésnek egyik példányát egyidejüleg Nagy Sándornak küldöm. Lőszert, amennyi csak van, utánunk kell küldeni. Ha Klapka Vásárútat bevehetné és Nádszeget az érsekujvári Dunán át megszállhatná: ezáltal nekem a holnapi hadmíveletem nagyon meg lenne könnyítve. Épen most jelenti egy cirkálónk, hogy Sélye is üres. Görgey.” Következményei A Vág mentén lefolyt harcokkal egyidejűleg a Csallóközben is ütközetre került sor az osztrák II. és a magyar VIII. hadtest csapatai között. Előbbi június 20-ikára azon parancsot kapta, hogy az érsekújvári Duna-ág mindkét partján előrenyomulva, a Csallóközben álló magyar csapatokat lekösse és meggátolja, hogy innen esetleg a Vághoz erősítést küldhessenek. Miután viszont Klapkának is az volt a parancsa, hogy Vásárút felé nyomuljon előre, az összeütközés e helység közelében kikerülhetetlenné vált. Csorics altábornagy vett meghagyásához képest június 20-án reggel a pozsonyeperjesi és nádszegi átkelők megfelelő megszállása után, egy 2 zászlóaljból, 4 lovas századból és 18 lövegből álló oszlopot Vásárútról Andód felé, egy másik oszlopot Albárról Nagymegyer, s végül a Reischach dandárt Patason át szintén Nagymegyer felé indította útnak. Klapka, aki a Kosztolányi hadosztállyal a délelőtt folyamán Andódnál megérkezve, azt a gútai út mindkét oldalán állította fel, déltájban értesült az ellenség előrenyomulásáról s nehogy az általa védendő híd közelében támadtassék meg, elhatározta, miszerint maga is támadólag megy elébe az ellenségnek; e célból Kosztolányit 2 zászlóaljjal, 1 lovas századdal és 4 löveggel a gútai úton a Duna-ág mentén, Rohonczy ezredest a csak nem rég felállított Károlyi-huszárok 3 századával és 1 lovas üteggel Királyföldén át Albár irányában, gróf Zichy ezredest pedig egy kisebb hadoszloppal Apácaszakállasról az országúton Nyárasd felé indította el és végül Janik ezredesnek a 64. és 18-ik zászlóaljjal, 1 lovas századdal és 4 löveggel a Kosztolányi és Rohonczy hadoszlopokat tartalék viszonyban kellett követnie. Csorics balszárnyoszlopa Nyárasdra érvén, ott a magyarok előrenyomulásának hírére következőleg helyezkedett el: a 2 zászlóaljnyi gyalogság a helységet és a mellette a Kis-Duna irányában elterülő erdőcskét szállta meg, a lovasság a jobb szárnyon, a helységen kívül foglalt állást, a tüzérség egyelőre a falu mögött maradt. Kászonyi nyomban támadásra indult és a föntebb említett erdőt hatalmába ejtvén, éppen Nyárasd ellen készült rohamra, midőn a 2 század Civallart-dsidásból és 2 század Liechtenstein chevauxlegersből álló ellenséges lovassággal összecsapott Károlyi-huszárokat visszavetették. Erre Klapka 1 század Hunyady-huszárt dobott az üldözésre induló osztrák lovasok elébe és ez, valamint az egyik közelben álló üteg tüzelése meg is állította az ellenséges lovasságot. Ezalatt Rohonczy újból összeszedte fiatal huszárjait és ismét nekiment az ellenséges lovasságnak, de ez alkalommal is visszaverték. Erre a két osztrák zászlóalj kitört Nyárasdból, minek folytán az ellenséges lovasság által balszárnyában fenyegetett Kosztolányinak szintén tágítania kellett. Az osztrák lovasság nyomon követte az elvonulókat, miközben a lovasság harmadízben is összecsapott egymással, de ebben is a magyarok húzták a rövidebbet, miáltal Klapka helyzete komollyá vált. Szerencséjére azonban végre beérkezett kissé elkésett tartaléka Janik alatt, valamint gróf Zichy oldaloszlopa is, minek folytán csakhamar újból sikerült a harcrendet helyreállítani. Ezt látván Csorics, azonnal beszűntette a harcot és csapatait Nyárasdon át ismét Vásárútra vezette vissza, Klapka pedig a korábban elfoglalt andódi állásába vonult. Saint-Sozy Saint-Sozy település Franciaországban, Lot megyében. Lakosainak száma 467 fő (2015). Saint-Sozy Mayrac, Creysse, Lacave, Meyronne és Pinsac községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Magnificat Gyermekkar A Magnificat Gyermekkart 1990-ben alapította Szebellédi Valéria, a kórus karnagya. A kórus tagjai az Erkel Ferenc Általános Iskola zenei tagozatának jelenlegi tanulói, valamint az itt végzett diákok. A gyermekkart a Magnificat Kórusalapítvány működteti, céljuk, hogy előadásaikkal és fellépéseikkel Magyarország és a világ minden pontján hirdessék a zene és az énekszó szeretetét. Húszéves működése során a kórus számos hazai és nemzetközi kórusversenyen kiváló eredménnyel szerepelt, magas szintű zeneiségét, kifinomult hangzáskultúráját díjak sorával ismerték el. A Magnificat Gyermekkar számtalan kategóriagyőzelem, három Nagydíj (1997, 2000, 2007), A Kórusok Európai Nagydíja (2001), Kórusolimpia kétszeres olimpiai bajnoki (2004) cím birtokosa. A versenyek mellett a kórus Európa több országában nemzetközi fesztiválokon is részt vett. (Ausztria, Németország, Svájc, Franciaország, Anglia, Spanyolország, Olaszország, Görögország, Románia, Szlovákia). Több külföldi gyermekkarral (japán, német, olasz, finn, angol, spanyol, francia, kanadai) alakítottak ki cserekapcsolatokat, közös koncerteket adtak itthon és külföldön. A kórus Budapest zenei életében is aktív szerepet játszik, önálló koncertjei mellett különböző zenekarok és együttesek felkéréseinek is eleget tesz, így számos rendezvényen szerepelt már. (Kodály, Bárdos díszünnepségek, kecskeméti Kodály Szeminárium, karnagyi kongresszus, Európa Ifjúsági Fesztivál, Magyar-Francia gála, Mini-fesztivál, jótékonysági hangversenyek, stb.) A Magnificat Gyermekkar az önálló templomi hangversenyei mellett, megalakulása óta minden évben szerepel a Szent István Bazilikában a bíborosi szentmiséken. Karnagyuk, Szebellédi Valéria széles repertoárral neveli kórusát, koncertjeiken rendszerint különböző korszakokból való kórusművek hangzanak fel. Fontosnak tartja a kortárs szerzők műveinek előadását, több darab ősbemutatója fűződik nevéhez (Orbán György, Kocsár Miklós, Mohay Miklós, Reményi Attila, Gyöngyösi Levente szerzeményei). A gyermekkar 15. jubileumi hangversenyén is két ősbemutató hangzott fel, melyet a Bartók Rádió is rögzített. A Magyar Rádió minden évben felvételt készít velük, eddig nyolc önálló és négy midi CD-jük jelent meg. Emellett közreműködtek a Fesztiválzenekar Kodály-lemezén, Fischer Iván vezényletével. Számos oratórikus műben énekeltek: Liszt - Krisztus, Kodály - Psalmus Hungaricus, Mahler - III., valamint az Ezrek szimfóniájában. Hazai elismerésként, a kórus 2004-ben megkapta a kórusok országos szervezetétől a KÓTA-díjat. A Kulturális Örökség Minisztériuma 2005-ben Csokonai-díjat adományozott a gyermekkarnak a hazai és nemzetközi versenyeken elért kiváló eredményeiért, és a magyar kóruskultúra hagyományainak őrzéséért és terjesztéséért. Harcsa van a vízben A Harcsa van a vízben kezdetű friss csárdást (toppantóst) Kodály Zoltán gyűjtötte a Nyitra vármegyei Zsérén 1911-ben. Feldolgozások: Jegyzetek Soproni József: Benedek Alina és Luca. Benedek Luca YouTube (2014. aug. 7.) (Hozzáférés: 2016. máj. 11.) (videó) 1:30–2:27. Források Daloskönyv: Harcsa van a vízbe. Szerk.: Kríza Kálmán mek.oszk.hu (1992. dec. 16.) (Hozzáférés: 2016. máj. 11.) (kotta és szöveg) Béres József : Szép magyar ének. Negyedik kiadás. (hely nélkül): Akovita Könyvkiadó Kft. 2016. I kötet., 231. o. ISBN 978 963 88686 9 5 Petres Csaba : Harcsa van a vízben. petrescsaba.ro (Hozzáférés: 2016. máj. 11.) (kotta) Iskolai énekgyüjtemény I: 6–10 éves tanulóknak. Szerkesztette: Kodály Zoltán . Budapest: Országos Közoktatási Tanács. 1943. 73. o. 105. kotta 111 népi táncdal. Összeállította Rajeczky Benjámin és Gönyey Sándor . Átdolgozott kiadás. Budapest: Editio Musica. 83. kotta Tücsök koma, gyere ki: Gyermekdalok és -játékok óvodásoknak és kisiskolásoknak. Összeállította: Petres Csaba . II., javított kiadás. (hely nélkül): Ábel kiadó. 2007. ISBN 978 973 114 033 9 247. kotta Ludvig József : Kis kacsa fürdik…: Gyermekdalok gitárakkordokkal. Miskolc: Koncert 1234 Kft. 20. o. Felvételek Harcsa van a vízbe. Ovitévé YouTube (2012. szept. 25.) (Hozzáférés: 2016. máj. 11.) (videó) Benkó Ákos: Harcsa van a vízben. Korpás Éva fastmp3.org (Hozzáférés: 2016. máj. 11.) (audió) Scherzo, Menuet, Harcsa van a vízben..., A bürgezdi bíró... Vida-Kun Áron YouTube (2013. márc. 28.) (Hozzáférés: 2016. máj. 11.) (videó) 0:50–1:37. zongora 2017-es DTM-szezon A 2017-es Deutsche Tourenwagen Masters-szezon volt a bajnokság tizennyolcadik szezonja a sorozat 2000-es visszatérése óta. A szezon május 6-án a Hockenheimringen kezdődött és október 15-én szintén itt fejeződött be. A bajnoki címet az első teljes szezonját teljesítő René Rast szerezte meg. Csapatok és versenyzők Versenyzői változások Loïc Duval ; WEC, Audi Sport Team Joest pilóta → Audi pilóta Edoardo Mortara ; Audi Sport Team Abt Sportsline pilóta → Mercedes-Benz pilóta Martin Tomczyk ; BMW Team Schnitzer pilóta → visszavonult Timo Scheider ; Audi Sport Team Phoenix pilóta → FIA World Rallycross Championship, MJP Racing Team Austria pilóta António Félix da Costa BMW Team Schnitzer pilóta → Formula–E, MS Amlin Andretti pilóta Miguel Molina Audi Sport Team Abt pilóta → WEC, Spirit of Race pilóta Adrien Tambay Audi Sport Team Rosberg pilóta → Versenynaptár és eredmények 2016. december 16-án jelentették be a végleges versenynaptárat. Versenyzők Pontot az első tíz helyezett kapott az alábbiak szerint: Az időmérő első három helyezettje is kapott pontokat az alábbiak szerint. † — Nem fejezte be a futamot, de rangsorolva lett, mert teljesítette a versenytáv 75%-át. Harcsaalakúak A harcsaalakúak rendje (Siluriformes) a sugarasúszójú csontos halak közé tartozik. Az egész Földön elterjedt, többségükben édesvízi halak. Régebben a pontyalakúak közé sorolták őket. Testük pikkelyezetlen, néhány fajon csontlemezek találhatók, így ősibb formákra emlékeztetnek. A pontyalkatúakkal ellentétben nincs kiölthető szájuk, állkapcsuk csökevényes, gyakran fogatlan. Néhány fajnak zsírúszója van. A Weber-féle szerv kialakításában az ötödik csigolya is részt vesz. Porcos halakra emlékeztető tulajdonságuk a Lorenzini-ampullák (speciális nyomás és hőérző szervek) megléte. Rendszerezés A rend az alábbi családok tartoznak Akysidae (Gill, 1861) Amblycipitidae (Day, 1873) Amphiliidae (Regan, 1911) tengeri harcsafélék (Ariidae) – Bleeker, 1862 Aspredinidae Astroblepidae (Bleeker, 1862) Auchenipteridae (Bleeker, 1862) Bagridae (Bleeker, 1858) páncélosharcsafélék (Callichthyidae) - Bonaparte , 1838 Cetopsidae (Bleeker, 1858) Chacidae (Bleeker, 1858) zacskósharcsafélék (Clariidae) ( Bonaparte , 1846) Claroteidae Bleeker, 1862 - e család fajait a Bagridae halcsaládból vonták ki Cranoglanididae (Myers, 1931) Diplomystidae (Eigenmann, 1890) Doradidae (Bleeker, 1858) Erethistidae (Bleeker, 1862 Heptapteridae (Gill, 1861) Heteropneustidae (Hora, 1936) Hypophthalmidae törpeharcsafélék (Ictaluridae) Lacantuniidae (Rodiles-Hernández, Hendrickson & Lundberg, 2005) tepsifejűharcsa-félék (Loricariidae) - (Rafinesque, 1815) Malapteruridae (Bleeker, 1858) Mochokidae (Jordan, 1923) Nematogenyidae (Eigenmann, 1927) Olyridae óriásharcsafélék (Pangasiidae) Parakysidae (Roberts, 1989) Pimelodidae Plotosidae (Bleeker, 1858) Pseudopimelodidae (Fernández-Yépez & Martín, 1953) Schilbeidae Scoloplacidae (Bailey & Baskin, 1976) harcsafélék (Siluridae) Sisoridae (Bleeker, 1858) Trichomycteridae AaB Fodbold Az AaB Fodbold, más néven Aalborg BK vagy AaB egy dán labdarúgócsapat. A klubot 1885-ben alapították, székhelyük Aalborgban van. Jelenleg az első osztályban szerepelnek. Története Az AaB a dán bajnokság kezdetétől, vagyis 1929-től első osztályú tag volt, egészen 1947-es kieséséig. Az első osztályba 1963-ban tért vissza, és azóta 1972, 1978 és 1981–1986 kivételével folyamatosan tagja is. A sok legmagasabb osztályban töltött szezon ellenére az aalborgi csapat nagyon sokáig bajnoki címet nem, csak kupagyőzelmet ünnepelhetett 1966-ban és 1970-ben. Dániában meglehetősen későn váltak profivá az egyes csapatok, ez az Aalborg történetében 1987-ben jött el. Első bajnoki címét 1995-ben szerezte, és a gólkirály is csapat tagja volt Erik Bo Andersen személyében, aki az idény során huszonnégy gólt jegyzett. A BL-selejtezőben ekkor még rögtön az első körben kiesett az ukrán Dinamo Kijiv ellen. Később az ukrán csapatot kizárták, így végül az AaB jutott tovább az ő helyén. Ezzel ez lett az első dán klub, amely a BL csoportkörében szerepelhetett, azonban itt sok babér nem termett számára. A következő szezonban ismét az ukránok voltak az ellenfelek, akik ezúttal győzni tudtak. Ezt követően az Aalborg legközelebb a 2007–2008-as UEFA-kupa csoportkörébe jutott be, miután az ezt megelőző Intertotó-kupa egyik győztese lett. Ebben a szezonban a klub harmadikként zárt a bajnokságban, így ismét a BL-selejtezőben szerepelhetett. Ezt ismét sikerült sikerrel megvívnia, ezzel az egyetlen dán klub, amely kétszer is főtáblára került. Ekkor a csapat harmadik helyen végzett a Celtic mögött hat ponttal. Ezután az UEFA-kupában szerepelhetett, ahol a végállomást a Manchester City jelentette, amely tizenegyesekkel jutott tovább. Stadion A csapat mérkőzéseit 1920-tól az Aalborg Stadionban játszotta. Új stadionjukba 1962-ben költöztek, ez jelenleg bajnoki mérkőzéseken körülbelül 14 ezer, nemzetközin 10 500 néző befogadására alkalmas. A különbség az állóhelyek meglétéből adódik, amelyek nemzetközi mérkőzéseken nem lehetnek a stadionokban. Ismertebb játékosok 1930-as évek: Egon Johansen (1936) 1960-as évek: Kaj Paulsen (1960), Kjeld Thorst (1961), Børge Bach (1963), Henning Munk Jensen (1965), Ove Flindt Bjerg (1967), Lynge Jakobsen (1969) 1980-as évek: Søren Thorst (1983), Torben Boye (1984), Ib Simonsen (1985), Jes Høgh (1987) 1990-es évek: Jens Jessen (1991), Erik Bo Andersen (1993), Jesper Grønkjær (1995), Peter Rasmussen (1995), Jimmy Nielsen (1996), Søren Frederiksen (1997), Ståle Solbakken (1998), Frank Strandli (1999), Brian Priske (1999) Jelenleg: Michael Silberbauer (2001), Thomas Augustinussen (2001), Rasmus Würtz (2003), Trond Andersen (2004), Martin Ericsson (2004), Rade Prica (2006), Siyabonga Nomvethe (2006), Danny Califf (2007), Benedict Vilakazi (2007), Andreas Johansson (2007), Lasse Nilsson (2008), Marek Saganowski (2008) Ismertebb vezetőedzők Peter Rudbæk (1983) Poul Erik Andreasen (1990) Sepp Piontek (1995) Per Westergaard (1996) Lars Søndergaard (1997) Hans Backe (1998) Peter Rudbæk (2000) Poul Erik Andreasen (2002) Søren Kusk (2003) Erik Hamrén (2003-2008) Bruce Rioch (2008) Allan Kuhn (2008) Magnus Pehrsson (2009-2010) Kent Nielsen (2010 óta) Sikerek Bajnokság Győztes: 1994-95, 1998-99, 2007-08 Bronzérmes: 1935-36, 1969, 2006-07 Kupa Győztes: 1966, 1970 Döntős (8): 1967, 1987, 1991, 1993, 1999, 2000, 2004, 2009 Bajnokok Ligája 3. selejtezőkör: 1999-2000 Group stage: 1995-96 , 2008-09 UEFA-kupa 32-es főtábla: 2008-09 Csoportkör: 2007-08 1. kör: 1993-94 , 1999-2000 , 2004-05 KEK 1. kör: 1966-67 , 1970-71 , 1987-88 Intertotó-kupa Csoportgyőztes: 1993, 2007 A legutóbbi szezonok |} Arthur E. Imhof Arthur Erwin Imhof (Naters, 1939. április 20. – ) svájci történész és demográfus. Életpályája Egyetemi évei alatt történelmet tanult Zürichben, Brüsszelben, Párizsban és Rómában. Az 1965-ös zürichi doktorrá avatása után átment a Justus-Liebig egyetemre, ahol 1973-ban docensi állást kapott. 1980 és 1995 között brazil egyetemeket látogatott, ahol oktatott is. 2004-es nyugdíjazásáig ő volt az újkor történelmének professzora. Tagja a Norvég Királyi Tudományos Akadémiának. Kutatásai Az 1980-as évek elején érdekes kutatásba fogott és négy évszázadot átölelően vizsgálta az egyszerű, átlag emberek, parasztcsaládok történetét. Szokásaik, kultúrájuk, gazdasági életük elemzésén túl az igazi értelmet jelentő, legszemélyesebb kérdésekre kereste a választ eleink életében. Kétkedéssel közelített a modern, számítógépes statisztikával segített történelem elemzés adataihoz: „Ellenérzésem abból a körülményből fakad, hogy mindaz, amit a történelemkutatásban manapság művelünk, nem ér semmit, ha őseink szemével akarjuk látni a múltat. Az ő érdeklődésük ugyanis sokszor a legnagyobb mértékben különbözött a miénktől, és egyre gyakrabban vesszük észre, mennyire nem helyénvaló módon közelítünk életünk egyik vagy másik problémájához. Sőt, az sem ritka, hogy „hamis” a kérdés, melyet felteszünk.” Elveszített világok Az előző bekezdésben említett gondolatok alapján jutott el Imhof arra, hogy e könyvében őseink szemével próbálja vizsgálni a világot: melyek volt az ő gondjaik, hogyan vetődtek fel, és mire jutottak velük. Művében Johannes Hoos portagazda fontos szerepet kap, aki 1670 és 1755 között élt az észak-hesseni Leimbachban, a Valte-portán. De a könyvben nem magát a személyt tartotta reprezentatívnak, hanem az akkor élt ősöket körülvevő kicsiny világot. Johannes alakja egyedül arra szolgál Imhof számára, hogy kézzelfoghatóan felmutasson a számtalan lehetőség közül egyet. Munkái Das prekäre Leben. Leben, Not und Sterben auf Votivtafeln. S. Hirzel, Stuttgart 1998, {{ISBN|377760688X}} . Die Kunst des Sterbens. Wie unsere Vorfahren sterben lernten. S. Hirzel, Stuttgart 1998, ISBN 3777606871. Das unfertige Individuum. Böhlau, Köln 1992, ISBN 3412020923. Die Lebenszeit. Vom aufgeschobenen Tod und von der Kunst des Lebens. C. H. Beck, München 1988, ISBN 3406332110. Elveszített világok - Hogyan gyűrték le eleink a mindennapokat - és miért boldogulunk mi ezzel oly nehezen... (Die verlorenen Welten. Alltagsbewältigung durch unsere Vorfahren. C. H. Beck, München 1983, {{ISBN|340630270X}} .) Einführung in die historische Demographie. C. H. Beck, München 1977, ISBN 3406069908. Bernadotte. Französischer Revolutionsgeneral und schwedisch-norwegischer König . Musterschmidt, Göttingen 1970, ISBN 3788100559. Grundzüge der nordischen Geschichte. Wissenschaftliche Buchgesellschaft, Darmstadt 1970, ISBN 3534053478. Der Friede von Vervins 1598. Keller, Aarau 1966 (Dissertation) Magyarul Elveszített világok. Hogyan gyűrték le eleink a mindennapokat – és miért boldogulunk mi ezzel oly nehezen... ; ford. Gellériné Lázár Márta; Akadémiai, Bp., 1992 (Hermész könyvek) Erstroff Erstroff település Franciaországban, Moselle megyében. Lakosainak száma 199 fő (2015). Erstroff Francaltroff, Freybouse és Grostenquin községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Val Rezzo Val Rezzo település Olaszországban, Lombardia régióban, Como megyében. Lakosainak száma 173 fő (2017. január 1.). Val Rezzo Carlazzo, Cavargna, Porlezza, San Nazzaro Val Cavargna, Valsolda, Corrido, Lugano és Ticino kanton községekkel határos. Népesség A település lakossága az elmúlt években az alábbi módon változott: Vincze Ferenc (játékvezető) Vincze Ferenc dr. (Nagymaros, 1927 –2015) magyar nemzeti labdarúgó-játékvezető. Polgári foglalkozása munkaügyi jogász. Pályafutása Játékvezetésből Budapesten a BLSZ Játékvezető Bizottsága (JB) előtt vizsgázott. Az MLSZ a JB minősítésével 1962-től NB II-es, 1963-tól NB I/B-s, 1967-től NB I-es bíró. Küldési gyakorlat szerint rendszeres partbírói szolgálatot is végzett. A kor elvárása szerint a küldés szerinti egyes számú partbíró játékvezetői sérülésnél átvette a mérkőzés irányítását. A nemzeti játékvezetéstől 1974-ben visszavonult. Vezetett kupadöntők száma: 1. NB I-es mérkőzéseinek száma: 44. Librantice Librantice település Csehországban, a Hradec Králové-i járásban. Librantice Jeníkovice, Blešno, Černilov, Libníkovice, Divec és Třebechovice pod Orebem településekkel határos. Lakosainak száma 567 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Komlódy Zsolt Komlódy Zsolt (Székesfehérvár, 1968. május 4. – 2017. március 13.) magyar öttusázó, az Alba Öttusa SE mesteredzője. Komlódy Zsolt Kulcsár Antal mesteredző hatására kezdett öttusázni. Életrajza 1968. május 4-én született Székesfehérvárott. 2017. március 13-án hunyt el súlyos betegségben. A székesfehérvári Hosszú temetőben helyezték el örök nyugalomra. Kékfejű szajkó A kékfejű szajkó, más néven amami szajkó (Garrulus lidthi) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a varjúfélék (Corvidae) családjába tartozó faj. Tudományos nevét Theodoor Gerard van Lidth de Jeude holland zoológus tiszteletére kapta. Megjelenése Valamivel nagyobb testű, mint az eurázsiai elterjedésű szajkó. Testhossza 38 centiméter. Csőre erősebb felépítésű és farka is jóval hosszabb, mint rokonfajának. Fejének színe csillogó fekete, válla és háta mély sötétkék színű, míg testének többi része gesztenyebarna. Elterjedése A faj kizárólag a Japánhoz tartozó Rjúkjú-szigetek kettő északi szigetén, Amami és Toku szigetén honos. A szigetek szubtrópusi erdeiben, fenyőerdeiben és a megművelt területek, kertekben is előfordul. Életmódja Táplálékának jelentős részét egy helyi tölgyfaj, a Quercus cuspidata makkjai teszik ki, de apróbb hüllőket és rovarokat is elkap. Szaporodása Nagy méretű fészkét faágakra rakja. A tojó 3-4 tojást rak, melyek a hímmel együtt költenek ki és együtt nevelik fel a fiókákat is. Természetvédelmi helyzete A fajt korábban színes tollaikért vadászták, melyekből hölgyek kalapjaira való díszeket készítettek. Jelenleg a fajra a legfőbb veszélyt a szigetekre betelepített jávai mongúzok (Herpestes javanicus) okozzák. A mongúzokat a szigetekre azért telepítették be, hogy féken tartsák az őshonos okinawai bambuszvipera (Ovophis okinavensis) állományát. Jelenleg a mongúzok szabályozott irtásával óvják e fajt. A kékfejű szajkó ma teljes védelmet élvez. Csák Máté (erdélyi vajda) Csák nembeli II. Máté (†1283-84) a Csák nemzetség trencséni ágának tagja, I. Máté fia, Csák Máté, a közismert tartományúr nagybátyja, nádor, erdélyi vajda, szlavón bán. Házasságából gyermeke nem született, ezért vagyonát unokaöccse, Csák Máté örökölte. Élete Legidősebb testvérének, Márknak a tevékenységéről semmit sem tudunk, de utódait ismerjük. Másik két fiútestvérével, Istvánnal és Péterrel együtt agresszív birtokszerző politikát folytattak. Oklevélben először 1270. június 13-án jelenik meg a neve, mint erdélyi vajdáé. Azt jelzi ez, hogy IV. Béla május 3-ai halála után jutott csak szerephez, de előtte nyilván fontos ember lehetett István ifjabb király udvarában, aki V. Istvánként követte apját a királyi trónon. Egy 1273-as oklevél szerint az apjával folytatott belháborúban, 1264–1265-ben V. István oldalán harcolt ő is és öccse, Péter is. Máténak ezt a király az erdélyi vajdai tisztséggel és Szolnok vármegye ispánságával köszönte meg. 1271-ben részt vett a II. Ottokár cseh király elleni háborúban. A vajdai tisztséget királya haláláig (1272. augusztus 6.) megtartotta, mert még augusztus 3-án is így említik. IV. Béla és V. István küzdelme kapcsán két vezető bárói csoport alakult ki az 1260-as évekre. Az egyik a Héder nemzetség Kőszegi-ága – Héder Henrik vezetésével, akit a kortársak hatalma miatt Nagy Henriknek is hívtak – és a velük szövetséges Gutkeled nemzetség – főleg Gutkeled Joakim – által fémjelzett, IV. Béla mellett álló csoport. Az ő hívük volt többek között a Geregye nemzetség is. A másik a Csák nemzetség trencséni ága által vezetett V. Istvánt támogató párt. IV. Béla halálakor pártjának vezetői külföldre menekültek V. Istvántól való félelmükben, de István halálakor visszatértek és a kiskorú IV. László idején kormányzó anyakirályné, Kun Erzsébet idején ismét részt kértek a hatalomból. Ezután a két párt tagjai sűrűn, évente akár többször is váltogatták egymást az országos és udvari tisztségekben. II. Máté 1272. november 27-től 1273 márciusáig volt szlavón bán, augusztustól decemberig országbíró, egyben Bánya (talán Vígvárral azonos) ispánja. 1274. szeptemberétől ismét erdélyi vajda és szolnoki ispán 1275. őszéig, amikortól tárnokmester és ismét bányai ispán, 1276 nyaráig, amikortól őszig erdélyi vajda és ezután egy évre kiszorul a hatalomból. 1277 őszétől soproni, vasvári és mosoni ispán, decembertől bán. 1278 nyarán soproni és bányai ispán. 1278 őszétől rövid megszakítással 1280 nyaráig nádor és a kunok bírája, egyben olykor-olykor somogyi és soproni ispán. 1282-től haláláig (1283-84) ismét nádor. II. Máté és a trencséni Csákok végig hűek maradtak IV. Lászlóhoz is. A másik pártról ez nem mondható el. Héder Henrik a száműzetésből való hazatértekor, 1272-ben meggyilkolta Béla macsói és boszniai herceget, 1274-ben pedig Gutkeled Joakimmal együttműködve elfogta IV. László királyt, majd annak kiszabadulása után öccsét, András herceget, 1274-ben pedig belháborút robbantottak ki a király, formailag a királyhű Csákok ellen. Máté 1273-ban Karintiában és Stájerországban harcolt II. Ottokár ellen, 1278. augusztus 26-án pedig az egyik magyar sereg vezére volt a dürnkruti csatában, ahol a másik magyar sereget a rivális pártbeli Gutkeled István vezette. A csatában a borotvált arcú magyarok között a szakállas Máté vitézsége még az ellenségnek is feltűnt. A csatában egyszer lováról lebukva életét Osl Dénes mentette meg, akinek ezért nádorként egy falut (Dág) adományoztatott a királlyal 1279-ben az éppen általa kivégeztetett Péter soproni polgár vagyonából. 1278-ban nádorként fontos szerepe volt a Gutkeledek és a Babonicsok közötti belháború lezárásában. Nádorként néha túlkapásokra is ragadtatta magát. A király figyelmeztette, hogy ne zaklassa Gutkeled Lotárdot két Pozsony vármegyei falu birtoklásáért, mert azokat ő királyi adományul kapta és már nem királyi birtokok. Egyszer a Velencei Köztársaság viszont azért kereste meg, hogy adjon elégtételt egy velencei kereskedőnek, akit Héder Henrik károsított meg. Birtokai Birtokai voltak Komárom vármegyében a Dunától északra Hetényben, ahol korábban testvérének, Istvánnak is, és délre Bille. 1283. április 15-i végrendelete – volt több is – szerint Prasic, Nemcsic és Jác birtokokat Nyitra vármegye északi részén, – amelyeket valószínűleg örökölt, méghozzá testvérétől, Istvántól, mivel annak birtokközpontjához, Hrussó várhoz nagyon közel estek – feleségére, majd annak halála után testvérére – nyilván Péterre hagyja. A Komárom vármegyei Gyirokot és Nándort – amelyek szerzett és nem öröklött birtokai voltak – a margitszigeti apácakolostorra hagyta, ahol anyja sokáig élt. Máté saját birtokközpontját Tapolcsány körül építette ki, látszik, hogy nyitrai birtokait magának és rokonainak megtartotta, és az ettől távol eső Komárom megyei birtokait adományozta az egyháznak. A tapolcsányi várat is ő vagy öccse Péter építtette. Valószínűleg Pozsony megyében is voltak birtokai vagy familiárisai, talán egyikük volt Hont-Pázmány Tamás, akinek érdekében eljárt Monoszló Lodomér esztergomi érseknél, hogy a neki okozott 3000 márka kárt letudja 300 márka lefizetésével. A Csák nemzetség Pozsony megyei terjeszkedése súrlódásokat okozott az ott már régóta birtokos Kőszegi családdal. Forrás Kristó Gyula. Családja eredete, Csák Máté (Magyar história). Gondolat Budapest 1983. ISBN 963-281-736-2 Markó, László. A magyar állam főméltóságai Szent Istvántól napjainkig. Magyar Könyvklub. isbn 963 547 085 1 (2000) Dombi Erzsébet Dombi Erzsébet, P. Dombi (Kolozsvár, 1942. március 16. –) magyar nyelvész, magyar irodalomtudós, tankönyvíró. Péntek János első felesége. Életútja Középiskolát szülővárosában végzett, 1964-ben a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen magyar nyelv és irodalom szakos diplomát szerzett. Előbb Magyarszováton tanított, 1968-tól lektor a kolozsvári egyetem pedagógiai-módszertani tanszékén. A NyIrK, Revue Roumaine de Linguistique és a budapesti Magyar Nyelvőr közölte főleg a szinesztézia tárgyköréből stilisztikai szaktanulmányait; a Poetics nemzetközi irodalomelméleti folyóiratban angol nyelven értekezett többszörös érzékelésekről a lírában. Irodalmi olvasókönyveket szerkesztett a magyar általános iskolák számára, az Irodalmi kistükör (2. kiadás 1975) c. házi olvasmány-gyűjtemény összeállítója. A Szabó Zoltán szerkesztésében megjelent Tanulmányok a magyar impresszionista stílus köréből (1976) c. kötetben a századforduló prózájában előforduló színhatásokkal foglalkozott. 1976-tól az Erdélyi magyar szótörténeti tár szerkesztő-munkatársa. Az 1990-es években a Közoktatás című hetilap munkatársa. Munkái Öt érzék ezer muzsikája : a szinesztézia a Nyugat lírájában. Bukarest : Kriterion, 1974. 239 p. A magyar nyelv iskolai tanulmányozásának módszertana. ( Nagy Gézával , egyetemi jegyzet, Kolozsvár, 1979). 7391 Strouhal A 7391 Strouhal (ideiglenes jelöléssel 1983 VS1) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Antonín Mrkos fedezte fel 1983. november 8-án. Latidae A Latidae a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába és a sügéralakúak (Perciformes) rendjébe tartozó család. Előfordulásuk A Latidae-fajok megtalálhatók Afrika folyóiban és tavaiban, ezenkívül az Indiai- és a Csendes-óceánban is előfordulnak. Egyebek Ebben a családban sok faj fontos táplálékforrás az ember számára, emiatt eredeti élőhelyükről, számos más helyre betelepítették. Az édesvízi nílusi sügért (Lates niloticus), amely egy elszánt ragadozó, az 1960-as években betelepítették az afrikai Viktória-tóba ahol nagy károkat okozott a helybéli fajok körében. Sok faj kihalt miatta. Rendszertani besorolásuk Korábban a családot a Centropomidae alcsaládjának tekintették. 2004-ig a Latinae alcsalád nevet viselték, de ettől az évtől családi rangra emelték az alcsaládot, amiután egy kladisztikai vizsgálat után a Centopomidae-faj parafiletikus csoportnak számít. Rendszerezés A családba az alábbi nemek tartoznak: Hypopterus nílusi sügérek (Lates) Psammoperca Gilgames (keresztnév) A Gilgames asszír eredetű férfinév. Sumer eredetijének (Bilga-mes) jelentése: öreg-ifjú. Gyakorisága Az 1990-es években szórványos név, a 2000-es években nem szerepel a 100 leggyakoribb férfinév között. Névnapok október 24. Híres Gilgamesok Gilgames , a mezopotámiai Uruk város királyának a neve Egyéb Gilgamesok Gilgames-eposz , Gilgames uralkodóról készített i.e. II. évezredből származó sumer és akkád nyelvű eposz . Phycosecidae A Phycosecidae a rovarok (Insecta) osztályában a bogarak (Coleoptera) rendjébe, azon belül a mindenevő bogarak (Polyphaga) alrendjébe tartozó család. 564-es busz Az 564-es jelzésű regionális autóbusz Cegléd, autóbusz-állomás és Albertirsa, vasútállomás között közlekedik. A járatot a Volánbusz üzemelteti. Története A korábbi 2467-es járat 2016. december 12-étől 564-es jelzéssel közlekedik. Az utolsó szamuráj Az utolsó szamuráj 2003-as amerikai történelmi kalandfilm. Cselekménye Nathan Algren kapitány (Tom Cruise) sodródó ember, valaha vívott harcai távoliak és értelmüket vesztették. Egykor a becsületért és a hazáért kockáztatta életét, de az amerikai polgárháború óta a világ megváltozott, a célszerűség felváltotta a bátorságot, az önérdek lépett az önfeláldozás helyébe, a dicsőségnek pedig nyoma veszett. Különösen az amerikai nyugaton, ahol Algren kapitánynak az indiánok elleni hadjáratban vállalt szerepe kiábrándultsággal végződött. Valahol a Washita-folyó környéki könyörtelen pusztákon Algren elvesztette a lelkét. Egy világgal odébb egy másik harcos látja szétesni addigi életmódját. Ő Katsumoto (Vatanabe Ken), a harcosok egy ősi csoportjának, az életüket a japán császár és a haza szolgálatának szentelő, tisztelet övezte szamurájoknak az utolsó vezetője. A modernitás ugyanúgy, ahogy a vadnyugatra átterjedt, bekerítve az amerikai bennszülötteket és megpecsételve a sorsukat, körbevette az ősi Japánt is. A távíróvonalak és a vasút, mely elhozta a haladást, azon értékeket és törvényeket fenyegetik, melyek szerint a szamurájok addig évszázadokon keresztül éltek és haltak. De Katsumoto nem adja harc nélkül. A két harcos útja találkozik, mikor az ifjú japán császár, a japán piacokra éhes amerikai érdekek nyomására Algrent Japán első, modern, sorozott hadseregének kiképzésével bízza meg. De ahogy a császár tanácsadói egy nyugatiasabb és kereskedelembarát kormányzatot előkészítve mindent elkövetnek a szamurájok felszámolására, Algrenre váratlanul mély benyomást gyakorolnak a szamurájokkal való találkozásai, lévén világszemléletük egykori önmagára emlékeztetik. A hányatott sorsú amerikai katona két korszak és két világ közti küzdelem középpontjában találja magát. A becsülete az egyetlen, ami vezérelheti. Galinduste Galinduste település Spanyolországban, Salamanca tartományban. Lakosainak száma 440 fő (2017). Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Swallow the Sun A Swallow the Sun ("Nyeld le a Napot") egy Finnországból származó death/extreme/doom metal együttes. Jelenlegi tagok: Juha Raivio, Markus Jamsen, Mikko Kotamaki, Matti Honkonen és Juuso Raatikainen. Volt tagok: Pasi Pasanen, Kai Hahto és Aleksi Munter. 2000-ben alakultak meg Jyvaskyla-ban. Fennállásuk alatt 6 nagylemez került ki a házuk tájáról. Egészen a mai napig működnek. Jelen vannak a gothic metal, illetve a progresszív metal műfajokban is. Többször turnéztak is. Az egyik dalukban a svéd Katatonia dobosa is szerepelt, amely hasonló zenét játszik, mint a Swallow the Sun. Az SWS egyik turnéjának a zenekarai között szerepelt a Katatonia is. Diszkográfia/Stúdióalbumok The Morning Never Come (2003) Ghosts of Loss (2005) Hope (2007) New Moon (2009) Emerald Forest and the Blackbird (2012) Songs from the North I, II and III (2015) Ezeken kívül még egy középlemez és egy demó is kikerült a zenekar kezei közül. Kékhátú pipra A kékhátú pipra (Chiroxiphia pareola) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a piprafélék (Pipridae) családjába tartozó faj. Rendszerezése A fajt Carl von Linné svéd zoológus írta le 1766-ban, a Pipra nembe Pipra pareola néven. Alfajai Chiroxiphia pareola atlantica Dalmas, 1900 Chiroxiphia pareola napensis W. Miller, 1908 Chiroxiphia pareola pareola (Linnaeus, 1766) Chiroxiphia pareola regina P. L. Sclater, 1856 Előfordulása Bolívia, Brazília, Kolumbia, Ecuador, Francia Guyana, Guyana, Peru, Suriname, Trinidad és Tobago és Venezuela területén honos. A természetes élőhelye szubtrópusi és trópusi síkvidéki esőerdők és lombhullató erdők. Állandó, nem vonuló faj. Megjelenése Testhossza 13 centiméter, testtömege 17-21 gramm. A hím tollazata fekete, feje teteje piros, hátán virító kék köpeny található. Lábai narancssárgák. A fiatal hím olajbogyó színű, de mutatja a halvány piros fejtető, és a halvány kék köpeny a hátán. Életmódja Gyümölcsökkel és rovarokkal táplálkozik. Szaporodása Fészkét egy ágra készíti. Fészekalja 2 barna-fehér foltos tojásból áll, melyet a tojó költ ki 20 nap alatt. Csavlek Márta Csavlek Márta védőnő, grafikusművész, számos könyv illusztrátora. Élete Rajztanárként a romhányi II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolából ment nyugdíjba. Idős korában Romhányban élt, látása megromlott, s elkeseredésében és magányában önkezűleg vetett véget életének. Általa illusztrált könyvek Csavlek Márta-Orosz Dezső: A baba (Budapest: Sylvester Rt.) A népegészségőr könyve (szerk. Kálmán András, Varga Lajos, Budapest: Athenaeum, 1948) Veteményeskert: kifestőkönyv (Budapest: Ifj. Kiadó) Kismamák iskolája (Budapest: Műegyetemi Ny., 1947) 963 Évszázadok: 9. század – 10. század – 11. század Évtizedek: 910-es évek – 920-as évek – 930-as évek – 940-es évek – 950-es évek – 960-as évek – 970-es évek – 980-as évek – 990-es évek – 1000-es évek – 1010-es évek Évek: 958 – 959 – 960 – 961 – 962 – 963 – 964 – 965 – 966 – 967 – 968 Események Határozott dátumú események november 6. – I. Ottó német-római császár zsinatot hív össze a római Szent Péter-bazilikába . december 4. – A római zsinat fegyveres összeesküvés szítása és méltatlan viselkedés vádjával elítéli és leteszi XII. János pápát , helyette VIII. Leót választja meg pápának. Határozatlan dátumú események Trapezunti Athanasziosz megalapítja az Athosz-hegyen az első kolostort. I. Mieszko lengyel fejedelem keresztény hitre tér, és a német király hűbérese lesz. Születések március 13. – Anna Porphyrogenéta, II. Rómanosz bizánci császár lánya, I. Vlagyimir kijevi nagyfejedelem felesége († 1011 ) augusztus 23. – II. Jóságos Richárd , Normandia hercege († 1027 ) Bizonytalan dátum Snorri Goði, avagy Snorri Þorgrímsson , jelentős nyugat-izlandi törzsi vezér, akinek tetteit a Eyrbyggja saga, a Njáls saga és a Laxdæla saga is megénekli († 1031 ) Cajus Julius Caesar Cajus Julius Caesar (Rinteln, NSZK, 1951. január 22. –) német erdőmérnök, politikus. Politikán kívüli pályafutása Középfokú tanulmányai 1967-ben fejezte be a Lübbeckei reáliskolában. Ezután erdőgazdasági képzésben vett részt, majd 1969 és 1971 között az arnsbergi tartományi erdészeti iskolában tanult, ahol megszerezte főiskolai abszolutóriumát. 1971 és 1974 között kerületi erdészjelölt, majd a második államvizsga letétele után erdőmérnöki diplomát szerzett. 1974-ben a lagei erdészeti hivatal erdőkerületének vezetője lett. 1978-ban a lippei területi erdészeti hivatalhoz került, majd 1980 és 1998 között a kalletali „Kirchberg” erdészeti kerületet vezette. Politikai pályafutása 1969-ben lépett be a Fiatal Unióba (Junge Union), a CDU ifjúsági szervezetébe és magába a pártba is. 1990-ben a lippei kerületi pártszervezet elnökévé választották. Caesar 1980 és 1999 között a kalletali községi tanács tagja, 1984 és 1999 között a lippei kerületi gyűlés tagja is. 1998-ban jutott be először a német szövetségi gyűlésbe, a Bundestagba, az észak-rajna-vesztfáliai listáról. Amikor Wolfgang Schäuble akkori frakcióvezetőnek bemutatkozott, Caesarnak kérésére be kellett mutatnia személyi igazolványát, mert nem hitte el, hogy valóban így hívják. Első parlamenti felszólalásakor vastapsot kapott. 2002-ben újra bejutott az alsóházba az állam listájáról. A 2005-ös, előrehozott parlamenti választáson először úgy tűnt, hogy újra mandátumhoz jut, de mivel egy drezdai választókerületben egy képviselőjelölt halála miatt el kellett halasztani a szavazást és a bonyolult német számítási rendszernek köszönhetően végül mégse szerzett mandátumot. 2007 júliusában, Reinhard Göhner CDU-képviselő lemondása után újra tagja lett a Bundestagnak. A két időpont közötti időszakban a lippei római leleteket megmutató múzeumban volt tárlatvezető. Mandátumát 2009-ig viselte. 2011-ben ismét bejutott a Bundestagba, amikor Leo Dautzenberg lemondása után átvette annak mandátumát. A 2013-as Bundestag-választáson pártja észak-rajna-vesztfáliai listájáról szerzett mandátumot. Nevének eredete Vezetéknevének eredetét 1750-ig tudja visszavezetni, elsőként apja kapta a Cajus Julius keresztnevet. Caesar nem tartja valószínűnek, de nem zárja ki, hogy létezik valamiféle vérrokonság közte és a római államférfi, Caius Iulius Caesar között. Családja Nős, három gyermek édesapja, egyik fiát ugyanúgy Cajus Julius Caesarnak hívják. Romagny-sous-Rougemont Romagny-sous-Rougemont település Franciaországban, Territoire de Belfort megyében. Lakosainak száma 211 fő (2015). Romagny-sous-Rougemont Petitefontaine, Anjoutey, Felon, Leval, Rougemont-le-Château és Saint-Germain-le-Châtelet községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Naumakhiosz (orvos) Naumakhiosz (2. század) orvos. Epiruszból származott és Galénosz kortársa volt. Galénosz említi műveiben Naumakhiosz néhány írását, ezek azonban nem maradtak fenn.[forrás?] Buggiano Buggiano település Olaszországban, Toszkána régióban, Pistoia megyében. Lakosainak száma 8768 fő (2017. január 1.). Buggiano Chiesina Uzzanese, Massa e Cozzile, Montecatini Terme, Pescia, Ponte Buggianese és Uzzano községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Nagy Ferenc (kertész) Ürögdi Nagy Ferenc (Sajószentandrás, Doboka megye, 1804. március 8. – Kolozsvár, 1876. február 22.) református lelkész, főiskolai tanár, kertész, borász, újságíró. Nagy Miklósnak, a Vasárnapi Ujság című hetilap szerkesztőjének apja. Élete Nagy Sándor gazdatiszt, kinek családja Bihar megyéből szakadt át Erdélybe, és Debreczeni Borbála fia. Iskoláit Marosvásárhelyt fejezte be a teológiával s joggal együtt. 1825-től 1827-ig gróf Lázár Dénes és Móricz mellett nevelősködött. 1828-ban a szokásos szigorlatot mind a három erdélyi református főiskolánál letette. 1829-30-ban külföldi egyetemen volt. 1831-től 1834-ig lelkész volt az ótordai egyházban; 1834-35-ig bölcseletet tanított a zilahi líceumban. 1836. február 12-én lett a kolozsvári főiskolánál bölcseleti tanár, mely állásában a tanvezetőséget hét évig, az igazgatóságot háromig viselte. 1854-től 1862-ig az Enyedről Kolozsvárra áttett teológiai fakultásnak volt egyik tanára a bölcseleti szakban, s midőn ez Enyedre visszaköltözött, ő kolozsvári tanár maradt. 1872-ben saját kérelmére nyugalmazták. Mint tanár, úgyszintén az irodalmi és társadalmi téren sikerrel működött. Az erdélyi gazdasági egyesület (1844-ben alakult) és a mérsékleti egyesület alapítása nagy részben az ő fáradozásának volt eredménye. Mint a gazdasági egylet bizottsági tagja rendezte az egyesületi gyümölcs-, szőlő-, bor-, termény-, állatkiállításokat és versenyeket, amelyeket az egyesület, kivált kezdetben, minden évben, nemcsak helyt Kolozsvárt, hanem Erdély más nevezetesebb városaiban és néha egy-egy évben több helyen is tartott; közreműködött egy egyesületi központi borcsarnok létesítésében és az egyesület által rendelt szőlőszeti s borászati szemleutazásokban. Az erdélyi gazdák vándorgyűléseinek létrejötte, azoknak évről évre gyarapodása, több vidéki gazdasági egyesület megalakulása szintén neki köszönhető. Mint pomológus és borász országos hírben állott. Az arany érdemkereszt tulajdonosa, az erdélyi gazdasági egyesületnek 1854. február 24-től 1860 április végéig buzgó titkára, majd választmányi tagja és kertészeti szakosztályának elnöke, a torda-aranyosi gazdasági egyesületnek is, melyet ő alapított, elnöke, a nemzetközi ampelográfiai bizottság tagja volt. Ő alapította az erdélyi gazdasági egyesület nagy gyümölcs- és szőlőiskoláját. Folytonos összeköttetést tartott fenn a külföldi német, francia s belgiumi egyletekkel és az eredeti erdélyi gyümölcsfajokat a külfölddel is megismertette. Elhunyt 1876. február 22-én Kolozsvárt, végkívánsága szerint Tordán szőlőskertjében temették el február 25-én. (Fia Nagy Miklós, a Vasárnapi Ujság szerkesztője; leánya, Ilona, Szász Domokos erdélyi református püspök neje). Buzgó munkatársa volt a Méhes Sámuel által szerkesztett Erdélyi Híradónak és melléklapjának a Nemzeti Társalkodónak, melynek több évig tényleges szerkesztője is volt; a Brassai által szerkesztett Vasárnapi Ujságnak; az 1850-es években a kolozsvári hirlapoknak és ezek mellett különösen kitünt erdélyi helyrajzi s honismertető dolgozataival. Írásai Cikkei a Kolozsvári Hetilapban (1852. Gyümölcsfatenyésztés, Felhivás a gyümölcskiállításra Kolozsvárt, 1854. Az erdélyi gazdasági egylet jegyzőkönyvéből); az Erdélyi gazd. egylet Havi Füzeteiben (1856-57. Nagy-Enyeden, a helyi és vidéki gazdasági állapotok s fejlődések megvizsgálása); a Gazdasági Lapokban (1860. Erdélyország borvidékeinek megtekintésére kiküldött bizottmány jelentése, 1867-68. A debreczeni és az erdélyi gazdasági egyesület, 1871. Erdély borászatáról, 1874. A szőlő pusztulása Erdélyben); a Falusi Gazdában (1863. Almák, Körtvék, 1864. Egy szó a szőlőrügygyel való szaporításhoz, Karikás vagy tőkés mívelés? ábrákkal, Beyruthi dinnye, rajzzal, Gazdasági tudósítások Erdélyből, Erdély ős gyümölcsei, 1865. Gyümölcsészetünk érdekében, Gyümölcsészeti küzdelmek Erdélyben, Havasi vadoncz, Muntinescu alma, ábrával, 1865. Marosszék gyümölcsei, Mádai kormos, ábr., Jeges tányér-alma, ábr., 1866. Gyümölcsészet, 1867. Figyelmeztetés a bortermelő közönséghez, 1871. «Transylvania» körte, Erdély borászata, melyből mi is tanulhatunk): az Erdélyi Gazdasági Egyesület Évlapjaiban (1861. Erdélyi ős gyümölcsfajok ismertetése), a Borászati Füzetekben (1870. Egy szőlőtelep a keresztesmezőn, 1871. Mi a legjobb szőlőkötöző?, 1872. Az Erdélybe behozott külföldi szőlőfajok és a szőlők különböző nevelési módjai érdekében, 1873. A fagy rombolásairól a torda-aranyosi szőlőhegyekben, 1872-73. Az 1871. és 72. borév Erdélyben); az Egyesületi Közleményekben (1871. Erdély borászatáról); az Erdélyi Gazdában (1869. Kiss József gyümölcsöse Csáklyán, Erdély dinnyetermesztése, Szőlőszeti levél, a fagy hatása, Borászati levél, dr. Entzék körutja az Aranyos- és Közép-Maros borvidékein, 1870. Gazdasági tudósítás Tordáról, Egy szőlőtelep a Keresztesmezőn, 1871. A «Transylvania» és Gregoire, Marosvásárhelyi vándorgyűlés és tárlat, Okszerű szüret, az idei szüret eredményei, 1872. Az idei borév Erdélyben. 1873. Felhívás Erdély bortermelőihez, Gyümölcsiparunk multja, jelene és jövője, ugyanez 1874-ben a Gazdasági Lapokban. 1874. Egy borizlelési estély Pagetnél, Beszéde a Torda-aranyosi gazdasági egylet közgyülésén, A szőlő megpusztulása Erdélyben); sat. Egyházi beszédei vannak az Erdélyi Prédikátori Tárban (Kolozsvár, 1836. III.) és az Erdélyi prot. Egyházi Beszédek Tárában (Kolozsvár, 1847). a Keletben (1876. 182., 183. sz. Egy bukaresti hazánkfiához intézett közérdekű levele 1867. márc. 13.). Munkái Az elválás öröme és fájdalma. Egyházi beszéd, melyet az ó-tordai egyházi megyétől elbucsúzása alkalmával 1834. elmondott. Kolozsvár, 1837. (Egyházi beszédek gyűjteménye). Statisztikai adatok Európa országainak jelen állásáról táblákban. A legjobb kutfők után. Kolozsvár, 1842. Pálinka veszély és a mérsékleti egyletek. Egy szó a maga idejében, ismertetésül s buzdításul a valódi honbarátoknak. Kolozsvár, 1843. A keresztény templom bel- és kül-ékességei. Egyházi szónoklat. Kolozsvár, 1847. Értesítés és még valami a Kolozsvárt 1852. decz. napjaiban tartott gyümölcs-kiállításról. Kiadta… a kiállítás rendezője. Kolozsvár, 1853. Könyörgés és elmélkedés Méhes Sámuel áldott emlékezetére. Kolozsvár, (1852). Mit termeszszen a Torda-Aranyosi borvidék szőllésze, hogy szőllőiparával jólétre jusson? Tiz aranynyal jutalmazott pályamű. Kolozsvár, 1875. Szerkesztette a Mentor című erdélyi népkönyv két kötetét 1842-43-ban Kolozsvárt. (Ism. Regélő Pesti Divatlap 1843. II. 34-36. sz.); az erdélyi gazdasági egyesület által kiadott Naptárt több évig, az egyesület Évlapjait 1854-56-ig. Kiadta Csernátoni Beke Sámuel vasárnapi beszédeit. Kolozsvár, 1840. Két füzet. Női távolugrás az 1992. évi nyári olimpiai játékokon Az 1992. évi nyári olimpiai játékokon az atlétika női távolugrás versenyszámát augusztus 6. és 7. között rendezték a Barcelonai Olimpiai Stadionban. Rekordok A versenyt megelőzően a következő rekordok voltak érvényben női távolugrásban: A versenyen új rekord nem született. Eredmények Az eredmények centiméterben értendők. A rövidítések jelentése a következő: Döntő A 12 döntőbe jutott távolugró közül három ugrás után csak a legjobb 8 folytathatta, a döntőt augusztus 6-án rendezték. Közös tulajdon A közös tulajdon több személy tulajdonjoga ugyanazon a dolgon, meghatározott hányadok szerint. Ingó dolgokon és ingatlanokon egyaránt fennállhat. A közös tulajdon esetében a tulajdonjog oszlik meg eszmei hányadrészek szerint és nem a dolog van megosztva a tulajdonostársak között. A vagyonközösség különleges típusa. A tulajdonosok eszmei hányaddal rendelkeznek, a tulajdon sorsáról pedig csak közösen dönthetnek. A közös tulajdon felosztását tekintve az örökösök esetében a törvény vagy végrendelet, polgárjogi társaság esetén pedig az alapító okmány útmutatása a döntő. Az osztatlan közös tulajdon ingatlanon Osztatlan közös tulajdonnak hívjuk, ha egy adott dolognak (pl. ingatlannak) több tulajdonosa van és minden egyes része olyan arányban oszlik meg a tulajdonostársak között, amilyen arányban a tulajdonjoguk fennáll. A tulajdonosok mindegyike jogosult tulajdona használatára, azonban ezt a jogot egyikőjük sem gyakorolhatja a többiek jogainak és a tulajdonukhoz fűződő törvényes érdekeinek sérelmére. Az osztatlan közös tulajdon egy tulajdoni lapon és helyrajzi számon kerül rögzítésre. A tulajdonosoknak lehetőségük van használati megosztási szerződésbe foglalni a tulajdoni hányad magánjellegű útján történő megosztását. Ezáltal lehetőség van fedezetként is bevonni hitelügyletbe az adott tulajdoni hányad értékéig. Használati megosztás nélkül az ingatlant általában nem fogadják el fedezetként. Az ilyen tulajdonlási forma gyakori az ikerházak esetében. A hatályos szabályozás a magyar Polgári törvénykönyvben A közös tulajdon fogalma A dolgon fennálló tulajdonjog meghatározott hányadok szerint több személyt is megillethet. Kétség esetén a tulajdonostársak tulajdoni hányada egyenlő. A tulajdonostársak joga a birtoklásra és használatra A tulajdonostársak mindegyike jogosult a dolog birtoklására és használatára; e jogot azonban egyik tulajdonostárs sem gyakorolhatja a többiek jogainak és a dologhoz fűződő lényeges jogi érdekeinek sérelmére. A közös tulajdon hasznainak szedése, költségviselés és veszélyviselés A dolog hasznai a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában illetik meg; ilyen arányban terhelik őket a dologgal kapcsolatos kiadások, a közös tulajdoni viszonyból eredő kötelezettségek, és ugyanilyen arányban viselik a dologban beállott kárt is. A közös tulajdon állagának megóvása Az állag megóvásához és fenntartásához feltétlenül szükséges munkálatokat bármelyik tulajdonostárs jogosult elvégezni; az ilyen kiadások ráeső részét mindegyik tulajdonostárs köteles viselni. Ilyen kiadások előtt a tulajdonostársakat lehetőség szerint értesíteni kell. Több dologból létrejövő közös tulajdon anyagain fennálló jogok sorsa Ha közös tulajdon több dologból jön létre, harmadik személyeknek a közös tulajdon keletkezése előtt a dolgokat terhelő jogai a külön dolgok helyébe lépő tulajdoni hányadokat terhelik. A tulajdonostársak határozathozatala A tulajdonostársak - ha eltérően nem rendelkeznek - szótöbbséggel határoznak a közös tulajdont érintő kérdésekben. Minden tulajdonostársat tulajdoni hányada arányában illeti meg szavazati jog. Egyhangú határozata szükséges a) a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásokhoz; b) az egész dolog feletti tulajdonjog átruházásához, az egész dolog megterheléséhez vagy az egész dologra kiterjedő kötelezettségvállaláshoz. A szótöbbséggel hozott határozatot a kisebbség bíróság előtti megtámadhatja, ha a határozat az okszerű gazdálkodást sérti vagy a kisebbség jogi érdekeinek lényeges sérelmével jár. Ennek a megtámadásnak ugyan nincs a határozat végrehajtására halasztó hatálya, de a bíróság a végrehajtást szükség esetén felfüggesztheti. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a tulajdonostársak között vitás, hogy a tervezett munkálat feltétlenül szükséges-e az állag megóvásához és fenntartásához. Határozat hiányában a birtoklást, a használatot vagy a hasznosítás módját a bíróság bármelyik tulajdonostárs kérelmére a tulajdoni hányadoknak, a tulajdonostársak jogainak és a dologhoz fűződő jogi érdekeinek, valamint az okszerű gazdálkodás követelményeinek megfelelően szabályozhatja. A saját tulajdoni hányadával a tulajdonostárs maga jogosult rendelkezni. Ehhez a többi tulajdonostárs hozzájárulása nem szükséges. E rendelkezési jognak a korlátja egyedül az elővásárlási, előbérleti illetőleg előhaszonbérleti jog. Elővásárlási, előbérleti és előhaszonbérleti jog A tulajdonostárs tulajdoni hányadára a többi tulajdonostársat harmadik személlyel szemben elővásárlási, előbérleti és előhaszonbérleti jog illeti meg. Ha az eladó számára nyilvánvaló, hogy az ingatlannak ingatlan-nyilvántartáson kívüli résztulajdonosai is vannak, akkor a részéről az ajánlat közlésének kötelezettsége azokkal szemben is az általános szabályok szerint áll fenn. Ingatlan-nyilvántartáson kívüli résztulajdonosok esetén a közlési kötelezettség elmulasztásából folyó jogkövetkezmények nem alkalmazhatók azzal a jogot szerzővel szemben, aki a szerződés megkötésénél jóhiszeműen járt el. A tulajdonostársak az elővásárlási, előbérleti vagy előhaszonbérleti jogot az érintett tulajdoni hányadra tulajdoni hányaduk arányában gyakorolhatják. Ha közöttük megegyezés nem jön létre, de van olyan tulajdonostárs, aki - akár másik tulajdonostárssal közösen - az érintett tulajdoni hányadra az ajánlatot magáévá teszi, az elővásárlási, előbérleti vagy előhaszonbérleti jog egyedül őt vagy őket illeti meg. Ha több ilyen - egyedül fellépő - tulajdonostárs van, közülük a tulajdonos választ; az elővásárlási, előbérleti vagy előhaszonbérleti jog a választott tulajdonostársat illeti meg. A külön jogszabályban biztosított elővásárlási jog megelőzi a tulajdonostársat e törvény alapján megillető elővásárlási jogot. A tulajdonostárs az elővásárlási jogot végrehajtási árverés esetén is gyakorolhatja. A közös tulajdon védelme A közös tulajdon védelmében bármelyik tulajdonostárs önállóan is felléphet. A közös tulajdon megszüntetése iránti igény A közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs követelheti; az e jogról való lemondás semmis . A közös tulajdon megszüntetését a bíróság nem rendelheti el, ha a közös tulajdon megszüntetése alkalmatlan időre esik. A közös tulajdon megszüntetése A közös tulajdon tárgyait elsősorban természetben kell megosztani. A közös tulajdon tárgyait vagy azok egy részét - ha ez a tulajdonostársak körülményeire tekintettel indokolt - megfelelő ellenérték fejében a bíróság egy vagy több tulajdonostárs tulajdonába adhatja. Ehhez a tulajdonjogot megszerző tulajdonostárs beleegyezése szükséges, kivéve, ha a bíróság a közös tulajdonban álló ingatlanrészt az abban lakó tulajdonostárs tulajdonába adja, és ez nem sérti a benne lakó méltányos érdekeit. Ha a közös tulajdon más módon nem szüntethető meg, vagy a természetbeni megosztás jelentős értékcsökkenéssel járna vagy gátolná a rendeltetésszerű használatot, a közös tulajdon tárgyait értékesíteni kell, és a vételárat kell a tulajdonostársak között megfelelően felosztani. A tulajdonostársakat az elővásárlási jog harmadik személlyel szemben az értékesítés során is megilleti. A közös tulajdon tárgyának a tulajdonostárs tulajdonába adása esetén a megfelelő ellenértéket, az árverés útján való értékesítésnél a legkisebb vételárat a bíróságnak ítéletében kell megállapítania. Az ítéletben megállapított legkisebb vételárat a végrehajtás során sem a végrehajtó, sem a bíróság nem változtathatja meg. Amennyiben olyan ingatlan közös tulajdonát kell megszüntetni, amelyben az egyik tulajdonostárs benne lakik, a bíróság őt az ingatlan elhagyására kötelezi, vagy - ha az ingatlan elhagyására kötelezés a benne lakó tulajdonostárs méltányos érdekét sérti - részére a tulajdoni hányadával arányos használati jogot alapít. A használati jog értékcsökkentő hatását az ingatlanban maradó tulajdonostársnak kell viselnie mind a magához váltás folytán fizetendő ellenértéknek, mind az árverési vételár felosztási arányának a meghatározásánál. A használati jog bíróság által meghatározott és törvény által biztosított terjedelmének jelentős túllépése esetén a bíróság a tulajdonos kérelmére a használati jogot megszünteti. Az ingatlanon fennálló közös tulajdon - ha a társasház létesítésének feltételei egyébként fennállnak - az ingatlan társasházzá alakításával is megszüntethető. Ha a közös tulajdont társasházzá alakítással a bíróság szünteti meg, a társasház alapító okiratát a bíróság ítélete pótolja. A bíróság nem alkalmazhatja a közös tulajdon megszüntetésének olyan módját, amely ellen valamennyi tulajdonostárs tiltakozik. A vagyonközösség Amennyiben a házasságot megelőzően nem kötöttek a felek házassági vagyonjogi szerződést, a házasság (élettársi viszony) megkötésével vagyonközösség keletkezik. Ennek megfelelően a házastársak osztatlan közös tulajdona mindaz, amit a házassági életközösség ideje alatt akár együttesen, akár külön-külön szereztek. Stazione di Matelica Stazione di Matelica vasútállomás Olaszországban, Marche régióban, Matelica településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Civitanova-Fabriano-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Stazione di Castelraimondo-Camerino Stazione di Cerreto d'Esi Judit könyve A Judit könyve a katolikus Biblia egyik deuterokanonikus könyve. A héber és protestáns Bibliából kimaradt. Görög nyelven maradt fenn. A Kumránban talált írások között azonban megtalálták a héber nyelvű Judit könyvének részleteit is. Keletkezése Ez a történet számos ősi nyelven él, és egy népmesén alapulhat, amit valószínűleg a Hasmoneusok korában (kb. Kr. e. 160–37 között), Palesztinában jegyeztek le. Nabukodonozor Asszíria királyaként való megemlítése arra utal, hogy a könyv esetleg nem történelmi céllal íródott, bár találhatunk a leírt betöréshez történelmileg hasonlót, amit IV. Antiokhosz követett el a szöveg keletkezése előtti időben. A kortörténeti pontatlanságai miatt felvetődik, hogy nem történelmi mű, hanem tanító jelleggel írt regény a műfaja. Mások szerint másolási pontatlanságokról van szó. Témája Judit könyve (Judit magyarul „zsidó nő”) ősi zsidó írás. A könyv elbeszélése szerint a ninivei uralkodó Nabukodonozor hadvezére, Holofernész hadjáratot vezetett Izráel ellen, és amikor Bethulia városához ért, a moábiták népének fejei tanácsot adtak Holofernésznek: Mikor az ostromlott város már majdnem megadta magát, Judit, a gyönyörű és istenfélő zsidó özvegy az ellenség táborába ment, ahol Holofernész kegyeibe férkőzött, akit megbűvölt szépségével. Judit lefejezte a részeg Holofernészt és fejével visszatért a városba, amit kitűztek a városfalra, így a zsidók megfutamították az ellenséget. Mondanivalója A történet Juditot az istenfélő zsidók példaképeként festi le és azt mutatja be, hogy Isten megmenti népét, amikor elkötelezettségét az ellenség gúnyolja. Nabukodonozor győzelmei miatt elbizakodottá vált, mint hadvezére is, aki így válaszol a tanácsadójának aki a kiéheztetés harcmodort ajánlja: "Ki isten Nebukadnezáron kívül? Elküldi seregét és elpusztítja őket a föld színéről, nem menti meg őket Istenük." (Jud 6.2). Isten viszont kimenti népét a szorongatottságból, egy istenfélő gyenge nőt választ, hogy megmutassa a túlerő legyőzhető, és az ellenfél elbizakodottsága nem homályosíthatja el isten dicsőségét. Szojuz TMA–20 Szojuz TMA–20 a Szojuz–TMA orosz háromszemélyes szállító/mentőűrhajó űrrepülése 2010-ben és 2011-ben. Az 59. emberes repülés a Nemzetközi Űrállomásra (ISS). Küldetés Hosszú távú cserelegénységet szállított a ISS fedélzetére. A tudományos és kísérleti feladatokon túl az űrhajók cseréje volt szükségszerű. Jellemzői 2010. december 15-én a Bajkonuri űrrepülőtér indítóállomásról egy Szojuz–FG juttatta Föld körüli, közeli körpályára. Több pályamódosítást követően december 17-én a Nemzetközi Űrállomást (ISS) automatikus vezérléssel megközelítette, majd sikeresen dokkolt. Az orbitális egység pályája 88,8 perces, 51,64 fokos hajlásszögű, elliptikus pálya perigeuma 201 kilométer, az apogeuma 253 kilométer volt. Az időszakos karbantartó munkálatok mellett elvégezték az előírt kutatási, kísérleti és tudományos feladatokat. A legénység több mikrogravitációs kísérletet, emberi-, biológia- és a biotechnológia, fizikai és anyagtudományi, technológiai kutatást, valamint a Földdel és a világűrrel kapcsolatos kutatást végeztek. Fogadták az űrsiklókat és a nemzetközi teheregységeket, valamint a teherűrhajókat (M–07M, M–08M, M–09M, M–09M), kirámolták a szállítmányokat, illetve bepakolták a keletkezett hulladékot. 2011. május 24-én Zsezkazgan városától hagyományos visszatéréssel, a tervezett leszállási körzettől mintegy 147 kilométerre ért Földet. Összesen 159 napot, 7 órát, 17 percet és 15 másodpercet töltött a világűrben. 2508 alkalommal kerülte meg a Földet. Személyzet Felszállásnál Dmitrij Jurjevics Kondratyjev parancsnok, Oroszország Paolo Angelo Nespoli (2) fedélzeti mérnök, Olaszország Catherine Grace Coleman (3) fedélzeti mérnök, Egyesült Államok Leszálláskor Dmitrij Jurjevics Kondratyjev parancsnok, Oroszország Paolo Angelo Nespoli fedélzeti mérnök, Olaszország Catherine Grace Coleman fedélzeti mérnök, Egyesült Államok Tartalék személyzet Anatolij Alekszejevics Ivanyisin parancsnok, Oroszország Furukava Szatosi fedélzeti mérnök, Japán Michael Edward Fossum fedélzeti mérnök, Egyesült Államok Női ugrásgyakorlat a 2013. évi nyári európai ifjúsági olimpiai fesztiválon A 2013. évi nyári európai ifjúsági olimpiai fesztiválon a torna versenyszámait Utrechtben rendezték. A női ugrásgyakorlat selejtezőjét július 17.-én, a döntőt pedig július 19.-én rendezték. XV. Ptolemaiosz XV. Ptolemaiosz Philopatór Philométór Kaiszar (latinosan Ptolemaeus Caesar), egyszerűbben: Kaiszarión/Caesarion (kis Caesar) görögül: Πτολεμαίος ΙΕ' Φιλοπάτωρ Φιλομήτωρ Καίσαρ, Καισαρίων, egyiptomi nyelven Ptolemaisz Kaiszerusz Dzsetanh Meriptahiszet (Kr. e. 47. június 23. – Kr. e. 30. augusztus 23.) az egyiptomi Ptolemaida-dinasztia utolsó királya, aki gyermekként, közösen édesanyjával, Kleopátrával uralkodott Kr. e. 44. szeptember 2-ától Kr. e. 30 augusztusáig, amikor Octavianus megölette őt. Származása Igen illusztris ősökkel büszkélkedhetett: ő volt Kleopátra legidősebb fia, apja pedig minden bizonnyal a legendás római hadvezér, Julius Caesar volt, aki a nevét adta neki. Ebben az esetben ő volt Caesar egyetlen vér szerinti fia. A római hadvezér Pompeiust üldözve érkezett Kr. e. 48-ban Egyiptomba, és bár ellenfelét érkezése idejére már megölték, Kleopátra javára beavatkozott a trónviszályba fivérei, XIII. és XIV. Ptolemaiosz ellen. Ennek során az öregedő katona és a fiatal egyiptomi királynő között legendás szerelmi viszony alakult ki. Caesar végül Kr. e. 47-ben távozott Kis-Ázsia földjére, hogy harcoljon II. Pharnakész boszporoszi király ellen. Élete Egyiptomban született Kr. e. 47-ben. Kaiszarion Kr. e. 46-44 közötti időt Rómában töltötte, ahol ő és anyja Caesar vendégei voltak. Caesar a Tiberis partján, egy villában helyezte el szeretőjét és gyermekét, ami megbotránkoztatta a rómaiakat. Kleopátra remélte, hogy Egyiptom után fia követni tudja apját a Római Köztársaság élén is. Miután Julius Caesar Kr. e. 44. március 15-én merénylet áldozata lett, Kleopátra és Caesarion visszatértek Egyiptomba. Caesarion szeptember 2-ától, háromévesen lett anyja társuralkodója. Csak névleg uralkodott, VII. Kleopátra gyakorolta a tényleges hatalmat. A kialakult történelmi helyzetben az indulatok pattanásig feszültek Marcus Antonius és Octavianus között, ami döntő összecsapáshoz vezetett. Antonius, ki ebben az időben megosztotta a birodalom irányítását Octavianus-szal és Lepidus-szal, triumvir-társaival, keleti földeket és jogokat adományozott Caesarion-nak és Kleopátrával közös saját három gyermekének. Caesariont kikiáltották „A királyok királyává”. Ez leginkább Octavianust fenyegette (akinek a hatalom iránti igénye azon helyzetén alapult, hogy Julius Caesar nagy-unokaöccse és adoptált fiú volt). Antonius kijelentette: Caesarion Caesar igazi fia és örököse. Ezek a kiáltványok, amiket Alexandriai Adományozásként ismertek, Antonius és Octavianus szövetségének végzetes törését okozták. Octavianus kihasználta Róma neheztelését az Alexandriai Adományozások miatt, így Antonius és Kleopátra ellen irányuló háborújához támogatást nyert. Amikor Octavianus Kr. e. 30-ban lerohanta Egyiptomot, Kleopátra elküldte a 17 éves Caesariont Berenice-be, a Vörös-tengeri kikötőváros biztonságába, egy Indiába szökés lehetséges tervével. Octavianus Kr. e. 30. augusztus 1-jén elfoglalta Alexandria városát. E dátum jelöli Egyiptom hivatalos hozzácsatolását a Római Köztársasághoz. Octavianus városba érkezését megelőzően Marcus Antonius öngyilkosságot követett el; Kleopátra követte példáját augusztus 12-én. Caesariont őrei, köztük tanára, visszacsalták a kegyelem hamis ígéretével Alexandriába - vagy talán elhagyták és elárulták őt; a fennmaradt feljegyzések ezzel kapcsolatban nem világosak. Octavianus azonban attól tartva, hogy „Túl sok Caesar” fog igényt tartani Caesar egyedüli örökösének címére, meggyilkoltatta Caesariont. Octavianus ekkor átvette Egyiptom teljes irányítását. Kr. e. 30-as évet tekintik Egyiptom hagyományos kronologikus rendszere szerint az új uralkodó uralkodásának az első évének. Az ebből az időből származó feljegyzésekben maga Octavianus jelenik meg fáraóként és Caesarion utódaként. Julius Caesar unokaöccse és politikai utóda - a később Augustus néven császárrá lett -, Octavianus szerint a gyermek apja nem Caesar volt. Caesar viszont bizonyos volt apaságában, különben nem engedte volna meg, hogy a kisfiú az ő nevét viselje. Egy szoborfej került elő az Alexandriai kikötőből Franck Goddio által ( 1997 ), feltételezhetően Caesarion Élet és Tudomány 2001. március 2 . Portréja egy reliefen látható, mint felnőtt fáraó, anyjával, Hathor temploma falán, Denderánál (fent) Napjaink szemében Általában együtt említik anyjával és/vagy apjával. Irodalom Konstantinos Petrou Kavafis – Caesarion a költeményekben 1918 ( English translation ) Gillian Bradshaw – Kleopátra örököse (novella) Asterix és fia – Caesarion kisbabaként szerepel a képregényben. Colleen McCullough – The October Horse , Masters of Rome sorozatának utolsó könyvében kisfiúként tűnik fel. Televízió Caesarion az alcíme a Róma című televíziós sorozat egy részének, ahol újszülöttként szerepel, az események fogantatása és születése körülményeit eleveníti fel. A második évadban ismét feltűnik és a végkifejlet szempontjából is fontos szerephez jut. Számítógépes játékok A Rygar: The Legendary Adventure -ben egy amnéziás Caesarion látható. 1822 Évszázadok: 18. század – 19. század – 20. század Évtizedek: 1770-es évek – 1780-as évek – 1790-es évek – 1800-as évek – 1810-es évek – 1820-as évek – 1830-as évek – 1840-es évek – 1850-es évek – 1860-as évek – 1870-es évek Évek: 1817 – 1818 – 1819 – 1820 – 1821 – 1822 – 1823 – 1824 – 1825 – 1826 – 1827 Események Határozott dátumú események július 26 – 27. – Simón Bolívar és José de San Martín titkos tárgyalása Guayaquilban . Határozatlan dátumú események Brazília felszabadulása a portugál gyarmatosítás alól. Az Amerikai Gyarmatosító Társaság felszabadított néger rabszolgákat telepít Afrikába, és megalapítja Líbiát . Megkezdik a Főszékesegyház építését Esztergomban . Az év témái 1826 az irodalomban január - Megjelenik az első Aurora folyóirat (1822–1837) Születések január 1. – Kerényi Frigyes költő, ügyvéd († 1852 ) január 1. – Figyelmessy Fülöp honvéd őrnagy , az amerikai polgárháborúban az északiak ezredese († 1907 ) január 3. – William Nylander finn botanikus és entomológus († 1899 ) február 2. – Barna Ignác fogorvos, költő, az MTA levelező tagja († 1894 ) február 7. – Ðorđe Stratimirović , az 1848–49-es szabadságharcban a szerb felkelők főparancsnoka († 1908 ) március 13. – Irinyi József , magyar hírlapíró, műfordító, a Márciusi ifjak tagja, az 1848 . március 15-én kitört pesti forradalom követeléseit összefoglaló 12 pont ötletadója és első változatának megfogalmazója, országgyűlési képviselő , Irinyi János öccse († 1859 ) március 14. – Szabó József geológus († 1894 ) május 3. – Bittó István , magyar politikus, miniszterelnök († 1903 ) május 10. – August von Pettenkofen osztrák festőművész († 1889 ) május 13. – Bourbon Assisi Ferenc címzetes spanyol király, II. Izabella spanyol királynő férje († 1902 ) május 20. – Frédéric Passy francia közgazdász, Nobel-békedíjas († 1912 ) május 20. – Josef Seegen osztrák balneológus, fiziológus († 1904 ) május 26. – Edmond de Goncourt író († 1896 ) június 8. – Czetz János honvéd tábornok († 1904 ) június 23. – Máriássy János honvéd ezredes († 1905 ) július 22. – Gregor Mendel , genetikus († 1884 ) október 19. – Zágonyi Károly 1848 -as honvéd főhadnagy , az amerikai polgárháborúban az északiak ezredese, a "springfieldi hős" († 1867 ) október 22. – Orlai Petrich Soma festőművész († 1880 ) október 25. – Dux Adolf bölcsészdoktor, a Kisfaludy Társaság tagja († 1881 ) november 15. – Ábrányi Kornél , zenei író, zeneszerző , zongoraművész , zenepedagógus († 1903 ) november 17. – Récsi Emil magyar jogtudós , műfordító († 1864 ) december 10. – César Franck zeneszerző, orgonaművész († 1890 ) Ágai Ágnes Ágai Ágnes (Szeged, 1932. április 9. –) magyar író, költő, műfordító. Életpályája Szülei: Ágai Dezső és Hasznos Etel. Tanulmányait a budapesti Pedagógiai Főiskola orosz szakán végezte 1951-től 1953-ig. 1953 és 1955 között az ELTE Idegennyelvi Lektorátusának lektora volt. 1953-tól 1956-ig az ELTE-BTK, orosz–magyar szakán tanult. 1956 és 1970 között Budapesten tanárként dolgozott. 1957-től publikál. 1970-től 1989-ig a Móra Ferenc Könyvkiadó szerkesztője volt. Magánélete 1966-ban házasságot kötött Kis Tamással. Egy fiuk született: Ágai Kis András (1969). Művei Tótágas (gyermekversek, 1976) Nyuszikönyvek. Szovjet népek meséi (mesék, 1980) Városka a burnótos szelencében (mesék, 1982) Vásárfia (mesék, versek, 1983) A titkokat az ujjaimnak mondom el (gyermekversek, 1983, 2007) Minden lehetséges (versek, 1984) Akik ki akarták merni a tengert (antológia, 1984) Kamaszságok. Gyermekkönyv kamaszoknak (versek, 1985) Göndörű nyírfácska. Orosz versek és mesék gyermekeknek (válogatta és szerkesztette, 1986) Mesék a szerelemről (válogatta és szerkesztette, 1987) Élősirató (versek, 1987) NEMzedék (versek, 1988) Drága Zsül! Levelek versben (1992) Az elterelt idő (versek, 1994) Fuit (versek, 1998) Hogy jön ide Picasso? (versek, 2003) Önarckép fintorokkal (versek, 2005) Ab szurd kák. Epés epigrammák, aforizmák és egyéb gondolatjátékok ; Prexton, Bp., 2006 Zénónak mondom... Útravaló unokámnak ; Hungarovox, Bp., 2010 Hol voltam, hol nem voltam. Levelek Zsombinak ; Hungarovox, Bp., 2010 Na, ne mondd! Párbeszélgetések ; szerzői, Bp., 2011 ( Z-füzetek ) Műfordításai Ivan Olbracht: Vándorcirkusz (kisregény, fordította, 1960) Sz. Mihalkov: Miénk a világ, avagy a rakoncátlanság ünnepe (gyermekversek, 1977) Díjai Szocialista Kultúráért (1980) A Móra Könyvkiadó Nívódíja (1983) IBBY-díj (1989) Brezani Brezani falu Horvátországban Zágráb megyében. Közigazgatásilag Rakovechez tartozik. Fekvése Zágrábtól 28 km-re északkeletre, községközpontjától 2 km-re délkeletre az A4-es autópálya közelében, a megye északkeleti részén fekszik. Története A falunak 1857-ben 92, 1910-ben 175 lakosa volt. Trianonig Belovár-Kőrös vármegye Kőrösi járásához tartozott. 2001-ben 135 lakosa volt. Szepesi-Magura A Szepesi-Magura (szlovákul: Spišská Magura, lengyelül: Magura Spiska) hegység az Északnyugati-Kárpátokban, a Tátrától északra, a szlovák–lengyel határon. A Szepesi-Magura a Zsgyár-hágó (1081 m) által összefügg a Bélai-havasokkal, melytől azonban mind külső formájában, mind geológiai felépítésében lényegesen eltér. Nyugaton a Bialka völgye határolja, északon a Dunajec, a Lipniki és a Kamjonka patak völgye választja el a Pieninektől, délkeleten a Lublói-medence és a benne futó Poprád, délen a Béla völgye (Zsgyári-völgy) és a Zsgyár-hágó határolja. Gerince észak felé nyílt ívet ír le, melynek hossza 35 km. Főbb csúcsai: Repiszkó (1267 m), Palenica (Magurka) (1193 m), Szmrecsiny (1157,5 m) és Spitzenberg (Veterný vrch) (1101,2 m). E hegygerinctől északra, vele párhuzamosan egy második, nála alacsonyabb, több helyen patakoktól áttört gerinc húzódik. A Szepesi-Magura nyugati részén eocén és oligocén homokkőből, keleti részén mezozoikus korú kőzetekből épült fel. A hegységen keresztül vezet a szlovákiai úthálózat 542. számú, másodosztályú főútvonala (az egykori törvényhatósági út) Szepesbéláról (Spišská Belá) Szepesófalura (Spišská Stará Ves). Koszovói Polgári Légiközlekedési Hatóság A Koszovói Polgári Légiközlekedési Hatóság (angolul: Civil Aviation Authority of Kosovo, albánul:Autoriteti i Aviacionit Civil; szerbül:Autoritet Civilnog Vazduhoplovstva) a 03 / L-051 polgári légiközlekedési törvény alapján jött létre mint független polgárirepülés-szabályozó ügynökség. A hatóság felelős a polgári repülésbiztonság szabályozásáért és a repülőterek és légirányítás-szolgáltatók gazdasági szabályozásáért a Koszovói Köztársaságban. A polgári légiközlekedési tevékenységeket a koszovói légtérben összhangban végzik a helyi jogszabályokkal, az 1944. december 7-én aláírt Chicagói Egyezménnyel és az Egységes Európai Légtér (ECAA) egyezménnyel. A rendeleteket és jogszabályokat állandóan felülvizsgálják és fejlesztik annak érdekében, hogy összehangolják a koszovói légiközlekedési jogszabályokat és eljárásokat a nemzetközi követelményekkel, mint például a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) szabványaival és ajánlott gyakorlataival, és különösen az európai uniós aviation acquiszal, amelyért kötelezettséget vállalt Koszovó az Egységes Európai Légtéri Egyezmény aláírásával. Feladatai A Koszovói Polgári Légiközlekedési Hatóságnak végrehajtási megbízatása van a jogszabályok és előírásoknak betartatása érdekében. Mint polgárirepülés-szabályozó szervezet, a Koszovói Polgári Légiközlekedési Hatóság: Bevezeti a polgári légiközlekedési jogszabályokat és a Koszovói Köztársaság Infrastrukturális Minisztériuma által elfogadott rendeleteket a polgári légi közlekedés területén. Tanácsokat és javaslatokat ad az Infrastrukturális Minisztériumnak, a kormánynak és a közgyűlésnek a polgári légiközlekedési törvénnyel és az Egységes Európai Légtér megállapodással összhangban a polgári légiközlekedési ágazatra vonatkozó rendeletekről és jogszabályokról, a szabályzatok és a légi navigációs rendeletek bevezetéséről. Olyan szakszolgálati Engedélyeket, tanúsítványokat és egyéb engedélyeket ad ki, melyek a hatásköre alá tartoznak. A repülőbiztonságot szabályozza a Koszovói Köztársaságban. A repülőterek és légiirányítási szolgáltatók gazdasági szabályozása. Tanácsot ad az infrastrukturális miniszternek a koszovói légtér használatának fejlesztéspolitikájával kapcsolatban, figyelembe véve a nemzetbiztonsági, gazdasági és környezeti tényezőket és a magas szintű repülésbiztonság szükségességét. Felügyeli és biztosítja a hatékony bevezetését a polgári légiközlekedési jogszabályoknak, szabványoknak, egyéb szabályoknak, eljárásoknak és utasításoknak, kivéve ha a polgári légiközlekedési törvény vagy más elsődleges jogi aktus kifejezetten ezt a funkciót egy másik minisztérium vagy hatóság részére hagyja. A nyilvánosságnak elérhetővé teszi a hatóság tevékenységeit és ellátott feladatait. Elvégez olyan cselekményeket, vizsgálatokat és ellenőrzéseket, és kiad olyan utasításokat, szabályokat és/vagy eljárásokat, melyeket a hatóság szükségesnek lát annak érdekében, hogy megfelelően és jogszerűen: bevezesse a polgári légiközlekedési törvény alkalmazandó rendelkezéseit; teljesítse a polgári légiközlekedési törvény által meghatározott feladatait. Teljesít minden olyan egyéb polgári repüléshez kapcsolódó funkciót Koszovóban, amelyet előír a polgári légiközlekedési törvény vagy bármely egyéb elsődleges jogi aktus. Története A Koszovói Polgári Légiközlekedési Hatóság 2003-ban kezdte meg működését Polgári Légiközlekedés Szabályozó Hivatalként (CARO), az ENSZ felügyelete alatt. 2009-ben, miután Koszovó független állammá vált, a hivatal átalakult egy független Polgári Légiközlekedési Hatósággá. Koszovói háború A Koszovói háború a Jugoszlávia 1990-es években végbenő felbomlásakor lezajló délszláv válság egyik fegyveres konfliktusa volt. Az 1990-es évekre meghatározóan albán többségű Koszovó autonóm tartomány, a jugoszláv tagköztársaságokhoz hasonlóan független állammá akart válni, amit a koszovói albánok kezdetben békés eszközökkel, majd fegyveres harccal próbáltak elérni. A koszovói háború 1998-ban kezdődött, amikor a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UÇK) gerilla háborút indított a JSZK erői ellen. A szerb nacionalista Milosveics-rezsim válaszul célul tűzte ki az albánok tömeges elűzését Koszovóból, ami a NATO fegyveres intervencióját vonta maga után. A válság fegyveres szakaszát az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244. számú határozata zárta le, mely Koszovót ENSZ-protektorátussá tette NATO-megszállás alatt. A határozat nem rendezte a tartomány jövőbeni státuszát. Koszovó 2008. február 17-én egyoldalúan kinyilvánította függetlenségét, amit jelenleg 114 ENSZ tagállam ismer el. Előzmények Bár Koszovó a szerb nemzettudat központi elemét képezi (rigómezei csata), a mai értelemben vett, korábban államként soha nem létezett terület csak az I. balkáni háború után vált Szerbia részévé. Ekkorra már a régió lakosságának többsége albán volt, akik nem kívántak szerb uralom alatt élni. A királyi Jugoszlávia igyekezett elszerbesíteni a térséget, azonban ezzel csak tovább szította a két nép közti feszültséget. Több Albániához csatlakozást célzó felkelés is kitört, a szerbek ezeket azonban leverték. A második világháború során azonban olasz felügyelet alatt ideiglenesen létre jött a Koszovót is magába foglaló Nagy-Albánia. A Tito vezette szocialista Jugoszlávia idején a Koszovó helyzete stabilizálódott. Először autonóm körzetté, majd 1963-ban autonóm tartománnyá vált, amelyben egyre tágabb jogokat biztosítottak az albán többségnek (hivatalos nyelv, albán egyetem). Az 1974. évi jugoszláv alkotmány Koszovónak lényegében tagköztársasági jogokat adott, leszámítva az országból való kilépés (elvi) jogát. A stabilitás és fejlődés ellenére Koszovó Jugoszlávia egyik legszegényebb régiója maradt. Az albán népesség gyorsan növekedett, miközben a szerbek száma az elvándorlás miatt csökkenni kezdett. Tito 1980-as halálát követően a Jugoszláviában éleződtek a nemzeti nacionalizmusok, amelyek az adott nép pozícióinak megerősítésére törekedtek. Koszovóban 1981-ben az albánok tömegtüntetésen követelték, hogy a tartomány kapja meg a tagköztársasági státuszt. A tüntetések erőszakos leverése után Koszovó destabilizálódott és újra felszínre kerültek a szerb-albán ellentétek. A néhány évvel később megerősödő szerb nacionalizmus színre lépését a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia 1986-os memorandumához szokás kötni. A drámai hangvételű memorandum a koszovói szerbség védelmét követelte a tartomány autonóm státuszának eltörlésével. Erre rövidesen sor került, amikor a szerb tagköztársaság vezetését megszerző, a szerb nacionalista eszméket magának valló Szlobodan Milosevics 1989-ben az antibürokratikus forradalom után felszámolta a Szerbiához tartozó autonóm tartományok, Koszovó és a Vajdaság érdemi autonómiáját. Milosevics 1989. július 28-án, a rigómezei csata 500. évfordulóján Pristina mellett tartott beszédében nem zárta ki a fegyveres harc lehetőségét sem a szerb politikai küzdelmek megvívásához. A passzív ellenállás időszaka (1990-1997) A hidegháború végével és a keleti blokk felbomlásával Jugoszláviában is megbukott a szocializmus. 1990-ben országszerte demokratikus választásokat tartottak, amiket azonban a koszovói albánok bojkottáltak, mivel nem fogadták el a tartomány státuszának megszüntetését. Helyette párhuzamos parlamentet alakítottak, amely 1991. szeptember 22-én kimondta Koszovó teljes függetlenségét. Ezt népszavazással is megerősítették, a független Koszovót azonban csak Albánia ismerte el. Az Ibrahim Rugova által vezetett albánok nem indítottak fegyveres harcot a szerbek ellen, passzív ellenállással kívánták rábírni a szerbeket a függetlenség elismerésére. A következő években Koszovó kettős uralom alatt állt. A tartomány hivatalos intézményeit a Jugoszláv Szövetségi Köztársaságot irányító szerbek vették át és katonailag is ellenőrizték a területet. Az albán népesség azonban elutasította a szerb uralmat, nem vette igénybe az állami szolgáltatásokat, helyette a párhuzamos albán intézményeket (oktatás, egészségügy) használta. A koszovói gazdaság teljesen összeomlott, az albán népesség a szürkegazdaságból és a diaszpóra támogatásából élt. A patthelyzet egészen 1997 végéig fennmaradt. Az albánok ugyanis nem voltak felkészülve a fegyveres harcra, míg a szerbek a horvátországi és boszniai háborúkkal voltak elfoglalva, így tolerálták a koszovói helyzetet. Az albánok azt remélték, hogy a boszniai háborút lezáró béketárgyalásokon Koszovó helyzetét is a számukra kedvezően rendezni fogják. Miután az 1995 végén megkötött daytoni szerződés meg sem említette Koszovót, a passzív ellenállás kudarcot vallott. Egyre több albán vetette fel a fegyveres harc lehetőségét a szerbek ellen. Rövidesen megindult a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UÇK) megszervezése, amiben a svájci és ausztriai albán diaszpóra játszott meghatározó szerepet. A kezdetben kis létszámú szervezet egyre több gerillatámadást hajtott végre szerb rendőrök ellen, azonban komolyabb harcokra még nem került sor. 1997-ben viszont az albán piramisjáték-válság során összeomlott Albánia közigazgatása és a zűrzavarban jelentős mennyiségű könnyűfegyverzetet csempésztek Koszovóba, ami az UÇK-hoz került. A koszovói háború (1998-1999) A megerősödött, fegyverekkel rendelkező UÇK 1998-ban nagyszabású gerillaháborút indított a szerb rendőri és katonai egységek ellen Koszovó függetlenségnek kivívása céljából. A harcok kitörése egybeesett a felkelők egyik vezetőjének, a szerbek által terroristának tekintett Adem Jasharinak és közel 60 tágabb családtagjának halálával: a szerb hadsereg a korábbi rajtaütések megtorlásaként jelentős erőkkel megostromolta Jashari Prekazban található otthonát és végzett az ott tartózkodókkal (köztük gyerekekkel és nőkkel is). A háború folyamán mindkét oldal többször folyamodott az etnikai tisztogatáshoz és civilek kivégzéséhez. A következő hónapokban az UÇK fokozta tevékenységét a Drenica-völgyben, valamint az albán határterületeken. A felkelők rövidesen elfoglalták Koszovó 40%-át (nagyrészt a hegyeket és a falvakat), júliusban ideiglenesen Orahovac város is az uralmuk alá került. A nagyobb városok (Phristina, Prizren, Peć) azonban szerb uralom alatt maradtak, patthelyzet alakult ki. A harcok szeptemberig mintegy 700-2000 áldozatot követeltek és 200 000 ember elmenekült. Milosevics a növekvő nyugati nyomás hatására október 12-én a Holbrooke-Milosevics egyezményben hajlandó volt tűzszünetet kötni az UÇK-val, ez azonban nem ért el valódi eredményt. 1999 januárjában a szerb erők 45 albán végeztek ki Račak faluban, köztük nyilvánvalóan civileket. Az incidenst a nemzetközi közvélemény elítélte és később a NATO bombázások egyik indokaként szolgált. A háború lezárására az NATO a rambouilleti konferencián tett kísérletet 1999 februárjában. A kidolgozott javaslat szerint Koszovó egyelőre a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság része maradt volna, de teljes autonómiával. A szövetségi hadseregnek el kellett volna hagynia a tartományt, ami NATO-megszállás alá került volna, míg státusza el nem dől. Az albán delegációt vezető UÇK-vezér, Hashim Thaçi elfogadta a feltételeket, a szerbek azonban - a független Koszovó elvi lehetősége és a szerb csapatok kivonásának kötelezettsége miatt - elutasították. Milosevics a konfliktus gyors megoldását a koszovói albánok tömeges elűzésével kívánta elérni. A NATO ezért 1999. március 24-től légitámadásokat indított Jugoszlávia ellen, hogy újra tárgyalásokra kényszeríthesse. A légicsapások sokáig nem értek eredményt: eszkalálták a szerb katonai fellépést Koszovóban, a Patkó-hadművelet során több százezer albánt űztek el otthonából, sokan Albániába, Macedóniába és Montenegróba menekültek. Az UÇK is jelentős veszteségeket szenvedett, azonban nem omlott össze. A NATO-bombázások lerombolták Jugoszlávia infrastruktúrájának jelentős részét, valamint több száz civil halálát is okozták. A nemzetközi közvélemény azonban az albánok mellé állt, a milosevicsi Jugoszlávia elszigetelődött (Oroszország, Kína, de még az ország részét képező, de önálló tagköztársaság Montenegró is semleges maradt). Milosevics június 9-én kénytelen volt elfogadni a NATO feltételeit, kivonult Koszovóból, ami a NATO megszállása alá került. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa június 10-én meghozta 1244. számú határozatát, amely nemzetközi jogilag szentesítette a tartomány új helyzetét. Koszovó de jure Jugoszlávia része maradt, azonban ENSZ igazgatás és NATO-megszállás alá került. A jugoszláv erőknek ki kellett vonulnia a tartományból, az UÇK-nak pedig le kellett adni fegyvereit. A bevonuló NATO erők nem ütköztek ellenállásba, megindulhatott az albán menekültek visszatérése is. A védtelenül maradt koszovói szerbek és szövetségeseik (pl. romák) azonban a pacifikáció első hónapjaiban ki voltak téve az albánok bosszújának, ami gyilkosságokban, házaik lerombolásában manifesztálódott. Több szerb kulturális-szakrális műemléket is leromboltak, illetve megrongáltak. Az üldöztetés elől több tízezer szerb és roma menekült el. Következmények A koszovói háború végül a NATO intervenciójának következtében a koszovói albán felkelők győzelmével végződött. A volt tartomány ENSZ-protektorátussá vált, amiben nemzetközi felügyelet mellett az albánok egy demokratikus államszervezetet építhettek ki. 2008. február 17-én Koszovó egyoldalúan kinyilvánította függetlenségét, amit jelenleg 114 állam ismer el. Bár állami létét ma már nem vonják kétségbe, Koszovó nem lehet tagja az ENSZ-nek és több nemzetközi szervezetnek. A nemzetközi jog továbbra is az 1244-es BT határozat rendelkezéseit tekinti rá érvényesnek. Koszovó teljes elismertségéhez szükség van arra, hogy Szerbia hivatalosan is elfogadja a korábbi tartománya függetlenségét, amit egyelőre csak hallgatólagosan vesz tudomásul. Szerbia uniós tagságának ugyanakkor nem hivatalos feltétele a két ország közti viszony végleges rendezése. Az ENSZ és a NATO garantálta a Koszovóban maradt szerb kisebbség védelmét, azonban 2004-ben újabb szerbellenes zavargások törtek ki. Napjainkban a Koszovóban maradt szerbek többsége a Szerbiával szimbiózisban élő Észak-Koszovóban él, rajtuk kívül mintegy 20 000 szerb él szórványban szerte az országban. Háborús bűnök A koszovói háborúban mindkét fél követett el háborús bűnöket. Az elkövetők egy részét a volt Jugoszlávia területén 1991 óta elkövetett, a nemzetközi humanitárius jogot súlyosan sértő cselekményekért felelős személyek megbüntetésére létrejött Nemzetközi Törvényszék (ICTY) vonta felelősségre. A szerbek részéről komoly kritikaként merült fel, hogy számos háborús bűnök elkövetésével vádolt UÇK-vezetőt nem vontak felelősségre, illetve felmentettek. Ramush Haradinaj volt koszovói miniszterelnök két ízben is az ICTY elé került, azonban mindkét esetben felmentették bizonyítékok hiányában. Hashim Thaçit, aki szintén Koszovó miniszterelnöke, majd később elnöke lett, az Európa Tanács rapportőrje, Dick Marty 2010-es jelentésében egy olyan bűnszervezet vezetésével vádolta meg, amely az UÇK foglyainak szerveivel kereskedett. Thaçi visszautasította a vádakat, és a jelentésnek nem lett következménye. Külön kérdésként merül fel, hogy a civil áldozatokat eredményező NATO-bombázások (pl. Szerb rádió központjának lebombázása Belgrádban, a gredalicai vasúti híd felrobbantása) háborús bűncselekménynek minősülnek-e. Valami jó odahaza (Lost) 2008. május 1-jén került először adásba az amerikai ABC csatornán a sorozat 80. részeként. Adam Horowitz és Edward Kitsis írta, és Stephen Williams rendezte. Az epizód középpontjában Jack áll. A folytatás Juliet ébresztgeti Jacket, mert a túlélők vitába keveredtek a megmentőkkel, így valakinek igazságot kell tennie. A perpatvar tárgya az, hogy elment a jel, így nem tudnak kapcsolatba lépni a hajóval. Bernard szerint ez szándékosan történt. A doki megnyugtatja a társait, hogy mikor a helikopter megérkezik, ők várni fogják azt, így mindannyian hazatérhetnek. Shephard távozni készül, azonban két lépés között összeesik. Flashforward Jack az ágyban fekszik, mikor megcsörren a telefon. Azért keresik, hogy figyelmeztessék az előrehozott megbeszélésére az egyik páciensével. A doki felkel, maga köré csavar egy törülközőt, lemegy a konyhába, belebotlik egy játékba, felrak egy kávét, ránéz az újságra, majd elindul a fürdőszobába. Bekopog a zuhanyzóba, és köszön egy nőnek. Aztán odamegy a mosdókagylóhoz, s mikor hallja, hogy a zuhanykabinban elállt a víz csobogása, egy törölközőt nyújt oda a vizes Katenek, ezután pedig megcsókolja őt. Este Jack a kis Aaronnak olvas fel. Miután látja, hogy a gyerek elaludt, kimegy Austenhez. Szeplőske szerint Jack apaságra született, s örül annak, hogy a férfi meggondolta magát. Egy kis beszélgetés után a doki felkapja a nőt, és elindul vele a szoba felé. Jack azt bizonygatja, hogy jól van, így aggódó tekintetekkel maga körül elindul a sátra felé, hogy pihenjen. Eközben Miles, Sawyer, Claire és Aaron még mindig gyalogolnak. Straume hirtelen lövések, beszéd és sírás hangját hallja. Megkérdezi, kicsoda Karl és Danielle. Lehajol, félresöpör némi földet és növényt, így megleli a fenti személyek elásott holttesteit. James igyekszik lenyugtatni a zaklatott lányt, majd továbbindulnak. Juliet meglátogatja Jacket. A férfi szerint csak egyszerű ételmérgezésről van szó, de a nő vizsgálata után kiderül, hogy a doki vakbele begyulladt, meg kell műteni. Burke megkéri Sunt, hogy az orvosi állomásról hozzon el neki jó pár dolgot. Dan felajánlja segítségét, mivel ő tudja, hogyan néznek ki a listán szereplő eszközök. A Kwon-házaspár tiltakozik, ám miután Jin kap egy pisztolyt, hogy a megmentők menekülése esetén lábon lője őket, elfogadják a segítségnyújtást. Juliet folytatja a parancsok osztogatását: egy sterilizált helyre lenne szükségük, amin végrehajthatják a műtétet. Kate felhozza, hogy inkább menjenek az állomásra, ott minden megvan. A doktornő szerint ez lehetetlen, mert ha Jack vakbele perforálódik a mozgás következtében, meghal. Sawyerék pihenőt tartanak. Miles Clairet figyeli, de ezt James kiszúrja. Megfenyegeti a kínait, hogy tartson 6 méter távolságot a lánytól, különben baj lesz. Ezalatt a parton Bernard és Rose a rögtönzött műtőasztalt sterilizálják. A nő felhozza, hogy Jack betegsége merénylet is lehet, hiszen a Szigeten az emberek meggyógyulnak, nem megbetegednek. Juliet időközben leborotválja Shephard hasát. Közben nyugtatja, hogy sok ilyen beavatkozást csinált, nem lesz semmi baj. A doki tudatja, hogy eszméleténél akar lenni, segítene szeretne az operáció közben. Ezt úgy valósíthatnák meg, hogy Kate tartja a tükröt, aminek segítségével ő mindent láthat. Burke szerint inkább Bernard lenne a megfelelő segítség, hiszen ő fogorvos. Jack azonban hajthatatlan. Flashforward A doki a betegét kíséri ki. Éppen visszamenne az irodájába, de egy pillanatra megakad a szeme egy emberen, aki nagyon hasonlít az apjára. Közben kollégája a segítségét kéri egy esetben. El is indulnának, de a recepciós Shephard után szól, hogy őt keresik telefonon a Santa Rosa kórházból, egy barátról van szó. A férfi odasiet, s megtudja, hogy Hurley betegsége kezelhetetlenné vált, nem reagál semmiféle terápiára. Jack bemegy a szobába, s beszélgetni kezd Hugoval. A dagi szerint az Oceanic Six tagjai nem is jutottak ki a Szigetről, hanem mind meghaltak. Azzal támasztja alá állítását, hogy mindegyiküknek olyan csodás élete van, mintha a mennyországban élnének. Aztán felhozza, hogy szokott Charlieval beszélgetni, a minap meg is jósolta, hogy Jack meglátogatja, éppen ezért egy üzenetet is át kell adnia: „Nem nevelheted fel, Jack!”. A doki távozik, de Hurley utána szól, hogy átadja halott barátjának másik üzenetét is, miszerint valaki hamarosan meg fogja látogatni őt. Sunék elérik az orvosi állomást. Dan felajánlja Charlotte-nak, hogy bemegy előtte a biztonság kedvéért. Jin megjegyzi a feleségének, hogy szerinte Faraday szerelmes a lányba. Ezt hallva Lewis elmosolyodik, majd belép a bunkerbe. Bejutnak a rejtett szobába, ahol Juliet Sunt vizsgálta ki. A nő felhozza férjének, hogy a megmentők nem fognak segíteni nekik, a férfi azonban megnyugtatja feleségét, hogy hazajuttatja őt. A kis beszélgetést Charlotte fél füllel figyelemmel követi, ezt Jin észre is veszi. Milesék csapata még mindig a dzsungelt rója. Hirtelen megjelenik Frank, kezében egy elsősegély-dobozzal. Felhívja a túlélők figyelmét, hogy Keamy közeledik, el kell bújniuk, különben meghalnak. A négyes be is bújik egy bokor mögé, a következő pillanatban pedig megjelenik Keamy a csapatával. Aaron egy csuklásféle hangot hallat, ezt a zsoldos is meghallja. Lapidus tudatja, hogy sietniük kell, mert sötétedik, és éjszaka nem akar repülni Faraday útvonalán. A katona beleegyezik, így hát elindulnak a helikopterhez. A parton Juliet közli Kate-tel Jack kérését. A nő eleinte hadakozik, de végül belemegy a segítségbe. Shephard kilép a sátrából, és elindul a „műtő” felé. Burke is odébbáll, még intézkednie kell. A doki már végrendelkezne, de Austen elhallgattatja őt. Flashforward Jack a Santa Rosa előtt gondolkozik a kocsijában. Pár másodperc után hazahajt. Otthon felébreszti barátnőjét, és megkérdezi, hogy tényleg jó apának tartja-e. Miután megkapta a választ, megkérdezi Kate-t, hogy hozzá menne-e feleségül. Előkerül a gyűrű is, a nő igent mond, aztán pedig könnyes szemmel borul a doki nyakába. Bernard észreveszi, hogy társai visszatértek az orvosi állomásról. Juliet megkéri Sunt, hogy sterilizálja az eszközöket forró vízzel. Charlotte elsétálna, de Jin utána szól, s tudatja a nővel, tudja, hogy ért koreaiul. Felszólítja, hogy hagyja abba a hazudozást, különben Danielnek baja esik. Lewis megkérdezi, hogy Kwon mit akar. A férfi megkéri a nőt, hogy a feleségét vigyék el a Szigetről. Az antropológus beleegyezik, de miután a koreai távozik, elmosolyodik. Ezalatt a műtét is elkezdődik. Jack csak érzéstelenítőt kap, de mikor Burke észreveszi, hogy a betege még sem bírja olyan jól a beavatkozást, kizavarja Kate-t, Bernarddal pedig elaltattatja a dokit. Flashforward Shephard késő este még a munkahelyén elemzi a röntgeneket. Csipogást hall kintről, s észreveszi, hogy a füstjelző krepált be. Kiveszi az elemet belőle, ekkor viszont meghallja a fotelben üldögélő apját. Közben hátulról megjelenik a már ismert kollegina pedig Christian eltűnik. A nő Jack hogyléte felől érdeklődik. A doki elmondja a füstérzékelőt, majd megkéri munkatársát, hogy írjon fel neki némi nyugtatót, mert a teendők feltorlódtak, így a stressztől nem tud aludni. Miután megkapja a receptet, Shephard hazamegy. Észreveszi, hogy Kate telefonál valakivel. Érdeklődik, hogy kivel beszélt, de a nő csak annyit mond, hogy egy barátnőjével. Austen felmegy a hálószobába, Jack pedig beveszi a gyógyszerét, majd leöblíti egy üveg sörrel. Éjszakára Sawyerék tábort vertek, már mélyen alszanak. Claire észreveszi, hogy Aaron nincs mellette. Felkel, körülnéz, s meglátja apját, Christian Shephardöt, aki a kisfiút tartja a kezében. Időközben a műtét is véget ért, Bernard közli Kate-tel, hogy bemehet a sátorba. Odabent Juliet éppen a kábult Jacket varrja össze. Burke elmondja Austennek, hogy nemrég Shephard megcsókolta őt, de tudja, hogy nem szerelemből, hanem azért, mert magát akarta meggyőzni arról, hogy nem valaki másba szerelmes. Szeplőske megköszöni a doktornőnek a segítségét, aztán kilép a „műtőből”. Juliet szól a dokinak, tudja, hogy ébren van. Flashforward Jack otthon üldögél több üveg alkohol társaságában, mikor Kate is hazaér. Beszélgetni kezdenek, majd a férfi megkérdezi Austent, hol volt. A nő nem akar válaszolni, csak azt kéri a dokitól, hogy bízzon benne. Azonban ő (mint mindig) hajthatatlan, így kiderül, hogy Pulykatojás Sawyernek intézett el egy dolgot, amire még a Szigeten kérte meg, azt azonban nem árulja el, mit. Jack tudatja jegyesével, hogy James meghozta a döntését, a Szigeten maradt, ő viszont megmenekítette társai egy részét. Kate sírva megkéri Shephardöt, hogy birkózzon meg a problémáival, mert ilyen állapotban nem lehet (Austen) fia közelében. A doki erre magából kikelve közli a nővel, hogy ők nem is rokonok. Ezt azonban már Aaron is hallotta, hiszen ott állt tőlük pár méterre. Szeplőske odamegy a fiúhoz, Jack pedig odébbáll. Miles reggel a tüzet piszkálgatja. Sawyer észreveszi, hogy Claire eltűnt, és számon kéri a kínain, miért engedte el egyedül. Straume közli, hogy a 6 méter miatt nem követhette, ráadásul Littleton nem is volt egyedül, az apjával volt. James már leütné a férfit, ekkor azonban meghallja Aaron sírását. Elszalad a hang irányába, és meg is találja a fiút, de a nőt sehol sem leli. Kubinyi Miklós felső-kubini és deménfalvi Kubinyi Miklós (Deménfalu, 1840. november 7. – Árvaváralja, 1937. január 24.) földbirtokos, táblabíró, jogász, történész, régész, gyűjtő, heraldikus. Árva vármegye történelmének első kiemelkedő kutatója. Élete Kubinyi Miksa földbirtokos, több megyék táblabírája és Várady-Szakmáry Borbála fiaként született 1840. november 7-én Deménfalun. Apja halála (1849) után a középiskolai tanulmányait a kézsmárki lyceumban, majd az eperjesi collegiumban végezte. Később a pesti egyetemen szerzett ügyvédi oklevelet (1864). 1865-ben az árvaváraljai Thurzó uradalomnál alügyészi állást kapott. Az árvai uradalom főkormányzója gróf Zichy Edmund pártfogásába vette és 1875-ben kinevezte az uradalom fő ügyvédjének, majd 1877-ben jogigazgatójának. Az árvai uradalom sajátságos jog- és birtokviszonyai, fáradhatatlan kutatásai a gazdag levéltárban arra ösztönözték, hogy megírja Árva várának történetét. Árva megye régmúltját is kutatta, melynek során több ásatást végzett. Az 1876-os ősrégészeti kongresszuson megbízták a megye régészeti kutatásával. Eredményeit rendszeresen közölte, a leleteket pedig az árvai várban leltározta, majd az Árvai komposzeszorátus múzeumában, melyet 1869-ben alapítottak is kiállította. Később a leleteket a turócszentmártoni Szlovák Nemzeti Múzeumnak ajándékozta. A leletek csak 1939-ben kerültek Turócszentmártonba. Híres a pecsétgyűjteménye, melyet valószínűleg 1875-ben kezdett felhalmozni és majdnem 300 darabot számlál. A gyűjtemény magját a Thurzó család tagjainak levelezéséből nyert pecsétek alkotják, akiknek több tanulmányt is szentelt. Feltételezhetően Csergheő Géza is merített belőle a Siebmacher-féle címergyűjteményhez. A gyűjteményének szlovák nyelven Jozef Novák szentelt egy kötetet a Szlovákiai családi címerek sorozatában. Kitüntetései 1896 : Vaskorona-rend III. osztálya Főbb ásatásai és leletszerzései Alsókubin -Trniny Árvaváralja (urnatemető) Felsőkubin (urnatemető) Isztebne (bronz leletek) Komjatna (kardleletek) Krasznahorka (bronzkincs) Tupá skala Válogatás műveiből 1870-1872 Közlemények a Thurzó levéltárból ( Századok ) 1872 Árva vára. Történelmi tanulmány (második kiadás: 1890) 1873 Régi magyar ételrecipe (Századok) 1875 Heby török bég parancsa a hódoltság idejéből (Századok) 1876 Thurzó György (Zichy: Gróf Thurzó György levelei nejéhez I-II) 1879 Az árvai vár levéltárában őrzött pecsétgyűjtemény szám- és betűsorrend szerinti jegyzéke 1882 Ki volt Thurzó György nádor nagyanyja? (Századok) 1882 Felső-kubini urnatemető ( Archaeologiai Értesítő ) 1883 A felső-kubini urna-temető (Archaeologiai Értesítő) 1884 Das Urnenfeld von Felső-Kubin (Mittheilungen der Anthropologischen Gesellschaft in Wien XIII) 1885 Oroszlánkővári lelet (Archaeologiai Értesítő) 1885 Üdvözlő beszéd Szmrecsányi Dárius Árvamegye főispája működésének félszázados örömünnepe alkalmával Alsó-Kubinban 1885. júl. 1. 1886 Árvamegyei régészeti emlékek (Országos régészeti és embertani társulat Évkönyve) 1888 Bethlenfalvi gróf Thurzó Imre 1598-1621 (M. Tört. Életrajzok) 1887 3-4. sz. Oroszlánkői lelet (Vágvölgyi Lap) 1888 Egy XVI. és XVII. századi magyar czimer-album (Turul) 1888 Gondolatok egy lábbadozó kórágyánál. Naplótöredék 1876-ból. Kézirat. 1888 A komjáthnai bronzlelet (Archaeologiai Értesítő) 1889 Bethlen Gábor levele Justh Andráshoz (Századok) 1891 Árvamegye 1891 Fibula vagy szíj-tartó lemez (Archaeologiai Értesítő) 1892 Krasznahorkai bronz-lelet (Archaeologiai Értesítő) 1896 A Várady-Szakmáry család története (Turul) 1896 Ünnepi beszéd, melyet Árvamegye törvényhatósági bizottságának millennáris díszközgyűlése alkalmával tartott 1898 Az Árva-Váraljai urna-temetőről (Archaeologiai Értesítő) 1901 Az árvai várkápolna sirboltjai (Turul) 1902 Az isztebnei bronzleletről (Archaeologiai Értesítő) 1906 A felsö-kubíni Kubínyi család leszármazása Die vorgeschichtliche Denkmäler Oberungarns (Felső-Magyarország ősrégészeti emlékei, Árva megye - Az Osztrák–Magyar Monarchia írásban és képben) Dřevohostice Dřevohostice település Csehországban, Přerovi járásban. Dřevohostice Prusinovice, Turovice, Šišma, Nahošovice, Lipová, Radkova Lhota, Radkovy, Bezuchov és Hradčany településekkel határos. Lakosainak száma 1508 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Dřevčice Dřevčice település Csehországban, a Kelet-prágai járásban. Dřevčice Brandýs nad Labem-Stará Boleslav, Zápy, Jenštejn, Podolanka és Svémyslice településekkel határos. Lakosainak száma 798 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Allison Mack Allison Mack (Preetz, NSZK, 1982. július 29. –) német származású amerikai színésznő. Legismertebb szerepe Chloe Sullivan, a Smallville című sorozatban. Élete Szüleivel kétéves korában Dél-Kaliforniába költözött. Négyéves korától szerepelt tévéreklámokban. Hétéves volt, amikor beiratkozott a The Young Actors Space színésziskolába, Los Angelesben. Mellékszereplőként közreműködött a "Hetedik mennyország", valamint a "Providence" című sorozatokban, az áttörést a rövidéletű "Kate Brasher" című sorozat jelentette. Szerepelt mozi- ("Drágám, most mi mentünk össze!") és tévéfilmekben ("The opposite Sex", "My Horrible Year"). Egy alkalommal a Warner Brothers Kids csatornán, a "The Nightmare Room" című műsorban is szerepelt, Smallville-béli színésztársa, Sam Jones III oldalán. NXIVM-botrány és letartóztatás Allison Mack egy NXIVM (ejtsd: nexium) nevű, szexrabszolgasággal és más, súlyos visszaélésekkel vádolt szekta vezetőjének, Keith Raniere-nek a jobbkeze. A beszámolók szerint Mack a szervezet fő beszervezőjeként tevékenykedett és éveken keresztül rengeteg nőt csábított az NXIVM-be, hogy aztán részt vegyen a szexrabszolgává nevelésükben. A színésznőt az FBI 2018. április 20-án letartóztatta, 5 millió dolláros óvadék ellenében szabadlábon védekezik, akár hosszabb börtönbüntetést is kaphat. Filmjei The Ant Bully ( 2006 ) A legszörnyűbb évem ( 2001 ) Drágám, most mi mentünk össze ( 1997 ) Próbaidős angyalka ( 1996 ) Rózsarománc ( 1996 ) Elfojtott emlékek ( 1996 ) Dad, the Angel & Me No Dessert, Dad, Til You Mow the Lawn ( 1994 ) Camp Nowhere ( 1994 ) Kiáltás az igazságért ( 1993 ) Night Eyes Three ( 1993 ) A Message from Holly ( 1992 ) Magánügy ( 1992 ) Living a Lie ( 1991 ) Tökéletes menyasszony ( 1991 ) Elcserélt életek ( 1991 ) Eltűnt egy kisfiú ( 1989 ) Rendőrakadémia 6. – Az ostromlott város ( 1989 ) Televíziós szerepei Smallville ( 2001 – 2011 ) Opposite Sex ( 2000 ) Hiller and Diller ( 1997 ) WASP-12 b A Wasp-12 b egy exobolygó, amely a WASP-12 csillag körül kering, ami a Földtől 1400 fényévnyi távolságra van. Átmérője kb. 250 000 km. A legforróbb ismert exobolygó a Tejútrendszerben, a nappli felszíni hőmérséklete több mint 2600 °C. „Halálra ítélt” bolygó, amely annyira közel kering a csillagához, hogy a légkörét bekebelezi a központi égitestje. Keringési ideje 1,1 nap. A bolygónak hozzávetőlegesen 10 millió éve van hátra, utána beleolvad a központi csillagába. Nem valódi bolygó, inkább forró jupiter. A felszíni fényvisszaverő képessége (albedó) alapján sötétebb az olvadt szuroknál. A felszíni hőmérséklete olyan magas, hogy az alkáli fémek ionizált állapotban vannak és a hidrogénmolekulák atomokra bomlanak. Ezek alapján inkább kis tömegű csillagnak tekinthető, mint bolygónak. Aurora (bolygó) Az Aurora egy kitalált bolygó Isaac Asimov Alapítvány–Birodalom–Robot regényciklusában. Ez volt az űrlakók által elsőnek betelepített világ, melyet először 'Új Föld'-nek neveztek; körülbelül 3,7 parszek (12 fényév) távolságra volt a Földtől, a Tau Ceti csillagrendszerben. A bolygó földrajzi jellemzői Csillaga: Szín osztály : G-4 Tömeg : 9-szerese a Napnak Bolygó: Pályahajlás : 16º Forgási idő: 0,93 galaktikus standard nap Keringési idő : 0,95 galaktikus standard év Holdak: Tithonus Tithonus II Eredete és történelme A bolygót 2064-ben kezdtek el benépesíteni, két évvel azután, hogy Clinton Madarian egyik robotja intuitív módon kikövetkeztette a Naprendszer közelében található lakható bolygók helyét. A robotok segítségével ekkor indult meg a Külső Világok terraformálása, köztük is elsőként a Tau Ceti rendszer egyik bolygóján, melyet Új Földnek neveztek el. Később, utalva az űrlakó kultúra hajnalára, a nevet Aurorára változtatták, majd lassan kialakult egy teljesen robotizált társadalom. Közel kétezer év múlva az Aurorán alkotja meg R. Daneel Olivaw-ot, a humanoid robotot Roj Nemennuh Sarton és Han Fastolfe. Időszámításunk szerint 5024-ben, Elijah Baley és R. Giskard Reventlov (telepatikus robot) hatására az Aurora engedélyezi a Föld számára a gyarmatosítást, sőt technikai segítséget is nyújt nekik ebben. Han Fastolfe halála után a bolygó tanácsának élére Kelden Amadiro kerül, aki mindenképpen el akarja pusztítani a Földet. Neki és társának, Levular Mandamusnak nagy szerepe lesz később a Föld radioaktivitásának előidézésében. Évezredekkel később az auroraiak elhagyják a bolygójukat robotjaikkal együtt, és a Galaktikus Birodalom központjában, a Trantoron, azon belül is a Mycogen szektorban telepednek le. A bolygón közben a növény- és állatvilág teljesen elburjánzott, de főként az elvadult kutyák szaporodtak el. Ezt az odalátogató Golan Trevize, Janov Pelorat és Bliss is tapasztalja. Politika Az Aurora vezetője az elnök, akinek azonban csak névleges hatalma van, bár a bolygó tanácsa általában elfogadja az ő döntését. Az elnök dönt ugyanis a vitás helyzetekben, ahogy az látható volt Han Fastolfe és Kelden Amadiro esetében is. Ha a tanács végül leszavazza az elnököt, az lemondásra kényszerül, ezzel jelentős válságot idézve elő. Az Aurorának 200 000 000 lakosa volt, de rajtuk kívül itt élt még 10 000 000 000 robot is. A legnagyobb városa (egyben a Külső Világok legnagyobb városa) Eos volt, itt helyezkedett el Amadiro Robotikai Intézete, de itt lakott Han Fastolfe és Gladia is, miután áttelepült a Solariáról. Törpeharkályformák A törpeharkályformák (Picumninae) a madarak (Aves) osztályának harkályalakúak (Piciformes) rendjébe, ezen belül a harkályfélék (Picidae) családjába tartozó alcsalád. Kifejlődésük és rendszertani besorolásuk Habár ez a madárág, csak igen kevés fosszilis lelettel rendelkezik, a kutatók szerint a törpeharkályformák kifejlődése egyenes, nagyobb elágazás mentes volt. Feltételezések szerint, az afrikai és ázsiai elágazások újkeletűek. A molekuláris vizsgálatok, melyeket a történelem előtti földrajzi eseményekkel egyeztettek - fosszilis leletek hiányában -, a Sasia és Picumnus nemek, körülbelül a késő miocénben, azaz 8 millió éve alakulhattak ki. Alcsaládi szinten a nyaktekercsformák (Jynginae), a törpeharkályformák (Picumninae) és a harkályformák (Picinae) között igen kicsi molekuláris táv van; ami azt jelenti, hogy a három csoport nem olyan rég vált szét; a legjobb idő a miocén közepére, körülbelül 15 millió évre tehető. A későbbi, azaz a 3 csoport további feldarabolódása a pliocénben és pleisztocénben történt meg, és a földrajzi, illetve az éghajlati változásoknak köszönhető. A Nesoctites monotipikus nemet leválasztották egy önálló alcsaládba, mivel nagyon eltérőnek bizonyult a törpeharkályformák között. Tudnivalók Az idetartozó fajok többsége Dél-Amerika trópusi részein élnek. Azonban az egyik afrikai és 3 faj ázsiai elterjedésű. Mint minden harkálynak, ezeknek is nagy fejük és hosszú nyelvük van. Továbbá lábaikon két ujj előre, míg két ujj hátra mutat. Más harkályoktól eltérően nincsenek, erős és merev farktollaik. A szürkés és barnás mintázatú tollazataik kiváló álcát biztosítanak nekik. A csőrük rövidebb és kevésbé vésőszerű; inkább a rothadt fák túrásához valók. Legfőbb táplálékuk a rothadó fákban élő rovarlárvák. Fészkeiket már meglévő odvakba, üregekbe készítik; sajátot nem vájnak maguknak. A tojásaik fehérek. Rendszerezés Az alcsaládba az alábbi 2 madárnem és 30 faj tartozik: Picumnus Temminck , 1825 – 27 faj Sasia Hodgson, 1837 – 3 faj Magny-le-Freule Magny-le-Freule település Franciaországban, Calvados megyében. Lakosainak száma 328 fő (2015). Magny-le-Freule Bissières, Croissanville, Méry-Corbon, Mézidon-Canon, Ouézy és Biéville-Quétiéville községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Tengeri leguán A tengeri leguán (Amblyrhynchus cristatus) a hüllők (Reptilia) osztályába a pikkelyes hüllők (Squamata) rendjébe a gyíkok (Sauria) alrendjébe és a leguánfélék (Iguanidae) családjába tartozó faj. Az egyetlen valódi tengeri gyík. Előfordulása A Galápagos-szigetek tengerpartjain honos. Megjelenése A hím testhossza 75 centiméter, a testtömege 1,5 kilogramm, a nőstény 60 centiméter hosszúra nő meg. A tengeri leguán szürkészöld színe nászidőszakban vörösre változik. A hőmérséklet hatással van színükre: a hideg tengerből kimászó leguánok majdnem feketék, csak napozás után nyerik vissza rendes szürkészöld színüket. Testfelépítésük és háti tarajuk a többi nagy testű leguánéra hasonlít, de farkuk robusztusabb és oldalról lapított. Életmódja Mivel a víz alatt tengeri moszatokat legelnek, sómirigyük van, ami kiválasztja szervezetükből a táplálékkal szükségszerűen legelt sót. Napozás közben fehér pára formájában folyamatosan csapódik ki a só ezekből a mirigyekből. A tengeri leguánok nappal aktívak és a szaporodást követően fészekaljanként 2-3 tojást raknak, melyekből később kikelnek az utódok. Sauviat Sauviat település Franciaországban, Puy-de-Dôme megyében. Lakosainak száma 537 fő (2015). Sauviat Augerolles, Courpière, Domaize, Saint-Flour és Tours-sur-Meymont községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Mohs-féle keménységi skála A Mohs-féle keménységi skála az ásványok karcolási keménységének jellemzésére használatos 10 fokozatú skála. Lényege, hogy minden nagyobb sorszámú ásvány karcolja az előtte álló, nála kisebb sorszámúakat. Két fokozat közé eső keménységet törtszámmal jelölik. Összeállítója Carl Friedrich Christian Mohs osztrák mineralógus és fizikus. A skála az ásványok előzetes, terepi határozásához ad kiváló segítséget, különösen, ha tűt, zsebkést és egy kisebb üvegdarabot is magunknál tartunk. Az ásványok keménysége Az ásványok keménysége különféle módszerekkel határozható meg, aminek alapján a keménységnek különböző változatai ismeretesek: karcolási, csiszolási, nyomási és fúrási keménység. A keménység egyébként vektoriális sajátság és nagyban függ a hasadástól: a keménység mindig a hasadási lapon a legkisebb, erre merőlegesen a legnagyobb. A metamorf keletkezésű disztén (kianit) esetében például 4 és 7 közötti keménységi értékek mérhetők a különféle orientációjú kristálylapokon. Erre utal régebbi elnevezése is: disz = kettős, sztenosz = erősség (görög). Perfect Life A Perfect Life (magyarul: Tökéletes élet) című dal Németországot fogja képviseli a 2017-es Eurovíziós Dalfesztiválon, Kijevben. A dalt a német Levina fogja előadni a döntőben. Az előadó a NDR közszolgálati televízió Unser Song című műsorán nyerte el a jogot, hogy képviselje az országát a dalfesztiválon. Issenhausen Issenhausen település Franciaországban, Bas-Rhin megyében. Lakosainak száma 105 fő (2015). Issenhausen Buswiller, Bosselshausen, Kirrwiller, Lixhausen, Ringendorf és Zœbersdorf községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Csecsemőmirigy A csecsemőmirigy, más néven timusz (latinul thymus) egy nyirokszerv, a T-limfociták érésének legfőbb helye. A mellkasban helyezkedik el, közvetlenül a szegycsont mögött. Emberben a pubertáskorra éri el legnagyobb fejlettségét, majd állománya folyamatosan elzsírosodik. A csontvelőből származó T-limfocita-előalakok a csecsemőmirigyben pozitív, majd negatív szelekción esnek át, melyek során kb. 99%-uk apoptózist (programozott sejthalált) szenved. A pozitív kiválasztódás során azok a sejtek pusztulnak el, melyek nem képesek az antigén-felismerésre, s így haszontalanok. A negatív szelekció során pedig azok pusztulnak el, amelyek az egyed saját molekuláit is antigénként ismerik fel, s ily módon veszélyt jelentenének a saját szervezetre. A csecsemőmirigyben jelen lévő limfocitákat timocitáknak nevezik. Az emberi csecsemőmirigy fejlődéstana A csecsemőmirigy hámja a harmadik pár garattasak elülső szárnyaiból száll le végleges helyére, a későbbi mellkasba, ahol a kétoldali timuszlebeny egyesül. Ezt követően (a 7–8. embrionális héten) a kraniális dúclécből származó mezenchimális tok veszi körül a hámtelepet, és sövényeket bocsát belé. Később (a 10–11. héten) T-limfocita-előalakok és az ún. járulékos sejtek telepednek meg a fejlődő csecsemőmirigyben. Az emberi csecsemőmirigy anatómiája A csecsemőmirigy a szegycsont mögött, a gátorüregben elhelyezkedő, kötőszövetes tokkal körülvett, két lebenyből álló, lapos szerv, melyen elkülöníthető egy külső kéreg és egy belső velőállomány. A kötőszövetes tok sövényeket bocsát a szerv kéregállományába, 0,5–2 mm átmérőjű lebenykékre osztva azt. A timusz tömege a pubertáskorban 30–40 g, később ez az elzsírosodással párhuzamosan csökken, így felnőttben már csupán kb. 5 g. A szerv vérellátását a bal és jobb oldali belső mellkasi verőér (arteria thoracica interna) biztosítja. Az artériák elágaznak a szerv tokjában, s ágaik a kötőszövetes sövények mentén haladva a velőállományba lépnek. A kéreg-velő határról indulva kapillárishurkok szövik át a kéregállományt. Az emberi csecsemőmirigy szövettana A csecsemőmirigy tokját főként kollagénrostok és elasztikus rostok hálózata alkotja. Benne vérerek és elvezető (efferens) nyirokerek futnak. A timusz állományának alapját egy ún. hámretikulumsejtekből álló hálózat képezi, melynek nyúlványos sejtjei között fejlődésben lévő T-limfociták (ún. timociták) töltik ki a teret. A hámretikulumsejtek valódi hámsejtek, és alaphártyával rendelkeznek. A szerv állományában kisebb számban előfordulnak egyéb, ún. járulékos sejtek (makrofágok, dendritikus sejtek, mioid sejtek) is. Érésük során a kapillárisokból kilépő T-limfocita-előalakok a kéreg külső, tokhoz közeli része felől a velőállomány felé haladnak, miközben nagy részük elpusztul. Ezért a kéregben még sok T-limfocita látható, míg a velőállományban már jelentősen lecsökken az arányuk. A kéregben a limfociták csoportjait gyakran dajkasejteknek nevezett hámretikulumsejtek ölelik körül. Diffúzan jelen vannak makrofágok is, melyek az apoptotikus limfocitákat kebelezik be. A kéregállományban futó kapillárisokat hámretikulumsejtek és azok alaphártyája veszik körül, részt véve az ún. vér–csecsemőmirigy gát képzésében. E gát felelős azért, hogy csak bizonyos anyagok juthassanak be a szerv állományába, az érő limfociták közé. A velőállományban néhány hámretikulumsejt egymásra hagymahéjszerűen rétegződve majd keratinizálódva ún. Hassal-testeket képez. E képletek funkciója még nem tisztázott. A velőben fordulnak elő az interdigitáló dendritikus sejtek, melyek a szervezet saját antigénjeit mutatják be a T-limfocitáknak. Itt találhatók az ún. Hammar-féle mioid sejtek is, szerepük még ismeretlen. Az emberi csecsemőmirigy működése A csontvelőből származó T-limfocita-előalakok, nagyrészt a timuszhormonok segítségével az érpályán keresztül eljutnak a csecsemőmirigybe, és annak állományába hatolnak. Itt vándorolni és osztódni kezdenek, majd TCR-génjeik átrendeződnek. [A TCR (T-sejt-receptor) egy sejtfelszíni kétláncú fehérje, melynek feladata az antigén-felismerés.] Ezután a T-limfociták 0,5–1%-a γδ-TCR-kifejezővé válik, majd visszakerül a keringésbe, és elhagyja a csecsemőmirigyet. Azonban a limfociták több mint 99%-a αβ-TCR-, CD4- és CD8-expresszálóvá válik, majd ezt követően pozitív és negatív szelekción esik át. Végül a sejtek megszüntetik vagy CD4- vagy CD8-expressziójukat, és kikerülnek a keringésbe. Az eztán CD4-et kifejező (CD4+) sejteket segítő (helper) T-limfocitáknak, a CD8-at kifejezőket pedig citotoxikus T-limfocitáknak nevezzük. [A timuszon belül tehát a kettősen negatív (CD4−CD8−) limfociták kettősen pozitívvá (CD4+CD8+) válnak, majd CD4+CD8− -vá vagy CD4−CD8+ -vá.] A TCR β- és α-láncok génjeinek véletlenszerű átrendeződése miatt sokféle T-limfocita keletkezik. A pozitív szelekció során annak kell eldőlnie, egyáltalán képesek lesznek-e majd a szervezet sejtjei által bemutatott antigéneket felismerni. Ennél a kiválogatódásnál a dajkasejtek MHC-jéhez kis erősséggel kötődni képes T-limfociták túlélnek, az erre képtelenek elpusztulnak. [Az MHC (fő hisztokompatibilitási komplex) az a fehérje, ami a szervezet minden sejtjének felszínén jelen van, és bemutatja a sejtben jelen lévő antigéneket az immunrendszernek.] A túlélt T-limfociták ezután negatív szelekción esnek át: az interdigitáló dendritikus sejtek és a makrofágok MHC-fehérjéik közvetítésével olyan antigéneket mutatnak be nekik, melyek az egyed saját molekuláit tartalmazzák. Ha a limfociták ezekhez az MHC-antigén komplexekhez kötődnek, az nem kívánatos, ugyanis a szervezetbe kikerülve a saját sejteket támadnák meg. Ezért ezek itt elpusztulnak. Viszont azok a T-limfociták, amelyek nem kötődtek erősen az MHC + saját antigén komplexekhez, valószínűleg képesek lesznek feladatuk végrehajtására, ezért kikerülnek a keringésbe. Összefoglalva: először azok a sejtek élnek túl, melyek gyengén kötik az MHC-t, majd azok, melyek nem kötik erősen a saját antigént bemutató MHC-t. A túlélt T-limfociták feladata az lesz, hogy az idegen antigént bemutató MHC-khez kötődjenek. A csecsemőmirigy betegségei A csecsemőmirigy állománya a serdülőkort követően élettani viszonyok között is fokozatosan elzsírosodik. Ezt a folyamatot felgyorsítják olyan károsító hatások mint stressz, betegségek, éhezés, ionizáló sugárzás és szteroidkezelés. A csecsemőmirigy betegségei ritkák. Hiányozhat vagy csökkent működésű lehet a timusz egyes fejlődési rendellenességekben, mint DiGeorge-szindróma, Nezelof-szindróma, Wiskott–Aldrich-szindróma, ataxia teleangiectasia. Fejlődési rendellenességként előfordulhatnak ártalmatlan ciszták is. Timuszhiperplázia során a szerv mérete megnő. Masszív formában a timociták felgyülemlenek, follikuláris formában pedig (mely autoimmun betegségekre jellemző) nyiroktüszők jelennek meg a szervben. A csecsemőmirigy daganatai közül a jóindulatú vagy invazív timóma és az egyértelműen rosszindulatú timuszrák a hámretikulumsejtekből indulnak ki. Előfordulhatnak a timuszban limfómák, csírasejtes daganatok, neuroendokrin daganatok és mezenchimális daganatok is. Forrás Falus A.: Az immunológia élettani és molekuláris alapjai . 3. kiad. Semmelweis Kiadó, Budapest, 2001. ISBN 963-9214-17-5 Kopper L., Schaff Zs. (szerk.): Patológia . 2., jav. kiad. Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2006. ISBN 963-226-075-9 Szentágothai J. , Réthelyi M. : Funkcionális anatómia . 8. átd. bőv. kiad., Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2002. ISBN 963-242-564-2 Röhlich P.: Szövettan . 2. jav. kiad. Semmelweis Egyetem Képzéskutató, Oktatástechnológiai és Dokumentációs Központ, Budapest, 2002. ISBN 963-9129-37-2 Calahorra Calahorra település Spanyolországban, La Rioja autonóm közösségben. Calahorra Aldeanueva de Ebro, Autol, Quel, Pradejón, Sartaguda, Andosilla, San Adrián és Azagra községekkel határos. Lakosainak száma 23 737 fő (2017). Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Aardvark Records Az Aardvark Records egy brit lemezkiadó, mely Andrew Reeve és Alex di Saviola nevéhez fűződik. A lemezkiadó megjelenései között többnyire indie rock, elektronikus tánczenei, és popzenei kiadványok, valamint felnőtt kortárs kiadványok szerepelnek. A kiadó hamar elismerést szerzett az Egyesült Királyságban, illetve az Internet megjelenésével új lehetőségek jelentek meg, így a kiadó kiadványai podcasting segítségével gyorsan terjedtek a médiában. Tánczenei előadók Air One (Euro dance, Trance) Chris Hale (Chillout, Downtempo Nu Jazz) Clubbfire (Hard Trance, Euro Techno) Division (Techno, Euro Techno) EricM (Prog House & Trance) Firedance (Hard House, Euro Techno) Front (band) (Uplifting Trance) Hardformers (Techno, Hardstyle) Jason Sean (Trance) Jeff Alford (PsyTrance Krash Kourse (Hard PsyTrance) Ninja Kodou (Break Beat & Psytrance) Phil Hiett (Trance) QED (együttes) (Euro Dance, House) Rados (Electronica, World Dance) Staedler & Waldorf (Drum n Breaks) Torso (Ambient, Chillout, Nu Jazz) Yahel (Trance, PsyTrance) Yuto (Trance / Cyber Trance) Zetan Spore (PsyTrance) Rock és pop előadók The Truths (band) (Rock / Alt-rock / Genius / The Future) Callel ( Prog Rock) Adrenalizer ( Prog Rock) Darrell Delk ( MOR Rock) Everett Young (AAC Pop) Jaff (Indie Rock) Kel Pritchard (World / Ambient) Kym Franklin & The Cleft Way (Soul)Liquid Factor (Pop / Dance) Little Spitfire (Indie / Alternative) Riveraire (AAC Pop) Satya Graha (Pop Rock & Americana) Steve O' Connor (Acoustic Pop) The Code (Rock) Világzene és meditációs előadók Galaxy (meditation) Labdacsbogárfélék A Labdacsbogárfélék (Byrrhidae) a rovarok (Insecta) osztályában a bogarak (Coleoptera) rendjébe, azon belül a mindenevő bogarak (Polyphaga) alrendjébe tartozó család. Agardit Az agardit rézlelőhelyek oxidációs rétegében fordul elő. Akkor keletkezik, ha az elsődleges ércekben (mint például a xenotimban) csekély mennyiségben ritkaföldfémek vannak jelen. Képlete: (Ce,La,Nd,Y,Ca)Cu6(AsO4)3(OH)6·3(H2O) Először 1970-ben írták le őket a németországi Fekete-erdőben. Jules Agard francia geológusról nevezték el. 3,6-3,7 Üvegfény Nem felismerhető Egyenetlen Merev Hexagonális, tűszerű Hasonló ásványok Az egyes agarditásványokat egyszerű eszközökkel csak nehezen lehet megkülönböztetni egymástól és a mixittől, egyébként nagyon jellegzetesek.A malachit sósavval érintkezve pezseg. Gornje Sitno Gornje Sitno település Horvátországban Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Splithez tartozik. Fekvése Split központjától légvonalban 13, közúton 20 km-re keletre, a Mosor-hegység lábánál fekszik. Története Sitno a középkorban a Poljicai Köztársaság egyik kantonát képezte. Plébániáját 1495-ben említik először, mely azt jelenti, hogy már a középkorban Poljica középső részének egyik plébániája volt. Gardazori érsek 1625-ben tett egyházlátogatáskor írja, hogy plébániája a török uralom idején is végig fennállt. Ekkor a sitnoi plébániában kétszáz lelket számláltak. Plébániatemploma a Szent Kelemen plébániatemplom volt, mely a mai Sitno Gornjén áll. 1806-ban az osztrákokat legyőző franciák uralma alá került. 1807. június 5-én Stobreč határában zajlott az a csata, melyben a Marmont tábornok vezette francia csapatok véget vetettek a 13. század óta létező Poljicai Köztársaságnak. Ez egyúttal a Poljicai Köztársaság megszűnését jelentette. Napóleon lipcsei veresége után 1813-ban újra az osztrákoké lett. A településnek 1857-ben 519, 1910-ben 181 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1921-ben a régi sitnoi plébániát két részre, Sitno Donjéra és Sitno Gornjéra osztották fel. A háború után a szocialista Jugoszláviához került. 1991 óta a független Horvátországhoz tartozik. 2011-ben a településnek 392 lakosa volt. Lakosság (1857-ben, 1869-ben, 1890-ben, 1921-ben és 1931-ben az adatok Split egy részének lakosságát is tartalmazzák.) Nevezetességei Szent Lukács evangélista tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma a falun kívül, a Dubravára vezető út felett, a Klanacon áll. Érdekes elrendezésű épület nyolcszögű apszissal, felette kupolával, melyből a templomhajót építették ki. 1625-ben Garzadori érsek látogatásakor ezt a templomot Mindenszentek kápolnaként említi, mely azt jelenti, hogy az épületet csak később bővítették. A hajó északi oldalán oldalkápolna található, melyet sekrestyeként használnak. A hajó végében található a kórus, a padozatot kőlapok fedik. A déli kapuzat fölött az 1713-as évszám látható bevésve. A templom tetejére kőkeresztet helyeztek, melyre glagolita jelekkel az 1742-es évszámot vésték. A homlokzat közepén körablak látható, melyet kőkereszt díszít. A homlokzat felett magasodik a pengefalú harangtorony, melyben ma két harang van. 1625-ben, 1682-ben, de még a 18. században is valamennyi egyházi vizitáció Mindenszentek templomot említ. A főoltár képe is a Mindenszenteket ábrázolta és ez az oltárkép a mai napig fennmaradt. A főoltáron kívül két mellékoltár volt, melyek közül az egyik képén Szent Kozma, a másikon pedig Szent Lukács volt látható. Szent Lukács kultusza az idők folyamán annyira növekedett, hogy végül a templomot is Szent Lukács templomként nevezték. A templom külső kinézetét tekintve nagyobb méretű másolata a jóval régebbi Szent Kelemen templomnak. Gornje Sitno és Dubrava határán áll a régi plébániatemplom, melyet Szent Kelemen tiszteletére szenteltek. 1921-ig ez volt a település plébániatemploma. Az épületet hosszú története során többször is átépítették. Legrégibb része dongaboltozatos a hajó, mely a 12. századból származik. Ezt a legrégibb templomot a 14. században bővítették úgy, hogy elől nyitott előteret, az északi oldalon pedig egy kisebb előteret építettek hozzá. A 15. század elején az épületet gótikus stílusban magasították és a bejárathoz lépcsőkön lehetett felmenni. Ezzel egyidejűleg a templom a spliti székesegyház mintájára nyolcszögletes, kupolás szentélyt kapott. A homlokzatra gótikus pengefalú harangtorony épült, melyben egy harangot helyeztek el. Az épületet 1968-ban védett kulturális emlékké nyilvánították. A falu központjában áll a Szent Rókus kápolna, mely 1975-ben épült a korábbi kápolna helyén. A régi kápolna valószínűleg 19. századi volt. Szent Rókus szobrát Josip Perica donje sitnoi plébános hozta a II. világháború idején a romos spliti Szent Rókus templomból. A Szent Miklós kápolna a falutól négy kilométerre áll nyugatra. 1912-ben építették a régi kápolna helyén. A II. világháború idején elpusztult és 1990-ben építtette újjá Pavić plébános. A Szent Kozma és Damján kápolna a falutól három kilométerre nyugatra egy hegyen áll. A régi kápolnát már 1625-ben említi Garzadori érsek. Az olasz megszálló csapatok rombolták le 1943-ban. 1994-ben a régi helyén építtette újjá Pavić plébános. Érdekesség, hogy az újjáépítéshez a horvát haditengerészet egyik harci helikopterét is igénybe vették. Montoussé Montoussé település Franciaországban, Hautes-Pyrénées megyében. Lakosainak száma 247 fő (2015). Montoussé Escala, La Barthe-de-Neste, Bizous, Gazave, Izaux, Montsérié, Saint-Arroman és Tuzaguet községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Albin Johann Baptist von Meddlhammer Albin Johann Baptist von Meddlhammer, írói álneve August Ellrich (1777–1838) német író. Hazánkban több ízben megfordult, sőt itt tartózkodott is, mert a magyarországi viszonyokat ismerte és színészetünket figyelemmel kísérte. Művei: Die Ungarn wie sie sind. Berlin, 1831. (második kiadás 1833) Genrebilder aus Oestreich und den verwandten Ländern. 1833. Humoristiche und historische Skizzen aus den Jahren der Revolution-Kriege, Meissen, 1835 John Brown (szolga) John Brown (1826. december 8. – 1883. március 27.) Viktória brit királynő személyes szolgája és Albert herceg halála után a királynő lelki támogatója. Korai évek John Brown 1826. december 8-án született a skóciai Crathie-ban. Három testvére a Brit-hadseregben szolgált. Először 1848-ban a félkész állapotban lévő Balmorali kastélyban kezdett el kültéri munkásként vagyis "ghillie"-ként dolgozni, amit Albert-herceg építtetett. 1851-ben a királynő komornyikává léptették elő. Viktória szolgájaként 1861-ben Albert herceg tífuszban mindössze 42 éves korában elhalálozott. Viktória depresszióba esett. Brown mindenben támogatta az uralkodót aki lassan de biztosan felépült. Köszönetét kinyilvánítandó, a királyné létrehozta a "Hű Szolga érmet" amit csakis a leghűségesebb szolgák kaphattak meg. A férfi teljesen a bűvkörébe kerítette a királynőt, együtt ittak, s – szembemenve az etikettel – Brown a királynő hálószobája mellett aludt. Viktória innentől fogva „Kedvesemnek” nevezte a férfit a neki címzett levelekben, majd a sajtó szerint szexuális érintkezésre is sor került a Loch Ordie-i túra alkalmával. A kilenc hónappal később Svájcban megszületett gyermekről szóló történetet sokan azonban alaptalannak tartották, mondván, a királynő akkor már 46 éves volt, ami igencsak kockázatossá tette a terhességet, különösen a viktoriánus kori Nagy-Britanniában. Viktóriát a liberális sajtó Mrs. Brownnak, a férfit pedig a királynő India császárnőjévé koronázása után India császárának kezdte nevezni. A sajtó és a társadalom össztüze közé szorult férfi imázsát csak bátor tette mentette meg, amikor 1872-ben egy királynő elleni merényletet akadályozott meg. Svájcba tett utazásuk alatt állítólag össze is házasodtak ahol Viktória álnéven, Kent grófnőjeként mutatkozott be. Lewis Vernom Harcourt a brit Liberális párt elnökének naplója egyik bejegyzése szerint Norman Macloud tiszteletes halálos ágyán különös vallomást tett: -Megbánta, hogy Svájcban, titokban összeházasította John Brown-t és Viktória királynőt. Brown 1883. március 27-én, 56 évesen hunyt el a Berkshire-i Windsor kastélyban. Milarepa Milarepa (ejtsd: Milarépa, tibeti: ������������������; kb. 1052–1135), más néven Dzsecün Milarepa (Wylie-féle átírásban: Rje-btsun Mi-la-ras-pa, a népszerű angol átírásban: Jetsun Milarepa) a tantrikus tibeti buddhizmus egyik legfontosabb alakja, akit a buddhizmus egyik legnagyobb szentjeként tartanak nyilván. Nemcsak a legnagyobb tibeti költők és misztikusok egyike, de egyike a „Marpa Kagyü” hagyomány négy vonaltartójának, s tőle származtatják a buddhizmus úgynevezett lámaista irányzatát és a Karma Kagyü vonalat is. Születése Milarepa Tibetben született, a Kjanga Ca (Khyanga Tsa) nevű település egyik legszebb, négyoszlopos, nyolctornácos házában, jómódú családban. Családneve Dzsosze (Josay) volt, s a nomád törzs, amelyhez a család tartozott, a Kjungpo (Khyungpo) nevet viselte. Szülei a Mila Thöpaga, azaz „Örömhír” nevet adták neki, gyermekük születésének örömére. Később, Sákjamuni buddha tanításainak, a Dharmának (törvény, tan) az egyik legismertebb tibeti követője és tanítójaként a Dzsecün (Jetsun), azaz „tiszteletre méltó mester” megszólítást érdemelte ki híveitől. Apját Mila Serab Gyalcen-nek (Mila Sherab Gyaltsen), „Bölcsesség Jelképének”, anyját Nyangca Kargyen-nek (Nyangtsa Kargyen) hívták. Mikor Mila négyéves volt, megszületett egyetlen leánytestvére, akit Peta Gönkji-nek (Peta Gonkyi), „Boldog Őriző”-nek neveztek el. Milarepa születésének dátumáról nincs egyértelmű álláspont, egyes kutatók szerint 1033-ban, mások szerint 1038-ban, megint mások szerint 1040-ben jöhetett a világra. A Mila Khabum szerint, mely Milarepa tibeti nyelvű életrajza, születésének legvalószínűbb dátuma 1052, halálának dátuma pedig 1135 lehetett. Legfontosabb tanítványa, Recsungpa, az általa írt életrajzban úgy említi, hogy mestere a Nőstény Víz-Sárkány évének első őszi hónapjában, annak huszonötödik napján született. A kezdetek A jómódú család gazdagságban töltött élete Mila hétéves koráig tartott, mikor a családfenntartó apa egy betegség következtében meghalt. Végrendeletében, fia nagykorúvá válásáig annak nagybátyjára és nagynénjére bízta feleségét és két gyermekét, valamint tekintélyes vagyonának és birtokának kezelését. A kapzsi nagybátyja és nagynénje azonban, apja bizalmát megcsúfolva, annak feleségét és két gyermekét kisemmizte és cselédsorban tartotta, miközben sem rendes ruhát, sem tápláló ennivalót nem adott nekik. Amikor Mila elérte a tizenöt éves kort, édesanyja összehívta a rokonságot és a szomszédokat egy nagy lakomára, és ott bejelentette, hogy miután fia elérte a nagykorúságot, nősülni akar, és földjeit, nyájait, birtokát saját kezelésébe akarja venni. Az apa végakaratát a kapzsi nagybácsi olvasta fel a lakomán, aki a kihirdetés végén kijelentette, hogy megboldogult öccse a vagyontárgyakat annak idején mind tőle és feleségétől kapta kölcsön, és s halálakor csupán visszaszállt rájuk a saját, jogos tulajdonuk, minek következtében Nyangca Kargyen és gyermekei semmire nem jogosultak a vagyonból. Miközben Milát és családját elzavarták a háztól, gúnyosan azt találták mondani neki, hogy „Nincs semmid, hogy harcolhass. Ha szegény vagy, harcolj ellenünk varázslással!” A bűn útján Az igazságtalan megaláztatások Mila anyjában bosszúvágyat keltettek, s elkeseredettségében elküldte a fiát, hogy kitanulja a fekete mágia mesterségét, s hogy bosszút álljon mindazokon, akik tönkretették családja életét. Megesküdött fiának, hogyha ezt nem teszi meg, akkor önkezével vet véget az életének, s ennek súlya őt egész életében kísérni fogja. Abban az évben, mikor Mila visszatért a faluba a fekete mágia mesterétől, Nyag Jung Tön Tehro Gyel lámától, aki a „Nyag Rettenetes Győzője, Szörnyűséget Tanítója” nevet viselte, rendkívül gazdag termés mutatkozott a gabonaföldeken. Milarepa a szülőfalujához közel eső dombról pusztító erejű jégesőt varázsolt a termőföldek fölé. A jeges vihar teljesen tönkretette a kiválónak ígérkező termést, s miközben a települést szinte teljes egészében a földdel tette egyenlővé, a rokonság nagy részét, nőket és gyerekeket sem kímélve, egyaránt kíméletlenül elpusztította. Harmincöt ember „fejét és vérző szívét” áldozta fel varázslatával, s csak nagybátyját és nagynénjét hagyta életben, hogy tanúi legyenek a bosszújának. Kjanga Ca falu lakói, akik többségében Mila családjának rokonai voltak, s valamilyen szerencsével túlélték a pusztító csapást, hajtóvadászatot indítottak Mila és anyja ellen, akik az üldözők haragja elől menekülni kényszerültek. A Dharma útján Bár a gonosztettek az igazság érvényesítésének érdekében történtek, a kíméletlen pusztítás és a gyilkolás miatt érzett bűntudat felébresztették Mila lelkiismeretét, aki ezért elhatározta, hogy életének hátralévő részében csupán a jót fogja szolgálni, és Buddha tanításainak követésével a Dharma, vagyis a Tan nemes ösvényén kíván tovább haladni. Harmincnyolc éves korában, hogy gonosz cselekedeteiért bűnbocsánatot nyerjen, Milarepa a tibeti buddhizmus nagy gurujának, Marpának (Marpa Locava, szül: Marpa Csökji Lodrö, 1012-1097) a tanítványává szegődött, és a mesterében való bizalom és az odaadás szigorú próbáinak alávetve magát, a megvilágosodáshoz vezető úton kezdett munkálkodni. Naropa (956-1041) híres indiai jóginak a tanítványát, Marpát, a Fordítónak nevezték, mert a magasztos Naropától kapott szent iratokat szanszkritból tibeti nyelvre fordította. Marpának és feleségének, Dagmema-nak Mila érkezése előtt különös álma volt, amely megjövendölte egy majdani híres, nagyszerű tanítvány eljövetelét, akinek fénye betölti az egész világot, és minden lényt megszabadít a szenvedés körforgásából. A Tan szakértőjeként, mint megvilágosodott mester, Marpa azt a kegyetlen és céltalan feladatot adta tanítványának – mint aki szüntelenül meggondolja magát s elfelejti előző utasításait –, hogy újra meg újra felépítsen és mindannyiszor le is romboljon egy-egy hatalmas kőből rakott tornyot, amelyet fiának szán ajándékul. A megerőltető és idegőrlő munka során Mila súlyosan megbetegedett, de karmája megtisztult az ártó cselekedetek súlyától. Milát, aki ekkor már negyvennégyéves volt, végül a tanítója a beavatottak közé fogadta, s minden tanítást maradéktalanul átadott neki. A lámától kapott beavatás a „Repa” (a vászonruhába öltözött jógik elnevezése) név használatára jogosította fel a Tan követőjét, így lett Mila Thöpagából Milarepa. A megvilágosodás Anyja halálakor Milarepa egy barlangba vonult vissza a hegyek közé, hogy élete hátralévő részét meditációval töltse. A bölcs csupán csalánból főzött ételeken élt, és bár mindössze egy vászonköntös volt rajta (a Milarepa név teljes jelentése: „Mila, a vászonba öltözött”), a legkeményebb telet is átvészelte a pszichikai hőt termelő tummó gyakorlat segítségével. Mint mondják, Milarepa a remeteként eltöltött évek során hihetetlen pszichikai erőre tett szert, és a teljes megvilágosodás állapotába jutott. Képes volt testéből kilépve közlekedni, átlépni más világokba és létformákba, és át tudta alakítani magát madárrá, lánggá vagy akár folyóvízzé is. Saját dalainak tanúsága szerint a tudatán való munkálkodást a hindi jógikkal ellentétben nem sanyargatásnak élte meg, hanem folyamatos boldogságot és örömöt tapasztalt, ahogyan egyre magasabb szintű megvalósításokra tett szert. A hagyomány szerint ő volt az első olyan emberi lény, aki egyetlen élet alatt vált tökéletes buddhává, vagyis egyszerű emberi lényként megvalósította a Dharmát, elérte a teljes megvilágosodás állapotát, a buddhaságot. Megpróbáltatásairól, tapasztalatairól folytonosan beszámolt mesterének és tanítványainak, s az imáit és beszámolóit taglaló énekeivel Tibet-szerte ismertté vált. Milarepa halála Milarepát életében több irigy és féltékeny láma próbálta ellehetetleníteni vagy akár meggyilkolni. Mikor távozásának idejét elérkezettnek látta, hagyta, hogy egy féltékeny és kapzsi tudós, Gese Capua egy ajándékként készített mérgezett étellel megvendégelje. Tudta, hogy az étel mérgezett, de cselekedetével kinyilatkoztatta, hogy bár könnyedén semlegesíthette volna szervezetében a mérget, mégis az emberi gonoszságnak egy jelentős részét viszi magával a halála által a földi világból. Milarepa tehát nyolcvannégyéves korában, „a Nyúl évében, az utolsó téli hónap tizenegyedik napján felmutatta a halál jeleit”, vagyis meghalt. Úgy beszélték, hogy miközben elhamvasztották, üstökösök száguldottak át az égen, és virágok hullottak a semmiből a bámuló tömegre. Népe ma is tiszteli, dicsőíti Milarepát, s tanításait több tucatnyi ma is ismert dala mellett legközelebbi és legfőbb tanítványának, Recsungpának az életrajzi leírása – mely Milarepa saját elbeszéléséből táplálkozik – tette ismertté az utókor számára. A barlangokat, ahol meditációval töltötte idejét, a tibeti buddhizmus legszentebb helyeiként tartják számon a mai napig. Milarepa dalai Milarepa dalait, melyek nyolcszáz év alatt a tibeti folklór szerves részévé váltak, a tibetiek máig nagy becsben tartják. Saját lelki, spirituális megvalósításának költői formában megírt emlékei ezek, melyek azért születtek, hogy másoknak is útmutatásul szolgáljanak, és a leendő tanítványokat a buddhizmus mélyebb megismerésére és megértésére ösztönözzék. A „Milarepa százezer dala” című gyűjtemény a tibeti buddhizmus legfontosabb írásos emlékei közé tartozik, s bizonyos szempontból olyan jelentőséggel bír, mint a hinduizmusban a Bagavad Gítá, vagy éppen a kereszténység számára a bibliai Újszövetség. Milarepa mantrája A klasszikus testhelyzet szerint, amelyben Milarepát a leggyakrabban ábrázolják, a jógi a jobb kezét a jobb füléhez tartja tölcsérként, mintha valami belső hang jelzésére figyelne, vagy a Dharma tanításait hallgatná egy meghatározhatatlan forrásból. Egyes szakértők úgy tartják, hogy ez a testtartás valami egészen mást jelent: célja nem más, minthogy befolyásolja a test energia-folyamatait, s azokat a megvalósítás szolgálatába állítsa. Az ábrázolásokon Milarepa testének színe gyakorta világoszöld, s ahogyan élete történetében is említi, ennek az oka a táplálkozásában rejlik, hiszen a hosszú, meditációval töltött évek alatt nem evett mást, mint csalánból készült főzetet. A tibeti jóga gyakorlói gyakran a Milarepáéhoz hasonló testhelyzetet használják meditációjukhoz, miközben Milarepa mantráját recitálják eredeti tibeti formában, mint om ah guru hazabenza szarvasziddhi hung vagy om ah guru hazabenza szarvasziddhi pala hung, illetve szanszkrit nyelven, mint om ah guru hazavadzsra szarvaszidhi hum vagy om ah guru hazavadzsra szarvasziddhi pala hum. A guru szó jelentése „tanító”, a hazavadzsra jelentése pedig „nevető gyémánt”, ami Milarepa Mahámudrá-nevét jelenti. Szarvaszddhi azt jelenti: „minden megvalósult”. A pala jelentése „gyümölcs”, ami a sziddhi szinonímája. Milarepa jelentősége Bódhiradzsára szerint, aki Milarepa egyik fő tanítványa volt, mestere hatalmas odaadása és képességei azt az érzést keltették az emberekben, hogy tanítójuk nem egyszerű ember, hanem már születésétől fogva buddha, vagy legalábbis egy magas megvalósítást elért, testet öltött bodhiszattva. Milarepa a dalaival és tanításaival világossá teszi, hogy ez a nézet egy tévedés, valamint nagyon káros a gyakorlásra nézve, hiszen megfelelő odaadással és gyakorlással minden ember, még ebben az életében elérheti a megvilágosodást, s nem számít, hogy milyen mélyen bonyolódott bele az élet körforgásába. Az eredmény nem múlik máson, mint a megfelelő igyekezeten, a helyes hozzáálláson és a helyes indítékon, s erre ő maga szolgál bizonyítékul. Emlékezete Milarepa, éveken át gyakorolva a tanításokat, a megfelelő, hiteles mester irányítása alatt egyetlen élet folyamán elérte a megvilágosodást, ami által sokak számára örök példaképet jelentett. Dalai, amelyek máig a tibeti folklór és népművészet oszlopait jelentik, hűen példázzák az önmegvalósítás ezen útjának eredményességét. Tanítványai közül Gampopa (1079-1135) vált az őtőle származtatott lámaista irányzat első vonaltartójává, majd őt követte az első Karmapa, Düszum Tyenpa, akitől a buddhizmus Karma Kagyü irányzatát eredeztetik. A hagyomány szerint a Karma Kagyü iskola vonaltartói magától a „gyökérlámától”, Dordzse Csang-tól eredeztethetőek, aki az indiai Tilopának adta át a buddhista tanításokat. Tilopa tanítványa volt az indiai herceg, Náropa, majd őt követte az első tibeti ranítvány, Marpa, a „fordító”. A Karma Kagyü buddhista iskola átadási vonala máig töretlen, jelenlegi vezetője a 17. Karmapa, Táje Dordzse. Milarepa legfontosabb tanítványa, Recsungpa (Recsung Dordzse Rakpa, 10834-1161), bár mestere élettörténetét az utókor neki köszönheti, mégsem vált olyan híressé, mint Gampopa; a kagyü-vonal Recsung-Kagyü iskolája azonban tőle ered, és hűen viszi tovább a tanításait. A tibeti buddhizmus, kiváltképpen annak az úgynevezett „jógi-vonala” (ahol a hangsúlyt a szent szövegek olvasása és az intellektuális tanulás helyett sokkal inkább a gyakorlati megvalósításora helyezik) tulajdonképpen Marpa és Milarepa munkásságának köszönhetően alakult ki az elmúlt évezred folyamán. Ceyloni makákó A ceyloni makákó (Macaca sinica) a cerkóffélék családjába (Cercopithecidae), azon belül pedig a cerkófmajomformák alcsaládjába (Cercopithecinae) tartozó faj. Előfordulása Srí Lanka dzsungeleinek lakója. Megjelenése Külsejében nagyon hasonlít a parókás makákóéra, amelyik az indiai szubkontinensen őshonos, de kisebb nála. Mérete: 367–495 mm hosszúság és 2.50-6.12 kg testtömeg. Életmódja Földön és fán tartózkodó állat. Vegyesevő, mert tápláléka madarakból, más emlősökből, hüllőkből, rovarokból, levelekből, gyümölcsökből, virágokból, növényi folyadékokból és gombákből áll. Természetes ellenségei közé tartozik a mocsári krokodil, a leopárd, a tigrispiton és a russell viperája. Legfeljebb 35 évig él. A párzási időszak júliustól szeptemberig tart. 5-6 hónapig tartó vemhesség végén hozza világra kölykét. Honsú Honsú (japánul: ��, kiejtése�, Hepburn-átírással Honshū vagy Honshu, jelentése a Fő Állam) egy sziget Japánban, az ország legnagyobb szigete. A terület a japán nép és Japán országának egyaránt legfőbb szigete. A Föld legnagyobb szigeteinek listáján a hetedik helyet foglalja el. Fekvése Az ország középső részén fekszik. Északon Hokkaidó szigetétől a Cugaru-szoros, délen Sikoku szigetétől a Belső-tenger, míg délkeleten Kjúsú szigetétől a Kanmon-szoros választja el. A japán szigetvilágon belül helyezkedik el. Legmagasabb pontja a Fudzsi, amely 3776 méterrel magasodik a tengerszint fölé. Legészakibb települése Óma, amely a Simokita-félszigeten helyezkedik el, azon belül Aomori prefektúrában. Legdélibb pontja egy kisváros Vakajama prefektúrában, neve Kusimoto. Közlekedése A sziget a három másik japán nagy szigettel – Hokkaidóval, Sikokuval és Kjúsúval – összeköttetésben van alagutak és hidak segítségével. Hokkaidó szigetével a világ második leghosszabb vasúti alagútja, az 53,85 km hosszú Szeikan-alagút köti össze. Közigazgatás Prefektúrái a következők: Csúgoku : Hirosima , Okajama , Simane , Tottori , Jamagucsi Kanszai : Hjógó , Kiotó , Mie , Nara , Oszaka , Szaga , Vakajama Csúbu : Aicsi , Fukui , Gifu , Isikava , Niigata , Tojama , Sizuka, Jamanasi Kantó : Csiba , Gunma , Ibaraki , Kanagava , Saitama , Tocsigi , Tokió Tóhoku : Akita , Aomori , Fukusima , Ivate , Mijagi , Jamagata Bile (Novi Vinodolski) Bile falu Horvátországban, Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Novi Vinodolskihoz tartozik. Fekvése A horvát tengerpart északi részének közepén, Novi Vinodolskitól 10 km-re délkeletre, a tengerparttól 3 km-re a megye déli határán fekszik. Története 1857-ben 212, 1910-ben 199 lakosa volt. 1920-ig Modrus-Fiume vármegye Novi járásához tartozott. A tengerpart közelsége miatt ma már elsősorban üdülőfalu jellege van. 2011-ben mindössze 5 állandó lakosa volt. György (I. András fia) György (1037/38 – 1060 után), angolul: Yourick, I. András királynak a Marót faluból származó úrnővel folytatott házasságon kívüli kapcsolatából született törvénytelen fia volt. Az Árpád-ház tagja. Élete „Teljesen valószínűtlen, hogy középkori királyaink közül csak négynek lett volna törvénytelen fia. Az első I. András király (1046–1060), akinek a krónikák szerint egy Marót falusi ágyasától György nevű fia született.” A magyar források közül csak a Thuróczi-krónika említi a létezését és a nevét. A skóciai Drummond család Györgytől származtatja magát. A skót Yourick elnevezés utalhat arra, hogy György még Kijevben, a Kijevi Rusz területén születhetett, amikor I. András itt töltötte száműzetését, és erre utalhat az ott szokásos György, illetve oroszosan Jurij név. Az pedig, hogy András nem jelölte örökösének e fiát, mindenképpen azt a tényt erősíti, hogy házasságon kívüli gyermekről van szó, hiszen 1053-ig, Salamon magyar király születéséig András nélkülözte a törvényes fiúutódokat, és az öccsét, Bélát tekintette örökösének. Györgynek ismeretlen kapcsolatából Móric nevű fia született, aki 1066-ban vagy 1067-ben Edgár (1053/55–1126 után) angol királyi herceggel és a nővérével, Margit (1047–1093) hercegnővel, akik Edward (1016/17–1057) angol királyi hercegnek, II. Edmund angol király (utószülött) fiának és feltételezhetően egy magyar hercegnőnek a házasságából feltételezhetően Magyarországon születtek, elhagyta Magyarországot, hogy Edgart segítse a hazájába, Angliába való visszatérésében és a trónigényének az érvényesítésében, azonban a hajójukat a vihar Skóciába terelte. Margit hercegnő a skót királyhoz, III. Malcolmhoz ment feleségül, Móric skót nemességet és Drummond birtokát kapta, és Margit királyné Móricnak az egyik udvarhölgyét adta feleségül. Móric fia Malcolm, az ő fia, II. Móric volt. A család egyik tagjából skót királyné lett, hiszen Drummond Annabella III. Róbert skót király felesége lett, és az ő fiuk volt I. Jakab skót király. „[...] azon családok között, amelyek az Árpádoktól való levezetést igénybe vették, a Drummond család az, melynek levezetésében a legkevesebb mesére és valószínütlenségre akadunk, mert itt legalább egy bizonyos, hogy egy György nevű Árpádfi, – bár »törvénytelen« születésű is – valóban létezett.” Gyermeke Feleségétől, N. N. úrnőtől, 1 fiú: I. Móric, Drummond ura, N. N., utódok: Drummond család Hont Hont község Nógrád megyében, a Balassagyarmati járásban. Fekvése A település a 2-es főút mentén található. Szomszédai észak felől, az Ipolyon túl, Szlovákia területén Tesmag, keleten Drégelypalánk, délen a Börzsöny, nyugaton pedig Bernecebaráti. A főút végén, a Honthoz tartozó Parassapusztán határátkelőhely van Szlovákiába. Élővilága A település határában található a Duna–Ipoly Nemzeti Park egy szakasza. Az északi Ipoly-szakasz mentén háborítatlanul fennmaradt a folyó árterének sajátos növényvilága: kisebb-nagyobb mocsaras, lápos területek, nedves rétek, üde nyárasok, fűz- és égerláp foltok kísérik a kis holtágakkal ékített folyót. A vizekben gyakori a vízitök és a tündérrózsa, a nedves réteken pedig védett kosbor- és nősziromfajok is találhatóak. Az itteni páratlanul gazdag madárvilág jellegzetességei közé tartozik a nagy kócsag, a szürke gém, a bölömbika, illetve a fekete- és fehérgólya. Az Ipoly homokos partfalán partifecskék, gyurgyalagok és jégmadarak fészkelnek. Nem ritka azonban a réti- és a parlagi sas sem. A mocsaras vidéken gyakori látvány a tarajos gőte. 2014-ben legalább 3 gólyafiókát számoltak össze az egyik fészekben Földrajza Éghajlat A térség éghajlata mérsékelten hűvös és száraz. Évi középhőmérséklete 9,5 Celsius-fok, napsütéses óráinak száma 1850 és 1900 körül van. A csapadék évi mennyisége 610–650 milliméter között ingadozik. Vízrajz A környék az Ipoly vízgyűjtő területéhez tartozik. A folyó esése ezen a szakaszon alig éri el a 0,3 métert. Ennek eredményeként alacsony vízállás idején a nagy kanyarulatokban csaknem megáll a víz, ha pedig áradás következik be, átlépi a medret és nagy területeket elönt. Ezek az áradások táplálják az Ipoly menti mocsarakat is. Ezen kívül két mellékvíz halad keresztül a községen, a Zátori- és a Csitári-patak – ez utóbbi az Ipolyba torkollik. Érdekes színfoltja a tájnak még az ún. Kozarek tó is. Sajnos azonban ez a hajdan páratlan természeti értékkel rendelkező tavacska mára már a pusztulás szélére került. Geológia A Börzsöny északi nyúlványait többnyire üledékes kőzetek alkotják, melyek még a miocén kori vulkanikus tevékenységek előtt keletkeztek. Az egykor itt hullámzott sekélyvizű oligocén-miocén kori tenger ősmaradványait őrzi a híres Honti-szakadék. A meredek domboldalba vágódott szurdokvölgy, mintegy természetes földtani metszetként tárul az idelátogatók elé. A mederfal jórészt löszös agyagból áll, de márgás, riolittufás és montmorillonitos rétegek is akadnak itt, amelyekben megkövesedett rákok, csigák, kagylók, cápafogak, korallok és más tengeri élőlények nyomai is megtalálhatóak. Ezeknek a fosszíliáknak a gyűjtése azonban szigorúan tilos! Története Az ember a jégkorszak után jelent meg ezen a vidéken. A régészet tanúsága szerint a letelepedés első nyomai a középső paleolit korba, kb. 8000 évvel ezelőttre nyúlnak vissza. Több ősember készítette tárgyat – szerszámokat, pengéket, nyílhegyeket – találtak ezen a területen. A késő bronzkori Kyjatice kultúra nyomait is felfedezték a közeli Jelenc-hegyen, ahol nagy valószínűséggel egy földvár állt. A település a középkorban Hont vármegye első székhelye volt, és a Hontpázmány nemzetség ősi birtokát képezte. Nevét első ispánjáról, a X. század végén – valószínűleg Gizella királyné kíséretében – Magyarországra érkező Hunt lovagról kapta. Hunt és testvére a Szent István uralkodása alatt kiépülő vármegyerendszerben eredetileg egy nagyobb északi terület, a nyitrai hercegség urai lehettek, ami nemcsak Hont, de Gömör, Nógrád és más vármegyék területére is kiterjedhetett. Ezek a területek aztán az új közigazgatás megszervezésével önállósultak, kettéosztva Nagy-Hont vármegyét Hontra és Kis-Hontra. A falu, valamint a földvárak alapításáról nem maradtak fenn írott források, csupán a néphagyomány és régészet nyújt bizonytalan értékű adatokat a korai időkről. Pázmán a falun kívül eső Kukucska- vagy Pázmán-hegyen építette fel a maga erősségét, ám ez nagyon hamar elpusztult. Ma már felszíni nyomai nincsenek. Hunt földvára – a tulajdonképpeni ispánsági vár – a X-XI. század fordulóján épülhetett az Ipoly egykori kanyarulatában, a mostani falu északi részén (Hunyadi utca). Falait fából, gerendából emelték, maradványainak egy része napjainkban is látható, mint terepdomborulat. Az itt végzett ásatások során harci bárdokat, szekercéket, cserépedényeket és emberi maradványokat is találtak – sajnos azonban a további régészeti feltárásokat erősen megnehezíti, hogy a vár egykori területe ma már sűrűn be van építve lakóházakkal. Első írásos említése „Castrum de Hunt” alakban II. András 1219-ben kelt oklevelében történik, amikor a király megerősíti Herwint, Rudger fiát bizonyos Hont vármegyei föld birtokában, mely földet még Imre király vett ki a honti várbirtokból, s adományozott Rudger ispánnak. Később egy 1246-ban kiadott oklevélben szerepel „Castri nostri Hunth” néven. 1256-os forrásokból az is kiderül, hogy ez idő tájt a vár seregeinek parancsnoka egy bizonyos Boleszló nevű lovag volt. 1284-ben a falut már magánbirtokként említik, tehát a vár jelentősége ekkor már nem lehetett számottevő – egyes kútfők szerint a XIII. század végén az egymással viaskodó országnagyok harcaiban pusztult el. A vár pusztulása azonban nem jelentette egyértelműen a falu pusztulását is. Már 1156-ban és 1232-ben megemlítik a honti főesperességet, sőt egy 1264-ben keletkezett oklevél tanúsága alapján arra is következtetni lehet, hogy az itteni egyház patrónusa Szent Euszták volt. A községet egy ideig Csák Máté bitorolta, majd a konszolidációt követően királyi birtok lett. 1390-ben Zsigmond a drégelyi uradalommal együtt a Tari családnak adományozta, ám 1424-től ismét királyi igazgatás alatt állt. Végül 1438-ban Albert király örökjogon ajándékozta Pálóci György esztergomi érseknek – innentől kezdve egészen 1945-ig az esztergomi érsekség birtokolta a honti földeket. Mindemellett különböző egyházi dézsmajegyzékekből megismerhetjük a középkori Hont lakóinak névsorát: Nicolaus Farkas, Michael Gaacz, Urbanus (1470), Michael és Johannes Bench, Benedictus Dora, Stephanus Kowach, Mathias Magnus, Albertus Paruus, Martinus Urban, Petrus Zelyn (1507). Két évszázadon keresztül ismét hiányosak az adatok a község történetét illetően, csupán a török hódoltság korából maradtak fenn újabb nyomok. Ekkor a község lakossága nagyon sokat szenvedett a törökök zaklatásaitól: a XVII. században dúló zűrzavarban annyi gyötrelem érte, hogy lakossága elmenekült. Ezt igazolja az a följegyzés is, amely 1630-ban Hontot az elpusztult falvak között sorolja fel. A menekülő lakosok egy része az ún. Sárkánytörés nevű sziklába vájt üregben húzódott meg az ellenség elől. Egykorú naplójegyzetek szerint a nógrádi bég adómegtagadás miatt, Hont község összes családfőjét – szám szerint mintegy hatvan férfit – lemészároltatta. A faluban található Felvégi kápolna körül a XIX. században sok emberi csontot ástak ki, melyeket a nógrádi bég mészárlásaival hoznak kapcsolatba. A törökök kiűzése után az esztergomi érsekség megkezdte a község újbóli benépesítését. Jobbára a saját birtokaikról telepítettek át földműveseket, akik a kezdeti időkben földet és adókedvezményeket kaptak. Az 1720-ban készült országos összeírásból megismerhetjük az ide érkezők neveit is: Kiss János, Kiss Gergely, István Márton, Gergely György, Gál Mátyás, Csitári Gergely, Csitári István, Bende Mátyás, Lencsés István, Kálmán István, Tóth András, Honti Gergely, Imre Mihály, Szabó Mihály. Az 1767-es urbárium már 48 jobbágyot és 11 zsellért írt össze; összesen tehát 59 családfőt, akiknek jelentős része a fent említett személyek rokona, leszármazottja volt. 1799-ben Vályi András a következőt írja a faluról: HONT. Magyar falu Hont Várm. földes Ura az Esztergomi Érsekség, lakosai katolikusok, fekszik Ipoly vize mellet, Drégely Palánknak filiája, nevezetes vala itten hajdan Hont Vára, mellynek tsak omladékjai, és emlékezete van fel; határja jó gabonát termő, homokos földgyének legelője nagy, mind a’ két féle fája van, szőlö hegyei termők. Ebből a forrásból kiderül tehát, hogy az itteniek főleg gabona- és szőlőtermesztéssel, illetve borkészítéssel foglalkoztak – fölös terményeiket Ipolyságon tudták eladni. Miután a falu régi kis templomát lebontották, 1776-ban Mária Terézia költségén egy új, barokk stílusú templom épült gróf Batthyány József érsek védnöksége alatt. 1814-ben egy villámcsapás következtében homlokzata megrongálódott, ám ezt hamar helyreállították; tornya egy díszes, hegyes sisakot is kapott. Önálló plébániával azonban ekkor még nem rendelkezett: Drégelypalánk filiája volt, és így az anyakönyveit is itt vezették. Csupán 1922-ben lett újra független. A XIX. század folyamán megtörtént a jobbágyfelszabadítás (1848) és lezajlott a tagosítás (1853). Az itteniek szabad kisbirtokos gazdákká váltak, ám mindezek ellenére az esztergomi érsekség továbbra is a környék legfőbb birtokosa maradt. Hogy a jobbágyfelszabadítás során elveszett munkaerőt pótolni tudják, egyre több bérest és cselédet alkalmaztak a birtokon, sőt a majorgazdaságok fejlesztésébe is belekezdtek. 1909-ben vasúti vonal épült Vác és Ipolyság között, amely a községet is érintette. Később az 1960-as években a Drégelypalánk–Hont–Ipolyság szakaszon a síneket felszedték. 1914-ben kitört az I. világháború. Hont férfilakosságának jó része megjárta a frontot, 27-en közülük sohasem tértek haza. A háború elvesztését követően, 1919 januárjában a cseh hadsereg átlépte az Ipolyt, és elfoglalta a vasútvonalat. Csak súlyos harcok árán sikerült visszaverni őket az Ipoly mögé. Ennek ellenére a hadseregmozgások augusztus végéig folytatódtak a térségben. A trianoni békeszerződés súlyosan érintette a falu addigi életét, határ menti településsé vált. Ipolyság, a korábbi közigazgatási és piaci központ helyett a lakosoknak Balassagyarmatra kellett utazniuk az ügyeik intézése végett. Sok családot kettészakítottak az új határok. A revíziós eszmék, valamint a megváltozó politika helyzet hatására 1938-ban megszületett az első bécsi döntés, ami jelentős nagyságú felvidéki területet jutatott vissza Magyarországnak. Ennek fejében viszont Magyarország elkötelezte magát Németország mellett, és 1941-ben belépett a II. világháborúba. A szovjet csapatok 1944 decemberében foglalták el a falut. A bécsi döntések visszaállításával Hont ismét határfaluvá vált. 1945. március 15-én az esztergomi érsekség földbirtokát Hont és Drégelypalánk között felosztották. A szocializmus idején új házak épültek, megalakult a termelőszövetkezet, és a parassapusztai határátkelőhely révén fontos közlekedési pontja lett az országnak. A Schengeni egyezmény alapján a határőrség 2007-ben megszűnt. Népcsoportok 2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 1%-a cigány, 1%-a egyéb nemzetiségűnek vallotta magát. Népesség A település népességének változása: Nevezetességei Honti-szakadék Természetvédelmi Terület és tanösvény Barokk stílusú Mennybemenetel templom (1776) Tsitári kápolna (1949) és forrás Szondi alagút Híres emberek Itt született Gál János (1928-2001) erdőmérnök, az Erdészeti és Faipari Egyetem egykori rektora. Hont az irodalomban Hont a címadó helyszíne Móra Ferenc A honti igricek című elbeszélésének. Helyi néplegendát dolgoz fel Balogh Béni A csitári Kutyika című mondájában. Turizmus Hont tagja a Sugárkankalin Turisztikai Egyesületnek, melynek célja térség turizmusának fejlesztése, és természeti értékeinek bemutatása. A község a Palóc út egyik állomása is. Források és jegyzetek Bakács István: Hont vármegye Mohács előtt ( Budapest, 1971 ) Borovszky Samu: Hont vármegye és Selmeczbánya sz. kir. város ( Budapest, 1906 ) Balogh Zoltán: Drégelypalánk ( Budapest, 2001 ) Mordovin Maxim: Archeologický výskum komitátneho Hontianskeho hradu. Acta Historica Neosoliensia 16, 6-37. ( 2013 ) Hont települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 25.) Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.) A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora Rendelet a Duna-Ipoly Nemzeti Park létesítéséről Carrollton (Illinois) Carrollton város az USA Illinois államában. Lakosainak száma 2605 fő (2000). Népesség A település népességének változása: Milbeaut A Fujitsu Milbeaut kép- és videoprocesszorok nem mások, mint egylapkás rendszerekbe épített multiprocesszoros médiaprocesszorok. A 2000-ben indult M-1-es sorozattal kezdődően mindegyik (2013-ban jelent meg a 7.) generáció több különböző változattal is rendelkezett, a beépített modulokat és a processzormagok számát és az alkalmazási területet tekintve. Felhasználási köre igen széles, ezeket az egységeket mobiltelefonokban, kompakt digitális fényképezőgépekben, MILC és DSLR típusú gépekben – például Leica M és Leica S2 kamerákban, Nikon DSLR-ekben (lásd: Nikon EXPEED), egyes Pentax K-mount kamerákban és a Sigma True-II kompakt kamera processzoraként is alkalmazzák. Technológia Az egységek több FR-V processzormagot tartalmaznak, a különálló egyedi processzormagok önmagukban is képesek több, a kép- és videofeldolgozásban előforduló feladat párhuzamos számítására. A processzorok mellett sok különböző, a tárolás és megjelenítés céljaira szolgáló interfész és más egyéb feladatokat végző modul van beépítve, emellett egy digitális jelprocesszor (DSP) is növeli a szimultán végezhető számítások számát. Egy lapkára integrált 32 bites Fujitsu FR mikrovezérlő (a 2011-es 6. generációban vezették be a kétmagos ARM architektúrát) kezdeményezi és vezérli a processzorok, modulok és interfészek működését és a közöttük folyó adatátvitelt, erre úgy tekinthetünk, mint a kamera fő vezérlőegységére. A Milbeaut processzort alkalmazásspecifikus integrált áramkör (ASIC) vagy alkalmazásspecifikus standard termék (ASSP) komponensként is forgalomba hozzák. A 7. generációs processzorokat 55 nm-es kis fogyasztású folyamattal gyártják (SuVolta), ezekbe ARM Cortex-A5 mikrovezérlőt építenek. A processzor ARM Cortex-A5MP-vel szerelt változatának maximális képfeldolgozási teljesítménye 12 fps 24 megapixeles képekkel. Labdarúgás a 2010-es ifjúsági olimpiai játékokon A 2010-es ifjúsági olimpia megrendezésének jogát Szingapúr nyerte el, 9 város közül. Az első Ifjúsági Olimpiára 2010. augusztus 14. és augusztus 26. között kerül sor. Labdarúgás az ifjúsági olimpián A Nemzetközi Olimpiai Bizottság döntése alapján a labdarúgó tornákat U-15-ös korosztályú nemzeti válogatottak vívják, a fiúk és a lányok számára kiírt versengésben egyaránt 6 csapat vehet részt. Szingapúr mindkét nem tornájára automatikusan kijutott azzal, hogy elnyerte a rendezési jogot. Kvalifikációs rendszer A kvalifikációs rendszer az első olimpián nem a versenyjellegre fekteti a hangsúlyt, a FIFA arra szólította fel a konföderációkat, hogy nevezzenek meg 1-1 csapatot, amely képviseli őket Szingapúrban. A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség kikötötte azt, hogy az olimpiai részvétel komoly gyakorlati előnnyel járjon a megnevezett országnak, továbbá olyan csapatok kerüljenek nevezésre, amelyeknek egyébként nincs komoly esélyük világversenyeken való részvételre. Ezen szempontok figyelembevételével először a CONCACAF végrehajtó bizottsága jelölte ki az általa delegált csapatokat 2009. május 11-ei New York-i ülésén. Ennek értelmében a fiúk versenyében Kuba, a lányokéban Trinidad és Tobago fogja képviselni a konföderációt. Utóbbi számára a jelölés azért is különösen fontos, mert az ország ad otthont a 2010-es női U-17-es Labdarúgó Világbajnokságnak néhány hónappal az olimpiát követően, így fokozottan érdekelt női utánpótlásának bővítésében. A OFC 2009. május 20-án jelölte ki az általa küldött két csapatot. A fiúk versenyében Vanuatu nyerte el a jogot a versengésre. Vanuatu a térség egyik erős futballnemzetének számít, 2008-ban az ország nyerte az OFC u-12-es bajnokságát, és igen jól szerepelt a korosztály nem hivatalos világbajnokságaként funkcionáló Danon Kupán, melynek fő védnöke Zinédine Zidane. A lányok tornájára az OFC Pápua Új-Guineát nevezte. Az ország női vonalon igen sikeresnek számít, 2007-ben megnyerte a Dél-Csendes-Óceáni Játékok női labdarúgó tornáját, és az olimpiai selejtezőn megszorongatta Új-Zélandot is. A FIFA a konföderációkkal történő végső egyeztetéseket követően a 2009-es FIFA Kongresszus alatt hagyta jóvá a résztvevők teljes listáját a Bahama-szigeteken 2009 júniusának elején. E szerint a UEFA helyéért 4 fiú csapat (Albánia, Montenegró, Liechtenstein és San Marino), valamint 4 lánycsapat (Bulgária, Örményország, Moldova és Grúzia) küzd meg jövő tavasszal Nyonban, a UEFA székhelyén. Az AFC a fiúk tornájára Zimbabwe csapatát nevezte. Az ország még soha nem szerepelt sem felnőtt, sem utánpótlás világ-bajnokságokon vagy más tornákon, így számára nagy lehetőség a szingapúri esemény. A lányok tornáján Afrikát Egyenlítői-Guinea fogja reprezentálni. Az ország válogatottja nyerte a 2008-as női Afrika-kupát, ám világ-bajnokságra még soha nem kvalifikálta magát. a CONMEBOL tagországai közül Bolívia vesz részt a fiúk tornáján, amely a térség leggyengébb futballnemzetének számít. A lányoknál Chile lesz a résztvevő, amely szintén ritkán jut el világeseményekre, bár 2008-ban itt rendezték a női U-20-as világbajnokságot. A fiúk között Ázsiát Szingapúr képviselheti a rendező jogán, még a lányoknál a csekély női labdarúgó kultúrával rendelkező Irán nyerte el a részvétel jogát. Lebonyolítás A jelenlegi tervek szerint a 6 részt vevő csapat körmérkőzéseket játszik 5 fordulóban, majd ezt követik a helyosztók. Nausitz Nausitz település Németországban, azon belül Türingiában. Lakosainak száma 170 fő (2014. január 2.). Nausitz Roßleben községgel határos. Népesség A település népességének változása: Frits Koen Frits Johan Marie Herman Koen (Hága, 1876. július 19. – Indonézia, Bogor, 1932. február 11.) holland vívó, olimpikon, katona. Az 1906. évi nyári olimpiai játékokon, Athénban indult, amit később nem hivatalos olimpiává nyilvánított a Nemzetközi Olimpiai Bizottság. Ezen az olimpián egy vívószámban indult: párbajtőrvívásban, ahol helyezés nélkül zárt. Klubcsapata a Koninklijke Officiers Schermbond volt. Olvadékvíztó Az olvadékvíz tavak megolvadt jégtömbök, gleccserek nyomán keletkezett tavak. Elsősorban Grönlandon, az Északi-sarkon, Antarktisz területein fordulnak elő. Miután a Nap megolvasztotta a jeget, a víz először tavakká áll össze, majd lassan leszivárog a jégtömb aljáig, ahol a tengerbe jut. Az így képződő üregek lassan behálózzák a jégtömböt, ami az üregesedés miatt elgyengül, végül darabokra törik. A globális felmelegedési válság miatt az olvadék-tavak száma egyre növekszik.[forrás?] 5688 Kleewyck Az 5688 Kleewyck (ideiglenes jelöléssel 1991 AD2) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Eleanor F. Helin fedezte fel 1991. január 12-én. Pará osztály A Pará osztály a Brazil Haditengerészet erőihez tartoztak a 20. század első felében. Összesen tíz romboló tartozott az osztályhoz, melyeket az első világháború előtt brazil megrendelésre építettek az Egyesült Királyságban. Építésük A hajókat a brazil kormány rendelte meg a haditengerészet számára az 1900-as évek közepén az Egyesült Királyságtól. A megrendelés alapján a rombolókat a glasgowi Yarrow-hajógyárban el is kezdték építeni. A brazil tengerészet összesen tíz rombolót rendelt meg, az első építését 1906-ban kezdték el. Az első két hadihajót, az Amazonast és a Parát 1908 közepén és végén bocsátották vízre, majd körülbelül egy év múlva állhattak szolgálatba. Az osztály hajói Amazonas (CT-1) : Az Amazonas vagy a száma szerint CT-1-es az osztály első két hajójának az egyike volt. A szolgálatba állítása utáni első parancsnoka Caio Pinheiro de Vasconcellos volt. Rio de Janeiro kikötőjében állomásozott több más hadihajóval egyetemben. 1913 . április 5 - 23. között kisebb javításokat hajtottak rajta végre. 1913 szeptemberében egy nagyobb szabású hadgyakorlaton vett részt. Az első világháborúban nem látott el harctéri feladatokat. 1923 -ban szétbontották. Pará (CT-2) : A hajó volt az osztály első elkészült rombolója. 1908 júliusában bocsátották vízre és a rákövetkező év decemberében állították hivatalosan is szolgálatba. Az első parancsnoka Felinto Perry parancsnok lett. 1909 májusának elején több főméltóság is látogatást tett a hajón. A szolgálatba állása után Rio de Janeiróban állomásozott. 1913 szeptemberében több brazil hadihajóval nagy szabású hadgyakorlaton vett részt. Az első világháború harcaiban nem vállal részt, később kivonják az aktív szolgálatból. Piauhy (CT-3) : A Piauhy romboló építését 1908-ban kezdték meg, s munka igen jól haladt, hiszen már június 11-én vízre bocsájtották. A kisebb-nagyobb munkálatok befejeződése után a hajót útnak indították Brazília felé és átvette az ország haditengerészete. A hajó megérkezésekor nagy ünnepséget rendeztek, majd szolgálatba állítását követően első parancsnoka Pedro Max Fernando Frontin lett. Részt vett az 1913-as nagy hadgyakorlaton, amelyen a brazilok letesztelték újonnan épített hadihajóikat. A DNOG kötelékének részeként részt vett az első világháborúban . A második világháború során a romboló feladata Rio de Janeiro kikötőjének védelme volt, amelyet 1942-44 között végzett. Pályafutásának elavulása vetett véget, emiatt 1944-ben kivették a flottajegyzékből és szétbontották. Rio Grande do Norte (CT-4) : Az osztály negyedik hajója. A romboló építését 1908-ban kezdték meg, s a jó munka által már az év június 11-én vízre tudták bocsájtani. Valószínűsíthető, hogy a többi Pará-osztályú rombolóval egy időben (1909 decemberében) kezdte működését. A hajó első parancsnoka Eugênio Elói de Andrade Câmara volt. Részt vett a DNOG kötelékének részeként az első világháborúban. Valószínűleg az 1940-es években lebontották. Parahyba (CT-5) : A hajót a Rio Grande de Norte romolóval egy időben építették és ugyanazon a napon fejezték e őket. A Brazíliába a való megérkezés után hadrendbe állították és Rio de Janeiro kikötőjében horgonyzott. Több más brazil hadihajóval együtt részt vett az az első világháborúban. A hajó háború utáni sorsáról nincs forrás. Alagoas (CT-6) : A hajót 1909 -ben építették. Befejezése után Brazíliába hajózott és 1910 -ben jegyezték be a flottajegyzékbe. A hajó a Rio de Janeiro kikötőjében horgonyzott, többször járőrözött és több hadgyakorlaton is részt vett. 1922 tavaszán a Guanabara-öbölben állomásozott. A hajó az 1939 -ig szolgál a haditengerészetben. Sergipe (CT-7) : A CT-7-test 1910 -ben építették, nevét (az első ilyen nevű hajó a flottában) Sergipe államról kapta. Hadrendbe állítása után az első parancsnoka H eráclito da Graça Aranha korvettkapitány lett. Általában az akkori főváros, Rio de Janeiro kikötőjében állomásozott. 1913 -ban részt vett egy nagyobb hadgyakorlaton. Az első világháború harcaiban nem vállal részt. A második világháború idején az állomáshelyén lát el védelmi feladatokat. A háború vége előtt kivonják a flotta állományából. Paraná (CT-8) A Hajót társaihoz hasonlóan Angliában építették. 1913 szeptemberében több más hajóval (közük testvérhajójával együtt) rész vesz egy nagyobb szabású hadgyakorlaton. Csatában sosem vett részt. 1933 -ban törlik a flotta állományából. Santa Catarina (CT-9) : A hajót a brazil kormány megrendelésére 1908 -ban kezdte el építeni. 1909 . október 27 -én bocsátották vízre és nem sokkal ezután hadrendbe is állították. A békeidőszak alatt több hadgyakorlaton is részt vett és kétszer nagyjavításon esett át. Az első világháborúba való belépésig Rio de Janeiro volt a honos kikötője. Részt vett a Brazil Expedíciós Hadsereg ( DNOG ) hadműveleteiben. A többi romboló sorsához hasonlóan a Santa Catarinát is kivonták a flottajegyzékből, 1944 . július 28 -án. Mato Grosso (CT-10) : A romoló osztály utolsó hadrendbe állított hajóra a Mato Grosso volt, aminek gerincét 1908 -ban fektették le és nemsokára elkezdték az építését. 1910 -ben vették be a flotta állományába. A CT-10-nek is a székhelye Rio de Janeiro . Az első világháborúban nem, a második világháborúban a kikötő védelmében vett részt. 1946 -ban kivonták a szolgálatból. Forrás A CT-1-es lírása (portugál nyelven). naviosbrasileiros.com.br. (Hozzáférés: 2013. február 15.) A CT-2-es lírása (portugál nyelven). naviosbrasileiros.com.br. (Hozzáférés: 2013. február 15.) A CT-3-as lírása (portugál nyelven). naviosbrasileiros.com.br. (Hozzáférés: 2013. február 15.) A CT-4-es lírása (portugál nyelven). naviosbrasileiros.com.br. (Hozzáférés: 2013. február 15.) A CT-5-ös leírása (portugál nyelven). naviosbrasileiros.com.br. (Hozzáférés: 2013. február 15.) A CT-6-os leírása (portugál nyelven). naviosbrasileiros.com.br. (Hozzáférés: 2013. február 15.) A CT-7-es leírása (portugál nyelven). naviosbrasileiros.com.br. (Hozzáférés: 2013. február 15.) A CT-8-as leírása (portugál nyelven). naviosbrasileiros.com.br. (Hozzáférés: 2013. február 15.) A CT-9-es leírása (portugál nyelven). naviosbrasileiros.com.br. (Hozzáférés: 2013. február 15.) A CT-10-es leírása (portugál nyelven). naviosbrasileiros.com.br. (Hozzáférés: 2013. február 15.) Roman Schmidt Roman Schmidt (1893. november 6. – 1959. április 5.) az osztrák-magyar légierő pilótája az első világháborúban. Tevékenykedése során 6 igazolt légi győzelmet ért el. Élete Roman Schmidt 1893. november 6-án született a horvátországi Varasdon. Osztrák származású apja ulánus őrmester volt és Roman az ő nyomdokaiban 1910-ben beiratkozott a bécsi Katonai Műszaki Akadémiára. 1913-ban zászlósként kezdte el szolgálatát a 36. tüzérezredben. Az első világháború kitörése után az orosz fronton harcolt, elsősorban előretolt tüzérségi megfigyelői feladatot látott el. 1915 szeptemberében hadnaggyá, egy évvel később pedig, a Bruszilov-offenzíva után főhadnaggyá léptették elő. 1916 októberében jelentkezett légi tüzérségi megfigyelői tanfolyamra, amit a 26. századnál végzett el. 1917 januárjában egy időre visszatért régi ezredéhez, de áprilisban átirányították a 7. repülőszázadhoz. 1917. április 13-án két Hansa-Brandenburg C.I-ből álló kötelékben irányította a tüzérséget, mikor négy orosz Nieuport támadt rájuk. A kísérőgép az egyik vadászt lelőtte, de megrongálódása miatt visszafordult. Mivel az orosz gépek is elmentek, Schmidt és pilótája, Paul Hablitschek folytatták a küldetést. Rövidesen két újabb Nieuport támadt rájuk, amelyekből az egyiket sikerült ugyan lelőni, de eközben a pilótának átlőtték a lábát és az osztrák-magyar repülő is súlyosan megrongálódott. Sikerült a saját vonalak mögött letenni a felderítőgépet és Schmidt sértetlenül megúszta az akciót, de pilótája másfél hónap múlva meghalt a kórházban. Június végén áthelyezték a szintén az orosz fronton állomásozó 13. repülőszázadhoz. Szeptember 8-án elavult Offeag C.II felderítőgépével földre kényszerített egy orosz Nieuportot, október 4-én pedig magyarországi gyártmányú Lloyd C.V-vel lőtte le a rájuk támadó három repülőgép egyikét. 1917 végén Oroszország fegyverszünetet kért, a tétlen Schmidt (aki 1918 januárjában átkerült a 23. repülőszázadhoz) pedig elvégezte a pilótatanfolyamot is. Májusban az olasz frontra, a San Pietro in Campóban állomásozó 30. vadászrepülő-századhoz vezényelték. 1918. július 12-én Phönix D.I-es vadászával egy felderítőt kísért és Santa Maria légterében egy hét gépből álló olasz kötelékből kilőtte az egyik SAML típusú repülőt. Július 23-án San Godega de Urbano körzetében egy brit Bristol F.2b vadász-felderítőt kényszerített földre. 1918 szeptemberében Schmidt lett a 74. vadászrepülő-század parancsnoka. Október 27-én megszerezte hatodik és utolsó légi győzelmét, amikor lelőtt egy olasz Caproni Ca.3 bombázót. Osztrák pilótaigazolványát csak a háború után, 1919 januárjában kapta kézhez. Későbbi élete nem ismert. Roman Schmidt 1959. április 5-én halt meg 65 éves korában. Kitüntetései Vaskorona-rend III. osztály a hadidíszítménnyel és kardokkal Katonai Érdemkereszt III. osztály hadidíszítménnyel és kardokkal Ezüst Katonai Érdemérem hadiszalagon, kardokkal Bronz Katonai Érdemérem hadiszalagon, kardokkal Károly-csapatkereszt Forrás Roman Schmidt az Aerodrome honlapján (angol nyelven) (PHP). Aerodrome. (Hozzáférés: 2011. január 1.) szerk.: Gondos László: Repülőászok 1914-1918. Budapest: Zrínyi Kiadó, 90-91. o. (2015). ISBN 978 963 327 634 1 Ludwig Hofmann Ludwig Hofmann (1900. június 9. – 1935. október 2.) német válogatott labdarúgó és edző. Teljes pályafutását az FC Bayern München színeiben játszotta le. Posztja csatár volt. Pályafutása Ludwig Hofmann 1916-1917-es szezont követően felkerült az FC Bayern München utánpótlás csapatából az FC Bayern München felnőtt csapatába. 1917-től 1932-ig tartott karrierje, amely során klubjával egy alkalommal német bajnokságot nyert. (Bár a döntőben sérülés miatt nem lépett pályára.) 1926-tól 1931-ig tagja német válogatottnak. 18 mérkőzésen négy gólt szerzett. Az 1934-1935-ös szezonban az FC Bayern München edzője volt. 1935. október 2-án 35 évesen halt meg. 10046 Creighton A 10046 Creighton (ideiglenes jelöléssel 1986 JC) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Az INAS program keretében fedezték fel 1986. május 2-án. Eve Kosofsky Sedgwick Eve Kosofsky Sedgwick (1950. május 2. – 2009. április 12.) amerikai irodalmár, a City University of New York professzora. Kosofsky Sedgwick a queerelmélet egyik legjelentősebb képviselője, műveiben az azonos neműek közti kapcsolatok irodalmi megjelenítésével és a homoszexualitásnak a modern társadalmakban betöltött szerepével foglalkozik. Véleménye szerint az azonos neműek közti szexuális (homoszexuális) és nem szexuális (homoszociális) kapcsolatok sohasem választhatóak el egymástól, a határokat máshol vonják meg egyes társadalmakban, illetve a nők és férfiak esetében. A homoszexualitás a modern társadalmakban a titok (the closet) formáját ölti, egy olyan dolog amelyről nem lehet és nem szabad beszélni, ám amely számos művészeti alkotás hátterében megbújik. Fontosabb művei Touch feeling: affect, pedagogy, performativity (Duke University Press, 2003) ISBN 0-8223-3028-8 A Dialogue on Love (Beacon Press, 1999) ISBN 080702922X Tendencies (Routledge, 1994) ISBN 0-415-10815-2 The Epistemology of the Closet (University of California Press, 1990) ISBN 0520070429 Between Men: English Literature and Male Homosocial Desire (Columbia University Press, 1985) ISBN 0231058608 Ceyx solitarius A Ceyx solitarius a madarak osztályának szalakótaalakúak (Coraciiformes) rendjébe és a jégmadárfélék (Alcedinidae) családjába tartozó faj. Rendszerezése A fajt Coenraad Jacob Temminck holland arisztokrata és zoológus írta le 1836-ban Ceyx solitaria néven. Egyes szervezetek a Ceyx lepidus alfajaként jegyzik Ceyx lepidus colitarius néven. Előfordulása Indonézia és Pápua Új-Guinea területén. A természetes élőhelye szubtrópusi és trópusi síkvidéki esőerdők és bokrosok, valamint édesvizes élőhelyek. Megjelenése Testhossza 12 centiméter, a hím testtömege 11–21 gramm, a tojóé 13–24 gramm. Életmódja Rovarokkal táplálkozik. Jegyzetek A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2017. március 5.) Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2017. február 27.) Integrated Taxonomic Information System besorolása. (Hozzáférés: 2017. március 5.) A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2017. március 5.) Forrás A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2017. március 5.) The Uplift Mofo Party Plan The Uplift Mofo Party Plan a Red Hot Chili Peppers együttes 1987-ben megjelent harmadik albuma, melyen először és utoljára játszottak stúdióalbumon együtt a zenekar eredeti, 1983-as felállásának tagjai (Anthony Kiedis, Flea, Hillel Slovak, Jack Irons). Hillel Slovak hamarosan herointúladagolásban elhunyt, Jack Irons elhagyta az együttest. Sokan ezt tartják az együttes egyik legjobb albumának. A „Fight Like a Brave” című első szám hallható volt a 2001-ben kiadott Tony Hawk's Pro Skater 3 játékban is. Számok A másként feltüntetetteket leszámítva minden szám szerzője Flea , Irons, Kiedis és Slovak . Fight Like a Brave – 3:53 Funky Crime – 3:00 Me & My Friends – 3:09 Backwoods – 3:08 Skinny Sweaty Man – 1:16 Behind the Sun (Beinhorn, Flea, Irons, Kiedis, Slovak) – 4:40 Subterranean Homesick Blues ( Dylan ) – 2:34 Party On Your Pussy („Special Secret Song Inside” on pre-remaster versions) – 3:16 No Chump Love Sucker – 2:42 Walkin’ on Down the Road (Flea, Irons, Kiedis, Martinez, Slovak) – 3:49 Love Trilogy – 2:42 Organic Anti-Beat Box Band – 4:10 2003 Remastered Version Bonus Tracks Behind the Sun (instrumental demo) (Beinhorn, Flea, Irons, Kiedis, Slovak) – 2:55 Me & My Friends (instrumental demo) – 1:56 Érdekességek A „Me & My Friends” hivatalos címe „Me and My Friends”. „Fight Like a Brave” szám Kiedis az őslakosok kultúrája iránt tanúsított érdeklődését mutatja. Az együttes tagjai és a kritikusok is többször panaszkodtak Flea dobolásának rossz hanghatásáról a felvételeken. A „Skinny Sweaty Man” címében is Hillel Slovak gitárosra utal. Készítők Anthony Kiedis – ének Michael „Flea” Balzary – basszus Hillel Slovak – gitár (szitár a „Behind The Sun”-ban) Jack Irons – dobok Michael Beinhorn – háttérvokál, producer Angelo Moore – háttérvokál John Norwood Fisher – háttérvokál David Kenoly – háttérvokál Annie Newman – háttérvokál Judy Clapp – hangmérnök Región Autónoma del Atlántico Sur Región Autónoma del Sur Atlántico Nicaragua két autonom régiójának egyike. A fővárosa Bluefields. Földrajz Az ország északkeleti részén található. Megyeszékhely: Bluefields 12 tartományból áll: Bluefields Bocana de Paiwas Corn Island - Insel Desembocadura de la Cruz de Río Grande El Ayote El Rama El Tortugero Kukra Hill La Cruz de Río Grande Laguna de Perlas Muelle de los Bueyes Nueva Guinea Forrás inifom.gob.ni http://www.inide.gob.ni/estadisticas/Cifras%20municipales%20a%C3%B1o%202012%20INIDE.pdf, 2013. január 27. Play the Game A Play the Game az első dal a brit Queen rockegyüttes 1980-as The Game albumáról. A szerzője Freddie Mercury énekes volt, aki a híresztelések szerint Tony Bastinról, az egykori szeretőjéről írta a szöveget. 4/4-es ütemű, C-dúrban íródott, és viszonylag lassú, percenként 78-as a ritmusa. A The Game felvételeinek második szakaszában, 1980 februárja és májusa között vették fel a müncheni Musicland Studiosban. A producere az együttessel nemrég találkozó német Reinhold Mack volt, aki igyekezett modern, gyors munkatempóra szoktatni a Queent. Az elektromos gitár és zongora mellett ezúttal a szintetizátor is szerepet kapott a hangszerelésben, habár az együttes azelőtt következetesen elhatárolódott a használatától. Ez éppen a The Game felvételei során változott meg, amikor Roger Taylor dobos bevitt a stúdióba egy frissen vásárolt Oberheim OBX-et, Mercuryt pedig lenyűgözték a szerkezet lehetőségei, így többek közt a „Play the Game”-ben is felhasználták. Egy korai demó változaton Andy Gibb, a Bee Gees tagja háttérvokálozott. A gitárszólót Brian May gitáros egy Foxx phaserrel torzítva rögzítette. Eredetileg azt tervezték, hogy a dal után az albumnak is a Play the Game címet adják, de Taylor ezt ellenezte, mert úgy érezte, hogy úgy is értelmezhető a „játsszuk a játékot”, hogy „megalkuszunk a rendszerrel”; ezért leegyszerűsítették a The Game-re. 1980. május 30-án kislemezen is megjelent, de nem ért el különösebb sikereket, Angliában a tizennegyedik, Amerikában a negyvenkettedik helyet érte el a slágerlistán. A Record Mirror reakciója ez volt: „Újabb elvesztegetett három perc, ahogy sejtettük.” A Melody Maker szerint „klasszikus Queen szerelmes dal, olyan jellegzetes sablonban, amely egészen a »Keep Yourself Alive« stílusáig nyúl vissza”. Ebben az időszakban az együttes mind zeneileg, mind kinézetében megújuláson ment keresztül, a The Game és kislemezei borítóin és klipjeiben már nem a régi színpadias fellépő ruhákban volt látható – rövidebbre vágatták a hajukat, és egyszerű utcai ruhákban, olykor bőrszerelésekben pózoltak. A „Play the Game” borítóján, és a videoklipjében tűnt fel először Mercury később jellegzetessé váló bajsza. Az együttes régi rajongóit meglepte a változás, sokan nem tudták elfogadni a harsány imázsváltást (a híresztelések szerint nem sokkal később az albumot támogató koncertturné egyik előadásán eldobható borotvákat dobáltak fel a színpadra. Mercury megkérdezte tőlük, hogy levágassa-e a bajszát, mire a közönség egyszerre azt kiabálta, hogy igen. Az énekes válasza ez volt: „Basszátok meg, azért sem vágatom le!”). Ez a kinézet népszerű volt abban az időben a melegek között, ráadásul Mercuryval kapcsolatban már jóval korábban célozgatott a sajtó, hogy homoszexuális, így hamar ráragadt az új kinézetére a „Castro klón” gúnynév, amellyel abban az időben a hasonlóan kinéző melegeket illették. 1980 és 1982 között játszották a koncertjeiken, de lágyabb, „emberközelibb” változatban, elhagyták a bevezetőből a szintetizátort, és Mercury sem falzettben énekelt. Felkerült a Queen on Fire – Live at the Bowl koncertalbumra és DVD-re. A 2005-ös Killer Queen: A Tribute to Queen albumra Jon Brion feldolgozásában került fel. Nővilág A Nővilág hetilap volt 1857 és 1864 között „a magyar hölgyek számára”. Története Vajda János szerkesztette a lapot indulásától, 1857. január 8-tól. Kiadó-tulajdonos volt Heckenast Gusztáv; divatképekkel és mintarajz-mellékletekkel; a rendes heti divattudósításokat Jósika Julia bárónő írta. (1863. július 1-jétől szeptember 30-ig ideiglenesen Dalmady Győző szerkesztette). Megjelent hetenként egyszer 8-rét egy íves számokban, Pesten; 1857 júliusától négyrét alakban; 1861-től havonként kétszer, 1862-től háromszor és 1864. január 1-jétől ismét kétszer jelent meg rózsaszínű, utóbb fehér borítékban. 1864. december 16-án szűnt meg. Divatlap jellegű kiadvány volt, a szépirodalom mellett tág teret biztosított a nők érdeklődési körébe tartozó témáknak, a divat mellett írásokat közölt a házasságról, a gyermeknevelésről, ételrecepteket adott közre, s kozmetikai írásokat is. Vajda János szerkesztő eleinte a kor legjobb íróit is megnyerte a lap számára, Jókai Mórt, Gyulai Pált, Degré Alajost, Pálffi Albertet, a lap szerzői közt szerepelt még Dalmady Győző, Lauka Gusztáv, Lisznyai Damó Kálmán, Losonczy László, Vas Gereben és mások. Vajda lapjának ellenlábasa volt Vahot Imre felszínes magyarkodás jegyében szerkesztett Napkelet című periodikája. 1861 után azonban Arany Jánost és körét is éles kritikával illette Vajda, így a jobb írók elfordultak tőle. A Nővilág szerkesztését átengedte Bajza Jenőnek, s a lap előfizetőinek száma igen megcsökkent, a lap hamarosan meg is szűnt. DeSoto megye (Florida) DeSoto megye az Amerikai Egyesült Államokban, azon belül Florida államban található. Megyeszékhelye és legnagyobb városa Arcadia. Lakosainak száma 34 517 fő (2013. július 1.). DeSoto megye Hardee, Highlands, Glades, Charlotte, Sarasota és Manatee megyékkel határos. Népesség A megye népességének változása: A Hold tragédiája A Hold tragédiája Isaac Asimov tizenhét esszéjét tartalmazó gyűjtemény. Az esszék eredetileg 1972–73-ban jelentek meg a The Magazine of Fantasy & Science Fiction folyóiratban. Tartalom A - A Holdról 1. A Hold tragédiája 2. A Hold diadala 3. A Hold Babilon fölött 4. Ötölés-hatolás, hetelés B - Más kicsiny világokról 5. A bolygóközi bolygó 6. Az égi óra C - A szénről 7. A páratlan 8. A furcsa pár D - A mikroorganizmusokról 9. Utazás a mikroszkóp túlsó oldalára 10. Az amőbán is túl 11. A Hamupipőke-vegyület E - A pajzsmirigyről 12. Fültől fülig vágd a torkom! F - A társadalomról 13. Lefordítatlanul 14. Az ősi és felülmúlhatatlan 15. Számszerűen G - És (kitalálták!) magamról 16. A hajóút és én 17. Az egyetem és én Stolcz János Stolcz János (1942. május 12. – 2012. május 25.) labdarúgó, csatár. Pályafutása 1960-as évek Győri Vasas ETO sikercsapatának a tagja volt. Részese volt a sorozatban háromszor magyar kupagyőzelmet szerző győri együttesnek kétszer: 1966-ban és 1967-ben. Bajnoki harmadik a csapattal 1967-ben és 1973–74-ben. Sikerei, díjai Magyar bajnokság 3.: 1967, 1973–74 Magyar Kupa (MNK) győztes: 1966, 1967 Kupagyőztesek Európa-kupája (KEK) negyeddöntős: 1966–67 Tengerparti Tini Mozi 2 A Tengerparti Tini Mozi 2 (eredeti cím: Teen Beach 2) 2015-ös amerikai film a Disney Channel eredeti produkciójában, Jeffrey Hornaday rendezésében, Ross Lynch és Maia Mitchell főszereplésével. Írta Billy Eddy és Matt Eddy. Amerikában 2015. június 26-án mutatták be, Magyarországi premierje pedig 2015. július 18-án volt a Disney Channel-en. Ismertető Nyár vége van, Brady és McKenzie visszatérnek a középiskolába. Csak itt döbbennek rá, hogy milyen különbözőek, és ez a kapcsolatukra is hat. Lela és Bronzos váratlan látogatást tesznek náluk a való életben. Mivel Mack és Brady jól tudják, hogy az igazi világ cseppet sem hasonló a filmes világgal, az a tervük, hogy biztonságban hazajuttassák a 60-as évekbe a csapatot, mielőtt még túl késő lenne. Filmzene A film azonos című albuma 2015. június 23-án jelent meg az Amerikai Egyesült Államokban. III. Orbán pápa III. Orbán (Cuggiono, 1120 körül – Ferrara, 1187. október 20.) volt a katolikus egyház történetének 172. pápája. Orbán kétéves uralkodása sem hozott változást a III. Sándor pápa óta tartó politikában, amely szinte görcsösen ellentmond I. Frigyes császár minden akaratának. Rövid pontifikátusa és III. Luciusz uralkodása több hasonló jegyet visel magán. Pályafutásának kezdete Orbán eredetileg Uberto Crivelli néven született 1120 körül Cuggionóban. Lombardia központjának egyik befolyásos nemesi családjában látta meg a napvilágot, azonban egy olyan időszakban kellett fölnőnie, ahol a város folyton a Barbarossa Frigyes ellen vívott háborúk színtere volt. Szülei az egyház gondjára bízták neveltetését, majd később erre a pályára áldozta életét. 1182-ben III. Lucius pápa a Milánói főegyházmegye bíborosának szentelte fel, majd 1185-ben a város érseki rangját is neki adományozta, amellyel kiemelkedő méltóságot biztosított Ubertonak. Amikor november 25-én meghalt Lucius, a pápai udvar legbefolyásosabb és legmagasabb rangú klerikusa volt. Más név, új méltóság A Veronában elhunyt Lucius halálos ágya mellett már az összes választásra jogosult bíboros ott volt, ugyanis a klérus egyetértett abban, hogy a Frigyes császár politikája ellen eltökélten hadakozó pápa után a császárnak esetleg eszébe juthat beleszólni a választásba. Ezért a konklávé még Lucius halálának napján összeült Veronában, és gyorsan megválasztották a milánói érseket. December 1-jén a koronázási szertartást is elvégezték, ahol a már hatvanötödik éve felé járó Uberto felvette a III. Orbán nevet. Koronázása után egyértelművé tette a keresztény világnak, hogy pontifikátusában követni fogja elődje politikáját, azaz Frigyes befolyását igyekszik majd mérsékelni. Mindenképpen meg akarta menteni az itáliai egyházi birtokokat, a Patrimonium Petrit. Emellett eltökélt szándéka volt Róma rendbetétele és a béke helyreállítása. Frigyes udvarában nem aratott felhőtlen sikert a milánói érsek megválasztása, aki egyébként trónra lépése után is megtartotta ezt a címét, hiszen 1162-ben Frigyes személyesen vezetett hadat Milánó városa ellen, és kegyetlen háborúban porig rombolta a várost. Orbán személyében tehát nem csupán a pápák hagyományos szembenállása testesült meg, hanem a Milánó ostromakor leölt vagy bebörtönzött családtagok személyes tragédiája is. A vörös szakállú császár semmi jóra nem számíthatott az egyházfőtől, ezért Lucius pontifikátusából okulva ezúttal ő kezdeményezett. 1185 augusztusában már Észak-Itáliába érkezett Konstancia, a szicíliai trón örököse, és Frigyes gyermekével, Henrikkel jegyezték el. 1186. január 4-én, Milánóban történt meg a két királyi család történelmi jelentőségű házassága, amely a pápaság szempontjából diplomáciai és politikai katasztrófaként volt értelmezhető. Orbán pontosan tudta, hogy a frigy egyúttal azt is jelentette, hogy az Észak-Itáliát uraló Német-római Birodalom és a déli normannok felett regnáló Szicília szövetséget kötött, vagyis a Pápai Állam két szövetséges királyság közé ékelődött. Ráadásul a pápaság történetében a déli normann hercegek hagyományos szövetségest jelentettek a császár ellen. Orbán ugyan ellenezte a házasságot, de nem tudta azt megakadályozni. Matilda grófnő birtokai, azaz egész Toszkána pedig még mindig lezáratlan vita maradt. Frigyes politikai helyzete azonban kétségtelenül kedvezőbb helyzetbe került a házassággal. Ennek tudatában a császár újra felkérte a pápát, hogy koronázza császárrá gyermekét. Orbán azonban megerősítette Lucius döntését, és elutasította azt. Erre Frigyes felkérte az aquileiai pátriárkát, hogy Milánóban koronázza meg gyermekét Itália királyának. Orbán törvénytelennek minősítette a koronázást, hiszen az, Milánó érsekeként egyedül az ő joga volt. Válaszul kiátkozta a pátriárkát és az összes püspököt, aki részt vett a koronázáson. Orbánnak ez még nem volt elég, így Trier megüresedő érseki székébe beiktatta Folmart, akivel szemben Frigyes Rudolfot akarta ott látni. Orbán ugyan Rudolf invesztitúráját megígérte a császárnak, de a gyarapodó konfliktusok miatt így akart nyomást gyakorolni a császárra. Barbarossa sem akart engedni, ezért lezáratta az Alpok hágóit, amelyen keresztül nem engedte át a pápa követeit. Az ily módon elszigetelt német klérust az 1187 tavaszán tartott gelnhauseni birodalmi gyűlésen meggyőzte arról, hogy a Pápai Állam ellen indítandó hadjárat jogos követeléseiért fog elindulni. A gyűlésről eltávolíttatta Orbán híveit és a pápai legátust, Philip von Heinsberg kölni érseket is. Henrik herceg vezetésével hamarosan sereg indult Itália felé. Orbán válaszul egyházi bíróság elé citálta Frigyest, és Veronában ki akarta átkozni a császárt. A veronaiak azonban megijedtek a pápa tervétől, és mivel a város Frigyes hűbérese volt, nem akarták, hogy uruk kiközösítését a városfalakon belül mondják ki, pláne mivel az sereggel közeledett feléjük. Orbán felháborodott, és bosszúsan elhagyta Veronát, és Velencébe utazott. Azonban útközben megbetegedett, és Ferrara városában 1187. október 19-én meghalt. Egyes krónikák szerint halálát az a sokk okozta, amit a Hattini csata elvesztése okozott. Ez azonban nem állja meg helyét, ugyanis a keresztes kézen lévő város eleste csak jóval Orbán halála után érhetett Itáliába. Művei Documenta Catholica Omnia (latin nyelven). (Hozzáférés: 2011. december 6.) A Hold udvara A Hold udvara a tízből az első kötete a kanadai Steven Erikson által írt epikus fantasy sorozatnak, A Malazai Bukottak könyvének regéjének. Először 1999-ben került kiadásra és jelölték a World Fantasy díjra. A sorozat különböző hatalmi harcokat ír le egy világban, amelyet a Malaza Birodalom ural. Nevezetes a mágia használat miatt, valamint szokatlan cselekményeiről. A kötet a birodalmi hadjáratra, a Genabackis kontinensen található Darujhisztán elfoglalására koncentrál. A cselekmény A regény a Malaza Birodalom 96. évében kezdődik, Kellanved Császár uralkodásának utolsó évében. A fiatal Ganoes Paran látja a tisztogatásokat Malaz városi Egeres negyedében, ahol Komor, a Birodalom titkosszolgálata, a Karmosok vezetője felkeresi és kivégzi a bejegyzetlen varázslókat. Paran szem- és fültanúja lesz Komor (immáron Laseennek nevezteti magát, ami napaniul Trónfosztót jelent) és Pálinkás (a Malaza Harmadik Hadtest parancsnoka) beszélgetésének, ahol bebizonyosodik, mennyire utálják egymást. Paran katona akar lenni, amikor felnő, és ennek Pálinkás nem örül. Hét év telik el. Kiderül, hogy a Császárt és társát Táncost, a merénylőt, meggyilkolták, és most Laseen ül a trónon. Ám Kellanved és Táncos halála után, két új Előd (kisebbfajta isten) jelenik meg a pantheonban, Ammanas (Árnytövis) és Cotillion (A Kötél), akik megszerezték az Árnyak Háza felett az irányítást. Hamar kiderül, hogy Ammanas és Cotillion szeret borsot törni Laseen orra alá. Cotillion megszállja egy Itko Kan-i halászlány testét, és csatlakozik a Malaza sereghez, méghozzá a Második Hadtesthez amely akkor Genabackison harcol. Ammanas elereszti a félelmetes Árnyak Kopóit, hogy lemészároljanak egy közeli Malaz lovasszázadot, hogy elvonják a figyelmet a környéken történt varázslatról (Cotillion egy varázslat segítségével vette birtokba a halászlány testét). Árva Végrehajtót, a Császárnő jobbkezét küldik a helyszínre, aki rájön a turpisságra, és személyes parancsnoksága alá veszi Ganoes Paran kapitányt, hogy segítsen előkeríteni a hiányzó halászlányt. Még két év telik el. A Malaza Második Hadtest Palást ostromolja, a maradék két szabad várost a tízből mely Genabackison ellenáll még a malaza hatalomnak. Palás kitart a Fürkész Anomanderrel, a Hold Szülötte (egy lebegő erőd) Tiste Andii urával és az ő szövetségeseivel, K’azz D’avore herceggel a Bíborseregtől, és a hatalmas hadúrral, Caladan Brooddal, és az ő zsoldosaival kötött szövetségnek köszönhetően. D’Avore, Brood és csapataik északra kényszerültek, mivel a malaza Ötödik ismételten megpróbálta elfoglalni a Feketekutya Erdőt, így Fürkész sebezhetővé vált. Ám Tajszkrenn kihasználja a Hold Szülötte elleni mágikus támadást hogy kiiktassa két másik Főmágus társát a háromból, Éjsötétet és A’Karonys-t. A mágikus viharban részt vevő malaza mágusokból csak Tajszkrenn és Szélfogó marad életben, a Második harcimágusainak vezetője. Tajszkrenn tudtán kívül a Hídégetőknek (egy elit - jelenleg - utász alakulat, melynek a híres Pálinkás őrmester a parancsnoka) sikerül egy mágust megmenteniük azzal, hogy lelkét átköltöztetik félbetépett testéből egy marionett bábuba. Szélfogó beleegyezik, hogy segít nekik nyilvánosságra hozni Tajszkrenn árulását. A Hold Szülötte elmenekül a csatából és délnek indul. Palás elesik, és a malazák szövetségesei, a Moranthok (lőszerek feltalálói, és szolgáltatói) kifosztják a várost. Dujek Legfőbb Ököl elküldi a Hídégetőket Darujhisztánba, az utolsó Szabad Városba, hogy előkészítsék a terepet a malaza hódításhoz. Az újonnan előléptetett Ganoes Paran megérkezik, hogy átvegye a Hídégetők irányítását, de érkezését követően majdnem meg is ölik. Csodával határos módon Oponn, a szerencse istene közbelép és elrendezi, hogy Paran feléledjen. Szélfogó marad Parannal míg felépül, ezután különböző időpontokban a Hídégetők után indulnak. Szélfogót letartóztatja Bellurdan a néhai Éjsötét szeretője, de egy Fogó által keltett mágikus robbanásban mindketten meghalnak. Ezalatt Paranhoz csatlakozik a tapasztalt katona, és Karmos Ifjabb Tok, és együtt mennek tovább dél felé. Tok megsebesül a Sokfürt nevű babával való harcban és egy Üregbe kerül (más dimenzióban létező mágikus birodalom ld.: Mágia) Sokfürtöt megöli az Árnyak egyik Kopója. Mind Fürkész Anomandert, mind Árnytövist odavonzza az ütközet. Egy feszült beszélgetés után Árnytövis beleegyezik, hogy Cotillion szüntesse meg a halászlány feletti hatalmát. Árva a Császárnő személyes megbízásából érkezik Genabackisra, és a küldetés részeként a Gadrobi-dombsághoz kell utazzon, Darujhisztántól keletre. Küldetése során csatlakozik hozzá Onos T’oolan (becenevén ’Túl’), egy T’lan Imass harcos. A Imassok az emberi faj ősei voltak, akik egy, az egész fajra kiterjedő rituálét hajtottak végre mely során mindegyikük élőhalottá vált, ez volt a Tellan Rituálé. Így, hogy már élőhalottak, megesküdhettek, hogy nem nyugszanak amíg a Jaghuták maradékát is kiirtják, akik közül sokan még mindig bujdosnak. A Császár elnyerte az Imassok szövetségét, de ők halálakor elhagyták a Birodalmat. Túl elmondja, hogy sokan az Imassok közül a Hétvárostól nyugatra fekvő földekre mentek, hogy kiirtsák az ott felfedezett Jaghuta csoportot. Egy másik Imass klán pedig, akikről a Birodalom eddig nem tudott, ismeretlen okokból éppen Genabackis felé tartanak. Darujhisztánban a Főnix Fogadó törzsvendégeinek egy csoportja bonyolult események hálójába keveredett. A helyi bérgyilkos liga tagjait sorjában irtják ki Fürkész szolgálatában álló Tiste Andii ügynökök, akik elszántan próbálják megakadályozni a Császárnő kedvelt hódítási módszerét (felbérelni a helyi ligát, hogy kiiktassa a kormányzókat és a mágusokat). Egy Sáfrány nevű tolvaj beleszeret egy nemesi származású lányba, ám nem sikerül elnyernie szívét. Egy másik nemes, név szerint Balek a sárga földig issza magát, miután elárulta és csődbe taszította egy Simtal nevű hölgy, aki immáron Balek házában lakik, és Balek vagyonának új tulajdonosa. Egy Relik Nom nevű bérgyilkos egy merész terv közepén találja magát, ami vissza akarja szerezni Balek vagyonát. Kruppét, a csapat legbizarrabb tagját viszont egy Ősi Isten látogatja meg álmaiban… Egy hatalmas alkimistát, Barukot meglátogatja Fürkész Anomander. Baruk beleegyezik, hogy Darujhisztán szövetségre lépjen a Hold Szülöttével (Baruk a városi mágusok tanácsának egy befolyásos tagja) cserébe viszont kiadja Fürkésznek Palás varázslóit akik elszöktek a Palási csatából, ezáltal elárulva Fürkészt. A Hídégetők beszivárognak a városba, és magukat munkásoknak kiadva elkezdik a város utcáit robbanóanyagokkal aláásni. A csapat legnyugtalanítóbb tagja, egy fiatal lány, Siralom benéz a Főnix Fogadóba, ahol elnyeri a szerelmi bánatban szenvedő Sáfrány tetszését. Ám sajnos hamarosan eltűnik a városból. A Főnix Fogadó törzsvendégei Kruppe tanácsára kimennek a Gadrobi dombokhoz, mivel Kruppe szerint valami furcsa történik ott. Kiderül, hogy Árva és Túl egy fel akarják ébreszteni Raest-et, egy Jaghuta Zsarnokot, aki a várostól keletre fekvő dombokban van bebörtönözve. A terv az, hogy az egyetlen ember aki le tudja győzni Raestet az Fürkész, így ő kénytelen lesz szembeszegülni vele, és ezáltal le akarják legyengíteni, annyira, hogy a Birodalom erői le tudják győzni. Az ásatás során Árva súlyosan megsebesíti Baleket (aki épp arra járt társaival). Siralom is feltűnik, de Cotillion már nem birtokolja ekkor, a korábbi Fürkész Anomander – Ammanas találkozónak köszönhetően. Sáfrány szárnya alá veszi a traumán átesett lányt, és együtt visszatérnek a városba. Később Balekre rátalál Paran, és ők is a város felé veszik útjukat. Árva, aki felesküdött, hogy megöli a megszállt Siralomot, és Oponn kiválasztottját Sáfrányt, végzetes sebeket kap Lazúr tizedes kardjaitól, a Bíborsereg egyik harcosától. Az események a csúcspontra hágnak a Lady Simtal és jelenlegi szeretője, Turban Orr tanácstag által rendezett estélyen. Turban Orr meghal egy Relik Nommal vívott párbajban, Lady Simtal pedig csődbe megy, miután a tanáccsal közölnek néhány felfedezést. Balek visszakapja tulajdonát és vagyonát. A Hídégetők rájönnek valamire, és végül nem robbantják fel a városban elásott robbanóanyagokat. Raest felébred, és Darujhisztán felé indul. Ámde hatalma korlátozott marad, mivel Árva és Túl elvette a Raest Fortélyát, egy Jaghuta hatalmi tárgyat, melyben az erejük egy részét tárolják. Ketten elvitték a Fortélyt Lady Simtal kertjébe egy makk formájában. Raestet Fürkész parancsára megtámadja négy fekete lélekvesztett sárkány (a lélekvesztett az alakváltás egy formája), és egy ötödik, vörös sárkány, Silanah. Habár Raest visszaveri őket, teste akkora sérüléseket szenvedett, hogy kénytelen azt elhagyni. K’rul érkezik, hogy elvigye Raestet az ő álomvilágába (vagy bármi legyen is az, mivel ez soha nem lett tisztázva), de Raest megérzi, hogy a városban egy halandó varázsló megnyitja üregét. Ő Mammot, Sáfrány nagybátyja. A nyitott Üreg Raest számára lehetővé teszi, hogy birtokba vegye a varázsló testét és folytassa a pusztítást a városban, mígnem halandó testét egy Hídegető utász, Sunyi által kilőtt Moranth muníciók miszlikre nem szaggatják. Raest lelkét egy nagyhatalmú mágikus erő börtönzi be, ugyanaz, ami Lady Simtal kertjében létrejött, hogy elnyelje Raest Fortélyát. Kiderül, hogy egy Azath Ház nőtt ki a földből Lady Simtal kertjében. Az Azath egy egy felettébb rejtélyes erő, amelyet a nagy hatalom forrásai vonzanak és mindent bebörtönöz, ami felborítaná a világ egyensúlyát. Ugyanekkor Fürkész Anomandert egy démonkirály támadja meg, melyet Tajszkrenn Főmágus idézett meg, és rakott egy üvegbe, majd odaadta Árva Végrehajtónak. Fürkész megöli a démonkirályt a Dragnipur nevű kardjával, és csak egy kisebb sérülést szerez az ütközetben. Ahogy a regény végére érünk, Sáfrány, egy Muzsikus nevű Hídégető, és a Hídégetők merénylője, Kalam vállalkozik, hogy visszakíséri a néhai Siralomot (mostani nevén Apsalart) szülőföldjére, Itko Kanba, és elindulnak (ez a szál a Tremorlor kapuja-ban folytatódik). Ezalatt a Második Hadtest fellázadt Laseen egyre irreálisabb parancsai ellen. Mostani nevén Félkarú Serege, a Második Hadtest fegyverszünetet kér a Tiste Andiik és a Bíborsereggel szemben. Dujek meg van győződve, hogy a Pannioni Látó Szent Háborút hirdetett ki, és akinek birodalma rohamosan terjed délkelet Genabackison. Darujhisztán kikerülte a malaza hódítást mostanra, de veszélyes lehet rá nézve ez az új fenyegetés. Ez és más cselekményszálak A jég emlékezete c. regényben folytatódnak. Szereplők Malazák Félkarú seregei Szélfogó, a Második Hadtest varázslónője Gömbsüveg, a Második Hadtest harci mágusa Ifjabb Tok, a Második Hadtest felderítője, Karmos A Hídégetők Pálinkás ősmester, Kilencedik osztag, a Harmadik Hadtest egykori vezetője, kapitány lesz Kalam tizedes, Kilencedik osztag, egykor Hétvárosi Karmos, bérgyilkos Fürge Ben, Kilencedik osztag, egykor Hétvárosi mágus, méltó ellenfele a Nyomorék Istennek Siralom, Kilencedik osztag, vérszomjas gyilkos egy fiatal lány bőrében Sunyi, Kilencedik osztag, utász Muzsikus, Kilencedik osztag utász Ügető, Kilencedik osztag, barghaszt harcos Kalapács, Kilencedik osztag, gyógyító Hangyás őrmester, Hetedik osztag Csákány, Hetedik osztag A Birodalom vezetősége Stabro Ganoes Paran, a Malaza Birodalom nemesi származású katonatisztje Félkarú Dujek, Legfelsőbb Ököl, Malaza Hadsereg, Genabackis-hadjárat Tajszkrenn, a Császárnő mágusa Éjsötét, a Császárnő mágusa A’Karonys, a Császárnő mágusa Árva, a Császárnő Végrehajtója Cilinder, a Karmosok vezetője Laseen Császárnő, a Malaza Birodalom uralkodója Paran-ház (Unta) Tavore, Ganoes idősebbik húga Felisin, Ganoes ifjabb húga Gamet, Háziőr, veterán harcos A Császár emberei Kellanved Császár, a Birodalom alapítója, Laseen megölette Táncos, a Császár legfőbb tanácsadója, Laseen megölette Komor, Laseen régi neve, a Karmosok vezetője a Császár uralkodása alatt Darujhisztán A Főnix Fogadó törzsvendégei Kruppe, egy kétes hírű férfi Gyorskezű Sáfrány, egy fiatal tolvaj Relik Nom, a Liga egyik bérgyilkosa Balek, egy részeges törzsvendég és még mások… A T’Orrud titkos szövetség Baruk, Legfőbb Alkimista Mammot, D’riss főpapja, jeles tudós, Sáfrány nagybátyja és még mások… A Városi Tanács Turban Orr, nagy hatalmú tanácstag, Simtal szeretője Simtal, a Simtal-ház asszonya és mások… Bérgyilkosok Ligája Örvény, a Liga Vezetőnője, más néven a Bérgyilkosok Mestere Párduc, Relik Nom klánjának vezére és mások… A város egyéb erői Az Angolna, legendás kémfőnök A Kör Megszakítója, az Angolna egyik ügynöke Egyéb szereplők Tiste Andiik Fürkész Anomander, a Hold Szülöttének ura Serrat, Fürkész helyettese Korlat, éjszakai vadász, Serrat vérrokona Orfantal, éjszakai vadász Horult, éjszakai vadász T’lan Imassok Logros, Klánvezér Onos T’oolan, más néven Túlazon, egy klán nélküli harcos és mások… Egyéb Silanah, Eleint, Fürkész Anomander társa Raest, jaghuta zsarnok K’rul, Ősi Isten Oponn, a Szerencse kétoldalú istene Caladan Brood, a hadúr K’azz D’Avore herceg, a Bíborsereg parancsnoka Lazúr tizedes, Hatodik Kard a Bíborseregben Szilaj, az Árnyak egyik Kopója Árnytövis/Ammanas, az Árnyak Üregének ura A Kötél/Cotillion, Árnytövis társa, a Bérgyilkosok Patrónusa Pannioni Látó, a Pannioni Birodalom ura és mások Megjegyzések A jég emlékezetében kiderül, hogy Tajszkrenn cselekedeteit Palás ostrománál Szélfogó erősen félreértette. Alátámasztják a későbbi könyvben, hogy A’Karonys-t megölte Éjsötét, és erre válaszolván ölte meg Tajszkrenn Éjsötétet… Hibák a könyvben Annak ellenére, hogy 1999-ben adták ki először a regényt, 1991–92-ben írta meg Erikson, nyolc évvel korábban a sorozat következő része előtt, így kisebb eltérések találhatóak az első és az azt követő regényekben. Ezek a következők: Orfantal, az egyik Tiste Andii, A Hold udvara és A jég emlékezete közt nemet cserél, és a rituálé előtt a T’lan Imassokra T’lan-ként hivatkoznak, míg a helyes név Imass lenne. Más hibák általában túl kicsik ahhoz, hogy aggódni kelljen miattuk. Az előbbi hiba ki lett javítva az amerikai kiadásban, míg az utóbbi nem. Egy másik kellemetlenség, habár nem hiba, szintén A Hold udvara és A jég emlékezete közt lép fel. A Hold udvarában, Dujek Másodikja az Ötödikkel egyesül a Feketekutya Hadműveletből. A jég emlékezete viszont a sereget egy egységgé összeszokott, Dujeket vakon követő seregként írja le, pedig soha nem harcoltak együtt. Milena (Szicília) Milena település Olaszországban, Szicília régióban, Caltanissetta megyében. Lakosainak száma 2994 fő (2017. január 1.). Milena Bompensiere, Campofranco, Grotte, Racalmuto és Sutera községekkel határos. Népesség A település lakossága az elmúlt években az alábbi módon változott: Kúprúdosztó tábla A kúprúdosztó tábla vagy citdivid a patikai gyógyszerkészítésben használt eszköz. A Magyarországon forgalmazott táblák víztiszta vagy fekete üvegből készülnek, rajtuk egy fehér sugaras trapézhálóval. A kúprúdosztó táblát a kézi végbélkúp- és pilulakészítés során használják: a meggyúrt gyógyszermasszát hengeressé formálják, majd a táblán a hosszának és a gyártani kívánt kúpok/pilulák számának megfelelő szakaszra helyezik a hengert, végül az egyenes beosztásai mentén a hengert szétvágják és kézzel kialakítják a kúp/pilula kész lekerekített formáját. Az egyenközű beosztás biztosítja, hogy ugyanakkora hengerecskék, így egyenlő hatóanyag-tartalmú gyógyszerek készüljenek. A kúprúdosztó tábla Magyarországon a gyógyszertárak kötelező tartozéka. Claudinus Jakab Claudinus Jakab (18. század) bölcsészdoktor, katolikus pap. Élete Turopolyáról (horvátul Turopolje) származott, 1733. július 11.-én iratkozott be a wittenbergi egyetemre, ahol 1735-ben hittudor lett és szeptemberében visszatért hazájába. 1740 májusában Szennára rendeltetett papnak. Munkái Disputatio philosophica de sublimi in scienciis. Vittebergae, 1734 9698 Idzerda A 9698 Idzerda (ideiglenes jelöléssel 2205 T-1) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Cornelis Johannes van Houten, Ingrid van Houten-Groeneveld és Tom Gehrels fedezte fel 1971. március 25-én. 10060 Amymilne A 10060 Amymilne (ideiglenes jelöléssel 1988 GL) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Carolyn S. Shoemaker és Eugene Merle Shoemaker fedezte fel 1988. április 12-én. Saint-Thibéry Saint-Thibéry település Franciaországban, Hérault megyében. Lakosainak száma 2491 fő (2015). Saint-Thibéry Bessan, Florensac, Montblanc, Nézignan-l’Évêque, Pézenas és Valros községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: 2011-es Európa-liga-döntő A 2011-es Európa-liga-döntő az Európa-liga története során a második, az elődjét, az UEFA-kupa-döntőket is figyelembe véve pedig a 40. döntő volt. A mérkőzést a dublini Aviva Stadionban játszották 2011. május 18-án. A mérkőzés győztese részt vesz a 2011-es UEFA-szuperkupa döntőjében, ahol az ellenfél a 2010–2011-es UEFA-bajnokok ligája győztese lesz. A döntő két részt vevője két portugál csapat, az Porto és az SC Braga voltak. Már a negyeddöntőket követően biztossá vált, hogy ez egyik részt vevő portugál csapat lesz, mert három portugál klub jutott a legjobb négy közé. 1984-es labdarúgó-Európa-bajnokság (selejtező – 7. csoport) Az 1984-es labdarúgó-Európa-bajnokság selejtezőjének 7. csoportjának mérkőzéseit tartalmazó lapja. A csoportban Hollandia, Izland, Írország, Málta és Spanyolország szerepelt. A csapatok körmérkőzéses, oda-visszavágós rendszerben játszottak egymással. A csoportelső Spanyolország kijutott az 1984-es labdarúgó-Európa-bajnokságra. A Spanyolország–Málta mérkőzés A csoport utolsó mérkőzése a Spanyolország–Málta volt, amelyen vitatott eredmény született. Hollandia ekkor már lejátszotta utolsó mérkőzését, a 8 mérkőzése után 13 ponttal és 22–6-os gólaránnyal zárt. Spanyolországnak ekkor 11 pontja és 12–7-es gólaránya volt. Az akkori szabályok szerint 2 pont járt a győzelemért, a sorrendet a jobb gólkülönbség, majd a több szerzett gól határozta meg. A Spanyolország–Málta-mérkőzés 12–1-re végződött, a félidőben még csak 3–1 volt az állás, a spanyolok a 46. és a 88. perc között további 9 gólt szereztek, köztük a 60. és 63. perc között hármat. Az eredmény azt jelentette, hogy Spanyolország 13 ponttal és 24–8-as gólaránnyal zárt, így azonos pontszám és gólkülönbség mellett, a több szerzett góllal megelőzte Hollandiát és csoportelső lett. Ezzel Hollandia kiesett, Spanyolország pedig kijutott az Eb-re, ahol később a döntőben kapott ki a házigazda franciáktól. Mérkőzések Az időpontok helyi idő szerint értendők. Claudio Caniggia Claudio Caniggia, teljes nevén Claudio Paul Caniggia (Henderson, 1967. január 9. –) argentin válogatott labdarúgó. Pályafutása Klubcsapatokban Az olasz származású Caniggia karrierjét az egyik legsikeresebb argentin csapatban, a River Plate-ben kezdte. Három év alatt ismert játékossá nőtte ki magát, és már 1988-ban külföldre szerződött, az olasz Hellas Veronához igazolt. Innen egy év után továbbállt, majd pályafutása egyik legsikeresebb időszaka következett az Atalantánál. A bergamóiaknál három évig játszott, ezalatt huszonhat bajnoki gólt szerzett. 1992-ben az AS Roma szerződtette, azonban egy évvel később tizenhárom hónapra elítélték, ugyanis kokaint fogyasztott. Eltiltása letelte után egy évre kölcsönbe a portugál Benficához került. 1995 nyarán az argentin médiamogul, Eduardo Eurnekian hazacsábította őt és Diego Maradonát, és mindketten a Boca Juniorshoz kerültek. Több problémája volt feleségével, aki nem akart hazaköltözni Argentínába, és amíg ez a helyzet nem tisztázódott, több angol csapattal is hírbe hozták. 1996 szeptemberében édesanyja öngyilkosságot követett el, amikor kiugrott ötödik emeleti lakásából, emiatt Caniggia kihagyta a teljes 1996-97-es idényt. Bár 1997 őszén visszatért, nem kapott rendszeres játéklehetőséget, emiatt lemaradt az 1998-as világbajnokságról. Az elszórt játéklehetőségek miatt 1998-ban ismét áttette székhelyét Európába, visszatért az akkor éppen másodosztályban szereplő Atalantához. Itt mindössze egy szezont tudott maradni, ugyanis év közben összeveszett az edző Giovanni Vavassorival. Pályafutása érdemi része Skóciában zárult le. 2000-től egy évig a Dundee-t erősítette, majd ezt követően a legsikeresebb skót csapatnál, a Rangersnél töltött két évet. Itt gyorsan a szurkolók kedvence lett, ugyanis rögtön az első Celtic elleni derbin betalált az ősi riválisnak. 2003-ban még játszott egy évet a Qatar SC-ben. Hosszú inaktivitás után 2012-ben rövid időre visszatért, amikor a nagy terveket szövögető Wembley FC őt és több hasonlóan nagy nevű, de hasonlóan idős játékost szerződtetett a klub FA-kupa-szereplése idejére. Az alsóbb osztályú gárdát olyan játékosok alkották, mint Ray Parlour, Martin Keown, Graeme Le Saux, Jaime Moreno, Danny Dichio vagy Brian McBride, az edzői stábban pedig David Seaman és Terry Venables nevével találkozhattunk. Ebben a kalandban Caniggia egy gólt szerzett, a Langford ellen 3–2-re megnyert meccsen. A válogatottban Caniggia az argentin válogatott kulcsfigurája volt mind az 1990-es, mind az 1994-es világbajnokságon, azonban a szórványosan lejátszott meccsek miatt az 1998-as vb-re Daniel Passarella szövetségi kapitány nem válogatta be a tornára utazó argentin keretbe. Bár a 2002-es világbajnokságra már ismét kiutazott, Marcelo Bielsa szövetségi kapitány egyetlen percre sem állította már be. Ha részletesebben megnézzük Caniggia vb-n nyújtott teljesítményét, láthatjuk, hogy az 1990-es tornán több meccsen is kiváló formában játszott. Az argentinok nyitómeccsén, Kamerun ellen többször is durva szabálytalanságot követtek el ellene, az utolsó, Benjamin Massing által elkövetett fault egyből piros lapot ért. Ennek ellenére az argentinoknak nem sikerült nyerniük, ez a meccs 1-0-s kameruni győzelemmel zárult. Miután a legjobb csoportharmadikként meglett az argentinok továbbjutása, a nyolcaddöntőben rögtön az egyik legnagyobb esélyessel, a brazilokkal kerültek össze. Ez a meccs sokáig úgy nézett ki, hogy hosszabbításba torkollik, azonban a nyolcvanadik percben Caniggia belőtte a győztes gólt. Az elődöntőben, Olaszország ellen neki sikerült egyenlítenie, amikor a 67. percben Salvatore Schillaci góljára tudott válaszolni. Innen végül tizenegyesekkel Argentína jutott a döntőbe. 1994-ben először ismét egy afrikai csapat ellen játszott igazán jól, Nigériát az ő két góljának köszönhetően sikerült legyőzni 2-1-re. Az argentinok ezúttal is legjobb csoportharmadikként jutottak tovább, azonban ekkor nem sikerült döntőbe jutniuk, ugyanis a nyolcaddöntőben a fénykorát élő Románia túl erős ellenfélnek bizonyult, és 3-2-re nyerni tudott. Caniggia ezen a tornán is két gólt szerzett. Sokáig egyáltalán nem szerepelt a válogatottban, hol rossz forma, hol pedig a nehéz személyisége miatt, ugyanis nem volt hajlandó elfogadni Passarella egyik szabályát, ami szerint le kellett volna vágatnia félhosszú haját. 2002-ben, bár kerettag volt, egyetlen percet sem játszott. Sikerei, díjai Argentin bajnok : 1986 Copa Libertadores-győztes : 1986 Skót bajnok : 2002-03 Skót kupagyőztes : 2002 Skót Ligakupa-győztes : 2002, 2003 Copa América-győztes : 1991 Konföderációs kupa-győztes : 1992 Vayres-sur-Essonne Vayres-sur-Essonne település Franciaországban, Essonne megyében. Lakosainak száma 913 fő (2015). Vayres-sur-Essonne Guigneville-sur-Essonne, Boutigny-sur-Essonne, Bouville, Courdimanche-sur-Essonne, D’Huison-Longueville és Valpuiseaux községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: 2017-es WTCC portugál nagydíj A 2017-es WTCC portugál nagydíj volt a 2017-es túraautó-világbajnokság ötödik fordulója. 2017. június 25-én rendezték meg a Circuito Internacional de Vila Real, Vila Realban. Időmérő Megjegyzés: WT – WTCC Trophy Grúz U21-es labdarúgó-válogatott A Grúz U21-es labdarúgó-válogatott Grúzia 21 éven aluli labdarúgó-válogatottja, melyet a grúz labdarúgó-szövetség irányít. U21-es labdarúgó-Európa-bajnokság 1978 – 1994 : 1996 : nem jutott ki 1998 : nem jutott ki 2000 : nem jutott ki 2002 : nem jutott ki 2004 : nem jutott ki 2006 : nem jutott ki 2007 : nem jutott ki 2009 : nem jutott ki 2011 : nem jutott ki 2013 : nem jutott ki 2015 : nem jutott ki Olimpiai szereplés 1996 : Nem jutott ki 2000 : Nem jutott ki 2004 : Nem jutott ki 2008 : Nem jutott ki 2012 : Nem jutott ki Forrás Hivatalos weboldal Gencsy Sári Gencsy Sári (született: Gencsy Sarolta) (Debrecen, 1924. augusztus 16. – 2008. május 6.) magyar opera-énekesnő (szoprán). Életútja Ének- (Hoór Tempis Erzsébet) és zongoratanulmányait Debrecenben kezdte. Az 1944–45-ös évadban operettekben szerepelt szülővárosa színházában. Ezután Budapesten folytatta képzését a Zeneakadémián Makay Mihály növendékeként. Az Operaházban 1948-ban debütált az egyik koszorúslány szerepében Mozart Figaro házassága című operájában. 1975-ben vonult vissza. Elsősorban koloratúrszoprán és szubrett szerepeket énekelt. Nyugalomba vonulása után szinte haláláig a Színház- és Filmművészeti Egyetem énektanáraként tevékenykedett. Hangját néhány operafelvétel mellett számos operett- és nótafelvétel is őrzi. Hamvai Solymáron nyugszanak. Díjai Érdemes művész (1973) Szocialista Kultúráért érdemérem (1985) Főbb szerepei D'Albert: Hegyek alján — Nuri Delibes : Lakmé — címszerep Erkel Ferenc: Bánk bán — Melinda Donizetti : Lammermoori Lucia - Lucia Goldmark: Sába királynője — Asztarót Kacsóh Pongrác: János vitéz - Iluska Mozart : Don Giovanni - Zerlina Mozart : Szöktetés a szerájból - Blonde Mozart: Figaro házassága — Első lány Mozart: A varázsfubola — Első fiú Nicolai: A windsori víg nők — Anna Polgár Tibor: A kérők — Máli Rossini: Ory grófja — Marianne grófné Johann Strauss d. S.: A cigánybáró — Arzéna Suchoň: Örvény — Pásztorfiú Verdi : La Traviata - Violetta Valéry Verdi : Rigoletto - Gilda Wagner: Tannhäuser... — Pásztorfiú Erythraeus Joachim (idősebb) Idősebb Erythraeus Joachim (Roth Joachim) (Béla, 1637. december 13. – ?) evangélikus lelkész. Élete Erythraeus Tóbiás evangélikus lelkész és Golz Zsuzsánna fia volt. Bártfán végezte iskoláit, mire 1656. március 2-ától a wittenbergi egyetemen tanult s ott mesteri fokot nyert. 1660-ban hazájába visszatérvén, két évig Lőcsén magánzó volt; 1662-ben az ottani német egyházközösség hívta meg lelkésznek. 1663. január 30. nőül vette Gosnowitzer Dorottyát. 1666. július 15. jelen volt a kisszebeni s 1668-ban a kassai egyházi zsinatokon. 1672-ben lelkész társaival együtt száműzetett. Hosszas barangolás után 1674-ben Pommernben Hohenzadel község lelkésze és két év mulva a stettini vártemplom diakónusa, 1687-ben pedig a Péter és Pál templom lelkésze lett, ebben a tisztségben fia követte. Munkái Methodica Augustanae Confessionis repetitio cuius disputationem IV. ex articulo I. quae prior est. de Deo. U. ott, 1658. Disputatio pneumatica de attributis diuinis. U. ott, 1659. Decus quaestinum illustrium metaphisicarum. U. ott, 1659. Biga disputationum Anti- Makovicanarum de praedestinatione. U. ott, 1659. Külföldön megjelent munkáiból Klein még a következőket sorolja föl, azonban a nyomtatási hely és évszám elhagyásával: Dissertatio physica de causis, Synopsis biblica, Breviarium biblicum, Apodemica sacra és Expositio Augusztanae Confessionis. Zarevius Pál barátjához latin üdvözlő verset irt, mely annak Dissertatiojában (Vittenberga, 1659.) jelent meg és Fabó Monumentájában (IV. 414. l.) közli; Klein is említi egy versét, melyet Beyer János várallyai lelkészhez intézett ennek nősülése alkalmából (1672.) Ludwig von Erlichshausen Ludwig von Erlichshausen (Satteldorf ? 1410 k. – Königsberg 1467. április 4.) a teuton lovagrend 31. nagymestere 1450-től 1467-ig. Svábföldi nemesi családból származott, talán Satteldorfból. Paul von Rusdorf nagymester alatt szolgált Poroszországban, majd Schönsee (Wąbrzeźno), valamint Thorn (Toruń) komtura volt 1442-47-ben, ezután 1446-tól 1450-ig Mewéé (Gniew). Elődje a nagybátyja, Konrad volt, akinek 1449-ben bekövetkezett halála után 1450-ben választották nagymesterré. Nagyon nehéz feladat elé nézett. A Német Lovagrend már évtizedek óta vereségei súlyos terhét nyögte, s teljes csődközelben volt. Reformkísérletei kudarcba fulladtak, s ráadásul 1440-ben megkötötték az ún. Porosz Szövetséget uralmának megszüntetésére. Erlichshausen minden igyekezetével azon volt, hogy megőrizze a Német lovagrend államát. Különösen nagy veszélyt délről jelentett számára a terjeszkedő Lengyelország, amely vissza akarta szerezni az 1309-ben elhódított Pomerellent, mely kijárat volt a Balti-tenger felé. 1453-ban követelte a Szövetség feloszlatását, ami fegyveres lázadáshoz vezetett, egy évvel később ezt a lengyel király hadüzenete követte. A lovagrend nagyszámú zsoldossereget állított ki, élére Bernard von Zinnenberget helyezte. A Szövetség a kezdeti fiaskó ellenére kitartott IV. Kázmér lengyel király mellett, pénzösszegeket folyósított a háború folytatásához, míg a lovagrend pénzügyi válságba került. Zsoldosai fizetésére a nagymester várakat, földeket, városokat, sőt már egész országrészeket kellett, hogy elzálogosítson, mely zálogokat a zsoldosvezérek eladtak, legtöbb esetben a lengyeleknek. Ugyan Dánia volt az egyetlen ami segítséget ígért, de hajóit Bornholmnál a pomerán hajók megállították. 1457-ben már Máriavárt is át kellett adnia, amit nem sokkal később a lengyel sereg be is vett. Erlichshausen áttette a rendi székhelyt Königsbergbe, de a zsoldosok adásvételei nyomán sokszor harc nélkül cseréltek gazdát egyes területek. A háború végére az ország legnagyobb részt már lengyel kézben volt, s Erlichshausen 1466. október 10-én aláírta a toruńi békét, amiben lemondott Kelet-Pomerániáról, a történeti Poroszország középső és nyugati részéről, az ermalandi és a kulmi püspökségről, rengeteg városról, várról és uradalomról egyetembe. Emellé hűbéri kötelezettséget vállalt a maradék kelet-porosz területen. Lemondott az önálló külpolitikáról és egyéb kiváltságairól (pl. gabonaszállítás). Kevesebb mint hat hónappal a béke aláírása után 57 éves korában meghalt. Vác FC A Vác FC Vác város felnőtt labdarúgó csapata. Jelenleg az NB II-ben szerepel. Történelem A futball barátai Vácott - sok, azóta is ismert és híres jelentős fővárosi klubot megelőzve - 1899-ben hozták létre saját egyesületüket. A Váci Sport Egyesület (VSE) 1899. júniusában alakult meg, de hivatalosan csak november 28-án került bejegyzésre. Az akkori fiatalság többféle sportot tudott űzni, mivel öt alosztály alakult meg - szöveghűen idézve: "kerékpározás, vívás, torna (a: laon tennis, b: labdázás), gyalog turisztika és evezés". A Pesten már sorra rendezett labdarúgó mérkőzések hatására felvették az alapszabályba a "footballt" is, de egyelőre még nem működött a szakosztály. A VSE célja "a sport összes ágainak művelése és fejlesztése" volt, mely célból "a sport egyes ágaiban versenyeket rendeztek". Az első futballcsapat megalakulásával egy időben pályaépítésbe is kezdtek, s a játéktér 1904. májusában el is készült, mégpedig a Duna túloldalán, a Pokol csárda mögötti erdőben, ahol 17 sornyi fát áldoztak fel, illetve vágtak ki a cél érdekében. A pályaavató mérkőzésre május 24-én került sor, a VSE ellenfele a Műegyetem FC volt. Az eredmény nem volt meglepő, a fővárosiak 3-0-ra nyertek a piros-kék szerelésben játszó váci csapat ellen. A sportág népszerűsége miatt a városban egyre több egyesület alakított magának csapatot, amelyek hosszabb-rövidebb ideig működtek (lásd az alábbi táblázatot). Az anyagi-, és pályagondok miatt 1948-ban három egyesület fuzionált és Váci Dolgozók Testedző Köre (VDTK) néven működött tovább. Az idő haladtával az egyesületi név gyakran változott, a politikai rendszer elvárásainak megfelelően. A csapatok az évek során különböző bajnokságokban szerepeltek. A kezdetekben a KÖLASZ I. és II. osztályban, a II. osztályú Profiligában, majd a 40-es évektől az NB III-as és az NB II-es bajnokságban szerepeltek, de előfordult megyei és járási bajnokságban játszó csapat is. Az 1986/87-es szezonban az NB II-es bajnokságot megnyerve nagy sikert ért el az akkori Váci Izzó MTE csapata: felkerült az élvonalba. A magyar bajnokság legmagasabb osztályában 13 évet töltöttek el, s ez idő alatt egy negyedik, két második és egy első helyezést ért el. Az 1993/94-es szezonban Csank János vezetőedzővel a következő játékosok vívták ki a bajnoki címet: Hahn Árpád, Koszta János, Nyilas Elek, Puglits Gábor, Nagy Tibor, Kriska Gábor, Aranyos Imre, Romanek János, Füle Antal, Víg Péter, Simon Antal, Szedlacsek István, Kasza István, Répási László, Molnár György, Miovecz Zoltán, Dzurják József, Szalai Attila, Sallai Tibor, Burzi Attila, Nyikos József, Schwarcz Zoltán, Bereczki Péter, Hámori István és Kelemen Zsolt. Váci játékosok a sikeres években sorra kaptak meghívást a nemzeti válogatottba, s többen közülük pályára is léptek. A legtöbbször Nagy Tibor húzta fel a címeres mezt, összesen 17-szer játszott a válogatottban, de rajta kívül még heten szerepelhettek a nemzeti csapatban a piros-kékek közül. Vác utánpótlás-nevelése is nagyon eredményes volt, ezért többen az olimpiai, valamint a korosztályos válogatottakban is megfordultak. Sajnos az 1999/2000-es bajnokságban - több okra visszavezethetően - az első osztályú felnőtt csapat kieső helyen végzett. Az MLSZ 2000. év nyarán átszervezte a bajnoki rendszert, csökkentette az élvonalbeli és a második vonalbeli csapatok létszámát. A tulajdonosi és anyagi gondok miatt a csapat a második vonalban / NB I/B./ nem indulhatott, ezért az amatőr NB II-es NB III-as kvalifikációs bajnokságban vett részt, ahol egy ponttal lemaradva visszacsúszott a negyedik vonalba. A 2000/2001-es idényben a Vác Város Labdarúgó Sportegyesület az NB III-ban szerepelt. Az évet a 3. - azaz feljutó - helyen zárta. A csapat az egyesület politikájának köszönhetően elsősorban saját nevelésű játékosokra támaszkodva - az átlagéletkor 20,7 év - sikeresen vette az NB II-es kihívásokat is, s 2003. őszétől lehetőséget kapott arra, hogy megmérettesse magát az NB I/B - később NB II - mezőnyében is. Ebben az időben alakult meg a Dunakanyar-Vác Labdarúgó Kft. A tulajdonosi kört az egyesület, magánszemélyek és környékbeli vállalkozók alkotják. A csapat a magyar futball második vonalában is sikeresen szerepelt, s 2005. tavaszán a Keleti csoport bajnoka lett - nem kevesebb, mint 12 ponttal előzve meg az ezüstérmes Szolnokot, még ha a következő évben ki is estek. 2012/13-ban azonban jött a feketeleves. A csapat új tulajdonosa John P Marshall lett - elméletileg. Az előző tulajdonos, Héger József szerint ugyanis csak befektetést vásárolt az angol üzletember. Emiatt nem ismerte el az angol tulajdonrészét, és nem engedte, hogy átvegye a csapat ingóságai és a pálya felett a tulajdonrészt, valamint az általa továbbított fizetéseket is visszatartotta - rossz nyelvek szerint saját célra, de a valóságban nem tudni, hová, bár a játékosoknak amatőr szerződésük volt, így ez jogi problémát nem okozott. A csapat, és a város viszont kiállt Marshall mellett. 2013 januárjára addig fajult a dolog, hogy Vác város visszavonta a pályahasználati engedélyt. Ezért a Kazincbarcika elleni hazai meccsre ki sem álltak, hiszen februárban a játékosok is megtagadták a játékot, és a pályára még a játékvezetők és a vendégcsapat sem kapott engedélyt a belépésre. A Szeged elleni idegenbeli meccsre nem lett volna efféle stadionhasználati probléma, csak csapat nem volt. Végül toboroztak egyet különféle bajnokságon kívüli csapatokból, de nekik nem volt játékengedélyük, ezért ez a mérkőzés sem került megrendezésre. Aztán jött a csoda: a semmiből előkerültek az engedéllyel rendelkező játékosok március 23-án kiálltak az Orosháza ellen, és a két hónapnyi edzés- és meccshiány ellenére szépen tartották magukat; végül Aleksandar Petrovic 81. perci góljával kaptak ki 1:0-ra. A pályaengedély hiánya, és az utánpótláscsapatok szétszéledése miatt viszont megsértette az NB II-es licencben foglalt kötelességeket a csapat, amit többszöri felszólításra sem pótoltak, így 2013. március 25-én az MLSZ visszavonta a csapat licencét, ami valószínűleg egyet jelenthet az FC Sopron sorsával, azaz a végleges megszűnéssel. 2013 július 22-én felkérték Csank Jánost a megyei I. osztályban induló csapat vezetőedzőjévé, amit az NB II-ben játszott játékosok alkotnak. John Marsall 40 millió forintot áldozott a csapatra és elvárta a feljutást az NB III-ba, ami sikerült is rögtön az első idényben is. A jelenlegi cél az egytabellás NB II. Sikerek Bajnok: 1993-94 Bajnok: 2014-15 A klub edzői Csank János (1989-1995) Csank János (1998-1999) Sándor István (2003-2004) Gergely Károly (2005-2006) Nagy Tibor (2006) Gergely Károly (2006-2007) Nicola Fitta (2007) Szabados György (2009-2011) Híres Gábor (2011-2012) Mózner János (2012) Bartyik Balázs (2013) Csank János (2013-2015) Sisa Tibor (2015) Nagy Tibor (2015-2018) Zoran Spisljak (2018-) Híres játékosok * a félkövérrel írt játékosok rendelkeznek felnőtt válogatottsággal. A klub helyzete A csapat 2005 tavaszán megnyerte az NB II – Keleti csoportját, ezzel megszerezte az indulási jogot az első osztályra. A csapat nevezését azonban a Licenc Adó Bizottság nem fogadta el, túl kicsi költségvetésére hivatkozva, ám a fellebviteli bizottság jóváhagyta a csapat nevezését. A csapat azonban csak egy évet töltött el az első osztályban, és ismét NB II-es lett, a játékoskeretet félprofik alkotják, akik a foci mellett dolgoznak. A klub nehéz anyagi helyzete miatt 2007-ben egyesült az Újbuda Lágymányosi TC-vel, s Vác-Újbuda LTC néven nevezett az NB II-es küzdelmekre.2009-ben lejárt a szerződése az Újbudával és újra Dunakanyar-Vác néven nevezte magát a bajnokságba.2012/13-ban azonban jött a feketeleves. A csapat új tulajdonosa John P Marshall lett - elméletileg. Az előző tulajdonos, Héger József szerint ugyanis csak befektetést vásárolt az angol üzletember. Emiatt nem ismerte el az angol tulajdonrészét, és nem engedte, hogy átvegye a csapat ingóságai és a pálya felett a tulajdonrészt, valamint az általa továbbított fizetéseket is visszatartotta - rossz nyelvek szerint saját célra, de a valóságban nem tudni, hová, bár a játékosoknak amatőr szerződésük volt, így ez jogi problémát nem okozott. A csapat, és a város viszont kiállt Marshall mellett. 2013 januárjára addig fajult a dolog, hogy Vác város visszavonta a pályahasználati engedélyt. Ezért a Kazincbarcika elleni hazai meccsre ki sem álltak, hiszen februárban a játékosok is megtagadták a játékot, és a pályára még a játékvezetők és a vendégcsapat sem kapott engedélyt a belépésre. A Szeged elleni idegenbeli meccsre nem lett volna efféle stadionhasználati probléma, csak csapat nem volt. Végül toboroztak egyet különféle bajnokságon kívüli csapatokból, de nekik nem volt játékengedélyük, ezért ez a mérkőzés sem került megrendezésre. Aztán jött a csoda: a semmiből előkerültek az engedéllyel rendelkező játékosok március 23-án kiálltak az Orosháza ellen, és a két hónapnyi edzés- és meccshiány ellenére szépen tartották magukat; végül Aleksandar Petrovic 81. perci góljával kaptak ki 1:0-ra. A pályaengedély hiánya, és az utánpótláscsapatok szétszéledése miatt viszont megsértette az NB II-es licencben foglalt kötelességeket a csapat, amit többszöri felszólításra sem pótoltak, így 2013. március 25-én az MLSZ visszavonta a csapat licencét, ami valószínűleg egyet jelenthet az FC Sopron sorsával, azaz a végleges megszűnéssel. 2013 július 22-én felkérték Csank Jánost a megyei I. osztályban induló csapat vezetőedzőjévé, amit az NB II-ben játszott játékosok alkotnak majd. John P Marshall 40 millió forintot áldozott a csapatra és elvárta a feljutást az NB III-ba. Jelenlegi keret 2018. augusztus 2-án frissítve Szezonok A Dunakanyar-Vác FC 2006–2007-es szezonja Port Vale FC A Port Vale Football Club egy angol labdarúgócsapat, melynek székhelye Staffordshire-ben, Stoke-on-Trent Burslem nevű városrészében található. A csapat jelenleg a League One-ban, az angol labdarúgás harmadik legmagasabb osztályában szerepel. Történelmi és földrajzi szempontból legnagyobb riválisa a város másik csapata, a Stoke City. A két klub összecsapásait Potteries derby (fazekasok rangadója) néven emlegetik. A két csapat között jelenleg nem olyan éles a versengés, hiszen legutóbb 2002. február 10-én játszottak tétmeccset egymással. A Port Vale emellett olyan közeli klubokat is a vetélytársának tekint, mint a Burton Albion, a Macclesfield Town, a Shrewsbury Town, a Walsall, a Wrexham és a Crewe Alexandra. A Port Vale az angol labdarúgás azon kevés csapata közé tartozik, mely nem egy város nevét viseli. A csapatot egyes források szerint 1876-ban, mások szerint 1879-ben alapították. A Port Vale név már ezelőtt is létezett, egy, a Trent-Mersey csatornán elhelyezkedő kikötőegyüttes elnevezése volt, mely szorosan összekapcsolódott Stoke-on-Trent város fazekasiparával. A klub mindmáig 41 szezont töltött a másodosztályban, ezzel minden más olyan csapatot felülmúlva e tekintetben, mely még soha nem szerepelt az élvonalban. A Vale 1892-ben alapító tagja lett a The Football League másodosztályának, 1958-ban pedig a negyedosztálynak. Hazai mérkőzéseit eleinte az Athletic Groundon, majd a The Old Recreational Groundon játszotta, mielőtt 1950-ben beköltözött volna a jelenleg is használt Vale Parkba. A stadion jelenlegi állapotában 19 052 szurkoló befogadására alkalmas. A létesítményen kívül Roy Sproson szobra látható, aki 842 tétmeccsen lépett pályára a klub színeiben. A csapat legsikeresebb időszakát az 1950-es években élte, amikor 1954-ben bejutott az FA Kupa elődöntőjébe, majd később a negyed-, valamint a harmadosztályban is bajnoki címet szerzett. A korszak két meghatározó menedzsere Freddie Steele és Norman Low volt, előbbi egy olyan hatékony védelmi vonalat állított fel, melyet sokan "vasfüggönynek" becéztek, míg utóbbi nagyobb hangsúlyt fektetett a támadójátékra. John Rudge, aki 1983 és 1999 között dolgozott a Port Vale-nél, szintén a sikeredzők közé sorolható. Irányítása alatt több feljutást és sikeres kupamenetelést is megélt a klub, az 1996/97-es szezonban pedig nyolcadik helyen végzett a másodosztályban, ami máig a legjobb bajnoki eredménye. Távozása után a csapat helyzete sokat romlott, visszacsúszott a negyedosztályba és 2003-ban, valamint 2012-ben is csődeljárás alá került. A hanyatlást a tulajdonos váltás oldotta meg, amikor is Paul Wildes felvásárolta a klubot. A 2012/13-as idényben, Micky Adams irányítása alatt a Port Vale feljutott a League One-ba. Klubtörténet A csapat alapításával kapcsolatban nem maradtak fenn pontos adatok, de Jeff Kent történész kutatási eredményei alapján úgy véli, hogy a Port Vale 1879-ben vált külön a Porthill Victoria FC-től, nevét pedig a Trent-Mersey csatornán található kikötőről kapta. A klub weboldala szerint azonban az alapításra 1876-ban került sor, a Port Vale House-ban és a név is innen származik. A csapat címerén szintén az 1876-os dátum olvasható. A Port Vale székhelye eleinte Stoke-on-Trent Longport, majd Westport kerületében volt található, majd 1884-ben a Burslem nevű városrészbe költözött és Burslem Port Vale-re változtatta a nevét. Ekkoriban a Moorland Road volt a klub otthona, majd 1885-ben használatba vette az Athletic Groundot. 1892-ben alapító tagja lett a The Football League másodosztályának. A csapat 1907-ben olyan rossz anyagi helyzetbe került, hogy ki kellett lépnie a The Football League-ből. A klubot ezután teljesen újjászervezték és elhagyták a Burslem előtagot a Port Vale elől a névben. A megerősödött gárda 1912-ben beköltözött a The Old Recreational Groundra, 1919 októberében pedig visszatért a The Football League-be, a szintén anyagi gondok miatt kizárt Leeds City helyére. A Vale az 1928/29-es szezonban megélte fennállása első kiesését, amikor a másodosztályból a harmadosztály északi csoportjába került. A következő idényben bajnokként jutott vissza, majd az 1930/31-es évadban az ötödik helyen zárt a Division Two-ban, mely máig a legjobb bajnoki eredménye. Ezután, az 1935/36-os szezonban újabb kiesés következett és egészen a második világháborúig a harmadik vonalban maradt a csapat. 1950-ben elkészült a Vale Park, a Port Vale ötödik stadionja, egy évvel később Freddie Steele lett a menedzser. A védekezésre nagy hangsúlyt fektető edző hamarosan összeállított egy olyan masszív hátsó alakzatot, melyet a szurkolók "vasfüggöny-védelemnek" neveztek. Az 1953/54-es idényben a csapat bajnok lett a harmadosztály északi csoportjában és bejutott az FA Kupa elődöntőjébe, ahol a későbbi győztes West Bromwich Albion ellen kapott ki. A mérkőzés komoly felháborodást váltott ki a Port Vale szurkolóiból, amiért Albert Leake gólját les címén érvénytelenítette. Három évvel később a klub kiesett a Third Division North-ból és alapító tagja lett az újonnan létrejött Division Fournak. Az első negyedosztályú szezonja remekül sikerült a csapatnak, bajnok lett és 110 gólt szerzett, ami máig klubrekord. Az 1960-as években a Vale többször is jól szerepelt a kupában, de az 1954-es FA Kupa-elődöntős szereplést nem sikerült megismételnie. 1967-ben Stanley Matthews vette át az irányítást Jackie Mudie-tól, de 1968-ban távoznia kellett, amikor a klub súlyos büntetést kapott az FA-től, a játékosok felé tett, látszólag "illegális kifizetések" miatt. Az elsőfokú ítélet szerint a csapatot kizárták volna a The Football League-ből, de a fellebbezés után ezt arra csökkentették, hogy a Port Vale-nek szavazás útján kérelmeznie kellett újrafelvételét. A szavazás a klub szempontjából kedvező eredménnyel zárult, így maradhatott a The Football League-ben. Gordon Lee vette át a csapat irányítását, majd 1970-ben feljuttatta a harmadosztályba. Az 1970-es évek nem hoztak sok sikert a klubnak, többnyire a Division Three tabellájának alsó felében tanyázott. Lee 1974-ben távozott, az ezt követő néhány évben sorra váltották egymást az edzők, de Vale az 1977/78-as szezonban kiesett a harmadosztályból. 1980-ban a gárda a Division Four huszadik helyén zárt, ami jelenleg is a legrosszabb bajnoki helyezésének számít a The Football League-ben. A rossz eredmény ellenére a vezetőség kitartott a frissen kinevezett John McGrath mellett, ami jó döntésnek bizonyult, hiszen a menedzser az 1982/83-as idényben a harmadik helyen feljuttatta a klubot a harmadosztályba. A gyenge szereplés miatt az elöljárók 1983 decemberében menesztették John McGrath-ot, akinek a szerepét addigi asszisztense, John Rudge vette át. Ő sem tudta megakadályozni a kiesést, így a fekete-fehérek ismét a negyedosztályban találta magát. A kiesés ellenére Rudge megtarthatta állását. Az 1985/86-os szezonban a Vale visszajutott a harmadosztályba, a negyedik helyen végezve. Az idény során mindössze egyszer kapott ki a Vale Parkban. A sikerhez a gólerős walesi Andy Jones is nagyban hozzájárult. 1988. január 30-án a klub nagy meglepetésre 2-1-re legyőzte az élvonalbeli Tottenham Hotspurt az FA Kupában. Három Division Three-ben töltött év után újabb feljutást ünnepelhetett és a másodosztályba került, miután az 1988/89-es idényben megnyerte a rájátszást. A playoff döntőjében a Bristol Roversszel csapott össze két fordulóban a Port Vale. Az 1-1-es első mérkőzés után a Vale Parkban Robbie Earle találatával nyertek a hazaiak, így kialakítva a 2-1-es összesítésbeli végeredményt. Az 1991/92-es idény utolsó napján a Vale a tabella utolsó helyére zuhant és kiesett a másodosztályból. A következő évadban a klub végig a dobogós helyek környékén állt és kis híján sikerült kiharcolnia az automatikus feljutást a második helyen, de az utolsó meccsen kikapott a Bolton Wandererstől, így a városi rivális Stoke City lett az ezüstérmes. A csapat így rövi időn belül kétszer is pályára léphetett a Wembleyben, előbb a Football League Trophy döntőjében, majd a rájátszás fináléjában. A kupadöntőben a fekete-fehérek 2-1-re legyőzték a Stockport Countyt, a rájátszás döntőjében viszont 3-0-ra kikaptak a West Bromwich Albiontól. Az 1993/94-es szezonban szintén az utolsó fordulóban dőlt el a második hely sorsa, ezúttal a Port Vale lett az ezüstérmes, így feljutva a másodosztályba. Ugyanebben az idényben a csapat legyőzte a Premier League-ben szereplő Southamptont az FA Kupában, Bernie Slaven góljával. 1994 nyarán Ian Taylor 1 millió fontért a Sheffield Wednesdayhez igazolt, ezzel ő lett a Port Vale első játékosa, aki milliós nagyságrendű összegért váltott klubot. Az 1995/96-os évad újabb kupameglepetést hozott, amikor a csapat legyőzte a címvédő Evertont az FA Kupában. A klub az Angol-Olasz Kupa döntőjébe is bejutott, ahol 5-2-re kikapott a Serie B-ben szereplő Genoától. A csapat gyengén kezdte a következő szezont és az sem könnyített a helyzetén, hogy a szurkolók tüntetéseket szerveztek Bill Bell elnök ellen, Steve Guppy pedig a Leicester Cityhez igazolt, 800 ezer fontért. Rudge mindezek ellenére a nyolcadik helyre vezette a klubot, mely a Vale legjobb bajnoki eredménye volt, 1931 óta. Az 1997/98-as idényben csak az utolsó fordulóban tudta elkerülni a kiesést, a Huddersfield Town 4-0-s legyőzésével. Ezzel a sikerrel kikerült a kiesőzónából, ami a Manchester City és a rivális Stoke City kiesését jelentette. A következő szezonban ismét szenvedett a csapat és John Rudge-ot a szurkolók nagy felháborodására kirúgta a klub 1999 januárjában. Az irányítást a fekete-fehérek korábbi játékosa, Brian Horton vette át, aki komoly összegeket költött új játékosokra. A bennmaradást végül ismét az utolsó napon harcolta ki a Port Vale. Az 1999/00-es évadban azonban már nem volt menekülés és kiesett a másodosztályból, 13 ponttal lemaradva a bennmaradást érő 21. helyről. Horton ennek ellenére megtarthatta állását és 2001-ben megnyerte a Football League Trophyt a csapattal. A döntőben a Brentfordot verte 2-1-re a Vale, a győztes gólokat Marc Bridge-Wilkinson és Steve Brooker szerezte. Két meghatározó játékos, Tony Naylor és Allan Tankard időközben távozott, aminek eredményeképp a csapat mindössze a 14. helyet tudta megszerezni a 2001/02-es idényben. 2002 második felében a klub csődeljárás alá került, miután 1,5 millió fontos tartozást halmozott fel. A helyzet a 2003/04-es évad végére oldódott meg, amikor egy szurkolói csoport felvásárolta a csapatot. Horton 2004 februárjában távozott, mert elfogadhatatlannak tartotta az új vezetőség anyagi megszorításait. Martin Foyle ült le a kispadra, aki szintén játszott korábban a Vale Parkban. Előbb a 17., majd a 13. helyre vezette a csapatot, majd 2007 novemberében menesztették, a 2007/08-as szezon gyenge kezdete miatt. Korábban ő igazolta le Leon Constantine-t és Akpo Sodje-t, akik eredményes csatárpárost alkottak, de a legtöbb átigazolása nem váltotta be a hozzá reményeket. Lee Sinnott lett az új edző, akinek nem volt menedzseri tapasztalta a The Football League-ben. Nem tudta megmenteni a csapatot a negyedosztályba való kieséstől, mindössze a 23. helyet sikerült megszereznie, ráadásul az FA Kupában is egy akkor nyolcadosztályú csapat, a Chasetown ellen esett ki a Vale. Sinnottot 2008 szeptemberében menesztette a vezetőség, a gyenge szezonkezdet után. Dean Glover lett a megbízott menedzser, egy éven belül már másodszor, rövidesen pedig véglegesen is megkapta az állást. Nem tudta megkedveltetni magát a szurkolókkal és mindössze a 18. helyet tudta megszerezni a 2008/09-es szezonban. 2009 májusában felbontotta a szerződést a klub, utódja Micky Adams lett. Adams hamar megszerezte a szurkolók szimpátiáját, miután a másodosztályú Sheffield Wednesdayt és Sheffield Unitedet is kiejtette a Ligakupából, mielőtt a harmadik fordulóban kiesett volna a Scunthorpe United ellen. A szezon vége előtt két meccsel a Port Vale rájátszást érő helyen állt, végül azonban csak a 10. helyet tudta megszerezni. A 2010/11-es szezont szintén jól kezdte a Ligakupában a csapat és 3-1-re verte a Championshipben szereplő Queens Park Rangerst az első fordulóban. Az újonnan igazolt Justin Richards két góllal járult hozzá a sikerhez. Adams 2010 decemberében elhagyta a második helyen álló klubot, így a feljutást már Jim Gannon irányítása alatt érte el a Vale. A siker ellenére Gannon mindössze 74 napot töltött a klub kispadján, mivel csúnyán összeveszett asszisztensével, Geoff Horsfielddel, amit sem a szurkolók, sem a játékosok nem néztek jó szemmel. Utódja, Mark Grew képtelen volt feljutást vagy rájátszást érő helyet kiharcolni, a drukkerek ennek ellenére ünnepeltek a szezon végén, hiszen kiderült, hogy Micky Adams visszatér a kispadra. A 2011/12-es idény feljutási reményei hamar szertefoszlottak, miután a Port Vale több felszólítást is kapott befizetetlen adói és számlái miatt. A klub 2012. március 9-én csődeljárás alá került, ami miatt tízpontos levonást kapott a The Football League-től. Az idényt a középmezőnyben, tulajdonos nélkül fejezte be a csapat. A 2012/13-as szezon elején még mindig nem volt tulajdonosa a csapatnak, majd 2012. november 20-án érkezett Paul Wildes, aki felvásárolta a Port Vale-t. A csapat jól teljesített és a harmadik helyen végezve feljutott a League One-ba. A sikerért különösen sokat tett Tom Pope, aki 33 gólt szerzett. Mezek és címerek Kezdetekben a csapat sokféle színösszeállítással próbálkozott, ezek között volt egyszínű piros, arany-fekete csíkos és bordó-kék mez is, sőt, 1898 és 1902 között piros-fehér felsőben játszott a klub, ami jelenleg a rivális Stoke City színösszeállítása. 1921-ben került először bevezetésre a ma ismert fekete-fehér mez, de ezt 1923-ban lecserélték piros mezre és fehér sortra. A fekete-fehér színösszeállítás 1934-ben tért vissza, fehér mezzel és fekete nadrággal. 1958 és 1963 között többféle aranyszín és fekete kombinációval is próbálkozott a klub, mielőtt visszatért volna a fekete-fehérhez. Címer először 1956-ban került a Port Vale mezeire, mely Burslem önkormányzatának címerének egy módosított változata volt. Látható volt benne Tunstall címeréből a kasza, Audley keresztje és Josiah Wedgwood kerámiaművész két műve. 1964-ben ezt lecserélték a "P.V.F.C." rövidítésre, ami 1981-ig maradt használatban. A 2013-ig használt logó 1983-ban jelent meg a mezeken. Ezen többek között egy kerámiaégető kemence és Stafford csomója volt látható, utalva Stoke-on-Trent fazekas hagyományaira és Staffordshire megye történelmére. A 2012/13-as szezonban Paul Wildes és Norman Smurthwaite klubtulajdonosok bejelentették, hogy az idény után szeretnék lecserélni a logót, egy új éra kezdetét szimbolizálva. A szurkolók több dizájnra szavazhattak, végül az 1956-ban bemutatott címer egy felújított változatára esett a választás. Ennek a címernek az alapszínei a fekete és a fehér, látható rajta Josiah Wedgwood két vázája, egy kasza, Tunstall és a Sneyd család címerében, az Audley család keresztje, fölötte pedig a Stafford-csomó. Az új címer végleges fajtája 2013 februárjában került elfogadásra és 2013 nyarán került bevezetésre. Stadionok A The Football League-hez való csatlakozása előtt a klub első pályája The Meadows volt, mely a Limekiln Lane-en (jelenleg Scott Lidgett Road), Longporton volt található. Ez egy egyszerű, lelátók nélküli pálya volt, melyet 1881-ben hagyott el csapat. Második otthona a Westport Meadows volt, melyet három évig használt, majd 1884-ben a Burslem Football and Athletic Groundra költözött, ahol két évet töltött. Ekkor változtatta a csapat Burslem Port Vale-re a nevét. A pályát egy Everton elleni barátságos meccsel avatta fel, melyet 6-0-ra megnyert. FA Kupa-mérkőzést is itt játszott először. A pálya hamarosan elégtelenné vált a Port Vale számára, így az Athletic Groundra tette át a székhelyét. Athletic Ground A pálya a Waterloo Roadon, a helyi templommal szemben volt található, a Hanley-Burslem villamosvonal mellett. A csapat 27 éven keresztül játszott itt, melyek közül 12-t a The Football League-ben töltött. Nevét onnan kapta, hogy labdarúgó mérkőzéseken kívül atlétikai eseményeket is rendeztek rajta. The Old Recreation Ground A The Old Recreation Ground vagy rövidebb nevén The Rec 1913 és 1950 között volt a Port Vale otthona. Hanleyban volt található, helyén jelenleg a Potteries Shopping Centre bevásárló központ parkolóháza állt. A klub olyan nehéz anyagi helyzetbe került a második világháború alatt, hogy eladta a pályát az önkormányzatnak, mely azonban nem volt hajlandó bérbe adni azt a későbbiekben a csapatnak. Vale Park A Vale Park 1950 óta a csapat otthona, a Hamil Roadon található, a Burslem Parkkal szemben. A tervek szerint a stadion 80 ezer néző befogadására lett volna alkalmas és már az építkezés megkezdése előtt ráragasztották az "észak Wembleyje" becenevet. Az 50 ezer fontból felépült létesítmény végül 40 ezer fős lett (mindössze 360 ülőhellyel), ami ugyan elmaradt az elvárásoktól, de így is méretes stadionnak számított. A befogadóképesség mobil lelátókkal ideiglenesen megnövelték 1960-ban, egy Aston Villa elleni FA Kupa-meccsre, melyre végül 49 867 szurkoló látogatott ki. Az évek során egyre több ülőhely került a lelátókra, ezzel csökkentve a befogadóképességet. Az 1990-es Taylor-jelentés hatására egy idő után az összes férőhely ülőhelyre cserélődött. A szurkolók utoljára az 1997/98-as szezonban szurkolhattak állóhelyekről a csapatnak. A jelenlegi befogadóképesség 19 052 fő, mely tovább nőhet, ha a félkész Lorne Street lelátó teljesen elkészül. A munkálatokat nem sietteti, hogy a 21. század eddigi részében csak nagyon ritkán töltötték meg még félig is a stadiont a szurkolók. Szurkolók A Vale szurkolóinak többsége Stoke-on-Trent északi feléből, a Tunstall és Burslem nevű városrészekből származik. Rajtuk kívul akadnak még szurkolók a város többi részéből és a környező településekről is. A Port Vale városi riválisa, a Stoke City székhelye Stoke-upon-Trent városrészben található, ahol meglehetősen kevés Vale-drukker található. Stoke-on-Trent városában összességében a City szurkolói vannak többen, főleg azóta, hogy a csapat feljutott a Premier League-be. A 2009/10-es idényben a 46 bajnokira összesen 215 206 szurkoló látogatott ki, ami 4678 fős átlagnézőszámot jelent. A csapat meccsnapokon kiadott programfüzete kivételesen színvonalas és a 2010/11-es szezonban a League Two legjobb programfüzetének is megválasztották. A drukkerek három nemhivatalos szurkolói magazint is indítottak. Ezek közül a legrégebbi a "The Memoirs of Seth Bottomley", mely az 1990-es évek óta létezik. Ezt követi a "Vale Park Beano", melynek első száma 1997-ben jelent meg. A legújabb keletű szurkolói magazin a "Derek I'm Gutted!", mely 2000 augusztusában jött létre. Címét az akkori menedzser, Brian Horton, egy Derek Davies nevű helyi újságírónak adott, híressé vált nyilatkozata után kapta. A hivatalos weboldalt maga a klub üzemelteti, de ezen kívül vannak még szurkolói honlapok One Vale Fan, North London Valiants, Vital Port Vale, Port Vale Online és Port Vale Supporters Club néven. Híres szurkolók A klub leghíresebb szurkolója Robbie Williams, aki Stoke-on-Trent városában nőtt fel. A 2012-es csődeljárás előtt ő volt a csapat egyik fő részvényese, miután 2006 februárjában a 250 ezer fontnyi elérhető részvényekből 240 ezernyit felvásárolt, a maradék az egyik szponzor, a Castle Comfort Stairlifts kezébe került. Robbie Williamsről a komoly befektetései elismeréseként éttermet neveztek el a Vale Parkban. Az énekes azzal a feltétellel engedélyezte az Electronic Artsnak, hogy FIFA 2000 nevű videojátékuk főcímdalaként felhasználják It's Only Us című számát, hogy a játékkészítő cég beleteszi a Port Vale-t is a játékba. Mivel ekkor a játékban még nem kaptak helyet az alacsonyabb osztályok, a csapat a "Rest of the World" (csapatok a világ többi részéről) szekcióban kapott helyet. A szám az EMI által kiadott egyetlen FIFA Soundtrack CD-n is szerepelt. 2005-ben Williams alapított egy Los Angeles Vale FC nevű csapatot az Egyesült Államokban, Los Angelesben, a Port Vale után elnevezve. A csapat jelenleg a Super Metro League-ben szerepel. Az énekes-dalszerző legjobb barátja, Jonathan Wilkes televíziós személyiség szintén Vale-szurkoló. Phil Taylor tizenhatszoros dartsvilágbajnok szintén a Port Vale-nek szurkol, csakúgy, mint Joan Walley parlamenti képviselő. Simon Webbe énekes tinédzserként a klub ificsapatában játszott, de egy ínszalagszakadás véget vetett sportolói karrierjének. Bob Wilson gyermekkönyv-író és rajzoló kedvenc csapata szintén a Vale. Stanley Bagshaw könyvsorozatának cselekménye Stoke-on-Trent városában játszódik, a főszereplője pedig a Port Vale-nke szurkol. A Stanley Bagshaw ant the short-sighted football trainer (Stanley Bagshaw és a rövidlátó labdarúgóedző) című könyv alaptémája például az 1954-es FA Kupa-menetelés, igaz, sikeres befejezéssel. Az amerikai születésű festőművész, Paine Proffitt Angliába érkezése után a csapathoz közel telepedett le. A klub gyakran megjelenik sporttémájú festményein. Az angol válogatott női krikettjátékos, Danielle Wyatt Vale-szurkoló családból származik. A klub korábbi játékosai közül sokan jelenleg is figyelemmel követik a csapat eredményeit és kijárnak a Vale Parkba, valamint a közelmúlt és a jelen játékosai között is akadnak Vale-drukkerek, például Tom Pope, Adam Yates, Ritchie Sutton és Chris Birchall Sikerek Division Four / League Two (negyedosztály) Bajnok : 1958/59 A 3. helyen feljutó : 1982/83, 2012/13 A 4. helyen feljutó : 1969/70, 1985/86 Third Division North (harmadosztály – észak) Bajnok : 1929/30, 1953/54 Második : 1952/53 Division Three / League One (harmadosztály) Második : 1993/94 A rájátszás győztese : 1988/89 Staffordshire Senior Cup Győztes : 1920, 2001 Ezüstérmes : 1900, 2010 Birmingham Senior Cup Győztes : 1913 Ezüstérmes : 1899, 1900, 1914 Angol-Olasz Kupa Ezüstérmes : 1996 Debenhams Cup Ezüstérmes : 1977 Football League Trophy Győztes : 1993, 2001 Statisztikák Legjobb bajnoki helyezések A második világháború előtt: 1930/31: 5. hely a másodosztályban A második világháború után: 1996/97: 8. hely a másodosztályban Legjobb kupaszereplések FA Kupa: 1954 : Elődöntős Ligakupa: 2007 : 4. forduló Játékosok Jelenlegi keret 2013. június 23. szerint Szakmai stáb Edzők 2013. június 23. szerint Tartalék- és ificsapat A Port Vale-nek történelme legnagyobb részében volt tartalékcsapata. A Port Vale Reserves 1923-ban csatlakozott a Chesire County League-hez. Ebben az időszakban élte legsikeresebb időszakát, az 1920-as években és az 1930-as évek elején ötször nyert bajnokságot, 1931-ben pedig a bajnoki cím mellé a bajnoksághoz tartozó kupát is elhódította. Bár 1933-ban egy szezon erejéig átment a Birmingham League-be, utána visszatért a Cheshire County League-be és 1971-ig ott is maradt. Ezután a The Central League-ben folytatta a szereplését. A tartalékcsapat közelmúltbéli sikerei között megemlítendő a 2010-es menetelés a Staffordshire Senior Cupban. A Vale tartalékcsapata ideiglenesen 2003-ban szűnt meg, amikor a csődeljárás idején többek között ilyen módon próbált meg spórolni a csapat. A 2006/07-es idényben lettek újra hivatalosan is tartalékai a klubnak. A csapat jelenleg a The Central League első osztályában szerepel. Többnyire olyan játékosok alkotják, akik nem férnek be az első csapatba és olyan fiatalok, akik utolsó két iskolaévükben járnak. A 2011/12-es idény óta Gareth Owen a tartalékcsapat edzője. A Port Vale legtehetségesebb és legidősebb ifijátékosai a Football League Youth Alliance északnyugati csoportjában szerepelnek. Legjobb FA Youth Cup-szereplései során a negyeddöntőig jutott a csapat, ezt legutóbb a 2007/08-as szezonban sikerült elérnie, Andy Porter irányítása alatt. Ugyanebben az idényben a 18 év alatti korosztály megnyerte a Foyle Cupot és a Midland Fllodlit Youth Cupot. Az ificsapat 1987-es magalakulása óta több mint 50 olyan játékos került ki az akadémiáról, akikből a későbbiekben profi játékos vált. Közül a legismertebbek Joe Anyon, Chris Birchall, Anthony Gardner, Chris Martin, James Lawrie, Danny Glover, Sam Morsy és Billy Paynter. A Port Vale akadémiája a The Football League besorolása szerint a négyből harmadik kategóriába tartozik. A tartalékcsapat sikerei Cheshire County League Bajnok : 1924/25, 1927/28, 1928/29, 1929/30, 1930/31 Cheshire County League Challenge Cup Győztes : 1931 Az ificsapat sikerei Shrewsbury International Soccer Tournament: U18 Győztes : 2008 Harmadik : 2009 Midland Floodlit Youth Cup Győztes : 2008, 2009 Fayle Cup U18 Győztes : 2007 Forrás Olvasmányok Kent, Jeff: "The Valiants' Years: The Story Of Port Vale" (Witan Books, 1990, ISBN 0-9508981-4-7). Kent, Jeff: "The Port Vale Record 1879–1993" (Witan Books, 1993, ISBN 0-9508981-9-8). Kent, Jeff: "Port Vale Personalities: A Biographical Dictionary of Players, Officials and Supporters" (Witan Books, 1996, ISBN 0-9529152-0-0). Bilkheim Bilkheim település Németországban, Rajna-vidék-Pfalz tartományban. Népesség A település népességének változása: Navahrudak Navahrudak (Навагрудак, oroszul Novogrudok, lengyelül Nowogródek, litvánul Naugardukas) város Fehéroroszország nyugati részén, a Hrodnai terület Navahrudaki járásának székhelye. 2006-ban 30,7 ezer lakosa volt . Hrodnától közúton 160 km-re keletre fekszik, a Navahrudaki-hátság dombvidékén, melynek legmagasabb pontja a navahrudaki várhegy (Zamkovaja, 323 m). Története Navahrudak egyike az ország legrégebbi városainak. A történészek szerint már a 10. században lakott település volt. A környező dombvidék legmagasabb pontjaként fontos védelmi-stratégiai szerepet töltött be. Első írásos említése 1227-ból származik Novogorodok néven. 1240-ben a tatárok elpusztították. A 13. században a Feketeoroszország néven ismert vidék központja, majd egy időben egyes források (melyek Maciej Stryjkowski 16. századi krónikájára támaszkodnak) szerint a Litván Nagyfejedelemség fővárosa, annak Trakaiba való áthelyezése előtt. 1507-ben a nagyfejedelemség egyik vajdaságának székhelye lett és központi szerepet töltött be egészen 1795-ig, amikor Oroszországhoz csatolták és a Grodnói kormányzóság járási székhelye lett. A magdeburgi városi jogokat 1511-ben kapta meg. 1842-ben a Minszki kormányzósághoz csatolták. A várost 1919-ben a lengyel csapatok foglalták el és ezután 20 évig Lengyelországhoz tartozott, mint a Nowogródeki vajdaság székhelye. 1939 szeptemberében a Belorusz SZSZK-hoz került, majd 1941. július 4-én a németek foglalták el. Június végén és július elején a város környékén súlyos harcok folytak, mivel a Vörös Hadsereg csapatainak nagy részét a németek körülkerítették az ún. novogrudoki katlanban. A német megszállás 1944. július 8-áig tartott, a súlyos harcok során a városban és a járásban 45 ezren vesztették életüket és az épületállomány 60%-a elpusztult. A háború után újjáépítették a várost, de korábbi központi szerepkörét elveszítette, 1974-ben 21 ezer lakosa volt. 1963-ban járási jogú városi rangot kapott, de 1997 óta a város és a járás újra egy közigazgatási egységet alkot. Gazdasága A várost elkerülte a nagyobb mértékű iparosítás, ma is főként az élelmiszer- és textilipara számottevő (tejfeldolgozás, halkonzervgyár, konfekcióüzem), de gázfelszereléseket és fémtermékeket is gyártanak itt. Számottevő idegenforgalma is, sok lengyel turista keresi fel Mickiewicz emlékmúzeumát. Városszerkezet, nevezetességek A városon belül nagy a szintkülönbség, a sugárirányban a főtérre (Lenin-tér) vezető utcák igen meredekek. A főtér keleti oldalán 19. század végi házsor húzódik, nyugatról pedig a városi park, melyben Navahrudak híres szülöttének, Adam Mickiewicz lengyel költőnek szülőháza (ma emlékmúzeum) és egész alakos szobra áll. A tér déli oldalán az 1812-ben épült árkádos piacsor hívja fel magára a figyelmet. Az északi oldalról nyíló utcákban három műemlék templom is található: Boriszoglebszkaja-templom – 1519 -ben épült gótikus stílusban Szent Miklós-székesegyház – a ferencesek egykori temploma 1780 -ban épült, 1846-ban nyerte el mai alakját Szent Mihály arkangyal-templom – a dominikánusok rendje építette a 18. század első felében A Lenin-térről a Zamkovaja (Vár) utca vezet át a várdombra, melyen a 13. században épült egykori téglavár romjai két különálló falmaradvány) áll. A romoktól kitűnő kilátás nyílik déli irányba. A várdomb lábánál áll a 15. századból származó, 1712–1723 között barokk stílusban átépített plébániatemplom (Kosztyel Preobrazsenyija Goszpodnyego). A város egyéb érdekességei között meg kell még említeni a 18. század eleji zsidó temetőt (1941 előtt a Navahrudakban népes zsidó közösség élt), a katolikus temetőben a Zaborszkij-kápolnát, a 16. századi tatár temetőt és az 1792-ben épült mecsetet is. Testvérvárosok Elbląg , Lengyelország Krynica-Morska, Lengyelország Leimen , Baden-Württemberg , Németország Jeff Romfo Jeff Romfo (St. Paul, Minnesota, 1974. február 9. –) amerikai jégkorongozó. Pályafutása Komolyabb karrierjét a University of Minnesota-Duluth csapatában kezdte 1992-ben és 1996-ig játszott az egyetemi csapatban. Legjobb idényében 34 pontot szerzett. Az 1992-es NHL-drafton a Minnesota North Stars választotta ki a tizedik kör 226. helyén. A National Hockey League-ben sosem játszott. Felnőtt pályafutását az ECHL-es South Carolina Stingraysben folytatta, ahol 1996–2000 között játszott kisebb megszakítással, amikor is három mérkőzés erejéig játszhatott az AHL-es Lowell Lock Monstersban. 1997-ben bajnokok lettek vagyis megnyerték a Kelly-kupát. Szerepelt még rollerhoki csapatokban 1996-ban és 1999-ben. 2000-ben vonult vissza. Domenico Monegario Domenico Monegario (? – 764 után) volt a hatodik velencei dózse a lagúna történetében. Életéről mindössze annyi maradt fenn, hogy Malamocco szigetéről származik, amely akkoriban Velence központjának számított. A Monegario családnév valószínűleg a régi Monegarium családra utal vissza. Kis Pippin kivonulását követően, a frank fenyegetés megszűntével a gyorsan reagáló velenceiek elűzték a dózse pozíciójából Galla Lupianót, akinek helyére a lombard uralkodó, Desiderio támogatásával Domenico került. Igazán ebben az időszakban kezdett el fejlődni a lagúnák népe, és a velenceiek hajóikat egyre gyakrabban átalakították vagy újakat építettek. A kis jövedelemmel kecsegtető halászatot lassan a kereskedelem váltotta fel. Itália több részéről is neves hajóácsok utaztak Velencébe, ahol lassan átalakultak a hajók, és rakterüket, vitorlájukat, hajóvázukat és evezőiket tekintve sokkal jobb, praktikusabb és gyorsabb tengerjárók születtek meg. Ezek hamarosan uralni kezdték az Adriai-tenger medencéjét, de Domenico uralma idején a bátrabbak már a Jón-tengerre is kimerészkedtek. Az egyre gazdagabb kereskedőváros hamar szemet szúrt a szomszédos népeknek. Végül I. Pál pápa tette meg az első lépést Velence hatalmának megtörésére. A pápa úgy határozott, hogy a keresztény világ elesettjeinek támogatásához Velencének is hozzá kell járulnia. Róma alamizsnát várt a kereskedővárostól, bár ezzel kimondatlanul az volt a célja, hogy megadóztassa az egyre növekvő államot, és visszaszorítsa annak hatalmát. Pál nyomására a lombard és a frank udvar is megfenyegette Domenicót, így a dózse hajlott arra, hogy megkösse az egyházfővel a szerződést. A gazdag kereskedők ezt a terhet nem akarták magukra vállalni, ezért a Velencében bevált módon oldották meg a politikai problémát: Domenicót 764-ben elfogták, megvakíttatták és kopaszra nyírták. Ezzel véget ért Domenico uralma. 10091 Bandaisan A 10091 Bandaisan (ideiglenes jelöléssel 1990 VD3) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. T. Seki fedezte fel 1990. november 11-én. Claudio Olinto de Carvalho Claudio Olinto de Carvalho, beceneve: Nené (Santos, 1942. február 1. – Capoterra, Olaszország, 2016. szeptember 3.) brazil labdarúgó, középpályás, edző. 1963-ban tagja volt a pánamerikai játékokon győztes brazil válogatottnak, de a tornán nem lépett pályára. Sikerei, díjai Pánamerikai játékok győztes: 1963 Paulista bajnokság bajnok: 1962 Brazil bajnokság (Taça Brasil) 1962, 1963 Copa Libertadores győztes: 1962, 1963 Interkontinentális kupa győztes: 1962, 1963 Olasz bajnokság (Serie A) bajnok: 1969–70 Chacarron Macarron A Chacarron Macarron (néha csak „Chacarron”-nak rövidítik) egy spanyol nyelvre hasonlító halandzsaszövegű dal 2005-ből. A zene Rodney Clark panamai előadótól (más néven El Chombo) és Andy De La Cruztól (más néven Andy Val Gourmet) származik. Szövege néhol halandzsának hangozhat. A dal nagy ismeretséget szerzett az interneten szövege és különös videoklipje miatt (ami zenéjében és képi világában is hasonlít Will Smith Gettin' Jiggy Wit It című klipjéhez). Sok weboldalon (például a YTMND-n) tettek közzé humoros videókat változatos figurákkal, mint például táncoló birodalmi rohamosztagosok (a Csillagok háborújából), Batman, Mario, Shrek vagy Yoko a The Grudge-ból. A legtöbb híres YTMND a Chacarron Macarront használja, a hangsáv neve „Ualuealuealeuale”. A BBC Rádión egy DJ, Scott Millis 2006. október 30-án kampányba kezdett, hogy a dal az első legyen a brit kislemezlistán. Egy linket rakott a BBC weboldalára, ami a videóra mutatott a YouTube-on. A dal nem érte el az első helyet, de a huszadikat igen. Heyer Arthur Heyer Arthur (néhol Heyer Artur, vagy Heyer Artúr, eredeti nevén Arthur Heyer) (Haarhausen, 1872. február 28. – Budapest, 1931. július 30.) német születésű, főleg Budapesten alkotó festőművész, grafikus, illusztrátor, a Pöstyén város címerében látható mankótörő férfialak megalkotója. Életpályája Türingiában született. Művészeti tanulmányait a berlini Iparművészeti Iskolában végezte, ahol a mestere Max Koch volt. 1892-ben és 1895-ben Erdélyben járt. 1896-ban Budapesten telepedett le. Eleinte grafikus-illusztrátorként dolgozott, német lapok munkatársaként. 1900-ban felvette a magyar állampolgárságot is. Rákospalotán lakott, Újpest határában, az egykori Villasoron. Az 1910-es években nagyobb tanulmányutakat tett Bécsben, Münchenben, Hollandiában. Művei Főleg állatképeket festett és könyvillusztrációkat készített. A legismertebb alkotása az a mankótörő férfialak, amelyet a pöstyéni gyógyfürdő tulajdonosa, Winter Lajos megbízásából készített 1894-ben. A mankótörő alakja azóta bekerült a várossá fejlődött gyógyhely címerébe is. Díjai, elismerései 1911-ben elnyerte az Andrássy-féle díjat. Kiállításai Csoportos kiállításokon Több alkalommal szerepelt a Nemzeti Szalonban, a Műcsarnokban , majd Németországban és Ausztriában. Egyéni kiállításai 1906-ban volt az első gyűjteményes kiállítása, majd a müncheni Kunstvereinben rendezett gyűjteményes tárlatot. 1929-ben a Nemzeti Szalonban volt egyéni kiállítása. In effigie In effigie (latin képmásában, alakjában) — a kifejezés egy cselekményt fejez ki (általában, kivégzést), amelyet nem konkrétan a cselekmény tárgya szenved el, hanem annak képmása, jelképes ábrázolása. Ezt a kifejezést a jogtörténelem folyamán a középkor végétől a XIX. század második feléig a következőképpen használták: amikor a halálraítélt szökésben volt, vagy már haldoklott, jelképesen a képmásán hajtották végre a halálos ítéletet. In effigie felakasztani, vagy megégetni egy olyan végrehajtása volt az ítéletnek, amikor a távollévő elítélt képét akasztották fel, égették meg máglyán, vagy fejezték le a nyilvánosság előtt, a XVIII. században az elítélt táblára írt nevét a hóhér felszegezte a bitófára. Szokásban volt a temetés is magas rangú személyiségek esetében, hogy időt nyerjenek a temetés előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos előkészületekre. Gyakran előfordult ilyen esetben, hogy ábrázoláshoz olyan bábut használtak, amely az illető személy halotti maszkját viselte. Néhány példája Franciaország Így végezték ki 1566-ban a párizsi bíróság által elítélt Henri Etienne, tudóst, akit elítélése után in effigie égették meg könyveivel együtt a place de Grève-n, aki még idejében elmenekült az Auvergne-i hegyekbe, ahol akkor hűvös, havas téli idő volt. Később Henri Etienne nem egyszer emlegette kivégzését ezekkel a szavakkal: Magyarország Id. Andrássy Gyula grófot, a kiegyezés utáni első magyar kormányfőt 1851 -ben távollétében halálra ítélték, és jelképesen (in effigie) felakasztották a szabadságharcban való részvételéért. (A gróf ekkoriban kisebb megszakításokkal Párizsban élt, élénken részt vett a társasági életben. (Mivel kora egyik legszebb férfijának tartották, a párizsi hölgyek a „szép akasztott” (le beau pendu) néven emlegették.) Ilyen módon - in effigie - végezték ki Kossuth Lajost is 1851. szeptember 22-én, Pesten . A dolog érdekessége, hogy a Német Életrajzi Archívumban (Deutsches Biographisches Archiv) Kossuth halálának dátumaként 1851 szerepel, pedig tudvalevő, hogy száműzetésben halt meg 1894-ben. Báró Jósika Miklóst 1850. január 5-én megidézte a rendkívüli hadi törvényszék és mint felségsértőre és lázadóra kimondta a halálos ítéletet; Pesten 1851-ben az Újépület mögötti téren ezt rajta s 35 társán in effigie végre is hajtották. Az Új köztemető nevezetes halottainak listája Ezen a lapon az Új köztemető nevezetes halottainak listája található, családi név szerinti betűrendben, születési és halálozási évvel, a sírhely pontos megjelölésével kapcsos zárójelben. A, Á Abay Gyula (1891–1978) közgazdász, miniszteri tanácsos [46/3-1-308] Adorján János (1882–1964) gépészmérnök, a repülés úttörője [5/10-1-58] Aggházy Gyula (1850–1919) festőművész [16/6-1-15/16] Angyal István (1928–1958) 56-os mártír [301. p.] Arthur Arz von Straussenburg (1857–1935) vezérezredes, vezérkari főnök [84-7-31] B Babos Kálmán (1825–1895) jogász, kúriai tanácselnök [28-1-126/127.] Bán Jenő (1919–1979) sakkmester [63/9-1-48] Bánfalvy István (1897–1975) repülő vezérőrnagy [16/5-1-28] Bánky Róbert, id. (1894–1981) színész [17/8-1-87] Barta Ernő (1878–1956) festőművész [20-1] Benedek Tibor (1911–1963) színész [5/8-1-17] Berki László (1941–1997) cigányprímás [3/2-1-3] Bleyer Jakab (1874–1933) íródalom történész [22/1-1-203] Bódy Gábor (1945–1985) filmrendező [18/2-1-50] Bólya Péter (1944–1993) orvos, író [113/3-8-1] Borbély Gyula (1930–1981) karmester [12/1-6-22] Borostyánkői (Baldauf) Mátyás (1873–1937) Mátyás pince vendéglő alapítója [29/3-1-42K] Börzsönyi Kollarits Ferenc (1901–1963) festőművész [153-1-179/180] Brada Rezső (1906–1948) koreográfus, balettmester [123-1-27/28] Brandi Jenő (1913–1980) olimpiai bajnok vízilabdázó [64/9-1-55] Brusznyai Árpád (1924–1958) tanár, 56-os mártír [301 p.] Bukovi Márton (1904–1985) labdarúgó [45/III-1-41/42] C, Cs Cebrián László, gróf (1823–1900) főrendiház tagja [28-1-218/219] Conrad Gyula (1877–1959) grafikus, festő [6/3-1-105/106] Czeyda-Pommersheim Ferenc (1891–1974) sebészfőorvos [7/3-1-3/4] Czimra Gyula (1901–1966) festőművész [92-1-61/62] Csiszér János (1883–1953) szobrász [58/6-1-57/58] Csóka Béla (1898–1972) operaénekes [156–1–146/147] D Dedics Ferenc (1873–1929) pionír repülőgép-építő [17/5-1-55] Demény Ottó (1928–1975) költő [74/6-1-29] Demény Pál (1901–1991) politikus [5/3-1-60] Dénes Valéria (1877–1915) festőművész [111-1-135/136] Dudás József (1912–1957) lakatos, 56-os mártír [301 p.] Dunkl Nepomuk János (1832–1910) zongoraművész, zeneműkiadó [28-1-153/154] E Eötvös Gábor (1921–2002) zenebohóc, artista [36/III-I-1/2] Érdi Krausz György (1899–1972) mérnök, geodéta [58/8-1-85/86] Erdős Renée (1879–1956) írónő [29/1-1-81] F Faragó Jenő (1872–1940) újságíró [46/3-1-170] Farkas Árpád (1877–1943) mérnök, a Fővárosi Csatornázási Művek vezetője [16/5-1-15/16] Fáy Lóránt (1906–1945) festő, grafikus, szobrász [28-I/a-45/46] Feszty Adolf (1846–1900) építész [16/II-1-1/2] Flach János (1902–1965) belsőépítész [33/2-1-26/27] Flesch János (1933–1983) nemzetközi nagymester sakkozó Folkusházy Lajos (1868–1939) Budapest alpolgármestere [16/5-1-42/43] Fornet Kornél (1818–1894) mérnök, honvédőrnagy [128-1-92/93] Fónay Jenő (1926–2017) 1956-os forradalom [300-as parcella] Francia Kiss Mihály (1887–1957) Rongyos Gárda parancsnoka [301 p.] Fuchs Jenő (1882–1955) olimpiai bajnok vívó [23-1-109/110] G Galimberti Sándor (1883–1915) festőművész [111-1-135/136] Garay Ákos (1866–1952) festőművész [34-1-14] Gecse János (1894–1938) Vasas Kórus elnöke [4/7-8-11] Gerlóczy Gyula (1837–1893) jogász [16/3-1-15/36] Gimes Miklós (1917–1958) újságíró, 56-os mártír [300 p.] Gohl Ödön (1859–1927) numizmatikus [16/15-1-18/19] Goldoványi Béla (1925–1972) atléta [58/8-1-33/34] Granek István (1926–1971) kajak-kenu mesteredző [33/4-1-79] Gromon Dezső (1838–1912) politikus, államtitkár [28-1-212/213] Gy Gyenge Árpád (1925–1979) színész [14-U-433] Gyurkovics Tibor (1931–2008) költő, író [37/K-1] H Hadics László (1927–1991) színész [65/2-14-1] Hajts Lajos (1866–1933) geográfus [29/2-1-22-K] Háry László (1890–1953) repülős vezérőrnagy [301 p.] Hauer Rezső (1865–1951) cukrászmester, a Hauer Cukrászda megalapítója [16/10-1-25] Hazay Ernő (1819–1889) újságíró, 1848-1849-es honvédtiszt [28-1-50/51] Herczeg Jenő (1886–1961) színész [17/13-1-29] Hints Elek (1893–1966) orvostörténész [49/1-97/98] Hollendonner Ferenc (1882–1935) botanikus, paleontológus [33/4-1-31] Horák Jenő (1904–1951) jogász professzor Horváth Pál (1821–1877) honvéd alezredes [28-1-143/144] I Ignácz Rózsa (1909–1979) író, színésznő [63/8-1-90] Ihász Gábor (1946–1989) dalszerző, énekes [92/II-1-7] Ijjas Jankovits Antal (1906–1980) író [64/VIII-1-45] J Járóka Sándor, id. (1922–1984) zenekarvezető prímás [32/1-1-1] Ifj. Járóka Sándor (1954–2007) hegedűművész [32/1-1-1] K Kaposi Edit (1923–2006) néptánckutató [20-5-1] Keresztes Lajos (1900–1978) olimpiai bajnok birkózó [34-körönd-1-6] Kéthly Anna (1889–1976) szociáldemokrata politikus [300 p.] Kiss Gyula (1916–1959) válogatott labdarúgó [forrás?] Kochmeister Frigyes , báró (1816–1907) nagykereskedő, Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöke [16/14-1-12/13] Komár László (1944-2012) énekes [63/V-1-60] Kopácsi Sándor (1922–2001) rendőrtiszt, 1956-os Nemzetőrség parancsnoka [300 p.] Kovács Sándor (1869–1942) evangélikus püspök , egyháztörténész [16/2-1-4] Kovai Lőrinc (1912–1986) író, újságíró [23-1-9/10a] Kuharszki Béla (1940-2016) válogatott labdarúgó, az Újpest játékosa Kozma István (1939–1970) olimpiai bajnok birkózó [47/1-1-20] Kratochwill Károly (1869–1946) katona [16/5-1-40] Kvasz András (1883–1974) pilóta, repülőgép-szerelő [46/4-1-297/298] L Laborcz Ferenc (1908–1971) szobrász [33/4-1-194] Ladomerszky Margit (1904–1979) színésznő [158/11-1-9] Lakatos Vince (1911–1970) cigányprímás [90/1-1-7] ifj. Lakatos Vince (1941–1988) előadóművész, zenekarvezető [90/1-1-7] Lantos Mihály (1928–1989) olimpiai bajnok labdarúgó [39/4-9-1] Lavotta Rezső (1876–1962) karmester, zeneszerző [15/1-1-1/2] Lohr Ferenc (1871–1946) festőművész [18/7-1-100] Losonczy Géza (1917–1957) újságíró, 56-os mártír [300 p.] Lukachich Géza , báró (1865–1943) altábornagy, Budapest katonai parancsnoka (1918, 4 napig) [29/2-1-14K] Lux Kálmán (1880–1961) építész [89-2-57] M Maléter Pál (1917–1958) 1956-os hadügyminiszter, mártír [300 p.] Mándy György (1913–1976) agrobotanikus [103/11-1-14] Mansfeld Péter (1941–1959) szakmunkástanuló, 56-os mártír [301 p.] Maróthy József (1887–2007) olimpiai 4. helyezett birkózó [28/1-31] Melles Emil (1857–1932) görögkatolikus pap, egyházi író [138/6-1-3/4] Mudrony Soma (1841–1897) jogász, ipartestületi igazgató [32-körönd-1] Murgács Kálmán (1893–1966) nótaszerző [34/II-1-257] N Nadányi Zoltán (1892–1955) költő, író [139/3-1-40] Nagy György (1953–2017) televíziós műsorvezető, szerkesztő Nagy Imre (1896–1958) politikus, miniszterelnök, 1956-os mártír [301 p.] Négyesy László (1861–1933) irodalomtörténész, esztéta, az MTA tagja [22/2-1-9] Nékám Sándor (1827–1885) matematikus [22/2-1-9] O Olgyai Miklós (1904–1958) növénypatológus [7/7-1-123/124] Orosdy Lajos (? –?) mérnök [34-1-2. sírbolt] P Pálinkás-Pallavicini Antal (1922–1957) honvéd őrnagy, 56-os mártír [301 p.] Pámmer János (1883–?) festőművész [156/X-1-51] Pázmán Ferenc (1873–1965) színész [21/IV-1-299/300] Pekár Imre (1838–1923) gépészmérnök [28-1-184/185] Pelikán József (1913–1969) építészmérnök [21-1-47/48] Pechan Alfonz (1902–1994) szótárkészítő eszperantista Pesty Frigyes (1823–1889) történész [114/10-1-70] Procopius Béla ( 1868 - 1945 ) politikus, nagykövet, miniszter, numizmatikus [21/2-1-15] Prodam Guidó (1882–1948) a kezdeti magyar repülés pilótája és gépszerkesztője [16/15-1-32] Prókai István (1920–1983) színész [49/4-1-54] Prunner Ilona (1884–1953) gobelinművész [77/4-1-4] R Rabinovszky Máriusz (1895–1953) művészettörténész [33/1-1-124] Rácz Laci (1867–1943) cigányprímás [2/5-1-89] Radnai József (1895–1963) festőművész [5/8-1-13] Rády József (1884–1957) olimpiai bajnok vívó [29/3-1-37K] Ranschburg Pál (1870–1945) ideggyógyász [29-2-135/136] Rázsó István (1904–1964) gépészmérnök, magyarországi mezőgazdaság gépesítésének kidolgozója [47/4-1-14] Roubal Rezső (1907–1985) zenekari ütőhangszer művész [111-1-95/96] Roubal Vilmos (1877–1968) karnagy [111-1-95/96] S Sárközi István (1947–1992) olimpiai bajnok labdarúgó [65/1-4-3] Saxlehner András (1815–1889) "Hunyadi János keserűvíz" felfedezője és forgalmazója [16/1-1-35/36] Schaffer Károly (1864–1939) ideg-elmegyógyász [16/5-1-46/47] Schneider Lajos (1894–1968) állatorvos, immunológus [123/9-1-44] Sidló Ferenc (1882–1954) szobrász [16/4-1-5] Siegler Konrád (1857–1935) tábornok [29/2-1-22K.] Siménfalvy Sándor (1892–1988) színész [74-1-43/44] Sipeki Levente (1937–1985) balettművész [79/10-1-1] Surányi-Unger Tivadar (1898–1973) jogász [48/4-1-23/24] Svachulay Sándor (?1875–1954) géplakatos, a magyar repülés úttörője [10-1-1] Sz Szabó János (1897–1957) gépkocsivezető, 56-os mártír [301. p.] Szálasi Ferenc (feltételezhetően) (1897-1946) <298-23. sor > Szalay Karola (1911–2001) táncosnő, balettmester [22/3-1-21] Szegedi Molnár Géza (1906–1970) festőművész [90/11-1-35] Székely Aladár (1870–1940) fotóművész [47/1-1-6] Szénási Ernő (1924–1982) színész [97/10-1-10] Szendrey Zsigmond (1879–1943) etnográfus [16/2-2-12] Szentpál Olga (1895–1968) táncpedagógus [33/1-1-124] Szilvásy Miklós (1925–1969) olimpiai bajnok birkózó [33/2-1-172] Szlezák László (1870–1953) harangöntőmester [114/X-1-51] Sződy Szilárd (1878–1939) szobrász [48/12-1-31/32] Szőllősy Kálmán (1887–1976) fotográfus [91/7-1-20] Szűcs Sándor (1921–1951) labdarúgó [298] Szvetenay Miklós (1833–1894) kereskedelmi és váltójogász [16/14-1-18/19] T Takács Károly (1910–1976) olimpiai bajnok sportlövő [75/2-1-35] Takács Sándor (1886–1912) pilóta, a magyar repüléstörténet első áldozata [16/10-4-4] Tasnády-Nagy András (1882–1956) politikus, igazságügyi miniszter (1938–39) [301 p.] Thék Endre (1842–1919) bútorasztalos, a magyar nagyüzemi bútorgyártás megteremtője [30-körönd-1] Tomori Anasztáz (1824–1894) mérnök, tudományos és művészeti mecénás [16/4-1-39/40] Toronyi Gyula (1872–1945) operaénekes [28-7-36] Tóth Ilona (1932–1957) orvostanhallgató, 56-os mártír [301 p.] Tóth Rózsa (1928–1985) művészettörténész [32/1-26-1] Tóváry Pál (1899–1983) színész, színigazgató [58/VIII-1-103/104] Tyll Attila (1923–2002) színész [113/1-0-2-19] U Unger Mátyás (1921–1985) történész [32/II-12-24] Utry Anna (1907–1968) nóta-énekes [46-I-1-266] V Vadnay Dezső (1894–1977) újságíró, író [155-1-123/124] Varga Béla (1889–1969) orvos, birkózó [67-1-51/52] Varga Márton (1886–1952) kertész [73-1/A-30] Varsányi Irén ( Szécsi Illésné ; 1876–1932) színésznő [22/2-1-1] Vass Lajos (1927–1992) karnagy [20-5-1] Vörösmarty Lili ( László Endréné ; 1924–1964) színésznő [21/1-1-254/A] W Wagner Dániel (1800–1890) gyógyszerész [28-1-102/103] Ludwigshafen (Rhein) Hauptbahnhof Ludwigshafen (Rhein) Hauptbahnhof vasútállomás Németországban, Rajna-vidék–Pfalz tartományban, Ludwigshafen am Rhein városban. A német vasútállomás-kategóriák közül a második csoportba tartozik. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Mannheim–Saarbrücken-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Wickie és az erős emberek A Wickie és az erős emberek (eredeti cím: Wickie und die starken Männer) 2009-ben bemutatott egész estés német film, amely a Viki, a viking című koprodukciós animesorozat alapján készült. A forgatókönyvet Michael Herbig, Alfons Biedermann és Runer Jonsson írta, a filmet Michael Herbig rendezte, a zenéjét Ralf Wengenmayr és Karel Svoboda szerezte, a producere Christian Becker volt, a főszerepben Jonas Hämmerle látható. A Rat Pack Filmproduktion GmbH készítette, a Constantin Film forgalmazta. Németországban 2009. szeptember 9-én mutatták be a mozikban. Magyar változat még nem készült belőle. Felsőozor Felsőozor (szlovákul: Horné Ozorovce) Bán városrésze, egykor önálló község Szlovákiában a Trencséni kerület Báni járásában. Fekvése Bán központjától 3 km-re északra fekszik. Története 1234-ben említik először, 1492-ben szerepel először külön faluként a szomszédos Alsóozortól. A középkorban a gróf Cseszneky család volt a falu ura, a későbbiekben pedig a Ozoróczy, Kohányi, Nezétey, Ozori Pobera, Svehla és Ottlik családok rendelkeztek itt birtokkal. A településen állt az 1709-ben eredetileg fából épült Ottlik-kastély. Vályi András szerint "Alsó, és Felső Ozor. Két tót falu Trentsén Várm. földes Ura Otlik Uraság, lakosaik katolikusok, fekszenek Bánhoz közel, mellynek filiáji, piatzozásaik közel vannak, de földgyeik néhol alább valók." Fényes Elek szerint "Felső-Ozor, tót falu, Trencsén, most A. Nyitra vgyében: 112 kath., 221 evang., 185 zsidó lak. Evang. templom F. u. Nyitra-Zsámbokrét." 1910-ben 365, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. 1920 előtt Trencsén vármegye Báni járásához tartozott. 1976-óta Bánhoz tartozik. Nevezetességei Evangélikus temploma a 18. század első felében épült, szószéke 1725 -ben készült. Ottlik-kastély. Híres emberek Itt született 1732 . május 28-án Fornet József evangélikus lelkész, egyházi író. Beethoven (televíziós sorozat) A Beethoven amerikai televíziós rajzfilmsorozat, amely a Beethoven című mozifilm alapján készült. Lazán egy animációs tévéfilmsorozat, amely alapozott az 1992-es mozifilm főkarakterének a mozgóképére. A Northern Lights Entertainment Universal Animation Studios és a Universal Television készítette. Amerikában 1994. szeptember 10. és 1995. szeptember 2. között a CBS tűzte műsorra. Magyarországon a TV2 sugározta, és a Minimax adta le. Ismertető A főhős, Beethoven, aki egy kutya és a világ leghíresebb bernáthegyije. Vissza tér és meg is szólal végre. Megosztja azt a sok mindent, ami jár a fejében. Nem sikerül ezúttal sem távol tartania magát, a kalamajkáktól. Nagyon sokat szórakoztat. Szereplők Főszereplők Beethoven George Newton Alice Newton Ted Newton Ryce Newton Emily Newton Mr. Huggs Sparky Caesar the Great Dane Ginger the Collie További szereplők Killer the Poodle Blind Shep Rosebud Peanut Blind Shep Singing Donut Watson Puff-Puff the Cat Roger Magyar hangok Sótonyi Gábor – Beethoven Kapácsy Miklós – Sparky Németh Gábor – George Newton Náray Erika – Alice Newton Fekete Zoltán – Mr. Huggs Jelinek Márk – Ted Newton Molnár Ilona – Ryce Newton Talmács Márta – Emily Newton Madarász Éva – Ginger Mikula Sándor – Caesar Epizódok Jó öreg George-om/? (Good Old George/The Pound) Kutya álmok/A jó, a rossz és a pudli (Dog Dreams/The Good, The Bad, and the Poodle) ? /? (The Experiment/The Incredibly Pointless Journey) ? /? (The Guard Dog/Mr. Huggs' Wild Ride) ? /? (Cat Fight/The Kindergarten Caper) ? /? (The Gopher Who Would Be King/Pet Psychiatrist) ? /A posta szörny (Cyrano de Beethoven/The Mailman Cometh) ? /? (A Cat Named Rover/The Dog Must Diet) ? /? (The Mighty Cone-Dog/Car Trouble) ? /? (Puppy Time/The Morning Paper) ? /? (The Big One/Fleas!) ? /? (Scent of a Mutt/Down on the Farm) ? /? (Trash Island/The Long Weekend) Moiré (Rhône) Moiré település Franciaországban, Rhône megyében. Lakosainak száma 200 fő (2015). Moiré Theizé, Bagnols, Le Bois-d'Oingt, Frontenas és Oingt községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Rieux (Morbihan) Rieux település Franciaországban, Morbihan megyében. Lakosainak száma 2848 fő (2015). Rieux Saint-Jean-la-Poterie, Saint-Nicolas-de-Redon, Fégréac, Théhillac, Saint-Dolay, Allaire és Redon községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Lónyay János Nagylónyai és vásárosnaményi id. Lónyay János (Vásárosnamény, 1796. december 15. – Nagylónya, 1859. november 19.) politikus, beregi alispán, Bihar és Bereg főispáni helytartója. Családja Édesapja id. Lónyay Menyhért (1751–1816), édesanyja Szemere Erzsébet. Három gyermek közül a középsőként született: egy bátyja, Lónyay József (1790–1846) és egy öccse, Lónyay András (1802–1863) volt. Felesége Lónyay Florenina (1802–1885) hat gyermekkel ajándékozta meg: Albert, Ugocsa megye főispánja (1823–1904), Etelka (1824–1896), Madách Imre szerelme, Kálmán (1824), fiatalon elhunyt, Menyhért (1825-1884), miniszterelnök, pénzügyminiszter, János (1829–1897), Máramaros megye főispánja, és József (1836–1880). Lónyay Menyhért visszaemlékezéséből megtudhatjuk, hogy a gyermekek neveléséről kezdetben kizárólag édesanyja gondoskodott. Etelka így ír róla visszaemlékezéseiben. "Édes atyám heves természetű, indulatos, határozott jellemű férfiú volt. Ennek daczára édes anyám őt mindig befolyásolta, ő volt segítsége, támasza, tanácsadója. […] Édes atyám nagy hivatalos elfoglaltsága mellett a háztartás, a gyermekek nevelésének gondjai is jobbára édes anyámra hárultak." (Töredékek, 9. o.) Menyhért csak annyit ír róla, hogy kormányzati tisztségei miatt rendszerint távol volt családjától és gyermekei neveltetéséről meglehetősen hiányos információkkal rendelkezett. Élete 1832-ig Bereg vármegye első alispánja, az 1830-ik évi rövid ideig működő országgyűlésen a vármegye egyik követe, később helytartósági, majd udvari kancellári előadó volt. Mint királyi biztos részt vett az 1838-as pesti árvíz mentési munkálataiban, kiváló tevékenységet fejtett ki a lakosság élelmezésének megszervezésében, a rend fenntartásában. Ennek elismeréséül a király belső titkos tanácsossá nevezte ki. Később Bihar, 1845-től pedig Bereg vármegye főispáni helytartója lett. Különösen nevezetes volt az 1847-es országgyűlésen játszott szerepe. Úgy vélte, hogy az ország érdekei megkívánják, hogy a magyar sérelmeket a császári udvarral folytatandó tárgyalások útján orvosolják, nehogy a szenvedélyek végső veszélybe sodorják az országot. Ennek módját abban látta, hogy a király megnyugtató leiratot intézzen az országgyűléshez. Céljának több befolyásos politikust nyert meg, többek között Szentkirályi Móricot, Pázmándy Pétert, apját, Lónyay Gábort, valamint fiát, Lónyay Menyhértet. Amikor a siker biztosnak látszott, velük együtt megjelent a nádor előtt és megállapodott vele. A nádor vállalta a királyi leirat kieszközölését, Lónyay és három híve pedig azt, hogy kihirdetik azt az alsóházban és javasolni fogják tudomásulvételét. Lónyay János azt várta ettől, hogy az országgyűlés megmenekül egy véres forradalom rémétől. Terve azonban meghiúsult, mert amikor a királyi leiratot felolvasták, a képviselők többsége viharos ellenzéssel fogadta azt. Szentkirályi Móric és Lónyay Gábor jobbnak látták ilyen körülmények között hallgatni, Pázmándy Péter maga is a leirat ellen szólalt fel, egyedül fia Lónyay Menyhért tartotta magát a megállapodáshoz, de őt lehurrogták. Ez az eset nagyon megviselte, visszavonult a politikai élettől, sőt távol tartotta magát az 1848-as forradalomtól is. Ugyanakkor megmaradt hű magyarnak. 1849 elején, amikor Windischgrätz herceg bevonult Pestre, Lónyay Jánost azok között emlegették, akit a szabadságharc leverése után császári biztosnak lehetne kinevezni. Ő azonban felháborodottan utasította vissza ezt az ajánlatot. Visszavonultságából csak egyszer lépett ki, amikor 1857-ben a protestáns sérelmek orvoslására kérte a császárt, de sajnos eredménytelenül. Lónyay János alapító tagja volt a Beregmegyei kaszinónak, sokat tett annak fejlesztése, felvirágzása érdekében. Amikor az anyagi nehézségekkel küzdött, Eötvös Tamással, Dessewffy Jánossal és másokkal együtt magára vállalta a kaszinó valamennyi költségét. Gyakran könyvadományokkal gyarapította annak könyvtárát. 1859. december 19-én Nagylónyán halt meg, a nagylónyai családi kriptában helyezték örök nyugalomra. Györgyi Anna Györgyi Anna (Kecskemét, 1967. július 2. –) Jászai Mari-díjas magyar színésznő. Györgyi Anna csatornahangként is ismert. 2015 március 15-ig a Duna egyik bemondója volt, az ünnepnap után pedig a Duna World csatornahangjává vált. Életpályája Györgyi Béla és Borgula Mária gyermekeként született. 1985-1989 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanulója volt, Szirtes Tamás osztályában. 1989-1992 között a Madách Színház tagja volt. 1992-1993 között szabadfoglalkozású művész volt. 1993-1994 között az Arany János Színházban dolgozott. 1994-1997 között a Budapest Bábszínház tagja volt. 1997-1999 között a Bárka Színház, 1999-2009 között az Új Színház tagja volt. 2010-től a Magyar Színház színésze. Játszott a Centrál Színházban, a székesfehérvári Vörösmarty Színházban, a budapesti Pinceszínházban, a debreceni Csokonai Színházban, a Thália Színházban, a szolnoki Szigligeti Színházban és a Szentendrei Nyári Színházban is. Magánélete Férje Kiss Csaba. Két lányuk született, Anna Gizella (2000) és Léna. Színházi szerepei A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 76. Moldova György : Malom a pokolban....Nagyezsda Móricz Zsigmond : Úri muri....Rhédey Eszter Edward Bond –Shakespeare–Földényi F. László: Lear....Cordélia Háy Gyula : Mohács....Gunda Molière : Don Juan....Mari Molnár Ferenc : Az üvegcipő....Irma Joshua Sobol: Gettó....Chaja Kőbányai: Sivatagi nemzedék....Margó Zemlényi Zoltán –Mészöly Gábor: Hoppárézimi!....Judy John Patrick: Teaház az Augusztusi Holdhoz....Lótuszvirág Valló Péter : Test-vér-harc....Antigoné Friedrich Schiller : Ármány és szerelem....Lujza John Kander–Fred Ebb: Kabaré....Fräulein Kost Paul Schönthan–Franz Schöntan– Kellér Dezső – Szenes Iván : A szabin nők elrablása....Róza Tamási Áron : Énekes madár....Gondos Eszter William Shakespeare : Lear király....Regan Shakespeare: Szentivánéji álom....Titánia Jutka Perzsi (Pikko hertzeg és Jutka Perzsi) Jean Genet: A balkon....Carmen Henrik Ibsen : Peer Gynt....Zöldruhás Keith Waterhouse–Willis Hall: Hazudós Billy....Rita Carlo Goldoni : A hazug....Colombina Margit (Kiss Csaba: Shakespeare királydrámák) Tasnádi István: Titanic vízirevü....Féléber Mónika James Cain–Kiss Csaba: A postás mindig kétszer csenget....Cora Papadakis Georg Büchner: Woyzeck....Marie Shakespeare: Othello....Emília Bertold Brecht: Egy nagyváros dzsungelében....Marie Garga Carlo Goldoni : A szégyentelenek....Margarita Szomory Dezső : Hermelin....Tóth Hermin Feydeau: Bolha a fülbe....Raymonde Chandebise Tolsztoj : Anna Karenina....Anna Karenina Márai Sándor: Fizess nevetve! Michael Frayn: Még egyszer hátulról....Flavia Brent Michelangelo Antonioni : A szakítás....Patrizia Vaszilij Szigarjev: Guppi....Tamara Szophoklész : Elektra....Klütaimnéstra Arnold Wesker: Annie, Anna, Annabella....Takarítónő, Diáklány, Írónő Carlo Gozzi: Turandot....Turandot Line Knutzon: Közeleg az idő....Rebekka Georges Feydeau: Bolha a fülbe....Olympe Ferraillon William Shakespeare : Tévedések vígjátéka....Luca Szép Ernő : Vőlegény....Anya Christopher Hampton: Teljes napfogyatkozás....Mathilde Verlaine Shakespeare: Vízkereszt, vagy amit akartok....Viola Müller Péter – Tolcsvay László – Bródy János : Doctor Herz....Frau Albert Einstein Bertold Brecht : A szecsuáni jólélek....Unokahúg Nyikolaj Erdman: A mandátum....Nasztya Eugene O’Neill: Vágy a szilfák alatt....Abbie Putman Fejes Endre : Jó estét nyár, jó estét szerelem....Varga Veronika Richard O’Brien: Rocky Horror Show....Janet Molière : Scapin furfangjai....Zerbinette Friedrich Dürrenmatt : A vak....Octavia Osztrovszkij: Jövedelmező állás....Anna Pavlovna Molière: Úrhatnám polgár....Nicole, szolgáló Bereményi Géza : Légköbméter....Ifjabb Siposné Frances Goodrich–Albert Hackett: Anna Frank naplója....Edith Frank Sam Shepard: A hazug képzelet....Beth Kiss Csaba: Tahiti....A feleség Pierre Ambroise Choderlos de Laclos: Veszedelmes viszonyok....Marquise de Merteuil Parti Nagy Lajos – Nagy Ignác : Tisztújítás....Kinga Csehov : A szerelmes hal....Szonya Mamocskina Roger Vitrac: Viktor, avagy a gyermekuralom....Teréz Márai Sándor : Az igazi....Ilonka Goncsarov: Oblom-off....Agafja Matvejevna Psenyicina Csehov–Kiss Csaba: Csehov szerelmei....Lika Mizinova, Lidija Avilova, Olga Knipper Reklámfilm hang Salonpas tapasz Pantene Pro-V Nurofen Calgonit Finish – mosogatógép tabletták Cd-k és hangoskönyvek Az Ezeregyéjszaka legszebb meséi Jane Austen: Büszkeség és balítélet Wass Albert: Erdők könyve Wass Albert: Tavak könyve Charles Lamb - Mary Lamb: Shakespeare - mesék Játék hang 1 perc és nyersz! – háttérhang Csatorna hang Duna World Díjai A veszprémi tv-találkozó különdíja (1990) Déryné-díj (1995) Jászai Mari-díj (1996) Paulay Ede-díj (2004, 2006 ) Őze Lajos-díj (2005) POSZT: Legjobb női főszereplő (2006) Pulcinella-díj (2008) Jegyzetek Díjazottjaink. ujszinhaz.hu. [2006. október 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. augusztus 23.) Megjegyzések Hozzáférés: 2010. november 5. Sportlövészet az 1932. évi nyári olimpiai játékokon Az 1932. évi nyári olimpiai játékokon sportlövészetben két egyéni versenyt rendeztek. Éremtáblázat (A rendező ország csapata és a magyar érmesek eltérő háttérszínnel, az egyes számoszlopok legmagasabb értéke, vagy értékei vastagítással kiemelve.) Párnaláva A kiömlési magmás kőzetek, egészen pontosan a bazalt igen gyakran előforduló, érdekes formája a párnaláva. Tenger alatti vulkánkitörések során keletkező jellegzetes, párnák halmazára emlékeztető vulkanikus kőzetszerkezet. Viszonylag sekély vízben vagy jégréteg alatt is kialakulhat. A felszínre kerülő körülbelül egy méter nagyságú lávadarabok az óceán fenekén gördülnek egy ideig, majd a hideg víz hatására megszilárdulnak. A párnaláva alatti rétegben függőlegesen megszilárdult kőzeteket dájkoknak nevezzük. Keletkezése Hasadékvölgy vékony törésén keresztül szivárog a felszínre az olvadt bazalt, ahol a fagypont közeli hideg tengervízzel érintkezve hamar megdermed. 2000 méternél nagyobb mélységnél lejátszódó vulkáni kitörések esetén a felszínen egyáltalán nem jelentkezik gőz és törmelék. A kihűlő bazalt jellegzetes, gömbölyded formává alakul. A párnalávák kővánkosai még évmilliók múltán is elárulják az óceánfenéki eredetet. Kizárólag a középóceáni hátságok mentén képződik.[forrás?] Ott, ahol a szárazföldön is találunk párnaláva kőzeteket, valójában egy ősi, megszűnt óceán középhátsági maradványaival találkozunk.[forrás?] Ha Szilvásvárad felé utazunk, és áthaladunk Szarvaskő községén, az úttest két oldalán húzódó sötét sziklák például olyan párnalávából állnak, amely jó 200 millió évvel ezelőtt ömlött ki az egykori Meliata-óceán középhátságán. (A legszebben megőrzött párnalávakőzetek mintegy 160 millió évvel ezelőtt keletkeztek.) Szerkezete A tengerfenéken keletkezett hasadékokból feltörő magmának előbb le kell küzdenie a vízréteg nyomását, így a kiömlő láva különleges alakzatokat (pillowlávát) hoz létre. Ennek elkülönülő részei a párnák, szerkezetük hasonlít a hagymára, koncentrikus héjak sorozatából épülnek fel. Mivel a párnák a víz alatti lávaömlés során keletkeznek, ezért a tér minden irányába egyenletesen lehűlő és így közel hasonlóképpen összehúzódó anyag gömbökre (nagyobb összehúzódás zónája) illetve héjakra különül (kisebb összehúzódás zónája). Tehát két részből tevődnek össze: Külső héjszerű részük üveges szerkezetű, ugyanis a környező levegővel érintkezve gyorsan lehűlnek. Belső részük, a mag likacsos. nagy magasságba kerülve a nyomáscsökkenés miatt gázosodás, majd gázkilépés történik. A lapillik 4-64 mm közötti átmérőjű, üveges szerkezetű, robbanás során keletkezett gömb alakú darabok. Horzsakőnek nevezik ezen mérettartományba tartozó törmelékdarabokat. A vulkáni működés során keletkező szilárd anyag (piroklasztikum), különböző méretű lehet. Legnagyobb méretű a vulkáni bomba (64 mm feletti darabok). A robbanás akár több kilométeres magasságba is repítheti a bombákat. Hazánkban Hazánkban találhatók a Bükk-vidéken: Szarvaskőnél, a Darnó-hegyen, a szarvaskői Várhegy sziklabércein. Domicella Domicella község (comune) Olaszország Campania régiójában, Avellino megyében. Fekvése A megye nyugati részén fekszik. Határai: Carbonara di Nola, Lauro, Liveri, Marzano di Nola, Pago del Vallo di Lauro és Palma Campania . Története A település neve a latin domus szóból ered, melynek jelentése ház. Első említése a 9. századból származik, bár a régészeti leletek során már az ókorban lakott vidék volt. A következő századokban a laurói birtokhoz tartozó falucska volt. A 19. században nyerte el önállóságát, amikor a Nápolyi Királyságban felszámolták a feudalizmust. Népessége A népesség számának alakulása: Főbb látnivalói Fő látnivalói a San Nicola di Bari-templom, a Palazzo Lupi in Casamanzi valamint a Madonna delle Grazie-apátság. Vintage TV A Vintage Entertainment média több mint 5 éve indította el a Vintage TV sugárzását Nagy-Britanniában. Rövid idő alatt a zeneimádók legkedveltebb csatornájává vált. 2015. december 4-től - 2016. augusztus 1-ig Magyarországon is elérhető volt. A Vintage TV magyar kiadása műfajtól függetlenül minőségi zenéket sugárzott az 1960-as évektől napjainkig. A TV csatorna a B jelű, országos lefedettségű multiplexen volt fogható a 11. programhelyen a MinDig TV kínálatában. Fordítás Ez a szócikk részben vagy egészben a Vintage TV című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Forrás http://24.hu/media/2015/12/04/uj-tevecsatorna-a-mindig-tv-kinalataban/ Meung-sur-Loire Meung-sur-Loire település Franciaországban, Loiret megyében. Lakosainak száma 6267 fő (2015). Meung-sur-Loire Huisseau-sur-Mauves, Baccon, Le Bardon, Baule, Dry, Mareau-aux-Prés és Saint-Ay községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Friuli Friuli saját kulturális és történelmi önazonossággal rendelkező régió Olaszország északkeleti részében, a szlovén határnál. Magába foglalja Friuli-Venezia Giulia autonóm régió jó részét: Udine, Pordenone és Gorizia megyéket. Trieszt megye nem tartozik hozzá. Emo (zene) Az emo eredetileg a hardcore punk zene egyik ága. Az „emo” szócskát a kezdetektől fogva számos különböző jelentéssel alkalmazzák, amelyek között gyakorta csak a közös eredet az összekötő kapocs. A kifejezés használatának jogossága is számos vita tárgya volt már. Az "emo" szó az angol „emotional”, azaz érzelgős szóból ered. Eredeti formájában az „emo” kifejezés az 1980-as évek közepén a washingtoni hardcore punk szcéna kezdett egyre inkább eldurvulni, ezért néhány együttes egy valamivel dallamosabb, kevésbé agresszív vonalat kezdett játszani, bár a hc hatásai még mindig erősen jelen voltak a zenéjükben. A későbbiek folyamán ugyanezt a színtért nevezték „emocore”-nak is, ez utóbbi az „emotional (érzelmes) hardcore” rövidítéseként szolgált. A korszak legfontosabb együttesei a Rites of Spring, Embrace, One Last Wish, Beefeater, Gray Matter, Fire Party, és valamivel később a Moss Icon. Az emo első hulláma az érintett együttesek többségének felbomlásával ért véget a korai 1990-es években. A '90-es évek közepétől kezdve alkalmazták a szót az emo első hullámában feltűnt Fugazi együttes nyomdokait követő indie rockegyüttesekre is. Együttesek, például a Sunny Day Real Estate vagy a Texas Is the Reason az emo dallamosabb, kevésbé kaotikus oldalát mutatták meg, mint a korábbi generáció. Az ún. „indie-emo” színtér a '90-es évek végéig működött, amikor is több együttes feloszlott vagy más stílusra váltott. Ahogy a megmaradt indie emo együtteseket felkapta a mainstream, újabb együttesek egyre populárisabb hangzást teremtettek, amelyre a popkultúra végül is rányomta az „emo” bélyeget. Amellett, ahogy az „emo” szó a múltban is együttesek változatos körét jelölte, a mai emoegyüttesek listája még bonyolultabb és összetettebb, ami a kifejezés zenei szakkifejezésként való használatát rendkívül megnehezíti. Némi támpontot adhat, hogy sokan használnak a nevük előtt és/vagy után x vagy xXx tagot, ami eredetileg (és még napjainkban is) a straight edge-hardcore vonal jelképe volt, bár mára ez már kikopott a köztudatból. Története A Rio klub köréhez kötődött. Ez a mikroszíntér szembehelyezkedett a közösségen belül eluralkodó erőszakkal és a stagnálással, és a mára már legendává vált CBGB's mellett egyedüliként biztosított teret New Yorkban a hardcorenak. Az emonak ez a hulláma, különösen a San Diegoi színtér az emo egy kaotikusabb, agresszívebb formája, a screamo irányába alakult tovább. Az első hullám (1985–1994) 1985-ben Washington városában (Washington, D.C.) Ian Mckaye és Guy Picciotto, a lassan megcsontosodó és az erőszak által egyre jobban elborított washingtoni hardcore szcéna veteránjai úgy döntöttek, hogy valami újba fognak. Mackaye együttese, az Embrace, és a Picciotto nevéhez fűződő Rites of Spring a hardcore-ra addig nem jellemző mértékben és módon voltak innovatívak, és az eredetileg a kulcsszereplők egyedi, személyes kísérletezgetésének induló stílus hamarosan saját, egyedi hangzással rendelkezett (a Hüsker Dü 1984-es Zen Arcade albumát gyakran emlegetik, mint az új hangzásra jelentős hatást kifejtő alkotást). A kísérletezés és az innováció megújult szellemének eredménye, hogy az 1985-ös nyár a szcénában "Forradalmi Nyár" néven híresült el. Rövid időn belül a DC színtér emo hangzása más együttesekre is hatással volt, úgymint a Moss Icon, a Nation of Ulysses, a Dag Nasty, a Soulside, a Shudder To Think, a Fire Party, a Marginal Man, a Gray Matter, amelyek közül számosan jelentettek meg anyagot MacKaye Dischord Records-ában. A DC emo eredeti hulláma 1994-ben fejeződött be a Hoover együttes széthullásával Nem tudjuk, hogy az emo kifejezést voltaképpen ki is használta először. Legkorábbi dokumentált megjelenésekor a Rites of Spring tagjai említették a Flipside Magazinnak adott 1985-ös interjújukban, hogy néhány rajongójuk ezt a kifejezést alkalmazza az együttes hangzásának leírására. A korai 90-es években mindenesetre nem volt szokatlan, hogy a washingtoni színtérre, mint emo-core-ra hivatkoztak. Az emo terminus emo-core-rá alakulásának ideje szintén bizonytalan. Ahogy a washingtoni színtér nőtt, hasonló hangzással bíró és a DIY (Do-It-Yourself, konyhamagyarul Csináld Magad) etikát előtérbe helyező színterek jöttek létre. San Diegoban, a korai '90-es években a Gravity Records kiadott néhány hardcore emo anyagot. A korszak együttesei közt az alábbiakat találjuk: Heroin, Indian Summer, Drive Lik Jehu, Angel Hair, Antioch Arrow, Universal Order of Armageddon, Swing Kids, Mohinder. Kaliforniában az Enullition Records adott ki hasonszőrű együtteseket, így a Still Life-t és a Portraits of Past-ot, számos más klasszikus hácé együttes mellett. Az együttesek közti közös nevezőként változatos és számos szociális, illetve politikai téma említhető. Ugyanebben az időben a New York/New Jersey területen olyan együttesek, mint a Native Nod, a Merel, a 1.6 Band, a Policy of 3, a Rye Coalitionés a Rorschach ugyanezt a lendületet érezték. Számos az előző együttesek közül kötődött a az ABC No Rio klub köréhez. Ez a mikroszíntér szembehelyezkedett a szcénán eluralkodó erőszakkal és a stagnálással, és a mára már legendává vált CBGB's mellett egyedüliként biztosított teret New Yorkban a hardcorenak. Az emonak ez a hulláma, különösen a San Diegoi színtér az emo egy kaotikusabb, agresszívebb formája, a screamo irányába alakult tovább. A korai emo hatásai Kaliforniában - különösen Bay Areaban számos együttes, így a Jawbreaker és a Samiam azon munkálkodott, hogy a washingtoni „DC hangzást” populárisabb keretbe ágyazza. Andy Greenwald az előbbi zenéjét "a hardcore mogorva erejének, a kalipunk zeneírói érzékenységének és a DC emo megkínzott művésziességének héjanászának" nevezte, és ez a fajta nyersen dallamos zene hamarosan olyan új követőkre talált, mint a Still Life és a long islandi Golden Variety. Szintén a korai 90-es években a Lifetime-hoz hasonló együttesek a saját módjukon reagáltak a youth crew típusú sraight edge hardcore kimúlására és új kivezető utak keresésébe fogtak. Ezt a fajta zenét gyakran nevezték dallamos hardcorenak vagy emonak. A korábbi hardcore arcok elmetálosodására kezdetben a Lifetime a zene lassításával és lágyításával, valamint személyes dalszövegekkel reagált. Ehhez később társult a dühnek, sebességnek és dallamosságnak az a sajátos elegye, ami egyedivé tette a zenéjüket. A Lifetime zenéje, szövegvilága és stílusa olyan későbbi együttesek számára szolgált mintaként, mint a Saves The Day, a Taking Back Sunday és a The Movielife. Ezzel egyidőben, a Converge-hez hasonló modern metalcore együttesek hatással voltak a Keleti Part emo együtteseire, amelyek közül számosra egyfajta katartikus élmény és önreflektív szövegek váltak jellemzővé. A második hullám (1994–2000) Ahogy a Fugazi és a Dischord records egyre népszerűbbé vált a korai '90-es évek underground indie köreiben, számos új együttes jött létre. A Fugazi hangzását a Mission of Burma vagy a Hüsker Dü post-punk zenéjével elegyítő, új emo generáció bukkant fel. Lehetséges, hogy a kulcsmomentum a Sunny Day Real Estate együttes Diary albumának 1994-es megjelenése volt. A Soundgarden sikere után a Sub Pop kiadó ugyanis képessé vált arra, hogy az átlagos indie kiadványoknál szokásosnál sokkal szélesebb közönség figyelmét hívja fel az albumra, például a Rolling Stone magazinban megjelentetett hirdetésekkel. Az erős kiadói háttér néhány tévés fellépést is hozott a bandának, például a The John Stewart Show-ban. Ennek eredményeképpen az albumot széles körű érdeklődés fogadta. Ahogy egyre többen és többen ismerték meg az együttest (jelentős mértékben az ekkor még gyerekcipőben járó Interneten keresztül), megkapta az 'emo' címkét. Figyelemre méltó tény, hogy noha a Fugazi nem emoegyüttesként vonult be a köztudatba, a rajongók új generációja a jelzőt a korábbi hardcore jellegzetességekkel bíró stílusról erre az indie rockhoz közelebb álló stílusra ruházta át (a teljes „emo-core” jelző sem volt szokatlan a Sunny Day számára). Az emo terminus magyarázata közben számos rajongó osztotta a stílust a régi „hardcore emo”-ra és az új „indie emo”-ra. A következő években az "indie emo"-nak kialakultak a legfontosabb központjai.Ezek közül a legjelentősebb a Középnyugaton jött létre a '90-es évek közepén, jellemzően Chicago, Kansas City, Omaha és Milwaukee vonzáskörzetében.Ezek az együttesek nagyrészt a korábbi forrásokból merítettek, de még enyhébb zenét játszottak. Az emonak ez a típusa gyakorta „Midwestern emo” néven került említésre, fontosabb együttesei a Boy's Life és a Cap'n Jazz. A következő években számos itteni együttes vont magára jelentős figyelmet, így a The Promise Ring, a Braid, az Elliott, a Bright Eye, a Cursive és a The Get Up Kids. Az arizonai Phoenix környéki területen is jelentős emo színtér formálódott. A Jimmy Eat World korábban punk-rockot játszó tagjai, a Fugazi és a Sunny Day Real Estate által inspirálva emo hatásokat vegyítettek a zenéjükbe, és kiadták a Static Prevails című albumot, ami az első nagy kiadónál megjelent emo lemez lett, köszönhetően annak, hogy a Jimmy Eat World már '95-ében leszerződött a Capitol Recordshoz. Egyéb együttesek, amelyek követték az "indie emo" modellt: Christie Front Drive, Texas Is the Reason, Rainer Maria, Knapsack, Sense Field, Cross My Heart, Mineral, Pieballd, Jejune. Furcsamód, ahogy az "indie emo" egyrejobban terjedt, számos más alkotás, amely másképpen nem került volna semmilyen kapcsolatba az "indie emo" színtérrel, a hasonló hangzásvilág miatt szintén megkapta az "emo" címkét. Az iskolapélda erre a Weezer 1996-os Pinkerton albuma, amelyet évekkel később a '90-es évek egyik meghatározó "emo" kiadványának neveztek. Ahogy a számos emo együttes az egész Államokra kiterjedő figyelmet vonzott, számos indie kiadó tett kísérletet arra, hogy bemutassa és dokumentálja a színteret. A kései '90-es években számos emo együttes szerződött olyan indie kiadókhoz, mint a Jade Tree Records, a Saddle Creek és a Big Wheel Recreation. 1997-ben a California’s Crank! Records kiadott egy válogatást, amely a (Don’t Forget to) Breathe címet kapta, és olyan figyelemreméltó emoegyüttesek egy-egy számát tartalmazta, mint a The Promise Ring, a Christie Front Drive, a Mineral, a Knapsack és a Seven Storey Mountain. 1998-ban, a Deep Elm elindította az Emo Diaries sorozatot, amelynek első részén egyebek mellett a Jimmy Eat World-től, a Samiamtól és a Jejunetól voltak hallhatóak számok. 1999-ben a K-tel adott ki emo válogatást Nowcore: The Punk Rock Evolution néven, amelyen többek közt a Texas Is The Reason, a Mineral, a The Promise Ring, a Knapsack, a Braid, az At The Drive-In és a Jawbox szerepeltek. Mivel a késői '90-es évek emo színtere inkább volt egy nagy nemzeti szcéna, mint a kisebb, regionális színterek összessége, nagy kiadók emoegyütteseket kezdtek szerződtetni, hogy kiaknázzák a stílus népszerűségében rejlő lehetőségeket. Számos együttes ellenállt a csábításnak, a színtér független mentalitásához való lojalitásukra hivatkozva. Többen említették a nagy kiadóhoz szerződött Jawbox és Jawbreaker együttesek félrekezeltségét és meg nem értettségét, mint indokot a távolmaradásra. A megkörnyékezett zenekarokban a felszínre jött konfliktusok a Texas Is the Reason és a Mineral esetében feloszlással jártak. Az évtized végére az emo szó bekerült a mainstreambe. 1998 nyarán, a Teen People magazin az emót a legújabb „menő” zenei stílusnak titulálta, és a The Promise Ringet említette, mint olyan zenekart, amit figyelni érdemes. A mainstream érdeklődése számos, a függetlenséget előtérbe helyező emoegyüttest arra késztetett, hogy zeneileg irányt váltva eltávolodjon a stílustól. A következő években a Sunny Day Real Estate prog-rockosabb vonalat választott, a Jejune happy pop-rockra váltott, a The Get Up Kids és a The Promise Ring pedig lite-rock albumokat adott ki. Noha az „indie emo” csaknem teljesen eltűnt az évtized végére, néhány együttes még mindig a Fugazi/Hüsker Dü vonalat követi, így a Thursday, a The Juliana Theory, a Jetplane landing és a Sparta is. Juhnyírás A juhnyírás vagy birkanyírás az a mezőgazdasági munkavégzés, amelynek során a gyapjukért is tartott juhok bundáját kézi ollóval vagy nyírógéppel eltávolítják. Egy egyedet évente rendszerint egyetlen, legfeljebb két alkalommal nyírnak, de ez utóbbi csak a hosszúgyapjas juhoknál gazdaságos, amelyek mindkét alkalommal kielégítő hosszúságú gyapjat biztosítanak. A birkanyírás ideje általában nyár elejére – Magyarországon hagyományosan az április–június közötti időszakra – tehető, hogy a megnyírt juhok a hidegebb idő beálltáig újabb, védelmet nyújtó bundát növeszthessenek. Egyéves bárányokat minden körülmények között csak egyszer nyírnak, a felnőtt egyedek (anyajuhok, kosok, ürük) esetleges második nyírásának augusztus–szeptemberig meg kell történnie. A birkanyírást bevezető munkafolyamat hagyományosan a juhúsztatás volt, amelynek során természetes vízben vagy mesterséges kopolyában többször megúsztatták az állatokat, hogy gyapjukból a szenny és a zsír kiázzon, a bunda összetapadása megszűnjön. Az állatok megszáradása után kezdetét vehette a tényleges juhnyírás. A 20. századig a munkát kézi juhnyíró ollóval végezték, általában egy erre a célra rendszeresített, rekeszekre osztott nyíróhodályban vagy ideiglenes nyírókarámban, másutt alacsony és széles nyírópadra fektették az összekötözött lábú juhot, vagy egyszerűen a farára ültetik az állatot. Magyarországon az idényszerűen összeállt nyíróbanda tagjait nyíróknak nevezték. Régészeti leletek alapján a vaskor óta folyamatosan kétféle nyíró szerszámot használtak világszerte: a karikás rugóval ellátott ollót vagy a szabászollóhoz hasonló, kétszárú eszközt. A 20. századtól egyre elterjedtebb az emberi hajnyíró géppel azonos elven működő, elektromos juhnyíró gép használata, amellyel a korábbi 30-40 helyett naponta akár 60-100 juh is megnyírható. Az állatot rendszerint egyik oldalára fektetve a fejénél kezdik nyírni a fara felé, hasától a gerinc irányába haladva, ügyelve a nyírás folyamatosságára, a bunda egyben maradására. A juhnyírást lezáró, a gyapjú feldolgozását megelőző munkafolyamat a lenyírt gyapjú osztályozása. Ennek során a bundát a nyírási felülettel (azaz tarlós felével) felfelé az osztályozórácsra terítik, s a színgyapjútól gondosan különválasztják a bunda szélét, szecskáját, valamint a gyengébb minőségű, a hason, a lábon és a fartájékon nőtt bundát, az ún. haslábat. Emellett különválogatják az eltérő tulajdonságokkal rendelkező ürü-, toklyó- és anyaszőrt is. A birkanyíráshoz régebben a világ minden táján kötődött valamifajta pásztorünnep is, Magyarországon, Angliában, Írországban, Spanyolországban, az Amerikai Egyesült Államokban és Ausztráliában egyaránt. Anjou Mária tarantói hercegné Anjou Mária (Nápoly, 1328. november 10. után/december 6. (előtt) – Nápoly, 1366. május 20.), olaszul: Maria d'Angiò, franciául: Marie d'Anjou, görögül: Μαρία της Νάπολης, albánul Maria Anzhu, nápolyi (szicíliai) királyi hercegnő, Alba grófnője, első házassága révén Durazzo hercegnéje és Gravina grófnéja, második házassága okán Avellino grófnéja, harmadik házassága által pedig Taranto hercegnéje és címzetes konstantinápolyi császárné. I. Johanna nápolyi királynő húga. Apja halála (1328. november 10.) után jött a világra, és a születése édesanyja életébe (1328. december 6.) került. A(z) (harmadik) Anjou-ház tagja. Élete Károly calabriai herceg és Valois Mária francia királyi hercegnő legkisebb gyermeke. Apja 1328. novemberében meghalt. Anyja Mária szülésébe halt bele. Apai nagyszülei I. (Bölcs) Róbert nápolyi király és Jolán aragón királyi hercegnő (infánsnő). Anyai nagyszülei Valois Károly gróf és Châtillon Matild, Saint-Pol grófnője. Szülei halála után apai nagyapja, a nápolyi király udvarában nevelkedett nővérével, Johannával. 1343. január 20-án I. (Bölcs) Róbert király meghalt, ifjabb unokája, Mária pedig megörökölte az Alba grófnője címet, nővére, Johanna pedig nagyapjuk trónörököseként Nápoly királynője lett. Az elhunyt nagyapa a végrendeletében kifejezte óhaját, hogyha Johanna örökösök hátrahagyása nélkül halna el, akkor húga, Mária követné a trónon. Több vőlegényjelölt is felmerült számára, köztük I. (Nagy) Lajos magyar király (Lajos öccse, András herceg Mária nővérét, Johannát vette nőül) és II. János francia király is, de Bölcs Róbert halála után I. (Anjou) Károly, Durazzo hercege elrabolta Máriát, és ezek után Périgord-i Ágnes, I. János durazzói herceg özvegye beleegyezett abba, hogy fia eljegyezze Máriát. 1343. április 21-én vagy 30-án a 14 éves hercegnő feleségül ment a 20 éves Károlyhoz, Durazzo hercegéhez, akinek öt gyermeket szült. Károly és Mária 1347 végén, 1348 elején ellentétbe került Johanna nápolyi királynővel, és annak második férjével, Tarantói Lajos királlyal. 1348. január 15-én Károly lett a Nápolyi Királyság főkormányzója, Johanna és férje pedig elmenekült az országból I. (Nagy) Lajos magyar király támadása következtében, aki bosszút akart állni a királynőn, amiért szerinte meggyilkoltatta első férjét, András herceget, I. Lajos öccsét. A királynő és férje így megmenekült Lajos haragja elől, de Károly a magyar uralkodó fogságába esett, és Nagy Lajos Aversa közelében 1348. január 23-án kivégeztette Mária férjét. Ezek után Mária elhagyta Nápolyt, és Avignonba utazott, hogy menedéket kérjen VI. Kelemen pápától. 1348-ban a pestis elérte Itáliát is, ez pedig visszavonulásra kényszerítette az ott hadat viselő I. Lajos magyar király seregét, és visszatértek Magyarországra. Ekkor Mária a nővérével visszatért Nápolyba, és újabb házasság elé nézhetett. IV. (Balzo) Hugó, Avellino grófja hozzákényszerítette feleségül a fiához, Róberthez, miután elraboltatta Máriát. Az esküvőre 1350-ben került sor. A házasságukból nem születtek gyermekek. 1351-ben Mária apósa, Hugó merénylet áldozata lett. A gyilkos Mária sógora, Tarantói Lajos volt, Johanna nápolyi királynő második férje. Ezt követően Róbert lépett apja örökébe a grófsága élén, de pár év múlva ő is gyilkosság áldozata lett, mivel 1354-ben éppen Mária adott parancsot férje megölésére, és ekkor sógora, Rajmund vette át férje helyét mint Avellino grófja. A gyilkosság közvetlen közelében tartózkodott maga Mária is, de nem volt szemtanúja. 1355. áprilisában Mária ismét férjhez ment, ezúttal a 26 éves Tarantói Fülöphöz, II. Róbert címzetes konstantinápolyi latin császár és Tarantói Lajos király öccséhez. Öt gyermekük született, de mindegyik meghalt kiskorában. 1364-ben elhunyt Fülöp bátyja, Róbert császár, gyermeket pedig nem hagyott hátra. A trónon Fülöp következett utána, így Máriából címzetes konstantinápolyi latin császárné lett. Róbert özvegye, Bourbon Mária először saját, első házasságából származó fiát, a 29 éves Lusignan Hugót szerette volna a császári címmel felruházni. Mária 1366. május 20-án Nápolyban, 37 esztendősen vesztette életét, utolsó gyermeke születése közben. Özvegye, Fülöp 1370 októberében újranősült, és a 18 éves Szlavóniai Erzsébet magyar királyi hercegnőt vette feleségül, aki egy fiút szült neki, Fülöpöt 1371-ben, aki viszont hamarosan elhunyt. Mária harmadik férje, Fülöp császár 1373. november 25-én, 45 évesen halt meg. Özvegye, Erzsébet többé nem ment férjhez. Mária császárné földi maradványait a nápolyi Szent Klára bazilikában helyezték örök nyugalomra. Gyermekei 1. férjétől, I. (Anjou) Károly ( 1323 – 1348 ) durazzói hercegtől, Gravina grófjától, 5 gyermek: Lajos ( 1343 . december – 1344 . január 14. ) durazzói herceg Johanna ( 1344 – 1387 ), I. Johanna néven Durazzo hercegnője, 1. férje Navarrai Lajos ( 1341 – 1376 ), Durazzo iure uxoris hercege, Beaumont-le-Roger grófja, nem születtek gyermekei, 2. férje IV. (Artois-i) Róbert ( 1356 – 1387 ), Eu grófja, nem születtek gyermekei Ágnes ( 1345 – 1383 ), 1. férje I. Cansignorio della Scala ( 1340 – 1375 ), Verona ura, nem születtek gyermekei, 2. férje I. (Balzo) Jakab ( 1353 – 1383 ), tarantói herceg , achajai uralkodó herceg és címzetes konstantinápolyi latin császár , nem születtek gyermekei Klemencia ( 1346 – 1363 ) durazzói hercegnő Margit ( 1347 – 1412 ), férje III. (Durazzói) Károly ( 1345 – 1386 ) nápolyi király és II. Károly néven magyar király , 3 gyermek, többek között: II. Johanna nápolyi királynő ( 1373 – 1435 ) László nápolyi király ( 1376 – 1414 ) 2. férjétől, Balzo Róbert (– 1354 ), avellinói gróftól, nem születtek gyermekei 3. férjétől, II. (Anjou) Fülöp ( 1329 – 1373 ) tarantói hercegtől és címzetes konstantinápolyi latin császártól , 5 gyermek: Fülöp ( 1356 –fiatalon) kontantinápolyi latin császári és tarantói herceg Károly ( 1358 –fiatalon) kontantinápolyi latin császári és tarantói herceg Fülöp ( 1360 –fiatalon) kontantinápolyi latin császári és tarantói herceg N. (fiú) ( 1362 –fiatalon) kontantinápolyi latin császári és tarantói herceg N. (fiú) ( Nápoly , 1366 . május 20. /előtt/ – Nápoly , 1366 . május 20. /előtt/) kontantinápolyi latin császári és tarantói herceg Moisy Moisy település Franciaországban, Loir-et-Cher megyében. Lakosainak száma 353 fő (2015). Moisy Brévainville, La Colombe, Morée, Ouzouer-le-Doyen, Semerville és Vievy-le-Rayé községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Peripterosz A peripterosz (görögül ὁ περίπτερος <ναός>) az ókori görög templom egy típusa, amelynél a cellát körben oszlopsor (perisztaszisz) veszi körül, az így létrejött körfolyosó a pteron. A peripterosz templomtípus valószínűleg a legismertebb és legelterjedtebb. Ennél a formánál a naosz gyakran mint in antis illetve dupla in antis templom (amphiantisz) van kialakítva. A peripterosznak lehet előcsarnoka (pronaosz) és esetleg hátsó csarnoka is (opiszthodomosz). A peripterosznak általában mind elől, mind hátul hat oszlopa van. Az oldalsó oszlopok száma viszont erősen változhatott. Míg például az archaikus időkben magas volt a számuk (pl. a heraion Olümpiában, Görögországban, 6 × 17 oszloppal) a klasszikus dór templomoknál ez a szám idővel 13 oszlopnál állapodott meg. Mindazonáltal továbbra is előfordultak eltérések, az Apollótemplom Delphoiban 6 × 14 oszlopsoros, Athéné Alea temploma Tegeában 6 × 14 oszlopsoros. A hellenizmusba való átmenet idején valamelyest besűrűsödtek az arányok, Aszklépiosz epidauroszi temploma például 6 × 11 oszlopos, Pallasz Athéné temploma Pergamonban 6 × 10 soros. A dór templomok különleges példája éppen a Parthenón az athéni Akropoliszon, ami 8 × 17 oszlopos elrendezésű. Lásd még monopterosz Forrás Wilfried Koch: Baustilkunde. (25. kiadás) 2005 München. ISBN 978-3-577-10457-9 Lockstedt Lockstedt település Németországban, Schleswig-Holstein tartományban. Lakosainak száma 165 fő (2014. január 2.). Népesség A település népességének változása: Bogárdi János Bogárdi János (Torontáltorda, 1909. június 11. – Budapest, 1998. november 18.) Széchenyi-díjas magyar vízépítő mérnök, hidrológus, egyetemi tanár, a műszaki tudományok doktora, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Hidrológiai–hidraulikai munkássága középpontjában a folyami hordalékmozgás törvényszerűségeinek vizsgálata, dinamikai jellemzőinek és mennyiségi mutatóinak méréselmélete állt. Ötven éven keresztül (1945–1995) volt az Országos Vízjelző Szolgálat vezetője. Életútja Szülei Bogner János és Schiller Etel voltak. Középiskolai tanulmányait Nagybecskereken fejezte be 1927-ben, majd a Magyar Királyi József Műegyetemen szerzett építőmérnöki oklevelet 1931-ben. 1931–1933-ban különböző mérnöki magáncégek alkalmazásában állt. 1933-ban a folyammérnöki hivatalnál helyezkedett el, s előbb a nyíregyházi, majd 1935-től 1940-ig a győri kirendeltség mérnöke volt. Időközben 1937–1938-ban amerikai ösztöndíjjal az Iowai Egyetemen tanult tovább, s ennek befejeztével megszerezte a mesterfokozatot. 1941-től 1945-ig a Földművelésügyi Minisztérium alá tartozó Vízrajzi Intézet főmérnöke volt. Mérnöki munkájával párhuzamosan sok energiát fordított az önképzésre: 1937-ben vette át jogászi végbizonyítványát a Kecskeméti Református Teológián és Jogakadémián, 1939-ben gazdaoklevelet szerzett a Magyaróvári Királyi Gazdasági Akadémián, műszaki doktori értekezését pedig 1942-ben védte meg a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen. 1945-ben kinevezték a Vízrajzi Intézet – 1952 utáni nevén Országos Vízjelző Szolgálat – vezetőjévé, s egészen 1995-ig irányította az itt folyó munkát. Ezzel párhuzamosan 1945-től a fővárosi műegyetemen óraadó, majd helyettes tanárként, 1947-től 1949-ig magántanárként oktatott. 1952 és 1962 között a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet kísérleti osztályát vezette, 1955-től egyidejűleg a hidraulikai laboratóriumban folyó munkát is irányította. 1962-ben az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem, majd az 1967-es műegyetemi integrációt követően 1979 decemberi nyugdíjazásáig a Budapesti Műszaki Egyetem I. számú vízépítési tanszékének egyetemi tanára, 1980-tól a tanszék tudományos tanácsadója volt. Pályája során több külföldi egyetemen megfordult vendégprofesszorként: 1964–1965-ben az egyesült államokbeli Iowai, Utahi és Coloradói Egyetemeken, 1966 és 1978 között évenkénti rendszerességgel a Padovai Egyetemen volt vendégprofesszor, emellett előadott a belgrádi (1967, 1970), a bécsi (1968, 1972, 1975), a grazi (1970) és a karlsruhei (1974) műszaki egyetemeken is. Az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) szakértőjeként több ízben járt külföldi tanulmányúton (Belgrád, Róma stb.). Felesége Perl Magda volt. 1941-ben kötött házasságukból három gyermek született: János – Jonos J. Bogardi néven németországi vízgazdálkodási mérnök, a karlsruhei egyetem professzora –, Magda és Mária. Munkássága Magáncégek és folyammérnöki hivatalok mérnökeként az 1930-as években elsősorban gyakorlati, mérnöki tevékenysége volt jelentős. 1931-ben a nicki Rába-duzzasztómű építésénél, 1932-től a Hanság-főcsatorna kotrási munkálatainál dolgozott. 1933 után a Tisza szabályozásának kérdéseivel, árvíz- és belvízvédelmi, kisvíz-szabályozási feladatokkal foglalkozott. 1940–1941-ben építésvezetőként közreműködött a dunai árvíz elleni védekezés munkálataiban, s elkészítette a Budapest–Paks közötti folyószakasz általános szabályozási tervét. A Vízrajzi Intézet, majd az Országos Vízjelző Szolgálat főmérnökeként, illetve vezetőjeként tevékenységének hangsúlyos része a szervezési feladatok (vízállásjelentés és -előrejelzés, árvízmentesítés, jégtelenítés stb.) mellett az elméleti hidrológiai, hidraulikai és hidrometriai kutatás lett. Már az 1930-as évek közepétől foglalkoztatta a folyami hordalékmozgás kérdéskörének számos vonatkozása, s ez irányú kutatásai végigkísérték egész pályáját. Az Iowai Egyetemre 1938-ban A folyóvíz által szállított kavicsok címmel nyújtotta be értekezését. Pályája későbbi szakaszában a Tisza tiszalöki folyószakaszán tanulmányozta a lebegtetett hordalékok mozgásának sajátosságait, s modellkísérletek segítségével kidolgozta a hordalékszállítás mennyiségi változásának, a meder állandóságának számítására alkalmas mérlegegyenleteket, továbbfejlesztette a hidromechanikai modell- vagy kismintakísérletek elméleti alapjait. Tanulmányozta a folyami roncsok (pl. a felrobbantott budapesti Duna-hidak) vízduzzasztó hatását, a folyami víztározók feliszapolódási folyamatait. Nevéhez fűződik a magyarországi folyóvizek hordalékszállítását mérő országos törzshálózat megszervezése. Emellett behatóan tanulmányozta a belvízrendezéshez elengedhetetlen lefolyási tényezőket, a levezetendő vízmennyiség függvényében kidolgozta a fajlagos vízhozam korrelációszámítási eljárását, amely a felszíni vízelvezető csatornák tervezése és telepítése során alkalmazható. A talajvíz változásának, dinamikájának törvényszerűségeit vizsgálva egyebek mellett felismerte a meteorológiai tényezők és a talajvíztükör összefüggéseit. Szakkönyvei mellett jelentős tevékenységet fejtett ki az egyetemi jegyzet- és tankönyvírás, valamint a tudománynépszerűsítés területén (hidraulika, hidromechanika, vízgazdálkodás stb.). 1947-től 1955-ig a Magyar Vízrajzi Intézet Tanulmányai című kiadványsorozat szerkesztője volt. Szervezeti tagságai és elismerései 1962-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1973-ban rendes tagjává választották, 1965-től 1978-ig a vízgazdálkodási bizottság, 1973-tól 1980-ig a mérnöki, építészeti és közlekedéstudományi szakcsoport munkáját elnökölte. 1977-ben a Magyar Hidrológiai Társaság tiszteleti tagjainak sorába választották. 1958-tól 1965-ig a Meteorológiai Világszervezet (WMO) európai hidrometeorológiai bizottságának elnöke, a Nemzetközi Öntözési és Belvíz-mentesítési Bizottságnak (ICID) 1967-től 1976-ig alelnöke, 1976 után díszelnöke volt, 1965 és 1969 között a szervezet magyar nemzeti bizottságát is ő vezette. 1971-től 1977-ig a Nemzetközi Hidraulikai Kutatási Egyesület (IAHR) vezetőségi tagja, 1973-tól 1977-ig alelnöke volt, 1978-ban pedig az egyesület tiszteleti tagjává választották. Emellett tagja volt az Amerikai Vízgazdálkodási Társaságnak (AWRA, 1965), levelező tagja az Osztrák Vízgazdálkodási Szövetségnek (1971), tiszteleti tagja a Padovai Galilei Tudományos, Irodalmi és Művészeti Akadémiának (1977). 1968-ban megkapta a Német Vízgazdálkodási és Vízerőszövetség Gottlieb Hagen-emlékérmét, 1978-ban az ICID Nagy Emlékplakettjét, 1979-ben pedig a Munka Érdemrend arany fokozatát. 1975-ben a Bécsi Műszaki Egyetem díszdoktorává avatták. A folyami hidraulika és a vízmérnöki tudományok terén kifejtett életművéért 1993-ban Széchenyi-díjat kapott. Főbb művei Hordalékmozgás folyókban. Budapest: Mérnöki Továbbképző Intézet. 1943. Hordalékmozgás a folyószabályozásban. Budapest: Egyetemi ny. 1943. A lefolyási tényező és a levezetendő belvízmennyiség. Budapest: Vízrajzi Intézet. 1947. Korrelációszámítás és alkalmazása a hidrológiában. Budapest: Akadémiai. 1952. A korreláció-vizsgálat alkalmazása az előrejelzésben. Budapest: Mérnöki Továbbképző Intézet. 1954. A korrelációszámítás szerepe a hidrológiában. Budapest: Mérnöki Továbbképző Intézet. 1955. A hordalék szerepe a folyószabályozásban. Budapest: Mérnöki Továbbképző Intézet. 1955. A hordalékmozgás elmélete. Budapest: Akadémiai. 1955. Alkalmazott hidrológia: Hidrológiai mennyiségek közötti kapcsolatok meghatározása. Budapest: Tankönyvkiadó. 1962. Kevés víz, víz, sok víz. Budapest: Akadémiai. 1967. = Korunk Tudománya, Válogatott fejezetek a hidraulikából és a hidrológiából. Budapest: Tankönyvkiadó. 1970. (Kozák Miklóssal) Vízfolyások hordalékszállítása. Budapest: Akadémiai. 1971. Vízfolyások hidraulikája. Budapest: Tankönyvkiadó. 1972. Hidromechanika. Budapest: Tankönyvkiadó. 1972. Sediment transport in alluvial streams. Budapest: Akadémiai. 1974. Környezetvédelem – vízgazdálkodás. Budapest: Akadémiai. 1975. = Korunk Tudománya, Hidraulika I–II. Budapest: Tankönyvkiadó. 1976. (Kozák Miklóssal) Öntözési és vízrendezési értelmező szótár. Szerk. Bogárdi János, Petrasovits Imre . Budapest: Akadémiai. 1980. Kutatási jelentések a vízgazdálkodásban: A kutatástervezés és -szervezés főbb kérdései. Budapest: Akadémiai. 1980. Ammónium-klorát Az ammónium-klorát egy instabil, potenciálisan robbanásveszélyes szervetlen vegyület, képlete NH4ClO3. Előállítható klórsav ammónium-hidroxiddal való semlegesítésével vagy kalcium-klorát és ammónium-karbonát reagáltatásával. Ritkábban előállítható ammónium-nitrát és nátrium-klorát reackiójával. Tű alakú kristályai vannak. Karel van Mander Karel van Mander (Meulebeke, Nyugat-Flandria, 1548. május — Amszterdam, 1606. szeptember 11.) holland költő, író, festő és illusztrátor, a németalföldiek Vasarija. Élete, munkássága Haarlemben élt, ahol Cornelis Cornelisz-szal és Hendrik Goltzius-szal rajzakadémiát alapított, többeknek, köztük Frans Halsnak volt a mestere. A vallásháborúk miatt kellett menekülnie Haarlemből, több helyen próbált megtelepedni, végül Amszterdamban élt és munkálkodott. Kevés fennmaradt hiteles festménye a manierista stílust, a természet ábrázolásának szeretetét és a figurális ábrázolásban való tehetségét mutatja. Fennmaradt kötete, amelyet ahogyan Vasari írt a firenzei festőkről, ennek a mintájára írt a németalföldi festőkről. Kötetének címe: Het Schilderboeck. (=Hírneves németalföldi és német festők élete). Haarlem, 1607. Francia (Párizs, 1884–85), német (München - Leipzig, 1906) nyelven is közreadták, 1987-ben magyar nyelven is napvilágot látott egy rövidített kiadás. Nélkülözhetetlen forrásmunka a németalföldi művészettörténet, a németalföldi festők életének és munkásságának tanulmányozásához. E kötet tette őt híressé. Köteteiből Das Lehrgedicht / Karel van Mander ; Text Übers. und Komm. von R. Hoecker. Den Haag : Martinus Nijhoff, 1916. 478 p. Het schilder-soeck waer in voor eerst de leerlustighe jueght den grondit der edel vry schilderconst in verscheyden deelen wort voorghedraghen (átdolg.) (magyar) Hírneves németalföldi és német festők élete / Karel van Mander ; [vál. Végh János ; ford. Szondi Béla ; a verseket ford. Weöres Sándor ]. Budapest : Helikon, 1987. 191 p., 44 t. Pascal (mértékegység) A pascal (jele: Pa) a nyomás mértékegysége az SI-ben. Jelentése szerint 1 newton per négyzetméternek felel meg. A légköri nyomás a tengerszinten nagyjából 100 000 Pa. A mindennapi életben használatos még a kilopascal (1 kPa = 1000 Pa) vagy a megapascal (1 MPa = 106 Pa) alak is. Definíció és átváltás más nyomásegységek között Például: 1 Pa = 1 N/m² = 10−5 bar = 10,197·10−6 at = 9,8692·10−6 atm … stb. Az elnevezés eredete A mértékegység a nevét Blaise Pascal, a híres francia matematikus, fizikus és filozófus után kapta, aki más tudományos munkája mellett a légnyomás mérésére szolgáló barométerrel végzett kísérleteket. A pascal nevet, mint a newton per négyzetméter SI mértékegységét a 14. Nemzetközi Mérésügyi Konferencián (Conférence Générale des Poids et Mesures – CGPM) fogadták el 1971-ben. A normál légköri nyomás 101 325 Pa = 101,325 kPa = 1013,25 hPa = 1013,25 mbar = 760 torr. Ezt a definíciót használja a repülőgépgyártás és az olajipar is. 1985-ben az IUPAC javasolta az 1 bar, mint nyomásegység bevezetését. Tekintettel a normál légköri nyomás 100 000-es nagyságrendjére 100 000 Pa = 1 bar. Ezt a mértékegységet használják a kompresszorok és a pneumatikus berendezések gyártásánál, minősítésénél is (ISO 2787). Az Unicode karakterkészlet tartalmaz külön szimbólumot a Pa (U+33A9) és kPa (U+33AA) mértékegységnek, de ezek célja csupán a visszafelé való kompatibilitás megőrzése a régebbi karakterkészletekkel, így használatuk csökken. A bar és a pascal használata A meteorológusok a légnyomás mérésére korábban a millibart használták. A pascal SI mértékegységként való bevezetése óta az egymással teljesen egyenértékű hektopascal és millibar egyaránt előfordul a meteorológiai gyakorlatban. Más területen a kilopascal is használatos. A korábbi szovjet mts rendszerben a nyomás mértékegysége a pieze volt, ami egy kilopascal-nak felelt meg. Heinrich Lang (festő, 1838–1891) Heinrich Lang (Regensburg, 1838. április 24. – München, 1891. július 8.) német festő. Pályafutása Berlinben, Münchenben és Stuttgartban tanult és első sorban Voltnak volt a tanítványa. A ménesekben tett tanulmányai által, katonasága alatt, Magyarországon és az al-dunai tartományokban tett utazásain, valamint Párizsban kitűnő katona- és lófestővé képezte ki magát. Részt vett az 1870-71. évi hadjáratban, 1874-ben pedig beutazta Hollandiát, Magyar-, Török-, Görög-, Olaszországot és Kis-Ázsiát. Rendkívüli ügyességgel ábrázolja a lovak legnehezebb mozdulatait, elevenen állítja elénk a lovastámadások rohanását. Legkitűnőbb művei: Pusztai lovak a mocsárban; Magyar lovak; Párizsi lóverseny; A sedani csata; A floingi támadás; A Bredow-dandár támadása Vionvillenél; Részlet a wörthi csatából. Jegyzetek Heinrich Lang Heinrich Lang Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2015. március 15.) Heinrich Lang Artnet. (Hozzáférés: 2017. október 9.) Österreichische Galerie Belvedere. (Hozzáférés: 2017. október 9.) Forrás Bokor József (szerk.). Lang, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X Heinrich Lang (teológus) Heinrich Lang (Frommern, ma: Balingen, Württemberg, 1826. november 14. – Zürich, 1876. január 13.) német protestáns teológus. Élete Teólogiai tanulmányait 1844 után Tübingenben végezte Baur befolyása alatt. 1848 után a Sankt Galleni kanton egyik falujába választották lelkésznek, 1863 után a Zürichi-tó partján, Meilenben lelkészkedett. 1871-ben a zürichi Szent Péter egyházhoz hívták meg lelkésznek, s itt működött egészen haláláig. Ő szerkesztette 1859-től a Zeitstimmen für die reformierte Schweiz című folyóiratot, melynek helyébe 1872 után az általa és Langhaus által Bernben kiadott Reform lépett, mely folyóirataival és egyéb műveivel széles körben nagy hatást gyakorolt; többek között Magyarországon is az 1860-as években keletkezett és virágzott Protestáns egylet az ő szellemi befolyása alatt jött létre, s ezen egyesület folyóirataiban számos cikke és értekezése magyar nyelven is megjelent. Jegyzetek Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. április 24.) Művei Versuch einer christlichen Dogmatik (2. kiad. 1865); Ein Gang durch die Welt (2. kiad. 1870); Religiöse Charaktere (2. kiad. 1872); Stunden der Andacht (1862-65, 2 kötet); Das Leben des Apostels Paulus (1866); Martin Luther (1870); Religiöse Reden (2. kiad. 1876, 2 kötet). Forrás Bokor József (szerk.). Lang, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X Kothornosz A kothornosz az ókori görög színházakban a színészek által viselt lábbeli volt; olyan magas talpú cipő, amelyet azért használtak, hogy a színművészeket magasítsa. A színész járását elbizonytalanító, a színpadi jelenlétet erősen statikussá változtató magasított talpú kothornosz viselése csak a hellenisztikus korban terjedt el. Csak férfiak viselték, mivel az ókori Görögországban nők nem szerepelhettek a színházi darabokban. Buji Ferenc Buji Ferenc (Nyíregyháza, 1962–) filozófiai író, műfordító, szerkesztő, a tradicionális létszemlélet egyik ismert magyar képviselője. Élete, munkássága 1962-ben született Nyíregyházán. Tanulmányainak elvégzése után tíz évig betanított munkásként dolgozott, majd ismét tíz évig a nyíregyházi Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola könyvtárának volt a vezetője. Jelenleg kizárólag irodalmi tevékenységgel foglalkozik. Termékeny szerző, ezidáig négy saját kötete, nyolc fordításkötete, közel ötven tanulmánya, esszéje, publicisztikája, valamint több mint húsz kisebb fordítása jelent meg. Írásaiban elsősorban a metafizikai tradíció, a misztika, a spiritualitás és a kereszténység témáival foglalkozik, de tollából jelentek már meg aktuálpolitikával kapcsolatos reflexiók is. Munkáinak nagy része főleg keresztény és konzervatív szellemiségű lapokban (Igen, Műhely, Magyar Szemle, Új Forrás, Életünk stb.) került publikálásra, de néhány tanulmányt kifejezetten a magyar tradicionális iskola orgánumainak (pl. Tradíció évkönyvek, Axis Polaris) írt meg. Esszéírói munkássága mellett műfordítói és szerkesztői tevékenysége is jelentős. Fordított többek közt Carl Gustav Jungtól, Alexander Schmemanntól, Johannes Taulertől és Srí Ramana Maharsitól, továbbá ő ültette át magyar nyelvre René Guénon egyik alapvető művét, a A mennyiség uralma és az idők jeleit is. Mint szerkesztő általa készült el a magyar tradicionális iskola kiadványait összefoglaló bibliográfia, a Metaphysicum et politicum, valamint a László András filozófus gondolatait összegyűjtő aforizmakötet, a Solum Ipsum. Buji Ferenc irodalmi munkásságára - a szorosan vett tradicionális szerzőkön túl - nagy hatást gyakorolt még Hamvas Béla szellemisége is. Egy róla szóló tanulmányáért a Vas megyei Életünk folyóirat nívódíjban részesítette. A díjátadásra Kőszegen került sor 2007. május 4-én. Bibliográfia Saját kötetei Az emberré vált ember. Tanulmányok . Igen Katolikus Kulturális Egyesület, Budapest, 1999; Kairosz, Budapest, 2009. Magasles. Esszék és reflexiók a tradíció távlatából . Kairosz, Budapest, 2003. Az elfelejtett evangélium. A názáreti Jézus elveszett tanításai . Kairosz, Budapest, 2006. Harmonia universalis. Az asztrológia belső rendje . Kairosz, Budapest, 2012. Fordításkötetei René Guénon: A Középpont szimbolizmusa . Kézirat, Nyíregyháza, 1988. René Guénon: A mennyiség uralma és az idők jelei . A Hagyomány és a Transzcendencia Iskolája, Budapest, 1993; Kvintesszencia, Debrecen, 2006. A nyílegyenes ösvény. Ramana Maharsi tanításai . Stella Maris, Budapest, 1998. (Németh László Leventével.) Ananda K. Coomaraswamy: Akimcanna: Önmegsemmisítés . Camelot, Budapest, 2000. Alexander Schmemann: A világ életéért . Kairosz, Budapest, 2001. Oltalmazó útmutatás. Srí Ramana Maharsi tanításai . Kötet, Nyíregyháza, 2001, 2012. Johannes Tauler: A hazatérés útjelzői. Beszédek a misztikus útról . Kairosz, Budapest, 2002. (Révész Mária Magdolnával.) Al-‘Arabí ad Darqáwí: Az emlékezés rózsakertje. A lélekvezetés szúfí tudománya . Kairosz, Budapest, 2005. (Medve Istvánnal.) A halhatatlanság virágfüzére. Részletek a Jóga Vászisthából . Kairosz, Budapest, 2011. Általa szerkesztett művek László András: Genesis/Sursum vivere . Kézirat, Budapest-Nyíregyháza, 1992-1994. László András: Solum Ipsum. Metafizikai aforizmák . Kötet, Nyíregyháza, 2000. Metaphysicum et politicum. A magyar tradicionális iskola bibliográfiája . Centrum Traditionis Metaphysicae, Debrecen, 2008. Jacob Böhme : Christosophia, avagy a Krisztushoz vezető út . Kairosz, Budapest, 2009. Veres Zsuzsanna: A Farkas kora . Kairosz, Budapest, 2011. Díjai Életünk-díj (2007) A Magyar Érdemrend lovagkeresztje (2015) Flamand Blokk A Flamand Blokk (flamandul Vlaams Blok) egy 1978-ban alapított bevándorlás-ellenes belga (flamand) szélsőjobboldali politikai párt volt. Fő törekvése Flandria önállóságának kivívása volt. Az 1999-es parlamenti választásokon 10%-ot szereztek, de az átütő sikert 2000-ben érték el: Antwerpenben 33%-ot szereztek és több nagyvárosban is sikeresen szerepeltek . A pártot rasszista nézeteik miatt betiltották, így 2004. november 14-én az utódpárt nevét Flamand Érdekpártra változtatták (Vlaams Belang). A párt a flamand mozgalom legjelentősebb tagja volt. Jelszavuk az Eigen Volk Eerst („A saját nép először”) volt. Észak-szibériai-alföld Az Észak-szibériai-alföld (oroszul: Северо-Сибирская низменность) tájegység Oroszország ázsiai részén, Közép-Szibéria északi területén, a Közép-szibériai-fennsík és a Birranga-hegyvidék között. Közigazgatási szempontból a Krasznojarszki határterület Tajmiri (Dolgan-Nyenyec) járásához és Jakutföldhöz tartozik. Legnagyobb részét tundra uralja. A mostoha természeti viszonyok miatt rendkívül ritkán lakott terület. Elhelyezkedése Az Észak-szibériai-alföld nyugaton a Jenyiszej torkolatvidékétől és a Jenyiszeji-öböltől keleten az Olenyok alsó folyásáig, 1400 km hosszan terül el. Északon a Tajmir-félszigeten fekvő Birranga-hegyvidékig terjed, délen a Putorana-fennsík és az Anabar-fennsík (tehát a Közép-szibériai-fennsík északi része) határolja. Szélessége akár a 600 km-t is eléri, de az Anabar-fennsík és a Hatanga-öböl között ennél jóval kevesebb. Területe a Tajmir-félsziget déli felét is magában foglalja. Néha az Olenyok és a Léna-delta között fekvő Csekanovszkij-hátságot is az alföld részének tekintik. Földrajzi jellemzői Alacsonyan fekvő, sík vagy csak enyhén dombos, erősen elmocsarasodott terület, így lényegében a Nyugat-szibériai-alföld északkeleti folytatásának tekinthető, melytől csak a Jenyiszej völgye választja el. A lapos síkságokat kisebb magaslatok, a két utolsó jégkorszak morénái teszik változatosabbá, melyek csak néhol emelkednek 200 m fölé. Az Anabar és az Olenyok torkolatvidéke között 300 km hosszan elnyúló Proncsiscsev-hátság (vagy inkább dombság) is csak max. 270 m magas. Az alföldet főként jégkori, tengeri és glaciális üledékes kőzet, homokkő és agyagpala építi fel. Mindenütt jelen van a tájegység egészét jellemző folytonos állandóan fagyott föld. A felszínt apró, sekély tavak ezrei borítják, melyek télen többnyire fenékig befagynak; környékükön a nyári olvadáskor valóságos láptenger alakul ki. A legnagyobb tavak a síkság peremén találhatók: északon a Tajmir-tó, délnyugaton a Pjaszino-tó; a központi részek legnagyobb állóvize a Labaz-tó (470 km²). Az alföldön át észak felé tartó legnagyobb folyók: nyugaton a Pjaszina a központi részen a Heta , a Kotuj és folytatásuk, a Hatanga keleten az Anabar . Éghajlat, növényzet Éghajlata szubarktikus, kontinentális. Hideg és hosszú a tél (7–8 hónapig tart), rövid és hűvös a nyár. A januári középhőmérséklet kelet felé egyre csökken: nyugaton –28-30 °C, keleten –35-37 °C; a júliusi középhőmérséklet általában 6–10 °C. Az éves csapadékmennyiség 250–350 mm, szintén kelet felé csökken. Legnagyobb részét tundra borítja. Jellegzetes növényei északon a mohák, zuzmók, délebbre a különféle törpecserjék is. Az enyhébb éghajlatú keskeny déli sávokra inkább az erdős-tundra jellemző, szórványosan előforduló erdőfoltokkal. Területén jelentős kőolaj- és földgázmezőket tártak fel. Nyugati felén található és egész az északi Birranga-hegységig terjed a Tajmiri-szénmedence, ahol hatalmas barnaszén-készleteket rejt a föld. Savignac-de-Miremont Savignac-de-Miremont település Franciaországban, Dordogne megyében. Lakosainak száma 172 fő (2015). Savignac-de-Miremont Fleurac és Le Bugue községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Megfeleltetési következtetés A megfeleltetési (korrespondáló) következtetés az folyamat, amely során azt feltételezzük emberekről, hogy olyan belső tulajdonságokkal rendelkeznek, amelyek megfelelnek a megfigyelt viselkedésüknek. Az emberek gyakran élnek ezzel a feltételezésükkel még akkor is, amikor külső tényezők is befolyásolhatják a cselekedeteket. Leírás Ha várhatóan soha többet nem találkozunk valakivel, elegendő az adott cselekedeteinek az értelmezése. A megfeleltetési következtetést abban az esetben használjuk, amikor fennáll a lehetősége annak, hogy valakivel még később is kapcsolatba fogunk kerülni, ebben az esetben pedig fontos valamilyen benyomást kialakítani, ezt legegyszerűbben a viselkedését megfigyelve tehetjük meg. Ennek segítségével gyors döntéseket hozhatunk olyan kérdésekben, mint: A megtévesztő viselkedés megbízhatatlan emberre utal-e? A fenyegető viselkedés mögött álló ember veszélyes-e? Ha megfeleltetési következtetés követi egy viselkedés első értelmezését, ez kiegészíti az első benyomást, az első kognitív reprezentációt arról hogy milyen a másik. Edward Jones és Keith Davis (1965) meghatározott három olyan körülményt, amelyek igazolhatják a megfeleltetési következtetést: Az egyén választja az adott viselkedési formát. A viselkedésnek kevés olyan hatása van amelyek megkülönböztetik más cselekedetektől. A viselkedés inkább váratlan, mint elvárt vagy tipikus. Jegyzet Trope, 1986; Gilbert et al, 1988, id. Smith és Mackie, 2004. Forrás Smith, E.R. & Mackie, D.M. (2004). Szociálpszichológia. Osiris Kiadó, Budapest, pp. 150-151. Oláh István (katona) Oláh István (Nádudvar, 1926. december 16. – Budapest, 1985. december 15.) hadseregtábornok, honvédelmi miniszter. Pályája Tanítóképzői tanulmányait megszakítva, 1945. március 15-én önként jelentkezett az új magyar hadseregbe. 1945-től párttag. Korai szakasza A 16. gyalogezred katonájaként, 1945. április 13-án indult Debrecenből ezredével az ausztriai hadműveleti területre. 1945 nyarán Balatonalmádiban nevelőképző-tanfolyam hallgatója, majd századnevelő beosztást kapott. A hadseregből 1945 telén tizedesi rendfokozattal szerelt le. Ezt követően a Debreceni Református Kollégium Tanítóképző Intézetében folytatta tanulmányait, s 1947-ben tanítói oklevelet szerzett. Tanulmányait befejezve a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetségben titkár, majd pártmunkás. 1947-ben újból önként jelentkezett a hadseregbe. A Honvéd Kossuth Akadémiát 1949-ben, majd a magasabb katonai ismereteket adó Honvéd Akadémiát 1952-ben végezte el. A vezérkari képesítést 1964-ben Szovjetunióban, a Vorosilov Akadémián szerezte meg. Késői szakasza Különböző csapatparancsnoki beosztásokban teljesített szolgálatot. 1954–1957 között a II. Rákóczi Ferenc Katonai Középiskola parancsnoka volt. A csapatszolgálati, valamint a tanintézeti tapasztalatai alapján 1966. szeptember 8-ától a Magyar Néphadsereg kiképzési főcsoportfőnöke. 1966. szeptember 8. és 1973. január 19. között honvédelmi miniszterhelyettes, majd a honvéd vezérkar főnöke (1973. január 19. –1984. december 6.). 1959-ben ezredes, 1966-ban vezérőrnagy, 1973-ban altábornagy, 1980-ban vezérezredes, majd 1985. szeptember 27-én hadseregtábornokká lépteti elő az Elnöki Tanács. Az MSZMP Néphadseregi Bizottságának 1970-től, az MSZMP Központi Bizottságának 1975. március 22-étől haláláig tagja volt. 1982-től a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetségének alelnöke. Miniszter A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1984. december 6-án a Lázár-kormány honvédelmi miniszterévé választotta. A katonai felső vezetésben betöltött tisztségei alatt számos jelentős javaslatot tett a Néphadsereg kiképzési, szervezési, hadkiegészítési színvonalának növelésére, korszerűsítésére. 1985. december 15-én szívinfarktus következtében hunyt el Budapesten. A Fiumei úti Nemzeti Sírkertben, a nagy munkásmozgalmi parcellában temették el. Viodos-Abense-de-Bas Viodos-Abense-de-Bas település Franciaországban, Pyrénées-Atlantiques megyében. Lakosainak száma 726 fő (2015). Viodos-Abense-de-Bas Mauléon-Licharre, Ainharp, Arrast-Larrebieu, Berrogain-Laruns, Chéraute és Espès-Undurein községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Nagy János (esperes) Nagy János (Mocsa, 1806. január 14. – Nagysalló, 1880. május 1.) református esperes-lelkész. Élete Nagy János és Sékura Éva fia. Tanulmányait Pápán végezte, ahol köztanító és főiskolai senior volt. Ekkor ő vetette meg Tarczyval együtt a tanuló ifjúsághoz intézett lelkes beszédével az önképzőkör alapját. 1836-ban lett nagysallói lelkész, ahol mint a barsi egyházmegye 25 éves esperese 1880-ban elhunyt. Munkái Egyháztörténet Nagy János után Halasy István. Pápa, 1874. (2. kiadás 1876., 5. k. 1884. Pápa). Egyházi beszéd, melyet elmondott Székesfejérvárott 1876. jún. 11. kerületi gyűlés alkalmával. Pápa, 1876. Kéziratban van több népiskolai tankönyve, úgy mint vallástan s confirmácziói káté 1878.; nevelés- és módszertan; Rousseau Emilje és Fenelon Telemaqueja ford. Fraignot-et-Vesvrotte Fraignot-et-Vesvrotte település Franciaországban, Côte-d’Or megyében. Lakosainak száma 55 fő (2015). Fraignot-et-Vesvrotte Beneuvre, Barjon, Salives, Avot, Bussières és Minot községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Mélytengeri mentőcsapat A Mélytengeri mentőcsapat (eredeti cím: The Octonauts) 2010-ben indult ír–brit televíziós 3D-s számítógépes animációs sorozat, amelyet a Brown Bag Films készített. Az Egyesült Királyságban 2010. október 4-étől a CBeebies vetíti, Magyarországon 2014. szeptember 30-ától az M2 sugározta. Ismertető A mélytengeri mentőcsapatban 8 édes állatka próbálja felderíteni a vizek mélyét, akik rengeteg sok kalandba keverednek. Van egy óriási polip formájú kutatóbázisuk, amely segít felkutatni a tengereket, és óceánokat, hogy milyen érdekes, és csodás dolgokat rejt ez a vízalatti világ. Epizódok 1. évad A cet cápa (The Whale Shark) A tenger alatti vihar (The Undersea Storm) A mentőcsapat, a rák és a tengerisün (The Crab and Urchin) A mentőcsapat és a rozmár főnök (The Walrus Chief) A repülő halak (The Flying Fish) Az óriás tintahal (The Giant Squid) Orkák (The Orcas) A mentőcsapat és a nagy algamenekülés (The Great Algae Escape) A mentőcsapat és az úszómászók (The Remipedes) A gyors vitorláshal (The Speedy Sailfish) A foltos hal testvérek (The Blobfish Brothers) A szörnytérkép (The Monster Map) Az eltévedt tengeri csillag (The Lost Sea Star) Az albínó hosszúszárnyú bálna (The Albino Humpback Whale) A mentőcsapat és az óriás hínárerdő (The Giant Kelp Forest) Az osztódó tengerirózsák (The Enemy Anemones) A mentőcsapat és a kardhal (The Narwhal) Az éjféli zóna (The Midnight Zone) A mentőcsapat és a csattogós garnéla (The Snapping Shrimp) A nyálkás tengeri uborka (The Snot Sea Cucumber) Az óriás örvény (The Giant Whirlpool) A mentőcsapat és a remeterák (The Hermit Crabs) A mentőcsapat és az összezavart bálnák (The Mixed Up Whales) Mentőakció a hínárerdőben (The Kelp Forest Rescue) A mentőcsapat és a rejtőzködő rák (The Decorator Crab) A belugák, avagy a fehér delfinek (The Beluga Whales) Az éhes kalauzhal (The Hungry Pilot Fish) A mentőcsapat és a vámpír tintahal (The Vampire Squid) A mentőcsapat és a csikóhal (The Seahorse Tale) A mentőcsapat és az óriás zselé (The Giant Jelly) A mentőcsapat és a sütiszaggató cápák (The Cookiecutter Sharks) A mentőcsapat és az evezőshal (The Oarfish) A mentőcsapat és a fésűs fogú Blenny (The Combtooth Blenny) A mentőcsapat és a medúzavirágzás (The Jellyfish Bloom) A mentőcsapat és a delfinbébi (The Baby Dolphin) A mentőcsapat és a félős kísértethal (The Scary Spookfish) Az északi gyilkosbálnák (The Arctic Orcas) A nyálkahalak (The Slime Eels) Az elefántfóka (The Enormous Elephant Seal) A szardínia raj (The Sardine School) A delfines zátony megmentése (The Dolphin Reef Rescue) Az angolna kaland (The Eel Ordeal) A tengeri leguánok (The Marine Iguanas) A világító törpecápa (The Dwarf Lanternshark) A kalóz papagájhal (The Pirate Parrotfish) Az elektromos torpedó ráják (The Electric Torpedo Ray) A csalafinta tintahal (The Crafty Cuttlefish) Az eltévedt citromcápa (The Lost Lemon Shark) A humuhumunukunukuápuák (The Humuhumunukunukuapua'a) Az óriás japán póklábú rák (The Giant Spider Crab) A nagy pingvin verseny (The Great Penguin Race) Nagy karácsonyi mentőakció (The Great Christmas Rescue) Ginger Rogers Ginger Rogers, polgári nevén Virginia Katherine McMath (Independence, 1911. július 16. – Rancho Mirage, 1995. április 25.) Oscar-díjas amerikai színésznő volt, aki Fred Astaire táncpartnereként vált híressé („Ginger és Fred”). Élete Szülei William Eddins Mcmath (1880-1925) és Lela Emogene Owens voltak, akik a születése után nem sokkal elváltak. Anyja a nagyszüleihez költözött Kansas City közelébe. Helen nevű fiatalabb unokahúga lerövidítette a Virginia nevet és a „Ginga” a becenevévé vált. 9 éves korában anyja ismét megházasodott. Új férje John Logan Rogers lett. Ginger Rogers már 14 éves korában fellépett vaudeville-ben táncosként. Hamarosan a New-York-i Broadway színpadain szerepelt. Első rövid szerepe 1929-ben volt a A Day of a Man of Affair című filmben. A Broadway-en játszott Girl Crazy musical főszerepével felhívta magára Paramount Pictures filmstúdió figyelmét és szerződést kötöttek. 1933-ig különféle filmekben szerepelt, amíg a Flying Down to Rio című zenés filmben nem találkozott Fred Astaire-rel. Ők ketten népszerű párossá váltak. Ginger a tehetségét más irányban is kamatoztatta, hogy elkerülje a beskatulyázást. Könnyed filmvígjátékokban szerepelt és önállóan is gyorsan a stúdiója, az RKO Pictures legnagyobb csillagává vált. 1937-ben együtt forgatott Katharine Hepburn-nel az Álomkapu című filmben, amiért kitűnő kritikákat kapott. 1939-ben érte el legnagyobb sikerét a Bachelor Mother című filmben. Mivel elégedetlen volt az általában egyszerű szerepekkel, komolyabbakat keresett. Meglepetést okozott, amikor a Leánysors (Kitty Foyle - 1940) főszerepéért Oscar-díjat kapott. A Primrose Path című melodrámában megformált nő szerepét a szaksajtó nagy lelkesedéssel fogadta. Az 1940-es évek végéig sikeres színésznő volt az ennek megfelelő magas fizetéssel. 1949-ben utoljára forgatott együtt Fred Astaire-rel a Táncolj a Broadway-n! című filmben. Ezután egyre inkább a színpad felé fordult, amihez továbbra is erős szálak fűzték, de forgatott még filmeket és 1991-ig tévésorozatokban is szerepelt. Ebben az évben kiadta Ginger, My Story című önéletrajzát. Élete során ötször ment férjhez. Halála és temetése Élete legvégén szélütést kapott, melynek következtében tolószékbe került és elhízott. 1995. április 25-én, 83 éves korában halt meg. Halála okát a boncolás után állapították meg, és kiderült, hogy szívroham okozta. Testét elhamvasztották és hamvait az Oakwood Memorial Park Temetőjében helyezték el a Kaliforniai, Chatsworthban. Filmjei 1994 – Hollywood, Hollywood III. (That's Entertainment! Part III) 1987 – Hotel (TV Sorozat) ... Natalie Trent 1984 – Glitter (TV Sorozat) 1979 – The Love Boat (TV Sorozat) ... Stella Logan 1971 – Here's Lucy (TV Sorozat) ... Önmaga 1965 – Harlow ... Mama Jean Bello 1965 – Bob Hope Presents the Chrysler Theatre (TV Sorozat) ... Helen 1964 – Quick, Let's Get Married ... Madame Rinaldi 1963 – Vacation Playhouse (TV Sorozat) ... Elizabeth Harcourt / Margaret Harcourt 1960 – Zane Grey Theater (TV Sorozat) ... Angie Cartwright 1959 – Musical Playhouse (TV Sorozat) ... Lisa Marvin 1957 – Oh, Men! Oh, Women! ... Mildred Turner 1956 – Teen–age Rebel 1952 – Gyanús dolog (Monkey Business) ... Edwina Fulton 1952 – Nem voltunk házasok (We're Not Married) 1949 – Táncolj a Broadwayn! (Barcleys of Broadway) ... Dinah Barkley 1945 – Hétvége a Waldorf Szállóban (Weekend at the Waldorf) ... Irene Malvern 1944 – Találkozunk még... (I'll Be Seeing You) ... Mary Marshall 1942 – Volt egyszer egy nászút (Once Upon a Honeymoon) ... Kathie O'Hara 1940 – The Primrose Path 1940 – Kitty Foyle: The Natural History of a Woman ... Katherine "Kitty" Foyle 1939 – 5th Ave Girl ... Mary Grey 1939 – Vernon és Irene Castle története (The Story of Vernon and Irene Castle) ... Irene Castle 1938 – Vivacious Lady ... Frances Brent 1938 – Carefree ... Amanda Cooper 1937 – Táncolj velem (Shall We Dance) ... Linda Keene 1937 – Stage Door ... Jean Maitland 1936 – Egymásnak születtünk (Swing Time) ... Penelope "Penny" Carrol 1935 – Frakkban és klakkban (Top Hat) ... Dale Tremont 1935 – Roberta ... Scharwenka grófnő/Lizzie Gatz 1934 – Continental (The Gay Divorce) ... Mimi Glossop 1933 – Aranyásók (Gold Diggers of 1933) 1933 – A 42–ik utca (42nd Street) ... Ann Ginger és Fred Federico Fellini ironikusan szép filmben fejezte ki Fred Astaire és Ginger Rogers iránti szeretetét. 5759 Zoshchenko Az 5759 Zoshchenko (ideiglenes jelöléssel 1980 BJ4) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Ljudmila Georgijevna Karacskina fedezte fel 1980. január 22-én. Páros szabad program szinkronúszás a 2013-as úszó-világbajnokságon A 2013-as úszó-világbajnokságon a szinkronúszáson belül a páros szabad programot július 23-án és 25-én rendezték meg. Előbb a selejtezőket, két nap múlva a döntőt. Unhcegila Unhcegila a lakota mitológiában egy sárkányszerű lény, amely sok megmagyarázhatatlan eltűnés és halál eset mögött áll. Újabban Az Unhcegila újabb változata az úgynevezett Unk Cekula (ezt gyakran „Unc-Check-Yula” alakban is írják), amely lakota sziú sárkány. A sárkányról szóló új változatot egy démon mondja el, amely a Keleti Nemzetektől jött. Unk Cekula az Észak-Atlanti-óceán jeges vizeiből jött elő és bemerészketett a síksági lakota sziúk földjére, ahol egy nagy harcost nyelt le. A Medve-klánból származó harcosnak, korábban azt mondta a Menyét szellem, hogy ha Unk Cekula lenyeli, nyugodtan használja kését és kiszabadítja magát, sőt kiszabadítja a többi áldozatot is, akiket Unk Cekula lenyelt. Hivatkozás a popkultúrában A Marvel Comics „Marvel Comics Presents” című sorozatában a Rozsomák egyik ellenfele Uncegila. A Dreamkeeper című film, amely a hagyomány átadásáról és indián népmesékről szól, Unhcegila történetét is elmeséli. Haris Vučkić Haris Vučkić (Ljubljana, 1992. augusztus 12. –) szlovén labdarúgó, középpályás. Jelenleg a Newcastle United játékosa. Család Testvére, Alen Vučkić szintén labdarúgó, jelenleg az Olimpija labdarúgója. Pályafutás Vuckic igazi ékkő a Newcastle United páncéltermében. Még csak 16 éves volt, amikor a szlovén elsőosztályban szereplő Nk Domzale együttesétől a Tyneside-ra került. Akkoriban a Manchester United, Real Madrid, AC Milan csapatai is figyelték, a Milannál próbajátékon is volt. A felnőttek között már bemutatkozott, még a Championshipben kapott két meccset. A 2010-11-es idényben a Premier League-ben nem, de a Ligakupában a csapat mindhárom meccsén szóhoz jutott. Gólt eddig csupán a felkészülés során (Carlisle United) szerzett a nagyok között, az viszont egész szépre sikeredett. Válogatott U21 Szlovén korosztályos válogatottakban rendre feltűnt eddig, jelenleg az U21 a legmagasabb szint, amit címeres mezben elért, noha volt már tagja a felnőtt szlovén válogatottnak is. Származása lévén a bosnyák válogatottat is választhatja még. Xbox World 360 Az Xbox World 360 egy brit Xbox és Xbox 360 játékkonzolokkal foglalkozó magazin, amit a Future Publishing ad ki. Története Az Xbox World 360-at Xbox World-ként alapították, és az első lapszáma 2003 elején; több mint egy évvel az Xbox kiadása után jelent meg. A Computec Media adta ki, kezdetekben Pat Garratt volt a szerkesztője (jelenleg a Eurogamer-nél dolgozik) és Tony Horgan volt a felelős szerkesztője. Az Xbox World-öt a testvérlapjával; a PlayStation World-el együtt 2003 végén felvásárolta a Future Publishing. Az újság legtöbb szerkesztője kilépett amikor annak székhelyét Londonból Bathba költöztették. Az első Future által kiadott Xbox World szerkesztője Lee Hall volt. 2005 szeptemberében az Xbox World-öt Xbox World 360 néven újraindították Tim Weaver szerkesztő irányítása alatt. Az újság achievement listákat, tippeket és csaló kódokat tartalmaz, valamint mellékelnek hozzá végigjátszásokat tartalmazó könyveket és dupla oldalú négy órás lemezeket, amiknek egy DVD, valamint egy HD oldala van, amit az Xbox 360-on lehet megjeleníteni. Dukai Takács Terézia Horváth Dávidné Dukai Takács Terezia (Felsőpaty, 1780-as évek – 1810 után) költőnő. Életútja Szülei tilalma ellenére titkon tanult meg verseket írni; a költészetre Ányos Pál költeményei serkentették. Édesanyja ugyan eltiltotta a verseléstől; ennek halála után azonban apja, azután férje is, egy nyugalmazott kapitány, szabad tért engedtek költői hajlamainak. Híres volt ama költeménye, melyben egy Vas megyei bál után versben védte az ott megjelent hölgyeket a Kivágott ruhák ellen írt gúnyirattal szemben. Első jegyese 1809-ben Győr alatt esett el; írt jegyese árnyékához egy költeményt: A mátka keserve címmel (közli Faylné). Az akkori divatot követve verses levelezést folytatott kortársnőjével és rokonával Dukai Takách Judittal, akit vigasztalt bánatában és buzdított a költészetre; anyja halálakor így ír neki: «Felejts el bánatod, dalolj mint a fülemile, míg a szived meg nem reped.» Munkája Nagym. és Főt. Perlaki Somogyi Leopold szombathelyi püspök... beiktatása... inneplésének alkalmatosságával... örömversek 1806. szt. András hava 10. Szombathely. Saint-Germain-d’Étables Saint-Germain-d’Étables település Franciaországban, Seine-Maritime megyében. Lakosainak száma 269 fő (2015). Saint-Germain-d’Étables Le Bois-Robert, La Chapelle-du-Bourgay, Dampierre-Saint-Nicolas, Freulleville, Martigny, Meulers, Saint-Aubin-le-Cauf és Torcy-le-Petit községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Alburquerque (Spanyolország) Alburquerque egy község Spanyolországban, Badajoz tartományban. Alburquerque Badajoz, Herreruela és Villar del Rey községekkel határos. Lakosainak száma 5371 fő (2017). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Vecsés vasútállomás Vecsés vasútállomás egy Pest megyei vasútállomás, melyet a MÁV üzemeltet. Áthaladó vasútvonalak Budapest–Cegléd–Szolnok-vasútvonal (100a) Megközelítése tömegközlekedéssel Busz: 576 , 577 , Vecsési helyi járat 9786 Gakutensoku A 9786 Gakutensoku (ideiglenes jelöléssel 1995 BB) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Takao Kobayashi fedezte fel 1995. január 19-én. The Whole Story: His Greatest Hits A The Whole Story: His Greatest Hits Cliff Richard 2001-ben megjelent albuma. Tennó no rjóriban A Tennó no rjóriban (������; Hepburn: Tennō no Ryōriban), angol címén a The Emperor's Cook 2015-ben a TBS csatornán bemutatott japán történelmi televíziós sorozat Szató Takeru címszereplésével. A sorozatot Szugimori Hiszahide azonos című regényéből adaptálták, mely egy valós személy, Akijama Tokuzó császári szakács életét követi nyomon. A sorozatot a közönség jól fogadta, sávjában a legmagasabb nézettséggel vetítették. Cselekmény Akijama Tokuzó egy minden lében kanál, léhűtő 16 éves fiatalember, aki vidéken él. Hirtelen felindulásból választ magának szakmákat, melyeket aztán nagyon hamar megun és felad. Családja sokat bosszankodik a viselkedése miatt, ezért egy kereskedőcsaládba házasítják be, remélve, hogy a házasságtól benő a feje lágya. Tokuzó egy nap élelmiszert szállít ki a hadsereg helyi laktanyájának konyhájába, ahol a séf megismerteti egy sosem látott nyugati étellel, a tonkacuval (rántott hús). Tokuzót lenyűgözi a nyugati ételek világa, újra és újra elszökik a munkából, hogy a séfnek segédkezzen. Mikor a családja rájön, mit csinál és eltiltják a főzéstől, Tokuzó elhagyja feleségét és Tokióba szökik, hogy egy rendes nyugati étteremben tanulhassa ki a szakácsmesterséget. A léhűtő fiú most először érzi úgy, hogy megtalálta a hivatását, és hatalmas akaraterővel küzdi végig magát a ranglétrán és a megpróbáltatásokon, beleértve az ázsiaiakkal szembeni európai előítéleteket, hogy egy neves francia konyhán tanulhasson. Akijama Tokuzó 25 évesen lett a japán császár főszakácsa. Szereplők Szató Takeru (�� �) mint Akijama Tokuzó (�� ��), a japán császár mesterszakácsa Kuroki Haru (���) mint Takahama Tosiko (�� ��), Tokuzó felesége Kiritani Kenta (����) mint Macui Sintaró (�� ���) Emoto Taszuku (�� �) mint Jamagami Tacukicsi (�� ��) Takaoka Szaki (�� ��) mint Morita Ume (�� �) Vakui Emi (��� ��) mint Teimei császárné Kadzsihara Zen (�� �) mint Hirohito császár Szuzuki Rjóhei (�� ��) mint Akijama Sútaró (�� ���), Tokuzó bátyja Itó Hideaki (�� ��) mint Tanabe Júkicsi (�� ��) séf a hadseregben Sapphira Van Doorn mint Françoise Forgatás A sorozatot több helyszínen forgatták, többek között Fukusimában, Ibarakiban, Kóbéban, Okajamában és Párizsban. Szató Takerunak nem volt dublőre, a forgatást megelőzően szakácsiskolában tanult, hogy hitelesen alakíthassa Akijamát a konyhai jelenetekben is. Gyümölcstea Gyümölcstea nem egy adott növényre utal; ez összefogó neve azon főzeteknek, melyeket a tealevelekhez hasonlóan más növényi levelek, főként gyümölcsdarabok, néha virágszirmok forrázásával és áztatásával állítanak elő, különösen azokra használatos, melyek koffeint nem tartalmaznak. Ezeknek gyakran gyógyhatásuk is van (gyógyteák). A gyümölcsteák valójában nem teák, mivel nem tartalmaznak tealeveleket. Egy részük többféle növény keveréke, melyek leggyakoribb alkotóelemei: Gyakori gyümölcs- és gyógyteák Vörös fokföldirekettye (rooibos) csipkebogyó málna hibiszkuszvirág alma Abalá (község) Abalá község Mexikó Yucatán államának délnyugati részén. 2010-ben lakossága kb. 6400 fő volt, ebből mintegy 1900-an laktak a községközpontban, Abalában, a többi 4500 lakos a község területén található 8 kisebb-nagyobb településen élt. Fekvése Az állam déli részén, a fővárostól, Méridától délre fekvő község teljes területe a tenger szintje felett körülbelül 10–15 méterrel elterülő síkvidék. Az éves csapadékmennyiség 1000 és 1100 mm körül van, de a községnek vízfolyásai nincsenek. A mezőgazdaság a terület mintegy 16%-át hasznosítja, a többi részt főként vadon borítja. Népesség A község lakóinak száma a közelmúltban egy rövid időszak kivételével igen gyorsan növekedett, a változásokat szemlélteti az alábbi táblázat: Települései A községben 2010-ben 9 lakott helyet tartottak nyilván, de közülük kettőben 10-nél is kevesebben éltek. A másik hét helység: Kelet-Falkland Kelet-Falkland (angolul: East Falkland, spanyolul: Isla Soledad) a Falkland-szigetek legnagyobb tagja a Dél-Atlanti-óceánban. Területe 6605 km2. 1600 fős lakossága a Falkland-szigetek lakosságának nagy részét teszi ki. Ez szinte teljesen az északi részen van. A déli rész a Lafonia. Kelet-Falklandon van a főváros, Stanley és a fő kikötő. Egyéb települések: Port Louis, Darwin, Port San Carlos, San Carlos, Salvador, Johnson's Harbour, Fitzroy, Mare Harbour, és Goose Green. Ezen a szigeten van még két repülőtér, a Port Stanley Airport és a RAF Mount Pleasant. A sziget fő iparágai a halászat, birkatartás és turizmus. A legmagasabb pont a Mount Usborne a Wickam-hegységben, amely egyben az egész szigetcsoport legmagasabb pontja is. Török Bódog Török Bódog (Budapest, 1923. november 2. – Budapest, 2012. október 16.) magyar kézilabdázó, edző. Életpályája 1943-ban kezdett el dolgozni a Dunai Repülőgépgyárban, majd 1945-ben a MÁV Északi Főműhelyében, majd 1946 és 1947 között a Rendőrség munkatársa. 1947-ben a Kispesti Textilgyárban kezdett el dolgozni. Munkái mellett kézilabdázott, többek között a Kispest és a Budapesti Levente Egylet kézilabdázója volt. Egy sérülés miatt korán be kellett fejeznie az aktív sportot. Elvégezte a Testnevelési Főiskola szakedzői szakát. Először a Kispest női csapatát vezette, később a Goldberger férfi csapatát. Emellett az utánpótlás-nevelésben is dolgozott. 1955-ben a Magyar Kézilabda Szövetség kinevezte Törököt a női válogatott szövetségi kapitányává. Tizennégy évi kapitányi tevékenysége alatt a válogatott Európa- és világbajnoki érmeket szerzett: 1957-ben az első női kispályás világbajnokságon ezüstérmet szerzett a csapattal, az 1965-ös világbajnokságon győztes csapat edzője volt, illetve az 1976-os montreali olimpián bronzérmet szerzett a csapat. Hivatalosan 1965-ben távozott addigi sporton kívüli munkahelyétől, a Textilgyártól. 1979-ben a Magyar Kézilabda Szövetség szakmai tanácsadója lett, innen 1987-ben távozott. Eközben 1983 és 1987 között a Kézilabdázás című szakfolyóirat szerkesztője volt, majd 1991-ben a Dreher Sörgyár csapatánál dolgozott, majd nyugdíjba vonult. Díjai, elismerései Mesteredző (1971) A Magyar Köztársaság sportdíja (1993) MOB Érdemérem (2000) A Nemzeti Sportszövetség Életmű díja (2003) Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt (2004) Budapest díszpolgára (2016) /posztumusz/ Zugló díszpolgára (2018) /posztumusz/ Hoplobatrachus A Hoplobatrachus a kétéltűek (Amphibia) osztályának békák (Anura) rendjébe, ezen belül a Dicroglossidae családjába tartozó faj. Előfordulásuk A nembe tartozó fajok Afrika Szaharától délre eső részén és Dél-, illetve Délkelet-Ázsiában honosak. Rendszerezés A nembe az alábbi 5 faj tartozik: Hoplobatrachus crassus (Jerdon, 1854) Hoplobatrachus litoralis Hasan, Kuramoto, Islam, Alam, Khan, & Sumida, 2012 afrikai foltosbéka (Hoplobatrachus occipitalis) (Günther, 1858) Hoplobatrachus rugulosus (Wiegmann, 1834) tigrisbéka (Hoplobatrachus tigerinus) (Daudin, 1802)) Empyrium Az Empyrium német együttes. A zenekart 1994-ben alapította Markus Stock és Andreas Bach. Folk és doom metal együttesként kezdték pályafutásukat, az évek alatt áttértek azonban a neofolk/dark folk műfajokra. A folk és doom metal elemek inkább a demójukon, illetve az első két albumukon hallható. A többi lemezüket inkább az akusztikus zene és a neofolk hangzás jellemzi. Lemezkiadójuk a Prophecy Productions. Tagok Markus Stock (Ulf Theodor Schwadorf) Andreas Bach Nadine Moelter Thomas Helm Diszkográfia Demók ...Der wie ein Blitz vom Himmel fiel... (1995) Albumok A Wintersunset... (1996) Songs of Moors and Misty Fields (1997) Where at Night the Wood Grouse Plays (1999) Weiland (2002) The Turn of the Tides (2014) EP-k Drei Auszüge aus Weiland (2002) Dead Winter Ways (2013) The Mill (2015) Válogatáslemezek A Retrospective... (2006) Whom the Moon a Nightsong Sings (2010-) 1994-2014 (box set, 2010) Koncertalbumok Into the Pantheon (2013) Bochum Christkirche 2012 (2013) Chakuza Peter Pangerl, ismertebb nevén Chakuza osztrák rapper, 1981. február 22-én született Ausztriában, Linzben. 2006-tól Berlinben él, és csatlakozott Bushido lemezkiadójához, az ersguterjunge-hoz. Diszkográfia Szóló 2006: Suchen & Zerstören 2006: Blackout ( Bizzy Montana-val) 2007: City Cobra 2008: Unter der Sonne 2010: Monster In Mir Mixtape-k, samplerek és EP-k 2002: Überlegen - HipHop Connection Mixtape (CD) 2003: Verbale Systematik – Verbales Fadenkreuz (Crew-EP) 2003: Überlegen 2 - HipHop Connection Mixtape 2 (CD) 2005: Hoffnung - DJ Kitsune Mixtape – Victory Pt.2 (CD) 2006: ersguterjunge Sampler Vol. 1 - Nemesis 2006: ersguterjunge Sampler Vol. 2 - Vendetta 2007: ersguterjunge Sampler Vol. 3 - Alles Gute kommt von unten Kislemezek 2003: Headquarter Allstars - Headquarter Maxi (CD) 2006: Ich komme 2006: Macht was ihr wollt (Bizzy Montana-val) 2006: Vendetta - Bushido , Chakuza & Eko Fresh 2007: Geben und Nehmen - Nyze feat. Bushido & Chakuza (Internet-exkluzív) 2007: Eure Kinder (feat. Bushido ) 2007: Sollten alle untergehen 2007: Alles Gute kommt von unten - Bushido , Kay One & Chakuza 2008: Unter der Sonne (feat. Bushido ) 2008: Für das Volk - (Tarééc feat. Chakuza) További részvételek 2002: Überlegen - HipHop Connection Mixtape (CD) 2003: Headquarter Allstars - Headquarter Maxi (CD) 2003: Überlegen 2 - HipHop Connection Mixtape 2 (CD) 2005: Hoffnung - DJ Kitsune Mixtape – Victory Pt.2 (CD) 2006: Robin Hood Gang - D-Bo - Seelenblut (CD) 2006: Herz, Blut, Lunge (exkluzív) - Chakuza & Bizzy Montana a "DJ Kitsune - Victory 3"-on 2006: Az ersguterjunge Sampler Vol.2 - Vendetta -ban 2006: Der Bruchteil einer Minute - Bushido, Chakuza & Eko Fresh (ersguterjunge Sampler Vol.2 - Vendetta [Limited Edition]) 2006: Mein Game - Bushido & Chakuza (DJ Tomekk Pres.: The Nexxt Generation) 2007: Schlägereimusik - Nyze feat. Chakuza a "Geben und Nehmen"-ben (Nyze) 2007: Doppel - XL - Siamak feat. Chakuza a "Liquor lifestyle mixtape volume 2"-on (Siamak) Egyéb 2006: Kein Ausweg - Bushido, Chakuza & Bizzy Montana (Juice exkluzív [CD #63]) 2006: Beats for Sharpshooter & Ich denk an meine Liebsten a Sonnenbank Flavour -ben (Bushido) 2007: Was wollt ihr (Freetrack) 2008: Alarmsignal (mint Juice-Exclusive! a Juice-CD-n #86) 2008: Paparazzi Raf Camora feat. Chakuza (MySpace Exclusive) 2008: MySpace Exclusive Chakuza feat. Bizzy Montana 2009: Bitte Guck nicht (BF-Allstars 2,5) D-Bo feat. Raf Camora & Chakuza Sylvietta philippae A Sylvietta philippae a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a Macrosphenidae családba és a Sylvietta nembe tartozó faj. 8 centiméter hosszú. Etiópia és Szomália száraz szavannái él. Rovarokkal táplálkozik. Májustól júniusig költ. Calgary Flames A Calgary Flames egy profi jégkorongcsapat a kanadai Calgary városában. A csapat a National Hockey League Nyugati Főcsoportjának Csendes-óceáni divíziójában szerepel. A klub a harmadik profi jégkorongcsapat Calgaryban, a Calgary Tigers (1921–1926) és a Calgary Cowboys után. A Flames 1980-ban érkezett Calgaryba, miután Atlanta Flames néven nyolc éven át szerepelt az NHL-ben. A csapat három éven át a Saddlome Corral arénában szerepelt, majd 1983-ban a mai otthonába költözött az Olympic Saddlome (jelenlegi Pengrowth Saddledome) csarnokban költözött át. A Calgary Flamesnek 2014-ig érvényes szerződése van az Olympic Saddledome használatára. 1986-ban a Flames az első csapat volt Calgaryban -a Calgary Tigers 1924-es szereplése óta- amely a Stanley-kupáért szállt harcba. 1989-ben pedig elnyerte a kupát első alkalommal. A franchise története Atlanta A Flames az NHL első megelőző intézkedése volt a World Hockey Association (WHA) ellen. 1971 decemberében az NHL engedélyezte egy csapat indulását Long Islandon -a New York Islanders-t- hogy a WHA-s New York Raiderst távol tartsa az új Nassau Coliseum csarnoktól. Emiatt szükségessé vált egy újabb csapat szereplésére nyugaton is. Az NHL egy Atlanta központú társaságnak, amely az NBA-ben szereplő Atlanta Hawks tulajdonosa volt, engedélyezte csapat indítását. A tulajdonosi csoport vezetője Tom Cousins volt, aki a csapatot Flamesnek keresztelte el arról a tűzről, amely az Amerikai polgárháborúban kis híján egész Atlantát elpusztította. A csapat Atlanta külvárosában az Omni Coliseumban rendezte hazai mérkőzéseit. A Flames viszonylag gyorsan sikeressé vált. Bernie Geoffrion, Fred Creighton és Al MacNeil edzők irányításával a nyolc atlantai évben hat alkalommal bejutott a playoffba. Míg az NHL-be a Flames-szel együtt bekerült New York Islanders első két évében mindössze 31 alkalommal tudott győztesen távozni a jégről. A playoffban az Atlanta közel sem volt ilyen sikeres, csak két győzelmet szerzett az évek során. 1980-ban Cousins üzleti problémákkal küzdött, így kényszerült eladni a csapatot egy kanadai csoportnak, melynek élén Nelson Skalbania -az Edmonton Oilers egykori tulajdonosa- állt. Az eladási ár 16 millió dollár volt, mely abban az időben rekordnak számított az NHL-ben 1980. május 20-án Skalbania bejelentette, hogy a csapatot Calgaryba költözteti és megtartja a Flames elnevezést. Skalbania 1981-ben eladta részesedését és a csapat helyi tulajdonosok kezébe került. 1980-1985 A WHA-s Calgary Cowboystól eltérően, amely három évig működött a Flamest azonnal megszerette Calgary városa. Mialatt a Cowboys csak 2000 bérletet adott el 1976-77-ben, addig a Flames 10 000 szezon- és félszezonbérletet adott el a 7000 fős Stampede Coral arénába. 1980-81-ben a legeredményesebb játékos Kent Nilsson volt 49 góllal és 131 ponttal. A Flames bejutott a playoffba az első calgaryi szezonjában és harmadik helyen végzett a Patrick csoportban. A csapat kiejtette a Chicago Black Hawkst és a Philadelphia Flyerst majd a Stanley-kupa elődöntőjében elbukott a Minnesota North Stars ellenében. Az 1981-82-es szezon után Cliff Fletcher menedzser megvált az egykori atlantai játékosoktól, akik nem illeszkedtek be és új csapatot épített. A Flames az első csapatok között volt, akik nagyszámú egyesült államokbeli egyetemi játékost igazoltak, többek között Joel Ottót, Gary Sutert és Colin Pettersont. Fletcher tehetséges európai játékosokat is keresett, így szerezte meg a svéd Håkan Loobot és más kulcsjátékosokat. Fletcher az elsők között draftolt szovjet játékost, 1983-ban a CSZKA Moszkva sztárját Szergej Makarovot. 1983-ban a Flames elköltözött új otthonába az Olympic Saddledome-ba, amely az 1988. évi téli olimpiai játékokra készült. A három szezonban, melyben a Flames a Coral arénában szerepelt, mindössze 32 hazai mérkőzést veszített el. 1985-ben a 37. All-Star mérkőzést rendezték meg a csarnokban, amely a Wales konferencia 6-4 arányú győzelmét hozta. 1985-1990 A Fletcher által megszerzett játékosok erős csapattá értek a nyolcvanas évek közepe és a kilencvenes évek eleje között. 1984-85-től 1990-91-ig egy kivételével minden szezonban 90 pont felett teljesített a Flames. Bármennyire jók voltak, gyakran képtelen voltak átvinni a sikereket a playoffba. Ez nagy részben azért történt, mert képtelenek voltak jobbak lenni helyi riválisuknál a bombaerős Oilersnél. Az NHL playoff szerkezete miatt a Flames nagy valószínűséggel összekerült az Oilersszel az első vagy a második körben. 1983 és 1990 között csak az Edmonton vagy a Calgary képviselte a Campbell főcsoportot a Stanley-kupa döntőjében. 1986-ig a Flameshez került a csatár Doug Risebrough, Lanny McDonald és Dan Quinn, a védő Al MacInnis és a kapus Mike Vernon. A csapat a Smythe csoportban a második helyen végzett (az egyetlen alkalom 1984 és 1991 között, mikor nem érték el a 90 pontos határt) és az első körben kisöpörték a Winnipeg Jets csapatát és készülhettek a rivális Oilers elleni mérkőzésekre. Az Edmonton 30 ponttal végzett a Calgary előtt szezonban és sorozatban harmadik Stanley győzelmére készült. De a Flames hét mérkőzésen kiejtette az esélyes Oilerst. A széria győztes gólját Steve Smith, az olajosok újonca szerezte, akinek kapu mögül leadott passza kapusa, Grant Fuhr lábáról pattant a saját kapujába. A főcsoport döntőben a St. Louis Blueson keresztül vezetett a Flames útja, újabb hét mérkőzésen keresztül. A hatodik mérkőzésen Doug Wickenheiser a hirtelen halálban szerezte meg a győzelmet a Bluesnak, miután csapata 5-2-ről 10 perc alatt egyenlített ki. A hetedik összecsapáson a Calgary nyert 2-1-re és első alkalommal jutott be a Stanley kupa döntőjébe, ahol a Montreal Canadiens várt a Flamesre. A fináléban a Calgary öt mérkőzésen bukott el. A montreali újonc Patrick Roy feltartóztathatatlan volt az utolsó két összecsapáson, melyeken csak négy gólt kapott és elnyerte a rájátszás legértékesebb játékosa címet. A Flames döntőbe jutását a csapat történetének addigi legjobb alapszakasza követte. De a csapat nem volt képes megismételni a playoff sikert. Kiesett az első körben a Winnipeg Jets ellenében. A szezon előtt autóbalesetben elhunyt a csapat 1986-os drafton elsőnek választott játékosa, George Pelawa. A Flames első 100 pontos szezonját teljesítette 1987-88-ban, elnyerve ezzel a Elnöki trófeát, mint az alapszakasz legjobb csapata. Ezzel véget vetve az Oilers hatéves uralmának a Smythe csoportban. Joe Nieuwendyk lett a második újonc a liga történetében, aki 50 gól felett teljesített első évében. Ez a mutatója is segítette abban, hogy az év újoncaként elnyerje a Calder-emlékkupát. A Flames playoff bukása folytatódott. Miután a Los Angelest kiejtették öt mérkőzésen, a rivális Edmonton kisöpörte a Calgaryt a Stanley-kupa küzdelmeiből. 1988-89-ben a Flames folytatta a jó alapszakasz szereplést. Megszerezték második Elnöki trófeájukat a franchise rekordnak számító 117 ponttal. 26 ponttal megelőzve a Smythe csoport másodikját, a Los Angelest. Fletcher folytatta a játékoskeret javítását. Egy hat játékost érintő üzlet keretében megszerezte Doug Gilmourt. A playoff első körében a Flames hét meccsen jutott túl a Canuckson. A mindent eldöntő mérkőzésen kiharcolt győzelemben nagy része volt Mike Vernon kapusnak és a hirtelen halálban gólt szerző Joel Ottonak. A második körben a Calgary négy meccsen jutott túl a Kingsen. Majd a Chicago Blackhawks következett. 4-1-es győzelemmel jutott a fináléba a Flames, ahol az 1986-os döntő visszavágójára került sor a Montreal ellen. A Calgary ezúttal elnyerte a Stanley-kupát 4-2 arányban a Montreal Forum jegén. Al MacInnis, mint a playoff legértékesebb játékosa elnyerte a Conn Smythe-trófeát, míg a kapitány Lanny McDonald bejelentette visszavonulását. 1989-ben részben köszönhetően Cliff Fletcher diplomáciai erőfeszítéseinek a szovjetek engedélyezték néhány játékosnak, hogy NHL csapathoz szerződjenek. Az első ilyen játékos Szergej Prjahin volt. Habár Prjahin nem volt sokáig NHL játékos, de az ő érkezése taposta ki az ösvényt a később az NHL-ben szereplő honfitársai számára. A következő szezonban Szegej Makarov csatlakozott a Flameshez, aki bár már harmincas éveiben járt, mégis az ötödik játékosa lett a csapatnak, aki az év újonca címet elnyerte. A döntés következményeként a Liga a későbbi legjobb újonc választásoknál 26 éves korhatárt szabott meg. 1991-2003 1991-ben Fletcher búcsút vett a Calgarytól és a Toronto Maple Leafs menedzsere lett. Ő volt a Flames menedzsere 1972-től, a kezdetek óta. Utódja Doug Risebrough lett, aki egy 10 játékost érintő üzletben megvált az elégedetlen Doug Gilmourtól a torontoi Gary Leemanért. A csere átalakította mindkét klubot. A Toronto szinte azonnal harcossá vált, míg Leeman mindössze 11 gólt szerzett a Flames mezében. Annak ellenére, hogy Theoren Fleuryt már az NHL legjobb játékosai között jegyezték, egy évvel az után, hogy a franchise történetében harmadszor teljesített 100 pontos szezont a csapat a Flames nem került a playoffba. A következő négy szezonban a Calgary minden alkalommal bejutott a playoffba, két alkalommal pedig csoportja élén végzett, de minden alkalommal el is buktak az első körben. 1994-ben és 1995-ben is hét meccses szériában, hazai pályán, hirtelen halálban buktak el a Vancouver Canucks és a San Jose Sharks ellenében. Az 1995-ös szezon előtt a Dallashoz került Nieuwendyk, míg az üzlet keretén belül Jarome Iginla a Calgary játékosa lett. Iginla 1996-ban a playoffban mutatkozott be, de a Flames újra kiesett, ezúttal a Chicago söpörte ki a csapatot 4-0-lal. 1997-ben, két évvel a csoportelsőség után a Flames nem került a playoffba és a sikertelenség hét éven keresztül tartott. A mélypont az 1997-98-as szezon volt. A Flames 67 ponttal zárt, amely a franchise történetében a második leggyengébb év volt. Ebben az időszakban a Flamesnek egyre nehezebb volt megtartani a legjobb játékosait. A fizetések nőttek, miközben a kanadai dollár vesztett értékéből az amerikai dollárral szemben. Így a Flames sem tudta megtartani Fleuryt. Nem sokkal az után, hogy a játékos a csapat történetének legeredményesebb játékosa lett eladták a Colorado Avalanchenak. Ahogy a Flames esett vissza a bajnokságban, úgy csökkent a nézők száma is. 1999-ben mivel a nézőszám egyre csökkent a tulajdonosok ultimátumot adtak, vagy növekszik az eladott jegyek száma, vagy az Egyesült Államokba költözik a csapat. A szurkolók elegendő szezonbérlet vásárlással válaszoltak és így Calgaryban tudták tartani a Flamest. A csapat sikertelen korszakában Iginla nyújtott vigaszt a szurkolóinak. 2002-ben, mint a Liga legjobb gólszerzője és legeredményesebb játékosa elnyerte a Maurice 'Rocket' Richard-trófeát és az Art Ross-trófeát 52 góllal és 92 ponttal. Majd 2004-ben Ilja Kovalcsukkal és Rick Nash-sel holtversenyben ismét a legjobb gólszerző lett, 41 találattal. A 2002-03-as szezon közben Darryl Sutter került a vezetőedzői pozícióba Greg Gilbert helyére, mivel a csapat a Nyugati főcsoport utolsó helyén állt. Sutter később a csapat general menedzsere lett. Sutter első lépése volt, hogy megszerezze a kapus Mika Kiprusoffot, akit korábban edzett a San Jose Sharksban. Kiprusoff meghálálta a bizalmat és 1,69 góllal beállította az NHL modern korszakának mérkőzésenkénti gólátlagának (GAA) rekordját 2004–től A hét egymást követő playoff nélküli szezon után, a Flames 2004-ben bekerült a Stanley-kupa küzdelmeibe. A Calgary volt az első csapat az NHL történetében, amely három divízió győztest legyőzve került a döntőbe, ahol tíz év után szerepelt újra kanadai csapat. A Flames első áldozata az Északnyugati csoport bajnoka a Vancouver Canucks volt, melyen hét mérkőzésen jutottak túl. Ez volt a Flames első playoff széria győzelme az 1989-es Stanley győzelem óta. A következő körben a csapat hat meccsen kiejtette a Detroit Red Wings gárdáját, amely a liga legjobbja volt ekkor. Majd következett hat mérkőzésen a Csendes-óceáni csoport győztese a San Jose Sharks a Nyugati Főcsoport döntőjében. A Flames bejutott a 2004-es Stanley-kupa döntőjébe, ahol a Tampa Bay Lightning várt rájuk. Kanada washingtoni nagykövetségén a juharleveles zászló mellé felhúzták a Calgary Flames lobogóját is, míg Paul Martin miniszterelnök "Kanada csapatának" nevezte a Flamest. A döntő hét mérkőzésig tartott. A hatodik összecsapáson Martin Gelinas harmadik harmadban szerzett gólját a bírók vitathatóan nem adták meg, a győzelmet végül a Tampa kaparintotta meg a hirtelen halálban, akik végül a Stanley kupát is elhódították. A vereség ellenére 30 000 szurkoló ünnepelte Calgaryban a Flames menetelését. A Flames a lockout után 25. szezonját kezdte Calgaryban és 103 ponttal fejezte be azt. Ez a legjobb alapszakaszuk volt a 89-es kupagyőzelem óta és 12 év után újra csoportjuk élén végeztek. A Playoffban már az első körben elbukott a csapat, miután a Mighty Ducks of Anaheim hét meccsen kiejtette őket. Miikka Kiprusoff elnyerte a legjobb kapusnak járó Vezina-trófeát és a legkevesebb gólt kapó kapust illető William M. Jennings-trófeát. A 2006-07-es szezon előtt a csapat leigazolta az egykori coloradoi Alex Tanguayt valamint a vezetőedzői teendőket Darryl Sutter -aki a jövőben már csak general menedzseri teendőivel kívánt foglalkozni- átadta asszisztensének Jim Playfairnek. A Flames 96 pontos alapszakaszt produkálva bekerült a playoffba, ahol a Detroit hat meccsen kiejtette őket. A 2007-08-as szezonnak új edzővel, Mike Keenannel vágott neki a Flames. A bajnokság alatt Iginla a múltnak adott két Flames rekordot. MacInnist a lejátszott mérkőzések, Fleury a lőtt gólok tekintetében előzte meg. A Calgary a rájátszásban az első körben hét meccsen elbukott a San Jose ellenében. A csapat logója, meze és kabalája A logó A Flames logóját a lángoló C betűt 1980-ban mutatták be, amikor a csapat Calgaryba érkezett. A logó megalkotása óta változatlan maradt, bár használnak belőle különböző színűeket a hazai- és vendégmezeken. 1980-2000-ig a hazai logó piros volt fehér alapon, míg a vendég fehér piros háttérrel. 2003-ban az NHL áttért a hazai színes mezekre. A hazai logó fekete lett, a vendég pedig vörös. Az eredeti lángoló „A”, melyet Atlanta Flames használt, a helyettes kapitány megjelölésére használják a Calgary mezén. A mez Az eredeti Flames mezen piros és narancs csíkokat használtak. 1994-ben a csapat szín összeállításába bekerült a fekete is, míg a mez alja és a logo közé egy átlós csík került. 1998-ban ünnepelték a "Cowboyok évét". Ekkor mutatta be a Flames fekete mezét a lángoló lóval. Két évvel később ez a mez lett a Flames vendégmeze, mialatt a hazaimezt kiegészítették néhány csíkkal a karján és a derekán. A mez 2003-ban, mikor az NHL-ben színes mezt használtak a hazai csapatok, újra harmadik számú mez lett. 2007-ben a Rbk Edge mez bemutatásakor újra változott a kinézet. Többek között felkerült a mez vállrészére Alberta állam és Kanada zászlója. A kabala A Flames kabalája Harvey the Hound. Harveyt 1983-ban készítették el a Flamesnek és a Calgary Stampeders kanadaifutball csapatának. Harvey volt az első kabala az NHL történetében. Harvey híres egy összetűzéséről. 2003-ban Craig MacTavish az Edmonton Oilers edzője letépte Harvey nyelvét, mivel az bosszantotta a kispadot. Az eset főcím és viccek témája lett Észak-Amerikában. Beleértve a 2003-as All-Star mérkőzést is, melyen az NHL csapatok kabalái lógó nyelvvel álltak a kispad mögé. Jelentősebb játékosok Csapatkapitányok Brad Marsh 1980–1981 Phil Russell 1981–1983 Doug Risebrough 1983–1987 Lanny McDonald 1983–1989 Jim Peplinski 1984–1989 Brad McCrimmon 1989–1990 különböző játékosok 1990–1991 Joe Nieuwendyk 1991–1995 Theoren Fleury 1995–1997 Todd Simpson 1997–1999 Steve Smith 1999–2000 Dave Lowry 2000–2002 Bob Boughner 2002 Craig Conroy 2002–2003 Jarome Iginla 2003–2013 Visszavonultatott mezszámok 9 Lanny McDonald, JSZ, 1981–1989, visszavonultatás ideje 1990 . március 17. 30 Mike Vernon, K, 1982–1994 és 2000–2002, visszavonultatás ideje 2007 . február 7. Elsőkörös választottak a drafton 1980 : Denis Cyr (9. helyen) 1981 : Al MacInnis (15. helyen) 1982 : Nem draftolt az első körben 1983 : Dan Quinn (13. helyen) 1984 : Gary Roberts (12. helyen) 1985 : Chris Biotti (17. helyen) 1986 : George Pelawa (16. helyen) 1987 : Bryan Deasley (19. helyen) 1988 : Jason Muzzatti (21. helyen) 1989 : Nem draftolt az első körben 1990: Trevor Kidd (11. helyen) 1991: Niklas Sundblad (19. helyen) 1992: Cory Stillman (6. helyen) 1993: Jesper Mattsson (18. helyen) 1994: Chris Dingman (19. helyen) 1995: Denis Gauthier (20. helyen) 1996: Derek Morris (13. helyen) 1997: Daniel Tkaczuk (6. helyen) 1998: Rico Fata (6. helyen) 1999: Oleg Saprykin (11. helyen) 2000: Brent Krahn (9. helyen) 2001: Chuck Kobasew (14. helyen) 2002: Eric Nystrom (10. helyen) 2003: Dion Phaneuf (9. helyen) 2004: Kris Chucko (24. helyen) 2005: Matt Pelech (26. helyen) 2006: Leland Irving (26. helyen) 2007: Mikael Backlund (24. helyen) 2008: Greg Nemisz (25. helyen) 2009: Tim Erixon (23. helyen) 2010: Nem draftolt az első körben 2011: Sven Bärtschi (13. helyen) 2012: Mark Jankowski (21. helyen) A csapat és a játékosok által elnyert trófeák Stanley-kupa 1988–1989 Elnöki trófea 1987–1988, 1988–1989 Clarence S. Campbell-trófea 1985–1986, 1988–1989, 2003–2004 Art Ross-trófea Jarome Iginla: 2001–2002 Bill Masterton-emlékkupa Lanny McDonald: 1982–1983 Gary Roberts: 1995–1996 Calder-emlékkupa Gary Suter: 1985–1986 Joe Nieuwendyk: 1987–1988 Sergei Makarov: 1989–1990 Conn Smythe-trófea Al MacInnis: 1988–1989 King Clancy-emlékkupa Lanny McDonald: 1987–1988 Joe Nieuwendyk: 1994–1995 Jarome Iginla: 2003–2004 Lady Byng-emlékkupa Joe Mullen: 1986–1987, 1988–1989 Lester B. Pearson-díj Jarome Iginla: 2001–2002 NHL Plus-Minus Award Brad McCrimmon: 1987–1988 Joe Mullen: 1988–1989 Theoren Fleury : 1990–1991 (megosztva) Maurice 'Rocket' Richard-trófea Jarome Iginla: 2001–2002, 2003–2004 (megosztva) Vezina-trófea Miikka Kiprusoff: 2005–2006 William M. Jennings-trófea Miikka Kiprusoff: 2005–2006 Az NHL All-Rookie csapatában Jamie Macoun: 1983–1984 Håkan Loob: 1983–1984 Gary Suter: 1985–1986 Joe Nieuwendyk: 1987–1988 Sergei Makarov: 1989–1990 Jarome Iginla: 1996–1997 Derek Morris: 1998–1999 Dion Phaneuf: 2005–2006 Az NHL első All-Star csapatában Håkan Loob: 1987–1988 Joe Mullen: 1988–1989 Al MacInnis: 1989–1990 Al MacInnis: 1990–1991 Jarome Iginla: 2001–2002 Miikka Kiprusoff: 2005–2006 Az NHL második All-Star csapatában Lanny McDonald: 1982–1983 Gary Suter: 1987–1988 Brad McCrimmon: 1987–1988 Al MacInnis: 1988–1989 Mike Vernon: 1988–1989 Theoren Fleury : 1994–1995 Jarome Iginla: 2003–2004 Klubrekordok Pályafutási rekordok (csak a Flames-szel) Legtöbb mérkőzés: 1106, Jarome Iginla Legtöbb gól: 516, Jarome Iginla Legtöbb gólpassz: 609, Al MacInnis Legtöbb pont: 1073, Jarome Iginla Legtöbb pont (hátvéd): 822, Al MacInnis Legtöbb kiállitásperc: 2405, Tim Hunter Szezonrekordok Legtöbb gól: 66, Lanny McDonland (1982–1983) Legtöbb gólpassz: 82, Kent Nilsson (1980–1981) Legtöbb pont: 131, Kent Nilsson (1980–1981) Legtöbb kiállitásperc: 375, Tim Hunter (1988–1989) Kapusrekordok - pályafutás Legtöbb mérkőzés: 552, Miikka Kiprusoff Legtöbb shutout: 40, Miikka Kiprusoff Legtöbb győzelem: 311, Miikka Kiprusoff Kapusrekordok - szezon Legtöbb győzelem: 45, Mikka Kiprusoff (2008–2009) Jelenlegi keret 2012 február 10 Csatárok 11 Mikael Bäcklund 57 Lance Bouma 93 Mike Cammalleri 10 Blake Comeau 20 Curtis Glencross 12 Jarome Iginla (C) 15 Tim Jackman 13 Olli Jokinen 19 Blair Jones 8 Krys Kolanos 16 Tom Kostopoulos 25 David Moss 18 Matt Stajan 22 Lee Stempniak 40 Alex Tanguay Hátvédek 33 Anton Anatolijovics Babcsuk 4 Jay Bouwmeester (A) 7 TJ Brodie 44 Chris Butler 5 Mark Giordano 23 Scott Hannan 6 Cory Sarich 27 Derek Smith Kapusok 37 Leland Irving 35 Henrik Karlsson 34 Miikka Kiprusoff Fran Drescher Francine "Fran" Joy Drescher (Kew Gardens Hills, Queens, New York, 1957. szeptember 30. –) amerikai színésznő, rendező, író, forgatókönyvíró, producer. Élete Drescher Kew Gardens Hills-ben (New York) született. Anyja, Sylvia, menyasszonyi tanácsadó, apja, Morty Drescher, haditengerészeti rendszer-analitikus. A családja Délkelet- és Közép-Európai zsidók. Anyai dédanyja, Yetta Focşaniban (Foksány) , a mai Románia területén született, majd kivándorolt az Egyesült Államokba, míg az apja családja Lengyelországból származik. Van egy nővére, Nadine. A Hillcrest gimnáziumban végezte középiskolai tanulmányait. 15 évesen (1972) találkozott későbbi férjével, Peter Marc Jacobsonnal, akihez 1978-ban ment feleségül. Rengeteg filmben szerepelt, de a legnagyobb sikert A dadus című sorozat hozta meg, amely 1993-1999 között futott az amerikai csatornákon, és máig nagyon népszerű. 2000. június 21-én méhnyakrákot diagnosztizáltak nála, a méhét teljesen el kellett távolítani. Ez ihlette a „Cancer Schmancer” című könyvét. 2007. június 21-én, betegsége diagnosztizálásának 7. évfordulóján létrehozta a Cancer Schmancer Movement nevű nonprofit szervezetet, amely a rákos nőket támogatja. 1996-ban férjétől különvált, majd később bevallotta, hogy volt férje, Peter Marc Jacobson homoszexuális. Drescher egyébként férjének köszönhetően lett ismert: együtt készítették el A dadust. Kapcsolatuk válásuk után sem romlott meg. Filmjei Hotel Transylvania – Ahol a szörnyek lazulnak (2012) Happily Divorced (2011) Cápa csali (2006) Living with Fran (2005) Beautiful Girl (2003) El a kezekkel a feleségemtől (2000) A szépész és a szörnyeteg (1997) Jack (1996) 54-es, jelentkezz! (1994) A dadus (1993) rendező, író, forgatókönyvíró, producer We're Talking Serious Money (1992) Cadillac Man (1990) Az őrület hullámhosszán (1989) A nagy film (1989) Rock and roll mami (1988) A turné (1984) Doktor Detroit (1983) Hollywood lovagjai (1980) Makovinyi Tibor Makovinyi Tibor (Gödöllő, 1965. május 16.) táncművész, koreográfus, táncpedagógus. Életpályája Galgamácsán, az általános iskola táncszakkörében ismerkedett meg a tánccal Mosóczi István vezetésével. Az Állami Balett Intézet néptánc tagozatán tanult 1979 és 1983 között. Tímár Sándor, Zórándi Mária, Molnár Lajos és Janek József voltak a mesterei. 1983-tól a Honvéd Együttes tánckarának szólistája, majd 1998–2007 a tánckar vezetője. Koreográfusként a Honvéd Táncszínház alkotóműhelyében számos néptánc műsor színpadra állításában vett részt (Fehérlófia, KI népei vagytok 1-2, Bartók útjai, Zene-bona, szana-szét, A tánczmester). Az Andor Ilona Ének-Zenei Általános és Alapfokú Művészeti Baptista Iskola táncpedagógusa, valamint a Csepeli Öreg Táncosok Együttesének művészeti vezetője. Magyar néptáncot tanít Uruguayban, Brazíliában, Argentínában, Hollandiában, Németországban és Ausztráliában. Színházi koreográfusi munkái Színházi munkáit az Új Színházban kezdte. Kiss Csaba rendezővel négy darabban dolgoztak együtt (Übü király, Woyzeck, Szégyentelenek, Othello). A Magyar Állami Operaházban Vidnyánszky Attila rendezésében a Jenufa című Leoš Janáček-operát, a Szegedi Nemzeti Színházban a Diótörőt koreografálta meg Hargitai Iván rendezésében. Utóbbival a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház Sörgyári capriccio-előadásában és a Székesfehérvári A tribádok éjszakája-ban is együtt dolgozott. 2009 nyarán Siklóson a Balikó Tamás-féle A Tenkes kapitánya-előadást koreografálta.Következő munkája a Pesti Magyar Színházban az István a király felújítása és színpadra állítása volt.Legutóbbi színházi munkája az Új színházban: Závada Pál: Bethlen című darab mozgásainak beállítása, koreografálása. Táncos közreműködőként rendszeresen szerepel a Vígszínházban. (Hegedűs a háztetőn, Rómeó és Júlia) Az ExperiDance Tánctársulat által létrehozott Toldi című darabban az apa és a cseh vitézt alakítja. Legutóbb szintén az ExperiDance produkcióban volt látható a Csodálatos mandarinban táncolta a Mandarint. Színházi munkáit a Tatabányai Színház és Népházban bővítette: Móricz: Rokonok című művéhez készített mozgásokat. Rendszeresen koreografál jelentős magyar amatőr együttesekben. Családja Nős, felesége Truppel Mariann. Két gyermekük van: Makovínyi Luca Borbála és Makovínyi Marcell Zoltán. Díjai Táncművészek szövetsége: Az év táncosa nívódíj (1987–1988-as évad, 2001) Harangozó Gyula-díj (1992) EuroPas táncdíj (2001) Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszt (2004) Zichy Péter Pál Gróf zicsi és vázsonkeői Zichy Péter Pál Keresztelő János Sándor Géza Miklós Nándor Ottó Béla (Nagyláng, 1924. december 6.–Budapest, 2008. október 22.), jogász, emlékirat író, a recski munkatábor egyik foglyja. Élete Az ősrégi főnemesi gróf zicsi és vázsonkeői Zichy család sarja. Atyja, gróf zicsi és vázsonykői Zichy Pál (1896–1974), anyja, gróf galánthai Esterházy Margit (1904–1990) asszony volt. Apai nagyszülei, gróf zicsi és vázsonykői Zichy János (1868–1944) jogász, császári és királyi kamarás, valódi belső titkos tanácsos, nagybirtokos, a Magyar Királyság kultuszminisztere, legitimista politikus, agrárius, az MTA igazgató tagja (1925), az Aranygyapjas rend lovagja, és gróf zicsi és vázsonkeői Zichy Margit (1874-1963). Anyai nagyszülei gróf galánthai Esterházy Sándor (1868–1925) és hercegnő Agnese Borghese-Aldobrandini (1877–1910) voltak. Alap tanulmányai befejezése után, Zichy Péter jogot tanult, és az elődök nyomdokain haladva politikusi pályára készült. 1943-ban még tervei között az volt, hogy a svájci diplomataképzőben folytatja tanulmányait. A háború után azonban épp csak be tudta fejezni a pesti jogot, és – több próbálkozás után – már csak díszlettologatónak volt jó a Kisszínházba. A kommunizmus alatt szenvedett kiszorítások miatt elindult a határnak, de nem járt szerencsével, mivel az osztrák csendőrség elfogta, mert Burgenland szovjet megszállás alatt volt, és a magyar menekülteket fejpénzért, 100 schillingért adták ki az NKVD-nek. Zichy Pétert és társait visszavitték Szombathelyre. Akkor kezdődött csak igazán a kálváriája, amely egészen a recski tábor felszámolásáig tartott. Aki viszont megjárta és túlélte a munkatábort, annak ez a történet soha nem ért véget. Zichy Péter, amíg élt, minden évben visszajárt a recski emlékünnepségekre; halála után emlékiratait és gondolatait a táborról kiadatták. Házassága és leszármazottjai 1955. április 10.-én Nagyvázsonyban feleségül vette Balázsi Pretzner Lenkét (*Miskolc, 1917. február 24. –†Budapest, 2015. augusztus 29.), aki két gyerekkel, egy leánnyal és egy fiúval áldotta meg őt. Művei Zichy Péter. Miért? - ÍRÓK ALAPITVÁNYA. 2008. Clayton Ince Clayton Ince (Arima, 1972. július 12. –) Trinidad és Tobagó-i válogatott labdarúgó. Ampara Ampara (szingaléz: ������, tamil: �������) város Srí Lanka keleti részén, kb. 360 km-re keletre a fővárostól, Colombótól. A turizmus jelentéktelen; viszont gazdag a környék vadvilága. Ampara a Srí Lankai kormány teljes fennhatósága alatt áll. Faruk Talu Faruk Talu török nemzetközi labdarúgó-játékvezető. Pályafutása A Török labdarúgó-szövetség Játékvezető Bizottsága 1962-ben terjesztette fel nemzetközi játékvezetőnek a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) bíróinak keretébe. Több nemzetek közötti válogatott és klubmérkőzést vezetett. Európa-bajnokság Spanyolországban, Madrid-ban volt az II., az 1964-es labdarúgó-Európa-bajnokság döntő küzdelmeinek helyszíne. Az előselejtezők során a nyolcaddöntőben 1963. szeptember 29-én Szófiában, a Vaszil Levszki Stadionban, 50 000 néző előtt, a Bulgária– Franciaország (1:0) találkozót vezette. Vezetett mérkőzéseinek száma: 1. Nemzetközi kupamérkőzések Vezetett kupadöntők száma: 1. Balkán-kupa 1962 -ben az Olympiakos – FK Szarajevó (3:2) mérkőzést irányította. 1963 -ban, a tornasorozat végén, az Olympiakos– Levszki (1:0) döntő mérkőzés vezetésére kapott felkérést. Reichstag (épület) A Reichstagot 1894-ben nyitották meg Berlinben, és egészen az 1933-as tűzvészig a Német Birodalom parlamentjeként működött. 1999 óta újra a német törvényhozás otthona, miután a világhírű építész, Norman Foster tervei alapján újjáépítették. Küldetését homlokzatán a felirat hirdeti: „Dem Deutschen Volke”, azaz: „a német népnek”. A mai német parlamentet Bundestag néven ismerjük, így határolva el elődjétől. A Reichstag mind a Német-római Birodalom, mind a nemzetiszocializmus alatt Németország törvényhozó szerve és épülete volt. A mai terminológiában a "Reichstag" jelenti magát az épületet, a "Bundestag" pedig Németország törvényhozó testületét. Története A Reichstag építését megelőzően a törvényhozás több más épületben ülésezett, amelyek azonban szűkösnek bizonyultak. Pályázatot hirdettek egy új épület tervezésére, de a megvalósítás pénzügyi okokból egyelőre még váratott magára. 1882-ben újabb tervpályázatot hirdettek, amelynek győztesét, a frankfurti Paul Wallot építészt meg is bízták a Reichstag felépítésével. 1884. június 9-én I. Vilmos császár letette az alapkövet, de már nem élhette meg az építkezés 1894-es befejezését. Az első világháború befejeztével a császár, II. Vilmos lemondott trónjáról, és az 1918-as forradalmi hangulatban Philipp Scheidemann a Reichstag erkélyéről kiáltotta ki a Weimari köztársaságot. A köztársaság idején az épület továbbra is a német törvényhozás otthonául szolgált. A Harmadik Birodalom idején Egy hónappal Adolf Hitler hatalomátvétele után, 1933. február 27-én a Reichstag máig sem teljesen tisztázott körülmények között leégett. (Ekkor született az „Ég, mint a Reichstag” német mondás.) A gyújtogatással a náci vezetés a kommunistákat vádolta. Erre hivatkozva vonták vissza a weimari alkotmányban lefektetett szabadságjogok nagy részét, és építették ki a totális diktatúrát Németországban. A közhiedelemmel ellentétben a nemzetiszocializmus idején a Reichstag nem volt a törvényhozás színtere. A csupán pár alkalommal összeülő birodalmi gyűlés a szemközti Kroll Operaházban ülésezett, hiszen a Felhatalmazási törvény elfogadása után a tényleges hatalmat már az NSDAP gyakorolta. Magát az épületet a tűzvész után rendbe sem hozták, a háború alatt légvédelmi ütegeket helyeztek el benne. Ennek, és szimbolikus jelentőségének köszönhetően a Reichstag a szövetséges légicsapások kedvenc célpontjává vált. A hidegháború sodrában Németország kettéosztása után a Reichstag épülete ugyan Nyugat-Berlinbe került, de csupán pár méterre Kelet-Berlin határától, melyet 1961-ben le is zártak a berlini fallal. A háború után az épület romokban hevert, ráadásul még szükség sem volt rá, lévén az NSZK törvényhozása az ideiglenes fővárosba, Bonnba költözött. 1956-ban született döntés arról, hogy az épületet felújítják. 1961 és 1964 között Paul Baumgarten tervei alapján részben helyreállították az épületet, melyben kiállításokat és társadalmi eseményeket rendeztek. Az újraegyesítés óta Történelmi pillanat: az újraegyesítési ünnepséget 1990. október 3-án a Reichstag épületében tartották, tűzijáték kíséretében. Szimbolikus jelentőségű volt, hogy az egyesült Németország törvényhozása újból a Reichstagba költözzön, ami 1991-re meg is történt. Újabb felújítás kezdődött Norman Foster vezetésével: szinte az utolsó tégláig kicserélték az épületet, a Bundestag 1999-ben vehette birtokba a megújult Reichstagot. Új, üvegből készült kupolája Berlin egyik első számú látványosságává vált, a benne elhelyezett kilátóból felejthetetlen látványt nyújt a német főváros, mi több, még a Bundestag ülésterme is belátható. 1995-ben Christo és Jeanne-Claude becsomagolták a német parlamentet egy művészeti projekt keretében. Norvégia az 1952. évi téli olimpiai játékokon Norvégia az Oslóban megrendezett 1952. évi téli olimpiai játékok házigazda nemzeteként vett részt a versenyeken. Az országot az olimpián 8 sportágban 73 sportoló képviselte, akik összesen 16 érmet szereztek. Alpesisí * - egy másik versenyzővel azonos eredményt ért el Bob * - egy másik csapattal azonos eredményt ért el Északi összetett * - egy másik versenyzővel azonos eredményt ért el Gyorskorcsolya * - egy másik versenyzővel azonos eredményt ért el ~ - a futam során elesett Jégkorong Eredmények * - Svédország és Csehszlovákia nyolc mérkőzés után egyenlő pontszámmal és gólkülönbséggel állt a harmadik helyen, ezért helyosztó mérkőzésre került sor, amelyet Svédország nyert meg 5–3-ra. Síugrás * - egy másik versenyzővel azonos eredményt ért el Valdina Valdina település Olaszországban, Szicília régióban, Messina megyében. Lakosainak száma 1337 fő (2017. január 1.). Valdina Roccavaldina, Torregrotta és Venetico községekkel határos. Népesség A település lakossága az elmúlt években az alábbi módon változott: Erődnégyszög Az észak-itáliai Erődnégyszög vagy Várnégyszög (németül oberitalienisches Festungsviereck, olaszul Quadrilatero austriaco, am. „osztrák Erődnégyszög”) egy kiterjedt katonai erődítmény-rendszer a Garda-tótól délre, az Etsch (Adige) és Mincio folyók közében, amely négy fő erődcsoportra támaszkodik: Peschiera del Garda, Mantova, Legnago és Verona. Az erődítményeket az Osztrák Császárság hadvezetése építette ki az 1815-ben megszerzett új birodalmi területek stratégiai védelmére. Az 1848–49-es észak-itáliai forradalmi háborúkban aratott osztrák győzelmek az Erődnégyszögnek is köszönhetők. Az 1859-es szárd–francia–osztrák háborúban a visszavonuló osztrák haderő számára jelentett hatékony menedéket. Az Erődnégyszög az 1866-os porosz–osztrák–olasz háborút lezáró békeszerződés értelmében Olaszországhoz került. Az erődnégyszögekről általában Az „Erődnégyszög” négy fő erődítmény vagy erődrendszer együttese, amelyet úgy terveztek, hogy bármelyik erőd ellen indított támadást a többi erődítmény eredményesen akadályozhassa vagy jelentősen zavarhassa. Erődnégyszögeket csak kedvező terepen lehet építeni, hegyek közé, jól védett hegyi átkelőkre és folyókra telepítve. Az erősen védett folyami átkelőhelyek biztosították a közlekedést az erődök között. Ilyen erődítmény-együttesek lehetővé tették, hogy egy kisebb erejű hadsereg védett terepre vonulva biztonsággal kitérhessen a túlerőben lévő ellenség támadása elől anélkül, hogy a hadszínteret teljesen átengedné. A kisebb erődítmények sorával körülvett nagy erődrendszer védői erőteljesen lelassíthatták az ellenséges haderő mozgását, és hosszú ideig sikerrel állhattak ellen erős ostromoknak is. A Quadrilatero története A Német-római Birodalom és a Velencei Köztársaság történelmi határvidékén, a mai Dél-Tirol és Trentino határán, a Dolomitok vidékén már évszázadok óta léteztek várak és erődök. Verona első jelentős erődítményeit még a középkorban, I. Cangrande della Scala zsoldosvezér (condottiere) építette ki a 14. század végén. A velenceiek a 16. században már a tüzérségnek ellenálló falakat és bástyákat építettek, vezető várépítészük Michele Sanmicheli volt. A Velencei Köztársaság bukása után a lunéville-i békeszerződés értelmében az erődök egy részét Bonaparte tábornok utasítására lerombolták. 1815-ben a bécsi kongresszus határozatai értelmében az Osztrák Császárság megkapta Lombardiát és a Velencei Köztársaság törzsterületét, mindkettőt bekebelezve a Habsburg Birodalomba (utóbbit Velence tartomány néven), és megalakította a csatlós Lombard–Velencei Királyságot. Az új birodalmi területek és csatlós fejedelemségek stratégiai védelmére – Verona központtal – új erődvonalak kiépítése vált szükségessé, mivel az itáliai nemzeti mozgalom (Risorgimento), és az e mozgalmat támogató Szárd–Piemonti Királyság meg-megújuló terjeszkedési kísérletei veszélyt jelentettek a Birodalom érdekeire. 1815-ben megkezdődött az észak-itáliai Erődnégyszög elemeinek tervezése és kiépítése a négy főerőd, Peschiera del Garda, Mantova, Legnago és Verona térségében. A munkálatokat az Osztrák Császárság hadmérnöki főigazgatója, János főherceg irányította. Az évtizedeken át folyó építkezéseket a forradalmi háborúk is csak rövid ideig akasztották meg. Az Erődnégyszög védelmi rendszere két folyóra támaszkodott. Peschierát és Mantovát a Mincio folyó, Veronát és Legnagót az Etsch (Adige) folyó köti össze, a Négyszög nyugati és keleti oldalát ezek a természetes akadályok is védték. Az 1850 után kiépített Milánó–Velence vasútvonal (ferrovia Milano-Venezia) megbízható és nagy kapacitású, jól védett utánpótlási vonalat jelentett. A nehezen megközelíthető hegyi erődök lezárták a nyugati irányból érkező ellenséges támadások lehetséges útvonalait, és biztosították az osztrák csapatok védett kijutását a Pó folyóhoz és a Pó-síkságra (pianura Padana). Az 1830-as években Radetzky tábornok, az itáliai osztrák haderők főparancsnoka a Tirolba vezető utak védelmére az Adige folyó mentén újabb erődök építését rendelte el (Werk Sofia, Werk San Leonardo, Forte San Procolo). 1848–as itáliai forradalmi hullám – és Károly Albert szárd–piemonti király offenzívája – idején az osztrák Quadrilatero és az azt segítő kiserődök lánca már jelentős mértékben kiépült. Peschierát átmenetileg elfoglalták ugyan Károly Albert csapatai, de Radetzky marsall már stratégiai támaszpontként használhatta az erődláncot a forradalmak leverésére indított sikeres 1849-es hadjáratában. Radetzky a háború alatt is folytatta az erődítési munkákat, majd utódja, Gyulai Ferenc táborszernagy folytatta az építkezéseket. Az észak-itáliai Erődnégyszöget az 1850-es évek első felében tovább kellett erősíteni, mert a krími háború idején már nyilvánvalóvá vált a Szent Szövetség rendszerének megrendülése, és várható volt a francia–osztrák összeütközés. Ekkor épült többek között a Croce Bianca-i Werk Strassoldo (Forte Croce Bianca), a chievói Werk Kaiser Franz Josef (Forte Chievo), a Werk Radetzky (Forte San Zeno), a Werk Heß (Forte Santa Caterina), és egy sor más modern erőd. Az 1859-es szárd–francia–osztrák háborúban az osztrák Déli Hadsereg (Südarmee) súlyos harctéri vereségeket szenvedett az egyesült francia–szárd–piemonti haderőtől, Ausztria elveszítette Lombardiát. Az Erődnégyszögbe visszavonult, védelemre berendezkedő osztrák császári csapatok megtámadását III. Napóleon császár nem merte megkockáztatni és megegyezett Ferenc Józseffel. Veneto és Friuli-Venezia Giulia tartományok ekkor még a Habsburg Birodalom birtokában maradtak. Az 1859-es háború tapasztalatain okulva a bécsi Haditanács a következő évben jelentősen megerősítette a várláncot. A veronai Hadmérnökség (Genie Direction) nyolc új erődöt épített. A kor legmodernebb, huzagolt csövű messzehordó, nagy találati pontosságú nehézlövegeit helyezték el bennük, emellett egy második megerősített árokrendszert és sáncvonalat is kiépítettek a fő erődvonal előtt kb. 4 kilométer távolságban (secondo campo trincerato). Az új erődvonal tagjai a paronai Werk Erzherzog Albrecht, a lugagnanói Werk Kronprinz Rudolf, a dossobuonói Werk Erzherzogin Gisela, az azzanói Werk Neu Wratislaw, a tombai Werk Stadion, a veronai San Michele városnegyedben a Werk Kaiserin Elisabeth, a mai A4 autópálya mellett a Werk Cà Vecchia és Werk Cà Bellina erődök voltak. A Quadrilatero elvesztése Az erődítési munkák egészen 1866 tavaszáig folytak. Ebben az évben kitört a porosz–osztrák–olasz háború. Az olasz fronton az Albert főherceg tábornagy által vezetett osztrák Déli Hadsereg szilárdan támaszkodhatott az Erődnégyszögre, amelynek centrumát a veronai erődrendszer képezte. Az Erődnégyszög ekkor Európa egyik legjobban erődített régiójának számított. Albert főherceg újabb megsemmisítő vereségeket mért II. Viktor Emánuel olasz király támadó csapataira. Az északi fronton a poroszoktól elszenvedett königgrätzi vereség nyomán azonban az Osztrák Császárság kénytelen volt aláírni a bécsi békeszerződést, amelynek értelmében ki kellett ürítenie Venetót és Friuli-Venezia Giulia nagy területeit is. Az Erődnégyszög az Olasz Királysághoz került. Az Erődnégyszög egyes tagjai az első világháborúban, a Dél-Tirolért folyó harcokban megsemmisültek. A XX. században az erődrendszer létesítményeinek egy részét az olasz hadsereg használja, más épületeket magukra hagytak, vagy lebontottak. Néhány erődelemet múzeummá alakítottak, ezek ma is látogathatók. Más ismert erődnégyszögek Bulgáriai erődnégyszög: Szilisztra – Várna – Sumla (Sumen) – Ruszcsuk (Rusze) , amely az orosz–török háborúkban kapott jelentősebb szerepet. Régi nyugat-lengyelországi erődnégyszög: Krylow (ma: Novogeorgijevszk, Ukrajna ) – Varsó – Ivangorod (ma Oroszország ) – Breszt-Litovszk (ma Fehéroroszország ). Győr-Moson-Sopron megye Győr-Moson-Sopron megye az ország északnyugati részében található. Északról a Duna és Szlovákia, keletről Komárom-Esztergom megye, nyugatról Ausztria, délről Veszprém megye, délnyugatról Vas megye határolja. Székhelye: Győr. A nyugati határvonal zegzugosan halad. A Fertő tótól keletre a Hanság egy része Ausztriához tartozik, ugyanakkor Sopron és környéke félszigetszerűen nyúlik be a mai Ausztria területére. Győr-Moson-Sopron megye területe 4208 km², Magyarország területének 4,5%-a. Fele akkora, mint hazánk legnagyobb megyéje, kétszerese a szomszéd Komárom-Esztergom megyének. A megye területén kb. 450 000 ember él, ennek felét a megye három legnagyobb városa, a 129 ezer lakosú Győr megyei jogú város, a 62 ezer lakosú Sopron megyei jogú város és a kb. 32 ezer lakosú Mosonmagyaróvár adja. A megye területén haladnak keresztül a Közép- és Nyugat-Európával összekötő fontos útvonalak. Itt halad a kettős vágányú Budapest-Bécs-vasútvonal az M1-es autópálya, és nyugat felé létesít kapcsolatokat a Duna mind nagyobb fontosságú vízi útja. A nyugati fekvés mindig fontos volt a megye kereskedelmének, mezőgazdaságának, iparának közlekedésének és kulturális életének fejlődésére. Napjainkban a turizmus alakulásában, különösen a kishatár menti forgalomban játszik nagy szerepet. Földrajz Győr-Moson-Sopron megye három tájegység találkozásánál fekszik, ezek: a Dunántúli-középhegység (Sokorói-dombság), az Alpokalja és a Kisalföld. Domborzat Legmagasabb pontja 669 m, amely a Bakonyban található Kőris-hegy, (709 m) csúcsától mintegy fél kilométerre keletre fekszik. Itt metszi a megyehatár a hegy oldalát. Geológia A megye ásványkincsekben szegény. Vízrajz A megye nagyobb folyóvizei a Duna, a Rába és a Rábca. Élővilág, természetvédelem Lásd: Győr-Moson-Sopron megye védett természeti értékeinek listája A megye szélső települései égtájak szerint: a megye legészakibb települése Rajka ( Mosonmagyaróvári járás ), a megye legdélibb települése Fenyőfő ( Pannonhalmi járás ), a megye legkeletibb települése Rétalap ( Győri járás ), a megye legnyugatibb települése Sopron ( Soproni járás ). Történelme A megye területe az őskor óta lakott. A római korban a Duna mentén itt húzódott a Pannóniát védő limes, és itt vezetett észak-déli irányban a borostyánút. A Magyar Királyság történelme során a mai megye területe öt vármegye, Győr, Sopron, Moson, Pozsony és Veszprém között oszlott meg. A trianoni békeszerződés után 1923-ban Győr, Moson és Pozsony vármegyék megmaradt részeit Győr, Moson és Pozsony k.e.e. (közigazgatásilag egyelőre egyesített) vármegye néven összevonták, ennek neve 1945–1950 között Győr-Moson volt. A mai megye az 1950-es megyerendezéskor alakult ki, amikor Győr-Moson megye és Sopron megye egyesültek. Az utóbbiból ugyanakkor a Csepregi járás déli részét (a mai Csepreg, Bő, Bük, Chernelházadamonya, Horvátzsidány, Iklanberény, Kiszsidány, Lócs, Mesterháza, Nagygeresd, Nemesládony, Ólmod, Peresznye, Sajtoskál, Simaság, Tompaládony, Tormásliget) Vas megyéhez csatolták. Ekkortól Győr-Sopron megye volt a megye neve 1990-ig, amikor átnevezték Győr-Moson-Sopronra. További területi változást eredményezett 1990 után, hogy három hullámban összesen tizenegy, előzőleg Veszprém megyéhez tartozott község csatlakozott Győr-Moson-Sopron megye területéhez (Csikvánd, Gyarmat és Szerecseny 1992. január 1-jén, Bakonypéterd és Lázi 1999. június 30-án, továbbá Bakonygyirót, Bakonyszentlászló, Fenyőfő, Románd, Sikátor és Veszprémvarsány 2002. október 10-én). Ezek a Veszprém megyei Pápai kistérségből átkerültek a megye Pannonhalmai kistérségébe. Győr-Sopron megye közigazgatási beosztása 1950–1990 között Járások 1950–1983 között Az 1950-es megyerendezés előtt Győr-Moson és Sopron megyéhez négy-négy járás tartozott (előbbihez a Mosonmagyaróvár székhelyű Magyaróvári, a Győrszentmárton székhelyű Pannonhalmi, a Tét székhelyű Sokoróaljai és a Győr székhelyű Tószigetcsilizközi járás, utóbbihoz a székhelyükről elnevezett Csepregi, Csornai, Kapuvári és Soproni járás). A megyerendezéskor a Csepregi járást felosztották Győr-Sopron és Vas megye öt járása között, így az újonnan alakult Győr-Sopron megyében 1950. március 16-ától hét járás volt (Csornai, Kapuvári, Magyaróvári, Pannonhalmi, Sokoróaljai, Soproni és Tószigetcsilizközi). Az 1950-es járásrendezés során, június 1-jén valamennyi járás elnevezését a székhelyéhez igazították, a Pannonhalmi járás pedig beolvadt a Győri járásba, ennek következtében a tanácsrendszer bevezetésekor Győr-Sopron megye hat járásra oszlott (Csornai, Győri, Kapuvári, Mosonmagyaróvári, Soproni és Téti). Ezt követően 1983-ig a hatból két járás szűnt meg: a Téti (1954-ben) és a Kapuvári (1969-ben). A járások megszűnésekor, 1983 végén tehát a megyéhez négy járás tartozott (Csornai, Győri, Mosonmagyaróvári és Soproni). Városok 1950–1983 között Az 1950-es megyerendezéskor Győr-Moson megyéhez egy megyei város tartozott, Mosonmagyaróvár. Ezen kívül a két megyeszékhely, Győr és Sopron törvényhatósági jogú város volt, így nem tartoztak a megyékhez, hanem külön közigazgatási egységeket alkottak. Mivel a törvényhatósági jogú városi jogállás 1950. június 15-én megszűnt, Győr és Sopron attól kezdve Győr-Sopron megyéhez tartozott. 1983-ig még két település szerzett városi rangot a megyében: Kapuvár (1969-ben) és Csorna (1971-ben), így 1983-ra a városok száma ötre nőtt. A tanácsok megalakulásától 1954-ig Győr és Sopron közvetlenül a megyei tanács alá rendelt város volt, Mosonmagyaróvár pedig közvetlenül a járási tanács alá rendelt városként a Mosonmagyaróvári járáshoz tartozott. 1954 és 1971 között a megye valamennyi városának jogállása járási jogú város volt. Győr 1971-ben, a harmadik tanácstörvény hatálybalépésével megyei város lett, ami azt jelentette, hogy a megyéhez tartozott, de bizonyos kérdésekben a többi városnál nagyobb önállóságot élvezett. A többi város rangja egyszerűen város lett. Városkörnyékek 1969‑1983 között Kapuvár volt (Hatvan mellett) a városkörnyéki közigazgatás bevezetésének "kísérleti terepe" 1969-ben. A megszüntetett Kapuvári járás községeinek nagy részét a Csornai és a Soproni járásokhoz osztották be, négyet azonban az egyidejűleg várossá alakított Kapuvár tanácsa alá rendelték. Ez nem jelentette a községek városhoz csatolását, mivel a községekben tovább működtek a helyi tanácsok, az itt korábban megválasztott járási tanácstagok viszont Kapuvár városi tanácsának tagjaivá váltak, ennél fogva az tulajdonképpen a város és a községek közös tanácsává vált. Ez a modell az 1971-ben a részben az itt szerzett tapasztalatok alapján megalkotott harmadik tanácstörvény alapján megszűnt. A városkörnyéki igazgatás ettől kezdve csupán a hivatali szervezetek közötti kapcsolatot jelentette, a községek képviselete a városi tanácsi testületben megszűnt. 1971 és 1983 között Győr-Sopron megye városai közül további három körül alakult városkörnyék: a Mosonmagyaróvári és a Soproni 1977-ben, a Csornai pedig 1981-ben. Ezek mindegyike csak a városhoz legszorosabban kapcsolódó községeket foglalta magába és mindhárom város járási székhely maradt 1983 végéig. Városok és városkörnyékek 1984‑1990 között 1984. január 1-jén valamennyi járás megszűnt az országban. Bár a reform előkészítése során felmerült, hogy egyes egykori járási székhelyeket (Pannonhalma, Tét) városi jogú nagyközséggé nyilvánítsanak, erre végül nem került sor. A megyében a megszűnő járások községeit az addigi járásszékhelyek városkörnyékeihez csatolták, illetve a Csornai járás egyes községeit a Kapuvári városkörnyékhez. Miközben az országban 1984–1990 között a városok száma másfélszeresére nőtt, itt 1990-ig nem került sor újabb várossá nyilvánításra, így Győr-Sopron (Baranya mellett) 1990-re az ország legkevesebb, csupán öt várossal rendelkező megyéje lett. Jegyzők: A Győr-Moson-Sopron Megye jegyzőinek almanachja bemutatja a 2000. évben dolgozó közigazgatási kart és a megye 176 települését. Önkormányzat és közigazgatás Járások Győr-Moson-Sopron megye járásainak főbb adatai a 2013. július 15-ei közigazgatási beosztás szerint az alábbiak: Kistérségek Győr-Moson-Sopron megye kistérségeinek főbb adatai a 2013. július 15-ei beosztás szerint az alábbiak: Gazdaság A megye legnagyobb nyereségű cégei a 2006-os adózott eredmény szerint (zárójelben az országos toplistán elfoglalt helyezés) 1.Audi Hungária Motor Kft. (3), 2. Észak-dunántúli Áramszolgáltató Zrt. ( 60), 3. Rába Futómű Kft. (70). A megye mezőgazdaságában a táj kedvező adottságai, fekvése és klímája következtében jelentős a szőlő- és bortermelés. Már a pannonhalmi apátság alapítólevelében is szó esik a szőlőtermelésről, ami megélhetést jelentett a szerzetesek számára. Kultúra Turizmus Győr-Moson-Sopron megye a magyarországi turisztikai régiók közül a Nyugat-Dunántúl régióba tartozik, fő turisztikai vonzerejét a számtalan értékes műemlék, Győr és Sopron város történelmi hangulatú belvárosa, a megyei kisvárosok és falvak barokk templomai, kastélyai, valamint a nagy hagyományú borkultúra jelenti. Sokan keresik fel a gyakran csak „Magyar Versailles”-ként becézett fertődi Esterházy-kastélyt és a magyarság egyik nemzeti zarándokhelyének számító nagycenki Széchenyi-kastélyt. Különleges értéket képvisel a Pannonhalmi Bencés Főapátság és a Fertő-táj, amelyek szerepelnek az UNESCO világörökségi listáján. A megyében számos védett természeti érték is található. Van, amelyik nagyobb összefüggő területet alkot. Ilyen a Fertő vagy a Hanság, és a térség hajdani természetes állapotát őrző további természetvédelmi területek, például a Szigetköz erdei és nádasai. A megyének számos olyan természeti értéke is van, amely emberi kéz munkája, mint a kastélyparkok vagy arborétumok. Vannak, amelyek várostól távol találhatók, és van olyan, amelyet körülölel egy település. Győr-Moson-Sopron megye turisztikai vonzerejéhez hozzájárul az itt élők leleménye és szorgalma. A természeti és a történelem adta lehetőségek a zene és a sport, az előadó-művészet és a tánc sok-sok programja egészíti ki. Széles a választék a lelkes amatőröktől a világhírű együttesek méltán híres produkciójáig a nagyvárosok terein vagy a kis falvak kicsi templomaiban. A Dunántúl egész nyugati felére jellemző, hogy a kulturális rendezvények és szabadidős lehetőségek szervesen illeszkednek a régió mindennapi életébe. A megye területén a látnivalók többsége a nagy-, és kisvárosi településeken vagy azok közelében találhatók meg. A kisebb községekben ugyanakkor a falusi vendéglátás a békés, nyugodt kikapcsolódás lehetőségét, illetve a „magyaros vendégszeretet” kínálja. Jó példaként említhető az alig pár száz lakosú Ravazd a Sokorói-dombság lábánál. A hagyomány szerint IV. Béla 1241-ben a tatárok elől menekülve, megpihent itt, és ahol a kardját leszúrta, forrás fakadt. A lakosság megőrizte a hagyományt és a forrás fölé 1792-ben építményt emelt. Rajta márványtábla őrzi az eseményt. Rövid sétával egy kis helyi múzeum, illetve egy útszéli vendéglő érhető el. Dicséretes példája annak, hogy a táj adta, ember teremtette értékegyüttes, hogyan teremti meg az itteni térség turisztikai vonzerejét, illetve kulturális programok lehetőségét. Győr-Moson-Sopron megye nem csak történelmi értékekben és táji szépségekben, hanem ízekben is gazdag. A térség messze földön híres szakácskultúrája sok régi ízt is megőrzött és a mai éttermek asztalára is beemelt. Talán sehol sem olyan jogos, mint ebben a megyében a „történelmi” jelző, annak ellenére, hogy a Sokoró-Pannonhalmai kistérség tíz szőlőtermelő települését csak 1990 óta sorolják a borvidékek közé. A szőlőtermesztés első írásos említése a Pannonhalmi Apátság alapítólevelében olvasható. A borászat mindig meghatározó szerepet játszott a rend gazdaságában. Sopron életében is mindig meghatározó volt a bor. 1297-ben III. András szabadalomként adta a városnak a borkereskedelem jogát. 1333-ban Károly Róbert meghagyta a határszéli ispánoknak, hogy „a soproni polgárokat amidőn saját boraikat szállítják, útjukban ne zaklassák”. A két borvidék egyre nagyobb szerepet kap a megye turizmusában. Egyre többen várják a pincelátogatásra, borkóstolásra az ideérkezőket. Az évente visszatérő rendezvények, borversenyek, szüreti mulatságok pedig messzi földre elviszik hírét a vidék finom borának. Népessége Győr-Moson-Sopron megye az ország egyetlen olyan megyéje, ahol a népesség növekedik.[forrás?] Települései Városok Népesség szerinti sorrendben, a KSH adatai alapján: Juhötvened A juhötvened (latinul quinquagesima ovium; szerbül travnina, a. m. ’fűpénz’) a középkori, 13–16. századi Magyarország, Erdély és Szerbia egyik adófajtája volt, amelyet az ötven juhnál vagy kecskénél nagyobb állományt birtokló román és más vlach jogú (cincár, szerb, ruszin) transzhumáló pásztorokra vetettek ki. A kirótt adót minden ötvenedik állat után kellett fizetni, kezdetben királyi regáléként, később földesúri adóként. A juhötvened beszédéséről a kenézek gondoskodtak. A juhötvenedet országos szinten első ízben az 1548. évi tordai országgyűlés szabályozta, amely kimondta, hogy ötven juh után egy bárányos és egy egyéves juhot, száz juh után két bárányos és egy egyéves juhot tartoznak adóban leróni a pásztorok. Titkos ünnep A Titkos ünnep album az Ossian zenekar 2001-ben megjelent tizedik nagylemeze. Az album az ún. "újkori" Ossian első nagy sikere, amely már nem csak a régi rajongóknak szólt, de új közönséget is toborzott a zenekar számára. Érdekesség, hogy az Ossian történetében egyedülálló módon egy dal angol nyelvű változata is felhangzik a lemezen. A záró The Heart And The Mind (A szív és az ész). Dalok Intro - 0:47 Szerelmed pokla - 3:27 A szív és az ész - 2:58 Emlékek völgye - 3:57 Pogány ima - 3:40 Utazás - 2:59 Ősök vére - 3:32 Titkos ünnep - 3:36 Hazárdjáték - 3:26 Nincs menekvés - 4:37 Ezer dal, száz csillag - 2:32 A veszély rabja - 2:22 A végzet kapujában - 3:46 The Heart And The Mind (bonus track) - 2:55 Zenekar Paksi Endre – ének, vokál Rubcsics Richárd – gitár Wéber Attila – gitár Jakab Viktor – basszusgitár Hornyák Péter – dobok Gioacchino da Fiore Gioacchino da Fiore, más írásmódokon Joacchino da Fiore, Joachim de Floris (Celico, 1135 körül – Pietrafitta, 1202. március 30.) középkori itáliai ciszterci apát. A 12. századi reneszánsz racionalista irányzatával egyidőben a középkori misztikus teológia legkiemelkedőbb alakjává vált. Leghíresebb tézise a világtörténelem hármas felosztása (Atya – Fiú – Szentlélek korszakai). Írásai megtermékenyítőleg hatottak Dantéra éppúgy mint korának millenarista- és eretnekmozgalmaira. A ferencesek elődjüknek tartották és prófétát láttak benne. Az egyház néhány tételét elítélte, a tanításából kinőtt ún. Joachimita mozgalmat pedig eretnekként kezelte. Élete és működése Gioacchino a Szicíliai Királysághoz tartozó calabriai Celicoban született egy Mauro nevű helyi jegyző családjába. Életének első fele a világi és a szerzetesi élet, a vita activa és a vita contemplativa közötti ingadozással telt el. A források szerint világi képzést a közeli Cosenzában kapott, majd itt lett hivatalnok, majd jegyző. 1159-ben elzarándokolt a Szentföldre, ahol egy vallási krízist élt át, melynek hatására döntötte el, hogy hátat fordít a világi életnek. Hazatérése után remeteként élt egy darabig, majd Sambucina cisztercita kolostorában laikus testvérként szolgálta a cisztereket, majd a corazzoi apátságban pappá is szentelték, valószínűleg 1168-ban. 1166–1167-ben Perche-i István palermói érsek, Navarrai Margit tanácsadójának oldalán dolgozott. Ezt követően teljesen a Biblia tanulmányozásának szentelte magát, annak rejtett üzenetét kutatva. Képzeletét elsősorban a Jelenések Könyve ragadta meg, melynek utalásait a jelenre próbálta alkalmazni: ennek szellemében például állítólag a majdani II. Frigyest az Antikrisztussal azonosította. 1177-ben a corazzoi apátság apátjává választották, és ebben a minőségben megpróbálta a kolostort a ciszterciek rendjéhez csatlakoztatni, eleinte nem sok sikerrel,mivel a ciszterek a szegénysége miatt elutasították a csatlakozást. 1182-ben III. Luciusz pápa a saját kérésére felmentette a kolostor vezetésének teendői alól. Ezt követően Gioacchino Pietralata remeteközösségébe vonult vissza, majd Fiore-ban apátságot alapított. Tekintélye egyre nőtt, de ő visszautasította Szicíliai Tankréd ajánlatát, hogy a szerzetesi közösségét olvassza be a Santa Maria della Matina ciszterci kolostorába. 1196 Nagypéntekén I. Konstancia szicíliai királynő neki gyónt meg. 1198-ban Fiore a ciszterci renden belüli szigorúbb regulát fogadott el. Írásai ekkorra már széles körben elterjedtek, tekintélyét az is jelzi, hogy állítólag Oroszlánszívű Richárd is találkozott vele a harmadik keresztes hadjáratra készülőben. 1200-ban Gioacchino a személyét ért támadásokra, eretnekvádakra - hogy tudniillik jóslatai szerint nem lesz szükség egyházra, mivel mindenki pap lesz - reagálva valamennyi írását jóváhagyás végett III. Ince pápához terjesztette elő, valamint előre alávetette magát a pápa döntésének. 1202-ben azonban meghalt, mielőtt írásainak ügyében döntés születhetett volna. Aquinói Szent Tamás számos ponton vitatkozott vele, a IV.lateráni zsinat pedig egyes nézeteit, különösen a Szentháromságra vonatkozó tételeit eretneknek találta, maga Gioacchino azonban nagy becsben áll ma is a katolikus egyházban. Tanítása „Az Új- és az Ótestamentum egyezéseiről” (Liber de concordia novi et veteris Testamenti) és az Apokalipszis könyvének magyarázatáról (Expositio in Apocalypsim, Enchiridion super Apocalypsim, Psalterium decem chordarum) írt kommentárjai egy alapvetően új történelemképet fogalmaznak meg, mely a jövőtől történelmi haladást, jobb korszakot vár. A bonyolult szimbolikájú, a Szentháromság allegorikus magyarázatából kiinduló profetikus iratok lényege, hogy az Atya jegyében eltelt ótestamentumi korszakot, melyben létezett már a Törvény, a Tízparancsolat, de melyben a test szerint, házasságban éltek az emberek, illetve az Egyház, s a Krisztus eljövetele óta tartó, a Fiú jegyében eltelt újtestamentumi korszakot, melyben már a Megváltó hatására sokan (az egyháziak, különösen a szerzetesek) az evangéliumi elvek szerint élnek, követni fogja majd egy hamarosan eljövendő újabb korszak, az Örök Evangélium kora, amelyben a Szentlélek érvényesül és mindenki a lélek szerint, szerzetesként él majd. Joachim de Floris műveivel születik meg a jövőbe vetített utópia gondolata." Értékelése Dante a Paradicsomba helyezi a Paradicsom XII. énekében: A jövendő új korszak eljövetele megtermékenyítőleg hatott Cola di Rienzo mozgalmára is - ezzel összefüggésben 1346-ban megpróbálták kanonizálni, de sikertelenül. Követői közül az egyik legkiemelkedőbb Salimbene-i Ádám. A jelenkorban " Vannak, akik profetikus mozgalom atyjának nevezik (Karl Heussi), mások az eszkatológia iránti fogékonyságát emelik ki (Karl Löwith), megint mások millenaristának (Bernard McGinn) vagy mindenekelőtt exegétának tartják (Henry Mottu)." Nagy orosz enciklopédia https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_520_europa_ezer_eve/ch09.html#id567445 Korányi, 1. old. 2011-es Roland Garros – női páros Ez a szócikk tartalmazza a 2011-es Roland Garros női páros mérkőzéseit. A címvédő Serena Williams és Venus Williams párosa volt, de ők sérülés miatt nem indultak a tornán. A döntőben az Andrea Hlaváčková–Lucie Hradecká cseh kettős 6–4, 6–3-ra győzte le a hetedik kiemelt Szánija Mirza–Jelena Vesznyina indiai-orosz duót. Jegorlikszkajai járás A Jegorlikszkajai járás (oroszul: Егорлыкский муниципальный район) Oroszország egyik járása a Rosztovi területen. Székhelye Jegorlikszkaja. Népesség 1989-ben 33 378 lakosa volt. 2002-ben 36 996 lakosa volt. 2010-ben 35 733 lakosa volt, melyből 28 423 orosz, 3 011 örmény, 1 459 török, 594 ukrán, 353 rutul, 314 cigány, 200 azeri, 189 fehérorosz, 81 német, 75 moldáv, 73 tatár, 65 grúz, 39 avar, 39 mari, 38 tabaszaran, 31 udmurt, 28 oszét, 26 koreai, 25 lezg stb. John Gadret John Gadret (Épernay, 1979. április 22. –) egy visszavonult francia profi kerékpáros. Országúton és cyclo-cross-ban egyaránt versenyezett. Stazione di Montoro Superiore Stazione di Montoro Superiore vasútállomás Olaszországban, Montoro Superiore településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Cancello–Benevento-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Stazione di Borgo (Italia) 2017 a filmművészetben 2017 a filmművészetben a 2017-es év fontosabb filmes eseményeit tartalmazza az alábbiak szerint: Események január 8. – a kaliforniai Beverly Hillsben átadták a 2017-es Golden Globe-díjakat . A díjátadó legnagyobb nyertese Damien Chazelle romantikus zenés vígjátéka, a Kaliforniai álom , amely „tarolt” a versenyben: rekord számú (hét) jelölést kapott, és mindegyiket meg is nyerte, köztük a „nagy ötöst”, a legjobb film , legjobb színész és színésznő , legjobb rendező és a legjobb forgatókönyv díjakat. A film mellett egyetlen alkotás tudott csak egynél több díjat kiérdemelni, Paul Verhoeven francia-német-belga koprodukcióban készített Áldozat? című pszicho-thrillerje, amely a legjobb idegen nyelvű film lett, és amelynek női főszereplője, Isabelle Huppert átvehette a legjobb drámai színésznőnek járó szobrocskát. Díjat vehetett át még Casey Affleck (A régi város) , Ryan Gosling (Kaliforniai álom) , Emma Stone (Kaliforniai álom) , Aaron Johnson (Éjszakai ragadozók) , valamint Viola Davis (Kerítések) . A televíziós alkotások közül legjobb drámai sorozat díját II. Erzsébet brit királynő uralkodásának korai időszakáról készített, The Crown címmel bemutatott új tévésorozat , míg a legjobb vígjátékét az Atlanta kapta. Díjak, fesztiválok 89. Oscar-gála 74. Golden Globe-gála 30. Európai Filmdíj-gála 42. César-gála 70. BAFTA-gála 37. Arany Málna-gála 2. Magyar Filmdíj-gála 70. Cannes-i Fesztivál Halálozások január 3. – Rodney Bennett , brit tv-filmrendező január 5. – Klaus Wildbolz , osztrák színész január 6. – Francine York , amerikai színésznő január 6. – Om Puri , indiai színész (* 1950 ) január 9. – Teresa Ann Savoy , angol színésznő január 10. – Tony Rosato , olasz-kanadai színész, szinkronszínész január 12. – William Peter Blatty , amerikai filmrendező, forgatókönyvíró január 18. – Ion Besoiu , román színész január 19. – Miguel Ferrer , amerikai színész január 22. – Werner Nekes , német filmrendező január 23. – Gorden Kaye , angol színész január 24. – Zentai Anna , Jászai Mari-díjas színész január 25. – Mary Tyler Moore , amerikai színésznő január 25. – John Hurt , Golden Globe- és BAFTA-díjas angol színész január 26. – Barbara Hale , amerikai színésznő január 26. – Mike Connors , amerikai színész január 27. – Gisella Sofio , olasz színésznő január 27. – Emmanuelle Riva , francia színésznő január 27. – Robert Ellis Miller , amerikai filmrendező január 28. – Pusztai Péter , színész január 29. – Mihály Pál , romániai magyar színész január 31. – Frank Pellegrino , amerikai színész február 2. – Yvonne Marsh , angol színésznő február 4. – Takács Margit , színésznő, érdemes művész február 4. – John Gay , amerikai forgatókönyvíró február 5. – Björn Granath , svéd színész február 6. – Alec McCowen , angol színész február 6. – Irwin Corey , amerikai komikus, színész február 7. – Richard Hatch , amerikai színész február 8. – Alan Simpson , angol forgatókönyvíró február 9. – Radu Gabrea , román filmrendező, forgatókönyvíró február 17. – Warren Frost , amerikai színész február 18. – Pasquale Squitieri , olasz filmrendező, forgatókönyvíró február 19. – Chris Wiggins , angliai születésű kanadai színész február 19. – Danuta Szaflarska , lengyel színésznő február 21. – Brunella Bovo , olasz színésznő február 22. – Alekszej Petrenko , szovjet-orosz színész február 22. – Nikosz Kundurosz , görög filmrendező február 24. – Gustaw Lutkiewicz , lengyel színész február 25. – Bill Paxton , amerikai színész február 25. – Neil Fingleton , angol kosárlabdázó, színész február 26. – Berek Kati , kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színésznő, a nemzet színésze (* 1930 ) március 3. – Míriam Colón , Puerto Rico-i színésznő március 5. – Fred Weintraub , amerikai filmproducer március 9. – Gyimesi Pálma , színművésznő március 10. – Tony Haygarth , angol színész március 10. – John Forgeham , angol színész március 11. – Kovács András , Kossuth-díjas filmrendező március 14. – Jack H. Harris , amerikai filmproducer március 17. – Lawrence Montaigne , amerikai színész március 17. – Robert Day , angol filmrendező március 20. – Csendes László , Jászai Mari-díjas színész, rendező március 22. – Tomás Milián , kubai születésű amerikai színész március 23. – Lola Albright , amerikai színésznő március 25. – Giorgio Capitani , olasz filmrendező, forgatókönyvíró március 26. – Darlene Cates , amerikai színésznő március 28. – Christine Kaufmann , német színésznő március 31. – Halit Akçatepe , török színész április 1. – Gösta Ekman Jr. , svéd színész, rendező április 2. – Tanai Bella , színésznő (* 1930 ) április 5. – Memè Perlini , olasz színész, filmrendező április 6. – Don Rickles , amerikai komikus, színész április 6. – Jack Pinoteau , francia filmrendező április 6. – Libuše Havelková , cseh színésznő április 7. – Tim Pigott-Smith , angol színész április 7. – Christopher Morahan , angol film- és színházi rendező április 7. – Relja Bašić , horvát színész április 9. – Jiří Ornest , cseh színész, színházi rendező április 9. – Margarita Isabel , mexikói színésznő április 9. – Peter Hansen , amerikai színész április 12. – Charlie Murphy , amerikai komikus, színész, író április 12. – Michael Ballhaus , német operatőr április 15. – Clifton James , amerikai színész április 18. – J. C. Spink , amerikai filmproducer április 18. – Yvonne Monlaur , francia színésznő április 21. – Enrico Medioli , olasz forgatókönyvíró április 22. – Gustavo Rojo , uruguayi színész április 22. – Witold Pyrkosz , lengyel színész április 22. – Erin Moran , amerikai színésznő április 23. – Kathleen Crowley , amerikai színésznő április 26. – Jonathan Demme , Oscar-díjas amerikai filmrendező (* 1944 ) április 29. – Usztics Mátyás , magyar színművész, rendező, szinkronszínész (* 1949 ) május 1. – Pierre Gaspard-Huit , francia filmrendező, forgatókönyvíró május 3. – Daliah Lavi , izraeli színésznő, énekesnő, modell május 3. – Lukas Ammann , svájci színész május 4. – Victor Lanoux , francia színész május 5. – Quinn O’Hara , skóciai születésű amerikai színész május 8. – Curt Lowens , németországi születésű amerikai színész május 8. – Mary Tsoni , görög színésznő, énekesnő május 9. – Michael Parks , amerikai színész május 10. – Nelson Xavier , brazil színész május 10. – Emmanuèle Bernheim , francia író, forgatókönyvíró május 10. – Geoffrey Bayldon , angol színész május 13. – Manuel Pradal , francia filmrendező, forgatókönyvíró május 13. – John Cygan , amerikai színész május 14. – Brad Grey , amerikai filmproducer május 14. – Powers Boothe , Emmy-díjas amerikai karakterszínész május 16. – Oleg Boriszovics Vidov , szovjet-orosz színész május 18. – Dés Mihály , író, műfordító, színész május 20. – Lisa Spoonauer , amerikai színésznő május 22. – Dina Merrill , amerikai színésznő május 23. – Roger Moore , angol színész, producer (* 1927 ) május 24. – Jared Martin , amerikai színész május 26. – Toni Bertorelli , olasz színész május 28. – Jean-Marc Thibault , francia színész május 30. – Elena Verdugo , amerikai színésznő május 30. – Molly Peters , angol színésznő május 30. – Robert Michael Morris , amerikai színész május 31. – Fred J. Koenekamp , Oscar-díjas amerikai operatőr május 31. – Tino Insana , amerikai színész, író június 1. – José Greci , olasz színésznő június 2. – Peter Sallis , angol színész június 4. – Roger Smith , amerikai színész, forgatókönyvíró június 8. – Glenne Headly , amerikai színésznő június 9. – Adam West , amerikai színész június 10. – Julia Perez , indonéz színésznő június 12. – Sam Beazley , angol színész június 12. – Piotr Andrejew , lengyel filmrendező június 13. – Anita Pallenberg , olasz színésznő, énekesnő, fotómodell, divattervező június 15. – Bill Dana , magyar származású amerikai komikus, színész, forgatókönyvíró június 15. – Alekszej Batalov , orosz színész, filmrendező június 16. – Gilberto Galimberti , olasz színész június 16. – Stephen Furst , amerikai színész június 16. – John G. Avildsen , Oscar-díjas amerikai filmrendező június 17. – Anneliese Uhlig , német színésznő június 18. – Antonio Medellín , mexikói színész június 19. – Brian Cant , angol színész június 22. – Hartmut Neugebauer , német színész június 27. – Michael Nyqvist , svéd színész június 27. – Michael Bond , angol író június 28. – František Řehák , cseh színész július 1. – Simon György , Jászai Mari-díjas színművész július 2. – Chris Roberts , német énekes, színész július 3. – Paolo Villaggio , olasz színész, író, rendező, komikus július 3. – Solvi Stübing , német színésznő július 3. – Joe Robinson , angol színész, kaszkadőr július 4. – Ji-Tu Cumbuka , amerikai színész július 5. – Santiago Meléndez , spanyol színész július 7. – Jean-Pierre Bernard , francia színész július 8. – Elsa Martinelli , olasz modell, színésznő július 8. – Nelsan Ellis , amerikai színész július 10. – Isabelle Sadoyan , francia színésznő július 11. – Schubert Éva , Kossuth-díjas magyar színésznő július 11. – Evzen Kolar , cseh filmproducer július 15. – Martin Landau , Oscar-díjas amerikai színész (* 1928 ) július 16. – George A. Romero , amerikai-kanadai filmrendező (* 1940 ) július 16. – Trevor Baxter , brit színész július 17. – Harvey Atkin , kanadai színész július 20. – Claude Rich , francia színész július 21. – Deborah Watling , angol színésznő július 21. – John Heard , amerikai színész július 25. – Hywel Bennett , walesi színész július 26. – Patti Deutsch , amerikai szinkronszínésznő, komikus július 26. – June Foray , amerikai szinkronszínésznő július 27. – Sam Shepard , amerikai színész, forgatókönyvíró, író, filmrendező (* 1943 ) július 31. – Jeanne Moreau , francia színésznő (* 1928 ) augusztus 3. – Ty Hardin , amerikai színész augusztus 3. – Robert Hardy , angol színész augusztus 13. – Joseph Bologna , amerikai színész augusztus 13. – Basilio Martín Patino , spanyol filmrendező augusztus 14. – Andrzej Blumenfeld , lengyel színész augusztus 16. – Kira Golovko , szovjet-orosz színésznő augusztus 17. – Sonny Landham , amerikai színész augusztus 20. – Margot Hielscher , német énekesnő, színésznő augusztus 21. – Thomas Meehan , háromszoros Tony-díjas amerikai forgatókönyvíró augusztus 22. – Alain Berbérian , francia filmrendező, író augusztus 24. – Jay Thomas , amerikai színész, rádiós műsorvezető augusztus 26. – Tobe Hooper , amerikai filmrendező augusztus 27. – Lorán Lenke , Jászai Mari-díjas magyar színművész (* 1927 ) augusztus 28. – Mireille Darc , francia színésznő augusztus 30. – Makk Károly , Kossuth - és Balázs Béla-díjas magyar filmrendező, forgatókönyvíró, a nemzet művésze (* 1925 ) augusztus 31. – Richard Anderson , amerikai színész augusztus 31. – Egon Günther , német filmrendező, forgatókönyvíró szeptember 1. – Shelley Berman , amerikai komikus, színész szeptember 2. – Murray Lerner , Oscar-díjas amerikai dokumentum-filmrendező, producer szeptember 4. – Gastone Moschin , olasz színész szeptember 8. – Ljubiša Samardžić , szerb színész, rendező (* 1936 ) szeptember 8. – Kurt Sobotka , osztrák színész, szinkronszínész, filmrendező szeptember 8. – Blake Heron , amerikai színész szeptember 10. – Hans Alfredson , svéd színész, rendező szeptember 10. – Luigi Maria Burruano , olasz színész szeptember 13. – Frank Vincent , amerikai színész szeptember 13. – Saby Kamalich , perui-mexikói színésznő szeptember 14. – George Englund , amerikai filmrendező, producer szeptember 15. – Harry Dean Stanton , amerikai színész szeptember 17. – Suzan Farmer , angol színésznő szeptember 18. – Chuck Low , amerikai színész szeptember 19. – José Salcedo , spanyol filmvágó szeptember 19. – Bernie Casey , amerikai színész szeptember 24. – Gisèle Casadesus , francia színésznő szeptember 25. – Elizabeth Dawn , angol színésznő szeptember 25. – Jan Tříska , cseh színész szeptember 27. – Anne Jeffreys , amerikai színésznő szeptember 27. – Hiromi Hayakawa , japán–mexikói színésznő, énekesnő szeptember 28. – Benjamin Whitrow , angol színész szeptember 28. – Antonio Isasi-Isasmendi , spanyol filmrendező, producer szeptember 28. – Marietta Marich , amerikai színésznő szeptember 28. – Wiesław Michnikowski , lengyel színész október 2. – Evangelina Elizondo , mexikói színésznő október 4. – William Tepper , amerikai színész október 5. – Anne Wiazemsky , francia színésznő, író október 5. – Trevor Martin , skót színész október 5. – António de Macedo , portugál filmrendező, forgatókönyvíró október 6. – Nepp József , Kossuth-díjas rajzfilmrendező, forgatókönyvíró október 8. – Birgitta Ulfsson , finn-svéd színésznő október 9. – Jean Rochefort , francia színész október 10. – Lissy Tempelhof , német színésznő október 11. – Don Pedro Colley , amerikai színész október 16. – John Dunsworth , kanadai színész október 16. – Roy Dotrice , brit színész október 17. – Danielle Darrieux francia színésznő, énekesnő október 18. – Brent Briscoe , amerikai színész október 19. – Umberto Lenzi , olasz filmrendező október 20. – Federico Luppi , argentin színész október 20. – Ugo Fangareggi , olasz színész, szinkronszínész október 21. – Rosemary Leach , angol színésznő október 24. – Robert Guillaume , Emmy-díjas amerikai színész, énekes október 25. – Jack Bannon , amerikai színész október 31. – Mircea Drăgan , román filmrendező november 1. – Pablo Cedrón , argentin színész november 1. – Brad Bufanda , amerikai sorozatszínész november 4. – Pápai Erzsi , Jászai Mari-díjas színésznő november 6. – Karin Dor , német színésznő november 9. – John Hillerman , amerikai színész november 10. – Ray Lovelock , olasz színész november 10. – Erika Remberg , osztrák színésznő november 13. – Alina Janowska , lengyel színésznő november 14. – Jack Blessing , amerikai színész november 16. – Robert Hirsch , francia színész november 16. – Ann Wedgeworth , amerikai színésznő november 17. – Earle Hyman , amerikai színész november 19. – Claudio Báez , mexikói színész november 21. – Peter Berling , német színész, forgatókönyvíró, filmproducer november 21. – Rodney Bewes , angol színész november 21. – David Cassidy , amerikai énekes, zenész, színész november 23. – Paul Paviot , francia filmrendező, forgatókönyvíró november 23. – Stela Popescu , román színésznő november 23. – Anthony Harvey , brit filmrendező, vágó november 25. – Julio Oscar Mechoso , amerikai színész november 30. – Jim Nabors , amerikai színész, énekes, komikus november 30. – Alain Jessua , francia filmrendező, forgatókönyvíró november 30. – Clifford David , amerikai színész november 30. – Alfie Curtis , brit színész december 2. – Ulli Lommel , német színész, filmrendező, forgatókönyvíró december 7. – Steve Reevis , indián származású amerikai színész december 7. – Juan Luis Buñuel , francia filmrendező, forgatókönyvíró december 8. – Howard Gottfried , amerikai filmproducer december 9. – Lando Fiorini , olasz énekes, színész december 9. – Leonyid Bronyevoj , szovjet-orosz színész december 10. – Eva Todor , magyarországi születésű brazil színésznő december 11. – Keith Chegwin , angol színész december 11. – Suzanna Leigh , angol színésznő december 12. – Peter Duffell , brit filmrendező, forgatókönyvíró december 13. – Martin Ransohoff , amerikai filmproducer december 13. – Bruce Gray , kanadai színész december 17. – Kjell Grede , svéd filmrendező, forgatókönyvíró december 22. – Gerald B. Greenberg , Oscar-díjas amerikai filmvágó december 23. – Thomas Stanford , Oscar-díjas amerikai filmvágó december 23. – Mata János , tévé- és filmrendező, grafikus december 24. – Heather Menzies , kanadai-amerikai színésznő december 25. – Rudy Casanova , kubai-mexikói színész december 27. – Thomas Hunter , amerikai színész, forgatókönyvíró december 28. – Rose Marie , amerikai színésznő december 29. – Peggy Cummins , ír színésznő december 30. – Cseh András , magyar rajzfilmrendező Toplista Popcorn Project: 2017 legjobb filmjei - 1. rész Popcorn Project: 2017 legjobb filmjei - 2. rész Popcorn Project: 2017 legjobb művészfilmjei 5797 Bivoj Az 5797 Bivoj (ideiglenes jelöléssel 1980 AA) egy földközeli kisbolygó. Antonín Mrkos fedezte fel 1980. január 13-án. Anna (televíziós sorozat) Az Anne a Zöld Oromból vagy Anna (eredeti cím: Anne of Green Gables) 1985-ben vetített kanadai televíziós filmsorozat, amely Lucy Maud Montgomery kanadai írónő Anne Shirley-regénysorozata alapján készült, és hat egész estés hosszúságú epizódokból áll. Először négy epizód készült belőle 1985-ben, majd 1987-ben és 2000-ben készült hozzá egy-egy folytatás Anna – A történet folytatódik címmel. Az írója Joe Wiesenfeld, a rendezője Kevin Sullivan, a zeneszerzője Hagood Hardy, a producere Ian McDougall, a főszereplője Megan Follows. A tévéfilmsorozat az Anne of Green Gables Productions, a Sullivan Entertainment, a TV-60 Filmproduktion és a WonderWorks gyártásában készült. Műfaját tekintve filmdráma-sorozat. Kanadában 1985. december 5-én a CBC-n vetítették. Amerikában 1986. február 17-én vetítették a televízióban. Magyarországon az MTV-n és a Story4-en vetítették. Cselekmény Anne Shirley egy 11 éves álmodozó, élénk fantáziájú árva lány, aki egyik családtól a másikhoz kerül mindenhol rosszul bánnak vele, majd az árvaházban köt ki. Hat hónapot tölt el ott, mikor egy idős testvérpár, az Avonlea faluban élő Marilla és Matthew Cuthbert az egyik ismerősükön keresztül egy 12-13 éves fiút kér az árvaháztól, de valami hiba történt és fiú helyett Anne-t küldik hozzájuk. Eredeti szándékuktól eltérve maguknál tartják a kislányt, aki szívesen marad náluk, és hamar összebarátkozik Diana Barryvel, a gyümölcsösön túl lakó, vele egyidős lánnyal. Az iskolában hamar osztályelső lesz, és mindenkivel ki tud jönni, kivéve Gilbert Blythe-ot, aki az első napon vörös haja miatt répának szólítja. Anne sok kalandnak lesz részese Prince Edward-szigeti Avonlea-ben. Később tanítóképzőbe megy, utána az avonlea-i iskolában, majd egy leánynevelő intézetben is tanít. Időközben összebarátkozik Gilberttel, aki bevallja neki, hogy szereti. Később összeházasodnak. Adatok Hossz: 6x90perc Rendező: Kevin Sullivan Fényképezte: Marc Champion Epizódok Anna (1. rész) Anna (2. rész) Anna (3. rész) Anna (4. rész) Anna – A történet folytatódik (1. rész) Anna – A történet folytatódik (2. rész) Tunézia az 1964. évi nyári olimpiai játékokon Tunézia a japán Tokióban megrendezett 1964. évi nyári olimpiai játékok egyik részt vevő nemzete volt. Az országot az olimpián 3 sportágban 9 sportoló képviselte, akik összesen 2 érmet szereztek. Atlétika * - egy másik versenyzővel azonos időt ért el Juillac (Corrèze) Juillac település Franciaországban, Corrèze megyében. Lakosainak száma 1131 fő (2015). Juillac Chabrignac, Salagnac, Concèze, Rosiers-de-Juillac és Segonzac községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Békéscsaba 1912 Előre Koordináták: é. sz. 46,6863°, k. h. 21,1063°46.6863, 21.1063 A Békéscsaba 1912 Előre (régebbi nevein Előre MTE, Törekvés SE, Békéscsabai Előre Spartacus, Békéscsabai Előre FC, Előre FC Békéscsaba) egy békéscsabai sportegyesület és futballklub. Az egyesület a történelem folyamán mindmáig Békéscsaba vezető klubja volt, több szakosztályt is magába foglalt, nagy sikereket elérve. Délkelet-Magyarország legnagyobb futballfellegvára, az Utánpótlásnevelő FC-vel karöltve több mint 400 igazolt sportolója van. 1974-ben került fel az első osztályba, majd 1–2 megszakítástól eltekintve 1998-ig az NB I stabil résztvevője volt. Legnagyobb sikere az 1988-as MNK megnyerése, illetve az 1993–94-es bajnoki szezonban elért 3. helyezés. Fennállása során több válogatott játékost, híres edzőt adott a magyar labdarúgásnak, többek között Amsel Ignácot, Pásztor Józsefet, Kerekes Attilát. Itt edzősködött többek között Mészöly Kálmán, Csank János, valamint Supka Attila. Szervezeti felépítésében több változás is történt már, 1991 óta csak a labdarúgás tartozik a klubhoz, a többi szakosztály az önállósodás útjára lépett. A csapatnak a Kórház utcai stadion az otthona, ahol általában szépszámú és hangos közönség előtt játszik. A 2015–16-os idényben a Nemzeti Bajnokság első osztályában szerepelt, miután a 2014–2015-ös szezonban az NB II-ben ezüstérmet szerzett, ezzel feljutva a legmagasabb osztályba. Az idény végén azonban kiesett, így újra a másodosztály tagja lett. Története A kezdetek Békéscsabán 1912. október 22-én alakult meg az Előre Munkás Testedző Egyesület. A sportklub megalakulását eredetileg már 1912 májusában bejelentették, az alapszabályt október 22-én fogadták el, majd hivatalosan 1913 tavaszán ismerték el az egyesület létrejöttét. A kezdeti nehézségek csak egy sportág, a labdarúgás megszervezését tették lehetővé. A klubszín az alakulást követően rövid ideig sárga-fehér volt, de az alapítók hamarosan áttértek az Előrét a későbbiekben évtizedeken át meghatározó lila-fehér színekre. Az egyesület első hivatalos mérkőzését a gyomai Kner SC otthonában vívta, és 1-0 arányban diadalmaskodott a vendéglátók ellen a csabai csapat. A békéscsabai labdarúgás első válogatott játékosa Amsel Ignác kapus volt, aki 1922. december 18-án mutatkozott be a nemzeti csapatban a Magyarország - Lengyelország mérkőzésen. A húszas-harmincas évek rossz gazdasági viszonyai, valamint a nagy gazdasági világválság a sport területén is éreztette hatását: 1933-ban az Előre MTE futballcsapata a felhalmozódott adósságai miatt feloszlott. A világháború után Ezt követően Törekvés SE néven vitte tovább a korábbi munkás sportegyesület a csabai sport hagyományait. 1946 augusztusától újra Előre MTE felirat került a lila-fehér zászlóra, majd 1950-től Építők név alatt, kék-fehér színekben szerepelt a klub. 1963-tól újra a patinás Előre név, és a hagyományos lila-fehér színek tartoztak az egyesülethez, és ebben az időszakban került a labdarúgó-szakosztály mostani otthonába, a Kórház utcába, és ekkor készült el a klubszékház is. A csapat a 60-as évek közepén az NB II-ben (akkoriban harmadosztály) vitézkedett, 1965-ben majdnem ki is esetek a harmadik vonalból. Ekkor egy döntés következtében a két rivalizáló csabai egyesület közül egyértelműen az Előrét helyezte előtérbe a városvezetés, átirányítva az egykori CSAK, akkori nevén Csabai VTSK legjobb játékosait a lilákhoz. Ennek a döntésnek, valamint a szisztematikus munkának és az utánpótlás fejlesztésének köszönhetően a klub elindult felfelé a ranglétrán, és az 1968-as évben megszületett csabai foci első nagy sikere: Békéscsabai Előre SC csapata három pontos előnnyel megnyerte az NB II-es bajnokságot a Szolnoki MÁV előtt, és feljutott az akkor másodosztályt jelentő NB I/B-be. A bajnoki idényben hazai pályán csak egy pontot veszített a gárda, és mindösszesen 19 gólt kapott, ami abban az évben a nemzeti labdarúgó bajnokságokban a legkevesebb volt. A következő meghatározó dátum 1970. december 28-a volt a békéscsabai labdarúgás történetében, ezen a napon több kis sportegyesület összeolvadását követően megalakult a Békéscsabai Előre Spartacus Sport Club. Az új egyesület 12 szakosztállyal kezdte meg működését. Mivel ekkoriban az országos ranglistán a magyar egyesületek közül csak a 239. helyen szerénykedett az Előre, ezért célul tűzték ki az országos egyesületi rangsorban való előrébb lépést, a biztos alapokon nyugvó utánpótlásbázis szélesítését. A hathatós állami és tanácsi segítségnek, valamint az edzők áldozatos munkájának köszönhetően mindez az elkövetkező években meg is valósult, így 1986-ra a Békéscsabai Előre Spartacus egyesülete megkapta az országos kiemelt státuszt, és a klubok között az előkelő, 12. helyezést foglalhatta el, az egyik legjobbat az akkori vidéki klubok közül. Az első nagy sikerek a 70-es évek második felétől Több évi másodosztályú szereplés után az 1974. június 16-án, Szentendrén 5000 vendégdrukker hangorkánja előtt lejátszott bajnoki találkozón aratott 2–0-s győzelmével a labdarúgó-csapat az NB I/B-s bajnokság második helyén végzett, és a Diósgyőrrel egyetemben felkerült a magyar labdarúgás első osztályába. A feljutást követően valóságos fociláz tört ki Békéscsabán, a szurkolók sorban álltak a bérletekért. Ezen a nyáron rohamtempóban átépítették a stadiont is, felhúzva a mai napig is álló nagy lelátót. 1974. augusztus 31-én az MTK látogatott a Kórház utcába az első NB I-es bajnoki mérkőzésen, és a lila-fehérek nagyszerű játékkal 3:1-es győzelmet arattak 16 000 néző előtt a fővárosi gárda ellen. A nem hivatalos nézőcsúcs 1975. május 10-én született, a korabeli újságok szerint 22 000 csabai néző látta, hogy 1–0-ra legyőzi kedvenc csapatuk a Fradit. Az első szezonban csak a létszámemelés tartotta bent a "lilákat", utána azonban sikerült állandósítani az NB I-es tagságot. 1982-ben az a megtiszteltetés érte a klubot, hogy a spanyolországi vb-n Kerekes Attila helyett kapott a válogatott keretben. 1983-ban kiesett a csapat, de a következő szezonban Pataki Tamás vezetésével rögtön visszajutott az első osztályba, sőt a Rába ETO ellen hatalmas érdeklődés mellett MNK-elődöntőt vívott a csapat (a kint rekedők fákra felmászva követték a mérkőzést), melyet drámai csatában tizenegyesekkel bukott el. Újoncként a 6. helyen zárt a társulat, amely sokáig a legjobb szereplésnek számított. 1988-ban kis híján kiesett az Előre Spartacus, de ennél történt egy jóval lényegesebb dolog (a bentmaradást egy 2–0-s debreceni győzelemmel sikerült kiharcolni), hiszen a Csank János vezette gárda Szolnokon 4 000 csabai szurkoló előtt Csernus (60. p.), Gruborovics (69. p.) és Csató (80. p.) góljaival 3:2-re legyőzte a Bp. Honvédot, elnyerve a Magyar Népköztársaság Kupát. A KEK-sorozatban túljutott a csapat a norvég Brynén (3-0, 1-2), a következő fordulóban viszont a kinti 2:0-s vereség után itthon csak 1:0-ra nyertek a "lilák" (Ottlakán büntetőt hibázott a 90-ik percben ) a Sakariaspor ellen, így a törökök mentek tovább. Az MNK-győztes Békéscsabai Előre névsora: Miklya Zoltán, Bánfi János, Gruborovics Tibor, Horváth László, Ottlakán Mihály, Fabulya György, Szenti Zoltán, Csató Sándor, Mracskó Mihály, Kanál Zoltán, Árky Lajos, Belvon Attila, Csanálosi Miklós, Szekeres József, Csernus István, Zahorán Zoltán, Gulyás István, Baji Tamás, Pásztor József, Kasik Zsolt. Edző: Csank János A remek eredmény után mélyrepülésbe kezdett a gárda, amely odáig tartott, hogy ki is esett az első osztályból 1991-ben, ekkor került a csapat élére a későbbi sikerkovács, a volt csabai gólkirály, Pásztor József. 1990 utáni helyzet A rendszerváltás nem kímélte a klubot sem, 1991-ben összeomlott az Előre Spartacus. Így még az év januárjában megalakult a Békéscsabai Előre FC. Az őszi jó szereplés után tavasszal mindössze egy győzelmet ért el a csapat, kiesett az NB II-be. Ekkor nevezték ki a gárda élére a későbbi sikerkovácsot, Pásztor Józsefet. A másodosztályt a kezdeti bizonytalanság után magabiztosan nyerte a gárda, az 1992/93-as szezonban pedig újoncként 5. hely a bajnokságban és kupaelődöntő a Haladás ellen (0–3, 3–1), majd az 1993–1994-es menetelés következett. Nagyon sok egykori szurkoló, néző a mai napig emlegeti ezt az évadot, mint a majdnem megvalósult csoda időszakát. A csapat szinte a teljes bajnoki évadban a tabella élén állva az utolsó három fordulóban bukta el az aranyérmet a Vác ellen. Egyes szurkolói és játékosok vélekedése szerint az MLSZ nem szerette volna bajnokként látni a csabai csapatot. A bronzérmet „lendületből” egy nagyszerű Intertotó Kupa-sorozat követte: csak az Odensetől kapott ki a gárda, térdre kényszerült a Rapid Wien (3–0), a Sion (7–2) és a Dynamo Dresden (3–2) is. Az utolsó kettő ráadásul hazai pályán. Az UEFA-kupában nagy nehezen sikerült továbbjutni a Vardar Skopjével szemben (1–1, 1–0), majd jön az orosz rémálom (1–6 és 1–0 a Kamisin ellen). A bajnokságban is elindult a klub lefelé, az 1995-ös 5. hely után 1996-ban már osztályozó (0–0 és 5–0 a Kaposvár ellen). Ebben és a következő évben is egy csapatnyi játékos jött-ment. 1997-ben még sikerült a bennmaradás, 1998-ban viszont már nem. Az új idényt új névvel kezdte a gárda: Előre FC Békéscsaba. A célként kitűzött feljutás nem jött össze, azonban tavasszal a kiesés szele is megérintette a csapatot. 2000 őszén hasonló volt a helyzet, ekkor a kiskőrösi ki-ki meccsen (1–2) sikerült a bentmaradás. A 2001/02-es szezont nagy lendülettel kezdte a csapat, ami a bajnokság végéig is kitartott, így sikerült visszajutni az NB I-be. A mozgalmas 2000-es évek A 2002-ben a feljutott Előre háza táján látszólag rendben mentek a dolgok, viszonylagosan jónak mondható volt a játékoskeret is, és a szurkolók is szép számmal látogatták a meccseket. Mégis, az ősz rémálomszerűen indult, és csak a remek tavaszi menetelésnek (a tavaszi tabellán második lettek a csabaiak a ZTE mögött), valamint az időközben sikeres edzőváltásnak (Supka Attila váltotta Garamvölgyi Lajost) köszönhető, hogy bent maradt az egyesület. Szerencséje is volt a csapatnak, mert a Kispest és a Dunaferr jelentősen meggyengült év közben, így e két gárdát sikerült megelőzni a kiesésért folytatott nagy csatában. A következő évadot kicsit megerősödve kezdték a „lilák”, jobban is indult, mint az előző, de itt a végére fogyott el a lendület. Csak osztályozón sikerült megőrizni az első osztályú tagságot a fővárosi REAC ellen. Ezek után a 2004-ben induló bajnokságban fény derült a klub nem túl rózsás anyagi helyzetére. Előre Fc Kft. kizárólagos tulajdonosai: Békéscsaba Labdarúgásáért Alapítvány (Ursz József képviseletében), Borbély Ferenc, Hungária Nyomda Rt., Óré András, többszöri tárgyalás után eladta a klubot Darko Canadic bosnyák „vállalkozónak”. Az „alvilági” kapcsolatokkal is rendelkező üzletember minden valószínűség szerint a legnagyobb ígérethalmazt produkálva Magyarországon cserben hagyta a csapatot – ami teljesen széthullott; fuldokolva az adósságban és rengeteg jogtalanul levont ponttal sújtva várta az MLSZ – MLL jogilag kifogásolt, hibás döntésének helyesbítését. Nem fogadta el a tulajdonos az Előre Fc Kft. NB III-ba való besorolását, mivel az egyesület 44 millió forint adóhátralékot halmozott fel. Ezen a nyáron tehát vészhelyzet alakult ki a békéscsabai labdarúgásban, az NB I-ből kiesett gárda nem kapott rajtengedélyt az NB II bajnoki osztályban. Közben a város felbontotta a teljes objektum (pályák, öltözők, irodák) használatára megkötött szerződést az Előre Fc Kft.-vel, így fennállt a veszély, hogy a város fociszerető lakossága labdarúgás nélkül marad. A kialakult helyzetben az NB III-as indulási joggal rendelkező Jamina SE és Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata összefogásával megalakult a Békéscsaba 1912 Előre SE, amely a szerzett jogának megfelelően a harmadosztályú bajnokság Alföld Csoportjába nyert besorolást a 2005/2006 bajnoki idényre. Az új alapokra helyeződött békéscsabai labdarúgás zászlóshajója lett az új egyesület, amely szoros együttműködésre törekszik a megyeszékhely másik csapatával, a Megyei I. osztályú Erzsébethely SE-vel, és az Utánpótlásnevelő FC-vel. A Békéscsaba 1912 Előre a békéscsabai labdarúgás tradicionális lila-fehér színeit viseli. Rögtön az első évben a csapat megnyerte az Alföld-csoportot, jogot szerezve a másodosztályú tagságra. Itt a Keleti-csoportba kapott besorolást, abba a csoportba, ami jelentősen megerősödött, elég csak a Nyíregyháza és Ferencváros csapataira gondolni. A tragikus őszi szereplést követően edzőt váltott a gárda, hazahívva a volt csabai Csató Sándort. A tavasz már jobban sikerült, de ez sem volt elegendő a másodosztályú tagság meghosszabbításához. Így, köszönhetően az MLSZ-nek is, ami mindent elkövetett, hogy ne maradhasson bent az egyesület, kiesett az NB II-ből. Így a 2007/2008-as szezont ismét a harmadik vonalban kezdte a gárda, döntően saját nevelésű fiatal játékosokkal, kiegészülve néhány igazolással. A cél még ebben az évadban visszakerülni a második vonalba, ami teljesült is a Szarvas-Kiss edzőpárossal. A 2008–2009-es idényben ősszel nagy lendülettel kezdett az Előre, a másodosztályban újoncként a 6. helyig jutottak ősszel, emlékezetes csatát vívva a Fradival, majd a tavaszi mélyrepülés miatt edzőt váltott a csapat, a korábbi sikeres csabai és újpesti játékost, Belvon Attilát nevezték ki a lila-fehér csapat vezetőjévé. A célként megfogalmazott bennmaradás már a záróforduló előtt eldőlt, a 12. helyen zártak az Előrés focisták. Így a 2009–2010-es bajnoki évadot is Belvon vezetésével kezdte a csapat az egyezkedéseknek megfelelően. Az eredmények azonban elmaradtak a várttól, a kiesés szele is megérintette a csapatot, ezért 2010 áprilisában ismét a korábbi tréner, Pásztor József vette át a csapatot. Vezetésével a gárda a 13., bennmaradást érő helyen végzett, 1 ponttal megelőzve a kieső Ceglédet. Az új, sorrendben 5. Pásztor-időszak egyre jobb eredményeket hozott. A bennmaradás kiharcolása után a következő évben már a 6. helyen fordult az Előre, majd a 2011/12-es bajnokságban a bajnoki aranyéremért végig harcban állva a harmadik lettek, ami egyértelműen túlteljesítette a szezon kezdetén megfogalmazott elvárásokat, hiszen anyagilag csak a 6-8. helyen állt az Előre az NB II. Keleti Csoportjában, illetve egyébként sem volt tervbe véve a feljutás. A 2012-től induló új kor, az Előre Zrt. létrehozása A 100. évfordulóhoz közelítve a tulajdonos Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata úgy látta, hogy a rendelkezésre álló anyagi és szervezeti struktúrából kihozta a maximumot. A továbbfejlődés érdekében ezért külső támogatót keresett, amely a békési székhelyű Békés-Drén Kft. lett. A kft. és a város 70–30% tulajdonosi részaránnyal létrehozta 2012 júniusában a Békéscsaba 1912 Előre Futball Zrt.-t. Ezzel párhuzamosan bejelentették, hogy a csapat élére a Békéscsabán már többször bizonyított régi-új edzőt, Dajka Lászlót nevezik ki, Pásztor József szakmai segítőként marad. Dajka sok új igazolást hozott, a csapat a 2012/13-as bajnoki évad őszi felében még a tabella élén állt az NB II. Keleti Csoportjában, szoros versenyben az üldözők előtt. A téli alapozás nem sikerült igazán jól, valamint egyre inkább látszódott, hogy jó néhány újonnan igazolt játékos nem hozza az elvárt szintet, főleg a légiósok esetén nyelvi problémák is akadtak. Ezt követően a tavasz közepén 4 mérkőzésen csak 1 pontot szereztek a lilák (mindkét közvetlen üldöző riválisuk ellen kikaptak), felerősödtek a kritikai hangok. Dajka László összeveszett a szurkolók egy részével, akik kritizálták az új igazolásokat és a sok légióst a pályán, feszültté vált a légkör a csapat körül. Ebben a helyzetben 2013. április 2-án Dajka közös megegyezéssel szerződést bontott a klubbal és Pásztor József vette át a csapat irányítását, akihez csatlakozott Felcsútról az egykori Vasas-játékos Komjáti András is. A csapat Pásztor véleménye szerint nem túl jól játszva ismételten a bronzérmes helyen végzett a 16 csapatos másodosztályban. A bronzérem feljutást sajnos nem eredményezett. A szezon felénél Komjáti váltotta Pásztort, úgy hogy utóbbi a klub kötelékében maradt, mint szakmai elnök. A 2013–2014-es szezonra összevont 16 csapatos másodosztályú bajnokságában pedig a hatodik helyen végzett a csapat. Komjáti András a bajnokság vége előtt bejelentette távozását, illetve nyilvánosságra került Zoran Spisljak érkezése a vezetőedzői posztra. A 2014–15-ös szezonra kitűzött cél pedig az NB I-es szereplés kiharcolása, illetve egy olyan csapat építése, amely a legmagasabb osztályban képes maradni. A szezon végére ez teljesült is, az Előre második helyezett lett a Vasas SC mögött, ezzel jogot szerezve a legmagasabb osztályban való szereplésre. Az őszi szezon gyengére sikeredett, a csapat az NB I utolsó helyén állt. A bajnokság tavaszi szakaszában néhol bravúrokat bemutatva, szorgosan gyűjtögette a pontokat az Előre (bejutottak a Magyar Kupa elődöntőjébe is), azonban hiába a rutinos egykori válogatott játékosok (Vaskó Tamás, Laczkó Zsolt, Vukasin Poleksic), a csapat végül kiesett az idény végén. Sportsikerek A klub az 1960-as évek második felétől folyamatosan fejlődött, ez kisebb-nagyobb hullámvölgyekkel kitartott egészen a rendszerváltásig, onnantól – mivel eltűnt a szilárd állami, önkormányzati háttér – már jóval mozgalmasabb évek következtek. Kronológia: 1968 : Az Előre feljutott a második vonalba, megelőzve a Szolnoki Spartacust 1970 : Összeolvadt számtalan kis egyesület, belőlük létrehozva a Békéscsabai Előre Spartacust 1974 : A csapat kiharcolta az NB I -es indulási jogot 1988 : A klub eddigi legnagyobb sikere, megnyerte a Magyar Népköztársaság Kupát, a mai magyar labdarúgókupa elődjét. Utána a KEK-sorozatban 2 kört élt meg a csabai gárda. 1993/94 : A mai napig legjobb eredményt, a bajnokságban a 3. helyet érte el a csapat, ami feljogosította az Intertotó-kupában az indulásra, ami olyan jól sikerült, hogy továbbjutott az UEFA-kupa küzdelmeibe. Itt 2 kört tudott sikeresen teljesíteni. Híres játékosok * a félkövérrel írt játékosok rendelkeznek felnőtt válogatottsággal. Híres szakvezetők Pataki Tamás Mészöly Kálmán Csank János Pásztor József Dajka László Supka Attila Játékoskeret Utolsó módosítás: 2015. június 26. Jelenlegi keret 2016. február 13-i állapot szerint. * a félkövérrel írt játékosok rendelkeznek felnőtt válogatottsággal. Címerek Az egyesület 1912 óta íródó történelme alatt már több címer volt hivatalos, közös volt mindegyikben, hogy a vezérmotívum végig a lila és a fehér szín volt. A rendszerváltás után egyre inkább előtérbe került Békéscsaba mint város logója, címere is. Stadion Az Előrének a hagyományos otthona Békéscsaba VI. kerületében, a keleti városrészben, a Kórház utcában, a körgáttól nem messze található egy elég mély fekvésű területen. A klubnak több helyen is volt régebben pályája, az első a Csányi utcában, majd Kórház utca, Kazinczy utca, aztán ismét Kórház utca. Jelenlegi állapotában nem számít modern létesítménynek, hiszen 1974 óta gyakorlatilag nem végeztek rajta semmilyen felújítást, csak az 1990-es végén erősítették meg a tartóoszlopokat és esztétikai burkolatot kaptak a betonlelátók. 2004-re készült el a villanyvilágítás a 4 darab 47 méter magas kandaláberrel (avatómeccs: Békéscsaba - Haladás 2:0), illetve lefestették a székeket és pár helyen a vakolatot. Bár a stadion jelen állapotában is elöregedett, de felújítása még várat magára. 2001-ben a stadionrekonstrukciós programban a 3. csoportba kapott besorolást az aréna, de sajnos csak a tervekig jutottak el, pénz már nem maradt a tényleges munkákra. Egyedül a "Fű 2" edzőpálya rekonstrukciója valósult meg, ami modern, mai követelményeknek megfelelő műfüves borítást kapott. 2005 őszétől 2006 tavaszáig zajlott egy nagyobb munka, mikor is a futballpálya körüli atlétikapályát felszámolták, kicsit megnövelve szélességében a játékteret, a maradék részt füvesítették. A régi, magas kerítéseket váltotta egy kb. 120 cm magasságú rácsozat. A füvet kicserélték, így jó állapotú lett a centerpálya. 2007 novemberében kezdődött el a város felőli oldalon egy új keresztlelátó építése 500 férőhellyel, ami tervek szerint 2008 áprilisára készül el. Jelenlegi állapotában kb. 6 500 embert képes befogadni, ebből körülbelül 3000 külön háttámlás ülőhely, 2500 pados fedett ülőhely, a fennmaradó fedetlen állóhely. Egészen 2014-ig a kapacitása jelentősen nagyobb, mintegy 13 000 fő, amíg az állóhelyeket és a padrészeket fel nem számolták. Teljes teltház utoljára 2002 őszén volt, mikor is az FTC elleni mérkőzésre 16 000-en váltottak jegyet az akkori klubvezetés elmondása alapján. Megközelíteni nem túlzottan nehéz, a város vasúti pályaudvaráról egyenesen kell elindulni az Andrássy úton, majd a főtérre érkezvén balra fordulni, és az Evangélikus nagytemplomnál jobbra, innen egyenesen visz az út a stadionig. Az autóval érkezők (Budapest, Debrecen, Szeged) irányból a békési elágazásnál kell jobbra tartani, majd az előbb említett templomnál balra fordulni. Gyula-Doboz felől a kórház előtt kell jobbra fordulni és onnan már csak pár száz méter Helyi közlekedéssel legegyszerűbben a 14, 14-A buszokkal (Patyolat-megálló) lehet elérni a pályát, de számos járat áll meg igen közel a sporttelephez. Az 1A és 3-as buszokról a „Malom térnél” kell leszállni, majd 5 perc séta, míg a 8, 8A, 9, 19, 20-as buszokról a „Kórház” megállónál kell leszállni, onnan pár perc gyalog. Szurkolók A Békéscsabai Előrének hagyományosan nagy és hűséges szurkolótábora volt. A mai magyar labdarúgás helyzete ellenére is a csapatnak sokáig lelkes, nagyszámú rajongótábora volt, akik mindenhová elkísérték a csapatot. A 2000-es évek legvégétől a sorozatos rossz szereplés miatt a nézőszám jelentősen visszaesett, csak a nagyobb derbiken volt számottevő. Egy kis történelem A szocializmus alatt értelemszerűen nem működtek szervezett szurkolói csoportok a Viharsarok fővárosában, ahogy az ország más részein sem. Békéscsaba azonban mindig is az egyik olyan pontja volt az országnak, ahol az emberek nagyon szerették a futballt, és a város méreteihez képest Magyarországon arányaiban igen sokan jártak ki a mérkőzésekre. Már a két világháború között sem voltak ritkák a 4-5000-es létszámok, ami csak tovább emelkedett 1945 után. Amikor a csapat feljutott az NB I-be, akkor például 5000 „lila” kísérte el kedvenceit a 250 km-re fekvő Szentendrére. Az első bajnoki évadban az akkor 60 000-es lakosságszámú Békéscsabán 14 500 volt az átlagnézőszám, ami az országban igen magas értéknek számított. A nagy nézőszámok nagyon sokáig megmaradtak, az 1993/94-es szezonban például csak a Ferencváros stadionját látogatták többen a Kórház utcainál. Még a 2000-es évek elején is elfogadható létszámok voltak, a 2002-es telt ház azonban már nem valószínű, hogy egyhamar újra elő fog fordulni. A mai napig ez az egyik olyan létszám, ami az ezredforduló óta az egyik legmagasabb volt magyar bajnokságban. A csapat szereplése 1997 óta finoman szólva is gyenge, tehát ez rányomta a bélyeget a szurkoló életre is. Manapság az NB II-ben stabilan 600-800 ember jár ki, idegenbe pedig mindenhová kíséri a csapatot pár ember. A szervezett szurkolói csoportok megjelenését 1992-re tehetjük Békéscsabán, ami elég korai volt a hazai viszonyok közepette. Ez még a másodosztályban történt. A csoportok, idősorrendben: Violet Fanatics Az első kezdeményezés. A zászló 1992 tavaszán debütált a másodosztályban. Három évvel később már Football Crew volt a név, majd "beolvadt" a Violet Side-ba. Viola Settore 1993-ban került ki először a kerítésre a drapéria. A társaság Békéscsaba egyik külső kerületéből, Mezőmegyerről verbuválódott. A nagy sikerek idején minden stadionban látható volt zászlójuk, így akkor mindenki velük azonosította tábort. Létszámuk a legjobb időkben is legfeljebb 15 fő volt. Néha manapság is kiteszik transzparensüket nosztalgiából. Viola Zone Ez a zászló is 1993-ban jelent meg először. A név onnan vált ismertté, hogy egy drapéria Újpesten (1994), egy pedig Kispesten (1996 kupameccsen) cserélt gazdát. Utóbbi év második felétől a társaság főleg kézilabdameccseken tűnt fel, sokszor idegenben is. Viharsarki Viola Terror A csapat 1993-tól futott ezen a néven, bár a drapi csak két évvel később készült el. Ők próbáltak keményebb vonalat hozni, ami nem igazán sikerült nekik, hiszen csak 15-17 évesek voltak. Néhányszor összetűzésbe kerültek más táborokkal, illetve a rendőrséggel is. Idővel létszámuk is megfogyatkozott. Violet Side Kezdetben Mesecsoportként indult a társaság, Hókuszpók arcképével ellátott karszalagot hordtak és ez a fej díszelgett a zászlón is. Sokszor komolytalankodtak, de egy idő elteltével már komolyabban vették a szurkolást. Viola Devils 1996-ban alakult a fiatalokat tömörítő társaság. Régebben még röplabda-meccseken tűntek fel és elkövettek néhány látványt is. A tagok közül a mai napig sokan járnak meccsre, így tagjai az egyesült csoportnak is. Csoportok Békéscsabán a jelen pillanatban két szervezett szurkolói csoport működik, az alábbiakban ezek kerülnek bemutatásra. Fontos azonban kiemelni, hogy van elég sok olyan ember is, aki bár nem tagja egyik csoportnak sem, mégis a táborhoz tartozónak érzi magát és rendszeresen buzdítja a „lilákat” itthon, úgy mint idegenben is. Stormcorner Az előbb említett csoportocskák maradék emberei gyűltek össze 1997 végén, hogy ezentúl egy csoportként működjenek tovább. Mivel a többség már jól ismerte egymást, így nem volt nehéz zöld ágra vergődni. A név kiválasztásakor fontos volt, hogy egyedi legyen, az „ultra” és a „viola” szavak mellőzésével. Így lett a csoport neve Stormcorner, ami mind a mai napig létező és aktív alakulat. A mag, mint szinte mindenhol, egy baráti társaság. A tagok átlagos életkora 25-32 év közé tehető, létszámuk a sikertelenségek, bajok közepette megcsappant, de aki maradt, azt már valószínűleg semmi sem tántorítja el a lelátók világától. A politikai beállítottság jobboldali, de ez nem mindig kerül előtérbe. Szurkolási stílusban nem jellemzi a csoportot semmi idegen dolog utánzása, döntően hűek maradnak magunkhoz, sokszor spontán történnek a dolgok. Bad Boys Békéscsaba A Bad Boys nem olyan régi alakulat, 2002. április 20-án debütált egy hazai, Diósgyőr elleni mérkőzésen a másodosztályban. Kezdetben egy 6 fős baráti társaság alkotta a csoportot, amely a későbbiekben folyamatosan bővült, köszönhetően az első osztályú szereplésnek. Ebben az időszakban mintegy 30 fizető tagot számlált a tagság, amely kézilabda illetve labdarúgómeccseken egyaránt jelen volt és van. A BB alapításának idején talán az ország egyik legfiatalabb csoportja volt, és mivel idegenbe is rendszeresen eljártak, hát értelemszerűen előfordultak összetűzések más táborokkal, amiből nem mindig jöttek ki jól a fiúk. Azonban ez javukra vált, a nem oda valók kihullottak, és aki maradt, az tényleg igazi fanatikus. Az átlagéletkoruk még most is csak 20 év körül van, és ez pozitívum a jövőre nézve. Egyre inkább részt vesznek a látványelemek gyártásában is. A két csoport kapcsolata teljesen jó, az „öregek” és „fiatalok” jól megértik egymást. Szurkolói élet A B-közép a kezdetektől az állóhely közepén tanyázott, ezen a téren nem is történt változás. Jelenleg ez a „C” szektort jelenti, annak is főleg az alsó részét. A korláttól felfelé a korosabb drukkerek szoktak állni, és természetesen ők is kiveszik a részüket a buzdításból. Jelenleg kb. olyan 100-200 ember szokott állni ezen a helyen, de ebből értelemszerűen nem mindenki tagja a tábornak. Volt ugyan néhány próbálkozás átköltözni valamelyik kanyarba, de ez nem vonzott sokakat, így abbamaradt. A stadion nyugati oldalán (a mostani vendégszektor mellett) elkezdődött az új lelátói rész építése, ha kész lesz, akkor esetleg majd még lehet e téren változás. Sokszor gondot jelent, hogy a kiemeltebb meccseken nagyon közel található egymáshoz a hazai, illetve a vendégtábor. Emiatt az évek során sokszor történtek kisebb incidensek, ám a nagy balhék már egy ideje elkerülik a Kórház utcát. A csabai tábor jó viszonyban volt az Újpest, Haladás, Videoton, Nyíregyháza és a Vasas szurkolóival, bár néhány kontaktust illetően megoszlottak a vélemények. Ezen kapcsolatok egy része leépült, másik része fönnmaradt. A Bad Boys jó viszonyt ápol az újpesti Fidelityvel, illetve pár Hali-drukker is járt már a Kórház utcában vizitálni. Jelenleg a magyar csoportok döntő részével semleges a kapcsolat. Az ellenfelek listáját a Debrecen, a Szeged-Hódmezővásárhely, a Ferencváros és a Diósgyőr jelenti. A debreceniekkel 1992-ben romlott meg a viszony, az azóta eltelt időkben már jó párszor találkozott egymással a két tábor, és az egymás iránt érzett utálat nem sokat változott. A szegedi-hódmezővásárhelyi táborral a csabaiak sokáig nem találkoztak, aztán ahogy jött fel a vásárhelyiek kézilabdacsapata, úgy lett felmelegítve ismét a korábbi viszony. Mára már lehiggadt az egykor parázs szembenállás, mivel a felek jobbnak látták a korábbi sérelmeken való felülemelkedést. A fradisták egészen más kategóriát jelentenek, míg a diósgyőriek iránt érzett antipátia Tornyi Barnabás pár megnyilvánulása, illetve néhány egyéb ok miatt ered. 2011-es U17-es labdarúgó-világbajnokság A 2011-es U17-es labdarúgó-világbajnokság a 14. ilyen jellegű torna volt. A világbajnokságon 1994. január 1. után született labdarúgók vehettek részt. A tornát Mexikóban, június 18. és július 10. között rendezték, 24 csapat részvételével. A világbajnokságot a házigazda mexikói csapat nyerte, amelynek ez volt a második U17-es világbajnoki győzelme. Először nyert U17-es világbajnokságot a rendező ország csapata. Helyszínek A világbajnokság mérkőzéseit az alábbi hét helyszínen rendezték: Eredmények Az időpontok helyi időben (UTC–5) értendők. Csoportkör A csoportok sorsolását 2011. május 17-én tartották Mexikóvárosban. A kalapokból minden csoportba egy-egy csapatot sorsoltak. A csoportkörben minden csapat játszott a másik három csapattal egy-egy mérkőzést, így összesen 6 mérkőzésre került sor mind a hat csoportban. A csoportokból az első két helyezett, és a négy legjobb harmadik helyezett jutott tovább. Minden csoportban az utolsó két mérkőzést azonos időpontban játszották. A csoportokban a következők szerint kellett a sorrendet meghatározni: több szerzett pont az összes mérkőzésen (egy győzelemért 3 pont, egy döntetlenért 1 pont jár, a vereségért nem jár pont) jobb gólkülönbség az összes mérkőzésen több lőtt gól az összes mérkőzésen Ha két vagy több csapat a fenti három kritérium alapján is azonos eredménnyel állt, akkor a következők szerint kellett meghatározni a sorrendet: több szerzett pont az azonosan álló csapatok között lejátszott mérkőzéseken jobb gólkülönbség az azonosan álló csapatok között lejátszott mérkőzéseken több lőtt gól az azonosan álló csapatok között lejátszott mérkőzéseken sorsolás C csoport A kanadai Quillan Roberts lett az első játékos, aki kapusként egy FIFA-tornán gólt szerzett. D csoport Új-Zéland és az Egyesült Államok azonos pontszámmal, azonos gólkülönbséggel és ugyanannyi szerzett góllal állt, az egymás ellen játszott mérkőzésük pedig döntetlen volt. Emiatt közöttük a sorrendet sorsolással határozták meg, amelynek eredményeképpen az Egyesült Államok lett a második, Új-Zéland pedig a harmadik helyezett. F csoport A mérkőzés eredetileg 2011. június 26-án 18:00-kor kezdődött, azonban a 25. percben 1–0-s dán vezetésnél, a rossz időjárási körülmények miatt félbeszakadt, és aznap már nem lehetett folytatni a találkozót. A dán gólt Viktor Fischer szerezte a 11. percben. A versenybizottság döntése szerint június 27-én 10:00-tól a teljes 90 percet le kellett játszani, a félbeszakadt mérkőzés 1–0-s eredményét törölték. Egyenes kieséses szakasz A versenyszabályzat értelmében a döntetlennel végződő találkozó után nem rendeztek hosszabbítást, hanem rögtön büntetőpárbaj következett. Gólszerzők Souleymane Coulibaly Samed Yeşil Ademilson Adryan Yassine Benzia Carlos Fierro Okan Aydın Connor Chapman (Üzbegisztán ellen) Kip Colvey (Japán ellen) Jong Kwang-Sok (Mexikó ellen) Végeredmény Az első négy helyezett utáni sorrend nem tekinthető hivatalosnak, mivel ezekért a helyekért nem játszottak mérkőzéseket. Ezért e helyezések meghatározásához az alábbiak lettek figyelembe véve: több szerzett pont (a 11-esekkel eldöntött találkozók a hosszabbítást követő eredménnyel, döntetlenként vannak feltüntetve) jobb gólkülönbség több szerzett gól A hazai csapat eltérő háttérszínnel kiemelve. Loeches Loeches település Spanyolországban, Madrid tartományban. Loeches Arganda del Rey, Velilla de San Antonio, Mejorada del Campo, San Fernando de Henares, Torres de la Alameda, Pozuelo del Rey és Campo Real községekkel határos. Lakosainak száma 8525 fő (2017). Népesség A település népessége az utóbbi években az alábbiak szerint változott: Északi háború (1655–60) Az északi háború (1655–60) Svédország 1655-60 között a dánok, lengyelek és oroszok ellen folytatott háborújának közismert neve. A svédek elleni kolícióhoz csatlakozott Hollandia, a dunai Habsburg Birodalom, a Krími Tatár Kánság, a zaporozsjei kozákok, és Brandenburg is. Utóbbi korábban szövetségese volt Svédországnak. Szorult helyzetében a svéd király 1657-ben az Erdélyi Fejedelemséget hívta segítségül, de az erdélyiek akciója hamar elbukott. A svédek Lengyelország elleni támadásában közrejátszott, hogy a velük régóta szövetségben álló és a Habsburg Birodalom pozícióját mindenképp gyengíteni kívánó franciák felbiztatták őket. A háborút „hivatalosan” a lengyel-svéd trónutódlás miatt vívták, X. Károly Gusztáv svéd király valójában gazdasági és politikai egyeduralomra tört a baltikumi térségben. (A király a háború lezárását már nem érte meg). A háború Lengyelországban azzal ért véget, hogy az 1657-es wehlaui szerződéssel a Porosz Hercegséget átadták a Brandenburgi Választófejedelemségnek, ami ezzel az északi háború igazi győztese lett. Előzmények Lengyelországra súlyos teherként nehezedett a Bohdan Hmelnickij révén kirobbantott kozák–lengyel háború 1648-ban. A kozákok és tatár szövetségeseik a következő majdnem hét évben sorra legyőzték a lengyel nemesi hadakat. Szövetségesüknek megnyerték Alekszej orosz cárt, aki 1654-ben hadat üzent a lengyel királynak, II. János Kázmérnak. Az oroszok elfoglalták és felégették Vilniust. Ezután a krími kán átállt János mellé, és feldúlta Ukrajnát, tehát a háború elég hullámzóan folyt. A háborút kihasználva Károly Gusztáv szövetkezett Brandenburggal. Okot az szolgáltatott erre, hogy János Kázmér igényt támasztott a svéd trónra. Valójában a svédek meg akarták kaparintani a balti-tengeri kikötőket és az ottani sóbányákat, valamint hűbéresükké akarták tenni a gazdag Porosz Hercegséget. Károly Lengyelország, Dánia, Oroszország, Norvégia és Németalföld összekapcsolásával hatalmas államalakulatot szeretett volna létrehozni, hogy biztosítsa a svéd egyeduralmat a Baltikumban. A háború Támadás és árulás A svéd hadsereg egyik előhada Arfuid Wittemberg vezetésével Brandenburgon át vonult Nagy-Lengyelország felé. Az ellene küldött helyi lengyel erők java részét – köztük sok nemest, mint Sobieski Jánost is – a király ígéreteivel maga mellé állította. Ezután Janusz Radziwiłł litván nagyhetman és unokatestvére, Bogusław herceg is átállt a svédekhez. A hetman abban bizakodott, hogy elnyeri a lengyel koronát, Bogusław herceg pedig örökös litván hercegséget akart létrehozni német mintára. A svéd–brandeburgi csapatok sorra bevették a városokat és várakat, a hozzájuk átállt nemesekkel csaták sorozatában mértek vereséget a királyra. Varsót puskalövés nélkül vették be, Krakkó előtt legyőzték János Kázmért, és októberben a város is megadta magát. A svéd király egészen a magyar határig hatolt (míg kelet felé csapatai megálltak a Hmelnickij által ellenőrzött területek határánál). Az orosz–kozák erők sem késlekedtek kihasználni a helyzetet, és nyomban kiterjesztették uralmukat Ukrajna és Fehéroroszország területére, valamint Kelet-Litvániára. Kázmér előbb a Szepességbe, majd Sziléziába menekült. II. Rákóczi György erdélyi fejedelem, aki apjához hasonlóan régóta pályázott a lengyel trónra, jelezte Károly Gusztávnak, hogy csatlakozna hozzá, míg a lengyelek egy része tőle kért segítséget a svédek ellen, a lengyel koronát ajánlva fel neki. Rákóczi részben azért döntött a svéd király mellett, mert mindketten protestánsok és a Habsburgok ellenfelei voltak. Károly Gusztáv kikiáltotta magát Lengyelország királyává, ezt azonban se Ausztria, se Oroszország, se az Oszmán Birodalom nem fogadta el, és felvették a kapcsolatokat II. János Kázmérral, hogy katonailag is támogassák. A török szultánt különösen az egyre szorosabb svéd–erdélyi kapcsolatok aggasztották, míg a svédeket az, hogy akár a Habsburgok, akár a törökök megtámadhatják őket Lengyelországban. Ezért szükségesnek tartották más hatalmak, mint Franciaország megnyerését. A porosz herceg várta a fejleményeket, hogy egy adott pillanatban a svédek vagy a lengyelek ellen fordulhasson. Fordulat a háború menetében Litvániában nagyon sokan továbbra is kitartottak János Kázmér mellett, és fellázadtak az áruló Radziwiłłek ellen. Jan Sapieha vezetésével megkötötték a tyszowcei konföderációt, amelynek csapataihoz tömegével szöktek át Radziwiłł seregéből. A svédeket és a hetmant beszorították Tykocinba. Az ostromban Janusz Radziwiłł meghalt, címét később Sapieha kapta meg. A megszálló svéd és brandenburgi erők nagy hadisarcot és adókat vetettek ki, öltek, erőszakoskodtak, fosztogatták a katolikus és ortodox templomokat. Ezek a tettek a kozákokat is a svédek ellen hangolták, noha hetmanjuk, Bohdan Hmelnickij aktívan kereste a szövetséget Svédországgal — olyannyira, hogy hajlandó lett volna az oroszokkal is szembefordulni, Ukrajnát pedig svéd uralom alá vetni. X. Károly Gusztáv rövidesen Poroszországba ment a herceggel tárgyalni arról, hogy a porosz várakat adja át a svédeknek. A poroszok egyelőre még haboztak. Terjengtek olyan hírek, hogy készek a svédek ellen fordulni, de egyre valószínűbbnek tűnt, hogy végül melléjük állnak. Lengyelországban egyre szélesedett a felkelés a svédek uralma ellen. János Kázmér fogadta az orosz cár követeit, akikkel megállapodott a háború megszakításáról és a két ország szövetségéről. Bár ezt ígéreték az osztrákok is, de halogatták, hogy hadat üzenjenek Svédországnak. Számos európai ország közvetítőként próbált fellépni, mert gazdasági érdekeiket érezték fenyegetve. Többségük a lengyelek mellett foglalt állást, Rákóczi azonban továbbra is a svédekhez közeledett, nem látva, hogy ezzel maga ellen fordítja a többi európai országot. 1655 télelőjén a német Burchard Müller generális irányította, mintegy 3-9000 fős svéd sereg lengyel segédcsapatokkal ostrom alá vette a Częstochowa melletti Jasna Góra-i pálos kolostort. A kolostorban őriztek egy csodatévő Szűz Mária-képet, az ún. Fekete Madonnát, akinek bal arcát cseh rablók valamikor a 15. században karddal megvágták. A lengyelek ezt a kegytárgyat mindenképpen meg akarták védeni. Augustyn Kordiecki atya vezetésével a kétszáz fős, mindenféle rendű és rangú lengyel (köztük egy magyar önkéntes) félretéve a különbségeket negyven napig védte a klastromot, és sikerült visszaverniük a svédeket. Az ellenség létszámának felét elvesztette, majd az éhség és a betegség tovább gyérítette őket. Már maga a kegyhely megtámadása felháborodást keltett az országban, de a győzelmet egyenesen jeladásnak tekintették. A hír futótűzként terjedt az országban. János Kázmér király felkerekedett Sziléziából, és Magyarországon át hazatért. A még lengyel kézben levő Lwówban szállt meg, ahol rengeteg nemes csatlakozott hozzá, majd rövidesen mellé álltak a lwówi, vörösoroszországi és podolei ukrán erők. Itt fogadta a király a tatár kán követét, aki százezer fős haderőt ígért támogatásul — részben a svéd terjeszkedést rossz szemmel néző, a svéd-erdélyi barátkozás miatt aggódó szultán parancsára. Az ígért haderőből kisebb csapatok már érkeztek is, de a háborúban összesen ha negyvenezer tatár vett részt — a többi később Erdélybe tört be. Várható volt a kozákság segítsége is. Elkezdték átcsoportosítani erőiket az orosz frontról és új hadakat állítottak fel. Több nemes visszapártolt a királyhoz, az ellenség lengyel csapatai napról napra fogytak. Sapieha Tykocin bevétele után teljes erejével délnek indult a király megsegítésére. Ukrajnából tömegével jöttek a tatárok és a kozákok. Az oroszok hadat üzentek Svédországnak. Bogusław herceg továbbra is a svéd király mellett kötelezte el magát, de kétszínű módon korábbi uralkodójával is felvette a kapcsolatot, hogy nála is bebiztosítsa helyzetét. A poroszok végül Svédország mellett döntöttek, a lengyelek pedig megtámadták Brandenburgot. Az orosz–svéd háború A lengyelekkel kötött egyezség után a cári sereg 1656-ban megtámadta Livóniát, ahol a várak és városok többségét bevették. A svédek annyira szorongatott helyzetbe kerültek, és elkerülhetetlennek látszott, hogy erősítést kell küldeni nekik Lengyelországból, ahol az év elején újra indultak a harcok. Rigát Alekszej vette ostrom alá júliusban, de a svéd védők kitartottak, és augusztusban egy kirohanással súlyos veszteségeket okoztak az oroszoknak. Röviddel ezután Litvániából megjött az erősítés, és a cár kénytelen volt megfutamodni. A lengyelek sikerei Az újjászerveződő lengyel hadak tatár segédcsapataikkal megkezdték az ország felszabadítását. A lakosság gerillaharcokkal nyugtalanította az ellenség erőit, kiűzve őket a falvakból és a kisebb városokból. A népfelkelés irányítását a király Stefan Czarnieckire bízta, aki Jasna Góra védelmében is részt vett. Czarniecki és Sapieha, valamint más lengyel hadvezérek több győzelmet arattak a svédek felett, és sikerült vereséget mérniük a bádeni őrgróf seregére is. Czarniecki legyőzte Károly Gusztávot, és a lengyel-litván-tatár sereg visszafoglalta Krakkót, majd Varsót is. A szövetséges krími tatárok ugyan kifosztottak néhány lengyel települést, de nem okoztak akkora károkat, mint Ukrajnában, ahová annak idején még a zaporozsjei kozákok hívták őket segítségül. Lengyelországban a visszaéléseknek elejét sikerült venni — egyrészt busás fizetséggel, másrészt azzal, hogy a tatárokat ráuszították a Porosz Hercegségre, amit kedvükre dúlhattak. Szeptember 7-én Gyulafehérváron II. Rákóczi György erdélyi fejedelem, Bohdan Hmelnickij kozák hetman, Havasalföld és Moldva lengyelellenes szövetséget kötött. Rákóczi úgy érezte, hogy ezzel közelebb jutott a Lengyel Királyság megszerzéséhez, de egyelőre senkinek nem volt szüksége rá és koalíciójára. A svéd-brandenburgi hadak a július 28-július 30. között vívott háromnapos varsói csatában vereséget mértek a király vezette főerőkre. A lengyelek kénytelenek voltak újból feladni a fővárost, és a Visztula mögé vonultak vissza. A Poroszországban harcoló lengyel-tatár hadak azonban Prostkennél óriási diadalt arattak a svédektől is támogatott poroszokon, és az egész hercegséget visszahódították, majd engedelmességre kényszerítették Bogusław herceget is. Károly Gusztáv nehéz helyzetbe került Varsó visszafoglalása és az orosz támadás után, ami felértékelte szemében az erdélyi-román-kozák koalíciót. Követei felajánlották Rákóczi Györgynek Kis-Lengyelország tartományt, és jóváhagyták ott egy új lengyel királyság alapítását. Ettől a fejedelem azt remélte, hogy kellő hátországa lesz egy törökellenes háborúhoz. Magyarországon is sokan bíztak abban, hogy Rákóczi az erdélyiek, a lengyelek, a svédek és a románok élén a török ellen fordul, és nemzeti királyságban egyesítheti az országot. Rákóczi hadjárata Rákóczi elbizakodottan túlértékelte korábbi külpolitikai sikereit és a koalíciót. Azonnal elindította a hadjáratot, pedig azt tanácsadói és családtagjai is végig ellenezték, rossz véget jósolva a vállalkozásnak. A porta sem adott engedélyt, ha csak török csapatokkal nem indul (a török szultán egyébként végig a lengyeleket támogatta). A beavatkozás más országokat is Erdély ellen fordított, hiszen a konfliktus nemcsak Lengyelország és Svédország ügye volt, főleg várható gazdasági hatásai miatt (a lengyelek mindig megfelelő konszonanciát tartottak az érintett államokkal). 1657. január 18-án II. Rákóczi György moldvai és havasalföldi csapatokkal kiegészített seregével átlépte Lengyelország határát, miközben kozák segédhadak is csatlakoztak hozzá. Podólián és Kis-Lengyelországon átvonulva a mostoha időjárás miatt fosztogatni kényszerült, amivel maga ellen fordította a helyi lakosságot. Április 7-én elfoglalta Krakkót, majd nyár elején találkoztak a svéd hadakkal és június 9-én minden ellenállás nélkül bevonultak Varsóba. Ezalatt a Jerzy Lubomirski vezette lengyelek a Vereckei-hágón át betörtek Észak-Erdélybe és elpusztították Ungvár, Munkács és Visk térségét. A varsói bevonulás után X. Károly Gusztáv rögvest hazaindult az országát ért dán támadás miatt, és magára hagyta Rákóczit lengyelföldön. A fejedelem még mindig bizakodott, és tovább ment északnak. Azonban a wehlaui szerződésben Brandenburg és Poroszország kiegyezett a lengyel királlyal, és Svédország ellen fordultak. Rákóczit a román-kozák csapatok cserbenhagyták, de még mindig nem adta fel, tovább haladt, azonban júliusban megadta magát Czarny Ostrównál Stefan Czarniecki előtt. Tovább súlyosbította még veresége előtt a helyzetét, hogy a porosz és brandenburgi hadak mellett már osztrák, cseh, magyar és német csapatok is megjelentek az országban, akikkel szemben kicsiny serege nem vehette fel a harcot. Rákóczi óriási hadisarc ellenében fegyvernyugvást vásárolt, majd 5-6 ezer főre apadt seregével a határ felé közeledett, amikor Kamieniecnél belefutottak a várakozó 60 ezer fős krími sereg karjaiba, akiket a szultán küldött Rákóczi ellen. Rákóczi a seregét Kemény Jánosra bízta, és ő maga csekély kíséret élén hazament. A tatároknak csupán három napig bírtak ellenállni, akik a sereget fogságba ejtve a Krímbe hurcolták, ahonnan jelentős részük nem is került többé haza. Rákóczi felelőtlensége és önelégültsége hamarosan egy hatalmas török-tatár áradatot zúdított Erdélyre. Habsburg támogatás Habár III. Ferdinánd támogatást ígért János Kázmérnak, közvetlenül nem avatkozott be a harcokba. Miután 1657. április 2-án elhunyt, utóda, Lipót aktívabban lépett fel, osztrák, cseh és magyar csapatokat küldött a lengyel király támogatására, aki a rokona volt. A támogatás stratégiai okokkal magyarázható, de nagy szerepe volt a vallási szolidaritásnak is: a protestáns svéd–brandenburgi–erdélyi szövetséggel szemben egy katolikus Habsburg–lengyel szövetség állt fel. Dán beavatkozás A svédekre állandóan féltékeny Dánia, Norvégiával együtt szövetkezett Lengyel–Litván Unióval és a Brandenburgi Választófejedelemséggel, és hadat üzentek X. Károly Gusztávnak. A dánok dél-svédországi birtokaikról törtek be, amivel elvonták Károly Gusztávot a lengyel hadszíntérről. A svédek 1648-ban szerzett németországi területükről, Svéd-Pomerániából benyomultak Schleswig-Holstein hercegségbe, majd onnan Dániába, és csakhamar az egész Jüt-félszigetet (Jyllandot) uralmuk alá hajtották. Az 1657–58-as tél folyamán a tenger vize befagyott, és a jégen átkelve a svéd hadak megszállták Fyn szigetét, ezzel már közvetlenül fenyegetve Koppenhágát. Északon a dán–norvég csapatokkal szemben is jelentős sikereket könyvelhettek el. III. Frigyes dán király el kívánván kerülni a megalázó vereséget, gyorsan békét kötött, nehogy még a fővárosát is elveszítse. A roskildei békeszerződésben (1658) svéd uralom alá helyezték Skånet, Hallandot, Blekingét és a norvégiai Trondheimet. X. Károly Gusztáv azonban nem elégedett meg mindezzel, mert szerette volna Dániát saját királyságához csatolni. Addigra a svédeket már kiszorították Lengyelország–Litvánia teljes területéről. 1658-ban az oroszoknak egy Livónia ellen intézett újabb támadása sem járt sikerrel. Ez után II. János Kázmér lengyel király ezután maga újította fel az orosz cár ellen vívott háborút, főleg miután Bohdan Hmelnickij, aki a kozákokat a svéd király keze alá adta, elhalálozott (1657). Az Ukrajna és a zaporozsjei kozákok között, 1648 óta tartó konfliktus rendezésére a lengyelek létrehozták a hadziaci uniót, amely az eddig duális állam helyett, egy három tagból álló, lengyel–litván–rutén föderációt jelentett. A kozákok visszautasították az egyesülést, és ismét visszaálltak az oroszok mellé, ami egy 1667-ig tartó háborút eredményezett. Holland beavatkozás Öt hónappal a roskildei béke után a svédek másodszor is megtámadták Dániát. Az ország nagy részét sikerült elfoglalniuk, és a norvégokat is térdre kényszerítették. Ekkor Németalföld is belépett a háborúba, és 1659 februárjában a dán–holland flotta megvédte a svédektől ostromolt Koppenhágát. Az ősz folyamán az osztrák–lengyel–brandenburgi erők bevonultak Dániába és elüldözték onnan a megszálló svéd seregeket. A háború Nyborgnál érte el tetőpontját, ahol a szövetséges csapatok november 24-én nagy győzelmet arattak a svédek felett. A Svédország elleni egyre kiterjedt koalíció politikai válságot idézett elő az országban, emiatt Károly Gusztáv országgyűlést kellett, hogy összehívjon. A király a háború folytatását helyezte kilátásba. Fő ellenfelének továbbra is III. Frigyes dán királyt tartotta, ezért egy újabb, Norvégia ellen indítandó támadás elindítását tervezte, amelyhez szövetségesét, Franciaországot is segítségül akarta hívni. A svéd király azonban 1660. február 13-án meghalt, ez a háború végét is jelentette. A háború vége A svédek először Dániával zárták le a háborút a koppenhágai békeszerződésben, 1660. május 27-én, amely meghagyta a svédeknek Skånet, Hallandot és Blekingét, míg dán kézben maradt Trøndelag tartomány (Trondheim és környéke), valamint Bornholm szigete. Lengyelország és Brandenburg az olivai békében (1660. május 3-án) zárta le a svéd háborút. A brandenburgi választófejedelem megkapta a Porosz Hercegséget, az altmarki békében megszabott, a korábbi svéd-lengyel területi viszony – a balti kikötők kivételével – érintetlen maradt, végül II. János Kázmér lemondott a svéd trónra támasztott igényéről. Legvégül az oroszokkal született béke Kardisban, melynek értelmében Svédország megtarthatta Livóniát. A háború igazi győztese Brandenburg lett, aki megkapta Poroszországot, amely a legjobban szenvedte meg a háború pusztításait. A békeszerződés területi rendelkezéseivel mind Dánia, mind Brandenburg továbbra is elégedetlen volt. A dán–svéd, valamint a svéd–brandenburgi hatalmi ellentét fennmaradt. Egy évtizeddel később, 1672-ben, amikor Franciaország megindította a Hollandia elleni háborút, és ebbe 1674-ben – Brandenburg–Poroszország lekötése céljából – bevonta Svédországot is, ezek az ellentétek újabb északi háborút robbantottak ki, amely 1679-ig tartott. Érdekességek A Jasna Góra-i győzelem után 1656-ban II. János Kázmér a częstochowai Fekete Madonnát Lengyelország patrónusává választotta, aki azóta az ország függetlenségének jelképe. A képet még számos alkalommal védték meg a lengyelek, többek közt még egyszer a svédektől 1656-ban, majd a Nagy északi háború során is. Az eseményeket Henryk Sienkiewicz Özönvíz című regényében örökítette meg. Fromont Fromont település Franciaországban, Seine-et-Marne megyében. Lakosainak száma 226 fő (2015). Fromont Rumont, Desmonts, Orville, Amponville, Boulancourt, Burcy és Guercheville községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Chalileo megye Chalileo egy megye Argentína középső részén, La Pampa tartományban. Székhelye Santa Isabel. Népesség A megye népessége a közelmúltban a következőképpen változott: Silpa Bhirasri Silpa Bhirasri (thaiul: ����� �������) (Firenze, 1892. szeptember 15. – Bangkok, 1962 . május 14.) olasz születésű szobrász. Olasz neve Corrado Feroci. Élete 1907–1917 között Firenzében művészetet tanult a Királyi Művészeti Akadémián, 1914-től 1923-ig a Szépművészeti Akadémia professzora. 1923-ban VI. Ráma kérte az olasz királyt, hogy biztosítsa Corrado Ferocit, hogy tanítson Thaiföldön nyugati szobrászatot. 1933-ban megalapította Művészeti Iskoláját. Tanított művészetet, művészettörténetet, a művészet stílustant, esztétikát, műkritikát stb. Thaiföldön a modern művészet apjának tartják, alapítója az 1943-ban felavatott Silpakorn Universitynek, a Szépművészeti Egyetemnek, ahol a művészeti tanszéken festészetet és szobrászatot tanítottak. 1943–1962 között az egyetem igazgatója volt. 1944-ben megváltoztatta nevét, felvette a thaiföldi állampolgárságot, nehogy a megszálló japán hadsereg mint külföldi állampolgárt kémkedés gyanújával letartóztassa. 1949-ben megszervezte az első Nemzeti Művészeti Kiállítást, amely a thaiföldi művészek legnagyobb seregszemléjévé nőtte ki magát. A második világháborút követően többször is hazalátogatott; 1949-ben elvált feleségétől, 1959-ben Thaiföldön új házasságot kötött. 1962-ben Thaiföldön súlyos betegségben halt meg. Művei Bangkok legismertebb emlékművei közül soknak a tervezője: Monument szoborcsoport a demokrácia emlékműve (1938–1940) a herceg őfelsége Mahidol, VI. Ráma király VII. Ráma király szobrok a Siriraj Hospital-ban a His Majesty Kórház homlokzati dísze a három királyi emlékmű: a I. (Nagy) Ráma király (1929–1932) VI. Ráma király (1941) Nagy Tak Sin király (1950–1951). Írásai Sok cikket és könyvet írt a nyugati és a thai művészet összehasonlításáról. 1943 : A művészet elmélete 1944 : A szín elmélete 1953 : Kultúra és művészet 1956 : Art 1959 : Kortárs művészetek Thaiföldön Sikerei, díjai Thaiföld modern művészetére nagy hatással volt, az oktatás területén kifejtett módszertanának hatására diákjai tisztelték, a rajongásig szerették. A művészet, a szeretet, a szenvedély területén elért oktató szerepe jelentős volt, ami egyéni alkotó munkájában is visszatükröződött. 1992-ben 100. születésnapja centenáriumán megemlékező bélyeget bocsátottak ki. Születésnapja, szeptember 15-e Thaiföldön a művészet emléknapja. Egyik kedvenc diákja, Sanan Silakorn szobort faragott emlékére. Bohus Richárd Bohus Richárd (Békéscsaba, 1993. április 9. –) világbajnoki bronzérmes és Európa-bajnoki ezüstérmes magyar úszó. Sportpályafutása A 2010-es Európa-bajnokságon 50 méter háton 26., 100 méter háton 37. volt. 2011-ben 50 m háton bronzérmes volt az ifjúsági Eb-n. A rövid pályás magyar bajnokságon 50 m háton aranyérmes lett. A rövid pályás Eb-n 50 m háton 19. volt. 2012-ben magyar bajnokságot nyert 50 m háton. 100 méteren második lett. A 2012-es Eb-n 100 m háton nyolcadik lett. Egyúttal teljesítette az olimpiai kvalifikációs A-szintet. 50 m háton két országos csúcsot úszott. Teljesítménye hármas holtversenyben a bronzéremhez volt elég. A 2012-es londoni olimpián 100 méter háton a 22. helyen végzett. 2013-tól az Arizona State University hallgatója. Egy súlyos vállsérülés (leszakadt egy porc) miatt a teljes 2014-es szezont ki kellett hagynia. 2015-ben az országos bajnokságon egy arany-, két ezüst- és egy bronzéremmel tért vissza. A 2016-os úszó-Európa-bajnokságon 50 m gyorson 16, 100 m gyorson 12. lett. Utóbbi versenyszámban olimpiai szintet ért el. 50 méter háton – két országos csúccsal – ezüstérmet szerzett. A váltószámokban 4 × 100 m gyorson ötödik, 4 × 100 m vegyesen bronzérmes volt. A 2017-es budapesti világbajnokságon 4 × 100 méteres gyorsváltóban bronzérmet szerzett, 100 méteres gyorsúszásban a 18. helyen végzett. 50 méteres hátúszásban 10. lett. A 4 × 100 méteres mix gyorsváltó tagjaként 6. helyen végzett. Rekordjai 50 m hát 25,36 (2012. május 23., Debrecen) országos csúcs 25,14 (2012. május 24., Debrecen) országos csúcs 25,04 (2016. május 18., London) országos csúcs 24,82 (2016. május 19., London) országos csúcs Stazione di Mores-Ittireddu Stazione di Mores-Ittireddu vasútállomás Olaszországban, Szardínia régióban, Mores településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Cagliari–Golfo Aranci Marittima-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Stazione di Ozieri-Chilivani Stazione di Torralba San Salvador (Kasztília és León) San Salvador egy község Spanyolországban, Valladolid tartományban. San Salvador Villasexmir, Bercero, Gallegos de Hornija és Adalia községekkel határos. Lakosainak száma 31 fő (2017). Népesség A település népessége az utóbbi években az alábbiak szerint változott: Vidigulfo Vidigulfo település Olaszországban, Lombardia régióban, Pavia megyében. Lakosainak száma 6360 fő (2017. január 1.). Vidigulfo Ceranova, Landriano, Siziano, Torrevecchia Pia, Lacchiarella, Bornasco és Marzano községekkel határos. Népesség A település lakossága az elmúlt években az alábbi módon változott: Csehország vasúttársaságainak listája Ez a lista Csehország vasúttársaságait sorolja fel ábécé sorrendben. A lista České dráhy ČD Cargo AV - Arriva vlaky s.r.o. AWT - Advanced World Transport (korábbi OKD, Doprava and Viamont Cargo) BFL - BF Logistics, s.r.o. GWTR - GW Train Regio (korábbi Viamont Regio) IDS - Inženýrské a dopravní stavby Olomouc a.s. JHMD - Jindrichohradecke Mistni Drahy LEO - LEO Express MT - METRANS Rail s.r.o. ODOS - Ostravská dopravní spolecnost, a.s. RJ - RegioJet a.s. (Student Agency) SD-KD - SD - Kolejova Doprava TSS - TSS Cargo a.s. UNIDO - Unipetrol Doprava VD - Vitkovice Doprava ZD - Zeleznice Desna (Connex Morava) 1852 a vasúti közlekedésben Ez a szócikk a 1852-ben történt vasúti eseményeket mutatja be. Evolúciós radiáció Az evolúciós radiáció vagy evolúciós szétterjedés a taxonómiai sokféleség vagy morfológiai egyenlőtlenség növekedése adaptív változás vagy az ökotér megnyílása révén. A radiációk érinthetnek egy vagy több kládot, és lehetnek fokozatosak vagy gyorsak; ez utóbbi változatot, melyet adaptív radiációnak neveznek, egyetlen fejlődési vonal környezethez való alkalmazkodása indítja el. Példák az evolúciós radiációra Talán a legismertebb példa a méhlepényes emlősök evolúciós radiációja, amire nagyjából 65 millió évvel ezelőtt, közvetlenül a dinoszauruszok kréta időszak végi kihalását követően került sor. Ebben az időben a méhlepényesek, méretüket és alakjukat tekintve többnyire a cickányokhoz hasonló kis, rovarevő állatok voltak. Az eocén időszakban (58-37 millió évvel ezelőtt), olyan formáik fejlődtek ki, mint például a denevérek, a cetek és a lófélék. A további ismert példák közé tartozik a kambriumi robbanás, azaz, a szárazföldi növények radiációja, a kréta időszaki virágos növények radiációja, valamint a rovarok radiációja, ami a (400 millió évvel ezelőtt kezdődött) devon időszak óta szinte változatlanul tart. A radiáció típusai A radiációk lehetnek nem egyezők, mikor a sokféleség vagy az egyenlőtlenség független módon növekszik, illetve lehetnek egyezők, mikor mindkettő növekedési aránya hasonló. Evolúciós radiáció a fosszilis rekordban Sok őslénykutató által írt mű az evolúciós radiációt a tengeri gerinctelenek fosszíliái alapján vizsgálja, mivel ezek jóval nagyobb mennyiségben fordulnak elő, és könnyeben gyűjthetők be, mint a nagy gerincesek, például az emlősök vagy a dinoszauruszok maradványai. A pörgekarúak például a kora kambrium, és a kora ordovícium idején nagyobb, a szilur, a devon és a karbon idején pedig kisebb mértékű evolúciós radiációkon mentek keresztül. Ezen időszakokban a különböző pörgekarú fajok morfológiája független módon vált hasonlóvá, és feltehetően az évmilliókkal korábban élt fajokhoz hasonló életmódot folytattak. Ez a jelenség a konvergens evolúcióban homeomorfiaként ismert, ami azt jelenti, hogy a hasonló szelektív kényszereknek kitett élőlények hasonló adaptációkat fejlesztenek ki. A gyors evolúciós radiációra vonatkozóan további példák figyelhetők meg az ammoniteszeknél, melyek egy sor kihaláson, majd azokat követő sokfélévé váláson mentek keresztül, illetőleg a trilobitáknál, melyeknek a kambrium során rövid idő alatt sokféle változata fejlődött ki, számos olyan ökológiai fülkét betöltve, amit napjainkban a rákok foglalnak el. Újabb keletű evolúciós radiációk Egy aránylag rövid időszakra visszatekintve számos élőlény csoportnál figyelhető meg evolúciós radiáció. A Cichlidae halcsaládot a biológusok már behatóan tanulmányozták. Egyes helyeken, például a Nyasza-tóban sok különböző változatuk fejlődött ki, köztük szűréses táplálékfelvétellel táplálkozók, csigaevők, ivadék paraziták, algaevők és halevők is. Az evolúciós radiáció újabb példjának tekinthetők a fűfélék is, melyek párhuzamosan fejlődtek az olyan legelő növényevőkkel, mint a lovak és az antilopok Hivatkozások és jegyzetek Ez a szócikk részben vagy egészben az Evolutionary radiation című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Wesley-Hunt, Gina D. (2005). „The morphological diversification of carnivores in North America”. Paleobiology 31 (1), 35–55. o. DOI:<0035:TMDOCI>2.0.CO;2 10.1666/0094-8373(2005)031<0035:TMDOCI>2.0.CO;2. (Hozzáférés ideje: 2009. március 9.) Schluter, D.. The Ecology of Adaptive Radiation. Oxford University Press (2000). ISBN 0-19-850522-1. Hozzáférés ideje: 2009. március 9. Fortey, R.. 11, Life: An Unauthorised Biography. HarperCollins (1997). ISBN 0002555603 A radiáció csak akkor torpant meg, amikor a perm–triász kihalási esemény számos fajt kipusztított Rudwick, M. J. S.. Living and Fossil Brachiopods. Hutchinson (1970). ISBN 0091030811 Ellis, R.. Aquagenesis, The Origins and Evolution of Life in the Sea. Viking Adult (2001). ISBN 0670030236 Monks, N.. Ammonites. Smithsonian (2002). ISBN 1588340473 Fortey, R.. Trilobite, Eyewitness to Evolution (2000). ISBN 0375406255 Barlow, G.. The Cichlid Fishes: Nature's Grand Experiment in Evolution. Basic Books (2002). ISBN 0738205281 Palaeos Cenozoic: The Cenozoic Era. [2008. május 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. március 9.) Loftus Versfeld Stadion A Loftus Versfeld Stadion egy többfunkciós stadion Pretoriában, a Dél-afrikai Köztársaságban. Név A stadion a pretoriai szervezett sport megalapítójáról, Robert Owen Loftus Versfeldről kapta nevét. Az évek során a stadion neve többször változott az éppen aktuális szponzortól függően, azonban a lakosok mindig Loftus Versfeldként hivatkoznak rá. 1998. június 11. és 2003. február 4. között hivatalosan Minolta Loftusnak hívták, mivel ekkor a Minolta volt a stadion névszponzora. 2003. február 5-étől a létesítményt hivatalosan Securicor Loftusnak hívták, mivel ekkor a Securicor cég kezdte szponzorálni. 2005. szeptember 1. óta a stadion hivatalosan is visszakapta eredeti nevét, amikor is a Vodacom nevű telekommunikációs társaság vette át a szponzori jogokat. Történelem A területen először 1906-ban rendeztek sporteseményt. Ekkor egyszerűen csak Keleti Sportpályának hívták. Az első tégla alapú épületet a Városi Tanács húzatta fel ezen a helyen 1923-ban. Ekkor összesen 2000 férőhelyes volt a stadion, és nem lehetett valódi sportlétesítménynek nevezni. 1928-ban, leginkább az új-zélandi rögbi-válogatott dél-afrikai túrájának köszönhetően, a pretoriai rögbicsapat nagy bevételre tett szert, melynek segítségével öltözők és mosdók épültek. 1932 májusában meghalt Loftus Versfeld. Halála után a pretoriai rögbicsapat tisztelete jeléül Versfeldről nevezte el stadionját. Az évek során a stadiont többször is fejlesztették. Legutóbb 2008-ban, hogy megfeleljen a 2010-es labdarúgó-világbajnokság mérkőzéseinek megrendezésére. Koncertek Az elmúlt néhány évben a stadion számos könnyűzenei koncert helyszíne volt. Koncertet adott itt többek között a UB40. Robbie Williams Close Encounters Tour turnéjának egyik állomásaként 2006. április 17-én több mint 56 000 rajongónak énekelt. A kanadai Celine Dion is fellépett itt Taking Chances Tour turnéjával. Ez a koncert kétnapos volt (2008. február 16. és 17.), és mintegy 80 000 rajongó vett részt rajta. Sportesemények Számos sportesemény helyszínéül is szolgált e stadion. 1995-ös rögbi-világkupa A világkupán ebben a stadionban összesen öt mérkőzést rendeztek. Három csoportmérkőzés, egy negyeddöntő és a bronzmérkőzés helyszíne volt ez a létesítmény. 2009-es konföderációs kupa Az elő-világbajnokságon ebben a stadionban összesen három csoportmérkőzést rendeztek. 2010-es labdarúgó-világbajnokság A világbajnokságon ebben a stadionban összesen hat mérkőzést rendeztek. Öt csoportmérkőzés és egy nyolcaddöntő helyszíne volt ez a létesítmény. Forrás Loftus Versfeld – FIFA.com (angol, francia, német, spanyol és arab nyelven). (Hozzáférés: 2009. június 22.) Loftus Versfeld - History – Vodacom Blue Bulls (angol nyelven). (Hozzáférés: 2009. június 22.) Bosnyák Zoltán (tanár) Bosnyák Zoltán (Budapest, 1905. január 2. – Budapest, 1952. október 4.) tanár, radikális jobboldali szerkesztő-újságíró. Életrajza Édesapja Bosnyák Pál szűcssegéd, édesanyja Buresch Anna volt. 1927-ben, a Pázmány Péter Tudományegyetemen végzett tanárképzőt. 1927-1928 között a tápiószelei népiskolában, majd 1931-től kezdve Budapesten tanított, 1940-1944 között a Váli utcai Polgári Iskola földrajz-természetrajz tanára volt. Első tanulmánya 1930-ban jelent meg a Cél című fajvédő lapban, melynek főszerkesztője ekkor Méhelÿ Lajos zoológus, egyetemi tanár, „fajbiológus” volt. Kettejük között hamar barátság szövődött, Bosnyák rövidesen Méhelÿ jobbkezévé vált. 1940-ben Bosnyák tőle vette át a Cél szerkesztését, ami mellett a Harc, az Egyedül Vagyunk, és a Függetlenség című szélsőjobboldali lapoknak is volt rövidebb-hosszabb ideig szerkesztője. 1942-ben vetette fel többedmagával egy „zsidókutató intézet” felállítását, mely végül 1943-ban kapott hivatalos keretet „Magyar Zsidókérdés Kutató Intézet” néven, melynek igazgatójává választották. 1944 végén a Cseh-Morva Protektorátusba menekült, a front is ott érte utol. Innét felesége rokonaihoz mentek tovább Hosszúfaluba, Erdélybe. 1945 májusában egy napra Magyarországra látogatott, ahol az újságokból megtudta, hogy mint háborús bűnöst kőrözik. Még aznap visszatért Romániába, ahonnét 1948-ban, sógora útlevelével ismét Magyarországra látogatott, hogy ő és családja esetleges nyugatra szökését készítse elő. Három hétnyi puhatolózás után tervét feladta és, mivel még 1946-ban távollétében a Népbíróság halálra ítélte, visszatért Romániába és tovább bujkált felesége szüleinél és rokonainál. Ott kezdett leveleket írogatni több, a háború előtt és alatt erősen jobboldali, illetve szélsőjobboldali, még élő személyeknek, így véve fel a kapcsolatot a Spanyol Rádiónál dolgozó Muráti Lilivel is. Murátin keresztül kezdett el tudósításokat írni a rádió számára a romániai kollektivizálásról és a kommunista politikai átalakulásról Bereghy Zoltán álnéven, 1949-től. Ezen leveleit a Securitate felfedezte és felbontotta, ami miatt 1950. március 9-én letartóztatták és december 28-án tiltott határátlépés, illetve államellenes izgatás miatt tíz évnyi börtönbüntetésre ítélték. 1951-ben a Duna–Fekete-tenger csatorna építésére vezényelték, ahonnét szeptember 1-jén kiadták Magyarországnak. Budapesti raboskodása alatt igyekezett minden korábbi nézetét revideálni, illetve megegyezésre jutni a hatalommal, mielőtt még bíróságra került volna. Így, egyebek mellett, javaslatot tett egy Antifasiszta Intézet, valamint az Államvédelmi Hatóság Tudományos Kutató Intézetének létrehozására az ő közreműködésével. Ezek segítésére maga számára Bosnyák közírói, vagy újságírói pályát képzelt el, illetve felajánlotta visszaemlékezései, valamint számos ideológiai mű megírását a szocializmus mellett és a fasizmus ellen. Ezek közül a hivatalos álláspont szerint egyik sem készült el, bár a "vallomásaim és tévedéseim" című önéletrajzi műhöz közel 30 oldalas, részletes kivonat és egy három oldalas jelentés is készült, mely máig fennmaradt, az eredeti írás azonban elveszett. Bosnyák halálos ítéletét első, másod és 1952. szeptember 18-án harmadfokon is helybenhagyták, a kivégzés napját pedig október 4-e reggel hét órára tűzték ki. Az ítéletet a Budapesti Gyűjtőfogházban hajtották végre. Mivel elítéléséről és kivégzéséről semmiféle hír nem jelent meg és családját sem értesítették, egy ideig eltűntnek hitték, illetve főleg szélsőjobboldali körök úgy vélték, hogy ítélet nélkül végezték ki. A Bosnyák-ügy Bosnyák Zoltán után 1971-ben kezdett el kutatni Kutrucz Gizella, aki akkoriban egy 440 négyzetméteres csillebérci telekrészt kívánt kibérelni. A telek bérbeadójaként Bosnyák Zoltán és felesége volt feltüntetve. Miután Kutrucz rájött, hogy a bérbeadók azonosak a háborús bűnösként kivégzett Bosnyák Zoltánnal, elkezdett érdeklődni azután, hogy miért lehet közel húsz évvel a kivégzése után is még mindig az ő és felesége nevén a telek. Ennek folyamán ahogy egyre jobban belemélyedt az 1950-es évek politikájába és gyakorlatába, kutatásai annál erősebb falakba, illetve átlátszó hazudozásokba ütköztek, mígnem 1987-ben az MSZMP-ből is kizárták „pártellenes magatartása” miatt. Ember Judit 1985-ben Hagyd beszélni Kutruczot! címmel dokumentumfilmet forgatott a nő főként Bosnyák köré épülő kutatásairól. Már megszerezte Bosnyák halotti anyakönyvi kivonatát is, ami bizonyossá tette kivégzését, illetve annak napját. A filmet azonnal betiltották és csak a rendszerváltás után vetítették le először, azonban az írott szöveg Kutrucz tudta nélkül kijutott nyugatra és a Menóra című, magyar nyelvű lapban több részletben megjelent, valamint a Szabad Európa Rádió is foglalkozott a témával. A dokumentumfilm révén merült fel, hogy Bosnyákot, pontosabban írásait (legalábbis a bizonyosan elkészült Vallomások és visszaemlékezéseket) egy állítólagos, zsidók elleni monstre perhez kívánták felhasználni, ami azonban sosem következett be. (Bár 1953-ban több anticionista per is volt, például Péter Gábort, az ÁVH vezetőjét is leváltása után nem sokkal „cionista összeesküvés” vádjával tartóztatták le és ítélték börtönbüntetésre.) Stöckler Lajos, a Pesti Izraelita Hitközség vezetője elleni 1953-as anticionista perben került elő egyedül utalás Bosnyák írásainak felhasználhatóságára. Azt viszont máig sem sikerült minden kétséget kizáróan bizonyítani, hogy Bosnyák pontosan mennyit és mit írt, valamint önként, vagy (egy állítólagos volt cellatársa szerint) kényszer hatására írta, amiket írt. Főbb művei Fővárosunk elzsidósodása (Bp., 1935) Két világ harca (Bp., 1935) Sem antiszemitizmus, sem zsidógyűlölet, hanem nemzeti önvédelem (Bp., 1936) Magyarország elzsidósodása (Bp., 1937) A zsidókérdés törvényi rendezése (Bp., 1937) Harc a zsidó sajtó ellen (Bp., 1938) A zsidókérdés újabb alakulása Magyarországon (Bp., 1938) Az idegenvér. A zsidókérdés fajpolitikai megvilágításban (Bp., 1938) Prohászka és a zsidókérdés (Bp., 1938) Istóczy Győző élete és küzdelmei (Bp., 1940). Murádábád Murádábád vagy Moradábád (hindi: ���������) város India északi részén, Uttar Prades államban. A Ramganga, a Gangesz egyik mellékfolyója mentén fekszik, kb. 170 km-re Új-Delhitől. Lakossága 890 ezer fő volt 2011-ben. Gazdasági életében fontos a kézműves ipar. Nevezetes emberek Jigar Moradabadi Piyush Chawla Ponty Chadha Robert Vadra Sufi Amba Prasad Arun Lal I. Károly savoyai herceg Savoyai I. Károly, franciául: Charles Ier de Savoie, olaszul: Carlo I di Savoia, melléknevén Harcos Károly, franciául: le Guerrier, olaszul: il Guerriero (Carignano, 1468. március 29. – Pinerolo, 1490. március 13.), a Savoyai-házból származó herceg, IX. Amadé herceg ifjabbik fia. Bátyjának, I. Filibert hercegnek utódjaként 1482–1490 között Savoya ötödik uralkodó hercege, Piemont hercege, Aosta és Maurienne grófja. Élete Származása Károly herceg 1468-ban született a Savoyai Hercegségben, Carignano városában. Édesapja IX. Amadé savoyai herceg (1413–1465) volt, I. Lajos herceg (1413–1465) és Lusignan Anna ciprusi királyi hercegnő (1418–1462) fia, I. Janus ciprusi és jeruzsálemi király (1374/75 – 1432) unokája. Édesanyja Valois Jolanda francia királyi hercegnő (1434–1478) volt, VII. Károly francia király (1403–1461) és Anjou Mária királyné (1404–1463) leánya, II. Lajos címzetes nápolyi király unokája. Szülei házasságából 12 testvér született (a krónikák 10–12 közötti számról szólnak). Csak heten élték meg a felnőttkort. Lajos (Louis/Luigi, (*/† 1453), Anna (Anne, (1455–1480), aki 1478 -ban a Trastámara-házból való IV. Frigyes nápolyi királyhoz (1452–1504) ment feleségül, Károly (Charles/Carlo, 1456–1471), Piemont hercege, Lajos (Louis/Luigi, 1458–1460), János (Jean/Giovanni, 1459–1461), Mária (Marie/Maria 1461–1513), aki 1476-ban Fülöp hachberg-sausenbergi őrgrófhoz (1453–1503) ment feleségül, Lujza (Louise/Ludovica, 1462–1503, aki 1479-ben Chalon.i Hugóhoz, Château-Guyon urához († 1490), II. Louis de Chalon-Arlay orániai herceg fiához ment feleségül. (1839-ben boldoggá avatták), Filibert (Philibert/Filiberto, 1465–1482), apjának utódaként 1472–1482 között I. (Vadász) Filibert néven Savoya uralkodó hercege , aki 1474 -ben Sforza Bianka Mária milánói hercegnőt vette feleségül, Bernát (Bernard/Bernardo, (*/†1467), csecsemőkorban meghalt, a pinerolói ferences templomban temették el, Károly (Charles/Carlo, 1468–1490), bátyjának utódaként 1482–1490 között I. (Harcos) Károly néven Savoya uralkodó hercege, aki 1485-ben Monferratói Blanka márkinőt (1472–1519) vette feleségül, Jakab Lajos (Jacques Louis/Giacomo Luigi, 1470–1485), Gex márkija, aki saját unokanővérét, Savoyai Lujzát (1467-1530), nagybátyjának, Savoyai Janusnak, Genf grófjának egyetlen gyermekét vette feleségül. Jean-Claude Galléas / Gian Claudio (*/† 1472), születésekor meghalt. Útja a trónig Apja, IX. Amadé herceg 1472-ben elhunyt. A Savoyai Hercegség trónját Károly hétesztendős bátyja, Filibert herceg örökölte, I. Filibert néven, Károly négyévesen trónörökössé lépett elő. A gyermek Filibert nevében anyja, az özvegy Jolanda hercegné gyakorolta a régensi hatalmat. A burgundiai háború nehézségei mellett küzdenie kellett sógorának, a hataloméhes Fülöp hercegnek, Bresse grófjának intrikáival is. Jolanda alapvetően bátyjának, XI. Lajos francia királynak támogatásával, a Francia Királyság érdekei alapján kormányozta Savoyát. Anyja halála (1478) után a savoyai hercegi udvarban hatalmi harc tört ki, amelyből Filibert és Károly nagybátyja, Bresse-i Fülöp került ki győztesen. A tizenhárom éves Filibert herceget és tízéves öccsét, Károlyt Lyonba vitte, XI. Lajos francia király udvarába. A két herceg ettől kezdve a francia királyi udvarban nevelkedett. Savoya a francia király közvetlen befolyása alá került. Uralkodása Bátyja, Filibert herceg 1482. szeptember 22-én, tizenhét éves korában meghalt, hivatalosan vadászbaleset következtében. (A kortársak mérgezést gyanítottak). Utódot nem hagyott hátra. Károly herceg tizennégy esztendősen a Savoyai Hercegség uralkodója lett. A régenstanács nagybátyjának, Bresse-i Fülöpnek irányítása alá helyezte. Károly igen nehezen alkalmazkodott helyzetéhez. Röviddel trónra lépése után, 1483-ban Yenne város tanácsa hűségesküt tett neki. 1485-ben másod-nagynénjétől, Lusignan Sarolta ciprusi királynőtől (1442–1487), II. János ciprusi király leányától, I. Janus ciprusi király unokájától (saját édesapjának, IX. Amadé hercegnek 1460 óta száműzetésben élő unokanővérétől) megvásárolta Jeruzsálem és Ciprus uralkodói jogcímeit, és felvette mindkét királyság (címzetes) uralkodójának címeit. 1478-ban Savoya szomszédja, II. Lajos saluzzói őrgróf(wd) (1438–1504), I. Lajos őrgróf(wd) és Monferratói Izabella(wd) fia, hadjáratot indított a Savoyai Hercegség ellen. A váltakozó sikerrel folyó háború elhúzódott, és kimerítette az addig virágzó Saluzzói (Saluces-i) őrgrófság kincstárát. Saluzzói Lajos őrgróf felesége 1481 óta Monferratói Johanna (Giovanna dei Paleologi di Monferrato, 1466–1490) volt, 1485-ben I. Károly herceg Johanna húgát, Monferratói Blankát vette feleségül, a két ellenséges uralkodó egymás sógora lett. 1487-ben I. Károly csapatai sikerrel elfoglalták Carmagnola városát, és Lajos teljes fejedelemsége a Savoyai Hercegség ellenőrzése alá került. 1487 után Károly herceg saját bárói ellen harcolt, fegyveres erővel szorítva saját hűségére. Seregének erősítésére zsoldos csapatokat fogadott fel, akik végigpusztították Savoya vidékeit. Házassága, gyermekei Károly herceg 1485. április 1-jén a Palaiologosz-házból származó Monferratói Blanka (Bianca dei Paleologi di Monferrato, 1472–1519) őrgrófnőt, VIII. Palaiologosz Vilmos monferratói őrgróf (1420–1483) és Elisabetta Maria Sforza milánói hercegnő (1456–1472) leányát, I. Francesco Sforza milánói herceg (1401–1466) unokáját, nagy ellenfelének, II. Lajos saluzzói őrgrófnak sógornőjét. Két gyermekük született: Jolanda Lujza (1487–1499), aki 1496-ban másod-nagybátyjához (apja nagybátyjának, II. (Bresse-i) Fülöpnek fiához), II. (Szép) Filibert herceghez (1480–1504) ment feleségül, és 1497-ben Savoya uralkodó hercegnéje lett. Károly János Amadé (Charles-Jean-Amédée / Carlo Giovanni Amedeo), 1489–1496), trónörökös, aki 1490-ben elhunyt apjának utódaként II. Károly János néven Savoya uralkodó hercege lett, de már hétéves korában meghalt. Halála, utódlása 1490-ben, 21 éves korában Károly herceg a piemonti Pinerolo várában elhunyt. Kortárs történetírók és későbbi kutatók egyaránt azt valószínűsítik, hogy sógora és esküdt ellensége, II. Lajos saluzzói őrgróf(wd) (1438–1504) mérgeztette meg. Testét a piemonti Pinerolóban, a ferences rend régi templomában temették el. A Savoyai Hercegség trónját Károly alig egyesztendős fia, Károly János Amadé herceg örökölte, II. Károly (János) néven. Nevében anyja, Monferratói Blanka gyakorolta a régensi hatalmat, az ekkor kezdődő első itáliai háború nehéz éveiben. Károly János Amadé 1496-ban, hétéves korában meghalt. Férfi leszármazottak hiányában ekkor Károly János Amadé nagy-nagybátyja (azaz nagyapjának, IX. Amadé hercegnek öccse), az 53 éves II. Fülöp herceg, Bresse grófja léphetett a savoyai hercegi trónra. A „Harcos” Károly herceg halála után a Saluzzói Őrgrófság visszakerült II. Lajos őrgróf uralma alá. Ugyanebben az évben (1490-ben) halt meg Lajos őrgróf felesége, Károly sógornője, Monferratói Johanna is, 24 éves korában. Károly herceg özvegye, Monferratói Blanka nem ment többé férjhez. Leányához, Jolanda Lujzához költözött. Leánya 1499-ben, veje, Filibert herceg 1504-ben elhunyt. Blanka özvegy hercegné visszavonultan élt Genf-ben haláláig, 1519-ig. Carignanóban temették el, az Ágoston-rendiek templomában. Selca e Poshtme-i királysírok A Selca e Poshtme-i királysírok (albán Varret Mbretërore të Selcës së Poshtme) jelentős illír kori régészeti leletegyüttes az egykori Dasszarétia területén, a mai Albánia délkeleti, Korça megye északnyugati részén, Proptisht alközség területén, Prrenjas városától légvonalban 9 kilométerre délnyugatra. Az archeológiai helyszín elsősorban az i. e. 4–3. századokban a homokkő sziklába vájt sírkamrákról nevezetes, de az e helyütt álló erődített illír település további régészeti emlékeit is magában foglalja. Egyes feltételezések szerint azonos a klasszikus forrásokban megjelenő Pélion városával, amely valószínűleg az i. e. 3. század elején uralkodó Monuniosz illír király egyik székvárosa, a királysírok egyike pedig végső nyughelye lett. 1996 óta szerepel Albánia világörökség javaslati listáján. Fekvése A Shkumbin folyó felső völgyétől 9 kilométerre délre, Prrenjas városától délnyugatra, a Selca e Poshtme településtől nyugatra emelkedő magaslaton helyezkedik el, 1040 méteres tengerszint feletti magasságban. Az SH3-as jelű Tirana–Elbasan–Korça–Bilisht-főútról Qukësnál vagy Urakánál déli irányba, a Plloçai-hágó (Qafa e Plloçës) felé letérő aszfaltúton, 15 kilométernyi autózást követően érhető el. Selca e Poshtme falun áthajtva, az út éles bal kanyaránál található az autóparkoló, ahonnan a királysírok 200-300 méteres sétával érhetőek el egy e célból kialakított, felső szakaszán lépcsős ösvényen keresztül. Az 1–4-es jelű sírok a lépcső tetejénél, a 4-es attól balra, az 1–3-as jelű sírok pedig egy kicsit tovább gyalogolva jobboldalt helyezkednek el. Az 5-ös jelű sír a lépcső aljától jobbra vezető, kőlapokból kirakott ösvényen keresztül közelíthető meg. Az egyébként is meredek magaslatot sűrűn benőtte a növényzet, így az egykori város elenyésző számban fennmaradt falmaradványainak és épületromjainak megtekintése nehézségekbe ütközik. Története A helyszínen folyt régészeti ásatások eredményei alapján a magaslat a vaskor folyamán települt be, és az erődített település az i. e. 5–2. századok folyamán élte fénykorát. Az Illíria és Epirusz határvidékén fekvő városias település a vaskor korábbi szakaszában a dasszaréták szállásterületéhez, Dasszarétiához tartozott. Az 1980-as évek óta az albán régészettudomány Pélionként azonosítja az erődített ókori települést, de ezt a hipotézist a helyszínen folyó ásatások esetleges epigráfiai leletei még nem igazolták vissza. Emellett a Poloska mellett fekvő Gorica, illetve Zvezda Pélionként való azonosítása szintén felmerült. Helyi fazekasai a görög világ agyagedényeinek utánzása mellett saját szürke kerámiájukat is előállították, emellett a település egykori fémműveseinek keze munkáját dicséri az ásatások során előkerült bronz- és egyéb fémeszközök, ruhadíszek és ékszerek sokasága. Különösen nevezetesek Erósz és egy atléta bronzszobrocskája, valamint egy csatajelenetet ábrázoló i. e. 3. századi bronz övcsat. A település környékén több korabeli kőbányára bukkantak a régészek. A szintén nagyszámban előkerült epidamnoszi, apollóniai és makedón pénzleletek azt látszanak igazolni, hogy a település fontos szerepet játszott a Genuszosz völgyében zajló kereskedelemben. A Via Egnatia megépülését követően, az i. e. 2. századtól a kereskedelmi utat övező kisebb erődítések egyike volt. Az i. e. 2. század utáni időszakban a régészeti feltárások tükrében jelentőségét veszítette a település, de az i. sz. 1. században, majd az ókor végén, a 6. században időszakosan ismét benépesült. Az ókori erődített településnek a felszínen fennmaradt maradványait 1948-ban fedezték fel. Először az 1969 és 1972 közötti időszakban, majd Neritan Ceka(wd) vezetésével az 1980-as években folytak feltárások. A 2000-es években egy albán–olasz régészcsoport – Olgita Ceka és Sandro Caranzano vezetésével – végzett ásatásokat a helyszínen. Régészeti leírása A feltárások során a szakemberek elsősorban az Albániában egyedülálló királysírokra koncentráltak, így magának az erődített településnek csupán néhány épületmaradványa ismert, legfőképpen az i. e. 4. század közepén kváderekből felhúzott városfal. A helyszín valódi régészeti szenzációja és látványossága azonban az i. e. 4. század második felétől az i. e. 3. századig a homokkő sziklába vájt négy monumentális királysír (az ötödik sír szabadon álló épület, kőművesmunka eredménye). Az i. e. 3. század végén a sírok nagy részét feldúlták és kirabolták, így az eltemetett személyek azonosítását segítő egykori sírmellékletek legtöbbjükből hiányoznak. A királysírok legkorábbika az 1-es jelű sírkamra. 6,5 × 4,0 méteres alapterülete egy előtérre és egy 3,0 × 2,8 méteres, a sziklába vájt sírkamrára tagolódik. Homlokzatát a sziklából kifaragott koszorúpárkány(wd), valamint dór(wd) és jón oszlopok(wd) tagolják, a kamra két sírja pedig a szemközti oldalsó falak alapsíkjába volt süllyesztve. Mindez az i. e. 4. század második felének makedón sírjait, különösen a verginai(wd) királysírok megoldásait idézik, de párhuzamai megtalálhatóak a szintén i. e. 4. századi amantiai temetkezési emlékek között is. A 2-es jelű sír szokatlan kialakítású, kétszintes sír. Az alsó szinten található maga a négyszögletes alaprajzú sírkamra, amelybe egy lépcső vezet le egy valaha kőlapokkal lezárt ajtón keresztül. Ezt koronázza meg a felső szint kenotáfiuma, benne két kőpaddal és a sírkamrába vezető lépcsővel. Az előbbieknél néhány évtizeddel későbbi fejlemény az épületegyüttes legnevezetesebbike, a szintén kétszintes 3-as jelű sír. Homlokzata monumentális, 6,4 méter széles és 3,0 méter magas, homlokzati faragványa egy jón oszlopfolyosót idéz. A félkörívesen, exedra(wd) módjára kialakított felső szint ismét egy kenotáfium, falát kőfülkék(wd) tagolják és faragványok díszítik. A voltaképpeni sírt az azóta elpusztult mozaikpadló alatti sírkamrában alakították ki, amelybe lépcső vezet le. A 2,77 × 2,77 méteres alapterületű sírkamrában két szarkofág található, amelynek oldalaira a halotti ágyakat idéző reliefeket faragtak. A szarkofágban eredetileg nyugalomra helyezett két személy mellett a későbbi időszakban további tíz elhunytat temettek el a sírkamrában, akár a szarkofágok egyikében vagy egyszerűen a sírkamra földjére fektetve. Szerencsés módon ez a sír egyike azoknak, amelyeket az ókori sírrablók megkíméltek, így nagyszámban kerültek elő kerámiatárgyak, fegyverek, arany és ezüst ékszerek (ma a tiranai Nemzeti Történeti Múzeum(wd) állandó kiállításán láthatóak). Az egyik szarkofág faragványai egy illír típusú pajzsot és fejvértet is ábrázolnak. Az első világháborúban a közeli Pogradec térségéből egy rendkívül hasonló bronzsisak került elő, amelynek hátuljába Monuniosz illír király pénzérméinek kalligráfiájával a Baszileósz Monuniu (’Monuniosz királyé’) feliratot karcolták be (a bronzsisak az Antikensammlung Berlin(wd) gyűjteményének része). Mindezek alapján ezt a királysírt az i. e. 270 körül elhunyt Monuniosz feltételezett nyughelyeként tartja számon az albán régészet. A 4-es jelű sír szintén monumentális, homlokzatának magassága eléri az 5 métert. Mára elpusztult faragott homlokzata eredetileg egy timpanont és két jón oszlopot ábrázolt, ezzel templomszerű épület benyomását keltve. Az egyetlen szarkofágot rejtő sírkamra bejáratát egykor kétszárnyú kőajtó zárta le. Boltozatosan kialakított mennyezetét eredetileg vakolták és festették. A sírkamra melletti sziklafalban fülkéket és egy kisebb aediculát alakítottak ki, amely falába karcolva megőrizte az építést felügyelő mesterember kézjegyét. Az 5-ös számú sír tipológiájában eltér az előzőektől, ugyanis nem sziklába vájt kamrasír, hanem a makedón mintát követő, szabadon álló kőművesmunka, egy előtérre és dongaboltozatos sírkamrára tagolódó épület. Mindkét helyiséget kőajtó zárta le, a sírkamrában két szarkofágra bukkantak a régészek. Ampicillin Az ampicillin félszintetikus penicillin (béta-laktám antibiotikum), amely az antibiotikum koncentrációtól, illetve az egyes baktériumfajtától függően baktericid, illetve bakteriosztatikus hatást fejt ki. Mint béta-laktám antibiotikum, penicillinkötő fehérjékhez kapcsolódva inaktiválja a baktériumsejtfal felépítésében szerepet játszó peptidázokat. Szerkezetében, mint aminopenicillin egy aminocsoport kapcsolódik a penicillin lapstruktúrához, így néhány Gram-negatív baktérium fehérjeburokkal védett membránján is át tud hatolni. Ezzel hatásspektruma szélesebb, mint a penicilliné. A Ph. Hg. VIII.-ban három formában hivatalos: Ampicillin-nátrium (Ampicillinum natricum) Ampicillin-trihidrát (Ampicillinum trihydricum) Ampicillin, vízmentes Készítmények Semicillin 250 mg kapszula ( Sanofi ) Semicillin 500 mg kapszula ( Sanofi ) Standacillin 1 g por injekcióhoz (Sandoz) 2002-es Formula–1 monacói nagydíj A monacói nagydíj volt a 2002-es Formula–1 világbajnokság hetedik futama, amelyet 2002. május 26-án rendeztek meg a monacói városi pályán. Futam Az időmérőn Juan Pablo Montoya győzött David Coulthard és Schumacher előtt. A rajtnál a skót megelőzte Montoyát, Schumacher viszont nem tudta megelőzni a kolumbiait, így előbb kihívták boxkiállására. Montoya autója nem sokkal ezután motorhiba miatt leállt. A versenyt Coulthard nyerte Schumacher előtt. Statisztika Vezető helyen: David Coulthard: 78 (1-78) David Coulthard 12. győzelme, Juan Pablo Montoya 5. pole-pozíciója, Rubens Barrichello 5. leggyorsabb köre. McLaren 135. győzelme. A 2002-es Formula–1 világbajnokságban ez volt az utolsó verseny amit nem ferraris versenyző nyert meg. Emír Az emír (eredetileg amír) egy arab eredetű méltóságnév. Alapvetően az Arab Birodalom központilag kinevezett kormányzóit nevezték így, később azonban a helytartók önállósultak, hatalmuk pedig örökletessé vált, így az emír afféle uralkodói címmé vált számos, iszlám által uralt területen. Az emirátus avagy emírség egy olyan politikai terület, amelynek vezetője az emír megnevezésű dinasztikus muszlim uralkodó. A szó használata Az emír által vezetett ország formájának megnevezése emírség vagy latinosan emirátus. Ezek között vannak szuverén államok, mint például Kuvait, Katar, és vannak olyanok, melyek egy ország alkotmányos részei. Ilyenek az Egyesült Arab Emírségek. A szó eredete Etimológiailag az emirátus vagy amirátus (arabul: �����, imára ; többesszáma: ������, imarát) bármely emír, azaz herceg, uralkodó, stb. minőségének, hivatalának vagy területhez való jogosultságának jelzője. A szó egy másik jelentése herceg, azaz az uralkodóház férfi tagja. A címet így először a Maldív-szigeteken használták az anyanyelvi megfelelő (Manippulu) mellett. Néhány országban ezt a címet trónörökösi értelemben használják. Erre példa II. Abdullah jordán király, Jordánia királya, ki Huszejn uralkodásának idején az Abdulláh emír elnevezést viselte. Monarchiák Az Egyesült Arab Emírségek hét emirátus szövetségéből álló állam, melyek mindegyikét örökösödési alapon egy emír vezeti. A hét szövetségi emirátus választói kollégiumot alkot, így együtt nevezik ki az államszövetség (föderáció) elnökét és miniszterelnökét. Mára nagyon kevés valódi emirátus maradt fenn, mivel a legtöbb ilyen állam vagy megszűnt, vagy egy nagyobb, modern államba tagozódott, vagy megváltoztatta az uralkodó címét, például malikra (arabul: király) vagy szultánra. Tartományok Ezenkívül az arab nyelvben az emirátus minden olyan terület megnevezésére szolgál, melyet az uralkodóház valamelyik tagja irányít, elsősorban valaki a királyi családból, ahogyan például Szaúd-Arábia tartományaiban. Független emirátusok Kuvait Katar Egyesült Arab Emírségek Korábbi egyesült emírségek Örmény Emírség Szicíliai Emirátus : Szicília 965-től 1072-ig. Granadai Emírség : Spanyolország 1228-tól 1492-ig. Kaukázusi Emírség . Trarzai Emirátus: A mai délnyugat Mauritánia területén 1640-től 1910-ig. Afganisztán Iszlám Emirátusa. Vazirisztán Iszlám Emirátusa. Az Zubayr. Bahrein : 2002-ben királyság lett. Forrás Ez a szócikk részben vagy egészben az Emirate című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Agnáció Az agnáció jogi, genealógiai és antropológiai fogalom az apai ág férfinemű tagjainak megjelölésére. A férfi ősök tehát az egyén (agnátus, férfi) fiaival, az ő fiaikkal (unokáival) stb. egyenes ági agnátusi vagy rokoni kapcsolatban állnak. Az agnátus a latin agnatus származéka, szó szerinti jelentése 'az, aki ide-született'. Rendkívül fontos szerepet töltött be a nemesi öröklési jogban és az uralkodócsaládok öröklési sorrendjében. Ez a fogalom abból a régi felfogásból ered, mely szerint az elsődleges társadalmi egység nem az egyén, hanem a család, a nemzetség és annak örökletes birtoka. Az ősi (mezőgazdasági) társadalmakban az agnátusi rokonság a név, ház, vagyon és a kötelezettségek, azaz a rang öröklésének előfeltétele volt. A patrilineáris társadalmakban a vagyon és a kötelezettségek, elsősorban az ősök tiszteletének kötelezettsége és a család folytatásáról való gondoskodás kizárólag férfi (apai) ágon öröklődtek. Ezen ágba a gyermekek születés vagy örökbefogadás által léphettek be. Az agnáció tehát inkább kulturális, mint vérségi fogalom. A régi római jogba a fogalom szintén ilyen értelemben került be, mely különbséget tett az agnátusi (a házasság útján létrejövő férfiági) és a kognátusi (általános) vérrokonság között. A hagyományos ókori családban elsősorban az apai hatalom (patria potestas) volt örökletes, mellyel csak férfiak rendelkezhettek. Ettől függött a család tagjainak és elsősorban elhunyt őseinek sorsa. Ha a család folyama megszakad, az ősök áldozat nélkül maradnak és túlvilági életüknek vége szakad. A római jogban ezért az adopciót egyenrangúnak tartották a vérségi leszármazással. Később, a császárkorban ez a különbségtétel egyre jobban elhalványult és ekkor már a kognátusok, sőt bizonyos megszorításokkal a nők is örökölhettek. Az agnátusi rokonság jelentősége a feudalizmusban ismét megnövekedett, ahol fontosnak tartották az örökösök egyértelmű meghatározását. A római jogban az agnáció (agnatio, cognatio civilis) két vagy több személy kapcsolata, mely az apai és házastársi hatalmon (patria potestas et manus mariti) alapul. Ennek az összes, egymással agnátusi viszonyban álló személy alá ban vetve, egészen addig, amíg a nemzetség feje (a tágabb értelemben vett apa) életben van. Ez a viszony nem mindig egyezett meg a teljes vérrokonság (cognatio naturalis vagy egyszerűen cognatio) fogalmával, mivel az agnáció vonalába beletartoztak a családba befogadott idegen gyermekek is, de nem voltak agnátusok azok a vér szerinti gyermekek, akiket már felszabadítottak az agnáció kötelékei alól, emancipálták őket (la: emancipatio). Az egyazon őstől eredő különböző agnátusi viszonyok a nemzetséget (gens) alkotta, mely államjogi szempontból is alapvető fontossággal bírt. Az agnátusi viszonya régi római jogban elsősorban a gyámság és az öröklési jog szempontjából volt fontos. A modern társadalomban az öröklés jelentősége lecsökkent ezért az agnátusi rokonság sem játszik már olyan fontos szerepet, mint korábban. Mára csak az az általános szokás maradt meg belőle, hogy a feleség és a gyermekek az apa nevét veszik fel. Az örökség a végrendelet értelmében szabadon száll át az adott személyekre, valamint a rokonokra, a törvény által meghatározott sorrendben. Genealógiai értelemben agnátusnak számítottak mindazok, akik az apai hatalom alatt álltak. Így a család női tagjait is fel lehet tüntetni az agnátusi családfa tagjai között, utódaik azonban már nem folytatják a családi agnációt. A genealógiában a tetszőleges férfiági közös ősapa oldaláról vizsgált leszármazási vonalat, vérrokonságot jelenti. Az agnáció férfi tagját agnátusnak (en: agnate, cs: agnát) nevezzük. Elsősorban az öröklésnél játszott szerepet, ezért a vizsgált közös őshöz képest megkülönböztették a primogenitúrát (az elsőszülött fiú vonalát), a család legidősebb férfi tagjának vonalát (senior) avagy a majorescót, az ízben legközelebb állót, illetve az egy ízen (generációban) állók közül a legidősebb fiút, ami általában az elsőszülöttséggel azonos. A férfiágak közti agnáció leggyakrabban a hitbizományoknál kapott szerepet. Eltekintve az ősi korokból fennmaradt egyes elvektől, melyek szerint az anyai ágú rokonság bizonyos helyzetekben elsőbbséget élvezett a férfiággal szemben, a középkori német és osztrák jogban az apai ág, azaz a férfiág rokonsága mindig is fontosabb volt a nőágnál, főképpen a birtoköröklésnél. A német jogban a férjhez menő nemes lányoktól kifejezetten megkövetelték, hogy házasságuk előtt a saját maguk és utódaik nevében mondjanak le a családi birtok örökléséről, egészen addig az esetig, amikor a hitbizomány alapítójának összes agnátusi ága ki nem hal. (Ez volt a nemesi leányok renunciációja.) Az agnáció tekintetében a magyar jog is a német jog elvén állt, amikor kizárta a lányokat az öröklésből és lemondásukat igényelte a családi birtokról az apától számított legtávolabbi férfiági rokonok javára is (Werbőczy, Tripartitum, I. 18., 40. Stat. Jur. IV.). Az apai örökségből viszont hozományként ún. leánynegyedet juttatott számukra. Werbőczy a nemzés tekintetében az ún. kétmagvú nemzés híve volt, tehát úgy vélte, hogy az utódok megszületéséhez az apa és az anya hozzájárulása is szükséges. (”Et ratio est, quia naturaliter ex semine viri superabundanti (vt plurimum) masculus cō[n]cipitur: & è contra ex femine foemin[a]e, foemina generatur.” (Tripartitvm opvs ivris consvetvdinarij inclyti Regni Hungariae. Per… Stephanvm de Werbewtz. Bécs, 1561. Pars I. Titulus XII. “Ennek pedig ugyan természet szerént való oka-is vagyon: mert mikor a’ férfiú mag bövségesebb, akkor inkább mind fiak lésznek tőle, viszontag az asszony magvából leányzók.” Werbőczi István: Magyar és Erdély-országnak törvény-könyve. Pozsony és Pest 1805. 86-87.) Képtömörítés A képtömörítési eljárások fő célja a számítástechnikában az, hogy a nagyon nagy méretű (nagy adatmennyiséget tartalmazó) képanyagok méretét csökkentse, és így gazdaságosabbá tegye tárolásukat, illetve lehetővé tegye azok tárolását korlátozott kapacitású médiákon. A képtömörítési eljárások az adattömörítési eljárások részhalmaza, azok speciális esete, ami kifejezetten a grafikus információkat tartalmazó adatfolyam jellegzetességeire alapul. Képtömörítési eljárások Veszteséges eljárások A képtömörítési eljárások egy része veszteséges tömörítés, vagyis a tömörítés folyamán információ vész el. A cél az, hogy ez az információvesztés ne okozzon látható minőségromlást, illetve a minőségromlás minél kisebb legyen. Az, hogy ezt a célt mennyire sikerül elérni (vagyis hogy egy adott mértékű tömörítés esetén mekkora a minőségromlás) határozza meg az eljárás sikerességét, jóságát. A használt elvek A színek számának (colorspace) csökkentése. Transzformációs kódolás. Ez a leggyakrabban használt eljárás. A Fourier-transzformációhoz kapcsolódó módszereket – mint amilyen a DCT vagy a Wavelet-transzformáció – alkalmazzák, melyeket kvantálás és entrópia kódolás követ. Fraktál tömörítés Veszteségmentes eljárások Az eljárások másik csoportja veszteségmentes, vagyis a tömörített állományból minden esetben pontosan visszanyerhető az eredeti, tömörítetlen adat. A használt elvek Futáshossz-kódolás (RLE, Run-length encoding) Entrópia kódolás Adaptív kódtárakra épülő algoritmusok, mint amilyen az LZW , LZSS Mozgóképek A képtömörítés speciális esete a mozgókép-tömörítés. Online képtömörítő eszközök keptomorites.hu tinypng.com compressjpeg.com compressor.io Férfi kosárlabdatorna a 2008. évi nyári olimpiai játékokon A 2008. évi nyári olimpiai játékokon a férfi kosárlabdatornát augusztus 10. és 24. között rendezték. A tornán 12 nemzet csapata vett részt. Lebonyolítás A 12 résztvevőt 2 darab 6 csapatos csoportba sorsolták. Körmérkőzések döntötték el a csoportok végeredményét. A csoportból az első négy helyezett jutott tovább a negyeddöntőbe, ahonnan egyenes kieséses rendszerben folytatódott a torna. A csoportok ötödik valamint a hatodik helyezettjei kiestek. Kilstett Kilstett település Franciaországban, Bas-Rhin megyében. Lakosainak száma 2566 fő (2015). Kilstett Gambsheim, Hœrdt, La Wantzenau és Weyersheim községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Tourgéville Tourgéville település Franciaországban, Calvados megyében. Lakosainak száma 853 fő (2015). Tourgéville Benerville-sur-Mer, Bonneville-sur-Touques, Deauville, Glanville, Saint-Arnoult, Saint-Étienne-la-Thillaye és Vauville községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Kovacs (Makedonszki Brod) Kovacs (macedónul: Ковач) település Macedóniában, a Délnyugati körzet Makedonszki Brod-i járásában. Népesség 2002-ben 54 lakosa volt, akik mindannyian macedónok. Forrás Попис на населението домакинствата и становите во Република Македонија, 2002. - Скопје, 2005 мај / Census of population, households and dwellings in the Republic of Macedonia, 2002. - Skopje, 2005 may Kaarlo Kangasniemi Kaarlo Olavi Kangasniemi (Kullaa, Leineperi, Finnország, 1941. február 4. –) olimpiai bajnok finn súlyemelő. Kangasniemi nyerte 1968-ban a mexikói olimpián Finnország eddigi egyetlen aranyérmét súlyemelésben. Október 19-én győzött a 90 kilósok súlycsoportjában 517,5 kilogramm összeredménnyel. Azóta egész Finnország számára ő „Kulta-Kalle” (Arany Kalle). Tanácsnok A tanácsnok hagyományosan szélesebb értelemben valamely tanácstestület tagja, aki a tanácsnoki címe e hivatalánál fogva viseli. Később a városi községtanács tagjait nevezték csak így. Ma Magyarországon a közigazgatásban használatos a tanácsnok fogalma, mint valamely terület felügyeletével megbízott önkormányzati képviselő címe. Az önkormányzatokban A helyi önkormányzati képviselő-testület az önkormányzati képviselők közül - a polgármesternek vagy bármely önkormányzati képviselőnek a javaslatára - egy vagy több tanácsnokot választhat. A tanácsnok felügyeli a képviselő-testület által meghatározott önkormányzati feladatkörök ellátását. A törvény lehetővé teszi, hogy az önkormányzati képviselő tanácsnok számára tiszteletdíj legyen megállapítható. A tanácsnok megnevezésével, tiszteletdíjával és működésével kapcsolatos részletes szabályokat az adott helyi önkormányzat rendeletben állapítja meg. A fővárosban A Fővárosi Közgyűlés 53/2014. (XII. 12.) Főv. Közgy. rendeletének IV. fejezete ("A tanácsnok") az alábbiakat rendeli: Forrás 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól Dumbráva (Beszterce-Naszód megye) Dumbráva (románul: Dumbrava) település Romániában, Beszterce-Naszód megyében. Fekvése Beszterce-Naszód megye középső részén fekszik, Besztercétől mindössze 15 km-re északkeletre. A Borgói- havasok lábánál, Jád, Oroszborgó és Dornavölgyitelep falvak közt helyezkedik el. Története A falu az 1950-es évekig Jád részét képezte, ekkor vált önálló településsé. Az 1966-os népszámlálás idején 134 lakosa volt, melyből 133 román és 1 szlovák nemzetiségűnek vallotta magát. A 2002-es népszámlálás idején 320 lakosából 306 román, 14 cigány nemzetiségű volt. Forrás Varga E. Árpád : Erdély etnikai és felekezeti statisztikája , Népszámlálási adatok 1850–2002 között Az „x” a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.) Flavigny (Cher) Flavigny település Franciaországban, Cher megyében. Lakosainak száma 202 fő (2015). Flavigny Bengy-sur-Craon, Cornusse, Croisy, Ignol, Ourouer-les-Bourdelins és Tendron községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Heippes Heippes település Franciaországban, Meuse megyében. Lakosainak száma 74 fő (2015). Heippes Souilly, Beausite, Les Trois-Domaines, Rambluzin-et-Benoite-Vaux és Saint-André-en-Barrois községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Giorgio Morandi Giorgio Morandi (Bologna, 1890. július 20. – Bologna, 1964. június 18.) olasz festő. A tárgycsendélet mestere és az olasz Novecento jeles képviselője. Élete 1890-ben született Bolognában. Apja kereskedő volt, nyolc gyermeket nevelt. Giorgio, iskolái elvégzése után apja üzletében dolgozott, de festő akart lenni. 1907-től 1913-ig a helyi szépművészeti akadémián tanult, rajztanári képesítést szerzett. Nem lemondva művészi ambícióiról, tanári állást vállalt egy elemi iskolában, később főiskolán, és egészen nyugdíjazásáig ott dolgozott. Határozott elképzelése volt arról, hogy a nyugodt festéshez biztos anyagi háttér szükséges, nem akart a festészet piacától függeni. Tanulmányozta az régi mestereket, Giotto, Masaccio és Uccello alkotásai lenyűgözték, míg Michelangelo művészete nem érintette meg. Már ekkor érezhető volt, hogy a statikusabb jellegű kompozíciók érdeklik. Megismerkedett a modern képzőművészeti irányzatokkal is, noha sajátos körülmények között: az impresszionista festményeket például egy fekete-fehér képekkel illusztrált könyvből ismerte meg. Seurat, Picasso és Braque műveit elismerte, de az igazi és maradandó élményt Cézanne nyújtotta számára. Első fennmaradt képeit (például az 1911-es Tájat) kifejezetten Cézanne stílusában festette, és ez a hatás tulajdonképpen élete végéig felfedezhető műveiben. Az 1900-as évek első évtizede amolyan állóvíznek volt tekinthető az olasz képzőművészetben. Ezen a mozdulatlanságon akart változtatni a futurizmus, amely 1909-ben hirdette meg mozgalmát. A futurizmus érdekelni kezdte Morandit is, és lelkesítőleg hatott rá. Igaz, természetétől idegen volt a hangos lázadás, mégis rokonszenvezett eszméikkel. Kiállított egyik római kiállításukon és megismerkedett a mozgalom vezető alakjaival, Boccionival és Carràval. Futurista műveket is festett, de ezek zömmel csendéletek voltak, ami sajátos ellentmondás: mozdulatlan tárgyak kontra mozgás (a mozgás a futurizmus egyik alapeszméje). Nem is lesz tartós ez az érdeklődés, és végül nem is hagy nyomot művészetén. Ugyanakkor Matisse művészete is érdekelni kezdi, néhány képén fel is ismerhető ez a hatás (például Fürdőzők, 1915). Az első világháború idején behívták katonának, de még a kiképzés során megbetegedett, ezért leszerelték. Állapotának is betudható, hogy meghasonlott addigi próbálkozásaiban, leszámolt a futurizmussal és levakarta régi vásznait (azért is persze, mert nem volt pénze újakat venni). Csendes magányában, Tolè di Vergato faluban, ahova visszavonult, csendéleteket kezdett festeni. „Modelljei” a körülötte fellelhető tárgyak: palackok, vázák, locsolókannák, tányérok, dobozok voltak. Különböző alakzatokba rendezte egy asztalkán, és igen visszafogott, szürkés-zöldes-okkeres, máskor párás rózsaszínes-szürkés színekkel festette meg őket. A színvilágára mindenképpen a visszafogottság jellemző, már ekkor, a gyógyulása időszakában is, és ez a jellegzetesség művészi pályafutása későbbi időszakában visszatér, sőt fokozottabban lesz jelen. Életművét áttekintve némileg meglepő lehet az 1918-ban induló korszaka, amikor De Chirico és Carrà metafizikus stílusának felfedezése nyomán, abban festi képeket. A metafizika a futurizmus ellentettje: a futurizmus a mozgást hirdette, a metafizikus stílus a mozdulatlanságot. Ezt a stílust is a maga képére formálja azonban: képeiről hiányzik a De Chiricónál többnyire megtalálható üres városképi háttér, és nem töri, módosítja a tárgyakat úgy, mint Carrà. Ez a korszaka sem tartott sokáig, hamarosan visszatért saját útjára: csendéleteket festett közönséges tárgyakból, miközben újra felfedezte Cézanne-t, és képei színesebbek lettek. A tárgyszerű csendéleteken természeti tárgyakat is ábrázolt (pl. tengeri kagylót), és még virágcsendéleteket is festett. Nemsokára tájképekkel is megpróbálkozott, ám ezek az alkotásai is amolyan „csendéletesek”, viszonylag keveset mutatnak a természeti tájból. Az 1930-as évektől ismét megszaporodtak „régi” tárgyas csendéletei, csendes, szinte remetei magányban alkotott. Képeinek a színvilága a második világháborút követő években egyre sápadtabbá vált, fehérre alapozott színárnyalatokkal formálta katonás rendbe szervezett palackjait, dobozait, vázáit. Művészete élete végéig fejlődött, járta a maga törvényszerű útját. A fel-feltűnő, többnyire rövid életű irányzatok legfeljebb csak érintették, de jelentősebben nem befolyásolták művészete alakulását. Élete vége felé egyre jobban meg- és elismerték, kitüntetésekkel, díjakkal, akadémiai tagságokkal halmozták el. 1964-ben hunyt el. Stranger on the Shore A Stranger on the Shore Acker Bilk egy klarinétra írott 1961-es szerzeménye, melynek eredeti címe Jenny volt, a kislányának a neve. A Columbia Records adta ki. A lemez B oldalán a Take My Lips c. szám van. A BBC egy fiataloknak szánt tévésorozata kísérőzeneként használta ezt a számot. A sorozat címe Stranger on the Shore volt. A dal ezen a címen lett aztán népszerű. Az Egyesült Államokban slágerlista vezető lett, az Egyesült Királyságban pedig második volt. 1969 májusában az Apollo-10 egyik űrhajósa, Gene Cernan egy kazettán magával vitte a Holdra és ezt a dalt hallgatta a parancsnoki modulban. A szerzeményt sokan feldolgozták. Például Andy Williams és The Drifters szöveggel énekelte, és megszólalt filmekben, különböző műsorokban is. 101B busz (Miskolc) A miskolci 101B buszjárat egy gyorsjárati autóbusz volt 1976 és 2006 között. A város legforgalmasabb, kelet-nyugati tengelyén közlekedett, jelentős szakaszon hasonló útvonalon, ahol az 1-es villamos, illetve rokonviszonylatai, az 1-es busz, az 1A busz és a 101-es busz. Ezen az útvonalon indult az ország első menetrend szerinti buszjárata is, 1903-ban. Története A járat 1976-ban indult, ekkori megállói: Búza tér–Centrum–Szemere u.–Városház tér–Bulgárföld–Kilián vr. –Táncsics tér–Diósgyőr. (Mint az útvonalból is látható, ekkor még nem volt sétálóutcásítva a Széchenyi utca, erre csak 1984-ben került sor.) 1977-ben végállomása átkerült a Szondi György utcára, innentől első két megállója a Szondi György utca és a Selyemrét, a következő a Centrum áruház, ahonnan útvonala egyezik a korábbival. 1984-ben, a Széchenyi utca sétálóutcává történt átalakításával a buszforgalom átkerült egy párhuzamos útvonalra, majd időnként megállói száma bővült. Útvonala 1984-től (a később hozzáadott megállók évszámmal jelezve): Szondi Gy. u.–József A. u. (2002) – Selyemrét–Vízügyi Igazgatóság–Vörösmarty városrész–Szemere u.–Erzsébet tér–Tímár malom u. (2001) – Kiss Ernő u. (1986) – Újgyőri főtér (1997) – Bulgárföld–Kilián városrész–Táncsics tér–Diósgyőr–Diósgyőr városrész. A 2006-os nagy átszervezéskor szűnt meg. Forrás Az MVK Zrt. hivatalos oldala Garázsmenet.tvn.hu Call of Duty 3 A Call of Duty 3 belső nézetű lövöldözős videojáték, a 2005-ben kiadott Call of Duty 2 folytatása, a Call of Duty sorozat harmadik része. Ez az első olyan Call of Duty rész, amit nem az Infinity Ward, hanem a Treyarch fejlesztett, de ugyanúgy az Activision adta ki. 2006. november 7-én jelent meg Xbox-ra és Playstation 2-re Észak-Amerikában, november 10-én Európában és november 22-én Ausztráliában. Jelenleg ez az egyetlen Call of Duty rész, amit PC-re nem adtak ki, kizárólag konzolokra. A játék a második világháború idején játszódik. Az egyjátékos módot négy részre lehet osztani: az amerikai hadjáratra, a lengyel hadjáratra, a kanadai hadjáratra és az angol/francia hadjáratra. Összesen tizennégy egyjátékos módú küldetés közül lehet választani. Julbach (Inntal) Julbach település Németországban, azon belül Bajorországban. Lakosainak száma 1858 fő (1987. május 25.). Julbach Zeilarn, Reut, Kirchdorf am Inn, Stammham (am Inn) és Marktl községekkel határos. Kovalik Ágnes Kovalik Ágnes (Mezőkovácsháza, 1980. november 5. –) magyar színésznő. Életpályája Már óvodás korában érezte, hogy színésznő lesz. Az iskolás évek alatt színjátszó körökbe, versmondó és énekversenyekre járt. A Színművészeti Főiskolára elsőre nem vették fel, de a régi Nemzeti Színház Stúdiójába igen. A Színház- és Filmművészeti Egyetemre 2000-2004 között járt, ahol osztályfőnöke Hegedűs D. Géza volt. Az egyetemi évek után a Radnóti Színházhoz szerződött, majd a József Attila Színházhoz. Azóta is a színház tagja. Színház József Attila Színház szerepek A kőszívű ember fiai ( Jókai Mór – Parászka Miklós ) – Lánghy Aranka – (2009. 03. 14.) A nagymama ( Csiky Gergely – Nagy Viktor ) – Piroska – (2012. 12. 08.) A pillangók szabadok (Leonard Gershe-Szitás Barbara) – Jill Tanner – (2018 02. 23.- Bűntény a kecskeszigeten (Ugo Betti–Szitás Barbara) – Silvia – (2015. 12. 14.- Családi szilveszter B.U.É.K 2006 – szereplő – (2005. 12. 31.) Csetepaté Chioggiában ( Carlo Goldoni – Csiszár Imre ) – Checca – (2012. 04. 28.) Csizmás kandúr (Tömöry Márta– Korcsmáros György ) – Piri (udvarlölgy) – (2013. 10. 12. – Éjjeli menedékhely ( Gorkij – Horváth Csaba ) – Nasztya (egy álmodozó lány) – (2009. 01. 24.) Filuména házassága ( Eduardo De Filippo –Csiszár Imre) – Diana – (2017. 11. 11. - Hattyúdal a Republic Együttessel ( Dobozy Imre – Verebes István –Republic Együttes) – Piroska – (2013. 12. 21. – Lucifer show ( Verebes István – Nemlaha György ) – Nő – (2017. 12. 16.- Mici néni két élete ( Hámos György -Ruttkay Zsófia) – Bokor Kati – (2010. 12. 11.- jelenleg is Süsü, a sárkány ( Csukás István - Bergendy István - Harangi Mária ) – Királylány – (2008. 10. 30.) Szép magyar komédia ( Balassi Bálint -Márkó Eszter) – Júlia (2013. 11. 26.) Úrhatnám polgár ( Molière –Csiszár Imre) – Lucie – (2014. 02. 08.) Veszek egy éjszakát ( Kollár Béla – Verebes István ) – Julis – (2016. 11. 12. - Radnóti Miklós Színház szerepek IV. Henrik ( Luigi Pirandello –Stefano de Luc– Füsi József ) – Frida (IV. Henrik lánya) – (2005. 03. 03. – 2007. 05. 05.) Az ideális férj ( Oscar Wilde – Valló Péter – Nádasdy Ádám ) – Mabel Chiltern – (2003. 12. 14. – 2008. 05. 09.) Cseresznyéskert ( Csehov – Valló Péter – Morcsányi Géza ) – Ánya (Ranyevszkaja leánya) – (2005. 01. 23. – 2006. 04. 08.) Karneválvégi éjszaka ( Carlo Goldoni – Rusznyák Gábor – Török Tamara ) – Domenica (Zamaria lánya) – (2005. 10. 23. – 2006. 05. 05.) Negyedik nővér (Janusz Glowacki– Rusznyák Gábor – Pászt Patrícia ) – Tánya – (2004. 10. 03. – 2005. 12. 10.) Riviera ( Molnár Ferenc – Valló Péter ) – Lujza – (2006. 02. 26. – 2008. 01. 17.) Störr kapitány ( Füst Milán – Deák Krisztina ) – Miss Bonton – (2002. 03. 03. – 2005. 03. 18.) Új Színház szerepek Biedermann és a gyújtogatók ( Max Frisch – Taub János – Taub János ) – Anna (szobalány) – (2004. 01. 17.) Roberto Zucco ( Bernard -Marie Koltes– Vidnyánszky Attila – Bognár Róbert ) – A lányka – (2003. 10. 04.) Egyéb színházi szerepek A bolygó hollandi ( Richard Wagner –Kozma Attila) – Az ifjú Senta – Bolygó Kultusz Motel Colombe Jean Anouilh ( Szervét Tibor –Bajomi Lázár Endre) – Colombe – Budapesti Kamaraszínház – Tivoli (2004. 04. 30.) Meseautó ( Vadnai László –Dr. Vitéz Miklós– Galambos Zoltán ) – Kovács Vera (banki alkalmazott) – Körúti Színház – (2011. 10. 07.) Oscar (Claude Magnier– Háda János ) – Colette (Barnier lánya) – Hadart Művészeti Társulás – (2011. 04. 16.) Poligamy ( Szente Vajk – Galambos Attila – Szirtes Tamás –Bolba Tamás) – Lilla – Madách Színház – 2013. 10. 26. – jelenleg is Toldi zenés költemény ( Arany János – Román Sándor –Meskó Zsolt– Szarka Gyula ) – Lány – RaM Colosseum (2012. 03. 23. - 2014. 05. 28) Süsü, a sárkány kalandjai ( Csukás István – Bergendy István – Háda János ) – Királylány – Hadart Művészeti Társulás – (2013. 04. 14.) Egyetem alatti szerepek Lakodalom ( Dosztojevszkij -Wesker- Hegedűs D. Géza – Dawid Lowery (gazdasági igazgató) – Színház- és Filmművészeti Egyetem (Ódry Színpad) – (2003. 10. 25.) Szorongás Orfeum ( Peer Krisztián - Simon Balázs ) – színész – Színház- és Filmművészeti Egyetem (Ódry Színpad) – (2004. 01. 09.) Yentl Isaac Bashevis Singer – Horváth Patrícia – Haddas, Tanítvány – Színház- és Filmművészeti Egyetem (Ódry Színpad) – (2003. 12. 11.) Filmek TV filmek Emelet ( Vecsernyés János ) – Eszter – (szín., magyar filmdráma, 2006) Egyetleneim (Nemes Gyula) – Luca – (szín., magyar vígj., 2005) Fekete-fehér igen-nem (Barbara Dékány-Balika Gergő) – Zsanett – (2001) Hídember ( Bereményi Géza ) – színész – (2002) Ki-be tawaret – Dorka – (szín., magyar játékf., 2010) Oldalbordák ( Karafiáth Orsolya -László Péter) – színész – (szín., magyar rövidf., 2005) Playing God (Skultéli Róbert ) – TV News Girl – (szín., magyar kísérleti film., 2004) S/he (Skultéli Róbert) – The Modell – (szín., magyar filmetűd, 2003) Csak sex és más semmi ( Goda Krisztina ) – Fuvolista – (2005) Animációs filmek Berti és a terelőkutya ( Goda Krisztina -Udvardi Jenő) – Bégető Berta – (szín., magyar anim. f., 2014) Berti, a rózsaszín barika ( Goda Krisztina ) – Berta – (szín., magyar anim. f., 2013) Sorozatok Szeret, nem szeret ( Herendi Gábor -Fonyó Gergyely) – girlfriend – (szín., magyar rövidfilm, 2003) Társas játék ( Herendi Gábor -Fonyó Gergyely) – Physiotherapist – (2011-2013 HBO) Tea ( Herendi Gábor -Fonyó Gergyely) –színész – (magyar tévésorozat, 2003) Szinkronok A golyó (Riding the Bullet) [2004] (további magyar hang) Nyerj egy randit Tad Hamiltonnal! (Win a Date with Tad Hamilton!) [2004] – Betty nővér – Amy Smart Pókember 2. (Spider-Man 2) [2004] – Ursula – Mageina Tovah Pókember 3. (Spider-Man 3) [2007] – Ursula – Mageina Tovah Reklám Pannon reklám 2006 Díjai és kitüntetései Sztankay István-díj (2018) Rimaráhó Rimaráhó (szlovákul Hrachovo) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Rimaszombati járásában. Fekvése Rimaszombattól 11 km-re északnyugatra, a Rima folyó jobb partján fekszik. Nyugatról Telep és Susány, északról Kecege, keletről Felsősziklás és Alsósziklásg, délről pedig Bakostörék községekkel határos. Területe 1921-ben még 7,04 km² volt. Amikor 1963-ban a szomszédos Rimavarbóc községet megszüntették, területének nagyobb részét (4,80 km²) Rimaráhóhoz csatolták, így alakult ki a község jelenlegi 11,844 km²-es területe. Élővilága A faluban egy gólyafészket tartanak nyilván. 2013-ban nem fészkeltek a gólyák. Története A települést 1353-ban "Hrachou" alakban említik először, de valószínűleg ennél sokkal előbb keletkezett. 1360-ban "Harahou" néven említik. Története során több birtokosa volt. Egykori várát a Jánokyak építtették a 13. század végén, a 15. században várkastéllyá építették át. A 16.-17. században a török ellen kiépített végvárrendszer része volt. Ma csak romjai láthatók, a kuruc háborúk során pusztult el. A Jákóffy-kastélyhoz monda is fűződik, miszerint Gömör megyei látogatásán itt késztette szántásversenyre Mátyás király a népet sanyargató földesurakat, miközben ő is fogta az ekeszervát. A Ruthényi-kastélyban ma kertészeti szakiskola van. A 18. század végén Vályi András így ír róla: "RAHO. Hrachovo. Tót falu Hont Vármegyében, földes Urai Jánoky, és Palágyi Uraságok, a’ kiknek régi kastéllyaikkal jelesíttetik, lakosai katolikusok, és többen evangélikusok, fekszik Rima vize mellett, ’s A. és F. Szkálnokkal határos, legelője, és fája mind a’ kétféle van, Rimaszombatban piatza; fa, és tserép edényt is tsinálnak lakosai, ’s az alföldön árúlgattyák; de mivel földgye vad vizes, második osztálybéli." A községnek 1828-ban 66 háza és 514 lakosa volt. A 19. század közepén Fényes Elek eképpen írja le: "Rahó, tót falu, Gömör és Kis-Honth vmegyében, ut. p. Rimaszombahoz északra 1 1/4 mfdnyire, 149 kath., 517 evang. lak. Kath. és ev. templom. A helység két dombon fekszik, s a számos csinos nemesi lakházak miatt csaknem városi alakot mutat. Az emlitett dombok egyikére Jakoffy Ferencz a 17-dik században nagy várkastélyt épittetett, s árokkal körülvétette. Azonban egyszer, távollétében a zsiványok megtámadták, s nejét szörnyen megkinozván az egész kastélyt kirablák, mellynek következtében bástyákkal erősittette meg; de most részint az idő, részint a Rákóczy zendülése alatt annyira elpusztult, hogy csak északi része látható. Szántóföldei meglehetősek; rétjei igen jók; hajdani szőlője helyett most csupán almás- és szilvás-kerteket mivel. F. u. a Jakoffy örökösök, u. m. Fejes, Szerdahelyi, s mások." Gömör-Kishont vármegye monográfiájában pedig ezt olvashatjuk róla: "Ráhó, rimavölgyi tót kisközség, körjegyzőségi székhely, 89 házzal és 458 ág. h. ev. és róm. kath. vallású lakossal. E község hajdan a ráhói uradalom középpontja volt. Legrégibb birtokosai a ráhói Jákófy és a szuhai Jánokyak voltak. 1416-ban már várkastély van benne. A Jákófyak után a Jánokyak örökölték a várat és az uradalmat. Jánoky Gáspár a 17. század közepe felé a ráhói várkastélyban iskolát alapított, mely akkoriban messzeföldön híres volt. Később a várkastély a Tihanyi, Kubinyi és Ruthényi családok birtokába került, azután Prónay Miksáné, szül. Kubinyi Ottilia bírta, utána Prónay Miksa veje: Zmeskál Sándor, most pedig Okolicsányi Gáspár. A várkastély most már lakatlan és romladozó állapotban van. Jákóffy Ferencz alatt, a 17. században, a családfő távollétében, rablók támadták meg a kastélyt, a háziasszonyt megkínozták és a várat kirabolták. A Rákóczy-féle mozgalmak alatt is szerepe volt a várkastélynak, mely az akkori mozgalmas időkben erősen megrongálódott. Az említetteken kívül még a Pelargus, Szontágh, Józseffy, Kende, Czékus, Fejes és a Szerdahelyi családok is birtokosok voltak itt, most pedig Ruthényi Bélának és nejének, szül. Vad Amáliának és Okolicsányi Gáspárnak van itt nagyobb birtoka. A községben három úrilak van. Az egyik Ruthényi Béláé; ezt Ruthényi Zsigmond és neje, Palágyi Klára építtette 1565-ben. 1727-ben átalakították és az emeletes, lakályos épület ma is ugyanabban az állapotban van. A kastélyhoz tartozó park egyike a vármegye legszebb kertjeinek. Okolicsányi Gáspárnak két úrilaka van. Az egyiket 1773-ban Tihanyi Ferencz építtette, a másikat pedig a Fejes család. A hívők ájtatosságának kielégítésére két templom szolgál. Úgy az ág. h. evangelikus, mint a róm. katholikus templom már a reformáczió idejében fennállott, azonban a kath. templomot 1769-ben, az evangelikust pedig 1808-ban alapjából újra építették. Az evangelikus templom belsejében felhasználták a régi templom oltárát, mely érdekes, renaissancekori munka, melyet azonban később barokk-díszitéssel rontottak el, csak azért, hogy czifrább legyen. Ezenkívül a templom falait több, még a Jákófyak és Jánokyak korából való epitáfium és emléktárgy díszíti. A községnek van postája és vasúti megállóhelye, távírója pedig Rimabánya." A trianoni békeszerződésig Gömör-Kishont vármegye Rimaszombati járásához tartozott. Népessége 1910-ben 365, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. 2011-ben 869 lakosából 784 szlovák és 12 magyar. Nevezetességei A késő gótikus várkastély romjai. A Ruthényi-kastély 1565 -ben épült reneszánsz stílusban , a 18. és 19. században átépítették. Evangélikus temploma 1769 -ben épült klasszicista stílusban , reneszánsz oltára és epitáfiuma még a korábbi templomból való. Római katolikus temploma 1808 -ban épült klasszicista stílusban. Újszandec Újszandec (lengyelül Nowy Sącz ['n�v� 's�n�], németül Neu Sandez [n�ø'zand��], jiddisül ���� / Tsanz [�anz]) Lengyelország délkeleti részén, Kis-Lengyelország vajdaságban, a szlovák határ közelében fekvő város. A valahai Galícia tartomány meghatározó települése volt. Fekvése Az Északnyugati-Kárpátok egyik északkeleti völgyében, a Dunajec és a Poprád folyók találkozásánál fekszik. Története A település elődje a krakkói püspök birtokában volt egészen a 13. századig. 1292-ben ugyanis a település megkapta ugyanazon magdeburgi városjogokat, mint amit Krakkó élvezett ekkor. A 14. században Nagy Kázmér erődítményt építtetett a város körül. Hamar Krakkó kereskedelmi riválisává vált a város, amely a magyarországi és az oroszországi kereskedelmi utak találkozásánál feküdt. A 15. századtól festőiskola is működött a városban, amely hamar Lengyelország egyik fontos kulturális központja lett. A 17. századtól a város azonban folyamatos hanyatlásnak indult, majd a svéd háborúk során II. Rákóczi György és a svédek is többször pusztították a várost. 1772-ben az ausztriai Galícia tartomány része lett, ahol egy jelentéktelen kisvárosként létezett egészen az 1870-es évekig, a vasútépítések korszakáig. Ekkor kisebb iparosítás jellemezte a várost, ám komolyabb szerepkörre már nem tett szert. 1918-ban a helyi lemkók megalapították saját államukat, amelyhez a várost csatolták. Később a város Lengyelországhoz került és újabb urbanizációs folyamat indult be, majd a náci megszállás alatt a lengyel ellenállás egyik legfontosabb központjává vált. Itt működött a Lengyelországot Magyarországgal összekötő futárszolgálat is. A második világháború után már komolyabb fellendülés nem volt tapasztalható a város életében, Lengyelország egy nem túl jelentős városává vált. 1975 és 1998 között vajdasági székhely, 1999-től Kis-Lengyelország része. Közlekedés Vasút A település vasúti csomópont, itt keresztezi egymást a kelet-nyugati irányba futó Chabówka – Jasło – Sanok – Sztrij és az észak-déli Palocsa – Újszandec – Tarnów vonal, amely Kis-Lengyelország Szlovákiával és Magyarországgal való vasúti összeköttetés egyik fontos útvonala. Közút Újszandec több főútvonal találkozásánal van. Kelet-nyugat irányban a 28-as főűtvonal szeli át összeköttetést biztosítva a kárpátaljai vajdasági Przemyśllel, illetve Sziléziával. Az észak-déli 75-ös út Krynica és Brzesko elérését teszi lehetővé. Az Újszandecről induló 87-es út pedig a Szlovákia felé menő közúti forgalmat szolgálja. A város helyközi autóbusz közlekedését a fejlett hálózattal rendelkező PKS Nowy Sącz végzi. Járatai a környék településeivel és a fontosabb lengyel városokkal kötik össze a települést. Testvérvárosok Columbia County, Egyesült Államok Gabrovo , Bulgária Kiskunhalas , Magyarország Molise , Olaszország Narvik , Norvégia Netanya , Izrael Eperjes , Szlovákia Ólubló , Szlovákia Schwerte , Németország Sztrij, Ukrajna Tarnów , Lengyelország Troki, Litvánia 1447 Utra Az 1447 Utra (ideiglenes jelöléssel 1938 BB) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Yrjö Väisälä fedezte fel 1938. január 26-án, Turkuban. Gambia az 1984. évi nyári olimpiai játékokon Gambia az egyesült államokbeli Los Angelesben megrendezett 1984. évi nyári olimpiai játékok egyik részt vevő nemzete volt. Az országot az olimpián 1 sportágban 10 sportoló képviselte, akik érmet nem szereztek. Gambia első alkalommal vett részt az olimpiai játékokon. Atlétika * - egy másik versenyzővel azonos eredményt ért el Syngenta A Syngenta egy világméretű, svájci eredetű vegyipari és biotechnológiai cég, ami elsősorban vetőmagvakat és növényvédő szereket árul. A vállalat a harmadik legnagyobb kereskedelmi vetőmagcég a világon és mind a svájci, mind a New York-i értéktőzsdén forognak a papírjai. A cég forgalma 2010-ben meghaladta a 11 milliárd dollárt és világszerte 26.000 embert foglalkoztat. A génmódosított technológiákban játszott szerepe miatt a vállalatot számos kritika érte. Története A svájci Bázelben székelő vállalat 2000-ben jött létre a Novartis mezőgazdasági és a Zeneca mezőgazdasági vegyipari részlegének összeolvadásával, ám története ennél jóval régebbre nyúlik vissza. Az 1758-ban alapított Johan Rudolf Geigy-Gemuseus, az 1876-ban alapított Sandoz és az 1884-ben alapított Ciba 1995-ben hozta létre a Novartist, míg a Zeneca az AstraZeneca cég része volt korábban. A vállalat 2004-ben felvásárolta az észak-amerikai Advanta céget és a Garst and Golden Harvestet, 2005-ben pedig tiltakozott a génmódosított élelmiszerek svájci betiltása ellen. 2007-ben egy brazil parasztszervezet, a Landless Workers' Movement elfoglalta a vállalat egy kísérleti farmját, egyfelől a GMO-k elleni tiltakozásként, másrészt művelés céljából. Az események után fegyveresek érkeztek, és a tüntetőkre támadtak, ami halálos áldozatokkal is járt. A földfoglalók szerint a támadók a Syngenta emberei voltak, ám a társaság ezt tagadja és a bíróság sem állapította meg a cég felelősségét. 2016 februárjában a kínai állam tulajdonában álló ChemChina vegyipari vállalat bejelentette, hogy felvásárolja a Syngentát. A felvásárlást az Európai Unió, az USA, Ausztrália, Kína és India hatóságai is jóváhagyták 2017 tavaszára és a Syngenta részvényeseinek 82%-a eladta részesedését a kínai vállalatnak. Termékei A vállalat termékei két csoportba sorolhatóak, ezek a növényvédő szerek és a vetőmagok. A cég által gyártott vetőmagok közül számos génmódosított, emellett azonban a paraquat tartalmú növényvédő szerről is érkeztek olyan jelentések, mely számos halálesetet köt annak véletlen fogyasztásához. Mára a szer kékre festve és megkülönböztető illattal kerül a piacra, hogy az ilyen eseteket megelőzze. A társaság egy másik terméke az atrazin ellen is számos kifogást emeltek és az Európai Unióban be is tiltották, más piacokon továbbra is értékesíti a cég. Piccadilly Circus (metróállomás) A Piccadilly Circus a londoni metró egyik állomása az 1-es zónában, a Bakerloo line és a Piccadilly line érinti. Története Az állomást 1906. március 10-én adták át a Baker Street and Waterloo Railway részeként (mai Bakerloo line), majd év végén a jelenlegi Piccadilly line vágányait is üzembe helyezték. Lengyel Nándor Lengyel Nándor, (1914. június 6. – 1968. január 9.) magyar labdarúgó, edző. Edzőként 1946-ban a Kábelgyár edzője volt. Államháztartás Az államháztartás a központi és a helyi kormányzat bevételeit és kiadásait tartalmazó mérleg, illetve az ezekre vonatkozó szabályrendszer (más néven az államháztartás rendszere) Az államháztartás az állam gazdálkodási rendszernek egésze. Azt a tevékenységet, amellyel az állam a bevételeit beszedi és összegyűjti az állami költségvetésbe, mint pénzalapba, majd azt felhasználja kiadásai teljesítésére, államháztartásnak nevezzük. Az állam olyan feladatokat lát el a köz érdekében, amelyeket a gazdaság többi szereplői nem tudnának megoldani. Ezeket a feladatokat közfeladatoknak nevezzük. Feladatai allokáció : az állam a szükséges erőforrások megszerzésével és felhasználásával biztosítja a közösségi feladatok ellátását újraelosztás : korrigálja a vagyoni értékű jogok örökléséből és a piaci működésből származó jövedelmi és vagyoni aránytalanságokat az egyensúly megőrzése : elősegíti a gazdasági növekedés feltételeinek a megteremtését a megfelelő szintű foglalkoztatás, csoportérdekek összehangolása jogi keretek kialakítása önfenntartás Működésének feltételei Az államháztartás működéséhez meg kell teremteni a feltételeket: a megfelelő pénzügyi egyensúlyra a kijelölt állami feladatvállalás teljesítésére a közpénzekkel való hatékony gazdálkodásra a közpénzekkel való gazdálkodás ellenőrizhetőségére Alrendszerei Magyarországon Az államháztartási törvény 2010. január 1-je előtt négy államháztartási alrendszert sorolt fel: központi költségvetés társadalombiztosítási költségvetés elkülönített pénzügyi alapok mérlege helyi önkormányzatok gazdálkodása (mérlege) 2010. január 1-je óta a jogi személyiséggel nem rendelkező társadalombiztosítási alapok és az elkülönített állami pénzalapok a központi alrendszer részét képezik, azaz az államháztartás két alrendszerből áll: központi alrendszer önkormányzati alrendszer Alapegységei költségvetési szervek alapok előirányzatok Gazdálkodása Bevételei Az állami kiadások fedezéséhez szükséges bevételek formái sokfélék. Jellegük alapján két kis csoportot alkotnak: az egyik a végleges, vagy vissza nem térülő bevételek és a másik az átmeneti, vagy visszatérülő bevételek. A végleges, vagy vissza nem térülő bevételek: adók vámok illetékek járulékok befizetése hozzájárulások bírságok Az átmeneti, vagy visszatérülő bevételek: belső kölcsönök külföldi kölcsönök egyéb visszatérítéses pénzigénybevételek Kiadásai Az állami kiadások: szociális és egészségügyi ellátás kultúra, oktatás honvédelem és a rend-, és jogbiztonság Egyéb kiadások: a központi költségvetés gazdálkodó szervek részére nyújtott támogatásai nemzetközi kapcsolatokból eredő kiadások adósságszolgálat Egyenleg A bevételek és a kiadások különbsége a többlet (ha pozitív) vagy a hiány (ha negatív). Lásd még Államháztartási reform Költségvetés Gazdaságpolitika Források és jegyzetek http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99200038.tv 2002-es Unicum-kupa A VII. Unicum-kupát 2002. augusztus 8. - augusztus 11. között rendezték, hagyományosan a Margit-szigeten található Hajós Alfréd uszodában. Résztvevők A tornán 6 válogatott vett részt: Magyarország Amerikai Egyesült Államok Ausztrália Jugoszlávia Németország Olaszország Kabalapatak Kabalapatak település Romániában, Szilágy megyében. Fekvése Szilágy megyében, Oroszmezőtől délnyugatra, Tormapataka és Semesnye között fekvő település. Története 1338-ban a Rogna határjárásakor említették először a Kabalapatak nevet a településen átfolyó patak neveként, később 1554-ben Kabolapatak néven volt említve. A település kezdetektől a Kolozs megyei Almás vára-hoz tartozott. 1378-ban Nagy Lajos király adományozta Bebek György királynői tárnokmesternek, s fiainak. Pelsőczi Pál; Imre vajda fia utód nélküli halála után Mátyás király dengelegi Pongrácz János vajdának adta, mint Almás vára tartozékát. 1554-ben Somi Anna, Balassa Imre özvegye a birtok negyedrészét Patócsi Boldizsárnak adományozta. 1560-ban II. János király a birtok felét néhai Bebek Ferenctől elkobozta és azt Báthory Kristófnak és nejének adományozta, a másik fele pedig Balassa Zsófiáé lett. 1577-ben egy része Báthory István fejedelemre, másik része pedig Balassa Zsófia II. férjére Csáky Lászlóra szállt. Az 1500-as évek végétől az 1600-as évek végéig több egymással rokon családé; a Csáky, Bornemissza, Kendy családoké volt. 1696-ban a törökök kezére került. 1768 és 1866 között pedig a kolozsvári unitárius, majd a római katolikus egyház birtoka volt, 1866-tól pedig Kolozsvár városának a birtoka volt. Az 1831 évi összeírás alkalmával a településnek 160 lakosa volt. 1866-ban 374 lakost számoltak össze a településen, melyből görögkatolikus 368, zsidó 6 fő volt. 1891-ben 494 lakosa volt, ebből 489 görögkatolikus, 5 izraelita volt. A trianoni békeszerződés előtt Kabalapatak Szolnok-Doboka vármegye Nagyilondai járásához tartozott. Nevezetességek Görögkatolikus fatemploma 1887 -benépült, a Főangyalok tiszteletére szentelték fel. Silvia Stroescu Silvia Alexandra Stroescu (Bukarest, 1985. május 8. –) olimpiai, világ- és Európa-bajnok román tornász. Az ő nevét viselte egy talajgyakorlat-elem a Nemzetközi Torna Szövetség pontozási rendszerében. Életpályája A Bukaresti CSS nr. 3 Steaua Sportklubban kezdett tornázni, ahol edzői Eliza Stoica és Elena Ceampelea voltak. Az olimpiai válogatott tagjaként Déván az Octavian Bellu vezette csapat edzette. Első sikeres nemzetközi jelenléte a 2000-es párizsi junior Európa-bajnokságon volt, ahol talajon és gerendán bajnoki címet, a csapattal pedig ezüstérmet szerzett. A 2004-es felnőtt amszterdami Európa-bajnokságon a csapattal hozták el a bajnoki címet. Ugyancsak a csapattal szerezte világbajnoki és olimpiai címét is, 2001-ben Gent-ben, illetve 2004-ben Athénban. 2014-ben a Bukaresti Nemzeti Testnevelési és Sport Egyetemen védte meg egyetemi doktori disszertációját, majd az egyetem tanársegédje lett. 2001-ben megkapta a Kiváló Sportoló címet, 2004-ben pedig a Sport Érdemrend I. osztályával tüntették ki. Unitárius oktatás Kolozsváron A kolozsvári unitárius oktatás megszervezése Dávid Ferenc nevéhez fűződik, 1566-ra nyúlik vissza. Az első kollégium Az első kollégium 1566-tól 1693. október 10-ig a ferencrendiek egykori zárdájában működött, az Óvárban. A katolikusoktól elvett épület előbb a lutheránusoké, majd a reformátusoké, végül pedig az unitáriusoké lett. Az iskolát János Zsigmond fejedelem két dézsmanegyedből tartotta fent. Uralkodása alatt az intézmény virágkorát élte, s ez részben annak is volt tulajdonítható, hogy a fő- és köznemesség ekkor az unitárius vallást követte, de a hagyományosan lutheránus szászok is iskoláztatták itt gyermekeiket. A kollégium az ország főiskolájának számított és helyettesítette az egyetemet. Dávid Ferenc halála után az intézmény csillaga is leáldozott. A legnagyobb csapást Mihály vajda és Basta tábornok rövid, de véres uralma jelente, ami idő alatt az unitárius fiatalok nagy része a csatatéren életét veszítette. A kollégium tanárai az egyházfőkkel karöltve, a vallási üldözések elől külföldre menekültek. A hívek nagy része a jezsuiták révén visszatért a római katolikus egyház berkeibe. Basta tábornok az egyház minden birtokát a jezsuita egyháznak adományozta, de Erdély következő fejedelmének, Bocskai Istvánnak köszönhetően az egyház visszakapta elkobzott javait. A második kollégium A 17. században, előbb Bethlen Gábor, majd I. Rákóczi Ferenc, különböző ürügyekkel, a kollégium épületét a katolikus egyháznak adta át. Ekkor a kollégium átköltözött a Fő téri unitárius papi központba (a mai római katolikus plébánia épülete), ami huszontöt évig állt a rendelkezésükre. Az épületet csak jelentős javítások után tudták birtokba venni, de csak egy évig tudták használni, mert az 1697-es tűzvészben leégett. Az épület felújítását holland felekezetek is támogatták. A felújítás után sem indulthatott újra zökkenőmentesen az oktatás, mert a tanárok nagy része időközben áttért a lutheránus hitre, a diákok nagy része pedig a Rákóczi vezette kurucok oldalán vette fel a harcot a szabadságharcban. A 18. század elején gróf Steinville hadikormányzó megjelent Kolozsváron csapataival; az unitárius hívek házait a katonák elfoglalták és az ott töltött három nap alatt nagy pusztításokat végeztek. A római katolikus püspök kívánságára úgy a kollégium, mint az egyház szinte teljes vagyonát lefoglalták. Az elkövetkező két évben az egyháznak nagy anyagi erőfeszítésbe került az iskola fenntartása. Pártfogók, támogatók híján a kollégiumot végül teljesen kifosztották és a királyi udvar parancsára 1718. április 1-jén a kollégium épületét és a mellette levő két házat Steinville-nek át kellett adják. Az egyháznak semmije sem maradt, ezért a kollégium megszűnt. A harmadik kollégium Rögtön a kiköltözés után hozzáláttak az adományok gyűjtéséhez, egy új kollégium elindításához. Egy Magyar utcai emeletes házba költöztek, amelyet valószínűleg még korábban vásároltak meg az unitárius aranyműves Huszár Mihálytól. Ez volt az első épülete az unitáriusok Magyar utcai komplexumának, a tulajdonképpeni unitárius kollégium harmadik épülete. Mivel a 19. század végén már kicsinynek bizonyult az épület és terjeszkedésre sem volt lehetőség, az új unitárius kollégium felépítése mellett döntöttek. Az 1900–1901-es tanév végén az iskola kiköltözött az épületből‚ s ezután az egyház kisebb-nagyobb átalakításokkal lakásoknak‚ műhelyeknek‚ irodáknak‚ a földszintet pedig üzlethelyiségeknek adta ki. Az 1900-as évek elején a főtéri Bánffy-palotából ide költözött át az 1861-ben alapított „Gámán János örökösei könyvnyomda”. Az épületben számos lap, folyóirat szerkesztősége is működött (pld. Kolozsvári Hírlap, Erdélyi Bakter, Egyetemi Lapok). Az 1920-as években a földszintre a CFR nyomdája költözött be, a második emeletre pedig rendelőintézete. Az első emeleten leányotthon működött. Az 1948-as tanügyi reform és az államosítás után az Egészségügyi Minisztérium vette át az egész épületet‚ s itt rendezték be az Egészségügyi Középiskolát (Technikumot), majd Líceumot, amelyet (Victor Babeșről neveztek el). Ez volt város legkeresettebb iskolája. 1958–1962 között német elemi iskola is működött az épületben. Az 1989-es romániai rendszerváltozást követően hosszas pereskedések után az unitárius egyház visszaszerezte. A negyedik kollégium Az iskola negyedik, egyben utolsó épületét 1901-ben foglalta el, Ferencz József püspök szolgálata alatt. Az épületet Pákey Lajos műépítész tervezte. Az 1948-as tanügyi reform után az épület nagy része állami tulajdonba került s benne fiúiskolát hoztak létre. Az iskola 1957-ig a 7. számot viselte, majd felvette Brassai Sámuel nevét. 1977-től ipari líceum (szakközépiskola) lett fémmegmunkálási profillal. 1962 és 1985 között német nyelvű óvoda és általános iskola is működött falai közt. 1985-től román és magyar nyelvű tagozat működött benne egyaránt, esti tagozata a legnagyobb volt Kolozsváron. Az unitárius kollégiumi könyvtár az Akadémiai Könyvtáré lett az államosítás után, s az épületből 1975-ben költözött ki a Farkas utcai központba. Az épületben maradt továbbra is az Unitárius Egyház központja, de a teológusoknak, már csak a bentlakásai maradtak itt, mert az intézmény 1959-ben beolvadt az Egyetemi Fokú Egységes Protestáns Teológiai Intézetbe. Napjainkban Az Unitárius Kollégium 1993-ban indult újra, majd 2003-ban felvette a János Zsigmond nevet. 2011-től a Brassai Sámuel Elméleti Líceum kiköltötöztt a régi unitárius kollégium épületébe. Solomon Marcus Solomon Marcus (Bákó, 1925. március 1. – Bukarest, 2016. március 17.) zsidó származású román matematikus, a Román Akadémia tagja. Élete és munkássága Solomon Marcus a moldvai Bákó városában született. A helybeli iskolában érettségizett, majd Bukarestben folytatta tanulmányait. Az egyetem matematika szakának elvégzése után egyetemi oktató lett. Nagyon sokoldalú matematikus, akinek több tanulmánya és könyve jelent meg a matematika alkalmazásáról a nyelvészetben, a színháztudományban, a természet- és társadalomtudományokban. Több mint 50 könyvet írt (ezekből többet lefordítottak más nyelvekre is), majdnem 400 tudományos cikket közölt. 1993-ban a Román Akadémia levelező, majd 2001-ben rendes tagjává választották. 2007-ben megkapta a Cuvântul folyóirat esszé-díját. Kötetei Lingvistica matematică. Modele matematice în lingvistica. Ed. Didactică și Pedagogică. București, 1963, 220 p. Gramatici și automate finite. Ed Academiei, București 1964, 256 p. Analiza matematică. vol.I. Ed. Didactică și Pedagogică București, I. kiadás: 1962, 735 p., 2. kiadás: 1963. 3. kiadás: 1966, 768 p., 4. kiadás: 1971, 785 p., 5. kiadás: 1980, 790 p. (társszerzők: Miron Nicolescu és Nicolae Dinculeanu). Lingvistica matematică, (második, bővített kiadás). Ed. Didactică și Pedagogică, București, 1966, 254p. Introducere în lingvistica matematică, Ed. Științifică, București, 1966, 336 p/ (társszerzők: Edmond Nicolau és Sorin Stati) Noțiuni de analiză matematică. Originea, evoluția și semnificația lor. Ed. Științifică, București, 1967, 237 p. Limbaj, logică, filozofie. Ed. Științifică, București, 1968, 261 p (társszerzők: Al. Boboc, Gh Enescu, C. Popa és S. Stati). Analiza matematică, vol.II, Ed. Didactică și Pedagogică, București 1. kiadás: 1966; . kiadás: 1971; 3. kiadás: 1980; 414 p. (társszerzők: Miron Nicolescu és N. Dinculeanu) Introduction mathématique à la linguistique structurale. Dunod, Paris, 1967, XII + 282 p. Algebraic Linguistics; Analytical Models. Academic Press, New York, 1967, XIV + 254 p. Poetica matematică. Ed. Academiei, București, 1970, 400 p. Teoretiko-mnozestvennye modeli jazykov. Ed. Nauka, Moszkva, 1970, 332 p. Algebraicke modely jazyka. Ed. Academia, Prága, 1969, 289 p. Introduzione alla linguistica matematica. Casa editrice Riccardo Patron, Bologna, 1970, 448p. (társszerzők: E. Nicolau és S. Stati) Mathematische Poetik. Ed. Academiei, Bucuresti-Athenaum Verlag, Frankfurt am Main, 1973, 437 p. Matematicka Poetika. Ed. Nolit, Belgrad, 1974, 337 p. Din gândirea matematică românească. Ed. Științifică și Enciclopedică, București, 1975, 224 p. Semiotica folclorului. Abordare lingvistico-matematică. Ed. Academiei, București. 1975. 268 p. (társszerző) Matematicka analyza ctena podruhe. Ed. Academia, Prága, 1976, 234 p. A nyelvi szépséq matematikája. Gondolat Kiadó, Budapest, 1977, 400 p. Metode distribuționale algebrice în lingvistică. Ed. Academiei, București, 1977, 256 pp. (társszerző). La semiotique formelle du folklore. Approche linguistico-mathématique. Ed. Klincksieck, Paris - Ed. Academiei, București, 1978, 309 p. Introduccion en la linguistica matematica. Ed. Teide. Barcelona, 1978, 386 p. Semne despre semne. Ed. Științifică și Enciclopedicț, București, 1979, 112 p. Contextual ambiguities in natural & artificial languages. Vol. 1, Ed. Communication and Cognition, Ghent, Belgium, 1981, 138 p. Snmeia gia ta snmeia. Ed. Pneumatikos, Athén, 1981, 119 p. Metode matematice în problematica dezvoltării. Ed. Academiei, București, 1982, 198 p. (társszerző). Gândirea algoritmică. Ed. Tehnică, București, 1982, 131 p. Semiotica matematică a artelor vizuale. Ed. Științifică și Enciclopedică, București, 1982, 410 p. (szerkesztő és társszerző). Simion Stoilow. Ed. Științifică și Enciclopedică, Bucuresti, 1983, 315 p. (társszerző: Cabiria Andreian Cazacu). Paradoxul. Albatros, București, 1984, 183 p. Timpul. Ed. Albatros, BucureȘti, 1985, 386 p. Artă și știință. Ed Eminescu, București, 1986, 332 p. Analiză matematică. vol. II Univ. București, 1986. 477 p. (társszerző). To Paradocso. Ed Pneumatikos, Athén, 1986, 126 p. Șocul matematicii. Ed Albatros, București, 1987, 366 p. Moduri de gândire. Ed. Științifică și Enciclopedică, București, 1987, 110 p. Provocarea științei. Ed. Politică, București, 1988, 470 p. Invenție și descoperire. Ed. Cartea Românească, 1989,.296 p. Analiză matematică. Materiale pentru perfectionarea profesorilor de liceu III. Universitatea din Bucuresti, Facultatea de Matematica, Bucurețti, 1989, 319 p. (társszerző) Dicționar de analiză matematică. Editura Științifică și Enciclopedică București, 1989 (társszerző). Controverse în știință și inginerie. Ed. Tehnică, Bucuresti, 1991, 248 p. Language, Logic, Cognition and Communication; A Semiotic, Computational and Historical Approach. Report 9/96. Grup de Recerca en Linguistica Matematica i Enginyeria del Llenguatge. Reports Universitat Rovira i Virgili, Tarragona, Spain, 1996, 184 p. Paradigme universale. Ediție integrală, Editura Paralela 45, Pitești, 2011 Răni deschise, Editura Spandugino, București, 2012 Prvačina Prvačina (olasz nyelven: Gradiscutta in Val Vipacco) falu Szlovéniában, a Goriška statisztikai régióban, a Vipava-völgyben, Gradišče nad Prvačino település közelében. Közigazgatásilag Nova Goricához tartozik. Lakosságának száma 1169 fő. A településen 2009. március 29-én és 30-án árvíz pusztított. A településen évente megrendezik az őszibarack ünnepet. Temploma A falu templomát Szent András apostol tiszteletére emelték és a Koperi egyházmegyéhez tartozik. Híres személyek A településen élt, vagy született: Alojzij Matija Zorn, a Goriziai főegyházmegye érseke Hilarij Zorn, egyházi méltóság és publicista Jelek (keresztnév) A Jelek régi magyar személynévből származó férfinév. A név török eredetű, az elig méltóságnévből származik; jelentése uralkodó, kormányzó, király. Rokon nevek Ellák, Üllő Gyakorisága Az 1990-es években szórványos név, a 2000-es években nem szerepel a 100 leggyakoribb férfinév között. Névnapok március 31. április 7. Híres Jelekek Árpád fejedelem egyik fia Tanügyi Újság Tanügyi Újság a romániai magyar pedagógusok tanügyi, pedagógiai, pszichológiai, művelődési hetilapja. Székhely: Bukarest. Indulás/megszűnés: 1950/1989. Előzménye: Tanügyi Közlöny (1948-1949 között). Utódja: Közoktatás (1990 óta) Története A lap első sorozata 1950. június 4-én jelent meg, a román közoktatási minisztérium kiadásában, havilapként, ám ez rövid életűnek bizonyult, kevesebb mint három év után, 1953. február 16-án megszüntették. A második sorozat az Oktatási Minisztérium újonnan létrehozott Nemzetiségi Igazgatóságának élére 1956 végén kinevezett Bányai László kezdeményezésére indult meg, az 1957. szeptember 18-án megjelent első szám újból I. évfolyam, 1. szám jelzést kapott. A lap főszerkesztője (1959-ig) Gáll Margit volt, felmentését követően Bántó István lett a felelős szerkesztő, ő irányította a lapot – főszerkesztő-helyettesi minőségben – egészen a megszűnésig. Eleinte havi két száma jelent meg, 1959 januárjától hetilappá alakult – ez az időszak 1974 májusáig tartott –, attól kezdve pedig a megszűnésig havonta jelent meg. Kezdetben önálló szerkesztősége 1959. augusztus 1-jével elvesztette önállóságát, attól fogva a román szerkesztőséggel összevontan működött, így a felelős szerkesztő önállósága is korlátozott volt. Szerkesztői Gáll Margit – 1957-1959 Bántó István – 1959-1989 Csire Gabriella – szerkesztő és munkatárs 1959- Vistai András János – 1960-as évek Jeles szerzőiből Balázs László Benedek Zoltán Gaal György Jakab Sámuel Madarász Antal Major Miklós Makkay Ferenc Málnási Ferenc Mandula Tibor Mezei Zoltán Molnárné Hubbes Éva Murvai László Nagy Erzsébet Nagy Ferenc Náhlik Zoltán Karceva Valentina Sebestyén Júlia Semlyén Éva Sükösd János Somodi Albert Sükösd Éva Szabó Etelka Szabó T. E. Attila Szántó Árpád Szécsi Antal Székely Erzsébet Székely László Szekernyés Kurkó Irén Szikszai Tibor Szlovácsek Ida Szőcs Géza Mihály Szőcs Huba Takács Pál Tatár Géza Tittel Andor Török Árpád Tuzson Erzsébet Varró Ilona Veith Júlia Verestóy Ilona Vincze Zoltán Vita László Vizi Ildikó Vizi Imre Vizi Menyhért Reiner Zsigmond (orvos) Reiner Zsigmond (Szeged, 1813. október 20. – Budapest, 1893. január 29.) orvosdoktor, megyei főorvos. Reiner Zsigmond és Reiner János jogászok apja. Életútja Középiskoláit a szegedi kegyesrendiek gimnáziumában, az orvostudományt Bécsben és Pádovában végezte, ahol orvosdoktori oklevelet is kapott. Az 1848-49-es szabadságharc idején Perczel Mór, Tóth Ágoston, Guyon Richárd és Bem József alatt minden ütközetben jelen volt és kötözte a sebesülteket. 1849. augusztus 16-án Déván a fegyverletételnél elfogták és a gyulafehérvári várba vitték; innét másodnap szabadon bocsáttatott, oly feltétel alatt, hogy a sebesült császáriakat gyógykezelje, amit meg is tett, egyszersmind a honvédeket is gyógyítva, akik közül 366-ot saját költségén gyógykezelt. Hosszabb tanulmányutat tett Német-, Francia-, Olaszországban, Angliában és Hollandiában, sőt a keleten is járt. Hogy Gyulafehérvár városának 1863-tól 1870-ig kórháza volt, az ő érdeme, mert azt saját vagyonából tartotta fenn. A kolera-, himlő-, és difteritisz-járványok idején ezeket ő fojtotta el városában. Az európai művelt nyelveket, még a spanyolt is beszélte; az irodalomnak és színművészetnek nagy pártolója volt. Alsó-Fehérmegye tiszteletbeli főorvosa és Gyulafehérvárnak szintén főorvosa (1855-90) és az ottani királyi törvényszék orvosa volt. 1890-ben nyugdíjba vonult és Budapestre költözött. Cikkei a Gyulafehérvári Közlönyben (1885. 31., 37., 39. sz. Budapesti orvosi congressusról; a közegészségi rovatnál is közreműködött); a gyulafehérvári Politikai Szemlében a közegészségügyi rovatnak állandó vezetője volt, és itt Gyulafehérvár közegészségügyi viszonyait statisztikai adatokkal támogatta. Havonként a város közegészségügyi, születési és halálozási állapotáról, közléseket tett közzé; a Magyar Királyi Államvasutaknak általa kezelt gyulafehérvár-szászvárosi szakát: Vasúti egészségügy cím alatt tárgyalta. Forrás Szinnyei József : Magyar írók élete és munkái XII. (Saád–Steinensis). Budapest: Hornyánszky. 1908. Virgil van Dijk Virgil van Dijk (Breda, Hollandia, 1991. július 8. –) holland labdarúgó, aki jelenleg a Liverpoolban játszik, hátvédként. Pályafutása Groningen Van Dijk Bredában született, holland apa és suriname-i anya gyermekeként. A Willem II ifiakadémiáján kezdte pályafutását, majd 2010-ben ingyen leigazolta a Groningen. Az első csapatban 2011. május 1-jén, az ADO Den Haag ellen mutatkozott be, a 72. percben csereként beállva. Első gólját október 30-án, a Feyenoord 6-0-s legyőzése során szerezte. 2012. január 22-én, a Heracles Almelo ellen ismét eredményes volt, majd a következő fordulóban, a Twente ellen újabb gólt szerzett. A 2012/13-as idényben október 7-én talált be először, a Feyenoord ellen, majd december 23-án ismét gólt lőtt a rotterdami klubnak. Celtic 2013. június 21-én a Celtic 2,6 millió fontért leigazolta van Dijket, négyéves szerződést adva neki. Augusztus 17-én, az Aberdeen ellen debütált. Egy héttel később, az Inverness CT ellen kezdőként kapott lehetőséget. November 9-én két gólt is fejelt a Ross County ellen, majd december 26-án egy egyéni akció után győztes gólt szerzett a St. Johnstone ellen. 2014. január 26-án, a Hibernian 4-0-s legyőzése során ismét betalált, hozzájárulva csapata sorozatban elért 11. győzelméhez. Február 25-én kiállították az Aberdeen ellen, ami után csapata elszenvedte szezonbeli első vereségét. A szezon végén két másik Celtic játékossal együtt beválogatták az év legjobb csapatába a skót élvonalban. 2014. július 22-én kétszer volt eredményes a Knattspyrnufélag Reykjavíkur elleni Bajnokok Ligája-selejtezőn, hozzájárulva csapata továbbjutásához. A bajnokságban november 9-én szerezte meg első gólját a 2014/15-ös szezonban, egy Aberdeen elleni találkozón. Három héttel később, a Skót Kupában kétszer is betalált, a Hearts ellen. Február 26-án, az Internazionale ellen már az első félidőben piros lapot kapott az Európa-ligában, egy Mauro Icardival szembeni szabálytalanság után. Március 8-án a Skót Kupában is kiállították, a Dundee United ellen. Csapatával ismét megnyerte a bajnokságot és ezúttal is bekerült a bajnokság álomcsapatába. Van Dijk a hírek szerint azután döntött úgy, hogy távozni szeretne a Celtictől, hogy csapata a 2015/16-os szezon elején még a selejtezők során kiesett a Bajnokok Ligájából, a Malmö FF ellen. Southampton Van Dijk 2015. szeptember 1-jén öt évre szóló szerződést kötött az angol Southamptonnal. A klub a hírek szerint 13 millió fontot fizetett érte. Szeptember 12-én, egy West Bromwich Albion elleni 0-0-s döntetlen alkalmával mutatkozott be új csapatában. Két héttel később, harmadik Premier League-meccsén megszerezte első gólját, a Swansea City ellen. 2016. május 7-én új, hat évre szóló szerződést írt alá a csapattal. Liverpool 2017.december 27-én a Liverpool a klub honlapján jelentette be, hogy van Dijk a következő évet már a Vörösök játékosaként kezdi meg, új klubjában a 4-es számú mezt fogja viselni. Rögtön a debütálása alkalmával megszerezte első gólját. 2018. január 5-én, az FA-kupa 3. fordulójában, egy Everton elleni meccsen szögletből, fejjel volt eredményes. A válogatottban A holland válogatottban 2015. október 10-én, egy Kazahsztán elleni Eb-selejtezőn debütált. Csehy József (katona) Csehy József (Olgya, 1778. március 2. – Lubló, 1812. szeptember 29.) katona. Élete Kapitány volt a császár nevét viselő lovas magyar ezredben, halálát egy orosz ágyúgolyó okozta. Kazinczy Ferenccel folytonos levelezésben állott halálaig. Ezen levelekből az első Przemyślből 1802. november 18. keltezve megjelent a Kazinczy Ferencz Levelezése II. kötetében. Ugyancsak Kazinczy irt róla hosszabb életrajzot is. Két ódát közöl tőle Virág Benedek Poetikájában (Pest, 1801.) Arcképe Dorfmeister S. rajza után 1806-ban Mansfeld J. G. által rézbe metszve megjelent Kazinczy összes műveinek IV. kötetében. Gambit (képregényszereplő) Gambit (Remy LeBeau) egy kitalált szereplő, szuperhős a Marvel Comics képregényeiben, az X-Men csapat egykori tagja. A karaktert Chris Claremont író, valamint Jim Lee és Mike Collins grafikusok alkották meg. Első ízben az Uncanny X-Men 266. számában jelent meg 1990 augusztusában. 2008-ig két kezdeményezés is történt egy saját képregény sorozat indítására Gambit főszereplésével. Két minisorozatot azonban kapott, valamint fontos szerepet játszott az Apokalipszis Kora alatt az X-Erő füzetek helyett megjelenő Gambit & the X-Ternals című kiadványokban. Gambit egy mutáns, aki képes uralni a kinetikus energiát. Ezenkívül képzett a kártyahajításban, a közelharcban és a bot forgatásában. Kevés X-Men bízott meg az egykori tolvajban, amikor belépett a csapatba. Ez gyakran okozott feszültséget közte és szerelme, Vadóc között, akivel sokáig se veled, se nélküled kapcsolatot ápolt. A helyzet tovább romlott, amikor a gonosz Mister Sinisterhez fűződő kapcsolata napvilágra került. Néhány csapattársa azonban elhiszi, hogy Gambit őszintén megváltást keres. Gambit, az X-Men önjelölt nőcsábásza az évek során megmutatta az érzékenyebb oldalát is, különösen Vadóccal szemben. Gambit különösen büszke louisianai származására, és erős cajun akcentussal beszél. Régebben erős dohányos volt, csakúgy mint Rozsomák. Ám a kiadó későbbi dohányzás-ellenes politikájának köszönhetően, mindketten "leszoktak". Bár Gambit nem szerepelt az első három X-Men filmben, a X-Men kezdetek: Farkas c. filmben látható Taylor Kitsch alakításában. A megjelenés története Gambit szerepelt az X-Men rajzfilm sorozatban és több videojátékban. Két önálló sorozatban is szerepelt, 1998-tól 2001-ig illetve 2004-től 2005-ig. Volt két saját minisorozata is, az első 1993-ban jelent meg, a második 1997-ben, valamint vendégszerepelt további két minisorozatban, 1995-ben a "Rozsomák/Gambit"-ben, és 2001-ben a "Bishop és Gambit"-ben. Továbbá az 1995-ben kiadott "Gambit & the X-Ternals" c. sorozatban is megjelent egy csapat renegát mutáns vezetőjeként, akik a törvényen kívül éltek az Apokalipszis Kora alatt. A karakter története A kezdetek Remy LeBeau a Louisiana állambeli New Orleansban született. Gyerekkorában elrabolták a kórházból, ahol a LeBeau Klán nevű Tolvaj Céh nevelte, és tiszteletdíjként átadták a Műgyűjtőnek. A gyermeket úgy nevezték, "le diable blanc" ("a fehér ördög"), és úgy hitték, ő teljesíti be a jóslatot a marakodó Tolvaj és Bérgyilkos Céhek egyesítéséről. Később Remy a Fagan Galeri nevű utcai banda gondozásába került, akik felnevelték, és megtanították a tolvajmesterség fogásaira. Egy nap az utcán élő 10 éves, árva Remy megpróbálta kizsebelni Jean-Luc LeBeaut, a Tolvaj Céh akkori fejét. Jean-Luc végül örökbefogadta a gyermeket az utcáról a saját családjába. Remy bio-kinetikus feltöltési képessége tinédzser korában jelentkezett először, de titokban tartotta a családja és barátai elől. Félreeső helyeken gyakorolt, ahol nem láthatta senki. 15 éves korában elkísérte a legjobb barátját, Etienne Marceaux-t, a "Szántására", ami a Tolvajok Céhének beavatási szertartása. A dolgok azonban rosszra fordultak, mivel a célpontjuk, akit meg kellett volna lopniuk Candra volt, a halhatatlan mutáns, aki fogságba ejtette őket. Candra felismerte Remy-t egy múltbeli találkozásból, ami csak Remy jövőjében fog bekövetkezni (a felnőtt Remy egy XIX. századi időutazó küldetésének köszönhetően). Candra eladta őket a torz mutáns, gyermekrabszolga-kereskedőnek, akit csak Disznóként ismertek. Disznó a korukbeli gyerekekkel együtt tovább akarta adni őket a HYDRA-nak katonának. Remy képességének segítségével megszöktek a ketrecükből, de a fizikailag megerősített Disznó hamar utolérte őket. Remy ekkor találta ki a később jellegzetessé vált támadását. Felkapott egy kártyalapot, amit Etienne ejtett el, feltöltötte, és Disznó arcába dobta megvakítva ezzel. Végül a szikla tetején levő börtönükből a tengerbe ugorva szöktek el. Remy életét megmentette a Tolvaj Céh, ám Etienne vízbe fulladt. A Tolvaj és Bérgyilkos Céhek kibékítésének érdekében Remy elvette Bella Donna Boudreaux-t, a Bérgyilkosok vezérének unokáját, akivel 8 éves korában ismerkedett meg. Ám az esküvő után a lány bátyja, Julien párbajra hívta. A párbaj során Gambit megölte Julient, amiért száműzték a városból. Ez a kapcsolatának végét jelentette Bella Donnával. A Mutáns Mészárlás Miután száműzték New Orleans-ból, Gambit a világot járta, és hivatásos tolvajmesterré vált, ezalatt számos kapcsolatra (és ellenségre) tett szert. Ekkoriban kezdte észrevenni, hogy egyre kevésbé tudja kordában tartani a rajta keresztül áramló energiákat. Egy idő után már nem bírta tovább, és kétségbeesésében felkereste Mister Sinistert, hogy segítsen neki. Sinister megváltoztatta Gambit erejét. Jelentősen legyengítette, ám lehetővé tette számára, hogy uralja a benne buzgó, továbbra sem elhanyagolható mennyiségű energiát. Sinister azonban kért cserébe pár szívességet, így Gambit egy ideig neki dolgozott. Az utolsó küldetéseként egy csapat zsoldost toborzott, akiket Sinister Martalócoknak nevezett el. A csapatban volt a Kardfogú nevű mutáns is. Gambit parancsot kapott, hogy vigye le a csapatot New York csatornáiba. Kardfogú, (Blockbuster), Prizma és Szökőár élén le is vonult, mialatt - Gambit tudtán kívül - Skalpvadász, Ívfény, Szigony, Malícia, Zavaró és Vertigo a Morlock Tommy vezetésével szintén oda tartott. A csapat célja a Morlockok kiirtása lett volna. Gambit nem tudta megakadályozni, hogy a Martalócok számos Morlockkal végezzenek, ám egy gyermeket sikerült megmentenie. A lány neve Sarah volt, akit felnőttként Velőként fognak ismerni, és ő lesz a Génnemzet nevű mutáns terrorista csoport vezetője. Gambit sokáig titokban tartotta ezt a titkos küldetést X-Men társai elől. X-Men Kalandozásai során a nagyvilágban Gambit találkozott a megfiatalított és képességeitől megfosztott Viharral, akinek segített megszökni az Árnykirály markaiból. A későbbiekben még Vihar segítségére sietett a Dadus és az Árvagyáros elleni küzdelmekben is. A fiatal, amnéziás Vihar tolvajlásra adta a fejét, hogy életben maradjon, ám végül Gambit oldalára állva visszatértek az X-Menhez. Nem sokkal később Gambit segített az X-Mennek, az X-Faktornak és az Új Mutánsoknak a Genoshaiak ellen. Rozsomák azonban továbbra is kételkedett a cajunben, ami végül kettejük párbajához vezetett az X-Men edzőtermében. Gambitnek sikerült legyőznie Rozsomákot, egy Halálcsapásnak látszó robot hasonmás segítségével, aki elterelte Rozsomák figyelmét. Gambit ezalatt kihasználhatta Rozsomák korábbi sérüléseit, amit a Hiénák okoztak neki. Gambitot és az X-Ment később a Siár galaxisba vitte Lila Cheney. Az X-Men és a Csillagjárók oldalán Gambit megküzdött Halálmadárral, a Birodalmi Gárdával, és egy osztag Harci Skrullal. Amikor visszatértek a Földre, az X-Men és az X-Faktor oldalán megküzdött az Árnykirállyal, bár egy időre az Árnykirály befolyása alá került. Amikor az X-Men eredeti öt tagja újra összeállt, és a csapat két osztagra bomlott, Gambit a Kék csapat tagja lett Küklopsz vezetése alatt. Az X-Men soraiban megküzdött Magnetóval, Magneto újonnan toborzott Akolitusaival, Fenrisszel, a Kézzel, a Vörös Omegával, a Kardfogúval, és Mojoval. Harcolt Bishop ellen, és egy ízben megtámadta az elidegenült felesége, Bella Donna is. Gambit elmesélte, hogyan menekült el New Orleansból, miután önvédelemből megölte sógorát. Az X-Men soraiban találkozott először a második Szellemlovassal (Daniel Ketchcsel). Csatázott a Fészek Királynő és a Fészek által megszállt Szellemlovas ellen, valamint szemtanúja volt exfelesége, Bella Donna halálának. Gambit érdeklődését felkeltette egyik csapattársa, nevezetesen Vadóc. Vadóc távolságtartó viselkedése és irányíthatatlan képessége ellenére - miszerint veszélytelenül senki nem érintheti meg - flörtölni kezdett a lánnyal. A flörtölésből később bimbózó románc lett. Érdekes módon kettejük kapcsolatát a szerzők eredetileg csak egy egyszeri fellobbanásnak szánták, mégis az X-Men sorozat egyik leghosszabban tartó és a legnépszerűbb párja lettek. A népszerűségi listán egyedül Jean Grey és Küklopsz előzi meg őket az X-Menből. Bár Gambit korai "udvarlásai" során nagyon komolytalannak tűnt, és Vadóc igen agresszíven elutasította, a későbbi számokban kiderült, hogy a hencegő virtuskodásai mögött őszinte, gyengéd érzelmek húzódtak. Hasonlóképp, Vadócot sem hagyta hidegen Gambit figyelmessége, ő maga is vonzódott a férfi iránt. Pár évnyi kiadvánnyal később derült ki Remy sötét titka. Kardfogú párszor célozgatott rá, amíg az X-Birtokon tartózkodott. Vadóc rá is kérdezett, hogy árulja el, mit tud Gambit múltjáról. Remyt elfogták, és egy látszatpert indítottak ellene, melyet Magneto, a mágnesesség ura tartott Vörös Eriknek álcázva magát. Vadócot utasították, hogy csókolja meg Gambitet, ezáltal megtudta, hogy ő állítótta össze a Martalócokat Mr. Sinister számára, akikkel később megölték a legtöbb Morlockot. Ám az is kiderült, hogy megmentett egy lányt a mészárlás elől. A magába szívott felfedezés és bűntudat hatására Vadóc szakított a férfival. Az X-Men is kiközösítette, és az Antarktisz fagyos pusztáin hagyták. Halálra éhezve és a szerelme árulásától kísértve Gambit visszaindult Magneto fellegvára felé, ahol találkozott egy Mary Purcell nevű halott mutáns pszionikus szellemével. A szellemlény egyesült vele, és életben tartotta, amíg elérte a Vadföldet, egy rejtett őserdőt a jeges puszta közepén. Ott Remy alkut kötött egy titokzatos lénnyel, aki az Új Gyermeknek nevezte magát. Hogy visszatérhessen Amerikába, Gambit beleegyezett, hogy az Új Gyermeknek fog dolgozni egy barátja, Jacob Gavin Jr. segítségével. Amikor Gambit lelkének lenyomata elhalványodott, Vadóc hónapokig kereste a férfit, de mindhiába. Gambit újra találkozott az X-Mennel, amikor megpróbálta ellopni új munkaadójának a legendás Cyttorak Karmazsin Kövét (Crimson Gem of Cyttorak). Vadóc és a saját önbecsülése kedvéért beleegyezett, hogy visszatér a csapatba. Még egy osztag vezetőjévé is kinevezték. Vadóc iránti szerelme mit sem változott, de a lány visszautasította, mert féltette, nehogy kárt okozzon vele benne irányíthatatlan képességével. Ezalatt az Új Gyermek felfedte valódi kilétét. Vadászjátékot szervezett egy maroknyi szuperképességű zsoldos számára, ahol Remy volt a célpont. Próbálkozása kudarcot vallott, és Remy megtudta, hogy az Új Gyermek saját maga egy párhuzamos valóságból. Abban a valóságban az Új Gyermek kinetikus energiái zabolátlanul elszabadultak, megégette a világot, és megölt mindenkit, csak ő maradt életben. Eme hihetetlen erő volt a névadója: az Új Nap - és nem Új Gyermek, ahogy Remy értette. Bishop jövője Bishop a jövőbeli idősíkján egy videofelvételre bukkan, amin Jean Grey hisztérikusan figyelmeztetni próbál minden X-Ment. Azt mondja, az X-Ment elárulta egy "belső tag". A felvételen úgy tűnik, ő az utolsó túlélő, végül őt is megölik. Bishop feldúltan felkeresi a "Tanút", a férfit, aki állítólag utolsóként láthatta az egykori X-Ment. Egy kastélyszerű épületbe vezet az útja, ahol találkozik egy öreg, aszott, ám merész férfival. A hosszú ősz hajú alak egy trónuson gubbaszt, melyet két szőke nő fog közre. Amikor Bishop nekiszegezi a kérdést, hogy ki pusztította el az X-Ment, a Tanú úgy tesz, mint aki tudja, de nem akarja megmondani, és kidobja Bishopot a kastélyból. Amikor Bishop eljön az X-Mennel az eredeti idősíkjára, találkozik Gambittel, akiről meg van győződve, hogy ő ugyanaz a személy, mint akivel a jövőben találkozott, és az Áruló, aki elpusztította az X-Ment nem lehet más, mint Gambit. Jó ideig figyeli minden mozdulatát, míg végül meg nem bizonyosodik róla, hogy nem Gambit volt az áruló. Az is kiderül, hogy az X-Men kiirtásáért valójában Onslaught a felelős, azt azonban nem tudjuk meg, hogy miért nevezik Gambitet Tanúnak Bishop idősíkján. Az X-Men: Messiah Complex képregénysorozatban a Tanút megölik a Martalócok, hogy senki se maradhasson életben, aki ismeri a jövőt. X-Trém X-Men: XSE Amikor Vihar egy csapat X-Mennel Sors naplóinak, a tizenhárom kötetes Igazság Könyveinek keresésére indult, Gambit jelentkezett, hogy szeretne csatlakozni, ám Vadóc - attól tartva, hogy az egyre labilisabbá váló képességével kárt okozhat benne - egyszerűen elutasította, hogy velük tartson. Gambit így visszatért a tolvajláshoz, de nem sokkal később a mutáns üzletember Sebastian Shaw megvádolta egy Viceroy nevű ausztrál maffiavezér meggyilkolásával. Vadóc, Vihar X-Trém X-Men nevű csapatának és a Vörös Lótusz nevű, egykori Triád tagnak a segítségével Gambitnek sikerült tisztáznia a nevét. Nem sokkal később Remy az X-Mennel egy idegen invázió elleni csatába csöppent, melyet a dimenziók közti hadúr, a Kán vezetett a Föld ellen, hogy összeállítsa a hét ékkőből álló "Madripoor Készletet". Az X-Trém X-Men ellensége, egy Vargas nevű fejlett ember, kihasználta az inváziót, hogy további tagokat vadásszon le Vihar csapatából, Vadóc és Gambit nyomába eredt. Vadóc megpróbálta megvédeni Remyt Vargas kardjától, ám ő hűségük jutalmaként mindkettejüket keresztül döfte. A sérülést mindketten túlélték, de (egy időre) elvesztették mutáns képességeiket. Ezt kihasználva a pár elhatározta, hogy megpróbálnak hétköznapi életet élni, rendbehozni a kapcsolatukat, és egy időre visszavonultak az X-Menből. Visszatérés Gambit és Vadóc visszatért az X-Menbe nem sokkal azután, hogy Sage visszaállította Remy képességeit. Ekkor Plazma csapatába kerültek. Az első küldetésükön Gambit ideiglenesen megvakult az egyik feltöltött kártyájától, ami az arca előtt robbant fel. Vadóc megpróbálta vigasztalni a lábadozó Gambitet, de a kapcsolatuk ismét feszültté vált, ahogy a férfi egyre frusztráltabbá vált a vaksága miatt, valamint attól, hogy Vadóc képességeinek visszatérte óta nem érintkezhettek. Egyre többet támadta Vadócot, mire a lány ismét mosolyszünetet tartott kettejük között. Bár a látását elvesztette, Gambit kifejlesztett egy képességet, aminek segítségével képessé vált olvasni a kártyáiban, mintha csak tarot kártyák lennének. Ennek segítségével sikerült megjósolnia egy támadást a Testvériség által. Nem sokkal később, a karácsonyi ünnepek alatt Vadóc megkérte Sage-et, hogy újra indítsa be Gambit képességeit. A folyamat eredményeként sikerült helyreállítania a látását is. A Golgota történetszál alatt, Gambit súlyos bizonytalanságot mutatott a Vadóccal ápolt kapcsolatát illetően. Beismerte, hogy az érintkezés hiánya talán jobban megviseli, mint gondolta. Sőt egyenesen javasolta a lánynak, hogy jöjjön össze Logannel, mert úgy érezte, valami titkos vonzalom van kettejük között. A vád hatására Logan megcsókolta Vadócot, de a lány kiszakította magát, mielőtt komoly sérülést okozott volna. Gambitnek ekkor esett le, hogy mit is mondott, ami megkérdőjelezte Vadóc iránti szeretetét. Később hallucinációi jelentkeztek, melyekben Mister Sinister ellen küzd. Gambit és Vadóc rájöttek, hogy Golgota hatására mondtak dolgokat, melyeket nem gondoltak komolyan, és a történet végső összecsapása előtt az űrruhájuk sisakján keresztül "csókolóztak". Az X-Birtokra visszatérve Gambit és Vadóc közös szobába költözött, hogy megpróbáljanak egy kis meghittséget csempészni a mindennapjaikba, és elkezdtek egy telepatikus terápiát Emma Frosttal. Ezalatt rájöttek, hogy az őket nyomasztó érzelmi terheikkel mentálisan sem voltak felkészülve a fizikai érintkezésre. A helyzet később még feszültebbé vált, amikor egy Foxx nevű új tanuló Gambit csapatába került, és megpróbálta elcsábítani a férfit. Az Apokalipszis Lovasa Vadóc mostohaanyja Rejtély elégedetlen volt Vadóc partner választásával, és belopakodott Xavier Intézetébe egy Foxx nevű tanuló alakjában. Csatlakozott Gambit csapatához, hogy megpróbálja tönkretenni kapcsolatát Vadóccal. Látván, hogy Gambit ellenáll a bájainak, Rejtély visszaváltozott eredeti alakjába, és valami sokkal ellenállhatatlanabb ajánlatot tett: Vadóc alakját vette fel, egy olyan Vadócét, akivel igazi, testi kapcsolatot is létesíthet. Azt állította, hogy csak segíteni akart levezetni a két szerető közt egyre növekvő frusztrációkat mondván, legalább egyikük kiélheti testi vágyait. Vadóc végül felfedezte anyja jelenlétét az iskolában, és azt is, hogy Gambit tudott erről. Gambit azóta is tagadja, hogy lefeküdt Rejtéllyel, de az állítását nem tudja bizonyítani. Apokalipszis visszatérése után Gambit behódolt a gonosztevőnek, aki átváltoztatta az egyik Lovasává: a Halállá. Gambit megpróbált beépülni Apokalipszis soraiba, hogy megvédhesse az X-Ment a Sötét Úr jövőbeli árulásától, de elszámította magát. Az átváltoztatás során az elméje is eltorzult, nemcsak a teste. Amikor Halállá változott, Gambit haja hófehér, bőre pedig éjfekete lett. Hiába facsarta ki mind a testét, mind a lelkét Apokalipszis, Gambit képes volt megőrizni korábbi énjének jelentős részét. Ahogy Apokalipszisnek mondta: "Én épp úgy Gambit is vagyok, mint Halál." Vadóc iránt érzett szerelmére is emlékezett, és képtelen volt megölni. Amikor Gambit és Naptűz visszatért Xavier Intézetébe, hogy elhozzák Polarist, Gambit megpróbálta megölni Vadócot, hogy teljesen elszakadjon a régi énjétől. Kis híján sikerrel járt, de Pulzus megakadályozta Gambit képességeinek blokkolásával. Miután az X-Men legyőzte Apokalipszist, Naptűz Gambittel tartott, hogy segítsen neki kitisztítani Apokalipszis agymosásának hatásait, és megújult emberekként éljenek. Ám ekkor megjelent Mister Sinister... Martalócok Gambit (feltehetőleg Mr. Sinister segítségével) visszanyerte eredeti alakját és képességeit, majd újra felbukkant a Martalócok soraiban. Egy küldetésen, melyen Mr. Sinister számára kellett információkat szereznie a jövőről, Gambit és Naptűz találkozott Kábellel a nemrégiben kiürített Province szigetén. Az összecsapás előtt Gambit azt mondta: "Egy barátom segített megszabadulni a vadiúj kinézetemtől." Majd megkérte Kábelt, hogy használja a szuperszámítógépét egy kérdés megválaszolására, amiben az "egy perccel hajnal előtt" kifejezés szerepelt. (Ez a nem sokkal később megjelent X-Men: Messiah Complex című történetszálhoz kapcsolódott.) Végül Gambit és Naptűz megtámadta Kábelt, akinek muszáj volt élesítenie az önmegsemmisítő berendezését, elpusztítva az egész szigetet. Gambit és Naptűz üres kézzel távozott. A csata során Kábel megjegyezte, hogy Gambit akcentusa nem természetes. Nem tudta, hogy ezt szándékosan csinálta-e, vagy nem minden tért vissza a régi kerékvágásba Gambitnél. Amikor visszatértek Mr. Sinister bázisára, hogy megvitassák a további teendőket, nekiesett Rejtélynek, amiért lelőtte Vadócot, miközben elrabolták. Egyedül Mr. Sinister tudta lenyugtatni, aki biztosította, hogy a lány életben fog maradni, hisz még szükségük van rá. Egy összecsapás során Ágyúgolyóval és Jégemberrel, megsajnálta a legyőzött Ágyúgolyót. Közbelépett, amikor Skalpvadász meg akarta ölni, ezzel megmentette a biztos haláltól. Ezenkívül elpusztította Sors naplóit, keresztülhúzva Mr. Sinister és a Martalócok számításait. A Messiah Complex történet Gambitet személyesen szemelte ki Rozsomák az X-Men támadása során Sinister antarktiszi bázisa ellen. Miután a kanadai mutáns megkínozta, Gambit elárulta, hogy Kábelnél van a gyermek (aki körül a történet forog), még mielőtt Sinister rendezte sorait, és kiűzte az X-Ment Gambittel. Később, amikor Bishop meg akarta ölni a gyereket (miután mozgásképtelenné tette Kábelt), Gambit néhány Martalóccal megállította. Gambit a fejére robbantotta a mennyezetet. A Martalócok gyorsan távoztak a gyerekkel, még mielőtt megérkeztek az X-Men tagjai.Gambit nem értette, mi vehette rá Bishopot, hogy az X-Men ellen forduljon. A Cerebro segítségével az X-Men lenyomozta Gambitet, és megtudták, hogy a Martalócok búvóhelye a Muir-szigeten van. Amit nem tudtak, hogy Gambit szándékosan hagyta, hogy lenyomozzák. A jelek szerint Rejtélynek és Gambitnek saját tervük volt az újszülött mutánssal. Ezt támasztotta alá, hogy Gambit egyáltalán nem lepődött meg, amikor átadta a gyereket Sinisternek, aki felfedte, hogy valójában Rejtély. A valódi Sinister pedig döbbent tekintettel a padlón feküdt. Rejtély azt is mondta Gambitnek, hogy eljött az idő a következő lépésre. Egy visszaemlékezésből kiderült, hogy Rejtély Vadóc halálos érintését használta, hogy megölje Sinistert. A jelenben elmagyarázta, hogy minden, amit csak Gambit és ő tett, végig ehhez a pillanathoz vezetett, ahogy Sors is megjósolta. Rejtély hozzáérintette a gyerek arcát Vadócéhoz abban a reményben, hogy a feláldozásával megmentheti a lányt. Egy energiakisülést követően Gambit magához ragadta a gyereket mondván, Vadóc sosem hagyná, hogy ártatlan életet feláldozzanak a sajátja érdekében. Ám a gyerek sértetlen maradt Vadóc érintését követően. Gambit átadta Xaviernek, és kijelentette, hogy Vadóccal szeretne maradni. Nem sokkal később Vadóc magához tért, és megpróbálta megölni Rejtélyt. Ám valahogy a gyerek meggyógyította a halálos érintését, és eltörölte az összes elme hatását, amit valaha is magába szívott. Így csak egyetlen idegen emlék maradt benne: Rejtélyé. Azt kérte Gambittől, hogy hagyja egy kicsit magára, és ha még jelent a számára valamit, akkor ne kövesse. A Divided We Stand történet Az X-Men: Divided We Stand ciklusban Gambit az X-Men: Legacy füzetekben tért vissza. Híreket hallott, hogy a New Orleans-i Bérgyilkosok Céhét megkeresték, hogy öljék meg Charles Xaviert. Felkutatta Xaviert, és megmentette a közelgő veszélytől. Sikerült megelőznie a támadókat, és gyorsan végzett velük, mielőtt maga Xavier is a helyszínre érkezett. Gambit talált a haramiáknál egy listát, ami alapján megállapították, kikkel kellett volna végezniük a bérgyilkosoknak. A listán szerepelt Buldózer, Sebastian Shaw és Carter Ryking, alias Hazárd. Xaviernek sikerült mentális kapcsolatot létrehozni önmaga, Buldózer és Ryking között, ám Shaw-val nem. Felkeresték Rykinget, akit egy elmegyógyintézetben tartottak, ám pont egy nappal az érkezésük előtt agyvérzésben meghalt. Gambit és Xavier ezután az alamogordoi Nukleáris Kutatóállomásra ment. Arra a helyre, ahol Xavier, Buldózer és Ryking apja is dolgozott életük valamely szakaszán. Ez volt a legvalószínűbb a hely, ahonnét Mister Sinister irányíthatta az X-Gén műveleteket. Ám az odavezető úton Xavierre szörnyű fejfájás tört, ezért Gambittel úgy döntöttek, hogy a környező sivatagban várnak néhány órát, míg elmúlik. Ekkor a Bérgyilkosok Céhe újabb támadást indított ellenük. Charles Xaviert elrabolták, és az alamogordoi intézetbe vitték. Itt megtudhattuk, hogy a bérgyilkosok megbízója Amanda Mueller volt, a Fekete Anyaméh Projekt vezetője, Mister Sinister korábbi bizalmasa és szeretője. (Valamint a Summers vérvonal egyenes ági felmenője.) A terve az volt, hogy Charles segítségével aktiválja Sinister Cronus gépezetét, hogy képes legyen megfiatalítani magát Essex saját szuperszerével. Ezalatt Gambit legyőzte a maradék bérgyilkost Sebastian Shaw segítségével, és ideiglenesen kényszerű szövetséget kötöttek, hogy elpusztítsák a Cronus gépezetet, ami Shaw számára is kockázatot jelentett, és megmentsék Xaviert. Az utolsó pillanatban végül sikerrel jártak egy elkeseredett dupla vagy semmi tervvel, amikor Gambit közvetlenül Shaw-t töltötte fel bio-kinetikus energiával. Ezáltal elég erőt adott neki, hogy szétzúzza az amúgy sebezhetetlen gépezetet. Képességei Gambit egy mutáns a Marvel Comics világában. Legfontosabb mutáns képessége, hogy képes feltölteni az anyagot, legyen akár szerves, akár szervetlen, instabil kinetikus energiával. Ennek eredményeként a feltöltött tárgy becsapódáskor vagy bizonyos meghatározott idő után robbanásszerűen kisugározza a benne tárolt töltést. Gambit képzett kártyahajító figyelemre méltó pontossággal, továbbá jártas a tolvajlás tudományában is. Jellegzetes trükkje, hogy egyenként feltöltött kártyalapokat hajít a célpontja felé, melyek ezáltal halálos lövedékekké válnak. Kalandjai során azonban sokkal szélesebb repertoárt mutatott be képessége találékony felhasználásából. Például a rágógumijának feltöltése, miközben meg volt kötözve, vagy egy szoba padlójának feltöltése, amely nagy erővel felrobbant, amint rálépett valaki. A kártyáin kívül gyakran hord dobókéseket és tüskéket, amiket képességével felerősítve szintén felhasználhat. Gambit teste egy élő bio-kinetikus generátor, emiatt a testi tulajdonságai is alkalmazkodtak az állandó mozgáshoz. A mutáció következtében a fizikai képességei (sebessége, reakcióideje, állóképessége, fürgesége, hajlékonysága, kézügyessége és egyensúlyérzéke) az emberi teljesítőképesség határáig fejlődtek. Képessége egyik mellékhatásaként egyfajta statikus interferencia veszi körül, ami immunissá teszi a telepatikus fürkészés ellen. Ereje teljében ez az állandóan körülötte levő bio-kinetikus aura odáig erősödött, hogy képes volt semlegesíteni minden mutáns képességet, aminek használatához meg kellett érinteni a testét. Ez lehetővé tette, hogy közvetlen fizikai érintkezésbe kerüljön Vadóccal, és végre beteljesíthessék romantikus kapcsolatukat. Gambit finom, hipnotikus vonzerővel bír. Képes rávenni az embereket, hogy elhiggyék, amit mond, és teljesítsék kívánságait, bár néhány elme immunisnak bizonyult e hatás ellen. Állítások szerint a bűbája csak akkor működik, ha a másik ember nem tud a létezéséről. A Marvel kézikönyvek azt feltételezik, hogy Gambit ezt a képességét a célszemély agysejtjeinek bio-kinetikus manipulálásával képes elérni. Gambit általában egy igen hajlékony páncélmellényt visel, kedvenc fegyvere pedig - a kártyalapok mellett - egy teleszkópos bot. Alapos képzést kapott a harcművészetekben, különösen a francia-box (más néven savate) területén, de ismeri az utcai harcos fogásokat is. Ehhez hozzáadva testi adottságait, a Tolvajok Céhében nyert kiképzését és természetes mutáns képességeit, emberfeletti harcos vált belőle. Fiatal korában Gambit képes volt uralni mindenféle kinetikus energiát, a látóterébe kerülő anyagokat már a puszta gondolatával képes volt feltölteni. Mivel azonban képtelen volt kordában tartani ezt a képességét, (állítólag egy ízben az elszabadult képessége egy emberekkel teli színházban okozott véres mészárlást) Mister Sinisterhez fordult segítségért. Sinister kimetszett az agytörzséből egy területet, amely a mutáns képességéért felelt. Később, visszament az időben a viktoriánus Angliába, ahol Sinister egy műtéttel visszaültette a szürkeállománya ezen részét, visszaállítva képességeinek teljes potenciálját. Ennek segítségével Gambit képes volt visszautazni a jelenbe, (az egész testét élő energiává változtatta, és egyesült az időfolyam saját mozgási energiájával) ahol kiégette a teljes energiatartalékát az Új Nap elleni harcban. Sage azonban kétszer is visszaállította a képességeit. Első ízben, amikor az X-trém Ítéletvégrehajtók (X-treme Sanctions Executive) újra csatlakoztak az X-Menhez. Másodszor, amikor segített meggyógyítani vakságát. Később kiderült, hogy Gambit képes feltölteni a szerves és az idegen befolyás alatt álló anyagokat is. Ezt láthattuk, amikor közvetlenül feltöltötte a kinetikus energia elnyelésére képes Sebastian Shaw testét, hogy az elpusztíthassa Mister Sinister Cronus gépezetét. Átmeneti vaksága alatt Gambit képes volt a jövőbe pillantani a kártyalapjai segítségével. Sage valószínűleg a benne szunnyadó mutáns képességek mélyebb kiaknázásával segített visszanyernie a látását, aminek segítségével Gambit képessé vált saját testének gyógyítására (sejtjeinek bio-kinetikus stimulálásával). E képességnek korábban is birtokában volt. (Ezt láthattuk, amikor a Vadászjátékban mellbe döfték egy dárdával.) Látása visszaállítása óta azonban nem használta ezt a képességét. A Halál Lovasaként Gambit képes volt ártalmatlan anyagokat mérgezővé alakítani, például a belélegezhető levegőt mérgező gázzá változtatni. Ezen kívül képes volt betegségek és kórokozók elfogyasztására, Pestis (Polaris) képességéhez hasonlóan. A Halálként elsajátított képességeit azonban a Martalócok soraiban történő felbukkanása óta egyszer sem használta. Gambit számos nyelven beszél folyékonyan, de főleg az angolt és a cajun franciát használja. Gambit hírhedt csábító és szoknyavadász. Jean Grey egyszer azt mondta róla: "Be kell ismerni, bármilyen bosszantó és arrogáns alak is Gambit, azok a szemek, az a mosoly, az a test könnyen leveszi a nőket a lábukról." Egyéb változatai Az elsődleges megjelenésén kívül, amit a Marvel világának fő cselekményéből megismerhettünk, Gambit számos párhuzamos valóságban, történetfolyamban is szerepelt. Apokalipszis Kora Az Age of Apocalypse történetben is tagja Gambit az X-Mennek, és itt is szerelmes Vadócba. Magneto egyik legközelebbi barátja. Vadóc azonban Magnetot választja Gambit helyett. Gambit ekkor kilép az X-Menből, és visszatér a Tolvajok Céhébe. Egy történetben elvállalta az M'Kraan Kristály egy szilánkjának ellopását, amit végül úgy sikerült megszereznie, hogy cserébe feláldozta Vadóc iránt érzett szeretetét. Az Apokalipszis Korában egy küldetés során Gambit végezni kényszerül Kolosszussal a küldetés sikerének érdekében. Apokalipszis halálát követően ismét beáll az X-Menek közé. Bishop jövője A jövőbeli idősíkon, amely Bishop otthona (az ún. Föld-1191), egy X-Áruló nevű lény kiirtotta az összes X-Ment 1996-ban. Ám egy túlélő életben maradt, akit Tanúnak neveztek. Cajun akcentussal beszélt, és hosszú ősz haja volt. Bishop és a Tanú között meglehetősen ellenséges viszony alakult ki. Amikor Bishop visszatért a múltba felismerte Gambitet, hogy ő a jövőben a Tanú. Később kiderült, hogy eközben a Tanú boldogan éldegélt New Orleansban, már ebben az időben is ugyanúgy nézett ki, mint ahogy Bishop 80 év múlva meg fogja ismerni. Gambithez csak annyi köze van, hogy találkozott a fiatal Remy LeBeauval. A Tanú az idők során történt nagy összecsapások ereklyéit gyűjti. (A rajongók megfigyelhették, hogy nála volt, többek között Amerika Kapitány pajzsának egy darabja, a Legnagyobb Amerikai Hős páncélja és Végzet Jobb Keze Pokolfajzattól). A Tanú azt állította, hogy ő egy időn kívüli teremtmény, aki egyszerre képes látni minden eseményt minden időben. Számkivetettek/X-Fegyver A Számkivetettek (Exiles) valóságában (Föld-371) Gambit volt a könyörtelen X-Fegyver csoport vezetője, miután leváltotta Kardfogút. Először az Exiles 23. számában tűnt fel, amikor az X-Fegyvernek együtt kellett működnie Vasemberrel, aki ebben a valóságban a Föld elnyomó királya, hogy elpusztítsák az Emberteleneket (Inhumans). Miután sikerrel jártak, továbbálltak a következő valóságba. Az Exiles 38. részétől egy másik valóságban utazik az X-Fegyverrel. Itt Gambit és Vihar társak voltak. (Más valóságban pedig házasok.) Vihar azonban meghalt és Hiperion vette át a helyét. Ebben a küldetésben az X-Fegyver feladata az utolsó tíz életben maradt mutáns megölése volt. Hiperion ebben a valóságban gonosz, és ennek a Földnek az uralkodója akart lenni. Hiperiont meg kellett állítania az X-Fegyvernek. A csatában Hiperion lelőtte Gambit egyik karját, akinek a Morlockok csatornáiba kellett menekülnie. Hiperion pedig lemészárolta az X-Fegyver csapat legtöbb tagját. Később a Számkivetettek is megjelentek, hogy megküzdjenek az X-Fegyverrel és Hiperionnal. Hiperion és a gonosz Ms. Marvel sok taggal végzett a Számkivetettek közül, amikor Gambit látszólag megölte Hiperiont. Ám a végzetes robbanásban ő is meghalt. Hiperion felélesztette magát, Gambitet pedig hazavitték a saját valóságába, és eltemették. Az Új Számkivetettek Az Új Számkivetettek (New Exiles) sorozatban egész más Gambitet ismerhetünk meg. Itt is Remynek hívják, itt is szereti Vadócot, néha még a cajun akcentusa is előbukkan, ám itt a fekete Namor és Sue Storm fia. Négy testvére is van, képes a víz alatt is lélegezni, mint az apja, és erőtereket generálni, mint az anyja. Mutánsvilág Ebben a történetben Gambitnek csak rövid epizódszerep jut. Egy tolvaj, akit elcsíp Carol Danvers. Marvel Zombies A zombivá vált Gambit ebben a történetben egyike a sok szuperképességű zombinak, akik Fátum Doktor kastélyát ostromolják, hogy elérjék a benne lakó túlélőket. A Marvel Zombies 3. számában Gambit zombitársaival az Ezüst Utazót próbálja megölni és felfalni. Gambit csúfos véget ér, ahogy keresztüllövik a mellkasát, és lecsapják a fejét. Mutant X A Mutant X univerzumban Gambit súlyos balesetet szenved, amikor megpróbálja megmenteni mostohalányát. Vérvihar is vele tartott, akit Gambit megkér, hogy változtassa vámpírrá, hogy ne kelljen meghalnia. Vérvihar kelletlenül beleegyezik, így Gambit atyjává válik. Gambit nagyon keserű 'életet' él, a nőt okolja az állapotáért, és elhagyja. Visszatér a Tolvajok Céhébe. Mivel a szemei természetes állapotban is vörösek voltak, senki nem veszi észre, hogy vámpírrá vált, így igen könnyen be tudott olvadni. Később be kellett állnia Plazma csapatába Vérviharral, ahol egy szérumot kaptak, ami részlegesen kigyógyította őket a vámpír átokból. Csökkent a vérszomjuk, és képesek lettek napfényben is járni. Gambit azonban nem bizonyult túlságosan hálásnak. Egy alkalommal, amikor a csapat veszélybe került a Koboldkirálynő csapatai, Drakula gróf és a Túlontúli egyesített erői ellen, ellopta a csapat repülőgépét, és elmenekült a helyszínről fogadott lányával, Ravennel. Soha nem látták többet. Az Új Gyermek (Új Nap) Az 1999-es Gambit minisorozatban szereplő valóságban (Föld-9923) Gambit neve Új Gyermek (Új Nap). Ezen a Földön Gambit kinetikus energiái kicsúsztak az irányítása alól, felégette az egész világot, és megölt mindenkit. Ennek hatására az Új Nap a dimenziókat járja, és megöli minden alteregóját, nehogy elkövessék ugyanazt a hibát, amit ő. Az Új Nap képessége nem korlátozódik a szervetlen anyagokra, képes az anyag-energia konverzióra szubatomi szinten, a célpontja csak elpárolog a semmibe. Képes az időutazásra, aurája segítségével repülni is tud, valamint az anyagot képes teleportálni mind térben, mind időben. Bio-kinetikus energiájával a saját testét is nagyban meg tudja erősíteni. Ebben a valóságban soha nem volt tagja a Tolvajok Céhének, a neve sem "Remy LeBeau", és egész életében birtokolta képességének teljes erejét. Az Új Nap egyes spekulációk szerint Omega-szintű mutáns volt. Ultimate Gambit Az Ultimate univerzumban Remy LeBeau egy cajun tolvaj, hasonlóan az eredeti változatához. Egy visszaemlékezésből megtudhatjuk, hogy az apja gyakran bántalmazta. Egy tolvaj nevelte fel, aki megtanította a szakmájára is. Kapcsolatára Mister Sinisterrel nincs közvetlen bizonyíték, de utaltak rá az egyik visszaemlékezésben, amikor láthatjuk, hogy az apja szemei vörösek. Charles Xavier felajánlotta neki, hogy csatlakozzon az X-Menhez, de ő ezt visszautasította. Helyette végül a Fenris testvéreknek dolgozott, akik mutáns világuralomra törtek az üzleti szféra segítségével. Gambitet főként ipari kémkedéssel bízták meg. A magas fizetésen kívül taníttatták is, eltüntették a cajun akcentusát, és segítettek neki megtanulni kordában tartani a képességét is. Egy alkalommal ismét az X-Menbe botlott, amikor Coney Islanden volt bevetésen, hogy besorozza Vadócot a Fenris testvérek vállalatába. Ehhez távol kellett tartania a lányt az X-Mentől, és le kellett győznie a teljes csapatot. Gambit kihasználta, hogy az X-Men egyetlen ártatlan áldozatot sem akart. Először ledöntötte a közeli óriáskereket, ezzel kivonta a csapat legtöbb tagját a harcból. (Mivel tudta, hogy sokan az emberek megmentésére fognak sietni.) Majd megfenyegette Rozsomákot, hogy felrobbantja az adamantium csontvázát, aminek szilánkjai rengeteg emberrel fognak végezni. A hezitáló Rozsomák arcába tolta a botját, és felrobbantotta a szájában. Ezzel elég időt nyert, hogy leléphessen Vadóccal. A Fenris testvérek nagyon örültek Vadócnak. Ideális ügynöknek tekintették, mivel képességével hozzá tudott férni mások emlékeihez (például a rivális ügyfelekéhez). Vadóc azonban nem kívánt részt venni az ilyen piszkos játékokban. Ez nagyon felmérgesítette az ikreket. Gambitnek közbe kellett lépnie, hogy legyőzzék őket, és segítsen Vadócnak elmenekülni. Rozsomák időközben felépült, és nyomozni kezdett Gambit után. Amikor sikerült elkapnia, a puszta öklével félholtra verte (a karmait nem használhatta, mivel a szervetlen anyaggal nem mert Gambithez érni, nehogy az feltöltse, és felrobbantsa). Egyedül Vadócnak sikerült megakadályozni, hogy Rozsomák végezzen vele. Egy Buldózer elleni csata során Gambit halálos sérülést szenvedett. Vadóc ekkor egy utolsó csókkal magába szívta minden képességét, és emlékét, hogy benne éljen tovább a férfi. Az Ultimate X-men Annual 2. számában Gambit képességei végleg eltűntek Vadócból. X-Men: A Vég Az X-Men: The End minisorozat Heroes and Martyrs epizódjában megtudhattuk, hogy Gambit Mister Sinister egy klónja volt, amit Sinister egy mutálódás előtti sejtjéből készített. Mivel Sinister el akarta pusztítani az urát, Apokalipszist, szüksége volt egy olyan testre, amiben még nincs nyoma az Apokaliszpis által megváltoztatott mutációnak. Ezután maga adott mutáns képességeket a klónnak Küklopsz DNS-ét felhasználva. Apokalipszis azonban megtudta, mit tervez Sinister, és elvette tőle az újszülött klónt, akit átadott a Tolvajok Céhének, hogy neveljék fel ők. X-Men Noir Az X-Men Noir sorozatban Remy LeBeau a tulajdonosa a Creole Club mulatónak és játékteremnek. Valamint ő az egyik besúgója Thomas Callowaynek, aki Angyal néven a Hírharsona egyik riportere és titokban magánnyomozó. (Ő nem más, mint magának az Angyalnak a megtestesülése ebben a világban.) Képregényeken kívüli megjelenései Rajzfilmek Marvel rajzfilmek Gambit egyike volt az X-Men rajzfilmsorozat szereplőinek a '90-es években. Az egyik részben megjelent az időutazó Bishop is, aki Gambitet vádolta Robert Kelly szenátor meggyilkolásával. Később kiderült, hogy a tettes az alakváltó Rejtély volt Gambit alakjában. Ez az epizód egyértelműen a képregény füzetek Days of Future Past című történetszála alapján készült, (melyben Kitty Pride jövőbeli alteregója tér vissza az időben, hogy megakadályozza a Kelly szenátor elleni merényletet), egészen az Onslaught történetek kibontakozásáig, (melyben Bishop Gambitet nevezi meg az X-Men árulójaként). Egy másik epizódban megismerhetjük Gambit múltját a Tolvajok Céhében, és kapcsolatát Bella Donnával. A rajzfilmsorozatban is kedveli Vadócot, de sosem jutnak messzebb egy csóknál, mely hatására Vadóc el is szívja képességeit. Mellékszereplőként megjelent a Pókember rajzfilmsorozatban is, ahol a 2. szezon 4-5. részeiben szerepelt a többi X-Mennel együtt. X-Men: Evolution Az X-Men: Evolution c. rajzfilmsorozatban Magneto oldalán jelent meg néhány epizód erejéig. Gambit ezen változata meglehetős szabadsággal kezeli az eredeti karaktert, valamint annak származását. Eredetileg csak egy rövid flört erejéig került volna kapcsolatba Vadóccal - utalva a képregényekre -, ám a rajongói nyomás hatására a készítők nagyobb mélységet adtak ennek. A sorozat vége felé, az egyik részben Gambit elrabolja Vadócot, hogy rávegye, segítsen megmenteni nevelőapját, Jean-Lucöt, akit a Hasfelmetszők (a Bérgyilkosok Céhének rajzfilmbeli, finomított változata) ejtettek foglyul. Gambit azonban egyre inkább félteni kezdi Vadócot, amikor észreveszi, hogy Jean-Lucöt mennyire lenyűgözi a nő képessége. Végül barátokként válnak el. Gambit érzései jeleként még kedvenc kártyalapját, a kőr dámát is nekiadja. Ebben a sorozatban Gambit normális szemekkel jelent meg (fehér szemek fekete szembogárral), csak később változtatták meg képregénybeli kinézetére (fekete szemek vörös szembogárral). Gambit itt is megcsókolta Vadócot, amikor a nőt megszállta Mesmero a harmadik szezon záróepizódjában. Egy fényképen látható, hogy Gambit az X-Men új tagja. Olyan ismerős tagokkal szerepel a képen, mint Kolosszus , az Angyal , Bumm-Bumm , vagy X-23. A karját Vadóc köré fonja, ami szintén bimbózó kapcsolatukra utal. Az egyik epizódban Remy elárulja, hogy a kedvenc kártyalapja a kőr dáma, holott a '90-es években futó rajzfilmsorozatból és a képregényekből úgy tudhatjuk, hogy a kedvenc lapja a pikk ász. Rozsomák és az X-Men Gambit a Wolverine and the X-Men rajzfilmsorozatban a Thieves Gambit c. epizódban tűnik fel először. Kezdetben szabadúszó tolvajként szerepel, aki ellopott egy mutáns képességeket elnyomó nyakörvet, amit Forge talált fel, és eladta Zane-nek és Bolivar Trasknek, hogy az Őrrobot Programban hasznosítsa. Később az Aces and Eights c. epizódban láthatjuk, ahol megpróbálja ellopni Magneto sisakját. A korábbi sorozatokhoz hasonlóan itt is erős cajun akcentussal beszél, és a szokásos páncélmellényét és hosszú kabátját viseli. Anime A Rurouni Kenshin c. anime sorozatban Jin-e, a Fejvadász alakja Gambit karakterén alapszik. Shinomori Aoshi kabátja és rövid kardjai (kodachi) Gambit harci botjára hasonlítanak. Videojátékok Gambit először a Spider-Man/X-Men: Arcade's Revenge c. Super Nintendo játékban tűnt fel. Az X-Men és X-Men 2: Clone Wars c. Sega Genesis játékokban játszható karakterként szerepelt. Az X-Men: Mutant Apocalypse c. Super Nintendo játékban szintén játszható karakter. Gambit szerepelt néhány játékban a Marvel vs. Capcom sorozatban, ahol ugyanaz a színész volt a hangja, mint a '90-es évek rajzfilmsorozataiban. Mindkét X-Men: Mutant Academy játékban látható. Játszható karakter az X-Men: Next Dimension , X-Men Legends és X-Men Legends II: Rise of the Apocalypse c. számítógépes játékokban. Gambit volt az egyik X-Men, akit Fátum Doktor megölt a Marvel: Ultimate Alliance c. játék egyik átvezető videójában. Filmek Az X-Men 2 c. filmben többek között Gambit neve is látható volt a képernyőn, amikor Rejtély feltörte William Stryker rendszerét, hogy információkat szerezzen a mutánsokról. James Bamford kaszkadőrnek volt egy rövid jelenete a filmben Gambitként, ám ezt a jelenetet végül kivágták a végleges változatból. Egy korai, kiszi várgott forgatókönyv szerint tervben volt, hogy mellékszereplőként Gambit is meg fog jelenni az X-Men: Az ellenállás vége c. filmben. Josh Holloway kapta az ajánlatot, ám ő visszautasította, mivel túlságosan is hasonlított a karakter arra, mint amilyet az ekkor futó Lost filmsorozatban is játszott. Egy interjúban Lauren Shuler Donner producer elmondta, hogy Channing Tatum és James Franco is jelentkezett a szerepre, mielőtt törölték. A Wizard magazinban olvasható interjú szerint Gregory 'The Hurricane' Helms, hivatásos WWE pankrátor is indult volna a szerepért, mielőtt a készítők törölték. A film audiokommentárja szerint a karakter eredetileg a rabszállítós jelenetben szerepelt volna. A rendező elmondása alapján komoly szándék volt Gambit megjelenítésére, azonban túl kis szerep lett volna egy ilyen népszerű karakter számára. Chris Claremont X-Men 2. képregény átiratában, Gambit az egyik mutáns, akit szenvedni láthatunk a Sötét Cerebro hatására. Épp egy New Orleans-i bárban kártyázik, amikor hirtelen összeesik a gép hatására, és felrobbant egy asztalt. Az X-Men: Az Ellenállás Vége képregény változatában ő az X-Men iskola egyik új tanulója, akit Rozsomák képez olyan ismert figurákkal, mint Ágyúgolyó , Danielle Moonstar és Sage. A Friday Night Lights -ból ismert Taylor Kitsch játssza Gambitet Gavin Hood rendező új filmjében, melynek (angol) címe X-Men Origins: Wolverine . Játékok Gambitnek első képregénybeli megjelenése óta rengeteg akciófigurája jelent meg. Az elsőt a képregénybeli megjelenését követő egy éven belül adták ki. Az első figurát a Toy Biz kiadó X-Men sorozatában adták ki 1992-ben. Levehető műanyag köpenye és botja volt, valamint rúgó mozdulatot tett a hátán található gomb lenyomására. Később a figurát újra kiadták az első X-Men Classics sorozatban. A második Gambit figura sokkal szebb kialakítást kapott. Ennek nem lehetett leszerelni a köpenyét. A füzetekből jól ismert bot volt nála, és az akció mozdulatával kártyahajítást imitált. Ez a változat megjelent az eredeti X-Men ruhákhoz hasonló, kék-sárga egyenruhával is. Megjelent az X-Men Robot Fighters sorozatban is, ami a különböző karaktereket jelenített meg az edzőteremben. Ennek a változatnak nem volt sem köpenye, sem botja, de járt hozzá egy robot, ami ellen harcolhatott. Szerepelt az X-Men Power Slammers sorozatban is, ahol Siár páncélt viselt a Trial of Gambit történethez hasonlóan. Megjelent egy exkluzív kiadásban is az X-Men Strike Team készletben, amit a BJ's Wholesale adott ki. Ebben az összes X-Men karakter a klasszikus kék-sárga uniformist viseli. Kiadtak egy Gambit figurát az X-Men vs. Street Fighter sorozatban is két változatban. Az eredeti változat a második figurához hasonlított, csak új fejet kapott. Rugós karja volt, amivel kártyákat lehetett eldobni, ha hátrahúzzuk, és elengedjük. A másik változat a karakter "2. Játékos" színeiben jelent meg kék köpennyel. Szerepel a Marvel Legends kiadásban, a 4. sorozatban valamint az X-Men legendák gyűjtőkiadásban jelent meg. (Itt szövet helyett bőrköpenye van.) Megjelent a Marvel Super Hero Squad sorozatban is, egy kétdarabos kiadásban Vadóccal, valamint X-Men Unite név alatt egy négydarabos kiadásban Rozsomákkal, Árnyékkal és Buldózerrel . Teplice nad Metují Teplice nad Metují település Csehországban, Náchodi járásban. Teplice nad Metují Adršpach, Žďár nad Metují, Jívka, Vernéřovice, Jetřichov, Česká Metuje, Police nad Metují és Meziměstí településekkel határos. Lakosainak száma 1648 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Kérdés Egy kérdés alapvető célja az információszerzés. A kérdező akkor kérdez, amikor nem tud valamit. A válaszoló (amennyiben együttműködik) megadja a kért információt vagy annak az ismert részletét. Ha a kért információ egyáltalán nem áll rendelkezésére, akkor ezt kell elmondania. Ez a kérdés-válasz dialógus normál esete, viszont a kérdésre a válasz lehet elutasító, illetve vannak kérdések, amelyek nem feltétlenül információszerzésre szolgálnak (például: Van tüzed?). Strukturális nézőpont - kérdések grammatikai szerkezete A kérdések a válasz formája alapján 3 típusra oszthatóak. Kiegészítendő kérdések Amikor a témába vágó állításokból viszonylag szabadon gazdálkodhatunk: Miről volt szó a múlt heti órán? Meddig tartanak nyitva? Eldöntendő kérdések Amikor igennel vagy nemmel válaszolhatunk: Írhatok dolgozatot a meg nem tartott referátum helyett? Fizethetek hitelkártyával? Választó kérdések Amikor a válasz a felsorolt lehetőségek valamelyike: Kollokvium lesz vagy gyakorlati jegyet kapunk? Mustárt vagy ketchupot kérsz hozzá? Funkcionális nézőpont A funkcionális nézőpont szerinti vizsgálódásnál a kérdések feladatából, szerepéből indulunk ki. Egy párbeszédben a kérdés feltevése már önmagában meghatározza azt, hogy milyen információra van szükségünk, ezzel együtt azoknak az állításoknak a halmazát, amik válaszként értelmezhetőek. Ezeket előzetes tudásunk alapján tudjuk meghatározni. A válasz lehet direkt, egyenes válasz, vagy indirekt. Az előbbi pontosan a kért információt közli, utóbbi viszont annak csak egy részét, vagy éppen annyit sem - ez esetben mellébeszélésről beszélünk. Egy kérdést akkor tekinthetünk hibásnak a racionális vitában, ha az veszélyezteti a válaszadó fél álláspontját. Ebből a szempontból tehát megsérti azt a pragmadialektikai szabályt, mely szerint az álláspontok tisztázásának lehetőségét mindig tiszteletben kell tartani. Akkor is hibás egy kérdés, ha nem lehet az alapján felismerni, hogy milyen információt szeretne a kérdező megtudni, azaz nem világos a kérdés. Fontos kikötni azonban, hogy a kérdés minőségét (hibás-e vagy sem) mindig a kérdezett álláspontjához való viszonya, a kérdezés kontextusa határozza meg. Túl általános kérdés A túl általános kérdésből nem derül ki, hogy pontosan mit szeretne megtudni a kérdező, mivel túl tágra nyitja a válaszlehetőségek sorát. Ez pedig mellébeszélésre adhat lehetőséget. Akkor lehet egy ilyen kérdés legitim, ha a kérdezettet ezáltal szeretnénk jobban megismerni vagy bemutatni, és a mondanivalójának bármelyik része érdekes lehet akár a kérdező, akár egy esetlegesen jelenlévő harmadik fél (pl. közönség) számára. Amennyiben hibás kérdésként értelmezzük, úgy tudjuk kivédeni a leghatékonyabban, ha igyekszünk leszűkíteni a kérdés által felölelt területet, és kiderítjük, hogy mi is pontosan a kérdés oka és célja. Pl.: Mi a véleménye erről a jelenségről? Agresszív kérdés Az agresszív kérdésre nem lehet anélkül egyenes válasszal válaszolni, hogy veszélyeztetné a kérdezett az álláspontját. Ilyenkor általában a kérdezettet arra kényszeríti a kérdező, hogy két (illetve mindenképpen leszűkített számú), ráadásul rossz válaszlehetőség közül válasszon. Persze ez is kontextusfüggő. A jó válaszolási stratégia az, ha először rámutatunk arra, hogy hibás a kérdés, majd helyette megfogalmazzuk a megfelelőt, amit meg is válaszolunk utána. Az első lépéssel jelezzük, hogy nem tudunk a kérdésre egyenes választ adni, mégis figyelni kell azonban, hogy ne forduljon át ez a megoldás mellébeszélésbe. Pl.: Szerinted Béla ezt direkt csinálja vagy tényleg ennyire buta? Komplex kérdés Egy komplex kérdés esetén nem adható egyetlen válasz, mert túl sokat kérdez egyszerre, ezért a kért információ nem világos. A kérdező egyértelmű és vitatott kérdések összekapcsolásával akar az utóbbira is azonos választ úgy, hogy azt sugallja, ezek összefüggenek és csak egyetlen kérdésről van szó. A válaszoló rámutathat, hogy ezek nem függenek össze, helytelen az összekapcsolás, ezért külön-külön válaszolhat, vagy visszakérdezhet. Ezenkívül lehetősége nyílik mellébeszélni, mert nincs kikényszerítve egyenes válasz, tehát könnyen kibújhat a válaszadás alól. Ha mégis egyenesen válaszolna, akkor az nem értelmezhető. Pl.: Támogatja-e a nyári olimpiai játékok megrendezését és ezáltal a magyar gazdaság fellendülését? Túl sokat állító kérdés A túl sokat állító kérdésekben olyan előfeltételek vannak megfogalmazva, amelyek állításai mellett egy egyenes válasz esetén a válaszoló automatikusan elköteleződik. Ezek az előfeltételek nincsenek külön megkérdezve és általában veszélyesek a kérdezett álláspontjára. Ilyen veszély lehet az a pszichológiai hatás, ha bogarat ültet a harmadik fél fülébe, így máris kellemetlen irányba sodorhatja bizonyos állítások puszta feltételezésével is a kérdezett álláspontját. A válaszoló több hibába is eshet ilyenkor. Egyenes válasz esetén megerősíti az előfeltevéseket, ezenkívül a kérdés visszautasítása vagy kitérő válasz adása is rossz stratégia. Az előfeltevések tagadásával pedig áthárul a bizonyítás kényszere a válaszolóra, és lehet, hogy észre sem vett minden állítást. Ezért a legjobb stratégia az, hogy visszakérdezéssel számon kérjük a kérdezőn az előfeltételek bizonyítását. Pl.: Te szereted ezt a monoton munkát, amit nap mint nap el kell végezned? Hunyady Emese Hunyady Emese (Budapest, 1966. március 4. –) olimpiai, világ- és Európa-bajnok magyar, majd osztrák gyorskorcsolyázó. Hunyady 1984-től 2002-ig hat téli olimpián vett részt, és számos magyar, valamint osztrák sprintbajnokságon szerzett elsőséget. Pályafutását műkorcsolyázóként kezdte, sikereit gyorskorcsolyázóként aratta. Életrajz 1966. március 4-én született Budapesten. Hunyady Emese tíz éves korában részt vett az 1977-es magyar sprintbajnokságon és a juniorok mezőnyében a hatodik helyen végzett. Ekkor még Magyarország színeiben versenyzett, többnyire a juniorok mezőnyében, de részt vett több felnőtt versenysorozatban is. A Volán SC és az MTK voltak a klubjai, 1981 és 1984 között minden évben ő lett az év magyar gyorskorcsolyázója. 1985-ben férjhez ment edzőjéhez, az osztrák Thomas Nemethez és osztrák állampolgárságot szerzett, így ezt követően osztrák színekben versenyzett. Ugyan házassága néhány év múltán válással végződött, de Hunyady ezt követően is Ausztriát képviselte a nemzetközi versenyeken. Az 1992-es téli olimpián bronzérmet szerzett 3000 méteren. 1994-ben ért pályafutása csúcsára, világbajnok lett, majd olimpiai bajnoki címet szerzett 1500 méteren a norvégiai Lillehammerben, miközben 3000 méteren ezüstérmes lett. 1999-ben újabb világbajnoki címet szerzett, ezúttal is az 1500 méteres távon. 1998-ban ő volt az osztrák küldöttéség zászlóvivője. 1993-ban hozzáment Timo Järvinenhez, akivel egy közös gyermekük született. Pályafutását térdsérülés miatt kellett befejeznie 2002-ben. Visszavonulását követően lediplomázott, 2012-ben pedig a budapesti gyorskorcsolya Európa-bajnokság szakkommentátora volt. 2001 óta Svájcban él, Zürich közelében. Egyéni elismerései Osztrák Köztársasági Érdemérem: 1992 Aranyérem az Osztrák Köztársaságnak nyújtott szolgálataiért: 1994 Az év osztrák sportolónője: 1994 Rimbez-et-Baudiets Rimbez-et-Baudiets település Franciaországban, Landes megyében. Lakosainak száma 102 fő (2015). Rimbez-et-Baudiets Arx, Baudignan, Escalans, Losse, Lubbon és Sos községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Teplá (Chebi járás) Teplá község Csehországban a Chebi járásában. 2007. január 1-jéig a Karlovy Vary-i járáshoz tartozott. Teplá Chodová Planá, Bezdružice, Lestkov, Ovesné Kladruby, Mnichov, Otročín, Toužim, Nová Ves és Úterý településekkel határos. Lakosainak száma 2941 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: 587-es busz Az 587-es busz a budapesti agglomerációban közlekedő helyközi járat, Monor és Csévharaszt között közlekedik. 2016. október 2-áig 2243-as jelzéssel közlekedett. Megállóhelyei *Ezeket a megállókat csak néhány menet érinti. Karis vasútállomás Karis vasútállomás vasútállomás Finnországban, településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Hanko–Hyvinkää railway Helsinki–Turku-vasútvonal Hyvinkää–Karis railway Karis–Hanko railway Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Inga vasútállomás Hejnice (Liberec járás) Hejnice település Csehországban, Libereci járásban. Hejnice Kořenov, Josefův Důl, Bedřichov, Albrechtice v Jizerských horách, Raspenava, Lázně Libverda, Mníšek, Oldřichov v Hájích és Bílý Potok településekkel határos. Lakosainak száma 2738 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Taojüan megye Taojüan megye (tradicionális kínai: ���, angolul: Taoyuan County) a Kínai Köztársaság egyik közigazgatási egysége. A sziget északi részén található Tajpej, Hszincsu és Yilan megyék közvetlen szomszédságában. Két legnagyobb városa Taojüan (402 014 fő) és Csungli (365 455 fő). Teljes népessége 2 millió fő, teljes területe 34,8 km². Gazdaság Számos nemzetközi cég székel Taojüanben, mint például az EVA Air valamint az Evergreen. 2010. márciusától ide költöztette székhelyét a China Airlines légitársaság. Közlekedés Számos vasútvonal szeli át a megyét, valamit áthalad rajta az ország északi és déli részét összekötő, az ország leggyorsabb (300 km/h) vasútja a Tajvani nagysebességű vasút (High Speed Rail). Felsőzrínyifalva Felsőzrínyifalva (horvátul Gornji Kuršanec, vendül Zgornji Küršanci) falu Horvátországban, Muraköz megyében. Közigazgatásilag Drávavásárhelyhez tartozik. Fekvése Csáktornyától 9 km-re délnyugatra, központjától Drávavásárhelytől 6 km-re délre, Varasddal átellenben, a Dráva északi hídfőjénél fekszik. Története Kursanec települést már 1478-ban is említik "Kursouecz" alakban, mint a csáktornyai uradalom részét. A falu az uradalommal együtt 1546-ban lett a Zrínyiek birtoka. A falu egy szomorú esemény kapcsán vált országos hírűvé. Itt történt 1664. november 18-án a Zrínyi Miklósnak a magyar és horvát történelem egyik legígéretesebb személyiségének vadászat közbeni halála. Erre emlékeztet a falu központjában található obeliszk, mely eredetileg a tragédia színhelyén egy tölgyfa alatt állt. 1920 előtt Zala vármegye Csáktornyai járásához tartozott. 1941 és 1944 között ismét Magyarország része volt. Felsőzrínyifalva a mai is létező egykori Kuršanectől, későbbi magyar nevén Zrínyifalvától mintegy 3 km-re nyugatra a Dráva északi hídfőjénél fekszik. Faluként 1953-óta szerepel, amikor 84 lakost számláltak itt. Akkor és 1961-ben, amikor 242 lakosa volt még a szomszédos nagyobb település Pusztafa részeként említik. 2001-ben már 755 lakosa volt. Népességének gyors gyarapodását annak köszönheti, hogy a Dráva vízének felduzzasztásával kialakított mesterséges tó, a Kursaneci-tó partján fekszik, így kedvelt üdülőhely lett. Számos hétvégi ház található itt, emellett kirándulóhely és a fejlődő víziturizmus kedvelt terepe is. A muraközi hajósklub minden évben megrendezi az itteni regattát, emellett vitorlásiskola, búváriskola és motorcsónak vezető iskola is működik itt. A falu önkéntes tűzoltóegyletét 1974-ben alapították meg, ma 79 tagot számlál, közülük 30 fiatal. Nevezetességei Zrínyi-obeliszket 1724 -ben a szép Pignatelli Belliguardo Anna grófné, Csáktornya urának Althan grófnak a felesége emeltette a költő és hadvezér halálának a helyén a kursaneci erdőben. Később az elhagyatott helyről a falu központjába hozták. Latin nyelvű szövege megemlékezik arról, hogy itt halt meg a győzhetetlen Zrínyi, aki vaddisznó prédája lett, bár inkább ellenség keze által kellett volna elesnie. A jó szerencse megvédte a harcok közepette, de a rossz sors mégis elragadta. Sorsában mindenki az emberi végzet közelségét láthatja. Az obeliszknél a Zrínyi-gárda tart évente megemlékezést. A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt kápolnája 1999 -ben épült. A drávaújfalui plébániához tartozik. Moldován Domokos Moldován Domokos (Sajóudvarhely, 1943. december 1. –) romániai magyar etnográfus, opera- és filmrendező. Életpályája 1965-től amatőrfilmes, népzenegyűjtéssel foglalkozott. 1966-ban végzett az ELTE BTK néprajz szakán. Ezután elvégezte a Színház- és Filmművészeti Egyetemet is. 1966-tól a Magyar Televízióban sorozatot készített a magyar parasztfestőkről; az Egyetemi Színpadon rendezett. 1968-ban naiv művészeti gyűjteményét Kecskemétnek ajándékozta. Az 1970-es évektől a Mafilmnél néprajzi dokumentumfilmeket forgatott. Színházi rendezései A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 16. Gluck: Orfeo ed Euridice (1991) Sáry László : In Sol (1991) Monteverdi: Tancred és Clorinda párviadala (1993, 1997) Monteverdi: Poppea megkoronázása (1993, 1996) Peri: Euridice (1997) Monteverdi: A könyörtelen lelkek tánca (1997, 2008) Purcell: Dido and Aeneas (1998) Orbán György : Pikkó hertzeg (2000) Handel: Orlando (2001) Monteverdi: Odüsszeusz hazatérése (2003) Vivaldi: Il Tigrane - Nagy Tigran, örmény király (2004) Monteverdi: Arianna panasza (2008) Gesualdo: Eötvös Péter egyfelvonásosok (2008) Filmjei Magyar parasztfestők nyomában (1966-1968) Vankóné Dudás Juli (1969) Halálnak halálával halsz (1970, 2003) Magyar naiv művészek (1972-1974) Szerelmi varázslások (1975) A halottlátó (1977) Vita a halottlátóról (1978) Rontás és reménység (1981) Művei A halottlátó. Filmforgatókönyvek, dokumentumok ; Gondolat, Bp., 1982 Illyés Gyula élete képekben ; összeáll. Illyés Gyuláné, képvál. Moldován Domokos; Gondolat, Bp., 1982 Rontás és reménység (1982) Weöres Sándor és Károlyi Amy élete képekben ; írta, összeáll. Károlyi Amy, képvál. Moldován Domokos; Magvető, Bp., 1984 Love spells and death rites in Hungary. Filmscripts ; angolra ford. Peter Sherwood et al.; ICA Cinematheque–Gondolat, London–Bp., 1986 Magyar naiv művészek nyomában. Dokumentumok ; Gondolat, Bp., 1987 Tisztelet Kurtág Györgynek ; összeáll. Moldován Domokos; Rózsavölgyi, Bp., 2006 Jegyzetek 2011. december 1.-i lekérdezés Forrás MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283 Logikai pozitivizmus A logikai pozitivizmus, logikai empirizmus vagy neo-pozitivizmus (kb. 1920-1970) a 20. századi filozófia egyik jelentős irányzata. Szoros összefüggésben van az ún. Bécsi Körrel, de nem kizárólag Bécsi Körös filozófusokat neveznek logikai pozitivistának, lásd például Alfred Jules Ayer, Hans Reichenbach, Carl Hempel és bizonyos mértékig Bertrand Russell. Ugyanakkor a Bécsi Körnek volt olyan tagja, nevezetesen Kurt Gödel, Willard van Orman Quine aki nem mondható logikai pozitivistának. Legjelesebb képviselői a Bécsi Körből: Rudolf Carnap, Otto Neurath, Moritz Schlick. A különböző elnevezések különböző jegyeket, befolyásokat, örökségeket jeleznek. A logikai empirizmus tekinthető nagyjából a klasszikus empirizmus és a modern logika szintézisének, és ezzel a filozófia régi nagy vitájának egyfajta lezárását adja, ami a racionalisták és empiristák között folyt a megismerés alapjairól. Ugyanakkor a pozitivizmus a másik két megnevezésben jelöli azt az örökséget, amelyet a 19. század végi irányzattól kapott. A Bécsi Kör filozófiáját érdekes módon közvetlenül erősebben befolyásolta Ludwig Wittgenstein és Bertrand Russell filozófiája, mint a klasszikus pozitivistáké. A neo-pozitivizmus elsősorban magyar területen, a másik két név külföldi irodalomban használatos. A logikai empirizmus nézeteire jellemző volt a tudományos filozófia, a logikai analízis extenzív használata, a normatív (előíró) jellegű filozófia, a deskriptív (leíró) jellegű filozófia helyett. A pozitivizmus szó magában a tudomány pozitív lehetőségeire utal az életünk megjavításában. Az irányzat képviselői sokszor aktív tudósok is voltak, vagy (természet)tudományos örökséggel kerültek a filozófiába. A tudományfilozófián belül pedig jellemző volt a felfedezés és igazolás kontextusának megkülönböztetése, és az utóbbira fektetett hangsúly. A tudomány szerkezetéről mindannyian a hipotetikus-deduktív struktúrát fogadták el. A tudományosság ellenpontjaként jellemző a metafizika elutasítása. A logikai pozitivizmus sokszor baloldali politikai nézetekhez kapcsolódott (Bertrand Russell, Otto Neurath), de nem kizárólagosan baloldali filozófia, és a marxista filozófia polgári filozófiának tekintette. A politizálás egyébként nem volt hangsúlyos eleme a logikai pozitivizmusnak. A logikai pozitivizmus szorosan kapcsolódik az ún. analitikus filozófiához, amelynek korai verziójának tekinthető. A logikai pozitivizmus öröksége is ez az analitikus jellegű filozófia, és a tudományfilozófia mint olyan, külön diszciplinaként való kiérlelése. A logikai pozitivizmus végének a 60-as éveket tekinthetjük, amikor a tudományfilozófiában, az ún. történelmi, majd szociológiai fordulat lezajlott, azaz amikortól a filozófusokat érintő kérdésekben a hangsúly a logikai kérdésekről a történelmi, szociológiai kérdésekre terelődött. A logikai pozitivizmus irányzatának érdemei, az ún. analitikus filozófia, a nyelvi fordulat megteremtésében való komoly részvétel, a tudományfilozófia, mint olyan megteremtése, az ún. analitikus-szintetikus-a priori kérdéskör tisztázása, a matematika helyzetének tisztázása, valamint különféle tudományágakhoz való hozzájárulás, főleg a matematikában, logikában, szociológiában, számítástudományban és nyelvtudományban. Hiderábádi csata A hiderábádi csata, más néven a dubbai csata (vagy dubboi csata a kortárs hivatkozások szerint) 1843. március 24-én volt a brit Kelet-indiai Társaság és a Talpur emírek közt Szind területén Hiderábád közelében, Pakisztán. Egy kis létszámú brit erőt, amit James Outram kapitány vezetett, megtámadtak a Talpur beludzsok. A britek védekezésre kényszerültek és helytálltak, majd végül egy rájuk várakozó folyami gőzösön elszöktek. Miután a britek győzedelmeskedtek Meeaneenél (vagy Miani), Charles Napier folytatta előre nyomulását az Indus-folyóhoz és megtámadta Szindh fővárosát Hiderábádot. Hiderábádot 20.000 fős sereg védte Mir Sér Mohamed Talpur és Hos Mohamed vezetése alatt. Charles Napier mindössze 6000 fős haderővel rendelkezett, de tüzérségi támogatása szorongatta a várost. A csata során Hos Mohamedet elesett seregei élén; a beludzsi ellenállás összeomlott és Szindh brit uralom alá került. Előzmények A Brit Kelet-indiai Társaság, abban az időben Lord Ellenborough felügyelete alatt, beavatkozott Szindh tartomány (akkoriban India) ügyeibe. 1809-ben Szindh emírjei barátsági szerződést írtak alá a britekkel,akik létrehoztak egy helyi képviseletet Hiderábádban. Ezzel megjelent a brit befolyás a térségben és Szindh emírjei korlátozták egymás elleni áskálódásaikat és a britek ellen fordultak. 1838-ban a britek képviselője aláírt egy politikai rezidencia szerződést az emírekkel és ez lehetővé tette a britek hiderábádi tartózkodását, ami kikövezte a britek erőteljesebb befolyását a térségben. Ez a szerződés is előírta, hogy a britek beavatkozhattak a szindhi uralkodók egymás közti és a pandzsábiakkal való nézeteltéréseibe. Hamarosan ez után kellett volna következnie annak a szerződésnek, amely lehetővé tette volna állandó brit csapatok állomásoztatását Szindhben, hogy "megvédhessék az emíreket". Az emíreknek azonban fizetniük kellett volna a brit rezidens ott tartózkodásáért, aki minden kapcsolatot közvetített volna a britek és az emírek közt. A britek különböző politikák folytattak az egyes emírekkel, így mindegyiknek igyekeztek kedvére tenni, de egyben meg is osztották őket. Eleinte James Outram kapitány volt felelős ezekért a tárgyalásokért, és jelentős előrelépést ért el az emírekkel, akik kezdtek megbízni benne. Ennek eredményeként hatalmat szerzett az emírek külpolitikája felett és elérte, hogy brit csapatok állomásozhattak a tartományban. A feszültség akkor kezdett kiéleződni, amikor a britek, akik abban az időben beavatkoztak az Afgán politikába, kezdtek beavatkozni az emírek belügyeibe is és területi igényeik is voltak. A britek Sudzsa Sahot támogatták az afgán trónra. Az emírek ellenezték a jelöltet, ami hozzájárult elégedetlenségükhöz a brit megszállással szemben. Az emírek elutasították Sudzsa Sáh támogatását Afganisztánban, inkább a perzsa sah pártját fogták, ami feldühítette a briteket. A kapcsolatok élesen még rosszabbra fordultak, amikor olyan állítások hangzottak el, hogy az emírek tárgyalnak a perzsa sahhal, aki nemcsak Sudzsa Sah, de a britek riválisa is volt. Ekkor a britek nyilvánvalóvá tették az emírek számára, hogy bármilyen további együttműködés bárkivel, a briteken kívül, Szindh feletti hatalmuk végét fogja jelenteni. A bizalmatlanság az emírek és a britek közt egyre fokozódott, mivel mindkét fél gyanúsítgatta a másikat. Bár mindkét fél tovább színlelte a jó viszonyt, mégis tisztában voltak az egymás iránti bizalmatlansággal. Bizalmatlanságuk eredményeként a britek szemmel tartották Núr Mohamed kánt, az egyik legjelentősebb emírt hiderábádi rezidenciáján. 1841-ben az 59 éves Charles Napiert nevezték ki indiai szolgálatra. A következő év augusztus 26-án Napier Bombejbe érkezett. Mindjárt megérkezésekor informálták a britek és az emírek közt előállt helyzetről, és hogy az emírek gondot okoznak a briteknek. 1842 szeptember 10-én Napier megérkezett Szindhbe. Napier alatt a brit ellenőrzés kegyesebbnek mutatkozott Szindhben és az emírek területén. Általánosan elterjedt nézet volt, hogy a britek jelenléte javított sok ember életkörülményén a térségben az emírek pedig túlságosan gazdagok voltak a szegény tömegekhez képest. Napier is nagyon átgondoltan bontakoztatta ki és erősítette a brit ellenőrzést. Korábban Outram felelőssége a britek és az emírek közti tárgyalásokra korlátozódott és nagyon elnéző volt az emírekkel, amit nagyra is értékeltek. Napier, ezzel szemben nem csak egy hadjáratban reménykedett, hanem a brit ellenőrzést teljes körűvé kívánta tenni. Napiert maga Ellenborough bízta meg, hogy alaposan vizsgálja meg az emírek kétszínű ügyeit és szerezzen bizonyítékot gyanús viselkedésükre, majd ezt egy jelentésben nyújtsa is be egyenesen Ellenboroughnak. Mivel Napier újonc volt a régióban és a helyi nyelveket sem értette, ami lehetővé tette volna neki megérteni az állítólagos bizonyítékokat az emírek ellen, ez a feladat túlszárnyalta képességeit. Napier 200 oldalas jelentését Ellenborough november 3-án kapta kézbe. A jelentés meglehetősen pontatlan információkat nyújtott az emírekkel kapcsolatban, mégis Ellenborough másnap elküldte válaszát, valamint egy új szerződéstervezetet az emíreknek. A válasz gyorsasága, valamint az a tény, hogy egy megfogalmazott szerződést is mellékelt, azt jelzi, hogy Ellenborough döntését Napier jelentése előtt meghozta. Ellenborough válasza sürgette Napiert, hogy találjon meggyőző bizonyítékot az emírek üzelmeire, amire neki nagyon kicsi esélye volt. A legterhelőbb bizonyítéka egy levél volt, amit állítólag az emír írt, de ami könnyen hamisítványa lehetett és ezzel Napier tisztában volt. Ezért Napiér újra levelet írt Ellenboroughnak, miszerint nagyon kevés bizonyítéka van és tanácsát kérte. Azonban Ellenborough azt válaszolta, hogy ő egyetértett azzal az ítélettel, amit Napier meghozott, mégha nem is pontosítottá melyik ítéletről volt szó. A konfliktus 1843 februárjában Szódbár emír Hiderábád erődjében tartózkodott. Míg Szódbár együttműködő volt, addig Napier óvatosan viselkedett vele, és úgy érezte, Szódbár túl nagy kockázatot jelent a briteknek, de ennek az emír nem volt tudatában. Ennek kösöznhető, hogy amikor Napier megkérte Szódbárt, hogy küldje el beludzs csapatait a várból, Szódbár emír eleget tett a kérésnek. Ezután Napier gond nélkül átvette az erőd felett az irányítást és felvonta a brit zászlót és csapatokat állomásoztatott ott. Eleinte Napier vonakodott fogolyként kezelni Szódbárt. Azonban, miután Szódbár néhány embere az emír tudta nélkül ellenállt a briteknek, Napier megváltoztatta véleményét és az emír az erőd foglya lett. Ellenborough parancsot adott, hogy minden kincset, és értéktárgyat az erődben foglaljanak le, kivéve azokat, amelyeket a nők saját ékszerüknek vagy vagyontárgyuknak neveztek meg. Az elkobzásra kineveztek ügynököket, hogy bírálják el a részleteket. Néhány nő kihasználta a lehetőséget, hogy nagy mennyiségű vagyonra tegyen szert, míg mások, félve a brit ügynököktől feladták javaik nagy részét. Nagyjából ebben az időben kapott Napier hírt afelől, hogy az egyik emír, Sér Mohamed, csapatokat gyűjt, hogy ellenálljon a briteknek. Napier abban a hiszemben élt, hogy Sér Mohamed csak enyhe ellenállásra lesz képes anyagiak és fegyverek hiányában, ezért meglepődött, hogy már majdnem 30.000 katona állt készenlétben a britek ellen. Hallva Sér Mohamed vészjósló seregéről Napier azonnal erősítést kért Firozpurból és Szukkúrból. Körülbelül ugyanebben az időben beludzs katonák támadni kezdték a brit utánpótlási vonalakat az Indus mentén, valamint Karacsiból, más brit területekre. Napier szándéka az volt, hogy minél tovább húzza az összecsapás kezdetét, hogy a lehető legnagyobb erősítést szerezze meg. Sér Mohamednek üzenetet küldött Napiernek, biztonságos elvonulást ígérve, ha feladja a várat és az elkobzott vagyont. Napier ágyúgolyókkal válaszolt jelezve, hogy nem adja meg magát. Március 20-án, Sir Charles Napier serege élén kivonult, hogy megrohanja Sér Mohamed állásait Tando Ali Dzsem közelében és felfedezte, hogy az emír serege erős és kiválóan védi pozícióit. Másnap Napier megkapta a várva várt erősítést, amely hajóval érkezett az Indus-folyón Szukkúrból. A csata 1843. március 24-én a Sir Charles Napier vezette brit csapatok kivonultak Hiderábádból, hogy összecsapjon Sér Mohameddel. Miután meneteltek egy ideig elérték az emír hadseregét.Míg várták a sereg többi részét, a Szindhi lovasezred felsorakozott a beludzs sereggel szemben akik tűz alá vették az ezredet. Napiernek magának is volt mit csinálnia, hogy sorba állítsa seregét, mivel nem voltak tapasztalt parancsnokok ezredén belül. Amint minden ezred felvonult és csataállásba helyezkedett el, a harcok hevessé váltak mindkét oldalon. A beludzs csapatok jól körül voltak árkolva ismerték a terepet és Napier nem tudta, milyen messze vannak a beludzs vonalak és milyen jól vannak támogatva. Hamarosan a britek felsorakoztatták a tüzérséget is, amely tüzet nyitott a beludzs csapatokra lövészárkaikban. Amint a britek a bal szárnyon felvonultak a beludzs erőkkel szemben, erős támadással szembesültek a fák közül, ahova nagy számú beludzs katonát helyeztek el. Majdnem egy órás tűzpárbaj után Napier észrevett egy áttörési lehetőséget az emír vonalain egy gyenge pontnál. A Szindi lovasezred és a harmadik Bombeji könnyűlovas ezred a brit gyalogos balszárnnyal támadásba lendült és megütközött a beludzsokkal, még mielőtt azok jelentős károkat tudtak volna nekik okozni. Eközben a brit jobbszárny is támadta a beludzs vonalakat, bejutva lövészárkaikba, ahol a beludzs katonák sokasága csak korlátozottan tudta használni kardját a britek ellen. Látva a kétségbeesett beludzs helyzetet Sér Mohamed emír elhagyta a csatateret Hosh Mohamed Kambrani (más néven Hos Mohamed Sidi) hadvezére javaslatára abban a reményben, hogy talán lesz még egy újabb esély a győzelemre a britek felett. Hos Mohamed viszont ott maradt a sereggel és a végsőkig küzdött, míg el nem esett. A brit csapatok, látva a beludzs centrum meghátrálását, rohammal áttörte azt, kettévágva az emír harcvonalát. Körülbelül ebben az időben, Napier majdnem meghalt, amikor egy tölténytár felrobbant a közelében és megölt néhány brit katonát mellette, de megkímélte az életét. Napier egyik parancsnoka, miután áttörte a beludzs balszárnyat, elhagyta a csatateret, valószínűleg azért, hogy elzárja a beludzs visszavonulást. Az emír emberei elvesztették szervezettségüket és menekülésre vették a dolgot, Napier pedig a bengáli lovasság élén utánuk eredt, hogy elzárja a menekülés útját az Induson át. Ez a brit stratégiai lépés meggátolta, hogy a beludzsok átcsoportosítsák seregeiket és veszélyeztethessék a briteket. Miután a beludzsokat szétszórták, Napier visszatért katonáihoz, hogy háromszoros hurrával megünnepeljék győzelmüket. Ez a csata volt Sér Mohamed utolsó nagyobb erőfeszítése a britekkel szembeni ellenállásra, ami június 14-én ért véget, amikor a brit csapatok meglepték az emírt, és három ágyút zsákmányoltak tőle. Sér Mohamed Afganisztánba szökött. Következmény A brit győzelmet követően és Szindh ezt követő bekebelezésével gyorsan megjelentek a gondok. James Outram kapitány, akit szindhi tartózkodása után visszarendeltek Angliába kifogásolni kezdte az emírek esetét. Az új győzelemmel erős kritika párosult Angliában Ellenborough és Napier ellen, aki védőbeszédet írt, amelyben részletezte és magyarázta viselkedésüket az emírekkel szemben. A hatóságok Angliában nem voltak elragadtatva Szindh bekebelezésével és fontolgatták az emírek országának visszaállítását. Azonban az emírek országának visszaállítása bonyolult folyamat lett volna és újabb kritikát vont volna maga után Ellenborough és Napier visszahívása, inkább megtartották Szindhet. Az angol kormány levélben közölte Napiervel és Ellenbouroughval, hogy elítéli a bekebelezést és cselekedeteiket. Szindh tartomány elfoglalása végül is nem volt annyira előnyös, mint azt Napier remélte, és évekig csak nagyon kevés hasznot hozott a briteknek. Gennyes tus és redvás szendvics A Gennyes tus és redvás szendvics (Douche and Turd) a South Park című animációs sorozat 119. része (a 8. évad 8. epizódja). Elsőként 2004. október 27-én sugározták az Egyesült Államokban. A cselekmény szerint a South Parki-i iskolában szavazást írnak ki, melyen Stan Marsh nem hajlandó részt venni, ám emiatt nagy bajba keveredik... Az epizód a politikai választásokkal, főként a 2004-es amerikai elnökválasztással foglalkozik, mely az epizód bemutatásával nagyjából egy időben zajlott. Cselekmény A PETA (People for the Ethical Treatment of Animals) állatvédő szervezet már sokadik alkalommal támadja meg a South Park-i iskolát, annak tehenet formázó kabalafigurái miatt, így az iskola vezetősége kénytelen új iskolai kabalát választatni a tanulókkal. A képtelenebbnél képtelenebb kabalajelölteket látva a gyerekek viccből saját figurákat találnak ki, de Eric Cartman és Kyle Broflovski között azonban szokás szerint feszültség támad, Kyle jelöltje ugyanis a „Gennyes Tus” lesz, míg Cartmané a „Redvás Szendvics”. Kenny McCormick és Kyle rögtön kampányolni kezd míg Cartman Butters Stotch segítségével próbálja népszerűsíteni a szendvicset. Mindenki legnagyobb rémületére Stant abszolút nem érdekli a szavazás, és mikor ezt otthon elmondja szüleinek, ők rettentően mérgesek lesznek rá. Hirtelen feltűnik a rapper Puff Daddy, a „Szavazz vagy meghalsz!” kampány kitalálója és megfenyegeti Stant, hogy megöli, ha nem megy el szavazni. A kampány ezalatt folytatódik, és Cartmanék vajas-mézes cukorkákkal igyekeznek lefizetni a szavazókat, miközben Kyle önző viselkedését látva Stan meggondolja magát, és elhatározza, mégsem fog szavazni. Döntése miatt kirúgják az iskolából és mindaddig száműzik South Park városából, míg be nem látja tévedését (a városiak rákötözik egy ló hátára és útjára bocsátják). Hosszas vándorlás után a PETA emberei rátalálnak, majd a PETA vezetője, Doctor Tengeri („aki” történetesen egy kecske) „döntése alapján” megengedik neki, hogy a szervezet külvilágtól teljesen elszigetelt táborában maradjon, ahol az emberek bizarr kapcsolatban élnek az állatokkal, és zoofil hajlamaik is vannak. Mikor Stan elmeséli nekik, miért száműzték őt a szülővárosából, egy PETA-tag felvilágosítja arról, hogy amióta a Földön szavazni lehet, mindig csak „redvák” meg „genyák” közül lehet választani. Hirtelen megjelenik Puff Daddy és csapata, hogy megöljék Stant, amiért nem vett részt a szavazáson. Azonban az egyik állatvédő vörös festékkel leönti a szőrmét viselő bandatagokat, akik dühükben lemészárolják az összes aktivistát, kivéve Stant, akinek sikerül kimenekülnie a tűzharcból. A South Park-i iskolában Mr. Mackey már a szavazatokat összesíti, amikor megjelenik Stan, mondván, hogy ő is voksolni fog. Miután leadta szavazatát a Redvás Szendvicsre, kihirdetik az eredményt: Gennyes Tus: 1410 szavazat Redvás Szendvics: 36 szavazat Stan dühös lesz, mivel szerinte feleslegesen szavazott, apja, Randy azonban elmagyarázza neki, hogy nem az számít, hogy a jelöltje nyert-e, hanem maga a választás lehetősége. Ekkor Mr. Garrison bejelenti, hogy az összes PETA-aktivista meghalt, így visszatérhetnek a régi kabalákhoz. Randy közli fiával, hogy így már valóban nem számított a szavazata. Lachapelle-Saint-Pierre Lachapelle-Saint-Pierre település Franciaországban, Oise megyében. Lakosainak száma 911 fő (2015). Lachapelle-Saint-Pierre Cauvigny, Dieudonné, Novillers és Ully-Saint-Georges községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Liesle Liesle település Franciaországban, Doubs megyében. Lakosainak száma 522 fő (2015). Liesle Fourg, Champagne-sur-Loue és Chissey-sur-Loue községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Giovanni Battista Moroni Giovanni Battista Moroni (Morone) (Albino, 1520-as évek – Bergamo, 1578. február 5.) olasz festő, a velencei reneszánsz és a korai manierizmus korának mestere. Életpályája Születési időpontja bizonytalan, általában 1520 és 1525 közé teszik. Édesapja Andrea Moroni építész. Moretta di Brescia tanítványa volt, élete során leginkább Bergamóban működött. Lorenzo Lotto és Tiziano hatásait ötvözte egyéni hangú, ezüstös képein. 1548-ban és 1451-ben Trento városában kapott nagyobb megbízatásokat. Ez alatt az idő alatt ismerkedett meg Tizianóval és a Madruzzo-családdal. Egyes korabeli állítások szerint az elfoglalt Tiziano helyett festett portrékat. Vallásos tárgyú képein mesterének kompozícióit fejlesztette tovább, ezeknél sokkal jelentősebbek arcképei, melyek a cinquecento legszebb darabjai. Alakjait mély emberismerettel ábrázolta, gyakran foglalkozásuk egy-egy munkaeszközét is a képre helyezte. Fő műve a londoni National Gallery tulajdona: Szabó portréja (Il Sarto, a Fenaroli-család egyik tagja). A festmény kivételes ábrázolásnak számított a 16. század közepén, egy munka közben pillanatra megpihenő ember néz ránk. Művei közül négy (Mária gyermekével és Keresztelő Szent Jánossal, Szent Dorottya, Alexandriai Szent Katalin; Jacopo Foscarini portréja) a Szépművészeti Múzeumban van. Jelentősebb művei Vallásos tárgyú képek Madonna gyermekkel és szenttel (Milano, Brera) Mária mennybemenetele (Milánó, Brera) Sírbatétel, 1565; Mária megkoronázása, 1576 (Bergamo) A Santa Maria Maggiore templomban látható Doktorok oltára Portrék Tudós könyvvel, Giovanni Pentera költő, Férfi karddal (Firenze, Uffizi) Női és férfiportré (Firenze, Pitti) Pleszecki járás A Pleszecki járás (oroszul Плесецкий муниципальный район) Oroszország egyik járása az Arhangelszki területen. Székhelye Pleszeck. Népesség 1989-ben 83 357 lakosa volt. 2002-ben 58 257 lakosa volt. 2010-ben 49 077 lakosa volt. Saxon (tipográfia) A saxon a betűnagyság jelölése az amerikai Caslon-féle betűméret-pontrendszerben. Ez két amerikai pontnak felel meg, vagyis a magyar pontrendszer 1875 méterpontjának. Forrás Nyomdászati Lexikon (szerk.: Biró Miklós, Kertész Árpád, Novák László), Budapest , Biró Miklós Kiadása, 1936 India a 2013-as úszó-világbajnokságon India 5 sportolóval vett részt a 2013-as úszó-világbajnokságon, akik kettő sportágban indultak. Pasterze-gleccser A Pasterze-gleccser egy 8,3 km (2006) hosszú jégár Ausztriában, a Glockner-hegycsoportban. A Großglockner közelében ered, a Möll-folyó völgyében, az olvadékvize egy tóba folyik, melynek vízét a Möll vezeti el. Legnagyobb kiterjedése és hossza 1852–1856-ban volt, azóta – néhány kivételes időszakot leszámítva – kitartóan csökken, 1852-től számítva térfogata kevesebb mint felére zsugorodott. Legvastagabb részén a jégoszlop 180 méteres volt 1987-ben. Elhelyezkedése Akkumulációs zónája a Johannisberg (3453 m) előterében, körülbelül 3400 méteren kezdődik. Az olvadékából patak keletkezik, amely a Margaritzenstausee-be folyik, aminek a vizét a Möll vezeti el. 1852-ben hossza 11,4 km, területe 26,5 km², térfogata 3,5 km³ volt. Pak Icshun Pak Icshun (hangul: ���, handzsa: ���, latin betűkkel: Pak Ui-chun; 1932 –) észak-koreai diplomata, külügyminiszter. Pályafutását 1972-ben kezdte, és Észak-Korea nagyköveteként szolgált Algériában, Szíriában, majd Libanonban. 1989 és 2007 között Észak-Korea oroszországi nagyköveteként szolgált, az akkori külügyminiszter, Pek Namszun (Paek Nam-sun) halála után fél évvel pedig kinevezték külügyminiszternek. Sytno Sytno település Csehországban, Tachovi járásban. Sytno Vranov, Stříbro és Sulislav településekkel határos. Lakosainak száma 330 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Perrier (Puy-de-Dôme) Perrier település Franciaországban, Puy-de-Dôme megyében. Lakosainak száma 886 fő (2015). Perrier Pardines, Issoire, Meilhaud és Solignat községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Tizenhat szál gyertya A Tizenhat szál gyertya (angolul: Sixteen Candles) egy 1984-ben bemutatott amerikai filmvígjáték, mely John Hughes első rendezése. A tinédzserek kalandjait bemutató film főszereplői Molly Ringwald, Michael Schoeffling és Anthony Michael Hall. Cselekmény A film Samantha „Sam” Baker, másodikos középiskolás 16. születésnapján kezdődik, melyről egész családja megfeledkezett, mivel nővérének, Ginnynek másnap lesz az esküvője. Mindemellett egy népszerű és jóképű végzős, Jake Ryan iránt érzett vonzódása miatt is feszült. Az iskolában sincs könnyebb dolga, amikor megtudja, hogy a kitöltött „szex-kérdőíve” nem jutott vissza barátnőjéhez, hanem Jake kezébe került. Sam pánikba esik, mivel a kérdőív bizalmas információkat tartalmaz: szüzességét Jake-kel szeretné elveszíteni. Amint hazaér, újabb gondjai akadnak: az esküvőre érkező négy nagyszülő náluk szállt meg az ünnep idejére. Ami még rosszabb, hogy egyik nagyszülei magukkal hoztak egy furcsa kínai cserediákot is, Long Duk Dongot. A nagyszülei arra kényszerítik Samet, hogy a cserediákot vigye magával a végzősök báljába. Sam ámulatára Long Duk Dong hamar barátnőre talál a bulin: a „Favágónak” becézett magas, dús keblű Marlene-nel lassú táncot járnak a bálteremben. Az egyik mellékszálon egy újonc kockafej, „Farmer” Ted jelenik meg, aki fogadásokat köt barátaival, hogy sikerül ágyba vinnie titkos szerelmét, Samet. Azonban az iskolabuszban a lány egyszerűen lerázza, mondván: „Menj a pokolba!” Az iskolai bál alatt Sam és Ted beszélgetni kezdenek, a lány pedig bevallja, hogy szerelmes Jake-be. Ezt hallván, Ted elmondja neki, hogy Jake érdeklődött felőle, ezért megegyeznek, hogy Samnek mindenképp beszélnie kell a fiúval. Mielőtt Samantha elmenne, Ted beszél neki a fogadásáról, a lány pedig beleegyezik, hogy kölcsönadja alsóneműjét, hogy megnyerhesse a fogadást. Később (miután 1 dollárért a többi stréber megtekinthette a megszerzett bugyit, amiről Sam is tudomást szerez másnap) Ted és a hasonlóan lenézett barátai, Cliff és Bryce elmennek a végzősök after party-jára Jake-ék házába. Amikor Cliff megkérdi Tedet, hogy nem fél attól, hogy egy végzősökkel teli buliba mennek, Ted megnyugtatja barátját, mondván: „70 dollárunk és egy női bugyi van nálunk. Nyert ügyünk van, rendben? Ez egy remek szociális lehetőség számunkra! Gyerünk!” A buliban Long Duk Dong újdonsült barátnőjével üdvözli őket. A csapat elkövet azonban egy hatalmas hibát, amikor egy keményfiú sörös dobozokból készített piramisát véletlenül ledöntik. Ted és Bryce magára hagyja Cliffet a keményfiúkkal, hogy oldja meg a problémát. Ezalatt Jake a szobájában tartózkodik, és a végzősök évkönyvét nézegeti, amikor rátalál Sam fotójára. Amikor felhívja a lányt, csalódás éri, mert annak nagyszülei veszik fel a telefont. A buli után a házában teljes a felfordulás. Jake az asztal alatt találja Tedet, akivel beszélgetni kezdenek. Jake tovább érdeklődik Sam felől. A két fiú egyezséget köt: ha Jake megtarthatja Sam fehérneműjét, Ted hazaviheti Jake ittas barátnőjét, Caroline Mulfordot, Jake apjának Rolls Royce-ával. Jake ezt később kihasználja, hogy szakíthasson Caroline-nal (aki meglepő módon beleszeret Tedbe, így a szakítás kicsit sem zavarja). Ezután Jake a templomhoz megy, ahol Sammel találkozik. A film kettőjük csókjával és a lány 16 gyertyás születésnapi tortájának felszeletelésével ér véget. Gyártás John Hughes a szereplőkért felelős ügynök képei között talált rá Molly Ringwald fotójára, melyből ihletet merítve egy hétvége alatt megírta a forgatókönyvet, melynek főszerepét a fiatal színésznőnek szánta. Jake szerepére Viggo Mortensen és Michael Schoeffling is a jelöltek között volt. Végül az utóbbi kapta meg a szerepet. Ted szerepére Hughes több színészt is megfelelőnek tartott: „Minden egyes gyerek, aki Ted szerepére jelentkezett a meghallgatáson, a teljes, sztereotípiákkal teli kockafejet formálta meg. Tudják, vastag szemüveg, golyóstoll az ingzsebben, fehér zokni. De Michael bejött és egyenesen játszotta, mint egy emberi lényt. Abban a pillanatban tudtam, hogy megtaláltam a stréberemet.” A filmet 1983 nyarán Chicago környékén, Skokie és Highland Park városkákban forgatták. Ringwald és Hall ekkor 15 évesek voltak. A kültéri jelenetek többségét és egyes beltérieket a Skokie-i Niles East Középiskolában (Niles East High School) forgatták, közel a város központjához, ahol egyik jelenetben Hall a Rolls Royce-t vezeti. A Niles East Középiskolában forgatták az egyik ebédlői és tornatermi jelenetet, illetve az autószerelő-műhelybeli jelenetet. (Ugyanebben az iskolában vették fel a Különös kísérlet című film egyes jeleneteit is.) A filmbeli Baker család háza Evanstonban, a zárójelenetek helyszínéül szolgáló templom és parkoló pedig Glencoe-ban található. Zene Az eredeti filmzene album egy öt dalt tartalmazó lemez volt. Az 1984-ben kiadott lemezen a film zenjéért felelős Ira Newborn mellett Patti Smith, Annie Golden, a Thompson Twins és a Stray Cats dalai hallhatóak. Azonban a filmben több dal is elhangzik, mely nem szerepel a soundtrack-albumon: Fogadtatás Kritikák A Tizenhat szál gyertya kedvező fogadtatásban részesült, sokak szerint 1984 egyik legjobb filmjének számít. A Rotten Tomatoes 86%-ban elismerően nyilatkoztak. Ringwald alakítását a Variety magazin külön kiemelte, „megnyerő és hiteles” jelzőkkel illetve azt, Roger Ebert szerint ő alkotja a „történet tökéletes középpontját”. Ellentmondások A cserediák, Long Duk Dong karakterét többen is kritizálták, mivel sértőnek találták az ázsiaiakra nézve. Alison MacAdam szerint a cserediák alakja „megtestesíti mindazokat az ázsiaiakról alkotott sztereotípiákat, amelyeket Hollywood valaha is az amerikaiak felé közvetített.” Ázsiai származású amerikaiak megemlítik, hogy a Dong mesterkélt angol akcentusával gyakran gúnyolódtak velük. Roger Ebert szerint Gedde Watanabe „Dong karakterét a várható sértő sztereotípiákból magas szintű komédiává emeli.” Bevétel A film becslések szerint 6 500 000 dollárba került, ezért a 23 686 027 dolláros bevétel igen jónak mondható. Díjak 1984 decemberében Molly Ringwald és Anthony Michael Hall elnyerték a Young Artist Award legjobb női, illetve legjobb férfi főszereplőjének járó díjat. Ez volt az első alkalom, hogy a legjobb női és férfi főszereplőnek járó Young Artist Awardot ugyanazon film szereplői vitték el. 2008 júliusában Entertainment Weekly az 50 legjobb sulifilm listáján a 49. helyre rangsorolta a filmet. Folytatás 2005-ben szóba került, hogy elkészül a film folytatása. Egy 2010-es interjúban Ringwald elzárkózott a nagy filmklasszikusok újraforgatásától. Gottesgabe (bei Schwerin) Gottesgabe település Németországban, Mecklenburg-Elő-Pomeránia tartományban. Népesség A település népességének változása: Vágó István (műsorvezető) Vágó István (Budapest, 1949. február 14.) magyar televíziós műsorvezető, szerkesztő és politikus. A kvíz műfajának egyik legsikeresebb magyar alakja, számos díj kitüntetettje, a Szkeptikus Társaság alapító tagja, a Demokratikus Koalíció média munkacsoportjának vezetője, országos elnökségi tagja és XII. kerületi önkormányzati képviselője. Élete Vágó György és Vadas Veronika gyermekeként született Budapesten. Édesapja egykor katolikus papnak készült, a pesti Érseki Katolikus Gimnáziumban tanított. Békéscsabai születésű édesanyját a második világháborúban zsidó származása miatt családjával együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan édesapja, nagyszülei és testvére már nem tértek vissza. Később, amikor 1947-ben megházasodott, anyósa kérésére megkeresztelkedett. Vágó István gyógyszer-vegyészmérnöknek tanult, majd a MEDIMPEX külkereskedelmi vállalatnál dolgozott. Képzett idegenvezető, de ezt a szakmát sosem gyakorolta. Basszusgitáron játszik a Favágók együttesben; kedvenc stílusa a dzsessz. Felesége, Judit újságíró, fiuk, Péter a vendéglátóiparban dolgozik. Kiválóan beszél angolul, németül, franciául, spanyolul (e négyből felsőfokú és szakmai nyelvvizsgája van), interjúképesen olaszul és portugálul, továbbá megérteti magát oroszul, lengyelül és svédül. Írni tud arabul, törökül és hindiül. Foglalkozott a finn és a japán nyelvvel, és a kínai nyelv tanulásába is belefogott. Pályafutása Jelentkezett a Magyar Televízió által meghirdetett Riporter kerestetik vetélkedőbe, ahol Vitray Tamás a döntő után felajánlotta neki egy barkochbajáték vezetését, 1976-ban. Azóta is kedveli a vetélkedőjátékok minden fajtáját, melyek közül többet műsorvezetőként is kipróbált. 1997-től rövid ideig a TV2-nél volt, ahol a Mindent vagy semmit című műsort vezette, amit még a Magyar Televízióban kezdett, 1993-ban. 2000-től 2007-ig a Legyen Ön is milliomos! néven ismert műsort vezette. 2007. november 5-étől a Pókerarc című vetélkedőt vezeti Sebestyén Balázzsal, a 2008-as év első felében pedig a némileg megváltozott Legyen Ön is milliomos!-nak volt a házigazdája, egészen addig, amíg azt az RTL Klub le nem vette műsoráról. Ugyan 2012-ben újraindult a vetélkedő, de az új évadot már Friderikusz Sándor vezette. Grétsy Lászlóval közösen vezette 1987-től 1997-ig az Álljunk meg egy szóra! c. nyelvművelő műsort, amely 1997-ben érkezett el 500. adásához, s amelynek egyes témáit könyv alakban is kiadták. Vágó István ötlete nyomán jött létre Budapesten a Miskolciak Baráti Köre. 2008-ban több interjúban is elismerte, hogy a Legyen Ön is milliomos! játékokban azokat a versenyzőket támogatta, akikkel jobb műsort lehetett készíteni. Mint elmondta, ma már nem félti a népszerűségét, így ateista meggyőződését sem hallgatta el, valamint hogy Gyurcsányt támogatja – akit II. Józsefhez hasonlított –, bár felelőssé tette őt a 2008 tavaszára kialakult helyzetért; ezzel együtt az előző rendszert is elítéli. Műsorvezetőként megfelelő utódnak nevezte Sebestyén Balázst, aki szerinte jobban kommunikál nála a játékosokkal, bár a klasszikus műveltség terén állítása szerint van még mit behoznia. Győzike népszerűségét, amellett, hogy érdekesnek és kedvesnek nevezte őt, azzal magyarázta, hogy kevéssé hasonlít a nézőkre, akik épp az ilyet szeretik. 2009 szeptemberében Párbaj címmel a TV2 televíziós csatornán új vetélkedőműsor indult, amelynek játékmestere Vágó István lett. A csatorna az első évaddal 40 részt vásárolt meg, de az elvártnál alacsonyabb nézettség miatt a TV2 nem folytatta a műsor sugárzását. Vágó 2012. március 26-tól néhány hónapig az átVágó című műsort vezette a STORY4-en, amit saját maga talált ki. A Szkeptikus Vagyok című műsor Vágó István és Hraskó Gábor közreműködésével 2013. január 21-én indult a FIX TV-n, melyben áltudományos témákat járt körbe meghívott vendégek közreműködésével. Szkepticizmus Tagja és alelnöke volt a világhírű anatómus professzor, Szentágothai János által 1992-ben életre hívott Tényeket Tisztelők Társaságának, melynek fő célja a racionális gondolkodás népszerűsítése, illetve fellépés a babonákkal, ezotériával szemben. 2005 második felében kilépett, mert a társaság működését nem tartotta eléggé hatékonynak. 2006 decemberétől egy másik szervezet, a Szkeptikus Társaság tagja. „Jelentsük fel őket!” vagy „hadüzenet a sarlatánoknak” mozgalmát elismerések is kísérik. Karakteresen racionalista álláspontját képviseli nyilvános vitái során. 10:23 kampány 2011. február 5-én, 10:23-kor a Szkeptikus Társaság tagjai, közöttük Vágó István is, részt vettek egy tüntetésben, amely a világ 60 városában zajlott ugyanazon a hétvégén. A tüntetés „10:23 Homeopátia - Nincs benne semmi” néven indult Angliából. Vágó és a többi részvevő az előírtnál sokkal nagyobb mennyiségű homeopátiás altatószert fogyasztottak el egyszerre, amivel azt próbálták bizonyítani, hogy a homeopatikus szerekben semmi hatóanyag nincs jelen, és így lehetetlen a túladagolás. Politikai tevékenysége A 2014-es önkormányzati választáson a Demokratikus Koalíció, az MSZP, az Együtt–PM és az „Európai Föderalisták” közös jelöltjeként indult önkormányzati képviselőjelöltként, bár az ATV-nek elmondta: nem ért az önkormányzati politizáláshoz, meg kell tanulnia. A szórólapján olvasható programja szerint igazságosabb helyi adót vezetne be, megszüntetné a fizetős parkolást a nem indokolt helyeken, az Apor Vilmos téren álló Felső-krisztinavárosi Szent János-plébánia épületét, urnatemetőjét önkormányzati tulajdonba venné, hogy ott játszóházat létesítsen, valamint szeretné természetes állapotában megőrizni a Normafát, és megakadályozná az oda tervezett beruházást. A HVG-nek adott interjújában kiállt Gyurcsány Ferenc mellett és elmondta: azon dolgozik, hogy a DK vezetője valamikor Orbán Viktor kihívója legyen. 2015 januárjában belépett a Demokratikus Koalícióba és a párt média munkacsoportjának vezetője lett. A párt országos elnökségi tagjaként a DK XII. kerületi önkormányzati képviselője lett 2016 szeptemberében, a pártból távozott Kerék-Bárczy Szabolcs helyét veszi át. Műsorai Fele sem igaz I. (1984) Fele sem igaz II. (1986) Álljunk meg egy szóra! (1987–1997) Játék határok nélkül (1993, 10. elődöntő) Van benne valami (1987 –1993) Kerékbár (1989–1993) Mindent vagy semmit (1993–1999) Eurovíziós Dalfesztivál (1993–1997, kommentátor) Az Eurovíziós Dalfesztivál magyarországi nemzeti döntője (1996–1997) A Nagy Tudáspróba, Az Ország Tesztje Nekünk 80 (2004) Legyen Ön is milliomos! (2000–2008) Pókerarc (2007–2008) Párbaj (2009) átVágó (2012) Szkeptikus vagyok (2013) Könyvei A fele sem igaz! (Szerzői magánkiadás, Budapest, 1984) A fele sem igaz! 2 (Lapkiadó Vállalat, Budapest, 1986) Álljunk meg egy szóra! (Ikva Kiadó, 1991) (szerzőtárs) Vágó István: Kérdezni (és) tudni kell! (Magvető Könyvkiadó, 1996) Vigyázat, csalók! (Libri Könyvkiadó, 2011) Legyen Ön is kvízmester! - 2012 kvízkérdés Vágó Istvántól (XXI. Század Kiadó Kft., 2011) Díjai A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (polgári tagozat) ( 2005 ) Pro Urbe Budapest díj (2005) Prima díj ( 2006 ) Story Ötcsillag-díj ( 2008 ) Radnóti Miklós antirasszista díj (2008) A popkultúrában Rácz Zsuzsa Nesze Neked Terézanyu! című regényében Kéki Kata ellátogat a San Franciscó-i Modern Művészetek Múzeumába, ahol az idegenvezetővel a kiállított festőkről beszélget, miközben magában ezt gondolja: „A helyzet arra emlékeztetett, mintha Vágó Istvánnal párbajoznék intellektuálisan a »Legyen ön is milliomos!«-ban, az ötmilliós kérdés előtt.” Casaletto Spartano Casaletto Spartano község (comune) Olaszország Campania régiójában, Salerno megyében. Fekvése A megye délkeleti részén fekszik. Határai: Casalbuono, Caselle in Pittari, Lagonegro, Morigerati, Rivello, Sanza, Torraca, Tortorella és Vibonati. Története A település első említése a 15. századból származik, de a régészeti kutatások azt mutatják, hogy a 10. században már létezett egy állandó település ezen a vidéken, amely valószínűleg a sorozatos földrengések és a szárazság miatt néptelenedett el. Nemesi családok birtoka volt (Caracciolo) 1810-ig, amikor a Nápolyi Királyságban felszámolták a feudalizmust. Ekkor egyesült a két szomszédos település Casaletto és Battaglia Casaletto Spartano néven. Népessége A népesség számának alakulása: Főbb látnivalói Il Sorgitore - egy 18. századi vízimalom Bulgaria Air A Bulgaria Air (IATA-légitársaságkód: FB, ICAO-azonosító: LZB, Hívójel: FLYING BULGARIA) egy bolgár légitársaság. Székhelye Szófia, bázisrepülőtere a Szófiai repülőtér. A légitársaság 2002-ben alakult, rövid- és közepes távolságokra repül Európában. Géppark Korábbi típusok ATR 42-300 BAe 146-200 BAe 146-300 Boeing 737-300 Boeing 737-500 Vágó László Vágó László (Nagyvárad, 1875. március 30. – Budapest, 1933. december 30.) magyar építész, a magyarországi szecessziós építészet kiemelkedő alakja, öccsével, Vágó Józseffel számos jelentős épület tervezője. Unokaöccse Pierre Vago építész. Életútja A Felső Építőipariskolán tanult 1893-ig, majd ezt követően Alpár Ignác irodájában munkálkodott. Rendezési tervet készített 1899-ben a Gellérthegyhez, valamint az Erzsébet híd budai hídfőjéhez, mellyel elnyerte a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet aranyérmét. Külföldi utazást, majd hazatérése után öccsével, Vágó Józseffel nyitotta meg közös irodáját Budapesten 1902-ben. Együtt tervezték a budapesti Nemzeti Szalont (1906), a Gutenberg-házat (1906), a Feld-féle Városligeti Színkört (1908), az Árkád-bazárt (1908), valamint a debreceni Alföldi Takarékpénztár Székházát (1911). 1911-től már külön dolgoztak. Vágó László bérházak, villák, illetőleg színházak tervezésével foglalkozott (a budapesti Attila út bérházai, 1911–14; a miskolci Nemzeti Színház, a budapesti Vígszínház és a Parisiana mulató átépítése, 1911-től). Az 1920-as évek végén Faragó Ferenccel együtt tervezte meg a budapesti Dohány utcai zsinagóga kultúrházát, a temetőudvart valamint a hősök templomát. 1928-ban belépett a CIAM-csoportba. A budapesti Farkasréti Izraelita temetőben helyezék örök nyugalomra, sírkövét, amely a testvérével közösen tervezett legjelentősebb épületek domborművei díszítenek, Vidor Emil tervezte. Fontosabb építészeti művei 1897. Lakóház, V. Budapest, Kossuth Lajos utca 12. (Bartunek Ferenccel) 1902. Lakóház, VII. Budapest, Síp utca 16. – Wesselényi utca 14. (Vágó Józseffel) 1903. Lakóház átalakítása, V. Budapest, Kossuth Lajos utca 12. 1903. Lakóház, II. Budapest, Bartók Béla út 14. (Vágó Józseffel) 1905. Lakóház, IX. Budapest, Boráros tér 2. (Vágó Józseffel) 1905. Lakóház, IX. Budapest, Mester utca 3. – Angyal utca 11. (Vágó Józseffel) 1905. Vágó-ház, Nagyvárad, Kapucinus (gen. Traian Mosoiu) utca 14. (Vágó Józseffel) 1906. Dömötör Miksa bérháza, Szabadka, Trg 29. Novembra 3. (Vágó Józseffel) 1907. Lakóház, XIII. Budapest, Visegrádi utca 17. (Vágó Józseffel) 1906. Nemzeti Szalon (Hauszmann Alajos kioszkjának átépítésével), V. Budapest, Erzsébet tér (Vágó Józseffel; elpusztult) 1906–1907. Gutenberg-otthon, VIII. Budapest, Gutenberg tér 4. (Vágó Józseffel) 1908. Városligeti Színkör, XIV. Budapest, Dózsa György út és Ajtósi Dürer sor kereszteződése (Vágó Józseffel; elpusztult) 1908. Petőfi Múzeum (a Jókai-ház átalakítása), VI., Bajza u. 39. (Vágó Józseffel; elpusztult) 1908–1909. Árkád Bazár, VII. Budapest, Dohány utca 22-24. (Vágó Józseffel) 1908–1909. Lakóház, VIII. Budapest, Népszinház utca 25. – Fecske utca 1. (Vágó Józseffel) 1909. Darvas–La Roche-ház , Nagyvárad, Rimanóczy Kálmán (Áldás, Iosif Vulcan) utca 11. (Vágó Józseffel) 1909 k. Kislakásos bérházak, VIII. Budapest, Százados út (Vágó Józseffel; elpusztultak) 1910–1911. Moskovits-palota , Nagyvárad, Zöldfa (Vasile Alexandri) utca 1. (Vágó Józseffel) 1911. Alföldi Takarékpénztár, Debrecen (Vágó Józseffel; elpusztult) 1911–1914. Ikerbérházak, Budapest, Attila út 35–37. – Váralja utca 17–19. – Attila köz 2. (teljesen átalakítva) 1911–1913. Ikerbérházak, Budapest, Fehérvári út 46–48. (teljesen átalakítva) 1912. Vojnić Piroska lakóháza, Szabadka, Fasizmus áldozatainak tere 14. (korábban József tervezésének gondolták) 1914. Magyar Színház átalakítása, Budapest, Hevesi Sándor tér 4. 1914–1916. Bérház, Budapest, Bartók Béla út 52. 1914–1923. Schwartzer-szanatórium több épülete (elpusztult), Budapest, Ráth György utca 7–11. – Kékgolyó utca 3–13. 1916. Schwartzer-féle Sanatorium Rt. kocsiszín toldaléka (elpusztult), Budapest, Kékgolyó utca 6. 1921. Parisiana mulató átalakítása, Budapest, Paulay Ede utca 35. 1923. Műterem Komlós Jenő bérházának udvarán (elpusztult), Budapest, Városmajor utca 10. - Gyógyfű utca 9. 1925. Miskolci színház átakakítása, Déryné utca 1. 1926. Budapest, Fehérvári út 88/A–B. – Hengermalom út 2., Székesfőváros Elektromos Művének bérház tervpályázata 1927. Budapest, Üllői út 13–15., bérház átalakítása 1928–1929. Hungária Fürdő Rt. lakóépülete, Dohány utca 46. – Klauzál utca 4., Budapest 1929–1930. Épület átakakítása és toldaléka, Budapest, Logodi utca 33. - Bugát utca 4. 1928–1931. Hősök temploma, Dohány utca 2–6. – Wesselényi utca 1–5., Budapest (Faragó Ferenccel) 1929. Hermina út 35–37. – Erzsébet királyné útja 1/A., Budapest 1930. üzletszint kétszintessé alakítása, V. Budapest, Kossuth Lajos utca 12. 1931. kislakásos mintatelep családi háza, Napraforgó utca 11., Budapest 1932–1933. dr. Rassay Károly villájának bővítése, Bolyai utca 9., Budapest (eredeti: Székely Béla, 1926–1927) Tervek Generali Biztosítótársaság palotájának terve 1932 k. Budapest, a Vigadó tér rendezési terve 1932 k. Budapest, a Clark Ádám tér rendezési terve 1932 k. Budapest, a Széchényi tér rendezési terve 1932 k. Budapest, az Andrássy út torkolatának és az Erzsébet tér beépítésének terve Flaçà Flaçà település Spanyolországban, Girona tartományban. Flaçà Sant Jordi Desvalls, Foixà, La Pera, Sant Martí Vell és Sant Joan de Mollet községekkel határos. Lakosainak száma 1050 fő (2017). Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Xinzo de Limia Xinzo de Limia település Spanyolországban, Ourense tartományban. Xinzo de Limia Rairiz de Veiga, Vilar de Santos, Sandiás, Xunqueira de Ambía, Sarreaus, Trasmiras, Cualedro, Baltar, Os Blancos és Porqueira községekkel határos. Lakosainak száma 9875 fő (2017). Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Iszfahán Iszfahán (������) Irán harmadik legnagyobb városa, Iszfahán tartomány székhelye. Népessége hozzávetőleg 1,5 millió fő. Története Iszfahán alapításának ideje nem ismert. Aspandana néven Elám városa volt. Nevét a régies aszpahan (magyarul: katonai tábor) elnevezésből származtatják. Az i. sz. 3. évszázadában a pártusok birodalmának fővárosa volt. A város a 7–8. században arab uralom alatt volt. Ekkor fejlődése nem volt számottevő. A 11. században a Szeldzsukoknak köszönhetően fellendült ugyan, de később mégis a mongolok kezére került. 1387-ben pedig Timur Lenk dúlta fel, 1502-ben pedig a Szafavidák hódították vissza. A Szászánida uralom során lett belőle jelentős központ. Elfoglalták az Abbászida Kalifátus katonái ugyanúgy, mint a szeldzsukok. Virágkorát I. Abbász (1588–1629) idején élte a 16. században. 1598-ban Abbász sah ide helyezte át udvartartását is. Ekkor épült monumentális főtere, mely szerepel az UNESCO világörökség javaslati listáján is. Iszfahánnak régi híres iparművészete (szőnyegszövés, rézművesség, ötvösművészet) van. A 17. század elején itt Iszfahán Dzsolfa negyedében telepítette le Abbász sah a vallásuk miatt szülőföldjükről az ősi Dzsolfa városából és környékéről elűzött örmény keresztényeket. Templomaik közül híres az 1655–1664 között épült Megváltó katedrális, mely szerencsés ötvözete a perzsa és európai építészetnek és az 1627-ben épített Betlehem templom. Különlegesség még az örmény temető is. 1862 táján Vámbéry Ármin dervisként járta be Perzsiát. Iszfahánról is megemlékezett írásában. Nevezetességei Medresze Csahar Bag – a sah anyjáról elnevezett korániskola Sah mecset Lotfollah-mecset – melyet a síita szentként tisztelt tudós doktorról neveztek el. A mecset az uralkodó magántemplomának épült, csodálatos díszítése különleges élményt jelent. Harun Velajat-mauzóleum – a 17. században épült. Ali minaretje Dzsafar-mecset Masdzsidi Dzsomé - helyén Irán történetének hajnalán egy tűztemplom állt, ennek romjaira épült 700 körül az első mecset, melyet a szeldzsukok 1057 -ben teljesen átépítettek, a régi vályogtégla helyett Malik sah építészei az átépítésnél már égetett téglát használtak. Csehel Dokfaran-minaret Nizam-ol-Molk síremléke Zadeh Iszmail imám síremléke Darb-e Imam mauzóleum Örmény (Dzsolfa) Múzeum - a 17. században az Irán északi részén levő Dzsolfában letelepedett vallásuk miatt szülőföldjükről elűzött örmény keresztényeket még Abbász sah telepítette ide. Kis múzeumukban a bizánci ihletésű egyházművészeten nevelkedett mestereik munkáit láthatjuk. Bazár Megváltó katedrális – 1655 – 1664 között épült. A katedrális minden részlete szerencsés ötvözete a perzsa és európai építészeti megoldásoknak. Betlehem-templom – 1627 -ben épült. Mejdán Sah – a világ talán legnagyobb tere, melynek hosszúsága 512, szélessége 164 méter. Abbasz sah egy régi lovaspólópályából építtette ki a 17. század elején. A teret díszes épületek veszik körül. Közlekedés A várostól délre található a város nemzetközi repülőtere. Források Szentirmai József: Irán (Panoráma 1979) ISBN 963-243-133-2 Testvértelepülések Lahor , Pakisztán 2004 Noszály Sándor (teniszező) Noszály Sándor (Budapest, 1972. március 16. –) magyar teniszező. Szülei, idősebb Noszály Sándor magasugró, atlétika edző és Steitz Anna kétszeres magasugró magyar bajnok. Testvére Noszály Andrea szintén teniszező. Pályafutása 1990-ben érettségizett a budapesti Petőfi Sándor Gimnáziumban. 1988-ban, 1989-ben, 1990-be, 1991-ben egyéni Országos Bajnokságot nyert, 1988-ban és 1989-ben párosban is diadalmaskodni tudott, ezen kívül 1994-ben a fedett pályás országos bajnokságot is sikerült megnyernie. 1994 áprilisában 216., év végén 156. az ATP-világranglistán. Az 1,04 millió összdíjazású stuttgarti Mercedes Kupán selejtezőből jutott a főtáblára, az első fordulóban az olimpiai ezüstérmes J- Arrese-t verte ki, majd a második fordulóban azt a Magnus Larssont győzte le, aki abban az évben a Roland Garroson elődöntős volt, végül a 16 között esett ki, Karchbachertől kapott ki). 1995 elején 129, szeptemberben 95., év végén, pedig 104. az ATP-világranglistán. A világcsoportba jutott magyar Davis Kupa-csapat tagja (Ausztrália elleni rájátszás 3-2-es megnyerését követően sikerült a világcsoportba jutni). Marokkóban nemzetközi Challenger versenyen negyeddöntőig jutott, Wimbledonban ugyan főtáblás volt, de az első fordulóban kiesett. A bukaresti 1.35 millió dollár összdíjazású ATP-Tour versenyen a selejtezőből indulva az elődöntőig jutott. A második fordulóban legyőzte az 5. helyen kiemelt Albert Costat (6:4; 3:0-nál Costa feladta), majd a negyeddöntőben Sergio Bruguerát (első húszban volt akkor a spanyol) győzte le 6:4; 6:2-re. Az elődöntőben a salakkirály Musterral szemben maradt alul (6:2; 6:2). 2015-ben szabadkártyásként a 43 éves Noszály Sándor is elindult a tenisz ob-n, ám az első körben a hatodik kiemelt Balázs Attilába botlott, aki csak egy játékot engedett neki. Ötször nyerte el az év magyar teniszezője címet: 1989-ben, 1990-ben, 1991-ben, 1993-ban és 1995-ben. Magánélete Novák Henriett színésznővel több mint kilenc évig voltak együtt, nem volt közös gyerekük, 1 lánya van Szonja. Noszály Amerikába, Los Angelesbe költözött a színésznővel, amikor ő a tengerentúlon is ki akarta próbálni magát, Itt többek között Pierce Brosnant, Soros Györgyöt és Bill Gatest is tanította teniszezni. Karrierjükre való koncentrálás miatt eltávolodtak egymástól partnerével, kapcsolatuknak később vége szakadt. Jelenleg egy nála 24 évvel fiatalabb modellel alkot egy párt Jó barátja Goran Ivanisevics, szabadidejében szeret kosarazni, focizni és vízisíelni, kedvencei Ken Follet és Robert Merle regényei. 2003-ban szerepelt a TV2 A Nagy Ő című párválasztó show műsorában. Anna fürdő (Szeged) Koordináták: é. sz. 46,255897°, k. h. 20,149553°46.255897, 20.149553 Az Anna fürdő (régebbi, ma is használt nevén Gőzfürdő) egy a szegedi belvárosban álló műemlék fürdőépület. A neoreneszánsz stílusban épült műemlék épületet 1896-ban építették Láng Adolf és Steinhardt Antal bécsi építészek tervei alapján. A fürdő története Az 1879-es nagy szegedi árvíz után a városban mindössze egyetlen nem túl jól fölszerelt közfürdő maradt. A növekvő népességű város lakosai azonban igényelték a közfürdő létrehozását. Szeged városának megbízásából Ádok István Törökországba utazott, hogy az ottani fürdőkultúrát tanulmányozza. A török tapasztalatokat egy új szegedi fürdő létrehozásához kívánták felhasználni. A város közgyűlése az 1890-es évek elején megvásárolta egy a Belvárosban fekvő Tisza Lajos körúti telket, amelynek fürdő célú beépítésére pályázatot írtak ki. A kiírt tervpályázatra öt pályamű érkezett, ezek közül a zsűri a bécsi Steinhardt Antal és Lang Adolf terveit választotta ki. Az osztrák tervezők egy elegáns utcai homlokzatú, gazdagon díszített fürdőépületet álmodtak meg, amelyben a férfi és női vendégeket térben elkülönítették. A tervek azonban olyan nagyra törőnek bizonyultak, hogy a város már a tervezési pályázat során lemondott teljes megvalósításukról. A város eltekintett a külön férfi és női fürdőrész kialakításáról és a két nem elválasztását a nyitvatartás szabályozásával oldották meg. (A fürdő más időszakokban várta férfi és női vendégeit.) Az építést Ádok István vezette. A fürdőt 1896. szeptember 6-án nyitották meg. A városnak nem volt kapacitása az intézmény működtetésére, így pályázatot hirdetett a fürdő működtetésére. Az első pályázaton Antal József szentesi vállalkozó nyerte el az üzemeltetés jogát. Az építés és tervezés hiányosságai már a kezdeti időszakban kiütköztek, pótlásokat és javításokat kellett elvégezni, amelyeket újabb hitelfelvételekkel kellett fedezni. A hiányosságok oly' mértékűek voltak, hogy 1906 és 1909 között az épületet jelentősen át kellett alakítani. 1927-ben a fürdő közvetlen szomszédságában fúrták a 944 méteres talpmélységű kutat, amelyből az 52 fokos, emésztési panaszokat és a pajzsmirigy megbetegedéseit orvosló Anna-víz tört fel. A gyógyvizet bevezették a fürdőbe is, amelyet 1938-ban gyógyfürdői rangra emeltek. A második világháború éveiben 50 fős óvóhelyet építettek a fürdő alagsorában. Az 1950-es években több átalakítás is történt. Ez eredetileg üzleteknek otthont adó földszinti helyiségeket átalakították és összevonásukkal iszapgyógyászatot hoztak bennük létre. Az addigra leromlott állapotú fa tetőszerkezetet a formavilág megtartásával vasbetonra cserélték. Az 1950-es évektől kezdve a fürdőben az állam által finanszírozott gyógyítási tevékenység folyt. 2004-ben a fürdő épületét eredeti stílusát megőrizve teljes körűen felújították. Az épületen belül elválasztották a gyógyfürdő részleget az újonnan létrehozott wellnessfürdőtől. Az Anna fürdőben napjainkban is folyik gyógyítási tevékenység, az épületben reumatológiai rendelő működik. Strausberg Strausberg település Németországban, azon belül Brandenburgban. Népesség A település népességének változása: Zimmerbach Zimmerbach település Franciaországban, Haut-Rhin megyében. Lakosainak száma 852 fő (2015). Zimmerbach Wintzenheim, Walbach és Turckheim községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Amuri leopárd Az amuri leopárd (Panthera pardus orientalis) egy leopárd-alfaj, amely az orosz Tengermelléki határterület délkeleti részén és az észak-kínai Csilin (Jilin) tartományban őshonos. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Vörös Listáján szerepel mint súlyosan veszélyeztetett faj. 2007-ben csupán 19-26 amuri leopárd maradt életben a vadonban. További becslések kimutatják, hogy 2015-től kevesebb mint 60 példány marad életben Oroszország és Kína területén. Az amuri leopárd a legritkább nagymacska fajta a Földön. Az amuri leopárdot távol-keleti leopárdnak is nevezik. Előfordulása Hermann Schlegel írta le először az amuri leopárdot egy Koreából származó prém alapján. Az amuri leopárd az egyetlen leopárd-alfaj, amely a hideg, havas éghajlathoz alkalmazkodott. Ásatások során rátaláltak Japánban a pleisztocénből származó leopárd fosszíliákra, viszont a fajtáját nem tudták pontosan beazonosítani. Múltbéli elterjedése Az amuri leopárd elterjedése az eredeti töredékére csökkent. Régebben megtalálható volt Északkelet-Kínában, beleértve a Csilin (Jilin) és a Hejlungcsiang (Heilongjiang) tartományt, valamint a Koreai-félszigetet. Elterjedése Oroszországban az 1970-es évek folyamán drámaian csökkent, így elvesztette az eredeti populációnak közel 80%-át. Előfordulása északon a Japán-tenger partjainál kezdődött, pontosan az északi szélesség 44° 00′-nél, majd délre húzódott 15-30 kilométer hosszan, egészen az északi szélesség 43° 10′-ig. Ennél a pontnál az előfordulási területek nyugat felé folytatódnak, a Suchan-folyótól (mai nevén Partizanskaya-folyó) északra, majd tovább északra, ahol magába foglalja az Usszuri-folyó forrását és annak két jobb oldali mellékfolyóját az Usszuri felső szakaszában, majd nyugatra, Hanka-tó irányában. Az 1950-es években leopárdokat észleltek Vlagyivosztoktól 50 kilométerre északra és a Kedrovaya Pad Természetvédelmi területen (Kedrovaya Pad Nature Reserve). Az amuri leopárd főleg azon területeken található meg, amelyek a szikaszarvas (Cervus nippon) élőhelyéül is szolgálnak. Jelenlegi elterjedése Ma az amuri leopárd megközelítőleg 7 200 km2 kiterjedésű területen fordul elő. A leopárdok Oroszországon, Kínán és Észak-Koreán a Tumen folyón keresztül haladnak át a határt jelző magas és hosszú drótkerítés ellenére. A hegyekben a határmenti ökológiai körülményeket még nem figyelték meg. Kínában kameracsapdák segítségével fényképezték le a leopárdokat Vangcsingben (Wangqing), Huncsunban (Hunchun) és a Csilin (Jilin) tartomány keleti részében. Az amuri leopárdok száma csökkent zsákmányállatainak vadászata és az orvvadászat miatt, mindezt még tetőzte az élőhelyek elvesztése, amit a mezőgazdasági fejlődés és a városfejlesztés okozott. Mindezek ellenére a kameracsapdák és a nyomkövetés kimutatja, hogy a populáció stabil volt az elmúlt 30 évben. Megfelelő védelmi intézkedések mellett nagy lehetőség nyílik arra, hogy a populáció növekedjen, ezzel növelve a túlélési arányokat, valamint az élőhely stabilizálását mind Oroszországban, mind Kínában. Megjelenése Az amuri leopárd sűrű, foltos bundája miatt különbözik más leopárd fajoktól. Szőre halvány krémszínű, főleg télen. Az oldalán található foltok rozettákat alkotnak, amelyek 5 × 5 centiméter nagyságúak, széles körben vannak elosztva 2,5 centiméter távolságban, a gyűrűk vastagok és folyamatosak. Bundája meglehetősen puha, a szőrszálak hosszúak és vastagok. A hátán lévő szőr hossza nyáron 20-25 milliméter, télen 70 milliméter. Téli bundájának színe lehet világossárga, sárgásvörös – enyhe arany beütéssel – , vagy vörösessárga. Nyári szőrzete világosabb, színezete feltűnőbb. Az amuri leopárd kisméretű, a hímek nagyobbak a nőstényeknél. A hímek nagysága 107-136 centiméter, farkuk hossza 82-30 centiméter, marmagasságuk 64-78 centiméter, testtömegük 32,2-48 kilogramm. A nőstények tömege 25-42,5 kilogramm. Életmódja Az amuri leopárd szürkületi állat, és általában röviddel napnyugta előtt indul vadászni. A kora reggeli időszakban szintén aktív. Napközben odúkban vagy sűrű bozótokban bújik el és pihen, ritkán vadászik. Élete nagy részét magányosan tölti, kivéve ha a nősténynek utódai vannak. Rendkívül megfontoltan választja ki területét. Egy példány territóriumának általában folyómedret választ ki, amely kiterjed a terület természetes topográfiai határáig. Két példány területe néha átfedheti egymást, de ilyenkor is csak enyhén. Nemtől, kortól, és a család méretétől függően egy példány territóriumának 5000 hektártól 30 000 hektárig is terjedhet. Megeshet, hogy különböző egyedek ugyanazokat a vándorlási és vadászútvonalakat, pihenőhelyeket használják több éven keresztül. A leopárd állandó előhelyéül szolgálnak az olyan területek, ahol sok vadon élő állat található. Itt csak függőleges irányban vándorol, patások nyomában, és elkerüli a havat. Az Usszuri-vidéken az amuri leopárd fő zsákmányállata a szibériai őz (Capreolus pygargus), a szikaszarvas, az iszubraszarvas (Cervus canadensis xanthopygus), a szibériai pézsmaszarvas (Moschus moschiferus), a jávorszarvas (Alces alces), és a vaddisznó (Sus scrofa). Ritkábban vadászik nyúlra, tyúk- és lúdalkatúakra, borzra és egerekre. A Kedrovaya Pad Természetvédelmi területen fő zsákmánya egész évben az európai őz, de képesek elejteni a két évnél fiatalabb örvös medvéket (Ursus thibetanus) is. Amikor a patás állatok száma alacsony, a leopárd otthona akár 100 km2 kiterjedésű is lehet. Az 1990-es évek elején egy amuri leopárdokkal foglalkozó tanulmány során feljegyezték, amint két hím egyed területi vitába keveredett. Ebből a megfigyelésből derült ki, hogy a szarvasfarmok kedvelt élőhelyeik közé tartoznak. Viszonylag gyakran felbukkannak szarvasfarmok közelében nőstény leopárdok kölykeikkel együtt. A nagyszámú háziasított szarvas megbízható táplálékforrás, ezért segítheti a túlélést a nehéz időkben. Sebessége futáskor elérheti a 60 km/órát. Képes 5,8 méter hosszan és 3 méter magasságba ugrani. Szaporodása A nemi érettséget 2-3 évesen éri el, és szaporodási képessége 10-15 éves koráig tart. Az ivarzás 12-18 napig tart, kivételes esetekben akár 25 napig is. A vemhesség 90-től 105 napig tart, az általános azonban 92-95 napig. Egy újszülött kölyök testtömege 500-700 gramm. A kölykök a 7-től 10. napig nyitják ki a szemüket, és a 12-15. napon már másznak. A második hónapban elhagyják odujukat és már húst esznek. A kölyköket három hónapos korukban megtanítja az anyjuk vadászni. A szoptatás még öt vagy hat hónapon keresztül folytatódik. A kölykök körülbelül 2-3 éves korukban válnak önállóvá. 18 hónapos vagy akár 2 éves korukig az anyjuk mellett maradhatnak. Az 1970-es évekig kölyköket észleltek a Kedrovaya Pad Természetvédelmi területen, a Tengermelléki határterületen és Északkelet-Kínában, leginkább március elejétől május végéig; az almok 2-3 kölyökből álltak. Néhány fogságban tartott példány elérte a 21 éves kort. Az amuri leopárd tavasszal és kora nyáron szaporodik. A párzási időszak a tél végén, januárban vagy februárban van. Az anya az elkövetkezendő 90-105 napban vemhes. Így az utódok áprilistól júniusig tartó időszakban jöhetnek világra. 1-4 kölyök születhet. Általában másfél-két éves korukban hagyják el anyjukat. 1997-ben az amuri leopárd állomány megszámlálásakor négy nősténynek csupán egy kölyke volt. Rádiótávmérési vizsgálatok eredményei alátámasztották, hogy az utódok két évig anyjukkal maradnak. Kedrovaya Pad Természetvédelmi területen egyidőben figyeltek meg két különböző almot anyjukkal együtt. Az amuri leopárd évközben bármikor szaporodhat, az almok átlagos mérete 2-3 kölyök. Fogságban akár 20 évig is elélhet, de a vadon élő leopárdok átlagos élettartama ismeretlen. 2003-ban a WSC (Wildlife Conservation Society) nevű szervezet tudósainak sikerült kameracsapdák segítségével lefényképezni egy nyomkövetővel ellátott, megközelítőleg 2-3 éves hím példányt, bizonyítva, hogy az amuri leopárdok képesek megérni a 10 éves életkort természetes élőhelyükön. Bár e kutatások eredményei azt is kimutatják, hogy a halálozási arány a vadonban igen magas lehet. Fenyegetettségek Az amuri leopárdra fenyegetést jelent az orvvadászat, a betolakodó civilizáció, új utak kiépítése, zsákmányállatainak orvvadászata, az erdőtüzek, a betegséghordozókkal való együttélés és az erdőkitermelés. Mivel alacsony a vadon élő, szaporodóképes amuri leopárdok száma, a génállomány változatossága annyira lecsökkent, hogy a populációt beltenyésztési leromlás (depresszió) fenyegeti. A tigrisek levadászhatják a leopárdokat, ha csökken a kis- és közepes méretű zsákmányállatok száma. A két ragadozó közötti versengés feltehetőleg nyáron csökken, amikor több kis méretű zsákmány áll rendelkezésre. Télen a feltételek kevésbé kedvezőek a tigrisek számára. Orvvadászat Az amuri leopárdra az orvvadászat jelenti a legnagyobb fenyegetést. 14 hónapon keresztül 2002 februárjától 2003 áprilisáig 7 bőrt vagy a bőrnek egy részét foglalták le, hatot Oroszországban és egyet Kínában. A leopárdokat Oroszországban főleg a helybeliek ölik le, akiknek a faluja a leopárd előhelyén, vagy amellett található. A legtöbb ilyen falusi lakos illegálisan vadászik; nincs vadászati, sem fegyvertartási engedélye, és nem tagja egyik helyi vadászati szervezetnek sem. 1999-ben az Oroszországban orvvadászok által leölt amuri leopárdok bőrét kínálták 500-tól 1 000 dollárig egy védett terület közelében. Erdőpusztulás A legnagyobb veszélyt az emberek okozta erdőtüzek jelentik az amuri leopárdokra. Vidéki gazdák szokása a mezők felégetése, ami által biztosítják az állattartáshoz és legeltetéshez szükséges termékeny földet, elpusztítják a kullancsokat és más rovarokat, láthatóvá teszik a fémhulladékokat és így könnyedén begyűjthetik azokat, és serkentik a páfrány növekedését. A zsenge páfrányokat üzletekben árulják, éttermekben szolgálják fel, Kínába exportálják, ahol közkedvelt étel. Műholdképeket és GIS (Geographic Information System; magyarul: földrajzi információs rendszer) technikákat használó felmérések kimutatták, hogy évente 19%-a ég le a Tengermelléki határterület délnyugati részének, az elmúlt hat évben összesen 46%-a égett le. A gyakori tűzesetek miatt e területek nagy része füves legelőkké alakult át. Ezáltal csökken a leopárdok számára természetes élőhelyül szolgáló területek nagysága. A gyakori tüzek szavanna-szerű vidékeket hoznak létre, ahol csak fű, bokrok és néhány magányos fa nő. A leopárdok látszólag elkerülik ezeket a területeket, valószínűleg a patás állatok alacsony száma miatt. A nagy szarvasfarmok több mint ezer hektár kiterjedésűek voltak az amuri leopárdok élőhelyén. A szarvastenyésztés jelentős üzletnek számított; a szarvasagancs-bársony felvásárlói főleg ázsiai gyógyszertárak voltak. A szarvasfarmok száma az 1990-es évek óta jelentősen csökkent. Fejlesztési projektek A Tengermelléki határterület délnyugati részén számos gazdasági tevékenységre vonatkozó tervet dolgoztak ki, amelyek veszélyt jelentenek a leopárd túlélésére. A tervet, amelynek alapján kiépítenének egy olajvezetéket, ami Közép-Szibériából ered, áthalad a Tengermelléki határterületen egészen a Japán-tengerig, felfüggesztették. A leopárd élőhelyén lévő nyitott szénbányára vonatkozó tervet nem hajtották végre a környezetvédők és a Természeti Erőforrások Minisztériuma (Ministry of Natural Resources) nyomására. A Tengermelléki határterület délnyugati része jelentős stratégiai fontossággal bír, mivel a fő lakossági központok, a Japán-tenger, Korea és Kína határának közelében fekszik. Így alkalmassá válik olyan gazdasági tevékenységek számára, mint a közlekedés, az ipar, a turizmus és az infrastruktúra fejlesztése. Maga a fakitermelés nem jelent nagy veszélyt, ellenben a farönkök szállítása a kiépített útvonalon növeli az emberi tevékenység negatív hatásait a leopárd élőhelyére. Beltenyésztés Akut problémát jelent a potenciális beltenyésztés. A fennmaradt populáció eltűnhet a genetikai hibák következtében, közvetlen emberi befolyás nélkül is. A változatosság szintje rendkívül alacsony, ami a populáció több generáción keresztüli beltenyészetét jelzi. A genetikai változatosság csökkenése súlyos reprodukciós zavarral és születési rendellenességekkel jár együtt, s ezek akadályozzák néhány genetikai hibával rendelkező kisebb populáció túlélését és szaporodását. A kölykök túlélési aránya csökkent. 1973-ban egy nőstényre 1,9 kölyök jutott, 1984-ben 1,7 és 1991-ben 1,0. E csökkenés mellett nőtt a halálozás aránya, ami bizonyos betegségeknek vagy közvetlen emberi hatásnak az eredménye. A genetikai elemzések eredményei kimutatják, hogy az amurileopárd-populáció rövid idő alatt veszítette el genetikai változatosságát. 2006-2007-ben az orosz WSC (Wildlife Conservation Society in Russia) orvosbiológiai kutatást végzett három leopárdon, amely bizonyítékot szolgáltatott a potenciális beltenyésztéssel kapcsolatos egészségügyi problémákra. Mindhárom leopárdnak jelentős szívzöreje, és az egyiknek abnormális, 40%-os spermiumtermelése volt. A WSC szerint több kutatásra van szükség a beltenyésztés valamint egyes betegségek okozta kockázatok megértéséhez. Viszont problémát jelent, hogy a vadonban csupán 50 felnőtt amuri leopárd található, amelyek súlyosan veszélyeztetettek. Fajmegőrzés Az ALTA (Amur Leopard and Tiger Alliance) orosz és nyugati természetvédelmi szervezetek koalíciója, céljuk, hogy a veszélyeztetett amuri leopárdot és szibériai tigrist megmentsék a kihalástól, és biztosítsák mindkét faj jövőjét Oroszország távol-keleti régiójában és Északkelet-Kínában. Az ALTA Északkelet-Ázsiában működik azon irányelv szerint, hogy minden félnek együttműködő és koordinált védelmi intézkedéseket kell tennie, azért, hogy ezek a súlyosan veszélyeztetett fajok megmenekülhessenek a kihalástól. Az ALTA együttműködik a helyi, körzeti, szövetségi kormányzati és civil szervezetekkel, hogy megvédjék a régió természeti értékeit a védelmi intézkedések, a fenntartható fejlődés és a helyi közösség bevonásának segítségével. A Phoenix Fund nevű szervezet és a WSC megfelelő keretet biztosít az ALTA projektek megvalósításához, mert szoros együttműködésben áll számos orosz és kínai ügynökséggel. Az amuri leopárdok fenntartásának tekintetében, az ALTA célja, hogy a Tengermelléki határterület délnyugati részén és a Csilin-Hejlungcsiang (Jilin-Heilongjiang) határmenti területen 35 ivarérett nőstény leopárdból álló populációt tartson fenn, és létrehozzon egy második, 20 felnőtt nőstényből álló populációt az amuri leopárdok korábbi területén. Az amuri leopárdok védelmi projektjei a következők: négy, 15 tagból álló orvvadászat elleni csapat az amuri leopárdok területén helyi rendőrökből és az orvvadászat elleni csapatokból álló különleges egység az amuri leopárd-populáció megfigyelése kameracsapdák és nyomkövetés segítségével megfigyelése és elemzése annak, hogy a tűzesetek milyen hatást gyakorolnak az amuri leopárdok élőhelyére, valamint a tűzoltás hatékonyságának megfigyelése az élőhelyek vizsgálata földrajzi információs rendszer technikájával: az élőhelyek minőségi szerepének felmérése, földtulajdon, földhasználat, védelmi állapot, települések, szarvasfarmok, utak, és emberi települések felmérése adatgyűjtéssel és műholdképekkel olyan területhasználati tervek kidolgozása, amelyek figyelembe veszik az amuri leopárd jövőbeni igényeit a leopárd élőhelyén lévő védett területek támogatása a leopárdok és tigrisek által megölt haszonállatokért való kártérítés átfogó oktatási program tanulók és diákok számára a leopárd élőhelyén vadászbérletek támogatása médiakampány, amely felhívja a figyelmet az amuri leopárd helyzetére A környezetvédők által szervezett kampány következtében a leopárd élőhelyére tervezett olajvezeték végül nem valósult meg. Visszatelepítése a vadonba 1996-ban az ALTA tagjai tervet dolgoztak ki, amely alapján visszatelepítenek leopárdokat a Szihote-Aliny hegylánc déli részére. Egy 2001-es értekezlet során elkészítették egy olyan terv vázlatát, amely szerint amuri leopárdok második populációját telepítik ki az orosz Távol-Keletre. Hogy a visszatelepítés sikeresen legyen, választ kell találni arra az alapvető kérdésre: Miért tűntek el a leopárdok Szihote-Aliny déli részéről a 20. században? Születtek javaslatok, miszerint meg kéne állapítani a lokalizált kihalások okait, támogatni a helyi lakosokat, növelni a zsákmányállatok számát a visszatelepítésre szánt területeken, biztosítani, hogy a kedvező feltételeket, és biztosítani az adott populáció túlélését. Két helyről telepíthetők vissza a leopárdok a vadonba: állatkertből vagy olyan speciális központokban nevelt leopárdokból, ahol egy rehabilitációs programon mennek keresztül, amely felkészíti őket az életre a vadonban. Ha a visszatelepítés sikerült, nyilvánvaló, hogy a leopárdok fogságban való neveléséből eredő nehézségek leküzdésére kell összpontosítani. Három szükséges viselkedésmódot kell elsajátítaniuk: a szabadon élő zsákmányállatok vadászata és megölése, az ember és a tigrisek elkerülése. 2009 márciusában Oroszország természeti erőforrásokért felelős minisztere Vlagyimir Putyinnal való tárgyalása során megerősítette, hogy a minisztérium új, „importált“ amuri leopárdokat tervez telepíteni az adott területre, megfelelő és biztonságos élőhelyet teremtve számukra. A kormány már átutalta a projekt megvalósításához szükséges összeget. Az amuri leopárd csúcsragadozó, ami azt jelenti, hogy kulcsfontosságú szerepet játszik az előhelyén lévő fajok közötti egészséges egyensúly fenntartásában. Ez pedig befolyásolja az erdő és a teljes ökoszisztéma állapotát, amely ellátja mind a természetet, mind az embert étellel, édesvízzel és sok más erőforrással. Fogságban 1961-ben kitenyésztettek egy fogságban tartott amuri leopárd-populációt, amely két vadon született példánytól származott. Egy molekuláris genetikai felmérés kimutatta, hogy legalább e két példány genetikai információja sokkal inkább megegyezik a Panthera pardus japonensis alfajéval, mint bármely vadon született P. p. orientalis genetikai információjával. Ez a megfigyelés megerősíti az amuri leopárdok és az észak-kínai leopárdok genetikai keveredését a fogságban tartott generációknál. Mind az ameriakai, mind az európai állatkertekben élő populációnál megfigyelhető egy génadag, amely nem az amuri leopárdé. Ez a génadag az egyik leopárdé, amelyiktől az egész populáció származik. Az európai fajmegőrzési tenyészprogram (EEP – European Endangered Species Programme) stratégiája a tenyésztés koordinálása annak érdekében, hogy minimalizálják a beavatkozást amennyire csak lehetséges, miközben elfogadható szinten tartják a genetikai sokszínűséget. 1999-ben az összes olyan leopárdot, amely a populáció nem amuri leopárd génjeivel rendelkező alapítójától származik, kizárták a tenyésztésből. Ez az eljárásmód csökkentette ezeket a géneket, és növelte azon példányok számát, akiknél ezek a gének kis mennyiségben találhatók meg. 2011 decemberétől világszerte állatkertekben 173 amuri leopárdot tartanak nyilván. Az európai fajmegőrzési tenyészprogramban (EEP – European Endangered Species Programme) 54 hím és 40 nőstény példány szerepel. Az amerikai és kanadai állatkertekben 31 hímet és 41 nőstényt tartanak számon a PMP-n (Population Management Program) belül. Kínában a Pekingi Állatkertben találhatók még amuri leopárdok. Ez a populáció egy észak-koreai példánytól származik. Előfordulása a médiában A Tallinni Állatkert 2008 novemberétől kezdett el internetes közvetítést sugározni. Az internethasználók számára ez lehetővé teszi, hogy három webkamerán keresztül nyomon követhessék az állatkert amuri leopárdjainak mindennapi életét, beleértve a leopárd oduját figyelő infra kamerát is. Az Animal Planet dokumentumfilmje Az utolsó leopárd (The Last Leopard, 2008) az oroszországi amuri leopárdok helyzetéről szól. A Kinn az orosz vadonban című filmsorozat bepillantást nyújt az amuri leopárdok életébe. A Bolygónk, a Föld tévésorozat Sarkkörtől sarkkörig (From Pole to Pole) című bevezető és a Lombullató erdők (Seasonal forest) című tematikus epizódjában egy nőstény amuri leopárd és a kölyke szerepel. A nőstény neve „Skrytnaya“, ami azt jelenti: „a titokzatos“. A hím kölyök 18 hónaposan elpusztult, mivel beltenyésztésből származott – a kölyök apja egyben Skrytnaya apja is volt. 1986-os NHL-draft AZ 1986-os NHL Draftot a kanadai Montréalban, a Montréal Forumban tartották meg 1986. június 21-én. Ez volt a 24. draft. Selje Selje község Norvégia nyugati részében, Sogn og Fjordane megye legészaknyugatibb részében, Nordfjord hagyományos régióban. Legnagyobb része a Stad-félszigeten és környékén található. Területe 219,9 km2, népessége 2874 (2009. január 1-jén). Más falvai közt van Barmen, Ervik, Flatraket, Hoddevik és Leikanger. Közigazgatási központja Selje falu, amelynek 2007-ben 685 lakója volt). Selje Norvégia első három püspöki székhelye közt volt (Oslo és Nidaros mellett). Miután a székhely Bergenbe költözött, a seljei templomot szerzetesek vették át. 1536-ban kalózok pusztították át a templomot. A községben található a seljei apátság is, egy korábbi bencés kolostor Selja szigetén. Az apátság és a templom romjai ma is láthatók a szigeten. Neve A község (eredetileg az egyházközség) Selja kis szigetéről kapta nevét, mivel a vidék első temploma ott épült. A név jelentése nem ismert. 1989-ig a nevet Selø vagy Selløealakban írták. Címere Címerét 1991-ben kapta. Szent Sunniva látható rajta, aki a legenda szerint Selja szigeten halt mártírhalált. Története Selje 1838. január 1-jén lett község (lásd: formannskapsdistrikt). Területe megegyezett a korábbi egyházközséggel (prestegjeld), Hove és Vågsøy alegyházközségekkel (sokn). 1906-ban Vågsøyt két részre osztották, Nord-Vågsøyre (Észak-Vågsøy) és Sør-Vågsøyre (Dél-Vågsøy). Ezek 1910. január 1-jén leváltak Seljéről és önálló községek lettek. Hovét ugyanakkor átkeresztelték Selje névre. A szétválás után Selje népessége 3367 volt. 1964-ben Nord-Vågsøy, Sør-Vågsøy és Selje egyes részei egyesültek, létrehozva Vågsøy községet. Seljétől ekkor került el Silda sziget, a Hagevik-Osmundsvåg terület és Sørpollen és Straumen birtokok. A Seljétől ekkor elkerült területeknek 344 lakója volt. Templomai A Norvég Egyháznak három temploma van Selje egyházközségben, amely a bjørgvini püspökség része és azon belül Nordfjord vidéki prépostságé (Prosti). Földrajza Selje a Stad-félszigetből, illetve Barmøya, Venøya és Selja szigeteiből áll. A községet három oldalról víz veszi körül: nyugatról a Sildagapet öböl, északon az Északi-tenger északkeleten pedig a Vanylvsfjorden. Déli és nyugati szomszédja Vågsøy község, keleten a Møre og Romsdal megyei Vanylven és Sande. Gazdasága Hagyományos fő gazdasági ágai a halászat és a mezőgazdaság. Ezekhez társult a haltenyésztés, a hajóépítés, a textil- és a szolgáltatóipar. Látványosságai Selja Selja szigetén, 15-perces hajóútra Seljétől, a seljei apátság romjai tekinthetők meg. Az apátság egy tornya ép. Az apátságot bencés szerzetesek építették a 12. század elején Szent Sunniva tiszteletére. Sunniva tisztelete ma is él. Ő Norvégia egyetlen női szentje a két férfi szent mellett (Szent Olaf és Szent Hallvard); Nyugat-Norvégia védőszentje. A legenda szerint Sunniva az ír király lánya volt, aki akkor menekült el, mikor az országot pogányok hódítottak meg, és az új király őt akarta feleségül. Selja szigetén lépett partra Norvégiában. A legenda szerint a Szent Sunniva-barlangban halt meg. A sziget első templomát Szent Mihály arkangyalnak szentelték. Selja szigetén található még: Az első egyházközségi templom helye, ahonnan a templom később a félszigetre költözött. A Szent Sunniva templom romjai azon a helyen, ahol I. Olaf norvég király Norvégia egyik első templomát építtette. Az angol szentnek, Albannek szentelt kolostortemplom romjai. A kolostor romjait még ma is használják szertartásokra> misékre és esküvőkre. A sziget déli részében számos viking sírt és egy vaskori „hosszúház” maradványait találták. Strawberry Tree A Strawberry Tree, vagy magyarul napelemfa, vagy töltőfa, a világ első napelemes közösségi mobiltelefon töltőállomása. Ez a fejlesztés nyerte el 2011-ben az Európai Bizottság fenntartható energia hetének fogyasztói kategóriáját Brüsszelben.. Története Miloš Milisavljević, a Strawberry energiavállalat alapítója fejlesztette tovább a napelemes közösségi telefontöltőállomás első ötletét. Jelenleg nyolc darab napelemfa működik Szerbia szerte. A legelső napelemfát 2010. októberében helyezték üzembe Obrenovac település főterén. A készülék beüzemelésétől számított első 40 napon belül a töltőállomásra csatlakoztatott készülékek száma elérte a 10000-et. Egy évvel később a Telekom Szerbiával közösen egy második közösségi napelemes töltőállomást is üzembe helyeztek a Belgrádhoz tartozó Zvezdara városrészben. Még ugyanebben a hónapban egy harmadik napelemfát is üzembe helyeztek Novi Sad városban. A 2012-es év elejére több, mint 100000 töltést végeztek el a felhasználók az addig üzembe helyezett három napelemfa adatait összegezve. A Telekom Szerbia vállalattal karöltve a Strawberry energiavállalat további napelemes közösségi töltőállomásokat helyezett üzembe az alábbi helyszíneken: Belgrád, Tašmajdan Park-2012. november Miloš Milisavljević teljesen új formatervezésével. Nagykikinda -2012. július Vranje -2012. augusztus Bor-2012. október Valjevo -2012. október 2012 novemberében a belgrádi Tašmajdan Parkban üzembe helyezték az első Strawberry Tree Black változatot, amely szintén Miloš Milisavljević szerb építész tervei alapján készült. 2018-as U17-es labdarúgó-Európa-bajnokság A 2018-as U17-es labdarúgó-Európa-bajnokságot Angliában rendezik 2018 májusában 16 csapat részvételével. A mérkőzések 2×40 percesek. A spanyolok a címvédők. Résztvevők A házigazda Anglia mellett a következő 15 válogatott vesz részt: Csoportkör A csapatokat a pontok száma alapján rangsorolták (3 pont egy győzelem, 1 pont egy döntelten, 0 pont egy vereség). Az Európa-bajnokság csoportjaiban ha két vagy több csapat a csoportmérkőzések után azonos pontszámmal állt, a következő pontok alapján kellett megállapítani a sorrendet (a versenyszabályzat 17.01. és 17.02. pontja alapján): több szerzett pont az azonosan álló csapatok között lejátszott mérkőzéseken jobb gólkülönbség az azonosan álló csapatok között lejátszott mérkőzéseken (ha kettőnél több csapat áll azonos pontszámmal) több szerzett gól az azonosan álló csapatok között lejátszott mérkőzéseken (ha kettőnél több csapat áll azonos pontszámmal) Ha a felsorolt első három pont alapján két, vagy több csapat még mindig holtversenyben állt, akkor az első három pontot mindaddig alkalmazni kellett, ameddig nem volt eldönthető a sorrend. Ha a sorrend nem dönthető el, akkor az 5–9. pontok alapján állapították meg a sorrendet jobb gólkülönbség az összes csoportmérkőzésen több szerzett gól az összes csoportmérkőzésen ha két csapat a felsorolt első hat pont alapján holtversenyben állt úgy, hogy az utolsó csoportmérkőzést egymás ellen játszották (azaz az utolsó csoportmérkőzés, amelyet egymás ellen lejátszottak, döntetlen lett, és a pontszámuk, összesített gólkülönbségük, az összes szerzett góljuk száma is azonos) és nincs harmadik csapat, amely velük azonos pontszámmal állt, akkor közöttük büntetőrúgások döntöttek a sorrendről. kevesebb büntetőpont, amely a sárga és piros lapok számán alapul (piros lap = 3 points, sárga lap = 1 point, egy mérkőzésen két sárga lap és kiállítás = 3 points); jobb koefficines a selejtező sorsolásakor; sorsolás A kezdési időpontok helyi idő szerint értendők. Egyenes kieséses szakasz Az egyenes kieséses szakaszban döntetlen esetén nincs hosszabbítás, hanem a rendes játékidő letelte után rögtön büntetőrúgások következnek. Musculus longissimus capitis A musculus longissimus capitis egy hosszúkás izom az ember hátában. Eredés, tapadás, elhelyezkedés A középső és az alsó nyakcsigolyák processus articularis inferior vertebraeről, a processus articularis inferior vertebraeről és a processus transversus vertebraeről valamint a felső hátcsigolyák processus transversus vertebrae-ről ered. A csecsnyúlványon (processus mastoideus) tapad. Funkció Feszíti a gerincet. Stabilizál, forgat. Beidegzés, vérellátás A ramus posterior nervi spinalis idegzi be. Az arteria sacralis lateralis látja el vérrel. Unix rendszerhéj A Unix operációs rendszerben különféle parancssori értelmezők működnek, melyeket rendszerhéjnak vagy angolul shellnek nevezünk. Ez a rendszerhéj az összekötő kapocs a rendszer magját képező kernel és a felhasználó között. Az asztali rendszereken ezeket többnyire grafikus felületek egészítik ki. A shellből (konzolról) vezérelt gépek előnye, hogy jóval kisebb erőforrásigényűek a grafikus felületeknél. A grafikus felhasználói felületek (GUI) ugyanis egyrészt újabb réteget képeznek a rendszermag és a felhasználó között, másrészt erőforrásigényük többnyire magas. Ennek következtében a shellből (konzolról) vezérelt rendszerek stabilabbak, és gyorsabbak, így teherbírásuk miatt napjainkban főleg Unix alapú kiszolgálókon népszerűek. Unix-típusú rendszerek alatt a felhasználó több rendszerhéj között is választhat, melyek mindegyike rendelkezik egyedi tulajdonságokkal, melyek segítségével bizonyos feladatok könnyebben elvégezhetőek, mint más rendszerhéjakkal. A számítógépbe történő bejelentkezés után a rendszerhéj indítja el az operációs rendszernek nélkülözhetetlen folyamatokat és automatikusan induló programokat. A shell programozható az úgynevezett shellscriptek segítségével. Ez egy speciális parancsnyelv, mely az operációs rendszer által értelmezhető utasításokat tartalmaz, így a klasszikus értelemben vett programozási nyelvektől eltérően nincs szükség a kód lefordítására és linkelésére. A Unix rendszerhéjak kialakulása Steven Bourne, az AT&T / Bell Laboratories egyik munkatársa az elsők között fejlesztett ki parancsértelmező rendszerhéjat a Unix operációs rendszerekhez még a '60-as, '70-es években. A Bourne Shell nevét alkotójáról kapta, és ez lett az első széles körben elterjedő rendszerhéj, mely új formájában (Bourne Again Shell) ma is népszerű. Mikor a University of California at Berkeley is bekapcsolódott a Unix fejlesztésébe, új színfoltot hoztak a shellek világába: Bill Joy programozó vezetése alatt megalkották a saját, Bourne Shellhez képest számos kényelmi funkcióval és C-nyelvhez hasonlatos szintaktikájú parancsértelmezőjükkel ellátott megoldásukat, a C Shellt. Egy anekdota szerint nevét a „sea shell” (tengeri kagyló) szójátékból kapta. A C Shell fejlesztése az 1970-es évek végén új erőre kapott, ennek eredménye lett a TENEX C Shell, amelyet főképp Ken Greernek és Paul Place Waynnek köszönhetünk. Az 1980-as évek derekán David Korn vezetésével a Bell Laboratories továbblépett a Bourne Shellen, megalkotva a korn Shellt. Ez volt a Unix System V ágának első modern shellje. Ennek a rendszerhéjnak készült egy a nagyközönség számára is ingyenesen használható változata, a Public Domain Korn Shell. Később a Free Software Foundation (Szabad Szoftver Alapítvány) megalakulása, a GNU licencelés új héjprogramot hívott életre, a Bourne Again Shellt. Ez a megoldás nem más, mint az egykori ős-Bourne Shell GPL-licencelésű, továbbfejlesztett változata, amelyet ma már az első számú linuxos shellként tartanak számon. A shell általános képességei Minden Unix alapú rendszerben lehetséges: saját parancsok kivitelezése „wildcard”-ok (speciális illesztések) használata fájlnevekben: *, ? héjprogramok ("szkript"-ek) végrehajtása feltételes kifejezések ( if , case ) és ciklusok ( while , for ) alkalmazása beépített parancsok használata ( cd , read ) pszeudo-parancsok létrehozása (alias) belső változók használata a környezet manipulálása új folyamatok indítása előtt bemenet és kimenet átirányítása több folyamat indítása, ezek adatcseréje csöveken (pipe) keresztül folyamatok indítása a háttérben a jelentkezési karakter definiálása (prompt) külső parancsok keresési sorrendjének megadása A modernebb rendszerhéjak ezen felül még az alábbi tulajdonságokkal is rendelkeznek: parancssorszerkesztés (command line editing) és kiegészítés (completion) korábbi parancsok visszakeresése és szerkesztése (command history) folyamatok megállítása és újraindítása (Job Control) számítási feladatok elvégzése (expr) állománytulajdonságok tesztelése (test) jelzések (signal) küldése (kill) és fogadása (trap) más folyamat bevárása (wait) Egy parancs leállítása esetén a rendszerhéj a billentyűzet-meghajtót is használja. CTRL-C a parancs leállítását vonja maga után, és ezt a billentyűzet-meghajtó indítja el. Működése Az operációs rendszerek működtetése közben a felhasználó és a gép közötti kommunikáció valamilyen terminálon (esetleg virtuális, vagy emulált környezeten) keresztül történik. Ennek egyik eszköze a shell is, melyen keresztül a vezérlés szöveges karakterekre korlátozódik. A vezérlő jelsorok elsődleges beviteli eszköze (standard input, vagy röviden STDIN) a használt terminál billentyűzete. Minden egyes billentyű lenyomásakor annak kódját a shell megkapja és egy pufferben tárolja, amelynek tartalmát többnyire szerkeszteni is lehet. A parancssor ezen szolgáltatását sorszerkesztőnek, vagy promptnak nevezzük. A sorszerkesztővel többnyire egyszerű műveleteket – törlést, felülírást, beszúrást – végezhetünk a kurzormozgató billentyűk segítségével. Ezt követően a bevitt jelsor megjelenik a terminálon. Egy érvényesítő végjellel (alapértelmezésként ez az ENTER vagy RETURN billentyű) lehet a parancsot értelmeztetni. Ilyenkor a puffer tartalmát megkapja a shell értelmező (interpreter) része, amely szétbontja utasításokra és paraméterekre. Az utasítások között elsőbbségek, precedenciák lehetnek, azaz nem feltétlenül beviteli sorrendben lesznek elindítva. Végrehajtás során, ha szintaktikailag helyes az utasítássor, akkor a shell először helyettesítő névként (alias), ha nincs ilyen, akkor a beépített parancskészletében (builtin) keresi meg a parancshoz tartozó cselekvéssort. Ha ilyen nem létezik, akkor egy alkalmazás neveként értelmezi, és megkísérli elindítani. A beépített parancsok a shellbe vannak integrálva, így működésében olyan, mintha egy programfájl kerülne végrehajtásra, azzal a különbséggel, hogy nem különálló részként található meg a fájlrendszeren. Egyes shellekben lehetőség nyílik a korábban kiadott parancsok tárolására, újbóli kiadására. Ezeket a parancsokat összefoglaló néven előzményeknek (history) nevezzük, az őket tartalmazófájl pedig az előzményfájl, mely általában rejtett, és a shellt futtató felhasználó saját könyvtárában, vagy bizonyos esetekben a shell saját programkönyvtárában, vagy ritkábban a gyökérkönyvtárban található. Többnyire elmondható, hogy a végrehajtás szekvenciális, azaz egy újabb utasítás csak akkor adható ki, ha már egy korábbi lefutott. Ez igen nagy megkötés, ennek áthidalására szolgál a munkavezérlés, amellyel megtehetjük, hogy bizonyos parancsokat háttérben futtassunk külön folyamatként, vagy felfüggesszük. A felfüggesztett folyamatoktól a rendszer elveszi a CPU vezérlést, ha szükséges, a lefoglalt memóriájukat elsők között írja ki a lapozó (swap) partícióra. Vieil-Moutier Vieil-Moutier település Franciaországban, Pas-de-Calais megyében. Lakosainak száma 392 fő (2015). Vieil-Moutier Lottinghen, Bécourt, Saint-Martin-Choquel és Senlecques községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Beke Kata Beke Kata (Budapest, 1936. december 22. – Budapest, 2009. december 3.) magyar író, publicista, tanár, országgyűlési képviselő, az Antall-kormány oktatási államtitkára. Életrajza Beke Kata 1936. december 22-én született Budapesten Beke Pál és Nagy Mária gyermekeként. A Szentendrei Ferences Gimnáziumban érettségizett, 1964-ben magyar–történelem szakos tanári diplomát szerzett az ELTE esti tagozatán. 1955–1956 között postai tisztviselő, illetve építőipari küldönc volt. 1956-1962 között az MTA Központi Fizikai Kutatóintézetének laboránsa volt. 1962-től 10 évig a Szövkönyv, illetve a Könyvértékesítő Vállalat beszerzési előadója volt. 1972–1979 között a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola Kollégiumában történelmet, majd a főiskola tanárképző tagozatán magyar nyelvhelyességet, retorikát tanított. Ekkor már publikált oktatási, közéleti kérdésekről. 1979–1982 között a Felsőoktatási Pedagógiai Kutató Központban dolgozott mint információs előadó. 1982–1990 között a Kaffka Margit Gimnázium tanára volt. 1988-ban a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének alapító tagja volt. 1988-ban belépett a Magyar Demokrata Fórumba, ő szerkesztette a párt oktatási programját. 1990-ben az MDF színeiben be is került a Parlamentbe, szeptembertől a Művelődési és Közoktatási Minisztérium politikai államtitkára volt 1991 januárjáig. Oktatási elképzeléseit nem tudta megvalósítani, ezért államtitkári tisztségéről lemondott, és kilépett az MDF-ből. Megalakulásától feloszlásáig tagja volt a Nemzeti Demokrata Szövetségnek. 1990-1992 között az Új Katedra főszerkesztője volt. 1994-ig független országgyűlési képviselőként politizált, majd visszavonult. Búcsúztatása 2010. január 8-án, az angyalföldi Szent Mihály plébánián volt. Művei Istennek furcsa ízlése van (kisregény, 1978) John Bonaventura Pendragon igaz története (elbeszélések, 1979) Kasszandra (elbeszélések, 1981) Leszámoltam Stanci nénivel? (publicisztikák, 1982) ...mert az ember kétnemű (esszé, 1984) Jelentés a kontraszelekcióról (tanulmány, 1988) Jézusmária, győztünk! (memoárok, 1993) Légy korszerűtlen! (publicisztikai írások, 1993) Vallomás (útirajzok, 1995) Kis magyar Varázshegy (1999) Az én Itáliám (2001) Az elbocsátott vad (2002) Díjai A Művészeti Alap irodalmi díja (1981) Comenius emlékérem (1992) A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1996) Nagy Imre-emlékplakett (1996) Soltész Rezső Soltész Rezső (Budapest, 1945. április 19. –) magyar énekes, zeneszerző, szövegíró, lapkiadó. Élete Soltész Rezső 1945. április 19-én született Budapesten Soltész Rezső és Struczky Gabriella gyermekeként. Apja filmforgalmazási szakember, nagyapja producer volt, akinek a nevéhez fűződik az első magyar hangosfilmek néhány darabja. 1963–tól amatőr zenész a Rangers együttesben. 1968–ban a Ki mit tud? után megalakult Corvina együttes vezetője volt. 1972-ben részt vett a táncdalfesztiválon. A Corvina megszűnése után 1978-ban megalapította az Oxigén együttest, 1979–től pedig szólóénekes. 1981-ben a Szóljon hangosan az ének! című slágerével aratott sikert. 2000-ben vehette át Magyar Köztársaság Elnökének Aranyérmét példamutató, kiváló művészi tevékenységéért és a szellemi fogyatékosok jobb társadalmi beilleszkedéséért folytatott tevékenységéért. Magánélet Nős, két gyermeke van. Lapkiadói tevékenysége Kiadói tevékenységéhez alapította 1994-ben a Soltész Reklám Kft-t, amely a magazinok kiadásán kívül lemezeket ad ki, és rendezvényszervezéssel foglalkozik. Első lapja a Sky Magazin volt, majd elindította a Sztereó és a Gitár című lapokat. 1996-ban újraindította az öt évvel azelőtt megszűnt Film Színház Muzsika magazint, Film Színház Muzsika Televízió címmel. A havilap hat számot ért meg, majd a veszteségek miatt a szerkesztőség és a menedzsment között megromlott a viszony. Megválva a korábbi szerkesztőségtől Fim Színház Muzsika Kultúra címmel folytatta a lap kiadását, amely szintén hat számot ért meg 1996. július–december között. Lapkiadó Kft-je jelenlegi az alábbi magazinokat adja ki: Zenészmagazin Gitár Médiatechnika FotoVideo Magazin Sztereó sound & vision Magazin Digitális Házimozi Magazin AudioVideo Trend Magazin Black and White Díjai, elismerések A Schlagerfestival Dresden közönségdíjasa (1980) Pop-Meccs - Év énekese (1981, 1982, 1983) A bulgáriai Arany Orfeusz nemzetközi dalfesztivál első díja (1982) A Made in Hungary dalverseny díja (1983) A cavani fesztivál díja Tessék választani! - Első díj (1982) A Magyar Köztársaság Elnöki Aranyérem (2000) Nagylemezei Kodex Corvina - csehszlovák kiadás, angol nyelven (1980) Robot Love - csehszlovák kiadás, angol nyelven (1981) Szóljon hangosan az ének (1982) Valahol már találkoztunk (1983) Jókedvű vagyok (1984) Római vakáció (1985) Férfivilág Boldog karácsonyt (1989) Végre rád találtam A szerelem útjain (1990) Best of Soltész Rezső (1991) Soltész 10 (1994) Gondolsz-e majd rám (válogatás) Jubileum (1996) Az élet szép (2000) Rejtély Kislemezei Pajtás (1970) Nézd a zöld réteket (1972) Szóljon hangosan az ének (1981) Rock és a Boogie (1982) Szeretettel küldöm a nótákat/Várlak (1982) Várj (1983) Te vagy, aki nekem hittél/Vár az út (1984) Táncolj velem, barátom (1985) Rólad álmodozni jó/Hóesésben (1985) Ne szólj/Ez mind Soltész (1986) Corvina lemezek Corvina Utak előtt, utak után CCC Corvina (OPUS, Bratislava kiadás, angol nyelven, 1975) Egy viharos éjszakán (1989) Portré Hogy volt?! – Soltész Rezső (2017) SHR Az SHR (teljes nevén share ’arány, megoszlás’, magyarul közönségarány) nézettségméréssel kapcsolatos fogalom. A kifejezés egy arányszám, mely azt hivatott megmutatni, hogy egy adott időintervallumban egy adott műsorszámot az időintervallumban éppen televíziót néző lakosság mekkora része kísér figyelemmel. Röviden: az SHR értéke fejezi ki, hogy az éppen televíziózó nézők mekkora része nézi a vizsgált műsort. Gotthard A Gotthard egy svájci hard rock együttes, mely a legismertebb svájci zenekar. Az együttes világszerte több millió lemezt adott el, hazájában számtalan arany- és platinalemezzel, sőt dupla és tripla platina lemezzel is büszkélkedhet. Történet A Gotthard Svájc olasz nyelvű részén, Lugano városában alakult 1991-ben. Nevük nemcsak a legnagyobb svájci hágóra, de az annak névadójául is szolgáló római katolikus szentre is utal. Emellett egyes értelmezések szerint a zenekar logójában látható fordított T-betű kettéválasztja az együttes nevét és ezáltal angol nyelvi játékot sejtet, mely a 80-as évek hair metal-zenekaraira jellemző szexualitást villantja fel. A zenekart a kezdetektől felkarolta és segítette Chris von Rohr, a szintén svájci Krokus együttes legendás alapítója. Segítségével a BMG ajánlott lemezszerződést a zenekarnak, és már 1992-ben megjelenhetett a Gotthard címre hallgató debütáló albumuk. Ezt követően a zenekar albumai rendre megtalálhatók voltak mind a svájci, mind az európai (különösen német és osztrák) slágerlisták helyezettjei között. 1996-ban csatlakozott az alapítókhoz Mandy Mayer gitáros, aki korábban a Krokus-ban és az Asiában is megfordult. Az együttesre egyértelmű zenei hatással volt a Led Zeppelin, a Deep Purple, valamint a korai Van Halen és különösen a Whitesnake. Tiszteletük jeleként feldolgozták többek között az Immigrant Song című Led Zeppelin-dalt, valamint a Deep Purple által ismertté tett Hush című számot. A Gotthard-életmű középső albumai, az 1997-es akusztikus D-Frosted című lemeztől kezdődően egészen a 2003-as Human Zoo korongig jellegzetesen könnyebben emészthető, a nagyközönség számára is befogadható rock-albumok. A zenekar életében a váltás a keményebb hangzásvilág irányába 2003-ban azután következett be, hogy megváltak Chris von Rohr producertől és Mandy Mayer gitáros helyére Freddy Scherer érkezett. Ezzel párhuzamosan az együttes kiadót is váltott és a Nuclear Blast-tal kötött szerződést. Az eredeti hangzáshoz való visszakanyarodás nem ártott a zenekar népszerűségének, sőt, 2004-ben a svájci olimpiai dalt, a One Team, One Spirit-et is ők jegyezték. Emellett pedig a zenekar életében először, 2008-ban, Domino Effect című albumával elnyerte a legjobb svájci rock-lemez díját is (Swiss Music Award, «Best Album Pop/Rock National»). A zenekar legújabb lemeze (Need To Believe címen) 2009 szeptemberében jelent meg, ezt megelőzően a Deep Purple társaságában koncerteztek, míg 2009-ben és 2010-ben a Europe-pal indultak közös világturnéra. 2010. október 5-én, a zenekar frontembere, Steve Lee az Amerikai Egyesült Államokban motoros túrán vett részt, mely során Las Vegas közelében - vétlen félként - 47 éves korában halálos balesetet szenvedett. A zenekar utolsó koncertjére Steve Lee-vel a mikrofon mögött 2010. augusztus 22-én került sor a svájci Gampel Open Air fesztiválon. Több mint egy évvel a legendás frontember halálát követően a Gotthard végül megtalálta új énekesét. Noha számos ismert név is felmerült a zenekar körül, így többen vélték úgy, hogy Jeff Scott Soto vagy éppen Tommy Heart lehet a befutó, az együttes egy eddig európai szinten ismeretlen énekes mellett döntött: az új énekes az 1971-ben a svájci Lausanne városában született, de Ausztrália földjén nevelkedett Nic Maeder lett. Az énekes eddig egyetlen albumot jelentett meg testvérével, Sebastiannal közösen alapított Maeder nevű rockbandával. Marc Lynn basszusgitáros nyilatkozata szerint: "Rögös út vezetett idáig és a jelentkezők egyedisége miatt nehéz volt meghozni a végső döntést. Nic Maeder esetében azonban mindannyian nagyon hamar úgy éreztük, hogy mind zeneileg, mind emberileg megvan köztünk a szükséges kölcsönhatás." Diszkográfia Stúdiólemezek 1992: Gotthard 1994: Dial Hard 1996: G. 1999: Open 2001: Homerun 2003: Human Zoo 2005: Lipservice 2007: Domino Effect 2009: Need To Believe 2012: Firebirth 2014: "Bang" Koncert és válogatás lemezek 1995: Hamburg Tapes (Live) 1997: D-Frosted (Live & Unplugged) 2002: One Life One Soul (Compilation) 2004: One Team One Spirit (Best Of) 2006: Made In Switzerland (Live) 2010: Heaven - Best of Ballads Part 2 2011: Homegrown - Alive in Lugano (Live) Kislemezek 1992: All I Care For 1992: Hush 1992: Firedance 1993: Mountain Mama 1994: Travellin' Man 1994: I'm On My Way 1995: Father Is That Enough 1996: One Life One Soul 1996: He Ain't Heavy He's My Brother 1997: Fight For Your Life 1997: One Life One Soul (Live) 1997: Love Soul Matter 1997: Someday 1998: Let It Rain 1999: Merry X-Mas 1999: Blackberry Way 1999: You 2000: Heaven 2000: Homerun 2003: What I Like 2003: Janie's Not Alone 2003: Have A Little Faith 2004: Fire and Ice 2004: One Team One Spirit 2005: Lift U Up 2005: Round And Round 2005: Anytime, Anywhere 2006: Tu Pasion 2006: El Traidor 2007: The Call 2007: Come Alive 2009: Need To Believe 2009: Shangri La 2009: Unconditional Faith DVD 2002: More Than Live (DVD) 2006: Made in Switzerland (DVD+CD) Kulissza Színpad A Kulissza Színpad (korábbi nevén Kulissza Színjátszócsoport) Szatmárnémeti 1996 és 2006 között működő műkedvelő színjátszócsoportja volt. Működése alatt a város legfontosabb műkedvelő csoportjának számított, tagjai sorában több jelentős újságíró, médiaszakember és más értelmiségi, továbbá számos lelkes fiatal és idősebb műkedvelő színjátszó megfordult, de akadtak olyanok is, akik később hivatásos színházi szakemberek lettek. Célja a nagy multú szatmárnémeti műkedvelő színjátszás felélesztése és a képességfejlesztés volt. A rendszeres képzés és gyakorlatok mellett a nagyközönség számára is létrehoztak előadásokat (általában évente egy-két előadást, egyéni estet vagy összeállítást mutattak be). Megalapítása és működése A csoportot Bessenyei István és Zákány Mihály színművészek (a Harag György Társulat színészei) hozták létre, lelkes műkedvelők egy csoportjával. Vezető szakirányítója, rendezője Bessenyei István volt. A társulatnak a G. M. Zamfirescu Művelődési Ház (Szatmárnémeti városi művelődési háza) adott otthont. Ez az intézmény voltegyben a társulat egyetlen fenntartója, támogatója is. A művelődési ház különböző termeiben folytak a képzések, gyakorlatok és próbák, a nagyteremben (a művelődési ház színháztermében) történtek a - rendszerint nagy sikerű - bemutatók. Elsődleges céljuk a tagok képzése és a képességfejlesztés volt, de a társulat működése alatt több mint tíz különböző nyilvános produkciót is sikerült létrehozniuk. Céljaik közé tartozott eljutni azokra a településekre is, ahol a közönség ritkán, vagy egyáltalán nem találkozhat színházi előadásokkal. A támogatások teljes hiánya folytán a kétezres évek elejére a társulat a megszűnés szélére sodródott, 2006 után nem hoztak létre előadásokat. Szakirányítók Bessenyei István - társulatvezető, szakirányító (a Harag György Társulat művésze) Zákány Mihály színész (a Harag György Társulat művésze) A színjátszócsoport tagjai A színjátszócsoportban megfordult több neves szatmári értelmiségi (és későbbi értelmiségiek, színházi szakemberek is). Az évek során a csoport tagja volt: Barakonyi Gergő - későbbi színész, rádiós, a szatmárnémeti City Rádió műsorvezetője volt. Bartos Erzsébet - rádiós, médiaszemélyiség, ma a szatmárnémeti City Rádió műsorvezetője Budaházi Attila - pedagógus, később dramaturg, ma a Csíki Játékszín irodalmi titkára, dramaturgja Dancs Artur - újságíró, rádiós, médiaszakember, közíró, blogger. A rendszerváltás utáni romániai magyar rádiózás egyik úttörője, Amerikába való távozásáig a szatmárnémeti City Rádió műsorvezetője, zenei szerkesztője Laczkó Tekla - ma a Harag György Társulat színésze Struncz Hanna - a G. M. Zamfirescu Művelődési Ház főtitkára Fontosabb előadások "És miben játszik?" ( Dancs Artur egyéni műsora, 2006) Én, az alternatíva ( Dancs Artur egyéni műsora, 2004) Ámor és cselszövés (kabaré, 2003) A nagytestvér mindent lát ( Dancs Artur egyéni műsora, 2002) Tűz, víz és nyugalom (kabaré, 2001) Nem kapsz levegőt ( Dancs Artur egyéni műsora, 2001) Klotild néni (1999) Ezer év hazafias költészetének gyöngyszemeiből (versműsor, 1999) Tennessee Williams: Beszélj mint az eső, hadd hallgassalak (szereplők: Budaházi Attila, Illés Mónika, 1998) A szabin nők elrablása (1997) Cosmos 1 A Cosmos 1 napvitorlás, melyet a Planetary Society épített. Indítása a Barents-tengerről 2005. június 21-én sikertelenül végződött, a Volna hordozórakéta meghibásodott. Ha a küldetés sikeres lett volna, ez lett volna az első napvitorlás. Oberbösa Oberbösa település Németországban, azon belül Türingiában. Népesség A település népességének változása: Hidrokortizon A hidrokortizon vagy kortizol a mellékvesekéreg által termelt glükokortikoid. A glükokortikoidokra jellemzően gyulladáscsökkentő és antiallergiás hatású.A glükokortikoidok farmakológiai hatása a szervezet specifikus proteinjei szintézisének szabályozásán alapul. Ez a sokrétű biológiai hatás a szervezet stressz-szituációkhoz való fiziológiás alkalmazkodását szolgálja: csökken a glükóz felvétele és felhasználása, fokozódik a glukoneogenezis (hyperglykaemia). Fokozódik a glikogén-depozíció (elsősorban a májban), amelynek oka a vércukorszint-emelkedés hatására bekövetkező inzulinszekréció-növekedés (anabolikus hatás). Csökken a fehérjeszintézis, nő a fehérjelebontás az izomban (katabolikus hatás), a csontokban (osteoporosis) és a bőrben. Permisszív hatást gyakorolnak a lipolízisre. Csökkentik a véredények tágulatát, a vascularis permeabilitást, az oedemaképződést. Számos glükokortikoid receptor található az agyszövetben és a szívben is. A tüdőben fokozzák a béta adrenerg választ, a hörgőtágulatot és csökkentik a pulmonalis vascularis ellenállást.Magasabb dózisban gátolják a kortikotropin szekréciót, hypadreniás állapotban fokozzák a glomerulus filtrációt és a diuresist, növelik az ulcus előfordulásának gyakoriságát. Antiallergiás és gyulladáscsökkentő hatásukat a fiziológiásnál magasabb dózisban fejtik ki.A kortikoszteroid molekula zsírsavakkal történő észterezése a 17 és 21-es pozícióban jelentősen növeli a bőrre gyakorolt hatást. A 16 és 17-es pozícióban levő gyűrűs acetonid forma fokozza a lokális gyulladáscsökkentő aktivitást a szisztémás glükokortikoid hatás növelése nélkül. A molekula fluorozása tovább fokozza a lokális aktivitást. Amennyiben többféle lehetséges okból krónikusan megnövekszik a vér kortizolszintje, Cushing-szindróma alakul ki, mely embereknél és állatoknál, leggyakrabban kutyáknál fordul elő (Cushing-szindróma). Farmakokinetikai tulajdonságok A Hydrocortison kenőccsel farmakokinetikai vizsgálatokat nem végeztek. A hatóanyag lokálisan alkalmazva is a szisztémás hatás kialakulásához elegendő mennyiségben szívódhat fel. Biológiai felezési ideje kb. 100 perc. Több mint 90%-ban kötődik a plazma proteinekhez. Átjut a placentán.A hidrokortizon a májban metabolizálódik tetra-hidrokortizon és tetra-hidrokortizol formájában. Ezek a metabolitok a vizelettel választódnak ki konjugált formában.Reprodukciós toxicitási vizsgálatokban fetotoxikus hatást, fejlődési rendellenességeket (szájpadhasadék), valamint jelentős retardációt figyeltek meg az utódok növekedésében, fejlődésében. Bár a humán gyógyászatban a hidrokortizon alkalmazása során hasonló toxikus hatásokra utaló jeleket nem tapasztaltak, tartós kortikoszteroid terápia esetén a retardált intrauterin fejlődés rizikója megnövekedhet. A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben Hydrocortisonum néven hivatalos. Védjegyezett nevű készítmények Cortef Oxycort Pimafucort Posterisan Forte Solu-Cortef Laticort Locoid (Yamanouchi Pharmaceutical) Ausztrália címere Ausztrália címere egy hermelin szegélyű hat részre osztott pajzs, melyet két oldalról egy kenguru és egy emu, Ausztrália két ismert állata tart. A hat részen az államok jelképei láthatók. A pajzs alatt az ország neve olvasható, tetején pedig egy hétágú csillag van. A jelenlegi címert, mely az első, 1908-as, VII. Edward által adományozottat váltotta, 1912. szeptember 19-én hagyta jóvá V. György brit uralkodó. I. Mojmír morva fejedelem I. Mojmír (másképpen Moymir, illetve Moimir) morva fejedelem (830?-846), a nevét viselő Mojmír-dinasztia első ismert tagja. Frank forrásokban tűnik fel először 830-ban mint a Morva Fejedelemség uralkodója. Országát a történészek általában a Dunába északról ömlő Morva-folyó völgyébe, valamint a mai Morvaország és Nyugat-Szlovákia területére teszik. I. Mojmírt Passauból érkezett misszionáriusok keresztelték meg 831-ben valószínűleg annak fejében, hogy elismeri hűbérurának a frank uralkodót. 833-ban Pribina fejedelmet elűzve meghódította a szomszédos Nyitrai Fejedelemséget és ott saját unokaöccsét, Rasztiszlávot emelte hatalomra, így egyesítette az uralma alatt álló Morva Fejedelemséggel. Mojmír idővel megpróbált megszabadulni a frank függőségtől, ezért Német Lajos keleti frank király hadsereggel vonult ellene 846-ban és Rasztiszlávot tette meg morva fejedelemmé. Fráter Gedeon Fráter Gedeon (Budapest, 1919. április 16. – Budapest, 1998. november 16.) magyar karmester. Kenessey Jenő mellett az Operaház legtöbbet foglalkoztatott balettkarmestere. Márkus László színész nevelőapja, Fráter Loránd nóta- és Fényes Szabolcs operettszerző távoli rokona. Alaposan vélelmezett besúgó. Élete Az ippi, érkeserűi, rogozi, bélmezei Fráter család tagja. Édesapja, dr. Fráter Iván (1894–1957) jogász, belügyminisztériumi titkár, édesanyja Bárczy Irén volt. 1937 és 1940 között a Nemzeti Zenedében Lajtha László (zeneszerezés), Ferencsik János (karmesterképző) és Hammerschlag János (orgona) növendéke volt. Még tanulmányai idején, az 1938–39-es évadban szerződtette korrepetitornak az Operaház. 1946-ban vette feleségül Márkus László elvált édesanyját, s ezzel a pályakezdő színművész nevelőapja lett. Mindvégig jó viszonyban volt a nála alig nyolc évvel fiatalabb művésszel. Fráter Gedeont 1948-ban vezető korrepetitornak, 1950-ben karmesternek nevezték ki az Operaházban. Számos dalmű mellett Kenessey Jenővel az egész balettrepertoárt vezényelték. Kenessey 1965-ös visszavonulása után a táncelőadások első számú dirigense lett. Az Opera balett-tagozatának külföldi vendégszereplésein is Fráter volt az előadások zenei vezetője. 1983-ban nyugalomba vonult. Három évtizedig volt a Balatoni Horgász Egyesület elnöke. Márkus Lászlóval közös sírban nyugszik a Farkasréti temetőben [22–1–196]. Lehetséges ügynöki tevékenysége 2015-ben előkerült egy 1984. január 3-án keltezett, aláíratlan Emlékirat, amelyben egy 1952-től (a szöveg keletkezésekori nevén) a Belügyminisztérium III/III. Csoportfőnökségénék szolgálatában álló személy vall több évtizedes „besúgói” tevékenységéről. A szöveg önéletrajzi utalásai alapján a Czeglédy fedőnevű ügynököt Fráter Gedeonnal azonosítják az Operaház történetét jól ismerők. Vezénylései Joseph Bayer: A babatündér (Jan Cieplinski) Alekszandr Porfirjevics Borogyin : Polovec táncok ( id. Harangozó Gyula –Hamala Irén) Pjotr Iljics Csajkovszkij : A hattyúk tava (Aszaf Mihailovics Messzerer) Pjotr Iljics Csajkovszkij: Csipkerózsika ( Marius Petipa ) Léo Delibes : Coppelia (id. Harangozó Gyula) Farkas Ferenc : Furfangos diákok (id. Harangozó Gyula) Alekszandr Konsztantyinovics Glazunov : Chopiniana ( A szilfidek , Mihail Mihailovics Fokin) Ferdinand Hérold: A rosszul őrzött lány (Sir Frederick Ashton) Alekszandr Abramovics Krejn: Laurencia (Vahtang Mihailovics Csabukiani) Nyikolaj Andrejevics Rimszkij-Korszakov : Seherezádé (id. Harangozó Gyula) Sugár Rezső : A tenger lánya ( Lőrinc György ) Carl Maria von Weber – Hector Berlioz : A rózsa lelke (Mihail Mihailovics Fokin) Díjai, elismerései 1952 — Szocialista kultúráért 1980 — Munka Érdemrend, ezüst fokozat 1983 — Munka Érdemrend, ezüst fokozat Faussergues Faussergues település Franciaországban, Tarn megyében. Lakosainak száma 148 fő (2015). Faussergues Lédergues, Saint-Jean-Delnous, Le Dourn, Lédas-et-Penthiès, Padiès, Saint-Michel-Labadié és Valence-d’Albigeois községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Tizenkét hónap az erdőn A 12 hónap az erdőn egy 1988-ban bemutatott színes, 12 részes magyar természetfilm-sorozat, ami az erdők élővilágát mutatja be januártól decemberig. Közben pedig megismerhetjük a korszerű erdő -és vadgazdálkodás eredményeit és gondjait is. A jeleneteket nagy részét a gemenci, a zempléni, a gyulaji, a budai, a pilisi és a nagykunsági erdőkben forgatták. A sorozat készítése 6 éven keresztül tartott, magát a szarvasbőgést 4 évig forgatták. A sorozat eredetileg augusztustól júliusig mutatta be az erdőket (erre utal a júliusi részben a búcsúzó, illetve az augusztusi részben a köszöntő szöveg), a későbbi televíziós ismétléseknél azonban januárral kezdték, és decemberrel fejezték be. A DVD kiadáson is a januári az első, a decemberi az utolsó rész. Stáb Rendező : Rácz Gábor Filmszöveg : Lázár István Dramaturg : Benkő Gyula Operatőr : Németh Attila, Szommer Tamás, Rácz Gábor Zenei szerkesztő : Herczeg László Vágó : Farkas Éva Hangmérnök : Gergely András Kameraman : Kele Andor Narrátor : Mécs Károly Szakértők : Dr. Berdár Béla, Böröczky Kornél, Janisch Miklós , Dr. Koller Mihály, Rakonczay Zoltán, Dr. Rácz Antal, Dr. Solymos Rezső Karl Arnold (politikus) Karl Arnold (Herrlishöfen, 1901. március 21. – Düsseldorf, 1958. június 29.) német politikus. Magánélete 1928-ban vette el Liesel Joerest. Wildenspring Wildenspring település Németországban, azon belül Türingiában. Népesség A település népességének változása: Pávaszemes késhal A pávaszemes késhal (Chitala chitala) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának a csontosnyelvűhal-alakúak (Osteoglossiformes) rendjébe, ezen belül a késhalfélék (Notopteridae) családjába tartozó faj. Előfordulása A pávaszemes késhal élőhelye India és egyéb délkelet-ázsiai országok. Kedvelt akváriumi hal. Mivel egyes, meggondolatlan emberek, akik megúnták a halaikat, a környezetükben levő vízekbe eresztették őket, emiatt a pávaszemes késhal manapság az Amerikai Egyesült Államokban is megtalálható a szabadban. Dél-Floridában a horgászok sügérek helyett, nagyméretű pávaszemes késhalak fognak. Egyes országokban ínyencfalatnak számít ez a halfaj. Megjelenése A hal hátsó részén fekete pöttyök vannak, a pettyek száma a hal korának előrehaladtával, egyre növekszik. Az akváriumban jól mutat. A kis hátúszója tollszerű. A szabadban legfeljebb 122 centiméter hosszú is lehet, míg fogságban, az akvárium méretétől függően csak 45,7 - 48,2 centiméteres lesz. Életmódja A hal a szabadban kisebb halakkal táplálkozik, fogságban a pellettel is megelékszik. A vadonban, trópusi, melegkedvelő halfaj, amely a 24-28 Celsius-fokos vizet szereti. Szaporodása A pávaszemes késhal évente egyszer ívik. Helységtől függően május - augusztus között. Az akváriumban való tartása A pávaszemes késhal könnyen tartható az akváriumban. Az ivadéknak 10 - 40 gallonos tartály kell, míg a felnőttnek 55 gallonos akvárium szűkséges, de a megfelelő a 75 gallonos. Az ivadékot és a fiatal halakat csoportosan lehet tartani, de a kifejlett példányokat el kell választani egymástól, mivel területféltők, és halálosan is megsebezhetik egymást. Nincs rajtuk sok pikkely, és amik vannak is, gyengék. A pávaszemes késhal egyéb hallal táplálkozna a legszívsebben, de a pelletet is elfogadja. A pelletre való szoktatást jobb minél hamarább elkezdeni, mivel így tartása olcsóbb és a pellet is ugyanolyan jól táplálja, mint a halhús. Elkerülendő, hogy kisebb halakkal tartsátok egy akváriumban, mivel felfalhatja azokat. Ez a halfaj mindent felfal, ami befér a szájába. A legjobb, ha csontosnyelvűhal-félékkel és egyéb hasonló méretű halakkal osztja meg az akváriumot. Rustenfelde Rustenfelde település Németországban, azon belül Türingiában. Népesség A település népességének változása: ESB Az Enterprise Service Bus (ESB) magyarul vállalati szolgáltatás sín, része a szolgáltatásorientált architektúra modellnek. Itt az újrafelhasználható szolgáltatásokat kiemelik egy külön központosított rendszerbe, megszüntetve ezzel pont-pont szolgáltatás hivatkozásokat egy egységes csillagpontos szolgáltatás rendszerbe. Az ESB része a vállalaton belüli EAI (Enterprise Application Integration) infrastruktúrának.Segítségével menedzselni (leállítás, indítás, verziók telepítése, publikálás), monitorozni (loggolás, státusz figyelés) lehet a szolgáltatásokat. Pliensbachi–toarci kihalási esemény A pliensbachi–toarci kihalási esemény egy kisebb kihalási esemény, amely nagyjából 183 millió évvel ezelőtt következett be, a kora jura kor pliensbachi és toarci korszakainak határán. A pliensbachi és a toarci határán egy viszonylag kis mértékű kihalási esemény következett be, ennek hatásait a foraminifera-faunára Magyarország területén Görög Ágnes mutatta ki a bakonycsernyei Tűzköves-árok rétegsorában. Pálffy József tanulmánya szerint a kihalási ráta mintegy négymillió éven keresztül haladta meg számottevően a háttérértéket, a kihalási csúcs pedig mintegy 183 millió évvel ezelőtt következett be. A kihalást először világméretűnek gondolták, később regionálisnak, a részletes vizsgálatok azonban globális krízist mutattak ki. A kihalás oka valószínűleg anoxikus esemény volt (az óceán oxigénszintjének csökkenése), amelyet az intenzív vulkáni tevékenység okozhatott. A Gondwana őskontinens déli részén 183 millió évvel ezelőtt tetőzött a Karoo és Ferra bazaltprovinciák vulkanizmusa. Berkheim Berkheim település Németországban, azon belül Baden-Württembergben. Lakosainak száma 2655 fő (2014). Srní Srní település Csehországban, a Klatovy-i járásban. Srní Modrava, Hartmanice, Rejštejn, Horská Kvilda és Prášily településekkel határos. Lakosainak száma 228 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Sancy-lès-Provins Sancy-lès-Provins település Franciaországban, Seine-et-Marne megyében. Lakosainak száma 329 fő (2015). Sancy-lès-Provins Augers-en-Brie, Cerneux, La Chapelle-Moutils, Lescherolles, Montceaux-lès-Provins, Saint-Martin-du-Boschet és Villiers-Saint-Georges községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Tovon állomás Tovon (Dowon) állomás a szöuli metró 1-es vonalának állomása Incshon (Incheon) város Tong-ku (Dong-gu) kerületében. 1899-ben Ugaktong (Ugakdong) állomás (����) néven épült, de 1906-ban bezárták. 1994-ben nyitották meg újra. Újváros (Románia) Újváros (románul Noiștat, németül Neustadt vagy Neustadt bei Agnetheln, szászul Naerscht) falu Romániában, Szeben megyében. Közigazgatásilag Jakabfalva községhez tartozik. Fekvése Segesvártól délre, légvonalban mintegy 19 kilométerre, Netus és Százhalom között a DC28-as út mentén helyezkedik el. Története Százhalom védelmére alapították, hogy a Székelyföld felé vezető Hortobágy-hidat őrizzék. 1355-ben Noua Villa, 1389-ben Nova civitas, 1423-ban Niva civitas, 1488-ban Nejerstad, 1497-ben Newstal, 1532-ben Neyrstat néven említették. A trianoni békeszerződésig Nagy-Küküllő vármegye Szentágotai járásához tartozott. Látnivalók Evangélikus erődtemploma egy 13. századi román stílusú bazilika tornyát felhasználva épült 1487-ben. 1856–1868 a gótikus hajót klasszicista stílusban építették újjá, ugyanakkor bontották le a várfalat. Szent Mihály és Gábriel arkangyaloknak szentelt ortodox temploma 1820-ban épült. Kacagóbagoly A kacagóbagoly (Sceloglaux albifacies) a madarak osztályának a bagolyalakúak (Strigiformes) rendjéhez, a bagolyfélék (Strigidae) családjához tartozó Sceloglaux nem mára kihalt egyetlen faja. Neve onnan ered, hogy a madarak kacagáshoz hasonló hangokkal hívogatták egymást. Előfordulása A madár korábban Új-Zélandon élt, egyike volt a szigetország endemikus madárfajainak, és egyike az Új-Zélandon előforduló kettő bagolyfajnak. Ez a földi vadászatra szakosodott faj valaha benépesítette az Északi- és a Déli-szigetet is. Alfajai A fajnak korábban két alfaja volt. Az északi-szigeti alfaj (Sceloglaux albifacies rufifacies) Új-Zéland Északi-szigetén élt, a Taranaki-hegy környéki erdőségekben, New Plymouth város közelében és a Wairarapa szigeten. 1890 körül látták utoljára. Kihalásában feltehetőleg a meghonosodott emlős ragadozók (hermelin, elvadult macskák) és az erdőirtás miatti élőhelyvesztés játszott fontos szerepet. A Déli-szigeti alfaj (Sceloglaux albifacies albifacies) a Déli-sziget alpesi jellegű erdeiben élt. 1880 környékén a Stewart-szigeten is láttak egyedeket. Utolsó hitelt érdemlően bizonyított előfordulási adata 1914 júliusából való, mikor is a South Canterburyben lévő Bluecliffs közelében egy elpusztult madarat találtak. Nem bizonyított észlelései később is voltak a fajnak, az 1940-es, sőt az 1960-as években is, de bizonyítottan nem bukkantak a faj nyomaira, így jelenleg is kihalt fajként tartják számon. Kihalása Kipusztulásuk oka még ma sem világos, azonban gyakran kapcsolatba hozzák azt kedvenc zsákmányállatuk, a kiori patkány (Rattus exulans) főszigetekről való eltűnésével. Bár ez a rágcsáló faj is viszonylag késői bevándorló, a polinéziai hajósok hurcolták be i. sz. 900 táján. Ez idő előtt a baglyoknak más fajokat kellett zsákmányolniuk, így érthetetlen, hogy mért nem voltak képesek visszatérni korábbi étrendjükre a patkányok kipusztulását követően. A vadászat nem játszott jelentékeny szerepet kipusztulásukban, bár a faj egyedei rendszeresen felbukkantak az európai természettudományos gyűjteményekben, élő és holt állapotban egyaránt . Feltételezhetően a többi új-zélandi madárfajt is veszélyeztető tényezők – úgymint az erdőirtás, a ragadozók és betegségek behurcolása – okozták e bagolyfaj pusztulását is. Saint-Hilaire-de-la-Noaille Saint-Hilaire-de-la-Noaille egy francia település Gironde megyében az Aquitania régióban. Adminisztráció Polgármesterek: 2008 – 2014 Louis Négro 2014 – 2020 Didier Lecourt Forrás Recensement de la population 2015, 2017. december 27. Cassini Prefektúrák Flers (Pas-de-Calais) Flers település Franciaországban, Pas-de-Calais megyében. Lakosainak száma 221 fő (2015). Flers Héricourt, Monchel-sur-Canche, Nuncq-Hautecôte, Blangerval-Blangermont, Boubers-sur-Canche, Croisette, Écoivres és Hautecloque községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Amáta Az Amáta mitológiai eredetű latin női név. Jelentése: kedves, szeretett. A mitológiában Latinus a latinok királyának felesége. Rokon nevek Amadil Gyakorisága Az újszülötteknek adott nevek körében az 1990-es években szórványosan fordult elő. A 2000-es és a 2010-es években sem szerepelt a 100 leggyakrabban adott női név között. A teljes népességre vonatkozóan az Amáta sem a 2000-es, sem a 2010-es években nem szerepelt a 100 leggyakrabban viselt női név között. Névnapok január 5. február 20. szeptember 13. Reithrodon A Reithrodon az emlősök (Mammalia) osztályának a rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül a hörcsögfélék (Cricetidae) családjába tartozó nem. Rendszerezés A nembe az alábbi 2 faj tartozik: Reithrodon auritus Fischer, 1814 Reithrodon typicus Waterhouse, 1837 - típusfaj Luis López Fernández Luis Aurelio López Fernández (San Pedro Sula, 1993. szeptember 13. –) hondurasi válogatott labdarúgó, jelenleg a Los Angeles játékosa. Pályafutása Rész vett a 2014-es labdarúgó-világbajnokságon, a 2015-ös és a 2017-es CONCACAF-aranykupán a válogatottal. Az U23-as válogatottal a 2016-os Olimpián szerepelt. Margitai József Margitai József (született: Majhon József, Cserencsóc, Zala vármegye, 1854. március 9. – Budapest, 1934. június 6.) állami képzőintézeti igazgató, kormányfőtanácsos. Élete Családja muraközi eredetű volt, Majhen Ferenc néptanító és Titler Anna gyerekeként született a mai Cserföldön (ma Muravidék, Szlovénia). Apja szlovén iskolában kapott tanítói állást. Családnevét 1878-ban magyarosította Majhonból Margitaira és a magyarosítás egyik elkötelezett híve volt. Szülei 1857-ben visszaköltöztek a Muraközbe, Muraszentmártonba (hol Margitai atyja 50. évi működését 1898-ban fejezte be). Margitai a gimnáziumot Nagykanizsán, a tanítóképzőt Csurgón, a polgári iskolai tanítóképzőt Budapesten, a zenetanári tanfolyamot magánúton végezte. Iskolai tanulmányait végezve, megszerezte a képesítést az elemi (1874), a polgári iskolai tanítóságra (1875) és a zenetanárságra (1879). Működését mint községi tanító 1873-ban Csáktornyán kezdte, hol 1879-ben állami képzőintézeti tanár és 1890-ben igazgató lett. 1880-tól különösen a muraközi horvátok elmagyarosítása érdekében folytatott munkát amelyhez mindent eszközt, az erőszakoskodás kivételével bevetett. A horvátok megosztása érdekében kiötlötte a muraközi nyelv fogalmát, amely szerinte nem is horvát nyelv. Állításai nyelvészetileg teljes képtelenségnek számítanak, mert ő csak az újfajta szerbhorvát nyelvre vonatkozólag mondta azt, hogy itt külön nyelvet beszélnek. Az általa nyelvnek nevezett muraközi dialektus tulajdonképpen a kaj-horvát nyelv része, amely a szerbhorvát nyelv megjelenéséig a helyi nyelvi norma volt. Margitai kihasználta azt, hogy a Ljudevit Gaj által kidolgozott szerbhez közel álló irodalmi normát a horvát értelmiség többi része sérelmezte és megalkotott egy olyan nyelvet, aminek tulajdonképpen nem is volt gyökere, mint mondjuk a szomszédban a muravidéki nyelvnek, amely a szlovén nyelv saját régi írásbeliséggel rendelkező dialektusa. Nyilvánvaló, hogy Margitait annak a helynek példája serkentette, ahol született és a nyugat-magyarországi horvát nyelv (ma burgenlandi horvát) is inspirálta, de tevékenysége nem járult hozzá semmiképpen a helyi lakosság kulturális fejlődéséhez, illetve nemzeti fennmaradásához, hisz ő ezzel magyarosítani akart, mivel a helyiek nyelvén írt propaganda anyagokkal „megértetni” kívánta velük a magyarosítás és magyarosodás jogosságát és hasznosságát. Csáktornyán 1874-ben zenekart szervezett, melynek 1880-ig karmestere volt; a királyi törvényszék fogházában a rabokat oktatta (1873-74); részt vett a kisdedóvó alapításában; 1874-tól 1884-ig a polgári egyletnek titkára volt; részt vett a jótékony nőegylet megalapításában, melynek 1876-tól 1884-ig ügyvezető titkára volt. Lapjában egy időben a Csáktornyán felállítandó Zrinyi-szoborra gyűjtött. Megyimurje néven kétnyelvű lapot vezetett, ahol a horvát nyelven írt cikkekben arra akarta propagálni a gyenge öntudattal rendelkező muraközi horvátságot, hogy asszimilálódjon a magyarokba. A horvátság nemzeti jogi alapját is kétségbe akarta vonni, mert szerinte a Muraközben mindenki magyar, csak szláv nyelvet beszélnek. Igyekezett különféleképp lejáratni azokat, akik a horvát nemzeti eszme mellé akarták a lakosságot felsorakoztatni, őket magyargyűlölőnek, pánszlávlistának lefestve. Tevékenységét azonban szűkkörű csoport támogatta néhány magyarbarát horvát, míg a magyarosítást végző közművelődési egyesület többi tagja magyar volt. A muraközi papság közül is csak egy-két személy csatlakozott ahhoz, hogy a templomokban is propagáljanak a magyarosodásra, valamint ellentéteket gerjesszenek a muraközi horvátok és a többi horvát között. Margitai viszont túlexponálta mindezeket a magyarok előtt, miszerint tömegével segítik a muraköziek a magyarosítást és a horvátok elidegenítését saját népüktől. A magyar földbirtokosoknak olyan javaslatokat tett, hogy a muraközi cselédséget és idénymunkásokat küldjék magyar területre, a Muraközbe pedig így hozzanak magyar cselédeket, hogy növeljék a magyarság számarányát. A muraközi nyelvre tett kísérleteinek komolytalanságát jól példázza, hogy megfelelő nyelvújítást nem is hajtott végre a muraköziben, mert munkái vallásos szövegekben merülnek ki, amelyek a korábbi kaj-horvát nyelvű szakrális irodalmakkal teljesen megegyeznek, illetve cikkei a demagóg magyarosító, nacionalista felhívásokat tartalmazzák. Egyedül csak a magyar nyelvű cikkek tartalmaznak érdemi információt például a gazdaságról, kereskedelemről és iparról. Összehasonlításképp a korabeli vend és gradišćei nyelvű újságok anyanyelvű cikkeket közöltek ezekben a témákban, s a gazdasági kifejezésekre mind tudtak megfelelő terminológiát alkotni. Margitainak viszont ez nem is volt a célja, mivel ő csak magyarosítani akart. De Margitaival szemben akadtak más egyének, akik a muraközi dialektuson keresztül akarták megőrizni a kaj-horvát nyelvet, mely nem járt azzal együtt, hogy a muraköziből horváttól elkülönülő szláv nyelvet csináltak. Lajtman György katolikus plébános és néhány másik értelmiségi tett közzé az első világháború végéig könyveket. Cikkei a Harmoniában (1882. Az ének-zene mint pedagógiai anyag), a Nemzetben (1882. Muraköz iskolái és a horvátok), a Magyar Tanítóképzőben (1887. Tanítóképezdéink és a magyar nyelv tanítása, 1890., 1891. A tanítói érettségi vizsgálatok, Egyről-másról, A gyakorlati kiképeztetés, 1895. A gyakorlati tantárgyak és az évzáróvizsgálatok, 1892. A horvát-szlavon tanítók iskolája, 1893. A zágrábi tanszerkiállításon, A tanítóképző mint nevelőintézet, Indítványok a tanítónövendékek nevelése érdekében, 1894. A tanítónövendékek nevelése); a Néptanítók Lapjában (1891. Horvát-szlavon népoktatás, 1894. A kötelező kirándulásokról, 1896. A horvát tanítók otthona, Módszertani megjegyzések a magyar írás és olvasás tanításához a nem magyar tannyelvű iskolában, 1897. A magyar nyelvtanításról nem magyar ajkú népiskoláinkban, 1899. Nem magyar ajkú iskoláink és a magyar nyelv); a Muraközben (1891. A dunántuli közművelődési egylet); az Ethnographiában (1892. Muraközi horvát népdalok) sat. Pozitív munkássága közé tartozik a helyi néprajzi társaság megalakítása, amellyel elindította nemcsak a muraközi, hanem a horvát néprajz (elsősorban szájhagyományok és népdalok) feltárását. Az első világháború után feléledt a horvát nacionalizmus, amely elérte a Muraközt is. Több faluban felgyújtották az iskolákat, elsősorban ahol magyar nyelven tanítottak és elégették Margitai muraközi nyelven írt könyveit, újságjait és más propaganda anyagait. Támadások érték a magyarosítókat és miután a szerb önkéntesekkel is felduzzasztott horvát hadsereg átlépte a Drávát és bevette a Muraközt, Margitai elmenekült és élete további éveit Magyarországon élte. Házassága és gyermekei Felesége Czeitlinger Mária (1858-1941) volt, aki két leánygyermeket adott neki: Dékány Mihályné Margitai Ilona (1880-1968) és Margitai Eugénia (1882-1908), aki 1905 október 14.-én férjhez ment boldogfai Farkas családból származó boldofai Farkas Lajoshoz (1878-1930), aki gróf Festetics Jenő csáktornyai uradalmi ispánja volt. A második lánya, egyben boldogfai Farkas Sándor szobrászművész édesanyja is volt. Munkái Horvát nyelvtan. Tankönyvül és magánhasználatra. Nagy-Kanizsa, 1881-84. Két rész. (I. Bevezetés. Főmondat, bővített mondat. II. Rendszeres nyelvtan. 2. kiadás. U. ott, 1895.) Muraközi horvát olvasókönyv. U. ott, 1882-84. Két rész. A szombathelyi magyar póttanfolyamokról és még valami a magyarosításról. Nagy-Kanizsa 1882. Magyar gyermekdalok a nem magyar ajkú iskolák számára. U. ott, 1884. Muraközi magyar olvasókönyv. (Groó-Margitai). U. ott, 1884. és 1896. Dobre knjige. U. ott, 1885. Jó könyv a muraközi nép számára). Mali katekizmuš. U. ott, 1885. (Muraközi horvát kis káté). Veliki katekismuš. U. ott, 1886. (Muraközi horvát nagy káté). Biblička pověztnica. U. ott, 1886. (Muraközi horvát biblia). Rövid zsebszótár. Segédkönyv a horvát és magyar nyelv megtanulására. U. ott, 1887-1889. Két rész. (I. Magyar-horvát rész, II. Horvát-magyar rész). Vezérkönyv a magyar írás és olvasás tanításához a horvát és vendajkú iskolákban. Budapest, 1896. A csánytornyai m. kir. állami tanítóképző-intézet története és jelen állapotának ismertetése. Nagy-Kanizsa, 1896. Magyar ABC és olvasókönyv a muraközi népiskolák számára. Bpest, 1896. Két kötet; újabb kiadása 1898. U. ott. Ism. Egyet. Philol. Közlöny 1897.). Magyar ABC vend. U. ott, 1896. Értekezések a tanügy köréből. U. ott, 1898. Gyermekdalok a népiskolák számára. Kiadja a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszterium. Bpest, 1898. Szerkesztette 1894-től a Muraköz-Medjimurje c. magyar és horvát szövegű hetilapot és a Medjimurski Kolendart (Muraközi Naptárt a nép számára) 1892-től. Exoterm reakció A termokémiában exoterm reakciónak nevezzük a hőfelszabadulással járó kémiai reakciókat. Az exoterm reakció az exergonikus reakciónak egy speciális típusa, azaz itt a felszabaduló energia hőenergia. A szó a görög ekszó (έξω = kinn) és thermosz (θερμός = meleg) összetételéből származik. Az exoterm reakciók során hőleadás történik, és ezáltal a környezet felmelegszik. A hőenergia tehát a rendszerből a környezet felé áramlik. A rendszer belső energiájának egy része hővé alakul. A felszabadult hőmennyiséget feltüntethetjük pozitív előjellel a reakciótermékek között: Q>0 . A hőleadás során a rendszer egy alacsonyabb, stabilabb energiaállapotba kerül, tehát az entalpiaváltozás: ΔH<0. Exoterm reakció például a legtöbb égés (oxidáció). A reakció során képződő hőt negatív előjellel kell jelölni, mivel a rendszer energiát veszít. Az ezzel ellentétes folyamat az endoterm reakció. Zimán Vitályos Magda Zimán Vitályos Magda (Gidófalva, 1942. április 5. – Temesvár, 2003. október 21.) erdélyi magyar iparművész, textilművész. Életútja A marosvásárhelyi Művészeti Középiskolában tanult, majd a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola textil szakán Bene József, Ciupené Király Sarolta, Szentimrei Judit és Ileana Balotă növendéke volt. A diploma megszerzése után első férjét, Kazinczy Gábor grafikusművészt követve Temesvárra került, ahol kezdetben a bábszínház díszlet- és jelmeztervezőjeként, majd a Garofiţa Selyemszövőgyár mintatervezőjeként dolgozott. Pár évig a Bánság Múzeuma textil-restaurátora volt, majd szabadfoglalkozású művészként falikárpitokat, kelméket, nyakkendőket szőtt, egyedi kivitelezésű ruhákat tervezett és varrt. 1990 után a Temesvári Nyugati Tudományegyetem képzőművészeti karán a textil szak tanszékvezető tanára, s átmenetileg a Tibiscus Magánegyetem design karának dékánhelyettese. A tanítványok népes csapatát vértezte fel alapos szakmai ismeretanyaggal s indította el a pályán. „Iskolát” teremtett a romániai textilművészetben. A kárpitszövés hagyományos technikái mellett nagy buzgalommal és hozzáértéssel művelte a modern textilművészet divatos eljárásait és műfajait: a tértextilt, a minitextilt, a „cérna-grafikát”, filcet, drótot, installációt, stb. Cantata profana c. faliszőnyegét Bartók Béla szerzeménye ihlette. Előszeretettel merített témát a népművészetből, valamint a klasszikus és a kortárs irodalomból. Alkotásaiból Temesváron (1973, 1976, 1986), Kolozsváron (1983, 1991), Lugoson (1988), Nagyváradon (1991), Debrecenben (1993) és Marosvásárhelyen (1994) rendezett egyéni tárlatot. Csoportos kiállításokon Romániában Bukarestben (1971, 1973, 1980, 1981, 1982, 1983, 1984, 1985, 1986, 1987, 1994, 1995, 1997, 1998, 2000, 2002), Nagyszebenben (1980), Aradon (1989, 1995, 1999), Nagyváradon (1992), Marosvásárhelyen (1994, 1995, 1996, 1997, 2002), Kolozsvárott (1996, 1999, 2002), Resicabányán (1997, 1998), Székelyudvarhelyen (1997), míg külföldön Barcelonában (1975), Jénában (1982), Erfurtban (1982), Budapesten (1982, 1996) és Kaposváron (1996) szerepelt alkotásaival. 1968-tól kezdődően rendszeresen részt vett a Temes megyei képzőművészek évi seregszemléin, tematikus kollektív tárlatain. Társasági tagság Romániai Képzőművészek Szövetsége (1973-) Barabás Miklós Céh (e céhnek bánsági szervezője is, 1997-) Magyar Kárpitművészek Egyesülete (1998-) Obergurig Obergurig település Németországban, azon belül Szászország tartományban. Obergurig Bautzen községgel határos. Népesség A település népességének változása: Musculus spinalis capitis A musculus spinalis capitis egy hosszúkás izom az ember nyakánál (pontos kép nem áll rendelkezésre). Eredés, tapadá, elhelyezkedés Az alsóbb nyakcsigolyák és a felsőbb hátcsigolyák processus spinosus vertebrae-ről ered. A linea nuchalis inferior és superior része között tapad. Funkció Nyújtaja a gerincet. Stabilizál, forgat. Beidegzés, vérellátás A ramus posterior nervi spinalis idegzi be. Az aorta muscularis ágai látják el vérrel. Wilfried Wilfried, született Wilfried Scheutz (Bad Goisern, 1950. június 24. – Lilienfeld, 2017. július 16.) osztrák énekes, színész. Az 1988-as Eurovíziós Dalfesztiválon Ausztriát képviselte. Az általa előadott Lisa Mona Lisa dal nem kapott pontot és az utolsó, 21. helyen végzett. Diszkográfia The Crazy Baby (1974) Nights In The City (1979) Make Up (1980) Ganz Normal (1981) Wunschkonzert (1982) Ja (1983) Sehr sehr arg (1984) Ganz oder gar net (1985) Nachts in der City - Live (1986) Leicht (1987) Feuer auf dem Dach (1988) Berg und Tal (1990) Der weiche Kern (1990) Gemma! (1992) Katerfrühstück feat. Wilfried (1994) Tralalala (2012) Wieder da! Das Live Album (2013) Gut Lack (2017) Filmjei Neon Mix (1983, tv-film) Tetthely (Tatort) (1986, 1996, tv-sorozat, két epizódban) Hilde, das Dienstmädchen (1986) Nachtmeerfahrt (1987) Der Leihopa (1988, tv-sorozat, egy epizódban) Kaisermühlen Blues (1993, tv-sorozat, egy epizódban) Die Leute von St. Benedikt (1993, tv-sorozat, 13 epizódban) Tohuwabohu (1996–1998, tv-sorozat, 13 epizódban) Isztambul története Isztambul történelme a prehisztorikus időkben kezdődik, egészen az őskőkorszaktól lakott terület volt. Az első település maradványait Fikirtepénél találták meg. Később a trákoknak is volt itt városa, majd i. e. 667-ben megarai görögök megalapították Bizáncot. Nagy Konstantin a Bizánci Birodalom fővárosává tette Konstantinápoly néven, 1453-ban pedig II. Mehmed hódítása után az Oszmán Birodalom székhelye lett. Az 1950-es években elkezdett fejlesztéseknek is köszönhetően a két földrészen fekvő Isztambul ma a világ egyik legnagyobb és leggazdagabb városa, a török gazdaság és kultúra szíve. A történelem előtti koroktól Bizáncig A mai Isztambul területén az egyik első, emberi jelenlétet tanúsító őskőkorszaki leleteket a Yarımburgaz barlangban találták. Az első rézkori település a Fikirtepe dombon, az anatóliai oldalon volt található, itt i. e. 5500-3500 közötti leleteket fedeztek fel. 2009 januárjában, a Marmaray alagút építése közben olyan leletekre bukkantak, melyek alapján a régészek kijelentették, hogy Isztambul – amiről eddig azt hitték, hogy körülbelül 2000 éves – valójában már 8000 évvel ezelőtt is lakott terület volt, egy település épületeinek nyomára bukkantak, valamint feltárták egy 8000 évvel ezelőtti négytagú család sírját is. A mai Kadıköy (régen Kalkhédón) környékén egy föníciai települést is felfedeztek. Kalkhédónt egyébként megarai görögök alapították i. e. 685-ben. Az európai oldalon trákok építettek települést Lügosz néven, illetve egy másikat Szemisztra néven Sarayburnunál (Szeráj-csúcs) az i. e. 13-11. század között. Lügosz helyére tervezte a megarai király, Büzasz, Bizánc építését i. e. 667-ben. Lügoszt Plinius is említi írásaiban. Lügoszból mindössze falmaradványok maradtak fenn, melyek Sarayburnunál tekinthetőek meg, ahol ma a Topkapı palota áll. A palota helyén a bizánci korban az Akropolisz állt. Bizánc (Büzantion) Bizánc (Büzantion, latinosan Byzantium) eredetileg megarai görögök alapította település volt (i. e. 667), amit Büzasz királyról neveztek el, és Sarayburnu (Szeráj csúcs) területére épült. A legenda szerint Bizánc alapítójának azt jósolták, hogy városát a vakok városával szemben fogja felépíteni. A „vakok városa”, Kalcedón (ma Kadıköy) elhelyezkedése pontosan megfelelt a jóslatnak, hiszen a város lakói úgy tűnik, nem vették észre, hogy a másik oldal sokkal megfelelőbb terület, kiválóan védhető az Aranyszarv-öböl sajátosságai miatt. Miután a város Pescennius Nigert támogatta Septimius Severus-szal szemben, a rómaiak 196-ban ostrom alá vették a várost, ami súlyos károkat szenvedett el. Septimus Severus újjáépíttette Bizáncot, melyet fia után Augusta Antoninának nevezett át. A késő római korszak és a Bizánci Birodalom Nagy Konstantin 324-ben egy látnoki álom hatására választotta Bizáncot a birodalma jövendő fővárosának. Valószínűbb azonban, hogy a Licinius ellen vívott chrysopoliszi csata (ma Üsküdar) idején figyelt fel a városra. Miután a társcsászárok harca Konstantin győzelmével lezárult, 330-ban Bizánc először Nova Roma, majd Konstantinápoly (Constantinopolis, „Konstantin városa”) néven a Római Birodalom fővárosa lett. I. Theodosius 395-ben bekövetkezett halála után két fia a birodalmat kettéosztotta, és Konstantinápoly a Keletrómai Birodalom fővárosa lett. Földrajzi helyzete a kereskedelem és a kultúra egyik legfontosabb központjává tette Konstantinápolyt, a bizánci időkben pedig Európa legnagyobb városa volt. Konstantin még 312-ben felvette a keresztény vallást, majd 381-ben, I. Theodosius uralkodása idején a Római Birodalom hivatalos vallása lett, ezzel Konstantinápoly is vallási központtá vált. Konstantin 337-ben a fiaira, mint társcsászárokra hagyta birodalmát. A társcsászárok képtelenek voltak megegyezni, háborújuk során a birodalom észak-déli irányban a Balkán mentén kettészakadt. A hivatalos kettéválás 395-ben következett be, amikor Theodosius egyik fia, Flavius Arcadius lett a keleti rész uralkodója, másik fia, Flavius Honorius pedig a nyugati részé. Kr. u. 500 körül a Római Birodalom nyugati része hanyatlásnak indult mind politikai, mind kulturális és gazdasági téren, miközben a Keletrómai Birodalom virágzott. Ekkoriban kezdték el Bizánci Birodalomnak nevezni, hogy megkülönböztessék a Római Birodalomtól. A birodalom kultúráját tekintve teljes egészében görög volt, majd az egyházszakadást követően az ortodox kereszténység központja lett. Számos templom épült a városban, köztük az akkor a világ legnagyobb székesegyházának tartott Hagia Sophiával. Itt székelt az ortodox egyház pátriárkája is. A leghíresebb bizánci császár Justinianus volt (527-565). Uralkodása idején a birodalom határai Palesztinán át egészen Spanyolországig húzódtak. Ekkor épült a Hagia Szophia, és hozták létre az egységes jogrendszert, a Codexet. A 600-as években a folyamatos háborúskodás miatt Konstantinápoly hol virágzott, hol pedig mélyponton volt. A hetedik-nyolcadik században a bizánci és a római egyház közötti különbségek kiéleződtek. A legnagyobb különbséget az ikonok jelentették: a bizánciak számára a Jézust, Szűz Máriát és más keresztény szenteket ábrázoló ikonok nem csupán e személyiségek puszta ábrázolásai voltak, hanem úgy hitték, az ikonok szent erővel bírnak. E hiedelem kihatott az emberek mindennapi életére is. A bizánciak egy része ikonimádó volt, másik része ellenezte az ikonok ilyen fokú imádatát, mert az megkérdőjelezte a császár hatalmát. 726-ban III. Leó (717-741) elrendelte az ikonok elpusztítását. Az ikonrombolás azonban ellentétben állt a pápa akaratával, aki nem akarta megengedni, hogy szentnek tartott képeket pusztítsanak el. 1204 körül Konstantinápoly hanyatlani kezdett. A harmadik keresztes háború bukása után Nyugat-Európában ismét úgy döntöttek, hogy újra megpróbálják meghódítani Jeruzsálemet, egy negyedik keresztes hadjáratban; de a tervben ezúttal már a Bizánci Birodalom is szerepelt. 1204-ben a seregek elfoglalták Konstantinápolyt, és kifosztották a várost. A keresztesek Flandriai Balduint választották meg a Bizánci Birodalom császárává, aki más hercegekkel és a velenceiekkel közösen felosztotta a birodalmat. A konstantinápolyi központú Latin Császárság 1261-ig tartott, amikor a bizánciak VIII. Mihály vezetésével visszafoglalták a várost. Ezután Konstantinápoly már soha nem tudta visszanyerni régi fényét, virágzó metropoliszból kis falvak gyűjtőhelyévé vált. Oszmán Birodalom 1453. május 29-én, 53 napos ostrom után II. Mehmed szultán, „a Hódító” belovagolt Konstantinápolyba a város kapuján, ami ma a Topkapı palota része, és a város az Oszmán Birodalom harmadik fővárosa lett. Az ostrom április hatodikán kezdődött. Ekkor a szultán, az iszlám törvénykezés, a saría előírásai szerint, három lehetőséget adott XI. Konstantin bizánci császárnak a város önkénte átadására, ám a császár ezt elutasította, és végül Konstantinápoly falait védve halt meg. II. Mehmed a Hagi Sophiát szinte azonnal mecsetté alakította. A hódítás után Mehmed legfontosabb feladata a város védelmének megerősítése, és a lakosság újratelepítése volt. Az építkezések szinte azonnal megkezdődtek, újjáépítették a városfalat, felépítettek egy citadellát és egy új palotát is. A szultán parancsot adott, hogy szeptemberig az ország más részeiről 5000 családnak (muszlimoknak, zsidóknak és keresztényeknek) kell áttelepülniük Isztambulba. Mehmed a város több negyedébe mecsetet, hozzá kapcsolódó közkonyhát és medreszét (vallási iskolát) építtetett. Kihirdette, hogy azok a görögök, akik elmenekültek Isztambulból, visszatérhetnek. Ugyancsak visszajöhettek a harcok idejére a városból elmenekülő genovaiak is , ám az olasz közösség többé nem a genovai podestà (polgármester) irányítása alá tartozott – megerősödött a velenceiek befolyása, akik később átvették Pera (Galata) irányítását is. Az oszmánok másik nagy uralkodója, Nagy Szulejmán idején virágzott a művészet (mint a kerámia vagy a kalligráfia) és az építészet a városban. Ekkor dolgozott a híres oszmán építész, Szinán, akinek a nevéhez több mecset és grandiózus épület fűződik. Több tekke (szúfi kolostor) is épült a városban, ezek egy része ma mecset vagy múzeum. Az etnikailag sokszínű Isztambul Mehmed azon fáradozott, hogy a birodalom új fővárosa gazdag és élénk kereskedelemmel bírjon. Szlávok, görögök, zsidók és örmények számára is megengedett volt a letelepedés, hiszen szükség volt a kézműves tudásukra és kereskedelmi tapasztalatukra. Ezen kívül – genovaiakból, velenceiekből, toszkánaiakból és raguzaiakból álló – olasz közösség is élt a város azon részén, amit később Perának, ma Galatának hívnak. A bizánci időkben a genovai podestà (polgármester) irányítása alatt levő területet a török időkben a velenceiek vették át, s generációkon keresztül diplomatákat és tolmácsokat adtak az Arany Portának. A velenceiek híres művészeiket is elhelyezték az udvarban: Gentile Bellini portrét festett a szultánról, mely ma a londoni National Portait Gallery-ben látható, Leonardo da Vinci pedig hidat tervezett az Aranyszarv-öböl felé 1502-ben, mely ugyan sohasem épült meg úgy, ahogyan a mester eltervezte, de ezt az első hídtervezetet tartják a Galata-híd ősének. Modernizáció II. Mehmed halálakor Isztambul lakosságának száma körülbelül 80 000 volt, ami a 18. századra 300 000 ezerre, a 19. századra 400 000-re nőtt. A város fontos kereskedelmi és diplomáciai központ lett, egyre több külföldi lakossal. 1900-ra a város lakóinak alig 50%-a volt muszlim. A birodalom összeomlásakor a külföldiek többsége elhagyta a várost. Az 1870-es években erőteljes modernizáció vette kezdetét, több hidat építettek, elkészült a város vízellátó rendszere, kiépült az elektromos hálózat, a telegráf- és a telefonhálózat, megjelentek az automobilok. Török Köztársaság Amikor a Török Köztársaság létrejött 1923-ban, Atatürk a fővárost Ankarába helyezte át. A város neve Konstantiniyye formában tovább élt az Oszmán Birodalom idején, az 1930-as Török Postai Irányítószámok Törvénye alapján a hivatalos elnevezése İstanbul lett. A köztársaság első évtizedeiben Isztambult elhanyagolták, minden figyelmet Ankara kapott. Az 1950-es években, Adnan Menderes kormánya idején kezdődött meg Isztambul fejlesztése, utak és gyárak épültek. Széles sugárutakat és modern középületeket építettek, gyakran történelmi műemlékek helyére. Az 1970-es években Isztambul lakossága drasztikusan emelkedni kezdett, ahogy az emberek Anatóliából ide települtek jobb munkalehetőségek reményében. Újabb és újabb lakótelepek épültek, a környező falvak pedig beleolvadtak az egyre terjeszkedő nagyvárosba. Az olyan negyedek mint Maltepe, Kartal vagy Pendik helyén harminc éve még zöld mező volt, míg Tuzla falu volt csupán. Saint-Étienne-du-Valdonnez Saint-Étienne-du-Valdonnez (okcitán nyelven Sent Estève) község Franciaország déli részén, Lozère megyében. 2011-ben 646 lakosa volt. Fekvése Lanuéjols a Bramont völgyében fekszik, 880 méteres (a községterület 754-1557 méteres) tengerszint feletti magasságban, Mende-tól 14 km-re délkeletre. Nyugatról a Causse de Sauveterre 1000-1100 méter magas mészkőfennsíkja, keletről pedig a Mont Lozère gránitmasszívuma (Roc des Laubies, 1562 m) övezi. A községterület 27%-át (1526 hektár) erdő borítja. Nyugatról Saint-Bauzile, északról Brenoux és Lanuéjols, keletről Saint-Julien-du-Tournel és Mas-d’Orcières, délről pedig Les Bondons és Ispagnac községekkel határos. A község területén áthalad az N106-os főút, mely Balsièges (12 km), valamint az 1046 méter magas Montmirat-hágón keresztül Florac (21 km) felé teremt összeköttetést. A D25-ös megyei út Brenoux-val (4 km) köti össze a falut. A községhez tartozik Molines, La Borie, Chalhac, Varazoux, Le Montet, Montmirat, La Bazalgette, La Fage, Les Faux és Les Laubies. Története Saint-Étienne-de-Valdonnez a történelmi Gévaudan tartomány Tourneli báróságához tartozott. Utónevét a Bramont- és a Nize-völgyére kiterjedő Valdonnez kistájról kapta. A Montmirat-hágó környékén a 15.-18. században ólombányászat (galenit) folyt, melyet 1862-ben kezdtek újra, majd 1909-ig folyt a kitermelés. Nevezetességei Szent Istvánnak szentelt temploma 1891 - 1909 között épült, egy elpusztult középkori templom helyén. Les Laubies temploma (Sainte-Croix-des Laubies) 1850 - 1853 között épült, harangtornyát 1899 -ben emelték. Saint-Étienne-ben két kereszt található ( 1789 -ben és 1790 -ben emelték őket), La Fage keresztje 19. századi. La Fage - régi harangtorony ( 1830 ), kálvária. Menhir ek La Fage-ban és Balzagette-ben. Étang de Barrandon - Les Laubies felett, 1375 méteres magasságban elterülő, 7,3 hektár kiterjedésű tó, vizét a Vareilles-patak vezeti le északnyugati irányban a Nize-folyóba. Népszerű horgászhely ( pisztráng ). A község területén számos 17-19. századi farmépület található (La Fage-ban 3, Chalhac, La Bazalgette, Bassy, Les Faux, Varazoux). Saint-Étienne-ben öt, Chalhacban egy 17-18. századi ház található, a legrégebbit 1674 -ben építették. La Fage-ban és Les Faux-ban egy-egy 19. századi malomépület található. Waldachtal Waldachtal település Németországban, azon belül Baden-Württembergben. Boisseaux Boisseaux település Franciaországban, Loiret megyében. Lakosainak száma 492 fő (2015). Boisseaux Barmainville, Oinville-Saint-Liphard, Rouvray-Saint-Denis, Andonville, Erceville és Outarville községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Mala Rijeka Mala Rijeka falu Horvátországban Kapronca-Körös megyében. Közigazgatásilag Rasinjához tartozik. Fekvése Kaproncától 18 km-re, községközpontjától 8 km-re északnyugatra, a Kalnik-hegység lejtőjén fekszik. Története 1890-ben 157 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Varasd vármegye Ludbregi járásához tartozott. 2001-ben 29 lakosa volt. A Kárpátok hegységeinek listája A Kárpátok legfontosabb hegységeinek, hegyvidékeinek listája, nyugat-kelet, illetve észak-dél irányban, valamint külső és belső vonulatok szerint csoportosítva. Északnyugati-Kárpátok A Keleti-Alpok északkeleti folytatásában a Hainburgi-rögtől a Tapoly völgyéig húzódik, a legszélesebb s egyben a legmagasabb Kárpát-szakasz - (Magas-Tátra: Gerlachfalvi-csúcs 2655 m). Geológiai szempontból a területén minden övezet igen szép kifejlődésű. Külső vonulat Délmorva-Kárpátok ( csehül Jihomoravské Karpaty ) Középmorva-Kárpátok (csehül Středomoravské Karpaty ) Fehérkárpátok-régió ( szlovákul Bielokarpatská podsústava ) Fehér-Kárpátok (Biele Karpaty) Jávornik-hegység (Javornik) Beszkidek (csehül és szlovákul: Beskydy , lengyelül: Beskidy ) Morva-Sziléziai-Beszkidek (csehül: Moravskoslezské Beskydy , szlovákul: Moravsko-sliezske Beskydy ) Magas-Beszkidek (szlovákul: Slovenské Beskydy , lengyelül: Beskid Żywiecki ) Kiszucai-hegyek (szlovákul: Kysucké vrchy ) Árvai-fennsík (Oravská vrchovina) Árvai-Magura (Oravská Magura) Lengyel Nyugati-Beszkidek ( lengyelül : Beskidy Zachodnie ) Pieninek (lengyelül és szlovákul: Pieniny ) Lublói-fennsík (szlovákul: Ľubovnianska vrchovina ) Csergő-hegység (Čergov) i) Északi-Tátraalja ( lengyelül: Obniżenie Orawsko-Podhalańskie , szlovákul: Podhôľno-magurská oblasť ) i1 Szkorusina ( szlovákul: Skorušinské vrchy , lengyelül: Skoruszyńskie Wierchy ) i2 Tátraalji-barázda ( szlovákul: Podtatranská brázda , lengyelül: Rów Podtatrzański ) i3 Szepesi-Magura ( szlovákul: Spišská Magura , lengyelül: Pogórze Spiskie vagy Magura Spiska ) Szepes-Sárosi-hegyvidék ( szlovákul: Spišsko šarišská vrchovina ) i4 Lőcsei-hegység vagy Lőcse-Lublói hegység ( szlovákul: Levočské vrchy ) i5 Branyiszkó-hegység ( szlovákul: Bachureň ) i6 Felső-Tarca-völgy ( szlovákul: Spišsko-šarišské medzihorie ) i7 Szinyei-dombság ( szlovákul: Šarišská vrchovina ) i8 Árvai-medence ( szlovákul: Oravská kotlina , lengyelül: Kotlina Orawsko-Nowotarska ) Belső vonulat Hainburgi-rög (németül: Hundsheimer Berge ) Kis-Kárpátok (szlovákul: Malé Karpaty ) Nyitra-Zsolnai-hegyvidék vagy Elő-Fátra (Nitriansko-žilinská hornatina) Tátra–Fátra-vidék vagy Központi-Kárpátok (Fatransko-tatranská oblasť) Alacsony-Tátra (Nízke Tatry) Magas-Tátra (Vysoké Tatry) Liptói-havasok (Západné Tatry) Rohácsok (Roháče) Bélai-havasok (Belianske Tatry) Kis-Fátra (Malá Fatra) Nagy-Fátra (Veľká Fatra) Selmeci-körhegység (Slovenské stredohorie) Madaras (Vtáčnik) Tribecs (Tribeč) Garammenti-Inóc vagy Újbányai-hegység (Pohronský Inovec) Selmeci-hegység (Štiavnické vrchy) Körmöci-hegység (Kremnické vrchy) Polyána (Poľana) Osztroski (Ostrôžky) Jávoros (Javorie) Gömör–Szepesi-érchegység (Slovenské rudohorie, Spišsko-gemerské rudohorie) Vepor (Veporské vrchy) Szepes-Gömöri-karszt (Spišsko-gemerský kras) Szlovák Paradicsom vagy Sztracenai-hegység (Slovenský Raj) Murányi-fennsík (Muránska planina) Sztolica-hegység (Stolické vrchy) Ratkói-hegyek (Ratkovské vrchy) Rőcei-hegység (Revúcka vrchovina) Gömör–Tornai-karszt Szlovák karszt (Slovenský kras) Aggteleki-karszt vagy Észak-Borsodi-karszt Rozsnyói-hegység (Volovské vrchy) Dobsinai-hegyek (Dobšinské vrchy) Iglói-hegyek (Havranie vrchy) Hégény vagy Gálmusz-hegység (Hnilecké vrchy) Kassai-hegyek (Košické vrchy) Északi-középhegység Visegrádi-hegység Börzsöny Cserhát Karancs-Medves-vidék Karancs hegység Medves-Ajnácskői-hegység Mátra Bükk-vidék Cserehát Eperjes–Tokaji-hegység Zempléni-hegység Szalánci-hegység (Slanské vrchy) Zempléni-szigethegység (Zemplínske vrchy) Keleti-Kárpátok Északkeleti-Kárpátok A Tapoly völgyétől a Borsa-hágóig fut. Keskeny, egyszerű felépítésű, a flisövezet vonulatai és vulkánmaradványok uralják. A Kárpátok legalacsonyabb hegységszakasza (Máramarosi-havasok: Hoverla, 2061 m, Csernahora - 2026 m). A külső vonulat ukrajnai-szlovákiai részét és a belső vonulatot gyakran Erdős-Kárpátoknak is nevezik. Külső vonulat Sárosi-határhegység vagy Alacsony-Beszkidek (szlovákul: Nízke Beskydy , lengyelül: Beskid Niski ) c) Erdős-Kárpátok ( lengyelül: Beskidy Wschodnie ) - Ukrajna területére eső része az Ukrán-Kárpátok ( ukránul: Українські Карпати ) Külső-Beszkidek (Keleti-Beszkidek, ukránul: Східні Бескиди ) c1) Besszádok (Beszkádok, lengyelül: Bieszczady , ukránul: Бещади ) Bukovai-hegység (Bükk-hegység, Ungi-határhegység, szlovákul: Bukovské vrchy ), a Besszádok szlovákiai része c2) Szkolei-Beszkidek c3) Felső-Dnyeszter-Beszkidek (ukránul: Верхньо-Дністровий Бескид ) c4) Gorgánok (ukránul: Ґорґани ) c5) Pokutya-Bukovinai-Kárpátok ( ukránul: Покутсько-Буковинські Карпати ) Polonyinák ( szlovákul: Poloniny , lengyelül: Połonina , ukránul: Полонина ) c6) Róna-havas ( ukránul: Полонина Рівна ) c7) Borzsa-havas ( ukránul: Полонина Боржава ) c8) Kuk-havas Máramarosi-havasok ( ukránul: Мараморошський масив , románul : Muntii Maramureşului ) c9) Kraszna-havas ( ukránul: Полонина Красна ) c10) Fagyalos vagy Szvidovec ( ukránul: Свидівець ) c11) Csornahora vagy Feketebérc ( ukránul: Чорногора ) c12) Grinyávok Belső vonulat Vihorlát–Gutin-hegyvidék ( szlovákul: Vihorlatsko-gutinska oblast , ukránul: Вигорлат-Гутинський вулканічний хребет , románul : Munţii vulcanici Vihorlat-Gutâi ) Vihorlát ( szlovákul: Vihorlatské vrchy ) Szinyák vagy Kéklő-hegység ( ukránul: Синяк ) Borló ( ukránul: Великий Діл ) Nagyszőlősi-hegység ( ukránul: Великий Шолес ) Avas hegység ( románul : Munţii Oaşului ) Kőhát-hegység ( románul : Creasta Pietrii ) Gutin-hegység ( románul : Munţii Gutâi ) Lápos-hegység ( románul : Munţii Lăpuşului ) Cibles ( románul : Munţii Ţibleş ); Lápos-Széples-hegyvidék Szűken vett Keleti-Kárpátok A Borsa-hágótól a Tömösi-hágóig, a Prahova völgyéig húzódik, igen színes, aprólékosan tagolt, közepes magasságú kárpáti rész, itt emelkedik a Kárpátok legmagasabb vulkánmaradványa (Kelemen-havasok Pietrosz 2102 m), de a sűrű erdők borította vonulatok felett alpesi jellegű csúcsok is magasodnak (Radnai-havasok, Nagy-Pietrosz 2305 m). Külső vonulat Bukovinai-Kárpátok (Munţii Bucovinei) Cohárd-hegység (Munţii Suhardului) Obcsinák (Obcinele Bucovinei) Moldvai-Kárpátok (Munţii Moldovei) Esztena-hegység (Munţii Stânişoarei) Gyamaló (Munţii Giumalau) Ráró (Munţii Rarău) Berzunci-hegység (Munţii Berzunţ) Tarkő-hegység (Muntii Tarcău) Gosman-hegység (Munţii Goşmanu ) Csíki-havasok (Munţii Ciuc) Répát-hegység (Muntii Repat) Nemere-hegység (Munţii Nemira) Moldvai Szubkárpátok (Subcarpaţii Moldovei) Kárpátkanyar (Carpatii de Curbură) Háromszéki-havasok (Munţii Vrancei) Bodzafordulói-hegyek (Munţii Întorsurii) Bodzai-havasok (Munţii Buzăului) Brassói-havasok (Munţii Braşovului) Kárpátkanyar-Szubkárpátok (Subcarpaţii Curburii) Belső vonulat Radnai-havasok (Muntii Rodnei) Borgói-hegység (Munţii Bârgăului) Besztercei-havasok (Munţii Bistriţei) Gyergyó–Békási-hegyvidék Csalhó (Masivul Ceahlău) Gyergyói-havasok (Munţii Giurgeu) Hagymás-hegység (Munţii Hăşmaş, Hăghimaş) Kelemen-Görgény-Hargita-hegyvidék Kelemen-havasok (Munţii Călimani) Görgényi-havasok (Munţii Gurghiu) Hargita-hegység (Munţii Harghita) Persányi-hegység (Munţii Perşani) Bodoki–Baróti-hegyvidék Csomád-hegység (Masivul Ciomatu-Puturosu) Torjai-hegység (Munţii Turiei) Bodoki-hegység (Munţii Bodoc) Baróti-hegység (Munţii Baraolt) Déli-Kárpátok A Déli-Kárpátok (Carpatii Meridionali) Prahova völgyétől a Temes-Cserna-Mehádia-árokig tart, a Kárpátok legegységesebb, legnagyobb átlagmagasságú szakasza, élesre faragott "várfala". Uralkodók a kristályos kőzetek (a vulkáni képződmények hiányoznak, a flis alárendelt). A Fogarasi-havasok hatalmas hegyláncában tetőzik a Moldoveanu (2544 m). A Déli-Kárpátokot átszelő völgyek és szorosok több csoportra osztják a hegyvonulatot: Bucsecs-csoport (a Prahova völgyétől a Törcsvári-hágóig) Bucsecs-hegység (Munţii Bucegi) Leaota-hegység Fogarasi-havasok csoportja (a Törcsvári-hágótól a Vöröstoronyi-szorosig ) Királykő (Masivul Piatra Craiului) Jézer-hegység (Muntii Iezer) Fogarasi-havasok (Munţii Făgăraş) Cozia-hegység Páring-csoport (a Vöröstoronyi-szorostól a Zsíl völgyéig és a Petrozsényi-medencéig ) Páring-hegység (Munţii Parâng) Capatana-hegység Csindrel-hegység (Munţii Cindrel) , Lotru-hegység Surján-hegység Retyezát-csoport (a Zsíl völgyétől a Temes és a Cserna völgyéig) Retyezát-hegység (Munţii Retezat) Godján-hegység Szárkő-hegység Vulkán-hegység Mehádiai-hegység Csernai-havasok Géta Szubkárpátok Gyakran a Déli-Kárpátokhoz sorolják még a hegyvonulat nyugati szélén fekvő két különálló hegységet is: a Ruszka-havast és a több részből álló Bánsági-hegyvidéket (Krassó-Szörényi-érchegység, Szemenik-hegység, Almás-hegység, Lokva-hegység, Orsovai-hegység). Nyugati-Kárpátok Románia földrajzában Nyugati-Kárpátoknak (Carpaţii Occidentali) nevezik az Erdélyi-medencét nyugatról határoló hegységvonulatot. Ennek három fő csoportja az Erdélyi-középhegység, a Ruszka-havas és a Bánsági-hegyvidék. A Ruszka-havast és a Bánsági-hegyvidéket gyakran a Déli-Kárpátokhoz is sorolják. Mások a három nagy hegységcsoportot nem tartják a Kárpátok részének. Erdélyi-középhegység (Munţii Apuseni Béli-hegység (Munţii Codru-Moma) Bihari-hegység (Munţii Bihor) Zarándi-hegység (Munţii Zărand) Réz-hegység (Munţii Plopişului, Muntele Ses) Meszes-hegység ( Munţii Meseş) Király-erdő (Munţii Pădurea Craiului) Gyalui-havasok (Munţii Gilăului) Torockói-hegység (Munţii Trascău) Erdélyi-érchegység (Munţii Trascău) Kalota-havas (Masivul Vlădeasa) Vigyázó-hegység (Masivul Vlădeasa) Ruszka-havas (Munţii Poiana Ruscă) Bánsági-hegyvidék (Carpaţii Banatului) Krassó-Szörényi-érchegység Szemenik-hegység (Munţii Semenic) Almás-hegység (Munţii Almăjului) Aninai-hegység (Munţii Aninei) Lokva-hegység (Munţii Locvei) Orsovai-hegység () Szerb-Kárpátok Szerb-Kárpátoknak (szerbül Karpatska Srbija) nevezik a Bánsági-hegyvidék déli folytatását jelentő kelet-szerbiai középhegységet a Dunától délre. A Szerb-Kárpátokat többnyire nem tartják a Kárpátok szerves részének. Kučaj Homolje Veljanica Krš Miroš Deli Jovan Bekzat Szattarhanov Bekzat Szattarhanov (kazakul: Бекзат Саттарханов, oroszul: Бекзат Сеилханович Саттарханов [Bekzat Szeilhanovics Szattarhanov]; Turkesztan, 1980. április 4. – Simkent, 2000. december 31.) olimpiai bajnok kazah amatőr ökölvívó. Mindössze húszévesen, 2000 szilveszterén egy közlekedési balesetben vesztette életét. Eredményei 2000 -ben olimpiai bajnok pehelysúlyban . Saúl Ñíguez Saúl Ñíguez Esclápez vagy egyszerűen Saúl (Elche, Spanyolország, 1994. november 21. –) spanyol labdarúgó középpályás, aki jelenleg az Atlético Madrid játékosa. Pályafutása A Ñíguez család 2008-ban Madridba költözött. Még nem volt 14 éves amikor csatlakozott a Real Madrid akadémiájához. Két év múlva került át az Atlético akadémiájára, majd 2010-ben mutatkozott be a Matracosok második csapatában. 2011 nyarán már a nagycsapattal edzhetett, két gólt is lőtt a CD Árcangel elleni 19-1-re megnyert felkészülési mérkőzésen. Atlético 2012. március 8-án, az akkor mindössze 17 éves és 108 napos Saúl bemutatkozhatott az Atléti felnőtt csapatában is, a Beşiktaş JK elleni UEFA-bajnokok ligája mérkőzésen állt be az utolsó hat percre. Szeptember 20-án az Európa-liga csoportkörében pályára lépett a Hapoel Tel-Aviv ellen, majd három nap múlva az ő két góljával győz 2-1-re az Atlético B csapata a Real Castilla ellen 2013. április 21-én a Sevilla FC elleni bajnokin mutatkozott be az első osztályban. A következő szezont kölcsönben a szintén első osztályú Rayo Vallecanónál töltötte. A 2014-15-ös szezont már ismét a madridiak első csapatánál kezdhette, és mindkét Supercopa de España mérkőzésen pályára lépett a Real Madrid ellen, ezzel begyűjtötte második trófeáját, a 2012-13-as Copa del Rey után. A 2015-16-os szezonban Mário Suárez távozása, és Tiago Mendes sérülése után lett alapember. 2016. április 27-én a FC Bayern München elleni UEFA-bajnokok ligája elődöntő első mérkőzésén nagyszerű szólógólt lőtt, az Atleti 1-0-ra megnyerte ezzel a mérkőzést. Családja Saúl labdarúgó családból származik, édesapja, José Antonio (más néven Boria), több évig játszott Elche CF csapatánál. Bátyja, Aaron a Valencia, míg a legidősebb bátyja, Jonathan is a Valenciaban nevelkedett. Sikerei, díjai Klub Atlético Madrid : Copa del Rey : 2012–13 Supercopa de España : 2014 UEFA-bajnokok ligája döntős: 2015–16 Európa-liga : 2011–12 , 2017–18 Válogatott Spanyolország U19 : U19-es Európa-bajnokság : 2012 Egyéni U21-es labdarúgó-Európa-bajnokság gólkirálya: 2017 Cossé-d’Anjou Cossé-d’Anjou település Franciaországban, Maine-et-Loire megyében. Lakosainak száma 423 fő (2015). Cossé-d’Anjou Valanjou, La Salle-de-Vihiers, La Tourlandry, Melay, Chemillé és Chemillé-Melay községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Kondó Kódzsi Kondó Kódzsi (Karija, 1972. április 28. – 2003. április 17.) japán válogatott labdarúgó. Nemzeti válogatott A japán válogatottban 2 mérkőzést játszott. Mérsékelt Párt A Mérsékelt Párt (svédül: Moderata samlingspartiet, a köznyelvben gyakran Moderaterna) egy svédországi jobbközép, liberális konzervatív politikai párt. A pártot 1904-ben Általános Választói Szövetség (svédül: Allmänna valmansförbundet) néven alapította konzervatív parlamenti képviselők egy csoportja. Azóta két másik neve is volt történelme folyamán: 1938-1952 között a Jobboldal Országos Szervezete (svédül: Högerns riksorganisation), 1952-1969 között Jobboldali Párt (svédül: Högerpartiet) néven működött. A 2006-os parlamenti választásokon a szavazatok 26,23%-át szerezte meg, ezzel a kormánykoalíció vezető erejét alkotja a Szövetség Svédországért többi jobbközép pártjával – Centrum Párt, Liberális Néppárt és Kereszténydemokraták – együtt. A párt jelenlegi elnöke Ulf Kristersson. Ideológiájuk A párt liberális-konzervatív szellemiségű, a párt liberalizmusa a klasszikus liberalizmushoz áll közel. A párt a szabad piacot és a személyes szabadságot támogatja, emellett elkötelezettek a magántulajdon védelem, deregularizáció, adócsökkentés, az állam gazdasági szerepvállalásának csökkentésében. Támogatják az azonos neműek házasságát és az ország európai uniós tagságát. Fredrik Reinfeldt vezetésével a párt pragmatikus szemléletűvé vált és középpárti elhelyezkedése lett. A párt feladott számos régi elvéből: a sávos adózás és a honvédelmi kiadások emelését. A párt eredetileg bevándorláspárti politikát folytatott ám 2015-ben Anna Kinberg Batrat választották meg pártelnöknek, és szigorúbb irányvonalat kezdett követni. A párt jelenleg támogatja a határellenőrzés bevezetését, emellett szigorúbban szabályoznak a család egyesítésre vonatkozó törvényt, csökkentenék a jóléti kiadásokat és szigorúbban szabályoznák a bevándorlást. 2016-ban az Almedaleni Héten, ahol Svédország meghatározó politikusai tartanak beszédeket, vitafórumokat, Batra, azt állította, hogy a bevándorlóknak nagyobb erőfeszítéseket kéne tenni, hogy a svéd nyelvet megtanulják és részt vegyenek a svéd társadalom életében vagy ha erre nem képesek, akkor a segélyek csökkentését kockáztatják meg és a akkor nehezebben kapják meg a tartózkodási engedélyeket. A párt támogatja Svédország csatlakozását a NATO-hoz. Választói bázisuk A párt szavazói egy 2010-es felmérés szerint az alábbi társadalmi csoportokból kerülnek ki: Vállalkozók Szellemi munkások Magánszektor dolgozói Férfiak Alkalmazottak 31-64 év közöttiek Területi szempontból a párt az ország délnyugati megyéiben népszerű, de Stockholm és Skåne megyében a legtámogatottabb. A párt szavazóinak többsége jobboldalinak vallja magát. Szervezetei A pártnak országos, megyei és önkormányzati szervezetei vannak. A pártnak 600 helyi és 26 megyei szervezete van. Minden megye és város három évente delegál tagokat a párt kongresszusába. A kongresszus 200 fős, akik megválasztják a párt elnökét, két elnökhelyettest és a párt országos testületét. A testület szavazza meg az alelnököt. Kapcsolódó szervezetek Moderata ungdomsförbundet: Ifjúsági szervezet Moderata seniorer: Idősek szervezet Moderatkvinnorna: Női szervezet Öppna moderater: LMBTQ szervezet Piedone, a zsaru A Piedone, a zsaru (eredeti cím: Piedone lo sbirro) 1973-ban bemutatott olasz–német bűnügyi-vígjáték, amelynek főszereplője Bud Spencer, aki eljátssza Piedonét, a nápolyi nyomozót. A film a híres Piedone-tetralógia első része. A rendezője Steno, a producere Sergio Bonotti, a forgatókönyvírója Lucio De Caro, a zeneszerzői Guido és Maurizio de Angelis. A mozifilm a Soundcard gyártásában készült, a Titanus forgalmazásában jelent meg. Műfaját tekintve akciófilm, bűnügyi film, filmdráma és filmvígjáték. Olaszországban 1973. október 23-án mutatták be a mozikban. Magyarországon viszonylag kevés késéssel bemutatták, a mozikban feliratos változatban vetítették. Az első magyar változatot 1979. december 25-én az MTV1-en, a második magyar változatot 1999. április 25-én a TV2-n vetítették le a televízióban. Cselekmény Piedone felügyelő (Bud Spencer) a nápolyi rendőrség kikötői körzetének felügyelője, aki sajátos módszereivel küzd a bűnözők ellen. Fegyver helyett az öklével és óriási testi erejével, ám zöldfülű, újdonsült főnöke nem ért egyet a felügyelő módszereivel. Nápolyt elárasztja a kábítószer, az ellenséges bandák egymásnak esnek, és Piedonét is felfüggesztik rendőri állásából. De ez nem akadályozza meg abban, hogy szembeszálljon a kábítószert terjesztő bűnözőkkel, köztük a Báróval és a Csonkakezűvel... Szereplők 2016-ban a TV2 az eredeti Bujtor István féle szinkronnal sugározta. 148-as busz (Budapest) A budapesti 148-as jelzésű autóbusz Csepel, Soroksári rév és Kőbánya-Kispest között közlekedik. A járatot a VT-Arriva üzemelteti. Története 2008. szeptember 6-án a Kőbánya-Kispest és Csepel, Határ utca között közlekedő 48-as buszjárat, illetve a Szent Imre tér – Holland út útvonalon közlekedő 52-es buszjárat összevonásra került, az új járat a 148-as jelzést kapta és Csepelen a Soroksári révig hosszabbodott. A 148-as útvonala megegyezik a korábbi 48-as Kőbánya-Kispest – Csepel, Szent Imre tér szakaszával és az 52-es teljes útvonalával. A 148-as busz az egykori 52-es Hollandi úti végállomása után a Hollandi úton haladva éri el a Soroksári rév végállomását. 2008. december 28-ától a KöKi Terminál bevásárlóközpont építési munkálatai miatt megszűnt a Kőbánya-Kispestnél lévő autóbusz-végállomás, helyette a buszok a korábbi P+R parkoló helyén kialakított ideiglenes végállomásra érkeztek. Az új autóbusz-végállomás elkészültével, 2011. október 4-én végpontját ide helyezték át. Casares de las Hurdes Casares de las Hurdes település Spanyolországban, Cáceres tartományban. Lakosainak száma 405 fő (2017). Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Aríél Sárón Aríél "Árík" Sárón (héber betűkkel ����� ����, izraeli angol átírással Ariel Sharon, eredetileg Ariel Scheinermann, Kfar Málál, 1928. február 26. – 2014. január 11.) izraeli tábornok, politikus, később Izrael Állam tizenhatodik miniszterelnöke. Élete Tanulmányai Kfar Málál kibucban született Aríél Scheinermann néven. 14 éves volt, amikor csatlakozott a Hágánához és részt vett a függetlenségi háborúban, ahol az Alexandroni dandárban egy gyalogos egységet vezetett. A háború után a hadsereg kötelékében marad és a katonai hírszerzésért, valamint az arabok elleni megtorlóakciókért volt felelős. Tanulmányait a Héber Egyetemen végezte, Jeruzsálemben, történelem-orientalisztika szakon, majd 1957–58 között az angliai Camberley-i Vezérkari Főiskolára járt. 1962-ben jogi végzettséget szerzett a Héber Egyetemen. Katonai pályafutása 1945-től a Hágáná aktivistája. 1947-től a zsidó rendőrség kiképzőtisztje. 1948-tól felderítőtiszt, majd 1953-ban létrehozta a híres 101-es felderítő dandárt, melynek parancsnoka volt. Ez az egység a palesztin támadásokra válaszcsapásokkal válaszolt. 1956-ban a Sinai-félszigeti hadjáratban egy ejtőernyős dandár parancsnoka volt. 1958–62. között a Gyalogostiszti Iskola parancsnoka. 1962–64. között a páncélosok dandárparancsnoka. 1964–66. között az északi parancsnokság vezérkari főnöke lett. 1966–67. a hadsereg kiképzési főnöke. 1967-től dandártábornok és a hatnapos háborúban hadosztályparancsnok. 1969-ben a déli parancsnokság élére nevezték ki. 1973. elején leszerelt a hadseregből és politikai pályára lépett. Az 1973-as jom kippuri háborúban visszatért a hadseregbe és a sínai fronton páncélos egységet vezetve harcolt, ahol jelentős sikereket ért el a 3. egyiptomi hadsereg körülzárásában, és seregei három hétig ’Afrikában’ állomásoztak, a Szuezi-csatorna nyugati partján. Politikusi pályája 1973-ban csatlakozott a Gahal párthoz és későbbiekben a jobboldali Likúd Front egyik alapítója. 1973–74. és 1977-től a Knesszet képviselője. 1975–76 között Jichák Rabin miniszterelnök biztonsági tanácsadója lett. 1976-ban megalapította pártját, a Slómcíjónt, és az 1977-es választásokon két helyet szerzett a Knesszetben. Sárón pártjával csatlakozott a Likud Herút frakciójához és 1977–1981 között mezőgazdasági miniszter lett és támogatta a mezőgazdasági kapcsolatokat Egyiptommal. 1981-ben védelmi miniszterré nevezték ki, mely posztot 1983-ig viselte. A libanoni invázió ötlete tőle származik, ugyanis ki akarta söpörni dél-Libanonból a PFSZ egységeit. A hadműveleteket az eredeti terv szerint csak a Litáni-folyó vonaláig kellett volna folytatni, de hadügyminiszteri kereteit túllépte és a hadműveleteket kiterjesztette Bejrútig. Sárón személyes felelőse a szabrái és satílái palesztin menekülttáborokban elkövetett civilek elleni vérengzésekben, melyet az Izraellel szövetséges libanoni keresztény maroniták, a falangista csapatok követtek el. Sárónt 1983. február 14-én lemondásra kényszerítették a menekülttáborokban elkövetett vérengzések miatt. 1983–84 között tárca nélküli miniszter volt. 1984 szeptemberében kereskedelmi és iparügyi miniszter lett a Simón Peresz vezette kormányban, mely posztot 1990-ig töltötte be. 1985-ben a korábban elkezdett tárgyalások befejezésekén az Amerikai Egyesült Államokkal megkötötte a szabad kereskedelmi egyezményt. 1990–92 között építésügyi és lakásügyi miniszter Jichák Sámír kormányában, amely idő alatt felgyorsította a zsidó telepek építését a megszállt területeken, és ezzel még népszerűtlenebbé vált. 1991–92. a szovjet zsidók bevándorlásával foglalkozó kormánybizottság elnöke lett és 144 ezer lakást építettek. Az 1992-ben bekövetkezett vereség után lemondott miniszteri posztjáról. 1992 és 1996 között a Knesszet külügyi- és védelmi bizottságában vállalt tisztséget. Ezen időszak alatt a Beduin miniszteri bizottság elnöke is volt. 1996–98 között a nemzeti infrastruktúra-fejlesztési minisztere. 1997 júniusában kemény tárgyalások folytak arról, hogy Aríél Sárón megkapja-e a pénzügyminiszteri posztot Benjámín Netanjáhú kormányában, az új miniszterelnök akarata ellenére. Sárón több hatalmat szeretett volna, hogy a palesztin problémával tudjon foglalkozni. 1998. október 9-én Sárónt nevezték ki külügyminiszternek, mely posztot 1999-ig töltötte be. Külügyminisztersége alatt az úgynevezett Flagship Water projekten dolgozott, amelyet a nemzetek közössége anyagilag támogatott, hogy a régió vízproblémájára hosszútávú megoldást találjanak és megtalálják a békés kapcsolatok rendezését Izrael, Jordánia és más közel-keleti ország között. 1999. május 27-én Netanjáhú lemondott a Likúd pártvezéri posztjáról és Sárónt választották meg a párt új elnökének. Sárón 2000. szeptember 28-án látogatást tett több száz izraeli biztonsági emberrel együtt a Templom-hegyre, amellyel mintegy olajat öntött a tűzre és ezzel kirobbant a palesztinok újabb ellenállási hulláma, amely a második intifáda néven ismeretes. Miniszterelnökként A 2001. február 6-i választásokon 62,5%-kal győzte le Ehúd Bárákot. A választások idején Sárónt családapaként és szerető nagyapaként mutatták be. Ehúd Báráknak védelmi miniszteri posztot ajánlott a kormányában, aki azt visszautasította. Sárón a kormányát március 7-én mutatta be a Knesszetnek. 2001 decemberében szóban és fegyveresen is összetűzésbe került Jasszer Arafattal, miután a számos palesztin öngyilkos merénylő által elkövetett terrortámadások sok izraeli civil áldozatot követeltek. Sárón elrendelte a palesztin terroristák és a civil lakosság infrastruktúrájának a lerombolását. Jasszer Arafatot Sárón virtuális házi őrizetbe kényszerítette Rámalláhban. 2002 márciusában Szaúd-Arábia trónörököse, Abdullah herceg béketervet mutatott be, melyben javaslatot tett arra, hogy az arab államok teljes mértékben elismerik Izraelt, ha az teljesen kivonul a palesztin területekről. Sárón nem fogadta el a javaslatot. 2003. január 28-án tartották meg az előrehozott választásokat, amelyet a köztársasági elnök írt elő. Új kormányát 2003. február 27-én mutatta be a Knesszetnek. 2005. november 21-én lemondott a Likud vezetéséről és létrehozta a centrista Kádímá pártot. 2006. január 4-én agyvérzést kapott és kómába esett. Többé nem tért magához. 2014. január 11-én elhunyt. Casariche Casariche település Spanyolországban, Sevilla tartományban. Casariche Badolatosa, Alameda, La Roda de Andalucía, Estepa, Lora de Estepa és Puente Genil községekkel határos. Lakosainak száma 5566 fő (2017). Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Stazione di Ostiglia (2008) Stazione di Ostiglia vasútállomás Olaszországban, Lombardia régióban, Ostiglia településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Verona–Bologna-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Stazione di Nogara Stazione di Poggio Rusco Strenči Strenči kisváros Lettország Vidzemei tájegységén a Riga - Tartu vasútvonal mentén. Fekvése Strenči a Lettország második legnagyobb folyójának a Gaujának a partján partján található. A település Vidzeme tőzegben nagyon gazdag területén helyezkedik el. Jelentős közlekedési csomópont és egészségügyi központ. A várostól 25 km-re van az észt határ és mindössze 3 km-re Seda. Története Strenčiről az első írásos feljegyzés a 17. századból származik. Ez egy térkép, amely Strenčit mint a Rigát Dorpattal (Tartu) összekötő posta út egyik állomását tünteti fel. 1889-ben készül el a Riga - Pszkov vasútvonal amelyik közvetlen összeköttetést biztosít a birodalom fővárosával Szentpétervárral. 1904-1907 között épül fel Strenčiben a Vidzemei kormányzóság központi kórháza, Ennek a kórháznak részeként nyílt meg 1907-ben a mai Lettország területén az első pszichiátriai kórház. Strenči 1928-ban kapott városi jogokat. Látnivalók Strenči gyógyszertár (1901.). Strenči evangélikus templom (1907.. tervezte F.Skujiņš). Strenči Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (1907. tervezte A.Reinbergs). Az intézetben érdekes muzeum is található.. A Gauja vasbeton hídja (1909.) Ipartörténeti müemlék. As (isten) As (3š) az ókori egyiptomi vallás egyik istene. Már a korai dinasztikus időkben említik, bár neve egyiptomi szóból nem vezethető le, emiatt idegen eredetűnek is feltételezték. A nyugati sivatag istene volt, beleértve annak oázisait és a sivatagon túl fekvő Líbiát. Már a korai időkben összefüggésbe hozták egy másik sivatagi istennel, Széthtel; a felső-egyiptomi Ombosz (egyiptomi nyelven Nebut) városa mindkettejük kultuszközpontja volt, és As egyik jelzője „a nebuti” volt. Külön kultusza nem volt, de mások templomaiban ábrázolták, például Szahuré abuszíri piramistemplomában. Ikonográfiája Többnyire emberalakban ábrázolták, de előfordult sólyomfejjel is, illetve Széthtel való kapcsolata miatt őhozzá hasonló ábrázolásban is. Egy koporsón lehetséges, hogy őt ábrázolják oroszlán-, keselyű- és kígyófejjel, de ez kétséges, és ebben az időszakban ábrázolása már ritka. Guatemala az 1968. évi nyári olimpiai játékokon Guatemala a mexikói Mexikóvárosban megrendezett 1968. évi nyári olimpiai játékok egyik részt vevő nemzete volt. Az országot az olimpián 8 sportágban 48 sportoló képviselte, akik érmet nem szereztek. Atlétika * - három másik versenyzővel azonos eredményt ért el Pázmándy Dénes (1848–1936) Szomori és somodori legifjabb Pázmándy Dénes (Kömlőd, 1848. július 10. – Budapest, 1936. április 22.) országgyűlési képviselő, publicista. Élete Pázmándy Dénes és Domonkos Lidiának (Jókai «Arany ember» leányának) fia. A gimnáziumot Pesten a reformátusoknál végezte. 1864-ben Berlinbe ment az ottani egyetemre, ahol a jog- és államtudományokat hallgatta, azután további kiképzése végett Párizsban időzött és az ottani irodalmi, művészi, színészi nevezetességek nagy részével és ezen szakok viszonyaival megismerkedve, ez összeköttetéseit továbbra is fenntartotta és Párizst több ízben meglátogatta. 1872-ben külföldről, gazdag tapasztalások birtokában hazatérve, rövid időre a közös hadügyminisztérium szolgálatába lépett, hogy magát diplomatává képezze, de e hivatalát csakhamar elhagyta és Pestre tette át lakását. 1878-ban Vas vármegye körmendi kerületében képviselővé választatott radikális szabadelvű program alapján, s az egyesült ellenzék soraiban foglalt helyet. Az 1881-84. évi országgyűlési ciklusra mint függetlenségi párti politikust Körmenden újra megválasztották. Gosztonyban (Vas megye) volt úri laka. Az 1884-1887. évi országgyűlésről elmaradt, de az arra következő választás alkalmával a zalaegerszegi kerület függetlenségi párti képviselője lett és tagja volt a pénzügyi bizottságnak. Buzgó tagja volt a békekongresszusnak, melynek 1895-ös belgiumi ülésén a nemzetnek a románok rágalmai ellen való megvédésében, és az 1896. évi békekongresszusnak helyévé az ezredéves ünnepet ülő Budapestnek kitüzetésében Apponyi Albert gróffal és Jókai Mórral élénk részt vett. 1919-ben a szegedi kormányt képviselte Párizsban. Sírja a Kerepesi úti temetőben található (48/2-1-39). Írásai Politikai, társadalmi úti cikkeket írt könnyű, élénk és humorisztikus tollal a hazai és a francia lapokba, így a Honba (1867. 94. sat. sz. Eredeti külföldi levelezések), a Magyarország és a Nagyvilágba s a Reformba (1867. A párisi színházakról, 1874. 220., 253. sz. Levelek Svájcból, A Vierwaldstätti tó mellől, 261. Látogatás Dumasnál, A normandi partokról, 1875. 44-65. szám, A nemzeti színház reformja, A párisi színházakról), a Pesti Naplóba (1879. 212. sz. Bucsúztatója Marcot Alfred a «Temps» budapesti levelezője fölött, átvették a többi lapok is), az Egyetértésbe (1884. 89., 90. sz. Adam asszony útja az Alföldön), a Nyugatmagyarországi Hiradóba (1895. 47. sat. sz. A pozsonyi magyar színészet állandósításáról, előadás a Toldy-körben febr. 24.), a Budapester Tagblattnak is munkatársa volt. Szerkesztette és kiadta a Delejtű c. politikai napilapot 1871. deczembertől 1872. márczius 17-ig, összesen 71 számát és ennek folytatását a Haladást 1872. március 19-től május 9-ig Budapesten. Országgyűlési beszédei a Naplókban vannak. Álneve: Coffrefort. Munkája A brüsseli és párisi rendőrség. Bpest, 1876. Kéziratban Egyik olyan, mint a másik, vígjáték egy felvonásban. Narrey után franciából ford. (Először adták a Nemzeti Színházban 1869. jún. 11.). Teresa Ann Savoy Teresa Ann Savoy (London, 1955. július 18. – Milánó, Olaszország, 2017. január 9.) angol színésznő. Beceneve: Terry. Az 1970-es évek közepétől Olaszországban filmezett bő egy évtizeden keresztül. A korszak három ismert botrányfilmjében is fontos szerepeket játszott. Pályafutása A kalandvágyó Teresa 16 évesen megszökött otthonról. Egy ideig Szicíliában élt egy hippi közösségben. 18 éves korában a Playmen nevű olasz szexmagazinnak pózolt: az 1973 októberében megjelent fotók meglepően nagy sikert arattak. Mivel Teresa elég egyértelműen kinyilvánította, hogy hamvas bájait kész feláldozni a magasművészetek oltárán, hamarosan színre léptek azok a rendezők, akik igényt tartottak erre az áldozatra. Elsőként a veterán Alberto Lattuada bízta meg egy értelmi fogyatékos, nimfomániás lány megformálásával a Le farò da padre (1974) című filmjében. Ezt követően az akkoriban Olaszországban dolgozó Jancsó Miklós kérte fel a Magánbűnök, közerkölcsök (1976) című alkotásának női főszerepére. A mű cselekménye lényegében a mayerlingi tragédián alapul, Teresa a tragikus sorsú Vetsera Mária bárónőt játszotta. Jancsó koncepciójában a figura hermafrodita. Részben ezért, részben a számos meztelen jelenet – köztük csoportszex – miatt a film figyelemre méltó felzúdulást keltett: a művet a cenzúra betiltotta, az alkotókat pornográfia vádjával bíróság elé idézték, végül felmentették. Kuriózum, hogy a szerepet Jancsó állítólag Sáfár Anikónak szánta, aki ezt színházi elfoglaltságai miatt nem tudta vállalni. Mire az akadályok elhárultak, a magyar művésznő már csak kisebb színészi feladatot kapott a műben, melyben feltűnik a Cicciolinaként elhíresült Staller Ilona is. A további fontosabb szerepeket Teresa mellett Balázsovits Lajos, Laura Betti, Pamela Villoresi és Franco Branciaroli játszották. Jancsó után a filmerotika mestere, Tinto Brass ajánlott szerepet Savoy számára: a Salon Kitty (1976) című „erotikus drámá”-ban Margherita, az öntudatos náci honleány szerepét alakította. Margherita hazafias érzelmeitől vezetve vállalkozik arra, hogy prostituáltként dolgozzon a náci vezérkar szórakoztatására (és lehallgatására) létrehozott bordélyban, de mikor újdonsült ágypartnere és szerelme kivégzőosztag elé kerül, a leányzó bosszút esküszik. A merész jelenetekben bővelkedő filmet a cenzúra alaposan megkurtította. Teresa partnerei egyébként Ingmar Bergman felfedezettje, Ingrid Thulin és Luchino Visconti favoritja, Helmut Berger voltak. Tinto Brass annyira elégedett volt Savoyjal, hogy következő filmjébe őt ajánlotta a producereknek Drusilla szerepére, miután az eredetileg szerződtetett Maria Schneider egyszerűen kisétált a forgatásról egy pikáns jelenet felvétele közben. A produkció a hírhedt Caligula volt, melynek forgatása és bemutatása között évek teltek el. Bár Teresának e filmben is sűrűn meg kellett válnia egyébként is feltűnően takarékos kosztümjeitől (jelmeztervező: Danilo Donati), igazságtalanság lenne említetlenül hagyni, hogy illúziókeltő volt az őrült császár nővérének szerepében. Ilyen előzmények után meglepőnek mondható, hogy nem kellett vetkőznie Sergio Sollima nálunk is népszerű Sandokan-filmjeinek egyikében: A tigris még él: Sandokan, a felkelő (1977). A Salói Köztársaság idején játszódik a La Disubbidienza (1981) című film: ebben Teresa egy vonzó zsidó lányt alakít, aki megpróbálja bevezetni a testiség örömeibe ifjú megmentőjét, akinek mellesleg az apjával is viszonyt folytat. Ugyanebben az évben Jancsó Miklós újabb szerepre szerződtette a színésznőt A zsarnok szíve, avagy Boccaccio Magyarországon című filmjébe. Ahogy az más Jancsó-filmekkel is előfordult, a művet a fesztiválokon és a díszbemutatókon nagy érdeklődés mellett vetítették, de szélesebb forgalmazásban nem lett igazán sikeres. Mauro Bolognini tévésorozata, A pármai kolostor című Stendhal-adaptáció viszont igen népszerű volt a tévécsatornák műsorán. Teresa kései szereplései közül említésre érdemes a Gabriele D'Annunzio szerelmi életét bemutató, Magyarországon is vetített film, a D’Annunzio (1985). 1986-ban felhagyott a filmezéssel, és csak 2000-ben tért vissza egy kis szerep erejéig az első olasz digitális produkcióban (La Fabbrica del vapore). Savoy az új évezredben visszavonultan él Milánóban, két gyermek boldog édesanyjaként. Filmjei 1974 Le farò da padre 1976 Magánbűnök, közerkölcsök (Vizi privati, pubbliche virtù) 1976 Kitty szalon (Salon Kitty) 1977 A tigris még él: Sandokan, a felkelő (La Tigre è ancora viva: Sandokan alla riscossa!) 1979 Caligula (Caligola) 1980 Poco a poco (tévésorozat) 1981 A pármai kolostor (La Certosa di Parma) (tévésorozat) 1981 A zsarnok szíve, avagy Boccaccio Magyarországon 1981 La Disubbidienza 1983 Capitaine X (tévésorozat) 1984 Il Ragazzo di Ebalus 1985 D’Annunzio 1986 La Donna del traghetto 1986 Rose (tévéfilm) 2000 La Fabbrica del vapore Hornaing Hornaing település Franciaországban, Nord megyében. Lakosainak száma 3560 fő (2015). Hornaing Wandignies-Hamage, Erre, Escaudain és Hélesmes községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Préaux (Mayenne) Préaux település Franciaországban, Mayenne megyében. Lakosainak száma 167 fő (2015). Préaux Ballée, Beaumont-Pied-de-Bœuf, Le Buret, Chémeré-le-Roi és La Cropte községekkel határos. Népesség A település népességének változása: A katinyi mártírok emlékműve A katinyi mártírok emlékműve Budapest III. kerületében, a Katinyi mártírok parkjában található. Története A katinyi vérengzés áldozatai emlékének megörökítésére 2008. szeptember 29-én Budapest Főváros Önkormányzata és a Lengyel Köztársaság Kormánya nyilvános nemzetközi pályázatot írt ki a Katinyi mártírok emlékműve tervezésére. Felállítási helyül Budapest III. kerület Katinyi mártírok parkját határozták meg, melyet a Nagyszombat utca – Bécsi út – Árpád Gimnázium – Szőlő utca által határolt közterületen alakítanak ki. 2008. október 29-én megtörtént a tér elkeresztelése, ezzel a közép-európai fővárosok közül először Budapesten került sor katinyi emlékhely kialakítására. Vele egyidejűleg a Lengyel Köztársaság nemzeti zászlajának színeivel és a állami címerével ellátott magyar-lengyel-angol háromnyelvű üveg táblát helyeztek el az Árpád Gimnázium falán, a tér Szőlő utcai oldalán pedig két, V-alakban elhelyezett téglalap alakú virágágyást alakítottak ki; melyekben a kiültetett virágok a magyar, illetve a lengyel zászlók színeit idézték. Az emlékműpályázatot Széri-Varga Géza szobrászművésznek és fiának, Széri-Varga Zoltán építésznek „a valóság egyszerű, világos, közérthető, didaktikus átiratát” nyújtó terve nyerte. Az elkészült alkotást a lengyel és a magyar államfő jelenlétében avatták fel 2011. április 8-án. Az újjáépített park Bécsi út felőli oldalán két emléktölgyet ültettek a mészárlás két magyar származású áldozata, Korompay Emánuel és Oskar Rudolf Kuehnel tüzértiszt emlékére. Leírása A rendkívül modern és erőteljes megfogalmazású tervnek alkotói az „Erdőben elkövetett gyilkosság” címet adták. Az emlékmű magját az évtizedeken át elhallgatott titkot jelképező szabályos alakú, óriás, fekete gránitkocka képezi, amit egy közel négyméteres, áttört felületű, megbillent rozsdás vaskubus rejt. Az áttört felület rajzolata erdőt mintáz, emlékeztetve a mészárlás helyszínére, a dőlés pedig a szél, a vihar miatt hajladozó fákat jelképezi. Éjszakánként az emlékmű belső megvilágítást kap. Rio Branco Rio Branco város Brazília nyugati részén, Acre állam székhelye, a szintén Acre nevű folyó mentén. Lakossága 320 ezer fő volt 2011-ben. Az állam gazdasági és kulturális központja. Lützow (Mecklenburg) Lützow település Németországban, Mecklenburg-Elő-Pomeránia tartományban. Lakosainak száma 1492 fő (2014. január 1.). Népesség A település népességének változása: Karl Fürchtegott Eymann Karl Fürchtegott Eymann (Kleinölsa/Drezda, 1897. november 11. — Lipcse, 1956. szeptember 22.) német gyógypedagógus, a siketnémák, nagyothallók és beszédhibások tanára. Életpályája A Humboldt Egyetem gyógypedagógiai intézetében (akkor még külön iskolának nevezték) dolgozott. 1924-től a lipcsei Siketnémák Intézetében, a későbbi „Samuel Heinicke”-ről elnevezett Hallássérültek Iskolájában tanított. Az iskola-felkészítő foglalkozásokból megteremtette a hallássérült gyermekek óvodáját. Kidolgozta a 3-6 éves siket gyermekek beszédének kialakítását fiziológiai-pszichológiai alapokon. K.-P. Beckerrel együtt létrehozta az NDK-ban a siketek központi szakmai képzését. Az 1952-ben Lipcsében alapított Hallássérültek Szakiskolájának első igazgatója. Faverolles (Cantal) Faverolles település Franciaországban, Cantal megyében. Lakosainak száma 293 fő (2015). Faverolles Alleuze, Anglards-de-Saint-Flour, Fridefont, Loubaresse, Saint-Marc, Albaret-le-Comtal és Val-d'Arcomie községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Brillantkék FCF A Brillantkék fcf (E133) (más néven Brilliant Blue FCF, FD&C Blue No.1, Food Blue 2, Acid Blue 9, D&C Blue No. 4, Alzen Food Blue No. 1, Alphazurine, Atracid Blue FG, Erioglaucine, Eriosky blue, Patent Blue AR, Xylene Blue VSG, és C.I. 42090) egy élelmiszer-adalékanyag, mely pirosas-kék, vízoldékony por formájában kerül kereskedelmi forgalomba. A brillantkék fcfet a kőszénkátrányból szintetikus úton állítják elő. Felhasználásakor általában a tartrazinnal (E102) keverve adják az ételekhez, ezúton lehetőség van különböző árnyalatú zöld színeket elérni. Megtalálható jégkrémekben, fagylaltokban, konzerv borsóban, tejtermékekben, édességekben és italokban, ezeken kívül a tisztálkodószerekben, mint a sampon és más higiénés lemosóoldatokban. Az az USA-ban az éves termelése meghaladja az 1 millió fontot vagyis több, mint 450000 kg. Az Európai Unió területén általában engedélyezett. Einar Olsen Peter Einar Olsen (Vig, 1893. március 11. – Grevinge, 1949. június 3.) olimpiai ezüstérmes dán tornász. Az 1912. évi nyári olimpiai játékokon indult tornában és a svéd rendszerű csapat összetettben ezüstérmes lett. Klubcsapata a Skytterforeningernes Hold volt. 1485 Évszázadok: 14. század – 15. század – 16. század Évtizedek: 1430-as évek – 1440-es évek – 1450-es évek – 1460-as évek – 1470-es évek – 1480-as évek – 1490-es évek – 1500-as évek – 1510-es évek – 1520-as évek – 1530-as évek Évek: 1480 – 1481 – 1482 – 1483 – 1484 – 1485 – 1486 – 1487 – 1488 – 1489 – 1490 Események Határozott dátumú események április 23. – Ludovico Sforza milánói herceg Maffeo di Nasót Magyarországra küldi, hogy a magyar király kezdeményezésére tárgyaljon unokahúga, Bianca Sforza és Corvin János házasságáról. május 22. – A Mátyás által ostromolt és kiéhezett Bécs megadja magát. (Mátyás azonban még várt egy hetet az ünnepélyes bevonulással, akkor jött el ugyanis úrnapja, a hagyományos bécsi körmenet ideje.) június 1. – Öt hónapi ostrom után, fényes külsőségek közepette vonul be Mátyás és fia, Corvin János Bécs városába. augusztus 22. – A Bosworth Field-i csata . (III. Richárd angol király és a trónkövetelő Tudor Henrik, Richmond grófja között. Richárd elesik a csatában és Henrik VII. Henrik néven trónra lép.) október 17. – Rómában meghal Aragóniai János bíboros, az esztergomi érsekség kormányzója. november 19. – Marco Barbarigo velencei dózse megválasztása. (1486-ig uralkodik.) Határozatlan dátumú események május – Podjebrád Viktorin troppaui herceg átadja hercegségét Mátyás magyar királynak, akitől cserébe magyarországi birtokokat kap. (Mátyás a hercegséget fiának adományozza.) október – a magyar sereg Szapolyai Imre irányításával megkezdi Bécsújhely ostromát. az év folyamán – Szapolyai Imrét nádorrá választják. Mátyás király Sziléziában a leobschützi, loslaui, tosti, beutheni, ratibori és koseli hercegségek birtokosa. Mátyás Strasbourgban röpiratot nyomat III. Frigyes német-római császár ellen. (A röpirat a császárt a törökkel szemben közömbös magatartással vádolja.) Miután Beatrix magyar királyné meddősége nyilvánvalóvá vált Mátyás utódául törvénytelen fiát, Corvin Jánost jelöli ki. Báthory Miklós váci püspök Giovanni Dalmatával újjáépítteti Nógrád várát . A firenzei Marco Attavante megfesti Mátyás miniatúra arcképét. A Corvina Könyvtár őre a firenzei Bartholomaeus Fontius; a könyvtár kódexeiben megjelenik a „Matthias Augustus” sigla. Galeotto Marzio olasz humanista Itáliában megírja és Corvin János hercegnek ajánlja Anekdotafüzér Mátyás király dicséretére című művét. Enyingi Török Imre verses köszöntőt ír leendő feleségének, Krisztinának. Születések december 16. – Aragóniai Katalin , később VIII. Henrik angol király első felesége Thomas Cromwell angol államférfi Hernán Cortés , Mexikó meghódítója Boissise-la-Bertrand Boissise-la-Bertrand település Franciaországban, Seine-et-Marne megyében. Lakosainak száma 1170 fő (2015). Boissise-la-Bertrand Cesson, Boissettes, Seine-Port, Vert-Saint-Denis, Boissise-le-Roi, Dammarie-les-Lys és Le Mée-sur-Seine községekkel határos. Népesség A település népességének változása: 1960 a filmművészetben Események január 16. – A szakszervezetbe tömörült hollywoodi forgatókönyvírók sztrájkba lépnek. Nyereségrészesedést követelnek filmjeiknek a televízióban való bemutatása után. A Universal Pictures kivételével az összes nagy filmstúdió elutasítja őket, mert forgalmazási nehézségekkel küszködnek. Az év folyamán azonban kénytelenek engedni az írók követeléseinek. március 7. – A színészek szakszervezete is sztrájkra szólít fel a televíziós bevételek után. 26 ezer színész szünteti be munkáját. A sztrájkot ismét csak a Universal ússza meg. Április 10-én a többi stúdió is enged. A színészek 3,5%-os nyereségrészesedést kapnak filmjeik televíziós jogai után. március 29. – New Yorkban bezár a 6000 személyes Roxi mozi július 19. – A Warner Bros. 50%-os nyereségrészesedés fejében eladják 112 korábban gyártott filmük televíziós sugárzási jogát. december 6. – Az amerikai kormány eljár az olyan filmforgalmazó cégek ellen, amelyek üzletvitele vét a monopóliumokat korlátozó törvények ellen. Nyugat-Európában is megjelennek az autósmozik. Külföldi filmek Psycho – rendező Alfred Hitchcock Egy asszony meg a lánya (La ciociara) - rendező Vittorio De Sica Rómában éjszaka volt (Era notte a Roma) - rendező Roberto Rossellini Orfeusz testamentuma (Le testament d’Orphée) francia film, rendezte Jean Cocteau Austerlitz francia–olasz film, rendezte Abel Gance Az ördög szeme (Djävulens öga) - rendező Ingmar Bergman Keresztesek (Krzyżacy) lengyel film Henryk Sienkiewicz regényéből, rendezte Alexander Ford Matteo Falcone azeri film, rendezte Tofig Taghizade Magyar filmek Alázatosan jelentem – rendező Szemes Mihály Az arc nélküli város – rendező Fejér Tamás Az eladás művészete – rendező Jancsó Miklós Fapados szerelem – rendező Máriássy Félix Fűre lépni szabad – rendező Makk Károly Hosszú az út hazáig – rendező Máriássy Félix Három csillag – rendező Jancsó Miklós Az idő kereke – rendező Jancsó Miklós Karlovy Vary-i Filmfesztivál – rendező Palásthy György Kálvária – rendező Mészáros Gyula Két emelet boldogság – rendező Herskó János Légy jó mindhalálig – rendező Ranódy László A megfelelő ember – rendező Révész György A Noszty fiú esete Tóth Marival – rendező Gertler Viktor Plakátragasztó – rendező Szabó István Rajtunk is múlik – rendező Mészáros Márta Rangon alul – rendező Bán Frigyes Egy régi villamos – rendező Palásthy György Szerkezettervezés – rendező Jancsó Miklós Egy TSZ elnökről – rendező Mészáros Márta Az utolsó pillanat – rendező Mihályfi Imre Virrad – rendező Keleti Márton Az óriás – rendező Rényi Tamás Az őszibarack termesztése – rendező Mészáros Márta Útinapló– rendező Bacsó Péter Díjak, fesztiválok Oscar-díj (április 4.) Film: Ben-Hur rendező: William Wyler – Ben-Hur férfi főszereplő: Charlton Heston – Ben-Hur Női főszereplő: Simone Signoret – Hely a tetőn Külföldi film: Fekete Orpheusz – Marcel Camus 1960-as cannes-i filmfesztivál Berlini Nemzetközi Filmfesztivál (június 24-július 5) Arany Medve: A salamancai kópé rendező: Jean-Luc Godard – Kifulladásig Férfi főszereplő: Fredrich March – Aki szelet vet Női főszereplő: Juliette Mayniel – A búcsú Velencei Nemzetközi Filmfesztivál (augusztus 24-szeptember 7) Arany Oroszlán: A Rajnán túl – André Cayatte Férfi főszereplő: John Mills – A dicsőség hangja Női főszereplő: Shirley MacLaine – Legénylakás Születések január 1. – Dawn Mazzella, amerikai színésznő január 12. – Oliver Platt, színész január 13. – Kevin Anderson, színész február 28. – Dorothy Stratten, kanadai színésznő († 1980 ) április 6. – Kamondi Zoltán , filmrendező május 24. – Kristin Scott Thomas , színésznő május 31. – Chris Elliott, színész augusztus 10. – Antonio Banderas , spanyol színész augusztus 17. – Sean Penn , színész szeptember 9. – Hugh Grant , színész október 5. – Daniela Merlo, színésznő, producer november 11. – Stanley Tucci , színész, rendező december 3. – Daryl Hannah , színésznő december 3. – Julianne Moore , színésznő Halálozások január 3. – Victor Sjöström , svéd színész és rendező január 20. – Matt Moore, színész február 3. – Fred Buscaglione, olasz színész november 5. – Mack Sennett, producer, rendező november 16. – Clark Gable , színész Filmbemutatók A hét mesterlövész (The Magnificent Seven) – rendező John Sturges – főszereplő Yul Brynner , Eli Wallach , Steve McQueen , Charles Bronson , Brad Dexter, Robert Vaughn , James Coburn és Horst Buchholz Kifulladásig (À bout de souffle) – rendező Jean-Luc Godard Alamo (The Alamo) – rendező John Wayne – főszereplő John Wayne A kaland (L' avventura) – rendező Michelangelo Antonioni – főszereplő Monica Vitti , Gabriele Ferzetti Modern kaméliás hölgy (Butterfield 8) – rendező Daniel Mann – főszereplő Elizabeth Taylor Cimarron (Cimarron) – rendező Anthony Mann – főszereplő Glenn Ford és Maria Schell Az istennő (Devi) – rendező Satyajit Ray – főszereplő Chhabi Biswas Az édes élet (La dolce vita) – rendező Federico Fellini – főszereplő Marcello Mastroianni , Anita Ekberg , Anouk Aimée Elmer Gantry (Elmer Gantry) – rendező Richard Brooks – főszereplő Burt Lancaster , Jean Simmons Exodus (Exodus) – rendező Otto Preminger – főszereplő Paul Newman , Eva Marie Saint, Lee J. Cobb Lángoló csillag (Flaming Star) – rendező Don Siegel – főszereplő Elvis Presley Katona-blues (G.I. Blues) – rendező Norman Taurog – főszereplő Elvis Presley Aki szelet vet (Inherit the Wind) – rendező Stanley Kramer – főszereplő Spencer Tracy , Gene Kelly Rocco és fivérei (Rocco e i suoi fratelli)– rendező Luchino Visconti – főszereplő Alain Delon , Claudia Cardinale , Annie Girardot Boldog élet (Che gioia vivere) – rendező René Clément – főszereplő Alain Delon , Ugo Tognazzi Ragyogó napfény (Plein soleil) – rendező René Clément – főszereplő Alain Delon , Maurice Ronet Spartacus – rendező Stanley Kubrick – főszereplő Kirk Douglas , Laurence Olivier , John Gavin , Jean Simmons , Charles Laughton, Peter Ustinov , és Tony Curtis . A Robinson család (Swiss Family Robinson) – rendező Ken Annakin – főszereplő John Mills, Dorothy McGuire 13 Ghosts – rendező William Castle Szűzforrás (Jungfrukällan) – rendező Ingmar Bergman – főszereplő Max von Sydow , Birgitta Valberg Ahol a fiúk vannak (Where The Boys Are) – rendező Henry Levin, főszereplő Dolores Hart, George Hamilton A dicső tizenegy (Ocean's 11) - rendező Lewis Milestone , főszereplő Frank Sinatra , Sammy Davis Jr. Legénylakás (The Apartment) - rendező Billy Wilder , főszereplő Jack Lemmon és Shirley MacLaine Ilyen hosszú távollét (Une aussi longue absence) - rendező Henri Colpi Zazie a metrón (Zazie dans le métro) - rendező Louis Malle Lőj a zongoristára (Tirez sur le pianiste) - rendező François Truffaut , főszereplő Charles Aznavour A kutyás hölgy (Dama sz szobacskoj) - rendező Joszif Hejfic Kopár sziget - rendező Sindó Kaneto Matróz a rakétában - rendező Robert Asher Anne Hutchinson Anne Hutchinson (születési nevén Marbury; 1591. július – 1643. augusztus) puritán lelki tanácsadó, 15 gyermek édesanyja, az 1636 és 1638 között a fiatal Massachusetts Bay-gyarmatot megrázó antinomianizmus-viták fontos szereplője. Erős vallási meggyőződése ellentétes volt a bostoni puritán papság nézeteivel, népszerűsége és kisugárzása csaknem szkizmához vezetett a New England-i puritán közösségben. Beperelték és elítélték, támogatóival együtt el kellett hagynia a gyarmatot. Hutchinson a lincolnshirei Alfordban született, édesapja, a tanárként is tevékenykedő anglikán pap Francis Marbury sokkal jobb oktatást nyújtott neki, mint más lányok kaphattak. Fiatal felnőttként Londonban élt, itt ment hozzá a már szülőföldjén megismert William Hutchinsonhoz. Az Alfordhoz közeli Bostonban prédikáló John Cottont követve költöztek vissza Lincolnshirebe. Mikor a szenvedélyes puritán 1633-ban az Újvilágba emigrált, a házaspár egy évre rá követte 11 gyermekével, gyorsan beilleszkedtek az új-angliai Boston növekvő létszámú telepese közé. Anne bábaként dolgozott, hamar társa lett a segítségre szorulóknak, ezt tetézték személyes vallási meggyőződései is. Minden héten otthonában fogadott asszonyokat, megbeszélve velük az előző prédikációk tartalmát. Hamarosan férfiak is megjelentek találkozóin, például a kolónia fiatal kormányzója, Henry Vane. Az egyház helyi elöljáróit (kivéve férje sógorát, John Wheelwrightot és Cottont) támadni kezdte azért, mert Anna szerint a „kegyelem szövetsége” helyett inkább a „munka szövetségét” hirdették. Az egyre nyilvánvalóbbá váló vádak, illetve Anne hagyományos puritán teológiával ellenkező tanításai egyre kellemetlenebbé váltak a papság számára, ez végül az „antinomianizmus-viták” néven ismertté vált persorozathoz vezetett. Anne 1637-es pere azzal ért véget, hogy el kellett hagynia a gyarmatot. 1638 márciusában egy egyházi vizsgálat is kiközösítette. Hutchinson és támogatói megalapították Portsmouth telepét Roger Williams Providence Plantations-alapító ösztönzésével. Férje halála után néhány évvel, mikor Rhode Island-ot massachussetsi hódítás fenyegette, Hutchinson Új-Hollandia földjére menekült. Öt gyermeke Új-Angliában vagy Angliában maradt, míg ő kisebb gyermekeivel az ősi Split-szikla közelében telepedett le (itt alakult ki később New York egyik kerülete, Bronx). 1643 augusztusában Hutchinsont, gyermekei közül hatot és háztartásbelijeit szivanoj indiánok lemészárolták. A Kieft háborúja idei mészárlást csak 9 éves lánya, Susanna élte túl, ő fogságba esett. Hutchinson a tizenhárom gyarmat vallási szabadságának, illetve az egyházakban szolgáló nőknek a történetében is fontos szerepet játszott, megkérdőjelezte az egyház vezetőinek hatalmát. Massachusetts az országgyűlés épületében emelt neki szobrot, „a polgári szabadság és vallási tolerancia bátorságát idézve”. A legismertebb – vagy leghírhedtebb – nőnek tartják az amerikai gyarmatok történetében. Élete Angliában Gyermekkora Anne Hutchinson Anne Marbury néven született Francis Marbury és Bridget Dryden lányaként a lincolnshire-i Alfordban, 1591. július 20-án itt is keresztelték meg. Édesapja erős puritán hajlamokkal rendelkező londoni anglikán pap volt, aki többször is összecsapott feletteseivel, mert úgy gondolta, a klérusnak tanultnak kell lennie. Az egyház nem nézte jó szemmel Marbury ténykedését, ezért cenzúrázták és pár évvel Anne születése előtt be is börtönözték. 1578-ban nyilvános perbe fogták, erről házi őrizete során emlékezetből leírást készített. Később ezt az írást gyermekei oktatására és szórakozására használta: ő volt a hős, míg a londoni püspököt pojácaként ábrázolta. Eretnekség vádjával két évet a Temze déli partján, a Marshalsea-börtönben töltött. 1580-ban, 25 évesen szabadult: ekkorra már úgy gondolták, eléggé megújult ahhoz, hogy az elvárásoknak megfelelően fog prédikálni és tanítani. Londonból a mintegy 230 kilométerre fekvő Alford vásárvárosba költözött. Anne édesapját hamarosan a helyi Szent Vilfréd-templom helyettes plébánosa lett, 1585-ben az I. Erzsébet angol királynő által létrehozott alfordi népiskola igazgatójává nevezték ki. Ekkoriban vette el első feleségét, Elizabeth Moore-t, aki három gyermeknek adott életet, mielőtt elhunyt. Egy éven belül ismét házas volt: a nála 10 évvel fiatalabb, az egy előkelő northamptoni családból származó Bridget Dryden-t vette feleségül. Bridget testvére, Erasmus Dryden unokája John Dryden, a későbbi híres drámaíró és koszorús költő volt. 15 közös gyermekük közül Anne volt a harmadik, 12-en élték túl a gyermekkort. Anne életének első 15 évében Alfordban éltek, ahol a legtöbb lánynál jobb oktatást kapott édesapjának köszönhetően, megismerkedett a Szentírással és a keresztény tantételekkel is. Az oktatás ekkoriban a fiúk, férfiak kiváltsága volt, Marbury valószínűleg azért tanította lányait, mert első hét gyermekéből 6 lány volt. Más elképzelések szerint az Erzsébet-korabeli Anglia uralkodó osztálya felismerte, a lányok sem tehetségtelenek: a példa előttük a hat idegen nyelven beszélő királynő volt. A család 1605-ben költözött Alfordból London szívébe, ahol édesapja a vintry Szent Márton-templom plébánosa lett. Itt, bár morgolódva, de megtűrték puritán nézeteit, elsősorban a paphiány miatt. Marbury 1608-ban a várostól északnyugatra fekvő Szent Pankrász-templomban is prédikációkat vállalt: hetente kétszer lovagolt el oda. 1610-ben e pozíciójától megszabadult, és a New Fish Street-i Szent Margit-templomban kezdett prédikálni: ez pár perc sétára feküdt csak a Szent Márton-templomtól. Felfelé ívelő pályafutásának 1611 februári halála vetett véget, Anne ekkor 19 éves volt. John Cotton útján Az édesapja halálát követő évben a 21 éves Anne Marbury feleségül ment a családi ismerős William Hutchinsonhoz, aki Alfordban volt szövetkereskedő, majd Londonban vállalt munkát. A pár a woolnoth-i Szent Mária-templomban házasodott össze 1612. augusztus 9-én, nem sokra rá visszaköltöztek Alfordba. Hamarosan eljutottak hozzájuk a hírek John Cottonról, aki az Alforddtól nagyjából 34 kilométerre található Boston kikötővárosban, a Szent Botolph-templomban prédikált. Cotton abban az évben került Bostonba, mikor Hutchinsonék összeházasodtak, előtte a cambridge-i Emmanuel College tanára volt. Habár csak 27 éves volt, már hírnevet szerzett a puritánok egyik vezetőjeként. A házaspár, hogyha az időjárás és egyéb körülmények lehetővé tették, egyre gyakrabban lóra pattant, hogy Bostonban hallgathassák Cotton prédikációit. Cotton spirituális üzenete különbözött a többi puritánétól, szerinte Isten üdvösségének eléréséért a viselkedés helyett a vallási megtérés pillanatára kell figyelni, „melyben a halandó ember átadja magát az isteni kegyelemnek”. Anne nagyon vonzódott Cotton „abszolút kegyelem-pillanat” teológiájához, ami megkérdőjelezte a „művek” értékét, ami szerint a Szentlélek „választott szentekben lakik”. Ez lehetővé tette neki, hogy „a Mindenható transzcendens hatalmának misztikus résztvevője” legyen; ez a teológia azon nőket is érvényesülni hagyta, akik státuszát Eve LaPlante szerint egyébként férjeik vagy apjaik határozták meg. Hutchinsonra más is erős benyomást tett: a közeli Bilsby városában prédikált sógora, John Wheelwright, a fiatal lelkész Cottonéhez hasonló üzenetet közvetített. A hozzájuk hasonló reformerek híveik vallási újjászületését hozták, de néhány keményvonalas puritánnak nem volt ínyére. Ez a konventiklák felemelkedéséhez vezetett, ezekben a gyülekezetekben a „kegyelmet találtak” meghallgatták a prédikációk ismétlését, átbeszélték, vitatkoztak a Szentírásról, imádkoztak. Ezen összejövetelek különösen fontosak voltak a nők számára, akik itt kézbe vehették az irányítást, amihez nem juthattak az elsősorban férfiközpontú egyházi hierarchiában. Hutchinsont olyan szinten inspirálták Cotton, illetve a konventiklákat tartó nők, hogy ő is elkezdett otthonában találkozókat tartani, saját magyarázatát mellékelte a prédikációkhoz. A puritánok túl gondoltak lépni az anglikán külsőségeken, a gyülekezetek konszenzusával irányították volna egyházaikat. Az uralkodók által kinevezett püspököktől megszabadultak volna, helyettük maguk választottak volna egyházi véneket, egy laikus vezetőt és két lelkészt – egyikük a tanításokért, másikuk a hívek lelkéért felelt volna. 1633-ban Cotton ténykedése felkeltette William Laud érsek figyelmét. aki ekkoriban éppen az anglikán államvallás gyakorlataival ellentétes tevékenységek letörésén munkálkodott. Ugyanezen évben Cottont eltávolították a lelkészségből, bujkálni kényszerült. A börtöntől fenyegetett pap hamarosan hajóra szállt terhes feleségével Új-Anglia felé, a Griffin fedélzetén született meg gyermekük, akinek a Seaborn (tengeren született) nevet adták. Cotton tévozását Angliából Anne Hutchinson „számára nagy bajként” írta le, „addig nem nyugodhat”, míg nem követi a lelkészt a gyarmatokra. A hölgy úgy hitte, a Szentlélek szólította fel, hogy kövesse Cottont Amerikába, „lenyűgözte az isteni gondviselés bizonyítéka”. Ekkor 14. terhességében járt, így az indulással megvárta a gyermek születését. Annak érdekében, hogy hamar Új-Angliába utazhassanak, megengedték legidősebb fiuknak, Edwardnak, hogy Cottonnel mehessen még a család többi tagja előtt. 1634-ben a 43 éves Anne is elindulhatott 48 éves férjével és 10, 8 hónapos és 19 éves közötti gyermekükkel a Griffin fedélzetén: egy évvel korábban ugyanezen a hajón indult Cotton, illetve legidősebb fiuk is. Boston William Hutchinson igen sikeres kereskedő volt, így jelentős vagyont vittek magukkal Új-Angliába, 1634 nyarán érkeztek Bostonba, a Shawmut-félszigeten (ma Boston belvárosa) vásároltak egy fél hektáros telket. Itt építették meg házukat, amely favázával és két szintjével a félsziget egyik legnagyobbja volt. (A ház 1711 októberében a nagy bostoni tűzvész martalékává vált, ezután az Old Corner Bookstore-t építették ide.) Hamarosan a kikötő közeli Taylor-szigetet is megszerezték, ahol juhokat legeltettek; illetve a Bostontól délre fekvő Wollaston-hegyen 600 hektárhoz jutottak10 mile (16 km) (ma itt található Quincy). Letelepedésük után William tovább folytatta a ruhák kereskedelmét, földvásárlásait és ingatlanbefektetéseit. Bekerült a választott emberek tanácsába, a törvényszéki helyettes is lett. Anne könnyedén illeszkedett be új környezetébe: szívesen segített azoknak, akiknek szüksége volt erre. Elsősorban bábaként ténykedett, a szülő asszonyokat lelki tanácsaival segítette. John Winthrop kormányzó megjegyezte róla, hogy „általában Isten királyságáról beszélt”, „társalgásai az igazság és kedvesség medrében folytak”. Bostoni templom A házaspár a gyarmat legfontosabb temploma, a bostoni Első templom látogatója lett. Boston fekvésétől fogva Új-Anglia kereskedelmi központja volt, Winthrop úgy írta le templomát, hogy „a legközönségesebb, tengerészek és minden idegen jön-megy”. Cotton első négy hónapja után a gyülekezeti létszám 80-ról 120-ra emelkedett. Újságában Winthrop kijelentette, „többeket térítettünk, vonzottunk a templomba, mint a part többi templomában összesen”. Michael Winship történész 2005-ben kifejtette, hogy a templom a keresztény közösség puritán eszméjét valósította meg. A korai massachusettsi történész, William Hubbard úgy találta, a gyülekezet „olyan virágzó állapotban van, mint semelyik másik.” Szerinte a sors kivételes húzása, hogy a gyarmat legfontosabb templomába a gyarmat legszokatlanabb lelkészét, John Cottont hozra. Hutchinson és a fiatal kormányzó, Henry Vane szélsőséges vallási nézetei nem terjedtek el széles körben, Cotton nagyobb hatású volt. Otthoni Biblia-tanulmányozó csoport Hutchinson látogatásai, beszélgetései a szülő nőknél hamar ismertté váltak. Hamarosan heti találkozókat kezdett tartani otthonában nőknek. Hamarosan férfiaknak is kellett ilyeneket rendeznie, így hetente több, mint 60 embert fogadott. Az asszonyok férjeiket is magukkal hozták, „hogy komolyabban érdeklődjenek az Úr Jézus Krisztus iránt.” A találkozók folytatódásával Hutchinson egyre inkább saját vallási nézeteit kezdte kifejteni, hangsúlyozta, hogy csak „a lélek intuíciója” vezethet isteni kiválasztáshoz, nem pedig a jócselekedetek. Teológiai nézetei eltértek a gyarmat lelkészei legalistább véleményétől, találkozóin egyre többen jelentek meg, köztük Vane kormányzó. Azon elképzelései, melyek szerint az ember külső viselkedése nem feltétlenül kötődik a lélek állapotához, vonzóvá vált azok számára, akik jobban kapcsolódtak szakmájukhoz, mint vallásukhoz, például kereskedőknek és kézműveseknek. A gyarmat lelkészei hamarosan nagyobb figyelmet fordítottak e találkozókra: szerintük ezek a „jogosulatlan” vallási összejövetelek megzavarhatják az egyszeri hívőt. Hutchinson erre egy Pál levele Titushoz-verssel válaszolt: „Hasonlóképen a vén asszonyok [...] megokosítsák az ifjú asszonyokat.” Antonomianizmus-viták A feszültségek kezdete Hutchinson összejöveteleit a gyarmat egyes lelkészei unortodoxnak tekintették, hamarosan nyilvános viták kezdődtek. Az ebből terebélyesedő vallási vitát antinómiai vitának, újabban Szabad Kegyelmi Vitáknak nevezik. Zachariah Symmes tiszteletes Hutchinsonékkal egy hajón érkezett az Újvilágba. 1634 szeptemberében más lelkészeknek megvallotta, már a hajón hallott prédikációk után feltett kérdései nyomán megkérdőjelezte az asszony ortodoxiáját. E probléma egy héttel késleltette Anne csatlakozását a gyülekezethez, végül egy lelkipásztori vizsgálat megállapította: kellően ortodox ahhoz, hogy csatlakozhasson. 1635-ben megváltozott a helyzet: John Wilson lelkész ekkor tért vissza hosszú angliai utazásáról, melyen azért vett részt, hogy rendezze ügyeit. Hutchinson hamar rájött, hogy kettejük tanításai között igen nagy különbség van. Wilson a hangsúlyt az erkölcsre helyezte, a „szenteléssel való igazolásról” szóló tanítása elfogadhatatlan volt Anne számára. Követőinek azt mondta, Wilsonról hiányzik „a Szentlélek pecsétje.” Wilson teológiai nézetei, a preparacionizmussal szemben az „isteni akarat elkerülhetetlenségét” hirdető Cottont leszámítva, megegyeztek a gyarmat többi lelkészével. Hutchinson és szövetségesei Cotton nézeteit fogadták el; megzavarták Wilson prédikációit, leléptek, ha a lelkész szólásra vagy imára emelkedett. Thomas Shepard, newtowni (a mai Cambridge) lelkésze 1636 tavaszán levelezni kezdett Cottonnel. Kritizálta prédikációit és egyes követői unortodox véleményeit. Shepard még tovább ment: newtowni prédikációiban a bostoni véleményeket kezdte kibeszélni. 1636 májusában a bostoniak új szövetségest kaptak: John Wheelwright tiszteletes ekkor tért vissza Angliából, rögtön el is kötelezte magát Cotton, Hutchinson és társaik mellett. Wheelwright még Lincolnshire-ben volt Hutchinsonék közeli szomszédja; felesége William Hutchinson húga volt. A szabad kegyelem szószólói mellett állt ki Henry Vane is: a fiatal, helyenként Hutchinsonénál is radikálisabb elképzeléseket valló arisztokratát ugyanezen hónapban választották a gyarmat kormányzójává. Hutchinson és társai továbbra is megkérdőjelezték az ortodox lelkészek tanításait. Wheelwright a Boston-közeli Wollaston-hegyen kezdett prédikálni, itt Shepard kritikáira válaszolt az ő műveik kritikájával. Ez a „pulpitus-agresszió” egész nyáron folyt, Wilson tiszteletest sem tisztelték, aki egy darabig tűrte ezt, mielőtt úgy döntött, beleáll a konfliktusba. Valószínűleg ő értesítette a gyülekezetébe járó John Winthropot, aki 1636. október 21-én először tárta az ügyet a nyilvánosság elé. Lapjában így írt erről: „Egy Hutchinson asszony, aki egy bostoni gyülekezet tagja, egy kész és merész nő két veszélyes hibát követett el: 1. A Szentlélek megjelenik a szentesített személyekben. 2. A szentségek nem szolgálhatnak igazunk bizonyítékaként.” A két pontot aztán továbbgondolta, ezzel a cikkel kezdődött az antonomianizmus-vita. Lelkészi találkozó 1636. október 25-én hét lelkész gyűlt össze Cotton lakásán: „magánmegbeszélést” tartottak, ahol Hutchinson és a bostoni egyház más vezetői megbeszélték kételyeiket. Megegyezés született, Cotton „megelégítette a többi lelkészt, mindannyian egyetértettek a megszentelődés kérdésében, még Wheelwright út is, mindannyian azt tartották, hogy a megszentelődés segíti az igazolást.” Másik kérdés volt, hogy pár lelkész úgy hallotta, Hutchinson kritizálta őket azért, mert prédikációikban munkásszövetségre hívtak föl, a hölgy szerint ez ellenkezik az Újszövetséggel. Hutchinson csak akkor reagált, ha muszáj, és egyszerre csak egy-két lelkésznek. Úgy vélte, válaszának személyesnek és magabiztosnak kell lennie. Egy évre rá szavait ellene fordították a perben, mely következtében száműzték. 1636 végére a konfliktus mélyült: Hutchinsonékat a puritánok antinomianizmussal és familizmussal vádolták. Az „antinomianizmus” szó szerint „törvény ellenit” jelent; teológiailag úgy magyarázható, hogy „az erkölcsi törvények nem érvényesek a keresztényekre, akik a kegyelem joga alá tartoznak.” E nézet szerint ha valaki a kegyelem törvénye alatt áll, nem érvényesek rá az erkölcsi törvények, így részt vehetnek erkölcstelen cselekedetekben. A familizmus egy 16. századi, Familia Caritatis, azaz Szeretet Családja nevű szektától származik, mely tökéletes egységet hirdet az Úrral a Szentlélek alatt, bűntől és felelősségtől szabadon. Erkölcstelen viselkedéssel és „szabad szerelemmel” vádolták őket, habár ezek ellentétesek voltak tanításaikkal. Hutchinson, Wheelwright és Vane játszottak főszerepet a mozgalomban, pedig Cotton elvei voltak azok, melyek lényegben eltértek az ortodox tanításoktól. Télre a teológiai ellentét eléggé nagy lett ahhoz, hogy az ügy a Törvényszék elé kerüljön. 1637. január 19-én délután Wheelwright a bostoni templomban prédikált, a puritán papság szerint a prédikáció „cenzúrázható és izgató” volt. A lelkészek sértve érezték magukat, a szabad kegyelem szószólói viszont fellelkesültek, egyre hangosabbak voltak. Vane elkezdte nyilvánosan is megkérdőjelezni a gyarmat lelkészeit, Hutchinson támogatói pedig megtagadták a szolgálatot a piké háborúban, mivel Wilson volt az expedíció káplánja. A lelkészek aggódtak, hogy Hutchinsonék fellépése veszélyezteti a „puritánok szent kísérletét”. Hutchinsonék sikere Mary Dunn történész szerint radikálisan megváltoztatta volna Massachussets történetét. 1637 eseményei Márciusra a politikai hangulat a szabad kegyelem hirdetői ellen fordult. Wheelwrightot a böjti napi prédikációjáért vetették meg és zendültek ellene, kis szavazatfölénnyel el is ítélték, de nem zárták börtönbe. 1637 májusában Vane-t John Winthrop váltotta kormányzóként, ráadásul Hutchinsonék többi támogatói is elvesztették hivatalaikat. 1637 nyarára Vane visszautazott Angliába, nem is tért már vissza. Távozásával megnyílt az ortodoxok előtt a kapu, hogy leszámoljanak riválisaikkal. Wheelwrightot 1637. november 2-án ítélték el: a gyarmat 14 napon belüli elhagyására kötelezték. Hutchinsonék más támogatóit is perbe fogták és elítélték; majd az asszony is sorra került. Polgári per, 1. nap Hutchinson pere 1637. november 7-én kezdődött, „a lelkészek rágalmazásával” és „a közbizalom és egyházi rend zavarásával” vádolták. A tárgyaláson John Winthrop elnökölt, aki azzal is vádolta az asszonyt, hogy zsinati határozat ellenére is folytatta találkozóit. Megvádolása nehéz volt, mert nyilvánosság előtt sosem adta elő véleményét (Wheelwrighttal és másokkal ellentétben), nem is írt alá semmilyen nyilatkozatot, ezért a gyarmatot káoszba taszítók társ-összeesküvőjeként próbálták ábrázolni. Kérdés kérdést követett, Hutchinson ügyesen védekezett, Winthrop képtelen volt rajta fogást találni, társai pedig nem voltak rá hajlandóak terhelő vallomást tenni. Thomas Dudley is beszállt a perbe, de a helyettes kormányzó sem tudta megtörni az asszonyt, ezért ezt a vádpontot hagyták, és a miniszterek rágalmazására léptek tovább. A vizsgálat hátralevő része már erről szólt.Az ügyészség arra törekedett, hogy bebizonyítsa: Hutchinson sértő megjegyzéseket tett a lelkészekre, az októberi megbeszélésen mondott szavait használták fel. Hat lelkész lejegyezte és átadta a megbeszélés szövegét, Hutchinson nem tagadta szavait. Védelmére az szolgált, hogy vonakodva és bizalmasan válaszolgatott, mert „vagy igazat, vagy hamisat” kellett mondania. A megbeszéléseken a Példabeszédek könyvéből idézett: „Az emberektől való félelem tőrt vet; de a ki bízik az Úrban, kiemeltetik. (29:25)” A bíróságot nem érdekelte, mit mondott magánbeszélgetésen, és mit nyilvánosan. A tárgyalás első napján Winthrop megjegyezte: „Hutchinson asszony, a bíróság, amelyet itt látsz, lehetőséget ad rá, hogy beismerd tévedéseidet. Fontolja ezt meg! Az idő későre jár, holnap várunk ismét!” Az első nap jól sikerült a vezetők ellen egymaga küzdő Hutchinsonnak. Eve LaPlante, Hutchinson életrajzírója így írt: „Sikere a bíróság előtt lenyűgözhette a bírákat, ez őt nem érte váratlanul. Biztos volt magában és értelmében, főként az Istennel érzett intimitásának köszönhetően.” Polgári per, 2. nap A második nap reggelén úgy tűnt, hogy a hölgy előző este jogi tanácsadást kaphatott, mert több mindent is mondott. Továbbra is kritizálta a lelkészeket, hogy megsértik titoktartási fogadalmukat. Szerinte megtévesztették a bíróságot azzal, hogy nem fedték fel, mennyire vonakodva mondta el gondolatait. Ragaszkodott hozzá, hogy a lelkészek eskü alatt tanúzzanak – ők még vonakodtak. Egyikük, Simon Bradstreet szerint „a lelkészeket bűnbe taszítaná, ha eskü alatt tévednének.” Erre Hutchinson így reagált: „Még azt is megérdemelném.” A lelkészek végül beleegyeztek, de azzal a feltétellel, ha a védelem tanúi beszélnek elsőként. A védelem oldalán hárman tanúskodtak: John Coggeshall diakónus, Thomas Leverett lelkészi vezető és John Cotton lelkész. Az első két tanú kis hatást gyakorolt csak a bíróságra, de Cotton komoly figyelmet keltett. Ő ugyan nem emlékezett pontosan az októberi megbeszélésre, de próbálta finomítani a Hutchinson elleni vádpontokat. Hangsúlyozta, hogy a lelkészek a találkozó után egyáltalán nem emeltek kifogást. Dudley felidézte, hogy a hölgy azt mondta a lelkészeknek, hogy nem újszövetségiek, Cotton ezt kétségbe vonta. Helge Jørgensen Helge Jørgensen (Odense, 1937. szeptember 17. –) dán válogatott labdarúgó. A dán válogatott tagjaként részt vett az 1964-es Európa-bajnokságon. Sikerei, díjai Dán kupadöntős (1): 1964 5953 Shelton Az 5953 Shelton (ideiglenes jelöléssel 1987 HS) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Carolyn Shoemaker, Eugene Merle Shoemaker fedezte fel 1987. április 25-én. Lčovice Lčovice település Csehországban, a Prachaticei járásban. Lčovice Bošice, Čkyně, Zálezly, Malenice, Volyně, Čestice (Strakonicei járás) és Nišovice településekkel határos. Lakosainak száma 151 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Geo Bogza Geo Bogza, tulajdonképpen Gheorghe Bogza (Blejoi, 1908. február 6. – Bukarest, 1993. szeptember 14.) román avantgárd kommunista író, költő, teoretikus, újságíró. Életútja Az első és második világháború közötti időszakban a legjelentősebb román szürrealista költő volt. Lázadó versei (1929-ben Szexnapló címmel adott ki verseskötetet) kihívták a hatalom haragját és háromszor is (1930, 1933, 1937) bebörtönözték obszcenitás miatt. Elbeszéléseiben, riportjaiban is élesen támadta a korabeli román társadalmat. Aktívan részt vett az irodalmi életen belüli, az idősek és fiatalok, a baloldaliak és a szélsőjobb közötti küzdelmekben. A kommunista hatalomátvétel után a szocialista realizmus stílusában alkotott. Tájképfestő írásai, a dolgozók életét bemutató novellái a legjelentősebb román írók közé emelték. Tehetségét eleinte a hatalom szolgálatába állította, de később óvatosan kritizálni kezdte a rendszert, különösen Nicolae Ceaușescu hatalomra kerülése után, és így a „disszidensek” közé került. Egyik vezetője volt a Romániai Írószövetségnek és tagja a Román Akadémiának. Testvére, Radu Tudoran (Nicolae Bogza), maga is író volt. Művei A hősköltemény kezdete. Riportok ; ford. Kolozsvári Grandpierre Emil; Szépirodalmi, Bp., 1952 Hazai táj ; ford. Jánosházi György; Ifjúsági, Bukarest, 1954 Válogatott írások ; ford., utószó Jánosházy György; Irodalmi és Művészeti, Bukarest, 1958 Harminckét másodperc megrázkódtatja a világot ; ford. Korda István; Ifjúsági, Bukarest, 1961 Orion. Költemények ; vál., ford. Király László; Kriterion, Bukarest, 1981 Szeizmográf. Publicisztikai írások ; vál., ford. Papp Ferenc; Kriterion, Bukarest, 1987 Több műve megjelent magyarul is, köztük a Hazai táj, illetve a Válogatott írások kötete. Gyűrűscombú barázdáscsíkbogár A gyűrűscombú barázdáscsíkbogár, több forrás szerint egyszerűen csak barázdás csíkbogár (Acilius sulcatus) a rovarok (Insecta) osztályának bogarak (Coleoptera) rendjébe, ezen belül a csíkbogárfélék (Dytiscidae) családjába tartozó faj. Közeli rokona a sárgacombú barázdáscsíkbogár (Acilius canaliculatus), mely megjelenésre hasonló és szintén elterjedt faj, mocsaras, lápos területeken sokszor gyakoribb a gyűrűscombú barázdáscsíkbogárnál. Nemének a típusfaja. Előfordulása A barázdás csíkbogár Dél-Spanyolország és Dél-Olaszország kivételével egész Európában az északi sarkkörig előfordul. Főleg halastavakban és dús növényzetű, vizekben gyakori. Megjelenése A barázdás csíkbogár 1,5-1,8 centiméter hosszú. Erősen lapított teste széles-ovális. A hím és a nőstény egymástól nagyon eltérő (nemi kétalakúság). A nőstények szárnyfedőin 3-4 borda húzódik, a közöttük levő széles barázdák sűrűn szőrözöttek. Előhátukat két fekete harántsáv díszíti, homlokán "V"-alakú mintázat van. Elülső lábaikon nincs bunkó alakú megvastagodás. A hímek szárnyfedői simák. Elülső lábaikon a sárgaszegélyű csíkbogárhoz (Dytiscus marginalis) hasonlóan egy-egy kerekded tapadókorong van, amelynek segítségével párosodáskor a nőstény előhátán megfogódzkodnak. A barázdás csíkbogár jellegzetes sárga-fekete rajzolatú. Ideálisan áramvonalas, lapított testével mind a hím, mind a nőstény kiváló úszó. A hosszú úszósertékkel ellátott hátulsó lábak evezőként szolgálnak. Úszáskor ezeket együtt mozgatják. Életmódja Élőhelye az iszapos talajú álló- és lassú folyású vizek, de mocsarakban, sőt pocsolyákban is előfordul. Jól repül és jól úszik. Élő és elhullott víziállatokkal táplálkozik. Enyhe nyári éjszakákon gyakran repülnek új élőhelyek után kutatva. Amikor levegőt vesz, a potroha végét dugja ki a vízből, és így újítja meg a szárnyfedői alatt lévő levegőtartalékát. A bogarak gyakran komótosan evezgetve pásztázzák vadászterületüket. Pihenéskor a víz alatt hosszú középső lábaival a vízinövényekbe kapaszkodik, időről-időre azonban a felszínre jön. Jól úszik, de 1 méternél mélyebbre nem merül le. A bogarak tartózkodási helyük vízében a jég alatt telelnek át. Az imágók és a lárvák is ragadozó életmódot folytatnak. Szívesen elfoglalja a kerti tavakat. Kisebb tavak dús növényzetű parti részeiben országszerte gyakori. Kifejletten ez a faj is ártalmatlan, de a nagyobb lárvák haraphatnak. Halastavakban gyakori. Leginkább mocsarak, halastavak, árkok állóvizeit keresi fel tanyájául. Szaporodása Nyáron vagy ősszel hagyja el a barázdás csíkbogár vékony falú, nedves földben lévő, cseresznyenagyságú és gömbölyű bábtokját, és ha a telet tavak, vagy tócsák vizében átélte, kb. márciusban kezdi meg szaporodási műveletét, amely a korai nyárig is eltarthat. A petéket nem süllyeszti vízinövényekbe, hanem közvetlenül a víz tükre fölött rejti el farészek, fűgyökérzet közé, vagy fakéreg alá. A felette aprófejű és karcsú nyakrésszel bíró lárvák gyenge szájszerveikkel nagyobb állatokra veszélytelenek. Fő táplálékát az első szakokban apró planktonrákok képezik, amelyek nedvét kiszívják. Wesenberg-Lund látta, amint ezek a lárvák vízinövényeken mászkáló kagylósrákokra vadásztak és ezeket egymásután szedték le a növényekről. Némelykor közvetlenül a víz tükre alatt is tartózkodnak ezek a kis rablók, amikor kilátásuk van egy-egy, a levegőben elsurranó rovart elcsípni és azt a hűvös hullámsírba húzva ott kényelmesen kiszívni. Később nagy számban nyüzsögnek a vízben az apró lárvák, amelyek kb. 4–5 nap multán érik el a 10 mm hosszúságot. A teljesen kifejlődött lárvák fején elül két görbült hegyes szívófog foglal helyet, amelyek a felső állkapcsoknak felelnek meg, ezeket egész hosszában csatorna szeli át. A Dytiscus-lárva a kifejlődött bogáréhoz hasonló rabló életmódot folytat. Mindenféle rovarlárva, víziászka, békaporonty, sőt apró halak is esnek áldozatául. Hegyes szívófogóját bevágja zsákmányába és beléjük fecskendezi táplálócsövéből származó barna nedvét. Ezzel áldozatát a legrövidebb idő alatt teszi ártalmatlanná, mert a befecskendezett nedv, mely fehérjét oldó erjesztőt tartalmaz, a test szöveteit gyorsan változtatja át folyékony nedvvé. Ilyenkor a rablónak könnyű dolga van, csak a táplálónedvet kell felszürcsölnie, a kiszürcsölt rovarok és ászkákból pedig csak üres bőrük marad meg. Lélegzésre a csíkbogárlárva is felszáll a víztükörhöz és a nyitott utolsó lélegzőnyíláspárral veszi fel a levegőt. Kifejlődött állapotában a lárva elhagyja a vizet és a nedves parton gyepdarabkák alatt, vagy kis földi lyukban alakul bábbá. Theodore Sturgeon Theodore Sturgeon , eredeti nevén Edward Hamilton Waldo (Staten Island, 1918. február 26. – Eugene, 1985. május 8.) amerikai sci-fi-szerző. Munkássága Elsősorban az érzelmekkel, szerelemmel gazdagította a sci-fit, sőt elsőként vitte be a műfajba a homoszexualitás témáját. (The World Well Lost, 1953). 1939-től rendszeresen publikálta novelláit különböző magazinokban. Nyolc regényt írt, és több száz elbeszélést, novellát, esszét. Emellett a nevéhez kötődik az eredeti Star Trek két forgatókönyve, és a nyolcvanas évek The Twillight Zone-jának két folytatása is. Regényei The Dreaming Jewels (1950) More Than Human (1953) Több mint emberi (1990) The Cosmic Rape (1958) Venus Plus X (1960) Some of Your Blood (1961) Godbody (1986) (posztumusz publikálták) I, Libertine (1956) The Player on The Other Side (1963) Magyarul Több mint emberi ; ford. F. Nagy Piroska; Móra, Bp., 1990 Lengyelország himnusza A lengyel himnuszt Józef Wybicki író-politikus írta 1797-ben. Eredetileg lelkesítő dal volt, amit Jan Henryk Dąbrowski csapatainak írt, amikor a tábornok lengyel légiókat szervezett Olaszországban, hogy Napóleon oldalán harcoljanak Lengyelország függetlenségéért. Az új dal egy lengyel népdal, a Dąbrowski-mazurka dallamára íródott. Magyarországon 1816-ban terjedt el. Lengyelországban 1926-ban vált hivatalosan himnusszá. Érdekesség, hogy a lengyel himnusz dallama megegyezik a volt Jugoszlávia himnuszának dallamával, némi tempóbeli különbséggel. Története 1797-ben Jan Henryk Dąbrowski tábornok lengyel légiókat szervezett Olaszországban, hogy Napóleon hadai mellett harcoljanak Lengyelország függetlenségéért. A katonai táborban gyakran elhangzott Dąbrowski mazurkája („Mazurek Dąbrowskiego”). A légióknál szolgált Józef Wybicki író, politikus is, aki elhatározta, hogy ír a katonáknak erre a dallamra egy lelkesítő, hitet adó új dalt. Az új dal címe először „Az itáliai lengyel légionisták dala” volt, egy lengyel népdal, az úgynevezett Dąbrowski-mazurka dallamára íródott. A légionistákkal eljutott a dal Lengyelországba s hosszú évek során - új versszakokkal bővülve - fel-felhangzott harcokban, tüntetéseken egyaránt, s egyre jobban összefonódott a lengyel történelemmel. Végül is a Wybicki-féle dalból lett Lengyelország himnusza. Függetlenségük elnyerésekor, 1918-ban énekelték először az ország himnuszaként. Hivatalossá 1926-ban lett. A Dąbrowski-mazurka dallama igen népszerű volt a Habsburg uralom alatt élő népek között. A dal Magyarországon is elterjedt az 1816-ban keletkezett „Isten, ki Lengyelhont…” kezdetű népszerű lengyel hazafias dallal együtt. A Dąbrowski-mazurkát a szláv népek körében külön-külön is, de mint össz-szláv himnuszt is énekelték. A 20. században a volt Jugoszlávia himnuszához is a Dąbrowski-mazurka melódiáját használták fel. Eredeti szöveg Jeszcze Polska nie umarła, Kiedy my żyjemy. Co nam obca moc wydarła, Szablą odbierzemy. Marsz, marsz, Dąbrowski, Do Polski z ziemi włoskiéj, Za Twoim przewodem Złączem sie z narodem. Jak Czarniecki do Poznania Wracał się przez morze, Dla ojczyzny ratowania Po szwedzkim rozbiorze. Marsz, marsz, Dąbrowski… Przejdziem Wisłę, przejdziem Wartę, Będziem Polakami, Dał nam przykład Bonaparte Jak zwyciężać mamy. Marsz, marsz, Dąbrowski… Niemiec, Moskal nie osiędzie, Gdy, jąwszy pałasza, Hasłem wszystkich zgoda będzie I ojczyzna nasza. Marsz, marsz, Dąbrowski… Już tam ojciec do swej Basi Mówi zapłakany: "Słuchaj jeno, pono nasi Biją w tarabany. Marsz, marsz, Dąbrowski… Na to wszystkich jedne głosy: "Dosyć tej niewoli! Mamy racławickie kosy, Kosciuszkę, Bóg pozwoli. Marsz, marsz, Dąbrowski… Karl Gölsdorf Karl Gölsdorf (Bécs, 1861. június 8.– Bécs, 1916. március 18.) osztrák származású mozdonykonstruktőr. Apja szintén híres mérnök volt, Louis Adolf Gölsdorf. Élete során számos híres gőzmozdony-sorozatot tervezett. Gőzmozdonyai Karl Gölsdorf az alábbi mozdonyokat tervezte (A lista nem teljes): MÁV 375 sorozat SB/DV 109 sorozat KkStB 10 sorozat KkStB 60 sorozat KkStB 6 sorozat KkStB 206 sorozat KkStB 108 sorozat KkStB 310 sorozat KkStB 329 sorozat KkStB 270 sorozat MÁV 651 sorozat KkStB 110 sorozat KkStB 210 sorozat SB/DV 229 sorozat KkStB 180 sorozat KkStB 151 sorozat MÁV 323,9 SB/DV 170 sorozat KkStB 149 sorozat KkStB 112 sorozat KkStB 11 sorozat KFNB Vd (Montanbahn) KkStB 159 sorozat KFNB VI KkStB 289 sorozat KkStB 9 sorozat SB/DV 16a KkStB 30 sorozat KkStB 55 sorozat KkStB 155 sorozat KkStB 160 sorozat KkStB 59 sorozat KkStB 162 sorozat KkStB 262 sorozat KkStB 96 sorozat KkStB 293 sorozat KkStB 93 sorozat KkStB 66 sorozat KkStB 178 sorozat KkStB 183 KkStB 189 KkStB 271 sorozat KkStB 174 sorozat KkStB 910 sorozat KRB II KkStB 163 sorozat KkStB 470 sorozat KkStB 380 sorozat KkStB 280 sorozat KkStB 100 KkStB 169 sorozat KkStB 269 sorozat KkStB Yv sorozat Anne Rice Anne Rice, születési nevén Howard Allen O'Brien (New Orleans, 1941. október 4. –) amerikai író. Leginkább a Vámpírkrónikák című sorozatáról ismert. Művei csaknem százmillió példányban keltek el világszerte, ennélfogva a modern kor egyik legolvasottabb szerzője. Élete 1957-ben családja a texasi Richardsonba költözött, ahol megismerkedett későbbi férjével, Stannel. Két évvel később letette az érettségit. 1961-ben húszévesen hozzáment Stan Rice-hoz. 1964-ben San Franciscóba költözött. Két évvel később életet adott Michelle nevű lányának, aki ötéves korában meghalt leukémiában. Az első publikált regényét az Interjú a Vámpírralt 1973-ban írta mindössze öt hét alatt és rá egy évre a Knopf Inc. kiadta. 1978-ban megszületett fia, Cristopher, akiből regényíró lett. Élt Texasban és San Franciscóban. Aztán hosszabb időre New Orleansban telepedett le. Az ott vásárolt háza lett a Mayfair boszorkányok élete című regényének színhelye. Miután férje agytumorban elhunyt, Anne Kaliforniába költözött. Itt él és dolgozik ma is. 1989-ben New Orleansba költözött. Öt évvel később két regényéből készült film is a mozikba került: az Exit to Eden és az Interjú a vámpírral. Álnevei közül a Rice a legismertebb. Emellett még két álnevet használt: Anne Rampling és A. N. Roquelaure. Művei Vámpírkrónikák Interjú a vámpírral /Interview With The Vampire/ (1976) Lestat, a vámpír /The Vampire Lestat/ (1985) A kárhozottak királynője /The Queen of The Damned/ (1988) A testtolvaj meséje /The Tale of The Body Thief/ (1992) Memnoch, a Sátán /Memnoch The Devil/ (1995) Armand, a vámpír /The Vampire Armand/ (1998) Merrick /Merrick/ (2000) Vér és arany /Blood and Gold/ (2001) A Blackwood-farm / The Blackwood-Farm/ (2002) Vérhozsánna /Blood Canticle/ (2003) Lestat herceg /Prince Lestat/ (2014) Prince Lestat and the Realms of Atlantis (2016) Új Vámpírtörténetek Pandora, a vámpír /Pandora/ (1998) Vittorio, a vámpír /Vittorio, The Vampire/ (1999) A Mayfair-boszorkányok élete Boszorkányok órája 1-2 /The Witching Hours/ (1990) Lasher /Lasher/ (1993) Táltos /Taltos/ (1994) Farkasajándék krónikák A farkasok ajándéka /The Wolf Gift/ (2012) The Wolves of Midwinter (2013) Önálló regények The Master of Rampling Gate (2002, novella) The Feast of All Saints /New Orleans-i történet/ (1979) Cry to Heaven (1982) A csontok szolgálója /Servant of the Bones/ (1996) A hegedű / Violin (1997) A múmia - avagy Ramszesz, a kárhozott /The Mummy or Ramses The Damned / (1989) Magyarul Vámpírkrónikák ; Európa, Bp., 1995 Interjú a vámpírral ; ford. Walkóné Békés Ágnes Lestat, a vámpír ; ford. Sóvágó Katalin A múmia avagy Ramszesz, a kárhozott ; ford. Babits Péter; Szukits, Szeged, 1999 A csontok szolgálója ; ford. Sóvágó Katalin; Szukits, Szeged, 2000 Pandora. Új vámpírtörténetek ; ford. Sóvágó Katalin; Szukits, Szeged, 2001 A kárhozottak királynője. A Lestat, a vámpír folytatása ; ford. Sóvágó Katalin; Dáin, Szeged, 2001 A Mayfair-boszorkányok élete, 1-3. ; ford. Sóvágó Katalin; Dáin, Szeged, 2001-2003 Boszorkányok órája Lasher Táltos Vittorio, a vámpír ; ford. Sóvágó Katalin; Szukits, Szeged, 2004 A testtolvaj meséje. Vámpírkrónikák 4. ; ford. Sóvágó Katalin; Dáin 2000, Szeged, 2004 Memnoch, a Sátán. Vámpírkrónikák 5. ; ford. Sóvágó Katalin; Dáin, Szeged, 2005 Armand, a vámpír. Vámpírkrónikák VI. ; ford. Sóvágó Katalin; Dáin, Szeged, 2006 Merrick. Vámpírkrónikák VII. ; ford. Sóvágó Katalin; Dáin, Szeged, 2007 Vér és arany. Vámpírkrónikák VIII. ; ford. Sóvágó Katalin; Dáin, Szeged, 2007 Blackwood farm. Vámpírkrónikák IX. ; ford. Sóvágó Katalin; Dáin, Szeged, 2008 Vérhozsanna. Vámpírkrónikák X. ; ford. Sóvágó Katalin; Dáin, Szeged, 2008 A hegedű ; ford. Sóvágó Katalin; Dáin, Szeged, 2009 A múmia ; ford. Babits Péter; Szukits, Szeged, 2011 Angyalok ideje. A szeráfok éneke 1. ; ford. Sóvágó Katalin; Dáin, Szeged, 2013 Az Úr Krisztus. Az út Kánáig ; ford. Békési József; Gold Book, Debrecen, 2013 Az Úr Krisztus. Távol Egyiptomtól ; ford. Tóthné Vágó Tímea; Gold Book, Debrecen, 2013 Lestat herceg. Vámpírkrónikák ; ford. Kallai Nóra; Libri, Bp., 2015 A farkasok ajándéka ; ford. Sóvágó Katalin; Szukits, Szeged, 2016 Flez-Cuzy Flez-Cuzy település Franciaországban, Nièvre megyében. Lakosainak száma 132 fő (2015). Flez-Cuzy Metz-le-Comte, Dirol, Saint-Didier, Tannay és Vignol községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Brimingen Brimingen település Németországban, Rajna-vidék-Pfalz tartományban. Népesség A település népességének változása: Patai Imre Patai Imre (Budapest, 1894. december 10. – Philadelphia, 1949. január 19.) magyar gépészmérnök, vákuumtechnikai feltaláló, a magyar elektrotechnikai gyáripar egyik megteremtője. Életrajza Tanulmányait a budapesti műegyetemen végezte, 1917-ben gépészmérnöki diplomát, majd 1929-ben mérnökdoktori fokozatot szerezve. Rövid ideig tanársegéd volt a Műegyetemen, aztán a Telefongyárba került. 1919 és 1923 között az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt.-ben kutatómérnökként az elektroncső fejlesztésével kezdett foglalkozni. A különböző források szerint 1924 vagy 1925-ben alapította meg a VATEA Rádiótechnikai és Villamossági Rt.-t. Ennek többségi részvényét a holland Philips vállalatnak eladva, 1930-tól a ő lett a Magyar Philips Vállalat műszaki igazgatója. 1938-ban rövid ideig a Philips anyavállalat Eindhoveni kutatólaboratóriumában dolgozott, majd visszatért Budapestre, ahol vákuumtechnikai gyárat alapított. 1946-ban Svédországba, majd 1947-ben az USA-ba költözött, itt Pennsylvaniában telepedett le és a George Washington egyetem tanára, később a Franklin Institut Bartol Laboratory tanácsadó fizikusa volt. 1933-ban feleségül vette Jámbor Ági(wd) (1909–1997) koncertzongoristát, zenetanárt. Feleségét biztatta zenei pályáján és ő maga is zongorázott. 1943-ban fiuk született, aki azonban 1944-ben meg is halt. Munkássága Sokrétű kutatómunkát fejtett ki; részt vett többek között a kolloid katód kidolgozásában, előállított és számos műszaki vonatkozásban értékesített kolloid grafitot, budapesti műhelyében volfrám szálas vevőcsöveket gyártott. A Vákuumtechnikai és Villamossági Rt. névű keresztelt üzemében, elsősorban röntgencső-gyártással foglalkozott. Az 1920-as években Magyarországon elkezdett, a fémek kontaktpotenciáljával foglalkozó kutatásait az Egyesült Államokbeli Franklin Intézetben folytatta. A legújabb fizikai eredmények gyakorlati alkalmazásában munkatársa volt néhány évig Kalmár László és Schay Géza. A Magyar Szabadalmi Hivatal adatbázisában szereplő szabadalmi bejelentései (lajstromszám, cím): 139286 Eljárás ötvözött felületű izzókatód előállítására 121468 Villamos folyamatokat a negatív ködfény terjedelmével optikailag jelző kisütőcső 112593 Túlfeszültség ellen védő gáztöltésű készülék 112549 Eljárás kisülési csövek elektródjainak és egyéb alkatrészeinek, valamint sugárzó teteknek bevonására idegen anyagokkal 81961 Áramszedő lira Főbb művei A thermikus elektronemisszió és az izzókatódok technikája (Budapest, 1929), Faltöltések és vadáramok hatása az elektroncső működésére ( Frank Gáborral és Radó Györgygyel , Matematikai és Fizikai Lapok 1935), Kolloidált szerkezetű grafit előállítása és vizsgálata (Frank Gáborral és Tomaschek Zoltánnal, Matematikai és Természettudományi Értesítő (1936) Számos publikációja jelent meg, többek közt Szilárd Leóval közösen is. A Franklin Intézetben végzett, a fémek kontaktpotenciáljával foglalkozó kutatási eredményeit, váratlan halála miatt munkatársai publikálták. Enego Enego település Olaszországban, Veneto régióban, Vicenza megyében. Lakosainak száma 1676 fő (2017. január 1.). Enego Asiago, Foza, Gallio, Cismon del Grappa, Arsiè, Valstagna és Grigno községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Csemegi Károly Csemegi Károly (született Nasch) (Csongrád, 1826. május 3. – Budapest, 1899. március 18.) magyar jogász, kúriai tanácselnök, a magyar büntetőjog-tudomány kiemelkedő alakja, a Csemegi-kódex névadója. Ifjúsága Csongrádon született 1826 tavaszán. Apja Nasch József Károly falusi kereskedő volt. Öccse Csemegi Ignác a katonai pályát választotta. Az apa korábbi éveiben Párizsban bankárként is dolgozott, így annak ellenére, hogy Csemegi szülőfalujában végezte az elemi iskolát, apjától franciául, anyjától németül is tudott tanulni. Később, tanulmányai előrehaladtával görögül és latinul is megtanult. A gimnázium első két osztályát 1834 és 1836 között a pesti piaristáknál végezte, majd apja 1836-ban a szegedi katonai reáliskolába íratta. 1838-tól az ottani piarista gimnáziumban folytatta tanulmányait, majd az utolsó gimnáziumi osztályt (poetica) 1840/1841-ben a kecskeméti piarista gimnáziumban végezte. Jogi tanulmányait Pesten végezte. Korányi Frigyessel, Funták Sándorral és Gajzágó Salamonnal létrehozták az Egyetemi Magyar Társulatot. Sajnálatos módon, még tekintélyes pártfogójuk segítségével Toldy Ferenc professzorral oldalukon se sikerült az alapszabályt elfogadtatni a Helytartótanáccsal. E társaság hazafias hangulata is közrejátszhatott abban, hogy nevét 1845-ben Naschról Csemegire magyarosította. Ügyvédi szakvizsgáját 1846–ban tette le és rövid praxisa után, a szabadságharcban is részt vett. A szabadságharc leverése után, 1854-ben feleségül vette Fischer Franciskát. Egy fiuk született, Ákos. Csemegi az 1850-es évek végétől kezdve a közigazgatásban tevékenykedett. Széles körben tették híressé nevét szakmai röpiratai és az akkoriban Magyarországon jól ismert Alföld című folyóiratban publikált szakmai értekezései. Karrierje egyre csak felfelé ívelt és ennek köszönhetően a kiegyezés után Horváth Boldizsár igazságügyi miniszter titkárnak és osztálytanácsosnak nevezte ki. Ügyvédként és katonaként 1846-ban letette az ügyvédi vizsgát, majd Torontál vármegye választott aljegyzője és követ-írnoka az utolsó rendi országgyűlésen (1847). Versei is megjelentek az Életképekben és a Pesti Divatlapban. Megyei tudósításokat írt a(z első) Pesti Hírlapba és Amerika felfedezéséről publikált a Honleányok Könyvében (1847). A szabadságharcban Batthyány Kázmér gróf megbízásából az 1849-es bácskai és bánáti hadjáratban, őrnagyként egy gyalogsági zászlóalj és egy lovasszázad parancsnokaként vett részt. Lugosnál tette le a fegyvert. A fegyverletétel után elfogták és az aradi kaszárnyában, majd a temesvári várban raboskodott. Várfogsága idejét is kihasználta: angolul tanult. A haditörvényszék besorozásra ítélte, és a budai Nádor-kaszárnyában fél évig közlegény volt, majd szabadon engedték. Ezután Aradra ment és ügyvédként működött. Hazafias érzelmei miatt ügyvédi praxisát azonban időlegesen – rendőri ellenőrzés mellett – egy kis, román többségű faluban, Butyinban (Temesbökényben) folytathatta, 1859-ig. Közigazgatási karrierje Szakmai röpiratai, továbbá a Pompéry János szerkesztette Magyarország című napilapban, az Alföldben, a Pesti Naplóban és a Törvényszéki Csarnokban megjelent publikációi viszont széles körben ismertté tették a nevét. Ennek is köszönhető, hogy a kiegyezés után Horváth Boldizsár igazságügyi miniszter titkárnak és tiszteletbeli osztálytanácsosnak hívta és nevezi ki a tárcánál. Karrierje töretlenül ível: később miniszteri osztálytanácsos, majd államtitkár lett. Pozícióját további két igazságügyi miniszter és összesen hat miniszterelnök alatt is megőrizte. 1872 és 1878 között a pécskai kerület országgyűlési képviselője volt. Kodifikátorként A jogalkotásban azt az elvet vallotta, hogy az igazi kodifikációs munka – hasonlóan a nagy művészeti alkotásokhoz – egyszemélyes, egyedüli teljesítmény és felelősség. Életének fő művén öt éven át dolgozott: ez volt az 1878. évi V. törvénycikk-ként elfogadott javaslat a Büntető törvénykönyvről, amelyet későbbiekben a jogász-társadalom egyszerűen Csemegi-kódexként ismert. A törvénykönyvhöz írt nagyszabású indokolás maradandó tudományos és irodalmi értékű alkotás. Az államtitkár Csemegit a király kitüntette a Szent István-rend középkeresztjével és Perczel Béla igazságügyi miniszter 6000 forint jutalmat adott neki – de ez utóbbit felháborodottan alamizsnának nevezte és átvételét visszautasította. 1878-ban kezdeményezte a Magyar Jogász Egylet megalakítását. Ennek első elnöke volt 1898-ig. A bíró A magyar jogtudomány már a kodifikációt évekkel megelőzően készen állt egy büntető törvénykönyv megalkotására, és a kódex előtt is születtek a témában kiemelkedő fontosságú művek. 1819-ben Vuchetich Mátyás kiadta korszerű művét „Insitutiones iuris criminalis hungarici” címen, amely az európai jogtudomány eszméit ismertette, majd 1834-ben megjelent Cesare Beccaria „A bűnökről és büntetésükről” című műve. A kérdés a politika világában is nagy teret nyert magának, így Széchenyi István a jogegyenlőség mellett szállt síkra, míg Kossuth Lajos a Pesti Hírlapban közölt cikksorozatot a büntetőjog korszerűsítése érdekében. Szalay László ugyanitt publikált a kodifikációt és a büntetőjog legfontosabb elméleti kérdéseit tárgyaló szakcikkeket. Fontos még itt megemlíteni Pauler Tivadar „Büntetőjogtan” című tankönyvét, amelynek jelentősége 1861 után nőtt meg, amikor az Osztrák Polgári Törvénykönyv helyett a magyar szokásjog alkalmazásához tértek vissza, és szinte kódexként használták a művet. A kiegyezést követő években nőtt meg az igény egy büntetőjogi törvénykönyv megalkotására. Kezdetben az 1843-as büntetőtörvénykönyv-javaslat alapján kívánták ezt végrehajtani, és a kódex bírálóinak nagy része az 1843-as tervezet pártolói közül került ki. Azonban az igazságügy-minisztérium Csemegit (aradi ügyvédként) bízta meg 1871-ben egy új tervezet megalkotásával. A javaslat elkészítése két évig tartott, majd újabb két évig ennek átdolgozása, így végül 1875-ben került a parlament elé, ahol másfél éves vita után fogadták el. A Csemegi-kódex az 1878. évi V. törvénnyel kiadott büntető törvénykönyv, az első magyar nyelvű Btk. volt Magyarország történelmében, amelynek általános része 1951-ig, különös része pedig 1962-ig volt érvényben. A kódex két részre, egy 9 fejezetből álló általános és egy 43 fejezetből álló különös részre oszlik, és összesen 486 paragrafusból áll. A bűncselekményeket súlyuk szerint bűntettekre, vétségekre és kihágásokra osztja fel, megteremtve ezzel az első trichotom rendszerű büntető törvénykönyvet és deklarálja a nullum crimen sine lege és nulla poena sine lege alapelveket, kimondva, hogy „bűntettet és vétséget csak azon cselekmény képez, melyet a törvény annak nyilvánít. Bűntett vagy vétség miatt senki sem büntethető más büntetéssel, mint amelyet arra elkövetése előtt a törvény megállapított.” A törvénykönyv ezen kívül elhatárolja a kísérletet a befejezett bűncselekményektől, és csak a törvényben foglalt esetekben, enyhébb büntetéssel rendeli azt büntetni. Ismeri még ezen kívül a részességet és a bűnsegélyt, valamint meghatározza a beszámítás intézményét és a büntetést enyhítő vagy kizáró okokat. A büntetések skálája súlyosság szerint pénzbüntetéstől halálbüntetésig terjedt, és ezen kívül megjelennek a mellékbüntetések mint például a hivatalvesztés vagy politikai jogok ideiglenes felfüggesztése. Komoly kritika érte a kódexet büntetési rendszerének bonyolultsága miatt, a mellékbüntetéseket a megfelelő rendszer nélküli, gyakran helytelen alkalmazása miatt. A fegyházbüntetés minimumát túl magasnak tartották, míg más büntetések esetén túl alacsonynak. Hibájaként említik azt, hogy a fiatalkorúakra és a visszaeső bűnelkövetőkre nem rótt ki megfelelő büntetéseket. A törvény készítése alatt érvényesülő jogdogmatikai irányzat miatt bizonyos részei nem voltak kellően életszerűek. A büntetőjog ekkori gyors fejlődése tíz éven belül a törvény felülvizsgálatának felvetéséhez vezetett el. Ám előnyeit bírálói is elismerték, ilyen volt például a részletes indoklás, amely néhol monografikus mélységekig fejtette ki a büntetőjogi tanokat. Fontos erénye volt még a fogalmak precíz jogi meghatározása, és a feudális büntetőjogi rendszerrel való szakítása is. Ezen kívül nem volt túlságosan szigorú sem, hiszen az enyhítő körülmények mérlegelése terén széles lehetőségeket adott a bíróknak a büntetés enyhítésére. Csemegi 1867-től egészen 1879-ig működött közre az igazságügyi minisztériumban kezdetekben tanácsosként majd államtitkárként. Az ott töltött tíz év alatt három igazságügyi miniszternek és hat miniszterelnöknek végzett munkát köztük Andrássy Gyulának és Tisza Istvánnak is. Reformtörekvései és törvénytervezetei eltörpülnek az életművének tekintett kódex mellett. Érdekes vonása volt, hogy semmilyen munkáját nem osztotta meg másokkal, mindent egyedül dolgozott ki és kodifikált. Az 1875-ben elkészült törvény kritikái azonban beárnyékolták alkotásának dicsőségét számára. A kódex becikkelyezését megelőző vitán való erőteljes győzelme és az egyszemélyes munkájával aratott ilyen mértékű siker, méltóan zárta le ezt az emberfeletti teljesítménynek számító vállalkozást. Az Szent István rend középkeresztjével kitüntetett államtitkár a törvény elfogadását követően Perczel igazságügy miniszter által felajánlott hatezer forintnyi pénzjutalmat – ötéves munkájához mérten alamizsnának tekintő – Csemegi felháborodottan visszautasít. A Büntető Törvénykönyv elkészültét követően közigazgatási karrierjét elhagyva Kúriai tanácselnökké nevezték ki, ahol egészen 1893-as nyugdíjazásáig (amit maga kért) tevékenykedett. 1882-ben megkapta Őfelsége valóságos titkos tanácsosi címét és 1896-ban a Magyar Tudományos Akadémia díszdoktorává avatták. Nevéhez fűződik még a Magyar Jogász Egylet létrejötte, melyet az ő kezdeményezésére hívtak össze 1878-ban, elnökévé is választották, majd egészségének romlásával, 1898-ban örökös elnökké tették meg. 1899 tavaszán, majdnem hetvenhárom esztendős korában, influenzából kialakult tüdőgyulladás és orbánc miatt vesztette életét dacára a gondos orvosi ápolásnak. Csemegi Károly a magyarországi jogtörténet egyik kiemelkedő és lenyűgöző alakja volt. Hosszú útján, amely a sikerhez és elismeréshez vezetett, rengeteg megpróbáltatáson sikerült átküzdenie magát. Megalkotta régiónk egyik legjobban kidolgozott büntetőjogi kódexét és kiemelkedő munkát végzett a magyarországi jogélet reformjában és fejlődésében. Az ember, aki egyedül képes volt megváltoztatni egy teljes jogágat, bár nem volt elégedett azzal az elismeréssel amit kortársaitól kapott, biztosak lehetünk abban, hogy mi, az utókor méltán emeltük piedesztálra azt az életművet, ami mai napig sok tudós ember számára az elérhetetlen példakép. Elismerései 1882 -ben a király valóságos belső titkos tanácsosa címmel tüntették ki. 1896 -ban a Budapesti Tudományegyetem díszdoktorává választotta és avatta. Főbb munkái A jogvesztés elmélete és az államjog (Pest, 1862) Fiume igazságügyi bekebelezése Magyarországba 1869: IV. tc. a bírói hatalomról 1871: XXXIII. tc. az ügyészi szervezetről 1871: XXXIV. tc. az ügyvédi rendtartásról 1878: V. tc. a büntető törvénykönyvről 1879: XL. tc. a kihágásokról Tervezetek a bűnvádi eljárásról (1882 és 1885) A magyar bűnvádi eljárás tervezetének indokai (Budapest, 1882) Online Magyar bűnvádi eljárás a törvényszékek előtt (Budapest, 1883) Az egyházi holtkéz a magyar törvények szerint (Budapest, 1897) Online Összegyűjtött műveit Edvi Illés Károly és Gyomai Zsigmond rendezték sajtó alá (Csemegi Károly művei I-II., Budapest, 1904). Külföldi hatása Élete nagy művét, a korszakalkotó magyar büntető törvénykönyvet és az ahhoz írt impozáns és lenyűgöző indokolást a francia kormány lefordíttatta és kiadta „Code Pénal Hongrois des Crimes et les Delits” címmel (Párizs, 1885). Ételpiramis Az élelmiszerpiramis egy piramis formájú szemléltető eszköz a helyes táplálkozáshoz. Az ábra a különféle ételcsoportokat osztja fel, annak ajánlott bevitele szerint. A klasszikus ábra alján a gabonák helyezkednek el, ezt a zöldségek-gyümölcsök követik, majd feljebb haladva a tejtermékek és húsok, a piramis csúcsán pedig a cukrok és zsírok találhatók. Az ábra értelmezése egyszerű, minél feljebb haladunk, annál kevesebbet kell fogyasztanunk az adott élelmiszercsoportból. Ez a táplálékpiramis mára már elavultnak számít, ám még mindig ez a legismertebb táplálkozási útmutató. Az első élelmiszer-piramisok Az első piramist Svédországban hozták nyilvánosságra 1974-ben, melynek ötlete Anna Britt Agnsäter nevéhez kötődik. Ez már megközelítette az 1992-es verziót, ám mégis vetélytársra akadt a „Basic Seven” elnevezésű „étrendi körrel”, ami az élelmiszereket hét szeletre osztotta, ezek azonban egyenlő nagyságúak voltak, így nem jelezték, hogy miből mennyi az optimális bevitel. Az 1992-ben, az Amerikai Egyesült Államokban létrehozott ábra már tudományosabbnak számít és 2005-ig az összes piramis ennek a mintájára készült. Ebben már különböző szimbólumokkal jelzik az ételekhez hozzáadott cukrokat, zsiradékokat, illetve megadják az ebből fogyasztandó optimális mennyiséget. Az elterjedésében fontos szerepet játszott az is, hogy a háziasszonyok számára bögrében, vagy tálban mérve írták le az ajánlott fogyasztást, így bárki számára egyszerűen értelmezhetővé vált. Ez az illusztráció a piramist még hat vízszintes szakaszra osztotta, de 2005-ben szükségessé vált ennek a módosítása. A Mypyramid Az előzőekkel ellentétben a vízszintes csíkozást a függőleges váltotta fel és az elnevezés „Mypyramid”-ra változott, ami magyarul egyszerűen csak „új élelmiszerpiramis”-ként terjedt el, főként csak a tudatosan táplálkozók körében, a köztudatban, így a tankönyvekben továbbra is a klasszikus ábra maradt a mérvadó. A „Mypyramid” az egyes élelmiszercsoportokat különféle színekkel jelöli: a narancssárga a gabonaféléket, szénhidrátokat, a zöld a zöldségeket, a vörös a gyümölcsöket, a sárga az olajokat, a kék a tejtermékeket, a lila pedig a húsokat, tojást és hüvelyeseket ábrázolja. Az igazi különbség az, hogy itt előtérbe kerül az egyéni testmozgás, kalóriaszükséglet, melyet az ábrán megjelenő alak igyekszik szemléltetni. Értelem szerűen a lépcsőn felfelé haladva egyre többet kell fogyasztanunk a különböző ételekből. A Myplate 2011 júniusában új táplálkozási iránymutatást adott ki az USDA (az Egyesült Államok Mezőgazdasági Hivatala), amely a „Myplate” elnevezést kapta. Az új ábra nem határozza meg, hogy pontosan mit fogyasszunk, inkább az alapanyagokra tér ki: a narancssárga ismét a gabonákat, szénhidrátokat jelöli, a zöld a zöldségeket, a piros a gyümölcsöket, a lila a fehérjét, a kék pedig a tejtermékeket hivatott jelölni. A „Myplate” egy kördiagramra emlékeztető tányért szimbolizál, ezzel azonban nem arra utal, hogy étkezésenként hasonlóan kell kinéznie az általunk fogyasztandó élelmiszereknek, ez az előbbiekhez hasonlóan egész napra vonatkozó útmutatást ad. A „Myplate” programra maga, Michelle Obama adta áldását, kihangsúlyozva továbbá a testmozgás fontosságát. A „Mypyramid” és a „Myplate” különös és egyben talán legnagyobb változása a fehérjék bevitelének megnövelése, amely százalékosan csak kevéssé tér el a szénhidrátokétól és az eddigieknél jóval nagyobb hangsúly kerül a zöldségek fogyasztására is. John Mikaelsson John Frederik Mikaelsson (1913. december 6. – 1987. június 16.) kétszeres olimpiai bajnok svéd atléta. Pályafutása Az 1948-as, majd az 1952-es olimpiai játékokon is megnyerte a 10 kilométeres gyaloglás versenyszámot. Két érmet jegyez 10 kilométeres távról az Európa-bajnokságon. 1946-ban az olsói kontinensviadalon aranyat, négy évvel később a brüsszeli tornán pedig bronzérmet nyert. 1937 májusa és 1955 júniusa között ő tartotta a világrekordot 20 kilométeren. Egyéni legjobbjai 10 kilométeres gyaloglás - 42:52.4 (1945) Rio de Janeiro (állam) Rio de Janeiro állam Brazília délkeleti régiójában fekszik. Minas Gerais (É-ÉNy-on), Espírito Santo (É-ÉK-en), São Paulo (Ny-on) államokkal és az Atlanti-óceánnal határos. Földrajzi adatok Területe 43 780 km² , mellyel Dániához hasonló méretű Becsült lakossága 2015-ben: 16 550 000 fő Népsűrűsége 378 fő/km² Székhelye: Rio de Janeiro Osor (Spanyolország) Osor település Spanyolországban, Girona tartományban. Osor Susqueda, La Cellera de Ter, Anglès, Brunyola, Santa Coloma de Farners és Sant Hilari Sacalm községekkel határos. Lakosainak száma 421 fő (2017). Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: 1493 Évszázadok: 14. század – 15. század – 16. század Évtizedek: 1440-es évek – 1450-es évek – 1460-as évek – 1470-es évek – 1480-as évek – 1490-es évek – 1500-as évek – 1510-es évek – 1520-as évek – 1530-as évek – 1540-es évek Évek: 1488 – 1489 – 1490 – 1491 – 1492 – 1493 – 1494 – 1495 – 1496 – 1497 – 1498 Események Határozott dátumú események január 4. – Kolumbusz Kristóf búcsút mond az Újvilágnak, befejezve első utazását. március 15. – Kolumbusz Kristóf megérkezik Spanyolországba első amerikai útja után. július 28. – nagy tűzvész Moszkvában szeptember 9. – A Horvátországot sújtó feudális anarchiát kihasználva török sereg tör be és Krbavamezőnél nagy győzelmet arat. szeptember 28. – Az országgyűlésen Szapolyai János előadja a királynak a rendek panaszait, a király viszont a rendeket vádolja anarchiával. A korona őrzését Szapolyaira és Bakócz Tamásra bízzák. november 11. – A milánói udvar kérésére a pápa érvénytelenítette Sforza Bianka Mária milánói hercegnőnek a Corvin János herceggel, I. Mátyás magyar királynak az Edelpeck Borbála boroszlói úrnővel folytatott viszonyából született törvényesített és apja utódául szánt fattyú fiával 1487 . november 25 -én per procuram (képviselők útján) Milánóban kötött házasságát, miután Corvin János nem lett magyar király. november 19. – Kolumbusz Kristóf második útján partra száll a mai Puerto Rico szigetén és Keresztelő Szent Jánosról nevezi el. Határozatlan dátumú események február – Török hadak törnek Erdélyre , de Telegdi István a Vöröstoronyi-szorosnál megveri és kiűzi őket. szeptember – Udbinánál a boszniai pasa megsemmisíti Derencsényi Imre horvát bán hadseregét. az év folyamán – Elkészül a szepeshelyi prépostsági templom gótikus stílusban épült Szapolyai-kápolnája. Születések Paracelsus – neves alkimista († 1541 ). november 12. – Bartolommeo Bandinelli firenzei szobrász († 1560 ). X–24 A Martin Marietta X–24 szárny nélküli (úgynevezett lifting body) kísérleti repülőgép volt, melyet az X–23, valamint az M2–F1, M2–F2, M2–F3 és a HL–10 kísérleti repülőgépek segítségével szerzett tapasztalatok felhasználásával terveztek, űreszközök légkörbe való visszatérésének és leszállásának tanulmányozására. A program eredményeit a Space Shuttle tervezéséhez használták fel. A repülőgépet a NASA B–52-es nehézbombázójáról indították, majd egyes esetekben repülési magasságát megemelték rakétahajtóműve segítségével, ezután siklórepülésben szállt le. Egyszer teljesen átépítették, az így létrejött repülőgép lett az eredetire alig hasonlító X–24B. (29662) 1998 WD23 A (29662) 1998 WD23 a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. A LINEAR projekt keretében fedezték fel 1998. november 18-án. Férfi páros tenisz a 2011. évi nyári európai ifjúsági olimpiai fesztiválon A 2011. évi nyári európai ifjúsági olimpiai fesztiválon a tenisz versenyszámokat Trabzonban rendezték. A férfi páros tenisz versenyeket július 25. és július 29.-e között rendezték. Mérkőzések R = feladta w/o = az ellenfél visszalépett Piercing A piercing angol eredetű szó, magyar neve: testékszer. (a szó eredeti jelentése: 'áthatolás', így szigorú értelemben a piercing az a lyuk, amibe az ékszert helyezik.) A testékszer nem a modern kor találmánya, több ősi kultúrában is megtalálhatjuk, különösen a primitív népeknél. A legelső ékszerek növényi és állati nyersanyagokból készültek, ezeket követték a sárgarézből és nemesfémből megmunkáltak. A természetes, készen talált alapanyagokat (csigák, kagylók) véséssel, karcolással tették még szebbé. Ma az ékszerek anyaga szövetbarát orvosi fém, titán, vagy anyagában színezett nióbium. Kialakításánál arra törekednek, hogy az ékszer bőr alatti részei egyforma vastagságúak legyenek, így jobban belesimulnak a testbe. A piercing viselését az embereknél különböző elvek indokolhatják, ezek lehetnek vallási, kulturális megfontolások, vagy mint manapság a nyugati világban elterjedt: egyszerűen csak testdíszek. Ősi időkben Az ősi ékszereknek nem csak díszítő funkciója volt, hanem kifejezte az egyén rangját, szerepét, vagy egy közösségbe való tartozását. A piercing megtalálható ázsiai, afrikai és ausztráliai népeknél; észak- és dél-amerikai indiánoknál egyaránt. Például alsó részén átfúrt fülkagylójukban nehezéket viselő, a kayan-kenyah népcsoporthoz tartozó nők Sarawak malajziai tartományban; észak- és dél-amerikai indiánok körében az átfúrt alsó és néha felső ajakba helyezett tányér alakú fa ék; számos fekete bőrű népcsoporthoz tartozó nő visel az orrában ezüst-, ébenfa- vagy bambuszpálcikát. Egyiptomban a királynők privilégiuma volt a köldökékszer, az ókori Rómában a férfiasságot jelképezte a mellbimbón átszúrt karika, XIV. Lajos korában a felsőbb osztályok hölgyeinek eleganciáját erősítette a mellékszer, a XX. század elejéig fülbevaló volt szokásos a kézművesek körében. A piercing elterjedése Etiópiában a nők alsó ajkát kislánykorukban átlyukasztják, aztán egy kis gallyat fűznek át rajta, amit egyre hosszabb darabok követnek egészen a házasságig, mikorra az ajkuk már teljesen kitágul. Egy másik fajta piercing a mali peul törzsnél alkalmazott füllyukasztás, mely során a fülkagylót teljes íve mentén apró ezüstgyűrűkkel, vagy pedig hatalmas aranyfüggőkkel díszítették. A függők a csábítás és a gazdagság jelképei voltak. Míg korábban többnyire a fül-, orr- és szájékszereket használták, addig ma nem nagyon van olyan testtájék, ahova nem lehetne "beszereltetni" egy bogyót, karikát. Egyre divatosabb a bőr alá beültetett, a seb gyógyulása után kidomborodó, mintát adó piercing is. A piercing felvitele A piercing kívánt testrészre való elhelyezése történhet a bőr kilyukasztásával vagy belövésével. A nyugati világban erre szakosodott szalonok állnak a testékszert viselni óhajtók rendelkezésére. Ezek a szalonok higiéniailag meg kell feleljenek a vonatkozó előírásoknak és rendeleteknek. A piercing viselése A piercing viselése a test minden táján elterjedt. A legkedveltebb testrész a köldök, de gyakori az orr-, a szemöldök-, a nyelvpiercing is. Mellgyűrűk Nők és férfiak egyaránt hordják, állítólag a mellbimbó ettől sokkal érzékenyebbé válik. Azonban komplikációt okozhat, főleg a hölgyek körében, leginkább szoptatás idején. Köldökékszerek A hölgyek körében a legelterjedtebb piercing, mert kihangsúlyozza a csípőt és a hasat. Vigyázni kell a viselésénél, mert bármilyen kis erő (például a nadrág, vagy a szoknya övrésze) könnyen kiszakíthatja a helyéről. Orvos kifejezetten szükséges egy ilyen beavatkozáshoz. Intimpiercingek Az intimpiercingnek több fajtája is ismeretes, ami külön jelöli a férfiak számára készült ékszereket a nők számára készült ékszerektől. Albert herceg gyűrű Férfiaknak készült ékszer: a húgycső kivezetésétől a fitymaszalagig húzódik, általában 25–30 mm átmérőjű. Hátránya, hogy az ékszer vizelés közben "csillagszórószerűen" szórja szét a vizeletet. Ampallang Férfiaknak készült ékszer. Ezt a rudat (pálcát) a makkon átszúrva viselik. A rúd két végén golyók vannak felerősítve. Dydoe Férfiaknak készült ékszer. A makkperemet szúrják át, karikát vagy rudat helyeznek be és ezzel azt a hatást érik el, hogy valahányszor áthalad rajta a fityma, a férfit szexuálisan izgatja. Oetag Férfiaknak készült ékszer. A makkot jobbról vagy balról félig átlyukasztják a húgyvezetékig, és ide helyezik be a karikát. A férfiak általában kettőt vagy még többet viselnek ebből az ékszerből. Egy speciális fajtája olyan, amelynél a jobbról és balról érkező gyűrűket egy intimlakattal összezárják, s ez megakadályozza a közösülést. Hafada Férfiaknak készült ékszer. A herezacskót átlyukasztva, egy gyűrűt helyeznek bele, ami a herét lefelé húzza. Csiklógyűrű Nőknek készült ékszer. A csiklón levő vékony bőrráncot köti össze egy karikával. Külső és belső szeméremajak-gyűrű Nőknek készült ékszer. A belső és a külső szeméremajak-gyűrű közti különbség nem más, hogy míg a belső ékszer a szeméremajkat szúrja át, addig a külső a közvetlen mellette elhelyezkedő érzékeny bőrfelületet. Gyűrűk sokaságát be lehet helyezni a külső szeméremajkakba. Hatása az egészségre A piercingek többnyire biztonságosak, és nem okoznak egészségkárosodást. A leggyakoribb gond a testékszert viselőknél az allergia; az ékszerekben levő nikkel erősen allergizál. Ezért ajánlott minél jobb minőségű anyagból (acél, arany, platina, nióbium, titán) készült ékszert viselni. A piercing viselése közben gyulladás léphet fel az adott testtájékon (például ha a seb bepiszkolódik, elfertőződik). Okozhat sérüléseket is. A nyelvpiercing a fogak egészségére igen káros, szinte minden viselőnél megfigyelhető a fog deformálása, az íny visszahúzódása, gyulladása. Az intim piercing pedig a csiklót zavarhatja, és gyulladást okozhat Orvosi vélemények Az orvosi vélemények megegyeznek abban, hogy az orr piercing kezelése a leghosszabb és legnehezebb. Mivel itt porcot szúrunk át nagyobb a fertőzésveszély, a gyógyulási idő is hosszabb. Ebből a szempontból az ajak és a köldök piercing a legbiztonságosabb, mivel a húsba szúrt ékszer hamarabb gyógyul és kisebb a fertőződés veszélye. Bár ha a szájunkba nem megfelelő helyen csináltatunk ékszert könnyen érhet ideget és bénulhat le az arcunk. 1961-es Formula–1 francia nagydíj Az 1961-es Formula–1-es világbajnokság negyedik futama a francia nagydíj volt. Futam A francia nagydíjon, Reimsben a Ferrari ismét indított egy negyedik autót, ezúttal az olasz Giancarlo Baghettit, akinek ez volt az első világbajnoki versenye. Az edzésen ismét a Ferrarik szerezték meg az első sort: Phil Hillé lett a pole von Trips és Ginther előtt, míg a második rajtsorból Moss és Clark indult. Hill vezetett a rajt után Ginther és von Trips előtt. Ginther megcsúszása után Moss harmadiknak jött fel egy időre, de az amerikai visszaelőzte, majd fékhiba miatt kiesett. Mögöttük a két Porsche, a két Lotus, McLaren és Baghetti egymás szélárnyékát kihasználva folyamatosan egymást előzgették. Von Trips motorhiba miatt a 18. körben kiesett, majd Hill a 38. körben megcsúszott és ezzel leállította motorját, végül egy kör hátrányban tért vissza a versenybe. Ginther mindössze három kört autózott az élen, amikor motorhiba miatt megállt, így az egymással harcoló Gurney és Baghetti került az élre. Körről körre előzték egymást, Baghetti az utolsó körben kibújt Gurney szélárnyékából és az olasz egy tizedmásodperccel győzött amerikai előtt. Az 1950-es brit nagydíjat (a legelső világbajnoki futamot) és a teljesen más mezőnyt felsorakoztató Indy 500-akat leszámítva ez az volt egyetlen alkalom, amikor debütáló versenyző győzött. Clark harmadik, Ireland negyedik lett. Statisztikák Vezető helyen: Phil Hill: 32 (1-12 / 18-37) Wolfgang von Trips: 5 (13-17) Richie Ginther: 3 (38-40) Giancarlo Baghetti: 7 (41-43 / 45 / 47 / 50 / 52) Jo Bonnier: 1 (44) Dan Gurney: 4 (46 / 48-49 / 51) Giancarlo Baghetti egyetlen győzelme, Phil Hill 4. pole-pozíciója, 3. leggyorsabb köre. Ferrari 33. győzelme. Giancarlo Baghetti első, Giorgio Scarlatti utolsó versenye. Kongó (film) A Kongó 1995-ben bemutatott amerikai akciófilm Frank Marshall rendezésében. A forgatókönyv Michael Crichton azonos című regénye alapján készült. Történet Egy megalomániás dúsgazdag elküldi a fiát egy veszélyes afrikai küldetésre. Egy rég eltűnt világ titokzatos lelőhelyét keresik, ahol nagy tisztaságú, hatalmas méretű gyémántok találhatók. Ezek a drágakövek egy nagy teljesítményű lézerfegyver működéséhez nélkülözhetetlenek. Egy napon a houstoni kutatócsoport óriási lelőhelyre bukkan, amiről műholdas közvetítés segítségével számolnak be, ám az adás közben a kapcsolat megszakad. A Houstonba érkezett utolsó képkockán pedig egy hatalmas gorilla látszik. Amikor megszakad a csapattal az összeköttetés, a Kongó-vidékére indul egy mentőexpedíció. A kutatók tagjai: Dr. Karen Ross elektronikai szakértő, aki a vőlegényét keresi, Dr. Peter Elliott, aki főemlőskutató, és az Amy névre hallgató szelíd gorillát akarja természetes környezetébe visszahelyezni. Herkermer Homolka is tagja az expedíciónak, ez a román kalandor megszállottan keresi évtizedek óta Salamon király aranyvárosát. A zsoldosokkal és helyi kísérőkkel kiegészített csapat tagjai nem is sejtik, mikor útjuk végén behatolnak Zinj ősi szentélyébe, hogy ott az ember a veszélyeztetett faj. Szereplők Dylan Walsh – Dr. Peter Elliot Laura Linney – Dr. Karen Ross Ernie Hudson – Monroe Kelly Tim Curry – Herkermer Homolka Grant Heslov – Richard Joe Don Baker – R. B. Travis Adewale Akinnuoye-Agbaje – Kahega Alois Rodlauer Alois Rodlauer (Urfahr, 1897. július 15. – 1975. április 26.) az Osztrák–Magyar Monarchia 5 légi győzelmet arató ászpilótája volt az első világháborúban. Élete Alois Rodlauer 1897. július 15-én született a Linz melletti Urfahr városában (ma Linz városrésze). 1915-ben hívták be a hadseregbe, ahol a 12. gyalogezredben szolgált. Kiváló teljesítményéért 1917. február 1-én tartalékos hadnaggyá léptették elő. 1917 júliusában a repülőkhöz illetve a légierőhöz került és az Újvidéken állomásozó 1. repülőpótszázadnál elvégezte a pilótatanfolyamot. December 20-án megkapta pilótaigazolványát, majd rögtön továbbküldték vadásztanfolyamra. Ennek befejezése után, 1918. március 17-én került 60. vadászrepülő-századhoz, amelynek a Piave völgyében, Feltre repülőterén volt a bázisa. Március 27-én Aviatik D.I gépének motorhibája miatt Marter mellett balesetet szenvedett és egy hónapig kórházban volt. A 60. századnál töltött ideje alatt három légigyőzelmet aratott, ám ezek részletei nem ismertek. 1918. július 18-án átvezényelték a Ludwig Purm százados parancsnoksága alatt lévő 9. repülőszázadhoz Ospedalettóba. Itteni feladata elsősorban a felderítőgépek védelmére szorítkozott. A Flik 9-nél újabb két légi győzelmet ért el, ám ezek pontos adatai sem állnak rendelkezésre, csak annyit tudni, hogy a háború utolsó két hetében aratta őket. Október végén egy légiharc során gépe megrongálódott és kényszerleszállást hajtott végre és maga Rodlauer is súlyos sérüléseket szenvedett. A háború vége a kórházban érte. A világháború után egy linzi, elektromos felszereléseket forgalmazó cég munkatársa volt. 1939-ben a német Luftwaffe tisztje lett. Belgrádi összekötőként szolgált, 1945-ben őrnagyi rangban esett amerikai fogságba. Élete további részletei nem ismertek. 1975. április 26-án halt meg, 78 éves korában. Kitüntetései Vaskoronarend III. osztály a hadidíszítménnyel és kardokkal Katonai Érdemkereszt III. osztály hadidíszítménnyel és kardokkal Ezüst Vitézségi Érem I. osztály Bronz Vitézségi Érem Károly Csapatkereszt Harcos Érdemérem (Poroszország) Brindisi Montagna Brindisi Montagna község (comune) Olaszország Basilicata régiójában, Potenza megyében. Fekvése A megye központi részén fekszik. Része a Potenzai Metropolisz Övezetnek. Határai: Trivigno, Vaglio Basilicata, Anzi, Albano di Lucania, Potenza és Tricarico. Története A település első írásos említése 1268-ból származik, amikor I. Károly szicíliai király Guidone da Forestának ajándékozta. Korábban baziliánus szerzetesek alapítottak kolostort itt. Az eredetileg dombtetőre épült városkát 1456-ban egy földrengés teljesen elpusztította. Az új város a domb lábainál épült fel. Népessége A népesség számának alakulása: Főbb látnivalói Santa Maria delle Grazie-templom San Vincenzo Ferreri-templom San Nicola di Bari-templom San Lorenzo e Grancia di San Demetrio-templom Zirndorf Zirndorf település Németországban, azon belül Bajorországban. Lakosainak száma 21 022 fő (1987. május 25.). Zirndorf Fürth és Oberasbach községekkel határos. Csíki székely krónika A Csíki székely krónika egy vitatott hitelességű történeti írás, amely állítólag 1533-ban keletkezett latin nyelven, és egyik másolata maradt fent az utókorra. A krónika a Sándor család genealógiája mellett foglalkozik a székelyek eredetével és történetével is, és utóbbiaknál a hun eredetet hangsúlyozza. A történészek többsége a könyvet Sándor Zsigmond által 1795-ben készített hamisítványnak tartja. Keletkezése Az állítólagos krónika 1533-ban keletkezett, három példányban, 153 levél összefoglalásaként, Sándor Menyhért várában, Vacsárcsi és Csíkfalva (ma Csíkszentmihály része, Csigafalva) között. 1695. március 14-én Csíkszeredában lemásolta Szentsimoni Veres Péter (aki az alcsíki Csíkszentsimonról költözött a felcsíki Csíktapolcára), és a csíkszentkirályi Bors István osztoztató bíró (aki 1691-ben Alcsíkszék hites assessora volt). 1796-os másolatának fordítását 1796. november 20-án Farkas Nepomuk János pap egy levél kíséretében elküldte Aranka Györgynek. A levélből kiderül az is, hogy a Csíki Székely Krónika „méltóságos főtiszt által akadott kezére”, azaz Csíkszék főtisztje (főkirálybírája), homoródszentmártoni Bíró György (vagy Gábor) adta át Farkas Nepomuk Jánosnak. Tartalma A krónika a székely nemzet hun eredetét és ősi nemzetiségi szerkezetét tárgyalja. Attila birodalmának szétesése után a hunok egy része a mai Székelyföldön telepedett le, örökségeiket és a hivatalokat ágak és nemzetségek szerint osztva fel maguk között. Árpád előtt a legfőbb tisztviselő a főrabonbán volt, aki a legfőbb papi és főbírói hatalmat is viselte. A főrabonbán székhelye a Székelyudvarhely melletti Budvár volt, itt hirdette ki a vallási és világi törvényeket a nemzeti áldozópohár használatával, itt adta ki parancsait, itt szabta ki a büntetéseket, és itt gyakorolta fölségi jogait a nemzet közgyűlésében. Zandirhám főrabonbán idejében, a hunok, Árpád vezér vezetése alatt, másodszor is bejöttek a Kárpát-medencébe. Zandirhám követeket küldött a hunok elé, majd fogadta őket, és 6 kőre metszett törvényt olvastatott fel Budvárában a nemzet előtt, a nemzeti áldozat szertartásaival. A vérszerződéssel szentesített törvényeket Árpád átvette, elfogadta, majd a székely nemzet rabonbánjául ajánlotta Zandirhám fiát, Upoltot, akinek két fia volt: Apor és Ugron. Ezek után Árpád Munkácsra távozott, a törvényeket áldozati szertartással megerősítette, és bevezette népét Pannóniába. A krónika a továbbiakban ismerteti Zandirhám és fiainak leszármazását, majd az áldozópohár viszontagságait, és töredékeket közöl a székelyek történeteiből 1530-ig. Upolt unokájának mondja Apor Sándort, akitől állítólag a csíkszentmihályi Sándorok is származnak. Sándor Menyhért házában (várában) szerkesztik 1533-ban azt a történelmi kivonatot, amelyet Csíki Székely Krónika néven ismerünk. Az eredetisége körüli kételyek A rossz latinsággal megírt, kusza szerkezetű, nehezen érthető krónika valóságtartalmát sokan vitatták, vitatják. Egyesek szerint a székelyek őstörténeti alapforrása, mások szerint hamisítvány. Eredetisége melletti érvek Az eredetiség mellett érvelők szerint Sándor Zsigmond felkészültségét nagyságrendekkel meghaladó kutató sem lett volna képes egy hasonló krónikát hamisítani. Másrészt igazolt és nem vitatott történelmi tény, hogy 1554-ben csíkszentmihályi Sándor Mihály és Bernád Mihály a székelyek nevében követségben jártak I. Ferdinánd királynál. Előadták, hogy a székelyek ősidőktől fogva, mióta Attila vezérlete alatt Erdélybe jöttek, pénzadót nem fizettek, hanem szabadok és igaz nemesek voltak. Mivel Sándor Mihály Sándor Zsigmond közeli rokona volt, lehetséges, hogy Sándor Mihály vállalkozása kapcsán a bizonyítékokat, információkat összegyűjtötték. A krónika rejtélyének megoldásában sokat segíthetne a követjárásra vonatkozó információk, jegyzőkönyvek feldolgozása. Az eredetiséget elfogadó Grandpierre K. Endre és Grandpierre Attila szerzőpáros idézi Szabó Károlyt, aki szerintük 1854-ben bebizonyította, hogy a mű hiteles: „Ezen krónika latin szövegében több görög szó jön elő, melyek bár a többszöri értetlen másolás következtében eredeti alakjokból többé kevésbé ki vagynak vetkeztetve, nagyobb részben értelmökre visszavihetők, s mint részletes fejtegetésökből mindjárt meglátjuk, arról tesznek bizonyságot, hogy e krónika szerkesztői előtt az általok használt latin irományok közt görög kéziratok, egyenesen a székely földön írt görög kéziratok, vagy legalább ezek kivonatai feküdtek.” A legutóbb Sántha Attila azt bizonyítja, hogy Szádeczky-Kardoss Lajos érvei azzal kapcsolatban, hogy a krónika hamisítvány lenne, nem helytállóak. Rámutat arra, hogy Szádeczky azon állítását, hogy a vár (a szöveg legmegbízhatóbb másolatai szerint ház), amelyben a krónika állítólagosan íródott, nem létezett, megcáfolták a 2012-ben végzett ásatások, amelyek azt bizonyítják, hogy a XVI. század elején igenis állt ott egy impozáns kőház. Sántha arra is rámutat, hogy Szádeczky azon állítása, hogy a krónikát író személyek nem léteztek, nem igaz. Az a tény, hogy a Csíki Székely Krónika által leírt események egy része, egyedül a több, mint 150 évvel a krónika legelső ismert másolata után, a XIX. század második felében Törökországból hazahozott Tarih-i Üngürüszben található meg, cáfolja Szádeczky állításait. A hamisítás melletti érvek Szádeczky-Kardoss Lajos 1911. évi, rendes akadémiai taggá történt választása alkalmából tartott székfoglaló beszédében a következőket mondta: „Végeredményben megállapítottam, hogy a krónikát Sándor Zsigmond hamisította 1796-ban, beteges családi hiúságból, és perdöntő czélból, anyagi érdek előmozdítására.” Az egyetemi tanár, akadémikus felhívja a figyelmet arra, hogy Sándor Zsigmond nagy birtokpert folytatott családja nevében is az Aporokkal, és a per anyagában többször hivatkozott a hamis krónikára. Ami a rabonbán méltóságot illeti, Szádeczky jogosan jegyzi meg, hogy ez a cím egyetlen korábbi székelyekkel foglalkozó történeti munkában sem fordul elő. „A rabonbán szót tehát az intézménnyel egyetemben én a Sándor Zsigmond compilatiojanak tartom, s nem tartom a komoly történeti okoskodással megegyeztethetőnek, hogy a rabonbán szó értelmezése végett megtegyük a székelyeket zsidó kazároknak.” - írja. Hermann Gusztáv Mihály történész szerint: „Hamis voltához viszont aligha fér kétség. Túl a szöveg árulkodó anakronizmusain és következetlenségein, a krónika sehogyan sem illik az állítólagos eredeti változat keltezése (1533) korába, míg felbukkanása idején, a XVIII-XIX. század fordulóján a hamis történelmi dokumentumok készítése szinte tömeghóbortként jelentkezett.” Államok vezetőinek listája 1971-ben Ezen az oldalon az 1971-ben fennálló államok vezetőinek névsora olvasható földrészek, majd országok szerinti bontásban. Európa Albánia (népköztársaság) A kommunista párt főtitkára – Enver Hoxha (1944–1985) Államfő - Haxhi Lleshi (1953–1982), lista Kormányfő - Mehmet Shehu (1954–1981), lista Andorra (parlamentáris társhercegség) Társhercegek Francia társherceg – Georges Pompidou (1969–1974), lista Episzkopális társherceg – Ramon Malla Call (1969–1971), ügyvivő Joan Martí i Alanis (1971–2003), lista Ausztria (szövetségi köztársaság) Államfő - Franz Jonas (1965–1974), lista Kancellár - Bruno Kreisky (1970–1983), szövetségi kancellár lista Belgium (parlamentáris monarchia) Uralkodó - I. Baldvin király (1951–1993) Kormányfő - Gaston Eyskens (1968–1973), lista Bulgária (népköztársaság) A kommunista párt vezetője – Todor Zsivkov (1954–1989), a Bolgár Kommunista Párt főtitkára Államfő - Georgi Trajkov (1964–1971) Todor Zsivkov (1971–1989), lista Kormányfő - Todor Zsivkov (1962–1971) Sztanko Todorov (1971–1981), lista Ciprus (köztársaság) Államfő - III. Makáriosz ciprusi érsek (1960–1974), lista Csehszlovákia (népköztársaság) A kommunista párt vezetője – Gustáv Husák (1969–1987), a Csehszlovák Kommunista Párt főtitkára Államfő - Ludvík Svoboda (1968–1975), lista Kormányfő - Lubomír Štrougal (1970–1988), lista Dánia (parlamentáris monarchia) Uralkodó - IX. Frigyes király (1947–1972) Kormányfő - Hilmar Baunsgaard (1968–1971) Jens Otto Krag (1971–1972), lista Feröer Kormányfő – Atli Pætursson Dam (1970–1981), lista Grönland Kormányfő – Erling Høegh (1967–1971) Lars Chemnitz (1971–1979), a Landsråd elnöke, lista Egyesült Királyság (parlamentáris monarchia) Uralkodó - II. Erzsébet Nagy-Britannia királynője (1952–) Kormányfő - Edward Heath (1970–1974), lista Finnország (köztársaság) Államfő - Urho Kekkonen (1956–1981), lista Kormányfő - Ahti Karjalainen (1970–1971) Teuvo Aura (1971–1972), lista Åland – Kormányfő – Martin Isaksson (1967–1972) Franciaország (köztársaság) Államfő - Georges Pompidou (1969–1974), lista Kormányfő – Jacques Chaban-Delmas (1969–1973), lista Görögország (monarchia) Uralkodó – II. Konstantin király (1964–1973) Régens – Jórgosz Zoitakisz (1967–1972) Kormányfő - Jórgosz Papadópulosz (1967–1973), lista Hollandia (parlamentáris monarchia) Uralkodó - Julianna királynő (1948–1980) Miniszterelnök - Piet de Jong (1967–1971) Barend Biesheuvel (1971–1973), lista Holland Antillák (a Holland Királyság tagállama) lásd Észak-Amerikánál Suriname (a Holland Királyság tagállama) lásd Dél-Amerikánál Izland (köztársaság) Államfő - Kristján Eldjárn (1968–1980), lista Kormányfő - Jóhann Hafstein (1970–1971) Ólafur Jóhannesson (1971–1974), lista Írország (köztársaság) Államfő - Éamon de Valera (1959–1973), lista Kormányfő - Jack Lynch (1966–1973), lista Jugoszlávia (népköztársaság) A kommunista párt vezetője – Josip Broz Tito (1936–1980), a Jugoszláv Kommunista Liga Elnökségének elnöke Államfő - Josip Broz Tito (1953–1980), Jugoszlávia Elnöksége elnöke, lista Kormányfő - Mitja Ribičič (1969–1971) Džemal Bijedić (1971–1977), lista Lengyelország (népköztársaság) A kommunista párt vezetője – Edward Gierek (1970–1980), a Lengyel Egyesült Munkáspárt KB első titkára Államfő - Józef Cyrankiewicz (1970–1972), lista Kormányfő - Piotr Jaroszewicz (1970–1980), lista Liechtenstein Uralkodó - II. Ferenc József herceg (1938–1989) Kormányfő - Alfred Hilbe (1970–1974), lista Luxemburg (parlamentáris monarchia) Uralkodó - János nagyherceg (1964–2000) Kormányfő - Pierre Werner (1959–1974), lista Magyarország (népköztársaság) A kommunista párt vezetője – Kádár János (1956–1988), a Magyar Szocialista Munkáspárt első titkára Államfő - Losonczi Pál (1967–1987), az Elnöki Tanács elnöke, lista Kormányfő - Fock Jenő (1967–1975), lista Málta (monarchia) Uralkodó – II. Erzsébet , Málta királynője (1964–1974) Főkormányzó - Sir Maurice Henry Dorman (1962–1971) Sir Anthony Mamo (1971–1974), lista Kormányfő - Giorgio Borg Olivier (1962–1971) Dom Mintoff (1971–1984), lista Monaco Uralkodó - III. Rainier herceg (1949–2005) Államminiszter - François-Didier Gregh (1969–1972), lista NDK (Német Demokratikus Köztársaság) (népköztársaság) A kommunista párt vezetője – Walter Ulbricht (1950–1971) Erich Honecker (1971–1989), a Német Szocialista Egységpárt főtitkára Államfő – Walter Ulbricht (1960–1973), az NDK Államtanácsának elnöke Kormányfő – Willi Stoph (1964–1973), az NDK Minisztertanácsának elnöke NSZK (Német Szövetségi Köztársaság) (szövetségi köztársaság) Államfő - Gustav Heinemann (1969–1974), lista Kancellár - Willy Brandt (1969–1974), lista Norvégia (parlamentáris monarchia) Uralkodó - V. Olaf király (1957–1991) Kormányfő - Per Borten (1965–1971) Trygve Bratteli (1971–1972), lista Olaszország (köztársaság) Államfő - Giuseppe Saragat (1964–1971) Giovanni Leone (1971–1978), lista Kormányfő - Emilio Colombo (1970–1972), lista Portugália (köztársaság) Államfő - Américo Tomás (1958–1974), lista Kormányfő - Marcello Caetano (1968–1974), lista Románia (népköztársaság) A kommunista párt vezetője – Nicolae Ceaușescu (1965–1989), a Román Kommunista Párt főtitkára Államfő - Nicolae Ceaușescu (1967–1989), lista Kormányfő - Ion Gheorghe Maurer (1961–1974), lista San Marino (köztársaság) Régenskapitányok Spanyolország (totalitárius állam) Államfő – Francisco Franco (1936–1975) Kormányfő - Francisco Franco (1938–1973), lista Svájc (konföderáció) Szövetségi Tanács : Ludwig von Moos (1959–1971), Hans-Peter Tschudi (1959–1973), Roger Bonvin (1962–1973), Rudolf Gnägi (1965–1979, elnök), Nello Celio (1966–1973, elnök), Ernst Brugger (1969–1978, elnök), Pierre Graber (1970–1978), Kurt Furgler (1971–1986) Svédország (parlamentáris monarchia) Uralkodó - VI. Gusztáv Adolf király (1950–1973) Kormányfő - Olof Palme (1969–1976), lista Szovjetunió (szövetségi népköztársaság) A kommunista párt vezetője – Leonyid Brezsnyev (1964–1982), a Szovjetunió Kommunista Pártjának főtitkára Államfő – Nyikolaj Podgornij (1965–1977), lista Kormányfő – Alekszej Koszigin (1964–1980), lista Vatikán (abszolút monarchia) Uralkodó - VI. Pál pápa (1963–1978) Államtitkár - Jean-Marie Villot (1969–1979), lista Afrika Afar és Issza (Franciaország tengerentúli megyéje) Főmegbízott - Dominique Ponchardier (1969–1971) Georges Thiercy (1971–1974), lista Miniszterelnök - Ali Aref Bourhan (1967–1976), lista Algéria (köztársaság) Államfő - Houari Boumediene (1965–1978), lista Angola (Portugália külbirtoka) Főkormányzó – Camilo Augusto de Miranda Rebocho Vaz (1966–1972), lista Botswana (köztársaság) Államfő - Sir Seretse Khama (1966–1980), lista Burundi (köztársaság) Államfő - Michel Micombero (1966–1976), lista Csád (köztársaság) Államfő - N’Garta Tombalbaye (1960–1975), lista Kormányfő - N’Garta Tombalbaye (1959–1975), lista Comore-szigetek (Franciaország tengerentúli területe) Főbiztos - Jacques Mouradian (1969–1975), lista Kormányfő – Said Ibrahim Ben Ali (1970–1972), lista Dahomey (köztársaság) Államfő - Hubert Maga (1970–1972), lista Dél-afrikai Köztársaság (köztársaság) Államfő - Jacobus Johannes Fouché (1968–1975), lista Kormányfő - B. J. Vorster (1966–1978), lista Délnyugat-Afrika (Nemzetek Szövetsége mandátuma, dél-afrikai igazgatás alatt) Főadminisztrátor – Johannes Gert Hendrik van der Wath (1968–1971) Barend Johannes van der Walt (1971–1977), lista Egyenlítői-Guinea (köztársaság) Államfő - Masie Nguema Biyogo Ñegue Ndong (1968–1979), lista Egyiptom (köztársaság) Egyiptom 1971. szeptember 11-én változtatta nevét Egyesült Arab Köztársaságról Egyiptomi Arab Köztársaságra. Államfő - Anvar Szadat (1970–1981), lista Kormányfő - Mahmúd Fauzí (1970–1972), lista Elefántcsontpart (köztársaság) Államfő - Félix Houphouët-Boigny (1960–1993), lista Etiópia (köztársaság) Uralkodó - Hailé Szelasszié császár (1930–1974) Miniszterelnök - Aklilu Habte-Wold (1961–1974), lista Felső-Volta (köztársaság) Államfő - Sangoulé Lamizana (1966–1980), lista Kormányfő - Gérard Kango Ouedraogo (1971–1974), lista Gabon (köztársaság) Államfő - Omar Bongo (1967–2009), lista Gambia (köztársaság) Államfő - Sir Dawda Jawara (1970–1994), lista Ghána (köztársaság) Államfő - Edward Akufo-Addo (1970–1972), a Legfőbb Katonai Tanács elnöke, lista Kormányfő - Kofi Abrefa Busia (1969–1972), lista Guinea (köztársaság) Államfő - Sékou Ahmad Touré (1958–1984), lista Kamerun (köztársaság) Államfő - Ahmadou Ahidjo (1960–1982), lista Kormányfő – Kelet-Kamerun: Simon Pierre Tchoungui (1965–1972), lista Nyugat-Kamerun: Salomon Tandeng Muna (1968–1972), lista Kenya (köztársaság) Államfő - Jomo Kenyatta (1964–1978), lista Kongói Köztársaság (népköztársaság) Államfő - Marien Ngouabi (1969–1977), lista Kongói Demokratikus Köztársaság (Kongó-Kinshasa) (köztársaság) A Kongói Demokratikus Köztársaság 1971. október 27-én nevét Zaire-ra változtatta. Államfő - Joseph-Désiré Mobutu (1965–1997), lista Közép-afrikai Köztársaság (köztársaság) Államfő - I. Bokassa császár (1966–1979), elnök Lesotho (alkotmányos monarchia) Uralkodó - II. Moshoeshoe király (1960–1990) Kormányfő - Leabua Jonathan (1965–1986), lista Libéria (köztársaság) Államfő - William Tubman (1944–1971) William R. Tolbert, Jr. (1971–1980), lista Líbia (köztársaság) De facto országvezető - Moammer Kadhafi (1969–2011), lista Névleges államfő - Moammer Kadhafi (1969–1979), Líbia Népi Kongresszusa főtitkára Kormányfő - Moammer Kadhafi (1970–1972), lista Malgas Köztársaság Államfő - Philibert Tsiranana (1959–1972), lista Malawi (köztársaság) Államfő - Hastings Banda (1966–1994), lista Mali (köztársaság) Államfő - Moussa Traoré (1968–1991), lista Marokkó (alkotmányos monarchia) Uralkodó - II. Hasszán király (1961–1999) Kormányfő - Ahmed Laraki (1969–1971) Mohammed Karim Lamrani (1971–1972), lista Mauritánia (köztársaság) Államfő - Moktar Úld Daddah (1960–1978), lista Mauritius (monarchia) Uralkodó – II. Erzsébet királynő (1968–1992) Főkormányzó – Sir Leonard Williams (1968–1972), lista Kormányfő - Sir Seewoosagur Ramgoolam (1961–1982), lista Mozambik (Portugália külbirtoka) Főkormányzó – Eduardo Arantes e Oliveira (1970–1972), lista Niger (köztársaság) Államfő - Hamani Diori (1960–1974), lista Nigéria (köztársaság) Államfő - Yakubu Gowon (1966–1975), a Legfelsőbb Katonai Tanács elnöke, lista Portugál Guinea (Portugália külbirtoka) Kormányzó – António de Spínola (1968–1973), lista Rhodesia (el nem ismert, de facto független ország) Államfő – Clifford Dupont (1965–1975), lista Kormányfő - Ian Smith (1965–1979), lista Ruanda (köztársaság) Államfő - Grégoire Kayibanda (1961–1973), lista São Tomé és Príncipe (Portugália külbirtoka) Főkormányzó – António Jorge da Silva Sebastião (1963–1972), lista Seychelle-szigetek (az Egyesült Királyság koronagyarmata) Kormányzó - Bruce Greatbatch (1969–1972), lista Kormányfő - Sir James Mancham (1970–1976), lista Sierra Leone (monarchia) Sierra Leone nemzetközösségi terület 1971. április 19-én vált Sierra Leone Köztársasággá. Uralkodó - II. Erzsébet királynő (1961–1971) Főkormányzó - Sir Banja Tejan-Sie (1968–1971) Christopher Okoro Cole (1971), ügyvivő, lista Államfő - Christopher Okoro Cole (1971) Siaka Stevens (1971–1985), lista Kormányfő - Siaka Stevens (1968–1971) Sorie Ibrahim Koroma (1971–1975), lista Spanyol Szahara (Spanyolország külterülete) Főkormányzó - Fernando de Santiago y Díaz (1971–1974), lista Szenegál (köztársaság) Államfő - Léopold Sédar Senghor (1960–1980), lista Kormányfő – Abdou Diouf (1970–1980), lista Szent Ilona, Ascension és Tristan da Cunha (Egyesült Királyság tengerentúli területe) Kormányzó - Sir Dermod Murphy (1969–1971) Sir Thomas Oates (1971–1976), lista Szomália (köztársaság) Államfő – Sziad Barré (1969–1991), lista Szudán (köztársaság) Államfő - Dzsáfar Nimeri (1969–1985), lista Kormányfő – Dzsáfar Nimeri (1969–1976), lista Szváziföld (abszolút monarchia) Uralkodó - II. Sobhuza király (1921–1982) Kormányfő - Makhosini Dlamini herceg (1967–1976), lista Tanzánia (köztársaság) Államfő - Julius Nyerere (1962–1985), lista Zanzibár Államfő – Abeid Amani Karume sejk (1964–1972), elnök Togo (köztársaság) Államfő - Étienne Eyadéma (1967–2005), lista Tunézia (köztársaság) Államfő - Habib Burgiba (1957–1987), lista Kormányfő - Hedi Amara Nuíra (1970–1980), lista Uganda (köztársaság) Államfő - Milton Obote (1966–1971) Idi Amin Dada (1971–1979), lista Zaire (köztársaság) A Kongói Demokratikus Köztársaság 1971. október 27-én váltotta nevét Zaire-ra. Államfő - Mobutu Sese Seko (1965–1997), lista Zambia (köztársaság) Államfő - Kenneth Kaunda (1964–1991), lista Zöld-foki-szigetek (Portugália külbirtoka) Kormányzó - Antonio Lopes dos Santos (1969–1974), lista Dél-Amerika Argentína (köztársaság) Államfő - Roberto M. Levingston (1970–1971) Alejandro Agustín Lanusse (1971–1973), lista Bolívia (köztársaság) Államfő - Juan José Torres (1970–1971) Hugo Banzer (1971–1978), lista Brazília (köztársaság) Államfő - Emílio Garrastazú Médici (1969–1974), lista Chile (köztársaság) Államfő - Salvador Allende (1970–1973), lista Ecuador (köztársaság) Államfő - José María Velasco Ibarra (1968–1972), lista Falkland-szigetek (Az Egyesült Királyság tengerentúli területe) Kormányzó - Sir Ernest Gordon Lewis (1971–1975), kormányzó lista Guyana (köztársaság) Államfő - Arthur Chung (1970–1980), lista Kormányfő - Forbes Burnham (1964–1980), lista Kolumbia (köztársaság) Államfő - Misael Pastrana Borrero (1970–1974), lista Paraguay (köztársaság) Államfő - Alfredo Stroessner (1954–1989), lista Peru (köztársaság) Államfő - Juan Velasco Alvarado (1968–1975), lista Kormányfő - Ernesto Montagne Sánchez (1968–1973), lista Suriname (A Holland Királyság tagállama) Főkormányzó - Johan Ferrier (1968–1980), lista Kormányfő – Jules Sedney (1969–1973), lista Uruguay (köztársaság) Államfő - Jorge Pacheco Areco (1967–1972), lista Venezuela (köztársaság) Államfő - Rafael Caldera (1969–1974), lista Észak- és Közép-Amerika Amerikai Egyesült Államok (köztársaság) Államfő - Richard Nixon (1969–1974), lista Amerikai Virgin-szigetek (Az Egyesült Államok társult állama) Kormányzó - Melvin H. Evans (1969–1975), lista Panama-csatorna övezet (USA külbirtok) Kormányzó – Walter Philip Leber (1967–1971) David Stuart Parker (1971–1975), lista Puerto Rico (Az Egyesült Államok társult állama) Kormányzó - Luis A. Ferré (1969–1973), lista Antigua (az Egyesült Királyság társult állama) Főkormányzó - Sir Wilfred Jacobs (1967–1981), lista Kormányfő - Vere Bird (1960–1971) George Walter (1971–1976), lista Bahama-szigetek (brit koronagyarmat) Kormányzó - Báró Francis Hovell-Thurlow-Cumming-Bruce (1968–1972), lista Kormányfő - Sir Lynden Pindling (1967–1992), lista Barbados (parlamentáris monarchia) Uralkodó - II.Erzsébet királynő, Barbados királynője (1966–) Főkormányzó - Sir Arleigh Winston Scott (1967–1976), lista Kormányfő - Errol Barrow (1961–1976), lista Bermuda (Az Egyesült Királyság tengerentúli területe) Kormányzó - Roland Robinson (1964–1972), lista Kormányfő - Sir Henry Tucker (1968–1971) Sir Edward Richards (1971–1975), lista Brit Honduras (az Egyesült Királyság koronagyarmata) Kormányzó - Sir John Warburton Paul (1966–1972), Brit Honduras kormányzója Kormányfő - George Cadle Price (1961–1984), lista Brit Virgin-szigetek (Az Egyesült Királyság tengerentúli területe) Kormányzó - John Sutherland Thomson (1967–1971) Derek George Cudmore (1971–1974), lista Kormányfő - Lavity Stoutt (1967–1971) Willard Wheatley (1971–1979), lista Costa Rica (köztársaság) Államfő - José Figueres Ferrer (1970–1974), lista Dominikai Közösség (az Egyesült Királyság társult állama) Kormányzó - Sir Louis Cools-Lartigue (1968–1979), lista Kormányfő - Edward Oliver LeBlanc (1969–1974), lista Dominikai Köztársaság (köztársaság) Államfő - Joaquín Balaguer (1966–1978), lista Salvador (köztársaság) Államfő - Fidel Sánchez Hernández (1967–1972), lista Grenada (Az Egyesült Királyság társult állama) Főkormányzó - Dáma Hilda Bynoe (1968–1974), lista Kormányfő - Sir Eric Gairy (1967–1979), lista Guatemala (köztársaság) Államfő - Carlos Manuel Arana Osorio (1970–1974), lista Haiti (köztársaság) Államfő - François Duvalier (1957–1971) Jean-Claude Duvalier (1971–1986), Haiti örökös elnöke, lista Holland Antillák (A Holland Királyság társult állama) Kormányzó - Bernadito M. Leito (1970–1983), lista Miniszterelnök - Ernesto O. Petronia (1969–1971) Ramez Jorge Isa (1971) Otto R.A. Beaujon (1971–1973), lista Honduras (köztársaság) Államfő - Oswaldo López Arellano (1963–1971) Ramón Ernesto Cruz Uclés (1971–1972), lista Jamaica (parlamentáris monarchia) Uralkodó - II.Erzsébet királynő, Jamaica királynője, (1962–) Főkormányzó - Sir Clifford Campbell (1962–1973), lista Kormányfő - Hugh Shearer (1967–1972), lista Kajmán-szigetek (Az Egyesült Királyság tengerentúli területe) Kormányzó - Athelstan Charles Ethelwold Long (1968–1971) Kenneth Roy Crook (1971–1974), lista Kanada (parlamentáris monarchia) Uralkodó - II.Erzsébet királynő, Kanada királynője, (1952–) Főkormányzó - Roland Michener (1967–1974), lista Kormányfő - Pierre Trudeau (1968–1979), lista Kuba (népköztársaság) A kommunista párt főtitkára - Fidel Castro (1965–2011), főtitkár Államfő - Osvaldo Dorticós Torrado (1959–1976), lista Miniszterelnök - Fidel Castro (1959–2008), lista Mexikó (köztársaság) Államfő - Luis Echeverría (1970–1976), lista Montserrat (Az Egyesült Királyság tengerentúli területe) Kormányzó - Dennis Raleigh Gibbs (1964–1971) Willoughby Harry Thompson (1971–1974), lista Kormányfő - Percival Austin Bramble (1970–1978), lista Nicaragua (köztársaság) Államfő - Anastasio Somoza Debayle (1967–1972), lista Panama (köztársaság) De facto országvezető – Omar Torrijos (1968–1981), a Nemzeti Gárda parancsnoka Államfő - Demetrio B. Lakas (1969–1978), lista Saint Christopher-Nevis-Anguilla (az Egyesült Királyság társult állama) Kormányzó - Sir Milton Allan (1969–1975), kormányzó Kormányfő - Robert Bradshaw (1966–1978), lista Saint Lucia (az Egyesült Királyság társult állama) Kormányzó - Sir Frederick Clarke (1967–1971) Sir Ira Marcus Simmons (1971–1974), lista Kormányfő - John Compton (1964–1979), lista Saint-Pierre és Miquelon (Franciaország külbirtoka) Prefektus - Jean-Jacques Buggia (1967–1971) Henri Beaux (1971–1974), lista A Területi Tanács elnöke - Albert Pen (1968–1984), lista Saint Vincent és a Grenadine-szigetek (az Egyesült Királyság társult állama) Kormányzó - Sir Rupert John (1970–1976), lista Kormányfő - Milton Cato (1967–1972), lista Trinidad és Tobago (köztársaság) Uralkodó - II. Erzsébet királynő (1962–1976) Főkormányzó - Sir Solomon Hochoy (1960–1972) lista Kormányfő - Eric Williams (1956–1981), lista Turks- és Caicos-szigetek (Az Egyesült Királyság tengerentúli területe) Kormányzó - Robert Everard Wainwright (1967–1971) Alexander Graham Mitchell (1971–1975), lista Ázsia Afganisztán (köztársaság) Uralkodó – Mohamed Zahir király (1933–1973) Kormányfő – Mohammad Nur Ahmad Etemadi (1967–1971) Abdul Zahir (1971–1972) Mohammad Musza Safík (1972–1973), lista Bahrein (alkotmányos monarchia) Bahrain 1971. augusztus 16-án nyerte el függetlenségét. Politikai főrezidens - Sir Geoffrey Arthur (1970–1971) Politikai tisztviselő - Alexander John Stirling (1969–1971) Uralkodó - II. Ísza emír (1961–1999) Kormányfő - Halífa ibn Szalmán Al Halífa, lista (1970–) Banglades (köztársaság) Kelet-Pakisztán 1971. március 26-án kiáltotta ki függetlenségét. Kormányzó - Szied Mohammad Ahszan (1969–1971), Kelet-Pakisztán kormányzója Tikka Khán (1971), a kelet-pakisztáni rendkívüli állapot felügyelője Abdul Motaleb Malik (1971), Kelet-Pakisztán kormányzója Amír Abdullah Khán Niazi (1971) Államfő - Mudzsibur Rahman sejk (1971–1972), lista Szied Nazrul Iszlám (1971–1972), Ügyvezető elnök Kormányfő - Tadzsuddin Ahmad (1971–1972), lista Bhután (abszolút monarchia) Uralkodó - Dzsigme Dordzsi Vangcsuk király (1952–1972) Brunei (brit protektorátus) Főmegbízott - Arthur Robin Adair (1968–1972), Brunei brit főmegbízottja Uralkodó - Hassanal Bolkiah , szultán (1967–) Kormányfő - Dato Pengiran Muhammad Yusuf bin Abdul Rahim (1967–1972), lista Burma (köztársaság) Államfő - Ne Vin (1962–1981), lista Kormányfő - Ne Vin (1962–1974), lista Ceylon (alkotmányos monarchia) Uralkodó – II. Erzsébet , Ceylon királynője (1952–1972) Főkormányzó – William Gopallawa (1962–1972), lista Kormányfő - Sirimavo Bandaranaike (1970–1977), lista Dél-Korea (köztársaság) Államfő - Pak Csong Hi (1962–1979), lista Kormányfő - Baek Dudzsin (1970–1971) Kim Dzsongphil (1971–1975), lista Egyesült Arab Emírségek (abszolút monarchia) A Szerződéses Sejkségek 1971. december 2-án nyerték el függetlenségüket. Politikai tisztviselő - Julian Walker (1971) Elnök - Zájed bin Szultán Ál Nahján (1971–2004), lista Kormányfő - Maktúm bin Rásid Ál Maktúm (1971–1979), lista Az egyes Emírségek uralkodói (lista) : Abu-Dzabi – Zájed bin Szultán Ál Nahján (1966–2004) Adzsmán – Rásid ibn Humajd an-Nuajmi (1928–1981) Dubaj – Rásid bin Szaíd Ál Maktúm (1958–1990) Fudzsejra – Muhammad ibn Hamad as-Sarki (1942–1974) Rász el-Haima – Szakr ibn Muhammad al-Kászimi (1948–2010) Sardzsa – Kálid ibn Muhammad al-Kászimi (1965–1972) Umm al-Kaivain – Ahmád ibn Rásid al-Mualla (1929–1981) Észak-Korea (népköztársaság) A kommunista párt főtitkára - Kim Ir Szen (1948–1994), főtitkár Államfő - Csoi Jongkun (1957–1972), Észak-Korea elnöke Kormányfő - Kim Ir Szen (1948–1972), lista Fülöp-szigetek (köztársaság) Államfő - Ferdinand Marcos (1965–1986), lista Hongkong ( brit koronafüggőség ) Kormányzó - Sir David Trench (1964–1971) Sir Hugh Norman-Walker (1971), ügyvivő Sir Murray MacLehose (1971–1982), lista India (köztársaság) Államfő - Varahagiri Venkata Giri (1969–1974), lista Kormányfő - Indira Gandhi (1966–1977), lista Szikkim (Indiai protektorátus) Uralkodó - Palden Thondup Namgyal (1963–1975), lista Kormányfő - Inder Sen Chopra (1969–1972), Szikkim adminisztrációs főtisztviselője Indonézia (köztársaság) Államfő - Suharto (1967–1998), lista Irak (köztársaság) Államfő - Ahmed Haszan al-Bakr (1968–1979), lista Kormányfő - Ahmed Haszan al-Bakr (1968–1979), lista Irán (monarchia) Uralkodó – Mohammad Reza Pahlavi sah (1941–1979) Kormányfő – Amír-Abbász Hoveida (1965–1977), lista Izrael (köztársaság) Államfő - Zalmán Sazár (1963–1973), lista Kormányfő - Golda Meir (1969–1974), lista Japán (parlamentáris monarchia) Uralkodó - Hirohito császár (1926–1989) Kormányfő - Eiszaku Szató (1964–1972), lista Dél-Jemen (Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság) (népköztársaság) Államfő – Szálim Rubaí Alí (1969–1978), Dél-Jemen Legfelsőbb Népi Tanácsa elnökségének elnöke Kormányfő – Muhammad Ali Haitham (1969–1971) Haidar Abu Bakr al-Attasz (1971–1986) Észak-Jemen (Jemeni Arab Köztársaság) (köztársaság) Államfő - Abdul Rahman al-Irjani (1967–1974), lista Kormányfő – Mohszin Ahmad al-Aini (1970–1971) Abdul Szalam Szabrah (1971), ügyvezető Ahmad Muhammad Numan (1971) Haszan al-Amri (1971) Abdul Szalam Szabrah (1971), ügyvezető Mohszin Ahmad al-Aini (1971–1972), lista Jordánia (alkotmányos monarchia) Uralkodó - Huszejn király (1952–1999) Kormányfő - Vaszfi al-Tal (1970–1971) Ahmad al-Lauzi (1971–1973), lista Katar (abszolút monarchia) Katar 1971. szeptember 3-án nyerte el függetlenségét. Politikai tisztviselő - Edward Henderson (1969–1971) Uralkodó - Ahmad emír (1960–1972) Kormányfő - Halífa emír (1970–1995) Khmer Köztársaság (köztársaság) Államfő - Cseng Heng (1970–1972), lista Kormányfő - Lon Nol (1969–1972), lista Kína (népköztársaság) A kommunista párt főtitkára - Mao Ce-tung (1935–1976), főtitkár Államfő - Szung Csing-ling (1968–1972), ügyvivő Tung Bivu (1968–1975), ügyvivő, lista Kormányfő - Csou En-laj (1949–1976), lista Kuvait (alkotmányos monarchia) Uralkodó - III. Szabáh emír (1965–1977) Kormányfő - Dzsáber al-Ahmad al-Dzsáber asz-Szabáh (1965–1978), lista Laosz (monarchia) Uralkodó - Szavangvatthana király (1959–1975) Kormányfő - Szuvanna Phumma herceg (1962–1975), lista Libanon (köztársaság) Államfő - Szulejman Frangieh (1970–1976), lista Kormányfő - Szaeb Szalam (1970–1973), lista Makaó (Portugália külbirtoka) Kormányzó - José Manuel de Sousa e Faro Nobre de Carvalho (1966–1974), kormányzó Malajzia (parlamentáris monarchia) Uralkodó - Abdul Halim szultán (1970–1975) Kormányfő - Abdul Razak Huszejn (1970–1976), lista Maldív-szigetek (köztársaság) Államfő - Ibrahim Naszir (1968–1978), lista Mongólia (népköztársaság) A kommunista párt vezetője – Jumdzságin Cedenbál (1958–1984), Mongol Forradalmi Néppárt Központi Bizottságának főtitkára Államfő - Dzsamszrangín Szambú (1954–1972), Mongólia Nagy Népi Hurálja Elnöksége elnöke, lista Kormányfő - Jumdzságin Cedenbál (1952–1974), lista Nepál (alkotmányos monarchia) Uralkodó - Mahendra király (1955–1972) Kormányfő - Mahendra király (1970–1971) Kirti Nidhi Biszta (1971–1973), lista Omán (abszolút monarchia) Uralkodó - Kábúsz szultán (1970–) Kormányfő - Tarík bin Taimúr al-Száid (1970–1972), lista Pakisztán (köztársaság) Államfő - Yahya Khan (1969–1971) Zulfikar Ali Bhutto (1971–1973), lista Szaúd-Arábia (abszolút monarchia) Uralkodó - Fejszál király (1964–1975) Kormányfő - Fejszál király (1962–1975) Szingapúr (köztársaság) Államfő - Yusof bin Ishak (1959–1971) Benjamin Sheares (1971–1981), lista Kormányfő - Li Kuang-jao (1959–1990) Szíria (köztársaság) Államfő - Ahmad al-Khatib (1970–1971) Hafez al-Aszad (1971–2000), lista Kormányfő - Hafez al-Aszad (1970–1971) Abdul Rahman Kleifaví (1971–1972), lista Tajvan (köztársaság) Államfő - Csang Kaj-sek (1950–1975), lista Kormányfő - Jen Csiakan (1963–1972), lista Thaiföld (parlamentáris monarchia) Uralkodó - Bhumibol Aduljadezs király (1946–2016) Kormányfő - Thanom Kittikacsorn (1963–1973), lista Törökország (köztársaság) Államfő - Cevdet Sunay (1966–1973), lista Kormányfő - Süleyman Demirel (1965–1971) Nihat Erim (1971–1972), lista Dél-Vietnám Államfő - Nguy�n Văn Thi�u (1965–1975), lista Kormányfő - Tr�n Thi�n Khiêm (1969–1975), lista Észak-Vietnam A kommunista párt főtitkára - Lê Du�n (1960–1986), főtitkár Államfő - Tôn Đ�c Th�ng (1969–1980), lista Kormányfő - Ph�m Văn Đ�ng (1955–1987), lista Óceánia Amerikai Szamoa (Az Amerikai Egyesült Államok külterülete) Kormányzó - John Morse Haydon (1969–1974), lista Ausztrália (parlamentáris monarchia) Uralkodó - II. Erzsébet királynő , Ausztrália királynője, (1952–) Főkormányzó - Sir Paul Hasluck (1969–1974), lista Kormányfő - John Gorton (1968–1971) William McMahon (1971–1972), lista Karácsony-sziget (Ausztrália külterülete) Adminisztrátor - J.S. White (1970–1973) Kókusz (Keeling)-szigetek (Ausztrália külterülete) Kormányzó - John Cecil Clunies-Ross (1947–1978), lista Adminisztrátor - C.W. Suthern (1969–1972) Norfolk-sziget (Ausztrália autonóm területe) Adminisztrátor - Robert Nixon Dalkin (1968–1972) Kormányfő - William M. Randall (1967–1974), lista Pápua Új-Guinea (ENSZ gyámsági terület, Ausztrália igazgatása alatt) Főkormányzó - Leslie Wilson Johnson (1970–1974), lista Brit Salamon-szigetek (brit protektorátus) Kormányzó - Michael David Irving Gass (1969–1973), lista Csendes-óceáni-szigetek (ENSZ gyámsági terület, USA adminisztráció) Főbiztos – Edward Elliott Johnston (1969–1976) Fidzsi (monarchia) Uralkodó – II. Erzsébet királynő , Fidzsi királynője, (1970–1987) Főkormányzó – Sir Robert Sidney Foster (1968–1973), lista Kormányfő - Ratu Sir Kamisese Mara (1967–1987), lista Francia Polinézia (Franciaország külterülete) Főbiztos - Pierre Louis Angeli (1969–1973), lista Gilbert és Ellice-szigetek (brit protektorátus) Kormányzó – Sir John Osbaldiston Field (1970–1973), lista Kormányfő – Reuben K. Uatioa (1971–1974), lista Guam (Az USA külterülete) Kormányzó - Carlos Camacho (1969–1975), lista Nauru (köztársaság) Államfő - Hammer DeRoburt (1968–1976), lista Nyugat-Szamoa (parlamentáris monarchia) Uralkodó - Malietoa Tanumafili II, O le Ao o le Malo (1962–2007) Kormányfő - Tupua Tamasese Lealofi IV (1970–1973), lista Pitcairn-szigetek (Az Egyesült Királyság külbirtoka) Kormányzó - Sir Arthur Norman Galsworthy (1970–1973), lista Tonga (alkotmányos monarchia) Uralkodó - IV. Tāufaʻāhau Tupou király (1965–2006) Kormányfő - Fatafehi Tu'ipelehake herceg (1965–1991), lista Új-Hebridák (brit-francia kondomínium) brit helyi kormányzó - Colin Allan (1966–1973) francia helyi kormányzó - Robert Jules Amédée Langlois (1969–1974) Új-Kaledónia (Franciaország külbirtoka) Főbiztos - Louis Verger (1969–1973), lista Új-Zéland (parlamentáris monarchia) Uralkodó - II. Erzsébet királynő , Új-Zéland királynője (1952–) Főkormányzó - Sir Arthur Porritt (1967–1972), lista Kormányfő - Sir Keith Holyoake (1960–1972), lista Cook-szigetek (Új-Zéland társult állama) Kormányfő - Albert Henry (1965–1978), lista Niue (Új-Zéland társult állama) Főbiztos - Selwyn Digby Wilson (1968–197.) Tokelau-szigetek (Új-Zéland külterülete) Adminisztrátor - Richard Basil Taylor (1968–1971) Duncan MacIntyre (1971–1972) Wallis és Futuna (Franciaország külterülete) Főadminisztrátor - Jacques Bach (1968–1971) Guy Boileau (1971–1972), lista A Területi Gyűlés elnöke - Sosefo Papillo (1967–1972), lista Bulligny Bulligny település Franciaországban, Meurthe-et-Moselle megyében. Lakosainak száma 500 fő (2015). Bulligny Blénod-lès-Toul, Allamps, Bagneux, Barisey-la-Côte és Crézilles községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Bényi Árpád Bényi Árpád (Dicsőszentmárton, 1931. március 23. – Debrecen, 2006. december 24.) magyar festőművész, Berettyóújfalu és Debrecen város díszpolgára. Életútja 1931. március 23-án született Erdélyben, Dicsőszentmártonban. Tanulmányait Dicsőszentmártonban, Marosvásárhelyen, Győrben és Debrecenben végezte. Középiskolás korában Debrecenben a Tamás Ervin vezette Képzőművészeti Szabadiskolában kezdett rajzolni, festeni. Szegeden, a Pedagógiai Főiskolán 1955-ben szerzett oklevelet, Vinkler László növendéke volt. Debrecenben egyetemi diplomát szerzett. Pályakezdőként Tiszaörsön, majd Kunhegyesen tanított. Itt érte az 1956-os forradalom. Egyik fametszetéből plakátot csináltak, amiért négyévi börtönbüntetésre ítélték, de ebből csak 733 napot töltött le. Szabadulása után Berettyóújfaluban dolgozott segédmunkásként, majd 1961-től újra taníthatott. Folyamatosan részt vett megyei és országos kiállításokon. 1966-ban felvették a Művészeti Alapba, majd 1975-ben a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségébe. 1974-ben műtermes lakást kapott Debrecenben a nagyerdei művésztelepen, ahol haláláig dolgozott. 1980-tól Nyíregyházán, a Bessenyei György Tanárképző Főiskolán tanított. Tizenkét évig volt a rajz tanszék vezetője. Közben a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen művészettörténetet adott elő vendégtanárként. Debrecenben közreműködött a Medgyessy Ferenc Gimnázium művészeti tagozatának létrehozásában. Tizenöt évig volt vezetőségi tagja a Magyar Képzőművészek Szövetsége Területi Szervezetének. Két évig dolgozott Debrecen város kulturális bizottságában. Elnöke volt a Munkácsy-Trilógiáért Közalapítvány kuratóriumának. Ecset és stafeláj címmel művészeti és pedagógiai tapasztalatait összegező könyve jelent meg a Barbaricum Kiadó gondozásában. (1998). Művésztelepeken dolgozott Hajdúböszörményben, Hajdúnánáson, Tokajban, Hortobágyon, Berekfürdőn, Abádszalókon, Hajdúszoboszlón, Balatonvilágoson és Alsóörsön. Tanulmányúton járt Lengyelországban, Litvániában, Németországban, Párizsban, Velencében. Folyamatosan részt vett megyei, országos és nemzetközi kiállításokon. Munkásságát az MTV „Zene-táj-város” című sorozatában, a TV Magiszter Debrecennel foglalkozó adásában méltatták. Színekbe álmodott világ címmel Filep Tibor készített róla portréfilmet a Debrecen város díszpolgárait bemutató sorozatban. Visszaemlékezéseivel szerepelt Körmendi Lajos „Öt perc az élet” című kötetében és Sümegi György Kép Szó című könyvében írt plakátjáról és börtönéveiről. 2006. december 24-én hunyt el Debrecenben. Elismerései Káplár Miklós érem Debrecen Város Csokonai-díja (1996) Medgyessy-díj Közművelődési nívódíj Holló László-díj (1991) Debrecen Kultúrájáért díj A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje /művészeti életművéért/ Tavaszi, Őszi Tárlatok díjai Országos Nyári Tárlat díjai /2006-ban fődíj/ 1999-től Debrecen város díszpolgára (1999) 2001-től Dicsőszentmárton Pro Urbe díjasa 2005-től Berettyóújfalu díszpolgára 2007 posztumusz Bocskai-díj, Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés Egyéni kiállításai 1966 Debrecen Művész Klub 1967 Tokaj Helytörténeti Múzeum 1970 Hajdúböszörmény Városi Művelődési Központ 1973 Lublin /Lengyelország/ Városi Galéria 1973 Kisújszállás Néprajzi Kiállítóterem 1973 Berettyóújfalu Kórházi Galéria 1974 Balmazújváros Veres Péter Művelődési Központ 1975 Debrecen Medgyessy Terem 1977 Debrecen DATE Galéria 1977 Nagyvárad Körösvidéki Múzeum 1978 Nyírbátor Báthori István Múzeum 1978 Hajdúszoboszló Szoboszlói Kisgaléria 1978 Hajdúböszörmény Városi Művelődési Központ 1979 Szolnok Aba-Novák Terem 1979 Budapest Fényes Adolf Terem 1979 Debrecen TIT Csokonai Klub 1980 Debrecen Déri Múzeum Kamaraterme 1981 Nyíregyháza Megyei és Városi Művelődési Központ 1981 Debrecen Újságíró Klub 1983 Sátoraljaújhely Közgazdasági Szakközépiskola Galériája 1984 Tokaj Múzeum 1984 Debrecen Medgyessy Terem 1985 Karcag Művelődési Központ 1985 Debrecen ÚÁMK Galériája 1987 Debrecen TIT Csokonai Klub 1987 Kazincbarcika Városi Kiállítóterem 1988 Püspökladány Városi Művelődési Központ 1991 Nyíregyháza Jósa András Múzeum 1991 Mátészalka Szatmár Múzeum 1992 Debrecen Kölcsey Galéria 1992 Linz /Ausztria/ Generali Galéria 1993 Debrecen DOTE Galéria 1995 Berettyóújfalu Városi Művelődési Központ 1996 Debrecen DAB Székház 1996 Debrecen Medgyessy Gimnázium aulája 1996 Hajdúszoboszló Szoboszlói Galéria 1996 Karcag Nagykun Múzeum 1996 Debrecen DOTE Gyermekklinika 1997 Debrecen Déri Múzeum 1997 Siófok Kálmán Imre Múzeum 1998 Debrecen KASZ József Attila Művelődési Ház 1998 Debrecen Kiss Galéria 1998 Debrecen Aranybika Szálloda Üvegterme 1998 Hajdúhadház Művészeti Iskola 1998 Kunhegyes Városi Művelődési Központ 1999 Salzburg /Ausztria/ Galerie 5 1999 Püspökladány Ladányi Galéria 2001 Nagyrábé Művelődési Ház 2001 Biharkeresztes Bocskai István Gimnázium aulája 2001 Debrecen Déri Múzeum 2002 Debrecen Kortárs Galéria 2003 Debrecen Medgyessy Gimnázium aulája 2003 Eger Művészetek Háza 2003 Debrecen Volksbank Galéria 2004 Lillafüred Palotaszálló 2005 Berettyóújfalu Művelődési Központ 2005 Mikepércs Művelődési Ház 2006 Debrecen Kölcsey Központ Galériája Emlékkiállításai 2007. március 31. Debrecen, Medgyessy Gimnázium /olajképek/ 2008. január 22. Debrecen, Belvárosi Galéria /akvarellek/ 2008. június 30. Derecske, Művelődési Központ /grafikák/ 2008. szeptember 5. Debrecen-Józsa Műv.Központ /grafikák/ 2008. november 4. Berettyóújfalu, Műv. Központ /akvarellek/ 2008. november 6. Dicsőszentmárton, Kis-Küküllő Galéria /életmű válogatás/ 2009. október 23. Balatonfüred /"56-os" sorozat/ 2009. november 8. Debrecen, Kölcsey Központ /grafikák/ 2011. április 11. Brüsszel, Magyar Kulturális Intézet /"56-os" sorozat/ Művei közgyűjteményekben Déri Múzeum (Debrecen), Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata, Hajdúsági Múzeum (Hajdúböszörmény), Hajdúsági Festőművészek Múzeuma (Álmosd), Bihari Múzeum (Berettyóújfalu), Szoboszlói Galéria (Hajdúszoboszló), Tanárképző Főiskola (Nyíregyháza), Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat (Debrecen), Aranybika Szálló (Debrecen), Kálmán Imre Múzeum (Siófok), Kiskun Múzeum (Kiskunfélegyháza), Salzburg - állandó kiállítás (akvarell-sorozat) Autizmus Az autizmus spektrumzavar (a kifejezésben a spektrum szó arra utal, hogy az autizmusnak számtalan megjelenési formája van) egy idegi-fejlődési rendellenesség, ami csökkent mértékű társadalmi kapcsolatokban, kommunikációs képességekben, abnormális viselkedési és érdeklődési mintázatokban nyilvánul meg. Bár az eredete ismeretlen, a genetikai tényezők fontosnak tűnnek. Okait jelenleg is kutatják. Görög orvosok már Hippokratész idejében leírták, és isteni vagy sátáni erők megnyilvánulásának tartották. Típusai Definíció szerint (DSM-IV) az autizmusban „késés figyelhető meg a szociális interakcióban, a kommunikációs nyelvben, a szimbolikus és imaginatív játékban”, és a tünetek 3 éves kor előtt megjelennek. Az autizmus egyre gyakrabban lép fel gyerekeknél – ennek okait vitatják; lehetséges, hogy csak arról van szó, hogy gyakrabban ismerik fel, mivel egyre részletesebben fejtik ki a diagnózis kritériumait, aminek következtében egyre több autistát találnak. Bizonyos régebbi tipológiák két típusát különböztették meg: a súlyosabb Kanner-szindrómát és a kevésbé súlyos Asperger-szindrómát. Az Asperger-szindrómát sokszor a jól beszélő (nem feltétlenül kommunikáló!) emberekre, míg a Kanner szindrómát a néma, a nyelvet szó szerint vevő, súlyosabb problémákkal küzdő személyekre alkalmazták. Ma már csak autisztikus zavart, illetve az Asperger-szindrómát különböztetik meg. Az autizmus úgynevezett spektrumzavar (ASD), ahol nincs éles határ: az átmenetek folytonosak a különböző kategóriák között. Az autizmus ritkán fordul elő magában; jellemzően együtt jár más rendellenességekkel, például értelmi fogyatékossággal. Az autizmus spektrumot alkot, ami a normálistól a súlyos állapotokig terjed, és sokféleképpen nyilvánulhat meg. Mégis a spektrumon belül általában elkülönítik az Asperger-szindrómát és a Kanner-szindrómát, és előfordul, hogy autizmus alatt egyszerűen a közepes vagy a súlyos autizmust értik. Asperger-szindróma Asperger-szindróma esetén a páciens kiválóan képes szavakkal kommunikálni például írásban, de a kommunikáció kísérőjelenségeinek (arckifejezés, testbeszéd, hanghordozás) értelmezése nehezen megy neki, a szemkontaktust nehezen viseli stb. Az Asperger-szindrómára – a súlyosabb autizmussal ellentétben – jellemző a normális ütemű nyelvi fejlődés, valamint az átlagos vagy annál magasabb intelligenciaszint. Mindezek miatt felismerése is nehezebb, egyes becslések szerint az esetek 30-50%-át nem diagnosztizálták. Számos Asperger-szindrómás magától is képes felismerni azokat a dolgokat, amiben eltér a többi embertől, megtanulja leküzdeni hátrányait és képes beilleszkedni a társadalomba akár anélkül is, hogy tudná magáról, hogy Asperger-szindrómás. Hans Asperger osztrák pszichiáter és gyermekorvos írta le először 1944-ben, megmentette őket a megbélyegzéstől és elhurcolástól, és külön osztályt hozott létre számukra. Viktória nővér beszéd-, dráma- és mozgásterápiával fejlesztette az Asperger által vizsgált gyerekeket. Kanner-szindróma A Kanner-szindróma, avagy kisgyermekkori autizmus egy diagnosztikai kategória. Neurobiológiai, pervazív fejlődési zavar, az autizmus klasszikus erős formája. A rendellenességhez az alábbi tünetek társulnak: a gyermekeknél már 3 éves kor előtt megfigyelhető, hogy társaikhoz képest visszamaradnak a kommunikációban, a szociális viselkedésben és a rugalmas gondolkodásban. Az érintett gyermekek fele nem tanul meg beszélni; egyes vélemények szerint a beszélő autisták nem Kanner-szindrómások. Leo Kanner amerikai gyermekorvos írta le először 1943-ban. Bár Kanner hangsúlyozta, hogy normál, vagy kiemelkedő intelligenciával bírhatnak, az autisták háromnegyede értelmi fogyatékos is. A diagnózist ma már nem használják, a DSM IV-ben és ICD 10-ben csak az autisztikus zavar illetve Asperger-szindróma szerepel. Jelenleg használatban lévő diagnosztikus elnevezése a gyermekkori autizmus (autismus infantilis), melynek 3 altípusa ismert: izolált, passzív, bizarr. Tünetei (A tünetek nem feltétlenül egyszerre jellemzőek minden autistára): A főbb tünetek a következők: autisztikus magány: ez egyfajta szellemi egyedüllét feltűnően korlátozott tevékenység és érdeklődés a kommunikáció speciális károsodása: általában a szociális interakcióban a képzelőerőt igénylő tevékenységekben Az autisztikus magány többféleképpen is megnyilvánulhat. Egyes autisták alig képesek személyekkel kapcsolatba lépni; sokkal nagyobb örömet jelent számukra a tárgyakkal való foglalkozás, mint az azonos korúak társasága. Mások keresik a kapcsolatot, de szociális viselkedésük zavartsága miatt nem értik meg őket. Az állandósághoz való ragaszkodás fontos kapaszkodót jelent a nehezen megjósolható változások világában. Az autisták akár be is pánikolhatnak, ha valami nem a megszokott módon zajlik. Jellemzők még az egyszerű, ismétlődő mozgások (mint például a test előre-hátra ringatása, vagy a kézfej rázása stresszhatásra), az állandóan visszatérő gondolatok, a kényszeresnek tűnő, de látszólag céltalan és körülményes foglalatosságok és a végletesen beszűkült érdeklődési kör, valamint az érzékelés normálistól eltérő működése (például csökkent vagy túlzott érzékenység bizonyos egyszerű vagy összetett ingerekkel: hangokkal, érintéssel, vizuális mintázatokkal vagy szociális gesztusokkal szemben). Gyakoriak az alvászavarok, a fóbiák, az evészavarok, dühkitörések, autoagresszió. Nehezen értenek meg általános élethelyzeteket. Egyes esetekben már az első hónapokban a megszokottól eltérően fejlődnek. Máskor évekkel később történik meg ugyanez. Előfordulhat, hogy ekkor a már meglevő képességek is károsodnak. Kommunikáció A legtöbb autista beszéde jellegzetesen zavart. Ilyenek a monoton hangon való beszélés, az echolália, és a nyelv szó szerint vétele. Leginkább a nyelv használata sérül; a nyelvtan, a szemantika és az artikuláció kevésbé érintett. Sokuk még beszélni sem tud. Sokat segíthet például az írásbeli kommunikáció, a rajzolás és a festés. A beszédfélelmen segíthet a hangfelvételek visszajátszása és a számítógép használata. Nem beszélő és beszélő, de a beszédet nem kommunikációs eszközként használó autisták esetében az alternatív kommunikáció eszközei segíthetnek, mint a képcserés kommunikáció, gesztusjelnyelv, kommunikátor. Néhány tanulmány azt szemléltette, hogy a magasan funkcionáló autisták 8 és 15 éves kor között ugyanolyan jól teljesítettek, mint a kontrollcsoport ugyanazon korosztályban, illetve felnőttként jobban teljesítettek alapvető nyelvi feladatokban, mint például szókincs vagy a betűzés. A kontrollcsoporthoz képest azonban mindkét autista kísérleti csoport rosszabbul teljesített a bonyolultabb nyelvi feladatokban, mint például a képletes nyelv, a beszédmegértés és a következtetés, levezetés. Mivel az emberek gyakran mérik fel egymást az alapvető nyelvi képességeik alapján, ezek a tanulmányok arra engednek következtetni, hogy azok az emberek, akik autistákkal beszélnek, sokszor túlértékelik, hogy hallgatóságuk mit képes felfogni az elmondott szövegből. Okai A különböző kutatások arra utalnak, hogy az autizmusnak genetikai okai vannak. A jelek arra utalnak, hogy több gén együttes hatásának eredménye, de a genetikai eredet elmélete vitatott. Az autizmushoz vezető köztes folyamatok közelebbről nem ismertek. A szakértők egyetértenek abban, hogy a korábbi frizsideranya elmélete nem állja meg a helyét. Carl H. Delacato azzal érvelt, hogy az autista gyereket nevelő családokban egészséges gyerekek is vannak. Szintén megbukott az az elmélet, ami az autizmust a szoptatás problémáira, az anyamell húsosságára és az érzelemmentes szoptatással magyarázta. Delacato járt a busmanok és a xinguk között, és egyikük közt sem talált autistát. Az Autism Research szakfolyóirat 2010. februári számában közzétett egyik tanulmányból az derül ki, hogy annak járulékos kockázata, hogy valaki autista gyermeket szüljön, 18%-kal nő az anya életkorának minden 5 éves emelkedésével. Annak esélye, hogy egy 40 éven felüli anya autista gyermeket szül, 50%-kal magasabb, mint egy 25-29 éves anya esetében. A Pediatrics online kiadásában 2011. január 10-én publikált, a New York-i Columbia egyetem kutatói által készített tanulmány eredményei szerint az autizmus előfordulása szignifikánsan magasabb azon másodszülött gyermekek esetében, akiknél anyjuk első és második terhessége között kevesebb, mint három év telt el. Amennyiben a két testvér között kevesebb, mint 1 év a korkülönbség, a másodszülött gyermeknél háromszor, 2 év korkülönbség esetén kétszer gyakoribb az autizmus, három év korkülönbségnél a normális rizikó duplája. Ez is megerősíti azt a feltételezést, hogy az állapot kialakulásáért nem a hideg, elutasító anyai magatartás a felelős. A 30 éven felüli anyák esetében az idősebb apa nem növelte tovább az autizmus, a szociális és kommunikációs készségek hiányával, valamint kényszeres ismétlődő viselkedéssel járó fejlődési rendellenesség kockázatát. Ha azonban az apa 30 éven felüli, az anya pedig 30 éven aluli, a kutatók szerint nagyobb az esélye, hogy a gyermek autista lesz. A 25 éven aluli anyáknak és 40 éven felüli apáknak született gyermekei esetében kétszer akkora az autizmus kialakulásának kockázata, mint azok esetében, akik édesapja 25 és 29 év közötti. Egy az Environmental Health Perspectivesben megjelent tanulmány szerint az erősen szennyezett környezetben élő anyák kétszer nagyobb eséllyel szülnek autista gyermeket, mint a tisztább vidéken élők. Következményei Az autizmus súlyos formája zavart okoz az észlelésben és a kommunikációban. Az autisztikus magány megnehezíti a szociális kapcsolatok létrejöttét és a beilleszkedést a családba és az iskolába. A szociális szabályok megfelelő alkalmazására való képtelensége sok stresszt okoz. Az autista gyerek nevelése nehéz, és a gyerek sokszor felnőttként is képtelen lesz az önálló életre. Fejlesztési lehetőségek Az autisták számos esetben fejlődhetnek a memória terén, így képesek lesznek számolási és memóriafeladatokat megoldani, olykor az egészséges emberek között is kiemelkedő eredménnyel. Sokféle terápiát alkalmaznak. Tudatosan fejlesztik az érzékelés egymásra épülő folyamatait, a szenzoros integrációt, és válaszreakciókat váltanak ki az érzékszervek strukturális ingerlésével. Specifikus képességeket fejlesztenek. Terápiás eszközként alkalmaznak sok szabadidős tevékenységet, ilyen az állat-, a báb-, a zene-, a játék- és a kézműves-terápia. Vannak behaviorista és kognitív módszerek is, amik a viselkedés megváltoztatását, a mindennapi élet megkönnyítését tűzik ki célul. A nem vagy csak kevéssé beszélő autisták számára különféle kommunikációs rendszereket dolgoztak ki, mint a képcserés kommunikáció,vagy a Bliss-nyelv. Végül, de nem utolsósorban a mozgás szerepéről sem szabad megfeledkezni. A nagynyomású, ún. hiperbarikus kamrában történő kezelés előnyös lehet az autista gyermekek számára egy 2009-es amerikai vizsgálat eredményei szerint. A kezeltek 80%-a jelzett javulást, míg a kontrollcsoportban ez a szám 38% volt. Delacato szerint a sztereotip mozgások egy-egy érzékszerv ingerlését szolgálják. Elmélete szerint ezek a mozgások megmutatják, hogy melyik érzékszervvel van probléma. Ha ezt a problémát megoldjuk, akkor ezek a mozgások elmaradnak. Ez az elméletet sokan támadták, bár Delacato több száz autista kezelésében ért el eredményeket. Az ellenzők azzal érvelnek, hogy csak kevés autistára teljesülnek ezek a megfigyelések. Minden autista gyerek nagyban különbözik a többitől, ezért nincsenek minden esetre alkalmazható szabályok, de néhány általános javaslat hasznosnak bizonyult. Sokat segít a jól strukturált környezet, és a tanítás nyugodt, szilárd és bátorító stílusa. Vannak esetek, ahol az autista gyerekek olyannyira javították a szociális és más képességeiket, hogy képesek részt venni az oktatásban és a társadalmi eseményekben, de egyesek úgy vélik, hogy az autizmust nem vagyunk képesek teljes mértékben gyógyítani jelenlegi tudásunk szerint, mert olyan agyi és idegi struktúrák okozzák, amelyek a fejlődés korai szakaszában már kialakultak. A mai Magyarországon nincs megfelelő szervezett segítség, túl kicsi a szakembergárda, nincs megoldva az autista felnőttek foglalkoztatása, intézeti elhelyezése. Iskoláik elvégzése után otthon maradnak, vagy nem megfelelő helyekre kerülnek. Keveseknek adatik csak meg, hogy méltó körülmények között, autistamajorságokban dolgozhassanak. Az autista gyermekek nevelésének gondjaival egyetlen magyarországi szervezet foglalkozik, az Autisták Országos Szövetsége, amelyet az autista gyermekek szülei alapítottak 1988-ban. Kritikák Bizonyos autista gyerekek és felnőttek viszont, akik képesek funkcionális szinten kommunikálni, ellenzik a gyógyításukra irányuló kísérleteket. Véleményük szerint az autizmus nem betegség, és nem fogyatékosság, hanem a létezés egy módja. Ha sikerülne eltörölni, akkor elveszne az emberi agyberendezés sokféleségének egy darabja. Nincs egy "egészséges" ember az autizmus mögött: ez beépült a személyiségükbe, és ha ezt meg akarják változtatni, akkor a személyiségük ellen intéznek támadást. Egyesek közülük odáig mennek, hogy egyes tüneteket mellékterméknek minősítenek, amit kommunikációs nehézségek okoznak, mivel a nem autista emberek nem tudnak velük megfelelően kommunikálni, és nem tudnak velük együttérezni sem. Andrew Wakefield vizsgálatai az autizmussal összefüggésbe hozták az oltási károsodásokat, miszerint a betegség megjelenése vagy súlyosbodása olykor az egyes védőoltások beadása után történik. Szerinte a betegséget a tartósítószerként alkalmazott thimerosal (etil-higany) okozza. Ezeket az eredményeket mások nem tudták megismételni, a feltevést nem lehetett igazolni, sőt a Public Library of Science folyóirat egy 2008-as tanulmányában cáfolták is. Ezzel Andrew Wakefield és társai korábbi vizsgálatát ismételték meg, erős bizonyítékot szolgáltatva a feltételezéssel szemben. Továbbá kiderült, hogy Wakefield meghamisította az eredményeket, és vizsgálatait etikátlanul végezte. Mindazonáltal sok szülő az autizmus miatti félelemből nem adatja be gyerekébe ezt az oltást, ami miatt a kanyaró 14 év után újra megjelent Nagy-Britanniában, és 2008-ban ezren kapták el a kanyarót. 2010 elején Andrew Wakefield-et a General Medical Council (GMC) elmarasztalta etikai visszaélés és orvoshoz méltatlan magatartás miatt. A GMC ítélete szerint az etikai szabályoknak ellentmondóan folytatta kutatásait. A történetben szerepet játszott Brian Deer oknyomozó újságíró, honlapján részletesen elolvashatjuk az egész történetet a kezdetektől. Wakefield nem tájékoztatta a Lancetet, hogy anyagi támogatást kapott egy ügyvédtől, aki éppen vakcinagyártó cégeket perelt autista gyerekek szülei nevében. Wakefield arról sem tájékoztatta az újságot, hogy a cikk megjelenése előtt szabadalmat nyújtott be egy "biztonságosabb" MMR vakcinára. Deer arra is fényt derített, hogy a közleményben közölt eredményei is hamisítottak. Visszakeresték a cikkben szereplő 12 autista gyermek egészségügyi dokumentációit, és abban más panaszok és más kórtörténet szerepelt, mint amit Wakefield állított. A cikk állítása szerint 11 gyermek vastagbélbiopsziája kóros volt - kiderült, a 11-ből 7 esetben a patológia teljesen normális leletet adott ki, rejtély, az elemzés során hogyan alakultak "kórossá". Ennek az eredménynek a nyomán autista gyerekek ezrein végeztek el később vastagbélbiopsziákat. Később Wakefield egy újabb cikket publikált, állítását azzal kívánta bizonyítani, hogy autista gyerekek bélmintáiból PCR-ral kimutatták a kanyaró vírus genomját. Erről a laborról kiderült, nem tesz eleget a minimális szakmai követelményeknek, kanyaró genommal szennyezett, azaz bármiből végezve pozitív lesz a teszt, meg ha kanyaró a közelében sem járt soha. Élménybeszámolók Az egyik leghíresebb, gyermekkori autizmust (autismus infantilis) viselő savant, Seth F. Henriett aki az Autizmussal önmagamba zárva c. könyvének a 9. oldaláról származó egyetlen egy mondatával lett világhírű az Orlai Produkció által 2010-ben megrendezett Nemsenkilény c. monodráma kockáin, Börcsök Enikő főszereplésével. Az egyik leghíresebb, Asperger-szindrómás autista Axel Brauns, aki miután tünetmentessé vált, könyvet is írt élményeiről Cifraárnyak és denevérek címmel (Axel Brauns: Buntschatten und Fledermause, 2002). Daniel Paul Tammet autista savant. Sok nyelven beszél, sokjegyű számokkal is könnyen és gyorsan tud számolni, és felismer nagy prímeket. Bár a legtöbb savant kiugró emlékezeti, zenei, számolási vagy rajzkészsége mellett mások segítségére szorul a mindennapi életben, Tammet képes az önálló életre. Kiskorában epilepsziás rohamai is voltak. Szinesztéziás, a számokat színekkel és textúrákkal látja. Online nyelvi kurzusokat ad, és egy új nyelvet is feltalált, a mäntit. Önéletrajza: Born On A Blue Day. A Memoir of Asperger's and an Extraordinary Mind kiadva 2007. január 9-én. Temple Grandin nagyüzemi állattartáshoz tervez berendezéseket. Önéletrajza: T. Grandin - M. Scariano: Emergence Labelled Autistic 1986 Daryl Hannah 2013 szeptemberében nyilvánosságra hozta, hogy gyermekkora óta Asperger-szindrómával küzd, amely megnehezítette szociális viszonyát és társas kapcsolatait. Autizmus a kultúrában Filmek: Barry Levinson: Esőember (Rain Man) . Peter Næss: Hóbortos szerelem (Mozart and the Whale) Sandrine Bonnaire: Neve: Sabine ( Elle s'appelle Sabine ) Harold Becker: A kód neve: Merkúr (Mercury Rising) Nic Balthazar: Ben X Marc Evans: Hósüti (Snow cake) Jessie Nelson: Nevem Sam (I Am Sam) Mick Jackson: Temple Grandin Simon Shore: Thomas után - 2006-os brit tévéfilm Bora Dagtekin: Fák jú, Tanár úr! 2. Fack ju Göhte 2 - 2015-ös német vígjáték Gavin O'Connor: A könyvelő (Accountant) , 2016-os film Enyedi Ildikó: Testről és lélekről Könyvek: Leonore Fleischer: Rain man (Esőember) Seth F. Henriett: Autizmussal önmagamba zárva Mark Haddon: A kutya különös esete az éjszakában Dean R. Koontz: A Hold fényénél Axel Brauns: Cifraárnyak és denevérek Elizabeth Moon: A sötét sebessége Daniel Gottlieb: Drága Sam! Clara Clainborn Park: Autista a kislányom Donna Williams: Léttelenül – Egy autista nő naplója Donna Williams: Eszmélés – Kitörés az autizmusból T. O. Daria: Dása naplója – Egy macska gondolatai életről, macskaságról és autizmusról Birger Sellin: A lélek börtöne Sabina Berman: Én, Én, Én Kristine Barnett: A szikra Jodi Picoult: Házirend Stephen King (Richard Bachman): A rendcsinálók (29744) 1999 BG20 A (29744) 1999 BG20 a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. A LINEAR projekt keretében fedezték fel 1999. január 16-án. Tarajos korallfa A tarajos korallfa kakastaréjfa, csörgősipkavirág, (Erythrina crista-galli) a hüvelyesek (Fabales) rendjébe tartozó pillangósvirágúak (Fabaceae)családjában a bükkönyformák (Faboideae) közé tartozó korallfa (Erythrina) nemzetség egyik legismertebb faja. Származása, elterjedése Dél-Amerikából (Dél-Brazília, Paraguay, Uruguay, Észak-Argentína) származik. A világ legtöbb trópusi, illetve szubtrópusi éghajlatú vidékén, így Madeirán és a Hawaii-szigeteken is meghonosították. Megjelenése, felépítése Felálló ágú, lombhullató cserje, vagy mintegy 5 m magasra növő kis fa. Kérge vastag, bordázott. Szárát végig tövisek borítják. Ovális, bőrszerű, fűzöld, szőrös levelei hármasával ülnek a levélnyélen. Korallpiros virágainak laza fürtje a bohóc csörgősipkájára, illetve kakastaréjra emlékeztet; ennek alapján könnyen megkülönböztethető a többi korallfa fajtól. A virágok az új hajtások végén, nagyjából a növény hároméves korától nyílnak. Magva megnyúlt vese alakú, sötétkékkel márványozott, élénkvörös hüvely. Életmódja, élőhelye A tápanyagban gazdag, jó vízáteresztő talajt kedveli. Annak ellenére, hogy trópusi növény, a rövid ideig tartó, enyhe fagyot képes elviselni olyannyira, hogy még Dél-Angliában is a szabadban nő. A mérsékelt égöv nagyobbik részén (így a Kárpát-medencében is) hidegházi növény. Madeirán a sziget déli partvidékén mintegy 300 m magasságig szabadon nő a kertekben és parkokban. A sziget legnagyobb tarajos korallfája Caniço főterén, a templom előtt áll. Gyorsan növekszik. Eredeti élőhelyén virágait kolibrifélék (Trochilidae) porozzák be, ezért azok feltűnő színűek és sok nektárt termelnek — annyit, hogy az nem ritkán kicsordul a virágból. Eredetileg augusztustól novemberig nyílnak, de Madeirán például márciustól szeptemberig. A megfelelően tartott növény évente többször is virágzásra bírható. Magról és félfás dugványról is viszonylag könnyen szaporítható. Felhasználása Dísznövénynek ültetik. Sandra Milo Sandra Milo, eredetileg Elena Liliana Greco (Tunisz, 1935. március 11. –) olasz fotómodell, színésznő, televíziós személyiség, Yves Montand unokanővére. Pályája kezdetén, az 1950-es, 1960-as években főleg olasz és francia erotikus filmvígjátékokban szerzett hírnevet. Fellini Júlia és a szellemek c. filmjében nyújtott alakításáért 1965-ben megkapta az olasz filmkritikusoktól az Ezüstszalag-díjat. Élete Elena Liliana Greco, Yves Montand unokanővére 1935-ben született Tuniszban. Szülőhazája, Tunézia ebben az időben Franciaország protektorátusa volt. Más forrás szerint 1933. március 11-én született Milánóban. A milánói egyetemen tanult, közben fotómodellként és képzőművészeti aktmodellként is dolgozott. 1955-ben debütált Antonio Pietrangeli rendező Lo scapelo (Az agglegény) című romantikus filmvígjátékában, főszereplőként Alberto Sordi és Nino Manfredi oldalán. Vonzó, nagyon nőies külsejének köszönhetően számos erotikus alakításra hívták a korban divatos könnyed olasz és francia vígjátékokba. Moris Ergas filmproducer friss „felfedezettjeként” 1959-ben megkapta első komolyabb filmszerepét, Valeriát a Roberto Rossellini által rendezett Rovere tábornok (Il generale della Rovere) c. háborús filmdrámában. A film elkészülte után Milo feleségül ment Ergashoz, akitől egy leánya született, Deborah. 1961-ben Rossellini címszerepet adott neki a Vanina Vanini-ben. Milo egy romlott, kéjvágyó grófnőt alakított. A film a Velencei Filmfesztiválon tiltakozásokat váltott ki, és elutasító kritikákat kapott. Ez megtörte Rossellini rendezői pályáját, és lerontotta Milo drámai színésznői távlatait is. Ezután főleg könnyűvérű karaktereket alakított. Kacér széplányt, gengszterek babáját, hűvös utcalányt vagy éppen a felső tízezer köreiben mozgó társasági hölgyet. Milo titokzatos, csábító, de zárkózott női karaktereket személyesített meg. Filmbeli partnerei az európai filmvilág akkori szenvedélyes férfi-ideáljai voltak: Vittorio Gassman, Marcello Mastroianni, Jean-Paul Belmondo, Jean Sorel és mások. A nemzetközi hírnevet Federico Fellini Nyolc és fél c. filmjében nyújtott alakítása hozta meg 1963-ban. Carlát alakította, a történet szerint a főszereplő Marcello Mastroianni barátnőjét. A film hatalmas nemzetközi sikert aratott. Nem sokkal korábban bomlott fel Milo első házassága Ergasszal, emiatt a színésznő fel akart hagyni a filmezéssel. A Nyolc és fél sikere – és Fellini rábeszélése – azonban e döntés megváltoztatására késztette. Vonakodva bár, de folytatta a filmszínészi munkát. A következő fontos produkció igazolni látszott reményeit. Az 1964–1965-ben forgatott Júlia és a szellemek-ben Fellini hármas szerepet adott Milónak (Suzy, Iris, Fanny). E két alakítás nyomán 1965-ben Sandra Milónak, mint a két film legjobb női mellékszereplőjének ítélték az Ezüstszalag (Nastro d’Argento) kitüntetést, az olasz filmkritikusok és filmes újságírók díját. A két nagy drámai alakításért kapott nemzetközi elismerés sem hozta meg számára az igazi áttörést, a következő években megint csak alárendelt „széplány”-szerepekhez jutott, többnyire második vonalbeli filmekben. 1968-ban Milo másodszor is férjhez ment, ezúttal egy római sebészorvoshoz, Ottavio De Lollis-hoz. Ekkor valóban visszavonult a filmes munkától, és egészen 1979-ig nem forgatott. Férjétől két gyermeke született, Cyrus (Ciro) és Riviera. 1979-ben Milo visszatért a filmhez. Továbbra is főleg vígjátékokba hívták, ekkor már életvidám, középkorú asszonyként. Szerepeit temperamentummal, könnyed humorral formálta meg. Az 1980-as években főleg televíziós műsorokban szerepelt. 1985-ben a „Piccoli Fans Show” műsorvezetőjeként magas nézettséget ért el. 1990. január 8-án a Rai Due „L’amore è una cosa meravigliosa” c. beszélgető műsorában szerepelt. Az élő közvetítés során egy névtelen betelefonáló tudósította Sandra Milót, hogy fia, Ciro, súlyos autóbalesetet szenvedett, és válságos állapotban kórházba szállították. A kétségbeesett anya jajveszékelve rohant ki a stúdióból. A hír hamisnak bizonyult, a szívsajtóban pedig hosszú vita kerekedett, vajon nem maga Milo rendezte-e a színjátékot, hogy magára irányítsa a közfigyelmet. Milo az ezredforduló után visszatért a színpadra is. 2006–2007-ben a „8 asszony” c. színmű adaptációnak szereplőjeként sikeres olaszországi turnén vett részt. Einsteinium Az einsteinium egy mesterségesen előállított kémiai elem, a periódusos rendszerben a 7. periódusban foglal helyet. Vegyjele Es, rendszáma 99. Fémes és erősen radioaktív transzurán elem, az aktinoidák tagja. Az első hidrogénbomba robbantásakor (1952) fedezték fel melléktermékként, előállítása során plutóniumot bombáznak neutronnal. Bár csak kis mennyiségben érhető el, megállapították, hogy ezüstszínű, a Los Alamos National Laboratory 253Es-sel végzett nyomjelző izotópos vizsgálatai szerint kémiai tulajdonságai megfelelnek egy tipikus három vegyértékű, nehéz aktinoida elemnek. Albert Einsteinről nevezték el, nincs ismert felhasználása. Mint minden mesterségesen előállított elem, az einsteinium izotópjai is rendkívül radioaktívak, és feltehetően erősen mérgezőek. Előállítása Az einsteinium a természetben nem fordul elő kimutatható mennyiségben. Az elem előállításának modern eljárásában először plutónium-239-et sugároznak be atomreaktorban több éven keresztül. Az így nyert plutónium-242 izotópot (plutónium(IV)-oxid formájában) alumíniummal keverik és pelletekké formázzák. A pelleteket ezután atomreaktorban körülbelül egy évig további besugárzásnak teszik ki. Ezután további négy hónap besugárzás szükséges más típusú reaktorban. A termék kalifornium és einsteinium keveréke, melyeket aztán el lehet választani egymástól. Felhasználása A tudományos alapkutatáson kívül (mint például más elemek előállítása)) az einsteiniumnak nincs ismert alkalmazása. Története Az einsteiniumot elsőként Albert Ghiorso és munkatársai azonosították a Berkeley-beli University of California-n 1952 decemberében. Az első, 1952. novemberi hidrogénbomba robbantás (lásd Operation Ivy) törmelékeit vizsgálták. Ekkor az 253Es izotópot fedezték fel (felezési ideje 20,5 nap), amely az 238Uból keletkezett 15 neutron befogásával (és hét béta-bomlással). A hidegháborús feszültség miatt ezeket az adatokat 1955-ig titokban tartották. Nem sokkal ezt követően einsteinium izotópokat állítottak elő a University of California Radiation Laboratoryban 14N és 238U fúziójával és később a Materials Testing Reactorban plutónium intenzív neutronbesugárzásával. 1961-ben elég einsteinium állt rendelkezésre ahhoz, hogy mikroszkopikus mennyiségű 253Es-at állítsanak elő. A minta tömege mintegy 0,01 mg volt, amit egy speciális mérlegen mértek meg. Az így nyert anyagot a mendelévium előállításához használták. További mennyiséget állítottak elő Tennesseeben az Oak Ridge National Laboratory High Flux Isotope Reactorban, 239Pu neutronokkal történő bombázásával. 1 kg plutóniumból négy évnyi besugárzással és azt követő kémiai elválasztással körülbelül 3 milligramm einsteiniumot hoztak létre. Izotópjai Az einsteinium tizenkilenc radioizotópját írták le., melyek közül az 252Es a legstabilabb 471,7 nap felezési idővel. Az 254Es felezési ideje 275,7 nap, az 255Es-é 39,8 nap és az 253Es-é 20,47 nap. A többi radioaktív izotóp felezési ideje nem haladja meg a 40 órát, a többségé 30 percnél is kevesebb. Ennek az elemnek három metastabil állapota ismert, ezek közül a legstabilabb az 254mEs (t½ 39,3 óra). Az einsteinium izotópjainak atomtömege a 240,069 u (240Es) és 258,100 u (258Es) közötti tartományba esik. Ismert vegyületei Az alábbi lista felsorolja az einsteinium összes ismert vegyületét: EsBr 2 , einsteinium(II)-bromid EsBr 3 , einsteinium(III)-bromid EsCl 2 , einsteinium(II)-klorid EsCl 3 , einsteinium(III)-klorid EsF 3 , einsteinium(III)-fluorid EsI 2 , einsteinium(II)-jodid EsI 3 , einsteinium(III)-jodid Es 2 O 3 , einsteinium(III)-oxid Selye János Selye János (Bécs, 1907. január 26. – Kanada, Montréal, 1982. október 15.) osztrák-magyar származású kanadai vegyész, belgyógyász, endokrinológus. Pályafutása Édesanyja osztrák, édesapja magyar volt, ő maga Komáromban nőtt fel; róla nevezték el a komáromi Selye János Egyetemet és a Selye János Gimnáziumot. A városban szobrot is állítottak tiszteletére, egykori lakóházán, a Határőr utcában pedig emléktábla látható. Tanult Prágában, Párizsban, és Rómában is. Prágában szerezte meg orvosi diplomáját 1929-ben, ugyanott vegyészetből is doktorált. 1929-1932 között a prágai egyetemen oktatott. 1932-től a kanadai McGill Egyetemen volt kutató. 1945-1976 között Montréalban egyetemi tanár volt. Ugyanakkor az amerikai hadsereg általános sebészeti tanácsadójaként működött. A stressz kutatójaként szerzett világhírnevet. 1936-ban jelent meg erről első publikációja a Nature című folyóiratban. Az Életünk és a stressz című könyve 1964-ben jelent meg magyarul, ami azonnal hihetetlenül olvasottá és idézetté vált. Gyakran megfordult hazánkban, előadásokat tartott, interjúkat adott és gyakran szerepelt különböző televíziós műsorokban is. Álomtól a felfedezésig Fordította Józsa Péter, ellenőrizte dr. Benedek István. Előszó Lissák Kálmán, Pécs, 1967.02. Előszó a magyar kiadáshoz, 1966.04. - Nem az eszményi tudóst igyekszik rajzolni. Kórrajz. Bonckés alá vette önmagát. Nézete - aki becsületes, nem hallgatja el a rosszat. Quasimodo (V. Hugó) - mérhetetlenül sóvárogja és ontja magából a gyöngédséget. A tartalom - forgatókönyv is: Levél Johnnak. Bevezetés. 1. Miért lesz valaki kutató? .... 11. Hogyan beszéljünk? Utószó. Akadémiai Kiadó, nyomda 74.75779 Waldlaubersheim Waldlaubersheim település Németországban, Rajna-vidék-Pfalz tartományban. Népesség A település népességének változása: 1886 az irodalomban Az 1886. év az irodalomban. Megjelent új művek Edmondo De Amicis regénye: Szív (Cuore), az olasz író legismertebb műve Herman Bang dán író regénye: Ved Vejen (Útszélen) Emilia Pardo Bazán galiciai (spanyol) író, esszéista, kritikus regénye (1886–1887): Los pazos de Ulloa (Az Ulloa birtok) Thomas Hardy regénye: A weydoni asszonyvásár (The Mayor of Casterbridge) Vlagyimir Korolenko orosz író: A vak muzsikus (Слепой музыкант) Pierre Loti francia író regénye: Pêcheur d'Islande (Izlandi halász) Octave Mirbeau francia szerző regénye: Kálvária (Le Calvaire) Bolesław Prus lengyel író regénye: Placówka; folytatásokban: 1885–1886, könyv alakban: 1886 Henryk Sienkiewicz lengyel író történelmi regénye: Özönvíz (Potop), a trilógia második része; folytatásokban: 1884–1886, könyv alakban: 1886 Robert Louis Stevenson skót író ifjúsági regénye: Emberrablók (Kidnapped) „"tudathasadásos" regény-víziója” : Dr. Jekyll és Mr. Hyde különös esete (Strange Case of Dr Jekyll and Mr Hyde) August Strindberg négykötetes önéletrajzi regénye, A cseléd fia (Tjänstekvinnans son) első kötete (I – III.: 1886 –1887, IV.: 1909) Lev Tolsztoj kisregénye: Ivan Iljics halála (Смерть Ивана Ильича) Jules Vallès francia író Jacques Vingtras [a főhős neve; magyarul: Szemben a világgal] című önéletrajzi regénytrilógiájának befejező könyve: L'Insurgé - 1871 (A lázadó). Az első rész 1879 -ben, a második 1881 -ben jelent meg. Jules Verne regényei: Egy sorsjegy története (Un Billet de loterie); [másik magyar címe: Kamp Ole sorsjegye)] Hódító Robur (Robur-le-Conquérant) Émile Zola regénye: A mestermű (L'Œuvre) Költészet Victor Hugo befejezetlen poémája: La Fin de Satan (A sátán bukása), posztumusz kiadás Sully Prudhomme : Le Prisme et la Révolte des fleurs (?) Arthur Rimbaud prózaversei: Színvázlatok (Les Illuminations) Dráma Anton Csehov monológja: A dohányzás ártalmasságáról (О вреде табака) Megjelenik Henrik Ibsen drámája: Rosmersholm, bemutató 1887. január Magyar nyelven Mikszáth Kálmán : A lohinai fű (elbeszélés) Urak és parasztok (elbeszélések) A két koldúsdiák (ifjúsági regény) A tisztelt ház (politikai karcolatok) Tolnai Lajos regényei: A jubilánsok Az új főispán Eladó birtok Csiky Gergely munkája: Dramaturgia Rákosi Jenő irodalomelméleti tanulmánya: A tragikum Születések március 1. – Oskar Kokoschka osztrák expresszionista festő, grafikus, drámaíró, költő († 1980) április 14. – Tóth Árpád költő, műfordító († 1928 ) április 15. – Nyikolaj Sztyepanovics Gumiljov orosz költő, az akmeista irányzat vezető képviselője († 1921 ) július 24. – Tanizaki Dzsunicsiró japán író, a modern japán irodalom egyik legnagyobb alakja († 1965) október 3. – Alain-Fournier francia költő, író († 1914 ) november 1. – Hermann Broch osztrák regényíró, novellista, lírikus , filozófus († 1951) Ploubalay Ploubalay település Franciaországban, Côtes-d’Armor megyében. Lakosainak száma 3130 fő (2015). Ploubalay Créhen, Lancieux, Languenan, Pleslin-Trigavou, Plessix-Balisson, Trégon, Tréméreuc, Saint-Briac-sur-Mer és Pleurtuit községekkel határos. Népesség A település népességének változása: 1499 Évszázadok: 14. század – 15. század – 16. század Évtizedek: 1440-es évek – 1450-es évek – 1460-as évek – 1470-es évek – 1480-as évek – 1490-es évek – 1500-as évek – 1510-es évek – 1520-as évek – 1530-as évek – 1540-es évek Évek: 1494 – 1495 – 1496 – 1497 – 1498 – 1499 – 1500 – 1501 – 1502 – 1503 – 1504 Események július 22. – A dornach-i csata. – A svájciak döntő vereséget mérnek I. Miksa német-római császár birodalmi seregére. július 28. – Az első lepantói ütközet. – A török tengeri flotta döntő győzelmet arat a velenceiek felett. szeptember 2. – XII. Lajos francia király , mint az utolsó Visconti unokája elfoglalja Milánót és elűzi Ludovico „il Moro” Sforza herceget. szeptember 6. – XII. Lajos milánói uralkodásának kezdete ( 1500 -ban rövid időre elveszíti, majd visszaszerzi Milánót, 1512 -ig uralkodik). szeptember 22. – A bázeli béke. – I. Miksa de facto kénytelen elismerni Svájc függetlenségét. november 28. – A londoni Towerban kivégzik Edwardot, Warwick grófját állítólagos szökési kísérlete miatt. Ő volt a York-ház utolsó férfi tagja. II. Ulászló magyar király a török elleni szövetséget köt Lengyelországgal . Corvin Jánost újra horvát-szlavón bánná nevezi ki a király. Születések március 31. – IV. Piusz pápa († 1565 ) szeptember 3. – Diane de Poitiers , II. Henrik francia király szeretője († 1566 ) KkStB 107 sorozat A CLB IIg egy gyorsvonati szerkocsisgőzmozdony-sorozat volt a Galizische Carl Ludwig-Bahn-nál (CLB). A hat 1B jellegű mozdonyt a StEG (Typ:88) szállította 1885-ben. A CLB a IIg sorozat 9", 13", 16", 17", 19" , 34" pályaszámait adta nekik. A vasút 1892-es államosításakor a cs. kir. osztrák Államvasutak (k.k. österreichischen Staatsbahnen, kkStB) előbb a 7.21-26 pályaszámokat adta nekik, majd 1904-ben a 107.21-26 pályaszámokat kapták. Az első világháború után a még üzemelő két mozdony a Lengyel Államvasutakhoz (PKP) került, ott azonban besorolást már nem kapott, selejtezték. Annet-sur-Marne Annet-sur-Marne település Franciaországban, Seine-et-Marne megyében. Lakosainak száma 3253 fő (2015). Annet-sur-Marne Thorigny-sur-Marne, Villevaudé, Carnetin, Claye-Souilly, Dampmart, Fresnes-sur-Marne és Jablines községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Turjamező Turjamező település Ukrajnában, Kárpátalján, a Perecsenyi járásban. Fekvése Perecsenytől keletre, A Turia patak mellett, Poroskő és Beregforrás között fekvő település. Története 1910-ben 1182 lakosából 43 magyar, 15 német, 1120 ruszin volt. Ebből 15 római katolikus, 1132 görögkatolikus, 29 izraelita volt. A trianoni békeszerződés előtt Ung vármegye Perecsenyi járásához tartozott. Einville-au-Jard Einville-au-Jard település Franciaországban, Meurthe-et-Moselle megyében. Lakosainak száma 1218 fő (2015). Einville-au-Jard Bauzemont, Bienville-la-Petite, Bonviller, Deuxville, Maixe, Raville-sur-Sânon, Serres és Valhey községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Moranbong Moranbong (hangul: ���, handzsa: ���, latin betűkkel: Moranbong, ’Bazsarózsadomb’) 95 méter magas domb Phenjan (P'yŏngyang) Moranbong-kujok (kuyŏk) kerületében. A három királyság korában Kogurjo (Goguryeo) államhoz tartozott, és itt állt a várost védő északi erődítmény, amely falainak maradványai még ma is láthatók. A 16. század végi imdzsin (imjin) háború idején az erőd lerombolódott. Deccard János Vilmos Deccard János Vilmos (Sopron, 1722. november 15. – Sopron, 1778. október 12.) orvos, költő. Élete Idősebb Deccard János Kristóf fia, Ifjabb Deccard János Kristóf bátyja volt. Középiskoláit Zámbó János és Hajnóczi Dániel vezetése alatt szülővárosában végezte; atyja különösen a füvészetet kedveltette meg vele; 1743-ban a jénai egyetemre ment és ott lett orvosdoktorrá 1747-ben; ekkor hazájába visszatért és gyakorló orvos lett szülővárosában. Elhunyt testvére emlékére egy verset írt. Munkái Dissertatio inauguralis medica de morborum acutorum prae chronicis malignitate et lethalitate. Jenae, 1747 . (A munka végén van életrajza) Das brüderliche Thränen-Opfer bey dem frühen Hintritt… Herrn Joh. Christoph Deccard… wollte vorstellen… ein tief gebeugter einziger Bruder im Jahr 1771 . den 7. April . Oedenburg. (Költemény.) Kéziratban: Flora Pannonica seu Semproniensis. (Herbarium, rendezve s leirva öt ivrét kötetben, Weszprémi bőven ismerteti.) Rei rusticae Hungaricae libri III. (Testvéröccse közreműködésével). Jamelia Jamelia Niela Davis, művésznevén Jamelia (Smethwick, 1981. január 11.) angliai R&B-énekesnő, dalszövegíró, modell. Élete Jamelia az angliai Smethwickben született, zimbabwei apától és jamaicai anyától, majd Birminghamben nevelkedett. 15 évesen leszerződtette a Parlophone. 2001. március 18-án életet adott első kislányának, Teja-nak, majd 2005. október 21-én megszülte Tiani nevű második kislányát is. 2007. október 9-én bejelentette eljegyzését második gyermekének apjával, Darren Byfielddel, 2009-ben azonban útjaik különváltak. Karrier Capitol Records & Parlophone Jamelia 15 évesen szerződött a Capitol Records-hoz.1999-ben kiadta első kislemezét, So High névvel.A dal bukás volt, ezután egyik albumára sem került fel.A sikertelenség után átszerződött a Parlophonehoz és megkezdte első lemezének munkálatait. Első albumát, a Drama-t, 2000-ben jelentette meg.Az első kislemez, az I Do már sikeresebb lett, majd a Beenie Mannel közösen elkészített Money már ismertté tette őt Angliában. Nemzetközi Áttörés 2002-2003 között rögzítette második stúdióalbumát-Thank You címmel. Az első kiadott dal a Bout' az amerikai rapperrel, Rah Digga-val közösen készült el.Ezt követte a Superstar, mely meghozta a várva várt nemzetközi áttörést. Az albumot újra kiadták frissebb felvételekkel, mint a DJ és a See It In A Boy's Eyes. 2004-ben Tiziano Ferróval együtt elkészítették a Universal Prayer-t, mely Olaszországban és Spanyolországban egyaránt nagy sláger lett. Ugyanebben az évben a Bridget Jones naplója c. film betétdalát is megjelentette Stop! címmel. Az Utolsó Parlophone Album 2005-ben második gyermeke születése után rögtön munkához látott és egy instrumentálisabb albumot dobott piacra-a Walk With Me-t. Az első klip a Something About You-hoz készült.Ezt követte egy Depeche Mode feldolgozás, a Beware Of The Dog!. Új Kiadó, Új Album Pharrell Williams már korábban is elismeréssel nyilatkozott Jameliáról, s úgy tűnik nem kell sokat várni a közös munkára, hiszen az amerikai rapper-producer már együtt dolgozik az új albumon az énekesnővel, mely várhatóan 2010 közepén jelenik majd meg. A produceri munkáknál segít még Shea Taylor és Syience. Diszkográfia Albumok Drama (2000) Thank You(2003) Walk With Me (2006) Saint-Jacut-les-Pins Saint-Jacut-les-Pins település Franciaországban, Morbihan megyében. Lakosainak száma 1741 fő (2015). Saint-Jacut-les-Pins Peillac, Saint-Vincent-sur-Oust, Allaire, Saint-Gorgon, Saint-Perreux, Caden és Malansac községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Gubás Ágota Gubás Ágota (Szakács Ágota, Bajmok, 1948. augusztus 5.) tanár, szerkesztő, újságíró. Családja Szülei: Szakács Ferenc és Kollár Katalin. Férje Gubás Jenő orvos, leányai: Gubás Csilla televíziós bemondó, Tímea és Noémi. Tanulmányai 1955 és 1963 a bajmoki általános iskolában tanult, 1967-ben érettségizett a szabadkai gimnáziumban. Ezután az Újvidéki Egyetem Magyar Tanszékén tanult, ahol 1972-ben magyar nyelv és irodalom szakos tanári oklevelet szerzett. Életútja 1968 és 1971 között a belgrádi televízió újvidéki magyar szerkesztőségének az első hivatásos bemondónője volt, majd ezt követően 1996-ig a szabadkai rádió magyar szerkesztőségénél dolgozott mint újságíró. Lektor, riporter, színikritikus, műsorszerkesztő, főszerkesztő-helyettes, később fő- és felelős szerkesztő lett. Társadalmi tevékenysége 1990-ben Vajdasági Magyar Demokratikus Közösség egyik alapítója volt és tagja 1995-ig. 1993 és 1996 között képviselő a szabadkai képviselő-testületben, 1995-től pedig a Vajdasági Magyar Szövetség alapító tagja. 1997 és 2000 között községi képviselőként tevékenykedett. Tagja az Ideiglenes Magyar Nemzeti Tanácsnak, elnöke a képviselő-testület művelődési tanácsának és a Gyermekszínház igazgató bizottságának elnöke, 1997-től pedig az Aracs Társadalmi Szervezet alelnöke. Munkássága Számos cikket és színikritikát valamint tanulmányt publikált, írásat a Magyar Szó, a 7 Nap, a Szabad Hét Nap című lapok és az Üzenet, valamint a Híd című folyóiratok közölték. A Szabadka képben, szavakban, zenében című háromnyelvű monográfián mint irodalmi szerkesztő és fordító dolgozott (Subotičke Novine, 1984 és 1986). Több könyvről írt recenziót, számos kiadványt szerkesztett. Díjak A Magyar Műveltség Szolgálat emlékoklevele (1999) a magyar kormány Kisebbségekért Díja (2000) Enez Enez, ókori nevén Aenos, régies magyar nevén Énosz, város Törökország Edirne tartományában. Fekvése Az Égei-tenger partján, a Marica torkolatától keletre fekvő település. Története A Marica folyó déli partján fekvő városról az 1800-as évek végén még azt írta a Pallas Nagy Lexikona: 1355-ben a Genovai Köztársaság birtokába tartozott, 1376-ban a Leszbosz szigetét uraló Gattilusik vásárolták meg és az élére mindig valamelyik családtagot állították (mintegy nyolcvan éven át három Gattilusi-féle uralkodója volt Enosznak, Miklós, Palamédész és Teodór). 1456-ban II. Mehmed szultán foglalta el. A várost ma fesztiválok és tiszta strandjai teszik híressé. Nevezetességek Erőd - mely még a bizánci időkben épült. Itt szállt hajóra utazásai alkalmával 1820 . január vége, február eleje körül Kőrösi Csoma Sándor . Lokavec Lokavec falu Szlovéniában, a Goriška statisztikai régióban, a Vipava-völgy északi szélén. Közigazgatásilag Ajdovščinához tartozik, melytől északnyugatra helyezkedik el a Čaven-hegy lábánál. A településhez az alábbi településrészek tartoznak: Bitovi, Brith (vagy Britih), Čohi, Gorenje, Kuši, Lahovše, Loretovše, Mizinška Vas (szlovénül: Mizinška vas), Paljki (vagy Palki) és Slokarji. A faluban három templom is található. A falu templomai a Koperi egyházmegyéhez tartozik. Lokevecet az első írásos emlékek 1086-ban említik Locunz és Locarizz névalakban. Neve a lǫkavъ (hajlított) szó egy változata. Történelme A település határában feltárt kelta sírok alapján a terület már a történelem előtti időkben is lakott volt. A Gradišče-hegyen talált maradványok alapján a hely védműként szolgált a maga idejében. A második világháború idején a német csapatok elfogták a település férfi lakosságát és munkatáborokba szállították őket. A Lokavec-tömegsír (szlovénül: Grobišče Lokavec) hét szlovén civil áldozat földi maradványait rejtette, akik 1945. június 20-a környékén vesztették életüket. A tömegsír a falutól nyugatra, mintegy 600 méternyire található. 1952-ben a falu a korábban önálló Dolnji Lokavec településbe olvadt. Híres személyek A településhez az alábbi ismertebb emberek tartoznak: Miha Blažko (1810–1897), kőművesmester Edmund Čibej (1861–1954), újságíró mineralógus Venceslav Čopič (1893–1980), oktatási szakértő Michael Cussa (ca. 1657–1699), szobrász Teodor Posteli (1909–1993), kardiológus, orvos Anton Slokar (1898–1982), politikus Sandro Tomić Sandro Tomić (Split, 1972. október 29.) horvát labdarúgó, kapus. Pályafutása Pályafutását hazájában, a horvát NK Primorac együttesében kezdte el. Játszott a Hajduk Split, az NK Zagreb és a DVSC csapatánál. A Hajduk 1995-ös, majd később a Debrecen 2005-ös és 2006-os bajnokságot nyerő csapatában is játszott, a Budapest Honvéddal megnyerte a Magyar Kupát is, azonban a sorozatban csak az ezüstérmes Debrecen színeiben szerepelt. Rövid ideig Dorogon is szerepelt. Az 1997-1998-as évad téli szünetében igazolta le a Budalakk Konzorcium FC Dorog NB. I/B-s csapata. A tavaszi szezon legelején védett néhány mérkőzésen. 2007 nyarán Tóth Iván kiszorította a kezdőcsapatból, s Pascal Borel érkezésével csak harmadik számú kapus lett volna. Ezért közös megegyezéssel szerződést bontott, s Iránba igazolt, az újonnan alakult PAS Hamedan csapatához távozott. Iránból szűk egy év után továbbállt a másodosztályú horvát NK Imotski csapatához, majd innen 2009 őszén Ciprusra igazolt a Nea Salamis Famagusta együtteséhez, ahol 2011-ben befejezte a pályafutását. Fayette megye (Ohio) Fayette megye az Amerikai Egyesült Államokban, azon belül Ohio államban található. Megyeszékhelye Washington Court House. Lakosainak száma 28 800 fő (2013. július 1.). Fayette megye Madison, Pickaway, Ross, Highland, Clinton és Greene megyékkel határos. Népesség A megye népességének változása: Stazione di Paulilatino Stazione di Paulilatino vasútállomás Olaszországban, Szardínia régióban, Paulilatino településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Cagliari–Golfo Aranci Marittima-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Stazione di Abbasanta Stazione di Bauladu-Milis Váltósúlyú profi ökölvívók listája Váltósúlyú profi ökölvívók listája Selçuk Aydın Michael Carruth Miguel Angel Cotto Kenneth Gould Oscar De La Hoya Vjacseszlav Janovszkij Jyri Kjäll Antonio Margarito Floyd Mayweather Jr. Patrizio Oliva Nurhan Süleymanoğlu Aschersleben Aschersleben település Németországban, azon belül Szász-Anhalt tartományban. Lakosainak száma 27 701 fő (2014. december 31.). Népesség A település népességének változása: Omutnyinszki járás Az Omutnyinszki járás (oroszul Омутнинский район, komi nyelven Зюзьдін район) Oroszország egyik járása a Kirovi területen. Székhelye Omutnyinszk. Népesség 1989-ben 59 218 lakosa volt. 2002-ben 51 406 lakosa volt. 2010-ben 44 793 lakosa volt, melyből 41 633 orosz, 844 udmurt, 381 tatár, 312 ukrán, 104 mari. Dunaújvárosi Szakképzési Centrum Dunaferr Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája A Dunaújvárosi Szakképzési Centrum Dunaferr Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája Dunaújváros egyik legrégebbi és legnagyobb középiskolája, a diákok száma meghaladja az 1000 főt. Az iskolában gépész, elektrotechnika-elektronika szakmacsoportos, valamint rendészeti pályára előkészítő képzés zajlik. Az iskola története 1949 végén párt- és kormányhatározat született arról, hogy Dunapentelén kohászati kombinát és egy új város épüljön. Nem sokkal később már a Dunai Vasmű vezetői azt kérvényezték, hogy az 1955-56-os tanévben 168 fő ipari tanuló képzését szeretnék beindítani. Az intézet megszervezésével a vasmű közvetlenül kívánta megoldani a szakmunkás-utánpótlást. Ilyen körülmények és indokok alapján alakult meg a 316. sz. Ipari Tanuló Intézet, ahol 1955. szeptember 15-én volt az első tanítási nap. Az iskola új és máig is működő épületének ünnepélyes átadására – egyben Makarenko nevének felvételére 1963. november 7-én került sor. 1971-ben elkészült az iskola új szárnyépülete és tornaterme, 1974-ben átadták a tanműhelyt és a jóléti épületet. A könnyűipari tagozat önálló épületének átadására 1976-ban, kollégiumának birtokbavételére pedig egy évvel később került sor. Az iskola villamos tagintézménye önálló épületben kezdte meg működését 1996-ban. 2013. január elseje óta az iskola fenntartója a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ. Az iskola fenntartója 2015. július 1-t követően a Dunaújvárosi Szakképzési Centrum. Az iskola új neve 2016. szeptember 1-től Dunaújvárosi Szakképzési Centrum Dunaferr Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája. A képzések helyszínei Az iskola központi épülete a Vasmű téren található, ahol gépészeti szakmacsoportos és rendészeti pályára előkészítő képzés folyik. A szakmai oktatás több gyakorló helyen történik, a legnagyobb az ISD Dunaferr Zrt. tulajdonában lévő tanműhely, ahol a legmodernebb gépek segítik a munkát. A belvárosban található az Apáczai Csere János Utcai Telephely, ahol villamos szakmák képzései, valamint a rendészeti pályára előkészítő képzés zajlik. Az iskola hagyományai Intercisa Kupa Kézilabda bajnokság Városi vers- és prózamondó verseny Egy álomtól az aranyágig - történelmi csapatverseny Aranyhorog horgászverseny Dunaferr hét Éjszakai foci Aranykönyv Az iskola a XXI. század első évében nyitotta meg ARANYKÖNYVÉT - emléket állítva lapjain a tiszteletre méltó eredményeknek a tanulmányi, kulturális, sport és közösségi munka terén. Kinek szól az ARANYKÖNYV? A jövőnek, hogy felidézhesse az elmúlt idők eredményeit: versenyeket, neveket, a küzdelem ízét, a győzelem hangulatát. A jelennek, amikor szereplőivel még találkozhassunk, és kezet szorítva láthatjuk arcukon a jól végzett munka örömeit. Az iskolának, hogy belenézve tükrében vizsgálhassa önmagát: mit tett; mit kell tennie azért, hogy minél több boldog, elégedett fiatalt indíthasson útjára, felvértezve a rá váró megpróbáltatások ellenében. A diáknak, aki tudásával, tehetségével, kitartó munkájával bevéste nevét az emlékezet kőlapjába - mint friss patak büszke sziklák falába, melyek őrzik a jelet évmilliók óta. Az ARANYKÖNYV tehát jel - követendő út a jövő erdejében. Jótékony iskola Jószoli Ability Park létrehozása Muki gőzmozdony felújítása Szerelemsziget az Apáczai Csere János Utcai Telephely udvarán Szakgimnáziumi képzések XI. Villamosipar és elektronika ágazati képzés IX. Gépészet ágazati képzés XXXVIII. Rendészet ágazati képzés Szakközépiskolai képzések Villanyszerelő Ipari gépész Hegesztő Karosszérialakatos Épület- és szerkezetlakatos Gépi forgácsoló Központifűtés és gázhálózat rendszerszerelő Érettségi utáni képzések Autószerelő Épületgépész technikus Automatikai technikus Elektronikai technikus Erősáramú elektrotechnikus Mechatronikai technikus Nem iskolarendszerű képzések Cisco Hálózati Akadémia Testvériskola BBS2 Göttingen Az iskola alapítványa A Dunaferr Iskola Tanulóiért Alapítvány egy közhasznú szervezet, 1998 óta működik az iskolában. Legfőbb feladatának a jó tanulmányi eredményt elérő tanulók ösztöndíjjal való jutalmazását és a nyelvvizsgák támogatását tekinti. Az alapítvány vagyonából csak a tanulók részesülnek támogatásban, az iskola dolgozói az alapítvánnyal kapcsolatos tevékenységüket a gyermekek iránti szeretetből, díjazás nélkül végzik. Sportegyesület A Dunaújvárosi Diák Sportegyesület célja a Dunaferr iskola nevelő oktató munkájával összhangban tagjainak rendszeres helyi, intézményen belüli, valamint intézmények közötti és egyéb versenylehetőségeinek tervezése, szervezése, valamint sportjátékok, turisztikai programok szervezése, lebonyolítása. Kitüntetések Dunaújvárosért Díj Abel Balbo Abel Eduardo Balbo argentin válogatott labdarúgó. Trabia vasútállomás Trabia vasútállomás egy vasútállomás Olaszországban, Szicília régióban, Palermo megyében, Trabia településen. Forgalma alapján az olasz vasútállomás-kategóriák közül az ezüst kategóriába tartozik. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Palermo–Messina-vasútvonal Indigócukormadár Az indigócukormadár (Cyanerpes caeruleus) a madarak (Aves) osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a tangarafélék (Thraupidae) családjába tartozó faj. Előfordulása Az indigócukormadár előfordulási területe Dél-Amerika. Kolumbiától és Venezuelától kezdve Brazília déli részéig található meg. A Trinidad szigeten is van állománya. Néhány madarat a Tobago szigetre is betelepítettek. Az Amazonas-medencén kívül, ez a madár szórványosan még előfordul az Andok nyugati partjain, Panama déli részén, valamint a Pantanalban. Alfajai Cyanerpes caeruleus caeruleus Cyanerpes caeruleus chocoanus Cyanerpes caeruleus hellmayri Cyanerpes caeruleus longirostris Cyanerpes caeruleus microrhynchus Megjelenése Ennek a madárnak 11,5 centiméteres a hossza és 12 grammos a testtömege. A fekete csőre hosszú és hajlott. A hím tollazatának az alapszíne lila, azonban a szárnyai, fartolla és hasa feketék; a lábai élénksárgák. A tojó és a fiatal példány - mindkét nemből - zöld hátú, a hasi része zölden csíkozott halvány sárga színű; továbbá a torka fahéjszínű és kék bajuszcsík indul a csőrtövéből. A trinidadi alfaj csőre hosszabb, mint a kontinentálisoké. Életmódja Főleg az alföldeket kedveli; általában 1000 méteres tengerszint feletti magasságokba nemigen hatol fel, de azért már észrevették 2300 méteres magasságban is. A 10-15 méter magas lombkoronák lakója; a kakaó- és a citrusültetvényeken is megélhet. Az epifitonokkal és mohákkal teli fákat kedveli. Kis csoportokban él, főleg nektárral táplálkozik, de étrendjét kiegészíti bogyótermésekkel és rovarokkal. Kíváncsi természetű; a rozsdás törpekuvik (Glaucidium brasilianum) vészjelzéseire az indigócukormadár is reagál. Szaporodása A tojó építi a fára a fészket, és ő is költi ki a két barnán foltozott fehér tojásból álló fészekaljat. Autograph Az Autograph egy amerikai glam metal együttes. 1983-ban alakultak a kaliforniai Pasadenában. Az együttes eleinte "garázsrock" csapatnak indult, hiszen eleinte csak pár barát zenélgetett. Első albumuk 1984-ben jelent meg. Az Autograph "Turn Up the Radio" című száma megjelent a 2002-es Grand Theft Auto: Vice City videojátékban. Az "All I'm Gonna Take" című daluk pedig a 2006-os Grand Theft Auto: Vice City Stories játékban tűnt fel. Az együttes kétszer feloszlott már az idők során: először 1983-tól 1989-ig játszottak, majd 2002-től 2005-ig. 2013-ban újból összeálltak, és a mai napig működnek. Diszkográfia Sign In Please (1984) That's the Stuff (1986) Loud and Clear (1987) Missing Pieces (1987) Buzz (2003) More Missing Pieces (2003) The Anthology (2011) Louder (2016) Huszár Erika (rövidpályás gyorskorcsolyázó) Huszár Erika (Jászberény, 1983. november 22. –) Európa-bajnok magyar rövidpályás gyorskorcsolyázó. Pályája A 2006. évi téli olimpiai játékokon negyedik lett az 1500 méteres számban. Ezzel 26 év után a legjobb eredményt érte el magyar sportolóként téli olimpián. Knoch Viktor ötödik helyezésével együtt pedig 1948 után érték el, hogy ketten is pontszerző helyen végezzenek. A 2010. évi téli olimpiai játékokon hatodik lett az 1500 méteres számban. 1000 méteren ugyanakkor kizárták. A Darázs Rózsa, Keszler Andrea, Huszár Erika és Heidum Bernadett összeállítású női váltóval az 5. helyezést érték el. A heerenveeni rövidpályás gyorskorcsolya Eb 3000 m-es váltó számában, a magyar női váltó tagjaként a második helyen végzett, majd a törökországi Erzurumban rendezett téli Universiadén a bronzérmet sikerült megszereznie. 2011-ben Kanadában kezdett edzősködni. 2012 júniusában bejelentette, hogy befejezi sportolói pályafutását. Eredményei Junior Gyorsasági utcai Görkorcsolya Európa-bajnoki 1. ( 2000 ) – 500 m, 5000 m Olimpiai 4. ( 2006 ) – 1500 m Európa-bajnoki 4. ( 2006 ) – 500 m Európa-bajnoki 3. ( 2006 ) – 3000 m váltó Világkupa összetett 6. ( 2006 ) Európa-bajnoki 2. ( 2008 ) – 500 m Európa-bajnok ( 2009 ) – 3000 m váltó Európa-bajnoki 3. ( 2009 ) – 500 m Európa-bajnoki 3. ( 2010 ) – 500 m Olimpiai 6. ( 2010 ) – 1500 m Európa-bajnoki 2. ( 2011 ) váltó Európa-bajnoki 3. ( 2011 ) 1500 m Európa-bajnoki 8. ( 2011 ) összetett Európa-bajnoki 8. ( 2011 ) 3000m Európa-bajnoki 10. ( 2011 ) 500 m Európa-bajnoki 10. ( 2011 ) 1000 m Elismerések 2010 májusában Sólyom László államfőtől megkapta a Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszt kitüntetést. Nourard-le-Franc Nourard-le-Franc település Franciaországban, Oise megyében. Lakosainak száma 349 fő (2015). Nourard-le-Franc Bucamps, Catillon-Fumechon, Le Mesnil-sur-Bulles, Le Plessier-sur-Bulles, Le Quesnel-Aubry, Saint-Just-en-Chaussée és Valescourt községekkel határos. Népesség A település népességének változása: 439 Évszázadok: 4. század – 5. század – 6. század Évtizedek: 380-as évek – 390-es évek – 400-as évek – 410-es évek – 420-as évek – 430-as évek – 440-es évek – 450-es évek – 460-as évek – 470-es évek – 480-as évek Évek: 434 – 435 – 436 – 437 – 438 – 439 – 440 – 441 – 442 – 443 – 444 Események Licinia Eudoxia felveszi az augusta címet. október 19-én Karthágó elesik a vandálok ostroma során. megalapítják a Mar Saba kolostort Betlehemben . Az északi Vej-dinasztia egyesíti Kína északi részét és uralkodó vallássá teszi a buddhizmust. Születések Eudocia, III. Valentinianus lánya, Hunerich felesége Fenestella (történetíró) Fenestella (i. e. 1. század – 19 után) római történetíró. Augustus és Tiberius korában alkotott. Annaleseiben, amelyeket Idősebb Plinius, Gellius, Plutarkhosz, Asconius Pedianus és Lactantius is többször említenek, a köztársaság történetét írta meg a császárság kezdetéig. A munka fő érdeme az volt, hogy komoly súlyt helyezett a kor jogi és művelődéstörténeti viszonyainak leírására. Csupán néhány töredékét ismerjük, a neve alatt fennmaradt „De sacerdotiis et magistratibus Romanorum" című munka a 15. században Firenzében élt Andrea Fiocchi hamisítványa. Szomáliai kalóztámadások Szomáliai kalóztámadások fenyegetik a vízi közlekedést a szomáliai polgárháború kezdete óta az 1990-es évek elejétől az Ádeni-öböl körzetében. 2005 óta sok nemzetközi szervezet, beleértve a Nemzetközi Tengerészeti Szervezetet és a Világ Élelmezési Programot (WFP) határozottan aggodalmát fejezte ki a kalóz aktivitás növekedésével kapcsolatban. A kalózkodás hozzájárult a hajózás költségeinek emelkedéséhez, és meggátolta az élelmiszer segélyszállítmányok vízi szállítását. A Világ Élelmezési Program 90%-a tengeri úton érkezett. A hajók hadi védőkíséretet igényeltek. A kenyai külügyminiszter szerint a szomáliai kalózok 150 millió amerikai dollárnyi veszteséget okoztak, ami váltságdíjakra lett kifizetve egy év alatt 2008 novemberéig terjedően. 2008 májusában iszlamista harcosok, akik szemben állnak a Tradicionális Államközi Kormánnyal (TFG), szintén harcoltak kalózokkal. 2008 augusztusában a CTF-150, a nemzetközi koalíciós hadsereget felfogadták, hogy harcoljon a szomáliai kalózok ellen az Ádeni-öbölben. A növekvő kalóz fenyegetés jelentős aggodalmat keltett Indiában, mióta a vízi közlekedés nagy része halad át az Ádeni-öblön. Az indiai hadiflotta válaszul a nyugtalanságra zárt hadrendbe állította flottáját a régióban 2008 októberében. 2008 szeptemberében Oroszország bejelentette, hogy csatlakozik a nemzetközi erőfeszítésekhez, és harcol a kalózok ellen. Az orosz hadiflotta független hadműveleteket fog végrehajtani. 2008. október 7-én az Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsa adoptálta az 1838-as ENSZ BT határozatát összehívva a nemzeteket, hogy összefogjanak és szétverjék a kalózokat a térségben. A Nemzetközi Tengerészeti Szervezet 101. tanácskozásán döntöttek, hogy megküzdenek a szomáliai kalózokkal. 2008. novemberben szomáliai kalózok az Ádeni-öböl térségén kívül kezdtek fosztogatni, talán a kenyai Mombasa kikötőjét tűzték ki célpontjuknak. A november 11-ei támadás célpontja a dán MV Powerful hajó volt, melyet Jemen déli partjától 60 tengeri mérföldre támadtak meg. Az Angol Királyi Haditengerészet egységei orosz segítséggel meghiúsították a szomáliai kalózok támadását. Kettő kalóz életét vesztette a tűzharcban, kilenc kalóz férfit kalózhajójukkal együtt elfogtak. Egy közülük belehalt sérüléseibe. 2008. november 19-én az indiai INS Tabar (F44) hadihajó elpusztított egy kalózhajót. Háttere A kalózok támadásai az 1990-es évek elején kezdődtek. Szomália kaotikus helyzete és a központi kormány hiánya hozzájárult a kalózok aktivitásának növekedéséhez. Miután Szomália összeomlott, a halászat illegális halkereskedésbe kezdett. A kalózok elsőnek a vizeket őrizték. Tényleges aktivitásukról 2006 decemberétől beszélhetünk, amikor Etiópia megszállta Szomáliát. A felületesebb tudósítások nem számolnak be a kalózkodás mélyebb okairól, melyet a helybéli halászközösségek támogatnak és legitim szabadságharcnak tekintenek a külföldiek által folytatott illegális halászat ellen és annak megelőzésére, hogy toxikus szennyező anyagokat a szomáliai partnál a tengerbe öntsenek. Támadások idő szerinti felsorolásban 2005-04-10: MV Feisty Gas, Hongkong , 2005-11-05: MV Seabourn Spirit, Amerikai Egyesült Államok , 2006-01-16: MV Safina al-Birsarat, India , 2006-03-18: USS Cape St. George (CG-71), Amerikai Egyesült Államok , 2007-05-15: FV Mavuno No. 1, Tanzánia , 2007-06-01: MV Danica White, Dánia , 2007-09-20: FV Grecko 2, Görögország , 2007-10-28: MV Golden Nori, Panama , 2007-10-29: MV Dai Hong Dan, Észak-Korea , 2007-02-01: MV Svitzer Korsakov, Oroszország , 2008-04-04: MY Le Ponant, Franciaország , 2008-04-20: FV Playa de Bakio, Spanyolország , 2008-04-21: MV Al-Khaleej, Egyesült Arab Emírségek , 2008-04-21: MV Al-Khaleej, Egyesült Arab Emírségek , 2008-05-17: MV Victoria, Jordánia , 2008-05-24: MV Amiya Scan, Antigua és Barbuda , 2008-05-28: MV Lehmann Timber, Németország , 2008-07-20: MV Stella Maris, Panama , 2008-08-08: MV Gem of Kilakarai, Szingapúr , 2008-08-12: MV Thor Star, Thaiföld , 2008-08-12: MV Yenegoa Ocean, Nigéria , 2008-08-19: MV Bunga Melati Dua, Malajzia , 2008-08-21: MV BBC Trinidad, Antigua és Barbuda , 2008-08-21: MV Irene, Japán , 2008-08-21: MV Iran Deyanat, Irán , 2008-08-25: MV Bunga Melati 5, Malajzia , 2008-09-02: Carré d'As IV, Franciaország , 2008-09-15: MT Stolt Valor, Hongkong , 2008-09-18: MV Centauri, Málta , 2008-09-21: MV Captain Stephanos, Bahama-szigetek , 2008-09-25: MV Faina, Belize, 2008-09-27: MV Genius, Libéria , 2008-10-15: MT African Sanderling, Panama , 2008-10-29: MV Yasa Neslihan, Marshall-szigetek , 2008-11-07: MV CEC Future, Bahama-szigetek , 2008-11-10: MV Stolt Strength, Fülöp-szigetek , 2008-11-11: MT Stolt Valor, India , 2008-11-11: MV Timaha, Szaúd-Arábia , 2008-11-11: MV Powerful, Dánia , 2008-11-12: MV Karagöl, Törökország , 2008-11-14: FV Tianyu No. 8, Kína, 2008-11-15: MV Chemstar Venus, Panama , 2008-11-17: MV Sirius Star, Libéria, 2008-11-18: MV Delight, Hongkong, 2008-11-19: MV Adina/MV Amani, Jemen , 2008-11-28: MV Biscaglia, Libéria , 2008-11-30: MS Nautica, Marshall-szigetek , Fróði Benjaminsen Fróði Benjaminsen (Toftir, 1977. december 14.) feröeri válogatott labdarúgó, aki jelenleg a Víkingur Gøta játékosa. A Feröeri labdarúgó-válogatottban ő lépett a legtöbb alkalommal pályára. Sikerei, díjai Klub B36 Tórshavn Feröeri bajnok : 2005 Feröeri kupa : 2006 Feröeri szuperkupa : 2007 HB Tórshavn Feröeri bajnok : 2009 , 2010 , 2013 Feröeri szuperkupa : 2009, 2010 Egyéni Feröeri bajnokság – Év Játékosa : 2001, 2009, 2010, 2013 Feröeri bajnokság – Év Középpályása : 2013 Feröeri bajnokság – Év csapatának tagja : 2013 1891 Évszázadok: 18. század – 19. század – 20. század Évtizedek: 1840-es évek – 1850-es évek – 1860-as évek – 1870-es évek – 1880-as évek – 1890-es évek – 1900-as évek – 1910-es évek – 1920-as évek – 1930-as évek – 1940-es évek Évek: 1886 – 1887 – 1888 – 1889 – 1890 – 1891 – 1892 – 1893 – 1894 – 1895 – 1896 Események Határozott dátumú események február 24. – Kiadják Brazília második, a köztársaság első alkotmányát. november 5. - A Mathematikai és Physikai Társulat megalakulása. Határozatlan dátumú események az év folyamán – A Rerum novarum című pápai enciklika megjelenése. Jan Matejko lengyel festő megfesti az 1791. május 3-i alkotmány című képét az alkotmány megalkotásának 100. évfordulója alkalmából. Megindul a főváros pesti oldalának nagy csatornázási munkálata. Az év témái 1891 a jogalkotásban Lásd: az 1891 a jogalkotásban című szócikkben. 1891 a sportban Az első kosárlabda -mérkőzés Springfieldben. Az első műkorcsolya- és jégtánc-Európa-bajnokság Hamburgban . Születések Mechlovits Zoltán , hatszoros világbajnok asztaliteniszező († 1951 ) január 13. – Baghy Gyula , a magyarországi eszperantó mozgalom kiemelkedő alakja († 1967 ) január 17. - Walter Eucken , német közgazdász († 1950 ) január 22. – Antonio Gramsci , olasz kommunista író, politikus († 1937 ) február 11. – Komját Aladár költő († 1937 ) február 20. – Pulszky Romola , író, táncos, Vaclav Nyizsinszkij felesége († 1978 ) március 25. vagy április 6. - Borisz Sztyepanovics Vinogradov , orosz zoológus, anatómus, paleontológus, ökológus és természettudós, aki a rágcsálók tanulmányozásában szerzett hírnevet († 1958 ) március 27. – Zilahy Lajos , író († 1974 ) április 8. – Tolnay Dezső vezérőrnagy, a Honvéd Térképészeti Intézet parancsnoka († 1973 ) április 23. – Szergej Szergejevics Prokofjev , orosz zeneszerző († 1953 ) május 15. – Mihail Afanaszjevics Bulgakov , orosz író († 1940 ) június 6. – Lányi Sarolta , költő, műfordító († 1975 ) június 23. – Vladislav Vančura , a 20. század egyik kiemelkedő cseh írója, filmrendező, forgatókönyvíró († 1942 ) szeptember 13. – Nemes-Lampérth József , magyar festő és grafikus († 1924 ) szeptember 16. – Karl Dönitz , német tengernagy († 1980 ) szeptember 26. – Hans Reichenbach , német fizikus, filozófus († 1953 ) október 12. – Konoe Fumimaro japán politikus, miniszterelnök († 1945 ). október 12. – Tulogdy János magyar földrajztudós, barlangkutató, egyetemi tanár († 1979 ). október 12. – Keresztes Szent Terézia Benedikta (született: Edith Stein ) zsidó származású német filozófus , kármelita apáca , katolikus szent ( Európa társvédőszentje, az árvák és a mártírok védőszentje) († 1942 ). október 20. – James Chadwick , Nobel-díjas angol fizikus , a neutron felfedezője († 1974 ) november 11. – Gádor István , Kossuth-díjas magyar kerámiaművész , érdemes és kiváló művész († 1984 ) november 14. – Frederick Banting , Nobel-díjas kanadai orvoskutató , az inzulin egyik felfedezője († 1941 ) november 15. – Erwin Rommel , német tábornagy († 1944 ) november 21. – Alfred Sturtevant , amerikai genetikus († 1970 ) november – Gvangul N , Zauditu etióp császárnő idősebb lánya († 1895 ) december 29. – Imrédy Béla , miniszterelnök († 1946 ) Étobon Étobon település Franciaországban, Haute-Saône megyében. Lakosainak száma 298 fő (2015). Étobon Champagney, Belverne, Chenebier, Clairegoutte és Luze községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Az őrület hegyei Az őrület hegyei Howard Phillips Lovecraft horror novellája, mely 1931 februárja és márciusa között készült és még az évben elutasításra került hossza miatt Farnsworth Wright(wd), a Weird Tales szerkesztőjétől. 1936 februárjától áprilisáig folytatásokban jelent meg az Astounding Stories magazinban. 2010-ben bejelentették, hogy filmet fognak forgatni a történet alapján, melyet Guillermo del Toro fog rendezni. S.T. Joshi Lovecraft-kutató szerint a novella a Cthulhu mítosz demitizálását jelenti, mivel először magyarázza el a természetfölöttit tudományos módszerekkel. Így megtudjuk, hogy a régi „istenek”, mint pl. Cthulhu, igazából űrlények, melyek több milliárd évvel ezelőtt jöttek el a Földre. Lovecraft több olyan tudományos elméletet felhasznált, mely akkoriban forradalminak számított. Ide sorolható a kontinensek tektonikus mozgása, Pangea szétszakadása, a Hold elválasztása a Földtől, valamint a prekambrium és az archaikum korszakok említése (habár azóta e korszakok definíciója már megváltozott). A tudomány bemutatása ellenére Lovecraft továbbra is használta az okkult elemeket és a mágiát írásaiban élete végéig, vagyis a novella nem jelent szakadást előbbi és későbbi művei között. Ihlet Lovecraftet mindig is érdekelték az antarktiszi expedíciók. S.T. Joshi szerint „Lovecraft el volt kápráztatva az antarktiszi kontinenssel legalább 12 éves kora óta, amikor több rövid fogalmazást írt az antarktiszi kutatókról”. 9 éves korában, elolvasván W. Clark Russell 1887-ben írt könyvét, A befagyott kalózt, több mesét írt antarktiszi színhellyel. 1920-ban az Antarktisz volt az utolsó olyan hely a Földön, melyen még tágas területek voltak melyeken ember még soha nem volt. A korabeli térképeken több fehér lyuk volt található, melyeket Lovecraft kitölthetett fantáziájával. Richard Evelyn Byrd első expedíciója 1928-1930 között történt meg. Lovecraft gyakran emlegette a felderítőt leveleiben, egyikben megjegyezve, hogy „a Byrd-expedíció geológusai több olyan fosszíliát találtak, melyeknek tropikus múltjuk volt”. A mű legnyilvánvalóbb irodalmi forrása Edgar Allan Poe Arthur Gordon Pym, a tengerész(wd) 1838-ban írt kalandregénye volt, melynek végső fejezete az Antarktiszon történik. Szövegében Lovecraft kétszer idézi elő Poe „zavaró és enigmatikus” meséjét, valamint kölcsönveszi a „Tekeli-li” frázist a regényből. Lovecraft megírta, hogy novellája végével ugyanazt a hatást akarta kelteni, mint amit Poe elért a Pym-ben. Cselekmény A cselekmény első személyben lett írva. William Dyer geológus, a Miskatonic Egyetem professzora, beszámolót ír az elmúlt expedíciója eddig titkolt részleteiről. Ezzel akarja elérni, hogy meggyőzze másokat, ne menjenek hasonló kutatóútra az Antarktiszon. A korábbi expedíciójukon Dyer és társai fölfedeztek fantasztikus és szörnyű romokat, valamint egy veszélyes titkot egy hegy mögött, mely magasabb volt a Himalájától. A csoport mely felfedezte és átrepülte a hegyet tizennégy ősi életformát talált, melyek teljesen ismeretlenek voltak a tudomány számára, és azt se tudták eldönteni, hogy állatok-e vagy növények. Hat példány erősen meg van károsítva, de a többiek érintetlenül néztek ki. A geológiai réteg, melyben megtalálták őket, túl korainak tűnik ahhoz, hogy a lények természetesen fejlődhettek volna ki az evolúció során. Mivel nagyjából hasonlítanak a Necronomicon által leírt mitikus lényekre, elnevezik őket Nagy Öregeknek. Amikor a főcsoport elveszti a kapcsolatot a hegynél tartózkodó csoporttal, Dyer és a többiek elutaznak a táborig, hogy megtudják, mi történt. A tábor föl lett dúlva és az összes ember, még a kutyák is, le lettek mészárolva. Csak egy ember és egy kutya hiányzott. A közelben találnak hat csillag alakú dombot, mindegyik mellett egy Nagy Öreg el lett temetve. A többi élőlény eltűnt. Dyer és az egyik egyetemista, Danforth, repülővel a hegy fölé szálnak, amiről meggyőződnek, hogy valójában egy hatalmas város, elhagyatott kőváros külső falai, mely teljesen különbözik az emberi architektúrától. Leszállnak és kikutatják a várost. A falakról leolvasott hieroglifák alapján megismerik a Nagy Öregek történetét. A Nagy Öregek nemsokára rá érkeztek meg, miután a Hold elvált a Földtől. Ők teremtették az életet a Földön. Hatalmas városokat építettek „Shoggothok” segítségével, olyan lényekkel, melyek képesek voltak bármilyen munkát elvégezni, bármely alakot felvenni, és bármit megtanulni. A Nagy Öregek háborúztak a Cthulhu-ivadékok és a Mi-go ellen, akik a Földre érkeztek nemsokára a Nagy Öregek után. A hieroglifák mutatják e civilizáció omladozását is, ahogy a Shoggothok önállósulni kezdtek. Továbbá említés kerül valamiről a hegy mögött, ami annyira szörnyű, hogy a Nagy Öregek se merészeltek oda menni. Végül, miután az Antarktisz lakhatatlanná vált még a Nagy Öregek számára is, elköltöztek egy nagy, földalatti óceánba. A két ember ráébred, hogy nincsenek egyedül a városban. A táborból hiányzó Nagy Öregek életre keltek, és miután legyilkolták a táborban levő embereket, visszatértek városukba. Megtalálják az ember és a kutya holttestét, melyek föl lettek boncolva, mintha kísérleteztek volna rajtuk. A két ember rátalál egy hatalmas kapura, mely egy alagút bejárata amelyről feltételezik, hogy a földalatti régiókba vezet. Belépnek az alagútba, ahol további szörnyűségeket találnak. Nagy Öregek lemészárolt holttesteit, nyilván valami harc következtében, valamint 2 méteres pingvineket melyek békésen sétálgatnak. Egy rettentő szörnyűséggel találkoznak, fekete bugyor formában, melyet felismernek mint egy Shoggoth. Valahogyan sikerül megmenekülniük. Amikor a repülő fölszáll, Danforth hátrapillant és meglát valamit, amitől rögtön megőrül. Nem mondja meg senkinek sem, hogy mit látott, de valószínűleg arról a hegy mögötti szörnyűségről van szó, melyet a hieroglifák is említenek. Dyer professzor befejezi beszámolóját azzal a következtetés, hogy a Nagy Öregek civilizációját megbuktatták a Shoggothok, melyek a hatalmas pingvineken táplálkozva éltek tovább az évezredek folyamán. Könyörög a következő felderítőknek, hogy maradjanak távol olyan dolgoktól, melyeket nem kell rászabadítani a Földre. Lights and Shadows A Lights and Shadows (magyarul: Fények és árnyak) című dal Hollandiát fogja képviseli a 2017-es Eurovíziós Dalfesztiválon, Kijevben. A dalt a holland O’G3NE fogja előadni a második elődöntőben. A zenekart az AVROTROS közszolgálati televízió kérte fel, hogy képviseljék az országukat a dalfesztiválon. Master of the Moon A 2004-es Master of the Moon az amerikai Dio heavy metal zenekar tizedik, egyben utolsó nagylemeze. Európában 2004. augusztus 30-án jelent meg az SPV Records gondozásában, Amerikában a Sanctuary Records adta ki szeptember 7-én. Története A lemezen gitárosként ismét Craig Goldy-t hallhatjuk, aki a Dream Evil és Magica albumokon is játszik. A lemez borítóján Scott Warren-t tüntetik fel billentyűsként, de egyes források szerint a billentyűsöket Dio és Goldy rögzítették. A hivatalos kiadás nem tünteti fel a dalok szerzőit, de a számok nagy részét Dio és Goldy írták. A Death by Love című dal írásából Chuck Garric basszusgitáros is kivette a részét, aki a Magica turné során működött közre. Az album turnéján Rudy Sarzo játszott, mivel Jeff Pilson csatlakozott a Foreignerhez. Eredetileg a lemezen is Sarzo szerepelt volna, ám ő ez idő alatt egy másik turnén vett részt. Az együttes a Fireball Ministry-vel és az Anthrax-szal közösen turnézott. Nemcsak Dio-dalokat játszottak, hanem Rainbow- és Black Sabbath-slágereket is. Plouisy Plouisy település Franciaországban, Côtes-d’Armor megyében. Lakosainak száma 1967 fő (2015). Plouisy Grâces, Guingamp, Kermoroc’h, Moustéru, Pabu, Pédernec, Saint-Laurent, Tréglamus és Trégonneau községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Kovács Imre Pál Kovács Imre Pál, Murok, (Győr, 1917. november 25. – Győr, 1986. június 12.) labdarúgó, hátvéd, edző. A győri Czuczor Gergely Bencés Gimnáziumban érettségizett, majd a jogi egyetemet végezte el, de záróvizsgáit nem tette le. Pályafutása Klubcsapatban A SAS FC csapatában játszott, majd a Győri Vasas ETO-ban lett élvonalbeli labdarúgó. A válogatottban 1946. október 6-án, az Üllői úti magyar-osztrák válogatott mérkőzésen szerepelt a válogatottban, ahol 2–0-s magyar győzelem született. Több alkalommal pályára lépett a magyar főiskolai válogatottban. Edzőként Két alkalommal volt a Győri Vasas ETO vezetőedzője. Az 1960-as években a MÁV-DAC csapatánál dolgozott, és irányításával Győr-Sopron megye második legeredményesebb együttese lett. 1963-ban Baróti Lajos felkérésére a B-válogatott vezetőedzője lett. Kadicsa A Kadicsa valószínűleg török eredetű régi magyar személynév, jelentése: bolyongó, eltévedt. A lehetséges ótörök alapszó a qadiça, qaduça lehetett, ennek a származéka a név négy változata. Rokon nevek Kadisa: a Kadicsa alakváltozata. Kadocsa: a Kadicsa alakváltozata. Kadosa: a Kadicsa alakváltozata. Gyakorisága Az 1990-es években a Kadicsa, Kadisa, Kadocsa és a Kadosa egyaránt szórványos név, a 2000-es években nem szerepelnek a 100 leggyakoribb férfinév között. Névnapok Kadicsa, Kadisa, Kadocsa, Kadosa: március 10. március 11. Híres Kadicsák, Kadocsák, Kadosák, és Kadisák Kadicsa (vagy Kadocsa) hun vezér Mészáros Ferenc (tanár, 1851–1909) Mészáros Ferenc (Püspökhatvan, 1851. május 23. – Nyíregyháza, 1909. január 4.) piarista pap, evangélikus főgimnáziumi tanár. Életútja A középiskolát Vácon, Szegeden, Budán és Kecskeméten végezte. A budapesti királyi magyar tudományegyetem hallgatója volt s 1878. május 27-én Budapesten nyert tanári oklevelet a mennyiségtanból és a természettanból. Tanár volt Nagykanizsán, Veszprémben, Budapesten, Miskolcon. A nyíregyházi iskolához 1884. február 1-én került és itt működött közel 25 éven át. Állandó őre volt a természettani szertárnak, 1893-tól vezetője a tápintézetnek. 1890-től az egyházmegyei pénztárosi tisztséget viselte és ugyancsak pénztárnoka volt a Nemzeti Szövetség helyi fiókjának s a főgimnázium filléregyletének. 1891-től 1901-ig a helybeli meteorológiai állomás megfigyelőjeként dolgozott, Nyíregyháza város éghajlatának első monográfiáját ő írta meg. (Időjárás Nyíregyházán, 1871-1902. Főgimnáziumi Értesítő, 1902/3. 3-34.) Elhunyt 1909. január 4-én, életének 58., tanári működésének 36. évében. Temetése január 5-én zajlott a főgimnázium kormányzó tanácsának, tanártestületének, ifjúságának és a város közönségének nagy részvétével. Felesége Jeszenszky Ilona, gyermekei Gyula és Sándor. Bérenx Bérenx település Franciaországban, Pyrénées-Atlantiques megyében. Lakosainak száma 435 fő (2015). Bérenx Baigts-de-Béarn, Bellocq, Ramous, Salies-de-Béarn és Salles-Mongiscard községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Malang Diedhiou Malang Diedhiou (1973. április 30. – ) szenegáli nemzetközi labdarúgó-játékvezető. Pályafutása A FSF Játékvezető Bizottsága (JB) minősítésével a League II, majd a Premier League játékvezetője. Küldési gyakorlat szerint rendszeres 4. bírói, illetve alapvonalbírói szolgálatot is végzett. A Szenegáli labdarúgó-szövetség JB terjesztette fel nemzetközi játékvezetőnek, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) 2008-tól tartja nyilván bírói keretében. A FIFA JB központi nyelvei közül a franciát beszéli. Több nemzetek közötti válogatott (Labdarúgó-világbajnokság, Afrikai nemzetek kupája, Afrikai nemzetek bajnoksága), valamint CAF Konföderációs kupa és CAF-bajnokok ligája klubmérkőzést vezetett, vagy működő társának 4. bíróként segített. Válogatott mérkőzéseinek száma: 12 (2012. november 11. – 2015. június 14.) A 2015-ös U17-es labdarúgó-világbajnokságon a FIFA JB bíróként alkalmazta. A 2014-es labdarúgó-világbajnokságon, valamint a 2018-as labdarúgó-világbajnokságon a FIFA JB játékvezetőként vette igénybe szolgálatát.. Selejtező mérkőzéseket a CAF zónában irányított. A 2014-es Afrikai nemzetek bajnoksága, valamint a 2016-os Afrikai nemzetek bajnoksága labdarúgó tornán a CAF JB hivatalnokként alkalmazta. A 2015-ös afrikai nemzetek kupája, illetve a 2017-es afrikai nemzetek kupája labdarúgó tornáján a CAF JB bíróként foglalkoztatta. A 2016. évi nyári olimpiai játékokra a FIFA JB bírói szolgálatra jelölte. A torna legidősebb játékvezetője. Mező Péter Mező Péter (Budapest, 1982. március 3. –) hegedűművész, művésztanár. A BachElit megalkotója, az Accord Quartet primáriusa, az Óbudai Danubia Zenekar koncertmestere, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem kamarazene tanára Élete Nagy múltú zenészcsaládba született. 1995-től a Hubay Jenő Zeneiskolában, 1997-től a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában tanult. Itt Soltész Ágnes és Répássy Györgyi voltak tanárai. 2001 és 2006 között a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen Perényi Eszter és Kapás Géza növendéke volt. A budapesti végzés után Madridban és Bázelben további mesterdiplomát szerzett. Doktori fokozatát (DLA) a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karán végzi. Alapító tagja a 2001 óta működő Accord Quartetnek, mely rendszeresen koncertezik a világ koncerttermeiben. Játékukat több hanglemez, rögzített hangverseny is őrzi. Fontosabb díjaik többek között: Junior Prima díj (2010), Artisjus-díj (2006), Brahms-verseny 1. díj (2009). Mesterkurzuson, vagy külföldi iskolákban tanultak a műfaj legnagyobbjaitól, így az Amadeus Quartet, Alban Berg Quartet, Janáček Quartet, Smetana Quartet, Mozaik Quartet, Hagen Quartet, LaSalle Quartet, Cleveland Quartet és a Bartók vonósnégyes tagjaitól. 2014-től az Óbudai Danubia Zenekar koncertmestere, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem kamarazene és vonósnégyes tanára, emellett 2013 óta tart kurzusokat az USA-ban (Los Angeles, Santa Ana, Youngstown). 2005-től a Magyar Állam egyik olasz mesterhegedűjén játszik. Mustafa Ertan Mustafa Ertan (Ankara, 1926. április 21. – Bursa, 2005. december 17.) török labdarúgóhátvéd, edző. A török válogatott színeiben részt vett az 1952. évi nyári olimpiai játékokon és az 1954-es labdarúgó-világbajnokságon. Meidling Hauptstraße (metróállomás) A bécsi Meidling Hauptstraße metróállomás egy -es vonal egyik állomása Schönbrunn és Längenfeldgasse megállók között. Neve szó szerinti fordításban azt jelenti, hogy Meidling, főutca. A megálló eredetileg a Stadtbahn számára épült. Ekkor ez az állomás igen fontos szerepet kapott, mivel Heiligenstadt mellett ez volt az egyetlen olyan csomópont, ahol 3 Stadtbahnvonal is találkozott. Konkrétan a Wientallinie felső- és alsó szakasza, valamint a Gürtellinie végállomása volt ez az állomás. Története 1898 és 1925 között üzemet a Stadtbahn nevű gőzvasút. Ez egy 5 vonalból álló hálózat volt. Meidling Hauptstraße egy igen fontos állomása volt, mivel a Wientallinie felső- és alsó szakasza, valamint a Gürtellinie vonalak egyik végállomása ez az állomás volt. A gőzüzemű vasút azonban sikertelen lett, és az osztrák vasúttársaság lemondott az üzemeltetéséről. A vonalakat azonban nem bontották le, hanem villamosítás után Wiener Elektrische Stadtbahn (Bécsi elektromos Stadtbahn) néven kezdett üzemelni. Az üzemeltető 1924. március 13-a óta Bécs városa lett. 1968 augusztusában a lakossági tiltakozások ellenére lebontották a régi szecessziós stílusban épült Stadtbahn állomást, mely kinézetében nagyban hasonlított a máig is látható szomszédjához, Schönbrunnhoz. Az állomás lerombolását azzal indokolták, hogy gyorsforgalmi utat szeretnének létrehozni a helyén. Meidling Hauptstraße állomáson 1925-től 1980-ig csak az elektromos Stadtbahn szerelvények álltak meg. 1980-ban azonban elért idáig a Wientallinie metróvá történő átalakítása. Az átalakításnál Karlsplatztól eddig az állomásig alakították át a Stadtbahn pályáját metróvonallá. Az utasok 1980. október 26-a óta szállhatnak itt fel a 4-es metróra. Ekkor a következő viszonylatok álltak itt meg: 1981. augusztus 31-én a 4-es metrót továbbhosszabbították Hütteldorf irányába, először még csak Hietzingig, majd 1981 december 20-án Hütteldorfig. Ezzel a metróvá alakítással a Stadtbahnnak már csak a Gürtellinie vonala érintette ezt az állomást. Az állomás ekkori elrendezésénél 3 vágány üzemelt. A két szélsőt a 4-es metró, a középsőt a Stadtbahn használta. Mivel a Stadtbahnnak ez volt a déli végállomása, és csak egy vágányon üzemelt a Stadtbahn az állomást elhagyva egy Y alakú elágazáson mehetett tovább. (Ez a vágányelrendezés nagyban hasonlított a régi Schottenring állomáséhoz.) Ekkor a következő viszonylatok álltak itt meg: 1985. április 15-én a Stadtbahn (akkor már csak az egyetlen) Gürtellinie vonalának megszüntették a Gumpendorfer Straße megállójától idáig tartó szakaszát. Ezt követően az állomás középső vágányát elbontották, és a korábbi két peronját egyesítették. Az egykori vágány helye még ma is kivehető a szokatlanul széles peronon. Ez a mai napig látható. A visszavágással előkészítették a Stadtbahn átalakítását egy új metróvá, ugyanis Kurt Neiger kerületi polgármester terveivel ellentétben nem ezen az állomáson keresztül kívánták a Stadtbahn Gürtellinie vonalának utódját 6-os metrót Meidling vasútállomásig hosszabbítani. Az ekkori tervez szerint, (mely végül meg is valósult) egy új állomásnál fog találkozni a 6-os a 4-es metróval. Jellemzője Az állomás kétvágányos középperonos kialakítású és akadálymentesített. A peron szokatlanul széles, melynek történelmi oka van. Az állomás a talajszinteben épült, ám a rajta átvezetett híd miatt kéregvezetésűnek tűnik a szakasz. A keleti végén Längenfeldgasse felé egy visszafogóváltó található, így lehetőség van a vonatok visszafordítására. Dallas megye (Arkansas) Dallas megye az Amerikai Egyesült Államokban, azon belül Arkansas államban található. Megyeszékhelye és legnagyobb városa Fordyce. Lakosainak száma 7933 fő (2013. július 1.). Dallas megye Grant, Cleveland, Calhoun, Ouachita, Clark és Hot Spring megyékkel határos. Népesség A megye népességének változása: Államok vezetőinek listája 949-ben Ezen az oldalon a 949-ben fennálló államok vezetőinek névsora olvasható földrészek, majd országok szerinti bontásban. Európa Anglia – Eadred király (946–955) Areláti Királyság – Békés Konrád király (937–993) Bizánci Birodalom – VII. Bíborbanszületett Kónsztantinosz császár (913–959) Bulgária – I. Szent Péter cár (927–969) Dánia – III. Öreg Gorm király (936–958) Gascogne-i Hercegség – IV. Sancho, Gascogne hercege (930–950/955) ( Nyugat-Frankföld vazallusa) Hispania - Barcelonai Grófság – II. Borrel gróf (947–993), I. Miro gróf (947–966), társuralkodók Kasztíliai Grófság – Fernán gróf (931–970) Córdobai Kalifátus – III. Abd ar-Rahmán kalifa (929–961) Leóni Királyság – II. Nagy Ramiro leóni király (931–951) Első portugál grófság – Mumadona Dias grófnő (924–950) Pamplonai Királyság – III. García király (931–970) Pallars grófság – II. Rajmund gróf (948–992) Ribagorça grófság – I. Bernard Unifred gróf (920–950/955), Miró gróf (920–?), társuralkodók Horvátország – Miroszláv horvát király (945–949) II. Krešimir Mihály király (949–969) Írország – Congalach Cnogba ír főkirály (944–956) Ailech – Domnall ua Néill, Ailech királya (943–980) Connacht – Tadg mac Cathail, Connacht királya (925–956) Uí Maine – Murchadh mac Aodha, Uí Maine királya (936–960) Leinster – Túathal mac Úgair, Leinster királya (947–958) Meath – Donnchad mac Domnaill, Meath királya (945/946–950) Munster – Cellachán Caisil, Munster királya (944 körül–954) Itáliai Királyság II. Lothár király (947–950) II. Berengár király (945-950) tényleges hatalom Beneventói Hercegség – II. Landulf herceg (943–961) társuralkodó, I. Vasfejű Pandulf herceg (943–981) társuralkodó Capuai Hercegség – IV. Landulf herceg (943–961) Gaetai Hercegség – II. Docibilis herceg (933–954) Nápolyi Hercegség – III. János herceg (928–968) Salernói Hercegség – I. Gisulf herceg (946–977) Spoletói Hercegség – II. Bonifác herceg (946–953) Toszkána – Humbert őrgróf (936–961) Velencei Köztársaság – III. Pietro Candiano dózse (942–959) Kaukázus Ibériai Királyság – I. Szmbat herceg (937–958) Kaheti Hercegség – II. Kvirike, herceg (929–976) Örményország – Abbász király (928–953) Klardzseti – II. Szmbat, herceg (943–988) Kazár Birodalom – József kazár kagán (930-as évek–950-es évek) Kijevi Rusz I. Szvjatoszláv fejedelem (945–972) Szent Olga fejedelemasszony (945–962) tényleges uralkodó, régens Polocki Fejedelemség - Rogvolod polocki fejedelem (kb. 945–978) Krétai Emírség – Ali bin Ahmad emír (943–949) Abd al-Azíz bin Suájb emír (949–961) Magyarország – Falicsi fejedelem (947–955) Német-római Birodalom – I. Nagy Ottó császár (936–973) Bajorország - I. Henrik herceg (947–955) Csehország – I. Kegyetlen Boleszláv cseh fejedelem (935–967) Kölni Választófejedelemség – Wikfried érsek (924–953) Lotaringia – Vörös Konrád , herceg (944–953) Fríziai grófság – II. Dirk holland gróf (kb. 939–988) Hainaut-i grófság – III. Reginár gróf (940–958) Mainzi érsekség – Frigyes érsek (937–954) Svábföld – I. Hermann gróf (926–949) Szászország – I. Nagy Ottó császár (936–973) Billung őrgrófság – Hermann Billung szász őrgróf (936–973) Szász keleti őrgrófság – I. Gero szász őrgróf (937–965) Trieri Választófejedelemség – Ruotbert érsek (931–956) Norvégia – I. Jóságos Haakon király (934–961) Nyugat-Frankföld – IV. Tengerentúli Lajos király (936–954) Angoulême-i grófság – I. Bernard gróf (945–952) Anjou grófság – II. Jó Fulkó gróf (941–958) Blois-i Grófság – I. Csaló Theobald gróf (kb. 944–975) Breton Hercegség – I. Ferdeszakállú Alan herceg (937–952) Burgundi Hercegség – Fekete Hugó herceg (923–952) Cambrai Grófság – I. Arnulf gróf (948–967) Flamand grófság – I. Nagy Arnulf gróf (918–965) Maine-i grófság – I. Hugó gróf (900–950) Namuri Őrgrófság – I. Róbert namuri gróf (946–974) Neustriai Őrgrófság – Nagy Hugó neustriai őrgróf (922–956) Normandia – I. Richárd herceg (942–996) Párizsi grófság – Nagyszerű Hugó (923–956) Aquitania – III. Szőke Vilmos, Aquitania hercege (935–963) Toulouse-i grófság – III. Rajmund toulouse-i gróf (942–972) Vermandois-i grófság – I. Albert gróf (943–987) Pápai állam – II. Agapét pápa (946–955) Skócia – I. Vörösveszedelmes Malcolm skót király (943–954) Svédország – V. Erik király (930–950) Szerbia – Časlav Klonimirović zsupán (927–950) Wales Deheubarth – Hywel Dda, Deheubarth hercege (909–950) Gwynedd – Hywel Dda király (942–950) Powys – Hywel Dda Powys hercege (942–950) Afrika Akszúmi Királyság – Akszúmi uralkodók listája , 630 és az állam vége (kb. 960) között bizonytalan az uralkodó személye Egyiptom – Únúdzsúr ibn al-Ihsíd ihsídida uralkodó (946–961) Etiópia – Tatadim etióp császár („A négusok négusa”) (919–959) Ifríkija – al-Manszúr fátimida imám–kalifa (946–953) Marokkó ( Tanger és a Ríf környéke) – al-Kászim Gannún idríszida emír (937/8–948/9), a Córdobai Kalifátus alárendeltségében Ahmad idríszida emír (948/9–954/5), a Córdobai Kalifátus alárendeltségében Ázsia Abbászida Kalifátus a hatalom tényleges birtokosa: Muizz ad-Daula buvajhida főemír (945–967) al-Mutí (946–974) Az Abbászidák fennhatóságát névleg elismerő államok Aleppói Emírség – Szajf ad-Daula hamdánida emír (946–967) Dzsibáli Emírség – Rukn ad-Daula buvajhida emír (943–976) Fárszi Emírség – Imád ad-Daula buvajhida emír (934–949) Adud ad-Daula buvajhida emír (949–983) Gorgán és Tabarisztán – Vusmgír ibn Zijár zijárida emír (935–967) Horászán és Transzoxánia – Núh ibn Naszr számánida emír (943–954) Kermáni Emírség – Muhammad ibn Iljász iljászida emír (932–967) Moszuli Emírség – Nászir ad-Daula hamdánida emír (935–967) Bahrein (a Perzsa-öböl partvidéke) – Abu Táhir Ahmad al-Dzsannábi karmati vezető (944–970) Bizánci Birodalom – VII. Bíborbanszületett Kónsztantinosz császár (913–959) India Kamarúpa – Ratnapála király (920–960) Csola – I. Parantaka Csola király (907–955) Mánjakhéta – III. Krisna rástrakuta király (939–967) Pála Birodalom – Radzsjapála király (917–952) Japán – Murakami császár (946–967) Jemen – al-Manszúr Jahja rasszida imám (934–976) Khmer Birodalom – Radzsendravarman, Angkor királya (császára) (944–968) Kína ( Az öt dinasztia és a tíz királyság kora ) Kései Han (Han)-dinasztia – Liu Cseng-ju (Liu Zheng Yu) , kései Han (Han)-császár (948–950) Csu (Chu) – Ma Hszi-kuang (Ma Xiguang) Csu (Chu) király (947–950) Tingnan (Dingnan) – Li Ji-hszing (Li Yixing) , Tingnan (Dingnan) katonai kormányzója ( csietusi (jiedushi) ) (935–967) Csingnan (Jingnan) (Nanping) – Kao Pao-zsung (Gao Paozhung) , Nanping királya (948–960) Kései Su (Shu) – Meng Csang (Meng Chang) , Su (Shu) császár (934–965) Csingjüan (Qingyuan) – Liu Cung-hsziao (Liu Congxiao) , Csingjüan (Qingyuan) katonai kormányzója ( csietusi (jiedushi) ) (945–962) Déli Han-dinasztia – Liu Cseng (Liu Sheng) , császár (943–958) Déli Tang-dinasztia – Li Csing (Lishing) , császár (943–961) Vujüe (Wuyue) – Csien Csu (Qian Chu) , Vujüe (Wuyue) királya (947–978) Korea ( Korjo-dinasztia ) – Csongdzsong király (945–949) Kvangdzsong király (949–975) Kitán Birodalom (Lia-dinasztia) – Si-cung (Shizong) , császár (947–951) Mataram Királyság – Szri Isztana Tunggavidzsaja (947–985) Sangatte Sangatte település Franciaországban, Pas-de-Calais megyében. Lakosainak száma 4766 fő (2015). Sangatte Coquelles, Calais, Escalles és Peuplingues községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Botond-monda A középkori krónikákban is feljegyzettek szerint a Bizánc kapui elé vonuló magyarok elé kiállt egy hatalmas termetű görög vitéz, aki kijelentette, hogy ha őt két magyar legyőzi, a görög császár adót fog fizetni a magyaroknak. A görög ellen a kis termetű Botond állt ki a magyarok közül, aki előbb Apor vezér utasítására buzogányával bevágta Bizánc érckapuját, akkora rést ütve rajta, melyen egy ötéves gyermek ki- és be járhatott, majd rövid küzdelem után legyőzte ellenfelét. Amikor a magyarok követelték az adót, a császár nem adta meg nekik, ezért őseink romba döntötték Bizáncot. Előzmények A 955-ös augsburgi csatavesztés után nagyjából lezárultak a magyar kalandozások a nyugati országok felé és inkább déli irányba, főleg Bizánc felé történtek ezután már csak hadjáratok. 958-ban, április 14-én már Konstantinápolynál állt a magyar sereg. A monda „A magyarok csak nem tudtak nyugodni, harci kedvük nem lohadt a németországi nagy veszedelem után sem. Amint erőre kaptak, meg sem álltak a görög császár városáig. Megijedt a görög császár a magyar sereg láttán, elzáratta a városnak mind a hét kapuját, hogy a magyarok be ne mehessenek. Azt tanácsolta, ne ontsák egymás vérét, kár volna a görögért is, a magyarért is, inkább álljon ki a görögök részéről is, a magyarok részéről is egy-egy vitéz bajvívásra. Ha a görög győz, a magyarok szépen menjenek vissza a hazájukba, ha pedig a magyar vitéz győz, akkor Göröghon nagy adót fizet a magyaroknak. - Jól van - mondta a magyarok egyik vezére -, hát csak jöjjön a vitéz! Elmentek a követek, s egy óra sem telt belé, kijött egy roppant méretű óriás, két karját a mellye előtt összefonva megállt, s nagy büszkén odakiáltott a magyaroknak: - Hadd lám, ki mer kiállni velem! De kettő jöjjön egyszerre, eggyel nem is kezdek! Összenéztek a magyarok, szikrázott a szemök a haragtól, s egyszerre száz is kiáltotta: én is kiállok! Én is! De a legmerészebb köztük Botond volt, egy köpcös, tagbaszakadt ember, s egy szempillantásra vált ki a seregből. Miután ledobta kaftánját, s levette ingét, így szólt a görög vitézhez: - Hallj ide, te görög óriás, Botond az én nevem! A legkisebb vitéz a magyarok között. Állíts csak te magad mellé még két görögöt! Azzal megmarkolta súlyos buzogányát, kétszer megforgatta feje fölött, s úgy vágta a vár vaskapujához, hogy az az egyszeriben kettéreccsent. Akkora lyukat ütött a kapun, hogy egy növendék gyermek ki-be sétálhatott volna rajta. - Hé, no - mondta az óriás - kár volt úgy eldobnod azt a buzogányt! - Nem kell nekem sem buzogány, sem kard - mondta Botond, s puszta kézzel ment a görögnek. - Huj-huj! - biztatta a többi magyar Botondot. Ő megmarkolta erősen a görögöt, aztán jobbra, majd balra lódította; s végül úgy a földhöz vágta, hogy ha hét lelke lett volna, az is kiszalad belőle! De bezzeg szégyellte ezt a görög császár! Ott ült a vár fokán, egész háza népével, udvarával, s szentül hitték, hogy az óriás le tudja győzni bármelyik magyart. S lám, a legkisebbet sem tudta legyőzni. Szégyenszemre visszavánszorogtak a palotába, s a császár akkora adót vállalt, amekkorát csak kívántak, csak hogy hagyják őket békében a magyarok!” Történelmi tények és feltevések Sajnos valójában nem tudjuk, hogy Botond vezér pontosan mikor élhetett, s azt sem, kinek a leszármazottja volt. Ha Benedek Elek írását vizsgáljuk („Ond, a vasgyúró, kinek markában négy patkó roppan össze egyszerre. Mellette a fia, Botond, igazi apja fia.” -- Nemzetgyűlés - Honszerző Árpád), akkor ő Ond fia volt és 958-ban már egy vénember lehetett. Ha viszont Árpád fejedelem leszármazottja (például unokája) volt, akkor a 958-as hadjáratban való részvétel reális. De természetesen nyilvánvaló, hogy (főleg ebben a korban) nem csak egy Botond lehetett. A magyar sereg vezérei a monda szerint Botond vezér és Apor vezér, aki a székely hadak parancsnoka. Botond vezérről tudjuk, hogy jó barátja, vagy inkább rokona volt Lehelnek (Lél) és Bulcsúnak, a két, Augsburgnál elesett vezérnek. Az augsburgi csata után Bajorországban dúlt, barátai/fivérei, és a magyar had legyőzésének megbosszulására. Palairac Palairac település Franciaországban, Aude megyében. Lakosainak száma 30 fő (2015). Palairac Davejean, Félines-Termenès, Maisons, Quintillan, Talairan, Tuchan és Villerouge-Termenès községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Úszás az 1948. évi nyári olimpiai játékokon Az 1948. évi nyári olimpiai játékok úszóversenyein tizenegy versenyszámban avattak olimpiai bajnokot. Az 1924. évi olimpián kialakult szokás szerint férfi úszásban hat, női úszásban öt versenyszámot írtak ki. Éremtáblázat (A táblázatokban a rendező ország csapata és a magyar csapat eltérő háttérszínnel, az egyes számoszlopok legmagasabb értéke, vagy értékei vastagítással kiemelve.) Férfi Férfi úszásban hat – öt egyéni és egy váltó – számot írtak ki. A japán úszók távollétében az Egyesült Államok fölényesen az első helyen végzett az éremtáblázaton. A legeredményesebb férfi úszó, az egyesült államokbeli James Price McLean két arany- és egy ezüstérmet nyert. Női Női úszásban öt – négy egyéni és egy váltó – versenyszámot írtak ki. Az erőviszonyok lényegesen kiegyenlítettebbek voltak, mint férfi úszásban. A legeredményesebb női úszó, az egyesült államokbeli Ann Elisabeth Curtis két arany és egy ezüstérmet nyert. Magyar részvétel Az olimpián tizenöt úszó – kilenc férfi és hat női úszó – képviselte Magyarországot, akik összesen egy második, három harmadik, négy negyedik és két ötödik helyezést értek el, amivel harminchárom – férfi úszásban huszonegy, női úszásban tizenkettő – olimpiai pontot szereztek. Ez tizenkilenc ponttal több, mint az előző, 1936. évi olimpián elért eredmény. A legeredményesebb magyar úszó, Kádas Géza egy második, egy harmadik és egy negyedik helyezést ért el. A magyar úszók a következő versenyszámokban indultak (zárójelben az elért helyezés, illetve időeredmény): Szomáliföld zászlaja Szomáliföld zászlaja a pánarab színeket tartalmazza; a csillag a köztársaság jelképe. A zöld sávon a saháda, az iszlám hitvallása olvasható. Donatello Donatello (Donato di Niccolò di Betto Bardi) korai reneszánsz olasz (Firenze, 1386? – Firenze, 1466. december 13.) képzőművész. A 15. század legjelentősebb szobrásza, bár sok különböző művészeti irányban képviseltette magát. Elsősorban Firenzében alkotott a Medici-család szolgálatában. Alkotásaival nagy szerepet játszott a perspektivikus ábrázolás elterjedésében, valamint a szobrászat önálló - nem épülethez kötött - megvalósításában. Élete Donatello születési évét nem lehet pontosan tudni, hol öt évvel idősebbnek, hol egy évvel fiatalabbnak mondta magát (nyilván aktuális érdekeinek megfelelően). Végül is az 1386-ban állapodtak meg, amikor 1886-ban, szülővárosában nagy ünnepségekkel ülték meg születésének ötszáz éves évfordulóját. Donato volt a keresztneve, de kis termete miatt Donatellónak nevezték el. Az apja, Niccolò di Betto Bardi, gyapjúkártoló iparos volt Firenze virágzó posztókereskedésének és iparának egyik ágával, vagyis a posztók kikészítésével foglalkozott. Gyapjúkereskedőként jómódúnak számított. Az ifjú Donatello a Martelli család házában, kezdetben aranyművesnek tanult, Lorenzo Ghiberti keze alatt, Ghiberti apjának, Cione di Ser Buonaccortónak a műhelyében. Tanulmányai befejeztével, Rómában nyitott aranyműves műhelyt, Filippo Brunelleschivel közösen és munkájukkal hamarosan elismertté váltak. Donatellónak első éveiről Vasari, az olasz művészek híres életírója, beszéli, hogy gyermekkorától fogva Roberto Martelli házában nevelték és mind jó magaviselete, mind pedig szorgalma és törekvése miatt az egész nemes család megszerette. Mint a reneszánsz korának annyi más művésze, Donatello is valamely ötvösműhelyben nyerte első kiképzését. A művészeti iparnak ez az ága, ebben az időben, virágzásának fokán állt Toszkánában. A legnagyobb építészeknek, szobrászoknak, festőknek pályája innen indult ki. Az életrajzírók szerint 1402 és 1404 között Brunelleschi barátjával Rómába utazott, hogy az antik romokat tanulmányozzák. Rómából hazatérve 1404-ben azon munkások között találjuk, akik Ghibertinek a Santa Maria del Fiore keresztelőkápolna kapujára készülő domborművek technikai kivitelében segítségére voltak. Itt munkája rövid ideig tartott. Donatello, a Ghiberti szolgálatában töltött rövid idő után, otthagyja a mintázást, az ötvösség gyakorlatát. Húszéves korában mint kőfaragó a firenzei székesegyház szolgálatába áll, vésőt fog és első önálló műveit, melyeket ismerünk, márványból faragja ki. Nem követi tovább Ghiberti nyomdokait. Ő lesz a mestere nemsokára azoknak, akik a közös munkában idősebb, tapasztaltabb, gyakorlatias társai voltak, mint például Nanni di Banco. Munkássága Donatello szobrászata a főpillére a reneszánsz ábrázolóművészetnek. Az újjászületés nélküle is bekövetkezett volna, de nem folyt volna le így, és nem lett volna biztos alapja a mester működése nélkül. Donatello fokozatosan, lépésről lépésre tanulja meg a természet megfigyelése alapján álló, reális ábrázolási módot. Az aktábrázolásának sem rohan neki a test ismerete nélkül. Művészetének lényege a valóság minél hívebb, kifejezőbb megközelítése, az emberi test szerves fölépítése és az öltözék anyagszerű ábrázolása. Ha át is vesz egy-egy klasszikus motívumot, jelentőségét a maga valóságszemléletével ellenőrzi, és teljesen összhangba hozza stílusával. Nem az antik művészeten keresztül kereste Donatello a természetességet, hanem közvetlenül a való élet megfigyelése által. És ezen az úton olyan következetesen haladt előre, hogy pályája végén szinte teljesen megfeledkezik a szépségről, a dekoratív értékek jelentőségéről. Működése négy fejlődési korszakra osztható. Az első korszak alatt, amely 1406-tól 1432-ig terjed, Donatello szinte kizárólag márvánnyal dolgozik. Ez az idő fejlődésének legnevezetesebb korszaka, ekkor bontakozik ki a gótikából, ekkor oldja meg legelőször művészetének sajátos problémáit. A második korszak páduai tartózkodásának megkezdéséig, 1443-ig terjed. Ez idő alatt Donatello leginkább a klasszikus művészet, a Rómában látottak hatása alatt állott. A harmadik korszak kerek tíz éve (1443-1453) a páduai működése. Ekkor már teljesen birtokában van az ábrázolás anyagszerűségének. A negyedik korszak Firenzéből való hazatérésétől haláláig 1466-ig tart. Ez a végletes realizmus ideje. Életének külső körülményei nem mozgalmasak. Lucca ostromát leszámítva, ahol mint hadmérnök, 1430-ban vett részt, nyugalmasan telnek napjai. Nem kereste a politikát, életének igazi eseményei művészi élményei, alkotásai voltak. Alkotásai Kezdetek Fiatal próféta , 1406 -08, márvány, Firenze, székesegyház. Húszéves korában mint kőfaragó lép a dóm építésvezetőségének, az Operának a szolgálatába és e templom számára készíti 1406-08-ig első két ismert művét, a Porta della Mandorla filiáléi csúcsán lévő két próféta-szobrot. A másik az első Dávid szobra. Dávid , 1408 -09, márvány, Firenze , Museo Nazionale del Bargello . Az 1409-ben befejezett koszorúsfejű Dávidja a Fiatal próféta továbbfejlődése. A büszke hőst tette elkövetése után ábrázolja, meztelen lába előtt Góliát fejével. Márk evangélista , 1411 -12, márvány, Firenze, Orsanmichele János evangélista , 1409 -15, márvány, Firenze, székesegyház. A hatalmas test lábszárak közti, még gótikus ruhaöböl a Mózes redőhullámaiban újul meg. Szent György , 1416 , márvány, Firenze, Orsanmichele Pazzi-Madonna , 1422 körül Jeremiás , 1427 , márvány, Firenze, campanile Habakuk próféta (Zuccone), 1435 -36, márvány, Firenze, campanile. Habakuk feje régi római képmásra emlékeztet, kezében még irattekercset tart, mint gótikus alakok. Jeremiása és Habakuk a mester legjellemzőbb alkotásai közé tartoznak. Habakuk már a római út után készült, mégis erős a rokonság kettejük között. Állásuk, a jobb kéz testhez tapadó gesztusa, mindkettőn azonos. Rövid-szakállas, borostás, fanyar arcuk portrészerűen kifejező. Jeremiás jobb válla és melle meztelen, a bal vállon átvetett lepel még összevissza ráncokat vet, a Zuccónén, ellenben, zuhatagszerűen esik alá. Keresztelő Szent János , 1420 -30 között, márvány, Firenze, Museo Nazionale. Ez nem teljesen Donatello munkája, faragása valószínűleg Michelozzótól ered. Krisztus a keresztfán , 1420-30 között, fa, Firenze, Santa Croce »Donatellónak eddigi szobrai mind ruhás alakot ábrázoltak. A középkor fölfogása nemigen tűrte a meztelenséget, de a keresztre feszített Krisztus esetében nem térhetett ki ez elől. Ismeretes Vasarinak erről a fafeszületről szóló elbeszélése, mely talán mese, mégis híven tükrözi Donatello alkotását. Brunelleschinek nem tetszett ifjú barátjának alkotása, mert Krisztus szerinte una persona delicatissima, akihez nem méltó ez a fölfeszített paraszt. És hogy Donatellót példával is meggyőzze, titokban ő is faragott egy feszületet. Midőn mesterünk az aszketikus alakot megpillantotta, beismerte Brunelleschi igazát, és hogy legyőzték. Pedig Donatello a maga nemében ezúttal is mesterit alkotott. Könyörtelen realizmusa a jövőbe mutat Brunelleschi ideálisabb gótikájával szemben.« Fából készült feszület Donatello világhírű feszülete (1406-1408) a Santa Croce templomban, Filippo Brunelleschié (1410-15) a Santa Maria Novella templomban, a fiatal Michelangelo feszülete (1493) a Santo Spirito templomban található Firenzében. Mindhárom feszület fából készült. Kibontakozás Baldassare Cossa síremléke , 1425-27, bronz, Firenze, Battistero. Az első nagy mű, amelyet Donatello társával együtt alkotott. Michelozzo sokat és gyorsan tanult tíz évvel idősebb mesterétől. Donatello – valószínűleg a bronzöntésben való járatlansága miatt – 1425-ben Ghiberti segédjét Michelozzót veszi maga mellé társul és vele készíti Baldassare Cossának a firenzei Battisteróban lévő síremlékét, aki egy ideig XXIII. János (ellenpápa) néven pápa volt, de a Konstanzi zsinat lemondatta. Máig vitás, kitől származik az 1425-27-ben fölállított síremlék építészeti rajza. Bár elhelyezése a gránit oszlopok között a gótikus magasba törést, a részek egymás fölé helyezését írja elő, sőt az alkotás szelleme is, - alul az egyházi erényekkel, - a középkorra vall, mégis a formák klasszikus jellege a reneszánsz győzelme. Mária mennybevitele , 1420-28, márvány dombormű, Nápoly , Sant'Angelo Donatello és Michelozzo Pisában faragták a síremlék darabjait és innen küldték ezeket Nápolyba. Péter főapostoli megbízatása , 1430 körül, márvány dombormű, London , Victoria és Albert Múzeum Salome tánca , 1425 körül, bronz dombormű, Siena , San Giovanni A remény allegóriája 1425 körül, bronz, Siena, San Giovanni Tabernákulum , 1433 körül, márvány, Róma , San Pietro in Vaticano A Pratói székesegyház külső szószéke , 1434-48, márvány A Firenzei székesegyház énekeskarzata , 1433-39, márvány Az angyali üdvözlet , 1435 körül, kő, Firenze, Santa Croce Madonna , 1435 körül, stukkó, Berlin , Bode Múzeum Dávid , 1435 körül, bronz, Firenze, Museo Nazionale. A Mediciek palotájának kútját díszítette egy ideig, Dávid a filiszteusok ellen vívott sikeres győzelmét Góliát ellen, Donatello az aki elsőként valós testhelyzetet mutat meg bronzból, csupán egy pásztorkalap és egy lábszárvédő van rajta, szépen ábrázolja a csukló nehézkes mozdulatát és a parittyakövet is, teste egyszerű profilja szép és finoman ábrázolt hajfürtök. Vitatkozó szentek , 1440-43, agyag, Firenze, San Lorenzo Padovai évek A San Lorenzo régi sekrestyéjének egyik bronzkapuja , 1440-43 között A páduai Szent Antal-templom (Santo) feszülete , 1444, bronz Mária a páduai Santo főoltárán , bronz, 1446-48 A páduai Santo főoltára , bronz és márvány 1446-1450. Legnagyobb arányú oltárműve. Megrendelő az „Opera” volt, így hívták Itália-szerte a nagy templomok építésére, karbantartására és díszítésére létrehozott intézményeket. Donatello a toszkán nagymester egy évtizedet töltött Padovában, ott munkálkodó műhelye élén személyesen vitte északra a stílus korszakalkotó újdonságait. Iskolát teremtő tevékenységével korszakalkotó újdonsággal hatott a Firenzétől távol dolgozó szobrászok tevékenységére. Utolsó évek Salome tánca , márvány, 1448 körül, márvány, Lille , Musée Wicar Niccolo D’Uzzano mellszobra , agyag, festve, 1442 körül, Firenze, Museo Nazionale Gattamelata Páduai lovasszobra , Padova bronz, 1443 -47, fölállították 1453 -ig Keresztelő Szent János , bronz, 1457 körül, Siena, székesegyház Judit és Holofernes , 1453 után, bronz, Firenze, Signoria Mária Magdolna , 1453 -55, Dóm-múzeum Krisztus föltámadása , 1462 -65, márvány dombormű, Firenze, San Lorenzo Krisztus siratása , 1461 -65, bronz dombormű, Firenze, San Lorenzo Irodalom Chastel: Itália művészete, Budapest, 1973 Források Éber László: Donatello, Budapest, 1903 Lampert Róbert (Wodianer F. és Fiai) Ybl Ervin: Donatello, Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, Budapest, 1957 Vayer Lajos: Az itáliai reneszánsz művészete, 1982 ISBN 963-13-1286-0 Jegyzetek http://collections.vam.ac.uk/item/O70279/the-martelli-mirror-the-martelli-mirror-case-unknown/ A személyt illetőleg téved Vasari, mivel Roberto 22 évvel fiatalabb volt Donatellónál, de valószínű, hogy a családdal tényleg összeköttetésben volt és attól, apja halála után jótéteményekben részesült. Donatello még férfikorában is szívélyes viszonyban volt Martelliekkel. Éber László: Donatello 3.p. fiatorony (gör.) kisméretű, négy- vagy nyolcszögletű toronytestből és piramistetőből álló díszítőforma. A gótikus építészet korai szakaszában egyszerűbb formában a fiatorony a támpilléreket díszítette és statikai leterhelésüket szolgálta 1587-ben a templom belsejébe vitték, trónoló szobrában Michelangelo Mózesének méltó elődjére ismerünk benne. eredeti helyén bronzmásolat Vayer Lajos: Az itáliai reneszánsz művészete, 94. p. A szobor évszázadokon át a Martelli család tulajdonában volt Ybl Ervin Donatello Donatello, Brunelleschi, Michelangelo feszülete egyszerre látható Firenzében, boon.hu A szobrászati részből csak csak az elhunytnak halotti ágyon fekvő, arccal kifelé forduló, realizmussal mintázott alakja és alatta a szarkofág két meztelen puttója Donatello munkája. A Brancacci kápolna-síremléken csak a szarkofág domborműve, Mária mennybevitele Donatello alkotása. A lapos-reliefen, felhők között, széken ülve ábrázolta Máriát, körülötte angyalok, akik halként úsznak a levegőtengerben. helyreállítva 1895 A relief más szóval dombormű 1443, mint önálló műfaj is megjelent az egyházi, sőt világi enteriőrök falain, bronzban és márványban egyaránt. Iskolát csinált Észak-Olaszországban. Maga a mester faragta a páduai Szent Antal domborműveinek stílusában (jelenleg a Lille-i múzeumban lévő), a merész rövidülésekkel teli, Salome táncát ábrázoló márványdomborművet. További információk Web Gallery of Art Brunelleschi (olaszul) Legfontosabb munkái Szent Márk (1411–1413) - Firenze Habakuk próféta (1423–1425) - Dóm-múzeum , Firenze Heródes lakomája (1425 körül) - Siena székesegyháza Dávid szobor (1425–1430 között) - Bargello Nemzeti Múzeum, Firenze Gattamelata zsoldosvezér lovas szobra (1445–1450) - Padova Mária Magdolna (1455 körül) - Dóm-múzeum, Firenze Judit és a halott Holofernes (1455-1460) - Palazzo Vecchio , Firenze 2018–2019-es UEFA-bajnokok ligája A 2018–2019-es UEFA-bajnokok ligája a legrangosabb európai nemzetközi labdarúgókupa, mely jelenlegi nevén 27., jogelődjeivel együttvéve 64. alkalommal került kiírásra. A döntőnek a madridi Wanda Metropolitano Stadion ad otthont. A győztes részt vesz a 2019-es UEFA-szuperkupa döntőjében, ahol az ellenfele a 2018–2019-es Európa-liga győztese lesz, valamint a 2019-es FIFA-klubvilágbajnokságra is kijut. A lebonyolítás változásai 2016. december 9-én az UEFA bejelentette, hogy 2018-tól változik az UEFA-bajnokok ligája lebonyolítása. Az új szabályok szerint az Európa-liga címvédője biztosan a csoportkörben indulhat. A rangsor szerinti első négy ország negyedik helyezettjei is közvetlenül a csoportkörbe kerülnek. A csoportkörben így az eddigi 22 helyett 26 csapat kap helyet közvetlenül. A selejtezőből a bajnokcsapatok ágáról az eddig 5 helyett 4, a bajnoki helyezés alapján részt vevő csapatok ágáról az eddigi 5 helyett 2 csapat jut be a csoportkörbe. A selejtezőben kieső valamennyi csapat átkerül az Európa-ligába, ahol a bajnokcsapatok külön ágon szerepelnek és a BL-ből kiesők közül 8 bajnokcsapat bejut az Európa-liga csoportkörébe. A csoportkör mérkőzéseit az eddig 20.45-ös kezdés helyett két idősávra bontják, a mérkőzések 19 és 21 órakor kezdődnek. A besorolás rendszere A 2018–2019-es UEFA-bajnokok ligájában az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) 54 tagországának 79 csapata vesz részt (Liechtenstein nem rendez bajnokságot). A nemzetenként indítható csapatok számát, illetve a csapatok selejtezőköri besorolását a labdarúgó-bajnokságokra vonatkoztatott UEFA-együtthatóból képzett ranglista alapján végezték. Az 1–4.-ig rangsorolt nemzetek négy csapatot, az 5–6.-ig rangsorolt nemzetek három csapatot, a 7–15.-ig rangsorolt nemzetek két csapatot, a 16–55.-ig rangsorolt nemzetek egyaránt egy-egy csapatot indíthatnak (kivéve Liechtenstein, mivel nem rendez önálló bajnokságot). A BL 2017–2018-as és az EL 2017–2018-as kiírásának győztesének a csoportkörben biztosítottak helyet, amelyek egyébként is indulási jogot szereztek, így ezeket a helyeket nem osztották ki. Rangsor A 2018–19-es UEFA-bajnokok ligájához a 2017-es UEFA-együtthatót használják, amely az országok csapatainak teljesítményét tükrözi a 2012–13-as szezontól a 2016–17-esig. Az együtthatótól függetlenül, a következő megjegyzéssel ellátott országokból indulási jogot szerzők: BL – 2017–2018-as UEFA-bajnokok ligája győztese EL – 2017–2018-as Európa-liga győztese Csapatok A 2018–2019-es UEFA-bajnokok ligájában az alábbi csapatok vesznek részt. Zárójelben a csapat bajnokságban elért helyezése olvasható. BL – A 2017–2018-as UEFA-bajnokok ligája győztese EL - A 2017–2018-as Európa-liga győztese Albánia (ALB): 2018 márciusában a Skënderbeu Korçë csapatát az UEFA 10 évre kizárta a nemzetközi tornákról, mérkőzés-befolyásolás miatt. A Skënderbeu Korçë a bajnokság győzteseként végzett, így a második helyezett Kukësi indult. Fordulók és időpontok A mérkőzések időpontjai a következők (az összes sorsolást az UEFA székházában Nyonban, Svájcban tartják, az ettől eltérő külön jelölve): Pénzdíjazás Az UEFA a résztvevők között következő pénzdíjakat osztja ki. Valamennyi összeg euróban értendő. Előselejtező Az előselejtezőben 4 csapat vett részt. A csapatok egymérkőzéses egyenes kieséses rendszerben játszottak (elődöntő és döntő). A döntő győztese az 1. selejtezőkörbe jutott. A 3 vesztes csapat az Európa-liga 2. selejtezőkörébe került. Párosítások A sorsolást 2018. június 12-én tartották. Selejtező 1. selejtezőkör Az 1. selejtezőkörben 32 csapat vett részt. A csapatok oda-visszavágós rendszerben mérkőztek. A párosítások győztesei a 2. selejtezőkörbe jutottak. A vesztes csapatok az Európa-liga 2. selejtezőkörébe kerültek. T: Az előselejtezőkörből továbbjutott csapat, a sorsoláskor nem volt ismert. Párosítások A sorsoláshoz képest a pályaválasztói jogot felcserélték. 2. selejtezőkör A 2. selejtezőkör két ágból állt. A bajnoki ágon 20 csapat, a nem bajnoki ágon 4 csapat vett részt. A csapatok oda-visszavágós rendszerben mérkőztek. A párosítások győztesei a 3. selejtezőkörbe jutottak. A vesztes csapatok az Európa-liga 3. selejtezőkörébe kerültek. T: Az 1. selejtezőkörből továbbjutott csapat, a sorsoláskor nem volt ismert. A dőlt betűvel írt csapatok az 1. selejtezőkörben egy magasabb együtthatóval rendelkező csapat ellen győztek, és az ellenfél együtthatóját hozták magukkal. 3. selejtezőkör A 3. selejtezőkör két ágból áll. A bajnoki ágon 12 csapat, a nem bajnoki ágon 8 csapat vesz részt. A csapatok oda-visszavágós rendszerben mérkőznek. A párosítások győztesei a rájátszásba jutnak. A bajnoki ág vesztes csapatai az Európa-liga rájátszásába, a nem bajnoki ág vesztes csapatai az Európa-liga csoportkörébe kerülnek. T: A 2. selejtezőkörből továbbjutott csapat, a sorsoláskor nem volt ismert. A dőlt betűvel írt csapatok a 2. selejtezőkörben egy magasabb együtthatóval rendelkező csapat ellen győztek, és az ellenfél együtthatóját hozták magukkal. Rájátszás A rájátszás két ágból áll. A bajnoki ágon 8 csapat, a nem bajnoki ágon 4 csapat vesz részt. A csapatok oda-visszavágós rendszerben mérkőznek. A párosítások győztesei a csoportkörbe jutnak. A vesztes csapatok az Európa-liga csoportkörébe kerülnek. T: A 3. selejtezőkörből továbbjutott csapat, a sorsoláskor nem volt ismert. A dőlt betűvel írt csapatok a 3. selejtezőkörben egy magasabb együtthatóval rendelkező csapat ellen győztek, és az ellenfél együtthatóját hozták magukkal. Csoportkör A csoportkörben 32 csapat vesz részt. A csoportkör sorsolását 2018. augusztus 30-án tartották Monacóban. Nyolc darab, egyaránt négycsapatos csoportot képeztek. A csoportokban a csapatok körmérkőzéses, oda-visszavágós rendszerben mérkőznek meg egymással. A csoportok első két helyezettje az egyenes kieséses szakaszba jut, a harmadik helyezettek a 2018–2019-es Európa-liga egyenes kieséses szakaszában folytatják, míg az utolsó helyezettek kiesnek. Az alábbi csapatok vesznek részt a csoportkörben: 26 csapat ebben a körben lépett be 6 győztes csapat a UEFA-bajnokok ligája rájátszásából (4 a bajnoki ágról, 2 a nem bajnoki ágról) Egyenes kieséses szakasz Az egyenes kieséses szakaszban az a tizenhat csapat vesz részt, amelyek a csoportkör során a saját csoportjuk első két helyének valamelyikén végeznek. Nyolcaddöntők A nyolcaddöntők sorsolását 2018. december 17-én tartják. Az első mérkőzéseket 2019. február 12. és 20. között, a visszavágókat március 5. és 13. között játsszák. Negyeddöntők A negyeddöntők sorsolását 2019. március 15-én tartják. Az első mérkőzéseket 2019. április 9-én és 10-én, a visszavágókat április 16-án és 17-én játsszák. Elődöntők Az elődöntők sorsolását 2019. április 19-én tartják. Az első mérkőzéseket 2019. április 30-én és május 1-jén, a visszavágókat május 7-én és 8-án játsszák. Malarce-sur-la-Thines Malarce-sur-la-Thines település Franciaországban, Ardèche megyében. Lakosainak száma 242 fő (2015). Malarce-sur-la-Thines Gravières, Montselgues, Sablières, Sainte-Marguerite-Lafigère, Saint-Pierre-Saint-Jean, Les Salelles és Malons-et-Elze községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Konok Tamás Konok Tamás (Budapest, 1930. január 9. –) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas magyar festő- és szobrászművész. A magyar festészetben és relief épületszobrokban a geometrikus absztrakció markáns képviselője, aki gyakran megküzd a művészet értelmének témájával, ugyanekkor színezett, vékony vonalakból építkező alkotásai lírai oldottságot jeleznek. Életpályája Felsőfokú tanulmányait a Képzőművészeti Főiskolán végezte, mestere Bernáth Aurél volt. Pályájának kezdetén figrális stílusban alkotott. 1958-ban párizsi ösztöndíjának idején próbálta összegyeztetni a természetelvű és az absztrakt stílust. 1959-60-ban újra kijutott Párizsba, s ettől kezdve főleg vonalra építő monotípiákat készített, melyek szerkezete a kollázsokéhoz hasonlatos. Az 1970-es évektől kezdve az ő művészete elszakadni látszott a magyarországi konstruktivista hagyományoktól (Kassák Lajos, Moholy-Nagy László, s neo-konstruktivista utódaik, Victor Vasarely, Bak Imre, Fajó János, Nádler István). Valamennyien a geometrikus alakzatokból építkeztek, de mindannyian megtalálták a maguk egyéni útját más stílusirányokkal találkozva. "A geometrikus absztrakt művészet az elmúlt évtizedekben valahogy mindig meg tudott újulni, vagy mássá tudott válni, gondoljunk csak a svájci konkrétokra, vagy a párizsi Cercle et Carré-ra, aztán az amerikai hard edge-re és minimal artra. Manapság pedig sokat beszélnek az új geometriáról, az op-art visszatéréséről. A konstruktív vonal egyfajta állandóságot jelent a művészetben." -vallja Konok Tamás. A keleti kalligráfia is bűvkörébe vonta Konok Tamást éppen úgy mint Korniss Dezsőt vagy az amerikai absztrakt expresszionistákat, így vall erről a művész: "Párizsban a Gare du Nord mellett van egy indiai negyed, ahol az összes kioszkban szanszkrit és keleti újságokat árulnak. Gyönyörű egy ilyen keleti újság főcíme. Ez a keleti írásrendszer az emberi kommunikáció médiuma, olyan, akár a vonal, amivel minden kifejezhető. A betűket felnagyítva kivágtam és felragasztottam, melyekből adódott egyrészt egy bizonyos szeriális struktúra, melyben az írás «lelke» továbbra is jelen maradt. Másrészt kialakult egy egyéni kódrendszer, ami elvontabb, szellemibb tartalmakat közvetít." Jelzi, erre utal egyik kiállításának címe is: Sine loco et anno, magyarul: Hely és idő nélkül. Ezt a címet éppen az a retrospektív kiállítása viseli, amelyet 2006. április 13-ától 2006. májusig tartottak nyitva az Ernst Múzeumban, Budapesten. Egyéni és csoportos kiállításokon mind hazai, mind nemzetközi vonatkozásban újra és újra megmérettette művészetét, művei elismerésben részesültek. Egyéni kiállításait gyakran feleségével, Hetey Katalinnal rendezték. Egyéni kiállítások (válogatás) 1960 Galerie Lambert, Párizs 1960 Club Azziza Othmana, Tunisz 1962 P. H. Gallery, Washington 1962 Gallery Kastellane, New York 1962 Galerie du Haut Pavé, Párizs 1962 Gallery Silvan Simone, Los Angeles 1963 Galerie du Haut Pavé, Párizs 1963 Gallery Silvan Simone, Los Angeles 1964 Haus der Begegung, Hamburg 1964 Stedelijk M., Schiedam- Rotterdam 1964 Galerie Loubin, Angouléme 1965 Galerie Boisserée, Köln 1965 G. Trapez, Krefeld 1967 Galerie Laubli, Zürich 1968 Kunstlichting, Rotterdam 1968 Centre Culturel, Hoogeveen 1969 Fondation Bevilacqua la Masa, Venice 1969 Art Museum, Austin (USA) 1971 Stedelijk M., Schiedam-Rotterdam 1972 Galerie Schlégl, Zürich 1974 Galerie Art, Bázel 1976 Galerie Schlégl, Zürich 1977 G. Nouvelles Images, Hága 1977 Stedelijk M., Schiedam-Rotterdam 1977 Galerie Cour St. Pierre, Genéve 1977 G. Numaga, Auvernier • Art '77, Basel 1978 Galerie Philippe Fregnac, Párizs 1978 Galerie von Braunbehrens, München 1978 Galerie Münsterberg, Basel 1979 Musée des Beaux Arts, La Chaux de Fonds 1979 Galerie Schlégl, Zürich 1980 Galerie Koppelmann, Leverkusen 1980 Galerie Hilger Schmeer, Duisburg 1980 Xántus János Múzeum , Győr 1981 Szépművészeti Múzeum , Budapest 1981 Galerie von Braunbehrens, München 1983 Galerie Schlegel, Zürich 1984 Galerie Perrig, Basel 1984 Tihanyi Múzeum, Tihany 1984 Műhely Galéria, Szentendre 1984 Városi Galéria, Sárospatak 1985 Galerie Boisserée, Köln 1985 Galerie E, Montreux 1985 Herman Ottó Múzeum , Miskolc 1985 G. Konstruktiv Tendens, Stockholm 1986 Galerie Schlegl, Zürich 1986 Arte Feira 86, Bologna 1988 Galerie Schlegl, Zürich 1989 G. Konstrukiv Tendens, Stockholm 1990 G. Graf, Schelble, Basel 1990 Xántus János Múzeum , Győr 1991 Nemes Endre Múzeum, Pécs 1991 Kecskeméti Képtár , Kecskemét 1991 Vasarely Múzeum, Budapest 1991 Galerie Franka Berndt, Párizs 1995 Szombathelyi Képtár, Szombathely 1995 Ludwig Múzeum , Budapest 1995 Francia Intézet, Budapest 1998 Galerie Pro Arta, Zürich 1998 Rátz Stúdió Galéria, Budapest 1998 Galerie Vekava, Párizs 1998 Városi Művészeti Múzeum , Győr 1999 Művészetek Háza, Pécs 2000 VAM-Design Galéria, Budapest 2002 Virág Judit Galéria és Aukciósház (volt Mű-Terem Galéria), Budapest 2006 Ernst Múzeum , Budapest 2009 Fővárosi Képtár ( Kiscelli Múzeum ), Budapest 2010 Aulich Art Galéria, Budapest 2010 Klauzál Könyvesbolt és Kortárs Galéria, Budapest 2010 Kortárs Művészeti Múzeum, Dunaszerdahely Csoportos kiállítások (válogatás) 1953 Műcsarnok, Budapest 1954 5. Magyar Képzőművészeti kiállítás , Műcsarnok, Budapest 1955 Fiatal Képző- és Iparművészek kiállítása , Ernst Múzeum, Budapest 1955 6. Magyar Képzőművészeti kiállítás , Műcsarnok, Budapest 1957 Ernst Múzeum, Budapest 1960 Csók Galéria, Budapest 1960 Tizenöt év a képzőművészetben , Szent István Király Múzeum , Székesfehérvár 1961 Galerie Lambert, Párizs 1962 Akadémia, Leyden 1963 Musée d'Art Moderne, Párizs 1964 III. International Young Artists Exhibition, Tokió 1965 Musée d'Art Moderne, Párizs 1966 Galerie Transposition, Párizs 1966 5. Graphikb., Leipzig 1966 4e B. des Jeunes Peintres, Párizs 1966 Galerie Lambert, Párizs 1966 Galerie Soleil dans la Tête, Párizs 1968 Galerie Lambert, Párizs 1969 Galerie Jeanne Wiebenga, Lausanne 1970 Galerie Zuninl, Párizs 1970 Museum Pontoise Thompson, Zürich 1970 Salon International d'Art, Basel 1972 Réalités Nouvelles, Párizs 1972 Graphikmesse, Zürich 1973 Bertrand Russel Centenar, Nottingham 1974 Réalités Nouvelles, Párizs 1974 Salon International d'Art, Basel 1975 Galerie Iris, Párizs 1975 Salon International d'Art, Basel 1977 Kunstmuseum, Winterthur 1977 Salon International d'Art, Basel 1977 Fondation Nationale des Artists, Párizs 1979 Presence Párizs - Budapest, Palais du Luxembourg, Párizs 1979 Künstler zeigen Künstler, G. Schlegl, Zürich 1979 Salon International d'Art, Basel 1979 Objet préféré de l'artiste, G. Numaga, Auvernier 1979 Musée des Beaux-Arts, Bern 1980 Salon International d'Art, Basel 1982 Geometrik Konstruktiv Tendens, Stockholm 1982 Salon International d'Art, Basel 1982 Spectrum der Farbe, G. Schlegl, Zürich 1983 Geometrische Abstraktion, G. Schlegl, Zürich 1983 Salon International d'Art, Basel 1983 G. Konstruktiv Tendens, Stockholm 1986 Collagen, Kunsthaus, Zug 1986 Salon International d'Art, Basel 1987 Budapesti Műszaki Egyetem, Budapest 1987 Salon International d'Art, Basel 1987 Abstraction Geometrique 1934-1987, G. Konstruktiv Tendens, Stockholm 1987 G. Desluis, Leidschendam 1988 Szépművészeti Múzeum, Budapest 1988 G. Konstruktiv Tendens, Stockholm 1988 G. Desluis, Leidschendam 1988 Salon International d'Art, Basel 1989 Geometrie + Farbe, G. Arteba, Zürich 1990 Barcsay Múzeum, Szentendre 1990 Centre Culturel, Chauny 1990 Konkrete Kunst in Europa, G. Fischer, Luzern 1991 Konkrete Kunst seit 1910, G. Schlegl, Zürich 1991 Geometrische Abstraction 1910-1990, Galerie Eremitage, Berlin 1991 L'Esprit Constructif IV., Galerie Franka Berndt, Párizs 1992 Hommage à István Schlégl, G. Schlegl, Zürich 1992 Noir et blanc, Galerie Franka Berndt, Párizs 1992 Kunsthaus, Zürich 1992 G. Konstruktiv Tendens, Stockholm 1992 Salon International d'Art, Basel 1992 Fanal Edition, Basel 1993 Budapesti Art Expo '93, Hungexpo 1993 SAGA, Grand Palais, Párizs 1993 G. G. Mathieu, Edition Fanal, Besançon 1994 SAGA, Grand Palais, Párizs 1994 Budapesti Art Expo '94, Hungexpo, Budapest 1994 Zeitgenössische Kunst, G. Buchart, Luzern 1996 Ernst Múzeum, Budapest 1996 A művészeten túl, Kortárs Művészeti Múzeum/Ludwig Múzeum, Budapest 1997 ART 28 '97, Basel 1997 Ferenczy Múzeum, Szentendre 1997 Olaj/Vászon, Műcsarnok, Budapest 1997 Jenseit von Kunst, M. Hedendaagse Kunst, Antwerpen 1998 Kollázs '98, Vigadó Galéria, Budapest 1998 Kunst im Büro, Waser, Zürich 1998 Ungarn Avantgarde im 20. Jahrhundert, Neue Galerie der Stadt, Linz 1999 Transzkultúra, Nemzeti Múzeum, Varsó 2000 Kempinski Galéria, Budapest 2001 Vadnai Galéria, Budapest 2001 Csepel Galéria, Budapest 2001 acb Kortárs Művészeti Galéria, Budapest 2003 Cadre Rouge Artotel Galéria, Budapest 2006 Vízivárosi Galéria, Budapest 2006 Vadnai Galéria 2006-2007 1956 - emigrációban Szentendrei Képtár és Kamaraterem, Ferenczy Múzeum , Szentendre 2012 Régi Művésztelepi Galéria, Szentendre; Ámos Imre és a XX. század - kortárs összművészeti kiállítás 2013 Dunaszerdahely, Kortárs Magyar Galéria; Pécs, Fő téri Galéria; Berlin, Collegium Hungaricum Berlin; Budapest, Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga - Ámos Imre és a XX. század - kortárs összművészeti kiállítás 2014 Budapest, Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga - Imák Auschwitz után; Varsói Zsidó Történeti Intézet, Wroclaw zsinagóga - "Hol van a te testvére?" - Ámos Imre és a XX. század - kortárs összművészeti kiállítás Művei közgyűjteményekben Stedelijk M., Rotterdam Städtische S., Hamburg McCory Coll., New York Kunstmuseum, Winterthur Musée des Beaux-Arts, La Chaux-de Fonds Fonds National d'Art Contemporain, Párizs Kortárs Magyar Galéria , Dunaszerdahely Prefecture, Cergy-Novelle Ville Szépművészeti Múzeum, Budapest Walo Bürohaus, Zürich Xantus János Múzeum, Győr Petőfi Irodalmi Múzeum , Budapest Kassák Lajos Múzeum, Budapest Patkó Gyűjtemény, Budapest Bibliothèque Nationale, Párizs Magyar Nemzeti Galéria , Budapest Waser Bürohaus, Buchs Herman Ottó Múzeum , Miskolc Laczkó Dezső Múzeum, Veszprém Balassa Bálint Múzeum , Esztergom Ministére des Affaires Culturelles (Párizs) Kortárs Művészeti Múzeum/Ludwig Múzeum, Budapest Janus Pannonius Múzeum , Pécs. Műveiből Festmény szürke alapon (1975) Akcentus (1976) Cím nélkül (olaj, vászon, 55x55 cm; 1988; Nagy Miklós gyűjteményében. ) Prélude (1994) Jel (1998) Orbis pictus (kiállítva 2002) Cím nélkül (kiállítva 2010) Társasági tagság (válogatás) Nyílt Struktúrák Művészeti Egyesület (alapító tag, 2006-) Díjak, elismerések (válogatás) Fiatal alkotók díja (1955) Derkovits Gyula képzőművészeti ösztöndíj (1963, 1957?) Hantington Hartford Alapítvány ösztöndíja (1963) Francia Köztársaság Nemzeti Érdemrendjének lovagja (1997) Kossuth-díj (1998) A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2004) Hazám-díj (2011) A Nemzet Művésze (2014) Prima Primissima díj (2014) Államok vezetőinek listája 958-ban Ezen az oldalon a 958-ban fennálló államok vezetőinek névsora olvasható földrészek, majd országok szerinti bontásban. Európa Anglia – Szép Edwig , király (955–959) Eadwig és Edgár felosztják egymás között az országot. Areláti Királyság – Békés Konrád király (937–993) Bizánci Birodalom – VII. Bíborbanszületett Kónsztantinosz császár (913–959) Bulgária – I. Szent Péter cár (927–969) Dánia – III. Öreg Gorm király (936–958) I. Kékfogú Harald , király (958–986) Gascogne-i Hercegség – V. Sancho, Gascogne hercege (950/955–kb. 961) ( Nyugat-Frankföld vazallusa) Hispania - Barcelonai Grófság – II. Borrel gróf (947–993), I. Miro gróf (947–966), társuralkodók Kasztíliai Grófság – Fernán gróf (931–970) Córdobai Kalifátus – III. Abd ar-Rahmán kalifa (929–961) Leóni Királyság – I. Kövér Sancho leóni király (956–958) IV. Rossz Ordoño leóni király (958–959) Első portugál grófság – Gonçalo gróf (950–999) Pamplonai Királyság – III. García király (925–970) Pallars grófság – II. Rajmund gróf (948–992) Ribagorça grófság – II. Rajmund gróf (950/955–970) Horvátország – II. Krešimir Mihály király (949–969) Írország – Domnall ua Néill ír főkirály (956–980) Ailech – Domnall ua Néill, Ailech királya (943–980) Connacht – Fergal Ua Ruairc, Connacht királya (956–967) Uí Maine – Murchadh mac Aodha, Uí Maine királya (936–960) Leinster – Túathal mac Úgair, Leinster királya (947–958) Cellach mac Faelan, Leinster királya (958–966) Meath – Carlus mac Cuinn, Meath királya (952–960) Munster – Dub-dá-Bairenn mac Domnaill, Munster királya (957–959) Itáliai Királyság II. Berengár király (950–962) – társkirály Adalbert király (951–962) – társkirály I. Ottó király (951–962) Amalfi Köztársaság – II. Mastalus herceg (957–958) I. Sergius herceg (958–966) Beneventói Hercegség – II. Landulf herceg (943–961) társuralkodó I. Vasfejű Pandulf herceg (943–981) társuralkodó Capuai Hercegség – IV. Landulf herceg (943–961) Gaetai Hercegség – II. János herceg (954–963) Nápolyi Hercegség – III. János herceg (928–968) Salernói Hercegség – I. Gisulf herceg (946–977) Spoletói Hercegség – II. Theobald herceg (953–959) Toszkána – Humbert őrgróf (936–961) Velencei Köztársaság – III. Pietro Candiano dózse (942–959) Kaukázus Ibériai Királyság – I. Szmbat herceg (937–958) II. Bagrat herceg (958–996) Kaheti Hercegség – II. Kvirike, herceg (929–976) Örményország – III. Irgalmas Asot király (952–977) Klardzseti – II. Szmbat, herceg (943–988) Kazár Birodalom – József kazár kagán (940–965) Kijevi Rusz I. Szvjatoszláv fejedelem (945–972) Szent Olga fejedelemasszony (945–962) tényleges uralkodó, régens Polocki Fejedelemség - Rogvolod polocki herceg (kb. 945–978) Krétai Emírség – Abd al-Azíz bin Suájb emír (949–961) Magyarország – Taksony fejedelem (955–972) Német-római Birodalom – I. Nagy Ottó császár (936–973) Bajorország – II. Civakodó Henrik herceg (955–976) Csehország – I. Kegyetlen Boleszláv cseh fejedelem (935–967) Kölni Választófejedelemség – I. Szent Brúnó érsek (953–965) Lotaringia – Bruno herceg (953–965) Fríziai grófság – II. Dirk holland gróf (kb. 939–988) Hainaut-i grófság – III. Reginár gróf (940–958) Godfrey gróf (958–964) Mainzi érsekség – Vilmos érsek (954–968) Svábföld – II. Burchard herceg (954–973) Szászország – I. Nagy Ottó császár (936–973) Billung őrgrófság – Hermann Billung szász őrgróf (936–973) Szász keleti őrgrófság – I. Gero szász őrgróf (937–965) Trieri Választófejedelemség – I. Henrik érsek (956–964) Norvégia – I. Jóságos Haakon király (934–961) Nyugat-Frankföld – Lothár király (954–986) Angoulême-i grófság – III. Vilmos Talleyrand gróf (952/964–973/975) Anjou grófság – II. Jó Fulkó gróf (941–960) Blois-i Grófság – I. Csaló Theobald gróf (kb. 944–975) Breton Hercegség – Drogo herceg (952–958) II. Jó Fulkó gróf (958–960) Burgundi Hercegség – Ottó herceg (956–965) Cambrai Grófság – I. Arnulf gróf (948–967) Champagne – II. Róbert gróf (956–967) Flamand grófság – I. Nagy Arnulf gróf (918–965) Maine-i grófság – II. Hugó gróf (950–992) Namuri Őrgrófság – I. Róbert namuri gróf (946–974) Neustriai Őrgrófság – Capet Hugó neustriai őrgróf (956–987) Normandia – I. Richárd herceg (942–996) Párizsi grófság – Capet Hugó párizsi gróf (956–996) Aquitania – III. Szőke Vilmos, Aquitania hercege (935–963) Toulouse-i grófság – III. Rajmund toulouse-i gróf (942–972) Vermandois-i grófság – I. Albert gróf (943–987) Pápai állam – XII. János , pápa (955–964) Skócia – Támadó Indulf skót király (954–962) Svédország – II. Emund király (950–970) Wales Deheubarth – Owain ap Hywel herceg (950–986) Gwynedd – Ieuaf ab Idwal király (950–986) Powys – Owain ap Hywel Powys hercege (950–986) Afrika Akszúmi Királyság – Akszúmi uralkodók listája , 630 és az állam vége (kb. 960) között bizonytalan az uralkodó személye Egyiptom – Únúdzsúr ibn al-Ihsíd ihsídida uralkodó (946–961) Etiópia – Tatadim etióp császár („A négusok négusa”) (919–959) Ifríkija – Mádd al-Muizli-Din Allah fátimida imám–kalifa (953–972) Marokkó ( Tanger és a Ríf környéke) – II. al-Haszan idríszida emír (954/5–974), a Córdobai Kalifátus alárendeltségében Ázsia Abbászida Kalifátus a hatalom tényleges birtokosa: Muizz ad-Daula buvajhida főemír (945–967) al-Mutí (946–974) Az Abbászidák fennhatóságát névleg elismerő államok Aleppói Emírség – Szajf ad-Daula hamdánida emír (946–967) Dzsibáli Emírség – Rukn ad-Daula buvajhida emír (943–976) Fárszi Emírség – Adud ad-Daula buvajhida emír (949–983) Gorgán és Tabarisztán – Vusmgír ibn Zijár zijárida emír (935–967) Horászán és Transzoxánia – I. Abd al-Malik számánida emír (954–961) Kermáni Emírség – Muhammad ibn Iljász iljászida emír (932–967) Moszuli Emírség – Nászir ad-Daula hamdánida emír (935–967) Bahrein (a Perzsa-öböl partvidéke) – Abu Táhir Ahmad al-Dzsannábi karmati vezető (944–970) Bizánci Birodalom – VII. Bíborbanszületett Konsztantinosz , császár (913–959) India Kamarúpa – Ratnapála király (920–960) Csola – Szundara király (957–973) Mánjakhéta – III. Krisna rástrakuta király (939–967) Pála Birodalom – II. Vigraha Pála király (952–972) Japán – Murakami császár (946–967) Jemen – al-Manszúr Jahja rasszida imám (934–976) Khmer Birodalom – Radzsendravarman, Angkor királya (császára) (944–968) Kína ( Az öt dinasztia és a tíz királyság kora ) Kései Csou (Zhou)-dinasztia – Csaj Zsung (Chái Róng) , kései Csou (Zhou)-császár (954–959) Tingnan (Dingnan) – Li Ji-hszing (Li Yixing) , Tingnan (Dingnan) katonai kormányzója ( csietusi (jiedushi) ) (935–967) Csingnan (Jingnan) (Nanping) – Kao Pao-zsung (Gao Paozhung) , Nanping királya (948–960) Kései Su (Shu) – Meng Csang (Meng Chang) , Su (Shu) császár (934–965) Csüancsang (Quánzhāng) – Liu Cung-hszia (Liú Cóng Xià) , Csüancsang (Quánzhāng) katonai kormányzója ( csietusi (jiedushi) ) (945–962) Északi Han Dinasztia – Liu Cseng-csün (Liú Chēng Jūn) , császár (954–968) Déli Han-dinasztia – Liu Cseng (Liu Sheng) , császár (943–958) Liu Csang (Liu Shang) , császár (958–971) Déli Tang-dinasztia – Li Csing (Lishing) , császár (943–961) Vujüe (Wuyue) – Csien Csu (Qian Chu) , Vujüe (Wuyue) királya (947–978) Vuping (Wǔpíng) – Csou Hszing-feng (Zhou Xing Feng) , Vuping (Wǔpíng) katonai kormányzója ( csietusi (jiedushi) ) (956–962) Kitán Birodalom (Lia-dinasztia) – Mu-cung (Muzong) császár (951–969) Korea ( Korjo-dinasztia ) – Kvangdzsong király (949–975) Mataram Királyság – Szri Isztana Tunggavidzsaja (947–985) Tövisaljagomba A tövisaljagomba (Entoloma clypeatum) az osztatlan bazídiumú gombákhoz (Homobasidiomycetes), ezen belül a kalaposgombák (Agaricales) rendjébe, a döggombafélék (Entolomataceae) családjába tartozó, ehető faj. Megjelenése Kalapja 3–16 cm átmérőjű, közepén csúcsos, sugarasan szálas, széle legtöbbször hullámos, berepedezett, szabálytalan alakú. Színe változatos, fehéres-szürkés, szürkésbarna, zöldesszürke, sárgásbarna. Lemezei eleinte fehérek, majd rózsaszínűek, sűrűn állók, tönkhöz nőttek, néha kissé foggal lefutók is lehetnek. Tönkje hengeres, gyakran felfelé vékonyodó, 4–15 cm hosszú, 0,5–2 cm vastag, gyakran hajlott, néha megcsavart, szálas-rostos, de eléggé törékeny. Színe fehér, fehéres vagy esetleg a kalaphoz hasonló. A gomba jellemzően lisztszagú és lisztízű. Spórapora rózsaszín, spórái sokszögletűek. Élőhelye Kizárólag rózsafélék (kökény- vagy galagonyabokrok, körtefa, berkenye, szilva, kajszibarack) alatt, illetve közelében terem, általában áprilisban vagy májusban. Felhasználhatósága Ehető, levest vagy pörköltet szoktak belőle készíteni, viszont könnyű összetéveszteni, ezért a példányokat minden esetben meg kell mutatni gombaszakértőnek, főleg ha májusnál későbbiek. Nagyon hasonló faj a nagy döggomba, a szürke döggomba. Hasonlít rá a kerti susulyka, a téglavörös susulyka, és a májusi pereszke is. Hajdúsámson Hajdúsámson város Hajdú-Bihar megyében, a Debreceni járásban. A legnagyobb olyan település Magyarországon, ahol több férfi él, mint nő. Fekvése Az Alföld határ menti térségében, Debrecentől 10 kilométerre északkeletre helyezkedik el. A várost átszeli a 471-es számú főút, valamint Debrecen–Nyírbátor–Mátészalka-vasútvonal. Mind vasúton, mind közúton jól megközelíthető. Részei Martinka, Melegoldal, Oncsatelep és Sámsonkert. Melegoldal (vagy Melegoldal tanya) 3 km-re délkeletre fekszik Hajdúsámsontól. Története Hajdúsámson (Sámson) és környéke már a bronzkorban is lakott hely volt, melyet az itt 1907-ben előkerült, i. e. 2. évezredből származó leletek is bizonyítanak. Árpád-kori település, nevét már 1213-ban említették a Váradi Regestrumban. A 14. században a debreceni uradalom tartozéka. A 17. század elején megoszlott a bajomi és a diószegi uradalom között. Debrecen városa a 17. században a tudatos terjeszkedés révén jóformán az egész falu birtokosa lett. Jövedelme a református kollégium fenntartására szolgált. Az addig Bihar megyéhez tartozó község 1876-ban az akkor szervezett Hajdú megye része lett, majd 1950-től Hajdú-Bihar megye Debreceni járásához tartozott. A település 2004-ben városi rangot kapott. Egyéb érdekességek 2011. február 17-én itt mérték az év legvastagabb hótakaróját. A hó vastagsága elérte az 54 centimétert. Népesség 2012-es adatok szerint a lakónépesség 13 105 fő, a lakások száma 4 280. Népesség éves %-os változása: [1870-1880] -0.6 %/év [1880-1890] +0.81 %/év [1890-1900] +1.13 %/év [1900-1910] +0.89 %/év [1910-1920] +0.85 %/év [1920-1930] +1.16 %/év [1930-1941] +0.98 %/év [1941-1949] -0.12 %/év [1949-1960] +0.65 %/év [1960-1970] -0.64 %/év [1970-1980] +0.45 %/év [1980-1990] +0.12 %/év [1990-2001] +2.97 %/év [2001-2011] +2.09 %/év [2011-2015] -0.32 %/év [2015-2017] +4.46 %/év Lakosságszáma 1900 -ban 4925 fő 1910 -ben 5381 fő 1920 -ban 5859 fő 1930 -ban 6540 fő 1949 -ben 7252 fő 1990 -ben 7734 fő 2001 -ben 10 681 fő 2015 -ben pedig 12 961 fő Népcsoportok 2001-ben a település lakosságának 97%-a magyar, 3%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát. 2011-ben a népszámlálás adatai alapján a település 13 128 lakosának 88,38%-a vallotta magát magyar nemzetiségűnek. A cigány nemzetiséghez tartozónak 629 fő vallotta magát, ami a település lakosságának 4,79%-a. Nevezetességei Jelentős bronzkori emléke az 1907 -ben előkerült ún. „hajdúsámsoni kincs”, amely tizenkét harci baltából és díszes kardból áll, és jelenleg a debreceni Déri Múzeumban van kiállítva. Emlék tölgy : Hajdú-Bihar megye védett természeti értéke. Kályhamúzeum - Bardi János kályhagyűjtő öntöttvaskályha gyűjteménye a régi mozi épületében, ahol 190 különböző öntöttvaskályha, csápos- és kerekes öntöttvaskutak, öntöttvas vasalók vannak kiállítva. Református templom. 1800 körül kezdték el az építését. Itt született híres személyek Ember Pál (Sámson, 1827. február 17. – Mezőkeresztes, 1890. június 13.) református lelkész Kúnos Ignác (1860–1945) nyelvész, turkológus, a török népköltészet úttörő jelentőségű kutatója, az MTA tagja Leszkay András (Sámson, 1863. július 1. – Budapest, 1928. augusztus 2.) színigazgató Leitner Mihály (1864-?) jogász, szerkesztő, közíró Tar Sándor (1941–2005) író Mező József (1957) labdarúgó, kapus (Debreceni MVSC) Nedomice Nedomice település Csehországban, a Mělníki járásban. Nedomice Ovčáry, Dřísy és Všetaty településekkel határos. Lakosainak száma 303 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Higuera de la Sierra Higuera de la Sierra település Spanyolországban, Huelva tartományban. Higuera de la Sierra Zufre és Aracena községekkel határos. Lakosainak száma 1293 fő (2017). Népesség A település népessége az utóbbi években az alábbiak szerint változott: Garajonay Nemzeti Park A Kanári-szigetekhez tartozó La Gomera fő érdekessége a sziget közepén kialakított 40 km²-es, a sziget területének mintegy 10%-át elfoglaló Garajonay Nemzeti Park, a kanári babérlombú erdő legteljesebb bemutató helye. Az erdőben a névadó kanári babér (Laurus novocanariensis) mellett további 400 bennszülött növényfaj él, egyebek közt a kanári fűzfa és a kanári magyal. A mérsékelt égövi esőerdőt 1981-ben nyilvánították természetvédelmi területté, és az UNESCO 1986-ban felvette a világörökség listájára. Nemcsak a madeirai babérgalamb (Columba trocaz) él fái között, de több mint ezer gerinctelen faj is (többségük rovar), és ezek közül mintegy 100 kifejezetten őshonos. Elhelyezkedése A park a San Sebastian, Hermigua, Agulo, Vallehermoso, Valle Gran Rey and Alajero nevű hegyekre és a hegyek közti, erodált, lankás fennsíkra terjed ki; magában foglalja a sziget legmagasabb pontját is (1484 m). Közúton a sziget valamennyi nagyobb településéről elérhető. Nevének eredete A park nevét egy legendás guancs szerelmespárról, Garáról és Jonayról kapta. Gara La Gomera uralkodójának lánya volt, szerelmese pedig tenerifei. A fiatalok, amikor belátták, hogy családjuk tilalma ellenében nem lehetnek egymáséi, öngyilkosok lettek: a sziget legmagasabb csúcsáról a mélybe vetették magukat. Története Spanyolország 1812-es alkotmánya felszámolta a nemesek kiváltságait, és az állam tulajdonába adta az addig magánkézben volt erdőbirtokokat. Az erdőket közösségi tulajdonná nyilvánította — ekként is szerepelnek La Gomera erdői a spanyol köztulajdonok utolsó, 1879-ben kelt listáján. A nemzeti parkot 1981-ben alapították; az UNESCO Világörökség listájára 1986-ban vették fel. A szigetlakók továbbra is használhatják a park azon részeit, amelyeken hagyományos ünnepeiket tartják és látogathatják a zarándokhelyeket. A földhasználat egyéb, hagyományos módjait, így a gyűjtögetést és a legeltetést azonban erősen korlátozták. A genetikai állománymegőrző, növényvédő programot 1984-ben kezdték el, és 1991-ben egészítették ki a veszélyeztetett fajok élőhelyeinek regenerációs tervével. Földtani felépítése La Gomera a Kanári-szigetek vulkanológiailag legnyugodtabb tagja; az egyetlen olyan sziget, amely az emberi történelemben egyetlen, ismert kitörést sem produkált. A terület nagy részén bazalt lávapadok váltakoznak a közéjük települt tufarétegekkel. A domborzat mikroelemeinek jellegzetes képviselői a tufából kipreparálódó kőzettelérek (dyke-ok) és kürtőfáciesek (neckek; ezek közül több külön nevet is kapott, mint pl. a park délkeleti részén magasodó Agando, Ojila, La Zarcilla és Las Lajas). Éghajlata A Makaronéziára általában jellemző meleg mérsékelt éghajlat fontos jellemzője kis napi és ugyancsak kis éves hőingás. A páratartalom nagy; a hegyek gyakran felhőbe burkolóznak. A csapadék nagy része a felhőkből kicsapódó pára; ez az úgynevezett „vízszintes eső”. A déli oldalak rendszerint szárazabbak mint az északiak, a völgyek nedvesebbek, mint a hegyhátak. Élővilága A park területének mintegy 70%-án nő a babérlombú erdő — a Kanári-szigetek babérlombú erdőinek mintegy fele ezen az egy helyen maradt fenn. A sok kis forrás és patak által táplált, buja vegetáció nagyjából olyan, mint amilyen a harmadkorban, a jégkorszak előtt lehetett Dél-Európában. A növényfajok ötöde-negyede, az állatfajok körülbelül fele endemikus. Növényzete Növénytársulások A kanári babérlombú erdő (Laurisilva canaria) társuláscsoport távolról sem egységes; benne számos növénytársulás váltakozik. Ezek fő alakító tényezői: a csapadék a lejtő iránya és a tengerszint fölötti magasság. A változatos viszonyoknak köszönhetően mintegy kétezer növényfajt írtak le innen. Az endemikus fajok közül némelyek a szigetcsoport más tagjain is nőnek, de vannak olyanok is, amelyek csak e szigeten honosak. A legszárazabb részek uralkodó növénytársulása a csarabos fenyér (angolul: dry heath fayal). Az északnak futó, nedves völgyek jellemző társulása az ún. völgyvidéki babérlombú erdő — ez egy tipikus szubtrópusi esőerdő . Fölfelé haladva, a napsütés és a szél hatásának mind inkább kitett oldalakon ez egyre fajszegényebbé válik, és fokozatosan hegyvidéki babérlombú erdő vé (Laurisilva de ladera) alakul át. Állatvilága A szigeten kígyók egyáltalán nem élnek; az emlősöket négy denevérfaj képviseli. A parkban észlelt 27 madárfajból kettő: szürke farkú babérgalamb (Columba junoniae) szürke fejű babérgalamb (Columba bollii) a Kanári-szigeteken endemikus. A parkban eddig leírt 960 gerinctelen fajból körülbelül 100 bennszülött. Morazzone Morazzone település Olaszországban, Varese megyében. Lakosainak száma 4282 fő (2017. január 1.). Morazzone Caronno Varesino, Castiglione Olona, Gazzada Schianno, Gornate-Olona, Lozza, Brunello és Castronno községekkel határos. Népesség A település népességének változása: 6-os busz (Nagykanizsa) A nagykanizsai 6-os jelzésű autóbusz a Városkapu körút és a Kiskanizsa, Rozmaring utca között közlekedik. A járatot az Északnyugat-magyarországi Közlekedési Központ üzemelteti. Megállóhelyei Az átszállási kapcsolatok között az azonos útvonalon közlekedő 6E és 6Y jelzésű betétjárat nincsen feltüntetve. Aldershot Town FC Az Aldershot Town Football Club egy 1992-ben alapított angliai labdarúgóklub Aldershot városban. A csapat jelenleg az ötödik divízióban (Football Conference Premier) játszik. 2008-tól 2013-ig a Football League Two-ben versenyeztek, de a 2012-13-as szezon végén kiestek. Stadion A csapat otthona a The Recreation Ground, kapacitása 7100 fő. Sikerek Angol labdarúgó-bajnokság (ötödosztály) bajnok: 2007-08 Híres játékosok Anthony Straker 1041 Évszázadok: 10. század – 11. század – 12. század Évtizedek: 990-es évek – 1000-es évek – 1010-es évek – 1020-as évek – 1030-as évek – 1040-es évek – 1050-es évek – 1060-as évek – 1070-es évek – 1080-as évek – 1090-es évek Évek: 1036 – 1037 – 1038 – 1039 – 1040 – 1041 – 1042 – 1043 – 1044 – 1045 – 1046 Események Péter magyar király seregei vereséget szenvednek Bajorországban , mire a nemesség ellentétes szárnya fellázad és Aba Sámuelt választja királlyá. Péter III. Henrik német-római császárhoz menekül, aki jó alkalmat lát a Magyarország feletti uralom megszerzésére. december 10. – Zoé, bizánci császárnő trónra emeli fogadott fiát V. Mihály néven ( 1042 -ben megfosztják trónjától). Születések III. Harald dán király Engelmayr Angelus Engelmayr Angelus (18. század) író Emlékét mindössze két, Nagyszombatban illetve Kassán kiadott munkája őrzi: 1. Series impedimentorum matrimonii juxta principia theologiae moralis, et juris pontificii ordinata, et divulgat. Tyrnaviae, 1770 2. Homo Dei seu: proprius hominis in quantum homo est, character. Devotis auditoribus oblatus, quem magister suo discipulo argumentis naturalibus impressit et industriosa constructione expressit… Cassoviae, év n. Itzehoe Itzehoe település Németországban, Schleswig-Holstein tartományban. A tartomány egyik ipari és kereskedelmi központja. Lakosainak száma 31 771 fő (2015. december 31.). Itzehoe Heiligenstedtenerkamp községgel határos. Fekvése Hamburgtól északnyugatra, a B5-ös út mellett, a Stör folyó partján fekvő település. Története A várost 810-ben Nagy Károly alapított. Nevét először a 12. században a "Saxo Grammaticus" említette "Ekeho" néven. A település magját 1000 körül egy nagyobb kastély képezte, e körül épült fel a település. 1260 körül már vámjoggal párosulva kereskedelmi várossá fejlődött. Itzehoe ebben az időben részt vett a só-, ruhanemű- és gabonakereskedelemben, és időnként fontos szerepet játszott az európai kelet-nyugati kereskedelemben is. A folyó túloldalán 1260 körül épült fel a kolostor és a Szent Lőrinc templom. A harmincéves háború alatt, a várost is kifosztották, de nagyobb pusztítás nem történt, mert a városi tanács 1627-ben a várost harc nélkül adta át, minek eredményeként Itzehoe megőrizte Schleswig-Holstein tizennyolc városának ötödik státuszát. 1657-ben a dán-svéd háborúban (1657-1658) a város szinte teljesen megsemmisült. A Szt. Lőrinc templom kolostora ma az egyetlen túlélő középkori itzehoei épület. 1657-ben a település csaknem teljesen leégett egy nagy tűzvész során. Régi részeiből ezért alig maradt meg valami. Hatalmas vöröstégla Szent Lőrincről elnevezett temploma barokk építmény, négyszögletes toronnyal. A templomban a holsteni nemesség itt elhunyt tagjainak fémkoporsói láthatók. Az épülethez csatlakozó késő gótikus keresztfolyosó az egykori Cisztercita kolostorhoz vezet át. Az 1695-ből való Városházát 1893-ban építették újjá. Itzehoe helytörténeti múzeumában a vidék története ismerhető meg. 1712-ben a Kelet-Poroszországból és Lengyelországból behozott ázsiai bubopestis tört ki Itzehoe-ban, minek következtében 250 lakos halt meg (a lakosság mintegy 7% -a 3500 volt). Nevezetességek Szent Lőrinc templom (Kirsche St. Laurenti) Városháza (Rathaus) Helytörténeti múzeum Népesség A település népességének változása: Chouppes Chouppes település Franciaországban, Vienne megyében. Lakosainak száma 754 fő (2015). Chouppes Amberre, Coussay, Cuhon, Doussay, Mazeuil, Mirebeau, Saint-Jean-de-Sauves, Thurageau és Verrue községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Bokermannohyla feioi A Bokermannohyla feioi a kétéltűek (Amphibia) osztályának békák (Anura) rendjébe és a levelibéka-félék (Hylidae) családjába tartozó faj. A faj korábban a Hyla nemzetségbe tartozott, egy nemrégen történt felülvizsgálat eredményeképpen került át a Bokermannohyla nembe. Előfordulása A faj Brazília endemikus faja. Természetes élőhelye a szubtrópusi vagy trópusi nedves hegyvidéki erdők és folyók. Egyedei gyakran láthatók a folyók mentén a galériaerdők fáinak ágain a talajszinttől 20–200 cm magasságban. Veli Golji Veli Golji (olaszul: Goglia Grande) falu Horvátországban, Isztria megyében. Közigazgatásilag Sveta Nedeljához tartozik. Fekvése Az Isztriai-félsziget keleti felén, Labintól 4 km-re északnyugatra, községközpontjától 4 km-re délnyugatra fekszik. Története A településnek 1880-ban 211, 1910-ben 198 lakosa volt. Az I. világháború után Olaszország része lett, majd a II. világháborút követően Jugoszláviához csatolták. Jugoszlávia felbomlása után 1991-ben a független Horvátország része lett. 1993-ban a Labini járásból Kršan, Raša és Pićan mellett újra megalakult Sveta Nedelja község, melynek a település is része lett. 2011-ben 73 lakosa volt. Konrad Peutinger Konrad Peutinger (Augsburg, 1465. október 14. – Augsburg, 1547.december 28.) német régész, jogász, humanista, politikus. Életpályája Augsburgi kereskedőcsaládból származott. Bolognában és Padovában jogot tanult. Egy ideig Rómában tartózkodott, majd 1493-ban szülővárosába tért vissza, amelyet több birodalmi gyűlésen képviselt. I. Miksa német-római császárnak kedves embere és kora egyik kiváló régésze volt. Róla nevezték el a Római Birodalom egyik térképét, a Tabula Peutingerianát, amely 1507-ben került elő és ő volt az első ismert tulajdonosa. Az ’’itinerarium pictum’’ a Római Birodalom első útvonaltérképe. A császár parancsára sok anyagot gyűjtött római feliratok másolataiból, amelyeknek egy részét ki is adta (Romanae vetustatis fragmenta 1505 és Inscriptiones Romanae, 1520), a többi kéziratban maradt. P., Welser Margit folytatta férje művét és ugyancsak összeállított egy római feliratgyűjteményt (megjelent Mertens kiadásában, Augsburg, 1778). Kiadott művei Analecta Lutherana. Briefe und Actenstücke zur Geschichte Luthers. Zugleich ein Supplement zu den bisherigen Sammlungen seines Briefwechsels , hrsg. v. Theodor Kolde, Gotha 1883, hier S. 30f. Briefe von und an Konrad Peutinger; Blasius Höltzl; Meinrad Molther , hrsg. v. Edmund von Oefele. Franz, München 1898 Aus dem Briefwechsel des Humanisten Michael Hummelberger mit Conrad Peutinger, Frh. Chr. zu Schwarzenberg und K. Ursinus Velius , hrsg. v. Josef Neff, Tübingen 1900 Konrad Peutingers Briefwechsel , hrsg. v. Erich König, München 1923 1962-es jégkorong-világbajnokság Az 1962-es jégkorong-világbajnokság a 30. világbajnokság volt, amelyet a Nemzetközi Jégkorongszövetség szervezett. A vb-ken a csapatok két szinten vettek részt. A csoport Svédország – Világbajnok Kanada Egyesült Államok Finnország Norvégia NSZK Svájc Nagy-Britannia B csoport Japán Ausztria Franciaország Hollandia Ausztrália Dánia Szondy István Szondy István (Berettyóújfalu, 1925. december 29. – Budapest, 2017. május 31.) olimpiai bajnok magyar öttusázó, vívó, sportlovagló, edző. Pályafutása Sportolóként Az versenyszerű sportolást a MOVE Ceglédi SE úszójaként és vízilabdázójaként kezdte. 1946-tól a Ceglédi Vasutas Sport Egyesület úszója és öttusázója, majd a fővárosban a Budapesti Épületszerelő, később a Budapesti Fáklya öttusázója, egyúttal 1950-től a Budapesti Petőfi vívója, illetve 1954-től a Budapesti Traktor sportlovasa lett. Kiemelkedő sporteredményeket öttusázásban ért el. 1947-től 1956-ig szerepelt a magyar válogatottban. Öttusázóként részt vett az 1948. évi és az 1952. évi nyári olimpiai játékokon. Helsinkiben egyéniben a harmadik helyen végzett és tagja volt a sportág első magyar olimpiai bajnoki címét nyerő csapatnak is. Olimpiai sikerei mellett a világbajnokságokon négy érmet – köztük csapatban két aranyérmet – nyert. Az 1956. évi olimpián a Melbourne helyett Stockholmban rendezett lovas versenyeken indult, ahol helyezetlenül végzett. Az 1956-os forradalom bukása után a Német Szövetségi Köztársaságban telepedett le. Edzőként 1950-ben a Testnevelési Főiskolán tanári oklevelet szerzett, és még aktív sportolóként, 1952-től külföldre távozásáig a Budapesti Fáklya öttusaedzője volt. Kivándorlása után egy évig Braunschweigben pincérként dolgozott, majd 1957-ben Wolfsburgban, később Frankfurtban lett vívóedző. 1962-től egyúttal a frankfurti Goethe Egyetem testnevelő tanáraként is tevékenykedett. 1965-től az Egyesült Államok öttusa-válogatottjának edzője, 1969-től az NSZK öttusa-válogatottjának szövetségi kapitánya lett. 1971-től 1987-ben történt nyugalomba vonulásáig Hessenben volt állami vívómester. 1999-ben visszatelepült Magyarországra. Sporteredményei Öttusában: olimpiai bajnok 1952, Helsinki : csapat ( Benedek Gábor , Kovácsi Aladár ) olimpiai 3. helyezett: 1952, Helsinki: egyéni kétszeres világbajnok: 1954 , Budapest : csapat (Benedek Gábor, Tasnády Károly) 1955 , Zürich : csapat (Ferdinándy Géza, Kovácsi Aladár) világbajnoki 2. helyezett 1953 , Santo Domingo : egyéni világbajnoki 3. helyezett 1954, Budapest: egyéni világbajnoki 5. helyezett 1955, Zürich: egyéni hatszoros magyar bajnok: egyéni: 1949, 1950, 1951, 1954 csapat: 1949, 1950 Vívásban: magyar bajnok (1951: párbajtőr csapat) Díjai, elismerései A Magyar Népköztársaság kiváló sportolója (1951) A Magyar Népköztársaság Érdemes Sportolója (1954) A magyar öttusa örökös bajnoka (1988) Cegléd díszpolgára Berettyóújfalu díszpolgára Magyar Fair Play diploma, életmű kategória (2012) Csik Ferenc-díj (2016) Szabadtéri atlétikai világbajnokság A szabadtéri atlétikai világbajnokság a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) által szervezett, kétévente megrendezésre kerülő nemzetközi atlétikaverseny. Az első világbajnokságot 1983-ban rendezték, 1993 óta kétévente kerül sor az eseményre. A következő világbajnokságra 2015-ben kerül sor Pekingben. Versenyszámok Az első világbajnokságon 41 versenyszámot rendeztek. Síkfutásban a férfiaknál 100, 200, 400, 800, 1500, 5000, 10 000 méteres, a nőknél 100, 200, 400, 800, 1500, 3000 méteres távokat, illetve a férfiaknál és a nőknél is egyaránt 4x100 méter és 4x400 méter váltófutást is rendeztek. A férfiaknál 3000 méteres akadályfutás versenyszám is volt. Gátfutásban a férfiaknál a 110 és 400 méteres, a nőknél a 100 és 400 méteres távok szerepeltek a programban. Gyaloglásban csak a férfiaknál rendeztek versenyeket, 20 és 50 km-es távokon. Maratonfutásban a férfiak és nők számára is rendeztek versenyt. Az ügyességi számokban a férfiaknál és a nőknél is már az első világbajnokságon szerepelt a súlylökés, magasugrás, távolugrás, gerelyhajítás és a diszkoszvetés. Csak a férfiaknál rendeztek azonban hármasugrás, rúdugrás, és kalapácsvetés versenyszámokat. Összetett versenyként a férfiaknál a tízpróba, a nőknél a hétpróba szerepelt a programban. 1987-ben a programba került a női 10000 m-es síkfutás, és a női 20 km-es gyaloglás. Az 1993-as világbajnokságon női hármasugrásban is már világbajnokot avattak. 1995-től a női 3000 m-es síkfutást felváltotta az 5000 méteres táv. 1999-ben a női kalapácsvetés és a rúdugrás is bekerült a programba. A női 20 km-es gyaloglást rövidebb, 10 km-es táv váltotta fel. 2005-ös világbajnokságon egy újabb versenyszám, a női 3000 m-es akadályfutás került a versenyszámok közé. Jelenleg összesen 47 versenyszámot rendeznek a világbajnokságon. Esmeraldas tartomány Esmeraldas Ecuador északnyugati tartománya, amelynek a székhelye a Csendes-óceán partján fekvő Esmeraldas. Az egyenlítői ország ezen tartománya ad otthont az afro-ecuadori kultúrának. Kantonok A tartományban 7 kanton van. Minden elmúlik egyszer A Minden elmúlik egyszer (Es geht alles vorüber) népszerű második világháborús német katonadal volt, legismertebb Lale Andersen előadásában. Magyar adaptációját Kelly Annával és Rácz Valival is lemezre vették. Története Dallamát az operettjeiről ismert Fred Raymond (1900–1954) szerezte 1942 tavaszán, a Wehrmacht propagandakampánya során. A szöveget bevált librettistái, Max Wallner (1891–1951) és Kurt Feltz (1910–1982) írták. A belgrádi német katonai adó sikeresen népszerűsítette a dalt, amely a második világháború egyik kiemelkedő slágerévé vált. A dalt még a háború alatt számos nyelvre lefordították, de csak azokban az országokban, amelyek Németországgal szövetségesek voltak vagy német megszállás alatt álltak. Az olasz változatot (Tutto passa e si scorda) különösen sokan adták elő, de lemezen illetve nyomtatásban megjelent Dániában (Alting faar jo en Ende), Hollandiában (Het gaat alles voorbij) és Horvátországban is. Ismert flamand, svéd, francia és cseh fordítása is. Különleges szerepet játszott az 1943-as angol átköltés (Roll On The Blue Funnel), amelyet célzottan vetettek be a külföldre irányuló német propagandában, szintén Lale Andersen előadásában. A slágernek számos náciellenes paródiája is született a háború alatt; ezek jellemzően a refrént forgatták ki, például: "Es geht alles vorüber, es geht alles vorbei, zuerst Adolf Hitler, dann seine Partei" ("Minden elmúlik egyszer, minden a végéhez ér, előbb Adolf Hitler, aztán a pártja is"). A paródiák következtében a dal megítélése a nemzetiszocialista körökben ellentmondásossá vált. A dal egy sora hallható az A tizedes meg a többiek című filmben, Albert, az inas dudorássza a kifosztott, szebb napokat látott kastélyban. Forrás Eckhard John: Es geht alles vorüber. Historisch-kritisches Liederlexikon. (Hozzáférés: 2012. február 10.) Turpi úrfi és a Beverly Hills-i macskák A Turpi úrfi és a Beverly Hills-i macskák (eredeti cím: Top Cat and the Beverly Hills Cats) 1987-ben bemutatott amerikai televíziós rajzfilm, amelyet a Hanna-Barbera készített, mutatták be a televízióban. A forgatókönyvet Barry E. Blitzer írta, a rajzfilmet Ray Patterson, Charles A. Nichols és Paul Sommer rendezte, a zenéjét Sven Libaek szerezte, a producerei Jeff Hall és Bernard Wolf voltak. A Hanna-Barbera készítette és forgalmazta. Amerikában 1988. január 9-én a Syndication sugározta. Magyarországon két szinkronos változat is készült belőle, amelyekből az elsőt 1993 januárján adták ki VHS-en, a másodikat 2004. november 1-jén a Cartoon Network-ön vetítették le a televízióban. Utalások Az idegenvezető kíséretében a cameo vendégszereplőket a Flintstone család szereplőire utal. Barry Dennen Barry Dennen (Chicago, Illinois, 1938. február 22. – Burbank, Kalifornia, 2017. szeptember 26.) amerikai színész, énekes. Szélturbina A szélturbina a szél energiáját egy lapátszerkezet segítségével forgó mozgássá alakító és azt hasznosító szerkezet. A szélenergia megújuló energia, melyet a szélmotor (szélturbina) fog be. A szélturbina nem igényel jelentősebb karbantartást, rendkívül megbízható, és nincsenek káros hatásai a környezetre nézve, azonban elég drága a megépítése. Háromfázisú áram termelése történik, melyet kis veszteséggel szállíthatunk igen nagy távolságokra transzformátor segítségével. Ezen szerkezet elődje a szélmalom, mely a mechanikus energiát használta fel például gabona őrlésére. A szélenergiából származó áram mennyisége évszakonként változó, az átmeneti évszakok és a telek szelesebbek, mint a nyarak. Magyarország a mérsékelten szeles kategóriába sorolható, itt legjellemzőbbek a gyenge szelek, így a szélenergia hasznosítása kevésbé hatékony a hagyományos technológia alkalmazásával. Egy turbina lapátjainak fordulatszáma n=15-60/min tartományba esik. A turbinák beindításához nyílt területen a szél átlagsebessége 3 m/s. Abban az esetben, ha gazdaságos energiatermelést szeretnénk, akkor legalább 6 m/s szükséges. A szél sebessége a magassággal nő (Herrmann-képlet), közelítőleg ahol v 1 a szélsebesség a talajközeli h 1 magasságban, v 2 a h 2 magassághoz tartozó szélsebesség. Az 1/5-ös hatványkitevő egy átlagérték, valójában egy adott helyen napi és éves ingadozása van. A szélturbináknak alapvetően három típusa létezik: 1. A vízszintes tengelyű szélturbina a legáltalánosabb típus, a turbinalapátok és a generátor egy torony tetején helyezkednek el. Az ideális teljesítmény érdekében szélirányba kell forgatni a hajtóművet. 2. A függőleges tengelyű szélturbina forgótengelye függőlegesen helyezkedik el, így nem szükséges az irányítólapát. 3. További, különleges kialakítású szélturbina. Műszaki felépítése 1. mechanikus alap 2. csatlakozás elektromos hálózathoz 3. torony 4. belső létra 5. szélirányba-fordító 6. borítólemez 7. generátor 8. anemométer 9. tengelykapcsoló (a generátor előtt) 10. fékhajtómű 11. forgólapát 12. lapátszög-elforgató 13. rotortengely A műszaki színvonal mellett nem elhanyagolható a megbízható működés. Bár ma már minden előállítható házilag, így a szélturbina is. Az interneten több oldal is foglalkozik a témával: alkatrészek, műszaki rajzok, útmutatók a szél irányának, sebességének kiszámolásához minden megtalálható. A szélturbina-technika fejlődése 1980 óta Az 1980-as évek óta nagyon sokat fejlődött. Az energiahozam a többszörösére nőtt. Egyre több országban alkalmazzák ezt a megújuló energiát. Jelenleg a világ elektromosenergia-igényének 1%-át fedezik szélerőművekkel, de pl. Dániában a szükséges villamos energia 20%-a szélenergiából származik, Németországban 6% (16 000 telepített szélturbinával). Környezeti hatásai A működésüknek nincs közvetlen környezetkárosító hatása. A lebontásuk után majdnem minden alkatrész újrafelhasználható. Utak melletti vagy szántóföldi telepítés esetén nem kell erdőt irtani. A modern szélturbinák már kellően csendesek. Az elfogadott távolság a lakóterületekhez viszonyítva több mint 150–200 m. Látvány szempontjából: nem csúnyábbak a villanyoszlopoknál. A tengerekre telepítettek meg a partról nem is igen látszanak, többnyire a Föld görbülete miatt. Tradicionális japán táncok A Kodzsikiben szerepel a tánc motívuma, mely szerint, mikor Amateraszu istennő megharagudott és bezárkózott egy barlangba a Föld sötét és fagyos lett. A többi isten ki akarta békíteni Amateraszut, Uzume a tánc és a vidámság istennője táncolni kezdett a többi isten pedig nevetett és egy varázstükröt helyeztek a barlang elé, így saját szépségétől megbabonázva ki tudták csalogatni őt. A kagura tánc Ame no Uzume táncának a szimbolikus újra játszása. Az első külföldről átvett táncok között szerepelt gigaku és a bugaku. Még fontos meg említenünk a No mai-t, obori-t és a furi-t. Kagura A kagurának nagy szerepe van a sintó vallásban, így nevezünk minden olyan táncot, amiben a kamiknak bármilyen szerepe van. Ebből kifolyólag az elnevezését is több forrásból származtatják. A kami'gakari(��, �����) ami Isteni megszállottságot jelent, vagy például a kamieragi, ay istenek szórakoztatását jelöli. A révületbe esés a szórakozás és a nevetés is mind a kagura részét képezi. Az elmúlt évszázadok alatt a kagura tovább fejlődött és sok más rítus alapjául szolgált. Ahogy feljebb már említettem a kagura megjelenik a Kodzsikiben és a Nihonsokiban is. Ame no Uzume istennő táncol azért, hogy Amateraszu előjöjjön rejtekéből. Virág korát a Heian-korban (794-1185) élte, majd hanyatlása után a 19. században, a Meidzsi restauráció idején újra divatba jött, bár formai változásokon esett át. Két ágra bontható: Mikagura A mikagura (���) a császári udvarban előadott táncok, melyet udvari zenekar kísért és kizárólag a császárnak és családjának adták elő. A táncosokat pedig Uzume leszármazottainak tekintették. Szatokagura A szatokagura (���) a vidéki fajtája a kagurának. Gigaku A Gigaku-t (��?), általánosan úgy ismerik, mint kure-gaku (��?), a Aszuka-korban került Japánba Koreából. Elsőként Szuiko császárnő uralkodásának 20. évében egy Japánba települt Mimadzsi nevű koreai adta elő a táncot. Az előadáshoz a maszkot viselő táncoson kívül még szervesen hozzátartozik a három tagból álló zenekar. A hangszerek a következők: furulya, a dob az úgy nevezett kuretsuzumi (�� "Wu(kínai) dob") és a shóban (��) ez egy bizonyos fajta cintányér. Gigaku mire eljutott Japánba már több változáson is át esett. Indiában a Buddha szobrok előtt táncolt egyszerű táncoktól származik, majd Kínán és Koreán keresztül jutott végül Japánba. Sótoku herceg pártfogolta a Gigakut, így iskola is alapult Narában. A 9. század elejéig virágzott ez a tánc stílus Maszkok A gigaku maszkok lettek a későbbi bunraku - bábfejek és a kabuki smink ősei. Többféle maszk is létezik. Pár közölük: Kongó (��?) "Vajra-yak�a)" kidülledő szemek és nyitott száj jellemzi, a buddhista kapuk egyik oldalán álló szobor fejének mintázata, szája nyitva van az A-hangot szimbolizálja ami a kezdet a szanszkrit ábécében. Rikishi (��?) A Kongó szobor párja, csak szája csukva van az Un- hangot szimbolizálva, a szanszkrit ábécé utolsó hangja. Chidó (��?) Shishi (��?) Shishiko (���?) Gokó (��?) Taikofu (���?) Taikoji (���?) Suikoō (���?) "ittas perzsa király" Suikojū (���?) "ittas perzsa virágok" Négyzetszámok A számelméletben négyzetszámon vagy teljes négyzeten (teljes második hatványon) olyan egész számot értenek, amely felírható valamely egész szám négyzeteként, más szóval egy egész szám önmagával vett szorzataként, második hatványaként. Más, kézenfekvő meghatározás szerint egy egész szám pontosan akkor négyzetszám, ha négyzetgyöke (létezik, és) egész. Tágabb értelemben véve négyzetszámnak számít az a törtszám is, amelynek négyzetgyöke racionális. Négyzetszám például a 9, mert 3 × 3 = 9. (A négyzetre emelés jelölésére az n × n helyett általában a szokott hatványos jelölést alkalmazzák: n2, melynek kiejtése „n négyzet” vagy „n a másodikon”.) Figurális szám: az m szám pontosan akkor négyzetszám, ha m pont elrendezhető négyzet alakban: Valamely n nemnegatív egészre az n-edik négyzetszám az n2, így 02 = 0 a nulladik négyzetszám. A 0-tól m-ig pontosan négyzetszám van (a szögletes zárójel az (alsó) egészrészt jelöli). Minden négyzetszám nemnegatív. Példák Az első 51 nemnegatív egész szám négyzete a következő (A000290 sorozat az OEIS-ben): Tulajdonságok Az n-edik négyzetszám képlete n2, ami megegyezik az első n páratlan szám összegével: amit a fenti képek is szemléltetnek, hiszen a következő négyzet mindig páratlan számú pont hozzáadásával jön létre. Két szomszédos négyzetszám különbsége mindig páratlan, még pontosabban: a négyzetszámok sorozatának különbségsorozata Δn2 = 2n+1, mivel 2n+1 = (n+1)^2 - n^2, vagyis az n+1. és az n. négyzetszám különbsége (az n. és n-1. négyzetszám különbsége 2n-1). A négyzetszámok összegsorozata – az első n pozitív négyzetszám összege Ez teljes indukcióval könnyen belátható. X darab négyzetszám szorzata is négyzetszám, ez könnyen belátható: a négyzetszámok felírhatók a*a, b*b, c*c, … alakban. Például 2 négyzetszámnál: a*a és b*b alakban felírhatók a négyzetszámok. Ezt csoportosíthatjuk (a*b)*(a*b) alakba, mely négyzetszám. 3 négyzetszámnál ugyanez igaz: a*a, b*b és c*c. Ezek csoportosíthatók (a*b*c)*(a*b*c) alakba. Már be is láttuk, hogy négyzetszám. Továbbá: a*a*b*b négyzetszám. Ezt a négyzetszámot c*c-vel szorozzuk, tehát, mivel négyzetszámot szorzunk négyzetszámmal, beláthatjuk, hogy 3 négyzetszám szorzata is négyzetszám. Ez akárhány négyzetszámra igaz, tehát x darab négyzetszám szorzata négyzetszám. Az n. négyzetszám kiszámítható az előző kettőből a következőképpen: Gyakran jól használható az a tény, hogy minden szám négyzete felírható a következő alakban is: Például a 4 esetében: Ezt felhasználva könnyen meghatározható viszonylag nagy számok négyzete. Például 52 négyzete a következőképpen: Egy szám négyzetének meghatározására egy másik trükk a következő azonosságra alapul: Például 212 = 22×20 + 1 = 440 + 12 = 441. Minden négyzetszám két egymást követő háromszögszám összege. Két egymást követő négyzetszám összege középpontos négyzetszám. Minden páratlan négyzetszám középpontos nyolcszögszám. A Lagrange-féle négy négyzet tétel szerint minden pozitív egész felírható legfeljebb 4 négyzetszám összegeként. Három négyzetszám nem elegendő a 4k(8m + 7) alakú számokhoz. Valamely pozitív egész pontosan akkor áll elő két négyzetszám összegeként, ha a kanonikus alakja nem tartalmaz 4k + 3 alakú prímet páratlan hatványon. Tízes számrendszerben a négyzetszámok a következő végződésűek lehetnek: 00, 1, 4, 6, 9 vagy 25 a következő szabályok szerint: Ha a szám utolsó számjegye 0, akkor a négyzete 00 végződésű és az azt megelőző számjegyek is négyzetszámot alkotnak. Ha a szám utolsó számjegye 1 vagy 9, akkor a négyzete 1-re végződik és az azt megelőző számjegyek 4-gyel osztható számot alkotnak. Ha a szám utolsó számjegye 2 vagy 8, akkor a négyzete 4-re végződik és az azt megelőző számjegyek páros számot alkotnak. Ha a szám utolsó számjegye 3 vagy 7, akkor a négyzete 9-re végződik és az azt megelőző számjegyek 4-gyel osztható számot alkotnak. Ha a szám utolsó számjegye 4 vagy 6, akkor a négyzete 6-ra végződik és az azt megelőző számjegyek páratlan számot alkotnak. Ha a szám utolsó számjegye 5, akkor a négyzete 25-re végződik, és az azt megelőző számjegyek téglalapszámot alkotnak. Négyzetszám nem lehet tökéletes szám. Páros és páratlan négyzetszámok Páros számok négyzete páros, mivel (2n)2 = 4n2. Páratlan számok négyzete páratlan, mivel (2n + 1)2 = 4(n2 + n) + 1. Ebből következik az is, hogy páros négyzetszámok négyzetgyöke páros, páratlanoké páratlan. Chen-tétel 1975-ben bizonyította Chen Jingrun, hogy két egymást követő négyzetszám n2 és (n + 1)2 között mindig létezik egy olyan P, amely vagy prímszám vagy félprím. (Lásd még Legendre-sejtés.) Bermuda az 1996. évi nyári olimpiai játékokon Bermuda az egyesült államokbeli Atlantában megrendezett 1996. évi nyári olimpiai játékok egyik részt vevő nemzete volt. Az országot az olimpián 4 sportágban 9 sportoló képviselte, akik érmet nem szereztek. Atlétika * - egy másik versenyzővel azonos eredményt ért el ** - két másik versenyzővel azonos eredményt ért el Znamenszkojei járás A Znamenszkojei járás (oroszul Знаменский район) Oroszország egyik járása az Omszki területen. Székhelye Znamenszkoje. Népesség 1989-ben 15 046 lakosa volt. 2002-ben 13 876 lakosa volt, melynek 89,7%-a orosz, 6,1%-a tatár, 1,5%-a német, 1%-a ukrán, 0,3%-a fehérorosz. 2010-ben 12 427 lakosa volt, melynek 90,6%-a orosz, 6,2%-a tatár, 1%-a német, 0,5%-a ukrán, 0,1%-a kazah. Próféta kupolája A Próféta kupolája vagy más néven a Szent szoba (arabul: ����� �������, átírva: al-Qubbat al-Khadrāʾ) a Medina városában található Próféta-mecset éke, annak zöld színű kupolája. A kupola Mohamed próféta egykori háreme (magánlakosztálya), azon belül is Áisa, azaz legkedvesebb feleségének szobája fölött látható, ugyanis Mohamed próféta ott adta vissza a lelkét Teremtőjének, s ott is temették el. A Próféta kupolája alatt három másik sírt is találunk: Abu Bakr és Omár kalifákét, valamint egy jelképes és üres sírt, melyet az iszlám hagyomány Jézus második eljövetele utáni sírjának tekint. A kupola alatti sír látogatása kiemelkedően fontos része a muszlimok medinai látogatásán a zijárahnak. A kupola alá a mecset Báb-usz-szalam (a Béke kapuja) elnevezésű ajtaján keresztül lehet eljutni. 2004-es Ciprus-rali A 2004-es Ciprus-rali (hivatalosan: 32nd Cyprus Rally) volt a 2004-es rali-világbajnokság ötödik futama. Május 13. és 16. között került megrendezésre, 18 gyorsasági szakaszból állt, melyek össztávja 326 kilométert tett ki. A versenyen 37 páros indult, melyből 19 ért célba. Marcus Grönholm kizárását követően a versenyt Sébastien Loeb nyerte meg. Grönholm az első helyen végzett, autója azonban nem felelt meg az előírásoknak. A vízpumpában nem homologizált alkatrész talált a technikai bizottság, így eredményeit megsemmisítették. Másodikként az észt Markko Märtin zárt, harmadik pedig Carlos Sainz lett. Kundali A buddhizmusban Kundali (Ku��ali Vidyarāja vagy Am�taku��alin, kínaiul ����� Jūntúlì míngwáng, japánul ����� Gundari Mjóó) egyike az Öt bölcsességkirálynak, aki az öt égtáj közül délen helyezkedik el. Ratnaszambhava bölcsességbuddha megnyilvánulásaként is számon tartják, s ő az aki szétosztja az amritát, ami a halhatatlanság mennyei nektára. A vadzsrajána buddhizmus singon irányzatában szintén egyike az Öt bölcsességbuddha védelmezőinek. Azt gondolják, hogy tisztelete a kundalin (egyfajta rejtett spirituális energia) hindu kultuszból ered, és úgy képzelik el mint egy kígyót, ami az ember gerincének aljára tekeredik. Megjelenését tekintve vagy egy arca és nyolc karja van (általában ebben a formában látható), vagy négy arca és négy keze. Lásd még Bölcsességkirályok Források és jegyzetek Japan encyclopedia by Louis Frédéric p.268 Asiatic Mythology 1932 J. Hackin p.428 Michael Ashkenazi: Handbook of Japanese Mythology (2003) ABC-CLIO ISBN 9781576074671 JAANUS - Japanese Architecture and Art Net Users System Szelestey László (költő) Szelestey László (Uraiújfalu, Vas vármegye, 1821. szeptember 14. – Budapest, 1875. szeptember 7.) lírikus és népies költő, ügyvéd, tanfelügyelő, királyi tanácsos, országgyűlési képviselő. Életrajza Szelestey Zsigmond vagyonos nemes birtokos gyermekeként született. Kőszegen, Sopronban, Szombathelyen és Győrött tanult, joggyakorlaton Vidos József, akkori Vas vármegyei főispán mellett volt. 1843. március 17-én Pesten ügyvédi vizsgát tett. A pinkafői uradalom ügyésze volt, de hamar az irodalom felé fordult. Első versét a Társalkodó közölte 1837-ben. 21 éves korában jelent meg a Érzelemvirágok című kötete. Szívesen politizált, vármegyéjében mint a szabadelvű ellenzéknek egyik szónoka szerepelt. 1845-ben Iklan-Berénybe (Sopron vármegye) költözött, ahonnét kis időn belül visszaköltözött szülőfalujába a Vas megyei Szentivánfa településre. Ekkor adta ki összes költeményeit is. (Pest, 1852) Petőfi Sándor hatására elkezdett népies verseket, költeményeket írni, (pl. Kemenesi czimbalom). Ennek sikere után (hamar újabb kiadást ért meg) jelentette meg pályafutásának csúcspontjának számító a Falu pacsirtája című kötetet. E dalaival a hazai tájköltészet legnevezetesebb személyei közé került. Miután felesége meghalt, Pestre költözött, ekkor adta ki újabb költeményeit Tündérvilág címmel és megjelentette Összes Költeményét második kiadásban. Ezek után született a Huszárok könyve, majd a Pásztorórák. Szerkesztette a Szépirodalmi Albumot, verseket és prózai cikkeket írt az 50-es évek lapjaiba. 1860-ban Vas vármegye főjegyzője, később országgyűlési képviselője lett. 1864. március 15-én az Almásy-Nedeczky féle Habsburg-ellenes politikai összeesküvésben való részvétele miatt elfogták és az Újépületbe zárták, majd Olmützbe, a Theresienstadtba vitték; 1867-ben szabadult. Ennek az időszaknak a verseit az Egy rab álmai című kötetében jelentette meg. Hazatérte után Pesten lakott, ismét politizált, újra országgyűlési képviselővé választották. Eötvös József báró miniszter Vas vármegye tanfelügyelőjévé nevezte ki. Később erről a pozíciójáról lemondott. Három évvel halála előtt újranősült. Művei Érzelemvirágok (Szombathely, 1842.) Online Összes költeményeim (Pest, 1852.) Kemenesi czimbalom (Pest, 1853.) Falu pacsirtája (versek, Pest, 1854.) Tündérvilág (versek, Pest, 1855.) Huszárok könyve ( antológia , szerk.; Pest, 1858.) Online Pásztorórák (versek, Pest, 1859.) Egy rab álmai (börtönéveit megörökítő verses mű, Pest, 1867.) Gál József (birkózó) Gál József (Cegléd, 1918. április 20. – Cegléd, 2003. február 2.) világbajnok birkózó. 1934-től a Ceglédi MOVE SE, 1948-tól a Ceglédi Vasutas SE birkózója volt. 1948-tól 1952-ig szerepelt a magyar válogatottban. Mindkét fogásnemben versenyzett. Sporttörténeti jelentőségű eredményét az 1950. évi világbajnokságon érte el, ahol kötöttfogásban megszerezte súlycsoportja világbajnoki címét és ezzel ő szerezte a magyar birkózósport első hivatalos világbajnoki aranyérmét. Az 1952. évi nyári olimpiai játékokon szabadfogásban vett részt. Az olimpia után felhagyott a sportolással. Visszavonulása után MÁV alkalmazottként és a Ceglédi Vasutas SE társadalmi elnökeként működött. Tevékenysége elismeréseként Cegléd díszpolgárává választották. Sporteredményei Kötöttfogású birkózásban: világbajnok: 1950 , Stockholm : könnyűsúly ötszörös magyar bajnok: könnyűsúly: 1941, 1942, 1948, 1949 vátósúly: 1954 Emlékezete Gál József sportcsarnok Cegléden (2013) Díjai, elismerései Magyar Népköztársasági Sportérdemérem arany fokozat (1951) 1962-es magyar öttusabajnokság Az 1962-es magyar öttusabajnokságot szeptember 8. és 12. között rendezték meg. A viadalt Balczó András nyerte meg, akinek ez volt a második egyéni bajnoki címe. A csapatversenyt a Bp. Honvéd nyerte. Ronald Koeman Ronald Koeman (Zaandam, 1963. március 21. –) holland labdarúgó edző és korábbi labdarúgó, európa-bajnok. Játékosként évekig szerepelt az FC Barcelona együttesében, amellyel 1992-ben megnyerte a Bajnokcsapatok Európa-kupáját, illetve négyszer egymás után a spanyol bajnokságot. Edzői pályafutása során volt az Ajax Amsterdam, a Benfica, a Valencia CF és az AZ Alkmaar szakvezetője is. A bátyja Erwin Koeman, édesapjuk Martin Koeman. Klubjai 1980–1983 FC Groningen 1983–1986 Ajax Amsterdam 1986–1989 PSV 1989–1995 FC Barcelona 1995–1997 Feyenoord Sikerei, díjai Eredivisie : 1984–85 KNVB kupa : 1985–86 Eredivisie : 1984–85 KNVB kupa : 1986–87, 1987–88, 1988–89 UEFA-bajnokok ligája : 1987–1988 La Liga : 1990–1991 , 1991–1992 , 1992–1993 , 1993–1994 Copa del Rey : 1989–90 Supercopa de España : 1991, 1992, 1994 BEK : 1991–1992 UEFA-szuperkupa : 1992 Európa-bajnokság : 1988-as Európa-bajnokság Játékosként Az év holland labdarúgója : 1987, 1988 1988-as Európa-bajnokság a torna csapatában Edzőként Eredivisie : 1984–85 KNVB kupa : 2001–02, 2003–04 Johan Cruijff Shield : 2002 Portugál labdarúgó-szuperkupa : 2005 2006–2007 Copa del Rey : 2007–08 Johan Cruyff Shield : 2009 Egyéni Rinus Michels Award:2011–12 Primer League– a hónap edzője: 2014 szeptember , 2015 január , 2016 január Edzői statisztikái 2018. június 4-én lett frissítve. Sötét erők ébredése Sötét erők ébredése (angolul: Dark Force Rising) 1992-ben megjelent Csillagok háborúja könyv, írója Timothy Zahn, a Thrawn-trilógia második része. 1997-ben képregény készült a könyv alapján. A könyv cselekménye röviddel A Birodalom örökösei című könyv után történik, a Yavini csata után 9 évvel. A Sötét erők ébredését kronológiailag Az utolsó parancs című könyv követi. KkStB 364 sorozat A kkStB 364 sorozat egy szertartályosgőzmozdony-sorozat volt a cs. kir. Államvasutaknál (k.k. Staatsbahnen, kkStB), amely mozdonyok eredetileg a Bukovinai HÉV-ektől (Bukowinaer Lokalbahnen) származtak. Ezeket a háromcsatlós szertartályos gőzmozdonyokat a Krauss Linz gyártotta 1908-ban és 1913-ban a kkStB-nek. A kkStB a kkStB 364 sorozatba osztotta be a mozdonyokat. Az első világháborút követően a Román Államvasutak (CFR) állományába kerültek, ahol 1936-ban selejtezték őket. Lenne Lenne település Németországban, azon belül Alsó-Szászország tartományban. Lakosainak száma 650 fő (2016. december 31.). Népesség A település népességének változása: Dedekind-féle pszi-függvény A számelméletben a Dedekind-féle pszi-függvény egy pozitív egészeken értelmezett multiplikatív függvény. Értéke ahol a szorzat az n hely prímosztóit futja be. A ψ(1) üres szorzat, értéke 1. Richard Dedekind vezette be a moduláris függvényekhez kapcsolódóan. A ψ(n) értékei az első néhány helyen: Ha n egynél nagyobb, akkor ψ(n) > n, és minden n > 2 esetén páros. Ha n négyzetmentes szám, akkor ψ(n) = σ(n). A ψ függvény definiálható úgy is, mint ψ(pn) = (p+1)pn-1, minden p prímre, és a többi helyre a multiplikatív tulajdonsággal kiterjeszthető. Ebből levezethető a generátorfüggvény kapcsolata a Riemann-féle zéta-függvénnyel: Ez abból is következik, hogy , ahol * a Dirichlet-konvolúció. Általánosítás Magasabb rendekre is definiálható a Jordan-függvény felhasználásával: vagy Dirichlet-sorral: Kifejezhető, mint egy hatványfüggvény és a Möbius-függvény négyzetének Dirichlet-konvolúciója: Jelölje a a négyzetszámok karakterisztikus függvényét. Ekkor egy másik Dirichlet-konvolúcióval az osztóösszeg-függvény általánosításai is kifejezhetők: Hajnalmadár A hajnalmadár (Tichodroma muraria) a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a Tichodromadidae családjába tartozó Tichodroma nem egyetlen faja. Rendszerezése A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1766-ban, a Certhia nembe Certhia muraria néven. Alfajai Tichodroma muraria muraria (Linnaeus, 1766) Tichodroma muraria nepalensis Bonaparte, 1850 Előfordulása Dél-Európa magas sziklás hegységeiben, a Kárpátokban, Kis-Ázsiában, a Kaukázusban a Himaláján, Kína nyugati részén és Mongóliában fészkel. Sziklafalakon él. Kárpátmedencei előfordulása Magyarországon rendszeres vendég, októbertől áprilisig. A legtöbbször a Bükk hegységben észlelték. Megjelenése Testhossza 16-17 centiméter, szárnyfesztávolsága 27-32 centiméter, testtömege 15-20 gramm. Életmódja Rovarokkal, csigákkal, pókokkal táplálkozik. Ősszel alacsonyabb fekvésű helyekre vonul. Szaporodása Függőleges sziklafalak repedéseibe készíti fűszálakból és mohából laza szerkezetű fészkét. Fészekalja 4 tojásból áll, melyeken 18-19 napig kotlik. A fiókák 21-23 nap után válnak röpképessé. Védettsége A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján, mint nem fenyegetett szerepel. Magyarországon védett, eszmei értéke 50 000 forint. Jegyzetek A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2018. február 9.) Integrated Taxonomic Information System besorolása. (Hozzáférés: 2018. február 9.) Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2018. február 9.) Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület oldala. (Hozzáférés: 2018. február 9.) Forrás A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2018. február 9.) (angolul) Englancourt Englancourt település Franciaországban, Aisne megyében. Lakosainak száma 133 fő (2015). Englancourt Buironfosse, Chigny, Erloy, Marly-Gomont és Saint-Algis községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Balgau Balgau település Franciaországban, Haut-Rhin megyében. Lakosainak száma 960 fő (2015). Balgau Nambsheim, Rustenhart, Hirtzfelden és Fessenheim községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Franciaországi Ágnes bizánci császárné Franciaországi Ágnes (1171 – 1240 után) Champagne-i Adél és VII. Lajos francia király második gyermeke, bizánci császárné. Gyermekkora Franciaországi Ágnesnek egy édestestvére volt, Fülöp trónörökös, aki 1165-ben született. Apja előző két házasságából négy nővére – Mária, Alix, Margit és Adél – volt. 1178–79 telén diplomáciai tárgyalások kezdődtek I. Manuél bizánci császár és VII. Lajos között, miszerint gyermekeik, Alexiosz és Ágnes eljegyzik egymást. Ehhez a frigyhez még 1171 elején megszerezték III. Sándor pápa jóváhagyását is. 1179 húsvétján a hajó elindult, fedélzetén a hercegnővel Montpellierből. 1179 késő nyarán Ágnes megérkezett Konstantinápolyba, ahol 70 magas rangú hölgy fogadta, akiknek az volt a dolguk, hogy illő módon és szívélyesen üdvözöljék jövendő császárnéjukat, és bevezessék a 8 esztendős lányt új hazája hagyományaiba. Leendő férje, Alexiosz 13 éves volt ekkor. Az esküvői ceremóniára 1180. március 2-án került sor a Nagy Palotában, és a menyasszony új, bizánci nevet kapott: Anna. A szertartást Thesszaloniki-i Eusztáciusz érsek celebrálta, ünnepi beszédének címe ez volt: Szónoklat a két királyi gyermek frigyének nyilvános ünnepségén. Harc a trónért Szeptember 24-én meghalt Ágnes apósa, Mánuel császár, és a mindössze 14 esztendős Alexiosz követte őt a császári trónon. Az uralkodó zsenge kora és tapasztalatlansága miatt anyja, Antiochia-i Mária anyacsászárné kormányozta eleinte a birodalmat, egészen addig, amíg 1183-ban fel nem bukkant a trónkövetelő I. Komnenosz Andronikosz, aki Mánuel első unokatestvére volt. Megindult a harc a koronáért, és Andronikosz rendkívül kegyetlenül járt el: Mánuel özvegyét, Máriát kivégeztette, riválisát, a csupán 17 esztendős Alexioszt pedig októberben megfojtatta, özvegyen hagyva a mindössze 12 éves Ágnest, aki így kénytelen volt nőül menni a 65 esztendős Andronikoszhoz, akinek ő lett a második felesége. Andronikosz két unokahúgával is viszonyt folytatott: Eudokiával és Teodórával, valamint egy másik asszonnyal, egy bizonyos Antiochiai Filippával, aki a néhai Alexiosz anyjának, Máriának volt a húga. Andronikosznak már volt két fia az első nejétől, valamint egy lánya és egy fia Teodórától. Andronikosz bukása Ágnes két évig volt a trónbitorló császár hitvese, egészen annak 1185 szeptemberi trónfosztásáig, amikor is Andronikosz hajón menekülni kényszerült Konstantinápolyból, felesége és szeretője, Maraptike kíséretében. Egészen a Fekete-tenger partjáig sikerült eljutniuk, ahonnan megpróbáltak továbbszökni a Krím-félszigetre, azonban hajójuk nem tudott tovább menni a szembeszél miatt. Andronikosz ekkor visszatért Konstantinápolyba, ahol a feldühödött nép szeptember 12-én megölte őt. Konstantinápoly 1204-es eleste után az ottani nemesek még mindig úgy tisztelték az asszonyt, mint az egykori császárnét. Akkoriban az özvegy még mindig igen fiatal volt, csupán 30 éves, és állítólag ideje nagyobb részét a bizánci császári udvarban töltötte. 1204 nyarán Ágnes feleségül ment Theodórosz Branaszhoz, a keresztesek egyik katonai vezetőjéhez, és még egy lányuk is született, aki Narjot de Toucy felesége lett. A hányatott sorsú asszony 1220-ban hunyt el, de egyes források 1240-et említik halála lehetséges időpontjaként. Halálával kapcsolatban annyi bizonyos csak, hogy 1204 után történt. Gyermeke Harmadik férjétől, Theodórosz Branasz (– 1219 körül) bizánci úrtól, 1 leány: Branaina N. ( 1205 körül– 1239 (előtt)) úrnő, feleségül ment Toucy Narjothoz , a Konstantinápolyi Latin Császárság későbbi régenséhez. Házasságukból négy gyermek született: Fülöp ( 1220 körül– 1277 ), a Konstantinápolyi Latin Császárság régense, felesége Portia, Ottó roye-i úr lánya, 2 fiú, többek között: (IV./I.) Narjot ( 1250 körül– 1293 ), Laterza ura, a Szicíliai Királyság tengernagya, Durazzó főkapitánya, felesége I. Lúcia ( 1265 körül– 1299 ) címzetes antiochiai hercegnő és tripoliszi grófnő , 1 fiú: Fülöp ( 1285 körül – 1300 . január 17. után) címzetes antiochiai herceg , jegyese Anjou Eleonóra ( 1289 – 1341 ) nápolyi királyi hercegnő, II. Károly nápolyi király és Árpád-házi Mária magyar királyi hercegnő lánya, később feleségül ment II. Frigyes szicíliai királyhoz . Anselin (– 1273 ), Mottola ura, felesége N. N., Tournay-i Ottónak, Kalavrita bárójának az özvegye, gyermekei nem születtek Ágnes, férje II. (Villehardouin) Vilmos achajai (moreai) herceg ( 1208 (után)– 1278 ), 1 leány Margit (– 1279 (körül)), férje Leonardo di Veruli achajai kancellár (– 1281 ) Vámpír könyvek A Vámpír könyvek egy tizenkét részes ifjúsági regénysorozat, írója Darren Shan. A sorozatban Darren úgy írja le az eseményeket, mintha azok vele történtek volna meg, , a helységneveket szándékosan kihagyta, a személyneveket átalakította. A Vámpír könyvek sorozat részei Rémségek Cirkusza (Cirque du Freak) Darren Shan átlagos iskolásfiú mindaddig, amíg meghívást nem kap a Rémségek Cirkuszába, míg nem találkozik Madame Octával, az idomított pókkal... míg szemtől szembe nem kerül az éjszaka teremtményével... Darren és barátja, Steve, halálos csapdába esnek. Darrennek alkut kell kötnie az egyetlen személlyel, aki megmentheti Steve életét. Csakhogy ez a személy nem ember. Őt csak a vér érdekli. A Vámpír Inasa (The Vampire's Assistant) "Félvámpír vagyok - jelenti ki a kötet elején Darren Shan. - Egészen addig ember voltam, amíg nem találkoztam az éjszaka teremtményével. Ettől fogva örökre megváltozott az életem. Mr. Crepsley arra kényszerített , hogy legyek az inasa, így elszegődtem a Rémségek Cirkuszához. Nehezen tanultam bele új életebe. Még ennél is nehezebben ment a vérszívás, sokáig nem is voltam hajlandó rá. Végül ráfanyalodtam, hogy megőrizzem egy haldokló barátom emlékeit (a vámpírok képesek elraktározni egy ember emlékeit, ha az utolsó cseppig kiszívják a vérét). Hetekig rettenetes lidércnyomások gyötörtek, de nem volt visszatérés. Elfogadtam vámpírinas mivoltomat, és megtanultam élni a benne rejlő lehetőségekkel... idővel valódi éjszakai lénnyé váltam..." A Vérszipoly (Tunnels of Blood) Másfél év telt el azóta, hogy a vámpír társaságában elhagytam az otthonomat - folytatja a történetet Darren Shan. - Erősebb vagyok, mint bármelyik korombeli fiú, gyorsabban is futok, messzebbre tudok ugrani, és éles körmeimmel a téglafalat is ki tudom vájni. A hallásom, a látásom és a szaglásom rendkívüli módon kiélesedett...Szükségem is volt e mágikus képességekre, miután a városkában, ahol a közönséget ijesztgettük, megjelent a gonosz és gyilkos Mr. Murlough, a mindenre elszánt könyörtelen vérszipoly... A Vámpírok Hegye (Vampire Mountain) Darren Shan és Mr. Crepsley veszedelmes útra indulnak, egyenesen a vámpírvilág szívébe. De nemcsak a havas-jeges Vámpírok Hegyével kell megküzdeniük - az úton megelőzték őket a vérszipolyok... Mi történik Darrennel, ha bemutatják a Vezérkarnak és a hercegeknek? Helyreáll-e embersége, avagy örökre beszippantja őt a sötétség? Egy valami biztos: sohasem hitte volna, hogy ennyi halálos veszedelmet rejt a szertartás, mellyel befogadják a vámpírok klánjába. A Halál Próbái (Trials of Death) Próbák: a halál tizenhét neme, hacsak nem vesz pártfogásába a vámpírok szerencséje. Darren Shannak öt félelmetes próbát kell kiállnia, hogy bizonyítson a vámpírok klánja előtt vagy útja egyenesen a Halál Termébe vezet. De a Vámpírok Hegye titkos veszedelmeket rejt. Baljós erők gyülekeznek a sötétség leple alatt. A vérontás és árulás e lidérces honában még a halál is megváltás lehet... A hatodik könyvben, a Vámpír hercegben elkövetkezik a döbbenetes leszámolás pillanata. A Vámpír Herceg (The Vampire Prince) Darren hihetetlen körülmények között kimenekül a hegy alagútrendszeréből, no meg a vérszipolyok karmai közül. Az áruló Kurda Smahlt persze nem sejti, hogy a félvámpír egyszer még visszatér a vámpírok klánjába, így nyugodtan várja a beiktatási ceremóniát, hiszen ő lesz a negyedik herceg. És ha ez bekövetkezik, akkor a vérszipolyok átveszik az uralmat a vámpírok felett! Darren azonban nem adja fel. A farkasok segítségével titokban bejut a Vámpírok Hegyébe. A kérdés már csak az, hogy kinek adnak igazat a vámpírok... egyáltalán, kit választanak herceggé? A Sötétség Vadászai (Hunters of the Dusk) Darren Shan, a Vámpír Herceg, küldetésében járva elhagyja a Vámpírok Hegyét. A tét: élet vagy halál. Egy elit alakulat tagjaként Darren a Vérszipolyok Urát üldözi. Az út hosszú, veszedelmekkel teli - és az Átkozottak holttestei szegélyezik. Vajon bízhatnak-e Lady Evannában, a rettenetes boszorkányban, avagy sorsuk megpecsételődik? Az Éjszaka Szövetségesei (Allies of the Night) Folytatódik a hajsza a vérszipolyok ura után... Shan herceg, Mr. Crepsley és Harkat úgy tűnik, csapdába került: nem elég, hogy felfedezték lakhelyüket, valaki gonosz tréfát űz velük. Ki lehet a titokzatos Kampós? Van-e köze az éjszaka teremtményeihez? Egy biztos: bármerre mennek is, a vámpírok mindenütt holttestekbe botlanak. De ki a tettes? A Hajnal Gyilkosai (Killers of the Dawn) Túljártak a vadászok eszén, s most számban megfogyatkozva menekülnek. Nyomukban a vérszipolyok, a felizgatott csőcselék és a rendőrség. Az egyes számú közellenség Darren Shan, a Vámpír Herceg. A vámpírok összecsapásra készülnek vérszomjas ellenségeikkel. Életre-halálra. Ez lesz a vég Darren és szövetségesei számára? A Megtorlás Barlangjában minden kiderül... Ha túlélted a hajnalt, utazz el oda, ahol a történet folytatódik. A Holt-lelke Tava(The Lake of Souls) A Sebhelyesek Háborúja újabb fordulóponthoz érkezik, előbb azonban a Sors, vagyis Mr. Tiny veszélyes útra küldi a Vámpír Herceget és Harkatot, a törpe személyt: fel kell keresniük a Lelkek Tavát, az élveholtak birodalmát. Utazás térben és időben a borzalmak földjén... az egyedüli segítségük Lady Evanna, a boszorkány. Vagy mégsem? A Groteszk Templomában minden kiderül... A Lelkek Tava (The Lake of Souls) A Sebhelyesek Háborúja újabb fordulóponthoz érkezik, előbb azonban a Sors, vagyis Mr.Tiny veszélyes útra küldi a Vámpír Herceget és Harkatot, a törpe személyt: fel kell keresniük a Lelkek Tavát, az élveholtak birodalmát. Utazás térben és időben a borzalmak földjén… az egyedüli segítségük Lady Evanna, a boszorkány. Vagy mégsem? A Groteszk Templomában minden kiderül… Az Árnyak Ura (Lord of the Shadows) Darren Shan hazamegy. A világ, amely valaha az övé volt, pokollá válik. Régi ellenségei lesnek rá. Sorsdöntő lépéseket kell tennie. Bizonyosnak látszik, hogy sorsa a pusztulás, a világ fölött átveszi az uralmat az Éjszaka Fejedelme... A Végzet Fiai (Sons of Destiny) A Sebhelyesek Háborújának megdöbbentő befejezése…. A népszerű Vámpír sorozat utolsó, befejező kötetét veheti kézbe az olvasó. Hilbert-tér A Hilbert-tér a modern matematika fontos fogalma: olyan skalárszorzatos vektortér, mely teljes a skalárszorzat által definiált normára nézve. A Hilbert-tereket a funkcionálanalízis tanulmányozza. A Hilbert-térnek alapvető jelentősége van a kvantummechanika megalapozásában, jóllehet a kvantummechanika sok alapvető tulajdonsága megérthető a Hilbert-terek mélyebb megértése nélkül. Szerkezetét egyértelműen meghatározza a Hilbert-dimenziója. Ez tetszőleges kardinális szám lehet. Ha a dimenzió véges, akkor euklideszi vektortérről van szó. Sok területen, például a kvantummechanikában a megszámlálhatóan végtelen dimenziós Hilbert-teret használják. A Hilbert-tér egy eleme megadható a dimenziónak megfelelő számú valós, vagy komplex koordinátával. A vektorterekhez hasonlóan, ahol egy Hamel-bázisban megadott koordináták véges kivétellel nullák, egy Hilbert-tér ortonormált bázisában csak megszámlálható sok koordináta különbözhet nullától, és a koordináták négyzetesen összegezhetők. Bevezetés A Hilbert-teret David Hilbertről nevezték el, aki az integrálegyenletekkel kapcsolatban tanulmányozta azokat. Az elnevezés eredete „der abstrakte Hilbertsche Raum” Neumann Jánostól származik, a nemkorlátos hermitikus operátorokról szóló 1929-es híres cikkéből. Neumann volt talán az a matematikus, aki legtisztábban látta a jelentőségét, annak a megtermékenyítően ható munkájának következtében, mellyel a kvantummechanikát szilárd alapokra helyezte. A „Hilbert-tér” elnevezést hamarosan mások is elfogadták, például Hermann Weyl az 1931-ben publikált A csoportok és a kvantummechanika elmélete (The Theory of Groups and Quantum Mechanics) című könyvében. Az absztrakt Hilbert-tér elemeit „vektoroknak” nevezik. A kvantummechanikában például egy fizikai rendszert egy „hullámfüggvényekből” álló komplex Hilbert-tér ír le, mely hullámfüggvények a rendszer egyes állapotait írják le, a hullámfüggvények egy L-2-tér elemei a kvantummechanika modern megfogalmazásában. A kvantummechanikában gyakran használt síkhullámok és kötött állapotok Hilbert-terére a formálisabb kifeszített Hilbert-tér néven hivatkoznak. Definíció A H vektorteret a T test (valós vagy komplex számtest) feletti Hilbert-térnek nevezzük, ha értelmezve van rajta egy Hermite-féle alak (belső szorzat), amely egy teljes normált teret indukál. Azaz létezik egy leképzés: , amely minden -beli , , -re és minden -beli -ra a következőket teljesíti: (nemnegatív); (definit); (hermitikus); és (lineáris a második argumentumban). Minden, az előbbi tulajdonságokat teljesítő, belső szorzatos térben értelmezhető egy ||. || norma következőképpen: H Hilbert-tér, ha H erre a normára nézve teljes, azaz minden H-beli Cauchy-sorozat konvergál. Megjegyzések: Ebben a definícióban a skaláris szorzat a második argumentumban lineáris, az elsőben C-antilineáris, ez fordítva is működne, illetve használják is. Ha egy Hermite-féle alak értelmezve van a komplex vektortéren, akkor unitér térről beszélünk, valós esetben euklideszi vektortérről . Mivel minden Hilbert-tér unitér vagy euklideszi, érvényes benne a Cauchy–Bunyakovszkij–Schwarz-egyenlőtlenség és a paralelogramma-azonosság , valamint a Bessel-egyenlőtlenség és a Pitagorasz-tétel . A 3. tulajdonságban a felülvonás a komplex konjugálást jelöli, valós esetben a 3. tulajdonság a skaláris szorzat szimmetriája. Vegyük észre, hogy a norma definíciójában a gyök a norma homogenitása miatt szükséges. Ortogonalitás Két vektort ortogonálisnak mondunk, ha , gyakori jelölés: . Egy S halmazt H-beli ortogonális rendszernek nevezünk, ha , és . Egy S halmazt H-beli ortonormált rendszernek nevezünk, ha , és . Egy véges ortonormált rendszerre érvényes a Pitagorasz-tétel és a Bessel-egyenlőtlenség (mint minden belső szorzatos térben). Azaz minden x-re H-ban: Pitagorasz: Bessel: Projekció tétel Definíció: Legyen , ekkor definiáljuk S ortogonális komplementerét: . Tétel: Legyen H egy Hilbert-tér, M pedig egy zárt altér H-ban. Ekkor Riesz reprezentációs tétel Definíció (duális tér): Egy H Hilbert-tér H* duális terén, a H-n értelmezett folytonos lineáris funkcionálok Banach-terét értjük, azaz a folytonosság (mivel normált terek közötti lineáris leképzésről van szó) egyenértékű a leképzés operátornorma szerinti korlátosságával, azaz egy lineáris függvényre igaz: Tétel (Riesz reprezentáció): Minden -hez létezik pontosan egy , úgy hogy minden x-re H-ban, és . Vagyis a tétel azt mondja ki, hogy H duális tere egy Hilbert-tér, amely izometrikusan izomorf H-hoz. Ez az egyik leglényegesebb tulajdonsága a Hilbert-tereknek, és ez a tulajdonság különbözteti meg őket nagyban az általánosabb Banach-terektől. Ezen tétel felhasználásával vezetik be a fizikusok a bra-ket írásmódot, mely a Hilbert-tér elemeit módon jelöli, és ket-vektoroknak nevezi őket, a duálvektorokat pedig módon, melyeket bra-vektoroknak nevez. Két vektor skaláris szorzata, pedig a duálvektor hattatása a vektorra: , azaz a duálvektort a vektor mellé írjuk, így a bra és a ket vektor képzi nyelvi humorral a bracket-et, azaz a skaláris szorzat jelölésére használt zárójelet. Bázis Definíció: A H Hilbert-tér egy maximális ortonormált rendszerét ortonormált bázisnak nevezzük. Azaz egy ortonormált bázis, ha B ortonormált rendszer, és B bármely -val való bővítés után, már nem ortonormált rendszer. A Zorn-lemma (illetve a kiválasztási axióma) használatával megmutatható, hogy minden Hilbert-térnek van ortonormált bázisa. Ha y egy H Hilbert-térbéli vektor és egy ortonormált bázisa H-nak, ahol I egy tetszőleges indexhalmaz, akkor: , ahol csak megszámlálható sok -re nem nulla, és az összegzés független a sorrendtől. y kifejezése bázisvektorok soraként egyértelmű. Továbbá: (Parseval tétel). Megjegyzések Minden Hilbert-tér egyben Banach-tér is (de fordítva nem igaz). Minden L-2 tér egy Hilbert-tér. Minden véges dimenziós belső szorzattal rendelkező tér (mint az Euklideszi-tér a szokásos skalárszorzattal) Hilbert-teret alkot. Valójában a végtelen dimenziós terek jelentősége az alkalmazások területén sokkal nagyobb. Pár példa ezekre: Az unitér csoportreprezentációk elmélete A négyzetesen integrálható sztochasztikus folyamatok A parciális differenciálegyenletek Hilbert-tér elmélete, különösen a Dirichlet-probléma megfogalmazásai A függvények spektrális analízise, beleértve a waveleteket A kvantummechanika matematikai megfogalmazásai A belső szorzat teszi lehetővé a „geometriai” látásmód megőrzését, és a véges dimenziós terekben megszokott geometriai nyelvezet használatát. Az összes végtelen dimenziós topologikus vektortér közül a Hilbert-terek a „legjobban viselkedőek” és ezek állnak legközelebb a véges dimenziós terekhez. A Fourier-analízis egyik célja, hogy egy adott függvényt adott alapfüggvények kombinációjaként írjunk fel, azaz olyan (esetleg végtelen) összegként, melyben az alapfüggvények többszörösei a tagok. Ez a probléma absztrakt módon vizsgálható Hilbert-terekben: minden Hilbert-térnek van ortonormált bázisa, és a Hilbert-tér minden eleme egyféleképp írható fel a báziselemek kombinációjaként, azaz olyan összegként, melyben a bázisvektorok többszörösei (skalárszorosai) szerepelnek. 6. Cserkész Világdzsembori A 6. Cserkész Világdzsembori egy 1947-ben, a franciaországi Moissonban (Párizs közelében) 38 ország 24 000 cserkészének (melyből 200 magyar) részvétele mellett megrendezett dzsembori volt. Ez volt a háború után az első dzsembori, így mottója a "Béke dzsemborija"-volt. Ez volt az első dzsembori Baden-Powell halála után. A magyar csapat korlátozott létszámmal, állami támogatással még részt vehetett, de tagjai közé már politikai megbízottakat helyeztek. Mivel a magyar cserkészetet egy évvel később, 1948-ban felszámolták, így világtalálkozókon a magyarok hivatalosan nem vehettek részt a következő négy évtizedben. Ennek ellenére küldöttség, vagy más országok cserkészei között nyilvántartva később is volt rá példa, hogy eljutottak az emigrációban működő cserkészcsapatok tagjai egy-egy dzsemborira. 2004-es Formula–1 brazil nagydíj A brazil nagydíj volt a 2004-es Formula–1 világbajnokság szezonzáró futama, amelyet 2004. október 24-én rendeztek meg a brazil Autódromo José Carlos Pace-en, São Paulóban. Időmérő edzés Rubens Barrichello szerezte meg az első rajthelyet hazája versenyén, mögötte a szintén dél-amerikai Juan Pablo Montoya végzett az időmérőn. Futam A verseny folyamán többször váltották egymást az élen autózók, ám végül Montoyát intették le elsőként. Montoyának ez volt az utolsó versenye a Williams csapatában, a kolumbiai 2005-től a McLarennél versenyzett. Második helyen Kimi Räikkönen, a harmadikon pedig Rubens Barrichello ért célba. Negyedik Fernando Alonso, ötödik a szintén utolsó Williamses versenyét futó Ralf Schumacher lett. Szató Takuma hatodik, Michael Schumacher hetedik, Felipe Massa nyolcadikként végzett. Baumgartner Zsoltnak és Gianmaria Bruninak ez volt pályafutása utolsó Formula–1-es versenye. A leggyorsabb kört Juan Pablo Montoya futotta. A világbajnokság végeredménye (A teljes lista) Statisztikák Vezető helyen: Kimi Räikkönen 9 (1-3 / 29 / 51-55) Rubens Barrichello 2 (4-5) Felipe Massa 2 (6-7) Fernando Alonso 11 (8-18) Juan Pablo Montoya 47 (19-28 / 30-50 / 56-71) Juan Pablo Montoya 4. győzelme, 12. leggyorsabb köre, Rubens Barrichello 12. pole pozíciója. Williams 113. győzelme. Baumgartner Zsolt és Gianmaria Bruni utolsó versenye. Kagome kagome A Kagome kagome (������ vagy ����) egy körjáték, melyet társítottak a dallal. A játék manapság is népszerű az gyerekek körében. Szövege "Kagome Kagome" dal Probléma esetén lásd:Médiafájlok kezelése. A szövegnek területenként több változata is van. Rengeteg teória létezik a jelentéséről és az eredeti verzióról, de egyik sem tudja minden bizonysággal megmagyarázni. Mivel a dal eredetileg egyetlen sorba íródott, kandzsik nélkül, ráadásul furcsa stílusban és kétértelmű szavakkal, nem tiszta, mely mondatok vannak kötve, ezzel is utat engedve még több találgatásnak és fejtegetésnek. Hogyan játsszák? Választanak egy „onit” (jelentése démon vagy emberevő óriás), aki a kör közepére kerül. Szemét bekötik, vagy ő maga takarja el kezeivel. Körülötte körben állva, egymás kezét fogva sétálnak körbe a többiek, miközben a dalt éneklik. A dal végén az oninak ki kell találnia, ki áll mögötte. Ha helyesen tippel, akkor helyet cserél a mögötte állóval. Magyarázat a szöveg jelentésére Kagome "Kagome" (��) – egy kosárban a lyuk A „kakome” (körülfog, körülvesz) kissé eltorzulva Hagyományos kosárnál lévő lyuk alakja, egy hatszög. Kago no naka no tori va „Kago” jelentheti azt is, hogy ketrec és azt is, hogy kosár, a kosárban lévő madár pedig ebben a korban általában csirke volt Lehetséges, hogy a „tori” feltételezhető metaforája a „torí”, a kago (jellemzően bambuszból font) pedig utalás a bambuszkerítésre, tehát valójában a „bambusszal körülölelt madár” egy Sintó szentély. Abban az esetben, ha kagomet a várandós nőként értelmezzük, a madár a kalitkában a meg nem született gyerek. Icu icu dejaru Akár lehet icu icu deau (Mikor, mikor találkozunk?) Lehet: mikor jön ki? De akár lehet: mikor tud kijönni? Joake no ban ni Egyszerűen jelentheti az éjszakát Jelentheti, hogy reggeltől estig Jelentheti, hogy képtelenség fényt látni Jelentheti azt az időszakot, amit vehetnek hajnalnak vagy éjszakának is (kb. 4 óra körül) A joake szó szerint jelentheti az éjszaka végét, és az „tiltott” éjszakát. Ez egy céltudatos ellentmondás lehet, hogy egy olyan időszakra utal, ami nem is létezik. Curu to kame ga subetta A daru és a teknős értelmezhető a szerencse szimbólumaként, így ezek megcsúszása értelmezhető a balszerencse jöttének. A daru és a teknős értelmezhető a hosszú élet szimbólumaként, így ezek megcsúszása értelmezhető a halál közeledtének. Subetta jelentheti az uralkodás végét, ebben az esetben a daru és a teknős az uralkodót szimbolizálja. Lehetséges, hogy egy kiotói gyerekvers, a „curucuru cuppaita” egy sorának módosulása. Usiro no soumen daare Egyszerűen annyit jelent: ki áll mögötted? Lehet úgy értelmezni, hogy „kiáll veled szemben, ha magad mögé nézel?” Ebben az esetben jelképes módon utalnak az erős pozícióban lévő rejtett emberre. Lehetséges úgy értelmezni, hogy olyas valaki mondja, akit már lefejeztek és a saját testét nézi. Lehet úgy értelmezni, hogy „ki áll mögöttem”, vagyis „ki a hóhérom” olyantól hangzik el, akit hamarosan lefejeznek. Megjelenése a médiában A Dir en grey japán rock banda 2003-as Shokubeni (��) c. számának is ez a játék és dal szolgál alapul. A vocaloid japán számítógépes éneklőprogrammal alkotott dal címe szintén Kagome Kagome, vagy Cirle you, Circle you, melyet Hatsune Miku és Megurine Luka ad elő. A szám alapjául a dal és a játék szolgált. A Touhou 8: Imperishable Night nevezetű játékban, az ötödik pálya témazenéjének címe: Cinderella Cage ~ Kagome-Kagome Ugyan ennél a játék szériánál, a Touhou 6: The Embodiment of Scarlet Devilnél, az extra pályánál a főnök Varázs Kártyája (varázs támadás) a Kagome Kagome nevet viseli. A támadás annyiból áll, hogy egy ketrec lövedék foglyul ejti a játékost, ezután pedig összeesnek. A Fatal Frame nevezetű horror játékban, a második fejezet elején mutatnak egy gyerek szellemet, aki ezt énekli. A Misao nevezetű indie horror játékban egy szellem lány ennek egy részét énekelve követ minket. Ha a játékos felé fordul, akkor felrobbannak. Amúgy teljesen ártalmatlan és a dal vég nélkül ismétlődik. A Corpse Party: Book of Shawows nevezetű játékba, a Purgatórium c. fejezetben ez hallható, miközben a főhős felfedezi az óvóhelyet. A Terfranigma japán változatában ezt énekelve idézik meg Bloody Maryt. A vers tartalmaz utalásokat arról, melyik baba fog támadni. A dal kiemelt helyet foglal el a Remember11 és a Robotics;Notes visual novel-ekben A Robotics;Notes c. anime és visual novel-ben gyakran felcsendül a dallam chiptune verziója a szereplők telefonján. A Takahashi Rumiko által írt és rajzolt InuYasha c. anime és manga főhősnőjét szintén Kagomenek hívják. Kagome nem szerette a nevét kiskorában, mivel a többi gyerek folyton ugratta, hogy egyezik a neve a dalban szereplő névvel. Az anyja az után adta neki ezt a nevet, hogy születésekor meglátta a Shikon no Tama fényét. Ironikus, hogy a dal összeillik a helyzetével az egész történet alatt. A Houkago Hokensitsu mangában az alkotó megemlíti a verset, az egész műben pedig visszatérő motívum a ketreccel kapcsolatos metafora. A manga témájához a vetéléssel kapcsolatos értelmezést veszi. A Haruto Ryou által írt Ibitsu c. horror mangában egy kislány gyakran mondogatja, hogy „kagome, kagome”, játszva a dalban lévő névvel és a saját nevével. A 2004-es Tactics c. animében 3 rész szól egy hegy istenről, aki a dal segítségével választja ki áldozatait. A Ghost Stories (Gakkou no Kaidan) c. animében, a 11. részben énekli egy csapat játék, mikor Satsuki egy Mary nevezetű szellem baba célpontja. A Kagome Kagome c. mangában a történetben újra és újra feltűnik a vers mindamellett, hogy a főhős melletti két hősnőt Kagomenek hívják. Kemerovói járás A Kemerovói járás (oroszul Ке́меровский райо́н) Oroszország egyik járása a Kemerovói területen. Székhelye Kemerovo. Népesség 1989-ben 37 207 lakosa volt. 2002-ben 39 036 lakosa volt. 2010-ben 45 459 lakosa volt, melynek 93,8%-a orosz, 1,1%-a tatár, 1%-a csuvas, 0,7%-a német, 0,7%-a örmény, 0,7%-a ukrán stb. Fenyvesi Orsolya Fenyvesi Orsolya (Szekszárd, 1986. július 23. –) magyar költő, műfordító. A Baxt Films junior producere, a Babilon Könyvkiadó szerkesztője. Tanulmányai 2004-ben érettségizett a pécsi Leőwey Klára Gimnáziumban, ugyanebben az évben az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának művészettörténet–filmelmélet és filmtörténet szakán tanult tovább. 2006 és 2009 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának jogász szakos hallgatója volt. A 2009-es és 2010-es tanév őszi szemeszterét Párizsban töltötte ERASMUS ösztöndíjjal. 2012-ben diplomázott az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának művészettörténet szakán. Irodalmi pályafutása Középiskolásként 2004-ben a sárvári Diákírók, Diákköltők Országos Találkozóján ezüst oklevelet kapott verseiért. 2006-ban jelentek meg először versei a Pannon Tükörben, 2010-től publikál rendszeresen irodalmi folyóiratokban. Verseit azóta többek között a Holmi, az Élet és Irodalom, a Kalligram, a Prae, a Mozgó Világ, az Alföld, a Műút, Tiszatáj és az Új Forrás közölte. Versei olvashatók a litera.hu, a dokk.hu, a kulter.hu, a tiszatájonline.hu, a Mozgó Világ online változatában, a Műút.hu. az ujnautilus.hu, a szifonline.hu, a varad.ro, a kalligram.eu, a gyorimuhely.hu, valamint az Élet és Irodalom online változatában. 2012 óta a József Attila Kör és a Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesületének tagja. Első verseskötete 2013-ban jelent meg Tükrök állatai címmel a JAK-füzetek sorozat 179. köteteként a József Attila Kör és a Prae.hu gondozásában. Második verseskötete Ostrom címmel a Kalligram Könyvkiadó gondozásában 2015-ben jelent meg. 2012 óta fordít angol, francia és német nyelvből, műfordításai azóta többek között a Prae-ben, a Tiszatájban, a Műút-ban, az Új Forrásban, a Versumon és a Lelkigyakorlatokon jelentek meg. Anne Sexton Öreg törpeszív című versének fordításáért elsőként kapta meg a 2015-ben alapított Versum-díjat. 2018-ban Móricz Zsigmond-ösztöndíjat kapott. Könyvei Tükrök állatai , versek, József Attila Kör , Prae.hu , 2013 . ISBN 9786155070303 Ostrom , versek, Kalligram Könyvkiadó , 2015 . ISBN 9786155603068 Műfordításai Rob Harrell: Zarf élete , meseregény, Tessloff és Babilon, Budapest , 2015 . helytelen ISBN kód : 9632943343 Rob Harrell: Zarf élete 2. , meseregény, A troll, aki farkast kiáltott Babilon Könyvkiadó, Budapest, 2016. ISBN 978-963-294-370-1 Nikalas Catlow, Tim Wesson: Megazúzda - A rómaiak a dinoszauruszok ellen , Babilon Kiadó, 2015 . ISBN 9789632943329 Nikalas Catlow, Tim Wesson: Megazúzda - Földönkívüliek az őrült tudósok ellen , Babilon Kiadó, 2015 . ISBN 9789632943336 Versfordításai a Versum online oldalán David Solomons: Szuperhős lett a bátyám, Babilon Kiadó, 2016. ISBN 978-963-294-375-6 Díjai, ösztöndíjai 2018 : Móricz Zsigmond-ösztöndíj 2015 : Versum-díj 2009 : ERASMUS ösztöndíj Abimelek Abimelek (héberül �����������|�����������) elterjedt név volt a filiszteus királyok között. A leghíresebb Abimelek Gerar királya volt, aki a Teremtés könyvében meglévő három anyja–lánya beszélgetésben is szerepel. A Haggada szerint a két ember különböző, az első esetben említett Abimelek a másodikként említett édesapja, s az itteni leírás szerint a fiú eredeti neve Benmelecs volt. Ennek jelentése: a király fia. Később vette fel apja nevét. Abimelek idejében Tyre-nek egyiptomi kormányzója volt, akit Abimikinek neveztek. E mögött a két név mögött valószínűleg ugyanaz a személy húzódik. Abimilki neve szerepel a Tell-el-Amerna-i táblákon is. Amikor Ábrahám és Sára Gerárba érkeztek, Ábrahám félt, hogy megölik szép felesége miatt. Ezért azt állította, hogy Sára a nővére. Abimeleknek valóban megtetszett a feltűnően szép asszony, mindjárt magához is akarta venni. Azonban álmot látott, s ebből megtudta, milyen bűnbe sodródott. Magához hívatta Ábrahámot és felelősségre vonta a hazugságért, de ajándékkal megrakodva elbocsátotta. Hasonló történet játszódott le Izsák és felesége Rebeka, illetve Abimelek között egy másik elbeszélésben is (Ter 20,2; 26,8). A másik Abimelek a Bírák könyvének egyik szereplője. A bibliai elbeszélés szerint Abimelek anyja családjával szövetkezve legyilkolta hetven testvérét és királyságra tört. A testvérgyilkosságot egyedül Jótám élte túl, aki a fák királyválasztásának példázatával fellázította a népet Abimelek ellen. A király haddal indult leverésükre, s az egyik ütközetben életét vesztette: egy asszony Abimelek fejére hajított egy malomkövet és összezúzta a koponyáját (Bir 8,31; 9,1-57). Egyes kutatók véleménye szerint Abimelek nem is személynév, hanem uralkodói cím. Más emberek ezzel a névvel Gerar királyától eltekintve a Biblia a következő embereket hívja ugyanezen a néven: Abimelek (bíró), apja, Gideon után őt nevezték ki királlyá. Abiathár fia, Dávid idejében Izrael főpapja. Egy másik szakaszban a név Ahimelek formában jön elő. A legtöbb tudós nézőpontja szerint ez sokkal helyesebb alak. Gát királya, akit Acsism, Abimelek vagy Ahimnelek néven is megemlítenek. Lady in Satin A Lady in Satin az amerikai Billie Holiday dzsesszénekesnő utolsó előtti befejezett lemeze (utolsó albuma, a Billie Holiday már csak halála után jelent meg). A lemez monó és sztereó formában is megjelent (CL 1157 és CS 8048 számmal). Az eredeti album producere Irving Townsend, hangmérnöke Fred Plaut volt. A Legacy Records 1997. szeptember 23-án adta ki az új kiadást. A lemez felújított felvételekkel, és négy bónuszdallal jelent meg. A lemez 2000-ben került be a Grammy Hall of Fame-be. Szerepel az 1001 lemez, amit hallanod kell, mielőtt meghalsz című könyvben. Loma de Ucieza Loma de Ucieza település Spanyolországban, Palencia tartományban. Loma de Ucieza Saldaña, Villasila de Valdavia, Villanuño de Valdavia, Bárcena de Campos, Castrillo de Villavega, Villasarracino, Valde-Ucieza, La Serna és Quintanilla de Onsoña községekkel határos. Lakosainak száma 208 fő (2017). Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Bottyán Olga Bottyán Olga Láng Gáborné, L. Bottyán Olga, Láng-Bottyán Olga (Kecskemét, 1919. május 18. – Budapest, 2008. április 28.) magyar antropológus, pedagógus. Életpályája Diplomaszerzés helye, ideje, szak Budapest 1941 , Angolkisasszonyok Tanárképző Főiskola Budapest 1942 , Pázmány Péter Tudományegyetemen , antropológia , etnográfia , történelem és régészet szak Posztgraduális tanulmányok Budapest 1943, Egyetemi doktori Malán Mihálynál, Szkítakori temetők embertani vizsgálata. Doktori disszertáció. [Anthropologische Untersuchung der Gräberfelder vom Zeitalter der Scyther. Doctoral dissertation.] – Universitas Francisco-Josephina (Kolozsvár) Acta Seminarium Mathematicarum et Naturalium 15: 63 pp. 16 ábra, 7 tábla, 6 táblázat. Munkahely, beosztás 1941. szeptember – 1953. június 30. Főállásban általános iskolai tanárként dolgozik, de tovább folytatja tanulmányait is. 1942–43, a Kolozsvári egyetemen gyakornok, majd 1943-44, tudományos kutatási ösztöndíjat kapott a székelyek antropológiai tanulmányozására. Ezek az adatok Kolozsvárott maradtak. 1944, a Honvédelmi Minisztériumban, Budapesten az orvosi-antropológiai csoportban a leventék antropológiai tanulmányozásával bízták meg. 1945, Sopronban általános iskolai tanár. A II. világháborút követően a kommunista rendszer politikai üldöztetései során – ami első férje (Kováts Tibor) kivégzésével járt – alkalmi munkákból kellett megélnie. 1953–1959 között politikai okok miatt Budapesten csak óradíjas nevelői állást tölthetett be. 1953. augusztus 4. – 1953. november 23. Óvónő, Villanyszerelő Vállalat, Budapest VII. Síp. u. 1953. november 24. – 1953. december 7. Óradíjas nevelő, Fővárosi Általános Fiúiskola, Budapest IX. Illatos út 2-4. 1953. december 8 – 1959. szeptember 1. Óradíjas nevelő, Fővárosi Községi Általános Iskola, Budapest X. Sibrik Miklós út 78. Az 1956-os forradalom utáni politikai enyhülés következtében 1959-től főállású tanárként dolgozhatott. Első antropológiai munkáiban is a gyerekek érésével foglalkozott (humánbiológia). 1959. szeptember 2. – 1965. október 31. Tanár, Fővárosi Községi Általános Iskola, Budapest X. Sibrik Miklós út 78. A doktori disszertáció megszerzése után közel húsz év telt el a következő antropológiai munkájának megjelenéséig. 1965. november 1. – 1975. február 15. Muzeológus, Természettudományi Múzeum Embertani Tár, Budapest VI. Bajza u. 39. 1975-ben nyugdíjazását kérte. Nyugdíjas éveiben már nem foglalkozott antropológiával, de még 1988-ig tanított. Ezt az oktatótevékenységét 2006. október 26-án egy Vasoklevéllel ismerte el az Eötvös Loránd Tudományegyetem. 1977. június 7. – 1977. augusztus 12. Technikai munkaerő, Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest VIII. Múzeum krt. 14-16. 1977. október 3. – 1977. november 30. Szerződéses tanár, Általános iskola, Budapest XI. Mérnök u. 39. 1977. december 15. – 1978. május 31. Csomagoló, 6. Fővárosi Tanács Gyógyszertári Központja, Budapest XIII. Huba u. 10. 1978. szeptember 18. – 1980. június 15. Napközis nevelő, Petőfi Sándor Általános Iskola, Budapest XI. Albertfalva u. 9-11. 1980. október 15. – 1981. május 31. Tudományos ügyintéző, KSH Népességtudományi Kutató Intézet, Budapest V. Veres Pálné u. 10. 1982. január 25. – 1987. június 30. Napközis nevelő, Általános Iskola, Budapest X. Sibrik Miklós út 66-68. 1987. október 19. – 1987. november 6. Ny. tan. adó, Budapesti Lakásépítő Vállalat, Budapest X. Pongrác út 1988. február. 1. – 1988. április 30. Napközis nevelő, Általános Iskola, Budapest X. Sibrik Miklós út 66-68. Antropológiai (embertani) munkássága Bottyán Olga a 20. századi magyar antropológusok egyike. 1965 és 1975 között dolgozott a Magyar Természettudományi Múzeum Embertani Tárában. Ebben az időszakban számos történeti embertani témájú publikációja jelent meg, de ma élő népességek humánbiológiai vizsgálatával is foglalkozott. Művei (válogatás) Bottyán O. 1967: Data to the anthropology of the Hun Period population in Hungary. – Annales historico-naturales Musei nationalis hungarici 59 : 455–464. Bottyán O. 1968: An analysis of the palatal measuring methods. – Annales historico-naturales Musei nationalis hungarici 60 : 297–306. Bottyán O. 1971: Metrikus és morfológiai vizsgálatok az apertura piriformison. (Metrical and morphological examinations on the piriform aperture.) – Anthropologiai közlemények 15 : 61–66. Lángné Bottyán O. 1974: A palatum durum variációi a nemi dimorfizmus szempontjából. (Die Variationen des Palatum durum aus dem Gesichtspunkt des sexuellen Dimorphismus.) – Fogorvosi Szemle 67 (1): 6–9. Lángné Bottyán O.1974: A csontos szájpad (palatum) vizsgálatának eredményei.(Results of examinations of the bony palate.) – Anthropologiai közlemények 18 : 29–34. Láng-Bottyán O. 1975: Lebensalterwandlungen der Mandibel. – Annales historico-naturales Musei nationalis hungarici 67 : 333–342. A teljes bibliográfiája Makra Sz. & Bernert Zs. 2009: Dr. Olga Bottyán (1919–2008): biographical sketch and bibliography. - Annales historico-naturales Musei nationalis hungarici 101: 181-186. Pes-kő-barlang A Pes-kő-barlang egy fokozottan védett barlang. A Bükki Nemzeti Park területén található. Egyike a négy, Magyarországon biztos és alapvető, régészeti leletegyüttest szolgáltató barlangnak. A másik három a Diósgyőrtapolcai-barlang, az Istállós-kői-barlang és a Szeleta-barlang. Őslénytani maradványok is előkerültek belőle. Leírása A Bükk-fennsíkon, a Nagy-fennsík déli peremén, a Pes-kőben, a hegycsúcstól nyugatra, egy fokozottan védett területen, egy nehezen megközelíthető helyen, 752 méter tengerszint feletti magasságban nyílik a nyolc méter magas és két méter széles bejárata. Két tektonikus törésvonal, amelyek egymással párhuzamosak, határozzák meg az üreg helyét. Középső triász mészkőben, a Bükkfennsíki Mészkő Formációban alakult ki. Az átlagosan 12 méter magas járat régen egy forrás volt. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság felügyeli a szabadon látogatható barlangot. Előfordul Peskő-barlang (Éhik 1914), Peskő barlang (Vértes 1965), Peskőbarlang (Bajnok 1923), Peskői-barlang (Bertalan 1976), Peskői barlang (Kordos 1984), Pes-kői Csontos-barlang és Peskőlyuk (Hazslinszky 1999) néven is az irodalmában. Régészet, őslénytan Kitöltéséből az őskőkorszak emberének aurignaci kultúrájú eszközei, az újkőkorszaki, bükki kultúrába tartozó eszközök és a bronzkori, kyjatice kultúrába tartozó eszközök, valamint pleisztocén állatok csontjai kerültek elő. Feltehetően vadászzsákmányként jutott a barlangba a körülbelül 400, többségében kifejlett példánytól származó barlangi medvecsont. Hillebrand Jenő próbaásatásának a során 24 állatfajtól származó, fosszilis csontmaradványok kerültek elő és lettek meghatározva. A Kadić Ottokár vezette ásatás leleteiből Mottl Mária egy 61 taxonból álló listát készített, a barlang négy rétegéből meghatározott madárfajokról és emlősfajokról. Vértes László amellett, hogy gazdag paleolit anyagot gyűjtött, alapos üledéktani és ásványtani vizsgálatokat is folytatott. Őséghajlati következtetéseket állapított meg és a csontmintáiból Hollandiában, radiometrikus kormeghatározást végeztek. Az ásatások következtében alig vannak jól azonosítható, feldolgozható rétegsorok a lelőhelyen. A régészeti anyag különlegessége, hogy csak az Istállós-kői-barlangból és a Pes-kő-barlangból került elő az aurignaci kultúra leletanyaga Magyarországon. Rozsomákcsont a Pes-kő-barlangon kívül eddig hét magyarországi barlangból került elő, a Király-kúti-zsombolyból, a Lengyel-barlangból, a Pilisszántói-kőfülkéből, a Puskaporosi-kőfülkéből, a Remete-barlangból, a Remete-hegyi-kőfülkéből és a Suba-lyukból. Kutatástörténete Az első leírása 1851-ben, Fényes Elek könyvében jelent meg. A leírás szerint „Nevezetes csucs a határban a Peskő, mellynek sziklatetején saskeselyűk tenyésznek, alatta pedig 145 négyszögöl körül foglaló barlang van”. 1911-ben hívta fel Hillebrand Jenő figyelmét az üregre Roskó Pál erdő altiszt. Megtekintették a helyszínt, majd 1912-ben három napig tartó próbaásatást végeztek a barlangban a Magyarhoni Földtani Társulat Barlangkutató Bizottsága és a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával. 1913-ban Éhik Gyula folytatta a feltáró munkát, a Magyar Királyi Földtani Intézet megbízásából. Éhik Gyula rajzolta meg a barlang vázlatos, alaprajzi barlangtérképét és a vázlatos, hosszmetszeti barlangtérképét, amelyeknek az alapján a hosszát 33,72 méternek írta le. Mind a két barlangtérkép-vázlat 1:400 méretarányú és ezek voltak az első barlangtérképek, amelyek a barlangról készültek. Éhik Gyula munkáját Kormos Tivadar segítette. A Földművelésügyi Minisztérium megbízásából történt a barlang 1929-es térképezése, amelyet Kadić Ottokár végzett. A legnagyobb feltáró munka szintén Kadić Ottokár nevéhez fűződik. Ezt 1934-ben a munkatársaival, a Földtani Intézet felkérésére, majd 1939–1940-ben a Magyar Tudományos Akadémia megbízásából végezte el. Ez a két ásatás 200 m²-en történt. Az Országjárás 1942. évi évfolyamában meg lett említve, hogy a Pes-kő alatt található, nagy barlang és a Bükk egyik nevezetes barlangja. Az 1955. évi, rétegazonosító ásatást Vértes László irányította. Az 1976-ban befejezett, Bertalan Károly által írt, „Magyarország barlangleltára” című kéziratban az olvasható, hogy a Pes-kő csúcsától délre, 745 méter tengerszint feletti magasságban, egy meredek sziklafal alján van a bejárata, amelyhez jelzett turistaút vezet. Az idegenforgalom, a turisztika szempontjából hasznos, 34 méter hosszú, hatalmas, egykori forrásbarlang bejárata egy tág csarnok és a csarnok elején két, felszínre vezető kürtő van. A kéziratban egy irodalmi hivatkozás alapján lett feldolgozva. Az 1980. évi Karszt és Barlang 1. félévi számában nyilvánosságra hozták a kiemelt jelentőségű barlangnak a barlangkataszteri számát. 1982 óta fokozottan védett barlang az őslénytani és a régészeti jelentősége alapján. Az 1984-ben megjelent, „Magyarország barlangjai” című könyvben található egyik térképen meg van jelölve a helye, a régészeti szempontból kutatott, jelentősebb, magyarországi barlangok között és publikálva lett egy fénykép a barlang bejáratáról, amelynek a képaláírása szerint a kitöltésében még számos, őslénytani és régészeti maradvány rejtőzhet. A kiadványnak az országos barlanglistájában szerepel a neve és egy névváltozata, valamint a listához kapcsolódó térképen fel van tüntetve a helye. Az Alba Regia Barlangkutató Csoportnak az 1984. évről szóló évkönyvébe bekerült egy fénykép, amelynek az a címe, hogy „Kilátás a Pes-kő-barlangból”. 1987-ben Vértes László szelvényét Hír János és társai tisztították ki kisemlősfauna-vizsgálat miatt. A 2003-ban napvilágot látott, „Magyarország fokozottan védett barlangjai” című könyvben az olvasható, hogy a 752 méter tengerszint feletti magasságban nyíló barlang hossza 62 méter és a kiadványban publikálva lett a Kadić Ottokár által rajzolt, 1939. évi, hossz-szelvény barlangtérkép. A 2005-ben kiadott, „Magyar hegyisport és turista enciklopédia” című könyvben található egy szócikk a barlangról, amely szerint 62 méter hosszú és átlagosan 12 méter magas. 2013-tól a belügyminiszter 43/2013. (VIII. 9.) BM rendelete szerint régészeti szempontból jelentős barlangnak minősül. Bottyánfalva Bottyánfalva románul: Botinești, falu Romániában, a Bánságban, Temes megyében. Fekvése Lugostól északkeletre fekvő település. Története Bottyánfalva nevét 1514-1516 között említette először oklevél Bothnest néven. 1779-ben Botinyest, 1808-ban Bottinest, Botinesti, 1888-ban Bottinyest, 1913-ban Bottyánfalva néven volt említve. A trianoni békeszerződés előtt Krassó-Szörény vármegye Facseti járásához tartozott. 1910-ben 538 lakosából 537 román volt. Ebből 537 görög keleti ortodox volt. Birenbach Birenbach település Németországban, azon belül Baden-Württembergben. Lakosainak száma 1877 fő (2014). 60-as busz (Budapest) A budapesti 60-as jelzésű autóbusz a Batthyány tér és Óbuda, MÁV-állomás között közlekedett. A vonalat a Budapesti Közlekedési Zrt. üzemeltette. Története A 60-as buszok 1950-ben a Zalka Máté tér (mai Kőbánya alsó vasútállomás) és Rákoskeresztúr között közlekedtek. 1954. november 25-én a Madách tér – Lánchíd – Óbuda, Miklós utca között indult újra a járat a 6A busz helyett. A rákoskeresztúri járat jelzését ugyanekkor 62A-ra változtatták. 1955. február 7-én a Kálvin térig hosszabbították. 1958. július 7-étől a 7-es és 17-es villamos Margit kórházig történő visszavágása miatt a 60-as buszt meghosszabbították és a Dohány utca – Lánchíd – Bécsi út útvonalon közlekedett a Vörösvári útig. 1958. december 1-jén önkormányzati kérésre Óbuda, MÁV-állomásig hosszabbították. 1961-től 1964-ig 60A jelzésű temetői járat is közlekedett a Margit híd, budai hídfőtől az Óbudai temetőig. 1968. augusztus 1-jén bevezették a járaton a kalauz nélküli üzemet, a jegyek vizsgálatát a buszvezető végezte. 1972. december 23-án a Batthyány térig vágták vissza a vonalat. 1972. december 22-én a 60-as buszt a Batthyány térig visszavágták a 2-es metró átadása miatt. 1976. január 2-ától 60A jelzéssel betétjárata közlekedett a Batthyány tér és a Vörösvári út között, melyet 1980. július 31-én ideiglenesen szüneteltettek, végül 1981. január 19-én 60-as jelzéssel gyorsjáratként indították újra. Ez a járat 1990. augusztus 31-én megszűnt. Az M2-es metróvonal felújítása miatt 2005 és 2006 nyarán a Batthyány tér helyett a Nyugati pályaudvarig közlekedett. 2008. szeptember 5-én megszűnt a 60-as járat is, helyét az új 160-as és 260-as buszok vették át. Urbain Le Verrier Urbain Jean Joseph Le Verrier (Saint-Lô, 1811. március 11. – Párizs, 1877. szeptember 23.) francia matematikus, aki az égi mechanikára specializálódott. Élete nagy részében a Párizsi Obszervatóriumban dolgozott. Életútja A caeni politechnikumon, majd 1829-től a College Louis le Grand-on Párizsban, végül a párizsi műegyetemen tanult. Miután két évig a dohányjövedéknél mérnök volt, a Collège Stanislas tanára lett. 1846-ban a Faculté des sciences-on az égi mechanika tanszékére nevezték ki. Első tudományos kutatásai a kémia körébe tartoztak, de már nemsokára François Arago ösztönzésére a számoló csillagászattal kezdett foglalkozni és az 1845-ös Merkúr-átvonulást, a Faye-féle üstökös pályáját számította, majd az Uránusz mozgását kezdte tanulmányozni, mely vizsgálatai már 1846-ban arra az eredményre vezették, hogy az Uránusz mozgásában feltűnő rendellenességeket egy az Uránuszon túl lévő bolygó okozza. Ennek a bolygónak nagyságát, pályaelemeit és ezek alapján az égen való helyét is kiszámította, minek alapján Johann Gottfried Galle Berlinben a jelzett helyhez igen közel meg is találta ezen új bolygót (melyet kezdetben Le Verriernek, később Neptunusznak neveztek el). Le Verrier 1846-ban a Természettudományi Akadémia lett, 1849-ben Manche megye képviselőjeként bekerült a törvényhozó testületbe. 1852-ben szenátor és 1854-ben, Arago halála után a párizsi csillagvizsgáló igazgatója lett. A közoktatásügyet irányító Conseil supérieur de l'instruction publique-nek is tagja és a Bureau des longitudes astronome adjoint-ja volt; ő alapította 1864-ben az Association scientifique de la France címen a francia természettudományi társulatot. Nagy becsvágya, heves természete meglehetősen elszigetelték; a csillagvizsgáló vezetése ellen is megokolt panaszok támadtak, melyek folytán Le Verrier annyira elragadtatta magát, hogy 1870-ben a csillagvizsgáló igazgatásától elmozdították, de Delaunay halála után 1873-ban visszahelyezték. Számos munkája, melyek Le Verriernek az elméleti és számító csillagászatban elsőrendű helyet biztosítanak, főképp a bolygók pályameghatározására és háborgatásaira vonatkoznak. Az ezeken alapuló táblák az Annales de l'Observatoire-ban jelentek meg. A Neptunusz felfedezése A Neptunusz felfedezése tette ismertté, amit matematikai és csillagászati számításokkal és megfigyelésekkel tett. François Arago buzdítására kezdte el vizsgálni az Uránusz pályája és a kepleri valamint a newtoni törvények közti ellentmondást. Vele egy időben de egymásról nem tudva a brit John Couch Adams is ezen a problémán dolgozott. Le Verrier az általa meghatározott koordinátákat elküldte Johann Gottfried Galle német csillagásznak Berlinbe, aki még aznap megtalálta a bolygót (1846 szeptembere), a megjósolt szerinti helyen, a Vízöntő csillagképben. Kitüntetései Elnyerte a Királyi Csillagászati Társaság Aranyérmét 1868-ban és 1876-ban. A Holdon, a Marson kráter, a Neptunusz gyűrűje valamint az 1997 Leverrier nevű aszteroida viseli nevét. Neve egyike az Eiffel-toronyba gravírozott 72 névnek. Jegyzetek http://www.senat.fr/senateur-2nd-empire/le_verrier_urbain_jean_joseph0036e2.html data.bnf.fr. (Hozzáférés: 2015. október 10.) MacTutor History of Mathematics archive. (Hozzáférés: 2017. augusztus 22.) Sycomore. (Hozzáférés: 2017. október 9.) Léonore database. (Hozzáférés: 2017. október 9.) Comité des travaux historiques et scientifiques, 2017. október 9., 498, VERRIER Urbain-Jean-Joseph Le SNAC. (Hozzáférés: 2017. október 9.) Find a Grave. (Hozzáférés: 2017. október 9.) Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Леверье Урбен Жан Жозеф, 2015. szeptember 28. http://english.turkcebilgi.com/Neptune+(planet) http://iopscience.iop.org/0031-9120/33/2/002 http://www.bbc.co.uk/news/magazine-14081162 https://www.britannica.com/biography/Urbain-Jean-Joseph-Le-Verrier https://www.wired.com/2013/01/jan-2-1860-gentlemen-i-give-you-the-planet-vulcan/ https://www.universetoday.com/21621/who-discovered-neptune/ V. ö. Vasárnapi Ujság (1877, 658). Miért is láthatta Galilei a Neptunuszt? Illés Erzsébet cikke a csillagaszattortenet.csillagaszat.hu oldalon. Forrás Bokor József (szerk.). Leverrier, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X Cass megye (Illinois) Cass megye az Amerikai Egyesült Államokban, azon belül Illinois államban található. Megyeszékhelye Virginia, legnagyobb városa Beardstown. Lakosainak száma 13 324 fő (2013. július 1.). Cass megye Mason és Morgan megyékkel határos. Népesség A megye népességének változása: Potamotrygon A Potamotrygon a porcos halak (Chondrichthyes) osztályának a rájaalakúak (Rajiformes) rendjébe, ezen belül a folyamirája-félék (Potamotrygonidae) családjába tartozó nem. Rendszerezés A nembe az alábbi 22 faj tartozik: Potamotrygon amandae Loboda & de Carvalho, 2013 Potamotrygon boesemani Rosa, Carvalho & Almeida Wanderley, 2008 Potamotrygon brachyura (Günther, 1880) Potamotrygon constellata (Vaillant, 1880) Potamotrygon falkneri Castex & Maciel, 1963 Potamotrygon henlei (Castelnau, 1855) Potamotrygon humerosa Garman, 1913 Potamotrygon hystrix (Müller & Henle, 1841) - típusfaj Potamotrygon leopoldi Castex & Castello, 1970 Potamotrygon magdalenae (Duméril, 1865) Potamotrygon marinae Deynat, 2006 folyami tüskésrája (Potamotrygon motoro) (Müller & Henle, 1841) Potamotrygon ocellata (Engelhardt, 1912) Potamotrygon orbignyi (Castelnau, 1855) Potamotrygon pantanensis Loboda & de Carvalho, 2013 Potamotrygon schroederi Fernández-Yépez, 1958 Potamotrygon schuhmacheri Castex, 1964 Potamotrygon scobina Garman, 1913 Potamotrygon signata Garman, 1913 Potamotrygon tatianae Silva & Carvalho, 2011 Potamotrygon tigrina Carvalho, Sabaj Pérez & Lovejoy, 2011 Potamotrygon yepezi Castex & Castello, 1970 Pécsi Szabadtéri Játékok A Pécsi Szabadtéri Játékok egy kulturális rendezvénysorozat Pécsen 2003 óta, mely minden évben nyáron kerül megrendezésre mintegy egy hónapon keresztül. Az összművészeti fesztivál állandó programjai között találunk táncos, zenés és sport rendezvényeket, mint például a Nemzetközi Summertime Blues & Jazz Fesztivált, melyet először 2006-ban élvezhetett a nagyközönség, valamint a pécsi Nemzetközi Néptáncfesztivált, a „Művészetek találkozása” és a „Tettyei kavalkád” elnevezésű rendszeres eseményeket. A játékoknak állandó rendszeres visszatérői a budapesti Fáklya Horvát Művészegyüttes és Tám László, aki audiovizuális diaporáma-estjeivel szórakoztatta hallgatóit. A jövőben Pécs városa szorosabban kívánja a játékokat a Pécs 2010 programhoz illeszteni. A pécsi Szabadtéri Játékok helyszínei: a Káptalan Utcai Szabadtéri Színpad, a Tettyei Romok és az Anna Udvar. A 2007-es Szabadtéri Játékok eseményei A Karthago együttes koncertje A KFT együttes 'Nem csupa angyal' – lemezbemutató koncertje A korába helyezett Don Quijote de la Mancha - musical A megértés alakzatai - Folklór és korszerűség táncszínházi bemutató, (Fáklya Horvát Művészegyüttes) A Város mindörökre - A Jelenkor folyóirat estje Aldo Nikolaz: Amerika, Amerika - monodráma Diákszínházi Napok - Pécsi diákszínházak bemutató sorozata Ephraim Kishon : A házasságlevél - vígjáték Európai Táncgaléria - balett Határtalanul - fény- és árnyjáték 16 éven felülieknek Homonyik Sándor , Varga Miklós és Vikidál Gyula koncertje II. Nemzetközi Summertime Blues & Jazz Fesztivál Ion Luca Caragiale : Az elveszett levél - vígjáték Kottafejek és haranglábak - Kórus- és táncművészeti produkció Kodály Zoltán emlékére Művészetek találkozása - festmény, szobor és zene Nemzetközi Néptáncfesztivál Richard Alfieri: Hat hét, hat tánc - színmű Tám László nemzetközi audiovizuális diaporáma estje Tettyei kavalkád gyerkőcöknek - bábelőadások, gyermekvurstli, célbadobás, zsákbamacska stb. Zágon István - Nóti Károly - Eisemann Mihály : Hyppolit, a lakáj - vígjáték A 2006-os Szabadtéri Játékok eseményei A halász meg a lelke - mesedráma Bonnie és Clyde - tánc thriller Csokonai Vitéz Mihály : Karnyóné - színmű Fénnyel írt képsorok - Tám László audiovizuális diaporáma-estje Friedrich Dürrenmatt : A nagy Romulus - kokmédia I. Nemzetközi Summertime Blues & Jazz Fesztivál Lehár Ferenc : Luxemburg grófja - operett Mese a musicalről - koncertjáték Molière : TARTUFFE – A Janus Egyetemi Színház (JESZ) előadása Művészetek találkozása - szobrok és festmények Nemzetközi Néptáncfesztivál Női és férfi hangok - A Jelenkor Folyóirat estje Petőfi Sándor : A helység kalapácsa Rítusok varázsa - Hódolat Bartók Bélának - Folklór és korszerűség táncszínházi bemutató, (Fáklya Horvát Művészegyüttes) Ron Aldridge: Csak kétszer vagy fiatal - vígjáték Táncörökségünk Bartók nyomában - táncest Tettyei kavalkád - kicsiknek, nagyoknak - bábelőadások, gyermekvurstli, célbadobás, zsákbamacska stb. A 2005-ös Szabadtéri Játékok eseményei Balettest a 75 éve született Eck Imre tiszteletére, aki 45 éve alapította meg a Pécsi Balettet Barangolásaim a nagyvilágban - Tám László audiovizuális diaporáma-estje Bertók László: Valahol valami - Lázár Balázs színművész önálló estje Dundo Maroje - vígjáték Esterházy, Parti Nagy, Dés - A Jelenkor Folyóirat estje Flamenco est - Lippai Andrea EuroPas-díjas tancművész flamenco-estje Godspell, avagy isteni játék - musical Hajmeresztő - bűnügyi társasjáték - táncjáték Kovács Márton – Gálber Attila: A makrancos Kata Lucidum intervallum - Folklór és korszerűség táncszínházi bemutató, (Fáklya Horvát Művészegyüttes) Molière: Tartuffe – A Janus Egyetemi Színház (JESZ) előadása Művészetek találkozása - szobrok és festmények Nemzetközi Néptáncfesztivál Vibrations - Az Xeastdance táncegyüttes estje (kortárs tánc) A 2004-es Szabadtéri Játékok eseményei A burkolókövek titkai - A Battery Dance Company (New York) vendégjátéka A Szentek kútja - A helység kalapácsa Anconai szerelmesek - zenés komédia Arra alá Baranyába megyek én… - Tám László audiovizuális diaporáma-estje Don Quijote mezitláb - Bognár József táncszínházi groteszkjei Dundo Maroje - vígjáték Egymásra hangolva - A Pannon Filharmonikusok–Pécs XIV. Zenei Fesztiválja Kárpáti Péter: Miaszerelem? - népi humor Lucidum intervallum - Folklór és korszerűség táncszínházi bemutató, (Fáklya Horvát Művészegyüttes) Művészetek találkozása - Kapcsolat … Fában, fémben, kőben – a szépség Rómeó és Júlia - Is-mer-M (A Pécsi Balett estje) A 2003-as Szabadtéri Játékok eseményei Balettest Eck Imre emlékére Érzelmek áramlása Fémszobrok Hangmontázsok, képmontázsok Kolosi csoda Robbanás előtt (Tick, tick…boom) Romeo és Júlia Sátánfajzat - Helyey László zenés estje Szobrok, festmények Utolsó két munkám XIII. Nemzetközi Zenei Fesztivál Zenélő szobrok Azidocillin Az azidocillin légzőrendszeri, emésztőrendszeri, húgyúti fertőzések és agyhártyagyulladás elleni antibiotikum. Escherichia coli, Proteus mirabilis(en), Enterococcus(en), Shigella, Salmonella typhosa és más szalmonella, β-laktamáz(en) enzimet előállító Neisseria gonorrhoeae, Haemophilus influenzae(en), Staphylococcus és Streptococcus ellen használatos. Hatásmód A baktérium sejtfalában található egyik fehérjéhez kötődik, és megakadályozza a sejtfalépítés harmadik és utolsó fázisát. A baktériumot ezután a saját sejtfalában található enzimek pusztítják el. Adagolás Naponta kétszer 750 mg szájon át. Fizikai/kémiai tulajdonságok Fehér színű kristályos anyag. Készítmények A nemzetközi gyógyszerkereskedelemben: InfectoBicillin H Longatren Syncillin Magyarországon nincs forgalomban. Nagy maréna A nagy maréna vagy vándormaréna (Coregonus lavaretus) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályához, ezen belül a lazacalakúak (Salmoniformes) rendjéhez és a lazacfélék (Salmonidae) családjához tartozó faj. Előfordulása A nagy maréna élőhelye a Brit-szigetek („Powan”), az Alpok és az előhegyek tavai („Blaufelchen”), a Balti-tenger („Ostseeschnäppel”) és a beömlő folyók (például „Madüsse-Maräne”); Skandináviától Szibériáig. Magyarországon ritka vendég (Rajkától Budapestig). Alfajai Coregonus lavaretus baeri Kessler, 1864 vagy Coregonus baerii néven önálló faj Oroszországban Coregonus lavaretus baicalensis Dybowski, 1874 Coregonus lavaretus lavaretus (Linnaeus, 1758) Megjelenése Alakja: A hal teste alfajonként változóan karcsú, heringszerű, kis fejjel és hegyes, néha erősen megnyúlt orral. Pikkelyei nagyobbak, mint a lazacformáké, oldalvonala teljes. Szűk szájnyílása a szem elülső szegélyéig ér, és alfajonként változóan végállású vagy alsó állású. Az első kopoltyúíven 25-39 (többnyire 30-34) hosszú, sűrűn álló kopoltyútüske van. Színezete': Háta kékeszöld vagy sötétzöld, oldalai és a hasoldal a fehértől az ezüstösen csillogóig változik. Mérete: A táplálékban szegény tavakban élő törpe alakok 10-12 centiméter hosszúak; átlagos testhossza 30-50 centiméter, maximum 60 centiméter. Életmódja Tápláléka planktonrákok, rovarlárvák, fiatal halak, halikra, talajférgek és puhatestűek. Szaporodása A vándoralakok ívni a sekély tengeröblökbe és a folyók alsó szakaszára vonulnak. Az ívás szeptember-december között zajlik. A tengerlakó példányok is felúszhatnak ívni a beömlő folyókba. A Boden-tóban élők nagy mélységben, a nyílt vízben ívnak többnyire december közepe táján. A szibériai folyókból állandó törpe alakok ismertek. Marianne von Werefkin Marianne von Werefkin (oroszul: Марианна Владимировна Верёвкина) (Tula, 1860. szeptember 10. – Ascona, 1938. február 6.) orosz expresszionista festőnő. Pályafutása Apja, moszkvai nemesi család sarja, a Tulában állomásozó Jekatyerinburgi ezred parancsnoka volt. Édesanyja előkelő kozák családból származott és ikonfestéssel foglalkozott. A tehetségesen rajzoló Marianne 1874-től akadémikus rajzoktatásban részesült. 1880-ban Ilja Jefimovics Repin magántanítványa lett, 1883-tól Illarion Mihajlovics Prjanyisnyikovnál tanult Moszkvában és Vlagyimir Szergejevics Szolovjov vallásfilozófus előadásait hallgatta. 1886-ban Szentpétervárra költöztek, mert apját a Péter-Pál-erőd parancsnokává nevezték ki. Az erődben tágas műterem állt rendelkezésére. 1888-ban vadászat közben véletlenül átlőtte jobb kezét. Hosszadalmas gyógyulás után középső ujja csonk maradt, de kitartással, speciális rajz- és festőeszközök segítségével újra tudott festeni. A baleset előtt a realizmus jellemezte festészetét. Képeiből csak néhány maradt meg, illetve fényképek őrzik alkotásait. 1890 után a plein air felé fordult, amit impresszionista vonásokkal gazdagított. 1892-ben kezdődött kapcsolata Alexej von Jawlenskyvel. 1896-ban, apja halála után Münchenbe költöztek az akkor tizenegy éves Helene Nesnakomoff szolgálólánnyal. Werefkin apja után jelentős összegű cári nyugdíjban részesült, ami biztosította megélhetésüket. Jawlensky Anton Ažbe festőiskolájában tanult, Werefkin tíz évig nem festett, hogy ne legyen vetélytársa Jawlenskynek. Szalont tartott München Schwabing kerületében, és ott született a Neue Künstlervereinigung München (Lukács Testvérek Egyesülete) és a Der Blaue Reiter megalapításának gondolata. 1902-ben Helene Nesnakomoff gyermeket várt Jawlenskytől. A terhességet titokban tartották Németországban, Andreas fia a ma Lettországhoz tartozó Preiļiben jött a világra. Ez követően valamennyien visszatértek Münchenbe, és 1921-ig együtt élt a kibővült „család”. 1906-ban Werefkin Marseille-ben nyaralt és ott, a Földközi-tenger partján kezdett el újra festeni. 1907-ben készültek első expresszionista festményei. Vincent van Gogh, Paul Gauguin foltfestészete, Louis Anquetin, Henri de Toulouse-Lautrec valamint a Nabis gondolatvilága hatottak rá. 1914-ben kitört az első világháború. 24 óra alatt el kellett hagyniuk Németországot, és Svájcban telepedtek le. 1921-ben befejeződött kapcsolata Jawlenskyvel, aki Wiesbadenba ment és 1922-ben feleségül vette Helenét, fiának anyját. Tarim-medence A Tarim-medence (kínaiul: Tarim Pendi) Közép-Ázsia egyik földrajzi nagytája Kína Hszincsiang tartományában. Földrajzi helyzete Az 1400 km hosszú, 800 km széles, 530 000 km² területű tál alakú medencét minden oldalról 5000 m-nél magasabbra nyúló hegyláncok veszik körül: dél felé a Kunlun és az Altin-Tag választja el a Tibeti-fennsíktól ; nyugaton a Keleti-Pamír Tádzsikisztántól ; északon a Tien-san vonulatai Dzsungáriától ; keleten a Pej-hegység (Bei Shan) a Góbi sivatagtól. Felépítése A medence aljzatát ősi masszívumdarab alkotja, amelyre később 8–10 km vastagságban települtek – főként szárazföldi eredetű – üledékek, legfelső szintjében a környező hegyláncok lepusztulásából származó törmeléktakaróval. A medencét gyűrű alakban széles, befelé egyre jobban ellankásodó kopár kavicstakarós hegylábfelszínek övezik, nagy hordalékkúpokkal. Itt találhatók a mai oázisok. A felszín nyugatról (1300 m) kelet (800 m) felé lejt. Központi része kietlen homoksivatag, 10-30, sőt helyenként 100–150 m magas mozgó barkánokkal, hosszanti (longitudinális) homokdűnékkel, ez a Takla-Makán. Keleti vége a sós-agyagos Lop-sivatag a kiszáradt Lop-nór tóval. A felszínbe az uralkodó északi szél jellegzetes szélbarázdákat vájt, közöttük pedig keskeny, 3–5 m magas agyaggerinceket, úgynevezett jardangokat alakított ki. Éghajlata A mérsékelt övi kontinentális sivatagban a nyár forró (július 28 °C), a tél hideg (január -10 °C), az éves abszolút hőingás több mint 70 °C. Az éves csapadék kevesebb mint 100 mm; a terület nagy részén kevesebb mint 10 mm. Gyakoriak a porviharok. A tipikusan azonális, orográfiai sivatagok a tenger messzesége és a medence zárt jellege miatt alakultak ki. Még a kevés csapadék eloszlása is szeszélyes, gyakran egyetlen felhőszakadás során hullik az évi mennyiség fele-kétharmada. Tavasszal és nyáron gyakoriak a porviharok. Növényzete szegényes, csak az egykori folyómedrek mentén találhatók nyárasok, tamariskafélék, valamint egyéb szárazság- és sótűrő növények (Sympegma regelii, Kaldium gracile, Nitraria tangutorum). Állatvilágából kiemelkedő fontosságú a háziasított kétpúpú teve és a Przsevalszkij-ló. A medence lefolyástalan, de a környező hegyek csapadéka, hótakarója és gleccserei számos kisebb folyót táplálnak. Legjelentősebb közülük az északi peremén futó, a Jarkend-darja, és más folyók egyesüléséből keletkező, 2750 km hosszú Tarim, mely a történelmi időkben is gyakran váltogatta medrét. Története A Tarim-medence peremén a történelmi ókorban és középkorban is fontos oázisgyűrű terült el, de a mainál sokkal beljebb. Évezredeken át fontos kereskedelmi útvonalak haladtak erre. A magashegységi gleccserek visszahúzódása miatt azonban csökkent a vízutánpótlás, a folyók futása rövidebb, vízhozamuk kisebb lett. A Takla-Makánt ma csak egyetlen időszakos folyó képes átszelni, a Hotan-darja, a nyár eleji hóolvadást követő egy-két hónapon keresztül; a többi folyó belevész a homoktengerbe. Egykori medrük azonban mutatja a térségben az elmúlt pár ezer évben végbement változást, ami az egykor virágzó városok pusztulását eredményezte. E „homokba temetett romvárosokat” Stein Aurél tárta fel a 19. és 20. század fordulóján. Lakossága, gazdasága Főként ujgurok lakják. Az alapvetően mezőgazdaságból élő lakosság többsége a hegylábaknál kialakult oázisokban és a Tarim völgyében él. A völgyben szénhidrogénkészleteket tártak fel, kitermelésüket elkezdték. Psalidoprocne pristoptera A Psalidoprocne pristoptera a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a fecskefélék (Hirundinidae) családjába és a Psalidoprocne nembe tartozó faj. 13 centiméter hosszú. Angola, Burundi, Csád, a Dél-afrikai Köztársaság, Dél-Szudán, Eritrea, Etiópia, Egyenlítői-Guinea, Gabon, Kamerun, Kenya, a Kongói Demokratikus Köztársaság, a Kongói Köztársaság, a Közép-afrikai Köztársaság, Malawi, Mozambik, Nigéria, Ruanda, Szomália, Szváziföld, Tanzánia, Uganda, Zambia és Zimbabwe nedves területein él. Rovarevő. Az esős évszakban költ. A meredek homokos vagy agyagos oldalakba 30–60 cm-s üreget készít, melyet fűvel, mohával bélel ki, ebbe helyezi 2-3 tojását. A nőstény 14-19 napig költ, majd a fiókák 24-27 nap múlva repülnek ki a fészekből. Alfajai P. p. petiti (Sharpe & Bouvier, 1876) – kelet- Nigéria , dél- Kamerun , Gabon , északnyugat- Angola (egyes szerzők szerint külön faj, Psalidoprocne petiti ); P. p. chalybea (Reichenow, 1892) – észak- és közép- Kameruntól a Közép-afrikai Köztársaságig , nyugat- Dél-Szudánig , észak- és közép- Kongói Demokratikus Köztársaságig (egyes szerzők szerint külön faj, Psalidoprocne chalybea ); P. p. pristoptera (Rüppell, 1836) – észak- Etiópia , Eritrea ; P. p. blanfordi (Blundell & Lovat, 1899) – középnyugat- Etiópia ; P. p. antinorii (Salvadori, 1884) – közép és dél- Etiópia (egyes szerzők szerint külön faj, Psalidoprocne antinorii ); P. p. oleaginea (Neumann, 1904) – délnyugat- Etiópia , délkelet- Szudán (egyes szerzők szerint külön faj, Psalidoprocne oleaginea ); P. p. mangbettorum (Chapin, 1923) – dél- Szudán , északkelet- Kongói Demokratikus Köztársaság (egyes szerzők szerint külön faj, Psalidoprocne mangbettorum ); P. p. ruwenzori (Chapin, 1932) – kelet- Kongói Demokratikus Köztársaság ; P. p. reichenowi (Neumann, 1904) – Angola , dél- Kongói Demokratikus Köztársaság , Zambia ; P. p. massaica (Neumann, 1904) – Kenya , észak- és közép- Tanzánia ; P. p. orientalis (Reichenow, 1889) – dél- Tanzániától és kelet- Zambiától kelet- Zimbabwéig és közép- Mozambikig (egyes szerzők szerint külön faj, Psalidoprocne orientalis ); P. p. holomelas (Sundevall, 1850) – dél- Zimbabwe , dél- Mozambik , Szváziföld , kelet- és dél- Dél-afrikai Köztársaság (egyes szerzők szerint külön faj, Psalidoprocne holomelas ). Bernard Chiarelli Bernard Chiarelli (Valenciennes, 1934. február 24. –) francia válogatott labdarúgó, edző. Sikerei, díjai Franciaország Labdarúgó-világbajnokság bronzérmese: 1958 Birgit Nilsson Birgit Nilsson (eredetileg Märta Birgit Nilsson; Västra Karup, 1918. május 17. – Bjärlöv, 2005. december 25.) svéd opera-énekesnő. Richard Wagner és Richard Strauss drámai szoprán hangfekvésre írt szerepeinek ihletett, erőteljes hangú előadója volt. Élete A dél-svédországi Skåne tartományban született, gazdálkodó szülei egyetlen gyermekeként. A stockholmi Királyi Zeneakadémia elvégzése (1941–1946) után, 1946-ban debütált a stockholmi Operaházban, s 1958-ig a színház társulatához tartozott. Első színpadi szerepe Agathe volt Carl Maria von Weber A bűvős vadász című művében, s pályája első éveiben még hasonló lírai szoprán szerepek jellemezték repertoárját (például Verdi Aida és Puccini Tosca operáinak címszerepében). 1951-ben énekelte el első drámai szoprán szerepét, Elektrát (Mozart: Idomeneo) a Glyndebourne-i Operafesztiválon. 1953-ban debütált a bécsi Állami Operaházban, amelynek színpadán negyedszázadon át rendszeresen fellépett. Az 1950-es évek első felére tehető kiváló Wagner-énekesnőkénti felfedeztetése is: a bayreuthi Festspielhausban Brabanti Elza (Lohengrin, 1954) és Izolda (Trisztán és Izolda, 1957), a müncheni Bajor Állami Operaházban Brünhilde (A Nibelung gyűrűje, 1954–1955) szerepében lépett föl. Hamarosan Maria Callas mellett ő lehetett a második nem olasz opera-énekesnő, aki a milánói Scala évadnyitó előadásában címszerepet énekelhetett, 1958-ban Puccini Turandot-jában. A fenti színpadokon kívül a firenzei Teatro della Pergolában, a párizsi Opéra-Comique-ban, a londoni Covent Garden Királyi Operaházában, a New York-i Metropolitanben, a Buenos Aires-i Teatro Colónban is rendszeresen vendégszerepelt. A fent említetteken kívül emlékezetes szinpadi szerepei voltak még: Donna Anna (Mozart: Don Giovanni), Sieglinde (Wagner: A walkür), Salome (Richard Strauss: Salome), Barak asszonya (Strauss: Az árnyék nélküli asszony). 1982-ben visszavonult a színpadról, idejét énekoktatásnak szentelte. Önéletrajzi könyve 1997-ben jelent meg Solti György előszavával, La Nilsson – Mein Leben für die Oper címen. Magyar Pedagógiai Társaság A Magyar Pedagógiai Társaság (1967. április 21-22-én alakult meg, jogelődje a Magyar Paedagogiai Társaság) A pedagógia művelőinek önkéntes egyesülése. Folyóirata az Országos Közoktatási Intézettel közösen kiadott Új Pedagógiai Szemle (1991–), előtte Pedagógiai Szemle (1973–1990) Magyar Paedagogiai Társaság (1891–1950) A magyar pedagógusok önkéntes egyesülete kidolgozott alapszabályait 1891. szeptember 7-én terjesztette fel láttamoztatásra a belügyminisztériumhoz, 1891. október 24-én a belügyminisztérium a társaság alapszabályait jóváhagyólag tudomásul vette. – A Társaság alakulóülését 1892. január 5-én tartották. Első elnök Klamarik János, titkár Suppán Vilmos lett. Megválasztották a Társaság első száz rendes tagját, köztük: Alexander Bernát, Beöthy Zsolt, Csengeri János, De Gerando Antonina, Fináczy Ernő, Geőcze Sarolta, Gyertyánffy István, Heinrich Gusztáv, Hóman Ottó, Kármán Mór, Kiss Áron, Lubrich Ágost, Medveczky Frigyes, Nagy László, Pauer Imre, Péterfy Sándor, Riedl Frigyes, Szarvas Gábor, Ponori Thewrewk Emil, Volf György, Zsengeri Samu. A társaság célja: ”A paedagogianak és segédtudományainak magyar nyelven művelése, a hazai közoktatásügy egész körében felmerülő elvi kérdéseknek tudományos jellegű tárgyalása, a paedagogia múltjának kutatása, a paedagogiai elvek népszerűsítése és terjesztése... A társaság: A társaság tagjai négyfélék ...A rendes tagok a hazai közoktatásügy s különösen a magyar paedagogiai irodalom kiválóbb munkásai közül mindenkor élethossziglan választatnak... ... A rendes tagok száma nem lehet száznál nagyobb. ... A rendes tagok kötelesek megválasztásuktól számított három év leforgása alatt székfoglaló felolvasást tartani, a minek megtörténte után jogaik élvezetbe lépnek.” A társaság ülései: A társaság folyóirata: Magyar Paedagogia (1892–1947) A társaság tisztikara és választmánya 1949. április 2-án lemondott, és háromtagú ügyvivői testületre (Vajda György Mihály, Faragó László, ifj. Zibolen Endre) bízták a társaság további működtetését, a tárgyalások megkezdését Mérei Ferenccel. 1950-ben a politikai vezetés – belügyminisztériumi rendelettel – megszüntette a társaság szervezeti tevékenységét. A Magyar Paedagogiai Társaság elnökei (1891–1949) Klamarik János ( 1891 -) Heinrich Gusztáv ( 1892 -) Fináczy Ernő ( 1904 -) Kornis Gyula ( 1926 -) Pintér Jenő ( 1938 -) Prohászka Lajos ( 1939 - 1949 ) Magyar Pedagógiai Társaság (1967-) Majdnem 17 éves kényszerszünet után alakult újra Magyarországon, 1967-ben a Magyar Pedagógiai Társaság. A újonnan alakult társaság felett felügyeletet a Pedagógusok Szakszervezetének elnöksége gyakorolt. A működési Szabályzatban foglaltak szerint folytatták tevékenységüket. Az újonnan alakult társaság célja az, hogy “a szocialista nevelés ügyét, a neveléstudomány fejlődését társadalmi úton előrevigye, a tudomány fejlődésének eredményeit közkinccsé tegye, növelje az iskola és a társadalomnevelő tevékenységének tudatosságát, hatékonyságát.” A rendszerváltoztatáskor újrafogalmazták a célt, mely szerint “a Magyar Pedagógiai Társaság a pedagógiai elmélet és gyakorlat művelőinek, az oktatásügy szakembereinek szakmai-tudományos egyesülése azzal a céllal, hogy társadalmi úton, aktívan szolgálja a nevelés elméletének és gyakorlatának fejlesztését, a hazai nevelés progresszív hagyományainak , maradandó értékeinek őrzését és ápolását, a pedagógia új eredményeinek közkinccsé tételét, a nevelés kiemelkedő szerepének társadalmi elismerését.” A társaság tagjai szakterületeiknek megfelelően szakosztályokban, munkabizottságokban és területi tagozatokban fejtik ki tevékenységüket. A társaság folyóiratai Pedagógiai Szemle Új Pedagógiai Szemle A Kisgyermek (társlapgazdákkal) A Magyar Pedagógiai Társaság elnökei (1967-) Jausz Béla (1967–1974) Kiss Árpád ügyv. elnök (1974–1976), elnök (1976–1979) Benkő Loránd, Zibolen Endre , Horváth Márton ügyv. elnökök (1979–1981) Jóború Magda (1981–1982) Elnökségi tagok váltakozva (1982–1984) Szarka József (1984–1990) Benkő Loránd (1990–1991) Köpeczi Béla (1991–1995) Ádám György (1994-) Trencsényi László ügyv. elnök (2005-) Benedek András (2009-) Sainte-Dode Sainte-Dode település Franciaországban, Gers megyében. Lakosainak száma 218 fő (2015). Sainte-Dode Bazugues, Miélan, Montaut, Mont-de-Marrast, Sadeillan és Saint-Michel községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Kingdom Under Fire Kingdom Under Fire (ismert még Kingdom Under Fire: A War of Heroes néven is) 2001-es valós idejű stratégiai videojáték, amelyet a Phantagram fejlesztett és a Gathering of Developers adott ki. 2001. január 18-án jelent meg Windowsra. A játék egy Warcraft-univerzumhoz hasonló fantáziavilágban játszódik, melyben a világosság és a sötétség erői küzdenek a Bersiah feletti hatalomért. A játék felülete kétdimenziós és izometrikus axonometriájú. Elérhető benne egyjátékos mód és többjátékos mód is, utóbbi a Phantagram „Wargate” szerverén keresztül bonyolítódik le. A Kingdom Under Fire a Kingdom Under Fire-sorozat első része, folytatása az Xbox-ra kiadott Kingdom Under Fire: The Crusaders. Egy „Gold Patch” is megjelent a játékhoz, amely egy pályaszerkesztőt, újabb küldetéseket és játék közbeni mentési lehetőséget is biztosít. Ez a verzió Kingdom Under Fire Gold néven külön is kiadásra került 2002. szeptember 1-jén. Játékmenet A játékban két frakció érhető el, a világos és a sötét. Mindegyik frakció rendelkezik a tipikus kardforgató, íjász, légi és varázsló egységekkel, mellettük az átlag egységeknél jóval erősebb, egyedi hősökkel. A két oldal hadjárata 12-12 pályából, illetve egy mindent eldöntő 13. küldetésből áll, amely akkor válik elérhetővé, ha játékos mindkét hadjáratot teljesítette. A két hadjárat ugyanazt a történetet mondja el, emiatt sok a párhuzam és többször kell azonos pályákon harcolni. A küldetések állnak egyrészt csatákból, ahol rendszerint az ellenség hőseinek legyőzése vagy egy kiemelt épületének megsemmisítése vagy teljes megsemmisítése a cél, miközben a játékos hőseinek életben kell maradnia. Mindkét hadjárat tartalmaz három dungeon crawl küldetést is, ahol egy vagy több hőst irányítva kell a kijelölt célt elérni. Ezeken a küldetéseken lehet különböző fegyvereket, ereklyéket begyűjtve fejleszteni (a megszerzett tapasztalaton felül) a hősöket. A csaták során fontos szerepet kap a nyersanyag gyűjtése és az egységek folyamatos kiképzése. Háromféle nyersanyag gyűjtendő: arany, vas és mana. A legtöbb egységhez arany és vas szükséges, a legfejlettebbek viszont manát is igényelnek. Számos fejlesztés is elérhető, melyek vagy bizonyos egység támadóerejét vagy védekező képességét növelik, vagy képességet tesznek számára elérhetővé. A harc egy másik fontos eleme a megfelelő mennyiségű élelem biztosítása, amelyet a világos oldalon farmok, a sötét oldalon hajlékok (shelter) építésével lehet biztosítani. Minden farm és hajlék 10 élelemegységet biztosít, míg a különböző egységek erejüktől és jelentőségüktől függően 1, de akár 5 élelemegységet is elhasználnak. Ha túl sok egységet képez ki a játékos és elfogy a rendelkezésre álló élelem, új farmok/hajlékok építése nélkül nem képezhetők ki újabb egységek. Csatározás és többjátékos mód is elérhető, utóbbi ember ellenfelek ellen a Wargate.Net szerveren keresztül. Történet A Kingdom Under Fire egy Warcraft-univerzumhoz hasonló fantasy világban, Bersiah földjén játszódik, ahol a világosság erői, mint emberek, törpék és elfek, illetve a sötétség erői, mint orkok, ogrék, élőhalottak és mások harcolnak az uralomért. Száz évvel a játék eseményei előtt egy nagy csata zajlott a két fél között, melynek Xok lovagjai vetettek véget békét hozva Bersiah földjére. Azonban száz évvel később a sötét erők új erőre kaptak, s Likuku, az ogre vezetése alatt az orkok, ogrék és sötét elfek megtámadták az emberek földjét. Kezdetben csak egy ifjú harcos, Curian vette komolyan a veszélyt, s Hironeidon várában próbálta megállítani az előrenyomuló ellenséget, melyet végül Gernot, Azilla királyának lovagjai szabadítanak fel. Likuku visszavonulásra kényszerül, azonban Azillában lázadás tör ki, s ezt kihasználva újból támad Likuku, bár ez sem vezet sikerhez, s a lázadást is letörik. A kezdeti kudarc nyomán a sötét oldal új eszközhöz nyúl: megépítik a Pusztítás Oltárát, amelyhez Richter, Rick Blood, Amurak és Lily feldúlják az elfek földjét az Ősi Szív után. Időközben Gernot királyt is meggyilkolják az árulók, s Curian összefogja egy szövetségbe az embereket, elfeket és törpéket. A szövetség lerombolja a Pusztítás Oltárát, s Moonlight megsemmisíti az Ősi Szívet, Rick Blood, Amurak pedig eltűnik. Curiant királlyá koronázzák Azillában, de Ecclecia királysága fellázad ellene. Ezt kihasználva Richter lerohanja Hextert, a szövetség utolsó erődjét a sötét erők földjén, majd Hironeidon ellen fordul. A csatában felbukkan Amurak is, aki mindkét félre rátámad. Az árulás után Richter és az emberek szövetsége Amurak nyomába ered, mivel az elkezdte újjáépíteni a Pusztítás Oltárát. Azonban Amurak csapdát állít és egy illúzióval félrevezeti a seregeket, amíg egy másik helyszínen megépül az Oltár. A végső csatában Richter, Likuku és az Amurak fogságából kiszabadított Rick Blood, illetve az emberek szövetsége Curian vezetésével is Amurak Oltárának elpusztítására igyekszik. Fogadtatás A játék vegyes és átlagos értékelést kapott a Metacritic és a GameRankings kritikai oldalaktól, mindkettőtől kapott nagyon pozitív és nagyon negatív kritikát is. A Metacritic 100/59-re értékelte a játékot, míg olvasói 10/8,3-ra, a GameRankings 27 kritika alapján 61,83%-ra értékelte a játékot. A hősökkel végrehajtandó küldetéseket kedvezőtlen színben hasonlították a Blizzard Diablo-játékaihoz. A játékot néhány kritikus nehéznek vélte, de negatívumként emelte ki a hősök kiegyensúlyozatlanságát és a mesterséges intelligencia hiányosságait. A grafikát jónak vagy elfogadhatónak találták az animációk alacsony száma ellenére, a zenét, a hangot és a történetet viszont kifejezetten dicsérték. Sainte-Engrâce Sainte-Engrâce település Franciaországban, Pyrénées-Atlantiques megyében. Lakosainak száma 198 fő (2015). Sainte-Engrâce Licq-Athérey, Haux, Lanne-en-Barétous, Arette, Isaba és Larrau községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: They-sous-Vaudemont They-sous-Vaudemont település Franciaországban, Meurthe-et-Moselle megyében. Lakosainak száma 10 fő (2015). They-sous-Vaudemont Dommarie-Eulmont, Gugney, Pulney, Saxon-Sion és Vaudémont községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Gare de Sèvres-Rive-Gauche Gare de Sèvres-Rive-Gauche vasútállomás Franciaországban, Sèvres településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Párizs–Brest-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Gare de Chaville-Rive-Gauche (Gare de Brest, Párizs–Brest-vasútvonal) Gare de Bellevue (Paris Gare Montparnasse, Párizs–Brest-vasútvonal) Mindenszentek A mindenszentek vagy mindenszentek napja (röviden mindszent; latinul Festum Omnium Sanctorum) az üdvözült lelkek emléknapja, melyet a katolikus keresztény világ november 1-jén ünnepel. Ekkléziológiailag a megdicsőült Egyház (latinul ecclesia triumphans) ünnepe. A még élők a »küzdő egyházat« (ecclesia militans), a már meghalt és tisztítótűzben bűnhődők a »szenvedő egyházat« (ecclesia patiens), az üdvözültek pedig a »diadalmas egyházat« (ecclesia triumphans) képviselik. Az ünnep 741-ben, III. Gergely pápa idején jelent meg először a megemlékezés napjaként. Jámbor Lajos frank császár 835-ben IV. Gergely pápa engedélyével már hivatalosan is elismerte az új ünnepet. A hagyomány szerint, egyetemes ünneppé IV. Gergely pápa tette. A katolikus és az ortodox keresztény egyházak ünnepe Magyarországon 2000-től újra munkaszüneti nap. Nem tévesztendő össze a halottak napjával, egyháztanilag a szenvedő Egyház (latinul ecclesia patiens) ünnepével, amit 998 óta tart meg az egyház a következő napon, november 2-án az elhunyt, de az üdvösséget még el nem nyert, a tisztítótűzben lévő hívekért. Szent Odiló clunyi bencés apát 998-ban vezette be emléknapként. Később a bencés renden kívül is ünnepnappá vált, és a 14. század elejétől a katolikus egyház egésze átvette. Estéjét a halottak estéjének (halottak vigíliájának) is nevezik, ilyenkor sok helyen hosszan, akár 1-2 órán át szólnak a harangok a halottak emlékezetére. Az angolszász országokban a Mindenszentek napját megelőző este, október 31. a halloween ünnep (angolul all hallows' evening = „minden szent estéje”). Története A Mindenszentek ünnepe a katolikus egyház saját ünnepe, ami a történelem folyamán összekapcsolódott az ősszel tartott ősi kelta Samhain pogány ünneppel is, amelyet azonban már az ókereszténység korában krisztianizáltak. A Samhain pogány ünnep jelentette a kelta népek számára az újév, valamint a tél és a sötétség kezdetét. Úgy hitték, hogy az ünnep éjszakáján az előző évben meghalt emberek lelkei összezavarhatják az élők életét, mivel az év során elhunyt lelkek ezen az éjjelen vándorolnak át a holtak birodalmába. Az emberek a szellemeknek ételt és állatot áldoztak, hogy megkönnyítsék a vándorlásukat. A keresztény közösségek a hetedik századtól kezdődően egyes helyeken elkezdtek ünnepet tartani az elhunyt valamennyi katolikus szent tiszteletére. Így a pogány halottakra emlékező ünnep Mindenszentek ünnepeként élt tovább. Britanniának Rómával való kapcsolata idején több, a kelta ünneppel rokon római ünnep is egybemosódott, habár nem az őszi napéjegyenlőség körüli időpontban tartották. A római Feralia a holtak emléknapja volt, melyet február 13-21. között ünnepeltek. Virággal díszítették a sírokat, ételeket és sót helyeztek rájuk. Ideje alatt bezárták a templomokat, s nem kötöttek házasságot. Úgy hitték, hogy az elhunytak lelke ezekben napokban feljön a sírra, s fogyaszt az ételekből, mert szünetelnek az alvilági büntetések és a manesek (manes = elhunytak lelkei) is pihennek. Február 22-én pedig minden római család megülte a caristiát, a kölcsönös szeretet ünnepét és egymást megajándékozva, vidámsággal oldották föl a Feralia komorságát. A másik római ünnep a Pomona-nap volt, Pomonának a gyümölcstermésért felelős isteni szellemnek, a gyümölcsfák és kertek istennőjének, numennek az ünnepnapja. A kereszténység elterjedésekor az őskeresztény gyakorlat az volt, hogy a Biblia kijelentéseivel ellentétes ünnepeket nem fogadtak el, így lehetőség szerint a keresztény szokásokat a pogány ünnepekhez igazították azok elsorvasztása helyett. Így ez a pogány ünnep a keresztény mindenszentek ünnepe lett (omnium sanctorum). III. Gergely pápa a 8. században a korábban május 13-án ünnepelt Szűz Mária és a mártírok (dedicatio Sanctae Mariae ad Martyres) emléknapját november 1-jére helyezte át. Írországban az október 31-éről november 1-re virradó éjszaka az All Hallow's Eve, „Mindenszentek éjszakája” nevet kapta. November első napja volt a keresztény ünnep napja, All Saints' Day (All Hallow's Day, „Szentek napja”). Később ez a kettő sok helyen összemosódott. A keresztény Keleten már 380-tól megtartották az összes vértanú ünnepeként. A nyugati keresztény egyházban 609-től ünneplik, attól az évtől, amikor IV. Bonifác pápa Rómában átvette és május 13-án Mária és az összes vértanú tiszteletére felszentelte az eredetileg a pogány istenek tiszteletére épült Pantheont. A 8. században III. Gergely pápa tette a "Szent Szűznek, minden apostolnak, vértanúnak, hitvallónak és a földkerekségen elhunyt minden tökéletes, igaz embernek" emléknapjává. 835-ben IV. Gergely pápa a mindenszentek ünnepét november 1-jére helyezte és egyetemes ünneppé tette, Jámbor Lajos frank császár pedig az egész Frank Birodalomban hivatalosan is elismertette. A hagyomány szerint VI. Leó bizánci császár terjesztette ki az ünnep hatályát a vértanúkról minden szentre, miután templomot emeltetett szent életű felesége emlékére. Mivel azt nem engedték, hogy a templomot a császárnénak szenteljék, León úgy döntött, hogy a mindenszenteknek dedikálják. Az egyes egyházakban A katolikusoknál A római katolikusoknál november 1-jén tartott főünnep. A dátumot átvették a görögkatolikusok is. Ekklesziológiailag a diadalmas Egyház (Ecclesia triumphans) ünnepe, amely a mennybe jutott, megdicsőült lelkek társasága. Őket a „szentek közössége” köti egybe a földön élő lelkekkel (küzdő egyház, Ecclesia militans) és a tisztítóhelyen szenvedőkkel (szenvedő egyház, Ecclesia patiens). A katolikus egyházban a mindenszentek napján tartott szentmisék állandó könyörgése: „Mindenható örök Isten, ki megadtad nekünk, hogy egy napon ünnepelhessük minden szented dicsőségét, arra kérünk, hogy sokszoros közbenjárásukra bőven áraszd reánk irgalmasságodat.” A katolikus litániákban Szűz Mária egyik megszólítása: Mindenszentek Királynéja és a Szép Szeretet Anyja. Ezzel a megszólítással Máriának külön ünnepe van, május 31-e, ami a mindenszentek ünnep középkori dátumával egyezik meg. A mindenszentek litániája ősi könyörgő imádság, amelynek szerkezete a többi litánia mintája lett. A keleti egyházban A keleti egyházban a 380-as kezdettől megemlékeztek az összes vértanura, különböző dátumokon. A keleti katolikus egyházakban: Szíriában május 13-án, Antiochiában a pünkösdöt követő első vasárnapon, az örmény egyházban a Szent Kereszt felmagasztalását követő tizedik vasárnap utáni szombaton, a koptoknál pedig október 23-án. Az ortodoxoknál Az ortodox kereszténységben a régi hagyományt követve a szentekre megemlékező mindenszentek vasárnap (görögül: Áγιων Πάντων, Agiōn Pantōn) a pünkösdöt követő első vasárnap. Reformátusok, evangélikusok Míg a Mindenszentek ünnepe a katolikus egyházban az összes üdvözült lélek emléknapja, a reformátusoknál nem egyházi ünnep sem a halottak napja, sem a mindenszentek, mert helytelennek ítélik a katolikus halotti kultuszt, és a katolikus szenteket sem ismerik el. Az evangélikusok megtartják a Halottak napját, de a Mindenszentek ünnepét nem, bár elismerik a szentek létezését. A reformátusoknál a Halottak napi szokások a gyertyagyújtás és sírgondozás új keletű és katolikus hatásra kialakult szokás. Szokások Sok európai országban – köztük Magyarországon és valamennyi magyarlakta területen – szokás, hogy az emberek meglátogatják és rendbe teszik elhunyt hozzátartozóik sírját, virágot visznek és gyertyákat, mécseseket gyújtanak mindenszentek napján, illetve a halottak napján. A gyertya fénye az örök világosságot jelképezi, a katolikus egyház szertartása szerint a "temetők nagy keresztjénél", a "mindenki keresztjénél" elimádkozzák a mindenszentek litániáját, és megáldják az új síremlékeket. Magyarország egyes vidékein régebben harangoztattak is a család halottaiért. Magyarországon a sírok virágokkal és koszorúkkal való feldíszítése a 19. század elejétől terjedt el német katolikus hatásra. E szokást nem csak a katolikusok, hanem a protestánsok és a nem hívők is átvették. Mivel a krizantém fehér és színes változatai Mindenszentek és Halottak napja körül nyílnak, Magyarországon leginkább ez a virág az, amivel a sírokat díszítik. Az Ipoly menti falvakban, ha valaki nem tud elmenni a temetőbe az otthon gyújt gyertyát a halottja tiszteletére. Régebben azt figyelték, hogy kinek ég el hamarabb a gyertyája, mert a népi hiedelem szerint az hal meg előbb a családban akié előbb elalszik. Vannak, akik a gyertyagyújtás szokásáról kereszténység előtti eredetet feltételeznek. Ők azt tartják, hogy azért gyújtanak lángot a sírokon, hogy a tévelygő lelkek melegedni tudjanak a gyertyák lángja mellett, illetve, hogy visszataláljanak sírjaikba, és ne nyugtalanítsák az élőket. Magyarországon nagyon sok templomot szenteltek a mindenszenteknek és sok oltárkép ábrázolja őket. A Mindszent nevet településeknek is adták, mint a Baranya megyei Okrimindszent (ma Kisszentmárton) és Mindszentgodisa, a Szepes vármegyei Szepesmindszent, vagy a Csongrád megyei Mindszent. A mindenszentek tiszteletét őrzi Mindszenty József (Pehm József) hercegprímás neve is, aki 1942-ben magyarosította vezetéknevét Mindszentyre, melyet szülőfalujáról, Csehimindszentről vett fel. Portugáliában, Spanyolországban és Mexikóban szokás, hogy ezen a napon felajánlásokat (ofrendas) tesznek. Spanyolországban hagyományosan ezen a napon előadják a Don Juan Tenorio című darabot. Az angolnyelvű országokban hagyományosan elhangzik William Walsham How "For All the Saints" („Minden szenteknek”) című himnusza. A legnépszerűbb dallam a himnuszhoz a Ralph Vaughan Williams szerezte Sine Nomine. Mariano Díaz Mejía Mariano Díaz Mejía (vagy egyszerűen Mariano, Premià de Mar, 1993. augusztus 1. –) dominikai válogatott spanyol labdarúgó, csatár. Jelenleg a Real Madrid játékosa. Pályafutása Mariano a Barcelona tartománybeli Premià de Mar nevű kisvárosban született Spanyolországban, édesanyja lévén dominikai származású. A helyi RCD Espanyol csapatában nevelkedett, később pedig a harmadosztályú Badalonához került. Itt a felnőttek között is bemutatkozott 2011. augusztus 21-én, a 69. perben cserélték be a CD Teruel ellen, ezt a mérkőzést 1–0-ra elveszítették. További két bajnoki mérkőzésen is pályára léphetett a szezonban. 2012-ben a Real Madrid harmadik számú csapatához, a harmadosztályban szereplő Real C-hez került. Itt rendszeresen játszott, és jól is teljesített, 26 mérkőzésen 15 gólt szerzett, beleértve a 2013. december 22-i, Sestao RC elleni mesterhármasát (5–2). Teljesítményének köszönhetően a másodosztályban, a Real Madrid Castilla színeiben is pályára léphetett a Sporting Gijón elleni meccsen, 5 percet kapott csereként. A következő szezonban egy szinttel feljebb lépett, a Real Madrid második csapatában, a Castillában szerepelt. Mindössze a 26. fordulóban lépett először pályára, de egyből gólt is rúgott a Barakaldo ellen (4–0). Ezt követően már játszott, két gólt lőtt a Las Palmas második csapata ellen (5–1), a Conquense elleni mérkőzést pedig az ő duplája döntötte el (2–0). A szezont 10 meccsen 5 góllal zárta. Az igazi áttörést viszont a 2015–16-os szezon hozta meg a számára: a csapat első számú góllövőjének számított, 28 mérkőzésen 25 gólt szerzett, a bajnokság gólkirálya lett. Mesterhármast ért el a Socuéllamos (3–1), a Fuenlabrada (3–2), és a Gernika Club (3–0) ellen is. A 25-ből 21 pontot vagy pontokat érő gól volt. A csapat holtversenyben nyerte meg a harmadosztályt 80 ponttal. Góljaival összesen 27 ponttal szerzett többet a csapat, tehát nélküle mindössze a 10. helyen végeztek volna az első helyett. Real Madrid A remek szezon után felkerült az első csapat keretébe. A Chelsea elleni mérkőzésen az előszezonban 30 méterről rúgott óriási gólt, Marcelo passza után. Válogatott Mivel édesanyja dominikai, ezért megkapta a lehetőséget, hogy pályára lépjen a Dominikai Köztársaság válogatottjában. 2013. március 24-én Haiti ellen debütált, és gólt is szerzett a 3–1-re megnyert mérkőzésen. Ez volt az eddigi egyetlen meccse a válogatottban. Karrier statisztika Klub 2018. április 14-i Asnières-sous-Bois Asnières-sous-Bois település Franciaországban, Yonne megyében. Lakosainak száma 135 fő (2015). Asnières-sous-Bois Chamoux, Brèves, Dornecy, Brosses, Châtel-Censoir, Lichères-sur-Yonne, Montillot és Vézelay községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Német Népi Unió A Német Népi Unió (németül: Deutsche Volksunion; német rövidítéssel: DVU) egy Németországban működő nemzeti radikális párt. A DVU a német politikai színtér állandó mellékszereplője, időről időre bejut egyes tartományi parlamentekbe, ám az országos választásokon eddig nem sikerült elérnie a Bundestag-tagságot jelentő 5%-nyi szavazatot. Története Egyesületként 1971-'87 A Német Népi Uniót 1971. január 18-án civilszervezetként hozta létre Gerhard Fery egy müncheni szállodában. Az alapítók között volt Wilhelm Pleyer szudétanémet író is. Freyt alapító elnöknek választották és azóta is ő tölti tölti be ezt a tisztséget. Az egyesület megalapításával megpróbálták elérni a NPD-ből kiábrándult választókat, mivel a nemzeti demokratáktól a hatvanas években elért sikereik után támogatóik jelentős része elfordult. Az egyesület célja mindenekelőtt az volt, hogy fellépjen a Willy Brandt által képviselt „új keleti politika” (neue Ostpolitik) ellen, amely az NDK-val, Lengyelországgal és a Szovjetunióval fennálló kapcsolatok javítását tűzte ki célul. Frey ezekben az években a CDU és CSU által képviselt kemény kéz politikáját támogatta és többször szólította híveit a CDU támogatására. Frey a következő években számos ún. akciócsoportot alapított. Az akciócsoportok nem tartoztak a párthoz, de a csoportokban való tagság teljes jogú DVU-tagságot jelentett. 1982-ben a Kohl-kormány hatalomra kerülésekor Frey csalódottan vette tudomásul, hogy a konzervatív kormányfő szociáldemokrata elődjének békülékeny keleti politikáját folytatja. Bár ekkor még kizárta, hogy a DVU-t párttá szervezze, de a NPD-vel való együttműködés lehetőségéről már pozitívan nyilatkozott. Pártalapítás és ideiglenes sikerek nyugaton A DVU-t 1987-ben szervezték párttá Német Népi Unió/D Lista néven. A DVU egyesületként továbbra is működött. Az NPD-vel jó együttműködést alakított ki a párt. A két szervezet területileg elkülönült, nem egymás konkurenseként, hanem egymást kiegészítve és segítve léptek fel. Már az alapítás évében egy képviselővel bejutottak a brémai parlamentbe. 1989-ben a pénzügyileg nem kellően kimunkált kampány ellenére 1,6%-ot értek el az európai parlamenti választásokon. 1991-ben a DVU elhagyta a „D Lista” hozzátoldást a neve mellől. Ugyanebben az évben a párt már 6,2%-ot elérve 6 képviselőjét (köztük 2 NPD-tagot) juttatta be a brémai parlamentbe. (1993-ig az eredeti 6 képviselőből 3 távozott és megalapította a Nemzeti-Konzervatív Csoportot.) 1992-ben a schleswig-holsteini választásokon 6,3%-ot szerezve a harmadik parlamenti erővé léptek elő. A sikerek miatt megnövekedett a párt felé irányuló figyelem. A párton belül az északi tartományban is feszültségek keletkeztek, a schleswig-holsteini frakció egy éven belül szétesett. Mindkét tartományban (Brémában és Schleswig-Holsteinban) is megszűnt a frakció még a kormányzati periódus vége előtt. Ezzel együtt megromlott az NPD-vel kialakított együttműködés is, mivel az NPD egyes vezetői kifejezetten ellenségesen viselkedtek Frey irányában. A DVU 1993-ban elért 26 000 fős tagsága az eddigi csúcs. 1994-ben a DVU megkísérelte levetni a szélsőjobboldali jelzőt. 1994-ben a Republikánus párt irányában próbált meg nyitni a párt, de a kísérlet rövid életűnek bizonyult, mivel itt is ellenállás mutatkozott a Népi Uniót illetően. Választási sikerek keleten A brémai és schleswig-holsteini frakciók szétesése után már egyik tartományban sem sikerült a korábbi sikerek megismétlése. Az 1997-es hamburgi választásokon is csak 4,98%-ot kapott a párt, ami kevés volt a parlamenti belépőhöz. A DVU vezetése választási csalásokkal indokolta a kudarcokat. 1998-ban azonban egy igen intenzív kampány után 12,6%-ot értek el a volt NDK-ban fekvő Szász-Anhalt tartomány választásain, ezzel 16 képviselő jutott mandátumhoz. A választási győzelem után a korábban 15 000 főre apadt taglétszám ismét 18 000 főre ugrott. A siker nyomán hatalmas várakozás előzte meg az egy év múlva következő Bundestag-választásokat, ám az NPD csak 1,2%-ot szerzett. 1998-ban a DVU megegyezett a republikánusokkal, hogy a következő években nem lépnek fel egymás ellen a kampányok során. A republikánusokkal kötött fegyverszünet két nagy eredményt hozott. 1999. Július 6-án egy DVU-képviselő ismét bejutott a brémai parlamentbe, majd szeptemberben a brandenburgi tartományi gyűlés választásain jutott túl a párt az 5%-os korláton, így 5 küldöttel alapíthatott frakciót. Türingiában azonban már nem sikerült a parlamentbe jutás. 1999 végén Frey konfliktust váltott ki pártjában azzal a döntésével, hogy a DVU nem indul a schleswig-holsteini választásokon. A döntés nyomán Szász-Anhaltban szétesett a DVU-frakció, egyre több képviselő távozott, a frakció 2000-ben megszűnt. A pártvezetéssel összekülönböző szász-anhalti frakciótagok megalapították a Szabad Német Népi Uniót. Az új párt nevével az Osztrák Szabadságpártra kívántak utalni; tagjai lejárató kampányba kezdtek a DVU ellen, mindnekelőtt a müncheni pártközpontban dolgozókat és Freyt kritizálták. A DVU hamburgi helyhatósági választásokon ismét csak 0,7%-os eredménnyel zárt. Szövetség és szakítás az NPD-vel 2002-ben a néhány évvel korábban történtek miatt DVU nem indult a szász-anhalti választásokon. Ehelyett a 2004-es választásokra a párt megújította az NPD-hez fűződő kapcsolatait. Egyezség született a két radikális jobboldali szervezet között, hogy az NPD csak a szászországi, míg a DVU csak a brandenburgi választásokon állít jelölteket. A mindkét tartományban 2004. szeptember 19-én megtartott voksolás átütő sikert hozott. NPD, mind a DVU átlépte a parlamentbe jutáshoz szükséges 5%-os küszöböt. A brandenburgi DVU 6 fős frakciót alapított a potsdami parlamentben. A két párt a választási siker után Németország-paktum néven szövetséget kötött, melyben kijelentették, hogy a jövőbeni választásokon nem indulnak egymás ellenében. A paktumból a DVU számára azonban nem volt gyümölcsöző. A párt 3%-kal ismét elbukott a szász-anhalti választásokon és 2007-ben 3% alá csúszván elveszett a korábban rendre megszerzett egy képviselői hely a brémai parlamentben. Frey 2009 januárjában leköszönt a Német Népi Unió vezetői tisztéről. Új vezetőnek Matthias Faust, a korábbi pártigazgatót (Bundesorganisationsleiter) választották. A két jobboldali radikális párt szövetsége a 2009 folyamán bomlott fel. A két párt megegyezett abban, hogy a DVU indul a jobboldali radikális szavazatokért a 2009-es EP-választásokon. A párt azonban kifejezetten gyenge eredményt ért el a júniusi szavazáson, mindössze a voksok 0,4%-át érte el. Az eredmény elégedetlenséget keltett a szövetséges pártban, amely a nagyobb társadalmi beágyazottságra hivatkozva kierőszakolta, hogy az eredeti tervekkel ellentétben az augusztusi türingiai választásokon az NPD induljon. A két párt szakítása nyilvánvalóvá vált, amikor szeptemberi brandenburgi választásokon az NPD az addig a DVU területének számító Brandenburgban nyíltan a DVU ellen szállt versenybe, a Népi Unió pedig az országos választáson kampányolt a Nemzeti Demokrata Párt ellen. A két párt összecsapását az NPD nyerte, Brandenburgban kétszer, országos szinten tízszer több szavazatot nyert el a Népi Uniónál. Német Népi Unió (DVU) és a Német Nemzeti-demokrata Párt (NPD) 2011 január 1-jétől egyesültek. Az új párt neve: NPD - Népunió lett. A két párt összefogásának hátterében komoly anyagi gondok és a taglétszám apadása állt. Az alkotmányvédő hivatal (belső elhárítás) adatai szerint az NPD-nek 2010 év végén 6800 tagja volt. A főleg a keleti tartományokban aktív DVU taglétszámát 4000-re becsülik. A fúzióval gyakorlatilag az erősebb NPD bekebelezi vetélytársát, és annak szavazóbázisára is támaszkodva, a szélsőjobboldal egyedüli pártjaként. 2011-ben Udo Voigt, az NPD vezetője volt. Szénáságy Szénáságy (románul: Fânațele Mădărașului) falu Maros megyében, Erdélyben. Közigazgatásilag Mezőmadaras községhez tartozik. Fekvése A Mezőség délkeleti részén fekszik, Mezőbándtól 4 km-re északra. Søren Thorborg Søren Frederik Thorborg (Barrit, 1889. március 10. – Gilleleje, 1978. július 31.) olimpiai ezüstérmes dán tornász. Az 1912. évi nyári olimpiai játékokon indult tornában és a svéd rendszerű csapat összetettben ezüstérmes lett. Klubcsapata a Skytterforeningernes Hold volt. Lombardia Lombardia (IPA: [lombar'di?a]) Észak-Olaszország közigazgatási egysége, régiója. Határai: északról Svájc, nyugaton Piemont, keleten Trentino-Alto Adige és Veneto, délen Emilia–Romagna. Közigazgatásilag tizenkettő megyére tagolódik, székhelye Milánó. Nevét a germán longobárdokról kapta, akik a 6. században foglalták el. Lombardia területe 23 861 km². Lakossága: 9 749 593 fő (2012), s ezzel a legnépesebb régió Olaszországban. Földrajz Fekvése Természetes határa igen hosszú: északon az Alpok; délen a Pó folyó, nyugatra a Lago Maggiore (melyen Piemont régióval és Svájccal osztozik) és a Ticino folyó; keleten a Garda-tó (melynek partjai Trentino-Alto Adige és Veneto régióhoz is tartoznak) és a Mincio folyó. Tájegységei Lombardia területének nagyságát tekintve a 4. helyet foglalja el Itália 20 régiója között, Szicília, Piemont és Szardínia után. Morfológiailag meglehetősen egyszerű a táj. Területének több mint 40%-a hegyvidék. Északi része az alpesi zónához tartozik (Alpi Lepontine e Retiche). Legmagasabb pontja a Bernina masszívuma (4049 m), de több impozáns hegycsúcs magasodik 3000 m fölé, köztük a Disgrazia (3678 m) Svájc határán, az Adamello (3554 m) és az Ortles-Cevedale (3899 m) Trentino-Alto Adige határán. Az Alpok déli irányban az Előalpok központi zónájában folytatódik, míg még délebbre a dombok veszik át helyét, mint a Brianza, a Varesotto stb. A déli területek fennmaradó része síkság (több mint 47%-a Lombardiának) és a Pó-síkságának (Pianura Padana) központi részét képezi. Az Oltrepo Pavese nevű területen már az Emiliai-Appenninek húzódnak, a hegység legmagasabb pontja a régióban a Lesima hegye (1724 m). Alpok A lombardiai Alpokat völgyek rendszere tagolja, Valtellina völgyétől kezdődően (ez a leghosszabb és legfontosabb az olasz Alpok rendszerében) egészen a Camonica-völgyig, amelyeket majdnem mindenütt a Pó folyó bal oldali mellékfolyói törik át. A legfontosabb nemzetközi átkelőhely a Spluga-hágó (passo dello Spluga) 2118 m magasságban Svájc határán. Az ország területén belül érdemes megemlíteni a Stelvio (2759 m) és a Tonale (1883 m) völgyeit, melyek elválasztják Lombardia földjét Trentino-Alto Adigétől. E területek mindig igen fontosak voltak a régió gazdasága, illetve közlekedése tekintetében. Előalpok A lombardiai Előalpok (Prealpi) megszakítás nélkül tartanak a Lago Maggiorétól a Garda-tóig (lago di Garda). Csúcsai alacsonyabbak, mint az Alpokéi, általában több a növényzet, de nem hiányoznak a mészkőmasszívumok sem, mint a Grigne (2410 m), a Resegone (1875 m) és legkeletebbre a Pizzo della Presolana (2521 m). Az Előalpok déli irányban a Pó-síkság felé egyre alacsonyabbá válik. Pó-síkság A Pó-síkság a pleisztocén korban keletkezett. Lombardia területén, akárcsak Venetóban és Piemontban, két részre osztható, egy északi vidékre (l'alta pianura) és egy délire (bassa pianura), amely vizekben gazdag. Vízrajz Folyói és csatornái Lombardia valószínűleg Itália folyókban leggazdagabb régiója. Az Alpok és Előalpok számtalan a Pó folyóhoz tartozó kisebb víz, folyó és patak forrásvidéke. A legfőbbek a Ticino (a 7. leghosszabb olasz folyó, 248 km hosszú, 7228 km² vízgyűjtő területtel) és a Mincio ( 196 km), az Adda (a 4. leghosszabb Olaszországban, 313 km), a Brembo és a Serio, az Oglio (az 5. leghosszabb az országban, 280 km), a Mella és a Chiese. A régió legnagyobb csatornái: a Naviglio Grande és a Naviglio della Martesana, melyek a Ticino folyót és az Addát Milánóval kötik össze, illetve a Canale Villoresi, amely a két folyó közt létesít összeköttetést. Tavai Lombardia vízrajzának jellegzetessége az előalpesi tóvidék, amely észak-déli irányban terül el. Legfontosabb tava nyugatról kelet felé a következők: A Lago Maggiore vagy Verbano (a második legnagyobb az országban, területe 212,5 km²), 80,1%-a Olaszországban, 19,9%-a Svájcban található. Az Alpok déli részétől egészen a Pó-síkság széléig terjed. Más felső-olaszországi tavakhoz hasonlóan a jégkorszaki gleccserek olvadása során alakult ki. Különösen az északi oldalról magas sziklafalak veszik körül. A Luganói-tó (lago di Lugano vagy Ceresio, területe 48,7 km² (18 km² Olaszországhoz, 30,7 km² Svájchoz tartozik), Nevét Lugano város nevéről kapta. Tengerszint feletti magassága 271 m, területe 48,7 km² (18 km² Olaszországhoz, 30,7 km² Svájchoz tartozik). Legmélyebb pontja 288 méter. A tó a jégkorszak után két gleccser összetalálkozásánál keletkezett, ezzel magyarázható több nyúlványos formája. A Comói-tó (lago di Como vagy Lario, Itália harmadik legnagyobb tava, területe 146 km², több mint 400 méteres mélységével Európa egyik legmélyebb tava, a tófenék több mint 200 méterrel a tengerszint alatt található. Y alakú. Északi ága Colicónál kezdődik, míg délnyugati és délkeleti ágai Comónál, illetve Leccónál végződnek. Az Iseói-tó (lago d'Iseo vagy Sebino, területe: 62 km²), A Garda-tó (lago di Garda vagy Benaco, az ország legnagyobb tava, területe 370 km²) Olaszország legnagyobb tava, az utolsó jégkorszakban képződött. Elhelyezkedésének, a mediterrán flórának és a kellemes klímának köszönhetően a Garda-tó az egyik legnépszerűbb úticél Észak-Olaszországban. Csak a Comói-tó és az Iseói-tó helyezkedik el teljes mértékben a lombardiai régióban. A legnagyobb tavakat a Pó folyó alpesi mellékfolyói táplálják: a Ticino a Lago Maggiorét, az Adda a Comói-tavat, a Sarca a Garda-tavat. A többi előalpesi tavacska Lombardia keleti részén kis méretű és glaciális eredetű, a fontosabbak köztük a Varesei-tó (lago di Varese), a Varesotto dombjai között. Történelem Az i. e. 3. században a mai régió a Római Birodalomhoz tartozott. A birodalom hanyatlása utáni időszakban a germán népek törtek be, a 6. században északról a longobárd törzsek foglalták el. Ők 774-ig uralkodtak e területek felett, amikor a Frank Birodalom megsemmisítette a longobárdok birodalmát. A Német-római Birodalom idején néhány város jelentős szerephez jutott, részben saját hercegségeket alakítottak ki, mint például a régió mai területét szinte teljesen lefedő Milánói Hercegség. Ezek aztán a 15-18. században Velence, Spanyolország, a Habsburg Birodalom és Franciaország uralma alá kerültek. 1815-ben a bécsi kongresszus döntése alapján Lombardia és Veneto közös királyság lett, az Osztrák Császárság részeként. 1859-ben az szárd–francia–osztrák háborúban elszenvedett osztrák vereség következtében a lombard régió előbb Franciaország, aztán a Szárd–Piemonti Királyság birtokává vált. Közigazgatás Lombardia 12 megyéből (provicie) áll: Bergamo (Provincia di Bergamo) , közigazgatási székhelye Bergamo , települések száma 244 Brescia (Provincia di Brescia) , közigazgatási székhelye Brescia , települések száma 206 Como (Provincia di Como) , közigazgatási székhelye Como , települések száma 162 Cremona (Provincia di Cremona) , közigazgatási székhelye Cremona , települések száma 115 Lecco (Provincia di Lecco) , közigazgatási székhelye Lecco , települések száma 90 Lodi (Provincia di Lodi) , közigazgatási székhelye Lodi , települések száma 61 Mantova (Provincia di Mantova) , közigazgatási székhelye Mantova , települések száma 70 Monza e Brianza (Provincia di Monza e Brianza) , közigazgatási székhelye Monza , települések száma 50 Milánó (Provincia di Milano) , közigazgatási székhelye Milánó , települések száma 189 Pavia (Provincia di Pavia) , közigazgatási székhelye Pavia , települések száma 190 Sondrio (Provincia di Sondrio) , közigazgatási székhelye Sondrio , települések száma 78 Varese (Provincia di Varese) , közigazgatási székhelye Varese , települések száma 141 Gazdaság Mezőgazdaság Lombardia Olaszország egyik legfontosabb és legsűrűbben lakott gazdasági körzete. Mezőgazdasága jelentékeny, a Pó-síkságon intenzív gabonatermesztés, gyümölcstermesztés és tejtermelés folyik. Ipar Iparában vezető szerepet játszik a textil, különösen a selyem gyártása. Emellett fontos ágazatok még a vas- és acélgyártás, a gépgyártás, a vegyipar, és a ruhaipar. Jelentősek vízerőművei. Ipari és kereskedelmi központja Milánó. Kereskedelem Milánó egyike a világ legfontosabb pénzügyi és kereskedelmi központjainak: 2004-ben 241,2 milliárd euró volt a bruttó össztermelése ezzel a negyedik helyet foglalta el az európai nagyvárosok közötti rangsorolásban. A városban székel az Olasz Tőzsde (Borsa Italiana: S&P/MIB) valamint számos nagyvállalat: Alfa Romeo, Pirelli, Banca Popolare di Milano, Fastweb, Impregilo, Luxottica, Mediaset, Mediobanca, Arnoldo Mondadori Editore, Prysmian, Saipem, UniCredit stb. Az európai pénzpiacon fontos szerepet töltenek be a milánói bankok. Az úgynevezett lombard hitel (kézizáloghitel) elsőként Milánóban honosodott meg. A város számos divatháznak ad otthont, ezzel Milánó a világ egyik divatközpontjának számít: Armani, CoSTUME NATIONAL, Dolce & Gabbana, Etro, Fiorucci, Geox, La Rinascente, Luxottica, Missoni, Prada, Luciano Soprani, Versace, Ermenegildo Zegna. A divat közel 3%-át adja a város gazdaságának. A milánói divat fő utcája a Via Montenapoleone. Turizmus Gazdaságának egyik motorja az idegenforgalom, a régió több mint 7 millió vendéggel dicsekedhet minden esztendőben. A terület turisztikai vonzereje igen sokrétű: A művészet és kultúra központjai meghatározó erőt képviselnek az idegenforgalmi szektorban, élenjáró városai Brescia , Bergamo , Mantova , Milánó . Az előalpesi tavak vidéke izgalmas vonzerő a festői falvacskák és üdülőhelyek kedvelői számára, ilyenek a Garda-tónál Desenzano, Sirmione és Gardone Riviera , a Comói-tó mellett Bellagio és Menaggio , az Iseói-tónál Lovere stb. Látogatott téli hegyi településeken próbálhatják az aktív turizmus örömeit a sielők az Alpokban és az Előalpokban: Bormio (alta Valtellina), Livigno (valle Livigno), Aprica (Valtellina), Ponte di Legno ( Camonica-völgy ), Selvino (Val Seriana) stb. a legnépszerűbb téli üdülőhelyek. A termálturizmus legismertebb úticélja Darfo Boario Terme (Camonica-völgy). Vallás Lombardia a világ legnagyobb eklézsiáját alkotja, a 20. században két lombardiai pápa is állt a katolikus egyház élén: XXIII. János és VI. Pál. A parókiák száma 3067. Ezek 10 püspökséghez tartoznak: Milánói érsekség (Arcidiocesi di Milano) (területe 4234 km², 1100 parókia) Vigevanói püspökség (Diocesi di Vigevano) (területe 1509 km², 87 parókia) Cremai püspökség (Diocesi di Crema) (területe 276 km², 62 parókia) Paviai püspökség (Diocesi di Pavia) (területe 782 km², 99 parókia) Cremonai püspökség (Diocesi di Cremona) (területe 1917 ², 223 parókia) Cómói püspökség (Diocesi di Como) (területe 4235 km², 341 parókia) Lódi püspökség (Diocesi di Lodi) (területe 890 km², 126 parókia) Bergamo püspökség (Diocesi di Bergamo) (területe 2442 km², 389 parókia) Bresciai püspökség (Diocesi di Brescia) (területe 4538 km², 473 parókia) Mantovai püspökség (Diocesi di Mantova) (területe 2080 km², 168 parókia) Voghera környéke a Tortonai püspökség (Diocesi di Tortona) területéhez tartozik, amely azonban Liguria régióban helyezkedik el. Oktatás Egyetemek a régióban: Politecnico di Milano (Milánó) Universita Bocconi (Milánó) Universita Carlo Cattaneo - LIUC (Castellanza) Universita Cattolica del Sacro Cuore (Milánó) Universita degli Studi di Milano Universita degli Studi Milano Bicocca (Milánó-Monza) Universita IULM (Milánó) Universita Vita-Salute San Raffaele (Milánó) Universita degli Studi di Bergamo Universita degli Studi di Brescia Universita degli Studi di Mantova Universita degli Studi di Pavia Universita degli Studi dell'Insubria (Varese-Como) Híres emberek Carlo Porta Cesare Beccaria Giuseppe Parini Carlo Cattaneo Carlo Emilio Gadda Pietro Verri Giovanni Berchet Alessandro Manzoni Giornalismo Gianni Brera Claudio Abbado Nanni Svampa Giorgio Gaber Cochi e Renato Enzo Jannacci Adriano Celentano Davide Van De Sfroos Charlie Cinelli I Legnanesi Antonio Greppi Csíky László Csíky László (Szeged, 1942. június 18. –) magyar orvos és portré karikatúra szobrász. Életpályája Orvos családba született, a család Erdélyből, a Csíki-medence területről származik. Tanulmányait Szegeden végezte, 1966-ban avatták orvos doktorrá. A szentesi kórházban a belgyógyászaton kezdett dolgozni, majd 1967-től házi orvosként tevékenykedik Szentesen mind a mai napig. Sportol és szobrokat alkot a napi munka mellett, mint könyvéből is olvashatjuk, két végén égeti a gyertyát. Látnunk kell azt is, hogy a többféle tevékenység kiválóan segíti egymást, európai sportedzői tevékenysége vagy szobrászati alkotásainak külföldi kiállításai egyben gyógyítással kapcsolatos tapasztalatcserékre is módot nyújtottak. 2007. október 23-án Szentes város díszpolgári címet adományozott neki. Munkássága Köztünk dolgozik és alkot az ember anatómiájának és művészeti anatómiájának és jellemének ismerője és szobrásza Csíky László. Szabad, bátor, erős és nagyon tehetséges, több mint ötszáz alkotás van mögötte, szobor portréi a humorostól, a keserédestől, a groteszktől az abszurdig mennek. Mer úgy látni és láttatni, ahogyan mások talán még gondolatban sem mernek. Formázza az egész globális világ elmúlt és kortárs főszereplőit, tudósokat, művészeket, politikusokat, történelmi hősöket, köztük sok magyart, s más nemzetbelieket. Első külföldi kiállítása a romániai Marosvásárhelyen volt 1993-ban, ugyanebben az évben a párizsi Magyar Intézetben rendezhetett kiállítást. Jacques Chirac szobráról készült képei bejárták az egész francia sajtót. Szobraival első lett Dubajban, sikere volt Párizsban, Kínában, Stockholmban, Helsinkiben, Firenzében. A fővárosban, s számos hazai városban mutatkozott be műveivel. 1995-ben Budapesten a Közlekedési Múzeumban Göncz Árpád köztársasági elnök nyitotta meg "Génius Omnibusz" c. kiállítását. 2000 októberében Budapesten, az Igazságügyi Minisztériumban Dávid Ibolya igazságügy-miniszter asszony avatta Csíky Deák Ferenc, "a haza bölcse" szobrát, az 1948-as forradalom és szabadságharc és a kiegyezés igazságügy-minisztere születésnapjának tiszteletére. Gróf Széchenyi Istvánról készített szobrát a szentesi Széchenyi Ligetben Josef von Ferenczy avatta 1997. március 15-én. Bugyi István szentesi sebész professzorról készített szobrát 1999-ben avatta Zsoldos Ferenc főorvos. Szegeden a Fogadalmi templomban II. János Pál pápa portré szobra nyert elhelyezést 2005-ben. Az utókor által is megbecsült történelmi, vallási, tudós és művész személyiségek szobrait (többek közt Boldog Gizella, II. Rákóczi Ferenc, Kossuth Lajos, Arany János, Bartók Béla, Raoul Wallenberg, Szent-Györgyi Albert) nála is az emlékezés mitikus burka veszi körül éppen úgy, mint ahogyan ők az emberiség, vagy szülőföldjük népének történelmi emlékezetében jelen vannak. Akár Honoré Daumier vagy Henri de Toulouse-Lautrec a litográfiáival, Csíky is az emberre figyel a szobraival, csak az emberit ábrázolja és nagyon sajátos eszközökkel, s nagyon nagy szeretettel. Hogy a karikatúra szobrászatot a szobrászművészet szintjére emelte-e? Azt hihetjük, ez ma már nem lehet kérdés. 2012-ben kínai vendégek érkeztek Szentesre megtekinteni Csíky László szobrait, ez nem előzmények nélkül való, hiszen kínai szimpóziumokon, kiállításokon vett részt korábban is a művész, szobrait őrzik Csilin tartomány fővárosának (Csangcsun) múzeumában. Díjai Dubai Karikatúra Világfórumon első helyezés (2000) Párizsi Művészeti Szövetség montmartre-i nagytárlatán nagy siker(2000) Changchun-beli (Kína) Világ-szimpózium első helyezés (2001) Második Dubai-i Karikatúra Világfórum első helyezés (2002) Pro Urbe Szentes (2003. október 23.) XXI. Század Orvosa kitüntetés (2004) Szentes Város Díszpolgára (2007. október 23.) Negotinac Negotinac (szerbül: Неготинац), település Szerbiában, a Raškai körzet Novi Pazar-i községében. Népesség 1948-ban 121 lakosa volt. 1953-ban 125 lakosa volt. 1961-ben 123 lakosa volt. 1971-ben 127 lakosa volt. 1981-ben 86 lakosa volt. 1991-ben 38 lakosa volt. 2002-ben 26 lakosa volt, akik mindannyian szerbek. Forrás ^ Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9 ^ Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima 1. kötet. (szerbül) Belgrád : Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 86-84433-00-9 John W. Harreld John W. Harreld (Morgantown, 1872. január 24. – Oklahoma City, 1950. december 26.) az Amerikai Egyesült Államok szenátora (Oklahoma, 1921–1927). Jenői-tó A Jenői-tó egy apró tó a Nógrád megyei Diósjenő közelében. Földrajz A Jenői-patak felduzzasztásával 2 tavat hoztak létre, a folyásirány szerinti első neve Jenői-tó, a második neve némileg ellentmondásos. A Börzsöny turistatérképén "víztározó"-ként említik, a helyi horgászegyesület weblapján és egyéb horgász lapokon "Tolmácsi-tó", vagy "Tolmácsi-horgásztó", a TopoGuide és Google térképen pedig a "Jenői-tó" nevet visel. Történelem A Jenői-tó ősidők óta létezik, a történészek feljegyzései szerint 173-ban Marcus Aurelius csatájának helyszíne volt, 1299-ben a budai káptalan feljegyzésében is szerepel. Mai arculatát 1917-ben a gát megerősítésével nyerte. Turizmus A tó vize hideg, fürdésre ugyan alkalmatlan, ám valóságos horgászparadicsom, hiszen ponty, csuka, compó és keszeg egyaránt horogra akad. Lawrenceville (Virginia) Lawrenceville város az USA Virginia államában. Lakosainak száma 1438 fő (2010). Népesség A település népességének változása: Stadler Regio-Shuttle RS1 A Stadler Regio-Shuttle RS1 az első, Németország-szerte elterjedt újgenerációs elővárosi dízelmotorkocsi, melynek jellegzetes ismertetőjelei a trapéz alakú oldalablak-keretek. Története A Regio-Shuttle-t a Verband Deutscher Verkehrsunternehmer (VDV – Német Közlekedési Vállalatok Egyesülete) által 1992-ben, az új mellékvonali járművekkel kapcsolatosan a gyártókkal szemben megfogalmazott követelmények figyelembe vételével az ABB-Henschel cég pankowi üzeme fejlesztette ki. A cél a minél olcsóbb ("low-cost"), minél könnyebb, az autóbuszközlekedéssel szembeni reális alternatívát kínáló mellékvonali vasúti jármű megteremtése volt. A fejlesztéskor felhasználták a gyártó elődje, a Waggon-Union cég által a '80-as évek elejére kifejlesztett NE 81 típusú motorkocsikkal szerzett tapasztalatokat. A gyártó egy egész típuscsaládot fejlesztett ki, melynek egy-, két- és háromrészes változatai lettek volna. Ez utóbbiak jellegzetessége volt, hogy az egyes járműtagok vezetőállás nélküli végei egy közös egytengelyes futótengelyre támaszkodtak. A járművek típusjelzése rendre: RS1, RS2 és RS3, ahol az "RS" a típuscsalád nevének rövidítése, a szám pedig a tagok (járműrészek) száma. Az egyes változatok összehasonlító adatai: Tervezték továbbá egy, a szóló motorkocsival azonos kocsiszekrényű vezérlőkocsi kialakítását is. Ezek közül azonban csak a szóló motorkocsi kivitel készült el, melyből először a Német Vasutak (DB) rendelt nagyobb mennyiségben (650 sorozat). Időközben a gyártó az ABB-Henschel – AEG Schienenfahrzeuge GmbH egyesülés folytán az Adtranz lett. A motorkocsi szekrényvázának gyártását ekkor az Adtranz-MÁV közös tulajdonában lévő Dunakeszi Járműjavító végezte. Az Adtranz folyamatos pénzügyi nehézségei bezárással fenyegették a gyártó pankowi üzemet, melybe először beszállt a Stadler, később pedig teljes egészében tulajdonába ment át. Az Adtranz Bombardier Transportation általi felvásárlásának feltételeként a Bombardiernek el kellett adnia a Regio-Shuttle RS1 teljes gyártási jogát a Stadlernek. Még az Adtranz kifejlesztette a RS következő generációját ITINO néven, melyből két- és háromrészes járművek készültek el. (Az egyedi futótengelyt Jacobs-forgóváz váltotta fel.) Ennek gyártási joga a Bombardier Transportationnél maradt, azonban nem lett a piacon sikeres, jelenleg csak egyedi utánrendelésre készül. Az Adtranz a VT 415 pályaszámú Regio-Shuttle RS1 motorkocsit 1997-ben Magyarországon is bemutatta. A hivatalos bemutatóra 1997. július 12-én került sor Kaposvár állomáson az DWA cég LVT/S, valamint a MÁV Vasjármű Kft. által korszerűsített Bzmot 398 pályaszámú motorkocsival együtt. A motorkocsik 1997. július 8-10. között a Budapest–Esztergom-vasútvonalon, 13.-21. között a Balaton északi partján Tapolca–Balatonalmádi között, 14.-27. között Debrecen–Nyírbátor–Mátészalka-vasútvonalon a budapesti InterCity vonatokhoz csatlakozva. Felépítése A Regio-Shuttle normál nyomtávolságú nagyvasúti jármű, melynek kocsiszekrénye az UIC-előírások szerinti 1500 kN-os nyomóerő elviselésére képes. Szállítható mind központi ütköző-vonókészülékkel, mind hagyományos ütközőkkel és csavarkapoccsal. Az alacsony padlós rész igénytől függően 550 vagy 760 mm-es peronmagasság figyelembe vételével alakítható ki. A járművek forgóvázak feletti része magas padlós. A járművet – az elődtípusnak is tekinthető NE 81-hez hasonlóan – két dízel-hidromechanikus gépcsoport hajtja, mely MAN-gyártású dízel- vagy repceolaj-üzemű motorból és Voith DIWA-hajtóműből áll. A jármű mind a négy tengelye hajtott. Járműszekrény A jármű legérdekesebb része a vázszerkezet kialakítása. A jármű oldalfalainak vázszerkezete gyakorlatilag oldalanként egy-egy acélszerkezetű párhuzamos övű rácsos tartó, mely például a vasúti hidak (pl. a budapesti Összekötő vasúti híd) igen gyakran alkalmazott kivitele. A Regio-Shuttle-nél a teherviselésben részt vevő ferde rácsrudak ablakkeretként is funkcionálnak, mely a motorkocsinak jellegzetes külső biztosítanak. A hosszirányú húzó- és nyomóerőket a homlok-kereszttartókról is az oldalfal rácsos tartójába vezetik. Az alváz- és a tető acéltartói így kisebb, könnyebb kivitelben készülhettek. Az oldalváz-szerkezetbe ragasztással illesztették a kétrétegű biztonsági üvegű oldalablakokat, valamint szintén ragasztással rögzítették a szálerősítéses műanyagból készült oldalfalburkolatot. A homlokrészek szintén szálerősítéses műanyagból készültek és ragasztással illesztették a helyükre. A németországi Bode gyártotta kétszárnyas, villamos hajtású lengő-toló ajtók 1300 mm szélességre nyílnak ki. Forgóvázak H-keretű, acéllemezekből hegesztett dobozszerkezetű forgóvázak, MEGI-rugós (Metall-Gummi) primer és légrugós szekunder rugózással. Gépi berendezés A járművek hajtását biztosító dízelmotorokat és hajtóműveket a forgóvázakon kívülre, a vezetőfülke padlója alatt helyezték el. A kocsivégenként egy-egy, eredetileg öt- később hathengeres fekvő elrendezésű MAN-dízelmotor Voith DIWA hidromechanikus hajtómű köziktatásával kardántengelyen át hajtja a hozzá közeli forgóváza mindkét kerékpárját. A tengelyhajtóművek BSI-gyártmányúak, közülük a belső tengelyeken található tengelyhajtóműben helyezték el az irányváltót is. A gépi berendezés ilyen elrendezése kedvező az alacsony padlós tér mérete szempontjából. Utastér Az ülések a német Vogel cég gyártmányai. Igény szerint 2+2 vagy 2+3 üléselrendezéssel szállítható a jármű. A hosszirányú poggyásztartókat az oldalfalszerkezethez rögzítik. Az utastájékoztató rendszert a Brose szállította. A kiviteltől függően zárt rendszerű hagyományos, vagy kerekesszékkel is igénybe vehető WC-vel, vagy WC-nélkül készül. Opcionálisan kerekesszék-emelő liftek is építhetők a beszállóajtókhoz. A Regio-Shuttle egyfős kiszolgálásra is alkalmas nagyvasúti jármű. Viszonylag kis kapacitását kompenzálandó, akár akár hatos szinkronüzeme is lehetséges, habár ennek gazdaságossága egy mozdonyvontatású vonattal szemben erősen megkérdőjelezhető. Jelenleg a Voith AG-nál folyik egy Regio-Shuttle átépítése, mely a szigorodó környezetvédelmi normáknak való megfelelést és a legnagyobb sebesség 140 km/h-ra történő emelését célozza. Jelenlegi üzemeltetők Közlekedési vállalatok A következő magántársaságok állományában található Regio-Shuttle RS1: Üzeme a Német Vasútnál A Német Vasút (DB) 1999-ben kezdte a típust 650 sorozatjellel forgalomba állítani, összesen 74 db-ot. Pályaszámaik: 650 001–027, 650 100–122, 650 201–203 és 650 301–321. A 650 100–119 és 650 201–203 pályaszámú járműveket Baden-Württemberg állam finanszírozta. A 650 001–027 és 650 100–122 pályaszámúak azonos kivitelűek, míg a 650 201–203 és 650 301–321 pályaszámúak Radwander-Shuttle-k, egyéb tekintetben azonosak a többi Regio-Shuttle-lel. A járműveket Tübingenből és Ulmból DB-leány DB ZugBus Regionalverkehr Alb-Bodensee (RAB) üzemelteti. 2000 májusa óta minden jármű napi üzemet teljesít. Időközben (2007-ben) DB Regio Bayern által finanszírozott 650 322–327 pályaszámú RS1-ek is forgalomba álltak. Ezenkívül a WestFrankenBahn egy motorkocsit átvett a Kahlgrundbahntól, mely a 650 997 számot viseli. Külső hivatkozások A Stadler Regio-Shuttle RS1 hivatalos oldala Regio-Shuttle RS1 referencialista Források és jegyzetek 1. osztályú + 2. osztályú (+ felcsapható) ülőhely Az utódtípus ITINO is megtartotta a ferde ablakkereteket, ott azonban ennek teherviselő szerepe már nincs. Voith Turbo sajtóközlemény, 2006. október 16. Stadler sajtóközlemény, 2007. július 26. Vallanca Vallanca község Spanyolországban, Valencia tartományban. Vallanca Ademuz, Casas Altas, Casas Bajas, Castielfabib, Salvacañete, Moya (Cuenca), Algarra és Casas de Garcimolina községekkel határos. Lakosainak száma 120 fő (2017). Népesség A település népessége az utóbbi években az alábbiak szerint változott: Stadtallendorf Stadtallendorf település Németországban, Hessen tartományban. Stadtallendorf Neustadt (Hessen) községgel határos. Népesség A település népességének változása: Cnaeus Servilius Caepio (Kr. e. 203) Cnaeus Servilius Caepio († Kr. e. 174) ókori római politikus és hadvezér, az előkelő patricius Servilia genshez tartozó tagja volt. A hasonló nevű Cnaeus Servilius Caepio, aki Kr. e. 253-ban volt consul, minden bizonnyal a nagyapja, esetleg apja volt. Apját és nagyapját is Cnaeusnak hívták. Kr. e. 213-ban Caius Papirius Maso helyére választották meg pontifexnek, Kr. e. 207-ben pedig aedilis curulis lett, amely minőségben háromszor rendezte meg a római játékokat. Kr. e. 205-ben praetor lett, majd Kr. e. 203-ban Caius Servilius Geminusszal közösen a consuli magistraturát töltötte be. Ilyen minőségben délre küldték, Bruttiumba, ahol Crotona közelében ismeretlen kimenetelű csatát vívott Hannibállal. Ez volt a pun hadvezér utolsó itáliai csatája, mivel Scipio afrikai támadásának kivédésére ezután hazatért. Caepio a nyomában átkelt Szicíliába, és miközben arra készült, hogy átkeljen Afrikába, az engedetlenségétől tartó senatus dictatorrá választotta Publius Sulpicius Galbát, aki visszahívta Rómába. Kr. e. 192-ben még részt vett a hellaszi szövetségeseket III. Antiokhosz Megasz elleni harcra buzdító követségben. Kr. e. 174-ben a Rómán végigsöprő pestisjárvány vitte el. Fia, a hasonló nevű Cnaeus Servilius Caepio Kr. e. 169-ben szintén consul volt. Forrás Dictionary of Greek and Roman Biography and Mythology . Szerk.: William Smith . Boston , C. Little & J. Brown, 1867 . Elérhető a Michigani Egyetem Könyvtárának honlapján: I. kötet (A–D) ; II. kötet (E–N) ; III. kötet (O–Z) . 1516 a tudományban Az 1516. év a tudományban és a technikában. Születések március 26. – Conrad Gessner svájci természettudós. A század közepén megjelent ötkötetes műve, a Historiae animalium a modern zoológia kezdetének számít († 1565 ) Helmut Körnig Helmut Körnig (Głogów, 1905. szeptember 12. – Dortmund, 1973. március 5.) háromszoros olimpiai érmes német atléta, futó. Pályafutása 1928-ban vett részt első alkalommal az olimpiai játékokon. Amszterdamban a 200 méteres síkfutás számában indult, továbbá tagja volt a négyszer százas német váltónak. 200 méteren Percy Williams és Walter Rangeley mögött harmadikként zárt, míg a váltóval ezüstérmet nyert. Négy évvel később, Los Angeles-ben is szerzett érmet. Száz méteren nem jutott be a döntőbe, de a váltóval újfent ezüstérmes lett. Egyéni legjobbjai 100 méter - 10,4 s (1926) 200 méter - 20,9 s (1932) Hvaomsza A Hvaomsza (hangul: ���, handzsa: ���, latin betűkkel: Hwaeomsa, ’Hvaom templom’) Dél-Korea Dél-Csolla (Jeolla) tartományában, Kurje (Gurye) járásban található Silla-kori templom, Dél-Korea 64. festői tája, négy nemzeti kincs található itt (12, 35, 68, 301. számú), valamint nyolc további kincs és két természeti emlék. Története A templom a Csiriszan (Jirisan) (���) hegy lábánál fekszik, Dél-Korea tíz leghíresebb buddhista templomának egyike. 544-ben épült, Csinhung (Jinheung) sillai király idejében. Jongidzsosza (Yeongijosa) szerzetes alapította. A japán invázió idején lermbolták, majd később újjáépítették. Nemzeti kincsei 12. számú Dél-Korea 12. számú nemzeti kincse egy kőlámpás a Hvaom templom Kakhvangdzson (Gakhwangjeon) csarnoka előtt (�� ��� ��� � ��, Kurje Hvaomsza Kakhvangdzson ap szoktung (Gurye Hwaeomsa Gakhwajeon ap seokdeung)). 6,4 méteres magasságával a világ legnagyobb kőlámpása. Központi tartóoszlopa homokóra alakú. Valószínűleg 860 és 873 között készítették és az Egyesített Silla művészetének nyomait viseli. 35. számú A 35. számú nemzeti kincs a templom háromszintes, oroszlános talapzatú pagodája (�� ��� ��� ����, Kurje Hvaomsza szaszadzsa szamcshung szokthap (Gurye Hwaeomsa sasaja samcheung sektap)). A pagoda egyik alakjáról úgy tartják, a templomalapító Jongidzsosza (Yeongijosa) szerzetes édesanyját ábrázolja, akinek a fia teaceremóniát tart. 67. számú A 67. számú nemzeti kincs a templom Kakhvangdzson (Gakhwangjeon) csarnoka (�� ��� ���, Kurje Hvaomsza Kakhvangdzson (Gurye Hwaeomsa Gakhwangjeon)), melyet 1702-ben építettek újra. Kétszintes épület, összesen 12 teremmel. 301. számú A 301. számú nemzeti kincs a templom buddhista függő festménye (��� ��� ���, Hvaomsza Jongszanhö kvebultheng (Hwaeomsa Yeongsanhoe gwaebultaeng)), melyet különféle ceremóniák során akasztottak ki a templom kertjében. 1653-ból származik, 11,95 méter magas és 7,76 méter széles, főként vörös és zöld színekkel készült, jellegzetes 17. századi buddhista ábrázolásmóddal. British Rail 321 sorozat A British Rail 321 sorozat egy angol 25 kV 50 Hz-es váltakozó áramú, négyrészes villamosmotorvonat-sorozat. A BREL összesen 117 motorvonatot gyártott 1988 és 1991 között. Üzemeltetők London Midland National Express East Anglia Northern Rail First Capital Connect Kinizsi-vár A Kinizsi-vár vagy Nagyvázsonyi vár (castrum Wasonkew, vagyis Vázsonykő vára) a magyar középkor egyik nevezetes erőssége. A Nyugat-Dunántúlon, a Veszprém megyei Nagyvázsony községben található, nem messze a Veszprém-Tapolca úttól, a Vázsonyi-medencében. Az Eger-patak (Vázsonyi-Séd) partján felépült vár építése ahhoz az eseményhez kötődik, mikor az 1390-es évek közepén Anjou Mária királynő étekfogómestere Vezsenyi László úgy döntött, hogy felhagy Zádor-vár építésével és új székhelyéül Vázsonyt választja. Fekvése Maga a vár egy, a Pulától már Eger pataknak nevezett Nagyvázsonynál eredő Vázsonyi-Séd patak forrásához közeli dombra épült, mely a mai Kinizsi utcából nyíló Vár utcán lefelé haladva közelíthető meg. A vár építői jól használták ki azt, hogy északról a malomgátakkal felduzzasztott Séd vize és a várfalak meggátolták a torony megközelítését, ezért is képezték ki a lakótorony északi oldalát főhomlokzattá, amelybe nagyméretű ablaknyílásokat helyeztek. Elhelyezkedését tekintve, bár katonai szemszögből előnytelen, ám két fontos útvonal ellenőrzésére is alkalmas helyen emelkedik, lévén elsősorban középnemesi rezidencia volt inkább, mint erős védőművekkel rendelkező épület. Név eredete Az erősség nevét és igazi hírnevét a magyar történelem egyik legismertebb és legnevezetesebb 15-16. századi hősétől, Kinizsi Páltól nyerte, ám maga a Vázsony név a magyar Vázsony nemzetségtől ered. A vár története A Balaton-felvidék kisebb-nagyobb lankái között található Nagyvázsony községe, melynek egyik domboldalában tör az égbolt felé a középkori vár lakótornya. Építtetője a környéket uraló Vezsenyi nemesi família, azon belül is Vezsenyi László volt, aki a Zádor-vár perben való elvesztése után, a 15. század első felében emeltette a várat. Bár már 1384-ben megkapta a várépítési engedélyt Mária királynétól, amelyet két évvel később már oklevelek is említenek. Ekkor készülhetett el a 25 m magas lakótorony a hozzátartozó kisebb épületekkel és az udvart körülvevő fallal. Miután 1472-ben férfiágon kihalt a család, Hunyadi Mátyás király a hadjárataiban tanúsított vitézségéért Kinizsinek adományozta. Ekkoriban alakították ki a négy kisebb toronnyal a külső négyszögletes falat, amelynek belső udvarát emeletes palotaszárnnyal bővítették, sarkában várkápolnával, míg a bejárata (kaputorony) elé az ágyúk elhelyezésére alkalmas kapuvédőművet (barbakánt) emeltek, majd még mély sáncárokkal vették körül a védelem erősítése érdekében. 1490-ben Habsburg Miksa trónkövetelő zsoldosserege megszállta a várat, és csak a következő esztendőben, ellenük hadjáratot vezető Kinizsi tudta fegyvereseivel visszafoglalni. Mivel Kinizsi Pál főnemes általában az ország veszélyeztetett vidékeit védelmezte seregével, vázsonyi rezidenciáját a felesége, Magyar Benigna úrnő lakta, Kinizsi halála után (1494) rövidesen újra férjhez ment. Mivel második ura, Horváth Márk a lóról leesve a nyakát törte, harmadszor is igent mondott. Férje, Kereky Gergely azonban erőszakos, durva ember hírében állott, így Benigna úrnő sokat szenvedett tőle, végül 1519-ben megelégelte férje viselkedését és bizalmas híveivel megölette, majd holttestét a vázsonyi várárokba dobatta. A gyilkosság azonban kiderült és a királyi bíróság csak Kinizsi érdemeire való tekintettel nem ítélte el, végül örökös száműzetéssel büntették, amit a távoli felvidéki Zsolnalitva várában kellett eltöltenie. 1526-ban János király Bodó Ferencnek adományozta, majd a 16. század második harmadától a már elhunyt Magyar Benigna második férjének rokonsága, a Horváth nemesi família szerezte meg a várat, akik megvastagíttatták falait, ennek érdekében felrobbantva a közeli pálos kolostort, hogy onnan nyerjenek építőkövet és hogy a törökök nehogy megszerezzék és erődítménnyé alakíthassák azt. A 16. század közepétől a magyar végvárrendszer része, bár katonai szempontból nem tartozott a jelentősebb erősségek közé, inkább csak megfigyelő szolgálatra használták, a közelében elhelyezkedő város rendszeres adót fizetett a törököknek. 1594-ben őrsége elhagyta Veszprém elfoglalását követően, majd a törökök el is foglalták, ám nem sokáig, a magyarok hamarosan vissza is foglalták A zicsi és ekkortól vázsonykői Zichy főnemesi család 1649-ben szerezte meg a váruradalmat, és hajdúkat telepített ide. Az utolsó katonai jellegű összecsapást a Rákóczi-szabadságharc idején vívták falai előtt, hol a kurucok, hol a labancok kezén volt, ám csak másodlagos szereppel. Egy ideig Esterházy Antal főgenerális főhadiszállása is volt. Végül 1709-ben végleg a labancok birtokába kerül, katonai jelentősége ezután már fokozatosan csökkent; az uradalom börtönéül használták lassan pusztuló épületeit, 1848-ig. 1756-ban uradalmi pálinkaégetőt alakítanak ki itt. 1727-ben Zichy Imre újraszenteli várkápolnáját, mely az egyetlen katolikus templom volt a községben ez idő tájt. 1762-ben a Zichyek felépíttették a patak túl partján új kastélyukat, így teljesen elvesztette jelentőségét. Egyedül a lakótoronyban laktak még kiöregedett cselédek. A 18. század végére már csak lakótornyát találták jó állapotban, amelyet a Zichy család 1776-os összeírásából tudunk, ám nem sokkal ezután földrengés, majd 1857-ben tűzvész tett kárt a toronyban. Keleti homlokzata teljes hosszában megrepedt, ráadásul a tűzvészben tetőzete is odaveszett, amelyet később pótoltak Rómer Flóris szorgalmazására. A századfordulón palotájának emeleti magas falcsonkja is ledőlt. Ilyen állapotban kezdődött meg 1954 és 1960 között történt meg a régészeti feltárása és megóvása. A Veszprém Megyei Tanács Idegenforgalmi Hivatala szervezésében, annak vezetője, Zákonyi Ferenc, valamint Vajkai Aurél muzeológus irányításával kezdődtek meg a várban a munkák. 2005-ben újabb feltárásokat végeztek. 2013-ban a lakótorony veszélyes állapotára tekintettel az MNV és a KÖH engedélyt adott annak helyreállítására, ami meg is történt. A várat jelenleg a nagyvázsonyi önkormányzati tulajdonú Nagyvázsonyi Kinizsi Kulturális és Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft. üzemelteti, melynek vezetője a mindenkori várnagy. 2013 óta folyamatosan fejlődnek a különböző kisebb-nagyobb programok, amelyek közül kiemelkedik az országos hírű Csirke-Csülök fesztivál, Kinizsi Napok, és a Krumpli fesztivál. A várat 2017-től kezdődően a Nemzeti Várprogram keretében felújítják. Az egymilliárd forint keretösszegből megújuló Kinizsi-vár a tervek szerint 2020-tól várja látogatóit. A projekt megvalósítását a NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit kft. végzi. Yarmouthi rajtaütés A yarmouthi rajtaütés a Császári Haditengerészet (Kaiserliche Marine) egyik támadása volt a Britannia keleti partján fekvő Great Yarmouth ellen az első világháború során 1914. november 3-án. A várost kevés kár érte, mivel a német lövedékek a parton csapódtak be. A német hajók sikeresen telepítettek aknákat, csupán két brit rombolóval és egy aknaszedővel kerültek harcérintkezésbe, melyek szerencsésen megúszták a találkozást. A D5 jelű brit tengeralattjáró egy német aknára futott és elsüllyedt, mikor megpróbált kifutni a kikötőből. A hazatérő német kötelék egyik páncélos cirkálója a honi kikötő előtt két saját telepítésű aknára futott és elsüllyedt. 1914 októberében a Kaiserliche Marine kereste annak lehetőségét, miként tudná harcra kényszeríteni a briteket. A Royal Navy jelentős túlerőben volt, ezért kerülték a főerőikkel vívandó harcot. Ehelyett inkább a kisebb brit kötelékeket igyekeztek levadászni. A császár parancsa értelmében csak kisebb erőket szabadott bevetni a brit partok menti portyázásokra. A támadásnak számos célja volt. Az egyik aknák telepítése a forgalmas vízi utakon, a másik az útjukba kerülő kisebb hadihajók megsemmisítése vagy amennyiben nagyobb kötelékkel találkoztak volna össze, azokat maguk után csalva a lesben várakozó Hochseeflotte elé kellett csalogatni őket. A németek a tengerparti települések elleni rajtaütésektől azt várták, hogy a britek védelmük érdekében kisebb egységeket különítenek ki a védelmükre és ezzel megosztják az erőiket. A britek a főerőiket képező Grand Fleetet egyben tartották, így biztos létszámfölényben lettek volna egy esetleges nagy összecsapás esetén. A német vezetés reményei szerint rá tudták volna kényszeríteni a briteket, hogy több hadihajót különítsenek ki a Scapa Flow-ban állomásozó főerőktől partvédelmi célra, így nagyobb esélyük lehetett elszigetelt kötelékek becserkészésére. Előzmények A yarmouthi rajtaütést a Franz von Hipper tengernagy vezette csatacirkálóraj hajtotta végre. A Seydlitz, Von der Tann és Moltke csatacirkálók, a valamivel kisebb Blücher páncélos cirkáló valamint a Straßburg, Graudenz, Kolberg és Stralsund könnyűcirkálók tartoztak a kötelékéhez. Feladatuk Yarmouth és Lowestoft előtti vizek elaknásítása és Yarmouth lövetése volt. A rajtaütés A német csatacirkálóraj 1914. november 2-án 16:30-kor hagyta el a bázisául szolgáló Jade folyó torkolatát. Röviddel később két német csatahajóraj követte őket azzal a feladattal, hogy az esetlegesen a csatacirkálókra támadó és őket üldözőbe vevő nagyobb brit kötelékekre lecsaphassanak. Éjfélre a hajóraj északi irányban kikerülte a halászhajókat. November 3-án 06:30-kor észlelték a "Smith's Knoll Watch" jelzőbójáját, így pontosan meg tudták határozni a helyzetüket és Yarmouth felé közelítettek. Yarmouth tengerpartján a Halcyon aknaszedő valamint a Lively és Leopard rombolók járőröztek. A Halcyon észlelte a cirkálókat és tüzet nyitott rájuk. A németek előbb kiskaliberű ágyúkkal válaszoltak majd a nehéztüzérségük is tüzet nyitott. Arthur Hungerford Pollen erről a következőket írta: A két mérfölddel (1,7 tmf, 3,2 km) mögötte hajózó Lively a ködvető berendezéseit használva rejtette el a hajókat az ellenség elől. A német csatacirkálók tüze nem volt olyan pontos, mint amilyen lehetett volna, mivel mindegyikük egyszerre nyitott tüzet rá, így nem tudták megfigyelni a saját sortüzeik becsapódását és az ennek megfelelő helyesbítéseket sem tudták elvégezni. 07:40-kor Hipper beszüntette a tüzelést a Lively-re és néhány lövést leadtak Yarmouth irányába, melyek lövedékei a tengerparton csapódtak be. Miután a Stralsund sikeresen telepítette az aknákat, a német kötelék hazaindult. A közvetlen veszélyből kikerülő Halcyon rádión jelezte a német hajók felbukkanását. A Success romboló megindult az irányukba és három kikötőben álló romboló a kazánok felfűtéséhez látott. A yarmouthi kikötőben állomásozó E10, D5 és D3 jelű tengeralattjárók is kifutottak, de közülük a D5 egy imént telepített aknára futott és elsüllyedt. Huszonöt fős fős személyzetéből öten meg tudtak menekülni. 08:30-kor a Halcyon visszatért a kikötőbe és jelentést tett a történtekről. 09:55-kor David Beatty tengernagyot és a csatacirkálóraját délre rendelték a Grand Fleet Írország felől érkező egységeit is utána küldték. Ekkorra azonban Hipper már 50 mérföldre (42 tmf, 80 km) volt tőlük úton hazafelé. A német hajók Schillignél töltötték az éjszakát, mivel megvárták míg a sűrű köd valamelyest felszáll és csak azután futottak be a kikötőbe. A ködben a hozzájuk csatlakozott Yorck páncélos cirkáló letért a helyes irányról és két aknára is ráfutott. Sokan túlélték a katasztrófát a sekély vízben elsüllyedt hajón, de 235 fő életét veszítette. Az ütközet után Hipper tengernagyot vaskereszttel tüntették ki, de visszautasította annak viselését, mivel úgy érezte csekély eredményeket értek el. Habár az eredmények nem voltak látványosak, a német tiszteket fellelkesítette az a könnyedség, amivel Hipper a brit partokhoz ért, majd ahogyan távozott onnan és ez felbátorította őket az újabb hasonló bevetésekre. A brit ellenreakció elmaradása részben a Coronel-foknál elveszített csatáról érkezett híreknek köszönhető illetve annak, hogy John Jellicoe, a Grand Fleet parancsnoka vonaton ült visszatérőben a flottájához a támadás idején. Winston Churchill, az admiralitás első lordja szerint a britek nem hitték el, hogy a németek csak Yarmouth rövid bombázására érkeztek és arra vártak, hogy történik is majd valami. Csatarend Royal Navy HMS Halcyon , aknaszedő, zászlóshajó HMS Lively , romboló HMS Leopard , romboló HMS Success , romboló HMS E10 , tengeralattjáró HMS D5 , tengeralattjáró HMS D3 , tengeralattjáró Kaiserliche Marine SMS Seydlitz , csatacirkáló, zászlóshajó SMS Von der Tann , csatacirkáló SMS Moltke , csatacirkáló SMS Blücher , páncélos cirkáló SMS Straßburg , könnyűcirkáló SMS Graudenz , könnyűcirkáló SMS Kolberg , könnyűcirkáló SMS Stralsund , könnyűcirkáló Szabács ostroma (1521) Szabács ostroma 1521. június 20-ától július 7-éig tartott. A vár ostromát a ruméliai török sereg, Ahmed pasa vezetésével kezdte meg. Öt nappal később az anatóliai had Nándorfehérvár vívásába fogott bele, ami kereken két hónapig tartott. Jóllehet mindkét vár elesett, de ellenállásukkal meggátolták, hogy a szultán még ebben az évben behatoljon Magyarország törzs területeire. Mindent összevetve a délvidéki végvárak ellenállása mégis hiábavaló volt, mert a magyar mezei hadak nem állhattak össze, hogy nyílt csatában megállítsák az előretörő oszmán hadakat. Előzmények Szabács a Szerémség egyik legfontosabb vára volt, amely 1492-ben visszavert már egy török ostromot. Kinizsi Pálnak köszönhetően Mátyás király halála után is négy évig még sikerrel védték a déli végeket az ellenséges támadásoktól. Kinizsi halálát követően már egyre nehezebb volt a végvárakat fenntartani, mert az előkelők elkótyavetyélték az állampénzeket, melyeket a védekezésre kellett volna fordítani. Csökkent a várak őrsége, elavult a fegyverzet, a falak tönkrementek és még a török portyákat sem tudták visszaverni. Az évek múlásával rendkívüli módon aggasztóvá vált a helyzet, mert az Oszmán Birodalomnak akkora katonai többlete volt, hogy egyenként blokád alá vonhatta az erősségeket, amiket a magyar hadsereg képtelen lett volna mind felmenteni. 1521-ben I. (Nagy) Szulejmán az európai és ázsiai török erőkkel indult Magyarország ellen, egyelőre csak a főbb erősségeket, köztük Nándorfehérvárt meghódítani, de hosszabb távon gondolkodott azon, hogy átgázolva a Magyar Királyságon a Nyugat felé veszi útját. A szultán seregét kétfelé osztotta. Az anatóliai hadak Nándorfehérvárt, a ruméliaiak Szabácsot indultak elfoglalni. A szembenálló erők Szabácsban néhány száz vitéz (magyarok, ill. szerbek) sáncolták el magukat, míg Ahmed pasa sereg körülbelül 25 ezer főt tehetett ki. A ruméliai török hadsereg közel felét valószínűleg nem is török nemzetiségűek alkották. Egy részét a boszniai hadak alkották, akiknek javarésze muszlim szláv (bosnyákok) volt, s nagyszámban szolgáltak vitézként szerbek is, azonkívül a szintén moszlim albánok. A tábori szolganép között, amely nem vett részt a harcokban, volt jelen leginkább a balkáni hódoltságok lakossága, köztük bolgárok, görögök, románok és még horvátok is, főleg Bosznia területéről. Az ostrom A várat védő Logodi Simon és Torma András (vagy Endre) eltökélték, hogy kitartanak a végsőkig és erre feleskették ünnepélyesen a várat védő katonákat is. Ahmed pasa amint körbevette a várat, nyomban megkezdte az ostromot. A vár külső részei néhány nap alatt a kezébe kerültek, s a várvédők a belsővárba szorultak be. További véres küzdelmek során a vár katonasága hatvan főre csökkent és elfogyott a lőpora, ami miatt nem használhatták a tűzfegyvereket. Bár lehetett volna lehetőségük, hogy a Száván át elmeneküljenek, de Logodiék inkább a halált választották. Július 7-én megkezdődött az utolsó általános roham. A maradék hatvan magyar és rác vitéz a város piacterére gyűlt össze, hogy ott vívja meg utolsó csatáját az ellenséggel. A kegyetlen öldöklésben mindannyian hősi halált haltak. Szulejmán az utolsó pillanatban érkezett a vár alá, aminek elestét még láthatta, de arról is saját szemével meggyőződhetett, hogy a ruméliai sereg jelentős veszteséget könyvelhetett el a város ostromával. Szabácsot a harc során szinte teljesen szétlőtték, de a török rövidesen helyreállította és megerősítette. További események Ahmed pasa Szabács bevétele után csatlakozott a Nándorfehérvárt ostromló hadhoz. A kulcsfontosságú erősség ostroma még több mint egy hónapig tartott és a török haderő itt is jelentős veszteségeket könyvelhetett el. Az ugyancsak fontos Zimonyt kilencnapos ostrom után vette be a szultán. Szeptemberre a török könnyűlovasság végigpusztította a Szerémséget, amelyből jelentős területet hódoltattak. A szultán visszavonulása után egyik magyar sereg sem tett kísérletet a várak visszafoglalására, többek közt azért, mert Mohácsnál járvány ütötte fel a fejét, ami miatt a királyi hadat fel kellett oszlatni. Florian Kehrmann Florian Kehrmann (Neuss, 1977. június 26.) német válogatott kézilabdázó, a 2007-es világbajnokság győztese. Jelenleg a TBV Lemgo jobbszélsője. A német válogatottban 1997. április 6-án mutatkozott be Kína ellen Erlangenben. A 2008-as Európa-bajnokságon beválasztották az All-star csapatba, mint az EB legjobb jobbszélsője. 2006. július 7-én feleségól vette barátnőjét, Diana Wöstenfeldet, aki szintén aktív kézilabdázó. 2007. március 25-én megszületett első gyermekük, Len Farell. Sikerei Válogatottban Olimpia : 2. helyezett: 2004 5. helyezett: 2000 Világbajnokság : győztes: 2007 2. helyezett: 2003 Európa-bajnokság : győztes 2004 2. helyezett: 2002 4. helyezett: 2008 Klubcsapatban EHF-kupa : győztes: 2006 Német bajnokság : győztes: 2003 Német-kupa : győztes 2002 Az év német kézilabdázója választás győztese: 2003, 2005, 2006 Bartalis Antal Bartalis Antal (Gyergyószárhegy, 1749. október 13. – Gyulafehérvár, 1797. június 8.) katolikus pap. Élete Iskoláit Miházán, Csíksomlyón és Kolozsváron végezte, majd Gyulafehérváron és Nagyszombatban részesült teológiai képzésben. 1776. október 1-jétől Gyergyószentmiklóson lett káplán, majd 1777. augusztus 3-tól a parajdi sóbányáknál lett administer. 1781. október 9-étől Marosvásárhelyen, 1782. május 3-tól Nagyszebenben szolgált. 1788. április 15-től Jegenyén volt plébános. Feltehetőleg a kolozsvári szabadkőműves páholy tagja volt. 1794 után megőrült, és 1797-ben egy katonai kórházban meghalt. (Schedius Lajos szerint 1802-ben már nem élt.) A jegenyei plébánia történetéről szóló művében megemlít egy magyar nyelvű nyomtatványt, amelyet állítólag 1484-ben Nürnbergben nyomtattak, és amelyben Szent István király jobb kezének megtalálásáról van szó. A kutatók mai álláspontja szerint Bartalis szándékosan hamisított, de az sem zárható ki, hogy ez már elmezavarának egyik tünete volt. Művei Ortus et Occasus imperii Romanorum in Dacia mediterranea. Posonii, 1787. Notitia parochiae Jegenyensis. Claudiopoli, 1794. Zoltai Gusztáv Zoltai Gusztáv (szül. Zucker Gusztáv, Újpest, 1935. július 28. –) a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) egykori ügyvezető igazgatója, a Zsidó Világkongresszus magyarországi elnöke[forrás?], a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány (Mazsök) társelnöke[forrás?]. A harmadik Orbán-kormány alatt a Miniszterelnökséget vezető miniszter tanácsadója volt. Életpályája Zoltai az akkor még Budapesttől független városban, Újpesten született. Szülei Tusák Piroska (1904-1945) és Zucker Béla (1904-1945) voltak; mindkettejüket megölték a holokauszt során. Zoltai az 1956-os forradalom alatt a kecskeméti repülőtéren teljesített katonai szolgálatot. A forradalom után munkásőr lett a Kőbányai Textilgyárban, illetve belépett a kommunista állampártba, az MSZMP-be is. Ezután a Magyar Hirdető osztályvezetője. 1968-tól 1976-ig Komlós János művészeti titkáraként tevékenykedett. Ezután a Pesti Vigadó művészeti vezetője, majd a Játékszín művészeti titkára lett Rigó László keze alatt. 1987-ben a Budapesti Zsidó Hitközség kulturális (később ügyvezető) igazgatója lett, 1991-ben pedig a MAZSIHISZ ügyvezető igazgatójává választották, mely tisztségéről 2014 áprilisában lemondott. Egy időben az Európai Zsidó Kongresszus végrehajtó bizottságának tagja is volt. 1992-ben Landeszmann György budapesti főrabbi mellett ő volt a másik alanya a „bőgatya és fütyülős barack” néven elhíresült interjúnak, amiben Landeszmann a zsidóság és a magyarság kulturális összefonódottságára tett gúnyosnak értelmezhető kijelentést. (Zoltai az interjú egy részétől hamar elhatárolta magát) 1999-ben Budapest VII. kerülete díszpolgára lett, 2005-ben átvehette A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét a csillaggal, majd 2006-ban meglepetésre megkapta az '56-os szövetségtől az 1956-os szellemiség ápolásáért járó Pro Fidelia érdemrendet munkásőri és párttag múltja ellenére. 2009-ben Budapest díszpolgára lett. Mivel az egyik legfőbb magyarországi zsidó hitközségi elöljáró, személye a rózsadombi paktumtól kezdve gyakori alakja a rendszerváltás utáni változatos összeesküvés-elméleteknek. Kritikák Az antiszemita hangokon kívül leginkább a hitközségen belülről érik kritikák, miszerint irányításával a Mazsihisz monopolizálta a zsidók reprezentációját a magyar közéletben, illetve az általa a szervezeten keresztül közvetített magyarországi zsidókép roppant egysíkú, egyoldalú és inkább negatív. Szintén sokan vetik szemére munkásőr és MSZMP-s múltját. Gracias a la vida (album) A Gracias a la Vida (alcím: Joan Baez canta en español ) Joan Baez 1974-es albuma. Az album dalai spanyolul hangzanak el, egy kivétellel (ez katalánul). Joan Baez egy ízben úgy nyilatkozott, hogy ez részben politikai üzenet volt az Augusto Pinochet diktatúrájától szenvedő chilei népnek, különösképp Salvador Allende halálára reagálva. Baez gyakran bírálta az Egyesült Államok Latin-Amerikára vonatkozó külpolitikáját, és kiállt ezen térségek lakossága polgári jogai érdekében. A dalok közé Victor Jara chilei muzsikus dalát is beválasztotta, akit 1973-ban megkínoztak és megöltek. A címadó dal szerzője Violeta Parra, aki egy depressziós időszakában öngyilkos lett. A lemez egyik dalát (Dida) felvette a következő albumára (Diamonds & Rust) is. A lemezen szereplő dalok Latin-Amerikának csaknem valamennyi országát képviselik. Az Egyesült Államokban közepes érdeklődést váltott ki, de óriási sikere volt Latin-Amerikában. A lemezt apjának ajánlotta: „Apámnak, aki nekem latin nevet és annyi optimizmust adott, amennyit csak az élettől kaphatok”. A szöveg a lemezen két nyelven is szerepel, spanyolul és angolul. Ezek a dalok lényegüket tekintve egyszerűen a hétköznapi életet tükrözik. Azok az emberek, akik diktatúrában élnek, nem dalolhatnak szabadon, számukra minden egyes szó félreérthető, mögöttes tartalmat rejt. Ehhez elég csak annyit tudni, ha a költő, vagy a dalszerző börtönben hunyt el (Miguel Hernandez), vagy fegyveresek végeztek vele (mint Victor Jara chilei dalszerző, aki ismeretlen körülmények közt tűnt el 1973 szeptember 13 és 17 között). Violeta Parra halála körül is bizonytalanság érződik. Hivatalosan szerelmi bánatában lett öngyilkos, de a diktatúra körülményei között az ilyesmit az emberek felfokozott figyelemmel értékelik. Maga a mariachi műfaj a francia mariage (házasság) szóból ered, tehát eredetileg lakodalmi muzsika volt. A mexikói dalokat 3/4-es ütemben adják elő. Ez jelentősen különbözik az európai 3/4-es zenétől. Egyes dalok jellegzetes mexikói 6/8-os ütemben hangzanak el. Dalok "Gracias a la Vida" (Violeta Parra) "Llego Con Tres Heridas" (Miguel Hernández költeménye alapján, Joan Manuel Serrat zenéjével) "La Llorona" (népgyűjtés) "El Preso Número Nueve" (Roberto Cantoral Garcia) " Guantanamera " (José Martí, Hector Angulo feldolgozása, Pete Seeger ) "Te Recuerdo Amanda" (Víctor Jara) "Dida" ( Joan Baez ), Joni Mitchell közreműködésével "Cucurrucucú Paloma" (Tomas Méndez Sosa) "Paso Río" (népgyűjtés) "El Rossinyol" ( katalán altatódal) "De Colores" (népgyűjtés) "Las Madres Cansadas" ( Joan Baez ) "No Nos Moverán" (népgyűjtés) "Esquinazo Del Guerrillero" (Fernando Alegría – Rolandó Alarcón) Ong Bak 3. Az Ong Bak 3. 2010-ben bemutatott thaiföldi harcművészeti film. A főszerepben Tony Jaa, aki társrendezője is az alkotásnak. A film az Ong Bak 2. – A bosszú folytatása. Cselekménye Az elfogott Tient halálra ítélik, kivégzésének napja előtt brutálisan megkínozzák, eltörik kezét-lábát, és szinte félholtan vonszolják a kivégzésre. Megjelenik azonban egy futár, a király embere, aki közli, hogy a király kegyelmet adott a banditának, és elviszik a félholt férfit, vissza régi tanítómesteréhez, a tánctanár Bua mesterhez, aki már régóta buddhista szerzetes. Tien egykori gyerekkori szerelme, Pim és Bua mester segítségével hosszú és fájdalmas küzdelem árán nyeri vissza fizikai és lelki erejét, hogy szembenézhessen a gonosz Hollószellemmel, aki földi hatalomra vágyik. Fogadtatás A film nem talált pozitív fogadtatásra, a kritikusok a történet értelmetlensége mellett hiányolják Jaa akcióit is, az Allrovi szerint például Jaa szinte alig harcol a filmben, jórészt csak táncol, elmélkedik és szenved. Scheffler János Boldog Dr. Scheffler János (Johann Scheffler) (Kálmánd, 1887. október 29. – Jilava, 1952. december 6.) szatmári római katolikus megyés püspök, vértanú. Pályafutása Ifjúkora 1887. október 29-én született a Szatmár vármegyei Kálmándon. Szülei szegény, de mélyen vallásos emberek voltak, akiknek a hit gyakorlása a mindennapjaikhoz tartozott. A szegény sorsú fiú fejlődésében meghatározó szerepet játszott a falu plébánosa, aki felkarolta és egy életre szóló lelki útmutatást adott a számára. Középiskoláit Szatmárnémetiben végezte, ahol a székesegyház sekrestyése biztosított számára szállást, étkezését pedig a jezsuita atyák biztosították. Nagy tehetségével és szorgalmával csakhamar kitűnt diáktársai közül. A sorsát végig figyelemmel kísérő plébánosa hatására már hatodikos gimnazista korában elhatározta, hogy pap lesz. A nyolcadik osztályt már a papnevelő intézetben végezte. A kitűnő eredménnyel végzett papnövendéket 1906-ban a Pázmány Péter Tudományegyetem Teológiai Karára küldték, ahol szintén kitűnt társai közül. Már harmadik évfolyamos korában jelentek meg teológiai tárgyú írásai. Papi működése 1910. július 6-án szülőfalujában, Kálmándon szentelték pappá. Ezután rövid ideig Csomaközön volt káplán, majd ösztöndíjjal Rómába küldték tanulni, ahol kiváló eredménnyel kánonjogi doktori címet szerzett. Ezt követően a szatmári püspökségen szertartó, majd segédlelkész Ungváron. 1914-től Szatmárnémetiben filozófiai tanár, a teológusok tanulmányi felügyelője. 1915-ben teológiai doktorrá avatták. 1920-ban a szatmárnémeti Katolikus Gimnázium tanára, majd 1923-tól nagymajtényi plébános lett. Nagymajtényban kemény harcokat vívott a magyar tanításnak az új román adminisztráció által szorgalmazott visszaszorítása ellen, a templomot pedig helyreállíttatta. 1926-tól újra teológiát tanított a Szatmári és a Nagyváradi egyházmegyében. 1940 őszén a kolozsvári egyetem egyházjogi tanszékének vezetője volt. Püspöki pályafutása 1942-ben XII. Piusz pápa szatmári megyés püspökké nevezte ki. Apostoli kormányzóként ő vezette a nagyváradi egyházmegyét is, melyet (1930–1941 után) 1948-tól ismét összevontak a szatmári egyházmegyével. Visszaállította a katolikus tanítóképző intézetet, új plébániákat, Nagykárolyban és Ungváron kisszemináriumokat szervezett. 1944. szeptember 15-én Szatmárnémetit is elérte a háború, a püspöki palotát bombatámadás érte, így kénytelen volt az Irgalmas Nővérekhez átköltözni. Személyesen kiállt a bevonuló szovjet és román csapatok által sok ezer sváb származású férfi és nő elhurcolása ellen, de sokat nem tehetett. Vértanúsága 1948. március 18-án memorandumban fordult Petru Groza miniszterelnökhöz, melyben az új román alkotmánynak az egyházat sújtó cikkelyeit kifogásolta. Április 9-én egyesítették a Szatmári és a Nagyváradi egyházmegyét. A román Securitate őt szemelte ki arra, hogy vezesse a pápát el nem ismerő romániai katolikus egyházat. Ő erre a felkérésre ennyit válaszolt: „Non possum!” (Nem tehetem!). A román kormány 1948. szeptember 17-én működését felfüggesztette. 1950-ben elutasította a békepapi mozgalom megszervezését, ezért 1950. május 23-án kényszerlakhelyre Körösbányára vitték. 1952. március 19-én letartóztatták és a bukaresti fogdában folytatták kihallgatását. Arra próbálták rábírni, hogy Gyulafehérváron vegye át az állami egyházmegye kormányzását. Miután ezt nem fogadta el, előbb Máramarosszigeten került börtönbe, majd a jilavai föld alatti (megsemmisítő) tömlöc foglya lett, ahol 1952. december 6-án hunyt el. Az embertelen körülmények között végig megtartotta hitét és emberségét. Soha, semmilyen kedvezményt nem kért, mindenét megosztotta társaival. Emléke Koporsó nélküli jeltelen sírba temették, de a börtön ortodox lelkésze megjegyezte a sír helyét és 1965 őszén csontjait titokban, útitáskájában hozta haza Galambos Ferenc nagyprépost. Hám János mellett találtak számára végső nyughelyet a szatmárnémeti székesegyház kriptájában. Boldoggá avatásának aktáit Márton Áron ügyével együtt 1996. december 6-án nyújtották be a Szentté Avatási Kongregációhoz. A Szentatya 2010. július 1-jén jóváhagyta azt a dekrétumot, amely elismeri Isten szolgája, Scheffler János szatmári püspök vértanúságát. Ezzel szabaddá vált az út, hogy a Szatmári egyházmegye vértanú püspökét a boldogok sorába iktassák. A boldoggá avatásra 2011. július 3-án került sor a szatmárnémeti székesegyházban. Családja Öccse Scheffler Ferenc. Díjak Corvin-koszorú (1940) Művei Hám János szatmári püspök és kinevezett prímás emlékiratai 1848/49-ből Yates megye Yates megye az Amerikai Egyesült Államokban, azon belül New York államban található. Megyeszékhelye Penn Yan, legnagyobb városa Milo. Lakosainak száma 25 156 fő (2013. július 1.). Yates megye Ontario, Seneca, Schuyler és Steuben megyékkel határos. Népesség A megye népességének változása: 151 (szám) A 151 (százötvenegy) a 150 és 152 között található természetes szám. A 151 prímszám. Mivel a 149 is prímszám, a 151 ikerprím. A 151 palindrom szám és szerepel a Padovan-sorozatban is tagként. A 151 az első szám, ami pontosan 12 különböző szám valódiosztó-összegeként áll elő. Középpontos tízszögszám. Nicola Pozzi Nicola Pozzi (1986. június 30.) olasz labdarúgó, jelenleg a Sampdoria csatára. Kemény Egon Kemény Egon (Bécs, 1905. október 13. – Budapest, 1969. július 23.) kétszeres Erkel Ferenc-díjas (1953, 1955) zeneszerző. Élete Kemény Egon 1905. október 13-án Bécsben született, kisgyermekkorát a császárvárosban töltötte. Apja sub ausp. Regis promovált (Wiener Universität), Bécsben évtizedeken át megbecsült sebész főorvos volt, majd 1910-ben családjával Kassára, szülőházába költözött, magánrendelőt nyitott és haláláig folytatta élethivatását. Kemény Egon a Fő-utcai Kemény-házban nevelkedett. Hat éves volt, amikor apja – aki szabadidejében maga is szívesen zongorázott - felismerte fia abszolút hallását és támogatva irányította zene iránti nagyfokú érdeklődését. Öt éves korától zeneszerzőnek készült. Zenei képzést - 1923-ig - Rétháti Kövér Dezsőtől, a Kassai Városi Zeneiskola igazgatójától kapott. A Kassai Főgimnázium tanulója volt. Szülei ragaszkodtak a magyar nyelvű érettségihez, ezért – az akkori helyzet miatt – magántanulóként Miskolcon, a Főgimnáziumban tette le az érettségi vizsgát. 1923-tól – a szülői elvárást teljesítve - a Bécsi Egyetem (Wiener Universität) Orvosi Fakultásán orvosnak készült, négy szemesztert végzett el, kiváló vizsgaeredményekkel. Ezzel egyidőben Franz Schmidt nél, a Hochschule für Musik und darstellende Kunst Wien - a bécsi Zeneművészeti Főiskola - ma: Universität für Musik und darstellende Kunst Wien (Wien, Lothringer Straße 18) tekintélyes és köztiszteletben álló igazgatójánál felvételi vizsgát tett, aki őt alapos felkészültsége és nagy tehetsége alapján azonnal a legfelső évfolyamra vette fel. Tanára Franz Schmidt (Pozsony/Preßburg/Bratislava, 1874 – Perchtoldsdorf bei Wien, 1939) volt, aki végig vezette Kemény Egon tanulmányait. A bécsi Zeneművészeti Főiskola (a "bécsi Akadémia") elvégzése után a Bécsi Állami Operaház (Wiener Staatsoper) felajánlott korrepetitori állását nem fogadta el. 1926-ban Budapestre érkezett. A Fővárosi Operettszínházban (ma Budapesti Operettszínház) indult zenei és színházi karrierje: a 21 éves zeneszerzőt Szabolcs Ernő rendező korrepetitornak, Faludi Sándor igazgató másodkarmesternek kérte fel és szerződtette. A Fővárosi Operettszínház 1928-ban állandó karmesterének szerződtette Kemény Egont. Színházi kötelezettségeinek teljesítése mellett – korai, kassai estélyeken nagy sikerrel bemutatott („Andacht”, „Arie”, „Chanson d’Amour”, 1926) zenedarabjait követően – - Budapesten, 1927-ben jelentek meg első táncszámai. Kirobbanó sikerük után első nagyoperettjét – „Kikelet ucca 3” - a Fővárosi Operettszínház 1929-ben mutatta be. 1930-tól 1933-ig Berlinben - a magyar művészkolónia körében - élt és dolgozott, Ábrahám Pállal szerződve titkári valamint zenei feladatokat látott el. 1933-ban visszaköltözött Budapestre, ahol ismét saját kompozícióin dolgozott és zeneszerzőként vált egyre ismertebbé. Élete végéig a magyar fővárosban, Budapesten lakott, családjával Budán, Pasaréten volt az otthona. 1969. július 23-án, Budapesten hunyt el, a Magyar Zeneművészek Szövetsége saját halottjának tekintette. Zenei pályaíve Bécsi, klasszikus zenei végzettségével és tudásával Kemény Egon zeneszerzőként a könnyűzene felé fordult (1926), ez a zeneművészeti ág lett választott hivatása. 1927-ben aratta első nagy sikereit Budapesten. Modern tánc-slágereit (charleston, tango, foxtrot, blues) kora híres előadói - Dénes Oszkár, Érczkövy László, Vig Miklós, Fekete Pál, Sebő Miklós, Szedő Miklós dr., Kalmár Pál, Weygand Tibor, Dr. Lantos Olivér, Rózsa Annie - énekelték, színpadon adták elő, gramofonlemezre vették és mindegyik Rózsavölgyi, Bárd kottakiadványokban is megjelent. Színpadok: „Alpesi falu”, Rott Kis Kabaré, Rott Komédia Kabaré, Talkie beszélőfilm-kabaré. Kemény Egon 12 éves korában kezdte hangszerelési tanulmányait, hozzáértése és tehetsége már első, 1927-ben előadott műveiben - jazz- és szalonzenekari kompozícióiban - megmutatkozott. Nagyoperettjeit a Fővárosi Operettszínház (ma Budapesti Operettszínház) mutatta be: Kemény Egon zeneszerző színpadi szerzőként a „Kikelet ucca 3” („Kikelet utca 3.”) című „pesti operette” –tel mutatkozott be. A női főszerepben Somogyi Erzsi majd Eggerth Márta, Sarkadi Aladár, Kabos Gyula, Halmay Tibor. A budapesti bemutató 1929. április 27-én volt, majd sikere után ugyanazon év októberében a nagyoperettet a Kassai Nemzeti Színház vitte színre. 1946-ban tűzték műsorra a „Fekete liliom” című romantikus nagyoperettet, Fényes Szabolcs igazgató felkérésére, Karády Katalin, Latabár Kálmán, Nagy István, Gombaszögi Ella főszereplésével. A „Valahol Délen” c. nagyoperett bemutatója 1956 tavaszán Gáspár Margit színházigazgató idején volt, fő szerepekben Petress Zsuzsa, Mezey Mária, Sennyei Vera, Borvető János, Homm Pál, Rátonyi Róbert. 1957-ben Fényes Szabolcs igazgató felújította a darabot. Kemény Egon művészkörökben Ábrahám Pál legjobb barátjaként (1927-1933) is ismert volt. A Fővárosi Operettszínházban kezdődött közös szakmai munkájuk és barátságuk, ahol a színház igazgatója és rendezője Ábrahám Pál zeneszerző és karmester mellé 1926-ban Kemény Egont szerződtette korrepetitornak és másodkarmesternek, szinte közvetlenül a bécsi Zeneművészeti Főiskolán elvégzett zeneszerzés-tanulmányai után. A Fővárosi Operettszínház 1928-ban állandó karmesterének szerződtette Kemény Egont. Kemény Egon első felkérésre készített hangszerelései a „32-es baka vagyok én” című világhírű induló Ábrahám Pál „Az utolsó Verebély lány” (1928) című operettjéből, a „Viktória” (1930) című operett valamint részben a „Zenebona” (1928) című jazz-operett. A berlini évek alatt 1930-tól 1933-ig Kemény Egon zeneszerzőként nem jelentetett meg saját művet, Ábrahám Pál felajánlott szerződését elfogadta. Hat és fél évig zenei munkatársa volt Budapesten, Lipcsében és Berlinben. Ezen időszak alatt született meg a „Hawaii rózsája” (1931) és a „Bál a Savoyban” (1932) című operett is. A színházi próbákon karnagyként tevékenykedett. Részt vett továbbá azoknak a zenei feladatoknak az ellátásában is, amelyek az operettek hangosfilm-változatainak („Mesék az írógépről”, „Viktória und ihr Husar” stb.) elkészítésével kapcsolatban merültek fel. Kemény Egon anyanyelvi szintű német nyelvtudása, megbízhatósága és pontossága is szerepet játszott a fenti sikerekben. Kemény Egon zeneszerző 1933-ban Berlinből Budapestre költözött, mint a „Rákóczi induló” című reprezentatív magyar hangosfilm szerződtetett zenei vezetője. Hazaszeretetéből fakadó művei közül a legnevezetesebbek: a négy tételes „Magyar szvit” (1934), amely kedvelt műsorszáma volt az ország legnagyobb zenekarainak, a „Tisza” (1935) c. szimfonikus költeménye és a „Délibáb” (1935) c. nagyzenekari népdal egyvelege a Rózsavölgyi cég megbízásából született, azóta az egész világot bejárta. 1936-ban újrahangszerelte a „Rákóczi induló”-t szimfonikus zenekarra, amely a Rózsavölgyinél jelent meg. 1937-1948 között klasszikus és kortárs magyar - ( Csokonai Vitéz Mihály, Vajda János, Petőfi Sándor, Reviczky Gyula, Ady Endre, József Attila, Tóth Árpád, Áprily Lajos, Juhász Gyula, Kosztolányi Dezső és mások) valamint angol - (Burns, Shakespeare, Blake, Poe és mások) továbbá amerikai költők leghíresebb verseit zenésítette meg, szám szerint harmincnál többet, s e dalokkal – amelyeket az ország legkiválóbb énekesei is felvettek műsorukba – aratta akkor legnagyobb sikerét. (Kottakiadványokban megjelent: Rózsavölgyi és Bárd Zeneműkiadók) 1940-41-ben Bartók Béla, Dohnányi Ernő, Kodály Zoltán, Weiner Leo nagyzenekari műveit ültette át kiszenekarra, Rózsavölgyi megbízásából. Kemény Egon a gershwini szimfonikus könnyűzene magyarországi meghonosítója. A Magyar Rádióval (Rádió Budapest I.) 1934-ben kezdődött kapcsolata, az intézmény évtizedeken át művei bemutatóinak egyik fő helyszíne lett. Zenedarabjait közel negyven éven át, haláláig számtalan rádióműsorban gyakran sugározták. Kemény Egon első rádiós bemutatója a „Fantázia a ’Hullámzó Balaton’ tetején” című népdalból (1934) - nagyzenekari népdal parafrázis - volt, amelyet az akkori műszaki lehetőségekkel stúdió-előadásban, nagy sikerrel közvetített a Rádió, az Operaház Zenekarát Zsolt Nándor, az Operaház karmestere vezényelte. „Fűszer és csemege” címmel készült (1939) az a hangosfilm, amely közvetlenül bemutatója után nézőszámrekordot döntött és újat állított fel, Kemény Egon zenéjével. Főszerepben: Somlay Artur, Vízváry Mariska, Szörényi Éva és Jávor Pál. A film Csathó Kálmán nagy sikerű regényének filmes változata, ezt megelőzően a Vígszínház mutatta be. Rádiótörténeti újdonságok - Magyar Rádió -, amelyek Kemény Egon műveiben jelentek meg elsőként: Az első rádió daljáték – „Schönbrunni orgonák” (1937) zeneszerzője Híres operaénekesnők és operaénekesek Kemény Egon műveiben énekeltek először XX. századi könnyűzenei műfajokban a Rádióban: dalait és sanzonjait (1940-től), operettjeiben (1949-től) és daljátékaiban (1955-től) - Anday Piroska, Ányos Irén, Báthy Anna, Basilides Mária, Gyurkovics Mária, Neményi Lili, Warga Lívia, Melis György, Simándy József, Székely Mihály, Rösler Endre, Koréh Endre és mások. Az első rádióoperett zeneszerzőjeként 1949. május 1-én hangzott fel a „Májusfa” című rádió-nagyoperett kompozíciója. Ez a zenemű rádiótörténeti jelentőséggel bír, új rádiós műfaj született, amely a Rádiószínház majd a Rádió Dalszínháza bemutatóinak hosszú évtizedeken át tartó népszerűségét és közönségsikerét indította el. 1955-ben a „Hatvani diákjai” című daljátékában játszott először prózai szerepet is operaénekes: Simándy József. Ekkor mutatkozott be először a Rádióban énekes szerepben is a prózai színész Bessenyei Ferenc ( Hatvani István professzor ). Addig - és természetesen a művészek adottságai szerint gyakran később is – a zenés rádiófelvételeken egy-egy szerepet kettős szereposztással azaz az énekesi és prózai alakításokat szétválasztva vettek fel. 1937-1960 között a Magyar Rádió kiváló rádiójátékaihoz komponált zenét. 1946-ban a Magyar Rádióban Kemény Egon saját műsort is szerkesztett és vezetett „Amit a város dalol” címmel, továbbá zenei összeállítások készítésével is megbízták, karmesterként, zongorakísérőként is foglalkoztatták, felvételek énekes próbáit vezette. Kemény Egon műveiben a főszerepeket - ám gyakran kisebb szerepekben is - kora leghíresebb és legtehetségesebb művészei énekelték és játszották, a zenei együttesek és a darabok alkotói minden esetben kiváló zenei és színházi tekintélyek voltak. Operettjeit, daljátékait, dalciklusait bemutatásuk után még évtizedekig ismételte a Magyar Rádió. 100. születésnapja tiszteletére Ruitner Sándor dramaturg, zenei rendező Schubert Ferenc szerkesztésével két részes emlékműsort készített, amelyet a Magyar Rádió a „Hatvani diákjai” című daljáték teljes felvételének lejátszásával együtt tűzött műsorra. 2012 decembere óta a Dankó Rádió „Túl az Óperencián” című műsora Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető összeállításában sugároz részleteket Kemény Egon műveiből. 2013 júliusában „Kemény Egon-emlékhét” címmel Nagy Ibolya szerkesztő rádiófelvételek sugárzásával idézte fel és mutatta be a rádióhallgatók fiatalabb generációinak is a Dankó Rádióban a közönség körében évtizedeken át kedvelt, népszerű, jelentős zenei tekintélyű ám az utóbbi évtizedek alatt ritkábban játszott zeneszerző életművét, a hét vendége a zeneszerző lánya volt. Kemény Egon zeneszerzői saját sikerei mellett számos zeneszerző kollégája felkérését elfogadva meghangszerelte zeneműveiket (operettek, filmzene, dalbetétek). Hangszerelői tehetsége, zenei leleménye, hangszerismerete a maga idejében nemegyszer meglepő majd gyakran mások által is követett zenei újdonságként hatott. Alkotóerejét 1926-tól több, mint húsz esztendőn keresztül zeneszerző pályatársai dallamai kibontakoztatására, személyes sikerük elősegítésére is szerényen rendelkezésükre bocsátotta. A zene és pályatársai iránti elkötelezettsége egyéb területeken is megnyilvánult. Dr. Huszka Jenő mellett a XX. század első felében a szerzői jogok megerősítéséért tevékenykedett. Kemény Egon zeneszerző alapító tagja volt a Magyar Zeneművészek Szövetségének. A „Valahol Délen” 1957-ben kikerült a Szovjetunióba, ahol páratlan sikersorozatban vélhetőleg 1000 körüli előadásban került színpadra. Kemény Egon volt az első könnyűzenét komponáló magyar zeneszerző, aki meghívást kapott a Szovjetunióba, éspedig a „Valahol Délen” bemutatói alkalmából, 1958-ban. Műveiben gondosan ápolta az osztrák és a német zenei hagyományokat is, megőrizve a magyar zenei örökséget. Rendkívüli tehetségű, nagy zenei tudású zeneszerző volt, a XX. századi könnyűzene egyik mestere. Tisztelet és szeretet övezte, a hírnevet és a sikert szerényen viselte. Kemény Egon zenéje 1953-ban és 1955-ben Erkel Ferenc-díjat kapott. Fő művei Színpadi művek Nagyoperettek Kemény Egon - Bródy István - Harmath Imre: „Kikelet ucca 3” (1929) Pesti operett 3 felvonásban, nagyoperett. Bemutató: Fővárosi Operettszínház (ma: Budapesti Operettszínház), 1929. április 27. Főszereplők: Somogyi Erzsi, Eggerth Márta, Fejes Teri, Kertész Dezső, Sarkadi Aladár, Halmay Tibor, Kabos Gyula, Szirmai Imre. Rendező: Szabolcs Ernő. Díszlet: Gara Zoltán. Ruhatervező: Váradi Tihamér. A táncokat betanította: Rott Ferenc. Karmester: Ábrahám Pál Kemény Egon - Bródy István - Harmath Imre: „Kikelet ucca 3.” Bemutató a Kassai Nemzeti Színházban 1929. október 12. Rendező: Szántó Jenő Karnagy: Fischer Károly Díszlet: Ütő Endre A nyitányt Kemény Egon vezényelte. Fő szerepekben: Fülöp Sándor, Jeney János, Várady Pál, Farkas Pál, Szigethy Irén, Elek Ica, Kálmán Manci, Szántó Jenő, Némety Zoltán, Simon Marcsa Kemény Egon - Nóti Károly - Földes Imre - Halász Rudolf: „Fekete liliom” (1946) Romantikus nagyoperett 3 felvonásban Bemutató: Fővárosi Operettszínház (ma: Budapesti Operettszínház) 1946. december 20. Főszereplők: Karády Katalin , Gombaszögi Ella, Fejes Teri, Somogyi Nusi, Latabár Kálmán , Nagy István, Gozmány György, Zentay Ferenc, id. Latabár Árpád Rendező: Tihanyi Vilmos Karnagy: Endre Emil Díszlet: Bercsényi Tibor, Karády Katalin, Fejes Teri, Gombaszögi Ella ruhái a Szitanágay-szalonban készültek Revükoreográfia: Rudas-fivérek Kemény Egon - Tabi László - Erdődy János: „Valahol Délen” (1956)Nagyoperett 3 felvonásban Bemutató: Fővárosi Operettszínház (ma: Budapesti Operettszínház) 1956. március 30. Főszereplők: Petress Zsuzsa, Mezey Mária , Sennyei Vera , Gaál Éva, Borvető János, Homm Pál, Rátonyi Róbert , Peti Sándor, Rendező: Dr. Székely György Díszlet: Fülöp Zoltán Kossuth-díjas Jelmez: Márk Tivadar Kossuth-díjas Karmester: Bródy Tamás Kemény Egon - Kardos György - Erdődy János: „Krisztina kisasszony” (1961) A rádióoperett (zenés játék 2 részben) színpadi változata, operett 3 felvonásban Bemutató: Miskolci Nemzeti Színház 1961. április 7. Igazgató: Jákó Pál Rendezte: Orosz György Karnagy: Virágh Elemér. Krisztina kisasszony címszerepében: Komlóssy Teri Bemutatók az Állami Déryné Színházban Kemény Egon - Machiavelli - Vidor Miklós átköltése: „Mandragora” avagy a maszlagról szóló játék Komédia 3 felvonásban Bemutató: Budapest, 1947. Rendezte: Várady György Díszlettervező: Rajky György Jelmeztervező: Rimanóczy Yvonne Fő szerepekben: F. Nagy Imre, Faragó Vera, Bodó György, Garay József, Csala Zsuzsa, Gonda György Kemény Egon - Tabi László - Erdődy János: „Valahol Délen”, a nagyoperett kamaraváltozata, Kemény Egon átdolgozása hét tagú zenekarra Bemutató: 1962. március 24. Szekszárdon és környékén 1962. április 20. Állami Déryné Színház, Budapest, sajtóbemutató Rendezte: Csongrádi Mária Díszlettervező: Sostarics Zsuzsa Jelmeztervező: Rimanóczy Yvonne Koreográfus: Rimóczy Viola Karmester: Patay Kató Fő szerepekben: Harmaczy József, Rónaszéky András, Papp Tibor, Erőd Pál, Sághy István, Czéh Gitta, Dévényi Cecilia, Szatmáry Olga. "A Déryné Színház nagy sikerrel játszotta a „Valahol Délen”-t, a 100. jubileumi előadáson 1962. november 21-én Cseh Viktória és Juhász Pál előadásában" (Film-Színház-Muzsika) Kisoperettek Kemény Egon - Nádassy László : „Éva és férfiak” Bemutató: 1945. december 22. Royal Revü Varieté, Igazgató: Ehrenthal Teddy Rendező: Szabolcs Ernő Fő szerepekben: Kelemen Éva, Gozmány György, Rátonyi Róbert, Kardos Magda, Soltész Any, Antalffy József, Pártos Gusztáv, Chappy 15 tagú szimfonikus jazz-zenekarával Kemény Egon - Szenes Iván: „Kiigényelt szerelem” Bemutató: 1946. február 1. Royal Revü Varieté (Farsang 1946 – Konfetti) Igazgató: Ehrenthal Teddy Fő szerepekben: Kardos Magda, Lugosi György, Kollár Lívia, Murányi Lili, Varga D. József, Dezsőfi László Rendező: Szabolcs Ernő Zenés vígjáték Kemény Egon - Victorien Sardou - Békés István: „Párizsiak New Yorkban” Bemutató: 1960. január 22. Miskolci Nemzeti Színház Igazgató: Jákó Pál Rádióoperettek és rádiódaljátékok – Magyar Rádió Kemény Egon - Mesterházi Lajos - Szász Péter - Romhányi József: „Májusfa” (1949. május 1.) Nagyoperett rádióra, az első rádióoperett. Szereplők: Fábry Edit (ének), Ferrari Violetta, Horváth Tivadar, Pándy Lajos, Darvas Iván, Kárpáti Zoltán, Rátonyi Róbert, Rafael Márta, Ruttkay Éva, Gera Zoltán Rendező: Dr. Rácz György A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Majorossy Aladár vezényelte. A „Májusfa-keringőt” a rádiófelvételen (1950) Gyurkovics Mária énekelte, Nagy sikerére való tekintettel készült el az új rádiós műfajt teremtő darab szilveszteri változata: Kemény Egon - Szász Péter - Romhányi József: „Talán a csillagok” (1949. december 31.) Rádióoperett Gyurkovics Mária, Bán Klári, Gyenes Magda, Rátonyi Róbert, Hadics lászló A Magyar Rádió Szimfonikus zenekarát Lehel György vezényelte Kemény Egon - Szász Péter - Raics István: „Szerencsés utazás” (1950) Rádióoperett Gyurkovics Mária, Szabó Miklós, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte Kemény Egon - Ignácz Rózsa - Soós László - Ambrózy Ágoston: „Hatvani diákjai” (1955) Rádiódaljáték Hatvani professzor – Bessenyei Ferenc, Kerekes Máté – Simándy József , női főszerepben: Petress Zsuzsa, továbbá: Mezey Mária, Tompa Sándor, Hadics László, A Magyar Rádió (64 tagú) Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte, közreműködött a Földényi kórus 40 tagú férfikara. Zenei rendező: Ruitner Sándor, Rendező: Molnár Mihály és Szécsi Ferenc Kemény Egon - Gál György Sándor - Erdődy János: „Komáromi farsang” (1957) Daljáték 2 részben Csokonai Vitéz Mihály – Ilosfalvy Róbert , Zenthe Ferenc , Lilla – Házy Erzsébet , Korompai Vali , Deák Sándor, Gönczöl János, Berky Lili, Bilicsi Tivadar , Szabó Ernő, Hlatky László , Fekete Pál, Lehoczky Éva, Völcsey Rózsi, Gózón Gyula, Rózsahegyi Kálmán. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: László Endre Kemény Egon - Erdődy János: „Krisztina kisasszony” (1959) Rádióoperett 2 részben Petress Zsuzsa, Gyenes Magda, Kövecses Béla, Bilicsi Tivadar, Rátonyi Róbert Közreműködött a Földényi kórus. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: Cserés Miklós dr. Kemény Egon - Békés István: „Szabad szívek” (1960) Regényes daljáték 2 részben. Főszereplő: Sándor Judit/Bánki Zsuzsa, Bende Zsolt/Benkő Gyula, Zentay Anna, Horváth Tivadar, Fónay Márta, Agárdi Gábor, Suka Sándor Kemény Egon - Erdődy János: „A messzetűnt kedves” (1965) Történelmi daljáték Fazekas Mihály – Simándy József/Darvas Iván, Pálóczi Horváth Ádám – Palócz László/Láng József, Ámeli – László Margit/Domján Edit, Julika – Andor Éva/Örkényi Éva Közreműködött a Földényi kórus A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényelte Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendezte: László Endre Szimfonikus könnyűzene A műveket a Magyar Rádióban a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara mutatta be. „Színes ritmusok” jazz-foxtrott persiflage (1941) „Temptation” gordonkaszóló zongorakísérettel (1947) „Könnyűzene vonószenekarra” (1952) „Könnyűzene fúvósokra” (1954) „Keringő-rapszódia” hangversenykeringő (1952) „Könnyűzene szvit”, szvit nagyzenekarra 3 tételben (1954) „Tangó” (1954) „Könnyűzene gordonkára, hegedűre, zongorára nagyzenekari kísérettel" – szvit 4 tételben (1955) „A tavaszhoz” rapszódia zongorára és szimfonikus zenekarra (1957) „Romantikus rapszódia” zongorára és nagyzenekarra (1958) „Eső és napsütés” hangulatkép nagyzenekarra (1958) „Úttörővasút” hangulatkép szimfonikus zenekarra (1958) „Gyermekjátékok” szvit nagyzenekarra gyermekkarral (1961) „Különös dallam” (1965) „Ébred az erdő” karakterdarab, fúvószenekari szvit (1967) Nagyzenekari művek „Fantázia a ’Hullámzó Balaton’ c. népdalból” (1934) „Magyar szvit” nagyzenekari szvit 4 tételben (1934) „A Tisza” szimfonikus költemény (1935) „Délibáb” nagyzenekari népdalegyveleg (1935) „Díszpalotás” zenekari átdolgozás nagyzenekarra (1935) „Rákóczi induló” nagyzenekari átdolgozás (1936) „Schönbrunni orgonák” nagyzenekari egyveleg a hangjátékból (1937) „Mesél az erdő” hangulatkép nagyzenekarra (1939) „Részletek a ’Fűszer és csemege” c. filmből” nagyzenekari egyveleg (1940) „Állatkerti séta” szvit nagyzenekarra és négy énekhangra (1949) Balett zene „Kis balettzene” keringő nagyzenekarra (1940) „Táncoló tavasz” (Pas de six) kis balettszvit (1941) Dalok, műdalok és megzenésített költemények Kemény Egon első dalát (1937) sok szép előadás és siker követte. Legismertebbek a Kemény Egon- Kulinyi Ernő: „Három dal” (1937) „Kemény Egon hat dala” (1940), és a „Kemény Egon dalok” (1946) című Rózsavölgyi és Társa Kiadó kottafüzeteiben is megjelent művei voltak. Népszerűségüket a jeles és híres énekesnők, énekesek Basilides Mária, Farkas Ilonka, Warga Livia, Neményi Lili, Rácz Vali, Nagykovácsi Ilona, Gyurkovics Mária, Házy Erzsébet, Lehoczky Éva, Komlóssy Erzsébet, Székely Mihály, Rösler Endre, Koréh Endre, Melis György, Simándy József és mások kiváló előadása valamint kedveltségük miatt a rádióműsorokban elhangzott gyakoriságuk is fokozta. Kemény Egon a Magyar Rádió (Budapest I.) - „Napló” „Költők múzsái”, „Zenés antológia amerikai költők verseire”, „Zenés antológia angol költők verseire” és más – irodalmi műsor-sorozataiban elhangzott megzenésített költeményeit egyaránt dicsérte a kritika és minden új dalát fokozott érdeklődéssel várták a hallgatók. Dalciklusok – a Magyar Rádió mutatta be Kemény Egon - Dalos László: „Tavasz a télben” (1952) Gyurkovics Mária, Pogány László, Andor Ilona Gyermekkara, Forrai kórus, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Polgár Tibor vezényelte. Kemény Egon - Dalos László: „Őszi séta” (1952) Lukács Margit – próza, Sándor Judit, Rösler Endre Andor Ilona Gyermekkórusa, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Polgár Tibor vezényelte Dalciklusok gyermekkarra zenekari kísérettel – a Magyar Rádió mutatta be „Játszótéren” (1959) dalciklus gyermekkarra kamarazenekari kísérettel A Magyar Rádió Gyermekkarát és a Magyar Rádió Kamarazenekarát Csányi László vezényelte „Csillebérci fák alatt” (1962) szvit gyermekkarra kamarazenekari kísérettel A Magyar Rádió Gyermekkarát és a Magyar Rádió Kamarazenekarát Csányi László vezényelte „Sétarepülés” (1965) szvit gyermekkarra kamarazenekari kísérettel Andor Ilona Gyermekkarát és a Magyar Rádió Kamarazenekarát Sebestyén András vezényelte Sanzonok Kemény Egon első sanzonját Budapesten, 1935-ben a Tarján bárban Saásdy Alice énekelte. 1937- 1942 között Darvas Zsuzsa adta elő a Dubarry kávéházban, Rácz Vali a Parisette Kávéházban, Fellegi Teri a Taverna bárban lépett fel zenedarabjaival. A Magyar Rádió számos sanzon-hangfelvételt készített műveiből, amelyek sikerét – mások mellett – Neményi Lili és Mezey Mária előadása és neve fémjelezte. Zenés rádiójátékainak bemutatói a Magyar Rádióban 1936 „Menekülés Hollywoodból” hangjáték 1937 Schönbrunni orgonák” az első zenés hangjáték a Magyar Rádióban 1945 „Éva és a férfiak" („Amit a nők akarnak”) kisoperett 1947 „Vízimalom” rádiójáték Juhász Gyula emlékezetére 1947 „Békebeli primadonna” zenés vígjáték 3 felvonásban, Kemény Egon - Thurzó Gábor - Kovách Aladár: "Békebeli primadonna", Főszerepben: Neményi Lili, Somló Sándor "Melódia"- szalonegyüttesében Kemény Egon zongorázott, Somló Sándor vezényelt. 1948 „Budapesti látomás” rádiójáték 1948 „Volt egyszer egy cukrászda Budán” rádiójáték 1948 „Santa Cruz-i forgószél” rádiódráma, dal 1948 „A folyó varázsa” rádiójáték 1948 „A zöld pokol” folytatásos rádiójáték 1949 „Az elrabolt asszony” rádiójáték Vidám zenés játék Boccaccio novellájából írta Bihari Klára Zenéjét Romhányi József verseire Kemény Egon szerezte Zenei rendező: Járfás Tamás Rendező: Rácz György Szereplők: Riccardo - Mányai Lajos, Bartolomea, a felesége - Komlós Juci, Paganino de Mare, a kalóz- Gábor Miklós, Bianca - Petress Zsuzsa 57 perc Bemutató: 1949. január 16. 1949 „Mandragora” rádiójáték Macchiavelli színműve Fordította: Vidor Miklós Rádióra alkalmazta: Székely Júlia Zenéjét szerezte: Kemény Egon Rendező Körmöczi László dr. Szereposztás: Callimaco: Szakáts Miklós Ligurie, szolga: Ujlaki László Nicia: Lengyel Vilmos Lucrezia: Feleki Sári Sostrára, komorna: Szabó Margit Timótheus, barát: Gáti József Közreműködik: Ányos Irén, Konkoly Gitta és Szabó Miklós (ének) 1949 „A név bajjal jár” vidám rádiójáték 1949 „Bulja Tárász házassága” rádiójáték 1949 „Az ész bajjal jár” vígjáték 1949 „Megállt az idő” rádiójáték 1949 „Dzsomárt szőnyege” mesejáték 1949 „Iván Iljics halála” rádiójáték Lev Tolsztoj elbeszélése Fordította: Trócsányi Zoltán Írta: Székely Júlia Zenéjét összeállította és részben szerezte: Kemény Egon Rendező: Cserés Miklós dr. Ivan Iljics Golovin - Rátkai Márton Golovina, a felesége - Ladomerszky Margit 1949 „Útravaló nélkül” folytatásos rádiójáték 1949 „Szabadlábon” rádiójáték, vígjáték 1949 „Egy menyecske két ura” vígjáték 1949 „Tavasz ég a szemekben” rádiójáték 1949 „A csúffá tett város” rádiójáték Mark Twain novelláját rádióra alkalmazta Palasovszky Ödön. Zenéjét szerezte: Kemény Egon 1949 „Az áruló” rádiódráma 1949 „A próféta szakálla” rádiójáték 1949 „Egy nap az üdülőben” bohózat 1949 „A hazug” rádiójáték 1949 „Wandelaar kapitány” rádiójáték, népmese 1949 „A kotnyelesek” rádiójáték 1949 „Álomkerti séta” zenés mesejáték 1950 „Ványa, az ezred fia” („A Jenakiev legények”) hangjáték 1950 „Amerika hangja” színjáték 1950 „Zója” elbeszélő költemény 1950 „Utazás az Uralban” irodalmi útirajz 1950 „Tizenkilencen” rádiójáték, kísérőzene 1950 „Bem tábornok” rádiójáték 1950 „Krasznodomi hősök” („Ifjú gárda” I.) rádiójáték 1951 „Zászlók a város fölött” („Ifjú gárda” II.) rádiójáték 1951 „Tiszta szívvel” („Partizánok”) rádiójáték, kísérőzene 1951 „Kőművesek” - „Hej, te Duna”, dal 1952 „Mese az igazságról” („Zója”) rádiójáték 1952 „Összeomlás” rádiódráma 1953 „Bocskorosok” történelmi rádiódráma 1957 „Az elrabolt asszony” rádiójáték 1957 „A hódítás iskolája” rádiókomédia 1958 „Tűz van!” zenés vígjáték 3 felvonásban 1960 „Párizsiak New Yorkban” vígjáték Gyermekoperett, gyermekeknek komponált művei Kemény Egon zenei pályája kezdetétől szeretettel fordult a gyermekek felé, először a Fővárosi Operettszínház színházi produkciói keretében: „Dörmögő Dömötör”. Gyermekelőadás, látványos operettrevü 3 felvonásban. Bemutató: 1928. november 17. Karmester: Kemény Egon Írta és rendezte: Beretvás Károly Zenéjét részben szerezte: Lajtai Lajos Sarkadi Aladár felléptével továbbá Gábor Mara szubrett, Szécsi Hédi, Horváth Manci gyermekprimadonnák, Kürty Teréz, Mátray György, Gyenes Magda és mások (Esti Kurir, 1928. november 13.) A táncokat Mátray György tanította be. „A három jómadár”. Gyermekoperett (Fővárosi Művész Színház). Bemutató: 1929. december 3. Karmester: Kemény Egon Írta és rendezte: Beretvás Károly Zenéjét összeállította és szerezte: Kemény Egon „A gyermekdarab –újdonság felépítése teljesen újszerű, modern, pompás trükkökkel, boszorkányos táncokkal és szenzációs látványosságokkal…ragyogó díszletek és ruhák készültek. „ (Esti Kurir, 1929. december 3.) Szereplők: Sarkadi Aladár, és ismert hírességek valamint a gyermekvilág kedvencei, mások mellett Gyenes Magda. A táncokat betanította: Metzger Fini A Magyar Rádió felkérésére komponált művei közül a zenés hangjátékok is készültek gyermekeknek: „Dzsomart szőnyege” (1949) Mesejáték „Álomkerti séta” (1950) Zenés mesejáték, Devecseri Gábor verse Emlékezetes sikerei voltak az iskolai életet megörökítő dalai is, amelyeket az akkori általános iskolák énekkarai közül szinte mindegyik előadott. Kottakiadványok (Zeneműkiadó), rádiófelvételek készültek, hanglemezen is megjelentek: „Menjünk az iskolába”, „A mi osztályunk mindenütt az első”, „A tanító néni”, „Köszöntsük jó tanítónkat!”. Legismertebb a „Kinyílott a pitypang” (Dalos László verse), 1952, amelyet először Petress Zsuzsa énekelt a Magyar Rádió felvételén, majd Andor Ilona Gyermekkarával is rádió- és lemezfelvétel készült. Országos sikert aratott zenei körökben, a közönség kedvence volt – ma is ismert – hosszú évtizedeken át, a Magyar Rádió Gyermekkórusa (Botka Valéria, Csányi László) egyik sikerdarabjaként szerepelt külföldi turnéikon, csakúgy, mint a „Csillebérci fák alatt” c. szvit „Kukták dala” című tétele. Óvodás dalocskái (Soltész Erzsi versei) közül - Forrai Katalin: „Ének az óvodában” zenei szerkesztésében évtizedeken át sok kiadást megértek - legismertebb az „Ispiláng” („Ünnepi csokor”), és a „Búcsú az óvodától” című, előbbi a kötet legújabb kiadásaiban is szerepel. Külföldi bemutatók A "Valahol Délen" sikere a szovjet színházakban és a környező országokban (1957-től) Bemutatók a Szovjetunióban: Szverdlovszk – Szverdlovszki Zenés Komédia Színház 1957. 06.11. Rendező: Szinetár Miklós Moszkva – Majakovszkij Színház 1957. 11.30. Rendező: Kukusov Tallin – Észt Színház 1958. 02. 11. Szentpétervár (Leningrád) – Szentpétervári Állami Zenés Komédia Színház 1958. 03.20. Rendező: A. Vinyer Omszk 1959.01. 27. Novoszibirszk – Novoszibirszki Zenés Komédia Színház 1959.06.03. 1961.12.09. Rendező: O.Orlov Odessza – Odesszai Akadémia Színház 1959.12.24. Moszkva – Kreml Színház 1960. Szeverszk – Szeverszki Musical Színház 1960.06. Habarovszk – Habarobszki Körzeti Zenés Színház 1960. Irkutszk - Zenés Komédia Színház 1961.12.09. Rendező: O.Orlov Szverdlovszk – Szverdlovszki Zenés Komédia Színház 1962 – részleteket adtak elő További bemutatók: Bratislava (Pozsony) – Nemzeti Színház 1958.05. Bratislava (Pozsony) – Nová scéna 1958.07.12. Kladno 1958. 10. 18. Riga 1958. 11. Ploesti 1958. április Filmzene „ Fűszer és csemege ” (1939) Hangosfilm, irodalmi mű filmváltozata Lévai film Bemutató: 1940. január 29. Décsi Filmszínház (Budapest előkelő elsőhetes premiermozija), Budapest, VI. Teréz krt. 30. Az akkori legmodernebb magyar mozi. Írta: Csathó Kálmán Zene és versek: Kemény Egon Rendezte: Ráthonyi Ákos Főszereplők: Somlay Artur , Vizváry Mariska , Szörényi Éva , Jávor Pál , Dénes György , Hidvéghy Valéria , Petheő Attila , Bihary József , Földényi László Operatőr: Vass Károly Díszlet: Kokas Klára Anathyrosis Az anathyrosis a szakkifejezés arra, ahogy az ókori görögök gyakran megmunkálták a kőtömbök illesztéseit. Mivel a tömbök közvetlenül érintkeztek egymással, habarcs közbeiktatása nélkül, ezért az illesztésnek pontosnak kellett lennie. Annak céljából, hogy csökkentsék az ilyen illesztések kialakításához szükséges időt, a kő érintkező felülete csak egy vékony csíkban volt eldolgozva és lecsiszolva az oldalakon és felül, míg a felület belseje meg volt süllyesztve. Az érintkező csík úgy néz ki, mint valamiféle ajtókeret, és a kifejezés – az ókoriak alkották – erre utal. A thyra (θύρα) görög szó jelentése „ajtó", tehát az „ajtókeret” anathyrosis. A technikát gyakran használták falak építésekor, beleértve a sziklákból való építkezést, és lehetséges, hogy az oszlopok dobjai között is alkalmazták. A technika alapos vizsgálata egy kövön, amin alkalmazták segíthet feltárni a helyét a szerkezeten belül, és megállapítható, kapcsolódtak-e hozzá más kövek. Coulounieix-Chamiers Coulounieix-Chamiers település Franciaországban, Dordogne megyében. Lakosainak száma 8108 fő (2015). Coulounieix-Chamiers Périgueux, Coursac, Marsac-sur-l’Isle és Notre-Dame-de-Sanilhac községekkel határos. Népesség A település népességének változása: 2004-es labdarúgó-Európa-bajnokság (egyenes kieséses szakasz) A 2004-es labdarúgó-Európa-bajnokság egyenes kieséses szakasza június 24-én kezdődött, és július 4-én ért véget a lisszaboni Estádio da Luz stadionban rendezett döntővel. Az egyenes kieséses szakaszban az a nyolc csapat vett részt, amelyek a csoportkör során a saját csoportjuk első két helyének valamelyikén végeztek. Az egyenes kieséses szakasz 7 mérkőzésből állt: 4 negyeddöntőt, 2 elődöntőt és a döntőt rendezték meg, bronzmérkőzés nem volt. Az egyes mérkőzések győztesei továbbjutottak a következő körbe, a vesztesek kiestek az Európa-bajnokságról. Ha a mérkőzéseken a rendes játékidő végén döntetlen volt az eredmény, akkor 2×15 perces hosszabbítást rendeztek. A hosszabbítás első félidejének végén vezető csapat megnyerte a mérkőzést, ez volt az "ezüstgól-szabály". Ha a hosszabbítás első félidejének végén döntetlen volt az állás, akkor a hosszabbítás második félidejét is lejátszották. Ha a hosszabbítás két félideje után döntetlen volt az eredmény, akkor büntetőpárbaj következett. Az arany- és ezüstgól-szabály megszüntetéséről 2004 februárjában hoztak döntést. Senantes (Eure-et-Loir) Senantes település Franciaországban, Eure-et-Loir megyében. Lakosainak száma 596 fő (2015). Senantes Villiers-le-Morhier és Mittainville községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Boldi, Bolygónk fia A Boldi, Bolygónk fia (eredeti cím: Bleu, l'enfant de la Terre) francia televíziós rajzfilmsorozat, amely 1986-ban készült. Stubbs the Zombie in Rebel Without a Pulse A Stubbs the Zombie in Rebel Without a Pulse külső nézetes akciójáték, amelyet a Wideload Games fejlesztett és az Aspyr Media adott ki. Kezdetben 2005. októberében jelent meg Észak-Amerikában Xbox konzolra, 2006 februárjában pedig Európában is kiadták a játékot. 2007. május 17-én a Steam rendszerében is elérhetővé vált, ám később eltávolításra került. 2008. május 19-én az Xbox Live Marketplace Xbox Originals szekciójába is bekerült a játék. 305 (szám) A 305 (római számmal: CCCV) egy természetes szám, félprím, az 5 és a 61 szorzata. A szám a matematikában A tízes számrendszerbeli 305-ös a kettes számrendszerben 100110001, a nyolcas számrendszerben 461, a tizenhatos számrendszerben 131 alakban írható fel. A 305 páratlan szám, összetett szám, azon belül félprím, kanonikus alakban az 51 · 611 szorzattal, normálalakban a 3,05 · 102 szorzattal írható fel. Négy osztója van a természetes számok halmazán, ezek növekvő sorrendben: 1, 5, 61 és 305. A 305 négyzete 93 025, köbe 28 372 625, négyzetgyöke 17,46425, köbgyöke 6,73132, reciproka 0,0032787. A 305 egység sugarú kör kerülete 1916,37152 egység, területe 292 246,6566 területegység; a 305 egység sugarú gömb térfogata 118 846 973,7 térfogategység. Helo Zep! A gödöllői Helo Zep! 2010-ben alakult, akkor még 5 taggal. A frontember Pleizer Zsolt és a gitáros Szűcs Dávid korábban is zenéltek együtt, akkor még "Védőoltás" néven futott a zenekar. Nagy Miklós (dobos) csatlakozásával váltottak a Helo Zep! névre. 2011 ősszén készítettek egy 12+1 számot tartalmazó lemezt "Hangosan, gyorsan, ahogy kell..." címmel. Majd rengeteg koncertet adta a kluboktól a fesztiválokig. Közben jó pár tagcsere is történt. 2013 tavaszán adták ki "Aludj csak" címet viselő EP-üket, és év végére morzsolódót trióvá a zenekar. Pleizer Zsolt ének/basszusgitár, Szűcs Dávid gitár/vokál, Nagy Miklós dob felállásban folytatták tovább. 2014 elején megjelenik a "Nem a szőke herceg" EP, és ebben az évben felléptek az Alvin és a mókusok, Supernem és a Kowalsky meg a vega előzenekarként is több alkalommal. Év végén elkezdték az új lemezük felvételeit. 2015-ben a Kowlasky meg a vega turnéhoz csatlakozva bejárták az országot, így a lemez felvételeit nem nagyon tudták folytatni. Majd kisebb-nagyobb kihagyásokkal adtak pár koncertet, és készítették az új albumot. 2017-ben hivatalosan is megjelenik a "Fény a sötétben" nagylemez a HammerWorld magazin mellékleteként. Marie Antoinette (film, 2006) A Marie Antoinette egy 2006-os életrajzi film, amelyet Sofia Coppola írt és rendezett. A film Mária Antónia francia királyné (Marie Antoinette) életét mutatja be, 1774-es trónra lépésétől egészen az 1793-as francia forradalom során történt kivégzéséig. A film betekintést nyújt a királyné magánéletébe, a férjével, édesanyával, a királlyal és annak szeretőjével, valamint a királyi udvarral való kapcsolatába. A főszerepet, Mária Antónia szerepét Kirsten Dunst alakítja. A filmet a versailles-i kastélyban forgatták, ahol az eredeti események is játszódtak. 2007-ben a film elnyerte a legjobb jelmeznek járó Oscar-díjat, amelyet Milena Canonero tervezett. Magyarországon a filmet 2007. április 24-én adták ki DVD-n. Szereplők Kirsten Dunst , mint Mária Antónia Jason Schwartzman , mint XVI. Lajos Judy Davis , mint Noailles hercegnő Steve Coogan, mint Mercy nagykövet Rip Torn, mint XV. Lajos Asia Argento, mint Madame du Barry Rose Byrne , mint Polignac hercegné Molly Shannon, mint Victoire hercegné Shirley Henderson , mint Sophie hercegné Mary Nighy, mint Lamballe hercegné Danny Huston, mint II. József Marianne Faithfull , mint Mária Terézia Jamie Dornan, mint Fersen gróf Al Weaver, mint X. Károly Sebastian Armesto, mint XVIII. Lajos Díjak és jelölések Oscar-díj ( 2007 ) díj: legjobb jelmez - Milena Canonero Cannes ( 2006 ) díj: Francia Kulturális díj - Sofia Coppola jelölés: Arany Pálma - Sofia Coppola BAFTA-díj ( 2007 ) jelölés: legjobb jelmeztervezés - Milena Canonero jelölés: legjobb látványtervezés - K.K. Barrett, Véronique Melery jelölés: legjobb smink és maszk - Desiree Corridoni, Jean-Luc Russier Áller Képes Családi Lapja Az Áller Képes Családi Lapja egy képes hetilap volt, ami 1924 ápriliástól 1927 októberéig jelent meg. Szerkesztője Bodor Aladár volt. A lap a Dániában 1877-ben indult, és több országban (USA, Svédország) megjelent képeslap magyar változata volt, ami népszerűségét annak köszönhette, hogy nem csak képekkel illusztrált szépirodalmi és ismeretterjesztő cikkek jelentek meg benne, hanem tudományos hírek, fejtörők és gyerekek számára kivágható figurák. Népszerűsége csúcsán azért szűnt meg olyan hamar, mert a magyar terjesztési részleg vezetősége eljátszotta a külföldi kiadó bizalmát. Forrás Budapest lexikon I. (A–K). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 40. o. ISBN 963-05-6410-6 Nicolaas Moerloos Nicolaas Moerloos (Sint-Niklaas, 1900. augusztus 10. – Belsele, 1944. szeptember 5.) olimpiai ezüstérmes belga tornász, súlyemelő. Ez első világháború után az 1920. évi nyári olimpiai játékokon indult, és mint tornász versenyzett. Csapat összetettben ezüstérmes lett. Az 1924. évi nyári olimpiai játékokon, Párizsban újra indult, de ekkor, mint súlyemelő versenyzett. Pehelysúlyban a 12. helyen zárt. Klubcsapata a Kracht en Geduld volt. Hajózási csatorna A hajózási csatorna vagy hajózócsatorna mesterséges medrű folyóvíz. E létesítményeket használják földek víztelenítésére, szennyvízelvezetésre, öntözésre, vízellátásra és hajózásra. Némelyiket átvágásnak nevezik, ezek folyókat kötnek össze, éles kanyarulatokat gázlókat, zúgókat vágnak le, hogy könnyebb legyen rajtuk a közlekedés. Időnként a szokványos, keskeny csatornákat is átvágásnak mondják. A hajózócsatornák folyamatosan ereszkednek (lejtenek) a forrástól a tenger felé. Útközben mellékvízfolyásokat vesznek fel, de vízhozamát gyarapítja a beléjük hulló és a felszínen elfolyó csapadék is. A jellegzetes hajózási csatornák viszont ott vannak, ahol szükség van rájuk. A hajózás szükségleteihez képest kevés vizet gyűjtenek. Vigyázni kell, hogy áramlásuk minél lassúbb és nyugodtabb legyen, különben nem lesz elég magas a vízállás a hajózáshoz. (vö. Sió-csatorna.) Az ilyen csatornák különböző szinten haladó szakaszokból állnak, és a víz alig vagy egyáltalán nem mozog bennük. Egy szintben futó, hosszú hajózó csatornát általában nehéz építeni, hacsak nem teljesen sík a vidék. Sok ősi csatorna kanyarog a terep természetes szintvonalai között. Ezeket kontúrcsatornának hívjuk. Azért építették őket ilyennek, hogy a munkálatok közt, ne kelljen sok földet megmozgatni, alagutat készíteni vagy akvaduktot építeni. Ha a medret már nem lehetett tovább hosszabbítani, egy másik talajszinten kezdtek új csatornaszakaszt. Az első csatornákat az ókorban építették. Mezopotámiában i. e. 2000 táján vízellátásra és hajózási célra ásták őket. Az egyiptomiak ilyen módon kerülték ki hajóikkal a Nílus egy-egy folyószakaszát. A kínaiak a kínai Nagy-csatornát több évszázadon át építették. Pekingtől Hangcsouig több, mint 1750 km hosszúságú. A hajózócsatornák építményei Szintváltás Például a hajókat lejtőn vagy csúszdákon lehet leengedni, vagy fölhúzni az egyik szintről a másikra. Marco Polo velencei utazó már láthatott ilyen rendszert a kínai Nagy-csatornán. Ezt a módszert használták Németalföldön is. Az 1100-as évektől kezdve a 8 tonnánál nehezebb hajókat egy fából készült sólyán vontatták keresztül egyik szintről a másikra járgánnyal, taposókerékkel vízkerékkel vagy puszta kézzel hajtott csörlővel. A módszer néhol ma is használatos, de a legtöbb helyen áttértek a zsilipre. Zsilipek A zsilipeket először folyókra építették, hogy hajózhatóvá tegyék azokat. Ha csatornákat ástak a folyók mellett, például egy vízesés elkerülésére, akkor a vízi járműveket el kellett juttatni egyik szintről a másikra. A hajók átvontatására olykor a folyón az egyik részén megnyitható gátat építettek s a „kapun” csörlővel felhúzták a járműveket. Lefelé menet alkalmával meg lesodortatták a járműveket a víz árjával. Az időszámítás előtt egy évszázaddal Kínában voltak ilyen gátak. Később rájöttek, hogy kényelmesebb és biztonságosabb két kaput építeni egymás közelébe. A közöttük lévő szakasz (a zsilipkamra) vízszintjét hozzá lehet igazítani annak a csatorna vagy szabályozott folyószakasznak a vízszintjéhez, ahonnét belép a hajó, vagy ahová majd átlép. A hajók a maguk erejéből haladhatnak át a kamrán. A modern zsilipek ezen elven épülnek. A zsilipek oldalait falazzák, és a kétszárnyú kapuját csuklós rudazatú berendezéssel mozgatják. A felső és az alsó kapu a vízáramlással szemben tompaszöget bezárva záródnak. Ez a kapufajta a támkapu. Ha a kapu zárva van az előtte és a mögötte lévő lévővízszintek nem ugyanolyan magasságúak. Ha kapu zárva van és előtte ill. mögötte nem ugyanolyan a vízszint, akkor a nagyobb nyomás összeszorítja a szárnyakat, és így nem szivároghat át közöttük a víz. Csatornaútvonalak Európai csatornák Franciaország Az első zsilipes csatornát Franciaországban nyitották meg 1642-ben. A Briare-csatorna építési munkálatait Hugues Conier irányította. A Loire-t és a Szajnát kötötte össze 43 km hosszan.40 zsilipkamra működött rajta és 81 méteres szintkülönbségen juttatta át a hajókat. Ennek üzleti sikere nyitotta meg az utat egy nagyobb szabású terv a Canal du Midi megépítse előtt. Az 1671és 1685 között megépült csatorna Pierre Paul Riquet építésvezetésével történt meg. A létesítmény Toulouse és a Garonne folyót köti össze, ezzel áttételesen a Földközi-tengert az Atlanti-óceánnal. A hossza 240 km, 99 zsilipkamrája van és 189 méteres szintkülönbséget győz le. Riquet csaknem 60 km hosszú tápcsatorna rendszert is kiépített és egy gátat húzatott fel St. Ferreolnál. A Francia-középhegység és a Massif Central közötti gáttal gondoskodott, hogy e 189 m-es magasságban is legyen kellő mennyiségű víz a csatornában. Anglia A Canal du Midit az egész világ mintának tekintette. E példa nyomán határozta el Francis Egerton Bridgewater hercege workleyi birtokától Manchesterig megépítteti a Bridgewater-csatornát. Ezzel kezdődött a szigetországban 1760-tól 1830-ig tartó csatornaépítési korszak. Először Anglia négy nagy folyóját a Merseyt, a Severnt, a Trentet és a Temzét kötötték össze szintvonalban haladó csatornákkal. Ezt a csatornarendszert később új és közvetlenebb vízi utakkal egészítették ki. Az utolsó Birmingham és Liverpool között készült el 1834-ben. Thomas Telford építette s Összekötő Csatornának hívták. A közép-angliai csatornarendszer fontos szerepet játszott az ipari forradalomban, mert gazdaságos módot talált a tömegáru és a kőszén szállítására. Brindley 21 méter hosszú és 2,1 méteres szélességű zsilipkamrát vett figyelembe. Ezért e csatornákon csak különlegesen keskeny hajók közlekedhettek amelyek csak 30 tonna terhet bírtak el. Akkortájt ez elég volt, de a vasút megjelenése után ezeken a csatornákon gazdaságtalanná vált az áruszállítás. Az 1900-as évek elején Franciaország 350 tonnás uszályokat vásárolt. Ma pedig az európai folyami teherhajók szabványa 1.350 tonnát ír elő. Észak-amerikai csatornák A XIX. század elején az angliai csatornarendszer felkeltette az észak-amerikaiak figyelmét. 1816-tól elkezdtek vízi utakat építeni. Az összeköttetés a Keleti-part a Nagy-tavak és a Középnyugat között jött létre. Észak-Amerika leglátványosabb csatornája Philadelphia és Pittsburgh között 1834-ben megnyílt 643 km hosszú Susquehanna-Ohio csatorna. Öt lejtős síkon át 711 métert emelkedik, a leghosszabb ilyen szakasz 944 méter hosszú. Kanadában 1829-ben nyílt meg a Welland-csatorna, ami a Niagara-vízesést kerüli meg, ezzel hajózható kapcsolatot hozott az Erie-tó és az Ontario-tó között. A Long Sauli, a Chute á Blandeu-i és a Carillon Rapids-i rövid csatorna megnyitásával 1834-ben hajózhatóvá tették az Ottawa folyót. Korunk csatornái Európában a nagy hajózócsatornákat fokozatosan kibővítették, hogy megfeleljenek az egyre nagyobb hajóméreteknek. Németországban 1977-ben megnyitották a 117 kilométer hosszú Elba oldalcsatornát, hogy az európai szabványoknak megfeleljenek (lásd feljebb). Ezzel elkerülhető az Elba régebbi szakaszai ahol csak 400 tonnás hasznos terhet lehetett szállítani. Franciaországban Lyon és Port-St. Louis-du-Rhone között 12 zsilipkamrával és gáttal szabályozták a Rhone folyót, s ezt a szakaszt 1990-ben adták át. Az Európa fő vízi útvonalát teljessé tevő Rajna–Majna–Duna-csatorna 1992-ben készült el. A Majnán át a Rajnát köti össze a Dunával, vagyis az Északi-tengert a Fekete-tengerrel. Hossza 171 km, 16 zsilip van rajta és a legmagasabb pontja 406 méter. Észak-Amerikában a kereskedelmi hajózásban 180×30 méteresnek kell lenniök a zsilipkamráknak. Ezek a nagy folyamrendszerekhez csatlakoznak, vagy maguk is folyószakaszok, amelyeket nem nehéz vízzel ellátni. A Csendes-óceánt és a Karib-tengert összekötő Közép-Amerikai Panama-csatorna viszont hegyeken, mocsarakon és őserdőkön vezet keresztül. Három párhuzamos zsilipkamra rendszere van. Egyszerre mindkét irányban közlekedhetnek rajta hajók. A földszoros két oldala közötti természetes mély víz távolsága 82 km. Ebből a tényleges csatorna hossza 62 km. Eredetileg a legszűkebb szakasza a Galliard-átvágáson 91 méter volt a legnagyobb szélessége. Az 1969 befejezett felújítási munkák után ezt a szakaszt 152 méterre szélesítették ki. A csatorna zsiliprendszerén csak a kis hajók tudnak átkelni, a nagyobb hajókat a zsilipek mentén hat villamos mozdony húzza végig. A Földközi-tengert a Vörös-tengerrel összekötő 190 km-es Szuezi-csatorna az 1869-es átadásakor 8 méter mély, 70 méter széles volt. Napjainkban a bővítés után, 19 méter mély és 226 méter széles. Viszonylag könnyű volt bővíteni, mert nincsenek rajta zsilipek és a sivatagot szeli át. Ezáfe Az ezáfe (����� – ezâfe) a perzsa nyelvben két szót kapcsol össze, hogy nyelvtani szerkezetet képezzen. Egy hangsúlytalan -e vagy -i, amennyiben magánhangzóra végződő szóhoz kapcsolódik, egy -y- kötőhang kerül elé. Használata gyakran megegyezik az angol of szóéval. Írásban általában nem jelölik. Gyakori használatai: Birtokos szerkezet képzése: barâdar-e Maryam 'Maryam fivére' (személyes névmással is használható — barâdar-e man 'az én fivérem' — de beszédben jóval gyakoribb a birtokos személyrag: barâdar-am ). Jelzős szerkezet: barâdar-e dânâ 'az okos fivér' Keresztnév vagy cím és vezetéknév: mohammad-e mosaddegh Mohammad Moszaddeg, agha-ye mosaddegh Mosaddeq úr Egész ezáfe-láncok is képezhetőek: „a nagy, szép, zöld ház” xâne-ye sabz-e zibâ-ye bozorg „Maryam apjának háza” xâne-ye pedar-e Maryam Az ezáfe az óiráni vonatkozó névmásból fejlődött ki. A középperzsában még egész vonatkozói mondatokat lehetett képezni vele, a mai perzsában ez már nincs meg, de például a szorani nyelvben megvan. Az ezáfe jellemző az iráni nyelvekre, de nem mindegyikben fordul elő. Maga a kifejezés az arab idáfa (����� – i�āfa; szó szerint „hozzáadás, bővítés, összekötés”) szóból ered, ami ott kizárólag birtokos szerkezetet jelent. A török nyelvekben teljesen más típusú szerkezetre használják. Az oszmán-török nyelv gyakran használta eredeti funkciójában (az Oszmán Birodalom hivatalos neve Devlet-i ʿÂliye-i Osmaniyye – Magasságos Oszmán Állam – volt). Az urdu nyelv is használja, főleg költészetben. Lásd még Idáfa Források és jegyzetek Az -� rövid magánhangzó hangzása kiejtéstől függően -e vagy -i. Simin Abrahams, Modern Persian (Routledge, 2005: ISBN 0700713271), p. 25. Leila Moshiri, Colloquial Persian (Routledge, 1988: ISBN 0415008867), pp. 21-23. Francis William Bain Francis William Bain (1863. április 29. – 1940. március 3.) skót professzor, író. Apja Joseph Bain, anyja Charlotte Piper volt. Francis hat gyermek közül ötödikként született. Történelem- és gazdaságtan-professzor volt az indiai Puna városának Deccan egyetemén. Regényeit úgy tüntette fel, mint szanszkritből fordított műveket, ám ezek valójában az ő kitalált történetei voltak (a regény, mint olyan a klasszikus indiai irodalomban nem létezett). 1919-ben visszavonult, és Londonban élt. Felesége Helen Margarita Blandford volt. Művei A Digit of the Moon (1899); Holdsarló (1918) The Descent of the Sun (1903); Az éjbe merült Nap A Heifer of the Dawn (1904); A Hajnal leánya (1917) In the Great God's Hair ; A Nagy Isten hajában (1920) A Draught of the Blue ; Az égszínkék ital (1921) An Essence of the Dusk ; Szürkület An Incarnation of the Snow ; A testetöltött hó (1920) A Mine of Faults (1909); A hibák bányája (1920) The Ashes of a God ; Isteni hamvak (1921) Bubbles of the Foam (1912); Buborékok az élet tengerén (1920) A Syrup of the Bees (1914) The Livery of Eve ; Az alkony köntöse (1921) The Substance of a Dream ; Ami az álomban valóság (1922) Könyveit Baktay Ervin fordította magyarra. Esprels Esprels település Franciaországban, Haute-Saône megyében. Lakosainak száma 720 fő (2015). Esprels Borey, Chassey-lès-Montbozon, Autrey-le-Vay, Marast, Pont-sur-l’Ognon és Vallerois-le-Bois községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Sencsou–11 A Sencsou–11 (�����) a Sencsou-program és Kína hatodik emberes űrrepülése. A parancsnok, Csing Haj-peng (Jing Haipeng) tapasztalt tajkonauta, már harmadszor jár az űrben. A felbocsátás után két nappal csatlakozott a Tienkung–2 kísérleti űrállomáshoz, amelyet már korábban pályára állítottak. Küldetés Az űrhajó 2016. október 19-én automatikus üzemmódban kapcsolódott a kínai kísérleti űrállomás modulhoz, a Tienkung–2-höz. Fő feladatuk a Tienkung-2 rendszereinek kipróbálása, a megközelítés, dokkolás és a visszatérés gyakorlása volt. Emellett kísérleteket is végeztek a súlytalanságban, többek között selyemhernyókat neveltek, elhelyezték és kipróbálták a későbbi hosszabb űrrepülések során fontos szerepet játszó testedző gépeket, de az űrrepülés népszerűsítése is a feladataik között volt. A harminchárom napos küldetés sikerrel zárult. A leszállás A Sencsou–11 levált a Tienkung-2 rendszerről. Leválasztották róla a keringési modult, majd a meghajtó modult is. A visszatérő modul belépett a légkörbe, majd pár perc múlva kinyílt a fő ejtőernyő. A talajt érés előtt bekapcsoltak a fékezőrakéták és a visszatérő modul földet ért. 2016. november 18-án, kínai idő szerint délután 2-kor Belső-Mongólia Autonóm Terület sztyeppéin landolt a leszálló egység. Ezzel a küldetés egyben Kína eddigi leghosszabb emberes űrrepülése. Bíbor kasvirág A bíbor kasvirág vagy lángvörös kasvirág (Echinacea purpurea) az őszirózsaformák (Asteroideae) kasvirág nemzetségébe tartozó kilenc faj egyike. Ismert még mint piros kasvirág vagy bíbor kúpvirág. Észak-Amerikában őshonos, ott az egyik legnépszerűbb gyógynövény, kiváltképp a Nagy síkság indiánjai használták; a hódítók tőlük vették át. A száraz erdőket, füves pusztákat kedveli. A közép-nyugati prérin, például Texasban máig vadon nő. Európában a mérsékelt égöv alatt a 18. század óta termesztik dísz- és gyógynövényként. Jellemzői Gyöktörzses, lágy szárú, évelő növény. A kifejlett példány 1,2 m magasra, 0,5 méter szélesre is megnő. Szára hosszú, elágazó. Az ovális-lándzsás levelek az alapnál lekerekítettek, érdesek, szélük ép, ritkásan fogazott. Éghajlattól függően, késő május-kora július között kezd virágozni. Virágai kétivarúak, méhek és lepkék porozzák őket. A 2–4 cm hosszú, széles, kezdetben felálló, később lecsüngő, pirosas-rózsaszínű nyelves virágok, és a bíborszínű csöves virágok alkotják a fészekvirágzatot. A fészekpikkely hajlékony csúcsú, virágpora sárga színű. Termése kaszattermés. A jó vízháztartású talajokat kedveli, a talaj pH-jára viszont kevéssé érzékeny. Ha meggyökerezett, jól tűri a szárazságot. A csigák fogyasztják. Dísznövényként termesztett változatai Echinacea purpurea 'Alba' Echinacea purpurea 'Vintage Wine' Hatóanyagai Poliszacharidokat (arabinogalaktánok), kávésavszármazékokat (cikóriasav), alkamidokat, flavonoidokat, illoóolajokat, poliineket tartalmaz. Gyógyászati célokra a növény föld fölötti részét is gyűjtik, de a legtöbb hatóanyagot a gyöktörzs tartalmazza. cikóriasav-tartalma 0,3–0,4%; alkilamidok; poliszacharidok (herba): arabinogalaktán-tartalmának tulajdonítják az immunrendszert stabilizáló hatását; illóolajok : humulén, kariofillén, kariofillén-epoxid, radix – 0,2%, a virágzó hajtásban 0,1–0,6%. Felhasználása Az indiánok fertőző betegségek gyógyítására használták. Kivonatát belsőleg főleg az immunműködés javítására használják. A nyelven bizsergő érzést okozhat, de ez nem veszélyes. Fokozza a szervezet ellenálló képességét a vírusfertőzések és a gyulladások ellen. A friss növényből nyert présnedvet (gyenge hőkezelés után) felső légúti megbetegedések megelőzésére adják. A nehezen gyógyuló sebek, fekélyek, valamint a nyálkahártya gyulladásának kezelésére összeállított kenőcsök egyik összetevője. Külsőleg alkalmazva gyulladásgátló. Sugárkezeléssel párhuzamosan általában nem ajánlott, csak ha az orvos is hozzájárul. A homeopátiában lázzal járó fertőző betegségeket gyógyítanak vele. Mellékhatásai Hosszas használata alacsony vérnyomást, lázat, hányingert, hányást, nehéz légzést, ritkán gyomor- és bélbántalmakat, májgyulladást és bőrelváltozásokat okozhat. Anafilaxiás reakció is előfordulhat. Kölcsönhatásba léphet a májra káros gyógyszerekkel, egyes rákellenes gyógyszerekkel, szintetikus hormonokkal. Arany Penna díj Az Arany Penna díj a Tinta Könyvkiadó által 2000-ben alapított díj, amit a kiadó minden évben a legnívósabb kiadványa elkészítőjének ítél oda. 2000–2008 között Arany Toll díj néven adták át. Eddigi díjazottak 2000. Szathmári István Stilisztikai lexikon . Stilisztikai fogalmak magyarázata szépirodalmi példákkal szemléltetve. A magyar stilisztika. A kezdetektől a XX. század végéig. Alakzatlexikon. A retorikai és stilisztikai alakzatok kézikönyve. Stíluseszközök és alakzatok kislexikona. Hogyan elemezzünk verset? 2002. Makkai Ádám A csodaszarvas nyomában. A legszebb ezer vers költészetünk nyolc évszázadából. In Quest of the Miracle Stag I., II. The Poetry of Hungary . Jézus és a démonok imája Angol társalgási zsebkönyv (Makkai Arany Ágnes társszerzővel). 2003. Bárdosi Vilmos Magyar szólástár . Szólások, helyzetmondatok, közmondások, értelmező és fogalomköri szótára. Magyar szólások, közmondások értelmező és fogalomköri szótára. Közmondások. 3000 magyar közmondás és szójárás betűrendes értelmező dióhéjszótára ( Kiss Gábor társszerzővel). Szólások. 5000 magyar állandósult szókapcsolat betűrendes értelmező dióhéjszótára ( Kiss Gábor társszerzővel). Szinonimák. 20000 rokon értelmű szó dióhéjszótára. Francia-magyar tematikus szólásszótár. Szólásmagyarázatok és gyakorlatok megoldókulccsal. Szólások és közmondások. Munkafüzet a Tinta Könyvkiadó Magyar szólások, közmondások értelmező szótára fogalomköri szómutatóval című kiadványához. (Csobothné Hegedűs Mária társszerzővel). Lassan a testtel. Emberi testrészek a magyar szólásokban, közmondásokban. Szólások, közmondások eredete. Frazeológiai etimológiai szótár. 2006. Zaicz Gábor Etimológiai szótár . Magyar szavak és toldalékok eredete. 2008. Eőry Vilma Értelmező szótár+ (2 kötet). Értelmezések, példamondatok, szinonimák, ellentétek, szólások, közmondások, etimológiák, nyelvhasználati tanácsok és fogalomköri csoportok. Magyar értelmező szótár diákoknak. Szómagyarázatok példamondatokkal. 2009. Parapatics Andrea Szlengszótár. A mai magyar szleng 2000 szava és kifejezése fogalomköri szinonimamutatóval. 2010. Fercsik Erzsébet, Raátz Judit Keresztnevek enciklopédiája. A leggyakoribb női és férfinevek. Keresztnevek. A legfontosabb tudnivalók a leggyakoribb nevekről 2011. Rácz János Növénynevek enciklopédiája. Az elnevezések eredete, a növények kultúrtörténete és élettani hatása. Állatnevek enciklopédiája. A gerincesek elnevezéseinek eredete, az állatok kultúrtörténete, néprajza és mitológiája. Gyógyhatású növények. 250 gyógynövény leírása, nevének magyarázata és gyógyhatásának ismertetése. Virágnévszótár. 340 virágnév eredete és a növények leírása. Kutyaszótár. 410 kutyafajta nevének eredete és a fajták bemutatása 2012. Tótfalusi István Idegen szavak magyarul . Idegenszó-tár . Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára. Kiejtési szótár. Idegen nevek, szavak, kifejezések és szólások helyes kiejtése. Klasszikus szócsaládfák. Nyelvünk görög és latin eredetű szavai. Magyarító szótár. Idegen szavak magyarul. Idegen szavak alapszótára. 4500 idegen szó magyarázata. 44 tévhit a nyelvekről és nyelvünkről 48 szerelmes vers. 29 angol, amerikai, ír és skót költőtől angolul és magyarul Tótfalusi István fordításában. Nyelvészeti ínyencfalatok Vámmentes gondolatok. 838 újkori szállóige 344 neves személytől magyarul és eredeti nyelven, kiejtési tanáccsal 2013. Wacha Imre Nem csak szóból ért az ember A tiszta beszéd. Beszédtechnika. Alapismeretek és szövegértelmezés magyarázatokkal I. Az értelmes beszéd. Beszédtechnika. Alapismeretek és szövegértelmezés magyarázatokkal II. 2014. Küllős Imola és Laza Dominika Népi mondókák. Hagyományos dajkarímek, gyermekmondókák, dalok és köszöntőversikék 2015. Forgács Róbert Anya - nyelv - csavar. Nyelvi fejtörők Anya - nyelv - ész. Újabb nyelvi fejtörők Szövegértési feladatok. Munkafüzet a szövegértés fejlesztéséhez. (Kertész Rita társszerzővel). 2016. Horváth Ágnes Magyar motívumok kifestőkönyve A magyar díszítés alapformái Magyar hímzésminták kifestőkönyve Híres magyar hímzésmotívumok kifestőkönyve Magyarországi lepkék kifestőkönyve Erdélyi motívumok kifestőkönyve Kalocsai motívumok kifestőkönyve Matyó motívumok kifestőkönyve A világ lepkéinek kifestőkönyve Székely motívumok kifestőkönyve 2017. Szőcsné Antal Irén Anya - nyelv - búvár. Nyelvi játékok Fecskendező pontylazac A fecskendező pontylazac (Copella arnoldi) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának pontylazacalakúak (Characiformes) rendjébe, ezen belül a Lebiasinidae családjába tartozó faj. Díszhalként akváriumban tartható. Elnevezése A fecskendezõ pontylazac elnevezés arra utal, hogy mivel ezek a halak nem a vízbe rakják ikráikat, azokat nedvesen kell tartaniuk, és ezt víz "fecskendezésével" érik el. Angolul splash tetrának hívják. Régen Copeina arnoldi néven említették. A fajt azóta a Copella nemzetségbe sorolták, de Trinidad és Tobagóban most is copeinaként emlegetik a köznyelvben. Brazíliában piratanta, Francia Guyanában ti-yaya névre hallgat. Előfordulása Az Amazonas alsó medencéjében és a Guyanák partjainál található édesvizekben, az Orinoco torkolatáig , Brazília, Francia Guyana, Guyana és Suriname országokban honos, Trinidad és Tobagóban betelepített. Megjelenése Legfeljebb 3,4 centiméter hosszú. Szaporodása Ikráit egy víz fölé hajló levélre helyezi, a hím is itt termékenyíti meg őket, majd időnként meg is locsolja. Két nap után az ivadékok kikelnek és a vízbe esnek. Regan (1912) három fajt írt le az említett előfordulási területen: a C. arnoldit, a C. carsevennensist és a C eigenmannit. A három faj egymáshoz való viszonyát és különállóságát az utóbbi időben nem tanulmányozták, és nem teljesen tisztázott. A másik két faj szaporodási szokásai nem ismertek. A nem egyéb fajai a vízfelszín közelében lévő levelekre rakják az ikráikat, de a víz alá. A Copella arnoldi tehát ilyen szempontból egyedülálló. Tartása Már régóta tartják akváriumban. 24-26 °C-ot igényel, pH: 6,5-7, keménység: 2,6-8,4NK°. Nagy szarvascsőrűmadár A nagy szarvascsőrűmadár vagy homrai (Buceros bicornis) a madarak (Aves) osztályának a szarvascsőrűmadár-alakúak (Bucerotiformes) rendjébe, ezen belül a szarvascsőrűmadár-félék (Bucerotidae) családjába tartozó faj. Előfordulása A nagy szarvascsőrűmadár a trópusi esőerdőkben él India nyugati részén, a Himalája lábánál, Thaiföldön, a Maláj-félsziget nagy részén, valamint Szumátrán. Veszélyeztetett madár. Alfajai Buceros bicornis bicornis Buceros bicornis cavatus Megjelenése A tojó hossza 1 méter, a hím hossza 1,3 méter. Szárnyfesztávolsága 180 centiméter és csőrhossza 25-30 centiméter. Tollruhájában a fekete és fehér szín dominál, de nyaka és melle okkersárga. Hosszú, fehér faroktollait fekete keresztsáv díszíti. A szarv a felső csőrkáván ül, erről kapta a nevét ez a madárcsalád. A könnyű szerkezetű csőrtoldalék felerősíti a madár hangját. A hím szeme vérvörös színű és mélyfekete gyűrű keretezi. A szarv elülső és hátulsó széle fekete. A tojó szeme, a hím szemével ellentétben fehér és vörös gyűrű övezi. A szarv elülső és hátulsó szegélye vöröses árnyalatú. Életmódja A madár fán él, nappali állat és a táplálékot csapatosan keresgéli. Tápláléka gyümölcsök, magvak, rovarok, kisebb hüllők és emlősök. Körülbelül 20 évig él. Szaporodása Az ivarérettséget valószínűleg két-hároméves korban éri el. Nincs meghatározott költési időszaka. Amikor költ, a tojó bezárkózik egy faodúba. Mindkét madár sárral és ürülékkel elzárja a faodú nyílását. Eközben a hím eteti a tojót és a fiókákat. A fészekaljban rendszerint két fehér tojás van, de általában, a szűk hely miatt, csak az egyik fióka marad meg. A tojó 28–31 napig kotlik. A fiatal madarak 2–3 hónapos korban repülnek ki. Stahl Jencsik Katalin Stahl Jencsik Katalin, született Jencsik Katalin (Szatmárnémeti, 1946. július 31. – Szatmárnémeti, 2009. november 26.) világbajnok romániai magyar tőrvívó. Pályafutása 1960-ban kezdett el vívni, első edzője Csipler Sándor volt. 1964-ben a szatmárnémeti Unio csapatában országos bajnokságot nyert. Ezt követően a bukaresti Steaua színeiben sportolt. 1967-ben ment férjhez Stahl Istvánhoz, a Friss Újság sportújságírójához. 1972-ben a bukaresti egyetem testnevelés-sport szakán szerzett diplomát. A Steaua csapatával 13-szor volt országos bajnok, és kétszer egyéni bajnoki címet szerzett. Két egyéni világbajnoki címet szerzett: először ifjúsági világbajnok volt 1965-ben, felnőttként 1975-ben. 1964 és 1980 között öt olimpián vett részt. A román női tőrvívó csapattal kétszer volt olimpiai bronzérmes (1968, 1972), kétszer világbajnoki ezüstérmes (1965, 1970) és ötször világbajnoki bronzérmes (1966, 1967, 1973, 1975, 1977). Aktív versenyzői pályafutását követően visszaért Szatmárra, és edzőként tevékenykedett. Kitüntették a Sport Érdemes Mestere címmel, és 2006-ban Szamárnémeti díszpolgárává választotta. Két lánya közül Krisztina szintén vívó. Velilla de los Ajos Velilla de los Ajos település Spanyolországban, Soria tartományban. Velilla de los Ajos Maján, Nolay, Bliecos, Serón de Nágima és Cañamaque községekkel határos. Lakosainak száma 21 fő (2017). Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Melanocharis striativentris A Melanocharis striativentris a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a bogyókapófélék (Melanocharitidae) családjába tartozó faj. Előfordulása Indonézia és Pápua Új-Guinea területén honos. A természetes élőhelyei a szubtrópusi vagy trópusi nedves síkvidéki erdők és szubtrópusi vagy trópusi nedves hegyvidékek. Alfajai Melanocharis striativentris axillaris (Mayr, 1931) Melanocharis striativentris striativentris Salvadori, 1894 Melanocharis striativentris chrysocome (Mayr, 1931) Tarka réce A tarka réce vagy harlekinréce (Histrionicus histrionicus) a madarak osztályának lúdalakúak (Anseriformes) rendjébe és a récefélék (Anatidae) családjába tartozó Histrionicus nem egyetlen faja. Előfordulása Alaszkában, Kanadában, Grönlandon, Izlandon és Szibéria északkeleti részén fészkel. Telelni a tengerekhez vonul. Kóborló példányai eljutnak Európába is. A telet a tengerpartokon tölti, és csak ott merül, ahol a hullámzás nekicsapódik a szikláknak, és ahol egyébként más vízimadár nem tudna megmaradni. Tavasszal a fjordokba és tengeröblökbe megy, ahol a folyókon felfelé, a szárazföld belsejébe úszik. A réceféléktől szokatlan helyen költ, mégpedig a folyók felső szakaszain, zuhatagok és vízesések között. Megjelenése Testhossza 42 centiméter. A tojó kisebb mint a hím. Kihegyesedő rövid csőre van. Mint neve is mutatja, a hím tollruhája nászidőszakban igen sokszínű, tarka. Fehér nyak- és mellcsíkjai alapján nehéz más récével összetéveszteni. A tojó arcrésze és füle fehér, tollainak színe barnás. Életmódja Úszás közben a vízből jól kiemelkedik, gyakran merül. Télen többnyire kis csapatokban mozog, nyáron rendszerint párosával. Fejével feltűnően bólogatva úszik, és alkalmanként egyet-egyet csap függőlegesen tartott farkával. Folyók és patakok mentén keresi rovarokból álló táplálékát. Édesvízben főleg tegzes- és szúnyoglárvákat eszik, a tengeren főként rákokat fogyaszt. Szaporodása A récéknél megszokott módon a gácsér kiáltásokkal és násztánccal udvarol. A párok többnyire már a tengeren kialakulnak és június végéig maradnak együtt, amikor a tojó kotlik. Talajon lévő földhányásra készíti fészkét, rendszerint jól rejtve, a legsűrűbb parti növényzetbe, sőt néha vízesések alá és sziklahasadékokba építi és tollakkal bélel ki. A költési időszak május-június, a költés időtartama 29-33 nap, a tojások száma többnyire 6-8. Nicolae Paulescu Nicolae Paulescu (Bukarest, 1869. október 30. – Bukarest, 1931. július 17.) román fiziológus, orvos, professzor Paulescu 1912-ben szabadalmaztatta az inzulinkészítést. Szeráf A szeráfok a zsidó és keresztény vallásban az angyalok első karának hatszárnyú angyalai. Jellemzői A szeráfok az Isten iránti szeretetet képviselik, annak trónja körül állnak, s dicsőségét zengik. Hat szárnyuk van, kettő-kettő a fejükön, a lábukon és a derekukon. Az ó-keresztény festészetben egész alakok, s mind a hat szárnyuk a fejükön és vállukon van. „Mindegyiknek hat-hat szárnya volt. Kettővel befödték arcukat, kettővel befödték lábukat, s kettővel lebegtek.” Hatszárnyú szeráf képi ábrázolása a budapesti Szent Ferenc Sebei templom (I. ker.Fő utca, 41. sz.) főoltárán látható. A szeráf szó a megemésztő, elégető, elnyelő tüzet jelentő száraf igéből származik, tehát tüzes, izzó, elégető, megemésztő lényt jelent. A legtöbb teológus szerint Isten jelenlétének, szentségének közvetlen őrei. Ha Isten útra kel, jelenléte lejön a Földre, akkor sem hagyják el, hanem e négy lény hordozza, veszi körül, mint afféle „testőrök”. 8059 Deliyannis A 8059 Deliyannis (ideiglenes jelöléssel 1957 JP) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Az Indiana University fedezte fel 1957. május 6-án. Floridai fogasponty A Floridai fogasponty (Jordanella floridae) a fogaspontyfélék családjába tartozó, Közép-Amerikában őshonos édesvízi halfaj. Elterjedése A floridai fogasponty Florida és Észak-Mexikó állóvizeinek lakója. A vízi növényekben gazdag tavakban fordul elő. Megjelenése, szaporodása Színpompás halfaj, alapszíne olajzöld, melyen vörös és kék-zöld pontsorok vannak (mintázata az Amerikai Egyesült Államok zászlójára emlékeztet. Az ikrás színe fakóbb, hátúszójának végénél egy fekete folt van. Átlagos hosszúsága 7 - 7,5 m. A floridai fogasponty szabadon ikrázik, természetes élőhelyén a talaj mélyedéseibe rakja ikráit, de akváriumban már többször megfigyelték, hogy a növényzet sűrűjében is ikrázik. Akváriumi tartása Akváriumban tartása mérsékelten könnyű, 24 C körüli hőmérsékletű vízben érzi jól magát, de nyáron akár a szabadban is tartható. Mindenevő, az algákat is elfogyasztja. Habár más halfajokkal is együtt tartható, a hímek erőteljesen rivalizálnak egymással, ezért célszerű egy akváriumban egyszerre csak egy hímet tartani. November 22. November 22. az év 326. (szökőévben 327.) napja a Gergely-naptár szerint. Az évből még 39 nap van hátra. Névnapok: Cecília, Áprilka, Cecilla, Célia, Cicelle, Cilla, Csilla, Filemon, Seila, Sejla, Zéta Fontosabb események 0 498 – Szümmakhosz pápa trónra lép. 0 602 – Phókasz trónbitorló bizánci császár , Maurikiosz császár tisztje elkezdi uralkodását. 1318 – A magyar főpapok panaszt emelnek XXII. János pápánál , mert I. Károly király a győri várat tartozékaival együtt elvette a püspököktől , és a világiaknak adományozta. 1497 – Vasco da Gama megkerüli a Jóreménység fokát . 1613 – Bethlen Gábor bevonul Nagyszebenbe . 1617 – Musztafát az Oszmán Birodalom 15. szultánjává kiáltják ki. 1830 – A Belga Nemzetgyűlés kikiáltja Belgium függetlenségét és az ország államformáját alkotmányos monarchiaként határozza meg. 1906 – Az SOS -t hivatalos nemzetközi segélykérő jelzéssé nyilvánítja a Nemzetközi Rádió-távírási Konvenció (International Radio Telegraphic Convention) Berlinben . 1906 – Pjotr Sztolipin orosz kormányfő rendelete lehetővé teszi a parasztok számára, hogy kiváljanak az obscsinából (a „sztolipini agrárreform” kezdete). 1928 – Párizsban bemutatják Maurice Ravel Bolero című művét. 1934 – A Népszövetségben Belgrád megvádolja Magyarországot az I. Sándor elleni királygyilkosságban való részvétellel. 1943 – Libanon függetlenné válik Franciaországtól . 1942 – Sztálingrádnál a szovjet túlerő bekeríti a 6. német hadsereget. 1943 – Franklin D. Roosevelt amerikai elnök, Winston Churchill angol miniszterelnök és Csang Kaj-sek , kínai párt és állami vezető a Kairói találkozón megegyeznek Japán háború utáni sorsáról. 1949 – Kezdetét veszi a Standard-per, melyben hamis vádak alapján kivégzik Geiger Imrét, a Standard vezérigazgatóját és Radó Zoltánt, a Nehézipari Minisztérium főosztályvezetőjét, a többiek, így Kozma László későbbi egyetemi tanár megússzák kisebb-nagyobb börtönbüntetéssel. 1956 – Melbourne -ben megkezdődnek a XVI. nyári olimpiai játékok rendezvényei. 1963 – Merénylet John Fitzgerald Kennedy , az Egyesült Államok 35. elnöke ellen Dallasban ( Texas ). A hivatalos verzió szerint Lee Harvey Oswald lőtte le. 1963 – Lyndon B. Johnson az USA 36. elnöke lesz. 1975 – Megkoronázzák János Károly spanyol királyt . 1977 – Megindul Európa ( Párizs és London ) és New York között a szuperszonikus polgári légiforgalom a Concorde gépekkel. 1985 – Felavatják az M5 autópálya első szakaszát, mely Budapestet és Ócsát köti össze. 1990 – Tiszaújváros felvette mai nevét Tiszaszederkény és Leninváros neve után. 2004 – Hivatalba lép az Európai Bizottság , más néven az első Barroso-bizottság . 2005 – Az ukrán kormány rendeletével elfogadta azt a nemzetközi megállapodást, amelynek alapján Ukrajna és Szlovákia államhatárán átkelő nyílik. 2005 – Angela Merkelt választják hivatalosan Németország kancellárjává. 2006 – A Malév hivatalos meghívást kap a oneworld szövetségbe. Születések 1428 - Richard Neville, Warwick 16. grófja, angol nemesember, becenevén „a királycsináló”, Neville Anna angol királyné édesapja, III. Richárd angol király apósa 1604 – Ifj. Petrus de Jode flamand rézmetsző és kiadó († 1674 ) 1635 – Francis Willughby angol ornitológus és ichthiológus († 1672 ) 1710 – Wilhelm Friedemann Bach német orgonista , zeneszerző († 1784 ) 1728 – Károly Frigyes badeni nagyherceg († 1811 ) 1820 – Nemeskéri Kiss Miklós 48-as honvéd ezredes , emigráns politikus († 1902 ) 1869 – André Gide Nobel-díjas francia író , esszéista († 1951 ) 1877 – Ady Endre magyar költő († 1919 ) 1877 – Joan Gamper svájci labdarúgó , klubelnök, az FC Barcelona alapítója († 1930 ) 1881 – Révay József Baumgarten-díjas magyar író , irodalomtörténész , műfordító, klasszika-filológus , egyetemi tanár († 1970 ) 1885 – Ferenczy Valér magyar festőművész , grafikus († 1954 ) 1890 – Charles de Gaulle francia tábornok , Franciaország köztársasági elnöke († 1970 ) 1893 – Lazar Moiszejevics Kaganovics ukrán zsidó származású bolsevik forradalmár, népbiztos, szovjet kommunista politikus, az SZKP PB tagja, miniszterelnök-helyettes († 1991 ) 1903 – ifj. Latabár Árpád magyar színész († 1961 ) 1905 – Arma Paul (er. neve Weisshaus Imre), magyar származású francia zeneszerző , zongoraművész , zene-etnológus († 1987 ) 1909 – Mihail Leontyjevics Mil szovjet mérnök , helikopter -tervező († 1970 ) 1913 – Benjamin Britten angol zeneszerző († 1976 ) 1922 – Eugene Stoner amerikai mérnök , fegyvergyáros, az M-16 gépkarabély alkotója († 1997 ) 1923 – Bodolay Géza magyar irodalomtörténész († 2002 ) 1924 – Geraldine Page Oscar-díjas amerikai színésznő († 1987 ) 1925 – Gyertyán Ervin József Attila-díjas magyar író , Balázs Béla-díjas filmesztéta , irodalomtörténész († 2011 ) 1929 – Görgey Gábor Kossuth - és József Attila-díjas magyar író, költő , műfordító, politikus 1932 – Robert Vaughn amerikai színész († 2016 ) 1934 – Jackie Pretorius (Jacobus Johannes Pretorius) dél-afrikai autóversenyző († 2009 ) 1940 – Terry Gilliam amerikai születésű brit filmrendező , a Monty Python -csoport tagja 1950 – Lengyel László magyar közgazdász , publicista , politológus , az ELTE ÁJK Politikatudományi Intézetének egyetemi docense 1950 – Steven Van Zandt , amerikai zenész, színész 1953 – Vojnich Erzsébet magyar festőművész 1958 – Jamie Lee Curtis amerikai színésznő 1961 – Mariel Hemingway amerikai színésznő, Ernest Hemingway unokája 1962 – Cso Szumi koreai opera-énekesnő ( szoprán ) 1965 – Mads Mikkelsen dán színész 1967 – Boris Becker német teniszező 1967 – Alföldi Róbert Jászai Mari-díjas színész, színházi rendező 1967 – Mark Ruffalo amerikai színész 1972 – Kéri Kitty magyar színésznő 1978 – Kokas Katalin Liszt Ferenc-díjas magyar hegedűművész 1978 – Francis Obikwelu portugál atléta 1978 – Mélanie Doutey francia színésznő 1976 – Ville Valo finn zeneszerző, zenész és énekes 1979 – Raúl Arévalo spanyol színész 1980 – Jaroszlav Ribakov orosz atléta (magasugró) 1983 – Huszár Erika magyar rövidpályás gyorskorcsolyázó 1984 – Scarlett Johansson amerikai színésznő 1987 – Martti Aljand észt úszó 1987 – Marouane Fellaini belga labdarúgó 1989 – Elliot Hilton angol műkorcsolyázó 1989 – Chris Smalling angol labdarúgó (4738) 1985 RZ4 A (4738) 1985 RZ4 a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. David B. Goldstein fedezte fel 1985. szeptember 15-én. Kunsztkamera A Kunsztkamera (oroszul: Кунсткамера) szentpétervári, Nagy Péterről elnevezett antropológiai és etnográfiai múzeum. Oroszország Nagy Péter cár által alapított múzeuma. Ez volt az ország legelső ilyen célú épülete. Különleges gyűjteménye van régiségekből és különböző népek hétköznapi életéből, köztük furcsaságokből, anatómiai ritkaságokból is. Az épületet 1718-tól tervezték és 1726-ban kezdtek elhelyezni benne kiállítási tárgyakat, amikor még nem is volt teljesen készen. 20330 Manwell A 20330 Manwell (ideiglenes jelöléssel 1998 HY44) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. A LINEAR projekt keretében fedezték fel 1998. április 20-án. Magyar Szent Pál Pál 1208 november 13-án Magyarországon született. Gyermekkora Gyermekkorában erkölcsös életre nevelték, és hogy a műveltségben és tudományban előbbre jusson, Itáliába küldték. Tanulmányi és hittérítési története Bolognában olyan eredménnyel tanult, hogy mindkét jog doktora lett, s a kánonjog professzorává tették. Több éven át tanított. Amikor Szent Domonkos a prédikációival a városban sokakat magához vonzott, Pál a példájukat követve 1221-ben fölvételét kérte a rendbe. Szent Domonkos vezetésével oly gyorsan haladt a szerzetesi életben, hogy még abban az évben Boldog Szádok és három társa kíséretében a domonkos rendet áthozták Magyarországra. Pál buzgóságtól égve, kiváló műveltséggel és ékesszólással jött Magyarországra mint a domonkos rend első magyar apostola és Isten igéjének választott harcosa. Lauria vagy Jauria (azaz Győr) városában oly lelkesedéssel beszélt, hogy a városnak három előkelő és művelt ifja kérte fölvételét a rendbe. Győrött és Veszprémben konventot állított föl. A kunok közé ment, hogy a hitet hirdesse nekik. Először elűzték, másodszor azonban megnyílt előtte a kapu, s annyira a lelkükhöz férkőzött, hogy két vezérüket, Brutust és Bibrechet ezer más emberrel együtt megkeresztelte. Bibrechnek maga András magyar király volt a keresztapja. Közel 20 esztendő telt el (mialatt Pál a kunokat és a magyarokat Isten törvényére tanította), amikor a tatárok betörtek az országba. Pusztították a népet és Isten szolgáit. Mártír halála és ennek érdeme Pál 90 társával egy templomba menekült, ahol a barbárok valamennyiüket megölték. Pált lándzsával döfték át, miközben elterelte egypár barbár figyelmét, hogy társai menekülhessenek, ezután kegyetlenül fejét zúzták szét. A kunok első apostola így nyerte el 1242. február 10-én a vértanúság, az egyháztanító és a szüzesség hármas koszorúját. Emlékei 1295 körül egy falut elneveztek a mai Románia területén (magyarul Szentpál, románul Sânpaul) 2012-es Monterrey Open – páros Ez a szócikk tartalmazza a 2012-es Monterrey Open páros mérkőzéseit. A címvédő az Iveta Benešová–Barbora Záhlavová-Strýcová-páros volt, de ők 2012-ben nem indultak el a versenyen. A tornát végül egy olasz kettős, Sara Errani és Roberta Vinci nyerte meg, a fináléban 6–2, 7–6(6) arányban legyőzve a Date Kimiko–Csang Suaj-párost. Erraninak és Vincinek ez volt a hatodik közös győzelmük párosban. Kiemeltek Sara Errani / Roberta Vinci (győztesek) Date Kimiko / Csang Suaj (döntő) Nyina Bratcsikova / Darija Jurak (elődöntő) Eva Birnerová / Alekszandra Panova (első kör) Arany Zsiráf díj az év hazai albumáért Az Arany Zsiráf díj az év hazai albumáért díjat 1993 és 1998 között adták át a ceremónia legrangosabb díjaként. Fuentes de Béjar Fuentes de Béjar település Spanyolországban, Salamanca tartományban. Lakosainak száma 240 fő (2017). Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Lage (Bentheimi járás) Lage község Németországban, Alsó-Szászországban, Grafschaft Bentheim járásban. Lakosainak száma 1078 fő és 1063 fő (2016. december 31.). Chris Patterson Chris Patterson (1968. június 9. –) brit rali-navigátor. Jelenleg ő Petter Solberg navigátora a rali-világbajnokság versenyein. Pályafutása 1993-ban debütált a rali-világbajnokságon Mike Rimmer navigátoraként. 2006-ban Nászer el-Attija-al a rali-világbajnokság N csoportos értékelésének bajnoka volt. Al-Attíja társaként ötször (2005, 2006, 2007, 2008, 2009) nyerte meg a közel-keleti ralibajnokságot. 2010-ben, Phil Mills visszavonulása után Petter Solberg őt választotta navigátorának. Első közös világbajnoki versenyükön, a 2010-es bolgár ralin a harmadik helyen végeztek. Pályafutása alatt olyan jelentős versenyzőknek navigált, mint Alister McRae, David Higgins, Kris Meeke, Niall McShea és Nászer el-Attija. Stainach-Pürgg Stainach-Pürgg osztrák község Stájerország Liezeni járásában. 2017 januárjában 2856 lakosa volt. Elhelyezkedése Stainach-Pürgg Felső-Stájerország északnyugati részén fekszik az Enns folyó bal partján. Területének északi része a Totes-hegységre esik. Legmagasabb pontja a 2351 méteres Grimming, amely Európa nyugati felének legmagasabb különálló hegycsúcsa és látványával az egész térséget meghatározza. Az önkormányzat 4 katasztrális községben (Neuhaus, Pürgg, Stainach, Zlem) 7 települést egyesít: Niederhofen (61 lakos), Pürgg (169), Stainach (1911), Trautenfels (142), Unterburg (278), Untergrimming (133) és Zlem (162). A polgármesteri hivatal Stainachban található. A környező önkormányzatok: keletre Wörschach, délkeletre Aigen im Ennstal, délre Irdning-Donnersbachtal, délnyugatra Mitterberg-Sankt Martin, nyugatra Bad Mitterndorf, északra Hinterstoder (Felső-Ausztria). Története Stainach neve 1659 előtt Gruscharn volt. Első említése 1195-ből származik, amikor egy bizonyos Hiltigrims von Gruscharn neve szerepel egy oklevélben. Egyes feltételezések szerint V. Gergely pápa itt született, szülei udvarházában. Egy sziklagerincen épült Grauscharn vára 1160 körül, ahonnan III. Ottokár stájer őrgróf uralta az Enns völgyét. A várból mára csak a 12. századi Szt. János-kápolna maradt. Az egyházközség központja Pürggben volt, amelyet 1490-től a Szt. György-lovagrend, 1599-től pedig a grazi jezsuiták felügyeltek. A von Stainach család a 18. században grófi rangra emelkedett. A feudális földbirtokot 1848-ban felszámolták és 1850-ben megalakult a községi tanács. 1875-ben az Ennstalbahn, 1877-ben pedig az Ausseerbahn vasutak megépülésével a község előtt új gazdasági távlatok nyíltak. Amikor 1938-ban Ausztria csatlakozott a Német Birodalomhoz, Stainach a Stájerországi reichsgau része lett, majd a második világháború után a brit megszállási zónába került. 1958-ban Stainach saját egyházközséget kapott. Az önkormányzat a 2015-ös stájerországi közigazgatási reform során alakult meg az addig önálló Stainach és Pürgg-Trautenfels községek egyesülésével. Lakosság A Stainach-Pürgg-i önkormányzat terület 2017 januárjában 2856 fő élt. A lakosságszám 1971-ben érte el a csúcspontját 3208 fővel, azóta csökkenő tendenciát mutat. 2015-ben a helybeliek 87,4%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 2,3% a régi (2004 előtti), 6% az új EU-tagállamokból érkezett. 3,4% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 0,9% egyéb országok polgára. 2001-ben Stainachban a lakosok 78,9%-a (Prügg-Tautenfelsben 90,1%) római katolikusnak, 8,1% (3,9%) evangélikusnak, 6,1% (0,6%) mohamedánnak, 5% (4,1%) pedig felekezet nélkülinek vallotta magát. Ugyanekkor 3 magyar élt Stainachban. Látnivalók a trautenfelsi kastély a 13. században épült az Enns partján. Mai barokkos külsejét a 17. században kapta, amikor akkori tulajdonosa Siegmund von Trauttmansdorff az addigi várat kibővítette és kastéllyá alakította. Ma múzeum működik benne. Pürgg gótikus Szt. György-plébániatemploma és a 16. századi plébánia Pürgg Szt. János-kápolnája Stainach Szt. Rupert-temploma a Friedstein-kastély Oberstainach várának romjai Zombor Gábor Zombor Gábor Zoltán (Kecskemét, 1964. március 12. –) magyar orvos, politikus. 2006-tól a Fidesz országgyűlési képviselője, 2006–2014 között Kecskemét polgármestere, 2014–2015 között az Emberi Erőforrások Minisztériuma államtitkára. Életpályája Kecskeméten született. 1982-ben a kiskunfélegyházi Móra Ferenc Gimnáziumban érettségizett. 1989-ben szerzett általános orvosi diplomát a szegedi Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetemen. Ezután a kiskunfélegyházi kórház szülészetén állt munkába. 1990–1995 között háziorvos Kunbaján, és egy nagy amerikai gyógyszergyár magyarországi leányvállalatának, az MSD Kft.-nek a tudományos munkatársa. 1994–1996 között a Bács-Kiskun megyei közgyűlés tagja. 1995–1999 között Baján városi főorvos, a polgármesteri hivatal egészségügyi referense. 1995-1996-ban a Fidesz Bács-Kiskun megyei elnöke. 1999-ben jogi másoddiplomát szerzett a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemen. 1999–2000 között a Fővárosi és Pest Megyei Egészségbiztosítási Pénztár igazgatója volt. 2000 márciusa és 2006. július 1. között Kecskeméten a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Kórházának főigazgatója. 2004-ben közgazdasági másoddiplomát szerzett a Nyugat-Magyarországi Egyetemen. 2006. május 6-tól a Fidesz országgyűlési képviselője. 2006–2014 között Kecskemét polgármestere volt. 2014-től a harmadik Orbán-kormányban az Emberi Erőforrások Minisztériuma egészségügyért felelős államtitkáraként dolgozott, erről a tisztségéről 2015. augusztus 27-én lemondott. Stazione di Porto d’Ascoli Stazione di Porto d'Ascoli vasútállomás Olaszországban, Marche régióban, San Benedetto del Tronto településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Ancona–Lecce-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Stazione di Alba Adriatica-Nereto-Controguerra Stazione di San Benedetto del Tronto Stazione di Monteprandone Feczkó Tamás Feczkó Tamás (Nyíregyháza, 1977. szeptember 8. –) magyar labdarúgóedző, jelenleg az első osztályban szereplő MTK Budapest FC vezetőedzője. Életpályája Aktív labdarúgó pályafutását alacsonyabb osztályú magyar csapatoknál töltötte. 2000-ben megszerezte az UEFA B licenc képesítést, és még abban az évben középfokú edzői diplomát is szerzett. 2008-ban elvégezte az UEFA A licenc tanfolyamot, majd 2015-ben sikeresen teljesítette az UEFA Pro licenc tanfolyamot. A 2016-2017-es idényben a feljutásra esélyes Balmazújváros vezetőedzője volt, amellyel elérték az NB II második helyét. Mivel szerződése 2017. júniusában lejár, több NB II-es klub, köztük az MTK, továbbá a román élvonalba feljutó sepsiszentgyörgyi Sepsi OSK vezetősége is megkereste Feczkó Tamást. Végül az MTK vezetőedzőjévé nevezték ki. Nehézmetán A metán egy szén atomból és négy hidrogén atomból áll. A nehézmetán szintén egy szén atomból viszont négy deutérium atomot tartalmaz. A nehézmetán és a metán olvadás- és a forráspontja egy-két fokkal tér el. A nehézmetán színtelen, szagtalan, erősen gyúlékony gáz. Égése után szén-dioxid és nehézvíz keletkezik. A nehézmetán a természetben nem fordul elő. Fizikai és kémia tulajdonságai a metánhoz hasonlóak. Camjac Camjac település Franciaországban, Aveyron megyében. Lakosainak száma 574 fő (2015). Camjac Camboulazet, Centrès, Naucelle, Quins, Saint-Just-sur-Viaur és Tauriac-de-Naucelle községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Ülőszemű tüdőscsigák Az ülőszemű tüdőscsigák (Basommatophora) a puhatestűek törzsének, héjasok altörzsének, a csigák osztályának és a tüdőscsigák (Pulmonata) rendjének egyik alrendje. Rendszerezés Az alrendbe az alábbi öregcsaládok és családok tartoznak: Acroloxoidea Acroloxidae Amphiboloidea Amphibolidae : Phallomedusidae Maningrididae Chilinoidea Chilinidae Latiidae Glacidorboidea Glacidorbidae Lymnaeoidea Lymnaeidae Planorboidea Physidae Planorbidae Siphonarioidea Siphonariidae † Acroreiidae Forrás Wikifajok Mézières-sur-Issoire Mézières-sur-Issoire település Franciaországban, Haute-Vienne megyében. Lakosainak száma 797 fő (2015). Mézières-sur-Issoire Saint-Bonnet-de-Bellac községgel határos. Népesség A település népességének változása: Aboudou Aderodjou Aboudou Aderodjou (1961. február 13. –) benini nemzetközi labdarúgó-partbíró. Polgári foglalkozása villanyszerelő. Pályafutása Nemzeti partbíráskodás Játékvezetői vizsgát követően lakókörzetének Labdarúgó-szövetsége által üzemeltetett labdarúgó bajnokságokban kezdte sportszolgálatát. A Benini labdarúgó-szövetség Játékvezető Bizottsága (JB) minősítésével 1989-től a Benin Premier League játékvezetője. Küldési gyakorlat szerint rendszeres partbírói szolgálatot is végzett. A nemzeti játékvezetéstől 2005-ben vonult vissza. Nemzetközi partbíráskodás A Benini labdarúgó-szövetség JB terjesztette fel nemzetközi asszisztensnek, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) 1992-től tartotta nyilván asszisztensi keretében. A FIFA JB központi nyelvei közül a franciát és az angolt beszéli. Több nemzetek közötti válogatott és klubmérkőzésen szolgálta a labdarúgást partbíróként. A nemzetközi partbíráskodástól 2005-ben a FIFA JB 45 éves korhatárát elérve búcsúzott. Labdarúgó-világbajnokság A 2006-os labdarúgó-világbajnokságon a FIFA JB, valamint a selejtező mérkőzéseken a CAF JB Coffi Codjia egyik partbírójaként foglalkoztatta. A 2006-os világtorna volt az első, amikor a meghívott játékvezetőhöz (nemzeti vagy nemzetközi) szorosan kapcsolódtak asszisztensei. Partbírói mérkőzéseinek száma világbajnokságon: 2. Afrikai nemzetek kupája A 2006-os afrikai nemzetek kupája labdarúgó tornán a CAF JB asszisztensként foglalkoztatta. Konföderációs kupa A 2003-as konföderációs kupa tornán Coffi Codjia egyik segítőjeként tevékenykedett. Sannicola Sannicola község (comune) Olaszország Puglia régiójában, Lecce megyében. Fekvése A Salentói-félsziget déli részén fekszik, Gallipollitól keletre. Története 1908-ig Gallipoli része volt és osztotta a tengerparti város történelmét. Népessége A népesség számának alakulása: Főbb látnivalói San Nicola-templom - 16. század második felében épült barokk stílusban. A település névadójáról ( Szent Miklós ) nevezték el. Kovács Pál (katona) Kovács Pál (Abádszalók, 1892. szeptember 13. – Zimony, 1914. július 29.) magyar katona, az első világháborúban az Osztrák–Magyar Monarchia első hősi halottja. Posztumusz kitüntették a Bronz Vitézségi Éremmel. Élete Kovács Pál 1892-ben született Abádszalókon, édesapja Kovács Pál dohánykertész volt a gróf Szapáry családnál, édesanyja Bakó Mária. Lovászhátról vonult be katonának, 1913. október 1-én sorkatonai szolgálatra a cs. és kir. 68. szolnoki gyalogezredhez. A szarajevói merénylet után a katonák 1914. július 28-án indultak el a zimonyi kaszárnyából a határfolyó, a Száva partjára. Ott vonultak őrségbe, s másnap arra ébredtek, hogy a szerbek hajnalban fölrobbantották a Monarchiát Szerbiával összekötő hidat. A robbanást mindkét oldalról heves puskatűz követte, így gyakorlatilag ekkor kezdődött meg az első világháború. A tűzpárbajban már a reggeli órákban kevésnek bizonyult a lőszerük, ezért Kovács Pál és Bíró Gábor közlegényeket parancsnokuk hátraküldte, hogy hozzanak lőszerutánpótlást. A lőszeres láda árokba emelésekor először Kovács Pált érte találat: fejlövést kapott, és azonnal meghalt. Pillanatokon belül Bíró Gábort is eltalálták, aki az ekkor szerzett tüdőlövésébe egy órán belül belehalt. A további lövöldözésekben ugyanezen a napon esett el Veres Imre közlegény is. A rendelkezésre álló adatok szerint szerb oldalon nem voltak halottak. Emlékezete Alakulata a Monarchia magyar kiegészítésű 68. közös gyalogezrede, amelynek emlékét ma elsősorban a Hadtörténeti Múzeumban őrzött két zászló és a Szolnokon ma is álló laktanya őrzi. A hősi halálával kapcsolatos elsőséggel kapcsolatban a rendelkezésre álló források alapján találhatóak ellentmondások és egyes kutatások szerint nem lehet egyértelműen igazolni azt. Az viszont biztos, hogy a korabeli sajtó elfogadta és 1934-ben a „Magyarország” című lap kezdeményezésére hamvait haza szerették volna hozatni, de nem sikerült megtalálni a sírját. Az abádszalóki első világháborús emlékmű készítője róla mintázta a zászlót tartó honvédot. A szobor megőrizte arcvonásait, melyet tiszteletére 2007. július 29-én katonai tiszteletadással újra felavattak. Hakkarpilisz Hakkarpilisz (vagy Hakkarpili, ������� hettita m�a-ak-kar-pi2-li-iš) hettita herceg a Calpa-szöveg című, CTH#3 katalógusszámú dokumentum egyik szereplője. Vitatott, hogy történeti személyiségről lenne-e szó. Akik szerint történeti személy, azok Papahdilmah, PU-Szarruma vagy I. Hattuszilisz fiának tartják. A CTH#3 előadása szerint Calpa (vagy Calvar) városában lázadás tört ki, amelynek áldozatául esett a meg nem nevezett hattuszaszi király leánya, a calpai király hitvese is. A hattuszaszi király leverte a lázadást, és fiát, Hakkarpiliszt küldte Calpába kormányozni. ma-a-an m�a-ak-kar-pi2-li-iš URUZa-al-pa pa-[...] nu-uš-ma-aš me-mi-iš-ta ki-i-mu LUGAL-uš pa-i[š-t]a [...] „Amikor Hakkarpilisz Calpába m(ent...) nekik (így) beszélt: Ezt nekem a király a(dt)a”. A dokumentum további része alapján a Hakkarpilisz által irányított Calpában újabb lázadás tört ki, de nem tudni, hogy a királyhű Hakkarpilisz ellen, vagy maga a herceg lázadt fel. A végkifejlet a tábla töredékessége miatt nem ismert. Amennyiben Hakkarpilisz történeti személy volt, úgy a szöveg alapján nem lehet egyértelműen elhelyezni a hettita történelem időrendjében, mivel a hattuszaszi király, akinek a fia lett volna, nem kerül megnevezésre. Néhány következtetés azonban levonható. Anittasz lerombolta Calpát és Hattuszaszt is. (Lásd Anittasz király felirata, CTH#1.) Hattuszaszt I. Hattuszilisz építette és telepítette újra, tehát a történet Anittasz és Hattuszilisz közötti időben nem játszódhatott le. Az anittaszi hadjárat előtti Hattuszasz valószínűleg nem játszott olyan nagy szerepet, hogy elfoglalhatta és felügyelhette volna Calpát, ráadásul Anittasz dokumentuma alapján független királyság volt. Mindezek alapján csak Hattuszilisz Neszából Hattuszaszba költözése utáni időszak jöhet szóba. Hattuszilisz sokáig uralkodott. Unokája, I. Murszilisz követte őt, akinek regnálása alatt újfent nem valószínű. (5025) 1986 TS6 Az (5025) 1986 TS6 egy kisbolygó a Naprendszerben. M. Antal fedezte fel 1986. október 5-én. Somogy megyei labdarúgó-bajnokság (első osztály) A Somogy megyei első osztály (röviden: Megye I) a Somogy megyében zajló bajnokságok legmagasabb osztálya, országos szinten a negyedosztálynak felel meg. A sorozatot az MLSZ Somogy Megyei Igazgatósága (korábban Somogy Megyei Labdarúgó-szövetség, SLASZ) írja ki, s az első helyezettje feljut az NB III-ba, míg az utolsó három kiesik a megyei másodosztályba. Csapatok 2014/2015 2014/2015-ben az alábbi csapatok szerepelnek a bajnokságban: Média A mérkőzésekről tudósítás, értékelések, nyilatkozatok a minden kedden megjelenő Somogy Sportja című újságban olvasható. A mérkőzések jegyzőkönyvei a www.slasz.hu címen szintén keddtől olvashatóak. A mérkőzések alakulásáról a Somogy Hírlap is beszámol, míg a Nemzeti Sport a Hátország mellékletében teszi közzé az eredményeket. Szponzoráció A bajnokság főszponzora RECOP Sportruházat, mely jóvoltából a bajnokság győztese egy garnitúra szerelést kap. William Bowie-érem A William Bowie-érem évente az Amerikai Geofizikai Unió (American Geophysical Union, röviden AGU) által adományozott geofizikai díj. Az elismeréssel a geofizika területén kiemelkedő eredményeket elérő tudósokat díjazzák. Az érmet 1939-ben alapították, a névadó William Bowie amerikai geodéta, aki egyik társ-alapítója az AGU-nak és 1920 és 1922 között első elnöke volt a szervezetnek. Nagy tányércsiga A nagy tányércsiga (Planorbarius corneus) a csigák (Gastropoda) osztályának a tüdőscsigák (Pulmonata) rendjébe, ezen belül a Planorbidae családjába tartozó faj. Előfordulása A nagy tányércsiga Közép-Európában is előfordul. Alfajai Planorbarius corneus corneus Planorbarius corneus grandis Megjelenése A nagy tányércsiga, körülbelül 30 milliméter átmérőjű és 11-12 milliméter magas, háza nagy, vastag korong alakú. Színe vörösbarna vagy zöldes olajbarna, mely alul világosabb. Felülete sokszor rácsos-ripacsos. Az állat teste csaknem fekete. Ha a pigmentanyag hiányzik, a hemoglobint tartalmazó vértől a test világító vörös. A tapogatók hosszúak és vékonyak, a szemek a tapogatók között vannak. Életmódja A nagy tányércsiga álló- és lassan folyó, növényekkel gazdagon benőtt vizek lakója. Tápláléka moszatok és a víz fenekén található szerves törmelék (detritusz). Szaporodása A nagy tányércsiga hímnős állat. Petéit kocsonyás anyagba ágyazva lapos, korong alakú csomókba rakja le, az embriók vörösek. Jegyzetek Linnaeus, C. 1758. Systema Naturae per regna tria naturae, secundum classes, ordines, genera, species, cum characteribus, differentiis, synonymis, locis. 10th edition. - Vermes. Testacea: 700-781. Holmiae. (Salvius). Forrás Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. Budapest : Officina Nova. 1993. ISBN 963 8185 40 6 Mateško Selo Mateško Selo falu Horvátországban, Károlyváros megyében. Közigazgatásilag Generalski Stolhoz tartozik. Fekvése Károlyvárostól 21 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban 5 km-re, közúton 15 km-re délkeletre fekszik. Története A település kezdetei az idő homályába vesznek. Az itt talált ókori faragott kövek azt tanúsítják, hogy már a római korban is éltek itt emberek. A templom régészeti kutatása során megállapították, hogy alapjában és falaiban római szarkofágokból származó kőlapok találhatók. Ilyen típusú szarkofágokat a 4. században faragtak ezen a vidéken. A templom építését a 13. századra teszik a szakemberek, ezzel a környék legősibb templomának számít. Egyedülálló abban a tekintetben is, hogy aránylag épségben túlélte a török kor pusztításait. A templom 1802-ben plébániatemplom rangjára emelkedett és egészen 1892-ig a mrežnički bresti templom felépüléséig ez volt a plébániatemplom. A honvédő háború során azonban súlyos károk érték ezért helyre kellett állítani. A felújítási munkálatok 2006-ban fejeződtek be. A településnek 1857-ben 137, 1910-ben 176 lakosa volt. Trianon előtt Modrus-Fiume vármegye Ogulini járásához tartozott. 2011-ben 34 lakosa volt. Nevezetességei Szent György tiszteletére szentelt temploma a legrégibb az ogulini régióban, építését a 12. -13. századra teszik. Egyhajós épület négyszög záródású szentéllyel. Főbejárata felett római szarkofág fedőlapja van befalazva. Harangtornya eltér a hagyományos tornyoktól, tulajdonképpen a homlokzat falazatának meghosszabbítása, melyben a harangok számára két fülke van kialakítva. A harangozáskor a harangkötelet kívülről, a templom előtt kell meghúzni. A templom alapjában és a sarkok megerősítésére is római szarkofágokból származó kőlapokat használtak. Kis méretű belső tere egyszerű fehérre meszelt, dísz nélküli. Egyetlen dísze a barokk aranyozott márvány oltárépítmény, melyen két női szent között a sárkányölő Szent György lovas szobra látható. 2006-ban a templom teljes felújításon esett át, mely során külseje és környezete is megújult. A homlokzat elé fából nyitott előteret ácsoltak. A feltárás során talált római kőemlékek a templom udvarára vannak kiállítva. Riudoms Riudoms település Spanyolországban, Tarragona tartományban. Riudoms Vila-seca, L'Aleixar, Reus, Cambrils, Vinyols i els Arcs, Montbrió del Camp, Botarell, Les Borges del Camp és Maspujols községekkel határos. Lakosainak száma 6515 fő (2017). Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Mathejka János Mathejka János (néhol Matheika, Matejka) (Budapest, 1895. június 21. – Szovjetunió, 1940. november 7.) író, költő, újságíró, tanár, Matejka Március földrajztudós édesapja. Élete Magyarországon Apja vezérkari tiszt volt az osztrák fővárosban, ám menyasszonya megszöktetése miatt a hadseregből távoznia kellett. Mathejka János ötéves korától kezdve Vácott élt, s itt is járt iskolába. Már gimnáziumi évei alatt írt verseket, érettségi vizsgája után Budapesten járt egyetemre, ekkortájt címírással tartotta fenn magát, s megismerkedett a Nyugat szerkesztőségének több tagjával, emellett pedig színikritikákat is írt, és verseket publikált különböző fővárosi lapokban. Harcolt az első világháborúban, először az olasz fronton, majd az oroszon, ahol hadifogságba került. A háború kitörése után 3 évvel rokkantként a Vöröskeresztnek köszönhetően került vissza Magyarországra. Belépett az MSZDP-be, s munkatársa lett a Váci Újságnak, amelyet az őszirózsás forradalom alatt szerkesztett. 1919 tavaszán belépett a Kommunisták Magyarországi Pártjába, a kommün alatt a váci direktórium egyik tagja volt, illetve szerkesztette a Váci Vörös Ujságot. Direktóriumi tagként foglalkozott Vác oktatási ügyeivel, illetve az egyházi iskolák államosításával és a város forradalmi törvényszéki vádbiztosának is őt tették meg. A kommün bukása után 1919. augusztus 9-én letartóztatták, s a váci fegyházba szállították, majd 5 nap múlva különítményesek román katonákkal együtt tíz foglyot, köztük Mathejkát elvitték a fegyházból, vészbíróságot hívtak össze, majd kihirdették a foglyoknak halálos ítéletüket. A Duna-parton sortüzet zúdítottak rájuk: Mathejka fejlövést kapott, ám nem halt meg. Másnap kora reggel kimászott a hullák alól, s menyasszonya lakására ment, ahol ismét lefogták. A magyar hatóságok életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélték, ám a következő évben a szovjet–magyar fogolycsere-akció keretein belül kicserélték. Az emigrációban Moszkvában telepedett le. 1924-től a Komintern könyvtárát vezette, majd (1931-ben) a Nemzetközi Bibliográfiai Intézet igazgatójává tették meg. Időközben (1929-től) a Forradalmi Irodalom Nemzetközi Irodájának egyik tagja volt, s csakúgy, mint Hajdu Pál vagy Czóbel Ernő, ő is dolgozott a Marx-Engels Intézetben. Az 1930-as években tanárként is működött. A Sarló és Kalapács című lap egyik rovatvezetője lett, s a Mezsdunarodnaja Lityeratura főszerkesztőjeként is dolgozott. Egy időben a Lityeratura Mirovoj Revolyuciji szerkesztőbizottságának is tagja volt, 1933-tól pedig a Gorkij Világirodalmi Intézet igazgatóhelyettese, később (1938-ban) letartóztatták, mivel nem jelentette feleségéről, hogy az a „dolgozó nép ellensége". Kényszermunkára ítélték, s a lágerben halt meg. Megjegyzések Más forrás szerint a helyi munkástanács tagja volt. Tükör (hetilap, 1964–1989) A Tükör képes politikai és társadalmi hetilap volt, amely 1964-ben indult és 1989-ben szűnt meg. Szerkesztőség: Budapest VIII., Gyulai Pál u. 14. Főszerkesztői: 1964. március 16-tól Bognár Károly, 1968. április 16-tól Vető József, 1974. november 5-től dr. Ibos Ferenc. Kiadta a Hírlapkiadó, majd a Lapkiadó Vállalat, nyomta az Athenaeum. Főcíme az 1976/13. lapszámtól Új Tükör-re változott, ekkortól a főszerkesztő Csanádi Imre költő, később 1986-tól megszűnéséig Fekete Sándor író. INDEX: 25817. Oldalszáma kezdetben 30, majd 32, az Új Tüköré 48. A színes és fekete-fehér fényképekkel gazdagon illusztrált, nívós lap mindenféle témát felölelt, de fő profilja a kultúra és a közélet volt. Politikai-társadalmi aktualitású cikkeiben tárgyilagosságra törekedett, a vonalas, ideologizált hangvételt általában mellőzte. Kitűnő fényképanyagával, a remek színes képekkel – köztük az emlékezetesen jó címlapfotókkal –, olvasmányos stílusban megírt, érdekes riportjaival, tudósításaival (túlnyomórészt az irodalom, képzőművészet, filmek, zenei és színházi élet; szociográfia, kriminalisztika; nemzetközi, hazai és helyi politika; ipar és mezőgazdaság; urbanisztika; szabadidő, utazás, divat, életmód, sport témaköréből), melyeket állandó rovatok, glosszák, karcolatok, folytatásos történetek, Kaján karikatúrái, ismert és kevésbé ismert művészek rajzai, grafikái, valamint tévéműsor, rejtvények, humor és hirdetések – sokszor egész oldalas, címlapos reklámok – egészítettek ki, méltán vált az egyik legolvasottabb képes hetilappá, főleg a magasabban kvalifikált rétegek körében. Címe a kulturális életben hivatkozási alap lett, logója – vörös négyzetben fehér, markáns, talpas „T” – a korszak hazai sajtójának egyik szimbóluma. Állományadatok 1. évfolyam (1964) – 26. évfolyam (1989: 1-53.) Yeimy Martinèz Yeimy Martinèz (1981. június 19. –) kolumbiai nemzetközi labdarúgó-játékvezető. Teljes neve Yeimy Lucero Martinèz Valverde. Pályafutása Nemzetközi játékvezetés A Kolumbiai labdarúgó-szövetség Játékvezető Bizottsága (JB) terjesztette fel nemzetközi játékvezetőnek, a CONMEBOL JB tagja, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) 2010-től tartja nyilván bírói keretében. A FIFA JB központi nyelvei közül a spanyolt beszéli. Több nemzetek közötti válogatott és klubmérkőzést vezetett, vagy működő társának 4. bíróként illetve alapvonalbíróként segített. Női labdarúgó-világbajnokság 2015-ös női labdarúgó-világbajnokság A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség 2015. márciusában nyilvánosságra hozta annak a 29 játékvezetőnek (22 közreműködő valamint 7 tartalék, illetve 4. bíró) és 44 asszisztensnek a nevét, akik közreműködhetnek Kanadában a 2015-ös női labdarúgó-világbajnokságon. A kijelölt játékvezetők és asszisztensek 2015. június 26-án Zürichben, majd két héttel a világtorna előtt Vancouverben vesznek rész továbbképzésen, egyben végrehajtják a szokásos elméleti és fizikai Cooper-tesztet. Végérvényesen itt döntenek a mérkőzésvezető és támogató játékvezetők személyéről. Algarve-kupa Portugália rendezte a 21., 2014-es Algarve-kupa labdarúgó tornát, ahol a FIFA JB játékvezetőként vette igénybe szolgálatát. Stalix A Stalix a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának a sügéralakúak (Perciformes) rendjébe, ezen belül az Opistognathidae családjába tartozó nem. Rendszerezés A nembe az alábbi 11 faj tartozik: Stalix davidsheni Klausewitz, 1985 Stalix dicra Smith-Vaniz, 1989 Stalix eremia Smith-Vaniz, 1989 Stalix flavida Smith-Vaniz, 1989 Stalix histrio Jordan & Snyder, 1902 Stalix immaculata Xu & Zhan, 1980 Stalix moenensis (Popta, 1922) Stalix omanensis Norman, 1939 Stalix sheni Smith-Vaniz, 1989 Stalix toyoshio Shinohara, 1999 Stalix versluysi (Weber, 1913) Íjászvilágbajnokok listája Az alábbi táblázatok a sportíjászat világbajnokait tartalmazzák. A világbajnokságokon a hagyományos visszacsapó íjas (recurved) versenyeken kívül csigás íjas (compound) versenyeket is rendeznek (olimpiákon csak recurved íjjal versenyeznek). Terrebasse Terrebasse település Franciaországban, Haute-Garonne megyében. Lakosainak száma 140 fő (2015). Terrebasse Francon, Alan, Bachas, Lescuns, Marignac-Laspeyres, Martres-Tolosane, Samouillan és Sana községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Florin Răducioiu Florin Valeriu Răducioiu (Bukarest, 1970. március 17. –) román válogatott labdarúgó. A román válogatott tagjaként részt vett az 1990-es, az 1994-es világbajnokságon és az 1996-os Európa-bajnokságon. A labdarúgás történetének első játékosa, aki szerepelt az öt legrangosabbnak tartott európai bajnokságban. Sikerei, díjai Román bajnok (1): 1989–90 Román kupa (2): 1985–86, 1989–90 UEFA-bajnokok ligája (1): 1993–94 Olasz bajnok (1): 1993–94 Világkupa döntős (1): 1993 Olasz szuperkupa (1): 1993 KEK-döntős (1): 1997-98 Sainte-Marguerite-sur-Mer Sainte-Marguerite-sur-Mer település Franciaországban, Seine-Maritime megyében. Lakosainak száma 480 fő (2015). Sainte-Marguerite-sur-Mer Longueil, Quiberville és Varengeville-sur-Mer községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Pesterzsébeti Múzeum A Pesterzsébeti Múzeum Budapest XX. kerületében, a Baross utca 53. szám alatt található. Története A Pesterzsébeti Múzeum az 1951-ben alakult helytörténeti gyűjteményként Budapest első peremkerületi múzeuma volt. Lelkes iskolai tanárok eredetileg egy szertárban hozták létre a gyűjtemény alapját. Mint intézmény több mint két évtizeden át, 1972-ig működött a Budapesti Történeti Múzeum irányítása alatt. Akkor a helyi tanács kapta meg a fenntartói jogokat, amelyek 1990-ben a kerületi önkormányzatra szálltak át. A gyűjtemény eredetileg a Budapest XX. Kossuth Lajos u. 39. alatt működött; ebben az épületben van 1989-től a Múzeum fennhatósága alatt működő Gaál Imre Galéria. A Múzeum az 1980-as években költözött mai helyére, a XX. Baross u. 53. alatti egykori Bocsák-villába. A neogótikus villában elhelyezett helytörténeti gyűjtemény elsősorban Pesterzsébet és elődtelepülései, Erzsébetfalva és Kossuthfalva tárgyi emlékeit őrzi. Érdekesek – többek között – Kadarkuti Richárd helytörténeti témájú miniatűr festményei, az iparosok munkájának tárgyi emlékei, valamint Neményi Lili opera-énekesnő emlékszobája, amelynek berendezését egykoron a művésznő adományozta. Lásd még Pesterzsébet Gaál Imre Galéria Budapest múzeumainak listája Forrás A Pesterzsébeti Múzeum rövid története Yelawolf Michael Wayne Atha (1979. december 30. –), ismertebb nevén Yelawolf, amerikai hiphop előadó Gadsden-ből, Alabama államból. Jelenleg Shady Records, Interscope Records lemezcégnél van, illetve létrehozta a saját független kiadóját is, a Slumerican-t. Karrierje Első debütáló lemeze, ami igazából mixtape volt, 2005-ben jelent meg Creek Water címen, ekkor még egy lemezcéghez sem csatlakozva, független előadóként. 2007-ben leszerződött a Columbia Records-hoz, mely szárnyai alatt született a Kickin című, és a Fearin' and Loathin' in Smalltown, U.S.A. című első stúdióalbuma. Ez nem került kiadásra. A Columbia alatt két mixtape-je látott napvilágot, egyik Ball of Flames: The Ballad of Slick Rick E. Bobby és a Stereo: A Hip Hop Tribute to Classic Rock, melyek leginkább észrevétlenek voltak. 2009-ben aláírt Ghet-O-Vision Entertainment-hez is, ami kiadta az Arena Rap című EP-jét (Extended Play). 2005-től 2010-ig egy EP-je és négy mixtape-je jelent meg. A négyből, megjelenési sorrendben az utolsó, a Trunk Muzik hozta el neki az áttörést és a szerződést az Interscope-pal. Ezen mixtape-et még ebben az évben, újrakevert állapotban Trunk Muzik 0-60 címen újra megjelentették. 2011 márciusában aláírt Eminem saját kiadójához, a Shady Records-hoz, melynek szárnyai alatt került piacra a Radioactive album 2011 november 21.-én. Ezen album a 27. helyen debütált a Billboard 200-as listáján. 2013 március 14.-én jelent meg a Trunk Muzik Returns, mely az áttörést hozó lemezének, a Trunk Muzik-nak a folytatása. Második stúdióalbuma, amit a Shady Records-nál készít, Love Story címen 2015-ben jelenik meg. Előélete Yelawolf Gadsden-ben, Alabama államban született ugyan, de sokat költöztek mindenfele gyermekkorában. Édesanyja csupán 15 éves volt, mikor megszülte. Cherokee indián és "fehér amerikai" vérvonalból származik. Édesanyjáról azt állítja, hogy egy rocksztár volt, aki folyamatosan bulizott és kokain hatása alatt állt. Végül Nashville-ben, Tennessee államban telepedtek le és az iskolát is itt végezte el. Ez a város rengeteget jelent számára, több szövegében is megemlíti, illetve egyszer így nyilatkozott róla: "Ez az a hely, ahol a hiphop elkezdett jelenteni nekem valamit. Az a hely, ahol a hiphop kultúrára felfigyeltem." Magánélete Yela egy ideig hajléktalan volt, amikor Berkeley-ben, Kaliforniában élt. A legtöbb időt Berkeley People's Parkjában töltötte hajléktalanokkal körbevéve. Az emberek rengeteget segítettek nekik, leginkább élelemmel, mint például zacskós leveseket adtak számukra. Az előadó állítása szerint, neki is eljött a meghatározó pillanat, mikor is eldöntötte, hogy kivágja magát ebből és felhívta édesanyját azzal, hogy remélhetőleg hazatérhet Alabamába. Édesanyjának nem volt sok pénze, de azért vett neki egy jegyet haza. Yelawolf szerint: „Ez volt december 20.-án. Január 1-re Seattle-ben, Washingtonban voltam. Washingtonban felvettek egy hajóra, hogy legyen pénzem. Az volt az, ahol Yelawolf megszületett. 2013. július elején eljegyezte barátnőjét, Fefe Dobson dalszerző- és énekesnőt. Érdekesség Yelawolf egy interjújában elmesélte, hogyan született a művészneve. Mivel indián vér is folyik az ereiben, így hasonlatok kapcsolatából keletkeztette, mint sárga (yellow) és farkas (wolf). Az ő szavaival: " Yelawolf egy őslakó amerikai, apám Cherokee volt, anyám fehér. A sárga az erő, a tűz, a fény és az éhség színe. A farkas pedig megmutatja a képességeimet a túléléshez." Diszkográfia Stúdiólemezei Trunk Muzik 0-60 (2010) Radioactive (2011) Psycho White (with Travis Barker) (2012) Love Story (2014) Mixtape-ek Creek Water (2005) Heart of Dixie (2012) Ed Sheeran & Yelawolf: The Slumdon Bridge (2012) Trunk Muzik Returns (2013) Black Fall (2013) EP Arena Rap EP (2009-2010) Lazer Guided Melodies Az 1992-es Lazer Guided Melodies a Spiritualized debütáló nagylemeze. Az albumot az együttes eredeti felállása rögzítette. Kazetta, CD és hanglemez (2 LP) formájában jelent meg. Szerepel az 1001 lemez, amit hallanod kell, mielőtt meghalsz című könyvben. Reményi János Reményi János (Almamellék, 1931. május 8. – Balatonfüred, 1996. július 20.) magyar karnagy. Életpályája 1949-ben érettségizett a Pécsi Állami Líceumban. 1951-ben felvételt nyert a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola karvezető szakára, ahol Vásárhelyi Zoltán növendéke lett. 1954-től friss diplomásként a szolnoki Bartók Béla Zeneiskolához nevezték ki szolfézstanárnak. 1956-tól a miskolci Erkel Ferenc Zeneiskolában tanított szolfézst. A Diósgyőr-Vasgyárban végzettt oktató munkájával párhuzamosan a miskolci Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában is tanított (1961-től kinevezett oktatóként), szolfézst és zeneelméletet, valamint a szakiskola leánykarát vezette. 1961-ben egy korábban baráti társaságból alakított kórusból, amely az újdiósgyőri templomban működött, létrejött a Rónai Sándor Művelődési központ Kamarakórusa, aminek később a vezetője lett. Ebből a vegyeskarból alakult meg 1975-ben a Miskolci Bartók Kórus. A Bartók Kórussal kortárs művek sorát mutatta be (Kocsár Miklós, Soproni József és mások), majd egyre jobban előtérbe kerültek az oratórium bemutatók (Purcell, Mozart, Haydn, Beethoven, Händel, Bach stb.). 1966 szeptemberétől meghívást kapott a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Zeneiskolai Tanárképző Intézet miskolci tagozatára karvezetést tanítani. 1977-től főiskolai docens, majd főiskolai tanár. 1970-től a miskolci 6.sz. Általános Iskola ének-zene tagozatának a kórusát vezette. Ebben az időben vezette a szerencsi pedagógus kórust is. 1985-ben elhagyta Miskolcot, és a Magyar Rádió Gyermekkórusának a művészeti vezetője lett, egészen 1995-ig. A Gyermekkórus mellett az ELTE Énektanárképző és Karvezető szakán tanított. 1994. május 11-én, Miskolc város napján vehette át a Miskolc díszpolgára elismerést, amelyről a város „Arany könyv”-e is megemlékezik. Díjai Szocialista kultúráért (1973) Reményi Ede-díj (1974) Kodály emlékérem (1979) SZOT-díj (1980) Liszt Ferenc-díj (1981) Kodály emlékérem (1983) Miskolc díszpolgára (1994) Németh László-díj (1996) Burgenlandi horvátok Burgenlandi horvátok vagy más néven gradistyei horvátok (horvátul Gradišćanski Hrvati, IPA:�radi�t�anski hr�aːti) horvát etnikai csoport, akik Burgenland tartományban, Nyugat-Magyarországon ill. Pozsonyban élnek és gradišćei nyelvet beszélnek. A gradistyei, gradišćanski elnevezés újnak számít, mivel az Ausztriához csatolt területet utóbb Burgenlandnak nevezték el, amely annyit tesz Várföld. A gradistyei név tulajdonképpen ennek tükörfordítása (grad=vár). A burgenlandi horvátok Ausztria 6 törvényesen (Volksgruppengesetz) elismert őshonos kisebbségi népcsoportjának egyike. Neveik Először nyugat-magyarországi horvátok-nak, vagy fehérhorvátok-nak nevezték. Németül Wassercroaten volt a nevük, saját nyelvükön ezt Belihrvati-ként fordították. A fehérhorvát név azonban megtévesztő, ugyanis a középkorban a mai Szlovákia és Csehország területén élt egy fehérhorvát nevű népcsoport, de a hasonló név ellenére a tudósok egy része nem tartja a mostani horvátok közvetlen rokonainak. Történetük Horvátok betelepülése A 16. században kb. 100 000 horvát érkezett a mai Burgenland területére. A burgenlandi horvátok az 1530-as években érkeztek Kordun, Lika, Gornji Kotar, Una, Velebit vidékeiről, valamint részint Boszniából. Egy évtizeddel később Szlavóniából is vándorolnak ide emberek. Az előbbiek a čakav, míg az utóbbiak a štokav nyelvjárást beszélik. Pásztorháza község oklevél említi őket első alkalommal 1577-ben. A vándorlás oka a török háborúk volt. A veszélyeztetett vidékekről új élet kezdete reményében érkeztek, mint "új ember". Az őket fogadó gróf Erdődy és a gróf Batthyány szintén rendelkezett horvátországi és Nyugat-magyarországi birtokkal. Ők népesítették be a Oszmán Birodalom melletti határvidéket. A horvátok mellett ekkor érkeztek német telepesek is, és kialakult a mai etnikai struktúra is. A horvátok kisebb csoportja tovább költözött egészen a Bécstől keletre lévő Morva-mezőig, őket morva-mezői horvátoknak hívják. A csoport azonban az 1950-es évekre teljesen asszimilálódott. Magyarosítás A saját anyanyelvüket a szülőhazától elszakadva használták egészen a 19. század végéig. Újból csak a közlekedés fejlődésével alakult ki nagyobb érdeklődés és kulturális kapcsolat a horvátok között. A magyarosítási politika szűk lehetőséget adott a kapcsolatok fenntartására. 1907-ben került sor az új iskoláztatási törvény a Lex Apponyi bevezetésére. Ettől kezdve az alapfokú tanintézményekben is magyart tanítottak és a magyar tanárok igyekeztek kinevelni a gyerekekből a nemzetiségi tudatot. Az 1910-es népszámlálás alapján 110 helységben volt horvát népcsoport, ebből 60 római katolikus egyházú, 150 népiskolát és majd ennyi papot írtak össze. Burgenland megalakulása Az 1919-es Saint-germaini békeszerződés alapján Ausztria megkapta Moson vármegye, Sopron vármegye, Vas vármegye nyugati szélét. A horvátok által lakott terület kettészakadt a magyar és az osztrák oldalra, nagyobb tömb Ausztriában került. Megközelítőleg 50.000 fős lakosság került Ausztriához. A békeszerződés előírta a kisebbségek védelmét, a nemzetiségi nyelv tanítását az iskolákban. A valóságban azonban megindult a németesítés, és sokan vallották magukat németnek. 1929-ben megalakult a horvát Kulturális Egyesület (horvátul Hrvatsko kulturno društvo, (németül: Kroatischer Kulturverein), amely a közhivatalokban erős érdekérvényesítő volt, lelkesítette a politikai pártokat. Alapvetően megváltozott a helyzet azonban a nyugat-magyarországi horvátokkal. Korábban egy közösséget alkottak a németül beszélő lakossággal, ami megfordult és magyar közösség vette őket körül. A Soproni népszavazásnál a horvátokat kettős célok vezérelték. A gazdák a csatlakozás ellen, míg a piacaikat féltő kereskedők és mellékterméket előállítók a csatlakozás mellett voltak. Az 1923-as népszavazásokat követően a határmódosítás során azonban a horvát lakosságú Szentpéterfa, Narda, Horvátlövő visszakerült Magyarországhoz. Ausztriában a magyar nyelv kötelező tanulását a felváltotta a német nyelv oktatása. A horvát nyelvű és kevert nyelvű iskolákat a kicsiny és szegény önkormányzatok nem tudták fenntartani, ezért egyre több iskolát tartományi iskolával vontak össze. Így egyre kevésbé tudtak horvátul beszélő tanárt választani, a kötelező német mellett heti 5 órában tanultak csak anyanyelvet. Az asszimilációt erősítette a közepesnél magasabb végzettségű állások betöltésekor a német nyelv használata. A szociáldemokrata vezetésű önkormányzatok mind jobban hagyományos iskolájukat állami kezelésbe adták. A nyelvhasználatért folytatott harcnak csak a felszíne a tanári állások betöltése. Nemzetiszocializmus idején A trianont követő időszak gazdaságilag hanyatlást hozott Ausztriának, a magyarországinál sokkal nagyobb problémákkal, éhezéssel, kivándorlással. Az 1933-1945 közötti időszak két részre osztotta a horvátságot, egyik csoport inkább szeretett volna Magyarországhoz tartozni, a másik csoport új lehetőséget látott a Harmadik Birodalomban. Ezzel szemben a kisebbségek elnyomása követte az Anschlusst. Hitler Jugoszlávia lerohanása után létrehozta bábállamként a Horvát Szabadállamot, amely mindvégig szövetségese maradt, de a szövetségi viszony ellenére sem élveztek a burgenlandi horvátok semmilyen előnyt, érdekükben sem tett semmit a fasiszta Pavelić-rezsim. A II. világháborút követően A második világháborút követő időszak megerősítette a horvát kisebbség újjáéledő politikai és kulturális életét. A nácik asszimilációs politikáját felváltotta a gazdaság fejlődésével együtt a nyelv és kultúra virágzása. 1946-ban Lorenz Karall jelentős szerepet töltött be a népcsoport tudatformálásában, hiszen ő horvátként Szabadbárándról lett Burgenland vezetője. Akkoriban számos ellenséges vitát folytatott a kulturális egyesület és a szociáldemokrata többségű polgármesterek között a tisztán pártpolitika alapon, horvátellenességből hozott iskolákat érintő kérdésben. A horvátok többsége Karalban látta az Osztrák Néppárt (ÖVP) legjobb vezetését. 1947-ben Egyetem Horvát Kör alakítottak a horvát diákok (horvátul Hrvatski akademski klub). Horvátország önállóságával az öntudat is megerősödött, hogy immár saját hazát alkotó közösség részei lehetnek. Ma a burgenlandi horvátoknak csak kis része, alig 20 ezer ember él Burgenlandban. A jobb megélhetési lehetőségek végett a nagyobb városokba települt a horvátok java része, a legtöbben Bécsben élnek, viszont jelentős csoportok vannak Graz és Salzburg városaiban is. Burgenland 7 járása közül 6-ban találunk horvát lakosú települést, de egyik járásban sem alkotnak többséget. A legnagyobb arányban a Kismartoni járásban és a Felsőpulyai járásban élnek. Csajta községben például az arányuk 73%, míg a németeké csak 20%. 2003-ban adták ki a Burgenlandi horvát nyelv nyelvtana című könyvet. 2012-ben már nem csak a településeket jelző táblák, hanem kétnyelvű községekre utaló, kereszteződésekben, körforgalmakban irányt jelölő német és horvát nyelvű táblákra cserélték a korábbiakat. A tartományban 25 ezer euró költséggel összesen 51 településen - 47 horvát ajkú községben - helyeztek ki útjelző táblákat, elsősorban másodrendű utakon, illetve magukban a községekben. Média Mind a mai napig megjelenik az 1910-ben alapított Hrvatske novine hetilap, amely ma már ismét a határ mindkét oldalán lévő horvátság életét, eseményeit bemutatja. Eredeti neve Naše Novine volt, amelyet 1923-ban neveztek át mai formájába. Crikveni Glasnik Gradišća néven 1946-ban Kismartonban adtak ki egyházi hetilapot. A Bécsi Horvát Kulturális Egyesület 1980 indította útjára Put című lapot, ami hat alkalommal jelentkezik évente. 1957-ben Glas néven a tanulók alapítottak újságot, majd 1969-től Novi Glas néven fut tovább. 1988 óta negyedévente jelentkezik a Glasilo című kiadvány. Évente 10 alkalommal jelenik meg a Moj mali mini multi. Kiadója a ZORA a burgenlandi pedagógusokat tömörítő szervezet. A burgenlandi ORF televízió 1989 április 2.-a óta már heti rendszerességgel Dober dan Hrvati címmel félórás műsort sugároz. Az Osztrák Rádió burgenlandi stúdiója 1979 óta naponta jelentkezik tematikus magazin műsorral a horvát kisebbség számára. Közösségek Štojok a legdélibb csoport, akik Pinkócon , Újhegyen és Pásztorházán élnek. A nevüket arról kapták, hogy što nyelvjárásban beszélnek, pontosabban što-čakav nyelvjáráskeverékben. További két kisebb csoportjuk él Hármasfalun (Bándol településrésze) és Oláhciklényen ill. Magyarországon Nardán , Felsőcsatáron , Horvátlövőn és Szentpéterfán . Vlahok a štojok és a dolinacok közti területen élnek. Vlah falvak: Bándol , Szabar (Bándol településrésze), Óhodász , Csém , Incéd , Kulcsárfalu , Csajta , Füsthegy - Sirokány ; Hármasfalu (Bándol településrésze) és Oláhciklény . Dolinacok , a vlahok és a poljanok közti területen, Borosd , Répcesarud-Alsópulya , Ligvánd (Szabadbáránd településrésze), Füles , Gyirót (Füles településrésze), Sopronudvard (Répcesarud-Alsópulya településrésze), Pervány (Répcesarud-Alsópulya településrésze), Szabadbáránd , Borisfalva (Szabadbáránd településrésze), Malomháza , Langató (Szabadbáránd településrésze) és Császárfalu ill. Magyarországon Und községekben. Poljanok a dolinacoktól északra élnek az alábbi falvakban: Sopronkertes , Darufalva , Selegszántó , Zárány , Kelénpatak , Cinfalva , Vulkapordány , Darázsfalu , Oszlop , Szarvkő , Büdöskút és Völgyfalva .Kópháza (Koljnof) Hacok a legészakibb közösség. A Fertő tótól északra élnek az alábbi falvakban: Pándorfalu , Mosonújfalu és Lajtakörtvélyes , ill. Szlovákiában Pozsony három kerületében: Dunacsún , Horvátjárfalu , Dévényújfalu . Nyelv A győr-moson-sopron megyei és vas megyei horvátok nyelve szintén a gradišćei, ide sorolják még a cseh nyelvtől befolyásolt morvaországi horvátok és szlovák hatásokat mutató a szlovákiai horvátok nyelvjárását is. Összesen 70 ezer ember beszélhet gradišćeiül, �-uk Ausztria területén él. Abraham Janssens Abraham Janssens van Nuyssen (megkülönböztetés miatt van Nuyssen; Antwerpen, 1567. január 15.. — Antwerpen, 1632. január 25.) flamand festő, a Peter Paul Rubens előtti romanizmus egyik utolsó képviselője. Élete, munkássága Jan Snellinck volt a mestere 1585-ben. 1598-1601 közt utazott Rómába tapasztalatokat gyűjteni. Leginkább Caravaggio művészete hatott rá. Antwerpenbe visszatérve tagja lett a Szent Lukács céhnek. Vallási, mitológiai témájú festményeket és portrékat készített, de legsikerültebbek történelmi jelenetei. A napkeleti bölcsek imádása és Krisztus sírba tétele című képei már előhírnökei Peter Paul Rubens festészetének. További jeles képei: Vertumnusés Pomona (Berlin), Nap és éj (Bécs), Szatírok meglesik Dianát (Berlin). A Schelde folyam és Antwerpen városa allegóriája (1610, antwerpeni múzeum). Biztos rajzú, finom színezésű képeit igen kedvelték a kortársak. Stílusa édeskésebb, olaszosabb, mint Rubensé. Szent Jeromos és Diana felfedezi Kallisto terhességét című képeit a budapesti Szépművészeti Múzeum őrzi. Thierry Tusseau Thierry Tusseau (Nogent-sur-Marne, 1958. január 19. –) Európa-bajnok francia labdarúgó, hátvéd, középpályás. Pályafutása Klubcsapatban 1975 és 1983 között a Nantes labdarúgója volt, ahol három bajnoki címet és egy francia kupa győzelmet ért el a csapattal. 1983 és 1986 között a Bordeaux játékosa volt és két bajnoki címet és egy francia kupát nyert az együttessel. 1986 és 1988 között az RC Paris, 1988 és 1991 között a Stade de Reims csapatában szerepelt. Az aktív labdarúgást 1991-ben hagyta abba. A válogatottban 1977 és 1989 között 22 alkalommal szerepelt a francia válogatottban. 1984-ben a hazai rendezésű Európa-bajnokságon aranyérmes lett a válogatottal. 1986-os világbajnokságon Mexikóban is részt vett, ahol bronzérmet szerzett az együttessel. Sikerei, díjai Európa-bajnokság aranyérmes: 1984, Franciaország Világbajnokság bronzérmes: 1986, Mexikó Francia bajnokság bajnok: 1976–77, 1979–80, 1982–83 2.:1977–78, 1978–79, 1980–81 Francia kupa (Coupe de France) győztes: 1979 döntős: 1983 Kupagyőztesek Európa-kupája (KEK) elődöntős: 1979–80 Francia bajnokság (Ligue 1) bajnok: 1983–84, 1984–85 Francia kupa (Coupe de France) győztes: 1986 1902-es olasz labdarúgó-bajnokság (első osztály) Az olasz labdarúgó-bajnokság 1902-es szezonja volt a bajnokság 4. kiírása. A győztes a Genoa lett. Selejtezők Piemont (Végeredmény) Eredmények 1 - Az olasz szövetség döntése alapján. Rájátszás: Forrás rsssf.com Szeszlér Sándor Szeszlér Sándor, Sessler (Budapest, 1866. június 11. – Budapest, 1915. március 23.) műépítész, törvényszéki szakértő, hadnagy. Életrajza Szeszlér (Sessler) Henrik és Frankl Ernesztina fia. A charlottenburgi műegyetemen töltött évei után, Hauszmann Alajos építészeti irodájába került, s ez időben a Légrády testvérek bérpalotájának és a New-York biztosító társaság palotájának tervezői és művezetői munkálataiban vett részt. Önálló építészeti minőségében sok kiállítási épület szerepel. Az 1896-os millenniumi kiállítás számára tervezett néhány pavilont, majd 1900-ban a párizsi világkiállítás magyar osztályában működött. 1902-ben a pozsonyi mezőgazdasági kiállítás összes építészeti teendőit végezte el és a budapesti iparcsarnokban rendezett sütőipari kiállítás (1907) építészeti és iparművészeti részeit tervezte és vezette is az építkezést. Építészeti körökben igen tevékeny és érdemes embernek ismerték. Elhunyt 1915. március 23-án délután 3 órakor agyhártyagyulladásban. Sírja a Farkasréti temetőben található (38-1-25/26). Neje Witzig Gertrúd volt, aki 43 évvel élte túl férjét. Nevezetesebb épületei A Győri út 14. sz. alatti saját háza Gróf Forgács Sándorné palotája ( Alsókemence ) Báró Harkányi János uradalmának gazdasági és hivatalnoki épületei Uray-féle családi ház ( Szatmár ) Dunkel gyárigazgató háza ( Miskolc ) Suher penziót és szanatórium ( Hűvösvölgy ) Ezeken kívül még egyéb villaépítkezéseket is végzett a főváros környékén. Ferdinand Biwersi Ferdinand Biwersi (Bliesransbach, 1934. június 24. – 2013. szeptember 4.) német nemzetközi labdarúgó-játékvezető. Pályafutása Nemzeti játékvezetés 1965-ben lett hazája legfelső szintű labdarúgó-bajnokságának játékvezetője. Az aktív nemzeti játékvezetéstől 1978-ban búcsúzott el. Első ligás mérkőzéseinek száma: 120. Nemzeti kupamérkőzések Vezetett kupadöntők száma: 1 Német labdarúgókupa 1971-ben a DFB JB elismerve nemzeti szakmai munkáját, felkérte a döntő találkozó szolgálatára. Nemzetközi játékvezetés A Német labdarúgó-szövetség (DFB) Játékvezető Bizottsága (JB) terjesztette fel nemzetközi játékvezetőnek, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) 1969-től tartotta nyilván bírói keretében. A FIFA JB központi nyelvei közül a németet beszélte. Több válogatott és nemzetközi klubmérkőzést vezetett, vagy működő társának partbíróként segített. A német nemzetközi játékvezetők rangsorában, a világbajnokság-Európa-bajnokság sorrendjében többedmagával a 11. helyet foglalja el 8 találkozó szolgálatával. Válogatott mérkőzéseinek száma: 16, kupamérkőzéseinek száma: 26. Az aktív nemzetközi játékvezetéstől 1978-ban búcsúzott. Labdarúgó-világbajnokság A világbajnoki tornára vezető úton Nyugat-Németországba a X., az 1974-es labdarúgó-világbajnokság valamint Argentínába a XI., az 1978-as labdarúgó-világbajnokságra a FIFA JB bíróként foglalkoztatta. 1974-ben kizárólag partbírói feladatok ellátására kérték fel. Kettő csoportmérkőzésen egyes számú besorolást kapott, játékvezetői sérülés esetén továbbvezethette volna a találkozót. 1978-ban Kettő csoportmérkőzésen egyes számú besorolást kapott. Világbajnokságon vezetett mérkőzéseinek száma: 1 + 4 (partbíró). Labdarúgó-Európa-bajnokság Az európai-torna döntőjéhez vezető úton Belgiumba a IV., az 1972-es labdarúgó-Európa-bajnokságra és a Jugoszláviába a V., az 1976-os labdarúgó-Európa-bajnokságra alkalmazta az UEFA JB. Olimpiai játékok Az 1972. évi nyári olimpiai játékok labdarúgó tornájának mérkőzésein a FIFA JB játékvezetőként foglalkoztatta. Nemzetközi kupamérkőzések Vezetett kupadöntők száma: 1. UEFA-kupa 1976-ban az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) Játékvezető Bizottsága (JB) nemzetközi szakmai munkájának elismeréseként megbízta a döntő találkozó első mérkőzésének irányításával. Sikerei, díjai 1976-ban kiegyensúlyozott szakmai munkájának elismeréseként a DFB Játékvezető Bizottsága (JB) az Év Játékvezetője címmel tüntette ki. I. e. 160 Évszázadok: i. e. 3. század – i. e. 2. század – i. e. 1. század Évtizedek: i. e. 210-es évek – i. e. 200-as évek – i. e. 190-es évek – i. e. 180-as évek – i. e. 170-es évek – i. e. 160-as évek – i. e. 150-es évek – i. e. 140-es évek – i. e. 130-as évek – i. e. 120-as évek – i. e. 110-es évek Évek: i. e. 165 – i. e. 164 – i. e. 163 – i. e. 162 – i. e. 161 – i. e. 160 – i. e. 159 – i. e. 158 – i. e. 157 – i. e. 156 – i. e. 155 Események Római consulok : L. Ancius Gallus és M. Cornelius Cethegus. Bíboránizs A bíboránizs (Illicium floridanum) vagy floridai ánizs, angolul: purple anise, Florida anise vagy stink-bush néven ismert az illicium nemzetségbe tartozó örökzöld ánizs bokor. Mérgező anyagokat tartalmaz, ezért emberi fogyasztásra alkalmatlan. Elterjedése és leírása Az Amerikai Egyesült Államok délkeleti részén, elsősorban Florida és Louisiana államokban őshonos. Közeli rokona a kínai csillagánizsnak, de hasonlóan a japán csillagánizshoz mérgező növény. Az említett növényektől a virágja miatt könnyen megkülönböztethető, hiszen mély kárminpiros vagy gesztenyebarna színben pompázik. Az egész növénynek, de különösen a virágjának jellegzetes döglött hal szagához hasonlítható kellemetlen illata van, bár közelebbről érezhető egyfajta ánizsszerű illata is, elsősorban a sűrűn levelekkel borított lombkoronájának. A jellegzetes, a növényt körülvevő szag miatt nevezik bűzös bokornak is. Felhasználási területei Étkezési célra felhasználni nem lehet, toxikussága miatt. Gyógyászati felhasználása nem ismert, azonban kitűnő dísznövény. Aránylag jól tűri a különböző talajtípusokat, gyorsan növekszik, ezért ha valaki árnyékos helyet akar kialakítani, arra kiválóan alkalmas. Sövény könnyen kialakítható belőle és könnyen szaporítható, valamint vadkár elhárító céllal is körbekeríthetünk vele területet, hiszen levelét nem fogyasztják a növényevő állatok. Tokaj vasútállomás Tokaj vasútállomás egy Borsod-Abaúj-Zemplén megyei vasútállomás, Tokaj településen, melyet a MÁV üzemeltet. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Szerencs–Nyíregyháza-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Tarcal vasútállomás Rakamaz vasútállomás Birodalmi elnök A birodalmi elnök (németül Reichspräsident) a Német Birodalom államfői pozíciója volt 1919-től 1934-ig, illetve 1945 májusában. A hivatalt az átmeneti birodalmi főhatalomról szóló törvény (Gesetz über die vorläufige Reichsgewalt) hozta létre 1919. február 10-étől, majd a weimari alkotmány megerősítette 1919. augusztus 11-én. A nép közvetlenül választotta hét évre; egy újraválasztásra volt lehetőség. Ez az előírás vezetett Hindenburg újraválasztásához. Ezen felül a birodalmi elnök a haderők főparancsnoka volt, ő nevezhette ki és meneszthette a birodalmi kancellárt, feloszlathatta a Reichstagot. A birodalmi elnök 1919–1923 között és mindenek előtt 1930-tól kiegészítette, illetve nagyrészt helyettesítette a Reichstag törvényhozását rendeleti kormányzással. Ebből az okból kifolyólag erőteljesen bírálták a birodalmi elnök szerepét (amit sokszor az Ersatzkaiser kifejezéssel illettek) a politikai rendszerben. A Német Szövetségi Köztársaság 1949-es alaptörvénye a szövetségi elnök jogkörét tudatosan, különös tekintettel a weimari köztársaság tapasztalataira, csökkentette. Az 1919-es közvetett, a weimari nemzetgyűlés által lefolytatott elnökválasztás során a szociáldemokrata Friedrich Ebert került az állam élére, párt nélküli utódja, Paul von Hindenburg mind az 1925-ös, mind az 1932-es birodalmi elnökválasztást megnyerte. Hindenburg 1934-es halála után Adolf Hitler birodalmi kancellár vette át a birodalmi elnök funkcióit, amit a német államfőről szóló népszavazás által megerősített. Ezáltal igénybe vette a legfőbb bírói hatalmat. Végrendeletében öngyilkossága előtt Karl Dönitzet jelölte birodalmi elnöknek, aki a hivatalt letartóztatásáig, három héten keresztül vezette. Halal étkezés Halál (arab ����) étkezésnek hívjuk az iszlám vallásban azt az étkezést, mely az iszlám megengedett ételeit fogyasztja csak. A szó maga arra utal, ami megengedett, illetve törvényes a hagyományos iszlám jog, a Saría szerint. Gyakran használják a szót a megengedett ételekre és italokra: leggyakrabban az iszlám étkezési szabályokra utal. A Koránban a halál a harám (azaz tiltott) ellentéte. Az iszlám jogtudományban ez a kettős elv egy bonyolultabb rendszerré fejlődött, amelynek neve "az öt döntés": kötelező, ajánlott, közömbös, kifogásolható és tiltott. Az iszlám jogtudósok véleménye eltérő arról, hogy a halál ezekből az első hármat, vagy az első négyet fedi le. A legutóbbi időkben a tömegeket mozgósítani igyekvő iszlám mozgalmak és szerzők a bonyolultabb felosztás helyett a halál-harám kettőst hangsúlyozták. Halal étkek Tisztátalan a vér, a döghús, a sertéshús, illetve minden olyan állat, melynek karma van, illetve amely húst eszik. A Korán egyik verse szerint a zsidóknak meg van tiltva a zsír, kivéve ami az állat belén és hátán van. „Így fizetnek meg lázadozásaikért” - mondja a Korán.[forrás?] Iszlám állatvágási szabályok Az iszlám nem engedi meg az olyan húst, mely felett nem hangzott fel Allah neve. Éppen ezért az iszlám vágási módszere a Koránon és a Szunnán alapul. Először imát mondanak, majd elvágják az állat nyaki ütőereit, kivéreztetik, és utána már halal a hús. Ez tulajdonképpen majdnem megfelel a zsidó kóser előírásoknak. Éppen ezért mondja a Korán, hogy a zsidók étele meg van engedve a muszlimoknak. Egyéb szabályok Zarándokoknak tilos vadászni, de hogy tilos-e a vadhús, arról a vallástudósok véleménye eltér. A Korán azt is említi, hogy megengedettek azok, melyeket a muszlimok vadászatra betanított állatai ölnek meg, akkor csak Allah nevét kell a vad felett megemlíteni. Sainte-Marie-de-Vaux Sainte-Marie-de-Vaux település Franciaországban, Haute-Vienne megyében. Lakosainak száma 205 fő (2015). Sainte-Marie-de-Vaux Cognac-la-Forêt, Saint-Victurnien, Saint-Yrieix-sous-Aixe és Verneuil-sur-Vienne községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Zond–7 Zond–7 (oroszul: Зонд 7) szovjet űrhajó, a Zond sorozat tagja, a szovjet holdprogram holdrepülésre szánt Szojuz 7K–L1 automatizált űrhajó technikai és biológiai programja. Küldetés A Szojuz űrhajó speciális változata, a holdraszállás emberi kísérletének előkészítése. Feladata repülés a Föld-Hold-Föld útvonalon történő üzemeltetésének további vizsgálata, fotózási (három alkalommal) tevékenység a Hold és a Föld irányába. Felépítése, kis eltéréssel programja megegyezett a Zond–4, Zond–5, Zond–6 űrhajóval. Jellemzői 1969. augusztus 7-én a Bajkonuri űrrepülőtér indítóállomásról egy Proton hordozórakétával (UR-500K) indították Föld körüli parkolópályára. A start után a parkolópályán hajtóművének beindításával, pályamódosítással a második kozmikus sebességet elérve indult a Hold felé. Pályaadatai segítették, hogy a Hold gravitációs hatását felhasználja visszatérésre. Út közben három pályamódosítást hajtottak végre, egyet a Hold felé, kettőt a Föld irányába. Pályakorrekció után a Holdat 1984 kilométerre megközelítette, majd szolgálatát folytatva kétfokozatú visszatérítési módszerrel 1969. augusztus 14-én sima leszállást hajtott végre a kijelölt területen. Technikai adatok Energiaellátását akkumulátorok és napelemek összehangolt egysége biztosította. Tömege 5140 kilogramm, hossza 4,5 méter, átmérője 2,72 - 2,2 méter. A hengeres testhez kapcsolódó napelemeinek fesztávolsága 10 méter. Fő részei a visszatérő kabin és a műszaki egység. A visszatérő kabin tartalma: rádió-vevőberendezés,- akkumulátorok,- hőszabályozó rendszer,- tudományos műszerek,- a kísérleti állatok és növények tartályai, a nagy felbontóképességű fotóberendezés. A műszaki egység tartalma: vezérmű,- a telemetriai,- az energiaellátó és az orientációs rendszer,- a korrekciós és fékező hajtóművek,- a hőszabályozás elemei,- külső felületen a napelemek és a parabola antenna. Casteide-Cami Casteide-Cami település Franciaországban, Pyrénées-Atlantiques megyében. Lakosainak száma 229 fő (2015). Casteide-Cami Arnos, Boumourt, Cescau, Doazon és Serres-Sainte-Marie községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Mali az 1968. évi nyári olimpiai játékokon Mali a mexikói Mexikóvárosban megrendezett 1968. évi nyári olimpiai játékok egyik részt vevő nemzete volt. Az országot az olimpián 2 sportágban 2 sportoló képviselte, akik érmet nem szereztek. Guincourt Guincourt település Franciaországban, Ardennes megyében. Lakosainak száma 88 fő (2015). Guincourt Écordal, Saint-Loup-Terrier és Tourteron községekkel határos. Népesség A település népességének változása: 45. Nemzetközi Matematikai Diákolimpia A 45. Nemzetközi Matematikai Diákolimpiát (IMO 2004) Görögországban, Athénban rendezték 2004. július 9-étől 18-ig. Nyolcvanöt ország versenyzői vettek részt az olimpián. Magyarország két arany-, három ezüst- és egy bronzérmet szerzett, összpontszámával pedig 7. lett az országok között. (Az elérhető maximális pontszám: 6×42=252 pont volt) A magyar csapat A magyar csapat tagjai voltak: A csapat vezetője Pelikán József, helyettes vezetője Dobos Sándor volt, és a csapattal tartott Kós Géza is. A tartalék Maga Péter volt. L’Île-Bouchard L’Île-Bouchard település Franciaországban, Indre-et-Loire megyében. Lakosainak száma 1610 fő (2015). L’Île-Bouchard Brizay, Crouzilles, Panzoult, Tavant és Theneuil községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Csömend Csömend község Somogy megyében, a Marcali járásban. Fekvése Kaposvártól északnyugatra, Nikla és Marcali közt fekvő település. Története Csömend nevét az 1332-1337 évi pápai tizedjegyzék említette először, tehát már akkor is egyházas hely volt. Neve az 1536 évi adólajstromban Chemend alakban volt említve, Török Bálint és Fajszi Ferenc birtokaként. 1726-ban még puszta és a Lengyel és a Mérey családok birtoka volt, 1767-ben még Csák Imre és Sándor és Skublics Sándor özvegye: Zarka Anna Mária bírtoka; később a Gyulai Gaal család lett a földesura. 1856-ban gróf Széchenyi Pál, a 20. század elején pedig gróf Széchenyi Andor Pál birtoka volt. A terület földművelésre kevésbé alkalmas a mocsaras és a kisebb homokhátak rossz minőségű termőföldje miatt. A 20. század elejéig a Balaton mocsaras nyúlványa a Nagy-berek a falu határáig nyúlt. A határában folyó Koroknai-vízfolyás mellett több vízimalom üzemelt az 1960-as évekig. Ezeket mára mind lebontották. Népesség A település népességének változása: A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,9%-a magyarnak, 1,4% cigánynak, 2,7% németnek, 2,4% románnak mondta magát (4,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 83%, református 0,7%, evangélikus 0,3%, felekezet nélküli 10,9% (4,4% nem nyilatkozott). Jerome K. Jerome Jerome Klapka Jerome (1859. május 2. – 1927. június 14.) angol író, publicista. A középső nevét Klapka György tiszteletére kapta. Élete Walsall-ban született, középosztálybeli család negyedik gyermekeként. Apja, Jerome Clapp, később Jerome Clapp Jerome-ra változtatta meg nevét, s fiát is így jegyezték be, a középső nevét később változtatták meg Klapkára a száműzött magyar tábornok tiszteletére. Jerome-nak volt még két nővére, Paulina és Blandina, valamint egy öccse, Milton, aki még fiatalon meghalt. A rossz bányaipari befektetések miatt a család elszegényedett, és a tartozási behajtók sűrű látogatását élénken szemlélteti majd az érett költő önéletrajzában, az Életem és koromban (My Life and Times). A család elszegényedése után London East End negyedébe költöztek. Szülei halála után 1872-ben a 13 éves Jerome otthagyta az iskolát, és változatos munkákat vállalt: volt vasúti munkás, irodai alkalmazott, újságíró, tanár, sőt színész is. Végül 1885-ben aratott valami sikert A színpadon – és mögötte (On the Stage – and Off) művével, amiben humorral, iróniával ábrázolta színészélményeit. Egy évvel később írta meg Egy naplopó tűnődései (The Idle Thoughts of an Idle Fellow) című humoros karcolatgyűjteményt, mely nagy sikert szerzett neki. 1888. június 21-én egybekelt Georgina Elizabeth Henrietta Stanley Marris-szel (Ettie), aki 9 nappal azelőtt vált el első férjétől. Felesége lánya, Georgina (akit Elsie-nek becéztek) ennek az ötéves kapcsolatnak a gyümölcse. Az ifjú pár a mézesheteket a Temzén töltötte, s ez az élmény döntően befolyásolta a következő, legfontosabb regényét, melynek címe: Három ember egy csónakban (Three Men in a Boat). Három ember egy csónakban és későbbi sikerei Jerome, miután a mézeshetek elteltével hazatért feleségével, nyomban leült megírni a Három ember egy csónakbant. A regényben feleségét régi barátai, George Wingrave (George) és Carl Hentschel (Harris) helyettesítette. A könyvet 1889-ben publikálták, és olyan átütő sikert aratott, hogy még mai napig is utánnyomják. Az első 20 évében több mint egymillió példánya kelt el világszerte. Film, tv- és rádiójáték, színjáték, sőt musical is készült belőle. Az eladásából származó anyagi nyereség lehetővé tette, hogy ezentúl az írásnak szentelje idejét. Írt színjátékokat, esszéket, regényeket, de nem ért el olyan sikert, mint a Három ember egy csónakban c. regényével. Szerkesztett lapokat is (The Idler, Today). 1898-ban németországi látogatása ihlette következő regényét, a Három ember kerékpáront (Three Men on the Bummel), ami a világsikerű könyve folytatása. Habár ugyanazok a szereplői, mégsem lett olyan sikere, mint elődjének. 1902-ben adták ki Paul Kelver című önéletrajzszerű regényét, majd 1908-ban pedig a Passing of the Third Floor Back című komorabb hangvételű játékát, amit a közönség nem nagyon értékelt. Az első világháború és utolsó évei Jerome önkéntesen be akart vonulni a háború kitörésekor, de mivel 56 éves volt, a Brit Hadsereg elutasította. Égve azonban a vágytól, hogy szolgáljon valamilyen formában, jelentkezett mentőkocsi-vezetőnek a Francia Hadseregnél. Azt mondják, a háború elvette jókedvét, csakúgy, mint imádott mostohalánya, Elsie halála 1921-ben. 1926-ban megírja önéletrajzát Életem és korom (My Life and Times) címmel. 1927 júniusában egy motorkerékpáros túra alkalmával lebénult, és kórházba kerülése után két héttel meghalt. Elhamvasztották, porait a ewelme-i St Mary’s templom őrzi, ahol felesége, mostohalánya és testvére is nyugszik. Művei Magyarul először a Három ember egy csónakban című regénye jelent meg Zilahy Lajos fordításában. Regények Egy naplopó tűnődései (The Idle Thoughts of an Idle Fellow), 1886 Három ember egy csónakban (Three Men in a Boat), 1889 The Diary of a Pilgrimage, 1891 Novel Notes, 1893 The Second Thoughts of an Idle Fellow, 1898 Három ember kerékpáron (Three Men on the Bummel), 1900 Paul Kelver, a novel, 1902 Tommy and Co, 1904 They and I, 1909 Minden út a kálváriára vezet (All Roads Lead to Calvary), 1919 Anthony John, 1923 The Love of Ulrich Nebendahl, 1909 The Philosopher’s Joke, 1909 Gyűjtemények Told After Supper, , 1891 John Ingerfield: And Other Stories, 1894 Sketches in Lavender, Blue and Green, 1895 The Observations of Henry, 1901 The Angel and the Author and Others, 1904 American Wives and Others, 1904 The Passing of the Third Floor Back: And Other Stories, 1907 Malvina of Brittany, 1916 Three Men in a Boat and Three Men on the Bummel, 1974 After Supper Ghost Stories: And Other Tales, 1985 Önéletrajz Életem és korom (My Life and Times), 1926 Novellák The Haunted Mill, 1891 The New Utopia, 1891 The Dancing Partner, 1893 Christmas Eve in the Blue Chamber Silhouettes The Skeleton The Snake The Woman of the Saeter Magyarul Regénytárgyak. Angol regény, 1. köt. ; ford. Szalai Emil; Országgyűlési Értesítő Ny., Bp., 1896 ( A Magyar Újság regénycsarnoka ) Regényjegyzetek, 1-2. ; Légrády Testvérek, Bp., 1900 ( Legjobb könyvek ) Három ember egy csónakban, hogy a kutyáról ne beszéljünk ; ford. Zilahy László; Bécsi Magyar Kiadó, Bécs, 1920 Egy naplopó tűnődései ; ford. Karinthy Frigyes, Karinthy Emma; Világirodalom, Bp., 1920 Útrakészen. Az eredeti teljes szöveg és hű magyar fordítása ; ford. Király György; Lantos, Bp., 1920 ( Kétnyelvű klasszikus könyvtár ) Tommy és társai ; ford. Fülöp Zsigmond; Rózsavölgyi, Bp., 1921 Három ember egy csolnakban. Nem számítván a kutyát ; ford. Zágoni Zoltán; Rózsavölgyi, Bp., 1922 k. Minden út a kálváriára vezet ; ford. Bartos Zoltán; Franklin, Bp., 1925 ( Külföldi regényírók ) A kulisszák titkai. Humoros regény ; ford. Harsányi Zsolt; Színházi Élet, Bp., 1926 ( A Színházi Élet regényei ) Három ember kerékpáron ; ford. Fia Ferenc; Új Idők, Bp., 1947 ( A világirodalom dekameronja ) Három ember kerékpáron ; ford. Komlós János; Magvető, Bp., 1959 ( Vidám könyvek ) Három ember egy csónakban és ráadásul egy kutya ; ford. Barabás András; Ciceró, Bp., 2011 SStB Vindobona Az SStB VINDOBONA egy tehervonati gőzmozdony volt a Südliche Staatsbahn-nál (SStB). A mozdonyt az 1851 évi Semmering-versenyre építette a Bécs-Győr Vasút Mozdonygyára (Win-Raaberbahn, WRB) Bécsben. További három mozdony vett még részt a Semmeringbahn versenyen, az BAVARIA, az SERAING és az NEUSTADT. Története A „VINDOBONA“ eredetileg C tengelyelrendezéssel készült. A mérlegeléskor azonban kiderült, hogy az első tengely terhelése meghaladja a versenyben előírt értéket, így az első tengelyek közé egy további tengelyt építettek be. Az utolsó kerékpár a tűztér mögé került. A versenyben a teljesítménypróbákon a mozdony minden paraméternek megfelelt, de a felvonultatott négy gép közül a leggyengébb volt, így csak a negyedik helyen végzett. Az állam 8000 (arany)dukátért vásárolta meg. A versenyen elért szerény eredmény ellenére, amit John Haswell ezzel a mozdonnyal elért, mely első konstrukciója volt, úttörő újításokat valósított meg, melyek például szolgáltak a további hegyi gőzmozdonyok építésénél. Így például Haswell felhasználta azt a tényt, hogy ha egy mozdony üresen fut és a vezérlés ellenmenetbe van állítva, levegőt szív be és sűrít mintegy fékként. Később a Riggenbach ellennyomásfék is Haswell ezen elfeledett találmányának tökéletesítése. A korai mozdonyok között a VIROBONA belső tűztérmennyezetének tartóhorgonyait csavarokkal helyettesítették. Ez a megoldás később gyakran Belpaire tűzszekrény név alatt alkalmazták. Amikor kiderült, hogy a VINDOBONA nagy merev tengelytávolsága ívben erősen rongálja a síneket, Haswell a hátsó tengely helyett egy kéttengelyes forgóvázat alkalmazott, de nem a szokásos módon, amikor a két tengely közötti csapon fordult el, hanem egy vonórudat szerelt fel, melynek forgáspontja messze elöl volt. Eltekintve a visszatérítéstől, ez ugyanaz volt, mint amit 1857-ben Amerikában Bissel-alvázként szabadalmaztattak. Ezelőtt az átépítés előtt Haswell már változtatott a kazánon. A gőzteret kicsinek találta ahhoz, hogy megfelelő száraz gőzt termeljen, Haswell ezért még két gőzdómot rakott fel, egyet az állókazánra és egyet a hosszkazánra a kémény mögé. Ezeket egy csővel összekötötte az eredeti gőzdómmal. Ezzel a gőztér jelentősen megnőtt, így a gőz anélkül jutott el a szabályzóhoz, hogy a víztükörrel érintkezett volna, s így nem tudott onnan vizet elszakítani. Később szinte valamennyi osztrák mozdonyon ezt, vagy ehhez hasonló gőzdómelrendezést használtak. A VIROBONA még ezekkel az átalakításokkal sem felelt meg a Semmeringbahni üzemre. A kis kerekek, a kazán ovális keresztmetszete és a kis tapadósúly végül oda vezetett, hogy a mozdonyt elbontották. A kazánját még néhány évig a Laibach-i műhelynél fűtőkazánnak használták. I. e. 175 Évszázadok: i. e. 3. század – i. e. 2. század – i. e. 1. század Évtizedek: i. e. 220-as évek – i. e. 210-es évek – i. e. 200-as évek – i. e. 190-es évek – i. e. 180-as évek – i. e. 170-es évek – i. e. 160-as évek – i. e. 150-es évek – i. e. 140-es évek – i. e. 130-as évek – i. e. 120-as évek Évek: i. e. 180 – i. e. 179 – i. e. 178 – i. e. 177 – i. e. 176 – i. e. 175 – i. e. 174 – i. e. 173 – i. e. 172 – i. e. 171 – i. e. 170 Események Római consulok : P. Mucius Scaevola és M. Aemilius Lepidus II. Senki Alfonz Senki Alfonz Rejtő Jenő Az elátkozott part és A három testőr Afrikában című műveinek egyik hőse. Regénybeli jellemzése szerint: „A világ valamennyi államából örök időkre kiutasították, és így már régóta csak a legnagyobb titokban tartózkodhatott a Földön. Főként éjszaka.Tuskó Hopkins szerint dán volt, egy guatemalai méregkeverő esküdött rá, hogy spanyol, ő maga büszkén vallotta, hogy »szülőföld nélküli«, mert egy bennszülött kenuban jött a világra Colombo közelében, és szüleitől valamennyi környező állam megtagadta a gyermek anyakönyvezését. Egy örmény gőzösön keresztelték, de ez az állam időközben megszűnt. Rendőrségi szakértők szerint közigazgatási úton egy másik bolygóra kellene továbbítani. Csinos, kissé nőiesen karcsú fiú volt. Rendkívül választékos modorú, előkelő és igen művelt. De kevesen használták úgy a kést, mint ő, és néhány év előtt egy horogütése következtében a port-szuezi pénzügyőrök káplára évekig rángatta a vállát úgy, hogy értekezést írtak róla egy orvosi szaklapban.” Később kiderült, hogy ő valójában La Rochelle gróf, aki egy Katherina nevű, csodálatosan szép, de aljas és gonosz parasztlány miatt vált üldözött földönfutóvá, aki megölte Alfonz legjobb barátját, és ügyesen rákente a gyilkosságot. Születésének fenti legendás történetét valószínűleg csak ő találta ki, hogy az alvilág könnyebben befogadja, mert ott talált igaz barátokra, mint Csülök, Tuskó Hopkins és Török Szultán. Velük együtt mint légionista több hatalmas, sok emberáldozattal járó csalást leplezett le, becsületrendet kapott, és végül feleségül vette Duron tábornok lányát, Yvonne-t, aki nem csak szép, de okos és bátor lány volt. Biros Péter Biros Péter (Miskolc, 1976. április 5. –) háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó. Sportpályafutása –2000 A sportolást úszóként kezdte. 14 éves korában lett vízilabdázó, ami mellett kézilabdázott is. 17 évesen a Veszprém kézilabda csapatához került. Ekkor rövid időre a leállt a vízilabdázással. Ezt követően az Eger játékosa lett. 1997-ben mutatkozott be a válogatottban. Ugyanebben az évben az UTE-hoz igazolt. Csapatával 1998-ban negyeddöntős, 1999-ben LEN-kupa győztes lett. A válogatottban nem sikerült stabilizálnia a helyét, de végül az 1999-es firenzei Eb-n ott lehetett, ahol aranyérmes lett. Biros a döntőben klasszis teljesítményt nyújtva 5 gólt szerzett. Az 1999-es Világ kupán, Sydneyben szintén első lett, majd a horvát Primorje Rijekához szerződött. Csapatával a LEN-kupa negyeddöntőjéig jutott. A bajnokság után horvát, olasz és magyar ajánlatai is voltak. Végül a Bečej csapatához szerződött. A 2000-es olimpián az aranyérmet szerzett magyar csapat tagja volt, amely elnyerte az év magyar csapata címet is. 2001–2004 Az új csapatával a Bajnokok Ligájában szerepelt 2001-ben, de címvédőként a negyedik helyen végeztek. 2001 májusában Domino-BHSE-hez igazolt, majd a budapesti Eb-n harmadik, a fukuokai vb-n ötödik helyezést szerzett. Decemberben megválasztották az év vízilabdázójának. A Honvédnál nem kezdődött szerencsésen a pályafutása. Előbb a Vasastól szenvedtek vereséget a Szuper kupában, majd az FTC ellenében kiestek a Magyar kupa elődöntőjében. A folytatásban a csapattal megnyerték a magyar bajnokságot, a BL-ben pedig a döntőig jutottak. A válogatottal a világligában bronz-, a világ kupán ezüstérmes lett. A következő szezonban a Honvéd ismét megnyerte a bajnokságot és elbukott a BL-döntőben. A magyar kupában ismét az elődöntőben estek ki. A válogatottban az EB-n bronzérmet szerzett, majd Barcelonában világbajnok lett. Biros a döntőben három gólt szerzett. A nyarat Világliga győzelemmel zárta. Az év végén ismét a legjobb vízilabdázónak választották. 2004-ben klubjával magyar bajnok és Euroliga, valamint európai Szuperkupa győztes lett. A válogatottal világligát és olimpiát nyert. 2005–2008 2005-ben ismét bajnoki címet szerzett. A BHSE az Euroligában a döntőben maradt alul. A montreali világbajnokságon a válogatott második helyen zárt. Birost beválasztották a vb All Star-csapatába. Az augusztusi Világliga-döntőben szintén ezüstérmes lett. Az évet a Honvéd magyar Szuperkupa győzelmével és harmadik év pólósa címével zárta. A következő évben sérülése miatt több hónapos kihagyásra kényszerült. A Domino magyar bajnok és kupagyőztes lett, az Euroligában a negyeddöntőig jutott. A válogatottal egy Európa-bajnoki és egy világ kupa ezüstöt szerzett. 2007 az ezüstök éve lett Biros számára. Második lett a bajnokságban, a vb-n és a világligában. A 2007–2008-as szezontól az Eger játékosa lett. Új csapatával az év végén magyar kupa-győztes lett. A következő évben ismét bajnoki ezüstérmes és magyar kupa-győztes lett. Az Euroligából a selejtezőkben kiestek, majd a LEN-kupában folytathatták, ahol a döntőben buktak el. A válogatottal harmadszor is olimpiai bajnok lett és bekerült a torna All Star csapatába. Az Eb-n pedig bronzérmet szerzett és a legértékesebb játékosnak választották. Az olimpia után egy cisztát kellett eltávolítani a szívéről. Az év végén a tagországok szavazata alapján elnyerte a LEN Az év európai vízilabdázója címét, majd pedig a Swimming World Magazine választotta a szezon legjobbjának. 2009–2012 2009-ben ötödik volt a világbajnokságon. Szeptemberben bejelentette, hogy 2010-ben csak a klubcsapatában, de 2010 márciusától újra a válogatott rendelkezésére állt. A FINA az évtized második legjobb játékosának választotta. Az Európa-bajnokságon negyedik helyen végzett. 2011-ben öt év után nyert ismét magyar bajnokságot. A sanghaji vb-n negyedik helyezést szerzett. Az év végén ötödik alkalommal választották a legjobb hazai játékosnak. 2012-ben bronzérmes volt az Európa-bajnokságon, ötödik az olimpián. Az olimpiai megnyitón Biros vihette a magyar zászlót. 2013–2016 2016 januárjában bejelentette, hogy befejezi játékos pályafutását és a következő szezontól az Eger női csapatának vezető edzője lesz. Október 9-én gálamérkőzést rendeztek a tiszteletére. Kiemelkedő eredményei Olimpiai bajnok ( Sydney 2000 , Athén 2004 , Peking 2008 ) Európa-bajnok (1999), Eb-ezüstérmes (2006), Eb-bronzérmes (2001, 2003,2008) Világkupa-győztes (1999), Világkupa-ezüstérmes (2002, 2006) Világliga győztes (2003, 2004) Európai Nemzetek Ligája-győztes (2000) Jugoszláv bajnok és kupagyőztes (2001, Becsej) BL-4. (2001), BL-győztes (2004, Domino-BHSE), BL döntős (2002, 2003 Domino-BHSE) LEN-kupa-győztes (UTE, 1999) Horvát gólkirály (Primorje Rijeka, 2000) - 182 találattal Eb-gólkirály (2001) Magyar gólkirály (2002) Magyar bajnok (2002, 2003, 2004, 2005, 2006 Domino-BHSE) Világbajnok (2003) Világbajnoki ezüstérmes (2005, 2007) Magyar Szuperkupa győztes (2005) Európai Szuper Kupa (2005 Domino-BHSE) Díjai, elismerései Az év magyar vízilabdázója (2001, 2003, 2005, 2008, 2011) A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (2000) A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2004) A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal (2008) Eger díszpolgára (2008) Budapest díszpolgára (2008) Az év európai játékosa (LEN) (2008) A világ legjobb férfi vízilabdázója (Swimming World) (2008) UNESCO Fair Play díj (2009) Miniszteri elismerő oklevél (2012) Az úszósportok Hírességek csarnoka tagja (2015) Yepes Yepes község Spanyolországban, Toledo tartományban. Yepes Ocaña, Huerta de Valdecarábanos, Villasequilla, Almonacid de Toledo, Aranjuez és Ciruelos községekkel határos. Lakosainak száma 5074 fő (2017). Népesség A település népessége az utóbbi években az alábbiak szerint változott: Himmelpforten Himmelpforten település Németországban, azon belül Alsó-Szászország tartományban. Lakosainak száma 5205 fő (2016. december 31.). Himmelpforten Düdenbüttel községgel határos. Népesség A település népességének változása: Kína gazdasága 1978-ban Kína szakított a szovjet tervgazdálkodási modellel, és fokozatosan áttért a szocialista piacgazdaságra, ahol a piacgazdaság és a tervgazdaság együttműködik. A fokozatos gazdasági reformok és a piacnyitás következtében Kína hihetetlen mértékű fejlődést produkált az 1980-as, 1990-es évek során, majd a 2000-es években is. 2011-ben már Kína az Amerikai Egyesült Államok után a világ második legnagyobb gazdasága. Gazdasági növekedésének üteme huzamosabb ideje meghaladja az évi 10%-ot. Ezt az ütemet a kínai kormány is túlzottnak tartja, mert a túlfűtött növekedés súlyos egyensúlyi, környezeti és egyéb problémákat okoz. A kínai gazdasági vezetés ezért erőfeszítéseket tesz - egyelőre nem sok eredménnyel - a gazdasági fellendülés ütemének csillapítására. A GDP növekedése 2007-ben 11% körül volt. Az IMF adatai alapján 2014-ben Kína nemzeti össztermékének reálértéke 17,6 ezer milliárd dollár, míg az Amerikai Egyesült Államoké 17,4 ezer milliárd dollárt tesz ki. Ez alapján 2014-től Kína veszi át a világ legnagyobb gazdasága címet. Gazdaságpolitika alakulása Agrárreform Deng Xiaoping a gazdaság megreformálását az agráriumnál kezdte. Az 1970-es évek kollektivizált földjein a termelés stagnált, a vidéki életszínvonal jóval elmaradt a várositól. Az új kommunista vezetés célja a falusiak a termelésben érdekeltté tétele volt. Ennek első lépéseként 1979-ben 20%-kal, a következő két évben további 13%-kal növelték a termény felvásárlási árakat. Egyes szegényebb régiókban a helyi hatóságok kísérleti jelleggel magánszemélyeknek adtak ki földeket, rájuk bízva a termelés és az eladás megszervezését. A földek kiadása 1982-től általánossá vált, megjelent a tartós bérlet fogalma. A reform előtt a termőterületek mintegy 5%-a volt családi birtok, az új lehetőségek ezeknek a gazdaságoknak kedveztek. A bérbe vehető földekkel növelve területeket, komoly gazdaságokká alakulhattak, és a piac bővülésével párhuzamosan egyre nőtt a termelés, egyre több pénz halmozódott fel vidéken. Az agrárreform kiemelkedően pozitív hatása a termény mennyiségében mutatkozott. 1985-re a megtermelt mennyiség a legtöbb mezőgazdasági termék esetében a duplájára nőtt 1978-hoz képest. Így jelentős mennyiségű többletpénz juthatott vidékre, ami az ottani életszínvonal növekedését is jelentette. Viszont nagy fokú anyagi különbségek keletkeztek a vidéki lakosság körében, megjelent az állástalanság fogalma, és a minél nagyobb terményhozam érdekében megindult a földek kihasználása is. Vidéki ipari fellendülés Az 1950-es – 1960-as évek iparosítása során a városokban épült új gyárak lehetetlenné tették a falusi ipar működését, így az nagymértékben visszaesett. Az 1970-es évektől kezdve a hatóságok egyre nagyobb hangsúlyt fektettek a szövetkezeti tulajdonú gyárak fellendülésére. Az ekkor pártolt öt vidéki iparág a vas-, a cement- és a műtrágyagyártás, mezőgazdasági gépek készítése és a vízenergia hasznosítása volt. Az 1980-as évek közepén az agrárreformon meggazdagodott parasztság egy része is a falusi ipar újjáélesztésében látott befektetési lehetőséget. A nagyon olcsó munkaerőre alapozva rengeteg textilipari üzem létesült. Azóta a vidéki ipar már a könnyűipar minden ágában jelen van, az ország ipari termelésének 25%-át adja. A vidéki ipar mindössze 5%-a van magántulajdonban, nagyrészt a kollektív tulajdon a meghatározó. Jellemzője, hogy a bérek nagyon alacsonyak, a munkakörülmények elfogadhatatlanok, alapvető munkabiztonsági előírásokra sem ügyelnek, sőt még mindig jellemző a gyerekek foglalkoztatása is. Állami szektor reformja Az óriási ütemben gyarapodó magángazdaság mellett Kína termelésének egy nagy részét továbbra is az állami vállalatok adják, ahol nemhogy fejlődésről, de inkább hanyatlásról lehet beszélni. A kínai állami vállalatok nagy többsége nem alkalmazkodott a piaci versenyhez, túl sok embert foglalkoztatnak, elavult technikával dolgoznak, és jelentős veszteséget termelnek. Megoldást jelentene a vállalatok átalakítása, privatizációja. Ám ez a már megindult folyamat eddig nem sok pozitívumot mutat, leginkább azért, mert a kínai állam az átstrukturálással keveset foglalkozva bocsátja a befektetők elé a cégeket, akik természetesen minimális áron vásárolják fel azokat, ha egyáltalán felvásárolják. Egyelőre Kína esetében nem lehet olyan jelentős privatizációs bevételekről beszélni, mint Kelet-Közép-Európa államaiban, mivel erre az ország gazdaságpolitikájában eddig nem nagy súlyt fektettek. A jövőben azonban a fejlődés megtartása érdekében feltétlen szükséges lesz az állami szektor átalakítása, amely azonban a szükséges elbocsátások miatt egyet jelent az amúgy is feszült szociális helyzet továbbromlásával. Árreform A tervgazdaság idejében a kínai árakat központilag szabályozták. Az első lépés, az agrárreform is a szabad árak bevezetése miatt jöhetett létre. Azóta a kínai kormány fokozatosan törli el a korábbi szabott árakat, és veszi át a piac által diktált árakat. Az áttérés során alkalmazott kettős árrendszer – amikor az érvényben lévő állami árak mellett már a piac is ármeghatározó – igen nagymértékben tudja torzítani a piacot. 2000-től napjainkig A gazdasági válság Kínát kevésbé viselte meg, elsőnek kezdett kilábalni a válságból. A 2010-es év első negyedévében 11,9 százalékkal bővült a kínai GDP. 2009. január 14-én a Világbank megerősítette az NBS publikált a módosított adatokat, mely szerint a 2007-es évre bontva a gazdasági növekedés tekintetében a 11,9%-os növekedés helyett 13%-os növekedés történt. Kína GDP-je 3.4 trillió amerikai dolláron állt, mialatt Németország GDP-je 3.4 trillió amerikai dollár volt. Ezzel Kína a világ harmadik legnagyobb gazdaságává lépett elő - Németországot megelőzve - a GDP tekintetében. Ezen a számításokon alapulva, 2007-ben Kína a leggyorsabb növekedését produkálta 1994 óta, a 13,1%-os GDP növekedéssel. Kína lehet, hogy már korábban megelőzte Németországot Kína információs gazdasága (beleértve a szürke- és a fekete gazdaságot) nagyobb, mint Németországé. Pekingi Világbank kínai irodájának Louis Kuijs közgazdásza állította, hogy Kína gazdasága lehet, hogy 15%-kal nagyobb, mint Németországé. A Merrill Lynch kínai közgazdásza, Ting Lu szerint, Kína lehagyja Japánt "három vagy négy éven" belül. Kína gazdasága 2014-ben már csak éves szinten 7 százalékkal növekszik, amely elmarad a korábbi évek nagyobb mértékű növekedési pályájától. Gazdasági problémák A kínai gazdaság túlfűtött gazdasági növekedése következményeként jelentős károk, torzulások keletkezhetnek, amelyet a kínai államnak minél előbb orvosolni kellene. Egyenlőtlen fejlődés, szegénység Az új gazdasági rendszer alig fordít figyelmet a szociális helyzetre. Ennek fényében a társadalmon belüli különbségek egyre nőnek. Miközben a befektetéseken sokat profitáló vállalkozók, illetve a korrupción meggazdagodó állami hivatalnokok óriási vagyonokat gyűjtöttek és gyűjtenek össze, a másik véglet, a szegények száma is fokozatosan nő. A szegények elsősorban a bezárt gyárak volt dolgozói, a vidéken élő földnélküli parasztság, vagy a nyugdíjasok, akik az államtól szinte semmi pénzbeli juttatást nem kapnak, csak a személyes vagy családi kötelékeken függnek. Általánosságban elmondható a vidék és a városok egyenlőtlen fejlődése is, mivel vidéken és az elmaradott régiókban az életszínvonal stagnál, vagy csökken, mialatt a városokban ugrásszerűen növekszik. Korrupció A kínai gazdaságot beárnyékoló másik tényező a korrupció, amely a hivatalok minden szintjén óriási mértéket ölt. Bár látszólag az állam megpróbál ellene fellépni, a sokszor kivégzéssel végződő precedensek kivételével lényegében semmilyen jel nem utal arra, hogy a hatóságok érdekeltek lennének a folyamat megállításában. Mezőgazdaság Mezőgazdasági adatok Kínában a megművelhető terület 94.97 millió hektár, amely területének 9.8 és a világ összes szántóföldterületének 7%-a (jelentős mértékű rossz minőségű talajjal). A mezőgazdaság foglalkoztatja a kínai munkaerőpiac legnagyobb részét, ugyanis az 1,3 milliárdos népességből közel 900 millió főt tesznek ki a farmerek. Mezőgazdasági termelés főként Kína délkeleti, északi és északkeleti részén folyik, ahol a síkságok és a folyóvölgyek találhatóak. A farmerek legnagyobb része kisbirtokokon műveli a földet, de nagyobb gazdaságok is jellemzőek az országra. Ez utóbbiak hivatottak elsősorban a termelés további növelésére műtrágyázás és technikai újítások alkalmazásával. Alapvetően jellemzi Kínát a földek nagy fokú kihasználtsága, melynek következtében termelékenysége a jövőben csökkenhet. A mezőgazdasági kibocsátás a GDP 16%-át és az export 4,9%-át teszi ki. Főbb termények, termelési övezetek Kína világelső több mezőgazdasági termék előállításában, így rizs-, burgonya-, köles-, földmogyoró-, árpa- és teatermesztésben, valamint még a sertéstenyésztésben sincs vetélytársa. Az összes termény kibocsátása körülbelül 500 millió tonna évente (1949-ben 113.18 millió tonna volt). A Jangce folyó völgye és Dél-Kína rizstermelése az összes termelés két ötödét teszi ki. A búza -amelyet az Észak-Kínai Síkságon termesztenek- az összes gabonatermés ötödét adja, a kukorica pedig negyedét. A nemzetközi zöldség és gyümölcs piacon Kína egyelőre még nem potenciális versenytárs (a zöldség- és gyümölcstermés mindössze 1%-át exportálja), azonban a világ legnagyobb termelője. Jelenleg a gyümölcstermelés körülbelül 62 millió tonna, a zöldségtermelés 405 millió tonna évente (2001-es statisztika szerint). A változatos éghajlat sokféle gyümölcs termesztését teszi lehetővé. Délen a trópusi klíma előnyös a banánfélék, citrusfélék és más trópusi növények termesztéséhez. Északon (Shangdong félszigettől északra) a lombhullató gyümölcsök, alma, szőlő (Részletesen:Kína szőlőtermesztése és borászata) és melegházas zöldségek dominálnak. A termelés szempontjából kulcsfontosságú területek: keleten Shangdong, délen Guangdong. Fejlődés és fejlesztési programok 1949-óta Az elmúlt fél évszázadban a zöldség és gyümölcs szektor kevesebb kormányzati támogatást élvezett – jobbára csak a 80-as évektől kezdődően-, mint más mezőgazdasági szektorok. 1949-ben a mezőgazdasági termelők főleg önellátó kistermelők voltak, akik vagy saját földtulajdonnal rendelkeztek vagy a helyi földesúrtól bérelték azt. 1958-ra a legtöbb kis méretű magángazdaságot termelőszövetkezetekbe, kommunákba szervezték. Ennek is okaként, 1978 előtt Kína a világ legszegényebb országai közé tartozott, népességének 60%-a élt létminimum alatt. Ennek elhárítására intézkedésekbe kezdtek, decentralizálták a központi döntéshozatalt, a kormány az urbanizáció felgyorsítása és ellenőrzése, a tervgazdaság piacgazdaságra történő felcserélése, valamint az államhatalmi szervezetek és a gazdasági szervezetek közötti összefonódások megszüntetése mellett döntött. Ezt követte 1985-ben egy második reform, amely eltörölte a beszerzés és a mezőgazdasági termékek forgalomba hozatalának állami monopóliumát is. Az új rendszer rugalmasabb volt, lehetővé tette a kistermelők számára a termények nyílt piacon történő értékesítését, bevezette a szerződések alapján történő beszerzést és a „föld-szerződés rendszert” (szerződés az egyének és a falvak között, amely utóbbiak kollektív földtulajdonosok). A mezőgazdasági kibocsátás jelentős növekedésbe kezdett és a külföldi befektetések száma is emelkedett. 1978-tól 1997-ig a mezőgazdasági növekedés évi 6% körül, az ipari növekedés pedig évi 8% felett volt. Az államilag ösztönzött „Zöldséges Kosár Program” 1988-ban kezdődött, amely termelő bázisokat hozott létre a külvárosok környékén és számos más helyen az országban, hogy a termőföld és az éghajlat előnyeit hasznosítsák. Ezek a területek speciális beruházási alapokból folyamatosan kapnak forrásokat a központi kormányzattól, ezzel is segítve az új technológiák helyi földművelők felé továbbítását. A kormányzat a termékek délről északra történő mozgatására a termelőbázisokon szállítási rendszereket fejlesztett ki és kialakította a nagybani piacok hálózatát (több mint 4000 országszerte), amely megnöveli a parasztok esélyeit a készpénzhez jutáshoz. Az ágazati felosztás szempontjából a mezőgazdaság aránya szemmel láthatóan csökkent (míg fejlettsége nőtt), az ipar és a szolgáltatás aránya emelkedett. 21 év alatt az egy főre jutó nettó jövedelem a fölművelők körében tizenhatszorosára emelkedett... Ipar Az ipar, amely Kína GDP-jének mintegy felét adja, az ország legfejlődőképesebb ágazata. Mind a nehéz-, mind a könnyűipar fontos Kínában, de a szakképzettséget igénylő iparágak is terjedőfélben vannak az országban. Prognózisok szerint, a jövőben az autóipar nagy fokú bővülése várható, ami csak tovább fokozza Kína így is óriási környezetszennyezését. Amelynek egyik oka, hogy Kínában sok területen máshol már betiltott vegyszereket is alkalmaznak, és ez a környezeti problémák mellett a rákos megbetegedések számát is növeli. Pénzgazdálkodás Kína hivatalos pénzneme a renminbi, közkeletűbb nevén a jüan (= 10 jiao = 100 fen). A renminbi árfolyamát 1994-től informálisan az amerikai dollár árfolyamához kötik. Ez a gazdaságpolitika Kína számára feltétlen előnyös, azonban a nemzetközi megítélése kettős. Az 1998-as ázsiai gazdasági válság során nagy szolgálatot tett a rendszer, mivel nem engedte Kína meggyengülését. Ám mostanság főleg az Amerikai Egyesült Államok egyre többször támadja a kötött árfolyamrendszert, mivel a dollár – és így a renminbi – gyengülésével, a Kína gazdasága még versenyképesebb lett az Amerikai Egyesült Államokéval szemben. Az Amerikai Egyesült Államok a G7 és az Európai Unió támogatásával nyomást gyakorolt Kínára a renminbi árfolyamának növelése érdekében, hogy az import növekedjen, az export pedig csökkenjen. Kínában azonban tarják magukat a kötött vagy csúszó árfolyamhoz, mivel félnek a szabad árfolyam esetén fellépő spekulációktól. Kisebb módosítást azonban tervez a Kínai Nemzeti Bank azáltal, hogy a jüan árfolyamát már nemcsak az amerikai dollárhoz, hanem egy a dollárból, euróból és japán jenből álló kosárhoz kívánják majd kötni. Kínát több támadás is éri, mivel valutája nem kivihető az országból, így rákényszerítve a külföldi turistákat, befektetőket, hogy ők vigyék oda külföldi valutájukat, amit külföldi államkötvényekbe fektethet be a kínai állam így még nagyobb befolyást szerezve a nemzetközi gazdaságban. Másrészt a rendszer hátulütőjeként terepet biztosít a feketegazdaságnak. A kínai valuta nemzetközileg konvertibilissé tétele, amely egyelőre csak a távlati célok között szerepel, alapvetően megosztja a nem kínai piaci résztvevőket. Míg a könnyűipar a lépéstől a jüan felértékelődését várva a konvertibilátás elérése mellett kardoznak, addig az olcsó kínai munkaerőre és termékekre építő számítástechnikai és kereskedelmi cég érdeke a mostani rendszer megtartása. Tulajdonviszonyok A tervgazdaságban a termelés nagy részét az állami (illetve kollektív tulajdonú) vállalatok adták, jelentőségük még mindig nagy, de folyamatosan mérséklődik, mivel ez a legkevésbé fejlődésképes szektor. A fenntartásuk legtöbbször veszteséges, sokszor teljesen átláthatatlan tulajdoni rendszerrel bírnak (szép számmal előfordulnak olyan esetek, hogy eredetileg állami vállalatok egymás tulajdonát képezik, így elhárítva a tényleges felelősség kérdését). Megoldás lehetne a vállalatok privatizációja, de eddig a kínai kormány nem tett komolyabb erre irányuló lépést. A kínai állam támogatja a magánvállalatokat, egyrészt mivel így próbálja orvosolni a munkanélküliséget, másrészt felismerte, hogy az állami szolgáltatások rendkívül hiányosak, ennek pótlását próbálja ezekkel a cégekkel megoldani. Magánvállalatok így elsősorban a szolgáltatási szektorban működnek: a szállodai szolgáltatások, éttermek, autószervizek, fodrászatok, taxi- és autóbusztársaságok többségére már ez a tulajdoni forma jellemző. Kiemelkedő jelentőségűek (a gazdasági fellendülés hajtómotorai) a külföldi (elsősorban hongkongi, japán, majd amerikai és nyugat-európai) tulajdonú vállalatok is, illetve a kevert tulajdon is jellemző. Mindazonáltal Kínában még mindig tapasztalható, hogy a tulajdonviszonyokat nem tartják tiszteletben, és sokszor a hatóságok lehetetlenné teszik a külföldi és magáncégek működését. Külkereskedelem, külföldi beruházások Kína külkereskedelme folyamatosan bővül, 2004-ben meghaladta az 1000 milliárd amerikai dollárt az összes külkereskedelmi forgalma. A Kínai Népköztársaság 2001-es WTO-hoz való csatlakozása óta a külföldi termékek áramlása jóval szabadabb lett. Már bármilyen magánszemély folytathat az ország határain túl nyúló kereskedelmet, ellentétben a korábbi gyakorlattal, amikor ezt csak az állami külkereskedelmi vállalatok folytathatták. A kínai vámstatisztikák szerint a 2007. évi első félévi külkereskedelmi adatok a következőképpen alakultak: Az összforgalom elérte a 981 Mrd USD-t, (előző év hasonló időszakához képest +23,3%) ebből az export értéke 546,7 Mrd USD-t, (+27,6%) az import 434,2 Mrd USD-t (+18,2%) tett ki. Becslések szerint a 2007. évi külkereskedelem összvolumene 2100 Mrd USD lesz. Az első három kereskedelmi partner továbbra is az EU, az USA és Japán. Az EU- Kína kereskedelem összvolumene 158,4 Mrd USD-t (+27,3%), az USA-Kína kereskedelem összvolumene 140,6 Mrd USD-t (+17,4%), a japán-kínai volument 110 Mrd USD (+14,5%). A diverzifikálási törekvések nyomán az első három külkereskedelmi partner mellett fontos szerep jut Ororszország, India, Dél-Korea, az ASEAN, az afrikai és a latin- amerikai országoknak is; fentiek részesedése a kínai külkereskedelemből a tavalyi év hasonló időszakának 21%-áról 24%-ra nőtt. Külön kiemelendő, hogy az Oroszországba irányuló kivitel 71,9%-kal, az Indiába irányuló pedig 64%-kal emelkedett. Kína tagja az APEC-nek, ami egyes termékek szabad kereskedelmét teszi lehetővé. Hongkong és Makaó Részletesebben: Hongkong gazdasága, Makaó gazdasága Hongkong és Makaó alkalmazkodva az egy ország, két politika elvéhez 1997-es és 1999-es Kínához történő csatlakozásuk óta független gazdasági egységnek számítanak, ahol piacgazdaság működik. A WTO-nak is önálló tagjai. Legnagyobb kínai vállalatok November 10. : A kínai óriáscsomag dübörög 1989-es MotoGP-világbajnokság Az 1989-es MotoGP-világbajnokság volt a 41. gyorsaságimotoros-világbajnoki szezon. Összefoglaló Az előző évi királykategóriás világbajnoknak, Eddie Lawson ebben a szezonban megvédte világbajnoki címét. Az amerikai pilóta az évad során négy győzelmet aratott, és végül 18,5 ponttal előzte meg a szintén amerikai Wayne Rainey-t. A legtöbb győzelmet (6) egy harmadik amerikai, Kevin Schwantz aratta, ő mégis csak negyedik lett összetettben. Ebben az évben mutatkozott be a korábbi ötszörös világbajnok ausztrál Mick Doohan, akinek egy harmadik hely jelentette a csúcspontot az idényben. Kilencedik lett, tehát megelőzte világbajnok honfitársát, Wayne Gardnert. A belga versenyen a pilóták csak a pontok felét kapták meg, a szervezők ugyanis, a szabályokkal ellentétben, háromszor is újraindították a versenyt. A 250-eseknél Sito Pons megszakítás nélkül másodszor lett világbajnok, míg a 125-ösöknél szintén egy spanyol, Àlex Crivillé végzett az első helyen. A legkisebb, 80 köbcentiméteres géposztályban is egy hispán pilóta, Manuel Herreros győzött. I Bjonghon I Bjonghon (hangul: ���, latin betűkkel: Lee Byeong-heon, Lee Byung Hun; Szöul, 1970. július 12.) dél-koreai színész, énekes és modell. Olyan sorozatokban szerepelt, mint az Iris (2009), az All In (2003) vagy a Beautiful Days (2001). Számos mozifilmben játszott, például a Demilitarizált övezet: JSA (2000), az A Bittersweet Life (2005), a The Good, the Bad, the Weird (2008), a G. I. Joe: A kobra árnyéka (2009), az I Saw the Devil (2010), a Red 2. (2013), az Inside Men, A hét mesterlövész (2016) vagy a Master (2016) című filmekben. Pályafutása I Bjonghon (Lee Byeong-heon)t 1991-ben a KBS csatorna tehetségkutatóján fedezték fel, ugyanebben az évben kapta első szerepét az Asphalt My Hometown című sorozatban. Számos televíziós sorozatban kapott főszerepet ezt követően, a mozivásznon pedig 1995-ben debütált a Who Drives me Crazy? című romantikus filmben. Az áttörést azonban az 1999-es Happy Together című sorozat hozta meg számára, ami hatalmas népszerűségre tett szert. Ugyanebben az évben jelent meg To Me címmel első poplemeze. Egyik legnagyobb filmes sikere a Demilitarizált övezet: JSA volt, ami nem csak kritikai sikert ért el, de a valaha volt legnagyobb bevételt elért koreai film lett. 2009-ben a hollywoodi G. I. Joe: A kobra árnyéka című filmben kapott szerepet, majd a hatalmas sikerű Iris című akciósorozatban játszott főszerepet. Több hollywoodi alkotásban is szerepel, hazájában pedig az egyik legtöbbet foglalkoztatott színész. Magánélete I Bjonghon (Lee Byeong-heon) a Hanjang (Hanyang) Egyetem francia nyelv szakán, illetve a Csungang (Jungang) Egyetem színház és operatőr szakán végzett. Egy húga van, I Unhi (Lee Eun-hui), aki 1996-ban Miss Korea volt. 2003-ban Szong Hjegjo (Song Hye-gyo) színésznővel járt, akivel az All In forgatásán ismerkedett meg. 2013-ban feleségül vette I Mindzsong (Lee Min-jeong) színésznőt. Üzleti élete I (Lee) létrehozta a saját vállalatát BH Entertainment néven, mely koreai színészek menedzselésével foglalkozik. Ezen kívül a BHNC üzlet tulajdonosa, ami ruhaneműt és kiegészítőket forgalmaz, ezek tervezésében maga is közreműködik. Stazione di Quinto di Treviso Stazione di Quinto di Treviso vasútállomás Olaszországban, Veneto régióban, Quinto di Treviso településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Treviso-Ostiglia-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Stazione di Badoere-Levada A6-os autópálya (Lengyelország) Az A6-os autópálya Németországból jön, az A11-es német autópálya folytatása a lengyel A6-os autópálya amely Kołbaskowonál lépi át a német-lengyel határt és tart egyenesen Lengyelország második legnagyobb kikötővárosába Szczecinbe, ez a város az Odera partján nem messze az Odera delta torkolatánál fekszik. Szczecin a Nyugat-Pomorzei vajdaság székhelye és egyben a legnagyobb városa. 8101 Yasue A 8101 Yasue (ideiglenes jelöléssel 1993 XK1) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. T. Kobayashi fedezte fel 1993. december 15-én. Anaximandrosz Anaximandrosz (görögül: Αναξίμανδρος), (kb. i. e. 610 – i. e. 547 vagy i. e. 546) görög filozófus, a materialista milétoszi filozófiai iskola kiemelkedő alakja. Datálását tekintve különböző források más és mást állítanak. A Suda szerint Anaximandrosz, Thalész rokona, tanítványa és utóda volt. Más forrás, a kronográfus Apollodórosz azt állította, hogy Anaximandrosz i. e. 547/546-ban volt hatvannégy éves, ami azt jelenti, hogy csupán tizennégy évvel volt fiatalabb Thalésznél. Jonathan Barns neves filozófiatörténész ugyancsak ez utóbbi elméletet tartja helyesnek, szerinte sem állt a két filozófus tanár–tanítvány viszonyban, csupán kor- és polgártársak voltak. Anaximandrosz alkotta meg az első kozmológiai modellt – bár az nem teljesen világos, hogy az térbeli vagy kétdimenziós volt-e. Az azonban bizonyosnak tűnik, hogy Anaximandrosz az első olyan szerző, akinek szorosabb értelemben vett kozmológiai elméletet tulajdoníthatunk: a kozmoszt geometriai struktúrát mutató, zárt, rendezett egésznek gondolta. Több szerző is azt állítja, hogy ő vezette be a gnómont Hellászban, így Spártában ő maga állított fel egyet. Theophrasztosz szerint Anaximandrosz illette először névvel az anyagi princípiumot – annak minden további meghatározását mellőzve. Az apeiron Az Anaximandrosz-féle eredendő alkotóanyag a meghatározatlan (to apeiron). Szerinte csak úgy nem marad abba a keletkezés és pusztulás, ha a végtelen az, amiből a keletkező kiválik. Az anyag nem vész el, mert az ellentétes összetevők "büntetik" egymást. Az apeironnak nincs kezdete, hanem minden belőle keletkezik és mindent kormányoz. A meghatározatlan valószínűleg azért kapta ezt a nevet, mert nem azonos semmivel, ami a természetben található. Anaximandrosz a Meghatározatlanra a homéroszi istenek fő tulajdonságait, a halhatatlanságot és a határtalan erőt alkalmazta, de sohasem nevezte azt istennek. Az élőlények és az ember kialakulása Az ellentétek egymásnak fizetnek és nem a meghatározatlannak. A meghatározatlanból számos világ keletkezik és tér abba vissza. A meghatározatlan az eredeti állapot, amelyben az ellentétek nyugalomban vannak. Anaximandrosz legfőképp abban tér el a többi ógörög gondolkodótól, hogy számos különböző világ keletkezését és pusztulását feltételezte. Ez nem volt egy elfogadott elképzelés. Az elfogadott elképzelés, amelyet valószínűleg az egyiptomiaktól vettek át, és amiről többek közt Platón Timaioszában is olvashatunk: ugyanazon egy világ állandó pusztulása és újjászületése. Később Anaximandroszéhoz hasonló elméletet Démokritosznál és Empedoklésznél találhatunk. Anaximandrosz szerint az apeironból nem azonnal jön létre a kozmosz, hanem fokozatos fejlődési ciklusok sorával. Maguk az élőlények is fejlődés eredményei, és a tengerből származnak. Anaximandrosz „tanítása szerint az elmúlás és jóval azelőtt a születés a végtelen örökkévalóságából keletkeznek… azt is állítja, hogy a meleg és a hideg örök termékenyítő képessége a világ keletkezése folyamán alakult ki, s hogy a földet övező levegőt egy lángoló gömb vette körül, mint a fát a kéreg. Amikor ez a tűzgömb szétszakadt és bizonyos körökbe zárult, létrejött a Nap, a Hold és létrejöttek a csillagok.”(Plutarkhosz: Stromata 2.) Kozmológia Anaximandrosz a földet olyan, hatalmas, alacsony és széles hengernek képzelte, amelynek felső, lapos alaplapján élnek az emberek. A henger alakú Föld a levegőben lebeg, és a levegőt valamilyen kelmeszerű anyag gyűrűi zárják kettős gömbbe. A burok két héja között ég az örök égi tűz. Az égi gyűrűk elméletével Anaximandrosz mechanikus magyarázatot adott arra az egyáltalán nem egyszerű kérdésre, miért és hogyan mozognak rendezetten, koordináltan az égitestek. Elmélete szerint a csillagok nem valódi testek, hanem a Föld körül keringő, tüzes kerék csőszerű nyílásai, amelyeken átvilágít az égi tűz. Nap-, illetve holdfogyatkozást akkor látunk, amikor ezek a csövek valamiért eldugulnak. Ugyancsak e nyílások bezáródása, illetve kinyílása miatt látjuk a Holdat egyszer növekedni, máskor pedig fogyni. Úgy vélte, hogy a Nap korongja huszonhétszer akkora, mint a Földé és tizenkilencszer nagyobb a Holdénál. Anaximandrosz az egész logikusnak elképzelt rendszeréből indul ki, és ebbe integrálta a részleteket: világképében a legmagasabban a Nap korongja áll, majd a Holdé, utána pedig a csillagoké és a bolygóké. Elméletének elsődleges kérdése az, hogy milyen elv szerint épül fel a világ, és ezt az elvet a szimmetriában vélte megtalálni. Nemcsak a fizikai világ egészét látta szimmetrikusnak, hanem annak egyes elemeit önmagukban is, mégpedig úgy, hogy az egyes elemek szimmetriája alá van vetve az egész szimmetriájának. Anaximandrosz kozmosza a szimmetria miatt nevezhető kozmosznak: ettől rendezett, racionális. A Föld is a szimmetria miatt marad a helyén, és nem azért, mintha valami alulról támasztaná vagy úszna a vízen. Egyrészt azért marad ott, mert maga szimmetrikus, másrészt pedig, mert az őt körülvevő gyűrűk szimmetriatengelyében áll, így nincs oka arra, hogy inkább erre mozduljon el, mint arra: Anaximandrosz kozmológiai elképzelése spekulatív és apriorisztikus. Ő kutatta elsőként, milyen messze lehetnek az égitestek a Földtől, milyen lehet a Hold és Föld relatív mérete. Thalész módszereit és felfogását követte, de jelentősen túlhaladt azokon: neki tulajdonítják az évszakokat és a napéjegyenlőséget is mutató napóra, valamint a kvadráns (gnómon) feltalálását. Ivan Gotti Ivan Gotti (1969. március 28. –) olasz profi kerékpáros. Kétszer nyerte meg a Giro d'Italiá-t, 2002-ben vonult vissza az aktív versenyzéstől. A könyvek hercege A könyvek hercege (������; Mimi o szumaszeba; Hepburn: Mimi o sumaseba, ’Ha igazán figyelsz’; angol címén Whisper of the Heart) 1995-ben bemutatott japán animációs filmdráma, amit Kondó Josifumi rendezett és Mijazaki Hajao írt. A film alapjául Hiiragi Aoi 1989-es, azonos címet viselő mangája szolgált. A film főszereplőit Honna Jóko, Takahasi Isszei, Tacsibana Takasi, Muroi Sigeru, Cujugucsi Sigeru és Kobajasi Keidzsu adták hangjukat a filmhez. Ez volt a legelső olyan Studio Ghibli alkotás, melyet nem Mijazaki vagy Takahata Iszao rendezett. A könyvek hercege Kondó egyetlen saját rendezésű filmje 1998-ban bekövetkezett halála előtt. A Studio Ghibli azt remélte, hogy Kondó méltó utódja lesz Mijazakinak és Takahatának. 2002-ben jelent meg a Macskák királysága című film a Báró főszereplésével, aki mellékszereplőként jelenik meg A könyvek hercegében. Cselekmény Cukisima Sizuku 14 éves diáklány a Mukaihara nevű középiskolában, legjobb barátja Harada Juko. Tokióban él szüleivel, Aszakóval és Szeijával, valamint nővérével Sihóval. Sizuku könyvmoly és szeret írni. Egy átlagos estén átnézi könyvtári könyveinek kölcsönző-kártyáját, s felfedezi, hogy egy bizonyos Amaszava Szeidzsi mindet kikölcsönözte már előtte. Az elkövetkező napok során Sizuku többször is összefut egy fiúval, aki gyakran kihozza a sodrából. A fiúról később kiderül, hogy ő Szeidzsi. Egy nap Sizuku megpillant egy macskát a vonaton, s elkezdi követni. Az állat egy antik bolthoz vezeti őt, melyet egy úgynevezett Nisi Siro vezet. A boltban található egy macskaszobor, a Báró. Kiderül, hogy Szeidzsi Nisi unokája. Azt is megtudjuk, hogy Juko szerelmes Sizukuék osztálytársába, Szugimurába, aki viszont Sizukut szereti. A fiú ezt be is vallja a lánynak, aki azonban visszautasítja Szugimurát. Az antik boltban Sizuku elénekli a „Take Me Home, Country Roads” című dalt saját japán fordításában Szeidzsi, Nisi, valamint annak két barátja közreműködésével. Sizukuból és Szeidzsiből barátok lesznek. Szeidzsi hegedűkészítést tanul, hogy álmát követve hangszerkészítő mester lehessen belőle. Nem sokkal Sizukuval való találkozása után Szeidzsi Cremonába, Olaszországba utazik egy két hónapos tanulmányútra. Sizuku elhatározza, hogy ő is próbára teszi tehetségét. Jukóval megbeszéli, hogy az elkövetkező két hónap során komolyan megpróbálkozik az írással. Megkérdezi Nisit, hogy írhat-e a Báróról, akinek valaha volt egy társa is, Louise, egy nőstény-macskaszobor. Ahogy egyre több időt szentel az írásnak, Sizuku rágcsálnivalókon kezd élni, fenn marad hajnali 4:20-ig, és iskolai eredményei romlanak. Sizuku vitába bocsátkozik nővérével valamint szüleivel a jegyeivel kapcsolatban. Eközben Nisi azt álmodja, hogy elvesztett, fiatalkori szerelme meglátogatja őt. Ahogy az álom véget ér, Sizuku érkezik hozzá, aki befejezte történetét, és elhozta a kéziratot Nisinek. Miután Nisi elolvassa Sizuku írását, a lány könnyekben tör ki. A bácsi egy kis rámen levessel vigasztalja meg, s elmeséli Sizukunak, hogy első hegedűjének elkészítése után Szeidzsi is egy jó nagy adag ráment evett. Nisi felfedi Sizuku előtt, hogy ő és első szerelme, Louise Németországban tanultak, és egy kávézóban rábukkantak két macskaszoborra. Azonban a fiatalok és a macskaszobrok a két világháború során elszakadtak egymástól. Nisi kocsival hazaviszi Sizukut, aki elhatározza, hogy felső középiskolába fog járni, hogy többet megtanulhasson az írás mesterségéről. A lány elmondja otthon az anyukájának, hogy saját maga próbára tételét egyelőre befejezte. A következő reggelen meglátja Szeidzsit a biciklijén, aki szintén eldöntötte, hogy elvégzi a középiskolát, mielőtt visszamegy Cremonába. A biciklin egy olyan helyre tekernek, ahol a megnézhetik a napfelkeltét. Amíg ott vannak, Szeidzsi szerelmet vall Sizukunak, és megkérdezi, hogy a jövőben hozzámenne-e feleségül. Sizuku boldogan igent mond. Szereplők Cukisima Sizuku ( �� � ; Hepburn : Shizuku Tsukishima ) : 14 éves alsó középiskolás diák, aki imád olvasni. Amaszava Szeidzsi ( �� �� ; Hepburn : Seiji Amasawa ) : ugyanoda jár iskolába, mint Cukisima Sizuku, jól tud hegedülni. Cukisima Aszako ( �� �� ; Hepburn : Asako Tsukishima ) : Cukisima Sizuku és Siho édesanyja. Cukisima Szeija ( �� �� ; Hepburn : Seiya Tsukishima ) : könyvtáros, valamint Cukisima Sizuku édesapja. Humbert von Gikkingen báró ( ������������������ ; Hepburn : Funberuto fon Jikkingen danshaku ) : egy Németországból származó szobor, ami Nisi Siro tulajdonát képezi. Nisi Siró ( � �� ; Hepburn : Shirō Nishi ) : egy helyi antik bolt tulajdonosa. Harada Juko ( �� �� ; Hepburn : Yūko Harada ) : Sizuku barátja. Kószaka-szenszei ( ���� ; Hepburn : Kōsaka-sensei ) : védőnő Sizuku iskolájában. Kinujo ( �� ; Hepburn : Kinuyo ) és Nao ( �� ) : Sizuku barátai az iskolában. Szugimura ( �� ; Hepburn : Sugimura ) : Juko szerelme és Sizuku barátja. Cukisima Siho ( �� � ; Hepburn : Shiho Tsukishima ) : Sizuku nővére, főiskolai hallgató. Megvalósítás Háttér A könyvek hercege Hiiragi Aoi Mimi o szumaszeba című mangája alapján készült, amelyet a Shueisha kiadóhoz tartozó Ribon sódzso mangamagazin közölt folytatásokban 1989 augusztusa és novembere között, majd egyetlen tankóbon kötetben adtak ki 1990 februárjában. Hiiragi második mangáját, a Mimi o szumaszeba: Siavasze na dzsikant (Ha igazán figyelsz: Boldog idők) szintén folytatásokban közölte a Shueisha kiadó Ribon Original című újságja 1995-ben. A film adaptációhoz készült a Macskák királysága, amelyet később Hiiragi Aoi megírt manga formájában is Baron: Neko no dansaku (A macskabáró) címmel. Forgatás A gyártás során a fantázia-képek hátterét Inoue Naohisza rajzolta, a bebörtönzött hegedűkészítő fametszetét pedig Mijazaki fia, Mijazai Keiszuke, profi vésnök készítette. A japán zenei duó Chage and Aska rövid klipje, az On Your Mark, melyet szintén a Studio Ghibli készített, A könyvek hercegével csaknem egy időben jelent meg. Zene A film zenéjét Nomi Judzsi szerezte. A történet során Sizuku John Denver Take Me Home, Country Roads című számát lefordítja japánra iskolája kórusklubjának. A dal egy humoros változatát is elkészíti Concrete Road (Betonút) címmel, amely nyugat-tokiói szülővárosáról szól. A dalokat valójában Szuzuki Tosio producer lánya, Mamiko fordította le, és Mijazaki Hajao egészítette azokat ki. Ezek a dalok a történet számos pontján játszanak szerepet. A film elején Olivia Newton-John előadásában hallgathatjuk meg a számot. A dalt Sizuku japán hangja, Honna Jóko is elénekli. Megjelenések A könyvek hercege volt az első japán film, amiben a Dolby Digital hangformátumot használták. Az angol szinkronos változat a Buena Vista Home Entertainment gondozásában jelent meg 2006. március 7-én. A Turner Classic Movies 2006. január 18-án a szinkronizált és a feliratos verziót is leadta Mijazaki születésnapjának tiszteletére, egy egész hónapos ünnepléssorozat keretében. Az angol cím, a Whisper of the Heart” (A szív hangja) a Studio Ghibli ötlete volt, s számos hivatalosan engedélyezett terméket adtak ki ezzel a névvel akkor, amikor a film a japán mozikba került. Az észak-amerikai Blu-ray változat 2012. május 22-én jelent meg, a Laputa – Az égi palota és az Arrietty – Elvitte a manó című filmekkel együtt. Magyarországon a Best Hollywood adta ki a filmet DVD-n 2008. január 16-án, egy 12+1 részes Ghibli-sorozat tagjaként. Mivel a külföldi forgalmazó nem engedélyezte a film leszinkronizálását, azért csak japán és angol sztereó hangsáv, illetve magyar és angol felirat került a lemezre. Televízióban a Digi Film vetítette immár magyar szinkronnal 2015. november 15-én. Fogadtatás A könyvek hercege 1,85 milliárd jenes bevétellel a legjövedelmezőbb japán film volt 1995-ben a hazai piacon. Ezenkívül nagyon pozitív visszajelzéseket kapott a filmkritikusoktól. A Rotten Tomatoes filmkritikai oldal 11 kritika alapján 91%-os pozitív értékelési arányt és 7,5/10 állapított meg az alkotás esetében. A Time Out munkatársai az 54. helyre sorolták a filmet a 100 legjobb animációs filmet tartalmazó listájukon. A Film4 televíziós csatorna pedig a 25 legjobb animációs filmet tartalmazó listáján a 21. helyre sorolta A könyvek hercegét. Az Anime News Networkön Michael Toole A- osztályzatot adott filmnek, amelyet egy szép és hangulatos mesének nevez a kamaszkori vágyakról és törekvésekről. Mijazaki Hajao a film befejezésével kapcsolatban elmondta, hogy az ő ötlete volt, hogy Sizuku és Szeidzsi „tegyenek valamit”. Kapcsolódó média A filmben Sizuku egy fantasy regényen dolgozik, melynek főszereplője a Báró, egy macskaszobor, akit a lány még korábban felfedez Nisi antik boltjában. 2002-ben a Studio Ghibli elkészítette a Macskák királysága című filmet, melyben a Báró a főszereplő. A filmet Morita Hirojuki rendezte. Szovjet–magyar fogolycsere-akció A szovjet–magyar fogolycsere-akció a szovjet és a magyar kormány között megkötött hadifogolycsere-egyezmények értelmében 1920 és 1924 között végrehajtott cserefolyamatot jelöli. A Magyarországon rekedt orosz hadifoglyokat, a Magyarországi Tanácsköztársaság alatti szerepükért elítélteket (pl. volt népbiztosokat), illetve a KMP újjászervezésére irányuló törekvésük miatt elítélteket a szovjet kormány által túszként visszatartott magyar hadifoglyokért cserébe kiadtak Szovjet-Oroszországnak. Ennek végrehajtásában nagy szerepet vitt a Magyarországi Vörös Segély. A folyamat során 350-400 magyar politikai foglyot cseréltek ki. Mivel a korabeli magyar hatóságok vonakodtak adatokat szolgáltatni arról, hogy melyik fogoly melyik börtönben, illetve internálótáborban található, a névsort a Szovjet-Oroszországba emigráló magyar kommunisták állították össze. Az első kicseréltekből álló csoport 1921. október 22-én érkezett meg Szovjet-Oroszországba. A Szovjetunióba emigráló népbiztosok és párttagok jelentős része utóbb Sztálin tisztogatásainak áldozata lett. A szerződések Mivel Magyarország és a későbbi Szovjetunió csak 1934-ben hozott létre kölcsönösen követségeket, a diplomáciai tárgyalások semleges országokon keresztül zajlottak: 1920. május 29., Koppenhága : Magyarország és Szovjet-Oroszország földjén rekedt hadifoglyok kicseréléséről. 1921. július 28., Riga : A szerződés kiterjesztése a kommün alatti tevékenységükért elítélt foglyokra. 1924. szeptember 23., Berlin : A szerződés ismételt kiterjesztése, immáron a betiltott Kommunisták Magyarországi Pártjának újjászervezésére irányuló törekvésük miatt elítéltekre. A fogolycsere politikai és jogi megítélése Az 1920 júliusában kezdődő népbiztos-perekre válaszul Csicserin külügyi népbiztos jegyzékben közölte a magyar kormánnyal 1000 magyar (hadifogoly) tiszt őrizetbe vételét és közülük 10 személyes túszként való fogva tartását. A fogolycsere számos vonatkozásban nem felelt meg a háborús jog normáinak: Az 1918-as breszt-litovszki béke értelmében a központi hatalmak és Szovjet-Oroszország megállapodtak a hadifoglyok kölcsönös kiadásáról. Ennek az osztrák–magyar, illetve magyar fél eleget tett, így 1920-ra csak néhány száz oroszországi hadifogoly maradt Magyarország területén, míg 1920-ban szovjet-orosz területen több tízezer magyar hadifogoly tartózkodott fogolytáborokban. A fogolycsere érdekessége, hogy magyar állampolgárokat cserélt ki magyar hadifoglyokra, illetve polgári személyeket katonákra. A Szovjet-Oroszországba szállítandók kérdésében a kommunista emigráció, mindenekelőtt Rákosi Mátyás erősen hallatta a hangját, a névjegyzék kibővítésével kapcsolatban néhány esetben a szovjet diplomáciát is keresztezve. A szovjetek a magyar hadifogoly tisztek visszatartásával még 1924-ben is engedményeket csikartak ki a magyar kormánytól. A fogolycsere-akcióban kicseréltek névsora Lásd: A szovjet–magyar fogolycsere-akció kicseréltjei Kiket kértek ki az oroszok a fogvatartott kommunisták közül. Négyszáztizenöt név szerepel a szovjet listáján. Pesti Napló , 73. évf. 6. sz. (1922) 8. o. Velké Všelisy Velké Všelisy település Csehországban, a Mladá Boleslav-i járásban. Velké Všelisy Boreč, Bezno, Mělnické Vtelno, Kropáčova Vrutice, Sovínky, Doubravička, Nemyslovice, Kadlín és Chorušice településekkel határos. Lakosainak száma 363 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: El Franco El Franco település Spanyolországban, Asztúria autonóm közösségben. El Franco Tapia de Casariego, Castropol, Boal és Coaña községekkel határos. Lakosainak száma 3834 fő (2017). Népesség A település népessége az utóbbi években az alábbiak szerint változott: Floyd megye (Indiana) Floyd megye az Amerikai Egyesült Államokban, azon belül Indiana államban található. Megyeszékhelye és legnagyobb városa New Albany. Lakosainak száma 76 244 fő (2013. július 1.). Floyd megye Clark, Jefferson, Harrison és Washington megyékkel határos. Népesség A megye népességének változása: Broadwater megye (Montana) Broadwater megye az Amerikai Egyesült Államokban, azon belül Montana államban található. Megyeszékhelye és legnagyobb városa Townsend. Lakosainak száma 5692 fő (2013. július 1.). Broadwater megye Meagher és Gallatin megyékkel határos. Népesség A megye népességének változása: I. e. 184 Évszázadok: i. e. 3. század – i. e. 2. század – i. e. 1. század Évtizedek: i. e. 230-as évek – i. e. 220-as évek – i. e. 210-es évek – i. e. 200-as évek – i. e. 190-es évek – i. e. 180-as évek – i. e. 170-es évek – i. e. 160-as évek – i. e. 150-es évek – i. e. 140-es évek – i. e. 130-as évek Évek: i. e. 189 – i. e. 188 – i. e. 187 – i. e. 186 – i. e. 185 – i. e. 184 – i. e. 183 – i. e. 182 – i. e. 181 – i. e. 180 – i. e. 179 Események Római consulok :P. Claudius Pulcher és L. Porcius Licinus Idősebb Cato censorságának éve Potentia római jogú colonia megalapítása Lucaniában Pisarium római jogú colonia megalapítása Umbriában Scipio Africanus halála Liternumban (vagy i. e. 183 ) Velký Chlumec Velký Chlumec település Csehországban, a Berouni járásban. Velký Chlumec Hostomice, Osov, Dobříš, Skřipel és Vižina településekkel határos. Lakosainak száma 410 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Ontígola Ontígola település Spanyolországban, Toledo tartományban. Ontígola Colmenar de Oreja, Noblejas, Ocaña és Aranjuez községekkel határos. Lakosainak száma 4272 fő (2017). Népesség A település népessége az utóbbi években az alábbiak szerint változott: Szoyka Kornél Szoyka Kornél dr., (1913. – Budapest, 1983. április 15.) magyar bajnok labdarúgó, hátvéd. Pályafutása 1939 és 1942 között a Ferencváros játékosa volt. A Fradiban összesen 96 mérkőzésen szerepelt (61 bajnoki, 29 nemzetközi, 6 hazai díjmérkőzés). Sikerei, díjai Magyar bajnokság bajnok: 1939–40, 1940–41 2.: 1938–39 Magyar kupa győztes: 1942 Közép-európai kupa (KK) döntős: 1939, 1940 Onufri Onufri (bizánci görög Ονούφριος / Onufriosz), más ismert elnevezésein Argoszi Onufri vagy Neokasztroni Onufri a 16. században alkotott albán festőművész, ikonfestő, a bizánci hatású albán ortodox egyházi művészet jeles alakja volt. A 13. században kialakult, sajátosan albán freskó- és ikonművészet korai mesterei ismeretlenek, ezért az évszázadokkal később alkotott, névről ismert Onufrit tekintik a műfaj nagy elődjeinek. Életútja Életéről keveset tudni. Néhány művét Ονούφριος Αργείτης / Onufriosz Argitész néven szignózta, ami a mai Nyugat-Makedóniában található Argosz Oresztikót valószínűsíti születési helyeként. Élete egy részében Neokasztron (ma Elbasan) főesperese volt, innen Neokasztroni Onufri elnevezése (Ονούφριος Νεοκάστρου / Onufriosz Neokasztru, albán Onufër Neokastritit). A 16. század közepétől a mai Közép-Albániában alkotott, munkásságának jelentős része Berat városához köti. Két fia, Joan és Nikollë Onufri apjuk nyomdokaiba lépve szintén híres ikonfestőkké váltak. A berati Blakhernai Szűz Mária-templom Nikollë Onufri által festett freskóinak egyike Szent Onufrioszt ábrázolja, s a művészettörténészek szerint feltételezhető, hogy Nikollë apja portréját festette meg alakjában. Munkássága Műveiben a 11. század utáni Palaiologosz-éra északgörög festészetének, a 15. századtól kibontakozó krétai iskolának, a nyugati gótika és reneszánsz művészetének hatásai ötvöződnek. A bizánci festészet stilizáló eszményétől elmozdulva képeiben tetten érhető a reneszánsz életszerűsége, individualizmusa és átszellemültsége; a művészettörténészek feltételezik, hogy Onufri itáliai vagy velencei mesterektől is tanult. Alkotásait jellemzi az élénk színhasználat, különösen az ibolyakék és az Onufri-vörös néven ismertté vált színárnyalat bőkezű használata; ez utóbbi kikeverésének titkát fiainak sem adta tovább. Vallási tematikájú művei mellett festett sajátos hangulatú zsáner- és tájképeket is. Munkái az egykor albánok lakta déli területeken, több település templomaiban fennmaradtak (Shelcan, Shpat, Kasztória), de legtöbb ismert munkája Berat városához köti. A berati ikonművészeti iskola alapítójának tartják, amelynek fián, Nikollë Onufrin kívül a 17. században Onufër Qiprioti, majd a 18. században Kostandin Shpataraku voltak a jelesebb tagjai. A berati várban az 1986 óta a nevét viselő Onufri Nemzeti Ikonográfiai Múzeumként működő Mária mennybemenetele székesegyház őrzi a legtöbb munkáját. Több eredeti ikonja mellett a vár területén állt, azóta elpusztult templomokból is ide menekítették át alkotásait. Az ugyancsak a berati várnegyedben található Szent Theodórosz-templom az egyetlen olyan ismert templom, amelyben még láthatóak Onufri eredeti és teljes freskói. Az Angyali üdvözlet templomban ugyancsak az ő keze munkáját dicséri a bejárati falfestmény (Teológus Szent János, Lukács evangélista alakjai), valamint a szentélyrekesztő egy ikonja (Szent Lázár feltámadása). További művei láthatóak a korçai Nemzeti Középkori Művészeti Múzeumban. Kajetán A Kajetán a latin Gaetanus névből származik, a jelentése Gaeta városból való férfi. Gyakorisága Az 1990-es években szórványos név, a 2000-es években nem szerepel a 100 leggyakoribb férfinév között. Névnapok augusztus 7. Híres Kajetánok Banovits Kajetán mérnök , sportvezető Erdődy Kajetán gróf varasdi főispán Faragó Kajetán minorita rendi szerzetes , költő Donji Mekinjar Donji Mekinjar falu Horvátországban, Lika-Zengg megyében. Közigazgatásilag Udbinához tartozik. Fekvése Gospićtól légvonalban 24 km-re, közúton 60 km-re keletre, községközpontjától légvonalban 9 km-re, közúton 13 km-re északnyugatra, a Korbava mezőn fekszik. Története Területe már az őskorban lakott volt. Az iskola épülete felett őskori erődítmény, valószínűleg földvár sáncai láthatók. Mekinjar nevét a középkorban többnyire "Mekinan" alakban írták. Első írásos említése „Mekynjane” néven 1466. május 15-én történt, amikor a korbavai bírói széken per zajlott a bobinjaniak és a mekinjaniak között. A falu alatti mezőn állt a középkorban a katolikus templom. Franz Julius Fras osztrák katonai topográfus 1834-ben a "Crkvina" nevű dűlőben az egykori templom szépen faragott és díszített kőtöredékeit látta. A török Korbava területével együtt 1527-ben foglalta el a falut, melynek horvát lakossága elmenekült. Ezt követően a 16. század közepén pravoszláv vallású vlachokat telepítettek ide, akiknek utódai szerbekként a mai napig is ott élnek. A falu iskoláját 1873-ban alapították. 1857-ben 98 háza és 1041 lakosa, 1910-ben 1058 lakosa volt. A trianoni békeszerződés előtt Lika-Korbava vármegye Udbinai járásához tartozott. Ezt követően előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 93 százaléka szerb nemzetiségű volt. A falunak 2011-ben 31 lakosa volt. Nevezetességei Mekinjar őskori eredetű várának ma már csak kettős, helyenként hármas sáncai láthatók. Falaknak nyoma sincsen. Szent György tiszteletére szentelt szerb pravoszláv temploma 1749 -ben épült, a II. világháborúban felgyújtották. 2004–2005-ös magyar női kosárlabda-bajnokság A 2004–2005-ös magyar női kosárlabda-bajnokság a hatvannyolcadik magyar női kosárlabda-bajnokság volt. Az A csoportban tíz csapat indult el, a csapatok két kört játszottak. Az alapszakasz után az 1-6. és a 7-9. helyezettek újabb két kört játszottak egymással. Ezután a csapatok a középszakaszban kialakult helyezések alapján play-off rendszerben játszottak a végső helyezésekért. A Ventwest-Foton Sopron csapatát a bajnokság közben kizárták, eredményeit törölték. Alapszakasz * M: Mérkőzés Gy: Győzelem V: Vereség K+: Dobott kosár K-: Kapott kosár P: Pont Középszakasz 7–9. helyért * M: Mérkőzés Gy: Győzelem V: Vereség K+: Dobott kosár K-: Kapott kosár P: Pont Rájátszás Elődöntő: MiZo-Pécsi VSK–Diósgyőri KSK 68–58, 73–39 és MKB-Euroleasing Sopron–Szeviép-Szeged KE 83–59, 74–64 Döntő: MiZo-Pécsi VSK–MKB-Euroleasing Sopron 70–57, 80–74, 84–58 3. helyért: Szeviép-Szeged KE–Diósgyőri KSK 64–73, 67–81 5–8. helyért: BSE-ESMA–Atomerőmű-KSC Szekszárd 87–54, 99–72 és Szolnoki MÁV–Zala Volán-Zalaegerszegi TE 61–71, 51–79 5. helyért: BSE-ESMA–Zala Volán-Zalaegerszegi TE 68–59, 58–76, 81–60 Forrás Magyar sportévkönyv 2006 K–129 (629A tervszámú tengeralattjáró) A K–129 a Szovjet Haditengerészet 629A tervszámú (NATO-kód szerint Golf–II-osztályú) dízel-elektromos hajtású ballisztikusrakéta-hordozó tengeralattjárója volt. A szovjet Csendes-óceáni Flotta kötelékébe tartozó egység egy haditengerészeti gyakorlat során 1968. március 8-án a Hawaii-szigetekhez tartozó Oahu szigettől 1390 km-re északnyugatra a Csendes-óceánon elsüllyedt. A baleset konkrét oka a mai napig ismeretlen. Az 5000 m-es mélységben fekvő hajót a CIA a Jennifer-projekt keretében ki akarta emelni, hogy megszerezze annak értékes kódkönyveit, berendezéseit és a fedélzeten található, nukleáris töltettel felszerelt három ballisztikus rakétát. A manőver során azonban valószínűleg baleset történt, így csak a tengeralattjáró első része került az amerikaiak kezébe. Az USA hosszú ideig hallgatott a kiemelési kísérletről, és hallgatásra bírta a New York Times egyik, az akció nyomára bukkanó újságíróját is. Az Egyesült Államokban 2010 februárjában végül nyilvánosságra hoztak egy 1985-ös CIA-összefoglalót a kiemelésről, amivel az USA kormánya elismerte az akciót. Noha továbbra sem tudható pontosan hogy mi került az amerikaiak kezébe, de a részleges kiemelés ténye bebizonyosodott. Kiderült, hogy az akció legnagyobb támogatója Richard Nixon elnök volt és a feladattal Howard Hughes felfedező-milliárdost bízták meg. A kiemelést majdnem leállították a magas költségek miatt, illetve azért, mert tartottak az amerikai–szovjet kapcsolatok komoly megromlásától. Hughes mélytengeri kutatásnak álcázta a munkát, ennek ellenére a szovjet hajók követték a speciális kiemelőhajót. Az amerikaiak tartottak egy esetleges szovjet támadástól, ezért a feladatot végző hajó helikopterleszállóit ládákkal torlaszolták el. Az akció során hat szovjet tengerész holtteste is előkerült a roncsból, akiket az amerikaiak tengeri temetésben részesítettek. Forrás István Gordon (2006. március 4.). „Az elfelejtett Jennifer-akció”. Beszélő 11. (4.). US admits salvaging sunken Soviet submarine – telegraph.co.uk 2010. február 14. (angol) Beismerték a K-129 kiemelését – Index.hu, 2010. február 15. Boulazac Boulazac település Franciaországban, Dordogne megyében. Lakosainak száma 7019 fő (2015). Boulazac Trélissac községgel határos. Népesség A település népességének változása: Rajna-vidéki körzet A Rajna-vidéki körzet (németül: Kurrheinischer Reichskreis) a Német-római Birodalom tíz körzetének egyike. 1512-ben hozta létre I. Miksa császár az 1495-ben a wormsi birodalmi gyűlésen megszavazott reformok jegyében. A körzetek mindegyike védelmi, adózási valamint képviseleti szerepkört töltött be. A Rajna-vidéki körzet a reform által életre hívott első hat körzet után 12 évvel jött létre. Ennek a körzetnek a létrehozásában nagy szerepet játszott az, hogy több választófejedelem birtoka is itt koncentrálódott. Ezek neveit tartalmazza az alábbi táblázat. Horvát női labdarúgó-válogatott A horvát női labdarúgó-válogatott képviseli Horvátországot a nemzetközi női labdarúgó eseményeken. A csapatot a horvát labdarúgó-szövetség szervezi és irányítja. A horvát női-válogatott szövetségi kapitánya Dean Klafurić. A horvát női nemzeti csapat még egyszer sem kvalifikálta magát világbajnokságra, Európa-bajnokságra illetve az olimpiai játékokra. Ancash megye Ancash vagy Áncash megye Peru egyik megyéje, az ország középső–nyugati részén található. Székhelye Huaraz. Földrajz Ancash megye Peru középső–nyugati részén helyezkedik el. Domborzata igen változatos, hiszen a megyének tengerparti részei éppúgy vannak, mint rendkívül magas hegyvidékei: itt található az ország legmagasabb pontját jelentő, 6768 méteres Huascarán csúcs is. A hegyvidékek a terület 72%-át teszik ki. Partjai mentén 16 kisebb sziget található, amelyek összterülete 12,2 km²; közülük a legnagyobb a 4 km²-es Isla Blanca. A megye északon La Libertad, keleten Huánuco, délen Lima megyével, nyugaton pedig a Csendes-óceánnal határos. Tartományai A megye 20 tartományra van osztva: Aija Antonio Raymondi Asunción Bolognesi Carhuaz Carlos Fermín Fitzcarrald Casma Corongo Huaraz Huari Huarmey Huaylas Mariscal Luzuriaga Ocros Pallasca Pomabamba Recuay Santa Sihuas Yungay Népesség A megye népessége a közelmúltban folyamatosan növekedett: Esszám Abd el-Fattáh Esszám Abd el-Fattáh [arabul: ���� ��� ������] (Kairó, 1965. december 30. –) egyiptomi nemzetközi labdarúgó-játékvezető; katonai repülő az egyiptomi légierőnél, rendfokozata őrnagy. Pályafutása 2001-ben lett az I. Liga játékvezetője. Az aktív nemzeti játékvezetéstől 2010-ben vonult vissza. 2001-ben lett a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) nemzetközi játékvezetői keretének tagja. Az aktív nemzetközi játékvezetéstől 2010-ben a FIFA JB 45 éves korhatárának elérésével vonult vissza. Hollandia rendezte a 2005-ös ifjúsági labdarúgó-világbajnokságot, ahol a FIFA JB hivatalnokként mutatta be a résztvevőknek. A 2006-os labdarúgó-világbajnokság selejtezőin a FIFA JB bíróként alkalmazta. A selejtező sorozatban az Afrikai Labdarúgó-szövetség (CAF) zónában tevékenykedett. Ali Huszejn Kandíl, Kamel Mahmoud valamint Gamál al-Gandúr után a 4. egyiptomi bíró, aki világbajnoki mérkőzés vezethetett. A világbajnokságon 1 találkozót vezetett. A 2010-es labdarúgó-világbajnokság selejtezőin és a tornán is részt vett. Görögország rendezte a 2004. évi nyári olimpiai játékok labdarúgó tornáját, ahol a FIFA JB bíróként foglalkoztatta. Tunézia a 24., a 2004-es afrikai nemzetek kupája, Egyiptom a 25., a 2006-os afrikai nemzetek kupája, valamint Angola a 27., a 2010-es afrikai nemzetek kupája rendezője volt, a nemzetközi labdarúgó tornát szervező Afrikai Labdarúgó-szövetség (CAF) JB ezeken játékvezetőként foglalkoztatta. 1 nemzetközi kupadöntőt vezetett. Gare de Valençay Gare de Valençay vasútállomás Franciaországban, Valençay településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Le Blanc–Argent-sur-Sauldre-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Sturla Fagerhaug Sturla Fagerhaug (Hegedal, 1991. november 6. –) norvég motorversenyző, jelenleg a MotoGP nyolcadliteres géposztályában versenyez. A sorozatban 2009-ben mutatkozott be, ebben a szezonban négy versenyen indult szabadkártyásként. Pontot nem szerzett, legjobb eredménye egy tizenkilencedik hely volt. 2010 óta hivatalos versenyző, az Ongetta szerződtette. Első pontjait A német nagydíjon szerezte, a félig esős, félig száraz versenyen kilencedik lett. Lašići Lašići (olaszul: Lassici) falu Horvátországban, Isztria megyében. Közigazgatásilag Vižinadához tartozik. Fekvése Az Isztria középső részén, Pazintól 18 km-re északnyugatra, községközpontjától 3 km-re délnyugatra fekszik. Története 1900-ban és 1910-ben 3 lakosa volt. Az első világháború után a rapallói szerződés értelmében Isztria az Olasz Királysághoz került. A második világháború után Jugoszlávia része lett. A település Jugoszlávia felbomlása után 1991-ben a független Horvátország része lett. 2011-ben a falunak 36 lakosa volt. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoznak. 812 Évszázadok: 8. század – 9. század – 10. század Évtizedek: 760-as évek – 770-es évek – 780-as évek – 790-es évek – 800-as évek – 810-es évek – 820-as évek – 830-as évek – 840-es évek – 850-es évek – 860-as évek Évek: 807 – 808 – 809 – 810 – 811 – 812 – 813 – 814 – 815 – 816 – 817 Események Bizánc és a Frank Birodalom Aachenben békeszerződést kötnek. Születések I. Baszileiosz bizánci császár († 886 ) Giussago Giussago település Olaszországban, Lombardia régióban, Pavia megyében. Lakosainak száma 5188 fő (2017. január 1.). Giussago Bornasco, Rognano, San Genesio ed Uniti, Vellezzo Bellini, Zeccone, Certosa di Pavia, Siziano, Borgarello, Casarile és Lacchiarella községekkel határos. Népesség A település lakossága az elmúlt években az alábbi módon változott: Terry Jenkins Terrence 'Terry' Jenkins (Ledbury, 1963. szeptember 26. –) angol dartsjátékos, a Professional Darts Corporation tagja. Beceneve "The Bull". Pályafutása BDO Jenkins 1993 és 2003 között a BDO-nál szerepelt versenyeken. Világbajnokságon egyszer sem vett részt, a World Masters-en 2003-ban negyeddöntőt játszhatott. A komolyabb eredmények elkerülték a BDO-nál, ennek ellenére 2003-ban átment a PDC-hez, ahol már komolyabb ellenfelekkel kellett megmérkőznie. PDC Miután átjött a PDC-hez, egy ideig várnia kellett, hogy a komolyabb eredmények jöjjenek számára. Világbajnokságon 2005-ben játszhatott először, és rögtön a legjobb 16-ba sikerült bekerülnie. Ott Ronnie Baxter-től kapott ki 4-2-re. A következő vb-n már nem sikerült ezt a jó teljesítményt megismételnie, mivel egy körrel korábban Andy Hamilton 4-1-re verte meg. A 2007-es világbajnokságon Jenkins egészen a negyeddöntőig jutott, ahol újra Hamiltonnal csapott össze. Ezúttal is Hamilton győzött, így ő játszhatott világbajnoki elődöntőt. Jenkins számára az év további része nagyon jól sikerült. Meghívták a Premier League-be, ahol a döntőben Phil Taylor-tól kapott ki 16-6-ra. Emellett még 3 nagytornán is döntőbe került, habár egyiket sem tudta megnyerni. A World Matchplay-en James Wade-től 18-7-re, a Las Vegas Desert Classic-on Raymond van Barneveldtől 13-6-ra, majd a World Grand Prix-n újra Wade-től kapott ki 6-3-ra. Ebben az évben azért megszerezte első győzelmét is egy Players Championship fordulóban. Jó évének köszönhetően feljött a világranglista 4. pozíciójába. A 2008-as , majd a 2009-es vb újra csalódás volt a számára, mivel mindkétszer már az első forduló után kiesett. 2008-ban bekerült a Grand Slam of Darts döntőjébe, ahol Taylortól 18-9-re kapott ki. 2009-ben lejátszhatta második döntőjét a World Matchplay-en, ahol Taylor 18-4-re verte meg. 2010-ben a harmadik körig jutott a világbajnokságon, ahol a későbbi döntős Simon Whitlock ellen esett ki. A világbajnokságokon 2011-ben érte el legjobb eredményét, amikor az elődöntőig sikerült eljutnia. Ott a skót Gary Anderson ellen mérkőzött meg a döntőbe jutásért, de végül 6-2-re alulmaradt skót ellenfelével szemben. A 2012-es világbajnokságon a negyeddöntőig jutott, ahol a címvédő, és ebben az évben is világbajnoki címet szerző Adrian Lewis-tól kapott ki 5-3-ra. Jenkins-nek a következő világbajnokságokon sem sikerült már megismételnie 2011-es elődöntős eredményét. 2013-ban és 2015-ben a harmadik körben, 2016-ban és 2017-ben a második körben, 2014-ben pedig már az első körben kiesett. A 2014-es világbajnoki kudarcot követően részt vehetett még két nagytorna döntőjében, de ezeket a korábbi 7 döntőjéhez hasonlóan szintén elbukta. A UK Open-en Adrian Lewis 11-1-re, majd az Európa-bajnokság döntőjében Michael van Gerwen 11-4-re győzte le. A 2017-es vb után bejelentette, hogy félig-meddig visszavonul a sporttól és hobbijának, a régiségekkel való kereskedésnek fordít nagyobb figyelmet a közeljövőben. A kevés versenyen való részvétel miatt Jenkins már nem is tudta magát kvalifikálni a 2018-as világbajnokságra. Sikerei és legjobb eredményei BDO (British Darts Organisation) World Masters : Negyeddöntő - 2003 World Darts Trophy : Negyeddöntő - 2007 International Darts League : Csoportkör - 2007 PDC (Professional Darts Corporation) PDC Világbajnokság : Elődöntő - 2011 World Matchplay : Döntő - 2007, 2009 World Grand Prix : Döntő - 2006, 2007 Grand Slam : Döntő - 2008 Premier League : Döntő - 2007 Championship League : 8. - 2013 Desert Classic : Döntő - 2007 Európa-bajnokság : Döntő - 2014 UK Open : Döntő - 2014 Players Championship Finals : Negyeddöntő - 2011 The Masters : Negyeddöntő - 2015 Egyéb tornagyőzelmek Players Championship Players Championship (BAR): 2015 Players Championship (CRA): 2014 Players Championship (HAY): 2007 UK Open Regionals/Qualifiers UK Open Qualifier: 2012 Döntői PDC nagytornák: 9 döntős szereplés (l) = pontszám legekben, (sz) = pontszám szettekben. Világbajnoki szereplések PDC 2005: Harmadik kör (vereség Ronnie Baxter-től 2-4) 2006: Második kör (vereség Andy Hamilton -tól 1-4) 2007: Negyeddöntő (vereség Andy Hamilton -tól 4-5) 2008: Első kör (vereség Kirk Shepherd-től 2-3) 2009: Első kör (vereség Dennis Smith-től 1-3) 2010: Harmadik kör (vereség Simon Whitlock -tól 2-4) 2011: Elődöntő (vereség Gary Anderson -tól 2-6) 2012: Negyeddöntő (vereség Adrian Lewis -tól 3-5) 2013: Harmadik kör (vereség Andy Hamilton -tól 1-4) 2014: Első kör (vereség Per Laursen-től 2-3) 2015: Harmadik kör (vereség Michael van Gerwen -től 1-4) 2016: Második kör (vereség Mark Webster -től 0-4) 2017: Második kör (vereség Benito van de Pas -tól 3-4) Somogyi Zoltán (műsorvezető) Somogyi Zoltán (Budapest, 1979. június 22. –) magyar műsorvezető, a Sláger FM az RTL Klub és a TV2 műsorvezetője. Élete Már 13 évesen iskolarádiós riportokat készített Geszti Péterrel, Kudlik Júliával, Antal Imrével. Gimnazistaként már a Juventus Rádióban műsorvezetőként alkalmazták. Műsorvezetőként dolgozott a Duna Televízióban, a Viasat 3 televízióban és a Magyar Televízióban is. Több munkát vállalt a rádióban. Eredményes, sikeres munkásságért is lett a Juventus Rádió arca. Több mint 13 éve dolgozik a médiában. 2008-ban a TV2 A kiválasztott című műsorának lett a műsorvezetője. Vezette az Uri Geller show-t és az Aktív című műsort is. 2013-tól 2015-ig a RTL Klub új reggeli műsorának (8:08 - MINDEN Reggel) az egyik műsorvezetője volt. Sainte-Pexine Sainte-Pexine település Franciaországban, Vendée megyében. Lakosainak száma 246 fő (2015). Sainte-Pexine Bessay, Bournezeau, Moutiers-sur-le-Lay, Les Pineaux, Sainte-Hermine és Saint-Jean-de-Beugné községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Rábapatona megállóhely Rábapatona megállóhely egy Győr-Moson-Sopron megyei vasútállomás, Győr-Moson-Sopron megye településen, melyet a GYSEV üzemeltet. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Győr–Sopron-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Ikrény vasútállomás Enese vasútállomás Matics Imre Matics Imre (Pápa (Veszprém vármegye), 1810. október 28. – Pozsony, 1862. június 4.) főreáliskolai tanár. Élete Szegény szülők gyermekeként született. A gimnázium négy osztályát szülőhelyén, a költészetet és szónoklatot pedig a székesfehérvári középiskolában végezte; a bölcseleti tudományokat a pesti egyetemen hallgatta. Szüleitől segélyt nem kapva, magára volt hagyatva és a legnagyobb szükséggel küzdött. Tanulmányait tovább nem folytathatta és kénytelen volt nevelőnek menni egy nemesi családhoz Zomborba, ahol 3 évig működött. Ezután visszatért Pestre és a Magyar Tudományos Akadémia elnöke 1836 elején írnoknak és javítónak nevezte ki. E tájban ismerkedett meg leginkább a magyar irodalommal, melynek szorgalmas munkása volt. 1838-ban hivatalától megvált és Pozsonyba ment Orosz József mellé és a Hirnöknek lett dolgozótársa. 1844. február 22-én az újonnan fölállított érsekújvári tanítóképzőintézetnek lett tanára; ahonnét 1848-ban saját kérésére a pozsonyi elemi iskolához helyezték át; majd a gimnáziumnál és 1850-től a főreáliskolánál a magyar nyelv tanára volt. Költeményt és elbeszélést írt az Urániába (1832), a Regélőbe (1834-37. költ., elb.), a Honművészbe (1834-38., 1840. költ.), a Nefelejtsbe (1834. költ.), a Társalkodóba (1836. költ.); a Rajzolatokba (1836. költ., 1838. Nyilatkozatai); a Hajnalba (1837-1838. költ.), az Emlénybe (1838., 1840. költ.), a részvét Gyöngyeibe (1838. költ.); a Gazdasági Tudosításokban (IV. 1840. Lehet-e a föld és a telek értékbecsét és adókulcsát általános elvek szerint maradandóan megállapítani, Riedesel után); a Nemzeti Almanachba (1841. költ.); az Életképekbe (1843. költ.); a Magyar Hírlapba (1851. 549. sz. A magyar nyelvtanítás ügye a pozsonyi cs. kir. statusgymnasiumban és a városi reáliskolában); a Szikszói Enyhlapokban (1853. Jegyzetek az élet könyvéből), a Delejtűben (1860. 12. sz. Bánffy György szabadalmas levele, kelt 1670. márc. 6. Karánsebesen, Rafullay czigány vajdának, hogy egész Erdélyben jósolhasson); írt még költeményeket az Aurórába és a Hasznos Mulatságokba is. A Századunk, Hirnök és Sürgöny c. hírlapokba kisebb értekezéseket és külföldi tudósításokat írt.) Munkái Ungarischer Sprachschatz. Unentbehrliches Hülfsbuch eines tüchtigen Unterrichtes in dieser Sprache. Pressburg, 1847. Alkalmazott magyar nyelvtan. U. ott, 1847. Magyar, német és franczia társalkodás segédkönyve; vagy is alapos útmutatás a társaságos élet minden helyzetében előforduló különféle tárgyakról magát e három nyelven helyesen és csinosan kifejezni. Függelékül a sajátságos szólásmódok, közmondások és czímzetek gyűjteményével. U. ott, 1847. (Német czimmel is. 2. kiadás 1847., 3. k. 1853. U. ott.) Olvasókönyv. Olvasás, szavalás, nyelvelemzés és különféle iratnemek ismertetése végett a magyar irodalom termékeiből a gymnasiumok és reáliskolák számára. U. ott, 1851. (2. kiadás. Népszerű olvasókönyv cz. U. ott, 1854.) Vollständigere Formenlehre der ungarischen Sprache nach einem ihrer orientalischen natur entsprechenden neuen Systeme, gründlich und mit genauer Berücksichtigung aller vorzüglicheren Grammatiken dieser Sprache, und bei steter Vergleichung der deutschen Sprache hinsichtlich ihrer Eigenthümlichkeiten, für deutsche Gymnasien und Realschulen. U. ott, 1852. Die Abhandlungs-Pflege der Verlassenschaften, pratisch bearbeitet auf Grund des allgemeinen Gesetzbuches und der provisorischen Instruction über das gerichtliche Verfahren in Rechtsgeschäften ausser Steritsachen, mit zugleicher Anwendung der Stempel- und Gebühren-Gesetzes für Beamte, Seelsorger, Vorsteher der öffentlichen Anstalten und Geschäftsmänner. U. ott, 1853. A hagyaték tárgyalása. Brzezina Fridrik után ford. U. ott, 1853. Olvasójáték 4-5 éves gyermekek számára, mely által ők tanító és sajátlagos oktatás nélkül megfelelő rövid idő alatt nemcsak olvasni megtanulnak, hanem egyszersmind szellemöket s erkölcsüket a kifejlődés oly fokára viszik, mely eddig ily korban a ritkaságokhoz tartozott. 109 kártyabetűvel, 19 olvasó és 1 kirakó táblával. Witernitz Károly után magyar nyelvre alkalmazta. Bécs, 1854. (3. kiadás, Pest, 1863. 5. jav. kiadás. Bpest, év n.). Anletiung die ungarische Sprache möglichst schnell zu erlernen. Inhalt: Formsätze und Nachahmungen nach der ganzen Grammatik. Die nöthigsten Gespräche über unausweichliche Verhältnisse. Die geberäuchlichsten Idiotismen der ungarischen Sprache. Pressburg, 1859. Arany Ábécze. Hely és év. n. (Versben). Ferenczy szerint Lamberg gróf czikkeit: Elfogulatlan nézetek különféle politikai viszonyaink fölött c. alatt (1843.) ő adta ki. (Ezt nem ismerem). Kéziratban A tudomány-szeretet (költemény, a Magyar Nemzeti Múzeumban 8rét 2 levél). Rábapatonai agárpálya A helyi szabadidőközpontban található a rábapatonai agárpálya. A helyi háziorvos szenvedélye alapján, alapítványi összefogással a Pedigree Pal és a Hofbräu München -Kanizsai Sörgyár szponzorálásával jött létre a nemzetközi agárpálya. A pálya 1994 óta működik. Kuncze Gábor belügyminiszter és Kovács László külügyminiszter avatta fel. Azóta évente 4-5 verseny több ezer látogatót vonz a faluba. A szabadidő központ Rábapatona község az osztrák határtól a Balatonig terjedő terület egyik természetjáró kerékpáros és a rábai vízi turizmus útvonala mentén fekszik. A község fokozatosan bővülő szabadidőközpontja a település peremén a Rába töltése melletti 12 hektárnyi területen található. A terület részben önkormányzati, részben alapítványi illetve magántulajdonban van. A szabadidőközpont létesítményei: Nemzetközi agárversenypálya Aszfaltozott kézilabdapálya Labdarúgópálya Teniszpályaként is használható. Önköltséges kemping ] Sportöltözők Tervezett létesítmények: Szabadtéri úszómedence, Csónakázó és horgásztó, új sportöltözők, klubházzal és vendéglátó egységgel. Forrás Rábapatona község Képviselő-testülete:Községproject (1994) kézirat Színház- és Filmművészeti Egyetem A Színház- és Filmművészeti Egyetem budapesti felsőoktatási intézmény, amely a színház, a film és a televízió számára képez alkotóművészeket. Budapest VIII. kerület, Vas u. 2/c alatt található. Története 1865 Több mint másfél évszázada, 1865. január 2-án kezdődött az intézményes magyar nyelvű színészoktatás, amikor a pesti Nemzeti Színház közelében, egy lakóház második emeletének három szobájában megnyílt a Színészeti Tanoda. Hosszú út vezetett az első színi iskola létrejöttéig. 1837-ben nyitotta meg kapuit a Pesti Magyar Színház, amely 1840-től nevében is a magyarság egyik reprezentatív nemzeti intézménye lett. A Nemzeti Színház nemcsak a magyar nyelv elfogadtatásának és ápolásának legelső fóruma, hanem a polgári haladás egyik legfőbb hirdetője is volt, s nem kis szerepet játszott az 1848-as forradalom és szabadságharc szellemi előkészítésében. A szabadságharc leverése után a Habsburg birodalom Magyarországon önkényuralmi rendszert vezetett be, ekkor a Nemzeti Színház feladata még fontosabbá vált, ugyanakkor működésének személyi és tárgyi feltételei egyre szűkösebbek lettek. Egy évtized után, a hatvanas évek elején bekövetkezett politikai enyhülés egyik jele volt az, hogy „I. Ferenc József, Ő császári és apostoli királyi Felsége 1863. május 10-ik napján kelt legkegyelmesebb kéziratával nemcsak a Nemzeti Színház nyomasztó anyagi viszonyain segített, hanem a fogyatkozni kezdő művészi erők gyarapításának céljából egy színészeti tanoda felállítását is elrendelte, s annak fönntartására jelentős összegű segélyt biztosított". Mivel a Nemzeti Színház akkoriban a prózai előadások mellett operabemutatókat is tartott, a másfél éves előkészítő munka után 1865-ben megnyílt Színészeti Tanodának kettős feladata volt: a Nemzeti Színház számára elméletileg és gyakorlatilag jól képzett operistákat és prózai színészeket kellett nevelnie. Ennek értelmében évente két osztály indult, a tanulmányi idő három esztendő volt. A felvétel feltételei: nőknél legalább 15, férfiaknál 18 éves életkor; jó színpadi alak; csengő, hibátlan, tiszta szókiejtés a drámai, és csengő tiszta hang, szabatos zenei hallás, kottaismeret az operai szakon; jó magaviselet és erkölcsi bizonyítvány; szülői vagy gyámi beleegyezés; annyi iskolai készültségről való bizonyítvány, mennyit 16-18 éves korában mindenkitől méltán elvárhatni. Az első évben huszonnyolc drámai és harminchét operai növendék kezdte meg tanulmányait. A jelölteket hat-nyolc hetes próbaidőre vették fel, ezután döntöttek arról, hogy továbbtanulhatnak-e, vagy sem. A nők a férfi növendékektől elkülönítve hallgatták a leckéket. Szigorú házirend szabályozta a hallgatók kötelességeit. A Színészeti Tanoda személyzetét a főigazgató, három drámai tanár – akik egyike töltötte be az aligazgatói posztot is –, két ének, egy-egy zongora, illetve tánctanár, valamint a titkár alkotta. Az iskolai színésznevelés első harminc évét a Nemzeti Színház kiemelkedő jelentőségű rendezőjének és igazgatójának, Paulay Edének a munkássága fémjelezte. Paulay a Tanoda megalapításától 1894-ben bekövetkezett haláláig tevékenykedett a színi iskolában: kezdetben titkár, majd tanár, aligazgató és főigazgató volt. A Tanoda végzettjeinek nagy százalékát a Nemzetibe szerződtette, tehát nevelő munkáját itt is folytatta. Az ő tanári működésének idején alakult ki és szilárdult meg a Tanoda tanmenete és nevelési célkitűzése. Mivel a korabeli játékstílusból következően a drámai szöveg érthető, hatásos közvetítése számított a leglényegesebb esztétikai követelménynek, az oktatás középpontjába a művészi beszéd megalapozása, a tájnyelvi ejtés, a monoton, hangsúlytalan és tagolatlan szövegmondás elleni harc került. Az operisták tanítása elsősorban az olasz iskola darabjaira épült; a francia és német operairodalomból csak olyan műveket választottak, amelyek énektechnikai követelményei ezekéhez hasonlóak. Az elméleti tárgyak mindkét szakon azonosak voltak: magyar nyelvtan, költészettan, esztétika, történelem, jelmezismeret, illemtan, tapasztalati lélektan, dramaturgia és a színészet elmélete. A tanítás kezdetben ingyenes volt, csak 1882-ben vezették be a tandíjat, ugyanakkor elsősorban magánszemélyek és intézmények alapítványaira épülő segély- és ösztöndíjalap segítette a rászorulók tanulását. 1875 Az iskola hamar kinőtte a három szobából álló helyiségét, s több költözés után 1875-ben a Nemzeti Színház mellett álló, s a színházhoz tartozó bérházban kapott új, az addiginál nagyobb és komfortosabb területet. A nyilvános vizsgákat és évközi előadásokat azonban továbbra sem a Tanodában, hanem a Nemzeti Színházban, illetve a fennhatósága alatt működő Várszínházban tartották. 1875-ben nyitotta meg kapuit a Népszínház, amely elsősorban zenés műveket, népszínműveket játszott, majd 1884-ben avatták fel a Magyar Királyi Operaházat, így a Nemzeti Színház a prózai művek otthona maradt. Ez kihatott az 1885-től Országos Színésziskolának nevezett Tanodára is. A szűkös körülmények és az iskolán belüli presztízsharcok következtében az operai és a drámai szak között kezdettől fogva feszült viszony alakult ki, ez az önálló zenés színházak megnyitásakor tovább éleződött. Ezen a helyzeten az sem segített, hogy 1887-ben a Színésziskolát összevonták a Zeneakadémiával. Megoldást az hozott, hogy 1893-ban Országos Magyar Királyi Zene- és Színművészeti Akadémia ismét különvált, s az operaénekeseknek nemcsak a zenei, hanem a színészi képzése is a Zeneakadémia hatáskörébe került, míg az Országos Magyar Királyi Színművészeti Akadémia feladata kizárólag a színészoktatás maradt. Paulay Ede halála után dr. Váradi Antal lett a főigazgató. Ő 1877-től volt titkár, illetve tanította az elméleti tárgyakat az Akadémián, s tanárként is, főigazgatóként is azt a szemléletet képviselte, amelyet elődje és tutora, Paulay testesített meg. 1907-ig tartó igazgatásának idején azonban jelentős változások történtek a színházi életben. Budapesten a századfordulón új magánszínházak sora nyílt, és vidéken is egyre több társulat működött, emiatt megnőtt a színészek iránti igény, amelyet az Akadémia nem tudott kielégíteni. Ez volt az egyik indoka annak, hogy egyre-másra nyíltak meg a magán színiiskolák. A másik ok pedig az volt, hogy a magánszínházak modernebb játékstílusa és repertoárja nagymértékben eltért a Nemzeti Színházétól, ám az akadémiai oktatás változatlanul a Nemzeti Színházra épült, amelynek mind konzervatívabbá váló, patetikus stílusa szolgált mintául, ez a színház adta a tanárok zömét, ebben statisztáltak esténként a növendékek. Ugyanakkor néhány tanár a Vígszínház természetességre törekvő stílusát, illetve a pátoszmentes színjátszást igyekezett meghonosítani. Váradi Antal érdeme, hogy 1905-ben az Akadémia állandó otthonba költözhetett, ahol hetente tarthattak előadásokat a hallgatók. Ebben, a Rákóczi út 21. számú épületben folyik ma is a színészek oktatása. Az ő szorgalmazására a hároméves tanulmányi időből egy teljes év lett az előkészítő szakasz, amely után véglegesen döntött a tanári kar a felveendők köréről. Ez a gyakorlat 1944-ig maradt érvényben. Váradi Antal halála után Somló Sándor (1907–1916), illetve Tóth Imre (1917–1928) a Nemzeti Színház igazgatói posztját cserélte fel az Akadémia főigazgatói tisztével. Somló igazgatásával zárult le véglegesen a Paulay-korszak. Az ő idejében a tanítás módját több évtizede meghatározó s a szónoki-patetikus stílust képviselő oktatók helyett a Nemzeti Színház „modern" stílusát megtestesítő tanárok kerültek. Korszerűsödött a tananyag, de nem alakult ki egységes új oktatási koncepció. Igazgatóságának idején tört ki az első világháború, amely megnehezítette a színészoktatást is. 1919-ben kikiáltották a Tanácsköztársaságot. A proletárdiktatúra 133 napos fennállása alatt az Oktatásügyi Népbiztosság – amelyben az akkori szellemi élet olyan jelentős képviselői dolgoztak, mint például a filmesztéta-író Balázs Béla, a filozófus Lukács György, a rendező Hevesi Sándor és a magyar avantgárd kiemelkedő alkotója, Kassák Lajos – a színházak államosításának tervével együtt az Akadémia főiskolává alakításáét is kidolgozta. Az akadémiai tervek nem valósultak meg, de alapját képezték az 1945-ben bekövetkező intézményi reformnak. A húszas-harmincas években az Akadémia arculatát a korszak legnagyobb hatású rendezője, Hevesi Sándor szabta meg, aki pedagógiai nézeteit és gyakorlatát az 1905-8 között működő Thália Társaságnál végzett munkája során dolgozta ki, s tapasztalatait Az előadás művészete, illetve A színjátszás művészete című művében összegezte. Hevesi egy vizsgaelőadáson 1910-ben rekonstruált Shakespeare-színpadon játszatta A vihart, s bár a következő egy évtizedben is kötődött az Akadémiához, 1922-től, amikor a Nemzeti Színház igazgatójává nevezték ki, különösen szoros kapcsolatot alakított ki a két intézmény között. 1927-32 között tanára is volt az Akadémiának, s az ő kezdeményezésére ült össze az a bizottság, amelynek feladata az akkorra már elodázhatatlanná vált oktatási reform alapelveinek kidolgozása volt. 1929/30 Az 1929/30-as tanévtől bevezetett reform azokra az elvekre épült, amelyet Hevesi két könyvében lefektetett. A színésznevelésben a természetességre, az átélésre, az értelem és indulat együttes jelenlétére, a formai sokszínűségre helyezték a hangsúlyt, újításnak számított, hogy az előkészítő évben nem kizárólagosan versek, hanem különböző nehézségű prózai szövegek alkották a beszédgyakorlat anyagát. 1920-tól már heti hat órában tanították a szcenikai és rendezői ismeretek című tantárgyat, de Hevesi irányításával 1929-ben színészképzésre épülő kétéves rendezőtanfolyam is indult. A rendezőoktatásnak azonban nem voltak meg a tárgyi és szervezeti feltételei, ezért csupán két évfolyam végzett. Hevesi szellemiségének folytatója a Nemzeti Színház kiemelkedő színésze, Ódry Árpád lett, aki 1929-től tanára, 1930-37 között pedig főigazgatója volt az Akadémiának. Igazgatóságának első éveire esett a gazdasági világválság, amelynek hatása az oktatás körülményeire és a hallgatók anyagi viszonyaira is nagymértékben kihatott. Ennek ellenére Ódry is számos újítást vezetett be: a színészek is hallgatták a rendezőknél bevezetett Színpadtechnikai enciklopédia-tárgyat, az egyéni repertoár bővítésére, a szerepek kidolgozásának elősegítése céljából rendszeresítették a korrepetálást, koncentrálták az elméleti tárgyakat, s az 1932/33-as tanévben egyéves filmszínész osztály indult. A későbbiekben a filmszínészet rendes tantárgy lett. A harmincas évek végétől a kül- és belpolitikai események, a világháborús készülődés a Kiss Ferencnek, a Nemzeti Színház színészének a vezetése alatt működő Akadémia életét is megnehezítette. 1944-ben, amikor Magyarország háborús színtér lett, az oktatás megszakadt. 1945-ben a 80%-ban elpusztult Budapesten roppant hamar újra játszani kezdtek a társulatok, és az Akadémia is megnyitotta kapuit. Hont Ferenc, a két világháború közti időszak baloldali magyar avantgárdjának egyik kulcsfigurája kapott megbízatást arra, hogy megteremtse az oktatás feltételeit és előkészítse az intézmény főiskolai rangra emelését. Hont a Tanácsköztársaság idején született terveket is figyelembe véve, nagyszabású koncepciót dolgozott ki, amelynek alapján a színészoktatás mellett a színpadi rendezők, a filmrendezők és operatőrök, a táncrendezők, a dramaturgok és színházelméleti szakemberek képzése is elkezdődött. Az oktató munka teoretikus hátterét színház és filmtudományi intézet, gyakorlati terepét pedig önálló színház, illetve filmstúdió szolgálta volna, ám ezek végül is nem váltak az Országos Magyar Színművészeti Akadémia szerves részévé. Széleskörű tehetségkutatás eredményeként a szegényparaszt és munkás fiatalok tucatjait iskolázták be, akik a színészi-rendezői tanulmányaikkal párhuzamosan szerezték meg középiskolai végzettségüket is. Hont irányításával az ország háború utáni újjáépítésének nagyon nehéz időszakában konszolidálódott az Akadémia működése, és teremtődtek meg a főiskolává válás feltételei, amelynek következtében 1948. január 1-jétől az intézmény Színház- és Filmművészeti Főiskola lett. 1949 1949-ben, az egypárti kommunista uralom kialakulásakor Hont Ferencet eltávolították a főiskola éléről, így a szocialista realizmus érvényesítése jegyében végrehajtott tantervi változtatásokat már nem ő vezette be. Az oktatás alapja minden szakon a Sztanyiszlavszkij-rendszer lett, az elméleti tárgyak egy részét ideológiaiak váltották fel, de a gyakorlati képzés nem kapott kellő hangsúlyt (ez különben a színészoktatást kezdettől fogva jellemezte). Ugyanakkor kiváló tanárok sora kezdett tanítani. A filmrendező-képzést Radványi Géza indította el, s Illés György közel félévszázadon keresztül nevelte azokat a világszerte elismert művészeket, akik teljesítménye fémjelzi a magyar operatőriskolát. A színészeket a Nemzeti Színház kiváló rendezője, a nagyszerű pedagógus, Gellért Endre oktatta, a rendezőket a Nemzeti igazgatója, Major Tamás. Háy Gyula, író vezette a dramaturgosztályokat. A táncrendező szak néhány év után átalakult, mert a néptáncmozgalom országos kiteljesedése miatt elsősorban és nagy számban táncpedagógusokra volt szükség, tehát 1957-ig ezeket képezte a főiskola. 1956 Az 1956-os forradalom sem az oktatás menetében, sem tartalmában nem okozott gyökeres változást. Simon Zsuzsát (1950-56) Olty Magda, a Nemzeti Színház neves színésznője (1957-61) váltotta fel a főigazgatói székben. 1958-ban megnyílt a harmincas évek legendás tanáráról, Ódry Árpádról elnevezett színpad, s ezzel egy csaknem százéves vágy teljesült: a színházi képzést önálló színház szolgálja. A filmesek egy kápolnából átalakított stúdióban dolgozhattak, s tantermeik egy palotában kaptak helyet. A hatvanas-hetvenes években kezdte pályáját az a filmes generáció, amelynek tagjai megalapozták a magyar filmgyártás sikereit, s akik olyan mesterektől tanulhattak, mint Makk Károly, Máriássy Félix vagy Herskó János. A hatvanas-hetvenes évek színész és színházi rendezőképzését is kiváló mesterek sora biztosította. Mindenekelőtt Nádasdy Kálmán, aki többek között a Magyar Állami Operaház főrendezője és igazgatója, a Nemzeti Színház rendezője volt, s 1950-től generációkat tanított. 1964-től egy évtizeden át a főiskola rektori posztját töltötte be. Az ő igazgatása alatt, 1971-ben lett a főiskola egyetemi jellegű intézmény, ugyanebben az évben új szakok indultak: a színházelméleti mellett a televíziós rendező és operatőr szak. Az ő vezetői egyénisége integrálta az akkori színházi élet legkiválóbb rendezőiből – Várkonyi Zoltán, Major Tamás, Ádám Ottó, Vámos László, Pártos Géza, stb. – álló tanári kart. 1974-79 között Várkonyi Zoltánt, a Vígszínház igazgatóját választották rektornak, aki számos intézkedést tett annak érdekében, hogy az oktatásban az elmélet és gyakorlat aránya egészségesebb legyen, megteremtette a televíziós szakemberoktatás technikai bázisát, illetve a színészutánpótlás biztosítása érdekében közreműködésével és közbenjárására indították be a drámatagozatos gimnáziumi osztályokat, s még ő készítette elő, hogy 1979-ben sok éves kihagyás után folytatódhasson a dramaturgképzés. A nyolcvanas években mind a színházi, mind a filmes-televíziós szakmában nőtt a szakember-igény, ezt a főiskola Simó Jenő (1979-87) és Kazimir Károly (1987-90) rektorok irányítása alatt végzett feszített munkával, több és nagy létszámú osztályok indításával igyekezett kielégíteni. 1989/90 Az 1989-90-es politikai rendszerváltást követően a diákok kezdeményezésére Babarczy László rektorságának idején (1990-94) felgyorsult a főiskolai reformok kidolgozása és bevezetése. Ez mindenekelőtt a filmes képzésben hozott látványos eredményeket, mert egyrészt a szakmai kereslethez igazodva olyan új szakokat indítottak, mint producer, televíziós szerkesztő-riporter és műsorvezető, másrészt bevezették a kétszintes oktatást, illetve a rendezők, operatőrök, vágók és producerek együttes, komplex oktatási formáját. A színész és rendező főtanszakot összevonták, létrehozták az elméleti tanszéket, az ideológiai tárgyakat törölték, s megkezdődött a drámapedagógusok képzése. 1994-től 2001-ig Huszti Péter, színész-rendező, főiskolai tanár töltötte be a rektori tisztséget. Első intézkedéseinek egyike a fölvételi vizsgák gyakorlatának megújítása volt, eszerint a jelöltek a harmadik fordulóban leendő osztályvezető tanáruk irányításával egyhetes közös felkészülésen adnak számot képességeikről, ami után a pályaalkalmasságról biztosabb döntést lehet hozni. Huszti sokat tett azért, hogy az intézmény nemzetközi kapcsolatai szélesedjenek. Egyrészt nemzetközi workshopokat rendezett, amelyeken a világ minden részéről érkeztek főiskolások és egyetemisták, másrészt rendszeressé tette a környező országokban magyar nyelven képező színházi főiskolák közötti oktatási együttműködést. Az ő rektorságának idején váltak rendszeressé a kétévente megtartott nemzetközi operatőr-workshopok, 1995-ben kezdődött meg a bábszínészoktatás, illetve 1996-tól a filmeseknek a digitális technika előnyeit kihasználó oktatási reformja – amelynek kidolgozása Simó Sándor nevéhez fűződik –, valamint 1997-ben indult a színházi és 1999-ben a filmes Doctor of Liberal Arts (DLA) iskola. 2000 2000. január 1-jétől az intézmény egyetemi címet kapott. Az iskola történetében a generációkat összekötő folyamatosság biztosítja az elődök eredményeinek hasznosítását, és az oktatásnak a kor követelményeihez igazodó szüntelen megújítását. Az évtizedek folyamán a művészi tehetségek hosszú sora indult innen, sikeres életútjára, és a legkiválóbbak közül számosan tekintették minden időben megtisztelő feladatuknak az utánuk következő nemzedékek tanítását. Az Egyetem egyik legfontosabb sajátossága, hogy az egyetemi tanárok valamennyien aktív művészek, a magyar színházi élet, a filmművészet, és a magyar televízió kiemelkedő személyiségei, akik művészi gyakorlatuk leszűrt tapasztalatait adják át növendékeiknek. Általuk az Egyetem szorosan kapcsolódik a művészi élet vérkeringéséhez. A tanári karban jelen vannak a magyar színház- és filmművészet különböző irányzatainak képviselői. Az oktatás a tanár egyéniségétől, művészi alkatától függően sokszínű, és teret nyújt a tananyag kiválasztásában, a tanítás módszereiben a változatosságnak. A sokféle művészeti útkeresést azonban összekapcsolja az a közös törekvés, hogy az oktatás középpontjában a művészjelölt tehetségének, személyiségének, alkotóképességének kibontakoztatása álljon. A Színház- és Filmművészeti Egyetem az ország egyetlen olyan egyetemi besorolású felsőoktatási intézménye, amely a színház, a film- és a televízió leendő alkotóművészeinek főiskolai, vagy egyetemi diplomát nyújt. Figyelembe véve azonban, hogy számos más felsőoktatási intézmény, magániskola, és sok különböző stúdió kínál a színház, a film, a televízió, a videó és a média iránt vonzódó fiataloknak tanulási lehetőséget, a Színház- és Filmművészeti Egyetem olyan képzési feltételeket és programokat igyekszik kialakítani, amelyek minden tekintetben a minőségnek kedveznek, a legmagasabb színvonalat tudják biztosítani. Az Egyetemen az elismert alkotóművészek, a szakma kiválóságai oktatnak. Az Egyetem feladatának tekinti, hogy a drámai művészetek és intézményeik, a színház, a film, a televízió, a rádió számára ígéretes tehetségű, művelt, az egyetemes és a nemzeti kultúra értékeit ismerő, megalapozott szaktudású művészeket, és művészeti szakembereket képezzen, és tovább képezzen. Felkészítse hallgatóit a színházi és mozgóképi kultúra ismereteinek elsajátítására, alkalmazására és fejlesztésére, művészeti alkotások létrehozására, új szakmai teljesítmények elérésére, a színháztudomány és mozgóképtudomány művelésére. A tantervek középpontjában intenzív szakmai műhelymunka áll. Az Egyetem saját szervezésében színházi előadásokat tart, tanulmányi célú filmeket, televíziós játékokat, videoprogramokat készít. Az Egyetem vizsgamunkái és hallgatói gyakorta díjazottjai a nemzetközi fesztiváloknak. Az elért eredmények legfontosabb mutatója, hogy az iskola végzett növendékei a művészeti szakterületük élvonalába tartoznak. A hazai és nemzetközi sikereket, elismeréseket szerzett magyar színház, film- és televíziós művészek legtöbbje itt kapta szakmai felkészítését, művészi indíttatását A Színház- és Filmművészeti Egyetem ma Európa egyik legsokoldalúbb, minőséget adó képzésben legszínvonalasabb intézménye. Az Egyetem a piaci viszonyoknak a szakmában és a képzésben való megjelenésben is meg tudta őrizni minőség- és érték centrikus szemléletét és vonzerejét is. A jelentkezők száma nem csökken. Évente mintegy 20-szoros a túljelentkezés. A magániskolákat és stúdiókat végzettek is igyekeznek bekerülni az Egyetemre. Nőtt a jelentkezők szakmai előképzettsége is. Ennek alapján emelkedett a második diplomájukat megszerző, költségtérítéses hallgatók száma Képzés Osztatlan képzések Színművész 2013 - 2018 - Osztályvezetők: Fullajtár Andrea , Zsámbéki Gábor 2014 - 2019 - Osztályvezetők: Börcsök Enikő , Zsótér Sándor 2014 - 2019 (zenés szakirány) - Osztályvezetők: Selmeczi György , Novák Eszter 2015 - 2020 - Osztályvezetők: Marton László , Hegedűs D. Géza , Forgács Péter 2016 - 2021 - Osztályvezetők: Pelsőczy Réka , Rába Roland 2017 - 2022 - Osztályvezetők: Máté Gábor, Székely Kriszta Színházrendező 2016 - 2021 - Osztályvezető: Bagossy László BA-képzések Operett, musical színész Drámainstruktor – színjátékos szakirány 2016 - 2019 - Osztályvezető: Csizmadia Tibor , Kocsis Gergely 2017 - 2020 - Osztályvezető: Kiss Csaba MA-képzések Látványtervező művész A Mozgókép Látványtervező Művész mesterképzési szak célja olyan művészeti szakemberek képzése, akik képesek arra, hogy alkotó módon, önállóan oldjanak meg látványtervezői feladatokat mozgóképes alkotásokban: művész- és szórakoztató film, animációs film, reklámfilm, televíziós produkciók, vizuális effektek, interaktív felületek, kiállítások, színházi- és összművészeti produkciók. Illetve, akik a látványtervezői tudás fogalmi és gyakorlati ismereteinek (hagyományos és digitális technikák) és megfelelő tervezői készségeknek birtokában a mozgókép-művészeti kulturális szakma bármely szegmensének (művész- és szórakoztató filmgyártás, reklámfilmek, televíziós produkciók, vizuális effektek, kiállítások) és akár a színházművészetnek is segítségére tudnak lenni. Dokumentumfilm-rendező művész Az utóbbi 10-15 évben a dokumentumfilm-készítés virágkorát éli. Nem csoda, hogy világszerte egyre többen érdeklődnek a műfaj iránt, hiszen ezek a filmek életünk meghatározó problémáival foglalkoznak. A Színház- és Filmművészeti Egyetem felismerve a szakterület iránti igényt, 2012-ben elindítja a dokumentumfilm-rendező művész mesterszakot. A végzett hallgatók alkalmasak lesznek a hazai, illetve nemzetközi vérkeringésbe bekapcsolódva igényes dokumentumfilmek létrehozására, de szaktudásuk képessé teszi őket a filmes, televíziós és egyéb mozgóképes területeken minőségi munkák elvégzésére, illetve a mozgókép kultúra oktatására és terjesztésére. A 4 féléves mesterképzés színvonalát garantálja a nagy múltú SZFE, a rangos tanári kar és a kiscsoportos filmes oktatás, amelyben a mester személyre szóló figyelmével segíti a hallgatók művészi fejlődését. Szélesre tárjuk az ajtókat a jelentkezők előtt, mivel bármely BA végzettséggel rendelkező diák jelentkezését elfogadjuk. Ugyanakkor a felvételi folyamat során bizonyítaniuk kell filmes felkészültségüket és a pálya iránti elhivatottságukat. A válogatás alapját képezik a már elkészített saját alkotások is. A képzés központjában a dokumentumfilm-rendezés gyakorlati és elméleti kérdései állnak. Filmes gyakorlatokon keresztül fejlesztjük a hallgatók dokumentumfilmes érzékenységét. Egyre bonyolultabb feladatokat oldanak meg, s az így elsajátított ismeretek és tapasztalatok megalapozzák a társadalmi folyamatokat, a történelmi eseményeket, a mindennapi élet mélységeit feltárni, értelmezni és egyéni szemszögből bemutatni képes filmes tudásukat. Ötleteiket, filmterveiket kritikai műhelygyakorlatok során mutatják be tanáraiknak és egymásnak, amelyeket közös munkával fejlesztenek tovább. A képzés ideje alatt megtanulják filmterveik hatásos leírását, bemutatását, pályázati formába öntését. Mivel a műfaj sajátossága, hogy az elkészített műben világosan megjelenik az alkotó erkölcsisége, ezért hiteles és érzékletes példák elemzésével finomítjuk erkölcsi tartásukat. Nagyobb lélegzetű (26-52 perc) vizsgafilmet készítenek az első és a második év végén. Ez utóbbi egyben diplomafilmjük is. A rendező képzés részben „terepen” zajlik, ahol a növendékek „valós” körülmények között próbálják ki magukat. A 6-7 napos vidéki alkotótáborokban tanári felügyelet mellett „éles” helyzetekben forgatnak. A dokumentumfilm-rendezés és terepmunka tárgyakat Almási Tamás a szak felelőse és Kékesi Attila tanítják. A növendékek a rendezés mellett alapozó elméleti ismereteket és egyéb szakmai tárgyakat is tanulnak, mint például dokumentumfilm-történet, dramaturgia, művészi vágás, művészi hang, dokumentarista fotográfia, a dokumentumfilm határterületei, nemzetközi együttműködés a dokumentumfilm-készítésben, pályázati és szerzői jogi ismeretek. A képzés rangját emelik a vetítésekkel egybekötött alkotói kurzusok, amelyeken elismert alkotók, mint pl. Forgács Péter beszélnek tapasztalataikról, látásmódjukról, egyéni módszereikről. Nemzetközi képzés DocNomads Erasmus Mundus Képzés A DocNomads a világon egyedülálló filmes művészeti képzés, amely három rangos európai egyetem együttműködésével jött létre. Különlegessége, hogy a dokumentumfilm-rendező mesterszakos hallgatók szemeszterenként vándorolnak az iskolák között, így tanulmányaikat - összehangolt tanterv alapján - Lisszabonban, Budapesten és Brüsszelben végzik. A négy féléves képzés nyelve angol. A képzést, mely az Erasmus Mundus mesterképzés márkanevet viselheti, az Európai Közösség támogatja. A jelentkezők többsége ösztöndíjban részesül, amely fedezi a tandíjat, illetve utazási és lakhatási költségeiket. A mesterképzésre BA végzettséggel és meghatározott szintű angol nyelvtudással lehet jelentkezni. A filmes rátermettséget és tudást egy már elkészített film 9 perces részletével, illetve a felvételire készítendő 3 perces dokumentumfilmmel kell bizonyítani. További részletek a www.docnomads.eu honlapon találhatóak. A képzésben részt vevő három egyetem: Színház- és Filmművészeti Egyetem, Budapest CAMPUS Sint-Lukas Brussel Hogeschool voor Wetenschap & Kuns, Brüsszel Universidade Lusófona de Humanidades e Technologias, Lisszabon Az egyetem doktori iskolát is működtet, mely 3 év képzés után DLA-fokozattal zárul. Igazgatók, rektorok gr. Festetics Leó (1865–1880) Gömöry Oszkár (1880–1881) Mihalovich Ödön (1881–1893) Paulay Ede (1893-1894) Váradi Antal (1894–1907) Somló Sándor (1907–1916) Tóth Imre (1916–1928) Sebestyén Károly (1928–1930) Ódry Árpád (1930–1937) Kiss Ferenc (1937–1944) Hont Ferenc (1945–1948) Bányai Lajos (1948–1950) Simon Zsuzsa (1950–1956) Olthy Magda (1957–1961) Jeney Jenő (1961–1964) Nádasdy Kálmán (1964–1972) Várkonyi Zoltán (1972-1979) Simó Jenő (1979–1987) Kazimir Károly (1987–1989) Illés György (1989–1991) Babarczy László (1991–1994) Huszti Péter (1994–2001) Székely Gábor (2001–2006) Ascher Tamás (2006–2014) M. Tóth Géza (2014-) Tanszakok, szervezeti egységek Az egyetemi képzés három különálló épületben folyik, ám ezek igen közel esnek egymáshoz - így az oktatás egységes rendje nem bomlik meg -, ráadásul mindháromnak megvan a maga történelmi, történeti érdekessége. A központi oktatási épület 1088 Budapest Vas utca 2/c - Itt működik az egyetem rektori hivatala, itt dolgozik a gazdasági és a tanulmányi vezetés, illetve az egyetem Könyvtár, Kottatár és Médiatára (II. e.). A felsőbb emeleteket (IV-VIII.) a kollégium foglalja el. Az épület előcsarnokából nyílik az egyetem legnagyobb saját színházterme, az ÓDRY színpad. A ház Várady-Szabó Lajos építészmérnök tervei alapján 1942-1944 között épült – mint a Keresztyén Ifjúsági Egyesületek Nemzeti Szövetsége székháza –, és itt kapott helyet a Protestáns Helyőrségi Templom. A jelenlegi egyetem elődje, a Színművészeti Főiskola, 1951–ben vette birtokba az épületet. Az Ódry színpadot 1957-1958 között alakították ki a megszűnt helyőrségi templom helyén. A Film- és Televízió főtanszak oktatási épülete 1088 Budapest Szentkirályi utca 32/a - A Szentkirályi utcai palota gróf Károlyi Gyuláné részére épült az 1897-es évben. Idővel – több átalakítás után – ez lett a Károlyiak legkedveltebb lakhelye. A második világháború idején gróf Károlyi Józsefné itt bújtatta Zilahy Lajost és Szentgyörgyi Albertet. A háborút követően az első emeleten a Magyar-Szovjet Baráti Társaság működött. Az előző századfordulón emelt nagypolgári lakóházat az 1971-1972-es teljes rekonstrukció során alakították át oktatási épületté. A Színház- és Filmművészeti Főiskola (majd Egyetem) filmszakmai képzése 1975-ben települt ide. A Színházi Főtanszak oktatási épülete 1088 Budapest Rákóczi út 21. - Az URÁNIA ház - a város jellegzetes műemléke– 1895-ben épült Schmahl Henrik tervei alapján. A felsőbb szintek (II-VI. emelet) kezdettől fogva a színházi oktatást szolgálták. Itt működött az Országos Magyar Királyi Színművészeti Akadémia, később Színművészeti Főiskola, illetve a mai Színház és Filmművészeti Egyetem. A mai napig itt találhatók a színházi főtanszak oktató próbatermei, a zenetermek, valamint a mozgásterem. Az épületet többször áttervezték, átalakították. A gazdagon díszített homlokzat az évek során jelentős változásokon ment át.Az eredeti állapotot leginkább az Uránia mozi nézőtere őrizte meg mindvégig. Az Uránia előbb mulatóként üzemelt, később lett színház, majd az 1920–as évek elejétől mozi. Itt mutatták be az első magyar készítésű „mozgóképet” is. Külön érdekesség, hogy a filmet – amelynek címe: „A tánc” – az Uránia épület tetőteraszán forgatták. Az épület mai formája a 2000. és 2002. között elvégzett átalakításnak köszönhető. Ekkor kapott új arculatot és részben új funkciót az alsó rész – a pince, a földszint és az I. emelet –, ahol az URÁNIA Nemzeti Filmszínház működik. Könyvtár A Színház- és Filmművészeti Egyetem Könyvtárának története Az egyetem elődjével, a Színészeti Tanodával egy időben jött létre az intézmény könyvtára. A Tanoda titkára, és egyben könyvtárnoka, Paulay Ede volt, aki kilenc éven keresztül felügyelte és gyarapította a gyűjteményt. Nem volt könnyű dolga, mivel akkoriban úgyszólván nem létezett magyar nyelvű szakirodalom a témában. A mai könyvtár legrégebbi könyvei is német nyelvűek. Kezdetben a tanárok ajándékkönyvei és az általuk írt tankönyvek képezték az állományt. Paulay adatai szerint 1874-ben a könyvtár már 2018 kötetből állt. Ebből 684 kötet a színészet, zenészet, szépészet, történelem témakörét ölelte fel, de részét képezték az oktatásra szánt drámák, a növendékek által kézzel másolt szerepkönyvek, a súgó- és rendezőpéldányok is. A hangjegytár 334 dokumentumot tartalmazott, hiszen 1893-ig a prózai színészeken kívül az operai szakosok képzése is a Tanoda feladata volt. 1928-ban – a színházrendező képzés elindításakor - a leltárkönyvek tanúbizonysága szerint már 5000 kötettel bírt az egyetem könyvtára, ennek közel felét színdarabok tették ki. 1948-tól az újabb képzések beindításával a kapcsolódó szakirodalom gyűjtése, beszerzése is a gyarapította a könyvtár állományát. Napjainkban a már egyetemi rangú intézmény képzési területeinek bővülésével, valamint a doktori iskola működésével jelentkező sokszínű szakmai igénynek is meg kell felelnie, így egyúttal nyilvános szakkönyvtári funkciót is ellát. Legfőbb feladata, hogy az elméleti és a gyakorlati oktatást a lehetőségekhez képest a legnagyobb mértékben kiszolgálja, e cél érdekében minél nagyobb teljességre törekszik a színházi és a filmes szakirodalom gyűjtésében. A Könyvtár 2007-ben a Nemzeti Kulturális Alapítványnál nyert pályázat támogatásával megkezdte az állomány katalógusának elektronizálását. A folyamatosan épülő adatbázis online katalóguson is elérhető. Kottatár 1965-ben Nádasdy Kálmán - korának meghatározó művészegyénisége, akkori főigazgató - kezdeményezésére létrejött a könyvtár zenei részlege. Jelenlegi állománya 9000 kotta és 2563 hangzódokumentum. A gyűjtemény műfaji összetétele: népzene, vokális komolyzene és könnyűzene. Médiatár A Könyvtár 1994-től videótárral is kiegészült, ami korábban főként a filmes oktatást szolgálta, de a színházi oktatáshoz kapcsolódóan prózai és zenés színházi előadások felvételeivel is gyarapítja a meglévő állományt. A könyvtár gyűjti a hallgatók vizsgafeladatait megörökítő felvételeket, a vizsgafilmeket, az egyetem életének jelentős eseményeiről készült felvételeket. Jelentősen gyarapodott az elmúlt időszakban a magyar és külföldi filmek, valamint a színházi- és operaelőadásokról készült DVD-ék száma is. Szabályzatok és dokumentumok a kapcsolódó dokumentumok között találhatóak. Egyetemi Hallgatói Önkormányzat A Színház- és Filmművészeti Egyetem Egyetemi Hallgatói Önkormányzatának feladata a hallgatók érdekképviselete, segítségnyújtás a hallgatók minden napi munkájában, foglalkozni tanulmányi és szociális kérdésekkel, kapcsolatot tartani az Egyetem vezetőivel. Részt vesz az Egyetem vezető testületének (Szenátus) és hozzá kapcsolódó bizottságainak (Tanulmányi Bizottság, Fegyelmi Bizottság) munkájában. Az egyetem mindennapjainak színesebbé és tartalmasabbá tételére törekszik a kollégiumi élettől a szakmai és szabadidős programszervezésig. Kapcsolatot tart a budapesti művészeti felsőoktatási intézményekkel és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK), érdekvédelmi szervezet tagja. Sant Hipòlit de Voltregà Sant Hipòlit de Voltregà település Spanyolországban, Barcelona tartományban. Lakosainak száma 3453 fő (2017). Földrajza Sant Hipòlit de Voltregà Les Masies de Voltregà községgel határos. Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Karolinai réce A karolinai réce vagy kisasszonyréce (Aix sponsa) egy közepes méretű amerikai díszmadár, amely a lúdalakúak (Anseriformes) rendjébe, ezen belül a récefélék (Anatidae) családjába tartozik. A nem másik élő tagja a mandarinréce. Linné még az Anas nembe sorolta, azóta többek között megjárta a Dendrocygna nemet is. Mai besorolását először Friedrich Boie javasolta 1828-ban, amit Spencer Fullerton Baird megismételt 1858-ban a Smithsonian Intézet madárkatalógusában. Magának a nemnek is változott a besorolása. Először a Cairinini tribusba sorolták nyolc másik nemmel, ma az Anatinibe tartozik. Az Anatinae további felosztása továbbra is viták tárgya, így a fajok és a nemek maguk is sokat változhatnak.A továbbiakban a Janet Kear által 2005-ben kiadott Ducks, Geese and Swans művet vesszük alapul. Habár a karolinai réce és a mandarinréce közeli rokonok, nem hibridizálódnak, mert kariotípusuk különböző. Más fajokkal sem tud kereszteződni. Előfordulása Észak-Amerika keleti részének és az Amerikai Egyesült Államok nyugati területeinek tavain és mocsaraiban fészkelő faj. A telet az USA déli részén és Mexikóban tölti. A karibi szigeteken rendszeresen megjelenik a téli időszakban, és néhány madár ott is marad költeni. Kubában már állandó populációja él. Keleten a Nagy-tavak, Manitoba, New Brunswick és Dél-Québec határolja. Észak-Amerikában három populációja különböztethető meg. A nyugati Brit-Kolumbia déli részétől, Északkelet-Montanától Kaliforniáig terjedt el. Egy másik a síkvidéktől egészen az atlantiszi partokig és a kanadai Albertától a Mexikói-öbölig lelhető fel. A harmadik populáció Közép-Észak-Amerikában High Plainsen költ. Megtalálható a Yellowstone folyó, a Missouri mentén, Wyomingban és Coloradoban. Korábban Észak-Amerika legelterjedtebb vízimadarai közé tartozott, de a 20. század elejére az intenzív vadászat és élőhelyeinek átalakítása (például a mocsarak lecsapolása és az erdők irtása) miatt jelentősen megritkult. Az 1920-as évektől több helyen engedtek szabadon fogságban született egyedeket; a visszatelepítés eredményeként állományát az 1970-es években már 1,3 millió madárra becsülték. Részben vonuló. Többnyire éjszaka vonul. Az északi területekről a 35. északi szélességi körtől délre repül telelni. Kis létszámban elérik Mexikó partvidékét is. A déli állomány állandó. Terjeszkedése A szaporító telepekről kiszökött példányok új élőhelyeket hódítottak meg Amerikában. A madár egyike a leggyakrabban tartott díszrécéknek, és Európában parkokban félvadon is elég sok él. A karolinai récét sikerült fogságban már több récefélével is keresztezni, egyedül legközelebbi rokonával, a vele egy nembe tartozó mandarinrécével (Aix galericulata) nem sikerült. Díszes tollazata miatt a 17. században betelepítették Európába. Például a versailles-i királyi udvarban is tartották. Szökött és visszavadult példányokról már a 19. században tudósítottak. Előszeretettel tartják díszmadárként, mert bírja a telet, és könnyen szaporítható. Többnyire nem akadályozzák meg a repülésben, így meg tud szökni, és vadon szaporodni. 1900 után Oskar Heinroth Berlin környékén meghonosította, ahol az 1930-as évekig költött. Ma az efféle kísérleteket kritikusan kezelik. Ma nincs közép-európai állománya, de nincs kizárva, hogy a közeljövőben nem fog újra visszavadulni. Élőhelye Költőterületei mocsaras erdők, sekély tavak, lassú folyású vizek. Sokszor hódok által felduzzasztott tavakon telepszik meg. A vizek partján lomberdőnek vagy vegyes erdőnek kell lennie. Optimális esetben az átlagos vízmélység 8 és 48 cm közötti, és szélvédett. A víz és a part növényzete sűrű, a part bokrokkal és fákkal van tele. A mocsári cipruserdők esetén gyakran ez a helyzet. A vízfelületet lomberdő árnyékolja be. Ahol hiányoznak a vízben állást eltűrő fák, ott lágyszárú vízinövények is megfelelő védelmet jelentenek. Emellett a területen sok szénhidrátban gazdag gerinctelennek kell élnie, mivel különösen a tojásrakás időszakában a karolinai récének sok állati eredetű táplálékra van szüksége. A tűlevelű erdők övezetének hideg vizein ritka. A partokról teljesen hiányzik. A parkokban is megtelepszik, ha vannak ott olyan helyek, ahova visszavonulhat az ember elől. A nap nagy részét a fákon tölti. Télen a nyílt vizeken, akár brakkvízeken is megtalálható. Párban vagy legfeljebb kisebb csoportokban jár, télen azonban nagyobb tömegben gyülekezik, amelynek mérete elérheti az 1000 egyedet. Az efféle csoportosulást a táplálékkínálat váltja ki, ez rendszerint tölgymakkot vagy hickorytermést jelent. A karolinai récét életmódja az erdőkhöz köti, röptében is ügyesen lavíroz a fák között. Nyílt területen ritkán fordul elő. Megjelenése A karolinai réce kis termetű, testhossza 47-54 centiméter, a hím 680 grammot, a tojó 640 grammot nyom. Szárnyhossza 21 – 24 cm. Kisebb, mint a tőkés réce, és körülbelül akkora, mint a bóbitás bukó. Mindkét faj a kontyos feketeharkály által kivájt üregekben költ. A három faj elterjedési területe is megegyezik. Nyaka rövid, farka hosszú. Szeme vörös, és átlagban 12,3 mm-es átmérőjével a legnagyobb a vízimadarak között. Farka is szokatlanul hosszú, csak a nyílfarkú réce farka hosszabb az Anatini fajok között. A gácsér A gácsér nászruhája feltűnő és tarka. Fejtollai fémfényűek, és zölden és lilán fénylenek. Tarkóját feltűnő, igen színes tollbóbita ékíti, aminek szélein két fehér csík húzódik.A felső a csőr alapjától kiindulva félkörívben a nyakig húzódik. A szalag torkán és állán is U alakú. Háta sötét zöldesbarna. Szárnya kéken, zölden, feketén fénylik, és kék szárnytükröt mutat. Kézevezőinek csúcsa fehér. Faroktollai fémes zöldek. Felső faroktollai aranybarnán csíkozottak. Melle gesztenyevörös, és kis, háromszögletes, fehér vagy krémszínű foltok tarkítják. Oldalt fehér és fekete szalagok határolják. Oldala aranybarna nagyon finom fekete csíkozással. Hasa kék, zöld és bíborszínű. Csőrének felső része túlnyomórészt skarlátvörös, a töve narancssárga, hegyén és az orrlyukak közt fekete csík fut. Az alsó káva sötét. Az orrlyukak a csőr tövéhez közelebbi harmadán nyílnak. Lábának színe a sötétsárga és a feketésbarna között változik. Szemgyűrűje és írisze élénk vöröses narancssárga. A gácsérok díszruhájukat nyár végétől a következő év nyarának elejéig viselik. A vedlés a kis tollak cseréjével kezdődik, majd két-három hét múlva a szárnytollak is kihullnak. Szeptembertől a gácsér újra a nászruhájában pompázik. Nyári nyugalmi ruhája a tojóéhoz hasonló, azonban torkán és állán fehér területek láthatók. Szemgyűrűje és csőrének színe változatlan. Ezek alapján továbbra is megkülönböztethető a tojótól, és a mandarinkacsa tojójától is megkülönböztethető. A tojó A tojó feje szürke, melle és oldala apró foltos barnásszürke. A szaporodási időszakbnan nyaktollai hosszabbra cserélődnek. Háta gyengén zölden és lilán fénylik. Álla és torka fehér. A mandarinréce nőstényeitől főleg a szeme körüli fehér (gyakran kékes árnyalatú) gyűrűről különböztethetjük meg, ami elkeskenyedve hátrafelé húzódik. A tojó bóbitája kisebb, a csőre fekete. Szárnyának színe a gácséréhoz hasonlít, de a színek kevésbé kifejezettek. A kézevezők végét csepp alakú fehér foltok tarkítják, amelyek nagyobbak, mint a gácséron. Farka bronzbarna. Lába sötétebb, mint a gácséré. Írisze sötétbarna. A gácsérokhoz hasonlóan a tojók is évente kétszer vedlik a kis tollakat, és egyszer a szárnytollakat. Náluk a teljes vedlés egy hónappal megelőzi a gácsérokét. Ezalatt egy rövid időre mindkét nem tagjai röpképtelenekké válnak. A szaporodó tojóknál ez egybeesik a fiókanevelés időszakával. Az ő nyugalmi és nászruhája között csak a nyaktollak hossza és a szemgyűrű mérete jelenti a különbséget. A fióka A fióka fejteteje és háta olajbarna. Arca, torka és hasa szürkéssárga. Szemétől nyaka hátsó oldaláig olajbarna csík húzódik. Szárnyát és farkát apró sápadt barnássárga foltok tarkítják. Farka fekete és szélesen tagolt. Homloka sötét. Szeme feltűnően nagy. Farka és karmai segítenek neki elhagyni a költőüreget. Hét-kilenc hetes koruktól tollazatuk már a felnőttekéhez hasonló. Színezetük a tojóéra hasonlít. További három hét múlva már a felnőttkori nyári tollruhát viselik, a nemükre jellemző fejmintával. Csőrük, szemük és lábuk is ekkor nyeri el végleges színét. A fiatal tojókat oldalmintázatuk és szürke csőrük különbözteti meg a kifejlett egyedektől. Megkülönböztetése más fajoktól A tojó tollazata hasonlít a mandarinréce tojójáéhoz. Ezeknek az oldalán azonban nagyobb, kerek, világos foltok láthatók, és a szemgyűrűjük keskenyebb. A karolinai récék nagyobbak, és alapszínük sötétebb. A mandarinrécék hátáról hiányzik a fémfény. Fejük inkább szürke, míg a karolinai réce feje inkább zöldes. A mandarinréce farokrésze rövidebb. A karolinai réce fiókái is hasonlítanak a mandarinrécére, azonban jelentősen nagyobbak. Színeik mattabbak és sápadtabbak, mint a mandarinrécéi. Hangja A karolinai récék hallgatagok. A gácsértól vékony, emelkedő dzsii-ii hallható. A násztánc alatt gurgulázó pfic hangokat ad ki. A tojó repertoárja gazdagabb. Magas, ismétlődő vrit hangon hívja társait. Hangjai közé tartozik egy brekegő, hosszan kitartott ú-iik. Fiókáit gurgulázó kú kú kú hangokkal hívja. A fiókák már kikelésük előtt és a kelés utáni órákban megtanulják ezt a hangot. Anyjuk ezekkel a hangokkal csalogatja elő őket a fészekodúból, és ezekkel a hangokkal biztatja őket, hogy a földre ugorjanak. A fókák hangja magas többszótagú kiáltás. A magukat fenyegetve érző fiókák gyors ti-ti-ti-ti-t hallatnak. Három hónapos koruktól már a felnőttkori hangokat használják. A nem a hangképző szervekkel keltett hangjai közé tartozik egy fülyülő repülőzaj. Életmódja Álló- és folyóvizek mentén él; leginkább erdős területeken. Tápláléka javarészt növényi: a vízről vízinövényeket és magvakat szedeget fel. A tojó a költési időszakban igen sok állati eredetű táplálékot (rovarokat, csigákat, halivadékokat, rákokat stb.) is fogyaszt. A művelés alatt álló területeken is keresgél. Alapvetően mindenevő, de alkalmazkodik a kínálathoz. Az állati táplálék a fiókanevelésben is fontos. A táplálkozásban alapvető a tölgymakk. Emellett a bükk, a valódi mocsárciprus, a magyal terméseit is fogyasztják, és megeszik a bogyós gyümölcsöket is megeszik. Egyes vidékeken a rizs eléri a tölgymakk jelentőségét. A fiókák hét hetes korukig szinte kizárólag állatokon élnek. Zsákmányuk közé tartoznak a kérész, a szitakötő, és a szúnyogok lárvái. Többnyire a víz felszínéről szedik fel őket. A kifejlett karolinai récék bogarakat, hangyákat, pókokat, tücsköket, szöcskéket, legyeket is fognak. A kisebb halak sincsenek tőlük biztonságban. Csoportokban élő, társas madár. A párválasztás után a csoportok felbomlanak, majd a felcseperedett fiókákkal újraszerveződnek. Szaporodása Udvarlás, párba állás Az ivarérettséget egyéves korában éri el. Monogám madarak, de a párba állás csak egy szaporodási időszakra szól. Az udvarlás már a tulajdonképpeni párzási időszak előtt hét hónappal megkezdődik, így még a téli szálláshelyekre való indulást is megelőzi. Már ebben az időszakban párzanak is, hogy megerősítsék a párkapcsolatot. Az udvarlást a tojók kezdeményezik, A még párba nem állt gácsérok figyelik a tojó hívását, és csoportokba gyűlnek körülötte. Az udvarlási gesztusaik nagyon gazdagok. A leggyakoribb a pár fej- és nyaktollainak rágcsálása. A gácsér gesztusai közé tartozik a fej látványos elfordítása, fejrázás, nyaknyújtogatás, a csőr vízbe merítése, a szárnyak rituális tisztogatása, és a felsőtest függőleges felfelé nyújtása. Így reagál a tojóra, aki enyhén oldalra úszik, és farktollait kiterjeszti a gácsér felé. Ha erre az elfordítja a fejét, akkor a párkapcsolat létrejött. Az időszak elején azonban a párok csak percekre vagy órákra maradnak együtt. A kapcsolat az ősz és a kora tél folyamán érik be; ebben az időszakban a párzások segítenek megszilárdítani. Magát a párzást a víz alatt végzik. Néha több gácsér is követi a tojót a levegőben, de ez ritka. Ragaszkodás a költőterülethez A gyűrűzéses és a mesterséges fészekodús vizsgálatok szerint a tojók sokszor visszatérnek arra a területre, ahol felnőttek, vagy ahol sikeresen felnevelték az előző évi fészekaljat. Ebben az utóbbi esetben többnyire az előző évi odúba rakják tojásaikat. Ha viszont az előző évi fészekalj elveszett, a tojó egy másik üreget választott. A gácsérok jóval ritkábban tértek vissza. A különböző helyeken végzett megfigyelések szerint az előző évi területen a gácsérok 9 - 15,8%-a volt megtalálható, míg a tojók 48 - 58%-a tért vissza. Ennek az az oka, hogy a még a költőterületen kialakult párok gyakran felbomlanak, és a gácsérok követik párjukat a költőterületekre. A párba nem állt gácsérok visszatérnek oda, ahol felnőttek. A gácsér a költés végéig párja mellett marad; ez szokatlannak számít a récék között. Februártól májusig költ. A gácsér nem vesz részt sem a költésben, sem az utódok nevelésében. Szerepe az őrködésre korlátozódik. Védik a tojót és a fészekaljat a ragadozókkal és a más gácsérok által kikényszerített párzással szemben. A költő tojót is védi a zaklatástól. Ez csökkenti a fészekalj elhagyásának valószínűségét. A fiókák fészekhagyók, azonnal követik anyjukat a vízbe. A költőüreg A karolinai récék üregben költenek a víz közelében álló fákon. Ha itt nem találnak helyet, akkor készségesen elfoglalják a fészekodúkat is. Habár sok fafaj fordul elő a költőterületükön, leginkább keményfákat választanak. Kedvenc fáik északon az ezüstjuhar, a vörös juhar és a cukorjuhar, az amerikai szil, a vörös szil, az amerikai rezgő nyár, a nagyfogú nyár, az amerikai kőris, az amerikai hárs, a vörös tölgy, a fekete dió és a fekete fűzfa. Észak-Amerika középső részén kedvelik a vörös juhar és a cukorjuhar mellett a nyugati platánt, az amerikai bükköt és a festő tölgyet. Délen a Tupelo fajok, az amerikai platán és a fekete fűzfa mellett kedvelik a mocsárciprust, az amerikai bükköt, a fekete tölgyet, és a kétszínű tölgyet. Az üregek többféleképpen is létrejöhetnek, széldöntés, elhalt ágak letörése vagy villámcsapás következtében, a karolinai réce viszont gyakran a kontyos feketeharkály elhagyott üregeiben költ. Ennek a harkályfajnak különböző fontosságot tulajdonítanak a karolinai réce szempontjából, azonban amikor a harkály populációja nőtt, akkor az a karolinai réce gyarapodását is segítette. A költőüreget a tojó választja, a gácsér csak elkíséri. A tojó a víz közvetlen közelében levő odúk közül válogat, ahol az odú magassága legalább 9 méter. Hogyha nem talál ilyet, akkor a tojó alacsonyabb odúban is fészkel, így az odúk átlagos magassága 7,6 méter. Tojásrakás A tojásrakás megkezdése az élőhelytől függ. Délen már februárban, középen március-áprilisban kezd tojást rakni. Az utolsó tojást még északon is lerakja június vége előtt. A tojó napi egy tojást rak, és a fészekodú alján talált anyagokkal takarja a már lerakott tojásokat. Ez többnyire korhadt fa, fű és levél, ami például mókusok után maradt. A takarás védi a tojásokat a hőingadozástól és a ragadozóktól. A tojó később a saját pehelytollaival egészíti ki a takarást. Egy fészekalja 6–15 krémszínű tojás. Egy tojás mérete 5 x 4 cm, és a teljes fészekalj átlagos mérete 12,2. 28–30 napig kotlik. Ha a fészekalj elveszett, akkor egy másik odúban pótköltést kezd. Naponta kétszer másfél órára hagyja ott a fészekaljat. Napi súlyvesztesége 0,68 gramm. A legtöbb helyen évente egy fészekaljat nevel, de a legdélebbi területeken előfordul, hogy egy második fészekaljat is felnevelnek. Alkalmanként több tojó is egy fészeküregbe tojik; ezeket a fészekaljakat is rendben kiköltik és felnevelik. Az eredményesség nem sokkal rosszabb, mint az egy anyától származó fészekaljak esetén. A piroscsőrű fütyülőlúd és a bóbitás bukó fészkébe is rak tojásokat. A fikókák felnevelése A fiókák hat óra alatt kelnek ki. Kikelés előtt és alatt csipognak, így majdnem egyszerre kelnek ki.. A 25 grammal kikelt fókák al első két órában még gyámoltalanok, de miután megszáradtak a pehelytollaik, nagyon felélénkülnek, és az odú bejáratához másznak. Egy napos korukban anyjuk hívására sorra kiugrálnak. Az anya legfeljebb egy órán keresztül hívogatja őket, amir habozás és félelem nélkül a mélybe ugranak. Kimutatták, hogy az odúban költő récefajok fiókái a földön fészkelő fajokkal ellentétben nem félnek a mélységtől. A félelem csak az első két hétben alakul ki. Ugrás közben kinyújtják lábukat, és csapkodnak a szárnyukkal. Frank Bellrose és Daniel Holm megfigyelte, hogy még 15 méter magasból is sértetlenül érkeznek a földre. Amelyik fióka nem ugrik le, azt sorsára hagyják, még akkor is, ha hallják a csipogását. Az anya a fészekaljat a legközelebbi vízfelülethez vezeti, ugyanis ott találhatnak maguknak táplálékot. Ez az út akár 1,6 kilométer hosszú is lehet. Addig a fiókák a tápanyagraktáraikat élik fel. Becslések szerint a tőkés réce fiókái 48 órán át bírják evés nélkül. A karolinai réce fiókáiról nincsenek adatok. Vándorlás közben sok fióka elhullik; minél hosszabb az út, annál nagyobb a veszteség. Az anya gondoskodik arról, hogy takarásban legyenek; a nyílt felületeken gyorsan átúsznak. A ragadozókat az anya maga után csalja. A család a többi rokon fajhoz képest korán feloszlik. 35 napos koruktól a fiókák már nem vagy csak késlekedeve válaszolnak anyjuk hívására. Rendszerint a fiókák hagyják el anyjukat, és nem az anya a fiókáit. Ha alkalmas vizet találtak, akkor az elárvult fiókák túlélése nem rosszabb, mint akiket az anyjuk vezet. A fiókák gyorsan nőnek. A kikeléskori 25 grammról 45 nap alatt 400 grammot érnek el. 70 napos korukban a fiatalok már röpképesek, és még abban az évben ivaréretté is válnak. Halálozási okok A karolinai réce tojásait többek között kígyók, mókusok, harkályok, rókák, és az amerikai nyérc fogyasztja. Ezeknek a jelentősége változó, de a mosómedve mindenütt nagy fészekrabló. A fészekaljak 62%-a kel ki. A fiókákra sok ragadozó vadászik, például az aligátorteknős, az ökörbéka, a pisztrángsügér, a mississippi aligátor, az amerikai uhu, a vörösvállú ölyv, a rőtfarkú ölyv, a circus hudsonius, és a bakcsó. Ezeken kívül még ragadozó emlősök is vadásznak rájuk, például rókák és mosómedvék, de az emberi települések közelében a kutyák és a macskák is elfogyasztják őket. A kikelt karolinai récék 41 - 65 százaléka éri meg a repülőképes kort. Legtöbbjük az első két héten veszti életét. Az ivarérettséget elért karolinai récék fele éri meg a következő évet. A gácsérok halálozási aránya alacsonyabb, mint a tojóké. A fiókanevelés alatt az anyák nagyobb veszélynek vannak kitéve, mint egyébként. Főként rókák, mosómedvék, keleti szürkemókusok, észak-amerikai kutyakígyók vadásznak rájuk. Halálozási arányukat növeli, hogy a tojásrakás idején megpróbálnak tojást csempészni egymás odújába. Ezekben a küzdelmekben gyakoriak a fejsérülések, amelyek sokszor halálosak. A faj tagjai szokatlanul agresszívak egymással szemben. Mivel a résülések és a halálozások száma a költéssűrűségtől függ, ezért Frank Bellrose és David Holm állományszabályozó szerepet tulajdonít ennek a viselkedésnek. Állománya A 19. század előttről nincsenek pontos adatok, de a 18. és a 19. századi leírások szerint sok volt belőle. Mivel akkoriban még több vizes élőhely volt, és a vizek partján háborítatlan erdőségek, ezért feltételezhetjük, hogy akkoriban nagyobb számban fordultak elő, mint ma. Főként a fás mocsarak tűntek el, amelyeket az európai telepesek lecsapoltak, és a fákat kiirtották. Becslések szerint a különböző államok fás mocsarainak ekkora része tűnt el: Texas 75%, Michigan 71%, Ohio, Indiana, Illinois és Louisiana 50%. A 20. század elején az állomány mérete a mélypontra süllyedt, azóta viszont szépen gyarapodott. Ezt a hódok létszámának növekedése támogatta, aminek egy része a célzott visszatelepítésnek és a mesterséges üregeknek köszönhető. A nagy síkságon már újra vannak megfelelő korú fák, így visszatelepült a kontyos feketeharkály, és évről évre új üreget váj magának. Az elhagyott odúkat más állatok, köztük a karolinai récék foglalják el. Ma a karolinai réce Észak-Amerika leggyakoribb üregben költő récefaja. 2002-ben egyedszámát keleten 2,8 millióra, középen 665 100-ra, és nyugaton 66 000-re becslik. Létszáma leggyorsabban keleten gyarapodik. Kapcsolata az emberrel Az indiánok kedvelték a karolinai récét. Erre utalnak azok az agyagedények, amelyeket a karolinai réce fejével díszítettek. A békepipákon is találkozhatunk ábrázolásaival. A natchezek egyik ünnepe is kapcsolódott ehhez a fajhoz. A cahokia-kultúrában élelemforrásként szolgált: 45 csont utal a karolinai réce fogyasztására, de más récefélék fontosabbak voltak. 480 csont származott a tőkés récétől, 199 a csörgőrécétől, 78 a kékszárnyú récétől, 426 más récefajoktól és 453 csontmaradvány ludaktól és hattyúktól. Ezt a különösen díszes tollazatú fajt előszeretettel tartják díszmadárnak. Európába a 17. században hozták be, és közkedvelt lett a főnemesi udvarokban – így például tartották Versailles-ban is. Már 1663-ban lerakatok nyíltak, ahol ezt a madarat árulták. A kutatóutak rendszeresen beszámoltak róla, és rajzokon is megörökítették. A kutatók közé tartozott John Lawson, Mark Catesby, George Edwards, John James Audubon, John és William Bartram is. A lőfegyverek fejlődésével egyre többet vadászták a fajt, ami hozzájárult az állomány hanyatlásához. A 20. század elején már a kihalástól féltették. A visszatelepítések 1920-ban kezdődtek. 1916 és 1941 között erősen korlátozták a vadászatát, és fészekodúkat helyeztek ki számára, amit a faj tagjai ki is használtak. Az 1970-es évekre az állomány 1,3 millió egyedre rúgott, de még ez is messze elmarad az európaiak érkezése előtti állapotoktól. Viszont ma újra benépesíti azokat a területeket, ahol egykor megtalálható volt. Képek A levegőben Nászruhás hím oldalról Hím és tojó Pszichohistória (fikció) A pszichohistória Isaac Asimov által kitalált matematikai tudományág, amellyel az emberi társadalom működését, folyamatait lehetséges szimulálni, nagy valószínűséggel előre ki lehet számítani a tömeges emberi reakciókat, és ennek alapján a jövő alakulását. A pszichohistória tudománya képezi az Alapítvány-trilógia első két kötetének (Alapítvány és Alapítvány és Birodalom) alapmotívumát. Asimov regénye szerint az emberi társadalom felépítése az atomok részecskéinek mozgásához hasonló, a nagy tömegek spontán viselkedésének eredője statisztikailag kiszámítható, az egyetlen egyediséget, kiszámíthatatlanságot maga az emberi egyén, az egyedi emberi értelem jelenti. A nagy embertömegeket egymaga, egy irányban befolyásolni képes mutáns vezéregyéniség (Asimov regényében az Öszvér) megjelenése eltéríti a klasszikus pszichohistória által kiszámított jövőt, amelyet a Második Alapítvány pszichológusai állítanak vissza. Walter Cinciripini Walter Cinciripini (Ascoli, 1952. március 11. –) olasz nemzetközi labdarúgó-játékvezető. Pályafutása Nemzeti játékvezetés 1990-ben lett az I. Liga játékvezetője. Az aktív nemzeti játékvezetéstől 2006-ban vonult vissza. Nemzetközi játékvezetés Az Olasz labdarúgó-szövetség Játékvezető Bizottsága (JB) terjesztette fel nemzetközi játékvezetőnek, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) 1993-tól tartotta nyilván bírói keretében. Több nemzetek közötti válogatott és klubmérkőzést vezetett. Az olasz nemzetközi játékvezetők rangsorában, a világbajnokság-Európa-bajnokság sorrendjében többedmagával a 47. helyet foglalja el 1 találkozó szolgálatával. Az aktív nemzetközi játékvezetéstől 1996-ban a FIFA 45 éves korhatárát elérve búcsúzott. Válogatott mérkőzéseinek száma: 4. Világbajnokság A világbajnoki döntőhöz vezető úton Amerikai Egyesült Államokba a XV., az 1994-es labdarúgó-világbajnokságra a FIFA JB bíróként alkalmazta. Boleophthalmus pectinirostris A Boleophthalmus pectinirostris a csontos halak (Osteichthyes) főosztályának a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, ezen belül a sügéralakúak (Perciformes) rendjébe, a gébfélék (Gobiidae) családjába és az iszapugró gébek (Oxudercinae) alcsaládjába tartozó faj. Előfordulása A Boleophthalmus pectinirostris előfordulási területe a Csendes-óceán északnyugati részén van. A következő országok és régiók partjain lelhető fel: Kína, a Koreai-félsziget, Japán és a Kínai Köztársaság. Megjelenése Ez a halfaj legfeljebb 20 centiméter hosszú, de 7 centiméteresen már felnőttnek számít. A hátúszóján 24-31 sugár, míg a farok alatti úszóján 24-30 sugár ül. Az oldalvonalán 84-123 pikkelye van. A tarkója tájékán 26-48 pikkely látható. Az állkapocscsontján levő fogakon kis dudorok láthatók. A nagy szemei magasan kiállnak a fejéből. Életmódja Trópusi halfaj, amely egyaránt megtalálható az édes, sós- és brakkvízben is; a víz alá is lemerül. A levegőből veszi ki az oxigént. A 26-30 Celsius-fokos vízhőmérsékletet és a 8-8,5 pH értékű vizet kedveli. A dagályidején az üregében rejtőzik, míg apálykor az iszapban keresi a táplálékát, amely kovamoszatokból áll. Legfeljebb 4 évig él. Felhasználása A Boleophthalmus pectinirostrist csak kisebb mértékben halásszák. Az emberi táplálkozásra alkalmas; de főleg a hagyományos kínai orvoslás céljára fogják be. Deinonychus A Deinonychus (nevének jelentése 'rettentő karom' – az ógörög δεινος / deinosz 'rettenetes', 'rettentő' és ονυξ/ονυχος / onüx/onükhosz 'karom' szavak összetételéből) a húsevő dromaeosaurida dinoszauruszok egyik neme. Egyetlen faját írták le, a Deinonychus antirrhopust. Ez a 3,4 méter hosszú állat a kora kréta korban (a középső apti–kora albai alkorszakban) élt, mintegy 115–108 millió évvel ezelőtt. Fosszíliáira az Egyesült Államok Montana, Wyoming és Oklahoma államaiban, a Cloverly- és az Antlers-formáció területén találtak rá, azonban feltehetően a Deinonychushoz tartozó fogakat találtak a keletebbre fekvő Maryland területén is. Az 1960-as évek végén John Ostrom őslénykutató Deinonychusról írt tanulmánya forradalmasította a tudósok dinoszauruszokkal kapcsolatos gondolkodásmódját, elindítva az úgynevezett „Dinoszaurusz reneszánszt”, és lángra lobbantva a vitát arról, hogy a dinoszauruszok vajon melegvérűek voltak-e? Azelőtt a dinoszauruszokkal kapcsolatban az volt a közkedvelt elmélet, hogy vánszorgó, hüllőszerű óriások voltak. Ostrom szerint a kis test, a lapuló, vízszintes testhelyzet, a struccszerű gerinc és – különösen – a lábakon levő hegyes, görbe karmok arra utalnak, hogy ez az állat aktív és gyors ragadozó lehetett. Neve arra utal, hogy a hátsó lábai második ujján szokatlanul nagy méretű, sarló alakú karom nőtt. Az YPM 5205 jelzésű fosszília egy nagy, erősen hajlított végső ujjperccel (unguallal) őrződött meg. Az élő archosaurusoknál a csontot egy szarutok borítja, ami egyben meg is hosszabbítja ezt a testrészt. Ostrom a krokodilok és madarak karmai alapján rekonstruálta az YPM 5205 karmát, ami meghaladta a 120 milliméteres hosszúságot. A faj (antirrhopus) nevének jelentése 'ellenegyensúly', John Ostrom farokkal kapcsolatos elképzelésére utal. Ugyanis más dromaeosauridákhoz hasonlóan, az állat farkát elcsontosodott inak, és felső, meghosszabbodott csontnyúlványok tartották mereven, amitől javult az egyensúlya és a fordulási képessége. Úgy tűnik, ugyanezek a jellemzők tették merev ellenegyensúllyá a közeli rokonságába tartozó Velociraptor mongoliensis (az IGM 100/986 azonosítójú lelet) farkát is, melynek maradványait hosszirányban elnyúlt S alakban meghajolva találták meg. Ez arra enged következtetni, hogy az élő állat farka rendkívül rugalmas volt, ami képes volt ostorszerűen oldalra csapódni. A Cloverly- és az Antlers-formációkban, a Deinonychus maradványait az ornithopodák közé tartozó Tenontosauruséval együtt találták meg. A Tenontosaurus leletek mellett talált fogak arra engednek következtetni, hogy a Deinonychus vagy vadászott ezekre az állatokra, vagy dögevőként fogyasztotta őket. Anatómia A legnagyobb ismert példányok alapján a Deinonychus elérhette a 3,4 méteres testhosszúságot, a 410 milliméteres maximális koponyahosszúságot, a 0,87 méteres csípőmagasságot és a 73–100 kilogrammos testtömeget. A koponyája erőteljes állcsontokkal rendelkezett, a szájban 60 darab hajlított, pengeszerű fog helyezkedett el. A koponyával kapcsolatos vizsgálatok az évtizedek során sok információt tártak fel. Ostrom rekonstruálta a részleges, tökéletlenül megőrződött koponyákat, amik háromszögűek, szélesek és leginkább az Allosauruséhoz hasonlóak voltak. A további Deinonychus koponyák és a közeli rokonságába tartozó fajok jó állapotú, háromdimenziós maradványai alapján úgy tűnik, hogy a szájpadlás boltozatosabb volt, mint ahogy Ostrom gondolta, így a pofarész jóval szűkebb lehetett, a szemgödröt alkotó pofacsontok pedig távolabb helyezkedhettek el, nagyobb sztereoszkóp látást biztosítva. A Deinonychus koponyája más volt, mint a Velociraptoré, mivel a koponyatető a Dromaeosauruséhoz hasonlóan robusztus volt, és az orr-része nem volt olyan szűk, mint a Velociraptoré. A koponya felső része és az állkapocs a tömeg csökkentése érdekében nyílásokkal (fenestrae) volt ellátva. A Deinonychusnál a szem és az orrnyílás között elhelyezkedő oldalsó nyílás (fenestra antorbitalis) különösen nagy volt. Mint minden dromaeosaurida, a Deinonychus is nagy kezekkel rendelkezett, melyeken három nagy karom nőtt. Az első ujj volt a legrövidebb, a második pedig a leghosszabb. A hátsó lábak második ujján egy-egy sarló alakú karom helyezkedett el, amiket feltehetőleg a zsákmány elejtése során használt. A dromaeosauridák, köztük a Deinonychus fosszíliáival együtt nem kerültek elő tollak nyomai. Mindazonáltal létezik olyan bizonyíték, ami arra utal, hogy a Deinonychus tollas volt. Bár a Microraptor egy családba tartozik a Deinonychusszal, geológiailag korábbi és filogenetikailag kezdetlegesebb, mégis számos fosszíliája a modern madarak szárnyain, lábain és farkán levőkhöz hasonló zászlós kontúrtollak lenyomataival együtt őrződött meg. A Velociraptor, noha a Deinonychusnál későbbről származik, közelebbi rokonnak számít (lásd lentebb az osztályozásról szóló részt). Egy jól megőrződött Velociraptor mellső lábán tollszárcsomókat fedeztek fel. A tollszárcsomók olyan pontok, amelyekhez tüszős szalagok kapcsolódnak, így modern szemszögből közvetlenül utalnak a tollak jelenlétére. Osztályozás A Deinonychus az egyik legjobban ismert dromaeosaurida, és a közeli rokona a kisebb termetű Velociraptornak, amire újabb, késő kréta kori sziklaképződményekben találtak rá Közép-Ázsiában. Közös kládjuk a Velociraptorinae. Ezt az alcsaládot Rinchen Barsbold hozta létre 1983-ban, és eredetileg csak a Velociraptor nemet tartalmazta, de később Phil Currie ide sorolta be a legtöbb dromaeosauridát. Két késő kréta kori nem, a mongóliai Tsaagan és az észak-amerikai Saurornitholestes talán szintén a Deinonychus közeli rokonságába tartoztak, de az utóbbi kevésbé ismert, így nehezen osztályozható. A Velociraptor és társai inkább a karmaikat használták gyilkolásra, mint a koponyájukat, ellentétben az olyan dromaeosauridákkal, mint a Dromaeosaurus, melynek zömökebb feje volt. A dromaeosauridák a troodontidákkal együtt alkotják a Deinonychosauria kládot, ami az Aves testvértaxonja. Filogenetikailag a Deinonychosauria képviseli a madarak közé nem tartozó dinoszauruszok azon csoportját, amely a legközelebbi rokonságban áll a madarakkal. Felfedezés és elnevezés A Deinonychus fosszilizálódott maradványaira Észak-Amerikában, Montanában és Wyomingban, a Cloverly-formációban, valamint a nagyjából ugyanolyan korú Antlers-formációban, Oklahoma államban találtak rá. A Cloverly-formáció a kora kréta kor késő apti–kora albai alkorszakok idején, körülbelül 115–108 millió évvel ezelőtt keletkezett. Emellett a Maryland állambeli Atlanti-parti síkságon fekvő Potomac-formáció részét képező Arundel-agyagfáciesben felbukkant fogak talán szintén ehhez a nemhez tartoznak. Az első maradványokat 1931-ben ásták ki Montana déli részén, Bridger közelében. Az ásatás vezetője Barnum Brown őslénykutató volt, aki az ornithopodák közé tartozó Tenontosaurus maradványait kívánta feltárni és preparálni, de az Amerikai Természetrajzi Múzeum (American Museum of Natural History) ásatási területén végzett munkájáról szóló beszámolójában egy, a Tenontosaurus csontváza közelében felfedezett kis húsevő dinoszauruszról tett jelentést, ami a szöveg szerint „mészkőbe van ágyazódva, így nehezen preparálható”. Az állatot nem hivatalosan „Daptosaurusnak” nevezte el, és előkészületeket tett a leírására és a kiállítására, de a munkáját sosem fejezte be. Brown egy kisebb theropoda csontvázával tért vissza a Cloverly-formációból, melynek a túlméretezett fogaira utalva a „Megadontosaurus” nevet adta. John Ostrom évtizedekkel később átnézte ezt az anyagot, és felismerte, hogy a fogak a Deinonychushoz tartoznak, de maga a csontváz egy teljesen más állattól származik. A leletet Microvenatornak nevezte el. Valamivel több mint harminc évvel később, 1964 augusztusában John Ostrom vezette a Yale Egyetem Peabody Múzeumának (Peabody Museum of Natural History) expedícióját, ami több csontmaradványra bukkant. A következő két nyáron a további expedíciók ezernél is több csontot tártak fel, köztük legalább három példányét. Amíg a felfedezett csontok közötti kapcsolat gyenge volt, lehetetlen volt pontosan meghatározni az egyedek számát, és a Deinonychus típuspéldánya (az YPM 5205) mindössze egy teljes bal lábból és egy hiányos jobb lábból állt. A további egyedeket a Peabody Múzeumban ötven különböző bejegyzéssel katalogizálták. Ostrom és Grant E. Meyer a későbbiekben részletesen elemezték a saját anyagukat, valamint Brown „Daptosaurusát”, és rájöttek, hogy egyazon fajhoz tartoznak. Ostrom 1969-ben publikálta a felfedezéseit, és a maradványoknak új nevet adott: a Deinonychus antirrhopust. Az „antirrhopus” jelentése 'ellenegyensúly', és a merevített farok funkciójára utal. Habár 1969-ben rengeteg csont került elő, sok fontos rész hiányzott, vagy nehezen volt értelmezhető. Kevés volt a posztorbitális (szemüreg mögötti) koponyaelem, nem voltak combcsontok, sem keresztcsont, villacsont vagy szegycsont, hiányoztak a csigolyák, és (Ostrom szerint) a hollócsőrnek csak egy apró töredéke került elő. Ostrom Deinonychus csontváz rekonstrukciója egy nagyon furcsa medencecsontot tartalmazott: a szeméremcsont trapéz formájú és lapos volt, nem olyan, mint a többi theropodáé, bár a hossza megegyezett az ülőcsont hosszával, és közvetlenül mellette találtak rá. További leletek 1974-ben Ostrom újabb írást jelentetett meg a Deinonychus vállával kapcsolatban, amelyben arról is beszámolt, hogy a korábbi leírásában szereplő szeméremcsont valójában egy hollócsőr, azaz a váll része. Ugyanebben az évben Montanában a Harvard Egyetem Farish Jenkins által vezetett expedíciója egy újabb Deinonychus példányt talált. Ez a lelet újabb elemeket tartalmazott: jól megőrződött combcsontokat, szeméremcsontokat, egy keresztcsontot, egy jobb állapotban levő medencecsontot, valamint a láb és a lábközépcsont részeit. Ostrom leírást készített erről az egyedről is, majd felülvizsgálta a saját Deinonychus csontvázának rekonstrukcióját. Ekkor látható volt rajta az igen hosszú szeméremcsont, amiről Ostrom gyanítani kezdte, hogy kissé hátrahajlottabb (retrovertáltabb) volt, mint a madaraké. Az a Deinonychus csontváz, ami az eredeti és legteljesebb egyed csontjaiból áll, az Amerikai Természetrajzi Múzeumban került kiállításra, míg egy másik Az Összehasonlító Zoológia Múzeuma (Museum of Comparative Zoology) területén tekinthető meg, a Harvard Egyetemen. A két példány különböző lelőhelyről származik, de mindkettőnek vannak hiányzó részei, mint például a szegycsont, a szegycsonti bordák, a villacsont és a hasi bordák (gastralia). Ostrom munkája ellenére, számos kisebb mészkőbe ágyazódott tömb maradt preparálatlanul az Amerikai Természetrajzi Múzeum raktárában. Többségűk elkülönült csont vagy csonttöredék az eredeti elrendezésben, illetve körülvéve azzal a kőzettel, amiben a példány eltemetődött. 2000-ben Gerald Grellet-Tinner és Peter Makovicky megvizsgálták ezeket a preparálatlan tömböket, és feltártak egy érdekes, figyelmen kívül hagyott jellegzetességet. A tömbökben sok hosszú, vékony, elcsontosodott ínszalagként azonosított csontot találtak (e struktúrák segítettek mereven tartani a Deinonychus farkát), amikről kiderült, hogy hasi bordák. Ezen kívül nagy számú, korábban fel nem fedezett, fosszilizálódott tojáshéjat is találtak az eredetileg a Deinonychus maradványai által körülvett kövekben. Ennek következményeként Grellet-Tinner és Makovicky több részletes beszámolót készített a tojáshéjakról, arra következtetve, hogy azok a Deinonychushoz tartoznak, azaz az első dromaeosaurida tojások, amiket valaha azonosítottak. Emellett az egyik tojáshéj külső felületét a hasi bordákhoz kapcsolódva találták meg, ami arra utalhat, hogy a Deinonychus talán a madarakhoz hasonlóan költötte ki a tojásait. Ez alapján az állatnak hőátadó mechanizmussal kellett rendelkeznie a tojásköltéshez, azaz endoterm (meleg vérű) volt, mint a modern madarak. Gregory Erickson és kollégái további vizsgálatai kimutatták, hogy ez az egyed 13 vagy 14 éves lehetett amikor elpusztult, és a tanulmányukban szereplő más, tojásokkal és fészkekkel együtt talált theropodáktól eltérően már befejezte a növekedést. Hasonlóságok Ostrom 1969-es Deinonychus leírása tartalmazta a legtöbb, 20. század közepén tett fontos dinoszauruszokat érintő őslénytani felfedezést. A nyilvánvalóan aktív és gyors ragadozó felbukkanása sokat változtatott a dinoszauruszokról alkotott tudományos (és népszerű) elképzelésen, és megnyitotta az ajtót a meleg vérűségükről való elmélkedés előtt. Ezt a fejlődési folyamatot „Dinoszaurusz reneszánsznak” nevezik. Néhány évvel később Ostrom hasonlóságokat vett észre a Deinonychus mellső lába és a madarak szárnya között, és ez a megfigyelés vezette rá arra, hogy újjáélessze azt az elsőként Thomas Henry Huxley által felvetett elméletet, ami szerint a madarak a dinoszauruszoktól származnak. Harminc évvel később az elmélet általánosan elfogadottá vált. Rendkívül madárszerű anatómiája és közeli dromaeosaurida rokonai miatt az őslénykutatók úgy vélik, hogy a Deinonychust feltehetően tollak borították. Modern evezőtollakra utaló egyértelmű fosszilis bizonyítékot több, a rokonságába tartozó dromaeosaurida, például a Velociraptor és a Microraptor esetében is felfedeztek, de a Deinonychusszal kapcsolatban eddig ilyesmi még nem vált ismertté. Mikor olyan területeken végeznek vizsgálatokat, mint például a mellső lábak mozgástartománya, Phil Senter és más őslénykutatók számításba veszik az elsődleges szárnytollak jelenlétét (melyek valamennyi ismert dromaeosaurida bőrlenyomatnál megtalálhatók). A Cloverly-formáció középső része az alapjánál 115 ± 10, a tetejénél pedig 108,5 ± 0,2 millió éves. Ősbiológia és ősökológia A földrajzi bizonyíték alapján a Deinonychus ártéri vagy mocsaras környezetben élt. A lelőhelyéül szolgáló Felső Cloverly- és Antlers-formációk őskörnyezete a mai Louisianához hasonló trópusi vagy szubtrópusi erdős terület volt, folyódeltákkal és lagúnákkal. A Deinonychus mellett olyan növényevő dinoszauruszok is éltek itt, mint a páncélozott Sauropelta, vagy az ornithopodák közé tartozó Zephyrosaurus és Tenontosaurus. Oklahomában a Deinonychus ökoszisztémájához tartoztak az olyan nagy méretű theropodák, mint az Acrocanthosaurus, az óriás sauropoda, a Sauroposeidon, a krokodilféléket képviselő Goniopholis és a kajmánhalféle Lepisosteus. Amennyiben a Marylandben talált fogak is a Deinonychushoz tartoznak, akkor a szomszédai között ott lehetett az Astrodon és egy, csak a fogai alapján ismert nodosaurida, a Priconodon is. A Cloverly-formáció középső része az alapjánál 115 ± 10 millió éves, a tetejénél pedig 108,5 ± 0,2 millió éves. Ragadozó viselkedés A Deinonychus fogait az ornithopodák közé tartozó, és a Cloverly-formációban meglehetősen gyakori Tenontosauruséval együtt találták meg. Két lelőhelyen majdnem teljes egészében megőrződött Deinonychus fosszíliákat találtak a Tenontosaurus maradványai közelében. Az első, a Yale lelőhelye a montanai Cloverlyben sok fogat tartalmaz, melyek négy felnőtt és egy fiatal példánytól származnak. A számos Deinonychus csontvázhoz kapcsolódóan az egyik lelőhely arra utal, hogy a Deinonychus feltehetően ezekkel az állatokkal táplálkozott, és talán vadászott is rájuk. Ostrom és Maxwell ezen információ alapján arra következtetett, hogy a Deinonychus talán falkákban vadászott. A második lelőhelyen, amely az Antlers-formációban található Oklahomában, hat hiányos, különböző méretű Tenontosaurus csontvázat fedeztek fel, velük együtt pedig egy részleges Deinonychus csontváz és több fog is előkerült. Egy Tenontosaurus felkarcsontján olyan harapásnyomokat találtak, amik feltehetően a Deinonychus fogaitól származnak. D. L. Brinkman és kollégái (1998-ban) rámutattak, hogy egy felnőtt Deinonychus 70–100 kilogramm tömegű lehetett, míg egy Tenontosaurus elérhette az 1–4 tonnát. Egy magányos Deinonychus nem lehetett képes egy felnőtt Tenontosaurus elejtésére, ami alapján feltételezhető, hogy csapatban vadásztak. Egy B. T. Roach és D. L. Brinkman által végzett újabb keletű vizsgálat megkérdőjelezte a Deinonychus csapatban történő vadászatáról szóló elméletet, a modern ragadozókkal való összehasonlítás és a Tenontosaurus lelőhelyek tafonómiai elemzése alapján. A modern archosaurusokra (a madarakra és a krokodilokra) valamint a komodói varánuszokra nem jellemző a csapatos vadászat; inkább magányosan ejtenek zsákmányt vagy keresnek dögöt, amit elfogyaszthatnak, és gyakori a fajtársak közötti konfliktus. Például azokban az esetekben, amikor a komodói varánuszok együtt táplálkoznak, a nagyobb példányok esznek először, és megtámadják az eközben a zsákmányból enni próbáló kisebb egyedeket; amennyiben megölik a kisebb állatot, azt is elfogyasztják. Ezen információk tükrében vizsgálva a Tenontosaurus lelőhelyeket, úgy tűnik, hogy a Deinonychus leletek egyezést mutatnak a varánuszokra és a krokodilokra jellemző táplálkozási stratégiával. Az ezekről a helyekről előkerült Deinonychus csontváz maradványok kifejletlenek, és feltételezhető, hogy a hiányos részeiket más Deinonychusok ették meg. Emellett Li Rihui és szerzőtársai a nyomfosszília lelőhelyekről szóló cikkükben hasonló lépéstávolságról és párhuzamos lábnyomsorokról számoltak be, ami a koordinálatlan táplálkozás helyett a társaságkedvelő, csapatos viselkedésre enged következtetni. Denver Fowler és munkatársai 2011-ben új elméletet vetettek fel arról, hogy a Deinonychus és hasonló dromaeosauridák hogyan kapták el és fogták le áldozatukat. A "raptor pray restraint"-nek (RPR, magyarul kb. raptorok prédájának leszorítása) elnevezett vadászati modell szerint a dromaeosauridák a mai vágómadarakhoz hasonló módon ölték meg áldozataikat: rájuk ugrottak, testsúlyukkal leteperték, és sarló alakú karmaikkal erősen megragadták őket. Akárcsak a vágómadarak, a dromaeosauridák is elkezdték élve felfalni zsákmányukat, míg az bele nem halt a vérveszteségbe és szerveinek leállásába. Ezt az elképzelést főleg a dromaeosauridák és mai, ismert viselkedésű ragadozómadarak lábai és karmai közti morfológiai és méretbéli hasonlóságokra alapozták. Fowler rájött, hogy a dromaeosauridák lába és lábfeje leginkább a sasokéra és sólymokéra hasonlít, főleg a megnagyobbodott második karmuk és lábuk hatósugara miatt. A láb ereje és a rövid lábközépcsontok viszont inkább a baglyokéra hasonlítanak. Az RPR stratégia összhangban van a Deinonychus testfelépítésével, például szokatlan állkapocs- és karmorfológiájával. A kar nagy erő kifejtésére volt képes, de valószínűleg hosszú tollak borították, ezért talán ezek csapkodásával, valamint merev farkukkal őrizték meg egyensúlyukat, miközben a vonagló prédájukon álltak. Az állkapcsot Fowler és kollégái viszonylag gyengének találták, ezért ha a rúgások nem voltak elegendők a préda megölésére, a mai, szintén gyenge állkapcsú komodói varánuszhoz hasonlóan harapásaikkal fűrészszerű mozgást hajtottak végre. E ragadozóadaptációk együttese talán megmagyarázza, miért kezdtek a paravesek verdesni a szárnyaikkal. Végtag működés Annak ellenére, hogy a sarló alakú lábkarom a Deinonychus legmegkülönböztetőbb jellemzője, a karom alakja és görbültsége eltér az egyes példányoknál. A típuspéldány, melyről Ostrom 1969-ben leírást készített, erősen görbült karommal rendelkezett, míg az újabb, 1976-ban leírt egyedek karma kevésbé volt hajlott, a profiljuk inkább a többi lábujjon levő „normál” karmokéra emlékeztetett. Ostrom szerint ezt a méretbeli és alakbeli eltérést a példányok, a nemek vagy az életkorok közti különbségek okozhatták. Anatómiai és nyomfosszíliából származó bizonyíték is létezik arra vonatkozóan, hogy a Deinonychus a lábkarmait járás közben felemelve tartotta, így a harmadik és negyedik lábujján járt. Ostrom úgy vélte, hogy a Deinonychus a karmos lábával rúgva felhasította a zsákmányt. Egyes kutatók szerint a lábkarom a nagy ceratopsiák kizsigerelésére szolgált. Manning és szerzőtársai 2005-ben egy, a Deinonychus és a Velociraptor lábával anatómiailag pontosan megegyező, hidraulikus dugattyúval felszerelt robot, valamint egy disznótetem segítségével teszteket hajtottak végre. A tesztek alapján a lábkarmok csupán kis mélységű szúrt sebek előidézésére voltak alkalmasak, vágásra vagy a test felhasítására nem. A szerzők szerint a lábkarmok alkalmasabbak lehettek a mászásra, mint halálos csapások bevitelére. Ostrom összehasonlította a Deinonychust a struccal és a kazuárral. Megjegyezte, hogy ezek a madarak a második lábujjukon levő nagy lábkarommal súlyos sérüléseket okozhatnak. A kazuár karmai elérthetik a 125 milliméteres hosszúságot. Ostrom Gilliard 1958-as művéből idéz, ami szerint képesek egy kar levágására vagy egy ember kizsigerelésére. Kofron 1999-ben és 2003-ban 241 dokumentált kazuártámadást átvizsgálva a halállal végződött esetek áldozatai között egy embert és két kutyát talált, arra azonban nem talált bizonyítékot, hogy a kazuárok képesek lennének állatok kizsigerelésére vagy megcsonkítására. A kazuárok a fenyegetést jelentő állatokkal szembeni védekezés során fenyegető pózt vesznek fel, és a karmaikkal támadnak. A kígyászdarufélék második lábujján szintén található egy megnagyobbodott karom, amivel ezek az állatok a zsákmányukat könnyen lenyelhető darabokra tépik szét. 2011-ben egy tanulmány felvetette, hogy a sarló alakú karmokat a préda leszorítására használhatta miközben széttépte ahelyett, hogy hasításra szolgáltak volna. 2002-ben Kenneth Carpenter biomechanikai vizsgálatai igazolták, hogy a mellső lábak legvalószínűbb feladata a zsákmány megragadása volt, melyben előnyt jelentett a hosszuk, ami nagyobb volt, mint a legtöbb theropoda esetében. A meglehetősen nagy és meghosszabbodott hollócsőr arra utal, hogy a mellső lábakon erőteljes izomzat volt, ami szintén ezt az érvelést erősíti. Carpenter biomechanikai vizsgálatokhoz használt Deinonychus csontjai igazolták, hogy az állat nem volt képes a karjait a madarakhoz hasonlóan a testével szembefordítani, ellentétben azzal, amit az 1985-ben Jacques Gauthier és az 1988-ban Gregory S. Paul által készített leírások állítottak. 2006-ban, Phil Senter vizsgálata kimutatta, hogy a Deinonychus mellső végtagjai talán nem csak fogásra, hanem tárgyak mellkashoz való szorítására is alkalmasak lehettek. Amennyiben a Deinonychus tollas ujjakkal és szárnyakkal rendelkezett, a tollai egyes szögekben korlátozhatták a mellső lábak elmozdulásának mértékét. Például, amikor az állat előre nyújtotta valamelyiket, a tenyere automatikusan előrefelé fordult. Az egyik szárny a másik útjába kerülhetett, ha mindkét mellső végtagját egyidőben nyújtotta előre, így Senter szerint egyszerre csak az egyik végtagot használhatta arra, hogy tárgyat szorítson a mellkasához. Az ujjak működését szintén akadályozhatták a tollak; például csak a mellső láb harmadik ujja volt alkalmas arra, hogy rést keressen a kis méretű zsákmányon, és csak a szárnyra merőleges helyzetben. Alan Gishlick 2001-ben megvizsgálta a Deinonychus mellső lábának mechanikáját, és úgy találta, hogy amennyiben nagy szárnytollai voltak, az jelentősen gátolhatta a fogóképességét; a fogás inkább csak akkor lehetett tökéletes, ha a szárnyra merőlegesen történt, és a tárgyak megtartásához inkább két kézre és egy ölelésszerű mozdulatra volt szükség, ahogy azt Carpenter és Senter későbbi vizsgálatai is valószínűsítették. William L. Parsons kimutatta, hogy a fiatal és kifejletlen Deinonychus egyedek morfológiai eltéréseket mutatnak a felnőttekhez viszonyítva. Például a fiatalabb egyedek mellső lábai aránylag hosszabbak voltak a felnőttekénél, ami viselkedésbeli különbségre is utalhat a fiatalok és a felnőttek között. Sebesség A dromaeosauridákat, és különösen a Deinonychust, gyakran szokatlanul gyorsan futó állatokként ábrázolják a populáris médiában, és Ostrom is azt feltételezte az általa készített leírásban, hogy fürgelábú állatok voltak. Azonban amikor az első leírás készült, még nem állt rendelkezésre a teljes láb csontváza, így Ostrom csupán a combcsont hossza alapján következtetett, ám később kiderült, hogy a becslése eltúlzott volt. Ostrom egy újabb vizsgálat során feljegyezte, hogy a combcsont és a sípcsont aránya nem olyan fontos a sebesség meghatározása szempontjából, mint a lábfej és az alsó lábszár relatív hossza. A modern, gyorsan futó madaraknál, például a struccnál, a lábfej–alsó lábszár arány 0,95. Az olyan szokatlanul gyors dinoszauruszoknál, mint a Struthiomimus, az arány 0,68, de a Deinonychus, esetében csak 0,48. Ostrom kijelentette, hogy az „egyetlen észszerű következtetés” az, hogy a Deinonychus nem volt különösebben gyors a többi dinoszauruszhoz viszonyítva, és biztosan nem volt olyan gyors, mint a modern röpképtelen madarak. A Deinonychusnál az alacsony talp és alsó lábszár arányt részben a szokatlanul rövid lábközépcsontok okozzák. Az arány a kisebb példányoknál magasabb, mint a nagyobbaknál. Ostrom felvetette, hogy a rövid lábközépcsontok talán a sarlókarom működéséhez kapcsolódnak, és hogy ennek fenntartása érdekében az egyedek idősebbé válásával megrövidültek. Ezeket a tulajdonságokat – a rövid második ujj a megnagyobbodott karommal, a rövid lábközépcsontok stb. – úgy értelmezte, hogy a támadó fegyverként használt hátsó láb támogatását szolgálták, amely a sarlókarommal együtt lefelé és hátrafelé csapott, felhasítva a zsákmányt. Ostrom úgy vélte, hogy egy ilyen támadás során a rövid lábközépcsontok csökkentették a lábcsontokat érő igénybevételt, és értelmezése szerint a láb szokatlan elrendezésű izomkapcsolódási pontjai is azt az elképzelést erősítik, ami szerint a láb lecsapó mozdulata más izomcsoportokat vett igénybe, mint a járás vagy a futás. Ostrom arra következtetett, hogy a Deinonychus lábai egyensúlyt tartottak fenn a fürge ragadozóként való tevékenykedéshez és az egyedi fegyver okozta igénybevétel csökkentéséhez szükséges tulajdonságok között. Richard Kool 1981-ben a kanadai Brit Columbiában levő Gething-formációban talált, különböző fajoktól származó dinoszaurusz lábnyomok tanulmányozásával készített egy durva sebességbecslést. Kool szerint a megkövült vadcsapások egyike az Irenichnites gracilis nevű ichnotaxoné (lehet hogy a Deinonychushoz tartozik), és a járás közben mérhető sebessége körülbelül 10,1 km/h. Tojások 2000-ben egy feltételezett deinonychustojásként azonosított lelet, amit a nem egyik példányával együtt találtak meg, lehetővé tette az összehasonlítást más theropodák tojásszerkezetével, valamint fészkelési és szaporodási szokásaival. 2006-ban a példány tanulmányozása közben Grellet-Tinner és Makovicky megvizsgálták annak lehetőségét, hogy szolgálhatott-e a megtalált tojás a dromaeosaurida táplálékául, illetve hogy véletlenül társították-e a Deinonychus csontvázához. Elvetették azt az ötletet, ami szerint a tojás táplálék lehetett, mivel a töredékek a hasi bordák és a mellső láb csontjai között helyezkedtek el, ami kizárja, hogy az állat gyomortartalmának részét képezték. Továbbá az a mód, ahogy a tojás összezúzódott és széttöredezett, azt jelzi, hogy az eltemetődéskor még érintetlen volt, csupán a fosszilizálódási folyamat során tört el. Szintén valószínűtlennek találták azt az elképzelést, ami szerint véletlenül társították a tojást ahhoz a nemhez, aminek a maradványaival együtt megtalálták; a tojást körülvevő csontok ugyanis nem voltak szétszóródva vagy széttagolódva, hanem kimondottan érintetlennek tűntek ahhoz a helyzethez viszonyítva, amit az élő állatban elfoglaltak, jelezve, hogy a területet semmi sem zavarta meg a megőrződés során. A tény, hogy a csontok hasi bordák voltak, melyek nagyon ritkán találhatók meg tagolódva, szintén ezt az elképzelést erősítik. Grellet-Tinner és Makovicky szerint az összes bizonyíték arra utal, hogy a tojás érintetlen volt, amikor a Deinonychus teste eltemetődött. Lehetséges, hogy a Deinonychus költési vagy fészkelési szokásai hasonlóak voltak a rokonságába tartozó troodontidákéhoz és oviraptoridákéhoz, illetve, hogy a tojás valójában a petevezetékben volt, amikor az állat elpusztult. A Deinonychus tojás mikrostruktúrájának vizsgálata igazolta, hogy a theropodákhoz tartozik, ugyanis a többi ismert theropoda tojáséhoz hasonló jellemzőkkel bír, és eltér a madármedencéjűek, illetve a sauropodák tojásaitól. A maniraptora theropodák tojásaival összevetve a deinonychustojás jobban emlékeztet az oviraptoridákéra, mint a troodontidákéra, annak ellenére, hogy a kutatások alapján az utóbbi közelebbi rokona az olyan dromaeosauridáknak, mint a Deinonychus. Bár a tojás túlságosan összetört ahhoz, hogy a pontos mérete meghatározható legyen, Grellet-Tinner és Makovicky a tojáshoz használt medencecsatorna szélessége alapján úgy becsülte, hogy az átmérője nagyjából 7 centiméter lehetett. Ez a méret hasonló a legnagyobb Citipati (oviraptorida) tojás méretéhez, ami 7,2 centiméter átmérőjű; a Citipati és a Deinonychus testmérete is hasonló, ami a becslés helyességét jelzi. Emellett a két nem tojáshéjának vastagsága is nagyjából megegyezik, és mivel a héjvastagság és a tömeg összefüggésben áll egymással, ez az adat is arra utal, hogy a két állat tojása hasonló méretű lehetett. A modern kultúrában A Deinonychus a Utahraptorhoz és a Velociraptorhoz hasonlóan a legnépszerűbb dromaeosauridae-k közé tartozik: filmek, tévéműsorok, gyermekkönyvek, képregények és videojátékok szereplője. A Deinonychus megjelent például az Őslények kalandorai című brit tudományos-fantasztikus televíziós sorozatban (melyet 2007 óta sugároznak), valamint a Dino Riders című képregény szereplőjeként a késői 1980-as években. A holland doom metal együttes, a Deinonychus (1992–2008) erről a dinoszauruszról kapta a nevét. A Deinonychus kiállított műcsontvázai megtalálhatóak a világ különböző természettudományi múzeumaiban. A New Yorkban található Amerikai Természettudományi Múzeumban látható csontváz az egyetlen kiállított darab, mely részben eredeti csontokból áll. Ezek az eredeti csontok az AMNH 3015-ös példányhoz tartoznak, melyeket Barnum Brown fedezett fel 1931-ben, és máig az egyik legteljesebb Deinonychus-csontváz. A csontváznak olyan darabjai hiányoznak, mint a szegycsont, a háti bordák, a villacsont és a hasi bordák. Források és jegyzetek Ez a szócikk részben vagy egészben a Deinonychus című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a szócikk részben vagy egészben a Deinonychus című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ostrom, J. H. (1970). „Stratigraphy and paleontology of the Cloverly Formation(Lower Cretaceous) of the Bighorn Basin area, Wyoming and Montana”. Bulletin of the Peabody Museum of Natural History 35, 1–234. o. Norell, Mark A., & Makovicky, Peter J. (1999). „Important features of the dromaeosaurid skeleton II: information from newly collected specimens of Velociraptor mongoliensis”. American Museum Novitates 3282, 1–45. o. (Hozzáférés ideje: 2011. február 5.) Paul, G.S.. Predatory Dinosaurs of the World. New York: Simon and Schuster, 366–369. o. (1988) (2014. október 7.) „Body mass estimation in non-avian bipeds using a theoretical conversion to quadruped stylopodial proportions”. Methods in Ecology and Evolution 5 (9), 913–923. o. DOI:10.1111/2041-210X.12226. Maxwell, W.D., &Witmer, L.M. (1996). „New Material of Deinonychus (Dinosauria, Theropoda)”. Journal of Vertebrate Paleontology 16 (3), 51A. o. Witmer, Lawrence M., Maxwell, William D. (1996). „The skull of Deinonychus (Dinosauria:Theropoda): New insights and implications”. Journal of Vertebrate Paleontology 16 (3), 73A. o. Xu, X., Zhou, Z., Wang, X., Kuang, X., Zhang, F. and Du, X. (2003. január 23.). „Four-winged dinosaurs from China”. Nature 421 (6921), 335-340. o. (Hozzáférés ideje: 2011. február 5.) Hwang, S.H., Norell, M.A., Ji, Q., and Gao, K. (2002). „New Specimens of Microraptor zhaoianus (Theropoda: Dromaeosauridae) from Northeastern China”. American Museum Novitates 3381, 44. o. (Hozzáférés ideje: 2010. július 12.) Turner, A.H., Makovicky, P.J.; and Norell, M.A. (2007). „Feather quill knobs in the dinosaur Velociraptor” (pdf). Science 317 (5845), 1721. o. DOI:10.1126/science.1145076. PMID 17885130. (Hozzáférés ideje: 2011. február 5.) Norell, M.A., Makovicky, P.J..szerk.: Weishampel, D.B., Dodson, P., Osmólska, H.: Dromaeosauridae, The Dinosauria, 2nd edition, Berkeley: University of California Press, 196–210. o. (2004). ISBN 0-520-24209-2 Norell, M.A., Clark, J.M., Turner, A.H., Makovicky, P.J., Barsbold, R., and Rowe, T. (2006). „A new dromaeosaurid theropod from Ukhaa Tolgod (Ömnögov, Mongolia)” (PDF). American Museum Novitates 3545, 1–51. o. DOI:[1:ANDTFU2.0.CO;2 10.1206/0003-0082(2006)3545[1:ANDTFU]2.0.CO;2]. (Hozzáférés ideje: 2010. július 12.) Turner, A.S., Hwang, S.H.; and Norell, M.A. (2007). „A small derived theropod from Öösh, Early Cretaceous, Baykhangor Mongolia” (PDF). American Museum Novitates 3557, 1–27. o. DOI:[1:ASDTFS2.0.CO;2 10.1206/0003-0082(2007)3557[1:ASDTFS]2.0.CO;2]. (Hozzáférés ideje: 2011. február 5.) Barsbold, R. (1983). „Carnivorous Dinosaurs from the Cretaceous of Mongolia”. The Joint Soviet-Mongolian Palaeontological Expedition, Transactions 19, 1–117. o. Currie, P. J. (1995). „New information on the anatomy and relationships of Dromaeosaurus albertensis (Dinosauria: Theropoda)” (abstract). Journal of Vertebrate Paleontology 15 (3), 576–591. o. [2007. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés ideje: 2011. február 5.) Paul, G.S.. Predatory dinosaurs of the world : a complete illustrated guide. New York: Simon and Schuster, 358. o. (1988). ISBN 0-671-61946-2 Benton, M.J.. Vertebrate Palaeontology, 3rd Edition, Blackwell Publishing, 472. o. (2004). ISBN 9780632056378. Hozzáférés ideje: 2011. február 5. Brinkman, D. L., R. L. Cifelli, and N. J. Czaplewski (1998). „First occurrence of Deinonychus antirrhopus (Dinosauria: Theropoda) from the Antlers Formation (Lower Cretaceous: Aptian-Albian) of Oklahoma”. Oklahoma Geological Survey Bulletin 146, 1–27. o. Chen, Z.-Q., Lubin, S. (1997). „A fission track study of the terrigenous sedimentary sequences of the Morrison and Cloverly Formations in northeastern Bighorn Basin, Wyoming”. The Mountain Geologist 34, 51–62. o. Burton, D., Greenhalgh, B.W., Britt, B.B., Kowallis, B.J., Elliott, W.S., and Barrick, R. (2006). „New radiometric ages from the Cedar Mountain Formation, Utah and the Cloverly Formation, Wyoming: implications for contained dinosaur faunas”. Geological Society of America Abstracts with Programs 38 (7), 52. o. Lipka, T. R..szerk.: Lucas, S.G., Kirkland, J.I. and Estep, J.W.: The Affinities of the Enigmatic Theropods of the Arundel Clay Facies (Aptian), Potomac Formation, Atlantic Coastal Plain of Maryland, Lower and Middle Cretaceous Terrestrial Ecosystems, New Mexico Museum of Natural History and Science Bulletin, 14. Albuquerque: New Mexico Museum of Natural History and Science, 229–234. o. (1998). OCLC 40283894 Grellet-Tinner, G., and Makovicky, P. (2006). „A possible egg of the dromaeosaur Deinonychus antirrhopus: phylogenetic and biological implications”. Canadian Journal of Earth Sciences 43 (6), 705–719. o. DOI:10.1139/E06-033. Norell, M. A., Gaffney, E. S.; and Dingus, L.. Discovering Dinosaurs in the American Museum of Natural History. New York: Knopf, 126–130. o. (1995). ISBN 0-679-43386-4 Ostrom, J. H. (1969). „Osteology of Deinonychus antirrhopus, an unusual theropod from the Lower Cretaceous of Montana”. Peabody Museum of Natural History Bulletin 30, 1–165. o. (Hozzáférés ideje: 2011. február 5.) Ostrom, John H. (1974). „The Pectoral Girdle and Forelimb Function of Deinonychus (Reptilia: Saurischia) : A Correction"”. Postilla, Peabody Museum of Natural History Bulletin 165, 1–11. o. Ostrom, J.H. (1976). „On a new specimen of the Lower Cretaceous theropod dinosaur Deinonychus antirrhopus”. Breviora 439, 1–21. o. (Hozzáférés ideje: 2011. február 5.) American Museum of Natural History: Deinonychus. American Museum of Natural History, 2007. [2007. augusztus 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 5.) Makovicky, P. J., Grellet-Tinner, G..szerk.: Bravo, A.M. and T. Reyes: Association between a specimen of Deinonychus antirrhopus and theropod eggshell, First international symposium on dinosaur eggs and babies, Isona i Conca Dellŕ Catalonia, Spain, 23–26 September 1999, 123–128. o. (2000) Grellet-Tinner, Gerard (2006). „Oology And The Evolution Of Thermophysiology In Saurischian Dinosaurs: Homeotherm And Endotherm Deinonychosaurians?”. Papeis Avulsos de Zoologia 46 (1), 1–10. o. (Hozzáférés ideje: 2011. február 5.) Erickson, Gregory M., Curry Rogers, Kristina; Varricchio, David J.; Norell, Mark A.; and Xu, Xing (2007). „Growth patterns in brooding dinosaurs reveals the timing of sexual maturity in non-avian dinosaurs and genesis of the avian condition” (PDF). Biology Letters 3 (5), 558–561. o. DOI:10.1098/rsbl.2007.0254. (Hozzáférés ideje: 2011. február 5.) Fastovsky, D.E., Weishampel, D.B..szerk.: Fastovsky, D.E., Weishampel, D.B.: Theropoda I: Nature Red in Tooth and Claw, The Evolution and Extinction of the Dinosaurs, 2nd edition, Cambridge: Cambridge University Press, 265–299. o. (2005). ISBN 0-521-81172-4 Ostrom, J. H. (1976). „Archaeopteryx and the origin of birds”. Biological Journal of the Linnean Society 8, 91–182. o. DOI:10.1111/j.1095-8312.1976.tb00244.x. Bakker, R.T.. The Dinosaur Heresies. Kensington Publishing, 310. o. (1986). ISBN 0806522607 Long, J.A., Schouten, P.. Deinonychus, Feathered Dinosaurs: The Origin of Birds. Oxford University Press, 142–143. o. (2008). ISBN 0195372662 Dixon, Dougal. Fast Hunters, The Illustrated Encyclopedia of Dinosaurs. Lorenz Books, 160–161. o. (2007). ISBN 0754815730 Senter, P. (2006). „Comparison of Forelimb Function Between Deinonychus And Bambiraptor (Theropoda: Dromaeosauridae)”. Journal of Vertebrate Paleontology 26 (4), 897–906. o. DOI:[897:COFFBD2.0.CO;2 10.1671/0272-4634(2006)26[897:COFFBD]2.0.CO;2]. Forster, C. A. (1984). „The paleoecology of the ornithopod dinosaur Tenontosaurus tilletti from the Cloverly Formation, Big Horn Basin of Wyoming and Montana”. The Mosasaur 2, 151–163. o. Wedel, M. J., Cifelli, R. L. (2005). „Sauroposeidon: Oklahoma\u2019s Native Giant” (PDF). Oklahoma Geology Notes 65 (2), 40–57. o. (Hozzáférés ideje: 2011. február 5.) Maxwell, W. D., Ostrom, J.H. (1995). „Taphonomy and paleobiological implications of Tenontosaurus-Deinonychus associations” (abstract). Journal of Vertebrate Paleontology 15 (4), 707–712. o. [2007. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés ideje: 2011. február 5.) Brinkman, Daniel L., Cifelli, Richard L., Czaplewski, Nicholas J. (1998). „"First Occurrence of Deinonychus antirrhopus (Dinosauria: Theropoda) from the Antlers Formation (Lower Cretaceous: Aptain-Albian) of Oklahoma"”. Oklahoma Geological Survey (164), 27. o. Roach, B. T., D. L. Brinkman (2007). „A reevaluation of cooperative pack hunting and gregariousness in Deinonychus antirrhopus and other nonavian theropod dinosaurs”. Bulletin of the Peabody Museum of Natural History 48 (1), 103–138. o. DOI:[103:AROCPH2.0.CO;2 10.3374/0079-032X(2007)48[103:AROCPH]2.0.CO;2]. Li, Rihui, Lockley, M., Makovicky P., Matsukawa M., Norell M., Harris J., Liu, M. (2008). „Behavioral and faunal implications of Early Cretaceous deinonychosaur trackways from China” (pdf). Naturwissenschaften 95 (3), 185. o. DOI:10.1007/s00114-007-0310-7. (Hozzáférés ideje: 2011. február 5.) Fowler, D. W.; Freedman, E. A.; Scannella, J. B.; Kambic, R. E.; (2011). „The Predatory Ecology of Deinonychus and the Origin of Flapping in Birds”. PLoS ONE 6 (12), e28964. o. DOI:10.1371/journal.pone.0028964. PMID 22194962. Li, Rihui, Lockley, Martin G., Makovicky, Peter J., Matsukawa, Masaki., Norell, Mark A., Harris, Jerald D., Liu, Mingwei (2007). „Behavioral and faunal implications of deinonychosaur trackways from China”. Naturwissenschaften. DOI:10.1007/s00114-007-0310-7. Adams, Dawn.szerk.: Currie, Philip J. and Koster, E.: The bigger they are, the harder they fall: Implications of ischial curvature is ceratopsian dinosaurs, 1-6. o. (1987) Manning, Phil L., Payne, David., Pennicott, John., Barrett, Paul M., Ennos, Roland A. (2005). „Dinosaur killer claws or climbing crampons?”. Biology Letters (2006) 2, 110-112. o. DOI:10.1098/rsbl.2005.0395. Davies, S.J.J.F.. Ratites and Tinamous. New York, USA: Oxford University Press (2002) Gilliard, E. T.. Living birds of the world. Garden City, NY. USA: Doubleday, 400. o. (1958) Kofron, Christopher P. (1999). „Attacks to humans and domestic animals by the southern cassowary (Casuarius casuarius johnsonii) in Queensland, Australia”. Kofron, Christopher P. (2003). „Case histories of attacks by the southern cassowary in Queensland”. Memoirs of the Queensland Museum 49 (1), 335–338. o. Redford, Kent H., Peters, Gustav. „Notes on the biology and song of the red-legged seriema (cariama cristata)”. Journal of Field Ornithology 57 (4), 261–269. o. Carpenter, K. (2002). „Forelimb biomechanics of nonavian theropod dinosaurs in predation”. Senckenbergiana Lethaea 82, 59–76. o. Gauthier, J.; Padian, K. (1985). „Phylogenetic, Functional, And Aerodynamic Analyses Of The Origin Of Birds And Their Flight” The Beginnings Of Birds. M.K. Hecht, J.H. Ostrom, G. Viohl, & P. Wellnhofer (eds) proceedings of the International Archaeopteryx Conference, Eichstätt, 1984: 185–197, Eischtatt: Freunde des Jura-Museums Eichstätt. Gishlick, A.D..szerk.: Gauthier, J. and Gall, L.F.: The function of the manus and forelimb of Deinonychus antirrhopus and its importance for the origin of avian flight, New Perspectives on the Origin and Early Evolution of Birds. New Haven: Yale Peabody Museum, 301–318. o. (2001) Parsons, W., Parsons, K. (2006). „Morphology And Size Of An Adult Specimen Of Deinonychus antirrhopus, (Saurischia, Theropoda)”. Journal of Vertebrate Paleontology 26 (3 sup.), 109A. o. Kool, R. (1981). „The walking speed of dinosaurs from the Peace River Canyon, British Columbia, Canada”. Canadian Journal of Earth Science 18, 823–825. o. Deinonychus. Primeval-Wiki. (Hozzáférés: 2011. február 8.) DinoRiders Rulon Deinonychus. toyarchive.com. (Hozzáférés: 2011. február 8.) Deinonychus. BNR Metal Pages. [2008. március 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 8.) 'Deinonychus'. American Museum of Natural History. [2007. augusztus 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 8.) Novo Selo (Selca) Novo Selo falu Horvátországban, Split-Dalmácia megyében, Brač szigetén. Közigazgatásilag Selcához tartozik. Fekvése Splittől légvonalban 39 km-re délkeletre, a sumartini kompkikötőtől légvonalban 3, közúton 4 km-re északnyugatra, községközpontjától 2 km-re északra Brač szigetének keleti részén fekszik. A település a Glavica nevű magaslat napos oldalán épült közel ahhoz a Lokvica nevű tóhoz, melyet már a 13. században is említenek és fontos szerepet játszott a fejlődésében. Itt található a sziget keleti részének legnagyobb kiterjedésű mezeje a Vejak is. Főbb településrészei Pod Selo, Nad Selo, Pijaca, Oklad, Vejalca és Lokvica. Itt halad át a Selcát Povljával összekötő út. Története Területén már az ókorban éltek emberek. A közelében található Gračišće nevű magaslaton történelem előtti erődítmény maradványai találhatók. Alatta a termékeny Vejak-mezőn ma még feltáratlan ókori mezei kőépítmények találhatók, melyek valószínűleg mezőgazdasági célokat szolgáltak. Itt állt egykor Podgradišće település, melyet 1405-ben említenek először és a 16. században egy pestisjárvány tett néptelenné. A mai települést 1574 körül a velencei hatóságok engedélyével mintegy negyven poljicai uszkók család („uscochi da Polaca”) alapította. Valószínűleg ide települtek át a környék járványok következtében elpusztult falvainak maradék lakói is. Ezzel függhet össze a neve is mely új falut jelent és amelyet a közeli elpusztult régi Podgradišćéval összefüggésben kapott. Plébániáját 1714-ben alapították, 1849-ben beolvadt a selcai plébániába, de 1907-ben őjra önálló lett. 1760-ban 160 lakos élt itt. A velencei uralomnak 1797-ben vége szakadt és osztrák csapatok vonultak be Dalmáciába. 1806-ban a sziget az osztrákokat legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon lipcsei veresége után újra az osztrákoké lett. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. A település 1991 óta a független Horvátország része. 2011-ben 152 lakosa volt. Népesség (1921-ben lakosságát Selcához számították.) Nevezetességei Az Angyali üdvözlet tiszteletére szentelt plébániatemploma, melynek Remete Szent Antal is a védőszentje a 18. század közepén épült. Többször átépítették, mai neoromán homlokzata 1894-ben készült. Oltárképe hazai mester munkája. Remete Szent Antal faszobra 1855-ben, Szűz Mária szobra 1844-ben készült. Berendezéséből még a Szent Józsefet a gyermek Jézussal ábrázoló barokk képet érdemes megemlíteni. A temetőkápolna 1903-ba épült, Szent Miklós tiszteletére van szentelve. A falu egykori bejáratánál 1876-ban készített kőkereszt áll. A közelében található Gračišće nevű magaslaton történelem előtti erődítmény maradványai találhatók. Alatta a termékeny Vejak-mezőn ma még feltáratlan ókori mezei kőépítmények találhatók. A J. Bezmalinović és A. Skrapac birtokán végzett régészeti feltárások alapján megállapítható, hogy római gazdasági épületek álltak itt, ezek közelében pedig kút, valamint sírok, köztük gazdagon díszített szarkofágok kerültek elő. Két szarkofágot kereszt és keresztény szimbólumok díszítettek. A hely az erdők pogány istenének Silvanusnak a szent helye volt, ahol neki szentelt oltárokat állítottak. A közelben egy boltozatos épület is állt, ahol az olajpréseléshez használt hatalmas őrlőköveket találtak. Mindezektől elkülönülten mozaik töredékek, tetőcserép darabjai és néhány ókori kerámia is került elő. Híres emberek Itt élt és alkotott Frane Antonijević naiv szobrászművész. Ivan Konsztantyinovics Romanov orosz herceg Ioann vagy Ivan Konsztantyinovics orosz herceg (oroszul: Князь Иоанн / Иван Константиович Романов; Pavlovszk, 1886. június 23./július 5. – Alapajevszk, 1918. július 18.) orosz nagyherceg és herceg, az Orosz Cári Hadsereg tisztje, 1918-ban kivégezték a bolsevikok. Élete Származása és ifjúkora Ivan Konsztantyinovics nagyherceg 1886 júliusában jött világra Konsztantyin Konsztantyinovics nagyherceg és Erzsébet szász–altenburgi hercegnő legidősebb gyermekeként. III. Sándor cár a nagyherceg születése ürügyén hozott meg egy olyan törvényt, mely szerint csak az viselheti a nagyhercegi címet, akinek valamelyik nagyapja egy cár volt. Az uralkodó így kívánta csökkentei a cári családra fordított állami kiadásokat, mivel az egyszerű hercegi cím jóval szerényebb jövedelmet jelentett a nagyherceginél. Ivan nagyherceget ilyenformán születése után pár nappal visszaminősítették herceggé; testvérei is mind ezt a rangot viselték. Szülei, elsősorban a verseket és színdarabokat szerző Konsztantyin nagyherceg, kiváló oktatást nyújtottak gyermekeik számára. A kor szellemétől eltérően a kulturális nevelésre helyezték a legnagyobb hangsúlyt; Konsztantyin Konsztantyinovics a csalás elvárásaival ellentétben mindegyik gyermekének biztosította a lehetőséget, hogy az irodalommal, a művészetekkel foglalkozzék. Ivan herceg rendkívüli vallásossága dacára öccsével, Gavriil herceggel együtt édesapjuk nagy csalódására a katonaság mellett döntöttek. A fivérek 1907. június 14-én fejezték be katonai tanulmányaikat. Tisztté avatásukon személyesen II. Miklós cár és nagynénjük, Olga görög királyné is részt vett. Ivan herceget a testőrség lovas gárdájához osztották be tiszti rangban; de a herceg fontolóra vette, hogy lemond világi életéről, és szerzetesi fogadalmat tesz. Házassága és gyermekei Ivan herceg 1911-ben találkozott először Ilona szerb királyi hercegnővel. Ilona királyi hercegnő nagynénjénél, Ilona olasz királynénál ismerkedtek meg egy családi összejövetelen, és Ivan Konsztantyinovics érdeklődését nyomban magára vonta a hercegnő. A herceg leánykérése meglepetésként hatott, teljesen ellenkezve addigi egyházi terveivel. Ilona hercegnő oroszországi használatra a „Jelena Petrovna” nevet választotta; menyegzőjükre 1911. szeptember 3-án került sor az utolsó olyan házasságkötésként, mely cári beleegyezéssel született meg. Noha Jelena Petrovna élénk, temperamentumos személyisége ellentétben állt Ivan herceg természetével, kapcsolatuk boldogan, harmonikusan alakult. Két gyermekük született: Vszevolod Ivanovics herceg ( 1914 . január 20. – 1973 . június 18. ), háromszor nősült Jekatyerina Ivanovna hercegnő ( 1915 . július 12. – 2007 . március 13. ), házassága révén di Villaforesta márkiné. Ivan herceg rajongással vette körül gyermekeit. „Ezután távozott, az ajtóhoz ment, mosolygott, és nagyon úgy nézett ki, mint egy gyerek a születésnapján. »Azt szeretném elmondani, hogy a kisfiamnak néhány nappal ezelőtt kibújt az első foga.«” – emlékszik vissza E. M. Almedingen író Ivan Konsztantyinovics egyik iskolai látogatására. Jekatyerina Ivanovna hercegnő volt az utolsó olyan gyermek, aki még a cári rendszer alatt született. Fogsága és halála Ivan herceg és öccsei az elsők között voltak, akik ténylegesen is a frontra vonultak a cári család tagjai közül, mikor kirobbant az első világháború. A herceg öccse, Oleg Konsztantyinovics nem sokkal bevonulása után elesett; míg Ivan Konsztantyinovicsot háborús hősként tisztelték, és katonai érdemrenddel tüntették ki. A herceg a fronton volt, mikor 1917-ben kitört a forradalom. Hazahívták, majd a bolsevikok hatalomra jutását követően öccseivel, Igor és Konsztantyin hercegekkel együtt őrizetbe vették. Nagybátyjuk, Szergej Mihajlovics nagyherceg és titkára, valamint unokatestvérük, Vlagyimir Pavlovics Palej herceg társaságában Szibériába deportálták őket. A foglyokat április 4-én Vjatkába szállították, ahol külön szállásolták el őket. Április 30-án a helyi bolsevik tanács rendelkezésére az összes családtagot átszállították az Urál-hegységben fekvő Jekatyerinburgba. Itt csatlakozott hozzájuk Jelizaveta Fjodorovna nagyhercegné, a cárné nővére, aki férje halála után kolostorba vonult, és Jekatyerinburgba elkísérte egyik rendtársnője is. Ugyan II. Miklós cár és családja is Jekatyerinburgban voltak bebörtönözve az Ipatyev-házban, a kapcsolatot nem tudták felvenni velük. Május 18-án a rabokat vonatra tették, hogy két nap múlva megérkezzenek a Jekatyerinburgtól körülbelül kétszáz kilométerre fekvő Alapajevszkbe. Alapajevszkben a városi iskolában tartották őket fogva. Viszonylag nagy szabadságnak örvendtek a kezdetekben, sétákat tehettek a városban, járhattak templomba és beszélhettek a helybéliekkel. Az iskola kertjében növényeket termesztettek. Nyár elején a helyzet drasztikusan megváltozott, a társaság ténylegesen is az iskola rabja lett; az épületet magas fallal vették körül. 1918. július 18-án éjjel, egy nappal a cár és családja kivégzése után a foglyokat alvás közben megkötözték, és autókra pakolták. A rabokat a város közelében lévő bányák egyikéhez vitték. Az őrök itt puskatussal megverték, majd a bányába dobták őket. Hogy áldozataik biztosan meghaljanak, még kézigránátot is robbantottak. A robbanás betemette a foglyokat a bányába, de még napokig éltek. 1918. szeptember 28-án a fehér seregek bevették Alapajevszk városát abban a reményben, hogy még életben lelik a rabokat. A városlakók elvezették őket a bányákhoz, és a fehér katonák megkezdték a kivégzettek maradványainak összeszedését. A nyomozók és a fehér szakértők a ruháik alapján próbálták azonosítani az áldozatokat. A maradványokat újratemették az alapajevszki templomban, de nyolc hónappal később a fehér seregek feladni kényszerültek Alapajevszket. Irkutszkba vonultak vissza, és magukkal vitték a cári család maradványait is. A fehérek folyamatos hátrálásával a csontok egyre beljebb kerültek a kontinensen, végül egy pekingi orosz templomban temették el őket. A templom később megsemmisült, de feltételezések szerint a maradványok ma is ott találhatóak. A rendszerváltás után az orosz ortodox egyház kanonizálta Ivan herceget és alapajevszki társait, a szovjet rendszer áldozatainak nyilvánította őket. Ivan Konsztantyinovics herceg felesége és gyermekei ki tudtak menekülni az országból. A herceg édesanyjával és három életben maradt testvérével együtt éltek. Jelena Petrovna hűséges maradt férje emlékéhez, soha többé nem házasodott meg. Vszevolod Ivanovics herceg 1939 májusában oltár elé vezette Lady Mary Lygon angol arisztokratát, férjezett Romanovszkaja-Pavlovszkaja hercegnét, akitől 1956-ban elvált. Még abban az évben nőül vette a magyar származású Emilia de Gosztonyit; frigyük felbontását 1961-ben mondták ki. Szintén 1961-ben lépett házasságra Valli Knusttal, férjezett Romanovszkaja-Knuszt hercegnével. Vszevolod Ivanovics hercegnek egyik házasságából sem származott gyermeke. Jekatyerina Ivanovna hercegnő 1937-ben ment feleségül Ruggero Farace di Villaforesta márkihoz, akitől három gyermeke született. A pár 1945-ben elkülönült egymástól, noha válásukat soha nem mondták ki. Juraj Jánošík Juraj Jánošík (Terhely, 1688. január 25. – Liptószentmiklós, 1713. március 17.) Juro néven is ismert és magyarul Jánosik Györgynek nevezett hírhedt szlovák betyár. Jánošík a szlovákok körében legendává vált, életét számos irodalmi mű és film dolgozza fel. A szlovák népköltészet és a hazafias hangvételű romantikus művészeti alkotások képzeletbeli attribútumokkal gazdagították legendává magasztalt alakját. Élete 1688-ban született Terhelyen, Trencsén vármegyében. A falu környéki hegyi tanyákon nőtt fel. Bár ekkoriban már megszűnt Thököly Imre kuruc állama, a Felső-Magyarországi Fejedelemség, de a Felvidéken a kuruc felkelők tevékenysége aktív maradt. Már a bujdosók soraiban is rengeteg volt a szlovák, jelentékeny számban vettek részt továbbá Thököly küzdelmeiben, illetve a hegyaljai felkelésben. Jánošík tizennyolc évesen beállt Rákóczi kuruc seregébe, ahol Winkler Vilmos gyalogezredében szolgált. Az ezred állománylistáján szerepel is a neve. Amikor 1708-ban a trencséni csatában a császári csapatok vereséget mértek Rákóczi seregére, fogságba esett, és kényszersorozás útján a császár szolgálatába került, ezzel szemben más vélemények szerint önként pártolt át a császáriakhoz. Rabőrként szolgált a bitcsei várban, ahol megismerkedett az egyik fogvatartottal, Tomáš Uhorčík zsiványkapitánnyal. Jánošíkot szülei pénzért megváltották a katonai szolgálat alól, s visszatért szülőfalujába, de amikor Uhorčík 1711-ben megszökött, beállt a bandájába. A zsiványok esküjét szeptember 29-én tette le. Többek között lovakat csempészett Lengyelországból. Később a zsiványok kapitányává választották, de nem sokáig töltötte be ezt a tisztséget, mert a liptói pandúrok 1713-ban elfogták. Kínzást sem nélkülöző bírósági tárgyaláson fosztogatás és a Rákóczi-szabadságharcban való részvétel vádjával halálra ítélték, és 1713. március 18-án Liptószentmiklóson kivégezték. Kultuszának kialakulása A modern szlovák nemzeti szimbólumok keletkezése a 18. század második felében kezdődött. A népi kultúra előtérbe kerülésével lett egyik-másik néphagyomány által tisztelt hős fokozatosan szlovák nemzeti hőssé. Eleinte más népi származású betyár neve is ismertté vált. A betyárok heroizmusa azonban csakhamar Juraj Jánošík személyében összpontosult, ő lett az új hős, aki a dacot és az erőt, a társadalmi és emberi igazságtalansággal való határozott ellenállást testesítette meg. Érdekességek 1948 -ban róla kapta szlovák nevét Dénesd (Jánošíková). Ő szerepel az 1944 -ben kibocsátott 500 koronás bankjegy előlapján. Ján Cikker (1911–89) szlovák zeneszerző operát ( Juro Jánošik ) írt róla, amit 1954 -ben mutattak be Pozsonyban. 2008 -ban František Kašický szlovák védelmi miniszter lemondása előtt őrnaggyá léptette elő. A vajdasági Újsándorfalva névadója Janošik. A ŽSSK 671-es sorozatú motorvonat beceneve Jánošík. Cserey Farkas (1719–1782) Nagyajtai Cserey Farkas (Csíkrákos, 1719 – Bécs, 1782. december 9.) bölcselettudor, udvari tanácsos és előadó, ifjabb Cserey Farkas és Cserey Lőrinc édesapja. Élete Cserey Elek táblai ülnök testvére volt. Kolozsvárt tanult a tudós jezsuita Kaprinai István felügyelete alatt. 1742-ben végezte el iskolai tanulmányait, és bölcselettudor lett. Korának egyik legműveltebb férfia; a hivatali pályán az erdélyi kancelláriánál 1761-ben udvari tanácsossá és referendáriussá emelkedett Bécsben, és ott élte napjait. 1777-ben visszavonult a hivatali életből, és hazaköltözött Erdélybe, ekkor Mária Terézia királynőtől, aki az erdélyi ügyekben mindig kikérte a tanácsát, a krasznai, tasnádi és zilahi uradalmakat kapta. Arcképét Nagy Sámuel metszette rézbe; megjelent az Erdélyi Muzeum IV. füzete mellett 1815-ben. Munkái Isten anyjának… szüz Máriának lorétomi litániában lévő nevezetek rendén folyó dicsérete. Bécs, 1772. Képekkel és Nagy-Szeben, 1830. A magyar és székely asszonyok törvénye. Kolozsvár, 1800. (Fia ifjabb Cs. Farkas adta ki.) Kéziratban Költeményei a mohácsi vészről, Buda bukásáról, a török foglalásokról és egyéb történeti tárgyakról; továbbá Valerius Maximusnak a nevezetes beszédekről és tettekről írt latin munkája magyarázva az Országos Széchényi Könyvtárban; egy jogi szótárt is hagyott hátra. Levele Barcsay Ábrahámnak, Bécs. dec. 10. (Erdélyi Muzeum IV. 170.) Neki tulajdonítanak egy „Geographia Mariana Regni Hungariae” című 1780-ban kelt, azóta elveszett könyvet, amely többek között leírja az 1567-es tolvajostetői csata történetét. A csata során János Zsigmond fejedelem állítólag rá akarta kényszeríteni az unitárius vallást a csíki székelyekre, de azok megoltalmazták magukat és vallásukat. Mohay Tamás azonban bebizonyította, hogy a meg nem történt csatáról szóló leírás szerzője nem Cserey Farkas, hanem az ő szilágykrasznai udvari káplánja, a ferencrendi P. Katona György volt. Lagán A Lagaan című, (Hindi: ����, Urdu: ���� – "adó"), "Once upon a time in India" alcímű, díjnyertes filmet 2001. június 1-jén, mutatták be Indiában. Oscar-díjra is jelölték a legjobb külföldi nyelvű film kategóriában. A jelölés miatt sok moziban bemutatták a világon, olyanokban is ahol egyébként nem vetítenek indiai filmeket. Cselekmény A történet Észak-Indiában játszódik a XIX. század végén. A vidéken a helyi brit katonai helytartó, Russell kapitány, kegyetlenül elnyomja a helyi lakosokat, magas járadékot (lagán) követelve tőlük. Egy helyi kis falu, Csampaner lakosai a hosszú ideje tartó szárazság miatt képtelenek ezt kifizetni neki. Erre Russellnek gonosz ötlete támad: Azt ajánlja az indiaiaknak, hogy nem kell kifizetniük a lagánt, ha legyőzik az angolokat krikettben. Ha viszont vesztenek, háromszoros lagánt vetnek ki rájuk. A játék - ami különben a jelenkori Indiában a legnépszerűbb sport - a filmbeli falusiak számára még teljesen ismeretlen, de a bátor fiatalember, Bhuván, ennek ellenére elfogadja az ajánlatot. Nemsokára segítőre is lelnek Russell húgának, Elizabethnek a személyében, akit felháborít bátyja viselkedése. Az angol lány hamar szerelemre lobban a jóképű Bhuván iránt, akinek viszont a falujabeli bájos Gauri a menyasszonya. Elizabeth elmagyarázza a falubelieknek a játék szabályait és megtanítja nekik az ütési technikákat. A közös kihívás összekovácsolja a falusiakat, akik között különböző vallású, szociális státuszú, korú és képességű emberek akadnak. Végül az izgalmas összecsapásban sikerül legyőzniük az angolokat, Russell elnyeri büntetését, Elizabethnek viszont fel kell ismernie, hogy Bhuván szíve nem érte dobog. Díjak és jelölések Megkapott díjak 2002 Bergen International Film Festival, Jury Award – Ashutosh Gowarikar 2002 Filmfare Best Actor Award – Aamir Khan 2002 Filmfare Best Director Award – Ashutosh Gowarikar 2002 Filmfare Best Movie Award 2002 Filmfare Best Music Director Award – A. R. Rahman 2002 Filmfare Best Lyricist Award – Javed Akhtar 2002 Filmfare Best Male Playback Award – Udit Narayan for the song "Mitwa Re" 2002 Filmfare Best Female Playback Award – Alka Yagnik For the song "O Re Chhori" 2002 Filmfare Best Story Award – Ashutosh Gowariker Jelölések 2002 Academy Award for Best Foreign Language Film 2002 European Movie Awards, Screen International Award – Ashutosh Gowarikar 2002 Filmfare Best Lyricist Award – Javed Akhtar for "Radha Kaise Na Jale" 2002 IIFA Best Actress Award – Gracy Singh 2002 IIFA Best Supporting Actor Award – Kulbhushan Kharbanda 2002 IIFA Best Comedian Award – Rajesh Vivek 2002 IIFA Best Villain Award – Paul Blackthorne 2002 IIFA Best Male Playback Award – Udit Narayan for "Mitwa" 2002 Star Screen Award Best Actor – Aamir Khan 2002 Star Screen Award Best Music Director – A.R. Rahman 2002 Star Screen Award Best Villain – Paul Blackthorne 2002 Star Screen Award Best Male Playback – Udit Narayan for "Mitwa" 2002 Star Screen Award Best Background Music – A.R. Rahman 2002 Zee Cine Award Best Actor in a Supporting Role- Female – Rachel Shelley 2002 Zee Cine Award Best Playback Singer- Male – Udit Narayan for "Mitwa" Szereplők Ámir Hán Bhuvan Gracy Singh Gauri Rachel Shelley Elizabeth Russell Paul Blackthorne Captain Andrew Russell Suhasini Mulay Yashodamai Kulbhushan Kharbanda Raja Puran Singh Raghuvir Yadav Bhura Rajesh Vivek Guran Raj Zutshi Ismail Pradeep Rawat Deva Daya Shankar Pandey Goli Yashpal Sharma Lakha Amin Hajee Bagha Aditya Lakhia Kachra A.K. Hangal Shambukaka Ashraf S.k adi Ocean Rain Az 1984-es Ocean Rain az Echo & the Bunnymen negyedik nagylemeze. A brit albumlistán 4. helyig, Amerikában a 87. helyig jutott a Billboard 200 listán, míg Kanadában a 41. helyet szerezte meg. A svéd albumlistán a 22. helyig jutott. Az Egyesült Királyságban aranylemez lett. Szerepel az 1001 lemez, amit hallanod kell, mielőtt meghalsz című könyvben. A dalok 1983 során íródtak, az album nagy részét 1984 elején rögzítették Párizsban egy harmincöt-tagú együttessel. További munkálatok Bathben és Liverpoolban zajlottak. A kritikusok vegyes véleménnyel voltak a lemezről, mely először LP-n és kazettán, majd augusztusban CD-n is megjelent. Avaz Újságkiadó Ház Az Avaz Újságkiadó Ház (Novinsko-izdavačka kuća Avaz) Bosznia-Hercegovina legnagyobb sajtóvállalata. Ez a cég adja ki a Dnevni avazt, az ország legnagyobb példányszámú napilapját. Az Avaz vállalatot Fahrudin Radončić, egy Montenegróból származó bosnyák nemzetiségű üzletember alapította 1995-ben. A cég székhelye Szarajevó 2005-ben elkészült, impozáns Avaz Business Center nevű magasházában van. A sajtóbirodalom tagjai: Dnevni avaz (napilap) Express (magazin) Azra (magazin) Avaz Sport Avaz Business Center (irodaház) Avaz Twist Tower (toronyépület; építés alatt) Radon Plaza Hotel Petar Mladenov Petar Tosev Mladenov (* 1936. augusztus 22. † 2000. május 31.) politikus, Bulgária Államtanácsának elnöke, a Bolgár Kommunista Párt első titkára volt. Élete Parasztcsaládból származott. Felsőfokú végzettségét a Georgi Dimitrov Katonai Főiskolán valamint a Moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében szerezte meg. A Kommunista Ifjúsági Szövetségbe 1949-ben lépett be, amely szervezet központi bizottsági titkára volt 1966 és 1969 között. A Bolgár Kommunista Pártnak 1964-óta tagja. 1969 és 1972 között a vidin megyei pártszervezet első titkára, 1971-től 1989-ig a párt központi bizottságának tagja és egyúttal Bulgária külügyminisztere. 1974-től a párt politikai bizottságának tagjelöltje, 1977-től annak tagja. Todor Zsivkov visszavonulását követően 1989. november 10-től a Bolgár Kommunista Párt első titkára és az Államtanács elnöke. Echinometra viridis Az Echinometra viridis faj az Echinometridae családba, azon belül az Echinometra nembe tartozik. 26 mm magas. Aílton José Almeida Aílton José Almeida (Hematita, 1984. augusztus 20. –), egyszerűen csak Aílton, brazil labdarúgó, az orosz RFK Tyerek Groznij csatára. Christian Erwig Christian Erwig (Dorsten, 1983. február 16. –) német labdarúgócsatár. Konvektor A konvektor a fűtésre használt melegítőtesteknek azon fajtája, mely a hőt konvekció, azaz hőáramlás útján adja át a környezetnek. Történeti okokból azonban nem nevezzük konvektornak a hőleadásuk szerint szintén konvekcióval működő fűtőtestek közé tartozó azon fűtőtesteket, amelyeket valamilyen forró folyadék keringetése melegít fel. Ezeket radiátornak nevezzük, mivel 1834-ben az első ilyen folyadékkal működő találmányt feltalálója radiátorként nevezte, és ez az elnevezés terjedt el. A „konvektor” kifejezést tehát mindazokra a készülékekre értjük, melyekben van belül valamilyen közvetlen hőforrás (pl. gázláng), amelynek közelébe valamilyen fűtőelemet (például a gázkonvektorokban fémlemezeket) beiktatnak, és ezek közvetítésével melegítik fel a helyiség készüléken átáramló levegőjét, de nem használnak benne folyadékot közvetítő közegként. A konvektor anyaga a levegő részecskéivel történő közvetlen érintkezéssel átadja a hőenergiát a levegőnek, a felfelé áramló meleg levegő pedig elkeveredve felmelegíti a helyiséget. Egyik típusa a gázkonvektor, mely földgáz fűtőanyagot használ, másik az elektromos konvektor. A konvektorokkal és radiátorokkal szemben hősugárzás útján adják le a hőenergia nagy részét a valódi hősugárzók, az infrafűtőtestek. Működési elve A konvektor fűtőtest anyaga a vele közvetlenül érintkezésbe lépő, „nekipattanó” levegőrészecskéket melegíti fel. A felmelegedő, ezáltal ritkábbá, így könnyebbé váló levegő felszáll, – tovaáramlik –, majd a meleg légrészecskék a fűtőtestnél felvett hő egy részét továbbadják a helyiség távolabbi légrészecskéinek és tárgyainak. A fűtőtest felső részén található rácsok között felszálló meleg levegő helyére alulról a helyiség alsó hűvösebb levegője áramlik, a levegő fokozatos keringését, keveredését okozva. Tehát összességében a felmelegített levegő áramlásának hatására a helyiség levegője és tárgyai fokozatosan felmelegszenek. Az elektromos konvektor működési elve is annyiban különbözik csupán, hogy a készülékben belsejében itt egy elektromos fűtőbetét jelenti a közvetlen hőforrást, ez melegíti fel a fűtőelemeket, azok pedig az átáramló levegőt. A konvektorokban ventilátort is alkalmazhatnak, a levegőáramlás meggyorsítására. Típusai Magyarországon legelterjedtebbek a földgázzal fűtött gázkonvektorok. A gázkonvektorok gázelvezetését tekintve megkülönböztetünk zárt, illetve nyílt égésű konvektorokat. A zárt égésterű típusokat más szóval parapetes konvektoroknak is szokás nevezni, míg a nyílt égésterű fűtőtestek a kéményes konvektorokhoz tartoznak. A parapetes konvektort jellemzően az ablak alatt található falon helyezik el. Nincs kémény, az égéshez szükséges levegő beszippantása és az égéstermék elvezetése közvetlenül a készülék melletti falon kivezetett csőrendszeren (ún. „parapet szetten”) át történik. Ezzel szemben a kéményes konvektorok a kéményhez csatakozva vezetik el a gázt és engedik be a levegőt. Az oxigénpótlás és füstelvezetés módján kívül a működési mechanizmusuk megegyezik. A bemenőcső gázcsapjának N fokozatra történő csavarásával, a piezoelektromos gyújtó és a szikráztató benyomásával megjelenik az őrláng, melynek segítségével gyújtható be a konvektor. Emellett gyártanak elektromos konvektorokat is, melyek a vezetékes áramból vagy bármilyen villamosenergia-forrásból nyert energia segítségével melegítik fel a levegőt. Ezeket általában kiegészítő fűtésként vagy kisebb helyiségek melegítésére használják, mert kisebb teljesítményük miatt a falakat nem tudják kellően felmelegíteni, csak a helyiség levegőjét, ami viszont az elektromos konvektor kikapcsolásával hamar veszít melegségéből. Anyagukat tekintve léteznek lemez és öntöttvas konvektorok. Pszichrometria Pszichrometria az atmoszférikus (légköri nyomású) nedves levegő termodinamikai tulajdonságainak vizsgálata, anyag- és energiatranszport folyamatainak tudománya, állapotváltozásainak leírása, mérése és számítása a meteorológiában és a klímatechnikában. A név A kifejezés elemei görög eredetűek: pszüchrón (ψυχρόν) jelentése „hideg”, és metrón (μέτρον) jelentése „mérés”. A nedves levegő fizikája A légköri levegő minden, természetben előforduló fizikai állapotában gázkeveréknek (pontosabban gőz és gáz keverékének) tekintendő, mivel mindig tartalmaz bizonyos mennyiségű vízgőzt is. A természetes légköri levegő mindig „nedves levegő”. Légköri nyomáson, a száraz levegő stabilan „gáz” halmazállapotú, a vízgőz pedig halmazállapot változásokon mehet keresztül (kondenzálódhat), ezért „gőz”nek nevezendő. A nedves levegő olyan gőz-gáz keverék, melyet egy kondenzálódó és egy nem-kondenzálódó komponens alkot. A száraz légköri levegő önmagában is többféle gáz keveréke, de a pszichrometria által vizsgált fizikai állapotváltozások során ezek aránya nem változik, a pszichrometriai mérések, számítások során magát a száraz levegőt alapvetően homogén, egykomponensű gáznak tekintjük. A levegő vízgőztartalma a levegőnedvesség (műszaki nyelvben „légnedvesség”, „páratartalom”). A meteorológia és az épületgépészet (általános szellőzés- és általános klímatechnika) tipikus hőmérsékleti és nyomástartományában maga a gőz-gáz keverék az ideális gázokhoz hasonlóan viselkedik, folyamatai annak szabályaival írhatók le. Pszichrometrikus diagramok A nedves levegő állapotjelzői (röviden „állapotai”) és az állapotjelzőinek változásai (röviden „állapotváltozásai”) ún. légállapot-diagramok segítségével kezelhetők. Ezeket fizikai méréssorozatok adatai alapján a gyakorlati számítások céljára szerkesztették. Közös lényegük a nedves levegő termodinamikai állapotjelzőnek, a száraz hőmérsékletnek, az entalpiának, a relatív páratartalomnak (relatív légnedvességnek) grafikus megjelenítése, az abszolút páratartalomnak (abszolút légnedvességnek), azaz a levegő vízgőztartalmának függvényében. A leggyakrabban használt légállapot-diagramok: A Carrier-féle pszichrometrikus diagram az Egyesült Államokban , a brit és francia nyelvterületeken elterjedt. Vízszintes tengelyén a levegő száraz hőmérséklete (DBT), függőleges tengelyén az abszolút páratartalom (x) olvasható le. A Richard Mollier -féle Mollier h-x diagram, röviden „Mollier-diagram”, vagy „h-x diagram” Európa több országában, így a német és magyar nyelvterületen használatos. (Orosz és szovjet szakirodalmakban neve „i-x diagram”). Lényegében a Carrier-diagram két tengelyének tükrözése a diagram átlója mentén, így vízszintes tengelyén az abszolút páratartalom (x), függőleges tengelyén a száraz léghőmérséklet (ts, DBT) olvasható le. A Mollier-diagramban az izotermák, az állandó hőmérséklet vonalai (közel) vízszintesek (a Carrier diagramban függőlegesek), emiatt az állandó entalpiavonalak balról jobbra lejtenek. Ez az ábrázolási mód kitágítja a gyakorlati számításokban leggyakrabban előforduló telítetlen nedves levegő tartományt, és megkönnyíti a folyamatok berajzolását, az értékek leolvasását. Az entalpiavonalak ábrázolt lejtésének mértéke a víz 0°C-nál mért párolgáshőjének értékével azonos. A h-x diagramból közvetlenül leolvasható továbbá a levegő relatív páratartalmának (φ) értéke (dimenziótlan számértékben vagy %-ban), a nedves hőmérséklet (tn, WBT), a harmatponti hőmérséklet (th, DPT), a nedves levegő sűrűsége (és/vagy fajlagos térfogata), és a vízgőz parciális nyomása a levegőben. A h-x diagramban egy-egy pont képviseli a nedves levegő megadott állapotjelzőkkel jellemzett fizikai állapotát. A pontokat szakszerűen összekötve ábrázolhatók a levegő állapotváltozásai, az energetikai folyamatok. Kiszámíthatók ill. tervezhetők a levegő kezelési eljárásai: két légáram keverése, levegő fűtése, levegő hűtése, a vízgőz kondenzációjával vagy anélkül („nedves/száraz hűtés”), levegő párásítása (nedvesítése), különféle fizikai folyamatokkal, levegő párátlanítása (szárítása), különféle fizikai folyamatokkal. Az entalpiakülönbségek értékeiből kiszámítható a szellőzéshez, klimatizáláshoz használt levegő térfogatáramok kezelésének energiaigénye. Az abszolút nedvesség értékek különbségéből kiszámítható a levegő párásításának vízigénye, ill. a párátlanításkor képződő kondenzvíz mennyisége. Állapotjelzők mérése A levegő állapotának meghatározásához a fő állapotjelzők (hőmérsékletek, nedvességek, entalpia) közül legalább kettőt egyidejű méréssel meg kell határozni. Az aktuális légállapot meghatározása leggyakrabban a száraz hőmérséklet és a relatív páratartalom mérésével történik (hőmérővel és higrométerrel). A kettő egyidejű mérésére alkalmas kombinált mérőműszer a termo-higrométer. Egy másik jól használható, pontosabb eredményt adó módszer a száraz és nedves hőmérséklet egyidejű mérése, erőteljesen áramló levegőben, két hőmérővel, egy száraz és egy vízzel nedvesített hőmérővel. A nedvesített hőmérőt a légáramlásban a víz elpárolgása hűti, itt a nedves hőmérséklet értéke olvasható le. Az e célra készített mérőkészülék neve „pszichrométer”. Ilyenkor a relatív páratartalmat a kétféle (száraz és nedves) mért hőmérséklet különbségéből, az ún, „pszichrometrikus hőfokkülönbségből” határozzuk meg, számítással vagy adattáblázatból. Példa: +30°C (száraz) hőmérséklet és 50% relatív páratartalom esetén a nedves hőmérő (kielégítő légáramlás mellett) +22°C-ra hűl le. Joika A joika (vagy juoiggus, luohti, vuolle, leu'dd) egy hagyományos számi dalforma Skandináviában és Oroszországban a Kola-félszigeten. Eredetileg a joika egy bizonyos számi énekstílust jelölt, de manapság angol nyelven a fogalom minden számi énekstílust jelöl. Nagyon hasonlít az észak-amerikai indián kántáló énekekhez, és közös jellemzőkben osztozik a szibériai sámánisztikus kultúrákkal, például a természet hangjainak utánzásában. A számik jellegzetes stílusa. Minden joika természete szerint utal egy bizonyos helyre vagy személyre, legyen az ember vagy állat. Mélyen személyes vagy spirituális. Ez persze nem azt jelenti, hogy egy helyről vagy személyről szól, hanem hogy az énekes megpróbálja közvetíteni annak a helynek vagy személynek a jelenlétét. Általában nagyon rövid a szövege vagy nincs is. Az improvizáció nem szokatlan a joikában. A joika éneklését jelölő ige a juoigat egy tárgyas ige, amit gyakran úgy értelmeznek, mint az énekes evokálja vagy leírja, megjeleníti az ének tárgyát. Nem valakiről szól a joika, hanem valakinek joikája van. Története Mivel a számi kultúra az első hittérítők megérkezése előtt, azaz a 17-18. századig nem ismerte az írást, nincsenek feljegyzések a joika eredetéről. A szájhagyományok szerint az északi tündérek vagy tündék tanították meg rá az embereket. Just Quigstad, a számi szájhagyomány feljegyzője több művében is megemlékezett erről. A zenekutatók szerint a joika az egyik legrégibb legősibb ma is élő zenei hagyomány. Szertartásokon a sámán joikázott, hogy révületbe kerüljön. Utána egy nő joikázott, hogy visszahozza a sámánt a révületből. De nemcsak szertartásokon énekeltek ebben a stílusban, hanem egyébként is, saját kedvükre. A keresztény hittérítők gyanakodva tekintettek a joikára, előadását bűnnek tekintették. A 18-20. században büntetés járt érte. A térítéssel karöltve megindult a számik erőszakos asszimilációja a norvégokhoz. A hittérítők véleménye hozzájárult a joikáról alkotott vélemény romlásához. A bűnként való megítélés oka, hogy a sámánokhoz, az általuk végzett rituálékhoz kapcsolódott, és varázslásra emlékeztetett. Az 1950-es években az iskolákban tiltott volt. 2014-ben az egyházi tanácsban megvitatták, hogy betiltsák-e Kautokeino és Maze templomaiban a nem egyházi zenét; végül nem rendeltek el tilalmat. Mindezek ellenére a joikát megőrizte a hagyomány, mivel erősen gyökerezik a kultúrában. Ihletforrásnak is használják. Előadásmódja, változatai Jelenleg két stílusa van: a hagyományos, mormogó és a modern stílus, amit többnyire fiatalok énekelnek és a kortárs számi zenében használnak. Mindegyikben fontos szerep jut az improvizációknak; becslések szerint a joika fele improvizált, amivel a helyhez és a hangulathoz alkalmazkodnak. A különböző területek joikái különböznek: A dél-számi joika neve vuolle, és a késő középkori, kora újkori világ stílusát használja. A kereszténység felvétele miatt alig joikáztak, ezért megállt a fejlődésben. A kelet-számi változat a leu'dd. Az észak-számi a luohti, jelenleg ez a legfejlettebb, és legelterjedtebb. A hagyományos stílusban a joikának nincs vagy alig van szövege. Pentaton tónusú, és többnyire szólóban éneklik. Az énekest néha egy hagyományos hangszerrel, a fadnóval kísérik. A sámánok sámándobot használtak kíséretként. A modern stílusban a szövegek hosszabbak, hangszeres kíséretet is használnak, és a tónussal is szabadabban bánnak. A leggyakoribb kísérő hangszer a dob, de nem a hagyományos számi dobbal, mert azt csak szertartásoknál veszik elő. A modern joika leginkább északi, néha keleti. Az északi számi területeken a joika leginkább személyes, azaz egy személyre utalnak. Egy joika általában akkor készül valaki számára, maikor megszületik. Joanna Lumley angol színésznőnek számos joikát volt alkalma meghallgatni az északi fény honában tett utazása során, de az északi fénynek nem volt joikája. A számik nem is nagyon beszéltek az égi jelenségről. Lehet jelen, múlt vagy jövő idejű, kifejezhet különböző érzelmeket és reményeket. A legkedveltebb joikák személyekhez és a farkasokhoz kapcsolódnak, amelyek az adott személyt jellemzik. Az előadást gesztusok egészítik ki. A hagyományos sámánizmus hiedelmei és gyakorlatai érdekes hasonlóságokat mutatnak szibériai sámán hagyományokkal. Egyes joikákak a sámánok énekeltek szertartásaik alatt, ennek emlékét a népi irodalom is megőrizte. Ahogy az észak-ázsiai kultúrákban, úgy itt is utánozhatják a természet hangjait. A számik minden évben keleten, Kautokeinóban tartják dalversenyüket, a Sami-Grand-Prixet, ahoil az előadók saját műveiket mutatják be. Híres joikások Nils-Aslak Valkeapää - joikáit az 1994. évi téli olimpiai játékok alkalmával és az Ofelaš című filmben is lehetett hallani Wimme Saari - számi együttes, a joikákat modern stílusban dolgozzák fel dalaikban Sofia Jannok - számi énekesnő Ferdinando Paër Ferdinando Paër vagy Ferdinando Paer (eredetileg Ferdinando Francisco Pär; Parma, Parmai Hercegség, 1771. június 1. – Párizs, Franciaország, 1839. május 3.) itáliai születésű, 1807-től Franciaországban élő és alkotó zeneszerző, karmester. A 19. század első évtizedeiben Simone Mayr mellett az olasz operairodalom legjelentősebb, napjainkra népszerűségét vesztett alakja. Az első komponisták egyike, akik a nagyopera (opera seria) és a vígopera (opera buffa) között álló ún. „félkomoly opera” (opera semiseria) műfajában alkottak maradandót. Élete Parmában született, édesapja, a német származású Giulio Pär a hercegi udvari zenekar trombitása és kürtöse, édesanyja Francesca Cutica volt. Ferdinandót Pär néven anyakönyvezték és közel negyvenéves koráig maga is így írta alá nevét, csak 1810-ben tért át a Paër alakra. Zenei tehetségére apja korán felfigyelt, s a fiú Gian Francesco Fortunatinál és Gasparo Ghirettinél tanult zeneszerzést. Első, Orphée et Euridice című melodrámáját húszéves korában, 1791-ben láthatta szülővárosa nagyközönsége. 1792-ben a karnevál idején mutatták be Velencében Circe című rondóját, amellyel nagy feltűnést keltett. Ennek librettóján Paër már mint a parmai herceg karnagya (maestro di cappella) szerepelt, holott e címét hivatalosan csak 1792. július 23-án kapta meg. Még ugyanabban az évben sikert aratott Parmában színpadra állított, Le astuzie amorose című vígoperájával, s a következő években Itália-szerte játszották műveit. 1796-ban a Parmai Hercegséget elfoglaló Bonaparte Napóleon csapatai elől Velencébe költözött. Ott színházi karmester lett, és feleségül vette Francesca Riccardi operaénekesnőt. 1797-ben nejét a bécsi operaházba szólította szerződése, Paër pedig – követve feleségét a császárvárosba – elnyerte a Kärntnertortheater zeneigazgatói állását. Bécsben énekmestere lett Ferenc császár legidősebb leányának, Mária Ludovika főhercegnőnek (a későbbi Mária Lujza francia császárnénak). 1801-ben a szász választófejedelem, III. Frigyes Ágost hívta meg drezdai udvarába, ahol Paër 1803. január 29-étől kapellmeister (udvari karmester és karnagy) lett. 1806 októberében a városon átvonuló Napóleon császár szolgálatába szegődött, s követte őt Poznańba, Varsóba és Berlinbe, végül Párizsba is. Még Varsóban, 1807. január 14-én vette át Giovanni Paisiello helyét, s a császári udvari zenekar karnagya (maître de chapelle) lett, amely évi 12 ezer frank jövedelemmel járt. Emellett, Párizsba érkezve elfoglalta a párizsi operaház, az Opéra-Comique direktori székét is. 1810-ben ő komponálta I. Napóleon és Mária Lujza nászindulóját. 1812-ben átvette az operadarabokat játszó Théâtre Italien vezetését, s Napóleon bukása után, 1814-től többi tisztségét elveszítve csak ezt az intézményt irányította tovább. Emellett magántanítványokat is vállalt (köztük például 1824-ben az ifjú Liszt Ferencet). 1824. január 12-én Gioacchino Rossinit nevezték ki a Théâtre Italien élére, aki – bár Paër korábban kitartóan intrikált ellene – társdirektorként megtartotta pozíciójában. Végül 1826. november 25-én a korábban feltárt pénzügyi szabálytalanságok ürügyén mégis megvált Paërtől. Paër 1831-ben megkapta a francia állampolgárságot. 1832-től haláláig Lajos Fülöp, a „polgárkirály” kamara-zeneigazgatója, azaz az akadémiai zenekar karnagya volt. Életműve Paër élete során legkevesebb ötvenöt operát, emellett oratóriumokat, miséket, kantátákat, szimfóniákat, kamaradarabokat és dalokat szerzett. Kompozícióin erősen érzékelhető Domenico Cimarosa és Giovanni Paisiello klasszicista zenéjének hatása, amelyre rárakódott a Bécsben töltött évek alatt megtapasztalt nagyzenekari stíl formanyelve is. E behatások kiforrott összegződéseként írta meg az 1800-as évek elején legjelentősebb színpadi műveit (Camilla ossia Il sotteraneo; Achille). Művei megkomponálásakor a virtuóz vokális szólamokra helyezte a hangsúlyt, emellett gondoskodott a hatásos, lebilincselő színpadra állításról is. Műveinek előadásait általában maga vezényelte. Noha a 19. század első évtizedeiben operáit nagy sikerrel játszották Európa-szerte, a század második felétől művei népszerűségüket veszítették és mind ritkábban szerepeltek dalszínházak repertoárján. Főbb művei Az alábbiakban Paër jelentősebb műveinek felsorolása található a műfaj, a bemutató évének és helyszínének, valamint a librettó szerzőjének megadásával. Orphée et Euridice, melodráma, 1791, Parma Circe, rondó, 1792, Velence, Domenico Perelli Le astuzie amorose ossia Il tempo fa giustizia a tutti, vígopera, 1792, Parma, Antonio Brambilla I portenti del magnetismo, vígopera, 1793, Velence I pretendenti burlati, vígopera, 1793, Parma, Gian Carlo Grossardi L’ora fa tutto, vígopera, 1793, Milánó, Angelo Anelli Il nuovo Figaro, vígopera, 1794, Parma, Lorenzo Da Ponte Il matrimonio improvviso, farce, 1794, Velence, Giuseppe Maria Foppa I molinari, farce, 1794, Velence, Giuseppe Maria Foppa L’Idomeneo, rondó, 1794, Firenze, Gaetano Sertor Una in bene e una in male, vígopera, 1794, Róma, Giuseppe Maria Foppa L’intrigo amoroso, vígopera, 1795, Velence, Giovanni Bertati La Rossana, nagyopera, 1795, Milánó, Aurelio Aureli Anna, vígopera, 1795, Padova Griselda ossia La virtù al cimento, rondó, 1798, Parma, Angelo Anelli Camilla ossia Il sotteraneo, rondó, 1799, Bécs, Giuseppe Carpani Achille, melodráma, 1801, Bécs, Giovanni De Gamerra I fuorusciti di Firenze, opera semiseria, 1802, Drezda, Angelo Anelli Sargino ossia L’allievo dell’amore, 1803, Drezda, Giuseppe Maria Foppa Leonora, ossia L’amore coniugale, 1804, Drezda, Giovanni Schmidt Sofonisba, rondó, 1805, Bologna, Giovanni Schmidt Agnese, opera semiseria, 1809, Parma, Luigi Buonavoglia L’eroismo in amore, nagyopera, 1815, Milánó, Luigi Romanelli Le maître de chapelle ou Le super imprévu, farce, 1821, Párizs, S. Gay Szeminárium (felsőoktatás) A szeminárium főként a felsőoktatásban alkalmazott olyan oktatási forma, oktatásszervezeti megoldás, amelynek a lényegét elsősorban egy másik oktatási formával, az előadással összevetve lehet megérteni. Míg az előadáson az egyetem vagy főiskola tanára nagyobb számú diákközösség számára „leadja” az anyagot, vagyis a tanár előad, a diákok pedig hallgatnak (és jegyzetelnek), addig a szeminárium keretén belül az oktató (a szemináriumvezető) egy kisebb létszámú hallgatói csoportot vezet, amelyben a hallgatók aktív részvételével történik a szeminárium anyagának az elsajátítása. A diákok a tanár által kijelölt vagy maguk által választott témákról előadást (referátumot) tartanak, vagy dolgozatot írnak, amit a szeminárium résztvevői általában megvitatnak. Az előadásokon a részvétel ajánlott, a szemináriumokon viszont rendszerint kötelező. Gyakori, hogy a vizsgára bocsátás feltétele a szemináriumi követelmények teljesítése. Újabban találkozhatunk olyan szemináriumokkal, ahol a tudományos munka fő célja nem egyszerűen az ismeretek elsajátítása, hanem a kutatás (kutatói szemináriumok). Forrás KRE – fogalomtár Felvi.hu - Felsőoktatási Kislexikon Añana Añana község Spanyolországban, Arabában. Lakosainak száma 156 fő (2017). Földrajza Añana Lantaron, Ribera Alta/Erriberagoitia és Valdegovía/Gaubea községekkel határos. Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Ancistrus agostinhoi Az Ancistrus agostinhoi a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának a harcsaalakúak (Siluriformes) rendjébe, ezen belül a tepsifejűharcsa-félék (Loricariidae) családjába tartozó faj. Előfordulása Az Ancistrus agostinhoi Dél-Amerikában fordul elő. Brazília egyik endemikus hala. Megjelenése Ez a halfaj legfeljebb 9,6 centiméter hosszú. A nőstények általában, csak 7,6 centiméter hosszúak. A hátúszóján csak 1 tüske látható. Az alsó állkapcsán levő rövid tapogatónyúlvány az ajkához van nőve. 38-78 foga van. Életmódja A trópusi édesvizeket kedveli. A víz fenekén él és keresi a táplálékát. Forrás Ancistrus agostinhoi Bifi, Pavanelli & Zawadzki, 2009 FishBase Roquessels Roquessels település Franciaországban, Hérault megyében. Lakosainak száma 110 fő (2015). Roquessels Faugères, Fos, Fouzilhon, Gabian, Laurens, Montesquieu és Pézènes-les-Mines községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Rivoli csata A rivoli csata 1797. január 14–15-én zajlott le az észak-itáliai Rivoli falu mellett, az Első koalíciós háború során, a francia és az osztrák erők között. Az Alvinczi József császári tábornok vezette osztrák hadsereg kísérletet tett Napoléon Bonaparte tábornok csapatainak Észak-Itáliából való kiszorítására, de hadjárata teljes kudarccal végződött. A francia csapatok Bonaparte tábornok és André Masséna tábornok vezetésével szétverték az osztrák csapatokat. 1965-ös svéd labdarúgó-bajnokság (első osztály) Az Allsvenskan 1965-ös szezonja volt a bajnokság negyvenegyedik kiírása. A bajnokságban 12 csapat vett részt, a győztes a Malmö FF lett. Ez volt a klub hatodik bajnoki címe. Luna E–6–5 A Luna E–6–5 (más források szerint: Luna 5b) jelzésű szovjet holdautomata, a Luna-program, a Hold-program részeként készült. Küldetés Tervezett feladat a Hold megközelítése-sima leszállás, felületének fényképezése, a kozmikus sugárzás, a napszél, a mikrometeoritok, az interplanetáris anyag és a Hold mágneses terének vizsgálata. Jellemzői Építette és üzemeltette az OKB–1 (oroszul: Особое конструкторское бюро №1,- ОКБ-1). Az 1964. április 20-án a Bajkonuri űrrepülőtér indítóállomásról egy párhuzamos elrendezésű, háromfokozatú Molnyija hordozórakéta (8K78M) típusú hordozórakétával állították volna Föld körüli parkolópályára. Az indítás után 340 másodperccel leállt a hajtómű, Belépett a légkörbe és elégett. Az űrszonda és leszálló egysége: fékező rakétarész a szükséges üzemanyaggal, légzsák-rendszer, biztosította a ledobott – hordozó egységből – műszeres egység épségét, a leszálló egységből négy szárny nyilott ki, biztosítva a stabil helyzetet, a légmentesen lezárt műszeres tartály tartalmazta az akkumulátoros erőforrást, a hőelenőrzőt, és a televíziós egységet, stabilizált állapotban a televíziós kamerák tükörrendszer segítségével fényképezte környezetét, elektrónikus feldolgozás után antennájával sugározta vevőállomásaira a képeket, Cserhalmi Imre Cserhalmi Imre (Budapest, 1934. június 21.) magyar író, újságíró, színházigazgató, egyetemi tanár. Életpályája Érettségi után két évig segédmunkás, majd üzemi lapnál adminisztrátor, később újságíró. 1954-ben végzett az ELTE BTK újságírás-filozófia szakán. 1956-tól a Szabad Nép illetve a Népszabadság gyakornoka, munkatársa, később rovatvezető-helyettese és rovatvezetője volt. 1975-1980 között a győri Kisfaludy Színház igazgatója volt. 1984 óta a MÚOSZ Újságíró Iskola tanára. 1988-1990 között a Magyar Rádió főmunkatársa volt. 1989-2000 között az Őszidő című képes havilap alapító főszerkesztője volt. 1990-1991 között a MÚOSZ Oktatási Igazgatóság vezetője volt. 1991-1992 között az Európa című képes hetilap főszerkesztő-helyetteseként dolgozott. 1992-1994 között a TVR Hét lapcsalád olvasószerkesztőjeként tevékenykedett. 1994 óta tanít az ELTE-n, a Budapesti Gazdasági Főiskolán, a Nyíregyházi Főiskolán és a Szegedi Tudományegyetemen. 1999-2001 között a MÚOSZ oktatási titkára, 2001-2002 között a választmány elnöke volt. 2002 óta címzetes főiskolai tanár. Színházi munkái A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 9. Harmadik nélkül...? (1960) Ezek a mai fiatalok (1963) A reggel mindig visszatér (1965) Százszor is szeretlek (1965) Alku nélkül (1966) A három vándor (1967) Eszter (1973) A világ közepe (Virág az asztalon) (1975) Külvárosi legenda (1975) Filmjei Cédula a telefonkönyvben (1961) Törékeny boldogság (1964) Úton (1967) Volt egyszer egy borbély (1969) Csillagok változásai (1975) Csata a hóban (1981) Művei Történelmi kulcsátvétel (interjúk, 1983) Ha nincs fék, gáz van (szociográfiai riportok, 1984) Ki fog repülni? (szociográfiai riportok, 1986) Vonalban vagyunk? Kibeszélések és beszélgetések a Postáról (1989) Én volnék a vörös báró? ( Horváth Edével , 1990) Műfajismereti füzetek (szerkesztő, 1991) Sajtókincstár. Szöveggyűjtemény újságot írni és olvasni tanulóknak ; szerk. Cserhalmi Imre; életrajzok Nagy Katalin; Sajtóház, Bp., 2001 ( Sajtókönyvtár ) Új műfajismeret (társszerző, 2002) Törlesztés, avagy lapok a talonból ; Corvina, Bp., 2018 Díjai, kitüntetései A szófiai tv-fesztivál legjobb forgatókönyv írója (1967) A Munka Érdemrend ezüst fokozata (1975) Veszprém Város Díja (1976) A Munka Érdemrend arany fokozata (1980) Praemium Artis díj (1985) Rózsa Ferenc-díj (1987) Aranytoll (2012) Jegyzetek 2013. január 3-i lekérdezés Forrás MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283 Moloma A Moloma (oroszul: Молома) folyó Oroszország európai részén, a Kirovi területen; a Vjatka jobb oldali mellékfolyója. Földrajz Hossza: 419 km, vízgyűjtő területe: 12 700 km², évi közepes vízhozama (a torkolattól 196 km-re): 47,7 m³/s. A Kirovi terület északnyugati részének folyója. A Vologdai terület határán, az Észak-orosz-hátság (orosz nyelvhasználatban: Északi Uvalok) északi mocsaraiból ered és a hátságon keresztül széles völgyben délkelet felé halad. A torkolat közelében ágakra bomlik és Kotyelnyics előtt 10 km-rel ömlik a Vjatkába. Vegyesen eső és főként hóolvadék táplálja. November elején befagy és április végén szabadul fel a jég alól. A tavaszi magasvíz idején középső és alsó folyása hajózható. Leghosszabb mellékfolyója a bal oldali Kuzjug (132 km.) A medence nagy részét tajga borítja. Az erdőkben kitermelt fát évtizedek óta úsztatva továbbítják lefelé a folyón. Partján városok, nagyobb ipari üzemek nincsenek. Bellancourt Bellancourt település Franciaországban, Somme megyében. Lakosainak száma 522 fő (2015). Bellancourt Buigny-l’Abbé, Eaucourt-sur-Somme, Épagne-Épagnette, Francières, Pont-Remy, Centula és Vauchelles-les-Quesnoy községekkel határos. Népesség A település népességének változása: 2005-ös Formula–1 maláj nagydíj A maláj nagydíj volt a 2005-ös Formula–1 világbajnokság második futama, amelyet 2005. március 20-án rendeztek meg a maláj Sepang International Circuiten, Sepangban. Időmérő edzés Fernando Alonso nyerte az időmérőt, Jarno Trulli és Fisichella előtt. A két Ferrari 12-13. lett. Futam Alonso végig vezetve nyert (24 másodperces előnnyel), Trulli második, a 10. helyről induló Heidfeld 3. lett Fisichella kiesése után, aki Mark Webberrel ütközött a 35. körben (egyikük sem tudta folytatni a futamot). A dobogósok mögött Montoya, Ralf Schumacher, Coulthard, Michael Schumacher és Klien végzett. A leggyorsabb kört (1:35,483) Kimi Räikkönen autózta. Barrichello, Villeneuve, és Button is kiesett Sepangban. Alonso a verseny után Fisichellától átvette a vb-vezetést, és a szezon végéig meg is tartotta. Statisztikák Vezető helyen: Fernando Alonso: 51 (1-21 / 25-40 / 43-56) Giancarlo Fisichella: 1 (22) Kimi Räikkönen: 2 (23-24) Jarno Trulli: 2 (41-42) Fernando Alonso 2. győzelme, 4. pole-pozíciója, Kimi Räikkönen 7. leggyorsabb köre. Renault 19. győzelme. Alsó-Terianszki-tó Az Alsó-Terianszki-tó (szlovákul Nižné Terianske pleso) a Nefcer-völgy egyik gleccservájatában lévő tavacska, 1941 m tengerszint feletti magasságban. Gleccservájatban lévő tátrai tavak közül az egyik legjellemzőbb. Neve Grósz Alfréd Komarnicki Gyulának írt leveléből: „Hogyan került a Terianszko-tavak elnevezés a Magas-Tátrába? Ezt a titkot elárulta nekem a liptóújvári (Liptovský Hrádok) állami erdőgondnokság irodájában egy ősrégi katasztertérkép, amelyet nekem 1941-ben az ottani vezető erdőmérnök, Kavulják András mutatott. Ezen a kézzel rajzolt térképen, amely valószínűen még most is ott van, a Nefcer-patak, a Nefcer-völgy patakja "Verlorenseifen" (Stratený potok = Elveszett patak) névvel volt jelölve. A dolgok további összefüggése könnyen megmagyarázható. Az egykori iglói városkapitány, Palzmann Márton körülbelül 1750 és 1760 között a Kriván tárnáiban aranyat bányásztatott. (Lásd J. A. Czirbesz 1772-ben megjelent könyvét: "Kurzgefasste Beschreibung des Karpathischen Gebirges", 13. paragrafus) Ennek a Palzmann Mártonnak egészen közel Dobsinához néhány ércbányája és egy kohóműve is volt. Ezt a telepet mai napig is Palzmannova huta - Palzmannhütté-nek hívják. Ez a telep egészen közel fekszik Verlorenseifen=Stracena=Sztracena faluhoz, a Sztracenai-völgyhöz = Verlorenseifental-hoz, és a Sztracena patakhoz = Verlorenseifen. (Stratiť szlovák szó = elveszít, stratiť sa = elvész. Seufen vagy Seifen = patak.) Az említett vállalkozó, Palzmann a Krivánon lévő tárnáiba Sztracena vidékéről fölrendelte a kipróbált és szakavatott bányászainak egy részét. Ezek pedig magukkal hozták a dél-szepességi otthonukból a nekik oly meghitten csengő Verlorenseifen = Straceny potok elnevezést is és ráruházták azt a Krivántól északra vadregényes környezetben aláhabzó vad patakra. Indító okul szolgált az a körülmény, hogy ez a vadvíz a völgy legszebb zuhatagja alatt hosszú darabon a törmelék alatt folyik, amivel az elnevezés meg is van indokolva. Az ily módon ideplántálódott, idekerült pataknévből továbbfejlődött aztán a Verlorene Seen = Stratené plesa elnevezés. Na és hogyan lett ebből a Terianszko név? Egészen egyszerűen. Teriaty tulajdonképpen orosz szó és azt jelenti: stratiť = verlieren. Ja poteriam = ich verliere, ti poterias = du verlierst, on poteria = er verliert. A Szepességgel szomszédos Sáros vármegyében mindig voltak oroszosan beszélő rusznyákok (ruszinok). II. Rákóczi Ferenc katonáinak, „talpasainak” egy része is közülük rekrutálódott. Hát Palzmann bányászai között is minden bizonnyal voltak rusznyákok, akik a Verlorenseifen = Straceny patakot a saját anyanyelvükön Terianski pataknak mondták. Ezen az egész logikusan magyarázható úton került a tátrai névtárba a Terianské plesa = Terianszko tavak = Elveszett tavak elnevezés, amely lassan meg is honosodott, míg a régi német, sőt csodálatosképpen még a szlovák elnevezés is mindinkább feledésbe merült. A Terianszko-tornyok elnevezés csak a 20. század elején keletkezett.” A Medzikriván-tó (Medzikrivaner See = Kriván közötti tó) elnevezést Majláth Béla használta a Magyarországi Kárpát Egyesület (MKE) 1877-es Évkönyvében, bizonyára a Kriván gerincei ihlették meg. Walter Frigyes Walter Frigyes (Marosludas, 1931. július 13. – Nagybánya, 1996. május 24.) erdélyi magyar grafikus és festő. Életútja Középiskoláit a marosvásárhelyi Képzőművészeti Líceumban végezte, rövid ideig a bukaresti N. Grigorescu Képzőművészeti Főiskola hallgatója volt, majd a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán szerzett diplomát (1958) Miklóssy Gábor és Teodor Harşia tanítványaként. Az 1960-as évek elejétől Nagybányán élt, a Bányavidéki Fáklya grafikai szerkesztője volt. Munkássága 1958-tól a Zsil-völgyi művésztelepen dolgozott, első kiállítását Temesváron rendezte meg. Később Petrozsényben, Nagybányán, Bukarestben, 1961-ben Bécsben, 1962-ben Havannában, 1968-ban Krakkóban, 1970-ben Lodzban szerepelt kiállításon. Nagybányán alkotta nagy méretű színes fa-, műanyag- és linóleummetszeteit, élete utolsó éveiben pedig visszatért a festészethez. 1906 Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század Évtizedek: 1850-es évek – 1860-as évek – 1870-es évek – 1880-as évek – 1890-es évek – 1900-as évek – 1910-es évek – 1920-as évek – 1930-as évek – 1940-es évek – 1950-es évek Évek: 1901 – 1902 – 1903 – 1904 – 1905 – 1906 – 1907 – 1908 – 1909 – 1910 – 1911 Események Határozott dátumú események január 21. – A Masaryk-féle úgynevezett realista néppárt és a Haladó Polgári Klub nevet viselő szervezet fúziójából megalakul a Cseh Haladó Párt. március 2 – 3. – Az Ifjúcseh Szabadelvű Párt értekezletén kidolgozzák a Karel Kramář megfogalmazta pozitív politika programját, amely a pártba belépett fiatal cseh értelmiség számára nyújt nagyobb mozgásteret. március 18. – A Szlovák Szociáldemokrata Párt (SZSZDP) II. kongresszusa a Magyarországi Szociáldemokrata Munkáspártba való visszatérés mellett dönt. (Az egységes magyarországi párton belül viszont megmarad a Szlovák Intézőbizottság, amely 1918-ig sok esetben önálló politikai irányvonalat képviselt.) április 18. – Földrengés dönti romba San Francisco -t. május 31. – XIII. Alfonz spanyol király feleségül veszi Battenbergi Viktória Eugénia angol hercegnőt. (A miséről a királyi palotába menet sikertelen merényletet kísérelnek meg a király pár ellen.) július 3. – A magyarországi parlament nemzetiségi klubja önálló felirati javaslatában követeli az általános választójog bevezetését, a nemzetiségi jogok tiszteletben tartását és kiterjesztését. július 7. – A Monarchia megtiltja az állatbehozatalt Szerbiából . (Ezzel többéves vámháború kezdődik. Szerbia több, pl. Olaszországgal, Franciaországgal és Svájccal kötött kereskedelmi szerződéssel kompenzálja veszteségeit.) július 12. – A francia Legfelsőbb Bíróság rehabilitálja Alfred Dreyfus kapitányt. július 21. – Oroszországban feloszlatják a Dumát és Pjotr Sztolipin belügyminisztert jelölik ki új miniszterelnöknek, továbbá korlátozzák az 1905 októberében meghirdetett szabadságjogokat. október 28. – Karl Nesser Londonban bemutatja a tartós hullámot (vagyis a dauert), illetve az elkészítését. október 29. – II. Rákóczi Ferenc újratemetése Kassán . november 16. – Ferdiš Juriga szlovák országgyűlési képviselőt magyarellenes izgatás vádjával a pozsonyi törvényszék 2 év fogházbüntetésre ítéli. november 22. Az SOS -t hivatalos nemzetközi segélykérő jelzéssé nyilvánítja a Nemzetközi Rádió-távírási Konvenció (International Radio Telegraphic Convention) Berlinben . Pjotr Sztolipin orosz kormányfő rendelete lehetővé teszi a parasztok számára, hogy kiváljanak az obscsinából (a „sztolipini agrárreform” kezdete). december 6. Budapesten megnyílik a Szépművészeti Múzeum . Szentesen megnyílik a Református kör . A rózsahegyi bíróságon magyarellenes izgatásért Andrej Hlinka katolikus lelkészt, a Szlovák Nemzeti Párt (SZNP) elnökét és Vavro Šrobár orvost, az SZNP csehszlovák orientációjú vezető képviselőjét két, illetve egy év fogházbüntetésre ítélik. (A perben további kilenc vádlottat ítélnek 2-5 havi fogházbüntetésre.) Határozatlan dátumú események tavasz – A Lengyel Királyságban a mezőgazdasági munkások sztrájkokat szerveznek, a munkabérek felemelését és földosztást követelve. május – Választások Horvátországban . (A saborban, vagyis a parlamentben a többséget a horvát–szerb koalíció pártjai szerzik meg, ezért a Horvát Nemzeti Párt kimondja feloszlását.) az év folyamán – A Német Császári Haditengerészet szolgálatba állítja első tengeralattjáróját (U–1), amely 43,4 méter hosszú és 3,75 méter széles volt, 238 tonna vízkiszorítással. december – A Lengyel Szocialista Párt (PPS) két részre szakad, a PPS-Baloldalra és a PPS Forradalmi Szárnyára. Porosz-Lengyelországban az illegális „Macierz Szkolna” (Iskolaszövetség) szervezésében 141 lengyel iskolát hoznak létre 63 ezer tanulóval. Az év témái 1906 a vasúti közlekedésben Megjelent az első Jelzési Utasítás a magyar vasúton. január 4. – Elkészül a Szentes és Orosháza közötti vasútvonal . január 14. – Átadják a Debrecen és Hajdúnánás közötti vasutat. szeptember 2. – Elkészül a Csongrád és Szentes közötti vasútvonal. november 4. – Megnyílt a Mezőcsát–Nyékládháza-vasútvonal (bezárták: 2007 . március 3. ) 1906 a filmművészetben december 26. – Bemutatták a világ első játékfilmjét, a The Story of the Kelly Gang -ot. Budapesten Borhegyi János megnyitja az Erzsébet körút második moziját, az Olympiát (ma Hunnia). 1906 az irodalomban február – Megjelenik Ady Endre Új versek című kötete megjelenik az Imre: A Memorandum című amerikai könyv Edward Irenaeus Prime-Stevensontól 1906 a zenében Elkészül Kacsóh Pongrác Csipkerózsika c. daljátéka. 1906 a képzőművészetben december 5. – megnyílik Budapesten a Szépművészeti Múzeum 1906 a politikában április 8. az Alkotmánypárt jut hatalomra Magyarországon Születések január 12. – Szabó T. Attila nyelvész, történész, irodalomtörténész, néprajzkutató († 1987 ) január 14. – Kerpel-Fronius Ödön orvos, gyermekgyógyász, fiziológus, az MTA tagja († 1984 ) január 16. – Idősebb Benedek Jenő festőművész († 1987 ) január 21. – Bolberitz Károly , egészségügyi és vegyészmérnök, közgazdász, a vízhigénia szaktekintélye († 1978 ) január 22. – Sebes Gusztáv labdarúgó, megbecsült edző, az Aranycsapat mesteredzője († 1986 ) január 22. – Robert E. Howard amerikai író, Conan, a barbár szerzője († 1936 ) január – Gugsza N , Zauditu etióp császárnőnek Gugsza Velétől született kisebb lánya († 1906) február 5. – Danÿ Margit , Európa-bajnok vívó († 1975 ) február 5. – Homonnai Márton , kétszeres olimpiai bajnok vízilabdázó († 1969 ) február 18. – Hollósi Frigyes , evezős, úszó, edző, sportvezető († 1979 ) február 20. – Zsofinyecz Mihály , magyar politikus, miniszter († 1986 ) március 19. – Adolf Eichmann , magas rangú náci tiszt, a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt vezető tagja, az SS Obersturmbahnführere († 1962 ) március 30. – Gelléri Andor Endre , író († 1945 ) március 31. – Tomonaga Sinicsiró , japán fizikus , a kvantum-elektrodinamika egyik atyja, amiért 1965 -ben megosztva fizikai Nobel-díjat kapott Richard Feynmannal és Julian Schwingerrel († 1979 ) április 1. – Alekszandr Szergejevics Jakovlev , szovjet repülőgéptervező († 1989 ) április 9. – Victor Vasarely , festőművész († 1997 ) április 13. – Samuel Beckett , ír költő, próza- és drámaíró († 1989 ) május 18. – Balázs Samu , Kossuth-díjas színművész († 1981 ) május 20. – Kőrösy Ferenc izraeli magyar vegyészmérnök, az MTA tagja († 1997) május 26. – Kontraszty László , festőművész († 1994 ) június 12. – Németh János , kétszeres olimpiai bajnok vízilabdázó († 1988 ) június 24. – Manga János magyar folklorista, a néphagyomány és népművészet szakavatott kutatója († 1977 ) július 1. – Estée Lauder magyar származású amerikai üzletasszony († 2004 ) július 2. – Hans Albrecht Bethe , német-amerikai fizikus († 2005 ) július 2. – Kárpáti Károly , olimpiai bajnok birkózó († 1996 ) július 4. – Vilmos porosz herceg († 1940 ) július 9. – Bálint György , magyar író, műfordító († 1943 ) július 23. – Vladimir Prelog bosznia-hercegovinai horvát vegyész, az 1975 -ös kémiai Nobel-díj elnyerője († 1998 ) augusztus 13. – Borsos Miklós , Kossuth- és Munkácsy-díjas szobrász († 1990 ) augusztus 17. – Marcello Caetano , portugál miniszterelnök († 1980 ) szeptember 1. – Karl August Folkers , amerikai biokémikus, biológus, a Q10 coenzim kutatója, a B12 vitamin izolátora († 1997 ) szeptember 3. – Trauner Sándor , magyar származású francia festőművész, Oscar-díjas díszlettervező († 1993 ) szeptember 4. – Max Ludwig Henning Delbrück , német származású amerikai biológus († 1981 ) szeptember 7. – Balogh Edgár , romániai magyar publicista († 1996 ) szeptember 8. – Rotter Emília , olimpiai bronzérmes, világbajnok műkorcsolyázó († 2003 ) szeptember 22. – Bulla Béla , földrajztudós, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja († 1962 ) szeptember 25. – Dmitrij Dmitrijevics Sosztakovics , orosz zeneszerző († 1975 ) szeptember 29. – Machovits István , darutervező mérnök († 1995 ) október 4. – Kepes György festő, tervező, képzőművészeti író († 2001 ) október 13. – Herczeg Klára szobrász, érem- és porcelánművész († 1997 ) november 2. – Luchino Visconti , olasz film-, színház-, és operarendező († 1976 ) november 5. – Kabos Endre , háromszoros olimpiai bajnok vívó († 1944 ) november 18. – Klaus Mann német író († 1949 ) december 6. – Goldmark Péter Károly magyar származású amerikai mérnök, fizikus († 1977 ) december 8. – Ruttkay Mária , színésznő († 1988 ) december 18. – Zelk Zoltán , költő, író († 1981 ) december 19. – Leonyid Iljics Brezsnyev , szovjet kommunista politikus, SZKP főtitkára († 1982 ) december 31. – Bogen Erna , olimpiai bronzérmes, világbajnok vívó († 2002 ) Halálozások január – Gugsza N , Zauditu etióp császárnőnek Gugsza Velétől született kisebb lánya (* 1906) február 8. – Maticska Jenő festőművész (* 1885 ) február 25. – Prielle Kornélia , színésznő, a Nemzeti Színház örökös tagja (* 1826 ) március 1. – Zichy Mihály , festő, grafikus (* 1827 ) március 28. – Bihari Sándor festőművész (* 1855 ) április 24. – Károlyi Sándor , politikus, kórházalapító, az MTA tagja (* 1831 ) május 4. – Carl Schurz 1848 -as német forradalmár, majd az amerikai polgárháború tábornoka (* 1829 ) június 17. – Harry Nelson Pillsbury amerikai sakkozó (* 1872 ) június 23. – Kőrösy József statisztikus, a legnagyobb hatású 19. századi magyar statisztikusok egyike, az MTA tagja (* 1844) szeptember 8. – Hőgyes Endre orvos, egyetemi tanár, akadémikus (* 1847 ) december 7. – Élie Ducommun , svájci író, szerkesztő, fordító, békeaktívista, aki 1902 -ben Charles-Albert Gobat-val együtt Nobel-békedíjat kapott (* 1833 ). december 11. – Gaál Ferenc zeneszerző, a szabadkai zeneiskola igazgatója (* 1860 ) december 13. – Benczédi Gergely , pedagógus, író (* 1839 ) december 26. – Zichy Jenő festő (* 1837 ) Nobel-díjasok A Nobel-díjat a svéd Alfred Nobel alapította, 1901 óta adják át, melyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda a tudomány, az irodalom és humanitárius területen kimagasló eredményt elért magánszemélyeknek illetve intézményeknek. Horváth Balázs (zeneszerző) Horváth Balázs (Budapest, 1976. március 6. ) Erkel Ferenc-díjas magyar zeneszerző, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem egyetemi adjunktusa. Eddigi életpályája Zeneszerzői tanulmányait a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában kezdte. 1999-ben diplomázott a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen zeneszerzés szakán, Jeney Zoltán, Bozay Attila, illetve Vajda János növendékeként. 2005-ben ugyanott DLA-fokozatot is szerzett, disszertációjának címe: A térbeli zene típusai a XX. század második felének zenetörténetében. 2002 óta a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem oktatója. Budapest kortárs zenei életének állandó résztvevője. 2009-ben megalapította a THReNSeMBle elnevezésű kortárs zenei együttest, melynek azóta karmestere és művészeti vezetője. A FUGA Budapesti Építészeti Központban működő CentriFUGA elnevezésű kortárs zenei műhely aktív szereplője. 2017. június 26-án a világhírű zürichi Tonhalléban Eötvös Péter, Kurtág György, Balogh Máté, Bella Máté és Tornyai Péter zenedarabjai mellett Horváth "pikokosmos = millikosmos" című darabja is elhangzott. [2] A koncerten Eötvös Péter dirigált. Díjak, elismerések 2000-2002: Kodály-ösztöndíj 2004: Istvánffy Benedek-díj ( MAGNETS IV (round and round) c. művéért) 2007: Erkel Ferenc-díj 2007: Istvánffy Benedek-díj ( Waiting for... c. művéért) 2008: 'In memoriam György Ligeti' Zeneszerzőverseny, Berlin - 1. díj ( POLY c. művéért) 2009: Új Magyar Zenei Fórum 2009 zeneszerzőverseny - 2. díj ( BORROWED IDEAS c. művéért) 2011: Új Magyar Zenei Fórum 2011 zeneszerzőverseny - 1. díj (Fausték az elvarázsolt kastélyban c. művéért) 2013: Új Magyar Zenei Fórum 2013 zeneszerzőverseny - 2. díj ( die ReAlisierung einer komPosition c. művéért) This Godless Endeavor A This Godless Endeavor című album az amerikai Nevermore együttes hatodik nagylemeze, amely 2005-ben jelent meg a Century Media kiadó gondozásában. Ezen a lemezen szerepel először a Nevermore soraiban Steve Smyth (ex-Vicious Rumors, Testament) gitáros, aki szerzőként is kivette részét a munkálatokból. A producer újra Andy Sneap volt. A This Godless Endeavor az első olyan Nevermore-album, amely nem bír önálló markáns karakterrel, sokkal inkább az eddigi munkásságuk összefoglalása. A mesterséges intelligencia és az ember viszonyáról írt Sentient 6 című dal az 1996-os The Learning folytatása a The Politics of Ecstasy albumról. A Jim Sheppard basszer által írt instrumentális The Holocaust of Thought-ban James Murphy gitáros vendégszerepel. A lemeznyitó Born c. számhoz forgattak videoklipet, ami 2006. január 27-én debütált az MTV-n. Az album dalai Born – 5:05 Final Product – 4:21 My Acid Words – 5:41 Bittersweet Feast – 5:01 Sentient 6 – 6:58 Medicated Nation – 4:01 The Holocaust of Thought (instrumentális) – 1:27 Sell My Heart for Stones – 5:18 The Psalm of Lydia – 4:16 A Future Uncertain – 6:07 This Godless Endeavor – 8:55 Gare de Versailles-Rive-Droite Gare de Versailles-Rive-Droite vasútállomás Franciaországban, Versailles településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Párizs-Saint-Lazare-Versailles-Rive-Droite-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Gare de Montreuil Hemleben Hemleben település Németországban, azon belül Türingiában. Népesség A település népességének változása: Leone osztály A Leone osztály az olasz Regia Marina (Királyi Haditengerészet) három egységből álló rombolótípusa volt, ezek: a Leone (Oroszlán), a Pantera (Párduc) és Tigre (Tigris), neveiket nagymacskákról kapták. Az 1920-as években eredetileg öt ilyen egység építését tervezték. Mindhárom hajó Olasz Kelet-Afrikában állomásozott a II. világháború kitörését követően, 1941-ben valamennyi odaveszett a harcokban. Elkészültükkor nagy harcértékű, modern egységeknek számítottak. Dizájn A hajókat eredetileg az olaszok felderítő cirkálóknak (esploratori) tekintették, valójában nagy méretű és szokatlanul erős ágyúfegyverzetű rombolók (cacciatorpediniere) voltak. Építésük háborús nyersanyaghiány miatt 1917 helyett csak 1920-ban vehette kezdetét. Jellemzőjük a vízkiszorításukhoz képest szokatlanul erős ágyúfegyverzet, 8 darab L/45 Schneider-Canet-Armstrong 1918/19 típusú, 120 mm-es löveg formájában, melyek kettesével kerültek beépítésre, lövegpajzzsal védve, a hajók középvonalában, egy páros elől, egy-egy a hajótest közepén, egy pedig hátul. Ez ez elrendezés nem a legszerencsésebb, mert egyenesen előre és hátra így csak 2-2 ágyú tüzelhetett, oldalra viszont mind a 8 darab. Szolgálat A Leobne osztály egységeit eredetileg gyarmati szolgálat teljesítésére szánták, 1935-től Olasz Eritreában, a Massawa-i flottabázison állomásoztak. 1938-ban hivatalosan átminősítették őket rombolókká. a II. világháború kitörését követően az Olasz Kelet-Afrika környéki tengeri összecsapások részvevői voltak. Támadás a BN 7 jelű brit konvoj ellen A Leone osztály egységeinek legfontosabb harci bevetése a BN 7 jelű brit konvoj elleni támadás 1940. október 21-én. Az olasz kötelék négy rombolóból állt (Leone, Pantera, valamint a Sauro osztályú Nazario Sauro és Francesco Nullo), a konvoj kíséretét az új-zélandi HMNZS Leander könnyűcirkáló, az HMS Kimberley romboló és az ausztrál HMAS Yarra szlúp adta. Az olaszok repeszsérüléseket okoztak néhány kereskedelmi hajón, valamint eredménytelenül intéztek két torpedóval támadást az HMAS Yarra ellen. Az HMNZS Leander azonban fő fegyverzetéből 126 darab 152 mm-es gránátot lőtt ki az olasz rombolókra, amellyel sikeresen megfutamította őket. A Leone, a Pantera és a Sauro sikeresen vissza tudott vonulni, azonban a Nullo, miközben az HMS Kimberley elől menekült zátonyra futott és hajótörést szenvedett a Hamril-szigeten, ahol később a Royal Air Force Blenheim bombázói elsüllyesztették. Olasz parti ütegek ugyan két telitalálatot értek el az HMS Kimberley-n, de azt az HMNZS Leander sikeresen az Adeni kikötőbe tudta vontatni. Utolsó küldetés A rombolók ezt követően egészen a kelet-afrikai szárazföldi hadműveletek végéig Massawában maradtak. Elkerülendő, hogy a britek kezére kerüljenek, a kötelék parancsnoka elrendelte, hogy 1941. március 31-én fussanak ki egy utolsó misszióra, melynek célja a szuezi-csatorna környéki célpontok ágyúzása volt. A Leone zátonyra futott Massawánál, testvérhajói süllyesztették el, miután brit légitámadás is érte. A Pantera és a Tigre elérte az arab-félsziget partjait, ahol saját legénységük süllyesztette el őket. A Leone osztály egységei További két tervezett egység, a Lince (Hiúz) és a Leopardo (Leopárd) építését 1920-ban, vagy 1921-ben törölték. Echoes of Fission City Az Echoes of Fission City egy kétutas split a Roncsipar és a Drone'osh Tot zenekarokkal. A kiadvány két kislemezt foglal magában, laza koncepcióval egybekötve. A Roncsipar oldalán egy promóciós célú ízelítő található a Híradások a Perdületjáraton Túlról illetve a Courbet Assemblage lemezükről. A hátszöveg alapján előbbi az első nagylemezükről fog tartalmazni pár újravett dalt, míg a Courbet Assemblage-ot mint negyedik nagylemezüket hirdetik. A Drone'osh Tot oldalán egy önálló "prole drone" stílusú anyag szerepel. Számok Roncsipar - Mini Assemblage Mini assemblage Rotterdami Erasmus Radio obscura (instrumentális változat) Kibera II Drone'osh Tot - Ajándék Intro & Téged is vár a gyár Drone'osh Tot nóta Harmadik műszak - Velorex A Velorex mozgássérülteknek szánt csehszlovák gyártmányú háromkerekű kisautótípus volt a második világháború után. A név a „velocipéd” (kerékpár) szó első két szótagjának és a latin „rex” (király) szónak az összetételéből származik. Története František Stránský (1914 – 1954) és öccse, Mojmír Stránský 1924. június 29. – 2011. június 13.) eredetileg kerékpárjavítással foglalkoztak Parníkban Česká Třebová mellett. A fiatalabb fiú az idősebb inasa is volt egyben. 1936-ban megtetszett nekik a Morgan háromkerekű. Elkezdtek gondolkodni egy olcsó háromkerekű jármű megépítésén, mely betölthetné az űrt a motorkerékpárok és az autók közt. Ezt a szerkezetet a fiatalok és a szegényebbek részére szánták. 1938-ban vállalkozást alapítottak Moto Velo Sport néven. 1943-ban elkészült az első prototípus, mely alumíniumlemezzel bevont csőváz főleg kerékpáralkatrészből összeállított jármű volt. Cseh nyelven a tengely os, a kocsi kára, -káré. Így keletkezett az Oskar elnevezés. Az Oskar iránt nagy volt az érdeklődés, de az alulméretezett bicikli alkatrészek nem bírták a terhelést; ezeket fokozatosan helyettesítették motorkerékpár alkatrészekkel. Különböző motortípusokat próbáltak ki az Oskar meghajtására. 1945-ben kibéreltek egy műhelyt az út mellett Česká Třebovában. Itt gyártották le az első sorozatot az Oskarból. A praktikus rezgésmentes csővázat először szerelőruha anyagával vonták be, ami a mai farmeranyaghoz volt hasonló, de azt hamarosan a vízálló vászon, majd a műbőr váltotta fel. 3 darabot 150 cm³-es CZ, 3 darabot 300 cm³-es PAL, 6 darabot 250 cm³-es JAWA motor hajtott. A 300 cm³-es PAL motor eredetileg egyhengeres 6 lóerős stabil motor volt, mezőgazdasági felhasználásra, melyen rajta volt a hűtés és egy különálló sebességváltó szekrény. A próbagyártás után elkezdtek gondolkodni a sorozatgyártáson, de ebben az időben egyesítették a motorkerékpár és az autógyártást. Az autógyártást Kopřivnicébe és Mladá Boleslavba összpontosították. A motorkerékpárokat csak a JAWA és a ČZ gyárthatta, ezért a háromkerekűt egy könnyű járműként sorolták be a rokkantak számára. Így adómentesen gyárthattak. A háromkerekű ára fele volt a motorkerékpár árának. 1950. május 9-én volt Prágában az első motorkerékpár- és könnyűjármű-verseny, melyen részt vett a Stránský testvérpáros is. František egy JAWA 250 cm³-es motorral ellátott 21-es rajtszámú Oskarral és Mojmír egy DKW 350-es motorral ellátott 34-es rajtszámú Oskarral. A versenyen 29 saját gyártású jármű vett részt. Mojmír több mint 85 km/h átlagsebességet ért el. Ezért tiszteletbeli elismerést kapott. Magasan volt értékelve mindkét Oskar a szép kézműves munkáért a konstrukció életképességéért és a hosszabb távokra való kihasználhatóságáért. Az Oskarban ki volt próbálva a Tigris tank 600 cm³-es kétütemű motorja is, melyet a háború alatt szereztek, de a műszaki bonyolultsága és nehézkes kiszolgálása miatt ezt a prototípust kisteherautóvá alakították át.[forrás?] 1950-ben a párt úgy döntött a Stránsky-fivérek üzemét beolvasztja a VELO gyártási szövetkezetbe, mely Hradec Královéban székelt, s amelyet 2 évvel később Velorex Gyártási Szövetkezetté kereszteltek. Itt kisebb sorozatokban gyártották az Oskarokat 250 cm³-es JAWA motorral. A nem megfelelő gyártási körülmények és a növekvő érdeklődés miatt a gyártást Parníkból áthelyezték Solnicebe (ejtsd: Szolnyice), az Orlice-hegységbe. Ide költözött a két Stránský-fivér is a hat alkalmazottjukkal együtt. Ebben az évben 120 darab Oskar 54-est gyártottak le. 1952-ben már 180 darabot gyártottak. Ebben az évben az első futóművet is alacsonyabbra helyezték. 1954-ben 80 alkalmazott már havi 40 darabot gyártott. 1954. január 21-én Frantisek Stránsky megcsúszott egy prototípussal a jeges úton és a súlyos fejsérüléseibe nemsokára belehalt. Ebben az évben változtatták meg az első kerék és a hátsókerék lengőkarjainak felfüggesztését. Megjelent a sorozatgyártásban is az ívelt hosszú tető. Megkezdték az előre- hátramenet mechanikus kapcsolónak a beépítését. 1955-ben kezdték a 19-es ČZ-kerekeket felváltani a 16-os JAWA-kerekek. Mojmír Stránský nem volt hajlandó belépni a kommunista pártba, ezért elbocsátották. Ebben az időben már elkezdték beépíteni a JAWA 350 cm³-es motorokat. A következő évben az Oskar 54 nevet megváltoztatják a későbbi Velorexre. Az első új név a 19-es kerekek megszűnésével jelenik meg. A Velorexek a kerékről kapták a 16-os típusszámot (Velorex 16). 1959-ben az üzem rekordot döntött; havonta már 120 darab Velorex 16-ot gyártottak. 1961-ben befejezték az új üzem építését, amely Rychňove nad Knežnouban volt. A gyártás átköltözött az új műhelybe. Solnicen szerelték össze továbbra is a Velorexeket és kibővítik a tevékenységüket egy kárpitos műhellyel. 1963-ban nagy változtatások történnek a Solnice-i gyártási programban. Januárban elkezdték a 16-os típusba szerelni a ČZ 175-ös (ejtsd: CS-Z) motort. Márciusban a 16-os típusokat már JAWA 350-es 572-es típusú motorral is szerelték. Mindkét típus elektromos önindítóval volt ellátva. Ebben az évben befejezték a JAWA 250-es motor beépítését. A 8,5 lóerős motor teoretikusan és praktikusan is megfelelt a rokkantkocsikra támasztott igényeknek, mert a maximális sebességük 30 km/órára volt korlátozva. A 16/350-es típust 1968-ban lényeges újításokon esett át. Ekkor kezdték beépíteni az 572-3-as típusjelű motort. Megváltozik a jobb oldali motorblokk, melybe egyenesen beépül a dinamó-önindító. A motor silent blokkokként szerelődött, amit lehetővé tette a hidraulikus tengelykapcsoló beépítése. 1970-ben kezdték használni a kétküllős kormányt. A hátsó keréktartó lengőkart ellátták a jobb oldalon is egy lengéscsillapítóval, mert az eddigi gyártásban alkalmazott egyetlen bal oldali lengéscsillapítóval a villa mindig megcsavarodott. 1971 szeptemberében befejeződött a háromkerekűek gyártása. Novemberben beindult a négykerekűek gyártása 435-0 típusszám alatt. Ezekbe már JAWA 350 572-04-es típusú motorokat szereltek. Az év végéig 50 darabot gyártottak le. A 435-ös típusnak kellett volna felváltania a háromkerekűeket, de azok nem szereztek akkora hírnevet, mint a háromkerekűek. Nem volt jó gondolat a négykerekűek gyártása. Ebben az időben a csehszlovák autóipar is nagyot fejlődött. A négykerekűek már más elbírálás alá estek, nem tudták felvenni a versenyt az olyan típusokkal, mint például a Trabant. Nagyon sok volt a konstrukciós hibájuk. A gyártás közben rengeteg volt a változtatás. A hibák arra kényszeríttették a szövetkezetet, hogy 1973-ban leálljanak a gyártással. A 435-0-s típusból mindössze 1380 darab lett legyártva. A Solnice-i gyártást nem tudta megmenteni a 435-D típus sem, amely üvegszálas műanyagból készült és hasonlított a Fiat 500-asra. Próbálkoztak riksák készítésével is, de hiába. Így a gyártás végleg befejeződött. Továbbra is fenntartották az alkatrészgyártást az eddigi típusokra, és más termékek gyártásába kezdtek. Az 1980-as években érdeklődött India a háromkerekűek iránt. Szerette volna megvásárolni a gyártási programot, de sajnos már csak a műszaki dokumentációt találták a gyárban, a készülékek és berendezések ekkorra már eltűntek. Ezért az üzlet nem jöhetett létre. A gyártócég ma A kilencvenes években a Solnice-i üzem kivált a hradcai egységből. Ma ASV Solnice v. d. néven autók műszaki ellenőrzését végzi, továbbra is varrja a régebben gyártott Velorexekre a huzatokat és részegységeket gyárt a Škoda auto a. s. Mladá Boleslav részére. A Velorex utóélete 1995-ben több Velorex-klub létezett Csehországban és Európában. Rendszeresen összegyűlnek és szervezett találkozókat tartanak Boskoviceben, Lipnice nad Sázavouban, Magyarországon és más helyeken. Modellek és technikai paramétereik Oskar 54 speciális autó mozgássérültek részére, kétüléses, Jawa 250, kétütemű, egyhengeres, léghűtéses motorkerékpár-motor; 248,5 cm³, 9 LE (4,250), fogyasztás: 3,6 l/100 km, önsúly: 205 kg, összsúly: max. 395 kg, hossz: 3,1 m, szélesség: 1,4 m, magasság: 1,25 m. Oskar 16/250 speciális autó mozgássérültek részére, kétüléses, Jawa 250, kétütemű, egyhengeres, léghűtéses motorkerékpár-motor; 248,5 cm³, 9 LE (4,250), fogyasztás: 3,6 l/100 km, önsúly: 205 kg, összsúly: max 395 kg, hossz: 3,25 m, szélesség: 1,38 m, magasság: 1,25 m. Velorex 16/175 speciális autó mozgássérültek részére, kétüléses, ČZ 175 – 505, kétütemű, egyhengeres, léghűtéses motorkerékpár-motor; 171,8 cm³, 8,5 LE (4,500), fogyasztás: 5 l/100 km, önsúly: 290 kg, összsúly: max 490 kg, hossz: 3,1 m, szélesség: 1,4 m, magasság: 1,24 m. Velorex 16/350 speciális autó mozgássérültek részére, kétüléses, Jawa 350 – 572, kétütemű, kéthengeres, léghűtéses motorkerékpár-motor; 350 cm³, max sebesség: 60 km/h (max 85 km/h), önsuly: 310 kg, összsúly: max 500 kg, hossz: 3,1 m, szélesség: 1,4 m, magasság: 1,24 m. Velorex 435-0 négykerekű, kétüléses, Jawa 350/572, léghűtéses motor, 17 LE (4,750), önsúly: 385 kg, összsúly: max. 585 kg, fogyasztás: 6,5 l/100 km, max sebesség: 80 km/h, hossz: 2,89 m, szélesség: 1,15 m, magasság: 1,365 m. Statisztika Becslések szerint a termelés felét exportálták a KGST országaiba (Bulgária, Kelet-Németország, Lengyelország, Magyarország). A sorozatgyártásról általában Az Oskar/Velorex gyártása a szocializmus gazdasági fejlődésének kezdetén indult, amikor még nem voltak érvényesek a sorozatgyártás szabályai. Nem volt összhangban a gyártás az igényekkel. Ezért sokszor, hogy a gyártás folyamatossága biztosítva legyen, abból dolgoztak, ami éppen beszerezhető volt. A fejlesztés párhuzamosan ment a gyártással. Így történt, hogy az Oskar 54-es típusra szerelték a ČZ 150 és a JAWA 250-es kerekeit egyidejűleg. A kerekek néha barnára voltak festve, néha alumíniumból készültek, de megjelentek krómozottak, vagy JAWA-pirosra (RAL 3004) festettek. A magas és az alacsony alvázak is gyakran váltották egymást, így a változtatás időpontját csak tájékoztató jellegűnek szabad értelmezni. A különböző változtatások a karosszérián (csővázon) sokszor a hegesztők műve volt, ezért azonos két darab nem található. A hegesztési munkákat többnyire nők végezték. Ugyanez vonatkozik a fényszórókra is. Egyidejűleg szerelték a nagy és a kis fényszórókat, de megjelentek az aszimmetrikus fényszórók is. Sentimientos ajenos A Sentimientos ajenos (magyarul: Idegen érzések) egy mexikói telenovella, amit a Televisa készített 1996-ban. Történet Sofía de la Huerta Herrera (Yolanda Andrade) egy fiatal és jólelkű fiatal festőnő, aki beleszeret Renato Aramendiába (Carlos Ponce). A szerelemi érzéseivel azonban kiváltja saját húgának, Leonornak (Chantal Andere) a gyűlöletét. Renatóról még azt sem sejti, hogy egy betegesen féltékeny férfi. Leonor mindent megtesz azért, hogy Sofía és Renato házasságát tönkre tegye. Leonor minden áskálódása és erőlködése ellenére sem bomlik fel a házasság, emiatt elrabolja saját nővérét, Sofíát. Leonor közben beleszeret Humbertóba (Javier Ortiz) egy erőszakos és heves férfiba, mindezt úgy hogy Sofía személyiségét és álarcát veszi fel. Amikor Renato leleplezi Leonor félrelépését - akiről azt hiszi hogy Sofía - , akkor kidobja a valódi Sofíat a házból és magához veszi közös fiukat. Sofíának összezavartan és szenvedve kell harcolnia hogy újjáépítse az életét, anélkül, hogy tudná a legfőbb ellensége a saját húga. Sofía életében megjelenik egy férfi, Miguel Ángel (Manuel Landeta), aki úgy tűnik képes feledtetni Renatót. Szereposztás Yolanda Andrade - Sofía de la Huerta Herrera Chantal Andere - Leonor de la Huerta Herrera Carlos Ponce - Renato Aramendia Olivia Bucio - Eva Barrientos Arsenio Campos - Joaquín Mario Cimarro - Ramiro Lourdes Deschamps - Raquel Isaura Espinoza - Aurora Mendiola Ernesto Godoy - Gerardo Barrientos Carmelita González - Inés Susana González - Norma Herrera Aarón Hernán - Andrés Barrientos Gloria Izaguirre - Lucha Manuel Landeta - Miguel Ángel Ana Bertha Lepe - Teresa Adalberto Martínez - Pedro Orlando Miguel - Darío Mendiola Marcela Matos - Malena Edith Márquez - Marcela Javier Ortiz - Humberto Katia del Río - Delia Héctor Sáez - Fernando Edi Xol - Felipe Bonilla Gabriela Arroyo - Judith José Elías Moreno - José María de la Huerta Antonio Miguel - Padre Efraín Dina de Marco - Donata Dolores Beristáin - Graciela José Viller - Ernesto Marisol del Olmo - Lupita Eduardo Lugo - Don Jesús Alejandra Jurado - Amalia Gustavo Negrete Enrike Palma Héctor Rubio Tomás Leal Sergio Márquez Fernanda Franco Manuel Cepeda José Luis Llamas Susana Contreras Rubén Gondray Rizománia A rizománia (rhizomania) az egyik legjelentősebb cukorrépa-betegség. A vírust a Polymyxa betae nevű gomba terjeszti, mely a talajban található. Vírusos gyökérszakállasodásnak is nevezik, hiszen a termésen jelentős mértékben megszaporodnak az oldalgyökerek; ez pedig súly- és cukortartalom csökkenéshez vezet. A fertőzött növények kevésbé képesek felvenni a vizet és hervadás is megfigyelhető a meleg időszakokban. Ha a fertőzés átterjed az egész növényre, akkor sárga foltok jelennek meg a levelek hajszálerei körül. Magyarországon 1983-ban fedezték fel először ezt a betegséget, de a nemesítések eredményeként (rizománia toleráns fajtákkal) ma már sikeresen lehet védekezni ellene. Fordítás Ez a szócikk részben vagy egészben a Beet_necrotic_yellow_vein_virus című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Forrás Rizománia KWS ICTVdB - The Universal Virus Database: Beet necrotic yellow vein virus Family Groups - The Baltimore Method Rács (vagyonvédelem) A rács méretre vágott anyagok egymástól meghatározott távolságban összeillesztett együttese, a betörésvédelem alapeleme. Nagyobb értéket örző épületek kiegészítő biztonsági megoldása. Követelmények a teljes rácsfelület osztása maximum 100x130 mm lehet a rács egy szálának kivágásával még nem keletkezhet behatolásra alkalmas nagyságú nyílás a rács anyaga 12 mm (pénzintézeteknél 16 mm) átmérőjű, hegeszthető köracél, vagy ezzel egyenértékű szilárdságú anyag a szálakat minimum 300 mm-enként, legalább minimum 150 mm-es beépítési mélységgel kell a falazatba illeszteni Marija Trošt Marija Trošt falu Horvátországban, a Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Delnicéhez tartozik. Fekvése Fiumétól 32 km-re, községközpontjától 3 km-re északkeletre, a horvát Hegyvidék középső részén, a Delnicéből Brod na Kupi felé menő 203-as út mellett fekszik. Története A településnek 1857-ben 73, 1900-ban 92 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Modrus-Fiume vármegye Delnicei járásához tartozott. 2011-ben 45 lakosa volt. 3107 Weaver A 3107 Weaver (ideiglenes jelöléssel 1981 JG2) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Carolyn Shoemaker fedezte fel 1981. május 5-én. Hemmoor Hemmoor község Németországban, Alsó-Szászországban, a Cuxhaveni járásban. Lakosainak száma 8690 fő (2016. december 31.). Gulinci Gulinci (macedónul: Гулинци) település Macedóniában, a Északkeleti körzetben, Rankovce községben. Népesség 2002-ben 19 lakosa volt, akik mindannyian macedónok. Forrás Попис на населението домакинствата и становите во Република Македонија, 2002. - Скопје, 2005 мај / Census of population, households and dwellings in the Republic of Macedonia, 2002. - Skopje, 2005 may Gare de Vicoigne Gare de Vicoigne vasútállomás Franciaországban, Raismes településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Fives-Hirson-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Hintsch György (filmrendező) Hintsch György (Budapest, 1925. január 28. – 2005. december 4.) magyar filmrendező. Fia, ifjabb Hintsch György gyermekszínész. Életpályája Hintsch József és Bakos Vilma gyermekeként született. A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemre járt, de az ELTE BTK-n szerzett diplomát. 1943-1945 között a filmszakmában gyakornok volt. 1945-1948 között az NPP Sarló filmosztályának munkatársa volt. 1948-tól asszisztens volt. 1956-ban a forradalom után elbocsátották, így a Nemzeti Színház munkatársa lett, később azonban visszatért a filmgyártáshoz. 1964-től rendezett önállóan (Rab Ráby, 1964). 1965-1987 között Németh László nagyregényeit filmesítette meg (Iszony, Irgalom, Szörnyeteg, Égető Eszter). Filmjei 1989 Égető Eszter (tévéfilm) 1980 Naplemente délben 1975 Mézeshetek 1974 Szörnyeteg 1973 Hét tonna dollár 1973 Irgalom 1968 A veréb is madár 1967 A kártyavár 1965 Iszony 1964 Rab Ráby 1961 Katonazene ; társrendező (r.: Marton Endre ) Stazione di Ripafratta Stazione di Ripafratta vasútállomás Olaszországban, San Giuliano Terme településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Pisa–Lucca-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Stazione di Rigoli Stazione di Lucca Stazione di Montuolo A Micimackó új kalandjai epizódjainak listája Ez a lap a Micimackó új kalandjai című sorozat epizódjait mutatja be. Az első szám az egyesült államokbeli premierek sorrendjét, a második pedig a Disney hivatalos, nemzetközi sorrendjét mutatja (USA/Disney). Gulići Gulići ( olaszul: Gulli) Poreč városrésze, egykor önálló falu Horvátországban Isztria megyében. Fekvése Az Isztriai-félsziget nyugati részén, Poreč központjától 2 km-re északkeletre, a tengerparttól mintegy másfél km-re keletre fekszik. Itt ágaznak el a városból északkeletre kivezető Višnjan, illetve Novigrad felé menő utak. Története A falunak 1880-ban 33, 1910-ben 47 lakosa volt. Az első világháború után a rapallói szerződés értelmében Isztria az Olasz Királysághoz került. 1943-ban az olasz kapitulációt követően német megszállás alá került, mely 1945-ig tartott. A második világháború után a párizsi békeszerződés értelmében Jugoszlávia része lett. Jugoszlávia felbomlása után 1991-ben a független Horvátország része lett. Lakosságát 2001-óta Poreč városához számítják. Lakói főként a vendéglátásból, turizmusból élnek. Bírósági meghagyás A bírósági meghagyás a polgári eljárási jog egyik intézménye. Lényege az, hogy amennyiben az alperes nem jelenik meg a bíróság által kitűzött tárgyaláson és védekezést sem terjeszt elő, a bíróság bírósági meghagyást bocsát ki és kötelezi az alperest a költségek viselésére. Zorba, a görög A Zorba, a görög (eredeti cím: Zorba the Greek) egy 1964-es, háromszoros Oscar-díjas görög-amerikai film. Görögországban 1964. december 14-én, az Amerikai Egyesült Államokban 1964. december 17-én mutatták be. A rendező, a forgatókönyvíró és producer Mihalis Kakogiannis volt, a főszereplők Anthony Quinn és Alan Bates. Anthony Quinn részt vett a produceri munkálatokban is. Anthony Quinnt Görögországban annyira nagyra tartották a játékáért, hogy jutalmul megkapta a görög állampolgárságot. A film Kréta szigetén játszódik. Cselekmény Két idegen férfi találkozik egymással, akiknek teljesen más az alaptermészete. Az egyikük könnyed és közvetlen, a ráncok az arcán nagy élettapasztalatról árulkodnak. A másikuk kimért és művelt. Úgy döntenek, hogy együtt indulnak el Krétára, ahol egy bányát kell felvirágoztatni. A szigeten új barátságokat kötnek, és köztük is csökken a távolság. Egyéb adatok A Zorba, a görög az első vágás után több mint háromórás volt. Végül 142 perces lett. A táncot, amely a film végén a parton is látható, szirtaki nak hívják. Lila Kedrova elsajátította az angol nyelvet a film kedvéért. A film másodrendezője, George P. Cosmatos , később ismert rendező lett. Díjak Oscar-díj 1965, Legjobb női mellékszereplő: Lila Kedrova Oscar-díj 1965, Legjobb operatőr Ivan Vihovszkij Ivan Vihovszkijt a hadsereg rada 1657 augusztusában - Jurij Hmelnickij nagykorúságáig - hetmannak nevezte ki. Célja egy olyan szuverén kormányzati forma megvalósítása volt, amelynek szellemében Bohdan Hmelnickij irányította Ukrajnát. Belátta, hogy a kozákság ennek eléréséhez még túl gyenge volt, ezért arra törekedett, hogy megfelelő ellensúlyt találjon a moszkvai behatással szemben. Ennek okán politikáját lengyel-orientáció jellemezte. Útja a hetmanságig Bohdan Hmelnickij halála előtt biztosította fia, Jurij számára a hetmanságot, azonban hamarosan bizonyossá vált – mind a 16 éves utód, mind a sztarsina számára –, hogy az ifjabb Hmelnickij adottságai egyelőre nem tették őt alkalmassá a hetmani tisztség betöltésére. Ezért 1657 augusztusában a hadsereg rada – Jurij nagykorúságáig – Ivan Vihovszkijt választotta meg hetmannak. Vihovszkij egyike volt a legműveltebb, legtanultabb kozák vezetőknek. Bohdan Hmelnickij hetmansága idején egészen a kancellári tisztségig jutott, ugyanis az idős hetman tisztelte Vihovszkij tudását és tapasztalatát. Az új hetman célja egy olyan szuverén kormányzati forma megvalósítása volt, amelynek szellemében Hmelnickij irányította Ukrajnát. Belátta, hogy a kozákság ennek eléréséhez még túl gyenge volt, ezért arra törekedett, hogy megfelelő ellensúlyt találjon a moszkvai behatással szemben. Ennek okán politikáját lengyelorientáció jellemezte. Közeledés a lengyelekhez A kozák és az egyházi elit támogatta a lengyel kapcsolatok szorosabbra fűzését, ugyanakkor a cserny rendkívüli gyanakvással figyelte az eseményeket, egyértelműen hangot adott nemtetszésének annak tekintetében, hogy a kozák tisztek és a lengyel nemesség bármilyen formában is közeledjen egymáshoz. A lengyelekhez való közeledés ellenzőinek legmarkánsabb alakjai a zaporozsjei Jakiv Barabas, illetve Martin Puskar, poltavai ezeres voltak. Vihovszkij szerette volna a lengyel kártyát kijátszani Moszkva ellen, ugyanakkor az oroszok – érzékelve a kozákok közötti feszültségeket – agitációba kezdtek a hetman ellen. 1657 végére a kiélezett helyzet lázongást eredményezett a cserny köreiben, amely egészen odáig vezetett, hogy 1658 júniusában két kozák sereg ütközött meg egymással Poltava mellett. A rendkívül véres összecsapásból Vihovszkij került ki győztesen, Puskar 15 ezer lázadóval egyetemben elesett a csatában, Barabas elfogására és kivégzésére később került sor. A hetman „pürrhoszi győzelme” összesen 50 ezer ukrán életet követelt. A Moszkvával való szakítás pillanatának közeledtével, Vihovszkij mindent elkövetett a lengyelekkel történő kiegyezés érdekében. Ebben legfőbb támogatója egy ukrán nemes, Jurij Nemirics volt, aki kiemelkedő ismeretekkel rendelkezett Európáról és álma egy olyan kozák fejedelemség létrehozása volt, amely széles körű nemzetközi elismerésnek örvend (követendő példának Hollandiát és Svájcot tartotta). 1658 nyarára érett meg a helyzet arra, hogy a Rzeczpospolita követeket menesszen Csihirinbe a Hetmanátus Oroszországról való leválasztása érdekében. A hadjacsi egyezmény megkötése 1658. szeptember 16-ánEncyclopedia of Ukraine történt meg. Az egyezmény értelmében a Rzeczpospolita messzemenő engedményekkel próbálta meg fennhatóságát kiterjeszteni az ukrán területekre. A kéttagú lengyel-litván nemzetközösséghez csatlakozott a velük egyenrangú – a kijevi, braclavi és csernyigovi vajdaságokat magába foglaló – Rusz Nagyfejedelemség. Az így létrejövő államalakulaton belül az ukrán területek saját hadsereggel, bírósággal, adminisztrációval rendelkezhettek, azaz megőrizhették hagyományos kozák önszerveződési formájukat. A római katolikus és az ortodox egyház egyenlő jogokat élvezhetett, a kijevi metropolita helyett kapott a Szenátusban. Az egyezmény szerves részét képezte az a cikkely, amelynek értelmében a kozák sztarsina megkapja a szlachta jogait. A hadjacsi szerződés azonban nem léphetett életbe, ugyanis még az aláírása előtt egy 150 ezer fős (a Szemtanú Krónikája szerint 100 ezer fős) orosz sereg nyomult be Ukrajnába Alekszej Trubeckoj vezetésével. Az összecsapásra 1659. június 28-ánFont-Varga 2006, 129. került sor Konotopnál. Vihovszkij kiegészülve IV. Mehmed Giráj krími kán tatárjaival megsemmisítő vereséget mért az oroszokra. A győzelemben elévülhetetlen érdemeket szerzett Ivan Bohun, aki egységével szinte teljes mértékben megsemmisítette az oroszok jobb szárnyát. Vihovszkij bukása Vihovszkij azonban nem tudta kiaknázni győzelmét, ugyanis nem sikerült megszereznie a kozákok támogatását lengyelbarát politikájához. A Zaporozsjei Hadon belüli szakadás elkerülhetetlenné vált, a lengyelbarát sztarsina szembekerült a cárhoz hű csernnyel. A Zaporozsjei Szics atamánja, Ivan Szirko visszaűzte a Vihovszkijjal szövetséges tatárokat a Krímbe. Az 1659 októberében összeült a második perejaszlavi rada, amely lemondatta Vihovszkijt és helyére Jurij Hmelnyickijt választotta meg. Vihovszkij jelentősége abban állt, hogy a Zaporozsjei Had autonómiáját képes volt töretlenül megőrizni, nagy hibája azonban az volt, hogy képtelen volt széles körű támogatottságot szerezni az általa képviselt lengyelorientációjú politikának. Podenii Noi Podenii Noi község és falu Prahova megyében, Munténiában, Romániában. A hozzá tartozó települések: Ghiocel, Mehedința, Nevesteasca, Podu lui Galben, Popești, Rahova, Sălcioara, Sfăcăru és Valea Dulce. Fekvése A megye középső részén található, a megyeszékhelytől, Ploieștitől, harmincegy kilométerre északkeletre, a Lopatna és Oghiza patakok mentén, a Szubkárpátok dombságain. A falvak két vonalban helyezkednek el, északi irányban, a Lopatna patak mentén Podu lui Galben, Sfăcăru, Podenii Noi, Valea Dulce és Popești falvak sorakoznak, illetve déli irányban, egy domb körül Ghiocel, Mehedința, Nevesteasca és Sălcioara falvak. Történelem A 19. század végén a község Prahova megye Podgoria járásához tartozott és Ghiocel, Mehedința, Rahova, Nevesteasca, Popești, Valea Dulce, Podenii Noi, Sfârcaru valamint Păcăloaia falvakból állt. Utóbbi Sălcioara falu régi neve volt. Lakossága ekkoriban 3760 fő volt. A községnek volt egy iskolája valamint hat temploma: a Podenii Noi-it 1827-ben építették, a Ghiocel-it 1841-ben, a Mehedința-it 1861-ben, a Rahova-it 1832-ben, a Popești-t 1857-ben és a Valea Dulce-it 1807-ben szentelték fel. A két világháború között már Podul lui Galben falu is a község része volt, melynek így összesen 4614 lakosa volt. 1931-ben Ghiocel, Mehedința, Nevesteasca, Păcăloasa, Rahova valamint Sfăcărău falvak kivált és létrehozták Mehedința községet. Podenii Noi község ekkor csupán Podenii Noi, Podul Galben, Popești és Valea Dulce falvakból állt. 1950-ben, közigazgatási átszervezés során, Prahova megyét megszüntették. Gornet ekkor a Prahova-i régió Teleajen rajonjához került, 1952-en pedig a Ploiești régióhoz csatolták. 1964-ben Păcăloaia falu felvette a Sălcioara nevet. 1968-ban, az újabb átszervezés után, Podenii Noi község az ismét létrehozott Prahova megye része lett. Mehedința községet ekkor megszüntették és falvait ismét Podenii Noi irányítása alá helyezték. Karrenseilbahn A Karrenseilbahn egy drótkötélpályás felvonó Ausztriában Dornbirntól nem messze. Az 1390 méter hosszú kötélvasút 1956-ban nyílt meg. A drótkötélpályán két db 15+1 személyes kabin ingázik. Az alsó- és a felső állomás között 514 méter a szintkülönbség, a menetidő kb. 10 perc. Antarktiszi kutatóállomások listája Az Antarktiszon több ország is fenntart állandó kutatóállomásokat. Ezek közül több egész évben lakott. 2006. októberi helyzet szerint 30 állam, valamennyi az Antarktisz-egyezmény aláírója, tart fenn szezonális, csak nyáron működő, vagy egész évben lakott bázisokat az antarktiszi szárazföldön vagy a környező vizeken lévő szigeteken. A bázisok lakossága tudományos munkát végző kutatókból és az ő munkájukat és a bázis működtetését segítő személyzetből áll. Az Antarktiszon nyaranként körülbelül 4000 fő dolgozik. Télen ez a szám lecsökken 1000 főre. Az állandó kutatóállomások mellett időszakosan működő úgynevezett táborok segítik a tudományos munkát. Ezeknek a száma körülbelül 30. Bíze (szél) A bíze egy észak, északkeleti száraz, hideg szél, mely kelet-európai kontinentális hideg levegőt szállít, és Északkelet-Európából Közép-Európa felé fúj. Szélsebesség, szélerősség A bíze légáramlata az Alpok és a Jura vonalát követve eléri a Svájci-fennsíkot is. A Genfi-tó területén érzékelhető a legjobban hatása, ahol a klasszikus bíze-méréseket dokumentáló berendezések gyakran 60 km/h-s szélsebességet is regisztrálnak, de az akár 100 km/órás szélsebesség sem ritka. A Bodeni-tónál a bíze gyengébb oldala nyilvánul meg, azaz ezen a területen az É-ÉK irányból érkező bízénél többnyire 6 Beaufortnál kisebb szélerősséget és viszonylag hűvösebb léghőmérsékletet mérnek. A bíze az éjszaka folyamán fokozatosan gyengül, majd a nap folyamán ismét egyre intenzívebb erővel fúj. 1089 (szám) Az 1089 (római számmal: MLXXXIX) az 1088 és 1090 között található természetes szám. A szám a matematikában A tízes számrendszerbeli 1089-es a kettes számrendszerben 10001000001, a nyolcas számrendszerben 2101, a tizenhatos számrendszerben 441 alakban írható fel. Az 1089 páratlan szám, összetett szám. Kanonikus alakja 32 · 112, normálalakban az 1,089 · 103 szorzattal írható fel. Kilenc osztója van a természetes számok halmazán, ezek növekvő sorrendben: 1, 3, 9, 11, 33, 99, 121, 363 és 1089. Az 1089 négyzetszám (33²), középpontos nyolcszögszám, kilencszögszám. Az 1089 húsz szám valódiosztó-összegeként áll elő, ezek közül legkisebb a 2421. Csillagászat 1089 Tama kisbolygó Kínai kert A kínai kert tájképkertészeti stílusa a kínai kultúra ősi ága, ami három évezredes fejlődésen ment keresztül. Nagy hatással volt a japán és koreai kertkultúra kialakulására is. Az uralkodói családok palotáihoz csatlakozó kerteken kívül magába foglalta a tudósok, költők, művészek, kormánytisztviselők otthonai melletti kerteket is. Ezek a fallal körülvett, a házak belső terét kiszélesítő lakóterületek lehetőséget nyújtottak a szemlélődésre, a külvilágtól való elzárkózásra. A tipikus kínai kertben dombok, sziklák, tavak adják a növényzet környezetét, miniatűr, idealizáltan romantikus tájat alkotva, és kisebb épületek szolgálják a pihenést és szemlélődést. A kertművészet Kínában szoros összefüggésben fejlődött más művészeti ágazatokkal, elsősorban a tájképfestészettel, a kalligráfiával és a költészettel. A kertkultúra egyik csúcspontját Szucsou (Suzhou)ban érte el, ahol csaknem egy évezreden át, a 11. és a 19. század közötti virágzott ez a művészeti ágazat. A máig megmaradt 69 ottani kertből kilencet a világörökség részévé nyilvánítottak Szucsou klasszikus kertjei néven. Története Kezdetei A kínai kertkultúra első igazi alkotásai a feljegyzések szerint a Sárga-folyó völgyében, a Sang-dinasztia (Shang-dinasztia) (i. e. 1600–1046) idején készültek el. Ezekben a kertekben az uralkodó és udvarának tagjai vadásztak is, valamint gyümölcsöt és zöldséget is termeltettek. A kínai jóslócsontokon megőrződött feliratokból kitűnik, hogy ebben a korszakban háromféle karaktert alkalmaztak a kert kifejezésre: a ju (you), a pu és a jüan (yuan) jelet. A ju (you) olyan kertet jelentett, amiben állatokat tartottak, a pu ezzel szemben a növények számára szolgált. A Csin-dinasztia (i. e. 221 – i. e. 207) (Qin-dinasztia (i. e. 221 – i. e. 207)) idején a jüan (yuan) vált minden kert jelévé. A régi jüan (yuan) karakter – � – tulajdonképpen egy kis kert rajza, a keret jelképezi a körülvevő falat, benne egy kis négyzet egy tavat, további szimbólumok jeleznek egy épületet valamint egy gránátalmafát vagy ültetvényt. A késői Sang-dinasztia (Shang-dinasztia) egyik híres kertje volt a Szellem terasza, tava, parkja (Lingtaj, Lingcsao, Lingju (Lingtai, Lingzhao Lingyou)), amit Venvang (Wenwang) király építtetett. Ez a kert a Dalok könyvében is szerepel. Egy másik korai királyi kert volt a Homokdűnék kertje, amit az utolsó Sang (Shang) uralkodó Ti Hszin (Di Xin) (i. e. 1075–1046) építtetett. Egy döngölt teraszról lehetett áttekinteni a parkot, amiben kikövezett medence is volt, elég nagy kisebb csónakok számára. Sze-ma Csien (Sima Qian) A történetíró feljegyzései című művében, csaknem egy évezreddel később írja erről a kertről, hogy a medencét borral töltötték meg, a benne lévő szigetecskén lévő fáról sülthús-darabok lógtak, az uralkodó pedig ágyasaival a bor-tavon hajókázott (Bor-tó és hús-erdő, ����). Ez a jelenet a kínai történetírásban az elpuhultság és a hanyatlás szimbólumává vált, és a bukott dinasztiákat a rákövetkező éra ideológusai gyakran konkrétan is ugyanezzel a kicsapongással vádolták meg. A Tavasz és ősz korszak (i. e. 722 – i. e. 481) idején is több, azóta is híres kert épült. I. e. 505-ben hozták létre a Kuszu (Gusu) teraszokat a Taj-tóra néző hely oldalában. A parkban tavat is kialakítottak, amin kék sárkányokat formázó hajók úsztak. A legmagasabban fekvő teraszról csodálatos kilátás nyílt a Taj-tóra. A halhatatlanok szigetének legendája A Hegyek és vizek könyve című műben, az i. e. 4. században rögzítettek először egy ősi legendát, miszerint a Pohaj-tenger (Bohai-tenger)en egy szigeten él a nyolc halhatatlan. (A legendát később jelentősen továbbfejlesztették, átalakították.) Ezen a szigeten a paloták aranyból és platinából voltak, a fákon ékkövek lógtak. Lakóik nem ismerték a fájdalmat, a telet, a borospohár és a rizses csésze mindig tele volt, és az ott termő gyümölcsök fogyasztása biztosította az örök életet. Csin Si Huang-ti (Qin Shi Huangdi), a Kínát egyesítő első császár a legenda alapján küldöttséget menesztett a Pohaj (Bohai)-tengerre, hogy kutassák fel az örök élet elixírjét. Amikor sikertelenül tértek vissza, a császár építtetett egy parkot egy nagy tóval, amit az Orchideák tavának neveztek el. Ezen a tavon felépítették a nyolc halhatatlan szigetének és az azon lévő hegynek a „másolatát” a legenda alapján. A császár halála után birodalma is hamarosan széthullott, kertjét lerombolták, de a legenda fennmaradt és tovább inspirálta a kertek építőit. A kínai kertekhez ma is gyakran tartozik egy vagy néhány sziget egy tavacskán, a nyolc halhatatlan hegyével. A Han-dinasztia kora A Han-dinasztia korában, i. e. 206 – i. sz. 220 között Vu kínai császár (Wu Di) új birodalmi fővárost építtetett Csangan (Chang'an)ban, a mai Hszian (Xi'an) területén. Az itt kialakított hatalmas kert a mai botanikus, illetve állatkertekhez hasonlatos részeket is tartalmazott, valamint hagyományos vadasparkokat vadászat céljaira. Egy nagy mesterséges tóban három szigetet emeltek a nyolc halhatatlan számára. A park később elpusztult, de emléke fennmaradt. A korszak másik nevezetes kertje volt Liang Csi (Liang Ji) tábornok kertje Sunti (Shundi) császár (125–144) korából. Ez a tábornok az udvarban eltöltött húsz év alatt szerzett vagyonából hatalmas tájkép-parkot építtetett mesterséges hegyekkel, szurdokokkal, erdőkkel, amibe ritka madarakat és vadállatokat helyezett el. Ez volt az egyik első olyan kert, ami a természetet próbálta meg utánozni, a kor nézeteinek megfelelő idealizált módon. Költők és tudósok kertjei (221–618) A Han-dinasztia bukása után a politikai instabilitás hosszú korszaka következet Kínában. Már Mingti (Mingdi) császár (i. sz. 57–75) bevezette a buddhizmust, ami ekkoriban gyorsan terjedt. 495-re Lojang (Luoyang)ban, az Északi Vej (Wei)-dinasztia fővárosában már több mint 1300 buddhista templom volt, általában a hívők házaiból átalakítva. Ezek mindegyikéhez tartozott egy kisebb kert. Ebben a bizonytalan korban sok korábbi tisztviselő elhagyta az udvart és a kertjeibe vonult vissza a világ zajától, hogy a természetnek és az irodalomnak szentelje életét. Egyikük, az arisztokrata Si Csung (Shi Chong) (249–300) építtette 296-ban az Arany völgy kertjét, 10 kilométerre Lojang (Luoyang)tól és meghívott oda harminc híres költőt. Az eseményt maga alkotta versben örökítette meg, ami aztán egy híres versgyűjtemény, az Arany völgy versei kiindulópontja lett. Ezzel indult meg a kertekről írt költészet gazdag kínai hagyománya. Vang Hszi-cse (Wang Xizhi) költő és kalligráfus (307–365) kitűnő kalligráfiájával örökítette meg a saját kertjében, az Orchidea pavilonban rendezett költői összejövetelt, amiből szintén versgyűjtemény született. A költőket egy patakocska mellé ültette, amelyen boroscsészéket úsztatott le. Aki előtt a csésze megállt, az köteles volt kiinni tartalmát, majd verset rögtönözni. Ez az esemény divatba hozta az úszó csészék patakjának motívumát a kertekben. A Szuj-dinasztia (Sui-dinasztia) Jangti (Yangdi) császára (604–617) szintén építtetett császári parkjában, a Nyugati kertben, Hangcsou (Hangzhou) közelében egy kanyargó patakot a csészék úsztatására, valamint pavilonokat a költők számára. A patakon a rendezvények alkalmával kis csónakokat is leúsztattak a kínai történelmet illusztráló figurákkal. A parkban színházi előadásokat is rendeztek. A Tang-dinasztia (618–907), a klasszikus kínai kert első aranykora A Tang-dinasztia idejét tekinti az utókor az első aranykornak a kínai kertépítészetben. Hszüancung (Xuanzong) császár csodálatos kertet építtetett a Fenséges tiszta tó kertje néven Csangan (Chang'an)ban, a mai Hszian (Xi'an) közelében, és ott élt híres ágyasával, Jang Kuj-fej (Yang Guifei)jel, aki tulajdonképpen a hatalmat gyakorolta a palota és maga a császár felett. A festészet és a költészet korábban soha nem látott színvonalat ért el. Új kertek, kicsik és nagyok, töltötték meg a fővárost. Kialakításukhoz a klasszikus legendák adták az ötleteket, mint a Halhatatlanok szigete, vagy a kis kilátó-pavilonok a mesterséges hegyeken. Még a középosztály házaihoz is tartoztak kis kertek, terrakotta hegyekkel és kis tavacskákkal. Az egyik híres kertet Vang Vej (Wang Wei) (701–761) tisztviselő, festő és költő építtette. Megvásárolta egy költő romos házát, ami egy tóba torkolló folyónál állt. Húsz különböző tájképi jelenetet hozott létre, mint a Magnóliák kertje, a Hullámzó füzek, vagy a Bambuszok szívének kioszkja. Mindegyik kertrészletről írt egy költeményt, valamint festményt készíttetett róla a háza belső falára. A Tang-dinasztia korában a kertművelés magas szakmai színvonalra emelkedett. Különleges növényeket hozattak be távoli vidékekről, szaporították, nemesítették azokat oltással, szemzéssel. A növények esztétikai tulajdonságait helyezték előtérbe. Számos könyv is született ebben a korban a növénytermesztésről. A nyüzsgő, komoly nemzetközi forgalmat bonyolító fővárosból ezek az ismeretek Ázsia-szerte elterjedtek. A gazdasági virágzás azt is elősegítette, hogy a kertépítés divatja egész Kínában meggyökeresedett. A Tang-dinasztia korának utolsó híres kertje volt a Falucska a derűs tavasz hegyén (Pingcsüan Sancsuang (Pingquan Shanzhuang)), amit Lojang (Luoyang) városától keletre építtetett Li Tö-jü (Li Deyu) birodalmi főminiszter. A hatalmas kertben több mint száz pavilon, épület emelkedett, de a leghíresebb különleges alakú szikláiról a tudósok szikláinak, „tudós-szikláknak” is neveztek, ekkor váltak különösen divatossá; ezekkel jelképezték a hegyeket, hegyláncokat egy-egy kompozícióban. Szung (Song)-dinasztia (960–1279) A Szung-dinasztia (Song-dinasztia) mindkét korszakában, az északiban és a déliben egyaránt magas színvonalú volt a kertépítészet. Huj-cung (Huizong) császár (1082–1135), aki az utókor által is elismert festő volt (ellentétben uralkodói teljesítményével, amivel nem tudta megakadályozni birodalma bukását) a kertészetben is jelentőset alkotott. Első kertje, az Arany tisztaságának medencéje, egy teraszokkal és pavilonokkal körülvett mesterséges tó volt. A meghívottak csónakversenyeket és más jeleneteket tekinthettek meg a tavon. 1117-ben személyesen felügyelte következő kertje építését. Egzotikus növényeket és festői sziklákat helyeztetett el benne, ezúttal is nagy szerepet kaptak a Taj-tó kövei. Néhány szikla akkora volt, hogy a szállítása érdekében a Nagy-csatornán minden hidat le kellett bontani. A kert közepén száz méter magas mesterséges domb állt, a Stabilitás hegye néven, sziklákkal és szakadékokkal. A kert 1122-re készült el, néhány évvel később a dzsürcsi Csin-dinasztia (1115–1234) (Jin-dinasztia (1115–1234)) hadai elfoglalták és kifosztották a fővárost és a parkot, csak a domb maradt meg belőle. A császári parkok mellett számos kisebb kert is nagy hírnévre tett szert, így Lojang (Luoyang)ban Az égi uralkodó monostorának kertje különösen bazsarózsáiról volt nevezetes, amiket virágzásukkor az egész város közönsége megtekintett. A Többszöri tavasz kertje a hegyek látképéről volt híres. A legismertebb kert azonban a városban a Magányos öröm kertje volt, amit a költő és történész Szema Kuang (Sima Guang) (1021–1086) hozott létre. A másfél hektáros terület közepén állt a Tanulmányok pavilonja az ötezer kötetes könyvtárával. Az északon elhelyezkedő mesterséges tavon, kis szigeten, halászkunyhó állt. Keleten gyógynövényeket termesztett, míg a nyugati oldalon mesterséges domb állt, tetején kilátóval. A kert csekély díj ellenében megnyílt a látogatók előtt. Huj-cung (Huizong) császár bukása után a Szung (Song)-dinasztia fővárosa a Jangcétól délre költözött, a mai Hangcsou (Hangzhou)ba helyezték át, amit akkor Lin'an-nak hívtak. Hamarosan már ötven kertet alakítottak ki a városban, a Nyugati-tó partján. A közeli Szucsou (Suzhou) városa is híres volt kertjeiről, amiket gazdag kereskedők, tudósok, tisztviselők építtettek. Ezek közül néhány ma is megvan, bár változtak is az idők folyamán. A munkaerő Kínában mindig olcsó volt, és bár a hagyományokat nagy tiszteletben tartották, ezek között sokáig nem szerepelt a mai értelemben vett műemlékek megőrzése. A kertek nagy részét is, mint a többi építményeket, időről időre lendületesen átalakították, akár domb helyére tavat helyezve és viszont. A legrégebbi kert Szucsou (Suzhou)ban a Kavargó hullámok pavilonjának kertje, amit 1044-ben készíttetett Szu Sun-csing (Su Shunqing) (1008–1048) költő. Fő eleme egy dombtetőn épült kilátó-pavilon volt. Az évszázadok során ez a kert is sokat változott, de alaprajzának fő vonalai megmaradtak. A Hálók mesterének kertje 1141-ben készült el, már a Déli Szung (Song) idején. A hagyomány szerint tízezer kötetes könyvtár is volt a csarnokában. 1736 és 1796 között jelentősen átépítették, de ennek ellenére a Szung (Song)-kori „tudós-kertek” egyik legszebb példánya. Vuhszi (Wuxi) városában, a Taj-tó (Nagy-tó) partján és egyben két hegy lábánál harmincnégy kertről számolt be Csou Mi (Zhou Mi) (1232–1308) történész. A két leghíresebb közülük, az Északi és a Déli kert egyaránt Sen Tö-ho (Shen Dehe) császári főminiszter tulajdonában volt. Az egyik klasszikus, hegy-és-tó elrendezésű kert volt a halhatatlanok szigetével; a másik sajátos vízi kert volt, a Nagy-tóhoz csatlakozó öt terjedelmes mesterséges medencével. Ezekre és a környező hegyekre szép kilátás nyílt egy megemelt teraszról. Jüan (Yuan)-dinasztia (1279–1368) 1271-ben Kubiláj kán mongol uralkodó Kína császárának deklarálta magát. 1279-re felmorzsolta a Szung (Song)-dinasztia utolsó ellenállását is és így létrejött a Jüan-dinasztia (Yuan-dinasztia). Új fővárost alapított a mai Peking (Beijing) területén Tatu (Dadu), a Nagy Főváros néven. Kubiláj kán leghíresebb „kertjét” nyári rezidenciáján, a belső-mongóliai Xanaduban alakíttatta ki. Erről Marco Polo is megemlékezett, miután 1275 körül meglátogatta azt. Eszerint a 16 mérföld kerületű vadasparkban folyók és patakok, gyönyörű rétek voltak, ahová a kán-császár sok vadállatot telepíttetett és azokra vadászott. Marco Polo leírása ihlette az angol romantikus költőt, Samuel Taylor Coleridge-et a Kubla Kán című költeményének megalkotására. Magában a fővárosban Kubiláj kán megnagyobbíttatta az északi Csin-dinasztia (1115–1234) (Jin-dinasztia (1115–1234)) által létrehozott mesterséges tavakat és megépíttette a Csinghua (Oinghua) szigetet, megteremtve a máig meglévő kontrasztot a tó kanyargó partjai és a későbbi Tiltott Város szigorú geometriája között. A mongol hódítás ellenére a klasszikus kínai kertkultúra tovább élt. Kitűnő példája ennek az Oroszlánliget Szucsou (Suzhou)ban, ami 1342-ben épült. Nevét a Taj-tóból hozott fantasztikus formájú kövek alapján kapta, mert néhány közülük oroszlánfejekre emlékeztetett. A későbbi Csing-dinasztia (Qing-dinasztia) idején Kanghszi kínai császár (Kangxi kínai császár) és Csien-lung kínai császár (Qianlong kínai császár) is többször meglátogatta ezt a kertet, ami mintául szolgált a Csengtu (Chengde)ban kialakított császári nyári kert számára is. Ming-dinasztia (1368–1644) A mongol Jüan (Yuan)-dinasztiát kínai felkelők döntötték meg, 1368-ban megalakult a Ming-dinasztia. Ennek a korszaknak a legszebb kertépítészeti emléke a Szerény hivatalnok kertje Szucsou (Suzhou)ban, amit Csengtö kínai császár (Zhengde kínai császár) (1506–1521) idején építtetett egy visszavonult tisztviselő. A kert azóta sok változáson ment át, de központi része megmaradt eredeti szerkezetében: egy nagy tó lótuszvirágokkal, körülvéve pavilonokkal. A tavon egy szigetet alakítottak ki, neve Illatos sziget. A parkban jól megfigyelhető a kínai kertépítészet egyik elvének, a „kölcsönzött látképnek” az alkalmazása: egyes pontokról a kert növényeinek, tárgyainak keretében megjelennek a környező hegyek és egy távoli pagoda képe is. Egy másik Ming-kori kert Szucsou (Suzhou)ban a Megmaradt kert, ami Vanli kínai császár (Wanli kínai császár) (1573–1620) idején épült. A Csing (Qing)-dinasztia idején három magas, hegyeket szimbolizáló mészkősziklát helyeztek el a kertben. A leghíresebb közülük a Felhő-koronázta szerencsés csúcs, ami a kert központi figurája lett. A harmadik neves Ming-kori kert Szucsou (Suzhou)ban a Művelés kertje, amit 1621–27 között építtetett Ven Cseng-ming (Wen Zhengming), a híres festő és kalligráfus unokája. A kert itt is egy tó köré épült, a déli oldalon drámai sziklaegyüttes, nyugaton pedig a tulajdonos dolgozó-pavilonja, a Szerény ház áll. Csing (Qing)-dinasztia (1644–1912) Az utolsó kínai dinasztia, a Csing-dinasztia (Qing-dinasztia) is folytatta, továbbfejlesztette a császári kertek építését. 1703 és 1792 között a császárok létrehozták a csengtöi nyári rezidencia komplexumát a hegyekben, 200 kilométerre északkeletre Pekingtől. Az 560 hektáron kialakított parkrendszer 72 különböző tájképi kompozíciót foglalt magába, megidézve Kína különböző tájait. A Csing (Qing)-korban a leghíresebb kertek Pekingben, a két császári palota, a Nyári Palota és a Régi Nyári Palota közelében jöttek létre. Mindkét létesítmény a luxus és pompa szimbóluma lett, és az európai utazók széles körben beszámoltak szépségükről. A második ópiumháború idején, 1860-ban az angol-francia csapatok feldúlták és kifosztották a pekingi parkokat és palotákat. Ce-hszi kínai császárné (Cixi kínai császárné) a kínai haditengerészet modernizálására szánt összegek nagy részét is a császári kertek helyreállítására fordította, ami a félgyarmati sorban tengődő Kína kincstárát súlyosan megterhelte. Ebből a pénzből építették újjá a Nyári Palota kertjében, a Kunming-tavon a híres Márványhajót, a hajóra emlékeztető teaházat márványból. Mindkét parkot újra súlyos károk érték a 19. század legvégén bekövetkező bokszerlázadás, majd a nyugati hatalmak által azt követően végrehajtott büntetőexpedíciók során. A szucsou (suzhou)i kertek közül a Páros visszavonulás kertje (1723–1736) és a Visszavonulás és elmélkedés kertje (1885) készült a Csing (Qing)-dinasztia korában. A klasszikus kínai kert szerkezete, fő vonásai A klasszikus kínai kertek tervezőinek nem az volt a célja, hogy egyszerre áttekinthető művet alkossanak. Ezek az alkotások a ház lakóinak és vendégeinek kisebb jelenetek, tájképek, élőképek sorozatát jelenítették meg, amelyek elmélyülésre, meditációra nyújtottak lehetőséget. A séta során a vendégek számára meglepetésként megjelenő látványok megalkotására törekedtek. Emellett a kert és részletei az évszak, az időjárás, a fényviszonyok, a növényzet fejlődésének függvényében folyamatosan változtak. A kert egyes elemei által kialakított képet lehetőség szerint összhangba hozták akár távoli hegyek vagy pagodák látványával is: a közeli látnivalók mintegy keretbe foglalták a távolabbi képet. Ezt az effektust „kölcsönzött látképnek” nevezték. Csi Cseng (Ji Cheng), a 16–17. században élt kertépítész, festő írta: „a közönségest, mindennapit el kell rejteni, amennyire csak lehet, a nagyszerűt és a szépet pedig be kell vonni”. A kínai császári kertek első nyugati látogatói, mint Louis Le Comte, XIV. Lajos francia király tudományos kutatója 1685-ben, gyakran zsúfoltnak, kaotikusnak találták ezeket a parkokat, hiányolták belőlük az egységes stílust és a rendet. De Jean Denis Attiret jezsuita misszionárius, aki 1739-től haláláig, három évtizeden át volt udvari festő Pekingben, már megtalálta a „gyönyörű rendetlenséget, anti-szimmetriát” a kínai kertekben. Megállapította: „minden úgy van elrendezve, hogy egyszerre ne lehessen áttekinteni; egyenként kell meglátni a kompozíciókat. A kínai kertek mérete nagyon változatos lehet. A szucsoui kertek körül a legnagyobb, a Szerény hivatalnok kertje kissé meghaladja a tíz hektárt, ennek egyötöde egy tó. Csi Cseng (Ji Cheng) azonban épített olyan kertet is egy tartományi kincstárnok számára, ami egy hektár alatt maradt, és négyszáz lépéssel be lehetett járni az utolsó látképig, de az elégedett megrendelő szerint „a tartomány összes szépségét magába foglalta”. A klasszikus kerteket fehérre festett fal vette körül, ami megfelelő hátteret biztosított a zöld növényzet látványának. A tó általában középen helyezkedett el, és sok kisebb nagyobb építmény vette körül azt. Csi Cseng (Ji Cheng) említett kis kertjében az egy hektár kétharmadát épületek foglalták el, a kertre magára csak egyharmad maradt. A tudósok kertjében – és ezek a kertek általában mind írástudók, művelt tisztviselők kertjei voltak – a központi épület könyvtár vagy dolgozószoba volt, amit galériák kötöttek össze a többi pavilonnal, amelyekből a különböző látképeket meg lehetett figyelni. Az építmények segítettek a terület különböző „jelenetekre” történő felosztásában is. A fákat, növényeket, sziklákat gondosan kompozíciókba rendezték. Épületek A kínai kertekben sokféle épület található, csarnokok, pavilonok, kilátóhelyek, galériák, templomok, hidak, tornyok. A szucsoui Szerény hivatalnok kertje negyvennyolc épületet foglal magába, beleértve a lakóházat, pavilonokat családi összejövetelek céljaira, tizennyolc kilátóhelyet a különböző látképekben való gyönyörködésre, és számos tornyot, hidacskát, fedett folyosót. Az építményeknek azonban soha nem szabad dominálniuk a látképet, hanem azzal harmóniában kell maradniuk. A klasszikus kínai kert legfontosabb épületei a következők: Szertartások terme – ünnepélyes családi események számára, a bejárat közelében. Fő pavilon – vendégfogadás, ünnepségek, bankettek számára. Ezt gyakran veranda veszi körül. Virágok pavilonja – a lakóház közelében, egy virágokban gazdag hátsó kerttel, kis sziklakerttel. Négy irányban nyitható pavilon – centrális helyen álló épület, amelynek mozgatható falaival különböző irányokra lehet megnyitni a kilátást. Lótusz-pavilon – a lótuszvirágokkal teli mesterséges tó partján. Mandarinkacsák pavilonja – két részből áll, északi oldala fenyőkre és tóra néz, a nyári hőséget enyhítendő, déli oldalán egy udvar van örökzöld növényekkel és a korán virágzó szilvafákkal, téli használatra. Ezeken kívül még sok kisebb pavilon található a kínai kertekben, amelyek menedéket nyújtanak a nap és az eső vagy szél elől, a megfelelő napszakokban, hajnalban, alkonyatkor vagy holdfényben különleges rálátást adnak egy szép látképre. A meditációra szolgáló kis épületek sorában népszerű a rusztikus „halászkunyhó”. Az építmények speciális funkcióját a nevük is gyakran jelzi, mint az alábbi példákban: Csúcscsodáló pavilon ( Megmaradt kert ) Távoli illatok csarnoka ( Szerény hivatalnok kertje ) Hegyi látkép tornya (Szerény hivatalnok kertje) A hold és szél pavilonja ( Hálók mesterének kertje ) A lótusz-fuvallat pavilonja (Szerény hivatalnok kertje) Az esőt hallgató pavilon (Szerény hivatalnok kertje) A fenyők megfigyelésének és a festmények értékelésének pavilonja (Szerény hivatalnok kertje) Az olvasáshoz való visszafordulás helye (Megmaradt kert) Hegyek és víz közötti pavilon (Páros visszavonulás kertje) A jádéra hajló pavilon (Szerény hivatalnok kertje) A lágy eső hűvösséget hoz pavilon (Visszavonulás és elmélkedés kertje) A tartós tavasz és a hold figyelésének tornya (Visszavonulás és elmélkedés kertje) Néhány kertben – a pekingi Márványhajóhoz hasonlóan, kisebb méretben – hajó formájú kis kőépítmények vannak a tavon. Ezek általában három részből állnak: elől egy nyitott kioszk, középen egy bensőségesebb zárt tér, hátul egy kétszintes torony, kilátással a tóra. További tartozékai még a kerteknek a kis, zártabb udvarok magányos meditáció, festegetés, zenélés céljaira, továbbá a galériák vagy fedett folyosók, amik védelmet nyújtanak a sétáló számára az időjárás viszontagságaival szemben, valamint segítenek felosztani a rendelkezésre álló teret. A galériák ritkán egyenesek, inkább cikkcakkosak vagy kanyargóak. Oldalfalukon gyakran díszes kis ablakok nyújtanak betekintést a mögöttük lévő kertrészletre. Az ablakok és az ajtók meglepő geometriai formákat ölthetnek, mint a kerek holdkapu, de lehetnek oválisak, hat- vagy nyolcszögletűek, illetve más alakúak is. A hidak hasonlóképpen ritkán egyenesek, a hosszabbak cikkcakkosak, a rövidebbek magas ívben vezetnek át a víz felett. A fából készült hidakat gyakran élénk színűre festik a kert összhatásának könnyedebbé tétele érdekében. Mesterséges dombok, sziklák A mesterséges „hegy” és/vagy a sziklakert a kínai kert elengedhetetlen része. A hegycsúcs a kínai filozófiában az erény, a stabilitás és a tartósság szimbóluma már a Változások könyve és Konfuciusz óta. A Halhatatlanok szigetének legendája még fontosabbá tette a hegyek szerepét a kertekben. Az első sziklakert a kínai kertek történetében a Han-dinasztia idején épült Nyulak kertjében jelent meg. A Tang-dinasztia korában a sziklák műtárggyá nemesedtek, és formájuk, anyaguk, szerkezetük alapján értékelték azokat. Po Csü-ji (Bo Juyi), a neves költő (772-846) katalógust készített a Taj-tó híres köveiről. Az értékes, a fantáziát megmozgató alakzatokat tudós-köveknek nevezték. A Szung-dinasztia (Song-dinasztia) idején a mesterséges dombokat általában döngölt földből emelték. Huj-cung (Huizong) császár azonban már megrendítette országa gazdaságát azzal, hogy a Nagy-csatornán lebontatta a hidakat a parkokba való hatalmas sziklák Pekingbe szállítása érdekében. A Ming-dinasztia idején a dombokat már szinte kizárólag sziklákból építették fel, barlangokkal együtt. A Csing-dinasztia (Qing-dinasztia) idején a Ming-kori sziklahegyeket már túl mesterkéltnek tartották, és a kor „hegyeit” föld és sziklák kombinációja alkotta. A nagyobb dombok tetején kötelező elem a kilátó-pavilon. A kisebb kertekben egy méretesebb szikladarab jelképezheti a hegyet, vagy kövek sorozata egy hegyláncot. Vízfelületek A kínai kert központi eleme még a kisebb-nagyobb tó. A fő épületek ennek a partján helyezkednek el. A tó vagy a tavak egy részében lótuszfélék élnek, és külön pavilon szolgál a megtekintésükre. A tavakban már a Tang-dinasztia korában megjelentek a díszítési célra kitenyésztett aranyhalak, amik aztán a 11. századra széles körben elterjedtek. Hasonló célokból vízimadarakat is szoktattak a kertek vizeihez. Már a Változások könyve megemlékezik a tavak szerepéről a kínai kertben, eszerint a víz a könnyedséget és a kapcsolatokat, összefüggéseket jelképezi. Kiegészítője a hegyeknek, a parkok másik központi elemének, és az álmokat, valamint a terek végtelenségét is jelképezi. A kert alakja gyakran elrejti a tavak túlsó szélét a szemlélődő elől, így a vízfelület végtelenségének az illúziója keletkezik. A vízben tükröződik az égbolt, ezért az ahhoz hasonlóan állandóan változó látványt nyújt; viszont egy gyenge szellő is eltörölheti a tükröződéseket. A tavak és a vízparti pavilonok kialakítását nagyban befolyásolta egy klasszikus kínai író, Liu Ji-csing (Liu Yijing) (403–444), aki a Sisuo Hszinjü (Shishuo Xinyu) című művében sokat ír a császár vízparti sétáiról. A későbbiekben sok kertben, különösen a Jangce déli folyása mentén és az északi császári udvarokban találkozni lehetett az e könyvben szereplő vízparti kompozíciókkal és nevekkel. A kisebb kertekben található egyetlen tóval szemben a nagyobbakban a tóba vezető vízfolyások is vannak, esetleg a tavat két részre osztják és a kettőt keskeny csatorna köti össze, megteremtve a hidak, köztük fedett hidak alkalmazásának lehetőségét. A legnagyobb kertekben a nagy tavon szigetek is vannak, a Halhatatlanok szigetét megidézve. Néhány kertben a tavakat sima területeket borító fehér homokkal helyettesítették, amit sziklák határoltak. A holdfényben ezek tavaknak látszhattak. A „száraz kertnek” ezt a stílusát vitték át később Japánba, ebből alakult ki a zen kert. A patakok, vízfolyások a kínai keretekben mindig kanyargósak, a természetest igyekeznek utánozni, egyes részeiket sziklák vagy a növényzet rejti el. Növényzet A kínai kertekben a növényzet, a fák és a virágok csak a negyedik fontos összetevőt jelentették az épületek, a sziklák és a vízfelületek mellett. A növények képezik az ellentétet az épületek és a sziklák merev és állandó formáival szemben. Nem csak az évszakokkal változó képet nyújtanak, hanem még illatokat és hanghatásokat is adnak a kert képéhez, például a bambuszt suhogtató szél vagy a banánlevelekre hulló eső hangjával. A virágoknak és fáknak mind van szimbolikus jelentésük is. A fenyő, a bambusz és a kínai szilvafa (Prunus mume) „a tél három barátja” (����), mivel télen is szép látványt nyújtanak. Gyakran a festményeken is együtt szerepeltetik őket, mint Csao Mengcsien (Zhao Mengjian) (1199–1264) művein. A régi tudósok számára a fenyő a hosszú élet, az állhatatosság és a hű barátság jelképe volt. A bambusz a szerény bölcset, a tudást kereső embert, valamint a rugalmasságot testesítette meg. A szilvavirág a tél utáni újjászületés jelképe volt. Az őszibarackfa a hosszú életet, a halhatatlanságot jelképezte. Egy ősi monda szerint Hszi Vangmu (Xi Wangmu) anyakirálynő kertjében az őszibarackfák csak háromezer év után virágoztak és hoztak termést, de aki ekkor evett a gyümölcsükből, az halhatatlan lett. Ezt a legendás kertet számos festményen is ábrázolták, és a kertekben is megjelenítették. A körtefák az igazságosság és a bölcsesség szimbólumai voltak. Viszont a körte szó hangzása egybeesett az eltávozás, elhagyás szóéval, ezért egy körtét felvágni balszerencsét jelentett, mert egy barátság vagy szerelem elmúlásához vezethetett. A hosszú ideig élő körtefák viszont a hosszan tartó barátságot vagy szerelmet jelképezték. A sárgabarack a mandarinok, a császári hivatalnokok jelképe volt. A Tang-dinasztia idején a sikeres császári vizsga utáni bankettet a sárgabarackfák kertjében illett megrendezni. A gránátalma az ifjú párok számára a sok fiúgyermeket jelképezte. A fűzfa a barátságot és az élet örömeit idézte meg. A vendégeknek a barátság jeléül fűzfaágakat ajándékoztak. A virágok közül a legnagyobbra az orchideát, a bazsarózsát és a lótuszt értékelték. A Tang-dinasztia idején a bazsarózsa, a bőség jelképe volt a kert legünnepeltebb virága. Csou Tun-ji (Zhou Dunyi) költő írt egy híres elégiát a lótuszról, amiben azt az integritással és kiegyensúlyozottsággal azonosította. Az orchidea a nemesség és a beteljesülhetetlen szerelem jelképe volt. Tao Jüan-ming (Tao Yuanming) (kb. 365–427), a „földek és kertek költője” számos virágot, kerti növényt megörökített lírájában, köztük a krizantémot. A kínai kertek alkotói nagyon ügyeltek a növények természetes vagy ahhoz hasonló megjelenésére. Népszerűek voltak viszont a sziklakertekben a törpefák. A kertek szerepe a kínai kultúrában A kert nagyon fontos szerepet játszik a kínai művészetben és irodalomban, csakúgy, ahogy a művészet és irodalom is nagy hatást gyakorolt a kertkultúrára. A sansuj (shanshui) (szoros fordításban „hegy és víz” festészet, azaz tájképfestészet) az 5. században alakult ki Kínában, párhuzamosan a kertkultúra fejlődésével. A festők nem törekedtek a valóság pontos ábrázolására, inkább hangulatokat, érzéseket örökítettek meg. Si Tao (Shi Tao) (1641–1720) tájképfestő szavakba is öntötte művészi céljait, amikor leszögezte: nem kíván hétköznapi tájképeket festeni, hanem olyan tájakat akar alkotni, amelyek az elérhetetlenség érzését keltik a szemlélőben, mint a Halhatatlanok szigete. Hasonlóképpen gondolkodtak a kertek alkotói is, amikor elhelyezték a hegyeket szimbolizáló szikláikat a tavacskák körepén. Csi Cseng (Ji Cheng), a híres Ming-kori kertépítész nem csak a gyakorlatban, hanem az elméletben is sokat tett a kínai kertkultúráért. Fő művében, a „Kertek ereje” című munkában, a világ első kertépítészeti szakkönyvében részletesen foglalkozott a kertek szellemi és gyakorlati vonatkozásainak dialektikájával, a kertek és az irodalom, illetve a festészet összefüggéseivel. Kijelentette, hogy alaposan meg kell ismerni a valóságot ahhoz, hogy megteremthessük a kertekben a képzeletbelit. A jól sikerült kert részben isteni inspiráció eredménye, másrészt azonban emberi erőfeszítések terméke. Az irodalomban a kertek gyakran adtak témát a költőknek és viszont. A Tang-korban felvirágzott egy külön költészeti műfaj, a „mezők és kertek költészete”, aminek egyik fő képviselője Vang Vej (Wang Wei) (701–761) volt. A költeményekből ered több híres kert elnevezése, mint a Kavargó hullámok pavilonjának kertje, vagy a Visszavonulás és elmélkedés kertje. A kerteken belül is az egyes pavilonok vagy kilátóhelyek gyakran viselték egy-egy híres verssor nevét, amit kőbe is véstek az adott helyen. Ilyen például „A hold a szellővel érkezik” pavilon, ahonnan a holdat volt szokás nézni a Páros visszavonulás kertjében, és ahol Han Jü (Han Yu) költő híres sorait vérték kőbe: „A szürkület hozza az őszt, és a szél hozza ide a holdat”. Számos, mára már régen elpusztult park emlékét költemények őrizték meg. A kertek társadalmi és kulturális fontosságát jól mutatják a klasszikus kínai regényirodalom alkotásai is, mint A vörös szoba álma, vagy a Szép asszonyok egy gazdag házban, amelyek cselekménye nagyrészt a lakóházak körüli kertekben, a családi és a társadalmi élet egyik fő helyszínén játszódik. Filozófia, vallás A klasszikus kínai kert a gazdag kínaiak életének számos vonatkozása számára helyszínt jelentett, úgy is mint az ünnepségek, szertartások, találkozók, magányos elmélkedés vagy éppen a szerelem. Helyet biztosított a festegetés, zenélés, a kalligráfia gyakorlása, vagy a klasszikus szövegek tanulmányozása számára. A kertben teát lehetett kortyolgatni, vagy meg lehetett mámorosodni a bortól. A kert jól mutatta tulajdonosa ízlését. Mindemellett azonban a kertek filozófiai üzenetet is hordoztak. A taoizmus nagy hatást gyakorolt a kertek kialakítására. A Han-dinasztia (i. e. 206 – i. sz. 220) korától a kerteket gyakran építtették a posztjukat vesztett vagy önként visszavonult tisztviselők, mintegy menedékként a fővárosi élet zaja elől. Ebben a világi gondoktól való megszabadulás taoista ideáljait is követték. A kerteknek a harmonikus, a természetest sűrítetten utánzó környezetében találhatták meg a teremtés egységéről szóló meditáció, a megvilágosodás ideális helyét. A kanyargós ösvényeken tett idilli séta során közelebb érezték magukat az ősi, természetes élethez, az ember és a természet harmóniájához. A zegzugos útvesztők és a cikkcakkos hidak illusztrálták azt az ősi kínai mondást is, miszerint a kitérők vezetnek közelebb a titkok megfejtéséhez. A kert részletei, mint a sziklák és a víz egyben jin és jang ellentétét és harmóniáját is kifejezték. A kemény sziklát kikoptathatja a lágy víz – ezt az ellentétet jól ábrázolták a Taj-tó mélyen erodált mészkősziklái. A kertek filozófiájának mai megfogalmazását adta 2007-ben Csou Kan-cse (Zhou Ganzhi), a Kínai Kertépítészeti Társaság elnöke, a Kínai Tudományos Akadémia és a Kínai Műszaki Tudományos Akadémia tagja, amikor így fogalmazott: „A klasszikus kínai kertek a természet és az emberi munka tökéletes együttműködésének termékei. Tökéletesen ábrázolják a természet szépségét. A természet jobbításának is lehet tekinteni őket, sugárzik belőlük az ember művészi tehetsége.” Külföldi hatásai A kínai kert hatása Japánban A klasszikus kínai kultúra nagy hatást gyakorolt Japánra már az i. e. 6. század óta. I. sz. 607-ben Sótoku japán régensherceg diplomáciai missziót küldött Kínába, és ezzel a kulturális együttműködés több évszázados szakaszának alapjait vetette meg. Japán tudósok százai utaztak Kínába a kínai nyelv, a politikai rendszer és a kultúra tanulmányozására. A küldöttség vezetője, Ono no Imoko részletesen tájékoztatta a japán udvart a kínai kertépítészetről is. Ezek a jelentések nagy hatást gyakoroltak a japánkert kultúrájának kifejlődésére. A Nara-korban (710–794), amikor a japán uralkodó székhelye Narában volt, számos nagy parkot építettek kínai mintára az arisztokraták számára, ahol sétálhattak, csónakázhattak, valamint kisebb kerteket is a meditáció és az elmélyültebb szemlélődés céljaira. Később, a 12–13. században az ugyancsak Kínából behozott zen buddhizmus hatására alakult ki a japán sziklakert sajátos, immár a kínaitól nagyrészt független kertművészeti ága. Az ugyanebben a korban behozott zöld tea alapján pedig megszületett a japán teaceremónia, ami a japánkertek fontos rítusa lett. Európa A kínai kertről is először Marco Polo hozott hírt Európába. Kubiláj kán vadaskertje mellett részletesen leírta a kambaluki (a mai Peking) császári palota kertjét is, aminek a központi eleme egy emberkéz alkotta száz lépésnyi magas és ezer lépés kerületű hegy volt, örökzöld fákkal és azúrszínű díszkövekkel. Xavéri Szent Ferenc, az első jezsuita, aki Kínába érkezett 1552-ben, majd Matteo Ricci is beszámoltak a kínai kertekről. Louis le Comte, XIV. Lajos francia király matematikusa meglepődéssel látta, hogy a kínai kertek nem áttekinthetőek, nincsenek geometrikus formába rendezve. A 18. században Európában a kínai vázák, porcelánáruk megérkezésével fellendült a népszerűsége mindennek, ami Kínából származott. Nagy festők, mint Jean-Antoine Watteau és François Boucher kínai jeleneteket festettek – nagyrészt saját képzeletükből kiindulva. Az európai királyi udvarokban mindenfelé terjedt a kínai jellegű dekoráció, és ez a kertekre is hatott. Csien-lung kínai császár (Qianlong kínai császár) (1711–1799) hasonlóképpen nagyon érdeklődött Európa iránt. Megbízást adott egy műszaki képzettségű jezsuita papnak, hogy építsen udvarában nyugati mintára szökőkutat. A kínai kertművészet az angol kertkultúra alakulására is hatott. 1685-ben William Temple angol diplomata és író egy művében szembeállította az európai (francia) szimmetrikus kertek hagyományát az olvasmányaiból ismert kínai kertekkel. Írása jelentős visszhangot, vitát váltott ki, és hozzájárult ahhoz, hogy a 18. századra kialakuljon és megszilárduljon az önálló angol tájkertészet. Ezekben a kertekben a kor divatjának megfelelő (mű) antik romok mellett 1738-ban megjelent díszként az első kínai jellegű építmény is. A kínai stílus nagy propagátora lett William Chambers építész (1723–1796), aki 1745 és 1747 között Kínában élt, és benyomásairól könyvet, valamint a kínai kertészetről külön disszertációt is írt. Egyesült Államok 1978-ban a kínai kertek társadalmi szervezete, angol nevén a Chinese Garden Society a kulturális forradalom kényszerű szünete után felújította tevékenységét, és a kínai-amerikai kapcsolatok fellendülésével is összefüggésben együttműködést alakított ki a New York-i Metropolitan Művészeti Múzeummal. Ennek egyik eredménye volt az Astor-udvar létrehozása 1980-ban a múzeumban a szucsou (suzhou)i Hálók mesterének kertje egy részlete alapján. Kínai kobra A kínai kobra (Naja atra) Dél-Kínában és Tajvanon honos kobrafaj, Kína egyik leggyakoribb mérgeskígyója. Megjelenése A kínai kobra közepes méretű, általában 1,2-1,5 méteresre nő meg, de ritkán előfordulnak 2 méteres példányok is. Színe csillogó fekete, barna vagy szürke, ritkán sárgás vagy fehéres példányokkal is lehet találkozni. Törzsén egymástól távol elhelyezkedő, világos, vékony, kettős keresztcsíkok lehetnek, melyek főként a fiatal példányokon szembetűnőek. Hasi oldala palaszürke vagy gyöngyszürke. Fejtetője a hátával azonos árnyalatú, míg fejének oldala világosabb. A tajvani kobrapopulációk színe eltérő, a keletiek valamennyien feketék, a sziget középső és déli felén élők többnyire (80%-ban) szürkék vagy fehéresek, északon pedig a fekete kígyók aránya 60%. A többi kobrafajhoz hasonlóan első bordáit széles csuklyaként képes kifeszíteni, ha fenyegetve érzi magát. A csuklya hátoldalán látható mintázat lehet szemüvegszerű, patkó, vagy O-alakú és a minta egy keresztsávval gyakran elér a csuklya széléig. A csuklya torokrésze világos színű és legtöbbször két jól látható fekete folt van rajta. Feje széles, kissé háromszögletű, a nyaktól csak kissé különül el. Orrlyukai nagyok és jól láthatóak. Szemei közepes méretűek, szivárványhártyája sötét piszkossárga, melyet apró sötétszürke vagy kékesfekete foltok pettyeznek. Pupillája kerek. Hátpikkelyei fényesek és simák. Viszonylag erőteljes testalkatú, törzse kissé lapított, farka rövid. Elterjedése A kínai kobra Délkelet-Kínában (Szecsuan, Fucsien, Kuangtung, Kuanghszi-Csuang Autonóm Terület, Kujcsou, Hunan, Hupej, Csöcsiang tartományokban és Hajnan szigetén, valamint Hongkongban), Észak-Laoszban, Észak-Vietnamban és Tajvanon (főleg annak déli felén) őshonos. Élőhelyét illetően nem válogatós, erdőkben, bozótosokban, réteken, mangroveerdőkben egyaránt előfordul a tengerszinttől egészen 2000 méteres magasságig. Jól alkalmazkodik a füves síkságokhoz, dzsungelekhez, rizsföldekhez, még az emberi településekhez is. A zárt lombkoronájú sűrű erdőket kerüli. A leggyakrabban másodlagos erdőkben, erdő melletti rizsföldeken vagy települések körül lehet találkozni vele. Életmódja Többnyire nappal vagy szürkületkor aktív, forró időjárás esetén inkább kora este jár zsákmány után. Óvatos kígyó, az ember elől ha teheti elmenekül, de ha sarokba szorítják vagy meglepik, hangosan sziszegve, törzsét megemelve és csuklyáját szétfeszítve fenyegető pozitúrát vesz fel és ha háborgatója nem hátrál, megmarja. Rágcsálókkal, békákkal, halakkal, madarakkal, tojásokkal és kisebb kígyókkal táplálkozik. A fiatal kobrák főlek kétéltűeket esznek, míg a kifejlett példányok a kisemlősöket és hüllőket részesítik előnyben. A békák párzási időszakában azonban - amikor könnyű zsákmánynak számítanak - a felnőttek étrendjének döntő részét kétéltűek teszik ki. Leggyakoribb zsákmányállataik a Fejervarya limnocharis, Polypedates leucomystax és a Duttaphrynus melanostictus békafajok. A többi kobrához hasonlóan tojásokkal szaporodnak. Párzási időszaka függ az éghajlati viszonyoktól, Vietnamban március-május között zajlik. A nőstények ezután május-július között 6-23 tojást (méretük kb 4,5 x 3 cm) raknak le egy fészekbe, amit aztán védelmeznek. A kikelő kobrák kb. 20 cm hosszúak. Mérge A kínai kobra harapása mérgező és kezelés nélkül halálos is lehet. Mérge elsősorban posztszinaptikus idegmérgekből és szívre ható kardiotoxinokból áll (utóbbi száraz súlyának 54%-át teszi ki). Egerekben az LD50 értéke 0,29 mg/kg intravénásan és 0,53—0.67 mg/kg bőr alá adva. Egy marással akár 250 mg méreg is juthat az áldozatba. A kínai kobra nem tartozik a köpködőkobrák közé, ennek ellenére egyes kígyók (főleg Kujcsouban) akár két méteres távolságra is támadójuk felé lövellik a mérgüket, bár nem túl pontosan. A 20. század elején, 1904-1938 között Tajvanon 593 kígyómarást jegyeztek fel, melyből 87 végződött halállal (15%, magasabb mint az indiai pápaszemes kobra esetében). A kínai kobra marásának tünetei a marás helyének elszíneződése, vörösödése és megduzzadása, lokális fájdalom. Hosszabb távon a környező szövetek felhólyagosodnak és nekrotizálnak. A szövetelhalás akár maradandó sebhelyeket is okozhat. A szisztémás hatások: mellkasi fájdalom, láz, kiszáradó torok, nyelési nehézségek, beszédkészség elvesztése, végtaggyengeség, légzési nehézség. A légzőizmok bénulása néha halálhoz vezethet, de az ellenszérum kifejlesztése óta az ilyen eset nagyon ritka. Környezetvédelmi helyzete A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján a kínai kobra sebezhető besorolást kapott, mert az utóbbi 20 évben populációi 30-50%-kal csökkentek. Elsősorban a környezetszennyezés (a műtrágyák és növényvédőszerek túlzott használata) és a túlvadászás veszélyeztetik. A kobrát nagy mennyiségben fogják és részben helyben fogyasztják vagy exportálják. Sikeres próbálkozások történtek fogságban való szaporítására. Ráctanya Ráctanya (Rațiu) település Romániában, Szatmár megyében. Fekvése Tasnád közelében fekvő település. Története Ráctanyát a második világháború után alapították, Tasnád közelében. 1956-ban 215 lakosa volt. 1992-ben 64 lakosa volt, melyből 63 román, 1 ukrán volt. Ebből 51 görögkeleti ortodox, 11 görögkatolikus, 2 egyéb volt. Mallyó József Mallyó József (Hlinik (Trencsén megye), 1744. augusztus 10. – 1818. október 20.) jászó-premontrei kanonok. Élete Mallyó Mátyás és Haray Katalin fia. Atyját korán elvesztvén, özvegy anyja nevelte és kilencéves korában Nagyszombatba ment a gimnázium alsó osztályába; 1758-60-ig mint trencséni konviktor a felsőbbeket végezte és Komáromba ment a retorikai osztályba, melyet Győrben folytatott. 1762-ben Nagyszombatban a bölcseletet, 1766-67-ben a hazai törvényt ugyanott hallgatta, ahol Kovachich Márton volt iskolatársa. Ezután Szakmáry András ügyvédhez ment gyakorlatra Lévára, 1770-ben azonban visszatért Nagyszombatba, ahol a birodalmi és római jogot tanulta. 1771-ben Jászón a premontréi rendbe lépett. Fölszenteltetése után több helyt tanárkodott, 1772-ben levéltárnok és a rendi könyvtár őre, 1780. június 4-től plébános Mindszenten, 1810-ben jászókerületi alesperes. Nagyszerű éremgyűjteményt szerzett, mely a magyar és erdélyországi fejedelmek pénzeire nézve teljesnek mondható és a jászói könyvtárban őriztetik. Negyedévszázadon át fáradozott a jászóvári pérpostság hazánkban viselt dolgainak összeállításán. Az adatokban és oklevelekben gazdag foliókötetet díszesen ki is állította, de csak kéziratban maradt e címen: Brevis notitia Circariae Hungaricae sacri canonici et exempti ordinis premonstratensis, olim in inclito regno Hungariae florentissimi, quam ex fide diplomatum manuscriptorum, necnon ex collcetaneis editorum authorum adornavit (ívrét 362. l.). Műve Cor VIVIDVM LIberae et regIae CanonIae IaszoV festIVa qVIngVagenarII saCerDotaLIs honorIs ornatVM ... Kassa, (1776. Tót szöveggel). Kézirata Abbatia B. M. Virginis de Széplak Ord. S. Benedicti. Accedit auctoris autobiographia. A. 1811. 4rét 14 lap (a Magyar Nemzeti Múzeumban). Forrás Szinnyei József : Magyar írók élete és munkái. A Pallas nagy lexikona 1966-os labdarúgó-világbajnokság (keretek) A csoport Anglia Szövetségi kapitány: Alf Ramsey Franciaország Szövetségi kapitány: Henri Guérin Mexikó Szövetségi kapitány: Ignacio Tréllez Uruguay Szövetségi kapitány: Ondino Viera B csoport Argentína Szövetségi kapitány: Juan Carlos Lorenzo Spanyolország Szövetségi kapitány: José Villalonga Svájc Szövetségi kapitány: Alfredo Foni NSZK Szövetségi kapitány: Helmut Schön C csoport Brazília Szövetségi kapitány: Vicente Feola Bulgária Szövetségi kapitány: Rudolf Vytlačil Magyarország Szövetségi kapitány: Baróti Lajos Portugália Szövetségi kapitány: Otto Glória D csoport Chile Szövetségi kapitány: Luis Alamos Olaszország Szövetségi kapitány: Edmondo Fabbri Észak-Korea Szövetségi kapitány: Mjong Rjehjon Szovjetunió Szövetségi kapitány: Nyikolaj Morozov Marikó légykapó A marikó légykapó (Bradornis mariquensis) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a légykapófélék (Muscicapidae) családjába tartozó faj. A magyar név forrással nincs megerősítve. Előfordulása Angola, Botswana, a Dél-afrikai Köztársaság, Namíbia, Zambia és Zimbabwe területén honos. Szavannák lakója. Alfajai Bradornis mariquensis acaciae Bradornis mariquensis mariquensis Bradornis mariquensis territinctus Megjelenése Testhossza 18 centiméter, testtömege 24 gramm. Életmodja Tápláléka rovarokból áll, lepkéket, méheket, darazsakat, sáskákat és a hangyákat eszi. STS–45 Az STS–45 az amerikai űrrepülőgép-program 46., az Atlantis űrrepülőgép 11. repülése. Küldetés A nyolcnapos repülés célja operatív (gyakorlatias, hatékony) űrszolgálat teljesítése. Jellemzői A beépített kanadai Canadarm (RMS) manipulátor kart 50 méter kinyúlást biztosított (műholdak indítás/elfogása, külső munkák [kutatás, szerelések], hővédőpajzs külső ellenőrzése) a műszaki szolgálat teljesítéséhez. Első nap 1992. március 24-én a szilárd hajtóanyagú gyorsítórakéták, Solid Rocket Booster(SRB) segítségével Floridából, a Cape Canaveral (KSC) Kennedy Űrközpontból, a LC39–A (LC–Launch Complex) jelű indítóállványról emelkedett a magasba. Az orbitális pályája 90,3 perces, 57 fokos hajlásszögű, elliptikus pálya perigeuma 282 kilométer, az apogeuma 294 kilométer volt. Felszálló tömeg indításkor 105 981 kilogramm, leszálló tömeg 93 009 kilogramm. Szállított hasznos teher 9947 kilogramm Az eredetileg nyolc naposra tervezett utat egy nappal meghosszabbították a tudományos mérések folytatása érdekében. Hasznos teher Atmospheric Laboratory for Applications and Science (Spacelab|ATLAS–1) – Alkalmazott tudomány céljára épített atmoszféra kutató laboratórium. A műszerek elhelyezésére, optimális állapotba tartásuk, működtetésük érdekében kettő Spacelab mikrogravitációs laboratóriumot alakítottak ki. A vizsgálatok négy nagy területre: légköri tudományok, a Nap tudomány, a tér plazma fizikája és a csillagászat korlátozódott. A kutatási sorozat 10 éven keresztül folytatódott. Az eszközpark 12 csillagászati mérőműszert tartalmazott, melyekkel a légkör kémia változásait, a naptevékenységet és hatásait, a mágneses mezőket és elektromos gáz jelenlétét, a világűr plazma fizikai jelenségeit valamint a csillagok ( Tejút és más galaxisok ) ultraibolya sugárzását tanulmányozták. A műszereket az USA, Franciaország , Németország , Belgium , Svájc , Hollandia és Japán tudósai készítették. A vizsgálatok eredményessége érdekében több mint 250 manővert hajtottak végre. A legénység két csapatra osztva 12 órás váltásokban végezte az előírt programokat. Getaway Special (GAS) – a raktérben elhelyezett tartályokban különböző kísérleti anyagok, növények, biológiai anyagok voltak elhelyezve. A kutatás célja megállapítani, hogy a nyitott raktérben milyen változások következnek be a közvetlen sugárhatásokra. Investigations into Polymer Membrane Processing (IPMP) – kereskedelmi megbízásra ötödik alkalommal végeztek kísérleteket polimerekkel a mikrogravitációs laboratóriumban. Amateur Radio Experiment (SAREX) – amatőr rádiózási kísérlet amatőrökkel, iskolákkal. Radiation Monitoring Equipment-III – sugárzásokat ellenőrző mérőegység (gamma, elektron, neutron és proton). Visual Function Tester-II – különböző földi tárgyak, geológiai jelenségek (az alkalmazott eszköz segítségével) látás útján történő felismerése, értékelése. CLOUDS-1A – a meteorológiai mérések (fényképek, film) pontosságát segítő kísérletsorozat (felhők kialakulása, hatástényezői). Tissue Loss – élettudományi kísérletek (sejtnövekedés). Nyolcadik nap 1992. április 2-án a Kennedy Űrközpontban (KSC), kiinduló bázisára szállt le. Összesen 8 napot, 22 órát, 9 percet és 28 másodpercet töltött a világűrben. 5 211 340 kilométert (3 238 180 mérföldet) repült, 143 alkalommal kerülte meg a Földet. Személyzet (zárójelben a repülések száma az STS–45 küldetéssel együtt) Charles Bolden (3), parancsnok Brian Duffy (1), pilóta Kathryn Sullivan (3), küldetésfelelős David Leestma (3), küldetésfelelős Michael Colin Foale (1), küldetésfelelős Byron Lichtenberg (2), rakományfelelős Dirk Frimout (1), rakományfelelős – ( ESA , Belgium ) Tartalék személyzet Michael Logan Lampton rakományfelelős Charles Richard Chappell rakományfelelős Visszatérő személyzet Charles Frank Bolden (3), parancsnok Brian Duffy (1), pilóta Kathryn Dwyer Sullivan (3), küldetésfelelős David Cornell Leestma|David Leestma]] (3), küldetésfelelős Michael Colin Foale (1), küldetésfelelős Byron Kurt Lichtenberg (2), rakományfelelős Dirk Frimout (1), rakományfelelős Területszabály A területszabály (angolul area rule) aerodinamikai képlet, amelyet az 1950-es évek elején a szuperszonikus sebességre képes sugárhajtású repülőgépek kifejlesztése során ismertek fel. Otto Frenzl (1944), majd Richard T. Whitcomb (1952) szélcsatorna tesztek közben - egymástól függetlenül - rájöttek, hogy a jelenség mértéke korlátozható, ha az örvények közel azonos keresztmetszeti területű testet kerülnek meg. A szinte minden 1955 után készült szuperszonikus katonai repülőgép valamint a sugárhajtású utasszállítók jelentős részének kialakítása valamilyen formában törekszik a területszabály kielégítésre. A területszabály felfedezése és alapvető jellegzetességei A repülőgépek légellenállása jelentősen megnő a 0,75 és 1,2 Mach szám közötti sebesség-tartományban. Ennek oka, hogy a kialakuló lökéshullámok és áramlási jellemzők miatt a géptest körül létrejövő örvénylések interferálnak egymással, a létrejövő másodlagos örvénylések pedig a parazitikus légellenállást nagymértékben növelik. Ennek megfelelően a hangsebesség hatékony megközelítéséhez és átlépéséhez a repülőgép frontális keresztmetszetének – beleértve ebbe a szárnyakat is – a gép középső részén közel állandó területűnek kell lennie, vagy fokozatosan, a lehető legsimábban kell változnia annak. Az ideális forma egy az elején és végén hegyes, közepén a legszélesebb félkörívesen vékonyodó hengeres test. az úgynevezett Sears–Haack test. A területszabály fő sajátossága, hogy pusztán a repülőgép sárkányának keresztmetszetének területe és a terület-változások folytonossága befolyásolja. Azonban az, hogy a terület hogyan oszlik el a repülőgép elemei között (test/szárny arány, szögletesség, stb) már nem, így elméletileg a repülőgép végtelen számú formája lehet teljesen azonos hullám-ellenállású, ha ugyan olyan terület tartozik az egyes metszetekhez. Ennek megfelelően lehet a szabálynak megfelelő meglehetősen eltérő kialakítású MiG-29, Concorde, F-15 és az F-22 is. Harci repülők A lehető legarányosabb keresztmetszet-terület kialakítására több különböző módszer ismert a katonai és civil repülőgépek esetében. Mindegyik megoldás fő célja, hogy a szárnyak okozta keresztmetszet-növekedést ellensúlyozza. Kólásüveg forma: A legaerodinamikusabb megoldás, ha a szárnyak és hajtóműgondolák csatlakozásának helyén a géptörzset, valamelyest beszűkítik, így a hagyományos Coca-Cola üvegekhez hasonló formát vesz fel a géptörzs. Ezt az elegáns megoldást harci repülőgépeken az 1960-as évek közepéig alkalmazták. Hátránya, hogy a törzs középső részén kevesebb hely marad az üzemanyagtartályok, vagy bombaterek számára, így csak a nagyobb méretű bombázókon alkalmazzák máig. Ilyen típusok: F-11 Tiger, F–102 Delta Dagger , F–105 Thunderchief , F–106 Delta Dart , CF-105, B-1 Lancer , B-58 Hustler , Blackburn Buccaneer , Tu-160 , Mirage III , JA 37 Viggen , F–5 Tiger II . A „Küchemann répák” alkalmazásakor fordítva alkalmazzák a területszabályt és a szárnyak mögé nyúló nagyméretű könnycsepp alakú gondolákat helyeztek el – ezek extra keresztmetszete kiegyensúlyozza a szárnybekötéseknél a törzs elvékonyításának hiányát. E megoldás bár növeli a repülőgép külső méretét a "répák" a lökéshullámok és a határfelületi áramlás módosítása révén csökkentik az eredő légellenállást: Handley Page Victor , Tu-95 , Tu-16 , Tu-22 , Tu-128 . A repülőgépen különböző areodinaimai elemeinek megfelelő elhelyezés e is ki tudja egyenlíteni a terület változásait. Így a vezérsíkok és stabilizátorok ( F/A–18 Hornet , F–16 Fighting Falcon , F–8 Crusader , F–4 Phantom II ), a légbeömlők ( F-104 , SEPECAT Jaguar , Mitsubishi F–1 , Panavia Tornado , F–105 Thunderchief ) megfelelő tervezése fokozza az adott gép megfelelését a szabálynak, több esetben "véletlen" konstrukciós előnyként ( J 35 Draken , Szu–22 ). Ezekben az esetekben az áramlási viszonyok gondosabb tervezése szükséges. A repülőgép bizonyos elemeinek domborítása, dudorosítása (a Küchemann rápákhoz hasonlóan) is javítja a repülőgép megfelelését a szabálynak. A szárnytőig dudorosított kabin, a szárnyak előtti és mögötti kiemelkedő területek, valamint a függőleges vezérsík(ok) összehangolt kialakítása és a széles törzs-szárny átmenet (ide értve a LERX-t is) teszi a szabálynak megfelelővé a korszerű repülőgépek jelentős részét. Fontos kiemelni, hogy a "szögletes" kialakítás nem mond ellen a területszabálynak (F-15, F-22), hiszen azt alapvetően a szelvény területével függ össze, a formával kevésbé. F-15 , F-16 , F–22 Raptor , F–35 Lightning II , MiG-29 , Szu-27 , Eurofighter Typhoon , Rafale , F–CK–1 Ching Kuo , FC-1 , Mitsubishi F–2 , Chengdu J–20 , Shenyang J-31, és XB-70. Ugyanakkor számos nagy sebességű repülőgép nem felel meg a területszabálynak, jellemzően azok, amelyeket magasan a trasszónikus tartomány fölötti repülésre optimalizáltak, vagy a hajtóművek nyers erejével küzdik le a problémát. (MiG-25, MiG-31). Utasszállító repülőgépek Utas- és teherszállító repülőgépeken a kólásüveg-formának és a széles szárny-törzs átmenetek az alkalmazására nem volt lehetőség, hiszen a törzset helykihasználási okokból állandó hengeres keresztmetszettel kellett kialakítani. Itt eleinte elsősorban az úgynevezett „Küchemann répát” alkalmazták, ahol a nyilazott félszárnyak közepénél nagyméretű könnycsepp alakú gondolákat helyeztek el. Jellemzően ilyen típusok a Lockheed JetStar, Tu–16, Tu–104, Tu–134, Tu–154 repülőgépek, ahol a gondolákat a futómű behúzására és tárolására használták fel. Az amerikai Convair 990 típusú gépeken található szárnyankénti kettő gondola üzemanyagtartályként funkcionált, illetve többnyire üresen hagyták rezgéscsökkentési okokból. Más típusoknál a hajtóművek sajátos elhelyezésével (szárny elé nyújtás, vagy a szárnyak mögé helyezés), a szárnytő mögötti terület domborításával tették "simábbá" a keresztmetszet-terület változását. Korszerűbb megoldás a fékszárnyak mechanizmusainak burkolatát felhasználni e célra Airbus A310. Ilyen a C-5 Galaxy, Boeing 747, Learjet 60, Vickers VC10 és az Il–62 többek között. A modern sugárhajtású utasszállítók jelentős része alkalmazza a területszabályt mivel - bár a transszónikus sebességet nem közelítik meg - 0,7 Mach közelében már jelentős differenciát mutat a légellenállás. Erre példa a Boeing 747 "púpja", az Airbus A380 sajátos szárnytője, vagy a Cessna Citation X hajtómű-elhelyezése a szárnyak okozta területváltozások kiegyenlítésére. Bellegarde-Poussieu Bellegarde-Poussieu település Franciaországban, Isère megyében. Lakosainak száma 982 fő (2015). Bellegarde-Poussieu Sonnay, La Chapelle-de-Surieu, Jarcieu, Moissieu-sur-Dolon, Montseveroux és Pact községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Fléty Fléty település Franciaországban, Nièvre megyében. Lakosainak száma 108 fő (2015). Fléty Avrée, Tazilly, Luzy, Millay és Savigny-Poil-Fol községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Limbach (Westerwald) Limbach település Németországban, Rajna-vidék-Pfalz tartományban. Lakosainak száma 428 fő (2014. január 2.). Népesség A település népességének változása: Csüe-csü A csüe-csü (a magyar népszerű írásmód szerint, illetve pinjin átírással: juéjù; hagyományos kínai: ��; egyszerűsített kínai: ��), vagyis „csonka vers”, az úgy nevezett „új stílus” (hszin-ti (xinti)) sorába tartozó versforma, amely az 5–6. században alakult ki, de leginkább a Tang-kor poétáinak körében volt népszerű. A csüe-csü (jueju) minden esetben négy sorból áll, a négy sor mindegyike pedig következetesen vagy 5, vagy 7 szótagot tartalmazhat. Az öt szótagos forma neve vu-csüe (wuje) ��, a hét szótagos formáé csi-csüe (qijue) ��. Története A csüe-csü (jueju), „csonka vers” forma eredetét homály fedi. Annyi bizonyos, hogy a Tang-kort megelőző átmeneti kor nyelvészeti és esztétikai felfedezéseinek hatására a Tang-dinasztia idején élt költők és irodalmárok a régebbi versformáknál szigorúbb szabályokat dolgoztak ki a kínai nyelvű líra számára. A régi, szerintük szabadabb ritmusú verseléssel (ku-ti (guti)) szembeállítják az „új stílusú” verseket. A szabályok közül is a legfontosabb az, amely mindegyik költeménytől megköveteli, hogy annak ritmusát a szavak tónusának szabályos váltakozása határozza meg. Régen négy zenei hangsúly (seng-tiao (shengdiao) ��) létezett, úgymint az „egyenes” (ping-seng (pingsheng) ��), az „emelkedő” (sang-seng (shangsheng) ��), az „eső” (csü-seng (qusheng) ��) és a „belépő” (zsu-seng (rusheng) ��). Az egyenes, ping-hangsúlyon (�) kívül a többi három mind hajlított, cö (ze)-hangsúly (�). Az egyenes, ping-hangsúly viszonylag hosszabb hangzású, valamint se nem emelkedik, se nem ereszkedik. Ezzel szemben a hajlított, cö (ze)-hangsúly viszonylag rövidebb hangzású, és némelyik emelkedő, némelyik pedig erszkedő. E tényezőkből adódik a ping- és a cö (ze)-hangsúly oppozíciója. A költők a hangsúlyok ezen szembenállását, oppozícióját kihasználva komponálták meg verseik ritmusát. A verssorok szótagszáma a korábban dívott jüe-fu (yuefu) formájú versek hatására továbbra is 5 vagy 7. A csüe-csü (jueju) versforma a Tang-dinasztia idején élte virágkorát, a költők legtöbbje szerzett költeményt ebben a formában, melynek hitvallása: „a kicsiben lásd a nagyot” (hsziao csung csien ta (xiao zhong jian da) ����) volt. Már a régi kínai irodalmárok és esztéták úgy tartották, hogy a csüe-csü (jueju) az „új stílusú” versek legbonyolultabb és legnehezebb formája, hiszen a maga 20 illetve 28 írásjegyének mindegyike minden tulajdonságával, jelentésével, sallangmentesen hozzájárult a költemény tökéletességéhez. Épp ezért ez a forma a költőket a legmagasabb szintű szimbolikus nyelv kidolgozására és használatára sarkallta. Ebben, a legrövidebb, legtömörebb kínai versformában íródott költemények témája rendkívül széles palettán mozgott a filozófiától, a vallástól, a szerelmen, érzelmeken át történelemig vagy a tájleírásig. A csüe-csü (jueju) versforma legkiválóbb Tang-kori alkotó között meg lehet említeni Tu Fu (Du Fu), Tu Mu (Du Mu), Li Paj (Li Bai), Li Sang-jin (Li Shangyin), Vang Csang-ling (Wang Changling) és Vang Vej (Wang Wei) nevét. Fajtái Ötszótagos csüe-csü (jueju) -formák: Hétszótagos csüe-csü (jueju) -formák: Fordítási megoldások A magyar műfordítói hagyományban nincs egységes álláspont arra nézve, hogy a kínai négysoros csüe-csü (jueju)ket hogyan kell magyar nyelvre átültetni. Csak elvétve találkozni olyan fordítással, amelyben a fordító a magyar hosszú-rövid szótagok valamiféle váltakozásával kívánja érzékeltetni az eredeti kínai vers tónusváltakozásából eredő rendszert. A leggyakoribb megoldás, hogy a fordítók megkettőzik az eredeti kínai vers sorainak szótagszámát, tehát, ahol a kínai verssor 5 szótagú, ott 10 magyar szótaggal, ahol pedig 7 szótagú, ott tizennégy magyar szótaggal fordítják. Természetesen sokan ettől is eltérnek, megtartva az eredeti sorok páratlan szótagszámát. A műfordítók a 7 szótagú sorok visszaadására gyakran túl hosszúnak érzik a 14 magyar szótagot, így esetenként ennél kevesebb szótagot használnak. Ritka kivételnek számít, ha egy-egy műfordító megtartja a kínai vers eredeti szótagszámát. Az eredeti kínai vers szerkezetének érzékeltetésére olykor a sorokban értelemtagoló cezúrát használhatnak, így például egy 10 szótagosra fordított verssor 6 | 4 vagy 4 | 6 illetve 5 | 5 tagolású verssorok váltakozásából épül fel. Olyan műfordításokkal is találkozni, ahol a fordító az eltérő szótagszámmal kívánja érzékeltetni, az azonos hangsúlyképletű kínai sorokat. A rímek elhelyezésében, a kínai eredeti rímképlethez igazodva általában következetesek a magyar műfordítók. Ennek ellenére gyakorta találkozni a kínaitól idegen a b a b vagy a a b b rímelésű magyar műfordításokkal is. Longages Longages település Franciaországban, Haute-Garonne megyében. Lakosainak száma 2958 fő (2015). Longages Lavernose-Lacasse, Bérat, Bois-de-la-Pierre, Capens, Carbonne, Noé és Peyssies községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Ámi Lajos Ámi Lajos (Vásárosnamény, 1886. október 2. – Apagy, 1963. augusztus 16.) mesemondó, a népművészet mestere (1959). Élete Ámi Lajos Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Vásárosnaményban született 1886-ban egyszerű családban. Már 6–8 éves korában megtanulta az ugyancsak mesemondó apja összes meséjét, melyeket később saját elgondolásai alapján kibővítve és saját költésű meséivel együtt különböző közösségi összejövetelek, társasmunkák alkalmával mondott el. 1890-ben 14 éves korában a szatmárnémeti téglagyárba került tanulónak. 1911-től Szamosszegen élt szegényparasztként, ahol harmados és napszámos munkával foglalkozott. 1949-től termelőszövetkezeti tag volt. A félcigány származású, rendkívül jó memóriával bíró, jó beszédkészségű mesemondó a meséket korán elhalt, ugyancsak mesemondó apjától és egy olasz tűzmestertől, valamint az első világháború előtt és alatt katonatársaitól tanulta. 243 népmeséjét és 13 babonás történetét jegyezték fel. 1963. augusztus 16-án halt meg Apagyon. Díja A Népművészet Mestere díj (1959) Ven-ce Ven-ce (Wenzi) (magyar népszerű átírás: Ven-ce, kínaiul: ��) ókori kínai filozófus, a hagyomány szerint Lao-ce (Laozi)) egyik tanítványa. Ugyanezen a néven egyike a régi kínai, taoista szellemiségű politikafilozófiai műveknek. Élete Ven-ce (Wenzi), azaz Ven (Wen) mester életéről alig tudunk bármi hitelt érdemlőt. Egy Li Hszian (Li Xian) �� (i. sz. 6 sz.) nevű tudóstól, aki Ven-ce (Wenzi) művét kommentárokkal látta el, arról értesülhetünk, hogy Ven-ce (Wenzi) eredeti családneve Hszin (Xin) �, az adott neve (hao) pedig Csi-zsan (Jiran) �� volt, aki �� Fan Li (i. e. 517 körül) szolgálatában állt és Lao-cevel (Laozival) együtt tanult. Fan Li a Tavasz és ősz korszakban (i. e. 770 – 476), Jüe (Yue) fejedelemség főtanácsadója volt. Tu Tao-csien (Du Daojian) ��� (1237 – 1318) kommentárjából viszont az derül ki, hogy Ven-ce (Wenzi) családneve csakugyan Hszin (Xin) volt, de ő már a személynevét is tudni véli, miszerint Hszingnek (Xingnek) � hívták volna. Ő tesz említést arról is, hogy Szung (Song)-beli Hszingként (Xingként) �� is emlegették, mivel szülőföldje a Szung (Song) állambeli Kujcsiu (Kuiqiu) �� környékén volt. Ven-ce (Wenzi)nek nem csupán az eredeti neve bizonytalan, de az is, hogy pontosan mikor élhetett. A Han-dinasztia i. sz. 111-ben összeállított hivatalos krónikájában, a Hansuban (Hanshuban) két utalást is találunk ezzel kapcsolatban.Ven-ce (Wenzi)t egyszer az i. e. 8. századba, a Csou (Zhou)-beli Ping király idejére, másszor pedig az i. e. 6-5. századra helyezik, mint Lao-ce (Laozi) és Konfuciusz kortársát. Néhány régi kommentátor megjegyzi, hogy az ellentmondás abból származik, hogy Ven-ce (Wenzi) nem a Csou (Zhou)-beli Ping király idején, hanem a Csu (Chu)-beli Ping király (ur. i. e. 528 – 516) idején élt. Műve Az írott forrásokban a Ven-ce (Wenzi)re legelőször az i. e. 1. században, a Csi-lüe (Qilue) ��, azaz a „Hét összefoglalás” című gyűjteményben hivatkoznak, amikor is egy kilenc fejezetből álló változatáról tesznek említést a szerzők. A Han-dinasztia történetét összefoglaló, Han su (Han shu) irodalmi alkotásokat felsoroló, bibliográfiai részében ugyancsak kilenc fejezetes, pontosabban kilenc tekercses változat szerepel. A Liang-dinasztia idején élt tudós, bizonyos Zsuan Hsziao-hszü (Ruan Xiaoxu) ���, az i. sz. 523-ban összeállított művében egy tíz fejezetes Ven-ce (Wenzi)ről tesz említést. A Sui-dinasztia és a Tang-dinasztia hivatalos krónikái i. sz. 636-ban és 945-ben pedig már tizenkét fejezetes Ven-ce (Wenzi)ről tesznek említést. A taoista művek kánonjában a Ven-ce (Wenzi) szövegének három Ven-ce (Wenzi) változata is fennmaradt. Az első, legrégebbi a Tung-hszüan csen-csing csu (Tongxuan zhenjing zhu) ����� „A titkok feltárásának igaz könyvének kommentárjai” címet viseli, a kommentárjai pedig a Tang-kori Hszü Lingfu (Xu Lingfu) ��� (kb. 760-841) nevéhez fűződnek. A második változat a Szung (Song)-dinasztia idején élt Csu Pien (Zhu Bian) �� (kb. 1085-1144) nevéhez köthető, és a Tung-hszüan cseng-csing csen-ji csu (Tongxuan zhenjing zhenyi zhu) �������, vagyis a „Titkok feltárásának igaz könyve – javított értelmezéssel és kommentárral” címmel került be a taoista kánonba. A harmadik változatot 1310-ben csatolták a kánonba, amely a Tung-hszüan cseng-csing cuan-ji (Tongxuan zhenjing zuanyi) ������, vagyis „A titkok feltárásának igaz könyvének folytatásos értelmezése” címet viseli, amely a mongol Jüan (Yuan)-dinasztia idején élt Tu Tao-csien (Du Daojian) ��� (1237-1318) nevéhez köthető. Egészen 1973-ig ezek a Ven-ce (Wenzi) szövegek voltak a legrégebbi ismert változatok, nem csoda hát, ha sokan úgy gondolták, hogy csupán taoista szellemiségű művekből készült kései kompiláció, amelynek ókori eredetije – már ha egyáltalán létezett – nagyon korán elveszhetett. Csakhogy 1973-ban egy régészeti lelet egy csapásra más megvilágításba helyezte a Ven-ce (Wenzi) szövegének autentikus voltát. Ekkor történt ugyanis, hogy a Hopej (Hebei) tartománybeli Tingcsou (Dingzhou) közelében egy i. e. 55-ben lezárt sírt tártak fel, melyet a Csungsan (Zhongshan) állambeli Huaj (Huai) király (��) sírjaként azonosítottak. A sírmellékletek között számos kézirat mellett megtalálták a Ven-ce (Wenzi) bambuszcsíkokra írott legkorábbi változatát is, amely meglepő módon alig mutatott jelentős eltéréseket a későbbről ismert változatokkal. A szöveg korának pontos vagy legalábbis pontosabb meghatározása ma is tudományos vizsgálatok tárgya, annyi azonban megállapítható, hogy valamikor az i. e. 3-2. század környékén íródhatott, legalábbis ekkor állították össze a ma ismert változatát. Ez természetesen nem zárja ki, hogy tartalmazhat ennél korábban íródott részleteket is. Műfaja Noha, a Ven-ce (Wenzi)t a taoista műnek szokás tartani, megjegyzendő, hogy korántsem olyan következetes a taoista tantételeket illetően, mint például Lao-ce (Laozi) műve Az Út és Erény könyve, a Csuang-ce (Zhuangzi) vagy a Lie-ce (Liezi). Igaz, hogy úgyis tekinthetünk rá, mint Az Út és Erény könyve inspirálta műre, hiszen több tucat idézetet olvashatunk ebből, csakhogy a Ven-ce (Wenzi) szövege Lao-cenek (Laozinak) tulajdonít olyan gondolatokat is, melyek Az Út és Erény könyvében még csak meg sem jelennek. Az olyan kategóriák, mint az emberségesség, az igazságosság, a szertartásosság vagy a nemes ember egyértelműen konfuciánus hatást tükröznek. Ennek ellenére természetesen javarészben taoista gondolatok jelenek meg, olyan művé formálva, amely a mindenkori kormányzáshoz szolgál útmutatóként. Magyar fordítások Lao-ce utolsó tanításai – Wen-ce. (Thomas Cleary angol fordításából magyarra fordította: Varga Sándor) Farkas Lőrinc Imre Kiadó, Budapest 1995. helytelen ISBN kód: 963-85223-8-1 Wenzi: A titkok feltárásának igaz könyve. Klasszikus kínaiból fordította és az előszót írta: Tokaji Zsolt. Fapadoskonyv.hu, Budapest 2010. ISBN 978-963-299-892-3 Palincolni A Palincolni magyar televíziós pixillációs film, amelyet 2014. december 26-án az M2-n mutattak be. Ismertető A főhős neve, Cserép Timike, aki egy 11 éves kislány, különleges dolgokat csinál, és a hajdúságban él. Azt szeretné, hogy egy napon artista legyen belőle, s felléphessen egy cirkuszi porondon. A készülődésben, az lépés a legbonyolultabb, de Timi ezt jól tudja, és elhatározza, hogy elutazik Budapestre. A fővárosban megméretteti magát. Schistochlamys A Schistochlamys a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a tangarafélék (Thraupidae) családjába tartozó nem. Rendszerezésük A nemet Heinrich Gottlieb Ludwig Reichenbach írta le 1850-ben, jelenleg az alábbi 2 faj tartozik ide: álarcos tangara (Schistochlamys melanopis) Schistochlamys ruficapillus Előfordulásuk Dél-Amerika területén honosak. A természetes élőhelyük szubtrópusi és trópusi erdők, szavannák és cserjések. Állandó, nem vonuló fajok. Megjelenésük Testhosszuk 16-18 centiméter közötti. Életmódjuk Rovarokkal, gyümölcsökkel, bogyókkal és magvakkal táplálkoznak. Ízisz Ízisz (ókori egyiptomi nyelven: Iszet vagy Aszet, 3s.t) az ókori Egyiptom egyik legjelentősebb istensége, anyaistennő, a varázslás, a termékenység, a víz és szél, a tengerhajózás istennője, a nőiesség és a hűség szimbóluma, Ozirisz felesége, Hórusz anyja. Eredete nem tisztázott, valószínűleg a Nílus-deltában imádták először; más egyiptomi istenekkel ellentétben kultuszának nem volt központja. Elsőként az V. dinasztia idejéből maradt fenn említése (ebből az időből maradtak fenn az első irodalmi feliratok), de később vált igazán jelentőssé, mikor több más istennőt is magába olvasztott. Később kultusza elerjedt a Közel-Keleten és egész Európában; a görögök és a rómaiak is tisztelték; temploma épült még a Brit-szigeteken is, és szórványokban még a 6. századi, többségében keresztény Európában is tisztelték. A mai Magyarország területén a római kori, savariai Iseum a kultusz leghíresebb emléke. Neve és kiejtése Ma a magyar irodalomban leggyakrabban használt neve az Ízisz. Az eredeti egyiptomi név görög változatából, az Ἶσις (Iszisz) névből származik. Az eredeti név pontos kiejtése – a legtöbb óegyiptomi szóhoz hasonlóan – nem ismert, a hieroglif jelek transzliterációja js.t, feltételezhetően Iszetnek, vagy a végső -t betűt (a nőnem jelét) elhagyva Iszának ejtették. Az egyiptomi nyelv 3000 éves története során a kiejtés valószínűleg gyakran változott. Neve szó szerint trónszéket jelent, ábrázolásaiban trón jelképét viselte a fején, de a nevét jelentő hieroglifa eredetileg hús-vér nőt (halandót) jelentett, és lehetséges, hogy Ízisz egykor élő, később istenként tisztelt királynő(ke)t jelképezett. Templomai A legtöbb egyiptomi isten helyi istenségként kezdte, és történetük során megmaradtak helyi kultuszközpontjaik, sok várost ismertek egy-egy isten városaként. Ízisz történetében azonban nem találunk helyi kultuszra utaló nyomokat; korai története során ismert templomai sem léteztek. Íziszt a XXX. dinasztia idejéig csak más istenek templomaiban imádták, és akkortól sem egyedül, hanem Ozirisszel és Hórusszal együtt tisztelték. A külön Ízisznek szentelt templomok csak a római időkben terjedtek el. Erre az időre kultusza már Egyiptomon kívül is terjedni kezdett, több helyen, például Bübloszban Asera semita istennő helyét vette át, több hasonlóságuknak köszönhetően, de a Római Birodalom területén sokfelé épültek templomai. Egyiptomban ekkor kapta ma ismert formáját a philai-i templom, sőt, még thébai területen is emeltek neki templomot, ami a nyugati part déli végén, Dejr es-Selvit néven található. A hellenikus korban a tengerészek védőistennőjévé vált, védelmező és anyaistennő jellegének, valamint az eredetileg Hathor istennőt jellemző szerelemistennő-jellegnek köszönhetően. A görög-római világban Ízisz a misztériumvallások egyik legfontosabb alakjává vált, és több ókori szerző is említi templomait, kultuszát és szertartásait. Templomai épültek a mai Irak, Görögország, Olaszország és Anglia területén is (Hadrianus falánál fedezték fel maradványait). Philai-ban kultusza a 6. századig fennmaradt, jóval a kereszténység elterjedte utánig. Az ókori Savariában állt szentély II. századi épületmaradványainak első rekonstrukcióját 1963-ban nyitották meg. Legrangosabb épülete az istennő központi szentélye. A terület ma látható újjáépítése a legfrissebb régészeti feltárások és történeti kutatások alapján 2010-ben történt meg. Papsága Ízisz egyiptomi papságáról kevés adat maradt fenn, de bizonyos, hogy története során férfi és női papok is szolgálták. A görög-római korban már minden papja nő, legtöbbjük gyógyító és bába is, és a hiedelem szerint különleges képességekkel rendelkeztek, értelmezni tudták az álmokat, és hajuk befonásával vagy fésülésével képesek voltak szabályozni az időjárást. Ez utóbbi hiedelem abból alakulhatott ki, hogy az ókori egyiptomiak a csomónak mágikus erőt tulajdonítottak (Ízisz-csomó: védelmező amulett formájában gyakran előfordult). A trónon ülő királynő Ízisz egyik fontos szerepe az elhunyt fáraó segítése volt, így – három másik istennővel együtt (Nebethet, Neith, Szelket) – a temetkezésben is fontos szerepet töltött be, neve több mint nyolcvanszor szerepel a Piramisszövegekben, a kanópuszedények őrzői közül pedig a májat óvó Imszet isten védelmezőjének tekintették. A fáraó feleségével történő azonosítás vezetett ahhoz az elképzeléshez, hogy Ízisz a fáraó védelmezőjének és később isteni megtestesülésének tartott Hórusz hitvese. Emiatt néha Hathort tartották az anyjának. A Középbirodalom idejére, amikortól a sírszövegeket a nemesek is használni kezdték, Ízisz szerepe kibővült a nemesek, sőt, a közemberek védelmezésével is. Íziszt és húgát gyakran ábrázolták koporsókon, kitárt szárnyú nőalakként, akik a gonosztól védik az elhunytat. Az Egyiptomi Újbirodalom idejére Ízisz a fáraó anyjaként és védőjeként jelentős, gyakran ábrázolják, amint tejével szoptatja a fáraót. Lehetséges, hogy ez volt eredeti szerepe és nevének eredete ezzel kapcsolatban áll: több afrikai törzsnél a király trónját „a király anyjá”-nak nevezik, ami nyújthat némi belátást az ókori egyiptomiak gondolatvilágába. Ikonográfiája Ízisszel kapcsolatos szimbólumok A csomók és a mágikus hatalom közti kapcsolat miatt Ízisz egyik jelképe a tjet (jelentése: jólét/élet), más néven az Ízisz-csomó vagy Ízisz vére volt. A tjet több szempontból is hasonlít az ankhra, leszámítva, hogy karjai lefelé hajolnak. Mindig az örök életet és az újjáéledést jelképezi. Az Ízisz vére elnevezés eredete a homályba vész, de vörös fából, kőből vagy üvegből készült tjetet gyakran használták amulettként a temetéseknél, így lehet, hogy a külsejére utaltak ezzel. A Spica csillag (néha Fuvolahordozónak is nevezik) és a mai Szűz csillagképnek megfelelő csillagzat, melyet abban az időben feltehetőleg a termékenységistenekkel hoztak összefüggésbe, mert nagyjából aratás idején jelent meg. Így összefüggésbe kerültek Hathorral, majd Ízisszel, mikor a két istennőt azonosították. Ízisz magába olvasztotta Szopdetet, a Szíriusz csillag megszemélyesítését is, mivel ez a csillag a Nílus áradása előtt jelenik meg, és emiatt a termékenység elhozójának tartották és Hathorral azonosították. A Szopdetnek azonban mindig megmaradt elkülönült azonossága is, mert a Szíriusz az égen ragyogott, míg Ízisz az alvilág királyának, Ozirisznek a felesége volt. Címei A Halottak Könyvében Ízisz jellemzése: Ő, aki életet ad égnek és földnek, ismeri az árvát, ismeri az özvegyet, igazságot keres a szegénynek, biztonságot nyújt a gyengének. Ízisz más címei: Az ég királynője; Az istenek anyja; Ő, aki minden; A zöld termény úrnője; A ragyogó az égen; A tenger csillaga; A mágia nagy úrnője; A mágia, termékenység, természet, anyaság és túlvilág istennője; Az Életház úrnője; Ő, aki ismeri a szív helyes használatát; Az ég fényhozója; A hatalom szavainak úrnője és A tenger felett ragyogó hold. Ábrázolása Íziszt a művészetben eredetileg hosszú ruhát viselő nőként ábrázolták, fején a trónt jelentő hieroglifával, néha lótuszvirággal a kezében vagy szikomorfaként. Miután alakja egybemosódott Hathoréval, fejdíszét a Hathoré váltotta fel: tehénszarvak, köztük a napkoronggal. Néha tehén vagy tehénfej is jelképezte. Rendszerint fiával, Hórusszal együtt ábrázolták, fején koronával, keselyűvel, néha pedig héjaként, amint Ozirisz teste fölé száll. Leggyakrabban kezében ankhhal és egyszerű bottal ábrázolják, de néha az eredetileg Hathorhoz tartozó szisztrummal és a félhold alakú menat nyakékkel. Mítoszok A kezdetek Ízisz születése Mikor az egyiptomi mitológia kialakult, Ízisz a héliopoliszi kilencség egyik tagja lett Nut égistennő és Geb földisten lányaként, Ozirisz, Széth és Nebethet testvéreként. Su levegőisten, Geb és Nut apja, mikor értesült gyermekei kapcsolatáról, elválasztotta őket egymástól és kijelentette, hogy Nut nem szülhet gyermeket az év egy napján sem. Nut könyörgött Thotnak, hogy segítsen rajta, ő pedig szerencsejátékban még öt napot nyert a holdisten Iahtól. Ez az öt nap volt az egyiptomi naptárban Ozirisz, Hórusz, Széth, Ízisz és Nebethet születésnapja. Más változat szerint Ízisz még Nut istennő méhében esett teherbe Ozírisztől és Hórusz egyik formája, Haroérisz, az „Öreg Hórusz” még ekkor fogant meg. Anubisz Egy későbbi legenda Anubisz születésével kapcsolatos. A történet elmeséli, hogy Nebet-Hutot, Széth feleségét frusztrálta férje homoszexualitása, ezért Ízisznek öltözött, hogy elcsábítsa Oziriszt. Ozirisz valóban összetévesztette őket; Nebet-Hut ekkor foganta Anubiszt, de mivel félt Széth haragjától, rábeszélte Íziszt, hogy vegye magához a gyermeket. A mítosz elmagyarázza, miért hozták Anubiszt kapcsolatba az alvilággal (mert Ozirisz fia), és hogy miért nem léphetett apja örökébe (mert törvénytelen; így Ozirisz maradt az alvilág ura). Ízisz és Ozirisz A kezdetekkor Ozirisz feleségével, Ízisszel, aki a húga volt, bölcsen uralkodott Egyiptomban. Megtanította az embereket az írásra is. Testvére, Széth azonban megirigyelte hatalmát és csináltatott egy fenséges ládát. Egy lakomán kijelentette, hogy azé lesz a láda, aki pontosan kitölti azt. Amikor Ozirisz is kipróbálta, rácsapta a láda fedelét és a Nílusba dobta. Ízisz a holttest keresésére indul, meg is találja, de végül Széth feldarabolja és szétszórja a holttest darabjait. Ízisz ezért mindenhol gyászolja szeretett férjét, összeszedi testének darabjait és életre kelti; Ozirisz így az alvilág ura lesz, aki megítéli a holtakat. Halála után nemzi Hóruszt. Hórusszal Ízisz sokáig a mocsarakban bujkált, hogy elrejtse a gyermeket Széth elől; Hórusz felnőve bosszút állt apjáért. A mítoszt részletesen lásd itt: Ozirisz-mítosz. Ízisz csele Az egyik történet szerint úgy szerezte hatalmát, hogy becsapta Rét. Szüksége volt ugyanis Ré titkos nevére. Hogy ezt elárulja neki, Ízisz összegyűjtötte az öregember Ré nyálát és kígyóvá varázsolta, amely megmarta Rét. Ízisz megígérte neki, hogy meggyógyítja, ha elárulja neki titkos nevét. Ré annyira szenvedett, hogy végül elárulta neki, így varázsereje Íziszre szállt. Ízisz Egyiptomon kívül Az ókorban az anyák és a gyermekek védelmezőjeként az egész Római Birodalomban imádták. Ezért, akárcsak hitvese, Ozirisz, ő is egyetemes istenségnek számított, akit Görögországtól Galliáig, Pompejitől Észak-Afrikáig sok férfi isteni anyaként tisztelt. A görögök Démétérrel azonosították, mivel a hit szerint Ízisz tanította meg az embereket aratni és őrölni. Kapcsolatok a kereszténységgel Ízisz személye a keresztény művészetekre is hatással volt, a gyermekét tartó vagy szoptató istenanya a Mária-ábrázolások előképe volt. Frangepán Miklós Frangepán Miklós (? – 1432) főúr. Frangepán János bán fia. Családja legnagyobb birtokszerzője volt. Alapvetően Luxemburgi Zsigmond magyar király híve, de Velence-barát politikát is folytatott. A magyar királyt sokszor kisegítette pénzzavarában, amiért három szlavóniai és horvátországi várat kapott, s egy ideig zálogképpen birtokolta a horvát bánság várait is. 1426-32-ben dalmát-horvát bán. 10 fia volt. Közülük egyik: ifjabbik Frangepán János. Lains Lains település Franciaországban, Jura megyében. Lakosainak száma 82 fő (2015). Lains Montrevel, La Boissière, Charnod, Dessia, Dramelay, Montagna-le-Templier, Saint-Julien, Valfin-sur-Valouse és Villeneuve-lès-Charnod községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Bódhicsitta A buddhizmusban a bódhicsitta (szkr. bodhicitta) a teljes megvilágosodás elérésére irányuló akaratot, vágyat jelenti. A buddhista "gyakorló" ezt annak érdekében "ébreszti fel önmagában", hogy az összes érző lényt segítse, akik a ciklikus létezés (szanszára) csapdájába estek, akik még nem érték el a buddhaságot. Bodhiszattva az a lény, akinek az életében a bódhicsitta fejlesztése az elsődleges cél. A fogalom Etimológiailag a kifejezés a szanszkrit bodhi (ejtsd: bódhi) és citta (ejtsd: csitta) szavak kombinációjából jön létre. A bódhi felébredést vagy megvilágosodást jelent. A csitta a szanszkrit cit gyökből ered, jelentése: tudat, elme vagy tudatosság. A bódhicsitta így "felébredett/megvilágosodott tudat"-nak fordítható. Relatív és abszolút bódhicsitta A bódhicsittát az együttérzés és bölcsesség egységeként is definiálhatjuk. Ez a gondolat a páli kánonban lévő "tiszta, fényes tudat" fogalmának továbbfejlesztésével született meg. Míg a Páli Kánonban az együttérzés és bölcsesség a bódhicsitta tulajdonságai, és ezek nagyban függenek egymástól, a mahájána hagyományban a bódhicsittát gyakran úgy definiálják, mint: Relatív bódhicsitta, amit azzal a tudatállapottal azonosítanak, amiben a gyakorló minden érző lény jólétén munkálkodik, mintha azok élete sajátja lenne Abszolút vagy végső bódhicsitta, ami a súnjatá ( szkr. śūnyatā), azaz üresség bölcsességét fejezi ki. Az üresség koncepciója a buddhizmusban nem a semmit jelöli, hanem a ragaszkodástól és körülményektől függetlenséget, amely magában foglalja a változatlan, állandó énbe illetve a világról alkotott rögzült nézetekbe vetett hit elhagyását. Az ürességről szól pl. a Szív szútra (szkr. Prajñāpāramitā H�daya Sūtra, japán ����). A bódhicsitta fogalmát a legpontosabban a kettő egyesítéséből kaphatjuk meg: a spontán és határtalan együttérzés felébredése minden érző lény felé, illetve a ténylegesen létező én-be vetett hit illúziójának elengedése. Némelyik bódhicsitta-gyakorlat az abszolút értelemben vett bódhicsittát fejleszti, némelyik a relatívat, de mindkét vonás a megvilágosodás fő elemeként jelenik meg az összes mahájána-gyakorlatban, különösen a tibeti tonglen és lodzsong gyakorlatokban. A két gyakorlatot azért is érdemes egyensúlyba hozni, mert az abszolút nélkül a relatív szentimentalizmusba fullad, a relatív nélkül az abszolút pedig nihilizmusba és önzésbe. Megvalósítási szintek A bódhicsittára különböző megvalósítási szintek szerint is tekinthetünk, erről hasznos osztályozást ad Patrul Rinpoche a Tökéletes mesterem szavai című művében. A legalsó szint a "király útja". Aki ezen az úton jár, az elsődlegesen a saját javán munkálkodik, de felismeri, hogy a saját boldogulásához elengedethetetlen a királyság és lakóinak a boldogsága is. A középső szint a "révész útja", aki átviszi a folyón az utasokat - és így nyilván saját magát is. A legmagasabb szint a "pásztor útja", aki megbizonyosodik róla, hogy az egész nyáj előtte érkezik biztonságban az akolba - vagyis mások jólétét önmaga jóléte elé helyezi. Bár az osztályozási rendszerek változatosak (sok iskola még a buddha-lét, a buddhaság fogalmi felfogását is tagadja) a sárga süvegesek (ez a tibeti gelug rend) amellett érvelnek, hogy a bódhicsitta fejlesztésével bárki ráléphet az érdemek felhalmozásának útjára. A legfontosabb mahájána-szövegek a bódhicsittáról Sántidéva: Útmutató a bodhiszattva-életúthoz (Kr. u. 700 körül; szkr. Śāntideva: Bodhisattvacharyāvatāra) Thogme Zangpo: A bodhiszattva harminchét gyakorlata (Kr. u. XII. sz.) Langri Tangpa: Nyolc vers a tudat képzéséhez (Kr. u. 1100 körül) Geshe Chekhawa művei (Kr. u. XII. sz.) Néhány módszer a bódhicsitta felélesztésére Meditáció a négy határtalan/mérhetetlen (brahma-vihára; szkr. brahmavihāra) felett: határtalan szerető kedvesség (maitrí, szkr. maitrī) határtalan együttérzés (karuná, szkr. Karu�ā) határtalan együtt örvendezés másokkal (muditá, szkr. muditā) határtalan egykedvűség, nyugalom (upeksá, szkr. upek�ā) A hat tökéletesség (páramitá, szkr. pāramitā) gyakorlata: nagylelkűség türelem erény erőfeszítés meditáció éleslátás Tonglen gyakorlat: A gyakorló minden belégzéssel magára veszi más lények fájdalmát és szenvedését, majd a kilégzéssel szeretetet, örömöt és gyógyító energiát sugároz feléjük. Lodzsong gyakorlat: A gyakorló úgy tekint minden szenvedő lényre, mintha azok az édesanyjai lettek volna az előző megtestesülései valamelyikében és hálát ébreszt magában azért a rengeteg alkalomért, amikor azok a gondját viselték. Octacílio Pinheiro Guerra Octacílio Pinheiro Guerra (Porto Alegre, 1909. november 21. – Porto Alegre, 1967. február 26.) brazil labdarúgóhátvéd. Don’t Be Cruel (Bobby Brown-album) A Don't Be Cruel az amerikai énekes Bobby Brown 1988 június 20-án megjelent 2. stúdióalbuma az MCA kiadó gondozásában. Az albumról 5 kislemez jelent meg CD Maxi Single, 12"-es, és 7" inches bakelit lemezeken. A Don't Be Cruel című albumot a kritikusok pozitív véleménnyel illették. Brown 1990-ben az Every Little Step című dala Grammy Díjat kapott, és mint a legjobb R&B énekes, szintén helyezést ért el. Az albumból az Egyesült Államokban több mint 7 millió darabot adtak el. Az album 7-szeres platina helyezést ért el. Helyezések A Don't Be Cruel a 74. helyen nyitott a Billboard 200-as listáján július 23-án 1988-ban. Fél évvel később az album 1 helyezett lett 6 héten keresztül 1989 január 21- és február 4 között, valamint 1989 február 18 és 1989 március 4 között. A No1 helyezést a Guns N’ Roses Appetite for Destruction albuma szakította meg. Az album 11 hétig volt helyezett a Billboard R&B / Hip-Hop album listáján 1988 és 1989 között, majd ismét 1 helyezett volt 1988 szeptember és 1989 márciusa között. Megjelenések CD MCA Records MVCZ-1 LP MCA Records 255 913-1 Cruel Prelude 0:39 Don't Be Cruel 6:52 My Prerogative 4:57 Roni 5:58 Rock Wit'Cha 4:47 Every Little Step 3:59 I'll Be Good To You 4:25 Take It Slow 5:22 All Day All Night 4:40 I Really Love You Girl 5:11 Cruel Reprise 0:18 Dalok, helyezések Az album mind az 5 kislemeze Billboard Hot 100-as helyezés lett. Az első kislemez a Don't Be Cruel volt, majd a My Prerogrative című jelent meg, mely 1. helyezés volt. Az év végi Billboard Hot 100-as kislemezlistáján három kislemez is 1 helyezett lett a Billboard Hot 100 R&B listán. Avesnes-en-Saosnois Avesnes-en-Saosnois település Franciaországban, Sarthe megyében. Lakosainak száma 89 fő (2015). Avesnes-en-Saosnois Monhoudou, Marolles-les-Braults, Moncé-en-Saosnois, Nauvay és Peray községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Péter János (iskolaigazgató) Péter János (Pered, 1853. május 20. – Budapest, 1933. február 3.) műfordító, tankönyvíró, felső kereskedelmi iskolai igazgató. Élete Péter Jánosnak a fia, aki 52 évig volt Pered község kántor-tanítója. Édesanyja Szatschek Anna. A gimnáziumot Nagyszombatban, az egyetemet Budapesten végezte, ahol 1875-ben tanári oklevelet nyert a földrajzból és történelemből, 1882-ben pedig a magyar és német nyelvből és irodalomból. Tanított ezen kívül kereskedelmi ismeretet és levelezést; ismerte az orosz nyelvet és irodalmat; oklevele volt államszámviteltanból is. Tanári működését Rősernél kezdte 1873-ban; 1880-től a székes-fővárost szolgálta; majd a II. kerületi felső kereskedelmi iskolában volt igazgató. Felolvasásokat tartott a kereskedelmi ifjak egyesületében, a szabad líceumban, a munkás oktatási egyesületben; alelnöke volt a kereskedelmi szakiskolai tanárok országos egyesületének, tagja a Szent István Társulatnak sat. Elhunyt 1933. február 3-án éjjel 1 órakor, életének 80. évében, örök nyugalomra helyezték 1933. február 5-én a Farkasréti temetőben. Neje Viktor Terézia volt. Művelte az irodalomnak szépirodalmi és földrajzi ágát; írt pedagógiai cikkeket a régi Pesti Naplóba, ismertetéseket a Kereskedelmi Szakoktatásba, fordított orosz elbeszéléseket a Magyar Szemlébe; írt a Katholikus Egyházi Közlönybe is; a Szent István Társulat is kiadta egy elbeszélését. Munkái Közgazdasági földrajz, különös tekintettel a kereskedelemre és közlekedésre. Kereskedelmi középiskolák számára. Bpest, 1889. (2. kiadás «Földrajz közgazdasági alapon» c. U. ott, 1892., 3. jav. kiadás. U. ott, 1894.) Hickmann A. L., Földrajzi és statisztikai egyetemes Zseb-Atlasza. Magyar szöveggel ellátta és a magyar viszonyokhoz alkalmazva átdolgozta. Pozsony-Bpest, (1897). Gulyás József (politikus) Gulyás József (Pécs, 1964. július 31. –) magyar liberális politikus, 1990–2010 között egy megszakítással (1998-2002) országgyűlési képviselő. Élete Gulyás József Pécsett született 1964-ben. 1982-ben a debreceni Csokonai Vitéz Mihály Gimnáziumban érettségizett. 1984-től járt a Bessenyei György Tanárképző Főiskolára, ahol 1988-ban szerezte meg a történelem szakos általános iskolai tanár és népművelő oklevelet. 1988–1990 között közművelődési előadóként dolgozott Nyíregyházán. 1992-ben az ELTE BTK-án politikaelméletből szerzett másoddiplomát. 1999–2002-ben a Pest Megyei Közoktatás-fejlesztési Közalapítvány kuratóriumi titkára, 2003-tól pedig a kuratórium tagja. Jelenleg a privát szférában kommunikációs tanácsadó. Politikai pályafutása 1986-ban lépett be a Párbeszéd Egyesületbe, ami a nyíregyházi ellenzéki politizálás műhelye volt. 1988. november 13-án a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) alapító tagjai között volt, 1989 januárjában részt vett a nyíregyházi pártszervezet megalakításában. Megszakításokkal tagja volt az országos tanácsnak (OT), 1995-1998 és 2003-2005 között annak elnökségi tagja is. 1993 őszétől a jelöltállító csoport vezetője. 1998-tól Pest megyei választmányi elnök 2000-től 2003-ig, majd 2005-től ismét az ügyvivői testület tagja. 1990 és 1998 között országgyűlési képviselő (országos listáról), 1998-ban jelölt volt. 1991-ben és 1996-1998 között a szabad demokrata frakció titkára, 1997-1998-ban parlamenti jegyző. Az 1994. és 1998. évi önkormányzati választásokon a szabad demokraták Pest megyei listájáról bekerült a megyegyűlésbe. 1998-tól Szentendre alpolgármestere, a képviselő-testület tagja. A 2002-es választáson újra az SZDSZ színeiben, az országos listáról szerzett parlamenti mandátumot. 2002. október 20-án a megyegyűlésben is újrázott, ahol alelnökké választották. 2003. október 20-tól a ciklus végéig frakcióvezető-helyettes volt. A 2006. évi országgyűlési választáson Pest megyei területi listán szerzett mandátumot. 2002 és 2009 között az Országgyűlés Nemzetbiztonsági bizottságának a tagja. 2009. november 29-én bejelentette, hogy kilép az SZDSZ-ből és a párt országgyűlési frakciójából. „A jelenlegi helyzetben az SZDSZ megújulására, magára találására sem a választások előtt, sem pedig azt követően nem látok esélyt.” – taglalta Retkes Attila pártelnökhöz, továbbá az Országos Tanács elnökéhez írt levelében. 2011 és 2013 között Mile Lajos LMP-s képviselő szakértője lett a nemzetbiztonsággal foglalkozó parlamenti bizottságnál. 2013 márciusában Juhász Péter, a Milla Egyesület korábbi vezetője a Kossuth Rádió 180 perc című műsorának nyilatkozata szerint Gulyás József is az egyesület elnökségi tagja. 2013-ban az Együtt – A Korszakváltók Pártja egyik alapítója. 2014 őszén kilépett a pártból és azóta nem vállal politikai szerepet. Családja Elvált. Három gyermeke van: Anna Róza (1992), Áron (1993), Lujza (2011). OpenEdge ABL Az OpenEdge Advanced Business Language, vagy röviden OpenEdge ABL (korábban Progress 4GL) egy üzleti alkalmazásfejlesztő nyelv, melyet a Progress Software Corporation (PSC) hozott létre és tart karban. A nyelv osztálya tipikusan egy negyedik generációs programozási nyelv, amely angolhoz hasonló v. angol-szerű szintaxist használ a szofver fejlesztés leegyszerűsítésére. A nyelvet PROGRESS-nek vagy Progress 4GL-nek hívták a 10.0-s verzió kiadása előtt, de a PSC 2006-ban a OpenEdge Advanced Business Language-re (OpenEdge ABL) változtatta, azért, hogy leküzdjék azt az ipari feltételezést, mi szerint a 4GL-es nyelvek rosszabb képességekkel rendelkeznek, mint más nyelvek. A nyelv egy részhalmazát SpeedScript-nek hívják és web alkalmazás fejlesztésre használják. Az OpenEdge ABL segít a fejlesztőknek az alkalmazás fejlesztésben, opcionálisan használva a saját integrált relációs adatbázisát és programozási eszközeit. Ezek az alkalmazások hordozhatók a számítógépes rendszerek között és lehetővé teszik számos népszerű adatforrás elérését az adatelérés módjának ismerete nélkül. Ez azt jelenti, hogy ezen termékek végfelhasználójának nem kell tudatában lennie a mögöttes architektúrának. A negyedik generációs nyelv és a relációs adatbázis kombinációjával az OpenEdge ABL lehetővé teszi a gyors alkalmazásfejlesztés modell használatát a szoftverfejlesztésben. A fejlesztő, de még a végfelhasználó is tud készíteni egy gyors prototípust az integrált fejlesztő környezet és GUI eszközök használatával. Szintaxis és szemantika A Progress ABL egy erősen típusos, késői kötésű angol-szerű programozási nyelv. Habár eredetileg procedurális nyelvnek tervezték, a 10.1-es verzióval kezdődően kiegészítették objektumorientált nyelvtani elemekkel is, amely keverhető az eredeti procedurális stílussal. A kód egy blokkja lehet tranzakciós scope-ú is, ebben az esetben az adatbázis-változások akkor lesznek jóváhagyva, amikor a blokk befejeződik. Amennyiben hiba dobódik egy ilyen blokkba, akkor a változások visszavonásra kerülnek. Ezt a beépített funkcionalitást a fejlesztő felüldefiniálhatja. Az egyszerű programok GUI nélkül futnak, de lehetőség van GUI-s alkalmazás létrehozására is a mellékelt eszközök segítségével. Példák Hello világ A következő ABL-kód egy ablakot készít „Hello, világ!” felirattal, és azon egy „OK”-gombot. Ugyanezt eredményezi egy „message-box” kirakása is: Az ERROR vagy a WARNING használata az INFO helyett megváltoztatja a üzenethez tartozó ikont. A legegyszerűbb „Hello, világ” program, a következő: Az SQL-es SELECT ekvivalense Az SQL-utasítás: Ugyanez Progress/ABL-kifejezéssel: Az SQL-es UPDATE ekvivalense Az SQL-utasítás: Ugyanez Progress/ABL-kifejezéssel: Hasenbergl (metróállomás) A Hasenbergl egy metróállomás Németországban, a bajor fővárosban, Münchenben a müncheni metró U2 metróvonalán. Metróvonalak Az állomást az alábbi metróvonalak érintik: U2 Kapcsolódó állomások A metróállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Bahnhof München-Feldmoching Dülferstraße Bernáth Géza (utazó) Bernátfalvi Bernáth Géza (1845. – Nizza, 1882. február 8.) utazó. Élete Császári és királyi Követségi titkár volt Lisszabonban, Londonban, Párizsban, Pétervárott és Pekingben. E minőségében tagja volt az Osztrák-Magyar Kelet-ázsiai Expedíciónak. Művei Keletázsiai utazás. Pest, 1873. Keletázsiai utazásából hozott egyes részleteket a Vasárn. Ujság (1869.), Pesti Napló (1870. esti k. 62–68. sz. Négy hét Pekingben és 1870. 45–48. sz. San-Fanciscótól New-Yorkig) és az Athenaeum Nagy Képes Naptára (1870. A keletázsiai expeditio és a siami birodalom.) 2012-es labdarúgó-Európa-bajnokság (D csoport) A 2012-es labdarúgó-Európa-bajnokság D csoportjának mérkőzéseit 2012. június 11-e és 2012. június 19-e között játszották Ukrajna két városában, Kijevben az Olimpiai Stadionban és Doneckben a Donbasz Arénában. A csoport négy tagja a társrendező Ukrajna, valamint Svédország, Franciaország és Anglia. A csoportban Anglia végzett az első helyen, a második helyen Franciaország jutott tovább. Tabella Ukrajna és Svédország között a sorrendet az egymás elleni eredmény (2–1) határozta meg. Mérkőzések Az időpontok helyi idő szerint (UTC+3), zárójelben magyar idő szerint vannak feltüntetve. Használt rövidítések (magyar rövidítés – angol rövidítés – poszt): Ukrajna – Franciaország Az 5. percben az időjárási körülmények miatt a mérkőzést félbeszakították, majd helyi idő szerint 20 órakor folytatták. Svédország – Anglia A mérkőzés eredetileg helyi idő szerint 21:45-kor kezdődött volna, azonban az Ukrajna–Franciaország-mérkőzés csúszása miatt a kezdési időpontot helyi idő szerinti 22 órára módosították. Fehér Géza (gitáros) Fehér Géza (Szolnok, 1971. június 12.) magyar gitáros, aki jelenleg a Szörp és a HársHegy Band zenekarokban zenél. Pályafutása 1987 végén kapta meg az első elektronikus gitárját Csehszlovákiából. Az első stúdiómunka 1991-ben történt, a szolnoki Exit zenekar gitárosa épp katonának ment, ezért helyette Fehér játszotta fel a Rocker stúdióban a lemezt. Rengeteget játszottak és végigjárták az országot, de végül elhagyta a zenekart. Megalapította a Crossroad névű feldolgozászenekart, ami Szolnokon népszerű lett. Beiratkozott az Országos Szórakoztatózenei Központ dzsessz tanszakára és Tornóczky Ferencnél tanult négy évig. Szisztematikusan kerülte a rockot, hogy a dzsessz hatásosabban épüljön be. Az iskola ideje alatt kevés aktív zenekara volt és csak egy kamaszkori példaképe, Galántai Zsolt, Kitty Hawk nevű zenekarában játszott progresszív rockot. Rengeteget próbáltak, de csak nagyon ritkán játszottak. 1999 tavaszán felkereste Váczi Esztert, és csatlakozott a Szörp zenekarhoz, amelynek azóta is tagja. 2002 márciusában került be a Hobo Blues Bandbe. Egy hónap múlva már a Vadászat bemutatóján dolgozott az együttessel. 2008. szeptember 30-án megjelent Fehér első szólólemeze Lost Piece címmel, amely hat saját instrumentális dalt tartalmaz. Még ugyan ebben az évben október 24-én a Hobo Blues Band akkori felállása megszűnt, vagyis Fehér Géza, Nagy Szabolcs, Hárs Viktor és Gyenge Lajos kiléptek a zenekarból. Diszkográfia 1991 - Exit - Együtt a szeméttel 1992 - Szolnok Rock - Vol. 2 (közreműködő) 1992 - Syn Phonyc - Vonderful Future (közreműködő) 1994 - Szolnok Rock - Vol. 3 (közreműködő) 2000 - Szörp - Fresh off the Wire 2001 - Budapest Jazz Orchestra - Budapest Jazz Suite 2002 - Szörp - Keresd velem 2002 - Hobo Blues Band - Hajtók dala 2004 - Hobo Blues Band - Idegen tollak 2006 - Hobo Blues Band - Tudod, hogy nincs bocsánat (közreműködő) 2006 - Hirleman Bertalan - Prelude (közreműködő) 2006 - HársHegy Band - (H)Ár(s)víz 2006 - Hobo Blues Band - Kötéltánc ( DVD ) 2007 - Hobo Blues Band - Blues egy trombitásért 2008 - Fehér Géza - Lost Piece Felszerelései Gitárok 1979 -es évjáratú, USA -ban készült Fender Stratocaster elektromos gitár Ibanez RB10 (Reb Beach signature model) Ibanez AEG 10 elektroakusztikus gitár Hangosítás Mesa Boogie Caliber 50+ erősítő Mesa Boogie 90W hangfal Mesa Boogie W-Twin előerősítő Pedálok Boss PS-2 delay-pich shifter pedál Boss GT-6 (otthoni használatra) Focusrite Trakmaster Platinum előfok (otthoni használatra) Vox Wah-pedál Belleray Belleray település Franciaországban, Meuse megyében. Lakosainak száma 484 fő (2015). Belleray Dugny-sur-Meuse, Haudainville, Landrecourt-Lempire és Verdun községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Delaware Delaware az Egyesült Államok 13 alapító államának egyike. Gyakran nevezik „Első Államnak” (First State), mert itt ratifikálták elsőként az ország alkotmányát. A Delmarva-félsziget északkeleti részén, a Delaware-öböl nyugati partján fekszik. A második legkisebb területű szövetségi állam (5057 km²). Története Őslakói Az első európai bevándorlók előtt a Delaware folyó völgyét egy, az algonkin nyelvcsaládba tartozó nyelvet beszélő indián törzs lakta. Magukat lenni-lenape-nak nevezték, ami „igazi emberek”-et vagy „valódi emberek”-et jelent. A többi őshonos amerikai csoporttól a „nagyapák” titulust kapták annak jeleként, hogy már hosszú ideje éltek a völgyben. Vadászatból, halászatból és mezőgazdaságból éltek; fő terményeik a kukorica, a bab és a tök voltak. Az európai telepesek delavároknak vagy delavár indiánoknak nevezték el őket. A lenni-lenape-ok három nagy csoportból álló konföderációban éltek; területük New York állam déli részétől a mai Delaware északi részéig terjedt – ezt déli csoportjuk foglalta el. Az állam délnyugati részén, a Nanticoke-folyó mentén egy nantikóknak nevezett rokon nép élt. Alkalmanként a Delaware folyó mentén prémekkel, szőrmékkel kereskedtek a Pennsylvania belsejéből érkező, egy irokéz nyelven beszélő harcias törzzsel. 17. század Holland expedíciók és telepedés Az első európai felfedezők holland és angol kereskedők voltak. A Delaware-öblöt Henry Hudson angol fedezte fel 1609-ben – őt a Holland Kelet-indiai Társaság bízta meg azzal, hogy találja meg a legendás Északnyugati átjárót Észak-Amerikán át a Csendes-óceánhoz. Ennek ellenére nem ő kutatta fel. A következő évben Samuel Argall kapitány Thomas Westnek, Virginia kormányzójának tisztelegve az öböl egy nyugati partszakaszának a Cape De La Warr nevet adta. 1614 és 1620 között számos holland hajó kutatta a Delaware folyót és partvidékét. 1624-ben Holland Nyugat-Indiai Társaság a Delaware völgye és a Hudson-folyó völgye közötti területen megalapította Új-Hollandia (Nieuw Nederland) gyarmatot. A társaság arra bátorította az üzletembereket, hogy vásároljanak fel földeket az őshonos amerikai lakosoktól, és az ilyen földeken lehetnek patrónusok vagy alakíthatnak uradalmakat, ha hoznak telepeseket. Egy csoport kereskedő megvásárolta a földet Bombay Hook és Cape Henlopen között, és 1631-ben megépítették Swaanendaelt, az első európai települést Delaware-ben, a mai Lewes területén. Az őshonos amerikaiak egy éven belül lerombolták a települést és megölték a telepeseket. Ez volt Delaware-ben az egyetlen ilyen, fehérek elleni támadás – nem tudni, hogy melyik törzs követte el. Új-Svédország Új-Svédország megalapításával Peter Minuit – aki arról híres, hogy megvásárolta Manhattant csecsebecsékért, 24 $ értékben –, vitte az első végleges európai telepeseket Delaware-be. Minuit a Delaware folyó torkolatánál alapította Új-Svédországot, 1638-ban. A Holland Nyugat-Indiai Társaságot inkább érdekelte a kereskedelem mint a gyarmatosítás – eközben a társaság sok tagja felajánlotta gyarmatosító szolgálatait a svéd királyságnak. Az egyikük Peter Minuit, Új-Hollandia volt főigazgatója vezette a svéd kutatást, és megalapította az első végleges települést Delaware-ben. 1638 márciusában az expedíció egy megerősített kereskedelmi ügynökséget, a mai Wilmington területén. Fort Christina nevet kapta, a svéd királynő tiszteletére. Minuit bebiztosított egy okiratot az őshonos amerikaiaktól a Bombay Hooktól egészen a Schuylkill folyóig terjedő földre, amely most a Delaware-be ömlik bele, ahol a mai Philadelphia van. A területet Új-Svédországnak nevezték. Az elkövetkezendő 17 évben több mint egy tucat expedíció érkezett Új-Svédországba, svéd, finn és holland telepesekkel, állatokkal, gabonával és szerszámokkal. További földeket vásároltak még a folyó mindkét oldalán. Johan Björnsson Printz (1643-1653) kormányzó vezetése alatt új erődök, házak, malmok és rakpartok épültek, bátorították a kereskedelmet az őslakosokkal. A Holland Nyugat-Indiai Társaság magának követelte Delaware területét, és 1651-ben megpróbálta hatalma alá keríteni. Peter Stuyvesant, Új-Hollandia kormányzója vezetésével, a hollandok megépítették Fort Casimir-t mai New Castle területén. A svédek 1654-ben bevették az erődöt, de a következő évben Stuyvesant visszatért Új-Svédországba még nagyobb erővel és az egész területet elfoglalta. Annak ellenére, hogy sok svéd maradt Delaware-ben, a svéd uralom Észak-Amerikában a végéhez ért. 1656-ban a Holland Nyugat-Indiai Társaság pénzügyi nehézségei miatt eladta Fort Casimirt és a Christina folyó meg Bombay Hook közötti földet Amszterdamnak, Hollandiában. A település, amely Fort Casimir mellett nőtt fel az Új-Amstel nevet viselte, és a terület fővárosa lett. 1663-ig Amsterdam megvásárolt minden földet a Delaware-öböltől a Schuylkill folyóig. Angol uralom Az angolok, akik a hollandok vetélytársai voltak a kereskedelemben és gyarmatokban Észak-Amerika területén, számos háborút vívtak ellenük, 1652 és 1674 között. 1664-ben az angolok elfoglaltak minden Új Holland és Holland birtokot egészen a Delaware völgyig. Ez elindította a második angol–holland háborút, amelynek végkifejlete 1667-ben következett be, angol győzelemmel. Delaware-t bekebelezte az angol York herceg, és 18 évig kormányozta mint a birodalma részét, New Yorkot (azelőtt New Amsterdam). A holland, svéd és finn települők, akik állampolgári hűséget ígértek az angol királynak, megtarthatták a birtokaikat. Telepesek más angol gyarmatokból, mint Virginia, Maryland, New Jersey és New York, Delaware-be jöttek, így a gyarmat gyorsan nőtt. A hollandok visszahódították az elvesztett területeiket a harmadik angol–holland háborúban, de a békeszerződésnek megfelelően kénytelenek voltak visszaadni nekik. Delaware és William Penn 1681-ben, William Penn, egy angol kvéker birtokot kapott Észak-Amerikában II. Károly angol királytól. Ennek a földnek Pennsylvania volt a neve. Penn egy várost tervezett erre a földre, és a Philadelphia nevet adta neki – ez görögül annyit jelent, hogy „testvéri szeretet”. Talán a név találó volt, mert a föld megszerzése után nemsokára levelet írt az őslakos törzsfőnököknek, a barátságukat kérve. Azt állította nekik, hogy igen érzékenyen érintik azok a gonoszságok és igazságtalanságok, amiket telepesek műveltek az indiánokkal. Tőlük eltérően Penn békében kíván élni velük. Valóban, Penn rövid uralmát demokratikus időszakként tartják számon, és tényleg békében élt az őslakókkal. 1682-ben William Penn, kérelmezett egy direkt kijáratot az óceánhoz. York hercege Pennek adta az összes földet, egy 19 km-es körzetben, (12 mérföld) New Castle-tól és Cape Henlopentől délre. A terület bennfoglalja a mai Delaware nagy részét. Az átengedést hevesen ellenezte Charles Calvert, és Lord Baltimore, aki szintén igényelte a Delaware folyó menti földet a Maryland gyarmatának. Egy angol bíróság elutasította Baltimore igényét, de a végső vita a Maryland és Delaware közötti határvonalról csak 1769-ben oldódott meg. 1682 decemberében 3 delawari megye, amit Penn Lower Countiesnak nevezett, egyesült Pennsylvaniaval. Egy általános gyűlés kormányozta. Delaware-nek és Pennsylvaniának ugyanannyi képviselője volt a gyűlésben. Penn egy békeszerződést kötött még abban az évben a delawari nemzettel. Nem voltak további összetűzések a delawari és a fehérek között egészen a Francia Indián háborúig (1754-1763), amikor néhány delawari francia oldalra állt, mások Nagy-Britannia oldalára álltak(3 ország egyesülése, amit Anglia vezet), mások pedig semlegesek maradtak. Addigra, viszont a delawareiek nyugat felé költöztek a fehér települések elől, a legtöbben Ohioba mentek. Ma szétszórt csoportokban élnek, Oklahomában és Ontarioban, Kanadában. Egy kevés maradékuk a Nanticoke-nak még mindig Warwickban él, Sussex County-ban, ahol egy közösségi központot tartanak fenn. Elválás Pennsylvaniától Delaware lakossága vonakodott a Barátok Társaság vagy a kvékerek vezetésétől, a vallásos testület, ami Philadelphiát uralta, és féltek a gyors gazdasági növekedéstől. Nehezteltek továbbá Penn kudarca miatt, hogy nem sikerült elég védelmet biztosítania Lord Baltimore emberei és a partvonal menti településeket terrorizáló kalózok támadásai ellen. Végül a viszály az alsó megyék képviselete fölött ahhoz vezetett, hogy Delaware kialakított egy új, független gyűlést. Az első gyűlést New Castle-ban tartották, 1704-ben. Attól az időponttól a Delaware-i gyűlés hozta meg az alsó három megye törvényeit – gyakorlatilag külön gyarmattá vált, Pennsylvania kormányzójának vezetésével. A saját gyűléssel a delaware-i lakosság biztosította a gyarmat fejlődését. A 18. század A három megye virágzott a 18. században. A gazdálkodás volt a fő foglalkozás, de sokan foglalkoztak halászattal, és kis kézműves vállalkozásokkal, mint háztartási cikkek és hordók készítése. Malmok, cserzőműhelyek és sok más kis műhelyek alakultak Delaware északi részén, a kis patakok mentén, amely bőséges vízerőt biztosított. A hajógyártás virágzott Wilmingtonban, és még számos városban. Gabona, faanyag, tejtermékek, és más élelmiszert exportáltak a déli gyarmatokba, Nyugat-Indiába és Európába. Gazdaság Mezőgazdaság Legfontosabb termékei: baromfi, tejtermékek, kukorica, szója. Ipar Legfontosabb iparága a vegyipar. Tüskés bíborcsiga A tüskés bíborcsiga (Bolinus brandaris korábban, Murex brandaris) a csigák (Gastropoda) osztályának Hypsogastropoda alrendjébe, ezen belül a tüskéscsigák (Muricidae) családjába tartozó faj. Előfordulása A tüskés bíborcsiga a Földközi-tengerben és az Atlanti-óceán környező részén, dél felé egészen Nyugat-Afrikáig, eliszaposodott sziklaaljzaton és tengerifűvön él, 5-80 méter mélységben. Megjelenése A tüskés bíborcsiga 7-9 centiméter hosszú. Vastaghéjú házának 6-7 kanyarulatát erős tüskékkel ellátott axiális irányú kiemelkedések tagolják. A hasasan kiöblösödő utolsó kanyarulaton kiemelkedésenként 2 tüske van. A kanyarulatok felülete hosszanti irányban rovátkolt. A szájadék tojás alakú, a szifócsatorna igen hosszú és egyenes. A héj színe sárgásfehér, a szájadék narancssárga. Életmódja A tüskés bíborcsiga rabló életmódot folytat, de dögöket is fogyaszt. Zsákmánya más puhatestű állat, amelyet lábával az aljzathoz szorít és elfogyaszt, a kagylókat pedig a teknők pereménél szétfeszíti, és az így keletkezett résen keresztül ormányával falja fel az állat lágy részeit. Egykor ez a faj szolgáltatta a keresett és drága bíborfestéket Úszó lárvákkal szaporodik. 8208 Volta A 8208 Volta (ideiglenes jelöléssel 1995 DL2) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. P. Sicoli és P. Ghezzi fedezte fel 1995. február 28-án. Hasheket Shenish’ar A Hasheket Shenish'ar (magyar átírásban: Haseket Senisar; héber nyelven: ���� �����) című dal képviselte Izraelt a 2005-ös Eurovíziós Dalfesztiválon. A címet úgy lehetne lefordítani, hogy „A csend, mely megmarad”, az előadó, Siri Majmon azonban legszívesebben a "Time to Say Goodbye" címet adná neki, vagyis "A búcsú ideje". A dalt héber és angol nyelven adták elő. Pályafutása A dal szerzői Eyal Shachar és Pini Aaronbayev, a zenéjét Pini Aaronbayev írta. Az előadó Shiri Maimon Izraelben neves előadónak számít, egy izraeli tehetségkutató versenyen elért második helyezésével tűnt fel először. Jellemzői A szám egy erőteljes ballada; romantikus és érzelmes. Egy nőről szól, aki még mindig őrzi a szerelmet a régen látott férfi iránt, aki azonban már nem viszonozza azt. A dalban megfigyelhető a héber nyelv szépsége és annak az európaiak számára különleges hangjai. A dal a 2005. március 2-án rendezett izraeli nemzeti döntőn nyerte el az indulás jogát. A tizennégy fős mezőnyből telefonos szavazatok, regionális zsűrik és a stúdióban jelenlévő nézők közösen választották ki a végül fölényes győzelmet arató dalt. Mivel Izrael az előző évben nem végzett az első tízben, a dalt először a május 19-én rendezett elődöntőben adták elő. A fellépési sorrendben hetedikként adták elő, a monacói Lise Darly Tout de moi című dala után és a fehérorosz Anzsalika Ahurbas Love Me Tonight című dala előtt. A szavazás során százötvennyolc ponttal a hetedik helyen végzett a huszonöt fős mezőnyben, és ez elegendő volt a továbbjutáshoz. A május 21-én tartott döntőben a fellépési sorrendben tizenegyedikként adták elő a spanyol Son de Sol együttes Brujería című dala után és a montenegrói No Name együttes Zauvijek moja című dala előtt. A szavazás során százötvennégy pontot szerzett – egy országtól, Monacótól begyűjtve a maximális tizenkét pontot – mely a negyedik helyezést érte a huszonnégy fős mezőnyben. Ez volt Izrael legjobb szereplése 1998-as győzelmük óta. Gare de Bonneval Gare de Bonneval vasútállomás Franciaországban, Bonneval településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Párizs-Tours-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Gare de Châteaudun (Gare de La Membrolle-sur-Choisille, Párizs-Tours-vasútvonal) Gare de Voves (Gare de Brétigny, Párizs-Tours-vasútvonal) Cours-les-Bains Cours-les-Bains település Franciaországban, Gironde megyében. Lakosainak száma 215 fő (2015). Cours-les-Bains Grignols, Sillas, Antagnac, Romestaing, Ruffiac és Saint-Martin-Curton községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Morsains Morsains település Franciaországban, Marne megyében. Lakosainak száma 129 fő (2015). Morsains Mécringes, Champguyon, Les Essarts-lès-Sézanne, Le Gault-Soigny, Rieux és Tréfols községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Kurpény Kurpény románul: Curpeni, falu Romániában, Erdélyben, Fehér megyében. Fekvése Az Erdélyi-érchegység alatt, Algyógytól északkeletre, Bokajfelfalu és Bulbuk közt fekvő település. Története Kurpény, Kürpény nevét 1805-ben említette először oklevél Kürpény néven. Későbbi névváltozatai: 1808-ban Kürpény ~ Kürpéncs, 1888-ban Kurpény, 1913-ban Kurpény. A trianoni békeszerződés előtt Hunyad vármegye Algyógyi járásához tartozott. 1910-ben 434 román görögkeleti ortodox lakosa volt. Kurszk (település) Kurszk (oroszul: Курск) város Oroszország európai részén, a Kurszki terület székhelye. Népessége 415 159 fő volt a 2010. évi népszámláláskor. A második világháború legnagyobb tankcsatáját, mely a térségben zajlott, a város után nevezik Kurszki csatának. Története A régészek szerint Kurszk területén már az időszámításunk előtti 4. vagy 5. század során létezett település. Kurszkot először 1032-ben említik az írásos források. 1237 körül Batu kán elpusztította a várost, melyet később újjáépítettek. 1508-ban csatlakozott az orosz államhoz, melynek fontos kereskedelmi központja lett. 1779-ben kapta meg a városi rangot. A szovjet időkben Kurszk fontos vasérckitermelő és közlekedési központtá vált. A második világháborúban a nagy jelentőséggel bíró Kurszki csatát a város mellett vívták a szovjet és német tankok. Oktatás A városban több egyetem is működik, melyek orvosi, műszaki, tanítóképző és mezőgazdasági területen képeznek szakembereket. Gazdasági élet, közlekedés Közlekedés Kurszk a Moszkva és Harkov közötti vasútvonalon fekszik, de van kapcsolata Voronyezs és Kijev városokkal is. A helyi repülőtér főleg belföldi járatokat fogad, a város közösségi közlekedésében buszok, trolibuszok és villamosok vesznek részt. Híres szülöttei Alekszandr Vlagyimirovics Povetkin , olimpiai bajnok ökölvívó. Tolmacsova ikrek : Anasztaszija Andrejevna Tolmacseva és Marija Andrejevna Tolmacseva, a 2006-os Junior Eurovíziós Dalfesztivál győztesei és a 2014-es Eurovíziós Dalfesztivál orosz résztvevői. Testvértelepülések Kurszk Testvérvárosai: Zweibrücken , Németország Speyer , Németország Witten , Németország Niš , Szerbia Užice, Szerbia Tczew , Lengyelország Veszprém , Magyarország Herning, Dánia Cserny, Oroszország Szumi , Ukrajna Dębno, Lengyelország Cserna (Maros) A Cserna (másként Erdélyi Cserna, Egregy, románul: Cerna) a Maros bal oldali mellékfolyója Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében. Neve Neve a szláv Čьrna (am. fekete – ti. víz) szó átvétele. Futása A Ruszka-havasban, a Ruszka-csúcs alatt ered. Alsónyíresfalva felett Valea Bordului néven ismeretes. Keleti irányba folyik az 1964-ben, duzzasztógáttal létrehozott Csolnakosi-tóig, közben Hosdó falu felett, hat kilométeres szakaszon látványos áttörést képez. Felsőteleknél hagyja el a Csolnakosi-tavat, innentől folyása északi irányú. Átfolyik Vajdahunyad városon. Szántóhalma alatt, Haróval szemben, Déva közelében egyesül a Marossal. Települések a folyó mentén (Zárójelben a román név szerepel.) Gura Bordului Felsőnyiresfalva ( Lunca Cernii de Sus ) Alsónyiresfalva ( Lunca Cernii de Jos ) Hosdó ( Hășdău ) Doboka ( Dăbâca ) Királybányatoplica ( Toplița ) Párosza ( Dealu Mic ) Csolnakoscserna ( Cinciș-Cerna ) Felsőtelek ( Teliucu Superior ) Alsótelek ( Teliucu Inferior ) Vajdahunyad ( Hunedoara ) Alpestes ( Peștișu Mare ) Kisbarcsa ( Bârcea Mică ) Csernakeresztúr ( Cristur ) Nagybarcsa ( Bârcea Mare ) Szentandrás ( Sântandrei ) Szántóhalma ( Sântuhalm ) Marina 101 A Marina 101 jelenleg építés alatt álló felhőkarcoló az Egyesült Arab Emírségekben, Dubaj városban. Az épület elkészültével 101 szintes lesz és 412 méter magas. 324 hotelszoba és 506 lakás kap benne helyet. Tervezője a National Engineering Bureau nevű vállalat. Érdekessége, hogy mire elkészül mindössze két méterrel lesz alacsonyabb a szintén Dubajban található Princess Tower-nél. Jesse Lingard Jesse Ellis Lingard (Warrington, 1992. december 15. –) angol válogatott labdarúgó, aki jelenleg a Manchester Unitedben játszik középpályásként. Pályafutása Lingard 7 évesen csatlakozott a Manchester United akadémiájához. A 2010-2011-es szezonban tagja volt a 18 éven aluliak számára kiírt FA kupa, az FA Youth Cup győztes csapatnak. Első profi szerződését 2011-ben írta alá. Első felnőtt mérkőzését a Crystal Palace elleni Ligakupa meccsen játszotta, első felnőtt bajnokiját pedig 2012. január 4-én a Newcastle United ellen. A 2012-13-as szezonra Michael Keanenel együtt kölcsönadták a Leicester Citynek. Az elkövetkező éveket kölcsönben töltötte, megfordult a Birmingham City, a Derby County, és a Brighton & Hove Albion csapatánál is. A 2015-16-os szezont már a Unitednél kezdte, és Louis van Gaal meg is adta neki a bizonyítási lehetőséget. November 7-én a West Bromwich Albion ellen megszerezte első bajnoki gólját, és bemutatkozott a UEFA-bajnokok ligájában is. 2016. május 21-én első felnőtt trófeáját is megnyerte, miután a United az ő góljával győzte le a Crystal Palacet az FA-kupa döntőjében. Az új idényt a Leicester City elleni Community Shield mérkőzéssel kezdték, és a Manchester United 2-1-es győzelmet aratott. A csapat második gólját Lingard szerezte. A válogatottban Lingard az angol U17-es válogatottal pályára lépett a 2008-as Nordic Tournamenten. Az U21-es válogatottba 2013 júniusában hívták meg először, majd részt vett a 2015-ös U21-es Európa-bajnokságon. Az angol felnőtt válogatottba 2015. november 16-án kapott először meghívót, majd 2016. október 8-án Málta ellen mutatkozott be. Sikerei,díjai FA Youth Cup ː 2010-11 FA-kupa ː 2015-16 Community Shield : 2016 Ligakupa : 2016–17 Európa-liga : 2016–17 Karrier statisztika (2016. május 21.) Open GDF Suez Az Open GDF Suez minden év februárjában megrendezett tenisztorna nők számára Franciaország fővárosában, Párizsban. A torna Premier kategóriájú, összdíjazása 690 ezer dollár. A győztes 470 ranglistapontot kap. Az egyéni főtáblán huszonnyolcan vehetnek részt, az első négy kiemeltnek nem kell pályára lépnie az első körben. A mérkőzéseket kemény pályán, fedett csarnokban játsszák. Az első tornát 1993-ban rendezték meg, amelyen az amerikai színekben versenyző Martina Navratilova győzött. 2015-ben kikerült a versenynaptárból. Az utolsó győztes az orosz Anasztaszija Pavljucsenkova volt. Földingné Nagy Judit Földingné Nagy Judit (Győr, 1965. december 9. –) magyar hosszútávfutó atléta. 14-szeres magyar bajnok, Európa-bajnoki bronzérmes és világbajnoki 6. helyezett 100 km-en (2012 - Seregno). Maratoni távon EB 5. (1990 - Split), VB 15. (1993 - Stuttgart) és olimpiai 17. helyezett (2000 - Sydney), magyar maratoni és 1 órás futás csúcstartó. Edzője és férje Földing Ottó. Horváth Gábor (labdarúgó, 1983) Horváth Gábor (Budapest, 1983. július 10. –) magyar labdarúgó. Leonóra A Leonóra női név az Eleonóra név rövidüléséből ered. Rokon nevek Eleonóra, Nóra, Lenóra, Ella, Nelli, Norina Gyakorisága Az 1990-es években igen ritka név, a 2000-es években nem szerepel a 100 leggyakoribb női név között. Névnapok február 21. március 6. március 26. július 9. július 12. július 15. Híres Leonórák Leonora – Beethoven : Fidelio című operájának főhőse. Leonore - Edgar Allan Poe: Holló c. versének központi nőalakja Kozarica (Mljet) Kozarica falu Horvátországban, Dubrovnik-Neretva megyében. Közigazgatásilag Mljethez tartozik. Fekvése Dubrovnik városától légvonalban 53 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 8, közúton 13 km-re északnyugatra, a Mljet szigetének közép-nyugati részén, az északi parton fekszik. Története Kozaricát 1926-ban Blato lakói alapították, eredetileg Blato kikötője volt. Lakosságát 1948-ban számlálták meg először, ekkor 14-en lakták. 2011-ben 28 lakosa volt. A településnek üdülőfalu jellege van stranddal, magánszállásokkal, vendéglátó egységekkel. Asti–Genova-vasútvonal A Asti–Genova-vasútvonal egy vasútvonal Olaszországban Asti és Genova között. A vasútvonal 1435 mm nyomtávolságú, 104 km hosszú, 3000 V DC villamosítási rendszerrel villamosított. Alekszandra Konsztantyinovna Kosztyenyuk Alekszandra Konsztantyinovna Kosztyenyuk (oroszul: Александра Константиновна Костенюк); (Perm, 1984. április 23. –) orosz-svájci sakkozó, nemzetközi nagymester, női sakkvilágbajnok (2008-2010), háromszoros sakkolimpiai bajnok és háromszoros Európa-bajnok, kétszeres orosz bajnok, Svájc férfi és női sakkbajnoka. Élete és sakkpályafutása Ötéves korában, édesapjától tanult meg sakkozni. 1994-ben megnyerte a 10 év alattiak Európa-bajnokságát, és ugyanebben az évben holtversenyben első lett a 10 év alattiak világbajnokságán. 1996-ban a 12 év alattiak korosztályában ifjúsági világbajnok lett, és ugyanebben az évben megnyerte az U12 korosztály Európa-bajnokságát is. 1997-ben, 13 éves korában megkapta a női nemzetközi nester (WIM) címet, egy évvel később pedig női nagymester (WGM) lett. 2000-ben lett nemzetközi mester, 2004 novemberében szerezte meg a nemzetközi nagymester címet (ő a tizedik nő, akinek ez sikerült). 2004-ben megnyerte az Európa-bajnokságot. 2005-ben Oroszország bajnoka lett. 2006-ban ő lett az első hivatalos Fischer random sakk női világbajnok, miután Németország legjobb női játékosa, Elisabeth Pähtz ellen 5,5–2,5 arányban győzött. 2008-ban megismételte ezt a sikerét, és megvédte világbajnoki címét. 2008-ban 2,5–1,5 arányban legyőzte a kínai Hszü Jü-huát, és ezzel ő lett a női sakkozás 12. világbajnoka. 2008. októberben a Szellemi Világjátékokon is aranyérmet szerez villámsakkban. 2013-ban megnyerte Svájc férfi sakkbajnokságát, majd nem sokkal később a női bajnokságon is első helyezést ért el. Ezzel ő lett a svájci sakk történetében az első személy, aki egyaránt győzött a férfi és a női bajnokságon is. Oroszország 2013. évi női bajnokságának szuperdöntőjében a 2. helyet szerezte meg Valentyina Gunyina mögött. A 2013. évi Európa-bajnokságon, amelyet a magyar színekben induló Hoang Thanh Trang nyert meg, holtversenyben a 2–7. helyen végzett. 2016-ban megnyerte Oroszország női szuperbajnokságát. Kosztyenyuk mottója: a sakk jó (chess is cool), ezért sokat tesz a sakk népszerűsítéséért. Van egy húga (Okszana) is, aki szintén nagyon jó sakkjátékos (jelenleg női FIDE-mester). Férje Diego Garces, aki nála 25 évvel idősebb, Svájcban született, de kolumbiai származású. Egy lánya van, neve Francesca Maria (2007-ben született). 2009 óta tagja az „Egységes Oroszország” pártnak. Tagja a „Bajnokok a békéért” klubnak, amelyben 54 neves élsportoló szolgálja a sporttal a békét a monacói székhelyű „Béke és Sport” nevű szervezet égisze alatt. 2017. áprilisban az Élő-pontszáma 2541, ezzel a női világranglistán a 7. helyen áll. Legmagasabb pontszámát 2557 ponttal 2016. áprilisban érte el. Legjobb világranglista-helyezése a 2006. áprilisban elért 3. helyezés volt. Eredményei a világbajnokságokon Először 17 évesen kvalifikálta magát a 2001-es női sakkvilágbajnokságra, ahol rögtön a döntőig jutott. A kieséses rendszerű versenyen legyőzte az amerikai Jennifer Shahadét, majd Ázsia bajnokát, a vietnami-magyar kettős állampolgár Hoang Thanh Trangot, a már világbajnoki döntőt is játszott orosz Alisza Galljamovát. A negyeddöntőben a 6. kiemelt moldáv Almira Skripchenko volt az ellenfele, az elődöntőben a később, 2006-ban világbajnokságot nyerő Hszü Jü-hua ellen is nyerni tudott. Csak a kínai Csu Csen tudta megállítani győzelmi sorozatát, akitől a döntőben rájátszás után 5–3 arányban kikapott, így ezúttal még nem sikerült megszereznie a világbajnoki címet. A 2004-es női sakkvilágbajnokságon az első fordulóban győzött a kazah Maria Sergeeva ellen, a 2. körben azonban kikapott a litván Viktorija Čmilytėtől, és így kiesett. A 2006-os női sakkvilágbajnokságon a 3. fordulóig jutott. 2–0 arányban győzött az 1. körben a kanadai Natalia Khoudgarian, és a második fordulóban az örmény Elina Danielan ellen, de a 3. körben ismét Viktorija Čmilytė állította meg. A 2008-as női sakkvilágbajnokság hozta meg számára a régen várt sikert. Az 1. fordulóban az iráni Atousa Pourkashiyan elleni 2–0 arányú győzelemmel kezdett, a 2. fordulóban a visszalépő versenyzők miatt erőnyerő volt. A 3. fordulóban Tatyjana Koszincevát, a negyeddöntőben a későbbi, 2012-es világbajnok Anna Usenyinát győzte le, az elődöntőben a svéd Pia Cramling ellen győzedelmeskedett. A döntőben megállította a kínai csodagyerek, az akkor még mindössze csak 14 éves, és később többszörös világbajnok Hou Ji-fan menetelését, ezzel megszerezte a világbajnoki címet. A 2010-es női sakkvilágbajnokságon az első fordulóban az algériai Amina Mezioud legyőzése után sikerrel vette a második akadályt is, legyőzve a grúz Sopiko Khukhasvilit. A harmadik körben a rájátszás után szenvedett vereséget a kínai Zsuan Lu-fejtől, aki később a döntőbe jutott, és ott kapott ki rájátszás után Hou Ji-fantól. A 2012-es női sakkvilágbajnokságon az első fordulóban még sikeresen vette az akadályt az amerikai Tatev Abrahamyan ellen, de a második körben vereséget szenvedett az orosz Natalja Pogonyinától. A 2015-ös női sakkvilágbajnokságon a harmadik fordulóig jutott, ahol az indiai Drónavalli Hárika ütötte el a továbbjutástól. A 2017-es női sakkvilágbajnokságon a második körben az ukrán Inna Gaponyenko, a harmadikban a svéd Pia Cramling, majd a negyeddöntőben a kínai Ni Si-csün legyőzésével az elődöntőig jutott, ahol azonban vereséget szenvedett az ukrán Anna Muzicsuktól. Csapateredményei 2002 óta hét olimpián vett részt, amelyeken Oroszország csapatában három arany, két ezüst és egy bronzérmet, egyéniben egy ezüst és egy bronzérmet szerzett. A női sakkcsapat világbajnokságon Oroszország válogatottjaként 2011-ben 2., 2013-ban 3. helyezést ért el. 2003 óta hat alkalommal volt tagja az orosz válogatottnak a sakkcsapat Európa-bajnokságokon, amelyeken csapatban három arany, egy ezüst és két bronzérmet, egyéniben négy arany, egy ezüst és egy bronzérmet szerzett. A női Bajnokcsapatok Európa Kupájában 2003-ban 1. helyezést ért el az SK-Internet CG Podgorica csapatával. 2009-ben a CE de Monte Carlo csapatával a 2. helyet szerezték meg. 2013-ban és 2014-ben az ShSM-RGSU Moscow csapatával a 3. helyen végeztek, egyéniben Kosztyenyuk 2012-ben és 2014-ben a legjobb, 2013-ban a 3. legjobb eredményt érte el tábláján. Kiemelkedő versenyeredményei 1999: 1. helyezés, Drezda Emlékezetes játszmái The World vs Alexandra Kosteniuk, 2004, Szicíliai védelem, Najdorf-változat. Angol támadás (B90), 0–1 Alexandra Kosteniuk vs Alexander Onischuk, Corus, Group B 2005, Spanyol megnyitás, klasszikus változat (C65), 1–0 Anna Ushenina vs Alexandra Kosteniuk, 2008-as női sakkvilágbajnokság, Nimzoindiai védelem, Noa-változat (E34), 0–1 Megjelent könyvei Kosteniuk, Alexandra. How I became a grandmaster at age 14. Moscow (2001). ISBN 5829300435 Как стать гроссмейстером в 14 лет. Moscow, 2001. 202, [2] с., [16] л. ил. ISBN 5-89069-053-1. Как научить шахматам : дошкольный шахматный учебник / Александра Костенюк, Наталия Костенюк. Moscow : Russian Chess House, 2008. 142 с ISBN 978-5-94693-085-7. Kosteniuk, Alexandra. Diary of a Chess Queen. Mongoose Press (2009). ISBN 978-0-9791482-7-9 Díjai és elismerései 2014: „Za zaszlugi pered Otecsesztvom” I. fokozat Gare de Bouffémont - Moisselles Gare de Bouffémont - Moisselles vasútállomás Franciaországban, Bouffémont településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Épinay-Villetaneuse–Le Tréport-Mers-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Gare de Montsoult - Maffliers Gare de Domont Jessica Drake Jessica Drake (1974. október 14. –) amerikai pornószínésznő. Jessica Drake Dallasban született. Fiatalkorában sok időt töltött San Antonióban. Los Angeles-ben a Playboy-nak dolgozott. Díjai 2001 AVN Award 2002 Night Moves Magazin 2003 Adult Stars Magazine 2005 AVN Award Legjobb orál sex jelenet 2005 AVN Award 2005 XRCO "Legjobb színésznő" 2007 AVN 2007 AVN 2009 AVN Géczy Barnabás Géczy Barnabás (Doboz, 1925. augusztus 21. –) Széchenyi-díjas magyar paleontológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A paleoökológia és a kréta időszaki korallok őstörténetének neves kutatója. Életpályája 1943-ban érettségizett, majd beiratkozott a Pázmány Péter Tudományegyetem földrajz–történelem szakára, ahol 1947-ben szerzett középiskolai tanári diplomát. Diplomájának megszerzése után az egyetem őslénytani tanszékén kapott munkatársi állást, amelyet az egyetem Eötvös Loránd Tudományegyetemmé történt átnevezése után is megtartott. 1954-től adjunktusként, 1964-től egyetemi docensként dolgozott. 1967-ben vette át egyetemi tanári kinevezését. 1973-ban megbízták a paleontológiai tanszék vezetésével. 1995-ben nyugdíjba vonult, majd egy évre rá emeritálták. 1982 és 1983 között a párizsi Curie Egyetem (Sorbonne VI.) vendégprofesszora volt. 1960-ban védte meg a földtudományok kandidátusi, 1966-ban akadémiai doktori értekezését. Az MTA Környezettudományi, az Általános Mikrobiológiai és a Paleontológiai Tudományok Bizottságának lett tagja. 1993-ban megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1998-ban rendes tagjává. A Nemzetközi Paleontológiai Unió magyarországi képviselője volt. 1966 és 1969, valamint 1981 és 1986 között a Magyarhoni Földtani Társulat alelnöke volt. Munkássága Fő kutatási területei: a krétakori zátonylakó korall paleoautökológiája (egyedi környezettana), egyedfejlődése (ontogenezis), törzsfejlődése (filogenezis) és paleopatológiája (kórtana). Nevéhez fűződik a bakonycsernyei Tűzköves-árok jurakori ammoniteszeinek monografikus feldolgozása, amelynek következtében több új genus és species leírását tette lehetővé. A Bakony-hegység carixi és doméri faunájának monográfiájában elkülönített standard mediterrán zónákat és szubzónákat. Kutatásai során a lemeztektonika módszereit alkalmazta, elsősorban a jura ősföldrajzi helyzet rekonstruálása során, amelynek ammonitesz-faunákat alkalmazott. Egyéb kutatásokat végzett a paleobiográfia és a paleoevolúció terén. Családja Nős, házasságukból egy leánygyermek született. Díjai, elismerései Hantken Miksa -emlékérem (1963, 1978) Akadémiai Díj (1994) Széchenyi-díj (1994) – A jura ammoniteszek kutatásában végzett, nemzetközileg is elismert eredményeiért, az őslénytan oktatás új alapokra helyezésében kifejtett iskolateremtő tevékenységéért. Szabó József-emlékérem (1997) Főbb publikációi Ősnövénytan (1972) Plate Tectonics and Paleogeography in the East Mediterranean Region (MTA X. Oszt. Közl. 6:219-225, 1973) Az eltűnt élet nyomában (Gondolat Könyvkiadó, 1979) Lamarck és Darwin (Magvető Könyvkiadó, 1982) Őslénytan (Tankönyvkiadó, 1984, ISBN 9631821005) Ősállattan I-II. (Nemzeti Tankönyvkiadó, 1993, ISBN 9631846075 és ISBN 9631843254) A magyarországi őslénytan története (1995) Miokazi Miokazi (macedónul: Миокази) település Macedóniában, a Délnyugati körzet Kicsevói járásában, 2013-ig a Vranesticai járás része volt, ami teljes egészében beolvadt a Kicsevói járásba. Népesség 2002-ben 36 lakosa volt, akik mindannyian macedónok. Forrás Попис на населението домакинствата и становите во Република Македонија, 2002. - Скопје, 2005 мај / Census of population, households and dwellings in the Republic of Macedonia, 2002. - Skopje, 2005 may Novoty Novoty (szlovákul Novoť) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Námesztói járásban. A 20. század elején nevét Árvaújhelyre magyarosították. Fekvése Námesztótól 20 km-re nyugatra a lengyel határ közelében fekszik. Közúti határátkelőhely Lengyelország (Ujsoty) felé. Története A falu 1691-ben keletkezett, az árvai váruradalom része volt. Kezdetben Gyurkó volt a neve, majd 1696-ban "Gyurczekova", 1712-ben pedig "Novotty" néven említik. 1715-ben 250 lakosa volt. 1778-ban 667 volt a lakosság száma. 1828-ban 186 házában 1180 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal, lentermesztéssel, fazsindely és lemez készítéssel, favágással, tutajozással, faszerszámok, faedények készítésével foglalkoztak. Vályi András szerint "NOVOTJ. Novotti. Elegyes Lengyel falu Árva Vármegy. földes Ura a’ K. Kamara, lakosai katolikusok, fekszik azon völgyben, mellyben Zakamenec épűlt, nem kedves helyen, határja sovány, mert az árvíz rongállya." Fényes Elek szerint "Novotti, tót falu, Árva vármegyében, 1184 kath. 6 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Lent termeszt; zsindelyt, vásznat csinál. Sessioja 48 4/8 F. u. az árvai uradalom." A trianoni békeszerződésig Árva vármegye Námesztói járásához tartozott. Népessége 1910-ben 1571, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 2001-ben 3065 lakosából 3047 szlovák volt. 2011-ben 3356 lakosából 3310 szlovák volt. Nevezetességei A Kisboldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1942 és 1948 között épült a korábbi fatemplom helyett. *Szentháromság szobra 1806 -ban, Nepomuki Szent János és Szenvedő Krisztus szobra 1825 -ben, Pietája 1800 -ban készült. Hipparkhia Hipparkhia (ógörögül: Ἱππαρχία), (i. e. 346 körül – i. e. 280 körül) a cinikusok iskolájához tartozó görög filozófusnő volt az i. e. 3. században. Élete Hipparkhia a thrák Maróneia egyik előkelő és gazdag családjának tagja volt. Valószínűleg i.e. 340 és 330 között született. A filozófiával bátyja, Métroklész, a későbbi cinikus bölcselő ismertethette meg, aki először Arisztotelész, majd Kratész követője lett. Hipparkhia családja ellenkezésére feleségül ment a nála idősebb, mások által testi hibáiért gyakran gúnyolt Kratészhez. Diogenész Laertiosz feljegyzése szerint azzal fenyegetőzött, hogy öngyilkos lesz, ha nem élhet választottjával. Ekkor szülei megkérték Kratészt, beszélje le Hipparkhiát a frigyről. A filozófus beleegyezett, és meztelenül mutatkozott Hipparkhia előtt, hogy az láthassa testi fogyatékosságait. Ez nem rettentette el a fiatal lányt, aki az anekdota szerint maga kérte meg leendő ura kezét. Ezután együtt élt szegénységben a férjével az utcán. Egy másik anekdota szerint Kratésszel nyilvánosan szeretkezett, hogy így fejezze ki megvetését a fennálló rend és erkölcsiség ellen. Kratésznek és Hipparkhiának egy fia született, Pásziklész. Munkája Hipparkhia életéről és tevékenységéről elsősorban Diogenész Laertiosz és Lucius Apuleius feljegyzéseiből tudunk, írása nem maradt fenn. A róla szóló történetekből kiderül, hogy korántsem élt olyan életet, amely a kor nőideáljává tette volna. Neki tulajdonítják a következő szofizmát: „Ha Theodorosz nem igazságtalan, mikor egy bizonyos tettet elkövet, akkor Hipparkhia sem igazságtalan, ha ugyanezt teszi; ha Theodorosz nem igazságtalan, mert megüti Theodoroszt, Hipparkhia sem igazságtalan, ha megüti Theodoroszt.” Érdekességek Kratész és Hipparkhia házassága egészen szokatlan esemény a cinikusoknál, ugyanis az iskola filozófusai megvetettek minden társadalmi intézményt Egy pillangófaj viseli Hipparkhia nevét Podivín Podivín település Csehországban, Břeclavi járásban. Podivín Ladná, Lednice, Rakvice és Velké Bílovice településekkel határos. Lakosainak száma 3001 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Coiffy-le-Bas Coiffy-le-Bas település Franciaországban, Haute-Marne megyében. Lakosainak száma 94 fő (2015). Coiffy-le-Bas Laneuvelle, Varennes-sur-Amance, Vicq, Bourbonne-les-Bains, Chézeaux és Coiffy-le-Haut községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Aranyosi Lajos Aranyosi Lajos (1918–2002) magyar nemzetközi labdarúgó-játékvezető; szerszámkészítő lakatos. Pályafutása Labdarúgóként A Kőbányai Drasche csapatának szakvezetői korán felismerték a fiatal labdarúgó tehetségét, eleinte a kapus, később a bal oldal minden pontján szerepeltették. Egymás után következtek a jobb csapatok, a FER-Vasutas majd az ÉDOSZ. Hihetetlen energiáját a kézilabdában is versenyszerűen "égette". 33 évesen hagyta abba az aktív sportolást. A Testnevelési Főiskolán megszerezte az edzői képesítést. A kőbányai KERÁMIA SC edzőjeként, a csapatot "felvitte" az NB III-ba. Közben eredményesen tekézett, ebben a sportágban is kimagasló teljesítményt nyújtott. Nemzeti játékvezetés A főiskolai, edzői tanulmányok hívták fel figyelmét a játékszabályi hiányosságokra. Játékvezetésből 1952-ben Budapesten vizsgázott. A Budapesti Labdarúgó-szövetség által üzemeltetett labdarúgó bajnokságokban kezdte sportszolgálatát. Egy alkalommal a Fások–Tüker BLSZ II. osztályú mérkőzésre partbíróként küldték. A játékvezető nem jelent meg a mérkőzésen, szükség-játékvezetőként tevékenykedett. Mindenki, még a nézők is dicsérték. Idézést kapott a szövetségből, hogy jelenjen meg, ahol az ellenőr jelentése alapján "leszidták"! Elhatározta, hogy "csakazértis" megmutatja. Az Országos Tanács javaslatára1955-től NB II-es, 1959-től NB I-es játékvezető. Küldési gyakorlat szerint rendszeres partbírói szolgálatot is végzett. 1962-ben elérte a 47 éves korhatárt, de kérelmére "méltányosságból" tovább működhetett. NB I-es mérkőzéseinek száma: 72. Nemzetközi játékvezetés A Magyar Labdarúgó-szövetség JB terjesztette fel nemzetközi játékvezetőnek, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) 1962-től tartotta nyilván bírói keretében. Kettő ciklusban volt FIFA bíró, előbb 1962–1963, majd 1965–1966 között. Több nemzetek közötti válogatott, valamint Kupagyőztesek Európa-kupája és Vásárvárosok kupája klubmérkőzést vezetett, vagy működő társának partbíróként segített. 1964-ben Vízhányó László társával a Görög labdarúgó-szövetség JB felkérésére több bajnoki mérkőzést vezettek. A magyar nemzetközi játékvezetők rangsorában, a világbajnokság-Európa-bajnokság sorrendjében többedmagával a 21. helyet foglalja el 1 találkozó szolgálatával. A nemzetközi játékvezetéstől 1966-ban búcsúzott. Válogatott mérkőzéseinek száma: 1. Labdarúgó-világbajnokság Az 1966-os labdarúgó-világbajnokságon a FIFA JB játékvezetőként alkalmazta. Nemzetközi kupamérkőzések Kupagyőztesek Európa-kupája A Tottenham Hotspur FC csapatból kirívóan súlyos szabálysértés miatt a jobbszélső Greavest, a csapat sokszoros válogatott játékosát kiállította. A játékost a rendőrségnek sikerült az öltözőjébe vonszolnia. A mérkőzés végén derült ki, hogy 50 év óta nem állítottak ki játékost a Tottenham csapatból. Sportvezetőként A Pest megyei Labdarúgó-szövetség Játékvezető Bizottságának (JB) vezetője, játékvezető ellenőr. 1974-től a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) JB országos ellenőre. Várnegyed A várnegyed a városoknak a vár környékén található városrésze. Kiterjedése a várnak a településen belüli elhelyezkedésétől függ. Általában műemlékekkel, történelmi emlékekkel teli településrész. Neve gyakran utal a várra. Ismertebb várnegyedek A budai várnegyed ( Budapest I. kerületében ) A veszprémi várnegyed a Belvárosban A prágai várnegyed, a Hradzsin ( csehül Hradčany ), amely a prágai vár ( Pražský hrad ) falain kívül épült. Anthias nicholsi Az Anthias nicholsi a csontos halak (Osteichthyes) főosztályának a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, ezen belül a sügéralakúak (Perciformes) rendjébe és a fűrészfogú sügérfélék (Serranidae) családjába tartozó faj. Előfordulása Az Anthias nicholsi elterjedési területe az Atlanti-óceán nyugati részén, azaz Amerika keleti partjai mentén található meg. A kanadai Új-Skóciától kezdve, az USA-beli Virginia és Florida államokon keresztül, egészen Brazília keleti partjáig sokfelé megtalálható. A Mexikói-öbölben, a Karib-térségben és Guyana part menti vizeiben is fellelhető ez a sziklasügér. Megjelenése Ez a halfaj legfeljebb 25 centiméter hosszú. 26 csigolyája van. Életmódja Az Anthias nicholsi szubtrópusi és mélytengeri halfaj. Főleg a nyíltabb vizeket kedveli. Singer és Wolfner 1885-ben Singer Sándor és Wolfner József megalapította a Singer és Wolfner könyvkiadó és könyvkereskedő céget. Akkoriban az egyik legnagyobb és legsikeresebb magyar kiadónak számított. Története A kiegyezés utáni évtizedekben politikai és gazdasági okokból rohamosan kezdtek megalakulni a kiadói részvénytársaságok, melyek átvették a vezető szerepet a könyv- és lapkiadás, valamint a kereskedelem terén. Nagyobb tőkebefektetésre volt lehetőségük, mint a kisebb vállalkozásoknak, ezáltal több munkaerővel és korszerűbb gépekkel tudtak dolgozni. Az 1885-ben megalakult Singer és Wolfner kiadó egyik alapító tagja Singer Sándor, vezérigazgatója pedig Wolfner József volt. 1923-ban részvénytársasággá alakították. 1943-tól Új Idők Irodalmi Intézet Részvénytársaság néven működött. Munkássága Ismeretségüket annak köszönhetik, hogy elsősorban a gyermek- és ifjúsági irodalommal foglalkoztak, valamint a kispolgárságot célozták meg olcsó és népszerű könyvek nagy mennyiségű kiadásával. Felismerték az olvasóközönség igényeit a szórakoztató irodalom iránt. A német Engelhorn mintájára alapították meg az Egyetemes Regénytárat. Ebben az időszakban a régi írók kifejlődése mellett sok új tehetség is feltűnt. Singer és Wolfner támogatta ezt, ezáltal olyan fiatal írók kiadója lett, mint például Herczeg Ferenc, Gárdonyi Géza, Bródy Sándor, Ambrus Zoltán, Ignotus és Rákosi Viktor. A kilencvenes években kibontakozó fiatalok műveinek jelentős részét jelentette meg a kiadó. A Singer és Wolfner sikerének titka, hogy sok más kiadóval ellentétben mindig gondosan figyelemmel kísérte a közízlést, arra fordította a figyelmet, hogy mi a népszerű és mit szeretne az olvasó. Művészetek A Singer és Wolfner kifejezetten fontosnak tartotta a művészeteket, ezért ügyelt a szépen kidolgozott illusztrációkra, a gondosan elrendezett cikkekre. Némely címlap és képi alkotás már szinte művészi értékűvé varázsolta a kiadásokat. Wolfner József halála után, 1932-ben fia, Farkas István vette át a kiadó működtetését. A vállalat mellett festészettel is foglalkozott, ezáltal még fontosabb szerephez jutott a művészi kidolgozottság. A legtöbb könyvborítót, címlapot és ex librist Mosonyi-Pfeiffer Hellmann tervezte és rajzolta a Singer és Wolfner cégnek. Az üzlet A huszadik század elején sorra jelentek meg korszerű és igényes könyvesboltok. A kiadó Andrássy úti üzletének megnyitásakor már közel 26 éve szolgálta ki olvasóit, így jelentős előnnyel rendelkezett az akkor nyíló üzletekkel szemben. A Singer és Wolfner kiadó 1912-ben költözött az Andrássy út 16. szám alá. A földszinten volt kialakítva az üzlet, amely korabeli források szerint akkoriban a legszebb és a legkorszerűbb volt a Monarchia területén. Felette az emeleten pedig a szerkesztőség működött, ahol az Én újságom és a Magyar lányok című hetilapot készítették hétről hétre az olvasók szórakoztatására. Az üzlet belső terét, a berendezést, az óriási bronzcsillárokat, a festést, a kirakatokat és a homlokzat cégtábláit Maróti Géza szobrászművész tervezte. A famunkálatok Kiss József asztalos nevéhez fűződnek. A tárolópolcok egészen a mennyezetig értek és a hatalmas mennyiségű alkotás meglepően jól rendszerezett és könnyen átlátható volt. Kiadásaik Sorozatok Egyetemes Regénytár (1885-1931, egyes kötetei 20 ezer példányban is elkeltek) Új Idők Lexikona (1936-1942, 24 kötetes) Milliók könyve Filléres könyvtár Folyóiratok Új idők (szerk. Herczeg Ferenc , szépirodalmi hetilap a középosztálybeli nők számára) Magyar figyelő (szerk. Tisza István ) Művészet (szerk. Lyka Károly , a lap előfizetői a Képzőművészeti Társaság tagjai lehettek) Magyar lányok és az Én újságom A gyermekek és az ifjúság számára indított két nagy sikerű hetilap: Magyar lányok: 1894-től jelent meg Tutsek Anna , egy konzervatív írónő képes hetilapja fiatal lányok számára. Ebben viselkedéssel, háztartással és testápolással kapcsolatos cikkek mellett találunk elbeszéléseket, színdarabokat, verseket, ismeretterjesztő közleményeket és szerkesztői leveleket is. Nagy sikere volt a serdülő lányok és fiúk körében is. Én újságom: Pósa Lajos kiváló gyermekverseket írt. 1889-ben kezdte el szerkeszteni Budapesten a lapot. 35 éven át hetente jelent meg, kifejezetten gyerekeknek szólt. (Nem tudni, hogy a Singer és Wolfner kiadó kérte fel, vagy az ő ötlete volt-e?) Érdekességek Wolfner Józsefet irodalmi körökben „Pepi bácsinak” emlegették. Kitűnő tarokk játékos volt, amit Mikszáth Kálmán kártyapartijain be is bizonyított. Michael Doohan Michael Sydney Doohan, ismertebb nevén Mick Doohan (Brisbane, 1965. június 4. –) visszavonult ausztrál motorversenyző, 1994 és 1998 között megszakítás nélkül ötszörös MotoGP-világbajnok. Doohan sokáig az örökranglista második helyén állt öt zsinórban megszerzett királykategóriás világbajnoki címével, de mivel Valentino Rossi 2001 és 2005 között megismételte ezt a teljesítményt, ezzel már „csak ” társbérletben állnak az örökranglista második helyén. Pályafutása A Brisbane-ből származó Doohan a 80-as évek vége felé kezdett el komolyabban foglalkozni a motorversenyzéssel, ekkor kisebb hazai superbike-bajnokságokban indult, majd az 1988-as Superbike-vb-n megnyerte az Oran Parkban rendezett mindkét versenyt. Ezzel a teljesítménnyel azon kevés MotoGP-versenyzők egyike, akik Superbike- és MotoGP-futamot is tudtak nyerni. A MotoGP-ben 1989-ben debütált. 1991-ben, a MotoGP-vel párhuzamosan Wayne Gardnerrel párban megnyerte a Suzukai 8 órás versenyt. 1992-ben már komoly esélye volt a világbajnoki cím megszerzésére, de az egyik versenyen súlyos sérülést szerzett, amely miatt 8 hét kihagyásra kényszerült. Egy ideig annak a veszélye is fennállt, hogy esetleg amputálni kell a sérült lábát. Hiába volt a sérülés előtt 65 pontos előnye, ezt a 2 hónapos kihagyás miatt nem tudta megőrizni, így a világbajnok az amerikai Wayne Rainey lett. Az 1993-as év azzal telt, hogy Doohan visszanyerje formáját és megfelelő fizikai állapotba kerüljön. Első világbajnoki címét 1994-ben szerezte. Innentől kezdve egészen 1998-ig ő dominált a legnagyobbak között, összesen 5 világbajnoki címet szerzett zsinórban. Legsikeresebb szezonja az 1997-es volt, amikor a 15 versenyből 12-t sikerült megnyernie. A maradék 3 verseny közül kettőn a második helyet sikerült megszereznie, míg a szezonzáró hazai versenyen 6 másodperces előny birtokában kiesett. Formula–1 Sikerei csúcsán, 1998 áprilisában Doohan megkapta a lehetőséget, hogy tesztelje a Williams Formula–1-es autóját, az FW19-est. Bár hasonló időket futott, mint motorral, Doohan a teszt után azt mondta, nehezebb ezt az autót kezelni, mint a motorját. York megye (Dél-Karolina) York megye az Amerikai Egyesült Államokban, azon belül Dél-Karolina államban található. Megyeszékhelye York, legnagyobb városa Rock Hill. Lakosainak száma 239 363 fő (2013. július 1.). York megye Gaston, Mecklenburg, Lancaster, Chester, Union, Cherokee és Cleveland megyékkel határos. Népesség A megye népességének változása: 2005-ös magyar vívóbajnokság A 2005-ös magyar vívóbajnokság a századik magyar bajnokság volt. A bajnokságot június 10. és 11. között rendezték meg Budapesten, a Nemzeti Sportcsarnokban. Forrás Magyar Sportévkönyv 2006 Bronzszárnyú papagáj A bronzszárnyú papagáj (Pionus chalcopterus) a madarak osztályának papagájalakúak (Psittaciformes) rendjébe és a papagájfélék (Psittacidae) családjába tartozó faj. Előfordulása Kolumbia, Ecuador, Peru és Venezuela területén honos. Szubtrópusi erdők lakója. Megjelenése Testhossza 28-30 centiméter, testtömege 210 gramm. Forrás A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2010. július 15.) Parrots.org Jurij Vasziljevics Malisev Jurij Vasziljevics Malisev (oroszul: Ю́рий Васи́льевич Ма́лышев) (Volgográd, Nyikolajevszkij, 1941. augusztus 27. – 1999. november 8.) szovjet űrhajós. Életpálya A katonai főiskola elvégzését követően 1964-től repülőtiszt. 1967. május 7-től részesült űrhajóskiképzésben. 1977-ben elvégezte a Gagarin-repülőakadémiát. 11 napot, 19 órát és 59 percet töltött a világűrben. 1988. június 20-án köszönt el az űrhajósok családjától. Űrrepülések Szojuz–22 űrrepülés tartalék parancsnoka volt, Szojuz T–2 űrrepülés parancsnoka, a Szaljut–6 -ra szállított személyzetet. Szojuz T–11 fedélzetén az indiai Rakesh Sharma kutató-űrhajós társaságában indult a * Szaljut–7 űrállomásra. A visszafelé a Szojuz T–10 űrhajóval érkeztek a Földre . Szaljut–6 második generációs űrállomáson teljesített szolgálatot. Kitüntetések Kétszer kapta meg a Szovjetunió Hőse és a Lenin-rend kitüntetést. 1984-ben Indiai látogatása során magas kitüntetéssel ismerték el űrhajós szolgálatát. Haller László Haller László gróf (1717. – 1751. március 1.) erdélyi földbirtokos, Máramaros megye főispánja, fordító. Haller János főispánnak, a Hármas História közrebocsátójának dédunokája. Pályája Már 24 éves korában kormányhivatalt viselt és fontos ügyeket sikeresen végzett el, ezért Máramaros megye főispánjává nevezték ki. Éppen akkor halt meg, amikor a hétszemélyes tábla ülnökéül nevezték ki. A magyar nyelv ápolásában és a fordításban dédapja példáját követte. Lefordította Ovidius Metamorphosesének jelentős részét, de fordítása elveszett. Fennmaradt azonban François Fénelon Télémaque (Télemakhosz) című regényének (1699) fordítása. A 18. század második felében a franciás műveltség Magyarországon is terjedni kezdett. Ezt a francia Fénelon és Marmontel regényeinek fordításai is jelezték. A műveltebb, de idegen nyelveken nem tudó magyarok ekkor ismerkedtek meg az államregény műfajával. Fénelon politikai regényét Mária Terézia királynő uralkodása idején ketten is lefordították, elsőként Haller László (1755). Munkája nagy igyekezetre vall, de meglátszik rajta, hogy a fordítónak nagy nehézségébe került valamennyire is megközelíteni Fénelon elegáns prózáját. A másik fordító, Zoltán József erdélyi orvos munkája (1783) sem sikerült jobban. Munkája Telemakus bujdosásának történetei, mellyeket franczia nyelven irt Fenelóni Saligniák Ferencz. Magyarra forditott... Most pedig Magyar Hazánk Fő, közép, és alacson Rendeinek örömére, kedves, és bölcs mulatságára, dicséretes költségével ki-nyomtattatott... Szalai Barkóczy Ferencz egri püspök. Kassa, 1755. Online Haller László fordítása két évtized alatt még három kiadást ért meg: 1758, 1770, 1775. Csak ezután jelent meg Zoltán József Telemakusa. Fun in Space A Fun in Space Roger Taylor első szólóalbuma, mely 1981-ben jelent meg, CD kiadása az 1996-os évhez kötődik. Roger Taylor a Queen együttes dobosa mind a mai napig, illetve az éneklésben is komolyan besegít a zenekarban. A lemez különlegessége, hogy az összes hangszert Roger játszotta föl (kivéve a billentyűs részek felét), továbbá minden számot ő énekel. A borítón híres képregény-rajzolók munkái láthatóak. Az album dalai No Violins – 4:33 Laugh or Cry – 3:06 Future Management – 3:03 Let's Get Crazy – 3:41 My Country I & II – 6:49 Good Times Are Now – 3:28 Magic is Loose – 3:31 Interlude in Constantinople – 2:04 Airheads – 3:39 Fun in Space – 6:22 Marina Vlagyimirovna Szudakova Marina Vlagyimirovna Szudakova, született Jarceva (oroszul: Марина Владимировна Судакова (Ярцева); Volgográd, 1989. február 17. –) olimpiai bajnok orosz válogatott kézilabdázó, jelenleg az orosz GK Kubany Krasznodar játékosa. Pályafutása Petrova szülővárosában, Volgográdban kezdett kézilabdázni, később igazolt a Rosztov-Donhoz. 2006-ban klubcsapatában nemzetközi kupamérkőzéseken is játéklehetőséget kapott. A rosztovi csapattal 2015-ben megnyerte a bajnokságot. A válogatottban is pályára léphetett világeseményeken, részese volt az orosz sikereknek. 19 évesen a 2008-as Európa-bajnokságon bronzérmes lett, majd 2009-ben világbajnok, 2016-ban Rioban pedig olimpiai bajnok lett. Az olimpiai győzelem után orosz állami kitüntetésben részesült, Vlagyimir Putyintól megkapta a Barátságért érdemrendet. Sikerei Olimpia győztese: 2016 Világbajnokság győztese: 2009 Európa-bajnokság 3. helyezett: 2008 Orosz bajnokság győztese: 2015 Klauzál Imre Klauzál Imre (Szeged, 1799. január 11. – Bécs, 1847. március 5.) mezőgazdász, Klauzál Gábor bátyja. Életpályája A nagyváradi nemesi konviktusban nyert neveltetése után a magyar királyi udvari kancelláriánál lépett hivatalba, s ott Károlyi Lajos gróffal ismerkedett meg, aki terjedelmes uradalmai kormányzását Klauzálra bízta. Bár Klauzál az összes grófi uradalmakat lehetőség szerint gondozta is, mégis kiváló előszeretettel foglalkozott a tótmegyeri uradalommal (Nyitra vármegye), ahol állandó lakása volt, és ahol a kedvező helyzet az újításoknak biztos sikert ígért. Ő szerezte meg e szép uradalomnak azt az osztatlan, bel- és külföldön elismert hírnevet, melyet mai napig is megtartott. 1838-ban Rohoncra (Vas vármegye) tette át lakását és ott gazdasági tanintézetet alapított. Sajnos a nagy fontosságú hivatást teljesítő intézmény, melynek egyik kiváló érdeme volt, hogy az oktatás, az akkoriban hazánkban fennálló két másik gazdaképző intézettől, a keszthelyi Georgikon s a magyaróvári főhercegi intézettől eltérően, magyar nyelven folyt, rövid másfél év alatt megszűnt. Klauzál ekkor a magánéletbe vonult vissza. Néhány évvel később azután Batthyány Gusztáv gróf két Vas vármegyei birtokát, a tarcsait s a borostyánkőit vette bérbe, azon célzattal is, hogy a nagybirtokok bérrendszer útján való kezelésének okszerűségét kimutassa. E vállalkozásában Egán Edével szövetkezett, aki a bérletet Klauzál halála után is folytatta, sőt Borostyánkőt megvette. Utóbb Czilchert Róberttel társulva, Moson vármegyében, Oroszváron növénytermesztő intézetet alapított, melynek feladata volt minden erre érdemes növényt nagyban termelni, nemesíteni és eladás útján forgalomba hozni, vagyis a növénytermelési kísérleti állomás eszméjét hazánkban Klauzál már a negyvenes években tényleg megvalósította. Munkái Bár önállóan megjelent munka nem maradt Klauzál után, de nagy elismeréssel találkoztak a Gazdasági Tudósításokban megjelent cikkei, amelyek közül a fontosabbak: Néhány tekintet Magyarország földművelésére ( 1837 ); Juhászati tisztek és juhászati viszonyok gróf Károlyi Lajos uradalmaiban ( 1838 ); Melyik jelenleg a legjövedelmezőbb merinójuh s melyek tenyésztésének főelvei ( 1840 ); Saját jószágkezelés, haszonbér és száztóli ( 1841 ) Juh és növény-tenyésztés. Tarcsán Kőszeg mellett. 1845!!! Nagyon RITKA, két példány ismert Horváth István (költő) Horváth István (Magyarózd, 1909. október 9. – Kolozsvár, 1977. január 5.) erdélyi magyar költő, regényíró, elbeszélő. Álneve Náci Pista, a család falusi ragadványneve után. Panek Kati nagyapja. Életpályája Elemi iskolát végzett szülőfalujában; édesanyja 1920-ban beíratja ugyan a nagyenyedi Bethlen Kollégiumba, de az anyagi nehézségek meggátolják továbbtanulását. Autodidakta módon képezte magát. 1921-től részesművelő Marosdégen, szolga Ózdon, Kolozsvárt és Bukarestben. 1926-tól 1940-ig szülőfalujában gazdálkodik; közben napszámos, gyári munkás is. 1940 szeptemberében családjával együtt Kolozsvárra költözik, ahol előbb alkalmi munkás, majd novembertől szegődményes kisegítő szolga az Egyetemi Könyvtárban, 1942-től egyetemi altiszt a Filozófiai Intézetben. Már ismert író, amikor 1945-ben közli verseit a Képes Újság, majd 1945 őszén meghívták szerkesztőnek a Magyar Népi Szövetség (MNSZ) lapjaként Kacsó Sándor szerkesztésében újrainduló Falvak Népéhez. Itt előbb az irodalmi, majd a politikai rovatot vezeti 1949 derekáig. Látása rohamosan gyengült, végül már csak névleges szerkesztő s elsősorban irodalmi munkásságot fejt ki. 1956-tól 1959-ig az Utunk versrovatát vezette. Súlyosbodó betegsége miatt 1962-ben nyugdíjazták. „Azóta pedig közel húsz éve a foglalkozása is csak az, hogy ő minálunk, hogy ő közöttünk – Horváth István. A költő, az elbeszélő, a népköltészeti gyűjtő, a mesemondó” (Marosi Péter). Egy részeg autós gázolta el a Mikó utca 12. szám előtt. Sírja a magyarózdi temetőben található. Munkássága Első versei 1937-től jelentek meg a Magyar Népben, költői indulását azonban 1941-től számíthatjuk, amikor Jékely Zoltán ajánlásával a Pásztortűzben is verssel jelentkezik. Ettől kezdve az Erdélyi Helikon, Termés, Budapesten a Magyar Élet, Magyar Út, Forrás, Magyar Csillag közli irodalmi termését, míg riportjait, jegyzeteit az Erdélyi Gazda, Ellenzék, majd 1944 őszétől kezdve a Világosság, Falvak Népe, Utunk, Igaz Szó, Korunk, Művelődés, Előre. Kései indulása nemcsak hátránnyal járt. A népi irodalom hullámával érkezett paraszttehetség előtt az irodalom rögtön megnyitotta kapuit, s ugyanakkor felmérhette, hogy a népi irányzat előtte járt képviselői addig mit végeztek. Élményvilágának eredetét, költői alkatát tekintve Sinka Istvánnal mutat rokonságot, tudásszomja, szellemi mohósága, filozofikum felé hajló gondolkodása Veres Péterrel rokonítja. Ám nem rájuk figyel, hanem elsősorban Illyés Gyulára, Tamási Áronra. „Hozzájuk viszonyítva kerestem azt az irányt, amelyben magamnak ösvényt verhettem” – mondotta utolsó éveiben. Írói működésének első szakasza meglepő eredménnyel zárul: 1943 és 1945 között két verseskönyv és egy elbeszélésgyűjtemény tanúskodik arról, hogy nemcsak írói küldetése vált tudatossá, hanem megtalálta a költői önkifejezés személyes formáját is. Művészi tájékozódását, saját lehetőségeinek felismerését megkönnyítette, hogy legelőször a Termés műhelyében talált szellemi otthonra, ahol a népi irányzat sajátos erdélyi változatát megteremtő alkotók gyülekeztek. Mintha népének hőskölteményét írná, úgy fakadnak föl az íróból egy mitikus paraszti életfelfogás érzéstömbjei, de mert tárgyiasítani tudja a paraszti sors tarthatatlanságára utaló élményrétegeit, költeményei már a társadalmi körülményektől meghatározott sorssal való szembefordulás előfeltételeit is megteremtik. A helyzetfeltárás lázas kiútkereséssel és lázító kritikával párosul. Mintha csak egy középkori prédikátor panaszáradatát, példázatszerű figyelmeztetéseit hallanók. A parasztság középkori szinten megrekedt tudatállapotát, a második világháború apokalipszist idéző látomásait bibliai zsoltárokon nevelkedett költői eszköztárával fejezi ki. A háborút követő évek hoznak ugyan még néhány kiemelkedő értéket költészetében, a régi társadalmi sérelmek felszínre törése azonban már nem ütközik közegellenállásba; ez művészi szinten azzal a veszteséggel jár, hogy csökken a költő önfegyelme, intellektuális ereje, eredeti látásmódról tanúskodó költői nyelve pedig megfakul. A hatalmon belüli helyzetben szem elől téveszti, majd teljesen elveszíti költészetének korábbi egyetemes távlatait. Már nem egy tarthatatlan helyzetet akar megváltoztatni, hanem a meglévőt igyekszik állandósítani. Írói működésében a cezúrát nem a népi hatalomért folyó küzdelem újabb színtereire nyitó korforduló jelenti, hanem a költő szolgálatvállalásait kényszerű szerepekké változtató dogmatikus irodalompolitika sematizmusa. A paraszti sorsból fakadó prózája is tézisregényekbe, tézisnovellákba sikkad a kezdeti sikerek után. Jóllehet munkásságára hol az eruptív erők működése, hol a konstruktív szándék jelenléte jellemző, maradandó érvénnyel akkor alkot, amikor ezek az erők egyensúlyhelyzetbe kerülnek. Ez egybeesik a nemzetiségi öneszmélés mélyebb lélegzetvételével. Nem meglepő, hogy csak az 1970-es évek elején tud akkora visszhangot kiváltani, mint indulása idején. Nem verseskönyvvel és nem is kimondottan szépprózai alkotással, hanem egy rendhagyó jellegű falurajzzal: a Magyarózdi toronyaljával, mely egész életművének fókusza (Kolozsvár 1971, Budapest 1980). Pályájának kezdeteire visszatekintve, az embertelen szintre leszorított, túlérett paraszti életforma megjelenítésével már indulásakor emberségért kiáltott. Ilyen értelemben első verseskötete, Az én vándorlásom (Kolozsvár 1943) nem más, mint a költői személyiség önmeghatározása, s ugyancsak lírai fogantatású elbeszéléskötete, a drámai erejű Kipergett magvak (Kolozsvár 1944), annak a faluközösségnek a teremtő leltározása, amelynek üzenetével a világba érkezett. Míg az első még a paraszti tudat primitív világképe jegyében jött létre, a második már észszerű számvetés eredménye. A szülőföld valóságát tulajdonképpen már ekkor fedezi fel kellő mélységben. Érdemes utolsó verseskötetei – Kiáltás halál ellen (1973), Visító csend (1975), Az idő vízesése (1977) – mellé állítani induláskori jajkiáltásait: pályája végén ugyanolyan súlyos szavú, létért pörlő költészet ez, mint már első megszólalásakor. Ugyanilyen – és mégis más. A kezdetkor Az én vándorlásom és a Nehéz szántás (Kolozsvár 1945) verseinek a paraszti múlt és világkép adott távlatot; a Magyarózdi toronyalja után gejzírként feltörő költészetének pedig már az a művészi látásmód, amely az enyészettől visszahódított falurajz és korunk új igényeinek szembesítése során átélt belső drámából fakad. A hiány költészete ez továbbra is, a teljesség sóvárgásának lírája. A költő olyan bensőséggel tölti ki a hosszú évtizedeken át maga körül érzékelt légüres teret, hogy a maga lelki drámájának kivetítésével a századvégi ember kiürülésére, dehumanizálódására figyelmeztethet. Mint prózaíró is már csak utolsó éveiben elkezdett és csonkán maradt önéletrajzi regényében – Mint a magból kikelt fácska – tudott olvasóinak őszinte művészi élményt biztosítani a posztumusz Kipergett magvak című kötetben (novellák, emlékezések, Cseke Péter utószavával, 1981). Törik a parlagot című állami díjas regényét (1950, 1951, 1954) románra Alexandru Aldea (1952), bolgárra Jordan Stratiev (1953), elbeszéléseit románra Gelu Păteanu és Petre Mureșanu (Ion Chinezu) fordította (1957), verseiből román nyelvű válogatást mutatott be Petre Solomon (1954) és Paul Drumaru (1979). Arcképét Kosztándi Jenő kézdivásárhelyi képzőművész örökítette meg. Egyéb művei Jegenye (népmese Andrásy Zoltán rajzaival, 1948); A vadhattyú (Bulatov orosz népmeséi magyarul, Nagyvárad, 1948); Árad a falu (versek, 1949); Bomlik a rügy (versek, 1950); A csere (novella, 1951); Új betűvel (versek, 1951); Szépülő hazánk tájain (versek, 1952); Balogh Eszti hajnala (ifjúsági regény, 1954); Válogatott versek (1954); Csali gróf (regény, 1955); Zölderdő fia (mesék, 1955); Dicsekedő Habakuk (versek Deák Ferenc rajzaival, 1956); Pacsirta rebben fel (versek, 1956); A szürke kos (elbeszélések Andrásy Zoltán rajzaival, 1957); Krizantémok (versek, 1960); Tücsökhegedű (gyermekversek, 1961); Fenséges adósság (válogatott versek, 1962); A tavasz harangja (gyermekversek, 1964); Tanúként (versek, 1964); Horváth István legszebb versei ( Lászlóffy Aladár előszavával, 1967); Harmat a fűszálon (versek, 1968); Nyomok porban, hóban (elbeszélések, 1969); Egy gyöngyszem, két gyöngyszem (Ózdi népmesék, 1970, 1975); Tornyot raktam (versek, 1972); Örvénylő harmatcseppek (elbeszélések, 1976); Ütközők között (versválogatás, Budapest, 1983); Le-válthatatlan őrszem (versválogatás, Cseke Péter előszavával, Tanulók Könyvtára, Kolozsvár, 1983). Entrevernes Entrevernes település Franciaországban, Haute-Savoie megyében. Lakosainak száma 220 fő (2015). Entrevernes Bellecombe-en-Bauges, La Chapelle-Saint-Maurice, Duingt, Lathuile és Saint-Eustache községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Robb Stark Robb Stark kitalált szereplő George R. R. Martin amerikai író A tűz és jég dala című fantasy regénysorozatában, valamint annak televíziós adaptációjában, a Trónok harcában. Az 1996-os Trónok harca című regényben bemutatkozó szereplő Eddard Starknak, az Északon fekvő Deres urának legidősebb fia és örököse. Robb az 1998-as Királyok csatájában és a 2000-es Kardok viharában is szerepel. A HBO Trónok harca című televíziós sorozatában Robb Starkot Richard Madden alakította három évadon keresztül. A sorozat magyar nyelvű változatában a szereplő állandó szinkronhangja Csőre Gábor. A szereplő leírása Összefoglalás Robb a Trónok harca (1996) című regény elején tizennégy éves, Eddard és Catelyn Stark (leánykori nevén Tully) legidősebb fia, öt testvére van: Sansa, Arya, Bran, Rickon, valamint egy féltestvére, Havas Jon (akit a könyvsorozat elején Ned törvénytelen gyermekeként mutatnak be). Testvéreihez hasonlóan az első kötet elején Robb is örökbe fogad egy rémfarkaskölyköt, melyet Szürke Szélnek nevez el. Amikor Ned Stark Királyvárba utazik, hogy a király segítőjévé váljon, legidősebb törvényes örökösként Robb lesz Deres ura. Apja lefejezésének hírére Robb Észak Királyának nevezi ki magát, ahelyett hogy az apját kivégeztető és Lannisterek befolyása alatt álló Joffrey Baratheon király előtt hajtana térdet. Habár Robb megnyeri magának Észak, valamint Folyóvidék támogatását a Ned kivégzése miatt kirobbant háborúban és győzelmet győzelemre halmoz a Lannister seregek ellen, a Vörös Nász néven elhíresült esküvőn egy árulásban orvul meggyilkolják. Áttekintés Robb Stark a könyvekben nem nézőpontkarakter, cselekedeteivel az olvasók csak más szereplők (például a szereplő anyja vagy Theon Greyjoy) megfigyelésein keresztül találkozhatnak. Robb a könyvekben többnyire háttérszereplő. James Poniewozik (Time magazin) úgy írja le Robb-ot, mint aki apjánál kevésbé vágyik a megtorlásra, ugyanakkora sokkal gyakorlatiasabb is. Poniewozik leírása Robb sorozatbeli változatáról a szereplő Nedtől való különbözőségére fókuszál: „Robb a tettek mezejére lépett, hogy átvegye apja helyét, mint Deres ura és a sorozat központi alakja. Sosem láthattuk, hogy Ned milyen harcos volt a csatamezőkön, de Királyvárban kiszámítható harcot vívott és ebbe bele is halt. Robb, a Lannister-seregek létszámát látva, képesnek mutatkozik a színlelt támadásokra és megtévesztésekre – noha ehhez fel kell áldoznia 2000 embert és együtt élnie azzal a tudattal, hogy öngyilkos küldetésre küldte őket.” A harmadik kötetben Robb Starkot a Vörös Nász nevű esküvőn gyilkolják meg, melyet a skót történelem két hasonló eseménye, a Fekete Vacsora és a Glencoe-i Mészárlás inspirált. George R. R. Martin elmondta, hogy azért döntött Robb „megölése” mellett, mert szerette volna továbbra is kiszámíthatatlannak megőrizni a történetet: „Megöltem Nedet, mert mindenki hősnek gondolja… a következő kiszámítható lépés, hogy legidősebb fia lép a színre és bosszulja meg apját. Mindenki erre fog számítani. Így Robb megölése lett a következő dolog, amit meg kellett tennem”. 2015-ös Game of Thrones and Business című könyvében Tim Phillips és Rebecca Claire ezzel egyetért: „Az internetet felkavaró sokkhatást alapvetően nem a szereplő halála okozta. Abból rengeteg akad a televízióban. Amitől igazán kitűnik, az a szabályok megszegése – a történetnek egyszerűen nem ebbe az irányba kellett volna haladnia. Nézőként Robb Stark és családja bosszútörténetébe sokat beleinvesztáltunk, és Hollywood történetmesélése alapján világosan nekik kellett volna megnyerniük a Lannisterek elleni háborút – a dolgok így szoktak megtörténni a tündérmesékben” A szereplő története a könyvekben Trónok harca Amikor apja, Eddard Stark Királyvárba utazik, hogy Robert király segítője legyen, Robb lesz Deres ura. Eddard letartóztatása után Robb délre vonul egy sereggel, hogy kiszabadítsa apját. A szabad átvonulás érdekében Robb beleegyezik, hogy feleségül veszi a stratégiai fontosságú Ikrek uralkodójának, Walder Freynek az egyik lányát vagy unokáját. Ezután meglepetésszerű támadással megsemmisíti a folyóvidéket ostromló Lannisterek seregét és foglyul ejti Jaime Lannistert. Miután megtudja, hogy apját kivégezték, zászlóhordozói Észak királyának kiáltják ki az ifjú Stark-örököst. Királyok csatája Robb további csatákat nyer a Lannisterek ellen és kiérdemli az Ifjú Farkas becenevet. Anyját, Catelynt tárgyalni küldi Renly Baratheonnal. Renly halála után Robb szövetkezni próbál annak bátyjával, Stannis Baratheonnal és Theon Greyjoyt is elküldi, hogy az megnyerje apjának, a Vas-szigetek uralkodójának, Balon Greyjoynak a támogatását. Balon azonban ehelyett kihasználja a háborút és megtámadja Északot, valamint Theon is a Starkok ellen fordul, elfoglalva Derest és látszólag kivégezve Robb fiútestvéreit, Brant és Rickont. Kardok vihara Az egyik hadművelet során Robb megsebesül és eközben tudomást szerez öccsei állítólagos haláláról is. A sebesült Robb beleszeret nemesi származású ápolónőjébe, Jeyne Westerlingbe és elveszi a lány szüzességét. Hogy Jeyne becsületén ne eshessen csorba, Robb feleségül veszi a lányt, de ezzel felrúgja a Frey-házzal kötött házassági egyezségét és emiatt a Frey-katonák dezertálnak Robb seregéből. Stannis Baratheon, aki a feketevízi csatában súlyos vereséget szenvedett, Melisandre tanácsára vérmágiához folyamodik a három rivális trónkövetelő – Joffrey Baratheon, Robb Stark és Balon Greyjoy – likvidálásához. Stannis veresége után Robb visszatér Folyóvidékre elhunyt nagyapja, Lord Hoster Tully temetésére. Itt tudomására jut, hogy anyja, Catelyn titokban szabadon engedte a fogoly Jaime Lannistert, cserébe a szintén fogoly Sansáért. Lord Rickard Karstark összeesküvést szervez, mivel Jaime korábban két fiával végzett egy csata során. Robb kénytelen kivégezni Karstarkot, de ezzel elveszíti a Karstark-ház támogatását is. A súlyos helyzetre való tekintettel Robb megpróbálja kiengesztelni a Freyeket és nagybátyját, Edmure Tullyt összeházasítani Walder Frey egyik leányával. A Freyek azt a feltételt szabják, hogy Robb személyesen megjelenik az esküvőn, bocsánatkérő gesztusként. Úton a Freyek székhelye, az Ikrek felé Robb azt tervezi, hogy seregeket indít Észak védelmére a Greyjoyok ellen, illetve – anyja tiltakozása ellenére – örököseként törvényesíti, illetve felszabadítja az Éjjeli Őrség szolgálata alól Havas Jont, ha ő maga esetleg utód nélkül halna meg. Az esküvőn azonban a fegyvertelen északiakat elárulják és a Vörös Nász néven elhíresült mészárlás során legyilkolják a Freyek, akik korábban titokban szövetkeztek a Lannisterekkel. Robbot a titokban szintén Lannister-párti szövetségese, Roose Bolton személyesen gyilkolja meg – tettéért megkapja Észak őrzőjének a címét. Televíziós adaptáció Robb Starkot Richard Madden alakítja a könyvsorozat televíziós adaptációjában. Több más kiskorú szereplőhöz hasonlóan az eredetileg tizennégy éves Robbot is pár évvel idősebbé tették a sorozatban és egy idősebb színész alakítja. Bár Robb sorozatbeli története többé-kevésbé megegyezik a könyvekben leírtakkal, fontos eltérés a könyvekhez képest, hogy az eredetileg szereplő Jeyne Westerling helyett Robb egy Talisa Maegyr nevű volantisi gyógyítót vesz el feleségül, aki Jeyne-nel ellentétben életét veszti a Vörös Nász során. Madden elmondása szerint korán megismerte az általa alakított szereplő végzetes sorsát, de ennek ellenére évadonként olvasta el a könyveket és elsősorban a forgatókönyvre összpontosított. 4604 Stekarstrom A 4604 Stekarstrom (ideiglenes jelöléssel 1987 SK) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Szuzuki Kenzó és Urata Takesi fedezte fel 1987. szeptember 18-án. Ecsigo Kazuo Ecsigo Kazuo (Mie, 1965. december 28. –) japán válogatott labdarúgó. Nemzeti válogatott A japán válogatottban 6 mérkőzést játszott, melyeken 1 gólt szerzett. Singó Singó (���; Hepburn: Shingō-mura) japán falu a Tóhoku régióban található Aomori prefektúrában. A falu lakosságát 2009-ben 2830 főre becsülték, népsűrűségét pedig 18.8 fő/km²-re. A falu lakói úgy tartják, náluk van eltemetve Jézus, ezért a falu Jézus otthonaként (������, ’Kiriszuto no Haka’) is hirdeti magát. A falu főleg mezőgazdasági termelést folytat. Krisztus legendája az 1935-ben talált óhéber nyelvű dokumentumokra vezethető vissza, amelyeken állítólag egy különös életrajzot lehetett olvasni, azonban ezek eltűntek a második világháború során, nagy valószínűséggel megsemmisültek egy amerikai légitámadás során. A történet szerint Jézus nem halt meg a kereszten 33 évesen, hanem elmenekült, és Szibérián keresztül Japánba jutott, ahol letelepedett, rizstermesztéssel foglalkozott. Elvett egy Mijuko nevű helyi lányt, és három lánya született. Végül 106 éves korában a faluban hunyt el, és itt is temették el. Egy másik változat szerint Jézus még 21 évesen költözött a Singó környéki vidékre, ahol teológiát tanult, és mintegy 12 évig élt itt. Miután visszatért szülőföldjére, Japánról tanított, ám tanításai túl radikálisak voltak, és halálra ítélték érte. Ő azonban elszökött onnan, és helyette testvérét feszítették meg. A legenda szerint Jézus leszármazottjai még mindig a faluban élnek. A Jézus sírjáról szóló történet sok turistát is csalt már a kis faluba. Az állítólagos sír mellett a következő felirat található: „Amikor Jézus Krisztus 21 éves volt, Japánba jött, és 12 évig folytatott teológiai tanulmányokat. 33 évesen visszatért Júdeába, és belekezdett küldetésébe. Azonban azokban az időkben a júdeai lakosok nem fogadták el Krisztus prédikációját. Ehelyett bebörtönözték, és megpróbálták keresztre feszíteni. Az ő öccse, Iszukiri, átvette Krisztus helyét, és meghalt a kereszten. Krisztus, aki megmenekült a megfeszítéstől, útra kelt, és ismét Japánba jött. Pontosan itt telepedett le, a mai Herai falu közelében, és 106 évesen halt meg. Ezen a szent földön a jobb oldali kereszt Krisztust dicsőíti, a bal oldali pedig Iszukirit. A fenti leírás Krisztus testamentumából származik.” Robbanóeszköz A robbanóeszköz vagy robbanószerkezet olyan tárgy, amely robbanószert (robbanótöltetet) és gyújtószerkezetet tartalmaz. A robbanás energiája vegyi és/vagy fizikai reakcióból származik. A robbanóeszközök felrobbanásakor azok pusztítást, károkat okoznak (pl. katonai robbanószerek), de az ipari robbanóeszközök hasznos munkavégzésre készülnek. A pirotechnikai tárgyak zöme a robbanószerek egy speciális csoportját alkotják. A robbanóeszközöket a köznyelvben általában egyszerűen csak bombának nevezik, de ez nem pontos, hiszen a bomba csak egy típusa azoknak. Története A robbanószerkezetek fejlődése összefüggésben van a robbanószerek fejlődésével. Az első robbanószer a feketelőpor volt, melyet Kínában i.sz. 700 körül fedezhették fel, és 1000 után már harcokban használták gyújtó- és füstbombákban. A XIII. század után a puskaport lövésen túl várak, erődítmények falának megrongálására, lerombolására is alkalmazták. A feketelőport, mint robbanóeszközt ipari célból Magyarországon használták először, Weindl Gáspár bányamester alkalmazta 1627-ben kőfejtésre. Ekkor még a robbanószerkezet nem állt másból, mint a puskaport tartalmazó hordóból és a gyújtózsinórból. Az időzítést (késleltetést) a gyújtózsinór hossza határozta meg. A robbanóeszközök sokrétűsége elsősorban a katonai fejlesztések eredménye. Felhasználás A robbanóeszközöket polgári-ipari és katonai célra egyaránt felhasználnak. Polgári felhasználás Főleg a bányászati és az építőipari felhasználás a jellemző. Pirotechnikai robbanóeszközöket használnak a tűzijátékokhoz, de gépjárművek légzsákjaiban is. Katasztrófaelhárítás: jégzajláskor keletkező torlaszok megbontása sok esetben csak jégrobbantó töltetekkel lehetséges, egyes típusú kőolajkút-kitörések lángjának kioltásához is robbanótestet használnak, az elfojtás csak ezután kezdhető meg. Katonai és rendészeti felhasználás A különböző robbanóeszközök felhasználása a harcászatban igen elterjedt. Használják akadály megszüntetésre, élőerő leküzdésére, levegőből ledobva (bomba) tereptárgyak, műtárgyak és épületek rombolására, földre vagy vízben telepítve (akna), kézből eldobva vagy fegyverből indítva (gránát, rakéta, torpedó). Rendfenntartó erők (például rendőrség) speciális pirotechnikai robbanóeszközöket használ tömegoszlatáskor, illetve épületekbe való behatoláskor az ellenállás leküzdésére (például füst-, hang-, fény-, illetve könnygáz gránát). Terrorizmus A 20. században megjelenő terrorizmus is sokszor alkalmaz robbanóeszközöket – ezeket hívjuk összefoglaló néven pokolgépnek. A pokolgépek házilag készített, igen veszélyes eszközök, mivel általában nagy rombolásra készítik lehetőleg úgy, hogy minél többen sérüljenek meg. Katonai rövidítése ezeknek az eszközöknek IED (improvised explosive device). Hatások A robbanóeszközök hatását alapvetően a robbanóanyag típusa és mennyisége határozza meg. Másodlagos hatásokat a robbanószer mellé elhelyezett egyéb anyagok (fém részek) jelentik, amelyek a pusztítás fokozására használnak. Jelentősen hozzájárul a robbanószerkezet hatásához a robbanás pillanatában bekövetkező lökéshullám, amit a levegőben durranásnak hallunk. A lökéshullám az elsődleges és másodlagos hatások hatóterén túl is jelentős károkat tud okozni. Erre kiváló példa az Oklahomai robbantás, amelyben az épület előtt elhelyezett robbanószerkezet önmagában nem okozott nagy kárt, de az általa keltett lökéshullám miatt az épület összedőlt. A nem hagyományos (vagyis nukleáris) robbanáson alapuló robbanószerkezetek esetén radioaktív sugárzással is számolni kell, melynek hatásai azonnal, illetve több generáción keresztül jelentkeznek. Kapcsolódó szócikkek Légibomba Robbanófej Gránát Lőgyapot Bomba Bombariadó Spontán Robbanás Külső hivatkozások UAVs against IED improvised explosive device Robbanóanyagok világa, 1. rész Robbanóanyagok világa, 2. rész Robbanóanyagok világa, 3. rész Forrás C. McNab - W. Foler: Harci technikák kézikönyve (Zrínyi Kiadó) ISBN 963-327-369-2 Riskó P. szerk.: Katonai Kislexikon 4000 (HM Hadműveleti és Kiképzési Főosztály) ISBN 963-00-3654-1 Pihen-lès-Guînes Pihen-lès-Guînes település Franciaországban, Pas-de-Calais megyében. Lakosainak száma 476 fő (2015). Pihen-lès-Guînes Saint-Tricat, Bonningues-lès-Calais, Caffiers, Hames-Boucres, Landrethun-le-Nord és Saint-Inglevert községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Möckmühl Möckmühl település Németországban, azon belül Baden-Württembergben. Lakosainak száma 7817 fő (2014). Sztellarátor A sztellarátor egy olyan berendezés, amely nagy hőmérsékletű plazmát képes egyben tartani, mágneses mező segítségével, annak érdekében, hogy ellenőrzött magfúziós reakciót tartson fenn. A név a csillagokéhoz hasonló energiatermelés lehetőségére utal. Egyike a legkorábbi, ellenőrzött fúziót lehetővé tevő berendezéseknek, feltalálója Lyman Spitzer, akinek 1951-ben egy síkiránduláson jött az ötlete. A legelső kísérleti modell, a Model A, már 1953-ban működőképes volt. Nagyobb modellek követték, de ezek teljesítménye a vártnál jóval alacsonyabb volt. A sztellarátorok nagy hírnévnek örvendtek az 1950-es és 1960-as években, de a jobban teljesítő tokamak megjelenése vezetett ahhoz, hogy elestek a népszerűségtől 1970-re. Az 1990-es években a tokamak elgondolásaival kapcsolatos problémák ahhoz vezettek, hogy ismét az érdeklődés tárgya lett a sztellarátor, melynek eredményeként számos új berendezés épült. Említésre méltó modern sztellarátorok a németországi Wendelstein 7-X, a Helically Symmetric Experiment (HSX) az Egyesült Államokban, és a Large Helical Device Japánban. Leírás Háttér A korai fúziós kutatás két ágra oszlott; vannak berendezések, amelyek a fúziós üzemanyag pár pillanatig nagy sűrűségűre való összenyomásán alapultak (mint a pinch), ezeket elsősorban az Egyesült Királyságban kutatták; és vannak azok, amelyek kisebb sűrűségen, de hosszabb ideig tudnak működni, mint a „mágneses tükör” és a sztellarátor. A későbbi rendszerekben a kulcsproblémát az jelentette, hogy a plazmát minél hosszabb ideig tartsák egyben anélkül, hogy a legnagyobb energiájú részecskék megszökjenek a berendezésből. A plazma elektromos töltéssel rendelkezik, tehát hat rá a Lorentz-erő, ezáltal jól elhelyezett mágnesekkel be lehet zárni egy adott térfogatba. A legegyszerűbb módja ezt megérteni, ha elképzelünk egy tekercset, amely csigavonal alakú drótból áll, ami körbe van tekerve egy hengeres vázon. A plazmára egy erő fog hatni, amely arra készteti, hogy elhagyja a tekercset a másik végén. Egy megoldás erre a problémára az, ha a tekercset önmagába hajlítjuk, egy gyűrűt képezve. Bár ebben az esetben a mágneses tér nem lenne uniform, ami miatt egy idő után a plazma a tekercs falához érve elhagyná azt. Újabb ötletek A sztellarátor alapötlete az, hogy a kihasználja azokat a területeket, ahol változik a mágneses tér, hogy a részekre ható erőket kiegyenlítse. Spitzer elképzelése szerint a mágnesek helyes elrendezésével érné ezt el, de a modern rendszerek egy sor különféle alakú mágnest használnak, különféle elrendezésekben. A pinch és a tokamak típusú berendezések kizárólag a mágneses térre hagyatkoznak, de használnak további egyben tartó erőket azáltal, hogy elektromos áramot vezetnek a plazmán keresztül. Ezek az elektromos erők nagyon erős egyben tartó erőket eredményeznek, de ugyanakkor a plazma instabilitását is okozzák. Ahogy az elektromos feszültség nőtt az 1980-as évek tesztjeiben, úgy tűnt, hogy ez komoly problémához vezet, ami miatt a sztellarátor iránt megint megnőtt az érdeklődés. Konfigurációk Számos különféle konfigurációja létezik a sztellarátoroknak, mégpedig: Összehasonlítás a tokamakkal Habár rendelkeznek toroid mágneses tér topológiával, a sztellarátorok különböznek a tokamaktól abban, hogy azimutálisan nem szimmetrikusak. Inkább diszkrét rotációs szimmetriával rendelkeznek, gyakran ötszörös szimmetriával, mint egy szokásos ötszög. Vitatott dolog, hogy a sztellarátorok fejlettsége nem ér fel a tokamakéval, de belső stabilitásuk miatt mai napig is használják és fejlesztik a sztellarátorokat. Az erőtér, a plazma és a konténer háromdimenziós természete sokkal bonyolultabbá teszi, hogy elméleti vagy kísérleti méréseket végezzenek a sztellarátoron. A tokamak megtervezése és kivitelezése könnyebb. Habár a sztellarátoroknak, ellentétben a tokamakkal, nem kell toroid feszültség, ezáltal lehetségessé válik, hogy oly módon optimizálják a sztellarátort, ahogyan a tokamakot lehetetlen. Friss eredmények Optimizálás a veszteségek csökkentésére A mágneses térbe való bezárás célja, hogy minimalizálja az energia átadást a mágneses térben. Sztellarátoroknál gyakran előfordul, hogy a részecskék a változó mágneses térben úgymond csapdába esnek, ezáltal energia hagyja el a rendszert. A University of Wisconsin villamosmérnök professzora, David Anderson és kutató asszisztense, John Canik bebizonyították 2007-ben, hogy a Helically Symmetric Experiment (HSX) képes túljutni ezen a lényeges akadályon a plazmakutatásban. A HSX az első sztellarátor, amely kváziszimmetrikus mágneses teret használ. A csapat megtervezte és megépítette a HSX-et azzal a jóslattal, hogy a kváziszimmetria csökkenteni fogja az energiavesztést. Ahogyan a kutatási eredmény mutatja, pontosan ez történt. "This is the first demonstration that quasisymmetry works, and you can actually measure the reduction in transport that you get," mondja Canik. Az újabb Wendelstein 7-X Németországban arra van tervezve, hogy megközelítse az omnigeneitást, ami szükséges de nem elégséges feltétele a kváziszimmetriának. Szabó Kálmán (közgazdász) Szabó Kálmán (Bogyoszló, 1921. november 20. – Budapest, 2007. május 25.) magyar közgazdász. Életpályája Felsőfokú tanulmányait még a Műegyetem közgazdasági karán kezdte, majd az abból 1948-ban létrejött Közgazdaságtudományi Egyetemen fejezte be, és szerzett diplomát. 1950-ben a Közgazdaságtudományi Egyetemen aspiráns lett, valamint tanársegéd a gazdaságtan tanszéken. 1953-ban a Társadalmi Szemle nevű folyóirat munkatársa volt. Az 1954-56-os években az Országos Tervhivatalban dolgozott. A „Petőfi Kör” közgazdászvitájának egyik vitavezetője. 1959-től a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem (mai nevén Corvinus Egyetem) docense, majd 1968-73 között rektora. 1966-tól az új gazdasági mechanizmust előkészítő bizottság tagja. 1973-tól volt a Magyar Tudományos Akadémia tagja. 1970-1990 között országgyűlési képviselő. Segített megőrizni a gazdasági reform vívmányait, valamint annak folyamatos fejlődését is igyekezett biztosítani. Művei A szocialista tervszerűség elméleti kérdései (1960) A szocialista termelés alapvető vonásai (1964) Emlékezete 2011 decemberében a Corvinus Egyetem második emeletén szobrot avattak tiszteletére. Fehér Tibor (színművész, 1921) Fehér Tibor (Nagyvárad, 1921. március 24. – Miskolc, 1984. augusztus 30.) színész. Pályáját 1938-ban kezdte Aradon, majd több vidéki színházban játszott. 1947-től haláláig a Miskolci Nemzeti Színház tagja volt, 1981-től nyugdíjasként. Táncoskomikus és buffo szerepeket alakított nagy sikerrel. Fanyar bölcsességgel megformált karakterszerepek is fűződtek nevéhez. 1959-ben Jászai Mari-díjat, 1978-ban érdemes művész kitüntetést kapott. A Miskolci Nemzeti Színház örökös tagja. Rendezéssel is foglalkozott. Legismertebb filmes alakítása a börtönőr volt a A tanú című filmben. Szerepei Blind, Frosch (ifj. J. Strauss: A denevér ) Tigris Brown (Brecht–Weill: Koldusopera ) Švejk (Hašek–Burian) Puzsér (Molnár F.: Doktor úr) Böffen Tóbiás (Shakespeare.: Vízkereszt, vagy amit akartok ) Falstaff (Sh.: A windsori víg nők) Mujkó (Huszka J.: Gül Baba) Bódog (Szakonyi K.: Adáshiba ) Szorin (Csehov: Sirály ) Csebutikin (Csehov: Három nővér ) F.R. Hervé: Nebáncsvirág Haán E.–Szekeres I.: Mesefa virága Jesus Angel Flores Jesus Flores Angel (1987. július 15. –) mexikói labdarúgó. Játszott az Egyesült Államokban, a Hoolywood csapatánál, Mexikóban a Peteadoresnél, és Moldovában, a Tiraspol együttesénél is. Jelenleg a Tatabánya FC csatára. Hallivillers Hallivillers település Franciaországban, Somme megyében. Lakosainak száma 153 fő (2015). Hallivillers Bonneuil-les-Eaux, Paillart, Chaussoy-Epagny, La Faloise és Lawarde-Mauger-l’Hortoy községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Paul Atreides Paul Atreides Frank Herbert sci-fi művének, a Dűnének kitalált szereplője, Leto Atreides herceg fia és örököse. Anyja Lady Jessica, Leto herceg ágyasa. Élete Jessica gyermekének eredetileg a Bene Gesserit tervei szerint lánynak kellett volna lennie, aki majd maga ad életet a Kwisatz Haderachnak, de a herceg iránti érzelmei miatt Jessica fiút szül. Születésének helyeként az első könyv a Caladan bolygót, az Atreides-ház ősi családi birtokát tartja. Ezzel szemben az író fia, Brian Herbert és annak írótársa, Kevin J. Anderson által írt Előjáték a Dűnéhez-trilógia utolsó kötetében Paulnak a Kaitainon, az Impérium központi bolygóján adnak életet. Mikor a Dűnén a Harkonnen-ház és IV. Shaddam császár együttes támadást indít az Atreides-ház ellen, Paul anyjával együtt az Arrakis sivatagába menekül, ahol csatlakozik a fremenekhez és felveszi a Muad-Dib nevet, nem sokkal később pedig egyesíti a sivatagi törzseket és hozzálát a Dűne és az Impérium elfoglalásához. Miután Paulból a fűszernek hála a Kwisatz Haderach válik, megszerzi a császári trónt és akarata ellenére elindítja fanatikus fremen hadjáratát, amely 61 milliárd ember életét követeli. Paul fia II. Leto Atreides, a A Dűne istencsászára. Képességek Szinte tökéletes jövőbelátási képességek. Összes ősének genetikai emlékei benne élnek, az emlékképekből összeálló személyiségekkel pedig beszélgetni tud. Mentát és Bene Gesserit képzettsége van, melyeket az anyjától tanult. Forrás Frank Herbert: Dűne, Kozmosz Könyvek, 1987 Andamáni kakukkgalamb Az andamáni kakukkgalamb (Macropygia rufipennis) a madarak osztályának galambalakúak (Columbiformes) rendjébe, a galambfélék (Columbidae) családjába tartozó faj. A magyar név forrással nincs megerősítve, lehet, hogy az angol név tükörfordítása (Andaman Cuckoo-dove). Előfordulása India sűrű, lombos, örökzöld erdeiben honos. Élőhelyének pusztítása fenyegeti. Alfajai Macropygia rufipennis andamanica Macropygia rufipennis rufipennis Macropygia rufipennis tiwarii Megjelenése Testhossza 41 centiméter. Forrás Ez a szócikk részben vagy egészben az Andaman Cuckoo-dove című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. április 9.) Christina Aguilera-diszkográfia Ez Christina Aguilera amerikai énekesnő eddigi zenei kiadványainak listája. Napjainkig hét stúdióalbuma, két középlemeze, és harminchárom kislemeze jelenet meg. Eddigi kiadványai mind az RCA Records gondozásában kerültek piacra. Aguilera karrierje során több mint 50 millió albumot és kislemezt adott el világszerte. Szólókarrierje 1998-ban kezdődött, mikor a Mulan című Disney rajzfilm soundtrack albumáról megjelent első önálló maxilemeze, a Reflection című dal. Ezt követően 1999-ben adta ki első debütáló albumát amely Christina Aguliera címet kapta. A felvétel a Billboard 200 album slágerlistán csúcshelyezést ért el. A lemezről megjelent maxik közül három, a Ginie in a Bottle, a What a Girl Wants, és Come On Over Baby (All I Want Is You) is listavezető lett az Egyesült Államokban. Köszönhetően az album kereskedelmi sikerének egy évvel később a felvételből egy spanyol nyelvű verzió is készült, illetve még ugyanebben az évben egy teljesen új karácsonyi album is kiadásra került My Kind Of Christmas címmel. Következő Stripped című stúdióalbumával Aguilera ismét világsikert ért el. Napjainkig az albumból több mint 13 millió példány kelt el világszerte. A felvételről öt maxi jelent meg, ezek közül a leghíresebbek a Dirrty, a Beautiful, valamint a The Voice Within mind kiválóan szerepeltek a slágerlistákon. Ötödik albuma, a jazz, illetve blues elemeket tartalmazó Back to Basics 2006-ban jelent meg. Három híresebb maxi került kiadásra az albumról az Ain't No Other Man, a Hurt, valamint a Candyman. 2010-ben Aguilera hosszú szünet után újabb nagylemezt jelentetett meg, amely a Bionic címet kapta. Az elektronikus zenei elemeket és egy sor közreműködő zenészt felvonultató album végül kereskedelmileg rosszul teljesített, a felvételről megjelent kislemezekkel együtt. Magyar szempontból az album érdekessége, hogy a Woohoo nevű második kislemez Kovács Kati előadóművész Add már uram az esőt című számából is tartalmaz egy részletet. Még ugyanebben az évben Aguilera Cher mellett a Díva című zenés mozifilmben is megjelent mint főszereplő. A filmben hallható dalokból egy album is készült Burlesque címmel, amelyen Christina nyolc szám készítéséhez járult hozzá. Később a nyolc dalból kettő, a Show Me How You Burlesque és az Express nevű felvételek, promóciós lemezként is kiadásra kerültek. A Burlesque filmzenéből napjainkig több mint fél millió példány kelt el, ezzel aranylemez lett az Egyesült Államokban. Legújabb stúdióalbuma Lotus címmel 2012 novemberében jelent meg. Két kislemez jelent meg a felvételről a Your Body, valamint a Just a Fool című dal. Magyarországon a MAHASZ hivatalos rádiós slágerlistáján eddig hat saját száma és két közreműködése jelent meg, ebből a Maroon 5 együttessel közösen rögzített Moves Like Jagger listavezető lett. Nagylemezei közül a Back to Basics, és a Stripped albuma is platina minősítést szerzett. DVD-k 2003: Christina Aguilera - My Reflection 2004: Christina Aguilera - Stripped Live In The U.K. 2005: Christina Aguilera - Genie Gets Her Wish 2007: Back To Basics Live And Down Under 2010: Christina Aguilera -The Girl Next Door 2010: Christina Aguilera-Live Egyéb duettek Andrea Bocelli - Somos Novios. Előadták egyszer San Remóban 2006. február 4-én Dr. John - Merry Christmas, Baby Elton John - Bennie and the Jets. Fashion Rocks show 2006 Enrique Iglesias - Celebrate the Future. The Superbowl 2000 Fred Durst - Come On Over + Livin' It Up. MTV Video Awards Show 2000 Herbie Hancock - A Song for You. Ellen DeGeneres show; Grammy Awards 2006 Keizo Nakanishi - All I Wanna Do Lil Bow Wow - Christmas Time Lil Kim - Can't Hold Us Down Maroon 5 - "Moves Like Jagger" Missy Elliot - Car Wash Mya - Lady Marmalade Nelly - Tilt Ya Head Back. MTV VMA 2004 Pink - Lady Marmalade P. Diddy - Tell Me Rebecca Ferguson - "Beautiful" - X Factor 7. évadán belül Ricky Martin - Nobody Wants to Be Lonely. Háromszor adták elő élőben, egyszer a Top of the Pops on 2001 januárjában. Redman - Dirrty Tony Bennett - Steppin' Out. NBC special; 59th Emmy Awards 2007 + még egyszer tv showban Madonna - Like a Virgin. Hollywood MTV VMA 2003 Britney Spears - Like a Virgin. Hollywood MTV VMA 2003 Sting - Live at Men Strike Back 2000 (akikkel együtt énekeltek: Sisqo, Backstreet Boys, Enrique Iglesias, D'Angelo, Tom Jones) Mick Jagger - A Shine a Light 2006 koncerten a Live With ME c. számban Források és jegyzetek Aguilera összes eladás napjainkig, 2011. április 9. [2011. június 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. május 6.) Aguilera(Pop verzió) Mulan maxi, "Reflection", Amazon.com. (Hozzáférés: 2012. május 7.) Aguilera életrajz, billboard.com, 2000. január 1. (Hozzáférés: 2012. május 7.) Billboard.com cikk Bionic albumról, 2010. május 26. (Hozzáférés: 2012. május 7.) New York Post cikk (angol nyelven), Bionic kereskedelmi teljesítményéről, 2010. július 18. (Hozzáférés: 2012. május 7.) Aguilera interjú digitalspy.com, 2010. április 1. (Hozzáférés: 2012. május 7.) RIAA adatbank. (Hozzáférés: 2012. május 6.) Aguilera Billboard Cover Story Új album, 2012. szeptember 21. (Hozzáférés: 2012. szeptember 25.) Aguilera, Mahasz slágerlista helyezések, a keresőbe be kell írni: "Aguilera", 2000. január 1. (Hozzáférés: 2012. május 6.) Christina Aguilera Billboard 200 album slágerlista helyezések. (Hozzáférés: 2012. május 6.) Ausztrál album slágerlista helyezések. (Hozzáférés: 2012. május 6.) Osztrák slágerlista helyezések. (Hozzáférés: 2012. május 6.) Aguilera kanadai slágerlista helyezések. (Hozzáférés: 2012. május 6.) Aguilera német slágerlista helyezések. [2012. október 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. május 6.) Christina Aguilera ír slágerlista helyezések. (Hozzáférés: 2012. május 6.) Dutch Charts > Christina Aguilera holland slágerlista helyezések. (Hozzáférés: 2012. május 6.) Svájci slágerlista helyezések. (Hozzáférés: 2010. április 15.) Christina Aguilera angol slágerlista helyezések. (Hozzáférés: 2012. május 6.) ARIA platina minősítés 2000. (Hozzáférés: 2012. május 6.) Kanada Arany/Platina adatbank. [2011. július 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. május 6.) BPI Adatbank. (Hozzáférés: 2012. május 6.) Christina Aguilera album eladások világszerte. (Hozzáférés: 2012. május 6.) Mi Reflejo eladások Billboard cikk angol nyelven ARIA Ausztrál album minősítések 2002. (Hozzáférés: 2012. május 6.) Osztrák minősítések. (Hozzáférés: 2012. május 7.) Kanada album minősítések. [2012. június 16-i dátummal az Aguilera&sl=&smt=0&sat=-1&ssb=Artist eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. május 6.) Német minősítések. (Hozzáférés: 2012. május 7.) 2008 Ír album minősítések Svájci minősítések Toronto Sun cikk, eladások Egyesült Királyság. (Hozzáférés: 2012. május 6.) ARIA ausztrál album minősítések 2007. (Hozzáférés: 2012. május 6.) Kanadai album minősítések 2007. [2008. október 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. május 6.) ARIA ausztrál album minősítések 2010. (Hozzáférés: 2012. május 6.) Christina Aguilera, Bionic eladások. (Hozzáférés: 2012. november 16.) Christina Aguilera, Billboard.biz eladások Lotus album. (Hozzáférés: 2013. január 17.) ARIA platina minősítés 2011. (Hozzáférés: 2012. május 6.) Kanada Arany/Platina adatbank a keresőbe be kell írni:"Aguilera". (Hozzáférés: 2012. május 6.) Egyesült Királyság Arany/Platina adatbank a keresőbe be kell írni:"Aguilera". (Hozzáférés: 2012. május 6.) Ausztrál minősítés 1999.. (Hozzáférés: 2012. május 7.) ARIA Ausztrál minősítések 2000.. (Hozzáférés: 2012. május 7.) ARIA Ausztrál minősítések 2001.. (Hozzáférés: 2012. május 7.) Holland mínősítések 2002.. [2010. január 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. május 7.) Svájci mínősítések 2002.. (Hozzáférés: 2012. május 7.) ARIA Ausztrál minősítések - 2001 Kislemezek. (Hozzáférés: 2012. május 7.) "Lady Marmalade Holland platina. (Hozzáférés: 2012. május 7.) ARIA Ausztrál minősítések 2002. Kislemezek. (Hozzáférés: 2012. május 7.) "Dirrty Holland platina. [2010. január 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. május 7.) ARIA Ausztrál minősítések 2003. Kislemezek. (Hozzáférés: 2012. május 7.) ARIA Ausztrál minősítések, 2004. kislemezek. (Hozzáférés: 2012. május 7.) ARIA Ausztrál minősítések - 2006 kislemezek. (Hozzáférés: 2012. május 7.) kanadai Minősítések. [2009. február 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. május 7.) Ausztrál minősítések 2007. (Hozzáférés: 2012. május 7.) Kanada "Hurt" minősítés. [2012. június 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. május 7.) RIAA – Arany, Tilt Ya Head Back. (Hozzáférés: 2012. május 7.) ARIA Ausztrál minősítések – 2005 Kislemezek. (Hozzáférés: 2012. május 7.) RIAA, Moves Like Jagger, 2011.. (Hozzáférés: 2012. május 7.) Ausztrál ARIA minősítések, Moves Like Jagger, 2011.. (Hozzáférés: 2012. május 7.) Kanada, Moves Like Jagger, Platina. (Hozzáférés: 2012. május 7.) RIAA, Moves Like Jagger, 2011.. (Hozzáférés: 2013. május 20.) Ausztrál ARIA minősítések, Feel This Moment, 2013.. (Hozzáférés: 2013. május 20.) Amazon.co.uk, Christina Aguilera DVD-k. (Hozzáférés: 2012. május 8.) Lupión Lupión település Spanyolországban, Jaén tartományban. Lupión Baeza, Begíjar, Torreblascopedro, Linares és Ibros községekkel határos. Lakosainak száma 881 fő (2017). Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Brooks megye (Texas) Brooks megye az Amerikai Egyesült Államokban, azon belül Texas államban található. Megyeszékhelye és legnagyobb városa Falfurrias. Lakosainak száma 7237 fő (2013. július 1.). Brooks megye Duval, Jim Wells, Kleberg, Kenedy, Hidalgo, Starr és Jim Hogg megyékkel határos. Népesség A megye népességének változása: Rádfapuszta Rádfapuszta egy kihalt település Baranya megyében. Közigazgatásilag Baksához tartozik. Fekvése Baranya megye középső részén, a Mecsek és a Villányi-hegység közti dombvidéken helyezkedik el. A Baksa-Ócsárd közútvonal mentén fekszik. Pécstől 22 km-re található. Története Első írásos említése 1475-ből származik, amelyben Radfalwa néven említik, amely szláv eredetű személynévből (Rád) származik. Ez az elnevezés időközben lerövidült. A település a török korban elpusztult, 1557-ben pusztaként szerepel a királyi rovásadók jegyzékében. Ezután Baksa külterületi részeként tartják számon. Gazdasága Több állattenyésztő- és növénytermesztő vállalkozás központja, raktára található Rádfán. Halloween – A rémület éjszakája Történet A Halloween – A rémület éjszakája egy 1978-ban bemutatott színes amerikai horrorfilm, amelynek rendezője John Carpenter, főszereplője Donald Pleasence volt. Ebben a filmben debütált Jamie Lee Curtis. A filmet 21 nap alatt forgatták le és ez lett minden idők legtöbb pénzt hozó független filmje. A történet szerint egy pszichopata gyilkos, aki évtizedekkel ezelőtt végzett teljes családjával, most visszatér, hogy folytassa a gyilkosságokat. Cselekmény 1963 éjszakán Haddonfieldben a hatéves kisfiú, Michael Myers végez a nővérével. A rendőrök az elmegyógyintézetbe vitték. 1978. október 30-án kiszökik onnan és gyilkol tovább. Paul Bonhomme Paul Bonhomme (Cambridgeshire, 1964. szeptember 22. –) brit műrepülő pilóta. A 2007-es Red Bull Air Race Világkupa éllovasa. Bonhomme számára az egész úgy kezdődött, hogy ő maga „ hangárpatkány” volt, aki kisfiúként pucolta a gépeket egy klubban és mire 17 éves lett, pilótaengedélye is volt, majd azonnal nekilátott, hogy képezze magát a műrepülésben. Apja pilótaként szolgált a brit légierőnél és később kapitány lett az egyik légitársaságnál, fiútestvére szintén – ugyancsak egy légitársaság kapitányaként – a repülés területén ténykedik. Ezek után nem csoda, hogy a Bonhomme család legfiatalabb tagja is profi pilótaként jelent meg a színen, és egy Boeing 747-es kapitányaként repült. Paul, aki imádja a motorkerékpározást, üres óráiban szeret hivatása gyakorlására összpontosítani. 1986 óta több mint 500 légi bemutatón repült, aminek java részét egy Szuhojban töltötte, Air Race-riválisával, Steve Jones-sel együtt, mielőtt – 2005-ben – válaszoltak volna a lehető legnagyobb kihívásra, amikor is repülni kezdtek a Red Bull Air Race-n. „Vannak emberek, akik terveket szövögetnek. Az én tervem az, hogy megnyerem a Red Bull Air Race-t” közölte magabiztosan a 42 éves angol. Három 3. helyezésével, amelyet a 2005-ös szezon során ért el, beindult a dolog. 2006-ban nyert Longleatben, majd két 2. helyet vívott ki magának Isztambulban és Budapesten, tehát összességében negyedikként végzett a futamok során. Bonhomme úgy edz, hogy mountain-bike-ozik, így aztán megfelelően állóképes is marad az igencsak módosított Edge-hez, amin repülni fog ebben az évben; a gépet Wade Hammond módosította és állította be, aki már két éve a technikusa és az marad 2007-ben is. „Nagyon keményen edzünk, hogy hozzászoktassuk magunkat az új módosításokhoz. Végtére is egy 330 LE-s, 430 km/ó-s sebességre képes repülőgéppel kell megismerkednünk, amely 500 kg-ot nyom. „Mi mindenesetre készen állunk és ott leszek, hogy megfeleljek a győzelmi kihívásnak”. Eredményei Legend: CAN: Cancelled DNP: Did not participate DNS: Did not show DQ: Disqualified NC: Not classified Coke megye Coke megye az Amerikai Egyesült Államokban, azon belül Texas államban található. Megyeszékhelye és legnagyobb városa Robert Lee. Lakosainak száma 3210 fő (2013. július 1.). Coke megye Runnels és Nolan megyékkel határos. Népesség A megye népességének változása: Ian Khama Seretse Khama Ian Khama ( vagy Ian a Sêrêtsê 1953. február 27. –) botswanai politikus. 2008. április 1-jén nevezték ki Botswana elnökének. Sir Seretse Khama elsőszülött fia. Ian Khama a botswanai védelmi erőkben szolgált, 1998. március 31-én szerelt le. 1998. április 1-jén alelnök lett. Politikai győzelmei a Botswana Democratic Party-hoz (BDP) kötődnek. Matthew Bartholomew Matthew Bartholomew (1988. október 20. –) Trinidad és Tobagó-i válogatott labdarúgó, a Point Fortin Civic FC játékosa. Tarányi-Oszterhuber József Nyirlaki Tarányi-Oszterhuber József Mihály (Sümeg, Zala vármegye, 1792. március 1. – Pusztaszentlászló, Zala vármegye, 1869. január 10.), Zala vármegye alispánja, táblabírája. Élete A zalai római katolikus nemesi származású nyirlaki Oszterhuber család sarja. Apja, nemes Oszterhueber Mihály (1768-1807), anyja, a forintosházi Forintos család sarja, forintosházi Forintos Magdolna (1772-1850) asszony volt. Apai nagyszülei nemes Oszterhuber György és nyirlaki Tarányi Anna (1729-1788) voltak. Anyai nagyszülei forintosházi Forintos Ádám (1733–1781), a szántói járás főszolgabírája, és a lovászi és szentmargitai Sümeghy családból való nemes Sümeghy Judit (1746–1801) asszony voltak; Forintosné Sümeghy Judit, nemes Sümeghy József és prosznyákfalvi Prosznyák Éva (1725-1779) lánya révén, a nemes Foky családnak, a kisbarnaki Farkas családnak, a Hahót nembeli Csány családnak, és a zicsi Zichy család köznemesi ágának a leszármazottja volt. Apai dédapja, Oszterhueber János, légárdi főpostamester, és neje, Zarka Éva, 1741 október 28.-án nemességet szerzett Mária Terézia magyar királynőtől. Oszterhuber József fivérei, nyirlaki Tarányi Ferenc (1803-1887), a veszprémi székesegyházi káptalan nagyprépostja; nyirlaki Tarányi Mihály (1794-1876) tapolcai alszolgabíró, leánytestvére pedig, hertelendi és vindornyalaki Hertelendy Imréné nyirlaki Tarányi Magdolna (1797-1883) asszony volt. Oszterhuber József 1810-ben gróf Festetics György ösztöndíjasaként jogot végzett Pesten, majd pusztaszentlászlói birtokán gazdálkodott. Fizetéssel járó, választástól függő állást sose vállalt, mégis Zala vármegye egyik legtekintélyesebb táblabírónak tartották (1830-tól Zala vármegye táblabírája). Sógora volt a "Haza Bölcsé"nek; Deák Ferencnek, mind a magán életében, mint a megye közigazgatásában, köz életében, nagy és hű barátja és támasza volt. Oszterhuber József 1833-ban építette fel pusztaszentlászlói kúriáját; Deák Ferenc segített a berendezésében, több bútort vásárolt, 1843-ban cserépkályhát épített a kúriába. 1842-től jórészt ő vezette a kehidai kehidai Deák család gazdálkodását. 1848. március 11.-étől május 9.-éig Zala vármegye helyettes alispánja volt, mivel az akkori első alispán, és egyben jó barátja is, Kerkapoly István (1789-1848) váratlanul hunyt el. 1865 és 1867 között nyaranta az ő pusztaszentlászlói kúriájában dolgoztak Deák Ferenc és társai a kiegyezés előkészítésén. Végrendeletében egy alapítványt létesített a zalai születésű diákok taníttatásának támogatására. 1868. augusztus 10.-én I. Ferenc József magyar király megengedte a névváltoztatást, valamint a "nyirlaki" nemesi előnevet is adományozta Oszterhueber Györgynek, testvéreinek Oszterhuber Józsefnek, Mihálynak, és Ferencnek, akiknek az apai nagyanyja, Oszterhuber Györgyné nyirlaki Tarányi Anna volt, a nyirlaki Tarányi család utolsó tagja. Oszterhuber József unokaöccsei és azoknak a leszármazottjai pedig a nyirlaki Tarányi névvel éltek; fivérének, nyirlaki Tarányi Mihály (1794-1876) tapolcai alszolgabírónak az unokája, nyirlaki dr. Tarányi Ferenc (1878-1945), Zala vármegye főispánja, nagybirtokos, felsőházi tag volt. 1869. január 10.-én hunyt el és felesége mellé, a pusztaszentlászlói temetőbe temették el. Házassága 1821 december 13.-án vette feleségül kehidai Deák Klára Emília (1793-1859) kisasszonyt, akinek a szülei idősebb kehidai Deák Ferenc (1761-1808), Zala vármegye táblabírája, zalai főszolgabíró, és szarvaskendi és óvári Sibrik Erzsébet (1768–1803) voltak. A házasság révén sógora lett kehidai Deák Ferencnek, a "Haza Bölcsé"-nek. Oszterhuber József és Deák Klára házassága gyermektelen volt. Melodifestivalen (2016) A 2016-os Melodifestivalen egy hatrészes svéd zenei verseny volt, melynek keretén belül a nézők és a nemzetközi, szakmai zsűri kiválasztotta, hogy ki képviselje Svédországot a hazai rendezésű 2016-os Eurovíziós Dalfesztiválon, Stockholmban. A 2016-os Melodifestivalen volt az ötvenhatodik svéd nemzeti döntő. Az élő műsorsorozatban huszonnyolc dal versenyezett az Eurovíziós Dalfesztiválra való kijutásért. A sorozat háromfordulós volt; hat élő adásból állt, a következők szerint: négy elődöntő, egy második esély forduló és a döntő. Elődöntőnként 7-7 előadó lépett fel. Az elődöntők első két helyezettjei a döntőbe, a harmadik és negyedik helyezettek a második esély fordulóba jutottak tovább. Az elődöntőkben és a második esély fordulóban csak a nézői SMS-ek, illetve telefonos szavazatok alapján kerültek ki a továbbjutók. A döntőben a nézők és a nemzetközi, szakmai zsűrik szavazatai alakították ki a végeredményt. A műsor győztese Frans lett, aki az If I Were Sorry című dallal képviseli az országot az Eurovíziós Dalfesztiválon. Második helyen végzett Oscar Zia Human című dalával, míg a harmadik helyezett Ace Wilder Don’t Worry című dala lett. A résztvevők A 28 résztvevőt egy sajtótájékoztató keretében 2015. november 30-án ismertették. Élő műsorsorozat Első elődöntő Az első elődöntőt február 6-án rendezte meg az SVT hat előadó részvételével Göteborgban, a Scandinaviumban, Gina Dirawi és Petra Mede műsorvezetésével. A telefonos szavazás alapján az első és a második helyezett a döntőbe, a harmadik és a negyedik helyezett a második esély fordulóba jutott tovább. 2016 . február 4 -én jelentették be, hogy Anna Book Himmel för två című dalát kizárták, mivel a dal eredetije már 2014 -ben részt vett a moldovai nemzeti döntőben, ahol Taking Care of a Broken Heart címmel, angol nyelven és Felicia Dunaf előadásában hangzott el. Anna Book a kizárás ellenére versenyen kívül előadta a dalt. Második elődöntő A második elődöntőt február 13-án rendezte meg az SVT hét előadó részvételével Malmőben, a Malmö Arenában Gina Dirawi műsorvezetésével. A telefonos szavazás alapján az első és a második helyezett a döntőbe, a harmadik és a negyedik helyezett a második esély fordulóba jutott tovább. Gina Dirawi eredetileg Charlotte Perrellivel együtt vezette volna a második elődöntőt, de később bejelentették, hogy az énekesnő nem műsorvezetőként, hanem meghívott előadóként fog szerepelni az adásban. Krista Siegfrids korábban 2013 -ban képviselte Finnországot az Eurovíziós Dalfesztiválon . Érdekesség, hogy a nemzetközi versenynek és a 2016-os Melodifestivalen második elődöntőjének egyaránt a malmői Malmö Arena adott otthont. Harmadik elődöntő A harmadik elődöntőt február 20-án rendezte az SVT hét előadó részvételével Norrköpingben, a Himmelstalundshallenben Gina Dirawi és Henrik Schyffert műsorvezetésével. A telefonos szavazás alapján az első és a második helyezett a döntőbe, a harmadik és a negyedik helyezett a második esély fordulóba jutott tovább. Negyedik elődöntő A negyedik elődöntőt február 27-én rendezte meg az SVT hét előadó részvételével Gävlében, a Gavlerinken Arénában Gina Dirawi és Sarah Dawn Finer műsorvezetésével. A telefonos szavazás alapján az első és a második helyezett a döntőbe, a harmadik és a negyedik helyezett a második esély fordulóba jutott tovább. Második esély forduló A második esély fordulót március 5-én rendezte az SVT nyolc előadó részvételével Halmstadban, a Halmstad Arénában Gina Dirawi, Peter Jöback és Ola Salo műsorvezetésével. A telefonos szavazás alapján az egyes párbajok győztesei, összesen tehát négyen jutottak tovább a döntőbe. Újítás volt, hogy az adás végén jelentették be a döntő fellépési sorrendjét. Döntő A döntőt március 12-én rendezte az SVT tizenkét előadó részvételével Stockholmban, a Friends Arénában Gina Dirawi és William Spetz műsorvezetésével. A végeredményt a nézők és a nemzetközi, szakmai zsűrik szavazatai alakították ki. Első körben a zsűrik szavaztak az alábbi módon: az első helyezett 12 pontot kapott, a második 10-et, a harmadik 8-at, a negyedik 6-ot, az ötödik 4-et, a hatodik 2-t, a hetedik pedig 1 pontot. Ehhez adódtak hozzá a közönségszavazás pontjai százalékos arányban és így alakult ki a végső sorrend. Meghívott előadóként lépett fel a 2015-ös Eurovíziós Dalfesztivál győztese, Måns Zelmerlöw; aki győztes dalát, a Heroes-t adta elő. Ponttáblázat A sorok a fellépés sorrendjében vannak rendezve. A zászlós oszlopokban az adott zsűritől kapott pontszám található meg a kiosztás sorrendjében. Bosznia-Hercegovina – Dejan Kukrić Ciprus – Klítosz Klítu Fehéroroszország – Olha Szalamaha Hollandia – Daniël Dekker Észtország – Mart Normet Izrael – Táli Eskolí Olaszország – Nicola Caligiore Szlovénia – Maja Keuc Franciaország – Bruno Berberes Norvégia – Stig Karlsen Ausztrália – Stephanie Werrett Osztrák labdarúgó-szövetség Az osztrák labdarúgó-szövetség (németül: Österreichischer Fußball-Bund, rövidítve ÖFB) Ausztria nemzeti labdarúgó-szövetsége. 1904-ben alapították. A szövetség szervezi az osztrák labdarúgó-bajnokságot, valamint az osztrák kupát. Működteti az osztrák labdarúgó-válogatottat, valamint az osztrák női labdarúgó-válogatottat. Székhelye Bécsben található. Publius Egnatius Celer Publius Egnatius Celer (1. század) római filozófus Nero idejében élt, a sztoikus filozófiai irányzat követője, a hízelgő ember kiváló mintaképe volt. Barea Solanus ellen, aki tanítványa és barátja volt, vádlóként lépett fel, mire ez utóbbit száműzetésre ítélték. Később Vespasianus alatt egy feljelentés alapján ő is hasonló sorsban részesült. Munkái nem maradtak fenn. (6277) 1949 QC1 A (6277) 1949 QC1 a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Giclas & Schaldach fedezte fel 1949. augusztus 24-én. Acanthopelma Az Acanthopelma, egy nem a pókok (Araneae) rendjében, négytüdős pókok (Mygalomorphae) alrendjében és a madárpókfélék (Theraphosidae) családjában. Az Acanthopelminae alcsalád egyetlen neme, így a madárpókfélék családjának legkisebb fajszámmal bíró alcsaládja. Az Acanthopelma rufescens Közép-Amerikában, míg az Acanthopelma beccarii Guyanában őshonos. A nembe 2 faj tartozik. Acanthopelma beccarii Caporiacco, 1947 - Guyana Acanthopelma rufescens F. O. P.-Cambridge, 1897 - Közép-Amerika Schluchsee (Gemeinde) Schluchsee település Németországban, azon belül Baden-Württembergben. Jonathan Edwards (atléta) Jonathan Edwards CBE (London, 1966. május 10. –) olimpiai és világbajnok brit atléta, hármasugró, 1995 óta a versenyszám szabadtéri világcsúcstartója. Travaillan Travaillan település Franciaországban, Vaucluse megyében. Lakosainak száma 721 fő (2015). Travaillan Cairanne, Camaret-sur-Aigues, Sainte-Cécile-les-Vignes, Sérignan-du-Comtat és Violès községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: William Pitt (politikus, 1759–1806) Ifjabb William Pitt (1759. május 28. – 1806. január 23.) a késő 18. és a kora 19. század brit politikusa volt. 1783-ban, mindössze 24 évesen ő lett Nagy-Britannia legfiatalabb miniszterelnöke. 1801-ben pár évre távozott a hivatalából, de 1804-től újra ő töltötte be a miniszterelnöki pozíciót egészen 1806-ban bekövetkezett haláláig. Kormányzási ideje alatt egyben pénzügyminiszter is volt. Neve előtt az ifjabb megnevezés az édesapjától, idősebb William Pittől való megkülönböztetésül szolgál, aki utóbbi szintén miniszterelnökként szolgált. III. György király uralkodása alatt, Ifjabb Pitt miniszterelnöki időszakát olyan horderejű európai események határozták meg, mint például a francia forradalom vagy a napóleoni háborúk. Pittet, habár gyakran nevezték torynak vagy „újtory”-nak (vagyis konzervatív beállítottságúnak), saját magát független whigként (azaz független liberálisként) jellemezte és általánosságban ellenzője volt a szigorú pártpolitikájú rendszer kialakulásának. Leginkább a Franciaország és a Napóleon ellen vívott háborúk által lett ismertté. Emellett miniszterelnökként kiemelkedően jó adminisztratív képességekkel rendelkezett és sokat dolgozott a hatékonyságért és a reformok létrehozásáért országon belül, melynek köszönhetően egy rendkívül jó, bürokráciában és adminisztrációban jártas generáció nevelkedett ki. Kormányzása alatt emelte az adókat, hogy finanszírozhassa a nagy háborút Franciaország ellen és gátat szabott a radikalizmusnak. Tartva attól, hogy az írek támogatni fogják a franciákat, 1800-ban átdolgozta az Acts of Union-t (egyesülési törvényeket). Élete Titulusát tekintve "Tiszteletreméltó" William Pitt, idősebb William Pitt, Chatham grófjának második fiaként látta meg a napvilágot Hayes falujában, Kentben. Pitt mindkét ágról politikai családból származott, anyja Hester Grenville a korábbi miniszterelnöknek, George Grenville-nek a húga volt, míg apja maga is miniszterelnök volt. Életrajzírója John Ehrman szerint örökölte apja lenyűgöző elméjét, anyai ágról pedig határozott természetét. Fiatalkori gyenge egészségügyi állapota miatt gyermekként magántanuló volt. Jó képességeinek köszönhetően, már ekkor elsajátította a latin és az ógörög nyelvet, majd 1773-ban 14 évesen a Pembroke egyetemre ment Cambridge-be, ahol főleg filozófiát, matematikát, kémiát és történelmet tanult. Első miniszterelnöksége (1783–1801) India Egyik első komolyabb törvényhozása mint miniszterelnök az úgynevezett India Act volt, melyben újraszervezte a brit Kelet-Indiai Társaságot és felszámolta a korrupciót. Ez utóbbi új alapokra helyezte a Társasággal való elszámolási és ellenőrzési állapotokat. Emellett a törvény "Act" centralizálta a brit hatalmat Indiában, csökkentve a helyi kormányzók beleszólását az irányításba. Parlamentáris reform A belügyeket tekintve, Pitt szintén megkísérelt véghez vinni néhány reformot, amelyet az 1785-ös törvényjavaslatában fogalmazott meg, de ez az indítvány végül elbukott a parlament előtt. Pénzügyek Pitt ügyesen kezelte az ország pénzügyeit és mindig is nagy figyelmet szentelt a gazdaságnak. Az amerikai függetlenségi háború miatt felgyülemlett óriási államadósságot adók bevezetésével szorította vissza, sőt később óriási mértékben csökkentette őket. Emellett különös figyelmet szentelt a brit importtermékek megadóztatására is, mellyel szintén nagymértékben növelte az ország bevételét. Külügyek, diplomácia Ifjabb Pitt folyamatosan kereste a Franciaország erejét ellensúlyozandó, katonai szövetségeseket, akiket főleg Poroszország és Hollandia "személyében" remélt, de különösebb eredmények nem születtek ezekből a szövetségekből. Francia forradalom A Franciaországgal való háború iszonyatos költségeket jelentett, amely kellően lecsökkentette Nagy Britannia tartalékait. Ráadásul, ellentétben a későbbi napóleoni háborúkkal, csak egy nagyon kis létszámú szárazföldi hadsereggel rendelkeztek. 1797-ben Pitt kénytelen volt megóvni a királysági aranytartalékait azáltal, hogy megtiltotta, hogy a papírpénzt aranyra váltsák. Nagy-Britannia ezután 20 évig papírbankót használt. Ezentúl bevezették a jövedelmi adókat (pl. importadó), amely segített növelni a állami jövedelmet. Pitt és brit szövetségesek erőfeszítéseik ellenére Franciaország sorozatban győzte le ellenfeleit és döntötte meg az első koalíciót (1798). A második koalíció, mely Nagy-Britannia mellett Ausztriát, Oroszországot és az Oszmán Birodalmat foglalta magába szintén elbukott Franciaország ellen. Ennek következtében Nagy-Britannia egyedüli ellenfélként nézett szembe Franciaországgal. 1801-ben Pitt lemondott miniszterelnöki posztjáról, egy évvel később pedig – a francia kül- és belpolitikai változások hatására – Amiens-ben Nagy-Britannia és Franciaország békét kötött egymással, és Európában rövid időre béke lett. Második miniszterelnöksége (1804–1806) William Pitt 1804 május 10-én visszatért a miniszterelnöki posztra. A brit kormány nyomás alá helyezte Napóleont és Pitt erőfeszítéseinek hála, Britannia csatlakozott a harmadik koalícióhoz, amelyben Ausztria, Oroszország és Svédország vett részt. 1805 októberében a brit admirális Horatio Nelson, döntő győzelmet aratott a trafalgari csatában, mely meghatározta a háború kimenetelét a két ország között. A harmadik koalíció azonban nem volt hosszú életű, mind Oroszország és Ausztria elbukott Franciaországgal és Napóleonnal szemben. Halála és öröksége Ifjabb William Pitt 1806. január 23-án halt meg, vélhetően gyomorfekélyben. Élete során egyszer sem nősült meg és gyerekei sem születtek. Számos brit történész, és a Times magazin listája szerint is az egyik legsikeresebb brit miniszterelnököknek számít. Sinkanszen A Sinkanszen (���; Hepburn: Shinkansen, ’új fővonal’) egy nagysebességű vasúthálózat Japánban, amelyet a Japan Railways, az ország fő vasúttársasága üzemeltet. Mióta 1964-ben megnyitották az első vonalat, a „Tókaidó Sinkanszent” (Tokió és Oszaka között), a hálózatot a legtöbb honsúi és kjúsúi nagyvárosra kiterjesztették, maximum 300 km/h-s sebességgel valamint földrengés- és tájfunbiztos vonatokkal. A tesztek során a vonatok sebessége a hagyományos vasúti kocsiknál 443 km/h, a mágnesvasút vasúti kocsijainál pedig 580 km/h volt. A Sinkanszen kifejezés szigorúan véve csak a vasúti vonalat jelöli, a rajta közlekedő vonatok neve Super Express (���; csó-tokkjú), bár a megkülönböztetést Japánban is csak ritkán alkalmazzák. A régebbi japán vasútvonalakkal ellentétben a Sinkanszen-vonalak 1435 mm nyomtávolságúak (normál nyomköz), valamint alagutakat és viaduktokat használnak, így inkább átmennek az akadályok alatt és elmennek az akadályok felett, mint megkerülnék őket. Története 1964. október 18-án, a tokiói olimpiai játékok előtt Japán megnyitotta a Tokió – Oszaka közötti 515 km hosszú, normál nyomtávolságú, nagysebességű Tókaidó Sinkanszen vonalát, ami elindította a nagysebességű közlekedés világméretű fellendülését, valamint új lendületet adott a vasúti iparnak. A Tokió – Oszaka vasút akkor 1 milliárd dollárba került. Negyvenöt év alatt a sebesség a kezdeti 200 km/h-ról több mint 300 km/h-ra növekedett, és a Sinkanszen hálózata meghaladta a 2500 km-t. A Tóhoku Sinkanszen vonalának Hacsinohe és Aomori közti meghosszabbításával a JR East új, 320 km/h-s végsebességű Sinkanszen E5 vonatokat is szolgálatba állított a vonalon 2011 márciusától. A Sinkanszen építése A második világháborúból feléledő Japán gazdasága gyors fejlődésnek indult. A Tókaidó korridor mellett él Japán lakosságának 40%-a, az ipari termelés 70%-át e térségben állítják elő, és a nemzeti jövedelmük 60%-át is itt termelik meg. A közlekedési kapacitáshiány megszüntetésére három lehetőség volt: További két vágányt építeni a meglévő Tókaidó vonal mellé, Egy új vonalat építeni, ami kompatibilis a meglévő vonalakkal a főbb állomásokon, Egy teljesen elkülönült, független vonalat létrehozni. Jövő A szerelvények sebességének folyamatos növekedésével a zajszennyezés egyre nagyobb gondot jelent. A jelenlegi kutatások a vonatok által keltett zaj csökkentésével próbálkoznak, főként a hangrobbanás megszüntetésével, ami akkor keletkezik, amikor egy vonat nagy sebességgel elhagy egy alagutat. A JR East 2012-es bejelentése szerint további kutatásokat folytatnak annak érdekében, hogy a Tóhoku Sinkanszen vonalán (Tokió és Aomori közt) a jelenleg 320 km/h-s végsebességet 2020-ra 360 km/h-ra emeljék. Aomoritól északra alagútban halad majd tovább a sinkanszen hálózat, amelynek Sin-Hakodate állomásig tartó szakaszát - amellyel Japán legészakibb szigetére, Hokkaidóra juthatunk el - 2016-ban tervezik megnyitni, Hokkaidó Sinkanszen néven. Ezt a vonalat 2035-re Szapporóig fogják meghosszabbítani. Vonatnemek Tókaidó Sinkanszen és Szanjó Sinkanszen Nozomi: a leggyorsabb Hikari: körülbelül ugyanott áll meg, mint a Nozomi , csak lassabban megy Kodama: minden állomáson és megállóhelyen megáll. Szerelvények 0-s sorozat : 1999. szeptember 17-én kivonták a forgalomból 100-as sorozat : elsősorban Kodama ként közlekedik 300-as sorozat : többnyire Hikari , néha Nozomi . 500-as sorozat : a JR West fejlesztette ki, és a többivel ellentétben nem fehér kék csíkkal, hanem kékeslila, elsősorban Nozomi 700-as sorozat : a JR Central fejlesztette ki, 1999 márciusa óta közlekedik, elsősorban Nozomi . N700-as sorozat 800-as sorozat A vonatok általában 16 kocsisak, a 100-as sorozatban az első osztály (green car) kétszintes. A vonatok nevei más logikát követnek, mint a Tókaidó-Szanjón: 200-as sorozat : jellemzően Tokió környeki hivatásforgalomra való, néha persze eljut messzebb is. 400-as sorozat : A Jamagata vonal jellemző járműve (Cubasza) E1 -es sorozat : emeletes, elővárosi célra E2 -es sorozat : a legelterjedtebb, megfordul minden standard vonalon E3 -as sorozat : Az akitai vonal jellemző járműve (Komacsi) E4 -es sorozat : a legújabb típus, emeletes, elsősorban hivatásforgalomra. E5 -ös sorozat E6 -ös sorozat A jelenlegi fő vonalak Nyolc Sinkanszen vonal van, ezek két csoportba oszthatók, Tokiótól északkeletre, illetve nyugatra: Tókaidó Sinkanszen ( Tokió – Oszaka ) Szanjó Sinkanszen ( Oszaka – Fukuoka ) Tóhoku Sinkanszen ( Tokió – Aomori ) Dzsóecu Sinkanszen ( Szaitama – Niigata ) Hokuriku Sinkanszen vagy Nagano Sinkanszen (Takaszaki– Nagano ) Kjúsú Sinkanszen ( Fukuoka – Kagosima ) Nyugatra vezet a Tókaidó-Szanjó vonal. Oszakáig Tókaidónak hívják, 1964-ben nyitották meg, a JR Central üzemelteti. Oszaka-Fukuoka között Szanjónak hívják, a JR West üzemelteti. Tokiótól északkeletre 5 vonal van, ezeket a JR East üzemelteti. Megnyitásuk sorrendjében: Tóhoku Sinkanszen : Tokió–Morioka Dzsóecu Sinkanszen : (Tokió–)Ómija–Niigata Jamagata Sinkanszen : (Tokió–)Fukusima–Jamagata–Sindzsó (meghosszabbítva 1999. december 4-től) Nagano Sinkanszen : (Tokió–)Takaszaki–Nagano Akita Sinkanszen : (Tokió–)Morioka–Akita A Jamagata és Akita vonal keskeny nyomközű hagyományos vasútvonal normál nyomközűre való átépítésével valósult meg, a többi rendes Sinkanszen standard. Utazás Japánban 5 féle vonatnem van, angol nevükön: local, rapid, express, limited express, super-express. A legutóbbi a sinkanszen, azon belül vannak további fajták: Nozomi, Hikari, Kodama. A japán rendszer érdekessége, hogy egy átlagos távolsági utazáshoz 3 dolgot kell megfizetni: kilométerfüggő alapjegyet, kilométerfüggő gyorsvonati pótjegyet, helyjegyet (fakultatívan). Érdekességek A Sinkanszen a világ legbiztonságosabb vasútvonala: még nem történt személyi sérüléssel járó vasúti baleset Tokió–Ószaka(–Fukuoka) között csúcsban 5, azon kívül kb. 10 percenként telik meg egy 1300 ülőhelyes vonat, és ez valószínűleg a világ legnyereségesebb – személyszállító – vasútvonala. A Sinkanszen volt az első vonal, ahol a közlekedést központilag irányítják. Így a pálya mentén nincsenek jelzőlámpák. A Dzsóecu vonalon a pálya 99%-a alagútban, hídon, viadukton halad. Bolond Miska Humoros, képes hetilap, melynek tulajdonos-kiadója Emich Gusztáv, alapítója és szerkesztője pedig Tóth Kálmán volt. 1865 és 1868 közti időszakban a Bolond Miska volt a legnépszerűbb a hasonló lapok között. Ezt részben jelentős múltjának köszönhette, de például az ellenzéki olvasótábornál jelentősen befolyásolta ezt Tóth Kálmán korábbi börtönbüntetése. Később pont Tóth politikai nézetváltásának következtében esett vissza jelentősen a népszerűsége. Előfizetői száma 1869-re harmadára csökkent (1800). Ezután a megújulási kísérletek sem mentették meg az 1875. évi, 15 évi fennállás után történt megszűnéstől. Karikaturistája-rajzolója, id. Jankó János részben a lap hasábjain közölte az első magyar képregényeket. Munkatársak A lap neves munkatársakat tudott felmutatni, ezt kihasználva 1870-ben a tízéves jubileum alkalmából megjelentette a főbb munkatársak portréját. A kor jelentős nevei szerepeltek a listán, bár ekkor már a kiegyezés utáni széthúzás volt érezhető a szerzőtársak között. Főbb munkatársak Ágai Adolf (1836–1916), Csernátony Lajos (1823–1901), Devecseri Ignác (1842–1899), Hevesi Lajos (1843–1910), Lauka Gusztáv (1818–1902), Pálffy Albert (1820–1897), P. Szathmáry Károly (1831–1891), Szokoly Viktor (1835–1913), Torkos László (1839–1939), Bartók Lajos (1815–1902), Jankó János (1833–1896). Út az ellenzékiség felé 1865 tavaszától a Bolond Miska az Üstökössel együtt tesztelte az enyhülő abszolutizmus eredményeként várt szabadság valóságát. Ennek a próbálkozásnak jó példája a Kakas Márton és a Bolond Miska közötti párbeszéd. Innen meredeken felfelé ívelt az út a szabadság tekintetében, hisz hamarosan már "rendszerváltozásról" nyilatkozott a lap, majd szabadon kiadta a korábban cenzúrának áldozatul esett karikatúráit. A zsidó egyenjogúságért vívott harc A Bolond Miska a főbb társadalmi problematikák közül kiemelten kezelte a kiegyezés utáni zsidó emancipációt. Ez főként Ágai érdeme volt, de szerkesztőként Tóth is kiállt az ügy mellett. Ágai kiválásakor ez a kérdés mégis kikerült a lap aktuális témái közül. Ezután csak ritkán jelent meg újra a kérdés, akkor már más aspektusból. A politika térnyerése 1868 után a politizálás és az annak álcája mögé bújtatott személyeskedés vette át a főszerepet a Bolond Miskában. A kortárs írókat nem írói, inkább politikusi mivoltukban tüntette fel. Például Jókai Mór is a korszak egyik legnagyobb politikusaként jelent meg a lapban, irodalmi érdemei nem kerültek fókuszba; és egyben az is kiderült, hogy Gyulai Pál egyetlen célja, Jókai térnyerésének megakadályozása. Forrás Buzinkay Géza : Borsszem Jankó és társai. Magyar élclapok és karikatúráik a XIX. század második felében ; Corvina, Bp., 1983 A magyar sajtó története II./2 1867-1892, Akadémia Kiadó, Budapest, 1985 Thuróczy Gergely: Élclapok mostohagyermeke. Jankó János és a magyar képregény kezdetei; in: Tanulmányok Budapest múltjából, 39. A Budapesti Történeti Múzeum évkönyve , BTM, Bp., 2014; 249-276. old. [a Bolond Miska -béli képregényekről] Delfín Benítez Cáceres Delfín Benítez Cáceres (Asunción, 1910. szeptember 24. – Caracas, 2004. január 8.), paraguayi válogatott labdarúgó. A paraguayi válogatott tagjaként részt vett az 1930-as világbajnokságon és az 1929-es Dél-amerikai bajnokságon. Sikerei, díjai Argentin bajnok (2): 1934, 1935 Az argentin bajnokság gólkirálya (1): 1940 Aranyszalagtár Aranyszalagtár (ASZT) a bukaresti, kolozsvári és marosvásárhelyi magyar nyelvű rádióadások számára felvett irodalmi szövegek hangszalaggyűjteménye (rövidítve ASZT). Leggazdagabb a kolozsvári FA (Fonoteca de Aur) jelzésű gyűjtemény LM (Literatura Maghiară), TM (Teatru în limba Maghiară) és MV (MusicalVorbit) c. dobozokban tárolt anyaga. Az RMIL szerkesztősége ezt az anyagot vette figyelembe aranyszalagtári közléseinél. Kozmest Kozmest románul: Cozmești, település és községközpont Romániában, Moldvában, Iași megyében. Fekvése A D428-as úttól és Páskántól délre fekvő település. Története Kozmest községközpont, 3 falu: Cozmești, Podolenii de Jos és Podolenii de Sus tartozik hozzá. A 2002-es népszámláláskor 3166 lakosa volt. Brotterode-Trusetal Brotterode-Trusetal település Németországban, azon belül Türingiában. Brotterode-Trusetal Waltershausen és Bad Liebenstein községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Április 25. híd Az Április 25. híd Lisszabonban, Portugália fővárosában található, a Tejót íveli át. Teljes hossza 2277,64 m, ezzel a 21. leghosszabb függőhíd a világon. 70 m-rel a víz felett halad át. Hatsávos autóút és egy kétvágányú vasúti pálya található rajta. Naponta átlagosan 150 000 autó és 157 vonat halad rajta keresztül. Az építményt 1966. augusztus 6-án adták át a forgalomnak. Berson (Gironde) Berson egy francia település Gironde megyében az Aquitania régióban. Adminisztráció Polgármesterek: 2001 – 2020 Jacky Roturier Látnivalók Poton kastély Puynard kastély Saint-Saturnin templom Iskola Jegyzetek Recensement de la population 2015, 2017. december 27. Forrás INSEE Prefektúrák annuaire-mairie.fr Puccs A puccs a szélesebb néptömegek által nem támogatott, a hatalom megragadására irányuló tevékenység, többnyire fizikai erőszak, nem ritkán katonai erő alkalmazásával. Az irányító hatalmat egy szűk csoport ragadja magához a törvényes formák és a többség akaratának mellőzésével. A fogalom szinonimájaként a magyar nyelvben gyakran használatos az államcsíny kifejezés. A két fogalom közt azonban több aspektusban eltérés van, emiatt nem összekeverendőek. Az államcsíny (franciául coup d'état) során a hatalomátvételt a politikai elit egy része hajtja végre, a rendelkezésére álló politikai eszközökkel, vagyis alkotmányos eszközökkel felszámolja magát az alkotmányosságot és magához ragadja a hatalmat. Az államcsíny végrehajtása szintén antidemokratikus hatalomátvétel, mégis előfordulhat, hogy szélesebb néptömeg támogatását élvezi, és a hatalom megszerzése után népszavazással legitimálják a hatalmat. A puccs ettől eltérően a nép által rendszerint nem támogatott és nem legitim semmilyen formában. A puccs azokban az országokban, térségekben gyakori, ahol a társadalmi erők megosztottsága instabil: napjainkban Dél-Amerikára, afrikai és óceániai régiókra jellemző. Ha egy puccs félresikerül, vagy csak félig kivitelezett és a szemben álló felek meg tudják szervezni erőiket, akkor a konfliktus eszkalálódik és polgárháborúvá fajul. Puccsok a történelemben Franciaország , 1799 : Bonaparte Napóleon államcsínyt hajt végre, új rendszert épít ki, a Konzulátust, melyben minden hatalom az Első Konzul (azaz ő maga) kezében összpontosul Svájc , 1839 : Oroszország , 1917 : a bolsevik párt államcsínyt hajt végre Péterváron, az új rendszerben minden hatalom Lenin és a bolsevik vezetők kezében összpontosul Német Birodalom , 1920 . március 13 - 16 : Kapp-puccs az SPD vezette kormány ellen. Wolfgang Kapp megdöntöttnek nyilvánítja a köztársasági kormányt, majd magát kancellárrá nevezte ki. Néhány nap alatt leverték. Német Birodalom , 1923 : Sörpuccs Hitler vezetésével. Kínai Köztársaság , 1924 . október 23. : A pekingi puccs során Feng Jü-hsziang kínai hadúr megdönti Cao Kun elnök uralmát. Ausztria , 1933 . március 4. : Engelbert Dollfuß államcsínyt hajt végre, korlátlan hatalomra törekszik, törvénytelenné nyilvánítja a kommunista és a náci pártot is, felszámolja a gyülekezési és sajtószabadságot, fasiszta nézeteit próbálta érvényre juttatni. Német Birodalom , 1934 : Röhm-puccs Ausztria , 1934 . július 25. : osztrák nácik Bécsben meggyilkolják Dollfuß kancellárt. Japán Birodalom , 1936 : a kiéleződött politikai ellentétek hatására február 26-án is meggyilkoltak 5 kormánytisztviselőt , – a hasonló akciók megakadályozására – a hadsereg átveszi az irányítást. Végül 1941 -ben Tódzsó Hideki tábornokot miniszterelnöknek nevezik ki. Spanyolország , 1936 . július 17. : nacionalista felkeléssel megkezdődik a polgárháború. A köztársaságiak veszik át a hatalmat. Német Birodalom , 1943 . március 7. : kísérlet Hitler eltávolítására az ország éléről Német Birodalom , 1944 . július 20. : sikertelen bombamerénylet Hitler ellen, a merénylet ürügyén leszámolnak a merénylőkkel és az ellenzékkel. Magyarország , 1944 . október 15. : Szálasi-puccs (nyilas hatalomátvétel). A német hadsereg támogatásával Szálasi Ferenc lemondatja Horthy Miklós kormányzót, és átveszi a hatalmat. Csehszlovákia , 1948 . február 25. : kommunista hatalomátvétel és a diktatúra kezdete. Irán , 1953 . augusztus 22. : a CIA 1953 -ban megdönti Mohammed Mossadegh iráni elnök uralmát az Operation Ajax akcióval. Irak , 1958 . július 14-én a hadsereg és a Nemzeti Egységfront vezette forradalom megdönti a királyságot, és megalakították az Iraki Köztársaságot. Franciaország , 1961 . április 23. : Algéria , 1965 . június 19. : Az országot 1962 -től irányító Ahmed Ben Bella elnököt korábbi harcostársa, Houari Boumedien vértelen puccsal távolítja el a hatalomból. Görögország , 1967 : A görög katonai diktatúra kezdete, melynek az 1974 -es ciprusi válság vet véget. Chile , 1973 . szeptember 11. : Augusto Pinochet Salvador Allende öngyilkossága után átveszi a hatalmat. Bővebben: Augusto Pinochet Argentína , 1943 , 1962 , 1966 és 1976 is erőszakos hatalomátvétel Irán , 1979 : 'Iszlám forradalom', a császárság megdöntése, Irán államformája köztársaság. Törökország 1980 . szeptember 12. : katonai puccs a török hadsereg vezetésével, amely megakadályozza az iszlám szélsőségesek előretörését. Spanyolország , 1981 : február 23-án , Antonio Tejero alezredes vezetésével a Guardia Civil egyik szakasza behatol a spanyol parlament üléstermébe. Céljuk a Franco tábornok halálát követő politikai folyamatok megállítása. Guatemala , 1982 (és többször előtte is) Szovjetunió , 1991 augusztusában puccs kísérlet, majd 1991 . december 8-án bejelentik a Szovjetunió megszűnését. 1999 ., Pakisztán , októberében Pervez Musarraf tábornok katonai puccsal átveszi a hatalmat. 2000 ., Fidzsi 1987 után ismét katonai puccs 2004 ., Haiti (vitatott), 2005 ., Mauritánia Thaiföld , 2006 . katonai puccs Fidzsi , 2006 . Mauritánia , 2008 Thaiföld 2014 . katonai puccs Isztambul és Ankara , Törökország , 2016 . július 15-én : 2016-os törökországi katonai puccskísérlet . Zimbabwe 2017 . Jelenleg hatalmon lévő vezetők, akik puccsal ragadták magukhoz a hatalmat (-2006) Több diktatúrát puccs segítségével sikerült megdönteni. Az alább felsorolt vezetők közül többen az Egyesült Államok támogatásával jutottak hatalomra. Teodoro Obiang Nguema Mbasogo , Egyenlítői Guinea elnöke (1979–) Omar Hassan Ahmad al-Bashir , Szudán elnöke (1989–) Prajut Csan-o-csa , juntatábornok Thaiföld , vezetője (2014–) Than Shwe , juntatábornok Myanmar ( Burma ) vezetője (1988–) Április 27. Április 27. az év 117. (szökőévben 118.) napja a Gergely-naptár szerint. Az évből még 248 nap van hátra. Névnapok: Mariann, Zita, Anasztáz, Árisz, Arisztid, Marianna, Péter, Pető, Petúnia, Pintyőke, Poppea, Tas, Tullia, Zazi, Zizi Események 1773 – A brit parlament kiszabja a teatörvényt az amerikai gyarmatokra . 1865 – a hajnali órákban erős detonáció következtében a Mississippi folyón elsüllyedt a mintegy 2450 katonával a fedélzetén a Sultána gőzhajó. 1909 – II. Abdul-Hamid szultánt leteszik és helyébe V. Mehmedet nevezik ki. 1915 – Torpedótalálat következtében elsüllyed a francia flotta egyik büszkesége, a Léon Gambetta páncélos cirkáló. 1960 – Togo független köztársasággá válik. 1991 – Megnyílik a Cheviré híd . 1992 – Szerbia és Montenegró megalakítja az új Jugoszláv Szövetségi Köztársaságot . 1994 – A NATO Katonai Bizottsága együttműködési ülést tart vezérkari főnöki szinten a NATO –központban. 1997 – Az ortodox húsvét ünnepén kihirdetik Teoctist bukaresti pátriárka – illetve a Szent Szinódus – döntését, miszerint az eddigi gyulai helynökséget püspöki rangra emeli. 2003 – Az alnémet (Plattdüütsch / platt / niederdeusch / plautdietsch) Wikipedia indulásának napja. 2014 – A kereszténység történetében egyedülálló módon egyszerre két pápát avattak szentté , XXIII. Jánost és II. János Pált . Sportesemények Forma-1 1975 – spanyol nagydíj , Montjuich Park - Győztes: Jochen Mass ( McLaren Ford ) 1986 – San Marinói Nagydíj , Imola - Győztes: Alain Prost ( McLaren TAG Porsche Turbo) 1997 – San Marinói Nagydíj , Imola - Győztes: Heinz-Harald Frentzen ( Williams Renault ) 2008 – spanyol nagydíj , Barcelona - Győztes: Kimi Räikkönen ( Ferrari ) Születések 1701 – III. Károly Emánuel szárd–piemonti király , († 1773 ) 1791 – Samuel Morse amerikai festőművész , feltaláló (Morse- távíró , Morse-ABC ) († 1872 ) 1820 – Herbert Spencer angol filozófus († 1903 ) 1822 – Ulysses S. Grant tábornok, az Amerikai Egyesült Államok 18. elnöke , hivatalban 1869 – 1877 -ig († 1885 ) 1866 – Szamossy László magyar festőművész († 1909 ) 1881 – Esterházy Móric magyar arisztokrata, politikus, miniszterelnök († 1960 ) 1885 – Schandl József mezőgazdász, állatorvos, egyetemi tanár, MTA-tag († 1973 ) 1891 – Szergej Prokofjev orosz zeneszerző († 1953 ) 1902 – Rudolf Schoeller svájci autóversenyző († 1978 ) 1903 – Jancsó Miklós Kossuth-díjas magyar gyógyszerész hisztokémikus, fiziológus († 1966 ) 1908 – Carlo Felice Trossi (Comte Carlo Felice Trossi) olasz autóversenyző († 1949 ) 1914 – Russ Klar amerikai autóversenyző († 2005 ) 1928 – Marvin Pifer amerikai autóversenyző († 1974 ) 1929 – Nyina Ponomarjova , Európa-bajnok és kétszeres olimpiai bajnok szovjet-orosz diszkoszvető († 2016 ) 1931 – Igor Ojsztrah ukrán hegedűművész , David Ojsztrah fia 1932 – Anouk Aimée francia színésznő („Egy férfi és egy nő)” 1932 – Tadeusz Kaczorek lengyel villamosmérnök, matematikus, az MTA tagja 1933 – Bob Bondurant (Robert Bondurant) amerikai autóversenyző 1937 – Szekeres Ilona magyar színésznő 1941 – Dobos Attila magyar zeneszerző, énekes, orvos 1943 – Fritz József magyar matematikus, az MTA tagja 1943 – Helmut Marko osztrák autóversenyző 1945 – Sztevanovity Dusán szerb származású magyar dalszövegíró, dramaturg, zenész 1949 – Farkas Zsuzsa magyar színművésznő 1952 – Pogány György magyar színész 1953 – Tokody Ilona Kossuth-díjas magyar opera -énekesnő, szoprán 1955 – Léa Linster Michelin-csillagos luxemburgi mesterszakácsnő 1959 – Andrew Fire amerikai biológus, genetikus, Nobel-díjas 1965 – Kocsis Mariann magyar színésznő 1979 – Montserrat Pujol andorrai atléta 1982 – Kovalcsuk Viktor magyar közgazdász 1984 – Patrick Stump amerikai zenész, zeneszerző és producer 1986 – Gyinara Mihajlovna Szafina tatár származású orosz teniszezőnő 1987 – William Moseley angol színész 1988 – Thato Batshegi botswanai ökölvívó Halálozások 1521 – Ferdinand Magellan portugál felfedező (* 1480 körül) 1861 – Palóczy László liberális reformpolitikus, Borsod vármegye országgyűlési követe (* 1783 ) 1881 – Benedek Lajos magyar katonatiszt, császári és királyi táborszernagy (* 1804 ) 1882 – Ralph Waldo Emerson , amerikai esszéíró, költő, unitárius lelkész és a transzcendentalista mozgalom vezetője (* 1803 ) 1887 – Alfred Reumont német diplomata, történetíró (* 1808 ) 1891 – Joachim Oppenheim rabbi, író (* 1832 ) 1902 – Nemeskéri Kiss Miklós 48-as honvéd ezredes, emigráns politikus (* 1820 ) 1915 – Alekszandr Nyikolajevics Szkrjabin orosz zeneszerző, zongorista, a Muszorgszkij utáni orosz zene egyik legkiemelkedőbb tehetsége (* 1872 ) 1927 – Darányi Ignác jogász, agrárpolitikus, nagybirtokos, földművelésügyi miniszter (* 1849 ) 1928 – Alpár Ignác magyar műépítész (* 1855 ) 1936 – Karl Pearson angol matematikai statisztikus, a modern statisztika alapjainak megteremtője (* 1857 ) 1937 – Antonio Gramsci olasz kommunista író, politikus (* 1891 ) 1946 – Basch Ferenc Antal brit autóversenyző (* 1906 ) 1949 – Kenneth Bear brit autóversenyző (* 1906 ) 1972 – Kwame Nkrumah afrikai politikus, a független Ghána első miniszterelnöke (* 1909 ) 1973 – Carlos Menditéguy (Carlos Alberto Menditeguy) argentin autóversenyző (* 1914 ) 1998 – Carlos Castaneda brazil antropológus , író , a neosámánizmus egyik elindítója (* 1935 ) 2002 – Ruth Handler (sz. Ruth Mosko) amerikai vállalkozó, a Barbie megalkotója (* 1916 ) 2014 – Buffó Rigó Sándor a 100 Tagú Cigányzenekar vezetője (* 1949 ) Nemzeti ünnepek, emléknapok, világnapok Szlovénia – Az ellenállás napja (a német, olasz, magyar megszállás ellen harcoló Felszabadítási Front 1941 -es alapításának emléknapja). Dél-afrikai Köztársaság - A szabadság napja, 1994 A halott és megrokkant dolgozók nemzetközi emléknapja Egyebek A Moszkva tér című magyar játékfilm története 1989 -ben ezen a napon veszi kezdetét, a főszereplő Petya 18. születésnapján. Ferenc pápa a szentek sorába iktatta XXIII. János és II. János Pál pápákat. Magyar Kurír, 2014. április 27. (Hozzáférés: 2014. április 27.) Innocence of Muslims Az Innocence of Muslims (A muszlimok ártatlansága) egy iszlámellenes film, amelyet több forrás szerint Nakoula Basseley Nakoula készített Sam Bacile álnéven. Bár eleinte tagadta, hogy ő lett volna a vitatott személy, az Associated Press bizonyítékokat talált, amelyeket később a szövetségi hatóságok megerősítettek. Nakoula állítása szerint kétórás filmen dolgozott, de ilyen filmet nem találtak eddig. A 14 perces filmet először 2012 júliusában töltötték fel a YouTube-ra The Real Life of Muhammad (Mohamed igazi élete) és Muhammad Movie Trailer címen. Arab nyelvre szinkronizált verziók 2012 szeptemberének elején jelentek meg. 2012. szeptember 9-én az Al-Nas TV, egy egyiptomi televízió részletet közölt a filmből. Szeptember 11-én kezdődtek a film elleni demonstrációk és tiltakozások Egyiptomban és Líbiában, továbbterjedve más arab és muszlim országokra és néhány nyugati országra is. Hivatalos amerikai és líbiai jelentések szerint a bengázi amerikai nagykövetség elleni fegyveres támadás, amelyben négy fő, köztük Christopher Stevens amerikai nagykövet életét vesztette, valószínűleg előre tervezett merénylet volt, és a filmhez nincs köze. Dzamár kormányzóság Dzamár kormányzóság (arabul ������ ���� [Mu�āfa�at �amār]) Jemen huszonegy kormányzóságának egyike. Az ország nyugati részén fekszik. Északnyugaton Rajma, északon Szanaa, keleten Bajdá, délen Ibb, délnyugaton pedig el-Hudajda kormányzóság határolja. Székhelye Dzamár városa. Területe 8 705 km², népessége a 2004-es népszámlálási adatok szerint 1 330 108 fő. Ralf Bißdorf Ralf Bißdorf (Heidenheim an der Brenz, 1971. március 15. –) világ- és Európa-bajnok, olimpiai ezüstérmes német tőrvívó. Sajószöged megállóhely Sajószöged megállóhely egy Borsod-Abaúj-Zemplén megyei vasútállomás, Sajószöged településen, melyet a MÁV üzemeltet. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Tiszaújváros–Nyékládháza-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Tiszaújváros vasútállomás Nagycsécs megállóhely Brtnička Brtnička település Csehországban, a Jihlavai járásban. Brtnička Opatov, Dlouhá Brtnice, Brtnice és Stonařov településekkel határos. Lakosainak száma 106 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Bruce-ház A Bruce-ház vagy más írásmóddal Braose, Breaux vagy Brus angol-normann eredetű skót uralkodódinasztia, mely két királyt adott Skóciának. A név a Cherbourg és Valognes közötti Bruis (ma Brix) kastélyvárosra vezethető vissza. A család őse Robert de Bruce (Bruce Róbert †1094?) normann lovag, aki I. Hódító Vilmossal érkezett Angliába. Jelentős birtokadományt kapott, főleg Yorkshire-ben, köztük Skelton volt a legértékesebb. Fia, második Robert de Bruce (?-1071) a skóciai Annandale lordságot kapta adományként I. Dávid skót királytól, akinek bajtársa volt I. Henrik angliai udvarában. Később megszakadt a barátsága Dáviddal, és lemondott az Annandale skóciai hűbérbirtokáról, azt azonban fia, a harmadik Robert de Bruce (1138?-1197) visszakapta. A család királyi kapcsolatai akkor kezdődtek, amikor a negyedik Robert de Bruce (†1191 előtt) feleségül vette Isabelt, I. Oroszlán Vilmos házasságon kívül született lányát, majd fiuk, az ötödik Robert de Bruce (†1245) nőül vette Huntingdon earlje, Dávid második lányát, Isabelt, I. Vilmos unokahúgát. A hatodik Robert de Bruce (1210-1295), az ötödik fia a skót trón tizenharmadik trónkövetelőjének egyike volt 1291-ben. Mikor I. Edward angol király John de Balliot javára döntött. Robert de Bruce lemondott Annandale-ről fia, a hetedik Robert de Bruce (1253-1304) javára. Aki akkor (házassága révén) már Carrick earlje volt. A nyolcadik Robert de Bruce (1274-1329) felújította nagyapja trónigényét, és 1306-ban Skócia királya lett. Bátyja (†1318) az ír trón megszerzéséért vívott csatában esett el. A Bruce-ház egyenes ága 1371-ben halt ki. II. Dávidnak, Róbert király fiának halálával. (1324-1371). Skócia koronája akkor I. Róbert (anyai ági) unokájára, Robert Stewartra szállt, aki, mint II. Róbert, a skót Stewart (később Stuart) királyi ház első uralkodója volt, és őse az angliai Stuart királyi háznak. A ház királyai I. Róbert (1306-1329) II. Dávid (1329-1332, 1342-1346, 1357-1371) III. Sándor skót király 1286 -os halála után a királyi ház rokonaiként fogalmazták meg igényüket a trónra. Forrás Európa uralkodói, Maecenas kiadó, Fábián Teréz szerk., 1999, ISBN 9636450536, 47. old. Glaucus atlanticus A Glaucus atlanticus (más néven tengeri fecske, kék glaucus, kék sárkány, kék tengeri csiga és kék óceáni csiga) a csigák (Gastropoda) osztályának az Aeolidioidea öregcsaládjába, ezen belül a Glaucidae családjába tartozó faj. A Glaucus puhatestűnem típusfaja. Előfordulása Nyílt tengeri csupaszkopoltyús csiga, megtalálható a világ óceánjaiban a mérsékelt övi és trópusi vizekben. Találtak ilyen csigákat Dél-Afrika keleti és déli partjainál, európai vizekben, Ausztrália keleti partján és Mozambikban is. Fejjel lefelé lebeg az óceán felszínén. Kinézete Átlagos mérete maximum 3 cm. Színe ezüstös szürke a hátoldalán és sötét illetve halvány kék a hasi oldalán. Sötétkék csíkjai vannak a lábai szélén. Teste elkeskenyedik, ellaposodik és hat nyúlvánnyal rendelkezik. Nyelvén fűrészes fogak helyezkednek el. Életmódja A Glaucus atlanticus más, nagyobb nyílt tengeri organizmusokra vadászik; a veszélyesen mérgező portugál gályára, a Vellelára, a Porpita porpitára és a lila csigára, a Janthina janthinára. Időnként saját fajtársuk is áldozatukká válik. A portugál gályából annak mérgére való immunitásának köszönhetően táplálkozhat. A csiga elfogyasztja az egész gályát és szétválasztja és elraktározza a mérgét saját használatra. A méreg egy különleges tömlőben gyűlik a tok végén, a vékony tollszerű „ujjain.” A csiga összegyűjti a mérget és még erőteljesebb és halálosabb méreggé változtatja, mint amilyennel az elfogyasztott gálya rendelkezett. A gyomrában lévő gázzal teli tömlő segítségével képes a csiga a víz felszínen lebegni. A tartó elhelyezkedése miatt fejjel lefelé lebeg. Szaporodása A Glaucus hermafrodita, hím és nőstény ivarszervekkel is rendelkezik. A többi csupaszkopoltyús csigától eltérően, melyek jobb oldalukkal párosodnak, ez a típus hasi oldalával párosodik. Párzás után mindkét állat petefüzért rak le. Zsakó János Zsakó János (Kolozsvár, 1926. január 22. – Kolozsvár, 2001. augusztus 8.) erdélyi magyar vegyészprofesszor, Zsakó Magdolna férje. Kutatási területe Fizikai kémia (határfelületi filmek fizikai kémiája). Életútja Zsakó János banktisztviselő családjában született, anyja Kovács Erzsébet. Tanulmányait szülővárosában végezte, az Unitárius Kollégiumban érettségizett kitűnő eredménnyel. Felsőfokú tanulmányokat a Bolyai Tudományegyetem Kémia Karán folytatott, 1948-ban vette kézhez kémia tanári oklevelét. Pályáját a Kémia Karon kezdte gyakornokként (1948–1949), 1950-52-ben már tanársegédi beosztásba helyezték. 1952–55 közt aspiráns (doktorandusz) az RNK Akadémiájának kolozsvári kémiai intézetében, 1956-ban doktorált (kémiai tudományok doktora). 1955–63 közt adjunktusi, 1963–1990 közt docensi beosztásba került a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen, közben 1972–76 közt Algériában a Constantine-i egyetem vendégprofesszoraként működött. 1990–1991-ben egyetemi tanári beosztásban tanított, 1991-től a doktorandusz képzésben vett részt. 1990–91-ben az erdélyi Bolyai Társaság kolozsvári szervezetének elnökévé választották. 1992-ben a Budapesti Műszaki Egyetemen volt vendégelőadó. Tagja volt Erdélyi Múzeum-Egyesületnek. Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) tagjaként számos magyar nyelvű előadással szerepelt a vegyészkonferenciákon, 1991-től haláláig a Firka című folyóirat főszerkesztője volt. Mintegy 240 tudományos közlemény szerzője, a természetfilozófiai kérdésekkel foglalkozó cikkeit magyar nyelven a Korunkban, román nyelven a Revista de filozofie c. folyóiratban adta közre. Társszerzője volt a magyar nyelvű Kémiai kislexikon 2. kötetének (1980). Számos kémiai tankönyv román nyelvről magyar nyelvre való fordításában vett részt. A kémia tudományt népszerűsítő cikkei a kémiatanárok és a kémia iránt érdeklődő magyar fiatalok számára magyar nyelvű napilapokban, folyóiratokban jelentek meg. Tudományos tisztségeiből Journal of Thermal Analysis című nemzetközi szakfolyóirat szerkesztőbizottságának tagja (1971-2001) A Román Tudományos Akadémia termikus analízis és kalometria bizottságának alelnöke (1992-2001) Kötetei (válogatás) Az elemek története / Zsakó János. Bukarest : Tudományos Kiadó, 1959 . 251 p. (2. átdolgozott kiad. 1964) Vegytan : tankönyv a 9. oszt. számára / [Constantin Predeţeanu, Polixenia Stănescu] ; [ford. Zsakó János]. 3. jav. kiad. [Bukarest] : Tanügyi és Ped. Kiadó, 1959. 195 p., 1 t. ill. Az atomok és molekulák világa / Zsakó János, Várhelyi Csaba . Bukarest : Tud. Kiadó, 1963 . 389 p. ill. Elnyeli-e a fizika a kémiát? / Zsakó János. Kolozsvár : [Tip. intrepr. poligr.], 1973 . Klny. a Korunk Évkönyvből p. 229-243. Kémia : tankönyv a XI. osztály számára / Sanda Fatu, Cornelia Costin ; [ford. Zsakó János, Várhelyi Csaba, Muzsnyai [!] Csaba]. Bucuresti : Ed. Didactica si Pedagogica, 1993 . 163 p. ill. Kémia : tankönyv a XII. osztály számára / Sanda Fatu, Cornelia Costin, Adina Toescu ; [ford. Zsakó János, Várhelyi Csaba, Muzsnyai [!] Csaba]. Bucuresti : Ed. Didactica si Pedagogica, 1999 . 165 p. ill. Díjak, elismerések A Román Tudományos Akadémia Gheorghe Spacu-díja (1980) Nagyfater bátyó A Nagyfater bátyó (eredeti címén Uncle Grandpa) amerikai, televíziós rajzfilmsorozat, amelyet a Cartoon Network Studios készített a Cartoon Network számára. A sorozat a címszereplőről szól, aki a világ összes gyerekének a nagybátyja és nagypapája. Magyarul a Cartoon Network mutatta be 2014. szeptember 21-én. A sorozat – a Secret Mountain Fort Awesome-hoz hasonlóan – az Uncle Grandpa című pilot epizódon alapszik, amely 2008-ban debütált a The Cartoonstitute című műsor részeként. Szereplők Nagyfater bátyó – Nagyfater bátyó mindenkinek a nagypapája és nagybátyja, aki mindenkinek segít, miközben körbeutazza a Földet . A Rohamverda (RV) nevű mágikus lakókocsiban él, amely önmagát tudja vezetni és sok érdekes és furcsa szobát rejt. Hasi tasi – Hasi tasi Nagyfater bátyó beszélő táskája, barátja, aki tanácsokat ad és sok hasznos holmit rejt. Giga Realisztikus Repülő Tigris – Ő Nagyfater bátyó nőstény tigrisparipája . Imádja a fiúbandákat és a lányos dolgokat. Pizza Pityu – Pizza Pityu egy pizza, aki mindig napszemüveget visel. Azt gondolja magáról, hogy ő a legmenőbb a világon. Mr. Guszti – Egy dinoszaurusz, aki több millió évvel ezelőtt született, így nem meglepő, hogy semmi se lepi már meg. Magyar változat A szinkront a Turner Broadcasting System megbízásából a Digital Media Services és az SDI Media Hungary készítette. Magyar szöveg: Csorján Melinda, Szalay Csongor, dr. Katona László Hangmérnök: Schupkégel Sándor, Hollósi Péter Vágó: Szemerédi Gabriella, Hollósi Péter Gyártásvezető: Derzsi-Kovács Éva, Németh Tamás Szinkronrendező: Kertész Andrea, Kiss Lajos Produkciós vezető: Hegyi Eszter, Varga Fruzsina Albert Gábor – Hot dog csávó (2. hang) Bácskai János – Az erdő királya Barabás Kiss Zoltán – Nagyfater bátyó Baráth István – Pocakos gyerek Berkes Bence – Adam, Benszülött fiú Bogdán Gergő – Dennis, Nagy G, Melvin, Riley Bognár Tamás – A pankráció története narrátora Bolla Róbert – Ric Flair Borbíró András – Tommy Czető Roland – Rokonsrác Császár András – Austin Dögei Éva – Mary Faragó András – Kamionsofőr Fekete Zoltán – Nubert Nimbo Galbenisz Tomasz – jávorszarvas Gubányi György István – Ernie Ifj. Boldog Gábor – Phillip (kisfiúként) Joó Gábor – Tony Pepperoni Juhász Zoltán – Mr. Guszti Kapácsy Miklós – Skeletony, egyik hamburgerdog-vásárló Kassai Ilona – vásárló néni Kassai Károly – Phillip (öregúrként) Kisfalusi Lehel – Vezetésoktató Kováts Dániel – Apró csoda Mészáros András – Pizza Pityu Molnár Levente – Francois Némedi Mari – Nubert anyukája Németh Attila István – Poci Maci (2. hang) Pálmai Szabolcs – Poci Maci (1. hang) Pavletits Béla – Hasi Tasi Szalay Csongor – Angol Muffin Tokaji Csaba – Buborék kapitány Törköly Levente – Hot dog csávó (1. hang) Odessza látnivalói Odessza 70 műemlék látnivalója Katakombák (Oдеські катакомби) , 19-20. század Műemlék raktárházak (Cклади), Polszkij uzviz, 2., 1810 Primorszkij körút épületegyüttese (Aнсамбль Приморського бульвару), 19. század Istenanya elszenderedése-templom (костел Успіння Богородиці), Katerininszka u. 33., 1847-1853. neogót, neoromán Görög Szentháromság-templom (грецька церква Св.Трійці), Katerininszka u. 55., 1804-1808, 1908. klasszicista Gagarin palota (Палац Гагаріна), Lanzseronivszka u. 2., 1842-1850 Lidersza ház (будинок Лідерса), Lanzseronivszka u. 3., 1820-1830 A régészeti múzeum épülete (будинок археологічного музею), Lanzseronivszka u. 4., 1882-3 Angol klub (Англійський клуб), Lanzseronivszka u. 6., 1841 Szent Pál evangélikus templom (Лютеранська кірха Св.Павла), Novoszelszkovo u. 68., 1897 Szent Péter-templom (Костел Апостола Петра), Havanna u. 5., 1913 neoromán Tiszti kaszinó (Oфіцерське зібрання), Havanna u. 4., 1876 Zsinagóga (Xоральна синагога), Evrejszka u. 25., 1850 Vasútállomás épülete (Bокзал), Privokzalna tér 2., 1952 Potyemkin Lépcső (Потьомкінські сходи), Primorszkij körút, 1837-1842 Hotel Peterburzszkij (Готель "Петербурзький"), Primorszkij körút 8., 1830 Sidlovszkovo palota (Палац Р.Шидловського) Primorszkij körút 9., 1830 Puskin emlékmű (Пам'ятник О.Пушкіну), Primorszkij körút, 1888 A sahok palotája (шахський палац), Gogolja u. 2., 1852 neogótikus Atlantami ház (будинок з атлантами), Gogolja u. 7., 1899 Mihail Voroncov emlékmű (Пам'ятник М.Воронцову), Szoborna tér, 1863. Megváltó színeváltozása-székesegyház (Спасо-Преображенський собор), Szoborna tér, 2005 Voroncov villa (Cадиба Воронцова) Voroncovszkij köz 2., 1826-34, klasszicista Régi tőzsde (Стара біржа) Dumszka tér 1., 1829-37 Boffo ház (будинок Боффо), Csajkovszkovo köz, 1844 Állami Akadémiai Opera és Balettszínház (Державний академічний театр опери та балету), Csajkovszkovo köz 1., 1884-87. Krisztus születése-templom (церква Різдва Христового), Pasztera u. 5., 1804 Műemlék kórház (Лікарня), Pasztera u. 5-7., 1804-1820 Városi közkönyvtár (міська публічна бібліотека), Pasztera u. 13., 1904-1906 Ukrán Zene és Dráma Színház (український музикально-драматичний театр ім.В.Василько) Pasztera u. 15., 1903 Református templom (реформаторська церква), Pasztera u.,62. 1900 Potocki-palota (wd) , ma: Odesszai Művészeti Múzeum (Палац Потоцького), Sofijivszka u., 1810, 1828 Tudósok épületegyüttese (Комплекс будинку вчених), Szabanejev híd 4., 1896-1897. klasszicista Szabanszki laktanya (Сабанські казарми), Kanatna u. 23., 1827 Az egykori karanténépület arkádsora egy bástyával (аркада карантину з баштою), Sevcsenko park, 1799, 1803-1807 Istenanya elszenderedése-székesegyház (Успенський кафедральний собор), Preobrazsenszkaja u. 70., 1855-1860 Pantelejmon monostor (Пантелеймонівський монастир), Pantelejmon u. 66., 1876 Istenanya elszenderedése-kolostor. (Успенський монастир) Majacsnij köz 6., 1824 Mihály arkangyal-kolostor (Архангело-Михайлівський монастир), Uszpenszka u. 4-6., 1841-1844 Abazi admirális palotája (ma fiú gimnázium), (Палац адмірала Абази (чоловіча гімназія))Puskinszka u. 9., 1856-1858 Az új tőzsde épülete (Нова біржа), Puskinszka u. 17., 1894-1899 Vucsini ház (будинок Вучині) Puskinszka u. 19., 1847-1849 Illés-templom (Іллінська церква), Puskinszka u. 79., 1896 Brodszka zsinagóga (Бродська синагога), Puskinszka u. 20-18, 1863 Bejt Habad zsinagóga (Cинагога Бейт Хабад) Oszipova u. 21., 19. század második fele Istenanya-ikon-templom (церква ікони Божої Матері "Усіх скорботних радість"), Bazarna u. 2., 1850 A Rosztovi Szent Demeter-templom (церква св.Димитрія Ростовського), Vodoprovidna u. 2., 1885-1888 Mária Magdolna-templom (церква св.Марії Магдалини), Cservoni Zoriu 4-6., 1856, bizánci A volt Fegyvertár épülete (зброярня), 1952 Szergijevszke tüzérségi tengerészkadét iskola (Сергіївське артилерійське училище кадетський корпус), 1913 Műemlék lakások (лоский будинок) Voroncovszkij pereulok 4. Passzázs, Deribaszivszka u. 33., 1899 Arab Kultúrközpont (mecset) Aрабський культурний центр (мечеть)) Riseljevszka u. 49., 2001, mór stílus A Kronstadti Szent János-(Szent Miklós-)székesegyház, (Cобор св.прав.Іоанна Кронштадтського (Миколи Чудотворця)), Ugyilnij köz 1, 1902 Gagarin herceg kúriája (Mаєток князя Гагаріна) Francia körút 40. Adrian- és Natalia-templom (церква Адріана та Наталії), Francia körút 46. 1897-99 Villa (Cадиба), Francia körút 85. Szent Miklós-templom (Микільська церква), Odarija u. 11., 1896-1897 Istenanya születése-templom (церква Різдва Пр.Богородиці), 1854 Gergely-teológus-temploma (церква Григорія Богослова та мчц.Зої), Sztaroportofrankivszka u. 18., 1894-1896 Alexander Nevszkovo-temploma (церква Олександра Невського), Pyrohivska u. 2. 1897 Angyali üdvözlet templom (Благовіщенська домова церква), Mecsnikova u. 132., 1841, 1900 Kazanyi Miasszonyunk templom (церква Казанської ікони Божої Матері), Csornomorszkovo u.,14. 1846, 1895 Kamo kúria (Ocобняк Камо), Тiraszpolszka u. 4., 1834 Szent Gergely-(örmény apostoli) templom (Вірменська апостольська церква Св. Григорія) Gagarinszkie plato u. 5/5. 1952 Evangélikus templom (Церква Євангельських Християн-Баптистів), Katamisevszka u. 8. Tel.: 380 (482) 35-67-16 Egyéb látnivalók Városi kert (Mіський сад) Deribaszivszka u., 19. század eleje Tarasza Sevcsenko park (Парк ім.Т.Шевченка), 1875 Nemo Delfinárium (дельфінарій "Немо"), 2005 Április 8. Április 8. az év 98. (szökőévben 99.) napja a Gergely-naptár szerint. Az évből még 267 nap van hátra. Névnapok: Dénes, Dienes, Denton, Júlia, Julilla, Julitta, Valter, Walter, Zselyke, Zsüliett Események 1143 – I. Mánuel császár , Szent László unokája lép a bizánci trónra. 1265 – Londonban összeül az első rendi gyűlés 1812 – Az I. Gusztáv svéd király alapította Helsinkit I. Sándor orosz cár - Turku helyett - a Finn Nagyhercegség fővárosává teszi. 1904 – Aláírják Londonban a francia-angol egyezményt ( Entente Cordiale: „szívélyes egyezmény”), megalakul az Antant . 1906 – Wekerle Sándor másodszor alakít kormányt . 1935 – 5. vonósnégyes (Bartók) premierje. 1965 – meghiúsítják Bulgáriában a Todor Zsivkovval szembeni maoista puccskísérlet . 2005 – II. János Pál pápa temetési szertartása. 2006 – Megalakult a myVIP ismertségi hálózat. 2007 – Pokolgépes merényletben hat kanadai katona életét veszíti Dél-Afganisztánban . 2010 Barack Obama amerikai és Dmitrij Medvegyev orosz elnök a prágai Hradzsin Spanyol-termében aláírja a hadászati támadó fegyverek korlátozásáról és csökkentéséről szóló új szerződést ( START-III ). Kirgizisztánban átmeneti kormányt alakít az ellenzék – a volt külügyminiszter – Roza Otunbajeva vezetésével, aki feloszlatta a parlamentet és ideiglenesen átvette az államelnökséget is. (A fővárosból Dzsalalabadba menekült Kurmanbek Bakijev elnök azonban nem mondott le.) 2014 – A Windows XP támogatásának megszűnése 2018 – Országgyűlési választás Magyarországon , mely a FIDESZ – KDNP ismételt kétharmados győzelmével zárult, miután a 199 fős parlamentben – a leadott szavazatok 48,89%-ával – 133 mandátumot sikerült megszereznie. (A második helyen végzett a Jobbik 19,33%-kal, az MSZP–Párbeszéd pártszövetség 12,25%-ot szerzet, míg az LMP 6,88%-kal, a DK pedig 5,54%-kal ugyancsak bekerült a parlamentbe. Nem jutott be a Momentum a megszerzett 2,82%-ával, továbbá a Kétfarkú Kutya Párt (1,68%) és az Együtt (0,64%) sem.) Sportesemények Forma-1 1979 – amerikai nagydíj - Nyugat , Long Beach - Győztes: Gilles Villeneuve ( Ferrari ) 2007 – maláj nagydíj , Sepang - Győztes: Fernando Alonso ( McLaren Mercedes ) 2018 – bahreini nagydíj , Sakhir - Győztes: Sebastian Vettel ( Ferrari ) Születések 1320 – I. Péter portugál király († 1367 ) 1533 – Claudio Merulo itáliai orgonaművész és zeneszerző († 1604 ) 1583 – Esterházy Miklós , Nádor († 1645 ) 1692 – Giuseppe Tartini itáliai zeneszerző, hegedűművész, az „Ördögtrilla” szerzője († 1770 ) 1732 – David Rittenhouse amerikai csillagász, matematikus, feltaláló († 1796 ) 1817 – Laborfalvi Róza magyar színésznő , Jókai Mór felesége († 1886 ) 1823 – Bulcsú Károly református lelkész, tanár († 1865 ) 1837 – Au Alajos magyar zeneszerző († 1879 után) 1838 – Benka Gyula tanár, pedagógiai író, újságíró († 1923 ) 1843 – Asger Hamerik dán zeneszerző, karmester († 1923 ) 1861 – Aristide Maillol francia szobrász , festőművész , grafikus († 1944 ) 1875 – I. Albert belga király , Belgium harmadik királya (felesége Wittelsbach Erzsébet bajor hercegnő ) († 1934 ) 1883 – Supka Géza magyar politikus, újságíró, régész, művészettörténész, az MTA levelező tagja († 1956 ) 1892 – Mary Pickford kanadai születésű Oscar-díj -as amerikai filmszínésznő, az United Artists egyik alapítója († 1979 ) 1897 – Herbert Eimert német zenekritikus és zeneszerző († 1972 ) 1909 – Lucien Vincent francia autóversenyző († 2001 ) 1913 – Kővágó József magyar katona, mérnök, politikus († 1996 ) 1917 – Potsy Goacher amerikai autóversenyző († 1986 ) 1920 – Fónagy Iván nyelvész, az MTA tagja († 2005 ) 1922 – Mészáros András magyar karikaturista, grafikus, könyvillusztrátor, Munkácsy-díjas , érdemes művész († 2007 ) 1929 – Jacques Brel belgiumi születésű francia énekes, színész († 1978 ) 1932 – Antall József politikus, az MDF első elnöke, 1990 – 1993 között a Magyar Köztársaság miniszterelnöke († 1993 ) 1938 – Kofi Annan ghánai diplomata, az ENSZ főtitkára († 2018 ) 1942 – Douglas Trumbull filmrendező és trükkmester 1947 – Steve Howe ( Yes ) zenész 1948 – Katona Kálmán magyar mérnök, politikus, országgyűlési képviselő, 1998 és 2000 között közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter († 2017 ) 1948 – Koszta Gabriella magyar színésznő, műfordító 1952 – Garamvölgyi Lajos magyar labdarúgó és edző († 2008 ) 1956 – Christine Boisson francia színésznő („Emmanuelle”, „Egy nő azonosítása”) 1956 – Justin Sullivan ( New Model Army ) zenész 1962 – Izzy Stradlin ( Guns N’ Roses ) zenész 1963 – Julian Lennon angol zenész, énekes, John Lennon fia. 1964 – Olasz Ágnes magyar színésznő 1966 – Mark Blundell brit autóversenyző 1967 – Majzik Edit Jászai Mari-díjas magyar színésznő 1968 – Patricia Arquette amerikai színésznő 1970 – Poós Zoltán magyar író, költő 1972 – Paul Gray ( Slipknot ) basszusgitáros 1975 – Anouk Stotijn-Teeuwe holland pop-énekesnő 1976 – Horváth András magyar jégkorongozó 1978 – Gheorghe Chiper román műkorcsolyázó 1979 – Alexi Laiho ( Children of Bodom ) finn gitáros 1980 – Ujvári Zoltán Szilveszter (Zola, művészneve) magyar énekes, műsorvezető 1984 – Olteán Csongor magyar gerelyvető 1984 – Eleider Alvarez kolumbiai bokszoló 1987 – Royston Drenthe holland labdarúgó William S. Burroughs (1914–1997) William Seward Burroughs II (St. Louis, 1914. február 5. – Lawrence, 1997. augusztus 2.), ismertebb nevén William S. Burroughs, amerikai író, esszéista, előadóművész. A beatnemzedék egyik kiemelkedő alakja, műveinek nagy része önéletrajzi ihletettségű, sokat merített ópiumfüggőségének tapasztalatából. Nagy hatást gyakorolt az irodalomra és a popkultúrára is. Élete Burroughs 1914-ben született Mortimer P. Burroughs (1885. június 16. – 1965. január 5.) és Laura Hammon Lee (1888. augusztus 5. – 1970. október 20.) második fiaként. Burroughsék előkelő St. Louis-i família voltak. A nagyapja, William Seward Burroughs I volt az alapítója a Borrroughs Számológép Vállalatnak. Anyja, Laura Hammon Lee egy lelkész lánya volt. Apja Mortimer Perry Burroughs egy antikvitás és ajándékboltot vezetett, először St. Louisban, majd Palm Beachen, Floridában. Burroughs a St. Louis-i John Burroughs Schoolba járt, az itteni iskolaújságban jelent meg első esszéje Personal Magnetism címen, 1929-ben. Később a Los Alamos Ranch Schoolba, egy tehetős szülők gyermekei számára épült szigorú diákinternátusba került, Új-Mexikóba. Az író szerint ez az a hely volt, ahol a nyápic, gazdag csemetékből férfiakat faragtak. Burroughs itt került először erotikus viszonyba egy másik fiúval. 1936-ban diplomázott a Harvard Egyetemen, majd orvostanhallgató volt Bécsben. 1942-ben besorozták. 1945-46-ban Joan Vollmer Adams egyik lakásában lakott Jack Kerouackal. Ez idő alatt morfiumfüggővé vált. 1950-ben Mexikóba menekült, mert a rendőrség marihuánát talált a lakásán. Művei And the Hippos Were Boiled in Their Tanks 1945 ; (publikálva: 2008) ( Jack Kerouackal ) Junkie 1953 Queer 1951-3; (publikálva: 1985) Naked Lunch 1959 (magyarul: Meztelen ebéd – 1992) The Soft Machine 1961 The Ticket That Exploded 1962 Dead Fingers Talk 1963 Nova Express 1964 The Last Words of Dutch Schultz 1969 The Wild Boys : A Book Of The Dead 1971 Port of Saints 1973 Cities of the Red Night 1981 The Place of Dead Roads 1983 The Western Lands 1987 My Education: A Book of Dreams 1995 Rules of Duel 2010 (Graham Mastertonnal) Magyarul megjelent 1999 – Pengefutár. Az igazi Blade runner ; ford. Tamás Dénes; Metropolis Media, Bp., 2010 ( Galaktika fantasztikus könyvek ) ISBN 978-963-982-853-7 1981 – A vörös éjszaka városai ; ford. Tornai Szabolcs; JAK–Osiris, Bp., 2001 ( JAK világirodalmi sorozat ) A vörös éjszaka városai ; ford. Tornai Szabolcs; 2. átdolg. kiad.; Katalizátor, Páty, 2006 ISBN 963-379-821-3 1980 – A halott utak vidéke ; ford. Greskovits Endre; Katalizátor, Bp., 2008 ISBN 978-963-86762-8-3 1959 – Meztelen ebéd ; ford. Elmi József; Holnap, Bp., 1992 ISBN 963-345-083-7 Meztelen ebéd ; ford. Szili József; Cartaphilus, Bp., 2010 ( Filmregények ) 1953 – A narkós ; ford. Tornai Szabolcs, utószó Allen Ginsberg; Lord, Bp., 1995 ISBN 963-85163-8-0 A narkós ford ; ford. Tornai Szabolcs; előszó Allen Ginsberg; 2. jav. kiad.; Cartaphilus, Bp., 2001 Balogh István (tanácsos) Géresi Balogh István (1813. október 23. – Budapest, 1887. szeptember 4.) királyi tanácsos. Élete A pesti Landesgerichtnél hivataloskodott mint tanácsos az 1850-es években és az 1860-as évek elején; aztán nyugalomba vonult és a fővárosban élt. Munkái Utmutatás a telek és betáblázási könyvek megalapítása és gyakorlati vezetésére. Pest, 1852. (Magyar és német szöveg. Ism. P. Napló 1885. I. 100. sz.) A nemesi fekvőbirtoknak miként telekkönyvezését meghatározó 1853. ápr. 18. kelt l. f. nyiltparancs ismertetése. Buda. 1853. (Ism. P. Napló 1855. I. 101. sz.) Tájékozás korunk legégetőbb szüksége, a hitel, illetőleg a hiteltelekkönyvnek a megyei alkotm. élettel összeillő egyszerűsítése felett. Pest, 1861. Nagyfejű bagoly A nagyfejű bagoly (Acronicta megacephala) a rovarok (Insecta) osztályának a lepkék (Lepidoptera) rendjéhez, ezen belül a bagolylepkefélék (Noctuidae) családjához tartozó faj. Elterjedése Szinte egész Európában megtalálható, erdőkben és mocsaras területeken és esetenként parkokban. Megjelenése Szárnyfesztávolsága 32-38 milliméter. A sötét szürke első szárnyakon észrevehetően látszik a vesefolt és a külső keresztirányú vonal. A gyűrű folt élénkebb színű egy sötét maggal. A hátsó szárnyak tejfehérek külső fekete erekkel. A lárvák színe a sárgás-barna különféle árnyalataitól a vörösesig változhat, az egész testükön szürke vagy barna szőrcsomót viselnek. Életmódja A hernyók a nyárfa (Populus), nyár (Populus tremula) és a fűz (Salix) leveleivel táplálkoznak júniustól októberig. A hernyó a talajban gubózik be. A báb áttelel. Májustól szeptember elejéig repül. Rádler Judit Rádler Judit (Budapest, 1982. szeptember 3. –) színésznő, televíziós szerkesztő A Károlyi Mihály Közgazdasági Szakközépiskolában tett érettségit, 2001-ben. Gór Nagy Mária Színitanodájában tanult színészmesterséget. 2006-tól 2012-ig a Győri Nemzeti Színház tagja volt. Napjainkban egy kereskedelmi tévécsatorna szerkesztőjeként dolgozik. Színházi szerepei 2005. Kolibri Színpad: A tavasz ébredése 2006. GNM Kontúr Fizikai Táncszínház: A bál 2006. Merlin Színház : Árnyék a nájlonon 2006. Győri Nemzeti Színház : Büszkeség és balítélet – Miss Bingley 2006. Győri Nemzeti Színház: Anconai szerelmesek – Dorina, Don Tomao házvezetőnője 2007. Győri Nemzeti Színház: Nana – Mignon, színésznő 2007. Győri Nemzeti Színház: A dzsungel könyve – Ká 2008. Győri Nemzeti Színház: Szentivánéji álom – Hyppolita, amazonkirálynő, Theseus menyasszonya 2008. Győri Nemzeti Színház: Pygmalion – szobalány 2009. Győri Nemzeti Színház: Rinocérosz – pincérlány 2010. Győri Nemzeti Színház: Cabaré – lány a Kit Kat Klubból 2010. Győri Nemzeti Színház: Molière, avagy álszentek összeesküvése – ismeretlen álarcos hölgy 2010. Győri Nemzeti Színház: Rent – Joanne anyja 2011. Győri Nemzeti Színház: Equus – ápolónő 2011. Győri Nemzeti Színház: Fekete Péter – Miskeiné 2011. Győri Nemzeti Színház: Pletyka – Pudney, rendőrőrmester 2012. Győri Nemzeti Színház: Tóték – Gizi Gézáné Televíziós és filmszerepek 2008. Zsaruvér és Csigavér III.: A szerencse fia 2010. Irdatlan Iroda 2012. Barátok közt 2012. Szájhősök 2012. Jóban Rosszban 2017. Kowalsky meg a Vega: Tizenötmillióból egy (official klip + werk) Áprily Lajos Főgimnázium Az Áprily Lajos Főgimnázium Brassó egyetlen és Brassó megye legnagyobb magyar nyelvű középiskolája, az 1837-ben alapított brassói Római Katholikus Főgimnázium utódja. Központi épületét Alpár Ignác tervei alapján építették föl a történelmi központ északi szögletében, a lebontott várfalak helyén, az egykori Szíjgyártó-zwinger területén. Története Római Katholikus Főgimnázium A brassói Római Katholikus Főgimnázium alapításának eszméje 1817-ben született meg. A Brassóba látogató I. Ferenc király szorgalmazta egy katolikus gimnázium alapítását a főként német ajkú brassói római katolikus közösség, a háromszéki katolikus székelyek és a barcasági románság közös használatára, de ezt akkor nem tudták megvalósítani az egyházközség gyenge anyagi körülményei miatt. 1825-ben Ioan Bob román görögkatolikus püspök egy finanszírozó alapítvány létrehozását tervezte, ám hirtelen bekövetkezett halála miatt az alapítás elmaradt. 1831-ben Bartolomeu Blaj zernesti ortodox főesperes is felvetette a brassói katolikus gimnázium ötletét, a Ferences rendi szerzetesek telkén, illetve épületében, ám a tartományi főnökség nem volt hajlandó lemondani a telek tulajdonjogáról. Az iskola létrehozása végül felfalusi Kovács Antal apátplébánosnak köszönhető, aki 1837. szeptember 8-án bejelentette az egyháztanácsnak, hogy a Kolostor utcában található plébániai lak ebédlőjében elindítja a gimnázium első osztályát. Október 1-én 20 diákkal, szerény körülmények között megkezdte az első osztály tanítását, latin tannyelvvel. Ez a mozzanat tekinthető a Római Katholikus Főgimnázium megalakulásának. A tanszemélyzet biztosítása érdekében az apát több püspöktől kért segítséget, végül Ioan Lemeni fogarasi görögkatolikus püspök Iacob Mureșianu kispapot rendelte ki Kovács mellé. 1838 és 1849 között itt tanított Andrei Mureșanu, a román himnusz szövegének írója, Iacob Mureșianu unokatestvére. A második iskolai évben több tehetősebb brassói polgár anyagi segítsége lehetővé tette a második gimnáziumi osztály beindítását. A tanításhoz szükséges helyiségek biztosítását a parókia épületének átrendezésével oldották meg. 1845-ben az iskola már hat osztállyal és öt tanárral működött. A kötelező tantárgyakon kívül rajzot, szépírást, éneket és zenét is tanítottak. A tanárok fizetését Kovács Antal közadakozásból, és saját jövedelméből fedezte; a tanároknak kosztot, szállást, fűtést és világítást is biztosított. Hamarosan a tanulók és tanárok számának gyarapodása túlnőtte a plébánia kereteit. Az apát-igazgató az Erdélyi egyházmegyéhez, illetve a bécsi udvarhoz folyamodott, ám a terv és a költségvetés jóváhagyása csak 1847-ben érkezett meg. A Bitterman Lőrinc által tervezett új épület 1848-ban készült el; ez a jelenlegi Áprily Főgimnázium „B” épülete. Az új tanévet 127 tanulóval kezdték. 1849–50-ben a cári hadsereg hadikórházként használta az épületet, mely súlyos károkat szenvedett. 1856-ban – osztrák utasításra – az iskolát négyosztályos algimnáziummá fokozták le. A latin nyelvű oktatás helyett a németet tették kötelezővé, ami a tanulók létszámának jelentős csökkenését okozta. Kovács Antal 1857-ben, 67 éves korában hunyt el; utódjaként Iacob Mureșianut nevezte ki, aki 1875-ig volt az iskola élén. 1861-től a tanítás nyelve a magyar lett, 1872-ben pedig az iskola visszanyerte főgimnáziumi státuszát. Bár Brassóban román tannyelvű iskola is működött, a Római Katholikus Főgimnáziumba számos román diák járt, bizonyítva az oktatás színvonalát. 1868-tól a német rovására fokozatosan a magyar nyelv vált uralkodóvá, majd 1875-ben, Mureșianu távozása után az új igazgató, Vargyasi Ferenc bevezette a kizárólagos magyar tannyelvet. Részben a német nyelv kikopásával, részben az ortodox gimnázium fejlődésével, részben a brassói katolikus németség nyelvcseréjével magyarázható, hogy diákjainak anyanyelvi összetétele átalakult: míg 1866/67-ben még 38 román, 33 magyar és 28 német diákja volt, addig a nyolcosztályos főgimnáziummá bővített intézmény diákságának túlnyomó részét végig a magyar diákok adták. 1896-ban, a millenniumi év tiszteletére Vargyasi Ferenc igazgató kiadta a gimnázium Millenáris Értesítőjét, melyben összefoglalta a tanintézet tevékenységét, fejlődését. Az alapítástól eltelt 59 év alatt az iskolának 6316 növendéke volt: 3778 magyar, 1476 német, és 1062 román. Ebben az időben egyre égetőbb gond lett az intézmény fejlődését és a tanulók számát korlátozó épület. Az egyházközség megvásárolta a Kolostor utca mögötti Tímár-kertet (az egykori Szíjgyártó-zwinger területén), melyen 1900–1901-ben felhúzták az Alpár Ignác által tervezett új iskolaépületet (ez a jelenlegi Áprily Főgimnázium „A” épülete). Az avató ünnepséget Majláth Gusztáv Károly püspök nyitotta, aki 1905-ben az iskola kápolnájának felépítéséhez is hozzájárult. A századfordulón 13 ún. rendes tanár és 4 kisegítő tanár oktatott. A tanári könyvtárban 5000, a diákkönyvtárban több mint 1000 kötetet őriztek. 1916. augusztus 28-án a román hadsereg elfoglalta Brassót. A tanítás szokásos rendje csupán az 1919/1920-as tanévben állt helyre. Kötelezővé tették a román nyelv és a román történelem, földrajz, és alkotmánytan oktatását. A két világháború közti időszakban nehéz körülmények közt ugyan, de folyamatos volt a tanítás és a tanórán kívüli önképzőkörök működése. 1931-ben internátus létesült. 1937 november 7-én megünnepelték az iskola fennállásának századik évfordulóját; az ünnepségeken körülbelül ezer diák és öregdiák vett részt. A második világháború végén az oroszok kisajátították az épületet és egy ideig hadikórházként használták. 1948 júniusában a hatalomra került kommunisták utasítására megszűnt a Római Katholikus Főgimnázium felekezeti jellege, majd augusztusban államosították. Az intézménybe – fennállásának 111 éve alatt – 20 049 tanuló járt. 4-es számú Magyar Vegyes Líceum Az államosítás után a tanintézmény neve 4-es számú Magyar Vegyes Líceum (Liceul Maghiar Mixt nr. 4.) lett. A tanügyi reform értelmében megszűnt a reál és humán profilú osztályok önállósága. Egy ideig latint még igen, művészettörténetet, filozófiát, zenetörténetet viszont már egyáltalán nem tanítottak, a vallást és erkölcstant pedig egyenesen tiltották. E tantárgyak helyett bevezették az úgynevezett „társadalomtudományokat”, a marxista-leninista filozófiát, a közgazdaságtant, a légvédelmi ismereteket és a gyakorlati jellegű tevékenységeket. Szovjet modell alapján a középiskolai oktatást tíz osztályosra zsugorították. A szakkörök, szakmai csoportok idővel újjászerveződtek. Fejér Pál tanár 1952-ben létrehozta a 406 A. S. Popov nevű rádiókört, melynek munkájához 1953-ban a Posta és Távközlési Minisztérium engedélyét adta. Reiff István és kollegái 1952-ben hozták létre a később Búzavirágnak elnevezett népi együttest, hogy megszerettessék a diákokkal a magyar népdalt, a népi táncot. 1956 november elején a líceum tizedik osztályos diákjai megalapították az EMISZ ifjúsági szervezetet, hogy tovább éltessék a magyarországi forradalom eszméjét, és felvállalják a székelység sorskérdéseit. A hatalom két év múlva felszámolta a szervezetet, 79 – többnyire tizenéves – személyt ítéltek nehéz börtönre vagy kényszermunkára. Tiszteletükre 2006-ban a magyar nagykövetség emléktáblát avatott az épület homlokzatán. 1948 és 1960 között nappali tagozaton összesen 5042 tanuló járt, estiben 1256-an tanultak. Az Unirea Líceum magyar tagozata 1960-ban önálló intézményként megszüntették a 4-es számú Magyar Vegyes Líceumot, a magyar tagozatot az Unirea Líceumba sorolták be. A Főgimnázium épületeibe a 6-os számú Általános Iskola költözött. Kezdetben a két tagozat között a viszony nem volt felhőtlen; az Unirea vezetése nemcsak a magyar tanárok felkészültségét vonta olykor kétségbe, hanem egy alkalommal azzal is megvádolták őket, hogy rombolják az intézmény tekintélyét. Az eredmények azonban hamar igazolták a hamis állítások ellenkezőjét, a két tagozat viszonya pedig idővel rendeződött. Jelentős szerepet játszott az iskola életében az Arany János irodalmi kör, melyet Szikszay Jenő, majd Reiff Piroska koordinált. A megtartott előadások gyakran túllépték az iskola határait, az érdekes témák a város felnőtt lakosságát is vonzották. A Reiff István vezette Búzavirág Népi Együttes kiegészült a Gál Sarolta tanárnő által vezetett iskolai énekkarral. 1975 és 1983 között a Hanke házaspár mintegy 30 előadást tartott az ország különböző városaiban saját készítésű szemléltető eszközeik, illetve az audiovizuális készülékek korszerű oktatásban való alkalmazásáról. A Fejér Pál-féle rádiókör az Unirea Líceumban is folytatta tevékenységét. A líceum nappali tagozatán – a vonatkozó időszakban – 10 116 magyar tanuló járt, az esti tagozatot 4157 diák frekventálta. Áprily Lajos Elméleti Líceum és Főgimnázium 1990 elején a brassói RMDSZ és az Unirea Líceum magyar tagozata vezetőségi szintjén megszületett a brassói önálló magyar középiskola visszaállításának terve, az Erdély-szerte folyó ilyen irányú próbálkozásokkal összhangban. A Tanügyminisztériumtól kedvező választ kaptak, jóváhagyva az önálló magyar líceum megalakítását, ám a kivitelezés menetét a Megyei Tanfelügyelőségre, valamint az Unirea Líceum és a 6-os számú Általános Iskola közötti megegyezésre bízta. A két oktatási intézmény vezetősége között tárgyalások sorozata kezdődött, melyek eredményeként az új tanév kezdetén az Unirea magyar tagozata visszaköltözött az egykori Római Katholikus Főgimnázium épületeibe, ám azt még egy évtizedig együtt használta a 6-os számú Általános Iskolával, mert azoknak nem volt hova menniük. Ugyancsak 1990-ben alakult meg a Felfalusi Kovács Antal Alapítvány, azzal a céllal, hogy Brassó megye magyar tannyelvű iskoláit, kiemelten az Áprily Lajos gimnáziumot, lehetőségeihez mérten támogassa, segítséget és anyagi juttatást nyújtva a tehetségesnek ítélt, továbbá a nehéz anyagi és szociális helyzetben levő brassói magyar diákoknak és pedagógusoknak. 1992 májusában az iskola hivatalosan is felvette az Áprily Lajos Elméleti Líceum nevet, a brassói születésű impresszionista költő emléke előtt tisztelegve. A szakképzett, jól felkészült pedagógusok életképes egységet képviseltek: a fő hangsúlyt az oktató-nevelő munka minőségére helyezték, annak ellenére, hogy a tanteremgond, a rosszul felszerelt laboratóriumok, szaktermek nehezítették ezt. Megalakultak a különböző szakkörök, a Nebulónia diákszervezet, folytatta tevékenységét a Búzavirág Népi Együttes, a Grimasz színjátszó csoport, kibontakozott az iskolán kívüli tevékenységek széles skálája. A valóságos önállósulás és az iskola épületeinek tényleges birtokbavétele 2003-ban valósult meg. Ekkor a 6-os számú (jelenlegi nevén Iacob Mureșianu) Általános Iskolának egy új, korszerű épületet emeltek a Baiulescu-ház és a Transilvania Egyetem rektorátusa közötti üres telken (Bulevardul Eroilor 31.), így kiköltözhettek az Áprilyből. Ugyanebben az időszakban világbanki segítséggel felújították az Áprily líceumot. A munkálatok két évet tartottak, ez idő alatt a líceumi oktatás a rakodói 20-as Általános Iskolában folyt, az V–VIII. osztályosok a B épületben tanultak, az elemi oktatás pedig a brassói magyar egyházak segítségével, szétszórva a város különböző helyein történt. 2003 szeptemberében az Áprily Lajos Elméleti Líceum birtokba vette a felújított iskolaépületet. 2004-ben a tanintézmény megszerezte a főgimnáziumi státuszt (colegiu național). Leírása Az Áprily Lajos Főgimnázium a Várkert sétány (aleea După ziduri) 3. szám alatt található, a belváros északi szögletében, a lerombolt városfalak helyén. Az „A” az 1901-ben megnyitott háromszintes iskolaépület, ahol az általános- és középiskolai oktatás folyik, továbbá itt vannak az irodák, tanári szoba, és a sportterem. Főbejárata fölött még látszanak a magyar címer maradványai. A „B” az 1848-ban emelt épület, melyben jelenleg az elemi osztályok oktatása folyik. A „C” épületben van a díszterem és a könyvtár. Az iskola tizenkét évfolyamos, emellett egy óvoda is tartozik hozzá. Az alsóbb évfolyamokon évfolyamonként két, a középiskolai szinten négy párhuzamos osztályban folyik az oktatás. Jelenleg az iskolának több, mint 60 tanára és 700 diákja van. Könyvtára 30 000 kötetet számlál, ezzel a Barcaság egyik legjelentősebb magyar nyelvű kultúraterjesztőjének számít. A diákönkormányzat minden év végén megszervezi az Áprily Napokat, egy háromnapos rendezvényt, melyben helyet kapnak az osztályok közti vetélkedők, tudományos diákköri konferenciák, kultúra- és hagyományőrzés. A diáknapokat az aktuális tanévet is összegző díszelőadás zárja, melyen az iskola önállóan tevékenykedő szakmai csoportosulásai kerülnek reflektorfénybe. Nyaranta Székelyzsomborban közös műemlékvédő tábort tartanak a budapesti Berzsenyi Dániel Gimnáziummal. Szakirányok Az Áprily Lajos Főgimnázium középiskolai szintjén négy szakirány választható: matematika-informatika közgazdaságtan természettudományok angol-magyar Szakkörök Az Áprily Lajos Főgimnáziumban több diákcsoportosulás és szakkör működik: A Nebulónia a középiskolások diákszervezete. A Búzavirág Népi Együttes az iskola legrégebb működő és legismertebb amatőr művészcsoportosulása, 1949 óta megszakítás nélkül tevékenykedik. Brassó megye legnépszerűbb néptáncegyüttese, értékeit az állami kultúrintézmények is elismerték. 1970-től minden jelentősebb állami rendezvényen bemutatták a megye magyar vonatkozású népi hagyományait, 2002-ben részt vettek az Aranyszarvas Fesztiválon . 2009-ben, fennállásuk 60. évfordulóján a Redut Kulturális Központban mutatták be a 60 éve kék a Búzavirág címet viselő díszelőadást. Az énekkar 1990-ben alakult. A zenekarral együtt önálló hangversenyeket tart, fellép iskolai rendezvényeken, jótékonysági hangversenyeken, kórustalálkozókon, sőt hazai és nemzetközi kórusfesztiválokon is jelen van. Műsorukban szerepelnek kánonok, két- és háromszólamú egyházi művek, madrigálok és népdal-feldolgozások. A Grimasz színjátszókör 1991-ben alakult; a színjátszó fesztiválokon és ünnepi iskolai alkalmakon eredeti ötletekkel átdolgozott színjátékokat mutat be, a kulturális eseményeken pedig vers-összeállításokkal vesz részt. A Visszhang a líceum diáklapja, melynek története az 1990-es évek elejére nyúlik vissza. Megjelentetése nem volt mindig zökkenőmentes: a tördelés, a nyomdák, a munkaerőhiány okozta gondok miatt a 11. évfolyam után megszűnt, és csak 2006-ban indult újra, a Brassói Lapok havi rendszerességgel megjelenő mellékleteként. A lap számos elismerést kapott: 2007-ben az év diákmédiás találkozóján az egyik legjobb erdélyi magyar diáklapnak minősítették, majd a magyarországi Diákújságírók Egyesülete által kiírt pályázaton harmadik díjat nyert. Híres tanárai és diákjai Az iskola tanárai voltak: Felfalusi Kovács Antal apát, királyi tanácsos Herrmann Antal néprajzkutató Kollár Gusztáv festő Andrei Mureșanu költő, forradalmár Iacob Mureșianu lapszerkesztő Reiff István író, folklórgyűjtő Bakó Árpád atléta, Románia háromszoros országos bajnoka Az iskola diákjai voltak: Irk Albert , a kriminológia úttörő alakja Kenyeres Balázs igazságügyi orvos Kupcsay Felicián író, miniszteri tanácsos Kovács Dalma énekesnő Mikó András költő Orbán János Dénes költő, prózaíró Székelyhidy Ferenc operaénekes Szemlér Ferenc költő Wollanka József régész, művészettörténész Bert Sakmann Bert Sakmann (született: Stuttgart, 1942. június 12.) német sejtfiziológus. 1991-ben Erwin Neherrel együtt elnyerte az orvostudományi Nobel-díjat "a sejtek ioncsatornáinak működését illető felfedezéseiért". Tanulmányai Bert Sakmann 1942. június 12-én született Stuttgartban Bertold Sakmann színigazgató és Annamarie Schaefer fizikoterapeuta két gyereke közül az idősebbikként. Mindkét nagyapja orvos volt; az anyai nagyapja Sziám királyát kezelte, anyja is Bangkokban jött a világra. Gyerekkorát Lindauban, a Bodeni-tó partján töltötte, itt is kezdte el az általános iskolát. Középiskolába már a stuttgarti Wagenburg Gymnasiumba járt. Az iskolában leginkább a fizika érdekelte, otthon pedig hajó- és repülőgépmodelleket épített. Mérnöknek készült, de a gimnázium utolsó évében, 1961-ben olvasott a kibernetika biológiai alkalmazásáról, és onnantól kezdve az kötötte le az érdeklődését. Nem tudott dönteni, hogy fizikát vagy biológiát tanuljon-e és végül 1967-ben a Tübingeni Egyetem orvosi szakára iratkozott be. Az általános gyakorlat szerint többször váltott egyetemet, sorra tanult Freiburg, Berlin, Párizs, majd végül München orvosi egyetemein. Utóbbi helyen szerezte meg orvosi diplomáját. Szakdolgozatát a müncheni Max Planck Pszichiátriai Intézet idegélettani laboratóriumában, Otto Creutzfeldtnél kezdte írni. Creutzfeldt az agy vizuális mintázatfelismerését kutatta és ebben szorosan együttműködött a Müncheni Műszaki Egyetem villamosmérnökeivel és informatikusaival. Miután három évig vizsgálta a macska szemének adaptációját a fényhez, Sakmann rájött, hogy a központi idegrendszer működésének megértéséhez szüksége van az idegsejtek és szinapszisaik részletesebb ismeretére. Egy nyári tanfolyamon meghallgatta Bernard Katz előadását az ideg-izom kapcsolódásról, majd miután az intézetben Erwin Nehertől megtanulta a szinapszisok vizsgálatának technikáját, három évet töltött az University College Londonban, Katz laboratóriumában. Igen mozgalmas időszak volt ez az idegélettan területén, ekkor kezdték tisztázni a szinapszis működésének molekuláris hátterét. Sakmann Londonban készítette el disszertációját, amit 1974-ben védett meg a Göttingeni Egyetemen. Tudományos munkássága Ugyanebben az évben Otto Creutzfeldt felajánlott neki egy laboratóriumot a göttingeni Max Planck Biofizikai Kémiai Intézetben. Korábbi ismerőse, Erwin Neher is az ebbe az intézetbe ment át és a két kutató együtt kezdett el dolgozni az idegvégződés acetil-kolin által aktivált ioncsatornáinak jellemzésén. Közösen kifejlesztették a folt-feszültségzár (patch clamp) módszert, ahol egy üveg mikropipettát a sejt felszínére illesztve egyetlen ioncsatornát izolálni tudtak, és aztán képesek voltak mérni annak elektromos változásait. A módszerrel karakterizálták a különböző sejtek egyes ioncsatorna-típusait. Génsebészeti módszerrel karmosbéka petesejtjébe (ami kellően nagy ahhoz, hogy kényelmesen kezelni tudják) bevitték az ioncsatorna-fehérjék génjeit és kísérleteket végeztek a különböző típusok alkatrészeiből összeállított csatorna-struktúrákkal. Ezzel meg tudták határozni, hogy mely fehérjék és azok mely doménjei szükségesek feltétlenül az ioncsatorna működéséhez. Bert Sakmann és Erwin Neher 1991-ben orvostudományi Nobel-díjban részesült a folt-feszültségzár technika kifejlesztéséért. Későbbi kísérleteiben az agy neuronjainak szinapszisait kutatta. Mivel ebben a munkában igen nagy szerepet játszottak a molekuláris biológiai technikák, tizennégy évnyi göttingeni tartózkodás után 1988-ban Heidelbergbe, a Max Planck Orvostudományi Kutatóintézetbe költözött, ahol Németország legnagyobb molekuláris biológiai központja működött. 1989-ben az intézet professzorává és a sejtélettani részleg vezetőjévé, 1991-ben pedig az intézet igazgatójává nevezték ki. 2008-ban visszatért Münchenbe, ahol a neurobiológiai intézet egyik kutatócsoportját vezette. Egy évvel később tagja lett annak a csoportnak, amely az Egyesült Államokban, a floridai Jupiterben hozott létre egy kutatóintézetet a Max Planck Társaság égisze alatt. Ez a munka 2012-ig tartott. 2016 februárjában elvállalta a Szegedi Tudós Akadémia képzési programjának vezetését. Díjai 1991 Harvey-díj 1991 Fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj 1989 a Gairdner Alapítvány díja 1987 Gottfried Wilhelm Leibniz-díj 1986 Louisa Gross Horwitz-díj ( Columbia Egyetem ) 1983 Spencer-díj (Columbia Egyetem) 1982 Magnes-díj (Jeruzsálemi Héber Egyetem) 1979 a brit Feldberg Alapítvány díja 1977 Nernst-díj (Német Fiziko-kémiai Társaság) 1993 óta az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia, 1994 óta pedig a brit Royal Society tagja. Családja Bert Sakmann még az egyetemi évei alatt ismerkedett meg leendő feleségével, Christianével. Felesége sikeres gyermek-szemészorvos, Sakmann tréfásan úgy nyilatkozott, hogy Göttingenben és Heidelbergben a legtöbben csak "a szemész férjeként" ismerik őt. Két fiuk és egy lányuk született. Alsóköhér Alsóköhér (románul: Chiheru de Jos, németül: Unterkiher) falu Maros megyében, Erdélyben, Romániában, Alsóköhér község központja. Fekvése A Köhér-pataka mentén található Szászrégen és Szováta között félúton. Christoph Daum Christoph Paul Daum (1953. október 24. –) korábbi német profi labdarúgó és edző. Daum aktív játékos pályafutása alatt középpályásként játszott, felnőttként a Hamborn 07 és Eintracht Duisburg csapatait erősítette, mielőtt az 1. FC Köln tartalék csapatához szerződött volna. Menedzserként összesen 8 trófeát szerzett, Németországban, Törökországban és Ausztriában. Belmont-de-la-Loire Belmont-de-la-Loire település Franciaországban, Loire megyében. Lakosainak száma 1552 fő (2015). Belmont-de-la-Loire Chauffailles, Ranchal, Saint-Igny-de-Roche, Belleroche, Écoche, Cours és Saint-Germain-la-Montagne községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Venouse Venouse település Franciaországban, Yonne megyében. Lakosainak száma 306 fő (2015). Venouse Pontigny, Lignorelles, Montigny-la-Resle és Rouvray községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: George Takei George Hosato Takei (született Hosato Takei; Los Angeles, 1937. április 20.) amerikai színész, rendező, szerző és aktivista. Leginkább a Star Trek eredeti sorozatából ismert, ahol az USS Enterprise kormányosát, Hikaru Sulu hadnagyot alakította. Suluként visszatért az első hat Star Trek-filmben és a Star Trek: Voyager egyik epizódjában is. Facebook-oldala 2011-es csatlakozása óta több mint tízmillió követőre tett szert, főleg humora miatt népszerű. Takei aktívan küzd az LMBTQ közösség jogaiért. Számos díjat kapott az emberi jogok érdekében, valamint a japán-amerikai kapcsolatok terén kifejtett tevékenységéért. Szerepe az Allegiance című Broadway-musicalben – melyet saját, a japán-amerikaiak számára létrehozott koncentrációs táborban töltött gyermekévei ihlettek – teret biztosított neki ahhoz, hogy felszólaljon a kormány bevándorlásellenes retorikája ellen. Gyerekkora Hosato Takei néven született Los Angelesben, 1937. április 20-án, japán származású amerikai szülőktől. Édesanyja Fumiko Emily, született Nakamura, aki a kaliforniai Sacramentóban született, édesapja Takekuma Norman Takei, a japán Jamanasi prefektúrából, aki ingatlannal foglalkozik. Angol keresztnevét, a George-ot apja választotta neki VI. György brit király után, akinek koronázása 1937-ben nem sokkal Takei születése után történt. 1942-ben a Takei családot lóistállókból átalakított lakóházba kényszerítették a Santa Anita Parkban, majd a rohweri internálótáborba küldték őket, az Arkansas állambeli Rohwerbe, ahová számos japán származású amerikait internáltak a II. világháború idején. A családot később áthelyezték a kaliforniai Tule Lake-i internálótáborba. Takei számos rokona Japánban élt a világháború alatt. Hirosimában élő nagynénje és csecsemő unokatestvére meghaltak Hirosima és Nagaszaki bombázása során. „Nagynéném és csecsemő unokatestvérem megégett testére egy gödörben találtak rá Hirosimában”. A háború végén Takei és családja visszatértek Los Angelesbe. A Mount Vernon-i Középiskolába, majd a Los Angeles-i Középiskolába járt, és a Kojaszan Buddhista Templom 379-es cserkészcsapatának tagja volt Érettségi után a Berkeleyn tanult építészetet, majd a UCLA-n színművészetet; az alapképzést 1960-ban, a mesterképzést 1964-ben végezte el. Járt emellett a Shakespeare Intézetbe Stratford-upon-Avonban és a Sophia Egyetemre Tokióban. Hollywoodban a Desilunál tanult színészetet. Pályája A kezdetek Takei hollywoodi karrierje az 1950-es évek végén kezdődött; a Godzilla Raids Again című japán film több szereplőjének angol szinkronhangjaként. „Volt egy szó, aminek nagyon nehéz volt találni olyan angol fordítást, ami illik a szájmozgáshoz is. A japán szó a bakarajo volt, ami ostoba bolondot jelent.” Takei visszaemlékezése szerint a rendező a „banana oil”, banánolaj szó mellett döntött. Ezután szerepelt a Playhouse 90 televíziós sorozatban, valamint a Perry Mason „The Case of the Blushing Pearls” című epizódjában. A Hawaiian Eye harmadik évadának ötödik epizódjában Thomas Jefferson Chu szerepét játszotta. Eredetileg ő játszotta George-ot a Fly Blackbird! musicalben, de mikor az előadások Los Angelesből a Broadwayre költöztek, a nyugati parti színészeket újabb meghallgatásra kötelezték, és a szerepet William Sugihara kapta. Sugiharának végül le kellett mondania a szerepről és az utolsó előadásokon ismét Takei alakította a szerepet. Takei ezek után több híres színésszel is szerepelt együtt, többek között Frank Sinatrával a Never So Few, Richard Burtonnel az Ice Palace, Jeffrey Hunterral a Hell to Eternity, Alec Guinnessszel az A Majority of One, James Caannal a Red Line 7000 és Cary Granttel a Walk, Don't Run című filmben. 1964-ben főszerepet játszott a The Encounter című The Twilight Zone-epizódban; egy olyan embert alakított, akinek apja áruló volt és jeleket adott a japán pilótáknak Pearl Harbor bombázása alatt. Vendégszerepelt a Mission: Impossible egyik epizódjában, a sorozat első, 1966-os évadában. Szerepelt két Jerry Lewis-vígjátékban, a The Big Mouth és a Which Way to the Front? címűekben. 1969-ben ő volt a narrátora a The Japanese Sword as the Soul of the Samurai dokumentumfilmnek. Star Trek 1965-ben Gene Roddenberry producer Takeire osztotta Hikaru Sulu hadnagy szerepét az akkor induló Star Trek második nyitóepizódjában. Korábban a tudományos tiszt szerepét osztották rá az első nyitóepizódban, melyben Jeffrey Hunter alakította Christopher Pike-ot, a USS Enterprise kapitányát. Az induló sorozatban végül William Shatner lett az űrhajó kapitánya, James T. Kirk, Takei pedig a kormányos, Sulu hadnagy szerepét kapta. Az eredeti tervek szerint Sulu a második évadtól kezdve fontosabb szerepet kapott volna, Takeit azonban lefoglalta, hogy Nim kapitányt, a dél-vietnami hadsereg tisztjét alakította a The Green Beretsben, így kevés időt tölthetett a Star Trek forgatásával, és az évad epizódjainak csak a felében szerepelt. A többi epizódban a Pavel Csekovot alakító Walter Koenig lépett a helyébe. Mikor Takei visszatért, a két színésznek közös öltözője volt, és csak egy forgatókönyvet kaptak. Takei egy interjúban bevallotta, hogy eredetileg fenyegetve érezte magát Koenig jelenlététől, később azonban összebarátkoztak, és a két tiszt képe, amint a hajó kormányánál ülnek, a sorozat egyik ikonikus képe lett. Takei azóta számos tévé- és mozifilmben szerepelt. 1973-74 között Sulu hangját adta a Star Trek: The Animated Series rajzfilmsorozatban, és a mai napig rendszeresen jár sci-fi rajongói találkozókra világszerte. Több számítógépes játékhoz adta a hangját, köztük a Star Trek-univerzumban játszódó játékokhoz is. 1996-ban, a Star Trek indulásának 30. évfordulóján ismét Sulu kapitányt alakította a Star Trek: Voyager egyik epizódjában; a történet szerint Tuvok hadnagy emlékeiben jelent meg (a hadnagy Sulu alatt szolgált a USS Excelsioron a hatodik mozifilm eseményei idején). Møn Møn (ejtsd: Mön) szigete Dánia délkeleti részén található. Népessége alig haladja meg a 9000-et, területe 218 m². 2007. január 1-jéig önálló község volt Møn község néven, de a közigazgatási reform során Vordingborg községhez csatolták. Jelenleg a Sjælland régióhoz tartozik. A sziget Dánia egyik leglátogatottabb látványossága. Ennek oka a Møns Klint- azaz a Møn-i sziklák, a gyönyörű tengerpartja, és az öreg kereskedőváros, Stege. Elhelyezkedés Møn Sjælland délkeleti részénél helyezkedik el, tőle a Hølen-szoros választja el. Sjælland partjainál található még Nyord-, Lilleø-, Langø-, Tærø-, Bogø- és Farø-szigete is. Egyik nevezetessége a Kalvehave-kikötő-ben lévő Alexandrine Királynő-híd, ami összeköti őt Sjællanddel. Közlekedés A sziget hídját 1943 május 30.-án nyitották meg a közlekedés számára. A híd 746 méter hosszú. A délnyugati részen Møn egy híddal kapcsolódik a 35 km²-es Bogø szigethez, ami közvetlenül kapcsolódik Farø szigetéhez, ami motorutat biztosít Sjælland és Falster között. Az északnyugati részen Møn Nyord elkülönített szigetével áll összefüggésben. Stege városa Stege a sziget legnagyobb városa, ami a sziget középpontjában áll, a Stege Nor folyónál, ami közvetlenül a tengerbe ömlik. Népessége 4 000 fő, ami a sziget csaknem felét teszi ki. A "Stege vásár" Júliusban minden kedden és augusztusban az első kedden kerül megrendezésre. You the Boss A You the Boss egy dal Rick Ross amerikai rappertől. God Forgives, I Don't című ötödik stúdióalbumáról jelent meg első kislemezeként 2011. október 7-én az I Love My Bitches mellett. Az amerikai rádiók október 18-án kezdték el játszani. and Urban radio on November 1, 2011. Nicki Minaj és Kevin “K.E. On The Track” Erondu is dolgozott a dalon. Háttér Birdman Y.U. Mad című klipjének forgatása alatt Nicki Minaj felfedte, a You the Boss eredetileg Lil Wayne számára íródott 2009-ben, de ő nem használta fel. „Hosszadalmas volt, végül Rick Rossnak adta” Minaj mondta karakterét, Female Weezyt alakítva. Ross sem foglalkozott egyből a számmal, mivel Teflon Don című albumán dolgozott. Kleingœft Kleingœft település Franciaországban, Bas-Rhin megyében. Lakosainak száma 149 fő (2015). Kleingœft Lochwiller, Maennolsheim, Westhouse-Marmoutier és Wolschheim községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Bolton (Anglia) Bolton város az Egyesült Királyságban, Anglia területén, Manchestertől 16 km-re ÉNy-ra. Nagy-Manchester részét képezi. Lakossága 139 ezer fő volt 2001-ben. Fontos szerepet játszott az ipari forradalomban. Az egykor virágzó textilipar ma már nem jellemző, a gépipar és más iparágak vették át a helyét. Itt élt Samuel Crompton, aki 1779-ben feltalálta a spinning mule (fonó öszvér) nevű fonógépet, a pamutipart forradalmasító berendezések egyikét. Háza ma múzeum. Novák Ágnes Novák Ágnes építész, az ökoépítészet hazai kutatásának és oktatásának egyik jelentős alakja. 1993-ban az Ybl Miklós Műszaki Főiskolán bevezette az Ökologikus Építészet szakirányú képzést. Jelentős számban fordított le építészeti tárgyú cikkeket, szervezte vendégprofesszorok előadásait. Ezekben az években 1995 és 2000 között több tucat építészhallgató számára biztosította a külföldi tanulás és szakmagyakorlás lehetőségét különböző pályázati formában. (Tempus, Phare stb.) Kutatásai eredményét időről időre szakkönyvekben publikálta. 2000-ben kidolgozta a "környezeti Illeszkedési elemzési" módszert, amellyel az építési tevékenységek, fejlesztések ökológiai értékelését el lehet végezni. (Ehhez hasonló a módszer a brit BREEAM, amely egyre elterjedtebb egész Európában. Ugyancsak hasonló az USA-ban alkalmazott LEAD. Magyarországon jelenleg a BREEAM értékelés használatos főleg brit befektető cégek fejlesztései során.) A Magyarországon a magyar módszer elterjedése nem várható, az építész szakma nem ismeri. A BREEA honosítása és a LEAD alkalmazását viszont a külföldi befektetők támogatják, így azokat egyes építész tervezők kezdik alkalmazni. Együttműködik több szintén elismert hazai építésszel (Ertsey Attila, Medgyasszay Péter) a környezetbarát építészet témájában. Részt vett az Európai Unió Cooperation of Science and Technology (COST) programjában, a panelépületek környezettudatos felújításának témakörében ő képviselte Magyarországot. 2007-ben PhD fokozatot szerzett a Debreceni Egyetem Doktori Iskolájában. Értekezésének témája: "Az építészeti ökológia szempontjai a nagypaneles lakóépületek és az iparosított építésű lakótelepek fenntarthatóságának vizsgálatához", a környezettudományok tudományágban. (http://www.doktori.hu/index.php?menuid=193&vid=65) 2008-2009-ben a Parlament FIDESZ frakciója számára háttéranyagokat dolgozott ki, előadásokat tartott, kerekasztal beszélgetéseken vett részt a lakótelepek fenntarthatósága érdekében szükséges beavatkozásokról. "Telepből Zöldváros" címmel a koncepció része lett az Új Széchényi Terv 2010 júliusában bemutatott vitairatának. A szerzők között név szerint is megemlítik. Jelenleg megvalósítás alatt állnak Balmazújvárosban a Nagyszik Látogatóközpont szalmabála- és vályogszerkezetű épületei, melyet társtervezőként jegyez (építész tervező: Medgyasszay Péter). Az épület a fenntarthatósági mutatóknak magas szinten megfelel. Az épületet 2012 első felében átadták és használatba vették. 2011-ben a MOME-en szervezett "Kultúra és közösség" című konferencián tartott előadása nyomtatásban is megjelent Öko-Otthonok címmel. (Részlet a bevezetőből: Közhely vagy definiálható fogalom? Stílus vagy életmód? Mérhető vagy szubjektív elemek határozzák meg az Öko-otthonok kategóriáját? Piár, marketing, brand-építés vagy éppen anti-branding? Greenwashing és astroturfing vagy végre a fenntart- hatóság irányába lépünk?) 2012 tavaszán szakértőként vett részt abban a munkacsoportban, amely a földépítés és szalmabála építés előszabványát dolgozta ki. Az előszabvány megtalálható: MSZE 3576-1:2012 Vályog falazóelemek és szalmabála építőelemek követelményei. 1. rész: Vályog falazóelemek, illetve: MSZE 3576-2:2012 Vályog falazóelemek és szalmabála építőelemek követelményei. 2. rész: Szalmabála építőelemek cím alatt a Magyar Szabványügyi Testület honlapján. 2013-ban a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Kar Lakóépülettervezési Tanszék megbízásából, Bitó János már klasszikusnak számító Lakóházak tervezése című tankönyvének átdolgozása során a fenntarthatósággal foglalkozó munkarészek gondozásában vett részt. A Tankönyv elektronikus változata több helyen is elérhető. (http://tajvedelem.hu/Tankonyv/Bito/index.html) 2014-ben több külföldi (http://versus2014.blogs.upv.es/) és hazai ( http://www.mek.hu/index.php?link=XVII_UJSZEGEDI_BIOEPITESZETI_NAPOK ) konferencián számolt be a hazai környezetbarát vályog és szalmaépítés helyzetéről. 2014. decemberétől a Levegő Munkacsoport tanácsadó testületének tagja, 2015. májustól az Elnökség tagja. ( http://www.levego.hu/ ) . Szakterületei: egészséges épület akadálymentes épített környezet green design öko-design szalmabála épületek modern földépítészet lakótelep rehabilitáció öko-város elvek a szabályozási tervek eszközei között A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Építész szakon épületszerkezetek és építőanyagok tárgyat oktat. A hallgatókkal évről évre végzett projektek: Kereket-Tekerek - Budapest kerékpáros perifériái, ötletek, javaslatok. Térformálás a lakótelepen, víz-növény, kamaszpark. Mobil-Modul projekt tervek a fenntartható településfejlesztés bemutatásához. Széles körű publikációi nagy része fellelhető a világhálón is. (Angol nyelven is publikál.) Horváth Márton Levente Horváth Márton Levente Erkel-díjas zeneszerző, orgonaművész, a Liszt Ferenc Zeneakadémia Egyházzene Tanszékének oktatója. Pályafutása 1983-ban született Tapolcán. Alapfokú zenei tanulmányait Pápán és Balassagyarmaton végezte. 1997-től a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában tanult, elsőként zeneszerzést Fekete Győr Istvánnál, majd 1999-től orgonát Elekes Zsuzsánál. 2001-ben felvételt nyert a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem zeneszerzés (tanára Vajda János) és orgona (Lehotka Gábor) szakára. Orgonaművészi diplomát 2006-ban, zeneszerzői diplomát 2007-ben szerzett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen. 2007-től a Zeneakadémia doktoriskolájának hallgatója lett, jelenleg disszertációján dolgozik, emellett a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola tanára. 2003 és 2013 között a Budapest-kőbányai Szent László Plébániatemplom orgonistája. 2002-ben és 2004-ben első díjat nyert a Zeneakadémia zeneszerző versenyén. Orgonistaként három ízben vett részt Prof. Olivier Latry, a párizsi Notre Dame orgonistájának mesterkurzusain. 2003-ban és 2004-ben elnyerte az Academie Musicale de Villecroze ösztöndíját, ennek köszönhetően elkészíthette első önálló szerzői lemezét. Diplomái megszerzését követően Fischer Annie előadóművészi-, majd három ízben Kodály Zoltán alkotói ösztöndíjban részesült. 2008-ban 35 csend című vonószenekari művét a Liszt Ferenc Kamarazenekar mutatta be. Az Ifjúsági Kortárszenei Fesztivál rendszeres résztvevője volt, az elmúlt években számos fesztiválon mutatták be műveit (MINI-fesztivál, CAFe, Korunk Zenéje, Szegedi Vántus-napok). Orgonistaként rendszeresen koncertezik, műsorválasztásában különös figyelmet szentel a 20. századi és kortárs orgonarepertoár megszólaltatására. Két alkalommal lépett fel az oroszországi Szocsi Orgonafesztiválon (2009, 2011), adott hangversenyeket Ausztriában, Szlovákiában. Több mai zeneszerző orgonaművének ősbemutatója fűződik nevéhez (Barta Gergely, Derecskei András, Fekete Gyula, Kákonyi Árpád, Kerékfy Márton, Zombola Péter művei). 2014-ben szerezte meg doktori fokozatát. 2010 óta a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola tanára, 2015 óta a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Egyházzene Tanszékének óraadó orgonatanára. 2016 és 2017 között a Pázmány Péter Katolikus Egyetem adjunktusa, 2017 óta a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakgimnázium zeneszerzés tanára. Tanulmányok 2001–2006 LFZE orgona szak Lehotka Gábor 2001–2007 LFZE zeneszerzés szak Vajda János 2007–2010 LFZE Doktoriskola 2014: DLA fokozat megszerzése. Disszertáció címe: Egy műfaj illegalitásban – Misekompozíciók Magyarországon 1949–1969 között Mesterkurzusok Orgona mesterkurzusok Olivier Latry (2003, 2004, 2008) Ludger Lohmann (2005, 2008) Szathmáry Zsigmond (2000) David Titterington (2000, 2002) Zeneszerzés mesterkurzusok Betsy Jolas (2003) Johannes Kretz (2002) Michael Jarell (2002) Publikációk Írás Egy műfaj illegalitásban. Misekompozíciók Magyarországon 1949–1969 között (Liszt Ferenc Zeneakadémia, 2017) Zenemű Missa omni tempore (Kortárs ZeneMűhely, 2010; Szerzői kiadás, 2016) Erotic Contaminations (Kontrapunkt Zeneműkiadó, 2015) Jubilate Deo (Editio Musica Budapest, 2012) Nunc dimittis (Kontrapunkt Zeneműkiadó, 2011) O salutaris hostia (Kontrapunkt Zeneműkiadó, 2010) O vos omnes (Kontrapunkt Zeneműkiadó, 2010) Fontosabb bemutatók, hangversenyek 2018 március: a Viivre c. szimfonikus mű bemutatója (Budafoki Dohnányi Ernő Szimfonikus Zenekar, vez: Werner Gábor) 2017. november: orgonakoncert a Mátyás-templomban 2017. május: Skopjében (Macedónia) a macedón-magyar kortárszenei est vendége 2016. szeptember: a Madaradante c. nagyszabású orgonamű bemutatója a Párbeszéd Házában (Budapest) 2015: Salzburgi Dóm (A) – Missa brevis in honorem Sanctae Ritae CAFe, Budapest (Imaragana – 2015, Crosswords - 2017) MINI-fesztivál, Budapest (Túl - 2009, Psalmoid No. 1. – 2015) 2014: A Missa „in omnem terram” ősbemutatója a doktori zárókoncert keretében. (MÜPA, Budapest, ea: LFZE Alma Mater kórus, vez: Somos Csaba) Szerzői est 2013, FUGA, Budapest 2012: a Szimfónia bemutatója a budapesti Korunk Zenéje fesztiválon (Savaria Szimfonikus Zenekar, vez: Sándor Szabolcs) Szerzői est 2010, Nádor terem, Budapest 2008: a 35 csend c. vonószenekari mű bemutatója (Liszt Ferenc Kamarazenekar) Számos bemutató világszerte Ave verum (Ausztrália, Új-Zéland ), Interludes (USA, Szlovénia), Ikrek (Libanon), Eleven (Mexikó) Felvételek Suburban Nights (szerzői kiadás) 2007, Bach, Mendelssohn, Liszt, Hindemith és Horváth orgonaművei Till Now (Hungaroton) 2005, szerzői CD Amor sanctus (szerzői kiadás) 2009, Selby, Bach, Benedetto Marcello, Lehotka Gábor, Horváth Márton Levente, Giulio Caccini, Koloss István orogonaművei Díjak és kitüntetések Erkel Ferenc-díj (2016) A Vántus István Zeneszerzőverseny díja (2015) A Fugato Orchestra crossover zeneszerzőversenyének III. díja (2011) I. díj a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem zeneszerzőversenyén (2002, 2004) Ösztöndíjak A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) ösztöndíja 2015 Kodály Zoltán alkotói ösztöndíj – 2008, 2009, 2010 Fischer Annie előadói ösztöndíj – 2007 Az Academie Musicale de Villecroze (F) ösztöndíja 2004, 2005 Tagságok Magyar Zeneművészeti Társaság (Elnökségi tag) Magyar Zeneszerzők Egyesülete (Elnökségi tag) Magyar Kodály Társaság Bertalan Árpád Vitéz Bertalan Árpád (Pozsony, 1898. október 20. – Jutas, 1941. április 12.) magyar katona, az első világháború hőse, a Vitézi rend tagja. Ő volt a magyar ejtőernyős fegyvernem egyik megszervezője. Életpályája Bertalan Árpád 1898. október 20-án született Pozsonyban. Miután elvégezte a Budapesti Hadapródiskolát mint tiszthelyettes harcolt az olasz fronton a bosznia-hercegovinai 3. tábori vadász zászlóaljnál. Elsődleges feladata az volt, hogy váratlan éjszakai rajtaütésekkel és erőszakos felderítéssel állandóan zavarja és nyugtalanítsa az ellenséget, valamint, hogy foglyokat ejtsen. Sikeres vállalkozásai után zászlóssá, később pedig hadnaggyá léptették elő. 19 éves korában még hadnagyként részt vett a Globocak-hegycsúcs elleni támadásban 15 fős rohamcsapatával. Az akció során három olasz állást számolt fel, több száz foglyot ejtett és 6 nehéztarackot zsákmányolt. Haditettéért 1918-ban megkapta az Tiszti Arany Vitézségi Érmet, majd pontosan tíz évvel később, 1928-ban a Katonai Mária Terézia-rend lovagkeresztjét is. Az első világháború után, hivatásos tisztként átlépett a régi hadseregből a nemzeti hadseregbe, s a győri gyalogezred kötelékében teljesített szolgálatot. 1922. augusztus 15-én avatták vitézzé, szeptemberben előléptették főhadnaggyá, 1927. november elsején pedig százados lett. 1935 tavaszán Magyaróvárra helyezték át, ahol május elsején átvette az árkász század parancsnokságát. 1938-ban nekilátott a honvédség egyik elit alakulatának, az ejtőernyős egységnek a megszervezéséhez, amelynek kiképző parancsnoka lett előbb Szombathelyen, majd Pápán. Az alakulat teljes egészében önkéntesekből, elsősorban fiatal sportemberekből állt. Tagjai különleges kiképzést kaptak közelharcból, mesterlövészetből és mindenféle terhelés elviseléséből. 1939 novemberétől már őrnagyként szolgált. A Veszprém-Jutaspuszta repülőtérről 1941. április 12-én a Délvidékre indult bevetésre egy öt gépből álló ejtőernyős zászlóalj élén. A vezérgép közvetlenül a felszállás után megbillent, lezuhant és kigyulladt. A katasztrófában a négyfős személyzet, Bertalan Árpád harccsoport-parancsnok és 17 ejtőernyőse hősi halált halt. A katasztrófát 8 ejtőernyős élte túl, többek között Bakó István, Urbán László, Székely Sándor és Szokolay Tamás. Bertalan Árpádot posztumusz alezredessé léptették elő. Emlékezete A Magyar Királyi 1. honvéd ejtőernyős zászlóalj a tragédia után parancsnoka nevét vette fel, így 1941. május 17-től az alakulat megnevezése: Magyar Királyi vitéz Bertalan Árpád 1. honvéd ejtőernyős zászlóalj lett. Sírja előbb a budapesti Farkasréti temetőben volt, majd 2013. április 12-én a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben katonai hagyományok szerint helyezték végső nyugalomra. Lincoln Beach Lincoln Beach az Amerikai Egyesült Államok északnyugati részén, Oregon állam Lincoln megyéjében elhelyezkedő népszámlálás által kijelölt hely. A 2010. évi népszámlálási adatok alapján 2 045 lakója van. Teljes területe 10,6 km2, ebből 2,1 km2 vízi. Népesség 2010 A 2010-es népszámláláskor 2 045 lakója, 1 077 háztartása és 633 családja volt. A népsűrűség 240,5 fő/km2. A lakóegységek száma 2 391, sűrűségük 373,6 db/km2. A lakosok 92,7%-a fehér, 0,3%-a afroamerikai, 1,2%-a indián, 1,2%-a ázsiai, 0,0005%-a a csendes-óceáni szigetekről származik, 1,4%-a egyéb-, 3,1% pedig kettő vagy több etnikumú. A spanyol vagy latino származásúak aránya 4,2% (3,4% mexikói, 0,2% Puerto Rico-i, 0,1% kubai, 0,5% pedig egyéb spanyol/latino származású). A háztartások 9,1%-ában élt 18 évnél fiatalabb. 50,6% házas, 5,8% egyedülálló nő, 2,3% pedig egyedülálló férfi; 41,2% pedig nem család. 35,2% egyedül élt; 18,2%-uk 65 éves vagy idősebb. Egy háztartásban átlagosan 1,89 személy élt; a családok átlagmérete 2,34 fő. A medián életkor 59,8 év volt. A lakók 9,9%-a 18 évesnél fiatalabb, 2,6% 18 és 24 év közötti, 12,4%-uk 25 és 44 év közötti, 38,1%-uk 45 és 64 év közötti, 36,9%-uk pedig 65 éves vagy idősebb. A lakosok 46,2%-a férfi, 53,8%-uk pedig nő. 2000 A 2000-es népszámláláskor 2 078 lakója, 1 073 háztartása és 658 családja volt. A népsűrűség 244,5 fő/km2. A lakóegységek száma 2 198, sűrűségük 343,4 db/km2. A lakosok 95,5%-a fehér, 0,1%-a afroamerikai, 1,4%-a indián, 0,8%-a ázsiai, 0,0005%-a a csendes-óceáni szigetekről származik, 0,8%-a egyéb-, 1,3% pedig kettő vagy több etnikumú. A spanyol vagy latino származásúak aránya 2% (1,6% mexikói, 0,1% kubai, 0,3% pedig egyéb spanyol/latino származású). A háztartások 10,9%-ában élt 18 évnél fiatalabb. 53% házas, 6,1% egyedülálló nő; 38,7% pedig nem család. 32,1% egyedül élt; 16%-uk 65 éves vagy idősebb. Egy háztartásban átlagosan 1,93 személy élt; a családok átlagmérete 2,35 fő. A lakók 12,5%-a 18 évnél fiatalabb, 1,7%-a 18 és 24 év közötti, 10,5%-a 25 és 44 év közötti, 33,8%-a 45 és 64 év közötti, 36%-a pedig 65 éves vagy idősebb. A medián életkor 58,2 év volt. Minden 100 nőre 85,2 férfi jut; a 18 évnél idősebb nőknél ez az arány 82,5. A háztartások medián bevétele 33 425 amerikai dollár, ez az érték családoknál $41 415. A férfiak medián keresete $32 557, míg a nőké $18 519. Az egy főre jutó bevétel (PCI) $21 810. A családok 4%-a, a teljes népesség 6,9%-a élt létminimum alatt; a 18 év alattiaknál ez a szám 3%, a 65 év felettieknél pedig 2,2%. Jonchères Jonchères település Franciaországban, Drôme megyében. Lakosainak száma 29 fő (2015). Jonchères Aucelon, Beaumont-en-Diois, Bellegarde-en-Diois, Chalancon, La Motte-Chalancon, Poyols és Volvent községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Boursies Boursies település Franciaországban, Nord megyében. Lakosainak száma 378 fő (2015). Boursies Mœuvres, Inchy-en-Artois, Doignies, Graincourt-lès-Havrincourt, Havrincourt és Hermies községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Szenegál az 1984. évi téli olimpiai játékokon Szenegál a jugoszláviai Szarajevóban megrendezett 1984. évi téli olimpiai játékok egyik részt vevő nemzete volt. Az országot az olimpián 1 sportágban 1 sportoló képviselte, aki érmet nem szerzett. Szenegál először vett részt a téli olimpiai játékokon. ČSD E 436.0 sorozat A ČSD E 436.0 sorozat egy csehszlovák Bo'Bo' tengelyelrendezésű, 1,5 kV DC áramrendszerű villamosmozdony-sorozat volt. 1927 és 1928 között összesen 4 db-ot gyártott a ČKD a ČSD részére. A mozdonyokat 1972-ben leselejtezték. Memaliaj Memaliaj kisváros Albánia délnyugati részén, Tepelena kerületben, a Vjosa folyó mentén. Lakossága mintegy 4900 fő (2006, becslés). 1946-ban alapított, a környék kőszénbányászatának szolgálatába állított szocialista iparváros. A bányák és az üzemek a rendszerváltást követően bezártak, a lakosság nagy része munkanélküli. Magyar népdalok BB99 A Magyar népdalok Bartók Béla 1930-ban írt vegyeskari műve (BB 99 / Sz 93 / W 65). Az ősbemutató Kecskeméten volt 1936. május 11-én. A Kecskeméti Városi Dalárdát Vásárhelyi Zoltán vezényelte. A mű dalai: Börtönben ( Elhervadt cidrusfa ) ca. 2'47" A bujdosó ( Ideje bujdosásimnak ) ca. 4'42" Az eladó lány ( Adj el, anyám, adj el, mer itthagylak ) ca. 1'32" Dal ca. 2'50" Tulsó soron innend is ( Sarjút eszik az ökröm ) Az én lovam, Szajkó Discipline (Janet Jackson-album) A Discipline című album Janet Jackson amerikai énekesnő tizenharmadik albuma és tizedik stúdióalbuma. 2008. február 25-én jelent meg. Ez Jackson hatodik albuma, ami az első helyre került az Egyesült Államokban a Billboard 200 slágerlistán. 2008 áprilisáig az USA-ban 310 000, világszerte 710 000 példány kelt el belőle, ami kevesebb, mint Jackson eddigi albumainak eladási példányszáma. Felvételek 2007 júliusában jelentették be, hogy Jackson leszerződött az Island Recordsszal, miután előző albuma, a 20 Y.O. megjelenésével teljesítette öt albumra szóló szerződésbeli kötelességét a Virgin Recordsszal. producerei közt szerepel Rodney Jerkins (aki az első kislemez, a Feedback producere D'Mile-lal együtt), Jermaine Dupri, Ne-Yo, Shea Taylor, Stargate, Johnta Austin, Tricky Stewart és The-Dream. Az album executive producerei az Island Def Jam elnöke, L.A. Reid, valamint maga Jackson. Az 1986-ban megjelent Control óta ez az első albuma, melynek nem Jimmy Jam és Terry Lewis a producerei, és melyen Jackson egy dalnak sem társszerzője. A So Much Betta című dal részleteket használ fel a francia Daft Punk Daftendirekt című számából. Az albumnak megjelent egy deluxe kiadása is, melyhez DVD is tartozik, rajta a Feedback videoklipjének készítésével. 2008. március 31-étől a Wal-Mart üzlethálózatban kapható az album környezetbarát csomagolású változata is. Fogadtatása Kritikai fogadtatás Az album kritikai fogadtatása nagyrészt kedvező volt, a Metacritic 14 kritika alapján 61%-os átlagot adott neki. Keith Harris, a Rolling Stone munkatársa így jellemezte az albumot: „Janet Jackson elhagyta a 2006-os 20 Y.O. műanyag R&B-hangzását a digitalizált megapop szexisebb hangzásáért.” Az Allmusic 5 csillagból 4-et adott az albumnak, és megjegyezte, hogy több dal „olyan ártatlan, mindenkihez szóló és hívogató, mint minden más Janet múltjában”. A US Weeklytől 4 csillagból 3-at kapott az album, és egy pozitív kritikát, a Slant Magazine pedig azt írta, ez Jackson legösszefüggőbb albuma az elmúlt időben, és 5 csillagból 3-at adott rá. A Village Voice szerint az album „a Jackson lány legösszefüggőbb albuma a Control óta. Más kritikusok véleménye kevésbé volt kedvező. A Boston Globe szerint „unalmas Jacksonnak az a döntése, hogy újra a nimfomániást alakítja”, a Pop Matters szerint az album „megint csak ugyanaz”, és „Napjainkban [Jackson] külseje és hangzása nem több, mint a 2001-es All for You folytatása.” Az Entertainment Weekly szerint Jackson dalszövegei úgy hangzanak, mint „egy szerelmes kamasz giccses SMS-ei”. A Digital Spy szerint „Jackson kísérlete, hogy megint überszexmániásnak adja ki magát, lassan kezd nagyon kétségbeesettnek tűnni”, „szövegei zavarbaejtően feslettek”, és 5 csillagból csak 2-t adott az albumnak. A The Guardian a legtöbb dalt unalmasnak vagy felejthetőnek tartotta, a The Sunday Times szerint pedig az album bizarr, és 5 csillagból csak 1-et érdemel. Eladások A Discipline a Billboard 200 első helyén debütált a március 15-ével végződő héten, 181 000 példány kelt el belőle. Ez ugyan magasabb pozíció, mint Jackson két előző albumáé, de azokból több kelt el az első héten: a Damita Jóból 381 000, a 20 Y.O.-ból 296 000 példány. Hat listavezető albummal Janet holtversenyben áll Madonnával a második helyen mint legtöbb amerikai listavezetővel rendelkező női előadó (Barbra Streisand előzi meg őket nyolc albummal); később Mariah Carey is felzárkózott hozzájuk. A második héten az album lekerült a 3. helyre, ezen a héten 57 000 példány kelt el belőle. A 3. héten a 8. helyen állt, 38 000 eladott példánnyal. A negyedik héten a 17. helyen állt 34 000 eladott példánnyal, így összesen az első hónapban 310 000 példány kelt el az albumból az USA-ban. Más országokban az album mérsékelt sikert aratott, Kanadában a 3., Japánban a 9. helyre került (utóbbiban aranylemez lett 100 000 eladott példány után), Svájcban szintén a 9. helyig jutott, de a legtöbb európai országban csak kevés példányban kelt el. Világszerte öt hét alatt 475 000 példányban kelt el,véglegesen 710 000 példány talált gazdára, a 6. héten lekerült a nemzetközi slágerlistáról. 2008 júniusára az Island Def Jam befejezte a Discipline reklámozását. „A kiadó és én nem nagyon értettünk egyet a Feedback megjelenése után, ezért leálltak a promócióval”, jelentette ki Jackson. Kislemezek Az első kislemez, a Feedback bemutatójára 2007. december 12-én került sor a Z100 amerikai rádióadón és Janet hivatalos weboldalán. A dal a 19. helyig jutott a Billboard Hot 100, a 39. helyig a Hot R&B/Hip-Hop Songs és a 23. helyig a Pop 100 slágerlistán, ezzel Jackson legjobban teljesítő kislemeze a 2001-es Someone to Call My Lover óta. Az ezt követő kislemezeket csak egyes rádióformátumoknak küldték el, a Rock with U-t február 5-én, a LUV-ot február 12-én, a Can’t B Goodot március 18-án. A két utóbbi Top 40 rádiós sláger lett rádióformátumok slágerlistáin, de a Hot 100-ra nem kerültek fel. Feedback (2007. december 26.) Rock with U (2008. február 5.) LUV (2008. február 12.) Can’t B Good (2008. március 18.) Megjelenési dátumok 2008 . február 22. 2008 . február 23. 2008 . február 25. 2008 . február 26. 2008 . február 27. 2008 . február 28. 2008 . február 29. 2008 . március 3. 2008 . március 13. 2008 . március 15. 2008 . március 28. 2008 . március 29. Podsága község Podsága (románul: Poșaga, németül: Puschendorf) község Romániában, Erdélyben, Fehér megyében. Fekvése, közigazgatása Az Aranyos mellett, Torockói-havasok lábánál, Torockótól délnyugatra fekvő község. Községközpontja Alsópodsága, beosztott falvai Aranyoslonka, Corțești, Felsőpodsága, Jencsest, Orest és Szegázs. Tetrapturus georgii A Tetrapturus georgii a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának, a sügéralakúak (Perciformes) rendjébe, ezen belül a vitorláskardoshal-félék (Istiophoridae) családjába tartozó faj. Előfordulása A Tetrapturus georgii előfordulási területe az Atlanti-óceán északkeleti része és a Földközi-tenger. Biztosan csak a Madeira-szigeteknél, Szicíliánál, a Gibraltári-szorosnál és Portugália déli vizeiben észlelték. A japán hosszú zsinóros halászok az Észak-Atlanti-óceán középső részénél is kifogták; azonban az itteni jelenléte még nincs hivatalosan bebizonyítva. Megjelenése A hal átlagos hossza 181 centiméter, de 184 centiméteresre is megnőhet. A legnehezebb kifogott példány 21,5 kilogrammot nyomott. Életmódja A nyílt vizek lakója. A vízfelszíntől 200 méter mélyig lelhető fel. Táplálékát valószínűleg halak és fejlábúak képezik. Védelmezése A Tetrapturus georgii rajta van a vándorló tengeri halakat védelmező, úgynevezett Annex I of the 1982 Convention on the Law of the Sea határozat listáján. 1991-es Formula–1 japán nagydíj A japán nagydíj volt az 1991-es Formula–1 világbajnokság tizenötödik futama. Futam Az előző évekhez hasonlóan ismét Japánban dőlt el a világbajnoki cím sorsa: a két McLaren indult az első sorból, majd a rajt után is megtartották vezető helyüket Mansell előtt, aki a 10. körben kicsúszott és feladni kényszerült a versenyt. Senna így megszerezte 3. világbajnoki címét is. Senna a verseny során megelőzte csapattársát, de az utolsó körben, a célegyenes előtt visszaengedte őt. Berger így első győzelmét ünnepelhette a McLarennél. Patrese a 3. helyen ért célba Prost, Brundle (aki a Brabham utolsó pontját szerezte) és Modena előtt. Statisztikák Vezető helyen: Gerhard Berger: 18 (1-17 / 53) Ayrton Senna: 33 (18-21 / 24-52) Riccardo Patrese: 2 (22-23) Gerhard Berger 6. győzelme, 8. pole-pozíciója, Ayrton Senna 17. leggyorsabb köre. McLaren 93. győzelme. Nové Hrady (Ústí nad Orlicí-i járás) Nové Hrady település Csehországban, az Ústí nad Orlicí-i járásban. Nové Hrady Zderaz, Bor u Skutče, Nová Ves u Jarošova, Leština, Chotovice és Příluka településekkel határos. Lakosainak száma 305 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Sztroganov-iskola A 16. század végén és a 17. században működő orosz ikonfestő iskola. A korabeli Godunov-iskola mellett a legjelentékenyebb. A kutatás kezdetben lokális iskolának vélte, csak az ötvenes évek kutatásai fedezték fel, hogy stílusa a jelzett korban az egész orosz ikonfestészetre rányomta bélyegét. Az iskola jellegzetessége a fejlett technika, kalligráfia, esztetizáló formalizmus, vallási tartalom helyett inkább formaszépség. Forrás Művészeti lexikon I–IV. Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981–1983. ČSD E 467.0 A ČSD E 467.0 egy csehszlovák (1A)'Bo(A1)' tengelyelrendezésű villamosmozdonysorozat volt. Összesen öt db-ot gyártott belőle a Škoda 1927 és 1930 között. A ČSD 1964-ben selejtezte a sorozatot. Basaseachi-vízesés A 246 méter magas Basaseachi-vízesés (ritkábban: Basaseachic-vízesés) Mexikó legmagasabb állandó vízesése. Első írásos említése a 19. század végéről származik Carl Sofus Lumholtz norvég felfedező könyvéből. Elhelyezkedése A vízesés Mexikó északi részén, Chihuahua állam Ocampo községének területén található a Nyugati-Sierra Madréhez tartozó Tarahumara-hegységben, Sonora állam határától kb. 34 km-re. Legkönnyebben a 16-os szövetségi főútról közelíthető meg, vagy Basaseachi faluban délre leágazva (innen kb. 3 km a vízesés felső része), vagy innen még 7 km-t kanyarogva a főúton délkelet felé és ott leágazva északnyugati irányba (innen juthatunk ahhoz a kilátóponthoz, ahonnan a legjobban rálátni a vízesésre). Turizmus A környék az utóbbi időkben népszerű turisztikai célponttá vált. Nemcsak a vízesést látni kívánók, hanem sziklamászók is érkeznek a környező területre: a Candameña nevű völgyben összesen 54 kijelölt hegymászó-útvonalat hoztak létre. A nemzeti park A vízesés körül 1981. február 2-án nemzeti parkot hoztak létre. Területe 5803 hektár, és bár jelenleg a szűken vett parkban élő becsült lakosság mindössze 7 fő, a környezetre és az élővilágra a legfőbb fenyegetést mégis a közelben terjeszkedő települések jelentik. A park területén található egy másik vízesés, a jóval magasabb Piedra Volada-vízesés is, de ez csak az esős időszakban (nyári hónapok és ősz eleje) létezik, máskor kiszárad. Lincoln megye (Idaho) Lincoln megye az Amerikai Egyesült Államokban, azon belül Idaho államban található. Megyeszékhelye és legnagyobb városa Shoshone. Lakosainak száma 5315 fő (2013. július 1.). Lincoln megye Blaine és Jerome megyékkel határos. Népesség A megye népességének változása: Ráhula Ráhula (született i. e. 534 körül) Gautama Sziddhártha, a történelmi Buddha és felesége, Jasodará hercegnő egyetlen fia. Életének egyes részeit eltérően mesélik a források. Ebben a szócikkben a páli kánonban szereplő információk szerepelnek. Élete Sziddhártha herceg éppen arra készült, hogy elhagyja a palotát és a megvilágosodáshoz vezető útra lép, amikor a hír érkezett, hogy fia született. Az egyik legenda szerint ekkor azt mondta, hogy Ráhu dzsáto, bandhanam dzsátam - "Egy ráhu született, egy béklyó keletkezett." A gyermeket ennek megfelelően Ráhulának nevezték el, amely béklyót vagy akadályt jelent. Ugyanis a gyermek az életét a feleségéhez köti, amely során nem lenne képes megtalálni a valóság valódi természetét. Mások szerint azonban a ráhu nem ilyen értelemben jelent béklyót. A múlaszarvásztiváda vinaja tartalma alapján Ráhula a Rahu nevű mitológiai kígyó által okozott holdfogyatkozásról kapta a nevét. A név japán megfelelője Ragora (���). A Dhammapada az első verziót támasztja inkább alá. Az ember felesége és gyermeke által szerzett örömöt és boldogságot "puha bilincsnek" nevezik, amely az egyént köti az élethez és a szenvedéshez, nem csak az elkerülhetetlen elvesztés és elválasztódás által, hanem mélyebb értelemben is köt a szamszára körforgásszerű létezéseihez. Ráhulát anyja és nagyapja, Suddhódana király nevelte fel. Hétéves korában Ráhula azt kérte apjától, hogy térjen vissza Kapilavasztuba. Hét nappal később, hogy Buddha visszatért a városba, Jasodará elvitte Ráhulát, hogy találkozzon az apjával. Azt mondta neki az anyja, hogy mivel az apja visszautasította a fényűző világi életet, a fiú kérje apjától az örökségét és a királyi koronát, hogy ő uralkodhasson, ha az öreg király már nem él. Ráhula ebéd után követte a Buddhát és kérte tőle az örökségét. Senki sem próbálta a fiút megállítani, a Buddha sem. Követés közben azt mondta Ráhel, hogy "Uram, még az árnyékodat is kedvelem". Miután elértek a Nigrodha parkba, ahol a Buddha szállt meg, a Buddha ekként gondolkodott: "Szeretné az apja örökségét, de az sok gonddal jár. Ezért a spirituális megvilágosodásom örökségét fogom nekiadni". A Buddha magához hívta Száriputtát és megkérte, hogy vegye fel Ráhulát a szanghába növendékként. Így Ráhula lett a legelső buddhista növendék szerzetes. Miután az öreg király megtudta, hogy most már az unokája és sok más fiatal ember a királyi famíliából szerzetesnek állt, megkérte a Buddhát, hogy fiatalkorúakat csak szülői beleegyezéssel vegyenek fel növendéknek. A Buddha beleegyezett. Később ezt a szabályt házastársi beleegyezéssel is kibővítették a szerzeteseknél és az apácáknál. Ráhula növendékké válása után röviddel a Buddha megtanította őt az igazmondás fontosságára. Ezt a beszédet úgy nevezik, hogy Rahulovada-szutta. A Buddha minden erény közül a legfontosabbnak tartotta. Az igazság keresőinek nem szabad megszegni az igazmondás szabályát. Ráhula később elérte a arhat szintet Buddha tanításainak jóvoltából. Ráhula hamarabb halt meg mint a Buddha, Száriputta és Maudgaljájana. Eltérő elbeszélések A múlaszarvásztiváda-vinaja szerint, amelyet a tibeti buddhizmusban használnak, Ráhula azon az éjszakán fogant, amikor Sziddhártha elhatározta, hogy elhagyja a palotát és hat évvel később született, amikor Buddha elérte a megvilágosodást. Ez egyébként egybeesik egy holdfogyatkozással). Mahájána források: a Lótusz szútrában Sakjamuni megjósolja, hogy Ráhulából egy napon Buddha fog válni "A hét drágaság lótuszon járó Tathágata" néven. Böhnhusen Böhnhusen település Németországban, Schleswig-Holstein tartományban. Lakosainak száma 306 fő (2014. január 2.). Népesség A település népességének változása: Oppenheimer-kráter Az Oppenheimer egy hatalmas becsapódási kráter, ami a Hold (Földről nézve) túlsó, nyugati oldalán fekszik. A közelében található még délnyugatra a sötét talajú Maksutov-kráter, valamint a Davisson-kráter, ez utóbbi nagyjából 20%-kal nagyobb az Oppenheimernél. Lincoln megye (Louisiana) Lincoln megye az Amerikai Egyesült Államokban, azon belül Louisiana államban található. Megyeszékhelye és legnagyobb városa Ruston. Lakosainak száma 47 414 fő (2013. július 1.). Lincoln megye Union, Ouachita, Jackson, Bienville és Claiborne megyékkel határos. Népesség A megye népességének változása: AID Az Aktiváció-Indukált (Citidin) Deamináz (AID) egy olyan 24 kDa enzim, amely a DNS citidin nukleozidjáról egy amino csoportot hasít le. Jelenlegi ismereteink szerint az AID a másodlagos ellenanyag diverzifikációban alapvető szereppel bír azzal, hogy beindítja a szomatikus hipermutációt (SHM), az osztályváltás rekombinációs folyamatát (CSR) és a gén-konverziót (GC). Az AID olyan egyszálú DNS deaminálásában vesz részt, amelyről e folyamattal egyidejűleg RNS szintetizálódik (aktív transzkripció). A folyamatban olyan cisz-regulációs faktorok is részt vesznek, amelyekről feltételezik, hogy az AID aktivitást több nagyságrenddel fokozzák az immunglobulin v-regiót kódoló genomiális szegmenseken (azokkal a szakaszokkal összehasonlítva, ahol az AID aktivitás szintén kimutatható). Mindez érvényes a mesterséges riporter-gén konstrukciókra, valamint a genomba integrálódott transzgénekre is. Az AID egy olyan több-lépésű mechanizmussal indítja el az SHM folyamatát, amelynek első fázisában deaminálja a cél DNS-ben lévő citidint, különösképpen azokat a citidineket, amelyek egy sajátos motívumban találhatók: WRCY (W=adenin vagy timidin, R=purin, C=citidin, Y=pirimidin) vagy ennek inverz változatában: RGYW (G=guanidin). A folyamat eredményeként létrejövő U:G (U= uridin) párhibát ezt követően a következő lépések valamelyike fogja tovább módosítani. 1. Az U:G párhiba a replikáció során két új DNS láncot eredményez, az egyik változatlan marad, míg a másik egy C → T tranzíciós mutáción megy keresztül. (Az U a DNS-ben a T-nek megfelelő nukleotid, illetve a replikáció során így kezeli a rendszer). 2. Az uracilt az uracil DNS glikoziláz (UNG) kihasíthatja, amely ezáltal egy bázis nélküli helyet eredményez. Ez a bázis nélküli pont a replikáció során a négy nukleotid (A, G, C, T) valamelyikével véletlenszerű beillesztéssel egészül ki. Egy másik lehetőség, hogy a bázis nélküli pont egy endonukleáz (apurinic endonuclease; APE) hatására elhasad, és így egy törést eredményez a dezoxiribóz-foszfát gerincben. Ezt a törést azután a hagyományos DNS javító rendszer javítja, vagy pedig, ha két hasonló törés alakul ki egy-egy a DNS pár egyik illetve másik láncán, akkor egy lépcsőzetes dupla törés alakul ki (staggered double strand break; DSB). Feltételezések szerint a nehézláncot kódoló génszakaszok előtti váltórégióban (switch region), ill. a variábilis génszakaszokban kialakuló DSB-k vezetnek a CSR, ill. GC folyamatokhoz. 3. Az U:G hibát a párhiba javító (mismatch repair; MMR) mechanizmus felismerheti, közülük is kiemelendő a MutSa(alpha). A MutSa egy olyan heterodimer molekula amely az MSH2 és MSH6 egységekből áll, és elsősorban az egy bázis eltéréséből adódó hibákat képes felismerni a DNS szerkezetében. E folyamat során az MMR proteinek felismerik U:G hibát, majd exonukleolitikus aktivitásukkal a DNS egyik szálát elérhetővé teszik; ezt követi a hiba-javító DNS polimeráz aktivitása, amely a rést kitölti. Ezek az enzimek ugyanakkor arra is hajlamosak, hogy újabb mutációkat okozzanak a rés kitöltése közben. Ez teszi lehetővé a mutációk létrehozását az AT bázispároknál. Castelnau-Picampeau Castelnau-Picampeau település Franciaországban, Haute-Garonne megyében. Lakosainak száma 217 fő (2015). Castelnau-Picampeau Casties-Labrande, Le Fousseret, Fustignac, Lussan-Adeilhac, Montoussin és Pouy-de-Touges községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Zsennyei tölgy A községtől délkelet, keleti irányban található, a Rába árterén tenyésző tekintélyes méretű és korú tölgy. 1958-tól természetvédelem alatt álló kocsányos tölgy. A hagyomány „ezer” évesnek tartja a zsellyei tölgyet, de valójában ennél kisebb a valós életkora. 2006-ig már csak a déli oldalán lévő ág alsó részén hajtott ki, dacolva az idővel és a korral. Belseje teljesen üres, olyan nagy mérvű ürege van, hogy tizennégy gyerek is könnyen elfért benne.Az üreget bebetonozták, hogy megóvják, de az a fától fokozottan vonta el a nedvességet. A két nagy ágát vaskengyellel kötötték össze, hogy a fa közepének ketté repedését és az ágak leszakadását meggátolják. Magassága 23 méter volt, kerülete meghaladta a tíz métert. 1932-ben Pauer Arnold 930 cm kerületű faként említette. A leírása szerint a fa annak ellenére, hogy óriás üreg volt benne, teljesen épnek látszott és „dús lombozatú és tele van virággal”. Sajnos az elmúlt 70 évben a fa egyre rosszabb állapotba került, és már csak az északi törzsrész tartott magán élő, lombozattal díszített ágat. A zsennyei tölgy Magyarország legidősebbnek tartott fája volt, amíg 2006 tavaszán egy vihar majdnem végleg elpusztította. Ezeréves tölgyként is ismerték, mert bár pontos korát nem határozták meg, a becslések szerint Szent István király korában már élhetett. 2006 előtti évtizedekben azonban már kiszáradóban volt, csak törzsének északi részén volt lombos ág. Azonban túlélte a viharokat s a mai napig (2018), megmaradt északi része és termést is hoz. A fát 1958-ban védettnek nyilvánították. Az Őrségi Nemzeti Park munkatársai három csemetét neveltek a tölgy makkjaiból, az egyik valószínűleg az ősrégi fa pusztuló csonkja mellé kerül. A Pro Natura emlékérmet az ezeréves tölgy képe díszíti. Forrás Elpusztult az ezeréves tölgy Stazione di San Nazario Stazione di San Nazario vasútállomás Olaszországban, Veneto régióban, San Nazario településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Trento–Velence-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Stazione di Solagna Stazione di Carpanè-Valstagna Stara Kapela (Dubrava) Stara Kapela falu Horvátországban Zágráb megyében. Közigazgatásilag Dubravához tartozik. Fekvése Zágrábtól 50 km-re keletre, községközpontjától 8 km-re északkeletre, a megye keleti részén fekszik. Története A településnek 1981-ig Stara Srpska Kapela volt a neve. 1890-ben 234 lakosa volt. Trianonig Belovár-Kőrös vármegye Križi járásához tartozott. 2001-ben 242 lakosa volt. Avrillé (Vendée) Avrillé település Franciaországban, Vendée megyében. Lakosainak száma 1374 fő (2015). Avrillé Le Bernard, Longeville-sur-Mer, Poiroux, Saint-Avaugourd-des-Landes és Saint-Hilaire-la-Forêt községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Póczik Szilveszter Póczik Szilveszter (Veszprém, 1957. október 6. –) magyar történész, kriminológus, nyelvész, a történelemtudomány kandidátusa. Élete 1976-ban érettségizett a veszprémi Lovassy László Gimnáziumban. Egyetemi tanulmányokat a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen, és a greifswaldi Ernst-Moritz-Arndt Universtät-en folytatott. Diplomáját a KLTE-n szerezte meg 1983-ban. Angol és német nyelven beszél. Kutatási területei Történelemtudomány: 20. századi politikai mozgalmak és államrendszerek, politikai elmélettörténet, társadalomtörténet, intézménytörténet, diplomáciatörténet Társadalomtudomány: szélsőséges politikai mozgalmak, nemzetközi migráció és kisebbségi integrációs problémák, kisebbségtudomány, kirekesztés, nemzetközi rendszer és terrorizmus Kriminológia: társadalmi kirekesztés, gyűlöletcselekmények, etnikai kisebbségek, fiatalkorúak bűnözése, határokon átlépő és nemzetközi szervezett bűnözés, nemzetközi migráció, nemzetközi rizikómenedzsment, nemzetközi és iszlám terrorizmus Nyelvészet: jogi, gazdasági és társadalomtudományi szakterminológia, szakfordítási és tolmácsolási kompetenciák. Munkahelyei 1986-1988 Magyar Tudományos Akadémia, Tudományos Minősítő Bizottsága, aspiráns ( ) 1987-2000 Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem, egyetemi docens 1988–1992 Institut für Zeitgeschichte, München, vendégkutató (Hanns-Seidel-Stiftung ösztöndíjasa) 1999-2001 Open Society Institute RSS, nemzetközi tudományos ösztöndíjas, 1994-től Országos Kriminológiai Intézet ( ), tudományos főmunkatárs, projektvezető Művei Könyvei Fasizmusértelmezések, Biadrukt kiadó, Budapest, 1995. ISBN 963044711-8 Cigányok és idegenek. Felsőmagyarország kiadó. Miskolc, 1999. ISBN 963 9109 93 2 Elektronikus kiadás (e-könyv) Moderne Geschichte - Moderne Gesellschaft. Ein Lehrbuch zum Studium der Sozialwissenschaften und der Diplomatie. Univ. Lehrbuch / Egyetemi jegyzet BKE IOK. Budapest. 1995 (társszerző: Tefner Zoltán). Cigány integrációs problémák. Kölcsey Intézet kiadása, Budapest, 2003. ISBN 963 210 617 2 Társadalmi összefogással a lakásmaffia ellen. (CD melléklettel, társszerkesztő: Dunavölgyi Szilveszter). BMK. Budapest. 2006. ISBN 963 06 0162 1 Nemzetközi migráció - nemzetközi kockázatok (CD melléklettel, társszerkesztő: Dunavölgyi Szilveszter). HVGORAC Kiadó.Budapest. 2008. ISBN 978 963 258 041 8 Az iszlám forradalom. Publikon kiadó. Pécs 2011. ISBN 978-615-5001-46-8 Fontosabb tanulmányai Elméletek a modernizációról. Szociológia. 1989. 3-4. szám. 237-273. o. Modernizációelmélet és fasizmusértelmezés. Társadalmi Szemle, 1990. 8-9. sz. 32-43. o. Zwischen Hoffnung und Zweifel. Ungarns jüngster Weg in die Demokratie. In: Ungarn-Jahrbuch, Zeitschrift für Kunde Ungarns und verwandte Gebiete, Hg: G. Adriányi; H. Glassl; E. Völkl; Jg. 1991. Bd 19. Verlag Ungarisches Institut München. 1992. S. 264-285. A fasizmusok kérdéséhez. Valóság. 1993. 1. szám. 19-34. o. Bolsevizmus, fasizmus, totalitarizmus. Eszmélet . 1993. 18-19. szám. 168-185. o. Regionalism, Federalism and the national minorities in Eastern Central Europe. In: Kétnyelvűség - Nyelv- és Kultúrökológiai Szaklap, 1994. 4-5. szám. 68-80. o. Horthy Miklós dinasztikus tervei. Mozgó Világ. 1994. 7. szám. 71-75. o. Maffiózók internacionalizmusa - Szervezett bűnözés nemzetközi perspektívában. Kritika. 1995. 11. szám. 20-22. o. Egy kisebbség végzete. Cigány sors és cigány Holocaust Németországban. Valóság 1997. 8. szám. 77-93. o. Nemzetközi szervezett bűnözés tegnap és ma. Társadalmi Szemle 1997. 11. szám. 19-34. o. Illegális bevándorlás és menekültkérdés a mai Magyarországon. Társadalmi Szemle. 1998. 4. szám. 34-53. o. A roma kisebbség szociológiai problémái. Magyar Tudomány . 2003. 1. szám. 99-111. o. Sozialer Wandel und grenzüberschreitende Wirtschaftskriminalität in Ungarn. In: Gropp, Walter (Hg.): Wirtschaftskriminalität und Wirtschaftsstrafrecht in einem Europa auf dem Weg zu Demokratie und Privatisierung. Leipzig 1998. S. 233-256. Ausländische Straftäter in Ungarn. In: Mitteleuropäische Polizeiakademie und Österr. Bundesministerium f. Inneres (Hg.): Internationale kriminelle Gruppen. MEPA Verlag, Wien, 2000. S. 59-75. Az iszlám forradalom. Polgári Szemle. 2005. 9. szám. 7-29. o. A nemzetközi terrorizmus fontosabb összetevőiről. Magyar Tudomány. 2005. 10. szám. 1269–1278. o. Fasizmuskoncepciók. In: Rácz Árpád (szerk.): A Hitler rejtély. Rubicon tematikus könyvek. Rubicon kiadó. 2006. Budapest.192-194. o. Hitler Európája. A nemzetiszocialista Európa-ideológia. In: Rácz Árpád (szerk.): A Hitler rejtély. Rubicon tematikus könyvek. Rubicon kiadó. 2006. Budapest. 220-225. o. Bevezetés a terrorizmus kriminológiájába. Definíció, tipológia, jog és történelem. Kriminológiai Közlemények 43. kötet, Budapest 2006. A terrorizmus kriminológiai perspektívában. Rendészeti Szemle. 2006. 9. sz. 45-59. o. A bűnözés és a kisebbségek. In: Gönczöl K. - Korinek L. - Kerezsi K. - Lévay M.: Kriminológia – Szakkriminológia. Tankönyv. CompLex kiadó. Budapest 2006. 579-596. o. Nemzetközi migráció, kisebbségek, társadalmi kockázatok és megoldások. Polgári Szemle. 2006. december. 14-36. o. A terrorizmus biológiai és pszichológiai elméletei. Világosság 2007. 5. szám 25-41. old. Nemzetközi migráció - nemzetközi kockázatok. Magyar Tudomány. 2008. szeptember. 1095–1107. old. (Társszerzők: Dunavölgyi Szilveszter - Fehér Lenke - Jagusztin Tamás - Windt Szandra) A nemzetközi migráció tendenciái a 20. és 21. században elméleti és történelmi nézőpontból. In: Póczik Szilveszter-Dunavölgyi Szilveszter (szerk.): Nemzetközi migráció – nemzetközi kockázatok. HVGORAC, Budapest, 2008. 31-120. o. Farkasláb az ajtórésben …? A fasizmusok társadalmi előfeltételeiről történelmi és jelenkori perspektívában, avagy van-e fasisztaveszély? Polgári Szemle. 5. évf. 2009. 5. szám. 59-69. o. Szegénység, bűnözés, megélhetési bűnözés. Polgári Szemle 2009. 2. szám. 40-50. o. A radikális politikai iszlám eszmevilága. Magyar Tudomány 2011. 5. szám. 580-589. oldal. A gyűlöletbeszéd és holokauszttagadás szankcionálása a német nyelvű országokban. Kriminológiai Tanulmányok. 48. szám. (2011). 127-143. o. Crime research, organized crime and social consequences in Hungary. In: Töttel, Ursula - Büchler, Heinz: Research Conferences on Organised Criem at the Bundeskriminalamt in Germany 2088–2010. verl. von Bundeskriminalamt - Luchterhand (Wolters Kluwer Deutschland GmbH). Köln 2011. pp. 111–127. Szabályozott szabadság, egzisztenciális biztonság, kiszámítható jövő. Főiskolás fiatalok személyes, társadalmi és politikai attitűdjei egy empirikus kutatás tükrében. Polgári Szemle • 7. évfolyam 3. szám. 2011. július. 74-86. old. http://www.polgariszemle.hu/app/interface.php?view=v_article&ID=448 Integration problems of the Roma in Europe and Hungary. Exclusion, persecution, deviance, crime and victimization. In: Plywaczewski, Emil (ed.): Current problems of the penal law and criminology - Actuelle Probleme des Strafrechts und der Kriminologie. LEX - Wolters Kluwer Polska, Warszawa, 2012. Berthez Berthez egy francia település Gironde megyében az Aquitania régióban. Adminisztráció Polgármesterek: 1983 – 2014 Bernard Douence 2014 – 2020 Guy Dubouilh Látnivalók Saint-Raphaël templom Jegyzetek Recensement de la population 2015, 2017. december 27. Forrás INSEE Prefektúrák annuaire-mairie.fr Óe Szueo Óe Szueo (japánul: �� ��; Maizuru, 1914. augusztus 2. – Luzon közelében, 1941. december 24.) olimpiai bronzérmes japán atléta. Rúdugróként versenyzett, az 1936-os berlini olimpián holtversenyben végzett honfitársával, Nisida Suhejjel. A szervezők a két atlétára bízták az érmek elosztását, Nisida lett az ezüstérmes. Hazatérve a két rúdugró egy japán ékszerésszel kettévágatta érmeit, és ötvöztetve őket mindketten az örök barátság érmeit viselték. Korábban két érmet szerzett még nemzetközi versenyeken: 1934-ben Manilában győzött a Távolkeleti Játékokon (3,96m), 1935-ben Budapesten az Universiade elődjének számító Világ Diák Játékokon Nisida mögött második lett (4,10 m). Óe a második világháborúban a japán hadseregben szolgált, halála egy az amerikaiakkal folytatott csatában érte. Népakarat (folyóirat, 1933) A Népakarat az 1933-ban szervezkedő Országos Magyarpárti Ellenzék (OMPE) lapja, melyet baloldalisága miatt elindulása után hamarosan betiltott a romániai cenzúra. A szervezkedő ellenzék Magyar Dolgozók Szövetsége (MADOSZ) néven önállósult, s a betiltott lap helyébe Székelyföldi Néplap címen új lapot indított Marosvásárhelyen. Odr Odr, (Od, Odur, óészaki: Óðr, jelentése „eszeveszett, dühöngő”) egy rejtélyesebb változata Odin főistennek, de Frigg helyett ennek a felesége Freyja. Amikor Odr elindul hosszú és kalandos útjaira, Freyja bánatában vörös arany könnyeket hullat. Két lányuk van, Hnoss és Gersimi. Az Odin-Frigg és Odr-Freyja isten-párok között gyakran nem lehet különbséget tenni. Úgy tűnik, azonos szerepet töltenek be a helyi hitvilágtól függően. Minden arra utal, hogy az elválasztásuk, megkülönböztetésük annak a törekvésnek az eredménye, hogy egy némiképp összefüggő rendszert teremtsenek a skandináv istenek bonyolult világában. Az Eddában is megemlítik nevét, Hyndla, az óriásnő, így szól Freyjához: Cuignières Cuignières település Franciaországban, Oise megyében. Lakosainak száma 251 fő (2015). Cuignières Lieuvillers, Avrechy, Erquinvillers, Lamécourt, Noroy, Rémécourt és Saint-Remy-en-l’Eau községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Ram It Down A Ram It Down a brit Judas Priest tizenegyedik nagylemeze, mely 1988-ban jelent meg. Egyben az utolsó Dave Holland dobossal. A kritika és a rajongótábor jobban szerette, mint a Turbo-t, de a klasszikus lemezeik szintjét még ez sem érte el. A lemez világosan tükrözi a gyökerekhez való visszatérés szándékát. Chuck Berry Johnny B. Goode-jának feldolgozása is szerepel a hasonló című film zenéjének Atlantic-kiadásán. A dalra klip is készült. Felbolydulást keltettek Stock,Aitken és Waterman párizsi lemezfelvételével, de Halford megmagyarázta, hogy csupán ki akarták próbálni, hogy " mi lesz belőle ". Számlista A számokat Rob Halford, K. K. Downing és Glenn Tipton írta. "Ram It Down" – 4:48 "Heavy Metal" – 5:58 "Love Zone" – 3:58 "Come and Get It" – 4:07 "Hard as Iron" – 4:09 "Blood Red Skies" – 7:50 "I'm a Rocker" – 3:58 " Johnny B. Goode " ( Chuck Berry ) – 4:39 "Love You to Death" – 4:36 "Monsters of Rock" – 5:30 2001-es bónuszok "Night Comes Down" (élő) – 4:33 "Bloodstone" (élő) – 4:05 Zenészek Rob Halford : ének K. K. Downing : gitár, gitárszintetizátor Glenn Tipton : gitár, gitárszintetizátor Ian Hill : basszusgitár Dave Holland: dob Henrik Nilsson - hangmérnök Forrás Mike Clifford: New Illustrated Rock Handbook René Ferrier René Ferrier (Thionne, 1936. december 7. – 1998. szeptember 15.) francia válogatott labdarúgó, edző. A francia válogatott tagjaként részt vett az 1960-as Európa-bajnokságon. Sikerei, díjai Francia bajnok (2): 1956–57, 1963–64 Francia kupa (1): 1961–62 Francia szuperkupa (2): 1957, 1962 Francia bajnok (másodosztály) (1): 1962–63 Francia bajnok (másodosztály) (1): 1957–58 Stazione di San Trovaso Stazione di San Trovaso vasútállomás Olaszországban, Veneto régióban, Preganziol településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Velence–Udine-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Stazione di Treviso Centrale Stazione di Preganziol Szóphéné Szóphéné (örményül ����, Tsophkh, Dzophkh, ógörögül: Σωφηνή, olv:Szōphēnē, latinul: Sophene) eredetileg az Örményország első ismert elődjének tekintett Urartu tartományaként szerveződő területi egység, később önálló királyság. Eredeti neve Supria. Supria az i. e. 7. század folyamán többször cserélt gazdát, hol Urartu, hol Asszíria birtokolta. A 7. század végén pedig a médek foglalták el. Urartu i. e. 585-ig létezett, de többet nem szerezte vissza ezt a tartományát. Története A diadokhosz-háborúk után függetlenedett a Szeleukida Birodalomtól, és megalakult a hellenisztikus Szóphénéi Királyság. Ezt a királyságot az örmény királyi ház egyik ága vezette, és ez időben Kommagéné is a részét képezte. Szóphéné ekkoriban Armenia és a Szeleukida Birodalom ütközőterületévé vált, mindkét állam magának kívánta megszerezni. III. Alexandrosz halála (i. e. 323) után hadvezérei és helytartói, a diadokhoszok küzdöttek birodalma részeiért. A Szeleukida Birodalom nyomása ellenére az Orontida dinasztia (amit Armenia Nagy Sándor kinevezte satrapája, Mithranész alapított), sokáig megőrizte függetlenségét és uralmát a három királyság felett, amelyekre akkor Örményország oszlott. Ezek: Nagy-Örményország, Kis-Örményország és Szóphéné. I. e. 190-ben Róma legyőzte a Szeleukidákat a magnesiai csatában. A következő évben az örmények kikiáltják függetlenségüket és a bennszülött Artaszészida dinasztia kezd uralkodni. I. e. 90-ben Szóphéné ismét beolvadt Armeniába II. Tigranész idején. I. e. 66-ban ifjabb Tigranész az apja elleni árulásért jutalmul megkapta a területet, de hamarosan elvették tőle, és Cappadociához csatolták. I. e. 56-ban háború tört ki a parthusok uralta Perzsia és a Római Birodalom között a terület ellenőrzéséért. Armenia Magna végül megszerezte, és a római hódításig meg is őrizte a területet. Az ókori Arménia egyik legfontosabb tartománya, kiterjedése ekkor gyakorlatilag megegyezett a mai Örményországgal. I. e. 56 és i. e. 63 között még tudunk egy Caius Iulius Sohaemus nevű uralkodóról, de i. e. 63-ban Róma elfoglalta Sophenét. Armenia legyőzése után római provincia volt a mai Törökország délkeleti részében. Az egyik Rómától legtávolabb eső, és legkevésbé ismert provincia, amely a Tigris és az Euphratész között feküdt. Eleanor Talbot Eleanor Talbot, Eleanor Butler (1436 körül – Norwich, 1468. június 30.) John Talbot, Shrewsbury 1. grófjának leánya, IV. Eduárd angol király feltételezett első felesége. Élete A tizenhárom éves lány nőül ment Sir Thomas Butlerhez, Lord Sudeley fiához, aki 1461 tavaszán halt meg. Ezután a nők körében már komoly hírnevet szerzett Edward állítólag szerette volna ágyasává tenni Eleanor-t, aki azonban kikötötte, hogy előbb össze kell házasodniuk, s emiatt is merült fel körülbelül 25 évvel később az a félig-meddig megalapozott gyanú, miszerint Eduárd és Eleanor valóban örök hűséget fogadott egymásnak, mielőtt a férfi titokban, Northamptonshire-ben feleségül vette volna 1464. május elsején egy nemesember özvegyét, egy bizonyos Elizabeth Woodville-t. (Állítólag azért volt szükség a titkos esküvői ceremóniára, hogy Lady Eleanor tiltakozása a frigy ellen nehogy meghiúsítsa a házasságkötést.) Ezen szóbeszéd alapján jelentette ki III. Richárd angol király, hogy fivére, IV. Edward és Elizabeth királyné frigye érvénytelen, mivel valószínűsíthető, hogy a király bigámiát követett el, így pedig az uralkodópár gyermekei is fattyaknak minősültek, s nem formálhattak jogot az angol trónra. Eduárd és Lady Elizabeth frigyét nem hozták nyilvánosságra egészen addig, amíg Eduárd unokatestvére, Richard Neville, Warwick gazdag és befolyásos grófja fel nem ajánlott Edwardnak egy lehetséges menyasszonyt a francia király sógornője személyében. 1483 áprilisában, IV. Edward halála után előkerült egy pap, méghozzá az, aki állítólag összeadta Eduárdot és Eleanort, valamint felajánlotta a trónra igényt formáló Richárd, gloucester-i hercegnek, hogy addig ameddig a néhai király fia, V. Eduárd angol király el nem éri a nagykorúságot, legyen Richárd a lordprotektor, vagyis az ország kormányzója, ám ekkor Gloucester érvénybe léptetett a Parlamenttel egy új törvényt, az ún. Titulus Regius-t, miszerint V. Edward nem jogos uralkodója az országnak, mivel szülei házassága érvénytelen, ígytehát Anglia új királya nem lehet más, csakis Richárd, ám Gloucester már nem sokáig örülhetett becstelen módon szerzett koronájának. 1485. augusztus 22-én III. Richárd elesett a Bosworth Field-i csatában, trónját pedig egy wales-i gróf, egy bizonyos Henry Tudor szerezte meg, aki VII. Henrik néven lett Anglia új királya, s azonnal semmissé nyilvánította a Titulus Regius rendelkezéseit. A szövevényes történet egy másik érdekessége, hogy a Tudor-korral foglalkozó történészek szerint egy bizonyos Elizabeth Lucy, más néven Elizabeth Wayte volt az a nő, akit IV. Edward nőül vett Elizabeth Woodville előtt, s nem pedig Lady Talbot Butler. (Egyesek szerint ez az Elizabeth Lucy lehetett az édesanyja Eduárd törvénytelen fiának, Plantagenet Artúrnak, Lisle 1. vikomtjának.) Lady Eleanor, IV. Edward király állítólagos törvényes hitvese 1468 júniusában halt meg, és az angliai Norwich-ben, a White Carmelites templomban helyezték végső nyugalomra. Bashalom megállóhely Bashalom megállóhely egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei vasútállomás, Tiszaeszlár településen, melyet a MÁV üzemeltet. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Tiszalök–Nyíregyháza-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Tiszaeszlár megállóhely Görögszállás vasútállomás Gunscher Nándor Guncser Nándor, családi nevén Gunscher (Hódmezővásárhely, 1886. október 23. – Kolozsvár, 1963. június 26.) magyar grafikus, karikaturista. Életpályája Festészeti tanulmányokat Budapesten és Firenzében végzett, vonzódása a humoros rajz iránt azonban a grafikusi pálya felé irányította. Már az I. világháborús katonai szolgálata idején kötetbe szerkesztett rajzos tudósításokat. Ezt a naiv, göregáboros hangnemet később a tartásosabb politikai és társadalmi szatíra váltotta fel rajzaiban. 1918-ban Kolozsvárt telepedett le, részt vett a romániai képzőművészek érdekvédelmi szervezeteiben; 1921-ben a kolozsvári Művész-klub egyik megalapítója, 1924-től a bukaresti Szépművészeti Szakszervezet tagja, 1936-ban a nagybányai képzőművész kongresszus egyik küldötte. Színes rajzaiból és karikatúráiból 1924-ben rendezett egyéni kiállítást Kolozsvárt (a kritika A vak Európa c. rajzát méltatta). Szellemes, vidám rajzaiból kiállított még egy 1940 decemberében szervezett kolozsvári csoportkiállításon. Az Ellenzék és más lapok, később a kolozsvári Mezőgazdasági Intézet rajzolója. Kötete Szöveges-képes kiadványa: Grand Circus Guncser (Kolozsvár, 1924). Ustrzyki Dolne község Ustrzyki Dolne község Lengyelország délkeleti részén, a Kárpátaljai vajdaságban, a Bieszczady járásban található település. A község székhelye Ustrzyki Dolne, amely 80 kilométernyire délkeletre fekszik a vajdaság központjától, Rzeszówtól. A község területe 477,7 négyzetkilométer, és a 2006-os adatok alapján 17623 fő él itt, melyből 9478 fő Ustrzyki Dolne területén él. A község területén fekszik a Słonne-hegység Tájképvédelmi Park természetvédelmi terület egy része. Települések a községben Ustrzyki Dolne községben az alábbi települések találhatóak: Arłamów Bandrów Narodowy Brelików Brzegi Dolne Dźwiniacz Dolny Grąziowa Hoszów Hoszowczyk Jałowe Jamna Dolna Jamna Górna Jureczkowa Krościenko Kwaszenina Leszczowate Liskowate Łobozew Dolny Łobozew Górny Łodyna Moczary Nowosielce Kozickie Ropienka Równia Serednica Stańkowa Teleśnica Oszwarowa Trójca Trzcianiec Ustjanowa Dolna Ustjanowa Górna Wojtkowa Wojtkówka Wola Romanowa Zadwórze Zawadka Szomszédos községek Ustrzyki Dolne községet Bircza község, Czarna község, Fredropol község, Olszanicza község és Solina község határolja. Népi Alkotások Háza Népi Alkotások Háza – az 1968-as közigazgatási átszervezés után létrehozott megyei Művelődési Bizottságok mellett működő művelődési intézmények hálózata. Jótékonyan befolyásolta Csíkszereda, Arad és Marosvásárhely magyar nyelvű kulturális életét. Csíkszereda Tanfolyamok, helyi rendezvények mellett (amelyeket különböző címek alatt jegyzett) 1968-tól az 1980-as évekig alkalmilag számos, különösen helyi vonatkozású könyv kiadására is vállalkozott: főleg a néprajzi irodalom helyi ápolására és megörökítésére törekedett. Így a Hargita Megyei Népi Alkotások és Művészeti Tömegmozgalom Irányító Központja gondozásában jelent meg Csíkszeredában Kovács Dénes Gyimesi csángó írott tojások (1969), Molnár István Sóvidéki keresztszemesek (1971), Horváth Csaba Gyimesi csángó bundák (1972) c. könyve, s Antal Miklós munkája, A táncoktatás kézikönyve (1973); ez utóbbi nemcsak Csíkszeredában, de sepsiszentgyörgyi kiadásban is. Ide sorolható Salló István és Kardalus János kétnyelvű munkája, a Kapuk és kerítések Hargita megyében (1977), valamint Szabó Botár Erzsébet és Gagyi Erzsébet Lövétei szőttesek (1977) c. varrottasalbuma. Arad A Népi Alkotások Háza gondozásában jelent meg Aradon Apácai Bölöni Sándor és Gulácsi Zoltán pécskai tanárok Búza, búza, de szép tábla búza (1978) c. népballada- és dalgyűjteménye Mózer István szerkesztésében. Ugyancsak itt látott napvilágot a Tóth Árpád Irodalmi Kör Önarckép c. antológiája (Arad, 1982) Kenyeres Pál, Ujj János és Znorovszky Attila összeállításában. Mindkét regionális kiadvány grafikai szerkesztője és illusztrátora Alaszu Pál képzőművész. Marosvásárhely A marosvásárhelyi Népi Alkotások Házának köszönhető Bede Olga több gyermekszínjátékának és bábjátékának az ifjúság népi kötődését erősítő kiadása is. A magyar jégkorong-válogatott mérkőzései 2004-ben A magyar jégkorong-válogatott 2004-ben 19 mérkőzést játszott. A csapat többek között részt vett a Norvégiában megrendezett Divízió I/A. Világbajnokságon, valamint az Olimpiai selejtező tornán, amit ugyancsak a skandináv országban tartottak. Eredmények Barátságos mérkőzés Magyarország-Kanada 4-5. a YouTube-on EIHC torna EIHC torna Barátságos mérkőzés Barátságos mérkőzés Barátságos mérkőzés Divízió I/A. Világbajnokság Divízió I/A. Világbajnokság Divízió I/A. Világbajnokság Divízió I/A. Világbajnokság Divízió I/A. Világbajnokság Barátságos mérkőzés EIHC torna EIHC torna EIHC torna Olimpiai selejtező torna Olimpiai selejtező torna Olimpiai selejtező torna Barátságos mérkőzés Henri Pescarolo Henri Pescarolo (1942. szeptember 25. –) francia autóversenyző, volt Formula–1-es pilóta, négyszeres Le-Mans-i 24 órás futamgyőztes. 64 Formula–1-es versenyen indult, bemutatkozása 1968. szeptember 22-én volt. Egy dobogós helyezést ért el, összesen 12 bajnoki pontot szerzett. Jellegzetes zöld bukósisakban versenyzett, arcán szakállat visel, mely részben eltakarja egy balesetben szerzett égési sérüléseit. Henri Pescarolo részt vesz az évente megrendezésre kerülő Dakar-ralin. Pályafutása Miután a Formula–1-es versenyzéstől visszavonult, megalapította saját csapatát, amely a Le Mans-i sorozatban és a Le Mans-i 24 órás versenyen vett részt. 1972-ben versenyzőtársával, Graham Hillel megnyerte a versenyt. Csapatát, a Pescarolo Sport-ot többek közt a Sony PlayStation 2-je és Gran Turismo 4-e szponzorálja. Az öt év során, mialatt Pescarolo Courage C60-as prototípusokat tesztelt, annyi változtatást végeztek a versenyautón, hogy a Courage engedélyezte a csapat számára, hogy a modellt önmagukról nevezzék el. A modellt 2005-ben még tovább fejlesztették, hogy megfeleljen a „hibrid” szabályoknak. Arról nincs információ, hogy Pescarolo a jövőben használja-e az újabb Courage C70-et. 33 indulásával Pescarolo tartja a Le Mans-i indulások rekordját, versenyzői négy alkalommal nyerték meg a versenyt. Csapattulajdonosként még nem sikerült diadalmaskodnia, bár a 2005-ös versenyen ez majdnem sikerült a Pescarolo C60H-val. Abban az évben csapata megnyerte a LMES bajnokságot. A csapat 2006-ban második helyen végzett, melyet 2007-ben egy harmadik hely követett. Henri Pescarolo lelkes helikopter pilóta. Teljes Formula–1-es eredménysorozata (Táblázat értelmezése) (Félkövér: pole-pozícióból indult; dőlt: leggyorsabb kört futott) Electro-Hop Electro-hop (más néven elektronikus rap) egy újjonal felkapott műfaj, ami elektronikus, gyakran techno vagy house alapokra készült rapp. Külföldön olyan neves képviselői vannak a műfajnak, mint Flo Rida, Pitbull, Black Eyed Peas, vagy éppenséggel Akon. Magyarországon elsők között Pixa, SP, Stereo 2.0 és Fluor készített számokat a stílusban. Kapcsolódó műfajok Elektronikus zene Hiphop Electropop Freestyle zene Dance Hip house Electro house Trip hop Crunk Hyphy Baltimore Club Now I Got Worry Az 1996-os Now I Got Worry a Jon Spencer Blues Explosion nagylemeze. Az album Spencer sikításával kezdődik. A Fuck Shit Up egy Dub Narcotic-feldolgozás. A borítón látható férfi Jon Spencer. A Wail az együttes kisebb slágere lett, videoklipjét "Weird Al" Yankovic rendezte. A Billboard 200-on a 121. helyig jutott, a magazin Heatseekers listáján a 4. helyet is elérte. Szerepel az 1001 lemez, amit hallanod kell, mielőtt meghalsz című könyvben. Gímeskosztolány Gímeskosztolány (régi írással Ghymeskosztolány, szlovákul Kostoľany pod Tribečom) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Aranyosmaróti járásában. Fekvése Aranyosmaróttól 20 km-re északnyugatra, a Tribecs-hegységbe benyúló Kosztolányi-völgyben, 245 m tengerszint feletti magasságban fekszik. Története A település határában a korai bronzkorból származó erődítmény található. A község már a 11. században létezett, ezt igazolják a temetőben talált Salamon és Szent László korabeli pénzérmék is. 1113-ban a zobori bencés apátság oklevelében "Costelan" néven említik először. 1253-ban "Koztulan" néven tűnik fel. Története szorosan kötődik a közeli Gímes várához, amely a 13. század közepén épült. Kegyura 1386-tól évszázadokon keresztül a Forgách család volt. A 16. században többször felégette a török, utoljára 1663-ban szenvedte meg a török támadását. 1600-ban 14 háza volt, 1714-ben 44 család élt a településen. 1751-ben 19 családja volt. 1787-ben 39 házában 267 lakos élt. 1828-ban 62 házát 432 lakosa lakta. Vályi András szerint "Gímes Kosztolány. Elegyes falu Nyitra Várm. földes Ura G. Forgách Uraság, lakosai katolikusok, és más félék, fekszik Ledeczhez nem meszsze, mellynek filiája, határja is hozzá hasonlító." Fényes Elek szerint "Kosztolán (Ghymes-), Nyitra m. vegyes tót-magyar falu, Ghymeshez északra egy órányira: 493 kath., 4 zsidó lak. Van szép erdeje; sok gyümölcse; gesztenyéje, liszt-, és fürészmalmai. F. u. gr. Forgách." A 19. század második felétől parkettaüzem működött a községben, mely később is megőrizte mezőgazdasági jellegét. A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nyitrai járásához tartozott. Ún. siska típusú kemence is ismert a faluból. Népessége 1880-ban 384 lakosából 330 szlovák és 25 magyar anyanyelvű volt. 1890-ben 413 lakosából 374 szlovák és 28 magyar anyanyelvű volt. 1900-ban 485 lakosából 447 szlovák és 22 magyar anyanyelvű volt. 1910-ben 574 lakosából 515 szlovák, 39 magyar, 19 német és 1 egyéb anyanyelvű. 1921-ben 612 lakosából 588 csehszlovák és 14 magyar volt. 1930-ban 623 lakosából 622 csehszlovák és 1 magyar volt. 1991-ben 459 lakosából 447 szlovák és 6 magyar volt. 2001-ben 368 lakosából 356 szlovák és 9 magyar volt. 2011-ben 372 lakosából 358 szlovák, 5 magyar, 4 cseh és 5 ismeretlen nemzetiségű. Nevezetességei A falu Szent György temploma Szlovákia egyik legrégibb román stílusú épülete, eredeti freskókkal. Az újabb dendrochronológiai és radiokarbon vizsgálatok összevetése alapján a templom valószínűleg a 9. század végén, vagy a 10. század első harmadában épülhetett. Ezek szerint ez lenne Szlovákia területén a máig álló legrégebbi szakrális épület, ami tudományos módszerekkel is alátámasztható. A 13. században bővítették, a 16. században leégett, a 17. században újjáépítették. A templom 1960-as évekbeli felújításakor a vakolatréteg eltávolítása román kori freskók feltárását eredményezte, melyek központi motívuma Jézus élete. Valószínűleg itt működött a mai Szlovákia első parkettagyára 1843-1871 között. Lakos János (tábornok) Lakos János báró (Ajka, 1774. március 20. – Eszék, 1843. június 28.) tábornok, fordító, az MTA tiszteleti tagja. Élete Sopronban tanult, az evangélikus líceum magyar társaságában kapott kedvet az irodalom műveléséhez. Később Pozsonyban folytatta iskoláit. 1793-ban hadapródként belépett az 53. számú Jellasich gyalogezredbe. Csakhamar tisztté, majd 1809-ben a főtábornoki karhoz kapitánnyá nevezték ki. Hadi tudománya és vitézsége jutalmául 1811-ben nemességet kapott s báró, majd a ranglétrán fokozatosan emelkedve 1835-ben vezérőrnagy és dandárparancsnok, végül eszéki várparancsnok lett. 1819-ben Ausztria és Tirol térképi felvételével és a hadtörténet megírásával bízták meg. Kazinczy Ferenc és Kis János barátja volt. Hunyadi Lászlóról írt szomorújátéka és Szegfalvy Ágnes című érzékenyjátéka kéziratban maradt. Az utóbbi Kotzebue-fordítás, az előbbi is idegen minta nyomán készült. Az első magyar színtársulat az 1790-es években mindkettőt eljátszotta. A háborúk idején, olaszországi és franciaországi tartózkodása alatt sem szűnt meg a magyar irodalmat művelni. A Magyar Tudományos Akadémia 1832. március 10-én tiszteleti taggá választotta. Munkái Vándor szünórái Pest, 1839. Két kötet. (I. Emlékezet Itáliára. Valóság és költemény. II. Nápolyi levelek.) Hunyady László, szomorújáték, 5 felvonás. (Kéziratban) Székfalvy Ágnes, érzékeny játék, 5 felvonás, Kotzebue után magyarítva. (Kéziratban) Palombara Sabina Palombara Sabina település Olaszországban, Lazio régióban, Róma megyében. Lakosainak száma 13 269 fő (2015). Palombara Sabina Guidonia Montecelio, Mentana, Montelibretti, Moricone, Sant'Angelo Romano, Monteflavio, Monterotondo és San Polo dei Cavalieri községekkel határos. Népesség A település lakossága az elmúlt években az alábbi módon változott: Rákosi Béla Rákosi Béla (Acsád, Vas megye, 1841. – ?) orvos-sebész doktor, rendőrorvos. Rákosi Jenő, Rákosi Viktor és Rákosi Szidi testvérbátyja. Élete Acsádon született, ahol atyja Kremsner János (aki családi nevét, gyermekeivel együtt 1867-ben változtatta Rákosira) a Szegedyek gazdatisztje volt. Rákosi az orvosi tudományokat a bécsi egyetemen hallgatta és 1864-ben ott nyert orvosdoktori oklevelet. Községi orvos volt Gyergyószentmiklóson (közben segédorvos a liptómezei tébolydában), később a váci állami fegyintézet orvosa, majd gyakorló orvos és rendőrorvos volt Budapesten és a budapesti királyi orvos-egyesület tagja. Cikkeket írt a Jogtudományi Közlönybe (A börtönügyi szakosztályban tartott felolvasás), a Gyógyászatba (1871. A járványos toroklob Gyergyó-Ditrón), A pestisről), a Toldy István szerkesztette Nemzeti Hírlapba; a Reformba (1872. Elmebeteg-statisztika), a Budapesti Hírlapba (orvosi tárcák). Munkái A bűnügyi lélektan alapvonalai. A német birodalom büntető törvénykönyv alapjára fektetve orvosok és jogászok számára. Bpest, 1876. A betegápolás otthon és a kórházban. Kézikönyv családok és betegápolónők számára. Írta Billroth Tivadar, magyarra ford. ... U. ott, 1882. A természettani gyógyrendszerek tankönyve orvosok és orvostanulók számára. Irta Rossbach M. J., ford. .. U. ott, 1883. 85 fametszettel. A fegyintézeti élelmezés próbája súlymérések alapján. Feolvastatott a magyar jogászegylet börtönügyi bizottságának 1890. ápr. 16. ülésén. U. ott, 1891 (Magyar Jogászegyleti Értekezések VI. 5.). Schnell László Schnell László dr. (Pécs, 1923. július 24. – Budapest, 1995. december 12.) gépészmérnök, egyetemi professzor a BME Műszer és Irányítástechnika Tanszék vezetője, feltaláló, állami díjas. Élete 1947-ben szerzett a BME-en gépészmérnöki oklevelet. Egyetemi tanulmányainak befejezése után a BME demonstrátora. 1958-ban került a BME Műszer és Irányítástechnika Tanszékére, ahol Kolos Richárd professzor miniszterhelyettesi megbízása miatt kevés időt tudott tölteni. Ezért Schnell nagy részt vállalt a Tanszék operatív irányításában. 1965. augusztus 1-jével egyetemi tanárrá nevezték ki. 1967-ben Kolos Richárd professzortól átvette a Tanszék vezetését, és 1988-ig, nyugdíjba vonulásáig irányította azt. 1985-ben a Villamosmérnöki kar dékánjává nevezték ki. A Farkasréti temető 4/3 parcella 2-1 sírjában nyugszik. Jelentősebb publikációk Frigyes Andor - Tuschák Róbert - Szita Iván - Schnell László: Elektrotechnika Schnell László: Jelek és rendszerek méréstechnikája I-II Schnell László: Jelek és rendszerek méréstechnikája III. (Villamos jelek mérése és analízise) Műegyetemi Kiadó, Budapest, 1999 Schnell László: Blechschmidt, .E., Präzisionsmessungen von Kapazitäten und Zeitkonstanten. (Kapacitások, induktivitások és időállandók pontos mérése.) Braunschweig, 1956-1957 Dr. Schnell László, Tóth Mihály: Általános metrológia (Tankönyvkiadó Vállalat 1981) Dr. Schnell László: Villamos mérések II. (Tankönyvkiadó Vállalat 1973) Dr. Schnell László: Villamos mérőműszerek (Kohó- és Gépipari Minisztérium, 1969) Frigyes Andor, Szita Iván, Tuschák Róbert , Schnell László: Elektrotechnika (Tankönyvkiadó, Budapest 1951) Szabadalom WO/1986/003883 Elismerése 1993 A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje 1985 Állami Díj – A mikroprocesszort tartalmazó eszközök integrált tervező, gyártó és ellenőrző rendszerének kifejlesztésében és ipari alkalmazásának elterjesztésében elért kiemelkedő eredményeiért. Megosztott díj Bádi Bélával, Horváth Gáborral, Selényi Endrével, Sztipánovits Jánossal és Zillich Pállal. Schnell László Műszer- és Méréstechnika Alapítvány Schnell László Publikációs-díj Rákosi Jenő Mindszenti Rákosi Jenő, született: Kremsner Jenő (Acsád, 1842. november 12. – Budapest, 1929. február 8.) magyar író, újságíró, színházigazgató, lapszerkesztő, főrendiházi tag, a Magyar Tudományos Akadémia levelező, a Kisfaludy Társaság rendes és a Petőfi Társaság tiszteletbeli tagja. Rákosi Béla orvos öccse, Rákosi Viktor és Rákosi Szidi bátyja. Élete Kremsner János és Vogel Anna fiaként született. Apja Ukkon és a Dabronchoz tartozó Ötvöspusztán gazdatiszt, és volt egy kisebb birtoka is. Családi nevét 1867-ben gyermekeivel együtt változtatta Rákosira. Az 1850-es évek elején a család Türjén is lakott (lakóházukat a Dunántúli Közművelődési Egyesület 1942-ben táblával jelölte meg). I. Ferenc József magyar király 1896. október 10.-én nemességet és a "mindszenti" nemesi előnevet adományozta neki. Rákosi Jenő iskoláit Sárváron kezdte és hat gimnáziumi osztályt végzett Kőszegen, majd Sopronban a szent Benedek-rendiek gimnáziumában. Szerencséjére a költői hajlamú ifjúnak, Lóskay Jeromos és Hollósy Flórián és még egy pár jeles tanár pártfogása mellett mint IV. osztályú fiúnak, sikerült a soproni római katolikus gimnáziumban a megindult politikai mozgalmak nyomása alatt magyar önképző társulatot alakítania, mely kezdetben ugyan német nyelvű volt, 1859-től azonban teljesen magyarrá lett. Itt főleg novellákat, de később színdarabokat is írt. Az önképzőkör alapításában kívüle nagy része volt Hérics (Tóth) János tanulótársának, aki később királyi ítélőtáblai tanácselnök lett. Egy alkalommal, gimnazista korában, szüleivel Grazba ment és itt elvitték a színházba is; egy Birchpfeifer-féle német darab annyira megnyerte tetszését, hogy ezt minden áron ő maga is elő akarta otthon adatni. Hozzá is látott a darabnak hallás után való lefordításához, és a szükséges dekorációkat is elkészítette az erdőből hozott ágakkal. Mivel atyja időközben különféle csapások miatt elszegényedett, hogy a kilenc élő gyermekkel megáldott szülők terhén könnyítsen és kenyerét maga megkeresse, iskolai pályáját abbahagyta és Somogyba ment, ahol 1860 őszétől 1862 tavaszáig Lengyeltótiban, Zichy János gróf birtokán, Perlaky József tiszttartó gyermekeinek korrepetitora és egyszersmind gazdasági gyakornok volt. Az írói pálya iránti hajlama itt kezdett legelőször megnyilvánulni, folytonosan tanult és írt, szintén apróbb színdarabokat. A pusztán ugyanis gyakran szoktak egyes színműveket előadni és ezeknél a szereposztás nehézségekbe ütközött; ha valamelyik gyakornok véletlenül szerelmes volt a kasznár vagy ispán leányába, ez csak azt a szerepet akarta elvállalni, melyben együtt játszhat ideáljával; e nehézségeket Rákosi úgy szüntette meg, hogy ő maga írt színdarabokat a megrendelt szerepekre. Zichy János gróf nem egyszer lepte meg tanulmányozás és írogatás közben a fasorok árnyékában, amikor a szántóvetők után kellett volna járnia ésamikor őt egy ízben így találta, megmondta, hogy neki tudós gazdatisztre nincs szüksége. Rákosi elbúcsúzott tehát az ekeszarvától. Még e méltán lehangoló nyilatkozat után sem mondott le a gazdasági pályáról és még abban az évben (1862) Jankovich József birtokára, Öreglakra (Somogy megye) ment írnoknak. Itt mintegy 13 hónapot töltött, azonban 1863 júniusában végképp megvált a gazdasági pályától és Pestre ment. Itt Hérics János barátja jó indulatú és erélyes közbelépésére elhatározta magát tanulmányainak folytatására. Sok küzdelem után sikerült a helytartótanácstól engedélyt nyernie a végzett hat osztálynak egy év alatti kiegészítésével, illetőleg a VII. és VIII. osztály összevonásával a soproni bencéseknél érettségi vizsga letételére. Az 1863-1864. iskolai évre rendkívüli hallgatónak iratkozott be az egyetem jogi karára, ahol azt el is végezte. Egyszersmind folytatta költői tanulmányait és munkálkodását (főleg az angol irodalom iránt érzett vonzalmát és Shakespeare-t tanulmányozta), és nehéz anyagi viszonyok közt, ügyvédeknél gyakornokoskodva tartotta fenn magát. 1864. első felében írta meg V. László című drámáját, második felében az Aesopus-t; ez 1866. október 14-én került először színre ez a romantikus dráma a Nemzeti Színházban (Győrött egy nappal előbb adták) és határozott sikert aratott. A fiatal író mint a magyar dráma úttörője tűnt fel és csakhamar szoros barátságba lépett az irodalom és közélet nevezetességeivel. 1867 márciusában a Pesti Napló kötelékébe lépett, amely akkor a Deák-párt orgánuma volt. Kemény Zsigmond báró hívta a laphoz munkatársául, aki Rákosi Régi dal régi dicsőségéről című darabjának bírálója volt az Akadémiánál, nem annyira azért, hogy foglalkoztassa, mint inkább, hogy színművek írására anyagi gondoktól független helyzetet nyújtson neki. Igy lett Rákosi újságíró. A Pesti Naplóban a „Bécsi dolgok" című rovatot vette át, örökébe lépvén Salamon Ferencnek. E rovat ismertető és polemikus cikkeiben végigharcolta a kiegyezést és élénk tollával, aktuális stílusával igen népszerűvé tette a rábízott rovatot. Pár hónap múlva, külön tiszteletdíjjal, már vezércikkeket is íratott vele Kemény. Emellett nagy része volt a Borsszem Jankó megalapításában (1868. január 5.), ahol magyar-deák makaróni versei egy időben nagyon kapósak voltak. Bár így igen tevékeny hírlapíró lett, a szépirodalomhoz se lett hűtlen. Foglalkozott Shakespeare-fordítással is és a Magyar Shakespeare-ben négy fordítás jelent meg tőle a Kisfaludy-társaság kiadásában, a Felsült szerelmesek, az A windsori víg asszonyok, az Ahogy tetszik és a Cymbeline. 1869-ben a Kisfaludy Társaság is tagjai közé választotta és ott székét Szép Ilonka c. drámai költeményének egy felvonásával foglalta el. Mivel 1869 végén a Pesti Napló és a Századunk közt megtörtént a fúzió, Rákosi kilépett a szerkesztőségből, és Ráth Mór meghívására 1869. december 15-én megalapította a Reformot és szerkesztette 1875. június 16-ig független Deák-párti irányban, lapja köré csoportosítva a fiatal tehetséges tárcaírókat: Márkus Istvánt, Toldy Istvánt stb. A Deák-párt megszűntével a lap is megszűnt, Urváry beleolvasztotta a Pesti Naplóba. Rákosi a Pesti Naplónál maradt tárcaírónak, politikával azonban nem foglalkozott. Drámaírói pályája a Csiky Gergelyé előtt (később párhuzamban) ezalatt folyton emelkedőben volt. Akkoriban készült a Népszínház, és Rákosi a létrejötte érdekében igen sokat tett; az eszmét terjesztette és a népgyűléstől a végső stádiumig szolgálta; gyűjtője, vezetője, jegyzője volt a bizottságnak és minthogy kvalifikált színigazgató nem akadt, őt kérték fel igazgatóul. Ő vállalkozott és a pályázati hirdetés mellőzésével, 1875-ben átvette az intézetet 10 000 forint évi bérrel. Nagyszabású társulatot szervezett és a népszínműveket, operetteket és látványosságokat kultiválván, megteremtette közönségét és jövőjét is. A német színházat jobb előadás és azon szerződés által gyengítette meg, melyet a párizsi Société des auteurs et compositeurs társulattal kötött, miszerint minden Párizsban sikeres darab előadási jogát Budapestre nézve biztosította a Népszínháznak. 1881-ig állt a színház élén és ezalatt nemcsak igazgató, hanem rendező, fordító, átdolgozó is volt. 1881-ben történt a Pesti Hírlap meghasonlása, amikor Csukássi József többekkel együtt kivált e lap szerkesztőségéből, felszólította Rákosit, hogy vele együtt alapítsa meg a Budapesti Hírlapot (1881. június 15.). Ezen politikai napilapnak Rákosi és Csukássi József voltak szerkesztő-tulajdonosai (utóbbinak 1891. május 27-én történt halála után Csajthay Ferenc lett a lap felelős szerkesztője; főszerkesztője és kiadótulajdonosa pedig Rákosi Jenő). Csakhamar a közönség egyik legolvasottabb lapjává lett; politikai pártállást nem foglalt a lap, főképp a nemzeti eszmét szolgálta. Rákosi leginkább vezércikkeket írt a lapba és irányát szabta meg; de mindjárt egy regényt is írt bele; A legnagyobb bolond címmel. Rákosi a Budapesti Hírlapnak negyven éven át volt főszerkesztője és állandó cikkírója. Célja volt, mint írja: „Mindennek pártolása és támogatása, ami a magyarság ügyét szolgálja az élet bármely mezején vagy vonatkozásában.” A lap a kiegyezés pártján állt, de szót emelt a nemzeti jogok bővítéséért. Több alkalommal, például a véderővita idején, nevezetes politikai tényező volt a közvéleményben. Publikumával való bizalmas és benső viszonyának, közvetlen hatásának jele, hogy egy-egy közcélra gyűjtés útján nevezetes összegeket tudott előteremteni. Hirlapvállalatát az 1890-es években jelentékenyen kiterjesztette; alapította a Divatujságot, a Gyermekdivatot és a Patyolat című fehérnemű divatlapot; 1896 végén pedig az Esti Újság című krajcáros estilapot. A Magyar Tudományos Akadémia 1892. május 5-én levelező tagjának választotta. 1896. november 10-én magyar nemességet kapott mindszenti előnévvel; 1903. január 1-jén pedig a főrendiház tagja lett. Rákosinak hatása volt a népszínmű fejlődésére is; ő fedezte fel és foglalkoztatta a korán elhunyt Csepreghy Ferencet is, akinek összes színműveit kiadta, 1881-ben. Pályájának súlya később inkább a hírlapírásra esett és mint vezércikkíró, polemikus és általában mint szerkesztő állt inkább előtérben; nagy fontosságú szépirodalmi munkássága is. Tollát előkelő ízlés mellett a nemzeti irány fanatikus kultusza jellemezte. A magyar nyelv purifikálása terén és a helyesírás reformja érdekében nevezetes munkát végzett. Az Otthon írók és hírlapírók körének alapítója és alakulásától (1891) annak elnöke volt; a fővárosi hírlapkiadói tisztviselők segítő egyesületének szintén elnöke; másodelnöke a dunántúli közművelődési egyesületnek és az országos nemzeti szövetség tanácsának; alelnöke az Uránia Magyar Tudományos Egyesületnek; választott tagja a múzeumok és könyvtárak országos tanácsának; a kormány által kinevezett tagja az Erzsébet-emlék országos bizottságának; végül tagja volt a szerzői jogról szóló 1884. XVI. törvénycikk 31. §-a értelmében Budapesten alakított állandó szakértő bizottságnak. A hírlapírók kongresszusain 1896-tól részt vett és a hazai emlékszobrok és táblák leleplezése ünnepélyén emlékbeszédeket tartott; Szombathelyt, Fürgeden, Győrött, Sopronban, Komáromban, Budapesten, Kaposvárott, Pozsonyban, Kolozsvárt, Aradon, Zomborban, Szegeden, Debrecenben és Besztercebányán. Sokrétű szervezőmunkát végzett, ezenkívül operettszövegeket fordított magyarra, történeti drámák (és pl. A tragikum című kitűnő esztétikai értekezés) mellett népszínműveket is írt, a – mai kifejezéssel – „nívós szórakoztatás” megteremtésével közönséget toborzott a magyar nyelvű színjátszásnak. Rákosi elutasította az általános választójog bevezetésének baloldali követelését, mert az ország nyugalmát és területi épségét féltette tőle. Sokat tett azért, hogy magyarosabb legyen az újságnyelv. Nagy szerepe volt a bukovinai székelyek al-dunai letelepítésében, az ún. „csángó telepítés” szervezésében. A nyelvet és a nemzethűséget tartotta fontosnak, nem a származást. Az ország megmagyarosodását a jog és a kultúra alkotmányos eszközeivel kívánta elérni. Álma a harmincmillió magyar által lakott magyar birodalom gondolata volt, amely nemcsak a szláv, hanem az Európára ugyancsak veszélyt jelentő német túlsúlynak is ellenerőt jelentett volna. 1907. augusztus 13-án, 89 éves korában elhunyt az édesanyja. A 20. század elején Apponyiék koalícióját támogatta, majd gróf Tisza Istvánnal tartott: mint Tisza, ő sem akarta a háborút, de miután már Magyarország belekeveredett, a helytállásra buzdított, mert látta, hogy az ország léte forog kockán. Adyval való szembenállása is e kérdés kapcsán vált különösen élessé. Az irodalomban nem helyeselte a Nyugat politikai álláspontját, egyes szerzőinek erkölcsi szabadosságát és a nyugati irodalmi minták túlzott utánzását. Az 1920-as években a revizionista mozgalom egyik élharcosa volt. Művei 1912-ben 12 kötetben jelentek meg. „Népszerűsége szinte példátlan, a Kossuthéval vetekszik, írása a közérzés egyetemének kifejezője" Schöpflin Aladár Az 1920-as években a nemzetet és a törvényességet védte mind a radikális baloldal magyarellenességével, mind az erre válaszként a jogegyenlőséget megkérdőjelező radikális jobboldallal szemben. Létkérdésnek tartotta a gyilkos trianoni határok megváltoztatását, ezért dolgozott 87 éves korában bekövetkezett haláláig. 1926-ban írt emlékezései szerint előre látta a II. világháború közeledését, felmérte az ahhoz vezető okokat. 1928 júliusában Londonban, majd szeptemberben Velencében tárgyalt Lord Rothermere-rel, az utóbbi alkalommal Mussolini jelenlétében. 1929. február 8-án délelőtt 3/4 12 órakor a halotti szentségek felvétele után elhunyt. Örök nyugalomra helyezték 1929. február 10-én vasárnap délután a Kerepesi úti temetőben. Halála után nem sokkal, február 17-én Lord Rothermere felajánlotta, hogy saját költségén állíttat emlékművet Rákosi Jenőnek. A szobrot 1930. november 30-án avatták fel. A Rothermere-féle Daily Mail főszerkesztője, 'Ward Price' Rákosi Jenő munkássága előtt tisztelegve írta ezt: „Mióta az emberiség történelmét feljegyezték, nem volt igazságosabb ügy, mint a magyar nemzet ügye.” Emlékezete Halála után csak Budapesten két teret és öt utcát neveztek el róla. Lord Rothermere felajánlásából bronzszobrot állítottak neki az Erzsébet körút és a Dohány utca sarkán lévő téren (Kisfaludi Strobl Zsigmond műve). Acsádi szülőháza szinte zarándokhely lett. 1945 után azonban megbélyegezték, feledésre ítélték, budapesti szobrát 1948-ban eltávolították, beolvasztották, ma helyén egy faun-szobor áll. A magyarországi rendszerváltozás sem szolgáltatott igazságot neki, annak ellenére, hogy számos jelentős közéleti és szellemi csoportosulás elődjei közt tarthatná számon. Hatalmas terjedelmű életműve azonban jórészt a kutatás számára is teljesen ismeretlen, árnyalt megítéltetése ma ezért még nem is lehetséges, így továbbélhetnek a torz egyszerűsítések. Schöpflin Aladár: Rákosi Jenő halálára , Nyugat, 1929. 4. szám Juhász Gyula : (Rákosi Jenőnek) Makó város díszpolgári címmel ismerte el munkásságát. Thomas Kyd Thomas Kyd (1558. november 3. – 1594. július 16.) angol drámaíró, a Spanyol tragédia (The Spanish Tragedy) szerzője, az I. Erzsébet-kori dráma fejlődésének egyik legkiválóbb alakja. Élete Thomas Kyd Londonban született 1558. november 3-án. Ugyanabba a gimnáziumba járt, mint Edmund Spenser és Thomas Lodge. Itt rendkívül jó képzést kapott latin és görög nyelvből, valamint zenéből, drámából, és magaviseletből. Nincs rá bizonyíték, hogy Kyd bármelyik egyetemen folytatta volna tanulmányait. Valószínűsíthető, hogy apja foglalkozását követte deákként. A fennmaradt írásokból kiderül, hogy az 1580-as években Kyd már népszerű író, ám keveset tudni arról, hogy mivel foglalkozik. A Spanyol tragédiát valószínűleg ekkoriban írta. A legelső nyomtatásban kiadott könyv 1592-ből való. Minden kétséget kizáróan ez volt Shakespeare korának legnépszerűbb drámája. Általánosan Kyd nevéhez szokás kötni a következő színdarabokat: Soliman és Perseda (Soliman and Perseda), Leir király (King Leir) és Feversham buzgalma (Arden of Feversham). Kyd néhány költeménye is fennmaradt, de legtöbb műve beazonosíthatatlan vagy elveszett. Kyd sikere Európára is kiterjedt. Spanyol tragédiája és Hamletje (ő is írt egyet) népszerű volt Németországban és a Németalföldön nemzedékeken keresztül. 1587-ben egy bizonyos Ferdinando Stanley uraság lett Kyd patrónusa, így Kyd bekerült a nemesi társaságokba. 1591-ben Christopher Marlowe-t is ugyanez a gróf vette pártfogásba és egy rövid időre Marlowe és Kyd egy szálláson laktak. 1593-ban a királyi tanács elrendelte Kyd letartóztatását. Lakhelyén anarchista írásokat találtak ezért börtönbe került. Úgy tartják, hogy Kydet kegyetlenül megkínozták. Ugyanekkor érte Marlowe-t gyilkosság. Kydet végül elengedték, ám korábbi patrónusához nem térhetett vissza. Ateizmussal vádolták. 1594-ben hallani Kyd felől utoljára. Mindössze 35 éves volt, amikor meghalt. Magyarul Spanyol tragédia ; ford: Szabó Magda, jegyz. Ungvári Tamás; inː Angol reneszánsz drámák. Shakespeare kortársai, 1-3. ; vál., szerk., bev. Szenczi Miklós; Európa, Bp., 1961 ( A világirodalom klasszikusai ) Spanyol tragédia ; ford. Szabó Stein Imre; Ulpius-ház, Bp., 2006 Menachem Bello Menachem Bello (héberül: ���� ���; Tel-Aviv, 1947. december 26. –) izraeli válogatott labdarúgó. Pályafutása Klubcsapatban 1963 és 1982 között a Makkabi Tel-Aviv játékosa volt. 498 mérkőzésen lépett pályára és 1 gólt szerzett. A válogatottban 1965 és 1975 között 57 alkalommal szerepelt az izraeli válogatottban. Részt vett az 1968. évi nyári olimpiai játékokon és az 1970-es világbajnokságon. Sikerei Izraeli bajnok (5): 1966–68, 1969–70, 1971–72, 1976–77, 1978–79 Izraeli kupa (5): 1963–64, 1964–65, 1966–67, 1969–70, 1976–77 Ázsiai klubbajnokság (2): 1969, 1971 Schnitzer Imre Schnitzer Imre (Mosonmagyaróvár, 1950. május 31. – Dunasziget, 2007. június 22.) labdarúgó, kapus, edző. Számos szakember - köztük egykori edzője, Ilku István - véleménye szerint az ország egyik legkiválóbb képességű kapusa volt az 1970-es - 1980-as években. Pályafutása Játékosként Szülővárosának csapatában, a MOFÉM Vasasnál kezdte pályafutását. Még ifiként igazolta le a Győri Vasas ETO és még legelső NB I-es mérkőzésén, a Csepel ellen is ifjúsági korú volt. Később visszatért a MOFÉM-hez, ahol olykor mezőnyjátékosként is szerepelt. Az 1972-1973-as évad téli szünetében igazolt a Dorogi AC csapatához, amellyel a bajnokság végén az NB I-be jutottak. A nyitó mérkőzésen mintegy 18 ezer néző előtt legyőzték a Ferencvárost, azonban egy év után kiestek. Két évvel később, 1976-ban újra sikerült visszajutniuk az első osztályba, de ezúttal sem sikerült megkapaszkodniuk. Menet közben nem csak a dorogiak első számú kapusa lett, hanem társai őt választották a csapat kapitányának is. A dorogi csapatban több, mint 200 alkalommal szerepelt, ebből 50 NB I-es mérkőzés. Egyik emlékezetes mérkőzése a kubai válogatott elleni találkozó volt Dorogon, ahol parádésan védett és nem kis szerepe volt a győzelemben. Kiváló védései és a csapatban betöltött szerepe, valamint a pályán kívüli mentalitása miatt is a szurkolók és a szakmai stáb egyik kedvence lett. Kapus létére egy alkalommal a góllövők közé is feliratkozott, amikor a listavezető, egyben bajnokcsapat Pécsi VSK elleni bajnoki mérkőzésen 11-esből szerzett góljával mentett pontot a csapata. Többször is hívták NB I-es egyesületek, köztük a korszak legkiválóbb csapata, az Újpest is, de a Rába ETO is szerette volna, ha visszatér. Több szakember is szívesen látta volna a válogatottban, amelynek viszont előfeltétele lett volna élvonalbeli csapatban védenie. Schnitzer azonban maradt Dorogon, viszont 1979 nyarán családi okokból vissza kellett költöznie Óvárra, így a következő évadtól a MOTIM TE csapatát erősítette, amellyel masszív NB III-as gárdát alkottak. A csapat különösen a magyar kupában (MNK) jeleskedett, ahol nem ritkán a legjobb 8 közé, egy ízben pedig a legjobb 4 közé is bejutottak, számos NB I-es csapatot kiejtve. A sikeres kupaszereplésben oroszlán része volt. 1982-ben a Mészöly Kálmán által vezetett és világbajnokságra kijutott magyar válogatott ellen mérkőztek meg, ahol mindössze csak egyetlen gólt tudtak lőni neki. Maga a szövetségi kapitány személyesen gratulált és a legnagyobb elismeréssel beszélt teljesítményéről. Pályafutása végén sikerült megnyerniük a bajnokságot 1985-ben és a csapat kiharcolta ezzel az NB. II-es szerepléshez a jogot, de anyagi problémák miatt, nem tudtak elindulni a magasabb osztályba. Edzőként Aktív éveit követően anyaegyesületénél edzősködött, idővel pedig az edzői teendők mellett teljes körű pályagondnok is lett. Mind emellett felkérték a MOTIM-nál is kapusedzőnek. Éveken keresztül több fronton is a labdarúgás szolgálatában állt. 2005 hívták a megyei Dunaszigetre, ahol a csapat edzője volt. 2007 nyarán egy edzéshez készültek, amikor hirtelen hatalmas vihar támadt, amely komoly pusztítást hajtott végre a sporttelepen is. A vihar közepette rosszul lett, azonban a kiérkező orvos már nem tudott segíteni rajta. Családja Gyermekeik - Zsolt és Erik - közül Erik is a labdarúgást választotta, azon belül is kapus lett. A tehetséges fiúnak azonban idővel látásszervi problémája akadt és az orvos eltiltotta az aktív játéktól. A családdal olykor meglehetősen mostohán bánt a Sors. Előbb anyósa egészségi állapota miatt kellett visszaköltözniük Dorogról, pedig ott szerette volna teljes pályafutását tölteni és végleg letelepedni. Erik problémáját önmagában is szomorú tényként voltak kénytelenek elfogadni, akit műteni is kellett, azonban ennél is nagyobb tragédiaként, a fiút halálos közlekedési baleset érte 1998 őszén. Emlékezete Emlékére hozták létre a Schnitzer Imre Labdarúgó Emléktornát 2008-ban, amelyet minden évben megrendeznek Dunaszigeten. Tiszteletére emléktáblát is avattak. Aktív pályafutása legmeghatározóbb éveit Dorogon töltötte. Családja és a város lakói között kölcsönösen erős és szeretet teljes mély kapcsolat alakult ki. Teljes életét Dorogon tervezte, viszont a kényszerű búcsút követően sem kopott meg a kapcsolat. Város szerte és a dorogi egyesületben egyaránt jó szívvel és tiszteletbeli dorogiként emlékeznek vissza rá és családjára az emberek, emlékét őrzi a Dorogi Sportmúzeum is. Christopher Stevens (jogász) Christopher Stevens (1960. április 1. – 2012. szeptember 11.) amerikai jogász, diplomata és hazája 10. líbiai nagykövete volt 2012 júniusától haláláig. 2012. szeptember 11-én halt meg a Bengáziban található amerikai konzulátus elleni iszlám szélsőségesek által elkövetett támadásban. Élete Fiatalkora és tanulmányai Stevens Észak-Kaliforniában született. Apja, James Stevens Yolo megye fellebbviteli bíróságának bírája és Davis város tanácsának tagja, anyja, Mary Commanday a marini szimfonikus zenekar csellistája volt. A Piedmont középiskolában végzett 1978-ban, majd 1982-ben a University of California, Berkeley-n szerzett diplomát. 1983 és 1985 között angolt tanított Marokkóban a Peace Corps önkénteseként. A University of California, Hastings College of the Law-n J.D. fokozatot szerzett, és 2010-ben megszerezte az M.S. címet a National War College-on. Angolul, arabul és franciául beszélt. A diplomatai karrierjét megelőzően nemzetközi kereskedelmi joggal foglalkozott Washington, D.C.-ben. Diplomataként 1991-ben csatlakozott az Egyesült Államok Külügyi Szolgálatához és diplomataként tevékenykedett Jeruzsálemben, Damaszkuszban, Kairóban és Rijádban. Washingtonban is számos pozíciót töltött be, így például a Multilaterális Nukleáris és Biztonsági Ügyek Irodájának igazgatója és a Közel-keleti Ügyek Hivatalának asszisztense is volt. Korábban kétszer szolgált Líbiában, először 2007 és 2009 között, mint a követség helyettes vezetője és 2011 márciusa és novembere között a líbiai polgárháború idején, mint a Átmeneti Nemzeti Tanácshoz küldött különleges képviselő. 2012 májusában érkezett meg ismét az országba, mint amerikai nagykövet. Halála Az első hírek szerint erőszakos líbiai tüntetők egy csoportja szeptember 11-én megtámadta az amerikai konzulátust Bengáziban. Közülük néhányan állítólag az Innocence of Muslims című, készülő amerikai filmen háborodtak fel, mely szerintük Mohamed prófétát sértő alkotás. Wanis al-Sharef, a Líbiai Belügyminisztérium tisztviselője szerint Stevens nagykövetet és további amerikaiakat egy másik épületbe szállították át, mivel az biztonságosabbnak tűnt. A tüntetők egy rakétavetővel lőttek a konzulátusra, ahol tűz ütött ki. Stevens a tetőre próbálva kijutni elszakadt munkatársaitól és ott belehalt a füstmérgezésbe. Sean Smith diplomata és két másik amerikai is meghalt, akiket a zűrzavar kitörésekor küldtek a területre. A két amerikait illetően megoszlanak a források: míg egyesek szerint tengerészgyalogosok voltak, mások tagadják ezt. Magyar radikális jobboldal A magyar radikális jobboldal (más néven nemzeti radikálisok) a nemzeti radikalizmus ideológiájának magyar nemzetre vonatkozó változatát valló személyek és politikai szervezetek. Sajátos vonásai miatt elkülöníthető mind az ultranacionalizmustól, mind a hungarista-neonáci irányzatoktól. A magyarországi és határon túli magyarok körében is vannak támogatói. Az ideológiához a 2000-es évek óta szubkultúra is társul. Definíciós problémák, viták A politikai elit, a fősodratú média általában és – nem kis részben az előbbiek hatására – a közvélekedés jelentős részben (például Sólyom László volt köztársasági elnök is) a „radikális” és a „szélsőséges” szavakat gyakran szinonimaként használják, ezzel mintegy el nem ismerve a szélsőjobboldal és a radikális jobboldal közötti különbségek a létezését, mellyel a nemzeti radikálisok meghatározzák magukat. A „radikálisok” értelemszerűen ezt a felfogást élesen elutasítják, mert szerintük ez egy kalap alá veszi őket a neonáci vagy az újnyilas szervezetekkel. A neonáci, hungarista szervezetek is kinyilvánították elkülönültségüket a nemzeti radikálisoktól. A nemzeti radikálisok elutasítják a politika bal- és jobboldal mentén történő felosztását, ehelyett nemzeti - globalista törésvonal mentén szemlélik a politikát, önmagukat nemzeti erőként megnevezve. A politológusok között sincs azonban egyetértés. Lánczi András politológus, filozófiatörténész, egyetemi tanár a MIÉP-et például nem tekinti szélsőjobboldalinak, hanem egyszerűen nacionalistának, és úgy véli Magyarországon nincsen szélsőjobboldali párt. Kiss Viktor politológus, a Zsigmond Király Főiskola adjunktusa szerint „...a radikális jobboldalról egész másképp kellene gondolkodni, mint eddig, és nem szabadna továbbra is összemosni a neonáci-hungarista irányzatokat az úgynevezett jobboldali vagy nemzeti radikalizmussal...” A nemzeti radikálisok magukat általában jobboldalinak, vagy harmadik utasnak tartják, közös ideológiájuk azonban nincs. Valamennyien erősen nacionalisták és patrióták – sokuktól nem idegen az irredentizmus és/vagy a területi revizionizmus sem. Nagy többségük a nemzetek keresztény Európájában hisz, nézetrendszerében a keresztényszocializmus és egyéb kereszténységből kiinduló világnézeti elemek gyakoriak. Egy részük különböző, ősmagyar vagy hun, vagy e kettőből kevert motívumokhoz (is) kötődnek, mely többnyire nem jelent valós (új)pogány vallási kötődést (és/vagy a kereszténység megtagadását), csupán a „történelmi folytonosság-tudat” és a magyar nép ősi jellegének hangsúlyozását. Egy részük pedig valóban, a történelmi ismereteket többnyire saját elképzeléseikkel, vagy más vallásokkal (jellemzően a kereszténységgel) keverve különböző, sajátos sámánista vallást, vallásokat kreálnak és/vagy gyakorolnak, mint például a Magyarországon bejegyzett és törvényesen működő Ősmagyar Táltos Egyház. Megkülönböztetik fasiszta és neonáci irányzatoktól magukat, melyek nézetrendszere és külsőségeik is markánsan különböznek a nemzeti radikálisokéitól. A „szélsőséges” jelzőt általában magukra nézve sértőnek tekintik. A legismertebb nemzeti radikális szerveződés, a Jobbik Magyarországért Mozgalom elnöke, Vona Gábor úgy fogalmazott, hogy „a Jobbik és a Magyar Gárda nacionalista, de nem soviniszta. És semmiképpen sem erőszakos.” Nemzeti radikalizmus a múltban A nemzeti radikalizmus a 19. század második felében (tehát a szabadságharc utáni) Magyarországon az 1848-as politikai eszmék, vívmányok újra bevezetését szorgalmazókat jelölte, azaz az ország politikai berendezkedésének teljes, radikális átalakítását a nacionalista eszmerendszer szerint, de általánosságban 48-as alapokon. Közülük is a „49-esek” voltak a legradikálisabbak, vagyis azok, akik a szabadságharc legvégén, azaz 1849-ben, a világosi fegyverletétel előtti utolsó politikai állapotokat (Habsburg trónfosztás, osztrák-magyar perszonálunió felbontása, Magyarország köztársasággá alakítása, stb.) kívánták megvalósítani (őket gúnyolták „Kossuth-hívőknek” is). A 48-asok (avagy függetlenségiek) többféle irányzatra bomlottak mindvégig számtalan törésvonal mentén (lásd: 47-es, 48-as, 49-es és 67-es pártok). Közös jellemzőjük volt a magyarosítás politikájának szorgalmazása, a magyar „kultúrfölény” érvényesítése az élet minden területén (tehetségtől függetlenül, származási alapon), akár a nemzetiségek elnyomása, erőszakos magyarosítása árán is, ami gyakran csapott át (pl. Bánffy Dezső és az Új Párt) egyenesen sovinizmusba. Ez akkoriban ritkán párosult zsidógyűlölettel, vagy a manapság csatolt egyéb gondolatokkal, például a tiszaeszlári vérvádban a megvádolt zsidók védőügyvédje, Eötvös Károly maga is ilyen nézeteket vallott, Bánffy Új Pártjának legelső tagjai közt volt. A korban őket a baloldalra sorolták. Az 1848-49-es forradalom utáni legelső ilyen radikális politikai formáció például szélsőbal néven szerveződött meg a mérsékelt Határozati Párt (majd az ebből lett Balközép Párt) platformjaként. A radikális irányzat egyik legemblematikusabb alakja a „legkurucabb magyar”, id. Madarász József volt, aki hosszú élete (1814–1915) során 1848-tól haláláig országgyűlési képviselő volt (előtte meg egy alkalommal országgyűlési követ). Radikalizmusát legjobban talán az a tény fejezi ki, hogy egyike volt annak a mindössze hét képviselőnek a 480-ból, akik 1867-ben nemmel szavaztak Ferenc József magyar királlyá koronázásáról és az eseménytől is távol tartották magukat. A két világháború között Dr. Bajcsy-Zsilinszky Endre megalapította a Nemzeti Radikális Pártot, és az az Országgyűlésbe is bejutott. Nézetrendszere A nemzeti radikalizmus nem kizárólag ideológiai alapon építkező csoportosulás, mint inkább ellenkultúra. Bár képviselői néha alapvető elvi kérdésekben is egymásnak ellentmondó álláspontokat vallanak, mégis közösen alkotnak egyfajta ellenkultúrát – írókkal, zenekarokkal, tömegrendezvényekkel, egyéb kulturális eseményekkel. Pártpolitikai szempontból a jelentősége 1998 és 2002 között tetőzött, amikor akkori vezető pártja, (a MIÉP) bejutott az Országgyűlésbe. Míg a MIÉP elsősorban az idősebb korosztályt szólította meg sikeresen, addig a jelenlegi nemzeti radikális mozgalmak leginkább a fiatalok között népszerűek. 2002 óta inkább ellenkultura-szerepük erősödik. A magyarországi radikális jobboldal rendkívül tagolt, heterogén, ezért nincs egységes programja. A szervezetek csak egyes, kiemelt kérdésekről fogalmazzák meg álláspontjukat – minden esetben politikai hatalom nélkül - a mindenkori aktuális politikai rendszer tagadásaként. Egyetértésük alapja, hogy elítélik a Magyar Köztársaság jelenlegi társadalmi berendezkedését (liberális demokrácia), és elengedhetetlennek tartják annak radikális, gyökeres megváltoztatását. A konzervatív jobboldalon egyesek a lassú változásokra építő, fontolva haladás politikáját tartják követendőnek, míg mások egy korábbi korszak értékeihez kívánnak visszatérni. A radikális jobboldalra egyértelműen az utóbbi jellemző. Általában a dualizmus vagy a Horthy-korszak berendezkedését tekintik követendő példának, amihez szerintük vissza kéne térni. Követeléseik, programjuk felépítése többnyire dichotóm. Általában a jelenlegi rendszer valamely kritikáját tartalmazza, és annak okát, valamint a rá adott nemzeti radikális megoldást. Államrend: A radikálisok szerint alkotmányos rendszerünk „szélsőségesen liberális ”, nem biztosítja a haza érdekeinek megfelelő képviseletét. Megoldásként új alkotmányozást, vagy a meglévő alkotmány komolyabb módosítását tartják szükségesnek. Álláspontjuk szerint a szovjet megszállás után Magyarország elvesztette szuverenitását és legitim, történelmi, Szent Korona-tanra épülő alkotmányát, és mivel a jelenlegi az 1949-ben szovjet mintára hozott új alkotmány módosítása, azt sztálini örökségnek tekintik. Az alkotmányozás célja egyes csoportjaik szerint a visszatérés a történelmi alkotmányhoz. Egységesen állítják, hogy a rendszerváltás elmaradt vagy legalábbis megrekedt, ezért „valódi rendszerváltásra” van szükség. Sajtószabadság : A radikálisok szerint Magyarországon nincs valódi sajtószabadság, mivel szerintük a balliberális oldalhoz, a jobboldali hatalomközpontosító kormányhoz és a multinacionális tőkéhez köthető üzleti, gazdasági körök pénzügyi erőfölényükkel visszaélve mesterségesen eltorzítják a médiapiacot, így az információk nem áramlanak szabadon. Úgy látják, hogy a média egyes témákat (pl. határon túli magyarok helyzete vagy a cigánybűnözés ) elhallgat, tabuként kezel. Közbiztonság: A közbiztonság ma Magyarországon szerintük súlyos probléma. Ennek egyik fő oka a radikálisok szerint a cigány kisebbség nem dolgozó, bűnöző rétege által elkövetett bűncselekményekben keresendő, amire a cigánybűnözés fogalmával hivatkoznak. A megoldás módja szerintük általában a büntetések súlyosbítása és a szociális segélyezés visszafogása, a visszaélések megakadályozása. Úgy vélik, hogy ezzel munkára kényszeríthetnék a munkanélküli cigányságot. Programjukban nagy hangsúlyt fektetnek a civil alapon szerveződő „nemzeti önvédelemre”, mellyel a szerintük leépített és az országot megvédeni képtelen Magyar Honvédség egyes feladatait is szeretnék ellátni. A legismertebb ilyen szervezet a Magyar Gárda , de több más szervezet is működik, mint a Nemzeti Őrsereg vagy a Pannon Nemzeti Gárda. Európai Unió : Egységesen ellenzik a Magyar Köztársaság uniós tagságát, mert úgy tartják, hogy az csorbítja az ország önrendelkezését. Álláspontjuk szerint a schengeni határnyitás nem oldja meg a trianoni békeszerződés és a határon túli magyarok problémáját, látszatmegoldásnak, figyelemelterelésnek érzik. Globalizáció : Harcos antiglobalisták – álláspontjuk szerint azért, mert elsőrendűen fontosnak tartják a hagyományos magyar értékek és a magyar piac védelmét. Súlyos problémának tartják az idegen, különösen a zsidó tőke magyarországi térhódítását. Környezetvédelem : Hasonlóan a társadalom számos más csoportjához a radikális jobboldal is fontosnak tartja a környezetvédelmet, de általában konkrétumok nélkül. Nagy hangot kapott a Verespatak megmentéséért vívott küzdelem. Említendő még a margitszigeti fakivágások elleni tiltakozás vagy a génkezelt áruk kitiltásának követelése. Nemzetpolitika: Ez az, amit mindennél fontosabbnak tartanak. Fontos célkitűzésük a magyarság fogyásának megállítása – egyes szervezeteik abortuszellenesek (pro-life). Hangsúlyozzák szolidaritásukat a határon túl élő magyarsággal, fontosnak tartják az elszakadt nemzettestben élők felkarolását, a magyar érdekek következetes végigvitelét akár más államokkal, különösen Szlovákiával , Romániával , Szerbiával és Ukrajnával szemben. Ideológiájuk fontos pontja a trianoni békeszerződés kérdésköre: jelszavaik közt állandóan szerepel a Magyarországot ért igazságtalanság orvoslása. Támogatják a határon túli magyarok függetlenedését, autonómiatörekvéseiket. Szervezeteik igyekeznek átnyúlni az országhatárokon, egységként tekinteni a Kárpát-medencei magyarságra. Kultúra : Nagyon fontosnak tartják a nemzeti identitás erősítését, a magyar kultúra ápolását, a magyar nyelv védelmét. Ellenzik a liberális oktatáspolitikát. Sokuk szkeptikusan, lenézően viszonyul a modern művészetekhez, mert úgy tartják, hogy az hanyatlás az azt megelőző korok fennkölt, méltóságteljes művészetéhez képest. Történelemszemlélet A magyar radikálisok történelemszemlélete alapvetően két fő ponton tér el a „hivatalos” állásponttól: más a véleményük a magyar őstörténetről és máshogy ítélik meg a 20. század eseményeit. Sokan a magyarságra erőltetett nézetnek tartják, ezáltal elvetik a finnugor nyelvrokonság elméletét, sokan úgy vélik, hogy ez a „rossz hatással van” a magyarság öntudatára. Számos nemzeti radikális a hun-magyar rokonság vagy azonosság híve. Badiny Jós Ferenc és követői munkássága nyomán népszerű a sumér és a magyar nyelv rokonságának elképzelése, valamint a kettős honfoglalás elmélete is. A kereszténység felvételét különbözőképpen ítélik meg: a többség a magyarságot ezer éven át összetartó erőt látja benne, egyesek azonban az ősi magyar kultúra elpusztítóját – utóbbiak az államalapítás előtti szimbólumrendszerhez kötődnek. Más elméletek szerint a magyarság már Szent István uralkodása előtt kapcsolatba került a kereszténységgel, felvette azt, így az eleve szervesen beépült a magyarság kultúrájába. A magyar nemzeti radikálisok általában tisztelik Horthy Miklóst, felvállalják szellemi és politikai örökségét. Ezen kívül általában pozitív személyként tekintenek például Apponyi Albertre és Tisza Istvánra, de gyakorinak nevezhetőek a Bajcsy-Zsilinszky Endre nacionalista és antifasiszta elméletének követői is. Az 1956-os forradalomra tisztelettel tekintenek, máig érvényes példaként gondolnak rá. Több egykori felkelő most nemzeti radikális szervezetekben politizál. Az '56-ot nem ritkán ellenforradalomnak nevezik, de nem abban a negatív kicsengésű értelemben, ahogy a szocializmus idején használták, hanem úgy tartják, hogy annak célja Magyarország normális társadalmi berendezkedésbe visszaforgatása volt. Társadalomszemlélet A nemzeti radikálisok – a kereszténydemokrata és jobbközép konzervatív pártokkal egyezően – a családot tartják a társadalom alapegységének, annak védelme különösen fontos helyet foglal ez nézetrendszerükben. (szemben az individualista, liberális felfogással, miszerint a társadalom alapegysége az egyén.) A nemzeti radikálisok az ország nemzetállam jellegét hangsúlyozzák. A nemzeti radikálisok eszméi közt nem központi elem sem az antiszemitizmus, sem a rasszizmus, bár a külső szemlélők szerint feltűnően sok köztük a rasszista – különösen az antiszemita és a cigánygyűlölő[forrás?]. Egyes szervezetek kampányokkal és rendezvényekkel próbálják javítani a róluk kialakult képet. Gazdaságszemlélet A nemzeti radikalizmus nézetrendszerébe keveredett számos olyan elem is, amiket közgondolkodás hagyományosan baloldalhoz köthetőnek tart – mint például a „romantikus antikapitalizmus”, vagy a globalizációellenesség. Magát a piacgazdaságot azonban nem tekintik ellenségnek, inkább csak embertelen mellékhatásait kívánják mérsékelni, visszafogni[forrás?], amelyeket vadkapitalizmusnak neveznek. A nemzeti radikalizmus gazdasági kérdésekben globalizáció-ellenességet hirdet, a hazai termelők, a kis- és középvállalatok erősítését, védelmét szorgalmazza. Ellenzi a nemzetközi nagyvállalatok túlzott hazai betelepülését. Megadóztatnák a nagyobb jövedelmeket, kétkulcsos adórendszer helyett progresszívabb szja-rendszert akarnak. Habár a multik „móresre tanításáról” beszélnek, programjuk szerint mindössze esélyegyenlőséget teremtenének a külföldi és hazai vállalkozások közt. Megszüntetnék a külföldiek adómentességét, de átmeneti szabályozással segítenék őket, hogy beilleszkedjenek a hazai adókörnyezetbe, és korlátoznák a külföldiek termőföldvásárlását. Radikális jobboldali pártok, szervezetek A magyar politikai palettán a nemzeti radikális pártok főként a Fidesztől jobbra állókat és a Fidesz-tábor radikálisabb szavazóit próbálják megszólítani. Ilyen párt az 1993-ban alakult Magyar Igazság és Élet Pártja (MIÉP), a tíz évvel később, 2003-ban létrejött Jobbik Magyarországért Mozgalom (Jobbik, JMM), sőt, egyesek szerint ilyen volt az 1996–2002 közti (Giczy–Bartók-féle) Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) is. Széles körben ismertté vált radikális szervezet még a 2006-os tiltakozások során a legnagyobb, kossuth téri tüntetést szervező Magyar Nemzeti Bizottság 2006 és a szintén az akcióival ismertté vált Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom. Magyar nemzeti radikalizmus a határon túl A nemzeti radikális civil mozgalmaknak (pl. a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom) számtalan szervezete van a magyar Szent Korona országainak többségében magyarok lakta területein. A legismertebb nemzeti rock zenekarok – például a Kárpátia, Ismerős Arcok – rendszeresen szerveznek nagy érdeklődéssel fogadott koncerteket a határon túli magyaroknak. Ellenkultúra A nemzeti radikális szervezetek sajátos ellenkultúrája szavakban szembehelyezkedik a fogyasztói társadalom alapjaival és a liberális, vagy általa liberálisnak vélt, tartott elvekkel. Az első jelentősebb nemzeti radikális rendezvény a Toroczkai László által életre hívott kulturális és könnyűzenei fesztivál, a Magyar Sziget volt – ezt a Sziget fesztivál mintájára, annak ellenpárjaként szervezték meg. Az ezredforduló évében megrendezett első fesztiválon mindössze néhány száz fiatal vett részt, napjainkra már tízezer körüli a látogatók száma. Az utóbbi időben több más nemzeti radikális fesztivált is szerveznek (pl. Kárpátfeszt, EMI-tábor), valamint több országos, önmagát nemzeti radikálisnak meghatározó politikai és kulturális folyóirat indult. Nemzeti radikális média A nemzeti radikális média jórészt az interneten szerveződik, emellett jelentős a nyomtatott sajtó, mely hetilapokból, illetve még ritkábban (kéthetente-havonta) megjelenő kiadványokból áll. Az internetes adókat leszámítva tévé- vagy rádiócsatorna nincs. A nemzeti radikálisok saját médiumaik mellett a fősodratú jobboldali médiát (például Hír TV, Echo TV, Magyar Nemzet, Magyar Hírlap, Heti Válasz, Magyar Demokrata, Lánchíd Rádió) is kedvelik. A nemzeti radikális média több szempontból is elüt a média fősodrától. Nincsenek nagy, országos médiumai, aminek fő oka a kezdőtőke hiánya és a hirdetők alacsony száma – ezek rendszerint magyar kisvállalkozások, üzletek. Hangneme, tartalma is más: gyakran közöl olyan híreket, amelyeket a fősodratú média nem kap fel vagy elhallgat. Szóhasználata kemény, szókimondó, provokatív, igyekszik a politikai korrektség elveinek szándékosan minél kevésbé megfelelni. A legismertebb radikális jobboldali weboldal a kuruc.info. A 2004-ben indult hírportál elsősorban provokatív stílusával, szélsőjobboldali vonásaival és a személyes adatokkal való rendszeres visszaéléseivel tűnik ki a többi közül. Akciói miatt többször került országos figyelem középpontjába, betiltását Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is kezdeményezte, de mivel a szervere nem Magyarországon van, jogi úton nem sikerült eredményesen fellépni ellene, végül a magyar titkosszolgálat közbelépése miatt kényszerültek egy hónapos leállásra 2008 július-augusztusában. További radikális jobboldali internetes híroldalak a Jobbik-közeli alfahir.hu (korábbi nevén barikád.hu, mely 2009 júniusában nyomtatott magazint indított), a Nemzeti Hírháló, a JobbHírek és a hunhír.hu. Bár nem híroldal, jelentős médium volt a Tomcat nevével fémjelzett, már megszűnt Bombagyár közösségi blog, amely írások mellett Bombagyár Rádió néven hetente 2–2,5 órában blográdiót üzemeltetett, alkalmanként Bombagyár TV néven videó összeállításokat is közölt a egyes eseményekről. A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom saját hetilapja a Magyar Jelen. Jelentős nemzeti radikális magazin a havonta megjelenő, magát gondolkodó magyarok lapjaként aposztrofáló Kárpátia magazin és a Kapu magazin. További hetilapok a Magyar Világ, az önmagát Csurka István lapjaként megnevező Magyar Fórum illetve a Nemzetőr. Jelentős nemzeti radikális webrádió a Szent Korona Rádió, mely kizárólag magyar zenét játszik, főleg nemzeti rockzenét. A rádió 2008-ban a zene.hu közönségszavazásán elnyerte a legnépszerűbb webrádió címet. Nemzeti rock A nemzeti radikális értékrendet az ifjúságnak manapság leginkább a nemzeti rock közvetíti. A stílus a 2000-es években indult virágzásnak, zenéjében a népzenei hagyományok keverednek a rockzenével. A vele gyakran összemosott skinhead szubkultúránál jóval tágabb a közönsége, több koncert tömegrendezvénynek számít. Az együttesek gyakran koncerteznek a határon kívül, a történelmi Magyarország különböző pontjain. Castelo Branco (sajt) A Castelo Branco (portugál nyelven: Queijo de Castelo Branco) sajtféle, melyet az azonos nevű városról Castelo Brancóról neveztek el, ami a szintén azonos nevű Castelo Branco kerület központja és egyben legnagyobb városa. 1996 óta a Castelo Branco sajt az eredetvédett élelmiszerek közé tartozik, mint egyike a három Beira Baixa sajtoknak (portugálul: Queijos da Beira Baixa). Ezt a sajtot a többihez hasonlóan tejből készítik, amely lehet egyaránt kecsketej, vagy juhtej is. A sajt könnyed, krémesen lágy állagú. Általánosságban 40 napig tart e sajtféleség érlelése, mikor kecsketejből készül és 50 napig tart az érlelési időszak, amikor juhtehjet használtak fel a készítéséhez. A Castelo Branco sajt zsírtartalma 45% körüli és a sajt színe közelít a fehérhez. Noyelles-sous-Bellonne Noyelles-sous-Bellonne település Franciaországban, Pas-de-Calais megyében. Lakosainak száma 819 fő (2015). Noyelles-sous-Bellonne Brebières, Bellonne, Gouy-sous-Bellonne, Sailly-en-Ostrevent, Tortequesne és Vitry-en-Artois községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Leptotila A Leptotila a madarak osztályának galambalakúak (Columbiformes) rendjébe tartozó, valamint a galambfélék (Columbidae) családjába tartozó nem. Rendszerezés A nemet William John Swainson írta le 1837-ben, az alábbi 11 faj tartozik ide: pufókgerle (Leptotila verreauxi) jamaicai pufókgerle (Leptotila jamaicensis) fehérképű pufókgerle (Leptotila megalura) szürkearcú pufókgerle (Leptotila rufaxilla) szürkemellű pufókgerle (Leptotila cassini) Tolima-pufókgerle (Leptotila conoveri) okkerszínű pufókgerle (Leptotila ochraceiventris) Bonaparte-pufókgerle (Leptotila plumbeiceps) panamai pufókgerle (Leptotila battyi) fakó pufókgerle (Leptotila pallida) grenadai pufókgerle (Leptotila wellsi)